SZENT ERZSÉBET LEVELE

ESTI F Ő

EG

Y

GYE

ESZT

ME

ER

ÁZ

G

O

DAP

H

M

U -B

E

Z

Z

PO

NT

NT

SZE

R

SZENT ERZSÉBET LEVELE

SÉ

BE

T K A R I TÁ

SZ

K

Ö

XV. évfolyam 3. szám

2007. december

A tartalomból: Sárospatakon jártunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Zarándoklat Szent Erzsébet nyomában . . . . . . 4 Karitász és plébániai munkatársképzés . . . . . . 6 Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Szent Erzsébet csodája napjainkban . . . . . . . 11 Szent Imréhez – Cserniczky Gábor verse . . . . . . . . . . . . . . . 13 Korunk karácsonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Wass Albert: Karácsonyi versek . . . . . . . . . . 16

In Az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjának karitatív-szociális folyóirata

gy

e

s ne

fo

ir lyó

at

Sárospatakon jártunk… avagy „No, ide se jövünk többé!” Szent Erzsébet év lévén a Dél-Pesti Régió karitász munkatársaival Sárospatakon jártunk, úgymond elzarándokoltunk a tevékeny szeretet védõszentjének születési helyére. Utunk kényelmes volt, komfortos buszban, étellel-itallal felszerelkezve, gyönyörû õszi idõben, gyorsan elértük célunkat. A szállásunk meglepõ volt ugyan, de a spontán kibontakozó humor a több férõhelyes franciaágyas hálótermeket kényelmes, igazi zarándokszállássá változtatta. A közösen elkészített Erzsébet-kenyeres reggeli, a paróchus atya testi gyengeségében is töretlen optimizmusa és mély hite, a görög katolikus szent liturgián való részvétel, ezután a helyi szokás szerinti köszöntés, a református gazda borospincéjének szíveket felvidámító meglátogatása, a sárospataki vár bejárása mind-mind olyan felejthetetlen élmény volt, amire mondhatjuk azt is akár, „no, ide se jövünk többé!”, akkor, ha ezek közül legalább valamelyikben nem lesz részünk. Azon a napon volt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye közös zarándoklata is, és a szentmisében a Szent Erzsébet év helyi ünnepélyes zárása. Nagyon sokan voltunk, a templomba nem fért be mindenki. A zarándokok jelentõs része csak kintrõl hallgathatta a szentmisét. Szent Erzsébet életrajzából tudjuk, hogy már felnõttként hazalátogatott apjához, Endre királyhoz, valószínûleg Sárospatakra. Az egész utat lóháton tette meg. Sokféle zarándokszálláson pihent meg útközben, sokféle asztalról evett és az idõjárástól is biztos sok kellemetlensége volt. Neki ez igazi zarándoklat volt önfegyelemmel, kényelmetlenséggel, lemondással és talán vezeklési szándékkal is. Mi meg csak odarepültünk, hipp-hopp, mindennel el voltunk látva – hála a szervezõknek és azoknak, akik kiszolgáltak bennünket – jó közérzettel, csak kicsit elfáradva tértünk haza. Természetesen a lelki él2


ményt, az e helyen a hitünk szerint fokozottan érvényesülõ kegyelmet és Szent Erzsébethez megfogalmazott kéréseink teljesülésében való bizakodást sem felejthetjük el megemlíteni úgy, mint a legfontosabbat. Mert igazából ezért keltünk útra, ez volt a fõ célunk. Az önfegyelem, a kényelmetlenségek, a kellemetlenségek elviselése, a lemondások, a vezeklés pedig maradjon a hétköznapokra, amikor a tevékeny szeretet gyakorlása közben ezekkel – nem keresve – találkozunk nap, mint nap.

Szent Erzsébet és férje, Lajos õrgróf szobra – Sárospatak

M

-B

AP

Ő

ESZT

ER

G

Mivel nem csak lelki táplálékkal él az ember, ezért hazafelé jövet betértünk egy szõlõtermesztéssel és borkészítéssel foglakozó vállalkozóhoz, aki a családjával egy éttermet is üzemeltet. Megettük a gulyáslevesét, vargabélesét, jó bort ittunk rá, majd így köszöntünk el tõle, „no, ide se jövünk többé!” anélkül, hogy ne itt ebédeljünk, mert olyan finom volt az étel és olyan kedves a kiszolgálás… Lehet, hogy õk is tanultak Szent Erzsébettõl… Lehetne az, hogy mi is tanuljunk Szent Erzsébettõl? Szerintem, tanít bennünket, csak észre kell vennünk és elfogadni tanítását, ha másképpen nem, hát példáján keresztül. Csorba Ottó

SZE

NT

2007. december

3

E

R

G

Y

H

O

Ha már ilyen hosszú útra vállalkoztunk, akkor azokat az útba esõ nevezetes helyeket is felkerestük, melyeket hírességük miatt látni kell. Így hát, betértünk a gyöngyösi ferencesek világhírû könyvtárába, ahol az idegenvezetõ bemutatta, milyen kincs rejtõzik ott, amirõl nem sokan tudnak azok közül, akik nem szakmabeliek. A világ már csak ilyen… ennél a szakrális és kultúrtörténeti emléknél vannak sokkal fontosabb és érdekfeszítõbb hírek is, amirõl azt gondoljuk, hogy érdekesebbek. Meg is fogalmaztam ott mindjárt magamban, hogy „no, ide se jövünk többé!” úgy, hogy ezt ne láthassuk. Ugyanez mondható el a gyöngyöspatai templomról és annak fõoltáráról. Ritka kincse ez a maSTI F A gyar kereszténységnek, múltunknak, õseink hitének és Istenben valóEbizakodásának. D Ureményt ad a jövõt illetõen is.E helybeliek gondossága és megõrizni akarása napjainkban

ZARÁNDOKLAT SZENT ERZSÉBET NYOMÁBAN

„Szent Erzsébet nyomában” – beszámoló egy zarándoklatról – 2007. október 19-én és 20-án régióvezetõk egy csoportja a Karitász Központ munkatársaival élményekben gazdag, lelki feltöltõdést nyújtó zarándoklaton vett részt. A fõ úti cél Sárospatak volt. Ez a birtok volt régen a királynék nyári tartózkodási helye. Itt született 800 évvel ezelõtt II. Endre és Gertrudis királyné leánya, Árpádházi Szent Erzsébet. A litánia és Szent Erzsébet ereklyéjének megtekintése után a Szent Erzsébet Házban a Gyûjteményi Központ képzõmûvészeti alkotásait csodálhattuk meg. Kora délutáni programként a Rákóczi várban jártunk, a Rákóczi Múzeumban. Történelmünk, múltunk jelent meg itt képekben, térképeken, levelekben, számadatokban, hiteles tájékoztató összefoglalókban. A Sub Rosa-erkélyszoba – melynek mennyezet-festménye az egyetlen megmaradt alkotás a hajdani barokk faliképek közül, és melyben állítólag a Wesselényi-féle összeesküvés titkos elõkészítõ tanácskozásai folytak – éppen úgy A Karitász rajzpályázatára érkezett egyik alkotás, emlékezetes marad, mint az alábbi Petrovits Zsófia elsõ osztályos tanuló rajza felirat, melyet egy másik teremben olvashattunk: „1685 novemberében kezdõdött Munkács ostroma, a várat Zrínyi Ilona védte. 10-12 éves fia, Ferenc itt tanulta meg, hogy a hatalom felelõsség, az uralkodás pedig szolgálat.”

4


Másnap Kassára utaztunk. Megtekintettük a Kassai Szent Erzsébet dómot. Idegenvezetõnk alapos történelmi ismertetést Az ereklyetartó Szent Erzsébet ruhájának egy darabját õrzi nyújtott a dómról és a környezõ házakról, utcákról. (Az altemplom renoválása miatt nem tudtunk lemenni II. Rákóczi Ferenc, Sibrik Miklós és még néhány, ezen a helyen nyugvó, híres magyar történelmi személyiség hamvaihoz.) Boldog Salkaházi Sára óriás arcképével is találkoztunk a bejárattól balra. Itt élt Kassán fiatalkorában. A Dómtól jobbra állt az a szülõi ház – az úgynevezett „Schalkház” – ahonnan a Salkaházi-lányok misére mentek a közeli templomba. Köszönjük Écsy Gábor Atyának a zarándoklatot, és köszönjük az elmúlt 10 évet! A résztvevõk nevében: Gál Józsefné Belsõ-Pesti Régió

2007. december

5

ZARÁNDOKLAT SZENT ERZSÉBET NYOMÁBAN

Késõ délután Mádra indultunk. A körülbelül 2000 fõs község római katolikus temploma gótikus eredetû. A felújítás és a zenélõ toronyóra felszerelése Darvas László plébános szorgalmának, leleményének és a hívek összefogásának köszönhetõ. Az evangéliumi történeteket megelevenítõ képek sokasága Rollek Gábor fiatal festõmûvész munkája. A plébánia otthont ad a gyönyörû ásványgyûjteménynek, kaktuszoknak és a szõlészeti- borászati eszközök kiállításának is.

KARITÁSZ ÉS PLÉBÁNIAI MUNKATÁRSKÉPZÉS AZ ESZTERGOM-BUDAPESTI FÕEGYHÁZMEGYÉBEN 2007-2008 (Budapest, Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítõ Lelki Központ, Esztergom, Szent Adalbert Oktatási Központ) VENI SANCTE Az elsõ képzési napon 2007. október 6-án mindkét csoport közösen vett részt az esztergomi Bazilikában bemutatott ünnepi szentmisén. Ferenczyné Molnár Éva a bajóti régió vezetõje, a tanfolyam szervezõje és koordinátora köszöntötte Dr. Udvardy György püspök atyát és Écsy Gábor atyát a Szent Erzsébet Karitász Központ igazgatóját. Megköszönte, hogy felkarolták és vállalták a képzés lelki vezetését. Külön köszöntötte a munkatársakat elkísérõ plébánosokat, és a képzés fõ mentorát, Búza Domonkos tanár urat. Meghatott szavakkal szólt a mintegy 200 fõs hallgatósághoz, kifejezve örömét, hogy elfogadták a meghívást, s felismerték ebben a személyes megszólítást a szeretetszolgálatban való részvételre. A hallgatóság nevében mondott továbbá köszönetet dr. Erdõ Péter bíboros úrnak a képzés feltételeinek megvalósításáért. A keresztény ember legszebb feladata közremûködni abban, hogy az emberek mindenütt a Földön megismerjék és elfogadják Isten üzenetét. „A mai szentmisén kérjük a szeretet istenét, hogy gyújtsa meg azt a tüzet a szívünkben, lehelje belénk azt a szeretetet, amely sohase mondja: ELÉG.” Egy bibliai kép elevenedett meg a Bazilika szentélyében – amikor Jézust körülveszik a tanítványok – Udvardy püspök úr a szentély közepén, a hallgatóság gyûrûjében mutatta be az áldozatot mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára. Jézus szelídségével és szavaival bíztatott és bátorított: „Békesség Nektek! Vegyétek magatokra igámat 6


és tanuljatok tõlem, mert szelíd vagyok és alázatos, legyetek éberek és kitartóak az imádságban. Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.” A szentmise befejeztével átsétáltunk a Szent Adalbert Oktatási Központ csodálatos épületébe. Szembesültünk az egyházi örökség gyöngyszemével, átölelt a történelem. Az épület dísztermében Ferenczy Éva tájékoztatott a képzés menetérõl, az éves programról, majd felkérte Écsy Gábor igazgató atyát a tanfolyam megnyitására. Gábor atya örömét fejezte ki a nagy létszámú érdeklõdésre. Megnyitójában kihangsúlyozta a szolgálat iránti elkötelezettség fontosságát, az ahhoz való hûséget. Kérte a képzésen való fegyelmezett részvételt, a pontosságot. Nem titkolt reményt fûzött a városmisszió folytatására, a város és vidék együttmûködésére. Az elsõ képzési nap témája: a városmisszió tapasztalatai, melynek fõ jelmondata: JÖVÕT ÉS REMÉNYT ADOK NEKTEK. Elsõként Csernus László osztotta meg velünk gondolatait s mutatta be képekben a városmisszióról összegyûjtött gazdag és színes programot. A sok-sok rendezvénybõl kiemelte a „Vándor Evangéliumot”, melynek legfõbb célja a közösségépítés, a misszió folytatása.

M

-B

AP

Ő

G

G

ESZT

ER

Á

Az elõadók ezernyi ötletébõl kiemelném az „Isten patikája” ötletét. Megszületett az új reform az emberek lelki egészségének megõrzésére. Rajta testvérek, építsünk ki egy országos hálózatot, hogy mindenki hozzáférjen ezekhez a csodagyógyszerekhez.

Y

H

O

Ecseri Antalné Emõke észak-budai régióvezetõ a „Nyitott templomok” éjszakáiról számolt be. Murányiné Molnár Katalin (régióvezetõ Dél-Buda) kiemelte a programok sikerének titkát, az alapos elõkészítõ munkát. Ennek köszönhetõen fénylett az Albertfalvi ESTI F Plébánia kertje az egymásért, betegekért, ifjúságért meggyújtott mécsesektõl. Olyan élD E vezetes, képszerû elõadásokat hallgattunk, mely élõvéU varázsolta Budapest utcáit, tereit.

SZE

A beszámolókat ebéd követte, majd lehetõség nyílt az épületben lévõ csodálatos könyvtár, kápolna, konferencia terem megtekintésére. Délután került sor a csoportfoglalkozásokra. Hat csoportban folyt a délelõtt hallottak feldolgozása, elemzése. Búza Domonkos tanár úr 3 kérdés köré kérte a véleménynyilvánítást. 1. Korosztályok, generációk egyházfelfogásának különbségei 2. Nem hívõk megszólításának módjai 3. A rászoruló missziója

E

R

Z

7

S

Z

NT

2007. december

K

Ö

Ezek a kérdések milyen választ kaptak a missziós rendezvényeken, a napi gyakorlatban? Melyek a legfõbb akadályok? Milyen megoldások képzelhetõk el? Példaértékû mûhelymunka folyt mind a hat csoportban, ahogyan a vidék és Budapest egymásra talált, az a nyitottság, a feltett kérdésekre való õszinte válaszok, mindmind azt bizonyították, hogy vállvetve kívánjuk segíteni a katolikus egyház megújulását. Az összegzõ értékelésben élesen kirajzolódott a világi munkatársak egyéni hitelességének fontossága, a szolgálat imahátterének megléte, az evangélium ismerete. A „Szentírás évében” hogy méltón képviseljük Jézust a misszióban. Befejezésül úgy érzem, mind a 200 fõ munkatárs nevében köszönetet kell mondani Écsy Gábor atyának és szorgos munkatársainak: Ferenczy Évának, Mankovicsné Évikének és Kovács Gyöngyi munkatársnak ezért a mindenre kiterjedõ odafigyelésért, a nagyszerû témaválasztásért, a nap minden órájának szervezéséért, de legfõképpen személyes kedvességükért. Mi pedig nagy lelkesedéssel és érdeklõdéssel várjuk a következõ képzési napokat… „Maradjatok mindig az emberek között a testvéri szeretet és öröm jelei.” Szóda Józsefné Tokod Szent Márton Karitász Csoport vezetõje (Bajóti Régió)

8


HÍREK ORSZÁGOS KARITÁSZ KONFERENCIA AZ ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSÉRÕL A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány, az Alba Caritas Hungarica Alapítvány (Székesfehérvár) és a Veszprémi Fõegyházmegyei Karitász együttmûködésében valósult meg az önkéntes karitászmunkatársak alapképzése. Az október 5-i záró konferencián a Szent Erzsébet Karitász Központ munkatársaival, régióvezetõivel képviselte a Fõegyházmegyét Szegeden. Errõl „karitász önkéntesek kézikönyve” címmel kiadvány is készült. Információ: 6722 Szeged, Jósika u. 34. Tel.: 06-62 425-548, e-mail: [email protected] Az egészségügyben dolgozók országos találkozóját november 10-é én rendezték meg a Központi Szemináriumban Budapesten, melyre a Karitász Központ több kórházi beteglátogatást végzõ önkéntesét delegálta. Az irgalmasságról századszor is A Karitász Katolikus Alkoholistamentõ Szolgálat 100., november 8-11-ig tartott lelkigyakorlatán több, mint százharmincan vettek részt az esztergomi Szent Adalbert Oktatási Központban. A háromnapos jubileumi találkozó szombati szentmiséjét Dr. Erdõ

Péter bíboros, érsek tartotta. Székely János rektor, akit nemrégiben neveztek ki esztergom-budapesti segédpüspöknek, a tetteinkben megvalósuló szeretetrõl, Écsy Gábor karitászigazgató az irgalmasság cselekedeteirõl beszélt. Dr. Udvardy György segédpüspök a tékozló fiú-szeretõ atya példázatát elemezte a résztvevõk számára tartott elmélkedésében. A szolgálat életét bemutató füzet mellett dvd filmet is kiadtak ez alkalomra. A Szent Erzsébet év hivatalos lezárása és a díj átadása A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi évet Dr. Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ünnepélyes szentmisével zárta november 18-án, Sárospatakon, Szent Erzsébet szülõvárosában. A rendezvényen Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius bejelentette, miszerint az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció basilica minor rangra emelte a sárospataki templomot. Ekkor került sor a Szent Erzsébet rózsája-díj átadására is. A díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat kezdeményezésére 1999-ben alapította az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére, és a díjazott személyes példájának felmutatására. Az idei kitüntetett Mádl Ferencné Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete. A kitüntetést Dr. Erdõ Péter bíboros adta át. 2007. december

9

HÍREK Karitászmunkatársak lelkinapja és a Szent Erzsébet év zárása November 17-én tartották a Magyar Szentek Templomában hagyományos lelkinapjukat a Szent Erzsébet Karitász Központ önkéntesei, ahol idén több, mint 220 munkatárs hallgatta az elõadásokat, elmélkedéseket. A Karitász Központ ez alkalomra 7500 darab kenyeret süttetett, majd osztott ki a munkatársaknak, hogy szimbolikusan õk is kenyérosztókká váljanak saját plébániájuk területén. Ezen a lelkinapon köszöntötték az önkéntesek Écsy Gábor atyát is, aki 10. éve igazgatja a Szent Erzsébet Karitász Központot. A találkozót megelõzõ napokban, szintén Szent Erzsébet cselekedeteire emlékezvén, 600 élelmiszercsomagot osztottak ki rászorulóknak a Karitász Központ munkatársai.

...és a jubileumi év zárása kicsit másképp… A Szent Erzsébet Karitász szentendrei karitászcsoportja ünnepi programsorozata (liturgikus programok, hangverseny, elõadások, kiállítások) keretében ún. Karitász-bállal zárta az emlékévet november 17-én. A zenés esten rendhagyó módon egy karitászruhákból összeállított ötletes divatbemutatóra is sor került a helyi központi étkezdében, Szent Erzsébet mondása szellemében: „ az a dolgunk, hogy jókedvûvé tegyük az embereket.” Kedves Zarándok Testvérem! A „diazarándoklatok” elnevezésû szeretet-missziómnak (melyet 1998 augusztusában kezdtem el) ez év október 13-án volt az EZREDIK elõadása. Az elmúlt 9 év alatt közel harmincezren láthatták – elõször vagy újra – a Szentföld és Európa kegyhelyeit, városait, szép tájait, diafelvételeimen. Az ezredik vetítés a Rákoskeresztúri Emmánuel Közösség összejövetelén volt. Hálatelt szívvel köszönöm azt a sok kegyelmet, melyet ez idõ alatt kaptam, és azt, hogy épp a Szûzanya fatimai jelenésének 90. évfordulójára esett az ezredik vetítés. Külön köszönöm a Karitász Központ segítségét, és minden zarándok testvéremnek az együttlétet, akikkel ez idõ alatt találkoztam, kérem további imájukat, hogy szeretetmissziómat még sokáig folytathassam. Bíró Ferenc – karitász munkatárs 10


A Katolikus Karitász és az egyházmegyei karitászok Szent Erzsébet évéhez kapcsolódó, különbözõ korosztályoknak szóló rajz-és fotópályázatára a Szent Erzsébet Karitász Központ címére egy prózai mû is érkezett. A 800 éve született szent példaadó életének egy mai „csodáját” a 15 éves sárisápi Diószegi Edina, a helyi karitász gyermekcsoportjának tagja igyekezett bemutatni írásában

Szent Erzsébet csodája napjainkban Szent Erzsébet kenyeret osztott a szegényeknek és éhezõknek. A legenda szerint a kenyerek télvíz idején rózsákká változtak. Ebben az igaz történetben a kenyér nem változott rózsává, de mégis csoda történt! Falunkban – a már 10 éve – mûködõ karitász csoport néhány évvel ezelõtt kezdte el Szent Erzsébet napján az „Erzsébet kenyér” osztását. A kicsi – tenyérben elférõ kenyérkéket – a helyi pékmester sütötte a csoport kérésére. A kenyereket a szentmisén – 2 nagy kosárban és a kosár tetején rózsával – az oltár elé helyezték. A szentmise keretében megszentelt kenyeret a csoport tagjai osztották a híveknek, illetve juttatták el a beteg – templomba eljönni nem tudó – testvéreknek. Elsõ alkalommal a gyermekek csodálkozva, a felnõttek megilletõdve vették kezükbe a megszentelt kenyeret. A kenyér illata arra késztette az embert, hogy azon nyomban beleharapjon e kis cipóba, és volt, aki ezt meg is tette. A gyermekek között volt egy kicsi leány, aki újra megjelent a kenyérosztók elõtt és kérte, hogy még egy kenyeret szeretne kapni. Megkérdezték tõle, hogy az elõzõt hova tette, amit kapott. – Hát megettem! – felelte büszkén. Jót mosolyogtak rajta és ismét egy cipócskát nyomtak a kezébe. Néhány kenyér volt már csak a kosár alján, amikor ismét megjelent a kicsi leány, hogy szeretne még egy kenyeret kapni! Ekkor már az édesanyja is jött utána, hová tûnt el a gyermeke. Hangosan rendre utasította, most már elég legyen, hisz neki is volt kenyere, hová tette. A kicsi lány büszkén jelentette, hogy megette már mindkét kenyeret, és szeretne egyet haza is vinni… Az édesanya ámulva nézett madárcsontú, törékeny kislányára és nem hitte el, amit hallott. – Két kenyeret ettél meg, de hiszen egész héten 2 szelet kenyérnél többet nem eszel 2007. december

11

meg, azért is úgy kell könyörögni! Ez kész csoda! A lány sugárzó szemmel tekintett édesanyjára – Igen, mind a kettõt megettem! Ez nagyon finom kenyér volt! Ilyet nem árulnak a boltban! Valóban, ilyet nem árulnak egyik boltban sem. Ehhez Szent Erzsébet hite, szeretete és önfeláldozása is kell. Megtörtént egy mai csoda, ahol a kicsi gyermek ráérzett a „kenyér” finomságára. A leány növekszik, de kenyérbõl azóta sem eszik sokat, csak Szent Erzsébet ünnepén megszentelt kenyér az, amibõl minden évben kettõt kap és meg is eszi mindkettõt, amíg haza érnek a szentmisérõl. Történnek még csodák! Higgyünk Szent Erzsébet hitével, tevékenykedjünk alázatos szeretetével és meglátjuk a „csodát”

12


November 17-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök ünnepélyes keretek között zárta a Szent Imre évet, melyet a Magyar Katolikus Püspöki Kar Szent István és Boldog Gizella gyermekének, Imre születésének ezredik évfordulója alkalmából hirdetett meg. Ez ünnepi év nemzetköziségét bizonyítja, hogy Wilhelm Schraml passaui püspök Gizella sírhelyérõl ereklyét küldött Budapestre, hogy a „magyar királyi szent család” tisztelete a mai modern társadalmak példája lehessen. Az ereklyét november 12-én helyezték el a Magyar Szentek Templomában. Sík Sándor így vall Szent Imrérõl: …odaadás és szolgálat. Erre világít rá Imre nagy példája. Arra ihlet bennünket, hogy tanuljunk lemondani: kiemelkedni minden kicsinyesbõl, és tudjuk odaadni magunkat szent szolgálatra. Hogy mi ez a szolgálat? Ez mindenki számára más és más...”

Cserniczky Gábor: Szent Imréhez! (részlet) Törékeny testben sziklaszilárd lélek, szent szülõi fészek féltett aranyága, zsenge pirkadatán a kereszténységnek lettél országodnak színe s virága!

Államférfi, vitéz, vadász és szent isteni szférában táltos lelket takar, kinek életútja áldott és megszentelt s célja ugyanaz, amit Isten akar.

Nem gátoltak szûkre szabott évek: bölcset megszégyenítõ meglátásaiddal leperegtek rólad a hamis pogány érvek, milliónyi lelket ragadva magaddal.

E magasztos hivatás, mint égi fényõzön aranyozza be szép földi életed, s lengi körül egy túlvilági öröm hófehérbe burkolt angyali lényedet.

Szûzi erényed gigász példája vulkánként sistereg a züllött világ felett, mint Isten parancsának felkent grál lovagja, bûnöktõl menteni népet s nemzetet!

2007. december

Szent Gellért keze, mely utadon vezetett kitárt karokkal vitt a Szûzanyához s Õ fénylõ glóriával övezte fejedet oltalmul rendelve sínylõdõ Hazánkhoz.

13

Korunk karácsonya „A világ általa lett, mégsem ismerte fel Öt a világ. Tulajdonába jött, és övéi be sem fogadták.” Jan 1.10 Több mint kétezer éve, hogy Jézus, az Isten fia emberré lett, hogy közelebb hozza a teremtõt a teremtményhez, de mi emberek nem fogadtuk be Õt, így Betlehemben, városon kívüli istállóban, a barmok között kellett megszületnie. Érdemes lenne elmélkedni azon, hogy ha a megváltás után több mint két évezredre, Jézus újra emberré lenne, akkor ma, hogyan fogadnák be õt. Most nem újszülöttként, hanem felnõtt férfiként jönne közénk… Elõször pl. egy tudós ajtaján kopogtatna be, arra kérné a tudóst, beszélgessenek egy kicsit a világ gondjairól, bajairól. A tudós azzal utasítja vissza a kérést, hogy nincsen ideje a beszélgetésre, mert egy cikket kell írnia a Föld globális felmelegedése elleni küzdelemrõl. Udvariasan köszön és becsukja Jézus után az ajtót. A következõ látogatást egy pedagógusnál akarja megtenni, akivel azt szeretné megbeszélni, milyen módszerrel lehetne a fiatalokat jobb erkölcsre nevelni. A tanár ingerülten mutat rá az asztalon lévõ javítandó füzetekre és kijelenti, õ most nem ér rá ezzel foglalkozni. Elnézést kér, de neki most dolgoznia kell. Ezután Jézus a kórházba menne, de az orvos nem tudja fogadni õt, mert életmentõ mûtétet végez. Jézus még a kórház folyosóján van, amikor az egyik szobából kiabálást hall. Az egyik beteg azt kiabálja, nincs Isten, mert, ha lenne, nem hagyná õt így szenvedni. Jézus közelítene, de a beteg rákiabál, menjen onnan, nincs szüksége a sajnálkozásra. Innen Jézus egy másik kórterembe megy, ahol egy halálos beteg asszony fekszik és sóhajtozik. „Uram, adj erõt ennek a nagy szenvedésnek elviselésére. Köszönöm, hogy eddig velem voltál, és erõt adtál...” Jézus megáldja õt. Megjegyzi, ezért az egy betegért is érdemes volt elviselni a kereszthalált. Utolsó útja egy családi házhoz vezet: Benyit az ajtón, és egy szép gyerekszobában találja magát. Itt egy kisgyerek a földön ülve sírdogál. A szoba tele drágábbnál drágább játékokkal: villanyvonatokkal, autókkal, de a kisfiú hozzájuk sem nyúlt. Jézus megkérdez14


te tõle, miért sír, amikor ennyi szép játéka van. „Azért, mert egyedül nem tudok játszani és senki sincsen, akinek kedve lenne velem foglalkozni. – Majd én játszom veled – mondja Jézus. A kisfiú arca felragyog és boldogan játszottak együtt. Jézus is örült, hiszen Õ nagyon szereti a gyerekeket. „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyek országa.” Mi az oka annak, hogy 2007 karácsonyán is csak kevesen fogadnák be Jézust? Azt hiszem, az egyik fõ ok, hogy nem ismerjük Õt. Ismeretleneket pedig nem szívesen fogadunk be otthonunkba… Sajnos, azok közül is sokan, akik hiszik, hogy Jézus az Isten fia, úgy gondolják, maradjon Õ a mennyországban, és onnan teljesítse kéréseinket, ne „avatkozzon be” mindennapi életünkbe, mert azzal nekünk csak nehézséget okoz… P. E.

2007. december

15

2008-ban ünnepeljük Wass Albert születésének 100. évfordulóját.

Wass Albert: Karácsonyi versek (részlet) …Olyan jó néha angyalt lesni s angyalt lesve a csillagok közt Isten szekerét megkeresni. Ünneplõben elébe menni, mesék tavában megferedni s mesék tavában mélyen, mélyen ezt a világot elfeledni. Mert rút a világ, fekete, Vak gyûlölettõl fekete. Vak, mint az emberek szeme: Az égig sem látnak vele. Pedig az égbõl lefele porzik már Isten szekere! Minden csillag egy kereke, ezeregy angyal száll vele az Isten maga száll vele és csillagtükröt nyújt felénk, mesetükröt, a keze.

tiszta szemmel, Istenszemmel milyen szép is minden ember! Minden ember szépségtenger s mint a tenger csillagszemmel Telve vagytok szeretettel…! Tagadjátok…? Restellitek...? Elfordulnak fejeitek…? Megvakultak szemeitek...? Szépségteket, jóságtokat Nem érzitek, nem hiszitek? Csillaggyertyák fénye mellett Isten elé nem viszitek…? Akkor bizony rútak vagytok, szegények és vakok vagytok, ha szépek lenni nem akartok. De még így is, szegényen is, rútan, vakon, mégis, mégis Isten gyermekei vagytok!...

Szent tükrébe végre egyszer pillantsatok tiszta szemmel,

Áldott karácsonyt, boldog új esztendôt kívánunk minden kedves munkatársunknak, támogatónknak és olvasónknak! Kiadó: Szent Erzsébet Karitász Központ, 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. Telefon: 351-1977, Fax: 478-0896, e-mail: [email protected] www.esztergomi-ersekseg.hu/karitasz Felelõs kiadó: Écsy Gábor • Szerkesztõ: Kovács Gyöngyi Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Pharma Press® Nyomda és Kiadó A borítón Simon M. Veronika, Munkácsy és Szent István emlékdíjas festõmûvésznõ képe látható, címe: Magyaralmás télen

SZENT ERZSÉBET LEVELE

Recommend Documents