A Kertvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Kertvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola Pedagógiai Programja

Tartalom A) Nevelési program ............................................................................................................................ 3 AA) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ................................. 3 AB) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................. 7 AC) A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................ 8 AD) A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ... 8 AE) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai, ........................................................................................................................................ 12 AF) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ... 14 AG) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ....................................................................................................................................................... 19 AH) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....... 21 AI) A tanulmányok alatti vizsgák követelményei........................................................................... 22 AJ) A felvétel és az átvétel rendje.................................................................................................. 25 AK) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................... 26 B) Helyi tanterv .................................................................................................................................. 28 BA) Választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 28 BB) Választható és egyéb foglalkozások ........................................................................................ 32 BC) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosítása....................................................................................... 33 BD) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ........................................................................................................................................ 33 BE) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................... 34 BF) A választható tantárgyak, foglalkozások, választásának rendje, a pedagógusválasztás szabályai ........................................................................................................................................ 34 BG) A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, formáit, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..................................................................................................... 35 BH) Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .............................................................................................. 42 BI) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................ 42 BJ) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................................. 42 BK) Egészségnevelés és környezeti nevelés .................................................................................. 43 BL)A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................ 46

1

BM) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................................................... 48 BN) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatására szolgáló fejlesztő program .......................................................................................................................... 52 BO) Egész napos iskolai program................................................................................................... 52

2

A) Nevelési program AA) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Alapelveink Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk. Legfontosabb feladatunknak a tanterv sikeres elvégzését, az ismeretek tárgyilagos közvetítését, tanítványaink tanulásának minőségi fejlesztését tartjuk, mindezt az életkornak megfelelő követelményekkel. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és felelősségérzet irányítja. Elismerjük az egyén jogait, az alapvető emberi és szabadságjogokat. Kiemeljük a az egymás iránti felelősség, a bizalom, a szeretet és a szociális érzékenység fontosságát. Az iskola közösségében minden egyénnek lehetőséget adunk arra, hogy tehetségének megfelelően a lehető legtöbbet hozza ki magából. Építünk a tanulók öntevékenységére, önszervező képességére. Az egészséges fejlődés érdekében az egyéni és közösségi érdekeket egyensúlyban tartjuk. Minden gyermeket megillet az egyenlő, de ugyanakkor az egyéni bánásmód is. Anyagi és szellemi erőforrásaink felhasználásában elsődleges szempont az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése. Minden tettünkkel és minden pillanatban nevelünk. Úgy gondoljuk, hogy felelősséggel tartozunk munkánk minőségéért, partnereink elvárásainak teljesítéséért. Törekszünk a szülőkkel való konstruktív együttműködésre. Értékrendszerünk alapjai Értékrendszerünk, pedagógiai filozófiánk alapján a következő értékeket tartjuk oktató-nevelő munkánk alappilléreinek: Értelmi, szellemi értékek: a tudás, a műveltség értéke Erkölcsi értékek: érzelmi érzékenység és tudatosság Érzelmi értékek: az érzelmi élet gazdagsága Akarati értékek: a kitartás, szorgalom Fizikai értékek: egészséges életmód iránti igény és cselekvés Esztétikai értékek: esztétikai minőség értékei Szociális értékek: közösségi, társas kapcsolatok értékei, egymás iránti tisztelet egyéni felelősségérzet, jogaink kölcsönös tiszteletben tartása, környezettudatosság Ezen értékek alapján határoztuk meg nevelő-oktató munkánk céljait, és elsajátításuk érdekében szervezzük a pedagógiai programunkban később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységeket, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelést. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra építve ezeket a személyiség szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, meggyőződésükké váljanak és legyenek ezek a viselkedésük, magatartásuk maghatározói.

3

Célok •

•

•

Gyermekközpontú, tanár – diák, diák – diák, tanár – tanár, harmonikus viszonyára épülő légkör biztosítása. • A közösségre és önmagunkra irányuló pozitív érzelmek tárházának gazdagítása. • A humánus, őszinteségen alapuló emberi kapcsolatok igényének felkeltése, az önzetlenség, mások megértése, megbízhatóság, becsületesség értékeinek felismertetése, gyakoroltatása. • Az idegen nyelvi és informatikai oktatás hatékonyságának a növelését, melyet az EUhoz való csatlakozás különösen fontossá tesz. • A mikro- és a makro környezetbe való beilleszkedés segítése (kommunikációs, döntési önértékelési készség fejlesztése, másokkal szembeni tolerancia kialakítása, egészséges életmód, alapvető ismereteinek közvetítése, az érzelmi élet gazdagítása, a társas kapcsolatok igényének erősítése. • Hazánk kultúrájának, történelmének, hagyományainak megismertetése, tiszteletben tartása. A nemzeti kultúra ápolására való igény felkeltése, egy egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakulásának megalapozása. • Az Európához tartozás tudatának erősítése. Más népek hagyományainak, kultúrájának tisztelete. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése. • A Föld globális problémáinak megismertetése a környezettudatosság, a fenntarthatóság, a környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása. Az emberiség közös problémáira való odafigyelés. • Az iskola nyitottságának biztosítása, megfelelő kapcsolat kialakítása a szülőkkel és a helyi társadalommal. • Tudatosítania közösség demokratikus működésének értékeit, szabályait, megalapozni a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Megalapozni a törvényesség és állampolgári jogok tiszteletben tartásának igényét. Az egymás iránti tisztelet és az egyéni felelősségérzet kialakítását szolgálja a 2011 februárjában bevezetett Arizona program 3 alapelvének betartása és betartatása. • A testi és lelki egészség fontosságának megismertetése. Az egészség megtartásához az egyén felelősségének felismertetése • A párbeszéd készségének a kialakítása. A tanuló felkészítése arra, hogy tudja kifejezni magát, beszélgetni másokkal, s mindenben találja meg a helyét. • Törekedni arra, hogy a gyermek megtanulja a munkát kedvvel végezni: ha ez a tanulás kedvvel tanulni, ha az testi erőfeszítés, azt kedvvel, örömmel tenni. • A nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességnek fejlesztését. • A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. • A tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra. Segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését. Tegyük motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok megszervezésével, amelyek a tanító, tanár-tanuló együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek, és ezek által a diák alkalmassá válik az önálló tanulásra. Intenzív differenciálással, fejlesztéssel felzárkóztatjuk a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekeket, illetve segítjük a tehetségeseket a kibontakozásában.

4

• • • •

Célunk olyan személyiségek nevelése, akik meg tanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat. Fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat a legalapvetőbb emberi, magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti toleranciára, segítségnyújtásra, a közösségben való együttélésre, illetve aktív beilleszkedésre. Célunk, hogy fejlődjön felelősségérzetük önmaguk, szűkebb és tágabb környezetük iránt. Az Arizona verseny értékelésével az osztályközösségek erősítését tartjuk szem előtt. Célunk, hogy a kompetencia alapú oktatásban váljon hangsúlyossá a tevékenységközpontú tanulásszervezés. A mindennapjainkban jelenjenek meg a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszerei.

A célok megvalósulásához rendelt feladatok, eszközök, eljárások, módszerek, az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A célokat és a feladatokat a tanórai és tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, tárgyi feltételek biztosításával és a pedagógia módszertani eszközeivel valósítjuk meg. A módszerek megválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A nevelés és oktatás célja A tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége A didaktikai feladat A tanítási tartalom A tantárgyak sajátossága A pedagógus személyisége Az iskola tárgyi feltételei Általános feladatok A szükséges személyi feltételek biztosítása

Módszerek, eszközök, eljárások Tervezés A munkaerőforrás menedzselése Pályáztatás Óraadók alkalmazása Továbbképzések tervezése, támogatása A szükséges tárgyi Igények felmérése feltételek biztosítása Pályázati kiírások fegyelemmel kísérése Ajánlatok beszerzése A kerettanterveken Munkaközösségi megbeszélések alapuló követelEgyéni kezdeményezések megvitatása ményrendszer foSzakfolyóiratok, egyéb dokumentumok nyomon követése lyamatos érvényesí- A dokumentumok évenkénti felülvizsgálata tése Innovációs lehetőségek számba vétele Továbbképzéseken való részvétel Tapasztalatcsere Az oktatás színvona- A módszertani kultúra fejlesztése lának fejlesztése A korszerű és hagyományos eszközök helyes arányban történő felhasználása A tanítási órák hatékonyságának növelése Az idegen nyelv, informatika és sport-tánc oktatásának kiemelt kezelése Differenciálás Kooperatív módszerek és technikák Projekt alapú oktatás

5

A pedagógusok szakmai és pedagógiai kultúrájának, tájékozottságának folyamatos szinten tartása és emelése A tanulást és tanítást segítő eszközök rendszeres használata Rendszeres közvetett és közvetlen ellenőrzés Értékelés Elismerés A hátránnyal induló A tanulási kudarccal küzdő tanulók feltérképezése, a kudarc okáés tehetséges tanulók nak feltárása egyensúlyban törté- Kooperatív módszerek és technikák, project alapú oktatás nő fejlesztése Differenciálás Egyéni módszerek alkalmazása. Tanórán kívüli foglalkozásokban rejlő fejlesztési lehetőségek kihasználása. Részképességek fejlesztését segítő kiscsoportos foglalkozások szervezése. A tehetséges tanulók feltérképezése. Szakkörök, térítéses tanfolyamok szervezése. Versenyeztetés. Pályáztatás. Tehetséggondozó táborok szervezése. Az önképzés lehetőségeinek megteremtése: könyvtár, Internet, hang és videó anyagok. Elismerés. Gyakorlás. Meggyőzés. Helyes viselkedési, Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. magatartási szokások Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. kialakítása A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből. A közösség tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadása. Az Arizona konfliktuskezelő program folyamatos és következetes alkalmazása. A nevelő részvétele a tanulói közösség életében. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. A diákközvélemény alakítása. Példamutatás. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük oktató-nevelő munkánkat sikeresnek, ha tanulóink legalább 90%-a 8. osztály végén: • Minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. • Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. • Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.

6

AB) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze az életkori szakaszoknak megfelelően. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: • A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulás tanításának fontossága. • A tanulók társas kapcsolatokra felkészítő nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása. Családi életre nevelés. • A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása • A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. • A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, a gazdasági és pénzügyi ismeretek, a média megfelelő kezelése iránt. • A tanulók munkára nevelése. Pályaorientáció. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Szakmák megismertetése, felkészítés a továbbtanulásra. • A tanulók egészséges életmódra történő nevelése: Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. • Mentális képességek fejlesztése. Feladat: Önismeret, konfliktuskezelő képesség fejlesztése, a tolerancia, a pozitív énkép, és önértékelés fejlesztése élet közeli helyzetekben, szituációkban. A másokért való felelősségvállalás kialakítása, önkéntességre ösztönzés. • Esélyegyenlőség biztosítása Feladat: A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.

7

AC) A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok • • • • • • •

• •

A tanulók rendelkezzenek az egészségük megőrzését és védelmét szolgáló korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal Bemutatni és gyakoroltatni az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedési formákat. Felkészíteni tanulóinkat arra, hogy felnőtt korukban legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Megismertetni elsősorban a közlekedés, háztartás, iskola leggyakoribb veszélyeztető tényezőit és azok elkerülésének módját. Támogatást nyújtani - különösen a serdülőknek - a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez (dohányzás, drog, alkohol, helytelen táplálkozás). Figyelmet fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. A tanulók életkorának megfelelő szinten foglalkozni az egészségmegőrzés szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a táplálkozás - iskolai erőszak - az alkohol, kábítószer, dohányzás - a családi és kortárskapcsolatok - a környezet védelme - az aktív életmód, a sport, mindennapos testnevelés - a személyes higiénia - baleset megelőzés, elsősegélynyújtás - a szexuális fejlődés. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásának feladata. Az egészségfejlesztési feladatokhoz szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelemi feladatok, a veszélyeztetettség megelőzése.

AD) A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos alapelveink, feladataink: • A tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. • A tanulók életkori fejletségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz A kisgyermek felnőtteknek megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig.

8

• Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a tanulók közvetlenül bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek tapasztalatot az együttműködés, a konfliktusok kezelése és megoldása terén. • Az együttélés, egymásra figyelés képességének fejlesztése. Feladat: A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, a befogadó iskola megteremtését, a másság elfogadását. • A diák-önkormányzati munkában lévő lehetőségek kiaknázása Feladat: A gyermekek önszerveződésének segítése. Jogok és kötelességek gyakoroltatása, érvényesítése. Önigazgatási képességek fejlesztése. Információ közvetítés. Minta a szabadidő helyes eltöltésére. A közösségfejlesztés és (személyiségfejlesztés) feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási órák Az iskola nevelői kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a differenciálást. A pedagógusok a tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos m unkájára támaszkodnak. Tanítási órán kívüli tevékenységek • Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának, Móricz Zsigmond emlékének az ápolása. Ezt szolgálja az évente megrendezésre kerülő "Móricz napok". Ennek a programsorozatnak a keretében szervezünk megemlékező ünnepi műsort, városi prózamondó versenyt, városi meghívásos labdarúgó kupát, Városi számítógépes grafikai versenyt, életrajzi vetélkedőt és egyéb házi versenyeket. Minden tanév folyamán ünnepi megemlékezéseket tartunk a következő alkalmakkor: - Tanévnyitó - Zenei világnap - iskolarádión keresztül megemlékezés valamint népdaléneklési verseny - Aradi Vértanúk Napja- faliújság készítése és megemlékezés iskolarádión keresztül és a szentiváni Hősök szobránál

9

-

Október 23.- iskolai ünnepély, kétévenként a településrészi ünnepségen műsor adása November 4. Gyásznap – megemlékezés Karácsonykor iskolai ünnepély Magyar Kultúra Napja- iskolarádión keresztül és faliújságon Március 15.- iskolai ünnepély, kétévente a kerületi ünnepélyen műsor adása Ballagás Tanévzáró ünnepély Névadóról való megemlékezés

Egyéb hagyományos programok - Diáknap - Egészségnevelési hét - Mihály napi vásár-alsó tagozat - Környezetvédelmi konferencia - Városi környezetvédelmi verseny - Adventi vásár - Adventi hangverseny - Télapóvárás - alsó tagozat - Farsangi karnevál - Gyermeknap - Családi nap - Népmese Napja - Mozdulj! programok - Közös programok a Váci iskolával - Közös programok az óvodával - Közös programok a testvériskolánkkal, a Csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskolával - Kulturális Bemutató - ZIP programok - Környezetszépítési akció - Hulladékgyűjtési akció - Anyák napja-alsó tagozat •

Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - amennyiben a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon napközi otthon, iskola otthon, egész napos iskola, 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben összevont napközi otthoni csoport üzemel. A napközi otthonba járó tanulók napi háromszori étkezésben részesülhetnek, a napközibe nem járó tanulók menzát igényelhetnek.

•

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint az iskolán kívüli sportversenyekre való felkészítést.

•

Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgáló foglalkozások. Indításukról – a felvetődő igények és lehetőségek függvényében- minden tanév elején az iskola neve-

10

lőtestülete dönt. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, sport jellegűek, vagy valamilyen hobbi alapján szerveződőek. •

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a naponta látogatható könyvtár segíti. Itt a gyerekek rendelkezésére áll számítógép is, melyet pedagógus felügyelete mellett használhatnak.

•

Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle házi versenyek, vetélkedők, melyeket évente rendszeresen szervezünk. A házi versenyeken helyezést elért tanulókat felkészítjük a városi versenyekre is.

•

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és egyéb bemutatókhoz kapcsolódó foglalkozások Rendszeresen figyelemmel kísérjük a művelődési intézmények programjait, és megszervezzük a tanulóink fejlődését segítő programok meglátogatását. E foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Kirándulások, túrák Valamennyi osztály számára évente egy osztálykirándulást szervezünk, melyen a részvétel önkéntes. A kirándulás költségeit a szülők fedezik. A távolmaradó tanulóknak az iskolában felügyeletet biztosítunk. Az osztálykirándulások útvonalát évfolyamokra lebontva a munkaközösségek megállapodása alapján készült kirándulási terv tartalmazza, mely az éves munkaterv része. Minden tanévben szervezünk a „Mozdulj” program keretében túrákat, kirándulásokat, hétvégi túrát, melyet az 1-8. osztályos tanulóknak hirdetünk meg. A részvétel önkéntes, önköltséges.

•

Táborok A nyári szünidő idejére az érdeklődésnek megfelelően egy hetes táborozásokat szervezünk. Megfelelő létszámú igény esetén tanulóinknak távolabbi vidékre is szervezünk tábort. Az iskolában bejárós (8-16 óráig) egy hetes táborokat szervezünk, melyek az igényeknek megfelelően különféle tematikájúak lehetnek: környezetvédelmi, kézműves, barangoló. A táborok önkéntesek, költségeit a szülők fedezik.

•

Erdei iskola Igény esetén 1-1 évfolyamnak erdei iskolai táborozást szervezünk.

•

Egyéb tanórán kívüli foglalkozások A felmerülő igények alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit és eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett használják.

•

Hit- és erkölcstanoktatás Az iskolában a területileg illetékes egyházak – a köznevelési törvénynek megfelelően – hit- és erkölcstanoktatást szervezhetnek.

11

AE) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai, A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza, itt a legfontosabb feladatok szerepelnek általánosságban: • Tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése • Oktatási folyamat, tanórák vezetése • Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása • Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása • Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése • Iskolai környezet alakítása • Pozitív osztálytermi légkör kialakítása • Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása • Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása • A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele • Házi feladatok kijelölése • Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása • Vizsgáztatás • Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel • Szülőkkel való kapcsolat ápolása • Iskolaszék munkájában való részvétel • Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, • Diákönkormányzat munkájának segítése • Osztályfőnöki feladatok ellátása • Iskolai ünnepségek szervezése, lebonyolítása • Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése • Táboroztatás • A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása • A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás • Tanulmányi versenyekre való felkészítése, • Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színházlátogatás • Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség • Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása • Órai segédanyagok, taneszközök készítése • Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata • Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében • Projektnap szervezése, tervezése • Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése • Tanári munka értékelése, önreflexió • Iskolai adminisztratív feladatok ellátása • A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése • Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás

12

• • • • • •

Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika Egészségvédelem, egészségfejlesztés Hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése

Osztályfőnök kiválasztása, megbízása Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az alsós illetve a felsős munkaközösség-vezető javaslata alapján. Az osztályfőnök kiválasztásánál szempont: megfelelő pedagógiai, pszichológiai felkészültség, tanítson minél több órát az adott osztályban, legalább 3 éves pedagógiai tapasztalat, jó kommunikációs, szervező és koordináló képesség, tudja a gyerekeket lelkesíteni, jelentős nevelő hatással bírjon, példa legyen minden téren, szülőkkel való jó együttműködés. Az osztályfőnök feladatai: • • • • • • • •

• • • • • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Kapcsolatot tart a szülőkkel, családlátogatás Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: ellenőrző ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

13

AF) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a fenntartókkal, családokkal, civil szervezetekkel együttműködve biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók személyiségének a megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása. Ennek formái: - Szoros kapcsolat a helyi óvodával, a Gyermekjóléti Központtal, a Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központtal - Konzultáció pszichológussal, gyermekorvossal - Szakirányú továbbképzésre beiskolázás, szakirodalom megismerés - Munkaközösségen belül az egyéni segítés lehetőségeinek megvitatása - Egyéb szakszolgálatok igénybe vétele - A szülőkkel való kapcsolattartás, a nevelési gondjaik segítése Az SNI-s tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk felkészült az SNI-s gyermekek ellátására az iskola állományában lévő és külső, utazó szakemberekkel, illetve fejlesztő terem biztosításával. A következő sajátos nevelési igényű tanulókat tudjuk fogadni: tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral küzdő, érzékszervi fogyatékos (elsősorban: nagyothalló, látássérült), mozgásszervi fogyatékos (enyhébb fokozatai, mert az intézmény nincs akadály- mentesítve), autizmus spektrum zavarral küzdő. A fejlesztés alapelvei: • A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. • A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. • A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. • Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. • Intézményünk kiemelt feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, stb.) és magatartászavaros gyermekek integrációját. • Gyermekközpontú, személyiségközpontú nevelés-oktatás érvényesítése. • Alkalmazkodás a gyermek életkori sajátosságaihoz. • Az ismeret oktatása mellett a gyermek személyiségének fejlesztése és kibontakozásának segítése. • Együttnevelés elfogadása/elfogadtatása és ennek érvényesítése a teljes nevelő-oktató munkában. • A tanulók gondolkodásának alakítása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyenrangúak társaikkal az iskolai élet valamennyi területén. • Integrálódás elősegítése a – nevelő-oktató munkába és a társadalmi környezetbe – az ezt elősegítő speciális tevékenységek segítségével. • Az anyanyelvi szint kimunkálására való folyamatos törekvés.

14

•

• • •

A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok beépítése a pedagógiai feladatrendszerbe és a gyermek teljes életét végigkísérő tevékenységeibe. A másság, a tolerancia, a sokszínűség elfogadtatása a gyermekek gondolkodásában. A tudás iránti vágy kialakítása. A hagyományszeretet, a történelmi értékek iránti tisztelet kialakítása.

A fejlesztés céljai, feladatai: • A tanuló nyelvi készségének olyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, • A módosult életvitel elfogadtatása, harmonikus személyiség erősítése. • A különböző fogyatékosságból fakadó hátrányok leküzdése. • A sérült gyermekek személyiségének kibontakozásának segítése. • A tanuló felkészítése: a megfelelő szakmaválasztásra, az önálló életvitelre, az épen maradt funkciók kezelése, • A tehetségek gondozása, • Pályairányítás. • A tanulási kudarcok okainak feltárása • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának felvállalása • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • Napközi otthon, tanulószoba • Részképesség zavarokkal küzdő tanulók egyéni, szakszerű fejlesztése • Speciális fejlesztő foglalkozás a tanulási hátrányok enyhítésére • Szoros kapcsolattartás a szülőkkel • Hatékony módszerek alkalmazása (differenciált foglalkozás, kooperatív okt. csoport munka, projektmunka stb.) • Kiscsoportos oktatás idegen nyelv, technika és számítástechnika tárgyakból • Differenciált foglalkozás • Tantárgyi mentességek biztosítása • Számonkéréseknél hosszabb felkészülési idő biztosítása • Megfelelő segédeszközök biztosítása • Az írásbeli számonkérés szóbeli számonkéréssel, illetve igény szerint a szóbeli számonkérés írásbeli számon kéréssel történő kiváltása • A tanítás – tanulás - számonkérés folyamatában méltányos elbírálásban részesítjük a tanulót • A törvény által biztosított órakeretben megfelelő szakember fejleszti a gyerekeket A tanítás-tanulás folyamatában a pedagógusok az alábbi területeken segíthetnek, adhatnak méltányossági kedvezményeket a tanulási nehézségekkel küzdő tanítványaiknak: Ellenőrzés, értékelés, minősítés: • Memoritereknél hosszabb idő biztosítása az otthoni tanuláshoz (pl. vers, prózarészlet, szabályok, idegen nyelvi szövegek, párbeszédek, definíciók, stb.). • Írásos feladatoknál a helyesírási szótár használatának lehetővé tétele. Fontos a tanulókat megtanítani a szótár használatára.

15

•

• •

• • • •

• • •

Többletidő adása a dolgozatoknál, felmérőknél. Megoldható az adott tanórán, ill. a következő ugyanezen óra elején. Többletidőt lehet adni a nem tanulási zavarral küzdő, de nagyon lassan dolgozó tanulóknak is, amennyiben igénylik. Cél a tudás felmérése és nem a gyorsaságé. Önellenőrzés a pedagógus útmutatása alapján. Ehhez a pedagógusnak ismernie kell a tanuló hibatípusait. Pl. „Nézd át a mondatvégi írásjeleket! Számold át a szorzásos feladatokat! stb.“ Otthoni feladat adásánál a többcsatornás (intermodális) lehetőségek kihasználása, ennek megfelelő feladatok adása. Ez lehet kötelező házi feladat, de lehet gyűjtőmunka, szorgalmi feladat. Pl. történet képi megjelenítése, illusztráció, vershez zenei anyag keresése, stb. Értékelési lehetőséget célszerű lehet kihasználni ez esetben is. Segédeszközök használata feleletnél, dolgozatok írásánál (számológép, számítógép, szótárak, lexikonok, stb.). Adott tananyag alapján a tanuló „problémalistát“ készít, kérdéseket tesz fel a tanárnak, a társainak a tananyaggal kapcsolatban. A megbeszélés minden tanuló számára fontos lehet. Dolgozatok előtt konzultálási lehetőséget nyújt a pedagógus a tanuló számára. A tanuló kérdésekkel készül a konzultációra. Tanulás-módszertani segítség nyújtása a tanuló számára kompetens szaktanár által. Pl. vaktérkép készíttetése, vázlat készíttetése, kulcsszavak összeírása, stb. A dolgozatokban a differenciálás lehetőségét is figyelembe véve lehetne, akár külön tanári segítséggel is, ezekre helyezni a hangsúlyt. Feladatcsoportból a tanuló maga választ feladatot. Ebből számol be. Öndifferenciálás fejlesztése ezáltal, hogy kooperatív tanuláskor a csoport feladataiból is választhat öndifferenciálással. Értékelés a kooperatív technikák felhasználása során. Pl. csoport értékelése, ill. csoporton belüli munka értékelése. Választható legyen, hogy tudásáról írásban vagy szóban számol-e be.

Módszertani ajánlások: tanórai differenciálás, értékelés differenciálása • A tananyagnak a gyermek képességeihez igazodó (mennyiségi) feladása. Pl. 20 legfontosabb mondat kijelölése a megtanulandó szövegben. • Minőségi differenciálásnál a feladat nehézségét lehet figyelembe venni. Meglévő tudás határozza meg. Pl. felesleges az adott számkörből kilépni nem tudó gyermeket magasabb számkörből számon kérni. • Tanulás folyamata legyen több csatornás. Pl. vizuális, auditív, motoros. Sok cselekedtetéssel. • Fogalmi gondolkodás segítése érdekében szógyűjtés, szómagyarázat készíttetése a tanulókkal, lehetőleg tanulópárok igénybevételével. • Mozaikszerű órafelépítés: rövid, változékony feladatok, sok visszacsatolással. • Rövid, érthető tanári instrukciók, tanulók beszéltetése. • Hagyjunk időt a tanulóknak gondolkodásra, arra, hogy kifejthessék a véleményüket, körül tudják járni a problémát, feladhatjuk otthoni továbbgondolásra is. • Tanórai differenciálás lehetőségei: feladatok minősége, mennyisége, fejlesztő jellegű feladatok adása, csoport- és pármunka, önálló, ill. tanári segítséggel történő munka • Többször van számonkérés és ezeket összesítve értékeli a tanár. • Otthon végzett feladatokra kap jegyet a tanuló • Írásbeli-szóbeli feleletek arányának megválasztása.

16

•

Feladattípusok kihagyása a dolgozatban, pl. diszkalkuliás tanulók csak elméleti kérdéseket kap a dolgozatban, számolnia nem kell.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek -

A tanulási kudarcok okainak feltárása Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Napközi otthon, tanulószoba Speciális fejlesztő foglalkozás a tanulási hátrányok enyhítésére Szoros kapcsolattartás a szülőkkel Hatékony módszerek alkalmazása (differenciált foglalkozás, kooperatív okt. csoport munka, projektmunka stb.) Differenciált foglalkozás A többletórák terhére korrepetáló órákat szervezünk A törvény által biztosított órakeretben fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulókkal Pszichológusi megsegítés

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő képességek A tehetségfejlesztés alapelvei, célja: A tehetséggondozás célja, feladata, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat- és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat érintő alkalmazásával valósítjuk meg. A tehetség kibontakoztatását célzó feladatok, tevékenységek, eljárások, módszerek: • Az egyéni képességekhez igazodó tanítás megszervezése • A választható tantárgyak (pl.2. idegen nyelv, stb.) tanulásának lehetősége • Differenciálás, csoportbontás, szakkörök • Tehetséggondozó foglalkozások • Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre: zeneiskola, néptánc, tanfolyamok, rendhagyó órák stb. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szervezése, felkészítés • Szabadidős foglalkozások (pl. színház és mozilátogatás stb.)

17

• • • • • • • • • • • • • •

Könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás segítése Iskolai szakkörök Pályázatok, pályamunkák írása Iskolai sportkör Érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően Házi versenyek, iskolák közötti versenyek Diáknapok – bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti, tudományos és egyéb területen) Kiscsoportos oktatás idegen nyelv és technika tantárgyakból Differenciált tanórai fejlesztés Egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat Tehetséggondozó foglalkozások Tanulmányi, kulturális sport versenyek szervezése, felkészítés Az iskola helyet biztosít különböző művészeti intézmények csoportjainak foglalkozásaihoz Iskolán kívüli tehetségfejlesztést szolgáló foglalkozások propagálása

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Ha az iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A veszélyeztetett, a HH, HHH tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjed ki: • az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárása, nyilvántartása • családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére • tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásuk figyelemmel kísérésére • anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezi a polgármesteri hivatalnál • a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére a tanulókról az osztályfőnökkel közösen környezettanulmányt készít • figyelemmel kíséri és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat • szükség esetén védő-óvóintézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában A rászoruló tanulóknak ingyenes tankönyvet, napközit, tanulószobát, korrepetálásokat tudunk biztosítani. Célunk a HH, HHH gyerekek tanórán kívüli programokon való részvételének növelése, támogatása, a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartás.

18

AG) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus (felnőtt segítő) segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: • saját működéséről, • a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanítás nélküli munkanap programjáról (őszi diáknap) • az iskola tájékoztatási rendszerének (iskolarádió, faliújság) tanulói felelőseinek megbízásáról A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára, Lehetősége van egyéni pedagógiai programon belüli tantárgyválasztásra és pedagógusválasztásra. A Köznevelési törvény ide vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleteken a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő tanár támogatásával az igazgatóhoz fordulhat. A diákönkormányzat feladata: - Tájékoztatja a tanulókat az aktuális eseményekről a faliújságon és az iskolarádióban • -A sportéletben is jelentős szerepet vállal: diáknap és gyermeknap sportos vetélkedői, háziversenyek. • Óvja az iskola berendezéseit. • Szórakoztató programokat szervez az alsós és felsős tanulóknak egyaránt. • Segíti az iskolai ünnepélyek és rendezvények szervezését és lebonyolítását. • Évente egy alkalommal összehívja az iskolai diákközgyűlést. • Az őszi diáknap megszervezése és lebonyolítása • Vetélkedők szervezése • Kirándulások szervezése, lebonyolítása • A farsang megszervezése, lebonyolítása a Szülői Szervezettel közösen

19

• • • • • • • •

Versenyek, vetélkedők, játszóház az alsós tanulóknak Gyermeknap megszervezése, lebonyolítása Az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában a diákönkormányzat is fontos szerepet vállal. A tanórákon kívüli programok szervezésében és lebonyolításában részt vesz. Megszervezi és lebonyolítja a teremtisztasági versenyt és hulladékgyűjtési akciót. Az iskola diákönkormányzatának véleményezési joga van a Főigazgató- és Igazgató választáson. Az iskolai faliújságot a felsős osztályok havonkénti váltással készítik A diákönkormányzat tagjai készítik a programok hirdetéseinek plakátjait.

A diákönkormányzat szervezeti felépítése A diákönkormányzatot az osztálytitkárok és helyetteseik alkotják, vezetőjét és helyettesét maguk közül választják meg. Minden felsős osztálynak van egy osztálytitkára, aki irányítja és szervezi az osztály munkáját az iskolai programoknak megfelelően. Osztályonként egy helyettese, aki segíti őt munkájában. A diákönkormányzat feladatainak szervezése és végrehajtása felnőtt irányítók segítségével történik. A diákönkormányzat fórumai Diákönkormányzati ülés: A diákönkormányzat havonta összeül, hogy megvitassa és értékelje az elmúlt hónapban elvégzett munkát. A gyermekfelelősök beszámolnak az osztályok tevékenységéről és az egyes feladatok elvégzéséről. Elmondják észrevételeiket, javaslataikat az iskola életével kapcsolatban. Előkészíti a következő hónap munkáját, kiosztják a soros feladatokat. Iskolagyűlés: Az iskolagyűlésen minden tanuló részt vesz. Az iskola vezetősége tájékoztatja a tanulókat az aktualitásokról és a tanulókra vonatkozó dolgokról. A gyerekek is elmondhatják véleményüket, javaslataikat. Az iskolagyűlés fegyelmez, dicsér és elmarasztal szükséges esetekben. Kihirdetik a versenyek eredményeit. Diákparlament: Az iskolánk évente egyszer rendez diákparlamentet. Ezen részt vesz minden felsős osztályból három-négy tanuló, akik képviselik osztálytársaikat. A gyerekek elmondják az iskola pedagógusainak, hogy mi tetszik, min változtatnának az iskola munkájában. Javaslatokat tesznek az iskolai élet még változatosabbá tételére. Ezeken kívül minden tanévben felvetünk egy témát, melyet a Minőségirányítási csoport határoz meg, és várják a tanulók észrevételeit.

20

AH) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái •

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felnőtt vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója évente legalább négyszer iskolagyűlésen, illetve legalább egyszer a diákönkormányzat vezetőségének az ülésén. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének az ülésén. Az osztályfőnökök folyamatosan. • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan - szóban illetve írásban- tájékoztatják. • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illet a választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel illetve a szülői szervezettel. • A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: o Az iskola igazgatója évente legalább kétszer a szülői választmány értekezletén, illetve iskolai szintű szülői értekezleten. o Az osztályfőnökök folyamatosan az osztály szülői értekezletein. • Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon inkább segítő szerepben van jelen. • Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZSZ megbeszélése, szülői értekezletek, stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása, a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről. • A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás. Feladata: a gyermek családi hátterének, körülményeinek a megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet: Feladatai: A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, a helyi tantervről és követelményekről, az iskola és szaktanárok értékelő munkájáról, az iskola és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a gyermek osztályának tanulmányi problémáiról, neveltségi szintjéről, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Fogadó óra: Feladata: a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

21

Nyílt nap: Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli vagy szóbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával öszszefüggő eseményekről, az iskolai vagy osztályszintű programokról. tanév végén az iskola éves munkájáról. • • • • •

A szülői értekezletek, fogadó órák és a nyílt tanítási nap időpontját az éves munkaterv határozza meg. Az iskola igazgatója minden hét azonos időpontjában tart fogadó órát. A jövendő első osztályosoknak és szüleiknek a beiratkozás előtti tanévben iskolai tájékoztatót és bemutatót tartunk A minőségfejlesztési program keretében kérdőívek segítségével tájékozódunk a szülők és tanulók iskoláról alkotott véleményéről, elégedettségi szintjéről. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. Az Arizona program segítő beszélgetésein való részvétel. Feladata: A negatív viselkedést elősegítő gondok feltárásának segítése, megoldása.

Partnereink a tanulókon és a szülőkön kívül: fenntartó (KLIK Győri Tankerület), Önkormányzat, 2. számú GMK, részönkormányzat, Megyei Pedagógiai Intézet, iskolaorvos, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság, Logopédiai Szolgáltató Központ, Gyermekek Háza, Gyermekjóléti Szolgálat, Molnár Vid Bertalan Művelődési Ház, védőnő, óvodák, Győrszentiváni Fiókkönyvtár, civil szervezetek, testvériskola, stb

AI) A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: • • • • • • •

felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték; tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); a megengedhető időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; házasságkötés, terhesség, külföldi tartózkodás, egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; más iskolából lépett át, és az előzőekben tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték; fegyelmi büntetésként kizárták az iskolából, de osztályozóvizsga letételét számára megengedték; a tanórákon nem tanult tantárgyból (valamilyen idegen nyelv) osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.

22

Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: • Az osztályozóvizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga napjait az igazgató jelöli ki, és erről a vizsgázót, illetőleg a szülőt két héttel a vizsga előtt értesíti. • Az osztályozóvizsga helye általában az az iskola, amelybe a tanulót utoljára beírták. Indokolt estben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Az engedélyt az igazgató adja. • Az osztályozóvizsgára legalább egy hónappal a vizsga előtt kell jelentkezni a végzett tanulmányokról szóló bizonyítvány benyújtásával (ha az nincs az iskola birtokában). • Írásbeli vizsgát a közismereti tantárgyakból kell tenni. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc lehet. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. • A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból (szükség esetén külső segítséggel) alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság tagjai lehetőleg azok a tanárok legyenek, akik a tanulót tanították, vagy vizsgáztatták. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A feladatot előre ki kell adni, hogy megfelelő felkészülési idő álljon a tanuló rendelkezésére. A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap, további felkészülési idővel. • Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. • Az összevont (maximum két évfolyam) osztályozóvizsgán olyan írásbeli tételt kell kitűzni, amely mindkét évfolyam tananyagának ismereteit feltételezi; a szóbeli vizsgát azonban évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani, s a felsőbb évfolyamú vizsga szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyamú vizsga szóbeli részén megfelelt. Mindkét évfolyamról külön-külön bizonyítványt kell kiállítani. • Az osztályozóvizsga díjtalan és nem nyilvános. • Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba be kell vezetni annak megjegyzésével, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tett. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg anyakönyvbe és bizonyítványba bevezetni. Javítóvizsga Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozó vizsgán megbukott. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: • A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon (augusztus vége), vizsgahalasztási engedély esetén vagy osztályozóvizsgán bukottak estében legkésőbb szeptember 30. napjáig javítóvizsgát tehet. • A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban értesíti, és figyelmezteti őket arra, hogy a javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. A tanuló - előzetes jelentkezés nélkül - bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt.

23

•

•

• • • • •

A javítóvizsga helye általában az az iskola, amellyel a tanulónak a jogviszonya fennáll. A tanuló kérelmére (kiskorúaknál szülői beleegyezéssel) a javítóvizsga más iskolában is letehető, ha a másik iskola igazgatója azt engedélyezi. Ebben az esetben a vizsga eredményéről a lebonyolító intézet értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. A javítóvizsga díjtalan és nem nyilvános. A javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik.

Beszámoltató vizsga A tanítási foglalkozások látogatása alól alkalomszerűen, időszakosan vagy állandóan felmentett tanulók az engedélyezéskor megállapított időben és módon a szaktanárnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámoltatásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy a tanuló egyértelmű elbírálását lehetővé tegye, az osztályzat megállapítását kellően elősegítse. Alapismereti belső vizsga Alapismereti belső vizsgát az intézmény pedagógiai programja alapján lehet előírni. Célja az általános iskolai tananyagról való összefoglaló számadás. Alapja a helyi tanterv alapkövetelményei. Anyaga: az 1-7. osztályos tananyag, igazodva a felvételi követelmények anyagához. Tantárgyai és jellege: magyarból írásbeli és szóbeli, idegen nyelvből írásbeli és szóbeli, matematikából írásbeli vizsga. Időpontja: 8. osztály, első félév zárása előtt. Vizsga jegye: egy témazáró értékének megfelelően beszámít a félévi érdemjegybe. Dokumentálás: Értesítő, ellenőrző, napló. Lebonyolítása a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint történik. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra, illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult.

24

Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele. A vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. A vizsgáztató tanárok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai, amelyben sikeres szereplés után a tanuló folytathatja tanulmányait. A vizsga lebonyolítása az osztályozóvizsgára előírtak szerint történik. A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét. A vizsgák követelményei: A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre az osztály számára a tananyaghálóban részletezett tananyag.

AJ) A felvétel és az átvétel rendje Iskolánk beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az iskola első évfolyamára való beiratkozáskor az óvoda és a Nevelési Tanácsadó javaslata, szakvéleménye alapján az iskola igazgatója dönt a felvételről. A tanuló átvételénél be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, nevére kiállított azonosítót, lakcímkártyát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt Az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételnél, átvételnél a HHH-s tanulók kérelmét teljesíti először, majd előnyben részesíti azt, akinek lakóhelye a településen van. Végül sorsolás következik. Sorsolás nélkül is felvehető az SNI-s gyermek, illetve akinek különleges helyzete indokolja. Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó felvételéről a szülő kérésének, a tanuló tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalmi érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az előbbiek megtartásával az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló tanév végi osztályzata 3 alatt van, illetve magatartása rossz, szorgalma hanyag minősítésű az igazgató a felvételről szóló döntése előtt kikéri az igazgató helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Külföldről érkezett tanuló esetében az oktatási törvényben meghatározott feltételek mellett a tanuló egyedi elbírálás alapján osztályozó vizsgát tehet. A tanulmányi jogviszony megkezdésében az idevonatkozó törvényi szabályozás érvényes, pl. maximált osztálylétszám Az 1. osztályba felvett tanulók csoportba sorolásának szempontjai: párhuzamos osztály esetén létszámarányos elosztás, lányok, fiúk arányos elosztása, iskolaotthonos vagy napközi otthonos szülői igények kielégítése esélyegyenlőség: integrált SNI-s, hátrányos helyzetű tanulók arányos elosztása

25

óvónői vélemények figyelembevétele, /pl. magatartászavar, látás-halláscsökkent, stb./ a esetleges szülői igények számbavétele

AK) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú. Ennek fejleszthetősége a már gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtó foglalkozások apró lépcsőiben rejlik, melyek hatásosak lehetnek. Baleset-megelőzés Cél: A tanulók felkészítése a balesetekre, az előforduló veszélyekre, saját maguk és társaik testi egészségének védelmére. Feladat: Figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre, közlekedési- és baleset-megelőzési ismeretek nyújtása. Tevékenységek: Előadások, tanácsadás. Oktatófilmek megtekintése, megbeszélése. Év elején balesetvédelmi oktatás szaktárgyi órákon, tűzriadó próbák. Elsősegélynyújtás: Cél: Az elsősegélynyújtás jelentőségének hangsúlyozása. Az egészségkultúra növelése. Feladat: Elsősegély-nyújtási ismeretek átadása, az elsajátított ismeretek lehetőség szerinti gyakorlása. Tevékenység: Szakkör, érdeklődési kör, versenyek, vetélkedők, előadás, bemutatás, interaktív foglalkozások. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, • ismerjék fel a vészhelyzeteket, • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén, • a tanulóknak bemutatjuk, és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit, • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli • (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

26

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: Elsősegély-nyújtási alapismeretek: Tantárgy: Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés - csonttörések - vérzések Informatika - áram okozta sérülések Technika - ütések, szúrások Katasztrófavédelem - gyakorlati ismeretek - tájékoztatás - előadások - órák - gyakorlás Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: • teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal 5-8. évfolyamon egy-egy • osztályfőnöki óra megtartásában, az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

27

B) Helyi tanterv BA) Választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

28

3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi kötelező tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

1. évfolyam 1. évfolyam 1. évfolyam 2 .évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? magyar nyelv és irodalom matematika informatika magyar nyelv és irodalom matematika informatika magyar nyelv és irodalom informatika idegen nyelv magyar nyelv és irodalom informatika matematika környezetismeret informatika magyar nyelv és irodalom matematika matematika magyar nyelv és irodalom természetismeret matematika magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika magyar nyelv és irodalom technika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

29

Óraterv – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+0,5

2. évf. 7+0,5

4+0,5 1 1 2 2 1 5 +1 2 25

4+0,5 1 1 2 2 1 5 +1 2 25

3. évf. 6+1 +1 4 1 1 2 2 1 5 +1 3 25

4. évf. 6+1 2 4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 +1 3 27

Óraterv – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3 4+0,5 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3+1 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+1

1

1,5 1 2 1,5 1

1,5 2 1 1,5 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 +1 5 1 3 31

1 1 1 +1 1 5 1 2 28

30

4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének –zene A változat Biológia A változat Fizika A változat Kémia A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Ének-zene A változat

5-8. évfolyam 7-8. évfolyam

5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 1-4. évfolyam

6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és német nyelvet tanulják választás alapján. 7. Helyi tanterv Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV

ÉVFOLYAM 5. 6.

1.

2.

3.

4.

7.

8.

20132014 20142015

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

20152016 20162017

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. (A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga és követelményei a mellékletben találhatók!)

31

évfolyam

kötelező

engedélyezett órakeret

különbség

BB) Választható és egyéb foglalkozások

első

25

52

27

felhasználás

játékos idegen nyelv egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás napközi szakkör, sportkör

második

25

52

27

játékos idegen nyelv egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás napközi szakkör, sportkör

harmadik

25

52

27

játékos idegen nyelv egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás napközi szakkör, sportkör

negyedik

27

55

28

egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás napközi szakkör, sportkör

ötödik

28

51

23

egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás tanulószoba szakkör, sportkör

hatodik

28

51

23

egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás tanulószoba szakkör, sportkör

hetedik

31

56

25

egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás tanulószoba szakkör, sportkör

nyolcadik

31

56

25

egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) csoportbontás tanulószoba szakkör, sportkör

A választható és egyéb foglalkozások tanévenként kerülnek meghatározásra a tanulói igények illetve a pedagógusok végzettsége, szakképzettsége, felkészültsége alapján. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tanulók illetve a szülők május 20-áig jelezhetik a választással kapcsolatos döntésüket.

32

BC) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosítása •

• • • •

• • •

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, amelyet hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tárgynál egyéb taneszközre is szükség van: testnevelés, technika, rajz Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - Érvényesüljön a tudományosság, szakszerűség elve - Feleljen meg az iskola helyi tantervének - A tananyag tartalma és mennyisége feleljen meg tanulóink egyéni és életkori sajátosságainak - Elsősorban azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül is használhatók. - Árban legyen elfogadható. - Minőségben legyen tartósan használható. - Arra törekszünk, hogy új eszköz használatát csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezessünk be. A tanulók számára csak a legszükségesebb eszközöket rendeljük meg. A segédkönyvek az iskolai könyvtárból kölcsönözhetők. Törekszünk az iskola taneszköz készletének, valamint az iskolai könyvtár állományának a gyűjtőköri szabályzat alapján történő folyamatos fejlesztésre. Az ingyenesség biztosítása érdekében az iskolai könyvtár állományának részeként tankönyvtárat működtetünk, melynek használati rendjét az iskolai könyvtár működési szabályzata tartalmazza.

A tantárgyat tanító pedagógus felelős a tankönyv kiválasztásért, melyet írásban (dátum, aláírás) kell leadnia a munkaközösség-vezetőnek.

BD) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A NAT fejlesztési területei • • • • • • • • • •

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés

33

• •

Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Kulcskompetenciák: • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A fejlesztési területek és a kulcskompetenciák a következőképpen érvényesülnek és valósulnak meg: • beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; • a tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskolai helyi tanterv szerint; • alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; • témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

BE) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az Ntk. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak alapján szervezzük meg.

BF) A választható tantárgyak, foglalkozások, választásának rendje, a pedagógusválasztás szabályai A tantárgy illetve foglalkozás választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. A választott tantárgyra, foglalkozásra való jelentkezés 1 évre szól. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, foglalkozásra, a tanítási év végéig, vagy az utolsó tanítási óráig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanítási órákat az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Erről a jelentkezéskor a szülőket írásban tájékoztatjuk. A szülőknek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezt tudomásul vették. Minden év május 20-áig felmérjük, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, foglalkozáson, továbbá melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak a következő tanévben. A tájékozta-

34

tónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a választással kapcsolatos döntését írásban. A tantárgyilletve foglalkozás választás jogát a szülő, (gyermekének tizennegyedik életévének betöltése után gyermekével közösen) gyakorolja. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A választott óra, foglalkozás megfelelő létszámú jelentkező esetén indulhat. A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében

BG) A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, formáit, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés koncepciója, elvi követelményei • Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, • Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, • Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, • A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, • A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről, • Minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze, • Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, • Jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, • Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, • A tanítási – tanulási folyamat állandó kísérőjeleként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni, • Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. A tanulmányi munka számonkérése, ellenőrzés A tanulmányi munka ellenőrzésének elvei Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés rendszeres és folyamatos. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók beszámoltatása során - egy félév alatt legalább - egyszer alkalmazzuk az önkéntesség elvét is.

35

Az ellenőrzés formái Szóbeli felelet

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők félévente többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül a nevelők a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrizhetik. Lehetőséget adunk önálló felkészülés alapján készített kiselőadások, beszámolók megtartására is. A memoriterek megtanulásának ellenőrzése szintén szóban történik. Írásbeli beszámoltatás

Elsősorban az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél alkalmazzuk. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, szerepe Írásbeli felelet Egy vagy néhány órai tananyag ellenőrzésére szolgál egy nagyobb témakörön belül. Teszt Képességeket, készségeket vagy ismereteket ellenőriz egy témakörön belül vagy annak végén. Házi dolgozat Egy adott téma feldolgozását kívánja rendszerint önálló kutatómunka, könyvtárhasználat segítségével. Egy félév alatt legfeljebb egy íratható7. 8. osztályban. Fogalmazás dolgozat Az írásbeli kifejezőkészség, a helyesírás és a külalak ellenőrzésére szolgáló komplex számonkérési forma. Egy félév során legfeljebb egy íratható. Diagnosztizáló felmérés Egy-egy tantárgyi témakör lezárása előtt az esetleges hiányosságok megállapítására, a még szükséges gyakorlási területek megállapítására szolgál. Érdemjegygyel nem értékeljük. Minimum szint felmérő Meghatározott alapkövetelmények elsajátítását ellenőrzi. Témazáró felmérés Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak, melyet a tanító vagy a szaktanár állít össze vagy választ ki. Félévi felmérés Adott félév során elsajátított tananyag komplex ellenőrzésére szolgál. Tanév végi felmérés Szummatív felmérés, mely a szaktanár vagy a munkaközösség által összeállított feladatlap illetve külső mérőanyag segítségével történik. - Az 1-4. évfolyamon egy tanítási napon egy témazáró felmérés, dolgozat íratható. Az 58. évfolyamon a pedagógusok egymás közötti egyeztetéssel biztosítják, hogy egy tanítási napon két témazáró felmérésnél vagy dolgozatnál többet ne kelljen írni a tanulóknak. - A témazáró felmérések és a dolgozatok a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításánál nagyobb súllyal szerepelnek az írásbeli beszámoltatás többi formájánál. A naplóba ezeket piros színnel kell beírni. -A felmérők kijavításának határideje: maximum két hét.

36

A tanév végi mérések rendje: 1. évfolyam: értő olvasás, matematika 2. évfolyam: hangos és értő olvasás, matematika 3. évfolyam: nyelvtan, matematika 4. évfolyam: matematika, hangos és értő olvasás, nyelvtan 5. évfolyam: egészségnevelés 6. évfolyam: országos mérés matematika, értő olvasás 7. évfolyam: környezettudatosság 8. évfolyam:alapismereti belső vizsga, országos matematika, értő olvasás mérés Ellenőrzés a tanulók gyakorlati tevékenysége alapján Elsősorban a készségtantárgyak (ének-zene, rajz, technika) és az informatika ellenőrzésénél alkalmazzuk. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulmányi munka értékelése, minősítése A tanulók értékelésével, minősítésével kapcsolatos pedagógiai elvárások - Az értékelés rendszeres és folyamatos legyen - Érvényesüljön benne a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz. -A minősítések megszerzésében biztosítsuk a szóbeli felelet, az írásbeli beszámoltatás és a gyakorlati tevékenység megfelelő arányát. -A félévi és a tanév végi minősítések meghatározásában az osztályzatok átlaga mellett vegyük figyelembe a teljesítmény súlyát, a tanuló fejlődésében megmutatkozó tendenciát és a tanuló órai aktivitását is. - Az értékelés alapját a helyi tantervi követelmények és a munkaközösségek által meghatározott teljesítmény szintek adják, melyeket a szülőkkel tanév kezdetén ismertetünk. - Az értékelés eredményét a tanulókkal és a szülőkkel az ellenőrzőbe való beírással minden esetben tudatjuk. Az értékelés módja A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Tanév közben az 1-4. évfolyamon -

-

Az első évfolyamon értékelő szimbólumokkal (pl.: pont, csillag) értékeljük a tanulók munkáját a füzetekben, könyvekben, munkafüzetekben és a tájékoztató füzetben minden tantárgyból valamint idegen nyelvből is. Havonta a naplóban és a tájékoztató füzetben szöveges minősítésre kerül sor. (kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul) A második évfolyamtól minden tantárgyat érdemjegyekkel értékelünk.

Tanév közben az 5-8. évfolyamon Javaslat: Teljesítmény 0 – 39 % 40 – 59 % 60 – 79 % 80 –90 % 91 – 100 %

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A javaslattól a munkaközösségek eltérhetnek. - Mindezek mellett értékelő szimbólumokat (piros pont, csillag, stb.) a módszertani szabadság jegyében a pedagógus alkalmazhat.

37

Félévkor és tanév végén az 1-4. évfolyamon Félévkor az első és a második évfolyamon minden tantárgyból szöveges minősítést kapnak a tanulók a közoktatásról szóló törvény 70. § 3. bekezdésének értelmében az alábbi kategóriák szerint: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A harmadik és negyedik évfolyamon félévkor osztályzattal értékelünk. 38 A tanév végén az első évfolyamon a tanulók teljesítményét törvény által előírt kategóriák szerint szövegesen minősítjük minden tantárgyból. (kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul) A tanév végén a második, harmadik és negyedik évfolyamon a tanulók tanulmányi előmenetelét osztályzattal értékeljük minden tantárgyból. (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) Szempontok a szöveges minősítéshez A táblázatban kidolgozott általános szempontok – a törvényben meghatározott négy minősítő kategóriával összhangban – segítik a szöveges értékelést és valamennyi tantárgynál kiindulópontnak tekinthetők. Általános szempont Az adott tantárgyból: - tárgyi tudása a követelményekhez viszonyítva - munkavégzése - szóbeli feleleteinek színvonala - írásbeli munkavégzése - írásbeli munkák külalakja - témazáró dolgozatainak eredménye - tárgyi szorgalma, tárgyhoz való viszonya

KIVÁLÓAN teljesítette

JÓL teljesítette

MEGFELELŐEN teljesítette

FELZÁRKÓZTATÁSRA szorul

biztos/alapos

megfelelő/jó

elfogadható

hiányos

önálló/pontos kifogástalan

gondos/kitartó megfelelő

változó/bizonytalan átlagos

segítségre szorul hiányos/gyenge

igényes

megfelelő

elfogadható

esztétikus

tetszetős

megfelelő

jelentősen fejlesztendő kifogásolható

kiemelkedő pl 90%-100 %-os teljesítmény egyenletesen jó

megfelelő/jó Pl. 80 % - 89 %-os teljesítmény igyekvő

elfogadható pl: 60 % - 79 %-os teljesítmény ingadozó

hiányos/ sok hiba pl: 59 % alatti teljesítmény gyenge

A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre osztályzattal: 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, fizika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

Kitűnő és jeles tanulmányi eredmény: Kitűnő tanulmányi eredményű az a tanuló, aki: első évfolyamon és a második évfolyamon félévkor :minden tárgyból kiválóan teljesített, magatartása, szorgalma példás. Második év végén, harmadik- nyolcadik évfolyamon: valamennyi tantárgyból jeles osztályzatot szerez, és magatartása szorgalma példás. Jeles tanulmányi eredményű: Alsó tagozat: o példamutató magatartású és szorgalmú, 1 tárgyból jól teljesített/ jó o jó magatartású, példamutató szorgalmú, minden más tantárgyból kiválóan teljesített/jeles Felső tagozat: 2 négyes osztályzata van. (ebbe a magatartás és szorgalom is beletartozik) A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének módja - A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első – Nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. - A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és ezt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. - A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. - A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

39

A magatartás értékelésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, fegyelmezetten viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője - az értékelt időszakban az Arizona szobát nem látogatta. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - a közösség felszerelését rongálja; - viselkedése romboló hatású, az iskolai oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

40

A szorgalom értékelésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást önként teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Rossz (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

41

BH) Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása • a házi feladatok megállapításánál figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait; • az első – negyedik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • az ötödik – nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • a tanulók eredményes felkészülésének érdekében az 1-4. évfolyamon egy tanítási napon egy témazáró felmérés, dolgozat és maximum két írásbeli felelet; az 5-8. évfolyamon egy tanítási napon két témazáró felmérés vagy dolgozat íratható.

BI) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontások célja: • a tanulók képességének kibontakoztatása • a hatékonyság növelése • az eredményesség fokozása • a kiemelt figyelmet igénylő tanulók eredményesebb segítése Csoportbontás szempontjai: • a tanulók képessége • adott tantárgyak jellege (technika, informatika) • idegen nyelvek választása • a szaktantermek férőhelye Az egyéb foglalkozások szervezése tanévenként történik a tanulók érdeklődése, igénye illetve a pedagógusok képzettsége, felkészültsége alapján-

BJ) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelést tanító pedagógusok végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal október vagy május hónapban valamennyi évfolyamára kiterjedően. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján kerül összeállításra /lásd. Andrásné Dr. Teleki Judit: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére MKM 1997/ A mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

42

BK) Egészségnevelés és környezeti nevelés Iskolai egészségnevelés Célja: Az iskolai egészségnevelés célja segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek segítik a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, javítják egészségi állapotukat. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében nagy feladat és felelősség hárul az iskolára. A különböző műveltségterületek feldolgozása során olyan ismeretekkel kell felvértezni tanulóinkat, amelyek segítenek a betegségek, balesetek sérülések elkerülésében az egészségük megőrzésében. Az iskola egészségnevelésének kiemelt feladatai ♦ A tanulók rendelkezzenek az egészségük megőrzését és védelmét szolgáló korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal ♦ Bemutatni és gyakoroltatni az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedési formákat ♦ Felkészíteni tanulóinkat arra, hogy felnőtt korukban legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. ♦ Megismertetni elsősorban a közlekedés, háztartás, iskola leggyakoribb veszélyeztető tényezőit és azok elkerülésének módját. ♦ Támogatást nyújtani - különösen a serdülőknek - a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez (dohányzás, drog, alkohol, helytelen táplálkozás). Figyelmet fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. A tanulók életkorának megfelelő szinten foglalkozni az egészségmegőrzés szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

a táplálkozás az alkohol, kábítószer, dohányzás a családi és kortárskapcsolatok a környezet védelme az aktív életmód, a sport a személyes higiénia a szexuális fejlődés. ♦ Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásának feladata. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák Mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás. A természetismeret, környezetismeret, biológia, egészségtan, etika, irodalom, kémia, technika, rajz órákon feldolgozott ismeretek. Alsó tagozatban a CHEF egészségnevelési program elemeinek feldolgozott ismeretei, felső tagozatban a SOROS egészségnevelési program elemeinek egészségnevelési órákon feldolgozott ismeretei.

43

Egészségnevelési hét programjai: az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket felölelő vetélkedővel, sportversenyekkel, rajzpályázattal, ismeretterjesztő előadásokkal, teabárral, reform diszkóval, ételkészítéssel. Évszakokhoz kapcsolódó hétvégi túrák. Műjégpálya, tekepálya és uszodalátogatás délutáni tanításon kívüli programok keretében. Felső tagozatosoknak szervezett előadások a drogokról, AIDS-ről és a bűnmegelőzésről. KRESZ vetélkedő, kerékpáros ügyességi verseny. Iskolánkban a mindennapos testnevelés keretein kívül a testedzés következő formáit biztosítjuk: Alsó tagozaton: - Testnevelés órák - A napi 0,5 óra egészségfejlesztő testmozgás - A napközis és iskolaotthonos foglalkozásokon a napi 1óra egészségfejlesztő testmozgás - Az iskola sportkör foglalkozásai - A választható órák keretében szervezett sport - tánc foglalkozások Az iskola 5-8 évfolyamain - Testnevelés órák - Az iskolai sportkör szervezett foglalkozásai - A tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak - A választható órák keretében szervezett sport - tánc foglalkozások - Hétvégi túrák Az egészségnevelési célok és feladatok megvalósításában közreműködő segítőink: Iskolaorvos, védőnő Rendőrség Iskolai környezeti nevelési program: Zöld Iskola Program Az iskolai környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását. • Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását • Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodás módjának fejlesztésére • Arra kell törekedni, hogy alakuljon ki a környezet iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi változásait, tudják elemi szinten értékelni azokat. • Ismerjék meg a Földet sújtó globális környezeti problémákat • Alakuljon ki bennük a környezeti értékek iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. • Olyan állampolgárokká váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetüknek ne okozzanak sebeket.

44

Az iskola környezeti nevelésének kiemelt feladatai A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása Bemutatni és gyakoroltatni azokat a - környezet megóvásához szükséges- képességeket, amelyek a természet és társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik A tanulók életkorának megfelelő szinten tanórán és tanórán kívüli programokon foglalkozni a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával - a földi rendszer egységével - a környezetszennyezés formáival és hatásaival - a környezetvédelem lehetőségeivel - lakóhelyünk természeti értékeivel - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival - szelektív hulladékgyűjtés fontosságával - újrahasznosítás lehetőségeivel - környezetvédelmi szabályozással kapcsolatos információkkal Az iskolai könyvtár gyarapítása során törekedni a környezetvédelmi nevelés segítését szolgáló videó, CD ROM és könyv beszerzésre. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon. Zöld Iskola Program A környezeti nevelés céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységi formák Tanórákon. A természetismeret, biológia, földrajz, rajz, technika, kémia tanórákon a tananyagba beépített ismeretek feldolgozása, egyéb tanórákon a kapcsolhatóság lehetőségeinek kiaknázása. Tanórán kívüli foglalkozásokon: - Évente egy felfedező séta a közvetlen környezeti értékek és a környezetet károsító problémák felfedezésére. - Ősszel, télen, tavasszal egy-egy hétvégi túra szervezése távolabbi vidékekre. - Osztálykirándulásokon a környezeti értékek megismertetése. - Erdőtisztítási akciók, illegális szemétlerakók felderítése. - Partneri kapcsolat kiépítése a Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti parkkal, a Ravazdi Erdei Iskolával, a közeli tájvédelmi körzetekkel, a szelektív hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással foglalkozó cégekkel. - Környezetünk „zöldítése”: virágok, fák, cserjék ültetése, sziklakert kialakítása. - Folyamatos szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása. - Természetes anyagok előtérbe helyezése. - Zöld Iskola Program tevékenységének dokumentálása: újságokban, honlapon, fotóalbumban. - Zöld könyvtár létrehozása: könyvek, CD-k, DVD-k, újságok, cikkek külön gyűjtése a könyvtárban. - Újrahasznosítási technikák megismerése, alkalmazása. - Levélhulladék komposztálása. - Szelektív hulladékgyűjtési akciók ősszel és tavasszal: papír, elem, elektromos gépek. - Kapcsolat a szentiváni Madárbarát Körrel, madármegfigyelés, madáretetés.

45

-

Megemlékezések a környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokról: Föld Napja, Víz világnap, Madarak és fák napja. Projektek, vetélkedők egy-egy kiemelt környezetvédelmi területre. Előadások szervezése gyerekeknek, szülőknek. Kerékpáros és gyalogos túrák, kirándulások. Terepgyakorlatok, múzeumi órák. Üzemlátogatások: Vízmű, KOMSZOL, Szelektív hulladékgyűjtőkbe, újrahasznosító üzemekbe. Parlagfű mentesítési akciók. Minilaboratórium: környezetszennyezések megfigyelése. Pályázati lehetőségek kihasználása. Részvételi lehetőségek keresése nemzetközi projektekben. Veszélyes hulladékok kezelésének megismerése. Takarítási akciók. Védett növények és állatok megóvása, megfigyelése. Tudatos vásárlás megértetése. Az épített környezet megóvása. Nemzeti Parkok, Világörökségek Magyarországon. Az iskolai környezet rendben tartása érdekében teremdekorációs verseny, környezetszépítési akció. 4.-5. 6. évfolyamon látogatás és rendhagyó óra a győri állatkertben.

BL)A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével csökkentjük a tanulók között meglévő szociális hátrányokat és elősegítjük az egyenlő esélyek elvének érvényesülését a továbbtanulásnál és a munkaerőpiacon. -

-

megfelelő számú igény esetén reggeli, tanítási szünet alatti ügyelet, étkezési lehetőség biztosítása, törvény által meghatározott egészségügyi ellátás biztosítása (szűrővizsgálatok) a törvény által meghatározottak alapján ingyenes tankönyvellátás alapítványi támogatás (pld. színház bérlet) felzárkóztató órák napközi otthon, tanulószoba az iskolai könyvtár illetve egyéb létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a szülők nevelési, életvezetési gondjainak segítése továbbtanulás irányítása, segítése a Családsegítő és a Gyermekjóléti Központ valamint a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályának bekapcsolása iskolánk Arizona programjába szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarább segítségben részesüljenek. gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem feladata a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetése, bizonyos esetekben megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a

46

gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység ellátásában, de kiemelt szerepe az ifjúságvédelmi felelősnek van. Valamennyi nevelő feladata: felismerni és feltárni a problémákat és okait, segítséget nyújtani a megoldáshoz, segítséget kérni a gyermek és ifjúságvédelmi felelősön keresztül a szakszolgálatoktól. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős elsődleges feladata: • • •

Segíteni a pedagógusok ilyen irányú munkáját. Családlátogatáson részt venni a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni. • A tanulókat és szülőket tájékoztatni azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, a szolgálat munkáját segíteni. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes szervekkel: • • • • • • • •

Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat Polgármesteri Hivatal Gyermekorvos Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását: • • • • • • • • • • • • • •

Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások Differenciált oktatás és képességfejlesztés Pályaválasztás segítése Személyes, egyéni tanácsadás Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése Családi életre történő nevelés Napközis és tanulószobai foglalkozások Iskolai étkeztetési lehetőségek Egészségügyi szűrővizsgálatok A tanulók szabadidejének szervezése Szülőkkel való együttműködés Tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról Arizona program

47

BM) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Egyes tanulók jutalmazásának, elismerésének alapelvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - Tanulmányai munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat tanúsít, - közösségi munkában aktív, példamutató - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el. - kiugró teljesítményjavulást produkál - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, Jutalmazásra javaslatot tehetnek: Tanulóközösségek, szaktanár, osztályfőnök, igazgató, igazgatóhelyettes, diákönkormányzat, nevelőtestület. A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Osztályfőnöki dicséret - Teljesítmény és szorgalomjavulást jutalmaz. - Közösségi munkáért adható. - Többször is adható - Dokumentálásra ellenőrző és osztálynapló útján történik. - Átadása osztályközösség előtt. Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért adható házi versenyeken elért 1-3. helyezésért, kulturális tevékenységért (tánc, énekkari szereplés, irodalmi összeállításban való részvétel) kiemelkedő sportteljesítményért, pályázaton való részvételért (rajz, egyéb) - Többször is adható. - Dokumentálás ellenőrző és osztálynapló útján történik. - Átadása osztályközösség előtt. Igazgatói dicséret Az egész iskola számára példamutató magatartás tanúsítása esetén. Városi és területi versenyen elért 1-3. helyezést, megyei és országos versenyen elér 1-10. helyezést jutalmaz. • Dokumentálás ellenőrző és napló útján történik. • Átadás az iskola közössége előtt.

48

Nevelőtestületi dicséret - Kimagasló tanulmányi eredményért, közösségi munkáért vagy más területen végzett kimagasló teljesítményért (kulturális vagy sport) adható 7. 8. o.-ban. • Dokumentálás év végén a bizonyítványban történik. • Átadása az iskola tanulóinak közössége előtt. Könyv- és tárgyjutalom - Kiváló és jeles tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért adható a tanévzáró ünnepélyen. - Kulturális, tanulmányi, sportversenyen az 1-3. helyezést jutalmazza. - Nyertes pályázó is részesülhet benne. Fényképes és írásbeli dicséret a faliújságon („Akikre büszkék vagyunk” tabló) - Akik felkerülhetnek a táblára házi versenyek 1-3. helyezettje, a városi versenyen elismerésre méltó teljesítményt nyújtó tanulók, kiemelkedő kulturális, tanulmányi és sporttevékenységet végző tanulók. A pályázatok nyertesei. - Szakál díj: Az adott tanév legeredményesebb tanulója illetve sportolója kapja, pénzjutalom és serleg formájában Közösségek jutalmazásának feltételei -

Kimagasló eredménnyel végzett együttes munka (pl. részvétel közhasznú munkában osztályterem rendje, gondozási terület rendben tartása). Kiemelkedő fegyelmezettség az iskolában, iskolán kívüli közösségi megmozdulásokon. Eredményes erőfeszítés nemes cél érdekében (pl. eredményesebb tanulmányi munka érdekében való közös erőfeszítés).

Jutalmazásra javaslatot tehetnek: - diákönkormányzat, munkaközösségek, nevelőtestület Fegyelmező intézkedések elvei Azt a tanulót (közösséget), aki a házirendet tanórán vagy tanórán kívül megszegi, illetve közösségi normát sértő magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz alkalmazásánál figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a terhére rótt vétség súlyát és annak előzetes gyakoriságát. A fegyelmező intézkedés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos. A fegyelmező intézkedések formái -

Szóbeli fegyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, gyakori felszereléshiány, a házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló rendszeres és /vagy tudatos fegyelmezetlenség miatt.

49

-

-

osztályfőnöki: a tanulónál halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegés és a házirend enyhébb megsértése, magatartás füzetbe 10 beírás után. ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy óraközi szünetekben történt súlyosabb fegyelmezetlenség – durva, erőszakos magatartás – miatt. napközis nevelő: súlyosabb fegyelmezetlenség esetén, tanulmányi idő alatt történő rendzavarás miatt. Írásbeli intés osztályfőnöki: a házirend súlyos megsértése miatt, vagy három figyelmeztetés után. igazgatói: az osztályfőnöki írásbeli intéseket teszi nyomatékosabbá, vagy az iskolai normák súlyosabb megsértése miatt adható. nevelőtestületi: eredménytelen igazgatói intés után

A rendszabályozó intézkedések fokozati: - 3 figyelmeztetés után osztályfőnöki írásbeli intés - 2 osztályfőnöki intés után szóbeli igazgatói figyelmeztetés szülő jelenlétében - osztályfőnöki intés után igazgatói írásbeli intés - igazgatói intés után nevelőtestületi intés Az elmarasztalás egyes fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata. Álláspontja kialakításában – adott helyzetben – figyelembe veszi az osztályban tanító szaktanárok véleményét. A rendszabályozó intézkedések fokozatait az osztályfőnöki intések számától függően következő fokozatként automatikusan megkapja a tanuló. A fegyelmező intézkedések dokumentálása: az ellenőrző és osztálynapló útján történik. A bejegyzés és az osztálynaplóban történő dokumentálás annak a tanárnak a feladata, aki azt adja. Az igazgatói fegyelmező intézkedést az osztálynaplóban az osztályfőnök rögzíti. Az ellenőrzőbe került minden rendszabályozó bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell. Közösség fegyelmezetlen magatartását szabályozó intézkedések A diákönkormányzat, munkaközösség vagy nevelőtestület javaslata alapján egy-egy tanulói közösség is részesülhet fegyelmező intézkedésben, az iskolai munkát sértő hozzáállás, tevékenység alapján. Formája: szóbeli intés az iskola közössége előtt A tanulók fegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnökök közös feladata: helyes szokásrendszerek megteremtésével és azok következetes betartásával a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával.

50

Arizona program Iskolánk tanulói elfogadták, így részesévé váltak az Arizona programnak. Az iskolavezetés és az osztályfőnökök által kellő tájékoztatást kaptak a konfliktuskezelő programról. Aki az Arizona program három alapelve ellen vét, és nem akar, vagy nem tud viselkedésén változtatni, lehetőséget kap, hogy az adott órát elhagyja, s az Arizona szobába távozzon. Ebben az esetben kopogtatás, illendő köszönés után bemegy az Arizona szobába. Átadja az osztályból hozott lapot, majd a teremben felügyelő nevelőtől kapott nyomtatványt kitölti. Ha megtörtént a nyomtatvány válaszainak elfogadása a diák elhagyja az Arizona szobát. Szó nélkül bemegy az osztályterembe, leteszi a hozott lapot a tanári asztalra, és csendben leül a helyére, bekapcsolódik a munkába. Ha nem akar visszatérni az osztályba a gyermek, a tanóra végéig az Arizona szobában maradhat. Néhány fontos szabály:

-

a tanulónak mindig pótolnia kell az órai munkát; az Arizona szobában való tartózkodás nem mentesít a következő órai felelés vagy dolgozatírás alól; - témazáró alatt is elhagyható az osztályterem, de a dolgozatot a megoldott feladatok erejéig értékeli a pedagógus; - az Arizona szobába távozott gyermek kérhet segítséget az órát tartó pedagógustól a tananyag pótlásával kapcsolatban – természetesen csak tanórán kívül; - az Arizona szobába távozó tanuló nem kaphat büntetést döntéséért; - az Arizona szobában tartózkodó gyermekek egymással nem kommunikálhatnak, csak a felügyelő nevelővel. A program keretében a diák segítő beszélgetésen vesz részt. (Az ötödik alkalom után már kötelező jelleggel.) A segítő beszélgetéseknek fokozatai vannak:

a./ 1-4 alkalom után a beszélgetés résztvevői: tanuló + általa megjelölt felnőtt b./ 5. alkalom után: diák + osztályfőnök + az Arizona csoport tagjai közül a tanuló által választott nevelő c./ 10. alkalom után: az előbb említett szereplők + az egyik szülő (előzőleg erről a megbeszélésre hivatalos értesítést kap) d./ 15. alkalom után: kibővül az előző kör az iskola igazgatójával e./ 20. alkalom után: bevonjuk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a megbeszélésbe f./ 25. alkalom után: a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztály is bekapcsolódik A fent említett alkalmak egy tanév időtartamára vonatkoznak. Ha a szülő nem hajlandó az együttműködésre, azt azonnal jelezzük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak. Minden osztály részt vesz a számukra meghirdetett Arizona versenyben. Az iskolai hirdetőtáblán rendszeresen összesítjük az Arizona szobába távozó gyerekek számát osztályonként. Egy-egy félév végén a legkevesebb pontszámmal rendelkező osztályok pénzjutalomban, oklevélben részesülnek.

51

BN) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatására szolgáló fejlesztő program Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulóink fejlesztését Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete (Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) alapján végezzük.

BO) Egész napos iskolai program Az egész napos iskolai nevelést-oktatást a Köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet 19. §-a alapján szervezzük meg egyidejűleg az iskolaotthonos oktatás kifutó rendszerben történő megszüntetésével. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében az oktatásért felelős miniszter által e célra kiadott nevelési-oktatási programot alkalmazzuk.

52