SZENT ERZSÉBET LEVELE

ESTI F Ő

EG

Y

GYE

ESZT

ME

ER

ÁZ

G

O

DAP

H

M

U -B

E

Z

Z

PO

NT

NT

SZE

R

SZENT ERZSÉBET LEVELE

SÉ

BE

T K A R I TÁ

SZ

K

Ö

XV. évfolyam 1. szám

2007. április

A tartalomból: Utcai missziónk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Egri Lelkipásztori Napok . . . . . . . . . . . . . . 3 Pályázati kiírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Emlékezzünk Szent Erzsébetre . . . . . . . . . . 7 Tátiak, Szent Erzsébet útját járva . . . . . . . . 8 Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybetegsegítõ Lelki Központ programjai . . . . . . . . . 11 Gondolatok Gyümölcsoltó Boldogasszony napján . . . . . . . . . . . . . . . 12 Szent Erzsébet év a bajóti karitászrégióban . . . 14 Nagy Gáspár emlékére . . . . . . . . . . . . . . . 16

In Az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjának karitatív-szociális folyóirata

gy

e

s ne

fo

ir lyó

at

A Zugligeti Szent Család Plébánia Karitász csoportja elhatározta, hogy a Szent Erzsébet évet kiemelkedõen ünnepélyessé teszi. Szent Erzsébet képet nyomtattunk kis imával, melyeket az Erzsébet kenyérrel együtt osztottunk. Kis utcai missziót szerveztünk – mûködésünk óta elõször – hagyományteremtõ szándékkal a Déli pályaudvar területén december 23-án kora délután. Mazsolás kalácsot, forró teát és kis Szentírás idézeteket, Szent Erzsébet képet osztottunk az ott áthaladóknak. Természetesen, ha valaki igényelte, beszélgettünk vele. Volt még közös ima és karácsonyi dalok éneklése is. Célunk: a plébániánkon létrejött missziós imacsoporttal közösen kiterjeszteni segítõ szolgálatunkat az utcán élõ emberekre is. Nem csupán étel és ital juttatása a rászorulóknak, hanem Jézus tanításának megismertetése a szeretethiányban szenvedõkkel, hogy mindenki részesévé váljon a béke, öröm, és a bölcsesség krisztusi üzenetének. Nagy tervünk, hogy május-június idõszakban egy kétnapos zarándoklatot szervezünk Sárospatakra. Ecseri Antalné karitászvezetõ

2


Egri Lelkipásztori Napok karitászos szemmel

Az idei lelkipásztori napokon különös hangsúlyt kapott a „karitász” hiszen XVI. Benedek pápának „Az Isten Szeretet” kezdetû enciklikája volt a fõ téma. A három napon, három magyar szentünk életének üzenetét fedeztük fel. Elsõ nap Szent Imre napja: születésének 1000 éves évfordulójára emlékeztünk. Második nap Szent Erzsébet születésének 800 éves évfordulója volt a kiinduló pont. Harmadik nap Boldog Salkaházi Sára boldoggá avatásának 1 éves évfordulója adott alkalmat, hogy korunk szentjét is felfedezzük. Nobilisz Márió az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója volt a három nap gazdája. Az igen tartalmas elõadásokat szinte lehetetlen egy kis újságcikkben összegezni. Ízelítõül a fõbb témákat és elõadókat említem meg. Bevezetõ gondolatokat Jávorka Lajos atyától hallottuk: Mit akar mondani Jézus a mai egyháznak? Azt hogy higgyünk a szeretetben, érdek nélküli legyen a szeretetünk, próbáljuk meg Jézust látni embertársainkban. A szentek az egyháznak fontos építõ elemei voltak, akik a maguk korában megújították az Egyházat. Isten a szentek által is vezeti az õ népét. Számomra az egyik csoportbeszélgetés tézisei nagyon tanulságosak voltak. Ezek így szóltak: – A felebaráti szeretet az út, az Istennel való találkozás felé. – A szeretet konkrét megélése csak az Istennel való bensõséges találkozás által lehetséges. A második nap, délelõtti elõadás témája: Odafigyelõ, hiteles lelkipásztori magatartás a szeretet szolgálata. Tomka Ferenc atya elõadásából három fontos kulcsszót emelek ki: empátia, hitelesség, értékmegbecsülés. Ezeket, mint ajándékokat hazahoztam a karitászcsoportok találkozóira, további beszélgetésre. A következõ elõadásban Blanckenstein Miklós atya mindannyiunk számára aktuális programot tárt elénk, mikor is a napi politikán túltekintõ, a társadalomért való felelõsségünkre mutatott rá, arra hogy a szeretetet hogyan kell „szervezni” a globális világban. 2007. április

3

G

ME

4

NT

GYE

Ezúton osztom meg a kedves olvasókkal ezeket a szép élményeket.

PO

O

Ő

ÁZ

G

-B

AP

H

M

A délutáni program kerekasztal beszélgetés volt, melynek jó magam is résztvevõje, interjú alanya voltam. Árpád-házi Szent Erzsébet napján a cselekvõ szeretetrõl faggatott Nobilisz Márió atya. Öröm volt számomra hogy az egyházmegyénk karitász munkájáról más fórumon még ketten is beszámolhattak: Galambosi Lajosné Esztergomból és Szigetvári Györgyné Budapestrõl. Szerdán délelõtt Bíró László püspök atya elõadásában, „A család mint a szeretet élettere” címen, a családra és a házasságra való felkészítésrõl hallhattunk értékes elõadást, mely elgondolkodtatott ezen a területen is felelõségünkrõl. Délután Nagy Károly atya arról beszélt, plébániánkon hogyan legyünk jelen, mint szeretetközösségeink szeretetszolgálata. Feltárta továbbá a karitász szervezeti felépítését, és a szociális segítségnyújtás koordinálását. Kozma Imre atyától pedig arra kaptunk támpontokat, hogyan legyünk jelen a plébánián kívül is a szeretetszolgálat küldetésével. „Nekünk az evilági világban kell jelen lennünk úgy, mint só az ételben, mint a kovász a lisztben, mint a fény a sötétben. Ennek megfelelõen a felebaráti szeretet tetteiben testvérként fogadunk el minden embert, s ezáltal annak az Istennek válaszolunk, Aki a Szeretet, Aki a szeretet ajándékaival közeledik felénk. Így az istenszeretet és a felebaráti szeretet összeolvad a legkisebbekben, magával Jézussal és Jézusban az Istennel találkozik.” Boldog Salkaházi Sára napját délután kezdtük el. Berkecz Franciska szociális testvér a cselekvõ és önátadó szeretet szentjeként és vértanújaként mutatta be Sára testvért. Csütörtökön a befejezõ elõadásokban Nobilisz Márió és Brückner Ákos Elõd atya összefoglalták számunkra a gazdag három napot. Mit viszünk haza? A kegyelem virágcsokrát S T Ileleményességével visszük, és így a E szeretet minden akadályt elháríthatunk. XVI. BeneF D dekU pápa gondolatával búcsúztunkE el egymástól, mely szerint a hit továbbadásának legY embertársamra; hogy az Õ szeretetének pillantását fontosabb eszköze hogy „Krisztussal nézzek tudjam adni másoknak, amelyre olyannyira szükségük van, hogy a szeretetébõl minden nap merítve építsem a szeretetkapcsolatokat, a közösséget. A szeretetnek ez a konkrét megélése csak az Istennel való bensõséges találkozás által lehetséges.”

Ferenczy Éva Bajót, karitász régióvezetõ


Nemrég zárult a Katolikus Karitász és az egyházmegyei karitász szervezetek Szent Erzsébet évéhez kapcsolódó, különbözõ korosztályoknak szóló rajz-és fotópályázata. Az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegyébõl a Szent Erzsébet Karitász Központ címére 491 alkotás – köztük gyermekrajz, festmény, kollázsmunka, fotó – érkezett a 800 éve született szent példaadó életének mai és korabeli ábrázolásával. Most újabb lehetõség kínálkozik egy pályázati részvételre, mely szintén Szent Erzsébet értékeinek aktualitását hivatott kiemelni. „Szent Erzsébet asszony életérõl, emlékezzünk sok jó tételérõl…”

PÁLYÁZATI KIÍRÁS „Árpád-házi Szent Erzsébet régen és ma” Az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye Hitoktatási Felügyelõsége pályázatot hirdet három kategóriában a Szent Erzsébet Év alkalmából, melynek címe: „Árpád-házi Szent Erzsébet régen és ma”. A pályázók közé meghívja az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye területén a hitoktatásban résztvevõket (gyermekeket, fiatalokat, felnõtteket) és családtagjaikat. Buzdítjuk a családokat közös pályázati munka beadására is. Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából szeretnénk a mûvészet segítségével közelebb hozni mindannyiunkhoz Szent Erzsébet életének példáját, kiemelkedõ erényeinek értékét és aktualitását. FONTOS TUDNIVALÓK: 1. kategória: Vers Ebben a kategóriában saját költeményeket várunk, melyek Szent Erzsébet példaadó életének ma is aktuális értékeit fogalmazzák meg. 2. kategória: Leporelló készítése kollázs technikával A leporellónak 6db A/5-ös (15x10,5 cm) méretû egyoldalas, kollázs technikával készült kompozícióból kell állnia. (kollázs: A kollázs szó a francia collage „ragasztás” szóból ered. Vagyis a kollázs ragasztott kép. A kollázs, a ragasztott kép idegen anyagokat is magában foglal: a hordozó /fa, vászon, papír/, a ragasztott anyagok /újság, ruhaanyag, madzag, drót, fotó, stb.) 2007. április

5

A hat kép témája lehet pl.: Szent Erzsébet életének következõ kiemelkedõ jellemzõi: 1. Istenszeretet 2. Családszeretet (hûség) 3. Szegények gondozása 4. Betegápolás 5. Alázat, szerénység (a királyi udvar megaláztatásai Lajos halála után) 6. Kereszthordozás 3. kategória: Számítógépes diavetítés készítése A számítógépes programok adta lehetõségek kihasználásával maximum 3 perc hosszúságú diavetítés (PowerPointtal vagy hasonló programmal készült hangos képsor) nevezhetõ a versenyben, mely képeket, feliratokat és hangzó elemet (pl. zene) tartalmazhat. A CD-re rögzített dokumentum mondanivalójaként itt is Árpád-házi Szent Erzsébet életét, életpéldáját és erényeinek mai aktualitását várjuk el. A mûveket az eljuttatás módjának megfelelõ csomagolásban kérjük. Az alkotáson fel kell tüntetni egy jeligét, életkort, kategóriát és csoport esetén a csoport néhány szavas meghatározását (pl. család, hittan-, imacsoport…); valamint zárt borítékban, melyen a jeligét feltüntettük, kérjük a pályázó (vagy képviselõje) nevét, címét, elérhetõségeit (telefon, e-mail). Az elkészült pályamunkákat legkésõbb 2007. május 2., szerda 16 óráig lehet eljuttatni a Hitoktatási Felügyelõségre (1014 Budapest, Úri u. 62.) Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra 2007. május 28-án, hétfõn Máriaremetén a Karizmák Ünnepén (1029 Budapest, Templomkert 1.) kerül sor. A legjobb pályamûveket a Városmisszió során szeretnénk a nagy nyilvánosság számára is bemutatni. Bízunk benne, hogy a pályázat során nemcsak ismeretekben gazdagodunk, hanem kedvet kapunk arra, hogy amit Szent Erzsébetben „dicsérünk, cselekedjük” is!

A pályázatról további információkat a Hitoktatási Felügyelõség munkatársaitól kérhet az érdeklõdõ munkanapokon 9 és 16 óra között a 225-2590/120-as telefonszámon.

6


Kitzingerné Kardos Magdolna kelenvölgyi karitászvezetõ a következõ verssel készült a pályázatra Emlékezzünk Szent Erzsébetre Emlékezzünk Szent Erzsébetre, aki 800 éve született magyar földre, Sárospatakon az emberiség örömére. Kisgyermekként a sors Wartburg várába vitte, Ott élt, növekedett lelki boldogságban, nagyobb korában is örömét a jó cselekedetben találta. A rászorulókat segítette, a betegeket ápolta, mint hû feleség és jó édesanya példát mutatva. Kövessük õt mi is mindig, naponta, hogy meglegyen az emberiség boldogsága. Ezért segítsük nap, mint nap a rászorulókat, jó cselekedeteink rózsává válhatnak. Karitász munkatársak – Õt követve – Szent Erzsébet így lesz segítségünkre, mi pedig az emberiség örömére. 800 éve született Szent Erzsébetünk, már 24 évesen a mennybe távozott közülünk. Szeretetét onnan is osztja nekünk lelki gazdagságából, a szentek közül. Mily csodálatos lesz a világ, ha az emberek szeretettel lesznek egymás iránt. Köszönjük Szent Erzsébet nagy jóságát, 2007., Szent Erzsébet éve meghozza jutalmát.

2007. április

7

Tátiak, Szent Erzsébet útját járva… Mi, Gyapjasok inkább a szívósságunkról, a jó egészségünkrõl vagyunk híresek (felmenõim között többen is megérték a kilencedik ikszet). Ezért is volt furcsa számomra is, hogy most másként rendelkezett az Úr. Egyszer csak elkezdett romlani az egészségi állapotom, s hiába minden kúra, sehogyan sem tudtam talpra állni. Nyolc éve sincs, hogy beköltöztünk a faluba, rokonaink nincsenek, csak lelki testvéreink, barátaink, no meg a karitász csoport, aminek vezetésével annak idején megbíztak. Itt kezdõdik a történet is, amit most el szeretnék mesélni. Hogy kórházba kerültem az csak természetes volt, hiszen már lépni is nehezemre esett. Otthon maradt kicsi családom: férjem és a négy kisgyerek. A nagyobbacskák besegítettek a takarításban, rendrakásban, teregetésben, de a férjemre maradt minden más, ami lekötötte minden percét. Pelenkázás, hiszen a pici még totyogós, bevásárlás, mosogatás, és a többi, amit minden háziasszony jól ismer. Ekkor jöttek a karitász testvérek. Beosztották egymás között, ki, mikor ér rá, és mit fog tenni. Takarítottak, mosogattak, mostak, vasaltak és szüntelenül imádkoztak. Mindenki csak egy órácskát maradt, de ez elég volt ahhoz, hogy férjuram fölszusszanjon, s újra az asztala mögé ülhessen kenyeret keresni. Aki nem ért rá eljönni, másként segített. Hiába tiltakoztam, hiába mutogattam vagyonkánkat, pillanatok alatt megtelt a ház paplanokkal, plédekkel, konyharuhákkal és más drága kincsekkel, amit a testvérek nagy szeretettel adományoztak. „Ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el” – volt a jelszó, s én valóban hagytam is, hogy kényeztessenek, hogy teljesen behálózzanak szeretetükkel. A paplan alatt viszont nem gyõztem a könnyeimet törölgetve hálát adni Istennek, hogy létezik egy ilyen falu, ahol ilyen szeretettel fogadják a „jöttmenteket”, ahol gondolkodás nélkül föl tudják ajánlani segítségüket. Sokan és sokat imádkoztak értem és én is sokat imádkozom értük, örök hálám jeléül, hogy megmaradjanak ilyennek, hogy másokat is ilyen gyorsan meggyógyíthassanak imájukkal, Szent Erzsébet útját járva. Isten éltesse sokáig a táti karitász testvéreket, a tátiakat, de le nem tehetem a tollam addig, míg mindenki másnak meg nem köszönöm az értem mondott imákat. Milinszki Márta (született Gyapjas) Tát, 2007 januárjában 8


HÍREK Nagyböjti lelkigyakorlat karitász munkatársaknak 2007. március 18-21. Idén 10. alkalommal szervezte meg az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye Diakonális Szakterülete és a Szent Erzsébet Karitász Központ nagyböjti lelkigyakorlatát plébániai önkéntesek számára, a máriabesnyõi lelkigyakorlatos házban. A program szervezõje Écsy Gábor karitászigazgató, lelki vezetõje Hollai Antal esperes, plébános volt. A megnyitó szentmisét március 18-án, vasárnap 17 órakor Dr. Udvardy György püspök tartotta. A filmvetítés a 800 éve született Szent Erzsébetrõl, Németh Emma szociális testvér elõadása pedig Boldog Salkaházi Sára életérõl szólt. Már hagyomány, hogy az elmélkedések, a közös keresztút, a lelki programok, filmvetítések mellett sor került a karitászmunka gondjainak, aktualitásainak megbeszélésére is. Több éves tapasztalat, hogy rendkívül fontos az önkéntesek számára ez a lelki megújulást szolgáló lelkigyakorlati idõszak. Önvizsgálatra, bûnbánatra indít, erõt, bátorítást ad szeretetszolgálatuk folytatására.

Segély két hátrányos helyzetû borsodi településnek A Szent Erzsébet Karitász Központ adományaiból, illetve az Alsószuhai Polgármesteri Hivatal és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat összefogásával több, mint 550 ember részesült februárban ruha-és bútorsegélyben két elmaradott borsodi faluban, Sajóivánkán és Alsószuhán.

Gratulálunk! A Szent Erzsébet Karitász Központ feladatvállalásait évek óta nagyvonalú adományaival támogató Dr. Albert Geisenhofer szenátort, a németországi Német-Magyar Társaság és jogutódja, a Batthyány Lajos Társaság fõtitkárát, 2007. március 9-én a Magyar Köztársaság Müncheni Fõkonzulátusán „A szabadság hõse” emlékéremmel tüntették ki. Ugyanebben a kitüntetésben részesült Kovács K. Zoltán is, aki a Karitász mellett mûködõ Szent Erzsébet a Szegényekért Alapítvány kuratóriumi tagjaként képviseli a szociálisan rászorulók érdekeit.

2007. április

9

HÍREK

„Ha emlegettek, köztetek leszek, De fáj, ha látom könnyetek, Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, Emlékem így áldás lesz rajtatok!” Fenti gondolatok olvashatók munkatársunk gyászjelentésén… Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Silló Béláné Dr. Sipos Klára, életének 81. évében elhunyt. Klára korábban a Szent Vince Plébánia karitászvezetõjeként dolgozott, mely munkát betegsége ellenére sem hagyta abba, s továbbra is megmaradt a csoport munkatársának. Temetése 2006. december 16-án volt. Fájdalommal adjuk közre Gyurkovics Vera szemeretelepi karitászvezetõ halálhírét is… Március 16-án, 73 éves korában hunyt el, még betegágyából is a karitászmunkát irányította. Drága emléküket szívünkben megõrizzük!

HELYREIGAZÍTÁS Karácsonyi kiadványunkban Soós Rezsõné Lelkinap Gyermelyen c. írásában a helyi karitász vezetõjének neve véletlenül tévesen jelent meg. Az önkéntes csoport vezetõje Fülöp Lászlóné Margit, õ irányítja a gyermelyi csoport munkáját, az említett lelkinapon, illetve összefoglalóban – többek között – õ köszöntötte a résztvevõket. A cikkben tévesen írt Fülöp Katalin, a nyergesi karitász vezetõje. A hibáért még egyszer elnézést kérünk! Örömmel számolunk be, hogy március 28-án, RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálatának tevékenységi szélesítésére a Katolikus Karitász Budapest XI. kerületében Nappali Ellátó Részleget adott át. Január 22-én a Vadkacsa Étterem szakácsai fõztek a Szent Erzsébet Karitász Vasúti Szociális Szolgálata által gondozott hajléktalanoknak.

10


A Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítõ Lelki Központ további programjai 2007-ben 1035 Budapest, Kórház u. 37. • Tel/fax: 06-(1)-242-23-30 H - Cs: 9-17, P: 9-16 • [email protected] 1. Házastársak Lelki Hétvégéje Óbudán – április 20-22. 2. Lelkinap Székesfehérváron (minden érdeklõdõnek) – április 28. 3. Lelkigyakorlat Esztergom – Nagyszemináriumban (mindenkinek) – május 17-20. 4. A SZOLGÁLAT PÜNKÖSDI HÁROM NAPJA (mindenkinek) 1. Zarándoknap Makkosmáriára – május 26. szombat 2. Közösségi ünnep Óbudán a Lelki Központban – május 27. vasárnap 3. Pünkösd hétfõ Máriaremetén (tanúságtevõ jelenlét sátorban) 5. Lelkigyakorlat Esztergom – Nagyszemináriumban (mindenkinek) – június 7-10. 6. Munkatársak Zarándokhétvégéje (csak munkatársak) – július 27-29. 7. Lelki hétvége Mohácson – augusztus 10-12. 8. Szenvedélybetegek Ökumenikus Zarándoklata Máriagyûd – szeptember 2. 9. Lelkigyakorlat Esztergom - Nagyszemináriumban (mindenkinek) – szeptember 13-16. 10. Zarándoknap Makkosmáriára (mindenkinek) – szeptember 29. 11. Lelkinap Mélykúton (minden érdeklõdõnek) – október 12. Lelkigyakorlat Esztergom – Nagyszemináriumban (mindenkinek) – október 18-21. 13.

100. JUBILEUMI LELKIGYAKORLAT Esztergom – Nagyszemináriumban (mindenkinek) – november 8-11.

14. Lelkinap Óbudán (mindenkinek) – december 15. „ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük” – mondja Jézus SZERETETTEL VÁRUNK! 2007. április

11

Gondolatok Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának reggelén Késik a tavasz. Napról napra erõsebben élednek fel bennem a korábbi rügyfakadások emlékképei. Egymásra kerülnek képsorok, szavak, hangok, dallamok. Ülök az ablaknál, a gyep közepén turbékol a kertünkben lakó gerlepár. Csõrüket összeérintve csókolóznak. Íme elõttem az õsmúlt egy pillanata. Szóképeink születésének hangulatát érzem. Gyémánt-érték népmeséink nyelve és népi hímzéseink mintáinak egyszerûsége. Õk is anyanyelvünk születésének pillanatát õrzik. Az egykori nyelvteremtõ õs a látványból elvonatkoztatva, szóképekbe sûrítette a valóságot. A csókolódzó fehér gerlepárt a szerelem és a hûség jelképévé tette. Így mûködünk mi is mind a mai napig, mert akár akarjuk, akár nem, a tapasztalásaink irányításával élünk, dolgozunk. De csak akkor mûködünk jól, ha szabadon engedjük áramolni szívünkbe a külvilág képeit. Ha hagyjuk, hogy a szemünkön át érkezzék lelkünkbe a külvilág látványa, fülünkön a külvilág hangja, szánk ízlelje a külvilág ízeit. Figyelünk arra, hogy orrunkkal mélyen szippantsuk be a környezetünk illatát és szagát, ujjainkkal türelemmel tapintsuk a külvilág formáit..! Tovább figyelem a madarak viselkedését. Meghatódom, hogy jelen lehetek – mint beavatott idõutazó – a felismerõ, rendszerezõ és rögzítõ agymûködésem jóvoltából ennek az õsi mozdulatnak képi jellé való válásánál. Hó-szárnyú galamb repül a kék égen… Csak azért maradhat fenn a levegõben a földi gravitáció törvénye szerint, mert õsi bizalommal széttárja szárnyait, ráfekszik a szélre. Õ a vízözön utáni újjá éledõ természet elsõ hírnöke: csõrében olajág, pálmaág, vagy egyszerûen az életfa zöld ága. A népképzeletben így lett a galamb a béke és a szabadság jelképe. Széttárom a karom, repülnék. Nem tudok. Széttárom a karom, beszívom a levegõt, képzeletben a szélre bízom magam, repülök. Jó repülni... A széttárt szárny, a széttárt kar a bizalom és egyben a kiszolgáltatottság szimbóluma is. Húsvét közeleg. A keresztre feszített Jézus széttárt karja egyszerre jelenti a bizalmat és a kiszolgáltatottságot, sõt az árulást is. Jézus felénk tárta karjait, szeretettel hív, mint édesapa a gyermekét, mi megfeszítjük. Aki széttárt karral fordul az emberek felé, bármikor meglõhetõ, mint a repülõ galamb… Ha képes lennék repülni...! Abszolút bizalommal ráfeküdni a szélre..! Ha képes lennék a bizalomra…! Ha képes lennék úgy mûködni, mint a madarak! Mozdulataimmal, egész valómmal eltáncolnám az élet táncát. Közvetíteném a jó hírt: a testi-lelki bizalomra épül a világ. A madár mozdulatai nem hazudnak. A madarak azonosak magukkal. Szeretnék 12


én is azonos lenni magammal. Azzal, ami vagyok, amiért születtem a földre. Érzem a feladatom, de nem tudom hitelesen átadni az érzést, a formálódó gondolatot. …Csak tisztán lehet létezni a szerelem oltárán, az élet oltárán. Csak tisztán, csak a teljes önmagunkkal, csak azért, hogy az élet táguló rendszerében fénymagjaink kivirágozhassanak. A nõ élete szolgálat és felmagasztosulás. Ezt kell hirdetnem. Nem hátrálhatok meg. A nõ, ha akarja, ha nem, a tisztaság jelképe. …ott mûködik benne a sejtjeibe kódolt fegyelem, a pontos idõszerkezet, bárhogy mocskolja és rántja fertõbe a mindenkori korízlés. Az élet tisztaságának a bizonyítéka a nõ. Ez ellen semmit sem tehet a világ, ez a természet törvénye. Meg kell tisztulnia a nõnek, hogy megfoganhasson benne az élet. Meg kell éreznie a nõnek: a lánynak, az asszonynak, hogy mekkora csoda részese. Kiválasztott. Havonta egyszer ragyogó tiszta a méhe. A fogantatás misztériumának kelyhe: a Fényoltár. A gerlepár tavaszi turbékolása a természet törvénye, ez ellen sem tehet semmit a cinikus világ. Ahogy a széttárt szárnyú madár repülni tudása ellen sem tehet semmit. A széttárt karú keresztre feszített Jézus ellen sem. Puskát foghat, hogy lelõje az áldozatát. A repülõ madarat, a turbékoló gerlepárt, a széttárt karú embert… Csorba Simon Mária 2006. március 25-én

2007. április

13

Mottónk: A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányával törõdnek. (Albert Schweitzer) Árpádházi Szent Erzsébet, ilyen ember volt. Most, amikor Európa, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékezik, és a neki szentelt évben, különös öröm és megtiszteltetés bemutatni azt a szolgálatot, amelyet az õ példája és mércéje szerint igyekezünk végezni. 1994-ben, az Esztergom-budapesti Fõegyházmegye Zsinatán körvonalazódtak a különféle lelkipásztori területek, amelyeket a II. Vatikáni Zsinat szellemében meg kellett újítani. Ezek közé tartozott a karitász munka. Az Egyházmegyei Zsinat, a helyi karitász feladatául szánta, hogy segítséget és reményt nyújtson a rászorulóknak, és tanúságot tegyen Isten szeretetérõl. Ahhoz, hogy egy plébániai közösség segítõ irányú fáradozásai gyümölcsözõek legyenek – a nyitott szemek és szívek mellett – meg kell találni a segítségnyújtás megfelelõ formáit is. A plébániai közösségben a karitatív tevékenység keretét, maguk az egyházközségben lévõ karitász csoportok próbálják kidolgozni, adott helyzeteket, problémákat felmérni és segíteni. Az egyházmegyét, nagy területi egysége miatt, – hogy jobban elérhetõ és szervezhetõ legyen a karitász szolgálat – régiókra osztották fel. Így jött létre a bajóti régió. A felosztás során Bajót lett a régió központja, amelyhez 4 város és 29 falu tartozik. A karitászmunka szervezésekor „négy fontos szempontra figyeltünk: – az egyszerû emberek mindennapi gondjaira, – a vidéki élet pszichológiai problémáira, – a spirituális szükségleteire és – a mindenhol elõforduló krízis állapotokra. A karitász ugyanis nem csak a nyomort kívánja enyhíteni, hanem elsõsorban tanúságot akar tenni Isten szeretetérõl. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a szociális-karitatív munkát végzõ munkatársak szeretetközösséggé váljanak, és megfelelõ hitbeli és „szakmabeli” képzettséget szerezzenek. Ezért már kezdettõl fogva, azaz 1994-tõl szervezünk önkénteseinknek szociális, mentálhigiénés és karitatív tanfolyamokat. Azóta 21 karitász csoport alakult az egyházközösségekben, amely ma is él és mûködik. Ma már közel 200 fõ önkéntes munkatárs szolgálja és segíti a rászorulókat, betegeket, idõseket, és nagycsaládosokat Ezek a települések a következõk: Esztergom,-Kertváros, Dorog, Nyergesújfalu, Lábatlan, Tardos, Sûttõ, Gyermely, Szomor, Bajna, Héreg, Epöl, Dág, Sárisáp, Annavölgy, Mogyorósbánya, Tokod, Bajót, Tát, Dömös, Pilismarót. A tanfolyamokon célul tûztük ki, hogy – a munkatársak az egymás iránt érzett felelõsséget felismerjék, – a tenni akarást felszínre hozzák és növeljék magukban és egy14


M

-B

AP

ŐE

ER

G

O

másban, – a szociális munka alapvetõ módszereit elsajátítsák. Így tehát az egész embert nézzük, összes szükségletével együtt – beleértve lelki igényeit, szeretet-ínségét is, mert ma ettõl szenvednek a legjobban. Egyes problémák megoldásában nagy segítségünkre vannak az egészségügyi és szociális intézmények, melyekkel élõ és folyamatos a kapcsolatunk. Továbbá napi kapcsolatuk van az önkormányzatokkal. Az esztergomi karitászcsoport kórházi beteglátogató csoportja Dr. Felföldi Éva vezetésével, 2001. húsvétján kezdte meg önkéntes tevékenységét a Vaszary Kolos Kórházban. Így foglalta össze munkájukat: Ez a misszós munka nem kíván különleges tulajdonságokat. Az õszinte felebaráti szeretet, alázat, tapintat, együttérzés, bíztatás, a bennünk levõ öröm, imáink, a betegek figyelmes meghallgatása, türelmünk, a szeretet apró gesztusai, szabadidõnk felajánlása, amiket nap, mint nap ajándékként viszünk a betegeknek. A hét hat napján 16-17 óráig ügyeletet tartunk a kórházban. A vasárnap délelõtti szentmisére lekísérjük a nehezen mozgó betegeket. A karitász csoportok mûködéséhez fontosak a havonkénti találkozók. Ha csak lehet, a plébános atyák is jelen vannak, és rövid elmélkedéssel, buzdítással segíti a csoportok munkáját. Évente kétszer lelkinapot tartunk a régió minden csoportjának, Ezek az alkalmak mindig más településen kerülnek megrendezésre, hogy ezáltal is megerõsítsük a csoportot és kézzelfoghatóan érezhessék támogatásunkat, az összefogás és a szolidaritás erejét. E S T Iés aFJuAz egyházmegyei Szent Erzsébet Karitász Központ a 2007.D évi Városmisszió bileumi Szent Erzsébet év kapcsán ismét indít Karitász és U Plébániai Munkatárs Képzést. A korábbi tanfolyamok jó tapasztalatait felhasználva, õsztõl tavaszig, párhuzamosan két helyen Budapesten és Esztergomban Écsy Gábor karitász igazgató vezetésével. A tanfolyam zarándoklattal fejezõdik be Sárospatakon.

ESZT

Ferenczyné Molnár Éva régióvezetõ

SZE

NT

2007. április

15

E

R

G

Y

Nagy Gáspár (1949-2007) nemrégiben elhunyt Kossuth-díjas költõ és a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztõsége vezetõjének emlékére…

Nagy Gáspár: Kulcs-ffohász Csikorduljon a kulcs, ha nehezére is esik a zárnak, meg kell

Lehetnénk a tanítványok 1.

nyílani a titkok kapujának – ! Hitünk ne törjön belé a zárba,

a kereszt alumíniumból

miként a kulcs, a gyáva!

a töviskorona sztaniolból

Még hat lakat, még annyi hátra,

a kendõd fehér gyolcsból

mögéjük hatalmas titkok zárva. Szívünk nem dobban, ha szemünk lezárva!

a szögek mûanyagból a lándzsa színaranyból az ecet tiszta borból

Rövid életünk,

2.

s kudarcunk is áldva,

Pilátus kezet mos tíz lavórból

csikorduljon a kulcs!

poroszlók isznak telt kupákból

Hitünk ne maradjon árva, árván se sirassuk magunkat hiába!

3. Mi latrok: jobbról balról várunk míg kilép az arc az arcból

(1969, Szabadrabok c. kötetébõl)

lesietünk a Golgotáról amennyit hallottunk láttunk abból... lehetnénk a tanítványok s úgy kezdenénk: „föltámadás a halálból” (1970, Szabadrabok c. kötetébõl)

Kiadó: Szent Erzsébet Karitász Központ, 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. Telefon: 351-1977, Fax: 478-0896, e-mail: [email protected] www.esztergomi-ersekseg.hu/karitasz Felelõs kiadó: Écsy Gábor • Szerkesztõ: Kovács Gyöngyi Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Pharma Press® Nyomda és Kiadó

SZENT ERZSÉBET LEVELE

Recommend Documents