Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős bosztása
Állatanatómia BIB 1405 3 4 4+ 0 kollokvium Göncziné dr. Szabó Terézia főiskolai docens
1. A általános célja és specifikus célkitűzései Az állatszervezettani oktatás az állattan klasszikus morfológiai területén belül az organológiai és histológia ágazatát dolgozza fel funkcionális, összehasonlító és kísérleti módszerrel. Egyrészt alapozó jellegű más állattani tárgyaknak (élettan, emberanatómia..), másrészt alap- és középfokú oktatás legszélesebb területének anyagát dolgozza fel. 2. A tantárgy tartalma Bevezető ismeretek. II. Promorphológia. III. Fejlődéstan: Az egyedfejlődés és törzsfejlődés. Az embrionális fejlődés főbb szakaszai. Posztembrionális fejlődés és típusai az állatvilágban. IV. Histológia: Az állati test szöveteinek általános jellemzői. V. Az állati test szervrendszereinek, szerveinek makro- és mikroanatómiája. 1. Kültakaró. 2. Mozgás (váz- és izomrendszer). A váz formái. Egysejtűek és gerinctelenek vázképződményei. A gerincesek vázrendszerei. Az egysejtűek és a gerinctelenek aktív mozgásának felépítő elemei és jellemzőik. A gerincesek izomzata. 3. A táplálkozás szervei, az emésztőkészülék. Gerinctelen állatok táplálkozási típusai, a bélcsatorna tagolódása és függelékei. A gerinces állatok emésztőkészülékének részletes anatómiája. 4. A légzőkészülék. Diffúz légzés. Ektodermális eredetű légzőszervek. Gerinces állatok légzőszerveinek részletes anatómiája. 5. A kiválasztás. Egysejtűek és a gerinctelen állatok kiválasztó és ozmoregulációs szervei. A gerincesek kiválasztó szervei . 6. A keringési rendszer. A nyílt zárt keringési rendszer jellemzői. A gerinctelen állatok keringése. A gerinces állatok keringési rendszereinek evolúciója. A szív. Artériás és vénás rendszer jellemzői. 7. Az állatok szaporodása. Az ivarszervek felépítése. 8. Az idegrendszer. Alacsonyabb rendű állatok ingerjelenségei. A diffúz rendszer. A központosult idegrendszer felépítése: dúcidegrendszer és csőidegrendszer evolúciós áttekintése és jellemzői. 9. Az endokrin rendszer fejlődéstörténete.
A gerinctelen állatok és gerincesek hormontermelő szervei. 10. Az érzékszervek típusai. Az egyes állati törzsek jellemző érzékszerveinek felépítése. Kollokviumi tételsor 1. Egyedfejlődés (ontogenezis) és törzsfejlődés (filogenezis) fogalma, kapcsolata. 2. Az állatok alapszövetei: I. Hámszövetek, kötő és támasztószövetek. II. Izomszövetek és idegszövet. 3. A gerinctelenek kültakarója. 4. A fejgerinchúrosok, porcoshalak, a csontoshalak, kétéltűek és hüllők kültakarója. 5.
A madarak és emlősök kültakarója.
6. A z ízeltlábúak törzs- és végtag váza. Puhatestűek váza. 7. A gerincesek vázrendszere 8. Az agykoponya fejlődéstörténete a körszájúaktól az emlősökig 9. A gerincoszlop (csigolyák), bordák, szegycsont a gerincesekben. 10. A függesztőívek és a szabad végtagok váza a különböző gerincesekben. 11. Az egysejtűek, a szivacsok és a férgek emésztőkészüléke. 12. Az ízeltlábúak és puhatestűek táplálkozási szervei és emésztőkészülékük. 13. A gerincesek bélcsatornájának felépítése. Az életmóddal összefüggő módosulások a gerincesek osztályaiban. 14. Keringési rendszer nélküli, nyitott és zárt keringési rendszerű gerinctelenek anyagszállítása. 15. A szív anatómiai és szövettani jellemzői a különböző gerinces osztályokban. A vénás rendszer. 16. A vérkörök fejlődéstörténete a gerincesek osztályaiban. Az aorta ívek módosulása. 17. A vízi szervezetek légzőszervei. 18. A légköri légzés szervei. 19. A tüdő fejlődéstörténete a gerincesekben. 20. A proto- és metanephridiumok és változatai. 21. A gerincesek kiválasztó szervei. A vese fejlődéstörténete. 22. Az ivartalan és az ivaros szaporodás formái. Nemzedékváltakozás az állatok körében. 23. A gerincesek ivarrendszerének fejlődése. 24. Az idegrendszer fejlődéstörténete. 25. A gerincesek központi idegrendszere. A gerincvelő.
26. A gerinces agy részének makroanatómiája és szövettani szerkezete. 27. A gerincesek vegetatív idegrendszere. A gerincvelői és agyidegek. 28. A hormonális rendszer fejlődéstörténete. Az ízeltlábúak endokrin rendszere. 29. Az agyalapi mirigy, a hasnyálmirigy, az ultimobranchialis testek, a pajzsmirigy és a mellékvese morfológiája. 30. A szaglás és az íz érzékelés szerve. 31. A mechanikai érzékszervek a gerinctelenekben (statocisták) és a gerincesekben (az oldalvonal rendszer és a fül) 32. A fényérzékelés szervei: az ízeltlábúak és puhatestűek látószervei. 33. Az emlős szem makroanatómiája és szövettana. 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi dolgozatok: I. Zárthelyi dolgozat 1. PÁROSÍTÓ: az ember és állatok szöveteiből (szövetek és jellemzőik alapján) Összesen: 30 pont
II. TÖBBFÉLE ASSZOCIÁCIÓ A. csontszövet B. porcszövet C. harántcsíkolt izom D. mirigyszövet E. idegszövet 1. alapegysége: osteon 2. tigroid rögöket tartalmaz; axon is jellemezheti 3. merokrin tipusú is lehet 4. troponin is felépíti 5. egyik típusa a Purkinje sejt 6. endoepitheliális is lehet 7. sejtjei a Havers csatorna köré rendeződhetnek 8. szarkomera az alapegysége 9. ilyen lehet a hasnyálmirigy is
10. gliasejtek táplálják sejtjeit (10 pont) III. Sorold fel az Elszarusodó többrétegű laphám rétegeit! El nem szarusodó laphám rétegeit! (10 pont) IV. FOGALMAK MAGYARÁZATA a.) stratum lucidum b.) endoepithelialis c.) cromatophora d.) chondron e.) osteocyta f.) neuron g.) oogenezis h.) gastruláció i.) blastula j.) oligolecitiás 10 pont V. ÁBRAFELISMERÉS 26pont Összesen: 86 pont II. Zárthelyi dolgozat I. A TÁPLÁLKOZÁSI SZERVRENDSZER JELLEMZÉSE AZ EGYSEJTŰEKTŐL AZ ÍZELTLÁBÚAKIG! 20 pont II. LATIN FOGALMAK 2. hypostracum 3. protonephridium
4. spiculum 5. operculum 6. atrium 7. antennula 8. receptulum seminis 9. ingluvies 10. pellicula 11. prothorax 10 pont III.ÁBRAFELISMERÉS ÉS ÁBRAMAGYARÁZAT
20 pont Összesen: 50 pont
4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Ábrahám A: Összehasonlító állatszervezettan I-II. Tankönyvkiadó, 1970. Durucz I.-Fischer E.-Vajon I.: Állatszervezettan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. Hollósi G.: Funkcionális állatanatómia I-III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Odorfer M.: Összehasonlító állatszervezettan I-III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973-1987. Törő I.: Szövettan. Medicina, Budapest 1962. Törő I.: Az ember fejlődése és szövettana. Medicina, Budapest, 1964. Vígh H.B.-Kondics L.: Összehasonlító szövettan. Tankönyvkiadó, Budapest. 1984. Victor Eroschenko: Atlas os histology. Philadelphia, 1993. Kiss O.: Állatszervezettan I-III. Liceum Kiadó Eger, 1998. Csoknya M.:- Hámori J.:Az idegrendszer összehasonlító anatómiája JPTE Pécs, 1989. Wolfgang Kühnel.: Szövettan. SH.atlasz. Springer Hungarica. Kiadó Kft. 1987. Bakonyi Gábor.: Állattan. Mezőgazda Kiadó. 1995.
6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása 1. Állattani előadó: korszerű multimédiás eszközökkel felszerelve.)
Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm.+gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Állatanatómia BIB 1406 3 1 0+2 gyakorlati jegy BIB 1405 (E) Göncziné dr. Szabó Terézia főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tárgy az állati szervezet makroanatómiai és szövettani bemutatását végzi bonctani és mikroszkópos gyakorlati foglalkozások keretében. 2. A tantárgy tartalma I. A mikroszkóp használata. II. Alapszövettan (hámszövetek, kötő- és támasztószövetek, izomszövetek,
idegszövet).
A
szövetek
sajátosságai
különböző
szervekben
és
szervezetekben. III. Az egysejtűek és a gerinctelen állatok főbb típusállatainak makroszkópos
és
mikroszkópos
vizsgálata:
egysejtűek,
szivacsok
csalánozók
megfigyelése. Lapos-hengeres és gyűrűsférgek boncolása és szerveik mikroszkópi vizsgálata. Puhatestűek, ízeltlábúak osztályainak főbb típusállatainak vizsgálata. IV. A gerinces állatok főbb típusállatai: Csontos halak, kétéltűek szervezetének részletes anatómiája. Hüllők testfelépítése. Madarak és emlősök bonctana és szövettana. 3. Évközi ellenőrzés módja a.)Elméleti és gyakorlati demonstráció. b.)Metszetfelismerés. c.)Zárógyakorlat a.)A gyakorlati beszámoló (demonstráció) típusállatai: Gerinctelen állatok 1. Amoeba proteus 2. Paramecium caudatum Ehrb 3. Spongilla lacutris 4. Hidra vulgaris pall 5. Dendrocoelum lacteum
6. Fasciola hepatica. 7. Parascaris equrorum 8. Lumbricus terrestris. 9. Hirudo medicinalis. 10. Anadonta cygenea 11. Helix pomatia. 12. Daphnia pulex 13. Astacus astacus 14. Periplaneta orientalis . Gerinces állatok 15. Cyprinus carpio. 16. Rana esculenta. 17. Columbia livia 18. Orictolagus cuniculus b.)Szövettan számonkérő metszetei 1. Egyrétegű laphám-Endothel Artéria, véna, kapillárisok 2. Egyrétegű laphám-Mesothel Hashártya, mellhártya 3. Egyrétegű laphám Vese km. 4. Egyrétegű lap-, köb- és hengerhám Tüdő km 5. Egyrétegű köbhám Kopoltyú km. 6. Egyrétegű hengerhám Gyomor km. 7. Egyrétegű hengerhám Vékonybél (duodenum, jejunum, ileium)km. 8. Egyrétegű hengerhám Epehólyag km.
9. Egyrétegű hengerhám Mellékhere km. 10. Többmagsoros csillós hengerhám Trachea km. 11. Többrétegű el nem szarusodó laphám Nyelőcső km. 12. Többrétegű elszarusodó laphám Fejbőr km. 13. Többrétegű elszarusodó laphám Ujjbőr, talpbőr km. 14. Többrétegű elszarusodó laphám Bőr km. 15. Egysejtű endoepithelialis mirigy Vékonybél km. 16. Gomolyképű csöves mirigy Emlős bőr km.-Verejtékmirigy 17. Egyszerű csöves mirigy Vékonybél km. Lieberkühn-mirigyek 18. Egyszerű és elágazó csöves mirigy Gyomor km. 19. Elágazó bogyós mirigy Emlős bőr km.-Faggyúmirigy 20. Összetett bogyós mirigy; összetett csöves-bogyós mirigy Nyálmirigyek km. 21. Összetett csöves-bogyós mirigy Hasnyálmirigy km. 22. Endokrin mirigy Pajzsmirigy km. 23. Endokrin mirigy Mellékvese km. 24. Mesenchyma Embrió km.
25. Retikuláris kötőszövet Lép km. 26. Fehér zsírszövet Tenyér-talpbőr km. 27. Vér (Rana esculenta) 28. Vér (Homo s.) 29. Lazarostos kötőszövet Ujjbőr (subcutis) km. 30. Tömött kollagénrostos kötőszövet Ínszövet km és hm. 31. Hyalinporc Trachea km. 32. Rostos porc Fülkagyló hm. 33. Csontszövet Csöves csont km. 34. Sima izomszövet Gyomor km és hm. 35. Sima izomszövet Húgyhólyag hm. 36. Harántcsíkolt izomszövet Vázizom km és hm.. 37. Szívizomszövet Szív hm. 38. Gerincvelő km. 39. Kisagyvelő km. 40. Nagyagyvelő km.
4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom G.Szabó Terézia: Állatszervezettani gyakorlatok I. Szövettan. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2005 G.Szabó
Terézia:
Állatszervezettani
gyakorlatok
II.
Boncolási
gyakorlatok
(ábragyűjtemény). Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2005 Guzsal E.: Háziállatok szövettana, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. Krutsay E.: Szövettani technika, Medicina. Budapest, 1980. Odorfer M.: Összehasonlító állatszervezettan. Tankönyvkiadó Budapest, 1973-1987. Vajon I.: Az állatszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest. 1989. Zboray
G.
és
mtsai.:
Összehasonlító
anatómia
I.-II.
(boncolási
gyakorlatok)
Tankönyvkiadó, Budapest. 1989. VíghH. B.-Kondics L.: Összehasonlító szövettan. Tankönyvkiadó, Budapest. 1984. Sass M.: Összehasonlító Anatómiai Atlasz. Universitas, Budapest, 1989.
6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Állattani előadó és labor állatszervezettani, szövettani és állatélettani megfigyeléshez kísérletekhez szükséges eszközökkel felszerelve: tanulói binokuláris fénymikroszkópok, tartósított metszetek, boncfelszerelések, trinukuláris fény – és sztereomikroszkópok, sztereomikroszkópok, multimédiás oktatóeszközök, szemléltető anyagok.(video, DVD, CD.)
