FÜZESABONYI REMENYIK ZSIGMOND KÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Érvényessége: 2013-2017 Hatálybalépés: 2013
mb. igazgató
Mottó: "A gyerek nem az életnek tanul, hanem él" (Claparade)
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 8 1.
HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 8
1.1.
Az intézmény jogi státusa:................................................................................................................... 8
1.2.
Az intézmény meghatározása, legfontosabb adatai: .......................................................................... 8
1.3.
Az intézmény típusa: Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény .......................................................... 8
1.4.
Működési területe: .............................................................................................................................. 8
1.5.
AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MEGBÍZÁSI RENDJE ...................................................................................... 10
1.6.
A SZEMÉLYI FELTÉTELEKBEN REJLŐ ADOTTSÁGAINK: ....................................................................... 12
1.7.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS ................................................................................................ 13
2.
NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................... 16 2.1.
AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA ......................................................................................... 16
2.2.
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI ................ 16
2.3.
A kulcskompetenciák fejlesztése ....................................................................................................... 17
3.
SIKERKRITÉRIUMUNK .................................................................................................................. 28
4.
FELADATOK ................................................................................................................................. 28
5.
A CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI ............................................................................................. 29
6.
AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE ........................................................................................... 29 6.1.
Egymásra épülő képzések a Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában ........................................................................................................... 29
6.2.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................. 29
6.3.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................... 30
6.4.
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........ 30
6.5.
A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................... 30
6.6.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................. 31
6.7.
TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE ................................... 33
6.8.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................................... 34
7.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 36
Teleki Blanka Általános Iskola ........................................................................................................................ 38 Az iskola nevelési programja .......................................................................................................................... 38 8.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárása 38 8.1.
Nevelési alapelvek, hitvallás .............................................................................................................. 38
8.2.
Célja, feladatai .................................................................................................................................. 40
8.3.
Eszközei, eljárásai, módszerei............................................................................................................ 44
2
9.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................... 45
10.
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ............................................................... 47
11.
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ......................................................... 51
11.1.
CÉL ..................................................................................................................................................... 51
11.2.
FELADAT ............................................................................................................................................ 51
11.3.
MEGVALÓSÍTÁS ................................................................................................................................. 52
11.4.
FORMÁI ............................................................................................................................................. 52
12.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................. 54
12.1.
A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK ........................................ 54
12.2.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI.......................................... 57
12.3.
A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSEI FELADATI ............................................ 58
12.4.
A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI ...................................................... 59
13. feladatai
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök 61
13.1.
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI .................................................................................................. 61
13.2.
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK HELYI FELADATA .............................. 64
14.
A KEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ......... 66
14.1.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ............................................................................................... 66
14.2.
BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ ................. 72
14.3.
A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK ............... 74
14.4.
HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ................................................. 75
15. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE.............................................................................................................................. 79 16.
KAPCSOLATTARTÁSOK ................................................................................................................ 80
16.1.
IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE ............................................................. 80
16.2.
A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ..................................................................... 81
16.3.
A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE ......................................... 81
16.4.
SZÜLŐK ÉS NEVELŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................................................ 82
16.5.
DOKUMENTUMOK A KAPCSOLATTARTÁSBAN .................................................................................. 83
16.6.
KÜLSŐ KAPCSOLATAINK .................................................................................................................... 83
17.
TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, SZABÁLYOK ............................................................................ 85
18.
A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, VALAMINT ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...................... 85
18.1.
ÁLTALÁNOS ISKOLAI BEIRATKOZÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE ............................................................. 86
18.2.
A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ...................................................................................... 90
19.
TANTERVFELOSZTÁSUNK ............................................................................................................. 92
3
20.
ÓRASZÁMAINK 1 – 8. ÉVFOLYAM ................................................................................................ 93
20.1.
Tantárgyi struktúra és óraszámok ..................................................................................................... 93
20.2.
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. Évfolyamon ................................................... 93
20.3.
Időkeret iskolánkra vonatkozóan 1–4. Évfolyamon ........................................................................... 95
20.4.
Csoportbontásra fordított órakeret 1-4. Évfolyamon ........................................................................ 95
20.5.
Választható tanórák 1-4. Évfolyamon ............................................................................................... 95
20.6.
Egész napos iskolai osztályok, napközi otthonos csoportok 1-4. Évfolyamon ................................... 95
20.7.
Egyéb foglalkozásokra fordított időkeret 1-4. Évfolyamon: .............................................................. 96
20.8.
Szakköri foglalkozások 1-4. Évfolyamon............................................................................................ 96
20.9.
Tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és a btmn-el diagnosztizált tanulók számára tervezett időkeret 1-4. Évfolyamon ................................................ 96
21.
TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK ................................................................................... 97
21.1.
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. Évfolyamon ....................................................... 97
21.2.
Időkeret iskolánkra vonatkozóan 5-8. Évfolyamig: ........................................................................... 98
21.3.
Csoportbontásra fordított órakeret 5-8. Évfolyamon: ....................................................................... 98
21.4.
Választható tanórák 5-8. Évfolyamon: .............................................................................................. 99
21.5.
Tanulószoba5-8. Évfolyamon: ........................................................................................................... 99
21.6.
Egyéb foglalkozásokra fordított időkeret5-8. Évfolyamon: ............................................................... 99
21.7.
Szakköri foglalkozások 5-8. Évfolyamon: ........................................................................................ 100
21.8.
Tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és a btmn-el diagnosztizált tanulók számára tervezett időkeret 5-8. Évfolyamon: ............................................ 100
22. elvei
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának 102
23. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ......................................................................................................................................... 103 23.1.
Az 1-2. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................................. 103
23.2.
A 3-4. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................... 104
23.3.
Az 5-6. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................................. 104
23.4.
A 7-8. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................................... 105
24.
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ................................................................................................... 105
25.
A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ... 106
26.
SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK - INNOVÁCIÓK ................................................................... 107
26.1.
Projektoktatás ................................................................................................................................. 107
26.2.
KOOPERATÍV TANULÁS .................................................................................................................... 109
Kooperatív tanulásszervezés alapelvei ............................................................................................ 109
26.3.
Egyéb csoportmunkák ..................................................................................................................... 111
26.4.
MÓDSZEREINKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A MUNKÁNKBAN MÉG FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK ...... 111
4
27.
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................... 112
28.
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 113
28.1.
AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI ..................................................................................................................... 113
28.2.
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ...................................................................................................................... 114
28.3.
ÉRDEMJEGGYEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS ............................................................................................ 115
28.4.
ÍRÁSBELI BESZÁMOLTALÁS .............................................................................................................. 116
28.5.
A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS ............................................................................................................ 118
28.6.
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE:................................................................................................................. 119
28.7.
ÉRTÉKELÉS AZ 1 – 4. ÉVFOLYAMON................................................................................................. 119
28.8.
ÉRTÉKELÉS A 5 - 8. ÉVFOLYAMON ................................................................................................... 121
29.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI: ....................................................................... 122
29.1.
JUTALMAZÁS ................................................................................................................................... 122
29.2.
FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK: .......................................................................................................... 123
29.3.
AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI ..... 124
29.4.
AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI ....... 125
30. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI ..................................................................................................... 126 31.
CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................................... 127
32.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .... 128
33.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ................................................ 130
33.1.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI, TERÜLETEI ........................................................................... 130
33.2.
AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI, TERÜLETEI ........................................................................ 131
34.
AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ........................................ 132
Dormándi Általános Iskola Az iskola nevelési programja ....................................................... 134 Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................................ 134 35.
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............. 136
36.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 142
37.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 145
38.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................... 149
39.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 150
40.
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................... 151
41.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................... 152
41.1.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................................... 152
5
41.2.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program................................................. 155
41.3.
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ...................................... 156
41.4.
Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ............................................................................................. 156
41.5.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................................... 157
42.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................................ 158
43.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................. 158
44.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................................................... 160
44.1.
1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ................................................................................................ 160
44.2.
A vizsgaszabályzat hatálya .............................................................................................................. 163
44.3.
Az értékelés rendje .......................................................................................................................... 164
44.4.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................................... 166
44.5.
A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................................ 167
REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................... 192 1.
Jogszabályi háttér ........................................................................................................................... 192
2.
Az iskola rövid története ................................................................................................................ 192
3.
Az iskola nevelési programja .......................................................................................................... 193
4.
Készítsen fel a különböző társadalmi szerepekre .......................................................................... 196
5.
Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok: ...................... 198
6.
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 198
7.
Az iskola egészségnevelési programja ........................................................................................... 199
8.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 202
9.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................ 205
10.
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása ..................................................................... 208
11.
Környezeti nevelési program .......................................................................................................... 209
12.
A fogyasztóvédelmi nevelés programja ......................................................................................... 210
13.
A gyermekvédelmi felelős tanulókkal kapcsolatos feladatai ........................................................ 211
14.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje .............................................................................................................................................. 212
15.
A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók: ................................................................ 213
16.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................... 214
17.
Tanulmányok alatti vizsgák és felvételi vizsga .............................................................................. 215
18.
A vizsgatárgyak követelményrendszere ........................................................................................ 218
19.
Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola helyi tanterv .............................................. 256
20.
OKJ-s szakképzések: ........................................................................................................................ 273
Alapfokú Művészeti iskola ........................................................................................................................... 434 21.
Az iskola helye a településen, környezetében betöltött szerepe .................................................. 435
22.
A művészetoktatás létjogosultsága ............................................................................................... 435
6
23.
A zeneoktatás célja, feladata ......................................................................................................... 436
24.
A táncművészeti oktatás célja, feladata ........................................................................................ 437
25.
A képzőművészeti oktatás célja, feladata ..................................................................................... 440
26.
A nevelés-oktatás elvei ................................................................................................................... 441
27.
Amatőr és professzionális képzés, tehetséggondozás ................................................................... 442
28.
Személyi feltételek, a tantestület erőssége, felkészültsége .......................................................... 443
29.
Tárgyi feltételek, épület, hangszerellátottság, infrastruktúra ...................................................... 444
30.
Az iskola finanszírozása .................................................................................................................. 445
31.
Kiemelt célok ................................................................................................................................... 445
32.
A művészeti iskola oktató-nevelő munkája lebonyolításának irányelvei ..................................... 446
33.
A MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA .......................................................... 447
34.
ZENEMŰVÉSZETI ÁG ....................................................................................................................... 450
35.
TÁNCMŰVÉSZETI ÁG ....................................................................................................................... 458
36.
KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG ...................................................................................................... 465
37.
KOVÁCS MÓDSZER .......................................................................................................................... 471
38.
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ......................................................................................................................................................... 472
39.
. ÁLTALÁNOS MUNKAREND ............................................................................................................ 474
40.
A PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI .................................................................. 477
41.
ELLENŐRZÉS, SZAKTANÁCSADÁS .................................................................................................... 478
42.
ÉRDEKEGYEZTETÉS .......................................................................................................................... 479
43.
AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI.................................... 479
44.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ...................................................... 480
45.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 482
46.
ZÁRADÉK ......................................................................................................................................... 483
7
BEVEZETŐ A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola sajátosan szerveződött többcélú intézmény. Szakmailag önálló intézményegységei közül az alábbi egységek saját nevelés, illetve pedagógiai program alapján dolgoznak: Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolák Alapfokú Művészeti Iskola Erre tekintettel a jelen Pedagógiai Művelődési Program azon területekkel foglalkozik, amelyek a közös munka kereteit adják. 1.
HELYZETELEMZÉS
1.1. Az intézmény jogi státusa: A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú intézmény, egy jogi személy, melynek intézményei szakmai önállósággal rendelkeznek. 1.2. Az intézmény meghatározása, legfontosabb adatai: Az intézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 3390 Füzesabony, Ifjúság út 17. Telephelye: 3390 Füzesabony, Kossuth út 1-3. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 1.Tagintézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dormándi Tagiskolája Ügyviteli telephelye: 3374 Dormánd, Dózsa Gy. út 78. 2.Tagintézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Teleki Blanka Tagiskolája Ügyviteli telephelye: 3390 Füzesabony, Szabadság út 33. Alapító és fenntartó neve és székhelye: alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere alapító székhelye: 1051 Budapest, Akadémia utca 3. fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartó székhelye: 1051 Budapest, nádor utca 32. OM azonosító: 201081 1.3. Az intézmény típusa: Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény 1.4. Működési területe: Gimnázium: Füzesabony város vonzáskörzete Szakközépiskola: Heves megye Általános Iskolák: Füzesabony város, Dormánd község Dormándi Általános Iskola: Dormánd község 8
Alapfokú Művészeti Iskola: Füzesabony város és vonzáskörzete Köznevelési és egyéb feladata 3390 Füzesabony, Ifjúság út 17. gimnáziumi nevelés-oktatás: nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás –esti évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Szakképesítések 2013/2014.tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben Informatikai rendszergazda 5448104 XIII.Informatika Ügyviteli titkár 5434601 XXV.Ügyvitel iskola maximális létszáma. 435 fő 3374 Dormánd, Dózsa Gy.út 78. általános iskola nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma. 104 fő 3390 Füzesabony, Szabadság út 33. általános iskola nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma. 448 fő 3390 Füzesabony, Kossuth út 1-3. alapfokú művésztoktatás zeneművészeti ág táncművészeti ás képző-és iparművészeti ág iskola maximális létszáma:260 fő
9
A feladat ellátást biztosító vagyon: Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola Füzesabony, Ifjúság u. 17. szám alatt lévő 2284 hrsz. alatti ingatlan. Füzesabony, Szabadság út 33. szám alatt lévő 338 hrsz. alatti ingatlan. Alapfokú Művészeti Iskola: Füzesabony, Kossuth L. u. 1-3. szám alatt lévő 2241 hrsz. alatti ingatlan Dormándi Általános Iskola: Dormánd, Dózsa Gy. út 78. szám alatt lévő 65 hrsz.. alatti ingatlan. Az ideiglenes vagyonhasználati jogát a KLIK gyakorolja. A tárgyi eszközöket az Intézmény leltára tartalmazza. 1.5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MEGBÍZÁSI RENDJE Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás alapján a KLIK Füzesabonyi járás tankerületének javaslatára, a Város Önkormányzatának, a nevelőtestület egyetértésével az oktatási miniszter bízza meg határozott időre 5 éves idő tartamra.CXC.tv.68.§.(1.) Az 1999. évi törvénymódosítás a 48. §-ban az iskolai pedagógiai programot két nagy részre tagolja: Nevelési programra, Helyi tantervre A módosítás megtartotta a pedagógiai program főbb belső részegységeit, az továbbra is a két fő részből áll. Érintette viszont a nevelési program tartalmát, amelyből kikerült, és önálló dokumentumként jelenik meg az iskolában folyó ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszer. Új elemként kellett beépíteni az egészségnevelési és környezeti nevelési programot. Bővült a helyi tanterv tartalmi része is. Az iskolák az alábbi lehetőségek közül választhatnak: a NAT alapján maga készíti el a helyi tantervét a kiválasztott kerettanterv alapján maga készíti el a helyi tantervét az elkészült helyi tantervek közül választ és azt építi be a pedagógiai programjába közvetlenül a választott kerettantervet építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába E program mérce, amelyhez viszonyítva a fenntartó méri az iskola teljesítményét. Ez az alapja az elvárásoknak és a fejlesztési támogatásoknak. E dokumentumban tájékoztatjuk az iskola használóit (a szülőt és a tanulót) arról, hogy milyen iskolázást remélhet az, aki intézményünkbe iratkozik be. Egyben ez tájékoztatja a munkába álló pedagógust arról, hogy iskolánkban milyen irányultságú oktatás folyik. 1.5.1. Az intézmény társadalmi környezete Minden intézmény a hosszú távú programját valamilyen igény kielégítésére készíti. Meg kíván felelni bizonyos elvárásoknak, célrendszerét és tevékenységét ehhez kell, hogy alakítsa. Ezért fontos, hogy számba vegyük, mit vár el egy ilyen típusú intézménytől az azt használók tábora. Ehhez pontosan tudnunk kell, hogy milyen is ezen használók társadalmi, szociális, kulturális összetétele. A gyermek és tanulói összetétel részletes elemzését az általános iskola, zeneiskola és a gimnázium pedagógiai programjai tartalmazzák. 1.5.2. Adottságok, sajátosságok
10
Ebben az alfejezetben számba vesszük, hogy melyek azok az anyagi és szellemi, tartalmi lehetőségek és adottságok, amelyek az intézmény egyediségét, speciális voltát adják.. Azon területekről lesz tehát szó, amelyekkel minden egység az alapfeladatának ellátásán túl hozzájárul a rendszer működéséhez, miközben ő maga is élvezi a mások által felkínált lehetőségeket. Ezt tette és teszi a jövőben is lehetővé a nagyság ellenére is racionális és gazdaságos működést. 1.5.3. Eszközök, berendezések, terek Iskolai nevelés alapvető eszközrendszere a rendelkezésünkre áll. Az eszközjegyzék, amely tartalmazza a meglévő, a hiányzó eszközöket, illetve ezek ütemezett beszerzése az intézményegységek pedagógiai programjaiban található. Ezen túl az alábbi terek és lehetőségek segítik az oktató, nevelő, gondozó munkát: Sportegység - 44x24 méteres tornacsarnok, két részre osztható - konditerem - tornaterem (2) - kettő udvari pálya
11
1.6. A SZEMÉLYI FELTÉTELEKBEN REJLŐ ADOTTSÁGAINK: Munkakör
Létszám
Pedagógus
67 Technikai
Takarító
1
Rendszergazda Gazdasági, igazgatási ügyintézés Iskolatitkár
3
Egyéb
Összesen GYED/GYES Az intézményekben, a tagintézményekben a vezetési struktúra a kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is megmarad, hiszen a csak belső, nem az egységes irányítású intézmény egészét érintő szakmai kérdésekben célszerű a jól bevált gyakorlatot követni. A tagintézmények vezetésének tagjai: Általános iskola igazgatója BGR team vezetője munkaközösségek vezetői közalkalmazotti tanács elnöke a diákönkormányzatot patronáló pedagógus Az iskolavezetés, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak. Az iskolavezetés havonta egy alkalommal ülésezik. A vezetőség tagjai tájékoztatják a kisebb közösségeket a vezetői megbeszélésen történtekről, illetve a meghatározott feladatokról. Az Iskolák Igazgatói felelősek az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolják a ráruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Ők képviselik az Iskolákat. Igazgatói jogkörüket esetenként vagy ügyeinek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 1.6.1. Az Igazgató feladatkörébe tartozik: a nevelőtestületek vezetése 12
1.7.
a nevezőtestületek jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk és ellenőrzésük megszervezése a személyi és tárgyi feltételek megszervezése az Szülők Közösségével, az SZMK-val, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
A Közalkalmazotti Tanács a munkavállalók munkaügyi kapcsolatai keretében a közösséget megillető jogokat gyakorolja. A KT-nak központi felettes szerve nincs. Beszámolási kötelezettséggel a választóinak, a közalkalmazottaknak tartozik. Jogosítványait a Kjt. 16. §-a tartalmazza. Munkáját, tevékenységét az iskola Közalkalmazotti szabályzata alapján végzi. A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diákönkormányzat. Tanár segíti munkájukat, aki részt vesz az iskolavezetésben. Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai: A Közalkalmazotti Tanács, a DÖK felnőtt segítője, tagja az iskolavezetésnek. Az előbbiekben felsorolt jogaikat elsősorban az iskolavezetés havi rendszerességgel megtartott megbeszélésein gyakorolják. Rendkívüli esetben kezdeményezhetnek külön egyeztetéseket. A nevelőtestület a Nemzeti köznevelési törvényben és a Kjt-ben, SZMSZ-ben megfogalmazott jogosítványokat gyakorolja. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 25 %-a ezt írásban kéri. Szakmai munkaközösségek műveltségterületek alapján szerveződnek. Egy nevelő több munkaközösségnek is tagja lehet. Vezetőiket a munkaközösségi tagok véleménye alapján az intézményegység vezető bízza meg. A munkaközösség felelős az adott műveltségi terület helyi tantervének kiválasztásáért, vagy kidolgozásáért, a követelmények ellenőrzésének érvényesítéséért és a további feladatok meghatározásáért. A szülői érdekérvényesítés: A Remenyikben a Szülők Tanácsa, a Teleki Blanka Általános Iskolában a szülői érdekek érvényesítését a Szülői Munkaközösség, illetve annak választott vezetősége, a Szülők Választmánya látja el. A Dormándi Általános Iskolában a szülői érdekek érvényesítését a Szülői Munkaközösség, illetve annak választott vezetősége látja el. A szervezeteknek az iskolai életben való részvételét a törvény, illetve saját Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza. Az iskola nyilvánossági rendszere: Az osztályok, az iskola és a DÖK rendelkezik faliújsággal. A DÖK havonta, illetve szükség szerint ülésezik. A szülők tájékoztatását az évente 2, illetve 3 alkalommal tartandó szülői értekezletek és a havonta tartott fogadóórák szolgálják. A tájékoztatást segíti továbbá az iskolarádió működtetése, amely a Telekiben hetente 2-3 alkalommal 745 – 800 óráig és 940 – 1000 óra között sugároz műsort. Az iskola dolgozói közötti kommunikációt szolgálja a havi rendszerességgel megtartott vezetői megbeszélés és évi 3 alkalommal megtartott munkaközösségi foglalkozás.
13
Tervezett nevelőtestületi értekezletet évente három alkalommal tartunk. Az aktuális feladatok egységes értelmezése érdekében munkaértekezletet szükség szerint tartunk. A lakosság tájékoztatása érdekében kapcsolatot tartunk a városi televízióval. Nyilvánossági rendszerek cím alatt azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy az iskola döntései, közlései az érintettek felé hogyan és milyen formában jutnak el. A „megszólítottak” körét az alábbi közösségek jelentik: egyes tanulók, a tanulók egy nagyobb csoportja, az iskola minden tanulója, egyes szülők, a szülők egy nagyobb csoportja, minden szülő, a fenntartó a fenntartó hivatala, a fenntartó egy-egy hivatali dolgozója, országos hatáskörű szervek, országos hatáskörű szervek munkatársai, módszertani intézetek, módszertani intézetek dolgozói, nevelőtestület egyes tagjai, a nevelőtestület tagjainak egy nagyobb csoportja, a nevelőtestület, az iskola egyes dolgozói, az iskola dolgozóinak nagyobb csoportja, az intézmény minden dolgozója, az intézmény minden polgára. 1.7.1. Az információ továbbadásának módja és formája: Írásos forma: bizonyítvány, ellenőrző, levél, napló, törzslap, jegyzőkönyvek, átiratok, határozatok. Ezek dokumentum értékű, hivatalosnak minősülő információk. Szóbeli forma: értekezlet (szülői, munkatársi, nevelőtestületi), fogadóóra, családlátogatás, iskolagyűlés, iskolai rendezvény, gyűlés, beszámoló (a hagyományos formán túl a továbbképzéseken résztvevők, a munkaközösségi foglalkozások és egyéb kis közösségi összejövetelek is ide sorolhatók), 14
a gyorsan megoldandó feladatok és az időszerű tájékoztatás témakörébe tartozó információk továbbítására szolgáló forma. Képi forma: hirdetőtábla, falújság, fotók. Célja a folyamatos bemutató jellegű dokumentatív célokat szolgáló információk közreadása.
15
2.
NEVELÉSI PROGRAM
2.1. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú (nevelés, oktatás, művelődés, sport), szervezetileg integrált közoktatásiközművelődési intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve pedig a legkomplexebb ilyen típusú intézmény. Közös pedagógiai felfogásunk lényege, hogy a gyereket segítsük hozzá a képességei és tehetsége kibontakoztatása legoptimálisabb formáinak, a személyiség fejlődése legadekvátabb útjainak megtalálásához. Segítsük a "beleszületett" hátrányok leküzdésében, abban, hogy képessé váljék felnőttként önállóan megtalálni helyét a társadalomban. Sportlétesítményeink a testnevelési órákon túlmenően a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás lehetőségeinek igénybevételére, de a város sportolási igényeinek kielégítésére is alkalmasak és lehetőséget nyújtanak. Jövőképünk Szándékaink, törekvéseink szerint az elkövetkező öt év évben az alábbiak jellemzik intézményünket. A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamennyi érték iránt nyitott, humánus, többcélú intézmény. Széles és differenciált kínálatot nyújt a város számára. A felmenő rendszerben kiépült létesítmény biztosítja a folyamatosságot a nevelésben és az oktatásban, a szabad művelődésben, a testi- és mentálhigiénés fejlődésben. 2.2.
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI
2.2.1. Alapelvek - Képzési szerkezetünket valamint a közoktatáson kívüli szolgáltatásainkat folyamatosan közelítjük a partnerek elvárásaihoz. Mindig tudnunk kell tehát, hogy mit várnak el tőlünk az intézmény-használóink. - Intézményünk pedagógiai fölfogásának középpontja a gyermek. - A tehetségek felismerése és gondozása az intézmény törekvéseiből és szándékaiból adódik. - Az önálló ismeretszerzés igényeinek/képességének kialakítása, amely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. - A közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek megismerése, védelme. - A kommunikációs kultúra, valamint az egymás iránti tolerancia képességének alakítása, fejlesztése. - Az egészséges életmód, a testi és lelki egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása. - A demokratikus magatartásformák kialakítása - A szakmánkat nem csak tudnunk, de folyamatosan fejlesztenünk is kell.
16
2.2.2. Célok Közös munkánk legáltalánosabb célja az intézmény eredményes működtetése, amely gyermek- és ifjúkorban pedagógiailag megszervezi a személyiség életkorának megfelelő fejlesztési folyamatát, a felnőtteknek korszerű kulturális szolgáltatást nyújt. Olyan gondozási-nevelési – művelődési – szolgáltató rendszer megteremtése a célunk, amely lefedi a lakossági igényeket, másrészt megfelel fejlesztési céljainknak is. Szakmai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki épségének megóvása, egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll, amely ki tudja fejezni, hogy használóinak barátja. A kollektív értékek közül elsősorban azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, megélését teszik lehetővé. Fontos ezért a megállapodásokban kialakult együttélési szabályok megtartása. Teret kell biztosítani a sajátos egyéni útkereséseknek, amennyiben nem sértik közös törekvéseinket. Módszereinkkel, eszköz-rendszerünkkel lehetővé kell tenni és segítenünk kell, hogy a kultúra, művészet iránt fogékony, azt befogadni kész művelt polgárok formálódjanak nálunk, öntevékeny művelődési szokások kialakításával hozzájáruljunk életminőségük javulásához, életesélyeik növekedéséhez. Célunk, hogy alakuljon ki az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény, és járuljon hozzá a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlesztéséhez is. Fel kell készíteni a tanulóinkat arra, hogy a jövőben dinamikusan változó életszituációkban fognak élni, sokféle és változó tartalmú problémahelyzetben kell helyt állni. Módszertani, innovációs többletünkkel a jövőben saját szervezésű továbbképzésekkel járuljunk hozzá a pedagógus- és közművelődési továbbképzés céljainak megvalósításához. 2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg.
17
Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 2.3.1. A KULCSKOMPETENCIÁK a./ Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Képességek: Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. b./ Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. 18
Képességek: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. c./ Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Képességek: A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Attitűdök: A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. d./ Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. 19
Képességek: Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Attitűd: A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. e./ Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. Képességek: A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Attitűd: Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. f./ A hatékony, önálló tanulás
20
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Képességek: A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Attitűd: A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. g./ Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával 21
kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. h./ Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az 22
elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. i./ Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 2.3.2. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. a./ Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának 23
alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. b./ Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. c./ Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. d./ Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének 24
képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. e./ Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. f./ Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai 25
példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. g./ A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes – képi és elvont – verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás 26
erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. h./ Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. i./ Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.
27
Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
3.
SIKERKRITÉRIUMUNK
Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen elvégzett elégedettség-vizsgálat eredményei, valamint a Minőségirányítási programunkban meghatározott mérések ezeket teljesültnek igazolják.
4.
FELADATOK
Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy a megfogalmazott alapelvek szellemében - a belső munkamegosztásnak megfelelően - az egyes intézményegységek a feladatvégzés szintjén teljesítsék a felsorolt célokat. Az intézmény egésze és valamennyi egysége rendszeresen, egymással összehangoltan tájékozódik az intézményhasználók igényeiről, ehhez igazítja programját, céljait. Ennek érdekében intézményi szintű minőségfejlesztési csoportot működtet. Az intézményegységek folyamatosan egyeztetik tartalmi kínálatukat annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb szakmai segítséget tudjuk nyújtani egymásnak. Az azonos korosztállyal foglalkozó intézményegységek összehangolják szakmai fejlesztési elképzeléseiket, ennek érdekében szakmai kiscsoportos értekezleteket szerveznek. Az egymásra épülő oktatási egységek biztosítják az intézményen belüli átjárhatóság lehetőségét tanulóink számára. A továbbképzési központ koordinálásával az azonos típusú intézményegységek közös belső továbbképzéseket szerveznek. Szakmai programokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal, kiadványokkal járulunk hozzá a város pedagógusainak, szakembereinek a továbbképzéséhez. A Sportegység a lakossági igények folyamatos elemzésével bővíti a szolgáltatási körét, a tanulók körében új sportágakat népszerűsít, növeli azon sportágak számát, ahol a versenysport újabb lehetőségét tudja megteremteni.
28
5.
A CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI
A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szintjén az Alapító okiratban is definiált intézményrendszer, mely munkamegosztásban teljesíti a célokat, a saját programjában megfogalmazza a feladatokat, kidolgozza a célok teljesítésének eljárásait. Biztonságot nyújtó, tiszta, esztétikus környezet belső tartalmi együttműködés - mint eljárási mód - a célok teljesítésében és a feladatok végzésében. A tartalmi, személyi, tárgyi feltételek jobb kihasználása. 6.
AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE „mindent szabad, ami a gyereknek használ”
Az intézmények képzési szerkezete az intézményegységek Pedagógiai Programjában találhatók. 6.1. Egymásra épülő képzések a Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lényege a nevelés. A nevelés az a terület, a mely a különböző feladatot ellátó intézményegységeket összeköti. A most következő nevelési területek feladatainak ellátásában ezért az oktatást végző intézményegységeken kívül a rendszer más egységei is tevékeny részt vállalnak. 6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény valamennyi egysége, a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul a nálunk nevelődő gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. 6.2.1. Ennek érdekében feladataink A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása – figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit. A gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése. Sajátos, sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése az értelem kiművelése. Az ismeretszerzési, tanulási motívumok fejlesztése, a helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása az általános iskolákban, a gimnáziumban, kollégiumban a gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése; önismeret, önértékelés képességének fejlesztése; egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés; egészséges és kulturált életmódra nevelés.
29
6.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Legalapvetőbb feladatunk ezen a téren, hogy a gyermekekben, életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakítsuk, hogy az intézményegység közösségéhez tartozás mellett a Városi Intézményi Központ közösségéhez is tartoznak. Ennek érdekében: Törekednünk kell olyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit. A közművelődési egységek csoportjai, szakkörei, programjai valamennyi egység tanulói számára nyitottak. A művészeti iskola csoportjai, művészeti együttesei nem csupán a tehetséggondozás, de a közösségi nevelés eszközei is. A tömegsport programok valamennyi egység tanulóinak részvételét teszik lehetővé. 6.4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítségére van az oktatási intézményegységeknek a nevelési tanácsadó. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakember háttér biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulnak hozzá ezen intézményegységek a témával összefüggő pedagógiai feladatok ellátásához. A három általános iskola a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára napi fejlesztést biztosít. Feladataink: diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, - az okok felderítése, - a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, - a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, - fejlesztő programok kidolgozása, speciális szakember segítségének biztosítása. -
6.5. A TEHETSÉG, TEVÉKENYSÉG
A
KÉPESSÉG
KIBONTAKOZTATÁSÁT
SEGÍTŐ
Platón szerint az emberek természetes igénye, hogy adottságaiknak megfelelően foglalkoztassák őket. Mára ez társadalmi igény lett. A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.) Ezen feladatot a gyermekeinkkel közvetlen kapcsolatba kerülő pedagógusok végezhetik el. A tehetség gondozásában a Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola számos intézményegysége tud a pedagógusok és gyermekek segítségére lenni.
30
A művészeti iskolák rendkívül széles tanszaki kínálatukkal a művészetek iránti fogékonyság mellett a tehetség kibontakoztatásához is hozzá járulnak. Folyamatos bemutatók, versenyek szervezésével segítik a tehetségek fejlesztését. A versenysport erősítésével hozzá kell járulni a sportban tehetséges tanulók fejlesztéséhez. E tevékenységet segíthetik azok a koordinációs fórumok, amelyeket rendszeresen működtetünk: közös szakmai munkaközösségek, szakmai kiscsoportos értekezletek, alkalmi, feladatokra szerveződő közösségek. 6.6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.6.1. Az iskola gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenysége:
Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. a./ A nemzeti köznevelési törvény szerint a gyermekeknek, tanulóknak foga hogy: a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, állapotának, személyes adottságainak megfelelően megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön. Az iskola biztosítja a gyermekek, tanulók jogainak gyakorlását. b./ A gyermek jogai sérülhetnek a családban, ha alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik korlátozottak. Az ilyen esetekben fennálló társadalmi adottságot hátrányos helyzetnek nevezzük. Kialakulásához vezethet az alacsony jövedelmi szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Ha a gyermeki jogok jelentősen sérülnek, a hátrányok halmozódnak a gyermek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, ez a gyermek veszélyeztetettségéhez vezethet. Ennek kialakulásához vezető tényezők: elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet: a gyermeknél is megjelenő deviáns magaratási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. c./ Intézményünkben a tantestület tagjai a mindennapokban találkoznak a gyermekek egy részét sújtó hátrányok következményeivel. Nyitottak tehát az olyan programok, tevékenységek bevezetésére, amelyek segítséget jelenthetnek az érintett tanulók számára. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködünk a családsegítő intézményekkel, a Városi Önkormányzattal. 31
6.6.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a./ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b./ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c./ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d./ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e./ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, 32
a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való fokozott együttműködés 6.7. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A Nemzeti köznevelési törvény előírja: „A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.” Az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye megerősíti azt a tényt, hogy iskolánknak is fel kell készülnie a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyre nagyobb számú fogadására és oktatására. A tanulást nehezítő ok lehet: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, beszédhiba, figyelem- és egyéb képességzavar magatartászavar. Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatását elsősorban integráltan - azaz normál osztályban – kívánjuk megvalósítani. Amennyiben ez nem megvalósítható, az oktatás színvonalának megőrzése miatt törekednünk kell arra, hogy gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozhasson a tanulókkal, hiszen a megfelelő szakmai ellátást csak így lehet biztosítani számára. A szakvélemények alapján heti 3,4 vagy 5 órában kötelesek vagyunk részükre, a speciálisan a kudarcok okait enyhítő, megszüntető foglalkozásokat tartani. Szükség esetén egy külön fejlesztő osztály /10-12 fővel/ indítása is indokolt. Intézményünkben az enyhe értelmi fogyatékos, nagyothalló és részképesség-zavar tüneteit mutató tanulókat integráltan oktatjuk, fejlesztést a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében meghatározott órákban, lehetőség szerint egyéni vagy kiscsoportos (2-3 fős) foglalkozás keretében kapnak. Fontos, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon az ilyen tanulók egyéni fejlesztéséhez, képességeihez. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl is szükség lehet plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat (a tanórán kívüli foglalkozások terhére). A tanulási kudarcnak kitett tanulókat oktató pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, 33
nem érheti hátrányos megkülönböztetés részéről a tanulót, értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, önmagához képest is nézze a fejlődését, hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségét, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.
Elvárások az osztályfőnökkel szemben: a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolai fokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról. Ezen feladatok ellátásához az ismeretek olyan továbbképzések, tanfolyamok keretében szerezhetők meg, amelyek a különleges bánásmódot, a különböző részképesség-zavar terápiát oktatják. Ezért ösztönözzük a pedagógusok ilyen irányú továbbtanulását, továbbképzését. Amennyiben szükséges igénybe vesszük szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítségét is. 6.8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Iskolánkban, mint az ország számos oktatási intézményében lassan, fokozatosan csökken a tanulólétszám, de sajnos a munkanélküli illetve egyre nehezebb körülmények között élő családok száma növekszik. Egyre többen vannak, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak az adottságaikhoz mért optimális fejlődésükben, tehát szociálisan hátrányos helyzetűek. Az iskola csak korlátozott mértékben képes a tanulók helyzetét befolyásolni. A gyerekek adottsága, családi viszonyai csak közvetve befolyásolhatók, szociális helyzetük javítása, hátrányuk leküzdésének segítése folyamatos feladat. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, a lehetőségek számbavételével, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulók ismeretelsajátítását egyénre szabott fejlődését az iskolai környezetbe való beilleszkedését. Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akik: a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek (nem megfelelő lakásviszonyok, alacsony egy főre eső jövedelem, a szülők alacsony iskolázottsága, a művelődés lebecsülése, családon belüli nevelési, erkölcsi, vallási hagyományok, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban) családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek (helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, nem megfelelő erkölcsű gyerek csoporttal, felnőttel) munkanélküli szülők gyermekei iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek (a tanuló nem megfelelő helyzete a közösségben, nem megfelelő tanár-diák viszony) 34
Átmenetileg hátrányos helyzetűek, akik: áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. Az iskola nevelési programjában kitűzött céloknak megfelelően feladatunk különböző programokkal segíteni az ilyen tanulókat képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában, a hátrányok enyhítésében. A programban kitűzött célokból következnek a végrehajtandó feladatok: a hátrányos helyzetű tanulók felmérése osztályonként (osztályfőnökök és GYIV felelős közösen) a hátrány mibenlétének meghatározása és regisztrálása a tantestület által elfogadott módon (pl.: adatlap, vagy más formában), a szükséges tevékenységi formák megtervezése, és megvalósítása, az eredmények számbavétele, további teendők meghatározása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek iskolánkban: 1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok Minden évfolyamon szükség szerint korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A tehetséges tanulóknak szakköröket, a továbbtanulóknak középiskolai előkészítőket tartunk. Több tantárgy tanulása csoportbontásban történik. Ezen kívül a választható órák kertében további fontos ismeretekre tehetnek szert a tanulók. 2. Drog és bűnmegelőzési programok A rendőrséggel együttműködve, az osztályfőnöki órákon prevenciós előadásokat hallgathatnak a tanulók (DADA-program). Lehetőség szerint igyekszünk hasznos délutáni elfoglaltságokat biztosítani a gyerekeknek a sportfoglalkozások és választható órák keretében. 3. Mentálhigiénés programok Az osztályfőnökök a biológia tanárokkal együttműködve felvilágosító órákat tartanak. Igény szerint iskolaorvosi, védőnői segítséggel. Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a vöröskeresztes, csecsemőápolási, elsősegélynyújtó versenyeken. 4. Pályaorientációs tevékenység Az osztályfőnökök, szaktanárok segítik a tanulókat, szülőket a megfelelő iskolaválasztásban. A 8. osztályos tanulók iskolalátogatásokon, a középiskolák által szervezett tanulmányi versenyen vehetnek részt. 5. Fesztiválok, bemutatók Lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a különböző műsorokban való szereplésre az iskolai ünnepségeken, a KI MIT TUD-on, és egyéb más versenyeken. 6. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Az osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadó órákon, vagy értesítés útján tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről. 7. A szülőket ösztönözzük a napközös ellátás igénybevételére 8. Reggel fél 8 órától tanári ügyeletet biztosítunk. 9. Kapcsolatot tartunk a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal. 10. A tanulókat ösztönözzük a tanulmányi- és sportversenyeken való részvételre A különböző versenyeken résztvevő tanulóknak térítjük a nevezési díját, és az utazási költségét.
35
A program megvalósíthatóságának feltételei Általános iskolák és a gimnázium együttműködése: A jövőben tervezett fejlesztéseink meghatározásakor tekintettel kell lennünk: - a Heves megyei fejlesztési tervben, - Füzesabony Város fejlesztési tervében meghatározott tartalmi célokra. Mindezekhez kell szándékainkat és terveinket – természetesen lehetőségeink tükrében és az iskolahasználók elvárásainak megfelelően – alakítani. Ennek biztosításához a következő feltételrendszert kell megteremtenünk: A jelenlegi szakmai kapcsolatok fenntartása és folyamatos fejlesztése, a meghatározott közös mérések és vizsgálatok, valamint a nyomon követési vizsgálatok eredményeinek közös elemzésével feltárni a tartalmi együttműködés lehetőségeit. Az általános iskolák 7-8. évfolyamain a gimnáziumi oktatókkal közösen vezetett tehetséggondozó és versenyfelkészítő szakkörök működtetése a gimnáziumi specialitások terén (nyelv, számítástechnika). Ugyancsak közös megállapodásokkal ki kell dolgozni, hogy mely feltételek teljesülése mellett, milyen követelmények teljesítése esetén várható el, hogy a két általános iskolánkban tanuló gyerekek automatikusan folytathassák tanulmányaikat a gimnáziumban. Az általános iskolák szakmai fejlesztése: Az általános iskolák szakmai fejlesztéséhez szükséges: - a jelenleg futó programok felmenő rendszerének biztosítása. - mindkét általános iskolában az idegen nyelvek emelt szintű oktatásának biztosítása. A fentiek legfontosabb közös, infrastrukturális feltétele a már megkezdett IMS felújítások mielőbbi folytatása, valamint egy részletes felújítási terv alapján a szükséges megerősítések, élet- és balesetelhárító munkálatok megkezdése. 7.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
A pedagógiai-művelődési program érvényességi ideje: Az elfogadástól számított öt év. (2018. augusztus 31.) Hatálybelépés: 2013. szeptember 1. Módosítás: A program a bevezetését követő egy év elteltével módosítható. A program módosításának módja, lehetséges indokai: tantestületi megfontolások, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása. A módosításra a szak -alkalmazotti kör jogosult. A módosítások a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A módosított program legkorábban az elfogadás időpontját követő szeptember 1-jén lép hatályba. A program felülvizsgálatának mechanizmusa: A pedagógiai művelődési program felülvizsgálatát minden év májusában el kell végezni az intézményegységi programok felülvizsgálata után. Nyilvánosság: A pedagógiai művelődési programunk nyilvános, az iránta érdeklődőknek biztosított a betekintés lehetősége. A program megtekinthető valamennyi intézményegységben jól látható módon kifüggesztve, valamint a következő helyeken 36
az intézmény fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az intézmény nevelői szobájában az iskola igazgatójánál, intézményegység vezetőjénél
A fenti érvényességi rendelkezések az intézményegységek pedagógiai programjaira is vonatkoznak abban az esetben, ha azok ettől eltérően nem rendelkeztek.
37
Teleki Blanka Általános Iskola Az iskola nevelési programja 8.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárása
8.1. Nevelési alapelvek, hitvallás A füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktatói tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, 38
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: 1. rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 2. igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, 3. ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, 4. nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus – erkölcsös – fegyelmezett – művelt – kötelességtudó - érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát - képes a problémák érzékelésére és megoldására – gyakorlatias - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) – - van elképzelése a jövőjét illetően - becsüli a tudást - öntevékenyen aktívan vesz részt a tanulásban - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit - viselkedése udvarias - beszéde kulturált - társaival együttműködik - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni - szereti hazáját - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket - szellemileg és testileg egészséges, edzett - egészségesen él - szeret sportolni, mozogni - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt gondozott.
39
Tudjuk, hogy a tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára, minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-
kibontakoztató foglalkozásokat, lehetővé tenni számukra a sikeres integrációt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek 8.2. Célja, feladatai Iskolánk cél- és feladatrendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük hagyományainkat, értékeinket. A nevelés célját a demokratikus iskolarendszerben két tényező határozza meg: társadalmi igények (erkölcsi, etikai, szabályozó) az iskolahasználók (tanuló, tanár, szülő) igényei. A társadalmi igényeket a központi dokumentumok, a NAT, a nevelésre-oktatásra vonatkozó törvények fogalmazzák meg. A helyi társadalmi igényeket hosszú távon és lényegi vonatkozásait az Alapító Okirat tartalmazza. Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az iskolahasználók igényeit, elvárásait, felmérést készítettünk. Ennek alapján a prioritások az alábbiak:
az anyanyelv megfelelő elsajátítása gondolkozási készség fejlesztése felkészítés a továbbtanulásra tisztességre, erkölcsre nevelés.
Nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, az elvárások, a szabályok, melyek átszövik a tanítástanulás folyamatát. Célok, feladatok - Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam (NAT) Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
40
Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Célok, feladatok - Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam (NAT) Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 41
Fejlesztési területek – nevelési célok 1-8. o.
Egységesen, egymásra épülve történik iskolánkban, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.
Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés 1-8. o. Egységesen, egymásra épülve történik iskolánkban, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Feladatainkat a következőképpen fogalmazhatjuk meg: tanár-diák viszony erősítése, az egymás iránti érdeklődés, odafigyelés, kölcsönös bizalom jegyében, olyan klíma kialakítása, melyben a tanulók bátran elmondhatják véleményüket, meg kell találni az iskolán belül azokat a kapcsolódási pontokat, melyek érdeklik és érintik a tanulói közösségeket és biztosítanunk kell részükre ezeket a pontokon a véleménynyilvánítás lehetőségét, törekednünk kell arra, hogy a tanulók ne csak a „tankönyvet” mondják fel, hanem maguk is keressék az összefüggéseket, tegyék hozzá saját véleményüket érvekkel alátámasztva, olyan osztályklímát kell kialakítani, ahol a tanulók toleranciával viseltetnek egymás iránt, ahol nem jellemző a klikkesedés, az irigység, ahol a tanulók őszinte érdeklődést, segítőkészséget tanúsíthatnak egymás iránt, olyan tanórán és iskolán kívüli foglalkozások szervezését kell megvalósítani, melyek biztosítják a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a szabadidő kulturált, hasznos, 42
tartalmas eltöltését. Iskolánk alapvető céljának a színvonalas „tömegoktatás” megteremtését tekintjük korszerű ismeretek közvetítésével a tanulói személyiség fejlesztésével. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, i.
hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ilyenek: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később meghatározásra
43
kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Az iskolai célok teljesítése szempontjából fontos kritérium: Ha a tanulók jól látják saját és mások sikereit. Ha minden tanuló valamely területen sikert ér el. Ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben képességeinek megfelelő eredményt produkálnak, ha jók a továbbtanulási mutatók. 8.3. Eszközei, eljárásai, módszerei Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül.
44
A nevelés módszereit különféle módon csoportosítják, a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. A nevelés feladataira alkalmazható eljárások, módszerek: A meggyőzés a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere – meggyőzés – minta – példa – példakép – példakövetés – eszménykép – bírálat – önbírálat – beszélgetés – felvilágosítás – tudatosítás – előadás – vita - beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés – megbízás – ellenőrzés – értékelés - játékos módszerek - gyakorlás A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek: ígéret – helyeslés – bíztatás – elismerés - dicséret (szóbeli, írásbeli) Kényszerítő módszerek: felszólítás – követelés – parancs - büntetés Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
9.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az általános iskola, mint oktatási és nevelési intézmény a tanulók személyiségének kialakulási folyamatába kapcsolódik be. 45
Ez azt jelenti, hogy a gyerekek bizonyos kezdetleges pozitív és negatív tulajdonságokkal, gondolkodási móddal, különböző érdeklődési körrel, más-más anyagi, erkölcsi, személyiségi értékekkel, attitűdökkel kerülnek be az iskolában. Az iskola feladata, hogy felfedezze, feltárja az idekerülő gyerekek helyes és helytelen irányba kialakult jellemvonásait, értékrendjeit, érdeklődési köreiket, magatartási kulturáltságukat, neveltségi, értelmi szintjüket. Iskolánk nevelő és oktató munkájának tehát alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Feladatunk a feltárási időszakot követően, hogy elindítsunk egy hosszú fejlesztési folyamatot, amely nem fejeződik be az általános iskolás évek alatt, hanem egy jó táptalajt kell, hogy adjon a személyiség későbbi fejlesztési szakaszában. Ahhoz, hogy ez a feltáró, fejlesztő folyamat helyes irányba induljon el, fontos egy megfelelő kapcsolattartás (szülői értekezletek, fogadóórák, kirándulások, szülők részvételével kulturális rendezvények, sport délutánok…) a család és az iskola között, továbbá az iskolafenntartó és az iskolahasználók részéről. Fontos, hogy ebben a kapcsolatban minden résztvevő önzetlenül a tanuló személyiségfejlődését szem előtt tartva segítse egymás munkáját. Fontos, hogy az alábbi feladatoknak megvalósítási színtere ne csak az iskolai tanóra legyen, hanem a tanórán kívüli tevékenységek is (osztálykirándulások, sport délutánok, kulturális rendezvények, vitafórumok és nem utolsósorban a családi kör). Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 46
7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Személyiségfejlesztés segítése, fontosabb feladatai a tanórákon:
érdeklődés felkeltése a tananyag iránt, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, az ismeretelsajátítás hasznossága az élet különböző területein, a tanuló önismertének kialakítása, jó tulajdonságok erősítése a rossz tulajdonságok gyengítése, segíteni kell a tanulókat, hogy a velük született adottságok képességé alakuljanak tanulás, gyakorlás útján, a tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletüket, világképük formálódását, társas kapcsolatukat, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környeztünkben, a pedagógiai programunkban meghatározott következetes értékelési, osztályozási rendszerrel versenyekre való felkészítéssel, minél többször sikerélményhez juttatni a tanulókat, a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, a tanulói jogok ismerete révén megtanítani a diákokat önmaguk megvédésére, az emberi tisztelet, méltóság megadásával megtanítani a tanulókat tanulótársaik és a felnőttek tiszteletére. Mivel a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szoros koherenciát mutat, így a többi nevelési szintér kibontása a közösségfejlesztésnél valósul meg. Ennek oka, hogy az egyén egy közösség tagjaként éli saját személyiségét az adott kisebb vagy nagyobb közegben. 10. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Erre törekszik iskolánk valamennyi nevelője, alkalmazottja, diákja, szülői közössége. 47
Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást (hallás, látás, fogászat, ált. alkalmassági vizsga)
Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.
A WHO szerint az egészség: a testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. Az egészségnevelés célja az egészség megőrzése, egyensúlyának fenntartását. Az egészségnevelés születéstől a halálig tartó komplex feladat, mely az egészséges életmód kialakítását célozza meg. Egészségfejlesztés: Az összes nem terápiás egészségnövelő módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű:
egészségnevelés, elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.
Az intézményes (iskolai) nevelés egyik részterülete az egészségnevelés. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelőmunkájának szerves része, a tanulók személyiség fejlesztése érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgások; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - tánc; - relaxáció Amire iskolánkban a tapasztalatok által fokozottan figyelünk: – A gyermekkorban-ifjúkorban elszenvedett agresszió és bántalmazás a tanulási eredményességre és az intellektuális működésre szignifikáns hatást gyakorol. Az ilyen
48
gyermekek koncentrációs képessége gyengébb, figyelmük csak rövid ideig köthető le, tanulási eredményük általánosan gyengül; a gyermek félénk, visszahúzódó; érzéseit és gondolatait nem fejezi ki, nyelvi kifejező képessége romlik, önmagát haszontalannak, eredménytelennek érzi, képtelen célok kitűzésére; alvási zavar, fejfájás, gyomor- és hasfájás, asztmás roham is gyengíti tanulási képességét. – Az alultáplált gyermekeket ingerültség, apátia, csökkent fizikai teljesítő képeség, koncentrálási nehézség, gyakori hiányzás, romló iskolai teljesítmény jellemzi. – A a túlsúlyos gyermekek önértékelése és társas kapcsolatai szenvednek csorbát, tanulmányi eredményük romlik. Helyi programunk
A prevenció érdekében fontosnak tartjuk az egészség megőrzését, a betegség megjelenésének megakadályozását. Ennek érdekében orvosi együttműködést kötöttünk a rendszeres orvos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt(felelősök megnevezése)(igazgató).
Az egészséges táplálkozásról szakember tart előadást. A diákoknak kedvezményes menza lehetőséget biztosítunk, s megfelelő időkeretet az órarendben, hogy ezt igénybe vehessék (gyermekvédelmi szakember, igazgató, körny. biológia, kémia tanár).
Az aktív és hasznos szabadidő eltöltésében állandó programajánlat segíti a diákokat a faliújságon (DÖK patronáló tanár, gyermekvédelmi szakember)
A mindennapos testmozgás érdekében tornacsarnok, tornaterem sportolásra, szabad levegőn való mozgásra ösztönözzük a tanulóifjúságot (testnevelők, délutáni foglalkozásokat tartó nevelők, DÖK patronáló tanár).
A lelki egyensúly megteremtése érdekében az iskola légköre toleráns és elfogadó. Igyekszünk az egyéni problémák kezelésére módot találni. A családi nehézségek, szociális hátrányok leküzdésében partnerek vagyunk (igazgató, gyermekvédelmi szakember, szaktanárok) Ösztönözzük tanulóinkat az önképzésre, továbbtanulásra (kedvezményes, tájékoztatók megrendelése, tanácsadás, felvételi lapok közös megbeszélése, kitöltés), más az élethosszig tartó tanulási minta elsajátítására (osztályfőnök, szaktanárok). Erősítjük a másság elfogadását, a mozgássérült, sérült osztálytársak iránti toleráns magatartás kialakítását (osztályfőnök, gyermekvédelmi szakember).
Év elején tanulás-módszertani tájékoztatót tartunk. Igyekszünk ezzel is csökkenteni a tanulási nehézségekből eredő lemorzsolódást (osztályfőnök).
Az órarend kialakításakor az egyenletes napi elfoglaltság kialakítására, s a kellő pihenőidő biztosítására törekszünk (igazgató). 49
Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése érdekében a dohányzásról leszoktató vagy rá sem szoktató, alkoholról előadás megtartását tervezzük szakember közreműködésével. A faliújságon közzétesszük a témában és más közérdekű telefonszámok jegyzékét (gyermekvédelmi szakember).
Az osztálytermek berendezése igazodik az egészségügyi szempontokhoz (asztalok, székek mérete, elrendezése, megvilágítás, szellőzés, árnyékolás, jól látható táblák és multimédiás eszközök) (igazgató, szaktanárok)
Az intézmény biztosítja a területhez kapcsolódó pedagógus továbbképzéseken, fórumokon való részvételt, s a szakkönyvtár állandó fejlesztését anyagi lehetőségeihez mérten (igazgató).
A nyitó és a záró nevelési értekezleten, s a DÖK megbeszélésein értékeljük az iskola egészségnevelési és fejlesztési programját, s szükség esetén fejlesztjük, módosítjuk azt (igazgató, tantestület, ifjúságvédelmi szakember, iskolatitkárok, DÖK patronáló tanár).
Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű (holisztikus). Ez az alábbiak teljesülését jelenti: nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja; nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét is.
Időbeli eloszlás Hosszú távú célok Olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz. Boldog, boldogságra képes emberek nevelése. Középtávú célok Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet. 50
Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása. Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé. Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani.
Rövid távú célok Tevőlegesen is vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában, óvásában. Vigyázzanak iskolánkra, a berendezésre és a tisztaságra.(tantermek díszítése, udvaron - folyosón szemétgyűjtés, ügyeleti munka, tantermek szellőztetése, HÁZIREND) Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre. A nyugodt, egészséges étkezés biztosítása az ebédlőben. (Az étellel kapcsolatos észrevételek jelzése). Szülőkkel megbeszélni, hogy minél többen hozzanak otthon elkészített tízórait. Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás. A legkisebb korosztállyal gyakoroltatni ebéd után a fogápolást, bízva abban, hogy rögzült magatartásformává válik. Biztosítani a kézmosási, testnevelés órák után a tisztálkodási lehetőséget. Megismertetni a helyes testápolás szabályait. Iskolával együttműködő partnerek, segítők - Szülők, Iskolaorvos, Védőnő, Fogorvos, ANTSZ, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Gyámügyi Hivatal, Rendőrség, Katasztrófavédelem 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 11.1. CÉL Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
11.2. FELADAT Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 51
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
11.3. MEGVALÓSÍTÁS
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:
az iskola kapcsolatot épít ki a mentőszolgálattal, a helyi vöröskereszttel és az elsősegélyt nyújtó szervezetekkel; tűzoltósággal
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
11.4. FORMÁI Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: elméleti gyakorlati Mindezek megvalósítása tanítási órákon és délutáni foglalkozások keretén belül történik. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY biológia - felső
52
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály
kémia - felső
fizika - felső testnevelés – alsó, felső
környezetismeret - alsó
-
osztályfőnöki óra - felső
artériás és ütőeres vérzés stabil oldalfekvésbe helyezés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás áramütés magasból esés felületi sérülések húzódás, zúzódás, ficam, törés mentők, tűzoltók telefonszáma a hívás menete pontos információ adása viselkedés baleset esetén teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek széles körű áttekintése, egyfajta összefoglalása is a fent említett tantárgyak elsősegély-nyújtási ismereteinek. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon kívül -
Szakkörök (elsősegély-nyújtó);
-
Minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a mentőszolgálat, vöröskereszt, tűzoltók vagy elsősegélynyújtók bevonásával;
-
Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; Kitűnően kiegészíti a délutáni foglalkozás pl. a napközi a tanórákon látott és hallott ismereteket. Jó színtere ennek, mivel ekkor dramatizálják, játék keretén belül gyakorolják a szituációkat. Témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok színesítik a palettát.
-
-
53
12. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek…). A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától, az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 12.1. A TANÍTÁSI FELADATOK
ÓRÁN
MEGVALÓSÍTHATÓ
54
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei:
a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) a tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, szakkörök, klubok…) diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban viszont megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, 55
közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A közösségfejlesztés során megjelölt feladatok véghezvitelénél figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, egyéni képességeit, beállítódásukat. Az iskola valamennyi dolgozójának, illetve az iskolát segítő szervezetek vezetőinek és a szülőknek egyaránt példaként kell állni megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusokkal, társas kapcsolatukkal a tanulók előtt. Mivel a közösségfejlesztés szoros kapcsolatban áll a személyiségfejlesztéssel, ezért ugyanazokat a területeket vesszük figyelembe, amit a személyiségfejlesztés során. A tanórákon a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása során: segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolata kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának (fejlesztésének segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. alakuljon ki a tanulóban bátorító vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését. alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. személyi tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív., magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. kapjon átfogó képet a munka világáról. 56
alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 12.2. A TANÓRÁN FELADATAI
KÍVÜLI
FOGLALKOZÁSOK
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ
nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, közösen megtervezett programokat hozzanak létre, amivel fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek egy jól működő közösség kialakításához elengedhetetlenül fontosak, sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, sportfoglalkozások, versenyek…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A tanórán kívüli iskolai feladatok:
kulturális programok szervezésével biztosítani a helyes szabadidő eltöltését, megteremteni a lehetőséget arra, hogy a tanulók minél több közösséghez tartozzanak, ezáltal segíteni a későbbiekben az iskolaváltással kapcsolatos újabb közösségekbe a beilleszkedést, olyan feladatok elvégzésére ösztönözni a tanulókat, hogy minél több sikerélményhez jussanak, bevonni őket a diákönkormányzat tevékenységeibe, a szervező-képességük kibontakozása, együttműködési készségük fejlesztése végett, megismertetni a tanulókat a mintaszerű egészséges életmóddal, szabályhasználat képességének fejlesztése, önképzésbe, kutatómunkába jártasság kialakítása. Fontos feladat az iskola névadójának Teleki Blanka emlékének ápolása.
Hagyományőrző tevékenységek, iskolai ünnepségek, megemlékezések, programok szervezése a következő alkalmakhoz kötötten: Tanévnyitó, Október 6., Október 23., Botond-nap, Pályaválasztási Fórum, Mikulás, Karácsony, Magyar Kultúra napja, Farsang, Nőnap, Március 15., Ki Mit Tud, Költészet napja, Nemzeti Összetartozás Napja, A Föld Napja, kirándulások, Gyermeknap, Pedagógusnap, Iskolanap, Ballagás, Tanévzáró, Táborok Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az étkeztetést egy cég végzi A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít a vállalkozó. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a cég által meghatározott helyen és időben, valamint az általa megszabott feltételek mellett kell a szülőknek kifizetni. 57
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés: Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése a központilag kiadott program alkalmazásával történik. 12.3. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI FELADATI
MUNKA
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSEI
a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, olyan tevékenységek szervezése, amely értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, megtanítani a tanulókat mások és saját maguk jogainak tiszteletére. 58
A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diák-önkormányzat. Tanár segíti munkájukat, aki részt vesz az iskolavezetésben. Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az intézményben diákönkormányzatot működtetnek. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokból megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzat-vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Nyilvánossági rendszere A DÖK rendelkezik faliújsággal. A DÖK havonta, illetve szükség szerint ülésezik. A szülők tájékoztatását az évente 2, illetve 3 alkalommal tartandó szülői értekezletek és a havonta tartott fogadóórák szolgálják. A tájékoztatást segíti továbbá az iskolarádió működtetése, hetente 2 alkalommal 745 – 800 óráig és 940 – 1000 óra között sugároz műsort. 12.4. A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI olyan közösségek létrehozása, amelyek segítik a tanulók kulturális kikapcsolódását, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása, segíti, hozzászoktatja a tanulókat más közösségekbe való beilleszkedésre, olyan csoportok kialakítása, ahol szívesen töltik a szabadidejüket és örömteli pillanatokat nyújtanak a tanulóknak, a tanulók kommunikáló képességének fejlesztése Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok): Ezt a célt szolgálja pl. az Erdei Iskola. Minden évfolyamnak a 8 év alatt legalább egyszer alkalma nyílik arra, hogy kipróbálja. Erre, ha pályázati lehetőség adódik, akkor egyszer alsó és felső tagozatban is. Akik mégsem tudnak elmenni, azok a tanulók az egyel alacsonyabb évfolyam osztályaiban kapnak elhelyezést úgy, hogy egyéni differenciálásban részesülnek. Egyéb szabályok az osztálykirándulással megegyezők. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében 59
határozzák meg. Jelenleg erre vannak pályázati lehetőségek, így ha ezek tovább folytatódnak, akkor ezek a programok megvalósíthatók lesznek. Az iskolai sportkör: DSE. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzés, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete javasol, és az igazgató dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi sport művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre készítjük fel. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából, egy alkalomra a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy napra osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. Az osztálykirándulásnak feltétele, hogy az osztály 50 %a vegyen részt, ill. úgy is megszervezhető, hogy legalább az évfolyam 50 %-a. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Akik mégsem tudnak elmenni, azok a tanulók az eggyel alacsonyabb évfolyam osztályaiban kapnak elhelyezést úgy, hogy egyéni differenciálásban részesülnek. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház, múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei Iskolák, táborozások: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai 60
szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy – egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, amely költségekkel is jár, önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Cél, hogy többször tartson nyitva. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit– és vallásoktatást szerveznek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Ehhez szorosan kapcsolódik az erkölcstan oktatása. A tanulónak valamelyik formát választani kell, melyet a tanórák rendjébe szükséges beépíteni. A tanulók felügyeletét abban az esetben, ha az órák mégis más időpontokban lesznek megtartva az iskola nem tudja biztosítani. 13. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 13.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI
A pedagógusok feladatainak részletezését a munkakörnek megfelelő munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A nevelőtestület tagja, aki munkáját a Pedagógiai Program és részprogramjai szem előtt tartásával, de a célok megvalósítását eredményesen szolgáló, széleskörű módszertani szabadsággal végzi.
61
1. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. 2. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. 3. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. 4. Egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. /Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők /. 5. Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a központilag meghatározott határidőre, a jóváhagyással megbízott személlyel vagy munkacsoporttal engedélyeztet. A tanmenet alapja az iskola helyi tanterve. A Házirendben megfogalmazottak szabályok szerint az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja s velük együtt értékeli. 6. Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben. 7. Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául kell, hogy szolgáljon. 8. A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania. Ennek értelmében: a köznapi élet figyelmességeit meghaladó értékű ajándékot és egyéb jogtalan előnyhöz való jutást nem fogadhat el. 9. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli, megszegésük fegyelmi eljárást von maga után. 10. Saját tanítványát magántanítványként díjazás ellenében tanítani csak rendkívül indokolt esetben, - igazgatói engedéllyel lehetséges. 11. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik. Ha ügyeletes a tanítás megkezdése előtt 1/2 órával, egyéb esetben tanítási órája előtt 15 perccel előbb érkezik. 12. Ügyeleti munkája aktív, nem merülhet ki a gyerekek közti passzív jelenlétben. Játékot kezdeményez, aktivizál és korlátoz. 13. Az iskolai értekezletek, megbeszélések aktív résztvevője. A tanulókkal kapcsolatos megállapításait az osztályfőnökkel kellő időben közli. 14. Megbízásait - akár írásban, akár szóban kapja - maradéktalanul köteles végrehajtani. 15. Munkájából, hivatásából adódó kötelessége az is, hogy az iskolában az iskola nevelési elveivel összeegyeztethetetlen jelenségekre felfigyeljen és reagáljon, továbbá az önképzés szakmai továbbképzéseken, munkacsoportok munkájában való aktív részvétel. Felkészültségének minél szélesebb körű kibontakoztatása úgy a gyermekek, mint a felnőttek körében egyaránt. 16. Ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához. 17. Adminisztrációs munkáját a jó informálás igényével pontosan, határidőre készíti el. 18. Amennyiben munkáját betegsége, vagy váratlanul felmerült alapos indok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az intézmény vezetőjét, vagy 62
helyettesét a munka elvégzését megelőző napon, vagy az esedékesség napján reggel 7 óra 30 percig értesíti. Távolmaradás esetén - a szakszerű helyettesítés érdekében - a szükséges dokumentumokat /tankönyv, tanmenet stb./ lehetőleg az értesítéssel egy időben az intézményegység vezető, vagy helyettese rendelkezésére bocsátja. 19. A diákönkormányzat szervezésében és működtetésében részt vesz. Tudatosan segíti a közösségi élet kialakulását, az önkormányzat dinamikus fejlődését. 20. Leltári felelőssége értelmében a kötelezően kiírt leltári ellenőrzéseket, leltározásokat elvégzi, annak végrehajtásában segédkezik. A nevére írt leltári készletért anyagi felelősséget vállal. 21. Személyi adataiban, családi állapotában bekövetkezett változásokat egy héten belül köteles bejelenteni az intézmény igazgatójának. 22. Amikor iskolai feladatokat lát el, hivatalos személynek minősül. Ilyen minőségben a BTK fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. 23. Köteles az igazgatói utasításokat, szabályzatokat betartani. 24. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytat. Ellenőrzi az igazgató utasításának végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. 25. Munkáját tervszerűen végzi, feladatairól az általa bevált gyakorlat szerint előjegyzést vezet. 26. A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek; részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat. 27. Ismeri a tanterv, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, az intézményi munkaterv rendelkezéseit. 28. Részt vesz a tanmenetek elkészítésében, ezeket a munkaközösség-vezetők véleményezése után az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra. 29. Felkészül óráira. 30. Betartja a tanmenet előírásait, azt az osztály/csoport haladási üteméhez igazítja. 31. Vezeti az osztálynaplót, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. 32. Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat. 33. Részt vesz a módszertani munkaközösségek munkájában, az intézményi ünnepélyeken és megemlékezéseken. 34. Részt vesz a diákok jutalmazásában és büntetésében. 35. Részt vesz a szakköri, tömegsporti, tanulmányi kirándulási foglalkozásokon. 36. Megbízás alapján részt vesz az intézményi órarend elkészítésében. 37. Munkája során maradéktalanul eleget szerez a szakszerűség követelményének. Tehát eleget tesz az új ismeretszerzésre és annak alkalmazására pl. projektoktatás, számítógép ismeret, kooperatív technikák alkalmazása 38. A helyettesítési rend előírásait betartja. 39. Véleményezi a tantárgyfelosztást. 40. Ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát. 41. Részt vesz a szakját érintő szertárak fejlesztésében, a tankönyv és tanszer-ellátás biztosításában. 42. Részt vesz a tantestületi értekezleteken, a munkaközösségek ülésein, az osztályozó- és munkaértekezleteken, fogadóórán. 43. Részt vesz a tanulók nyilvántartókönyvének, a törzskönyvnek és az anyakönyvnek a vezetésében. 44. Részt vesz tanügyi a nyomtatványok beszerzésében, kiosztásában, egységes kitöltésében, vezetésében. 45. Szakszerűen irányítja, ellenőrzi az osztályozó- és javítóvizsgákat. 63
46. Az igazgató instrukciói, utasításai alapján elkészítteti a jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat. 47. Munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese alkalmanként megbízza. 48. Középvezetői megbízását 2013-tól 5 éves időtartamra az igazgató adja. A megbízás visszavonható abban az esetben, ha feladatait nem vagy részben teljesíti a nevelő. Visszavonásra jogosult az igazgató. 49. Személyiségét sokoldalúan fejleszti, hogy alkalmas legyen a tanórákon kívüli feladatok ellátására is, s ez vonatkozik a tudományok egyéb területeire is. 50. Munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese alkalmanként megbízza. 51. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Továbbképzés: Teljesíti a részére hét évenként kötelezően előírt továbbképzési óraszámot. Pozitív hozzáállásával segíti a továbbképzési program, valamint a beiskolázási terv elkészítését, megvalósítását. Részt vesz a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken, ha ezt szakmai érdeke indokolja, valamint az intézmény vezetése erre felkéri. 13.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK HELYI FELADATA 1. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a Pedagógiai Program hatáskörébe utal. 2. Munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján látja el. 11. 3. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére, fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. 4. Munkája során figyelembe veszi a diákönkormányzat programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában. 5. A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogathatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain. 6. Tapasztalatait nevelőtársaival, délutáni programot tervező nevelővel tanítványaival megbeszéli, és szükség szerint tájékoztatja az igazgatót.
kicseréli,
7. Szükség szerint végez családlátogatásokat. Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, 7. és 8. osztályban a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatja őket, tanácsot és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz. 8. A szülőket Tájékoztató füzet útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az iskolai életbe őket. 9. Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. 64
10. A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik. 11. Pontosan, napra készen vezeti a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket. Az adott évfolyamok osztályfőnökei osztálynaplójukat egyezteti esetleg kölcsönösen egymásét ellenőrzik. Értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető esz-közökkel. 12. Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata. 13. A közös óra tartalma és vezetése, mint a pedagógiai munka kiemelt színtere az osztály éves pedagógiai programja alapján valósuljon meg. 14. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi szakemberével. 15. Az iskolai munkaterv szerint előkészíti a tanulmányi kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. - Egészségfejlesztés, egészségvédelem, elsősegélynyújtás b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezések előtt beszélgetés nemzeti ünnepeinkről az osztályfőnöki óra keretében. 65
-
Megemlékezés az iskola névadójáról. Minden gyermek ismerje meg Teleki Blanka életútját és tudja történetét, történelmét (számonkérés). Osztálykirándulás előkészítése.
14. A KEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 14.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK -
-
- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
66
(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció,
67
ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata. Az aláhúzott részek biztosítottak iskolánkban! SNI - enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) – oligofrén pedagógia szakos tanár rendelkezésre áll = ellátás rendben SNI – középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) - oligofrénpedagógia szakos tanár rendelkezésre áll, de az integráció nem működik ( csak magántanulóként elképzelhető a képzés) SNI – testi fogyatékos: sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre SNI – érzékszervi fogyatékosok: I. hallássérült 1.– súlyosan nagyothalló és siket: a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre 2. – nagyot halló – szurdopedagógiai tanár rendelkezésre áll II. látássérült 1. – alig látó és vak - sem tárgyi feltételek,sem szakember nem áll rendelkezésre 2. – gyengén látó - szakember nem áll rendelkezésre,de enyhe esetben megoldható SNI - beszédfogyatékos - szakember nem áll rendelkezésre SNI – autista - szakember nem áll rendelkezésre SNI – halmozottan fogyatékos - sem tárgyi feltételek, sem szakember nem áll rendelkezésre SNI - a megismerő funkciók tartós és súlyos / súlyos rendellenességével küzdő tanulók: diszlexia, diszgráfia, - szakember rendelkezésre áll (gyógypedagógus és fejlesztő ped.) diszkalkulia – képzésre szükség lenne, de gyógypedagógus elláthatja SNI – a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos / súlyos rendellenességével küzdő tanulők: magatartászavar, hiperaktivitás, figyelemzavar – gyógypedagógus elláthatja, de vajon integrációban működik-e? Ezért egyéni eset elbírálása alá kerül. Nagyon nehezen! Enyhébb esetben - SNI/b -megoldható -
-
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. 68
-
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, egyéni értékelési formák alkalmazása, tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a törvényben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alapján kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az iskola, segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A gyermeket, tanulót megillető különleges gondozáshoz való jog tartalmának meghatározása a szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Részükre a fogyatékosság típusának megfelelő habilitációs foglalkozást gyógypedagógus végzi. Bekapcsolódik ebbe a munkába más pedagógus is. Munkájukat a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segíti. Gyógypedagógus végzettsége: oligofrén - szurdopedagógiai szak A szakértői véleményükben megfogalmazott fejlődési zavar kezelésére fejlesztő órákat biztosítunk. Fejlesztésüket, az állapotuknak megfelelő ellátást fejlesztő pedagógussal biztosítjuk. Nem minden sni-s tanulók oktatásához-neveléséhez rendelkezünk a szükséges pedagógiai és tárgyi feltételekkel. Feladatok végzése az alábbiak 1-4. évfolyamon: Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladata a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása, stb.; differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és a mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.
69
A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése, stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése, stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgáskivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elől-hátul, középen, stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése, stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezése, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányításának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok, stb.). Írásmozgás fejlesztése A ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, a betűk közötti asszociáció megerősítése, stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák. Megváltoztatása.
70
Feladatok végzése az alábbiak 1-4. évfolyamon: A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyező és eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás, stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés, stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi nehézségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok-feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer, stb. A korrektív pedagógiai fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A továbbtanulás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló 1-1 tantárgyból az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények 2 év alatt történő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képesség fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyamszinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. 71
A sajátos nevelési igényű tanulót, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye, javaslata alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és minősítés alól. 14.2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ -
- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. BTMN – teljes körű ellátást tudunk biztosítani iskolánkban. A gyerekek egy része úgy kerül az első osztályba, hogy tanulási, beilleszkedési nehézségekkel, magatartási problémákkal küzd. Iskolánkban nagyon is indokolt ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni a beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai, illetőleg iskolai nevelésével kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó 72
ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. Pedagógiai tevékenységek: esetek, szituációk megbeszélése, amelyben a magatartási problémák megnyilvánultak, osztályban az osztályfőnöki órák anyaga is kapcsolódik a témához, annak részletes megtárgyalása, a szülő tájékoztatása, a családdal való kapcsolattartás a fennálló probléma miatt, pszichológus szakember bevonása a tanuló nevelésébe. 9-11 éves korra a beilleszkedési nehézségek nagy része megoldódik, viszont a pubertás korban (12-16 év) megint csak több magatartás probléma jelentkezik. Miben nyilvánulnak meg ezek? a tanuló többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, társaival szemben durva, verekszik, önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen… Pedagógiai tevékenységek: a magatartás rendszeres értékelése az osztályfőnöki órák témaköreinek, - amelyek bőven tartalmaznak nevelési kérdéseket -, megbeszélése a szülő folyamatos tájékoztatása, együttműködés a családdal szituációk, esetek megbeszélése, amelyben a magatartási probléma megnyilvánult 73
a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igényfoglalkozásokon (osztályfőnöki óra kertében) történő kielégítése a DÖK bevonása a nevelési probléma orvoslásába különböző szakemberek meghívása (esetleges pályázatok esetén is) Az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye megerősíti azt a tényt, hogy iskolánknak is fel kell készülnie a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyre nagyobb számú fogadására és oktatására. Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatását elsősorban integráltan kívánjuk megvalósítani. Amennyiben ez nem megvalósítható, az oktatás színvonalának megőrzése miatt törekednünk kell arra, hogy gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozhasson a tanulókkal, hiszen a megfelelő szakmai ellátást csak így lehet biztosítani számára. A szakvélemények alapján kötelesek vagyunk részükre, a speciálisan a kudarcok okait enyhítő, megszüntető foglalkozásokat tartani. Szükség esetén egy külön fejlesztő osztály /10-12 fővel/ indítása is indokolt. Fontos, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon az ilyen tanulók egyéni fejlesztéséhez, képességeihez. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl is szükség lehet plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat (a tanórán kívüli foglalkozások terhére). A tanulási kudarcnak kitett tanulókat oktató pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, nem érheti hátrányos megkülönböztetés részéről a tanulót, értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, önmagához képest is nézze a fejlődését, hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségét, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökkel szemben: a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolai fokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról. Ezen feladatok ellátásához az ismeretek olyan továbbképzések, tanfolyamok keretében szerezhetők meg, amelyek a különleges bánásmódot, a különböző részképesség-zavar terápiát oktatják. Ezért ösztönözzük a pedagógusok ilyen irányú továbbtanulását, továbbképzését. Amennyiben szükséges igénybe vesszük szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítségét is. 14.3. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK
74
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). -
A pedagógusok nevelő-oktató munkájának a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodnia kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, tanulóink alap- és általános műveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást, a kiemelkedő képességű tanulók munkájának támogatását. E célok megvalósítását segítik: 1. a tanulói képességekhez igazodó differenciált óraszervezés, 2. a törvényben meghatározott tanórán kívüli foglalkozások (tehetséggondozó foglalkozás, szakkör), melyeken tehetséges diákjaink képességükhöz mért terhelés által fejlődhetnek, bővíthetik ismereteiket, együtt dolgozhatnak a hasonló érdeklődési körű társaikkal. Megismerkedhetnek az ismeretszerzés tankönyvön kívüli formáival, módjaival, (szakirodalom, kutatás adott témakörökben, számítógép, Internet használata stb…) azok helyes használatával, 3. a nevelő személye, aki felfedezi a diákokban rejlő képességet, tehetséget, aki bátorítással, ösztönzéssel, a versenyekre való felkészítéssel hozzájárul a sikeres szerepléshez. o Szeretnénk, ha minél több tanuló ízlelhetné meg a sikert társai, szülei és nevelői körében. 4. a tanulmányi, művészeti és sportversenyekre való felkészülés, részvétel, o A levelezős versenyekről tájékoztatjuk tanulóinkat, a részvétel során figyelemmel kísérjük, segítjük munkájukat. 5. iskolai könyvtár segíti a tanulók egyéni tanulását, önképzését. 14.4. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK Szorosan kapcsolódik az IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSához Tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. 75
Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A gyermekeknek, tanulóknak joga hogy: a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, állapotának, személyes adottságainak megfelelően megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön. Az iskola biztosítja a gyermekek, tanulók jogainak gyakorlását. A gyermek jogai sérülhetnek a családban, ha alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik korlátozottak. Az ilyen esetekben fennálló társadalmi adottságot hátrányos helyzetnek nevezzük. Kialakulásához vezethet az alacsony jövedelmi szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Ha a gyermeki jogok jelentősen sérülnek, a hátrányok halmozódnak a gyermek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, ez a gyermek veszélyeztetettségéhez vezethet. Ennek kialakulásához vezető tényezők: elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet: a gyermeknél is megjelenő deviáns magaratási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Iskolánkban a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók nagy része roma származású gyermek. Néhányuknál kirívóan magas az igazolatlan órák száma. Tanulóink közül sokan reggel jóval a tanítási idő kezdete előtt /negyed 8 körül/ érnek be az iskolába, a tanítás végeztével nem szívesen mennek haza, bár szakkörökre, vagy könyvtárba nem járnak. Szabadidejük nagy része csavargással vagy passzív /sok esetben negatív/ tevékenységek végzésével telik. Iskolán belüli és kívüli elfoglaltságot (szakkörök, sportfoglalkozások, zeneiskolai tanulmányok) általában a jó tanulók, a rendezett családban élők keresnek maguknak. Intézményünkben a tantestület tagjai a mindennapokban találkoznak a gyermekek egy részét sújtó hátrányok következményeivel. Nyitottak tehát az olyan programok, tevékenységek bevezetésére, amelyek segítséget jelenthetnek az érintett tanulók számára. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködünk a családsegítő intézményekkel, a Városi Önkormányzattal. Feladatok a./ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 76
Mindezek részteles kidolgozására, törvényi változásokra figyelve gyermekvédelmi program készül. b./ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére család-és gyermekvédő mestertanár szakot végzett szakember látja el, teljes együttműködésben az osztályfőnökökkel és az igazgatóval. A szakember alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c./ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d./ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e./ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, 77
az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való fokozott együttműködés A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban, mint az ország számos oktatási intézményében lassan, fokozatosan csökken a tanulólétszám, de sajnos a munkanélküli illetve egyre nehezebb körülmények között élő családok száma növekszik. Egyre többen vannak, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak az adottságaikhoz mért optimális fejlődésükben, tehát szociálisan hátrányos helyzetűek. Az iskola csak korlátozott mértékben képes a tanulók helyzetét befolyásolni. A gyerekek adottsága, családi viszonyai csak közvetve befolyásolhatók, szociális helyzetük javítása, hátrányuk leküzdésének segítése folyamatos feladat. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, a lehetőségek számbavételével, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulók ismeretelsajátítását egyénre szabott fejlődését az iskolai környezetbe való beilleszkedését. Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akik: a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek (nem megfelelő lakásviszonyok, alacsony egy főre eső jövedelem, a szülők alacsony iskolázottsága, a művelődés lebecsülése, családon belüli nevelési, erkölcsi, vallási hagyományok, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban) családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek (helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, nem megfelelő erkölcsű gyerek csoporttal, felnőttel) munkanélküli szülők gyermekei iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek (a tanuló nem megfelelő helyzete a közösségben, nem megfelelő tanár-diák viszony) Átmenetileg hátrányos helyzetűek, akik áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. Az iskola nevelési programjában kitűzött céloknak megfelelően feladatunk különböző programokkal segíteni az ilyen tanulókat képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában, a hátrányok enyhítésében. A programban kitűzött célokból következnek a végrehajtandó feladatok: a hátrányos helyzetű tanulók felmérése osztályonként (osztályfőnökök és GYIV szakemberrel közösen) 78
a hátrány mibenlétének meghatározása és regisztrálása a tantestület által elfogadott módon (pl.: adatlap, vagy más formában), a szükséges tevékenységi formák megtervezése, és megvalósítása, az eredmények számbavétele, további teendők meghatározása.
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek iskolánkban: 11. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok Minden évfolyamon szükség szerint korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A tehetséges tanulóknak szakköröket, a továbbtanulóknak középiskolai előkészítőket tartunk. Több tantárgy tanulása csoportbontásban történik. Ezen kívül a választható órák kertében további fontos ismeretekre tehetnek szert a tanulók. 12. Drog és bűnmegelőzési programok A rendőrséggel együttműködve, az osztályfőnöki órákon prevenciós előadásokat hallgathatnak a tanulók. Lehetőség szerint igyekszünk hasznos délutáni elfoglaltságokat biztosítani a gyerekeknek a sportfoglalkozások és választható órák keretében. 13. Mentálhigiénés programok Az osztályfőnökök a biológia tanárokkal együttműködve felvilágosító órákat tartanak. Igény szerint iskolaorvosi, védőnői segítséggel. Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a vöröskeresztes, csecsemőápolási, elsősegélynyújtó versenyeken. 14. Pályaorientációs tevékenység Az osztályfőnökök, szaktanárok segítik a tanulókat, szülőket a megfelelő iskolaválasztásban. A 8. osztályos tanulók iskolalátogatásokon, a középiskolák által szervezett tanulmányi versenyen vehetnek részt. 15. Fesztiválok, bemutatók Lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a különböző műsorokban való szereplésre az iskolai ünnepségeken, a KI MIT TUD - on, és egyéb más versenyeken. 16. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Az osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadó órákon, vagy értesítés útján tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről. 17. A szülőket ösztönözzük a napközis és tanulószobai ellátás igénybevételére 18. Reggel fél 8 órától tanári ügyeletet biztosítunk. 19. Kapcsolatot tartunk a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal. 20. A tanulókat ösztönözzük a tanulmányi- és sportversenyeken való részvételre A különböző versenyeken résztvevő tanulóknak térítjük a nevezési díját, és az utazási költségét lehetőségeinkhez mérten. 15. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 79
1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap, teleki blog). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 16. KAPCSOLATTARTÁSOK 16.1. IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus-vezetők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései (mkv., gyiv., DÖK., KT., ig.), - az iskolavezetőség ülései (mkv., gyiv., DÖK., ig.), - vezetőségi ülések (mkv., ig.), - a különböző értekezletek (ped., ig.), - megbeszélések (egyéni, alkalmi, kiscsoportos, ped., ig.), 80
3. 4. 5.
6.
7.
- vezetők valamely tagjával történő egyeztetés - stb. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg, vagy az adott feladatoknak megfelelően alkalmilag szervezhető. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül vagy szóban értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetés felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. Az igazgató a munkaközösség vezetők részére a feladatokat szóban, írásban (e-mail, postán érkezők levélben) juttatja el részükre. Fontosságbeli különbségek nincsenek a különböző formák között.
16.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 16.3. A NEVELŐK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A
TANULÓK
KAPCSOLATTARTÁSA
ÉS
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot patronáló tanár és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a Tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
81
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézmény vezetőihez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 16.4. SZÜLŐK ÉS NEVELŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A szülői értekezletek Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, A helyi tanterv követelményeiről, Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, Előadások szervezése Logopédus Nevelési tanácsadó Pszichológus Egészségügyi szakember (orvos, védőnő) Egyéb Pályaválasztási tanácsadás tartja az osztályfőnök, összevontan az évfolyamon az igazgató Pályaválasztási Fórum Egyéni megbeszélés
Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 82
Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (Tájékoztató füzet, iskolai hirdetőtáblák) A kapcsolattartást szolgálja még Közös kirándulások (pl. osztálykirándulás) Közös rendezvények (karácsonyi, Ki Mit Tud, évnyitó, évzáró, farsang, versenyek, vetélkedők, gyereknap, Mikulás délután, Iskolanap, Jótékonysági bál) Pályázatok által nyújtott közös lehetőségek A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei
osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve, szülői munkahelyeken üzemlátogatás családi játékos vetélkedők, közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolai igazgatóságával, nevelőtestületével. 16.5. DOKUMENTUMOK A KAPCSOLATTARTÁSBAN 1. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 2. Az iskolai dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola blogja; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; 16.6. KÜLSŐ KAPCSOLATAINK Városi Önkormányzat:
83
A város közterületét érintő iskolai rendezvények megtartásával kapcsolatos egyeztetés. (Pl.: sportversenyek, földnapi rendezvény, Füzes Kupa, stb.) Működtetővel, fenntartóval: önkormányzattal, tankerülettel Nevelési tanácsadóval: elsősorban gyerekeink vizsgálatával kapcsolatban, másodsorban előadások megtartása a nevelőtestület részére Család-és gyermekvédő szervezetekkel: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal elsősorban a gyermekek problémájának megoldása érdekében, másodsorban előadások megtartása a nevelőtestület részére Iskolát támogató alapítvánnyal: pl. tanulóink jutalmazása, bevétel növelése Szülői Munkaközösség: A szülői szervezettel való szoros és gyümölcsöző kapcsolatot kiemelkedően fontosnak tartjuk, hiszen diákjaink szüleiről van szó, akiknek pozitív véleménye alapvetően befolyásolja iskolánk arculatát, hírnevét, a megvalósítandó céljaink elérését. Intézményünkben aktívan működik a szülői munkaközösség. Az iskola előtt álló, a tanulók nagyobb közösségét érintő döntésekbe, valamint a törvény által előírt jogkörökbe mindig bevonjuk a szülőket. A Teleki Blanka Általános Iskolában a szülőket a Szülői Munkaközösség, illetve ennek választott elnöksége, elnöke képviseli a meghatározott fórumokon. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Oktatási társintézmények: Óvodák és Bölcsődék intézményei– Tanulóink nagy része innen érkezik, így mind vezetői, mind pedagógusi szinten szoros és eredményes munkakapcsolatra törekszünk. Remenyik Zs. Gimnázium és Szakközépiskola – végzős diákjaink továbbtanulásának elsődleges célpontja. Városi Zeneiskola –Rendkívül fontos a kiegyensúlyozott, egymás munkáját segítő együttműködés. Egészségügy: Védőnő, iskolaorvos, Végzik az egészségügyi vizsgálatokat, méréseket, oltásokat, tisztasági vizsgálatokat. Segítenek a versenyekre való felkészítésben és a serdülőkori szexuális felvilágosításban. Rendőrkapitányság: Közös program, mely nagyszerű lehetőséget nyújt a fiatalság prevenciós oktatásához. A közlekedési ismeretek oktatásának hatékony segítése. Egyházak: Óráik megtartása az iskolában történik, amennyiben erre a gyerekeknek/szülőknek igényük van. Városi Könyvtár, Közösségi Ház: Kulturális programok, vetélkedők szervezése, terembérlet. Heves Megyei Pedagógiai Intézet: Továbbképzések indítása, értekezletek szervezése, szakmai segítségnyújtás, szakmai napok szervezése, tájékoztatás igazgatók részére. 84
Egyéb kapcsolatok:
17.
Eszterházy Károly Főiskola Polgárvédelem Tűzoltóság Vöröskereszt Füzesabonyi Sportclub Polgárőrség TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, SZABÁLYOK
A Vizsgaszabályzat négy részre tagozódik: 1.9.1. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Tartalmazza, hogy: kik léphetnek magasabb évfolyamra 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai röviden, az értékelés rendje Tartalmazza, hogy: az értékelés rendje, milyen vizsgák vannak, kire terjed ki a hatálya, célja, kinek kell vizsgát tenni, vizsgaköteles tárgyak rendje, ideje, rendje. 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerinti megszervezése: Tartalmazza a: jogszabályi háttér részletezése 1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei Cél: a továbbhaladáshoz szükséges minimális szint elérése, milyen vizsgatárgyak vannak és azok követelményei a továbbhaladáshoz Jelen Vizsgaszabályzat a Teleki Blanka Általános Iskola Füzesabony az iskola nevelőtestülete által jóváhagyott. Minden, ebben nem szabályozott kérdésben a Köznevelési törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet együtt határozza meg a vizsgáztatással és vizsgázással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. 18. A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, VALAMINT ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
85
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
-
Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; a gyermek TAJ kártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
-
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a vezetők és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.
Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát (különbözeti vizsga) kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.
intézmények
18.1. ÁLTALÁNOS ISKOLAI BEIRATKOZÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (7) 86
bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ebből adódóan a tankötelesek első évfolyamra történő beiratkozásával kapcsolatos teendőket 2013-tól az állami intézményfenntartó központ látja el. 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 22.§-a értelmében: (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. (3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 3. 2013. január 1-jétől a települési önkormányzatok iskolával kapcsolatos kötelező köznevelési feladatai megszűnnek, és azok az államhoz kerülnek át. 2013. január 1-jétől a tanköteles tanulók nyilvántartását, a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérését a kormányhivatalok járási hivatalai fogják ellátni. Ettől kezdve a járási hivatal feladata lesz a mulasztó szülő hatósági kötelezése. A tanköteles korú gyermekének beíratását elmulasztó szülő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezésére is jogi lehetőség van. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § a) pontja értelmében az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló tanköteles gyermeket az iskolába nem íratja be, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési hatóságként a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kormányhivatal jár el. Azaz az igazgató a kormányhivatal felé jelez, ha nem íratták be a körzetében élő tanulót és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. 4. 87
A tanköteles tanulónak az általános iskola első évfolyamára való beiratkozásával kapcsolatos újdonság, hogy a jövőben nem a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, hanem a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt kell bemutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettsége elérését tanúsító igazolás mellett. Viszont iskolánk ezt is kéri, mivel ez az első dokumentum, ami a gyermekről kiállításra kerül. Az Nkt. 72. § (2) bekezdése szerint a szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen, a szülő ezt a jogát vele közösen gyakorolhatja. Az intézményválasztás szabadsága azt jelenti, hogy nem tiltható meg a szülői jelentkezés benyújtása, függetlenül attól, hogy a köznevelési intézményt a szülő milyen okból és milyen indokkal választotta meg. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. (Nkt. 37.§ (3) bek. b) pont) A fenntartói döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással bírósághoz lehet fordulni. Az intézményválasztás szabadsága tehát nem jelenti azt, hogy a szülő kérelmét teljesíteni kell. Jogellenes azonban minden olyan intézkedés, amelyik kizárná vagy korlátozná a szülő intézményválasztási szabadságát, az intézménybe történő szabad jelentkezés jogát. A szülő tehát a tanköteles korú gyermekét beírathatja egy szabadon választott iskolába, de igénybe veheti a kötelező felvételt biztosító iskolát is. Az új ágazati szabályozás ugyanis – a korábbiakhoz hasonlóan – szintén biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló „körzetes iskolát”. Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Ezen iskolák felvételi körzetének meghatározása szempontjából változás, hogy a 2013. január 1-jével bekövetkező állami feladatellátásra tekintettel, a korábbi szabályok által a települési önkormányzati fenntartók számára előírt felvételi körzethatár megállapításának kötelezettsége a fővárosi, megyei kormányhivatalok feladatai közé kerül át. Az Nkt. 50. § (8)–(10) bekezdései szerint a kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. 5. A Nkt. 50. § (3) bekezdésnek b) pontja alapján – a korábbi szabályozáshoz képest változatlanul – általános iskolában a jövőben sem szervezhető felvételi vizsga. Az EMMIrendelet 22. § (5) bekezdése részletezi, milyen tevékenységek minősülnek felvételi vizsgának az általános iskola szempontjából. E szerint felvételi vizsga – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint és új elemként a készség megismerése. Ez azt jelenti, hogy az általános 88
iskolában a felvételi vizsga szempontjából a jövőben sem a jelentkezők beszámoltatásának, mérésének a formája és az elnevezése a döntő, hanem az, hogy mit vizsgál az iskola. Ebből adódóan nem számít felvételi vizsgának, így a felvételi eljárásban jogszerűen alkalmazható minden olyan mérés, amely alapján az általános iskola a jelentkező képességeiről, fizikai vagy más tulajdonságairól kíván meggyőződni. A Nkt. 50. § (5) bekezdése ezért teszi lehetővé, hogy sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. Amíg a felvételi vizsga a jelentkező tárgyi tudásáról, már elsajátított ismereteiről ad képet, addig a képesség, fizikai vagy más alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben – kellő szorgalom esetén – meg tud-e felelni az adott iskola követelményeinek. Kiemelten fontos, hogy a felmérés során nem vizsgálható a jelentkező politikai vagy más véleménye, családi állapota, társadalmi származása, vagyoni helyzete, azaz nem lehet válogatási elv semmiféle olyan elem, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásaiba ütközik. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, valamint a teljesítmények értékelése során. 6. Az EMMI rendelet 24.§-a alapján a kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén működő általános iskolákat a kijelölt körzetekről. 7. 2012. december 31-ig a kormányhivatal, 2013. január 1-jétől a járási hivatal a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes általános iskolának. E törvényi szintű előírásokhoz kapcsolódó végrehajtási szabályt tartalmaz az EMMI rendelet 23. § (4) és (5) bekezdése, amelyek a kötelező felvételt biztosító iskola, a kijelölt iskola, valamint a szabadon választott általános iskola kormányhivatalnak történő értesítési kötelezettségét határozzák meg. 8. A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó szabályok a korábbi rendelkezésekhez képest nem változtak. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során a továbbiakban is bármikor lehetőség van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint – az igazgatói döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, felvételi vizsga, különbözeti vizsga alapján – kerülhet sor. Új elem az EMMI rendelet 23. § (9) bekezdésében olvasható szabály, amely az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző, de a középfokú iskolai felvételi eljárásban részt nem vevő tanköteles tanulóval kapcsolatos értesítési kötelezettséget határozza meg. Ebben az esetben ugyanis az általános iskola igazgatójának értesítenie kell a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt. E hatóság feladata, hogy 89
gondoskodjon ezen tanulóknak a tankötelezettség teljesítését lehetővé tevő nevelés-oktatásban történő részvételéről, amely 2013-tól a Köznevelési Hídprogramok keretében valósulhat meg. 2013. szeptember 1-jétől az állami intézményfenntartó központnak kell kijelölnie azt az intézményt, amelyben az érintett tanuló a tankötelezettségét teljesítheti. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályokat az EMMI rendelet 24.§-a határozza meg. 9. Járási hivatal: A Nkt 45.§ (10) "... a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes…., általános iskolának." 18.2. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
10. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján járhat el: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Az EMMI rendelet 24. § (5) bekezdése rendelkezik a kötelező felvétel után szabadon maradó helyek betöltési sorrendjéről. A szabályok lényegében megegyeznek a korábbi 90
törvényi előírásokkal, néhány pontosítást azonban bevezetett a végrehajtási rendelet. A szabadon maradt férőhelyekre továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy – új elemként – telephelye, feladat ellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A halmozottan hátrányos tanulókat követően azok a jelentkezők következnek, akik az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye szerinti településen rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. Miután a kötelező felvétel az adott iskola felvételi körzetében való lakóhelyhez, ennek hiányában tartózkodási helyhez kötődik, ezért a gyakorlatban problémát vethet fel a körzetbe tartozás, valamint a körzetbe történő átjelentkezés kérdése. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Mind a lakóhelyhez, mind a tartózkodási helyhez kapcsolódik lakcím. A lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatósági jogköröket a település, a kerület jegyzője gyakorolja. Az iskolai felvételi kérelmek vizsgálatakor az igazgatónak tehát nem a lakcím valódiságát, a körzetbe történő esetleges átjelentkezés időpontját szükséges vizsgálnia, hanem azt, hogy az adott lakcím a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely címe-e. A felvételi kérelem elbírálásakor tisztázni kell, hogy a tanuló az adott településen a lakóhelye szerinti lakcímen vagy a tartózkodási helye szerinti lakcímen él-e. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható, kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye. Az új ágazati szabályozásban is tovább él a sorsolás intézménye, amelyre akkor kerülhet sor, ha az általános iskola a jogszabály szerinti sorrendben nem tudja az összes jelentkezőt fogadni. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az új előírások alapján az iskolai házirendben kell meghatározni. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé továbbra is beletartoznak a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet szerint különleges helyzetűnek minősülnek. Amíg a korábbi előírások a sajátos helyzetű tanuló meghatározását a helyi önkormányzat döntési körébe utalták, addig az új előírások egyértelműen meghatározzák, ki minősül különleges helyzetűnek. Az EMMI rendelet 24. § (7) bekezdése értelmében különleges helyzetű az a tanuló, akinek szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy a testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,
91
vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található 11. Nkt. 83.§ (2) d) pontja alapján a fenntartó meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát.
Helyi tanterv teleki blanka általános iskola - 1-8. Évfolyam 19. TANTERVFELOSZTÁSUNK A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről értelmében az iskolák átdolgozzák pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Az így kialakított helyi tanterv tantárgyi struktúrája és óraszám rendszere felmenő rendszerben lép életbe a következő ütemezésben:
2013-tól - 2017-ig 2013/ 2014. tanév: 1. és 5. évfolyamon 2014/ 2015. tanév: 1. 2. és 5. 6. évfolyamon 2015/ 2016. tanév: 1. 2. 3. és 5. 6. 7. évfolyamon 2016/ 2017. tanév: 1. 2. 3. 4. és 5. 6. 7. 8. évfolyamon Záró rendelkezések 110/2012 (VI.4 ) kormányrendelet 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai Nevelés - oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. A heti 5 testnevelés órára vonatkozó szabályozás a 2012/ 2013-as tanévtől lépett életbe szintén felmenő rendszerben, így ez már 2013. szeptembertől az 1. 2. 5. 6. évfolyamokat érinti. A Teleki Blanka Általános Iskolában minden évfolyamon két párhuzamos osztály működik A és B jelöléssel. Az 1. és 2. évfolyamon az egyik osztályt a szülői igényeknek megfelelően egésznapos iskolai osztályként működtetjük, ill. amennyiben a személyi, tárgyi, óraszámi feltételek és a szülői igények is engedik, akkor 3. és 4. évfolyamon is. Az Alapító okiratban foglaltak szerint iskolánk fogad sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket. IDEGEN NYELV OKTATÁSA
92
Kiemelt figyelmet fordítunk az első idegen nyelv / angol és német / alapjainak elsajátítására, ezért ezt a tantárgyat a szabadon tervezhető órakeret óraszámából már a 3. évfolyamtól óratervi keretek között oktatjuk a tanulók nyelvválasztásának megfelelően. 4. évfolyamtól képesség szerinti csoportbontásban folytatódik az oktatás. Biztosítjuk az azonos nyelven belül a csoportok közötti átjárhatóságot. A nyelvi csoportok jelölése: angol 1 ; angol 2 ; német 1 ; német 2. Már 2. évfolyamtól kezdve választható tanórai keretben ismertetjük gyermekeinkkel az idegen nyelvet, ami alapjául szolgál a 3. évfolyamtól kezdődő nyelvoktatás választására. 1. évfolyamon szakköri keretet biztosítunk. INFORMATIKA-TECHNIKA OKTATÁSA Korunk kihívása az elektronikus kommunikáció és az IKT eszközök minden területen való használata, ezért iskolánk az informatika- technika tárgyakat csoportbontásban tanítja. MAGYAR-MATEMATIKA Az 5-6. évfolyamon képesség szerint az évfolyamon belüli bontást tervezzük bevezetni. A 7-8. évfolyamon belül az osztályokat képesség szerint két csoportra bontjuk a matematika és a magyar nyelv és irodalom órákon. Az OH mérések városi és iskolai eredményei alapján indokoltnak látjuk a magyar nyelv-és irodalom és a matematika tantárgyak képesség szerinti bontásban való oktatását. DRÁMA ÉS TÁNC/ HON- ÉS NÉPISMERET Az 5. évfolyamon a „Dráma és tánc/ Hon- és népismeret” tárgyak közül a Hon-és népismeret tárgyat választjuk. 1. Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások minisztere által kiadott kerettantervekre épül: 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
20.
ÓRASZÁMAINK 1 – 8. ÉVFOLYAM
20.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok
20.2. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. Évfolyamon
93
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret - ebből felhasznált - ebből még szabadon választható óraszám Összes óraszám
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1 4+1 1 1 2 2 1 5 2 25 2 0
3. évf. 6+0,5 +1 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5 3 25 2 0
4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27 2 0
4+1 1 1 2 2 1 5 2 25 2 0 (2)
(2)
(2)
(2)
25
25
25
27
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Az óratervi táblázatban +jelöléssel a felosztásra került Szabadon tervezhető órakeret óraszámait jelenítettük meg. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8 § (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–nyolcadik (tizenharmadik) évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. Választható órakeretből az évfolyam minden tanulója számára kötelezően választandó. A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 6. sz. melléklete tartalmazza a Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét. 94
20.3. Időkeret iskolánkra vonatkozóan 1–4. Évfolyamon
Évfolyam első évfolyam második évfolyam harmadik évfolyam negyedik évfolyam Összesen: A – B osztályokra számítva
Gyermekek, tanulók heti óraszáma 25 25 25 27 102
Osztályok heti időkerete 52 52 52 55 211
204
422
Különbözet 27 27 27 28 109
218
Iskolánkban az 1-4. osztályokban 218 óra áll rendelkezésre : - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., - a NKN. törvény 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. §-ban foglaltak megvalósítására. 20.4. Csoportbontásra fordított órakeret 1-4. Évfolyamon
1–4. évfolyam Tantárgyak Idegen nyelvek (angol, német) Összesen:
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf. 4
4
20.5. Választható tanórák 1-4. Évfolyamon
1–4. évfolyam 1. évf. Idegen nyelvek/ angol; német / Összesen:
2. évf. 2
3. évf. 2 8
4. évf. 4
20.6. Egész napos iskolai osztályok, napközi otthonos csoportok 1-4. Évfolyamon
1–4. évfolyam 1. évf. 95
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Egésznapos osztály Napközis csoportok Összesen :
20
20 40 80
Meghatározott program szerint dolgozunk az iskolaotthonos osztályokban úgy, hogy a párhuzamos osztályoknak csak délelőtti foglalkozást biztosítunk. 20.7. Egyéb foglalkozásokra fordított időkeret 1-4. Évfolyamon:
1–4. évfolyam Egyéb foglalkozások Magyar kompetencia Matematika kompetencia Osztályfőnöki foglalkozás Matematika tehetséggondozás Tömegsport Rész összesen: Összesen:
1. évf. 2 2
2. évf. 2 2
2 6
2 6
3. évf. 2 2 2 2 2 10 32
4. évf. 2 2 2 2 2 10
20.8. Szakköri foglalkozások 1-4. Évfolyamon
1–4. évfolyam 1. évf. Kézműves szakkör Játékos sportvetélkedő felkészítő Népi játékok Játék – szabadidő Környezetismeret tehetséggondozás Informatika szakkör Elsősegélynyújtó Színjátszó Idegen nyelv Összesen:
2. évf.
3. évf.
4. évf.
1 1 1 2 2 4 1 1 1 14
20.9. Tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és a btmn-el diagnosztizált tanulók számára tervezett időkeret 1-4. Évfolyamon
1–4. évfolyam
96
1. évf.
2. évf.
BTMN Egyéb 27. § ( 5 ) ( 6 ) óraszám Összesen:
3. évf. 26 54 80
4. évf.
21. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK
21.1. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. Évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol, német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret - Ebből felhasznált - Ebből még szabadon választható óraszám Összes óraszám
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3+1
7. évf. 3+1 3 3
8. évf. 4 3 3
2
2
2
2
1 2
1 2+1
1
1 1+1 1+1 2 2 1 1
1 1+1 1 +1 1 5 1 2 28 3 0
1 1+1
2 2 1+1 1+1 1 1
1 1 5 1 3 28 3 0
1 1 5 1 3 31 4 0
1 +1 5 1 3 31 4 0
(3)
(3)
(4)
(4)
28
28
31
31
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.
97
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Az óratervi táblázatban + jelöléssel a felosztásra került Szabadon tervezhető órakeret óraszámait jelenítettük meg. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8 § (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–nyolcadik (tizenharmadik) évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. Választható órakeretből az évfolyam minden tanulója számára kötelezően választandó. A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 6. sz. melléklete tartalmazza a Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét. 21.2. Időkeret iskolánkra vonatkozóan 5-8. Évfolyamig:
Évfolyam ötödik évfolyam hatodik évfolyam hetedik évfolyam nyolcadik évfolyam Összesen: A – B osztályokra számítva
Gyermekek, tanulók heti óraszáma 28 28 31 31 118
Osztályok heti időkerete 51 51 56 56 214
236
428
Különbözet 23 23 25 25 96
192
Iskolánkban az 5-8. osztályokban 192 óra áll rendelkezésre : - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., - a NKN. törvény 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. §- ban foglaltak megvalósítására. 21.3. Csoportbontásra fordított órakeret 5-8. Évfolyamon:
98
5-8. évfolyam Tantárgyak Idegen nyelvek Matematika Magyar nyelv-és irodalom Informatika Technika Összesen: Összesen:
5. évf. 6
6. évf. 6
2 2 10
2 2 10
7. évf. 6 6 8 2 2 24 68
8. évf. 6 6 8 2 2 24
21.4. Választható tanórák 5-8. Évfolyamon:
5-8. évfolyam Idegen nyelvek/ angol; német / Magyar továbbtanulási előkészítő Matematika továbbtanulási előkészítő Természettudományos gyakorlatok Összesen: Összesen:
5. évf. 4
6. évf. 4
4
4
7. évf. 4 2 2 2 10
8. évf. 4 2 2 2 10
28
21.5. Tanulószoba5-8. Évfolyamon: 5-8. évfolyam 5. évf.
6. évf.
7. évf. 10
Összesen:
8. évf.
21.6. Egyéb foglalkozásokra fordított időkeret5-8. Évfolyamon:
5-8. évfolyam Egyéb foglalkozások Magyar kompetencia Matematika kompetencia Földrajz gyak./érdekességek Állampolgári ismeretek Informatikai foglalkozás Gépírás oktatás
5. évf. 2 2 2
6. évf. 2 2 2
7. évf. 1 2 2
1 2
1 2
1
99
8. évf. 1 2 2 2 1
Tömegsport Rész összesen: Összesen 5-8. o.
2 11
2 11
2 8
2 10
40
21.7. Szakköri foglalkozások 5-8. Évfolyamon:
5-8. évfolyam 5. évf.
6. évf.
Énekkar Asztalitenisz Természetjáró Kézilabda szakkör Futball szakkör Elsősegély-nyújtó Színjátszó Összesen:
7. évf. 1 1 2 2 2 1 1 10
8. évf.
21.8. Tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és a btmn-el diagnosztizált tanulók számára tervezett időkeret 5-8. Évfolyamon:
5-8. évfolyam 5. évf. BTMN Egyéb 27. § ( 5 ) ( 6 ) óraszám Összesen:
6. évf.
7. évf.
8. évf.
36 36
NKN. 27. § (5) Az általános iskola, a középfokú iskola, köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára,továbbá az első– negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy – három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. (6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni,
100
hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. A választható tanítási órák esetében a tanulóknál figyelembe kell venni a 110/2012 ( VI. 4. ) kormányrendelet előírását, mely szerint: 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, tanítási órával haladhatja meg. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: kerettantervek A vagy B változata érvényesül Tantárgyak
1-4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
5-8. évfolyam A
Idegen nyelvek (angol, német) Matematika
A
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan
A
101
Fizika Kémia
B
Földrajz
A
Ének-zene
A
Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
A
Testnevelés és sport Osztályfőnöki A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy a tananyagot évfolyamonkénti bontásában és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeretet határozzuk meg. Természetesen így állapítottuk meg a felosztást. 22. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
A nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a törvény tartalmazza. Fontosnak tartjuk az alábbi szempontokat: A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló. A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. A tankönyvek legyenek jól áttekinthetőek, jól olvashatóak, ne legyenek túl zsúfoltak. Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak. A tankönyv-választásnál mérlegelni kell az árat. A tartós használatra szánt tankönyveket a könyvtárban kell megőrizni. A tankönyvválasztást a szakmai munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoznak. 102
Iskolában a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket hivatalosan is tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl. testnevelés, a vizuális kultúra, a technika, életvitel és gyakorlat stb.) Az oktatás folyamán különböző tanulmányi segédleteket is használunk a tanórákon, a fejlesztő foglalkozásokon. Mindezek beszerzése folyamatos, ill. rendkívül fontosnak tartjuk ezek állagmegóvását. Ebben a feladatban rengeteget segít, hogy iskolánkban interaktív csomag van több osztályteremben. Azok a könyvek, (munkafüzetek, feladatlapok) amelyek nem szerepelnek az említett jegyzékben csak a szakmai munkaközösségek, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyeztetésével rendelhetők. A tankönyvek kiválasztásánál szempontokat veszik figyelembe:
a
szakmai
munkaközösségek
a
következő
a tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének és elősegítse a minőségi oktatást; azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; figyelembe kell venni a tankönyvek árát; A tankönyvek használatában az állandóságra törekszünk. Új tankönyvek használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. figyelembe kell venni a taneszközök árát; A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik:.Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. 23. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA
A Nat. szerint, két évfolyamonként határozzuk meg feladatainkat.
23.1. Az 1-2. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek vannak.
103
Ebben az időszakban előtérbe helyezzük a tanulási módszerek kialakítását, az iskolai fegyelem és figyelem valamint a kötelességérzetet.
fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozását végezzük; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
23.2. A 3-4. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat. elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ebben az időszakban előtérbe helyezzük a motivációt, tanulásszervezést, teljesítmények növekedését. Az előző szakasz lelkesedése csökken, így kerül előtérbe a motiváció Nagyon jó lehetőségeket kínál az IKT eszközökben rejlő lehetőségek Az önálló tanulás előtérbe helyezése, kutatómunkák adása Teljesítménynövelést érdekében megmutatjuk számukra, hogy hogyan lehet még hatékonyabban tanulni – „Tanulni is tudni kell címmel” az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a dramatizálás eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
23.3. Az 5-6. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
104
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele különös tekintettel a fölsőbe való átmenet nehézségeire; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés más útjainak fokozott bemutatása (könyvek, folyóiratok, internet ismeretszerzés céljából)
23.4. A 7-8. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék fejlesztése rendkívül fontos ennek a korosztálynak, mivel az előbb említetteket mind meg kell növelni az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
24. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 105
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
Lehetőségeink az alábbiak az iskolában a testnevelés, a sport, a játékos mozgások és felkészülések a versenyekre. Alsóban: 1-4.o. heti 5-5 testnevelés óra 1-4.o. az egyéni foglalkozás keretén belül + 2-2 óra tömegsport évfolyamonként 1-4.o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 1 óra játékos sportvetélkedőre való felkészülés a négy évfolyamon összesen 1-4o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 1 óra játék-szabadidő a négy évfolyamon összesen Felsőben: 5-8.o. heti 5-5 testnevelés óra 5-8.o. az egyéni foglalkozás keretén belül + 2-2 óra tömegsport évfolyamonként 5-8.o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 2 óra kézilabda felkészülés a négy évfolyamon összesen 5-8.o. a szakköri foglalkozás keretén belül + 2 óra futball a négy évfolyamon összesen Mindezeket az óraszámi bontások a föntiekben tartalmazzák. 25. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A kerettantervre épülő helyi tanterv, valamint a rehabilitációs célú foglalkozások kötöttsége nem teszi lehetővé a választást. Lehetőség nyílik azonban az ezen kívüli tevékenységeken (pl.: matematika továbbtanulási előkészítő, állampolgári ismeretek…), valamint napközi- és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Lehetőséget biztosítunk továbbá az erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan tanulására.
Április 15-ig tájékoztatjuk a szülőket. Május 20-ig felmérjük a szabadon választott tanórákon való részvételt és a hittant/erkölcstant. Szülő írásban jelzi döntését. (20/2012-es EMMI r. 15.§(1).
106
A szülők rövid tájékoztatást kapnak a jelzettekről egy formanyomtatvány keretében. A szülői visszajelzés is formanyomtatványon történik.
A foglalkozások rendjét a helyi tanterv határozza meg. Részvétel formája a mindenkori tanév első napján kerül egyeztetésre a diákokkal, szülőkkel. Helyiség, helyiségek használata is ekkor realizálódik, melyet a szülők, tanulók tudomásulvétele jelent. Tanárválasztás lehetősége pl. szakkör, egyéni fejlesztés versenyfelkészítés esetében lehetséges. Mivel az iskola egy közepes méretű intézmény, így nagy lehetőségek a tanárválasztásban nincsenek. Alapvetően meghatározza ebben az esetben a tantárgyfelosztás ill., hogy egy nevelő képesített a kötött órán kívüli feladat ellátására is, mivel szaktárgyával koherenciát mutat. Kiskorú tanuló választása esetén a szülő dönt, amennyiben a fent említettek okán erre lehetősége nyílik. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
26. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK - INNOVÁCIÓK
26.1. Projektoktatás
A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli.
A tervezés két fő szinten történik iskolánkban:
107
Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő.
Megjelenési formái oktatásunkban:
Érinthet egy tantárgyat Több tantárgyat együttesen A választható vagy Egyéb foglalkozásokat Szakköröket Erdei Iskola Időtartam alapján Rövid távú projekt (1-2 nap) Középtávú projekt (1-2 hét)
A projektoktatás technikái
Együttműködésre késztető technikák
Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Bábozás Dramatikus helyzetgyakorlatok Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Céhalapítás Csoportalakítás (névválasztás, címer-és zászlókészítés) Vetélkedő, verseny Alkotás
Tanulói kezdeményezésre épülő technikák Beszélgetés Vita kezdeményezése Felidézés, élménybeszámoló Problémafelvetés Ötletbörze Programválasztás Kreatív műhelymunkák választása Önálló adatgyűjtés Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek felkeresése
108
Kreatív felfedeztető, kutató technikák
Szakirodalom feltárása Interjú az adatközlőkkel Poszter készítése Kiállítás rendezése Papírkészítés, vízvizsgálat Vizsgálódás és mintavétel Képeslapkészítés Térképkészítés, térkép-használat Hangtérkép Tantúra
26.2. KOOPERATÍV TANULÁS Kooperatív: „Az a cselekvés, tény, hogy valaki, valami közösen, összhangban tevékenykedik”. Kooperatív tanulás: „… együttes munkálkodás a közös cél érdekében. Összehangolt tevékenység, amely során kölcsönös a hatás pszichikai, szociális és intellektuális készségek fejlődésében egyaránt”. Csoport: „Csoportnak nevezzük az egyének olyan együtteseit, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. Az egyes csoportok tárgyalásánál meg szoktak különböztetni informális (elsődleges) csoportokat (társadalmi kiscsoportok) és formális (másodlagos) csoportokat (társadalmi nagycsoportok).”
Kooperatív tanulásszervezés alapelvei
4 alapelv:
Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók elve Kooperatív tanulás jellemzői Az értelmezés, tudatosítás mellett lehetőség van a kommunikációra, az átélésre, a megtapasztalásra, ebből kifolyólag szociális ismereteket közvetlenül tanít. Humánus, közvetlen irányítás mellett érvényesül a tanári segítő együttműködés, mely a proszociális nevelés szempontjából pozitív mintát közvetít és elősegíti a motiváltabb tanulást. Érvényesül az egyidejű, párhuzamos interakció alapelv, amely mindenkire kiterjed, és több szálon futó kommunikáció folyik a tanulók között, összefüggésben az érzelmi tényezőkkel, tapasztalatot szerezve a kontaktusteremtésben, a konfliktuskezelésben, az érdekérvényesítésben, a segítésben és együttműködésben. Egyenlő arányú részvétel megteremtésére törekszik, ahol mindenki egyenrangú félként dolgozhat. Cél, hogy mindenki szerepelhessen, érvényesíthesse önmagát a munka, az ellenőrzés a prezentáció és az értékelés során. Építő, pozitív egymásrautaltság érvényesül, mindenki érdekelt az előre menetelben, a csoport sikere érdekében. A tanulók sokkal érintettebbek, ezáltal aktívabbak és motiváltabbak lesznek. Segíti az egyéni és a közös felelősség kialakulását, a számonkérés lehetőségét. A mások és a csoport érdekeit is figyelembevevő attitűd jellemzi. 109
Állandó együttműködés, kölcsönös támogatás van a csoport tagjai között. Mindezt rendszeresen átélik és gyakorolják. Érvényesül az empátia, a tolerancia, a kölcsönös bizalom. Nincs kirekesztés, elmagányosodás, mert a csoport felkarol, segít. Nagyobb az egymásra figyelés. Fejlődik a tanulók szociális érzékenysége társaik iránt. A fejlesztő, segítő értékelés van túlsúlyban, amelyre a változatosság, pozitivitás, többszintűség jellemző, a tanár ehhez igazítja a tanulást, a tanulási folyamatot. Elkülönül a tudás és a szociális ismeretek értékelése és nem csak a jegy a fontos, hanem az egyéni és közös eredmény és közös eredmény és feladatmegoldás. A tanulóknak a közösen megfogalmazott szabályokhoz, és értékekhez kell igazodni. Oldott, vidám légkör jellemzi, érvényesül az érzelmi motiváció, ráhatás, mely pozitív hatással van a tanulók aktivitására, a szociális értékek elsajátítására. A tanulók pszichikai megerősítést kapnak, ez segíti az emocionális fejlődést.
Kooperatív tanulás feltételei Az együttműködő tanulási forma megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos mind a külső, mind a belső feltételek megteremtése. Ilyen külső feltétel pl. a megfelelően kialakított tér, a csoportok kialakítása, a csoportfejlesztés, a tanulók felkészítése az együttműködésre, a feladatok biztosítása, illetve a tanulásszervezés. A belső feltételek körébe- G. L. Huber (1987) szerint- a személyközi viták, a megbeszélések, a belső személyes konfliktusok, a felfedezési vágy, a kíváncsiság, az információk belsővé válása, az információk továbbadása, illetve a megvalósuló kompetenciák és készségek tartoznak. A tanulók számára olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek segítik a kooperatív tanulást. Alapfeltétel a megfelelő tér kialakítása. A tanulók egymással szembefordulva csoportokban üljenek úgy, hogy a csoport tagjai jól lássák a táblát, elérjék a szükséges anyagokat, könnyen át tudják adni egymásnak az eszközöket, könnyen beszélhessenek egymással, úgy, hogy a halk beszéddel is megértsék egymást. Jó, ha az asztalok mozgathatók és van tér a teremben a rendezkedéshez és a szabad játékos feladatok lebonyolításához. Ebben a térben az oktató, a tanító szerepe is megváltozik, teljesen más lesz, mint frontális oktatás esetén. Itt a tanulás terepei válnak hangsúlyossá. Fontos, hogy a tanári asztal ne kerüljön központi helyre. Legyen az osztály otthonos, inger gazdag. Legyenek növények, kisállatok az osztályban. Az osztályterem egyik falát a gyerekek munkáinak kiállítására használjuk. A kooperatív tanulás során a gyerekek kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoznak. A csoport tagjai közös célt képviselnek, ezért felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. A csoportmunkával kapcsolatban kezdettől azt a normát állítjuk fel, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az aktuális ismeretet. A diákok feladatköreinek megismerését szerepkártyák segítségével biztosíthatjuk.
Kooperatív tanulás hatása
110
A kooperatív tanulás sokkal hasznosabb a csoportosan végzett munkával, ugyanis itt a tanulók együttműködésén van a hangsúly, mely által könnyebb a dolgok elsajátítása. A munkában egyenlő eséllyel vehetnek részt a hátrányos helyzetű tanulók, valamint a lassabban haladók is. A kooperatív tanulás megtanítja a gyerekeknek, hogyan kell egymást segíteniük, elfogadni egymást, toleránsan viselkedni, háttérbe szorul a versengés, nem engedi mások kiszorítását a munkából. A tapasztaltak szerint a diákok örömmel dolgoznak együtt, aktívabban tanulnak, mint más helyzetekben. A helyes alkalmazás feltétele a nyitott, elfogadó pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak. A módszer fejleszti a gyermekek figyelmét, empátiáját, felelősségvállalását, önzetlen segítőkészségét, kommunikációját, szervezőkészségét, toleranciáját, tehát elengedhetetlen a későbbi munkára való felkészítéshez. A kooperatív tanulási módszerek nem csupán a tanórán alkalmazhatóak, hanem az iskolán kívüli tevékenységekbe is tökéletesen beépíthetőek. Felhasznált szakirodalom: Dr. Spencer Kagan – Miguel Kagan: Kagan kooperatív tanulás 26.3. Egyéb csoportmunkák Gyerekeknek Nemcsak tanórai keretben gondolkodunk a csoportmunkákban, hanem azon túl is. Gyerekeink magatartását változtatnánk még pozitív irányba az alábbi felhasznált irodalmak által. Önismereti csoportok szervezésével is szeretnénk a helyes irány felé terelni magatartásukat, szorgalmukat, gondolkodásukat. Szervezés módja: alkalmi, néhány órás foglalkozáson keresztüli csoportok szervezése hosszabb távon működő csoportfoglalkozás Kiválasztás módja: azonos helyzetű, problémájú gyerekek Szülőknek Nemcsak szülőértekezletek és egyéb szervezés által történő találkozás, hanem azon kívül is. Szülők gyerekeinek torz magatartására, szorgalmára, gondolkodására vonatkozó csoportalakítás. Szeretnénk átbeszélni, tanácsot adni a helyes módszerek alkalmazására. Ebben adnak irányt pl. az alábbi szakirodalmak. Szervezés és kiválasztás módja hasonló a föntiekhez. Nevelőknek Nemcsak a „nagy” tanfolyamokban gondolkodunk, hanem abban is, hogy itt magunknak szervezzünk kiscsoportos foglalkozásokat, amik a módszertan, oktatásranevelésre vonatkoznak. Hozadéka egymás jobb megismerése, összetartás erősítése, nevelési-oktatási praktikák átadása. 26.4. MÓDSZEREINKHEZ KAPCSOLÓDÓ FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK
ÉS
A
MUNKÁNKBAN
MÉG
pl:
Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése – A Gordon – Modell: A sikeres tanítás szemlélete és gyakorlati készségtára 111
Thomas Gordon: P.E.T. A szülői eredményesség tanulása – A Gordon – Módszer – Hogyan változtathatják a szülők gyerekekhez fűződő egyoldalú viszonyukat egyenrangú, örömteli kapcsolattá? Rudas János: Delfi örökösei önismereti csoportok – elmélet, módszer, gyakorlat
27. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Cél a már itt keletkezett hátrányok csökkentése a velük való foglalkozások intenzitásának növelése. Folyamatos feladataink Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drog-prevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Felelősségek: Az iskola felelőssége – minden dolgozójának -, hogy közreműködjön annak megvalósításában, hogy az esélytelenség csökkenjen Az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve a gyermek-és ifjúságvédőnek A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, 112
hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen.
Szegregációmentes intézmény szervezése az irányadó. Ez a folyamat elindul az óvodából átkerülő gyerekek oktatási- és nevelési átmenetébe. Integrációt erősíti iskolánkban a rengeteg délutáni foglalkozás is. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Valamint kapcsolattartás a külső szervezetekkel is. Napközis és tanulószobai lehetőségek kihasználása. Fontosak számunkra a délutáni elfoglaltságok, a kiscsoportos foglalkozások.
Elveink között szerepel, hogy sem csoport, sem osztály szegregáció ne alakuljon ki. Ezért szervezzük úgy meg tanóráinkat és azon kívüli iskolai életünket, hogy továbbra is mindenki számára biztosítani tudjuk az integrált oktatást. Figyelemmel kísérjük a tanulók előmenetelét és nyomon követjük életútjukat a 8. o. után, legalább a középiskolai tanulmányuk alatt. Eredményességi mutatók alapján (komp. lemorzsolódás, továbbtanulás) egyéni, intézményi fejlesztés Pályaorientáció erősítése, után követés, együttműködés a középiskolákkal. Szabadidős programokon való részvételek növelése. 28. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 28.1. AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI Az értékelés típusai között helyet kap a formatív, a szummatív, a diagnosztikus értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés: Célja: a tanítás és tanulás eredményességének ellenőrzése, értékelése. Funkciója: Az eredményes tanítás, tanulás elősegítése, a hibák, nehézségek feltárása, a tanítási-tanulási folyamat átszervezése, ezek javítása, pótlása. A szummatív (összegző-minősítő) értékelés: Célja: a tanulók tudásának minősítése a tanítási-tanulási folyamat nevezetes szakaszainak (tanítási téma, félév, év vége) befejezésekor. Funkciója: globális kép kialakítása tanulóról. Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés:
113
Célja: annak megállapítása, hogy a tanulók melyen tudással rendelkeznek, milyen a tanulók tudása közötti különbség. Funkciója: a tanítási-tanulásai folyamat szervezése a célok elérése érdekében. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, történelem, környezetismeret, természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan, földrajz ellenőrzésénél:
A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Igyekszünk elérni azt, hogy minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban:
Az elméleti jellegű tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül. Társadalmi és állampolgári ismeretek, hon és népismeret, tantárgyak esetében félévente. Az ének-zene, rajz, az informatika, technika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak – fejlődtek-e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. 28.2. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az értékelési rendszer alapkritériuma: a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének a figyelembevétele. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyerek és a szülő információt kapjon a tanároktól arról is, hogy a gyerek életkorának megfelelő, NAT szerinti osztályfokozat követelményeivel mérve milyen a gyerek tudása. A szöveges értékelés funkciói: formálás, fejlesztés, ösztönzés, helyzetfeltárás, visszajelzés és mérés – minősítés nélkül. kiderülnek belőle a gyerek erősségei és gyengeségei, továbbá serkentő hatású (mert olyanra írjuk). Ehhez alakítjuk ki az objektívnek tekinthető, mindenki által használt, valamint a gyerek és a szülő által is ismert értékelési szempontjainkat. Az értékeléshez tartozó ellenőrzési formák a diagnosztizálást szolgálják. A diagnosztizálást tanév elején ill. ciklus zárásaként, tanév végén végezzük.
114
1. évfolyamban év végéig és 2. évfolyam félévéig szöveges értékelés van.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: Minősítési fokozatok Szöveges értékelés
Rövidítés
Teljesítmény
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
K J
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
M
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
F
91-100 %: 76-90 %: 51-75 %: 31-50 %: 0-30 %:
Átváltás érdemjeggyé jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
A minősítési fokozatok értelmezése: Kiválóan teljesített az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes. Jól teljesített az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre. Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre. (megjegyzendő: hogy míg mondatértékelésük ugyan az, addig a tartalmi kifejtés rendkívül eltérő lehet, mivel a 31 és 75 % között mozog. Ezért a nevelő még 40 %-ig mérlegelhet a két utolsó szöveges értékelés között.) Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, kísérletet kell tenni azok megszüntetésére és javaslatot kell tenni a tanuló továbbhaladását illetően. 28.3. ÉRDEMJEGGYEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS 2. évfolyam félévétől 8. évfolyamon végéig osztályzattal értékelünk 5 fokú skálán. A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát a félévek során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Év végén az egész évben megszerzett értékelések az irányadók. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A minősítési fokozatok értelmezése:
115
5 jeles
minden feladatrészt önállóan teljesít
4 jó
kisebb segítséggel teljesít
3 közepes
az előbbit segítséggel sem teljesíti
2 elégséges
a minimumkövetelményt teljesíti
1 elégtelen
a lényeget segítséggel teljesíti
1. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: %-os teljesítmény
Teljesítmény
Érdemjegy
91-100 %: 76-90 %: 51-75 %: 31-50 %: 0-30 %:
jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
28.4. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTALÁS Az írásbeli beszámoltatás formái: - írásbeli felelet - "röpdolgozat" - témazáró dolgozat - tudáspróba 116
- szintfelmérés Az írásbeli számonkérés rendje
Írásbeli felelet a tananyag fejezeteken belül a pedagógus mérlegelésétől függően, előre tervezetten íratható. Lehetőleg 2 -3 tananyagegységnél nagyobb részt ne öleljen át. A tervezett írásbeli feleltet megelőző órán a tanulók tudomására kell hozni az írásbeli számonkérést. Témazáró dolgozatot a tananyagfejezetek lezárásakor, az összefoglalást követően íratunk. A témazáró tervezett időpontját az összefoglalás megkezdésekor közöljük a tanulókkal. Az írásbeli számonkérés korlátai
Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet nem íratunk. Az e napra előre jelzett írásbeli feleletet – a pedagógus mérlegelésére bízva – íratjuk, vagy elhalasztjuk.
ÍRÁSBELI FELELET: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból RÖPDOLGOZAT: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában TUDÁSPRÓBA: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. SZINTFELMÉRÉS: elsősorban diagnosztikus jellegű egyéni előrehaladást mér, szóban értékeljük, de ezek eredményei ne jelenjenek meg jegyben Rendje „tól – ig” határokon belül egyéni képességekhez mérten differenciált feladatok, fokozatos szintemelés. - egyszerű, egy utasítást tartalmazó feladatok legyenek - munka megkezdése előtt szóbeli magyarázat szükséges a feladatok megoldásához - csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók - a tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére Korlátai
117
- Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget adunk a szóbeli feleletre. - Nem lehet számon kérni, olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. - A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését. - Témazáró dolgozatot és tudáspróbát legfeljebb kettőt írathatunk adott osztályon belül ugyanazon a napon. Ezt a szaktanárok előre egyeztetik. - A témazáró dolgozatot rendszerező, összefoglaló óra előzze meg. Szerepe, súlya - Az írásbeli felelet és a "röpdolgozat" érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú. - A témazáró dolgozat és a tudáspróba eredményét súlyozottabban vesszük figyelembe. - A tanulók tudásának értékelésénél elsősorban az önmagukhoz mért fejlődést vesszük figyelembe. A fentieken kívül az alsó tagozatban különösen fontos, hogy: - minden megoldott feladatot, leírt szavakat, mondatot, másolást, tollbamondást értékelni kell - a legkisebb jó részeredményt is értékeljük és a hibát azonnal javítsuk, különben az rögzül - a segítő értékelésnek folyamatosan jelen kell lennie - motiváló jellegű legyen! - a gyerekeknek szóban folyamatosan el kell magyaráznunk az adott érdemjegy tartalmát, igyekezve a tanulók önértékelési képességét kialakítani, fejleszteni. - minél alacsonyabb az osztályfok annál nagyobb arányban alkalmazzuk a "tárgyiasult" értékelési eszközöket: pont, csillag. Vigyázni kell, hogy e tárgyak ne vegyék át az eszköz helyett a cél szerepét. Optimális esetben a jó feladat a sikerélmény. Írásbeli feladatok értékelése Elsődleges a százalékolás, de ettől a tantárgyak jellegénél fogva el lehet térni, mert százalékos meghatározás nem lehetséges. 28.5. A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában algoritmusok segítik. Felelet lehet: előre meghatározott, alkalmi A nevelő nem köteles közölni a szóbeli beszámolás „felelés” idejét, napját az év folyamán, mivel minden tanórára rendszeresen kell a tanulónak is készülni. Szóbeli feladatok értékelése Elsődleges a mondandó tartalma. Önálló kifejezések vagy csak segítő kérdésekkel tudja elmondani a tanultakat. Összefüggő, összerendezett vagy szétszórt, kapkodó. Látja-e az összefüggéseket az előző anyagrészekkel vagy csak egyet önmagában.
118
28.6. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE: A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük: a házi feladatok elkészítését, minőségét, a tanórai munkát, a gyakorlati feladatok megoldását, a szóbeli feleleteket, az írásbeli feladatokat, a témazáró dolgozatokat, az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait. A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra+egyéni mérlegelés a pedagógusok részéről. Az értékelés szempontjainál különös tekintettel és figyelemmel kell lennünk: A tanuló önmagához mért fejlődésére, Az ismeretek elsajátítására, A képesség minőségi, mennyiségi gyarapodására, A tanuló szociális képességeire, magatartásának, viselkedésének fejlődésére. Összefoglalóan: Az értékelési formánál fontosnak tartjuk, hogy a tanár és a diák közösen végezze; a diák aktív részese az értékelési folyamatnak; az értékelés rendszeres és folyamatos; írásbeli és szóbeli; Több szempontú legyen, egyfelől terjedjen ki a szociális fejlődésre és a tárgyi tudásra egyaránt, másfelől a két körben is egyszerre több szempont érvényesüljön; a viszonyítás alapja saját korábbi szintje, de a tárgyi tudást negyedik osztálytól minden esetben az osztályfokozat követelményeihez viszonyítjuk. 28.7. ÉRTÉKELÉS AZ 1 – 4. ÉVFOLYAMON
Értékelés módja év közben
-
félévkor
Piros és feketepont, csillag, %, Érdemjegy (2. félévétől, 3.4. o.) Havi értékelés Szöveges értékelés az első évfolyamtól második évfolyam félévig a tanítók által
Az értékelés rögzítése -
munkafüzet,
-
tájékoztató füzet
- osztálynapló - a tájékoztató füzethez csatolt értékelő lap, osztálynapló 119
Ki értékel? -
tanítók, napközis nevelők, szaktanárok
-
osztályfőnök, napközis nevelő, szaktanárok
év végén
-
-
kidolgozott szempontok alapján 3-4. o. érdemjegy 1. o. kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul, tanévi munkája előkészítő jellegű volt 2-4. o. érdemjeggyel
- tájékoztató, osztálynapló - bizonyítvány és értékelő lap törzslap osztálynapló - iskolalátogatási bizonyítvány - bizonyítvány - törzslap - osztálynapló - bizonyítvány,törzslap, - ua. osztálynapló
120
ua. osztályfőnök, napközis nevelő, szaktanárok
igazgató
28.8. ÉRTÉKELÉS A 5 - 8. ÉVFOLYAMON
Értékelés módja év közben
-
félévkor
év végén
-
-
-
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) legalább 1 jegy tantárgyanként havonta dicséret, elmarasztalás piros-és fekete pont érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) szaktárgyi dicséret (5D) osztályzat: kitűnő (jeles + dicséret), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen nevelőtestületi dicséret
Az értékelés rögzítése -
osztálynapló
-
tájékoztató füzet
- munkafüzetek - osztálynapló -
Ki értékel? -
szaktanárok
-
szaktanárok
-
szaktanárok szaktanárok
tájékoztató füzet
- osztálynapló (számmal) - bizonyítvány - törzslap - bizonyítvány, törzslap -
szaktanárok
osztályozó konferencia
A választható órakeretből oktatott, a kerettanterv alapján azon az évfolyamon még be nem lépő tantárgyak értékelése: Értékelés módja
Az értékelés rögzítése
év közben
-
mint az egyéb tantárgyakban
-
félévkor
szöveges értékelés: - kiválóan teljesítette (K), - jól teljesítette (J), - megfelelően teljesítette (M), - gyengén teljesítette (GY) - szöveges értékelés, mint félévkor
-
év végén
121
tájékoztató füzet, osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló
- bizonyítvány rendkívüli tárgy rovat - törzslap jegyezet rovat - osztálynapló
Ki értékel? -
szaktanár
-
szaktanár
-
szaktanár
A lényeges követelményeknek való megfelelés az egyes tantárgyaknál külön határozzuk meg. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 29.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI:
A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen, míg a fegyelmezés során a nyilvánosság, mint eszköz nem feltétlenül alkalmazandó. A jutalmazás és fegyelmezés fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák az alábbiak: 29.1. JUTALMAZÁS
Megnevelés
Miért
Szaktanári dicséret
Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért
Napközis nevelői dicséret
kiemelkedő napközis teljesítményért
Ideje A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Adományozza A szaktanár Napközis nevelő
Kiemelkedő közösségi munkáért
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Osztályfőnök (a szaktanárok, DÖK vezető tanár javaslata alapján)
Igazgatói dicséret
Kimagasló tanulmányi-, kulturális- és sport eredményért
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Igazgató (az osztályfőnök és szaktanár javaslatára)
Oklevél, jutalomkönyv
Kimagasló tanulmányi-, kulturális-, közösségiés sport eredményért
Osztályfőnöki dicséret (szóban, írásban)
„Az iskola kiváló diákja” kitüntetés
Az iskola „Jó tanulója, jó
évzáró
Nyolc tanéven át kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató ballagás magatartást és szorgalmat tanúsító diák kaphatja Több tanéven át A tanév végén a kiemelkedő ballagási ünnepségen 122
Igazgató, alapítvány kuratóriuma az osztályfőnökök javaslata alapján Igazgató (a nevelőtestület és a DÖK javaslatára), az osztályfőnök előterjesztésével
Igazgató (a szaktanár és a
sportolója” kitüntetés
sportteljesítmény és legalább jó átlagú tanulmányi eredmény
nevelőtestület javaslatára)
29.2. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK:
Miért?
Ki adhatja? Szaktanári Napközis nevelői - Figyelmeztetés (szóban, írásban) - Intés (írásban) - Megrovás írásban) Osztályfőnöki - Figyelmeztetés (szóban, írásban) - Intés (írásban) - Megrovás (írásban) Igazgatói - Figyelmeztetés (írásban) Igazgatói - Intés (írásban) Igazgatói - Megrovás (írásban)
A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt.
A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségének megszegése, a házirend enyhébb megsértése miatt.
Az iskolai házirend gyakori megszegése, szándékos, kisebb értékű károkozás miatt.
Az iskolai házirend súlyos szándékos károkozás, fegyelmezetlenség miatt.
megsértése, súlyos
Minden esetben fontos a megbeszélés, az ügy pontos tisztázása, a helyes és a helytelen megoldások ütköztetése, a következtetések levonása.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a fegyelmezési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; 123
-
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvénysül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést a fegyelmező intézkedést, a szülő tudomására kell hozni. Rögzítése a tanuló Tájékoztató füzetében és az Értékelő napló megjegyzés rovatába dátummal ellátva történik. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 58. § (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában /eltiltás a tanév folytatásától és kizárás/ és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. (…) 97. § (3) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 58. § szerinti fegyelmi eljárásokat a Kt. vonatkozó rendelkezései alapján kell befejezni. Cél: hogy a büntetés is nevelési célzatú legyen. Nemcsak az a fontos, hogy beírásra kerüljön, hanem az is, hogy az eseteket megbeszélés is kövesse. 29.3. AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI
ÉRTÉKELÉSÉNEK
ÉS
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.
-
Példás (5): magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan 124
-
-
-
vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 9095%-a példásnak tarja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. Jó (4): magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. Felszerelését 1-2 esetben otthon hagyja. Változó (3): magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. Rossz (2): magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelése a magatartás értékelésében elfogadott elvek alapján történik. 29.4. AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI Tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
-
Példás (5): a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát
125
szorgalmával
-
-
-
sikeresen
tudja
pótolni.
Jó (4): a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó (3): a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag (2): a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.
A magatartás, a szorgalom értékelését havonta az osztályfőnök dönti el a szaktanárok véleményének figyelembe vételével. A félévi és a tanév végi minősítésekről a nevelőtestület dönt. Az osztályzatokat a tájékoztatóba (év közben), a félévi (tájékoztatóba) és év végi értesítőbe (bizonyítványba) be kell írni. 30. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI
Elvek: - A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. - A feladatok lehetőleg olyan típusúak legyenek, amilyeneket délelőtt oldottak meg. Megoldásukhoz olyan eszközre legyen csak szükség, mely magának a tárgynak az elsajátításához is kell a délelőtti foglalkozásokon. - A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános kontrollálja és visszajelez - Rugalmas mennyiség is adható (pl. A4-es lap tele feladatokkal, a tanuló maga osztja be, hogy melyik du. mennyit készít el és így mikorra végez) - Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség. - A jobb képességű tanulók fejlődését és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását egyénre szabott, differenciált feladatokkal segítjük elő. - Fontos a házi feladat előkészítése, a megfelelő motiváció már a tanórákon-szóban előre megbeszélve. - A szóbeli és írásbeli feladatokat a hetesek írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére. - Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb. 126
- A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata. Korlátok: - Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit, továbbá: - a gyerekek sokkal fáradtabbak - figyelmüket nehezebb lekötni, megtartani - feladattartásuk gyengül - munkafegyelmük csökken - magatartási problémák fokozódnak, - ingerküszöbük csökken - mozgásigényük nagyobb - A hét utolsó tanítási napján feladott házi feladatok esetében fokozottan figyelembe vesszük, hogy a tanulók végezzék el azokat a tanulószoba/napközi keretében. - Hétvégére nem adható több szóbeli, sem írásbeli feladat (A hétfői napra is készülni kell, az is tanítási nap!), biztosítva a tanulók szabadidejét. Ezen kitétel a tanítási szünetekre is érvényes, illetve ekkorra semmilyen házi feladat nem adható. Napközi- és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó szabályok A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét. Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelhetik. 31. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk: az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát, 7-8. évfolyamon a magyar nyelv-és irodalmat és matematikát Célunk hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében: 127
diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tárgy vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
32.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.
Tehát a tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik. Iskolánkban minden évfolyamon tavasszal történik tanulóink fizikai állapotának felmérése. A tavaszi időszakban erre két hónap áll rendelkezésre (április, május) A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények a Hungarofit (Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez; 4 + 1-es próba), melyet évente 1-szer (máj.31-ig) végzünk. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A szülő kötelessége megismerve a fizikai mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.) Szükségesnek tartjuk, hogy a tanulók fizikai állapotának mérési eredménye tanulók egészségi lapján is szerepeljen, hogy biztosítva legyen a hivatalos nyilvántartás és a tanuló fizikai 128
fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése (pl. iskolaváltásnál). Ez a mindenkori védőnő feladata. Nem elég, ha az iskola testnevelő tanárai elemzik a fizikai mérés eredményeit. Központi feladat a fizikai méréssel kapcsolatos adatok (több millió adat) feldolgozása, (összehasonlítása) és az eredmények visszajuttatása a beküldő iskoláknak. (Van ilyen informatikai rendszer, de nem működtetik). A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, amelyek a testnevelők által elvégzendő feladatok is: 1. feladat: Cooper-teszt 2. feladat: helyből távolugrás 3. Feladat: hason fekvésből törzsemelés és leengedés 4. Feladat: hanyattfekvésből felülés 5. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás A mindennapos testnevelés formái a következők: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, edzések, napközis foglalkozások, színterei pedig: iskola, tornaterem, tornacsarnok A testi fejlődést a védőnő által készített mérések mutatják, melyet évente végez el.
129
33.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI
33.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI, TERÜLETEI
Kiemelten fontosak az alábbiak: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -
a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén.
Felhívjuk továbbá figyelmüket a: -
médiatudatosságra,
-
fogyasztásvédelemre,
-
játékszenvedélyre,
-
internet és tv-függőségre.
Tesszük ezt azért is, mert egyre gyakoribb, hogy ezek a gyermek egészségét károsan is befolyásoló tényezők tudatos használatával nincsenek tisztában. Az egészségnevelés fő területei: 1. Helyes szokások, napirend kialakítása 2. Korszerű, egészséges táplálkozás 3. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása 4. Mentálhigiéné-lelki egészségtan 130
5. Betegápoláshoz kapcsolódó lépéseink Elveinket meghatározzák a feladatok, amelyek fontos szerepet játszanak nevelésünkben, oktatásunkban.
33.2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI, TERÜLETEI Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
Tanórai keretek tantárgyakba építve erdei iskola tanulmányi kirándulás sportnap környezeti nevelés (elsősorban: biológia, kémia, fizika, környezetismeret tantárgyak keretén belül, de gyakorlatilag valamennyi tárgyat érinti) osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák testnevelés (a sportolás hasznossága különös tekintettel a kulturált környezetben, szabadban) egyéb (pl.: terem esztétikus díszítése, szellőztetése, tisztasága, tanulók helyének negyed évenkénti változtatása stb.) 1.
Egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei. Részletesebben minden tantárgy tanmenetében megtalálható. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai 131
Valamennyi tantárgy feladata beépítve a tanórákba. b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek 2. a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése pl. a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, versennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi terepszemle az iskola környékén” szervezése a településen a fönti adatok gyűjtése, továbbhasznosítása pl. iskolai önkéntesekkel való rendbetétele a szelektív hulladékgyűjtés az iskolában,ennek hasznosságának tudatosítása, szemléltetése Erdei iskola: Az egyik legfontosabb programnak tartjuk az egészségügyi és környezetnevelési lehetőségek közül.
Szakkörök (környezetismeret, gyakorlat, természetjáró)
elsősegélynyújtás,
természettudományos
Tanulói pályázatok: Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát önálló feldolgozásra! (lehet szakmai dolgozat, rajz, irodalmi alkotás) Vetélkedő, tanulmányi verseny: helyi, regionális és országos versenyeken vegyenek részt. Akciók: Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, melyek felhívják a közösség figyelmét (pl.: papírgyűjtés, elemgyűjtés) o Csatlakozzunk helyi vagy országos akciókhoz (pl.: Takarítási világnap) Kiállítások: látogatható kiállítás pl.: helyi problémákat, bemutató, Föld Napja – rajzkiállítás, táborozókról bemutató) Tanulmányi kirándulás: Egy-egy táj, terület alaposabb megismerése. a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem illetve az egészséges életmód fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat: földrajzi és biológiai, környezetismereti versenyeken való részvétel Életed az ételed! – jelentésének megfogalmazása Zöldesítés: pl.: Madarak, fák napja, fák, virágok ültetésével szépíthetjük környezetünket (szülőket is be lehet vonni) Jeles napok: április 22.: Föld Napja május 10.: Madarak és Fák Napja szeptember 23.: Takarítási Világnap október 31.: Takarékossági Világnap március 22.: Víz Világnapja figyelemmel kísérése, bekapcsolódás. És még azok a napok, amit választhatóként hagyunk minden évben. 34. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
132
Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú normál és sajátos nevelési igényű tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szakértői bizottság szakvéleményét, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - személyi dokumentumokat A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, az iskolai intézményegység-vezető és az érintett osztályfőnökök véleményét. További részletezését a Pedagógiai program tartalmazza a felvétel és átvétel címnél.
133
Dormándi Általános Iskola Az iskola nevelési programja Pedagógiai alapelvek A Dormándi Általános Iskolában tanító pedagógusok nevelő – és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. A két fél kapcsolatának a kölcsönös tiszteleten és az egymással szemben támasztott igényességen kell alapulnia. Az egymással támasztott igények teljesülése a kölcsönös tisztelet alapja. A pedagógus emberi értékeivel, tudásával, cselekvéseivel, megjelenésével is közvetítse a pozitív értékeket, ezen alapuljon a tanulók előtti tekintélye. Ez a tekintély biztosítja azt, hogy tanítványai vezetőjüknek tekintsék, véleményét elfogadják. Ez által sikeresen erősítheti a tanulók értékes személyiségjegyeit, nem blokkolja a tanulók kezdeményezőképességét, elősegíti a tanuló és a tanár között kialakuló őszinte, baráti, munkatársi viszonyt. A baráti, munkatársi viszony és az egymás iránti kölcsönös tisztelet lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók kulturáltan tudjanak véleményt, gondolatokat közölni. Ez az egyik alapja a gyerekben kialakítandó kulturált kommunikációs készségnek és a demokratikus szellemnek. A tanár és a diák kapcsolatában fontos szerepet kell játszania a tervezett, következetes,
differenciált
nevelő
hatásoknak,
az
egyénre
szabott
bánásmódnak, a rendszeres értékelésnek. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Tanuló és tanuló kapcsolata. A tanulók közötti kapcsolat célja, hogy az elsajátított közösségi normák gyakorlásának színteréül szolgáljon, elősegítse az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását, a közösségi szellem fejlődését. Tanár és szülő kapcsolata. A tanár és a szülő kapcsolatának célja, hogy szinkronizálja az iskolai és az iskolán kívüli nevelési hatásokat, feladatokat. A pedagógusnak alapvető kötelessége, hogy a szülőt rendszeresen, 134
pontosan tájékoztassa gyermeke előmeneteléről, nevelése során felmerülő kedvező és kedvezőtlen változásokról. Tevékenységével érje el, hogy a szülő partnere legyen nevelői munkájában. Nevelők és nevelők kapcsolata. Nevelők és nevelők között szeretnénk fenntartani azt a kollegális, nyugodt
légkört,
amely
jelenleg
jellemzi
a
nevelőtestületet.
Nagyszerűen tudunk együtt dolgozni, tudunk örülni egymás sikereinek, és igyekszünk egységes elvárással fellépni a nevelés terén. A gyerekeket bevonjuk saját életük megszervezésébe. Diákjaink
előre
megismerhetik
a
velük
szemben
támasztott
követelményeket, és tudhatják mit várunk el tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. 1. Iskolánkban
a
tanulók
teljes
személyiségfejlesztése,
a
tanulók
korszerű
ismereteinek, képességeinek, készségeinek, kreativitásának kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, testileg és erkölcsileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből, akik képesek eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Ennek érdekében: fejlesztjük alapkészségeiket fontosnak tartjuk, hogy elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben a kitartás, szorgalom erősítésével szeretnénk elérni, hogy a tanulásnak, munkának becsülete legyen törekszünk az alapvető emberi és erkölcsi értékek elfogadtatására, a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre szeretnénk ha ápolnák iskolájuk, szülőfalujuk hagyományait, megismernék nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit, hogy ez által tápláljuk haza- és szülőföld iránti szeretetüket. 2. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni településünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családdal 135
lehetőséget teremtünk arra, hogy minél többen betekintést nyerjenek iskolánk életébe nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk a falusi rendezvényeken részt vegyen, vagy szervezze azokat, hogy a nevelők aktívan bekapcsolódjanak a község közéletébe. 3. Intézményünkben folyó nevelő – oktató munka célja, hogy az általunk kibocsátott diákok személyiségjegyeire, képességeire és tudásának fő jellemzőire a 4. évfolyam végén a következők teljesüljenek: erkölcsös humánus fegyelmezett művelt toleráns kötelességtudó egészséges nemzeti identitással rendelkezik ismeri a tanulás, a munka, a tudás fontosságát önmagával és környezetével szemben igényes segítőkész, társaival együttműködő családját szereti, társait, a felnőtteket tiszteli betartja a közösségek együttélését biztosító szabályokat ápolja iskolánk, szülőfalunk hagyományait ismeri, óvja kultúránkat, más népek értékeit viselkedése udvarias, beszéde kulturált megértő humánus beteg, fogyatékos embertársaival a másik nem iránti érdeklődését megfelelő formában fejezi ki szellemileg és testileg edzett és egészséges szeret sportolni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt Ezeket a személyiségjegyeket nem tudjuk minden tanulóban kialakítani, de a mindennapi nevelő-oktató munkánk arra irányul, hogy végzős korukra a legtöbb diák rendelkezzen ezekkel a tulajdonságokkal. 35. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
136
Az intézményünk céljait az alábbi általános emberi és nemzeti értéket tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, oly módon, hogy közben személyiségük formálódjon, gazdagodjon. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. 4. Az ember testi – és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. A testmozgás iránti igény. Önellátás kialakítása. Káros szokások elutasítása, balesetmegelőzés. 5. Önismeret a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Nyitottság az esztétikum befogadása. 6. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra. Egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 7. A család tisztelete, szülők, nagyszülők megbecsülése. 8. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem, önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, konfliktusok kezelésére. 9. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre. Önálló tanulás képességének kialakítása. 10. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete. A nemzeti kultúra ápolása, megismerése, jelképeink tisztelete. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 11. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség. Más népek jogainak, kultúrájának tisztelete. 12. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlősége, az egyetemleges emberi jogok tiszteletben tartása. Igény a közéletiségre, törekvés a demokrácia érvényesítésére. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását, hogy képesek legyenek eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Célok, feladatok Tevékenységek, eszközök, Hiányterületek eljárások Tanulás technikájának Alkalmazható és Egyes tantárgyak tanulási megtanítása. továbbfejleszthető tudás technikáját erősíteni, Tanulás motivációjának megszerzése gyakoroltatni kell. erősítése. Tantervben rögzítet művelődési Önálló ismeretszerzés. Könyvtárhasználat anyag elsajátíttatása oly módon, Képességek szerinti gyakoroltatása, Internet, hogy fejlődjenek jártasságaik, tehetséggondozás, multimédia nagyobb kézségeik, képességeik, differenciálás, korrepetálás, arányú bevonása. gondolkodásuk. felzárkóztatás.
137
Önálló tanulás, önművelődés igényeinek kialakítása.
Munkafegyelem alakítása, megszilárdítása.
Kitartás, szorgalom erősítése.
A tanulók iskolán kívül szerzett ismereteinek felhasználása, értelmezése iskolai iskolán kívüli tanulmányi versenyek. Díjazások, dicsérete, év végi jutalmazások. Korszerű eszközök, szervezeti formák alkalmazásával, az érdeklődés felkeltése, fenntartása. Ellenőrzés, értékelés, mérés ösztönző szerepének alkalmazása. Dicséret, jutalmazás.
Kevés az olvasó gyerek. Szülők bevonása számonkérésbe, ellenőrzésbe. Hiányzó felszerelések. Egyéni jellemvonások. Tanári következetlenség. Családi háttér.
Tegyük képessé a tanulókat a szép befogadására, megóvására és megteremtésére! Célok, feladatok Vizuális, zenei befogadó képesség fejlesztése. Legyen a tanulónak megfelelő esztétikai érzéke, ízlése. Vegye észre és értékelje a szépet környezetében.
Tevékenységek, eszközök, eljárások Irányított beszélgetés, irodalmi, képzőművészeti, zenei művek bemutatása, esetenként színház, film megtekintése.
A látottak kifejezése rajzban, festésben órákon és szakkörök keretében. Közös elemzés tanári vezetéssel. Megfelelő ízléses osztálybelső kialakítása, élvezése, dekorációk. Az iskola környékének és A felnőttségre való előkészítés lakóhelyünk tisztaságának aktív közreműködéssel, egyéni megőrzése. tevékenységgel. Állandó igény kialakítása a rendre, a Egy-egy terület feletti tisztaságra, az esztétikus védnökség, a lakóhelyen, iskola környezetre. környékén. A tanulók valamennyi munkája ne Ismeretnyújtással, rendszeres csak hasznos, hanem szép is legyen. gyakoroltatással megfelelő Tanszerek, füzetek, könyvek, jártasságok, szokások munkaeszközök rendben tartása. kialakítása. A közösség magatartás formáló Személyiségnek, egyéni stílusnak ereje, megfelelő hatásai, megfelelő mértéktartó és az megnyilatkozási formáinak alkalomhoz illő ruházat viselése. gyakoroltatása. Esztétikus, tiszta, ápolt külső.
Hiányterületek Az egyéni produktumok reális elemzése és értékelése.
Törekedjék a helyes értékelésre, tudja megkülönböztetni az esztétikailag értékeseket és értéktelent. Esztétikus iskolai környezet kialakítása.
138
Írásbeli munkák külalakja.
Családi odafigyelés, igényesség, higiénia.
Fegyelmezett, kulturált, udvarias Társakhoz való magatartás külső és belső formáinak viszony, egymás alakítása. (beszéd, mozdulat, öltözés, Személyes példamutatás. iránti tolarencia. testtartás, felelősség, Megfelelő fegyelmezettség) beszédstílus. Nevelő munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Tevékenységek, eszközök, Célok, feladatok Hiányterületek eljárások Feleljen meg az adott közösség Követelés, megbízás, elvárásainak, vegyen részt ellenőrzés, értékelés életében és formálja azt. Időként féltékenykedés, Az osztályközösség és az egyén Közösségi tervek. irigykedés előfordul. pozitív kötődése erősödjön, Végrehajtás, ellenőrzés, Egyesek nehezen viselik a Fegyelem, önfegyelem. értékelés, önbírálat, bírálat. kritikát, egymással szemben nem torelánsak. Érezzék jól magukat Sikeres ünnepélyek, iskolánkban. megemlékezések, pozitív Legyenek büszkék hagyományira érzelmi légkör kialakítása az és ápolják azt. osztályokban. Segítő légkör kialakítása, „Akikre büszkék vagyunk” amelyben segítés elvárt és iskolánk eredményes diákjai. elismert viselkedés. Család- mint legkisebb Órai munka, szemelvények, védettséget nyújtó közösségPozitív minták adása. fogalmazások, példaképek. példaképül állítása. Erősödjön bennük szülőföldjük és hazájuk iránt táplált azonosságtudat. Ismeretanyag a településről. Ismerjék meg az egyetemes Szülőföldünk vetélkedő. emberi kultúra jellemzőit, Tudatosítás, meggyőzés. legyenek nyitottak más népek szokások, vallások iránt.
139
Iskolánk oktató-nevelő munkáját a demokrácia értékei, nemzeti értékek az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Tevékenységek, eszközök, Célok, feladatok Hiányterületek eljárások Tanulókból törvénytisztelő, Iskolagyűlés Közösség előtt nehezen demokrácia szabályait megtapasztaló, Osztályfőnöki megfigyelés. mondják el megtanuló, iskola (állam) polgárok Szociometria, vizsgálat. véleményüket. váljanak. Segítsék az iskola szokásjogának, Példakövetés, tudatosítás, Illemtani szabályok törvényeinek megalkotását, az elismerés ismerete. együttélés szabályainak betartását. Házirend véleményezése. Fogadják el a másságot, legyenek toleránsak embertársaikkal.
Beszélgetés, meggyőzés, személyes példamutatás-
Gyermekeinkből erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású ifjak váljanak.
Példa, példakép, eszménykép, bírálat, önbírálat
Egyes magatartási normák hiányoznak. Társas kapcsolatukban durva beszéd, hangnem jellemző.
Legyen kötelesség-, és feladattudatuk. Iskolába felkészülten érkezzenek. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a fizikai munka becsülete. Érezze át a földet, az emberiséget fenyegető veszélyeket. Felnőtté válva legyen képes csökkenteni azt.
Az oktatás valamennyi módszere megbízás, követelés, ellenőrzés. Példakövetés, elismerés, dicséret. Oktatás, felvilágosítás, tudatosítás, vita, beszámoló.
Esetenkénti felszerelések hiánya.
140
Olyan aktivitás elérése a tanulóknál, amely a szervezet és pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. Tevékenységek, eszközök, Célok, feladatok Hiányterületek eljárások Életkori sajátosságainak, Testi képességek kifejlesztése és személyiségének megfelelő folyamatos karbantartása sport, testmozgás napi A multimédia miatt Települési természetjárás illetve heti rendszerességgel. kevés a sport és Sportversenyek (kézilabda, foci, alsós, Testnevelés órák, település testmozgás. asztalitenisz) sporttolási lehetőségeinek optimális kihasználása. Önellátási képesség fejlesztése: Tanári egészségtani Tevékenységformák megismerése, ismeretek elsajátítása: Egészségtelen, gyakoroltatása, tudatosítása. beszélgetések, kiselőadások, rendszertelen étkezés. (egészséges étkezés, öltözködés, viták tisztálkodás, testápolás, rendszeretet) Önvédelmi képességek fejlesztése. Egészségügyi intézmények Egészségvédő kép: a mintaszerűen felvilágosító és ellenőrző Elvétve dohányzás és egészséges életmód ismérveinek tevékenysége. alkoholfogyasztás megismertetése, alapvető szokások Drogmegelőző rendőrségi előfordul. gyakoroltatása (egészségkárosító előadások. anyagok, élvezeti szerek kerülése) Identitásvédő kép: a lelki egészség Szituációs játék, vita fontos feltétele. formájában egy-egy téma A realitásnak, a mélyebb, igazabb megbeszélése pl. értékeknek megfelelő viselkedésformák osztályfőnöki órákon. erősítése. Környezetvédelmi képesség fejlesztése. Tanórákon, túrákon, Földünk globális gondjainak táborozásokon szerzett megismertetése, a természetes ismeretek, tisztasági életközösségek védelme, a közvetlen verseny. környezet megóvása. Hulladékgyűjtés. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk negyedik évfolyamának végén
a létszám
kilencven százaléka: - minden tantárgyból megfelel a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek - (Természetesen
elvárás
az,
hogy
tanulóink
többsége
a
minimális
követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
141
- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt erre, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés – és magatartásformákat - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően 36. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT - ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - A NAT - ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása - Valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adatottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezet ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassuk ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát 142
- eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: - színes, sokoldalú iskolai életnek - tanulásnak - játéknak - munkának - fejlessze a tanulók önismeretét - eddze akaratukat - járuljon hozzá életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik - az
értékkel
történő
azonosulásuk
fokozatos
kialakításához,
meggyökereztetéséhez. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégezendő feladatok: - megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalatai és értelmező tanulás elsajátítása, - a tanulási sikervágy fejlesztése - tanulási elismerési vágy fejlesztése, - tanulási igényszint, ambíció, - továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény, - KOGNITÍV képességek fejlesztése, - A világ megismerésének igénye, Erkölcsi nevelés terén: - Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása
143
A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, - egyének
és
csoportok
kölcsönös
megértésének,
együttérzésének,
segítőkészségének, együttélésének fejlesztése, - közvetett hatások kiemelt szerepe (élő- és történelmi személyek, irodalmi hősök) - szociális képességrendszer fejlesztése Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmódismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is, - testi képességeinek fejlesztése, testmozgás iránti igény felkeltése, - egészségvédelem fontosságának tudatosítása, - az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása, - a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása - önismeret. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, - a munka fontosságának tudatosítása, - a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása, - kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A nemzeti és állampolgári nevelés területén elvégzendő feladatok: - a szülőhely, haza múltjának és jelenének megismertetése, - a nemzeti hagyományok, kultúra emlékeinek tisztelete, ápolása - hazaszeretet érzésének felébresztése, - alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, - érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek iránt - igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, a közéletben való részvételre.
144
A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formái A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során
kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a tehetségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: - Hagyományőrző tevékenység - Minden évben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk - Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4 évfolyamon napközi otthonos foglalkozás működik. 37. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéshez kapcsolódó feladatok: Célkitűzések: 145
lakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.
károsat, az egészség képviseljen értéket.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: yos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése,
A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink:
oldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség meg-védésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. -óvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) kialakításában. hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: plálkozás iránti igény kialakítása. igény felkeltése.
146
tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai:
megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata. tanulása, ismerete, betartása. rése.
(Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: t, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. terhelést. ének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskola-pszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. iegészítése különböző terápiák javaslatával. eltöltésére. A családi életre nevelés feladatai: latok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.
Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Az egészségnevelési program segítői:
147
Rendszeresen végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.
Rendszeresen segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít.
Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban.
Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Tevékenységi területek: Tanórákon:
testünk működésének megfigyelése.) veink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) fogápolás) útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) leggyakoribb fertőző betegségek).
Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. 148
Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják:
– természeti ünnepekről való megemlékezés
Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. - szülői értekezletek - fogadó órák - személyes beszélgetések - szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai: kérdéseivel
38. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (környezet ismeret, technika és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.
149
39. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói
közösségek
fejlesztése
során
ki
kell
alakítani
a
közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösséget irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek
tevékenységének
tudatos
tervezése
és
folyamatos
megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
150
Feladat: A tanulói közösségre jellemző az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Jeles napok: Madarak, fák napja, Föld napja stb. Tanulmányi kirándulás, múzeum- és színházlátogatás. Szervezése Nyári táborok, úszásoktatás igény szerinti szervezése. 40. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
151
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. . Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
41. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 41.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyéni képességekhez igazodó tanári foglalkozás megszervezése: pl. csoportmunka az órákon, Az
egyes
tantárgyakból
gyenge
teljesítményt
nyújtó
tanulók
képességeinek fejlesztésére hetente felzárkóztató órát szervezünk .A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításánál minden évben az iskola nevelőtestülete dönt. Tehetséggondozó foglalkozások. Szakkörök. Versenyek, vetélkedők, bemutatók
152
Szabadidős foglalkozások. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskolai lehetőségek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkörök minden iskolai évben újjászerveződnek meghatározott számban és kereten belül. Annak időpontját mindenkor a szakkört vezető pedagógus határozza meg, igazodva a gyerekek igényeihez. A szakkörök szabadon választhatóak, tagja lehet minden tanuló, aki érdeklődést mutat az adott téma iránt. A tanuló a szakkör kiválasztása után írásos igazolást hoz a szülői beleegyezésről, ezzel magára nézve kötelezőnek ismeri el a szakköri munkát az adott tanévben. A szakkörvezetőnek joga van ahhoz, hogy a szakköri munkát hátráltató, viselkedésével
zavaró
tanulót
kizárhassa
a
szakkör
további
látogatásából. Minden tanuló legfeljebb két szakkörnek lehet a tagja. Azok
a
szakkörök,
amelyek
működtetéséhez
nem
teremthető
költségvetési forrás, önköltségesek. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók - Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Múzeumi,
kiállítási,
könyvtári,
művészeti
előadáshoz
kapcsolódó
foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve 153
művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színházlátogatások, múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár Teendőit külön megállapodás szerint a községi könyvtár látja el. Az iskolában található könyvek is a diákok rendelkezésére állnak. Az iskola létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit (sportlétesítmény, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit – és vallásoktatást szervezhetnek. Ezen való részvétel a tanulók számára önkéntes. Tanulmányi versenyeken való részvételen túl, diákjainkat hozzá kell szoktatni a könyvtárba járáshoz, az önálló ismeretszerzéshez. Törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint be tudjanak kapcsolódni különböző pályázati rendszerekbe. (Pl.: rajz-, közlekedési- és meseíró versenyek). Törekedni kell új kapcsolatok kiépítésére más iskolákkal, intézményekkel, csoportokkal, illetve ápolni kell a meglévő kapcsolatokat, hogy gyerekeink összemérhessék
tudásukat,
ügyességüket.
dalversenyek, bábozás, színjátszás, néptánc,)
154
(Pl.:
meseíró-,
mesemondó-
és
41.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásának segítése minden pedagógusnak folyamatos feladata. Elsődleges feladatunk a prevenció, a tanulási kudarcot okozó tényezők feltárása, kiszűrése (pl. dyslexia, dysgrafia, discalculia, testi fogyatékosság stb.). Egyénre szabott, a kudarc okait felszámoló, azt csökkentő differenciált foglalkoztatás, eljárásokat alkalmazunk. A tanulási kudarccal küszködő tanulókat sokkal több alkalommal ösztönözzük, dicsérjük. A felzárkóztatás színterei, szervezeti formái: rai differenciált foglalkozatás -4. évfolyamokon osztályokhoz kötött korrepetálási, egyéni foglalkoztatási lehetőségek ég szerint pszichológus) A tanulás mindig az ember és a környezet egymásra hatásának eredménye. Ez az interakciós folyamat sokféle módon megzavarható, akadályozható. A korlátozás okai az egyénben vagy a környezetben kereshetők. A pedagógus feladata, hogy felismerje a kudarc okát, vagy gyanú esetén szakemberhez irányítsa a tanulót.. Sajátos nevelési igényű tanulóink számára lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeikhez igazodva szervezzük nevelő-oktató munkánkat: szükség van; kialakítása és teljesítése; segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Pedagógiai lehetőségek: 1. a tanulók motiválása, 2. a tanítási órák tervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják, 3. kiemelt feladat a differenciálás: a pedagógus nevelő munkája igazodjon a tanuló egyéni fejlettségéhez, képességeihez, 4. a lemaradóknak felzárkóztatás szervezése, 5. napközi otthon, Egyéni fejlesztési terv szerint történő foglalkozás a gyógypedagógus bevonásával, a tanórákon egyénre szabott, játékos feladatok alkalmazása, melyben a gátlások feloldódnak,bábjátékkal, drámajátékkal segíteni kell az egyéni problémák felszínre jutását, feloldását, sokrétű mozgásterápiával kell segíteni a tanulók idegrendszeri érését, az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, az önmagához 155
képest elért fejlődését. Alapelvünk, hogy egyetlen gyermek fejlesztéséről sem szabad lemondani! 41.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánk a részképesség zavar tüneteit mutató tanulókat külön fejlesztő órákon foglalkoztatja. E kategóriába tartoznak azok a tanulók, akikről a megyei szakértő bizottság megállapította, hogy szükséges a külön órákon való foglalkoztatás. A heti illetve éves órakeretet egyénre szabottan állapítják meg. A fejlesztő pedagógus egyéni terápiás terv alapján halad ezekkel a tanulókkal. Célunk:
Ezen tanulók felzárkóztatása a normál képességű tanulók körébe. Fontos,
hogy kialakítsuk a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás – írás készségét, fejlesszük a gyermek kifejező készségét, segítsük az olvasás, írás eszközzé válását ismereteinek megszerzésében. Kiemelt feladataink diszlexiás, diszgráfiás tanulóknál a következők: - pontos diagnózis, fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégzése - testséma biztonságos kialakítása - téri és idői tájékozódás kialakítása - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató – elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése - az értékelés, minősítés méltányos legyen. 41.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő- és óvóintézkedéseket tegyen a rászorultak érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Az iskolában egy megbízott
szaktanár
látja
el
a
gyermek-
és
ifjúságvédelmi
munkát. Az
osztályfőnökökkel együtt működve minden tanév elején, felmérést készít az iskola veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeiről. Tájékoztatja a tanulókat és szülőket, azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez 156
problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Az osztályfőnökök kérésére családlátogatásokon vesz részt. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Tanulók anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
gyermekvédelmi
támogatás
megállapítását
kezdeményezi. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Ezért iskolánk alapvető feladatai ezen a területen: - fel kell ismerni a tanuló problémáit, - meg kell keresni az okait, - segítséget kell adni a megoldáshoz, - jelezni kell a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. Iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal,
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal
gyermekorvossal.
Iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, - differenciált oktatás, - egyéni tanácsadás (tanuló, szülő), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - napközi és iskolai étkezés biztosítása, - szabadidő szervezés. 41.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok enyhítése az alábbi tevékenységek szolgálják: - egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, - napközi otthon, - diákétkeztetés, - felzárkóztató foglalkozások, 157
- családlátogatás, - szülők, és családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. Biztosítjuk a tehetséges, érdeklődő gyerekek számára az idegen nyelv elsajátítását. Fontos, hogy a számítógép eszközként való felhasználását elősegítsük diákjaink számára. Lehetőséget nyújtunk erre tanórán kívül is, hogy a gépeket – szervezett irányítás mellett – tanulóink használhassák. A képességükben gyengébb tanulók számára korrepetálásokat szervezünk. A kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére külön foglakozásokat biztosítunk, a tanulmányi versenyekre felkészítjük őket. A tanulókat bevonjuk a környezetszépítésbe, az iskola dekorálásába. Az iskola, a falu hagyományait ápoljuk, a néprajzi értékeket felkutatjuk.. Ezek által mélyíthető a szülőföld szeretetének érzése, a faluhoz, az iskolához való kötődés. Az iskolában történő hittanoktatás lehetőségét biztosítjuk. 42. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Nem releváns. 43. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat a szülőket iskola életéről, az iskolai munkatervről. illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről; egyéni haladásáról folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. - a tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. - a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 158
- A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak - Családlátogatás Feladata:
a gyermekek családi hátterének, körülménye tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség,céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Nyílt tanítási nap Feladata:
hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
Fogadó óra Feladata:
a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás)
Írásbeli tájékoztató. Feladata:
159
a
szülők
tájékoztatása
a
tanulók
tanulmányaival
vagy
magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 44. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 44.1. 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.
160
Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. 51 Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hét-ben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is enge-délyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szer-vezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsga során – a tanuló részére - lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit a tanulóval ismertetni kell. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A tanuló tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.
161
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tan tárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le 53
162
- a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 20 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyző könyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a tör vények alapján dönt. GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intéz-mény pedagógiai programjában található követelményrends zerével. TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI
44.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 163
osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra
vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 44.3. Az értékelés rendje A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének módja, a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai: eredményekhez, -tanulás hatékonyságára, áinak kijelölése, tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, -nősítése érdemjeggyel. Elvei: előremutató legyen, soha ne megbélyegző. a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.
Módjai: Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra Önálló kiselőadás
164
Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel A tanuló munkájának értékelése és minősítése jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; Magatartásának értékelése példás, jó, változó, rossz; Szorgalmának értékelése példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni. A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három érdemjegy alapján történjen. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról. Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.
A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Célja: -oktatás folyamatát
Az értékelés folyamata: k magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.
165
– a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol s és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. Magatartáson értjük a tanuló: szonyát, felelősségét, önállóságát,
, önfegyelmét. Szorgalmon értjük a tanuló:
sát. A magatartás értékelése: Magatartás 1. Fegyelmezettség e 2. Viselkedés kultúrája
Példás
Jó
Változó
Nagyfokú állandó
Megfelelő még nem teljesen a sajátja Kivetni valót hagy maga után
Másokat zavaró, változó, de igyekszik Udvariatlan, nyegle
3. Hatása a közösségre 4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete
Pozitív, aktív, jóindulatú Betartja, arra ösztönöz Nagyfokú
Tisztelettudó, udvarias
Közömbös, nem árt Néha hibázik Időnként felelőtlen
Rossz
Erősen kifogásolható, negatív Durva, romboló, durván közönséges Vonakodó, Negatív ártó, ingadozó megfélemlítő Részben tartja be Sokat vét ellene Ingadozó
Megbízhatatlan
44.4. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; 166
- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-negyedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanu-ló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók kö-zött sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házi-rend tartalmazza. 9. A második-negyedik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. jelentkezés előtt meg kell vizsgálni az iskola belső szabályzatait (pedagógiai program, SZMSZ, házirend, értékelési szabályzat, stb.), hogy megfelel-e az iskola gyermeke számára. csak felmenő rendszerben az új első évfolyamtól lehet. mi fenntartású általános iskola ingyenes, ezért a beiratkozásnál semmilyen befizetést, - pl. beiratkozási díjat vagy alapítványi befizetést - nem kérhet az iskola. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt, nem a szülő.
44.5. A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1.Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 167
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a tanuló az adott naptári évben augusztus 31-ig a hatodik életévét betöltse.
Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2-4. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 13. A 2-4. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg; a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 14. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 15. Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-4. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az 168
igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 2. Az intézmény helyi tanterve Az elkövetkező években iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik, tekintettel arra, hogy a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: s módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: tanév 1. 2. 3. 4. 2007 2007 2007 2013- 2014 2013 2007 2007 2014- 2015 2013 2013 2007 2015- 2016 2013 2013 2013 2016- 2017 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: -ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. -ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 169
2.1 A választott kerettanterv megnevezése Intézményünk helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szó-ló EMMI rendelet figyelembevételével az alábbiak szerint határozza meg: Intézményünk a kerettantervek kidolgozása során az OFI által kiadott kerettanterveket alkalmazta adaptálva és átdolgozva a Mozaik Tankönyvkiadó, Nemzeti Kiadó és a Dinasztia Kiadó és az Apáczai Tankönyvkiadó kerettantervi ajánlásai szerint. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7 4 1 1 2 2 1 5 2 25
2. évf. 7 4 1 1 2 2 1 5 2 25
3. évf. 6 4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a matematika, anyanyelv és informatika tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
170
A választott kerettanterv feletti óraszám Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetism eret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 3. évf. 7+1 7+1 6+1
4. évf. 6+1
4+1 1 1
4+1 1 1
4+1 1 1+1
2 4+1 1 1
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
1
1
5
5
5
5
0 25
0 25
0 25
1 27
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2013. szeptember elsejétől az iskolák első évfolyamán bevezetendő kerettantervi szabályozást követően új tankönyvek alkalmazására kerül sor. A legfőbb elv, hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és rendelése, csökkenjenek a szülők kiadásai. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a családok terheit. Az elvek felsorolása: pl: többszintű feladatrendszer, differenciálási lehetőség, tanulói tevékenykedtetésre késztető, tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot, elégítse ki a didaktikai követelményeket, alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez….stb. A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; o adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást; o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását; o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; 171
o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetős, tartós kivitelű legyen; o ára legyen mérsékelt. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
172
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A./ Célok, alapelvek - Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban - Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon - Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok - gyógytorna gyakorlatok - Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő - adottságú tanulóknak is. - Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása - Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok) - A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. - A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük első tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. B./ A mindennapos testedzés formái A 2012/2013 tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben - heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre. Az átmenetei időszakban a mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik: a. Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3 iskolai sportfoglalkozáson való sportolás: heti 2 óra b. Szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - udvari sporteszközök, pálya és játszótéri elemek használata stb. c. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap. Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható: - tantárgyak: intézményünkben erre nincs lehetőség - foglalkozások: szakkör, sportkör a tanév elején felmért igények és a működtető engedélye alapján. Ezen foglalkozásokra bármely –az iskolával tanulói jogviszonyban lé-vő – tanuló jelentkezhet. A foglalkozások szervezésénél a jelentkezők számán (minimum 10 fő/csoport) kívül a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. 173
Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megszervezéséről - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg a nevelőtestület dönt. Intézményünkben pedagógus választásra a helyi sajátosságok miatt nincs lehetőség 2.7 Projektoktatás 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézmény működésének törvényességi ellenőrzése, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének ellenőrzése, értékelése során vizsgálja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség követelményének érvényesülését. Vizsgálja, hogy a közoktatási intézmény döntései, intézkedései, gyakorlatuk során nem sértik-e meg az egyenlő bánásmód követelményét, illetve intézkedéseik, gyakorlatuk során elősegítik-e az esélyegyenlőség érvényesülését. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, iskolai ellátását biztosítja, és a szakértői bizottság vizsgálata után segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődésének, állapotának megfelelő intézményi elhelyezést, a különleges gondozás megvalósulását, elősegítve a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének érvényesülését. A közoktatási intézményében fizetendő díjakról rendeletben a szociális körülmények miatt rászoruló tanulók számára – a rendeletben meghatározott feltételek szerint – tandíj/térítési díj kedvezmény biztosítására ad lehetőséget. A fenntartó biztosítja a gyógytestnevelés, a logopédiai ellátás, a felzárkóztatás igénybevételét az arra rászoruló gyermekek, tanulók számára, törekedve arra, hogy igényjogosultak a szolgáltatásokat lehetőleg a lakóhelyükhöz minél közelebb vehessék igénybe. Az alapító okiratokban deklarált integrált neveléshez, oktatáshoz szükséges tárgyi, személyi, pedagógiai feltételeket biztosítja (gyógypedagógus, habilitációs és rehabilitációs órák egyéni fejlesztésre (Ktv. 52. § (6) bekezdés). A feladatellátás meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy: az intézmény rendelkezik-e a feladatellátás területén olyan hagyományokkal, szakmai tapasztalatokkal, amelyek megtartásra, illetve továbbfejlesztésre érdemesek. Az intézmény a célcsoport számára könnyen elérhető legyen. A szemléletformálás érdekében szükséges a pedagógusok, intézményvezetők gyakorlatorientált továbbképzése az integrált neveléssel, oktatással kapcsolatban. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelésére a K.T. 70.§-nak (1)-(5) foglalt értékelési kategóriákat alkalmazzuk. Az első osztálytól a második osztály félévig a tanulók előmenetelének félévi és év végi értékelése szöveges formában történik. A 2. osztály 2. félévétől a felmérések, a dolgozatok, a szóbeli feleletek értékelése érdemjegyekkel történik. Év végén az adott időszak teljesítményei alapján a tanulók osztályzatokat kapnak. Az érdemjegyek és az osztályzatok ötfokozatú skálán helyezkednek el, a magasabb érdemjegy vagy osztályzat magasabb teljesítményt fejez ki. A minősítés félévkor alapvetően a félév során, év végén a tanév során szerzett érdemjegyek határozzák meg, de az osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni a tanuló adott időszak alatt – képességeihez mérten – végzett munkáját, a jobb eredmény eléréséért tett erőfeszítéseit is. Az érdemjegy mellett alkalmazhatók más értékelési módok is egy-egy féléves ciklus közben. Ezek lehetnek a II.2.5. fejezet 5. bekezdésében leírt bevált formák vagy az egyes tárgyi tantervek „értékelés” pontjában megadott tantárgyspecifikus módok. 174
Az értékelés rendszeressége fontos alapelv. Legalább havonta minden tanulónak, minden tantárgyból lennie kell egy érdemjegynek. 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabály érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kacsolódó gyakorlás, valamint az ismeretek megszilárdítása az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
175
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez az iskolában az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Iskolánkban csoportbontásban nem oktatunk tantárgyat, figyelembe véve az osztályok alacsony létszámát. Amennyiben az osztálylétszámok emelkedése indokolttá teszi, fenntartói jóváhagyással elsősorban az idegen nyelvet, az informatikát lehetséges bontani. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és azt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat:
térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.
Értékelés: Az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá
176
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Pontszám Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61
1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74
1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,80 1,84 1,87
1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,7 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,94 1,98
1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09
1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19
1. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
177
1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28
1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
4.
Pontszám
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0,97
1,08
1,17
1,24
1,31
1,38
1,43
1,47
2
1,00
1,11
1,20
1,27
1,34
1,41
1,45
1,50
3
1,03
1,14
1,23
1,30
1,37
1,44
1,48
1,53
4
1,06
1,17
1,26
1,34
1,40
1,47
1,51
1,56
5
1,09
1,20
1,29
1,38
1,43
1,50
1,54
1,59
6
1,12
1,23
1,32
1,41
1,45
1,53
1,57
1,62
7
1,15
1,26
1,35
1,44
1,48
1,56
1,60
1,65
8
1,19
1,29
1,38
1,47
1,51
1,59
1,63
1,68
9
1,22
1,32
1,41
1,50
1,54
1,62
1,66
1,71
10
1,25
1,35
1,44
1,53
1,57
1,65
1,69
1,74
11
1,29
1,38
1,48
1,56
1,60
1,68
1,72
1,77
12
1,32
1,41
1,50
1,59
1,63
1,71
1,74
1,80
13
1,35
1,44
1,53
1,62
1,66
1,74
1,77
1,84
14
1,39
1,48
1,57
1,65
1,69
1,77
1,80
1,87
15
1,41
1,50
1,60
1,68
1,72
1,80
1,83
1,90
16
1,44
1,53
1,64
1,71
1,76
1,84
1,87
1,94
17
1,47
1,57
1,67
1,74
1,80
1,87
1,91
1,98
18
1,50
1,60
1,70
1,77
1,84
1,90
1,95
2,02
19
1,54
1,64
1,74
1,80
1,88
1,94
1,99
2,05
20
1,57
1,68
1,78
1,84
1,92
1,98
2,03
2,08
21
1,61
1,72
1,81
1,88
1,96
2,02
2,07
2,11
2. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
178
2. feladat: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan. (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat:
A tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, ütemre visszanyit tarkórátartásba, ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre Értékelés: 4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20
22
24
26
28
30
32
34
2
24
26
28
30
32
34
36
38
3
28
30
32
34
36
38
40
42
4
32
34
36
38
40
42
44
46
5
36
38
40
42
44
46
48
50
6
40
42
44
46
48
50
52
54
7
44
46
48
50
52
54
56
58
8
48
50
52
54
56
58
60
62
9
52
54
56
58
60
62
64
66
10
56
58
60
62
64
66
68
70
11
60
62
64
66
68
70
72
74
12
64
66
68
70
72
74
76
78
13
68
70
72
74
76
78
80
82
14
72
74
76
78
80
82
84
86
3. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
179
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
16
19
22
25
28
29
30
32
2
20
23
26
29
32
33
34
36
3
24
27
30
33
36
37
38
40
4
28
31
34
37
40
41
42
44
5
32
35
38
41
44
45
46
48
6
36
39
42
45
48
49
50
52
7
40
43
46
49
52
53
54
56
8
44
47
50
53
56
57
58
60
9
48
51
54
57
60
61
62
64
10
52
55
58
61
64
65
66
68
11
56
59
62
65
68
69
70
72
12
60
63
66
69
72
73
74
76
13
64
67
70
73
76
77
78
80
14
68
71
74
77
80
82
83
84
4. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
180
3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan. (A hasizmok erőállóképességének mérése ) Maximum időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló puha szőnyegen hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előrenéző könyökkel. Feladat:
a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá : 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
Pontszám 1
25
28
31
34
36
38
40
42
2
30
33
36
39
41
43
45
47
3
35
38
41
44
46
48
50
52
4
40
43
46
49
51
53
55
57
5
45
48
51
54
56
58
60
62
6
50
53
56
59
61
63
65
67
7
55
58
61
64
66
68
70
72
8
60
63
66
69
71
73
75
78
9
65
68
71
74
76
78
80
82
10
70
73
76
79
81
83
85
87
11
75
78
81
84
86
88
90
92
12
80
83
86
89
91
93
95
97
13
85
88
91
94
96
98
100
102
14
90
93
96
98
100
102
104
106
5. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
181
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20
23
26
29
32
34
36
38
2
25
28
31
34
36
38
40
42
3
30
33
36
39
41
43
45
47
4
35
38
41
44
46
48
50
52
5
40
43
46
49
51
53
55
57
6
45
48
51
54
56
58
60
62
7
50
53
56
59
61
63
65
67
8
55
58
61
64
66
68
70
72
9
60
63
66
69
71
73
75
77
10
65
68
71
74
76
78
80
82
11
70
73
76
79
81
83
85
87
12
75
78
81
84
86
88
90
92
13
80
83
86
89
91
93
95
97
14
85
88
91
94
96
98
100
102
6. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
182
4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan. (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális idő: lányok 2 perc, fiúk 4 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előrenéző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat:
a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
5
7
9
11
13
15
17
19
2
7
9
11
13
15
17
19
21
3
9
11
13
15
17
19
21
23
4
11
13
15
17
19
21
23
25
5
13
15
17
19
21
23
25
27
6
15
17
19
21
23
25
27
29
7
17
19
21
23
25
27
29
31
8
19
21
23
25
27
29
31
33
9
21
23
25
27
29
31
33
35
10
23
25
27
29
31
33
35
37
11
25
27
29
31
33
35
37
39
12
26
28
30
32
34
36
38
40
13
27
29
31
33
35
37
39
41
14
28
30
32
34
36
38
40
42
7. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
183
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
10
11
12
13
14
15
16
17
13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
12
13
14
15
16
17
18
19
8. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján Elért összes pontszám
Minősítés
00 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló 9. táblázat
184
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelési program alapelvei
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének a védelmét.
Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.
Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.
Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását.
Egészségnevelési program tervezőinek feladata: Olyan csoport létrehozását tartottuk szem előtt, amely tagjai hatékonyan tudnak együttműködni a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelés feladatában. Egészségfejlesztő csoport javasolható tagjai:
Osztályfőnökök Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Védőnő Iskolaorvos Szülői képviselet – SZMK
Az egészségnevelés fő célkitűzései „Az egészség: érték!” Jövőkép: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik az iskolai nevelésnek oktatásnak. Sikerkritérium: Egészségnevelési programunk végrehajtását akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóinkban ki tudjuk alakítani azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra törekvés, a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életünk szerves részévé váljon. Ennek alapja az aktív együttműködés. a) Rövidtávú célkitűzéseink: Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körű feltárása.
185
A kérdőívek eredményeinek hasznosítása a prevenció, az egészségnevelés, az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztési program kidolgozásában, gyakorlatában és a korrekciós lehetőségek feltárásában. Gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről, világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről. A példamutató iskolai környezet tényezői, melyeknek a jövőben kívánunk megfelelni: termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása; iskolai büfé működtetése esetén egészséges élelmiszerek árusítása; az iskolai étkeztetésben az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítása mellett a kulturált étkezési szokások elsajátítása gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése; pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása b) Középtávú célkitűzéseink: Prevenció önmagunk és egészségi állapotunk ismerete egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulásának megelőzése a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a tanulás és a tanulás technikái idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége c) Hosszú távú célkitűzéseink: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás megvalósulása a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzésére a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időszakát megelőzően is
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskolai környezeti nevelés során a tanulók felkészülhetnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
megfelelően stabil, megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére felkelti az igényt és képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, 186
-
összefüggő rendszerben való értelmezésére, abban felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására, környezeti kérdésekben, a környezet értékeit figyelembe vevő cselekvésre.
Alapelvek között a legfontosabbak: a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség ökológiai lábnyom Célja:
-
Az iskola tanulói és dolgozói között minél több környezettudatosan gondolkodó és cselekvő személy legyen. A tanításban és az iskolai élet minden területén érvényesüljön a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiai elvei. Az iskolai munkához több szálon kapcsolódjon a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok részét képezzék az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beépítve, A tevékenységeink és szemléletünk minél szélesebb körben ismertté váljon és az a lakosság körében elterjedjen.
Hosszú távú célok A jövőben környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, és ezért ki kell bennük alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a takarékossági szempontokat figyelembe véve. A célok eléréséhez különböző készségeket kell kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban Ezek: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - kreativitás 187
-
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikációs, médiahasználat konfliktus kezelés és megoldás állampolgári részvétel és cselekvés
A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele: Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Az oktatás esélyegyenlőtlenségének mérséklése Az oktatás minőségének fejlesztése A pedagógus szakmai fejlődésének támogatása Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) fejlesztése Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Az iskola környezetnevelési szemlélete Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítani. Kiemelt feladatnak érezzük, hogy tanulóink szemléletén alakítsunk, környezet- és természet szeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ez a munka az iskola szinte minden területére kiterjed. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományi tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. Tanórán, a nyári táborokban megismertetjük a gyerekeinkkel a tábor természetes környezetét. Gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat, megtanítjuk őket, hogy a természetben megtapasztalt jelenségek okait keressék, azok összefüggéseit meglássák. Ezzel elérhetjük, hogy a tanítványaink környezettudatos, környezetvédő, környezetet óvó felnőtté váljanak. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartását, szorgalmát havonta az osztályfőnöknek értékelnie kell, amelyet félévkor és év végén osztályzattal minősít. Az osztályfőnök félévi és az év végi értékelést a nevelőtestület felülbírálhatja, módosíthatja. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a döntő. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei Magatartás példás a tanuló magatartása, ha: betartja és betartatja az iskola házirendjét, felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, véleményét megfelelő formában közli, betartja az általános emberi és erkölcsi normákat, 188
iskolai és iskolán kívüli tevékenységével hozzájárul az intézmény jó hírnevének öregbítéséhez, nincs írásbeli figyelmeztetője. Jó a tanuló magatartása, ha: ha az iskola házirendjét betartja, magatartása általában kifogástalan, a rábízott feladatokat elvégzi, véleményét megfelelő formában közli, nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó a tanuló magatartása, ha: hibáira rámutatva igyekszik azokon változtatni, az iskola belső rendjének szabályait nem mindig tartja be, véleménye elhamarkodott, és ezt nem megfelelő formában közli, aki vétett a házirend és az általános erkölcsi szabályok ellen, ezért osztályfőnöki figyelmeztetésben, megrovásban részesült, igazolatlanul mulasztott, a házirend előírásait sorozatosan megsérti. rossz a tanuló magatartása, ha: felelősségérzete nincs, közösségi magatartása bomlasztó, társainak rossz példát mutat, igénytelen, saját hibáját nem ismeri el, véleménynyilvánításában durva, egy adott félév alatt igazgatói figyelmeztetésben, megrovásban részsült vagy több szaktanári figyelmeztetést kapott, több alkalommal igazolatlanul hiányzott. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
Szorgalom példás a tanuló szorgalma, ha: kötelességét képességeinek megfelelően végzi, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, munkája önálló, esztétikus, az órai és az otthoni feladatokat rendszeresen elvégzi, 189
osztály vagy iskolai közösségi munkát végez. jó a tanuló szorgalma, ha: kötelességét képességeinek megfelelően végzi, törekszik az önállóságra, az esztétikus munkavégzésre, igyekszik órai és otthoni feladatait rendszeresen végezni. Változó a tanuló szorgalma, ha: nem képességeinek megfelelően teljesít, rendszertelenül készül, teljesítménye ingadozó, hiányosan látja el órai és otthoni feladatait, érdemjegyeit több tárgyból is lerontja. hanyag a tanuló szorgalma, ha: képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi előmenetele érdekében, munkájában rendszertelen, megbízhatatlan, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, tanuláshoz nyújtott tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, valamely tárgyból elégtelen. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Szempontjai: tanulmányi munka eredménye, magatartás, sport, munka osztályfőnöki, szaktanári, napközi vezetői. Formái: osztály előtt, iskolaközösség előtt, szülői közösség előtt, falu nyilvánossága előtt. Fokozatai: szaktárgyi dicséret (szóban vagy írásban a tájékoztató füzetbe), nevelőtestületi dicséret (naplóba vagy tájékoztató füzetbe, félévkor, év végén), szaktárgyi dicséret év végén ( a bizonyítványba „kitűnő” bejegyzéssel), igazgatói dicséret tanulmányi, művészeti versenyeken és sportmunkában való jó szereplésért (az iskola nyilvánossága előtt, bejegyezve az iskolai évkönyvbe), 190
Heves megye jó tanulója, jó sportolója cím (a megye feltételei szerint). Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színházlátogatás kiállítás látogatás stb.
Elmarasztalás Szempontjai tanulmányi munka, magatartás. Formái a személyi jogokról szóló törvény vonatkozó paragrafusai alapján. Fokozatai osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, Szaktanári, napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, szigorú megrovás. igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgató megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás másik iskolába való áthelyezés A dicséretet és a büntetést is írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.
191
REMENYIK ZSIGMOND NEVELÉSI PROGRAMJA
GIMNÁZIUM
ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLA
1. Jogszabályi háttér A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló a - 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - A 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról - 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet - az intézmény alapító okirata a.) Általános képzés
4 évfolyamos normál gimnáziumi kerettanterv alapján 4 évfolyamos szakközépiskolai képzés kerettanterv alapján kiegészítő tevékenység felnőttoktatás (gimnázium esti tagozat)
b.) Szakmai képzés
Informatikai rendszergazda OKJ szerinti szakképzés Informatikai hálózattelepítő és – üzemeltető elágazással IT biztonság technikus ügyintéző titkár OKJ szerinti képzés
2. Az iskola rövid története 1963 szeptemberében indult az általános gimnázium két párhuzamos osztállyal. Az első osztályoknak az egykori II. sz. Általános Iskola adott otthont. Mai épületébe az intézmény 1966-ban költözött. 1985-ben az iskola 50 férőhelyes kollégiummal bővült. Az oktató-nevelő munka a hagyományos gimnáziumi képzéssel kezdődött, amely folyamatosan szélesedett, gazdagodott. Először különböző gyakorlati foglalkozásokkal (gépszerelő, növénytermesztő, famegmunkáló) majd igényesebb fakultációkkal (gépjárművezetői, államigazgatási, távgépíró-kezelői, könyvtárkezelői, vasútforgalmi, számítógép-kezelői). Ez mind azt bizonyítja, hogy a felsőfokú tanulmányok előkészítése mellett az iskola elősegítette a közvetlen munkába állást is. A kezdetektől egészen a mai napig lehetőséget biztosított munka melletti ismeretbővítésre, érettségi vizsga letételére (felnőttoktatás levelező tagozat). Az 1977/78-as tanévben indult a középfokú szakképzés keretében a postaforgalmi szak, amely kibővítette a beiskolázási körzetet (Heves megye), az intézményi kapcsolatrendszert (Postaigazgatóság, Posták). Az iskola 1988-ban vette fel Remenyik Zsigmond író nevét. A tárgyi felszerelés fokozatosan javult, bővült, (1983 számítástechnikai géppark, 1988 korszerű gyakorlóhivatal, 1991 külső sportlétesítmények, 1994 nyelvi labor, 1997 Internet). 192
1997-ben került sor az első OKJ szakmai vizsgáztatásra (számítástechnikai szoftverüzemeltető). 2001-ben a 8/2001. (III. 9.) OM. rendelet iskolánkat szakképzése alapján a Gazdaságiszolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportjába sorolta. 2003-ban új szakmai képzés indult (informatikai hálózati rendszertelepítő) 2007-ben Füzesabony Város Önkormányzata Füzesabony oktatási és kulturális intézményeit összevonta Városi Intézményi Központ néven, melynek egyik intézményegysége a Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola lett. 2011-ben két új OKJ képzés indult: ügyintéző titkár, IT biztonság technikus 3. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend, valamint az egyetemes kultúra hagyományos és új értékei hatják át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: egyrészt a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak, másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanuló. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti identitástudat fejlesztésének (beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozó azonosságtudatának ápolását). Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási prioritásainkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Programunkban nagy figyelmet fordítottunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét, a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelkedő jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat.
3.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka célja, hogy: Kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, a szakközépiskolában alapozza meg a szakmai műveltséget is. Felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megszerzésére, a munkábaállásra. Kialakítsa a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Tovább építse a tanulókban a nemzeti és európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra értékeinek megbecsülését. Biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az intellektuális, érzelmi, testi-lelki fejlődés lehetőségét. Biztosítsa, hogy a diákok érdeklődésüknek, 193
képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékaiknak megfelelően tanulhassanak. A képzés során részesítse előnyben a képességek és készségek fejlesztését, mozdítsa elő a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. Csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését. Segítse elő a szocializációs készségek kialakulását, fejlessze a diákokban az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett felelősséget, természetes legyen egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség. Nevelje a diákokat nyitottságra a változások iránt, hogy adott esetben tulajdonosi, vállalkozói szemlélettel kreatív módon tudjanak alkalmazkodni az élet változó feltételeihez. Tudatosan készítse fel a különböző társadalmi szerepekre: az állampolgári, az értelmiségi, a munkavállalói, a fogyasztói, a családtag szerepre. Vagyis nevelő-oktató munkánk eredményeképpen az iskolából kikerülő diákok találják meg identitásukat, az önmegvalósítás és képességeik kibontakoztatásának lehetőségeit, dolgozzanak megbízhatóan, pontosan, kitartóan és szorgalmasan, éljenek erkölcsös, felelősségteljes életet.
3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai „Az iskola feladata, hogy megtanítsa a tanulóknak hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni amit csinálok és segítsen megtalálni amit csinálni szeretnék.” (Szentgyörgyi Albert)
3.4. A tudományos nevelés, az értelmi képességek fejlesztése területén Tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható, korszerű tudást közvetítsen. Alakítsa ki, illetve fejlessze tovább a tanulási képességeket, tanulási technikákat. Kiemelt jelentőségű az önálló ismeretszerzés, a forrásalapú tanulás módszereiben való jártasság megszerzése. Készítsen fel a permanens tanulás szükségességének elfogadására. Törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. Követelményeivel és tevékenykedtetésével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Törekedjék a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjék a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan mozdítsa elő mindezek fejlesztését. A képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, ehhez és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, önbizalmat, az alkalmazkodó képességet, a kudarctűrést.
A kommunikációs kultúra területén
Neveljen az anyanyelv igényes használatára (értelmes, hangos, tagolt beszéd, stílus, a helyzetnek megfelelő fellépés). 194
Neveljen az idegennyelv-ismeret és ennek megszerzésére teendő erőfeszítések fontosságának felismerésére. Neveljen az információs társadalom új jelenségeinek kezelésére: a diák tudjon élni az új információszerzési lehetőségekkel (pl. internet), tudja megszerezni, szelektálni, feldolgozni az információt, tudjon eligazodni közöttük. A sajtó, a média társadalmi szerepének, működési módjának megismerésével készüljön fel a média tudatos és kritikus használatára, a manipulálhatóság elkerülésére, a média üzeneteinek egyéni ítélőképességen alapuló értelmezése. 3.5. Az erkölcsi, világszemléleti értékek területén Váljék meggyőződéssé, hogy a humanizmus, az emberi élet és tevékenység alapértéke (a durvaság, az agresszió, a kizárólagosságra törekvés negatív jelensége). Hozzánk tartozik a személyi-, a magán- és a közösségi tulajdon tisztelete és védelme, az etikai, az esztétikai, a természeti és az ember által létrehozott értékek megbecsülése. Számoljon a fogyasztói javak jelenlétével, de tudjon szembenézni ezek elérhetetlenségével, az egzisztenciális gondokkal is. Életünkben döntő jelentőséggel bír a másik nemmel kialakított felelősségteljes kapcsolat. Fontos annak belátása, hogy a fegyelem, a tudatos mérlegelés, döntés nyomán önként vállalt szabályok betartása biztosítja a harmonikus életvezetést, a társas kapcsolatok kedvező alakulását. Váljék meggyőződéssé, minél nagyobb az erkölcsi szabadságunk, annál nagyobb a felelősségünk. A problémák felvetésén, megismertetésén túl fontos a részértékek bemutatása, elsajátíttatása, mintaadás (önbecsülés, önismeret, tolerancia, szeretet, bizalom, tisztelet, szolidaritás, tapintat, segítségnyújtás, illemtudó viselkedés). A tanulók alkossanak véleményt a világ égető gondjairól: a kábítószer terjesztése és fogyasztása, a terrorizmus, a kiáltó ellentétek: gazdagság és szegénység, az elszegényedő, éhező népek, a háborúk által megnyomorítottak, a szülőföldjükről elűzöttek szenvedése, a túlnépesedés, népességfogyás. Törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. Kiemelten fontos a környezettudatos magatartás kialakítása, azaz a világegyetem, a Föld (globális problémalátás és problémakezelés) a közvetlen környezet (lokális cselekvés) értékeinek megőrzéséért, védelméért érzett felelősség és cselekvés. 3.6. Az érzelmi kultúra területén Annak beláttatása, hogy az érzelmek szükségleti természetűek, irányultságuk, intenzitásuk szerint különbözőek. Neveljen a család, a szülők, testvérek, rokonok szeretetére, az osztálytársak, tanárok, a környezetükben élő emberek tiszteletére. Neveljen együttműködésre, kooperációra, arra, hogy a társas kapcsolatokban nélkülözhetetlen a felelősségérzet, kötelességérzet. Neveljen a nemzet-haza, patriotizmus, lokálpatriotizmus, Európa, a világ, azaz szűkebb és tágabb környezetünk ismeretére, megbecsülésére és egységben látására. Fontos a nemzeti hagyományok és a nemzeti azonosságtudat ápolása, fejlesztése. A hazafiság tartalmának szükségszerű módosulását inspirálják korunk tendenciái, az integrációs törekvések, a migráció, stb. Alaposan meg kell ismertetni iskolánk névadója Remenyik Zsigmond életművét, aki követendő példát, mintát ad életművével a patrióta - az Európáért - a világpolgár életminőségek összeegyeztethetőségére.
195
Ismertesse meg a civil társadalom egyre növekvő szerepét, az egyén és az állam felelősségkörének behatároltságát a demokráciában. Az Európához való tartozásunk érzésének erősítése mellett fontos a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megbecsülés, megértés igényének kialakítása 3.7. A kulturális művészeti értékek területén Neveljen a kulturált magatartás, kiegyensúlyozott életvitel, megfelelő öltözködési szokások, a szabadidő kulturált, személyiséget gazdagító eltöltése iránti igényre. Szakközépiskolásoknál - mivel szolgáltatói szakmára készülnek - a szolgáltatói magatartás elsajátítására. Az esztétikum világában (természet, társadalom, művészetek) megjelenő esztétikai minőségek észlelésére, felismerésére, az esztétikai élmények igénylésére, a befogadás folyamatában egyre csiszolódó ízlés fejlődésére. Az alkotásra képes tanulók tevékenységének kibontakoztatására, illetve gondoskodás arról, hogy a hozzáértő emberek ezt megtehessék. 3.8. Az egészséges életmód értékei, test és lélek harmóniája Tudatosan óvják testi és lelki egészségüket. Testi erő és kondíció, fittség, teherbíró-, teljesítő-, feszültségtűrő és feszültségoldó képesség fejlesztése. A higiénés szokások továbbépítése, rögzítése. Pszichés összeszedettség, optimális konfliktuskezelő képesség. Pozitív gondolkodás, mentálhigiénés kiegyensúlyozottság. Rendszeres életvezetés, egészséges bioritmus kialakítása. A szenvedélybetegségektől való elhatárolódás, testedzés, sportolás, szabad levegőn való tartózkodás, betegségek megelőzése. Veszély: a D. A. D. A. (A Drog – Alkohol – Dohányzás – AIDS veszélyeire figyelmeztető, a hangsúlyt a prevencióra helyező iskolai egészségvédelmi program jelentősége.) 3.9. A globális értékek területén A demokrácia, a pluralizmus, a béke, mint érték, a másság, saját és mások határainak elfogadása, az emberi szabadságjogok érvényesítéséhez szükséges tudnivalók. Tudatosuljon diákjainkban a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz. Szembesüljenek a kultúraváltozás és a globalizáció jelenségeivel, tudjanak eligazodni a változó világban. Ismerjék az emberiség előtt álló közös problémákat az egyén, az államok és a nemzetközi közösségek felelősségét a földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében.
4. Készítsen fel a különböző társadalmi szerepekre 4.1. A tanulói szerep A diák értse meg, hogy az iskoláskori tanulói szerep azért fontos, mert ebben az időszakban alapozzuk meg jövőnket, ekkor szerezzük meg az általános műveltség és a szakmai tudás alapjait. A mai, még inkább a jövő társadalma tudásalapú, amely gyorsan produkálja az új tartalmakat, amit a felnőtt tanuló egy életen át, folyamatosan kell, hogy megszerezzen. Az iskoláskorban kialakított, megszerzett képességek meghatározóak az eredményességben. 4.2. Az állampolgári szerep
196
A tanuló ismerje a környezetében zajló eseményeket, készségévé váljék az egyéni, a csoportés a közösségi érdekek egyeztetése, annak megértése, hogy a szabadság nem azonos a szabadossággal, a demokrácia a rendnélküliséggel. A demokratikus életformában a jogok és a kötelességek összetartoznak. Az állampolgári nevelés feladata a felelős, tudatos (állam) polgárrá nevelés érdekében azon technikák, ismeretek elsajátíttatása, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb jog- és érdekérvényesítést. Az elméleti ismeretek átadása mellett (kiemelten történelem, osztályfőnöki óra) igen fontos a gyakorlati felkészülés, melynek fontos színterei az iskolagyűlések, diákönkormányzatok. 4.3. Az értelmiségi szerep A felsőoktatási intézményekbe felvett tanítványok szerepe kibővül azzal, hogy irányító, alkotó, nagyobb felelősséggel bíró polgárként kell részt vállalniuk a társadalom életében. Tudatosítani kell a továbbtanuló növendékekben, hogy az önnevelés, az önkontroll az értelmiségi szereppel fokozottan jár együtt, s hogy ez emberi, társadalmi és életminőséget is jelent. 4.4. A munkavállalói szerep Készüljön fel a munkavállalásra, részese legyen az önkiszolgáló, szervező, szellemi munkának, a tevékenységek gyakorlása, az utasítások elfogadása, az engedelmesség, a folyamokba való beilleszkedés akkor is fontos, ha nagy jelentősége van az önállóságnak, az egyéni döntéseknek, a felelősségtudatnak, a pontosságnak, az igényességnek, az ügyességnek, a kreativitásnak, az önellenőrzésnek. Legyen kész az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályakorrekcióra. Legyen képes önmaga menedzselésére, érdekei érvényesítésére. A munka, mint alkotás, teremtés ötvözi az etikai, esztétikai, intellektuális értékeket. 4.5. A fogyasztói szerep Igényes, ugyanakkor racionális fogyasztás az anyagi, a kulturális, az információs értékek területén. Felnőttként se legyen pazarló, pusztító, romboló fogyasztója a javaknak. 4.6. A családi szerepek Az egyes generációk egymás mellett élése, az idősebbek, a gyermek és felnőtt családtagok egymáshoz rendezett viszonya az alapja annak, hogy a társadalom egyes csoportjai értéktisztelők, azok funkcióit megértők legyenek. A társadalomba való beilleszkedés elsődlegesen a családon keresztül történik.
4.7. Iskolánk szocializáló, értékközvetítő, fejlesztő munkáját a teljes nevelési folyamatban, a személyiség- és közösségfejlesztés középpontba állításával, a különbségek kezelésére alkotott fejlesztésközpontú speciális programokkal (tehetséggondozás, a lassan tanulók, a korrekcióra és kompenzációra szorulók, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a gyermek- és ifjúságvédelem közreműködése) partnerközpontú működéssel, a különböző nevelési tényezők (tanuló, szülő, tanár, iskolán kívüli szereplők) tudatos, aktív részvételével a helyi tanterv és szakmai program tartalmaival, követelmény- és tevékenység rendszerével, az ezeknek megfelelő módszerekkel, komfortélményt biztosító iskolával kívánjuk megvalósítani. 4.8. Az értékek, célok, tevékenységek megvalósításához 197
a nevelési eszközök (tárgyi- technikai), a nevelési módszerek (követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés), a nevelési fogások (eszközök és módszerek ötvözése), az objektív felszerelési feltételek (rendszerbe állított szaktantermek, az iskolai könyvtár, stb.) céltudatos és ökonomikus fel- és kihasználásával jutunk közelebb.
4.9. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésüket, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk: 5. Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok:
A tanulási motívumok fejlesztése: megismerési vágy fejlesztése, tanulási teljesítményvágy (sikervágy, kudarcfélelem) optimalizálása, tanulási kötelességtudat, ambíció, a tanulási életprogram fejlesztésének segítése (a tanulás gyakorlati értéke, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény). A kognitív képességek fejlesztése: a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.
5.1. A segítő életmódra nevelés, amely a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Feladat a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapításának segítése: értékrend (kötődés, rangsor képzés) érdekérvényesítés (megosztás, osztozkodás, megszerzés); az egészséges versengés képességének fejlesztése, gyakorlása (szabályozottság, esélyesség, segítés alapszabályainak megtartása). 6. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6.1. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növekedését jelenti. Feladatunk a személyes kompetencia fejlődésének segítése: önkiszolgálási, önvédelmi, egészségvédő képességek, önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képességek fejlesztése. A konkrét pedagógiai feladatok végrehajtásában komolyan figyelembe kell venni a megvalósulás alábbi körülményeit, feltételrendszerét. A személyiségfejlesztésben a közvetett ráhatások mellett döntő - az érdeklődést, az egyéni fejlődési ütemet és képességeket figyelembe vevő – „személyre szabottság”, az egyéni bánásmód.
198
Ám ezt a munkát nehezíti, hogy harmonizáltatni szükséges a standardizált követelményekkel (műveltséganyag, normarendszer), vizsgákkal, továbbá figyelembe kell venni, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, (tanórai, tanórán kívüli nevelés), hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Tudatosságot igényel a nevelőktől az életkori sajátosságok állandó szem előtt tartása. A 14-18 éves kor még mindig a biológiai és a pszichológiai serdülés időszaka. A periódus végére befejeződik a nemi érés, kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. Kialakul az autonóm, a felnőttektől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott vélemények, nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítékok iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízható és tartósabb lesz. A serdülő gondolkodása eljut az absztrakt-logikai szintre, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel képes műveleteket végezni. Az elvont és a konkrét szinteket össze tudja kapcsolni. A serdülő gondolkodását az érzelmi, motivációs tényező jelentősen befolyásolja. A nevelési légkör és a személyiség-jellemzők fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő (divergens) gondolkodás fejlesztésében. Ez az ábrándozások és túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Tudnunk kell, hogy a biológiai és az érzelmi-fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az egyéni sajátosságok. Azt is fontos felismernünk, hogy „a nevelhetőségnek” korlátot állíthat az egyén személyiségstruktúrája, szociális háttere, az őt előzőleg ért hatások minősége, elsősorban a családi szocializáció, a szülők nevelési módszerei (követelő, megengedő, elhanyagoló). A személyiségfejlesztő munkában kulcsfontosságú az aktív tanulói tevékenység. Erre törekszünk tanórán, a felkészülési, művelődési szabadidős programokban. Fontos hogy: o Teret adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, a játéknak, a munkának. o A tanulók ismereteket szerezzenek a személyiség-fogalom összetettségéről, a személyiség főbb jellemzőiről, alkotóelemeiről (temperamentum, attitűd, érdeklődés, szükséglet, életműködés, testalkat, készségek), a személyiségelméletekről és típustanokról. o Fejlesszük a tanulók önismeretét, segítsük reális önismerethez, hiszen sajátosságainak, reakcióinak ismeretében jobban felkészülhet a tudatos magatartásra, jobban ki tudja alakítani viselkedési stratégiáit, kevésbé lesz kiszolgáltatva a körülmények hatalmának. o Teremtsünk lehetőségeket a különböző társadalmi szerepekre (állampolgári, értelmiségi, munkavállalói, fogyasztói, családtag) való felkészülésre, a felelős társadalmi magatartás kialakítására. o Járuljunk hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kiemelt személyiségfejlesztő munka folyik a különbségek kezelésére kidolgozott programjainkban. 7. Az iskola egészségnevelési programja 199
A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait időben fordul az egészségügyi szolgálathoz az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal Iskolánk elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét a pedagógusok, a diákok, az egészségügyi szakemberek együttműködését iskolánk biztosítja az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és az egészségügyi szolgáltatásokat 7.1. Az iskola egészségfejlesztés feladatai Az egészségfejlesztési feladatok, programok megvalósítása a tanítási-, csoport-, osztályfőnöki órákon történik, valamint a szabadidős programok keretében.
egészséges táplálkozás, egészségtudatos testápolási szokások, rendszeres testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), átgondolt szexuális magatartás, családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése.
Alkalmazott módszereink
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Tanórák, felvilágosító előadások Rizikócsoport megközelítése Felmérés, szűrés (cukorbetegek, túlsúlyosak, magas vérnyomásban szenvedők, alkoholbetegek) Döntési stratégiák megtanítása Teherbíró személyiség fejlesztése csoport órákon Különböző városi rendezvényeken való részvéte,(egészségnap, vöröskereszt által szervezett programok, pl. véradás 7.2. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja a. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; b. Ismerjék fel a vészhelyzeteket; c. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit; d. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat; e. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése; f. Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni. A cél nem csupán az elsősegély-nyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek számonkérése szerepel, hanem élettani, egészségvédelmi és számtalan egyéb területtel kapcsolatos kérdések 200
is. Egészségtudatos magatartás kialakítása, felelősségteljes gondolkodásmód, érzékenység embertársaink iránt, holisztikus szemlélet, szociális képességek fejlesztése, internet használat. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és szakköri foglalkozásokon valósul meg. Formái: elméleti: szakember (védőnő, mentőtiszt, orvos) bevonásával gyakorlati: szimulációk, helyzetgyakorlatok Kompetenciák fejlesztése; Problémafelismerés; Gyors és szakszerű cselekvés; Embertársaink iránti érzékenység; Bajba jutottakkal szembeni együttérzés. 7.3. A mindennapos iskolai testedzés program A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52§ (910), valamint az 53§ (9) bekezdésében foglaltak, Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (CI.17) Korm. rendelet továbbá a Nemzeti köznevelési tv. keretei között. 7.4. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja A gyermek egészséges testi-, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközével. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a csoportmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Az egészségfejlesztő testmozgás megvalósulása érdekében az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat vesszük figyelembe: minden tanuló lehetőleg minden nap vegyen részt testmozgás programban; minden testnevelési órán és egyéb testmozgási alkalommal történjen meg a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése; a testnevelési órán alkalmazott gimnasztikába épüljön be a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat és légző torna /243/2003 (XII.17.) Korm. rend./; a testnevelési tananyag elsajátítása során figyelmet fordítunk a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartására, különös figyelemmel a fizikai képességek mérésénél; úgy kell megszervezni a testnevelési órát és az egyéb programokat is, hogy tanulóinknak örömöt és sikerélményt jelentsen; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás programban. A 2012/2013. tanévtől a mindennapos testnevelés biztosítása a következő módon történik: Heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti három óra a délelőtti testnevelés keretein belül, heti két óra iskolai sportkörben való sportolással (kézilabda, röplabda, futball, tenisz, atlétika,úszás) valósul meg. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11) c) pontja értelmében: versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki az igazgató engedélyével.
201
A rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. Heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti négy óra a délelőtti testnevelés keretein belül, heti egy óra iskolai sportkörben való sportolással (kézilabda, röplabda, futball, tenisz, atlétika) valósul meg. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11) c) pontja értelmében: versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki az igazgató engedélyével. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt egyén és társadalom között. Az iskolai közösségfejlesztési folyamat célja, hogy az iskolából kikerülő fiatalok olyan ismeretekkel, készségekkel, jártasságokkal legyenek felvértezve, melyek segítségével a mindennapok helytállásain keresztül képesek lesznek saját jövőjük tudatos építésére, a társadalmi folyamatok befolyásolására. Mivel az iskola közösségei (elsőrendűen az osztályközösségek) a tanulók fő iskolai tevékenységének összefogó keretei, alapvető élet- és munkaközösségei, ezért célunk, hogy a spontán, véletlenszerűen összekerült csoportból olyan valódi közösséget formáljunk, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. A tevékeny, jól szervezett és jól működő közösség az a közeg, amelyben személyiség formálódik, a közösség, mint tevékenységi keret segíti az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását. Elsőrendűen fontos tehát, értékteremtő, fejlesztési irányultságú iskolai közösségek kialakítása. Legfontosabbak: osztályközösségek, tantárgyi csoport, diákönkormányzati, szakköri, szabadidős közösségek, amelyek minősége meghatározza az iskolai közösségek minőségét. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő, kitartó, türelmes munkájára van szükség. A munka során az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: Az eredményes középiskolai élethez szükséges munkakultúra kialakítása: a tanulás támogatása, kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével; az eredményes munka alapvető készségeinek (helyes idő- és erőbeosztás, tanulási technikák, akaraterő, következetesség, rendszeresség) elsajátítása; a tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének segítése; a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése. o Érjük el, hogy természetes igényükké váljon a napi kötelességek pontos teljesítése, a tanulmányi eredmények javítására való törekvés, különös tekintettel a választott életpályáknak megfelelő területekre. o Törekedjenek arra, hogy egyéni teljesítményeik elérjék azt az intellektuális és magatartási színvonalat, amely adottságaik alapján elvárható. A társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése, gyakorlása a közösségi kapcsolatokban. A közösségek tagjai ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit, sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és nemzet megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetne. 202
A tanulók legyenek nyitottak, megértőek az Európában és a világ más részein meglévő különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekednünk kell arra, hogy közvetlenül is részt vehessünk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (sürgető igény volna külföldi partner iskola találása). A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába (az iskola környezete!). Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és - kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel adott témáról szabatosan kommunikálni. Célunk, hogy az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljünk, legyenek képesek az új információs környezetet megérteni és azt szelektíven használni. A testi és lelki egészség megőrzésére, a káros hatások megelőzésére való törekvés mellett törekednünk kell a beteg, sérült és fogyatékos ember- és tanulótársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztésére. 8.1. Közösségfejlesztő programunk megvalósítását a következő lépésekben végezzük: A belépő új diákok között helyzetelemzést végzünk. Az eredmények tükrözik a családkörnyezeti tényezőket, a családszerkezet, az anyagi viszonyok, a lakóhely, a személyes fejlettségi, neveltségi szint adatait. A felsőbb osztályokban folyamatosan figyelemmel kísérjük a változásokat. (Természetesen az adatvédelem követelményeit betartjuk). A helyzetelemzés alapján hozzálátunk egy cselekvőképes, tevékeny közösség kereteinek, formáinak kialakításához. Elvi alap: az ésszerű és célszerű munkamegosztás, illetve hogy mindenkit kapcsoljunk be a közös munkába úgy, hogy bizonyos szempontból legyen „vezető, irányító” s ugyanakkor - más szempontból – „beosztott”. A közös akaratból, demokratikusan kiépített rugalmas hierarchia, az un. Státus - és feladatrendszer (amely reális jogokon és felelősségeken nyugszik) alapjává válik az önkormányzatnak (ODB, IDB, kiscsoportok vezetősége). Ezzel együtt, illetve az egyéni és közösségi kezdeményezések, döntések folyamatában megindulhat a közösség erőinek kibontakozása, az önigazgatás és önkormányzás, a demokratizmus tanulása, gyakorlása, fejlesztése. A fejlődés mércéjévé a legfontosabb közösségi értékjelzők állapotát tesszük. o Tudatosan fejlesztjük un. nyilvánosság és kommunikáció igényt, a közlési- és vitaszínvonalat; fórumokat teremtünk a szabad véleménynyilvánításnak (ideális ha ez kötelességgé, belső igénnyé válik). Alakuljon ki egy összetett, jól működő információs háló, valósuljon meg egymás közt, tanuló - tanár, tanár szülő, gyermek - szülő, tanár - tanár között is. o Alakuljon ki az egységes értékelési rendszer kifejlődését szolgáló pozitív osztály-, csoport közvélemény, amely ugyanazokat a tevékenységeket, viselkedéseket tartja értékesnek, illetve értéktelennek. Munkánkat kísérje folyamatos értékelés és önértékelés. o Legyen sok közös akciónk, amelyek mint közös élmények. o Biztosítják az érzelmi összetartozást, a „mi” tudatot és stílust (tanulmányi munka, versenyek, vetélkedők, szakkörök, film- színházélmények, kirándulások, klubdélutánok, diáknapok, névadó megünneplése, sporttevékenységek, a tiszta környezetért végzett munkák, stb.)
203
Gazdag gyakorlóterepet nyújtanak az egymásért és közösségért viselt felelősségvállalásnak, a pozitív kölcsönhatási formák működésének (együttműködési igény, egészséges versenyszellem). o Létrehozzák, éltetik és formálják a jó hagyományokat, amelyek szerepét nehéz túlbecsülni a közösség formálásában, megtartásában. Kiemelt jelentősége, pedagógiai értéke van a tanulmányi kirándulásoknak a tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad jelentős, híres, érdekes helyekkel, tárgyakkal, esetleg személyekkel való találkozás, élmények megélésére. o A különböző iskolai közösségek fejlettségének mértéke, belső struktúrájának értékei (benne az egyén helye) a szociometriai színvonal alakulásában (több szempontú szociometriai felmérések) mutatkoznak meg. o
Munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha a fenti értéktelített együttműködési formák meggyőződéssé szilárdítják tanulóinkban, hogy az egyéni boldoguláshoz, de a társadalom jobbá tételéhez is az út a jó közösségeken keresztül vezet. 8.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai hagyományok a tanulók egymást váltó korosztályainak állandósult szokásai, magatartási, érintkezési formái életük visszatérő eseményei, amelyek a közösségi életének legmaradandóbb formáit foglalják egységbe. A hagyományok tartalmi és formai elemei nem merev szokások, azok megfelelő előkészítéssel változtathatók. A diákélet fontosabb eseményeit mindig egy osztály, évfolyam vagy valamelyik iskolai közösség szervezi. 1. Osztályközösségek Az osztályközösség tevékenységének összehangolását választott diákbizottság szervezi, az DÖK működési rendjében megfogalmazottak szerint. 2. Diákönkormányzat A diákönkormányzat a közoktatási törvény alapján működik. Működésének alapja a nevelőtestület véleményét is figyelembe vevő önálló szervezeti és működési szabályzat. A diákönkormányzatot választott testület (DÖK) vezeti, munkáját erre a feladatra kijelölt tanár segíti. 3. Diákkörök és szakkörök A házirendben meghatározottak szerint különböző öntevékeny diákkörök alakulhatnak (hagyományos szakkörök: idegen nyelvi, irodalmi, stb.; kulturális: énekkar, filmklub; különböző szintre előkészítő szakkörök: szakmai, tantárgyi). Ezek a diákkörök a DÖK működési rendjéhez igazodnak. 8.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 204
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 9.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséggondozó munka sikerének feltétele, hogy 205
a.) a tehetség fogalmán ugyanazt értsük, az átlag fölé emelkedő, manifesztálódott teljesítményt, cselekvést. b.) a tehetség megnyilvánulhat az alábbi területeken
a szellemi képességek, intellektuális teljesítmények (szükséges feltételek: magas IQ, motiváció) kreativitás és alkotókészség (eredeti, új megoldások, problémakeresés) művészetekben (az ábrázoló és zeneművészet terén) szociális területen (vezetői kvalitások)
A tehetség igazi kifejlődése akkor várható, ha a magas intellektus, a megfelelő személyiségjegyek (kreativitás, motiváció) ösztönző szociális háttérrel (családi, iskolai, baráti) párosulnak. c.) a tehetség felismerése minél korábban
felvételi elbeszélgetéseken, szaktanári munka során, közösségi életben
d.) a tehetség gondozása, fejlesztése
tantárgyi fejlesztés szervezett keretek között – a tantárgyi órán a tananyag, illetve a tanítás differenciálása, a haladás gyorsítása, illetve gazdagítása az ismeretek mélyítésével, a terjedelem növelésével. – tanórai csoportbontások – a tananyagon túli képzés igényével: szakkörök, felvételi előkészítők, önművelési körök – helyi, megyei, területi, országos versenyekre való egyéni felkészítés (ahol az igazi cél nem is elsősorban a hatalmas versengés, hanem a hosszú felkészülési folyamat, az a fejlődés, amely végbemegy a gyermekben) – a pályázatokon való részvétel – szeretnénk előrelépni a tanulókísérletek feltételeinek megteremtésében, a diákrádió és diákújság, az énekkar, a sportkör munkájának hatékonyabbá tételében a diákmozgalomban, a diákönkormányzat különböző szintjein kiválasztódnak a szervezői, vezetői tehetséggel bíró diákok A tehetséggondozás egyben természetesen személyiségfejlesztés is (önismeret, tanulásmódszertan, új kulturális szokások), számos eleme bizonyos hátrányok (földrajzi, szociális, kulturális) kompenzálására is irányul. A tehetséggondozás bármily fáradságos munka, mégis vonzó a tanár számára, hiszen komoly pedagógiai sikerélményt jelent. 9.2. A tanulási kudarcnak kitett, lemaradó tanulók felzárkóztatását segítő programok A program különösen aktuális a 9. évfolyamon. Az iskolában a kudarc nem elkerülhető mindenki számára, hiszen valós tény a tanulók felkészültségének heterogenitása, az érdemjegyek, osztályzatok eltérő tartalmi vonatkozásai iskolák között és iskolán belül is, betegség vagy egyéb ok miatti hosszabb hiányzás esetén az időleges lemaradás azonos tanuló különböző időpontokban és tárgyakban nyújtott teljesítményei jelentősen különbözhetnek neveltségi hátrány megmutatkozása (kommunikációs, kapcsolatteremtési nehézségek)
206
A felzárkóztatási program célja tehát a felkészültségbeli hiányok pótlása, a szükséges megismerő, munkavégző, alkalmazási képesség fejlesztése, az ehhez szükséges motivációk megteremtése, előre lépés a tanulásmódszertan terén. A szervező munka szakaszai
előkészítő tájékozódás az alaptudásról, erkölcsi normákról (szeptember eleje) tényleges szintfelmérés feladat- mérőlapok segítségével (szeptember vége) felzárkóztató foglalkozások valamelyik formájának megszervezése (leggyakoribb matematika, magyar nyelv, idegen nyelv)
A felzárkóztatás szervezeti keretei
a téma fontosságának tudatosítása osztályfőnöki és szaktárgyi órán tanórai felzárkóztatás differenciált munkáltatással, otthoni feladatok adásával legrászorultabbak esetében tanórán kívüli felzárkóztatás, korrepetálás (jó, ha tanórához kapcsolódik 7-dik órában) ritkán előforduló részképesség zavart figyelembe vesszük, de korrekcióra - a szülőkkel egyeztetve - szakemberhez irányítjuk a gyermeket.
A felzárkóztató munkában különösen fontos:
az értékelés következetessége, a siker, ill. kudarc kiszámíthatósága, ti. így a kudarc tűrése és feldolgozása erősítheti a gyermek pszichés ellenállóképességét, a tanulónak legyen lehetősége, hogy más tárgyban, az iskolai élet egyéb területén elismerést vívjon ki, számolnunk kell azzal is, hogy a tanulmányi munkában sikertelen gyermekek magatartásában is rendellenességek, konfliktusok mutatkozhatnak (csöndes elzárkózás, vádaskodás, agresszivitás), félévi, év végi osztályzatok alkalmával kiderülhet, hogy vannak, akik nem a képességüknek és felkészültségüknek megfelelő iskolát választottak. Ők „lemorzsolódnak”.
Az esetek nagy többségében a szisztematikus felmérő, ellenőrző, felzárkóztató munka elősegíti az indulási hátránnyal tanulók hiányainak pótlását. Ez nagy előrelépést jelent az egész személyiségfejlődésében, az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtésében. 9.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Ennek a munkának kiemelt jelentősége van a 9. évfolyamban és minden olyan esetben, amikor új tanuló érkezik. A személyiségfejlődés kettősségéből fakadóan: a. Egyrészt elő kell segítenünk a különböző viselkedési normákkal, szokásokkal érkező gyermekek konfliktusmentes szocializációját, az új közösségbe való beilleszkedést. Döntő, hogy középiskolai életük kezdetén elsajátítsák a társas együttlét szabályait, normáit, a szükségletek kielégítésének megengedett módját, rávezessük diákjainkat a tudatosan helyes viselkedés fontosságára, következményeire. (A fegyelem a munka és az együttélés alapfeltétele.), mindenki tartsa tiszteletben a másik ember méltóságát és integritását. b. Másrészt segítenünk kell az individualizációt, amelynek során kibontakozik az én- tudat, az egyén készségeinek, képességeinek sajátos, csak rá jellemző együttese, működik a személyiség önszervező fejlődése. Ebben a munkában elengedhetetlen
207
megismertetni, tudatosítani az iskola képzési rendszerének szerepét a képességek kibontakoztatásában, megismertetni az iskolai életet szabályozó dokumentumok tartalmát, lehetőséget teremteni a tanulók bemutatkozására, pozitívumaik, erősségeik felmutatására, arra, hogy bekapcsolódhassanak a meginduló közösségi életbe, támogatni az alsóbb- és felsőbb évesek jó kapcsolatának kialakulását, önismeret fejlesztése azért, hogy önmaga legyen képes elhelyezni pszichikus megnyilvánulásait az ész és érzés, az ösztönös és tudatos rendszerében, bizalommal teli tanár-diák viszony, amely átsegíthet a kamaszkor életkori sajátosságaiból adódó átmeneti viselkedési, érzelmi és szociális zavarokon, de - az öröklött tényezők vagy környezeti ártalmak miatt kialakult - személyiségzavar (hiperaktivitás, hipoaktivitás, autizmus) kezelésében is hatékony. A beilleszkedési nehézségek áthidalásában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek, de a szaktanárok „tantárgy-bevezető” programjainak is. 9.4. A különbségek kezelésére alkotott fejlesztésközpontú speciális programok Ezek azért szükségesek, mert az oktatás és nevelés hagyományos, standardizált formáinál nagyobb lehetőséget nyújtanak a gyermekközpontúság gyakorlati megvalósítására. 10. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A rendelet szerint „A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtthaladása tekinthető,…” Intézményünkbe a sajátos nevelési igényű tanulók közül is azokat fogadjuk, akikről az derül ki, hogy mentális adottságaik és képességeik alapján az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket nagy valószínűséggel teljesíteni tudják majd. Iskolánk tanulóiként – állapotukhoz és egyéni adottságaikhoz igazodva – megilleti őket a jog, hogy ép társaikkal együtt részt vegyenek a tanítási órákon, ellenőrzésben, számonkérésben és értékelésben legyen részük, és hogy a tanórán kívüli tevékenységekből is részesülhessenek. Ahhoz, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink beilleszkedése, mindennapi iskolai tevékenysége, előmenetele sikeres lehessen, számos körülményt szükséges tekintetbe venni a felvállalt feladatok teljesítése közben. A legfontosabb tényezők: Az iskolaközösség tagjainak tudati formálása annak érdekében, hogy a közösség (pedagógusok, tanulók, szülők, egyéb alkalmazottak) elfogadó, empatikus és segítőkész legyen. A tanulók egyéni adottságaiknak és állapotuknak megfelelő bánásmódban, számukra és az általuk alkalmazható és eredményeket hozó eljárásokban, módszerekben részesülhetnek. Szakértői vélemény alapján a mentesítés lehetősége egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Egyéni foglalkozás, szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése. A Remenyik Gimnázium alapvetően kétféle sajátos nevelési igényű csoport tagjai számára tud integrált nevelést-oktatást biztosítani. Tudjuk vállalni a funkcionális részképességzavarral rendelkező (pl. dislexia, disgráfia, nagyothallás) tanulók osztályainkba történő elhelyezését. A többi tanulóval együtt részt vesznek a tanórákon, az ott tanító pedagógusok ugyanúgy – egyéni adottságaikat figyelembe véve – oktatják, számon kérik, ellenőrzik őket. 208
Az iskola tanárai – az egyéni igényekhez igazodva – a tanítási órán kívül foglalkoznak a tanulókkal (egyénileg vagy kis csoportokban). A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában és elsősorban fejlesztésében részt vesz a tanuló fogyatékossságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, illetve terapeuta. Szükség esetén segíti és tanácsokkal látja el az iskola pedagógusait például a környezet kialakítását, a speciális segédeszközök és módszerek kiválasztását illetően. 11. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” Jogi háttér
Egyesült Nemzetek Szervezete 57. Közgyűlése Az Alkotmány 18. Paragrafusa A környezetvédelmi törvény 54. § 1. Pontja Nemzeti Alaptanterv (243/2003. (12.17.) Kormányrendelet
Alapelvek, célok Olyan értékrendszer megfogalmazása, amely meghatározza az iskolai, környezeti nevelés teljes egészét csak a nevelési-oktatási folyamat egészére építve képzelhető el. Ez magában foglalja a helyzetelemzést, az elérthető célokat és a megvalósítás módjait. Települési és iskolai környezet Az iskola épülete a település központjában található, részben parkosított környezetben. A közvetlen környezet alkalmas arra, hogy gyakorlati környezetvédelmi programokat az iskola megvalósítson. A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai keretben A környezetvédelmi nevelés fontos színterei a hagyományos értelemben vett tartárgyak és tanórák, illetve a közöttük megvalósítható kapcsolat. Testnevelés
Az egészséges testi fejlődés tudatosítása Szabadtéri foglalkozásokon a környezetszennyezés veszélyeinek feltárása Mozgást igénylő játékok erősítése
Magyar nyelv és irodalom
Az irodalmi művekben megjelenő természeti környezet értékelése A témában szükséges hivatalos iratok megszerkesztése (kérvény, javaslat, stb.)
Történelem
A környezeti változások hatása az életmódra, a közösségi normákra a történelem során A globális problémák felismerése és azok megoldása
Idegen nyelvek
Más népek környezetvédelmi tevékenységének megismerése 209
Tájékozódás a szomszédos országok környezetvédelméről
Matematika
Környezeti mérések elvégzése, ezek eredményének értelmezése, a statisztikai módszerek alkalmazása, grafikonok készítése
Fizika
A környezeti változások fizikai okainak megértése A káros fizikai hatások veszélyei (zaj, sugárzás, stb.) A környezeti változások törvényszerűségeinek fizikai okai Földrajz
A közvetlen környezet földrajzi megismerése, az ebben lezajló változások hatása Természeti és ember alkotta táj szépségének megőrzése
Biológia
Az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői A környezet-egészségügyi problémák okai A testi-lelki egészség megőrzésének életviteli technikái
Kémia
Környezetbiztonsági ismeretek elsajátítása A környezeti elemek egyszerű vizsgálatának képessége A technológiák hatása a természeti környezetre
Nem hagyományos órakeretben
Környezetvédelmi versenyeken való részvétel Rendszeres természetjáró rendezvények elősegítése Különböző akciókban való részvétel (gyűjtési akció – szárazelem, papír, stb.) Alkalmi, a témához kapcsolódó kiállítások megtekintése, illetve szervezése Csatlakozunk a településen indítandó szelektív hulladékgyűjtési akcióhoz Lehetőség szerint környezetvédelmi tábor szervezése.
12. A fogyasztóvédelmi nevelés programja 12.1. A fogyasztóvédelmi nevelés fogalma Olyan tudatos fogyasztói kultúra kialakítása, amely a fenntartható fogyasztást jelenti. Jogi háttér
az ENSZ 1985-ös fogyasztóvédelmi irányelvei a CLV. törvény 5. fejezet 17. paragrafusa a fogyasztók oktatásáról az 1993. évi LXXIX. törvény a fogyasztóvédelem oktatásáról 243/2003. (12.17.) Kormányrendelet a fogyasztói kultúra kialakításáról.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja Olyan tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, amelyben a szükségletek mérlegelése meghatározó. Az ökológiai fogyasztóvédelem szükségszerűségének felismertetése, amely a környezeti ártalmakra is figyelemmel van. Környezettudatos fogyasztás megerősítése, amely a környezeti erőforrások végességét is szem előtt tartja. 210
A fenntartható fogyasztás tudatosítása, amelyben a mérgező anyagok használata, a hulladékés szennyező anyagok kibocsátása minimális. 12.2. A fogyasztóvédelem oktatásának színterei Hagyományos tanórai keretben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba az alábbi tartalmak építhetők be: matematika – banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások, fizika – mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz), földrajz – különböző országok eltérő fogyasztási szokásai, biológia – génmódosított élelmiszerek, az egészséges táplálkozás alapjai, kémia – élelmiszerbiztonság (HACCP), élelmiszeradalékok, tartósítószerek, informatika – az e-kereskedelem veszélyei, médiaismeret – a piac, a marketing és a reklám összefüggése, szakmai alapozó – az áru megismerése, ellenőrzése, rendelése. Nem hagyományos órakeretben
szakmai tanulmányi kirándulások (pénzintézetek, Magyar Nemzeti Bank, stb.), a témában hirdetett vetélkedők, versenyek és rendezvények, az iskolai reklámok elemzése, minősítése.
Ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Nemzeti köznevelési törvény 2011. 20/2012.EMMI rendelet 2005.évi CXXVI. Gyermek és ifjúságvédelmi tv. Cél A gyermekvédelem célja az iskolában, hogy minden tanuló azt érezze, jó helyen van itt. Még akkor is, ha máshol nem jó neki. Itt mindenki meghallgatásra kerül, itt mindenki érezze,hogy ő a legfontosabb, a törvények adta kötelezettségek betartása révén jogai gyakorlásához segítséget kap. Feladatok - „Nemdohányzó munkahely” maradéktalan megvalósítása - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is egyéni és csoportos fejlesztési terv szerinti foglalkoztatása, egyéni életutak támogatása - veszélyeztetett gyerekek felkutatása, támogatása a jelzőrendszer segítségével - a drogprevenció. 13. A gyermekvédelmi felelős tanulókkal kapcsolatos feladatai A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal - A veszélyeztetett tanulók, a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség ,a hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral - Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. - Fegyelmi eljárásokon való részvétel. - Szociális ellátások számbavétele (ingyenes tankönyvtámogatás). Az intézmény valamennyi tanulójára
211
- Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. - A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása. - A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. - Szociális ellátások számbavétele (ingyenes tankönyv). 1.1. Szociális hátrányok enyhítését segítését tevékenységek Szociális hátrányon olyan anyagi és kulturális életkörülményeket, amelyek a tanulók egy részénél, az átlagnál gyengébb iskolai teljesítményt, vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezhetik. Oka lehet: szűkösebb anyagi életkörülmények, gyengébb kulturális ellátottság, a szülőknek az átlagosnál alacsonyabb szintű iskolázottsága. Az iskolai teljesítmény szempontjából meghatározó készségek és képességek kifejlesztésében a hátrányos családi környezet nem ad lehetőséget. Iskolánk ezt a problémát az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök kompetenciájába utalta. Ők kísérik figyelemmel az érintett tanulót, koordinálják a segítségnyújtás alábbi lehetőségeit:
Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadó órákon, drog- és bűnmegelőzési programok, motiválás arra, hogy a gyermek - ha lány - kollégiumi ellátásban részesüljön, kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, pályázatok figyelése, részvétel ösztöndíj pályázatokon (pl. roma program). Az ilyen helyzetben lévő tanulókat igyekszünk fokozottan támogatni. Részükre biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást, a kedvezményes menzai étkeztetést és igény esetén a kollégiumi elhelyezést. 14. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje 14.1. A tanulók jogai és kötelességei A tanulót az általános emberi-állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a speciális tanulói jogok gyakorlásának lehetősége egyaránt megilleti. A tanuló személyiségi jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához, a családi élethez és magánélethez való jogát, önrendelkezési jogát és cselekvési szabadságát, valamint emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Ennek megfelelően vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát minden tanuló kifejezésre juttathatja, ha nem ütközik jogszabályba, vagy nem sérti másoknak ezt a jogát. 14.2. A tanulónak joga, hogy: - képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon; - részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; - hit- és vallásoktatásban részesüljön; - családja anyagi helyzetétől függően, ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő
212
-
-
költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre; válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; tanári felügyelettel igénybe vegye az iskola eszközeit és létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai terem, sportlétesítmények stb.); rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; tájékoztassák a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkról; kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában; az érettségi vizsgaszabályzatban és a pedagógiai programban meghatározott keretek között megválassza azokat a tárgyakat, amelyeket tanulni kíván; az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről; személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemben választ kapjon; kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; kérje az átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért; a levéltitokhoz való jogát tiszteletben tartsák; kérelmére engedélyezzék egy vagy több évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne; jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Ezen tanulói jogviszonyon alapuló jogok a beíratás napjától megilletik a tanulót, gyakorlásukra azonban csak az első tanév megkezdésétől van lehetőség.
15. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók: 15.1. Jogorvoslati jog gyakorlása Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, illetve bármilyen hátrány éri lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. Az iskolai döntések elleni tanulói jogorvoslati jogokat a Kt. 83.§-a tartalmazza a törvényességi kérelem (jogsértés esetén) és a felülbírálati kérelem (érdeksérelem esetén) szabályozásával. A törvényességi kérelem esetében a fenntartó képviselője, felülbírálati kérelem esetén pedig az iskolaszék (ennek hiányában a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagúbizottság) jár el,és hoz másodfokú döntéseket. Ezt megelőzendő egyéb intézményen belüli jogorvoslati fórumokat is működtetünk. Ilyenek: a diákönkormányzat folyamatos véleménynyilvánítási lehetőségei, diákközgyűlés. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg. 15.2. Kérdezés-érdemi válasz rendje A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. Az érdemi válasz fogalmát a Kt. 121.§ (1) bekezdés 8. pontja a következőképpen definiálja: „amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.” 213
A kérdés eljuttatására a címzetthez külön fórumot nem rendszeresítünk, a szabályszerű kérdezést sem alaki, sem tartalmi feltételhez nem rendeljük. Kielégítő módja a kérdezésnek a kérdező és a válaszadásra kötelezett szóbeli megállapodása. A válasz elmaradása vagy nem kielégítő volta esetén a tanuló az igazgatónak tehet panaszt. A tanuló véleményt nyilváníthat az öt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az iskola működéséről. 16. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 16.1. A tanulók közösséget érintő kapcsolattartási formák 16.2. A tanulók közösségei A diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat a 20/2012.120.§ alapján működik. Működését külön szervezeti és működési rend szabályozza. Osztályközösségek A tanulók évfolyamonként és képzési területenként osztályközösségben végzik munkájukat. A közösségi és intézményi tevékenység összehangolása és hatékonysága érdekében diákbizottságot választanak a DÖK - szabályzatban megfogalmazottak szerint. Diákkörök, szakkörök, stb. A Házirendben meghatározottak szerint alakulhatnak meg a DÖK szabályzatához igazodva. A 20/2012.EMMI rendelet 120. §. 7-8 pontja alapján évente diákközgyűlést kell összehívni. A közgyűlés időpontja: minden tanév április hó utolsó hete (rendkívüli esetben más időpont). A közgyűlésen az osztályküldöttségek diákképviselőket választanak. A tanulók valamely csoportja, a nevelőtestület vagy az iskolavezetés kezdeményezésére iskolagyűlés hívható össze. Az iskolavezetés a DÖK-kel a tanév elején és nagyobb iskolai rendezvényeket megelőzően egyezteti programját. Az osztályközösségek tetszés szerinti gyakorisággal tarthatnak osztályszintű megbeszélést. A fontosabb kérdéseket az osztályfőnöki órákon kell megbeszélni. 16.3. A szülők közösségét érintő együttműködési formái Arra törekszünk, hogy minden szülő megismerje az iskola céljait, követelményeit, alapvető dokumentumait. Célunk, hogy a szülők aktívan vegyenek részt a nevelő munkában, a szülők és pedagógusok együttműködjenek, az intézmény támogatói legyenek. A kapcsolattartás formái:
nyílt napok szülői értekezletek fogadó órák elektronikus napló ellenőrző levél, telefon A pedagógusok és a tanulók kapcsolata, együttműködése:
A tanév első osztályfőnöki óráin ismertetjük a tanulókkal jogaikat és kötelességeiket, a tanulók megismerkednek a házi renddel. Megválasztásra kerülnek az ODB tagok. Szeptemberben a tanulók jelentkeznek a felzárkóztató foglalkozásokra, szakkörökre, könyvtár, számítógép használatra. 214
Problémáikkal, ötleteikkel fordulhatnak osztályfőnökükhöz, a Diákönkormányzatot segítő tanárukhoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz. Negyedévente iskolagyűlést, évente egyszer Diákparlamentet tartunk.
16.4. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére elsősorban a tanév befejezése után biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Az átvétel eljárásrendje: -
-
-
-
-
Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell e rendelnie különbözeti vizsgát. Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát. Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
Az iskolaváltás elutasítása: -
-
-
Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét. Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni különösen a felsőbb évfolyamokra azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz. Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.
17. Tanulmányok alatti vizsgák és felvételi vizsga 17.1. Tanulmányok alatti vizsgák A 21/2012 EMMI rendelet 7.§-a szabályozza a tanulók tanulmányaik alatti vizsgáit. A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó vizsga javítóvizsga különbözeti vizsga 215
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha: 1. felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített, 2. engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 3. a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 4. a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot kapott. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen. A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során legalább két alkalommal szervez. Osztályozó vizsgát kell szervezni a félévi és év végi értékeléseket követően. A tanulók félévi és év végi zárását követően minimum három munkanap után el kell kezdeni az osztályozó vizsgák lebonyolítását. A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő egy hónapon belül meg kell szervezni. A javítandó vizsga és a javítóvizsga között legalább két hétnek (14 napnak) el kell telnie. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg. A vizsgák időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz. 17.2. Felvételi és alkalmassági vizsga A felvételi eljárás során a az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Tantárgyak alapján elérhető maximális pontszám: 50pont. A belügyi rendészeti ismeretekkel bővített osztálynál a tanulóknak testnevelési alkalmassági vizsgán is részt kell venniük. A testnevelési alkalmassági vizsga követelményei: -
Karhajlítás (vállszéles támasz előre néző újjak, 90°-os karhajlítás és teljes nyújtás) 30 mp alatt, 216
-
Fiú 20 ismétlés, Lány 15 ismétlés, Felülés (bordásfal 3-ik fokába akasztott láb, 90°-ban behajlított térd, tarkón összefogott kéz, minden felülésnél a könyök érinti a térdet) 60 mp alatt, Fiú 45 ismétlés, Lány 35 ismétlés, Törzsemelés (hason fekvésben a bordásfal alsó fokába beakasztott láb, tarkón összefűzött kéz és minden emelés alatt a könyök összeér az arc előtt) 60 mp alatt, Fiú 55 ismétlés, Lány 45 ismétlés, Ingafutás (egymástól 10m-re húzott vonal között négyszer futás oda-vissza, lábbal mindig érintve a vonalat) 4x10m, Fiú 10,5 mp, Lány 11,5 mp, Kötélmászás (állásból indulva mászókulcsolással a kötél tetején levő csomó megérintésével), Fiú 12 mp, Lány időhatár nélkül.
Minden próba esetében a meghatározott szintek a minimumot jelentik. Alkalmatlan az a jelentkező, aki egytől több próbát nem teljesít a meghatározott minimumnál jobban. Az alkalmassági vizsgán „alkalmatlan” minősítést kapott tanuló nem nyerhet felvételt a belügyi rendészeti ismeretekkel bővített gimnáziumi osztályba. A vizsgák, vizsgabizottságok előtt zajlanak. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnöke: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítettee a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató dönt. a) minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, c) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. 217
18. A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelménye követelményrendszerével.
azonosak
az
adott
évfolyam
tantárgyának
18.1. Az értékelés rendje 18.2. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következőként határozandó meg: 0%-24% elégtelen 25%-39% elégséges 40%-59% közepes 60%-79% jó 80%-100%jeles 18.3. A vizsgatárgyak részei Irodalom írásbeli és szóbeli vizsga Magyar nyelv írásbeli vizsga Történelem írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Matematika írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Fizika írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Földrajz írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Biológia írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Kémia írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Művészeti ismeretek szóbeli vizsga Társadalomismeret és etika szóbeli vizsga Szakmai alapozó tárgyak írásbeli és szóbeli vizsga Szakmai elmélet (szakképző évfolyamokon)írásbeli és szóbeli vizsga
18.4.
Tantárgyi vizsgakövetelmények MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9. évfolyam
Magyar irodalom témakörök
A művészet gyökerei, az irodalom eredete, fogalma, szerepe Mítosz, mitológia; (A görög mitológia) Az antikvitás irodalma A homéroszi eposzok (Íliász, Odüsszeia) A görög líra (Szapphó, Anakreón, Alkaiosz) Az ókori színház, színjátszás, a görög dráma (Szophoklész: Antigoné) A római irodalom (Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius) A Biblia A középkor irodalma 218
egyházi irodalom (Assisi Szent Ferenc, Jacopo da Todi) lovagi irodalom vágáns költészet (Vogelweide) Villon Dante A magyar irodalom kezdetei (Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) A reneszánsz irodalma A reneszánsz irodalom eszmei, művészeti háttere Itáliai reneszánsz (Petrarca, Boccaccio) Magyar reneszánsz (Janus Pannonius, Balassi) Angol reneszánsz (Shakespeare: Romeo és Júlia) A barokk irodalma Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Pázmány Péter A kuruc kor, Mikes Kelemen A francia klasszicizmus Moliere: Tartuffe / A fösvény 9. évfolyam Magyar nyelv témakörök
Kommunikáció A kommunikáció funkciói és tényezői A metanyelvi kommunikáció Tömegkommunikáció Jelek, jelrendszerek A hangok rendszere, hangtörvények Szóelemek Szavak Szóalkotás Szóelemek Szófajok Szószerkezetek Mondat Mondatfajták Egyszerű és összetett mondatok (elemzés) Helyesírásunk alapelvei, helyesírási törvények, szabályok A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének 219
fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között. 10. évfolyam Magyar irodalom témakörök
A felvilágosodás irodalmának történelmi, eszmei, művészeti háttere Angol felvilágosodás (Deofe, Swift) Francia felvilágosodás (Voltaire, Rousseau) A német romantika előfutárai (Goethe, Schiller, Hölderlin) A magyar felvilágosodás irodalmának történelmi, szellemi, művészeti háttere Bessenyei György Batsányi János Kazinczy Ferenc Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel A romantika irodalma Az angol romantika(Byron, Shelly, Keats) A német romantika (Novalis, Hoffmann, Heine) Az orosz romantika (Puskin: Jevgenyij Anyegin) A magyar romantika irodalma Katona József Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor Arany János Jókai Mór Magyar nyelv témakörök Szöveg Szövegkohézió A szöveg szerkezete Szövegtípusok Retorikai alapismeretek A szónok, a szónoki beszéd 220
Az érvelő szöveg A vita Anyanyelvünk változatai (köznyelv, irodalmi nyelv, csoportnyelvek, tájnyelvek) A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.
11. évfolyam Magyar irodalom témakörök
Madách Imre A realizmus irodalma A francia irodalom (Stendhal) Az orosz irodalom (Gogol, Tolsztoj, Csehov, Dosztojevszkij) Mikszáth Kálmán Vajda János A francia szimbolizmus Baudelaire, Verlaine, Rimbaud (Mallarmé, Rilke) A Nyugat alkotói Ady Endre Móricz Zsigmond Babits Mihály Kosztolányi Dezső Tóth Árpád Juhász Gyula (Karinthy Frigyes) 221
Magyar nyelv témakörök Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Stíluseszközök Szóképek Alakzatok A magánéleti szövegek stílusa A közéleti szövegek stílusa A hivatalos szövegek stílusa A tudományos szövegek stílusa A tudományos szövegek stílusa A szépirodalmi szövegek stílusa Az esszé Nyelvművelés A 11. évfolyam kisvizsgával zárul magyar nyelv ér irodalomból. Az évfolyam tantárgyi követelményei mellett a 9-11. évfolyam tananyagából válogatott témakörök alapján a tanulónak számot kell adni a 3 évfolyam ismeretanyagából. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész szövegértési és szövegalkotási feladatból áll, valamelyik korábbi érettségi feladatsor megoldásával. Ennek javítási útmutatója megegyezik az érettségi vizsgán alkalmazott javítási-értékelési útmutatóval és ponthatárokkal. A szóbeli vizsgán az összeállított témakörök alapján ad számot ismereteiről, tudásáról a tanuló. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, - szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. 12. évfolyam Magyar irodalom témakörök
Az avantgárd irányzatok Kassák Lajos Apollinaire A XX. századi világirodalom 222
Thomas Mann Franz Kafka E. Hemingway (Albert Camus) Bertolt Brecht Dürrenmatt Szabó Lőrinc Illyés Gyula József Attila Radnóti Miklós Nagy László Németh László Weöres Sándor Nemes Nagy Ágnes Határon túli magyar irodalom (Tamási Áron) Kortárs magyar irodalom Kányádi Sándor Az irodalom határterületei – Déry Tibor Magyar nyelv témakörök A nyelv mint jelrendszer A beszéd mint cselekvés Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben Nyelvünk helyzete a határon túl, a nyelvtervezés elvei és feladatai A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magánés közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, - feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti 223
kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával. MATEMATIKA 9. évfolyam KOMBINATORIKA, HALMAZOK A halmaz fogalma, elem, részhalmaz, véges és végtelen halmazok Halmaz megadása jelöléssel, alaphalmaz, halmaz komplementere Halmazműveletek Halmazok elemszáma, logikai szita Számegyenesek, intervallumok Műveletek intervallumokkal ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET Hatványozás, a hatványozás azonosságai Hatványozás egész kitevőre A számok normál alakja Polinomok, műveletek polinomokkal: rendezés, összeadás, egytaggal való szorzás Több tag szorzása több taggal Két tagú összeg és különbség négyzete Teljes négyzetté kiegészítés Háromtagú összeg négyzete Két tagú összeg és különbség harmadik hatványa Két tag összegének és különbségének szorzata Szorzattá alakítás különböző módszerekkel Algebrai tört fogalma, értelmezési tartománya, egyszerűsítés Algebrai törtek szorzása Algebrai törtek osztása Algebrai törtek összeadása OSZTHATÓSÁG Osztó, többszörös fogalma, az oszthatóság tulajdonságai Oszthatósági szabályok, prímszám, összetett szám fogalma, prímtényezőkre bontás, a számelmélet alaptétele Pozitív osztók számának meghatározása, oszthatósági feladatok Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Számrendszerek, átváltás a tízes és más számrendszer között FÜGGVÉNYEK A derékszögű koordináta-rendszer, ponthalmazok Függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet, zérus hely fogalma Lineáris függvények Az abszolútérték definíciója, az │x│függvény, minimum, maximum, növekedés, csökkenés fogalma 224
További abszolútérték-függvények, jellemzésük, helyi minimum, helyi maximum fogalma A másodfokú függvény, a páros függvény fogalma A négyzetgyök-függvény Lineáris törtfüggvények, a páratlan függvény fogalma A függvénytranszformációk EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLETRENDSZEREK
Az egyenlet, azonosság fogalma Az egyenlet megoldásának grafikus módszere Egyenlet megoldása mérleg-elvvel Törtes elsőfokú egyenletek megoldása Egyenlőtlenségek grafikus megoldása Egyenlőtlenségek algebrai megoldása Törtes egyenlőtlenségek Abszolútértékes egyenletek megoldása Abszolútértékes egyenlőtlenségek Paraméteres egyenletek Szöveges feladatok Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer, grafikus megoldás A behelyettesítő módszer Az egyenlő együtthatók módszere Szöveges feladatok Lineáris többismeretlenes egyenletrendszerek 10. évfolyam
Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek különböző megoldási módszerei (algebrai és grafikus), szöveges feladatok (elsőfokú) Gyökös kifejezésekkel való műveletek; pontos érték, a nevező gyöktelenítése, azonosságok, definíciók négyzetgyökre és n-edik gyökre is Statisztikai alapfogalmak, kiszámításuk, diagramok készítése Egybevágósági és hasonlósági transzformációk, szerkesztési feladatok, jellemzők Másodfokú függvények, egyenletek, alakítás teljes négyzetté, a megoldóképlet alkalmazása, diszkrimináns jelentése, gyöktényezős alak alkalmazása Másodfokúra visszavezethető egyenletek, négyzetgyökös egyenletek Párhuzamos szelők, hasonló háromszögek, gyakorlati jelentőség, alkalmazás, egyszerű számítások, magasság és befogó tételek, számtani és mértani közép Hegyes szögek szögfüggvényei, összefüggések, nevezetes szögek pontos szögfüggvényei, számológép alkalmazása, hosszúság meghatározás a gyakorlatban 11.évfolyam Vektorok, műveletek (összeadás, kivonás, számmal való szorzás, vektor hossza, vektorok skaláris szorzata) koordinátákkal is, hajlásszög meghatározás. Tetszőleges forgásszög szög szögfüggvényei-definíciók, függvényábrázolás (tgx, sinx, cosx) legfontosabb függvénytani jellemzők. Területszámítás szögfüggvénnyel (háromszög, paralelogramma, stb ), szinusz és koszinusz tétel, alkalmazási lehetőségek, az a=2rsin összefüggés jelentése, alkalmazása
225
Hatványozás tört kitevőre, átírás gyökös alakra, azonosságok, pontos érték kiszámítása. Az „a alapú logaritmus b” definíciója, azonosságok, pontos érték feladatok. Az exponenciális és logaritmus függvények értelmezése, ábrázolása, jellemzése, transzformációik egyszerűbb esetekben Az exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása Koordináta-geometria: két pont távolsága, felező pont, harmadoló pont, általános osztó pont, háromszög súlypontja; alkalmazás feladatokban. Kör egyenlete, középpont, sugár meghatározása, leolvasása. Az egyenes egyenletének felírása különböző esetekben, párhuzamosság, merőlegesség vizsgálata, metszéspont kiszámítása; a háromszög nevezetes vonalainak egyenlete, nevezetes pontjainak kiszámítása. Gráfok, kombinatorikai alapfeladatok 12. évfolyam KOORDINÁTA-GEOMETRIA Vektorok, szakasz hossza, felezőpont, harmadolópont, háromszög súlypontja. Az egyenes egyenletei, párhuzamos és merőleges egyenesek, két egyenes metszéspontja. A kör egyenlete A kör és az egyenes kölcsönös helyzete Érintővel kapcsolatos feladatok Két kör metszéspontja SZÁMSOROZATOK A sorozat fogalma. A számtani sorozat fogalma, n-edik eleme A számtani sorozat első n elemének az összege A mértani sorozat fogalma, n-edik eleme A mértani sorozat első n elemének az összege Kamatos kamat-típusú feladatok Kétféle sorozatot tartalmazó feladatok TÉRGEOMETRIA Különböző síkidomok kerületének és területének a meghatározása A hengerszerű testek származtatása, csoportosítása, elnevezések, egyenes és ferde hengerszerű testek térfogata Az egyenes hasáb felszíne A forgáshenger felszíne és térfogata A kúpszerű testek származtatása, csoportosítása, elnevezések, egyenes és ferde kúpszerű testek térfogata Egyenes gúla felszíne Forgáskúp felszínének és térfogatának kiszámítása Csonkagúla, csonkakúp fogalma, elnevezések; a csonkakúpszerű testek térfogata Egyenes csonkagúla felszíne Egyenes csonkakúp térfogatának és felszínének kiszámítása A gömb, a gömb felszíne és térfogata, feladatok A gömbbe és a gömb köré írt kockával, hengerrel kapcsolatos feladatok RENDSZEREZŐ ÖSSZEFOGLALÁS 226
Halmazok, gondolkodási műveletek Halmazok, részhalmazok, halmazműveletek Halmazokkal kapcsolatos feladatok (logikai szita) Állítások, kijelentések logikai értéke, tagadása, konjunkciója, diszjunkciója, szükséges és elégséges feltételek, skatulyaelv KOMBINATORIKA, VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA Ismétléses és ismétlés nélküli permutáció, variáció Ismétlés nélküli kombináció binomiális együtthatók, Pascal-háromszög Valószínűségszámítás Gráfok Különböző grafikonok elemzése, készítése Gyakoriság, relatív gyakoriság, hisztogram, átlag, terjedelem. Módusz, medián, szórás számítása. FÜGGVÉNYEK A függvény fogalma, megadása, ábrázolása, függvénytulajdonságok Lineáris függvények, elemi függvények: 1/x függvény, x2 függvény, négyzetgyökfüggvény Az exponenciális függvény, a logaritmusfüggvény, a trigonometrikus függvények Függvénytranszformációk ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET Oszthatóság, osztó, többszörös Hatványozás, gyökvonás Logaritmus Polinomok, polinomok szorzattá alakítása EGYENLETEK, EGYENLETRENDSZEREK, EGYENLŐTLENSÉGEK
Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek Másodfokú egyenletek megoldása, diszkriminánsa Másodfokú egyenletek: a gyökök és együtthatók közötti összefüggések Másodfokú egyenlőtlenségek Egyenletrendszerek Gyökös egyenletek Exponenciális egyenletek Exponenciális egyenletek Logaritmikus egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenlőtlenségek
GEOMETRIA Nevezetes ponthalmazok Belső és külső szögek, átlók száma, magasságtétel, befogótétel A középpontos hasonlóság és alkalmazásai TRIGONOMETRIA Szögfüggvények a derékszögű háromszögben Tetszőleges szögek szögfüggvényei Trigonometrikus azonosságok Trigonometrikus egyenletek Skaláris szorzat, szinusztétel, koszinusztétel
227
TÖRTÉNLEM 9. évfolyam A vizsga csak írásbeli számonkérést jelent, ennek időtartama maximum 2 óra. A feladatsor a középszintű érettségi mintájára épül fel, annál rövidebb, mivel 1-1 tanév anyagát kérjük számon. A felkészüléshez ajánljuk minden évfolyamon az aktuális tankönyvet: Száray Miklós: Történelem I. Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Száray Miklós: Történelem III. Dupcsik Csaba- Repárszky Ildikó: Történelem IV. Pintér Zoltán: Történelmi vaktérkép gyűjtemény (minden évfolyam) Középiskolai történelem atlasz (minden évfolyam) A vizsga első része teszt jellegű feladatokból áll. Tartalmazza a kerettanterv fogalmait, évszámait, személyeket, topográfiát. A vizsga második részében 4 feladatból kell 2 esszé feladatot kidolgozni, szabadon választva. A feladatlap az érettségihez hasonlóan kompetencia alapú, tehát források segítik a kidolgozásban. Témakörök: Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma A kora középkor Értékelési szempontok: A tesztekre és az esszékre adott pontszámok aránya 50-50%-ban oszlik meg. A dolgozat pontszámainak érdemjegyre váltása a pedagógiai program szerint, középszintű érettségi szabályai szerint történik. 10. évfolyam A vizsga csak írásbeli számonkérést jelent, ennek időtartama maximum 2 óra. A feladatsor a középszintű érettségi mintájára épül fel, annál rövidebb, mivel 1-1 tanév anyagát kérjük számon. A felkészüléshez ajánljuk minden évfolyamon az aktuális tankönyvet: Száray Miklós: Történelem I. Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Száray Miklós: Történelem III. Dupcsik Csaba- Repárszky Ildikó: Történelem IV. Pintér Zoltán: Történelmi vaktérkép gyűjtemény (minden évfolyam) Középiskolai történelem atlasz (minden évfolyam) A vizsga első része teszt jellegű feladatokból áll. Tartalmazza a kerettanterv fogalmait, évszámait, személyeket, topográfiát. A vizsga második részében 4 feladatból kell 2 esszé feladatot kidolgozni, szabadon választva. A feladatlap az érettségihez hasonlóan kompetencia alapú, tehát források segítik a kidolgozásban. 228
Témakörök: A középkor virágkora Az Árpád-kor A középkor vége A rendiség kialakulása Magyarországon Táguló világ Harc a megmaradásért Értékelési szempontok: A tesztekre és az esszékre adott pontszámok aránya 50-50%-ban oszlik meg. A dolgozat pontszámainak érdemjegyre váltása a pedagógiai program szerint, középszintű érettségi szabályai szerint történik. 11. évfolyam A vizsga csak írásbeli számonkérést jelent, ennek időtartama maximum 2 óra. A feladatsor a középszintű érettségi mintájára épül fel, annál rövidebb, mivel 1-1 tanév anyagát kérjük számon. A felkészüléshez ajánljuk minden évfolyamon az aktuális tankönyvet: Száray Miklós: Történelem I. Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Száray Miklós: Történelem III. Dupcsik Csaba- Repárszky Ildikó: Történelem IV. Pintér Zoltán: Történelmi vaktérkép gyűjtemény (minden évfolyam) Középiskolai történelem atlasz (minden évfolyam) A vizsga első része teszt jellegű feladatokból áll. Tartalmazza a kerettanterv fogalmait, évszámait, személyeket, topográfiát. A vizsga második részében 4 feladatból kell 2 esszé feladatot kidolgozni, szabadon választva. A feladatlap az érettségihez hasonlóan kompetencia alapú, tehát források segítik a kidolgozásban. Témakörök: A kora újkor Magyarország két nagyhatalom között A felvilágosodás százada Magyarország talpra állása Francia forradalom és a forradalmak kora Reformok kora Magyarországon Forradalom és szabadságharc Forradalmak után A kiegyezéshez vezető út Boldog békeidők Értékelési szempontok: A tesztekre és az esszékre adott pontszámok aránya 50-50%-ban oszlik meg. A dolgozat pontszámainak érdemjegyre váltása a pedagógiai program szerint, középszintű érettségi szabályai szerint történik.
229
12. évfolyam A vizsga csak írásbeli számonkérést jelent, ennek időtartama maximum 2 óra. A feladatsor a középszintű érettségi mintájára épül fel, annál rövidebb, mivel 1-1 tanév anyagát kérjük számon. A felkészüléshez ajánljuk minden évfolyamon az aktuális tankönyvet: Száray Miklós: Történelem I. Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Száray Miklós: Történelem III. Dupcsik Csaba- Repárszky Ildikó: Történelem IV. Pintér Zoltán: Történelmi vaktérkép gyűjtemény (minden évfolyam) Középiskolai történelem atlasz (minden évfolyam) A vizsga első része teszt jellegű feladatokból áll. Tartalmazza a kerettanterv fogalmait, évszámait, személyeket, topográfiát. A vizsga második részében 4 feladatból kell 2 esszé feladatot kidolgozni, szabadon választva. A feladatlap az érettségihez hasonlóan kompetencia alapú, tehát források segítik a kidolgozásban. Témakörök: Dualizmus kora Az 1. világháború és következményei Európa a 2 világháború között A Horthy korszak A 2. világháború és következményei A kétpólúsú világ Magyarország 1945-56 Magyarország a Kádár-korszakban A globális világ felé Magyarország 1988-2002 Értékelési szempontok: A tesztekre és az esszékre adott pontszámok aránya 50-50%-ban oszlik meg. A dolgozat pontszámainak érdemjegyre váltása a pedagógiai program szerint, középszintű érettségi szabályai szerint történik. ANGOL NYELV 9.évfolyam Társalgási témakörök: 1.Introducing yourself 2.My family 3.My best friend 4.My town 5.My home 6.Hobbies 7.Weather 8.Desribing people 9.Clothes 230
10.Holidays 11.Family festivals 12.Sports Nyelvtan: To be/ ragozott alakok jelen, múlt, jövő időben/ There is/are/was/were/will be Have/has/got/ Élő birtokos szerkezet/’s/ Élettelen birtokos szerkezet/of/ Elöljárószók Névmások/személyes, birtokos, kölcsönös, visszaható névmások Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek Melléknévfokozás Összehasonlító szerkezetek Határozós szerkezetek Many ,much , few, a few ,a lot of, lots of, little, a little Igeidők: Present simple, future, past/ Present, past, future continuous Present perfect simle, continuous 10. évfolyam Társalgási témakörök: 1.School 2.The place where we live 3.Travelling 4.Going on holiday 5.Health 6.Shopping 7.Cooking and eating 8.Eating out 9.Housework 10.The world of work 11.Films,Tv, radio, theatre 12.Communication Nyelvtan: Igeidők: Future perfect/simple, continuous/ Past perfect/simple,continuous/ Szenvedő szerkezet Feltételes mód Segédigék/can,could,may,might,should,have/has to/be able to,be allowed to Névelőhasználat Óhajtás kifejezése Gerund Infinitive 11. évfolyam
231
Társalgási témakörök: 1.Man and woman in the household 2.City life, country life 3.Fashion 4.Education 5.The media 6.Entertainment 7.Services 8.DIY 9.Telecommunication 10.Science and technology 11.Environment 12.Learning languages Nyelvtan: Függő beszéd/kijelentő, kérdő, felszólító mondatokban jelen és múlt idővel bevezetve/ Műveltető szerkezet Beágyazott kérdések Vonatkozó névmások Igevonzatok Vonzatos főnevek Vonzatos melléknevek Kötőszavak 12. évfolyam Társalgási témakörök a középszintű érettségi társalgási témakörei B1 szinten Personal particulars,family Man and society Environment School Work Lifestyle Free time, entertainment Travelling, tourism Science and technology Az írásbeli érettségi feladatsor olvasott szöveg értési, nyelvhelyességi,hallott szöveg értési és szövegalkotási feladatának megoldása. NÉMET NYELV 9. évfolyam A tanuló legyen képes megérteni és használni hétköznapi alapkifejezéseket, amelyek valamilyen konkrét szituációban jelennek meg. Képes bemutatni magát és másokat, el tudja mondani, hol lakik, kiket ismer. Tud az adott idegen nyelven kommunikálni, amennyiben a beszélgetőtárs lassan, érthetően beszél és segítő szándékú.(A1 – minimumszint) Témakörök: Köszönés / Begrüßung 232
Országok, nyelvek / Länder, Sprachen Iskola, tantárgyak / Schule, Schulfächer Család / Familie Ház, lakás, saját környezet / Haus, Wohnung, eigene Umgebung Étkezés, ételek / Essgewohnheiten, Essen Országismeret / Landeskunde
Grammatik: Erős és gyenge igék ragozása, létige, a kijelentő mondat / Starke- und schwache Deklination der Verben, das Verb „sein”, der Aussagesatz Többes szám, a birtoklás kifejezése, tagadás-formák, a 20-nál nagyobb számnevek / Plural, das Verb „haben”, die Negation nicht-kein-nichts, die Kardinalien über 20 A személyes névmás, a határozott-határozatlan névelő viszonya, módbeli segédigék / Pronomen, der bestimmte- und unbestimmte Artikel, Modalverben Elöljárószavak, ’es gibt’-szerkezet / Präpositionen, es gibt-Konstruktionen Mondatfelépítés / Satzaufbau 10. évfolyam A tanuló legyen képes megérteni és használni hétköznapi alapkifejezéseket, amelyek valamilyen konkrét szituációban jelennek meg, egyre inkább képes adott kifejezéseket használni, amelye a hétköznapi rutinban előfordulnak. Tud az adott idegen nyelven kommunikálni, amennyiben a beszélgetőtárs lassan, érthetően beszél és segítő szándékú.(A1 – minimumszint – A2 - alapszint) Témakörök:
Tájékozódás / Orientierung Bevásárlás / Einkaufen Szórakozás, kikapcsolódás / Ausgehen, Unterhaltung Napirend / Tagesablauf Barátok, baráti kör / Freunde, Clique Segítség kérés, engedély kérés / Um Hilfe bitten, um Erlaubniss bitten Eseményekről beszélni (múlt idő) / Über Ereignisse sprechen (Vergangenheitsformen) Betegségek, egészséges életmód / Krankheiten, Gesundheit Országismeret / Landeskunde
Grammatik: u+Infinitiv szerkezet, időhatározók, visszaható igék / zu+Infinitiv Struktur, Temporaladverbien, Reflexive Verben Igék elváló és nem elváló igekötőkkel, birtokos névmás / Verben mit trennbaren und nicht trennbaren Präfixen, Possesivpronomina A múlt idő, összetett és egyszerű múlt idő képzése, felszólítómód / Vergangenheit, Perfekt, Präteritum, Imperativ 11. évfolyam A tanuló legyen képes egyszerű mondatokat és gyakori kifejezéseket használni, amelyek hétköznapi, egyszerű, rutin helyzetekben előfordulnak. Képes beszélni magáról és a családról, közvetlen környezetéről és az őt közvetlenül érintő dolgokról.(A2 – alapszint) Témakörök: 233
Üdülés / Urlaub Öltözködés / Kleidung Külső-belső tulajdonságok / Äußere und innere Eigenschaften A munka világa / Berufwelt, Job Fontos események / Wichtige Erreignisse Iskolai hétközapok / Der Schulalltag A jövő / Zukunftvisionen Emberi kapcsolatok / Menschliche Kontakte Országismeret / Landeskunde
Grammatik: Elöljárószavak tárgy- és részesesettel, földrajzi helyek és nevek, alárendelő összetett mondatok / Präpositionen mit Akkusativ und Dativ, geographische Orten und Namen, untergeordneter-zusammengesetzter Satz Melléknév fokozása, a ’gefallen’ ige, főnévragozás, gyenge ragozású főnevek / Adjektivkomparation, das Verb ’gefallen’, Nomendeklination, die ’N-Deklination’ 12. évfolyam A tanuló legyen képes egyszerű, összefüggő szöveget alkotni és megérteni általános témakörökben. Tud beszélni múltbeli eseményekről és tapasztaltatokról, álmairól és ambícióiról, és képes röviden megindokolni döntéseit, véleményét. (B1 – küszöbszint) Ez az alapfokú nyelvvizsga szintje. Témakörök: Érzések és érzelmek / Gefühle und Emotionen Mai családi kapcsolatok / Familien von heute Oraszágismeret /Landeskunde Milyen Magyarország? / Wie ist Ungarn? Szabadidő / Freizeitbeschäftigung Környezetvédelem / Umweltschutz Szolgáltatások / Dienstleistungen Németország és a németek / Deutschland und die Deutschen Grammatik: A werden ige, célhatározói mondatok, jövő idő, a megengedő mellékmondat / Das Verb ’werden, um zu+Inf – damit – Sätze, Futur I., obwohl-trotzdem – Sätze Feltételes mód, vonatkozó mellékmondat, múlt idő: Plusquamperfekt, feltételes mód múlt időben, igevonzatok / Konjunktiv II. und die Form ’würde’, Modalverben im Konj. II., Relativsätze, Plusquamperfekt, Konj. II. in der Vergangenheit, Rektion der Verben Szenvedő szerkezet, a man általános alany, folyamatos és befejezett melléknévi igenév, egyenes és függő beszéd, kötőmód / Passiv, das Verb ’man’, Partizitp Präsens und Partizip Perfekt, Eigene Rede – Indirekte Rede, Konjunktiv A műveltető szerkezet, főnevek és melléknevek vonzatai / Kausativsatz, Rektionen der Substantiven und Adjektiven 12. évfolyam A tanuló legyen képes egyszerű, összefüggő szöveget alkotni és megérteni általános témakörökben. Tud beszélni múltbeli eseményekről és tapasztaltatokról, álmairól és 234
ambícióiról, és képes röviden megindokolni döntéseit, véleményét. (B1 – küszöbszint) Ez az alapfokú nyelvvizsga szintje. Témakörök: Érzések és érzelmek / Gefühle und Emotionen Mai családi kapcsolatok / Familien von heute Oraszágismeret /Landeskunde Milyen Magyarország? / Wie ist Ungarn? Szabadidő / Freizeitbeschäftigung Környezetvédelem / Umweltschutz Szolgáltatások / Dienstleistungen Németország és a németek / Deutschland und die Deutschen Grammatik: A werden ige, célhatározói mondatok, jövő idő, a megengedő mellékmondat / Das Verb ’werden, um zu+Inf – damit – Sätze, Futur I., obwohl-trotzdem – Sätze Feltételes mód, vonatkozó mellékmondat, múlt idő: Plusquamperfekt, feltételes mód múlt időben, igevonzatok / Konjunktiv II. und die Form ’würde’, Modalverben im Konj. II., Relativsätze, Plusquamperfekt, Konj. II. in der Vergangenheit, Rektion der Verben Szenvedő szerkezet, a man általános alany, folyamatos és befejezett melléknévi igenév, egyenes és függő beszéd, kötőmód / Passiv, das Verb ’man’, Partizitp Präsens und Partizip Perfekt, Eigene Rede – Indirekte Rede, Konjunktiv A műveltető szerkezet, főnevek és melléknevek vonzatai / Kausativsatz, Rektionen der Substantiven und Adjektiven
FIZIKA 9. évfolyam 1. Mozgástani alapfogalmak: pálya, út, elmozdulás, sebesség, (pillanatnyi és átlag), gyorsulás, vonatkozási rendszer 2. Mozgások csoportosítása pályaalak és a sebesség változása szerint; egyenes vonalú egyenletes, egyenletesen változó, hajítások, körmozgás 3. a mozgásokat jellemző fizikai mennyiségek, vektorok és grafikonok. Az egyes mozgások dinamikai feltétele. 4. Tömeg, sűrűség, lendület és megmaradási tétele. 5. Az erő, mint fizikai mennyiség; az eredő erő meghatározása különböző esetekben. 6. Newton törvényei I-IV. Az erők csoportosítása (szabad és kényszer), rugalmas erő, gravitációs erő, nehézségi erő erőtörvényei 7. Tapadási, csúszási súrlódás, közegellenállás jelensége, jellemző erők kiszámítása, példák a minden napokból 8. A világképek alakulása, bolygómozgás, Kepler törvények 9. Az erő forgató hatása: forgatónyomaték; párhuzamos hatásvonalú erők eredője, erőpár, forgási és általános egyensúly feltételei. Az egyszerű gépek. 10. Munka és energia, általános értelmezés és speciális fajták, kiszámításuk. A mechanikai energia fogalma és megmaradása. 10. évfolyam 235
1. A hőtágulás különböző halmazállapotokban (lineáris és térfogati is), jellemzők. 2. Gázok állapotjellemzői, speciális állapotváltozások, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet. 3. Belső energia, az I. főtétel és speciális esetei, II. főtétel. 4. Halmazállapot változások és jellemzésük. 5. Elektrosztatikus alapjelenségek, Coulomb-törvény, térerősség, erővonalak és feszültség. 6. Kapacitás, kondenzátorok és kapcsolásuk, az elektromos mező energiája. 7. Áramok jellemzése, Ohm-törvény, ellenállás jelentése és oka, huzalok ellenállása. 8. Az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, áram és feszültség mérése, elektromos munka és teljesítmény. 9. Mágneses mező jellemzése általánosan, egyenes vezető és tekercs mágneses tere. 10. Mágneses mező hatása mozgó töltésre; a Lorentz-erő és következményei. 11. évfolyam 1. MAGNETOSZTATIKA A mágneses mező jellemzése forgató-nyomatékkal, permanens mágnes és elektromágnes. Indukcióvonalak, egyenes vezető és tekercs mágneses tere; mágneses mező hatása mozgó töltésre-Lorentz erő. Mozgási indukció-váltakozó feszültség, nyugalmi indukció, transzformátor 2. REZGÉSEK, HULLÁMOK Jellemző mennyiségek (T, f, y, A,..), y(t), v(t), a(t) grafikonok, dinamikai feltételek. Saját rezgés, kényszerrezgés, rezonancia; csatolt rezgések-hullámok. Mechanikai hullámok csoportosítása. jellemzők (T, , c). Hullámjelenségek, Huygens-elv (H-Frenel-elv) Álló hullámok jellemzése; húrok, sípok. A hang, terjedési sebesség mérése, jellemzők, Doppler-jelenség 3. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK, ANYAGHULLÁM Rezgőkör, Thomson –formula, elektromágneses hullámok-spektrum. A fény, terjedési sebesség, visszaverődés, törés, teljes visszaverődés. Gömbtükrök, lencsék jellemzése; nevezetes sugármenetek, képalkotások, távolság-törvény, gyakorlati alkalmazás, optikai eszközök. A fény és az elektron kettőstermészete. Thomson, Rutherford, Bohr-modell. Az atommag összetétele, magerők, nukleáris kölcsönhatás. A kötési energia felszabadítása. Radioaktivitás, atomerőmű. Csillagok fejlődése, Naprendszer, üstökösök. FIZIKA SZAKKÖZÉPISKOLA 9. évfolyam KINEMATIKA Az SI. alapmennyiségei és váltószámai Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A pálya, az út és az elmozdulás. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás út-idő összefüggése, a sebesség fogalma. Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás és a pillanatnyi sebesség fogalma. Az út-idő, és a sebesség-idő összefüggés Szabadesés A nehézségi gyorsulás. Az út-idő, és a sebesség-idő összefüggés szabadesésnél. A körmozgás és a szögsebesség
236
A szögsebesség és a fordulatszám. A kerületi sebesség és a szögsebesség közötti összefüggés egyenletes körmozgásnál. A DINAMIKA ALAPJAI A tömeg és a sűrűség Az inerciarendszer. A tehetetlenség mértéke. Newton első törvénye. A tömeg és sűrűség. Az erő, mint a gyorsulás okozója Newton második és harmadik törvénye. Az erőhatások függetlensége, és az erőmérő (dinamóméter). A nehézségi erő és a súly. Az erő, mint vektor. Az erők összegzése A rugalmas alakváltozás A huzalok megnyúlása. A rugó megnyúlásának az erőtől való függése. Kényszererő, súrlódás és közegellenállás Szabad- és kényszererők. A súly és a súlytalanság. A tapadási súrlódási erő. A mozgást fékező erők: a csúszási súrlódás és a közegellenállás. A centripetális erő A körmozgást biztosító centripetális erő. A centripetális gyorsulás. A centripetális gyorsulás függése: a sugártól, a sebességtől és a szögsebességtől. A lendület A lendület fogalma, a lendületmegmaradás törvénye. A rakéták működésének az elve. A bolygók mozgása A geocentrikus és a heliocentrikus világkép. Kepler három törvénye. A gravitáció törvénye A gravitációs kölcsönhatás, az egyetemes gravitációs állandó. A súlyos tömeg. Az első kozmikus sebesség. Mesterséges égitestek. MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY A munka A munkavégzés. A munka kiszámítása. Munkavégzés súrlódási erő ellen és a nehézségi erőtérben. A teljesítmény és a hatásfok A teljesítmény fogalma. A hatásfok. Mechanikai energiafajták Az energia. Az energia szerepe a munkavégzésben. A test helyzetéből következő energia. A mozgási energia. A mechanikai energia megmaradásának a tétele. A rugalmas energia. A munkatétel A mozgási energia, mint a munkavégzés eredménye. A munkatétel. REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK A harmonikus rezgőmozgás Rezgésidő, frekvencia és amplitúdó, kitérés. A matematikai inga. A harmonikus rezgőmozgás dinamikája A rugóállandó és a körfrekvencia. A körfrekvencia függése a rugóállandótól és a rugóra helyezett test tömegétől. A rezgőmozgás csillapítása. Csatolt és kényszerrezgések A csatolt ingák viselkedése. A gerjesztő erő által létrehozott kényszerrezgés. A rezonancia feltétele. A rezonanciakatasztrófa. A hullámok kialakulása és visszaverődése A hullám fogalma. A hullámhossz és a rezgésidő közötti összefüggés. Tranzverzális és longitudinális hullám. A hullámfront. A visszaverődés törvénye. Hullámok törése és interferenciája 237
Körhullám és egyenes hullám. Hullámok új közegben. Hullámok találkozása. Az interferencia. Állóhullámok kialakulása Csomópont és duzzadási hely. Állóhullámok két végén rögzített húron. Az állóhullámok kialakulásának a feltétele. A hang A hang terjedése. Hangmagasság és hangfrekvencia. A hangerősség. A hangszín. Hangforrások. A mozgó hangforrások észlelése: a Doppler-hatás a gyakorlatban. A MEREV TESTEK DINAMIKÁJA Merev testek egyensúlya A merev test. Az erő támadáspontja. A forgatónyomaték. Párhuzamos erők összegzése. Az erőpár. Az egyensúly feltétele. Súlypont és tömegközéppont Súlyvonal és súlypont. Tömegközéppont. A tömegközéppont kiszámítása. A tömegközéppont mozgása Forgás forgatónyomaték hatására. A rögzített tengely körüli forgás. A tehetetlenségi nyomaték. A perdület. A perdület megmaradásának a tétele. ELEKTROMOSSÁGTAN Az elektromos alapjelenségek Elektromos állapot. Elektron, proton, neutron. Vezető és szigetelő. Elektroszkóp. A térerősség és Coulomb törvénye A coulomb. Elektromos tér és térerősség. Az erővonalak. Elektromos töltések közötti kölcsönhatás. Elektromos megosztás. Töltések elhelyezkedése vezetőkön. Faraday-féle kalitka. Csúcshatás, villámhárító. A feszültség Munkavégzés elektromos térben. A potenciál kiszámítása. A feszültség. A volt. Feszültségforrások. Kapacitás Kapacitás, farad, kondenzátor. Kondenzátorok kapcsolása. A síkkondenzátor. BIOLÓGIA 10. évfolyam 1. A rendszerezés 2. A vírusok és a baktériumok 3. Állati egysejtűek 4. Szivacsok, csalánozók 5. Lapos-, és gyűrűsférgek 6. Puhatestűek, ízeltlábúak 7. Tüskésbőrűek 8. A gerincesek osztályai 9. A növényi sejt, a növényi szövetek 10. A növény szervei 11. A zuzmók, mohák , harasztok 12. A nyitvatermők és a zárvatermők 11. évfolyam 238
A sejt és az ember biológiája 1. A sejtet felépítő molekulák (a biogén elemek, a víz, fehérjék, szénhidrátok, lipidek, nukleinsavak) 2. A sejt. Az emberi szervezet szövetei 3. A kültakaró és a mozgás szervrendszere 4. A légzés és a keringés szervrendszere 5. Az ember tápcsatornája 6. Kiválasztás szervrendszere 7. Az ember hormontermelő mirigyei, azok hormonjai és szabályozó funkciói 8. A szaporító szervek felépítése és működése 9. A magzati fejlődés szakaszai. A szülés folyamata 10. Az idegsejt felépítése és működése. 11. Az agy és a gerincvelő KÉMIA (gimnázium, szakközépiskola) Írásbeli: A szaktanár által összeállított feladatlap. (Max. 45 perc). A feladatsoron belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző), és problémára irányuló részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához, vagy szöveg, kép értelmezéséhez. Szövegértelmezés, számítási feladatok. Szóbeli vizsgát akkor tehet a tanuló, ha az írásbeli vizsgán min. 15%-ot teljesített. Használható segédeszköz: (a vizsgázó hozza): számológép, periódusos rendszer Értékelés: Elérhető pontszám: 60. Az értékelés szempontjai megegyeznek az írásbeli érettségi dolgozatok értékelési szempontjaival. Szóbeli: 20 perces felkészülési idő után – 10 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort és a hozzá tartozó értékelési útmutatót a megadott szempontok alapján a szaktanár állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Használható segédeszköz: (a vizsgázó hozza): számológép, periódusos rendszer Értékelés: Elérhető pontszám: 30. Az értékelés szempontjai megegyeznek a szóbeli érettségi vizsga értékelési szempontjaival. 9. évfolyam Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Atomszerkezet, izotópok Elektronszerkezet A periódusos rendszer Ionos és fémes kötések Kovalens kötés Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Halmazállapotok, halmazállapot-változások Oldatok Kémiai reakciók típusai Termokémia Reakciókinetika Egyensúly 239
Követelmények a 9. évfolyam végére ismerjék az atomok elektronszerkezetének kiépülését, a különböző atommodelleket (az elektronszerkezet és a kvantumszámok) a periódusos rendszer felépülési elve értsék a periódusos rendszer és az elektronszerkezet közötti kapcsolatot (tudjanak különböző adatokat értelmezni a periódusos rendszer segítségével) egyszerű számítási feladatok a moláris tömeg segítségével ionok képződése, jelölésük, méretük ionizációs energia, elektronaffinitás EN alapján tudja eldönteni, milyen kötés alakul ki az atomok között ismerje az elsőrendű kémiai kötéseket ismerje a szervetlen kémiában megtanult elemi és vegyületmolekulák képződésének elvét (lássa be, hogy miért poláris vagy apoláris egy molekula, ismerje a különböző térbeli szerkezeteket, szigma és pi kötések ismerete) halmazállapotok jellemzőinek ismerete feladatok a moláris térfogattal kristályrácstípusok (kötési energia, rácsenergia; a részecskék tulajdonságainak ismeretében értelmezni a halmazok tulajdonságait; ismerjék a másodlagos kötés fogalmát; képződéshő, reakcióhő fogalmának megértése, kiszámításuk) ismerjék a kémiai egyensúly kialakulásának feltételeit tudják, hogyan lehet eltolni az egyensúlyt a Brönsted-féle sav-bázis elmélet ismerete, gyakorlati alkalmazása az indikátorok, mint jelzőanyagok pH fogalma, jelentése, mindennapi életben való alkalmazása az oxidáció, redukció, oxidálószer, redukálószer fogalmának ismerete ismerjék fel a különböző részecskeátmenettel járó folyamatokat tudja kémiai egyenlettel leírni a fenti reakciókat ismerje a kémiai reakciók mennyiségi viszonyait elektrokémiai alapfogalmak az elektrolízis jelentősége a gyakorlatban a galvánelemek a mindennapi életben (celladiagramok felírása; standardpotenciál, elektródpotenciál) 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
A szerves vegyületek általános jellemzése. A szerves vegyületek csoportosításának lehetőségei. A C-C kötések fajtái. A funkciós csoportok Az alkánok általános jellemzése A metán Az alkének általános jellemzése. Az etén. Az aromások általános jellemzése. A benzol Az alkoholok általános jellemzése. Az etilalkohol és a metilalkohol. Az aldehidek és a ketonok általános jellemzése. A formaldehid. A szerves savak. Az ecetsav és a hangyasav. Nitrogéntartalmú vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak A polimerizációs műanyagok 240
15. A halogénszármazékok. Követelmények a 10. évfolyam végére tudják megszerkeszteni a szerves vegyületek képletét ismerjék a szerves és szervetlen anyagok közötti alapvető különbségeket tudják a vegyületek tudományos és köznapi elnevezését lássák a szerkezet és a tulajdonságok közötti ok-okozati összefüggéseket ismerjék a legfontosabb szerves kémiai alapfogalmakat (konstitúció, izoméria, funkciós csoport, rendűség, értékűség) tudománytörténeti ismeretek homológ sor fogalmának ismerete - izomerek elnevezése, tulajdonságai - összefüggés a kötések száma és a reakcióképesség között - szerves kémiai reakciómechanizmusok funkciós csoport fogalma - funkciós csoport és tulajdonságok közötti összefüggés felismerése - a vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak megismerése - a tulajdonságok függése a szénatomok számától a szerves vegyületek előfordulása a mindennapi életben, hatásuk ismerete biológiai szempontból fontos szerves anyagok megismerése ismerjék a szerves anyagok hatását a környezetre Ajánlott tankönyvek: A Mozaik Kiadó által kiadott tankönyvek TERMÉSZETFÖLDRAJZ 9. évfolyam 1. A Naprendszer. A Föld mozgásai és azok következményei 2. A Föld belső szerkezete. A litoszféra-lemezek mozgásai 3. Az ősföldek, röghegységek, lánchegységek (keletkezésük, formái, ásványkincsei) 4. Ásványok, kőzetek 5. A Föld története 6. A légkör összetétele és szerkezete 7. Magas-, és alacsony nyomású légköri képződmények, időjárási frontok 8. A mérsékelt-övi-, és a forró –övi monszun 9. A nagy földi légkörzés 10. A tengervíz mozgásai (tengerjárás, tengeráramlások) 11. A folyóvíz felszínformálása (szakaszjelleg) 12. A karsztjelenség 13. A forró-övezet éghajlatinak jellemzése 14. A mérsékelt-övezet éghajlatainak jellemzése 15. A hideg-övezet TÁRSADALOMFÖLDRAJZ a gimnázium 10. évfolyama és a szakközépiskola 11. 12. évfolyama számára 1. A gazdaság szerkezete, mutatói 2. A gazdasági fejlettségmutatói 3. Gazdasági rendszerek (tervutasításos gazdasági rendszer, a piacgazdaság) 4. Az Észak-amerikai gazdasági erőtér (Kanada, USA) 241
5. Dél-Amerika természetföldrajzi jellemzői, népessége, országai. A brazil ipari háromszög 6. Az Európai Unió 7. A világgazdaság perifériája. A lemaradás okai, a szegénység ördögi köre 8. Az Arab-világ 9. Japán 10. Kína 11. India TESTNEVELÉS A vizsga alkalmával az életkori sajátosságokat, lehetőségeket teljes mértékben figyelembe kell venni! GYAKORLATOK: TALAJTORNA: Öt kötelező elem (gurulóátfordulás, repülő gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás) összekötése folyamatos gyakorlatsorrá. GYŰRŰ (fiúk): Öt kötelező elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás, hátsófüggés) összekötése folyamatos gyakorlatsorrá, biztonságos leérkezéssel. GERENDA (lányok): Öt kötelező elem (érintő-. hintajárás, lebegőállás, térdelés, fordulat, leugrás) összekötése folyamatos gyakorlatsorrá, biztonságos leérkezéssel. SZEKRÉNYUGRÁS: Ötrészes (fiúk), négyrészes (lányok) széltében állított szekrényen guggoló átugrás, biztonságos leérkezéssel. KÉZILABDA: Kapura lövés gyorsindítás után Felezővonalnál álló társnak pontos átadás után, lendületes futás közben átvett labdával, lépéshiba nélkül, levegőből, egy lábról felugrás után jó technikával kapura lövés. KOSÁRLABDA: Fektetett dobás jobb-bal oldalról végrehajtva Felezővonalnál álló társnak pontos átadás után, lendületes futás közben végrehajtott erőteljes irányváltoztatás után, lépéshiba nélkül átvett labdával, egy lábról történő felugrás után egy kézzel történik a kosárra dobás. LABDARÚGÁS: Labdaemelgetés váltott lábbal. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. RÖPLABDA: Kosárérintés folyamatosan fej fölé. Nyitás bemutatása: választott technikával. ATLÉTIKA: 60m-es síkfutás Kislabdahajítás KÖTÉLMÁSZÁS 242
Lányok: szabályos kulcsolással mászás a kötél tetejéig. Fiúk: függeszkedés a kötél tetejéig INFORMATIKA 9. évfolyam Az informatika alapjai 1. Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adattartalma. Példák:gépelt oldal, könyv, kép 2. Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek. Árjegyzék elemzése 3. Logikai műveletek és kapuk. 4. A szoftver fogalma, fajtái. A legális szoftver 5. Összefoglalás- dolgozatírás Az operációs rendszer használata 1. Az operációs rendszer fogalma, fajái. Az operációs rendszer néhány jellemzője 2. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők beállítása. 3. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. 4. Alkalmazás telepítése installációs anyagról.A regisztrálás folyamata. Több program összehangolt alkalmazása. 5. Gyakorlás 6. Összefoglalás – dolgozatírás Kommunikáció a hálózaton 1. A számítógép-hálózatok fajtái. Az Internet kialakulása, működése, szolgáltatásai 2. Az elektronikus levelezés. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok. 3. Böngészés az Interneten. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. 4. Összefoglalás-dolgozatírás Dokumentumkészítés számítógéppel I. Grafika Grafikai alapismeretek. Pixel és vektorgrafika, színkezelés. Rajzolás Painttel. A képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Képkorrekciók PhotoEditorral Gyakorlás 10. évfolyam Dokumentumkészítés számítógéppel II. Szövegszerkesztés 1. A szövegszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. A Word szövegszerkesztő szolgáltatásai, megjelenése. Nézetek és a formázás szintjei 2. A betűformátumok áttekintése és beállítása (ismétlés) 3. A bekezdésformátumok áttekintése és beállítása (ismétlés) 4. A stílusok fogalma és használata hosszabb dokumentumok formázásánál 5. Behúzás vonalzóval és szegélyezés 6. Felsorolás és számozás. Objektum (kép, iniciálé) beillesztése 7. Táblázat beillesztése 8. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Gyakorlás 9. Típusdokumentumok. Önéletrajz, feljegyzés, jelentés, szakdolgozat 10. A szöveg formázásának további lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; hasábok kialakítása 243
11. Gyakorlás 12. Összefoglalás-dolgozatírás Dokumentumkészítés számítógéppel III. Webszerkesztés 1.-2. Bevezetés a webszerkesztésbe. Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. 3. Gyakorlás 11. évfolyam Dokumentumkészítés számítógéppel IV. Prezentáció 1.-2. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. 3. Gyakorlás Táblázatkezelés (10 óra) 1. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. 2.-3. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. Mintapéldák és egyszerű feladatok 4. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. 5. A cellahivatkozások fajtái. 6. Problémamegoldás táblázatkezelővel: I. Statisztikai feladatok (SZUM, ÁTLAG, MIN, MAX, DARAB) 7. Problémamegoldás táblázatkezelővel. II. Százalékzámítás és pénzügyi számítások 8. Problémamegoldás táblázatkezelővel. III. Elágazás (HA) 9. Gyakorlás 10. Összefoglalás-dolgozatírás Adatbázis-kezelés 1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adattábla, mező, rekord, kapcsolt táblák. A megvalósítás lehetőségei és korlátai a táblázatkezelőben. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása. 2.-3. Keresési és lekérdezési feladatok. 4. Gyakorlás 5. Összefoglalás-dolgozatírás 12. évfolyam Algoritmusok és adatok 1. Rögzítéses makró készítése Worddel és Excellel. Lehetőségek és korlátok 2.-3. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. Mintapéldák: I. Egyszerű számításos függvények készítése az Excelben 4. Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök. 5. Mintapéldák II. Példák elágazásra: pl. szja számítás 6. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. 7. Összefoglalás-dolgozatírás Könyvtárismeret 1. Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek, könyvtártípusok, könyvtári rendszer. 2. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. 3. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. 244
4. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet,pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). 5. Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia ORIENTÁCIÓ 9. évfolyam 1.
A szükségletek köre és terjedelme: Szükségletek csoportosítása Alapvető szükségletek A létminimum Szükségletek hierarchiája A szükségletek fejlődési lehetőségei Szűkösség és javak Javak csoportosítása A termelés tényezői A munkamegosztás, szektorok, ágazatok
2.
A gazdaság működése. A gazdálkodás alapelve A pénz és a piac A gazdaságszervezés alaptípusai A piacgazdaság A gazdasági körforgás 3. Az állam. Az állam feladatai A gazdasági beavatkozás alapvető területei Az államháztartás fogalma, felépítése Adók és járulékok
3.
A háztartás és a család Gazdálkodás az idővel Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal A pénzgazdálkodás követelményei A háztartások forrásai A háztartások kiadásai A háztartások költségvetése A háztartások, mint megtakarítók A hitel szerepe a család gazdálkodásában A háztartások vagyona
4.
A fogyasztás A fogyasztói magatartás jellemzői Felelősség a minőségért
5.
Lakossági folyószámla. A bankkártya A bankkártya használat biztonságos kérdései Mobilbank, Internet bank Betétgyűjtés Hitelnyújtás Fogyasztási hitelek Lakáscélú hitelek Teljes hiteldíj mutató
245
6.
A háztartás és a vállalat Vállalat és vállalkozás A vállalkozások (vállalatok) csoportosítása 10. évfolyam
1. A vállalkozási formák Az egyéni vállalkozás tevékenysége A gazdasági társaságok Az egyes gazdasági társaságok sajátosságai A társasági szerződés 2. Vállalatok csoportosítása A vállalatok csoportosítása felelősség szerint A GT csoportosítása jogi forma szerint A GT csoportosítása felelősség szerint A Kft, Rt és a közös vállalat. 3. A gazdasági folyamatok rendszerezése a vállalatnál A vállalat funkciói A vállalat eszközei A vállalat tevékenységének finanszírozása Eszközök, források, mérleg A vállalat piaci kapcsolatai 4. A munkajogi szabályozás rendszere A munkaviszony A munkavégzés szabályai A munkaidő és a pihenőidő Kártérítési felelősség A munkaviszony megszűnése, megszüntetése 5. A szerződésekről általában A szerződés teljesítése A szerződés megerősítése Biztosítékadás A szerződések módosítása, megszüntetése A vállalkozások legfontosabb szerződései 6. Az adójogviszony alanyai Adókötelezettség Az adóigazgatási eljárás Jogkövetkezmények 7. A pénz fogalma, funkciói A pénz fejlődéstörténete A bankrendszer A vállalkozások pénzforgalma 8. Költség – kiadás – ráfordítás A költségek csoportosítása és fajtái Árbevétel – bevétel A vállalkozások eredménye 246
Bizonylatok, könyvvezetési kötelezettség 9. A nemzetközi munkamegosztás alapja A külkereskedelem Nemzetközi elszámolások Európai Unió Gazdálkodási ismeretek 11. évfolyam
A vállalkozási formák értelmezése -
A vállalatok fajtái.
-
Az egyéni és társas vállalkozások jellemzői.
-
A vállalkozások alapításának, megszüntetésének jogi szabályai, gyakorlati teendői.
-
A vállalkozás környezete.
A vállalkozások tárgyi feltételei -
A telephely kiválasztása.
-
A tevékenységhez szükséges berendezések, felszerelések, beszerzési lehetőségeik.
-
Az áru- és vagyonvédelem rendszerei.
-
Az alapterület kihasználása.
A vállalkozások személyi feltételei -
A vállalkozások munkaerő-szükséglete.
-
Munkakörök kialakítása.
-
A munkaerő alkalmazásának, a munkaviszony felmondásának teendői.
-
A bérkifizetés bizonylatai.
-
Bérgazdálkodás.
-
A munkabér terhei, az adók.
A vállalkozások erőforrásai és vagyona -
A vállalkozás erőforrásainak szerkezete.
-
A vállalkozás vagyona, a mérleg tételei.
-
Az egyszerűsített mérleg szerkezete.
247
Gazdálkodási ismeretek 12. évfolyam
A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése -
A vállalat céljai.
-
Az eredmény keletkezése.
-
Az A típusú eredménykimutatás.
-
Az eredménykimutatás és a mérleg kapcsolata.
-
A vállalatok nyereségképzése.
A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése - Az árbevétel összetétele. -
Az árképzés.
-
A vállalat költségei.
-
Önköltségszámítás.
-
Hatékonyság, jövedelmezőség, fizetőképesség.
-
A vállalkozás cash-flow-ja.
A vállalkozások finanszírozási formái -
A vállalkozás tőkeszükséglete.
-
A finanszírozás lehetőségei.
-
Értékpapírok.
-
Hitelek
Az üzleti terv jelentősége, fejezetei -
Az üzleti terv jelentősége.
-
Az üzleti terv fejezetei, szerkezete.
Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása -
A pénzügyi és marketing terv összeállítása.
248
MARKETING 11. évfolyam 1. A marketing bevezetése A marketing fogalmi szintjei A marketing fejlődési szakasza A marketing története Magyarországon A marketing mix A kommunikációs politika 4 eleme 2. A piaci környezet elemzése, a piac szerkezete A piac fogalma, elemei A piac csoportosítása földrajzi tagolás szerint Piactípusok Piacszerkezet A szervezeti piac jellemzői 3. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A szükségletek, a Maslow –féle piramis A fogyasztói piac modellje a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők Kulturális és társadalmi tényezők Személyes és pszichológiai tényezők 4. piacszegmentáció Terméktényezők ismérvei Fogyasztók ismérvei Szervezeti vásárlók szegmentációja Célcsoport képzés Termékpozicionálás 5. MIR Az információ fogalma, követelményei A MIR fogalma, funkciói A MIR alrendszerei A MIR kutatás fogalma, területei A MIR katatás módszerei 6. Piackutatás A MIR és a piackutatás kapcsolata A piackutatás fogalma, területei A piackutatás folyamata A kutatási minta kiválasztása Szekunder piackutatás 7. Termék és szolgáltatás politika A termék csoportosítása és jellemzői A szolgáltatások jellemzői A termék életútja A termék életgörbe fogalma, szakaszai Termékpolitika 8. Árpolitika, árstratégia 249
Árpolitika fogalma Az árkialakítás tényezői Piaci erőviszonyok Vevők jellemző ármagatartása Versenytársak jellemző ármagatartása 9. Értékesítéspolitika A kereskedelem helye, szerepe A disztribúciós rendszer Az értékesítés csatorna funkciója Logisztikai funkció Tranzakciós funkció 12. évfolyam 1. Kommunikációs politika A marketingkommunikáció lényege A marketingkommunikáció jellemzői A kommunikációs mix elemei 2. A reklám A reklám története, fejlődése A reklám fogalma, szerepe A reklámok csoportosítása Reklám eszközök és reklámhordozók 3. Vizuális reklámeszközök Nyomtatott reklámok Reklámnyomtatványok Köz- és zártterületi reklámok Direct Mail 4. Az auditív, audiovizuális és egyéb reklámeszközök Rádióreklám Hangbemondásos és egyéb auditív eszközök Televízió reklám Internet 5. Közönségkapcsolatok PR A PR fogalma, jellemzői A belső PR A külső PR A PR eszközei 6. Eladásösztönzés Eladásösztönzés fogalma, funkciói SP módszerek A fogyasztókat ösztönző SP módszerek A kereskedőket ösztönző SP módszerek 7. Személyes eladás A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei A személyes eladás területei Az eladóval szemben támasztott köv. szakmai ismeretek 250
Az eladóval szemben támasztott köv. személyiség 8. Az image és az egyedi vállalati arculat CI Az image lényege, fajtái A CI formai és tartalmi elemei Logó és szlogen Az arculat kialakításának menete 9. Egyéb piacbefolyásoló eszközök A védjegy funkciói, típusai Márka, márkaépítés A csomagolás funkciói A csomagolás típusai SZAKMAI GYAKORLAT 11. évfolyam 1. A marketing fejlődésének főbb állomásai Magyarországon A marketing esettanulmány Marketing-mix esettanulmány 2. Piaci mérőszámok Diatervezés A piac elemzése – SWOT analízis 3. A vásárlási döntés folyamata A vásárlási magatartás típusai 4. Termékjellemzők, Szegmentáció 5. A marketingkutatás 6. Primer piackutatás Megfigyelés Kísérlet Megkérdezés A kérdőív szerkesztés szabályai Kérdéstípusok Kutatási eredmények értékelése 7. Termék/piac mátrix BCG mátrix Termékfejlesztés 8. Árstratégia Költségelvű árképzés Kereslethez igazodó árképzés Versenytársakhoz igazodó árképzés Árstratégia az életgörbe szakaszaiban Ár-minőség stratégiák Ártaktika Árdifferenciálás Árengedmények
251
12. évfolyam
Marketingkommunikációs esettanulmány A Marshall kereszt példamegoldás Reklám tervezés folyamata A reklámkampány lebonyolítása Jelölések a makroökonómiában gyakorlat Makroökonómiai körforgás A reklámkampány A reklámkampány lebonyolítása A reklámhatás A reklámhatás vizsgálat Folyószámla elemzése Folyószámla elemzése gyakorlat Vizuális reklámeszközök esettanulmány 1. Vizuális reklámeszközök esettanulmány 2. Az SNA alapmutatói példamegoldás Az SNA alapmutatói példamegoldás Mozi reklám Kiállítások vásárok Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem Szponzorálás, mecenatúra Adományozás A kétszintű bankrendszer A kétszintű bankrendszer Eladáshelyi reklám Kirakat Reklámtárgy, reklámajándék A pénzpiaci egyensúly általános egyensúlya Meggyőzés az eladás helyén Az eladási magatartás A makroökonómiai kereslet gyakorlat A makroökonómiai kínálat gyakorlat Esettanulmány: Kell egy jó név Disign A vevőszolgálat szerepe Az adóztatás. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 9. évfolyam
1. A pont, vonal, folt használatával kompozíció rajzolása. Képi elemek ismerete. 2. Egy reprodukció leegyszerűsítése, átírása. A stilizálás fogalma. 3. Természeti formák tanulmányrajza. 4. Szimmetria, aszimmetria a természetben. 252
5. A színkontrasztok ismertetése, és két példa rajzolása. 6. Hideg és meleg színek érzelmi hatásainak kifejezése. 7. Pozitív és negatív formákkal kompozíciók készítése. A kompozíció fogalma. 8. Anyagszerűség visszaadása drapéria rajzon. Valőr, vetett árnyék, önárnyék fogalma. 9. Különböző textúrák létrehozása egy képen belül. A textúra szerepe. 10. Csendéleti beállításról készült tónusos kép. Ön – és vetett árnyék szerepe. 10. évfolyam 1. Vetületi ábrázolás egy adott testről. Monge-féle vetületi ábrázolás. 2. Vetület alapján legyen képes megrajzolni a testet. Képsík, vetítősík, vetítő sugárfogalmai. 3. Axonometrikus ábrázolás. Alapsík, vetítő sugarak, Kavallier axonometria fogalma. 4. Testek csonkolása. Műszaki rajz alapvető fogalmai. 5. Betűk perspektivikus rajza. Egy-, két-, három iránypontos szerkesztés szabályai. 6. Látvány utáni tanulmányrajz geometrikus formákról. Egy és két iránypontos ábrázolásának szabályai. 7. Geometriai testek drapériával. Ismerje a tónusozás alapszabályzatait. 8. Épület tömegének perspektivikus ábrázolása. 9. Grafikai játék. Dekoratív felület tervezése, szerkesztéssel. 10. Formaredukció. Szabálytalan forma geometrizálódásának bemutatása rajzsorozaton. 11. Természeti formák és tárgyak egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének megjelenítése látvány alapján. Kompozíciós elemek. 11. évfolyam 1. Ismerje, és tudja az őskor építészetének, szobrászatának és festészetének legfontosabb jellemzőit. Barlangrajzok szerepe. 2. Ismerje, és tudja az görög építészetének, szobrászatának és festészetének legfontosabb jellemzőit. Az emberi lépték szerepe. Csigavonal a görög művészetben. 3. Egyiptom művészete, legnagyobb felület törvénye, frontalitás. Növények stilizálása. 4. Természeti formák keresztmetszeti és hosszmetszeti rajza. Az egész és részek aránya, a részek egymáshoz kapcsolódása… 5. Nézőpont változtatásával szék perspektivikus rajza. 6. Ismerje, és tudja az római kor építészetének, szobrászatának és festészetének legfontosabb jellemzőit. 253
7. Görög amfora rajzolása, díszítése korabeli motívumokkal. Mit tud a görög festészetről. 8. Színperspektíva ismerete, és használata, egy tájképen belül. Színharmónia szerepe. 9. Az ókeresztény templomok, -szobrászat jellemzői. Figurális, síkkompozíció tervezése az ikonfestés szabályai szerint. 10. Piktogramok tervezése. Jelek, szimbólumok szerepe. 12. évfolyam 1. A reneszánsz építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeinek ismertetése adott művek alapján. Az újítások levegő-, vonalperspektíva szerepe. Képelemzések. 2. Utca rajz készítése A perspektíva törvényeit használva. 3. Használati tárgy tónusos rajza. Fényhatások, tónuskontrasztok. 4. A barokk építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeinek ismertetése adott művek alapján. Csendélet rajzolása beállítás alapján. 5. Portré szemből. A portrérajzolás szabályai. 6. Egész alakos ember rajza. 6. A klasszicizmus általános jellemzői. Kéz tónusos rajza. 7. A romantikus és a realizmus művészetének összehasonlítása. Egészalakos ember rajzolása. 8. Az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus megjelenése különböző művészeti ágakban… Azonos formákra épülő mintasorozat tervezése. 9. Ismertessen legalább 3 féle modern művészeti stílust. A kapu, mint szimbólum.
ÉNEK-ZENE 9. évfolyam 1. Magyar népzene Régi örökség Új stílusú népdalok Balladák Sokásdalok 2. Az ókor zenéje 3. A középkor zenéje 4. A reneszánsz zene Műfajok, Palestrina, Lassus, Josquin des Pres 5. A XI – XVI. sz. magyar műzenéje Műfajok, Tinódi Lantos Sebestyén, Bakfark Bálint 254
6. A barokk zene Stílusjegyek, műfajok, hangszeres zene, J. S. Bach, G. F. Händel 7. A XVII – XVIII. sz. magyar műzenéje Eszterházy Pál 8. A bécsi klasszicizmus Rokokó Stílusjegyek, műfajok, Haydn, Mozart, Beethoven 9. A XVIII. sz. magyar műzenéje Verbunkos Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal, Rózsavölgyi Márk 10. évfolyam 1. A romantika Stílusjegyek, műfajok, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Brahms, Liszt Ferenc, Verdi, Wagner, Csajkovszkij, Muszorgszkij 2. A XIX. sz. magyar zenéje Erkel Ferenc Késő romantika: Dvořak, Puccini 3. Századforduló és a XX. sz. Impresszionizmus Debussy, Ravel Irányzatok: Schönberg, Webern, Berg, Folklorizmus, Jazz, Gershwin, Bernstein, Neoklasszicizmus, Sztravinszkij, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Honegger, Orff, Prokofjev, Sosztakovics 4. A magyar zeneszerzők újabb nemzedéke 5. Kapcsolatok a „könnyű zenével”
255
19.
Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola helyi tanterv Kerettantervi óratervek (nappali tagozat)
19.1. Általános alapelvek A tantárgyi óraszámokból adódóan a tantestület féléves órarendi váltást hagyott jóvá.
19.2. Tantárgyi rendszer és óraszámok Felnőttoktatás, esti tagozat Tantárgy
9.
10.
11.
12.
Anyanyelv / kommunikáció
1
1
1
1
Magyar irodalom
1,5
1,5
1,5
2
Matematika
2,5
2,5
2,5
3
Fizika
1
1
1
-
Kémia
1
1
1
-
Földünk és környezetünk
1
1
-
1*
Biológia
1
1
1
1*
Történelem
1
1
1
2
Művészeti ismeretek
1
1
1
1
Társadalomismeret
1
1
1
-
Informatika
-
-
1
1
Filozófia / etika
-
-
-
1
Idegen nyelv
3
3
3
3
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
A *-gal jelölt tárgyak választás alapján érettségi előkészítést jelentenek. A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2012 szeptemberétől Óraszám / hét
31/32
29/33
31,5/34,5
30/33
Tantárgy / évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4+1
Történelem
2
1,5
3
3
256
1. Idegen nyelv
3
3
3+2
3+2
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Informatika
2
1
2
2
Bevezetés a filozófiába
0
0
0
1
1,5
2
2,5
0
Biológia és egészségtan
0
1,5
2
2
Kémia
2
2
0
0
Földünk és környezetünk
2
2
0
0
Ének-zene
1
1
0
0
Rajz
1
1
0
0
Testnevelés és sport
5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
Emberismeret és etika
0
0
1
0
Tánc és dráma
0
0
0
1
Mozgókép és médiaismeret
0
0
1
0
Művészetek
0
0
1
1
Belügyi rendészeti ismeretek
0
0
3
3
Kommunikációs gyakorlat
0
2
0
0
Ön- és társismeret
0
2
0
0
Tanulás módszertan
1
0
0
0
Szabadon tervezhető
0
0
3,5
5
1 idegen nyelv
0
0
0
2
Informatika
0
0
0
2
Magyar nyelv
0
0
0
1
Fizika
Tantervi modulok Társadalomismeret
Rendvédelmi pályára előkészítő
A gimnázium 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2013 szeptemberétől, a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján 257
Óraszám / hét
31/35
32/36
29/35
27/35
Tantárgy / évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4+1
2
2+1
3
3
3+1
3+1
3+1
3+1
3
3
3
3
Matematika
3+1
3+1
3+1
3+1
Informatika
1+1
1+1
0
0
Fizika
2
2
2
0
Biológia és egészségtan
0
2
2
2
Kémia
2
2
0
0
Földrajz
2
2
0
0
Ének-zene
1
1
0
0
Vizuális kultúra
1
1
0
0
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
1
Művészetek
0
0
2
2
Szabadon tervezhető
0
0
4
6
Belügyi rendészeti ismeretek
0
0
4
4
Szabadon tervezhető
0
0
0
2
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv
Tantervi modulok Etika Tánc és dráma / Mozgókép kultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat
Rendvédelmi pályára előkészítő
A szakközépiskola 9 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2010 szeptemberétől Óraszám / hét
27,5
27,5
30
30
Tantárgy / évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalomismeret
2
2
2
3
258
1. Idegen nyelv
3
3
3+2
3+2
2. Idegen nyelv
0
0
0
0
Matematika
3
3
3
3
Ének-zene
1
1
0
0
Rajz és vizuális kultúra
0
0
1
1
Osztályfőnöki
1
1
1
1
2,5
2,5
2,5
2,5
Fizika
2
0
Földünk és környezetünk
0
2
2
2
Biológia
0
2
2
2
Kémia
2
0
2
2
2
2
Testnevelés és sport
Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Informatika
2
2
2
2
Szakmacsoportos alap. okt.
5
5
8
8
Tantárgyi struktúra és óraszámok 2013-tól, a kerettantervek kiadásának, és jóváhagyásának rendjéről szóló 512012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján Tantárgy / évfolyam
9.
10.
11.
12.
4+1
4
4
4
3
3
3
3
3+1
3+1
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
2
2+1
3
3
0
0
1
0
Biológia – egészségtan
0
2
2
1
Fizika
2
2
1
0
Kémia
2
1
0
0
Földrajz
2
1
0
0
Művészetek (Ének-zene)
1
1
0
0
1+1
2
2
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika
Informatika
259
Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető. Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
6
7
8
9
0
0
0
2
35
35
35
35
A tanulók tantárgyválasztása A tanuló a kötelező tanítási órák mellett kötelező és szabadon választható tanítási órákon vehet részt, így megilleti a tantárgyválasztás joga. A tantárgyválasztás keretei az iskola pedagógiai programja és az érettségi vizsgaszabályzat. Minden év április 15-ig az iskola igazgatója elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanuló választhat. A választható tantárgyakról a tanuló az osztályfőnökétől kap tájékoztatást. Az iskola május 20-ig az osztályfőnök segítségével felméri az igényeket felméri az igényeket ( hány tanuló milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni). Az igényeket összesítve az iskola 3 héten belül, de legkésőbb június 11-ig az osztályfőnökök révén közzéteszi az igények teljesítésével összefüggő jegyzéket. A tanuló a május 20-i tantárgyválasztását követően a szorgalmi idő végéig megváltoztathatja döntését. A választott tantárgyat a tanuló két évig tanulja. A kiskorú tanuló csak szülői hozzájárulással élhet a tantárgyválasztási jogával. A felvett és az új tanévben elkezdett választható tantárgyak a tanév során nem adhatók le Gimnáziumi osztályokban: matematika, történelem, magyar nyelv-és irodalom,angol nyelv,német nyelv,biológia,, fizika, kémia, földrajz, informatika Szakközépiskolai osztályokban földrajz, biológia, kémia, fizika,informatika 19.3. A kétszintű érettségi A 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet 106/2012.(VI.1) korm. rendelet Kormányrendelet alapján iskolánk biztosítja a 11-12. évfolyamos tanulók felkészítését a közép- illetve az emelt szintű érettségi vizsgára. Ennek megfelelően a rendeletben előírt határidőre minden tanévben az alábbi tárgyakat hirdeti meg: Kötelező érettségi tárgyak 1. 2. 3. 4.
magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelvek (angol, német)
Kötelezően választható tárgyak 5. fizika 6. biológia 260
7. 8. 9. 10. 11. 12.
földrajz informatika testnevelés ének rajz és vizuális kultúra szakmai előkészítők
A 10. osztályos tanulók minden év májusában a meghirdetett tárgyak közül közép- vagy emelet szintű érettségire választhatnak tantárgyakat. A választást írásos jelentkezéssel rögzítjük. A felkészítéshez a 11-12. osztályban lehetőség szerint csoportbontást, illetve magasabb óraszámot biztosítunk. A tantervek követelménye megegyezik az érettségi vizsga kétszintű követelményeivel. Az óraszámok különbözőségét az egyes tantervek óraszámainál jelezzük, így az alapóraterv csak a középszintű érettségi óraszámait tartalmazza. A kétszintű érettségi tantervi követelményeinek változásait figyelemmel kísérjük és aktualizáljuk. A középszintű érettségi vizsga témakörei: Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Magyar irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poetika Korszakok, stílustörténet Történelem Írásbeli vizsga Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 261
Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulása, a nemzetállamok és az imperializmus kora Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűség számítás elemei Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Informatika Gyakorlati vizsga Szövegszerkesztés 262
Táblázatkezelés Adatbázis kezelés Weblap készítés Prezentáció és grafika Szóbeli vizsga Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) Könyvtárhasználat Fizika Mechanika Termikus kölcsönhatások Elektromos és mágneses kölcsönhatás Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Gravitáció, csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Biológia Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szint Öröklődés, változékonyság evolúció Földrajz Térképes ismeretke Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok Magyarország földrajza Európai regionális földrajz Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásban Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika 263
Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika: futások, ugrások, dobások Torna: talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Közgazdasági-alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Tájékozódás a mikroökonómia témakörében A makroökonómia kategóriák értékelése Marketing ismeretek A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásának elvei Az alapvető tankönyvek beszerzését (illetve lehetőségét) az iskola biztosítja. A szükséges eszközökről a szülőket a megelőző tanév végén (9. osztály esetében a beíráskor) ellenőrző útján tájékoztatjuk. Az egyes évfolyamokon az azonos tantárgyakhoz azonos tankönyvet használunk (kivéve a kerettantervből adódó eltéréseket). A tankönyvet az adott tantárgyhoz a szakos tanárok javaslatára a tantestület választja ki az alábbi elveket is szem előtt tartva:
a választott tankönyv a lehető legjobban szolgálja az érettségi vizsgára való felkészülést és a felsőoktatási továbbtanulást
a tankönyv lehetőleg több évfolyamra szóló (tartós) legyen.
a tankönyv kiválasztásakor a szülők anyagi terhelhetőségét is figyelembe kell venni.
Az egyéb ismerethordozókat és eszközöket az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet alapján biztosítjuk, felhasználva a fenntartó három évre szóló beszerzési ütemezését és annak anyagi fedezetét. Ez utóbbit elsősorban pályázatok önrészéhez kívánjuk igénybe venni. Ugyancsak erre fordítjuk a különböző intézményektől és gazdálkodó szervezetektől kapott szakképzési támogatásokat is. A szükséges tankönyvek, eszközök, ismerethordozók jegyzékét és megnevezését az egyes tantárgyak óratervénél szerepeltetjük. A tankönyv megrendelését, tárolását és kiosztását az iskola biztosítja. A tanév végén a tankönyvfelelős írásos felmérés alapján állítja össze a konkrét tankönyvigényeket. Az állami normatív támogatást és a kiegészítő tankönyvtámogatást szülői nyilatkozat alapján biztosítjuk a rászorulók ingyenes tankönyvellátásához. A normatív támogatásból tantestületi döntés alapján 25 %-nyi összeget tartós tankönyvre fordítunk. A tankönyvforgalmazás rendjét a fenntartóval egyeztetve biztosítjuk.
264
A könyvtári példányokból a készlet erejéig kölcsönzéssel is gondoskodunk az ingyenes tankönyvellátásról (ez különösen több évre szóló tartós tankönyvek, földrajzi és történelmi atlaszok, feladatgyűjtemények esetében érvényes). 19.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Felvételi és továbbhaladási rendszere ezekre épül. A magasabb évfolyamba lépés feltétele az előírt tanulmányi követelmények teljesítése: ez azt jelenti, hogy elégtelen minősítés nem szerepelhet a tanuló bizonyítványában. Ezen kívül a tanuló köteles a jogszabályi feltételeknek eleget tenni: o Ha a tanulónak egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető (érdemjeggyel nem volt osztályozható), a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. o Ha az osztályozóvizsga sikertelen, a tanulónak évet kell ismételnie, nem léphet magasabb évfolyamba. o Harminc igazolatlan óra után a nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a tanulót, (kiskorú tanuló esetén a szülőt) legalább két alkalommal az iskola írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 19.5. Felvétel a 9. osztályba, valamint a szakképzési évfolyamokra A felvételi általános eljárás keretében történik, amelyet a tanévre vonatkozó miniszteri rendelet szabályoz. A felvételi tudnivalóit a KIR-ben, az MPI pályaválasztási füzetében, a Füzesabonyi Híradóban, illetve esetenként körlevélben tesszük közzé. 19.6. A tanulói jogviszony létesítése Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését nem köti felvételi követelmények teljesítéséhez. Az általános iskola eredményeket veszi figyelembe. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény a felvételhez szükséges követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén meg kell állapítani, hogy a tanulónak kell-e különbözeti vizsgát tennie. Az iskola a pedagógiai program alapján a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban - tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Iskolánk első évfolyamára a tanulók az általános iskola 8. évfolyamának elvégzése után jelentkezhetnek. Az iskola igazgatója a jelentkezés előtt “nyílt” napon általános tájékoztatót tart az iskola pedagógiai programjáról, a bekerülés követelményeiről, annak rendjéről. Az iskola részletes felvételi tájékoztatót ad ki, mely tartalmazza a következő tanévben felvehető tanulók számát csoportonként. Az általános iskola által kiadott és kitöltött jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni iskolánkba. A jelentkezési lapok beküldésének határidejét, a felvételi vizsgák lehetséges időpontját és ütemezését, valamint a beiratkozás időszakát az évente megjelenő miniszteri utasítás szabályozza. 265
A beiratkozás feltétele Magasabb évfolyam esetén a diákok iskolaváltoztatási kérelmét - a szülők aláírásával és indoklásával - az intézmény igazgatójához kell benyújtani, aki az átvételről dönt. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, - ha szükséges, a különbözeti vizsgatantárgyakat és azok időpontját - az igazgató határozza meg. Ez biztosítja az eltérő iskolából, vagy tagozatról érkező tanulók felzárkózását. Beiratkozni érvényes igazgatói határozat birtokában lehet. A beiratkozás az EMMI rendelete alapján kijelölt munkarend szerint, általában június hónapban történik. A tanulók beírását az osztályfőnökök végzik. A tanulók bemutatják és leadják a bizonyítványukat, a felvételről küldött határozatot. Az osztályfőnök záradékolja a beiratkozás tényét a bizonyítványba, illetve átvétel esetén a törzskönyvbe. A tanuló tájékoztatást kap a tanévnyitó idejéről, a nyári szünetben lévő iskolai ügyelet időpontjairól, a tankönyvek jegyzékéről,a kötelező olvasmányokról, a testnevelés órára szükséges felszerelések beszerzéséről stb. Mentesítés a különféle tantárgyakból Az iskola igazgatója bizonyos esetekben mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak óralátogatási és értékelési kötelezettsége alól. Nkt.56.§.(1) o Az igazgató felmentheti a tanulót bizonyos órák látogatása, illetve egyes tantárgyak értékelése és minősítése alól. Annak teljesítése előtt szakértői bizottság és nevelési tanácsadó véleményét kell kikérni. o A tanuló tanulmányait magántanulói státuszban is folytathatja, ami azt jelenti, hogy mentesül az órák látogatása alól, és osztályozóvizsgát tesz a különféle tantárgyakból. Ilyen esetben a tanuló vizsgára való felkészüléséért a szülő (eltartó) felelős. A szakképzési évfolyamra lépés feltétele Az Országos Képzési Jegyzékben megfogalmazottak szerint az intézményünkben folytatható szakképzés középfokú végzettséget követel.
Átjelentkezés más iskolából Átjelentkezni a törvényben előírtak szerint lehet. Tantárgyi eltérések esetén különbözeti vizsga letételével engedélyezhető az átvétel. A különbözeti vizsga időpontját a tanév munkarendje szabályozza, ugyancsak a törvényi előírásoknak megfelelően. 19.7. A tanuló tantárgyi teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése a hagyományos formában történik (jeles, jó, stb.). Az értékeléshez és minősítéshez szükséges ellenőrzések részben az általános oktató-nevelő folyamatban kialakult módon, illetve az egyes tantárgyak sajátosságaiból adódóan történnek. 1.
Valamennyi tantárgyban: Rendszeres szóbeli és írásbeli információ Folyamatos értékelés Témazáró dolgozatok 266
Feladatlapok (központi és egyedi) Iskolai és házi dolgozatok Egyéni kiselőadás vagy beszámoló (ez utóbbi szóban vagy írásban) Önálló gyűjtőmunka megadott szempont szerint Részvétel versenyeken, vetélkedőkön Minden olyan információ, amely a tanuló tanulási feladatokhoz való viszonyát tükrözi A hagyományos formában kialakított kisvizsgák A különböző jogszabályokban meghatározott szintű vizsgák érettségi, OKJ, különbözeti, összevont vizsga, stb.)
2.
Az egyes tantárgyak sajátosságaiból adódóan: Tollbamondás - magyar nyelv Nyelvhelyességi hiba felismerése és javítása - magyar nyelv Memoriter - magyar irodalom Értekezés - magyar irodalom Műelemzés - magyar irodalom, ének-zene, műalkotás Fordítás idegen nyelvről, illetve magyar nyelvről - idegen nyelvek Hangzó szöveg értése - idegen nyelv Kísérlet bemutatása, elemzése - természettudományos tárgyak Példamegoldás - matematika, fizika, kémia Növény- és állattani meghatározások - biológia Topográfiai ismeret - földrajz, történelem Térképvázlatok elemzése - földrajz, történelem Géptermi gyakorlat és tesztek megoldása - számítástechnika A szakmai ismeretek ellenőrzésében díjazási feladatok, szituációs gyakorlatok, szabályos okiratvezetés.
3. A felnőtt tagozat ellenőrzési és értékelési rendszere A tagozat tanulói félévenként, külön vizsgarend szerint tesznek vizsgát. A vizsga formáját (szóbeli és /vagy írásbeli), a vizsga sorrendiségét, a vizsga napjait az iskola hirdetményen teszi közzé. (Az évközi dolgozat időpontját is).
267
4. A tanuló tantárgyi minősítése A tanuló teljesítményét az 1,2, illetve 3-as pontokban felsorolt formában szerzett szóbeli, írásbeli és egyéb értékelés szerint minősítjük.
Szóbeli értékelés: A kialakult gyakorlat szerint történik, az azonos szakosok egyeztetett és összehangolt minősítése alapján.
Írásbeli: A tantárgy jellegétől függően lehetőleg pontozásos rendszer alapján egységes javítókulcs szerint. Az elégséges legalább 40 %-ot, a jeles legalább 80 %-ot jelent. A tantárgyi sajátosságból adódóan ettől a ponthatártól el lehet térni.
Egyéb információk: Az osztályban (csoportban) és az adott tantárgyban kialakult gyakorlat szerint. Az értékelés a fenti (a, b, c. pontokban megfogalmazottak) minősítési formáknak megfelelően, háromfázisú legyen: előzetes értékelés a tanuló korábbi ismereteiről (diagnosztizáló), közbülső a tanuló szinkronhaladásáról (formatív), és általában nagyobb témát lezáró összegző (szummatív). Értékelő tájékoztatást az ellenőrző füzetben, egyéb írásbeli formában, témazáró dolgozat után szóban a javítási órán, szülői fórumokon szóban, félévi és év végi írásos formában (ellenőrző, bizonyítvány) ad a szaktanár.
A szóbeli értékelés kritériumai: 5 (jeles): Önállóan, szabatos nyelvi formában előadott pontos ismeretanyag, kérdésekre adott pontos válaszokkal. 4 (jó): Összefüggő, jól felépített és előadott ismeretanyag több tanári segítség igényével. 3 (közepes): Rendezetlen szerkezetű ismeretanyag, tényszerű felsorolásokkal és lényeget segítő tanári kérdésekkel. 2 (elégséges): Igen hiányosan, nehézkesen előadott ismeretanyag, a tények nagy részét csak irányító kérdésekkel tudja felidézni, de azokat nem tudja rendszerezni, nem látja összefüggésüket. 1 (elégtelen): Igen hiányos, az ismeretanyag felét sem kitevő, segítő kérdésekkel sem boldoguló teljesítmény. A magatartás és a szorgalom értékelése, minősítése A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének alapelveit az osztályfőnöki munkaközösség dolgozta ki a hagyományos értékelő forma szerint (példás, jó, változó, stb.). A magatartás és a szorgalom értékelését - a Közoktatási törvénynek megfelelően - az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok végzik. A tanuló megítélésében és értékelésében pszichológiai és pedagógiai alapelvek érvényesülnek: a legszélesebben értelmezett teljesítmény, a teljesítmény elérésének módja, a gondolkodás milyensége, a szociális képességek, az értékrend kiforrottsága - a személyiség fejlődési stádiuma, a különböző viszonyulások, a tanuláshoz való viszony. A gyakorlati megközelítés alapján - az előbbi alapelvek figyelembevételével - a következőket tartjuk szem előtt:
rendszeres iskolalátogatás (hiányzás, késés, szándékos lógás, igazolatlan óra, stb.), rendszeres munkavégzés (házi feladat, felkészülés az órákra, felszerelések, stb.), 268
rendes magaviselet (óra alatt, szünetekben, a délutáni foglalkozásokon, stb.), együttműködési készség, figyelem az órákon, aktivitás, többletmunka, szorgalmi feladat, stb.), megfelelő tanulmányi eredmény elérése. A pszichológiai és a pedagógiai megközelítésen túl, a magatartás megítélésében szociálpszichológiai jellemzőket is figyelembe veszünk.
élménygazdagság tagolt értékrend közösségtudat kapcsolatteremtés készsége konfliktusmegoldó képesség érdeklődés és nyitottság
A magatartás minősítése 5 (példás): A közösség érdekét szem előtt tartó pozitív hatású magatartás, amely az iskola rendjéhez és tanuló társaihoz igazodik, továbbá tartalmazza a segítőkészséget, a példamutatást, stb. 4 (jó): A közösség életében részt vállaló, de alakítását nem befolyásoló tanuló magatartása, nem vét az iskolai rend és a közösség érdekei ellen és igazolatlan hiányzása nincs. 3 (változó): A közösségnek tudatosan nem ártó, de annak munkájától elhúzódó, megbízhatatlan megnyilvánulású magatartás, a követelményeket többé-kevésbé teljesíti, olykor emberi viszonyulásai nem kívánatosak. 2 (rossz): A közösségnek szándékosan ártó, a követelményeket rendszeresen megszegő, durva és goromba viszonyulású, illetve fegyelmi bizottság büntetésével járó magatartás. A szorgalom minősítése 5 (példás): A pontos munkavégzés, a megbízható feladatteljesítés, határozott érdeklődési irányú, többlet feladatot is vállaló, önálló munkabeosztásra és ellenőrzésre képes szorgalom. 4 (jó): A folyamatos figyelmű, házi feladatait pontosan elvégző, rendszeresen készülő, de szigorúan csak a tananyag keretein belül maradó szorgalom. 3 (változó): A munkájában ingadozó, időszakonként dolgozó, olykor figyelmetlen, pontatlan, csak állandó figyelmeztetésre összpontosító szorgalom. 2 (hanyag): Megbízhatatlan, figyelmetlen, a feladatait sorozatosan nem végzi el, folyamatos munkára felszólításra sem hajlandó, a tanulmányi munka iránt közömbös. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: a közösségben végzett tanulás az egyéni tanulás A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának fontos szerepe van a tanulás tanulásában, szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: 269
A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök. Rendszeresen ellenőrizve legyen. Fontos a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. A tanuló jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. a dicséret lehet: a.) osztályfőnöki dicséret: elismerésre méltó tevékenységért adható b.) igazgatói dicséret: kimagasló teljesítményekért adható c.) tantárgyi dicséret: az adott szakterületen kimagasló eredményt nyújtó tanulónak adható 19.8. Tanulók fizikai állapotának mérése, értékelése A mérés típusa: Mini Hungarofit-felmérés Időpont: Évente két alkalommal, szeptember végén, és május végén. Az időpontok az időjárás figyelembevételével módosulhatnak. Felmérés helyszíne: Tornaterem, sportpálya
Mini Hungarofit-felmérés A Hungarofit és Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, 270
és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania magát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekvenyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés.: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsem.: 5 db=1 pont A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik. Igen gyenge: 0-20.5pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge: 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható: 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.
271
Közepes: 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. Jó: 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló: 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra: 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. 19.9. A szakközépiskolai, illetve az arra épülő szakképzés szakmai programja A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről - az 1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról valamint - az 1993. évi LXXX. törvény 1996. évi módosítása - a 7/1993. (XII.30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről - a 2/1997. (I.22.) MüM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről - a 9/1993. (XII.30.) MüM – MKM együttes rendelet az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól - a 10/1993. (XII.30.) MüM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. - a 20/2007.(V.21) SZMM rendelet - a 78/2007 (VIII:31.) GKM rendelet - a 15/2008 (VIII. 13) SZMM rendelet - a 17/2010. (XI. 25) NFM rendelet 272
A szakközépiskolai szakmai program fő részei: - a szakközépiskolában folyó szakmai képzés - az érettségire épülő szakképzés - a szakképzés személyi feltételei - óratervek (szakmai orientáció, szakmai alapozó, OKJ-s szakképzés) - szakmai tantárgyi programok A középfokú szakképzés széles szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz, a gyors munkaerő-piaci irányultságú szakképzéshez, az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz. A szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják. A szakképzési rendszer fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, amelyek segítséget jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a gyors munkahelyváltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás képessége. Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel tudás és ismeret konvertálható, és magában hordozza a továbblépés lehetőségét. A szakközépiskolában folyó szakképzés a közoktatási törvény a szakközépiskola célját és feladatát a következőképpen fogalmazza meg: „A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és felkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – OKJ szerinti- elméleti és gyakorlati szakmai alapozó oktatás folyhat.” A szakmai orientációs és alapozó képzési szakaszok olyan ágazati kultúrát közvetítenek, amely bármilyen specializálódás után is szemléletformáló erő marad. A tanulók alapismereteket szereznek az ágazat egészéről, szélesebb szakmai szemléletformálásra van lehetőség. A szakközépiskolai alapozó képzés befejezése után, az érettségit követően, egy vagy két éves specializáló képzésre van lehetőség. A kerettanterv által meg határozott szakterületek közül iskolánkban kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció, informatikai hálózattelepítő és üzemeltető szakterületen, szakközépiskolai osztályokban folyik képzés. A szakmai képzést nem folytató szakközépiskolai osztályt azok számára kínáljuk, akik tanulmányi eredménye 2,7 és 3,0 között van, és érettségi vizsgát kívánnak tenni. A szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon szakmacsoportos orientáció, 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A 9-10. évfolyamon folyó szakmai orientáció célja, hogy folyamat jellegével, egymásra épülő témák rendszerével segítse a tanulók érzelmi azonosulásának, céltudatosságának és önállóságának kialakulását. Tanulási képességeik fejlesztésével megkönnyítse számunkra az iskola eredményes elvégzését. Segítse a tanulókat rendszerezni a munka világáról eddig szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. A 11-12. évfolyamon szakmai alapozó képzés folyik. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsgát követően a tanulók OKJ-s szakképzésekre jelentkezhetnek. 20. OKJ-s szakképzések: -
rendszerinformatikus informatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazással IT biztonság technikus ügyintéző titkár
20.1. A szakközépiskolában folyó szakképzés alapelvei 273
Szakképzési formák indításánál elsődleges szempont számunkra a végzős elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes alkalmazkodó képesség kialakításával. A szervezés során figyelembe vettük önkormányzat rendelkezéseit, szülők, diákok és kollégák, valamint a magyar munkaerő-piac igényeit.
tanulók tudás és a helyi posta, a
20.2. Szakképzési program A közoktatási és a szakképzési változásoknak megfelelően 2010 szeptemberétől a szakmai képzés a következők szerint indul: 1. Kerettanterv szerinti 9 - 12. évfolyam a.) Szakmai orientáció gazdasági - szolgáltatási szakterület Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek Heti óraszám
Éves óraszám
Gazdasági környezetünk
2
74
Gazdasági környezetünk
2
74
Információkezelés
1
37
Viselkedéskultúra
1
37
Informatika
1
37
Információkezelés
1
37
Kommunikáció
1
37
Informatika
1
37
Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam
Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyakorlatok 9. évfolyam
10. évfolyam
b.) Szakmacsoportos alapozó adminisztráció szakmacsoport
oktatás
a
kereskedelem-marketing,
üzleti
Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 11. évfolyam Közgazdaságtan
2
74
Marketing
3
111
Idegen nyelv
1
37
Közgazdaságtan
2
64
Marketing
3
96
Idegen nyelv
1
32
12. évfolyam
274
Kereskedelem-marketing, gyakorlatok
üzleti
adminisztráció
szakmacsoportos
alapozó
11. évfolyam Önismereti tréning Az arculattervezés folyamata. Reklamációk megszervezése Az álláskeresés technikája A munkatársakkal és az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás. Munkaszervezési tevékenységek Munkavédelemmel és vagyonvédelemmel kapcsolatos magatartásformák. heti óraszám: 2 éves óraszám: 74 12. évfolyam Komplex árubeszerzés végzése. Számla, egyszerűsített számla, árubevételezési-jegy kiállítása. Reklamációk bizonylatainak kitöltése, lebonyolítása A környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megismerése. heti óraszám: 2 éves óraszám: 64 c.) Informatikai alapozó ismeretek 11. évfolyam Hálózati alapismeretek
1
37
Hálózatszerelési ismeretek
2
74
WLAN ismeretek
1
37
Hálózati modellek
1
32
Ethernet ismeretek
1
32
Hálózati eszközök
1
32
WLAN ismeretek elmélet
1
32
12. évfolyam
A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda/Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető szakma iránt felkeltse az érdeklődést, megalapozza a szükséges ismereteket, kialakítsa az igényt a rendszeres pontos munkavégzés iránt és megteremtse a lehetőséget az alapfokú nemzetközi minősítés (CCENT = Cisco Certified Entry Network Technician) megszerzésére. A végrehajtandó feladatok: Közreműködés a feladatterv kialakításában (csoportmunka) Eszközök csatlakoztatása a hálózathoz LAN- és WAN-hálózatok használata A külső és belső hálózatban jelentkező hibák felismerése, alapvető hibaelhárítás végrehajtása Internetes szolgáltatások üzemeltetése (http, ftp, mail server, DNS Proxy stb.) LAN/WAN hálózatok kábelezését végzi Teszteli a kiépített hálózatot Átviteli közegeket műszerrel minősítése WLAN eszközöket konfigurál WLAN konfigurációt ment Fizikai és logikai topológia felismerése, IP címzés dokumentálása A pontos konfiguráció meghatározása Forgalmi adatokat ellenőrzése, rögzítése és dokumentálása 275
Forgalomirányítók menedzselése Forgalomirányítók monitorozása LAN eszközök konfigurálása, LAN konfiguráció mentése LAN/WAN eszközök szoftvereinek frissítése, szoftverfrissítés járulékos feladatainak elvégzése LAN/WAN eszközök elhelyezése, telepítése, kábelezés csatlakoztatása LAN/WAN eszközök újra konfigurálása és az üzemeltetési utasítások végrehajtása Sávszélesség mérés LAN-on LAN eszközzel, WAN-on WAN eszközzel Felhasználói szinten alkalmazza a hálózati menedzsment rendszert Informatikai angol nyelvű szakmai szövegek megértése Szükséges, kialakítandó kompetenciák, típusonként: Személyes kompetenciák: Fejlődőképesség Felelősségtudat Kézügyesség Önfejlesztés Pontosság Precizitás Társas kompetenciák: Együttműködési készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Hibaelhárítás Kapcsolatfenntartó készség Kompromisszumkészség Logikus gondolkodás Meggyőzőképesség Problémamegoldás A tananyagra ráépülő képzések: 1. Az Informatikai rendszergazda Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazása. 2. A Cisco minősítési rendszerében ICND II (Interconnecting Cisco Network Devices Part II) és ezzel a CCNA ipari minősítés megszerzése.
Rendszergazda képzés keretében 276
2. Szakképzési évfolyamok Az érettségi vizsga utáni szakképzés keretében öt szakmában tervezünk képzést: Az OKJ képzések szabályozásának jogi háttere A program – a központi program alapján – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, – 15/2008 (IV.3) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény – 17/2010 (XI.25) NFM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény – KHEM/911/2/2008 közleményben kiadott központi program – 15/2008 (VIII.13) SZMM rendelet – MK 13462/2007 közleményben kiadott központi program 20.3. Informatikai rendszergazda 54 481 03 0010 54 03 IT biztonság technikus Az 54 481 03 0010 54 03 azonosító számú, IT biztonság technikus megnevezésű Szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak megnevezése azonosítója Megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projektmenedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 1163-06 LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer 1166-06 IT biztonságtechnika A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: nincs Iskolai előképzettség: érettségi Szakmai előképzettség: nincs Előírt gyakorlat: nincs Elérhető kreditek mennyisége: nincs Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Elmélet aránya: 50% Gyakorlat aránya: 50% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: Vizsgarészek 277
1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1. Számítógép kezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése. interaktív:
Időtartama: 60 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 1143-06 Projektmenedzsment 2. Projektirányítási rendszerek, projekttervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés interaktív:
Időtartama: 45 perc
3. Munkajogi, vállalkozási, vezetési ismeretek írásbeli:
Időtartama: 45 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 4. Számítógép összeszerelése, üzembe helyezése, tesztelése, perifériák csatlakoztatása, operációs rendszer telepítése. gyakorlati:
Időtartama: 180 perc
5. Számítógép hálózatba kapcsolása, hálózati eszközök üzembe helyezése, munkaállomás, hálózati konfiguráció beállítása. gyakorlati:
Időtartama: 60 perc
6. Számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeinek bemutatása szóbeli:
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 40% 3. feladat 20% 1163-06 LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer 7. Elektronikus feladatsor megoldása LAN ismeretek, forgalomirányítási ismeretek, kapcsolási ismeretek, WAN, VoIP és WLAN ismeretek témakörökben. írásbeli:
Időtartama: 60 perc
8. Hálózat-építés, hálózati eszközök konfigurálása, hálózat tesztelése, hozzáférés vezérlés szabályozása gyakorlati:
Időtartama: 180 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 70% 1166-06 IT biztonságtechnika 278
9. Hálózat felügyeleti feladat megoldása, tűzfal telepítése és konfigurálása, vírusvédelmi rendszer telepítése és konfigurálása. gyakorlati:
Időtartama: 180 perc
10. Felhasználó menedzsment, hálózatüzemeltetés és hálózatbiztonság szoftveres és hardveres eszközeinek bemutatása. gyakorlati:
Időtartama: 60 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% Az 54 481 03 0010 54 03 azonosító számú, IT biztonság technikus megnevezésű szakképesítés-elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész:15 2. vizsgarész:10 3. vizsgarész:10 4. vizsgarész:25 5. vizsgarész:40 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda/IT biztonságtechnikus szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok: A feladatterv kialakításában közreműködik A projekt értékelésében közreműködik A projektfeladatok erőforrás és időszükségletének meghatározását elvégzi Adatmentést végez informatikai biztonsági eszközöket használ Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat Átveteti a hardver és szoftver konfigurációt a felhasználóval (leltárfelelősség szoftverfelelősségi nyilatkozat) Átviteli közegeket műszerrel minősít Beállítja a közös erőforrásokat és gondoskodik arról hogy a felhasználók hozzáférjenek a dokumentumokhoz Beállítja a rendszer- és felhasználói paramétereket (IP cím e-mail felhasználó név policy nyomtató licence) a munkaállomásokon Belépteti a dolgozót Belső és külső illetéktelen adathozzáférést detektál Berendezésekben alkatrészt cserél Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Biztonsági mentést végez adathelyreállítást végrehajt Elemzi a rendszernaplókat Előállítja a minta konfigurációt (image-file) Elvégzi a szerverek tervszerű szoftver karbantartását 279
Elvégzi a tervezett és eseti archiválásokat Elvégzi a tervszerű és eseti karbantartást Elvégzi az igényelt visszatöltéseket és helyreállításokat Eszközöket csatlakoztat a hálózathoz Felhasználói szinten alkalmazza a hálózati menedzsment rendszert Felismeri a külső és belső hálózatban jelentkező hibákat elhárítja azokat vagy továbbítja a hibaleírást a következő szintre Fizikai topológiát logikai felépítést IP címzést dokumentál Fogadja és megoldja a felhasználók problémáit vagy továbbítja a következő szintre Forgalmi adatokat ellenőriz rögzít és dokumentál Forgalomirányítókat és kapcsolókat konfigurál Forgalomirányítókat menedzsel Forgalomirányítókat monitoroz Forgalomirányítókon behatolást detektál Gondoskodik a rendszerjelszavak biztonságos tárolásáról Hardver teszteket végez Hardveres hibát javít elhárít Hardvert üzemeltet szoftvert telepít Hibát behatárol mérés alapján és átmeneti megoldást biztosít Hozzáférés vezérlés listákat tervez és alkalmaz Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Internetes szolgáltatásokat (proxy http ftp email stb.) telepít szervereken Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ LAN- és WAN-hálózatokat használ LAN és WAN kapacitást tervez távközlési technológiát választ LAN eszközöket konfigurál LAN konfigurációt ment LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi LAN/WAN eszközöket elhelyez, telepít kábelezést csatlakoztat LAN/WAN eszközöket újra konfigurál és végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit LAN/WAN forgalomszűrést konfigurál forgalomszűrést ellenőriz LAN/WAN hálózatok kábelezését végzi Meghatározza a pontos konfigurációt Megoldja a hardver problémát vagy továbbítja a hardver problémát a következő szintre Módosítja a jogosultságokat Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Összerakja a munkaállomást szervert Rendszeresen ellenőrzi a hálózati erőforrások kihasználtságát Rendszeresen ellenőrzi a szoftver-konfigurációt (illegális szoftver ajánlott szoftver verzió egységesség stb.) Rendszeresen frissíti a vírusirtó rendszert és a vírusadatbázist Rendszeresen frissíti és futtatja a kém- és reklámprogram ellenes szoftvert a 280
munkaállomásokon Rendszeresen végrehajtja a tervszerű szoftver-karbantartást (kompaktálás temp állományok törlése töredezettség mentesítés stb.) Részt vesz a kockázatelemzésben Részt vesz a követelményelemzésben Részt vesz a projekt megtervezésében Sávszélességet mér LAN-on LAN eszközzel WAN-on WAN eszközzel Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Szükség esetén értesíti a biztonsági felügyeletet Szükség esetén üzembe állítja a tartalékeszközöket Támogatja a katasztrófamenedzsmentet Telepíti a hibajavító csomagokat a munkaállomásokon szervereken Telepíti a rendszer-szoftvereket a munkaállomáson szervereken Telepíti az alkalmazásokat a munkaállomáson Tervezi és szervezi a munkavégzést Teszteli a kiépített hálózatot Teszteli a mentett vagy archív példányok használhatóságát Teszteli a tervezett változtatásokat és kezeli azokat a tesztek eredményei alapján Tevékenységét dokumentálja Üzembe helyezi a munkaállomást szervert és tartozékaikat Üzembe helyezi a perifériás egységeket (nyomtató modem UPS scanner USB eszközök stb.) Üzemelteti a mentési rendszert Üzemelteti az internetes szolgáltatásokat (mail server DNS Proxy stb.) Üzemelteti és felügyeli a hálózati és lokális alkalmazásokat Vezeti a felhasználó- és jogosultság nyilvántartásokat Vezeti a licensz nyilvántartást és rendszeresen ellenőrzi a licenszek felhasználását Vezeti a mentési naplót hálózati hibanaplót vezet és naprakészen tartja a dokumentációt VLAN-okat tervez és alkalmaz VoIP eszközöket konfigurál VoIP konfigurációt ment WAN eszközöket konfigurál WAN konfigurációt ment WLAN eszközöket konfigurál WLAN konfigurációt ment VPN kiszolgálót telepít VPN kiszolgálót konfigurál VPN távoli hozzáférést konfigurál Szoftveres védelmet tervez Hardveres védelmet tervez Ellenőrzi a biztonsági szabályzat betartását IPsec szolgáltatást telepít, konfigurál Digitális aláírást igényel, telepít, konfigurál Tanúsítvány-kiszolgálót telepít, konfigurál Hardveres és szoftveres tűzfalat telepít és konfigurál Az alkalmazandó ismeretek, típusonként: 281
”A” típusú ismeret: Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. Elektromos áram élettani hatásai elsősegélynyújtás ”B” típusú ismeret: A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. Algoritmus fogalma jellemzői Erőforrások tervezése Ethernet és más hálózati technológiák Feszítőfa protokoll Forgalomirányítók konfigurálása Frame Relay Haladó IP címzés Haladó szintű forgalomirányítás Hálózatfelügyeleti ismeretek Hálózati átviteli közegek Hálózati eszközök Hálózati operációs rendszerek védelmi eszközei Hálózattervezési ismeretek Háttértárak Hibaelhárítás Hozzáférésvezérlés listák Informatikai alapfogalmak IOS parancsok IP címzés Irányítóprotokollok ISDN Kapcsolók konfigurálása Konfigurálási ismeretek LAN/WAN alapismeretek Memóriák Mikroprocesszorok Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak Munka- környezet- és tűzvédelem Operációs rendszerek csoportosítása Operációs rendszerek feladatai 282
Operációs rendszerek jellemzése OSI hálózati modell Perifériák PPP Projektirányítás számítógéppel Sínrendszerek Speciális alapszabályok Számítógép belső felépítése Számítógép generációk Számítógépes rendszerek hardveres eszközeinek ismerete Számítógépes rendszerek szoftveres eszközeinek ismerete Szoftverek csoportosítása Szoftverértékelés TCP/IP hálózati modell TCP/IP protokollkészlet Trönkprotokoll Tűzfalak Üzembehelyezés Virtuális LAN-ok VoIP eszközök konfigurálása VoIP technológia VPN WAN technológiák és eszközök WLAN alapismeretek WLAN eszközök konfigurálási ismeretek WLAN technológiák
”C” típusú ismeret: A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében,illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. Case-eszközök Életciklus Erőforrás-kezelés Kockázatelemzés 283
Marketing és reklám alapfogalmak Műszaki dokumentációk Projektirányítási rendszerek Projekttervezés Szervezés és vezetési szabályok Vállalkozási formák cégalapítás
A szakmai képzés során szem előtt kell tartani, hogy a munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejlesztési követelményként az alábbiakban felsorolt készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. A szakmai készségek szintenként: ”5”-s szintűek: A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. Hálózattervek készítése Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése ”4”-s szintűek: szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. Diagram nomogram kitöltése készítése Diagram nomogram olvasása értelmezése Folyamatábrák készítése Folyamatábrák olvasása értelmezése Információforrások kezelése Szakmai nyelvi íráskészség fogalmazás írásban Számítógép eszközcsoport szerverek perifériák használata Szervezőkészség A
”3”-s szintűek: A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése ”2”-s szintűek:
284
A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Elágazáshoz kapcsolódó kompetenciák, típusonként: Személyes kompetenciák:
Módszerkompetenciák:
Fejlődőképesség Felelősségtudat Kézügyesség Kockázatvállalás Önfejlesztés Pontosság Precizitás
Gyakorlatias feladatértelmezés Hibaelhárítás Kapcsolatfenntartó készség Kompromisszumkészség Logikus gondolkodás Meggyőzőképesség Problémamegoldás Rendszerben való gondolkodás Rendszerezőképesség Tervezés
Társas kompetenciák: Együttműködési készség szakmai képzés óraterve Tantárgy
13. évfo- 14. évfolyam lyam hetek száma 36 32 Marketing és vállalkozási ismeretek 2 Irodai alkalmazások 5 IT alapismeretek 2 Hardver ismeretek 2 Operációs rendszerek I. 5 Hálózati alapismeretek 3 Hálózati technológiák 6 Hálózati szolgáltatások 7 Angol I. 2 Osztályfőnöki I. 1 Projekt menedzsment 2 Szoftvermenedzsment 2 Munkajogi ismeretek 1 Operációs rendszerek II. 5 VoIP ismeretek 3 WAN eszközök 6 Kapcsolók és kapcsolás 4 Hálózat biztonság 5
285
Összes óraszám 72 180 72 72 180 108 216 252 72 36 64 64 32 160 96 192 128 160
Elmélet Kimeneti Gyakorlat óraképesítéóraszám szám sek száma 36 72 36 36 72 36 216 144 72 36 32 32 32 48 48 48 48 64
36 108 36 36 108 72 0 108 0 0 32 32 0 112 48 144 80 96
19 20 20 1 7 4 2 2
19 19 20 7 2 2 2 2
Hiba és hálózatmenedzsment Hálózattervezés Angol II. Osztályfőnöki II. Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
20.4.
3 3 2 1 1120 35 14 21
1260 35 21 14
64 64 64 32 2380
0 0 64 32 1204
64 64 0 0 1176
2 2
50,59%
Informatikai rendszergazda
Szakképesítés a 2013-2014. tanévtől 54 481 04 I. Jogi háttere: A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, – –
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet.
II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 13. évfolyam: 160 óra. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek IV.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam
1/13. évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 411
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év
Összef. gyakorlat 2/14. évfolyam Összesen:
31 óra/hét
160 óra 992 óra/év 2268 óra
160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
Szakképesítés specifikus szakképzés Szakmai követelménymodulok
1/13. heti óraszám Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat
elm.
gyak.
0,5
1,5 4 1
2
412
14.febr ö.f. gyak.
heti óraszám elm.
gyak.
10817-12
Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
4 8
Hálózatok, programozás és Hálózati ismeretek I. adatbázis-kezelés
4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. 10827 -12
9 1
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) Hálózati operációs rendszerek
Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
10828 -12
Hálózati ismeretek II.
2 6 7 6
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
7
Vállalati hálózatok IT hálózat biztonság üzemeltetése és felügyelete
3
IT hálózat biztonság gyakorlat
3
szakmai idegen nyelv összes óra
1 12
összes óra
23 35 36
Tanítási hetek száma Összes elmélet/gyakorlat Évi összes óraszám Képzési óraszám: Elméleti képzés aránya Gakorlati képzés aránya Megjegyzések:
160
432 828 1260
18
17 35 32
576 544 1120 2540 40% 60%
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
413
20.5. Ügyintéző titkár OKJ képzés - alapadatok A szakképesítés azonosító (OKJ) száma: 54 346 01 0010 54 03 Képzés időtartama: 2 tanév Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60% Szint: emelt szintű szakképesítés A képzés megkezdésének szükséges feltétele: érettségi. Ez a szakma az Ügyviteli titkár elágazása. Mivel foglalkozik egy ügyintéző titkár? Adatbeviteli feladatot végez Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz Dokumentumszerkesztési feladatot végez Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat végez Ügyintézői feladatokat lát el Protokoll feladatokat lát el Rendezvényeket, eseményeket szervez PR tevékenységet végez szakmai irányítással Közreműködik a tanügy-igazgatási, ügyviteli feladatok ellátásában Közreműködik az oktatási intézmény kapcsolattartási feladatainak ellátásában Az iskolavezetés mellett személyi titkári feladatokat végez Közreműködik az iskolai események szervezésében Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással Személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatokat lát el Irodai munkafolyamatokat szervez Tematika Szakmai köv. modul Tananyagegység megn. megnevezése
Gépírás és iratkészítés
Gépírás és iratkészítés
Számítástechnikai alkalmazások
Elméleti Gyakorlati óra óra
Tananyagelem megnevezése
Évf.
Tízujjas vakírás
13.
0
108
Irodai gépírás
13.
0
96
Iratkészítési alapismeretek
13.
24
0
Hivatalos levelezés
13.
24
0
Üzleti levelezés
13.
24
0
Számítástechnikai alapismeretek
13.
0
24
Szövegszerkesztés
13.
0
24
Szövegszerkesztés a gyakorlatban
13.
0
44
Információ és
13.
0
18
414
kommunikáció Ügyviteli eszközök
Az ügyviteli eszközök kezelése
13.
0
12
13.
24
0
Ügyviteli szoftverkezelés
13.
0
74
Táblázatkezelés
13.
0
30
Táblázatkezelés a gyakorlatban
13.
0
52
Adatbáziskezelés
13.
0
30
Adatbáziskezelés a gyakorlatban
13.
0
50
Belső ügyiratok készítése
13.
24
0
Jegyzőkönyv készítése
13.
24
0
Dokumentumkészítés 13. a gyakorlatban
0
58
Az önálló iratforgalmatás
13.
0
24
Mikroökonómiai alapfogalmak, alapismeretek
13.
24
0
Makroökönómiai alapfogalmak, alapismeretek
13.
24
0
Statisztikai ismeretek
13.
30
0
Pénzügyi ismeretek
13.
30
0
A házipénztár kezelése
13.
0
27
Marketing ismeretek
13.
24
0
Európai Uniós ismeretek
13.
24
0
Vállalkozási ismeretek
13.
0
30
Jogi alapismeretek
13.
36
0
Gazdasági jogi
13.
36
0
Dokumentumkezelés Dokumentumkezelés
Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában
Dokumentumkészítés
Titkári ügyintézés
Gazdaságivállalkozási ügyintézés
Titkári feladatvégzés
415
alapismeretek
Kommunikáció Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban
Hivatali protokoll
13.
0
36
Ügyfélszolgálati alapismeretek
13.
36
0
Ügyféltájékoztatás, panaszkezelés
14.
0
32
Titkári ismeretek a gyakorlatban
14.
0
64
Kommunikációs gyakorlatok
13.
0
72
Hivatali kommunikáció
13.
36
0
Public relations
13.
36
0
Reklám
14.
36
0
14.
28
0
Rendezvényszervezés 14. a gyakorlatban
0
96
Munkajogi ismeretek
14.
32
0
Közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony
14.
323
0
Munkaügyi gyakorlati ismeretek
14.
0
64
Szervezési ismeretek (irányítás)
13.
36
0
Szervezési ismeretek 13. (ellenőrzés, értékelés)
36
0
A projektfeladatok szervezése
14.
0
72
Idő- és programtervezés
14.
0
56
Minőségirányítási alapismeretek
13.
28
0
A folyamatok irányítása
13.
28
0
Irányítási rendszerek
14.
24
0
Dokumentáció-
14.
0
30
Rendezvényszervezés Programszervezés
Munkaügy
Személyi titkári és irodai ügyintézés
Szervezés
Minőségirányítási folyamat kezelés
416
kezelés 13.
16
0
14
0
14
Belső képzés, kommunikáció
14.
24
0
Minőségirányítási folyamatkezelés a gyakorlatban
14.
0
64
Testnevelés
1314.
0
136
Osztályfőnöki
1314.
34
0
A minőségirányítási rendszer értékelése
Vizsgainformációk A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga eredményes letétele. Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1617-06 Gépírás és iratkészítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos levél készítése a megadott levelezési sablon vagy a tanult szövegszerkesztő program alkalmazásával, a nyomtatott formában rendelkezésére bocsátott kb. 1500 karakter terjedelmű szöveg begépelésével, a hivatalos életben elvárt formában A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1618-06 Dokumentumkészítés és - kezelés az irodában A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Belső ügyirat készítése számítógépen, importált szöveg szerkesztésével, táblázat, grafikon beillesztésével, iktatószám, címzett neve, címe lehívásával a célirányos szoftverből, kinyomtatva A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1619-06 Titkári ügyintézés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Költségkalkuláció készítése egy meghatározott irodai program adatainak ismeretében A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc 417
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vállalati külső vagy belső ügyirat készítése önálló megfogalmazással az ügyirat tárgyához kapcsolódó adatok alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A titkári ügyintézéshez kapcsolódó gazdasági, jogi, pénzügyi, vállalkozási, titkári alapismeretek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 35%; 2. feladat 35%; 1. feladat 30% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1620-06 Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Külső vagy belső szakmai rendezvény forgatókönyvének, programtervének elkészítése a megadott paraméterek alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1623-06 Személyi titkári és irodai ügyintézés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vezető szakmai programjának előkészítése a megadott információk alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Két megadott titkári munkaszituáció, eset szakmai hátterének bemutatása a munkajogi, titkári, dokumentumkészítési, szervezési ismeretek alkalmazásával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60%; 2. feladat 40% A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 54 346 01 0010 54 03 azonosító számú, Ügyintéző titkár megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 15 2. vizsgarész: 15 3. vizsgarész: 15 4. vizsgarész: 15 5. vizsgarész: 40 1617-06 - Gépírás és iratkészítés Feladatok Adatbeviteli feladatot végez A bevitt szöveget megformázza Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét A berendezések működésképtelensége esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Kezeli a számítógépet és tartozékait Irodatechnikai eszközöket kezel 418
Az irodatechnikai eszközökhöz kellékanyagokat biztosít Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit
Ismeretek Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás) A hivatalos iratok, levelek fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) Az iratkészítés szabályai, jellegzetes formái
B A A
Készségek ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 7. m. Információs kommunikáció Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek
2 2 2 2 4 5
Módszer kompetenciák Intenzív munkavégzés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll (ellenőrzőképesség) Személyes kompetenciák Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák Irányíthatóság A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1617-06 Gépírás és iratkészítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos levél készítése a megadott levelezési sablon vagy a tanult szövegszerkesztő program alkalmazásával, a nyomtatott formában rendelkezésére bocsátott kb. 1500 karakter terjedelmű szöveg begépelésével, a hivatalos életben elvárt formában A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 1618-06 - Dokumentumkészítés és - kezelés az irodában Feladatok Kezeli a beérkező dokumentumokat a helyi szabályozás szerint Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörének megfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelő programmal Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez
419
Ismeretek A dokumentumok főbb típusai, jellemzői A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai A biztonságos adathasználat szabályai A szervezet belső iratai (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető) A dokumentumok rendszerezésének követelményei A dokumentumok rendszerezésének szabályai A dokumentumok kezelésének folyamata A dokumentumkezelés hagyományosan és elektronikusan
B A B A B A A A
Készségek ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 7. m. Információs kommunikáció Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek
2 2 2 2 2 2 3 4 5
Módszer kompetenciák Ismeretek helyénvaló alkalmazása Figyelem-összpontosítás Kontroll (ellenőrzőképesség) Rendszerező képesség Személyes kompetenciák Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák Irányíthatóság A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1618-06 Dokumentumkészítés és - kezelés az irodában A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Belső ügyirat készítése számítógépen, importált szöveg szerkesztésével, táblázat, grafikon beillesztésével, iktatószám, címzett neve, címe lehívásával a célirányos szoftverből, kinyomtatva A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 1619-06 - Titkári ügyintézés Feladatok Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez Gazdálkodik az irodai készletekkel Kezeli a reklámajándékozással, reprezentációval kapcsolatos dokumentumokat Utaztatási költségelszámoltatást végez 420
Eszköznyilvántartást végez Kezeli a hatáskörébe tartozó reprezentációs keretet Közreműködik az anyagok és eszközök beszerzésében Kezeli a rendezvények költségkereteit Költségkalkulációt készít programokhoz Projektköltségvetéshez adatokat szolgáltat Hivatalos levelezést végez feladatkörében önállóan (papíralapú/elektronikus levél) Belső ügyiratot készít feljebbvalójának szakmai irányítással Belső ügyiratot készít feladatkörébe tartozó területeken önállóan Hivatalos kapcsolatokat koordinál a külső és belső partnerekkel szakmai irányítással Fogadja és továbbítja a telefonüzeneteket Ügyfélszolgálati feladatokat lát el Pályázatokkal kapcsolatos feladatokat végez Háttéranyagot készít a döntésekhez Nyilvántartja a szervezetnél használatos nyomtatványokat, szervezeti utasításokat Intézi az újságok, szakmai kiadványok megrendelésével kapcsolatos feladatokat Egyszerűbb kiadványokat, tájékoztató anyagokat szerkeszt
Ismeretek A hivatalos iratok fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) A Az iratkészítés szabályai, jellegzetes formái A A dokumentumok főbb típusai, jellemzői B A dokumentumszerkesztés elemei, készítésének szabályai A A szervezet belső iratainak típusai A A szervezet külső iratainak típusai A A piac működése, piaci formák, szerkezetek jellemzői C A makrogazdaság szereplői, a makrojövedelem számbavételének módjai C Az állam szerepének, gazdaságszervező tevékenységének jellemzői C A marketing fogalma, szerepe a vállalat életében C A statisztika fogalma, szerepe a gazdaságban, a grafikus ábrázolás eszközei C Magyarország és az EU kapcsolatának legfontosabb állomásai, az EU tagságból adódó előnyök, hátrányok C Az alkotmányos alapismeretek, az államszervezet felépítése C A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog elemei C A polgári peres eljárás legfontosabb szabályai C A kereskedelmi jogi, gazdasági jogi alapismeretek B A pénz fogalmának, kialakulásának, a pénz időértékének jellemzői C A bankok kialakulása, a mai magyar bankrendszer. A bankműveletek C A pénzforgalom lebonyolításának jellemzői C A készpénz nélküli fizetési módok C A házipénztár szerepe, bizonylatai. A vállalkozások készpénzforgalma B Az üzleti vállalkozás, vállalat környezete, céljai C A vállalkozási formák C A vállalat termeléssel kapcsolatos döntései, a vállalat költségei C A munkaerő-gazdálkodás a vállalatoknál C A vállalkozás eredményessége C A vállalkozás válsághelyzete C A pályázati projektek szerkezete B Az etikett és a protokoll szabályai az üzleti életben A A külső, belső ügyféltípusok C A szűrőfeladatok szabályai B 421
Az ügyféltájékoztatás (személyesen, telefonon, írásban) A panaszkezelés fázisai, dokumentumai Az ügyfél-adatbázis működtetése
Készségek ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Az ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek
C C C 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 5
Módszer kompetenciák Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés Eredményorientáltság Problémamegoldás, hibaelhárítás Tervezési készség Rendszerezőképesség Kreativitás, ötletesség Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintő képesség Logikus gondolkodás Személyes kompetenciák Megbízhatóság Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Önállóság Hallás Fejlődőképesség Terhelhetőség Rugalmasság Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség Fogalmazókészség A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1619-06 Titkári ügyintézés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Költségkalkuláció készítése egy meghatározott irodai program adatainak ismeretében. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati 422
Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vállalati külső vagy belső ügyirat készítése önálló megfogalmazással az ügyirat tárgyához kapcsolódó adatok alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A titkári ügyintézéshez kapcsolódó gazdasági, jogi, pénzügyi, vállalkozási, titkári alapismeretek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 35% 2. feladat: 35% 3. feladat: 30% 1620-06 - Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Feladatok Előkészíti a helyszínt és a környezetet a vendégek fogadásához Fogadja a titkárság vendégeit Biztosítja a reprezentációs kellékeket a vendégek fogadásához Kezeli a protokoll adatbázist Rendezvényeken hostess feladatokat végez Szervezeten belüli rendezvényeket szervez Külső szakmai rendezvényeket szervez (protokoll esemény, tanulmányút) Elkészíti a rendezvények forgatókönyvét Előkészíti a rendezvényeket Szolgáltatásokat rendel a rendezvényekhez Gondoskodik a rendezvény tárgyi feltételeinek biztosításáról Koordinálja a rendezvény utómunkálatait Céges arculatelemeket kezel Információs tájékoztató anyagokat készít Közreműködik a belső információk közvetítésében Sajtófigyelést végez Koordinálja a hirdetési részfeladatokat Közreműködik a vállalati hírlevelek készítésében Megszervezi a reklámajándékozást Cégről, termékről, szolgáltatásról prezentációs anyagot készít Kezeli az ügyfél/partnerlistát Közreműködik a médiával való kapcsolattartásban Ismeretek A pénzügyi alapműveletek A házipénztár szerepe, bizonylatai. A vállalkozások készpénzforgalma A vállalkozás fajtái A nyelvhelyesség A beszédtechnika és retorika Az etikett és protokoll szabályai az üzleti életben A PR szerepe a gazdasági életben A médiaismeret A PR legfontosabb részterületei A PR tevékenység szereplői 423
B B B B B A C C C C
A PR tevékenység a gyakorlatban A reklám szerepe a gazdasági életben A reklám fő formái A reklámtervezés szakaszai A reklámpiac szereplői A reklámeszköz kiválasztásának szakaszai Az imázs- és márkaösszefüggések reklám szempontból A cég bemutatásának módjai Az információszerzés és - nyújtás szolgáltatásokkal és árukkal kapcsolatban A programszervezés fázisai, dokumentumai
Készségek ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Az ügyviteli szoftverek használata (iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek Módszer kompetenciák Ismeretek helyénvaló alkalmazása Eredményorientáltság Nyitott hozzáállás Tervezési készség Rendszerező képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Kreativitás, ötletgazdagság Áttekintő képesség Információgyűjtés Személyes kompetenciák Megbízhatóság Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Önállóság Szervezőkészség Hallás Fejlődőképesség Terhelhetőség Rugalmasság Társas kompetenciák Közérthetőség 424
C C C C C C C B B B 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 5
Konfliktusmegoldó készség
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1620-06 Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Külső vagy belső szakmai rendezvény forgatókönyvének, programtervének elkészítése a megadott paraméterek alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 1623-06 - Személyi titkári és irodai ügyintézés Feladatok Munkaügyi nyilvántartásokat vezet Munkaszerződéseket kezel Koordinálja a szabadságterv készítését Munkaerő-felvételt, leszerelést előkészít Kezeli a kollektív szerződés dokumentumait Szűrőfeladatokat lát el rangsorolással Szervezi vezetője időbeosztását Előkészíti vezetője szakmai programjait Partnerlistákat, VIP listákat kezel Előkészíti vezetője hivatalos útjait (szolgálati/cégautó biztosítása, szolgáltatások rendelése) Ellátja a vezetője által delegált feladatokat Közreműködik az iroda személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában Tervezi a saját munkáját Szervezi a hatáskörébe tartozó munkafolyamatokat Közreműködik a minőségbiztosítási/minőségirányítási feladatokban Ismeretek A munkajog A nyelvhelyesség A beszédtechnika és retorika Az etikett és protokoll szabályai az üzleti életben Az idő- és programtervezés A munkafolyamatok, rendezvények, projektfeladatok szervezése Az irányítás elemei (motiváció, döntés, problémamegoldás, időmenedzselés, konfliktuskezelés) Az ellenőrzés, értékelés fázisai (önellenőrzési, ellenőrzési technikák, visszajelzés, értékelés) A minőségirányítás Készségek ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Ügyviteli szoftverek használata (pl. iktatóprogram, határidőnapló, névjegy) Olvasott köznyelvi szöveg megértése 425
B B B A C C C C C 2 2 2 2 2 2 2 3 5
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi beszédkészség Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) Komplex eszközhasználati képességek, készségek
5 5 5 3 3 3 4 4 5
Módszer kompetenciák Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés Eredményorientáltság Figyelem-összpontosítás Problémamegoldás, hibaelhárítás Helyzetfelismerés Nyitott hozzáállás Tervezési készség Rendszerben való gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés Információgyűjtés Személyes kompetenciák Látás Pontosság Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Önállóság Hallás Szervezőkészség Fejlődőképesség Terhelhetőség Rugalmasság Társas kompetenciák Közérthetőség Konfliktusmegoldó készség Nyelvhelyesség Határozottság Prezentációs készség Irányíthatóság Visszacsatolási készség Empatikus készség Kapcsolatfenntartó készség Kapcsolatteremtő készség Irányítási készség Motiválókészség A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1623-06 Személyi titkári és irodai ügyintézés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vezető szakmai programjának előkészítése a megadott információk alapján 426
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Két megadott titkári munkaszituáció, eset szakmai hátterének bemutatása a munkajogi, titkári, dokumentumkészítési, szervezési ismeretek alkalmazásával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 60% 2. feladat: 40% 2013.09.01-től 20.6. Szakképzési kerettanterv 2.112. az 54 346 02 ügyviteli titkár szakképesítéshez valamint a XXV. ügyvitelágazathoz A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: – Irodai asszisztens – 54 346 01 – Ügyviteli titkár – 54 346 02 I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 02 Szakképesítés megnevezése: Ügyviteli titkár A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III.
A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 427
Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek IV.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -
Szakképesítés/Szakképzettség -
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra évfolyam
1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
0,5
428
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
10073-12 Titkári ügyintézés
10072-12 Rendezvény- és programszervezés
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven összes óra összes óra
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat
7
60
5,5
85
4
15
1
3,5
4 2,5 3 6 4
3
6
2,5 7 14,5
16,5 31
160
12
19 31
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
429
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés A specifikus óraszáma a szakképzés szakképzés közismeret összes óraszáma nélkül óraszáma 2/14. 1/13.
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépírás és iratkezelés gyakorlat
1006712 Gépírás és dokume ntumkés zítés, iratkezel és
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
e
gy
ögy
e
gy
18
18
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
4
4
252 430
60
16
16
4
4
4
4
4 4 64
4 4 64
8
8
8
8
24
24
24
24 312
10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési 36 ismeretek Üzleti levelezés 18 sajátosságai Hivatali, üzleti- és 18 magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása Kommunikáció 126 alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, 63 etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, 63 nyelvhasználati szabályok Üzleti kommunikáció gyakorlat Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai Gazdasági 144 alapismeretek Gazdaság 72 alapelemei A pénz fogalma, funkciói. A magyar 45 bankrendszer Gazdálkodási 27 ismeretek
144
35
179
108
25
133
36 18 18 198
85
283
108
50
158
90
35
125 126
63
63
144
15
159
48
5
53
48
5
53
48
5
53
431
144 72 45 27
10072-12 Rendezvény- és programszervezés
10073-12 Titkári ügyintézés
Jogi ismeretek
90
A jogszabályok érvényessége, 45 hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés 45 követelményei Vállalkozási 108 ismeretek Vállalkozási 36 alapfogalmak Vállalkozás 36 működtetése Vállalkozás 36 dokumentációja Üzleti adminisztráció gyakorlat Az irodai adminisztráció alapjai Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás Ügyviteli ismeretek Ügyviteli alapismeretek Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi és számviteli előírások Adózással kapcsolatos kötelezettségek Rendezvény és program dokumentáció alapjai A rendezvényszervezés folyamata, teendői, dokumentumai A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata 432
90 45
45 108 36 36 36 192
192
96
96
96
96
128
128
32
32
32
32
32
32
32
32
96
96
48
48
48
48
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Rendezvények forgatókönyvének elkészítése Költségkalkuláció készítés, programokhoz, rendezvényekhez Hivatali protokoll ismeretek Üzleti kommunikáció szabályai Verbális és nem verbális jelek a kommunikációban Szakmai idegen nyelv gyakorlat Idegen nyelv használata hivatalban, irodában, rendezvényeken Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az adott idegen nyelven
Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya
522 594 1116
160
192
192
96
96
96
96
80
80
40
40
40
40
384
224
224
112
112
112
112
608
2268
992
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
433
Alapfokú Művészeti iskola Az iskola története, hagyományok „Ha a legfogékonyabb korban, a 6. és 16. év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama, akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola feladata!" Kodály Zoltánnak a fenti gondolatát teljes mértékben magáénak tudó Járási Hivatal Vezetése 1970-ben úgy döntött, hogy a zeneoktatás szélesebb elterjedése érdekében megalakítja a zeneiskolát. Támogatta és igényelte ezt az az értelmiségi réteg megjelenése is, mely az ipar fejlődésével egyre több üzemben, gyárban találta meg munkahelyét, megélhetését. Ebben az időben a legfontosabb feladat volt a szülők meggyőzése, aktivizálása. Öt tanéven keresztül az Egri Állami Zeneiskola Fiókiskolájaként működtünk, majd 1975-től vált szakmailag és gazdaságilag is önállóvá az intézmény. 2007 szeptemberétől jelentős változás az iskola életében, hogy a városban létrehozott Városi Intézményi Központ Füzesabony intézményegységeként folytathattuk munkánkat. A fennállás óta fokozatosan emelkedett a zenetanulás, a tánc és a képzőművészeti tevékenység iránti igény.
Mi tanárok igyekszünk példát mutatni, meggyőzni a közösségeket a művészeti tanulás fontosságáról. Mindig is meggyőződéssel hirdettük a művészet – benne a zene, tánc, képzőművészet- személyiség formáló hatását, a műveltség, a művészet és harmonikus élet összetartozását. A tanár kivételes örömei közé tartozik, ha egy tehetséges gyermek felvételt nyer magasabb fokú művészeti iskolába, de az is nagy öröm, ha a szerényebb képességű növendékekkel életre szólóan megszeretteti a muzsikát, a mozgást, az alkotás örömét. Élethivatásul a zenei pályát több növendékünk is választotta, akik az ország területén – sőt külföldön is szimfonikus és színházi zenekarokban, valamint zeneiskolákban működnek. Míg mások tanulmányaik végeztével az anyaiskolájukba jöttek vissza zenepedagógiai elhivatottságukat kamatoztatni. A legmagasabb zenei végzettséget, a zeneakadémiát is többen elvégezték. Rajtuk kívül számosan vannak, akiknek a zenetanulás elengedhetetlen volt óvónőképző, tanítóképző és tanárképző főiskolák felvételi anyagának elsajátításához. Füzesabony városában meghatározó a tevékenységünk, a művészeti iskola ugyanis a helyi kulturális élet középpontjává vált.
Rendszeresek növendékhangversenyeink és tanári hangversenyeink, számos alkalommal neves művészek koncertjét élvezheti a város lakossága. A sikeres beiskolázás érdekében hangszerbemutatókat tartunk óvodások és általános iskolások részére. Külföldi szereplésekre is sor került: Csehszlovákiában, Németországban és Erdélyben. Iskolánk vendégül látott egy lengyel és egy német ifjúsági zenekart is. Bekapcsolódunk a megyei és országos tanulmányi versenyekbe is, ahonnan tanulóink I., II., III. helyezéseken kívül különdíjat is kaptak. Megyei rendezvények szervezésében is részt vállaltunk, pl.: zenekari, kamarazenei, rézfúvós, mélyrézfúvós és megyei zeneiskolások növendékhangversenyét rendeztük Füzesabonyban. 2010-ben, első alkalommal került megrendezésre a megyei gitárverseny, melynek szervezési jogát szeretnénk a továbbiakban megtartani. 2002 szeptemberétől tánc-tagozat működik iskolánkban. A táncosok produkcióikkal színesítik az intézmény arculatát, bemutatókon, versenyeken szerepelnek sikerrel. Számos meghívást kapnak a város és a környező települések rendezvényeire. 2008 szeptemberétől bővítettük a táncművészeti ág képzését a néptánc tanszak bevezetésével. Új művészeti ágként pedig a képzőművészeti oktatást indítottuk el.
434
A művészeti iskola életében a szülők is aktív szerepet vállalnak. Segítséget nyújtanak egy-egy rendezvény szervezésénél, lebonyolításánál, véleményt nyilvánítanak az iskolát érintő kérdésekben. Segítik a Füzesabony Zeneoktatásáért Alapítvány munkáját. Iskolánk elsőrendű feladata az amatőr muzsikusok, grafikusok és táncosok képzése. Innen várjuk a koncert és operalátogató, a zenei könyvet olvasó, a hanglemezeket gyűjtő közönség zömét. A kiállításokat látogató és amatőr tánccsoportokban közreműködő művészetkedvelő, értő és pártoló egyéneket. A művészetet hirdetni, az értéket felmutatni, az ízlést formálni, a szellemi életet kedvező irányba befolyásolni változatlanul a tantestület dolga marad. Bátorítani kell és motiválni a gyermekeket, szülőket és pedagógusokat, hogy kapcsolatot tudjunk kiépíteni minden növendék felé: ez volt a cél a múltban is és ma is. A tanár személye, szakmai minősége, tudása rendkívül döntő. Ő teszi élővé és működő képessé az elveket és mindazt, amit a tantervek, az iskolai háttér a szervezettségével biztosítani tud. 21. Az iskola helye a településen, környezetében betöltött szerepe Az intézmény az elmúlt 40 év alatt a város kulturális életében kiemelkedő tényezővé vált. Iskolánk kisugárzását, kapcsolatteremtését a nevelőtestület aktív közreműködésével sikerült megvalósítani. A város kulturális életében az általunk előadott zenei programok meghatározóak. A városi rendezvények, ünnepélyek rendszeres szereplői vagyunk. Törekszünk arra, hogy a zenét, a táncot és képzőművészetet tanuló gyerekek rendszeresen megmutassák tudásukat saját kisebb – nagyobb közösségükben, különböző iskolai rendezvényeken. Ezzel szereplési lehetőséghez jutnak, kibontakoztathatják tehetségüket, a rendezvényeket pedig a műsorukkal színesebbé tehetik. Képzőművészetis növendékeink számára rendszeresen kiállításokat szervezünk. Az intézmények részéről egyre több meghívást kapunk. Rendezvényeink, közös programjaink méltóan képviselik Füzesabony városi rangját. A rendszeresen megrendezésre kerülő Adventi hangverseny a Római Katolikus Templomban, a Télapó hangverseny, a Jelmezes növendékhangverseny, egyéb növendékhangversenyeink, és az általunk szervezett kulturális műsorok kedvelt, látogatott, sikeres programok. Szeretnénk kapcsolatot kialakítani a már meglévő és újonnan alakuló vállalatokkal. Tudásunkat, művészetünket megmutatni, nyitni a különböző társadalmi rétegek felé. Elhitetni, bebizonyítani azt, hogy érdemes a művészetekkel való foglalatoskodás, az élményszerzés a lelki harmónia kialakítása érdekében. Lelki harmónia művészet nélkül talán nem lehetséges. Az évtizedek múlásával lassan több generáció gyermekei járnak hozzánk, nekik már vannak élményeik, tudják, hogy mit várhatnak el iskolánktól. 22. A művészetoktatás létjogosultsága Mária Teréziának a Ratio Educationis–ában 1777-ben rögzített gondolata: „Az iskolapolitikum” nyilvánvalóvá tette a társadalmi berendezkedés, a politika és az oktatás célzottságának szoros összefüggéseit. A felismerés nem új, „csak” rárímel a Platón Államában megfogalmazott elvekre: a nevelésnek jelentős szerepe van az állam megerősítésében. Világtendencia azonban, hogy a reál-tárgyak a technikai fejlődés rendkívüli felgyorsulása következtében nagyobb teret hódítanak, s a humán tárgyakat maguk alá rendelik. A piac törvényei a praktikum felé sodorva erősen befolyásolják szakemberek, pedagógusok, szülők, s nem kevésbé tanulóink gondolkodásmódját. Egy fontos tényező marad csupán figyelmen kívül, amelynek a bizonyítása nehéz, mert időigényes: művészeti nevelés nélkül, és egyáltalán művészet nélkül sivárabb, érzelmileg szegényebb az ember élete. 435
Mivel az ember nemcsak értelmi lény, hanem érzelmei is vannak, ezért nem lehet az emberi ténykedéseket csupán a piac törvényei alá rendelni. A versenyben az értelmi tényezők érvényesülése, illetve kizárólagossága elsorvasztja azokat az érzelmeket, amelyek az embert szociális lénnyé teszik. Hogyan van létjogosultsága a művészetnek ebben a létért, profitért folytatott küzdelemben? A művészet bármely ága valami olyat tesz az emberrel, ami kiemeli a mindennapi lét rohanásából. Gondolatot, emóciót ébreszt. Nincs olyan művészeti ág, amely valamely formai jegyével ne kötné le, ne orientálná figyelmünket, s ne sodorná a finomabb megkülönböztetések felé. Zene, színdarab, tánc, költemény, művészeti alkotás, festmény, szobor, regény, film, mind lehetőséget ad helyzetekkel, hangulatokkal, hőssel való azonosulásra. Megannyi modell a mindennapi élethez, érzéseink kifejezéséhez, a Másikhoz való közeledéshez, a Másik megérintéséhez. Ehhez időre van szükségünk, s el kell időznünk! Hogy érjenek gondolataink, hogy érettebbé váljanak érzelmeink. Hogy összehasonlíthassuk a művet a valósággal. Hogy összehasonlítsuk az egyik művet a másikkal. Hogy az összehasonlítás eredményét megfogalmazhassuk: egyik többet mond, a másik kevesebbet. Az egyik érték, a másik csak a napi használatra szolgál. Az érték – hosszabb, hosszú érvényességű, a használati értéknek csak a pillanatra szóló érvényessége van. A művészi érték, az igazi – túlmutat önmagán, s morális üzenetet is hordoz, emberi, közösségi üzenete van. Minden művészi tevékenység – önmegvalósító, fejlesztő, kreatív, kommunikatív, következésképpen: közösségi. És nem kevésbé cselekvésre hívó, aktiváló, motiváló. Erő. Energia, amely máshol is kifejti hatását, mint az a ténylegesen szűk tér, amelyben éppen megnyilvánul. Idő kell hozzá. És abban való hit, hogy gondozza és karban tartja a személyiséget, a lelki egészséget. Mérhetetlen nagy az az áramlat, áramlás, ami sodor, elsodor, azokat kiváltképp, akiknek nincs mércéjük, belső iránytűjük. Tudatnunk kell környezetünkkel, növendékeinkkel, hogy vannak nemzeti hagyományaink, értékeink. Nem terebélyesedhet a fa, a növény koronája, ha nincsenek gyökerei. A művészeti nevelés segíti tradícióink megőrzését is. Nyerhetünk vele egy összetartóbb nemzeti közösséget, motiváltabb individuumokat, kreatívabb személyiségeket, és egymás iránt is felelősebb közösségi embereket. 23. A zeneoktatás célja, feladata Az alapfokú művészetoktatás lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az érték megőrzés formáinak kialakítására. Alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására, művelésére készítsen fel. Célja: • • • •
az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel a tanuló zenei készségeinek és képességeinek fejlesztése az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakítása a kultúra iránt nyitott magatartás, az esztétikai érzékenység kialakítása kiemelkedő képességű tanulók felkészítése zenei pályára, szakirányú továbbtanulásra
436
Feladatai, fejlesztési követelményei: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése a zenei képességek fejlesztése – hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása a zenei írás – olvasás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése a technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása a zenei műszavak és jelentésük megismertetése a zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése a főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése a kortárs zene befogadására nevelés a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése az értékes zene megszerettetése, a növendék zenei ízlésének formálása a tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés, a társművészetek iránti nyitottság kialakítása a zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben tehetséggondozás a zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra a növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése a tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése közreműködés a város, egyéb intézmények kulturális rendezvényein zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel
A tehetséggondozás feladatai: Az alapfokú zeneoktatás egyik célja az arra alkalmas tanulók felkészítése a szakirányú továbbtanulásra, megyei, területi, országos versenyeken való részvételre. Ennek nem előfeltétele, de útja lehet a „B” tagozaton való felkészítés. Így lehetőség van magasabb óraszámban folytatni az oktatást, és ez feltétlenül szükséges is az eredményes felkészítéshez. Nyitva kell hagyni ennek a lehetőségét azonban olyan tanulók előtt is, akik nem készülnek zenei pályára. 24. A táncművészeti oktatás célja, feladata 24.1. A néptánc tanszak programjának célja, feladata A néptánc oktatás célja a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúrájának felélesztése, az egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra nevelés. Kiemelt feladat a táncművészeti alapismeretek átadása, s hogy a gyerekek nyitottá váljanak a közösségi alkotó tevékenység és általában a művészetek iránt. A tantárgy adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának, a tanulók kreatív megnyilatkozásainak, fejlessze improvizációs készségüket. Irányítsa a tehetséges növendékeket hivatásos pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A folklór ismeretek oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a néprajz és a népi kultúra iránt, elősegítve ezzel esetleges ilyen irányú továbbtanulásukat, de mindenképpen érdeklődő és értő közönséget nevelni a hasonló tematikájú művészeti és tudományos tevékenység számára. 437
A tánctörténet célja, hogy a tanulókat a szakmai ismereteikre alapozva ismertesse meg az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokkal, a táncművészet kimagasló alkotó egyéniségeinek munkásságával, a táncirodalom néhány alapvető művével, tovább fejlessze ízlésüket és ösztönözze őket arra, hogy a táncművészet értő és élvező befogadójává váljanak. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval: a hagyományos népi játékokat, a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, a mozgásanyag variációs lehetőségeit, a tánchoz kapcsolódó éneket, zenei kíséretet, a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a “nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, a tánc művészi és közhasznú formáit, a társasági táncélet alkalmait, a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait, a magyar táncok (pl. „udvari” táncok) és a néptánc ismerete mellett a különböző népek táncai ismerete pl.: lengyel mazurka, polka; francia menüett; spanyol flamenco; olasz tarantella. Alakítsa ki a tanulókban: a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, a munkájuk tudatos kontrolálását, a művészi előadásmód kivitelezését, az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, az esztétikai érzéket, a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására.
a magyar táncok iránti vonzódását.
Fejlessze a tanuló: mozgáskultúráját, fizikai állóképességet, ritmusérzékét, hallását, a zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma-és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, a nem verbális megnyilvánulások iránti érzékenységet, a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységet, a vizuális memóriát, a képzelőerőt. 438
Ösztönözze a diákot: a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére, az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), a rádió és televízió ilyen témájú adásainak figyelemmel kísérése, a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek megkérdezésével). Tudatosítsa a tanulóban: a tánctörténeti ismereteket. Ezek fejlesztik személyiségét, ízlését és a téma iránti fogékonyságát. Általában a táncművészetek jelentőségét. Hívja fel a tanulók figyelmét: a korévfolyamuknak megfelelő irodalomra.
néptáncos,
népzenei,
néprajzi,
tánctörténeti
Tegye nyitottá: a gyermek személyiségét a folklór iránt. 24.2. A társastánc tanszak programjainak célja és feladata A társastánc tanszak célja, hogy a művészetek iránti nyitottságra nevelés mellett a tanulók érdeklődésének megfelelően törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval: a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével, a kombinációk és etüdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését, a táncok eleganciáját. Alakítsa ki a tanulóban: a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, az állandó önművelés igényét, az esztétikai érzéket, az önkontroll alkalmazását. Fejlessze a növendék: fizikai állóképességét, tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, technikai tudását, koncentrálóképességét, tér-és formaérzékét, stílusérzékét, előadói készségét.
439
Ösztönözze a tanulót: a bemutatókon, versenyeken szereplő tanulótársaik produkcióinak megtekintésére és azok értékelésére, a táncművészeti előadások látogatására, a televízió nívós táncműsorainak figyelemmel kísérésére. Tudósítsa a tanulóban, hogy a tánctanulás fejleszti akaratát, ízlését, állóképességét, mozgásainak koordinálását, alkalmazkodóképességét, személyiségét. Járuljon hozzá a közösségi művészeti tevékenység szépségének, közös táncélményének megismeréséhez. 25. A képzőművészeti oktatás célja, feladata 25.1. Pedagógiai alapelvek Intézményünk pedagógiai alapelve, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. A gyermekek pszichikai állapota is tükröződik képzőművészeti alkotásaikban, ami különös figyelmet igényel a pedagógustól. Oktató-nevelő munkánk kiemelt céljai az alábbiak: - egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, - nagyobb esélyegyenlőség biztosítása, - az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, - tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: - a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, - a tanulás és munkafegyelem megőrzése, - komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása. - a kiemelkedő képességű tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: - a szociális hátrányok kompenzálása, - a kreativitás fejlesztése, - továbbtanulási esélyek növelése. 25.2. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, 440
a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése, jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása, az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a vizuális kifejező képesség fejlesztése, a személyiségfejlődés segítése, a művészi alkotások iránti aktivitás kialakítása, továbbá a művészi szemléletmód elősegítése, megteremtődése a tanulókban. 26. A nevelés-oktatás elvei A szakosított pedagógiai programban és tantervi irány elveiben képviselt értékek azt a célt szolgálják, hogy a tanulók által választott művészeti ismeretek, készségek, képességek tanulásával járuljon hozzá a NAT-ban megfogalmazott minél teljesebb személyiség kibontakoztatásához. A művészeti nevelésnek a személyiség fejlesztésére kell törekednie oly módon, hogy a gyermek személyisége gazdagodjék, és tehetsége kibontakozzon. Olyan sajátos tulajdonságokat, készségeket fejleszt, amelyekre a gyermek nyitott és az átlagosnál jobb képességeket mutat fel. A tanulók életkori fejlettségi szintjének megfelelő és képességeinek fejlődéséhez szükséges irányelvek, követelmények meghatározásával orientálja a személyiségfejlesztő oktatást. A pedagógiai program biztosítani hivatott, hogy fejlődjön a tanuló: esztétikum iránti érzékenysége és fogékonysága, önismerete és önértékelése, magatartási és együttműködési kultúráltsága, nemzeti identitása, empátiája és érzelmi gazdagsága, kultúrált életmódja és szocializációja, az értékekkel való azonosulása és azok alkotása. A középpontban a tanulók művészeti ismereteinek, tudásának, készségeinek, képességeinek, érzelmeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, gazdagodása áll. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget védelem illeti meg. Az őt érintő döntésekben a gyermek mindenek felett álló, mindenkori érdekeit figyelembe kell venni. A gyermek nevelése elsősorban a család, valamint az általánosan képző iskolák feladata. Ugyanakkor a gyermekek rendelkeznek olyan sajátos érdeklődéssel, tulajdonságokkal, készségekkel, amelyek kibontakoztatása, illetve fejlesztése a művészetoktatási szakintézmények feladata. A gyermek alapvető érdeke, hogy számára biztosított legyen – amit tehát biztosítanunk kell – a speciális művészeti képzés lehetősége. A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tanulók az alapismereteket, az alapműveltséget a közismereti intézményekben sajátítják el. Az alapfokú művészeti ismereteket és készségeket pedig az iskolán kívüli rendszerben működő művészeti iskolában szerezhetik meg. Az alapfokú művészeti iskolák a tanulók speciális művészeti érdeklődésére, képességeire épülve végzik pedagógiai tevékenységüket a tehetségek gondozására és a személyiség gazdagodására irányultan. 441
A tanulók eredményes és hatékony személyiségfejlesztése érdekében rendkívül fontos, hogy iskolánk pedagógiai együttműködést alakítson ki a tanulók közismereti iskolájával, annak osztályfőnökével, pedagógusaival. Az együttműködés során kölcsönös tájékoztatásra van szükség a tanuló tanulmányi teljesítményéről, a művészetoktatási intézményben elért eredményeiről, fejlődéséről és különös tekintettel a pályaorientációjáról. A művészeti iskolában megszerzett ismeretek, készségek és képességek a tanulót számos kulturális közösségi, amatőr művészeti tevékenység művelésére teszi alkalmassá. Ezért fontos, hogy a tanuló a művészeti iskolában eltöltött tanulmányi évei alatt megismerkedjen a közösségi művészeti tevékenység szépségeivel a közös zenélés, éneklés tánc, alkotó tevékenység semmi mással nem helyettesíthető élményével. A fő cél olyan magatartás és szokás kialakítása, amely biztosíték lehet arra, hogy a tanulónak ez irányú nyitottsága és igénye nem szakad meg a művészeti iskolai tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korában is keresni fogja a kapcsolatot érdeklődésének megfelelő kulturális közösségekkel. Ez akkor érhető el, ha az alapfokú művészeti iskola szakmai segítséget nyújt a művészeti közösségek alakulásához, működéséhez, valamint együttműködik a közösséget fenntartó és működtető kulturális intézményekkel, egyesületekkel. A gyermek művészeti tanulmányai, tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülése, a gyakorlás körülményeinek megteremtése, rendszeres és folyamatos biztosítása, az órákon való megjelenés – különösen a kisiskolás korban – igényli a szülők, a családok szervező és segítő tevékenységét. A művészeti iskola átlagban napi 1-2 óra időtartamban foglalkoztatja a tanulót. Fontos tehát, hogy a művészeti iskola a tanuló foglalkoztatását arányosan és a gyermek életkorának (terhelhetőségének) figyelembevételével szervezze meg. A művészeti iskolában kell elsősorban ügyelni arra, hogy a tanulók közismereti iskolai elfoglaltságaihoz igazodva alakuljanak ki az arányos terhelést biztosító elfoglaltságok rendje. Mindezek érdekében az iskola alakítson ki rendszeres együttműködést a családokkal, szülőkkel, hogy a gyermeket megóvja az esetleges túlterheléstől. 27. Amatőr és professzionális képzés, tehetséggondozás Az alapfokú művészetoktatás legfőbb értéke a művészetet értő, és kedvelő közönség nevelése. A növendéklétszám arányait tekintve közel 100%-os azok száma, akik a muzsikálás, a tánc, a festés amatőr szintjét választják. A kor kihívásának megfelelően növendékeink a művészeti tudás mellett informatikai,- és nyelvtudás megszerzésére is törekszenek, emellett az iskolák számos fakultatív foglalkozást kínálnak számukra – a színjátszó köröktől a közlekedési ismereteken át a sportfoglalkozásokig, a paletta színes, a választás nehéz. Versenyben maradni óriási feladat a művészeti iskola számára. Rohanó világunkban pedig egyre kevesebben választják az időigényes és hosszútávon megtérülő tevékenységeket, amilyen például a művészettel való foglalatoskodás. Az értékek közvetítéséről nem mondhatunk le éppen akkor, amikor a gyermekek sokszor nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, az ízléseset az ízléstelentől, a klasszikus értelemben vett értéket a használati értéktől. Akkor, amikor a médiából árad az idegrendszerre károsan ható műsor. A szülők egyre kevesebb időt töltenek gyermekeikkel. Ők pedig a szülőkkel való beszélgetés helyett a saját kortársaiktól várják problémáik megoldását. Az általános és középiskolai követelményrendszer olymértékben emelkedett, hogy annak teljesítése nagyobb terhet ró a gyermekekre. A kikapcsolódásra, egyéb fakultációs 442
foglalkozásokra nem sok idő jut. A változó körülményekhez, életfelfogáshoz azonban alkalmazkodnunk kell. Első lépés, ha markáns különbséget teszünk az amatőr és professzionális képzés között. Az amatőr, un. „A” tagozatos növendékek számára a legfontosabb az élményszerű oktatás. Az egyéni foglalkozás lehetővé teszi a növendékek tehetségének, személyiségének a megfelelő haladási tempót, a személyre szabott oktatást. Játékosan kell bevezetni a gyermeket a zene, a tánc, a rajz világába! Természetes mozgással, természetes környezetben. Az ismeretek átadása fontos tényező, azonban építeni kell a gyermek fantáziájára, kreativitására, próbálkozásaira. A művészeti iskola arculatát és színvonalát elsősorban a tehetséges növendékek határozzák meg. Itt nem csak a művészi pályára készülő növendékekről lehet szó, hiszen az „A” tagozaton tanulókból választódik ki az a pár növendék, aki „B” tagozaton, kiemelten foglalkozik a zene, tánc, képző tanulással, s választja élethivatásául, vagy egyszerűen magas szinten műveli azt. A tehetséges „A” és „B” tagozatos növendékekkel való foglalkozás kiemelt feladat a pedagógusok számára. A tehetség felismerése, elfogadása, fejlesztése döntő fontosságú a tanulás folyamatában, ezért kiemelt feladatként kell kezelni. A tehetség képességek rendszere összetett. A tehetség egyik megnyilvánulása, hogy kreatív, s ez nem függ az életkortól. A kreativitás ismérvei: az eredetiség, képzelőerő, függetlenség, nyitottság, érzékenység, megszállottság, önzés, dominanciára törekvés, tehát komplex jelenség. A tehetségre jellemző a divergens, a „másképp” gondolkodás, az eredetiség, az ötletgazdagság, a flexibilitás (mentális rugalmasság), a szokatlan problémák meglátása és az új megoldások keresése, sőt megtalálása. A tehetség egy megfelelő értelmi szintet, intelligenciát feltételez. Wechsler szerint: „Az intelligencia az egyénnek az az összesített vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, hogy racionálisan gondolkodjék, és eredményesen bánjék környezetével.” A tehetségnek biológiai háttere van, az örökletesség fontos szerepet játszik. A környezeti tényezők is forrásai a tehetségnek. Fontos szerep jut az utánzás képességének is. A veleszületett adottság képességgé, tehát teljesítménnyé válásához számos más személyiség – összetevőre (akarat, kitartás, becsvágy stb.), valamint megfelelő társadalmi feltételekre és alkalmakra is szükség van. E feltételeket, alkalmakat biztosítja a művészeti iskolai oktatás rendszere, egy jól szervezett, kiváló munkát végző pedagógus testület. 28. Személyi feltételek, a tantestület erőssége, felkészültsége Az iskolában a nevelő-oktató tevékenységet nagyrészt a művészeti területnek, illetve tanszaknak megfelelő művésztanár, vagy szaktanár látja el. Egy ilyen kis iskola életében gondot jelent a megfelelő, szakos tanár megtalálása. Erőteljesen növekedett a pályaelhagyók aránya, a fiatal kollégák nagyobb részt nem szívesen vállalnak pedagógiai munkát. A jó munka alapja mégis egy megfelelő végzettséggel rendelkező tantestület. Ennek szellemében törekszünk arra, hogy ezt biztosítsuk. Ha nincs egységes szemlélet, egységes követelményrendszer, akkor a nevelés, oktatás nem lehet elég hatékony. Ennek szellemében törekszünk arra, hogy ezeket biztosítsuk. A pedagógiai tevékenység alapfeltétele, hogy a tanár ismerje meg növendéke személyiségét, képességét, tehetségét. Ennek ismeretében tervezze az elsajátítandó tananyagot, és ehhez alakítsa ki a hatékony módszereket.
A pedagógusnak tudnia kell, hogy a művészeti nevelés az általános nevelésnek szerves része, továbbá tudnia kell azt is, hogy a tanulók legnagyobb része nem lesz hivatásos művész, hanem az eredményes nevelőmunka alapján a művészeteket szerető, értő és befogadó 443
személy. Mindezek mellett a szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a tehetséges növendékekkel, a művészeti pályára készülő tanulókkal. Nevelőtestületünk képes magas szintű munkára. Igazolják ezt a minősítési eljárásban megszerzett Kiváló minősítés, a minőségirányítási felmérések visszajelzése, a zenei pályán továbbtanuló növendékeink száma, és a különböző versenyeken elért eredmények. Munkánk középpontjában a gyermek áll. Az ő képességei, szorgalma határozza meg az eredményeket, de mindig jól érzékelhető a hozzáadott pedagógusi munka. A különböző tanáregyéniségek más és más úton jutnak el a célhoz, egy azonban közös kell legyen: minden a gyermek érdekét kell hogy szolgálja. Különös gondot fordítunk a kezdő kollégák segítésére, hiszen mindannyian tapasztaltuk, hogy az első évek nem könnyűek, sok probléma adódhat. Nagy súlyt fektetünk a továbbképzésekre. Legfőbb elképzelésünk az, hogy olyan korszerű ismeretekre tegyünk szert, mely a mindennapi munkánkban hasznosítható. Igen pozitív a kollégák aktivitása a különböző továbbképzéseken, versenyeken, találkozókon, kurzusokon, szimpóziumokon, konferenciákon való részvételre. Az érdeklődésnek, részvételnek csak a költségvetésben biztosított minimális összeg szab gátat, a jövőben igyekszünk erre minél több lehetőséget teremteni kollégáink számára. A művészeti iskola a város lélekszámához viszonyítva megfelelő létszámmal dolgozik. A fejlesztés határait mindig a város pénzügyi helyzete határolja be.
29. Tárgyi feltételek, épület, hangszerellátottság, infrastruktúra A legalapvetőbb feltétel, hogy a művészeti iskola rendelkezzen a tanulók létszámának és a tanszakainak megfelelő tantermekkel, személyi feltételekkel, felszerelésekkel, eszközökkel.
Az esztétikai nevelés megkívánja, hogy az oktatás környezete esztétikus, kultúrált legyen. Az iskola hangulatában, díszítésében, otthonosságában sajátos vonzó és alkotó hangulatot kell, hogy teremtsen. A zeneművészeti oktatásra általában jellemző az egyéni oktatás, ezért fontos, hogy az iskola az egyéni és csoportos foglalkozás feltételeinek megfelelő tantermekkel rendelkezzen. A zenetanításhoz kapcsolódik a zenekari foglalkozás, hangversenyezés, ami szükségessé teszi a megfelelő befogadóképességű hangversenytermet is. A tantermek kialakításánál az akusztikai követelményeket is figyelembe kell venni. A táncművészeti oktatás alapvető feltétele a megfelelő nagyságú, megfelelő burkolattal ellátott, és szellőztethető terem, az előírt felszereltséggel. A képzőművészeti oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges a szaktanterem, és a foglalkozásokhoz folyamatosan biztosított eszközök, anyagok. Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet meghatározza a kötelezően előírt eszközök jegyzékét. A minisztérium által előírtakhoz képest rendkívül sok hiányosságot találunk, mind épületben, mind egyéb tekintetben. A művészeti iskola 1999. augusztusában elveszítette önálló épületét. A Széchenyi István Általános Iskola új épületszárnyába költözött, általános iskolai feltételek közé. A délelőtti tanítás után a művészeti iskolai órák alatt gyors takarítás folyik, a tisztább környezet kialakítása végett. Az osztálytermek nem minősíthetők szaktantermekké, ahol zajos körülmények között, nagy áthallással, visszhangos termekben folyik az oktatás.
Az épületszárny művészeti iskolává történő átalakítását reméljük a továbbiakban is. A művészet közvetítéséhez nélkülözhetetlen eszköz a hangszer. A zeneoktatás alapvető feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű hangszerekkel való ellátottság. Hangszerállományunk egy része elhasználódott, állandó javításra szorul. A zongorák, a fuvolák és a vonós hangszerek többsége jó minőségű, azonban az idő múlásával a felújításuk egyre sürgetőbbé válik. Rézfúvós hangszereink is bővültek új hangszerekkel, a folyamatos karbantartásuk azonban nélkülözhetetlen.
444
Jelen korunk kihívása, hogy az informatika területén előre kell lépni. Van fénymásolónk, faxunk, számítógépünk az ügyviteli munka megkönnyítésére. A hangszeres, a szolfézs és a zeneirodalom tárgy oktatásához alapvető kotta- és hanganyag állandó bővítése, pótlása szükséges.
A hangszertartozékok beszerzése is fontos tényező, így a húrok, tartozékok, stb. pótlását, beszerzését igyekszünk megoldani, azonban ebben a szülők támogatására is számítunk. Táncos növendékeink fellépő ruháit a Füzesabony Zeneoktatásáért Alapítvány támogatásával szereztük be, ezen kívül pályázati forrásokat is felhasználtunk. A ruhák tisztán tartása megoldott. Az eszközállomány folyamatos bővítése azonban elkerülhetetlen. A képzőművészet eszközeinek biztosítása napi szintű feladat. Fenntartásához az összeget a költségvetésben elkülönítetten kell tervezni összeget. Összességében elmondható, hogy az iskola működőképes, de messze van attól, amit korszerűnek, vagy akár megfelelőnek mondhatunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az országban, különösen régiónkban is csak kevés intézményről mondható el. 30. Az iskola finanszírozása 2013. január 1-től a művészetoktatás financiális helyzete alapvető változásokon ment át. Megszűnt a normatív támogatás, a fenntartó szerepét átvette az állam. A működtetés költségeit jelen pillanatban a város önkormányzata vállalta. Az intézmény működését befolyásoló helyzet, amely megoldásra vár jelen pillanatban: • • • • • •
a legtöbb tanuló csak a kötelező órákat kapja kamaracsoportokat kis létszámban működtetünk, ezen felül alkalom szerűen is összeállnak hangszeres csoportok nincs vezető helyettesi státusz nincs önálló iskolatitkár és hivatalsegéd nincs könyvtáros, nincs hangszerjavító versenyre való felkészítés alkalmával plusz órák ellátásának pénzügyi fedezete nem biztosított, és a terem beosztás is problémát okoz
A 2004-2005. tanévtől bevezettük iskolánkban a zenei munkaképesség-gondozást, a Kovács Módszer alkalmazását. A módszert jelenleg egy-egy zenei órán alkalmazzuk, szükség volna a tantárgyfelosztásba építetten, legalább heti 1 órában biztosítani a lehetőségét annak, hogy növendékeink, pedagógusaink szélesebb körben ismerkedjenek meg a módszer hatékonyságával. 31. Kiemelt célok Oktatási feladatunk az általános műveltség megalapozása, a művészeti iskolai tanulók nagy többségénél. A legfontosabb, hogy megszerettessük a zenét, a táncot, a képzőművészetet, hogy művészetet szerető és értő közönséget neveljünk ebből a gyermekrétegből. Élményszerűen vezessük el a gyerekeket a művészet varázslatos, lelket nemesítő hatalmához. Tudatosítsuk a növendékekkel a tanultak rendszeres művelésének szükségszerűségét. A dicséret és bírálat egyaránt fontos nevelői eszköz, éljünk vele a megfelelő időben. Fontos a gyengébb képességű növendékeknél a fokozottabb, ill. intenzívebb foglalkozás speciális módszerekkel. Minden kisgyermek fejleszthető valamilyen szintre. Ösztönözzük őket arra, hogy kitartóan foglalkozzanak a művészet bármely területével. Karoljuk fel a hátrányos helyzetű növendékeinket. Tehetséggondozás, pályaorientáció 445
Az iskola feladata az is, hogy felismerjük, kiválasszuk a kiemelkedő tehetségeket és tehetséggondozó pedagógiai tevékenységünkkel segítsük, irányítsuk pályaválasztásukat. Révész Géza 1918-ban megjelent: A tehetség korai felismerése című könyvében kifejti, hogy a tehetség a következő hajlamokon nyugszik: • • •
intelligencia (átlagon felüli értelmi képesség) intuíció, spontaneitás a gyermek szellemi – erkölcsi magatartása és akaratereje (a feladat iránti elkötelezettség, motiváció)
Ezeket a képességeket a zenei tehetség, a muzikalitás, a kifejezőerő, a mozgáskoordináció és a pódiumkészség, a rajzkészség stb. szemszögéből minden esetben vizsgálat tárgyává kell tenni! Esetenként konzultáció formájában is. A tehetséggondozás része a munkaképesség fejlesztése, a növendékek fizikai felkészítése, hogy alkalmas legyen a kedvező feltételek kihasználására. A tehetséggondozást iskolánkban a következő módon valósítjuk meg: • • • • • •
• • •
nagyobb időtartamú „B” tagozatos 2 x 45 perces főtárgyi óra – jelentős versenyek, illetve felvételi előkészítés ideje alatt plusz óraszám beiktatását szeretnénk megvalósítani csoportos órákon belül egyéni foglalkoztatás szervezése a differenciálást szolgáló taneszközök beszerzése, és biztosítása pl.: kották, CD-k, felvételek amennyiben szükséges a kiemelkedő képességű növendékek részére kis létszámú (2-3 fős) csoportok szervezése a pedagógusok továbbképzése, hogy a tehetséggondozás feladatait el tudják látni a tanulók szerepeltetése megyei, országos versenyeken, találkozókon, kurzusokon, ami a növendék megmérettetését és a tanár szakmai tájékozódását egyaránt szolgálja. Képzőművészetis növendékeink pályamunkáinak benyújtása, mely szintén a megmérettetést jelenti. konzultációs lehetőség biztosítása a konzervatóriumokban, és a középfokú művészeti iskolákban hangversenyeken, városi rendezvényeken való szereplési lehetőség biztosítása a kamarazenélésben való aktív részvétel ösztönzése
32. A művészeti iskola oktató-nevelő munkája lebonyolításának irányelvei A Működési Szabályzatban és az éves munkatervben rögzített feladatokat, kötelezettségeket a demokratikus együttgondolkodás határozza meg, minden gondunkat, problémánkat, valamennyi feladatunkat közösen beszéljük és oldjuk meg. Alapvető fontosságú a művészeti iskolai munkát meghatározó hármas: a szülő-diák-tanár kapcsolat működőképességének biztosítása. Ez részben könnyű feladat, hiszen a hangszeres, egyszemélyes oktatási forma állandó, közvetlen kapcsolatot jelent növendékekkel, szülővel, s így a tanár pontosan ismerheti, alakíthatja a növendék személyiségét, természetesen szorosan együttműködve a szülővel. Másrészt viszont nehéz feladat a közösségi munka szervezése szempontjából, mert növendékeink nagy része az általános iskolás korosztályhoz tartozik, s a délután szervezett fakultációs programok, szakkörök olyan mértékű leterheltséget jelentenek, és olyan sok időt emésztenek fel, hogy a csoportosan szervezett művészeti iskolai programok kialakítását erőteljesen megnehezítik. A csoportos foglalkozások alkalmával is törekedni kell arra, hogy a növendékek az egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek, tehetségüket kibontakoztathassák.
A tanári kar munkájának színvonala, magas fokú szakmai felkészültsége meghatározó a mindennapi oktató-nevelő munkánkban éppúgy, mint a város kulturális életében betöltött feladatvállalásainkban. Ezért továbbra is ösztönözni kell, és lehetőséget biztosítani a 446
kollégáknak ahhoz, hogy a szakmai továbbképzéseken, versenyeken rendszeresen vegyenek részt. Támogatni kell az aktív muzsikusi és művészi tevékenységet, mely szintén a szakmai fejlődés irányába hat. Tantestületünk tagjai közül az Egri Szimfonikus Zenekarban, az egri Andante Kamarakórusban, és országos zenetanári versenyeken vesznek részt. A zongorista kollégák a szólószereplés mellett korrepetíciós feladatokat látnak el. A muzsika aktív művelésével igyekszünk példát mutatni növendékeink számára, bár ez a pedagógusi munka mellett igen nehéz. 15. Az iskola kapcsolatai szakmai szervezetekkel, más zeneiskolákkal, művészeti alap- közép-és felsőfokú intézményekkel. Munkánkban kiemelkedő fontosságú, hogy tevékenységünket nyitottan, érdeklődően, s ne a világtól elzárva végezzük. Az utóbbi pár évben a megye zeneiskoláinak kapcsolata jelentős fejlődésen ment keresztül. Országosan is ritka jelenség a megyei évzáró növendékhangverseny, melynek megrendezését évente más és más zeneiskola vállalja, közöttük intézményünk is.
Rendszeresek a megyei és országos versenyek, találkozók. Az ezeken való részvételt mindenképpen támogatni szükséges, mert ezek azok az alkalmak, ahol a kollégák megismerkedhetnek más tanárok munkájával, eredményeivel, s ez mindig jó összehasonlítási alap. Évek óta vannak zenei pályán továbbtanuló növendékeink, akik felkészítéséhez igénybe vesszük a szakközépiskolák által biztosított konzultációs lehetőségeket. Figyelemmel kísérjük a növendékek útját, ha szükséges további segítséget is nyújtunk nekik. Ösztönözni fogjuk őket arra, hogy a „hazai” közönséget is ajándékozzák meg művészetükkel, tehetségükkel.
Iskolánk tagja a Magyar Zene és Művészeti Iskolák Szövetségének és Európai Szervezetének. A szövetség kitartó és magas szintű munkájának köszönhetően összefogja az ország zeneiskoláit, ellátja őket szakmai, tanügy-igazgatási jogi és egyéb tanácsokkal, szervezi az országos rendezvényeket. 2006 szeptemberétől a Heves Megyei Pedagógiai Intézet felvállalta az alapfokú művészetoktatás segítését. Intézményünk szoros kapcsolatot épített ki a Pedagógiai Intézettel, ahonnan főként tanügyigazgatási, minőségirányítási témában kapunk segítséget. Ezen kívül részt veszünk az intézet által szervezett továbbképzéseken. 2012. februártól a debreceni Egyetem Partner Iskolája megtisztelő címet kapta meg az intézmény, az egyetemi diákok pályára való felkészítésében való részvételért. 33. A MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA 33.1. A művészeti iskola működése A Művelődési és Közoktatási Miniszter a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletében rendelkezik a zeneiskolák működéséről, nevelési - oktatási terveiről, a különböző tanszakok óraszámáról, követelményrendszeréről. Ez eltér koncepciójában és tartalmában a közoktatási intézmények tartalmi szabályozásától, a Nemzeti Alaptantervtől. A NAT alapelveket, követelményeket ír elő, a művészetoktatás tantervi programja részletezett kerettanterv jellegű. Ezért a programok alkalmasak a helyi tantervek készítésére. A rendelet 2011-ben átdolgozásra került. Iskolánk a 3/2011 (I. 26.) számú NEFMI rendelet alapján dolgozta át pedagógiai programját és helyi tantervét. Az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja tartalmazza a részletes évfolyamonként meghatározott tananyagot, továbbá a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladat ellátást szolgáló, ajánlott tárgyi feltételeket.
A pedagógiai programban megfogalmaztuk a művészeti terület cél és feladat rendszerében a specifikus, de még mindig általános nevelési elveket. A helyi tantervekben az adott tantárgyra, hangszerre vonatkozó feladatokat határoztuk meg. A követelmények az egyes
447
tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. 2. A működés alapelvei Az Alapfokú Művészeti Iskola alapfokú művészetoktatási intézmény. Az iskola élén igazgató áll. Az intézményegységet igazgató irányítja, aki munkáltatói és gazdasági önállóssággal nem rendelkezik, fő feladata az intézmény szakmai irányítása. A művészeti iskolában indítható tanszakokat, a képzés idejét, a felvehető maximális gyermektanuló létszámot Füzesabony Város Önkormányzat Képviselő Testülete által elfogadott alapító okirat határozza meg. A művészeti oktatás az előképző foglalkozásokon, valamint az alsó fokú és továbbképző osztályokban történik. Az igazgató az intézmény honlapján, a faliújságon, újságban, a városi TV-n keresztül hívja fel az érdeklődők figyelmét a tanulás lehetőségére, a jelentkezés módjára és határidejére. Jelentkezni az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet. A hangszeres tanulást megelőzheti a szolfézs előképző foglalkozás, de van lehetőség előképző évfolyamokra jelentkezni zene-, tánc-, és a képzőművészeti szakokon egyaránt. Az előképző kihagyásával az első évfolyamba felvehető az, akiről a felvételi vizsgán megállapítottuk, hogy az előképző anyagnak megfelelő ismeretekkel rendelkezik, és a választott hangszer, vagy tanszak tanulására alkalmas. Magasabb évfolyamba vehető fel az a tanuló, aki magánúton, zeneoktató munkaközösségben vagy máshol a művészeti tudást már megszerezte. A tanuló kérelméről a felvételi bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. A felvételire az e célra szervezett bizottság – felvételi vizsga alapján – javaslatot tesz az igazgatónak.
A hangszeres oktatásra való jelentkezésnél a hangszerek megválasztásában adunk tanácsot a szülőknek és a gyermekeknek. Új tanuló felvételéről az igazgató dönt. Felvehető az a tanuló, aki az előző évet egy másik zeneiskolában, vagy művészeti iskolában eredményesen befejezte és tanulmányaiban nincs megszakítás. A művészeti iskolába az új és régi tanulóknak egyaránt be kell iratkozni. Régi tanulók a beiratkozáskor benyújtják a bizonyítványukat. Törölni kell a tanulók névsorából azt a tanulót, aki egész évben tíz vagy ennél több órát igazolatlanul mulasztott. A művészeti iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a magánúton tanuló növendék az alapfokú művészetoktatási intézményben vizsgát tehessen. A vizsgát egy hónappal előtte írásban köteles kérni az intézmény vezetőjétől. A vizsgáért vizsgadíjat köteles fizetni, melynek mértéke a mindenkori igazgatási díj összege. A sikeres vizsga esetén a bizonyítványba a „magánvizsgát tett” bejegyzést kell beírni.
A művészeti iskola alsó fokú osztályait sikeresen befejező tanuló zenei tanulmányait a művészeti alapvizsga letétele után a továbbképző évfolyamokon folytathatja, vagy felvételi vizsgát tehet szakirányú szakközépiskolába, konzervatóriumba. A továbbképző évfolyamon csak az tanulhat tovább, aki sikeres művészeti alapvizsgát tett. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 51. §-ának (3) bekezdése alapján művészeti alapvizsgát először a továbbhaladás feltételeként azoktól a tanulóktól kell megkövetelni, akik a 2004/2005 tanévben kezdték meg a tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. A tanév rendje határozza meg, hogy a művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát mely időpontban kell megszervezni. A vizsgabizottság elnökét az igazgató kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló akkor kezdheti meg tanulmányait továbbképző évfolyamon, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett. 448
3. Tanulói jogviszony Beiratkozás A művészeti iskolába az új, és a régi tanulóknak egyaránt minden évben be kell iratkozni. Régi tanuló a beiratkozásnál a bizonyítványát nyújtja be. A beiratkozás ideje: a tanévzárót követő két munkanap. A beiratkozásról szóló felhívást a beiratkozás előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni. Azok a tanulók, akik a beiratkozás napján nem tudnak megjelenni, azt a tanévnyitás előtti munkanapon, pótbeiratkozáskor megtehetik. Lakóhelyváltozás, vagy egyéb rendkívüli indok miatt a tanuló a tanév közben is kérheti felvételét, átvételét egy másik intézménybe. Vendégtanuló A tanuló az előírt követelményeket (pl. kötelező tárgyat) másik alapfokú oktatási intézményben is elsajátíthatja. Ilyen esetben a két intézmény megállapodása, illetve a szülői nyilatkozat szükséges.
A művészeti iskolai tanulmányok megszűnése Törölni kell a tanulók névsorából azt a tanulót, aki: • • • •
fő és melléktárgyakból egész évben összesen 10 órát igazolatlanul hiányzott, és erről az iskola a szülőt írásban értesítette a tanév végén hangszeres főtárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanév közben bejelentette, hogy kimarad, kiskorú tanulónál a szülő írásbeli beleegyezése szükséges akinek tanulói jogviszonya jogerős fegyelmi határozattal szűnt meg.
Mulasztások igazolása A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság) maradhat távol a főtárgyi és kötelező óráiról. A hiányzást az első órán igazolni kell. Az igazolást a tájékoztató füzetbe be kell vezetni. Orvosi igazolást, az általános iskolai ellenőrzőbe bevezetett igazolást, és a szülő szóbeli értesítését is el lehet fogadni. Ha az igazolatlan hiányzások ismétlődnek, a szülőket írásban értesíteni kell. A tanuló hiányzásait a naplóban vezetni kell.
Jutalmazás A jutalmazás lehetőségei: szaktanári dicséret, igazgatói dicséret. A dicséretben részesült tanulót a tanév végén az intézményvezető oklevéllel, könyvvel vagy más egyéb módon jutalmazhatja. Az intézményvezető feladata, hogy a kiemelkedő eredményt elért tanuló közismereti iskoláját is értesítse.
Fegyelmi eljárások Azt a tanulót, aki a művészeti iskolai rendszabályokat súlyosan megsérti, fegyelmi eljárás keretében kiszabott büntetéssel kell súlytani. A kiszabható fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, kizárás.
449
34. ZENEMŰVÉSZETI ÁG 34.1. Klasszikus zene Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. 34.2. A képzés struktúrája Iskolánkban a nemzeti erőforrás miniszter 3/2011.(I.26.) NEFMI rendelet alapján folyik az oktatás. Ez a rendelet tartalmazza az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyaggal, vizsgakövetelményekkel, továbbá a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladatellátást szolgáló ajánlott tárgyi feltételekkel.
34.3. Az iskola hangszeres és elméleti főtanszakai
É
V
F
O
L
Y
A
M
O
K
T a n t á r g y
E l ő k é p z ő
A l a p f o k
Furulya Fuvola Trombita Kürt Harsona, baritonkürt, tenorkürt Tuba Gitár Zongora Hegedű Gordonka Szolfézs Zeneismeret Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet Kamarazene
2 2 2 2
6 6 6 6
T o v á b b k é p z ő 4 4 4 4
2
6
4
2 2 2 2 2 2 -
6 6 6 6 6 6 2 2 2 2
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
450
34.4. Heti óraterv
É V F O L Y A M O K Tantárgy
Előképző
Továbbképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező v. kötelezően választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Választható tárgy
0-2
0-2
0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2
0-2
Összesen
2-6
2-6
4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
4-6
Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégezni. Főtárgy Hangszeres tanszakokon egyéni, elméleti és kamarazenei tanszakokon csoportos. Kötelező tantárgy Szolfézs (csoportos), „B” tagozat esetén zongora (egyéni). Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül köteles egyet felvenni. Indokolt esetben a tanuló felmenthető a kötelező, ill. kötelezően választható tantárgyak látogatása alól. Ez esetben az intézmény ezt köteles figyelembe venni a normatíva igénylésénél. Kötelezően választható tantárgyak Szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus (csoportos). Választható tantárgyak Szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus (csoportos), második hangszer (egyéni). Kötelező kiegészítő foglalkozás Korrepetíció (zongorakíséret) a hangszeres (kivéve gitár, zongora) főtárgyakhoz szorosan kapcsolódó kötelező foglalkozás. A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (képző-és iparművészet, táncművészet) képzéseibe is bekapcsolódhat, illetve azok óráin részt vehet.
451
34.5. A tanítási órák száma és a képzési idő A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Hangszeres és elméleti tanszakok „A” tagozat, 2 + 6 + 4 évfolyam „B” tagozat (2)+6+4 évfolyam FŐTÁRGY
ÓRASZÁM
KORREPETÍCIÓ
KÖTELEZŐ TÁRGY
A
A
A
B
b...1.1. 2 x 45
Furulya
B
Óraszám
B
2
1.o. 10’ EK.-1.o. x5’ 2 – 2.o 15’ 3-4.o 20’ 3. o. 10’ 4 5.o-tól 3– től 15’ 25’
4 - ig
10 -ig
2 x 45
4 – ig
10 -ig
2 x 45
4 – ig
10 -ig
2 x 45
4 – ig
10 -ig
2 x 45
4 – ig
10 -ig
2 x 45
4 – ig
10 -ig
2 x 45
0 b...1.2. 2 x 45
Fuvola
2
1.o. 10’ EK.-1.o. x5’ 2 – 2.o 15’ 3-4.o 20’ 3. o. 10’ 4 5.o-tól 3– től 15’ 25’
0
Trombita
2 x 30
2 x 45
Kürt
2 x 30
2 x 45
Harsona, baritonkürt, tenorkürt
2 x 30
2 x 45
1.o. 10’ EK.-1.o. 2.o 15’ 5’ 2 – 3-4.o 20’ 3. o. 10’ 4 5.o-tól – től 15’ 25’ EK.-1.o. 1. o. 10’ 5’ 2. o. 15’ 2. o. 10’ 3-tól 20’ 3 - tól 15’ EK.-1.o. 1. o. 10’ 5’ 2. o. 15’ 2-3 o. 10’ 3-4.o 20’ 4 - tól 15’ 5.o. 25’
b...1.3.
2b...1.4.
2
EK.-1.o. x 1. o. 10’ 5’ 2. o. 15’ 2. o. 10’ 3-tól 20’ 33 - tól 15’ 4
x Tuba
0
5
Gitár
2 x 30
2 x 45
-
-
4 – ig
10 -ig
2 x 45
Zongora
2 x 30
2 x 45
-
-
4 – ig
10 -ig
2 x 45
Hegedű
2 x 30
2 x 45
EK.-1.o. 5’ 2 –
1.o. 10’ 2.o 15’
4 – ig
10 -ig
2 x 45
452
Gordonka
2 x 30
2 x 45
3. o. 10’ 4 3-4.o 20’ – től 15’ 5.o-tól 25’ 1.o. 10’ EK.-1.o. 2.o 15’ 5’ 2 – 3-4.o 20’ 3. o. 10’ 4 5.o-tól – től 15’ 25’
4 – ig
10 -ig b...1.5.
2 x 45 Z o n g 1 x 45 o r a
Szolfézs
2 x 45 csoportos óra
min. 15’
Zeneismeret, Zenetörténetzeneirodalom, Zeneelmélet
2 x 45 csoportos óra
-
-
-
Kamarazene
2 x 45 csoportos óra
10’
Zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy
1x45’
Kötelezően választható tárgy: „A” tagozat 5-10 évfolyamon 2 x 45’(csoportos) Választható tárgy Elmélet 1 vagy 2 x 45’ (csoportos), zongora vagy második hangszer 1 x 30’ (egyéni). Zenetörténet-zeneirodalom tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható tárgyként, vagy választható tárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. Kamarazene Csoportlétszám 2-8 fő maximum l5 fő 1 x 45’ A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam elvégzése után tanulható. Zenekar, kórus Csoportlétszám: minimum 9 fő 2 x 45’ Zenekar, kórus, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható. „B” tagozat Hangszeres és elméleti tanszakok-alapfok 2. évfolyamtól javasolt. Kiemelkedő tehetségű tanulók 1. évfolyamtól is „B” tagozatra vehetők, intézményvezetői és szaktanári javaslat alapján. Kötelező zongora „B” tagozat 1 x 30’ (egyéni), a 3. évfolyamtól.
453
34.6. Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség), azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia – Tanulás módszerének tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadó-művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás. – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 34.7. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével- az iskola helyi tanterve tartalmazza. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló
454
felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 34.8. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs. Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet. Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet. 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs. Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy (”A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet. Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet. 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy. Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer. Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs. Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet. 455
Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet. 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs. Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelméle.t Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetröténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet. 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy. Szolfézs, zeneelmélet és zenetörténet-zeneirodalom főtárgy( „A” tagozat): a tanult hangszer. 34.9. A vizsgák ideje Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc 34.10. Előrehozott vizsga A VIK Alapfokú Művészeti Iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.
456
34.11. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 34.12. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 34.13. Az alkalmazható tankönyvek, kiválasztásának elvei.
tanulmányi
segédletek
és
taneszközök
A nemzeti erőforrás miniszter 3/2011 (I.26.) NEFMI rendelete részletes listákat tartalmaz a választható tankönyvekről (kottákról), tanulmányi segédletekről. A pedagógusok ebből saját belátásuk szerint választhatnak, a következő elvek betartásával:
• •
a szülőket csak a szükséges mértékig lehet anyagilag terhelni, a kottákat úgy kell kiválogatni, hogy az mindenki számára elérhető legyen az iskola az arra rászorulóknak könyvtári példányokat kölcsönöz
457
35. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 35.1. Néptánc tanszak 35.2. Az alapfokú néptáncoktatás célrendszere és funkciói A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód-változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését 35.3. A képzés struktúrája Főtárgy Népi játék: előképző 1-2. évfolyam Néptánc: 1-6. alapfokú évfolyamon Kötelező tantárgy Folklórismeret: alapfok 3-6. évfolyam Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban Folklórismeret Választható tantárgyak Népi játék (előképző 1-2. évfolyam) Néptánc (1-6. alapfokú évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1-6. alapfokú évfolyamon) A képzés ideje: Évfolyamok száma: Csoport létszám: Órák időtartama: Heti óraszám min.:
2 előképző évfolyam, 6 alapfok évfolyam 2 + 6 évfolyam maximális létszám 20 fő 45 perc előképző 2x45 perc alapfok 4x45 perc
458
35.4. Heti óraterv
Évfolyamok
Tantárgy Népi néptánc
játék,
Előképző
Alapfok
1.
2.
I.
II.
2
2
3-4
3-4
III. IV.
V.
VI.
3
3
3
3
Kötelező tárgy
1
1
1
1
Kötelezően választható tárgy összevont osztályokban
1
1
1
1
1
1
1
1
Választható tárgy Összesen:
2
2
1-2
1-2
2-4
2-4
4-6
4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
35.5. Kiemelt kompetenciák a táncoktatás területén A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Szakmai kompetenciák - A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése - A hagyományos népi játékmód ismerete - Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez - A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása - A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása - Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása - A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása - A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése - A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése - Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően - A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák - Az esztétikai érzék fejlesztése - A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés 459
-
Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása
Társas kompetenciák - A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása - A másság elfogadásának képessége - Az önálló döntéshozatal képessége - Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás - A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése - A szabálytudat kialakítása - A csoportnorma kialakítása - A segítő életmódra nevelés, a szociális érzékenység fejlesztése - A közösségi szemlélet kialakítása - A környezet megóvásának fontossága - Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák - Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése - Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása - Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések - Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége - A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása - A hatékony önálló tanulásra nevelés - Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is - A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés 35.6. A művészeti alapvizsga általános követelményei 35.7. A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. 35.8. Előrehozott vizsga Az Alapfokú Művészeti Iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. 35.9. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.
460
A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. 35.10. Vizsga tantárgyak Néptánc Folklórismeret 35.11. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el. 35.12. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 35.13. Társastánc tanszak 35.13.1.
Az alapfokú társastáncoktatás célrendszere és funkciói
A táncművészeti ágak közül a legrégebbi hagyományokkal rendelkező társastáncoktatás nagy utat tett meg az ifjúság kulturált szórakozási formájától a művészetoktatásig. Az értékeket megtartva a tantervi program további lehetőséget nyújt az alapos, mélyebb tudás megszerzésére, a rendszeres munka igényének kialakítására, a megfelelő munkafegyelemre, az önkontroll alkalmazására. Az alapfokú oktatás célja a társastánc iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek szakirányú fejlesztése. A főtárgyak és kötelező tantárgyak tanulása során a tanulók jártasságot szereznek a különböző társastáncokból. Megismerik azok történetét, a hozzátartozó viselkedés szabályait és a mindennapok magatartásformáit. A szabadon választható tantárgyak előkészítik a társastáncok tanulását, megismertetik a főtárgy előzményeivel a tanulót, és bekapcsolódást biztosítanak a táncművészet más ágába valamint a társművészetekbe. A korán elkezdett testképzés előkészíti a társastánc tantárgy tanulását, majd a historikus táncokon keresztül a főtárgy előzményeivel ismerkedhetnek meg a tanulók. A kötelezően választható tantárgy órái az összevont osztályokban történő tanulást segítik. A tanszak komplex ismeretet adó, készségfejlesztő tanterve motiválja a tanulót az újabb tudás megszerzésére és ösztönzi a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Közelebb viszi a tanulót a művészetekhez, ugyanakkor választott művészeti ágának értő művelőjévé, közönségévé válik. 461
35.14. A képzés struktúrája Főtárgy Gyermektánc (előképző 1-2. évfolyamon) Társastánc (1-6. alapfokú és a 7-10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgyak Viselkedéskultúra (3.4. alapfokú évfolyamon) Társastánctörténet (5-6. alapfokú évfolyamon, 7-8. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban Viselkedéskultúra Választható tantárgyak Társastánc gimnasztika (előképző 1-2. évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc (9-10. továbbképző évfolyamon) Társastánc (1-6. alapfokú évfolyamon, 7-10. továbbképző évfolyamon) A képzés ideje: Évfolyamok száma: Csoport létszáma: A foglalkozások időtartama:
2+6+4 év 12 max. 20 fő 45 perc
35.15. Heti óraterv Évfolyam
Tantárgy Gyermektánc, Társastánc
Előképző 1.
2.
I.
II. III. IV. V.
2
2
34
32-3 4
Kötelező tárgyak Kötelezően választható tantárgy összevont osztályokban Választható tantárgy Összesen:
Továbbképző
Alapfok
VI. VII. VIII. IX. X.
3
3
3
3
3
1
1
1
1
1
1
3-4
34
1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4-6
4-6
4-6
4-6
46
2
2
1
1
2-4
2-4
46
444-6 4-6 6 6
35.16. Kiemelt kompetenciák a társastánc területén A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a társastánc minél teljesebb megismertetésére, megszerettetésére, értékeinek megvédésére. Sajátos eszközeivel segítse a tanulók személyiségének formálását. Késztesse a tanulót hatékony, önálló tanulásra, a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Szakmai kompetenciák - A mozgás és a zene kapcsolatának kialakítása, összhangja - A helyes testtartás, a tudatos légzés megismerése 462
- A társastánc alapjainak, technikai elemeinek ismerete - A kombinációk, etüdök, koreográfiák kivitelezése - A képességek (a ritmusérzék, a tér– és formaérzék, a stílusérzék, előadói készség, koncentrálóképesség) fejlesztése - A viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak elsajátítása, alkalmazása - Az idegen szavak, kifejezések kiejtése, alkalmazása - A táncok történeti háttérének ismerete - A historikus táncok ismerete Személyes kompetenciák - Az esztétikai érzék fejlesztése - A tánc iránti szeretet mélyítése - Lelkiismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása - A fizikai és lelki állóképesség fejlesztése - Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjének emelése - A múlt és jelen értékeinek befogadására nevelés Társas kompetenciák - A közösségi magatartás (közös alkotás öröme, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés, aktív szerepvállalás, a társak elfogadása, tiszteletben tartása) formáinak kialakítása, gyakorlati alkalmazása - A táncos partnerkapcsolat kialakítása - Csoportos bemutatásnál a figyelmes együttműködésre nevelés - A táncművészetek iránti érdeklődés felkeltése - A környezet megóvásának fontossága - Az egymás megsegítése és saját egészségünk megóvása iránti igény kialakítása Módszerkompetenciák - A nyitottságra, az ismeretek befogadására nevelés - A tanulás tanulása (a rendszeres és igényes munkára, a hatékony, önálló gyakorlásra nevelés) - Művészi önkifejezés fejlesztése - Az esztétikai érzék fejlesztése a táncelőadások rendszeres látogatásával, táncelemzéssel - A kiemelkedő alkotók megismerése a hazai és nemzetközi társastáncmozgalomban - Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazása - Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra 35.17. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 35.18. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 35.19. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a 463
követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. 35.20. Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga és záróvizsga: társastánc, társastánctörténet 35.21. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként illetve párban – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.
35.22. Előrehozott vizsga Az Alapfokú Művészeti Iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. 35.23. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
464
36. KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 36.1.
Az alapfokú képző– és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói
Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység– nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző– és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse, és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. 465
36.2. A képzés struktúrája A helyi tantervben a törvényi háttérnek megfelelően az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a régi és új elnevezésű tanszakok és tantárgyak (főtárgyak, kötelező tantárgyak és választható tantárgyak) párba állítása valósul meg. A régi elnevezésű tanszakok és tantárgyak a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” szerint a táblázatban fekete betűkkel. Az új elnevezésű tanszakok és tantárgyak a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet „Az alapfokú Művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról” törvény szerint: (Magyar Közlöny 8. szám, 2011. január 26. szerda, 2345. oldaltól – IV. rész: Képző- és iparművészeti ág) a táblázatban kék színnel kiemelve. 36.3. Tanszakok és főtárgyaik képzési struktúrája: Moduláris rendszer szerint az új tanterv alapján: egyedi szakmai modul a „műhelygyakorlat”. A tanszakok főtárgyainak óraszáma: heti 2 óra, az órák 45 percesek. (A „vizuális alkotó gyakorlat” és a „műhelygyakorlatok” óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható.) Évfolyamok
Tanszakok (régi)
Tantárgyaktanszakok főtárgyai (régi)
Előképző 1. (nem kötelező) Előképző 2. (nem kötelező)
A régi tanterv szerint nem kötelező az előképző első két évfolyama, nincs tanszakválasztás csak a „vizuális alapismeretek” tantárgy heti 2-4 óraszámban.
Alapfok 1.
Grafika
Rajz festés mintázás
Alapfok 2.
Grafika
Rajz festés mintázás
Alapfok 3.
Grafika
Rajz festés mintázás
Tanszakok főtárgya az alapfok 4. évfolyamtól
Grafika Grafika
Rajz festés mintázás Rajz festés mintázás
Grafika
Rajz festés mintázás
466
Tantárgyaktanszakok főtárgyai Tanszakok (új) (régi) műhelygyakorlatok Az új tanterv szerint nem kötelező az előképző első két évfolyama, nincs tanszakválasztás csak a „vizuális alapozó gyakorlatok” tantárgy heti 2-4 óraszámban. Képzőművészeti Az új tanterv szerint a tanszak tanulók képzőművészeti Képzőművészeti tanszakon alapfok 1tanszak 3. évfolyamon a Grafika és festészet Képzőművészeti alapjai főtárgyat tanszak tanulják Grafika és Grafika és festészet festészet tanszak műhelygyakorlat Grafika és Grafika és festészet festészet tanszak műhelygyakorlat
Kötelező tárgy és választható tárgyak: Év-folyamok
Kötelező tárgy(régi)
Választható tárgy (régi)
Előképző 1. (nem kötelező) Előképző 2. (nem kötelező)
A régi tanterv szerint nem kötelező az előképző első két évfolyama, nincs tanszakválasztás csak a „vizuális alapismeretek” tantárgy heti 2-4 óraszámban.
Alapfok 1.
Műhelyelőkészítő
Művészettörténet
Alapfok 2
Műhelyelőkészítő
Művészettörténet
Műhelygyakorlat
Művészettörténet
Alapfok 3. Műhelygyakorlat Tanszakok főtárgya az alapfok 4. évfolyamtól
Műhelygyakorlat Műhelygyakorlat
Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet
Kötelező tárgy (új)
Választható tárgy(új)
Az új tanterv szerint nem kötelező az előképző első két évfolyama, nincs tanszakválasztás csak a „vizuális alapozó gyakorlatok” tantárgy heti 24 óraszámban. Vizuális alkotó gyakorlat Vizuális alkotó Népművészet gyakorlat Vizuális alkotó gyakorlat Vizuális alkotó Népművészet gyakorlat Vizuális alkotó gyakorlat
Népművészet
Választható tantárgyak a képzés struktúrája szerint: Választható tantárgy óraszáma (új tanterv szerint): heti 1-2 óra, az órák 45 percesek. A régi tanterv szerint: választható tantárgy heti óraszáma: 1 óra (45 perc) A képzés ideje: 2 előkészítő évfolyam, 6 alapfok évfolyam Évfolyamok száma: 2 +6 évfolyam Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy
Összesen:
Előképző 1. 2. 2 2 2 2 2-4 2-4
1. 2 2 1-2 4-6
ÉVFOLYAMOK Alapfok 2. 3. 4. 2 2 2 2 2 2 1-2 1-2 1-2 4-6 4-6 4-6
5. 2 2 1-2 4-6
6. 2 2 1-2 4-6
A tantárgyak tartalma: Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, 467
technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző– és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. 36.4.
Kiemelt kompetenciák a képző– és iparművészeti oktatás területén
A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges. Szakmai kompetenciák - A környezet által közvetített üzenetek befogadása - A környezet által közvetített üzenetek értelmezése - Tervezési készség - Alkotói magatartás - Kreativitás - Vizuális gondolkodás - Vizuális kifejezőkészség - Eszközhasználati készség - Anyaghasználati készség - Komplex szemlélet - Tudatos környezetformálás igénye - Biztonságos munkavégzés képessége - Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség - Problémaérzékenység - Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: - Nyitottság - Fejlődőképesség - Önállóság - Önkifejezés - Rugalmasság - Érzékenység - Kísérletező kedv - Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: - Motiválhatóság - Empatikus készség - Együttműködési készség - Kezdeményezőkészség - Segítőkészség 468
Módszerkompetenciák: - Figyelemösszpontosítás - Gyakorlatias feladatértelmezés - Ismeretek helyénvaló alkalmazása - Következtetési képesség - Kreativitás, ötletgazdagság - Módszeres munkavégzés - Nyitott hozzáállás - Probléma felismerés, –megoldás - Tervezési készség - Új ötletek, megoldások kipróbálása - A munkakörnyezet tisztántartása 36.5.
A művészeti alapvizsga általános követelményei 36.5.1. A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 36.5.2. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. 36.5.3. A művészeti alapvizsga vizsga tantárgyak –Műhelygyakorlat –Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy –Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 36.5.4. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. 469
Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 36.5.5. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
470
37. KOVÁCS MÓDSZER A Kovács Módszer a zenével foglalkozók helytállását hivatott segíteni. Gondoskodik a fizikumbeli háttér-feltételekről. Természettudományos alapon nyugvó edzésmódszer, életmód program és szemléletmód. 1. Feladata Előkészíti a szervezetet a várható terhelésre rövid és hosszú távon. felkészít a konkrét tennivalóra megalapozza a hangszeres tartásokat, mozgásokat fejleszti a gyorsaságot, erőt fejleszti a légzést biztosítja a gyakorlati állóképességet megteremti a szereplési alkalmasságot előkészít a zenetanulásra, megteremti a hangszeres cselekvések idegvezérlési, hormonális keringési és izom-anyagcsere hátterét Védelmet nyújt a foglakozási ártalmak ellen megelőzi a mozgatórendszer túlerőltetését lazítja a fáradt izmokat korrigálja az aszimmetriás tartásokat ellensúlyozza az egyoldalú terheléseket feloldja a fáradtságot védi és pihenteti a hallószervet megóvja a vegetatív idegrendszer stabilitását segíti a belső szervek kiegyensúlyozott működését Segíti a munkaképesség helyreállítását az egészségzónán belül kímélő gyakorlási program fokozatosan felépített mozgásedzés regeneráló életrend segítségével 2. Témakörök, tartalmak 2.1. Előkészítés, alapozás Prevenció Zenei mozgás előkészítés hangszer nélkül. Kéz- és karmasszázs. Légzésgondozás. Mozgásos pihenők tervezése. A lámpaláz leküzdése és a szereplés előtti bemelegítés. Otthoni mozgásleckék tervezése. Az egészséggel kapcsolatos feladatok A zenei munkaképesség gondozás elméleti és gyakorlati ismeretei. Mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok A kondícionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása.
471
3. Taneszközök Iskolánk tárgyi feltételei Saját tornateremmel nem rendelkezünk. A társintézmény tornatermét vesszük igénybe, ahol bordásfal, gerenda, tornaszőnyeg áll rendelkezésre. Az iskola tulajdonát képező eszközök Léggömb, gumilabda, ugrókötél, súlyzó. Felhasználható irodalom Dr. Kovács Géza: Tornaórák 1998. Kovács Módszer Stúdió Budapest 2003. Dr. Kovács Géza - Dr. Pásztor Zsuzsa: Zenei mozgás előkészítés hangszer nélkül Muzsikáló Egészség Alapítvány Dr. Kovács Géza–Dr. Pásztor Zsuzsa: Zenei munkaképesség-gondozás az iskolában és otthon Kovács Módszer Stúdió Budapest 2003. Dr. Kovács Géza–Dr. Pásztor Zsuzsa: Hangszeres kézmegerőltetések Kovács Módszer Stúdió Budapest 2003. Dr. Kovács Géza: Rondó Otthoni torna kezdőknek Variációk Dr. Pásztor Zsuzsa: Zenei mozgás előkészítés hangszer nélkül Frissítő mozgások gyakorlás közben 4. Személyi feltételek ZMG témában pedagógus továbbképzést teljesítő, illetve szakvizsgázott pedagógus. Heti óraszám: 1 óra
fakultatív csoportos foglalkozás, tanácsadás, egyéni edzésprogram kidolgozása, rehabilitáció
38. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A tanár egész évben, óráról órára figyelemmel kíséri a növendékek fejlődését, szóban folyamatosan értékel. Alkalmanként, majd a hónap végén érdemjeggyel osztályozza a tanulók előrehaladását, ettől eltérni az előképző és a továbbképző évfolyamokon lehet, itt nem kötelező a havi érdemjegyes értékelés. Hangszeres egyéni tárgyak esetén a számonkérés módja: • félévi zártkörű meghallgatás, vizsgabizottság részvételével • év végi zártkörű beszámoló, vizsgabizottság előtt Csoportos (szolfézs, zeneelmélet, zenetörétnet-zeneirodalom) tárgyak esetén: • „A” tagozaton év végén összefoglaló óra vizsgabizottság előtt • „B” tagozaton év végén beszámoló vizsgabizottság előtt Tánc-tagozat esetén • félévi nyilvános bemutató óra • év végi zártkörű beszámoló, vizsgabizottság előtt
472
Képzőművészeti tagozat esetén a félévi és év végi vizsgamunkák, kiállítás által kerülnek bemutatásra az év végén zártkörű bemutató óra, vizsgabizottság előtt 1. A tanulmányi eredmény értékelésének módja A művészeti iskolai tanuló munkáját évente két alkalommal, félévkor és év végén értékelni kell. Az osztályzatnak tükrözni kell a tanuló egész időszak alatt végzett munkáját. A beszámolók mellett a növendékek hangversenyeken, tanszaki meghallgatásokon, versenyeken, találkozókon, kiállítások alkalmával is számot adhatnak teljesítményeikről. Az érdemjegyet a tanár állapítja meg, a bizottság véleményének meghallgatásával. Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti tudásának egybevetése alapján: jeles vagy kitűnő jó közepes elégséges elégtelen
(5) (4) (3) (2) (1)
Kamarazene, énekkar, zenekar tárgyakból a beszámoló nem kötelező, az érdemjegyet a végzett munka alapján a tanár állapítja meg. Az érdemjegyről a tanuló szüleit félévkor a tájékoztató füzet, év végén a bizonyítvány útján tájékoztatni kell. A bizonyítványban szereplő érdemjegy szóbeli kiegészítése a tanulók fejlődését szolgálja. A tanuló félévkor és tanév végén elért osztályzatait a szorgalom osztályzat kivételével összegezni kell, ebből átlag érdemjegyet kell megállapítani. Az átlagosztályzat a térítési díj megállapításához szükséges. Az iskola felsőbb évfolyamába az a tanuló léphet, aki az évfolyamára megállapított tantervi minimális követelményeknek eleget tett. A szorgalom osztályzása A tanuló főtárgy és a kötelező melléktárgy tanulásához tanúsított szolgalmát folyamatosan értékelni kell. A szorgalom jelölése: példás jó változó hanyag
(5) (4) (3) (2)
Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén változó (3) minősítésnél jobb nem adható. Ha a tanuló az első félévben mulasztásai miatt nem volt osztályozható, ezt a tényt a tájékoztató füzetben fel kell tüntetni. Év végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek az igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja az előírt kötelező óraszám egyharmadát (22 óra). A beszámolót kivételes esetben az intézményvezető engedélyezheti. Az osztályzatot félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba és a törzslapra kell beírni. Ha a tanuló valamilyen tárgyból felmentést kapott, azt „fm” megjelöléssel kell jelezni.
473
Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy más elkerülhetetlen ok miatt a beszámolón nem vett részt és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben, a bizonyítványban és a törzslapon fel kell tüntetni, hogy a beszámolón igazoltan nem vett részt. Javítóvizsga Kötelező tárgyakból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember 1-ig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az intézményvezető határozza meg, és azt közzé teszi. A vizsgát bizottság előtt kell megtartani. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanár írja alá. A tanuló a 20/2012 EMMI rendelet alapján kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen beszámolót. Ennek lebonyolításáról az intézményvezető intézkedik. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető javaslata alapján az intézményvezető engedélyezheti, hogy a tanuló az év folyamán két esetleg több osztály anyagából tegyen beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát a tanév folyamán a félévi és év végi beszámoló alkalmával kell teljesíteni megosztva. A kötelező tárgynál a magasabb osztály anyagából kell beszámolót tennie. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatát minden érintett évfolyamra meg kell állapítani, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Felsőbb évfolyamba lépés A művészeti iskola felsőbb évfolyamába az a tanuló léphet, aki a közvetlen megelőző osztály anyagát sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és a tanulmányaiban nincs megszakítás. Felmentés vagy valami más ok miatt a tanuló osztályba sorolása szolfézs illetve főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a tényt a bizonyítványban és a törzslapon jelezni kell. Ebben az esetben a magasabb osztályba lépésnél a hangszeres osztályba sorolást kell figyelembe venni. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudta, az intézményvezető engedélyével az osztálya anyagát folytathatja. Ebben az esetben az értékelés mikéntjét a tantestület határozza meg az osztályozó értekezleten. Ha a növendék érdemjegyet nem kap, „n.o.” bejegyzés kerül a bizonyítványába. A törzslapra és a bizonyítványba a fenti tényt be kell jegyezni, az alábbi módon „n.o.” - nem osztályozott, engedély alapján osztályát folytathatja. Abban az esetben, mikor a „n.o.” bejegyzés miatt tanulmányi átlageredmény nem állapítható meg, a térítési díj összege a II. díjcsoport térítési díjának összegével azonos. 39. . ÁLTALÁNOS MUNKAREND A tanév külön jogszabályban meghatározott napon kezdődik és fejeződik be. A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az igazgató határozza meg. A szorgalmi idő két félévből áll. Eltérő rendelkezések hiányában az első félév a szorgalmi idő kezdő napjától január hó 31. napjáig, a második félév február hó 01. napjától a szorgalmi idő befejező napjáig tart. A tanítás helye a Széchenyi István Általános Iskolával közösen használt épületszárny, a telephelyeken a helyi általános iskola épülete. A tanítás reggel 8 órától este 8 óráig tarthat. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek iskolájuk tanítási óráival.
474
A meghatározott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, a kötelező tantárgyi órákat és a csoportos főtárgyi órákat a tantárgyi naplóban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órák számát a tanulók tájékoztató füzetének tükröznie kell. A csoportos órák tanulólétszáma zeneművészeti ágon 10 – l5 fő. A tíz fő alá csökkent osztályokat össze lehet vonni. Tánc- és képzőművészeti ágon a maximális csoportlétszám 20 fő. 1. Az intézmény szervezeti rendje, felépítése Az intézmény szervezeti felépítését, vezető szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények együttesen határozzák meg.
1.1. Az intézmény szervezeti vázrajza
475
1.2. Az intézményegységen belüli szervezeti felépítés
Igazgató
Megbízott pedagógus Munkaközösség vezető Pedagógus 2. Személyi feltételek A tantestület felkészült és nyitott a társadalmi és szakmai elvárásoknak, készek a továbbképzési programokban részt venni és a tanultakat munkahelyükön alkalmazni.
Igazgató: 1 fő Szaktanárok:
8 fő határozatlan időre történő kinevezéssel 3 fő óraadó tanár
Az igazgatót távolléte esetén az intézményben határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó pedagógus helyettesíti alkalomszerű megbízással. Az iskolatitkári és a takarítási feladatok elvégzését 2007. február 1-től a társintézmény végzi. 3. Tanszaki munka A nevelő-oktató munka javítása, a tanárok művészi tevékenységének és önképzésének fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése és az egységes követelményrendszer kialakítása érdekében tanszaki munkaközösségeket kell alakítani. A tanszaki munkaközösségek az éves munkaterv alapján működnek. Részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében és lebonyolításában. A tanszakvezető, a művészeti iskola éves munkaterve alapján összeállítja a tanszak éves programját: 476
• • • • • •
segítséget nyújt a kezdő tanároknak látogatja a hozzátartozó tanárok óráit javaslatot tesz a „B” tagozatba való besorolásra figyelemmel kíséri a „B” tagozatos tanulók előmenetelét, szakközépiskolai tanulmányokra való előkészítését módszertani megbeszélést tart javaslatot tesz a tanszak eszközfejlesztésére 4. Szülői munkaközösség
Iskolánkban a nevelő – oktató munka segítésére szülői munkaközösség: a Szülők Tanácsa alakult. Feladatai közé tartozik az iskolai programban való aktív segítő részvétel, a művészeti iskola működését szabályozó alapelvek, feladatrendszerek folyamatos értékelése, véleményezése, és a hárompólusú működési elmélet szinten tartásának segítése. 5. Házirend A tanulóközösség életét házirend szabályozza. A házirendet a Művelődési Minisztérium szakmai irányelvének figyelembevételével a tantestület véleményezése után Füzesabony Város Képviselő Testülete hagyta jóvá. A részletes házirendet a melléklet tartalmazza. 40. A PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Szülői értekezlet A törvényi szabályozás elengedhetetlenné teszi, hogy a szaktanárok és a szülők gyakran találkozzanak egymással. Mindkét fél érdeke, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek és a tanuló problémáira közösen találják meg a megoldásokat. A találkozások formái: • • • • • •
év elején (október vagy november hónapban) teljes körű tájékoztatás tanszaki hangversennyel egybekötve félévi meghallgatások, tanszaki meghallgatások növendékhangversenyek tanári koncertek különböző rendezvények 2. Nyílt tanítási napok
Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Ismerteti a szülőkkel az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. 3. Aktuális információk A szülők felé való elsődleges információ közvetítés a tájékoztató füzet útján történik. Ügyelnünk kell arra, hogy a beírt megjegyzések, feladatok mind tartalmilag, mind formailag, mind hangnem tekintetében elfogadhatóak legyenek. Az iskola eseményeiről, programjairól az intézmény honlapján, a helyi újságban, a megyei újságban, Városi TV-n keresztül, az iskola faliújságján és meghívók elküldésével tájékoztatjuk a szülőket, a város lakosságát.
477
41. ELLENŐRZÉS, SZAKTANÁCSADÁS A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő – oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben megtörténjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója, ezen túlmenően minden felelős beosztású dolgozó a maga területén felelős. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítünk, ezt ütemezik a minőségirányítási program, a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzéseken kívül alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni • segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését • az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól • segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét • legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze • támogassa a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat • segítse a vezetői utasítások végrehajtását • járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodás javításához • ellenőrizze az adminisztráció naprakész, pontos elvégzését Az ellenőrzést végzők • az intézmény vezetői • a munkaközösségek vezetői Az ellenőrzés területei: • pedagógiai, szervezési, tanügy – igazgatási feladatok ellenőrzése • időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések • tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések Az ellenőrzés formái: • óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése • beszámoltatás • eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, beszámolók) Az intézményi ellenőrzéshez igénybe vesszük a szaktanácsadók és a Heves Megyei Pedagógiai Intézet szakemberei, a Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulásának munkatársai, és az országos szakértők munkáját. A fenntartó az intézmény szakmai munkáját csakis független külső szakértő véleményének a kikérésével ellenőrizheti.
478
42. ÉRDEKEGYEZTETÉS Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért a velük kapcsolatos intézkedéskor a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt együttesen kell alkalmazni. A dolgozók többsége tagja a Zene- és Táncművészek Szakszervezetének, melynek képviselője a szakszervezeti bizalmi. A szakalkalmazotti érdekérvényesítés a SZMSZ-ben elfogadottak alapján történik. Az intézmény alkalmazotti körének képviseletét a megválasztott közalkalmazotti képviselő látja el. Az együttműködés feltételeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. 43. AZ ALAPFOKÚ ALAPELVEI
MŰVÉSZETI
ISKOLA
MINŐSÉGPOLITIKÁJÁNAK
A minőségirányítási rendszer kialakítását a következő elvek alapján kívánjuk megvalósítani. 1.
A művészeti oktatás-nevelés cél és feladatrendszere megvalósításának, minőségének alapja egy jól felkészült, megfelelő végzettséggel rendelkező tantestület. A pedagógusok egységes szemlélete, kultúráltsága, intelligenciája, aktivitása meghatározó szerepet tölt be az intézmény arculatának kialakításában. Egy ambiciózus pedagógus ösztönző erőt képvisel növendékei, tanártársai felé, mely pozitív mozgatója lehet a munkának.
2.
A művészi értékek felismerését, megéreztetését és megvalósítását a zeneművészeti ágon a klasszikus zene által kívánjuk elérni. Feladatunk, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő, értékes zenei anyag kiválasztásával formáljuk növendékeink ízlését, fejlesszük személyiségét. A kor kihívásának, a világ szemléletváltozásának eleget téve azonban nyitnunk kell a különböző stílusok felé, természetesen itt is figyelve az értékközvetítő szerepvállalásra. Iskolánkban ezt az alkalmat a jelmezes növendékhangverseny példázza, ahol a klasszikus zene mellett rajzfilm- és filmslágerek, jazz, musical, opera-operett részletek egyaránt felhangzanak. E rövid kitekintés erősíti a zene élményszerzését, erősíti a közösségi munkát.
3.
Az intézmény minőségirányítási rendszerének kiemelten kell foglalkoznia a tehetséggondozás feladataival, az eredmények rendszeres mérésével, értékelésével.
4.
A minőséget, a növendékek megtartását célozza az amatőr és professzionális képzés markánsabb szétválasztása. A tantervi követelmények megtartása mellett az egyéni foglalkozások erre lehetőséget biztosítanak.
5.
A minőségirányításban kiemelkedő szerepet kell kapnia a szakmai továbbképzéseknek. A diploma megszerzése feljogosítja a pedagógust arra, hogy oktató-nevelő munkát lásson el. Ez azonban folytonos fejlődést, új módszerek alkalmazását feltételezi, melyek továbbképzéseken, konzultációkon, kurzusokon sajátíthatók el. Az önképzés hatékony módszere az aktív muzsikusi tevékenység, mely a pedagógiai munkát is pozitívan befolyásolja.
6.
Az egyéni foglalkozások lehetőséget adnak a személyes, szoros kapcsolat kialakítására, mely kapcsolat tovább bővítendő a szülők felé is. A művészeti tanulás folyamatába bevonható a szülő, aki segítő ellenőrző feladatot láthat el. Az órák látogatásához az intézmény vezetője, vagy a szaktanár engedélye szükséges. A kapcsolattartás ezen formája csak akkor lehet hatékony, ha a szülő az óra menetét, a pedagógus munkáját nem zavarja.
479
7.
Az intézményben folyó szakmai munka színvonalának értékelése, a további tevékenység minősége biztosítása, az előttünk álló feladatok meghatározása érdekében a szülők véleményét kérdeztük.
Az intézményi szintű minőségirányítási rendszer kiépítéséről és bevezetéséről szóló intézkedési tervet, a minőségirányítási eljárás folyamatszabályozását, a minőségi célok megvalósítását az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza. 44. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Az 1996. július 3-án elfogadott 1993. évi Közoktatási törvény módosítása fontos változásokat hoz a művészetoktatásban. Európai vonatkozásban is példaértékű, hogy a törvény a közoktatás szerves részeként és intézményrendszerbe beemelve szerepelteti a művészetoktatást. Csak ennek függvényeként szavatolt a zene- és művészetoktatási intézmények további működése. Az ugyancsak elfogadott Nemzeti Alaptanterv tartalmazza a 6 – 22 éves korig a nevelés – oktatás cél- és feladatrendszerét, követelményeit, a kimeneti szabályozást. Az új tanterv a zenét tanuló gyerekek 4 foglalkozására épül. Minden szakterületi tanszaknak van főtárgya, kötelező mellék tárgya és lehet fakultatív mellék tárgya. A fakultatív mellék tárgyak esetében az iskola szabadon alakítja ki az órakeretét. A 2005. évi CXLVII. tv. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítása kimondja, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási és átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár; azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani; az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első és a második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyamok és az első és második alapfokú évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni, A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) KM. Rendelet határozza meg az alapfokú művészetoktatási intézményekben szervezett foglalkozások „tanítási percre” történő átszámítását annak érdekében, hogy egyértelműen alkalmazni lehessen a normatív állami hozzájárulások igénylésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A közoktatásról szóló törvény figyelembe veszi, hogy a tanulói foglalkozás megszervezésére akkor is szükség van, ha a tanuló akár igazoltan, akár igazolatlanul mulaszt a tanítási óráról, tehát nem részvételről, hanem „biztosításról” rendelkezik. 1. Személyi feltételek Szakirányú végzettséggel rendelkező tantestület. Az intézmény hálózatot ellátó iskolatitkári és hivatalsegédi létszám bővítése. Az intézményegységben 1fő teljes állású iskolatitkár, illetve 1 fő teljes állású hivatalsegéd alkalmazása Félállású portás személyzet alkalmazása szükséges a vagyonbiztosítás és a tanulók biztonsága érdekében Hangszerjavító alkalmazása fél állásban. Könyvtáros alkalmazása megbízással. 480
2. Tárgyi feltételek A művészeti iskola működéséhez szükséges egy megfelelő állagú, elegendő szaktanteremmel, hangversenyteremmel ellátott épület. A jelenlegi épületszárny művészeti iskolává való átalakításával ez a probléma megoldódhat. A működéshez szükséges az eszközök folyamatos biztosítása, karbantartása. Zeneművészeti ágon: a hangszerek, tartozékok biztosítása megfelelő mennyiségben és minőségben. Az egyéb eszközök (pl. kották, hangzó anyagok, stb.) rendelkezésre állása és fejlesztése Táncművészeti ágon: a fellépő ruhák és a különböző eszközök megléte, fejlesztése Képzőművészeti ágon: az eszközök folyamatos beszerzése, fejlesztése
481
45. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.
2.
3. 4. • • • • • • •
5. • • •
A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. ………………………………… elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a nevelőtestület. A program érvényességi ideje öt tanév – azaz 2017. augusztus 31. napjáig szól. A 2016/2017-es tanév folyamán a tantestületnek el kell végezni a pedagógiai program felülvizsgálatát, és szükség esetén módosítani kell. A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Módosításra javaslatot tehet: az iskola igazgatója a nevelők szakmai közössége a szülői szervezet az érdekképviselet diákönkormányzat az iskola fenntartója a kisebbségi önkormányzat A szülők és a diákok a pedagógiai program módosítását a szülők fórumán, valamint a diákközgyűlésen keresztül kezdeményezhetik. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 01. napjától kell bevezetni. A módosítás hátrányosan nem érintheti a közoktatási feladatok ellátását. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánnyal rendelkezik: az intézmény fenntartója az intézmény igazgatója az intézmény irattára
Füzesabony, 20………………………………..
……………………………………….. igazgató
P.H.
482
46. ZÁRADÉK A fenti Pedagógiai Programot a Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a 2013. ……………………. megtartott, határozatképes értekezletén …….%-os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Füzesabony, 20…. ……………………….. ………………………………… közalkalmazotti képviselő
…………………………………… megbízott szakszervezeti képviselő
…………………………………. igazgató
Nyilatkozat A Pedagógiai Program elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadásához egyetértésünket adtuk. Füzesabony, 20… ………………………………. …………………………………. diákönkormányzat képviselője
…………………………………… szülői szervezet képviselője
483
Nyilatkozat A Kisebbségi Önkormányzat egyetértését igazoló nyilatkozat. Füzesabony, 2010.…………..…………… ……………………………… kisebbségi önkormányzat vezetője Füzesabony
…………………………………… kisebbségi önkormányzat vezetője Dormánd
Füzesabony Város Önkormányzatának Képviselőtestülete jóváhagyta. Füzesabony, 2010…………………. ………………………………. fenntartó
484
