A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

TARTALOM 1. BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza ..................................................................................................................... 5 1.3. Az iskola története ................................................................................................................................... 6

2.

NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................ 7

2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai ................................................................. 7 Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: ........................................................................................ 7 2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: ............................................................................. 8 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................11 2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .........................................................................................12 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................13 A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás .................................................................13 Tanórán kívüli tevékenységek..................................................................................................................13 Közösségi szolgálat ..................................................................................................................................14 2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja .......................................15 Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ..........................................15 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése..............................................................15 A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ...........................................................................15 A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek ...............................................................................16 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................................................16 2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ..............................................................................................17 A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere ...........................................................................................17 Szülők és pedagógusok együttműködése .................................................................................................17 2.9. A pedagógusok feladatai ........................................................................................................................18 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben .......................................19 2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók ...............................................................................................................................................20 Tanulói jogviszony...................................................................................................................................20 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...............................................................................................21 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................................22

3.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA ... 23

3.1. Fogalmak ................................................................................................................................................23 3.2. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái ......................................................................................................................................................24

2

3.3. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái ……………………………………………………………………………………………………….24 3.4. A fejlesztés szervezeti keretei ................................................................................................................26 3.5. Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése .............................29 3.6. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei ..........................................................31 3.7. Az intézmény SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt feladatai…………………………………………. ..................................................................................36 3.8. Célok és feladatok a szakiskolában .......................................................................................................37 3.9. Az intézményben alkalmazandó kerettanterv .....................................................................................37

4.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ......................................................................................... 39

4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok .......................................................................................39 Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:.................................39 Vizsgával kapcsolatos szabályok: ............................................................................................................39 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: ................................................................................40 4.2. A bizonyítványok kiadásának rendje ...................................................................................................42 4.3. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei ................................................................................42 4.4. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere ................................................................................43 4.5. A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai: ..........................................................44 4.7 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................49 4.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ........................................................50 4.9 Az intézmény környezeti nevelési programja ......................................................................................51 Alapok:.....................................................................................................................................................51 Alapelvek, célok ......................................................................................................................................51 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ......................................................................................................52 A környezeti nevelés módszerei...............................................................................................................53 A környezeti nevelés taneszközei ............................................................................................................53 Ökoiskola 2010-2013 ...............................................................................................................................53 4.10 Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja .......................................................55 Helyzetelemzés ........................................................................................................................................55 Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja .....................................................................................55 Az egészségfejlesztés főbb területei.........................................................................................................56 Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek .......................................................................56 Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők .............................................56 A segítő kapcsolatok ................................................................................................................................56 Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei ......................................................................57 A mindennapos iskolai testedzés programja ............................................................................................57 4.11 A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................58 4.12 Szakközépiskolai és szakiskolai helyi tantervek ..................................................................................59 Szakközépiskolai helyi tanterv (erdészeti és vadgazdálkodási technikus) ...............................................59 Szakközépiskolai helyi tanterv (kifutó)....................................................................................................60

3

Felnőttek középiskolája............................................................................................................................61 Szakiskolai helyi tanterv ..........................................................................................................................61 Asztalos ....................................................................................................................................................63 Ács ...........................................................................................................................................................64 Dísznövénykertész ...................................................................................................................................65 Erdészeti szakmunkás ..............................................................................................................................66 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ...................................................................................................67 Kőműves és hidegburkoló ........................................................................................................................68 Mezőgazdasági gépész .............................................................................................................................69 Bútorasztalos (3 éves „előrehozott szakképzés - kifutó) ..........................................................................70 Dísznövénykertész (kifutó) ......................................................................................................................71 Erdészeti szakmunkás (kifutó) .................................................................................................................72 Erdészeti szakmunkás (kifutó 2+2) ..........................................................................................................73 Erdésztechnikus (kifutó) ..........................................................................................................................74 Kőműves (kifutó) .....................................................................................................................................75 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (kifutó 2+2) .............................................................76

5

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 77

6.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI .................................................................. 78 4.sz. melléklet a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programjához ……………………………………………………………………………………………………79

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK RÉSZLETES TANTERVE .............................................................................................................................. 79 Műveltségi területek és tantárgyak 9-10. osztály .........................................................................................79 Tantárgyak és óraszámok a szakiskolás SNI tanulók 9-10. évfolyama számára ......................................79 Magyar nyelv és irodalom..............................................................................................................................81 Élő idegen nyelv ..............................................................................................................................................84 Matematika .....................................................................................................................................................86 Informatika .....................................................................................................................................................90 Történelem és társadalomismeret .................................................................................................................93 Természetismeret, Biológia ............................................................................................................................97 Fizika .............................................................................................................................................................101 Kémia.............................................................................................................................................................104 Földrajz .........................................................................................................................................................107 Testnevelés ....................................................................................................................................................110

4

1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady Endre u. 8. Telefon: 85/312-051 (központ) 85/310-389 (igazgató) Telefon/fax: 85/314-774 E-mail cím: [email protected] OM azonosító: 202705 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 03-0164-03 Felnőttképzési lajstromszám: 0189 Az iskola fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Az intézmény képviselője: Markhard József igazgató

5

1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok

Köznevelési Híd programok Szakiskolai képzés 9-11. évfolyamon - mezőgazdaság szakmacsoport - faipar szakmacsoport

Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon Ágazatok: - Erdészet és vadgazdálkodás - Mezőgazdasági gépész - Mezőgazdaság - Kertészet és parképítés

Felnőttek középiskolája (nappali Középiskolai végzettségre épülő és levelező tagozat) szakmai képzés (nappali és levelező rendszerű) - Erdészeti és vadgazdálkodási technikus - Erdészeti gépésztechnikus - Mezőgazdasági gépésztechnikus - Mezőgazdasági technikus - Parképítő és fenntartó technikus

Kollégiumi ellátás

Általános iskola

1.3. Az iskola története Iskolánkat Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven 1963. június 1-jén alapították, s csaknem 30 évig (1992-ig) kizárólag erdészeti szakmunkásképzéssel foglalkozott. Az 1980-as évek végén kezdte meg kihalófélben lévő, de szükséges szakmák (bognár, kádár, mezőgazdasági- és patkolókovács) oktatásának előkészítését: a tárgyi és a személyi feltételek megteremtését. Az intézmény képzési profilja, ezt követően folyamatosan bővült. 1995-ig bognár, kádár, mezőgazdasági- és patkolókovács, erdőművelő-fakitermelő, dísznövénykertész, bútor- és épületasztalos szakmákban folyt szakképzés. 1998. szeptember 1-jétől, a 9-10. osztály bevezetésével egy időben indult el a dolgozók középiskolája. 2000-től a szakmakínálat a vadász-vadtenyésztő és az ács-állványozó szakmákkal bővült. 2001. szeptember 1-jétől pedig elkezdődtek a technikus képzések a erdészeti és vadgazdálkodási technikus, faipari technikus, erdésztechnikus, kertész- és növényvédelmi technikus szakmákban. A szakmakínálat a 2005-ben indított kőműves, a 2009-ben indított növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó valamint a természet és környezetvédelmi technikus képzésekkel lett teljes. Az intézmény képzési kínálata az Országos Képzési Jegyzék módosításai miatt az utóbbi években kis mértékben módosult. 2011. július 1-jén Marcali Város Önkormányzata 61/2011. sz. határozata alapján a Marcali Szakképző Iskola beolvadt a Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolájába, s az intézmény telephelyeként működött 2013. július 31-ig. 2013. augusztus 1-től az intézmény fenntartója a Vidékfejlesztési Minisztérium.

6

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: - Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. - A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek. - Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés. - A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük. - Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik. - A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal. - Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk. - Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére. - Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást és a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozás. - A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. - Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak. - Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt. - A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk. - Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért. - A rövid életű „pedagógiai divatot” mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak.

7

2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok 1. A tanulási motiváció felkeltése

Feladatok, eszközök, eljárások A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. A tanulás tanítása. Fejlesztő értékelés. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. 2. Képességek fejlesztése, differenciált, Az idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak és a szakmai gyakorlat csoportbontásban való egyénhez igazodó módszerek alkalmazása, oktatása. Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek alkalmazása. a lemaradt tanulók felzárkóztatása Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. A gyengén teljesítő tanulók számára korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. A sajátos nevelési igényű tanulók szűrése, rehabilitációja, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése. Gyógypedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók egyéni fejlesztésére. Felzárkóztatás a Köznevelési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pedagógusok folyamatos módszertani továbbképzése. 3. A tanulók személyiségfejlesztése Következetes osztályfőnöki és szaktanári és kollégiumi nevelőmunka, személyes példamutatás. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások keretén belül). Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program. Következetes mérési, értékelési rendszer alkalmazása. 4. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami tudat erősítése ünnepek méltóságteljes megünneplése. Iskolánk névadója – Széchenyi Zsigmond – életútjának megismertetése, példaképül állítása. Etikai témák tanórákon történő feldolgozása (osztályfőnöki, társadalomismeret-etika). A diákönkormányzat működésének támogatása.

5. A vizsgákra való eredményes felkészítés

Az eredményes ismeretszerzés érdekében differenciált kiscsoportos foglalkozások alkalmazása idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében. Az érettségi és szakmai vizsgákra történő eredményes felkészítés érdekében együttműködés az egyéni fejlesztő foglalkozásokat végző kollégákkal.

6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a Diáksport Egyesület foglalkozásain a tanulók egészségének fejlesztése mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények szervezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmód hangsúlyozása (életvitel). Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése. 7. Az emberi környezet és a természet meg- Az iskolai kulturált környezetének megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantaróvására irányuló felelősségérzet kialakítása tás, takarítás, tanulói környezetszépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása a szaktárgyakban. Természetismereti vetélkedő a 9-10. évfolyamon a környék iskolái között. Környezeti nevelési program. Erdei iskolai program működtetése. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása és ökoiskola 2013 végéig. 8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése

Csoportos feladatok biztosítása az elméleti és a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek szervezése). A tanulói együttműködésre építő módszertani elemek alkalmazása (kooperatív módszerek) a tanórákon. A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás. A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. 9. A gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyekben, szakmai bemutatók, versenyek szerveigazodó szakmai és közismereti ismeretek zése, szakkiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsonyújtása lódó kiállítások megrendezése.

9

IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Tanulószerződésekkel a tanulók gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. 10. A munkával kapcsolatos igényesség és fe- Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. Modulrendszerű szakképzés. lelősségtudat kialakítása Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgáltatások és internethasználat biztosítása. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést preferáló értékelési rendszer működtetése. 11. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretÖnálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az önszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra álló ismeretszerzés információhordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. 12. Tanulóink felkészítése a felelős állampol- Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanítása. gári szerepvállalásra Iskolai diákönkormányzat működtetése, diák-közgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. 13. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionálóterem- használat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. 14. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások szervezése, Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. 15. A képzés valamennyi területén a gyakor- A gyakorlati jellegű foglalkozásokat emelt óraszámban oktatjuk. lati tapasztalatszerzés biztosítása Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása.

10

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása - iskolai diákönkormányzat, iskolai diáksport egyesület rendezvényei - szakkörök - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén). 2. Önismeret kialakítása - osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások - együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység 3. Életvitel, életmódformálás - Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során. - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása. - Káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok szervezése. 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki órákon, kollégiumi foglalkozásokon alkalmazott személyiség- tesztek és gyakorlatok segítségével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával. 5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése - fórumok rendezése - diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban, intézményi tanácsban - részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken - az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során. Helyi tantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT követelményeivel, azokra alapoz. Intézményünkben a közösségfejlesztés különböző szinteken zajlik: csoport-, osztály-, évfolyam és iskolai szinten. A különböző tevékenységi formákat oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezését két egymással szorosan összefüggő területen végezzük: - a diákönkormányzati feladatok megszervezése - a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezése, melyet további két részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre. Tanulmányi feladatok szervezése Színterek tanórai tevékenység tanórán kívüli tevékenység Csoportos felkészítés és részvétel a tanulmányi versenyeken Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, diáksport egyesületi és kulturális csoportok Osztály Osztályszintű projektek készítése Tanulmányi kirándulás (a tanév Osztály ügyeleti rendszer működ- utolsó hónapjában) tetése Testvérosztály- kapcsolatok kiCsoportos módszerek alkalmaalakítása (közös rendezvények zása a tananyag feldolgozásban más iskolák osztályaival) A kommunikációs kultúra válto- Az osztályok által vállalt iskolai zásának felismerése, értelmezése rendezvények megszervezése a tanórákon (pl.: iskola-disco, gólyaavató, Beteg, sérült és fogyatékos emstb.) bertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása Évfolyam Évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése. Iskolai kötődést erősítő hagyoIskola mányos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése) Iskolai szakkörök, diáksport egyesület működtetése. Csoport

Tanulói team-munka Csoportos projektmunka

12

Diákönkormányzat Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult

Osztály- diákbizottság választása és az osztály képviselete az iskolai diákbizottságban, küldöttgyűléseken

Szalagavató műsorok készítése, gólyabál

Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diák-önkormányzatban.

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a tehetséges, gyorsabb tempójú haladásra képes tanulók kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például - a differenciált tanulásszervezés, - a kooperatív technikák, - a projektmódszer, - és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: - individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja. - kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) - projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Tanórán kívüli tevékenységek -

-

Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek). Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket. Iskolánkban diáksport egyesületet működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében.

Közösségi szolgálat Azoknak a tanulóknak, akik 2016. január 1-je után kezdik meg az érettségi vizsgát, az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. A közösségi szolgálat célja: közösségi összefogás, nemzeterősítés, segítségnyújtás, emberibbé válás, társadalmi felelősségvállalás, szociális érzékenység, empátia, önbizalom, kitartás, problémamegoldás, felelős döntéshozatal, elfogadás, érzékenység, kommunikációs készség fejlődése, önismeret, szemléletformálás, aktivitás, kreativitás növelése, pályaorientáció. A közösségi szolgálat területei: - szociális és egészségügyi tevékenységek - oktatási tevékenység - kulturális, közösségi tevékenységek - környezet- és természetvédelmi tevékenységek - katasztrófavédelmi tevékenységek - közös sport- és szabadidős tevékenységek óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, ill. idős emberekkel. Dokumentumok: - jelentkezési lap - szülői hozzájáruló nyilatkozat - napló – rendszeres vezetése - igazolás (2 példányban) - együttműködési megállapodás Foglalkozások időtartama Foglalkozások időtartama Tanítási idő alatt Hétvégén Tanítási szünet alatt

16 év alatt 2 óra/nap 6 óra/hét 3 óra/nap 3 óra/nap 12 óra/hét

16-18 év 4,5 óra/nap 18 óra/hét 4,5 óra/nap 4,5 óra/nap 18 óra/hét

Időbeosztás, tanévekre bontásban Óraszám/Tanév Előkészítő óra Záró foglalkozás Foglalkozások időtartama

9. évfolyamon 2 óra 2 óra 12 óra



A fogadó intézmény köteles biztosítani: biztonságos munkavégzést, tájékoztatást, irányítást, ismeretek megszerzését, szakszerű felügyeletet, utazást, szállást, étkezést (szükség esetén), pihenőidőt. Az iskola elvárásai a tanulóval szemben: pontos megjelenés, precíz, mintaértékű munkavégzés, a szakember utasításainak betartása, munkanapló pontos vezetése, kulturált, példamutató viselkedés, az iskola hírnevének öregbítése.

14

Koordinátorok: intézményi szinten az igazgató által megbízott pedagógus, osztály szinten a mindenkori szakközépiskolai osztályok osztályfőnökei. 2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

-

-

Szoros kapcsolatot tartunk fenn a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, pedagógiai szakszolgálatokkal. Heti 2 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve havonta egy alkalommal védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat. Törekszünk elmélyíteni a nevelők-tanulók személyes kapcsolatait. Osztályfőnökök bevonásával igyekszünk minél jobban megismerni a tanulók családi hátterét, s szoros kapcsolatot kialakítani a szülői ház és az iskola között. Ezt segíti elő a szakiskola 9. évfolyamán belépő osztályközösség építés elnevezésű tantárgy is. Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése -

Az érintett tanulóknak egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása (képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján). Egyéni/mikrocsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban. Felzárkóztatás a Köznevelési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Tanulószobai foglalkozások biztosítása. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása. A szakmaválasztás, továbbtanulás segítése, egyéni tanácsadás.

A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek -

-

Tankönyvtámogatás Minden tanév elején, az osztályfőnökhöz benyújtott kérvény alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően kapható. Azoknak a tanulóknak, akiknek a tankönyv részleges megfizetése is problémát jelent, az intézmény könyvtárán keresztül biztosítjuk a tankönyvellátást. Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány, Vadászati Szakoktatásért Közalapítvány Az intézményben működő két közalapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulókat tankönyv, osztály szintű tanulmányi kirándulás, étkezési térítési díj, iskola által szervezett tanfolyamok részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalásával. Különö-

15

sen indokolt esetekben az alapítványok készpénzbeli segélyt biztosítanak. A kérelmeket a diákönkormányzat, az osztályfőnökök javaslata alapján a kuratóriumok bírálják el.

A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek -

teamen belüli egyéni problémák megbeszélése, ösztöndíj pályázatok támogatása, mentorálás, gyermekpszichológus alkalmazása, nevelési értekezletek, tréningek, pedagógus továbbképzések.

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamenynyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése. Ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, kollégiumi nevelőknek. Az osztályfőnök kapcsolatot tart az illetékes intézményekkel, hivatalokkal (GYIVI, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kormányhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálatok, lakóhely szerinti önkormányzat, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében időben jelezni kell a problémákat az illetékes szakembereknek, s együttműködni velük a veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: - differenciált oktatás, képességfejlesztés - felzárkóztató foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások - személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - szociális hátrányok csökkentése (segély, természetbeni támogatás) - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - családi életre történő nevelés - tanulószobai, kollégiumi foglalkozások - kedvezményes étkezési lehetőségek - kedvezményes tankönyv biztosítása - egészségügyi szűrővizsgálatok - tanulók szabadidejének célirányos szervezése - szülőkkel való együttműködés - illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés.

16

2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket a legfontosabb partnereiként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart - az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak - a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a DÖK ülésén - az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán - a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják - a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel - a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban - a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Intézményi Minőségirányítási Programba és az éves munkatervbe - a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai Program, a Házirend, az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak véleményezésében - a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik. Szülők és pedagógusok együttműködése -

-

a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Iskolai Minőségirányítási Programba, Munkatervbe, a szülői szervezet képviselői véleményezik a Pedagógiai Programot, részt vesznek a Házirend kialakításában, módosításában a szülők képviselője tagja az intézményi tanácsnak, a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: - szülői értekezletek (félévente) - fogadóórák (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, szaktanárok, kollégiumi nevelők) - iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján

17

-

-

- nyílt napok, pályaválasztási fórumok - telefonos kapcsolattartás - írásbeli tájékoztató - írásbeli kérdőív a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével az intézmény vezetősége az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak szerint folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására.

2.9. A pedagógusok feladatai Intézményünkben minden pedagógus - tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a jogszabályoknak megfelelően, az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) leírtak alapján kell végeznie. - a tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. - az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. - a tanított tantárgyak oktatásához éves tanmenetet készít a helyi tanterv, a választott tankönyvek alapján, illetve az érettségi/ szakmai vizsga követelményeit figyelembe véve. - a helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a készenléti feladatokat. Kijelölése időtartamában a tanári szobában tartózkodik, vagy helyettesítést végez. - az ügyeleti rend szerint köteles a tanítás teljes napi időtartama alatt az óraközi szünetekben a folyosón vagy a kijelölt helyen ügyeletet ellátni. - az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási rendszerben naponta vezeti. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti. - aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában, a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. - az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. - részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. - feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése.

18

-

szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére. segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. betartatja és betartatja a Házirendet. együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. Közreműködik a tanulók beíratásában.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben -

-

-

-

-

Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, szülői értekezletet tart. Az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét. Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal, szülőkkel, segíti őket feladataik végrehajtásában. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra állók szüleit. Szakközépiskolában szervezi a tanulók közösségi szolgálatát, elvégzi az ehhez szükséges adminisztrációt. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását. Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában. 19

-

-

Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (DSE, költségtérítés a szakképzésben). Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre.

2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók Tanulói jogviszony 1. A tanulók felvétele - A 9. évfolyamra az oktatásért felelős miniszter által szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez. A tanulók rangsorát az általános iskola 7. év végi és 8. félévi tanulmányi eredményei (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, a választott szakmacsoporthoz kapcsolódó tantárgy: biológia) alapján készítjük el. - A tanulók felvételéről az igazgató dönt. - Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni személyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát - Az iskola magasabb évfolyamába történő felvételnél be kell mutatni a személyi igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, tanköteles tanuló esetén az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, szakképző évfolyam esetén a szakmai alkalmassági orvosi igazolást. 2. Átvétel másik iskolából - A tanuló – a szabad iskolaválasztás jogán – más intézményből bármikor átiratkozhat iskolánkba. - A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsgát az intézmény igazgatójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának határideje december 20., illetve május 31. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezzük. 3. Magántanulói jogviszony - A magántanulói jogviszony létesítését a nemzeti köznevelési törvény 45. § (5), (6) alapján kérvényezheti a szülő. A kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti. - A magántanuló kötelessége:  rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével,  havonta egy alkalommal a kijelölt konzultációkon megjelenni,

20

-

 félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni. Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

4. Átjárhatóság A szakközépiskolából a szakiskolába átjárhatóságot biztosítunk (lehetőleg félévkor vagy év végén). A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után, vagy évismétléssel lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait. ? 5. Tanulói jogviszony megszűnése - A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben akkor szűnik meg, ha más iskolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó nyilatkozat révén. - A nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha  a jogviszony megszüntetését írásban kéri,  igazolatlan mulasztásainak száma egy tanévben meghaladja a 30 órát (amenynyiben az iskola az igazolatlan mulasztás tényéről a szülőt értesítette). - A tanulói jogviszony a fegyelmi bizottság határozata alapján is megszűnhet, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. - A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezésekor. 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik: - Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, tanév végén – amennyiben a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első

21

-

-

-

félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (20/2012. EMMI rendelet) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Szakképzési Törvény 39.§ (3)) Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni. Különbözeti vizsga: a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga. Javítóvizsga: a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott tanuló bizottság előtti vizsgája (augusztus15. és augusztus 31. között). A beszámoltatást, a levelező tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabályban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok javítása érdekében alkalmazzuk. Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét - a 20/2012. EMMI rendelet. 2. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint - a helyi tantervek tantárgyi programjaiban, szakmai programokban a tantárgy tanításához, modulok oktatásához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

22

3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA 3.1. Fogalmak Sajátos nevelési igényű gyermek: „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”. Tanulásban akadályozott gyermek: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” Tanulási zavarral küzdő gyermek: Az a gyermek, aki átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, vagy ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Diszlexia: „A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig - empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket.” Diszgráfia: „A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.” Diszkalkulia: „A matematikai tanulási nehézség különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg. Integráció: „Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa. Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell megvalósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük – oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Állapotukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik.” Lokális integráció: „… közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy – egy iskolában, óvodában)” 23

Szociális integráció: „… a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél, stb.) Funkcionális integráció: „ … az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni)” Részleges integráció: A funkcionális integráció egyszerűbb foka, amikor csak az idő egy részében van a SNI gyermek a többiekkel. A fogyatékosok csoportját a többségi intézményben helyezik el, azaz egyidejűleg lokális, de többnyire szociális integrációról is szó van. Inklúzió (befogadás):Az intézményben újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Hideg integráció: „ Az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít.” 3.2. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését saját gyógypedagógus, valamint a Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve biztosítja. Gyógypedagógusok koordinálják a helyi fejlesztő pedagógusok és a többségi tanárok munkáját. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogosultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásához. Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést, a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük. 3.3. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái A tankötelezettség teljesítésének módja A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek esetében a szakértői véleményben szerepel, hogy a tanuló tankötelezettségének minden napos iskolába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül válasszon. Egy tanévnél hosszabb idő Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is

24

megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítják meg. Egyéni továbbhaladás Az első évfolyamra felvett tanuló részére – ha ez szükséges – az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (egyéni továbbhaladást) engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – a szakértői vélemény alapján – egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a diák az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja. Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás A különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szabályokat a Nkt. 138-140 § tartalmazza. Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Ennek keretében a pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni foglalkozás megszervezése az intézmény számára lehetőség, de nem kötelező. Mentesítés a minősítés, értékelés alól Az igazgatónak módja van arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót – a szakértői bizottság javaslata alapján – mentesítse tantárgyak minősítése és értékelése alól. Az egyik esetben a sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat a készségtárgyak tanulása alól – ekkor tudásáról nem is kell számot adnia –, a másik esetben az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesül. Ebben az esetben a tanuló részére egyéni foglalkozást kell szervezni, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv alapján a tanuló felzárkózzon a többiekhez. Egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól való mentesítés céljából szakértői vizsgálat kezdeményezhető az 1–6. évfolyamon január 31-ig bármikor; magasabb évfolyamokon annak a tanévnek március 31. napjáig, amikor az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. Ha a vizsgálatot ezen időpontoknál később indítják, csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével egyetértő nyilatkozatát, melyhez be kell szerezni a tanuló osztályfőnökének és az adott tantárgyat tanító pedagógusnak a véleményét. Ennek hiányában a szakértői bizottság dönt a vizsgálat szükségességéről vagy elutasításáról.

25

Ha egy tanulót az igazgató mentesített egy tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól, az alapműveltségi és érettségi vizsgán az érintett tárgy helyett a tanuló másik tárgyat választhat. Felmentés A tanuló joga, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését (kiskorú tanuló esetében ehhez írásbeli szülői nyilatkozat is szükséges); amelynek engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt. Erre akkor van lehetőség, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi; ekkor az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók esetében a cél nem az, hogy ne vegyenek részt a foglalkozásokon, hanem hogy az oktatás és a számonkérés a nekik megfelelő módon történjen Osztálylétszám A közoktatási törvény meghatározza az egyes intézményekben indítható osztályok átlagos és maximális létszámát, amelyben a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni. A pozitív diszkriminációnak ez a formája lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat kisebb létszámú osztályban neveljék, oktassák, s így nagyobb figyelemben, több segítségben részesüljenek. 3.4. A fejlesztés szervezeti keretei Szervezeti keretek A tanulók egyéni fejlesztésének időbeosztását a gyógypedagógus az intézmény vezetésével és az osztályban tanítókkal konzultálva határozza meg. Fontos szempont, hogy mindig a gyermek egyéni képességeinek, a körvonalazott problémakörnek leginkább megfelelő szervezeti formát válasszuk. Ezek lehetnek: - Egyéni fejlesztés: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák. - Mikrocsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszichológiai terápiák. - Kéttanáros modell: A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével. A pedagógusok alkalmazhatnak olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket, amelyeket jó gyakorlatnak minősíthetünk, mert a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. Régi-új módszerek ezek:

26

páros–, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, kooperatív tanulás a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel - kéttanítós oktatási modell, - motiváció - szemléltetés - többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapok - a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezniük, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, s ezeket érvényesíteni kell napi munkájukban. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régiúj gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. -

Egyéni fejlesztés Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az intézmény egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni fejlesztés történhet tanórán vagy tanórán kívül is. - Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon. Differenciálással és különböző nevelési, módszertani eljárások alkalmazásával az egyéni megsegítés a tanóra szerves részeként, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére. - Egyéni megsegítés történhet korrepetáláson is. Módszereiben ilyenkor nincs különbség a sajátos nevelési igényű és többi tanuló között. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban a gyógypedagógus speciális, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését. - Az egyéni fejlesztés leghatékonyabb módja a differenciálás. A differenciálás lényege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás szükségességét a tanulók különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanulókat csoportokba lehet sorolni, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Differenciált feladatot azonban ne csak a sajátos nevelési igényű tanuló kapjanak. A

27

tanulók értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok menynyisége, mélysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek, stb. szerint. Az egyéni foglalkozás alapelvei -

-

-

Nem korrepetáló jellegűek. Elsődleges célkitűzése az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a hiányzó képességek kialakítása. Az anyaga nem témaspecifikus. Egyszerre több, a gyermek érettségi szintjének megfelelő témával dolgozhat, amelyek a tananyaggal ritkán kerülnek egyidejűleg fedésbe. A személyiség egészére ható fejlesztés. Elősegíti a reális önértékelés, pozitív énkép kialakulását. A kapcsolat alapköve a bizalom a gyógypedagógus és a gyerek között. Az egyéni fejlesztési tervek folyamatos ellenőrzése, továbbfejlesztése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának és folyamatának dokumentuma az egyéni fejlesztési napló, amely naprakészen tartalmazza az elvégzett munkát és a tevékenységek öszszeállításának szakmai szempontjait Team-munka. Együttműködés a szülőkkel.

Csoportos fejlesztés A csoportos foglalkozásokon általában 4-9 fő vesz részt. Ez a forma heterogén csoportok szervezését teszi lehetővé. A mikrocsoportos (2-4 fő) foglalkozást általában a probléma szempontjából homogénnek mondható gyerekeknek tartanak. Célja a funkciózavar megszüntetése, vagy csökkentése, a pszichomotoros- és percepciós funkciók korrekciója, fejlesztése, az épen maradt funkciók erősítésével a transzfer hatás tudatos kihasználása. A fejlesztő foglalkozások általában kiscsoportos keretben zajlanak, de szükség szerint egy-egy gyereknél a foglalkozások minden formája előfordulhat. A célzott kiscsoportos fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Egyéni és mikrocsoportos fejlesztések A gyógypedagógus munkájának célcsoportja a tanuló, de közvetve megjelenik a többi tanuló, esetleg több évfolyamból is. Az együttműködés több pedagógus között zajlik. Az intézményi munka alakulását alig befolyásolja. Fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye. Fenntartható, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé. Viszonylag rugalmas. A tanulóval foglalkozó partnerek közötti konzultáció

28

Közvetlen célcsoport a pedagógus, közvetett a tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület. Az együttműködés konkrét, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel, illetve az ezt igénylő pedagógussal zajlik. A stratégiaalkotásba az intézményvezetés is bevonható. Eredménye lehet együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja, rugalmas. Befolyása a pedagógusok közötti tudás terjesztésére pozitív, veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ. Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés Célcsoportjai, jellemzői, befolyása megegyeznek az előző pontnál leírtakkal, kiegészítve azzal, hogy az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál, valamint itt az együttműködési kultúra kialakítását segíti az intézmények közötti kooperáció, a célok, elvárások, produktumok, ellenőrzés módjának a rögzítése. 3.5. Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. 3.5.1. A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: - a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, - speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve - a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 3.5.2 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése a cél. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú 29

folyamatában a tanuló aktuális igényének megfelelően kell módosítani a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegét. A bevezető szakaszban javasolt egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, vagy az integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: 11-12. évfolyam A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülés, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetőség alapján - a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. Az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma kettő: a 11. és a 12. évfolyam. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja: - A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása. - A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése. - A szakmai vizsgára való felkészítés. - Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. 3.5.3 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése 30

-

-

-

-

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban és az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Tanulásban akadályozott tanulók részére speciális helyi tantervet dolgoztunk ki. Szükség szerint más tankönyvek alkalmazására is lehetőség van. Tanulásban akadályozott tanulóinknál figyelembe vesszük a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködését vesszük igénybe. A tanórákon felül a törvényben előírt óraszámban re/habilitációs foglalkozást biztosítunk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme pedagógiai diagnosztizálás. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.

3.5.4 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az oktatás egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítástanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. 3.6. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei 3.6.1 Főbb sajátosságok A súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig.

31

-

-

A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

3.6.2 A fejlesztés alapelvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A re/habilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés.

32

3.6.3 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hangbetű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 3.6.4 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszkalkulia esetén

33

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 3.6.5 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar esetén Hiperkinetikus zavarok: Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés. Magatartási zavarok: Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.

34

-

-

Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

3.6.6 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől, de indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 3.6.7 A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. 3.6.8 A helyi tanterv A helyi tantervben megfogalmazott tartalmak és követelmények a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése indokolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése. 3.6.9 Egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitáció Az egészségügyi célú re/habilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak

35

folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A sajátos nevelési igényű tanulók részére – a kötelező tanórai foglalkozásokon túl – kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozások célja, hogy csökkentse a sajátos nevelési igényből eredő hátrányt – vagyis ennek keretében kerülhet sor azokra a fejlesztésekre, terápiákra, amely(ek)re a pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulóknak sikeres tanulmányaikhoz, előrehaladásukhoz szükségük van. A Köznevelési törvény előírja a foglalkozások heti órakeretét, valamint azt, hogy a foglalkozások vezetéséhez a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, terapeuta végzettség szükséges. Ha ilyen szakember nem biztosítható, a foglalkozást szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is irányíthatja. Organikus okokra nem visszavezető diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók fejlesztésébe fejlesztő pedagógus, pedagógus munkakört betöltő kollégák is bekapcsolódnak. 3.7. Az intézmény SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait, sajátosságait, valamint a szakértői bizottság véleményében leírt javaslatokat figyelembe véve sérülés-specifikus módszerek, esetlegesen speciális eszközök alkalmazásával fogalmaztuk meg az egyes műveltségterületek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalmát, követelményeit. A helyi tanterv nem tartalmazza azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanulóktól nem követelünk meg, de benne foglaltatnak azok a tananyagok, amelyeket módosítva kívánunk számukra megtanítani. Az értékelési rendszer is differenciált. Pedagógiai alternatívát kínálunk a gyermekek számára. A tananyag egyes részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítást, feldolgozást és megértést. Lehetővé tesszük a személyre szabott programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a tanuló tapasztalataihoz kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Ha jól dolgozunk, akkor a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is.

36

3.8. Célok és feladatok a szakiskolában -

-

-

-

-

-

-

-

-

A társadalmi rehabilitációhoz feltétlenül szükséges a munkaerő-piaci szinten való beilleszkedés. Feladatunk, hogy tanulóinkat képességeikhez mérten felkészítsük a munkaerő-piacra történő belépésre. Versenyképességük elősegítésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A szakiskola 10. évfolyamában és az előrehozott szakképzésben folyó közismereti képzés, a modulokra felkészítés, a pályaorientációs órák az értelmileg akadályozott tanulók számára a megszerezhető alapfokú ismeretek befejezését jelentik. A munkavégzés és a munkára nevelés pedagógiánknak kezdetektől fontos része. Célunk a tanulók személyiségének ismeretében az önmagukhoz képest maximális fejlődés lehetőségének megteremtése. Figyelembe vesszük a SNI tanulók speciális szükségleteit, pl. a téri tájékozódás, a finommotorika, figyelem, az észlelés, a kommunikáció, a szociális viselkedés zavarait. Feladatunk az alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a környező világban való eligazodáshoz szükséges ismeretek nyújtása. A nevelés-oktatás egészével hozzá szeretnénk járulni a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekciójához. Emellett átadjuk azokat a magatartási és viselkedési formákat, melyeket nevelési tervünkben is megfogalmaztunk. A kezdő és bevezető szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése, alapvető a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatása, a tanulásban egyre nagyobb önállóság kialakítása már megtörtént. Az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakaszban a korábbi eredményekre építve folytatódik a fejlesztő munka. Hangsúlyos a megismerési módszerek további fejlesztése. A tanulásban előtérbe kerül a verbális szint, de több esetben számolni kell a manipulációs, illetve a képi szint jelenlétével is. A 8. évfolyam végére az ismeretek megerősítése, rendszerezése, a pályaválasztás, az önálló életvezetésre való felkészítés kap nagyobb hangsúlyt. Munkánkat végigkíséri a folyamatos fejlesztő, segítő ellenőrzés és értékelés. Ez történhet diagnosztikus céllal, mely elsősorban felmérő jellegű, vagy fejlesztő, illetve lezáró, minősítő jelleggel. Minden esetben elsősorban a gyermek önmagához mért fejlődését kívánjuk értékelni. A megszilárdító szakasz elsődleges célja az előző képzési szakaszokban folyó nevelésoktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló tanulás, a tájékozottság, a tájékozódási képesség, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése. Feladatunk a tanulók sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

3.9. Az intézményben alkalmazandó kerettanterv A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,

37

továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát a helyi tanterv tartalmazza. Az intézmény a lehetőségekhez mérten maximális mértékben biztosítja és összehangolja a 2011. évi köznevelési törvény 6. mellékletében meghatározott egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció/rehabilitációs óraszámot és a helyi tantervben előírt óraszámokat. A kifutó évfolyamokon tanuló SNI gyermekek tantárgyakra bontott részletes helyi tanterve a Pedagógiai Program 4. mellékletében található. A 2013. szeptemberében képzést kezdő tanulócsoportok SNI tanulóit érintő részletes helyi tanterv az intézményi helyi tantervben és a szakképesítések szakmai programjaiban tantárgyanként/modulonként integráltan megtalálható, amely a Pedagógiai Program 1-2. számú melléklete.

38

4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1.

A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok

Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: diagnosztizáló értékelés / előzetes /: egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés / közbülső /: egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés /összegző /: egy témakör befejezésekor. Az értékelés hagyományos formái: - szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű) - felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé) - tesztek - témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően) - szöveges értékelés (pályaorientáció, szociális kompetencia). További értékelési formáink: - házi dolgozatok - tanórai tevékenység - kiselőadások - gyűjtőmunka - projektmunka - vizsgamunka. A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök is megállapíthatja. A modulokban megjelenő értékelési formák legfőbb közös jellemzői: - A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák. - Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések. - Lehetőség szerint minden munkafolyamathoz és produktumhoz hozzákapcsolódnak, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó. - A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok megerősítésére koncentrálnak. - Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése. - Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók motiváltságát. - Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában. - Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra. -

Vizsgával kapcsolatos szabályok: Az érettségi vizsga részei és tantárgyai A tanuló érettségi vizsgákra a tanév rendjében meghatározott időpontokig jelentkezhet.

39

Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv. Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: - informatika - földrajz - kémia - biológia - testnevelés - fizika - mezőgazdasági alapismeretek - erdészeti, vadgazdálkodási ismeretek (2016-tól) Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az érettségi követelményeket, törzslap kivonatot kap. Tanulóinknak emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést is biztosítunk matematika, magyar, történelem, német nyelv, informatika, földrajz tantárgyakból. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét félévenként legalább annyi érdemjeggyel értékeli, hogy a tanuló érdemjegyeinek száma még heti egyórás tantárgy esetében sem legyen kevesebb háromnál. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél Jeles: Ismeri, tudja a tananyagot, alkalmazni képes. Saját szavaival visszaadja a szabályt, felismeri az összefüggéseket. Jó: összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel. Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni, nem képes.

40

Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló. Írásbeli beszámoltatás Típusai: - Írásbeli felelet: egy vagy néhány óra anyagának ellenőrzése, értékelése. - Témazáró dolgozat: témakört lezáró, összegző, ellenőrzés, értékelés. Elvei: - A témazáró előtt mindig összefoglaló, rendszerező órát tartunk. - A témazáró dolgozatot bejelentjük a megírásuk előtt két tanítási órával, egyéb dolgozat írását legkésőbb az előző tanítási órán. - A feladatokat mindig előre elkészített feladatlapon vagy dolgozat füzetben íratjuk meg. - Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. - A dolgozatot piros színű tollal javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. (Bizonyos tárgyakból pontszámok helyett szöveges értékelést is tartalmazhat.) - A témazáró és egyéb dolgozatokat a szaktanár két héten belül köteles kijavítani, s eredményét a tanulók tudomására hozni. - Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. - A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak. - A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy estében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák). A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor a tanár eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, amelyet a tanulókkal is ismertetni kell. A tanár emellett kiselőadásokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal értékelhet. A házi dolgozatokat is érdemjeggyel értékeli a szaktanár, a határidőre le nem adott dolgozatokat elégtelennel minősíti. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek, amelyeket az osztályzatok kialakításánál súlyozottan fog figyelembe venni. A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve a naplóba is. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud. A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben szerzett osztályzatok átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag nem éri el a kettő egészet, nem kötelező az elégséges osztályzatot megadni. Egyéb esetekben, ha az átlag meghaladja az egész jegy után

41

az 55 századot, a magasabb osztályzatot kell megadni. Az osztályzatokat minden szaktanár maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik azt. A helyi tantárgyi tantervek a tananyag mellett meghatározzák a magasabb évfolyamba lépés követelményeit. 4.2.

A bizonyítványok kiadásának rendje

Félévkor (ellenőrzőbe) A félévi zárást követő első osztályfőnöki órán. Év végén A nem végzős tanulók részére az osztályfőnök által megjelölt napon. A végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, érettségi vizsga eredményhirdetésén. 4.3.

A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei

A tanulók jutalmazása: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki - megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel) - eredményes kulturális tevékenységet folytat - kimagasló sportteljesítményt ér el - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. Hasonló eredményekért tanulóközösséget is lehet csoportos jutalomban részesíteni. A csoportos jutalmazás formái: - jutalomkirándulás - kulturális hozzájárulás (színházjegy, stb.). Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai: - szaktanári, szakoktatói dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret - dicsőségkönyvbe kerülés tantestületi javaslat alapján, megyei és országos versenyen elért eredményért. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. A tanulók büntetésének elvei

42

Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő elbírálás és a fokozatosság elvét követjük. Iskolánkban a következő fegyelmi fokozatok vannak érvényben: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intő - osztályfőnöki rovó - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intő - igazgatói rovó - fegyelmi tárgyalás. A jutalmazás és büntetés részletes szabályai az iskola Házirendje tartalmazza. 4.4. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere Az egységes eljárás érdekében a magatartás és szorgalom jegyek megállapításánál a következőket kell figyelembe venni. A fokozatok eldöntésénél legfontosabb a tanuló viszonya a Házirendhez, a közösség egészéhez, a tanuláshoz, a gyakorlati munkához, de figyelembe kell venni az iskola falain kívüli megnyilvánulásokat is. A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. Jutalmazásnál és büntetésnél a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint kell eljárnia az osztályfőnöknek. Magatartás: Példás a tanuló magatartása, ha a Házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, a közösségben tanúsított magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, az ODB munkáját segíti, a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, udvarias és megfelelő hangnemet használ. Jó, ha a Házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett, nem kezdeményez, de feladatait lelkiismeretesen elvégzi és igyekszik beilleszkedni a közösségbe. Vállalásait teljesíti. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő. Változó, ha a Házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása változó, a közösség munkájában legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival – és időnként tanáraival szemben is – kifogásolható. Rossz, ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van. Vállalásait nem teljesíti, társaival – esetenként tanáraival szemben is – udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus. Igazolatlan óra esetén a tanulónak nem lehet példás magatartása. 5 órát meg nem haladó igazolatlan hiányzás esetén még jó, 15 órát meg nem haladó igazolatlan hiányzás esetén változó,

43

15 órán túl csak rossz magatartásjegy adható. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetén a tanuló magatartása még lehet jó, ha egyébként megfelel ezen érdemjegy követelményeinek. Igazgatói figyelmeztetés, intés esetén legfeljebb csak változó, fegyelmi tárgyaláson kiszabott büntetés esetén csak rossz minősítést kaphat abban a félévben. A naplóba, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet kettő bejegyzésenként az osztályfőnök írásbeli elmarasztalásra vált át. Az elmarasztalás fokozatai: - osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó - igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó. További magatartási problémák esetén az osztályfőnök írásban kérvényezi a fegyelmi tárgyalás elrendelését az intézmény igazgatójánál. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak. Szorgalom Példás: tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul. Jó: az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten. Változó: munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán figyelmetlen. Akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanulmányi eredménye alul marad képességeinek. Hanyag: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenkor közöny tapasztalható. Bukott tanuló szorgalma változó vagy hanyag, ilyen esetben példás magatartást nem kaphat akkor sem, ha más területen kiemelkedő munkát végez. 4.5. A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai: Házi feladat  A tanuló részére napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot.  A házi feladat célja, hogy a tanítási órán elsajátított ismeretek gyakorlására, megszilárdítására alkalmat adjunk.  Hétvégére sem adunk több házi feladatot, mint hét közben.  A házi feladat mindig legyen konkrét, pontos, jól körülhatárolt. Vegye figyelembe a tanulók képességeit, legyen differenciált.  A házi feladat elkészítésének határideje vegye figyelembe az elkészítéshez szükséges időt.  Az elkészített írásbeli házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük, akár szóban, akár írásban, tartalomra, külalakra és helyesírásra egyaránt.  A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adjunk kiegészítő házi feladatokat (kötelező olvasmányokat, erről feljegyzéseket) szorgalmi feladatokat.

44

 Az írásbeli munkákban, szóbeli feleletekben a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat minden pedagógusnak javítania kell.  Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adottságát.

45

4.6 Az intézmény által alkalmazott záradékok: Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .............. iskolába.

Bn., N., TI., B.

1/A.

Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.

Bn., N., Tl., B.

2.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., TI.

3.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., TI., N.

4.

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével Bn., TI., N. folytathatja.

4/A.

........ tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

N.,Tl., B.

4/B.

Mentesítve ......... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

N.,Tl., B.

4/C

. ...... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a követkeN.,Tl., B. zők szerint: .......

5.

6.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19...../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni

N., TI., B.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

N., TI.

7.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

8.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI.

N., TI., B.

9.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidíN., TI., B. tésével teljesítette.

10.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

N.

11.

Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

N., TI.

12.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

46

N., TI., B.

13.

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., TI.

14.

A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

N., TI., B.,

A javítóvizsgán .............. tantárgyból/modulból....................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet (vagy szakmai/érettségi vizsgát tehet).

TI., B.

15.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.

15/A.

Az ..................... évfolyamot a Ktv. 72.§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte.

16.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.

TI., B.

17.

A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett.

N., TI.

18.

Osztályozó vizsgát tett.

TI., B.

19.

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

TI., B.

20.

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

TI., B.

21.

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.

TI., B.

N., TI., B.

22.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

TI., B.

23.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

TI., B., N.

24.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., TI.

25.

A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.

26.

............................. fegyelmező intézkedésben részesült.

27.

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

28.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a)A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b)A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra.

47

Bn., TI., B., N.

N.

Bn., TI., N.

29.

Tankötelezettség megszűnt.

Bn.

30.

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

TI., B.

31.

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

B.

32.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) erePót. TI. deti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

33.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. TI.

33/A.

A bizonyítványt ........ kérelmére a ....... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

Tl., B.

34.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve .......................................................................a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.

Pót. B.

35.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.

36.

Érettségi vizsgát tehet.

TI., B.

37.

Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.

TI., B., N.

38.

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

39.

Ezt a haladási naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

40.

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

N.

304

Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány

Bn. N. TI. B.

48

Az iskola által alkalmazott, a 20/2011 EMMI. rendelet mellékletében nem szereplő záradékok 41.

Tanulmányait az iskola ………………….osztályában folytatja.

Bn; Tl; N

42.

Átvéve a ………………………………..iskolából.

Bn; Tl; N

43.

Átvéve a…………………………… osztályból.

Bn; Tl; N

44.

Szakmai vizsgát tehet.

B; Tl; N

45.

Tanulói jogviszonya megszűnt, sikeres érettségi/szakmai vizsgát tett.

B, Tl; N

46.

Tanulmányait befejezte, tanulói jogviszonya megszűnt.

B; Tl; N

(akik utolsó évben pótvizsgán mennek át, vagy nem vizsgázhattak valami miatt)

47.

Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után a …………….. évfolyamba léphet.

B; Tl

48.

Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

B; Tl

49. 50.

Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette. Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgán nem jelent meg. Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

B; Tl; N B; Tl, N

4.7 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei -

-

-

-

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, fejlesztő foglalkozás. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzését az iskola végzi. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok közössége a tantárgyfelelős irányításával) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tanévkezdés előtt (az előző tanév májusában szülői értekezleten vagy írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító, esetben vezetünk be.

49

-

Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

4.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: Csoportbontásban oktatott tantárgyak: - Idegen nyelv (angol/német nyelvi csoport). Ha az azonos nyelvet tanulók csoportlétszáma meghaladja a 20 főt, az eredményes nyelvtanulás érdekében csoportbontást alkalmazunk. - Testnevelés: fiú/lány csoport ill. 35 fő feletti osztálylétszám esetén. - Informatika: 24 fő feletti osztálylétszám esetén (az informatika terem befogadó képessége szükségessé teszi) - Matematika és magyar nyelv és irodalom: szakközépiskola 9. évfolyamán 30 fő feletti osztálylétszám esetén (amennyiben az időkeretbe belefér). - Szakmai gyakorlat: a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszámokkal.

50

4.9 Az intézmény környezeti nevelési programja Alapok: Törvényi háttér Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény 54. §; a környezet védelmének általános szabályairól); a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§; és ennek a 2003. évi módosítása (114. § (4)); a Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel; a Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés, - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, demokrácia, - biológiai és társadalmi sokféleség, - ökológiai lábnyomok. Szem előtt kell tartanunk, hogy gyerekeket nevelünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy diákjaink fejében egységes rendszer alakuljon ki. - Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, - a rendszerszemléletet, - az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. - A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - problémaérzékenység, integrált megközelítés, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás, - kommunikáció, médiahasználat, - konfliktuskezelés és megoldás, - felelős állampolgári részvétel és cselekvés. Konkrét célok -

51

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. - Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése, - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, - a tantárgyi és tanórán kívüli környezeti nevelési feladatok és tevékenységek beépítése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe, - környezetvédelmi szakkör működtetése. - Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára - Somogy megye nevezetességeinek feltérképezése - osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában - tisztaságnapok - közös környezetrendezés, nagytakarítás - szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET). - Szaktárgyi célok: - a szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.) - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszenynyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre) - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - természetvédelmi versenyekre felkészítés - az interaktív táblák felhasználása a tanórákon - környezetvédelmi akciókban való részvétel. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Az élményszerű tanítás érdekében a hagyományos szemléltetés mellett felhasználjuk az audiovizuális és informatikai lehetőségeket is. A komoly elméleti alapok megszerzését is fontosnak tartjuk, ami az aktív és hasznos környezet megóvás alapfeltétele. Nem hagyományos tanórai keretben - erdei iskola program -

múzeum- és intézménylátogatás

52

Tanórán kívüli foglalkozások - iskolai egészségnap – iskolanap - osztálykirándulások - szakkörök – környezetvédelmi szakkör - vetélkedők - természetjáró programok - kollégiumi nap – kirándulás. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza. Javasolt módszerek: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák - játékok - modellezés - projektmódszer - kreatív tevékenység - közösségépítés - művészi kifejezés. A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Ökoiskola 2010-2013 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán intézményünk elnyerte az „Ökoiskola” címet. A cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az „Ökoiskola” cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005– 2014 évtizedének programjához. A cím elnyerésének előnyei:

53

-

-

A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrendszer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Tanulóink részt vehetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökoiskoláknak szervezett környezet- és természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain.

54

4.10 Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja Helyzetelemzés A jelenlegi állapotot igyekeztünk körültekintően feltérképezni. Ismerjük erősségeinket és gyengeségeinket, a környezet védő- és veszélyeztető tényezőit. Védő tényezők (erősségeink): - kistelepülési környezetünk - épületeink adottságai (világos, áttekinthető, szellős) - iskolánk légköre - hagyományaink - iskolai programjaink, rendezvényeink, akcióink, sportolási lehetőségeink - külsős szakemberekkel való együttműködés - kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat - kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat külső partnereinkkel. Veszélyeztető tényezők (gyengeségeink): - tájékozatlanság (tanuló- szülő-pedagógus) - a magyarországi egészségügy és általában az egészségnevelés mostoha helyzete - a szakképző évfolyamok célcsoportjának korosztályos problémái, attitűdje. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja -

-

-

-

-

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink és dolgozóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését. Törekszünk arra, hogy kialakítsuk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani. Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Együttműködést kívánunk kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Iskolánk törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak egészségük megőrzését, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

55

Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületei: -

önmagunk és egészségi állapotunk megismerése az egészséges táplálkozás a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis) szerepe az egészség megőrzésében a dohányzás elleni küzdelem alkohol- és drog-prevenció a tanulási környezet tudatos alakítása az egészséges környezet jelentősége elsősegély-nyújtási ismeretek az aktív testmozgás, egészséges testtartás.

Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 1. 2. 3. 4.

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Rizikócsoportos megközelítés Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők Iskolaorvos, Védőnő, Iskolapszichológus. Az egészségügyi felügyelet rendje Iskolaorvosi ellátás: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése - színlátás- és látásélesség-vizsgálat - egészségügyi felvilágosítás tartása - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatokat az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. A segítő kapcsolatok -

Szülők (család) Szülői munkaközösség, szülői szervezet Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

56

-

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Rendvédelmi szervek

Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülniük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - elsősegély-nyújtási ismeretek - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Elsősegély-nyújtási ismeretek Tanulóink számára fontosnak tartjuk, hogy az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek birtokában legyenek. Éppen ezért tanórai kereteken belül (osztályfőnöki órák, KRESZ-órák) és tanórán kívüli foglakozásokon (védőnő, kollégiumi foglakozások, KRESZ tanfolyamok) is nagy hangsúlyt fektetünk erre.

A mindennapos iskolai testedzés programja A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: - Diáksport Egyesületi foglalkozások, labdajátékok - házi bajnokságok - osztályok közötti sportversenyek - sportnap. Terveink: Egészségnevelési, egészségfejlesztési csoport létrehozása, amely felméri a tanulók tájékozottságát, egészségi állapotát, helyzetét, és tervet dolgoz ki az egészségnevelési céloknak megfelelően. Egészségfejlesztő team tagjai: - az iskola szakmai igazgatóhelyettese - az iskolai védőnő - az iskolai pszichológus - az iskolaorvos 57

-

a testnevelők az egészségtantanár a diákönkormányzatot segítő pedagógus az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

Értékelés, újabb célkitűzés Tanévenként átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményei és az új információk alapján készített célrendszer eléréséhez szükséges tevékenységekre intézkedési tervet készítünk. 4.11 A tanulók fizikai állapotának mérése Évenként 2 alkalommal, ősszel és tavasszal, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésében, a szükséges szint elérésében és megtartásában. Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas Hungarofit teszteket választottuk (BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki kar, dr. F. Mérey Ildikó). A javasolt tesztek közül a 4+1-es variációt használjuk.

58

4.12 Szakközépiskolai és szakiskolai helyi tantervek Szakközépiskolai helyi tanterv (erdészeti és vadgazdálkodási technikus) Éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 36 36 36 32 144 144 180 160 108 108 108 96 144 144 144 128 144 144 144 128 72 36 ------72 72 32 72 72 36 --72 36 ----72 36 ----180 180 180 160 ----36 --216 252 324 384 1260 1260 1260 1120

tantárgyak

kötelező érettségi tantárgyak

osztályfőnöki magyar nyelv és irodalom történelem idegen nyelv matematika földünk és környezetünk biológia fizika kémia informatika testnevelés társadalomismeret, etika szakmai tárgyak összesen:

A szakmai tárgyak felosztása (erdészeti és vadgazdálkodási technikus) 9.

Modulszám Szakmai tantárgyak

E

10. GY

E

GY

11. E

GY

12. E

GY

Munkavédelmi alapismeretek 36 --- --- --- --- --- --- --Erdészeti és vadgazdálkodási 72 108 144 108 180 144 224 160 alapismeretek Állattan 72 108 36 --- --- --- --- --Műszaki alapismeretek --- --108 72 64 Műszaki rajz --- --- 36 --- --- --- --- --Anyagismeret --- --- 36 --- --- --- --- --10966-12 Géptan --- --- 36 36 64 --Közlekedési ismeretek --- --- --- --- 72 --- --- --Termőhely ismerettan --- --- --- --- 72 72 --- --Növénytan --- --- --- --- --- --- 96 96 Vállalkozási és szervezési ismere--- --- --- --- --- --- 64 --tek Összesen: 216 252 324 384 Készült a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott szakközépiskolai kerettanterv alapján 11500-12

59

Szakközépiskolai helyi tanterv (kifutó) évfolyam

kötelezően választható érettségi kötelező érettségi tantárgyak tantárgyak

tantárgyak

9.

10.

11.

12.

óraszám óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki

36

36

36

32

magyar nyelv és irodalom

144

144

180

160

történelem

90

90

108

128

idegen nyelv

108

144

180

160

matematika

108

144

180

160

földünk és környezetünk

36

72

biológia mezőgazdasági alapismeretek fizika

72

36 108*

96*

72

36

kémia

36

72

informatika

72

36

testnevelés

72

72

72

64

társadalomismeret, etika

36

ének-zene

36

36

rajz

36

32

szakmai orientáció³

144

144

144

128

összesen:

28,5

29,5

30

30

Megjegyzés: *-gal jelölt órák csoportbontással kerülnek megszervezésre

60

Felnőttek középiskolája Nappali tagozat helyi tanterve Éves óraszám évfolyamonként 11. 12. 216 192 144 128 180* 160* 180 160 36 32 36 32 36 32 36 32 36 32 36 -

Fakultáció (választható érettségi tárgyak)

Kötelező érettségi tantárgyak

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Földrajz Biológia Fizika Kémia Informatika Társadalomismeret, etika Mezőgazdasági alapismeretek Informatika Földrajz

108

128

36 1044

32 960

Biológia

Osztályfőnöki óra ÖSSZES ÓRA Megjegyzés:

Belépési feltétel: a 9. 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány és szakmunkás bizonyítvány. Aki nem rendelkezik 10. osztály elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, annak különbözeti vizsgát kell tennie. * az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. Választható nyelv: angol, német

Szakiskolai helyi tanterv A közismereti képzés heti óraszámai: Tantárgyak Magyar- Kommunikáció Társadalomismeret Természetismeret Matematika Idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

9. évfolyam 72 72 108 108 72 180 36 648 18 óra/hét

61

Évi óraszámok 10. évfolyam 11. évfolyam 36 --36 ------36 36 72 64 180 160 36 32 396 292 11 óra/hét

9 óra/hét

Közismereti órák a három éves szakképzéshez (kifutó) 2012. szeptember 1-től (A szakiskolai közismereti program alapján) Kompetenciaterületek, modulok megnevezése Szövegértés Történelmi, szociális, állampolgári Természetismeret Matematika Digitális (informatika) Idegen nyelv Életvezetési ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

9. évfolyam 72 -36 108 36 72 72 180 36 612

Évi óraszámok 10. évfolyam 72 36 --72 36 72 --180 36 504

17 óra/hét

14 óra/hét

*Testnevelés 5 óra az 1. félévben, 3óra a 2. félévben

62

11. évfolyam 16 (első félév) 16 (első félév) 32 (első félév) 16 (első félév) --32 (első félév) --128* 32 208 12 óra/hét (első félév) 4 óra/hét (második félév)

Asztalos A modulok óraszámai évfolyamonként 34 543 02 ASZTALOS szakma

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, 11499-12 álláskeresési ismeretek) Munkahelyi egészség és bizton11500-12 ság 11371-12 Biztonságos munkavégzés Alapvető tömörfa megmunkálás 10224-12 Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelés 10225-12 Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari termékek gyártása Szerkezettan szakrajz és technoló10226-12 gia Asztalosipari szakmai gyakorlat 10228-12 Gépkezelés Gyártáselőkészítési feladatok 10229-12 Faipari szakrajz Gyártáselőkészítési ismeretek Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen 11497-12

11. évfolyam

Elmélet

megnevezése

10. évfolyam

Gyakorlat

száma

9. évfolyam

Elmélet

Modul

---

---

---

---

64

---

---

---

---

---

16

---

18

---

---

---

---

---

--72 72

36 252

36

---

---

---

---

---

---

---

36 36 -----

252 72 --72 ---

------180

72 --72 324

------112

80 --80 320

---

---

180

---

112

---

----54 54 ---

-----------

---

324

---

320

36 108 --108 360

144 -------

32 32 --32 256

160 -------

180

432 540 5 12 10 15 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét

8 óra/hét

560 17,5 óra/hét

Nyári gyakorlat

140

140

---

Összes óraszám

17 óra/hét

25 óra/ hét

25,5 óra/ hét

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

63

Ács A modulok óraszámai évfolyamonként 34 582 01 ÁCS szakma

10102-12 10318-12

Gyakorlat

10101-12

Elmélet

11500-12

Gyakorlat

11499-12

Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek) Munkahelyi egészség és biztonság Építőipari közös tevékenység Hagyományos zsaluzat és állványzata Rendszerzsaluzatok és állványok

11. évfolyam

Elmélet

11497-12

megnevezése

10. évfolyam

Gyakorlat

száma

9. évfolyam

Elmélet

Modul

---

---

---

---

64

---

---

---

---

---

16

---

18

---

---

---

---

---

36

36

72

---

32

32

36

108

---

---

---

---

---

---

72

72

---

---

10100-12

Állványzatok

---

---

36

108

---

---

10319-12

Fémszerkezetű állványok

---

---

---

---

32

80

10099-12

Ácsszerkezetek

90

288

180

360

192

448

Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen

180

360

336

432

540

560

5 12 10 15 8 17,5 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Nyári gyakorlat

140

140

---

Összes óraszám

17 óra/hét

25 óra/ hét

25,5 óra/ hét



64

Dísznövénykertész A modulok óraszámai évfolyamonként 34 622 01 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, 11499-12 álláskeresési ismeretek) Munkahelyi egészség és bizton11500-12 ság Vállalkozási, kereskedelmi ala10960-12 pok Kertészeti alapismeretek Növénytan 10961-12 Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Kertészeti munkavállalói isme10962-12 retek Szabadföldi dísznövényter10963-12 mesztés Fásszárú dísznövénytermesztés 10964-12 Dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek Növényházi dísznövényter10965-12 mesztés Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen 11497-12

11. évfolyam

Elmélet

megnevezése

10. évfolyam

Gyakorlat

száma

9. évfolyam

Elmélet

Modul

---

---

---

---

64

---

---

---

---

---

16

---

18

---

---

---

---

---

---

---

36

---

---

32

180 36 72 72

108 --54 54

---------

72 ----72

---------

---------

36

---

---

---

---

---

126

108

108

216

---

---

-------

-------

180 144 36

216 216 ---

-----

----112

---

---

---

---

208

304

360

324

288

216 504 10 6 9 14 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét

9 óra/ hét

448 14 óra/hét

Nyári gyakorlat

140

140

---

Összes óraszám:

16 óra/hét

23 óra/hét

25 óra/hét



65

Erdészeti szakmunkás A modulok óraszámai évfolyamonként 34 623 01 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

Nyári gyakorlat Összes óraszám

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Növénytani és vállalkozási ismeretek 10979-12 Növénytan Vállalkozási ismeretek gyakorlat 10980-12 Gallyazás, darabolás 10981-12 Fakitermelés 10982-12 Erdőművelés Erdészeti és vadászati alapismeretek Erdészeti alapismeretek 10983-12 Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Erő-és munkagépek, faanyagmozgatás Műszaki/közlekedési alapismeretek 10984-12 Erő-és munkagépek, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen 11497-12 11499-12 11500-12

11. évfolyam

Elmélet

megnevezése

10. évfolyam

Gyakorlat

száma

9. évfolyam

Elmélet

Modul

-----

-----

-----

-----

64 16

-----

18

---

---

---

---

---

72

126

---

---

64

32

72

126

---

---

32

32

---

---

---

---

32

---

-------

-------

36 72 90

126 162 126

----48

--96 128

90

72

---

---

80

80

54 36

36 ---

-----

-----

32 48

-----

---

36

---

---

---

80

90

126

162

126

80

112

---

---

72

---

---

---

90

---

90

---

80

---

---

126

---

126

---

112

270

360

352

324 540 448 7,5 9 10 15 11 14 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 140 16,5 óra/hét

140 25 óra/hét

--25 óra/hét



66

Erdészeti és vadgazdálkodási technikus A modulok óraszámai évfolyamonként 54 623 01 ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS szakma 1 éves szakk. 5/13.évf.

száma

megnevezése

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

2 éves szakképzésben 13. évf. 14. évf.

Elmélet

Modul

11497-12 11499-12 11500-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelmi alapismeretek Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek Állattan Műszaki alapismeretek Műszaki rajz Anyagismeret Géptan Közlekedési ismeretek Termőhely ismerettan Növénytan Vállalkozási és szervezési ismeretek Erdőművelés Erdőműveléstan Erdővédelemtan Erdőhasználat Vadászat Vadgazdálkodás Erdőgazdasági géptan Erdőbecslés, erdőrendezés Erdőbecsléstan Erdőrendezéstan Erdészeti gazdálkodás, vezetés, szervezés Osztályfőnöki Nyári gyakorlat Összes óraszám

16 64 ---

------

----18

-------

64 16 ---

-------

---

---

486

324

96

---

------------------128 64 64 128 96 128 48 96 64 32

------------------48

54 180 36 36 72 36 72 72 108

108

32 ----------32 32 --128 64 64 128 64 64 48 96 64 32

-------------------

64 32

10966-12

10967-12 10968-12 10969-12 10970-12 10971-12 10972-12 10973-12

48 32 32 32 32

72 72 ---

48 48 32 32 32 32

36 72

--36

---

---

---

---

---

64

---

---

36

----

32

---

224

140 648 504

--800

216

--800



67

224

Kőműves és hidegburkoló A modulok óraszámai évfolyamonként 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ szakma

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

11. évfolyam

Elmélet

10. évfolyam

Gyakorlat

9. évfolyam

Elmélet

Modul

11497-12

Foglalkoztatás I.

---

---

---

---

64

---

11499-12

Foglalkoztatás II.

---

---

---

---

16

---

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek

18

---

---

---

---

---

36 90

36 216

72 72

108

16 32

----

36

108

72

180

32

---

---

---

72

144

---

---

---

---

72

108

64

320

--180 ---

----432

--360 ---

----540

32 336 ---

160 --560

száma

10101-12

megnevezése

10277-12

Falazás, vakolás Beton és vasbeton szerkezetek Szigetelések

10276-12

Hidegburkolási feladatok

10275-12 10274-12

10278-12 Vegyes kőműves feladatok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen


140

140

---

Összes óraszám

17 óra/hét

25 óra/hét

25,5 óra/hét



68

Mezőgazdasági gépész A modulok óraszámai évfolyamonként 34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ szakma

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Agrár munka-, tűz- és kör10974-12 nyezetvédelem Agrárgépészeti alapfelada11048-12 tok Erőgépek 11046-12 Erőgépek Járművezetési ismeretek Mezőgazdasági munkagé11044-12 pek Mezőgazdasági és gazdál11047-12 kodási alapismeretek Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 11045-12 Szakmai számítások Gépüzemeltetés gyakorlat Szakmai órák összesen Szakmai gyakorlat összesen:

11. évfolyam

Elmélet

megnevezése

10. évfolyam

Gyakorlat

száma

9. évfolyam

Elmélet

Modul

-----

-----

-----

-----

64 16

-----

18

---

---

---

---

---

18

---

---

---

---

---

72

270

---

---

---

---

36 36 ---

162 162 ---

90 36 54

108 108 ---

48 48 ---

112 112 ---

---

---

108

216

96

224

36

---

72

---

16

---

---

---

18

216

16

224

----180 ---

------432

18 --288 ---

--216 --540

16 --256 ---

--224 --560


140

140

---

Összes óraszám:

17óra/hét

23 óra/hét

25,5 óra/hét



69

KIFUTÓ KÉPZÉSEK Bútorasztalos (3 éves „előrehozott szakképzés - kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 33 54301 1000 00 00 BÚTORASZTALOS szakma

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

18

---

---

36

90

108

72

96

80

108

216

---

144

---

---

36

90

---

72

---

96

---

---

72

144

96

288

---

---

36

54

32

96

216

432

252

504

224

560

7 óra/hét

Szakmai órák összesen

36

6 óra/hét

6329-11

36

14 óra/hét

6351-11

Elmélet

6350-11

36

7 óra/hét

2302-11

Gyakorlat

6349-11

A biztonságos munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Asztalosipari szerelési feladatok Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Gépkezelési feladatok

11. évfolyam

12 óra/hét

2273-11

megnevezése

10. évfolyam

Elmélet

száma

9. évfolyam

Nyári gyakorlat

140

160

14 óra /hét (1. félév) 21 óra/hét (2. félév)

Modul

---

Készült a 17723-6/2011. közleményben kiadott központi program alapján


70

Dísznövénykertész (kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 33 622 01 1000 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma

Nyári gyakorlat

Gyakorlat

---

180 36 72 --72

180 ----54

144 72 72 -----------

72 72

---

---

-----------

-----------

-----------

36 --180 -----

126 ----324 -----

--36 --252 180

--54 --342 252

-----------

------------

---

---

72

90

---

---

----36 --36 468 --36 36

----72 --72 --648 -------

----36 --36 432 --36 36

----72 --72 --684 -------

192 160 --32 32 416 --32 32

224 224 --64 64 --576 -------

140

Gyakorlat

---

13. évfolyam

Elmélet

Vállalkozási ismeretek 2219-06 Vállalkozási ismeretek Informatika Kertészeti alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek 2220-06 Termesztési gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat 2221-06 Munkavédelem 2222-06 Kereskedelmi ismeretek 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés Fásszárú dísznövénytermesztés Fásszárú dísznövények 2224-06 Dísznövény-termesztési műszaki ismeretek 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 2226-06 Mikroszaporítás 2236-06 Kertépítés 2237-06 Kertfenntartás 0407-06 Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Testnevelés Osztályfőnöki

12. évfolyam

Elmélet

megnevezése

Gyakorlat

száma

Elmélet

11. évfolyam

Modul

140

---

Összes óraszám 540 788 504 824 480 576 A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

71

Erdészeti szakmunkás (kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 31 623 01 1000 00 00 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

Elmélet

Gyakorlat

63 105 ---

36 --18 36 54 54 36 18

----35 126 105 126 168 70

54 36 36 54 44

128 96 96 128 112

--630

224

504

252 ---

7 óra/hét

216

560

14 óra/hét (1. félév) 21 óra/hét (2. félév)

105 126 105

6 óra/hét


Gyakorlat

--36 72 36 --36 36 ---

14 óra/hét

Vállalkozói ismeretek Erdészeti alapismeretek Erdei növények Erdőművelési ismeretek Vadgazdálkodás alapjai Erdészeti erő-és munkagépek Fakitermelés Gallyazás, darabolás

Elmélet

1678-06 1681-10 2593-10 1682-10 1684-10 3133-10 3134-10 1766-10

11. évfolyam

7 óra/hét

megnevezése

Gyakorlat

száma

10. évfolyam

14 óra/hét

9. évfolyam

Elmélet

Modul

Nyári gyakorlat

140

140

---

Összes óraszám

860

1022

896



72

Erdészeti szakmunkás (kifutó 2+2) A modulok óraszámai évfolyamonként 31 623 01 1000 00 00 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

2593-10 1682-10 1684-10 3133-10 3134-10 1766-10

Vállalkozói ismeretek Erdészeti alapismeretek Munkavédelem Erdei növények Erdőművelési ismeretek Vadgazdálkodás alapjai Erdészeti erő-és munkagépek (+kresz) Fakitermelés Gallyazás, darabolás


32

---

35

---

---

70 175 --168 154 154

--32 96 96 48 32

--133 70 175 147 147

396 ---

--756

336 ---

--672

36 36

-------

32 32

-------

Nyári gyakorlat

140 468

896

--400

672

Készült az 51/2010. FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján


73

Gyakorlat

---

--54 36 18 36 36 126 54 36

Testnevelés Osztályfőnöki

Összes óraszám

Elméletigényes gyakorlat

Elmélet

1678-06 1681-10

12. évfolyam

Gyakorlat

megnevezése

Elmélet

száma

Elméletigényes gyakorlat

11. évfolyam

Modul

Erdésztechnikus (kifutó)

A modulok óraszámai évfolyamonként 54 623 01 0000 00 00 ERDÉSZTECHNIKUS szakma

13. évfolyam

Modul

Gyakorlat

1675-10 1676-06 1677-06 1679-10 1680-10 2587-06

Elmélet

1672-06

Az erdei ökoszisztéma (72-72 óra elmélet a 11. és 12. évfolyamon) Erdőművelés (szaporítóanyag termesztés, erdősítés, erdőnevelés, erdővédelem, környezetvédelem) Erdőhasználat, fafeldolgozás Vadgazdálkodás Gazdálkodás, vezetés, szervezés Biztonságos munkavégzés Erdőbecslés, erdőrendezés Erdőgazdasági gépek üzemeltetése Osztályfőnöki

Gyakorlat

1671-06

megnevezése

Elmélet

száma

14. évfolyam

144

154

---

63

72

56

160

112

72 108 36 36 72 72 36

112 84 ----56 42 ----

96 96 64 --32 96 32

126 70 35 --28 14 ----

Nyári gyakorlat

140

Összes óraszám

648

--644

576

448



74

Kőműves (kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 31 582 15 1000 00 00 KŐMŰVES szakma

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Építőipari közös tevékenység

Elmélet

megnevezése

126

36

36

----

32

----

Munkavégzés komplex feltételei 6234-11

6248-11

6249-11

6250-11 6251-11

36

Építőipari műszaki rajz

36

Biztonságos munkavégzés feltételei

18

Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Falazás, vakolás Kitűzési és mérési ismeretek Falazás és vakolás anyagai Falazási ismeretek Vakolási ismeretek Állványok Építőipari gépek Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton anyagai Beton és vasbeton szerkezetek készítése Zsaluzatok Betonozás eszközei, gépei Szigetelések Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Vegyes kőműves feladatok Nyílászáró szerkezetek Bontás, átalakítás, helyreállítás Összes óraszám

---

---

----

---

---

---

---

72

----

---

---

---

---

---

---

---

---

32

----

90 18 18 18 --18 18 ----

396 54 72 198 --72 ------

90 ----36 36 --18 54 36

234 ----90 144 ----162 108

----------------96

128 ------96 32 --208

---

---

---

---

80

208

---------------

---------------

18 --54 54 --18 18

54 --72 72 --36 36

--16 48 --48 48 48

----128 --128 96 32 64

224

560*

432


75

---

---

140

*Gyakorlat 1. félévben 14 óra/hét, 2. félévben 21 óra/hét

---

---

216

Nyári gyakorlat

11. évfolyam

Gyakorlat

száma

10. évfolyam

Elmélet

9. évfolyam

Modul

252

504 160

----

Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (kifutó 2+2) A modulok óraszámai évfolyamonként 31 521 20 0010 31 04 NÖVÉNYTERMESZTÉSI GÉPÜZEMELTETŐ, GÉPKARBANTARTÓ szakma (elágazás)

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok Mezőgazdasági anyagmozgatás Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése Önjáró betakarítógépek üzemeltetése és karbantartása

2276-06 2315-06 2316-06 2639-06 2640-06

Szakmai órák összesen Testnevelés Osztályfőnöki

Gyakorlat

0110-06

Elmélet

megnevezése

Gyakorlat

száma

12. évfolyam

Elmélet

11. évfolyam

Modul

36

---

---

---

18

189

16

---

36

196

64

147

126

196

64

168

90

301

48

189

---

---

80

280

306

882

272

784

36 18

-------

32 16

-------

Nyári gyakorlat

140

Összes óraszám:

360

---1022

320

784



76

5

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

-

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá Nkt.. 26.§ (1). Pedagógiai Program nyilvános, teljes szövege megtekinthető az iskola könyvtárában és az intézmény honlapján (www.szechenyiszki.hu).

-

A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………… DÖK elnök

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2013…. ……………… megtartott értekezletén elfogadta.

Somogyzsitfa, 2013. …………………………….

………………………… Markhard József intézményvezető

77

6. 1. 2. 3. 4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI Tantárgyi helyi tantervek A szakképesítések szakmai programjai Informatikai stratégia A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének részletes tanterve

78

4. sz. melléklet a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programjához A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK RÉSZLETES TANTERVE Műveltségi területek és tantárgyak 9-10. osztály NAT műveltségi területek Tantárgyak - Szakaszok (részterületek) Megszilárdító szakasz 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyel és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma Művészetek – dráma Élő idegen nyelv Ember és társadalom Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) (hon- és népismeret) Matematika Matematika Informatika Informatika Ember a természetben Természetismeret – Biológia, egészségtan (hon- és népismeret) Természetismeret – Fizika, kémia (hon- és népismeret) Földünk és környezetünk Földrajz Művészetek Ének-zene – tánc Rajz és kézművesség (vizuális kultúra) Életvitel és gyakorlati isme- Pályaorientáció retek Szakmai gyakorlat Testnevelés és sport Testnevelés és sport Emberismeret, etika Osztályfőnöki

Tantárgyak és óraszámok a szakiskolás SNI tanulók 9-10. évfolyama számára Tantárgyak

megszilárdító szakasz – évfolyamok 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - 2/3 2/3 Szövegértés Történelem és állampolgári 2 1/2 ismeretek Élő idegen nyelv 2/3 2/3 Matematika 3 3 Informatika 1 1 Természetismeret 1 1 79

Életvitel és gyakorlati isme- 2 retek Szakmai elmélet 6 Szakmai gyakorlat 12 Testnevelés és sport 3 Osztályfőnöki 1

8 12 2 1

80

Magyar nyelv és irodalom Célok - A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) szinten tartása és továbbfejlesztése, melynek célja az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása. - A biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat, a nyelvi igényesség kialakulása. - A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, normák megerősítése. - Megfelelő önkifejezés megteremtése, a kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. Feladatok - Az irodalom, a művészet önismeretet, önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek tudatosítása. - Felkészítés a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra. - Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése. - Az ismeretszerzés technikájának megismertetése és használata. - A nyelvtani ismeretek rendszerezése, a helyesírási tudás megerősítése. - A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. - A kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességek bővítése, továbbfejlesztése. - Az önállóság erősítése, kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban. - Az értékrend alakítása, a problémafelismerő és -megoldó képesség fejlesztése a megismert irodalmi művek és köznapi élmények kapcsán. - A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára nevelés. Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör

Tartalom

Kommunikáció Beszédművelés

Kommunikációs folyamatok tényezői. Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás. Kiejtési gyakorlatok. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és szóbeli kifejezésmód. A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: hír, történet, reklám. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Memoriterek – a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával.

Tömegkommunikáció

Nyelvtani ismeretek

Nyelvhelyességi ismeretek

Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg–mondat megkülönböztetése. Mondattani ismeretek bővítése. A magyar nyelv rendszere, elemei. Állandó szókapcsolatok. Szólások – közmondások. Párbeszéd. A szövegtani ismeretek analizálása – szintetizálása. A legfontosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek rendszerezése. 81

Helyesírás

Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása. A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása szövegalkotáskor. A helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata. Fogalmazási ismeretek, szö- Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegek átvegértés, szövegalkotás alakítása. Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése, rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, önéletrajz, hivatalos levél, jellemzés, kérvény, postai nyomtatványok kitöltése). Vázlatkészítés, vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Lényegkiemelési gyakorlatok. A tetszésnyilvánítás formái. Az irónia és a gúny. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése a szövegekben. Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Véleménykifejtés, beszámoló. Irodalomolvasás, tájékozó- Az irodalom születése. Teremtésmítoszok. A Biblia. Mesék, dás az irodalmi kifejezésfor- mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink: Ady Endre, József mákban Attila, Radnóti Miklós  élete, versei, kora, – válogatás napjaink irodalmából. Lírai műfajok, novellák, regényrészletek a magyar és a világirodalom köréből. A tanult irodalmi műfajok rendszerezése. Költői képek és alakzatok. A megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alkotásának részlete. Válogatás a mai magyar irodalomból. Ismerkedés a világirodalommal. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés - Kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása. - A kritikai érzék és az önkontroll fejlesztése. - Kulturált vitakészség fejlesztése különböző kommunikációs szinteken. - Szókincsgyakorlatok, szólások, közmondások gyűjtése, megfelelő alkalmazása saját nyelvhasználatban. - Mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel. - Szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegből. - Szövegformálási gyakorlatok: szöveg átírása, kiegészítése, hangnem váltás. - Epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után. - Verstani ismeretek szélesítése, a regény fogalmi bővítése. - Vizsgálódás a könyvtárban, a korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt irodalmi művekkel kapcsolatban. - A nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése. - A tudatos nyelvhasználat képességének fejlesztése. - Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása, elemzése a jellemzés műfajában. - Szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről. - Példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra. - Önéletrajz készítése; hivatalos nyomtatványok, űrlapok (csekk, meghatalmazás, bejelentőlap) kitöltése. 82

A szakasz végére elvárható követelmények: - Tudjon a hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, tartsa be az alapvető kommunikációs szabályokat. - Alkalmazza a kulturált, illemnek megfelelő nyelvi eszközöket. - Tudjon szabatos nyelvhasználattal véleményt mondani, egyszerű témákban érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani. - Legyen képes kifejező hangsúlyozással áttekintés után bemutatni, felolvasni egyszerűbb stílusú 1–1˝ oldal terjedelmű prózai vagy verses művet. - Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. - Tudjon szóban és írásban is szöveget alkotni különböző műfajokban. - Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól. - Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásának irodalmi eszközeiről. - Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, a hazához, személyekhez fűződő érzéseket. - Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magánés hivatalos levelek írására.

83

Élő idegen nyelv Célok - A nyelvtanulás segítségével az érdeklődés felkeltése. - Pozitív viszonyulások kiépítése más népek élete és kultúrája iránt. Feladatok - Az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv tanulása iránt. - Beszédszándék, a kommunikációra való késztetés kialakítása. - Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzés a rendszeres nyelvtanulásra. - Az idegen nyelv tanulásához legalkalmasabb egyéni tanulási technikák megtalálása. Tantárgyi tartalmak, témakörök: Témakörök Tartalmak Kommunikációs szándék – beszédszándék A társadalmi érintkezéshez szükséges be- Egyszerű tanári utasítások megértése. Biztaszédértés, beszédkészség tás, tiltás, kérés. Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás. Kérés, megköszönés formái. Alapvető információk önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím. Hazánk, lakóhelyünk neve. Ünnepek: ünnepnapok neve. A család tagjai, foglalkozások. Testrészek. Az időjárás – az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei. Környezetünk növényei, állatai. Információk kérése Útirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő utáni érdeklődés. Betegség jelzése, segítsége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés. Tárgyak, dolgok azonosítása, információ- Mindennapi tevékenységek, cselekvések csere megnevezése. Tisztálkodás, takarítás, öltözködés – ruhaneműk. Főzés, terítés, ételek nevei. Bevásárlás, üzlettípusok neve. Számok, színek, formák. A szókincs folyamatos gyarapítása a tanult témakörökben. Helyzetek, irányok. Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása. Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Beszédszándék: - Az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása. - Az idegen nyelv lehetőségeinek felhasználása a világ jobb megismeréséhez. 84

- A tanuló önálló szóbeli kommunikációjának elősegítése. Beszédértés: - A témákban begyakorolt szavak, tőmondatok, egyszerű kérdések, információk, utasítások megértésének segítése, a kapcsolatfelvétel serkentése a tanult témakörben. Beszédkészség: - Megfigyelés, utánzás, memorizálás, játékos szituációs gyakorlatok alkalmazásával a páros és csoportos kommunikációs helyzetek megteremtése, a kommunikációs készség fejlesztése. - Az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódás segítésére alkalmas kifejezések, beszédfordulatok, konvenciók megtanulása és alkalmazása. - A mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanulók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismerése. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai: - A kommunikációs bátorság erősítése. - A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése. - A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása. - Az akusztikus emlékezet fejlesztése. - A szándékos tanulás erősítése. A tanulók értékelésének elvei: Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés. A szakasz végére elvárható követelmények: - Akarja megismerni az idegen nyelvet. - Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt. - Értse meg a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit. - Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni. - Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse. - Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával - Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket.

85

Matematika Célok - A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. - A problémák elvont szintű megoldása. Függvényszerű gondolkodás alapozása. - A mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben, alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása a tanulmányok folytatására. Feladatok - Készségszintű műveletvégzés a racionális számok körében. A racionális szám fogalmának mélyítése. A műveletfogalom elmélyítése, bővítése a törtszámok körében. - A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése. - Szerkesztési alapismeretek bővítése. - Segítség nyújtása az ismeretek rendszerezéséhez. - A problémák több úton való megközelítésének segítése, a letapadt gondolkodás oldása. - Az önértékelés, tevékenységszervezés képességének megszilárdítása. - Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek szokások kialakítása. - A műveletvégzés eszközként való használatának kialakítása. - A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése. - A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése. - A problémamegoldás fejlesztése. - Az ismeretszerzéshez szükséges sajátos szokások, egyéni módszerek kialakításának segítése. - Önbizalom növelése a problémák megoldásában. Tantárgyi tartalmak, témakörök

Gondolkodási módszerek alapozása

Elemek elhelyezése adott halmazokba. Közös elemeket tartalmazó elemek uniója. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata:nincs közös elemük; van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak; illetve egyik halmaz része a másiknak. A logikai “és”, “vagy” alkalmazása. A “minden”, “van olyan”, “van, amelyik nem”, “egy sem” használata. Fogalmak értelmezése, rendszerezése.

Számtan, algebra: Számfogalom, számköri ismeretek

A természetes- és racionálisszám-fogalom, mennyiségfogalom elmélyítése. Racionális számfogalom bővítése. Közönséges törtek, tizedes törtek. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, öszszehasonlítás, rendezés. Összeg, különbség, 86

szorzat alakok. Negatív számok a mindennapi életben. Műveletek természetes és racionális számokkal, tanult műveletek gyakorlása. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása két- és háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása egész számmal és tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre. Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.

Műveletek

Szöveges feladatok

Geometria, mérések: Geometriai alakzatok, tulajdonságaik

Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása. Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számí- Kör kerületének, területének mérése tapasztások talati úton. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása, elmélyítése. Szakmaorientált feladatvégzések. Szerkesztések A tanult szerkesztések gyakorlása. Helyiségek méretarányos alaprajza – adott és mért adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzolása.

87

Összefüggések, függvények, sorozatok

Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. Egyenes arányosság ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények megadása ellenpárokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Függvények jellemzése grafikonok alapján. Kísérleti játékokban események összehasonlítása – melyik a valószínűbb. Táblázatkészítés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámítása. Mindennapi élethelyzetekhez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció).

Valószínűség, kombinatorika, statisztika

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek - A tudástartalom transzformálása, új ismeretek megszerzése. Taktikai, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. - A számfogalom elmélyítése, számköri ismeretek megerősítése. A számok rendszerének, azok összefüggéseinek megértése, a műveletek értelmezése a gyakorlatban való alkalmazás szintjén. Jelenségek, tények, cselekvéssorok ellenkező irányú értelmezése a kritikai gondolkodás szintjén. - Összefüggéslátás a mértékek, az alakzatok kapcsolatában. Elemzőképesség fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - Az alkalmazási képesség fejlesztése. Az arányosság értelmezése. A valóság térformáinak és mennyiségi viszonyainak értelmezése. - A következtetési képesség fejlesztése. Pontosságra nevelés. Az elemzőképesség fejlesztése. Általános képességek és készségek fejlesztése - Gondolkodási képesség fejlesztése: állítás, tagadás értelmezése, megfordítása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az önfejlesztési igény kialakítása. - Az egyéni lehetőségek és korlátok tudatosítása. Cselekvéstervezés, önálló kivitelezés, befogadóképesség fejlesztése. Önfejlesztő programok kialakításának segítése. - A külső kapcsolatokban is érvényesíthető szociális viselkedés szabályszerűségének felismerése. Az együttműködés használata a mindennapi életben. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai - Valóságos viszonyok becslése térkép alapján, térképkészítési elvek megértése. Térbeliség ábrázolása két dimenzióban: takarás, célszerű síkmetszetek. - A távolság és a számok abszolút értékének, kapcsolatának értelmezése. A mennyiségi jellemzők kifejezése racionális számokkal, a mértékegységek megváltoztatásával.

88

-

-

-

Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés műveleti sémákhoz kapcsolva. Szóbeli és írásbeli információkra, adatokra és összefüggésekre való együttes emlékezés, emlékezést segítő vázlat készítése. Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendszerezése, fogalmi gondolkodás. Kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok követése. Oksági kapcsolat megfogalmazása, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel. Fogalmak viszonyának rendezése részhalmazokba való rendezésével. Rendszerezést segítő eszközök megismerése. Algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása életszerű helyzetekben. A gyakorlatban létező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, alternatív megoldása. Az eredmény ellenőrzése. Események megjelenítése szimbolikus jelekkel. Alakzatok reprodukálása szerkesztéssel. Fogalmak egymás alá rendezése. Fogalmak alkotása önállóan. Szükséges kifejtések fokozatos megismerése, a saját vélemény megvédése. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. A matematikai ismeretek felhasználása más tantárgyak problémáinak megoldására.

A tanulók értékelésének elvei - A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása. - A gyermek személyiségalakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele. - A dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére. A szakasz végére elvárható követelmények - A tanuló használja a halmazok és a logikai megfogalmazásokat, ismereteit különböző módon alkalmazza a gondolkodási műveletek végzésekor. - Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben. - Ismereteit alkalmazza gyakorlati példákban (szakmaorientáció). - Legyen jártas a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. - Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban. - Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal mindkét irányban. Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. Függvények jellemzése grafikon alapján. - Összefüggések biztos felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása. - Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése, fogalmak használata. - A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete.

89

Informatika Célok - Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Feladatok - Az informatikai eszközök szerepének, fontosságának tudatosítása az élet különböző területein. - Az informatika azon eszközeinek, fogalmainak és módszereinek megismertetése, amelyek lehetővé teszik informatikai személetük kialakulását, az informatika alkalmazására készteti őket. - Az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy, stb.) létrehozásának élménye. - Az alkotás élményének biztosítása; - Az esztétikai érzék fejlesztése. Fejlesztési feladatok, tevékenység, tanulásszervezés - Adott informatikai eszközök tudatos használata. - A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás a legszükségesebb perifériák használatával. - Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szöveg feldolgozása. - Szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció szerkesztése. - Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. - Egyszerű problémák megoldása önállóan. - Egyszerűbb algoritmusok használata. - Ismert adatokból eredmény meghatározása. - Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. - Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. - Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. - Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. - Tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazása. - Információk keresése a helyi adatbázisban. - Médiumok megkülönböztetése, irányított feldolgozása. - Dokumentumválasztás. - Bibliográfia készítése. - Saját mágneslemez készítése. - Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés. - Szakkatalógus böngészése. - Információs játékok. - „Szörfözés” a hálón. - Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.

90

Tantárgyi tartalmak, témakörök Számítástechnika: Algoritmusok

Algoritmus kódolása programnyelvre, utasítások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hibaüzenet, hibajavítás. Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok számítógépes adatállományának elkészítése. Az adatkezelés etikai szabályai Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban. Paraméterek változtatása, a programmódosítás lépései, hatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal.

Dokumentumkészítés

Adatkezelés

Táblázatkezelés Számítógéppel segített problémamegoldás

Számítógépes hálózat Könyvtárhasználati ismeretek: Dokumentumismeret

Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása. Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései. A megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva.

Általános könyvtárhasználati ismeretek

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai: - Érzékszervi megismerések. - Térbeli és időbeli tájékozódás. - A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. - A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. - Analízis, szintézis. - Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás. A tanulók értékelésének elvei - Az értékelés kifejezi a tanuló az önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított. 91

- Az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő – már begyakorolt – tanulási és munkaszokások alkalmazása. Az értékelés alapja: - az informatikai eszközök szerepének, fontosságának megértése, - az operációs rendszer segítséggel történő kezelése, - munkálkodás a számítógéppel a képességeinek és korosztályának megfelelő feladatok során, - az alapvető algoritmusok végrehajtása, - dokumentumformák és rajzi dokumentumformák ismerete, - az esztétikus külalak kialakításának igénye. A szakasz végére elvárható követelmények - A tanuló legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét segítséget kérni. - Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit. - Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szerkesztőműveletek megismerésére, egyszerű rajz készítésére. - Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira. - Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni. - Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat. - Ismerje az adatkezelés etikai szabályait. - Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok végzésében. - Érzékelje a paraméterek módosító hatásait, megfigyeléseit legyen képes megfogalmazni. - Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet küldeni. - Ismerje a hálózati viselkedés szabályait. - Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát. - Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat. - Tájékozódjon biztosan az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait. - Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő információhordozót. - A szerzett információkat használja fel tanulmányaiban, önművelésében.

92

Történelem és társadalomismeret Tantárgyi tartalmak, témakörök

Korunk történelme Hazánk Európában és a nagyvilágban

A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok. Hazánk az európai tájak rendszerében. Közép-európai elhelyezkedés. Hazánk kapcsolata a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum, nagykövetség. A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság, AIDS – a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró. A demokratikus állam, az államterület. Az alkotmány mint alaptörvény. A választási rendszer, a képviseleti demokrácia szervei – az országgyűlés, a helyi önkormányzat képviselőinek választása. A személyes részvétel lehetőségei a törvényhozásban – népszavazás, népi kezdeményezés. Állampolgárság – állampolgári jogok és kötelességek. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog mint alapjogok. A gyermekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormányés ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisztériumok, helyi önkormányzatok. Végrehajtás, ellenőrzés. A belső rend védelme. A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a biztonság védelme. Közlekedés-rendészet, rendészeti szervek, a polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai, diplomáciai feladatok. Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári és büntető eljárások. Az ügyészségek. A védelemhez és az ártatlansághoz való jog. Művelődésügy – a műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika.

A globalizálódó világ

Hazánk, a Magyar Köztársaság

A kormányzati rendszer

Az állam feladatai

93

Gazdasági ismeretek

A háztartás. Családi munkamegosztás, családi szükségletek, a családi költségvetés. Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás. Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállalkozás kritériumai: nyereség, társadalmi hasznosság. A munka világa. A munkaviszony létesítésének szabályai. A munkaszerződés. Munkanélküliség, munkaügyi szervezetek. Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek. A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás, felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai egy-egy egyszerű példán keresztül: gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevételek, az állami adók. A külgazdaság. Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági szervezetek.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés - Újságolvasás, televíziós, rádiós hírek hallgatása, ismeretszerzés a kapott információkból, beszámoló. - Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel. - Statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzés, következtetések levonása. - Saját élményből gyakorlati tapasztalatgyűjtés. - Történetek, események elbeszélése. - Történelmi események okainak és következményeinek elemzése. - Látogatás a közeli közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bíróság, családsegítő központ, utazási iroda). - A helyi közélet eseményeinek követése. - Szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás). - Kérdőívek, kérvények kitöltése. - Részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása. - Naplóvezetés. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a megszilárdító szakaszban - Ismeretszerzés technikáinak fejlesztése különböző írásos forrásokból, információk gyűjtése az interneten. - A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, lexikonok ismeretének és használatának megszilárdítása. - A kritikai gondolkodás fejlesztése többféleképpen értelmezhető szöveg jelentésrétegeinek feltárásával, különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlításával. - Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. - Feltevések megfogalmazása, összefüggések felismerésének fejlesztése az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. - Társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről szóló önálló vélemény megfogalmazási képességének erősítése. 94

-

Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása. A megismert jelenségek rendezése: ok és okozat, hasonlóságok és különbözőségek, szándékok és következmények szerint. A kommunikációs képesség fejlesztése, a tanultak gyakorlása, automatizálása az alábbi tevékenységekkel: a vita során véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. A különböző információforrások elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. - Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. - Térben-időben való tájékozódás fejlesztése, szókincsbővítés a történelmi korszakok, periódusok nevének használatával a történelmi idő tagolására, események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állításával, a történelmi tér változásainak leolvasásával különböző térképekről. - Ismeretszerzés elsajátított technikáinak gyakorlása. - Elemzés, összefüggéslátás, ok-okozat feltárása.

A tanulók értékelésének elvei - Folyamatos ellenőrzés, értékelés, egyéni szükséglethez igazodó segítségnyújtás jellemezze a tanítás-tanulás folyamatát. - Az ellenőrzés és értékelés legyen sokszínű, sokirányú, következetes. - Az értékelés legyen a tanulók számára is informatív jellegű, biztosítsa a további motiváltságot, a személyiség fejlődését. - Az értékelés megerősítő szereppel bírjon, pozitívumokra épülő legyen. - A kiinduló diagnosztizáló értékelést kövesse egész évben a folyamatos formatív értékelés. - Az értékelés alapja mindig az önmagához mért fejlődés legyen, vegye figyelembe az ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt. - A tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott számonkérésen alapuljon. - A differenciált értékelés kapjon hangsúlyt minden szakaszban. - Vegye figyelembe a tanuló kritikai gondolkodásának, kommunikációs készségének, időbeli, térbeli tájékozódásának fejlődését. A szakasz végére elvárható követelmények - Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről. - Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit. - Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtereiről. - Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképpen is érzékelhetik, értékelhetik. - Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figyelembe venni. - Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból.

95

-

Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból következtetéseket levonni. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez kapcsolódó véleményeket. Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban. Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre. Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére. Használjon kronológiai táblázatokat. Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes felsorolni néhány minisztert. Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a végrehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről. Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az Alkotmánybíróság szerepével. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket. Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről.. Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket. Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról. Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait. Ismerje a munkanélkülivé válás esetén szükséges teendőket. Ismerje az adók fajtáit, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell. Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget kérni. Tudjon családi költségvetést készíteni. Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában.

96

Természetismeret, Biológia Célok - Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatása az emberi test működéséről az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. - A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban. - A felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján. Feladatok - Elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismeretek nyújtása. - Hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetése. - Az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása, a megelőzés jelentőségének felismertetése. Tantárgyi tartalmak, témakörök

Az ember szervezete és működése

A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagy -túltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai). A hormonok szerepe az ivari szabályozásban. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoport. Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás A terhesség, terhesgondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében. Környezet- és munka-egészségtani ismeretek Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS. A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok megisme97

rése. A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai. Egészségügyi intézmények és azok rendeltetés szerinti igénybevétele. Háziorvosi és szakorvosi kórházi ellátás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésének fontossága munkanélküliség esetén is. Munkaalkalmassági vizsgálatok, munkavédelmi előírások, a munkahely sajátos munkavédelmi szabályai. Baleset-megelőzés. Munkahelyi balesetek – ügyintézés. Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről - Példákon keresztül felismerni az ember szabályozó szervrendszerének működését. - Megismertetni a nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókat. - Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. - Figyelem felhívása az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. - A korán kezdett nemi élet veszélyeinek megismertetése. - Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülésének, élethelyzetek megoldásának bemutatása. - Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatása. Tevékenységek - Megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről. - Véleményalkotás. - A tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, a saját élet szervezésében. - Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása. - Az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése. - Higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban. - Látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése. - Véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan. A tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs célú feladatai: Gyakorlati problémák felismerése, korszerű életvezetés: - Példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolatot. 98

Pozitív életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, az életvezetési készségek fejlesztése. Egészség- és környezetvédelem: - Az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással. - A környezetvédő magatartás kialakítása. - A természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával. Gondolkodási műveletek fejlesztése, megerősítése - A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. - A tanult analógiák transzfer hatásának megerősítése új feladatban, tevékenységben. Az általános képességek fejlesztése - A kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pontossága, tudatossága. - Kommunikáció változó helyzetekben, különféle vélemények, nézetek egyszerű kifejezése. - Az önálló tanulás erősítése, az információhordozók használatának képessége. - A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika – kémia tantárgyaknál) -

A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai: - Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége. - A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje. - A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével. - A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása. - A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett. - Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében. - Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje. - A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása. - A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás. - A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban. A szakasz végére elvárható követelmények - A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára. - Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában. - Ismerje a terhességmegszakítás veszélyeit. - Tudatosodjon benne a korai szexualitás veszélye. - Alakuljon ki a felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban. - Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért. 99

-

Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiéniája. Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat. Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tenni kell. Ismerje fel a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használatának szabályait, a gyógyszerek tárolási és használati rendjét. Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól. Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási lehetőségeiről. Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyesek, a balesetek bekövetkezte ellen a szabályok pontos betartásával lehet védekezni. Ismerje lakóhelye egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.

100

Fizika Célok A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő, megóvó magatartás tudatos vállalására nevelés. Feladatok - A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése. - A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében. - Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás). - A hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése. - Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében. Tantárgyi tartalmak, témakörök

Fény- és hangtani alapismeretek

A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényhullám tulajdonságainak megfigyelése kísérletekben. Az árnyékjelenségek. A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata. A sík, domború és homorú tükrök gyakorlati alkalmazása. A fénytörés jelensége. Fénytörés a prizmán. A színek. A fehér fény színeire bontása. Az emberi szem és a látás. A szemüveg alkalmazása. A hullámmozgás, a hullámok terjedése. A hang mint hullám. A hang jellemzői, hangforrások. Rezonancia. Hallószervünk védelme. A hangszerek fizikája. A mindennapi életben gyakran előforduló, hanghatáson alapuló eszközök megfigyelése, kezelése. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör – tanári demonstrációval. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses

Az elektromos alapjelenségek

101

indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek. Hogyan működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások. Sugárzásvédelem. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés - Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. - A gondolkodási képesség fejlesztése. - A gondolkodási műveletvégzés fejlesztése. - A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség kialakítása. - Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. - A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. - A fizikában tanultak széleskörű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. - A modern fizikatudomány eredményeinek, veszélyeinek megmutatása. - Tevékenységek - Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése. - Mérések, méréseredmények leolvasása. - Könyvtár- és médiahasználat. Fizikai problémák megoldásához terv készítése, indoklása, a feladat elvégzése. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai: - Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések haszná-latának fejlettsége. - A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje. - A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével. - A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása. - A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett. - Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében. - Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje. - A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok benső-vé válása. - A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás. - A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban. A szakasz végére elvárható követelmények - A tanuló ismerje a fény egyenes vonalú terjedését. Tudja, hogy a fény gyorsabban terjed, mint a hang. 102

-

Legyen ismerete a tükrök alkalmazási lehetőségeiről. Tudjon példát mondani a lencsék alkalmazására. Ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat. Sorolja fel a hang jellemzőit és néhány hangforrást. Ismerje az emberi fül szerkezetét és hallószervünk védelmének módját. Tudja kezelni a környezetében előforduló, hanghatásokon alapuló eszközöket. Alakuljon ki benne olyan általános fizikai tájékozottság, amely a választott szakma tanulásának megkezdését lehetővé teszi. Indokolja az elektromosság fontosságát a gyakorlati életen. Tudjon felsorolni elektromos jelenségeket, és mondjon ezekre példákat. Alkalmazza az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági szabályokat, ismerje a baleset-megelőzés fontosságát. Mondjon példákat az elektromos áram hatásaira a mindennapok gyakorlatából. Soroljon fel elektromos háztartási gépeket és csoportosítsa őket fogyasztásuk alapján. Tudja, hogy milyen fizikai jelenség alapján működik a transzformátor. Mondjon példát a transzformátor gyakorlati alkalmazásaira. Tudja, hogy minden anyag atomos szerkezetű. Legyen ismerete arról, hogy az ember békés és romboló céllal is felhasználhatja az atomenergiát. Ismerje a legalapvetőbb sugárvédelmi szabályokat. Tudja ismereteit önállóan is bővíteni különféle információhordozók felhasználásával.

103

Kémia Célok Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálása, a környezettudatos magatartás kialakítása. Feladatok - Önálló véleményalkotásra nevelés a mindennapokban adódó kémiai jellegű problémákkal kapcsolatosan. - Annak tudatosítása, hogy a környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. - Baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során. - Motiválás a népszerű tudományos folyóiratokból, lexikonokból és az elektronikus információhordozókból történő további ismeretszerzésre. - Annak felfedeztetése, hogy a természet egységes egész, melyet csak a megismerés folyamatában tagolunk részekre (tudományágakra). - A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív környezetvédő magatartás kialakításának segítése. Tantárgyi tartalmak, témakörök

Anyagszerkezeti ismeretek – a mindennapok A periódusos rendszer vizsgálata. A legfonkémiája tosabb elemek és vegyületek nevének és kémiai jelének megismerése. A vizek szerepe az emberi életben. Természetes vizek kémiája: édesvíz, tengervíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Víztisztítás – szennyvizek. A levegő. Ózon, ózonlyuk. Szén-monoxid, kén-dioxid a levegőben. Megújuló energiaforrások: szén, kőolaj, földgáz. Savak és lúgok a háztartásban. Szóda. Szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatószerek. A felhasználás szabályai, a használati utasítás helyes értelmezése. Fertőtlenítőszerek, Hypo, hidrogén-peroxid. Egyszerű oldatkészítési, hígítási számítások a konyhai és kertészeti munkák során. A rozsdásodás (lassú égés) és meggátolása környezetünkben. Csomagolóanyagok: papír, fém, üveg. Újrahasznosításuk. Szelektív hulladékkezelés. Az építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész. A mészoldás. Balesetmegelőzés a mésszel való munkáknál. Cement, beton, vasbeton, habarcs, gipsz, üveg, 104

szilikátok, tégla, cserép. Az építőanyagok alapanyagainak előfordulása a természetben. Mészkőbarlangok képződése A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén, szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok – a természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai. Műanyag-hasznosítás.

Szerves kémia

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról - Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. - A tanuló egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. - A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi gyakorlat összekapcsolása példákon keresztül. - A kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismertetése. - Elővigyázatossági szabályok megismerése a háztartási szerek használatánál, tárolásánál. - A szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése, életünkben betöltött szerepe, gazdaságos felhasználása. Tevékenységek - Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában. - Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában. - Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel. - Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása. - Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai: - Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége. - A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje. - A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével. 105

-

A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása. A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett. Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében. Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje. A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása. A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás. A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.

A szakasz végére elvárható követelmények - A tanuló szerezzen elkötelezettséget a környezetkímélő és -védő életmód iránt. - Ismerje a háztartásban használatos vegyszerek kezelésének módját, a balesetek megelőzésének lehetőségét és a teendőket baleset esetén. - Tudjon példákat mondani a vízlágyítás szükségességére és módjára. - Ismerje fel a kémiai vonatkozásokat a mindennapok történéseiben. - Tudja, hogy a Föld energiaforrásai végesek, ismerje a takarékosság fontosságát. - Törekedjen a sokoldalú, kiegyensúlyozott táplálkozásra. - Vegye észre lakóhelyén és környékén a környezetszennyezést. - Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok tulajdonságait. - Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. - Mondjon példát a lúgok hasznosítására. - Ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét, tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében. - Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait. - Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania. - Tudjon szerves anyagokat felsorolni és példákat mondani felhasználásukra. - Ismerje az alkohol emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Utasítsa el a drogok, az alkohol és a nikotin használatát. - Tudjon egyszerű számításokat végezni a mindennapi élethez szükséges oldatok készítéséhez. - Ismerje a rozsdagátlás néhány lehetőségét. - Különböztesse meg a lebomló és nem bomló hulladékokat. Ismerje a veszélyes hulladékok elhelyezésének helyes módját.

106

Földrajz Célok - A természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági ismeretek bővítése, rendszerezése. - Az emberek életteréül szolgáló Föld természeti, társadalmi, gazdasági folyamatainak többirányú, kölcsönös függőségének megértetésével, az önálló ismeretszerzés módszereinek elmélyítésével a tantárgyspecifikus tanulási szokások, tevékenységek megerősítése, a hazáért, a régióért, a világ problémáiért érzett felelősség felismertetése. Feladatok - A topográfiai ismeretek, a tér-idő fogalmak bővítése, megerősítése, a tanulók eljuttatása a fejlettségüknek megfelelő általános földrajzi tájékozottsághoz. - A komplex ismeretanyag révén hozzájárulás a tanulók önálló életvezetéséhez, a munka világában történő eligazodásukhoz. - A tanulók eljuttatása a tanult földrajzi szakkifejezések, fogalmak, topográfiai ismeretek szóban és írásban történő pontos használatához. - Felkészítés az ismerethordozók által közvetített információk értelmezésére, napi használatára, az igényes válogatásra. - A termelés-fogyasztás korlátainak, a természeti erőforrások takarékos felhasználása fontosságának bemutatása. - Ráébresztés a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a tennivalókra. - A környezettudatos, takarékos életmód fontosságának megerősítése. Tantárgyi tartalmak, témakörök

A Föld természetföldrajzi képe. A naprend- Folyton változó égitestünk, a Föld. A belső és szer külső erők felszínformáló hatása – ásványok, kőzetek, nyersanyagok, energiahordozók. A levegőburok. A levegő anyagai, a légkör jelenségei. Légszennyeződés, ózonprobléma, üvegházhatás. A vízburok, a víz anyagai, víztípusok. A vízburok, a talaj és az élővilág kapcsolata. A földrajzi övezetesség. A Naprendszer égitestei. Az űrkutatás eredményei. A világ gazdasági és társadalmi képe. A világnépesség számszerű változása. Népességelosztás, települési különbségek. Urbanizáció. A gazdasági ágak, változások a gazdasági folyamatokban. Piacgazdaság, a tőke szerepe. Nyersanyagszükséglet – energiaigény. Gazdasági, társadalmi események összefüggései. Gazdaságunk húzóágazatai. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák, éhínségövezet, egészségügyi gondok. Példák a természetkárosításokra – tájpusztítás, esőerdők kiirtása, a 107

víz, a levegő szennyezése, a savas eső, az ózonréteg vékonyodása, globális felmelegedés. Energiahordozók, nyersanyagok túlzott használata, pazarlás. A fogyasztói társadalom veszélyei. Környezetvédelmi kötelezettség és jog. A világ nagy természetvédelmi területei. Hazánk nemzeti parkjai, természetvédelmi területei. Fejlesztési feladatok, tevékenységek Ismeretszerzés, tanulás - A téma feldolgozását segítő térképek, napilapok, könyvek, statisztikai kiadványok tömegkommunikációs források kiválasztása, értelmezése tanári segítséggel. - Egyszerű, rövid szöveg önálló feldolgozása. Tájékozottság a földrajzi térben - Alapvető tájékozottság a Földön – elemi ismeretek a Naprendszerről. - Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése modellel, képek, filmek segítségével. - A legfontosabb topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése a térképen, a földgömbön. - Anyagok rendszerezése, a levegő, a víz, a kőzetek, a talaj felismerése a földi élet szempontjából. - Környezetkárosító anyagok ismerete – a szennyezés elutasítása. - A helyes magatartás megértése a fenntartható fejlődés érdekében. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - Nyitottság, érdeklődés felkeltése a környezeti problémák és megoldások iránt. - Folyamatos információszerzés, hírek, napilapok, filmek útján a globális problémákról. - A környezeti-földrajzi problémák felismertetése a mindennapokban, a saját környezetben. - Adatok gyűjtése, hírek keresése példák a nemzetközi összefogásra, a világproblémák kezelésére. Az értékelés alapelvei A szakasz végére elvárható követelmények - Tudjon különböző méretarányú és tartalmú térképeken készségszinten tájékozódni. - Tudjon példákat sorolni a Nap földi életet meghatározó jellemzői közül. - Legyen képes – szempontsor segítségével – a földrészek legfőbb természetföldrajzi jellemzőit kiemelni, szóban megfogalmazni. - Ismerje az éghajlati övezetességet, soroljon példákat a természetföldrajzi övezetességre. - A térkép használatával tudjon példákat keresni az egyes kontinensek főbb természeti kincseire, nyersanyagaira - Rendelkezzen ismeretekkel a magyar utazókról, felfedezőkről. - Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat.

108

-

Értse a természeti erőforrások takarékos felhasználásának fontosságát, a földrajzi folyamatok kölcsönös függőségét. Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lelhetőségek összefüggőségeit. Tudjon példákat mondani a társadalom és a természet kapcsolatára. Szerezzen ismereteket a Föld népességének területi elhelyezkedéséről és ennek környezeti hatásairól. Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire. Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben. Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásaikat. Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra. Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait. Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.

109

Testnevelés Célok: - Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek alapján a sportolás rendszeres tevékenységformává, az életmód meghatározó részévé, az önkifejezés eszközévé válik. - A munkavégzéshez szükséges fizikai képességek kifejlesztése. Feladatok: - Koordináltan végrehajtott mozgásmechanizmusok tökéletesítése, gazdaságos mozgáskivitelezés létrehozása. - Felkészítés a mindennapi élet feladatainak ellátására. - A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, edzettségi állapot megtartása. - Megfelelő teherbíró képesség kialakítása. - A higiéniai szokások erősítése. - Sportolási élmények nyújtása. - Szabályismeret, szabálytudat fejlesztése. - A csapatjátékokban a kollektív siker és a tevékenység örömének kialakítása. - Személyiségvonásaik fejlesztése. Önismeretre, önelfogadásra nevelés. Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör Rendgyakorlatok Gimnasztika

Atlétika

Tartalom Vezényszavakkal a rendgyakorlatok teljes köre; pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal. Domináljon a nagy izomcsoportok célirányos bemelegítése. Előkészítő szabad-, társas- és szergyakorlatok; állásban, járásban, elemkombinációkkal. Zenére végzett bemelegítő és szabadgyakorlatok; statikus, dinamikus, táncos elemek beépítésével. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése – valamint légző-gyakorlatok – a, testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos meghatározására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illeszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez. Futások: kitartó futás, futás terepen, mesterséges akadályok között. Gyorsfutás, fokozódó futás, vágtafutás. Rajtgyakorlatok, indulások különböző kiindulási testhelyzetből. Álló- és térdelőrajt: vezényszavak alkalmazásával. Ugrások: ugróiskola feladatai. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő- vagy gurulótechnikával. Dobások: távolba és célra, különböző méretű és súlyú labdákkal, helyből és nekifutásból, egy és két kézzel. Kislabdadobás keresztlépéssel. Súlylökés oldalállással, 110

2kg-os tömött labdával, nemeknek megfelelő súlygolyóval. Torna Talajtorna: ismert elemek gördülékeny egymáshoz kapcsolása. Statikus és dinamikus elemek folyamatos váltakoztatása. Önálló gyakorlat öszszeállítása, ritmikus sportgimnasztikai elemek beemelésével zenére. Támaszugrások: ismert elemek gyakorlása, lendületes nekifutás, erőteljes elrugaszkodás, magas repülési ív, biztos talajfogás. Függésgyakorlatok: gyűrűn, bordásfalon. Fogásmód, elemkapcsolások. Testnevelési és Labdaügyességet fejlesztő feladatok. Labdavezetés kézzel, lábbal, vésportjátékok dekező játékosok között. Kapura rúgás, kosárra dobás védőkkel szemben. Egy-egy elleni támadási, védekezési megoldások. Labdás sportjátékok alapelemeinek tudatos alkalmazása, gyakorlása, csapatjátékban, sportágaknak megfelelő szabályokkal (kosárlabdázás, röplabdázás, labdarúgás). Természetben űz- A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporthető sportok eszközök. Könnyített testne- Az egyénre előírt gyakorlatok pontos, tudatos végrehajtása, valamint a velés testnevelés tantervben a nem ellenjavalt tananyagok. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok - Az edzettség fokozása, fizikai aktivitás fenntartása. - Általános és sokoldalú képzés a hátrányok leküzdése érdekében. - A teljesítményképes tudás fokozása az atlétikai versenyszámokban. - A tornában tanult mozgáselemek, gyakorlatsorok rögzítése. - Törekvés a mozgásfeladatok tökéletes kivitelezésére. - A szertornához szükséges izomerő fejlesztése. - A már ismert labdás sportjátékok technikai elemeinek alkalmazása, versenyhelyzetekben is. - Alapvető versenyzési magatartási formák gyakoroltatása. - Az önismeret, önelfogadás megerősítése. - Továbbfejleszthető tudás megszilárdítása egyénenként. - A munkavégzéshez szükséges képességek, fizikai állapot szinten tartása, fejlesztése. Általános képességek fejlesztése - Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés. - Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása. - Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros. - A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentráló képesség növelése. - Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás. - A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás. - Erkölcsi értékek, normák kiépítése. - Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, élési képességének fejlesztése: helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttműködés, belátás, együttérzés. - Önismeret, önértékelés formálása. 111

-

Esztétikai érzék fejlesztése.

A tantárgy habilitációs/rehabilitációs célú feladatai - Általános fizikai (kondcionális) és koordinációs képességek fejlesztése, az egyéni fejlettségi szint függvényében. A kitartó mozgás fejlesztése, a tűrőképesség növelése. - Az iskola által választott sportági képességek fejlesztése, ezen belül: a kreativitás, a koncentráló-, a cselekvésbiztonság-, az improvizációs, az önszabályozó képességek erősítése. - A munkavégzéshez szükséges képességek és a teherbíró képesség fejlesztése. Az önelfogadás képességének építése. - Az egészség fenntartásához szükséges önállóság képességének növelése. - Morális és akarati képességek fejlesztése: együttműködés, önfegyelem, akaraterő, a másik elfogadása, egymás segítése. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, a következetesség, alapoz a tanuló aktív részvételére. Jellemzői: - elemző, - pozitívumokat kiemelő, - hiányokat feltáró, fejlesztő, - reális elvárásokat tisztázó. Figyelembe veszi: - az életkori sajátosságokat, a tanuló mozgásállapotát, - az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések alapján az egyéni fejlődés mértékét. Értékelendő területek: - együttműködés a habilitációs munka folyamatában, - aktivitás, - az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés, - a tanuló önálló mozgáskezdeményezése, Az értékelés szempontjai: - a tanuló önmagához mért fejlődése. A szakasz végén elvárható követelmények - A tanuló tudjon önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni. - Tudjon szabadgyakorlatot önállóan összeállítani és végrehajtani. - Törekedjen a megismert ugrótechnikák minél tökéletesebb végrehajtására. - Alkalmazza önállóan a dobásoknál szerzett ismereteket. - Tudjon legalább 4 elemből álló talajgyakorlatot szép tartással bemutatni. - Ismerje és alkalmazza a legismertebb kéziszereket. - Törekedjen a maximális biztonságra a mozgások végrehajtása során. - Legyen képes a zene és a mozgás összehangolására. 112

-

Ismerje és tudja betartani három sportjáték elemi szabályait. Ügyeljen maga és társai testi épségére, tanúsítson sportszerű magatartást. Alkalmazza a legfontosabb testtartásjavító gyakorlatokat.

113

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents