OM: 037038
A SIMONYI ZSIGMOND ÉNEK-ZENEI ÉS TESTNEVELÉSI ÁTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2
TARTALOMJEGYZÉK
A SIMONYI ZSIGMOND ÉNEK-ZENEI ÉS TESTNEVELÉSI ÁTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA………………………………………………………………4
I. PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI……………….6 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK………………………………………………………………………….9 3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI, PROGRAMJA………………………………………………………10 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK………..13 5. A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK MUNKÁJA……………15 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG………………………………18 7. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA………………………………………..23 8. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE………………………24 9. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL………………………………………………………………...25 10. A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI………..26 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERVET………………………………………….27
2
3
II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
AZ EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENEI KÉPZÉS PROGRAMJA…………………..….….29 AZ EMELT SZINTŰ TESTNEVELÉS PROGRAMJA………………….………….…...29 1.
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV…………………………………………….30
2.
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM……………..…..32
3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI…………….… 34 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA…………………………………….…….….34 5.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA..…………..….….…35
6.
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK……………………………………….…….…36
7.
PROJEKTOKTATÁS……………………………….……………………………...36
8.
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓINTÉZKEDÉSEK...…36
9. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI……………………………………………….…….….38 10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA………………………………………………..……42 11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI…………………………………………………………………………………..……43 12.
A HELYI NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSE……....….43
13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK…………………………………………………………..…..44 14. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI…………………………………………………………………………………..……44 15. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI…………………………………………..….46 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA……….……..…..50 MELLÉKLET-SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS…………………………………..……………51
3
4
A SIMONYI ZSIGMOND ÉNEK-ZENEI ÉS TESTNEVELÉSI ÁTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA A Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola Veszprém zöldövezetében, csendes, nyugodt környezetben helyezkedik el. A város minden részéről jól megközelíthető helyi járatokkal. A sportlétesítményekkel, parkokkal körülvett intézmény ideális körülményeket biztosít a már évtizedek óta hagyománnyá vált sportoláshoz, az egészséges életmód igényének kialakításához és a komplex művészeti neveléshez. Az iskola 8 évfolyamos. Első osztálytól kezdve ének-zenei és testnevelés szakosított tantervű képzés folyik egymással párhuzamosan. - A zenei nevelés Kodály módszerrel történik. Az ének, a mozgás és a hangszerjáték kölcsönhatásában kreatív személyiségeket nevelünk és megalapozott zenei műveltséget adunk. - A testnevelés program a mindennapos testedzésen túl a sportot, mozgást szerető gyerekeknek sokoldalú képzést nyújt. A szaktanárok az életkori sajátosságokat figyelembe véve ismertetik meg a tanulókkal az összes alapsportágat. Az egészséges életmód alapja a rendszeres mozgás. A népi hagyományok ápolása a néptánc, a népzene, a népi kismesterségek megismerésén keresztül épül be a gyerekek mindennapjaiba. Külön hangsúlyt kap a tanulók nyelvi és informatikai kommunikációs kultúrájának fejlesztése. Az iskola tantestülete oktató-nevelő munkájában arra törekszik, hogy a tanulók képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el. Fejlesszék akaratukat, önismeretüket. Legyenek céljaik, amiket következetes, kitartó munkával elérhetnek. Ehhez olyan légkört alakítunk ki, amelyben a gyerekek önbizalma erősödik, kiteljesedik egyéniségük. Nevelőmunkánk célja: Diákjaink harmonikus és egészséges személyiségének fejlesztésével a sikeres életpályára való felkészítés segítése. Stabil értékrendszerre épülő erkölcsi tartás, önismeret, önállóság, tolerancia, közösségben élni tudás és akarás elérése.
4
5
Nevelési programunk felvállalja azt a feladatot, hogy nagyobb teret és időt kell biztosítani a gyermekkel való, korosztályoknak megfelelő egyéni bánásmódnak. Az iskolai nevelésnek harmonizáló, szintetizáló szerepe van a család és a külső társadalmi közeg határai tekintetében. Nevelőtestületünk az iskolahasználók elvárásaihoz igazodva közvetíti a valódi értékeket. Programunk, céljaink, tevékenységrendszerünk figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, az eltérő neveltségi szintű, különböző érdeklődésű tanulók igényeit.
A Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola pedagógiai programját és helyi tantervét meghatározó jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről - 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Nkt. 26.§(1);(5) A pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk és a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be.
5
6
NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1/1. Programunk alapelvei: A nevelőmunka alapelvei: - az oktatási törvény és a belső szabályok által meghatározott lehetőségeket biztosítja, - tiszteletben tartja a gyermeki jogokat, - egységes nevelőtestületi követelményeket közvetít - egyenlő bánásmód követelménye - sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása - a szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái A tanulókkal való foglalkozás szervezésének elvei: - az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása, - demokratikus és humanista elvek a tanulóközösségek, valamint az egyéni tanulói igények figyelembevétele, - a tanulók hátrányos megkülönböztetésének tilalma - a szülői igények figyelembevétele. 1/2. Célrendszerünk: Iskolánk pedagógiai célja: - biztos háttér megteremtése, - a felzárkóztatás, a tehetséggondozás feltételeinek megteremtése. Iskolánk nevelési folyamatának célja: - szilárd erkölcsi alapokkal rendelkező, - kreatív, - toleráns, nyitott, kiegyensúlyozott, empatikus, érzelmileg gazdag, - biztos értékrenddel rendelkező, - önmagával és környezetével szemben igényes, - harmonikus személyiség kialakítása és fejlesztése.
6
7
Részcéljaink: - az eredményes tanulmányi munka színvonalának megőrzése és emelése, - a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés, - a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése, - a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása, - az egészséges életmódra nevelés, - a szabadidő tartalmas eltöltésének megtanítása, - környezetünk védelme, ápolása, - nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése, - a pályaválasztás segítése. 1/3. Feladataink korosztályokra lebontva: 6 – 10. életév: - beilleszkedés, szokásrend kialakítása, - egészséges életmód igényének kialakítása, - esztétikai kultúra magalapozása 10- 15. életév: - helyes tanulási készségek kialakítása, - önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása, - a káros szenvedélyekkel szembeni helyes magatartásmód. 1/4. Programunk eszközei, eljárásai, fejlesztési irányai - az egészséges és kulturált életmódra nevelés - a tanulás és a tanulás tanítása - közösségi tevékenységeken keresztül, művelt személyiségek nevelése Az egészséges és kulturált életmódra nevelés: A korosztályokra lebontott céljainknak megfelelően hatékonyabban szeretnénk megvalósítani elképzeléseinket, kiemelni a mentális egészségre, a testi nevelésre, a személyiségfejlesztésre törekvő szemléletünket. Komplex egészségnevelési programunkat 1998-ban vezettük be. A tanulás és a tanulás tanítása: Ez a folyamat a tanulásvezetés, a hatékony, alkotó tanulás kérdésköre. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az 7
8
emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. A közösségi tevékenységeken keresztül művelt személyiségek nevelése: A gyerek helye a közösségekben: osztály, napközi, művészeti csoportok, szakkörök, diákönkormányzat - Osztály, napközi: Pozitív példákon keresztül stabil értékrend kialakítása, a káros szenvedélyekkel szembeni helyes magatartásmód. Személyiségfejlesztés: egyén a közösségben - Diákönkormányzat: A diákönkormányzat legkisebb egysége az osztályközösség. A diákjogok és kötelességek megismertetése és gyakoroltatása. A jog és az etika összefüggésének megismerése. - Művészeti csoportok, szakkörök: Kézműves szakkörök, tánc, Kicsinyek Kórusa, Simonyi kórus A projektoktatás lehetőségét is alkalmazzuk a tanórán kívüli tevékenységben. Pl. napközi, erdei iskola programja.
8
9
2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az alapfokú nevelés – oktatás szakasza 2 részre tagolódik: - az I. – IV. évfolyam: az egyéni különbségek kezelése, a növekvő iskolai teljesítmények elvárása - az V. – VIII. évfolyam: kompetenciák megerősítése, továbbfejlesztése A helyi tantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolánk kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Célunk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a fejlesztése. Célunk a színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, játék, munka kialakítása. Célunk a kreativitás-fejlesztés, a dolgok megtapasztalásán alapuló hagyományőrzés. Pedagógiai feladatok a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységben. A gyerekek adottságainak különbözősége megkívánja a megkülönböztetett foglalkozást és az egyedi fejlődés figyelembevételét. - Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. - Felzárkóztató programok. - Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók fejlesztése. - Szociális hátrányok enyhítése. - Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. A kötelező és választható tanórák, a szakkörök, az énekkarok, a művészeti csoportok, a diáksport egyesület foglalkozásai, a tanulmányi és kulturális versenyek, a házi bajnokságok széles körű lehetőséget biztosítanak a tanulók személyiségfejlesztésére. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető szolgáltatások - Tanulmányi versenyekre, továbbtanulásra felkészítési lehetősége van a tanulóknak. - A könyvtár nyitvatartási idejében öntevékeny könyvtárhasználatot biztosítunk. - Szociális szolgáltatás: Biztosítjuk a kedvezményes étkeztetést. - Vakációs kínálat: Táborok – sí-, vízi-, lovas-, kerékpáros-, diák-önkormányzati, zenei.
9
10
3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI, PROGRAMJA Az egészségnevelés és fejlesztés helye az iskola működési rendjében: Iskolánkban emelt szintű testnevelés tanítás folyik minden évfolyamon egy tanulócsoportban. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelynek a gyerekek, fiatalok egészségi állapotát javítják. Pedagógiai feladataink: - a tanulóink egészséges és kulturált életmódot alakítsanak ki. - a tanulás tanításának segítségével fejlődjenek tanulóink értelmi képességei és személyiségük. - a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességei fejlődjenek. - fontosnak tartjuk, hogy színes, sokoldalú iskolai életet, tanulást, játékot, munkát alakítsunk ki. - tanulóink személyiségébe alapvető értékként épüljön be a hagyományőrzés. - a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeit. - a különböző műveltségi területek feldolgozása során a tanulók ismereteket szerezzenek a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. - gyermekeink önálló életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - tanulóink olyan életformákat fogadjanak el, amelyek mentesek a káros szenvedélyektől (pl. dohányzás, alkohol-, és drogfogyasztás, rossz táplálkozás). - biztosítsuk minden gyermek számára a testi – lelki fejlődéshez szükséges körülményeket. - kiszűrjük az ortopéd elváltozásokat, kialakulásukat - megelőzzük, a már meglévőket pedig javítsuk. - az egészségügyi hatóságokkal konstruktív jellegű kapcsolatot tartsunk fenn, segítsük azokat az intézményünkre vonatkozó, törvényben előírt feladataiknak teljesítésében. - a tanulók nyitottak, megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák és a másság iránt. 10
11
A pedagógiai célok megvalósításához szükséges feladatok: 1.) Feladatunk, hogy tanulóink jó fizikai állapotúak, edzettek, egészséges életvitelűek legyenek. 2.) Feladatunk, hogy tanulóink pozitív gondolkodásúvá, harmonikus személyiségűvé, jó konfliktuskezelőkké váljanak. 3.) Minden nevelő feladata, hogy a gyermekeket tanítsa meg tanulni, nyújtson segítséget az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátításában, begyakorlásában. 4.) Feladatunk, hogy a pedagógusok megismerjék a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegyék figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit és ezekre alapozzák a tanulás fejlesztését. Gondosan válasszák meg a fejlesztés tárgyi – cselekvéses, szemléletes – képi és elvont – verbális útjait. 5.) Feladatunk, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazni tudó, az összefüggéseket meglátó gyermekek nevelése. 6.) Feladatunk az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás). 7.) Feladatunk a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezésének, tudatos használatának, mérésének elsajátíttatása. (A tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei; az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei.) 8.) Feladatunk a tanulók önismeretének, együttműködő készségének, akaratának fejlesztése a társadalmi élet iskolán kívüli fórumainak segítségével. (Pl. sportversenyek, meccsek, különböző nem szorosan a tananyaghoz tartozó vetélkedők.) 9.) Feladatunk, hogy felkészítsük a gyerekeket az önálló életükben való helyes döntések meghozatalára, egészséges életvitelük kialakítására. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítására. 10.) Feladatunk, hogy a tanulókat megismertessük a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének módjaival. 11.) Feladatunk, hogy tájékozódjunk a családok szociális, pszichés helyzetéről, nevelési felfogásáról, a gyermek családban elfoglalt szerepéről. 12.) Feladatunk az egészséges testi fejlődés biztosítása, az ortopédiai elváltozások javítása. 11
12
13.) Feladatunk, hogy az iskolával munkakapcsolatban levő szerveknek (iskolaorvos, iskolafogászat, ÁNTSZ) biztosítsuk a törvényben előírt feladatainak elvégzését. A megvalósítás munkaformái: -
szűrővizsgálatok felmérések versenyek szituációs játékok beszélgetés megfigyelés szóbeli, írásbeli felelet vetélkedők szakkör erdei iskolák tanulmányi kirándulások táborok hulladékgyűjtés parkosítás külső szakemberek által tartott előadások családlátogatások egyéni és kiscsoportos beszélgetések tanórai foglalkozások
Mérési módszerek - fizikai állapot mérése - táplálkozási szokások - napirend - tisztaság - káros szenvedélyek terjedése - egészségi állapot mérése - étkeztetéssel kapcsolatos elégedettség - rendszeres sportfoglalkozások látogatottsága
(Cooper teszt) (kérdőív) (interjú) (verseny) (kérdőív) (szűrővizsgálat) (kérdőív) (foglalkozási napló)
Az egészséges életmódra nevelési program Iskolánkban 1998-ban vezettük be a komplex egészségnevelési programot. Az osztályfőnöki munkaközösség tagjai e tekintetben tanfolyamon vettek részt. Az osztályfőnöki órákon rendszeresen foglalkoznak az egészséges életmódra való felkészítéssel, ismeretátadással. Munkájuk során elvégzik azokat a feladatokat, amelyeket a pedagógiai célok megvalósításához kitűztünk.
12
13
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Tanulóink minden évben rendszeres orvosi szűrővizsgálaton vesznek részt. Ekkor az iskolaorvos nem csak általános egészségügyi szempontból, hanem ortopédiai szempontból is megvizsgálja tanulóinkat, majd szükség szerint szakorvosi beutalóval látja el a rászorultakat. Az életkor szerinti kötelező védőoltásokat elvégzi. A táborozáshoz, sportversenyekhez szükséges orvosi igazolásokat elkészíti. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk. A tanórán és tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatos közösségfejlesztés: - osztályfőnök A diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztés: - diákönkormányzatot segítő tanár A hagyományok ápolásával, ünnepélyekkel, megemlékezésekkel kapcsolatos közösségfejlesztés: - osztályfőnök, munkaközösségek A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák: napközi otthon, tanulószoba, szakkör, énekkar, iskolai sportkör, korrepetálás, kulturális rendezvények, tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti. 4/1. Napközi otthon Napközi otthon szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. Csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik A nyári szünetben a körzeti napközis tábor üzemel. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 17.00 óráig tart. 4/2. Tanulószoba A tanulószoba szervezése elsősorban az 5-6. (gazdasági lehetőségtől függően későbbi évfolyamokban is) évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi
13
14
időszak alatt működik tanítási napokon 14 órától 16 óráig az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. 4/3. A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 4/4. Az énekkarok Az énekkarok a szorgalmi időszak alatt órarendben rögzített időpontban 45 perces időbeosztással működnek. A részvétel az emelt szintű ének-zene oktatásban résztvevő tanulók számára kötelezően választott. 4/5. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. 4/6. A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az általános igazgatóhelyettes hagy jóvá. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. 4/7. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 4/8. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek.
14
15
Az iskolában működő, erdei iskola program, a tanulmányi kirándulások és a táborok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók megismerjék a természet szépségeit, népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú érétkeit. Megismerkedjenek a szűkebb és tágabb környezet élővilágával, növényeivel, állatvilágával történelmi, kulturális és vallási emlékeivel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók nyitottak, megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Arra törekszünk, hogy a tanulók valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A művészeti élmények befogadása, átélése, a gondolatok és érzelmek vizuális kifejezése, az esztétikai minőségre nyitott magatartás kialakítása rajz órákon és kézműves szakkör keretében valósul meg.
5.
A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK MUNKÁJA
Az osztályfőnök, valamint a pedagógus általános feladatait a hatályos jogszabályok szabályozzák. Nemzeti köznevelésről szóló törvény 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A pedagógusok és osztályfőnökök helyi intézményi feladatait, tartalmát a munkaköri leírások határozzák meg.
15
16
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javítóvizsgák, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
16
17
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
17
18
6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6/1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Figyelembe véve a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét, célunk, hogy biztosítsuk minden gyermek számára a testi- lelki fejlődéshez szükséges körülményeket. Minden tanulót, mint egyént, és nemcsak mint a közösség részét tekintjük. Ennek érdekében tájékozódunk a családok szociális, pszichés helyzetéről, nevelési felfogásáról, a gyermek családban elfoglalt szerepéről. A gyermek érzelmi lelki szükségleteinek biztosításával (szeretet, védettség, odatartozás, bizalom, megbecsültség) megteremtjük a családi környezet biztonságának érzetét. Személyiségfejlesztő játékok beépítésével segítjük az önismeret, a pozitív énkép, a mások és a világ dolgai iránt érdeklődés, elfogadás kialakulásának folyamatát. Segítjük a stresszhelyzetek feldolgozását, konfliktuskezelést, felelősségvállalást. Korrepetálások A korrepetálások célja az alapkészségek követelményekhez való felzárkóztatás.
fejlesztése
és
a
tantervi
Az alsó tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes.
6/2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tehetséggondozás történhet nem kötelező foglalkozások illetve egyéni (egy – három tanuló részére szervezett) foglalkozások keretében. Heti egy órát biztosítunk a tehetség kibontakoztatására. Ezen kívül differenciált tanórai foglalkoztatással, szakkörökkel, versenyekkel segítjük a tehetség kibontakozását. Fejlesztjük a tanulók problémamegoldó
18
19
gondolkodását, kifejezőképességüket, elsajátíttatjuk az önálló, korszerű tanulási technikákat. A művészeti szakkörök lehetőséget biztosítanak minden gyermek számára a sikerélmény megszerzésére. Tehetséggondozó szakkörök 1-4. évfolyamon: matematika, angol, német, számítástechnika, báb, énekkar, tánc, barkács Az 5-8. évfolyamon: matematika, számítástechnika, kézműves, énekkar, vöröskereszt, labdarúgás, szivacskézilabda, leánykézilabda, floorball, angol, német. 6/3. A sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén az akadályozottság, zavar, fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program kidolgozása szükséges. 6/3.1. Pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók fejlesztése Pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók fejlesztése a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján elkészített egyéni fejlesztési terv alapján történik. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül az EGYMI utazó gyógypedagógusai végzik. 6/3.2. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Intézményünkben ép értelmű, önállóan helyváltoztatásra mozgáskorlátozott gyermekek oktatása, nevelése lehetséges
képes
A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Alapelvek A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek 19
20
mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában – a tanuló állapotának megfelelően – biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Célok Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növeli a kudarctűrő képességüket, - önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladatok A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti. - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb idő (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás – tanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait 20
21
nem az életkor, hanem a betegség – annak végleges, javuló vagy romló volta, - továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A többségi iskolában történő együttnevelés Az integrált nevelés – oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: -Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz. -A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.) Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalomfejlődés azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem – ha szükséges – a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság 21
22
miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi- lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a helyés helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő – oktató munka fontos feladata. 6/4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Heti két órát biztosítunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni felzárkóztatására, ha a tanuló 2. vagy 3. alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. Tanítási órák keretében differenciált foglalkoztatással segítjük a felzárkózást. Rendszeresen tartunk korrepetálást az 1-4. évfolyamon, illetve a felső tagozatban magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból. Napközis és tanulószobai foglalkozásokon biztosítjuk a szervezett tanulási lehetőséget, ahol segítséget adunk a helyes tanulási módszerek kiválasztásához, gyakorlásához, a folyamatos ismétléshez (lexikonok, segédkönyvek, szemléltető anyagok stb.) Szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel, tájékoztatjuk őket a felzárkózás lehetőségeiről. Szülői kérésre engedélyezzük a tanuló évfolyamismétlését akkor is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. A részképesség zavarokkal küszködő gyerekek fejlesztését összehangoltan végezzük, figyelembe véve a nevelési tanácsadó szakvéleményét. 22
23
A logopédus helyben foglalkozik a problémás tanulókkal. Biztosítjuk az integrációs nevelést, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E §-a szerint. A személyi, tárgyi feltételek megvalósítását a fenntartóval egyeztetjük. 7. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy -az osztályozó vizsgán, -a különbözeti vizsgán, valamint -a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell . A tanulmányok alatti vizsgák lehetőségeit, lebonyolításuk módját az 20/2012.EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névválasztásáról 64.§-tól részletesen szabályozza. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, az intézmény nevelőtestületének tagjaira, a vizsgabizottság megbízott tagjaira, valamint kiterjedhet más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe. A vizsgabizottság tagjait az intézményvezető jelöli ki. Az osztályozó vizsgára - írásbeli és/vagy szóbeli - jelentkező, vagy osztályozó vizsgára utasított tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: -1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. -5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. -7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv. A vizsgakövetelményeket a helyi tanterv vonatkozó részei határozzák meg. Lásd: CD melléklet!
23
24
8. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók közösségei -diákönkormányzat -osztályközösségek 8/1. A diákönkormányzat és működési rendje „A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.” A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának mellékletét képezi. Ez a felépítési és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A tanulói közösségek élén megbízott felnőtt vezető áll. 8/2. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök.
24
25
9. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL A tanulók, a szülők, valamint a pedagógusok jogait valamint kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza. Nkt. 27.alcím 45§ A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai Nkt. 31. alcím 54.§ A tanuló kötelességének teljesítése Nkt.35. alcím 62.§ A pedagógus kötelességei és jogai Nkt.42. alcím 72.§ A szülő kötelességei és jogai A tanulónak joga van: 46.§ „ az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon” Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: Tanórai foglalkozások, évfolyamismétlés, egyes tanórán kívüli foglalkozások, napközis, tanulószobai foglalkozások, javítóvizsga, az iskolai létesítményeknek az oktató-nevelő munkával összefüggő célra való használata. Önköltséges programokat szervezünk a kötelező tananyag elsajátításán túli ismeretek, élmények megismerésére önkéntes alapon. Ezek: kirándulások, erdei iskola, színházlátogatás, filmvetítés, múzeumi, állatkerti látogatás. Az intézményi közösségek és kapcsolattartási formái és rendje: A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola vezetőjétől. A Szülői Munkaközösség elnökének tanácskozási joga van. Szülői értekezletek Minden tanév elején és félévzárás után. Rendkívüli szülői értekezlet: a szülők, vagy pedagógus kezdeményezésére.
25
26
Fogadóórák Évente négy alkalommal: hétfőn 17-18 óra között. Ezen kívül előre egyeztetett időpont alapján. Családlátogatás Előre egyeztetett időpont alapján Nyílt nap Lehetőséget ad a szülőknek, érdeklődőknek, hogy bepillanthassanak az oktatónevelő munka folyamatába és képet alkothassanak a különböző tantárgyak szaktárgyi tartalmairól. Honlap A szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhetnek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről, különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igény szerint tevékeny részesei lehetnek ezeknek. Véleményt nyilváníthatnak, olvashatják az intézmény alap dokumentumait, stb.
10.
A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
10/1. A tanuló felvételéről és átvételéről, valamint osztályba és csoportba való besorolásáról az iskola igazgatója dönt, és a hatályos jogszabályok alapján jár el. A további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 10/2. Miután iskolánk eleget tett törvényben előírt valamennyi felvételi kötelezettségének, figyelembe véve képzési profiljainkat előnyben részesíti tanulóink testvéreit. Amennyiben az intézmény vezetője és a tantestület szükségesnek látja, él az alkalmassági vizsga szervezésének lehetőségével a felvételi és átvételi kérelmek elbírálásánál az emelt szintű testnevelés és ének-zene képzésekre. (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is.
26
27
10/3. Biztosítjuk a tanulók szabad iskolaválasztását. - Az általános iskola első osztályába a megfelelő életkor, az óvodai szakvélemény, a speciális képességvizsgálaton való alkalmasság a felvétel feltétele. - A többi évfolyamon, a hozzánk érkező tanulót- akinek felvételéről az iskola igazgatója döntött- felmérjük a minimum követelményekből és egyedi elbírálással felzárkóztatjuk. - A tanulócsoportok közti átmenet lehetősége adott. 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERVET Iskolánk az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel a felső tagozatos tanulókat ismerteti meg. Az ismeretek elsajátításában igénybe veszi- az egészségügyi alapellátás keretein belül – az iskolaorvosi és védőnői hálózat munkatársainak szakszerű segítségét. Az elméleti és gyakorlati oktatásra a természetismeret-biológia, testnevelés tantárgyak, valamint osztályfőnöki óra keretein belül kerülhet sor. Célok A tanulók ismerjék meg: - a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, - az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az újraélesztés értelmét, - az elsősegélynyújtás általános szabályait. A tanulók sajátítsák el: - az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, - az alapvető életműködések zavarainak felismerését, - az újraélesztéssel kapcsolatos teendőket, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját.
27
28
II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE Az iskola helyi tantervét az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el. Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ezen belül az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően készül fel a középiskolai továbbtanulásra. Az általános iskolában folyó alapfokú nevelés-oktatás szakasza az 1. évfolyamon kezdődik és a 8. évfolyam végéig tart. Alsó tagozat A tanulókkal való foglalkozás középpontjában a fejlesztés áll. Figyelembe kell venni a gyermekek érési folyamataihoz igazodó, továbbdifferenciáló pedagógiai szakaszokat. Ez három különösen fontos területet érint: - az eredményes és biztonságos alapozás érdekében a tanulás megfelelő tempójának kialakítása, - a tanulók fejlesztési szükségleteihez igazodó bánásmód, - a tantervi követelményeknek való megfelelés. Az iskolai nevelés – oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Felső tagozat A felső tagozat szervesen folytatja az alsó tagozaton elkezdett oktató-nevelő munkát. Biztos ismereteken nyugvó alapkészségeket és képességeket alakít ki, segíti az életkorhoz és a szellemi fejlettséghez igazodó képzést. A tananyag tervezés illetve az oktató-nevelő munka középpontjában továbbra is a fejlesztés áll. Az 5-6. alapozó évfolyamokon a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. A 7-8. fejlesztő évfolyamokon az elemző és elvont gondolkodás kerül fokozatosan előtérbe. Az intézményben évfolyamonként egymással párhuzamosan ének-zene („a” osztályok) és testnevelés („b” osztályok) szakosított tantervű képzés folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén fejlesztő programot kell kidolgozni.
28
29
AZ EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENEI KÉPZÉS PROGRAMJA Programunk célja, hogy tanulóinkban kialakítsuk az esztétikai érzékenységet, a kultúra iránti nyitott magatartást, a művészetek értésére, művelésére neveljük őket. A zenei neveléssel elősegítjük a minél teljesebb személyiség kibontakozását, és megvalósítjuk az érzelmi nevelés dominanciáját. A művészeti nevelés személyiségfejlesztő tényezőit kiaknázzuk és megteremtjük az értelmi és érzelmi intelligencia közti egyensúlyt. Nevelési programunk letisztult értékeket közvetít, a nemzeti örökséget éppúgy, mint a világ egyetemes műveltségét őrző zenei kultúrát. Feladatok Az átlagosnál magasabb szintű zenei műveltség kialakítása a helyi tantervben kidolgozott, minden évfolyamra érvényes követelményszint teljesítésével. Tanítsa meg a tanulót a zenei írás és olvasás képességére, adjon rendszerezett zenei ismereteket a főbb zenei stílusok sajátosságairól, a zene történeti összefüggéseiről és más művészetekkel való kapcsolatáról. Értsék meg a zene logikáját, formai összefüggéseit, alapozza meg és fejlessze a tanuló zenei ízlését, értékes zenei anyag közvetítésével alakuljon ki a tanulóban olyan érzelmi kapcsolat a zenével, hogy rendszeres látogatóivá váljanak zenei rendezvényeknek. Az átlagosnál jobb zenei képességekkel amatőr együttesek munkájában vegyenek részt (énekkar, kamaracsoportok). Pedagógiai programunk tartalmazza mindazokat a szülő és tanuló által választható, társművészeteket közvetítő fakultatív tárgyakat, mellyel a művészeti nevelés körét bővítettük. A táncművészet világából a néptánc kap helyet. Népünk hagyományait feltáró és ápoló zenei anyanyelvünk mellett megismerkedhetnek a különböző népi kismesterségekkel, népi hangszerek készítésével. Zenei nevelésünk részét képezi a hangszeres zenei képzés (furulya). Tanulóink egyéni hangszeres képzését a Zeneiskola biztosítja, mely az emelt szintű zenei programunkra épül. AZ EMELT SZINTŰ TESTNEVELÉS PROGRAMJA 1. A nevelési program célja: - A tanulók harmonikus testi-lelki – szociális fejlődésének biztosítása. - Egészséges életvitelre nevelés a rendszeres testmozgás biztosításával. - A tanulók egyéni képességeihez igazodó mozgásműveltség, koordinációs készség, feladatmegoldó képesség és cselekvési biztonság feltételeinek erősítése.
29
30
2. A nevelési program feladatai: - A keringési,- mozgató- és légzőrendszer életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztése. - Testtartási rendellenességek megelőzése és kiküszöbölése. - A tanulók feladatmegoldó képességének fejlesztése, cselekvés biztonságának kialakítása. - A tanulók reakcióképességének és kreativitásának kibontakoztatása. - A tanulók mozgásesztétikai igényének felkeltése, a zenei és mozgásritmus összehangolása. 3. A nevelési program eszközei: - A tehetséges tanulók kiválasztása, fejlődésük biztosítása. - Alkalmassági tesztek továbbfejlesztése, differenciált követelményszint megállapítása. - Személyi- és tárgyi feltételek biztosítása. - Rendszeres úszásoktatás megoldása. - Ötödik osztálytól a sportági képzés biztosítása a DSE és külső egyesületek bevonásával. - A tanulók egészséges pszichoszomatikus fejlődése érdekében rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel. 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21) számú EMMI rendelet és annak 1. valamint 2. számú mellékletei alapján.
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
30
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
31
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3
7. évf. 3 3 3
8. évf. 4 3 3
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 3 28
1 1 5 1 3 31
1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
Az óratervek a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamon kerülnek bevezetésre. A 2.-3.-4. valamint a 6.-7.-8. évfolyamokra vonatkozó óraterveket a melléklet tartalmazza. (59. oldal)
31
32
2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN ÉS SZABADON VÁLASZTANDÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE ÉS ÓRASZÁMAI Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret * Ének-zene * Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6+0,5
4+0,5 1 1 +1(B) 2 +1(A) 2 1 5 25
4+0,5 1 1 +1(B) 2 +1(A) 2 1 5 25
4+0,5 1 1 +1(B) 2 +1(A) 2 1 5 25
4. évf. 6 2+1 4 1 1 +1(B) 2 +1(A) 2 1 5 27
A B osztályok természetismeret orientációját heti 2 környezetismeret órában valósítjuk meg a szabadon felhasználható órakeret terhére. Az A osztályok emelt szintű ének-zene képzésének óraszámát a szabadon felhasználható órakeret terhére 1 órával növeltük. A tantárgy óraszámába beleszámít még heti 1 óra énekkari foglalkozás, amely kötelező az A osztályba beiratkozott tanulók számára.
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan /Hittan* Természetismeret gyakorlat* Biológia-egészségtan Fizika
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3+0,5
7. évf. 3+1 3+0,5 3+0,5
8. évf. 4 3 3+0,5
2
2
2
2
1
1
1
1
1(B)
1(B)
1(B)
1(B)
1
1
2 2
1 1
32
33
Kémia Földrajz
1 1 +2(A) 1
Ének-zene * Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és 1 népismeret* 1(B) Informatika Technika, életvitel és 1 gyakorlat 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret 28(A),28(B)
1 1 +2(A) 1
1 1 1 +2(A) 1
2 2 1 +2(A) 1
1
1
1
1
1
5 1 28
5 1 31
5 1 31
A hittan-oktatáson és az erkölcstan órán való részvételről a szülő nyilatkozata alapján vesz, illetve nem vesz részt a tanuló. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és technikát a felső tagozaton. Az egyéni foglalkozások óráiban oldjuk meg a tanulók felzárkóztatását. A mindennapos testnevelés megvalósítására az alábbi foglalkozásokat szervezzük: Tömegsport foglalkozások A osztályosok részére 3-4. évfolyamon heti 2 óra 7-8. évfolyamon heti 2 óra Délutáni testnevelés a B osztályosoknak: 1-4. évfolyamon heti 2 óra. Gyógytestnevelés heti 1óra csoportonként. A B osztályok természetismeret orientációját heti 1óra természetismeret gyakorlattal valósítjuk meg a szabadon felhasználható órakeret terhére. Az A osztályok emelt szintű ének-zene képzésének óraszámát a szabadon felhasználható órakeret terhére 2 órával növeltük. A tantárgy óraszámába beleszámít heti 1 óra énekkari foglalkozás, amely kötelező az A osztályba beiratkozott tanulók számára.
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Biológia Fizika Kémia Ének-zene alsó tagozat B oszt. Ének-zene felső tagozat B oszt.
Változat A A B B B A
Szabadon választható tantárgy: -természetismeret gyakorlat
33
34
A tantárgyak részletes szakmai tartalmait, az elsajátítandó ismeretanyagokat és a feladatok ütemezését évfolyamokra lebontva a CD melléklet tartalmazza. 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tantestület a munkatankönyveket illetve a tankönyv – munkafüzet összeállításokat vegyesen alkalmazza. A tankönyvkiválasztás fő szempontja: - a gyerekek életkorának megfelelő, számukra jól érthető legyen - felkeltse érdeklődésüket, motiváló legyen - magas szintű szakmai tartalommal bírjon - segítse a tanulókat az önálló tanulásban. Figyelembe vesszük a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az idegen nyelvi könyveket, szótárokat, feladatgyűjteményeket tartós tankönyvként az iskolai könyvtárból bocsátjuk a tanulók rendelkezésére. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, felszerelések beszerzésére vonatkozó döntést nem változtatjuk meg. 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 4/1. Az alsó tagozat első két évének legfontosabb feladata a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek csökkentése, pedagógiai kezelése. Ennek érdekében megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszerereit és szokásait: -a mozgásigény kielégítésével -a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával -a mozgáskoordináció fejlesztésével -a hallás és ritmusérzék fejlesztésével Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Kialakítjuk a helyi szokásokat és a tanulók kötelességérzetét.
34
35
4/2. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatok. Ezért törekszünk arra, hogy mintákat adjunk: -a feladat-és problémamegoldáshoz -a helyes magatartásformákra - az életkornak megfelelő tanulási stratégiák kiválasztására a tanulási teljesítmények növelésének érdekében. Kiemelt szempont az ismeretek tapasztalati megalapozása. 4/3. A felső tagozat ötödik-hatodik évfolyamain folyó nevelés-oktatás feladata első- sorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: -fokozatosan bővítjük az együttműködésre épülő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat -az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban és a csoportokban -a személyre szóló fejlesztő értékelés és az önértékelés képességének fejlesztése 4/4. A felső tagozat hetedik- nyolcadik évfolyamán folyó oktatás-nevelés alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák tovább fejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés képességének megalapozása. Elvárás a változó és egyre összetettebb tudástartalmak elsajátítása, a magas szintű iskolai teljesítmények. Nagy hangsúlyt kap a pályaválasztás, pályaorientáció. Ezért fontos cél: -a mentális képességek célirányos fejlesztése az önálló tanulás és önművelés érdekében -a kreativitás fejlesztése -az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés -a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi komplexitása. A Nat-ban meghatározott pedagógiai célkitűzések a Kerettantervre épülő helyi tanterv tantárgyi struktúrájában és szaktárgyi tartalmaiban öltenek testet. Lásd CD melléklet.
35
36
5.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1. Minden osztályban testnevelő tanár tanítja a tantárgyat. 2. Minden osztályban van naponta legalább egy testnevelési foglalkozás. Ezek formái: testnevelés óra, tömegsport, szakkör, játékos sportfoglalkozás, úszás, kerékpározás, túrázás, síelés, vetélkedők, versenyek, mérkőzések, tánc A mindennapos testnevelés óraszámait a tantárgyfelosztás tartalmazza. A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Iskolánk egyik kiemelt szerepe az emelt szintű testnevelésképzés. Ezen tanulócsoportok esetében megoldott a mindennapos testedzés órarendi keretek között. A másik kiemelt profilunk az ének-zenei képzés. Az ebbe a tanulócsoportba tartozó gyerekeknek délután sportköri foglalkozások keretében biztosítjuk a mindennapi testmozgást. Nagy hangsúlyt fektetünk az alábbiakra: - egészséges mozgásfejlődés - az egészség megóvása, baleset megelőzés
6.
VÁLASZHATÓ TÁRGYAK
Iskolánk eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy tanulóinknak választási lehetőséget biztosít az erkölcstan tanulása és hittanoktatáson való részvétel között. Az iskola törekszik ennek az oktatásszervezési feladatnak a zökkenőmentes megoldására, ezért: - együtt működik a hittan oktatást szervező egyházakkal - biztosítja a hittanórák helyszínét az intézményben. A hittan és az erkölcstan minősítése a félévi és év végi bizonyítványban valamennyi évfolyamon: - részt vett - nem vett részt 7.
PROJEKTOKTATÁS
Projektoktatás lehetőségét a tanórán kívüli tevékenységekben alkalmazzuk. 36
37
Formái: napközi, erdei iskola programja, tanulmányi kirándulások, egyéb iskolai és iskolán kívüli programok. 8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
8/1. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola igazgatója gondoskodik a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, milyen időpontokban, hol kereshető fel. Az intézményben ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. Minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felméri a hátrányos helyzetűnek ítélt illetve veszélyeztetett gyermekek számát, a veszélyeztetettség okait és mértékét. A hátrányos helyzet megítélésénél –a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl-figyelembe vesszük: - kedvezőtlen családszerkezet - szülők alacsony iskolázottsága - kedvezőtlen lakásviszonyok - alacsony jövedelem - magas gyermeklétszám - tartós betegség a családban A veszélyeztetettség megállapításánál a környezeti hatásokat és azok mértékét vesszük figyelembe: - szülői kötelezettség elmulasztása - szülői magatartás (alkohol, kábítószer) - magatartási zavarok (agresszivitás, durvaság alkalmankénti megnyilvánulása, igazolatlan hiányzások) A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok: - az alkalmankénti családlátogatások - a tanulókkal folytatott „kötetlen” beszélgetések - az osztályfőnökökkel való folyamatos kapcsolattartás - a szaktanárokkal, az iskolavezetéssel zajló információcsere - a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálattal való konzultálás - folyamatos kapcsolattartás a „védő – óvó” felügyelet alatt álló gyerekekkel - prevenciós munka (alkohol-, drog-, bűnmegelőzési program) - szociális támogatások (étkezési segély, tankönyvtámogatás, alapítványi támogatás kirándulásokhoz, táborozáshoz) 37
38
8/2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A pedagógusok kötelesek közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Az egyre nehezedő anyagi körülmények, a munkanélküliség, a megélhetési gondok, különösen a többgyermekes, ill. a csonka családokban nehéz helyzetet teremtenek. A szülők gyerekeik nevelésének egyre nagyobb részét hárítják az iskolára. Biztosítjuk a szervezett tanulási lehetőséget, ahol segítséget adunk a helyes tanulási módszerek kiválasztásához, gyakorlásához, a tanult ismeretek felhasználásához. - napközis, tanulószobai foglalkozások - felzárkóztató, tehetséggondozó programok - drog és bűnmegelőzési programok - tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről - pályázati munka, táborozási hozzájárulások, tankönyvtámogatás Segítik a szülőt a szociális helyzet alapján adható kedvezmények igénybevételében. Egyéni elbírálás alapján az iskola alapítványa támogatást nyújthat (étkezési térítés, kirándulás, erdei iskola, táborozás). A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányinak kompenzálását intézményünk Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve szolgálja. 9. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 9/1. A tanulmányi munka értékelése Az értékelés alapelvei: - személyre szóló legyen - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen - ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű - folyamatosságot biztosítson - az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön - biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát - legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) - félelemmentes légkörben történjen
38
39
Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés történik - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor - a fogadóórákon - a szülői értekezleteken az osztályfőnök által - az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán - az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán) - a tantestület előtt (szélsőséges esetekben) - az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) Szöveges értékelés írásban - a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) - dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe - a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei - külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.) - alsó tagozaton negyedévenként a tájékoztató füzetbe. Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl.: lediktálás a füzetbe, kifüggesztés a teremben.) Az intézmény a közoktatási törvény szellemében értékel. - az 1. évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést kap minden tanuló - a 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon félévkor és évvégén érdemjeggyel (1-től 5-ig) történik az értékelés, osztályozás
39
40
-
a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont a tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma + 1
Az értékelés nyilvános fórumai - házi versenyek, vetélkedők - bemutatóórák - speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben - értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények) - értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események) - szakköri munkák kiállítása A számonkérés formái - évközi dolgozatok - év végi tudásszint – mérés - szóbeli felelet, pl. 2 havonta - önálló munka bemutatása - vizsga A minősítés formái - 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelés: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul - 2. évfolyam év végén és 3 – 8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Minősítési megfeleltetés - kiválóan teljesített (5) - jól teljesített (4) - megfelelően teljesített (3) - felzárkóztatásra szorul (2)
9/2. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése az alsó tagozaton 1. osztályban a szöveges értékelés technikája: 40
41
Napi írásbeli munkánál rövid, konkrét szöveges értékelés a füzetben, ill. szóbeli elismerés a tanuló és szülő felé is. Ezeknél a visszajelzéseknél a fejlesztő értékelés a meghatározó. Negyedévenként november eleje, (január vége) félévkor április eleje, (június vége) év végén Részletes szöveges tájékoztatás a gyermek tanulmányi munkájának, szorgalmának, magatartásának fejlődéséről. A novemberi, januári, áprilisi szöveges értékelés tartalmazza a személyre szóló fejlesztés módját is, mellyel segíthetünk – gyerekhez, szülőhöz szóban – a továbblépés feladatainak közös megtalálásában. Alapelvek: - személyre szóló - fejlesztő, ösztönző - tárgyszerű: erősségei, hiányosságai Módja: Az értékelő szöveget – annak tartalmi elemeit – összehangoltan, közösen állapítjuk meg, de a tanítók egyénileg fogalmazzák meg. A félévi értékelés A bizonyítványban is ezt a folyamatos, fejlesztő jelleget erősíti: - egyenletes tempóban, jól halad - változó tempóban jól halad - egyenletes tempóban megfelelően halad - változó tempóban megfelelően halad - fejlődése lassú ütemű Év végi értékelés Kiválóan, jól, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. 2. osztály félévében a minősítő szöveges értékelés: - kiválóan teljesített (5) - jól teljesített (4) - megfelelően teljesített (3) - felzárkóztatásra szorul (2) A részletes szöveges értékeléseket a melléklet tartalmazza. Évközben érdemjegyekkel értékeljük tanulóink teljesítményét matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret tantárgyakból. Negyedévenként (november elején és április elején) szöveges értékelés a tájékoztató füzetbe.
41
42
Írásbeli munkák értékelésének ütemezése - témazáró dolgozatok: ezek idejét és anyagát az osztály tanítója határozza meg, de félévenként legalább 2 – 3 alkalommal A naplóban pirossal kiemelve jelöljük a témazáró dolgozatok fontosságát. - évfolyam dolgozatot csak év végén iratunk 2. 3. és 4. osztályokban - iskolai (iskolavezetés által összeállított anyag alapján) mérést 2. osztály: félévében néma olvasásra épülő szövegértésből 4. osztály: év végén helyesírás, szóbeli számolás Az írásbeli számonkérés formái: szövegértés feladatlapon, tollbamondás, másolás írott szöveg alapján, szódolgozat. 9/2. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése felső tagozaton Az írásbeli beszámoltatás formái - témazáró dolgozat: félévente legalább 2 - ellenőrző dolgozat: kisebb fejezetek végén alkalomszerűen Ezeket a dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni és naponta maximum 2 iratható a tanulócsoporttal. - esszé: magyar irodalom – alkalomszerűen - röpdolgozat (írásbeli felelet) – alkalomszerűen - év végi vizsga – 8. osztály: idegen nyelv Értékelése a témazáró dolgozattal egyenértékű. Szóbeli beszámoltatás Tantárgyanként minden tanulónak legyen egy szóbeli felelete félévenként. Azoknál a tanulóknál, akiknek a szakvéleményében az írásbeli számonkérés felmentését javasolják, törekszünk a szóbeli számonkérés nagyobb arányára. 8.osztály év végén szóbeli vizsga idegen nyelvből. 10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A pedagógus, ha szükségesnek látja otthoni, napközis és tanulószobai gyakorlásra írásbeli és szóbeli elvégzendő feladatokat adhat a tanulóknak. Az otthoni feladatok célja: - a tanuló elmélyülhessen egy-egy témakörben - lehetősége legyen az önálló feladatmegoldásra - fejleszthesse kreativitását - alkalmazhassa önálló probléma-megoldási képességét.
42
43
Házi feladat A munkaközösségek megállapodtak abban, írásbeli és szóbeli házi feladatként hétvégére, ill. hosszabb szünetekre csak annyi feladatot jelölnek ki, amennyit egyébként egyik tanóráról a következőre feladnának. A pedagógus az otthon elvégzett feladatok értékelésével motiválja a tanulót. A házi feladat értékelése lehet szóbeli, de történhet érdemjeggyel is. A tanulókat érdeklődési körüknek megfelelően, egyéni választásuk és kérésük alapján, szorgalmi feladatokkal segítjük.
11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban az alábbi tárgyakat oktatjuk csoportbontásban: -idegen nyelvek -informatika -technika -emelt szintű ének-zene -emelt szintű testnevelés A csoportszervezések szempontjai: - képességek szerinti csoportbontás, elsősorban az idegen nyelvek esetében - a szaktantermek befogadóképessége /pl. számítógépek száma/ -tanuló csoportok száma az adott évfolyamon A napközis csoportokat egy osztályközösség tanulói alkotják. A tanulószobát az 5-6. évfolyamos tanulók számára szervezünk, hogy megkönnyítsük az alsó és felső tagozat közötti átmenetet. A felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása 3-5 fős csoportokban történik. A felvételire előkészítő foglalkozásokat azoknak a 7. és 8. osztályos tanulóknak tartunk, akik érettségit adó középiskolában szeretnének tovább tanulni. Ezek: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelvek.
12.
A HELYI NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSE
43
44
A nemzetiséghez nem tartozó tanulók a helyi nemzetiségek kultúrájával, történelmével a környezetismeret, a történelem és a hon- és népismeret tantárgyak keretében ismerkedhetnek meg. Lásd CD melléklet. 13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az egészséges testi és szellemi fejlődést biztosítja a rendszeres orvosi vizsgálat, az ortopédiai elváltozások megelőzését és javítását a gyógytestnevelés, gyógyúszás. A tanulók fizikai állapotának meghatározása, fejlesztési irányának kitűzése érdekében egységes felmérési rendszereket dolgoztunk ki, melynek célja: - az általános fizikai képességek értékelése - differenciált terheléssel a tanulók önmagukhoz mért fejlődése - egyénre szabott, életkortól és egészségi állapottól függő fizikai és szellemi gyarapodás biztosítása - rendszeres, időszakos ellenőrzéssel biztosítjuk a visszacsatolást a hibák kiküszöböléséhez - a fizikai képességek felmérése során felszínre kerülnek a kiemelkedő kondícionális képességekkel, átlag feletti genetikai adottságokkal rendelkező tanulók, akiket a nekik megfelelő sportágak felé irányítunk. Felmérési rendszer: Szeptember: 30 m – 60 m – 400 m – 600 m – 800 m, 6 perces – 12 perces futások Október: Távolugrás, magasugrás, súlylökés, kislabdahajítás November: Súlypontemelkedés, tömöttlabda dobás, labdapasszolás, 4 ütemű fekvőtámasz December: Kötélmászás, fekvőtámasz, törzsemelés, felülés Január: 10, 20, 30, 2 x 15, 4 x 15 m-es futások Február: Tömöttlabda dobás, húzódzkodás, lábemelés bordásfalon Március: Súlyzóval hanyattfekvésben nyomás 3 – 15 kg-ig, hármasugrás, 3 – 4 – 5 perces futások Április – május: A fentiek közül kiválasztott, minden fizikai képességre kiterjedő felmérés a fejlődés megállapítására.
44
45
A tanulók fizikai állapotfelmérésének időpontját az 1-8. évfolyamon a jogszabálynak megfelelően az éves munkatervben rögzítjük és végezzük. 14. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 14/1. Egészségnevelés és fejlesztés elvei Az egészségnevelés az a folyamat, amely módot ad a tanulóknak, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében a tanulóknak, közösségeknek képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazzák és megvalósítsák vágyaikat, kielégítsék szükségleteiket, és környezetükkel változzanak, vagy alkalmazkodjanak ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. A tanulókban tudatosítani kell: - az egészség érték - egészségük iránt felelősséggel tartoznak - az egészséges táplálkozás és élelem fontosságát - a dohányzás és alkoholfogyasztás káros, életminőségre gyakorolt romboló hatásait -az egészségügyi ellátás igénybevétele nem csak jog, de kötelesség is Az egészségnevelési célok megvalósítása érdekében törekednünk kell: - az egészséget támogató környezet kialakítására (igényes iskolai környezet, büfé kínálata, rendezett osztályterem, stb.) - az egyéni képességek fejlesztésére (önismeret, probléma-megoldási készségek, személyes higiéne, stb.) - a közösségi tevékenységek erősítésére (drog-prevenciós előadás, iskolapszichológusi előadás, felvilágosító órák, stb.) Az egészségnevelés iskolai helyszínei: - tanórák (biológia, osztályfőnöki) - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, előadások, vetélkedők, bemutatók) - egyéb nem hagyományos foglakozások (erdei iskola, kiállítások, különböző projektek, stb.)
45
46
14/2. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk,meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés; - a kölcsönös függőség; - ok-okozati összefüggések, elővigyázatosság; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok, demokrácia; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást; - annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét; - a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezetőtechnikákat, módszereket. A környezeti nevelés iskolai helyszínei: - tanórák (környezetismeret, természetismeret, természettudományos tantárgyak, osztályfőnöki órák) - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, előadások, vetélkedők, bemutatók) - egyéb nem hagyományos foglakozások (erdei iskola, kiállítások, különböző aktuális projektek, stb.) 15. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, MAGATARTÁSÁNAK SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI Nemzeti köznevelési törvény
46
ÉS
47
58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. A tanulók az iskolai élet bármely területén elért kiemelkedő teljesítményért, eredményért a nevelőtestület tagjainak javaslatára jutalomban, dicséretben részesülhetnek. 15/1. Jutalmak -iskolai jutalmak -Jó tanuló-jó sportoló -iskolai alpítványok jutalmai -DÖK jutalom Dicséretek formái:-szaktanári -osztályfőnöki -igazgatói -nevelőtestületi írásbeli és szóbeli dicséretek. 15/2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének formái Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon - mindig legyen személyre szabott A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében (különösen problémás esetekben az osztályban tanító tanárok megbeszélésen) megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. 47
48
A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai - Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása, - szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. - A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése, - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, - segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában. - Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: - udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. Az értékelés módja - PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Nincs szóbeli figyelmeztetése sem. - JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben. - VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói intésben. - ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült.
A szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai - A motiváltság Követelmények: - a tudás megszerzésének igénye - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény. - A tanulási folyamat 48
49
Követelmények: - jó idő- és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. - Többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok) Az értékelés módja Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. - PÉLDÁS, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel. - JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. - VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek
49
50
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 18-án tartott ülésén elfogadta. Kelt: Veszprém, 2013. március 18. Ebele Ferencné igazgató
Jóváhagyta:……………………. Ebele Ferencné igazgató
Veszprém, 2013. március 31.
50
51
MELLÉKLET Szöveges értékelés - Mondatbank 1. osztály szöveges értékelése Az első félév szöveges értékelése: Magatartása • Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival együttműködik. – Társaival közömbös. – Gyakran kerül konfliktusba társaival. • Segítőkészsége: Szívesen segít. – Csak kérésre segít. – Nem segítőkész. • Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait. • Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik. – Néha illetlenül viselkedik. Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. • Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. – Sokszor kerüli társait. Szorgalma • Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik. – Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. – Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. • Munkája csoportban: Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. – Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. • Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos. • Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. – Gyakran lemarad. Nem figyel, mással foglalkozik. – Általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés •Hangképzése: A hangokat tisztán képzi. – Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. • Légzéstechnikája: megfelelő – fejlesztésre szorul. • Szókincse: gazdag, választékos – korosztályának megfelelő – szegényes, fejlesztésre szorul. • Kifejez készsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. – Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. – Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás • Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. – Bizonyos betűket téveszt. • Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos – szótagoló – betűző. • Értő olvasása: Szövegeket önállóan megért. – Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. – Szavakat ért meg. – Értő olvasása még nem alakult ki. • Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan – pontatlanul - csak kérdések segítségével mondja el. Írás • Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és írja. – A tanult írott betűk felismerésében és írásában bizonytalan. – Bizonyos betűket téveszt. • Másolása: Munkája mindig pontos, hibátlan. – Néha hibázik. Gyakran és sokat hibázik. • Írása diktálás után: pontosan – kevés hibával – sok hibával ír. • Írásának tempója: lendületes, gyors – megfelelő – lassú kapkodó. • Írásképe: esztétikus – tetszetős – egyéni – rendezetlen – szabálytalan. Matematika • Számfogalma a tanult számkörben: kialakult – kialakulatlan – fejlesztésre szorul. • A számszomszédokról: biztosak – pontatlanok az ismeretei. • Számok tulajdonságait: önállóan felismeri és megnevezi – segítséggel ismeri fel. • A számok bontott alakjait: biztosan – hiányosan ismeri.
51
52 • A műveletet: pontosan – pontatlanul értelmezi, végzi. • Egyszerű szöveges feladatot: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel old meg. • Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. •Mértékegységek: A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan – pontatlanul tudja, alkalmazza. •Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. – Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. • Síkidomok: A síkidomokat felismeri és megnevezi. Még nem ismeri fel a(z)……………síkidomot. Környezetismeret • Megfigyelései: pontosak – felületesek – pontatlanok. • Tapasztalatait: pontosan – pontatlanul – segítséggel fogalmazza meg. • A tanultakról: biztos a tudása – egy-egy részletben bizonytalan – hiányosak az ismeretei. • Tájékozottsága: átlagon felüli – korának megfelelő – hiányos. • Az összefüggéseket: mindig felfedezi – rávezetéssel ismeri fel – nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra • A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott. • Színhasználata: Munkáin változatosan – sajátos módon – Visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. • Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Inkább az utasításokat követi. • Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – aránytalanul Technika és életvitel • Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan – felszínesen ismeri. • Kézügyessége: kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul. • Munkadarabjai: pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok. • Eszközhasználata: kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. Ének-zene • A tanult dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekli. • Énekhangja: tiszta – még fejlődésben van. • A ritmusértékeket: alkalmazza – megnevezi – nem ismeri. • Dallam-, szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri – nem ismeri. • Dalos játékokban: szívesen – passzívan – rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport • Mozgása: harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul. • A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el. • A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt. • A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg. • Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen /rombolóan – önző módon vesz részt. • A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja. Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait. Év végi szöveges értékelés: Magatartása • Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival együttműködik. – Társaival közömbös. – Gyakran kerül konfliktusba társaival. • Segítőkészsége: Szívesen segít. – Csak kérésre segít. – Nem segítőkész. • Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait. • Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik. – Néha illetlenül
52
53 viselkedik. Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. • Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. – Sokszor kerüli társait. Szorgalma • Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik. – Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. – Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. • Munkája csoportban: Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. – Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. • Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos. • Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. – Gyakran lemarad. Nem figyel, mással foglalkozik. – Általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés •Hangképzése: A hangokat tisztán képzi. – Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. • Légzéstechnikája: megfelelő – fejlesztésre szorul. • Szókincse: gazdag, választékos – korosztályának megfelelő – szegényes, fejlesztésre szorul. • Kifejezőkészsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. – Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. – Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás • Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. – Bizonyos betűket téveszt. • Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos – szótagoló – betűző. • Értő olvasása: Szövegeket önállóan megért. – Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. – Szavakat ért meg. – Értő olvasása még nem alakult ki. • Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan – pontatlanul - csak kérdések segítségével mondja el. Írás • Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és írja. – A tanult írott betűk felismerésében és írásában bizonytalan. – Bizonyos betűket téveszt. • Másolása: Munkája mindig pontos, hibátlan. – Néha hibázik. Gyakran és sokat hibázik. • Írása diktálás után: pontosan – kevés hibával – sok hibával ír. • Írásának tempója: lendületes, gyors – megfelelő – lassú kapkodó. • Írásképe: esztétikus – tetszetős – egyéni – rendezetlen – szabálytalan. Matematika • Számfogalma a 20-as számkörben: kialakulatlan – fejlesztésre szorul. • A számszomszédokról: biztosak – pontatlanok az ismeretei. • Számok tulajdonságait: önállóan felismeri és megnevezi – segítséggel ismeri fel. • A számok bontott alakjait: biztosan – hiányosan ismeri. • A műveletet: pontosan – pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok: • Egyszerű szöveges feladatot: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel old meg. • Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. •Mértékegységek: A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan – pontatlanul tudja, alkalmazza. •Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. – Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. • Síkidomok: A síkidomokat felismeri és megnevezi. Még nem ismeri fel a(z)……………síkidomot. Környezetismeret • Megfigyelései: pontosak – felületesek – pontatlanok. • Tapasztalatait: pontosan – pontatlanul – segítséggel fogalmazza meg. • A tanultakról: biztos a tudása – egy-egy részletben bizonytalan – hiányosak az ismeretei.
53
54 • Tájékozottsága: átlagon felüli – korának megfelelő – hiányos. • Az összefüggéseket: mindig felfedezi – rávezetéssel ismeri fel – nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra • A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott. • Színhasználata: Munkáin változatosan – sajátos módon – Visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. • Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Inkább az utasításokat követi. • Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – Aránytalanul használja. Technika és életvitel • Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan – felszínesen ismeri. • Kézügyessége: kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul. • Munkadarabjai: pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok. • Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. Ének-zene • A tanult dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekli. • Énekhangja: tiszta – még fejlődésben van. • A ritmusértékeket: alkalmazza – megnevezi – nem ismeri. • Dallam-, szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri – nem ismeri. • Dalos játékokban: szívesen – passzívan – rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport • Mozgása: harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul. • A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el. • A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt. • A szabályok betartása:A szabályokat kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg. • Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen /rombolóan – önző Módon vesz részt. • A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja.
2.osztály szöveges értékelése Az első félév szöveges értékelése: Magatartása • Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival együttműködik. – Társaival közömbös. – Gyakran kerül konfliktusba társaival. • Segítőkészsége: Szívesen segít. – Csak kérésre segít. – Nem segítőkész. • Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait. • Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik. – Néha illetlenül viselkedik. Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. • Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. – Sokszor kerüli társait. Szorgalma • Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik. – Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. – Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. • Munkája csoportban: Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. – Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. • Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.
54
55 • Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. – Gyakran lemarad. Nem figyel, mással foglalkozik. – Általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés •Hangképzése: A hangokat tisztán képzi. – Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. • Légzéstechnikája: megfelelő – fejlesztésre szorul. • Szókincse: gazdag, választékos – korosztályának megfelelő – szegényes, fejlesztésre szorul. • Kifejez készsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. – Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. – Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás • Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos – szótagoló – betűző . • Értő olvasása: Szövegeket önállóan megért. – Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. – Szavakat ért meg. – Értő olvasása még nem alakult ki. • Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan – pontatlanul – csak kérdések segítségével mondja el. Írás • Írásmunkái: pontosak, rendezettek – pontatlanok. Jellemző hibái: • Írása diktálás után: pontosan – kevés hibával – sok hibával ír. • Írásának tempója: lendületes, gyors – megfelelő – lassú – kapkodó. • Írásképe: esztétikus – tetszetős – egyéni – rendezetlen – szabálytalan. Nyelvtani, helyesírási ismeretek • Az abc ismerete: Az abc-t pontosan – pontatlanul – nem tudja. • Betűrendbe sorolni: önállóan – segítséggel – segítséggel sem • A helyesírási elveket, szabályokat: biztosan – kevés hibával – sok hibával alkalmazza. • A mondatokról tanult ismeretei: biztosak – pontatlanok. • A j/ly-s szavakat: biztosan, hibátlanul – kevés hibával – sok hibával írja. Matematika • Számfogalma a tanult számkörben: kialakult – kialakulatlan – fejlesztésre szorul. • A műveleteket: pontosan – pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok: • Szöveges feladatokat: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel old meg. • Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. • A mértékegységeket, átváltásokat: biztosan – pontatlanul tudja, alkalmazza. • Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. – Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. • Síkidomokat, testeket: önállóan – segítséggel – sok tévesztéssel felismer, elõállít, adott szempont szerint szétválogat. Környezetismeret • Megfigyelései: pontosak – felületesek – pontatlanok. • Tapasztalatait: pontosan – pontatlanul – segítséggel fogalmazza meg. • A tanultakról: biztos a tudása – egy-egy részletben bizonytalan – hiányosak az ismeretei. • Tájékozottsága: átlagon felüli – korának megfelelő – hiányos. • Az összefüggéseket: mindig felfedezi – rávezetéssel ismeri fel – nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra • A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott. • Színhasználata: Munkáin változatosan – sajátos módon – Visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. • Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Inkább az utasításokat követi. • Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – aránytalanul Technika és életvitel
55
56 • Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan – felszínesen ismeri. • Kézügyessége: kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul. • Munkadarabjai: pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok. • Eszközhasználata: kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. Ének-zene • A tanult dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekli. • Énekhangja: tiszta – még fejlődésben van. • A ritmusértékeket: alkalmazza – megnevezi – nem ismeri. • Dallam-, szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri – nem ismeri. • Dalos játékokban: szívesen – passzívan – rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport • Mozgása: harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul. • A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el. • A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt. • A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg. • Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen /rombolóan – önző módon vesz részt. • A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja. Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait.
Emelt szintű ének-zene 1. osztály Dalismeret A tanult dalokat egyedül, bátran énekli. A tanult dalokat egyedül, bizonytalanul énekli. A tanult dalokat csak segítséggel énekli. Intonáció Énekhangja tiszta. Énekhangja kissé pontatlan. Énekhangja még fejlődésben van. Zenei írás-olvasás A tanult ritmikai elemeket - felismeri, hibátlanul olvassa, önállóan és pontosan jegyzi le. - felismeri, jól olvassa, önállóan és kevés hibával jegyzi le. - felismeri, segítséggel olvassa és sok hibával jegyzi le. - nem mindig ismeri fel, segítséggel sem képes olvasni és írni. A tanult szolmizációs hangokat - kézjelről felismeri, ismert dallamfordulatokban önállóan szolmizálja és jegyzi le. - kézjelről felismeri, ismert dallamfordulatokban kis segítséggel szolmizálja és jegyzi le. - kézjelről általában felismeri, szolmizálásukban és lejegyzésükben sok segítséget igényel. - segítséggel sem képes szolmizálni és a vonalrendszeren elhelyezni. Órai munka Órán érdeklődő, aktív. Órán figyelme nem kitartó. Órán nem együttműködő, figyelme gyakran elkalandozik.
2. osztály Tanult dalok reprodukálása
56
57 A tanult dalokat önállóan, pontosan énekli. A tanult dalokat önállóan, kis pontatlansággal énekli. A tanult dalokat csak segítséggel énekli. A tanult dalokat csak segítséggel és sok hibával énekli. Zenei írás-olvasás A ritmikai és szolmizációs elemek olvasása és írása terén önállóan, hibátlanul dolgozik. A ritmikai és szolmizációs elemek olvasása és írása terén önállóan, kevés hibával dolgozik. A ritmikai és szolmizációs elemek olvasása és írása terén csak segítséggel dolgozik. A ritmikai és szolmizációs elemek olvasása és írása terén segítséggel sem képes a feladatok megoldására. Elméleti ismeretek Az ábécés hangokat pontosan olvassa és kottázza. Az ábécés hangokat kevés hibával olvassa és kottázza. Az ábécés hangok olvasása és kottázása közben gyakran hibázik. Nem ismeri az ábécés hangokat. Zenei hallás Tiszta intonációval énekel. Kissé pontatlan intonációval énekel. Még bizonytalan intonációval énekel. Hallása fejlesztésre szorul. Órai munka: Órán érdeklődő, aktív. Órán figyelme nem kitartó. Órán passzív, nehezen motiválható. Összegző értékelés: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul
Emelt szintű testnevelés Mozgáskoordináció Mozgása összerendezett. Mozgásának összerendezettsége fejlődő. Mozgása bizonytalan, összerendezetlen.
Önszabályozása a mozgásos feladathelyzetekben A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és igazodik ezekhez. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti, de időnként nem tartja be azokat. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait többnyire ismeri.
Konfliktushelyzetben Konfliktushelyzetben is sportszerűen viselkedik. Előfordul, hogy türelmetlenül, sportszerűtlenül viselkedik társaival.
57
58
Előfordul, hogy meggondolatlan, erőszakos viselkedésével veszélyezteti saját és mások testi épségét.
Gimnasztika A gimnasztikai gyakorlatokat ütemtartással, pontosan hajtja végre. A gimnasztikai gyakorlatokat többnyire ütemtartással, de néha pontatlanul hajtja végre. A gimnasztikai gyakorlatokat nem mindig hajtja végre ütemtartással, fegyelmezetlenül végzi.
Labdajátékok A labdajátékokban ügyes, aktív, kezdeményező. A labdajátékokban aktív, de nem kezdeményező. A labdajátékokban nem elég aktív, kezdeményező.
Labdakezelés A különböző méretű labdák kezelésében ügyes, labdaérzéke jó. A különböző méretű labdák gurításával, fogásával, fel- és eldobásával, elkapásával részt vesz az óra munkájában, de labdakezelése bizonytalan.
A különböző méretű labdákkal végzett mozgások közben gyakran ejt hibát.
Úszás
Ügyes, jó technikával úszik Kis technikai hibával úszik Hibás technikával úszik Nem tud úszni: ………………………………………………………………
58
