Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere 6745 Szeged, Pf. 473

Kiegészítés a 4. napirendi ponthoz

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere 6745 Szeged, Pf. 473.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés 4. napirendi pontjaként szereplő, „Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása” tárgyú 01/1510-124/2012 iktató számú előterjesztés kiegészítését terjesztem elő a Szeged, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek u. – József A. sgt. által határolt terület településszerkezeti tervének és szabályozási tervének módosítása tárgyában. I. SZERKEZETI TERV módosítása: Előzmények: A tervezési területen belül Szeged MJV 645/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terve a volt Gyevi temetőre Ln – nagyvárosias lakóövezetet, Lk – kisvárosias lakóövezetet és közpark rendeltetésű területet határoz meg. Tulajdonosváltás és a megváltozott ingatlanpiaci kereslet következtében a hatályos szabályozástól eltérő funkciójú terület kialakítása vált szükségessé. A volt Gyevi temető területére a módosítás szerinti szerkezeti terv Vt - településközponti vegyes övezet előírásával több rendeltetést magába foglaló helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények és lakó funkció kialakítására ad lehetőséget (422/2008. (VI. 27.) Kgy. sz. határozat). A tervezési területen jelölt különleges közlekedési övezetű sorgarázsok módosításáról szintén ez a határozat tartalmaz döntést, melyet a tulajdonosok kérésének megfelelően a 39/2012. (II. 24.) Kgy. sz. határozattal a Közgyűlés hatályon kívül helyezett. A tervezési terület nagyvárosias lakóterületein szükséges módosításokat a városrész életének megkönnyítése teszi szükségessé. A Tarján V. ütem területén, a Víztorony téren üzemelő buszvégállomás nagyobb hányada II. rendű közlekedési célú közterületként van szabályozva, a valóságban különleges közlekedési terület, mely a buszvégállomás mellett kereskedelemnek és szolgáltató funkciónak is helyet ad. A Szeged MJV. 249/2011. (V. 27.) Kgy. sz. határozata szerinti módosítás a jelenlegi hasznosításnak megfelelően különleges közlekedési övezetet jelöl. A Tarján III. ütemben elhelyezkedő Fűtőmű korszerűsítése a nagyvárosias lakóterület övezetének bővítését indokolja. II. SZABÁLYOZÁSI TERV módosítása Tervezési szempontok: A tervezés célja az Északi lakónegyed központ József A. sgt.-tól keletre eső, városképi szempontból hangsúlyos részének kialakítása, a volt Gyevi temető új funkcióval való hasznosításának szabályozása, Tarján város Budapesti krt. és Retek u. által közrefogott területének szabályozása, a rehabilitáció igényének és lehetőségének vizsgálata, valamint az Emlékpark és a vele összefüggő zöldterület rendezése volt. Szeged MJV Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy rendelet 104. § rendelkezik a volt Gyevi temető sajátos építési előírásairól, valamint a hatályos szerkezeti terv Ln - Nagyvárosias és Lk - Kisvárosias lakóövezetként határozza meg a terület rendeltetését. A lakófunkció mellett a volt temető emlékét őrző Emlékpark, a szerkezeti tervben sajátos közpark meghatározással szerepel. A településfejlesztési döntés szerint Vt – településközponti vegyes övezet kijelölésére ad lehetőséget. A területre olyan új funkciók települhetnek, amelyek kiegészítik a lakónegyedi központot lakó- és helyi szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületekkel, sportlétesítményekkel.

A kötelező építési vonal – előkert - a József A. sgt. felől 15,0 m-re van a telekhatártól, ez az érték a közterület felé a már megépült szomszédos épületek előkertjei között átmenetet képez. A SZÉSZ 3. sz. táblázatában az egyéb építészeti karakterű övezetekre vonatkozó építménymagassági előírás meghatározza, hogy csak a felső értéket kell megtartani. A szabályozási tervnek megfelelően a Vt övezet esetében az építménymagasság alsó határértéket is meghatároz 9,00 m értékkel. Az Emlékpark a hatályos szerkezeti terven a József A. sgt. és a Tarján széle kereszteződésében van meghatározva. A terv módosítása során a park új helyszíne bensőségesebb kialakításra ad lehetőséget, összefüggő zöldterületként a Tarján széle és az Építő utca között kijelölt játszótér és II. rendű közterület mellett, közel 1 ha nagyságú területen. A beépítésre nem szánt területen II. rendű nem közlekedési célú közterület, rendeltetése három funkcióban került meghatározásra: az Emlékpark a volt temetőnek állít emlékhelyet, a meglévő játszótér és a tervezett közpark pedig egy igényesen kialakított zöldfelületet biztosít az ott lakók számára. A panelházas – telepszerű többszintes beépítésű - területeken a II. rendű közlekedési célú közterületek és az önálló gyalogutak szabályozása a kialakult használatot követi, valamint a közkertek teljes körű ábrázolása is megtörtént jelentőségük függvényében. A terv lehetőséget ad a panelépületek bővítésére, melynek feltételeit és előírásait a szabályrendelet határozza meg. A szabályrendelet a lakásszám bővítését nem engedélyezi, az 'ötlettervek' is ennek megfelelően a lakások bővítésére irányulnak, valamint a közösségi célokat szolgáló helyiségek kialakítását vagy ilyen célú bővítését, illetve az épületek korszerűsítését teszi lehetővé. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. kérésére a szabályozási terv tartalmazza az Erős János utcai Fűtőmű bővítése érdekében kialakított építési helyet és irányadó telekhatárt. A fűtőmű bővítésének szükségessége 2009 decemberében vált bizonyossá. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. kezdeményezésére a területre készült dokumentációba az akkor ismert területigény 2010. márciusában feltüntetésre került. Időközben a Szegedi Hőszolgáltató Kft. elkészíttette a bővítés engedélyezési terveit (2010.). A tervek bizonyították, hogy a biztonságos működéshez szükséges 2 db gázkazán célszerűen egy lábakra állított bővítményben helyezhető el. A fűtőmű teljes szélességében és mintegy 8,70 m hosszban, a jelenlegi építménymagassággal megegyezően bővül. A mintegy 4,0 m magas lábakra állított bővítmény alatt a közművek többsége helyén maradhat. A tervezési terület két különböző jellegű területből tevődik össze: A. A volt Gyevi temető (Gyevi kapu) és a volt Textilipari Szakközépiskola Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa kereskedelmi, szolgáltató centrumot és irodaházat kíván megvalósítani a jelenleg beépítetlen területen. A Gyevi temető területére tervezett szolgáltató központ megközelítését és közlekedési feltárását célszerű a József A. sgt. felől kialakítani. A csomópont kialakításához a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az ÚT 2-1.115.2004. Útügyi Műszaki Előírás 3.2.3 pontja alól felmentést adott. A megközelítést biztosító csomópont a lakótelep feltárását is segíti, csökkentve a Tarján széle forgalmát. A forgalomtechnikai (sávok, menetirányok, stb) előírásokat az egyeztetési tervdokumentáció közlekedési alátámasztó munkarésze tartalmazza. A területen vizsgálandó a felszámolt temető emlékét méltó módon őrző emlékpark elhelyezése. A megfelelő helyszín kiválasztásánál fontos volt, hogy adjon lehetőséget egyfajta bensőséges kialakításra oly módon, hogy a zöldterület értéke, tisztasága megőrizhető legyen, de ne kerüljön eldugott helyre, ami rongálásokra ad lehetőséget. A zöldfelület mértéke a hatályos szabályozáshoz képest nő, mely a II. rendű nem közlekedési célú közterület – közpark, játszótér és emlékpark – kijelölése mellett a lakótelepi közkertek rendezését is magába foglalja. A tervezési terület biológiai aktivitásértéke 8,71 pontról 13,16 pontra nő. B. Paneles lakóterület Tarján város III., V., és VIII. ütemét foglalja magába. A tervdokumentáció tartalmaz 'ötletterveket' a lakóépületek korszerűsítésére és a panellakások bővítésére. A meglévő garázsok (339 db) és a meglévő parkolók (691 db) száma a mintegy 30 ha-os nagyságú területen a 3238 db lakás, közel 10000 lakos gépkocsi tárolási igényét jelenleg sem elégíti ki: csak a lakásokhoz hiányzik mintegy 2200 db parkolóhely. A területen lévő utak, utcák nagy része az ingatlan-nyilvántartás szerint a lakóterületet körülölelő közkertekkel, parkokkal azonos helyrajzi számon szerepelnek. A terv ezen közterületek szabályozását is tartalmazza a jelenlegi, kialakult állapotnak megfelelően.

A parkolási probléma megoldására alkalmas épület a 11084/19, 23, 24 hrsz. ingatlanokon helyezhető el, melyben 500 férőhelyes parkolóház alakítható ki. Az itt található garázsépülettel egyidőben épült szolgáltató épület eredeti funkciója szintén garázsépület volt, melynek befogadóképessége 72 gépkocsi. A lakóépületek bővítése homlokzati előépítéssel, ráépítéssel valósítható meg. A lakások nem tartalmaznak étkező helyiséget és a konyhák mérete sem felel meg a mai igényeknek. A homlokzati előépítéssel a konyhák bővíthetők külön étkezővel, valamint néhány épületnél egyes kisméretű szobák is. Az ötszintes lakóépületekben javasolt lift elhelyezése, mely általában szintén a homlokzat elé építve oldható meg. Az ötszintes épületek záró szinti lakásai ráépítéssel is bővíthetők, viszonylag nagyméretű tetőterasz kialakításával. Így az alsóbb szinteken lévő lakásokhoz képest rosszabb lakókörnyezetet biztosító zárószinti lakások víz- és hőszigetelése megoldható, valamint a bővítés élhetőbbé teszi a zsúfolt lakásokat. Ezek a lakóépületek középmagas épületnek minősülnek, így a 13,6 m feletti használati szintre szigorúbb tűzrendészeti előírások vonatkoznak. Jelen helyzetben a lakások korszerűsítése tűnik elsődleges feladatnak. Az épületek az 1970-es és 1980-as években épültek, az épületgépészeti rendszerek, a nyílászárók felújításra, a határoló szerkezetek hőszigetelésre szorulnak. A használati melegvíz előállítása és a fűtési rendszer korszerűsítése során lehetőség kínálkozik épületenkénti hőtermelés létrehozására a megújuló energiák használatára. Az ilyen jellegű beruházások szükségessé teszik a technikai berendezések (hőcserélő, puffertartály, keringető rendszer, stb.) előírásoknak megfelelő elhelyezését, amely ráépítéssel oldható meg. Közműellátás (víz-, csatorna- és csapadékvíz-, gázellátás, elektromos energia) Vízellátás A területet határoló utcákon közüzemi vízvezeték hálózat üzemel, tehát a környék vízellátása biztosított. A Szegedi Vízmű Zrt-vel folytatott egyeztetés értelmében az igényelt mennyiségű és nyomású vizet a városi nyomású vízhálózatról tudják szolgáltatni. Az utcai hálózatra földfeletti tűzcsapokat kell építeni. Csatorna- és csapadékvíz elvezetés A tervezési területen megvalósuló létesítmények szenny- és csapadékvizeinek befogadója a Tarján széle utcán üzemelő egyesített rendszerű ø 125 cm vb gyűjtőcsatorna. A helyszínrajzon ábrázolt nyomvonalon a Tarján széle utcai Φ 125 cm – es csatornától induló, Φ60 cm, majd Φ40 cm – es REHAU egyesített rendszerű csatornát kell építeni a József A. sgt. – ig. Ez a tervezett egyesített rendszerű csatorna vezeti el a József A. sgt-i csomóponttól a csapadékvizet, valamint a tervezett épületek szociális eredetű szennyvizét a befogadóba. Gázellátás és távhőszolgáltatás A tervezési területen megvalósuló létesítményeknek előreláthatólag technológiai gázigénye nem jelentkezik. A tervezési területre tervezett, a József Attila sgt-at és az Építő utcát összekötő és az Építő utcában épülő utak területében kisnyomású gázvezeték hálózat építésével, egyes meglévő gázvezetékek összekötésével a megvalósuló létesítmények gázellátása biztosítható. A tervezési területen jelenleg kétféle fűtési rendszer üzemel. A Tarján III. ütem területén lévő ún. téglablokkos épületek fűtése egyedi gázfűtés parapet konvektorokkal. A területen kisnyomású földgázhálózat üzemel. A hálózat az egyedi fűtési igényekre lett méretezve. A terület többi részén lévő panel lakások fűtése távfűtési rendszerről, tömb fűtőművektől történik. A panelos lakásokkal beépített területen is üzemel kisnyomású földgázvezeték hálózat. A hálózat a panel lakások gázos konyháit látja el földgázzal. A meglévő távfűtési hálózat folyamatos karbantartása és szükség szerinti felújítása célszerű. Elektromos energiaellátás Nagyfeszültségű hálózat: A vizsgált területen kívül, nyugati irányban a József Attila sgt. túlsó oldalán halad a Szeged Északi 120/10kV-os alállomást tápláló 120 kV-os légvezeték. A területen belül nagyfeszültségű rendszer nem található. Középfeszültségű hálózat: A vizsgálati területen belül 10 kV-os és 20 kV-os kábelrendszerek üzemelnek. A terület villamos

energiaellátását a Szeged Északi 120/10 kV-os alállomásból induló 10 kV-os kábelgyűrűk biztosítják. A meglevő felsorolt 10 kV-os kábelhálózatok a terület energiaellátását távlatilag is biztosítani tudják. A meglevő hálózat a területen belül jelentkező fejlesztési igények energiaellátását is kiszolgálja. A területen belül üzemelő Szeged Tarján III. Fűtőműben gázmotorok üzemelnek, amelyek által termelt villamos energiát a Tarján III. fűtőműtől induló és a Szeged Északi 120/10 kV-os állomásban végződő magán tulajdonú (nem közcélú) 10 kV-os kábelen keresztül továbbítják a közcélú energiaellátó rendszerhez. A terület egy másik részén a Tarján IV. ütemben levő Szeged Tarján IV. Fűtőműben szintén gázmotorok üzemelnek. Az ezek által termelt villamos energiát a Tarján IV. fűtőműtől induló és Tarján 1, 2, és 3 ütemén keresztül haladó, a Szeged Vértói úti 220/120/35/20 kV-os 120/10 kV-os állomásban végződő, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tulajdonú (nem közcélú) 20 kV-os kábelen keresztül továbbítják a közcélú energiaellátó rendszerhez. A területen belül kialakításra kerülő Deák Város területének energiaellátását a Szeged Észak 120/10 kV-os alállomás – Gyevi sor tr. 10 kV-os kábel felhasításával kell biztosítani. Transzformátorállomások: A területen belüli villamos energiaigény kielégítését jelenleg a felsorolt 10 kV-os kábelgyűrűkről csatlakozó 10/0,4 kV-os transzformátorállomások biztosítják. A tervezési területre tervezett fejlesztések villamos energiaellátására a Gyevi sor tr. 10 kV-os kábelgyűrűt felhasítva tovább kell építeni a két létesítmény irányába. Mindkét épületben új ÉBTR 10/1000 kVA típusú transzformátorállomást kell létesíteni. A többi meglevő transzformátorállomás változatlan helyen és teljesítménnyel megmarad, új transzformátorállomás építésére nincs szükség. Kisfeszültségű hálózat: A meglevő kisfeszültségű hálózat a teljes területen földkábeles kiépítésű, mely a jelenlegi és a jövőben várható energiaigény biztosításához megfelelő. A tervezési területre tervezett fejlesztések energiaellátását az épületekbe telepített transzformátorállomások fogják biztosítani. Ezért ezen a területen új kisfeszültségű hálózat építésére nincs szükség. A vizsgált területen levő Tarján III. Fűtőmű épületét a Szegedi Hőszolgáltató Kft. két db kazánegység részére bővíteni kívánja. Az épületbővítés elektromos és telefon közmű kiváltásokkal lehetséges. Erre a területre külön terv készült. A Tarján városrész rehabilitációja 2. ütem keretében a parkok locsolására 4 db vízkút kerül fúrásra és az ezekből nyert vízzel locsolják a terület parkjait. Ezek energiaellátása a meglévő 0,4 kV-os hálózatról, hálózat bővítéssel történik. Közvilágítás: A területen belül és a környező utcákban a közvilágítás megoldott. Az alkalmazott lámpatestek nátriumlámpás típusúakra lettek cserélve. A Tarján városrész rehabilitációja 2. ütem keretében kiválasztott akcióterületen térburkolat illetve kertészeti felújítás készül. Ezeken a területeken a meglévő térvilágítás, illetve a gyalogjárda világítást biztosító régi L 5.6 tip. betonoszlopos közvilágítás elbontásra kerül. Akcióterületek: Budapesti krt. páros oldal járda; Csongor tér és Tünde tér; Építő utcát és Víztorony teret összekötő járda; József A. sgt-on a volt Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola előtti járda; Bihari utca útvilágítás. A tervezési területen az utak mentén pörgetett oszlopos nátriumlámpás lámpatestek, a József A. sgt. felőli gyalogos forgalmú területen Szeged Rókus tip. kandeláberek épülnek. Tarján városrész közvilágítási hálózata teljes egészében földkábeles kialakítású. Ez a kábelrendszer azonban kb 50 éve épült, a kábelek kábelvégei beáztak, tönkrementek, ezért azokon a szakaszokon, ahol a meglevő közvilágítási oszlopok cserére kerülnek, a közvilágítási kábelhálózat teljes felújítására is szükség van. Hírközlés: Távbeszélő ellátás: A terület távbeszélő ellátását az Invitel biztosítja. A meglevő alépítményes hálózat rendszer és kábelhálózat a jelenlegi és a távlati igényeket is kiszolgálja. A terület távbeszélő ellátása részben a Szeged Rókusi körúti IPV telefon főközpontból, illetve a Püspök utcai telefonközpontból biztosított. A fejlesztési terület ellátása a Rókusi körúti főközpont táphálózatának bővítésével oldható meg. Kábeltelevíziós vétel: A területen belül több KTR rendszer is üzemel: Tarjáni Kábeltelevízió az épületek között kifeszített légkábeles hálózatot üzemeltet. Ennek a hálózatnak

fejlesztése nem várható. TvNetWork: Tarján területén, a Budapesti krt. külső oldalán a TvNetWork optikai kábelt üzemeltet. A TvNetWork hálózat fejlesztését tervezi. Távlatban a KTV ellátás erre a rendszerre építhető rá. T-Kábel Magyarország Kft.: A vizsgált terület József A. sgt. felőli oldalán halad T-Kábel kábeltelevíziós hálózat. A tervezési területnek KTV ellátására a meglevő T-Kábel hálózat bővítésével is ellátható. A területen jelen van a Magyar Telekom Nyrt. és a DIGI Kft. hálózata, melyek fejlesztése és bővítése lehetséges. Mikrohullámú összeköttetés: Magassági beépítési korlátozást jelentő mikrohullámú összeköttetés a területet nem érinti és fejlesztés sem várható. Zöldfelületi vizsgálat és fejlesztés Jelen szabályozási terv készítését megelőzően, 2008 júliusában a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda megbízásából elkészült a tervezési területet is magába foglaló, Szeged, Tarján városrész II. ütem rehabilitációs terve. A rehabilitációs terv tartalmazta a Szeged, Tartján III., V., és VIII., valamint Felsőváros 1/A és Felsőváros 1/B építési ütemeinek közterület rendezését, kertépítészeti vizsgálatokkal és fejlesztési elképzelésekkel együtt. Tarján városrészen belüli, Budapesti krt. – Csillagtér, - Retek utcák által határolt terület, a József Attila sgt. és Budapesti krt. menti zöldsávokon, valamint a körút és a sugárút mentén elhelyezkedő közkerteken (Tarján és Felsőváros közkertjei), és közparkokon keresztül kapcsolódik a város sugaras – gyűrűs, zöldfelületi rendszeréhez. Jelenlegi terület-felhasználás: Tervezési terülten belül, a jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében, az alábbi terület-felhasználási egységek találhatók: • Nagyvárosias lakózónák (Ln) A nagyvárosias lakózónán belül játék, sport és pihenést szolgáló, 1 ha-nál kisebb területű, bárki által használható közterületi zöldterületek, közkertek találhatók. Közkertek biztosítják a lakózónán belüli 3238 lakás zöldfelületi ellátottságát. A lakóterületen belüli közkertek terület felhasználása döntően játszótér, a nagyobb tömbbelsőkben sportjátszótér és pihenőpark. A lakótelep építésekor, az akkor érvényben lévő előírások alapján, a különböző korcsoportok számára meghatározott nagyságrendű játszóterek kerültek kialakításra. Ezek közül a legtöbb ma már csak burkolatban jelenik meg, miután időközben elkezdődött a nem EU-s szabvánnyal rendelkező játszóterek eszközeinek leszerelése. A rehabilitációs terv ezért, hogy a megelőzze a több évtizedes fák kivágását, a meglévő fasorok nyomvonalán, több helyen korlátozta a közművezeték felújítását. A tervezési területen a járdák burkolata döntően aszfalt, azonban a kitaposott gyalogösvények nyomvonalán lapkő, GYP2-es lapburkolat, stb. található. Játszóterek parkberendezési tárgyak (padok, hulladékgyűjtő edények, labdafogó kerítések, stb.) felszerelési tárgyak elavultak, cseréjük, illetve leszerelésük megkezdődött. Tervezési területen belüli medencék, csobogók, ivókutak, vízforgató, vagy korszerű víztakarékos megoldás hiányában nem működnek, körülöttük lévő burkolatok töredezettek, sokszor balesetveszélyesek. A közkerteken belül közel 1750 db fa található, a 35-40 éve telepített cserjék maradványfoltjai még fellelhetők, A gyepfelületek nagy része, a beárnyékoltság, illetve a közmű rekonstrukciók miatt tönkrement. A besűrűsödött növényállománynak mintegy 8 % -át kell kivágni, azért mert száraz, beteg, vagy veszélyezteti az épületet, stb. • Központi vegyes zóna (Vk) A meglévő létesítmények kertjei, az előírásoknak megfelelő nagysággal rendelkeznek, a funkciónak megfelelő terület-felhasználással épültek meg. A telkek fásítottak, azonban a telken belüli, cserjeállomány vagy kiöregedett, vagy a nem megfelelő fenntartási munkái során, pótlás nélkül kivágásra kerültek. Általában elmondható, hogy az intézménykertek kertészeti gondozása, fenntartása nem megfelelő. Gyepes felültek elhanyagoltak, vagy kitaposottak, a cserjeállomány kiöregedett, vagy hiányzik, a faállomány helyenként besűrűsödött, fanyesések szinte csak a balesetek elhárítását szolgálják. Az iskolák, óvodák, és bölcsődék kertjei egykor a megfelelő funkció szerint kerültek kiépítésre. Az intézménykertek terület-felhasználását a jelenlegi használattal kell összhangba hozni, a kertekben található felszerelési tárgyakat (padok, labdahálók, játszótéri felszerelési tárgyak, stb.) a jelenleg érvényben lévő

szabványokhoz kell igazítani, vagy le kell cserélni. • Közlekedési és közmű zónák (KÖ) Közlekedési és közmű zónák részlegesen tartalmaznak út menti zöldsávokat, illetve fasorokat. Az utak menti fásítás egy része, a szabályozási vonalon kívül, a közkertek területére esik. Fasorok egyrészt, a lakossági fatelepítések keretén belül kerültek a zöldsávban húzódó közművezetékekre, másrészt az elmúlt évtizedek közmű rekonstrukciói, illetve fejlesztései során az üzemeltetők fektették közel a vezetékeket a fákhoz. A fasorok védelme érdekében, a további közmű rekonstrukciók, és új közmű nyomvonalak nem minden esetben vezethetők a meglévő nyomvonalon. Tervezési területen belül minden esetben, külön kertépítészeti szakági munkarésszel kell alátámasztani a közmű rekonstrukciós munkákat. • Közpark zóna (Z) Jelenlegi szabályozási terv a József A. sgt. és Tarján széle utca sarkán jelölt ki közparkot. A tervezett közpark a temető felszámolását követően kegyeleti emlékpark funkciót tölt be. A közpark nem került kiépítésre, jelenleg a volt temető területével együtt lekerített terület. Szabályozási terv módosítása során a tervezési terület és a város zöldfelületi rendszerének a kapcsolata nem változik, illetve a tervezett kegyeleti emlékpark területének növelésével javul. Tervezett területfelhasználás: Szabályozási terv módosítása során a tervezési terület és a város zöldfelületi rendszerének a kapcsolata nem változik, illetve a tervezett kegyeleti emlékpark területének növelésével javul. • Nagyvárosias lakózónák (Ln) A nagyvárosias lakózónán belüli közkertek, a tényleges terület-felhasználást figyelembe véve kerültek jelölésre. Közkerteken belül, mivel a közlekedési zónák egyértelműen lehatárolásra kerültek, csak a lakóterületet kiszolgáló kerti úthálózatok, térburkolatok, játszó-, sport- és pihenőterek helyezhetők el. A közkerten belül, a közkertek méreteit figyelembe véve nem létesíthető vendéglátó egység, nem helyezhető el építmény és mélygarázs. Parkolóhely csak a rehabilitációs tervben megjelölt helyeken és kertépítészeti szakági tervekkel alátámasztva kerülhet kijelölésre. Közkert területén belül jelen szabályozási előírásoknak megfelelően, kert és tájépítészeti engedély és kiviteli tervi munkarészekkel alátámasztva a lakóépületek bővíthetők, a bővítési területbe eső fák fakivágási engedély alapján kivághatók, a közmű vezetékek - a fáktól mért 1,5 m-es, gázvezeték esetében 2,0 m-es védőtávolságon kívül - kiválthatók. Lakóépültek bővítése, illetve fenntartási szempontból végzett egyéb fakivágások miatti fapótlásokat - mint az alátámasztó munkarész is igazolja - tervezési területen kívül kell előírni. • További beépítésre szánt területek (Vk, Vt) Beépítésre szánt terülten belüli Vk és a Vt övezetekben, a jelenlegi zöldfelületi borítottság megtartása érdekében az előírt minimális zöldfelület nem csökkenthető sem az OTÉK 5. sz. melléklete, sem pedig a SZÉSZ parkolónként megengedett 1 db fa telepítésével. • Közlekedési és közmű zónák (KÖ) Közlekedés és közmű zónákon belül, a fáktól mért, 1,5 m, gáz esetében 2,0 m védőtávolság betartásával vezetékek építhetők és felújíthatók. Amennyiben a meglévő vezetékek fasor alatt hózódnak, úgy a vezetékeket a fenti védőtávolságon túl kell felújítani. Légvezeték az utcai sorfák min. 2,5 m-es törzsmagasságát a fák kifejlett lomkoronáját, valamint és a vezeték védőtávolságát figyelembe véve létesíthető. • Közpark zóna (Z) Tervezett „Kegyeleti Park”, a meglévő garázsok között, az Építők utca és Tarján széle utca között kerül kialakításra. Kulturális örökségi vizsgálat Általánosságban elmondható, hogy mivel sajnos az elmúlt évtizedek építkezései során igen gyakran nem jelentették be a múzeumnak az építkezések során előkerülő leleteket, önmagában az a tény, hogy a vizsgált területről eddig nem került a múzeumba lelet, korántsem jelenti azt, hogy nem is számolhatunk itt lelőhellyel. Ezt a feltevést támasztják alá a közvetlen környéken körben előforduló lelőhelyek is, amelyek bizonyítják, hogy a terület a Tisza szabályozása előtt, több korszakban is alkalmas volt a megtelepedésre. A tervezési terület kettő pontja a szomszédos lelőhelyek miatt, a harmadik pedig az egykori domborzata miatt érdemel kiemelt figyelmet: 1. az északi – északnyugati sarkon a József A. sgt. és a Budapesti krt. által határolt saroktelkek (Hrsz.: 15458, 15455/11, 15455/18),

2. a délnyugati sarkon a József Attila sgt. és a Retek u. által határolt saroktelkek és épületek (Hrsz.:11084/20, 11084/21, 11084/2, 11084/1), 3. a Hüvelyk u. keleti vége (Hrsz.: 15449/3, 15453/8, 15453/5). A területen tervezett beruházás megvalósulása előtt értesíteni kell a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját és a helyileg illetékes szegedi Móra Ferenc Múzeumot, hogy a régészeti felügyeletet biztosíthassák, szükség esetén leletmentést végezhessenek. Közlekedés A tömböt körülvevő úthálózat kiépített utcákból áll, a határoló utak 2x1 sávos kiépítésűek. A telektömböt nyugatról és észak, északkeletről elsőrendű, míg keletről és délről másodrendű közlekedési területek határolják. A nyugatról határos József A. sgt. Szeged egyik meghatározó közlekedési tengelye, ahogy hasonló mondható el a Budapesti körútról is, míg a Retek utca csendesebb gyűjtőút. A fentieknek megfelelően a terület megközelítési lehetőségei kiválóak. A tömegközlekedési eszközök közül pedig a villamos és az autóbusz is rendelkezik itt megállókkal (utóbbinak több járata is). Mindezeken túl jelenleg a trolihálózat tervezett fejlesztésével a már jelenleg is jó megközelítési lehetőségek minőségileg fognak javulni. A Gyevi temető helyén kialakítandó létesítmények közúti kiszolgálására új feltáró utat kell létesíteni, valamint az Építő utca folytatását kell kiépíteni a Tarján széle utcáig. A telekbelsőben kialakított új feltáró út József A. sgt. becsatlakozása szabvány alóli felmentést kapott. A József A. sgt.-on az új csomópontot jelzőlámpás forgalomirányítással kell ellátni és be kell illeszteni a sugárúti zöldhullámba. A tervezett létesítmények nettó alapterületéhez a szükséges parkolókat biztosítani kell. A parkolási mérleg nem megfelelő a meglévő lakóterületen. Csak igen kis mértékben lehet parkolókat elhelyezni a tervezési területen. A tömegközlekedési útvonalak a határoló utakon kerültek kialakításra. A meglévő megállóhelyek a teljes területet lefedik, nincs szükség újabb megállóhelyek létesítésére. A területen jelenleg autóbusz és villamos hálózat került kialakításra, jelenleg trolihálózat épül ki a Budapesti körúton és a Szilléri sugárúton. Javasoljuk a feltáró úthoz a Tarján széle melletti megállók (autóbusz, közúti villamos) áthelyezését. A városi kerékpárút hálózat elemei a határoló utcáknál találhatók. Jelenleg kis forgalmúak, nincs szükség újabb kerékpáros létesítmény kiépítésére. Főgyalogutak nagyrészt kiépítettek csak az új építésű utak mellett van szükség új főgyalogutak kiépítésére. III. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (2) bekezdése alapján az építési szabályzat kidolgozója kikéri a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás. A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az alábbi nyilatkozat érkezett: • Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: „A környezeti vizsgálat elvégzését örökségvédelmi szempontból nem tartjuk indokoltnak.” • Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: „Súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a terv környezeti vizsgálatának lefolytatása nem indokolt.” • Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: „Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek, mivel a változással érintett területrészen erdőterület nem található.” • Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „Nyilatkozzuk, hogy a terület sajátos előírásainak és szerkezeti tervének módosításával kapcsolatosan – nem ismerve ugyan a tervezett változtatások konkrét módját - várhatóan nem tartjuk szükségesnek a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását.” • Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága: „Igazgatóságunk nem tartja szükségesnek az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) korm. rendelet által meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását.” • A Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság a környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről nem

nyilatkozott. A beérkezett vélemények figyelembevételével megállapítható, hogy a tervezett szabályozás esetén a környezeti vizsgálat lefolytatása nem indokolt, melyről Szeged MJV Közgyűlése 40/2012. (II.24.) Kgy. sz. határozattal döntést hozott. A területre vonatkozó tervezési munka és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. (Étv) 9.§-a szerinti államigazgatási eljárás 2008. július hónapban kezdődött. A tervezés és egyeztetés - programegyeztetés miatt - hosszabb távon szünetelt, ez okból az eljárás 2010. július hónapban újraindult. Az Étv. 9.§ (4) bekezdésben foglaltak szerint a terv államigazgatási egyeztető tárgyalása 2011. október 3-án megtörtént. Az Étv. 9. § (6) bekezdése értelmében a településrendezési tervek véleményezési eljárásának befejezése után, a szabályzatot, illetőleg a terveket a megállapítás, illetve jóváhagyás előtt egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni, azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehessenek. A terv kifüggesztésének időpontja: 2011. október 21-től november 23-ig megtörtént. A közzétett tervdokumentációval kapcsolatban írásban lakossági észrevételek érkeztek, miszerint: • a Tarján széle utcán lévő garázssorok tulajdonosai kifogásolják a tulajdonukban lévő ingatlanok Kkö (Különleges célú közterület) zónabesorolás megváltoztatását II. rendű közlekedési célú közterületre, illetve a garázsokra történő elővásárlási jog bejegyzését • a volt Gyevi temető területének tulajdonosa kérelmezte a területre tervezett építménymagasság alsó értékének megváltoztatását. A fenti kérelmeknek megfelelően a tárgyi tervdokumentáció, így a rendelet tervezet és a szabályozási tervlap (lásd: mellékletek) módosítva lett az alábbiak szerint: • a Közgyűlés a településfejlesztési döntésnek (422/2008. (VI.27.) Kgy. sz. határozat) a garázssorokat érintő részét hatályon kívül helyezte a mellékelt 39/2012. (II.24.) Kgy. sz. határozattal • a rendelet tervezetből törlésre került a garázssorokra bejegyzendő elővásárlási jog • a rendelet tervezetből törlésre került az építménymagasság alsó értékét szabályozó rész Megkeresésünkre a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze azt a tájkoztatást adta, hogy „Amennyiben jóváhagyás előtt a már véleményezett tervben módosítások történnek, úgy a változások megismertetésére a véleményezési eljárást az egyeztető tárgyalási fázistól ismételni szükséges, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse véleményét.” Az Étv. 9.§ (4) bekezdésben foglaltak szerint a terv ismételt államigazgatási egyeztető tárgyalása 2012. április 11-én megtörtént. Az Étv. 9. § (6) bekezdése értelmében a terv ismételt közzétételének időpontja: 2012. május 9 és június 11. közötti időszakban megtörtént. A garázstulajdonosok képviselőinek szóbeli tájékoztatást adtunk, a tervanyagot megtekintették, kifogást nem emeltek. A tervvel kapcsolatban írásos észrevétel nem érkezett. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Dél-Alföldi Állami Főépítésze VI-D-002/36-8/2012 ügyiratszámú állásfoglalásában (lásd. melléklet) az alábbi észrevételeket tette: 1. „A rendelet-tervezet bevezető részének megfogalmazásával kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy 2012. január 1-től új Alaptörvény lépett hatályba, így a jogalkotói felhatalmazás változott. Kérem a bevezető részben az Alkotmány helyett, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörre való hivatkozást.” A rendelet szövegében a kért módosítás megtörtént. 2. „A rendelet hatálybalépésének időpontjával kapcsolatban felhívom a figyelmét az Étv 9.§ (7) bekezdésre, mely szerint a megállapítástól számított 30. napon léptethető hatályba.” A rendelet szövegében a kért módosítás megtörtént. „A véleményezési eljárás során elhangzott egyéb érdemi észrevételek következményeit a terveken és a helyi építési szabályzatban átvezették. Intézkedést vagy módosítást igénylő észrevétel nem maradt lezáratlanul. Fentiek figyelembe vételével, a javítás elvégzése után a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása jogszerűen jóváhagyható.”

IV. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: Társadalmi, gazdasági hatások: A tervezett kereskedelmi és szolgáltató egységek új munkahelyek megteremtésével mozdíthatják elő a város gazdasági fejlődését. Az északi lakónegyed jelentős központtal bővül a volt temető helyén, a városképi szempontból hangsúlyos rész szabályozása lehetőséget ad a megújításra és új funkcióval való hasznosításra. A Kegyeleti Park a vele összefüggő és egyben el is különülő zöldterülettel színvonalas közösségi hellyé alakulhat és elkezdődhet a lakótelepi városrész rehabilitációja. Költségvetési hatásai: A tervezési területre készített szabályozási terv és építési szabályzat, valamint a közpark, játszótér, kegyeleti park és a közlekedési célú közterületek kialakítása teljes egészében a tulajdonos finanszírozásában – önkormányzati források felhasználása nélkül, csak magántőke bevonásával valósul meg. Környezeti és egészségügyi következményei: A tervezési területen a jelenleg megvalósítható beépítéshez képest a módosítást követő beépítés mértéke nem nő, de a zöldfelületek nem tagoltan, különálló elaprózott egységekként, hanem egy összefüggő területen valósulnak meg. Ennek megfelelően a biológiailag aktív felület jótékony hatása érezhetően nagyobb lesz. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A SZÉSZ módosítása kapcsán a szokásostól eltérő, különös adminisztratív terhekkel nem kell számolni. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható követelménye: A jogalkotás elmaradásának esetén csökken az északi városrész rehabilitációs és fejlesztési esélye. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI.02.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 22/A. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) ba) bb)

c) d)

Az átminősítés indokát az I. pont tartalmazza. Az átminősítendő terület tervezett hasznosítását az I.és II. pontok tartalmazzák A Szeged, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek u. – József A. sgt. által határolt területen belül a volt Gyevi temető területére vonatkozóan 2004-ben készült a jelenleg hatályban lévő, 65/2004. (XII.21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott részletes szabályozási terv. Korábbi tervek a területet temetőként és kegyeleti parkként, majd fejlesztési területként tartották nyilván. A tervezési területen eszközölt változások érintik az ingatlanok tulajdonosait és kezelőit, a helyi lakosságot, a környéken dolgozókat és tanulókat, továbbá a terület kiterjedéséből és frekventált helyzetéből adódóan kihatással bírnak Szeged város tranzit forgalmára is. Az átminősítés ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatását a IV. pont tartalmazza

Az SZMSZ 22/A. § (1) bekezdése alapján a Közgyűlés 4. napirendi pontjának kiegészítése a következőket tartalmazza: a) A rendelet tervezet kiegészítéseit, módosításait az V. és VI. pontok tartalmazzák. b) A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: http://www.szegedvaros.hu/szesz.html c) Az indokolást, a módosítás várható hatásait az I-II és IV. pontok tartalmazzák. V. A Közgyűlés 4. napirendi pontjaként szereplő, „Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása” tárgyú előterjesztés mellékletét képező, a Településszerkezeti Terv módosításáról szóló határozat-tervezet (a továbbiakban: HT) az alábbiakban módosul:

V/1. A HT 1. pontjának j. pontja az alábbiak szerint módosul, illetve kiegészül az alábbi k. ponttal: „j. a Szeged, Vadaspark Lakópark területét k. és a Szeged, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek u. – József A. sgt. által határolt területet” V/2. A HT melléklete kiegészül az alábbi k. ponttal: k.

és a Szeged, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek u. – József A. sgt. által határolt területnél:

Vk Kkö

Vt

Z

Ge

Ln

Lk

módosítás szerinti településszerkezeti tervlap0

VI. A Közgyűlés 4. napirendi pontjaként szereplő, „Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása” tárgyú előterjesztés mellékletét képező rendelet-tervezet (a továbbiakban: RT) az alábbiakban módosul: VI/1. A RT kiegészül az alábbi 10. § rendelkezéseivel: 10. § A SZÉSZ 104. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „35. SZEGED, BUDAPESTI KRT. – CSILLAG TÉR – RETEK U. – JÓZSEF A. SGT. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (GY) 104. § (1) A sajátos előírások hatálya a Szeged, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek utca – József A. sgt. által határolt területre terjed ki. (2) A Vt – 511896(GY) és Vk – 500050(GY) jelű építési övezetek telkein belül építési munkát folytatni az alábbi sajátos előírások szerint lehet: a) Az építési övezetek frekventált helyzetéből adódóan, az esztétikus építészeti megformálás érdekében a terveket az illetékes tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani. b) Az építési övezetekben az építménymagasság 9,0-12,5 m. Az építménymagasság számításának alapját képező homlokzatmagasság értéke nem lehet magasabb 15,5 m-nél. A közterületek felőli homlokzatok igényesen, azonos építészeti minőségben alakítandók ki. Az épület(ek) gépjármű kiszolgálását (áruszállítás, rakodás, egyéb üzemi tevékenység) a tömbbelső/telekbelső felől

látványban takartan, zártan kell biztosítani. A József Attila sgt. felőli homlokzat felületek portálos kialakítással tervezendők. Átközlekedés biztosítása céljából – a környezettel való kapcsolat kialakítása érdekében – gyalogos forgalom számára a létesítendő épületek többirányú megnyitása szükséges. A 3000 m2-t meghaladó lapostető esetében zöldtetőt kell kialakítani, melynek minimum 50%-át az épület funkciójához köthetően hasznosítani szükséges. A monoton építészeti megoldások kerülendők, az épülettömegek tagolása szükséges. c) A József A. sgt. felőli előkertben parkoló nem helyezhető el. Az előkertekben a korlátlan közforgalmú használatot biztosítani kell. Mindkét övezet előkertjét, a József A. sgt. nyugati határa mentén lévő zöldterületet és a József A. sgt.-i I. rendű közlekedési célú közterületet egységes és összehangolt közlekedési és kertészeti terv alapján kell kialakítani. d) Közterülettel határos telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. e) Az övezetekben az előírt minimális zöldfelület az OTÉK 5. sz. melléklete alapján nem csökkenthető, valamint a SZÉSZ 57.§ (4) bekezdése alapján a parkolókként 1 fa telepítésével a parkoló felület nem vehető figyelembe zöldfelületként. f) Közterületről látható reklámeszköz telken belül épületenként a homlokzat tömegéhez, nyílászárók osztásához illeszkedő módon és méretben helyezhető el. Az épületen kívül egy darab - az építménymagasságot meg nem haladó - totem oszlop telepíthető. g) Az Emlékparkon belül a megemlékezést és pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenő és emlékhely, ivókút, illemhely, stb.) legfeljebb 2 %-os beépítettséggel elhelyezhetők. Nem létesíthető vendéglátó és testedzést szolgáló építmény, tornapálya, futópálya, játszótér. h) A felszíni és szabadtéri parkolók közforgalmú használatát folyamatosan biztosítani kell. i) A Szamos u. és a Bite P. utca között kijelölt 500 férőhelyes parkolóház területén a parkolóház megvalósulásáig csak gépkocsi elhelyezését szolgáló funkció engedélyezhető. j) A zóna építési telkén 10.000 m2-t meghaladó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretűre nem bővíthető. (3) Az Ln-nagyvárosias lakóterületen a lakóépületek bővítésének szabályai: a) A területen a lakásszám nem növelhető. b) Az épületek bővítésének célja lehet lakásbővítés, közösségi hely kialakítása és annak bővítése, épület korszerűsítése. c) A lakóépület a vonatkozó előírások betartása mellett bővíthető a lakóépület kontúrvonalától számított legfeljebb 2,5 m távolságig, az úszótelek ennek megfelelően 3,5 m-ig bővülhet. d) A lakóépület bővítése az épület bruttó alapterületének 20%-át nem haladhatja meg. e) Ötszintes épületek esetében a bővítés, korszerűsítés ráépítéssel is engedélyezhető, ebben az esetben az építménymagasság legfeljebb 2,0 m-rel növelhető. f) A hozzáépítéssel történő bővítés az ötszintes épületekben legalább a negyedik szintig, a tízszintes épületekben a hatodik szintig egy ütemben valósulhat meg. g) A közkerten belül mélygarázs nem, parkolóhely csak kertépítészeti engedély és kiviteli tervi munkarésszel alátámasztva létesíthető. Egyéb előírások (4) Közlekedési és közmű területekre vonatkozó előírások: a) Tervezett közlekedési és közmű területeken belül az út melletti zöldsáv, az utat kísérő fasor helye. Út melletti zöldsávban új közmű vezeték, közmű felújítás, csak a meglévő fák védőtávolságán kívül építhető, illetve újítható fel. b) Térszínen a parkoló-felületek vízáteresztő kiselemes burkolattal készítendők. c) Közműépítés és felújítást követően az érintett zöldsávot helyre kell állítani. (5) Környezetvédelmi előírások: Talaj- vagy talajvízszennyezéssel járó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni. A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.”

VI/2. A RT 10. § számozása 11. §-ra módosul VI/3. A RT 11. § számozása 12. §-ra módosul VI/4. A RT 12. § számozása 13. §-ra módosul és kiegészül az alábbi (5) bekezdéssel: „13. § (5) A SZÉSZ 24. sz. mellékletében a Szeged MJV Önkormányzat javára bejegyzendő elővásárlási jogokat tartalmazó táblázat kiegészül az alábbi sorokkal: érintett ingatlan helyrajzi száma

közérdekű cél, mely érdekében az elővásárlási jog bejegyzendő

32

11084/19

Településrendezési cél: parkolóház létesítése

33

11084/23

Településrendezési cél: parkolóház létesítése

34

11084/24

Településrendezési cél: parkolóház létesítése

VI/5. A RT 13. § számozása 14. §-ra változik és a (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „14. § (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a SZÉSZ 78. § (9) bekezdés b) pont 4. alpontja, a 125. § d) pontjából a „28. sz. melléklet: 35. számú sajátos terület út-mintakeresztszelvényei” szövegrész és a SZÉSZ 28. sz. melléklete.” VI/6. A RT mellékletében a 34-1 számú szabályozási tervlap helyébe jelen kiegészítés mellékletét képező 34-1 számú szabályozási tervlap lép.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést a kiegészített 4. napirendi pont megtárgyalására, továbbá a korábban kiküldött rendelet-tervezet és a szerkezeti tervlapok jóváhagyására vonatkozó határozati javaslat helyett a jelen kiegészítés mellékleteként szereplő módosított határozati javaslat és rendelettervezet elfogadására. Szeged, 2012. június 18. Dr. Botka László polgármester