Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm.+gyak.) Számonkérés módj Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Állatélettan BIB 1501 6 3 2+0 kollokvium BIB 1405 Dr. Nyilas Károly főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy átfogó képet kíván adni az emberi és állati szervezet működéséről, alapvető életjelenségeiről, az életfolyamatok törvényszerűségeiről azok szabályozási mechanizmusairól, molekuláris alapjairól. Megismerteti a hallgatókkal az élettan klasszikus és modern vizsgáló módszereit, azok gyakorlati kivitelezését. A megfelelő gyakorlati és elméleti tudásanyag megszerzése alkalmassá teszi a hallgatót önálló kísérletek megtervezésére és kivitelezésére. Alapokat szolgáltat a középiskolai biológia oktatásához és a tudományterület műveléséhez. 2. A tantárgy tartalma Általános bevezető az élettan fizikai és kémiai alapjai. Az atomtól a szervezetig. A víz kémiai és fizikai tulajdonságai. A víz mint oldószer és biológiai közeg. Biológiai molekulák szerveződése. Energetika és enzimek, a kémiai energiaátalakítás, kapcsolt reakciók. Metabolikus szabályozó mechanizmusok. Az ATP szintézis: glikolízis. Szent-Györgyi-Krebs ciklus. Az oxigén szerepe az oxigénhiány. A homeoztázis fogalma. Élettani szabályozó mechanizmusok. A biológiai membránok szerkezete, funkciói, membrán szerveződés, termodinamikai törvényszerűségei. A membránon át történő anyag transzport. A membrán passzív és aktív elektromos sajátságai. A szignáltranszdukció mechanizmusa. Élettani szabályozó mechanizmusok. A test folyadékterei és testfolyadékok. A test folyadék –kompanrtmentje: az extra- és intracellularis tér. A zárt keringési rendszer állatokban az extracellularis tér vérplazma, az interszticiális folyadék, a nyirok és a testüregfolyadék. A homeosztázis. A vér, fogalma, funkciói. A vérplazma kémiai összetevőinek élettani szerepe. A vér szerepe. A vér szerepe az ozmotikus és sav-bázis egyensúly fenntartásában. A vér pufferanyagai. A sav-bázis egyensúly zavarai (acidosis, alkalosis). A vérképzés és a vérsejtek élettartama. A vér alakos elemei. A vér szerepe a légzési gázok szállításában. A szerológiai agglutináció és a vércsoportok. A haemostasis és a véralvadás. A fehérvérsejtek sejttani jellemzői és funkciói. A nyirok képződése, összetétele, funkciói. A coelomafolyadék. Ozmoregulátorok és ozmokonformerek. Az ozmoreguláció szervei. A kiválasztás folyamata a gerinces vesében (glomuruláris filtráció, tubuláris felszívódás, tubuláris szekréció). A vese szerepe a pH regulációban. A tengeri és az édesvízi állatok ozmoregulációja. A szárazföldi állatok ozmoregulációja (szélsőségek).
A keringési rendszer. Az anyagszállítás (nedvkeringés) fejlődéstörténete az állatvilágban. Anyagszállító mechanizmusok az állatok körében. A szív. Típusai: kamrázott szív, pulzáló edények, ampulláris járulékos szívek. A halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök szívének funkcionális anatómiája, működése. A szív elektromos tevékenységei. Ingerkeltő régiója. Pacemaker potenciálok. Működési áram. Az ingerület terjedése. Az elektrokardiogram. A szív extracardialis beidegzése és vérellátása. A szívműködés energetikája és a szívmunka. Verőtérfogat, szívfrekvencia, perctérfogat. Frank Starling mechanizmus. Mechanikai változások a szívműködés során. A véredények és a perifériás keringés. A vérfolyadék áramlásának fizikai törvényszerűségei (hemo- dinamika). A laminaris és turbulens áramlás. Az artériás vérnyomás. A szív-érrendszer központi idegrendszeri szabályozása (az artériás vérnyomás szabályozása). A hajszálérműködés morfofiziológiája. Transzportfolyamatok a kapillárisfalon át. A vérátáramlás idegi és helyi szabályozása. A fizikai munka és extrém körülmények (búvárkodás, keszon) hatása a szív és érrendszerre. A gázcsere. Oxigén és széndioxid a vérben. A vérpigmentek az oxigén és széndioxid szállítása. A gerinces tüdő funkcionális anatómiája. A tüdő térfogat kapacitás. A tüdő vérkeringése. A gázcsere mechanizmusa, a gázcserét befolyásoló faktorok. A nyirokkeringés morfofiziológiája. A nyirokkeringés szervrendszerének felépítése. A nyirokedények és a nyirokszervek. A nyirokfolyadék mozgása, összetevői és funkciói. A nyitott keringési rendszer szerkezeti és élettani jellemzői. A vérnyirok és funkciói, különös tekintettel a légzési gázok szállítására. A légzőszervek. A légzés fogalma, biológiai jelentősége és részfolyamatai (külső és belső légzés). Az állatok csoportosítása oxigénigényük szerint. A diffúz légzés és a légzőszervekkel megvalósuló (lokalizált) légzés. A zsinórférgek lokalizált légzése. A gyűrűsférgek légzése. Az ízeltlábúak (rákok, rovarok, pókszabásúak) légzése. A puhatestűek és a tüskésbőrűek légzőszervei.A gerincesek kopoltyúi. Az úszóhólyag szerkezete és működése. A tüdő fejlődéstörténete. A szerv funkcionális anatómiája a gerincesekben. A tüdőszövet működését meghatározó sejtek: nagy alveoláris hámsejtek, alveorális macrophagok, a kapilárisok endothelsejtjei és a hízósejtek. A tüdő szellőzésének mechanizmusa a tüdővel légző különböző gerincesekben. A tüdőlégzés idegi szabályozása. A kiválasztás és az ozmoreguláció. A kiválasztás és az ozmoreguláció fogalma, biológiai jelentősége. A két folyamat kapcsolata. Ozmoregulátor és ozmo-konformáló szervezetek. Az egysejtűek lüktető űröcskéinek szerkezete és működése. Kiválasztó- és ozmoregulációs szervek a gerinctelenekben: a./ nyomásszűréssel (filtrációs mechanizmussal) működő szervek (protonephridia, metanephridia) és b./ nyomásszűrést nélkülöző, szekréciós szervek (vasa Malpighii). Kiválasztó és ozmoregulációs szervek a gerincesekben. A vese onto- és filogeniája. A pro-, meso- és metanephros szerkezeti jellemzői. Az emlősvese anatómiája. A nephron finomszerkezete és működése. A nephron vizeletkoncentráló tevékenysége. A hipertonikus vizelet képzése. A vese-clearence fogalma, mérése. A vese szerepe a testfolyadékok pH-jának szabályozásában. A veseműködés idegi és humorális szabályozása. Az aglomerularis és tubularis vesék. Az extrarenalis ozmoreguláció szervei (kopoltyúk: madarak, hüllők sómirigyei). A táplálkozási és emésztőszervek. A táplálkozás fogalma, biológiai jelentősége, típusai. Az emésztés biológiai jelentősége, intra- és extracellularis módjai. Táplálkozási formák és emésztési folyamatok az egysejtűek és a gerinctelen szervezetek (szivacsok, űrbelűek, férgek, ízeltlábúak, puhatestűek és tüskésbőrűek) körében. A táplálékfelvétel formái és módjai az állatvilágban (abszorpció, endocitózis, filtráció, szúrás, csőr, fogak, toxinok). A tápcsatorna felépítése. A tápcsatorna motilítása. A szájüreg képletei (nyelv, fogazat, nyálmirigyek). A gyomorműködés fejlődéstörténete. Az egy- és a többüregű gyomor
szerkezete és működése. A máj szövettana és élettani szerepe. Az epe jelentősége. A hasnyálmirigy exokrin működése. Energia termelés és az állatok hőháztartása. Az anabolizmus és katabolizmus. A respirációs kvóciens. Az állatok hőmérséklete és a metabolizmus. Hőtermelés, hőleadás. Adaptáció. A szervezet hőmérsékletének fenntartása (termosztát reguláció). A fizikai munka és a hőtermelés. A láz. Az alvás, hibernáció, téli álom. Az atomtól a szervezetig. A homeosztázis fogalma. Élettani szabályozó (feedback) rendszerek. Az élettan fizikai és kémiai alapjai. A víz molekula kémiai tulajdonságai. Az víz mint oldószer. A víz molekula ionizációja. A pH biológiai jelentősége és a biológiai pufferrendszerek. Biológiai molekulák szerveződése. Enzimek és energetika. Energia, a kémiai energiaátalakítás, kapcsolt reakciókkal. Metabolikus szabályozó mechanizmusok (genetikus, feedback, enzim aktiváció). Az ATP szintézis. Glikolízis. Szent-Györgyi-Krebs ciklus. Az oxigén szerepe és az oxigénhiány.Permeabilitás és transzport. Sejtmembránok szerkezete, membrán szerveződés. A membrán permeabilítás fizikai faktorai (diffúzió, ozmózis, ozmotikus tonicitás, ionmegoszlás).A sejt ozmotikus tulajdonságai (ionmegoszlás, sejttérfogat). Passzív permeabilitás (diffúzió a membrán csatornákon keresztül). A membránon át történő transzport (facilitált, aktív, kotranszport, kountertranszport). Membrán szelektivítás. Endocitózis, exocitózis. Epitheliális transzport. Ionok szerepe az ingerképzésben, elemi ingerületi folyamatok. A membrán passzív és aktív elektromos sajátságai (vezetőképesség, kapacitás, ellenállás, elektromos potenciál, idő és térkonstans). A membrán aktív elektromos sajátságai. Nyugalmi potenciál (Donnan és Nernst egyenlet). Akciós potenciál (ionváltozások, ioncsatornák). Elektromosan aktivált ioncsatornák. Pacemaker potenciál. Voltage clamp. Az ingerület tovaterjedése és átadása. Az elektromos szignál és az ingerület tovaterjedése. A jelátvitel formái, a szinapszis (kémiai és elektromos) szerkezete és funkciója. A neurotranszmisszió és farmakológiai befolyásolása Aktiváló és gátló posztszinaptikus receptorok és csatornák. Az acetilkolin receptor csatorna. A kémiai jelátvitel, messengerek és regulátorok, kémiai transzmitterek, hormonok, elsődleges-, másodlagos hírvivők. Transzmitterek és hormonok hatásmechanizmusa. A hormonok kémiai szerkezete, felosztása, szintézise, tárolása, szekréciója és a szekréció szabályozása. Az adenohypofizeális rendszer. Növekedési hormon. Nemi hormonok. A rovarok endokrin rendszere. Az érzékelés mechanizmusa. A receptorsejtek és az érzékelés átalakítása (receptor érzékenység, adaptáció). Kemoreceptorok, baroreceptorok, elektroreceptorok, termoreceptorok. A látás szerve és mechanizmusa. A hallás szerve és mechenizmusa. Az egyensúlyozás szerve és mechanizmusa. Az idegrendszer. Az idegrendszer evolúciója. A gerincesek idegrendszere. Reflexek, neuronális körök (aktiválás, gátlás). Ideg-izom kapcsolat. Myotatikus reflex. A gamma-hurok. Ín reflex és reciprok innerváció. A programozott viselkedés (centrális generátorok, mozgás mintázatok). Az állatok orientációja és nevigációja (biológiai óra és geomagnetikus térerő). Az izom és a mozgás. Az izomösszehúzódás strukturális, kémiai és engergetikai alapjai. A kacium szerepe az izomösszehúzódás mehanizmusában. Hasonlóságok és eltérések a szív-, a sima- és a harántcsíkok izom szerkezetében és működésében. A sejt mozgásképessége. A mozgásképesség molekulái. A molekuláris motorok Regulatórikus proteinek, kémiai alapja, szabályozás. A kiválasztás és az ozmikus reguláció. Ozmoregulátorok és ozmokonformerek. Az ozmoreguláció szervei. A kiválasztás folyamata a gerinces vesében (glomuruláris filtráció, tubuláris felszívódás, tubuláris szekréció). A vese szerepe a pH regulációban. A tengeri és az édesvízi állatok ozmoregulációja. A szárazföldi állatok ozmoregulációja (szélsőségek). Vérkeringés. A vérkeringés szerepe. Mechanikai változások a szívműködés során. A gerinces szív funkcionális morfológiája (a halak, a kétéltűek, a hüllők érrendszer szabályozása. A vérpingmentek, az oxigén és széndioxid szállítása. A gerinces tüdő funkcionális anatómiája. A tüdő térfogat és kapacitás. A tüdő vérkeringése. A gázcsere mechanizmusa, a gázcserét befolyásoló faktorok. A táplálkozás.
Tápanyagok hidrolízise. Epe a víz és sóháztartás szabályozásában. Energia és az állatok hőháztartása. A metabilizmus aránya (táplálékfelvétel végtermék, direkt, indirekt kalorimetria). A respirációs kvóciens. A metabolizmus és az állatok hőmérséklete, adaptáció a hőmérséklethez (hőtermelés, hőátadás, ektoterm, endoterm, heteroterm). A hideg, a meleg környezethez való alkalmazkodás (lipidek, ellenáramlásos hőkicserélődés, párologtatásos hűtés). A szervezet hőmérsékletének fenntartása (termosztát reguláció). A fizikai munka és a hőtermelés. A láz. Az alvás, hibernáció, téliálom. A kültakaró (integumentum) élettana. A testváz (skeleton) anatómiája és élettana. A gerincesek vázrendszeri szervei. A csont, mint szerv, alaki és fejlődési típusai, élettani szerepe. A csont átépülése, a csontanyagcsere szabályozása. A hormonok szerepe a növekedés és a kalcium anyagcsere szabályozásában. Az aktív mozgás szerveinek makro- és mikroanatómiája, élettana. Az amocboid-, az ostoros és csillós mozgás sejtmorfológiai alapja, mechanizmusa. Az izomfonalakkal (myonemata) történő mozgás. A harántcsíkolt izmok makroanatómiája, szövettana, finomszerkezete (a morfológiai összetevők hierarchiája).A vázizomzat beidegzése a tetrapodákban. A neuromuscularis junctio élettani anatómiája. A teljes izom összehúzódásának jellemzői. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa (csúszó-fonál elmélet). Az izomkontrakció energetikája, munkavégzése. A klasszikus és a paramiozin típusú simaizmok szövettana. A simaizmok beidegzése. Összehúzódásuk molekuláris alapjai, élettani jellemzői. Az izomzat onto- és filogeniája. Ideg-izom kapcsolat. Myotatikus reflex és reciprok innerváció. A programozott viselkedés centrális generátorok mozgás mintázatok. Az állatok orientációja és navigációja (biológiai óra és geomagnetikus térerő). Az izom és a mozgás. Az izomösszehúzódás strukturális, kémiai és engergetikai alapjai. A kalcium szerepe az izomösszehúzódás mechanizmusában. Hasonlóságok és eltérések a szív-, a sima- és a harántcsíkolt izom szerkezetében és működésében. A sejt mozgásképessége. A mozgásképesség molekulái. A molekuláris motorok. Regulatórikus proteinek kémiai alapja, szabályozás. Az érzékelés. A receptorsejtek és az érzékelés átalakítása (receptor érzékenység, adaptáció). Kemoreceptorok, baroreceptorok, elektroreceptorok, termoreceptorok. A látás szerve és mechanizmusa. A hallás szerve és mechanizmusa. Az egyensúlyozás szerve és mechanizmusa. A gerincesek idegrendszere. Reflexek, neuronális körök (aktiválás, gátlás). Idegizom kapcsolat Myotatikus reflex. A gamma-hurok. Ín reflex és reciprok innerváció. A programozott viselkedés (centrális generátorok, mozgás mintázatok). Az idegrendszer, mint biokibenetikai rendszer, élettani szerepe. Az idegsejtek filetikai eredete. A neuron finomszerkezete. Elektromos szignalizáció az idegrendszerben: a nyugalmi membránpotenciál és működési áram ionalapjai. Az idegimpulzusok vezetése. Az axon kábelsajátságai. A decremenssel történő és szaltatoricus vezetés. Az elektromos és kémiai szinapsisok (szerkezeti alapok és működési jellemzők). Kémiai ingerületáttevők (transzmitterek) a gerinctelenekben és a gerincesekben. Szinaptikus áramok, szinaptikus késés, szinaptikus gátlás. A szinaptikus válasz összetevői. A neuroglia. A reflexek és anatómiai korrelátumuk, a reflexív. Evolúciós tendenciák az idegrendszer diffúz ideghálózatból induló fejlődéstörténetében. A gerincesek idegrendszere. A gerinctelenek és a gerincesek idegrendszerének összehasonlítása. Az idegrendszer ontogeniája. A gerincvelő szerkezete, pályái, élettani szerepe. Az agy osztatai a különböző gerincesekben. Funkcióik. A limbikus rendszer. A vegetatív idegrendszer anatómiája és élettana. A bioritmusok. Circadian ritmusok az emberben. Az alvás, ébrenlét, álom élettani alapjai. Az endokrin rendszer élettana. A hormonok fogalma, megkülönböztető helyük a biokatalizátorok között. Az endokrin rendszer, mint biokibernetikai rendszer. Az állati és a növényi hormonok összehasonlítása. A hormontermelés evolúciója a neuroszekréció és a valódi (epithelialis) endokrin mirigyek. A hormonok csoportosítása kémiai szerkezetük,
hatásuk, élettani szerepük szerint. Az ízeltlábúak és a puhatestűek endokrin rendszere. Az ízeltlábúak posztembrionális fejlődésének, vedlésének hormonális szabályozása. A gerincesek endokrin szerveinek hierarchiája, anatómiája, szövettana és élettana. 3. Évközi ellenőrzés módja: egy zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom - Ádám Gy.- Fehér O. (2000): Élettan biológusoknak I-II. Tankönyvkiadó Budapest. 5-471, 474-1091. - Nagy I.- Nyilas K. (2003): Az ember biológiája és élettana.Tankönyvkiadó Budapest. 3-464. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Multimédiás eszközökkel rendelkező előadóterem.
Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont: Összóraszám: (elm.+gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Állatélettan BIB 1502 6 1 0+2 gyakorlati jegy BIB 1501 (E) Dr. Nyilas Károly főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tárgy megismerteti a hallgatókat az élettan klasszikus és modern vizsgáló módszereivel, azok gyakorlati megvalósításához ismereteket nyújt. Alapokat szolgáltat az általános iskolai biológia oktatás tanulókísérleteinek demonstrálásához. Az előadott tananyag kísérletes demonstrálása, alapvető metodikai ismeretek és készségek megszerzése. A hallgató megismeri az élettani kutatásokban alkalmazott klasszikus és modern vizsgáló módszereket, a kutatásban és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott műszereket és elsajátítja azok kezelését. Mindezek az ismeretek megalapozzák az önálló kísérletes munka tervezését és a középiskolai biológia oktatáshoz nyújt alapvető segítséget. 2. A tantárgy tartalma A tápcsatorna élettani folyamatai, enzimműködések vizsgálata. A veseműködés élettana. A hormonális működés vizsgálata. Érzékelés élettani vizsgálatai, mechanikai, fény, hő, kémiai, elektromos ingerek érzékelése. Ideg-izom és érzékelés-élettani vizsgálatok. 1. Testfolyadékok élettana Hemolimfa vétele csigából Hemolimfa vétele rákból Vérvétel békából Vérvétel galambból és tyúkból Vérvétel nyúlból Vérvétel patkányból A vér fajsúlyának mérése A vér szárazanyag-tartalmának mérése A vér pH-jának meghatározása
Hematokrit A vér fehérjetartalmának meghatározása A vérsejtsüllyedés sebességének mérése A vérplazma és vizelet klorid-koncentrációjának mérése Rusznyák szerint Vércukorszint-meghatározás A hemoglobin mennyiségének meghatározása Sahli-féle hemométerrel Vér vizsgálata natív állapotban és vérkenetben Leukociták mozgásának megfigyelése A vörösvérsejtszám meghatározása vérben A fehérvérsejtszám meghatározása vérben Egyetlen vörösvérsejt átlagos hemoglobin tartalmának kiszámítása A vörösvérsejtek ozmotikus viszonyainak vizsgálata A vörösvérsejtek ozmotikus rezisztenciájának vizsgálata Vérzési idő meghatározása emberen A vér alvadási idejének meghatározása Az alvadásgátlás vizsgálata Vércsoport-meghatározás az AB0 rendszerben Rh vércsoport meghatározása 2. Szívműködés élettana In situ békaszív készítése és spontán szívműködés regisztrálása Stannius-féle ligatúrák A szív „minden vagy semmi” törvénye Hőmérséklet-változás hatása Daphnia szívműködésére Hőmérséklet-változás hatása a tavi béka (Rana ridibunda) szívműködésére A sinus venosus izolált melegítésének és hűtésének hatása az in situ békaszív működésére EKG elvezetése emberről Az automácia esésvonala az éti csiga szívén Izolált békaszív készítése Straub szerint K+ és Ca++ ionok hatása az izolált csigaszív működésére K+ és Ca++ ionok hatása a békaszív működésére Elektromos ingerek hatása békaszívre A n. vagus hatása a békaszív működésére Adrenalin és acetilkolin hatása az izolált békaszív működésére
3. A nedvkeringés élettana A földigiliszta vérkeringésének megfigyelése Vérkeringés megfigyelése hal uszonyában Vérkeringés megfigyelése béka tüdejében, nyelvében és úszóhártyájában A vérnyomás mérése vértelen úton emberen 4. A Légzés élettana A folyami rák légzése Háziméh légzésének vizsgálata A folyami kagyló légzése Az éti csiga légzése A hal kopoltyúlégzése A béka légzése Az emlősök légzése A légzésszám és a vitálkapacitás mérése emberen A kilélegzett levegő CO2 tartalmának kimutatása Müller-féle készülékkel 5. A táplálkozás és az emésztés élettana Az amőba táplálékfelvételének megfigyelése A papucsállatka táplálékfelvétele A csalánozók táplálkozása Az orvosi pióca táplálkozása Az éti csiga táplálékfelvétele A vizibolha táplálkozása A tízlábú rákok táplálkozása. A folyami rák gyomorrágó szervének felépítése Az emésztő vakuólum kémhatásváltozásai emésztés folyamán a Parameciumban A folyami rák (Astacus fluviatilis) gyomornedvének szerepe a fehérjék és a szénhidrátok emésztésében A celluláz enzim kimutatása az éti csiga (Helix pomatia) emésztőnedvében Az ember nyálának kémiai összetétele és fermentatív sajátsága A pepszinkivonat fehérjebontó hatásának kimutatása Az epe szerepe a zsírok, olajok emulgeálásában Zsírbontás pankreászlipázzal A tejzsír enzimatikus hasítása
A keményítő enzimatikus hatása pankreászamilázzal A fehérjék hidrolitikus bontása tripszinnel Ásványi só gyors felszívódásának kimutatása emberen Az izolált békagyomor mozgásának regisztrálása 6. A kiválasztás élettana A lüktető űröcske ozmoregulációs szerepe a csillós egysejtűekben Az orvosi pióca (Hirudo medicinalis) szelvényszervének vizsgálata A tavi kagyló (Anodonta cygnea) Bojanus-szervének vizsgálata A folyami rák (Astacus astacus) csápmirigyének vizsgálata A húgysav kimutatása a rovar Malpighi-edényeiben A békavese morfofiziológiai vizsgálata A vesék ozmoregulációs szerepének kimutatása békán A vizelet fizikai és fiziko-kémiai jellemzőinek tanulmányozása A vizelet kémiai összetevőinek vizsgálata A húgysav izolálása vizeletből A húgysav kimutatása a vizeletből Folin szerint A húgysav kimutatása murexidpróbával A kratinin kimutatása Jaffe szerint Az indikán (indoxil-kénsav) kimutatása Jaffe szerint Az oxálsav kimutatása A kloridok kimutatása A foszfátok kimutatása A szulfátok kimutatása A kalciumionok félkvantitatív kimutatása Sulkowitsch szerint Az NH4+ -ionok kimutatása 7. A neuro-endokrin rendszer élettana A hipofízis portális érrendszerének vizsgálata tusmódszerrel Hipofízis extraktumok készítése Galli-Mainini-reakció Hátulsó-középső lebeny preparátum hatása béka melanofóráira Az inzulinsokk bemutatása és kivédése
8. A mozgás és a perifériás idegrendszer élettan A paramecium csillómozgásának megfigyelése A csillók mozgásának megfigyelése béka nyálkahártyáján Földigiliszta mozgásának megfigyelése A hasdúclánc szerepe az orvosi pióca mozgásában Az izom- és idegműködés vizsgálatára szolgáló ingerlő és regisztráló berendezések Ideg-izom készítmény békából M. sartorius izolálása békából Az inger paramétereinek és az ingerlékenység összefüggésének vizsgálata béka ideg-izom készítményen Megterhelés hatása az izomműködésre Vizsgálatok béka izolált m. sartoriusán 9. Érzékelés élettana A Paramecium caudatum ingerlékenységének vizsgálata A planaria vízáramlás –érzékelése Nyomáspontok felkeresése az emberi kézen Tapintási feloldóképesség az emberi bőrön A hallásélesség vizsgálata emberen A hangvezetés vizsgálata A hangirány érzékelése Kompenzatorikus statikus tartási reflexek vizsgálata A hideg- és melegpontok megkeresése a kézhát és a tenyér bőrén A hőreceptorok adaptációjának vizsgálata A hőreceptorok viszonylagos hőfokérzékelése Az ember szaglásának vizsgálata Az ízérzékelés lokalizálása emberi nyelven A planaria negatív fototaxisa Pozitív fototaxis rovaroknál A földigiliszta fényérzékelése A látásélesség meghatározása A szem alkalmazkodásának vizsgálata Konszenzuális pupillareakció emberen Adrenail, atropin és eserin hatása a pupillára
A retinán létrejövő kép megfigyelése Szemtükrözés A vakfolt kimutatása Kontrasztjelenségek Utóképek Optikai csalódások Az emberi szem optikai hibái A retina identikus pontjainak kimutatása A térbeli tájékozódás vizsgálata A színtévesztés vizsgálata 10. A központi idegrendszer élettana Sértetlen béka reflexei Reflexvizsgálatok emberen A reakcióidő mérése emberen Az izolált gerincvelő működésének vizsgálata spinális békán A Bell-Magendie-szabály igazolása: az elülső és hátsó gerincvelői gyökök átvágása békában A nagyagy és a középagy eltávolítása békán 3. Évközi ellenőrzés módja: Négy zárthelyi dolgozat írása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Fehér O. (1986): Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások. Tankönyvkiadó, Budapest. 5-243.
6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Élettani laboratórium, fénymikroszkóp, sztereómikroszkóp, négyszögingerlő, kimográf…
Tantárgy neve Tantárgyi kód Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám(elm.+gyak.) Számonkérés módja Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Humánbiológia BIB 1505 6 3 2+0 kollokvium Dr. Nyilas Károly főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az emberi test felépítése, különös tekintettel a váz és fogazat anatómiájára. A test és a váz kvantitatív és kvalitatív jellegei. Az intrauterin fejlődés és a posztnatális időszak ontogenetikus és filogenetikus tendenciái. A bőrlécrendszer. Biometriai alapismeretek. A biodemográfia alapjai. A népesség összetétele és változásuk. Natalitás, fertilitás, mortalitás, migráció és reprodukció. Humángenetikai alapfogalmak. Öröklési típusok. Az emberi kromoszómák osztályozása. A mutáció (gén-, kromoszóma- és genom-mutációk) és a szelekció jelentősége. A fiziológiai jellegek antropológiai vonatkozásai. A humán populációgenetika alapjai. A szubhumán és a humán evolúció vázlata. Az emberiség kulturális evolúciója. A ma élő népességek kialakulása és taxonómiája, különös tekintettel a Kárpát-medence népeire. 2. A tantárgy tartalma 1.1. Az antropológiáról általában. Az ember helye a természetben 1.2. Az antropológia felosztása 1.3. Humánbiológia 1.4. A szélesebb értelemben vett antropológia 1.5. Az antropológia központi kérdése és jelentősége 1.6. Az antropológia vázlatos története és mai helyzete 1.6.1. Az antropológia vázlatos története. 1.6.2. A mai külföldi antropológia 1.6.3. A magyar antropológia vázlatos története 1.7. Az embertani megismerés útjai 1.8. Az antropológia vizsgálati anyaga 1.9. Biometria. Matematikai statisztika
2. A KVANTITATÍV ÉS KVALITATÍV EMBERTANI JELLEGEK VARIÁCIÓI 2.1. A ma élő népességek főbb embertani jellegei 2.1.1. Bőrszín, bőrlécrendszer, testszőrzet 2.1.2. Haj, hajszín 2.1.3. Szemszín, színkomplexió 2.1.4. Testmagasság (termet) 2.2. A koponya metrikus (kvantitatív) jellegei 2.2.1. Mérőpontok 2.2.2. Méretek, szögek, koponyakapacitás 2.2.3. A fontosabb jelzők 2.3. Az agykoponya morfológiai (kvalitatív) jellegei 2.4. Az arckoponya és az állkapocs morfológiai (kvalitatív) jellegei 2.5. A koponya rendellenességei 2.6. A vázcsontok metrikus (kvantitatív) vizsgálata 2.7. A fej metrikus és morfológiai vizsgálata 2.7.1. A fej főbb mérőpontjai 2.7.2. A fontosabb méretek és jelzők 2.7.3. Morfológiai jellegek 2.8. Fogazat 2.9. Az emberi test főbb méretei és arányai. 2.10. Az antropofiziológia néhány kérdése 3. ONTOGÉNIA. A NEMEK KÖZTI KÜLÖNBSÉG. TESTALKAT 3.1. A méhen belüli (intrauterin) fejlődés 3.2. A születés utáni növekedés és fejlődés 3.3. Allometrikus növekedés 3.4. Életszakaszok. Életkori változások 3.5. A nemek közti különbség 3.6. Testalkat (konstitúció) 4. ANTROPOLÓGIAI HUMÁNGENETIKA 4.1. Az emberörökléstan (humángenetika) néhány kérdése 4.2. Populációgenetikai kérdések
5. A FŐEMLÖSÖK 5.1. Primates (főemlősök) ordo jellemzése 5.2. A Prosimii (félmajmok) subordo jellemzése 5.2.1. Infraordo: Lemuriformes 5.2.2. Infraordo: Lorisiformes (Lajhármakifélék) 5.2.3. Infraordo: Tarsiiformes 5.3. Az Anthropoidea subordo jellemzése 6. AZ EMBERSZÁRMAZÁSTAN FŐBB PROBLÉMÁI 6.1. Az evolúció kérdései 6.2. A harmad- és negyedkor. Geokronológia 6.3. Az emberré válás kérdéseivel kapcsolatos előismeretek 6.3.1. A Hominidák evolúciójának problématörténetéről 6.3.2. Az ősrégészeti periodizáció 7. AUSTRALOPITHECINAE 7.1. Bevezetés 7.2. A dél-afrikai Australopithecusok felfedezésének és kutatásának vázlatos története 7.3. A kelet-afrikai Australopithecusok felfedezésének és kutatásának vázlatos története 7.4. Az Australopithecinae taxonómiájának kérdése 7.5. Morfológiai jellemzés 7.6. Geokronológia. Phylogenetikai helyzetük 8. ELŐEMBEREK (ARCHAEOANTHROPUSOK) 8.1. Pithecanthropus 8.1.1. A felfedezések története. A leletek ismertetése 8.1.2. A jávai Pithecanthropusok általános morfológiai jellemzése 8.2. A kínai Pithecanthropus (Sinanthropus) 8.2.1. A felfedezés története. A leletek ismertetése 8.2.2. A kínai Pithecanthropus (Sinanthropus) morfológiai jellemzése 8.3. Egyéb közép-pleisztocén Hominida-leletek.
9. ŐSEMBEREK (PALAEOANTHROPUSOK) 9.1. A felfedezések története 9.2. Az európai „klasszikus" neandervölgyi ősemberleletek 9.3. A korai „neandertaloid"- és „sapiens"- leletek Európában 9.4. Ázsiai felső pleisztocén ősemberleletek 9.5. Afrikai ősemberleletek 10. A FELSŐ PALEOLITIKUM EMBERTANI LELETEI 11. A HOMINIZÁCIÓ (EMBERI EVOLÚCIÓ) FOLYAMATA 11.1. A Primates és hominoid evolúció 11.2. A Hominidák evolúciójának áttekintése 11.3. A fogazat, a koponya és a végtagok változása a filogenezis folyamán 11.3.1. Fogazat 11.3.2. Koponya 11.3.3. Végtagok 11.4. A Hominidák evolúciós szisztematikája 12 . AZ EMBER SZÁRMAZÁSÁNAK TOVÁBBI (INDIREKT) BIZONYÍTÉKAI 12.1. Csökevényes szervek 12.2. Atavizmusok 12.3. Fiziológiai és biokémiai bizonyítékok 12.4. Patológiai bizonyítékok 12.5. Egyéb bizonyítékok 13. ANTROPOTAXONÓMIA 13.1. Az antropotaxonómia általános kérdései. Rasszgenezis 13.2. A vcddo-ausztralid nagyrassz 13.3. Az europid (és europoid) nagyrassz 13.3.1. Cromagnoid csoport 13.3.2. Nordoid csoport 13.3.3. Mediterrán csoport
13.3.4. Sötét színkomplexiójú rövidfejűek 13.3.5. Meghatározatlan (mixomorf) elemek 13.4. .A mongolid (és mongoloid) nagyrassz 13.4.1. A tulajdonképpeni mongolidok. 13.4.2. Europo-mongolid (mixomorf) csoport 13.4.3. Meghatározatlan (mixomorf) csoport 13.5. A negrid (és negroid) nagyrassz 13.5.1. A tulajdonképpeni negridek 13.5.2. Europo-negrid mixomorf csoport 15.5.3. Negro-ausztralid (óceániai) csoport 13.5.4. Pygmid csoport 13.5.5. Meghatározatlan elemek 13.6. Amerindid (amerikanid) mixomorf komplex 13.6.1. Észak-amerikai csoport 13.6.2. Dél-amerikai csoport 14. NÉPEK ÉS RASSZOK - RASSZIZMUS 15. A PALEOANTROPOLÓGIA KÉRDÉSEI A MEZOLITIKUMTÓL KEZDVE. TÖRTÉNETI EMBERTAN (PREHISZTORIKUS ANTROPOLÓGIA) 15.1. Mezolitikum 15.2. Történeti embertani áttekintés 15.3. Őskor 15.3.1. Neolitikum (újkőkor) és rézkor 15.3.2. Bronzkor 15.3.3. Vaskor (740-250) 15.4. Római kor – Szarmaták 15.5. A középkor történeti embertana 15.5.1. Népvándorláskor 15.5.2. Honfoglalás - Árpádkor (X-XIII. század)
3. Évközi ellenőrzés módja : két zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai:5. A kötelező ill. ajánlott irodalom - Farkas L.Gy. (2003): Fejezetek a biológiai antropológiából 1-2. kötet, JATE Press, Szeged, 3-165; 3-125. - Gyenis Gy. (2001): Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 11-226. - Nyilas K. (2000): Antropológiai in Erlichné-Hadházy-Hargitainé-Kiss-Nyilas-Simkovicsné-Vallner-Iszály: Természettudományi alapismeretek. Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza, 329-402. - Vajda J. (1983): Atlas Anatomiae 1-2. kötet, Akadémia Kiadó, Budapest, 9-476; 7-322. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Multimédiás eszközökkel ellátott előadóterem.
