SZONEK ZSIGMOND KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYÉNEK ETNIKAI PROGRAMJA TANÉV

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

Zsigmond Király Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7951 Szabadszentkirály Ady Endre u. 37. Telefon: 73/472-252, e-mail: [email protected]

SZONEK ZSIGMOND KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYÉNEK ETNIKAI PROGRAMJA

2009-2010. TANÉV

… a magyarországi cigányság elindult az etnikai újjászületés útján. Ez azt jelenti, hogy a cigányság egyre több csoportja számára már nem az egyéni asszimiláció, hanem a saját kultúra megőrzésével járó, egyenrangú társadalmi beépülés jelent értékes alternatívát. Következésképpen fel kell készülnünk rá, hogy a gyermekeket mindkét kultúrához való alkalmazkodásra képessé tegyük.”

/Forrai L. K. – Hegedűs T. A. – Farkas E. nyomán/

2

Fenti felismerésnek megfelelően kellett kidolgozni az etnikai kultúrák egyenlőségén alapuló oktatás rendszerét. Ezt a szemléletet a nemzetközi szakirodalom multikulturális nevelésnek nevezi. A multikulturális nevelés feladata az, hogy felkészítse a gyermekeket mindkét kultúrához való alkalmazkodásra. A kettős kultúra egyenjogúságának elismerését megkönnyíti, ha a többségi kultúrába is beépülnek a kisebbségek értékei. A minimum azonban az, hogy olyan nevelési stratégiákat kell kialakítani, amelyek segítségével leküzdhető a rasszizmus és az előítélet a tanárok és a tanulók között.

1. A BEVEZETÉS OKAI ÉS MÓDJA 1. A cigányság jelentős létszámú etnikai kisebbséget alkot hazánkban. A Magyar Köztársaság alkotmányában is rögzített joguk a teljes egyenlőségre az 1993. évi LXXVII. törvényben fogalmazódik meg. E törvény 43. §-a biztosítja számukra a kisebbségi óvodai nevelés és általános iskolai oktatás igénybevételének lehetőségét. A /4/ bekezdés szerint a kisebbségi tanulócsoport indítása kötelező, ha legalább nyolc, egyazon kisebbséghez tartozó szülő kéri ezt. Tagintézményünk beiskolázási körzetében – a beadott kérelmek alapján – a szülők jelentős hányada igényli, hogy gyermeke etnikai oktatásban, nevelésben részesüljön. Intézményünkben a 32/1997. (XI.5. ) MKM rendelet szerinti cigány kisebbségi oktatási forma és interkulturális oktatás működik már a 2002/2003-as tanévtől. Ezen program szervesen illeszkedett az iskolában már működő integrációs pedagógiai rendszerhez, illetve a képesség-kibontakoztató képzéshez, amelynek rendszerébe beépítettük a kisebbségi kultúra megismerését, felzárkóztató és tehetséggondozó programmal egységes egészet alkotva. Ezáltal a tanulók megismerhettek – többek között – cigány meséket, szólásokat, eredetmondákat, verseket, hagyományos mesterségeket. 2. Köztudott, hogy a tanulók háttere, otthoni körülményei igen meghatározóak képességeik alakulásában. Természetesen a gyermek fejlődése érdekében a család, a saját szülei tudnak a legtöbbet tenni, de mert ez nem minden esetben történik meg, az iskolákra hárul a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek javítása. Az etnikai program gerincét a helyzetelemzés és a célkitűzés – feladat-meghatározás jelenti. Ehhez minden tanévben mellékletként csatoljuk a szükség szerint elkészített, illetve módosított, gyermekcsoportokra lebontott részletes terveket az óvodai, az alsós, illetve a felsős kisebbségi kultúra oktatásához. Ezek együttesen a tagintézmény helyi tantervének részét képezik. Felülvizsgálatára, módosítására tanévenként kerül sor. A SZONEK alapító okirata a törvényi előírásoknak megfelelően módosításra került: a fenntartó – a tagintézmények kérésének megfelelően – az alapfeladatok körébe emelte a roma kisebbségi kultúra óvodai és iskolai oktatását.

3

2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A település, a földrajzi környezet 8.1.1.1. Helyzetelemzés Szabadszentkirály, a tagintézménynek otthont adó település a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megye déli – délnyugati részén helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Pécstől kb. 20, a kistérség központjától, Szentlőrinctől 6 km-es távolság választja el. Földrajzi értelemben a Pécsi-síkság és a Fekete-víz síkjának találkozásánál található tökéletes síkságon terül el. A síkvidéki terület és a kiváló talajadottságok determinálják a lakosság mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő életformáját. Gerde körülbelül 4, Velény 3, Pécsbagota 3 km távolságra van Szabadszentkirálytól. Iskolánk fenntartója a – Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás. Nem változott az intézmény beiskolázási körzete. Négy település – Szabadszentkirály, Gerde, Velény, Pécsbagota községek gyermekeinek oktatását- nevelését látja el intézményünk. A települések a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű települések sorába tartoznak. A hátrányos helyzetet a munkalehetőségek hiánya, ennek következtében a munkanélküliség, a szociális nehézségek, körülmények indokolják. A településeken már hosszú ideje nincs iskola, a szabadszentkirályi iskola körzeti iskolaként fogadja a négy település tanulóit, s biztosítja számukra az alapfokú oktatást. Iskolánk tanulólétszáma alapján (az elkövetkező időszakokban is) a nyolc évfolyammal, az évfolyamokon belül egy-egy tanulócsoporttal való működés feltételei adottak.

2. 2. A tagintézmény 2008. június 30-án a Zsigmond Király Általános Iskola és Óvoda jogutódlással megszűnt, így iskolánk tagintézményként működik a Szentlőrinci Kistérségi Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium integrált intézményén belül. Az intézmény közoktatási alapfeladatait szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységek keretében látja el. Beiskolázási körzete az eddigi intézményt fenntartó társulás három település területére terjed ki, de szívesen fogad a térségen kívül lakó tanulókat is igény esetén. A tanulók a menetrendszerinti járattal utaznak be az iskolába. Bejáró tanulóink részére napközis szolgáltatást, valamint tanulószobát biztosítunk, azt valamennyien igénybe is veszik. 2.2.1. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményünk szervezeti felépítése 2008. július 1-jével megváltozott. A Szentlőrinci Kistérségi Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, röviden Szentlőrinci Kistérségi OktatásiNevelési Központ (SZONEK) tagintézményévé vált, 5 másik kistérségi intézménnyel együtt. Az intézmény fenntartója és címe: Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Az intézmény típusa:

4

Többcélú, közös igazgatású intézmény. Tagintézményünk neve és címe a következő: Szentlőrinci Kistérségi Oktatási-Nevelési Központ Zsigmond Király Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7951 Szabadszentkirály Ady E.u. 37.- iskola 7951 Szabadszentkirály, Petőfi u. 23.- óvoda - Óvoda Szabadszentkirályon az óvoda két vegyes csoporttal működik, a Petőfi u. 23. sz. alatti, az ebédlőt is magában foglaló épületben, tágas, parkosított, játékokkal jól felszerelt udvarral rendelkező ingatlanon. A gyermeklétszám (a beírt óvodások) a 2009/10-es tanévben 56 fő. - Általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon Az általános iskola az Ady E u. 37. sz. alatti központi épületben működik 8 tantermes, 1-8. tanulócsoportos általános iskolaként. A feladatellátáshoz hozzájárul még a külön épületekben lévő tornaszoba. - Egyéb alaptevékenységek Intézményi étkeztetés /óvoda, iskola, szociális étkeztetés, vendégek/ Az intézménynek nincsen saját konyhája. Az étkeztetést vásárolt szolgáltatásként oldja meg közbeszerzési eljárás lefolytatása után nyertes Eurest Kft.-vel. Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Valamennyi, napközis ellátást igénylő tanuló felvételre került. Összevont iskolai és közművelődési könyvtár A kötelezően előírt könyvtári feladatokat – kötelező órába beszámítása alapján – a magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus látja el. A könyvtár egy újonnan hozzáépített részben került elhelyezésre. Sporttevékenység Az iskolai és diáksport feladatokat a testneveléstanár látja el. 2.2.2. Személyi feltételek - Óvoda Az óvoda a 2009/2010-es tanévben 56 beírt 4 óvodapedagógus és 2 dajka látja el a feladatokat.

gyermekkel

működik,

- Iskola Az általános iskola a 2009/10-es tanévben előreláthatólag 146 tanulóval, 15 állományban lévő pedagógussal fog működni, szakos ellátottsága – az áttanításokkal- teljes. A. A gyermekközösség

5

Az óvodai nevelés két csoportban folyik Szabadszentkirályon A gerdei, a velényi és a pécsbagotai óvodások a menetrendszerinti buszjárattal érkeznek intézményünkbe. Az iskola tanuló létszáma 140 fő. A roma származású tanulók aránya különösen az alsó tagozaton magas, az 55-60 %-ot is eléri. Többségük jelentős hátránnyal érkezik a családból: szociális, kulturális és egyes esetekben nyelvi lemaradást is tapasztalhatunk. Társadalmi integrációjukhoz – az asszimiláció elvárása nélküli – tudatos fejlesztő programot kell létrehoznunk. Ennek legfontosabb eleme a készségfejlesztés, az alapkészségek és képességek kialakítása, valamint a tehetséggondozás. B. A szülői háttér, kapcsolat a családdal. A szülők jelentős része alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, sokuk még a 8 általánost sem fejezte be. Közöttük magas a munkanélküliek aránya, akiknek – képzetlenségük miatt – minimális esélyük van az elhelyezkedésre. Legtöbbjük ezt belátja, ezért a gyermekével kapcsolatos elvárások között szerepel a jó iskolai eredmény elérése. Különösen a roma származású szülők esetében van így: „A cigány család az iskolától oktatást és nem nevelést vár el, erkölcsi értékrenddel ő ruházza fel a gyermeket, adja meg identitását. Az iskola, a környezet nem az ő világa, de adaptálódik hozzá. Nem érzi annak szükségességét, hogy beilleszkedjék a mások világába, azonban alkalmazkodik hozzá.” (Choli Daróczi József)

3. AZ ETNIKAI NEVELÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI „Természetes, hogy az ember a hozzá hasonlókhoz vonzódik, a tőle különbözőktől távol tartja magát. Számos külső jegy és körülmény lehet a hasonlóság alapja. Együtt gondolkodni, gondolatokat cserélni, vitatkozni is csak olyanokkal tud az ember, akikkel vannak közös gondolatai. Ilyen módon az egymáshoz hasonlóknak módjuk van egymás alapos megismerésére. A tőlük különbözőkről anélkül alkotnak véleményt, hogy ismernék őket valójában. Ez a – többnyire negatív, elutasító – vélemény az előítélet. A cigánygyerekek sorsát az iskolában a velük szembeni előítéletek határozzák meg. Az előítéletek eloszlatásának egyetlen módja van: a megismerés. Ennek során feltárulhatnak azok a hasonlóságok, amelyek – minden külső látszat ellenére – mégiscsak összekötnek bennünket, és azok a különbségek, amelyeket figyelembe kell vennünk, amikor másokkal foglalkozunk.” (Diósi Ágnes) Legfontosabb célunk az együttélési szokások kialakítása, amelyet az együttneveléssel szándékozunk elérni. A roma tanulók megismerkednek a többségi társadalom kultúrájával, szokásaival, ezáltal társadalmi beilleszkedésük könnyebbé válik. A nem roma tanulók megismerik a kisebbség kultúráját, jellemző szokásait, ezáltal könnyebben befogadják őket, csökken a hátrányos megkülönböztetés mindkét fél részéről. Roma tanulóink számára – az alapos megismerés után – a választás lehetőségét kínáljuk fel: úgy őrizheti meg etnikai identitását, hogy a többségi társadalomnak hasznos tagja lehet, anélkül, hogy asszimilálódásra kényszerülne.

3. 1. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladatai A kisebbségi óvodai nevelés az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség kultúrájának megismerését és

6

elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Célja és feladata, hogy ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, segítse a kisebbségi identitástudat kialakítását és fejlesztését. A cigány kisebbségi óvodai nevelés cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven folyik. Az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan szerepelnek cigány játékok, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kapott kitüntetett helyet. A mozgáshoz kötődő tevékenységek közül a cigány tánckultúra megismertetése a legfontosabb feladatunk. Kisebbségi óvodai nevelésünk tudatosan épít a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: a. A gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a kisebbség kultúrája iránt. b. A kisebbség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat ismeri és használja. c. Ismeri a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit, azokat tiszteli és megbecsüli.

3. 2. A kisebbségi iskolai nevelés-oktatás célja és feladatai A kisebbségi oktatás formái közül tagintézményünkben a cigány kisebbségi oktatás és az interkulturális oktatás került bevezetésre. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja • a tanulók számára a cigány kultúra megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, • valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. • Az oktatás elősegíti a cigány tanulók sikerességét és mérsékli hátrányaikat. • Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről, intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel, – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. Kötelezően oktatjuk a cigány népismeret műveltségi területet, valamint az iskolai sikerességet elősegítő készségeket fejlesztjük Ezen kívül a tagintézmény lehetőségei szerint tantárgyi fejlesztésre, szocializációs, kommunikációs fejlesztésre, és egyéni tehetséggondozásra kerül sor. A differenciált képességfejlesztő foglalkozások a napközis foglalkozások keretében is megszervezésre kerülnek. Az interkulturális oktatást azok részére szervezi tagintézményünk, akik nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban. Célja, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevők és részt nem vevők is megismerhessék az adott kisebbség kultúráját. A foglalkozások az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, szokásait mutatják be, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelő terjedelemben tárgyalják az adott kisebbség kultúráját is. A törvény által meghatározott fejlesztési területek ismereteit, különböző tantárgyak kereteibe beépítve kívánjuk megvalósítani. Így például a kommunikációs képességeket az anyanyelv, magyar irodalom tantárgy keretében fejlesztjük, hasonlóképpen a kisebbség irodalmi értékeit (vers, mese, mondóka, szólás, közmondás) is ezen tantárgy keretein belül ismertetjük meg. Hangsúlyt fektetünk a lakóhely ismeretére, eredetmondák, történetek megismertetésére a cigányság múltjából.

7

Zenei nevelésben a meglévő, veleszületett képességekre alapozunk. Meg kívánjuk ismertetni a cigány zenekultúra alapjait, jellemző dalait, ritmusaikat, ének- és gyermekjátékaikat, a hangszereket és a hangszerpótlókat. A vizuális kultúra keretében építünk a cigányság sajátos, rendkívül gazdag szín- és formavilágára. Kreativitásukat változatos tevékenységekkel fejlesztjük, megismertetjük őket a cigány kézműves hagyományokkal (kosárfonás, teknővájás, üstfoltozás stb.), és képzőművészeti alkotásokkal. A kisebbségi önismeret fejlesztését a következő témakörök alapján építettük fel, melyek osztályonként bővülnek. Magyar nyelv és irodalom: cigány irodalom témakörei: - Cigány népi szólások, közmondások - Cigány mondák, népmesék - A hazai cigány műmesék - Műismeret (anekdoták, cigányviccek) - Irodalmi ismeretek (népművészet műfajai, szájhagyomány és az írásbeliség szerepe) - Irodalomolvasás (vers, novella) A cigány irodalom követelményei a 4. évfolyam végén: - A szólások és közmondások közti helyes különbségtétel - Tíz cigány vagy cigányokról szóló közmondás, illetve szólás ismerete - Öt monda vagy mese saját szavakkal történő előadása - A mondákban és a mesékben rejlő tanulságok megfogalmazása, és az egyes művek tartalmának elemzése - A cigány népmesék és műmesék rokon vonásainak felismerése - Egy kiválasztott mese előadása saját készítésű bábokkal. - Tudja a tanuló, hogy a cigányság indiai eredetű nép - Tudja a beás cigány himnusz szövegét, legalább magyar nyelven (Zöld az erdő) A cigány irodalom követelményei a 8. évfolyam végén: - Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése - A különbségek, változások felismerése, és a cigányság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása - Beszélgetés és vita a cigány nép gasztronómiai szokásairól - Ételreceptek gyűjtése - A cigány és a magyar ételek összehasonlítása Ember és társadalom témakörei: - Lakóhely ismerete - Országismeret - Mondák, történetek a cigányság eredetéről, múltjáról, a nevezetes eseményekről, híres magyarországi cigány emberekről - Az ember társas lény - A lakóhelyi közösségek - Életképek a cigányság társadalmi és gazdasági helyzetéről – Helyünk Európában és a világban - A cigány ember - A cigány család - Test és lélek Az ember és társadalom követelményei a 4. évfolyam végén: - A család szerkezete, egy napjának folyamata régen és ma

8

-

Beszámoló a lakóhely cigánysággal kapcsolatos jellemzőiről, nevezetességeiről, hagyományairól – tanítói segítséggel - Tudja, hogy a lakóhelyén belül hol, és milyen cigány népcsoportok élnek - Hazánkban élő cigányság fő fajtáinak, nyelvének ismerete - A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése a térkép alapján - Az identitást erősítő versek, dalok, történetek elbeszélések előadása - A cigány nemzeti jelképek tisztelete /címer, zászló/ - Az alapvető cigány közösségi szabályok, szokások ismerete (családi jellemzők) - Helyes viselkedési formák, cigány közösségekben, nem cigány közösségekben Az ember és társadalom követelményei a 8. évfolyam végén: - A cigány család és nemzetség szerkezete - A cigány és magyar családok összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések képek alapján - A földrajzi térkép elemzése, a cigányság népvándorlásának útvonala - India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen - Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése - Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása Ének-zene: cigány zenekultúra témakörei: - Helyi hagyományok, népszokások - A magyarországi cigány népcsoportok hagyományai – Jellemző ritmusok - Zenei olvasás, írás - Zeneirodalom, zenehallgatás – Cigány hangszerek Az ének-zene követelményei a 4. évfolyam végén - Tiszta éneklés, megfelelő intonálás - Népdalok, műdalok, kifejező és stílusos éneklése emlékezetből – az esztam ritmus formuláinak hangoztatása emlékezetből - A magyarországi és a tanult külföldi csoportok népdalainak felismerése - Többször hallott zeneművek felismerése Az ének-zene követelményei a 8. évfolyam végén - A népdalok különböző fajtáinak megismerése: ünnepi, mitikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak - A cigány tánc alapelemeinek megismerése - A páros tánc és a körtánc közötti különbség megismerése Vizuális kultúra témakörei: - Vizuális nyelv kifejező eszközei - Képi, plasztikai kifejezés és alkotás – megismerés, befogadás - Tárgyformálás, alkotás Vizuális kultúra követelményei a 4. évfolyam végén: - A képi nyelv alapvető kifejező eszközeinek, a kompozíciónak felismerése - Egy-egy cigány képzőművészeti alkotás elemzése – néhány többször látott műalkotás felismerése - Személyes élmények kifejezése a tanulók által választott megoldásokkal - A rajzi és festészeti technika és a kifejező plasztikai formázás alapelveinek elsajátítása - Rajzolás puha ceruzával, ecsettel, zsírkrétával, festés vízfestékkel, temperával - A tárgyak, a környezet legjellemzőbb vonásainak felismerése, leírása nevelői irányítással - Néhány cigány mesterség, szerszám és használati tárgy megnevezése

9

- Egyszerű tárgyak készítése - Néhány cigány népi hagyományokon alapuló jel ismerete /vonal-szín/ Vizuális kultúra követelményei a 8. évfolyam végén: - A műalkotás megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján - A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése - A cigány konyha berendezéseinek, régi konyha eszközeinek, azok használatának bemutatása - Rajzkészítés a régi konyhai eszközökről - A cigány népviselet ruhadarabjainak felsorolása

4. FELZÁRKÓZTATÓ ÉS TEHETSÉGGONDOZÓ OKTATÁS ÉS NEVELÉS Ezen területekre a tanórai differenciálásokon kívül a délutáni szabadidős tevékenységek (napközi szabadidő sávja, szakköri foglalkozás, közösségi órák) adnak lehetőséget. Az egyéni felzárkóztatás általában a beszéd, olvasás és íráskészség fejlesztését szolgálja, a kiscsoportos felzárkóztatás többnyire tantárgyanként szerveződik. A felzárkóztatás szükségességét a tanév elején elvégzett szintfelmérések és a tanév folyamán adódó tanulási nehézségek alapján határozzuk meg. A tehetséggondozás szinten tartó korrepetálásokon és szakköri foglalkozásokon, tanulmányi versenyre való felkészítésben valósul meg. Kihasználjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, s a térségünkben lebonyolításra kerülő roma kultúrával kapcsolatos rendezvényeken részt veszünk. Többek között sikerrel szerepeltünk az elmúlt tanévekben az alsó- és felső tagozatosok számára lebonyolított cigány vers- és mesemondó versenyeken. Ezen feladatok során nagyon fontos a személyes kapcsolat nemcsak a tanulók, hanem a pedagógus és a tanuló között is, hiszen ez az együttműködés alapja. Feladatok, célok: - Gondolkodási műveletek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása, fejlesztése. - Szocializációs és kommunikációs készségek fejlesztése.

5. KAPCSOLATTARTÁS Biztosítjuk a folyamatos párbeszéd lehetőségét, kívánatosnak tartjuk, hogy a kisebbségi önkormányzatok bekapcsolódhassanak az egyes szakmai programok kialakításába, megvalósításába. A cigányság érdekében a cigánysággal együttműködve, Gerdei CKÖ elnökkel vagyunk mindennapos kapcsolatban. De kapcsolatot tartunk a Szabadszentkirályi CKÖ tagjaival, és elnökével, a Velényi CKÖ elnökével is. Ők rendszeresen részt vesznek rendezvényeinken, ötleteikkel segítik, támogatják munkánkat.

Szabadszentkirály, 2009. 08. 24.

10