ZSIGMOND KIRÁLY ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

ZSIGMOND KIRÁLY ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI.................................................................................... 3 Személyi feltételek.......................................................................................................................................... 3 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................. 4 Az óvodai élet megszervezése ........................................................................................................................ 8 Az óvoda kapcsolatai................................................................................................................................... 10 Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása ......................................................................... 15 Tehetséggondozás........................................................................................................................................ 17 Óvodából az iskolába való átmenet............................................................................................................. 18 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI......... 20 Játék............................................................................................................................................................. 20 Vers, mese, irodalmi nevelés, drámajáték ................................................................................................... 21 Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: ................................................................................................... 22 Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés........................................................................................................ 24 Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................................................... 27 Mozgás, testi nevelés ................................................................................................................................... 29 Külső világ tevékeny megismerése............................................................................................................... 33 Munka jellegű tevékenységek....................................................................................................................... 38 A tevékenységekben megvalósuló tanulás.................................................................................................... 40 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére......................................................................................................... 43 Záró rendelkezések:..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógus kreativitása, a képességfejlesztési szintek és az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé:
Szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a program által megkívánt, megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére.
Aki elfogadja azt, hogy az óvodáskorú gyermek érzelmileg motiváltan alkalmazkodik a környezetéhez, és erre óvodapedagógusként tudatosan épít.
Elfogadja azt is, hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is.
Aki módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális és egyéni nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában.
Aki segíti a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében a dackorszakból eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére.
Aki megérti és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődés gátló tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői ráhatásokat, amelyek segítik a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását. A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati program keretében óvodánk Napraforgó csoportjában vezettük be a kompetencia alapú óvodai programcsomag szerinti nevelést. A pályázati programmal párhuzamosan, pályázaton kívül a Micimackó csoportban is a helyi nevelési programunk tematikus terveihez illesztettük a Kompetencia alapú óvodai program tématerveit. A pályázati program keretében az óvodapedagógusok olyan továbbképzéseken vettek részt, melyeken elsajátították a korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazását, az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív technikákat. Részt vettek a sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját segítő képzéseken. A program alkalmazásánál távlati cél, hogy a nevelőtestület minden tagja elvégezze a „Veronika Zeneprojekt” és a Drámapedagógia - a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére - című akkreditált tanfolyamokat, így biztosítva az óvoda egységes nevelési koncepcióját. A Logopédiai Szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus óraadóként heti két alkalommal foglalkozik az erre rászoruló gyermekekkel. Feladata: elsősorban a gyermekek beszédének szűrése a beszédfejlődés akadályoztatása szempontjából, ezek kezelése, másodsorban középső csoport év végén, de legkésőbb nagycsoport elején dyslexia-prevenciós vizsgálat végzése minden egyes gyermeknél, szükség esetén annak szakszerű terápiája.

3

Tárgyi feltételek A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. I. Helyiségeink Helyiségeink megnevezése Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató Egyéni fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezetői iroda Óvodavezető-helyettesi iroda Nevelőtestületi szoba Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző Elkülönítő szoba Melegítőkonyha Tálaló-mosogató , ezen belül felnőtt étkező Felnőtt mosdó Felnőtt WC Mosléktároló Raktár Szertár Szülői fogadó

Előírás

Tényleges állapot

2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2

2 1 nevelői irodában nevelői irodában 1 1 1 1 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 -

1 1 1 1 1 1 1 1 1

II. Helyiségeink bútorzata és egyéb berendezési tárgyaink Eszközök, felszerelések Csoportszobában: Óvodai fektető Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédő függöny

Előírás

Tényleges állapot

Gyermeklétszámnak megfelelően Gyermeklétszámnak megfelelően Gyermeklétszámnak megfelelően

60

Ablakonként az ablakok lefedésére alkalmas méretben

10

60 10

4

Szőnyeg

Játéktartó szekrény vagy polc Fektető tároló

Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógusi asztal Felnőtt szék Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény- és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó

Gyermekcsoportonként a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben Csoportszobánként 2, fogyatékos gyermek esetén további 1 Valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Csoportonként 2 Csoportonként 1 Csoportonként 1 Csoportonként 1 Csoportonként 1

12-12 m2

10

2

2 2 Csoportonként 2 Csoportonként 1 Csoportonként 1 Csoportonként 1 Csoportonként 1

Tornaszobában:

Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Játszóudvar: Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Mozgást fejlesztő eszközök Óvodavezetői iroda: Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény Számítógép asztal Tükör Számítógép, nyomtató Könyvtári dokumentum Gyermeköltöző: Öltözőszekrény

2 1 1 1 Három gyermek egyidejű foglalkoztatásához Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 2 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Homokozónként 1 V. rész szerint 1

1 1 1 1 1 1-1 500 Gyermeklétszám

2 4 Részben megfelelő

1 4 1 2 2

1 1 1 1 1 1 1-1 300 6 személyes 10

5

figyelembevételével

Gyermekmosdó, WC: Törölköző és pohártartó

Gyermeklétszám figyelembevételével Mosdókagylónként 1 Helyiségenként 1

Falitükör Hőmérő

4 8 -

III. Tisztálkodási és egyéb felszereléseink Tisztálkodási és egyéb felszerelések megnevezése Fésű, fogkefe, fogmosó pohár Ruhakefe, körömkefe, szappantartó Fésűtartó Törölköző Abrosz

Előírás

Tényleges állapot

Felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 Mosdókagylónként 1 Csoportonként 1 Felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 Asztalonként 3

megfelelő

megfelelő 2 megfelelő

megfelelő

IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközeink Az eszközök megnevezése Szennyesruha-tároló Mosottruha-tároló Mosógép Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarítóeszközök Ásó, kapa, gereblye, locsoló

Hűtőgép Porszívó Takarítógép

Előírás

Tényleges állapot

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 11 épületenként 1, épületenként 1,

2

-

1

1 1 2 1 -

1 1 1

V. Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink A játékok és játékeszközök megnevezése

Előírás

Tényleges állapot

különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön megfelelő

mozgáskultúrát,

gyermekcsoportonként

csoportszobai

mozgásfejlődést

segítő,

mozgásigényt

és

6

kielégítő eszközök ének, zene, énekes játékok eszközei

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok munka jellegű tevékenységek eszközei

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: Video (lejátszó) DVD lejátszó Televízió CD-s rádió-magnó Music center Diavetítő Vetítővászon Hangszer (gyermekeknek)

Hangszer pedagógusoknak

a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben

udvari eszközök külön-külön megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint; képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban az óvoda nevelési programja szerint megfelelő

az óvoda programja megfelelő az óvoda programja megfelelő az óvoda programja megfelelő

nevelési szerint nevelési szerint nevelési szerint

Előírás

Tényleges állapot

Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

1 1 1 1 1 az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő

VI. Egészség- és munkavédelmi eszközeink Az eszköz megnevezése Étel-mintavételi készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény

Előírás 1 1 1

Tényleges állapot 1 1 1

Munkaruha

Törvény alapján Törvény

Megfelelő

Védőruha

Megfelelő

7

Tűzoltó készülék

alapján Törvény alapján

2

Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban két vegyes csoportot szerveztünk, Micimackó és Napraforgó csoport néven. Beszoktatás A befogadási időszak folyamatos és fokozatos! Ebben az időszakban nekünk, óvónőknek és a munkánkat segítő dadus néniknek az a feladatunk, hogy biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel forduljunk a gyerekekhez! Elégítsük ki a gyerekek játékszükségletét, kövessük az élménypedagógia elveit! Céljaink: A gyerekek számára megkönnyítsük a szülőtől való elválást. Az újonnan óvodába érkező gyermekek beszoktatását már a beiratkozásnál elkezdjük. A beíratás meghirdetésekor egyúttal megkérjük a szülőket, hogy lehetőség szerint a gyermekkel együtt jöjjenek az óvodába. A beíratás helyszíne a csoportszoba, ahol a leendő óvodásnak módja van játszani, míg a felnőttek beszélgetnek. A beszoktatás második lépése a beíratást követő családlátogatás, mely megelőzi a gyermek óvodába kerülését. A családlátogatás lehetőséget ad arra az óvónőnek, hogy megismerhesse leendő óvodását saját környezetében, betekintést nyerhessen a család szokásaiba, nevelési attitűdjébe. Ekkor kerül sor a gyermek anamnézisének (személyiség-lapjának) kitöltésére is. Mivel óvodánkba nagyrészt meghatározott lakókörzetből érkeznek a gyermekek, a csoportok összeállításakor lehetőség szerint figyelembe vesszük a már kialakult kapcsolatokat (testvérek, szomszédok, barátok, stb.) és a szülők igényeit. Jelentősen megkönnyíti az új gyermek beilleszkedését, ha a számára még idegen környezetben ismerős gyermekekkel is találkozhat. Lehetőség szerint fokozatosan szoktatjuk be az újonnan érkezőket, alkalmazkodva a gyermek és a szülők igényeihez. Arra törekszünk, hogy érezzék, itt nagyon várjuk őket, a pozitív élmény nyújtása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, azonban figyelnünk kell arra, hogy ne ígérjünk többet, mint amennyit valóban nyújtani tudunk. Javasoljuk a szülőkkel együtt a fokozatos beszoktatást. Eleinte a szülővel együtt tartózkodik a gyermek az óvodában, majd rövidebb időre egyedül is ott marad. A fokozatos beszoktatás menetét az óvoda megkezdése előtti családlátogatás alkalmával minden szülővel egyénenként beszéljük meg. A beszoktatás alatt rendkívül fontos az óvónő magatartása, hiszen ez az időszak a család és az óvoda együttműködésének kezdete, az alapja és az első próbája. A pici gyermek erősen kötődik a felnőttekhez, ezért jó, ha a beszoktatás ideje alatt mindig ugyanaz az óvodapedagógus fogadja a gyermekeket. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatába állítjuk az összes nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs- és kiegészítő anyagot. Választható témák (komplex fejlesztési tervenként), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és

8

munkaformák (frontális és csoportmunka, ezen belül homogén, illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni, differenciált bánásmódra, a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítására, amely minden gyermeket megillet. Napirend Az évszakokhoz, a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. A napirend kialakításának szempontjából állandó és meghatározott az étkezések és az azzal kapcsolatos gondozási feladatok elvégzésére biztosított időkeret, amely a gyermekek szükségletei szerint változhat. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük. A szülőkkel megbeszélve a változékony időjáráshoz öltözettel is igazodva közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik az évszakok változását, alakulását. Napirendi javaslat szeptember 1-től május 31-ig A tevékenységek időtartama 6,30 – 9,00

9,00 – 11,30

11,30 – 12,30 12,30 – 14,30 14,30 - 15,15 15,15 - 16,00

Napirendi javaslat június 1-től augusztus 31-ig A tevékenységek időtartama 6,30 – 9,00

9,00 – 11,30 11,30 – 12,30 12,30 – 14,30

A tevékenység megnevezése Gyülekezés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli Szabad játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, párhuzamosan végezhető tevékenységek Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés Testápolás, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése

A tevékenység megnevezése Gyülekezés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek, levegőzés, mindennapos testnevelés, mosdóhasználat, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli Öltözés, levegőzés, szabad játék, séta, párhuzamosan végezhető tevékenységek Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Mosdóhasználat, pihenés előkészítése, pihenés 9

14,30 – 15,00 15,00 – 16,00

Mosdóhasználat, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna Szabad játék, levegőzés, folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése

Heti rend A hét minden napjára kiemelünk egy tevékenységet, ami domináns tevékenység. Ez a tevékenység a nap folyamán állandóan jelen van, különböző foglalkoztatási formákban. Az óvónő a tevékenységek kínálata mellett, minden gyermek számára biztosítja a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremt az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, mikro csoportos foglalkoztatási forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel. Kötelező tevékenységként célszerű tervezni a testnevelés foglalkozást, valamint a mindennapos testnevelést. A drámajáték, a drámagyakorlatok az adott témának és a komplex felhasználási lehetőségeknek megfelelően minden nap a kínált tevékenységek között szerepelnek. A külső világ tevékeny megismerése tevékenységkörön belül integráltan tervezhető A környezet megismerése, védelme és A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése tevékenységkörök. Az óvodapedagógusok döntése alapján a Mese, vers vagy a Rajzolás, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenységként is tervezhető. Heti rend javaslat A hét napjai Kötelező tevékenység Hétfő Mindennapos testnevelés

Domináns tevékenység Spontán tevékenység A külső világ tevékeny Szabad játék jellegű megismerése (a Munka környezet megismerése, tevékenység Rajzolás, mintázás, védelme) kézimunka Kedd Mindennapos testnevelés Mese, vers Ének, zene Szerda Testnevelés Mozgás A külső világ tevékeny Csütörtök Mindennapos testnevelés Ének, zene megismerése Péntek Mindennapos testnevelés A külső világ tevékeny megismerése (a körny. Téri, formai, menny. megismerése) A drámajáték, a drámagyakorlatok, a rajzolás, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenység Az óvoda kapcsolatai A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Célunk: az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, segítő szerepet tölt be A kapcsolattartás folytonosságot feltételez. A folytonosság fenntarthatóságát, a rendszerességet, a szervezettséget mindkét félnek, a családnak és az óvodának is biztosítania kell.

10

Az óvodánkba járó gyermekek nagy hányadának esetében ránk hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. A családlátogatás célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjük helyét a családban, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a családdal való kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség, ami sajnos a három társközségünkből autóbusszal érkező gyermekeink esetében nem valósul meg. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. Személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Egy nevelési évben általában három szülői értekezlet megtartására kerül sor. A fogadóóráknak nincs kialakult gyakorlata óvodánkban. A lehetőséget kínáljuk a szülőknek, reméljük egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Egyre szervezettebb és aktívabb szerepet tölt be óvodánkban a szülői szervezet. Önkéntes alapon jelentkeznek a szervezetbe, és a jelentkezők közül a szülők közössége nyolc tagot választ, 3 gerdei, 3 szabadszentkirályi, 1 velényi és 1 pécsbagotai szülőt. Az első értekezletükön tisztségviselőket választanak, majd az óvodavezető közreműködésével elkészítik az éves munkatervüket, amelynek alapján aktivizálják a többi szülőt, közvetítőként szolgálnak a szülőket érintő információk átadásában. Jótékonysági ruhagyűjtést, jótékonysági bált szerveznek. A befolyt összeget a gyermekek részére, valamilyen előre megbeszélt célra (bábszínház, kirándulás autóbusz költsége) fordítják. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Nevelési programunkban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. Törvény, a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működtetésük feltételeiről), valamint az 1999. évi LXVIII. Törvényt figyelembe véve az alábbiak fogalmazódtak meg a gyermekvédelemre vonatkozóan (mint alapelvek). 1. Óvodánkban a legfőbb érték a gyermek. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme, pedagógiai eszközzel segítése az óvodába lépés pillanatától hazamenetelig. 2. Mint szolgáltató intézmény szaktudásunkkal járulunk hozzá a családok nevelői funkciójához – azt kiegészítve a pozitív értékek irányába kívánjuk mozdítani a gyermek családban történő nevelését. 3. A rászoruló gyermek gondozása, neveléséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. Ezt figyelembe véve a prevenciót priorizáljuk, és mint a jelzőrendszer tagja – harmonikus kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek érdekét védő társintézményekkel.

11

Gyermekvédelmi munkánk célja 1. Pedagógiai munka megszervezése és végzése oly módon, hogy a gyermek és szülők jogai érvényesülhessenek. 2. Segítségnyújtás a szociális vagy érzelmi problémás gyermeket hátrányosan érintő körülmények romlásának megelőzésében, a körülmények javításában. A megállapított törvényi szabályozáson belül az érdekérvényesítéshez segítségnyújtás (ellátások, intézkedések, lehetőségek felkutatása). 3. Együttműködés a családdal, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése. 4. Jelzőrendszeri szerep betöltése a preventív munkához. A prevenció az óvodába lépéstől folyamatosan tart az óvodáskor végéig, és minden gyermekre kiterjed. Harmonikus kapcsolattartásra törekvés a gyermekvédelmi intézményhálózatban. Kritériumrendszer szerinti szűrés, a gyermek figyelemmel kísérése. 5. Az intézmény belső jogi szabályozóinak (Helyi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) koordinált működtetése, funkcionálása a gyermeki jogok, érdekek érvényesítésében. Feladataink: • • • • •

Az óvoda és a család közötti partnerség kiépítése A gyermek óvodai életútjának megalapozása A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása A kapcsolattartás megújult lehetőségeinek felkínálása Támogató eljárások: a családi funkciók, a szülői kompetenciákat erősítő programok.

szerepet,

szülői

Az inkluzív szemlélet által az egyénre szabott pedagógiai gyakorlat, a nyomon követés válik valóra, melynek gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze a differenciálás. Fontos a védőnővel való intenzív kapcsolat kiépítése, az együttműködési tapasztalatok felhasználása a szülőkkel történő kapcsolatteremtésben. A gyermekvédelem fő feladatainak felosztása Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai • .A gyermekek mindenekfelett álló érdekeit érvényesíti, és az érvényesülést ellenőrzi. • .Biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét. • .Felelős az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek balesetek megelőzéséért. • .Megszervezi az évenkénti egészségügyi vizsgálatot az óvoda orvosával kötött együttműködési terv alapján. • .Az esélyegyenlőség érdekében felelős azért, hogy abban az évben, amelyben a gyermek betölti az 5. életévét, a körzetileg az óvodához tartozó gyermek felvételt nyerjen és bekapcsolódhasson az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokba. ( Közoktatási törvény 24.§.) • Szükség esetén, a családon belüli szociális körülmények figyelembe vételével javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körébe.

12

Gyermekvédelmi felelős feladatai • Együttműködik a szülőkkel és a társintézményekkel. • Összesíti a beérkezett adatok alapján összegyűlt információkat, azokat rendszerezi, és naprakész állapotban tartja. • Felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számát, nyilvántartásba veszi, javaslatot tesz a további teendőkre. Szükség esetén az óvodavezető bekapcsolódásával egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal. • A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladattervet havi lebontásban, konkrét tevékenységet, felelőst jelölve készíti. • Nyilvántartja a szociális ellátásokat (ingyenes étkezés, stb.), informálja azokat a szülőket, akik erre jogosultak. • Segítséget nyújt a hozzá forduló szülők problémáihoz, szemléletformálásához. Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermek Ideggondozó, stb.) címéről, telefonszámáról és a segítséget nyújtó személyről. • Folyamatos kapcsolatot tart fenn a csoportos óvónőkkel, tájékoztatást ad a legfrissebb gyermekvédelmi információkról, szakirodalomról. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységeket az óvodában dolgozó óvónők között. • Az intézmény valamennyi gyermekére kiterjesztve figyelemmel kíséri:
az általános prevenciós tevékenységeket
minden esetben a gyermek érdekeinek képviseletét. • Harmonikus kapcsolattartásra törekszik a társintézményekkel. Az óvodapedagógus feladatai
Állandó (rendszeres), őszinte kapcsolattartásra törekszik a szülőkkel.
Figyelemmel kísér minden olyan változást, amely arra utalhat, hogy a gyermeknek valamilyen gondja, problémája van. Ezt haladéktalanul jelzi a gyermekvédelmi felelősnek.
Tapasztalatai alapján feltárja a gyermek fejlődését akadályozó tényezőket és a gyermekvédelmi felelőssel meghatározza a konkrét pedagógiai feladatokat, amelyekkel a problémát csökkenteni illetve megszüntetni lehet.
Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Javaslatot tesz a gyermek szakszolgálat felé irányítására.
Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén jelzi a hiányzást.
Igyekszik a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni a gyermeket és családját.
Elősegíti az új óvodások befogadását, beilleszkedését,
Megvalósítja a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozást.
Elősegíti az integrált nevelést a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.
Kiterjeszti a prevenciót minden gyermekre. A napi nevelőmunkában megjelenő feladatok
A gyermekek napközbeni ellátása, életkorának megfelelő gondozása, nevelési feladatok megvalósulása.
A gyermekek és a szülők jogainak mindenkori tiszteletben tartása.
Biztonságos és elfogadó légkör megteremtése és fenntartása.
A gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, harmonikus személyiségfejlődés biztosítása. 13

Kisebbségi, etnikai feladatok Törekszünk arra, hogy:
a gyermekekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a cigány kultúra iránt
tiszteljék, becsüljék hagyományaikat, ismerjék meg kulturális értékeiket (népmesék, népdalok, cigány népművészek alkotásai, népviselet)
ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat
kellő kapcsolatot alakítsunk ki a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását szolgáló eljárások:













Prevenciós eljárások az óvodába lépéstől kezdve, a gyermeki veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel. Jelzési kötelezettség. Együttműködési kötelezettség (Gyermekjóléti Szolgálat). Kapcsolatteremtés az újonnan óvodába érkező gyermekek családjaival (családlátogatás, környezettanulmány). Ismételt családlátogatás szervezése az igazolatlanul (indokolatlanul) távol maradó gyermekeknél. Tájékoztatás az óvodában folyó pedagógiai munkáról, gyermekvédelmi tevékenységről, az óvoda belső szabályozóiról az összevont szülői értekezleten. Szülői szervezet működtetése az információ áramlás biztosítása érdekében. Szülői szervezet bevonása jótékony célú események szervezésébe. A segítés formáinak megkeresése: o Logopédiai kezelés biztosítása o A gyermek testi, idegi fejlődési rendellenességben való lemaradás esetén szakemberhez irányítása. o Családgondozóval havi gyakoriságú kapcsolat. Dokumentációs feladatok, nyilvántartás. A gyermekvédelmi nyilvántartás rugalmas kezelése, a fejlődés, változás rögzítése.

Kapcsolattartás Célja a kölcsönös partneri viszony ápolása a társintézményekkel, szervezetekkel:
Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó szakembere
Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete
Máltai Szeretetszolgálat
Nevelési Tanácsadó
Zsigmond Király Általános Iskola
Gyermekjóléti Szolgálat
Rendőrség
Gyermek Ideggondozó
Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

14

Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása Cél: • Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások megteremtése. • A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Figyelembe véve a gyermek egyéni állapotát, tudásszintjét, kiemelt gondot fordítva az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre. A megfelelő módon kialakított szokások, viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Inkluzív pedagógia – Integráció Minden gyermek alapvető joga, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. A gyermek személyiségének megfelelő: • nyitott és rugalmas rendszer biztosítása, • a gyermekek egyéni szükségleteihez való igazodás, • életkori és egyéni sajátosságok, • egyéni fejlődési ütem biztosítása kiemelt feladat. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden SNI gyermeknek joga van –életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel. Minden gyermek különböző, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Az óvoda változatos tevékenykedtetéssel az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése. A roma gyerekek roma mivoltának elismerése, megbecsülése. Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekszünk. A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése. A szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása óvodánkban a differenciálás és a drámapedagógia módszerének alkalmazásával valósul meg. A differenciált fejlesztés legfontosabb feltételei:
a gyermekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (anamnézis, személyiséglap)
a gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben (megfigyelési lapok)
a gyerekekkel való beszélgetések
a gyerekek produktumainak elemzése (például gyerekmunkák, mesedramatizálás, bábozás) A differenciálás érvényesül a szabad játékban is:
az eszközök biztosításában (a gyermekek eltérő érdeklődésére számítunk)
a technikák megválasztásánál (például durva és finomabb tapintású anyagok)
a családi szerepjátékokban (eszközökkel, szerepekkel, tevékenységekkel)
az építőtevékenységben (az eszközök méreteivel, szín- és formagazdagságával)

15





a manipulációs tevékenységek során az egyéni fejlesztést célirányosan szolgáló eszközökkel, játékokkal) a tér változtatásával (ha nehezebben szocializálódik a gyerek, akkor szűkítjük a teret, ami együttműködésre ösztönöz)

A differenciálás szemléletként minden helyzetben érvényesítendő, mint alapelv, minden munkaformában érvényesíthető. Mindegyik munkaformát fontosnak tartjuk, és a célnak megfelelően sokféle variációban, egymás mellett, egy időben is alkalmazzuk. Egyéni munka

A differenciált fejlesztés alapja. Az óvodapedagógus páros kapcsolatba kerül a gyerekkel, és így a személyiség ismerete alapján célirányosan, a részképességek hiányára tekintettel tud hatni. Mikro csoportos munka

A gyerekek között állandó, szoros és személyes kapcsolat jön létre, ami ösztönzi, vonzóvá teszi az együttműködést. A másik gyerek ötletei mintát jelentenek, tapasztalatai kiegészítik az egyes gyerek felismerését. Az együttes élmény fokozza a biztonságérzetet. Nagy csoportban folyó tevékenységek

Intellektuális tevékenységek szervezésére nem alkalmas. A mozgás- és a zenei fejlesztés 1-18 fős csoportokban ideálisan megvalósítható. A gyerekeknek választási lehetőséget biztosítunk a tartalomban, az eszközökben, a képességszintekhez kapcsolódó feladatokban. A szervezeti keret, munkaforma nem cél, hanem eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. Ajánlott úgynevezett „beszélgető kör” szervezése legalább hetente egyszer, a társas kapcsolatok, csoporthagyományok, az individualizáció érdekében. Lehet felajánlottan választható, kötelező vagy spontán helyzet. A beszélgetés mindig valamilyen célt szolgál, szocializál, empátiát fejleszt, az egyének jobb megismerését szolgálja. Drámapedagógia A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, melynek során az egyén ismereti, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikuscselekvés révén fejlődnek. A drámapedagógia eszközei a drámajátékok. A dráma a gyerekkori játékból eredeztethető, ahhoz hasonlóan a dráma is egy mintha jellegű tevékenységben zajlik: „úgy cselekszem, mintha valaki más lennék.” Drámapedagógia célja: • a gyermek saját külső és belső világát, • a körülötte levő világot cselekvés közben felfedezze, megismerje, • elhelyezze magát benne, • hasson rá és formálja. A drámapedagógia a játék személyiségfejlesztő hatását használja ki, és eközben közösségi jelzetű és célzatú is. A drámajátékban a gyermek cselekvőként, közreműködőként képzeletben és tevékenyen él meg helyzeteket. A dramatikus tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyerek beépítse saját személyiségét, egyéniségét a vállalt szerepbe. A játékosok egymást váratlan

16

helyzetek elé állítják, spontán reakciókra késztetik. A rendszeres játéktevékenység ez által gyakorlótér: viselkedési biztonságot nyújt, a feszültségek kezelni tudását adja. A gyerekben kialakul az a beállítódás, hogy önmagát kívülről figyelje. A drámapedagógia legfontosabb hatása itt ragadható meg: az önismereti elemek tudatosításában. A résztvevők helyzetiviselkedési önismerethez jutnak. Kapcsolatot és kölcsönhatást létesítenek másokkal, másvalakinek a problémáiba képzelik magukat, ez által fejlődik az empátiás képességük és toleranciájuk. Így a közösségi létben a mellérendelői viszony lesz a természetes, tehát a másik személyiségének, nézeteinek a tiszteletben tartása. Tehetséggondozás „Ne erőszakkal oktasd a gyermeket drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama!” (Platon) A személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyereket egy átlagszintre. Cél: A gyermeket a maga ütemében, az igényei, és képességei alapján kell fejleszteni. Ebbe a szemléletbe és ezen alapuló gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermek adottságait, képességeit. Megfelelő neveléssel, tág cselekvési szabadságot adva – a családdal együtt - lehetőséget biztosíthatunk a tehetség csíráit hordozó gyermekeknek a kreatív újat teremtő felnőtté váláshoz. A tehetséggondozást az óvodában a képesség gazdagítása, dúsítása útján valósíthatjuk meg Kívánatos óvónői személyiségjegyek, amelyekkel a tehetséggondozás napi feladatát eredményesen tudjuk megvalósítani:
a csoport légköre legyen elfogadó,
a kapcsolat alapja a szeretet, az elvárás, a tisztelet legyen,
bátorítsa a gyermeket egyéni megoldásokra,
a divergens gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő problémahelyzetek teremtése,
merjen személyre szóló lenni,
adjon választási lehetőséget a gyermekeknek kedvükre való feladatokkal,
folyamatos és rugalmas napi és heti rendet biztosítson,
gyakoroltassa rendszeresen a finommozgásokat,
tudja, hogy hatékonyan nevelni csak a szülőkkel együtt lehet,
pozitív érzelmek keltésével segítse elő a gyermek önértékelését,
legyen humorérzéke,
több nem megszokott tevékenységre teremtsen alkalmat (improvizatív játék, kreatív zenei gyakorlat), melyekben a gyerekek teljes testükkel, valamennyi érzékszervükkel részt vehetnek,
a gyermek teljes körű, alapos ismerete (anamnézis, jelenlegi állapot, fejlődés nyomon követése),
ösztönzés, bátorítás, elismerés gyakori alkalmazása.

17

Óvodából az iskolába való átmenet Az átmenet problémája Az első osztályban sok hatás éri a szinte még óvodást. Az óvodában használt jelrendszereket az iskolában nem megfelelő arányban használják. Amíg az óvodában a mozgás, zene, ének, rajz, festés van előtérben, addig az iskolában a szó. Optimális esetben az átmenet akkor jó, ha a jelrendszer lassan fordul át. A hátrányos helyzetű, különösen a roma gyerekek egy részénél, ha a gyermek, későn kerül óvodába, vagy rendszertelenül jár, vagy a szociokulturális háttérből adódóan fejlődése eltér az életkornak elvárható szinttől:  szegényes a szókincsük,  fejletlen a beszédkészségük,  nehezen fejezik ki magukat,  nehezen differenciálják a zöngés-zöngétlen mássalhangzókat. Ezért fontos, hogy az anyanyelv fejlesztése – mint kiemelt feladat – átszője az óvodai-iskolai élet egészét. Az óvodában és az általános iskola első éveiben a gyermekek fejlődése eltérő ütemű, ezért a pedagógus egyik legfontosabb feladata az, hogy felmérje a különböző készségek és képességek szintjét és az egyéni igényeknek megfelelően, végezze a fejlesztő munkát. Az óvodás gyermek értékelési, mérési rendszere Az óvodában megfigyelés van- spontán, célzott  Segítse a fejlesztést  Célirányos mérés  Megismerést segítse  Regisztráció (honnan, hová)  Folyamatos változás  Folyamatos mérés  Minden területet meg kell ismerni  A szempontok bármikor felhasználhatók legyenek. Az iskolának átadható a szülő beleegyezésével! Óvodánkban és az iskola első osztályában a DIFER csomaggal mérünk, mellyel hét területet vizsgálhatunk: 1. Beszédhanghallás 2. Relációszókincs 3. Számolási készség 4. Írásmozgás-koordináció 5. Tapasztalati következtetés 6. Tapasztalati összefüggés-megértés 7. Szocialitás A hét összetevő fontos szerepet játszik az iskolai teljesítmény alakulásában, azonban ezeknek a területeknek a fejlesztését már az óvodában el kell kezdeni.

18

A szintfelmérés és a fejlesztő munka elsődleges célja az óvodában az iskolára való alkalmassá tétel elősegítése. Ebben kompetens az óvónő, segítője a szülő. A kapott eredményeket összehasonlíthatjuk az adott korosztály átlagos fejlettségi szintjével, és ez alapján tervezhetjük meg az egyéni fejlesztést azoknál a gyerekeknél, akiknél erre szükség van. Nagymértékben megkönnyíti az átmenetet, ha a leendő tanító néni a második félévtől heti rendszerességgel átjár az óvodába, ahol személyes tapasztalatokat, információkat gyűjt a gyerekekről. A rendszeres találkozások eredményeképpen szeptemberben már jó ismerősként és nem idegen tanító néniként kezdhetnek a közös feladatoknak. Az iskolára késszé tételben kompetensek a szülők, segítő a tanító. Iskolára való alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása Az érintett iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) A gyerekek fejlődésének nyomon követése legalább az általános iskola első évében Tavasszal a leendő első osztályosokkal átlátogatunk az iskolába, részt veszünk néhány tanítási órán az első osztályban. Közös kulturális programokon veszünk részt (Bemutatkozik az iskola, Zsigmond Napok, Hangoló Zenés Gyermekszínház, Gyermek nap). Igazán akkor lesz sikeres az óvodából az iskolába való átmenet, ha „ISKOLAÉRETT” GYERMEK HELYETT GYEREKÉRETT ISKOLÁ-t hozunk létre. Mikor gyerekérett egy iskola?  Gyermekbarát környezet  Nem tanmenetet tanít, hanem a „GYERMEKET”  Gyermekismeret  Rugalmas időkeret „csengetés”  Hatékony tanulás szervezése (h.h.h., tehetség gond.)  Közösen megalkotott csoport és osztály szabályok, szokások, rituálék  Pedagógus pozitív személyisége  Sokféle segédanyag a pedagógus számára  Az értékelés a gyerek tudásából indul ki  Szülőkkel való jó kapcsolat, közös munka

19

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI

Játék A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: • Gyakorlójáték: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége • Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei • Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak- és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája • Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Az óvoda biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem előtt tartja a játékba integrált tanulást. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében található. Szabad játék Amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, a szabadságot a • játéktevékenység kiválasztásában, • játékeszközök megválasztásában, • társak megválasztásában, • gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, • játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabad játék folyamatosságának érdekében elegendő időt kell hagyni a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem szabad megzavarni más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget kell adnunk a játék későbbi folytatására.

20

Kezdeményezett játék Amikor pedagógiai szándékkal teremtünk olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni érdeklődésének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánlunk fel játéktevékenységet. • A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, választását tiszteletben kell tartanunk – jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel! • Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára. • A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát. A játéktevékenység célja – óvónői szemmel • A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. • Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. • Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása. A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. A játék minden más pszichikus funkció fejlődésével összefügg, ezért meglétét folyamatosan biztosítani kell. Bár az óvodás gyermek tanulása még cselekvésbe ágyazott, lehetőség szerint játékba integrált, amely jól elkülöníthető a játék folyamatától. Sikerkritériumok • Örömmel, önfeledten játszik. • Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni. • Építmény lemásolására képes. • Képes élményei eljátszására. • Szívesen vállal szerepet. • Betartja a társas viselkedés elemi szabályait. • Szabályjáték során betartja a szabályokat. • Másokat is figyelmeztet a szabály betartására. • Egészséges versenyszellemben tevékenykedik. • Játékában elmélyült, kitartó. • Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik. Vers, mese, irodalmi nevelés, drámajáték Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. Célja: a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás). A kompetencia alapú programcsomag lényege, hogy épít a magyar óvodapedagógia értékeire, a magyar kulturális tradícióra, miközben mindezek új szemléletű megközelítését kínálja. 21

Cél: az érzelmi intelligencia, a morális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az irodalmi nevelésben, értékszocializáció a mese segítségével • Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás a körülöttünk lévő világba. • A gyerekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciáikat is fejleszthetjük. Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: • A bensőséges, közösségi együtt játszást célozzák meg, melyben a játszók, a gyerekek, érzelmileg és szellemileg egyaránt tapasztalatot gyűjthetnek. Az anyanyelvi játékok: • segítik a verbális képességek, az összefüggő, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások fejlődését, az aktív szókincs használatát, a szövegértés képességét. • Fejlődnek a szociális képességek: az egymásra figyelés, az alkalmazkodás, valamint az együttműködés. A drámajáték egyrészről az óvónő által kezdeményezett játék, amely a legkülönfélébb gyermeki képességek fejlődését segíti elő, másrészről képességfejlesztő játék is, mely közvetve elősegíti az iskolára való készültség elérését. A drámajáték szerepének lehetőségei az óvodai mindennapi nevelőgyakorlatban: • Neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolhatjuk. • Konfliktusok feloldásához alkalmazhatjuk. • Terápikus céllal is felhasználható (például: hátrányos helyzetű gyermekek szocializációját segítheti elő). • Képességfejlesztő játékok alkalmazásával a beszédkészséget, a kommunikációs készséget fejleszthetjük. A dramatikus nevelés pozitív hatásai: • Segít a gyermeknek önmaga és a környező világ megismerésében. • Rugalmas gondolkodást, önálló alkotóképességet fejleszt. • Időérzék fejlődését, térbeli és testi biztonságának javulását fejleszti. • A közösségben, a közösségért tevékenykedő gyermek aktivitását serkenti. • Beszédkészségének, nyelvi kommunikációs képességének tisztaságát segíti. • Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök (tévé, videó) okozta passzivitást. • Gazdagítja a szabadidő hasznos kitöltését. Javasolt tartalom: (2,5) 3-4 évesek Mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek; ismerkedés a képes-mesés könyvekkel 4-5 évesek Mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek 5-6-7 (8) évesek Kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék

Az anyanyelvi nevelés óvodapedagógusi feladata sem kevésbé fontos, mely nem korlátozódik egy tevékenységre, hanem az óvodai élet minden területét átszövi.

22

Az óvodapedagógus feladata, hogy • a gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének – melyet meghatároz a család szociokulturális háttere -, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon, • az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet • a napi tevékenység során többször is mondjon - a helyzethez illő – mondókát, rövid verset • teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket • adjon lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is • csak akkor alkalmazzon eszközt, ha az irodalmi élmény gazdagabb lesz általa • beszédkultúrája legyen modellértékű a gyermekek számára. Sikerkritériumok • • • • • • • • • • • • • •

Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek. Szívesen részt vesznek, társak az óvónő énekes, improvizáló játékkezdeményezésében Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. Kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. A megkezdett mesét tudják folytatni. Kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják. Beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes szóhasználatát. Vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják. Véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el. A hangokat tisztán ejtik. Utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt.

Funkcionális eszközök Verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók, bábok, óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök, szemléltető képek, mértani testek, formák, feladatlapok, tornaszerek, fejlesztő játékok, hangszerek, magnetofon, diavetítő, fonémákat jelölő „hívóképek”, rajzok, a csoportszoba berendezési tárgyai, Meseládikó, Difer hívókép és szókártya gyűjtemény, fejmaszkok, mesekönyvek, leporellók Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A kisebbségi kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek identitását alakítják. Feladat: A felhasználandó irodalmi anyagok – kisebbségi nevelésnek megfelelő igényes összeállítása. A megtanítandó anyagok arányának meghatározása, a magyar és a roma irodalmi anyagok aránya. 23

Sikerkritérium: Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából verseket, meséket, mondókákat. Mondóka: 4 kisebbségi, 8 többségi (25%-75%) vers: 2 kisebbségi, 6 többségi (25%-75%) mese: 4 kisebbségi, 8 többségi (25%-75%). Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés Zenei nevelésünk Kodály Zoltán irányelveit követi. „Zene az óvodában” c. előadásában Kodály arról beszél, hogy a zenei nevelésben pótolhatatlan szerepe van az óvodának. Az óvodai zenei nevelés célja a zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Eszköze a zene, az énekszó. A módszer, amelyben a zene elemei vannak túlsúlyban, fejlesztő és kapcsolatteremtő, az önkifejező eszközök és esztétikai értékük, azok hatása lényeges szerepet tölt be a gyerekek fejlődésében. Cél: az élmény átadása • A zene képes felkelteni és fokozni az aktivitást, szabályozni feszültséget; indulatokat kelt és levezet, nyugalmat teremt, a legkülönbözőbb érzelmeket mobilizálja, serkenti a képzeletet, emlékeket, befolyásolja a közérzetet, alakítja a viselkedést. • Fejleszti a közösségi érzést. A Zenevarázs a hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben történő mozgásos kifejezés kombinációja, segíti a gyerekek fejlődési folyamatát. A zene minden tanulási vagy viselkedési terület fejlesztésére jótékony hatással van. Azok a gyermekek vagy felnőttek, akik megízlelhették a zene varázslatát, szelídségét, extatikus katarzisát, szívesen barangolnak a későbbiekben is a hangok, a lüktetés csodálatos világában. Megélhetővé válik számukra a csend, melynek hiányában nem érvényesülhetne a kaotikus zaj világában maga a dallam sem. A csend által kap értéket a hangzás, a hangzás által kap lehetőséget a lélek. A harmonikus lélek adja az élet értelmének élményét. Ez a zene lélekformáló, felemelő varázsa!

A zenei nevelésből adódó óvónői feladatok •

Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. •

(2,5) 3-4 évesek

• • • •

4-5 évesek • •

A dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint távolságot, lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával. A játékok elsősorban kétszemélyes (óvónő gyerekkel) jellegűek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek. 6-8 mondóka, ölbeli játékok, 10-15 énekes játék, 1-2 műdal A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot, hangkészletében lehetőleg ne legyen félhang. A negyed és a páros nyolcad mellett a negyed szünet és a szinkópa is előfordulhat. A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó. 4-5 új mondóka, 12-15 énekes játék, 2-3 műdal

24

• 5-6-7 (8) évesek

• •

• • • • • • • •

A dalok hangterjedelme változatlanul nagy hatod távolságban mozogjon, de hangkészletében már megjelenhet félhang is (fá és ti). A negyed és nyolcad mellett megjelenhet a tizenhatod is. Ismerjenek meg újabb játékformákat: kapus, hidas, sor és ügyességi, esztétikus mozgást igénylő párjátékok. 4-7 új mondóka, 15-18 új énekes játék, 3-4 alkalomhoz illő műdal

Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, betlehemes játék, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas. Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása. A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. Igényes zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása. Friss levegő biztosítása. A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása. A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása. Az óvónő maga is örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a tevékenységet.

Óvónői feladatok a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén: • • (2,5) 3-4 évesek

• • • • • • • • •

4-5 évesek

• •

Fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbségének felismertetésével. Motívum-visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével. Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerűbb táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása. Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása. Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt – visszatapsoltatása. Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével. Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában. Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti. Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése. Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket. Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül. 25

• • • • • • • • • 5-6-7 (8) évesek

• • • • • • • • • •

Táncos jellegű mozdulatok alakítása. Ritmushangszerek használatával a szem-kéz koordináció és a finommozgás alakítása. Ritmus és dallam motívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése. Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés. Fejleszti hallásukat a magas-mély dallam vonalának térbeli érzékeltetésével. Gyors-lassú és a halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása. Dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról. Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel. Motívum visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg. Sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése, kis eltérések, irányok, távolságok, közeledések, távolodások függvényében. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetésével és összekapcsolásával. Dallam felismertetése a dal ritmusáról. Gyors és lassú tempó tartatása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel. Esztétikus, együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál. Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan, és a több pár egymáshoz igazodjon. Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése. Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés-felelet játékra.

A sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztésében kiemelten fontos szerepet kapnak a népi énekes játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás, hiszen sajátos módon fejleszti a gyermekek személyiségét, pozitív hatással van értelmükre, érzelmükre, képzeletükre, alakuló esztétikai ízlésükre. Mindennapos nevelésünkbe beépítettük a „Veronika Zeneprojekt” alapelveit, játékait, zenei tevékenységeit. A zene – mozgás – kommunikáció segítségével lehetőséget biztosítunk gyermekeink számára az „önmagához viszonyított” fejlődésre, a kreativitásra, az önbizalom és a pozitív énkép kialakítására. Ezen zenés játékok mindegyike beszéd nélkül teremt kapcsolatot a gyermekek között, segíti a csoportkohézió kialakulását, olyan gyermeket is megmozgat, aki egyébként passzív, nem szívesen vesz részt közös játékokban. A gátlások leküzdésében, egymás elfogadásában, az egymás közti feszültség leküzdésében, oldásában is jelentős szerepük van.

26

Sikerkritériumok • • • • • • • • • • • •

Örömmel, szívesen játszik dalos játékokat. Bátran énekel, akár egyedül is. Korához képest tisztán énekel. Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő. Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély…. Mozgása esztétikus, ritmust követő. Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett. Szívesen hallgat zenét. Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést. Felismeri néhány hangszer hangját. Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum). Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.

Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A gyermekek zenei fogékonyságának kihasználása, zenei ízlésük formálása, a tánckultúrát megalapozó zenei élmények biztosítása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. (Lehetőséget kell adnunk arra, hogy a társközségben élő zenészek bemutathassák zenei tudásukat, hangszerismeretüket.) Feladat: A felhasználandó zenei anyagok igényes összeállítása. A kisebbségi zenei anyanyelv, tánckultúra megalapozását szolgáló zenei élmények tervezése (zenehallgatási anyag). Sikerkritérium: Óvodáskor végére ismerjenek a gyerekek a kisebbség és a többség kultúrájából merített dalokat, ismerjenek táncmozgásukat megalapozó zenéket. Funkcionális eszközök Jelkép, amely elindítja a képzeletet és könnyen kezelhető (pl. cicafüles sapka, zöld ág). Olyan tárgy, ami a dal szövegének megértését segíti (pl. karácsonyi dalhoz fenyőág, gyertyagyújtás, ünnep előtt selyemzászló, amelynek szép a lobogása). Olyan tárgy, amely a népi játékhoz, mint hagyományos eszköz hozzátartozik (köcsög, kendő, kalap, bot, mázas cserép). A gyerekek ritmusjátszó hangszerei (dob, triangulum, cintányér, csörgődob, ritmusbot, stb.). Óvónő hangszere (xilofon), magnetofon, CD-lejátszó, kazetták, lemezek, Csoport ritmushangszer készlet. Ritmuskészlet bőröndben. Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizualitás egész életünket áthatja, a nevelés egészében érvényesülő folyamat. A világban, a társadalomban végbemenő dinamikus mozgás, fejlődés, a technika fejlettsége és fejlődése magas színvonalú vizuális kulturáltságot követel. Sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására kell felkészítenünk a gyerekeket. Nagyon fontos pedagógiai feladatunk a gyermekek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a látható világ érzékelésére, felfogására, az információk közötti szelektálásra. Elsődleges szempont, hogy a gyermekek saját érzékelésük, felfogásuk alapján jussanak helyes ismeretekhez.

27

Cél: • • • •

A gyerekek szabad képi és plasztikai önkifejezésének elősegítése, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. A gyerekek környezetükből spontán és az óvónő által szervezett megfigyelések során sokféle ismeretet, élményt szereznek, melyek alkotásra késztetik őket. A legfontosabb, hogy a gyerek örömmel tevékenykedjen, újra és újra alkosson, próbálja megvalósítani elképzeléseit. A helyes ceruzafogás elsajátíttatása.

Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A vizuális nevelésből adódó óvodapedagógusi feladatok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Megfelelő helyet, időt és eszközt biztosít a gyermekek számára. Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra. Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás, védő asztalterítő… A higiéniai szokások betartását figyelemmel kíséri. A (2,5) 3-4 éves gyermekekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást. A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél a képalkotás különböző változatos technikákkal történő készítését erősíti (pl. mozaik, kollázs, nyomatok), és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást. A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra. A gyerekeknek bemutat néhány az életkoruknak és egyéni érdeklődési körüknek megfelelő műalkotást. A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja. Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára. Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segíti. Az 5-6-7 éves gyermekeknek saját eszközt és saját gyűjtődossziét biztosít. A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli. Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra. Támogatja a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra. Balkezes gyermeket nem erőltet jobb kézzel való munkálkodásra. Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire. Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt, szükség esetén 3 oldalú ceruzát biztosít. Mintázáshoz többféle anyagot is használ (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz). A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények). 28

•

A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.

Sikerkritériumok • • • • • • • • • • • • • • • •

Bátran és szívesen használja az ábrázolás eszközeit. Élményeit képes megjeleníteni. Szem-kéz mozgása összerendezett. Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót. Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni. Ismeri a hat alapszínt, azt bátran használja. Megfelelő a finommotoros képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése. Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő. Szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján mérlegel. Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni. Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára. Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét. Térlátása korának megfelelő. Képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai véleményt alkotni. Ismer 2-3 műalkotást, jellegzetes épületet, hidat. Vonalvezetése balról jobbra halad.

Funkcionális eszközök Színes ceruza, zsírkréta, festékek (ujjfesték, vízfesték, tempera, stb.), ecsetek, ecsettálak, szivacshenger, többféle papír, ollók (jobb-és balkezes), agyag, gyurma, só-liszt gyurma, gipsz, a gipsz megmunkálásához szükséges eszközök (keverőtálkák, keverőpálcikák, öntőformák), fonalak, textíliák, termények. Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A kisebbségi kultúra szín- és formavilágának megismertetése. Feladat: A kisebbségi kultúrában jelentkező alkotói technikák beépítése. Helyet és lehetőséget kell biztosítani a kisebbséghez tartozó szülőknek, ismerősöknek produktumaik bemutatására (alapműveletek megismerése, gyakorlása, pl. gyékényszövés, vesszőfonás…) Sikerkritérium: Ismerjenek kisebbségi szokásokat, hagyományokat, tárgyi értékeket. Mozgás, testi nevelés Az óvodai mozgásfejlesztés és testi nevelés célja a gyermekek motoros képességeinek, mozgásjártasságuk és mozgáskészségük fejlesztése. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, és testi képességeit, mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.

29

Cél: az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása. • Fontos területe a fejlesztésnek, mert a mozgással egyidejűleg befolyásolhatjuk a kognitív és a szociális funkciók fejlődését és kibontakozását. • A mozgásigény a gyermek életkori sajátossága, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is. A mozgásos szabályjátékok fejlesztik a mozgáskoordinációt, a motoros képességeket, segítenek tájékozódni a térben, a cselekvés helyszínén. Együttes mozgás esetén fejlesztik a szociális képességeket, az együttműködést, az egymásra figyelést, az udvariasságot, valamint a társas magatartást. Az óvodapedagógus feladatai • • • •

• • • • • •

Olyan feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodóképességét. A kötelező testnevelés foglalkozások anyagát tudatosan tervezze, figyelembe véve a gyermekek korcsoportonkénti és egyéni képességeit A csoportszobában és az udvaron is tegye lehetővé a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését. Fejlessze az alapmozgásokat o tervszerűen felépítve, o a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, o a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával. Ismertessen meg néhány talajtorna elemet, gimnasztikai gyakorlatot, labda gyakorlatokat. Tegye lehetővé az egészséges életmód szokásainak alakítását. Fejlessze a kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, alkalmazkodóképességet, mások sikereinek elismerését. A mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal. Fordítson kiemelt figyelmet a testi elváltozások megelőzésére, javítására, az ezzel összefüggő prevenciós feladatokra. Ügyeljen a balesetek megelőzésére.

A mozgástanítás és a mozgástanulás egyrészt a testnevelés foglalkozások, másrészt a szabad mozgástevékenység keretein belül történik. Az óvodai testnevelés feladata, hogy az alapmozgások eredményes elsajátítása érdekében kell fejleszteni a motoros képességeket, továbbá kialakítani a mozgásjártasságokat, készségeket. Mindezeket az alapmozgásokat: • tervszerűen felépítve, • a gyermekek fejlettségéhez igazodó feladatrendszerekbe integrált játékok gyakorlásával, továbbá • a mozgások kombinációira lehetőséget adó játékok alkalmazásával oldjuk meg. A testnevelés foglalkozásokat, mivel az óvodában nincs tornaszoba, mindkét csoport óvodapedagógusai a községi tornateremben szervezik. Amennyiben az időjárás engedi, lehetőség szerint a szabadban is szervezünk testnevelés foglalkozásokat. A testnevelés foglalkozásokon kívül - a lehetőségeinket figyelembe véve – a szabad játéktevékenység alatt is lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a mozgásos tevékenységekre, mozgásigényük kielégítésére. Amennyiben az időjárás miatt a csoportszobába kényszerülünk,

30

a rendelkezésre álló mozgásfejlesztő eszközökből viszünk be a csoportba (trambulin, lépegető henger, karika, labda, stb.). A motoros képességek fejlesztésén belül történik a) a kondicionális képességek és a b) koordinációs képességek fejlesztése. a) Kondicionális képességek Az erő minden mozgás alapfeltétele. Gyorserő szükséges a nagy és közepes ellenállások leküzdéséhez vagy az optimális erő gyors kifejtéséhez. A gyorserő fejlesztésére alkalmasak: • különböző járásmódok járás feladattal (sarkon, lábujjon, térdemeléssel, guggolásban) • különböző futásmódok (lassú tempójú futás kapcsolása taposó, sarkazó, térdemelő futással – ez történhet helyben és tovahaladással) • gimnasztikai gyakorlatok különböző formái • páros küzdőjátékok (húzás, tolás szemben, háttal, oldalt egymásnak) • sorversenyek A gyorsaság nemcsak a gyorsfutáshoz szükséges, hanem mindazon mozgásos feladatok végrehajtásához, amely érvényre juttatja a gyorsaság alapvető formáit. A gyorsaság fejlesztésére alkalmasak: • az irányváltoztatással, lassítással és gyorsítással kapcsolt járások és futások (szlalom – és ingafutások) • ugyanazon mozgás vagy mozdulat többszöri ismétlése • egyszeri mozgás gyors végrehajtása • felugrások helyben vagy tovahaladással, sorozatugrások, fogójátékok, rajtolások • fürgeségi játékok (gyorsfutással végzett sorversenyek formájában) A gyorsaság magában foglalja a gyorserőt és a gyorsasági állóképességet. Óvodáskorban főként a lassú, illetve közepes (saját) iramú futással kapcsolatos alapállóképesség fejlesztése a fontos. Az alap-állóképesség fejlesztésére alkalmasak a sokmozgásos futó-, fogójátékok, sorversenyek és a futás feladattal. b) Koordinációs képességek A koordinációs képességek a mozgás végrehajtásának minőségében, a helyzetfelismerésben és a mozgástanulás eredményében jutnak kifejezésre, mozgáskészség nélkülözhetetlen feltételei. Egyensúlyozás fejlesztése valósul meg • gimnasztika keretében • egyensúlyozó járás különböző módozataival • futás közben irányváltoztatással • fel- és leugrással • futójátékkal (például szoborjáték)

gyors és a

A téri tájékozódó képesség, a térérzékelésen belül a távolságbecslés fejleszthető • távolság-, illetve irányváltoztatással végzett járásokkal és futásokkal • szerek kerülésével

31

• • • •

versengéssel gimnasztikai gyakorlatokkal függőleges és vízszintes célba dobással különböző távolságról játékkal (például labdagurítás, szlalomfutás, gyorsjárás, futás tárgyak megkerülésével)

A mozgásérzékelés fejleszthető • járással • futással • különböző feladatokkal (például szökdeléssel, ugrásokkal, utánlépésekkel, galoppszökdeléssel) • gimnasztikában a már ismert gyakorlatok változatos formában történő végrehajtásával • alkalmasak a kifeszített kötél felhasználásával végzett labdás gyakorlatokkal • játék keretében akadályfutás, célba dobás, futkározás más-más formában, egyszerű labdatechnikai elemekkel (gurítás, feldobás, leütés) A ritmusképesség, a tempó és a ritmusérzék fejlesztése történhet • járással (ütemtartásos járás zenére, tapsra) • gimnasztikai gyakorlatok ütemezett végrehajtásával (fokozatok alapján) • sorozatugrásokkal • játék keretében (labdadobás, fel- és átdobás vagy leütés, elkapás is történhet megadott ritmusra, játékos fel- és leugrások) Az életkornak megfelelő tervszerű alapozó képességfejlesztés és mozgáskészség-kialakítás teszi lehetővé majd a későbbi életkorban is az egyes testgyakorlati ágak anyagának elsajátítását. Sikerkritériumok • • • • • • • • • • • • • •

A folyamatos mozgásokban gyorsabb mozgástempóra képesek. A kúszás, csúszás, mászás és kapcsolt változataiban a kar támasz és kísérő mozgását, valamint a láb elrugaszkodását és lendítését folyamatosan végzik. Ütemtartásos járásra képesek. Felmásznak mászórúdra, kötélre. Váltott lépésű járással egyensúlyoznak, karjukkal segítik a biztos egyensúlyi helyzet megtartását. A húzó-toló mozgást differenciáltan, a mozgásfeladatnak megfelelően végzik. Futás közben jó testtartás és kifejezett repülési szakasz figyelhető meg. A futás egyenes irányú és céltudatosabb. A nekifutással végzett ugrásoknál a futásban nyert energiát felhasználják az ugrás teljesítményénél. Leugrások esetén rugalmasan fognak talajt. Távolba dobásnál egykezes hajító mozgást végeznek. Különböző méretű, különböző magasságban és távolságban elhelyezett céltárgyakat vízszintesen, illetve függőlegesen többféle célba dobási móddal sikeresen eltalálnak. A labda elfogásánál a társ dobását figyelemmel kísérik, és a fogómozgást a labda röppályájához igazítják. A hosszúsági tengely körüli gurulást célszerűen irányítják, folyamatosan végzik. Függő szereken képesek saját testüket lengésbe hozni.

32

Funkcionális eszközök Ovi-kondi, tornapad, trambulin, tornakarika, ugrókötél, körkötél, labdák, lépegető henger, babzsák, udvari mászó rendszer, gyűrűhinta, kötéllétra, játék futball kapu, lókötő, ugráló labda, tornabot. Külső világ tevékeny megismerése „A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít.” (Gerald Durrel) A környezet megismerése, védelme Az óvodai környezeti nevelés szempontjából irányadó dokumentumok mindegyikében jelen van a környezetkultúra, a közvetlen tapasztalatszerzés szükségessége. Cél: Az érzelmek, az érzelmi nevelés kiemelt szerepének hangsúlyozása, a környezettudatos viselkedés- és magatartásformák a helyi adottságok tudatosítása a környezeti kultúrára nevelés fontossága, ennek kialakítása, valamint, az ehhez szükséges megfigyelő - és gondolkodásképesség fejlesztése. • A környezettel való harmonikus együttélés és a fenntartható fejődés igényének megteremtése, megvalósítási lehetőségeinek keresése • Alkalmas a gyerekeknek a kommunikáció gyakorlására, „nézeteik” ütköztetésére, amelyek fejlesztik vitakészségüket. A fenntarthatóság pedagógiájának elemei: • a megfelelő ismeretek átadása; • a cselekvési képességek, kompetenciák alapozása, illetve kialakítása; • az érzelmi viszonyulások, érzelmi intelligencia formálása; • az együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg, az óvodában az óvodapedagógus tudatos irányításával. Az óvodapedagógus tudatos munkája mellett a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani a gyermeket körülvevő közvetlen és tágabb környezetéről. A meglévőket pedig mélyíteni, rendszerezni kell. Építeni kell a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára. Kialakíthatóak azok a szokások, magatartásformák, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják későbbi életvitelükben. Az óvodáskorú gyermekek viselkedése leginkább elleséssel, megfigyeléssel, utánzással, azaz modellkövetéssel alakul. Az óvodapedagógus minta, aki a gyerekekkel együttműködik, lehetőségeket kínál számukra, kezdeményez, kifogyhatatlan az ötletekből. Add a kezed, és megmutatom a világot! Célunk, hogy gyermekeink minél jobban ismerjék meg lokális (helyi) környezetüket, amelyben élnek. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet. Fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Nevelésünk során szeretnénk megalapozni a természet megismertetésével a természet 33

szeretetét, tisztaságának, szépségének védelmét. Szeretnénk kialakítani a környezetbarát óvoda alapelveit: gyermekközpontúság, az egészséges életmód, pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel. Célunk, hogy a környezetvédelem nevelésünk részévé váljon, beépüljön mindennapjainkba. Ha a gyermekek megtanulnak, ügyelni a tiszta környezetre, kialakul természet iránti szeretetük, akkor nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek. Az óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontosnak tartjuk a természet szeretetére, védelmére való nevelést ebben az életkorban. „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát, Ha terved egy életre szól – embert nevelj!” (egy kínai bölcs mondása) A tervezés keretét az évszakok és a kompetencia alapú programcsomagban kidolgozott négy elem, a Levegő, a Tűz, a Víz és a Föld tématervei adják. A nevelési év kezdetekor régi óvodásainkra is figyelünk, megteremtjük számukra is az érzelmi biztonságot szeretetteljes üdvözléssel, öleléssel, csak rá figyeléssel. Az új gyerekekkel, báb segítségével ismerkedünk, a báb segítségével ismerkednek jelükkel, egymással, a közvetlen óvodai környezettel. A gyerekekkel együtt végezzük az életterük alakítását, átrendezzük a csoportszobát. Beszélgetünk a nyári kirándulásokról, családi és óvodai élményekről. Az évszakokkal való ismerkedést az ősszel kezdjük, séták, megfigyelések alapján évszak korongot készítünk. Sétáink során kiválasztunk egy állandó helyet (pl.: A mi fánk!), ahová rendszeresen visszajárunk és felfedezhetjük az évszakok változásait. Évszak falat készítünk, ahol az adott évszakra jellemző termények, magok, díszek és az odaillő gyermekrajzok vannak elhelyezve. Szeptember 23-án szemétszüreti napot tartunk. Összeszedjük a szemetet az óvoda előtt és az udvarban. „Mindenki egyért – községünk szépségéért!” Kirándulást szervezünk egyik társközségünkbe, ahonnét érkeznek hozzánk gyerekek. Ismerkedünk az ősz gyümölcseivel, forma, íz, szín és illatvilágával. Faleveleket gyűjtünk, majd lepréseljük őket a gyerekek közreműködésével. Közben fejlődik mozgásuk, vizuális és percepciós látásuk. Egy-egy témához mindig alkalmazunk odaillő verset, mesét, dalos játékot. Barkácsolunk az ősz adta bőséges terményekből együtt és a szülők bevonásával. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek az őszi munkákról (aratás, betakarítás, szántás) Együtt fedezzük fel a téli táj szépségét, a téli örömöket. Mikulás-várás, az ajándékozó jóság ünnepének megtartása. December 13-án búzát vetünk. Az adventi időszak alatt készülünk a Szeretet ünnepére. Hagyománnyá vált a tortasütés, mézes sütemény elkészítése együtt. Megünnepeljük a Karácsonyt, betlehemes játékkal, ahogy értékéhez illik. A téli hónapokban változatos csoportszobai tevékenységeket szervezünk, mert sokat vagyunk bent. Barkácsolás, kunsztok, vicces játékok szervezése. Megfigyeljük az állatok életét. Folyamatosan végezzük a madarak etetését. Megfigyeljük a víz tulajdonságait, kísérletezünk. Növényeket hajtatunk az élősarokban. A farsangra sok tréfás verssel, dallal és színes vicces jelmezzel készülünk. Tavasszal felfedezzük a természet „ébredését” növény –és állatvilágunkon keresztül. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, „A mi fánk!” is felébredt.

34

A húsvéthoz kapcsolódó népszokásokkal való ismerkedés (tojásfestés, locsolkodás). Megfigyeljük az emberek munkáját a kertekben, szántóföldeken. Márciusban van a víz napja – figyeljünk oda a vízre, takarékoskodjunk vele. (Márc.22.) Felfedezzük a tavasz változatos szépségét, szín, illatvilágát növényeinken, hangjait állatvilágunkon keresztül. Sok szeretettel és tisztelettel ünnepeljük meg anyák napját. Kirándulást szervezünk a Madarak és fák napja alkalmából. Megfigyeljük a tavaszi időjárás változásait, záporok, zivatarok, napfény hatását. „Milyen nagyot nőttünk!” A nagycsoportosok búcsúztatása. Nyáron kihasználjuk a kis létszám adta lehetőségeket sok játékkal, sétával. Az udvari játékhoz, pancsoláshoz biztosítunk vizet kis kádban, kis pancsoló medencében. A család témával egész évben, bizonyos alkalmakhoz kötve foglalkozunk. A testükkel természetes módon, adott élethelyzetekben, szituációkban folyamatosan ismerkednek a gyerekek. Természetesen szükség van az irányított foglalkozások megszervezésére is. A színekkel az évszakokhoz kötötten folyamatosan ismerkednek a gyerekek. Kiegészítő témaként tervezzük a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek nyújtását, ismerkedést a földi, légi és vízi közlekedési eszközökkel. A külső világ megismerését az új tanulásszervezési módszerek (kooperatív technikák, témahét, projekt) tervszerű, tudatos alkalmazásával valósítjuk meg a nevelési év folyamatában.

Az óvodapedagógus feladata: • • • •

• •

Az óvodapedagógus viselkedésével, cselekedeteivel alakítson ki egy igényszintet, egy környezetére figyelő, környezetét tisztelő magatartásformát. Biztosítson lehetőséget, hogy séták, kirándulások alkalmával olyan jellegű élményekhez jussanak a gyerekek, amelyek lehetővé teszik számukra a közeli és távolabbi környezetükben végbemenő folyamatok meglátását. Építsen az óvodai életbe olyan hagyományokat, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét (pl.: Állatok napja, víz napja, takarítási világnap, stb.). Mivel az óvodáskorú gyermek gondolkodása konkrétumokhoz kötődik, az élettér fogalmát úgy alakítsa ki, hogy megfigyelhessék, melyik állat vagy növény hol él, hol érzi jól magát. Mi történik velük, ha életterüket megváltoztatják, akár kíváncsiságból vagy szeretetből? Az óvodapedagógus feladata, hogy korcsoportonként lebontva készítse el az éves ütemtervét, melyben megtervezi az adott témákhoz kapcsolódó feladatokat, módszereket, eszközöket. Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, megfigyelésekkel, játékos tevékenységek végzésével segítse a gyermekeket a környező világ megismeréséhez.

Sikerkritériumok • • • •

Tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme. Tudja saját és szülei nevét. Ismeri szülei foglalkozását. Tudja óvodája nevét. 35

• • • • • • • • •

Igényesek környezetük tisztaságára, szeretik és védik a természetet. A természet körforgásáról, az évszakok változásáról, jellemző jegyeiről elemi ismeretekkel rendelkeznek. Felismerik a napszakokat. Gyakorolják és betartják a gyalogos közlekedés szabályait. A közlekedési eszközöket tudják csoportosítani (földi, légi, vízi). Felismerik és megnevezik az alapszíneket és árnyalataikat. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően ismerik és megnevezik. Felismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti összefüggést. Az ismert állatokat csoportosítják életterük, valamint külső jegyeik alapján. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szívesen vesznek részt terepgyakorlaton, kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen.

Funkcionális eszközök: Szivárvány, fejlesztő kártyacsalád, Emberek világa, Növények világa, Állatok világa, Évszakok társasjáték, növények ápolásának eszközei, az óvónők és a gyerekek által készített eszközök, a csoportszobai és udvari játékok, Kukatündér, Ki mit használ? Gyerekek a világból, Terepasztal homokkal és vízzel. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Cél: A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladata a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi okozati összefüggések felismertetése, tapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. Környezetünk mennyiségi, formai összefüggéseire épülő tevékenységek az óvodáskor közepe táján, 4 éves korban kezdődnek. Az óvodáskor matematikai nevelését áthatja az életszerűség. Merre menjünk óvodába? Van-e elegendő tányér, pohár? Melyik a nagyobb, több, hosszabb? Életünk tele van matematikai tartalmi helyzetekkel. A matematikai nevelés feladataként a képességfejlesztést hangsúlyozzuk. Ehhez biztosítjuk az élményeket, fejlesztjük a problémamegoldó képességet. A könnyed, vidám, játékos tevékenységek kezdeményezése jellemzi a személyes tapasztalást, vizsgálódást, a kötetlen szemlélődést és a kötött szempontok alapján történő megfigyelést. A tevékenységek során alkalmazzuk az elemi megismerési módszereket: a megfigyelést, vizsgálatokat, összehasonlításokat, méréseket, kísérleteket. Matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, már az óvodába kerülés kezdetén is, így szinte természetes módon ismerkednek meg vele. A matematikai nevelés a többi tevékenységhez hasonlóan nem az ismeretek száraz közlését jelenti, hanem játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe. Az óvodapedagógus feladata: • •

A környező világ számtalan lehetőségét, természeti adottságát figyelembe véve biztosítsa a fejlődés menetét. Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás iránti igényére. 36

• • • • • • •

Fejlessze egyéni megismerési erőiket, problémalátásukat, problémamegoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével. Gondoskodjon megfelelő eszközökről. Teremtsen olyan problémahelyzetet, amely motiválja a gyermeket. Az egyéni, páros és mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával differenciáltan foglalkozzon a gyermekkel. Kísérje figyelemmel az egyes gyermekek munkatempóját, így nem kerülnek stressz helyzetbe, hogy ügyetlenebbek másoknál. Gondolatait pontosan fogalmazza meg, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermek számára. Csak speciális matematikai kifejezéseket használjon, de a gyermektől fogadja el a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi.

Sikerkritériumok: • • • • • • • • • • • •

A gyermek korának megfelelő matematikai ismeretekkel rendelkezik. A tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés területén fejlődjenek képességeiknek megfelelően. Egymás állításának igazságát megítéljék. Legyenek képesek a jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére. Sorszámoknál 10-ig legyenek képesek megszámolni. Legyenek ismereteik a halmazokról. Halmazok képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint, szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése becsléssel, párosítással, másolással. Tudjanak azonosítani különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat, különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat válogassanak szét. Legyenek koruknak megfelelő ismereteik a tömeg, űrtartalom, mennyiség, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség fogalmak terén. Tudják követni az irányokat (alá, fölé, közé, mellé). Legyenek ismereteik a tükörrel való tevékenység terén. Tudjanak tájékozódni a térben, és az egyszerű síkban ábrázolt világban. Az ismereteket nem kötött formában, kényszer hatására tegyék, hanem játszva, aktív cselekvőként.

Funkcionális eszközök: A csoportszoba berendezési tárgyai, játékai, Minimat elemei, építő- konstruáló játékok, lépegetős társasjátékok, stratégiai játékok, Colorama, Figurix, Szimmetria, gyöngyfűző készlet, golyóvezető, golyós sorritmus, Autó a lejtőn, Difer fejlesztőfüzetek: Számolás, Térbeli koordináció. Kisebbségi nevelési feladatok

Cél: A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt, a kisebbségi szokások, népviseleti hagyományok, tárgyi jellemzők megismertetése, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása. 37

Feladat: Kommunikáció fejlesztése. Kisebbségi identitástudat erősítése (ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok segítségével). Az „utca matematikájának” felhasználása a mennyiségi szemlélet alakításában. Sikerkritérium: A gyermekek rendelkezzenek olyan szókinccsel, amellyel képesek a megszerzett ismeretek közvetítésére, illetve rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a zökkenőmentes iskolakezdéshez. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is célunk, hogy minél jobban ismerjék meg helyi környezetüket. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében Az óvodapedagógus feladatai: • differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, • olyan témák feldolgozása (ismeretek mélyítése, rendszerezése), amiről a gyermekeknek általában konkrét tapasztalataik vannak, ami jellemző közvetlen környezetükre, • a lehetőségekhez mérten, az élmény nyújtás szintjén törekedjen arra, hogy a gyermekek tágabb környezetükből is szerezzenek tapasztalatokat, • a gyermekek olyan tapasztalatot is szerezzenek (szokások, szabályok, viselkedések), amelyek segítik az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást, tájékozódást, a felnőttekkel való kapcsolattartást, alakítást környezetükben, • minden olyan lehetőség kihasználása, feltételeinek megteremtése, mely segíti a gyermeket a cigány és a magyar nép hagyományainak, szokásainak, tárgyi kultúrájának megismerésében, • lehetőség biztosítás a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére, feldolgozására, • az évszakok, hónapok, napok, napszakok körfolyamának, ciklikusságának felismerését, megismerését szimbólumokkal, azok készítésével segítse. Munka jellegű tevékenységek „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatát. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (ez a gondolat Vargha Domonkostól származik) A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, a munkavégzés öröm számára, és szükséglete is a gyermeknek. Cél: a való élet munkajellegű tevékenységeinek biztosítása. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során éli meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák, kialakulásához vezet. Az óvodás gyermekek munka jellegű tevékenységének célja, hogy a gyermeki munka során ne csak a „megfelelni akarás” vezesse, hanem természetes, észrevétlen módon reagáljanak a külső szükségletekre, segítsenek önmagukon, vegyék észre, ha valamit meg kell tenniük. A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik (önkiszolgálás, naposi tevékenység, megbízások önálló teljesítése), ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon 38

alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme, felébred a gyerekekben a dolgozó ember tisztelete. Munkavégzés közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. A gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű, helyes használatát. Munkajellegű tevékenységük során társadalmi környezetükről is speciális ismereteket szereznek. A gyermekek munka jellegű tevékenységei Rendrakás A csoport rendjének fenntartása a gyermek és felnőtt közös munkája. Az udvari játékok minden nap kerüljenek a helyükre. Naposi munka A naposságot, amely közösségi megbízatás 4-5 éves kortól vezetjük be. Eleinte önként vállalt tevékenység. A naposok az étkezéssel kapcsolatos teendőiket először segítséggel, majd később önállóan végzik. Figyelnünk kell arra, hogy a naposoknak is biztosítva legyen a nyugodt étkezés. Alkalomszerű és rendszeres munka Az alkalomszerű munkákat, különösen az óvó néninek való segítést, megbízatásokat nagyon szeretik a gyerekek. Örömmel teljesítik, mivel nem a szokás irányítja, ezért pontosabb megfogalmazást igényel. Helyi adottságok: Virágos kert kialakítása és gondozása az óvoda előtt. Virágzó bokrok (orgona, aranyvessző) ültetése. Az óvoda udvarának tisztán tartása, őszi levélgyűjtés közösen. Munka közben dalolgatunk, verset mondunk. Óvoda és család együttműködése: Őszi terménybábok készítése együtt. Madáreleség készítése például fenyőtobozt bekenni zsírral és napraforgómagba forgatni. Barkácsolás Közösen készítünk játék kiegészítőket. Pl.: útjelző táblák, fák, házak, termény állatok. „Ha csak lehet, játszik a gyermek, mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” (Sütő András) A munka jellegű tevékenységek szervezése Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a munkafogásokat a gyermeknek egyenként mutatjuk meg, gyakoroltatjuk és a munka mennyiségét fokról-fokra növeljük. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek minél kisebb, a két tevékenység (játék-munka) annál inkább egybefolyik. Kiscsoportban év elején még az önkiszolgálást sem kezdjük el, mert a kisgyermeknek elég lelki probléma az új környezet, változás megélése. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sok türelemmel, szeretettel körülvett légkörben jusson el a kezdeti öncélú tevékenységtől a közösségi élet, a másokért végzett tevékenység megértéséig, fontosságáig.

39

A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér), mert a vegyes életkorú csoportban ügyelnünk kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyiket sem terheljük túl. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg. A munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak (söprű, portörlőruha, öntözőkanna). A felnőtt munkája motiválja őket, utánzásra készteti a gyermeket, ezért természetesen nem munkaként, hanem játékként éli meg. A felnőtt munkája legyen példaértékű! Munkafeladattal soha ne büntessünk! Szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére a naposok esztétikusan terített asztallal várják társaikat. A nap folyamán használt foglalkozási eszközöket tisztán tegyék a helyére. Ne szemeteljenek, vegyék észre, ha valaki ezt teszi. A csoportszobát rendben, tisztán tartsák és az öltözőszekrényekben a ruhaneműk a megfelelő helyen, legyenek rendben összehajtogatva. A munkavégzés pontosabbá, szervezettebbé válik a különböző észlelési formák összekapcsolódásával. A gyermek, miközben önmagát ellátja, rengeteg tapasztalatot szerez. Helyben, időben, mozgásban állandóan alkalmazkodnia kell társaihoz, ez folyamatos érintkezést jelent gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt között. A sajátos nevelési igényű gyermekeket is vonjuk be azokba a munka jellegű tevékenységekbe, melyeket képesek sikeresen elvégezni. Ilyen tevékenység lehet pl. a természetes élethelyzetekben történő környezetalakítás (csoportszoba rendjének helyreállítása, átrendezése, díszítése), udvar, kert, óvoda környékének rendezése, alakítása. Az óvodapedagógusnak biztosítania kell a • megfelelő munkaeszközöket (célszerűség, méret) • elegendő munkalehetőséget (amit csak tud, a gyermek végezze el) • elegendő időt (ne kelljen sokat várni egymásra) • megfelelő helyet (munkaeszközök elérhető helyen legyenek) • megfelelő légkört! A nyugodt, békés hangulatban a gyermekek önállóan tevékenykedjenek, és bármikor legyen lehetőségük egymástól vagy a felnőttől segítséget kérni. A gyermekek munkáját soha nem szabad leminősíteni! Dicsérettel ösztönözzük őket! A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás a játékra épül. Alapja az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. A kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínűségre ösztönöz. • személyközpontú, a gyerekek igényeit, személyiségét figyelembe vevő pedagógiai gyakorlat • a gyermekek életkorának megfelelő pedagógusszerep: támogató, viselkedési mintát nyújtó partneri viszony • integráció: különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése.

40

• • • •

A gyermek megismerési technikák: a diagnosztikus mérések mellett/helyett közös tevékenységeken, megfigyelésen alapuló vizsgálatok sora, amelynek célja a gyerek adottságainak, lehetőségeinek megfigyelése differenciáló pedagógia egyéni fejlesztés: az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét figyelembe vevő feladatok, követelmények és értékelés kooperatív technikák: az együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munka, komplex művészeti fejlesztés: az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba

Az óvodás gyermekek tanulási folyamata markánsan különbözik az iskolai tanulástól. Az óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza azokat a tevékenységformákat, amelyek segítségével a gyermekeknek az őket körülvevő világról szerzett ismereteit bővítjük, rendszerezzük. Ezeknek a tevékenységeknek a tartalma az ismeretanyag, amelyet közvetítünk. Ha a tanulás legtágabb definíciójából indulunk ki, miszerint a tanulás minden újnak az elsajátítása, az óvodás gyerek tanul a legtöbbet. A gyermek a családból kikerülve, az óvodába lépéskor kerül először közösségbe. Ez a közösség lesz a szocializáció színtere, ami nap, mint nap megújuló lehetőséget kínál a társas együttélés viselkedési formáinak, szokásainak elsajátítására. Az óvodai ismeretszerzés két speciális formája, a játékba integrált fejlesztés és a játékos tevékenységek rendszere. Játékba integrált fejlesztés Az integráció, egységesülést, beilleszkedést, beolvasztást jelent. Ez az óvodai gyakorlatban úgy értendő, hogy bizonyos fejlesztő hatások a játék folyamatába beágyazódva fejtik ki hatásukat, klasszikus értelemben vett kezdeményezést, foglalkozást nem igényelnek. Igénylik viszont a játéktevékenység megtervezését. Az óvodapedagógusnak nem az a dolga, hogy játsszék a gyermek helyett, hanem az, hogy megtervezze és megszervezze a gyermekek játékát. Az óvodapedagógus feladata a játéktevékenység személyiségformáló hatásának kiaknázása. A játékba integrált fejlesztés különösen a készségalakítás tekintetében hangsúlyos, a pszichikus funkciók fejlesztésében fejt ki pozitív hatást. A játék számtalan nevelő hatása révén segít minket nevelési céljaink megvalósításában. Például mozgásos játékok hatására fejlődnek a nagymozgások és az egyensúlyérzék. A konstrukciós játékok hatására fejlődik a finommotorika, a szem-kéz koordináció és a kreativitás. A közös játék kooperációt feltételez, a társakkal együtt kell működni, meg kell tanulni a szerepek felosztását vagy éppen a játékszabályt, és alkalmazkodni kell hozzá. Világos, mások által is érthető kommunikációra van szükség, megfelelő nyelvi és udvariassági formulákat kell alkalmazni stb. Az óvodapedagógus feladata az élmények biztosításának megszervezése, valamint a játékhoz szükséges megfelelő hely, idő, nyugodt légkör, inger gazdag, játszásra inspiráló környezet kialakítása, játékszerek és játékeszközök biztosítása. Folyamatosan kísérje figyelemmel a játékba integrált fejlesztés személyiségformáló, készségfejlesztő hatásait, azt rögzítse a Fejlődésmérő lapon.

41

Játékos tevékenységek rendszere A tanulás másik típusa az óvónő által kezdeményezett tevékenység, amin a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt. Kötelező tevékenység a testnevelés foglalkozás és a mindennapos testnevelés. Az óvodai komplex tevékenységek rendszere szintén tudatos tervező munkát igényel, hiszen az ismeretanyag feldolgozása a kisgyermek számára annál hatékonyabb, minél több érzékszervére hat, minél többoldalú tevékenység kapcsolódik hozzá A tanulási folyamat egyik oldala az óvodapedagógus által tervezett, szervezett, kezdeményezett, tevékenységekben feldolgozott ismeretanyag. Ha naponta más domináns tevékenységet tervezünk, akkor mindig más fejlesztőhatás, készségfejlesztés kerül előtérbe. A hetente ritmikusan visszatérő tevékenységformák rendszere biztosítja a különböző fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát (heti rend). A tanulási folyamat másik oldala az, amit a domináns tevékenység „előhív” a gyermekből: más időben vagy helyen szerzett tapasztalatok, érdeklődésének megfelelő tevékenységek, amelyek nem tervezhetőek, de feldolgozást igényelnek, a tevékenységbe integrálhatók. A tevékenységbe bekapcsolódó gyermekek érdeklődése, kérdései, ötletei, egyéni fejlettségi szintje, a pillanatnyi szituáció határozza meg, hogy a tervezetten kívül milyen fejlesztő hatások érvényesülhetnek még, milyen módon dolgozzák föl, járják körül az aznapi témát. A napi domináns tevékenység végigvonul az óvodai nap egészén. Ehhez a tevékenységhez a nap folyamán többször is vissza lehet térni, akár különböző formákban is. Az óvodapedagógus feladata, hogy a kezdeményezései során minden gyermek számára biztosítsa a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremtsen az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, mikro csoportos tevékenykedtetési forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel. A sajátos nevelést igénylő gyermekek megismerési folyamatának alakítását a szakemberek által javasolt metodika szerint végezzük. Az óvodapedagógus feladatai: •

megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyeken keresztül a különböző tevékenységek nevelő- és fejlesztő hatása érvényesülhet, • tervszerű, tudatos felkészüléssel, változatos tevékenység kínálattal, hely, idő, megfelelő számú, minőségű és esztétikus eszközök biztosításával tegye lehetővé a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épülő, spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzést egyaránt, • a tanulást segítő, minél több játékos és „játék feladat” felhasználása úgy, hogy a gyermek szabadon választhasson a felkínált szerepek, játék helyzetek, társak között, • a gyermek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, • differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, • biztosítani a sérülés fokának, az egyéni képességeknek a figyelembevételével, a családi nevelést és a szakemberek által végzett fejlesztést kiegészítve a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre tervezett részvételét a megismerés folyamatában, módszerek folyamatos bővítése a sajátos nevelést igénylő gyermekek fejlesztése érdekében is.

42

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A helyi nevelési programunkban az egyes tevékenységi területeknél megfogalmazott célokból és feladatokból kiindulva az óvodapedagógus megtervezi az adott tevékenységeken belül a képességfejlesztési feladatokat. Hálótervet készít, melyben rögzíti a megvalósítás ütemezését. A csoportnaplóban rögzíti hetekre és tevékenységi területekre lebontva a nevelési és fejlesztési feladatokat, majd a tervezési időszak (általában havonta) végén értékeli a megvalósítást, mely meghatározza a fejlesztési feladatokat a következő tervezési időszakra. A gyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A gyermek képes a • pontos és differenciált vizuális észlelésre, • a hallott információk pontos észlelésére, adott hangok kiemelésére, • összerendezett koordinált mozgásra, • a látott-hallott információk összekapcsolására, motoros visszaadására, • szándékos figyelemre (10 perces figyelemkoncentráció), • rövid idejű vizuális-verbális memóriája kialakult. Az iskolakezdéshez szükséges a testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt elengedhetetlen feltételei a sikeres iskolai munkának. A gyermekek folyamatos megismerése, a fejlődésük nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő családlátogatással kezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszakról, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük, és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlettségi szintet dátummal regisztráljuk. Az ezeket az információkat tartalmazó dokumentumokat a gyermek személyiségdossziéjában tartjuk. Minden, a gyermekről szóló információ, szakvélemény bekerül a dossziéba. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. Vizsgálati területek: • Szociális képességek • Értelmi képességek • Verbális képességek • Testi képességek Vizsgálat típusai: • megfigyelési szempontok az óvónő tapasztalatai, jegyzetei alapján, • kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés, a gyerekek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal, szervezett helyzetben. A megfigyeléseket táblázatban rögzítjük, évente két alkalommal. Célszerű év elején és év végén. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mérését először 4 éves korban DIFER-rel végezzük. A problémás területekre egyéni fejlesztési tervet készítünk, a fejlődést háromhavonta értékeljük. A gyermek fejlődéséről a szülőt tájékoztatjuk. Továbbadható az iskolának a szülő beleegyezésével!

43