KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak

KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Szociolingvisztika MAO1103 2. 3 2+0 kollokvium Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ. előírásai szerint Számonkérés: kollokvium A vizsgára bocsátás feltételei: az előadásokon való részvétel 2. A vizsga témakörei A szociolingvisztika mibenléte, jellemzői, tárgya, nyelvszemlélete A szociolingvisztia előzményei, kialakulásának okai, a magyar szociolingvisztikai kutatások A szociolingvisztikai kutatások módszerei, mintavétel, gyűjtési és feldolgozási technikák, A nyelv és nyelvhasználat változékonysága és változatossága: szociolingvisztikai és nyelvi változók, társadalmi változók, függő és független változók. A nyelvek változatossága: standard, területi és szociális dialektusok, regiszterek fogalma és általános jellemzői A magyar standard változatok és standardizáció (irodalmi és köznyelv) történeti és szinkron áttekintése, a standard jellemzői, rétegződése és szociokulturális kötöttségei, A kisebbségi magyar standardok, a magyar nyelv egy- és többközpontúságának kérdései A nyelvi norma és nyelvi résznormák Szaknyelvek fogalma és jellemzői, a szaknyelvi norma A szlengek, rétegzettségük, használati kötöttségük A kétnyelvűség és kettősnyelvűség fogalma, kialakulásának okai, típusai (bi- és multilingvizmus, lingua francák, pidzsin és kreol nyelvek, bidialektalizmus) A két-és többnyelvűség előnyei és hátrányai Nyelvi kontaktusok, a magyar kisebbségi kétnyelvűség jellemzői A nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvi diszkrimináció A nyelvi hátrányos helyzet általános áttekintése Nyelvi hátrányos helyzet a magyar beszélőközösségekben (kisebbségi magyarok, magyarországi kisebbségek, nyelvjárási beszélők, siketek) A nyelvhasználat mint viselkedés: identitás és társas szerepek jelzése. A nyelvhasználat a független változók tükrében: nem és nyelvhasználat (gender nyelvészet) Életkor és nyelvhasználat, iskolai végzettség és nyelvhasználat

A

nyelvhasználat

rétegződése

a

hármas

határ

mentén

3. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: Kötelező irodalom: 1. Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Tankönyvkiadó. 2. Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris. 2003. 20-80. 3. Szöveggyűjtemény I. A magyartanári mesterképzésben részt vevő hallgatók számára. Szerk. Minya Károly. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2009. 103–134. ;330 335. 4. Kurtán Zsuzsa: Szaknyelvi nyelvhasználat. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 2003. 13–35.

5. Kis Tamás: Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához. In. Kis Tamás szerk. A szlengkutatás útjai és lehetőségei. KEK. Debrecen, 1997. 239– 56. Ajánlott irodalom: Csernicskó István: A nyelvpolitika és a kisebbségi nyelvi jogok Ukrajnában 1991 és 2011 között. http://elib.kkf.hu/ewp_11/2011_1_07.pdf P. Lakatos Ilona szerk. Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén. Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához. 143.Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2012. Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelvi norma. NytudÉrt. 144. sz. Budapest, 1998.

4. A tantárgyi tematika: a félév elején az oktató ismertette, az egység titkárságán is megtekinthető.

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős intézet kódja

Leíró magyar nyelvtan I. Szófajtan, alaktan MAO1106 4. 4 1+2 kollokvium – Dr. Minya Károly főiskolai tanár NYI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer „működésébe” való „betekintés”, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Szófajtan: A nyelvi rendszer. A nyelvi egységek szinteződése. A szófajelmélet általános kérdései. A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság. A különböző szófaji felosztások és a szófaji felosztás problémás kérdései a magyar nyelvtudományban. Az MGr. szófaji felosztása. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános jellemzése és gyakorlása. Alaktan: A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma. A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái. A morfémaalternáció, az alternánsok típusai; problémás kérdések. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A toldalékmorféma-típusok, elhatárolásának problémái. Az igék és a névszók inflexiójának problémás kérdései. A magyar esetrendszer. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Szófajtanhoz: Kötelező irodalom: Keszler Borbála–Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002. Elekfi László: Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 2002. 11–33, 155–164. Keszler Borbála–Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80–109. P. Lakatos Ilona (szerk.) 2007. Grammatikai gyakorlókönyv. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. (Ajánlott irodalommal) Alaktanhoz: Kötelező irodalom (a szófajtanban megjelölteken kívül): Gaál Edit 1998. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 97. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kiefer Ferenc 1998. Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 187–197. Rácz Endre 1989. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre– Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 135–149. T. Somogyi Magda 2000. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont: Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Nyelvtörténet I. Uralisztika és finnugrisztika MAO1112 2. 3 2+0 kollokvium Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel (maximum 3 igazolatlan hiányzás) a gyakorlati jegy, vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei (zárthelyi dolgozat, beszámoló stb. időpontokkal megjelölve) kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei: az órákon való részvétel. Kiselőadás megtartása. a vizsga témakörei Az uráli alapnyelv sajátosságai; Finnugor nép- és nyelvismeret 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó. Budapest, 1996. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó. Budapest, 1988. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Tankönyvkiadó. Budapest, 1976. Hajdú Péter—Domonkos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Bp. 1978. Angela Marcantonio: Az uráli nyelvcsalád. Magyar Ház Kiadó, 2006. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Bp. 1994. Nanovfszky György szerk.: Nyelvrokonaink. Bp. 2000. 3. A tételes tematika feltüntetése heti lebontásban: 1. Szakirodalom, jelölések, rövidítések. Az uráli nyelvek kutatói. 2. Szótárak és nyelvtanok. A nyelvrokonság fogalma, ismérvei. 3. Az alapnyelv magánhangzórendszere és mássalhangzórendszere. 4. Szabályos hangváltozások, hangmegfelelések. 5. Uráli, finnugor, ugor szókincs. 6. Az uráli nyelv esetrendszere. Számjelek. Módjelek és időjelek. Birtokos személyjelek. Igei személyragozás. 7. Névszó- és igeképzés. Mondattani sajátosságok. 8. A finnugor (uráli) nyelvcsalád ismertetése. Az uráli nyelvek családfája. Az uráli őshaza. 9. A balti-finn ág története. 10. Finn nép és kultúra. Észt nép és kultúra. Lappok. A kis balti-finn népek. 11. A volgai-finn ág története. Cseremisz nép és kultúra. Mordvin nép és kultúra. 12. A permi-ág története. Votják nép és kultúra. Zürjén nép és kultúra. 13. Az ugor ág története. Vogulok és osztjákok. 14. A szamojéd ág története. Szamojéd nyelvek és népek.


Nyelvtörténet I. A magyar szókészlet története MAO 1114 2. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ. előírásai az irányadóak A gyakorlati jegy, vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei: zárthelyi dolgozat, beszámoló, kiselőadás Kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei: A vizsga témakörei: 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Gondolat Kiadó., Bp. 1975. Gerstner Károly, A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc főszerk., Magyar nyelv. Akadémiai kézikönyvek. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005. 437–480. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc: Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Bp., 2003. Kniezsa István, A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1–2. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955. Ligeti Lajos, A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986. Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Tinta Könyvkiadó, Bp. 2003. Minya Károly: Változó szókincsünk. A neologizmusok több szempontú vizsgálata. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 2011. Mollay Károly, Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982. Szilágyi Ferenc: A magyar szó regénye. Tk., Bp., 1972. Történeti és etimológiai szótárak (TESz., EWUng., UEWb. stb.). 3. A tantárgyi tematika: a félév elején az oktató ismertette, az egység titkárságán is megtekinthető. 1. A lexikológia és a lexikográfia fogalma. A szókincs és a szó fogalma. A szókészlet vizsgálatának módszerei 2. A nyelv két fő összetevője, a magyar szókincs nagysága. A szókészlet fejlődése, változása 3. A szókincs társadalmi szempontú osztályozása: alap- és peremszókincs. Az egyén szókincse

4. A szókészlet kialakulásának okai és körülményei, a szókészlet eredetbeli rétegződése 5. A magyar szókincs mai rétegződése: a függőleges és vízszintes irányú tagolódás 6. A nyelvújítás kora (18-19. század); szókincsbővítő módjai és példái 7. A szóképzés és a szóösszetétel 8. Zárthelyi dolgozat 9. A szóalkotás egyéb módjai, valamint a belső szóteremtés 10.Az ősi szókészlet 11.Az iráni és a török jövevényszavak 12.A szláv jövevényszavak és német jövevényszavak 13.A latin jövevényszavak és az újlatin jövevényszavak (francia, román, olasz jövevényszavak) 14.A frazéma fogalma és fajtái 15.Zárthelyi dolgozat


Világirodalom I MAO 1116 3. 2 elmélet kollokvium dr. Csorba Dávid, főiskolai docens dr. Csorba Dávid NYI

1. Követelményrendszer: A tantárgyi tematikának megfelelő fogalmak és az olvasmányok ismerete. A foglalkozásokon való részvétel: nem kötelező. Számonkérés: a fogalmakból ZH és az olvasmányokból vizsga. A vizsgára bocsátás feltételei: Írásbeli beszámoló a művelődés- és stílustörténeti fogalmakból. A vizsga témakörei: megtalálhatóak a tantárgyi tematikában. 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: Kötelező irodalom: Világirodalom, szerk. Pál József, Bp., Akadémiai, 2005, 2008 (Akadémiai kézikönyvek). Ajánlott irodalom: FALUS Róbert: Az antik világ irodalmai. Gondolat Kiadó. Budapest, 1976. HAHN István: Istenek és népek. Minerva. Budapest, 1980. GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor: Az irodalom rövid története. Jelenkor. Pécs, 2003. 3. A tantárgyi tematika: A hallgatók a félév elején megismerhették a tematikát, ill. az egység titkárságán megtalálható.


Világirodalom III. A modernség irodalma MAO1118 4. félév 2 0+2 gyakorlat gyakorlati jegy MAO1004 Dr. Csorba Dávid főiskolai docens Dr. Antal Balázs főiskolai adjunktus NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel: a megszokott módon 3 hiányzás megengedett. Számonkérés: A félévi jegy órai munka, kötelező olvasmányokból való beszámolás és félévi ZH eredményes megírásából tevődik össze. „Az érdemjegy meghatározására vonatkozó értékelési rend: A gyakorlati jegy kiszámítása, meghatározása a félév során szerzett részjegyek átlaga alapján történik egyszerű kerekítéssel. (5 tizedre végződő átlag esetén a jegyek súlyozása az oktató mérlegelése alapján történik.) Ha a félévi részjegyek közül bármelyik elégtelen, azaz nem javította a hallgató, akkor a gyakorlati jegy is elégtelen. Az elégtelen részjegyek javítására a félév során egyszer van lehetőség. A részjegy javításának módját és idejét az oktató határozza meg, a hallgatóval egyeztetve.” Gyakorlati jeggyel (félévközi jeggyel) záruló számonkérés esetén tantárgyfelvételenként kétszer kísérelhető meg az eredményes teljesítés. (TVSZ, 13§, 1. pont) 2. Kötelező, ajánlott irodalom: Gintli Tibor–Schein Gábor 2008. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.) 2002. Az orosz irodalom a kezdetektől 1940-ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Maár Judit (szerk.) 2012. A francia irodalom története. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Győrffy Miklós 1995. A német irodalom története. Budapest: Corvina Kiadó. Madarász Imre 2003. Az olasz irodalom története. Budapest: Attraktor Kiadó.

3. A tantárgyi tematika: A hallgatók a félév elején megismerhették a tematikát, ill. az egység titkárságán megtalálható.


Régi magyarországi irodalom II MAO 1120 1. 2 gyakorlat szemináriumi jegy dr. Csorba Dávid dr. Csorba Dávid, főiskolai docens NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel: a megszokott módon 3 hiányzás megengedett. Számonkérés: A félévi jegy órai munka, fogalmi teszt, órai beadandók és félévi ZH (esszé és teszt) eredményes megírásából tevődik össze. „Az érdemjegy meghatározására vonatkozó értékelési rend: A gyakorlati jegy kiszámítása, meghatározása a félév során szerzett részjegyek átlaga alapján történik egyszerű kerekítéssel. (5 tizedre végződő átlag esetén a jegyek súlyozása az oktató mérlegelése alapján történik.) Ha a félévi részjegyek közül bármelyik elégtelen, azaz nem javította a hallgató, akkor a gyakorlati jegy is elégtelen. Az elégtelen részjegyek javítására a félév során egyszer van lehetőség. A részjegy javításának módját és idejét az oktató határozza meg, a hallgatóval egyeztetve.” Gyakorlati jeggyel (félévközi jeggyel) záruló számonkérés esetén tantárgyfelvételenként kétszer kísérelhető meg az eredményes teljesítés. (TVSZ, 13§, 1. pont) 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: 3. A tantárgyi tematika: A hallgatók a félév elején megismerhették a tematikát, ill. az egység titkárságán megtalálható.

KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Klasszikus stílusok és műnemek. Epika, líra, dráma MAO1128 2. 2 2 gyakorlati jegy -dr. Antal Attila PhD, főiskolai tanár dr. Antal Attila PhD, főiskolai tanár NYI

Követelményrendszer: Az érdemjegy meghatározására vonatkozó értékelési rend a következő. A gyakorlati jegy kiszámítása, meghatározása a félév során szerzett részjegyek átlaga alapján történik egyszerű kerekítéssel. (5 tizedre végződő átlag esetén a jegyek súlyozása az oktató mérlegelése alapján történik.) Ha a félévi részjegyek közül bármelyik elégtelen, azaz nem javította a hallgató, akkor a gyakorlati jegy is elégtelen. Az elégtelen részjegyek javítására a félév során egyszer van lehetőség. A részjegyek javításának módját és idejét az oktató határozza meg a hallgatóval egyeztetve. Gyakorlati jeggyel (félévközi jeggyel) záruló számonkérés esetén tantárgyfelvételenként kétszer kísérelhető meg az eredményes teljesítés. (13.§, 1. pont) a) A foglalkozásokon való részvétel: a TVSZ. előírásai az irányadóak b) A gyakorlati jegy vagy minősített aláírás megszerzésének feltételei: A félév során egy házi dolgozatot kell beadni. (Ady Endre: Az eltévedt lovas. Versértelmezés. Beadási határidő: április 15.) Az eredményes dolgozat készítése mellett a gyakorlati jegy megszerzésének további feltétele: eredményes zárthelyi dolgozat írása a félév utolsó előtti foglalkozásán. A gyakorlati jegybe beszámít a szemináriumi munka is (kisbeszámoló tartása, vitában való részvétel, hozzászólás stb.). c) Kollokvium esetén a vizsgára bocsátás feltételei: a kurzus szeminárium d) A vizsga témakörei: a kurzus szeminárium Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: Görömbei András: Ady-képünk és az újabb szakirodalom. In: A szavak értelme. Püski Kiadó, Bp., 1996. 15-28. Bókay Antal: Líra az ezredfordulón – poétikaelméleti szempontból. Alföld, 2000/2. 33-45. Görömbei András: A magyar líra az ezredfordulón. In: Irodalom és nemzeti önismeret. Nap Kiadó, Bp., 2003. 302-322. Thomka Beáta: Prózapoétika vagy narratológia. Híd, 1981/11. Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983. A tantárgyi tematika: a félév elején az oktató ismertette, az egység titkárságán is megtekinthető.


Anyanyelvi ismeretek II. Írásbeli kommunikáció KO1002 2. minősített aláírás 0+1 minősített aláírás Dr. Zopus András főiskolai docens Dr. Zopus András főiskolai docens NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel (maximum 3 igazolatlan hiányzás) A minősített aláírás megszerzésének feltételeinek teljesítése (zárthelyi dolgozatok megírása) 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai Kiadó. Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. Trezor Kiadó Bt. 2005. Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila : Helyesírási tanácsadó. Osiris Kiadó. 2008. Csordás Zsuzsanna: Az írásbeli ügyfél-kommunikáció jelentősége, típusai, jellemzői. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. 2008. (http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/16_2567_006_101115.pdf) Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova Kiadó Kft. 2004. 3. A tételes tematika feltüntetése heti lebontásban: 1. A tantárgy bemutatása, a kapcsolódó követelmények ismertetése 2. A helyesírás szükségessége, a helyesírási szabályzat, helyesírási szótár bemutatása 3. A kiejtés szerinti és a szóelemző írásmód. 4. Az egyszerűsítő és a hagyományos írásmód. 5. A különírás és az egybeírás. 6. Helyesírási gyakorlatok 7. Az írásbeli kommunikáció típusai és jellemzői 8. Az írásbeli kommunikáció csatornái 9. Írásbeli kommunikáció az interneten 10. Tartalom és forma összhangja az írásbeli kommunikációban 11. Az írásbeli kommunikáció és a stílus 12. Az írásbeli kommunikáció gyakorlása 13. A helyesírás fontossága az írásbeli kommunikációban


Anyanyelvi ismeretek III. A tanári kommunikáció CO3005 bármely félév 2 gyakorlat Minősített aláírás -Dr. Zopus András PhD főiskolai docens Dr. Zopus András PhD főiskolai docens NYI

1. Követelményrendszer: A foglalkozásokon való részvétel: aktív részvétel az órákon, a tanári kommunikációval kapcsolatos alapismeretek elsajátítása Számonkérés: összefoglaló szóbeli felelet A vizsgára bocsátás feltételei: A vizsga témakörei: 2. Kötelező és ajánlott irodalom feltüntetése: Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. 2006. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. Herbszt Mária: Tanári beszédmagatartás. 2010. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés-szövegelemzés-szövegalkotás. Budapest: Osiris Kiadó. V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.): Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. 1999. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 3. A tantárgyi tematika: Bevezetés az általános kommunikációba. A kommunikáció fontosabb típusai. A kommunikáció kialakulása, folyamata, jellemzői. Kommunikációs iskolák és modellek. A tömegkommunikációs modellek. A verbális és nem verbális kommunikáció valamint a kommunikációs szignálok. A nyelvi kommunikáció szerepe az iskolában. A tanári kommunikáció szóbeli formái. A tanári kommunikáció írásbeli formái. A meggyőzés technikái és az érvelő szövegek sajátosságai. A nyilvános beszéd típusai és kommunikációs jellemzői. Az érvelés módszerei a tanári beszédben. Gyakorlati kommunikációs ismeretek a tanári kommunikáció világában.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak

Recommend Documents