MÓRICZ ZSIGMOND MAGYAR-ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

MÓRICZ ZSIGMOND MAGYAR-ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 4700 MÁTÉSZALKA, MÓRICZ ZSIGMOND ÚT 96-98.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

TARTALOM I.

II.

III.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK………………………………………….....3 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapjai…………………… 3 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya…………………………….….3 3. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok…………………….…4 4. A feladatellátást szolgáló vagyon……………………………………….…..5 5. Az intézményi vagyon feletti rendelkezések joga……………………….…..5 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA…………....…6 1. Az iskola szervezete………………………………………………….….…6 2. Az iskola szervezetének vázlata……………………………………….…...7 3. Az iskola közösségei, kapcsolatuk egymással és a vezetéssel…………..…9 4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolata………..……..14 5. Az iskola működési rendje………………………………………………..16 6. A tanórán kívüli foglalkozások…………………………………………....17 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje…………………..…….18 8. Az iskolai könyvtár működési rendje……………………………….….…19 9. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra felvétel elvei………….....…20 10. A mindennapi testedzés formái…………………………………………...21 11. A tanulók mulasztásának igazolása…………………………………….…21 12. A tanulók jutalmazása……………………………………………...……..22 13. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések…………………...…....23 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása……...………..23 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló balesetek megelőzésében (intézményi védő-óvó előírások)…………………………………….....…24 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők…………………………..26 17. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei……….….27 18. Térítési díjak be- illetve visszafizetése……………………………………28 19. A tankönyvellátás rendje………………………………………………….29 20. Az iskolai hagyományok………………………………………………….30 21. Záró rendelkezések…………………………………………………….….32 AZ SZMSZ MELLÉKLETEI……………………………………………….…33 1. sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása……………………………………………………………………..….…..34 2. sz. melléklet: Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása…………………………37 3. sz. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat……………………………………….56 4. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata…………………….…..72 5. sz. melléklet: A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata………..86 6. sz. melléklet: Munkabiztonsági szabályzat……………………………………….88 7. sz. melléklet: Tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv ………………………………94 8. sz. melléklet Házirend …………………………………………………………..129 9. sz. melléklet: SZMSZ kiegészítés (munkaidő-nyilvántartás szabályai) ………...136

2

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja a/ Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél – és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. b/ Az SZMSZ jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - 1993.évi LXXIX.tv. A közoktatásról - 292/2009. kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvényéről - 1992. évi XXXIII. törvény: a közalkalmazottak jogállásáról - 138/1992 (X.8) kormányrendelet: a közalkalmazottak jogállásáról 1995. évi CXXI. törvény: a közoktatásról 1996. évi költségvetésről - 1996. évi LXII. közoktatás törvénymódosítás - szóló törvény végrehajtásáról - 11/1994 (VI.8) MKM rendelet: A nevelési- oktatási intézmények működéséről - 8/2000 (V.24) OM rendelet: A nevelési – oktatási intézmények működéséről - 26/1997. MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról - 277/1997. kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről - 28/2000.OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 17/2005. kormányrendelet a diákigazolványról - 2/2005. OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 5/ 1998. (II.8) MKM rendelet: A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. - 3/2002. OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről - 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról - 44/2007. katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatairól szóló 20007. 12. 29. OKM rendelet - 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya 2.1. Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2011. november 17. napján fogadta el. Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat.

3

Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, Mátészalka Város Önkormányzatának jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált. 2.3. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 2.4. Az intézmény általános jellemzői 2.4.1 Az intézmény neve: Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Az intézmény székhelye: Mátészalka, Móricz Zsigmond út 96-98. 2.4.2. Az intézmény alapító okiratának kelte: 2011.08.18. 2.4.3.Az intézmény okiratának a száma: 121/2011. VIII.18.) Kt 2.4.4. Az intézmény számla száma: CIB 1070040225452208-57400004 2.4.5. Az intézmény alapítója, fenntartója: Mátészalka Város Önkormányzata Mátészalka, Hősök tere 9. sz. 2.4.6. Az intézmény felügyeleti szerve: Mátészalka Város Önkormányzata Mátészalka, Hősök tere 9 sz. 2.4.7. Az intézmény működési területe: Mátészalka város 2.4.8. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkező részben önálló költségvetési intézmény. Meghatározott pénzügyi gazdasági feladatait a Városi Intézmények Gazdálkodási Szervezete, mint önálló gazdálkodó költségvetési szerv látja el. (Mátészalka, Város Képviselőtestületének 245/2004. (XI.5.) Kt. Számú határozata alapján) 2.4.9. Az intézmény típusa: általános iskola 2.4.10 . Az intézmény évfolyamainak száma: 8 2.4.11. Az intézmény 1. évfolyamára felvehető maximális tanulólétszám: 75 fő 2.4.12. Az intézmény tevékenységei: az ellátandó alaptevékenysége, TEAOR száma: 8010 Szakágazat száma: 852010 Szakágazat megnevezése: Alapfokú oktatás általános nev. Okt. 1993.évi LXXIX.tv. 2.2.

3. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok: 852011 - az általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam). - magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás - informatika, számítástechnika oktatása emelt óraszámmal, - képesség-kibontakoztató felkészítés, - hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek integrált nevelése, - környezeti nevelés, melynek célja a környezettudatos magatartás kialakítása, az épített és természeti környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása, 852012 - Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) a pervazív viselkedészavar, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása. 852014 - Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam) 852021 - Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - Magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás. - 5-8. osztályig MKM által engedélyezett komplex tehetséggondozó program szerinti oktatás, nevelés. - Informatika, számítástechnika oktatása emelt óraszámmal.

4

852022

852024 855911 855912 855914 855915 910123 931204 562913 562917 856099

- Képesség-kibontakoztató felkészítés. - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése. - Környezeti nevelés, melynek célja a környezettudatos magatartás kialakítása, az épített és természeti környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. - Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) a pervazív viselkedészavar, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása. - Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) - Általános iskolai napközi otthoni nevelés - Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése - Általános iskolai tanulószobai nevelés - Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése - Könyvtári szolgáltatások - Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - Iskolai intézményi étkeztetés - Munkahelyi étkeztetés - Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek: Szakágazat száma Szakágazat megnevezése 80.10. - alapfokú oktatás önköltséges, tanórán kívüli foglalkozás 1993.évi lXXIX.tv. 55.51 - munkahelyi étkeztetés 55.51. 10.01. - gyermekétkeztetés 70.20.12.04. - terembérlet 49.01. - tankönyvárusítás Nincs vállalkozási tevékenység. 4. A feladatellátását szolgáló vagyon: - a székhelyen lévő 108814 hrsz-ú, 13449 m2 alapterületű, önkormányzati tulajdont képező ingatlan a rajta található 3430 m2 hasznos alapterületű iskolai épülettel, az intézmény nyilvántartásában szereplő ingó vagyontárgyak. 5. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Mátészalka város önkormányzat vagyonáról a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 20/2006. (VIII. 08.) rendelete szerint gyakorolja. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: az Oktatási Közlönyben meghirdetett nyilvános pályázat elbírálásával. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény megbízott vezetője.

5

II. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Az iskola szervezete 1.1. Az iskola igazgatósága a/ Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják: - általános igazgatóhelyettesek - tagozatvezető Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettesek csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkaköri leírásuk az SZMSZ 1. számú mellékletében található. b/

A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettesek helyettesítik. A vezető-helyettesek távolléte esetén a jelen lévő munkaközösség-vezető helyettesíti a következő sorrendben: Bajkán Barbara, Futkos Andrásné, Erdősné Horváth Judit, Erdős Ákos, Máté Judit. Az igazgatóság rendszeresen (hetente) tart megbeszélést aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti.

1.2.

Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:

- igazgató - igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - szakmai munkaközösségek vezetői - a közalkalmazotti tanács elnöke - a diákönkormányzat vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége a munkatervben rögzített időközönként tart megbeszélést aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti le.

6

Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzatot az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. 1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. 1.4. Az iskola szervezeti egységei Szervezeti egység: A szervezeti egység élén álló felelős vezető: - iskola

igazgató igazgató helyettesek

- alsó, felső tagozat

igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők igazgató, helyettesek

- technikai dolgozók

2. Az iskola szervezetének vázlata

7

IGAZGATÓ

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

IGAZGATÓHELYETTESEK

 DIÁKÖNKORMÁNYZAT  GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDERLMI FELELŐS  KÖNYVTÁROS

PEDAGÓGUSOK

TANULÓK

ISKOLATITKÁR

TECHNIKAI DOLGOZÓK

3. Az iskola közösségei, kapcsolatunk egymással és a vezetéssel 3.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.2. Az iskolai alkalmazottak közalkalmazottak közössége 3.2.1. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. 3.2.2. Az iskola közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt. Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek/ valamint az intézmény Kollektív szerződése rögzíti. 3.3 . A nevelők közösségei 3.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát segítő felsőfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek. -

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban előírt esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: a, a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése b, a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása. c, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése d, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéshez, tanulmányi szerződés kötéséhez történő javaslattétel e, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása f, a munkaközösségek tagjainak fizetés emelésére, jutalmazására, kitüntetésére való javaslattétel A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó tantestületi értekezlet - félévi tantestületi értekezlet - tanévzáró tantestületi értekezlet

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet nevelési értekezlet (2 alkalommal) munkaértekezlet (aktualitástól függően, de legalább havonta egyszer)

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51%-a kéri, vagy ha az iskola igazgatója, vezetősége, illetve a közalkalmazotti tanács indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban foglaltak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 % - a jelen van. - A nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozta (kivéve, ha a jogszabály másképp rendelkezik) Személyi kérdésekben a nevelőtestület - a többség kérésére – titkos szavazással dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által kiválasztott két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet: - az egy osztályban tanító nevelők értekezlete - az alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete 3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 1. alsós munkaközösség 2. humán munkaközösség 3. idegen nyelvi munkaközösség 4. természettudományos munkaközösség A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. A munkaközösségek feladatai (szakterületükön belül): -

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató – nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) segítik az egységes követelményrendszer kialakítását (a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése révén) közreműködnek pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásában, szervezésében, lebonyolításában szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására vonatkozóan javaslatot tesznek, illetve véleményezik azt segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját

10

javaslatot tesznek a munkaközösség – vezető személyére (akit az intézmény vezető bíz meg a feladat ellátásával) segítséget nyújtanak a munkaközösség – vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készült elemzések, értékelések elkészítéséhez

-

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség – vezető irányítja. (A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg). A munkaközösség – vezetők munkájukat az SZMSZ 2. számú mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. 3.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjából munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja vagy az igazgató bízza meg. 3.4.

A szülők közösségei

3.4.1. Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogok érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. 3.4.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3.4.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - pénztáros Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK – elnök, vagy az osztályfőnökök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 3.4.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola SZMK választmánya. A választmány munkájában az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei vehetnek részt. Az SZMK választmány a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai alábbi tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes - pénztáros Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

11

Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 3.4.5. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

-

3.5. A tanulók közösségei 3.5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzi. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár - képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 3.5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök felsorolását a házirend tartalmazza. (Az iskolarádió és iskola újság szerkesztősége) A diákkörök közül egy- egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzatba. 3.5.3. A tanulók a tanulóközösségek a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai DÖK jogosítványait annak vezetősége érvényesíti. 3.5.4. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. Tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja. (SZMSZ 5. sz. melléklet) Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. 3.5.5. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Összehívásáért az igazgató felelős. 3.5.6. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működésének alapvető feltételeit (fedezi a működés költségeit, rendelkezésre bocsátja az iskola helyiségeit, berendezéseit). 3.6.

Az igazgatóság és a nevelőtestület

12

3.6.1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezető és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség ülései - nevelési – és munkaértekezletek - megbeszélések

-

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdető táblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: - a vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük (illetve választott képviselőik) útján közölhetik az igazgatósággal és más fórumokkal.

3.6.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató (a diák önkormányzati üléseken, diák közgyűléseken, valamint a hirdető táblákon keresztül) és az osztályfőnökök (az osztályfőnöki órákon) rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanulók szüleit a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak szóban és írásban folyamatosan tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.6.3. A nevelők és a szülők

-

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, a hirdető táblán, illetve alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, míg az osztályfőnökök a szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra szolgálnak az alábbi fórumok: családlátogatások szülői értekezletek fogadóórák nyílt napok a tájékoztató és üzenő füzet bejegyzései A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

13

-

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint helyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint helyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető és megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában nevelői szobában az iskola igazgatójánál és igazgató helyetteseinél a munkaközösség vezetőinél

4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval: Mátészalka Város Önkormányzata Mátészalka, Hősök tere 9. Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Mátészalka, Hősök tere 9. Megyei Pedagógiai Közművelődési Intézet és Továbbképző Központja 440 Nyíregyháza, Sóstófürdő Tölgyfa út 68. A helyi oktatási intézmények vezetősége - Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kazinczy út 5. A városi óvodákkal: Négy Évszak Óvoda Alkotmány út 15. Mesevonat Tagóvoda Móricz Zsigmond út 17 Napsugár Tagóvoda Szatmár út 1. Eszterlánc Tagóvoda Kalmár u 23. Kikelet Tagóvoda Balassi B. u. A város közművelődési intézményeivel: Művelődési Központ, Mátészalka, Kölcsey u 2. Képes Géza Városi Könyvtár, Mátészalka, Bajcsy Zsilinszky út Szatmári Múzeum Kossuth út Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola Kölcsey tér 1. Az egyházak képviselőivel Az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával: „6-ért Oktatási Nevelési Alapítvány” Mátészalka, Móricz Zsigmond út 96-98. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes G. út 2 MTK Sportszakosztály Egészségügyi Alapellátással SZMK-val

4.1.

-

-

-

-

-

14

-

Vállalatokkal, KFT-kel, és vállalkozókkal

A kapcsolattartás formái:  napi, ahol a megbeszélés lehet személyes, történhet telefonon, elektronikus levelezésen keresztül,  heti, mint az iskolavezetőség összejövetelei,  havi, pl. a kibővített szakmai vezetőség tanácskozásai,  adott feladathoz, témakörhöz kapcsolódó,  az éves munkatervben szereplő, illetve rendkívüli értekezletek. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgató helyettesek, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők szervezik. A nevelőtestület, a tanulóközösségek és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartást az igazgató, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök alakítják ki. Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, pl. termek, technikai eszközök, berendezések igénybe vétele, az e célra rendelkezésre álló anyagiak felhasználása. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve működési szabályzatának jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri. A tanulók véleménynyilvánítása:  iskolai ügyeikben a tanulók az osztályfőnöknek (pl. osztályfőnöki óra), tanítóknak, tanároknak, indokolt esetben az igazgatónak személyesen,  csoportot, közösséget, iskolát érintő kérdésekben a diákönkormányzat tanári segítőjének, pl. diákönkormányzat tanácskozásain, mondhatják el véleményüket. A rendszeres tájékoztatás rendje és formái:  tanítók, tanárok, a tanórákon szóban és írásban, pl. tájékoztató füzetben,  osztályfőnökök, az osztályfőnöki órákon szóban és írásban, pl. tájékoztató füzetben,  igazgató, tagintézmény-vezető, a tanulókat személyesen tájékoztatja, pl. versenyek eredményei. Szülő értekezletek, szülői munkaközösségek Az iskola szülői értekezletet tanév elején, pályaválasztás előtt, félévkor, beiskolázás után és tanév végén tart. A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás további formái: nyílt napok, fogadóórák, családlátogatások. Az iskolai szülői szervezet(ek) jogait a Kt. 59. § tartalmazza. Iskolai szülői munkaközösség megválasztási rendje:  a tanév első szülői értekezletén minden osztály szülői munkaközösséget (három fős vezetőséggel) alakít, akik közül egy fő képviseli az osztályt az iskolai szülői munkaközösségben,  az osztályok képviselői alkotják az iskolai szülői munkaközösséget,  az iskolai szülői munkaközösség tagjai demokratikusan választják meg az iskolai szülői munkaközösség vezetőjét és a vezetőség tagjait. A választásokhoz legalább ötven százalékos részvétel, illetve több mint ötven százalékos támogatottság szükséges. Az iskolai szülői munkaközösség az általa meghatározott munkaterv szerint működik. Összejövetelt rendes, pl. szülői értekezletek napján, és rendkívüli esetekben tart. Rendkívüli értekezletet összehívhat:  az iskolai szülői munkaközösség vezetője,  az iskolai szülői munkaközösség a tagok egyharmadának kezdeményezésére, az ok megjelölésével.

15

A rendkívüli értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Az iskola támogatja a szülői munkaközösségek működését. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök és az igazgató, az iskolai szülői munkaközösséggel az igazgató és a tagintézmény-vezetők tartják a kapcsolatot. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az említett intézményekkel kapcsolatot tartó nevelők nevét az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanuló egészségállapotának megóvása érdekében az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermek rendelőintézettel, ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal illetékes irodáival. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 5. Az iskola működési rendje 5.1.

5.2.

5.3.

5.4. 5.5.

5.6. 5.7.

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-tól 21.00-ig tart nyitva. A tanulók az utolsó tanítási óra és egyéb foglalkozás után elhagyják az iskola épületét. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben az intézmény hivatalos ügyek intézésére munkanapokon 8.00-tól, 16.00-ig tartja nyitva irodái. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután ( a vezető távozása után) az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételével a helyettesítési rend szerinti felelőst kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 és 15.30 között kell megszervezni (azokat 16.40-ig mindenképpen be kell fejezni). A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközti szünetek ideje 10, illetve 15 perc- a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Indokolt esetben az igazgató rövidített tanítási órákat és szüneteket rendelhet el. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, és legkésőbb 16.40-ig tart. Az iskolában reggel 7.00-től 7.30-ig a portás felügyel, 7.30-tól 8.00-ig és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartásával, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában szintenként 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettesek), illetve az órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szülői kérés

16

hiányában az iskola épületének elhagyása csak az igazgató vagy a helyettesek adhatnak engedélyt. 5.8. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.00-tól 17.00 – ig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 5.9. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.00 között. Magánügyek intézése 13.00 óra után, ill. a pedagógus munkaidején kívül történik. 5.10. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. 5.11. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - tűz- balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben, és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 5.12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 5.13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. - az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a diákügyeleti szolgálat ellenőrzi. Az ügyeleti szolgálat az érkező külső személyeket köteles nyilvántartani. 5.14. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével (átvételi elismervény ellenében) lehet. 5.15. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 6. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi-az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon tanulószoba szakkörök énekkar diáksportkör felzárkóztató foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkozások (blokkok) továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

6.1. 6.2.

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: a, A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik az SZMSZ előírásai alapján

17

b, A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a, A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés (a felzárkóztató foglalkozások kivételével) önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásra való jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező. b, A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c, A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d, A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ 2. mellékletében található munkaköri leírások alapján végzi. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola vezetősége a tantervi követelmények teljesülési, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal (május-június hónapban) egy hetes erdei iskolai programot szervez a tanulók számára. Hétvégéken az osztályfőnökök szervezhetnek tanulmányi kirándulást osztályaik számára. Az iskola nevelői és a szülők – az igazgató előzetes engedélyével - a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek a szabadidőben, vagy a hétvégéken. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezést (menzát) biztosít. A tanulók önképzése, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít, az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

6.3.

6.4.

6.5.

6.6.

6.7. 6.8.

6.9.

7. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: a, biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű ( a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv kerettanterve, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, b, segítse elő az intézményben folyó nevelő – oktató munka eredményességét, hatékonyságát, c, szolgáltasson megfelelő mennyiségű információt az igazgatóság számára a pedagógusok munkavégzéséről,

7.1.

18

d, szolgáltasson megfelelő mennyiségű adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 7.2. A nevelő – oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - a munkaközösség-vezetők Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása - a nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja - a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása - a nevelő oktató munka színvonala a tanítási órákon, ezen belül különösen: az előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, és magatartása a tanítási órán az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az iskola vezetősége határozza meg. - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei (közösségformálás) 7.4. Az intézményen belül általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „ Belső ellenőrzési szabályzat” igazgatói utasítás határozza meg. 7.5. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrző dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő – oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítésére iskolai könyvtár működik. 8.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helybeli használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 8.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló gyerekek számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 8.4. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Képes Géza Városi Könyvtár, Mátészalka - Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Nyíregyháza - Esze Tamás Gimnázium könyvtára Mátészalka - Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményeinek könyvtárai, Mátészalka 8.1.

19

Megyei Pedagógiai Közművelődési Intézet és Továbbképző Központja könyvtára, Nyíregyháza - Képes Géza Általános Iskola könyvtára 8.5. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Részletes feladatait az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkaköri leírás rögzíti. 8.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményeinek gyarapítása a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével történik. 8.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói. 8.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása - a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása - könyvtári dokumentumok kölcsönzése - tájékozódás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól 8.9. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. 8.10. Az iskolai könyvtár nyitva tartását a 7. sz. melléklet tartalmazza. 8.11. A nevelőknek az iskolai könyvtárban illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetünkben, munkatervünkben rögzítik, a könyvtáros tanárral egyeztetik. 8.12. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetők kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok. 8.13. A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét (a könyvtáros javaslatára) az iskola igazgatója határozza meg. -

9.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokra felvétel elvei

9.1. 9.2.

A napközi otthonba előre mindig az előző év májusában lehet jelentkezni. A tanulószobai foglalkozásokra a tanév elején lehet jelentkezni, de indokolt esetben tanév közben is lehetséges a tanulószobai felvétel. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára lehetőség szerint minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok, a, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott b, akinek mindkét szülője dolgozik c, akik állami gondozottak d, akik rosszabb szociális körülmények között élnek

9.3. 9.4.

20

10. A mindennapi testedzés formái 10.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választott délutáni játék és sportfoglalkozásokon biztosítja. 10.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 10.3. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben az ott meghatározott testnevelő tanár segíti. 10.4. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 10.5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 11. A tanulók mulasztásának igazolása 11.1. A tanulók tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. 11.2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatába a hónap elteltével összesíteni kell. 11.3. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló a, az osztályfőnök engedélyével 3 napig terjedően b, az igazgató engedélyével 3 napot meghaladóan mulaszthat. 11.4. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben az elmarad, az osztályfőnöknek kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől 3 napon belül. Amennyiben igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles 5 napon belül családlátogatáson meggyőzni a mulasztás okairól. Ha a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. 11.5. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül (3 napig terjedő mulasztás esetén, 3 napon túli betegség esetén orvosi bizonyítvány) igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 11.6. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnökök feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló (jegyzet) rovatában írásban rögzíteni kell. a, Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. b, Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell értesíteni az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az igazolatlan mulasztás óta nem történt meg.

21

c, Másod ízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan mulasztás miatt” c. nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatójának leadni, valamint az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. d, A gyermek – és ifjúságvédelmi felelős – a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve – megkeresi a tanulók szüleit. 11.7. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásokról kizárható. 12. A tanulók jutalmazása 12.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az osztály vagy (iskola) érdekében közösségi munkát végez - iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon vesz részt - bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A kiemelkedő teljesítmény elismerése A jutalmazás alapja

-

1. Móricz-díj Országos tanulmányi versenyen való részvétel Alapfokú C típusú nyelvvizsga Középfokú bármely típusú nyelvvizsga Megyei tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény Aktív közösségi munka Kiemelkedő kulturális és művészeti tevékenység Példamutató magatartás Kiemelkedő tanulmányi munka 8. osztály év végén Móricz-emlékplakett adható a nevelőtestület határozata alapján azoknak a tanulóknak, aki a fenti szempontok közül a legtöbbet, a legmagasabb színvonalon teljesít.

-

2. Kimagasló nevelőtestületi dicséret Nevelőtestületi dicséret Példamutató magatartás, kimagasló tanulmányi munka Országos versenyeken való részvétel Megyei versenyeken való részvétel Közösségi munkában való aktív részvétel Sporttevékenység (megyei) Kulturális és művészeti tevékenység Nyelvvizsga 3. Igazgatói dicséret

22

-

3 vagy több szaktárgyi dicséret valamilyen területen (tanulmányi, sport, művészeti stb. kimagasló eredmény) Közösségért végzett tevékenység Jó tanulmányi eredmény Legalább jó magatartás Minden olyan teljesítmény, ami az iskola hírnevét öregbíti 4. Szaktárgyi dicséret 5. Osztályfőnöki dicséret

12.2. A dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 13.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

13.1. Azt a tanulót, aki – tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait megszegi - igazolatlanul mulaszt - bármely módon árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni 13.2. Az iskolai büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás 13.3. Az iskolai büntetések kiszabásánál az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő illetve nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 13.4. A tanuló súlyos kötelesség szegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 13.5. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülei a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az igazgató határozza meg. 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 14.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskola és az Egészségügyi és Alapellátás megállapodása alapján működik. 14.2. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban)

23

-

-

15.

a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat- évente két alkalommal hallásvizsgálat – évente egy alaklommal belgyógyászati vizsgálat – évente egy alkalommal szemészet - évente egy alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal a tanulókat a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálat évente két alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló – és megelőzésében (baleset esetén intézményi védő-óvó előírások)

gyermekbalesetek

15.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket adja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ 6. és 7. számú mellékletében található munkabiztonsági szabályzat, valamint a Tűzvédelmi Utasítás és a Tűzriadó terv rendelkezéseit. b, Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében, oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c, A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásokban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a balesetvédelmi szabályokat betartani. d, Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük, és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, a következő esetekben: a tanév megkezdésekor (az első osztályfőnöki órán) ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait rendkívüli esemény (baleset, tűz- vagy bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - rendkívüli események után - a tanév végén e, A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, az esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f, A közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.

24

-

-

g, A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, technika, kémia) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait az SZMSZ 2. és 6. számú mellékletében található munkaköri leírásuk tartalmazza. h, Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ 8. sz. mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. i, Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 7. számú mellékletében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni a rendkívüli esemény jelzésének módját a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek (rendőrség, tűzoltóság) értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése. az iskola helyszínrajzait, az építmények szintenkénti alaprajzait (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

15.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a, A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást (a tőle telhető módon) meg kell szüntetni - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának, illetve bejegyzést tesz a füzetbe. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b, A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tenni, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c, Az iskola igazgatójának az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy miként lett volna elkerülhető a baleset. Meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d, A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell fölvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egyet pedig át kell adni a tanulónak (ill. a szülőnek). Egy példányt az iskola őriz meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola – igény esetén – biztosítja a diákönkormányzat képviselőjének jelenlétét a balesetek kivizsgálásában.

25

15.4. Az iskola nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 6. sz. mellékletében található munkabiztonsági előírás tartalmazza. 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 16.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: - a természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz, belvíz) - tűz - robbanással történő fenyegetés 16.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezető: - igazgató - igazgatóhelyettesek - távollétük esetén a vezető(k) helyettesítésével megbízott munkaközösség-vezetők - tűzvédelmi felelős - polgárvédelmi parancsnok 16.3. Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - egyéb esetekben az események jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 16.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolarádió, illetve csengetéssel történő vészjelzés után riasztani kell, valamit haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benn tartózkodó tanulócsoportoknak a Tűz illetve bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. 16.5. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősök. 16.6. A veszélyetetett épület kiürítés során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távozni kell, ezért az órát (foglalkozást) tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolni.

26

16.7. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerelési helyek szabaddá tételéről - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek, (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról. 16.8. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszín rajzáról - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, vegyszerekről) - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről - az épületben tartózkodó személyek létszámától, életkoráról - az épület kiürítéséről 16.9. A rendvédelmi illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerve illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 16.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 16.11. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a (Tűzriadó terv) című igazgatói utasítás tartalmazza: - A robbanással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az (Intézkedési terv, robbanással való – fenyegetés esetére bombariadó terv) című igazgatói utasítás tartalmazza. - A tűz és bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. - Az épületek kiürítését a tűz – és bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. - A tűz – és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűz-, illetve bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény igazgatói szobájában kell elhelyezni. 17. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 17.1. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.

27

17.2. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 17.3. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért. 17.4. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 17.5. A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. 17.6. Az intézményt támogató „6-os Iskoláért Oktatási-Nevelési Alapítvány” rendelkezik tanulókat támogató diák szociális alappal. A szociális célra felhasználható összegről és a támogatás módjáról (az osztályfőnökök, valamint a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős előterjesztése alapján) az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként. 18. Térítési díjak be- illetve visszafizetése 18.1. Az iskolában a térítési díj (és tandíj) ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni.

28

18.2. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntéshez be kell szerezni a nevelőtestület és a szülői munkaközösség egyetértését. 18.3. A térítési díjakat havonta az iskolai pénztárosnál kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőről – az igazgató engedélyez alapján – el lehet térni. 18.4. Az előre befizetett térítési díjak visszafizetéséről postai úton a pénztáros gondoskodik, ha - a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik - ha tartósan igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozásokon nem tud részt venni. 18.5. Az étkezési díjakat havonta előre, minden hónap 15. napjáig a gazdasági irodába kell befizetni. 18.6. Az iskola az igénybe vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja. 18.7. A tehetséggondozó programban résztvevő osztályok havonta – a költségek hozzájárulása (októberétől – májusig) – a minden tanév szeptemberében megállapításra kerülő díjat fizetnek be. A tanulóink döntik el, hogy melyik „blokk”-ban kívánják képességeiket továbbfejleszteni: - humán - reál - idegen nyelv 18.8. Azok a tanulók, akik a kötelező tanórán kívül szeretnének jobban elmélyülni egyes tantárgyakban, ill. mozgásukat akarják fejleszteni, lehetőséget kapnak önköltséges szakkörök formájában a foglalkozásokon való részvételre. A működő önköltséges szakköreink: - idegen nyelv - számítástechnika - tánc (társas-, nép-, modern) - küzdősportok A térítési díjak minden tanév szeptemberében kerülnek megállapításra. 19.

A tankönyvellátás rendje

19.1. A tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 19.2. Az éves munkatervben rögzíteni kell a tankönyv ellátást lebonyolító dolgozó nevét, aki az adott tanévben előkészíti az iskolai tankönyvrendelést, és részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 19.3. A tankönyvrendelésben illetve terjesztésben résztvevő munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt: A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozó feladatait - a szükséges határidőket - a terjesztés módját, helyét, idejét - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 19.4. A tankönyvjegyzékből – az iskola helyi tanterve alapján – a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő könyveket.

29

20. Az iskolai hagyományok 20.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a, Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b, Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepekhez fűződő rendezvényei: - Csibeavató - Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója (október 23.) - Halloween - Mikulás - Karácsony - Farsang - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója (március 15.) emléktábla koszorúzás - Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvények (Móricz-hét) - Anyák napja - Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) - Tanévzáró ünnepség és ballagás c, Iskolai szintű szórakoztató rendezvények: - Non-stop – fordított nap - „Erdei iskola” – program d, Az iskola 10 évenként évkönyvet, félévenként iskolaújságot jelentet meg. 20.2. Kitüntetések Az intézmény kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulói az SZMSZ 12. pontjában leírt jutalmazásban részesülhetnek. 20.3. Az iskola történetével, a névadóval kapcsolatos emlékek gyűjtése, megőrzése az intézmény minden dolgozójának feladata és kötelessége. A rendelkezésre álló anyagnak részben az iskolai könyvtár ad otthont, részben állandó kiállítás tárgyát képezi. 20.4. A hagyományőrzés külső formái Az iskola emblémája A tanuló kötelező ünnepi viselete: - lányok: sötét szoknya, fehér blúz - fiúk: sötét nadrág, fehér ing Az iskola hagyományos sportfelszerelése: fehér póló, tornanadrág 21. Záró rendelkezések 21.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadó nyilatkozatával (a jelzett közösségek egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával) lehetséges. 21.2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - fenntartó - a nevelőtestület - az iskola igazgatója

30

- az SZMK iskolai vezetősége - a diákönkormányzat iskolai vezetősége 21.3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéséket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák, ezen szabályzatok utasítások az SZMSZ mellékletei. (e mellékleteket az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja) 21.4. Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok: 1. sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása 2. sz melléklet: Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása 3. sz. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat sz. melléklet 4. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata 5. sz. melléklet: A diákönkormányzat működési szabályzata, 6. sz. melléklet: Munkabiztonsági szabályzat 7. sz. melléklet: : Tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv 8. sz. melléklet: Házirend 9. sz. melléklet: SZMSZ kiegészítés (havi munkaidő nyilvántartás szabályai) Mátészalka, 2011. november 25. Szabó Attila igazgató A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tantestület egyhangúan elfogadta Mátészalka, 2011. november 25. Szabó Attila igazgató A Szülői Munkaközösség az Oktatási Törvény 60. § (3)-a szerint egyetértési jogát gyakorolta. Mátészalka, 2011. november 25.

Simon Zsuzsanna A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Házirendjét a Diákönkormányzat képviselői megismerték, a törvényben foglaltak szerint véleményezték és elfogadták. Mátészalka, 2011. november 25. Murgulyné Farkas Krisztina DÖK koordináló tanár

31

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola jelen Belső Ellenőrzési Szabályzata 2011. november 25-én lép hatályba. A szabályzat hozzáférhetősége  

A szabályzat tartalmát ismertetni kell a beosztott munkatársakkal A szabályzat egy példányát az iskola tanári szobájában hozzáférhetővé kell tenni.

Jelen szabályzat módosítására az intézmény vezetője jogosult.

Mátészalka, 2011. november 25. Szabó Attila igazgató

32

A MÓRICZ ZSIGMOND MAGYAR-ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI

33

1. sz. melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes Közvetlen felettese : igazgató Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Általános feladatkör - az igazgatót annak akadályozása esetén helyettesíti - ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, az igazgató útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében - a nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek elkészítésében, vitájában, támogatja végrehajtásukat - a pedagógiai program, az SZMSZ, az intézményi munkaterv, a hatályos rendelkezések, továbbá az igazgató útmutatása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanárok munkáját - elkészíti a tanárok munkabeosztását Pedagógiai munkavégzésében alapvető szempontok - a nevelőtestülettel egyetértésben, figyelembe véve a diákönkormányzat véleményét, elkészíti a házi- és napirendjének tervezését, valamint elfogadása után ellenőrzi annak betartását és betartatását - tanácsaival segíti a tanárok pedagógiai munkáját - szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek - segíti a diákönkormányzat tevékenységek kibontakozását, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok és feladatok érvényesülését és megvalósítását - koordinálja a szabadidős tevékenységet - együttműködik a szakmai, szülői és tanulói érdekképviseleteivel - módszeres tanácsokkal segíti a pedagógiai munkavégzés folyamatát - törekszik az iskola dolgozóinak alapos megismerésére, a nevelőtestületen belül az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására - elvégzi a munkájából kapcsolatos adminisztrációt, statisztikai adatszolgáltatást végez Különleges felelőssége Személyekért: - az igazgató akadályoztatása esetén képviseli az iskolát az állami szervek, hatóságok, intézmények, tömegszervezetek és magánszemélyek előtt - az igazgató nevében, helyette a kimenő levelezésben az iskolai munka egész területére kiterjedően aláírási joggal rendelkezik Tervezésért: - elkészíti az óra és terembeosztásokat - őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében - önállóan és teljes felelősséggel

34

-

- elkészíti a szabadságolási tervet és azt nyilvántartja intézi a nevelők munkaidő-beosztását tervezi, irányítja, összehangolja és rugalmasan kezeli az iskola kötött és irányított szabadidős programját

Pénzügyi döntések: - a nevelőtestület véleményének figyelembevételével meghatározza a nevelőtestület tárgyi feltételeinek javítását, szinten tartását, és javaslatot tesz a költségvetésből biztosítható anyagi eszközök beszerzésére - javaslataival segíti a nevelők, a tanulók jutalmazása vonatkozó pénzügyi tervezést - közreműködik a pályázatok elkészítésében - utalványozási jogkörét az SZMSZ –ben meghatározottak szerint gyakorolja Bizalmas információk kezelése: - munkája során a vezető állású dolgozók számára megfogalmazott és az SZMSZ-ben rögzítettek szerint jár el az információk kezelésében - a személyiségjogokat érintő (tanári, szülői, gyermeki), illetve titkosnak minősített információkat megőrzi, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében jár el - minden rendkívüli eseményről az igazgatót, akadályoztatása esetén a helyettesítésre kijelölt személyt azonnal tájékoztatja Ellenőrzés foka - ellenőrzi a pedagógiai célkitűzések, a nevelőtestületi határozatok megvalósulását - ellenőrzi szaktanárok munkavégzését - ellenőrzi a tanárok munka- és foglalkozási rendjét, a tanári munkavégzés adminiszrációját - félévkor értékeli a pedagógiai és tanulmányi munkát - cél- és tematikus ellenőrzést végez az intézményi ellenőrzési terv alapján - ellenőrzi és értékeli az ifjúságvédelmi felelősök munkáját - ellenőrzi a pedagógiai munkát végzők és segítők túlóráit, - elvégzi annak elszámolását - ellenőrzi az iskola területén a biztonságos munkafeltételeket, a baleset- és vagyonvédelmet, az iskola rendjét és a közegészségügyi előírások betartását - ellenőrzéseit az SZMSZ, az iskolai munkaterv és a belső ellenőrzési terv, valamint az igazgatói utasítás alapján végzi Kapcsolatok - részt vesz az intézmény vezetőségi ülésein, a nevelőtestületi fórumokon, az értekezleteken - kapcsolatot tart a közoktatási és közművelődési intézményekkel Járandóság - vezetői pótlék - egyéb juttatások a kollektív Szerződés szerint Fenti feladatain kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

35

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: tagozatvezető Közvetlen felettese: igazgató Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Felel: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - pedagógiai munkájáért - az IPR feladatainak koordinálása az intézményben - az ifjúságvédelmi feladatokért - a nevelő- és oktatómunka feltételeinek megteremtéséért - az intézmény rendezvényeiért Különleges felelőssége - irányítja az intézményben dolgozó pedagógusok IPR munkáját - elkészíti az iskolai IPR működési és munkarendjét - felel az integráció törvényes és szakszerű működéséért, megoldja a mindennapi technikai feladatokat Ellenőrzés foka - az SZMSZ alapján szervezi az iskolai integráció ellenőrzését

36

2. sz. melléklet PEDAGÓGUS ÁLTALÁNOS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 1. A pedagógus feladatai általában: -

A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják.

-

Nevelő-oktató munkáját megválasztásával végzi.

-

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.

-

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, - a közös vállalások teljesítéséből,

-

az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, - az iskola hagyományainak ápolásából, - tanulók folyamatos felzárkóztatásából,

-

a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,

-

pályaválasztási feladatokból,

-

a gyermekvédelmi tevékenységből,

-

a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából,

-

a diákönkormányzat kialakításából,

-

az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.

-

Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).

-

önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

-

A nevelt-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

-

Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.

-

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.

-

Az írásbeli dolgozatokat, felmérő témazáró feladatlapokat legkésőbb 6 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megírását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja.

-

Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart.

egységes

37

elvek

alapján,

módszereinek

szabad

-

Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el.

2. A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: -

A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse.

-

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

-

Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa.

-

Az oktatói tevékenység során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

-

Nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz.

-

A tanulók részére az egészségügyi és a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át és ezek elsajátításáról győződjön meg.

-

Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket.

-

Működjön közre a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-

A gyermek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

-

A reggeli és óraközi felügyelet ellátása.

3. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: -

A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja.

-

A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket.

-

Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.

-

Minősítse a tanulók tudását.

-

Hozzájusson a munkájukhoz szükséges ismeretekhez.

-

A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, kutatómunkában.

38

Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. -

39

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEIRÁSA 1. Éves munkája meghatározására munkatervet készít. 2. A munkaközösség munkatervét az iskola éves munkatervében meghatározott időre az igazgatónak átadja. 3. Irányítja, ellenőrzi a hozzátartozó tantárgycsoportokat tanító nevelők oktató-nevelő munkáját. 4. Szervezi a munkaközösségen belüli továbbképzési programot. 5. Segíti a mozgalmi munkát. 6. Ellenőrzi a tanmeneteket, és határidőre leadja az illetékes igazgatóhelyettesnek. 7. Előkészíti a munkaközösségi javaslatokat, döntéseket. 8. Évi 30 órát látogat, majd tanácsaival segíti a munkaközösségi tagok nevelő-oktató és gyakorlati munkáját. 9. Az iskola vezetőitől kapott feladatokat továbbítja a munkaközösségek tagjaihoz, azok elvégzéséről beszámol. 10. Gondoskodik a kezdő fiatal pedagógusok segítésének lehetőségeiről. 11. Szorgalmazza a kölcsönös óralátogatásokat, hospitálásokat. 12. Szervezi a munkaközösségekhez tartozó tantárgyi vetélkedőket iskolai szinten. 13. Javaslatot tesz munkaközössége döntése alapján a kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletek beszerzésére. 14. Irányítja és ellenőrzi a tantárgyi minimum kidolgozását. 15. Kísérje figyelemmel a szakköri munka beindítását, majd ellenőrizze a szakköri tevékenységet. 16. Irányításával dolgozza ki a munkaközösség az egységes eljárásokat a tanítás egész folyamatában, a számonkérésben, az értékelésben, a felzárkóztatást és tehetséggondozást szolgáló módszerek kialakításában. 17. Javaslataival, véleményével hozzájárul a nevelési és munkaértekezletek színvonalának, tartalmi munkájának emeléséhez. 18. Tevékenyen részt vesz a házirend végrehajtásának ellenőrzésében, a tanulói munkaerkölcs javításában. 19. Félévenként beszámol és értékeli az elmúlt időszak elvégzett feladatait. 20. A munkaközösség-vezetők a felméréseket értékeli és elemzi.

40

AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Feladatai: 1. Elkészíti az osztályfőnöki foglalkozási tervet. 2. Felelős tantermének rendjéért, dekorációjáért. 3. Osztálya naplóját megnyitja, egész évben vezeti, rendben tartja. 4. Mulasztások igazolása, összesítése, dicséret, büntetés adása, bejegyzése naplóba, ellenőrzőbe. 5. Szervezi és ellenőrzi az ügyeleti teendőket. 6. Az anyakönyvet megnyitja és vezeti, a tanév végi adatok egyezését két összeolvasó nevelő segítségével ellenőrzik és az egyezést aláírásukkal igazolják. 7. Kiállítja a bizonyítványt. 8. Feladata a tanulók személyiségének sokoldalú és alapos megismerése. 9. Szükségszerűen családlátogatást végez. 10. Koordinálja a továbbtanulást. 11. Kapcsolatot tart az osztályban tanító nevelőkkel, esetleg hospitál. 12. Gondoskodik a jó képességűek tehetséggondozásáról a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatásáról. 13. Osztályban felméri a hátrányos, potenciálisan veszélyeztetett, veszélyeztetett helyzetű tanulókat, ifjúságvédelmi feladatokat lát el. 14. Évente szülői értekezletet, fogadóórát tart az éves munkaterv meghatározása szerint. 15. Ellenőrzi, hogy minden érdemjegy be van-e írva tanulóinak ellenőrzőjébe, és hogy a szülők tudomásul vették-e a beírt értesítéseket. 16. Kapcsolatot teremt és tart tanulóinak szüleivel, összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, igyekszik őket bevonni az iskolai rendezvények lebonyolításába. 17. Figyelemmel kíséri tanulóinak órán kívüli tevékenységét, viselkedését. 18. Feladata a tanulók órán kívüli tevékenységének megszervezése. 19. Tanulmányi kirándulás szervezése, lebonyolítása. 20. Engedélyt adhat tanulóinak indokolt esetben a távolmaradásra. 21. Javaslatot tesz félévkor és év végén tanulóinak magatartás és szorgalom érdemjegyére, melyet az ott tanító nevelőkkel megbeszél. Az osztályfőnök a 138/1992. (X.8.) Korm.rend. alapján a KJT 75.§-ához és a 76. §-ának (2) bekezdése b. alapján osztályfőnöki pótlékban részesül. Feladatait pedagógus munkája mellet látja el. Munkaidejének beosztását és feladatának módosítását az igazgató gyakorolja. Teljesítmény értékelés módszere: - éves és féléves beszámoló nevelőtestületi ülésén

41

KIEGÉSZÍTÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖRHÖZ Iskolánkban beindított komplex integrált tehetségfejlesztésben résztvevő csoportok osztályfőnökeinek feladatköréhez tartozik még: 1. Szervezi, irányítja csoportján belül az egyéni érdeklődésnek megfelelően a tantárgyorientációt. 2. Alkalomszerűen ellenőrzi a délutáni foglalkozások látogatottságát. 3. Hospitál és szakmai kérdésekben konzultál a szakos tanárokkal. 4. Külön feljegyzési naplót vezet minden tanulóról, ahol fejlődését, elért eredményeit vezeti. 5. Lehetőség szerint közös táborozáson vesz részt osztályával. 6. Szervezi, irányítja, ellenőrzi a különböző fakultációs programok látogatottságát, különböző kulturális és egyéb programokat szervez. 7. Rendszeres kapcsolatot tart a blokkban tanító nevelőkkel. 8. Rendkívüli szülői értekezletet hív össze a hatásvizsgálat értékelésére 5. osztály év elején illetve év végén, továbbá 8. osztály év végén Dr. Balogh László pro-dékán Úr közreműködésével 9. Az önköltséges blokk óradíját beszedi a tanulóktól és elszámol vele a VIGASZ pénztárosának

42

SZAKTANÁR, TANÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: -

-

Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. A taneszközöket a munkaközösség-vezetőktől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. Írásbeli munkájára gondot fordít. A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodás helyét) az Igazgatónak azonnal jelenti. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az Igazgatót és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a kulcs a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. Az általános iskolák számára meghirdetett versenyekre felhívja a tanulók figyelmét, s a munkaközösség megbízásának értelmében részt vesz a diákok jelentkezésének, felkészülésének megszervezésében, az iskolai fordulók lebonyolításában. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettes megbízza.

43

EGÉSZNAPOS OKTATÁSBAN ÉS NAPKÖZI OTTHONBAN DOLGOZÓ NEVELŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A CSENGETÉS RENDJE 1. ó. 2. ó. 3. 6. 4. ó. 5. ó. 6. ó.

08.00 09.00 10.00 11.00 11.55 12.50

- 08.45 - 09.45 - 10.45 - 11.45 - 12.40 - 13.35

EGÉSZNAPOS OKTATÁS -

Ebéd ütemezés szerint - játék, séta a szabadban 13.30-ig -Délelőtt: 08.00 - 11.45 vagy 12.40-ig

-

Délután: 11.45 - 16.10

Tanítási órák:

vagy

13.30 – 14.15

13.30 – 14.15

14.25 – 15.10

14.25 – 14.50 Önálló m.

15.25 – 16.10 Önálló munka

15.00 – 16.10 Foglalkozás

NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOK: - Ebéd: ütemezés szerint - 14.00 – 1 vagy 1,5 óra tanulmányi munka - Manuális vagy kulturális foglalkozások, játék heti terv szerint 16.10-ig. A napközibe minden jelentkező gyereket felveszünk. Az étkezés ebédlőben (uzsonna a tanteremben) történjen. A napközi otthonos helységek otthonosak, barátságosak legyenek. Működésének időtartama megegyezik a tanévvel. A napközis térítési díjat a szülőknek a hónap 15-ig kell befizetni. A nevelő tevékenysége: a. Tanulmányi munka: - A tanulási időben a tanulóknak fel kell készülni a másnapi tanítási órákra. - Időtervet kell készíteni. - A nevelő adjon segítséget a gyengén haladóknak. - Segédeszközök használatának megtanítása (lexikon, helyesírási szótár, manipulációs eszközök). A tanulók önellenőrzésre nevelése. b. Ellenőrzés - értékelés: - Mennyiségi, részben minőségi ellenőrzés legyen! 7. Heti értékelő tevékenység: - A felelősök beszámolója iskolai - napközis munkáról. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

44

8. Játékfoglalkozás: - Havi két alkalommal szervezett legyen! 9. Kulturális tevékenység: - Aktualitásnak megfelelően. - Koncentráció a tananyaggal, nevelési célokkal. - A tanuló érdeklődése, kreativitása, szabad választás érvényesülése. - Gyűjtőmunka szervezése. 10. Manuális tevékenység: - Koncentráció a tananyaggal, iskolai munkatervi feladatokkal, szabadidős foglalkozásokkal, gyűjtőmunkával. - A készített tárgyakból a kiállító szekrények folyamatos feltöltése, havonkénti cserével. 11. Étkezés: - Kulturált étkezés (eszközhasználat, zajszint, hangnem). - Az étkezési ABC megismerése. - Az étkezőhelyiség rendje, tisztasága étkezés előtt és után. 12. Egyéb tevékenységek: - Folyamatos megbeszélés az osztályfőnökkel, illetve osztályban tanító nevelőkkel, szaktanárokkal. - Szülői értekezleten való részvétel. - Családlátogatás az osztályfőnökkel. - Együttműködés a kulturális intézményekkel (mozi-, színház, múzeumlátogatás, könyvtári foglakozás). 13. Adminisztrációs munkák, pl. étkezési nyilvántartó stb., pontos elvégzése.

45

DIÁKÖNKORMÁNYZAT VEZETŐJÉNEK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

-

Összefogja, irányítja a gyermekönkormányzatot (diákönkormányzat), akik havonta illetve alkalomszerűen üléseznek. A diákönkormányzat által javasolt programtervet összegyűjti, munkatervben rögzíti. Irányítja a kis és nagyközösségek munkáját. Az iskolavezetőség tagja, tájékoztatja az iskolavezetést a tartalmi, illetve szervezési munkáról. Részt vesz, illetve felelős az ünnepségek szervezésében, lebonyolításában. Szervezi a tanulók táboroztatását, versenyeztetést. Rendszeres tájékoztatást nyújt a hirdetőtábla segítségével a tanulók részére. Jó kapcsolatot alakít ki az SZMK-val. Tájékoztatja a szülőket a programtervről. Kéri a segítségüket a rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Évente két alkalommal FÓRUMOT tart az osztályok küldötteinek. Megszervezi a diákönkormányzat gyermekvezetőjével együtt a FORDÍTOTT NAPOT. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a Művelődési Központtal. A tanítás nélküli munkanapokra javaslatot tesz az iskolavezetés felé. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel. Szponzorokat keres a különböző diákrendezvények anyagi támogatásához. Rendszeres kapcsolatot tart a tagintézmény diákjaival, nevelőivel.

46

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Feladatai: - A veszélyeztetett hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. - A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - Ezek alapján a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást készít. - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján egyéni pedagógiai tervet, javaslatot készít – szükség esetén a gyermekvédelem más szereplőinek bevonásával – a probléma kezelésére. - A veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart: - az igazgatóval (vagy helyettesével) - az osztályfőnökökkel - az IDB patronáló tanárral - pedagógus kollégáival - az IDB vezetőivel - a szülői szervezet tagjaival. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, alapítványok, egyesületek). - Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - Anyagi okokból eredő veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az anyagi veszélyeztetettség, a szociálisan hátrányos helyzet megoldására a támogatások más formáit is felkutatja, számba veszi a rendelkezésre álló lehetőségeket (például ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, ösztöndíjak, pályázatok). - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri, és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra (pl. viselkedésmódosító eljárások, mentálhigiénés programok – szükség esetén külső szakemberek bevonásával). - Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára lehetőséget kínál a szünidő hasznos eltöltésére (táborok, művelődési házak, pályázatok). - Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán és eljár érdekükben. -

47

-

-

-

-

-

Fogadóóráin meghallgatással, pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít -a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáinak – az ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák megoldásában. Osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, szülői értekezleten a szülőket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti, családsegítő, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát. Javaslatot tesz az iskola általános prevenciós gyermekvédelmi tevékenységére az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek. A rendelkezésre álló eszközökkel segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzéteszi, illetve pályázatot készít. Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

48

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 1. A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait teljes munkaidőben látja el. Munkáját az igazgató irányításával, és ellenőrzése mellett látja el. Az iskolai tanár könyvtáros felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. 2. A könyvtáros feladatai 2.1. Általános feladatok: a, ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, b, középtávú és éves munkatervet készít a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztésére, közösen az iskola igazgatójával (vagy kijelölt igazgatóhelyettesével), c, tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a könyvtárhasználók (tanárok, tanulók, egyéb dolgozók) könyvtárhasználatáról, d, szervezi és lebonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását, e, kapcsolatot tart más intézményekkel, f, végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít, g, részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken, h, figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési könyveket, tervszerű és gazdaságos felhasználását, i, részt vesz a könyvtári időszaki és soron kívüli leltározásában 2.2. Szakmai feladatok Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint: a, segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésének feldolgozásával, b, tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel c, a megrendelésekről, azok teljesítéséről és a beszerzési keret felhasználásáról nyilvántartást vezet, d, tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén – ellátmánya terhére – eseti beszerzéseket is végez, e, állományba vételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszi, f, a nyilvántartásokat naprakészen vezeti, g, a feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza, h, naprakészen építi, rendezi, szerkeszti a könyvtár betűrendes-és szakkatalógusait,

49

i, rendszeresen (évente) állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartás, ügyviteli feladatokat is ellátja, j, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, k, végzi a letétek megfelelő helyekre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapítását, ellenőrzését, l, végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját, m, könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, s előkészíti a könyvtári szakórákat, n, a könyv-és könyvhasználati ismeretek elsajátítását könyvtárhasználati tematika összeállításával segíti, o, rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről faliújság hirdetés útján, p, az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat (a nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi versenyek, vetélkedők, stb.) ajánlójegyzék összeállításával segíti, r, igény szerint tájékoztatást végez, irodalomkutatással, témafigyeléssel is foglalkozik, 2.3. Egyéb feladatok a, kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében, b, együttműködik az oktatás technikussal az audiovizuális ismeretközlő eszközök folyamatos, zökkenőmentes üzemeltetése terén, c, az iskolai könyvtáros eseti beszerzési feladatai elvégzése érdekében ellátmányban részesül. Az ellátmány összegét az intézmény vezetője határozza meg. Az ellátmány csak az iskolai könyvtári Működési Szabályzatban rögzített célokra használható fel. A könyvtáros a rendelkezésre bocsátott ellátmánnyal rendszeresen, meghatározott időközben elszámol a gazdasági területnek (pénztárnak) d, részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására. 3. A könyvtáros munkaideje Teljes munkaidő esetén: 40 óra/hét 36 óra belső munkára fordított idő 4 óra külső kapcsolattartásra fordított idő

50

Zárórendelkezések 1. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része 2. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatnak mellékletét képezi 3. Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni 4. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása, az iskola igazgatójának a feladata 5. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: - a könyvtárban, - a tanári szobában, - az igazgatói titkárságon

51

ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Iskolatitkár: Oroszné Papp Judit Közvetlen felettese: az intézmény igazgatója Feladata: -

figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét, a határidő betartását, végzi az iktatást, vezeti a postakönyvet illetve a bélyeg elszámolást kimutatásokat, tájékoztatásokat készít illetve rendszerez, ellátja a telefonügyeletet elvégzi az intézmény működésével kapcsolatos levelezéseket végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat, nyomtatványokat rendel és kezel, vezeti és megküldi a TÁKISZ-nak a táppénzes okmányokat, jelenti a betegszabadságon lévő dolgozókat, elkészíti a megrendeléseket, vezeti a személyi nyilvántartó lapokat, a hónap végi túlóra és helyettesítési elszámolások elkészítésébe bekapcsolódik, a személyi anyagokat rendezi az intézmény vezetőjével, a nevelőtestületi ülések, vizsgálati jegyzőkönyvek, munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék, baleseti jegyzőkönyveket vezeti, a betegbiztosítási kártyák ügyintézése, az intézményi jelentési kötelezettségekkel együtt, ellátja a tanuló balesetbiztosítási feladatait, ellátja a gépjármű ügyintézői feladatokat, a hóvégi üzemanyag elszámolást, szigorú számadású nyomtatványokat kiad, elszámol és kezel, nyilvántartja és kezeli a pedagógus igazolványokat, nyilvántartja és kezeli az új diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban előírtteendőket, vezeti és aktualizálja a tanuló nyilvántartást, fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket, pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít, fogadja a vendégeket

Bizalmas információk kezelése: Munkája során telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el, személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. - Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit, - Nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról, - Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást, - Feljegyzéseket vezet a pedagógusok, a többi dolgozó adatváltoztatásairól. Feladata továbbá mindaz, amivel az intézmény vezetője szóban vagy írásban megbízza.

52

ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Tagiskolatitkár: Karácsony Antalné: Közvetlen felettese: az intézmény igazgatója. Feladata: - különálló tagintézményben az iskolatitkári feladatok ellátása: - ellátja a telefonügyeletet, - kimutatásokat, tájékoztatásokat készít, illetve rendszerez, - a tanügyi nyomtatványok igénylése, a bázis iskolán keresztül, - ellátja a tanuló balesetbiztosítási feladatait, - nyilvántartja és kezeli az új diákigazolvánnyal kapcsolatos jogszabályban előírt teendőket, - vezeti és aktualizálja a tanulónyilvántartást, - pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít, - fogadja a vendégeket, - fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket, melyet a bázisintézménytől naponta megkap. - Nyilvántartja a kisértékű tárgyi eszközöket, és az azokkal kapcsolatos teljeskörű feladatokat ellátja. – Leltári nyilvántartás szakleltár. - Összeállítja a selejtezési jegyzéket a szakleltárak jegyzéke alapján. - Beszedi az étkezés térítési díjakat, mellyel naponta köteles leszámolni. - Gondoskodik a meghibásodott oktatóeszközök megjavíttatásáról, a bázis iskolán keresztül. - A takarításhoz szükséges anyagok, eszközök átvételéről és felhasználásáról nyilvántartást vezet. - A tagintézmény technikai dolgozóinak (takarítók, konyhai kisegítők, karbantartó) munkavégzésének szervezése és ellenőrzése. - Információszolgáltatás az intézmény vezetőjének. Bizalmas információk kezelése: Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés során rendkívül körültekintően jár el, személyi és pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit, - nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról, - kezeli a diákokról készített nyilvántartást, - munkaköréből adódóan kötelessége a hivatali titkok megőrzése. Feladata továbbá mindaz, amivel az intézmény vezetője szóban vagy írásban megbízza. -

53

PEDAGÓGIAI-ASSZISZTENS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Feladatai: A pedagógiai asszisztens az intézmény, nevelő-oktató munkáját segítő munkatárs. Munkáját az igazgató irányításával – a felmerült nevelői igények, figyelembevételével, teljesítésével – végzi.

kérések

MUNKAKÖRI TEENDŐI: -Az igazgató irányításával összeállított foglalkozási rend, és tematika szerint felügyeli és korrepetálja az idegen nyelvi képzésben részt nem vevő tanulókat. -Felkészül és szervezi a tanítási órákon kívüli tevékenységeket (vetélkedők, kulturális műsorok, NON-STOP, társasági összejövetel stb.) -Nevelői felkérésre szemléltető eszközöket készít, és javít. -Szükség esetén (tanórán és tanórán kívül) felügyeletet gyakorol. -Szervezi az osztályok közötti tisztasági versenyeket és egyéb mozgalmakat. -Tanulókat kísér kulturális és egészségügyi intézményekbe. -Részt vesz és segíti az iskolai, nemzeti állami ünnepekre való felkészülést és annak színvonalas megtartását.

54

TAKARÍTÓNŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Feladata: Munkaterülete: földszinti tantermek, ebédlő, könyvtár, aula, tornaterem, öltözők, orvosi szoba, mellékhelyiségek. I. emelet tantermei, tanári szoba, igazgatóhelyettesi szoba, igazgatói iroda, mellékhelyiségek. II. emelet tantermei, számítástechnika terem, mellékhelyiségek. Naponta végezendő feladatok: a helységek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosás, szárazra törlés. Padok, asztalok, székek letörlése, szükség esetén (festék, ragasztó lemosása). Mosdókagylók tisztántartása. Táblák lemosása. Ablakpárkányok portalanítása, kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása. Virágok locsolása, portalanítása, gondozása. Portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken. Szeméttartók kiürítése (a WC-ben is). A WC-k (felnőtt és gyerek) takarítása, fertőtlenítése. A ruhásszekrények tisztántartása. A tornateremben a napközis foglalkozás után a tornaszerek (ugrószekrény, pad, zsámoly) szőnyeg letörlése a padozat felsöprése, felmosása. A bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása. Alkalmanként végezendő feladatok: ablakok, ajtók lemosása, függönyök mosása, vasalása, radiátorok lemosása, téli-tavaszi nagytakarítás. Takarításon kívül felelős: a tantermek biztonságos zárásáért (ajtók, ablakok). Az intézmény vagyontárgyainak védelméért. A tantermekben és egyéb helyiségekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségért. Elektromos árammal való takarékosságért. Balesetmentes munkavégzésért. Munkáját a MVSZ előírásainak útmutatása alapján végzi. Az egyéni védőeszközöket az MVSZ előírásai alapján használja, illetve alkalmazza. Munkáját köteles az intézményvezető által megbízott vezetőjének az utasításai szerint végezni, illetve az itt felsoroltakon kívül azt is elvégezni, amivel a közvetlen irányítója megbízza.

55

3. számú melléklet A belső ellenőrzés megszervezése és működtetése: A belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, a feltételek megteremtéséért, és az eredményes működéséért felelős  

a maga területén minden vezető, az intézmény egészét tekintve, pedig az intézmény igazgatója.

Az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai és irányító tevékenységének szerves része. Az intézmény vezetője a belső ellenőrzés operatív irányítója, köteles és jogosult a beosztott dolgozók irányítására, ellenőrzésére. Ellenőrzési jogosultsága és kötelezettségre kiterjed az intézmény összes dolgozójára az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Az intézmény vezetője felelős:  a feladat ellátáshoz a költségvetési szerv kezelésébe, használatába adott vagyon védelméért, rendeltetésszerű használatáért,  az alapító okiratban előírt tevékenységek követelményeknek megfelelő ellátásáért,  az intézmény erőforrásokkal való gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,  az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért, biztonságáért és megbízhatóságáért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért,  az intézményi számviteli rend betartásáért,  az előzetes és utólagos vezetői-és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért. A hatásköröket, a felelősséget és a konkrét ellenőrzési feladatokat a Szervezeti-és Működési Szabályzat, a különböző ügyviteli szabályzatok és a munkaköri leírások határozzák meg. A belső ellenőrzés eredményes és hatékony lefolytatása érdekében a belső ellenőrt és az ellenőrzötteket következő jogok és kötelezettségek illetik meg. A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola gazdasági belső ellenőri feladatait a Városi Intézmények Gazdasági Szervezete (VIGASZ) dolgozója látja el.

56

A belső ellenőrzés területei az iskolában I. II. Tanügyigazgatás III. Munkáltatói IV. Gazdálkodás V. PR-tevékenység VI. Egyéb Pedagógia feladatok Lásd. „ A  naplók,  átruházott  beszerzések  az iskola közéleti  munka-, tűz pedagógiai anyakönyvek jogkörök tevékenysége és  AV-eszközök ellenőrzés ellenőrzése vagyonvédele nyilvántartása és  ellenőrzők,  az iskola szinterei c. (munkaközössé m tájékoztató füzetek, karbantartása, pótlása, menedzselése táblázatot g-vezető, házi feladat és állaga  rendszeres  kapcsolattartás igazgatóhelyett dolgozatfüzetek orvosi ellátás  szakleltárak más es) megszervezés  statisztika intézményekkel,  karbantartás e és  személyzeti szervezetekkel,  tantárgyfelosztás,  étrend összeállítása munka biztosítása alapítványokkal órarend  biztonságtechnikai (besorolás,  tanuló- és  pályázatokon való  mulasztások pontos előírások betartása átsorolás, gyermekbales részvétel, ennek jelölése, összesítése  túlóra, helyettesítés jubileumi etek eredményessége hetente majd elszámolása jutalom, megelőzése havonta és félévente  besorolások jutalmazás,  ügyeletek  beiratkozás megbízás) (reggeli, esti,  beiskolázás  a munkaidő udvari)  vizsgák pontos  dekoráció megszervezése betartása  tantermek,  tanév rendje  technikai illemhelyek, dolgozók folyosók, munkavégzése udvar,  új kollégák konyha, szertárak tisztasága

57

A pedagógiai ellenőrzés színterei Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó 

  

 

óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga, tantárgygondozás, aktivitásmérés) tehetség gondozás dokumentumok ellenőrzése (például tanmenet) taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága rendezvények, ünnepségek könyvtár, napközi, tanulószoba, fakultáció, szakkör, korrepetálás, verseny

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek    



tábor kirándulás DÖK Közművelődési intézmények (múzeum, színház, könyvtár, levéltár) Fogadóórák, szülői értekezletek

Minőségfejlesztés

 

 

 

Tanulói szokásrendszer Értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás) Mérések, vizsgálatok (Tantárgyi neveltségi szintfelmérés, attitűd vizsgálat) partneri elégedettség mérése belső szabályozók betartásának ellenőrzése

58

Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások  szociális érzékenység  empátia  bánásmód  pozitív értékelés

Egyéb

       

gyermekvédelem továbbtanulás beiskolázás ügyeleti rendszer házirend a tanítás nélküli munkanapok felhasználása továbbképzésen való részvétel ellenőrzése az iskolai, kerületi munkaközösségek együttműködésének szintje

A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Az ellenőrzés területei Tanmenetek Munkatervek Naplók (haladási és osztályozási rész) Ellenőrzők Anyakönyvek, bizonyítványok Füzetek, dolgozatfüzetek vezetése Javítása Taneszközök, tankönyvek kiválasztása Óralátogatások Napközis foglalkozások, tanulószoba Szakkörök, korrepetálás, Fakultációk Pályakezdő pedagógusok Új kollégák

VIII. IX. X. XI. XII I. II. III. IV. V. VI. VII. x ☺ ☺ x ☺ x + + + ☺ ☺ ☺

Jelmagyarázat: ☺ igazgató + igazgató helyettes x munkaközösség-vezető

59

Az ellenőrzés területei Gyermekvédelmi munkaközösség Szülői értekezlet A munkaközösségi tervekben szereplő feladatok megvalósulása Mérések szervezése Beiskolázás (nyílt nap, beiratkozás) Továbbtanulások előkészítése Pályázatokon való részvétel Rendezvények, ünnepek Versenyek Erdei tábor Tanulói szokásrendszer Ügyeleti rend DÖK programjai Átruházott ellenőrzési jogkörök Tehetséggondozás

VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. ☺ ☺ + ☺ + ☺ ☺

☺

☺ Folyamatos ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ Folyamatos ☺ Folyamatos és DÖK- vez. ☺ ☺ Folyamatos ☺ Folyamatos ☺ *

Jelmagyarázat. ☺ + x *

igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők tehetségfejlesztési szakértők IV: ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola jelen Belső Ellenőrzési Szabályzata 2011. november 25-én lép hatályba. A szabályzat hozzáférhetősége  

A szabályzat tartalmát ismertetni kell a beosztott munkatársakkal A szabályzat egy példányát az iskola tanári szobájában hozzáférhetővé kell tenni.

Jelen szabályzat módosítására az intézmény vezetője jogosult. Mátészalka, 2011. november 25.

Szabó Attila igazgató

60

BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT A belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, a feltételek megteremtéséért, és az eredményes működéséért felelős  

a maga területén minden vezető, az intézmény egészét tekintve, pedig az intézmény igazgatója.

Az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai és irányító tevékenységének szerves része. Az intézmény vezetője a belső ellenőrzés operatív irányítója, köteles és jogosult a beosztott dolgozók irányítására, ellenőrzésére. Ellenőrzési jogosultsága és kötelezettségre kiterjed az intézmény összes dolgozójárta az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Az intézmény vezetője felelős:  a feladat ellátáshoz a költségvetési szerv kezelésébe, használatába adott vagyon védelméért, rendeltetésszerű használatáért,  az alapító okiratban előírt tevékenységek követelményeknek megfelelő ellátásáért,  az intézmény erőforrásokkal való gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,  az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért, biztonságáért és megbízhatóságáért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért,  az intézményi számviteli rend betartásáért,  az előzetes és utólagos vezetői-és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért. A hatásköröket, a felelősséget és a konkrét ellenőrzési feladatokat a Szervezeti-és Működési Szabályzat, a különböző ügyviteli szabályzatok és a munkaköri leírások határozzák meg. A belső ellenőrzés eredményes és hatékony lefolytatása érdekében a belső ellenőrt és az ellenőrzötteket következő jogok és kötelezettségek illetik meg. A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola részben önálló intézmény, a gazdasági belső ellenőri feladatait a Városi Intézmények Gazdasági Szervezete (VIGASZ) dolgozója látja el. Az intézmény belső szakmai ellenőri feladatait az ellenőrzési terv alapján látja el.

Ellenőrzési terv A vezetők felügyeleti területei Igazgató:    

gazdasági, személyzeti munka szülői munkaközösség humán és természettudományos tárgyak helyzete és a tanárok munkája pályázatok teljesítése

61

Igazgatóhelyettes I.        

diákönkormányzat külkapcsolatok koordinálása javító és osztályozó vizsga blokkok, szakkörök kéttannyelvű oktatás könyvtár ifjúságvédelem országos kompetencia mérés koordinálása

Igazgatóhelyettes II.        

naplók és tantárgyi dokumentumok szakkörök helyettesítés egyéni fejlesztés, korrepetálás tehetségfejlesztés DIFER vizsgálatok statisztikai adatszolgáltatás alapdokumentumok folyamatos felülvizsgálata

Tagozatvezető:  

IPR feladatok koordinálása sajáros nevelési igényű és pervazív zavaros tanulók fejlesztésének koordinálása

Munkaközösség vezető:    

munkaközösség személyi állománya, szakmai munkája tantárgyaik helyzete, felszereltsége szakmai dokumentumok tanulmányi versenyek koordinálása

Diákönkormányzat vezető:     

diákrendezvények házirend betartása táborozás versenyek iskolai rendezvények koordinálása

Feladatok: Az igazgató, a helyettesek, a tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők minden kedden vezetői értekezlet tartanak, ahol beszámolnak az ellenőrzés tapasztalatairól, a következő hét eseményeiről.

62

Óralátogatások: Az igazgató, a helyettesek, a tagozatvezető a munkaközösség-vezetőkkel közösen (folyamatosan). Osztályfőnök: minden, az osztályban tanító kollégánál 1 alkalommal a tanév során. Az óralátogatásokról feljegyzés készül, melyet a látogatott kollégával megbeszélnek, a mellékelt szempontok szerint. A pályakezdő kollégák munkáját a következő mentorok segítik: Sipos Gergő – Máté Judit, Szűcs Sándorné A mentor nyomon követi a kolléga szakmai beilleszkedését, az első félév végéig havi egy órát látogat szakmai tanácsadás céljából. Az igazgató folyamatosan ellenőrzi az adminisztratív dolgozók munkáját. A tanév során – az igazgató és az igazgatóhelyettesek az iskolai munka következő területeit kísérik kiemelt figyelemmel:          

naplók vezetése, helyettesítések megtartása, az adminisztrációs fegyelem betartása, a pedagógiai program felülvizsgálata, egészségnevelési program környezetnevelési program helyi tantervek felülvizsgálata a vizsgarendszer felülvizsgálata magatartás-szorgalom jegyek értékelése osztályfőnöki tananyag összeállítása

Az igazgatóhelyettes kéthavonta egyszer ellenőrzi a naplókat, a szakköri füzeteket, októberben ellenőrzi a törzskönyvek megnyitását. A félévi és az év végi értekezletek alapja az évközi ellenőrzések elemzése, értékelése beszámoló formájában. Átfogó, komplex értékelés készül a tisztségviselők beszámolója alapján. Az egyéni munkaköri leírásokban megfogalmazott feladatok teljesülésének áttekintése. Tanév végi beszámolót készítenek: az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők,a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros és az SZMK összekötő tanár. A pedagógus munkájának értékelése Az értékelés alapelvei:  

legyen személyre szóló ösztönző hatású

63

  

folyamatos tárgyszerű és megfelelő légkörben történjen

Az értékelés formái:  óralátogatás  interjú  önértékelés  külső értékelés Az eljárás leírása: 1. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az értékelések időbeli ütemezését. 2. A folyamatgazda (igazgatóhelyettes) az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláírattatja az értékeléshez szükséges dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés összegzéséhez készült vázlat). 3. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollegák és munkaközösség-vezető véleménye, tanulói produktumok) 4. A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat (pl. önértékelő lapok, kérdőívek), ennek időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol csak az érintettek vesznek részt. 5. Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül. A tanári munkával kapcsolatos vizsgálati (értékelési) szempontok:    



  

szakmai felkészültség a tanítási óra szervezettsége a tanulók tudás- és szokásrendszerének szintje a tanítási órán: o alkalmazott módszerek o az óraközi értékelés (motiválás, értékelés – foglalkozás közben) o az óravezetés stílusa o kérdezéstechnika o kapcsolatteremtés a diákokkal o a tanítási óra hangulata közösségalakító tevékenység o osztályfőnökként o munkaközösség tagként (vezetőként) o tantestületi tagként problémakezelés a szülő folyamatos és korrekt tájékoztatása gyermeke előmeneteléről tanórán kívüli tevékenység

64

  

o műsorkészítés, szervezés, rendezés o versenyekre való felkészítés, versenyeredmények o pályázat írása, belső fejlesztő munka o külső kapcsolatok építése o önképzés, innováció o adminisztráció személyes tulajdonságok, példamutatás részvétel a döntések előkészítésében és végrehajtásában munkafegyelem, munkához való viszony

A tanítási óra elemzése, értékelése Az óraszervezés  a motiváció hatékonysága  alkalmazott módszerek az új anyag feldolgozása során  érvényesül-e a fokozatosság  figyelembe veszi-e az életkori sajátosságokat  történt-e tanulói vagy tanári szemléltetés  megfelelőek-e a használt eszközök  a nevelő szakmai biztonsága A tanulók felkészültségének ellenőrzése  milyen módszerrel történik (változatosság, rendszeresség)  hogyan (az órán belül mikor, hogyan) történik a tanulói teljesítmények értékelése A tanulói és osztályfoglalkoztatás eszközei, eredményessége  milyen az önálló tanulói tevékenység és osztályfoglalkoztatás célszerűsége  milyen az aránya, hatékonysága  milyen munkaeszközöket, munkalapokat stb. használtak  volt-e differenciált munka (milyen a hatékonysága)  érvényesült-e a tantárgyon belüli koncentráció, a tantárgyak közötti koordináció  megjelent-e az órán jól érzékelhetően a tantervi minimum  megtörtént-e az óra anyagának megerősítése, rögzítése, begyakorlása – hogyan  megtörtént-e a feladatok ellenőrzése, önellenőrzése  beszéltek-e a tanultak gyakorlati alkalmazásáról  milyen szintű a tanulók fegyelme, cselekvő részvétele Ellenőrzés és értékelés a tanítási órán  a tanulók megértették-e az ismereteket, azok szilárdak-e, tudják-e alkalmazni  az ellenőrzésnek milyen szóbeli módszerei jelentek meg (beszélgetés, összefüggő felelet, írásban, feladatmegoldás, gyakorlás, dolgozat)  a tanuló feleletének megítélése (felmondta a bemagolt leckét, értelmesen elmondta a tanultakat, a kérdésekre válaszolt, igényelt-e gondolkodást a kérdés, kifejthette-e a véleményét)  a számonkérés stílusa o a tartalma (általános, konkrét fogalmazású, vagy előzetes indoklású-e) o a pedagógus magatartása a felelés időtartama alatt (segíti-e a tanulót)

65

 

o amennyiben a tanuló hibázik, hogyan történik a korrigálás (azonnal a pedagógus javít, a tanulók javítanak, vagy lehetőséget kap a felelő a javításra) a felelet végén az értékelésben a többi tanuló is részt vesz, vagy csak a pedagógus értékel az elbírálás stílusa, az értékelés tartalma (mire vonatkozik: a felelet tartalmára, formájára, mindkettőre)

Az ismeretek megszilárdítása, gyakorlati alkalmazása  az ismeretek megszilárdítása (elégséges volt-e az idő az ismeretek megértéséhez)  a megértés ellenőrzése (a tanulók megértették, nem értették meg, kevés a jelentkező, előfordulhatnak hibás válaszok)  a tanulók részvétele az órán (aktív, passzív) A házi feladat feladása, az óra befejezése  a feladás jellege (formális, megbeszélésen alapszik),  a feladás módja (határozott vagy alkun alapuló). Tanár-diák viszony a tanítási órán  megfelelő-e a kapcsolatteremtés (tanulók megszólítása /nevén szólítja-e/, az osztály megszólítása)  a tanári beszéd hangneme (hogyan alkalmazkodik a tanórai szituációhoz)  a beszéd dinamikája (tempója lassú, gyors, élénk, változó, egyenletes hangerő)  pedagógus mozgása (helyhez kötött, mozgékony, harmonikus, zavaró)  fegyelem biztosított-e (észrevételezés, figyelem, büntetés, dolgoztatás)  a tanár-diák együttműködése az óra menetében megfelelő-e (partnerek voltak-e)  az óra hangulata (komoly, derűs, egyhangú, változatos, nyugodt, feszült, oldott, merev – megvan-e a szükséges kölcsönös bizalom)  a pedagógus óravezetési stílusa Az óra egészére vonatkozó megfigyelések  az óra menete (nyugodt, gyors, vontatott, változó, lassú)  az óra hangulata (komoly, derűs, váltakozó, nyomott, egyhangú, feszült)  a pedagógus szerepe (diktatórikus, demokratikus, szabados)  a pedagógus stílusa (objektív, szubjektív, változó, száraz, színes, humoros, szuggesztív, közömbös)  a pedagógus viselkedése (határozott, befolyásolható, türelmes, türelmetlen, nyílt, tartózkodó)  a fegyelem az órán (laza, szilárd)  a tanító tanulókkal való kapcsolata (érdeklődő, közömbös, néven szólítás: egységesen keresztnevükön szólítja, egységesen a vezetéknevükön szólítja, egyénenként változó, nem ismeri a tanulókat)  a tanító kapcsolata az osztállyal (közvetlen, feszült, elszakadt a valóságtól) Eredmények, következtetések, javaslatok  a tanóra hatékonysága elérte-e a célját  megfelelő volt-e nevelési hatása  mennyiben fejlesztette a tanulók képességeit, készségeit  milyen változtatások javasolhatók az óra tartalmában, felépítésében, módszerében, a szemléltetésben, a közös és önálló munkában. 66

Az ellenőrzés-értékelés dokumentumai:         

óralátogatások feljegyzései tanmenetek ellenőrzési listája (Vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség vezető a minőségét) adminisztráció ellenőrzési listája naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte felkészítő tanárok versenyeredményei önértékelő lapok szakértői vélemények a kérdőíves felmérések elemzései kompetencia-térkép Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola

Ellenőrzött pedagógus: ÓRALÁTOGATÁSI SZEMPONTOK Az ellenőrzés ideje:

Ellenőrzést végző:

Tantárgy: Osztály:

Terület:

Szempont:

Megjegyzés:

Az óraszervezés

* a motiváció hatékonysága * alkalmazott módszerek az új anyag feldolgozása során * érvényesül-e a fokozatosság * figyelembe veszi-e az életkori sajátosságokat * történt-e tanulói vagy tanári szemléltetés * megfelelőek-e a használt eszközök * a nevelő szakmai biztonsága

A tanulók felkészültségének ellenőrzése

* milyen módszerrel történik (változatosság, rendszeresség) * hogyan (az órán belül mikor, hogyan) történik a tanulói teljesítmények értékelése

67

* milyen az önálló tanulói A tanulói és osztályfoglalkoztatás tevékenység és osztályfoglalkoztatás célszerűsége eszközei, eredményessége  milyen az aránya, hatékonysága * milyen munkaeszközöket, munkalapokat stb. használtak * volt-e differenciált munka (milyen a hatékonysága) * érvényesült-e a tantárgyon belüli koncentráció, a tantárgyak közötti koordináció * megjelent-e az órán jól érzékelhetően a tantervi minimum * megtörtént-e az óra anyagának megerősítése, rögzítése, begyakorlása – hogyan * megtörtént-e a feladatok ellenőrzése, önellenőrzése * beszéltek-e a tanultak gyakorlati alkalmazásáról * milyen szintű a tanulók fegyelme, cselekvő részvétele * a tanulók megértették-e az ismereteket, azok szilárdak-e, tudják-e alkalmazni * az ellenőrzésnek milyen szóbeli módszerei jelentek meg (beszélgetés, összefüggő felelet, írásban, feladatmegoldás, gyakorlás, dolgozat) * a tanuló feleletének megítélése (felmondta a bemagolt leckét, értelmesen elmondta a tanultakat, a kérdésekre válaszolt, igényelt-e gondolkodást a kérdés, kifejthette-e a véleményét) * a számonkérés stílusa * a tartalma (általános, konkrét fogalmazású, vagy előzetes indoklású-e) 68

Az ismeretek megszilárdítása, gyakorlati alkalmazása

A házi feladat feladása, az óra befejezése

* a pedagógus magatartása a felelés időtartama alatt (segíti-e a tanulót) * amennyiben a tanuló hibázik, hogyan történik a korrigálás (azonnal a pedagógus javít, a tanulók javítanak, vagy lehetőséget kap a felelő a javításra) * a felelet végén az értékelésben a többi tanuló is részt vesz, vagy csak a pedagógus értékel * az elbírálás stílusa, az értékelés tartalma (mire vonatkozik: a felelet tartalmára, formájára, mindkettőre) * az ismeretek megszilárdítása (elégséges volt-e az idő az ismeretek megértéséhez) * a megértés ellenőrzése (a tanulók megértették, nem értették meg, kevés a jelentkező, előfordulhatnak hibás válaszok) * a tanulók részvétele az órán (aktív, passzív) * a feladás jellege (formális, megbeszélésen alapszik), * a feladás módja (határozott vagy alkun alapuló).

 Tanár-diák viszony a tanítási órán

* megfelelő-e a kapcsolatteremtés (tanulók megszólítása /nevén szólítja-e/, az osztály megszólítása) * a tanári beszéd hangneme (hogyan alkalmazkodik a tanórai szituációhoz) * a beszéd dinamikája (tempója lassú, gyors, élénk, változó, egyenletes hangerő) * pedagógus mozgása (helyhez kötött, mozgékony, harmonikus, zavaró) * fegyelem biztosított-e (észrevételezés, figyelem, büntetés, dolgoztatás) 69

* a tanár-diák együttműködése az óra menetében megfelelő-e (partnerek voltak-e) * az óra hangulata (komoly, derűs, egyhangú, változatos, nyugodt, feszült, oldott, merev – megvan-e a szükséges kölcsönös bizalom) * a pedagógus óravezetési stílusa Az óra egészére vonatkozó megfigyelések

Eredmények, következtetések, javaslatok

* az óra menete (nyugodt, gyors, vontatott, változó, lassú) * az óra hangulata (komoly, derűs, váltakozó, nyomott, egyhangú, feszült) * a pedagógus szerepe (diktatórikus, demokratikus, szabados) * a pedagógus stílusa (objektív, szubjektív, változó, száraz, színes, humoros, szuggesztív, közömbös) * a pedagógus viselkedése (határozott, befolyásolható, türelmes, türelmetlen, nyílt, tartózkodó) * a fegyelem az órán (laza, szilárd) * a tanító tanulókkal való kapcsolata (érdeklődő, közömbös, néven szólítás: egységesen keresztnevükön szólítja, egységesen a vezetéknevükön szólítja, egyénenként változó, nem ismeri a tanulókat) * a tanító kapcsolata az osztállyal (közvetlen, feszült, elszakadt a valóságtól) * a tanóra hatékonysága elértee a célját * megfelelő volt-e nevelési hatása * mennyiben fejlesztette a tanulók képességeit, készségeit * milyen változtatások 70

javasolhatók az óra tartalmában, felépítésében, módszerében, a szemléltetésben, a közös és önálló munkában. Aláírás:

71

4. sz. melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti Működési Szabályzatnak mellékletét képezi. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 1.1. A könyvtár neve: Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Könyvtára 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: Mátészalka, Móricz Zs. út 96-98. Tel:44-500-074 Fax: 44-300-170 1.3. A könyvtár fenntartójának neve: Polgármesteri Hivatal Mátészalka 1.4. A könyvtár fenntartójának címe: Mátészalka Hősök tere 9. 1.5. A könyvtár jellege : zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 1.6. A könyvtár elhelyezése : az iskola földszintjén működik 1.7. A könyvtár használata: ingyenes 1.8. Az iskolai könyvtár dokumentumainak a számát 4600 darabban határozom meg. 1.9. A könyvtár bélyegzője: cégtulajdonos: Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje Tanéven belül: 2011. szeptember 1-től június 15 -ig Az iskolai könyvtár működése igazodik a tanév tanítási napjához, az iskolai szünidőben zárva tart. Hétfő 8.00 - 16.00 Kedd 8.00 - 15.00 Szerda 8.00 - 15.00 Csütörtök 8.00 - 15.00 Péntek 8.00 - 13.00 2. Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja - segítse elő az oktató-nevelő munkát / mint tevékenységet/ - rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka ( oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók / nevelők, tanulók, egyéb dolgozók / általános műveltségének kiszélesítését, - a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.

72

3. Az iskolai könyvtár feladata 3.1 Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának- mint a nevelő –oktató tevékenység szellemi bázisának- fő feladatai a következők: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósulását, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat ( szak és általános jellegű könyvek , folyóiratok, audiovizuális eszközök stb.) - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében, - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységben (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.) - biztosítja más könyvtárak állományainak és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét, - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. 3.2 Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai, illetve az általános feladatai teljesítése Érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia. - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai , nevelőközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembe vételével, - az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkatervben foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumot 6 napon belül bevételezi és leltárba veszi, - naprakészen vezeti az egyedi (cím) letárt tartalmazó könyvet, valamint az összesített állomány - nyilvántartást (csoportos) - a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brossura- nyilvántartást vezet, - az avult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban 2 évente állományból kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, - a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon végzi, - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembe vételével végzi:

73

- kézi könyvtár (olvasótermi könyvtár) - segédkönyvtár melyek tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből áll, - kölcsönözhető állomány - időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, szakkatalógusok, stb.) - nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.) - a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az ún. letétek, melyek az iskola adott szak- illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, napköziben, tagiskolákban, szakkörökben, - egyéb írásos dokumentumok - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, - gondoskodik a könyvtári állomány magfelelő tárolásáról, - rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. 4. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni az olvasót) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: 4.1. A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésében. 4.2. A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. 4.3. Amennyiben keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés, vagy helyben használat (olvasóterem) útján azt biztosítani. 4.4. A könyvtár használókról nyilvántartást vezetni. 4.5. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételignyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. 4.6. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában. 5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja, irányítja, ellenőrzi. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen.

74

Az ellátmány csak az alábbi célra fordítható: - szakkönyvek vásárlása - könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése - nyomtatványok beszerzése Egyéb – az ellátmánynál nagyobb értékű könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének, vagy gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet.

II.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE

Állományalakítása A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttanyelvű Általános Iskola könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési Tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1 Gyűjtés köre 1.2 Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai 1.3 Gyűjtés dokumentumtípusai 2. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak ,a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) - tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények, - gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom - általános lexikonok, - enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődés történet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó alap és középszintű segédkönyvek történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

75

- Mátészalkára, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - az intézmény névadójával, Móricz Zsigmond életével, munkásságával kapcsolatos anyagok gyűjtése - a helyi tantervhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek- és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, folyóiratok, napilapok, szaklapok, - zenei irodalom, kották - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok tantárgyi bibliográfiák, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. 3. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban: a, teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, /általános iskolában/ - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei /általános iskolában/ - népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei, - alap- és középszintű általános lexikonok, - alap- és középszintű enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyaghoz kapcsolódó alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - szaktantárgyakhoz kapcsolódó, alapszintű elméleti és történeti összefoglalók, - az általános iskolában használt tantervek, óratervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok (Pl. Móricz Zsigmond) - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtártevékenységet érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye

76

b, válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve: -tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - gyermek – és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom, regények, versek, - alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó közép és felsőszintű elméleti és történeti összefoglalók, - az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - Mátészalkára, Szabolcs – Szatmár – Bereg megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, folyóiratok, napilapok, szaklapok, zenei irodalom, kották, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok. c, Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetemként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 4. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges, alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) a könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) folyóirat jellegű kiadványok - napilapok - pedagógiai folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok - gazdálkodással kapcsolatos lapok c.) egyéb dokumentumok - iskola és ifjúsági szervezetek életének dokumentumai - pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések d.) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok, oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb. - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb. III.

KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS

Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és tapasztalási tevékenységéből tevődik össze.

77

Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állományba vétel munkafolyamata 3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás , törlés 5. Állománygondozás, védelem, ellenőrzés 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján, pénzügyi keret figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai: Beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás. Csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. Ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. Egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint állapítom meg: - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - népköltészet, meseirodalom - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) - életrajzok, történelmi regények - gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek - általános lexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó alap és középszintű segédkönyvek - történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - az adott környezetre (Szabolcs- Szatmár- Bereg megye, Mátészalka) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok: - az intézmény történetével, életével, névadójával, szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - helyi tanterekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok - a nevelés oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek - különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek - enciklopédiák, szakszótárak, - gyermek és ifjúkor lélektana - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok,

78

- iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, - zenei irodalom - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjog, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, - rendeletek és azok gyűjteménye - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye - gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel. Az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 2./ Állományba vétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik. 2.1 A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített cimkét. 2.3 Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell aszerint, hogy azok egyedi, vagy összesített nyilvántartásba kerülnek. 2.4 Nyilvántartásba vétel 2.4.1. Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni oly módon, hogy az azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben Pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező tartalma: - sorszám, tételszám - dátum (leltározás dátuma) - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató stb.) melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban).

79

2.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a, címleltárkönyv b, cédulaleltár c, csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik: a, Címleltárkönyvi nyilvántartás Könyvek, kiadványok, brossúrák esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám - leltározás dátuma - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója) - darabszám - raktári jelzet száma - beszerzés módja, értéke - megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni). Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni („leltárba került a címleltárkönyv …-tól…-ig tételszám alatt ……db könyv…….Ft értékben.) b, Cédulaleltár folyóiratok, (melyek végleges, illetve tartód megőrzésre kerülnek), cédulaleltár formájában kell egyedi módon nyilvántartásba venni. A cédulaleltár a bekötött folyóiratokról készül, mely a következő adatokat tartalmazza: - raktári jelzet száma, cím, - évfolyam száma - megjelenés éve c, Csoportos, (összesített ) leltárkönyv - sorszám - egyedi állományba vétel kelte, - beszerzés forrása, - gyarapodás módja, - állományba vett dokumentum típusa, - a dokumentum tartalma, jellege, - beszerzési érték, - egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai tól-ig. 2.4.3. A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni, függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Évközben az időleges nyilvántartás céljára olyan cédulakatalógust kell alkalmazni, melynek segítségével ellenőrizhető, hogy a dokumentumsorozat minden tagja a könyvtárba beérkezett –e a (kardex). 3./ Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók a katalógusok.

80

3.1. A katalógusépítés szempontjai A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező: - betűrendes katalógus - szakkatalógus - tárgyszó katalógus - címszó katalógus 3.2. A katalóguskészítés általános szabályai a.) a katalógus készítés az iskolai könyvtáros feladata, b.) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulát kell készíteni, c.) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, d.) minden mű minden példányáról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik a kölcsönző lap, másik pedig a raktári lap, e.) a katalóguscédulán- a címleírás formai szabályai szerint- szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: - a mű címét, (alcímét) szerzőjét, - a kiadás sorszámát, - a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését, -a nyomda nevét, címét, - felelős kiadó nevét, - a könyv terjedelmét, - a könyv méretét - sorozat esetén annak számát, arab számmal jelölve, - a raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák sarkában fel kell tüntetni, - az osztályba sorolási (ETO) számot a katalógus cédulákon fel kell tüntetni, - ISBN számát, 3.3. A katalógusszerkesztés elvei a.) a dokumentumokat tudományterületek, ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni, b.) a katalógusépítési szabályok alapján több példányban készült katalógus cédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzetet, rendszavakat, c.) a katalógusok készítésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: - a katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem, akkor a hiányzó tétellel ki kell egészíteni azt, - a cédulán meg kell jelölni- aláhúzással- a rendszót, vagy szakjelzetet, ETO számot, - a cédulákat elő kell rendezni a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakítása céljából, - az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint, - a cédulák besorolásával párhuzamosan ún. utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók, - a katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni,

81

- a katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - ha szükséges- javítani kell, d.) a betűrendes katalógus összeállításánál a c.) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni, - a szerző(k) nevét, - a mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.) - a közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó) - azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól, e, a szakkatalógus rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. A szakkatalógusok szerkesztésénél a c.) pontban felsorolt követelményeket figyelembe kell venni. A szakkatalógusok rendezésénél is ún. osztólapokat kell alkalmazni, melyeken emelkedő sorrendben az ETO számok sorakoznak. Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat, f, a könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb. a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárba, az olvasóterembe, stb. 4. Állományapasztás 4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példányának minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe), - a dokumentuma használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - leltár során hiányként jelentkezett 4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszeres jelleggel 2 évente - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 4 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni: - leltári számot, - mű címét, szerzőjét, - dokumentum nyilvántartási értékét, - dokumentum szakjelzetét, - törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni. - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leírt módon, - a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes szak- és raktári katalógusból.

82

Az összesített nyilvántartású anyagok törlése ún. törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni az - ügyirat számát, keltét, - törlés indokát, - törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve- ha szükséges-pénzügyi rendezés céljából. 5. Állománygondozás,- védelem,- ellenőrzés 5.1 A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcon kell elhelyezni, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabad polcon kell elhelyezni, - külön polcon kell elhelyezni azokat a dokumentumokat, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthető, - a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani, - az elrendezést eligazító táblák, feliratok, jelek teszik áttekinthetővé, - a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni, időbeli sorrendben, - a térképet, kottákat, zenei anyagokat külön polcon kell elhelyezni, hogy az hozzáférhető és áttekinthető legyen. 5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell elvégezni: - az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként,azaz, kétévente, a könyvtári állomány mennyisége függvényében, - soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri,

83

a.) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, b.) a leltározást legalább két személynek kell végezni, c.) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, d.) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, e.) az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, f.) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány, vagy többlet mennyiségét. IV. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1. Jogok és kötelezettségek 1.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. 1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. 1.3. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni. 1.4. Az 1.2. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. 1.5. A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól: - név - anyja neve - születési hely, idő - lakcíme A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. 2.

A könyvtár szolgáltatásai

Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 2.1. A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik.

84

2.2. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. 2.3. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. 2.4. Kölcsönzés. 2.5. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. 2.6. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. 2.7. Az adott szaktantárgyhoz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. 3. A kölcsönzés szabályai: 3.1. Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. 3.2 . A kölcsönözhető állomány a könyvtárban szabadpolcról kiválasztható. 3.3 . A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők - részlegesen kölcsönözhetők (kötelező irodalom) - csak helyben használhatók. 3.4. Egy olvasó egyszerre maximum 2 könyvet kölcsönözhet. 3.5. A kölcsönözhető dokumentumok időtartama 7 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.6. A részlegesen kölcsönözhető anyagok időtartama 3 nap. Hosszabbítás nagyon indokolt esetben kérhető. 3.7. Nem kölcsönözhetők az olvasóteremben található dokumentumok (kézikönyvek, lexikonok, szótárak, enciklopédiák) 3.8. Az iskolai könyvtár ún. letéti állományt helyez el az oktató-nevelő munka segítése érdekében az alábbi helyeken: - igazgatói irodában - szaktantermekben - napköziben - tanári szobában. Az ideiglenesen kikölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott olvasók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért.

85

5. sz. melléklet A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Ezen szervezeti és működési szabályzat a Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola tanulói, tanulóközösségei által létrehozott diákönkormányzat szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza. I. A diákönkormányzat célja és feladata 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is: - tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok) - sportélet - túrák, kirándulások szervezése - kulturális programok szervezése - iskolaújság II.

A diákönkormányzat tagjai

1. A diákönkormányzatot az iskolai tanulócsoportok alkotják: A diákönkormányzat tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, a diákönkormányzat vezető szerveinek választásában résztvevő tanulók. A diákönkormányzati tagság megszűnik, ha a tanulói jogviszony megszűnik. A diákönkormányzat tagjai egyidejűleg más diákönkormányzatnak is lehetnek tagjai. 2. A diákönkormányzat minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni mint választó és választható személy. 3.A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni és arra érdemleges választ kapni.

III.

A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése:

1, A tanulóközösségek A diákönkormányzathoz tartozó tanulóközösségek tagjaik közül két fő képviselőt választanak a diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulóközösség választott küldöttsége a tanulóközösség érdekvédelmét, életének szervezését látja el. Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt megválasztott közösséget. A tanulóközösség által választott küldöttek tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról. 2, A diákönkormányzat vezetősége Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai egyénileg, titkos szavazással választják meg. A diákönkormányzat vezetősége négy főből áll. A diákönkormányzat diákvezetője vezetőség elnöke (hetedikes tanuló).

86

A diákvezető feladata a vezetőség üléseinek összehívása, levezetése, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. A vezetőség üléseit éves munkaterv szerint kéthavonta tartja. A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. A diákönkormányzat vezetősége: - megválasztja a diákönkormányzatot képviselő személyeket az iskola igazgatóságával, nevelőtestülettel való kapcsolattartásra, illetve az iskolaszékbe. - Részt vesz a tanulók szabadidős, tanórán kívüli iskolai programjaik megszervezésében, - Tagjain keresztül tájékoztatja a tanulóközösségeket az igazgatóság tevékenységéről, döntéseiről. A tanulóközösségek alapján felkéri a diákönkormányzat munkáját segítő nagykorú személyt. Az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján együttműködési megállapodást köt a nevelőtestülettel. Elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét. Rendelkezik a diákönkormányzat által felhasználható pénzeszközök felett. Csatlakozhat a diákönkormányzatok területi vagy országos szervezetéhez, szövetségéhez. A diákönkormányzat vezetőségének kötelessége, hogy - személyi döntései, a szervezeti és működési szabályzat, valamint éves munkaterv elfogadása előtt kikérje az őt megválasztó tanulóközösségek, tanulók véleményét, - évente két alkalommal a diákönkormányzat tagjai összehívja és tájékoztassa a vezetőség által végzett munkáról. A diákönkormányzat vezetőségének megbízatása egy tanévre szól. 3. Képviselet, kapcsolattartás A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásokon a vezetőség diákvezetője, vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. III. Záró rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítását a diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. 2. A szervezeti és működési szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a diákönkormányzat vezetősége fogadja el, majd a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe.

87

6. sz. melléklet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. az egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993/XII.26/ MÜM 5/2010-es törvénymódosítás (a munkahelyi balesetekről) magyarázatokkal, egységes szerkezettel, illetve utasításokkal a következők szerint határozom meg. 1.

Munkavédelmi szabályzat célja, feladata

A Munkavédelmi szabályzat (továbbiakban MVSZ) a Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola alapvető munkavédelmi szabálya, amely a jogszabályok keretei között az intézmény sajátosságainak figyelembe vételével határozza meg a munkavédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. Ezek alapján a MVSZ tartalmazza mindazokat a követelményeket, amelyeket a munkavédelemről szóló törvény és más jogszabályok ide utalnak továbbá azokat a követelményeket, amelyeket a jogszabály ugyan nem utal kifejezetten a munkavédelmi szabályzatba, de szabályozásuk az intézmény sajátosságai miatt szükséges és indokolt. Az MVSZ célja, hogy az intézmény egészére kiterjedően rögzítse a vezetők és beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, az alkalmazás munkavédelmi feltételeit, a munkavédelmi oktatás rendjét, az egyéni védőeszközök és tisztálkodó szerek juttatásának szabályait, a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket és meghatározza a munkavédelmi eljárások szabályait. 2. A Munkavédelmi Szabályzat hatálya 2.1.

2.2.

2.3.

Az MVSZ hatálya kiterjed a Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola minden dolgozójára és valamennyi munkahelyére, az alkalmi munkát végzőkre és minden közszolgálati jogviszonyú és szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóra. Az MVSZ–ben foglaltak betartása az intézménynél foglalkoztatott minden egyes dolgozójára nézve kötelező. A szabályzat rendelkezéseinek megszegése – a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően – fegyelmi, szabálysértési illetőleg büntető eljárást vonhat maga után. Az MVSZ–ben foglalt előírásoktól eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet, aki ezen jogosultságát átruházhatja.

3. A munkavédelem megvalósításáért felelős vezetők és munkavállalók kötelességei és jogai A munkavédelmi feladatok megszervezéséért az intézményvezető a felelős. A munkavédelemmel összefüggő feladatok irányításáért végrehajtásáért Varga Béla munkavédelmi felelős. A munkavédelmi vezetőt az intézményvezető bízza meg, aki feladatát osztott munkakörben (önálló munkakörben) látja el. 3.1. Az intézményvezető munkavédelmi feladatai - biztosítani a szükséges és balesetmentes munkakörülmények szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit,

88

-

meghatározza a munkavédelemmel kapcsolatos hatásköröket és gondoskodik azok rögzítéséről az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, gondoskodik a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok meghatározásáról valamint a végrehajtás ellenőrzésének megszervezéséről, a munkavédelmi képviselővel egyetértésben jóváhagyja a munkavédelmi intézkedési tervet, az abban foglaltak végrehajtását számon kéri, szükség szerint részt vesz a különleges technológiák vagy egészségre fokozottan ártalmas munkahelyek szemléin évente legalább egyszer munkavédelmi szemlén győződik meg az intézmény munkavédelmi helyzetéről, a munkavédelmet érintő változásokat követően gondoskodik az MVSZ szükség szerinti módosításáról a munkavédelmi képviselő egyetértésében, a munkavédelmi feladatok végrehajtásával kapcsolatos mulasztások, a munkavédelmi előírások szándékos vagy gondatlan megszegése esetén fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez.

Több ponton módosult a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete A változtatások kiemelt célja volt a munkabalesetek európai statisztikai (European Statistics on Accidents at Work: ESAW) módszertanának való teljes megfelelés, ami ily módon megvalósult. Mindezek mellett, a módosítások a munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban megteremtették az elektronikus ügyintézés lehetőségét is. A Magyar Közlöny 2010/33. (III. 9.) számában megjelent az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet érinti a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására, a súlyos munkabalesetekre, az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékére, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeire, a munkabaleseti jegyzőkönyvre, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatójára vonatkozó szabályokat. A rendelet 2010. március 17-én lépett hatályba. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A legfontosabb módosítások 1. Korábban a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön kellett vezetni. A jelenlegi szabályzás értelmében a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező a munkabaleseti nyilvántartás vezetése. 2. A rendelet új eleme az a kitétel, hogy olyan munkahelyen, ahol több különböző munkáltató a munkavállalóit egyidejűleg foglalkoztatja és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a sérült munkáltatójának azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.

89

3. A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható. 4. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a 2011. január elseje után bekövetkezett munkabalesetekről a 3. számú melléklet szerinti, új formátumú munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5. Korábban sokszor nehézséget okozott, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató köteles volt a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig beküldeni. A módosított rendelet lehetővé teszi, a súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal való meghosszabbítását. 6. Új elem a rendeletben, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is, amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be. 7. A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, így különösen: a) a meghallgatási jegyzőkönyveket, b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot, c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot, d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot, f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot, g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot, h) fényképfelvételeket, videofelvételeket, i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit. 8. A 6. § is tartalmaz új elemeket, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerőkölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős. 9. A rendelet 1. számú melléklete pontosította a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékét, a 2. számú melléklet pedig meghatározza a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit. Ehhez a korábbi rendelet a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEÁOR) '03-as változatának ágazati számjeleit használta. Az EU tagországok számára új szabályként kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági

90

Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR '08), amelynek átvétele miatt szükséges volt módosítani a hatályos szabályozásban, az ágazati számjeleket. 10. A 2. sz. melléklet kitér arra, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni. 11. Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatvány maga, a 4. pedig a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója. Mindkettőt a 2011 január elseje után bekövetkezett munkabalesetek esetén kell alkalmazni, ettől az időponttól hatályát veszti a rendelet jelenleg hatályos 3., 4/a., 4/b. számú melléklete. 3. melléklet az 5/2010. (III.).) SZMM rendelethez „3. számú melléklet az 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelethez A 27/2010. (XII.31.) NGM rendelet 71.§-ában módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III.9.) SZMM rendelet hatályba léptető rendelkezéseit az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2012. január elsejétől bekövetkező 3. Munkavédelmi vezető feladatai: - ellenőrzi a munkavédelmi előírások betartását, - a munkavédelmi szabályzat módosításának előkészítése, éves munkavédelmi terv elkészítése - a munkavédelmi szabályzat módosítását szükség szerint, az éves munkavédelmi tervet minden év szeptember hó 1. napjáig köteles elkészíteni és azt az intézményvezetőnek jóváhagyásra megküldeni, - köteles rendszeresen ellenőrizni a munkahelyek gépek, berendezésének, járművek biztonsági állapotát, ha hiányosságot állapít meg, annak megszüntetéséről intézkedni. - köteles a munkavédelmi szabályzat előírásait az intézmény dolgozóival megismertetni, - megszervezi és előkészíti a dolgozók munkavédelmi oktatását, - a tanfolyamhoz kötött munkakörökben foglalkoztatott dolgozók vizsgára, illetve tanfolyammal történő beiskolázásról gondoskodik, - biztosítja, hogy az intézmény dolgozói részt vegyenek az előírt időszakos orvosi vizsgálatokon - baleset bekövetkezése esetén részt vesz a baleset kivizsgálásában és gondoskodik a 2-es sz. mellékletben foglalt előírások alapján a MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV elkészítéséről, az illetékes szervek, személyek részére történő megküldéséről. 3.1.

Közvetlen munkahelyi vezetők munkavédelemmel kapcsolatos feladatai:

Az intézményben közvetlen munkahelyi vezetőnek minősül: - Szabó Attila igazgató - Szűcs Sándorné igazgatóhelyettes - Sebestyénné Fülöp Éva igazgatóhelyettes - Karácsonyi Antalné koordinátor Feladata: - munkavédelmi szemléken való részvétel

91

-

védőruházat, egyéni védőeszközök, védőfelszerelések megfelelő használatának ellenőrzése az irányítása alá tartozó dolgozókkal az MVSZ –ben foglalt előírásokat betartani

3.2. Munkavállalók kötelességei és jogai: 3.2.1. A munkavállaló köteles: - a biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban- pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen – a munkahelyén megjelenni, - a rosszullétet kiváltó gyógyszer szedésétől a közvetlen munkahelyi vezetőjét tájékoztatni, aki köteles ezt a tényt a munka kiadásakor figyelembe venni, - a részére előírt egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, tisztításáról gondoskodni, - a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződni és rendeltetésének megfelelően a munkahelyi vezető utasítása szerint használni, - a munkavégzés során csak az intézmény tulajdonát illetve a használatra kiadott eszközöket használhat, idegen munkaeszköz használatára csak a közvetlen munkahelyi vezető engedélyével kerülhet sor, - a munkavégzéshez olyan ruházatot viselni, mely a saját és mások egészségét és testi épségét nem veszélyezteti, - munkahelyén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, - a biztonságos munkavégzéshez a szükséges ismereteket elsajátítatni és azokat a munkavégzés során alkalmazni, - a munkavégzés során a figyelmeztető, figyelemfelhívó jelzéseket figyelembe venni, - a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a munkahelyi vezetőnek azonnal jelenteni, - balesetet, sérülést, rosszullétet a munkahelyi vezetőnek azonnal jelenteni. 3.2.2. A munkavállaló joga - a munkájához szükséges biztonságos védőfelszerelések biztosítását kérni, - a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését, a betanuláshoz való lehetőséget megkövetelni. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés következményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve az intézmény vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkahelyi vezető vagy más vezető utasításainak teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadni. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya. 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés Az intézmény dolgozói az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani. Megegyezés: munkavédelmi képviselők választására akkor van lehetőség a munkavédelemről szóló 1993.XCIII.tv.70§ (1) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatottak létszáma 10 főt illetőleg a kizárólag vagy döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál a 20 főt meghaladja.

92

-

Ennek lehetőségét a dolgozók tudomására kell hozni. Amennyiben a dolgozók úgy döntenek, hogy munkavédelmi képviselőt választanak maguk közül, úgy a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagsága, illetve az üzemi megbízottakra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Fontos! Munkavédelmi képviselő (k), bizottságok működése esetén külön szabályozni kell – a sajátosságoknak megfelelően – a következőket: a munkavédelmi képviselők és az intézmény vezetője közötti együttműködés formáját, a munkavédelmi képviselő jogait.

5. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei 5.1.

Az előzetes munkaköri orvosi vizsgálatok A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola munkaköri alkalmasság ellátása céljából munkaviszony létesítésekor a dolgozó előzetes orvosi vizsgálaton köteles részt venni a következő esetekben: a, Valamennyi fizikai dolgozó: - munkaviszony létesítése előtt, - munkaváltozás esetén - 3 hónapnál hosszabb ideig tartó, fekvőbeteg intézményben eltöltött betegállomány esetén a betegállományból történő visszatéréskor b, A 18. életévüket be nem töltött dolgozók c, A korukra való tekintet nélkül az egészségi állapotuk miatt korlátozott munkaképességű dolgozók.

93

7.sz. melléklet Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola 4700 Mátészalka, Móricz Zsigmond u. 96-98. _______________________________________________________________________________

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

2011.

94

8.sz melléklet A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola tanulói házirendje A házirend hatálya 1. Ez a házirend a Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskolába járó tanulókra vonatkozik. Célja, hogy meghatározza a tanulók jogait és kötelességeit az iskolában, az iskola által szervezett programokon és a tanulók iskolai tevékenységével kapcsolatosan. 2.A házirendet az iskola nevelőtestülete 2011. október 01-jén fogadta el a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök szakkörök, stb.) és véleményüket eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat a véleményeket összesíti és megtárgyalja az iskola igazgatójával. 3. Az iskola igazgatója a tanulók véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi az iskolaszék és a diákönkormányzat vezetősége. Egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. 4. Az érvényben lévő házirend módosításait kezdeményezheti: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület, -a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 5. A házirend módosításait az 1-4. pontokban leírt módon kell végrehajtani. A tanuló jogai 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. 2. Látogassa az iskola létesítményeit, használja berendezéseit nevelői felügyelet mellett. 3. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. 4. A jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához fordulhat. 5. Szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (pl.: tankönyv-segély, utazási támogatás stb.) 6. Kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. 7.A tanulót alap- vagy középfokú nyelvvizsga bizonyítványa feljogosítja arra, hogy a 8. osztály év végi nyelvi vizsgája alól felmentést kapjon. Továbbá a tanulásmódszertan tréningen végzett kiemelkedő munkáért bármelyik tantárgyból kérhető egy ötös, amit a szaktanár köteles elfogadni, és beírni a naplóba.

95

8.A tanuló joga, hogy napközi otthonos, tanulószobai ellátásban részesüljön. A gyerek ez iránti igényét a szülő év elején nyújthatja be írásban az iskola igazgatójának. 9. Kezdeményezheti diákkör létrehozását min. 10 fő érdeklődése esetén. Ennek megvalósulása a mindenkori anyagi és személyi feltételek függvénye. A diákkörök október elején kezdik meg működésüket és májusig tartanak. A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamára a foglalkozásokon részt venni. 10. Adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. Levelezéshez való jogát tiszteletben tartva, névre szóló és az iskolába érkező leveleit az iskola titkárságán veheti át. 11. A témazáró dolgozat idejét és témáját 5 nappal hamarabb megismerje. Ugyanabban az osztályban egy napon maximum 2 témazáró dolgozat íratására kerülhet sor. Ha a témazáró dolgozat megíratására szánt idő több, mint 60 perc, akkor aznap másik témazáró dolgozat nem íratható. 12. Kérheti átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, illetve, hogy magántanuló legyen megfelelő indokok esetén írásban az iskola igazgatójától. 13. Független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához. 14. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 15. A tanuló joga, hogy biztosítsák számára a mindennapi testedzés különböző formáit a testnevelés órán, sportkörök vagy szabadidős tevékenységek keretében. 16. Részt vegyen a szakkörök és egyéb iskolai közösségek munkájában. 17. Részt vegyen különböző szaktárgyi, sport- és kulturális versenyeken. 18.Szabadon véleményt nyilváníthasson, javaslatot tegyen és tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben. 19. Részt vegyen az étkeztetésben. 20. Választó és választható legyen a diákönkormányzatban. 21. Hit-és vallásoktatásban részesüljön, melyet az iskola tanórán kívüli foglalkozás keretében biztosít a tanulóknak. 22. Az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. 23. Az iskola a tanulóval tanulói jogviszonyban áll, mely jogviszony az első tanév megkezdésétől jön létre. A tanuló jogait ettől kezdve gyakorolhatja. A tanuló kötelezettségei 1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2. Közreműködjön a foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. 3. Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekét ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. 4. Ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be a házirend előírásait. 5. Részt vegyen a kötelező és választható foglakozásokon, a tanítási órákra szükséges taneszközöket, felszerelését és ellenőrző könyvét mindig hozza magával. 6. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek. 7. Az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Az a tanuló, aki a vizsgán vagy írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (puska, mobiltelefon, tankönyv, füzet stb.) annak vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli.

96

8. Az iskolában és az iskolán kívül viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát. 9. Tiszteletet és megbecsülést tanúsítson az iskola nevelői, valamennyi dolgozója és társai iránt. 10. Az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola helyiségeit, felszereléseit, bútorait. A tanuló kötelessége, hogy a bizonyítottan általa okozott kárt megtérítse. 11. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett tanórán kívüli foglalkozásokra (szakkörökre, sportköri foglalkozásokra, énekkarra) az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a foglalkozások elindulásával válik véglegessé. Ettől kezdve a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel kötelező. 12. Ügyeljen az iskola és környezete tisztaságára, ne szemeteljen, szükség esetén másokat is figyelmeztessen erre! 13. Óvja maga és társai testi épségét, tartsa be a közlekedési, balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat! A baleseti és tűzvédelmi szabályokról az első tanítási napon az osztályfőnök ad tájékoztatást. Előre nem látható eseménykor (tűz, csőtörés stb.) a tanuló köteles követni tanárai utasítását, betartani a vonatkozó esemény baleset-és tűzvédelmi utasításait. Szándékos veszélyeztetés estén (pl.: bombariadó) a tanításból kiesett időt pótolni kell. (pl. szombaton) 14. Tartózkodjon a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesitaltól és kábító hatású szerek fogyasztásától! 15. Megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen. 16. Iskolai ünnepélyeken viseljen ünnepi ruhát (Lányoknak: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág. Fiúknak: fehér ing, sötét öltöny vagy sötét hosszú nadrág.) 17. Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken részt vegyen. Amennyiben ezt igazolás nélkül elmulasztja szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesíthető. Az ünnepélyek a Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskola aulájában kerülnek megrendezésre a tagiskola részvételével. A tanulók a műsort az első és második emeletről tekinthetik meg. 18. Ünnepi megemlékezéseink: - Október 23. - Karácsony - Március 15. - Móricz-hét - Tanévzáró és ballagás 19. Iskolánk a hagyományok ápolására is nagy gondot fordít. Ehhez kapcsolódó rendezvényeink: - Szüreti felvonulás - Halloween - Mikulás-járás - Balázs-járás - Gergely-járás - Húsvét - Móricz-hét - Diáknap - Anyák napja - Gyermeknap - Pedagógusnap

97

Az iskola rendje 1. Az iskola épületét reggel 7:00-kor a portás nyitja ki. 7:25-ig a korán érkező gyerekeket átveszi a szülőktől, majd 7:25-től a felügyeletet az ügyeletes nevelők látják el. Az elsős nevelők az I. félévben az ajtóban várják tanítványaikat, és bekísérik őket a tanterembe. 2. A tanítási órák 8:00-tól kezdődnek, az órák 45 percesek. Kicsengetés előtt 5 perccel jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét. 3. Tanítás előtt 15 perccel minden tanulónak meg kell jelenni az iskolában. 4. Az 1. 2. és a 3. szünet 15 perces, a többi 10 perces. 5. Időjárástól függően reggel 7:30-7:45 között minden tanuló az udvaron vagy az aulában gyülekezik, és a 3. óra utáni szünetet is az udvaron tölti. A többi szünetben az ügyeletes tanár felügyelete mellett a folyosón tartózkodik. 6. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8:00 - 8:45 2. óra: 9:00 - 9:45 3. óra: 10:00 - 10:45 4. óra: 11:00 - 11:45 5. óra: 11:55 - 12:40 6. óra: 12:50 - 13:35 7. A tanítási órák előtt a tanulók felállással köszöntik a nevelőt vagy a tanterem előtt fegyelmezetten sorakoznak. 8. A tanterembe belépő tanárt vagy más látogatót a tanulók felállással köszöntik. 9. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. Amennyiben a tanuló a telefont használja órán, illetve annak jelzése a tanítást zavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót a telefon kikapcsolására és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről. 10. A tanóra végén az osztály rendben elhagyja a tantermet, kiszedi a szemetet a padból, utolsó óra esetén felrakja a székeket. 11. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülők személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak az iskola igazgatója engedélyezheti. 12. Tilos az iskolába drága ékszert, nagyobb összegű pénzt és minden olyan tárgyat hozni, amire nincs szükség a tanítási órák alatt. Ezek elvesztéséért az iskola felelősséget nem vállal. 13. Tilos az iskolába olyan tárgyat hozni, amellyel maga vagy társai testi épségét veszélyezteti. 14. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse-és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása, és az abban való részvétel. 15. Az iskolában tilos a rágógumi, napraforgómag fogyasztása! 16. Az ebédlőben fegyelmezetten étkezzen a számára kijelölt időben, táskáját, kabátját az arra kijelölt helyen tegye le! 17. Hitoktatásra, művészeti foglalkozásokra, szakkörökre a szülő engedélyével és beleegyezésével szabad időben járhatnak a gyerekek. A tanulókat a nevelők, a foglalkozásokat tartó hitoktatók, szakkört tartó pedagógusok kérésére engedhetik el, akik majd a foglakozás végén az osztályterembe visszakísérik őket. 18. A felsős tanulók számára szervezett tanulószobai vagy blokkos foglalkozások, illetve egyéb szakkörök kezdete előtt és a tanítási óra vége közötti időszakban a

98

tanulók felügyeletét a beosztott ügyeletes nevelő, pedagógiai asszisztens látja el. (Jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a számukra kijelölt tanteremben.) 19. A fejlesztő tanodai és iskolaotthonos oktatás végén a gyerekeket a nevelők kísérik le a bejárati ajtóhoz, ahol a szülő várhatja a gyermekét. 20. A tanulószobai foglalkozások minden nap 13:00-16:00-ig tartanak. 21. Tornaterembe csak tiszta tornacipőben szabad belépni, és itt csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak tanulók! 22. A napközi 16:10-ig működik, korábbi eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésével lehetséges. 23. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitva tart és a tanulók rendelkezésére áll. ( H.: 8:00-16:00, K.: 8:00-15:00, SZ.: 8:00-15:00, CS.: 8:00-15:00, P.: 8:0013:00) 24. A számítástechnika szaktanteremben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat tanuló. Tilos a teremben étkezni bármilyen folyadékot fogyasztani. A számítógépekbe csak a rendszergazda által ellenőrzött lemezeket szabad behelyezni. A tanulók kötelesek a gépek épségére vigyázni, rendeltetésszerűen használni. 25. A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét és az aulában elhelyezett ital automatát. 26. A tanuló az utolsó foglalkozás után köteles az iskola épületét elhagyni. 27. Az iskola épületeit, berendezéseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Tanulói felelősök Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: a, hetesek Hetesek feladatai: 1. A hetesek kiválasztása a hagyományok szerint névsor szerint történik. Megbízatásuk hétfő reggel kezdődik és pénteken tanítás után ér véget. Egy osztályban mindig két hetes van, ha az egyik vagy mindkettő hiányzik a névsorban következő(k) helyettesíti(k). 2. Gondoskodnak a tanterem előkészítéséről, a tábla tisztaságáról. 3. Szünetben a termet kiszellőztetik. 4. A nevelő megérkezéséig ügyelnek az osztály rendjére. 5. Ha becsengetés után 10 perccel nem érkezik meg az órát tartó nevelő az egyik hetes köteles jelenteni az igazgatóhelyettesnek. 6. Minden óra előtt jelentik a hiányzó tanulókat. 7. Óra végén ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. Mulasztások igazolása 1. A tanulók tanóráról vagy tanórán kívüli foglalkozásokról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni. 2. A szülő egy tanévben legfeljebb 3 napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt.

99

3. A szülőnek a betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. 4. A tanulóknak a szülői vagy orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. 5. Három igazolatlan óra esetén az osztályfőnöknek felszólítást kell küldeni, 10 igazolatlan óra esetén pedig feljelentést kell tennie. 6. Az a tanuló, akinek igazolt hiányzása eléri a 250 órát, vagy hiányzása meghaladja egy tantárgyból az éves óraszám 30%-át tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy osztályozóvizsgát tehessen. 7. Ha a tanuló a tanóra kezdetére nem érkezik meg, késik, akkor ezt igazolnia kell. Amennyiben ezt nem tudja igazolni a késések idejét össze kell adni, és ha ez az idő eléri a 45 percet a késés egy igazolatlan órának minősül. 8. Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha hivatalos ügy miatt maradt volna távol. 9. Ha a tanuló nyelvvizsgán vesz részt, vagy országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny illetve a vizsga napján és az azt megelőző két napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. 10. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előre láthatóan legalább két hétig hiányozni fog. A tanuló jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, iskolai illetve iskolám kívüli versenyeken, vetélkedőkön részt vesz, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskola jutalmazási fokozatai: 1. Dicséret 2. Igazgatói dicséret 3. Nevelőtestületi dicséret 4. Móricz-díj A tanuló büntetése 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetés fokozatai: - Szaktanári figyelmeztetés - Osztályfőnöki figyelmeztetés - Osztályfőnöki intés vagy megrovás - Igazgatói figyelmeztetés - Igazgatói intés vagy megrovás - Nevelőtestületi figyelmeztetés - Nevelőtestületi intés vagy megrovás Az elkövetett vétségtől függően a büntetés sorrendje változtatható. 8. Egyéb rendelkezések

100

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 2. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesítését, a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók nagyobb csoportját - értjük ezalatt az osztályt, mint csoportot-érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az igazgatótól. 3. Az iskolai és az iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényeken a tanulónak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 4. A diákönkormányzatnak egyetértési, kezdeményezési és véleményezési joga van több, az iskola működését befolyásoló kérdésben, amelyeket jogszabályok írnak le és garantálnak Legalább évente egyszer diákközgyűlést kell tartania, amelynek feladata a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogviszonyok érvényesülésének áttekintése. A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekben javaslatot (indítványt) tehet az igazgatónak, az iskolaszéknek vagy az iskolafenntartónak.

101

9. számú melléklet A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai A Magyar Közlöny 70. számában jelent meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2011. évi LXXIV. Törvény, amely eltörölte a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást. A többlettanításért járó óradíj havonta kerül elszámolásra. 1. A munkaidő nyilvántartás tartalma A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve - a nevelési-oktatási intézményben, illetve - a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat. A munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában meghatározásakor tanításnak minősül: - az óvodai foglalkozás, - a tanítási órák.

a

tanítással

le

nem

kötött

munkaidő

2. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai a következők: - A munkaidő-nyilvántartást személyenként külön-külön munkaidő nyilvántartási íven kell vezetni. - A személyenként vezetett íven az adatokat rögzíteni kell a következő bontásban: - tanítással lekötött munkaidő: - kötelező óra teljesítés, - kötelező órába beszámítható tevékenységek, - elrendelt többlettanítás, - összes tanítással lekötött munkaidő, - tanítással le nem kötött munkaidő: - intézményben ellátandó feladatok, ezen belül: - napközi, tanulószobai foglalkozások időtartama, - nem kötelező tanórai foglalkozások időtartama, külön - a felzárkóztatás, fejlesztés, - a tehetséggondozás - a konzultáció, - az osztályközösségi program ideje, - nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozások, így:

102

- diákkör (szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport), - egyéb foglalkozások (tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap, más tanórán kívüli foglalkozások), - pedagógiai program szerint osztály/csoportfoglalkozások, - ügyviteli tevékenység, részvétel a nevelőtestület munkájában, illetve más intézményi szervezet tevékenységében, intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok, - intézményen kívül ellátható feladatok: - felkészülés a tanórákra, foglalkozásokra, - gyermekek tanulók értékelése, - tanórák, foglalkozások előkészítése, - egyes ügyviteli, nevelőtestületi illetve az intézmény egyéb szervezeteihez kapcsolódó – személyes közreműködést nem igénylő tevékenység, valamint az intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos egyes feladatok. - összes tanítással le nem kötött munkaidő, - munkaidő összesen.

3. A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok a következők: - A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja - a tantárgyfelosztás, órarend, - a kötelező órába beszámító tevékenységek ellátására vonatkozó feladat ellátási terv, - az elrendelt többlettanítás; - helyettesítési napló. - A napközi, tanulószoba foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja - a tantárgyfelosztás, órarend, - a tanítással le nem kötött munkaidőben ellátandó tevékenységekre vonatkozó feladat ellátási terv, - helyettesítési napló. - Nem kötelező tanórai foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja - az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló, - a vonatkozó feladat ellátási terv - osztályközösségi program esetén a programról szóló rövid leírás. - Nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - a tantárgyfelosztás, órarend, - e tevékenységekre vonatkozó feladat ellátási terv, - foglalkozási napló,

103

- versenyek, bajnokságok dokumentációi, - diáknapra vonatkozó munkaidő beosztás. - Pedagógiai program szerinti osztály/csoportfoglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - pedagógiai program, - tantárgyfelosztás, - foglalkozási napló, - a foglalkozással kapcsolatos dokumentációi. - Ügyviteli tevékenységgel, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, az intézmény szervezeteivel kapcsolatos tevékenységgel, valamint az intézmény dokumentációival kapcsolatos feladatok ellátásával töltött munkaidő bejegyzésének alapja különösen: - munkaköri leírásban meghatározott feladatok, - nevelőtestület munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései, - intézményi szervezetek munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései, - intézményi dokumentációk elkészítésének, felülvizsgálatának terve, és az elkészült, felülvizsgált intézményi dokumentumok. - Órákra és foglalkozásokra történő felkészüléssel és előkészítéssel töltött idő: - tantárgyfelosztás és órarend, - foglalkozási napló, - óravázlat. - Tanulók, gyermekek értékelésével töltött idő: - napló, dolgozatok. - Ügyviteli tevékenységgel töltött idő: - munkaköri leírásban meghatározott feladatok, - feladat ellátási tervben meghatározott feladatok, - ügyviteli tevékenység dokumentuma. - Egyéb az oktatási intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátásával töltött idő: - a feladatok meghatározására vonatkozó terv, - a feladat ellátására vonatkozó dokumentum. 4. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - a nyilvántartás kezelőt, - a pedagógust. Az intézményvezető feladatai A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek keretében - kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, (a továbbiakban nyilvántartás kezelő), - meghatározza az adat és információáramlás rendjét,

104

- a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ - szolgáltatási kötelezettségről nevelő-testületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja a pedagógust, - kijelöli a nyilvántartás tartási helyét. A nyilvántartás kezelő feladatai A nyilvántartás kezelő feladata: - felmérni a nyilvántartás szükségletet, és biztosítani a megfelelő mennyiségű munkaidő nyilvántartási ívet, - a pedagógusok részére a munkaidő nyilvántartási ívek átadása – a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó nyilatkozat átadása mellett, - a nyilvántartások legalább heti 1 alkalommal történő egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, - a heti összesítések ellenőrzése, - az ellenőrzés tényének aláírással való igazolása, - a havi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása, - amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzése során eltérést tapasztal, a pedagógus bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze. A pedagógus által ellátandó feladatok A pedagógus feladata, hogy - a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje, és betartsa, - a nyilvántartást a kijelölt tartási helyen tartsa, onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, - a nyilvántartási ívre beírja a tanítással lekötött munkaidő, valamint a tanítással le nem kötött munkaidő teljesítését a nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint, - elkészítse a heti összesítéseket, - a nyilvántartás kezelő kérésére együttműködjön a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

2. A módosítás hatálya 2012. augusztus 31. Kelt: Mátészalka, 2013. október 14. Jóváhagyta: ………………………………..

105

106