628.17:634.0.907
A VÍZGAZDÁLKODÁS •
ÉS A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS Papp Ferenc
KAPCSOLATA
A z erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás egymásra gyakorolt sokoldalú köl csönhatása szoros kapcsolatot teremtett az erdészeti és a vízügyi szervek között. A m i n t b ő v ü l a vízgazdálkodás többcélúsága (vízvédelem, ár-, belvízvédelem, víztározás, mezőgazdasági vízhasznosítás, vízellátás, szennyvízhasznosítás, h é v í z hasznosítás stb.) növekszik a vízgazdálkodásnak az erdőgazdálkodást kedvezően befolyásoló hatása is. Időszerű kapcsolataink további bővítése. A jóléti erdőgazdálkodás a m a g y a r erdőgazdálkodásnak valóban olyan idő szerű és új fejezete, amelyet csak üdvözölni és támogatni lehet, mert erősen gazdaságcentrikus világunkban kiemelten kívánja biztosítani az emberi pihe nés, kirándulás, szórakozás feltételeit. N e m véletlen, h o g y e célkitűzést t ö r v é n y nyel is megerősítették (1970. évi II. törvény) és ez időben e g y b e esett azzal, hogy újból erőteljesebben felszínre került az emberi környezet védelme, a m e l y ben a legmeghatározóbb elem az erdő és a víz. Mivel alföldi viszonyaink között természetföldrajzi adottságaink miatt a há rom legfontosabb környezet gazdagító tényezőből a h e g y nincs — de erdő és víz is szűkösen van —, így m é g f o k o z o t t a b b szerepet kap az erdő- és a vízfelület növelése. Részünkről mindkét igény kielégítését szeretnénk elősegíteni a vízgazdálkodás sokrétű lehetőségeivel. Ezért kell kapcsolatainkat t o v á b b b ő v í teni, szervezettebbé tenni, mert összehangoltság szükséges ahhoz, h o g y vízgaz dálkodási tevékenységünkkel k e d v e z ő b b költségkihatások mellett, minél n a g y o b b területen teremtsük meg a jóléti erdőtelepítés feltételeit, majd fenntartásának biztonságát. Ezen túlmenően — ahol lehet — vízfelületekkel gazdagítsuk erdeinket, mert a közjóléti erdő értékét n e m nagysága határozza meg, hanem a v í z folyások, tavak, pihenőhelyek, játékterek, parkok, ligetek és vátozatos zöld felületek harmonikus összhangja. Mindezek megvalósításához a néhány hektá ros vízfelületek (napi tározók) öntözővizet is biztosítanak, az e r d ő v e l együtt mezoklímát javítanak és e g y b e n megváltoztatják a táj arculatát. Természetföldrajzi adottságainkon túlmenően további környezetrontó tényező, hogy síkvidéki településeink közvetlen közelében — esetenként a belterülete ken is — tégla- és v á l y o g v e t ő g ö d r ö k k e l összeroncsolt, megskalpolt területek vannak. Ezért nálunk sajátos igényként jelentkezik a környezetvédelem, d e le hetőségünk is sajátos. A m i a m u n k á k műszaki és erdészeti sokrétűségét és szak mai szépségét adja, az éppen az, h o g y a negatív irányú tendenciát kell m e g v á l t o z tatni, a rosszat is javunkra fordítani, elfogadható gazdasági mutatók mellett. Ezek a területek többcélú vízgazdálkodással (vízrendezés, tározók, horgásztavak, öntözési feltételek megteremtése, fürdők stb.) és közjóléti erdők telepítésével (kiránduló helyek, hétvégi pihenők, tömegsportot segítő játékterek stb.) fontos részei lehetnek a természetvédelemnek, alföldi viszonyaink között a tájalakí tásnak.
Mivel a k ö r n y e z e t v é d e l e m legsürgetőbben a települések — városok, községek — közvetlen közelében jelentkezik, ezért a m u n k á t m i is itt kezdjük. A kivá lasztott néhány példán keresztül szeretném bemutatni a l e g j o b b a n előkészített, v a g y megkezdett m u n k á k a t H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n , Hajdúnánáson, Püspökla dányban, Berettyóújfaluban, Polgáron és Józsán. Bizonyos, h o g y m u n k á n k sem m i k é p p e n sem lehet teljes az erdészeti' tevékenység nélkül. Ezért szeretném tapasztalatunkat egyaránt közreadni a síkvidéki területen m ű k ö d ő erdészeti és vízügyi szervek azon dolgozói körében, akik környezetvédelemmel, illetve jóléti fásítással foglalkoznak. A jóléti erdőtelepítés területi feltételeinek biztosítása előtt tisztázandó, melyek azok az elvárható szempontok, a m e l y e k a közjóléti erdő igényeit kielégítik. Ideális területi feltételek biztosítására n e m gondolhatunk, j ó lenne viszont ki elégíteni a legfontosabbakat. Legfontosabbaknak a következőket t a r t o m ; — minél k ö z e l e b b legyen a településhez, h o g y k ö n n y e n elérhető l e g y e n ; — építésre alkalmas területet lehetőleg ne v e g y e n igénybe, mert az magas értéket képvisel; — n e v o n j o n el j ó l termő területet a mezőgazdaságtól s e m ; — talaja fásításra alkalmas, v a g y alkalmassá tehető l e g y e n ; — belvizes é v e k b e n is biztonságos l e g y e n a fa életfeltétele; — előnyös, ha az öntözés feltételei is m e g t e r e m t h e t ő k ; — kedvező, ha meghatározott arányban 2—3 ha-os vízfelületek is beiktat hatok ; — előnyös, ha területileg összhangban fejleszthető a belterületek zöld felületé vel és harmonikusan kapcsolható a h h o z ; — kedvező, ha a jóléti erdő területén belül sportlétesítmények, játékterek is kialakíthatók. Ezen igényeket kielégítő, összefügő területek általában nincsenek. Kínálkozó lehetőség viszont olyan területeket visszanyerni a természettől, amelyek jóléti fásításra alkalmassá tehetők. A természettől leginkább visszanyerhetők azok a területek, amelyeket az e m b e r tett tönkre. Tégla- és v á l y o g v e t ő g ö d r ö k , melyek településeink legdicstelenebb foltjai, nemegyszer szeméttelepei. Sajnos alföldi viszonyaink között alig v a n olyan település, amelyek mellett nap mint nap n e m
utazhatnánk el szégyenkezve, v a g y bosszankodva. Tervszerű és következetes vízügyi beavatkozással e területek megváltoztathatók, jóléti erdők telepítésére alkalmassá tehetők, rajtuk hasznos természeti környezetet alkíthatunk ki. Mellőzöm a műszaki megoldásokat és a többcélú vízgazdálkodási e r e d m é n y e k bemutatását, helyette inkább csak a jóléti fásítás céljára megnyerhető terü letet, az e r d ő v e l és vízzel elérhető környezetváltozás eredményét m u t a t o m be. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY város É-i részén f e k v ő fürdő és k ö r n y é k e rendkívül elhanyagolt v o l t a hozzácsatlakozó tégla- és v á l y o g v e t ő g ö d r ö k k e l . Hosszú é v e ken át tudomásul vették a megváltozhatatlant. Javaslatunkra múlt év folya m á n átfogó vízrendezési tervet készítettünk, összekapcsolva a tereprendezéssel.
2. ábra. Hajdúnánás
vízgazdálkodás-környezettervezési
helyszínrajza
A m u n k á k eredményeként n a g y lehetőséget teremtettünk a jóléti fásításra és k ü l ö n b ö z ő vízgazdálkodási célú létesítmények megvalósítására. Csak címszavak ban s o r o l o m fel a helyszínrajzon feltüntetett f ő b b létesítményeket: — 18 ha terület a fürdő fejlesztésére, ezen belül 3 ha csónakázó t ó ; — 7 ha sósvíztározó, amely tavaszi belvízcsúcsok idején belvíztározóként is felhasználható; — 40 ha terület jóléti fásításra; •— a megváltozott környezet eredményeként leten — 150 lakás építésének feltételei.
— a helyszínrajzon jelölt terü
összességében visszanyertünk a természettől olyan 60—65 ha területet, amely a város legértéktelenebb része volt. Helyén olyan műterepet alakítunk ki, amely a jóléti fásítással, parkosítással idillikus természeti környezetté varázsolható. A legroncsoltabb terület a 18 ha-os fürdő k ö r n y é k e volt, amelynek tereprende zési munkái múlt é v b e n befejeződtek. A földmunka költsége négyszögölre v e títve 13 — Ft volt. HAJDŰNÁNÁS város D N y - i részén levő környezet szintén tégla- és v á l y o g vető g ö d r ö k k e l tarkított. Talajadottsága k e d v e z ő t l e n e b b — szikes — előnye viszont, h o g y közel v a n a Keleti főcsatornához. E területen a Fürjéri állami csatorna megépítésével, átfogó vízrendezéssel és tereprendezéssel mezőgazdasá gilag k e v é s b é értékes területen lehet kialakítani a fürdő, illetve hétvégi pihenők fejlesztésére 60 ha-os területet. Itt i g é n y elsődlegesen a hétvégi telkek, kisebb üdülők fejlesztése iránt van. K ü l ö n b ö z ő sportlétesítmények és camping céljára 40 ha-t, jóléti fásításra 150 ha-t lehet f i g y e l e m b e venni. Ezen túlmenően mint e g y 30 ha vízfelület is kialakítható, amely a Keleti főcsartona vizéből táplált fris sítő vízzel ideális horgászparadicsommá varázsolható. A 250 ha zöldfelület és
3. ábra. Püspökladány
vízgazdálkodás-környezettervezési
helyszínrajza
30 ha vízfelület a száraz klímájú alföldi város mezoklímáját is kedvezően v á l toztatja m e g . PÜSPÖKLADÁNY nagyközség k ö r n y é k e is rendezetlen, fátlan, kopár. E k ö r nyezet azért alakult így, mert házait a körülötte levő v á l y o g v e t ő g ö d r ö k b ő l építették, s ezzel a terepfelszínt összeroncsolták, a terület elvizesedett, elszike sedett, jelenlegi állapotában fesításra is alkalmatlan. A megoldás itt is vízrende zéssel, tereprendezéssel és fásítással lehetséges. Ellentmondásos, h o g y ott ala kult ki ilyen környezet, ahol 1924 óta m ű k ö d i k a Szikfásítási Kísérleti Á l l o m á s igen szép eredménnyel, hiszen munkájával m i n t e g y 700 ha erdő létesült. Sajnos a község közvetlen környezetében szinte b o k o r sincs. E nagyközség példája m e g döbbentően bizonyítja, h o g y m i l y e n fontos a vízgazdálkodás és az erdőgazdál kodás — ezen belül a jóléti fásítás — összehangolása. A részletek ismertetése nélkül a helyszínrajzon jelölt helyeken m i n t e g y 25 ha tó is kiépíthető, m e l y e k azonfelül, h o g y öntözővizet biztosítanak, táj esztétikailag is kellemesek, javítják a mikroklímát. A 150 ha-os jóléti fásítással együtt a mezoklímát is.
4. ábra. Berettyóújfalu
vízgazdálkodás-környezettervezési
helyszínrajza
BERETTYÓÚJFALU esetében a vízügyi beavatkozás árvizes jellegű. A B e rettyó folyó jeges árvizeinek levonulási feltételeinek javítása adta az alapot a környezet átalakítására. A folyó töltésének vonalvezetése veszélyes volt a jeges árvíz kialakulása miatt és kedvezőtlen a levonulás szempontjából, ezért áthelyeztük a balparti töltést és a töltéstelepítést k ö v e t ő e n — a belterület i g é nyességének megfelelően — fásítással, füvesítéssel gazdagítottuk a töltés k ö r nyékét, ö n k é n t kínálkozott a m é l y e b b fekvésű, beépítetlen terület vízrendezése és tereprendezése is. A helyszínrajzi elrendezésnek megfelelően t ö b b mint 600 lakás építésére alkalmas házhely kerül kialakításra. U g y a n a k k o r a területek
l e g m é l y e b b részei — szintén vízrendezés és tereprendezés után — jóléti fásítás céljára a l k a l m a s a k . A v a s ú t v o n a l t ó l délre m i n t e g y 100 ha közjóléti célokat szolgáló zöldfelület a l a p j a i b a n változtatja m e g a k ö r n y e z e t e t és tájesztétikailag is k e l l e m e s foltja lesz a természeti s z é p s é g e k b e n n e m gazdag tájnak.
5. ábra. Polgár vízgazdálkodás környezettervezési helyszín rajza
POLGÁRON a D e b r e c e n — m i s k o l c i f ő ú t v o n a l mellett a v á g ó h í d és k ö r n y é k é n l e v ő g ö d ö r h a l m a z — s z e m é t t e l e p p e l tarkítva — s z o m o r ú l á t v á n y . A h e l y színrajzi elrendezésnek m e g f e l e l ő e n 7 ha-os f ü r d ő terület és 6 ha-os vízfelület alakítható ki. E z e n t ú l m e n ő e n 13 ha jóléti fásítás céljára rendezhető, ö s s z e s s é g é b e n 20 h a - o s zöldfelület és 6 ha-os vízfelület a l a p j a i b a n m e g v á l t o z t a t j a a k ö z s é g n e k ezt a l e r o m l o t t k ö r n y e z e t é t és ideális feltételt t e r e m t a f ü r d ő fejlesz tésére, k e m p i n g elhelyezésére. E z a m u n k a is példája lesz a l e r o m l o t t k ö r n y e zet átalakításának, illetve a z e m b e r i k ö r n y e z e t j a v í t á s á n a k .
JÓZSA k ö z s é g e t kettészelő Tócó völgy szinte m e g h a t á r o z t a a település f e j l ő dését, kettéosztotta Alsó- és Felső-Józsára. V í z r e n d e z é s s e l és tereprendezéssel a helyszínrajzi elrendezésnek m e g f e l e l ő e n m i n t e g y 100 ha terület n y e r h e t ő j ó léti fásítás céljára. Ezen t ú l m e n ő e n biztosítható a f ü r d ő fejlesztésére 25 ha és a sporttelep céljára 20 ha terület, ö s s z e s s é g é b e n m i n t e g y 145 ha terület alakít ható zöld felületté a jelenlegi rendezetlen, vízjárta v ö l g y e i é i b e n .
Csak utalok DEBRECEN lehetőségeire, amely a vízgazdálkodással kapcsol ható körhyezettervezés legszebb példája lehet. T ö b b mint 200 hektáros k ö z jóléti fásítás mellett ugyanakkor 300—400 hektárnyi értékes terület válna al kalmassá lakásépítés céljára. Mint morzsát a lehetőségekből — mint ízelítőt a tömegsport pártolói számára — b e m u t a t o m a 40 ha-os téglagyári g ö d r ö k helyén épülő ifjúsági sporttelep helyszínrajzát. Fásítással, parkosítással a város egyik kellemes zöldfoltja lehet. A tereprendezés költsége 14—15 Ft négyszögölen ként. A z ilyen és hasonló olcsó lehetőségek feltárása a tömegsport területi fel tételeinek megteremtéséhez kínálkozó lehetőség. Nincs olyan város v a g y k ö z ség, ahol ne volna igény és lehetőség hasonló célú játékterek iránt. A hat település példáján érzékeltetni lehet, h o g y a vízgazdálkodáshoz kap csolva h o g y a n alakítható át a leromlott, roncsolt terület olyan műtereppé,
amely a jóléti fásítás területi feltételeit teremti m e g . A m u n k á t a városokkal és városiasodó településekkel kezdjük, de alig v a n községünk, ahol ne kellene és ne lehetne vízrendezéssel és jóléti fásítással javítani a jelenlegi környezeten. E néhány példa n e m adhat kellő áttekintést, d e m e g g y ő z ő e n bizonyítja, h o g y van tennivaló, és e g y b e n rámutat, h o g y van lehetőség is. A bemutatott példák közül H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n a vízrendezési és terepren dezési munka első üteme már befejeződött. Püspökladányban a munka beindult
xisHEcrcv
vt
—
7.
ábra.
Debrecen
és a t ö b b i e k ez é v b e n k e z d ő d n e k . E z é r t s z i n t e k o r l á t l a n l e h e t ő s é g leten levő erdészeti
szerveinknek
ségét bővíteni, területileg
Tlann
CBfl3b
BCUlHOr O
jóléti
fásításai
ifjúsági
nyílik a terü
az erdőgazdálkodás
tevékeny
fejleszteni.
X 0 3 f l í í C T B A C PA3BEXIEHHEM COLiHAJibHO-EblTOBblX JlEC-
HblX HACAWnEHHfi Pa3BeAeHHe couHajibHO-GbiTOBbix jiecHbix HacawneHHH npHoGpeTaeT Bee öojiee mnpoKoe pacnpoCTpaHeHHe. OcoöeHHO BawHbiM 0Ka3bmaeTca yBejnmeHHe jiecHbix HacawaeHHH H B O A H O H noBepxHOCTH B6JIH3H HacejieHHbix
nyHKTOB. OMeHb peflKO H M « O T C « CBo6oflHbie njiomanH njin STOÍÍ uejiH, H O B6JTH3H nowTH Kawnoro H3 3 T H X HacejieHHbix nyHKTOB HiweiOTCH p a 6 o i H e Ü M U , B O A O T O K H , KOTopwe n o c n e n o f l x o f l « m e r o ycTpoiicTBa MecTHOCTH n p e AOCTaBji«K)T MHOrne B O 3 M O > K H O C T H . TaKHM o 6 p a 3 0 M BOfloycrpofiCTBO nonroTOBjiHeT Mecra nnn pa3Ben,eHHfl c o -
UHajibHO-6biTOBbix jiecHbix HacawAeHHtí. flpHBeneHHbie B CTaTbe cxeMbi jraiOT npHMepbi TaKHx o6-beKTOB.
Papp,
F.: C O N N E C T I O N B E T W E E N W A T E R
M A N A G E M E N T A N D SOCIAL
FORESTRY.
Social forestry has been increasigly gaining ground in Hungary. T h e enlargement of the forests and of the water surface are especially very important in the Great Hungárián Plain near the settlements. Free areas are nowadays very rare, but the borrow areas and the water-courses near to these settlements offe very great possibilities. T h e area will be prepared b y water regulation for afforestation. Somé examples are to be shown on the presented designs.
