Tantárgy neve Tantárgy kódja
Növényrendszertan BIB 1403
Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód)
4 4 3+0 kollokvium BIB 1401
Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Dr Szabó Sándor Főiskolai tanár
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tárgy fő célja hogy a hallgatók eligazítást és támpontot kapjanak a biológiai sokféleség növényekkel kapcsolatos megjelenési formái között. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a fejlődéstörténeti növényrendszertannal a különböző rendszertani irányzatokkal, a rendszerezés alapelveivel a növényvilág legfontosabb taxonjaival és a legfőbb fejlődési trendekkel.
2. A tantárgy tartalma A cianobaktérium taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Ostorosmoszatok és a páncélos ostorosok törzse, a tárgyalt taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Heteroconta: Xanthophyceae, Chrysophyceae, Phaeophyceae taxonok jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Bacyllariophyceae, Centricea, Pennatea taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. A gombák általános jellemzése. A tömlősgombák törzse, a tárgyalt taxonok fejlődésmeneteinek ismertetése. Bazidiumos gombák törzse, a tárgyalt taxonok fejlődésmeneteinek ismertetése. Zuzmók formatörzse. Chlorophyta: Volvocales, Ulothrichales, Siphonocladales, taxonok jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása, a tárgyalt taxonok fejlődésmeneteinek ismertetése. Charophyta: Zygmetales, Charales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. a tárgyalt taxonok fejlődésmeneteinek ismertetése. A mohák főtörzsének általános jellemzése, a tárgyalt taxonok fejlődésmeneteinek ismertetése, Gametofiton és sporofiton nemzedék. Hepatophyta, Anthoceratophyta taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Bryophyta: Sphagnospida, Bryopsida taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. A harasztok általános jellemzése,
a tárgyalt taxonok fejlődésmeneteinek ismertetése. Lycopodiophyta, Equisetophyta. Polypodiophyta: Polypodiales, Salviniales, Marsileales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. A magvas növények jellemzése, a nyitvatermők általános jellemzése. Cycadales, Ginkgoales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Taxales. Pinnales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. A zárvatermők (altörzs Angiospermophytina) általános jellemzése: vegetatív szervek, reproduktív szervek, a zárvatermők fejlődésmenete gametofiton nemzedékek. A kétszikűek általános jellemzése. Magnoliales, (Magnoliaceae) ; Nymphaeales (Nymphaeaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Ranunculales, Papaverales taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Carophyllales (Caryophyllaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Fagales (Fagaceae, Betulaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Urticales (Ulmaceae, Moraceae, Cannabaceae, Urticaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik.ismertetése. Rosales (Rosaceae és alcsaládjai) és a Fabales (Papilionaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Euphorbiales (Euphorbiaceae), Araliales (Araliaceae, Umbelliferae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Violales (Violaceae), Capparales (Cruciferae), Salicales (Salicaceae), Cucurbitales (Cucurbitaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Malvales (Tiliaceae, Malvaceae) Oleales (Oleaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Solanales (Solanaceae, Convolvulaceae, Cuscutaceae), Boraginales (Boraginaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Scrophulariales (Scrophulariaceae, Orobanchaceae, Plantaginaceae), Lamiales (Lamiaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Campanulales (Campanulaceae), Asterales (Asteraceae: Tubuliflorae, Liguliflorae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. A kétszikűek általános jellemzése. Alismatales (Alismataceae), Arales (Araceae, Lemnaceae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Asparagales (Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae, Amaryllidaceae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Liliales (Colchicaceae, Liliaceae, Iridaceae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Orchidales (Cypripediaceae, Orchidaceae), Typhales (Typhaceae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Poales (Poaceae) részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Juncales (Juncaceae), Cyperales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik.
3. Évközi ellenőrzés módja : nincs
4. A tárgynak nincs előírt külső szakmai gyakorlata 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszere. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Juhász M.: Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Simon T.: Magyarország edényes Flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1992. Hortobágyi T. szerkesztette (1979) Növényrendszertan. – Tankönyvkiadó, Budapest. F. Jacob-E. I. Jäger-E. Ohmann (1983) Botanikai kompendinum – Natura. 1985. Juhász M. (2000) Növényrendszertani gyakorlatok I. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon T. (2000). A Magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon T. Seregélyes T. (1998) Növényismeret. A hazai növényvilág kis határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Terpó A. (1987) Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival. – Mezőgazdasági Kiadó Budapest. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audivizuális multimédiás előadóterem.
Tantárgy neve Tantárgy kódja
Növényrendszertan BIB 1404
Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
4 1 0+2 Gyakorlati jegy BIB 1403 (E) Dr Szabó Sándor Főiskolai tanár
2. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A gyakorlati rész funkciója a hazai magvas növények legfontosabb családjának és fajainak megismerése, a növényhatározás elsajátítása, a botanikai terepmunka előkészítése. 3. A tantárgy tartalma A magvas növények jellemzése, a nyitvatermők általános jellemzése. Cycadales, Ginkgoales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Taxales. Pinnales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Magnoliales, (Magnoliaceae) ; Nymphaeales (Nymphaeaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Ranunculales, Papaverales taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Carophyllales (Caryophyllaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Fagales (Fagaceae, Betulaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Rosales (Rosaceae és alcsaládjai) és a Fabales
(Papilionaceae)
taxonok
jellemzése
és
fontosabb
fajaik.
Euphorbiales
(Euphorbiaceae), Araliales (Araliaceae, Umbelliferae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Capparales (Cruciferae), Salicales (Salicaceae), Cucurbitales (Cucurbitaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Malvales (Tiliaceae, Malvaceae) Oleales (Oleaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Solanales (Solanaceae, Convolvulaceae, Cuscutaceae), Boraginales (Boraginaceae) taxonok jellemzése és fontosabb fajaik. Scrophulariales (Scrophulariaceae,
Orobanchaceae,
Plantaginaceae),
Lamiales
(Lamiaceae)
taxonok
jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Campanulales (Campanulaceae), Asterales (Asteraceae: Tubuliflorae, Liguliflorae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Asparagales (Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae, Amaryllidaceae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Liliales (Colchicaceae, Liliaceae, Iridaceae) taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Orchidales (Cypripediaceae, Orchidaceae), Typhales (Typhaceae) taxonok
részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Poales (Poaceae) részletes jellemzése és fontosabb fajaik bemutatása. Juncales (Juncaceae), Cyperales taxonok részletes jellemzése és fontosabb fajaik. 4. Évközi ellenőrzés módja : A hallgatók heti rendszerességgel zárthelyi dolgozatot írnak az előző hét anyagából melyekre érdemjegyet kapnak. Ezen túlmenően érdemjegyet kapnak növényhatározásból. 5. A
tárgynak
nincs
előírt
külső
szakmai
gyakorlata
6. A kötelező ill. ajánlott irodalom Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszere. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Juhász M.: Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Simon T.: Magyarország edényes Flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1992. Hortobágyi T. szerkesztette (1979) Növényrendszertan. – Tankönyvkiadó, Budapest. F. Jacob-E. I. Jäger-E. Ohmann (1983) Botanikai kompendinum – Natura. 1985. Juhász M. (2000) Növényrendszertani gyakorlatok I. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon T. (2000). A Magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon T. Seregélyes T. (1998) Növényismeret. A hazai növényvilág kis határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Terpó A. (1987) Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival. – Mezőgazdasági Kiadó Budapest.
7. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Mikroszkópos laboratórium audivizuális és multimédiás eszközökkel
Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Terepgyakorlat BIB 1412 4 1 1 hét (36 óra) Aláírás BIB 1403 Dr. Szabó Sándor főiskolai tanár
3. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A terepgyakorlat a növényrendszertan gyakorlatokhoz kapcsolódó terepi munkára ad lehetőséget. Célja a gyakorlatokon már ismertetett fajok terepen való felismerése, a nagyobb hazai növénycsaládok jellemzőinek élőanyagon történő bemutatása Betekintést nyújt a Zemplén és a Bükk hegység, továbbá Nyíregyháza környékének vegetációjába, mindemellett lehetőséget biztosít számos kora tavaszi és nyári növényfaj megismeréséhez. A
tantárgy
tartalma
A terepgyakorlatot a hallgatók a laborgyakorlaton elsajátított növénytani ismereteire alapozzuk. A gyakorlat során a hallgatókat elkalauzoljuk a Zemplén hegység északi és középső részének vadregényes tájaira. A gyakorlat során a legfőbb hangsúlyt a fajismeret elmélyítésére és kibővítésére fektetjük Ennek megvalósítása érdekében bemutatjuk az alábbi növénytársulásban előforduló növényfajokat: nádas (Phragmitetum communis), éles sásos (Caricetum gracilis), patak menti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei), szőrfűgyep (Festuco ovinae-Nardetum), mészkedvelő- és szilikát sziklagyepek, patakparti égerligetek (Alnenion glutinosae-incanae), podagrafüves égerliget (Aegopodio-Alnetum), hegyi égerliget (Carici brizoidis-Alnetum), hegyvidéki gyertyános-tölgyes (Carici pilosae-Carpinetum), középhegységi cseres tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), északi-középhegységi bükkös (Melittio-Fagetum), szilikát-sziklaerdő (Sorbo-Quercetum petraeae), mészkő-szurdokerdő (Scolopendrio-Fraxinetum), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), hársas-kőrises sziklaerdő (Tilio-Fraxinetum excelsioris), sajmeggyes bokorerdő (Ceraso mahaleb-Quercetum pubescentis), nyírségi gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum roboris).
Útvonalterv: A napi megtett útvonal (11-22 km) bizonyos fokú fizikai igénybevételt is jelent, és megismerteti a résztvevőket önmaguk fizikai korlátaival, a terepi munka szépségével és nehézségével. A gyakorlat során a következő útvonalat tesszük meg gyalogtúra keretében: 1. Zemplén hegység Kőkapu, Kemence patak völgye, (hegyi égerligeterdő), Rostalló, Ördög völgy. (Bükkös) Makla rét, Sólyomkő (Sziklai cserjés, törmelékerdő), Óhuta. 2. Mogyoróska, Kun-hegy (kocsánytalan tölgyes, cseres tölgyes) Regéci várrom, Regéc. Hejce, Szerencs patak völgye (gyertyános tölgyes), kocsánytalan tölgyes, cseres tölgyes, gyertyános tölgyes, bükkös, hársas-kőris sziklaerdő, Sólyomkő, Fekete-kő, Fehér kút, Hejce. 2. Bánkút. Nagymező, Tarrkő (mészkő sziklagyep) Őserdő, Cserepeskő, Szalajka völgy (Éger ligetredő), patakmenti magas kórós társulás fajainak bemutatása. 4. Bükk hegység Szarvaskő Tüzeskő, Veres oldal molyhos tölgyes bokorerdő, szilikát sziklagyep fajainak bemutatása. 5. Vízparti növénytársulások fajainak bemutatása: helyszíne Arlói-tó (Nádas, gyékényes, harmatkásás, bokorfűzes), gyökerező hínárfajok bemutatása. 6. Nagyvisnyó, Bán patak völgye, patakmenti magaskórós társulás, hegyi égerliget erdőfajainak bemutatása. Cseres tölgyes fajainak bemutatása, gyertyános tölgyes, bükkös. Dédesi Vár hárs-kőris sziklaerdő fajai, Vásárhelyi szikla, Várforrás, szurdokerdő növényfajainak bemutatása, Mályinka. A terepgyakorlat során kiadott csoportfeladatok: A területen élő adott növénycsaládokba tartozó fajok bemutatása, adott számú növényfaj bemutatása, növényhatáározás. 5. Évközi ellenőrzés módja A növényrendszertan terepgyakorlatokon egy új kooperatív tanulási stratégiákon alapuló módszert alkalmazunk, melynek segítségével a terepen a botanikai ismeretanyag hatványozott hatékonysággal sajátítható el. A módszer segítségével nagy hallgatói létszám (100-120 fő) mellet is koordinálni lehet a diákok botanikai munkáját. A kollektív feladatok fokozzák a hallgatók szervezőkészségét, javítják a csoportszellemet és az egymás közötti kapcsolatokat. A terepgyakorlat minden napján három alkalommal a hallgatók kollektív módon növényrendszertannal összefüggő feladatokat oldanak meg, melyeket a helyszínen értékelünk. A sikeres (>60 %) megoldások alapfeltételét jelentik a terepgyakorlati aláírásnak. A terepgyakorlat során kiadott csoportfeladatok típusai: az adott területen élő adott növénycsaládokba tartozó fajok bemutatása, adott szmú (nagyrészt fásszárú) növénycsaládok bemutatása, növényhatározás.
6. A tárgynak nincs előírt külső szakmai gyakorlata 7. A kötelező ill. ajánlott irodalom Simon T. (2000). A Magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon T. Seregélyes T. (1998) Növényismeret. A hazai növényvilág kis határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 8. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Terepruházat, növényhatározó könyvek.
