Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere és Címzetes Főjegyzője 6745 Szeged, Pf. 473. Törvényességi észrevétel és önkormányzati érdekbe ütközés a biomassza alapú energiaellátás és geotermikus alapú használati meleg víz előállítás megvalósítására vonatkozó képviselői előterjesztés alapján hozott határozatokhoz Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján helyi önkormányzat helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladata a távhőszolgáltatás. Szeged Megyei Jogú Város 2012. szeptember 28. napján tartott ülésére e témakörben a Vagyongazdálkodási Bizottságtól sürgősségi előterjesztés érkezett, de ezt a Közgyűlés, annak előkészítetlensége, a műszaki tartalom, valamint a gazdasági számítások hiánya miatt nem vette fel napirendjére. A Közgyűlés 2013. április 12–ei ülésén dr. Bohács Zsolt sürgősséggel benyújtott előterjesztés egy olyan a SZENERGOTT Távhőtermelő Kft. által már elindított beruházásról szól, amellyel kapcsolatban a Közgyűlés a szükséges döntéseket még nem hozta meg. A napirend tárgyalását követően a közgyűlés 200/2013 (IV.12.), és 201/2013 (IV.12.) számú közgyűlési határozataival arról döntött, hogy a „biomassza tüzelési fűtőmű és kooperációs távfűtési vezeték megépítéséhez” valamint a „használati meleg víz előállításárra szolgáló termálkutak és vízkezelő állomások elhelyezése és a rendszer részeként megépülő HMV vezeték létesítéséhez” a tulajdonosi hozzájárulást megadja. Dr. Botka László polgármester az ülésen kijelentette, hogy a határozatokat törvénysértőnek és az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, azokat nem írja alá és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 68. §-ban foglaltak figyelembevételével kezdeményezi, hogy az előterjesztést, 2013. április 26. napjára összehívott rendkívüli közgyűlésen újra tárgyalják. I./ Mindkét projektet érintő felvetések: Hiányzik, illetve az Önkormányzat előtt nem ismert a projekt előkészítés: − − − − − −
megvalósíthatósági tanulmány, gazdaságossági, megtérülési terv, üzleti terv, finanszírozási terv, pályázati feltételek ismerete, fogyasztókra gyakorolt (számszerűsített) hatás.
Az előterjesztésből nem derül ki, hogy milyen pályázat került benyújtásra, mennyi a pályázat támogatási intenzitása, ki és hogyan biztosítja a szükséges önerőt. Az előterjesztésből nem derül ki, hogy a tervezett beruházások megvalósítását követően a A Szenergott Kft. által termelt hőenergiát milyen áron tudja megvásárolni a Szegedi Hőszolgáltató Kft., milyen hatással lesz ez a lakosság által fizetendő szolgáltatási díjakra. Nem tartalmaz az előterjesztés arra vonatkozó információt sem, hogy hogyan biztosított hosszútávon a mintegy 18-19 ezer t/év tüzelőanyagként felhasználni kívánt biomassza, a jelzett közel 200 ha terület valószínűleg ezt a mennyiséget folyamatosan nem biztosítja. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a távhőszolgáltatás díjait a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslata alapján a szakminiszter állapítja meg. Az előterjesztés alapján nem tisztázott, hogy a beruházás során létrehozott állóeszközök amortizációja, valamint az üzemeltetési költségek 1
fedezetéül szolgáló díjat a miniszter – figyelemmel a jelenlegi rezsicsökkentési törekvésekre – az alkalmazandó díjban elismeri-e. A Szegedi Hőszolgáltató Kft., mint a Kbt. 6. § (1) bek. c) pontja alapján minősülő jogalany közbeszerzési státuszát tekintve közszolgáltatóként a közszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései megvalósítása során a Kbt. szabályrendszere alapján köteles eljárni. A Kbt. 117. § szerint a hőszolgáltatást végző közszolgáltató hőenergiát közbeszerzés keretein kívül vásárolhat, de a Kbt. kogens rendelkezései kiterjesztő értelmezésre azonban nem adnak lehetőséget, így nem mondható el ugyanezen kivételi tényállás pl. a termálkutakból kinyert vízmennyiség megvásárlására a Hőszolgáltató Kft. által. Az előterjesztésben adott hiányos információk miatt nem lehet megítélni a beruházás pontos műszaki tartalmát, nem ismert, hogy az előállított hő-, illetve víz kitermelés és továbbítás a meglévő hálózat használatával, vagy anélkül valósulna meg. Mindez nagyon megnehezíti egy pontos állásfoglalás kialakítását. A közbeszerzés mellett szóló érvként ugyanakkor azt is állíthatjuk, hogy a közbeszerzési eljárás keretei között beszerzett energia lényegesen kedvezőbb árú, a versenyhelyzet árlehajtó hatással bír, melyre például szolgál az Önkormányzat és intézményei által évek óta rendszeresen folytatott gázenergia beszerzés, ahol a távhőszolgáltatásban felhasznált gáz árához képest rendre jelentős, 20-25 %-os költségmegtakarítás érhető el. A rendelkezésre álló információk szerint a projekt megvalósulásával, illetve az elkészült létesítmény üzemelésével érintett Szegedi Hőszolgáltató Kft. taggyűlése az együttműködéshez szükséges szerződésekkel, megállapodásokkal kapcsolatos döntést nem hozott, erre vonatkozó előterjesztésről nem tárgyalt. II./ A biomassza tüzelésű fűtőműre vonatkozó észrevételek Az erőmű a 16422 hrsz.-ú, a Szegedi Közlekedési Kft. tulajdonában levő „kivett közforgalmú vasút” területére kerülne elhelyezésre a cég Csáky utcai telepén. A terület Új Rókus városrészben helyezkedik el több lakásos ingatlanokkal sűrűn beépített terület közelében. A tervezett létesítmény a Csáky utca 1. számú öt emeletes panelépülettől légvonalban 360 méter távolságra, az Arany J. Általános Iskolától 340 méter távolságra, a Rókusi krt. 21. számú tíz emeletes panel épülettől 355 méter távolságra, a Gergely köz 3/A. öt emeletes panelépülettől 328 méter távolságra helyezkedik el. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évben vásárolta meg a 16422 helyrajzi számú területet a MÁV Zrt.-től. A 2009. 01. 07. napján aláírt adásvételi szerződés 2. pontja szerint „Az ingatlan közterületi csatlakozása nem biztosított. A MÁV. Zrt., mint a szomszédos 16835/5 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa a tulajdonában lévő területen keresztül az ingatlan megközelítését biztosító szolgalmi jog bejegyzéséhez nem járul hozzá, A Vevő feladata a saját ingatlanáról, vagy más szomszédos ingatlanon keresztül a megközelíthetőséget biztosítani, amellyel kapcsolatos költségeket biztosítani kell.” A szerződés értelmében – miután közlekedési kapcsolat nem létesíthető a MÁV Zrt. területén keresztül - az erőmű kiszolgálására irányuló jelentős teherforgalom csak a sűrűn beépített Újrókus lakóövezeten keresztül bonyolódhat le. Az előterjesztés negyedik bekezdésében szereplő megállapítás miszerint „A biomassza fűtőmű Szeged Általános Rendezési Tervével összhangban,...” kerül elhelyezésre nem helytálló, az Szeged Város Településrendezési tervének előírásait figyelembe véve az előterjesztés szerinti erőmű az adott területen nem helyezhető el, tehát a javaslat nincs összhangban a Rendezési Tervvel. A biomassza erőmű létesítésére a tervdokumentációban jelölt helyszín a 2012. október 24-én kelt 91100/2012. iktatószámú főépítészi állásfoglalás szerint nem állt összhangban a településrendezési tervekkel. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2012. december 19-én megkereséssel élt a SZÉSZ módosításra vonatkozóan, melyben a biomassza tüzelésű fűtőmű létesítéséhez a Szeged 16422, 16426/2 és a 16386/1 hrsz.-ú ingatlanokon az építménymagasság növelését kérte, azonban az 590/2011. (XI. 25.) Kgy. sz. határozat értelmében a tervezési program összeállításánál a 2011. december 31-ig beérkezett véleményeket tudták 2
figyelembe venni, így az építmény magasság növelésére irányuló SZÉSZ módosítás nincs folyamatban. Az előterjesztés alapján a tervezett fejlesztés ellentétes a szabályozási terv előírásaival a következőkben: 1. Az ingatlanoknak – jelen állapotában - nem biztosított a köz vagy magánútról való közvetlen megközelíthetősége, ezért nem minősül építési teleknek. Építési telek fogalma: „beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek”. 2. Az ingatlanok az Szeged MJV Építési Szabályzata szerint Ge-511754 jelzésű zónába tartoznak. Az ötödik szám azt jelzi, hogy az építési övezetben mennyi a megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség. A beadványban közölt adatok alapján nem vizsgálható, hogy az övezeti besorolásnak megfelelő 5. – maximális beépítettség: 30% hogyan tartható, illetve a minimum 55 % -os zöldfelületi fedettség miként biztosítható. 3. Az építési szabályzat az építmény magasságot 4,50-7,50 m magasságban állapítja meg (a kód hatodik száma). A Szegedi Hőszolgáltató Kft. megkeresésében említett 17 m magas tervezett kazánház az övezetben nem helyezhető el, az előírt magasságot túllépi. 4. A SZÉSZ a vasút védőterülete miatt a telek egy részén korlátozási zónát jelöl. 5. Nem vizsgálható a beadványban az Építési Szabályzat 56. §. (4) pontja sem, miszerint a terület védőfásítási kötelezettséggel terhelt. Az előterjesztésből nem állapíthatók meg a tervezett létesítmény üzemelése kapcsán keletkező környezeti hatások (légszennyezés, zaj, stb.). A tervezett létesítményről az érintett lakosságot senki nem tájékoztatta, a lakosok véleményét nem ismerjük. A sajtó a közelmúltban foglalkozott a Szombathely Sárdi ér úti ipari területén létesítendő biomassza erőmű ügyével. Szombathely Önkormányzata a Grenor Kft-vel együttműködve tervezte megvalósítani az erőművet a város Szentkirályi családi házas övezetű városrészének közelében, amelyet a lakossági tiltakozást megjelenítő Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör tiltakozása miatt a közgyűlés további feltételekhez – a beruházással kapcsolatos környezetvédelmi és gazdaságossági számítások, adatok benyújtása, valamint a Gyöngyöshermán-Szentkirály Polgári Kör bevonása az eljárásba – kötött. Külön is megvizsgálandó a tervezett erőmű égéstermék kibocsátása, mivel a közelben 10 emeletes (közel 40 méteres) épületek találhatók, így ezek felső szinti lakásai ezen hatással közvetlenül érintettek lehetnek. A tervezett létesítmény fűtőanyaggal történő ellátása során – figyelembe véve a fűtési időszak hosszát – több mint napi 100 tonna anyagot kell beszállítani. Ez a szállítási tevékenység vélhetően nagy teljesítményű teherautókkal történik, eddig nem ismert útvonalon (útvonalakon), de mindenképpen lakott területek érintésével. A beruházásra vonatkozó döntés meghozatala előtt mindenképpen szükséges vizsgálni ezen tevékenység környezetre, közlekedésre, valamint az úthálózatra gyakorolt hatásait. III./ A használati meleg víz előállítására szolgáló termál kutakra és vízkezelő állomásokra vonatkozó észrevételek A tervezett termál kutak önkormányzati tulajdonú közterületen, illetve kivett építési és beépítetlen területen kerülnek megvalósításra. A nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény (Nvt.) szerint hasznosításra önkormányzati tulajdont versenyeztetési eljárás keretében lehet lehet átadnia a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, legfeljebb 15 éves időtartamra, amely egyszer – legfeljebb 5 évremeghosszabbítható. A termál kutak, valamint a víztisztító berendezések tulajdonjogával feltehetően a SZENERGOTT Távhőtermelő Kft. rendelkezne, vagyis nemzeti vagyonon idegen tulajdonú felépítmény valósulna meg, ezáltal osztott tulajdon keletkezne. Az osztott tulajdon létesítésére az Nvt. szerint az értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni, amelyek szintén versenyeztetést írnak elő. Az építmény alatti földterületre vonatkozóan a földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni. A közterület az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, törzsvagyonba tartozó, forgalomképtelen vagyontárgy, amelyre az Nvt. rendelkezései alapján osztott tulajdon nem létesíthető. Tekintettel arra, hogy 3
az Nvt, szabályaival ellentétes az előterjesztés, így az jogszabály sértő. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. § 7. pontja szerint, a használati meleg víz nem más, mint távhővel felmelegített, közműves ivóvíz. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. évi (X. 25.) Korm. rendelet 2. § a) bekezdése egyértelműen meghatározza az ivóvíz fogalmát, mely szerint az olyan minőségű víz, amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetre. Ugyanezen kormányrendelet 1. sz. melléklete rendelkezik az ivóvíz mikrobiológiai, kémiai, indikátor és biológiai vízminőség jellemzőkről és határértékekről. A fentiek alapján a - tervezett termálkútból származó és valószínűsíthetően tisztításra szoruló víznek ivóvíz minőségűnek kell lennie, így annak szolgáltatása viziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 24. pontja alapján viziközmű-szolgáltatásnak minősül. Ugyanezen törvény 15. § (2) bekezdése alapján viziközmű-szolgáltatás csak az ellátásért felelős (Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ) és az üzemeltető között létrejövő és az Energia Hivatal által jóváhagyott szerződés alapján folytatható. A törvény 16. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével viziközmű szolgáltatást biztosító társaság kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában állhat. Nem rendelkezünk ismerettel arra vonatkozóan, hogy a SZENERGOTT Hőtermelő Kft. megfelelne-e a hivatkozott feltételnek, amennyiben nem, akkor ezt a szolgáltatást nem biztosíthatja. Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén viziközmű szolgáltatást egyedüliként a Szegedi Vízmű Zrt. lát el a 2001. március 9. napján e tárgyban létrejött keretmegállapodás 3.9. pontja szerint. Termál kutak elhelyezésével kapcsolatban a megbízott tervező részére előzetes állásfoglalást adott ki a Főépítész, a bemutatott tervek alapján nem igazolható, hogy a fejlesztés összhangban van-e a városrendezési tervekkel, ezen állásfoglalását a környezetvédelmi szakhatóság részére 2013. március 20-án kelt 01/26276/2013. iktatószámú nyilatkozatában megerősítette. A közterületen elhelyezendő létesítmények esetében a tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell egy komplett műszaki tervdokumentációt. A tervdokumentációnak egyértelműen tartalmaznia kell a nyomvonalak pontos elhelyezését, melyből az érintett önkormányzati területek kezelői, üzemeltetői által megállapítható, hogy azok milyen mértékben érintik a közterületi közutakat és zöldfelületeket, melynek ismeretében szakmai állásfoglalásukat kiadhatják a tulajdonosi hozzájárulás feltételeinek kialakításához. Az előterjesztéshez mellékelt dokumentumok alapján a tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelem érdemben nem bírálható el, illetve nem adható meg. A termál kutakból kinyert és használati meleg vízként hasznosítani kívánt vizet ivóvíz minőségűre kell tisztítani. A tisztítási technológiára, ennek üzemelési költségeire, illetve a fogyasztói díjakra gyakorolt hatására az előterjesztés részletes tájékoztatást, hatásvizsgálatot nem tartalmaz. Külön szükséges vizsgálni a kitermelt víz karbonátos összetételét, ugyanis a víz keménységet okozó ásványi anyagok a fogyasztói hálózatban komoly vízkőlerakodást okozhatnak. A jelenlegi használati meleg víz előállításhoz a Hőszolgáltató Kft. a Szegedi Vízmű Zrt.-től vásárolja az ivóvizet évi mintegy 800 ezer m3 mennyiséget. Amennyiben ennek termálvízzel történő kiváltása megtörténik, úgy a vízmű lakossági ivóvíz értékesítése mintegy 10 %-kal csökken, ami kapacitás kihasználási, gazdaságossági és díjmeghatározási problémákat fog felvetni, amit szintén mérlegelni kell a program indítása előtt. A jelenleg rendelkezésre álló anyagok alapján nem ismert, hogy a jelentős mennyiségű termálvíz kivétel hogyan hat Szeged ivóvíz, gyógyvíz és termálvíz bázisára, mennyire veszélyezteti például az Anna kút vízhozamát. Szentes környezetében a nagymértékű kitermelés és a visszasajtolás hiánya miatt már előfordult, hogy a nagy depresszió következtében rétegek közötti kommunikáció indult el, amely kémiai változást is eredményezhet. Szakemberek szerint a visszasajtolás nélküli nagyobb mennyiségű termálvíz kivétel kedvezőtlenül hat a rétegnyomás fenntartására. A termálvíz kitermelésére szolgáló mélyfúrású kutak mélysége általában 1000-1500 m közötti, a kitermelt víz hőmérséklete (a mélységgel arányosan) 50-75 °C. A Szegeden korábban készült termálkutakból kinyert termálvizek sajátossága, hogy rendkívül magas a karbonit- és a szilikát-tartalma, melynek következtében a kis átmérőjű csővezetékekben, felhasználói berendezésekben (különösen pl. hőcserélőben, fűtés esetén a 4
radiátorban, használati meleg víz esetén a belső vezetékben és csaptelepben) rövid idő alatt lerakódáshoz, majd eltömődéshez vezethet, így annak eltávolítása, adott esetben a vezeték/berendezés cseréje nagy költséggel és a felhasználási helyen (így a lakásokban is) nyilvánvaló rendszeres munkálatokkal, zavarással jár. A termálvíz használati meleg vízként történő felhasználása során a lakások vízvételezési helyének jelenlegi kiépítettség esetén, így a közös csaptelepek által a Szegedi Vízmű Zrt. üzemeltetésében lévő ivóvízhálózat összekapcsolódna a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által termálvízzel megtáplálva tervezett használati meleg víz hálózatával. Ebből kifolyólag állandó problémát jelentene annak bizonyítása, hogy mely üzemeltető által szolgáltatott víz okozta a vízkivételi helyen (házi ivóvízhálózaton belül) vagy már mindkét hálózaton kimutatható esetlegesen bekövetkező szennyezettséget, fertőzést. A vonatkozó jogszabály szerint az egészséges ivóvizet a vízkivételi helyen (gyakorlatilag a csaptelep után) kell biztosítani. A termálvizek különös természetes jellemzője a víz erős szag és ízhatása (kénes, kátrányos), továbbá általában határértéken felüli a fenol tartalma és kérdéses lehet az arzéntartalma is. A lakosság részére a jogszabályok csak a határérték alatti és megfelelő ízű, szagú ivóvíz szolgáltatását teszik lehetővé. A korábbi tapasztalatok alapján, a 90-es években Szeged egyes lakótelepein használati meleg vízként szolgáltatott termálvízre rendkívül sok panasz érkezett. Természetesen vannak az egyes szennyeződések eltávolítására szolgáló műszaki lehetőségek, azonban ezek alkalmazása nyilvánvalóan költségemelkedést jelent, melyre kalkulációt az anyag nem tartalmaz. A geotermikus energia felhasználási körülményeire a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2013 márciusában kiadott „Nemzeti Vízstratégia - A vízgazdálkodásról, öntözésről, és aszály kezelésről (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag)” megnevezésű dokumentumban az alábbi észrevétel került rögzítésre: „A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően - a csak hőhasznosítást követően - a visszasajtolást teszi szükségessé.” A termálvizek közvetlen használati meleg vízként történő használatával a visszasajtolás hiánya miatt a fenntartható fejlődés, a megújuló energiaforrás kritériuma nem teljesül. Ez akkor lenne biztosítva, amennyiben a kitermelt termálvizet nem közvetlenül, hanem közvetetten, tehát a hőtartalmának kinyerését követően a lehűlt termálvíz visszasajtolásra kerülne a mélységi rétegbe, így a hőcserélőben levett hőmennyiséggel történne meg a vezetékes ivóvíz felmelegítése. Kérem fentiek szíves tudomásul vételét és ennek megfelelő felelős döntés meghozatalát a T. Közgyűléstől. Szeged, 2013. április 18.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
5
