Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

"Csak az tanítson, aki már eleget tanult." (gróf Széchenyi Zsigmond)

2014.

1

TARTALOM A SZÉCHENYI ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI (BARACS, KISAPOSTAG)

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI.

XXII. XXIII. XXIV. XXV.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLJA, JOGI ALAPJA ISKOLÁNK BEMUTATÁSA ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS CÉLJA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATO ISKOLAI TERVEK HELYI TANTERV TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK RENDJE HAGYOMÁNYOK ÁRPÁD FEJEDELEM TAGISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA HELYI TANTERVE

4. 4. 6. 7. 10. 13. 14. 16. 17. 27. 28. 29. 30. 30. 31. 33. 34. 43. 50. 51. 52.

52. 58. 59. 61. 63.

68 91

2

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY A NÉPTÁNC TANSZAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GRAFIKA ÉS FESTÉSZET TANSZAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BILLENTYŰS TANSZAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

109. 123. 131.

MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A VIZSGATÁRGYAK KÖVETELMÉNYRENDSZERE MONDATBANK Az első osztályosok szöveges minősítéséhez az év végén HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – ALSÓ TAGOZAT BARACS HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – FELSŐ TAGOZAT BARACS HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – ALSÓ TAGOZAT KISAPOSTAG HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – ALSÓ TAGOZAT ELŐSZÁLLÁS HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – FELSŐ TAGOZAT ELŐSZÁLLÁS HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – NÉPTÁNC TANSZAK HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – GRAFIKA ÉS FESTÉSZET TANSZAK HELYI TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYEK – BILLENTYŰS TANSZAK

3

A Z I SK OL A PE DA G ÓG I AI H I T V A L L Á SA Iskolánk munkatársainak pedagógiai hitvallása, hogy tanítványaink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesüljenek. Legyenek képesek a megújulásra, az önnevelésre, a pozitív jövőkép megfogalmazására. Fontosnak tartjuk a komplex személyiségfejlesztést. Oktató-nevelő munkánk alapelve, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk 8 év alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. A mindennapos testedzéssel megalapozzuk és fejlesztjük az egészséges életmódra való nevelést. Szeretnénk, ha tanulóink személyiségfejlesztése teljessé válna, hogy minden életszakaszban képesek legyenek az önmegvalósításra. Tanítványainkkal való közös munkánkban a következetesség, a kölcsönös bizalom és tisztelet érvényesítésére törekszünk. Reális követelményeket támasztunk velük szemben, amely figyelembe veszi az egyéni képességek különbözőségét, megadjuk és elvárjuk kapcsolatainkban a kölcsönös megértést, az odafigyelést és a tiszteletet. Programunkban arra törekedtünk, hogy a nálunk tanuló gyerekek az iskola 8 éve alatt egymásra épülő testi és szellemi fejlesztésben vegyenek részt. Az oktatás során a visszatérő témakörökben, egy fejlődő spirálhoz hasonlóan, egyre magasabb szintű tartalommal töltjük meg ugyanazt a területet. Névadónk Széchenyi Zsigmond után kiemelten kezeljük az erdei iskolai nevelést, amelynek tananyaga kiterjed a környezetünkben lévő növény- és állatvilágról elsajátítható behatóbb ismeretekre is. Törekszünk arra, hogy minden tanuló az általános iskolai évei alatt legalább egyszer erdei iskolai programban vegyen részt. (Önköltséges alapon.) Iskolánk felvállalja a különböző tanulási nehézségekkel és részképesség zavarokkal, valamint egyéb beilleszkedési problémával küzdő tanulók integrált oktatását. Szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógus foglalkozik a tanulók egyéni haladásával. Törekszünk arra, hogy pedagógiai munkánkat a tanítványaink, a szülők és a fenntartónk elvárásainak megfelelően végezzük.

I. ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA ÉS JOGI ALAPJA 1. A pedagógiai programunk célja Pedagógiai programunk nevelő - és oktató munkánk legfontosabb iránymutató dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az iskola nevelőtestülete készített el. Pedagógiai programunkban magfogalmazott feladataink végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, a testületi értekezleteken értékeljük, felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk. 2. A pedagógiai programunk a következő törvények alapján készült 2011. évi CXC. törvény:

A nemzeti köznevelésről szóló törvény

A pedagógiai program alapjául szolgáló rendeletek a következők: 4

20/2012. (VIII. 31.)EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmény névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3. A pedagógiai programunk hatálya A pedagógiai program és annak mellékletei az intézmény minden közalkalmazottjára, valamint az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra vonatkozik. A pedagógiai programot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet, a diákönkormányzat, valamint a szakmai munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása mellett. A pedagógia program az igazgató jóváhagyását követő tanévtől felmenő rendszerben lép hatályba és határozatlan időre szól. A fenntartóra és a működtetőre háruló többletkötelezettségeknél az ő egyetértésük szükséges. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző pedagógiai program. 4. A pedagógiai programunk közzététele A Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja közzétételre kerül: - az iskola honlapján - az igazgatói irodában

5

II.

ISKOLÁNK BEMUTATÁSA

1. Iskolánk humán és gazdasági erőforrása A tantestület A Széchenyi Zsigmond Általános Iskolában 15 pedagógus álláshely van. A szakos ellátottság 100 % - os. Az intézmény tantestülete, stabil, állandó közösséget alkot. Az átlagéletkor 45-50 év közötti. A tantestület összetétele a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósítását lehetővé teszi. A 15 pedagógus 10 tanuló csoportban, 1 alsós napközis csoportban, továbbá az AMIban 2 tanár látja el feladatát. Végzettségük a törvényi előírásoknak megfelelő. Technikai dolgozók Jelenleg 5 nem pedagógus munkakörű dolgozó tevékenykedik. Az álláshelyek a következő módon alakulnak: 1 fő iskolatitkár 3 fő takarító 1 fő karbantartó Az utóbbi két munkakörben dolgozók a helyi önkormányzathoz tartoznak. A technikai dolgozók munkájáról megállapítható, hogy az iskolának elkötelezve, lelkiismeretesen végzik azt. Azonosulnak az iskola pedagógiai-nevelési koncepciójával. Emberségükkel, gyermekszeretetükkel segítői a nevelőknek és a szülőknek. GAZDASÁGI ERŐFORRÁS Az elmúlt évek során az intézmény pályázatok útján anyagi támogatásra tett szert az állami normatív támogatáson, illetve az önkormányzati támogatáson túl. Az intézmény pedagógusai minden lehetőséget kihasználtak az anyagi források bővítésére. Az elnyert összegeket a diákokra, az oktató-nevelő munka színvonalának fejlesztésére, sportversenyekre, valamint az iskola épületének korszerűsítésére fordítottuk. Az iskola állaga, funkcióra való alkalmassága A több mint 60 éves téglaépület ma is kiválóan szolgálja használóit. Az elmúlt időszakban az épület beltere azonban jelentősen amortizálódott, folyamatos felújításra szorult. 2004 szeptemberétől az intézményben megkezdődtek az átalakítási munkálatok, melynek során megtörtént a nyílászárók (ablakok) szigetelése, a tantermek parkettájának felújítása, részben az akadály-mentesítés, a folyosói, tantermi világítás korszerűsítése, a tantermi bútorok cseréje. 2006-ban átadásra került az informatika szaktanterem, melynek létrejöttét támogatta az Európai Unió és az Oktatási Minisztérium. 2009-ben az akadálymentesítés jegyében átépítésre került iskolánk főbejárata, megtörtént az ajtócsere is. Ezzel egyidejűleg felépült és már használatba is vettük az új vizesblokkot az „u”-alaprajzú épület egyik szárnyán, a másikon pedig a réginek a teljes felújítása zajlik fenntartó önkormányzatunk sikeres pályázatának köszönhetően. Az épületben a következő helyiségek találhatók: 11 db tanterem 1 db étkező 1 db szaktanterem (technika) 1 db számítástechnika terem 2 db szertár 2 db vizesblokk 1 db sportudvar 1 db büfé 1 db tanári szoba 1 db műhely

6

A Faluház épületében található a tanulóink által is használt könyvtár, a tornaterem, a fiúlányöltözők és a hozzájuk tartozó zuhanyzók, valamint a néptánc oktatására a táncterem. Az épület jól tagolt, könnyen áttekinthető. Termeiben, folyosóin, zsibongóiban kényelmesen elférnek a diákok. Az iskola belső képének további javítása érdekében a téli szünetben alsós folyosónk két mesefallal gazdagodott. A gyerekek nagy csodálkozással és örömmel vették észre, hogy iskolánk ismét szépült. Az iskola belső tereinek dekorálását a kollégák szívükön viselik. Mindig hangulatos, időszerű és a fenntarthatóságot tükrözi. A diákokat felszerelt osztálytermekben oktatjuk. Pályázaton 6 tantermet digitális táblával tudtunk felszerelni, további 3-ban, pedig projektoros megoldással próbáljuk a tananyagot színesebbé, érdekesebbé tenni, a gyermekkehez közelebb vinni. A számítógéppark állománya korszerű. A testnevelés szerellátottsága megfelelő. A felújított tanári szobában megtörtént a számítógép és az internet-kapcsolat telepítése, amely a pedagógusok szakmai munkáját segíti. 2. Az iskolánk tanulói közössége Iskolánk tanulói Baracson laknak. Egy-két tanuló akad időnként, aki más településről jár. Az iskola beiskolázási lehetőségei az átlagosnál jobbnak mondhatók, tanulólétszámunk az országos csökkenő tendenciához viszonyítva kisebb ütemben csökken, mondhatni, hogy stagnál. Tanulóink magatartása, szorgalma jónak (négyes átlagúnak) mondható.

III. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS CÉLJA 1. Az iskola feladata Az iskola kiemelt feladata szilárd alapkészségek kialakítása, és ezen belül a kulcs kompetenciák fejlesztése. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kel ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A Nat-ban rögzített kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A fenti kompetenciák fejlesztését kiemelten kezeljük, s a Nat - fejlesztési területeivel együtt a helyi tantárgyi programokban, tanmenetekben fogalmazódik meg a megvalósításuk. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a tantárgyak kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. A sajátos nevelési igényű tanulók teljes integrációjának megvalósítására törekszünk a nevelési folyamatokban. 7

Mai világunkban kiemelten fontos szerepe van a gyerekek nevelésének, s óriási a felelőssége az oktatás intézményeinek. E felelősségtudattól áthatva alakítottuk ki iskolánk nevelési célkitűzéseit, fogalmaztuk meg pedagógiai programját. Az iskola pedagógiai tevékenységét, megújítását a helyi érdekek, mint az iskolával szembeni helyi igények jelentősen befolyásolják. Azok az iskolai feladatok, melyeknek teljesítését leginkább elvárják az iskolától, az olyan hagyományos feladatok, melyek a társadalmi beilleszkedéssel, az ehhez szükséges viselkedési normákkal kapcsolatosak. A tisztességre és erkölcsös életre, a rendre és fegyelemre való nevelés feladatai azok, amelyeket a társadalom legtöbb tagja az iskola fontos feladatának tekint. Az egyéni képességek, a gondolkodás, és az értelem fejlesztését /algoritmikus gondolkodás fejlesztése/, az anyanyelv megfelelő elsajátítását, a továbbtanulásra való felkészítést, a hazaszeretetre nevelést szűkebb és tágabb környezetünk elvárja tőlünk. Ha ezen elvárásoknak meg akarunk felelni, tisztázni kell, hogy milyenek legyenek gyerekeink, amikor 14 éves korukban elhagyják az iskolát, mi várható el egy 8 osztályos alapozó iskolától? •

Az iskola adjon a kikerülő gyerekeknek mindenki számára egységes műveltséget: az elsajátítandó tananyag minimumát és lehetséges optimumát megadva, lehetőséget biztosítva a továbbtanulásra, figyelembe véve a tanulók életkorát és eltérő /szociális, felfogásbeli, értelmi/ szükségleteit, lehetőségeit.

•

A műveltség legyen nemzeti jellegű, amely a magyar kultúra évezredes hagyományait, szellemét, de a kor változásait is figyelembe veszi. Ez valamennyi tantárgyra, tantárgycsoportra érvényes. A nemzeti jelleg feltételezi és igényli a tudományosságot. A társadalmi, gazdasági előrelépés a legújabb természettudományi, technikai és más műveltségelemek tudatos beépítése nélkül nem képzelhető el.

•

Az iskola további fontos feladata a rábízott gyerekek személyiségének fejlesztése. Felelősségteljes magatartást tanúsító, önállóan gondolkodó, konfliktusokat kezelni tudó, harmonikus egyéniségeknek kellene az iskolákból kikerülniük, akik a társadalom hasznára, közéleti tevékenységre, hasznos munkára, a nemzet számára elkötelezett gondolkodásra, a család számára önzetlen megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek.

• • •

2. Pedagógiai céljaink Intézményünkben a következő pedagógiai célokat tartjuk a legfontosabbaknak: - Vissza kell adni a tudás rangját, a szorgalmas és tisztességes munka értékét. - Az iskola elsődleges feladatának tekinti a rábízott gyermekeknek, az őket körülvevő világba való beilleszkedésének segítését, érezze jól magát ebben a világban tartósan és megalapozottan. A kiegyensúlyozott személyiség kialakítása és nevelése elsődleges. - Teljesítményorientált világunkban is célunk, hogy ne csak az elsajátítandó ismereteket nyújtsuk az idejáró gyerekek számára, de személyiségük alakítását, formálását is vállaljuk. - Erény legyen a becsületesség, a megbízhatóság, a türelem, a másik ember iránt érzett felelősségtudat, a szülőföld és a haza szeretete. Mivel nem bújhatunk el a bennünket körülvevő világ kihívásai elől, célunk, hogy modern világunk manipulációival szemben kritikus magatartást sajátíttassunk el. Legyenek képesek

8

a kritika elfogadására, a megbocsátásra, az áldozatkészségre, a kitartásra, igényeik féken tartására, tudjanak örülni. - A gyerekek logikus gondolkodásának, következtetni tudásának fejlesztése ugyanúgy lényeges feladata az iskolának, mint az összefüggések keresése iránti igény felkeltése, az ötletesség, a találékonyság, a rendszerező képesség, egyszóval a kreativitás kialakítása. - Az adott műveltségi területen belül gyenge képességű tanulónak is meg kell tanulnia egy kötelező minimumot, viszont a tehetségesebbek számára többre kell lehetőséget biztosítani. Az erőfeszítést minden képességi szinten érvényes értéknek kell tekinteni, de el kell fogadni a képességek közötti különbségeket is az önbecsülés csökkenése nélkül. - Törekedni kell arra, hogy a gyerek megtanulja a munkát kedvvel végezni: ha ez a tanulás, kedvvel tanulni; ha az testi erőfeszítés, azt kedvvel tenni; örömmel segíteni, a kötelességet nem kényszernek érezni. - A tananyag megtanítása sokszor nem csak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az akaraterő, a kitartás fejlesztéséhez. Meg kell tanulnia a gyereknek például dönteni tudni, engedelmeskedni, akaratát érvényesíteni, vitázni vagy meggyőzni. - Tudjon beszélgetni másokkal, tudja kifejezni magát, s mindenben találja meg a helyét. Ki kell alakítani a tanulókban a párbeszéd készségét, a jó és a rossz megkülönböztetésének képességét. - A pedagógiai értékelés nem szorítkozhat kizárólag a viszonylag könnyen mérhető tudásszintre, mert az a teljesítménykényszer eluralkodásához vezethet. Az iskolának úgy kell működnie, hogy minél több és szerteágazóbb sikerélmény lehetőségét biztosítsa a gyerekek számára. - A harmonikus személyiség kialakulásához a manuális képességek fejlesztése, az egészséges életmódra való törekvés belső igényének a kifejlesztése is csak tudatosan irányított tevékenységrendszeren, illetve a tartós mintaadáson keresztül érhető el. - Céljaink megvalósítása nem csak a kiválasztott tananyagtól vagy programtól függ, hanem az iskolában munkálkodó személyek alkalmasságától is, hiszen egy pedagógus egész személyiségével nevel. Tanulóink szüleinek és az iskola kapcsolatának alapja a bizalom. Feladatainkat: a gyermekek nevelését, továbbtanulásra történő felkészítésüket, látókörük kiszélesítését, és a környező világba való begyökereztetésüket csak a bizalom légkörében tudjuk megvalósítani. Iskolai nevelési tevékenységünk ezért feltételezi a családok velünk azonos értékrendjét és együttműködését.

IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI 9

1. A személyiség fejlesztésének feladatai A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra, azok fejlesztésére épülnek. Összekötik a műveltségi területek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyainak alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét! Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit! Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká! Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és másság iránt! Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A tanuló okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó! Ezért kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között! A megszerzett ismereteket legyen képes használni a későbbi élete, majd a munkaerőpiacra lépés során! Környezettudatosságra nevelés A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá! Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén! A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy tanítsa a gyermeket tanulni. A tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében! A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása: alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). A tanulás során folyamatosan fejlődjenek azok a kulcskompetenciák, amelyekre a további élete során is szükséges az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stratégiáit, stílusát, szokásait.

Testi és lelki egészség

10

Életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani! Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást! Ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskolai és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit! Foglalkozunk a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésével, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Pedagógusaink egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermekek egész személyiségét sikeresen formálni. Személyiségen az ember valamennyi pszichés sajátosságát értjük. Az ember nem csak biológiai, de társadalmi lény is. A társadalomban foglalkozása, érdeklődése szerint több közösséghez is tartozik. Feladatunk felkészíteni tanulóinkat arra, hogy ismerjék saját értékeiket, személyiségük jellemzőit, be tudjanak kapcsolódni a közösségek életébe, képesek legyenek együttműködni másokkal, eredményeket elérni, és egyéni boldogulásukat megteremteni. A személyiség az iskolában a közösség keretei között változik. Az iskola elsődleges közösségei az osztályközösségek. Az osztályközösségek életének, működésének alapelve iskolánkban a demokrácia, mely lehetővé teszi a közösségek minden tagja számára a szabad véleménynyilvánítást. Közösségi nevelésünk hatékonysága érdekében olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik tanulóink számára az együttműködést, egymásért érzett felelősségük kialakulását, önmaguk megismerését. 2. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői Az iskolánk széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét valósítja meg. Az oktató-nevelő tevékenységünk során kialakítjuk a konstruktív szokások (olvasás, munka, kultúrált szórakozás stb.) rendszerét. A nevelőtestületünk vállalja pedagógusaink hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. Az iskolánk pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, az önképzés szükségletének kialakítására. 3. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség-képesség területeken Az iskolánkban folyó nevelés során hangsúlyt fektetünk az önismeret fejlesztésére (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában).

11

A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőséget nyújtunk intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. A nevelőtestületünk minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diák- önkormányzati feladatok). Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére és még sok más értékre nevel (ünnepélyek, versenyek), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunk arra irányul, hogy - széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának, - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat, - segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, saját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában, - nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes emberi kultúra kincseinek értékelésére. 4. A személyiségfejlesztés területei A személyiség fejlesztésben a figyelmünket a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására fordítjuk. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában. Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása. Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra. Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes

12

normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. A tanulók személyiségének fejlesztésében elsősorban a nevelőtestületünk, de az iskola valamennyi dolgozója aktívan közreműködik. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Feladata, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest, irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését. 5. A személyiség fejlesztés színterei az iskolában: - tanóra - versenyek - szakkörök - napközi, tanulószoba - speciális foglalkozások (dráma) - szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül - kirándulások - erdei iskola - nyári táborok - beszélgetések

V. E G É SZSÉ G F E J L E SZT É SSE L ÖSSZ E F ÜG G Ő F E L A DAT OK Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa, a tanulókat hogyan kell az egészség értékét megszerezni, megőrizni, védeni, fejleszteni. A tanulók: - Ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait. - Legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával. - Tartsák szem előtt a testi higiéniát, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatását. - Legyenek képesek problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni. - Ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás károsító hatását. - Legyenek képesek az egészséges, helyes értékrend felépítésére. A gyermek testi-lelki egészségének megőrzése érdekében intézményünknek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, különösen hogy az iskolába járó tanulók évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyenek részt. Ki kell használni a tantárgyak adta egészségfejlesztési lehetőségeket. - A biológiai tantervekben a táplálkozás, a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok szerepelnek. - Kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani hatásaival és egészségkárosító tulajdonságaival foglalkoznak. - A testnevelési óra és a mindennapos testedzés kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. Gyermekeinket arra kell nevelnünk, hogy óvják saját és társaik testi épségét, egészségét. Vegyenek részt az egészségügyi vizsgálatokon, sajátítsák el és alkalmazzák az egészségüket 13

és biztonságukat védő ismereteket. Haladéktalanul jelentsék a felügyeletet ellátó pedagógusnak, ha saját magukat, társaikat vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, vagy balesetet észlelnek. A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát, jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Az iskola napirendjét úgy kell kialakítani, hogy a gyermek iskolai tanulmányi rendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsuk ki.

VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A közösségi nevelés feladata Pedagógusaink feladata, hogy tanítási órákon, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon olyan feladatokat adjanak, szabadidős programokon olyan pedagógiai helyzeteket teremtsenek, melyeknek során a gyermekek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődjön. Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést. Megismertetjük tanítványainkkal azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve ahonnan a megfelelő információt beszerezhetik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink pontos visszajelzést kapjanak személyiségükről és a közösségben elfoglalt helyükről. 2. Tanulóink közösségi magatartását a következők jellemzik: - együttműködés munkában - együttműködés a szabadidőben - az iskola, és az osztály közös céljainak ismerete, és elfogadása - az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme - az iskolai közösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme - odafigyelés a környezetre - odafigyelés a társadalmi környezetre 3. A közösségi nevelés színterei az iskolában: - tanóra - versenyek - szakkörök - napközi, tanulószoba - speciális foglalkozások (dráma) - szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül - kirándulások - erdei iskola - nyári táborok - beszélgetések 4. Az osztályközösségek meghatározó szerepe

14

Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztály diákbizottsága segíti. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: − minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása − az egyéni értékek felismerése, − egymás tiszteletben tartása, − egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, − a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, − a másság elfogadása, tolerancia. 5. Tevékenységi formák Játékok: − szituációs − szimulációs − közösségi Vita, érvelés: − irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/ − napi életünkből vett példák /osztályfőnök/ − osztályban történt események /osztályfőnök/ Közösségi szabályok megfogalmazása Közösség környezetének alakítása Egy cél érdekében végzett közös tevékenység Versenyek Közös szórakozás (kulturális, sport) A település történetének, nevezetességeinek megismerése A közösségi nevelés területének vizsgálati módszerei: - szociometriai mérés - tesztlapos adatgyűjtés - interjúkészítés A közösségi magatartásra nevelés teljesítésének kritériumai: -

konfliktusmentes kapcsolat az iskola környékén lakókkal a gyermek kulturált viselkedése, különös tekintettel a kommunikációra feladatok vállalása és teljesítése tevékenyen részvétel közösségi munkában, az iskola közéletében képesség segítségnyújtásra

V I I . A PE DA G ÓG USOK H E L Y I F E L ADA T A I , A Z OSZT Á L Y F ŐNÖK I F E L A DA T OK

15

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, javító és osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete reggeli, óraközi szünetekben, és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg általában minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Szülői értekezletet tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

16

• • •

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

VIII. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése. A tanulókat segítő tevékenységeink Az iskolánk integrációs felkészítés keretében látja el a tanulási nehézséggel, zavarral küzdő gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatás szervezünk a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni, kis csoportos foglalkozások keretében. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programokat szervezünk lehetővé téve a gyengék, illetve a tanórákat mulasztók számára a szaktárgyi lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából, illetve a tananyag újra magyarázásából állhatnak. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket, amelyek segítséget tudnak nyújtani. Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői, rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: •

•

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

A sajátos nevelési igény megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló szakértői és Rehabilitációs Bizottságok végzik. A sajátos nevelési igény megállapításakor a szakértői

17

vélemények rögzítik a sajátos nevelési igényre jogosító BNO kódot, és kijelölik azt az intézményt, ahol a gyermek oktatását-nevelését megfelelőnek tartják. Integráció: együttnevelést jelent. Az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermek a többségi intézményben együtt részesül oktatásban-nevelésben a nem sérült társaival. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A tanulási problémával küzdő tanulók két csoportja van jelen iskolánkban: • sajátos nevelési igényű (SNI), • tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő. A sajátos nevelési igényű tanulókat, akik részképesség zavarral küzdenek integrált ellátásban részesítjük Számukra iskolánk gyógypedagógusa, habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat tart. A logopédus nem iskolánk dolgozója, de intézményünkben végzi fejlesztő munkáját. A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei: Minden ellátandó gyermek részére kötelező egyéni fejlesztési tervet készíteni, s azt folyamatosan munkanaplóban rögzíteni. A foglalkozások általában heti 2 alkalommal (a gyermek kötelező óraszámának 15% a rehabilitációs-habilitációs órakeret) egyéni, vagy kiscsoportos keretek között valósulnak meg, amelyet a gyógypedagógus állít be a gyermek igényeinek megfelelően. Ezeken a foglalkozásokon nem korrepetálásnak kell folynia, hanem azon részképességek fejlesztésének, melyek deficitje miatt a tanulás nehezebben megy. A fejlesztő munka magas szakértelmet kíván, egyrészt a gyerekek különböző sérülésspecifikusság, másrészt a módszerek, eszközök, a fejlesztés különleges módszereinek, alapelveinek, mint pl. a fokozatosság elvének stb. figyelembe vétele miatt is. A gyógypedagógus terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – az általa készített egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az egyéni fejlesztés segítséget ad a tanuló beilleszkedéséhez, és ezen túlmenően tanácsot ad a szülő számára az otthoni tanuláshoz. Ezt követően két módszer alkalmazható: • A gyógypedagógus, mind a többségi pedagógus bent van a tanítási órán, és a gyógypedagógus támogatja a tanórai munkát, illetve a sajátos nevelési igényű gyermek tanulási folyamatát. • A sajátos nevelési igényű gyermek tanórán kívüli foglakozáson vesz részt és ott zajlik az intenzív eljárásokat alkalmazó fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatására a gyógypedagógusok speciális – habilitációs és rehabilitációs –, fejlesztő foglalkozásokat, illetve a tananyaghoz kapcsolódó gyakoroltató foglakozásokat is szerveznek. A rehabibilitációs foglalkozások idejét fél évre előre meg kell határozni, a tanórai részvételre és a tanácsadásra szánt idő szükség szerint átcsoportosítható. A tankönyvellátás rendje A tankönyv megrendelésekor a tartós tankönyvek megválasztásánál a fejlesztést szolgáló speciális tankönyveket, segédanyagokat választunk az SNI-s tanulók számára. A befogadó nevelés akkor eredményes, ha az SNI tanuló a csoportjával együtt tud haladni az iskolai pályafutása során. Ennek minden feltétele megteremthető a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével, azaz a differenciált tanórai munkáltatással, habilitációs fejlesztéssel és az egyéni haladási tempó szerinti értékeléssel: • A tananyag kiválasztásában. • Az adekvát módszerek alkalmazásával. 18

• •

Az egyéni tanulási utak biztosításával és segítésével. Az értékelés személyre szabottságával.

Az értékelés módjai: • Egyéni képességekhez mért értékelés valamely tantárgyban vagy minden tantárgyban. Az értékelés során az önmagához mért fejlődést, a tantárgy irányában mutatott szorgalmát javasolt figyelembe venni, ezáltal esélyt adni számára az iskola sikeres befejezéséhez. A buktatást ebben az esetben elkerülendőnek tartjuk. • Mentesítés a helyesírás értékelése alól. Általában a diszlexiás vagy diszgráfiás tanulók esetében alkalmazzuk, ha a zavarral együtt járó nyelvi-helyesírási gyengeség hátrányt jelent számukra az iskolai értékelésnél, a vizsgákon, a továbbtanulásnál. Ebben az esetben kívánatos, hogy a helyesírás értékelésétől minden tantárgyban eltekintsenek. • Mentesítés a magyar és az idegen nyelv írásbeli részének értékelése alól. Általában a diszlexiás vagy diszgráfiás tanulók esetében alkalmazzuk, amennyiben az írásbeli munkák minősége lényegesen eltér a kívánatostól. Ebben az esetben a tanuló szóbeli felelettel válthassa ki az írásbeli számonkérést. • A szóbeliség előnyben részesítése az értékelés során. A nyelvi-helyesírási gyengeség képét mutató tanulók esetén alkalmazzuk. A tanuló írásbeli munkáit ne vagy csak abban az esetben értékeljék, ha az nyilvánvalóan a tényleges tudását tükrözi. Kívánatos erről megbizonyosodni úgy, hogy a tanár szóbeli számonkéréssel megerősíti a leírtakat. Több esetben kiderülhet, hogy a feladat, a kérdés helyes értelmezése után szóban jól válaszol a tanuló. • Az írásbeli számonkérés alóli mentesítés. Súlyos diszgráfiás tanulók esetében alkalmazzuk. Csak szóban feleljen a gyermek, vagy a megírt dolgozatokat szóban egészítse ki, és ezt együtt értékeljék. • Mentesítés az idegen nyelv érdemjeggyel történő értékelés alól. Súlyos nyelvi képességzavar, diszlexia esetében javasoljuk. Ebben az esetben a tanuló a tanítási órán részt vesz, de érdemjegyet nem kap. Az értékelés szöveges formája nincs kizárva, de az a bizonyítványába nem kerül be. Az idegen nyelvi felmentés nem jelenti azt, hogy magyarból is fel kell menteni a tanulót, és fordítva sem törtvényszerű. Mindig az adott gyermek képességei és teljesítményei szabják meg a javaslatot. • Differenciált feladatátadás a számonkérésnél. Szöveges megfogalmazás helyett előre elkészített mondatkártyák, képek használata, összekötős feladatok, mennyiségi korlátok stb. A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási programunk eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő nevelőtestületi értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok, gyógypedagógus és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. Az egyéni haladási tervet együtt készítik el, a tanuló igényei és képességei szerint. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök, és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

B.) Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai 19

1. A beilleszkedési nehézségek feltárása A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad, aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. A beilleszkedési zavarok gyakran csak átmeneti jelenséget mutatnak, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak, vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 10-14. életév, a felső tagozatba lépés időpontja. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. 2. Magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk célja ….hogy ezeket a súlyos beilleszkedési és magatartási nehézségeket az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladatot állít minden pedagógusunk elé. 3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulóink konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: - Nélkülözhetetlen a diákjaink szociális környezetének pontos ismerete. - Igen fontos feladat számunkra az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítjuk a teljesítménybeli sikereket is. - Nélkülözhetetlennek tartjuk az egyéni bánásmódot. Felhasználjuk a drámapedagógia eszközeit, a szerepjátékokat és az élménybeszámolókat.

20

- Olyan pedagógiai légkört alakítunk ki, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, és eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. - Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. - Osztályfőnöki órákon, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük diákjaink önértékelési, önismereti képességeiket. - Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. - Táborokat szervezünk. A táborozás ideje alatt az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kultúráltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. - A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulóink számára a nevelési tanácsadóval, valamint a szakszolgálatokkal együttműködve segítséget nyújtunk. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő problémák megelőzése Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő problémák megelőzése iskolánk valamennyi pedagógusának a feladata. Nagy hangsúlyt fektetünk a prevenciós tevékenységünk során a gyermeknevelésben érintett felnőttek szoros kapcsolatára: A szülők és a pedagógusok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése. Ennek formái: családlátogatás, fogadó órák, közösségi rendezvényekben aktív szülői részvétel. A leendő elsőosztályosaink óvónője és a majdani tanító konzultációja. A gyermekközösségen belül a következő tevékenységeket gyakoroltatjuk: • figyelmesség, • segítőkészség, • türelem, • megértés, stb.

C.) Tehetséggondozó, képességfejlesztő és felzárkóztató foglalkozások 1. A tehetséggondozás, képességfejlesztés célja A tehetséggondozó, képességfejlesztő munkánk célja tanítványaink személyiségének sokoldalú következetes fejlesztése, figyelembe véve az egyes korosztályok életkori sajátosságait, teljesítőképességét. A tehetség felismeréséhez a következő személyiség jellemzőket vesszük figyelembe: - átlagon felüli képességek - kreativitás - feladat iránti elkötelezettség Pedagógiai munkánk során szilárd alapokat teremtve nyitottá, fogékonnyá, értékek befogadására alkalmassá és kreatívvá kívánjuk fejleszteni diákjainkat. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységünket a szemléletesség, a cselekedtetés, egyéni bánásmód, az önálló munkáltatás és a differenciáltság jellemzi. 2. A tehetséggondozás feltételei Tehetséggondozó foglalkozások szervezése.

21

Az iskola számára a fenntartó biztosítson megfelelő pénzügyi keretet a szakkörök, fakultáció, tehetséggondozó foglalkozások működtetéséhez. A tehetségnevelési programban résztvevő pedagógusaink továbbképzése. Szülőkkel való együttműködés. 3. Tehetséggondozó, képességfejlesztő tevékenység területei Iskolánk a kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. A tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése a célunk. Szakkörök A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakköreink. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé teszik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül városi, illetve általában országos levelezős tanulmányi versenyeken is részt vesznek diákjaink. Az elért jó eredményeket kapcsolódó tantárgyainkban is jutalmazzuk. A tehetségesnek ítélt, jól motivált, ambiciózus versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. Könyvtárhasználat Iskolánk könyvtára (mely a községünk közkönyvtára egyidejűleg) gazdag kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. Osztályaink szervezett könyvtári órákon tájékozódhatnak a használatáról. Osztálykirándulások Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Tanítványaink az ország különböző tájait bejárva komplex programokon vesznek részt (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás). A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az osztálykirándulások finanszírozása a szülők önkéntes finanszírozásával lehetséges. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

22

D.) Gyermek és ifjúságvédelem 1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának többsége rendezett családi háttérrel rendelkezik és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése és kapcsolattartása. A gazdasági és társadalmi változások következtében a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Egyre több a veszélyeztető tényező: a családok széthullása, elszegényedése, túlzott anyagias szemlélet, munkanélküliség. A gyermek egészséges fejlődését biológiai-, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással. 2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Azokat a tanulókat tekintjük hátrányos helyzetűeknek, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás, stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. 3. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység célja és folyamata Az ifjúságvédelmi tevékenység célja Iskolánkban egy ifjúságvédelmi felelős látja el az ifjúságvédelmi munkát. Az ifjúságvédelmi felelős irányításával ifjúságvédelmi tevékenységünk célja az, hogy megelőzzük, elhárítsuk, vagy enyhítsük azokat a gyermekekre ható károsodásokat, amelyek a személyiségfejlődést megzavarják, vagy gátolják. Segítsük azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesítését, amelyek hozzájárulnak a tanulók egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Az ifjúságvédelmi tevékenységünk áthatja az iskolánk teljes nevelési szellemét.Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítését tartjuk elsődlegesnek, és ennek kapcsán szoros együttműködést alakítunk ki valamennyi résztvevő között. Az ifjúságvédelmi tevékenység folyamata A folyamat leírása:

23

Tevékenység A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felderítése

Módszer tájékozódás megfigyelés beszélgetés

Szociális hátrányok enyhítése: étkezési hozzájárulás tankönyvvásárlási támogatás rendkívüli szociális segélyek tanulmányi ösztöndíjak Egészséges életmód Kultúrált szabadidő Bűnmegelőzés Drogprevenció

felmérés információk igazolások előadások programok önismeret-és emberismeret óra beszélgetések viták tájékoztatás beszélgetés

Osztályok év eleji és igény szerinti látogatása, fogadóórák diákoknak és szülőknek, kapcsolat a DÖK-kel Pontos adminisztráció vezetése elmérés Statisztikák készítése, értékelése Aktív részvétel iskolai értekezleteken, megbeszéléseken Az iskola képviselete külső programokon, rendezvényeken Szükség esetén kapcsolatfelvétel egyeztetés a külső, gyermekeket segítő megbeszélés községi felelőssel

Felelős gyerm.véd.felelős osztályfőnökök szaktanárok gyógypedagógus logopédus orvos védőnő gyermekvédelmi felelős osztályfőnökök ügyviteli dolgozó gyermekvédelmi felelős osztályfőnökök szaktanárok külső előadók orvos, védőnő gyermekvédelmi felelős

Határidő szeptember végig átfogó utána folyamatos

folyamatos

folyamatos

folyamatos

gyermekvédelmi felelős gyermekvédelmi felelős

folyamatos

gyermekvédelmi felelős

folyamatos

folyamatos

2. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai Általános gyermekvédelmi feladataink Legfontosabb gyermek- és ifjúságvédelmi feladatunknak családi nevelésből, a tanulóink környezetéből fakadó ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel és veszünk igénybe. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, iskolánk alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata

24

érvényesüljön, s valljuk, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munkánk eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is jelen vannak a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezzük azt a gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskolánk gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: -

szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülőkorral járó mentális gondok, lelki traumák

Ifjúságvédelmi tevékenységgel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk Információkat nyújtunk az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. Folyamatosan kapcsolatot tartunk az osztályfőnökök, a szaktanárok, az iskolaorvos, a diákönkormányzat vezetője, szakszolgálatok (nevelési tanácsadó, önkormányzat, családsegítő központ, stb.), valamint a fenntartó munkatársai között. Kapcsolatot tartunk a családokkal: szülői értekezletek, személyes beszélgetések, fogadóórák, nyílt tanítási napok, szülőknek szóló tanácsadások formájában. Feltáró, megszüntető tevékenységünk: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése, segítségnyújtás, krízishelyzetek kezelése. Prevenciós tevékenységünk: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). Egészségnevelő tevékenységünk: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladatunk az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása.

25

5. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadóóráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a diákönkormányzatot vezető tanárral. Szükség esetén iskolánk felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolánkban a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. 6. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat - az ifjúságvédelmi felelős személyéről, - az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről, - az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, - az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segélytelefon). Tájékoztatja a szülőket - az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el - az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. Tájékoztatja a pedagógusokat - a szakirodalomról, - a pályázati lehetőségekről, - a továbbképzési lehetőségekről, - az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

E.) Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. 2. Helyzetfeltárás A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk legfontosabb feladata a szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek

26

felderítése. Ez a tevékenység alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. 3. Hátránykompenzáció A szociális hátrányok enyhítését a következő módon valósítjuk meg: Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (pl. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; Étkezési térítési díjkedvezmény; Gyermekjóléti alapellátások) Természetbeni ellátást nyújtunk (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása), A szociokulturális hátrányokat enyhítjük (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). Felvesszük a kapcsolatot a szakszolgálati intézményekkel Drog és bűnmegelőzési programokat szervezünk. Nyomon követjük a pályázati lehetőségeket, és azokon részt veszünk. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődését elősegítjük.

IX. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az együttműködés iskolánkban nem más, mint szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetését tartjuk fontosnak. Kommunikáció minden olyan tevékenység, forma, folyamat, amelyben információ továbbítása történik. Célja a partnerek kölcsönös információhoz jutása. A szülők – pedagógusok együttműködése Az együttműködés célja Iskolánkban az együttműködés célja az, hogy a szülők az iskolai munkába, közösségi életbe betekinthessenek. Lehetőségeik, elfoglaltságuk szerint vállaljanak részt az együttműködésben azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaink, problémáink megoldásában. A pedagógusnak legyen lehetősége a szülőkkel való konzultációra, a fejlesztéshez a családi háttér szükséges megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. Az együttműködés feladata Az együttműködés feladata szülők bevonása az iskolai életbe. Azoknak a formáknak az alkalmazása, amelyekkel hatékonyan megoldható a tartalmas, szükséges és elegendő kapcsolat a rendszeres és időben történő információáramláshoz. Az együttműködés formái - szülői értekezletek - fogadó órák - egyéni kapcsolatfelvétel - Szülők közösségének részvétele az osztály életében - Szülői szervezet megbeszélései 27

-

Nyílt tanítási nap Ellenőrző, üzenő füzet Hírlevél Rendezvények Hirdetőtábla Kérdőíves vizsgálatok

2. A tanulók – pedagógusok együttműködése Az együttműködés célja Az együttműködés célja a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. Az együttműködés feladata Az együttműködés feladata a diákok bevonása a tanórai munkába, és az iskolai életbe. Az együttműködés formái - tanórai munka - osztályfőnöki órák - közösségi programok - egyéni beszélgetések - diákönkormányzat, diákparlament - kérdőívek, vizsgálatok 3. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái Tanári szervezetek: Szülői szervezet: Diák szervezetek:

tantestület, munkaközösségek. szülői munkaközösség – saját szervezeti szabályzata alapján működik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. osztály diákönkormányzat, iskolai diákönkormányzat.

X. A Z I NT É Z M É NY I DÖNT É SI F OL Y A M A T B A N V A L Ó T A NUL ÓI R É SZ V É T E L I R E NDJ E

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

28

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető; • magántanuló volt. Osztályozó vizsga: egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőbb a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó (az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban) ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanulót bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy azt független vizsgabizottság előtt tehesse. A vizsgák időpontjáról a jelentkezőt írásban tájékoztatni kell. A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú – az iskola igazgatója által kijelölt – vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben az iskolában erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell kijelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A háromtagú vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. − Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit. − Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat. − Kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyakat taníthatja. Ha a tanuló a szülő kérelme alapján magántanuló, vizsgára való felkészítéséről a szülő gondoskodik.

XII. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, mely jelentkezés alapján történik.

29

2. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 3. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, és a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 4. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek lakcímkártyáját; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, 5. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát vagy személyi igazolványát, • a tanuló lakcímkártyáját, • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 6. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. A felzárkóztatásról a szülő gondoskodik, a gyermek köteles igénybe venni a szaktanárok által nyújtott segítséget. 7. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

XIII. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATO ISKOLAI TERVEK Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) az óra részeként, illetve délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Ezt a feladatot az iskolai védőnő segíti. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja • fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, • megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, • felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái •

Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a 30

•

környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.

Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

XIV. HELYI TANTERV A V Á L A SZ T OT T K E R E T T A NT E R V , A Z I SK OL Á B A N T A NÍ T OT T T A NT Á R G Y A K É S ÓR A SZ Á M A I K (ÓR A T E R V )

A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza.

Baracsi óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7

4 1 1 2 2 1 5 0+1 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 0+1 2 25

3. évf. 6+1 0+1 4 1 1 2 2 1 5 0+1 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 0+1 3 27

Baracsi óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

5. évf. 4 3

6. évf. 4 3

7. évf. 3+1 3

8. évf. 4 3

31

Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 1

3+1 1

3+1 1

3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 0+1

0+1 1+1 1

1 1

1 1

1

1

1

0+1

5 1 2 28

5 1 3 28

5 1 3 31

5 1 3 31

1+1 1

Kisapostagi óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

4+1 1 1 2 2 1 5 0 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 0 2 25

3. évf. 6+2 0+1 4 1 1 2 2 1 5 0 3 25

4. évf. 6+2 2+1 4 1 1 2 2 1 5 0 3 27

A baracsi iskolában az 1. és 2. évfolyamon 4 óra testnevelés és 1 óra néptánc. A 4. és 5. évfolyamon az 5 testnevelés órából 2 óra szabadon választható lovaglás óra van. Az iskola helyi tantervében a rendelkezésre álló tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kerettantervek kiadásának és 32

jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. 2. mellékletével, a kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú A változatot alkalmazzuk. A Köznevelési törvény értelmében 2013. szeptember 1-jétől – felmenő rendszerben – az első és ötödik évfolyamban lépnek életbe. A többi évfolyamon a korábbi pedagógiai program és helyi tanterv előírásai érvénybe.

XV. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a hivatalos tankönyvjegyzékből lehet megrendelni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítva legyen a tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. Az első osztályosok szüleit taneszköz lista összeállításával segítjük. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. • A nyomtatott taneszköz tanév közben kiegészítésre, változtatásra nem szorulhat. A szülőket minden tanévben tájékoztatjuk az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köréről, egyeztetve az osztályfőnökökkel és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Az egyes tantárgyak tanításához több éven át használható nyomtatott taneszközöket tartós könyv formájában az iskola igyekszik minden tanuló számára biztosítani, ezzel csökkentve a szülők kiadásait.

XVI. NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

33

A.) ALSÓ TAGOZAT (1-4. ÉVFOLYAM) Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. 34

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

35

Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű 36

törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

B.) FELSŐ TAGOZAT (5-8. ÉVFOLYAM) Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos

37

szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy

38

magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

39

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió

40

elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek

41

összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a

42

végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

XVII. EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A.) EGÉSZSÉGNEVELÉS Egészségnevelés meghatározása Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze: a prevenció az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az egészséget támogató társadalompolitika hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás rizikócsoportos megközelítés érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások - kortárshatások az egészségfejlesztésben - közösségi alapú komplex egészségfejlesztés

-

Egészségfejlesztő csoport létrehozása Iskolánkban olyan csoportot hozunk létre, amelynek feladata az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok kidolgozása. Az alábbi szakemberek alkotják az egészségfejlesztő csoportot: - az intézményvezető 43

-

az egészségnevelő, akinek célirányos továbbképzésen kell részt vennie az iskolai drogügyi koordinátor az iskolaorvos, védőnő a testnevelő pedagógus a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az egészségnevelés iskolai területei A tanulókat ösztönözni kívánjuk arra, hogy tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe építjük be. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan, életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például: - az egészséges táplálkozás - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) - a testi higiénia - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: -

rendszeres szellőztetéssel a tanulók egészségi állapotával osztálytermek berendezéseivel az egészségügyi szempontoknak megfelelően a mozgásigény kielégítésével

44

Iskolai egészségnevelési programunk Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munkánk hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. A terv a feladatokat, és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazza a következő fontos területekre: -

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Pedagógiai módszereink Az iskolánkban számos pedagógiai módszert alkalmazunk az egészségnevelés érdekében: - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ANTSZ, vagy helyi civil szervezet munkatársa). - Szebbé tesszük az iskola környezetét. - Osztálykirándulásokat szervezünk a szülők bevonásával, lehetővé tesszük a rendszeres testmozgást. - Tantervünkben megfogalmazzuk, hogy az egyes tantárgyakban miként jelenhet meg az egészségnevelés szemlélete. - Iskolai drogügyi koordinátort neveztünk ki. - Ellenőrizzük az egészségnevelési program megvalósulását.

B.) KÖRNYEZETI NEVELÉS 1. A környezeti nevelés céljai A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 2. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelési programunkban a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitel kialakítását valósítjuk meg. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.

45

Gondot fordítunk arra, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A környezeti nevelésünk – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed: - a testi-lelki egészségnevelésre, - a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére a mentálhigiénés nevelésre is. Iskolánk az ökoiskolák közé tartozik. Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb életvitel kialakítása a válsággal való megküzdés egyik fő eszköze. Ehhez a célkitűzéshez járulnak hozzá az ökoiskolák azzal, hogy a jövő generációk nevelése során a környezettudatosan cselekvő állampolgár eszményképét tartják szem előtt. Egy ökoiskola abban különbözik az átlagos iskolától, hogy nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén; az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. A környezeti nevelés iskolánk gyakorlatában harmonikusan illeszkedik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és szocializáció sajátosságaira építve történhet az erkölcsi és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés minden pedagógusunk, illetve valamennyi tantárgy feladata. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kapnak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Számunkra fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje. Az iskolánk legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. 3. A környezeti nevelés jövőképe, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: − az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése − a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések

46

− a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései − alapvető emberi szükséglet − emberi jogok − elővigyázatosság − biológiai és társadalmi sokféleség Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, ennek érdekében diákjainkban kialakítjuk: − a környezettudatos magatartást és életvitelt − a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt − a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát − a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését − a rendszerszemléletet − tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését A céljaink eléréséhez a következő készségek kialakítását tartjuk szükségesnek: − alternatív, problémamegoldó gondolkodás − ökológiai szemlélet, gondolkodásmód − szintetizálás és analizálás − problémaérzékenység, integrált megközelítés − kreativitás − együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód − vitakészség, kritikus véleményalkotás − kommunikáció, média használat − konfliktuskezelés és megoldás − állampolgári részvétel és cselekvés − értékelés és mérlegelés készsége 4. Iskolánk környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítanunk, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív együttműködésre alkalmas felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket alakítunk ki. A fenti célokat úgy valósítjuk meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat dolgoztunk ki. Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Úgy gondoljuk, szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Tanórán és szakkörökön megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroljuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben

47

tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédőkké, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Új tervek − a környezetvédelmi nevelés követelményeinek, tananyagainak, specialitásának kidolgozása − a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához − tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása Hagyományok ápolása − iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára − nyári táborok szervezése − drogprevenciós program folytatása − osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában Szaktárgyi célok − a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) − a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre) − interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) − tanórán kívüli szakórák szervezése − természetvédelmi versenyekre felkészítés − multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon − a számítógép felhasználása a tanórákon Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével tudjuk közvetíteni. Ezért fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti integrációt számos területen. Minden lehetőséget megragadunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: − táborok, tanulmányi kirándulások, − pályázatok, kiállítás-rendezés − múzeumok, állatkertek, botanikus kertek, nemzeti parkok meglátogatása − versenyek − szakkörök − iskolai környezet alakítása − tematikus programok szervezése − DÖK-nap − Erdei iskola Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket választunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. − modellezés − riportmódszer − projektmódszer − terepgyakorlati módszerek

48

− kreatív tevékenység − közösségépítés − művészeti kifejezés Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótoljuk az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A pedagógiai program végrehajtáshoz szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépítjük a környezeti nevelés speciális eszközigényét. Környezeti nevelés kommunikációja Az iskolán belüli kommunikáció formái − kiselőadások tartása megfelelő szemléleteszközökkel − házi dolgozat készítése − poszterek készítése és bemutatása − faliújságon közölt információk készítése Az iskolán kívüli kommunikáció formái − környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból − környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása − környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése − a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal Erdei iskola − A nevelési és oktatási munkánkat segíti a táborszerű módon. Az iskola falain kívül szervezett min. 3, max. 5 tanítási napon át tartó erdei iskola. Az erdei iskolában való részvétel önkéntes. A tanulókra eső költségeket részben a szülők fedezik, másrészt pályázatokkal, illetve egyéb módon biztosítjuk. Ezen programok lebonyolításához 20 tanulónként legkevesebb egy pedagógus részvétele szükséges, ennek helyettesítési vonzata van. Célunk, hogy minden iskolai osztály a 8 tanév során 1-2 alkalommal vegyen részt az erdei iskola programban. " A természetjáró szemében minden ismeretlenség új, noha valójában nagyon is régi. Hiszen a természet, bár szüntelenül oktat minket, igazi titkait ritkán árulja el. Tökéletes egység, mégis befejezetlen. Ezer név alá rejtőzik, mégis mindig ugyanaz…" (gróf Széchenyi Zsigmond)

XVIII. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS Mindennapos iskolai testedzés-programunk Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei

49

között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat teljesítjük: - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes mindennapos testnevelés-programban - a mindennapos testedzés-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat és megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - a testmozgás-program játékokat, táncot. Beépítettük PP-unkba a Nemzeti Lovasprogram oktatási részét. A ló, a lovaglás a magyar kultúra szerves része több mint ezer éve. A múltba történő visszatekintésen túl Magyarország jelenkori természeti adottságai is kiváló lehetőséget adnak a lovaglásra. Napjainkban az emberek többsége mesterséges környezetben él, ami már olyan fokú elszakadást jelent a természetes környezettől, hogy a gyermekek között nem ritka, aki még nem is látott lovat, holott Magyarországon a lovak felnevelésének és tenyésztésének évezredes hagyományai vannak. A lovaskultúra oktatás alatt nemcsak magát a lovaglást értjük, mint gyakorlati oktatást, hanem a magyar hagyományokat ismertető elméleti képzést is. Az ismert pedagógiai módszerek bevonásával a lovasoktatás jelenleg elfogadott módszertana alapján megfelelően képzett iskolalovakon biztosítjuk az oktatást. Ennek keretében tanulóinknak lehetősége nyílik megismerni - Lovas turizmust, lóversenyeket, a magyarság és a ló kapcsolatát, lovas történetét - Lóismeretet, ló és lovaglás történetét, híres lovakat és lovasokat, hagyományos magyar lófajtákat. - A lovak takarmányozását és tartását, a lovassportokat és azok szabályait, a lovak ápolását és idomítását. - A lovaglás elméleti alapjait (lovassportokat és szabályaik, egészségügyi szabályok, baleset-megelőzése, a bemelegítés jelentősége). - Lovak betegségeit és ezek megelőzését. - Kommunikációt a lovakkal (testbeszéd). - Természetvédelmet és állatvédelmet, ló és lovas kapcsolatán keresztül. - A lóval való kapcsolat pozitív irányba befolyásolja a személyiségfejlődésüket (együttműködő készség, pozitív énkép, empátiás készség, késleltetés képessége), segíti a környezettudatos és az egészséges életmódra történő nevelést. - Ló alkalmazásával az önkontroll, a tolerancia javítását, az önfegyelem javítását vezetői képességek kialakításához. - A lovaglás jellegéből adódóan nagy segítséget nyújt a kisebb – nagyobb részképesség – problémák kezelésében (finommotorika, mozgásfejlődés, térbeli tájékozódás, egyensúly, figyelmi funkciók), segíti a tudatos egészségmagatartás kialakulását is.

50

2014 szeptemberétől a mindenkori 4. és 5. évfolyamra járó tanulóinknak biztosítjuk választható tantárgyként a lovasoktatást, a mindennapos testnevelés keretében. Ezért az adott napon a tanítási órák utolsó két órájára kell megszervezni, úgy hogy akik nem választották a lovaglást, testnevelés órán vesznek részt. A lovas oktatáshoz kapcsolódó többletköltségeket a fenntartó nem tudja biztosítani, ezért a 2014/2015 tanévtől a lovas oktatás finanszírozás hiányában még nem valósul meg.

XIX. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. 2. Helyzetfeltárás A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk legfontosabb feladata a szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése. Ez a tevékenység alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. 3. Hátránykompenzáció A szociális hátrányok enyhítését a következő módon valósítjuk meg: Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (pl. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; Étkezési térítési díjkedvezmény; Gyermekjóléti alapellátások) Természetbeni ellátást nyújtunk (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása), A szociokulturális hátrányokat enyhítjük (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). Felvesszük a kapcsolatot a szakszolgálati intézményekkel Drog és bűnmegelőzési programokat szervezünk. Nyomon követjük a pályázati lehetőségeket, és azokon részt veszünk. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődését elősegítjük.

51

XX. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. Az értékelés alapja a NAT-ra alapozott helyi tanterv. 2. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette. 3. A nevelők a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy, két vagy három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 5. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető; • magántanuló volt.

XXI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Ellenőrzés Pedagógusaink a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik, főként az alábbi területeken: -

alapkészségek és képességek értelem és gondolkodás fejlesztése anyanyelvi képességek fejlesztése (minden tantárgyban) megismerési, tanulási módszerek megtanulása

2. Mérési és értékelési rendszer a tanulási folyamatban A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozás, valamint a szöveges értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai munkánk egyik legnehezebb, nagy felelősséggel járó része. A mérés és értékelés célja és feladata: - a visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló és a szülő számára - következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára - az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez - a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel, szöveggel

52

Iskolai beszámoltatás formái, rendje: - szóbeli: a tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, beszámolók, kiselőadások - írásbeli: a tanult ismeretek írásban történő ellenőrzése iskolai dolgozatokkal, amelyek a feldolgozott tananyag mennyiségétől függően lehetnek: írásbeli feleletek, témazáró dolgozatok, házi dolgozatok - készségtárgyaknál gyakorlati feladatok elvégzésének értékelése - az elmaradt írásbeli beszámoltatás pótlására alkalmat biztosítunk Az évközi teljesítmény mérését a köznevelési törvény szabályozza: Az osztályozás, szöveges értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja. Az egyes pedagógusok osztályozási, értékelési gyakorlatát az iskola pedagógiai programja határozza meg. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - rendszeresen érdemjeggyel, a kiemelkedő, illetve gyengén teljesítő tanulókét negyedévenként szövegesen is értékeli - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal, illetve szövegesen minősíti - az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik Az érdemjegy, szöveges értékelés visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének vagy nagyobb tematikus egységének elsajátítását minősíti. Iskolánkban a tanár a tanuló tantárgyi munkáját – az 1. évfolyam első és második, valamint a 2. évfolyam első félévét kivé minden évfolyamon - heti egy vagy két óraszámban tanított tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel minősíti, a magasabb óraszámban tanított tantárgyból arányosan többel, melyet az osztálynaplóba ír be. Egy félév során: Egy vagy két óraszámban tanított tantárgyból az úgynevezett készségtárgyak kivételével legalább egy témazáró, három vagy több óraszámban tanított tantárgyból legalább két témazáró dolgozat formájában értékeljük a diákok munkáját. Egy napon csak két előző órán bejelentett témazáró dolgozat iratható. A dolgozatot két héten belül ki kell javítani. Az osztályzat (amit a bizonyítványba írunk), valamint a szöveges értékelés összefoglaló képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről, neveltségi szintjéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyaga elsajátításának szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót és a szülőt vagy a gondviselőt. Minősíti a tanulót. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A félévi osztályzatok, szöveges értékelés az mutatják, hogy - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,

53

- a félév egészét tekintve miként értékelhető a tanuló magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok, szöveges értékelés azt tanúsítják, hogy - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Félévi és év végi értékelés Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzata a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat. Az osztályzatról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban értesítjük, ezt a tanuló köteles szüleinek vagy gondviselőjének bemutatni, illetve aláíratni. Az érdemjegyek, osztályzat, illetőleg a szöveges értékelés megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Az általános minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

- A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. - Az első, évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. - A második év végi, harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

54

- A következő tantárgyakat nem minősítjük, a bizonyítványba a „részt vett” bejegyzés kerül. Ezek: 1-8. évfolyamon a hit- és erkölcstan, illetve az erkölcstan, 1. évfolyamon az informatika, 1-2. évfolyamon a néptánc 4-5. évfolyamon a lovaglás, 5. évfolyamon a dráma és tánc - A tanulók tantárgyi dicséretét a törzslapon és a bizonyítványban kitűnő szóval jelöljük. - A nevelőtestület osztályozó értekezleten dönthet az osztályfőnök javaslata alapján, hogy a tanulót nevelőtestületi dicséretben részesíti példás szorgalmáért, magatartásáért és kitűnő tanulmányi eredményéért. - A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie, de félévente minimum hármat. - A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) - ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - többször is tanári segítségre szorul Elégséges (2) - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) 34-50 %: elégséges (2) 51-75 %: közepes (3) 76-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) Érdemjegyek bejegyzése Szóbeli és írásbeli feleletek: kék tintával Írásbeli témazárók: piros tintával

55

Értékelés a nevelés folyamatában

Az értékelés szerepe az oktató-nevelő munkában: Az értékelés rendkívül összetett feladat és óriási felelősség a pedagógus kezében, mivel az „önmagát beteljesítő jóslat” nem csak akkor lehet igaz, ha valakit kitüntetünk bizalmunkkal, hanem akkor is beválhat, ha a tanulót alulértékeljük. A tanulói tevékenység írásbeli és szóbeli értékelésének elvei: - az értékelés segítse a tanuló önismeretét, alakítsa reális önértékelését, - tükrözze a tanuló önmagához mért haladását, serkentse további erőfeszítésekre, - nyújtson betekintést a szülő számára gyermeke haladásáról, - mutassa meg a továbbfejlődés lehetőségeit a tanuló érdekében A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A közoktatási törvény szerint ezt, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. A magatartásból kapott osztályzat, értékelés azt mutatja meg a tanulónak és a szülőknek, illetve gondviselőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartási osztályzása, értékelése. Befolyásoló tényezők lehetnek: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolására vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazása elveinek és formáinak figyelembe vétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele A szorgalom érdemjegye és értékelése nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességéhez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal, szöveges értékeléssel minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Magatartás értékelésének szempontjai: Példás - a házirendet betartja - fegyelmezett - megbízható, pontos - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményeivel elősegíti - a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő - igazolatlan hiányzása nincs

Jó

56

a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösség életben a rábízott feladatokat elvégzi a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik együttműködésre - igazolatlan hiányzása nincs Változó - a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkája pontatlan - a közösségi munkában vonakodva vesz részt - társaival közömbös - a felnőttekkel és társaival csak időszakonként működik együtt - három óra igazolatlan hiányzásnál nincs több Rossz - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - fegyelmezetlen, durván beszél - közösségi munkát nem végez - a fejlődést hátráltatja - a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen - három, vagy annál több igazolatlan órát meghaladó hiányzás esetén -

az

Szorgalom értékelésének szempontjai: Példás - munkavégzése pontos, megbízható - minden tantárgyban elvégzi feladatait - tudása fejlesztését, bővítését igényli - munkatempója jó Jó - az órákon figyel - házi feladatait elvégzi - ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát Változó - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - nem elég önálló, utasításra kezd munkához - nem ellenőrzi önmagát Hanyag - figyelmetlenül dolgozik - nem megbízható - feladatait nem végzi el - nem törődik kötelességeivel A tanulóknak az iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken, eseményen tanúsított magatartásáért, cselekedeteiért az iskola, a pedagógus felel. Az iskolának nincs joga a házirendben szabályozni az iskolán kívüli viselkedést, magatartást. 3. Az értékeléssel kapcsolatos jogorvoslati intézkedések Az iskola ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerében hozott döntései, intézkedései, vagy azok elmulasztása ellen a tanulók, a szülők – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a tanuló érdekében eljárást indíthatnak.

57

A magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen eljárás nem indítható, kivéve, ha minősítés, értékelés jogszabályokba, rendelkezésekbe ütközik. 4. A z ír ásbeli beszámoltatás r endje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. 4.1. Az írásbeli számonkérés formái - Év eleji tudásszintmérő dolgozat. - Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. - Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). - Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. - Nyelvtani tesztek idegen nyelvből. - Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. - Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból. - Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból. - Számítógépes feladatmegoldás informatika tantárgyból. - Esszédolgozat magyar irodalomból, történelemből. - Otthon elkészítendő házi feladatok. - Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. 4.2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat kijavítjuk, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztályozónaplóban erre a célra megkülönböztetett (piros színnel) írjuk, és nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

XXII. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI - A Széchenyi Zsigmond Általános Iskolában a tanulóknak különböző évfolyamok közötti, az egyes évfolyamokon, az egyes osztályokban, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit a következő módon szervezzük meg. - Idegen nyelv, informatika és technika tantárgyaknál csoport bontása a 20 fő fölötti osztálylétszámnál szerveződik. Amennyiben bontásra kerül sor, úgy a nyelvi bontáshoz igazodunk. - Nyelvi csoportok egy-egy osztályon belül a kialakításánál az angol és német csoportokat úgy szervezzük, hogy törekszünk az egyenlő létszám kialakítására. - Lehetőség szerint a magas létszámú osztályokban (a törvényben rögzített maximum osztálylétszám felett) a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. - Hit- és erkölcstan 58

Az erkölcstan órák megtartására azonos évfolyamból szervezünk csoportokat azokból a gyerekekből, akik nem vesznek részt hittan órákon. Törekszünk arra, hogy az egyház által szervezett hit- és erkölcstan óra az iskolai erkölcstan órával egyidőben kerüljön megtartásra. - Egyéb foglalkozások közé tartozik: A korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, az SNI-s tanulók habilitációs fejlesztése, felzárkóztatása. Ezeken a foglalkozásokon azoknak a gyerekeknek kell részt vennie, akiket a pedagógusok erre kijelöltek, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye erre kötelezte őket. A tehetséges gyermekek foglalkoztatása különböző szakkörökön. - 6-8.-os tanulóink, akik a választható lovagláson jó teljesítménnyel és kitartással vettek részt, szakköri keretek között tovább lovagolhatnak.

XXIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 1. A tanulók fizikai állapotának mérésének célja A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként 1 alkalommal április, május hónapokban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott érdemjegyeket összehasonlítják, és ezt az tájékoztatón keresztül a szülők tudomására hozzák. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulóink életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programunk elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánkban a Hungarofit tesztsorral mérjük a tanulóink fizikai teljesítményeit. 2. A fizikai fitness-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fitness-szint legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képeséggel) fejezhető ki a fizikai fitness-szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: - megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondícionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez), - ismételt mérések esetén nyomon követjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) A hazai és nemzetközi szakirodalom a kondícionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorainak: - az alap állóképességet (aerob teljesítőképességet) és főként - a törzs tartóizomzatának erejét, erőállóképességét jelöli. 3. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek

59

A mérések általános szempontjai - A tanulóink valamennyi tesztet testnevelési, sportfelszerelésben hajtják végre. - A teszteket a pontos végrehajtási utasítások alapján hajtják végre diákjaink. - A tesztek között a tanulóinknak pihennie kell. - A méréseket megfelelően motíválva hajtják végre a tanulóink. A mérés vezetője ösztönzi őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Dinamikus láberőt mérő teszt: 2. Törzserőt mérő teszt: 3. Törzserőt mérő teszt: 4. Funkcionális karerőt mérő teszt

helyből távolugrás hanyattfekvésből felülés térdérintéssel hasonfekvésből törzsemelés és leengedés fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás

5. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 6 perces futás Cooper teszt- szerűen (csak első osztály számára) b) 12 perces futás- Cooper teszt (2-8. évfolyamok számára) Az általános fizikai teherbíró-képesség adatait tanulónként táblázatban rögzítjük. Az őszi és a tavaszi eredmények külön pontértéket tartalmazó táblázatból határozzuk meg. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege alapján diákjaink önmagukat is minősíthetik az általános fizikai teherbíró-képességüket vizsgálva. A pontértékek számításánál az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez OM 2000 című kiadványt vesszük figyelembe. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése 0 21 41 61 81 101 121

-

20,5 pontig 40,5 pontig 60,5 pontig 80,5 pontig 100,0 pontig 120,5 pontig 140,0 pontig

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

XXIV. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK RENDJE Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. 1. Az otthoni felkészülés szerepe

60

- a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, - a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, - az összefüggések felismerésének gyakorlása, - a problémamegoldó készség fejlesztése, - az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása - felkészülés a tanórai számonkérés, a tudás szintmérés különböző formáira, - az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, - általában az adott tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. 2. Az otthoni felkészülés formái − Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. − Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). − Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). − A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). − A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). − Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. − Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. 3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése − Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. − Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. − Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. − Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. − A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. − A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, javaslatokat tesz.

61

4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése − A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. − A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. − A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. − Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. 5. Az otthoni felkészülés koordinációja - A feladatok kijelölésénél figyelünk arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 1-1,5 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt hagyunk, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. - Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. - A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők jelzései alapján az osztályfőnök feladata. - A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

62

XXV. HAGYOMÁNYOK 1. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján a hagyományos osztályközösségek mellett. Ilyenek például a szakkörök. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít az iskolánknak, és segít megkülönböztetni iskolánkat a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. Fontos a kultúrált szórakozás elsajátítása is. Ezért elengedhetetlen a néptánc tanítása is. A farsangi ünnepélyeken és más vidám rendezvényeken a kultúrált szórakozás, a szabadidő értelmes eltöltése, ennek elsajátítása a célunk. A mai világban a kulturált szórakozás hagyományainak ápolása, illetve új formáinak kialakítása különösen fontos. A lehetőségektől függően színház-, hangverseny- és múzeumlátogatásokat szervezünk. Az iskolai ünnepélyeken a gyerekek bemutathatják zenei tudásukat, felléphetnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításokon legszebb alkotásaikkal ismertethetik meg az érdeklődőket. 2. Kulturális és sport hagyományaink Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának érdeke. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az iskola egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az állami ünnepeinket, valamint iskolánk hagyományos rendezvényeit az adott tanév munkatervében rögzített módon tesszük emlékezetessé. Az évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek kulturális céljaink megvalósítására. A március 15., és október 23. eseményeiről történő megemlékezés mellett a tanévnyitó, a ballagás, iskolahét s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei betétek meghallgatására. A nagy ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, műsoros megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk. Ünnepélyek Iskolai szintű ünnepélyek, osztályszintű megemlékezések: - tanévnyitó ünnepély - október 6., emlékezés az aradi vértanúkra - első osztályosok avatása - Október 23., a Köztársaság kikiáltásának évfordulója - A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja február 25. - Március 15., 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója - Megemlékezés a holokauszt áldozatairól április 16. - Széchenyi-hét megnyitó - Nemzeti Összetartozás Napja június 4. - Ballagás

63

- tanévzáró ünnepély Az iskola hagyományos rendezvényei és táborai Rendezvényeink: -

karácsonyi ünnepkör a magyar kultúra napja január 22. szülők – nevelők bálja farsangi rendezvények Széchenyi-hét húsvéti játszóház gyermeknapi rendezvények Széchenyi Lovas Kupa

Táborok, tanulmányi utak: - őszi és tavaszi szakmai út a pedagógusok számára - osztálykirándulások - erdei iskola - tánctábor, - nyári tábor - napközis tábor 3. Beiskolázási hagyományaink Iskolánk minden tanév őszén nyílt napokat szervez óvodások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ebben az időszakban az iskolánk iránt érdeklődő óvodások, szüleik, óvodapedagógusok megismerhetik az iskola termeit, és átfogó képet kaphatnak az intézményről. Az óvoda számára ismertető plakátokat készítünk, valamint szülői fórumot és szülői értekezletet is tartunk leendő első osztályosaink számára.

64

A Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Táncművészeti ág Néptánc tanszak

65

Az intézmény oktatási és nevelési alapelvei A néptánc oktatás funkciója, célja, feladata A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A táncművészeti oktatás általános célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. Iskolánkban azonban nem hivatásos táncosokat képzünk, választott módszereink oktatásunk alábbi céljait és kimenetét szolgálják: − a tanulók szeressék meg a népi játékot és a néptáncot, annak mindhárom dialektusra kiterjedő rétegeit, típusait és táncrendjét, − tanulják meg a játék és táncanyag variációs lehetőségeit, tudják azt alkalmazni, improvizálni, illetve színpadon is bemutatni, − ismerjék meg a magyar néptánchoz szorosan kapcsolódó szerteágazó ismeretanyagot; a népművészet sajátos helyzetét és helyét a magyar és egyetemes kultúrában, − alakuljon ki a tanulókban a rendszeres munka igénye, a megfelelő munkafegyelem, a munka folyamatos önkontrollja, a művészi előadásmód képessége, az esztétikai érzék, más művészetek befogadásának igénye, − váljék a tanulók általános szemléletmódjává a népi kultúra, a népélet jelenségeinek, értékeinek megbecsülése, a múlt és jelen értékeinek befogadása, − neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, táncművészetet értő közönséget és táncot szerető fiatalokat, Az intézmény feladata a fenti célok megvalósítása érdekében: ismertesse meg a tanulókkal a hagyományos népi játékokat, a nyugati, tiszai és erdélyi dialektus tánctípusait, táncrendjét, ezek mozgásanyagát és variációs lehetőségeit, fejlessze a gyermekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-, lelki állóképességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, stílusérzékét, tér- és formaérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, ösztönözzön a néprajzi és általában a kultúrtörténeti ismeretek gyarapítására, a televízió és rádió táncos eseményeinek figyelemmel kísérésére, a népművészeti rendezvények aktív látogatására, a szakirodalom használatára, ébressze fel a tanulóban a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érdeklődést, a rendszeres színházlátogatás, múzeumlátogatás, az állandó önfejlasztés igényét, mutassa be a tanulónak a társasági táncélet alkalmait, a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait, korszakait, kiemelkedő egyéniségeit, a táncirodalom különböző stílusait, hívja fel a tanulók figyelmét koruknak és évfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi és tánctörténeti irodalomra, készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra.

66

A néptánc és a hozzá kapcsolódó műveltséganyag és annak tanítása legyen jó alkalom arra, hogy a tanulók átéljék a közös munka és alkotás örömét, megtanulják egymás munkájának megbecsülését, empátiával tudjanak közeledni egymáshoz és nyitottá váljanak a folklór iránt. Tantárgyi struktúra, a képzés teljes szerkezeti, pedagógiai szakaszolása A néptánc tanszak tantárgyai: Főtárgy: Kötelező tantárgy:

népi játék, néptánc folklórismeret tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: népi ének Kinetográfia Szabadon választható tárgyak: Folklórismeret Pedagógiai szerkezet: Az előkészítő szakasz (előképző) feladata a táncos képzés megkezdéséhez szükséges gyakorlati és elméleti alapok elsajátítása. Népi játékok, néptáncos alapmotívumok, táncos kifejezések megtanulása. Fejlesztő szakasz: A táncos tanulmányokhoz szükséges adottságok kialakítása és fejlesztése. Tánctanulás, ritmusérzék, mozgáskultúra fejlesztése. Felkészítő szakasz: Felkészítés a szakirányú továbbtanulásra, az amatőr együttesekben való részvételre. Ráhangolás a művészetek szeretetére, a tárgyi ismeretek megtartására, a művészeti események, kiadványok iránti érdeklődésre. A képzés szerkezeti felépítése: Az iskola képzési ideje 11 év. E keretek között az oktatás előképző, alap és továbbképző évfolyamokon folyik. A képzési idő szakaszai:

1 év előképző 6 év alapfok 4 év továbbképző

67

Az iskola szerkezete, irányítási rendszere Igazgató

Igazgatóhelyettes

Néptánc tagozat vezető munkatársa

PH gazdasági előadók

néptánc pedagógusok

gazdasági ügyintézők

Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tanszakvezetők, a tanárok és a nem pedagógus alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Ellenőrzés, felügyelet A belső ellenőrzést az igazgató irányítja. Ennek formái: − −

Óralátogatás – különösen kollégák kérésére és problémák esetén. Részvétel a meghallgatásokon, bemutatókon, lehetőség szerint megyei, regionális, országos fellépéseken is. − A munkavégzés rendjének és zavartalanságának ellenőrzése. Az igazgató megosztja az ellenőrzési feladatokat az igazgatóhelyettessel, bevonja a tanszakvezetőt. A szakmai felügyeletet első fokon a tanszakvezető feladata. Az igazgató és igazgatóhelyettes szakmai ellenőrző tevékenysége elsősorban pedagógiai jellegű. A tanszakvezetők feladata a kezdő kollégák beilleszkedésének a segítése. Az ellenőrzés tevékenységének konkretizálását az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Tanulmányi kirándulások, táborozás Az előképzős és alapfok 1. osztályos tanulók 1 napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Alalpfok 2. osztálytól minden évfolyam növendékei 4-7 éjszakás szaktáborban vesznek részt. Az iskola vizsgarendszere Az ellenőrzés-értékelés célja, alapja, feltétele Az ellenőrzés illetve értékelés célja: − a személyiség fejlesztése − az önértékelési képesség kialakítása. Értékelésre a tanulási folyamat minden fázisában szükség van. Az ellenőrzés vagy értékelés alapja: − A tantárgyi programokban megfogalmazott követelmény. 68

Az ellenőrzés, illetve értékelés feltétele: − A tantárgyi követelmények alapos ismerete. − A tantárgyi követelmények jó körülhatárolása. − A tantárgyi követelmények közzététele a gyerekek és a szülők körében. − A gyerekek személyiségének ismerete. Ellenőrzés formái: − Főtárgy esetében: o közvetlenül az órán, o a félévi és év végi vizsgákon, o egyéb fellépéseken. − Kötelező ill. kötelezően választott tantárgyak esetében: o közvetlenül az órán. Az értékelés alapelvei Folyamatosan odafigyelünk, hogy iskolánkban az értékelés legyen: - Folyamatos, kiszámítható, tervszerű, így a tanuló számára a nem kampányszerű ellenőrzés természetessé válik, így elkerülhető a feszült légkör. - Sokoldalú, ne csak a tantárgyi tudást, hanem a fejlődést, az ismeretek megfelelő alkalmazását is értékelje. - Változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat is. - Konkrét, tárgyszerű, objektív, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot. - Pozitív: támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákokat, tartsa életben az egészséges munkakedvet. Értékelés módjai: Az előképző évfolyamán szöveges értékelés van az alábbiak szerint: kiválóan megfelelt jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az alapfok 1-6. évfolyamán és továbbképző 7-10 évfolyamán a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és év végén osztályzattal minősítünk, melynek alapja az érdemjegyek, illetve a félévi és év végi vizsgák eredménye. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos és egyéni bemutatási formában – bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a csoportvezető szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai: technikai biztonság, pontos kivitelezés (ritmika, dinamika, plasztika), stílusos előadásmód, zene és tánc összhangja, motoros képességek (erő, ügyesség, állóképesség) fejlődése, mozgáshatárok fejlődése mozgásanyag gazdagodása, kifejezőkészség, kapcsolatteremtés fejlődése. Az értékelés formája

69

A számonkérés formái főtárgyból: A tanulók félévkor és év végén nyílt vizsgákon adnak számot tudásukról. A vizsgabizottság elnöke szakos tanár közreműködésével ellenőrzi a tényleges évfolyam anyagának, szintjének való megfelelést. Előképző: Félévi beszámoló: a tanult játékok bemutatása, népdalok eléneklése, Év végi bemutató: a tanult játékfűzés bemutatása Alapfok és továbbképző: − Félévi beszámoló: a tanult anyag bemutatása − Év végi bemutató: tanult anyag bemutatása (improvizáció), a tanult koreográfiák színpadi bemutatása. A tanév folyamán a tanulócsoportok különböző bemutatókon, fesztiválokon és egyéb rendezvényeken is felléphetnek. A számonkérés formái kötelező és kötelezően választott tárgyból: A tanév során folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók teljesítményét. Az ellenőrzés formája a tantárgy jellegétől függően lehet szóbeli beszámoló, szóbeli felelet, írásbeli beszámoló, írásbeli dolgozat, házi dolgozat.

A felsőbb osztályba lépés kritériumai: A tantervben előírt minimum követelmények elsajátítása és bemutatása a vizsgán. A vizsgabizottság a csoport oktatójának javaslata alapján dönt a tanuló minősítéséről az anyagminimum, folklór ismeretek és technikai képességek figyelembe vételével. Alapvizsga, záróvizsga A tanuló számára lehetőséget biztosítunk, hogy főtárgyából művészeti alapvizsgát tegyen, melynek sikeres letétele után elkezdheti továbbképzős tanulmányait. Az alapvizsga elméleti és gyakorlati részből áll, az alapfokú művészetoktatás követelményeire és tantervi programjára épül. Az iskola befejezésekor záróvizsgát szervezünk, melynek keretében értékelik az elsajátított ismereteket /szóbeli beszámoló, egyéni és csoportos táncbemutatás/. Fontos célnak tartjuk, hogy minden növendékünk lehetőségeinek optimumáig jusson tánctudásban, érzelmi és értelmi fejlődésben. Egymás megértésére, elfogadására neveljük tanítványainkat. A másik fél munkájának megbecsülése, tisztelete vezérli tanárainkat is, így az oktatás jó hangulatú, eredményes.

70

A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom értékelésében alapvető a növendék a tanuláshoz, gyakorláshoz való viszonya. A szorgalom értékelése havonta, félévkor és év végén történik. A félévi és az év végi értékelés összegző jellegű. A szorgalom értékelésének szempontjai: - Példás /5/, ha a tanuló A tanulmányi munkája céltudatos, törekvő, igényes Felkészülése igényes, rendszeres A tanórákon aktívan részt vesz -

Jó /4/, ha a tanuló Tanulmányi munkája törekvő A tanórán figyelme elkalandozik Felkészülése nem teljes Néha ösztökélni kell Ösztönzésre dolgozik Az óráról többször késik

-

Változó /3/, ha a tanuló • Tanulmányi munkája ingadozó • Felkészülése rendszertelen • Felszerelése gyakran hiányos • 1-3 igazolatlan órája van

-

Hanyag /2/, ha a tanuló • Tanulmányi munkája lassú, szétszórt • Munkája, gyakorlása megbízhatatlan, gondatlan • Háromnál több igazolatlan órája van

71

Oktatási program, tanterv Néptánc tanszak óraterve Tantárgy

Évfolyamok Előképző

Népi játék, Néptánc Népi ének Folklórismeret Tánctörténet Kinetográfia Folklórismeret (szabadon vál.) Összesen:

4

4

Továbbképző 8. 9. 10.

1.

2.

Alapfok 3. 4.

5.

6.

7.

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1 1

1

1

1 1

1

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

1

1

1

1

4-5

4-5

A tantárgyak tananyagtartalmát a Művészeti Iskola Helyi Tanterve tartalmazza.

A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a művészeti oktatásban -

Táncterem Tanári öltöző, tusoló Tanulói öltöző, tusoló Kellék- és jelmeztár Ruhatároló (fogas) Magnetofon, CD vagy lemezjátszó Televízió, videokamera, videolejátszó

72

A Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programja Táncművészeti ág Néptánc tanszak 2011-2012 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezetésre kerülő pedagógiai programja

73

I. FEJEZET AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. Elsődleges számunkra a helyi táncanyag, tánchagyomány tanítása, amely szűkebb értelemben a Mezőföldet, tágabb értelmezésben a Duna-mentét, Dél-dunántúlt foglalja magában. Ennek tanítása végigkíséri az egész oktatási folyamatot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere.

A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása

74

A segítő életmódra nevelés, a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható és választható tantárgyak: Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1-6 alapfokú és 7–10. továbbképző évfolyamon) Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy (Folklórismeret) Kötelező tantárgy (Tánctörténet) Kötelezően választható tantárgy (Néptánc) Kötelezően választható tantárgy (Népzenei alapism.) Választható tantárgy Összes óra:

Előképző 1. 4

1. 3

1

4

1–2 4–6

2. 3

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 3 3 3

6. 3

1

1

1

1

7. 3

Továbbképző 8. 9. 3 3

10. 3

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma: 11 évfolyam (1+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc

75

A tantárgyak tananyagtartalmát az iskola Helyi Tanterve tartalmazza. Ellenőrzés, felügyelet A belső ellenőrzést az igazgató irányítja. Ennek formái: − −

Óralátogatás – különösen kollégák kérésére és problémák esetén. Részvétel a meghallgatásokon, bemutatókon, lehetőség szerint megyei, regionális, országos fellépéseken is. − A munkavégzés rendjének és zavartalanságának ellenőrzése. Az igazgató megosztja az ellenőrzési feladatokat az igazgatóhelyettessel. Az ellenőrzés tevékenységének konkretizálását az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Tanulmányi kirándulások, táborozás Az előképzős és alapfok 1. osztályos tanulók 1 napos tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Alalpfok 2. osztálytól minden évfolyam növendékei 4-7 éjszakás szaktáborban vesznek részt.

II. FEJEZET AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az ellenőrzés-értékelés célja, alapja, feltétele Az ellenőrzés illetve értékelés célja: − a személyiség fejlesztése − az önértékelési képesség fejlesztése. Értékelésre a tanulási folyamat minden fázisában szükség van. Az ellenőrzés vagy értékelés alapja: − A tantervi programokban megfogalmazott követelmény. Az ellenőrzés, illetve értékelés feltétele: − A tantárgyi követelmények alapos ismerete. − A tantárgyi követelmények jó körülhatárolása. − A tantárgyi követelmények közzététele. − A gyermekek személyiségének ismerete. Ellenőrzés formái: − Főtárgy esetében: o közvetlenül az órán, o a félévi és év végi vizsgákon, o egyéb fellépéseken. − Kötelező ill. kötelezően választott tantárgyak esetében: o közvetlenül az órán.

Az értékelés alapelvei Folyamatosan odafigyelünk, hogy iskolánkban az értékelés legyen: - Folyamatos, kiszámítható, tervszerű, így a tanuló számára a nem kampányszerű ellenőrzés természetessé válik, így elkerülhető a feszült légkör. - Sokoldalú, a tanulók képesség- és személyiségfejlődését, az értelmi, érzelmi és kifejezőképességének fejlődését, valamint az életkornak megfelelő követelmények teljesítését egyaránt ártékelje. - Változatos, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat is.

76

-

Konkrét, tárgyszerű, objektív, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot. Pozitív: támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákokat, tartsa életben az egészséges munkakedvet.

Értékelés módjai: Az előképző évfolyamán szöveges értékelés van az alábbiak szerint: kiválóan megfelelt jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az alapfok 1-6. évfolyamán és továbbképző 7-10 évfolyamán a tanuló fejlődését és a követelmények teljesítését a tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és év végén osztályzattal minősítünk, melynek alapja az érdemjegyek, illetve az év végi vizsgák eredménye. A tanulók év végi vizsgája az iskolában – csoportos és egyéni bemutatási formában – bizottság előtt történik. A vizsga anyagát a csoportvezető szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai: A követelmények teljesítése. A tanuló személyes kompetenciának fejlődése. A tanult ismeretek megfogalmazása. A táncos megjelenítés. A ritmikai, dinamikai, plasztikai törvényszerűségek alkalmazása. Megfelelő táncos illetve színpadi magatartás.

A számonkérés formái főtárgyból: A tanulók év végén nyílt vizsgákon adnak számot fejlődésükről. A vizsgabizottság elnöke szakos tanár közreműködésével ellenőrzi az évfolyamnak megfelelő követelmények teljesítését. A számonkérés formája az évfolyamban meghatározott követelményhez igazodik. Lehet csoportos és egyéni része is. A tanév folyamán a tanulócsoportok különböző bemutatókon, fesztiválokon és egyéb rendezvényeken is felléphetnek. A számonkérés formái kötelező és kötelezően választott tárgyból: A tanév során folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók fejlődését. Az ellenőrzés formája a tantárgy jellegétől függően lehet szóbeli beszámoló, szóbeli felelet, írásbeli beszámoló, írásbeli dolgozat, házi dolgozat. A felsőbb osztályba lépés kritériumai: A tantervben előírt minimum követelmények teljesítése. A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom értékelésében alapvető a növendék a tanuláshoz, gyakorláshoz való viszonya. A szorgalom értékelése havonta, félévkor és év végén történik. A félévi és az év végi értékelés összegző jellegű. A szorgalom értékelésének szempontjai: - Példás /5/, ha a tanuló A tanulmányi munkája céltudatos, törekvő, igényes Felkészülése igényes, rendszeres A tanórákon aktívan részt vesz -

Jó /4/, ha a tanuló Tanulmányi munkája törekvő A tanórán figyelme elkalandozik

77

Felkészülése nem teljes Néha ösztökélni kell Ösztönzésre dolgozik Az óráról többször késik -

Változó /3/, ha a tanuló • Tanulmányi munkája ingadozó • Felkészülése rendszertelen • Felszerelése gyakran hiányos • 1-3 igazolatlan órája van

-

Hanyag /2/, ha a tanuló • Tanulmányi munkája lassú, szétszórt • Munkája, gyakorlása megbízhatatlan, gondatlan • Háromnál több igazolatlan órája van

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Művészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő) Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott

78

Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. Melléklet A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a művészeti oktatásban -

Táncterem Tanári öltöző, tusoló Tanulói öltöző, tusoló Kellék- és jelmeztár Ruhatároló (fogas) CD lejátszó, MP3 lejátszó, hangfal, erősítő berendezés, mikrofon Televízió, videokamera, DVD lejátszó, számítógép Népviseletek, karaktercipő, bakancsok, csizmák, viseleteket kiegészítő kellékek Néprajzi térkép, néprajzi, tánctörténeti, népzenei könyvek, kiadványok, videó és DVD filmek Népzenei hangzóanyagok

79

A SZÉCHENYI ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KÉPZŐMŰVÉSZET

Grafika és festészet tanszak

80

AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző– és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képzőművészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

81

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó és környezetalakító tevékenységek nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzőművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képzőművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanuló életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A KÉPZŐMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képzőművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére - a vizuális információk, közlemények megértésére - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra - a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére - a kifejezési eljárások használatára - az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére - a vizuális önkifejezésre, alkotásra - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére - tervezésre, konstruálásra - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére - eszközhasználatra, anyagalakításra - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására

82

-

tárgykészítésre, környezetformálásra a kézműves tevékenységek gyakorlására a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a rendeltetés- a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé: - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és improvizációs készséget. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–6. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak – festészet műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök,

83

technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző– és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1.) (2.) (2) (2)

(2) (2– 4)

(2) (2– 4)

1. 2 2

2. 2 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Festészet műhelygyakorlat A tanítási órák ideje: 45 perc

84

AZ ISKOLA SZERKEZETE, IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Igazgató

Igazgatóhelyettes

képzőművészet tagozat vezető munkatársa

PH gazdasági előadók

festészet szaktanárok

gazdasági ügyintéző

Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tanszakvezető, a tanárok és a nem pedagógus alkalmazottak a munkaköri leírásuknak megfelelően végzik a munkájukat. Ellenőrzés, felügyelet A belső ellenőrzést az igazgató irányítja. Ennek formái: - óralátogatás, - részvétel a kiállításokon, melyek a tanulók munkáiból készülnek (félévkor és év végén) Az igazgató az ellenőrzési feladatokat megosztja a helyettesével, bevonja a tanszakvezetőt. A szakmai felügyelet elsősorban a tanszakvezető feladata. Az igazgató és az igazgatóhelyettes szakmai ellenőrző tevékenysége elsősorban pedagógiai jellegű. A tanszakvezetők feladata a kezdő kollégák beilleszkedésének segítése. A KÉPZÉS TANSZAKAI, TANTÁRGYAI Vizuális alapismeretek Az előképzősök komplex művészeti tantárgya Kötelező tantárgyak: Rajz- festés- mintázás Műhely előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai Képzőművészet: Festészet Szabadon választható tantárgyak Művészettörténet Népművészet

85

A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlat választható. A rajz – festés - mintázás tantárgy biztosíthatja a képzőművészeti alapozást. A műhely előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. Műhelygyakorlat teszi lehetővé a képzőművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képzőművészet oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembe vétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin részt vehet. ÉRTÉKELÉS A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az értékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában találhatók. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: – rajz-festés-mintázás – műhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: – művészettörténet, – népművészet

86

A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

87

A SZÉCHENYI ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ZENEMŰVÉSZET BILLENTYŰS TANSZAK

88

ZENEMŰVÉSZETI ÁG • • •

• • • • • •

•

A zeneművészeti ág általános fejlesztési követelményei

A hangszertanítás értékes zenei anyagon, korszerű, vonzó eszközökkel alakítsa ki a célszerű, biztonságos hangszerkezelést. Teremtsen olyan kapcsolatokat a zenével, hogy az a tanulók mindennapos szükségletévé váljék. Mind a hangszeres képzés, mind az azt támogató – zenei tárgyak / szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kamarazene / fejlesszék a tanulók zenei képességét. A zenei hallás fejlesztése során tegyék érzékennyé az idő, hangmagasság, dinamika és hangszín megkülönböztetésére mind a befogadásban, mind a megtervezett reprodukálásban. A művészeti iskola adjon rendszerezett zenei ismereteket. Legyen célja az alapfokot meghaladó zenei – írás – olvasás készségének megalapozása és kifejlesztése. Vezesse rá a tanulóit a zene logikájára, formai összefüggéseire; tegye képessé őket ezen ismeretek gyakorlati felhasználására. Fejlessze a zenei karakterek iránti érzékenységüket. Bontakoztassa ki zenei fantáziájukat, adjon teret kreatív megnyilatkozásuknak, adjon lehetőséget az improvizáció készség fejlődésének. Nevelje rendszeres, céltudatos munkára, igényes, hatékony gyakorlásra tanulóit. Ismertesse meg tanulóit a zenei stílusok sajátosságaival, népünk zenéjével, a zeneirodalom kimagasló egyéniségeinek műveivel, a zenei szakkifejezések jelentésével. Legyen feladata a kortárs zene befogadására való nevelés. Ismertesse meg tanulóival a közös muzsikálás örömeit. Az intézmény feladata a tehetséggondozás, a szakirányú továbbtanulást választók megfelelő képzése. A művészeti iskola neveljen az értékes zene szeretetére, ösztönözze tanulóit hangversenyek látogatására, a rádió és televízió zenei műsorainak és egyéb hangfelvételek meghallgatására. Ismertesse meg a zene kapcsolatát a társművészekkel. Szorgalmazza a kapcsolatot egyéb művészet-oktatási intézményekkel. Biztosítson fellépési lehetőségeket más intézmények kulturális rendezvényein.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI Iskolánk legfontosabb alapelvei a minőség- és személyiségközpontú tehetséggondozás, tanulóink értelmi és érzelmi intelligenciájának, művészeti kifejező képességének kibontakoztatása és fejlesztése odafigyelő, oldott légkör megteremtésével. A tananyag követelményei a tanuló életkori fejlődési jellemzőihez igazodnak, feldolgozása gyermekközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával történik. Önálló gondolkodásra, problémamegoldásra, cselekvésre, alkotásra, közösségben történő tevékenységre, nyitottságra, a különböző kultúrák értékeinek megismerésére, elfogadására ösztönöz.

AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI Az alapelvekben megfogalmazott hitvallást a nevelő-oktató munka céljai támasztják alá, amelyek a művészetoktatás egészére vonatkoznak: - minőségközpontú szemlélet elérése, melyet önfejlesztés, önművelés, önértékelés által ill. a tudásszerzésre való igény kialakításával kívánunk megvalósítani

89

a hatékony tehetséggondozás megőrzése érdekében problémafelismerő-megoldó, személyre szabott fejlesztés megvalósítása a tanulók, szülők igényeinek figyelembevételével Alapvető célunk, hogy a művészeti iskolából kikerülve valamennyi tanuló aktív részese legyen, akár mint értő befogadója, akár mint aktív szereplője a művészetek világának. -

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A célok elérésének érdekében az intézmény feladatai: - a feladatok megoldását elősegítő taneszközök biztosítása - rendszeres értékelés - tehetséggondozó, kreativitásfejlesztő módszerek alkalmazása A célok, feladatok megvalósítása alaptevékenységünk, a különböző művészeti tantárgyak oktatására alapul. A nevelő-oktató munka eszközei a megfelelő, követhető minta, példa felmutatása egyéni utak bejárásának lehetőségével. Ezt segítik elő a különböző ösztönző módszerek, úgymint megerősítés, biztatás, dicséret, színpadi bemutatkozás lehetőségének biztosítása.

AZ EGYES MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE Az egyes tantárgyak cél- és feladatrendszerét a helyi tanterv tartalmazza.

A

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KAPCSOLATOS FELADATOK

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL

Iskolánkba általában egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek tanulóink. Ezt azért tartjuk fontosnak, mivel a művészetek iránt nyitott gyerekek könnyebben, örömmel fogadják be és sajátítják el a tananyagot, amit a tanórák oldottabb, harmonikus légköre is elősegít. A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek az iskola által oktatott művészeti ágakban megjelennek. Iskolánk művészi nevelése megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, amelyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladataink: • Az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése; • Az alkotókészség fejlesztése; • A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása;

90

A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink: • Az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása; • A közösség hagyományainak megismertetése; • A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása; A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése. A két terület fejlesztését egységben látjuk. A nevelésben nem választható szét az egyéni személyiségfejlesztés, ezért a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok is ezt a szemléletet tükrözik. A művészeti nevelés egyéni és csoportos munkát tételez fel. A csoportban azonban önálló egyéniségek személyiségfejlesztése folyik. Célunk az, hogy az önálló személyiségüket megtartva közösséggé formáljuk a kezdeti heterogén csoportokat.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az alapfokú művészeti iskola egyik legfontosabb feladata a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. Éppen ezért az iskola egész nevelési-oktatási programja a tehetséggondozás célját szolgálja. A különösen tehetséges tanulók az egyes csoportok produkcióiban központi szerepet kapnak, ezzel a csoport számára is erős motiváció alakulhat ki tehetségük még jobb alkalmazására. A szakirányú továbbtanuláshoz a felkészítést az iskola természetesen biztosítja. Ahhoz, hogy a tanuló az adott művészeti ág területén minél nagyobb tudást birtokoljon, szükséges a rendszeres részvétel különböző művészeti rendezvényeken, kiállításokon, fesztiválokon, versenyeken, bemutatókon. Ösztönözni kell a tanulókat a rendezvényeken való részvételre, és lehetőséget kell nyújtani számukra a megyei és országos szintű bemutatókon történő megjelenésre. Számos fellépési lehetőséget nyújtunk diákjaink számára a saját szervezésű és a befogadó intézményekkel közösen lebonyolított rendezvényeken egyaránt, külön figyelemmel a művészeti pályára készülő tehetséges tanulókra. Megpróbálunk nem elveszíteni egyetlen tanulót sem, mivel differenciáltan foglalkozunk a nagyon és a kevésbé tehetséges gyerekkel. Az erősen motivált, de kevésbé tehetséges gyermeknek igyekszünk megtalálni feladatát, különböző célfeladatok kijelölésével. A tanórán kívüli programok meghatározásakor is képességek kibontakoztatását és a felzárkóztatást segítő programok kapják a fő hangsúlyt. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A tanulókkal kapcsolatos feladatok: • Szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi kirándulások); • A tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe; • A tanulói véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk stb.) A szülők folyamatos tájékoztatása elengedhetetlen a sikeres munka érdekében. Erre koncertjeinken, bemutatóinkon kívül fogadóóráinkon, szülői értekezleteken van lehetőség a folyamatos írásbeli tájékoztatás mellett. A hiányzásokról jogszabályban meghatározott módon értesítjük a szülőket.

91

Az együttműködés fejlesztésének lehetőségeképp közös szabadidős tevékenységeket, hangverseny és színházlátogatásokat szervezünk.

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészeti oktatás követelményei és tantervi programjai keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítse fel.

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmónia szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás A zenei pályát választón növendékek felkészítése a szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára. hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

92

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje • • • • • •

Hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), A zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, A tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, A kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangtszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol.ped.) A kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, A tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes • Természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére,

ZONGORA Főtárgy: tanszakok: zongora Kötelező tárgy: szolfézs Választható tárgy: kamarazene, kórus A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések „A” és „B” tagozat A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc „B” tagozaton minimum 2x45 perc Kötelező tárgy: szolfézs: minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig

93

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc

A ZONGORATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a növendékekkel • a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, • a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, • a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki • a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, • megfelelő kéztartást, • független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, • rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), • az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), • a differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a növendéket arra, hogy • tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, • tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, • tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (pl. prolongációs, tompító), • a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, • a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a növendék • muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, • zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, • metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, • kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, • hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. 94

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), – a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, – a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, – egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, – tudatos, önálló gyakorlásra, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) használni, – a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, – a zenei karakterek megvalósítására, – a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), – életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék – biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, – adottságainak megfelelő zenei memóriával, – képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje – a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, Legyen képes – a kottában előforduló jelek, zenei műszavak és a hangszerre vonatkozó speciális utasítások (pl. una corda, prol. ped.), értelmezésére és használatára – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseinek használatára – tudatos, önálló gyakorlásra – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, Rendelkezzék – biztos zenei memóriával és technikai tudással Művészeti alapvizsga követelmények A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll

95

A vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5-10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab: – Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel; J. S. Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók (EMB 6912) C, a, F nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, variáció; 15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, (Universal) E Hob. XVI/13, (EMB 3658 kötetben) D Hob. XVI/14, (Universal) Mozart: 6 bécsi szonatina (EMB 2395), Beethoven: Szonatinák (EMB 8648), Grazioli: G-dúr Szonáta nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Fantáziatánc (Peters), Chopin: Keringők (EMB 6787) a, h, nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V. 128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok (EMB 8377, EMB 8378, EMB 8379) nehézségi szintjén. A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés,

96

– – – – – – –

artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje – hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...), – a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes – technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, – a zongorapedálok tudatos használatára, – a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék – olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, – az együttzenélés igényével. – megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, – biztos memóriával, koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére. A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 erc A vizsga tartalma „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti:

97

Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén. – Klasszikus szonáta-tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Egy barokk mű; többszólamú szerkesztésben írt darab vagy szvit-tétel; J. S. Bach: h-moll háromszólamú invenció (EMB 6913), Francia szvit (EMB 7190) Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén. – Egy klasszikus szonáta-tétel; Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19 (Peters), Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 (EMB 3996 kötetben, EMB 3997 kötetben, Peters kötetben) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Liszt-Zempléni: Etűd (EMB 766) 2 a, Liszt: Consolation (EMB 12697) Desz nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Szonatina (EMB 117), Mikrokozmosz VI (EMB 130) Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque (EMB 6029) E nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE Zongora • megfelelés az előírt követelményeknek • technikai felkészültség • helyes test- és kéztartás • hangminőség, billentés • pedálhasználat • hangszerkezelés • artikulációk és díszítések alkalmazása • helyes ritmus és tempó • előadásmód • a zenei stílus és az előírások megvalósítása • memória • alkalmazkodóképesség, állóképesség A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Jó minőségű zongora vagy pianínó. 2 darab változtatható magasságú zongoraszék, 2 darab különböző magasságú zsámoly. Metronóm.

98

1. sz. Melléklet

A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

1. Vizsgatárgyak részei: Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Környezetismeret Természetismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Ének-zene Technika Hon- és népismeret

Írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

írásbeli írásbeli

Szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

Gyakorlati

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli

gyakorlati gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli

A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 0 - 29 %→elégtelen 30 - 49 %→elégséges 50 - 69 %→közepes 70 - 84 %→jó 85 - 100%→jeles A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít. • • • • •

Jogorvoslati lehetőség Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó részeiben található.

99

2. A vizsgatárgyak részei és követelményei. A továbbhaladás feltételei 2. 1. Magyar nyelv és irodalom 2. osztály: Összefüggő mondatokat alkosson. Számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismert szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Emelje ki az olvasottak lényegét. Kevés hibával másoljon írott és nyomtatott mondatokat. Írása legyen rendezett. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. 3. osztály: Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. A memoritereket szöveghűen mondja el. Egy témáról 6–8 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkája rendezett, olvasható legyen. 4. osztály: Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. A memoritereket szöveghűen mondja el. Egy témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje fel az alsó tagozaton tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkája rendezett, olvasható legyen. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. 5. osztály: A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben.

100

A helyesírási alapelvek felismerése egyszerűbb esetekben. Betűrend, hangok jellemzése, csoportosítása.

6. osztály: A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Az alapszófajok felismerése, fontosabb helyesírási kérdései. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Irodalom: verstani ismeretek, verselési formák, lírai műfajok. Jellemzés formái Nyelvtan. Szófajok rendszerezése, felismerése, igeragozás. Főnevek tulajdonnevek helyesírása. Névmások felismerése.

7. osztály: Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. Nyelvtan: Mondatrészek megnevezése, szintagmák felismerése, MONDATELEMZÉS! Irodalom: Epikai művek jellegzetességei, önálló műelemzés.

101

8. osztály: A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Nyelvtan: Összetett mondat fajtái, felismerésük. Irodalom: Önálló verselemzés. Költői kifejező eszközök felismerése.

2.2. Történelem 5. osztály:

Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína, India Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése) Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliaifélsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 753 (Róma alapítása a monda szerint) Kr. e. 5. század (görög-perzsa háborúk, a marathóni csata), Kr. e. 510.(Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 313 (szabad vallásgyakorlat) Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása, az ókor vége).

102

Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Justinianus, Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed „futása”arab időszámítás kezdete), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), XV. század (könyvnyomtatás). Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit. Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 899-970 (kalandozások) 997– (1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása). 6. osztály: Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly (Róbert), I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1312 (rozgonyi csata) 1335 (visegrádi királytalálkozó I. Károly), 1351 (Aranybulla megújítása I. Lajos, 1444 (várnai csata I. Ulászló halála), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1514 (Dózsa-féle parasztháború), 1526 (a mohácsi vereség). Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington, I. Péter Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz felfedezi Amerikát), 1517 (Luther vitára bocsátja tanait, reformáció kezdete), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat). Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia). Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény. Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József. Topográfia: Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad.

103

Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése). 7. osztály: Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Személyek: (I. Vilmos császár), III. Napóleon, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx, Lenin Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál, Vöröskereszt létrejötte), 1861 (Olasz egység) 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte) Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). Fogalmak: villámháború, állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Szentpétervár, Oroszország.

Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvények. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október 30-31 (az őszirózsás forradalom), 1919. március 21 (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március 1. (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianoni békeszerződés aláírása), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés), 1938 (I. zsidótörvény), 1939 (II. zsidótörvény) Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima, Teherán, Potsdam Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), 1943 (Teheránkonferencia), 1943. január 12. (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945.

104

április 4.(a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. augusztus 6. 9. Hirosima, Nagaszaki - atombomba bevetése, 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).

8. osztály: Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, világgazdaság, szuperhatalom, kétpólusú világ, Személyek: Truman, Roosevelt, Sztálin, Marshall, Hruscsov, Gandhi Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet, India, Évszámok: 1945 (ENSZ létrejötte), 1946 (a párizsi békekonferencia megnyitása), 1947 (a párizsi békeszerződések aláírása, India függetlenné válása), 1948 (Izrael-önálló zsidó álla), 1949 (a NATO megalakulása, Németország kettészakadása: NSZK, NDK), 1953 (Sztálin halála, kelet-berlini munkásfelkelés), 1955 (a Varsói Szerződés, osztrák államszerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása) Fogalmak: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdálkodás, kollektivizálás, szövetkezetesítés, (tömeg) propaganda Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János. Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy. Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint bevezetése), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom Pesten), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete). Fogalmak: tervgazdálkodás, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia, globalizáció, fogyasztói társadalom, népességrobbanás Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál. Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1975 helsinki értekezlet, 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása). Fogalmak: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék. Személyek: Kádár János. Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek. Évszámok: 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása). Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Topográfia: az EU tagállamai. Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).

105

Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam. Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland). Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett). Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam. Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland). Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett). Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség. Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció. Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla. Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg. Nyilvánosság. Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média. Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal. 2. 3. Idegen nyelv

2. 3. 1. Angol 3. osztály Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 4. osztály: Megért egyszerű ismerős kérdéseket, válaszol ezekre. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról. Minta alapján egyszerű párbeszédet folytat. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol. Minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 5. osztály: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat. Egyszerű nyelvi

106

eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. 6. osztály: A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. 7. osztály: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. 8. osztály: A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

2. 3. 2. német 3. osztály

Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 4. osztály:

Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

107

Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; Ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Helyesen lemásol ismert szavakat. Felismeri a tanult szavak írott alakját. 5. osztály: Ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. 6. osztály Utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. Az alaptantervi követelmények célul tűzték ki, hogy a tanulók a 6. osztály végére érjék el az A1szintet. 7. osztály: Megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; eseményt mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; beszélgetést kezdeményez, befejez. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.

108

Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt, közvetítő szöveget ír. 8. osztály: Utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét, megérti; Ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből, kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; megértési probléma esetén segítséget kér; egyszerű párbeszédben részt vesz. Ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt, megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét, megérti. Egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

2. 4. Matematika

2. osztály: Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete. Római számok írása, olvasása (I, V, X) Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között.

109

3. osztály: Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 1000-es számkörben. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egyjegyű, számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Négyzet, téglalap létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának ismerete. Táblázat adatainak értelmezése. 4. osztály: Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc.

Átváltások szomszédos mértékegységek között. Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának ismerete. Kocka, téglatest, felismerése, jellemzői. Gömb felismerése. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria felismerése. Négyzet, téglalap kerülete. Adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. 5. osztály: Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem kiválasztása. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Eredmények ellenőrzése. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság,

110

terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján. Az egyenes arányosság grafikonja. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz. Párhuzamosság, merőlegesség. A távolság szemléletes fogalma. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Sokszögek kerülete. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása. Átlagszámítás néhány adat esetén. 6. osztály: Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem kiválasztása. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Igaz és hamis állítások. Eredmények ellenőrzése. Egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Közönséges tört fogalma. Tizedes tört fogalma. Törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. A számok reciprokának fogalma. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság. A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül. Egyszerű százalékszámítási feladatok arányos következtetéssel. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján. Egyszerű grafikonok értelmezése. Az egyenes arányosság grafikonja. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése. Szögfajták. Szögmásolás, szögfelezés. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. Négyszögek megismerése. Négyszögek szerkesztése, egyszerűbb esetekben. A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek. Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével. 7. osztály: Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Szöveges feladatok megoldása. Sorba rendezés, kiválasztás. Racionális számok. Műveletek racionális számkörben,

írásban és számológéppel. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. Műveletek hatványokkal. 10 egész kitevőjű hatványai. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.

Oszthatósági szabályok. Arány, aránypár, arányos osztás. Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Zárójel felbontása, összevonás. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyenes arányosság grafikus képe. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése. Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A háromszögek magassága, magasságvonala,

111

magasságpontja. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. Középpontos tükrözés. Eltolás, a vektor fogalma. Párhuzamos szárú szögek.

Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Számtani közép kiszámítása. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. 8. osztály: Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Példák nem racionális számra. Műveletek racionális számkörben, írásban és számológéppel. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. 10 egész kitevőjű hatványai. A négyzetgyök fogalma. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Oszthatósági szabályok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Hozzárendelések megjelenítése. Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése. Egyszerű sorozatok vizsgálata. Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A háromszögek magassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének kiszámítása. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz, paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Párhuzamos szárú szögek. A háromszögek egybevágóságának esetei. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Pitagorasz tétele. Kicsinyítés és nagyítás. Adatok gyűjtése, rendszerezése. Számtani közép kiszámítása. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma.

2. 5 Fizika 7. osztály:

A tanulói kísérleti munka szabályai. Veszélyforrások. Hogyan kell használni a különböző mérőeszközöket? Mire kell figyelni a leolvasásnál? Mérőeszközök használata. A mért mennyiségek mértékegységei. Megfigyelés, mérés, mértékegység, tömeg, térfogat. Ismeretek: A sebesség. Mozgás grafikus ábrázolása. A sebesség SI-mértékegysége. A tehetetlenség törvénye. Egyes anyagok sűrűségének kikeresése táblázatból és a sűrűség értelmezése. Az erő. Az erő mértékegysége: (1 N). Az erő mérése. Az erő vektormennyiség, nagysága és iránya jellemzi. A súrlódási erő mérése rugós erőmérővel, tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. 112

Súlytalanság. Munka, a munka mértékegysége. A fizikai munkavégzés az erő és az irányába eső elmozdulás szorzataként határozható meg. Különbségtétel a munka fizikai fogalma és köznapi fogalma között. A testen végzett munka eredményeként változik a test energiája, az energia és a munka mértékegysége megegyezik. Az egyszerű gépek. Erő, gravitációs erő, súrlódási erő, hatás-ellenhatás. Munka, teljesítmény, forgatónyomaték. Hol előnyös, fontos, hogy a nyomás nagy legyen? Hol előnyös a nyomás csökkentése? A nyomás fogalmának értelmezése és kiszámítása egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Folyadékoszlop nyomása. Hidraulikus emelő, fék. Pascal törvényének ismerete. Nyomás gázokban, légnyomás. A folyadékban (gázban) a testekre felhajtóerő hat. Arkhimédész törvénye. Arkhimédész törvényének kísérleti igazolása. A sűrűség meghatározó szerepének megértése Néhány nyomáskülönbség elvén működő eszköz megismerése, működésük bemutatása. A hang keletkezése, terjedése, energiája. A hang terjedése energia terjedésével jár együtt. A hőmérséklet és mérése. A víz fagyás- és forráspontja. A Celsiusskála jellemzői, a viszonyítási hőmérsékletek ismerete. Hőmérőtípusok: A legfontosabb hőmérőtípusok. A hőmérséklet-kiegyenlítődés. A hőmennyiség (energia) kvalitatív fogalma, mint a melegítő hatás mértéke. Halmazállapotok és halmazállapot-változások. A különböző halmazállapotok és azok legfontosabb jellemzőinek megismerése. Annak tudása, hogy mely átalakulásoknál van szükség energiaközlésre (melegítésre), melyek esetén energia elvonására (hűtésre). Hőtan és táplálkozás: az életműködéshez szükséges energiát a táplálék biztosítja. Hőtágulás és gyakorlati szerepe. Hősugárzás. Hőáramlás szerepe, hőszigetelés. A hőszigetelés és az ezzel kapcsolatban lévő energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Energiafajták és egymásba alakulásuk. Jelenségek. Az energia formái: belső energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugóenergia, kémiai energia, a táplálék energiája. Energiaátalakulások, energiafajták: vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia, fosszilis energiahordozók. Napenergia megjelenése a földi energiahordozókban. Az energiatakarékosság szükségszerűségének megértése, az alapvető energiaforrások megismerése. 8. osztály: Mágnesek, mágneses kölcsönhatás. Földmágnesség és iránytű. Elektrosztatikus jelenségek. Kétféle elektromosan töltött állapot létezik. A feszültség fogalmának hozzákapcsolása az elektromos töltések szétválasztására fordított munka . A feszültség mérése elektromos áramkörben mérőműszerrel. Áramerősség mérése (műszer kapcsolása, leolvasása, méréshatárának beállítása). Az áram erőssége, az áramerősség mértékegysége. Az ellenállás mértékegysége (1 Ω). Ohm törvénye. Mérések és számítások végzése egyszerű áramkörök esetén. Az áram mágneses hatása. Az elektromos energia használata. Az áram hőhatását meghatározó arányosságok és az azt kifejező matematikai összefüggés. Az elektromos energia „előállítása”, szállítása. Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok alapvető vázszerkezetének (generátor, távvezeték, transzformálás, fogyasztók) bemutatása. A fény terjedése és a képalkotás. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényvisszaverődés és a fénytörés: a fény az új közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik; a leírásuknál használt fizikai mennyiségek (beesési szög, visszaverődési szög, törési szög rajzolása). Hétköznapi optikai eszközök képalkotása. Valódi és látszólagos kép. Síktükör, homorú és domború tükör, szóró- és gyűjtőlencse. Fókusz. Tükrök esetén a kép keletkezésének értelmezése egyszerű sugármeneti rajzzal. A szem képalkotása. Az emberi szem, mint optikai lencse működésének megértése. Elsődleges és másodlagos fényforrások. Fénykibocsátó folyamatok a természetben. Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése, gyakorlati felismerésük. Az égbolt természetes fényforrásai. Az égi objektumok csoportosítása aszerint, hogy elsődleges (a csillagok, köztük a Nap) vagy

113

másodlagos fényforrások (a bolygók és a holdak csak visszaverik a Nap fényét). A Naprendszer szerkezetének megismerése; a Nap egy a sok csillag közül. Az infravörös és az UV-sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásainak, veszélyeinek, gyakorlati alkalmazásainak megismerése a technikában és a gyógyászatban. 2. 6 Biológia

2. 6. 1. Környezetismeret 2. osztály:

A tanuló legyen képes a közvetlen környezetében önállóan megfigyeléseket végezni, a tapasztalatait tudja tanítói kérdések segítségével elmondani szóban, és rögzíteni írásban, rajzban. A tanult jelenségeket, élőlényeket ismerje fel, nevezze meg. Megadott szempontok alapján tudjon csoportosításokat végezni. Tudjon méréseket végezni, használja helyesen a megtanult mértékegységeket. Sorolja fel helyes sorrendben a napszakokat, a napokat, a hónapokat és az évszakokat. Ismerje az évszakok időjárását, a természet évszakos változását. Használja helyesen a tárgy és anyag fogalmát, ismerje környezete legfontosabb anyagfajtáit, azok halmazállapotát. Ismerje az anyagok érzékelhetõ tulajdonságait. Használja helyesen a helyzetet és helyet meghatározó fogalmakat (előtte, mögötte, mellette, felette, alatta, közötte). Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni. Tudja egy tanult élőlény jellemző jegyeit felsorolni. Ismerje testének részeit és a helyes test és fogápolást. Tudjon tájékozódni a testén. Ismerje lakóhelyének fõbb jellegzetességeit és legalább egy hagyományát. Nevezze meg az otthona és az iskola között levő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat. Ismerje a biztonságos közlekedés szabályait. Tudjon bemutatkozni, idegent a lakóhelyén útbaigazítani. 3. osztály: Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában. 4. osztály: Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az 114

életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában. Természetismeret 5. osztály:

Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudják felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjanak ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából, Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. Csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudják megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értsék azok változásait. Jellemezzék az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerjék az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezzék éghajlatunkat. Ismerjék az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei. 6. osztály: Tudjon a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetük néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.

115

Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét, a fenntartható gazdaság feltételeit. Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei. 2.6.2. Biológia

7. osztály: Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, el-sivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős. Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fenntartható fejlődés. Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis. Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály. A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

116

Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. osztály: Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás. Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület. Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás. Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer. Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, nemi identitás, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés. Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

2.7 Kémia

117

7. osztály: Balesetvédelmi szabály, veszélyességi jelölés, laboratóriumi eszköz, kísérlet. Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet. Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só. Kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék. Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH, sav, lúg, közömbösítés. A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. 8. osztály: Szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje, dohányzás, alkoholizmus, drog. H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, ásvány, érc, levegőszennyezés, vízszennyezés. Vas- és acélötvözet, alumínium, üveg, papír, energia, fosszilis energia, földgáz, kőolaj, szén, biomassza, mész, körfolyamat, kristályvíz.

118

Vízkőoldó, zsíroldó, fertőtlenítő- és fehérítőszer, mosószer, vízkeménység, csomagolóanyag, műanyag, szelektív gyűjtés, nemesfém, permetezőszer, műtrágya, várakozási idő, adagolás, szárazelem, akkumulátor. A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. 2.8 Földrajz 7. osztály: Vízszintes és függőleges földrajzi övezetesség, földrajzi övezet és öv. Szélrendszer (passzát, nyugatias, sarki); éghajlat (egyenlítői, szavanna-, forró övezeti sivatagi, mediterrán, óceáni, tajga); éghajlat- és vízválasztó hegység; vízjárás. Sivatagi váztalaj, szürke erdei talaj. Elsivatagosodás, hóhatár, gleccser. Vízenergia, napenergia. Tipikus táj (esőerdő-, szavanna- és tajgavidék, sivatag, mediterrán és magashegységi táj). Gazdálkodás (erdő-, vegyes szántóföldi és legelőváltó gazdálkodás). Gazdasági ágazat és ág, gazdasági szerkezet. Kereskedelem, vám. Pénz, kiadás, bevétel, kölcsön, megtakarítás. Valuta, árfolyam. Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Hurrikán, tornádó; vízesés, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, sivatagtípus. Emberfajta, bennszülött. Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, túllegeltetés, ökológiai

119

katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, gazdasági befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna). Afrikai- és Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Dél- és Keletafrikai- magasföld, Brazil-felföld, Mexikói-fennsík, Amazonas- és Kongó-medence, Szahara, Szudán; Mississippi- és Paraná-alföld, Préri, Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Száhel. Amerika részei. Vörös-tenger, Guineai- és Mexikói-öböl, Amazonas, Kongó, Mississippi, Nílus, Orinoco, Paraná; asszuáni Nagy-gát; Nagy-tavak, Panama-csatorna. Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Alexandria, Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Kairó, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington. 8. osztály: Vulkáni szigetív. Kontinentalitás, szélsőségesen szárazföldi terület, monszunvidék és monszunterület; mérsékelt övezeti sivatagi, forró és mérsékelt övezeti monszun éghajlat, tájfun, cunami, talajpusztulás. Népességrobbanás, világvallás, zarándokhely. Öntözéses gazdálkodás, zöld forradalom, technológi-aátvitel, csúcstechnológia, informatikai társadalom. Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japán-szigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Közép-szibériai-fennsík, Dél-kínaihegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugatszibériai-alföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Urál; Fekete-, Japánés Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Állandóan fagyos és tundraéghajlat, fahatár, belföldi jégtakaró, jéghegy, ózonréteg, korallzátony, jégsivatag. Világtenger; tengeráramlás; árapály-energia, túlhalászás, kutatóállomás. Őslakos, bevándorló. Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliaiősföld, Új-Guinea, Grönland, Hawaii; Murray. Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney. Északi-sarkvidék, Déli-sarkvidék (Antarktisz). Kaledóniai-, variszkuszi- és alpi hegységképződés; eljegesedés. Időjárási front. Öregedő társadalom; indo-európai nyelvcsalád; soknemzetiségű ország; uniós polgár, állampolgár; letelepedési engedély, munkavállalási engedély. Gazdasági és politikai integráció; euróövezet, Schengeni övezet. Európa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán. Fjord, moréna. Kikötőövezet, üdülőövezet, karsztvidék, tengeri bányászat, vízerőmű, földhőerőmű. Kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, parasztgazdaság, földbérleti rendszer, mezőgazdasági szövetkezet, munkamegosztás, vendégmunkás, munkaerő-vándorlás, időszakos idegenforgalom. Adriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandináv-félsziget, Izland, Kréta, Szicília. Balti-ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandinávhegység, Pireneusok, Dalmácia, Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög. Multikulturalizmus. Bányavidék, átalakuló ipari körzet, szélpark, savas ülepedés és eső, a környezet savanyodása.

120

Brit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Közép-angliai-iparvidék. Természetátalakítás, kultúrtáj. Katonai és politikai nagyhatalom, tervgazdálkodás, gazdasági körzet, nagyüzemi gazdálkodás, családi mezőgazdálkodás, energiagazdaság, hegyi turizmus. Alpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Cseh-medence, Keleteurópai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpi-mélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi út, Visztula, Volga. Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd. Földtani alapszerkezet, medencejelleg, szeszélyes időjárás és vízjárás, aszályveszély, árvízveszély, vízrendezés, vízkészlet, földcsuszamlás, kultúrpuszta, szikesedés; földhőenergia, biomassza. Vásárvonal, vásárváros, hídváros. Magyarság, nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikum, néprajzi csoport, néprajzi táj, nyelvsziget; székely, csángó. Kárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Őrvidék, Partium. Bécsimedence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. Hordalékkúpsíkság, löszvidék, árterület, szikes puszta, dombvidék, hegységközi medence, romhegység, tanúhegy, karsztosodás. Világörökségi védettség, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, történelmi emlékhely, a törvény erejénél fogva védett terület és érték, bioszféra-rezervátum, Ramsari terület, termék-eredetvédelem. Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendrei-sziget, Tihanyi-félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok. Fogyó társadalom, településhálózat, régió, euro-régió, tranzitország, menekültstátusz, termelői támogatási rendszer, kistermelő, vállalkozás, fogyasztói kosár, idegenforgalmi körzet, gyógyturizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, falusi turizmus, szolgáltatáskereskedelem, tudásipar, infopark. Magyarország megyei jogú városai. Balatonfüred, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hévíz, Kalocsa, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Mohács, Paks, Röszke, Siófok, Százhalombatta, Szentendre, Szentgotthárd, Tihany, Tiszaújváros, Visegrád, Visonta, Záhony

2.9 Testnevelés 2. osztály: Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a

121

legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energia befektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodnia Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete. 3. osztály: Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légző-gyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

122

A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Részben önállóan tervezett 2-4 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel-és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos védekezés ismerete. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Legalább 2 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 4. osztály:

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légző-gyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.

123

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel-és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 5. osztály: Rendgyakorlatok, szabad-, társas, szer- és kéziszer-gyakorlat, bemelegítés, levezetés, képességfejlesztés, erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képességek, erősítés, nyújtás, mobilizálás, prevenció, megelőzés, bio-mechanikailag helyes testtartás, relaxáció, fittség, edzettség, érzelem- és feszültségszabályozás, életmód, egészséges táplálkozás.

124

Védőtől való elszakadás, hosszú és rövid indulás, sarkazás, önpassz, fektetett dobás, emberfogásos védekezés, kétkezes mellső átadás, mini-kosárlabdázás, szabálykövető magatartás. Ütközés, testcsel, sáncolás, laza és szoros emberfogás, bedobás, szabaddobás, büntetődobás, üres helyre helyezkedés, fair play. Játékelemek, labdaátadás, labdaátvétel, labdahúzogatás, labdagörgetés, csüd, megelőző szerelés, dekázás, partdobás, kigurításkirúgás, kispályás labdarúgás, összjáték, aranycsapat. Állórajt, térdelőrajt, vágtafutás, tartós futás, váltófutás, egykezes alsó váltás, aerob állóképesség, futóiskolai gyakorlatok, irambeosztás, el- és felugrás, hajítás, lökés, edzettség. Tornászos testtartás, támlázás, tigrisbukfenc, kézenátfordulás, zsugorkanyarlati átugrás, guggoló átugrás, huszárugrás, alaplendület függésben, zsugorlefüggés, lefüggés, lebegőfüggés, összefüggő gyakorlat, segítségnyújtás, biztosítás, tornaverseny, pontozás. RG, hintajárás, keringőlépés, ridalépés, hármaslépés, olló, őzugrás, terpeszugrás, bicskaugrás, lépőforgás. Aerobik, fitnesz aerobik, aerob munkavégzés, támadólépés, kitörés, A-lépés, V-lépés, bokszlépés, mambó, csa-csa-csa. A választott aktivitásoknak megfelelő fogalmak. A közölt minta esetén: frizbi, korong, zóna, Spirit of Games, tájfutás, természetjárás, térképtípusok, egyenes korcsolyázás, alpesi síelés, rézsút siklás, hóeke, hóekeívelés, párhuzamos lendület, sportszerűség, sí-KRESZ. Dzsúdó, önvédelmi technika, eséstechnika, állásküzdelem, fogáskeresés, fogásbontás, földharc, fair play, agresszió, asszertivitás. 6. osztály: Rendgyakorlatok, szabad-, társas, szer- és kéziszer-gyakorlat, bemelegítés, levezetés, képességfejlesztés, erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képességek, erősítés, nyújtás, mobilizálás, prevenció, megelőzés, biomechanikailag helyes testtartás, relaxáció, fittség, edzettség, érzelem- és feszültségszabályozás, életmód, egészséges táplálkozás. Védőtől való elszakadás, hosszú és rövid indulás, sarkazás, önpassz, fektetett dobás, emberfogásos védekezés, kétkezes mellső átadás, mini-kosárlabdázás, szabálykövető magatartás. Ütközés, testcsel, sáncolás, laza és szoros emberfogás, bedobás, szabaddobás, büntetődobás, üres helyre helyezkedés, fair play. Játékelemek, labdaátadás, labdaátvétel, labdahúzogatás, labdagörgetés, csüd, megelőző szerelés, dekázás, partdobás, kigurításkirúgás, kispályás labdarúgás, összjáték, aranycsapat Állórajt, térdelőrajt, vágtafutás, tartós futás, váltófutás, egykezes alsó váltás, aerob állóképesség, futóiskolai gyakorlatok, irambeosztás, el- és felugrás, hajítás, lökés, edzettség. Tornászos testtartás, támlázás, tigrisbukfenc, kézenátfordulás, zsugorkanyarlati átugrás, guggoló átugrás, huszárugrás, alaplendület függésben, zsugorlefüggés, lefüggés, lebegőfüggés, összefüggő gyakorlat, segítségnyújtás, biztosítás, tornaverseny, pontozás. RG, hintajárás, keringőlépés, ridalépés, hármaslépés, olló, őzugrás, terpeszugrás, bicskaugrás, lépőforgás. Aerobik, fitnesz aerobik, aerob munkavégzés, támadólépés, kitörés, A-lépés, V-lépés, bokszlépés, mambó, csa-csa-csa. A választott aktivitásoknak megfelelő fogalmak. A közölt minta esetén: frizbi, korong, zóna, Spirit of Games, tájfutás, természetjárás, térképtípusok, egyenes korcsolyázás, alpesi síelés, rézsút siklás, hóeke, hóekeívelés, párhuzamos lendület, sportszerűség, sí-KRESZ. Dzsúdó, önvédelmi technika, eséstechnika, állásküzdelem, fogáskeresés, fogásbontás, földharc, fair play, agresszió, asszertivitás.

125

7. osztály: Ellenvonulás, gerinc-izomegyensúly, funkcionális gyakorlat, edzettség, egészségtudatos magatartás, autogén tréning, progresszív relaxáció, ellenjavallt gyakorlat, fizikai aktivitás, inaktivitás, intenzitás, terjedelem, időtartam, edzhetőség. „Félaktív”, aktív védő, dobócsel, indulócsel, önpassz, lepattanó labda, ráfordulás, befutás, páros lefutás, hármas-nyolcas, 1:1, 2:1, 3:2. elleni játék, létszámfölényes helyzet. Adogató, felső egyenes nyitás, egyenes leütés, feladás, sáncolás, támadási alapformák, ütés-sáncolás fedezése, 1:1, 2:2 elleni játék. Ütközések, sáncolás, résekre helyezkedés, esés-tompítás, önszöktetés, átlövés, bevetődéses-bedőléses lövés, ejtés, betörés, gyorsindítás, kitámadás, halászás, elzárás, lerohanás. Átadócsel, rúgócsel, labda toppolás, emberfogás, védőtől való elszakadás, üres helyre helyezkedés, egyből játék, partdobás, sportágspecifikus bemelegítés, deviancia. Váltózóna, egykezes váltás, magasugrás guruló technikával, hármas-ötös lépésritmus, vetés, ideg-izom kapcsolat, reagáló-gyorsaság, vágtagyorsaság, aktív és passzív mozgatórendszer, terhelési összetevő. Futólagos kézállás, repülő guruló átfordulás, csúsztatás, vetődés, guggolóátugrás, vándormászás, homorított leugrás, aszimmetrikus koreográfia, ugrókötél-gyakorlat, statikus és dinamikus egyensúlyérzékelés, statikus nyújtás, szenzitív életkori szakasz. A választott aktivitásoknak megfelelő fogalmak. A közölt minta esetén: előre- és hátrakorcsolyázás, koszorú; tenyeres adogatás, tenyeres kontraütés, fonák adogatás, fonák kontraütés, fonák droppütés, tenyeres droppütés, fonák nyesett adogatás, tenyeres nyesett adogatás, alapszerva, Nordic Walking, diagonál lépés, Turul, egészségvédő hatás, rekreáció. Felső egykezes kalapácsütés, egyenes ütés és köríves ütés, egyenes rúgás, fojtásfogás, leszorítás, nagy külső horogdobás (osoto gari), nagy csípődobás (ogoshi). 8. osztály: Ellenvonulás, gerinc-izomegyensúly, funkcionális gyakorlat, edzettség, egészségtudatos magatartás, autogén tréning, progresszív relaxáció, ellenjavallt gyakorlat, fizikai aktivitás, inaktivitás, intenzitás, terjedelem, időtartam, edzhetőség. „Félaktív”, aktív védő, dobócsel, indulócsel, önpassz, lepattanó labda, ráfordulás, befutás, páros lefutás, hármas-nyolcas, 1:1, 2:1, 3:2. elleni játék, létszámfölényes helyzet. Adogató, felső egyenes nyitás, egyenes leütés, feladás, sáncolás, támadási alapformák, ütés-sáncolás fedezése, 1:1, 2:2 elleni játék. Ütközések, sáncolás, résekre helyezkedés, esés-tompítás, önszöktetés, átlövés, bevetődéses-bedőléses lövés, ejtés, betörés, gyorsindítás, kitámadás, halászás, elzárás, lerohanás. Átadócsel, rúgócsel, labda toppolás, emberfogás, védőtől való elszakadás, üres helyre helyezkedés, egyből játék, partdobás, sportágspecifikus bemelegítés, deviancia. Váltózóna, egykezes váltás, magasugrás guruló technikával, hármas-ötös lépésritmus, vetés, ideg-izom kapcsolat, reagáló-gyorsaság, vágtagyorsaság, aktív és passzív mozgatórendszer, terhelési összetevő. Futólagos kézállás, repülő guruló átfordulás, csúsztatás, vetődés, guggolóátugrás, vándormászás, homorított leugrás, aszimmetrikus koreográfia, ugrókötél-gyakorlat, statikus és dinamikus egyensúlyérzékelés, statikus nyújtás, szenzitív életkori szakasz. A választott aktivitásoknak megfelelő fogalmak. A közölt minta esetén: előre- és hátrakorcsolyázás, koszorú; tenyeres adogatás, tenyeres kontraütés, fonák adogatás, fonák kontraütés, fonák droppütés, tenyeres droppütés, fonák nyesett adogatás, tenyeres nyesett adogatás, alapszerva, Nordic Walking, diagonál lépés, Turul, egészségvédő hatás, rekreáció. Felső egykezes kalapácsütés, egyenes ütés és köríves ütés, egyenes rúgás, fojtásfogás, leszorítás, nagy külső horogdobás (osoto gari), nagy csípődobás (ogoshi).

126

2.10 Ének–zene 2. osztály: A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat, rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. Képesek csendben zenét hallgatni. Ismereteket szereznek a hangszerekről. 3. osztály: A tanulók 20 dalt (20 népzene) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. 4. osztály:

A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. 127

A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik. 5. osztály: Régi és új stílusú népdal, gregorián ének, históriás ének, kuruc kori dal, Himnusz, Szózat, dal mint műfaj, duett, kórusmű, társas ének. Hatnyolcad, dúr, moll, tercmenet, zenei periódus, visszatérő forma, rondó, dallami variáció, szekvencia. 6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus, dúr és moll hangsor, vezetőhang, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, abszolút hangnevek (pontosítva), violin- és basszuskulcs, allegro, andante, mezzoforte, pianissimo. Hangköz, formai egység (dallamfordulat, dalforma, variációs forma, triós forma és rondó forma). Gregorián ének, reneszánsz tánc, madrigál, dal, daljáték, opera, menüett, szvit, concerto. 6. osztály: Régi és új stílusú népdal,Himnusz, Szózat, dal mint műfaj, duett, kórusmű, társas ének. Hatnyolcad, dúr, moll, tercmenet, zenei periódus, visszatérő forma, rondó, dallami variáció, szekvencia. 6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus, dúr és moll hangsor, vezetőhang, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, abszolút hangnevek (pontosítva), violin- és basszuskulcs, allegro, andante, mezzoforte, pianissimo. Hangköz, formai egység (dallamfordulat, dalforma, variációs forma, triós forma és rondó forma). Szerenád, divertimento, versenymű, szimfónia. 7. osztály: Társasdal, verbunkos dal, keserves, romantikus dal, táncnóta. Ritmusvariációk, augmentáció, diminúció, nemzeti opera. Kis és nagy szext, kis és nagy szeptim. Minden hangköz ismerete. Homofónia, polifónia, zenei impresszionizmus, műzene, népzenei feldolgozás, klasszikus zene, populáris zene. Trubadúr ének, madrigál, oratórium, kantáta, concerto grosso, vonósnégyes, versenymű, szimfonikus költemény; táncjáték, kamarazene, jazz, rock. 8. osztály: Társasdal, verbunkos dal, keserves, romantikus dal, táncnóta. Ritmusvariációk, augmentáció, diminúció. 20. századi zeneszerzők: Kodály, Bartók, Debussy Kis és nagy szext, kis és nagy szeptim.

128

Homofónia, polifónia, zenei impresszionizmus, műzene, népzenei feldolgozás, klasszikus zene, populáris zene. Trubadúr ének, madrigál, oratórium, kantáta, concerto grosso, vonósnégyes, versenymű, szimfonikus költemény; táncjáték, kamarazene, jazz, rock.

2.11 Informatika 2. osztály: A tanuló • legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. • ismerje meg egy rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon (tanári segítséggel) egyszerű ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. A készített munkáját el tudja menteni. • legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni.

3. évfolyam: A tanuló • ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. • ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon (tanári segítséggel) egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. A készített munkáját el tudja menteni. Az egérkezelés megtanulása. A kattintás és húzás gyakorlása. Rajzeszközök használata. Egyszerű ábrák készítése. Felirat készítése. • legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni. Legyen képes az algoritmus elemeiből a helyes sorrend felállítására néhány elem esetében. Vegyen részt irányítóként és irányítottként is az algoritmusjátékokban. Tudja a helyes irányokat. • ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségét és a legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. Llegyen képes segítséggel információt keresni a világhálón, ismerje a netikett alapjait.

4. évfolyam: A tanuló • ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, 129

• • • •

hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje a mindennapi életben leginkább elterjedt digitális eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit. ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. A készített munkáját el tudja menteni. legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni. ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségét és a legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. Legyen képes segítséggel információt keresni a világhálón, ismerje a netikett alapjait. Legyen képes egy kódolt üzenet olvasására, továbbítására. Legyen tisztában a kódolás menetével, az információk ilyen kezelésével. Jelek az iskolában. (csengő, jelentkezés, stb.) Kódolt információk (füstjelek, tűzjelek, dobjelek, zászlójelek). Régi idők jelei. Egyezményes jelek kitalálása és kipróbálása. Mi a szabály? Kódok a mindennapi életben, piktogramok, képírás. Az információkezelés általános sémájának megfelelő

információküldés (Forrás - Kódolás - Továbbítás - Dekódolás - hasznosítás). Kulcsfogalmak a 4. évfolyam végén: • Kommunikáció, jel, ikon, piktogram. Számítógép, képernyő (monitor), billentyűzet, egér, nyomtató, projektor, interaktív tábla, program, szoftver, fájl, mappa, hálózat, jelszó, multimédia, prezentáció. • Algoritmus, az információátvitel digitális eszközei, személyes adat, információ, email, internet, honlap, portál, link, keresőprogram, számítógép-függőség. Könyvtár, katalógus, olvasójegy, e-könyv

3-4. évfolyam értékelése: A tartalmi értékelés a kiadott feladat számítástechnikai végrehajtására irányuljon. Az elkészült rajz "szépsége" másodrendű. Lehetőség szerint néhány szépen sikerült rajzot nyomtassunk ki, és a tanteremben használjuk fel. Pozitív értékelést érdemel az egyéni ötlet, a többféle rajzi megoldás kipróbálása, ugyanakkor az már negatívum, ha a tanuló egyáltalán nem képes rajzot megvalósítani, mindig újabb és újabb munkába kezd, ám ezeket nem fejezi be. Előfordulhat, hogy néhány tanulónak az egér használata még mindig gondot jelent. Figyeljünk a balkezes gyerekekre. Az esetleges mozgáskoordinációs zavarok itt szembetűnően jelentkeznek - orvosi vagy pszichológusi ellenőrzés szükséges. Ilyen esetben különösen fontos, hogy a követelményeket a tanuló képességeihez igazodóan fogalmazzuk meg.

5. osztály: A tanuló • ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; 130

• • • • • • •

• •

legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret; ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait, tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni. Tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal; segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakterformázásokat. Ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket. Tudjon adatokat táblázatba rendezni. legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt. Ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit. A problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára. Legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni és a találatok értelmezésére;

6. osztály: A tanuló • ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; • ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; • segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; • tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; • tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni; • tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni; • ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakterés bekezdésformázásokat, ismerje az oldalbeállítás lehetőségeit. • használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; • ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; • legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt, ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit, a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. • képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; • legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára. Legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni és a találatok értelmezésére, legyen képes az interneten talált információk mentésére.

131

7. osztály: A tanuló • ismerjen meg különböző informatikai környezeteket; • ismerje és tudja használni egy operációs rendszer, valamint a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; • tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök főbb részegységeit; • ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; • önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. • tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; • tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; • tudjon bemutatót készíteni; • tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. • legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára. Legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni és a találatok értelmezésére, legyen képes az interneten talált információk mentésére.

8. osztály: A tanuló • ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen; • ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; • tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; • ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; • tudjon bemutatót készíteni. • lássa át a problémamegoldás folyamatát; • ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; • ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; • ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit;

2.12 Rajz és műalkotások elemzése 2.osztály: Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése.

132

Az alkotótevékenységnek megfelelően, rendeltetésszerűen és biztonságosan használja az anyagokat és eszközöket, a környezettudatosság szempontjainak figyelembevételével. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletének felismerése. Médiumok azonosítása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek felismerése. 3. osztály: Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. 4. osztály: Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés, kiegészítés, csonkítás. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. Kép- és hangrögzítő eszközök használatával rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés)ismerete. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása.

133

5. osztály: Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, képsík, képi és optikai helyzetviszonylat, takarás, pont, vonal, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, nagyság, kiegészítő szín, kevert szín, kontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus. Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, folyamat, fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, képkocka, tárgy-animáció, zootrop-szalag. Jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma. Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika. Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alátámasztás, térlefedés, oszlop, pillér, fal, gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola, térmodell, térkonstrukció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás, design. Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, formaredukció, díszítmény, motívum, formaritmus, környezettudatosság, társadalmi üzenet. 6. osztály: Tömörítés, kiemelés, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, variáció, színharmónia, színkontraszt, főszín, mellék/kiegészítő szín, komplementer, méretarány. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, képsík, képi és optikai helyzetviszonylat, takarás, pont, vonal, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, nagyság, kiegészítő szín, kevert szín, kontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus. Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, folyamat, fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, képkocka, tárgy-animáció Használati utasítás, jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma. Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika. Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alátámasztás, térlefedés, oszlop, pillér, fal, gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola, térmodell, térkonstrukció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás, design. Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, formaredukció, díszítmény, motívum, formaritmus, környezettudatosság, társadalmi üzenet. 7. osztály: Megjelenítés, vizuális átírás, stilizálás, kiemelés, kompozíció, színritmus, vonalritmus, formaritmus, felületek (textúra, faktúra), parafrázis, mozgásfázisok, fotókollázs, montázs, vetület, Monge vetület, horizont, nézőpont, tapasztalati távlattan, perspektíva.

134

Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, vetület, képsík, axonometria, egy iránypontos perspektíva, képzőművészeti műfaj, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, síkbeli és téri helyzetviszonylat, takarás, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, formatömeg, főszín, mellékszín, kevert szín, színkontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus, stíluskorszak, stílusirányzat, intermediális kifejezés/műfaj, kortárs művészet. Egyezményes jel, jelzés, saját jel, jelzés, jelrendszer, tér-idő változás, (grafikon), (diagram). Technikai kép, optikai játék (taumatróp, zootróp, fenakisztoszkóp), retinális utóképhatás, a mozgás illúziója, animáció A kép „működése”, közvetlen és közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, televízió, internet, gesztusnyelv, közlekedési tábla, térkép, plakát, képes , fotográfia, (techno)médium, infografika. Ismétlés, közelkép, képkivágás, tempó, kameramozgás, címrend, tipográfia, tördelés, illusztráció, képaláírás, link, banner. Tervezési folyamat, felmérés, funkció, gazdaságos anyaghasználat, alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás, műszaki jellegű ábrázolás, vonalfajta, környezettudatos magatartás, környezetvédelem. Építészeti elem, közösségi és személyes tér, alaprajztípus, osztatlan és osztott (vagy egyszerű és bővített) tér, fő-, oldal-, kereszthajó, apszis, dongaboltozat, keresztboltozat, oszloprend, masztaba, piramis, akropolisz, amfiteátrum, bazilika, palota, kúria, használati tárgy, dísztárgy, rituális tárgy, viselet, népi kultúra, néprajzi tájegység, kézművesség, ipari formatervezés, organikus építészet. 8. osztály: Megjelenítés, vizuális átírás, stilizálás, kiemelés, kompozíció, színritmus, vonalritmus, formaritmus, felületek (textúra, faktúra), parafrázis, mozgásfázisok, fotókollázs, montázs, vetület, Monge vetület, horizont, nézőpont, tapasztalati távlattan, perspektíva. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, vetület, képsík, axonometria, egy iránypontos perspektíva, képzőművészeti műfaj, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, síkbeli és téri helyzetviszonylat, takarás, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, formatömeg, főszín, mellékszín, kevert szín, színkontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus, stíluskorszak, stílusirányzat, intermediális kifejezés/műfaj, kortárs művészet. Képkivágás, nézet (gépállás, gépmozgás), beállítás, jelenet, expozíció, lezárás, konfliktus, fordulat, elbeszélő-szerkezeti alapséma, story-board. Montázs és gondolkodás, montázselv, tér-idő szervezés, (mozgóképi szerkesztés/montázs), leíró és szubjektív kép/nézőpont; lineáris-cselekményábrázoló és párhuzamos montázs. A kép „működése”, állókép és mozgókép különbözősége, közvetlen és közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, távközlés, televízió, internet, gesztusnyelv, képes forgatókönyv, mozgókép, (techno)médium.

Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, kettős természet, valóság. Montázs, szerkesztés, idő, tér, folyamatosság, ritmus, flashback.

Tervezési folyamat, felmérés, funkció, gazdaságos anyaghasználat, alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás, műszaki jellegű ábrázolás, vonalfajta, környezettudatos magatartás, környezetvédelem. Építészeti elem, közösségi és személyes tér, alaprajztípus, osztatlan és osztott (vagy egyszerű és bővített) tér, fő-, oldal-, kereszthajó, apszis, dongaboltozat, keresztboltozat, oszloprend, masztaba, piramis, akropolisz, amfiteátrum, bazilika, palota, kúria, használati tárgy, dísztárgy, rituális tárgy, viselet, népi kultúra, néprajzi tájegység, kézművesség, ipari formatervezés, organikus építészet.

135