TANTÁRGYLEÍRÁS. Tantárgy neve. Szakmai identitás fejlesztése. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve

Szakmai identitás fejlesztése

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

TKO1001 1. 2 0+2 Minősített aláírás Vassné dr. Figula Erika, főiskolai tanár TK

1.

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgató rendelkezzen megfelelő önismerettel, legyen képes a saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre; előítélet- és sztereotípiamentes szemléletre. Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve legyen kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, legyen nyitott mások véleményének a megismerésére és tiszteletben tartására. Legyen képes tanulókkal, szülőkkel, az iskolai közösségekkel való hatékony együttműködésre és kommunikációra, tudjon a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni. Legyen képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és azokat szakszerűen kezelni. Rendelkezzen a neveléshez szükséges empátiával, toleranciával, megfelelő asszertivitással.

2.

Az elsajátítandó ismeretanyag: A kurzus menetét csoportdinamikai folyamatok szabják meg. Témája a következő: Önismeret, önismereti tudatosság, az énkép személyiségformáló szerepe, szerepelvárások és önismeret. Önértékelés, emberi szükségletek, motivációk, védekezési manőverek. A saját kommunikáció fő jellegzetességeinek tudatosítása, a különböző kommunikációs stratégiák előnyei és hátrányai. A közvetlen emberi kommunikáció jellemzői, kongruens és inkongruens közlés, komplex jelzések felismerése. A kultúrák és szubkultúrák közötti kommunikációs különbségek felismerése, a velük kapcsolatos előítéletek tudatosítása. Kétséges helyzetek kezelése. Az emberismereti érzékenység kialakítása. Empátia, tolerancia, asszertivitás fejlesztése.

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. TKK, Budapest, 5- 79.p. ISBN 963 19 023 15 2. Rogers R. Carl (2008): Találkozások- a személyközpontú csoport. Edge 2000 Kiadó, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 9-169.p. ISBN 978 9639760080 3. Rudas János (2009): Javne örökösei. Fejlesztő tréningcsoportok – elvek, módszerek, gyakorlatcsomagok. Lélekben Otthon Kiadó, Győr ISBN9789639771192 4. Rudas János (2004): Delfi örökösei. DICO Kiadó, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest ISBN 963 9494-48-8

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Az emberi fejlődés TKO 1002 2. 2 2+0 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika, főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy elsajátításának célja, hogy a hallgató ismerje meg a személyiség fejlődésének általános kérdéseit és törvényszerűségeit. Ismerje meg továbbá az emberi személyiség pszichikus fejlődésének jellegzetességeit és a személyiségfejlődés fontosabb elméleteit - Freud, Piaget, Erickson. Kapjon képet a kognitív és pszichés fejlődésről, a megismerő folyamatokról és az egyes életkorok fejlődési jellegzetességeiről. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A fejlődéslélektan központi kérdései: folyamatosság, gének és környezet, egyéni különbségek. A pszichikus fejlődés általános kérdései, a fejlődés szakaszelméletei: Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete, Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete és Piaget kognitív fejlődéselmélete. Az életkorok pszichológiája: a születés előtti életidő, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor, serdülőkor. Az értelmi, érzelmi és akarati fejlődés jellegzetességei az egyes életkorokban. Az erkölcsi fejlődés jellemzői. 3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Cole, Michael – Cole, Sheil. R (2002): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest ISBN 9633894735 2. Margitics Ferenc (2008): A személyiség fejlődése. Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza ISBN 9789638731975 3. Margitics Ferenc (2009): A szülői mesterség iskolája. Scolar Kiadó, Budapest ISBN 9789632441252 4. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes (2006): Gyermeklélektan. Medicina, Budapest ISBN 96425983 5. Vajda Zsuzsanna (2006): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, Budapest ISBN 9789632089928


Tanítás – tanulás 1. A tanítás mestersége TKO 1103 2. 2 1+1 Kollokvium Dr. Szabó Antal, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a napjainkban érvényesülő és az iskolai tanítást és tanulást befolyásoló oktatáspolitikai és pedagógiai elveket, nézetrendszereket. Törekedjen saját megalapozott pedagógiai nézetteinek megfogalmazására! Jelentős önállósággal rendelkezzen szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézeteinek képviseletében, indoklásában! 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tanításhoz kötődő filozófiák (történeti áttekintés). A tanítás, mint kognitív folyamatok előidézése, fejlesztése, a tanítás, mint megértés (hermeneutika), a tanítás, mint konstruktív folyamatok motiválása és fejlesztése. A tanár tervező tevékenysége. A tudás kialakításának, változtatásának folyamata, oktatási folyamat, oktatási stratégiák. A tanár értékelő szerepe. A pedagógus „saját” tanterve, a tanári önreflexió szerepe. A pedagógusok módszertani kultúrája (kutatások tükrében). Általános tanítási képességek (kutatások tükrében). Jellegzetes tanári „filozófiák”. A reflektív tanár, az innovatív tanár. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. OECD (2007) : A tanárok számítanak. A hatékony pedagógusok pályára vonzása, fejlesztése, pályán tartása. OKM , Budapest, 2. Falus Iván (szerk.) (2004) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 9631952967 3. Golnhofer Erzsébet - Nahalka István (szerk.) (2001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ISBN963 19 1805 x 4. Knausz Imre (2003): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest ISBN 963 8323 28 0 I 5. Szabó László Tamás (2010): Bevezetés a tanári mesterségbe. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen ISBN 978 963 318 027 3

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja 1.

2.

Változó iskola – változó társadalom TKO 1105 3. 2 1+1 Kollokvium Dr. Márton Sára, főiskolai tanár TK

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók a tantárgy során megismerik az iskolát és iskoláztatást történeti kontextusban, a mindenkori társadalmak és iskolák működésének bonyolult összefüggésrendszerét. Betekintést nyernek a működést meghatározó jogszabályi környezetbe, valamint megismerkednek az új évezred európai és magyar iskoláinak hagyományőrző és innovatív elemeivel. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az iskola, mint pedagógiai intézmény és társadalmi szervezet, céljai, funkciói. Pedagógiai céltételezés és determinánsai, értékek a nevelésben. Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok kapcsolatrendszere, konfliktusaik, konfliktuskezelésük és megoldásaik, az önreflexió jelentősége a különböző pályaszakaszokon. A tanári szerep dimenziói, szerepek és szerepkonfliktusok. Az iskola és a társadalom kölcsönhatása, mely során előtérbe kerül a hallgatók kritikai, elemző képességének, szociális kompetenciáinak, kommunikációs készségének fejlesztése, elsősorban az együttműködésen alapuló aktív tanulási formák segítségével. Ez segíti a hallgatókat abban, hogy képesek legyenek tapasztalataikat reflektív módon elemezni és értékelni. A tantárgy érzékenyíteni igyekszik a hallgatókat az iskoláskorúak körében tapasztalható hátrányos szocio-ökonómiai-kulturális státuszból eredő nehézségekre, ezáltal képesek lesznek felismerni az előítéletességen és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait és azokat szakszerűen kezelni az iskolában és iskolán kívül

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bábosik István−Golnhofer Erzsébet et al. (2006): Az iskola belső világa. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium, ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, Budapest ISBN 963 9704 636 ö 2. Mészáros István-Németh András−Pukánszky Béla (2005): Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó kft., Budapest ISBN 9789633895917 3. Szilágyi Gyula (2004): Megbukott az iskola? Osiris Kiadó, Budapest ISBN 963 3896835 4. Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József (2011): Az iskolák belső világ. In: Balázs 5. Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén (2010): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet


Pedagógiai szociálpszichológia TKO 1004 3. 2 1+1 Kollokvium TKO 1002 Dr. Szabó Edina, főiskolai docens TK

1.

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tanárjelölt szerezze meg azokat a pedagógiai pszichológiai és szociálpszichológiai ismereteket, melyeket az iskolai nevelőmunkában hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el olyan pedagógiai pszichológiai ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A tanárjelölt legyen képes a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására

2.

Az elsajátítandó ismeretanyag: A pedagógiai pszichológia és a szociálpszichológia tárgya, a tudomány rendszere. A szocializáció színterei. A tanári szerep dimenziói, társadalmi szerepelvárások. A pedagógus személyi hatásának elemzése: a pedagógus, mint magatartási modell, nevelési stílus, nevelői attitűd, tanári hatalom. Az iskolai osztály szociálpszichológiai jellemzői Az iskolai osztály megismerésének módszere, szociometria. Tanulás, tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai megközelítése, motiválása, a pedagógiai elvárás hatása a teljesítményre. A tanulói teljesítmény értékelésének pszichológiai kérdései. Az átlagtól eltérő tanulói személyiségfejlődés.

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. 2. 3. 4. 5.

Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 44-65, 82-92, 206-225.o. Csepeli György (1999): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 149-151, 189-203, 200-232, 269-276, 395-411.o. Kelemen László (1968): A pedagógiai pszichológia alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest. Schmercz István (szerk.) (2000): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt, Nyíregyháza. Szabó István (1994): Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest


1.

Tanítás-tanulás 2. Pedagógiai tervezés és értékelés TKO 1108 4. 2 1+1 Kollokvium TKO1103 Dr. Szabó Antal, főiskolai tanár TK

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg a magyar közoktatás rendszerének működését meghatározó jogi kereteket, a rendszer-, intézmény- és osztályszintű tartalmi szabályozás eszközeit. Az iskolai tudás kialakulásának, változtatásának törvényszerűségeit megértve hozzáértéssel tervezik a tanári munka különböző dokumentumait. A pedagógiai mérés, értékelés teljes körű rendszerét megismerve, szakszerűen képesek alkalmazni a nevelési, oktatási folyamatban a tanár kompetenciájába tartozó mérési értékelési módszereket. A hallgatók legyenek képesek a pedagógiai tervezést és értékelést tágabb kontextusban, az európai dimenziók figyelembe vételével megérteni és integrálni saját tudásukba. Világosan lássák a tervezési és értékelési szintek jelentőségét, alkalmazza szabályait, reálisan mérje fel következményeit, hatásait.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Alapfogalmak értelmezése: közoktatás, a közoktatás rendszere, iskolarendszer, iskolaszerkezet. Az iskolarendszer alapelvei, a fejlődést meghatározó tényezők. A közoktatási rendszerek eltérő fejlődési modelljei Európában. A közoktatási rendszerekben zajló változások. A közoktatási rendszer szabályozási mechanizmusa (bemeneti és kimeneti szabályozás). A tartalmi szabályozás jogi keretei: törvények, NAT, kerettanterv. Az intézményszintű tartalmi szabályozás: intézményi pedagógiai program, helyi tanterv. Osztályszintű tartalmi szabályozás: tanmenet, tematikus tervezés, óravázlat. Rendszerszintű (makro-, mezo- és mikroszintű) mérés, értékelés. Külső és belső értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése, a nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. Feladatlap készítés elvei és gyakorlata, a szóbeli tanári értékelés “pedagógiája”. A pedagógiai mérés és értékelés hatása az oktatás hatékonyságára. Az eredményes iskola. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk.) (2004): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (VI.; XIII.; XVI. fejezet) ISBN 9631952967 2. Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest ISBN 963 16 2796 1vagy http://halaszg.ofi.hu/download/Oktatasi%20rendszer%20-%20HTM 3. Balázs Éva − Kocsis Mihály - Vágó Irén (szerk.) (2011): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest) ISSN 1219-8692 vagy http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/jelentes-magyar-120416 4. Mátrai Zsuzsa (2001): Érettségi és felvételi külföldön. Műszaki Könyvkiadó, Budapest ISBN 9631627993 5. Vágó Irén (szerk.) (1999): Tartalmi változások a közoktatásban, a 90-es években. Okker Kiadó, Budapest


Személyiség és egészségpszichológia TKO 1006 4. 2 2+0 Kollokvium TKO 1002 Dr. Margitics Ferenc, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Szerezzenek a hallgatók alapvető tájékozottságot a személyiséglélektan és egészségpszichológia kutatási eredményeiben, s azok felhasználhatóságáról társas tapasztalataik értelmezésében és a gyermeki személyiség differenciált formálásában. Az egészség, betegség és különböző működési zavarok etiológiai korrelátumainak megismerése járuljon hozzá a tanárjelöltek szemléletének formálásához, alapozza meg az egészséges életmódra neveléshez szükséges tanári kompetenciák kialakulását. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A humanisztikus és pozitív pszichológia személyiségképe. A személyiség egészséges működésének feltételei: énhatékonyság, személyes kontrollképesség, a pszichológiai immunrendszer. Az egészségpszichológia szemléletmódja, helye a nevelési folyamatban. Az egészségpszichológia alapfogalmai. Egészségpszichológiai modellek. Egészségmagatartás – betegségmagatartás. Az egészséglélektan bio-pszicho-szociális modellje. A pszichológiai és fizikai igénybevétel hatása: a stressz és a stresszválaszok változatai. Személyiség és coping. A szubklinikus depresszió, szubjektív jóllét és egészségmagatartás összefüggései. A serdülőkori egészségmagatartás alakulása, modelljei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Margitics Ferenc (2011): Személyiség és egészségpszichológia. Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok, Debrecen. 2. Kállai János, Varga József, Oláh Attila (2007): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, Demetrovics Zsolt, Urbán Róbert, Kökönyei Gyöngyi (2007): Iskolai egészségpszicho-lógia. L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest 3. Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 4. Margitics Ferenc (2006): Depresszió. Krúdy Kiadó, Nyíregyháza

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

A tanulói személyiség megismerése TKO 1007 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKO1002 Dr. Szabó Edina, főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató ismerje meg azokat a pszichológiai mechanizmusokat, melyek a hétköznapi személyészlelésben jelen vannak. Legyen képes ezeket a gyakorlatban felismerni, és ezek negatív hatásai ellen tenni. Ismerje meg a tudományos megismerésnek a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható eljárásait, tegyen szert azok megfelelő szintű alkalmazására. Ismerkedjen meg olyan vizsgálati eljárásokkal, melyek lehetővé teszik a tanulók megismerését, egy összetett tanulói személyiségkép kialakításával differenciált fejlesztésüket. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 5, 7. 3. Tantárgyi program: A tanulói személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A személyiségvizsgáló módszerek általános megfontolásai, az analitikus és fenomenológiai vizsgálati módszerek, a konzisztencia paradoxon. A vizsgálati eljárásokkal kapott adatok matematikai statisztikai feldolgozása: átlag, relatív gyakoriság, szórás, statisztikai próbák. A kísérleti és korrelációs módszer. A mentális képességek mérése. A tesztek jellemzői: megbízhatóság, érvényesség, az eljárások egységessége. Az intellektuális képességeket mérő tesztek. A tesztek előrejelző szerepe. Az introspekció, a közvetlen megfigyelés és a laboratóriumi megfigyelés. A kérdőíves eljárások, az esettanulmányok. 4. Évközi tanulmányi követelmények: két ZH írása az elméleti anyagrészekből, tanulói vizsgálatok és azok szabad előadásban történő bemutatása 5. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásbeli (teszt-jellegű feladatlapok, házi dolgozat) 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Főiskolai jegyzet, szakirodalom. 8. Kötelező, ajánlott irodalom: 1. Aronson (1998): A társas lény. Gondolat Kiadó, Budapest 2. Forgács József (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest 3. Hadházy Jenő (szerk.) (1999): A tanulói személyiség megismerése. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza 4. Harsányi István (1987): A tanulók megismerése. Tankönyvkiadó, Budapest 5. R.L Atkinson és mtsai (1994): Pszichológia. Osiris – Századvég Kiadó, Budapest. Ebből: 24-30, 334-349, 406-419. o.


Tanítás – tanulás 3. Differenciált tanulásszervezés TKO 1109 5. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKO1103 Dr. Szabó Antal, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Olyan korszerű tanulásszervezési szemlélet megalapozása illetve erősítése, továbbá olyan oktatáselméleti műveltség közvetítése s a meglévő pedagógiai ismeretek integrálása, melynek birtokában a hallgató képessé válik a tanítási-tanulási folyamat hatékony és differenciált szervezésére, eredményes irányítására a legmegfelelőbb szervezeti formák megválasztásán és alkalmazásán, a tanulók tanulási sajátosságait figyelembe vevő tanítási-tanulási módszereken keresztül. Betekintést nyer a hátrányos helyzetből, a szegénységből, a kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggésekbe, a hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai eljárásokba, megismerkedik a tanulásszervezés és irányítás speciális eseteivel, mint a távoktatás és a multimédiás tanulásszervezés. Legyen nyitott a személyiségfejlesztés változatos formáinak, módszereinek elsajátítására, alkalmazására. Legyen képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Tanári működése során folyamatosan legyen tekintettel a tanuló, a tanulócsoportok sajátosságaira (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség). 2.

Az elsajátítandó ismeretanyag: A pedagógiai differenciálás értelmezése, történeti beágyazottsága, megvalósításának irányzatai (adaptív oktatás), színterei, szervezési módjai és munkaformái. Az iskolai kudarc, lemorzsolódás nemzetközi kitekintésben. Esélylehetőség és megoldásmódjai (“második esély iskolái”). A differenciálás iskolai és tanórai formái. Motiváció és önszabályozó tanulás. Személyre szabott tanulási módok. Az IKT alkalmazási lehetőségei a differenciált tanulásszervezésben. A differenciált tanulásszervezés korszerű eljárásai a nemzetközi és a magyar gyakorlatban.

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk.) (2004): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 271-322. p. ISBN 9631952967 2. Kagan Spencer (2001): A kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Budapest ISBN 9632166590 3. M. Nádasi Mária (2010): A projektoktatás elmélete és gyakorlata, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, http://geniuszportal.hu/sites/default/files/06_kotet_net.pdf 4. M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás (Géniusz könyvek 1.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, http://geniuszportal.hu/sites/default/files/Geniusz_R22_net.pdf 5. Venter György (szerk.) (2005): Iskolai lemorzsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyháza, ISBN 963 218 348 7


Iskolai konfliktusok megoldása TKO 1010 5. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika, főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy elsajátításának célja, hogy a hallgató ismerje meg az iskolai konfliktusok jellemző típusait és sajátosságait, az iskolai konfliktusok kialakulásának lehetséges okait. A tantárgy elsajátításának célja a tanárjelöltek képességét fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek felismerésében, elemzésében, tudatos kezelésében. Továbbá ismerjenek meg konstruktív konfliktusmegoldási módokat, sajátítsák el a konfliktushelyzetek szakszerű kommunikálását. Mindezek segítségével cél a tolerancia és a szociális készségek fejlesztése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, az iskolai konfliktusok csoportosítása. Az iskolai konfliktusok okai. Konfliktuskezelési stratégiák. A konfliktusok értelmezése, elemzésének módszerei, a konfliktusok előjelei. Konfliktus- térkép készítése. A konfliktusok értelmezése tranzakcionalista felfogásban. Esetelemzések, megoldási és megelőzési lehetőségek kidolgozása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Járó Katalin (1999): Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztályban-viselkedésmódok nehéz helyzetben In: Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkül- Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 479-527. o. 2. Ligeti György: Konfliktus és szabályalkotás. In: Új Pedagógia Szemle, 2000/12. 3. Schleinerné dr. Szányel Erzsébet (2005): Személyiségspecifikus vonások konfliktusos nevelési helyzetek megoldásában. Profunda, Kaposvár. 4. Szőke-Milinte Enikő (2006): Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. 5. Tölgyesi Klára: Az ütközések fejlesztő ereje. In: Új Pedagógia Szemle, 2006/12


Multikulturális nevelés gyakorlata TKO 1111 6. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKO1108 Bodnárné dr. Kiss Katalin, főiskolai tanár SP

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az iskola világában tudatosan kezelik az értékek sokféleségét, nyitottak mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására. Képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek a tanulók önismeretét, empátiás készségeit, és kapcsolatteremtő készségeit. Célja továbbá a multikulturális szemlélet formálása, a csoportközi, az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértése, az előítélet és etnocentrizmus csökkentése. Megismerteti a hallgatókat a társadalmi kirekesztődés ellen irányuló pedagógiai lehetőségek elméletével és gyakorlati mintáival, elfogadtatja a sztereotípia - és előítéletmentes nevelési gyakorlat szükségességét. Részletes betekintést nyújt a multikulturalizmus eszmei és gyakorlati formájáról, valamint az interkulturális nevelés tervezési és módszertani lehetőségeiről. Megismertetni a hallgatókkal a kultúrák közötti hídépítő technikák iskolai és egyéb más társadalmi intézményi gyakorlatát. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az iskoláink heterogén társadalmi-kulturális környezete, mint a multikulturális nevelés gyakorlatának alapfeltétele. A kulturális kölcsönhatás európai dimenziói: multikulturalizmus fogalma és értelmezési keretei. A gyermeket befolyásoló szociokulturális környezet megismerése. A multikulturalizmus iskolai gyakorlata, az interkulturális nevelés. Az interkulturális nevelés tananyag tervezési, értékelési és módszertani sajátosságai. A cigány tanulók nevelésének multikulturális tartalma, hátránykezelés és az esélyteremtés lehetőségei a kulturális identitás erősítésén keresztül. A kultúrák közötti hídépítő technikák az esélyteremtő iskolák gyakorlatában. A kultúraérzékeny gyermekbarát iskola jellemzői. A média szerepe a multikulturális társadalom megjelenítésében. Kisebbségi kultúrák Magyarországon, társadalmi konfliktusok, interkulturális kapcsolatok lokális kutatása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Erős Ferenc (1996): Azonosság és különbözőség. Sciencia Humana, Budapest ISBN 963 8471 182 2. Feischmidt Margit (1999): Multikulturalizmus. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest ISBN 9633792657 3. Forray R Katalin – Czachesz Erzsébet – Lesznyák Márta (2001): Multikulturális társadalom. Interkulturális nevelés. In: Báthory Zoltán – Falus István: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 111-125.p. ISSN 008 1632

4. Péterfi Rita (szerk.) (2008): Hídszerepek – Cigány integrációs kérdések. Gondolat kiadó, Budapest ISBN9789632005539 5. Steinberg Stephen (1994): Az etnikum mítosza. Cserépfalvi Kiadó, Budapest ISBN 963 0446 987


Gyermek szociális és életviteli kompetenciáinak fejlesztése

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

TKO 1012 7. 2 0+2 Gyakorlati jegy Vassné dr. Figula Erika, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A szociális és életviteli kompetenciák körében olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, melyek alapját képezik az egyén belső személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azt a képességet és tudást, mely segítségével képesek a tanulók szociális és életviteli képességének fejlesztésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kurzus menetét csoportdinamikai folyamatok szabják meg. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás  a világgal szembeni pozitív beállítódás és a demokrácia tisztelete  a tolerancia, empátia  az értelmes kockázatok vállalásának bátorsága  a reális énkép kialakításának képessége  a frusztráció elviselése  a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és vágyak  összehangolásának képessége  cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményező képesség, az akaraterő és a kitartás  másság elfogadása  a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség valamint a  konfliktustűrő, konfliktuskezelő és megoldó képesség kialakítása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bagdy Emőke-Telkes József : Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. TKK, Bp. 2000. 5- 79.p. ISBN 963 19 023 15 2. Figula Erika : Inkluzív nevelés- attitűdformálás. Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza . 2011. ISBN 978-615-5097-40-9 3. Rudas János: Javne örökösei. Fejlesztő tréningcsoportok – elvek, módszerek, gyakorlatcsomagok. Lélekben Otthon Kiadó, Győr. 2009. ISBN 978 963 9771 19 2 4. Rudas János: Delfi örökösei. Nemzeti TKK, Bp. 1998. ISBN 963 91 37 545 5. Vassné Dr Figula Erika-Barcsa Lászlóné dr : A személyes és társas hatékonyság fejlesztése az iskolai oktatás és nevelés keretében. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.2008. 105 old. ISSN 978-963-7336-93-5


Félévi követelmény

Iskolai tanítási gyakorlat 1. (egyik szak, másik szak) **O 9001 **O 9001 7. 1 1 0+1 0+1 Gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

**O8001 **O8001 **O8002 **O8002 Galgócziné Paszternák Erika, tanár TK

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.)

1.

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az iskolai tanítási gyakorlat a képzéssel párhuzamosan, (gyakorló)iskolában vezetőpedagógus (vezető tanár, szakvezető) irányításával végzett csoportos pedagógiai és önálló tanítási gyakorlat a tanulók nevelésével, oktatásával és az adott tanárszakhoz tartozó szaktárgyakkal kapcsolatos tanári munka szakos órákon, osztályfőnöki órán, nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése, önálló foglalkozás, óra tartása. A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei: - a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, - a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, - a pedagógiai folyamat tervezése, - a tanulás támogatása, szervezése és irányítása, - a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, - a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás, - az autonómia és a felelősségvállalás.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az iskolai tanítási gyakorlat 1. részében a hallgató megfigyeli a gyakorlóiskolában zajló tevékenységeket. Felkészülés – látogatás – elemzés hármas jellemzi munkáját, ennek mentén sajátítja el az ismereteket, mindkét szakja területén. Tanítás szakórán, foglalkozások vezetése (tehetségfejlesztés, hátránykompenzáció) – a félév második részében, vagy az Iskolai tanítási gyakorlat 2. keretében történik. Tapasztalatot szerez az alábbi két területen is, elsősorban szintén megfigyelés útján: - Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken: osztályfőnöki foglalkozás, iskolapszichológus, logopédus, pályaválasztási szakember (nevelési tanácsadó) munkájának megismerése, szociometriai vizsgálat, iskolasegítő alapítvány, jótékonysági bál szervezésében, lebonyolításában való részvétel, egyéb rendezvényszervezés, diák-önkormányzat stb. - Iskolán kívüli, általános és szakhoz kapcsolódó tanítási, nevelési lehetőségek a gyakorlatban (az adott szak esetén releváns válogatásban): témahét/projekthét szervezése és gyakorlati megvalósítása, szülői értekezlet, fogadóóra, tanulmányi verseny, tanulmányi kirándulás szervezése és vezetése, sportverseny, (sport-, nyelvi-)tábor, családi (sport)nap, geocatching, terepi munka, erdei iskola, zoo-pedagógia stb.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest 2. Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. 4. N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 5. Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest,

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve

Félévi követelmény

Iskolai tanítási gyakorlat 2. (egyik szak, másik szak) **O 9002 **O 9002 8. 1 1 0+1 0+1 Gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

**O9001, **O9001 Dobos Zoltánné, tanár TK

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.)

1.

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az iskolai tanítási gyakorlat a képzéssel párhuzamosan, (gyakorló)iskolában vezetőpedagógus (vezető tanár, szakvezető) irányításával végzett csoportos pedagógiai és önálló tanítási gyakorlat a tanulók nevelésével, oktatásával és az adott tanárszakhoz tartozó szaktárgyakkal kapcsolatos tanári munka szakos órákon, osztályfőnöki órán, nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése, önálló foglalkozás, óra tartása. A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei: - a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, - a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, - a pedagógiai folyamat tervezése, - a tanulás támogatása, szervezése és irányítása, - a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, - a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás, - az autonómia és a felelősségvállalás.

2.

Az elsajátítandó ismeretanyag: Az iskolai tanítási gyakorlat 2. részében a hallgató végzi a gyakorlóiskolában zajló tevékenységeket. Felkészülés – tanítás / foglalkozás vezetése – elemzés hármas jellemzi munkáját, ennek mentén sajátítja el az ismereteket, mindkét szakja területén. A vezetőpedagógus irányításával az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos tanítási gyakorlat legalább 15 óra. Tapasztalatot szerez az alábbi két területen is, elsősorban annak vezetése útján: - Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken: osztályfőnöki foglalkozás, iskolapszichológus, logopédus, pályaválasztási szakember (nevelési tanácsadó) munkájának megismerése, szociometriai vizsgálat, iskolasegítő alapítvány, jótékonysági bál szervezésében, lebonyolításában való részvétel, egyéb rendezvényszervezés, diák-önkormányzat stb. - Iskolán kívüli, általános és szakhoz kapcsolódó tanítási, nevelési lehetőségek a gyakorlatban (az adott szak esetén releváns válogatásban): témahét/projekthét szervezése és gyakorlati megvalósítása, szülői értekezlet, fogadóóra, tanulmányi verseny, tanulmányi kirándulás szervezése és vezetése, sportverseny, (sport-, nyelvi-)tábor, családi (sport)nap, geocatching, terepi munka, erdei iskola, zoo-pedagógia stb.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest 2. Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. 4. N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 5. Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest


A tanári mesterség IKT alapjai TKO 1113 8. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Dráviczki Sándor, főiskolai tanár TI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók legyenek képesek az info-kommunikációs technológiát alkalmazni az oktatásban. Szerezzenek jártasságot a nevelés- és oktatásügyi információk világában, tanulják meg a számottevő elektronikus és nyomtatott források elérhetőségét, szerkesztésük alapelveit, felhasználhatóságuk területeit. Sajátítsák el az oktatásban használható taneszközök alkalmazási lehetőségeit, kiválasztás szempontjait, pedagógiai célrendszerét. Szerezzenek jártasságot az információhordozó rendszerek tervezésében, használatában. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az oktatástechnika fejlődése. Hagyományos és elektronikus információforrások. A szakirodalmi tájékozódás legkorszerűbb formái. Az információ hatékony alkalmazása. Médiatechnika alkalmazása az oktatásban. Információhordozók, eszközök, megjelenítők. Számítógép felhasználása az oktatásban. Pedagógiai programcsomag. Egy és több felhasználós CD-romok. CD-romok a tanórán. Informatikai módszerek az oktatásban. Információtechnikai eszközök hatékony alkalmazása. A PowerPoint program. Iskolai médiatár. A tanítás –tanulás IKT módszereinek alkalmazása, kooperatív, kollaboratív módszerek. Az oktatásban használható digitális tananyagok, taneszközök és a velük összefüggésben lévő módszerek oktatási alkalmazása, a taneszközök által kínált lehetőségek, a taneszköz-kiválasztás szempontjai. Az IKT alkalmazása az oktató- nevelőmunkában. A képességek fejlesztésének lehetőségei digitális pedagógiai eszközökkel. A tervezett célnak megfelelő taneszköz, információhordozó kiválasztása, készítése és felhasználása. 3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Kozma Tamás - Sike Emese (szerk): Pedagógiai informatika. Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004, ISBN 963 472 809 X 2. Csánky Lajos: Multimédia PC-s környezetben. Budapest, Gábor Dénes Főiskola, 2002. ISBN 963 577 3048 3. Kárpáti Andrea: Informatikai módszerek az oktatásban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. 4. Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis-Tóth Lajos: Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Eger, Líceum Kiadó, 2001. ISBN 978 963 9417 090 5. Barbier, Frédéric: A média története. Budapest, Osiris, Budapest, 2004. ISBN 963 389 643 6


Közösségi pedagógiai gyakorlat TKO 1114 9. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Márton Sára, főiskolai tanár TK

1.

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A képzéssel párhuzamos közösségi gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék a tanulók elsősorban szabadidős tevékenységének szervezési, vezetési, programkészítési feladatait. E közben képessé válnak tanulói csoportok, közösségek hatékony fejlesztésére.

2.

Az elsajátítandó ismeretanyag: A hallgatók szünidőben vagy a szorgalmi időszak alatt is teljesíthető közösségi gyakorlata, mely sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzést tesz lehetővé az általános iskolai korosztállyal végzett tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek, programok (iskolai napközis táborok, bentlakásos táborok, vándortábor, erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, szakkörök érdeklődési/hobby körök, játék- és sportfoglalkozások, vetélkedők, projekt/témahetek) szervezési, vezetési, programkészítési, közösségépítési területeken. A hallgató ezáltal bizonyítja, hogy képes tanulói csoportok, közösségek számára szabadidős tevékenységek, projektek tervezésére, szervezésére, vezetésére. A gyakorlat során szerzett tapasztalatait portfólióban dokumentálja.

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Bánhidi Attila-Csóka Géza et al. (2004.): Vándortáborozási kézikönyv. Mobilitas Kiadó, Budapest ISBN 963-2129-58-X 2. Dobos Zoltánné (2004): Napközis foglalkozások tervezése – Tanítói kézikönyv 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 963 194 1647 3. Kriska György-Maklári Jenőné-Scheuer Zsuzsanna (2002): Gyertek velünk erdei iskolába! Farkaserdei erdei iskolai projekt. Flaccus Kiadó, Budapest ISBN 963 9412 07 4 4. Szakáll Judit (szerk.) (2012): Táborozás. Hasznos tudnivalók táborszervezőknek, közösségi játékok nem csak táborozóknak. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest ISBN 978 963 8457 20 2

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

1.

Összefüggő egyéni szakmai gyakorlat a külső iskolában 1. TKO 9100 9. 20 0+20 Gyakorlati jegy A gyakorlat csak akkor kezdhető meg, ha a hallgató – a szakdolgozat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani feladatok kivételével (ezek: közösségi pedagógiai gyakorlat, blokkszemináriumok, portfólió) – a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi és vizsgakövetelményeit (mindkét tanárszakján) eredményesen teljesítette. Dr. Vallner Judit, főiskolai docens TK

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az összefüggő gyakorlat célja – a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő –, a szakképzettségi elemekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett. Cél az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése. A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei: - a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, - a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, - a pedagógiai folyamat tervezése, - a tanulás támogatása, szervezése és irányítása, - a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, - a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás, - az autonómia és a felelősségvállalás.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az oktatási rendszer, az iskola, mint intézmény, és mint szervezet működése a gyakorlatban, támogató rendszereinek megismerése, a NAT, kerettanterv, köznevelési törvény, helyi tantervek és egyéb dokumentumok. Felkészülés a tanításra, óraelemzések, hospitálások. Tanítás szakórán, foglalkozások vezetése. Tehetségfejlesztő gyakorlat. Hátránykompenzáló gyakorlat. Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken: osztályfőnöki foglalkozás, iskolapszichológus, logopédus, pályaválasztási szakember (nevelési tanácsadó) munkájának megismerése, szociometriai vizsgálat, iskolasegítő alapítvány, 

283/2012. Korm. rend. 3.§.(3)

jótékonysági bál szervezésében, lebonyolításában való részvétel, egyéb rendezvényszervezés, diák-önkormányzat stb. Iskolán kívüli, általános és szakhoz kapcsolódó tanítási, nevelési lehetőségek a gyakorlatban (az adott szak esetén releváns válogatásban): témahét/projekthét szervezése és gyakorlati megvalósítása, szülői értekezlet, fogadóóra, tanulmányi verseny, tanulmányi kirándulás szervezése és vezetése, sportverseny, (sport-, nyelvi-) tábor, családi (sport)nap, geocatching, terepi munka, erdei iskola, zoo-pedagógia stb. Sajátos funkciójú intézmények tevékenységének megismerése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest 2. Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. 4. N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 5. Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest


Blokkszeminárium (Módszertani követő szeminárium 1.) (egyik szak, másik szak) **O 9101 **O 9101 9. 1 1 0+1 0+1 Minősített aláírás Csak együtt vehetők fel a TKO9100 összefüggő egyéni iskolai gyakorlattal ** (az illető szak oktatója) ** (az illető szak oktatója) ** (a szak) ** (a szak)

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy célja a közvetlenül az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek átadása. A kialakítandó kompetenciák között elsősorban szerepel az, hogy a szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra legyen képes a hallgató. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A különböző tudásterületek közötti összefüggések mélyebb megismerése. Egyéni tanítási problémák ismertetése, csoportos megvitatása. Óramodellek módszertani elemzése. Az összefüggő iskolai gyakorlaton szerzett tapasztalatok feldolgozása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. 2. Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest 3. Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 4. Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI. Kiadó Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001.


1.

Blokkszeminárium (Pedagógiai-pszichológiai követő szeminárium 1). TKO 9115 9. 2 0+2 Minősített aláírás

Csak együtt vehető fel a TKO9100 összefüggő egyéni iskolai gyakorlattal Dr. Márton Sára, főiskolai tanár TK

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A összefüggő egyéni iskolai gyakorlatot követő szemináriumnak célja a tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének indirekt fejlesztése. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére, hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához.

2.

Az elsajátítandó ismeretanyag: A hallgatók tömbösítve, kiscsoportos keretek között beszámolnak a gyakorlat során szerzett tapasztalataikról, végzett komplex nevelési-oktatási feladataikról, az iskoláról, a köznevelési intézményrendszer megismeréséről, kiemelten a saját élményű témákra. Megbeszélik az egyes tanórai és tanórán/iskolán kívül végzett tevékenységeket, melyeket reflektív módon elemeznek a szemináriumot vezető felsőoktatási szakemberrel (esetenként a meghívott mentorok közreműködésével). Ezáltal képessé válnak tevékenységük több dimenzió mentén történő elemzésére, tevékenységük korrekciójára, képesek lesznek továbbá saját szakmai szerepvállalásuk meghatározására, nyitottá válnak arra, hogy szakmai segítséget kérjenek és elfogadjanak felmerülő nehézségeik megoldása során. A szeminárium döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, így a követő szeminárium zárására képessé válnak saját megalapozott pedagógiai nézetük megfogalmazására. A szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Járó Katalin (2005): Sors, mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó, Budapest ISBN 9789632089126 2. F. Várkonyi Zyuzsa (2010): Tanulom magam. M-érték Kiadó Kft., Budapest ISBN 9789639889941 3. Szekszárdy Júlia (szerk.) (2004): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó, Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest ISBN 9636573352 4. Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadó Kör, Budapest ISBN 963 9500 61 5


Összefüggő egyéni szakmai gyakorlat a külső iskolában 2. TKO 9200 10. 20 0+20 Gyakorlati jegy TKO9100, **O9101, **O9101, TKO9115 Dr. Vallner Judit, főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az összefüggő gyakorlat célja – a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő –, a szakképzettségi elemekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett. Cél az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése. A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei: - a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, - a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, - a pedagógiai folyamat tervezése, - a tanulás támogatása, szervezése és irányítása, - a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, - a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás, - az autonómia és a felelősségvállalás. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az oktatási rendszer, az iskola, mint intézmény, és mint szervezet működése a gyakorlatban, támogató rendszereinek megismerése, a NAT, kerettanterv, köznevelési törvény, helyi tantervek és egyéb dokumentumok. Felkészülés a tanításra, óraelemzések, hospitálások. Tanítás szakórán, foglalkozások vezetése. Tehetségfejlesztő gyakorlat. Hátránykompenzáló gyakorlat. Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken: osztályfőnöki foglalkozás, iskolapszichológus, logopédus, pályaválasztási szakember (nevelési tanácsadó) munkájának megismerése, szociometriai vizsgálat, iskolasegítő alapítvány, jótékonysági bál szervezésében, lebonyolításában való részvétel, egyéb rendezvényszervezés, diákönkormányzat stb. Iskolán kívüli, általános és szakhoz kapcsolódó tanítási, nevelési lehetőségek a gyakorlatban (az adott szak esetén releváns válogatásban): témahét/projekthét szervezése és gyakorlati megvalósítása, szülői értekezlet, fogadóóra, tanulmányi verseny, tanulmányi kirándulás szervezése és vezetése, sportverseny, (sport-, nyelvi-) tábor, családi (sport)nap, geocatching, terepi munka, erdei iskola, zoo-pedagógia stb.Sajátos funkciójú intézmények tevékenységének megismerése.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest 2. Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. 4. N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 5. Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest


Blokkszeminárium (Módszertani követő szeminárium 2.) (egyik szak, másik szak) **O 9201 **O 9201 10. 1 1 0+1 0+1 Minősített aláírás Csak együtt vehetők fel a TKO9200 összefüggő egyéni iskolai gyakorlattal ** (az illető szak oktatója) ** (az illető szak oktatója) ** (a szak) ** (a szak)

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tárgy célja a közvetlenül az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek átadása. A kialakítandó kompetenciák között elsősorban szerepel az, hogy a szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra legyen képes a hallgató. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A különböző tudásterületek közötti összefüggések mélyebb megismerése. Egyéni tanítási problémák ismertetése, csoportos megvitatása. Óramodellek módszertani elemzése. Az összefüggő iskolai gyakorlaton szerzett tapasztalatok feldolgozása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Falus Iván (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. 2. Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest 3. Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 4. Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI. Kiadó Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja 1.

Blokkszeminárium Pedagógiai-pszichológiai követő szeminárium 2. TKO9116 10. 2 0+2 Minősített aláírás

Csak együtt vehető fel a TKO9200 összefüggő egyéni iskolai gyakorlattal Dr. Pauwlik Zsuzsa, főiskolai adjunktus TK

A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A pszichológiai követő szeminárium célja, hogy a hallgató önreflektív képességét és kritikai érzékét fejlessze. A hallgató képes legyen reflektív módon véleményezni saját tanítási gyakorlatát – tanórai munkáját. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők neveléssel és a tanítással kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére, azok tudatosítására, hozzájárul továbbá a pedagógus személyiségének - szakmai arculatának formálódásához.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is szerveződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák, esetleges konfliktusok csoportos megbeszélése elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak és szakmai önismeretének fejlődését. Az esetek megbeszélése és elemzése nyomán szembesülhetnek azzal, hogy mások is hasonló problémákkal küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve az, hogy ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, segíti, hogy jobban rálássanak önmagukra, és megértsék viselkedésük lehetséges okait, továbbá csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését.

3.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó, Budapest. ISBN 9639291943 2. Barnkopf Zsolt (2009): Az érzelmektől a kommunikációig. Flaccus Kiadó, Budapest. ISBN 9789639412682 3. Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. ELTE Eötvös Kiadó Kft. ISBN: 9789633120149 4. Linda Metcalf (2008): Megoldásközpontú tanítás. Alexandra Kiadó, Budapest. ISBN 9789633708088 5. Mészáros Aranka (szerk.) (2002): Az iskolai szociálpszichológia jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. ISBN9634635588


Portfólió TKO9117 10. 2 0 Gyakorlati jegy TKO9115 Dr. Márton Sára, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A portfólió célja, hogy bizonyítsa, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni. A hallgató kompetenciáinak fejlődését dokumentálja az alábbi fő területeken: - a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, - a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, - a pedagógiai folyamat tervezése, - a tanulás támogatása, szervezése és irányítása, - a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, - a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás, - az autonómia és a felelősségvállalás. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A portfólió készítéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása: önreflexió a gyakorlatban, a tanítás és a pedagógiai folyamatok eredményességének értékelése, a portfólió helye és szerepe a tanárképzés rendszerében. A portfólió írására való felkészítés (részben) a követő szemináriumokon történik. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. 2. Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. 3. Hollósi Hajnalka Zsuzsanna – Szabó Antal: Tanári portfólió:

http://www.nyf.hu/pkk/sites/www.nyf.hu.pkk/files/tanarkepzo_anyagok/tanari_mes terkepzes/osszef_szakm_gyak/06_tanari_portfolio.pdf

TANTÁRGYLEÍRÁS. Tantárgy neve. Szakmai identitás fejlesztése. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak

Recommend Documents