Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 6745 Szeged, Pf. 473.
Törvényességi észrevétel a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. tőkehelyzetének rendezése, tagi kölcsön nyújtásához
Tisztelt Közgyűlés! Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. december 20-ai közgyűlésére előterjesztett, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. tőkehelyzetének rendezésére, tagi kölcsön nyújtására vonatkozó Kohári Nándor által előterjesztett előterjesztéshez az alábbi észrevételeket teszem:
I./ Előterjesztés 1./ „Az éves működési támogatás mértéke növekedett az elmúlt években, azonban a növekedés nem arányos a közfeladat ellátás ráfordításainak növekedésével.” „A megváltozott gazdasági környezet, a társaság által kezelt ingatlanok infrastrukturális hiányosságai a pályázati források beszűkülése mind csökkentik az árbevételek növelésének lehetőségeit.” A fenti kijelentések nem helytállóak. Az IH működésében évek óta nincs változás, ugyanazon közfeladatokat látja el, ugyanazon infrastrukturális adottságokkal, változatlan gazdasági környezetben. Veszteséges gazdálkodása tehát semmiképp sem külső hatások következménye, hanem felelőtlen és szakmaiatlan ügyvezetői döntések sorozatának. 2./ Az előterjesztésben bemutatott táblázatos összefoglalásban ha már a kötelezettségek bemutatásra kerülnek, akkor annak párjaként a követeléseket is fel kellett volna tüntetni. A tőkevesztéssel egyébként a kötelezettségek nincsenek összefüggésben. 3./ A táblázatban számszaki elírások vannak: a.) a 2008. évi saját tőke nem 156.346 eFt, hanem 157.346 eFt volt az elfogadott 2008. évi beszámolója alapján b.) 2012. évben a saját tőke nem 90.281 eFt volt, hanem 99.281 eFt. Ez utóbbi tételnek az egész előterjesztésre nézve kihatása van, ugyanis a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (továbbiakban Gt.) 120. §-ára, az 59/2007. számviteli kérdésre és a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (továbbiakban számviteli tv.) 38. § (4) bekezdésére tekintettel a pótbefizetést csak meglévő veszteségre lehet elrendelni. A jegyzett tőkénél kisebb saját tőkét eredményező veszteség fedezetére lehet csak pótbefizetést telesíteni, azaz jegyzett tőke: 190.000 eFt mínusz(-) saját tőke: 99.281 eFt= 90.719 eFt. Tehát a pótbefizetés mértéke a 2012. évi beszámolója alapján a törvényi rendelkezésekre figyelemmel legfeljebb 90.719 eFt lehetne, tehát az előterjesztés és ez alapján a határozati javaslatban szereplő pótbefizetés mértékének összege (99.719 eFt) a Gt. és a számviteli 1
törvény rendelkezéseivel ellentétes, azaz törvénysértő. 4./ A fenti számszaki elírásból adódóan az előterjesztés azon kijelentése sem igaz, hogy a saját tőke a törzstőke 50%-a alá esett (a jegyzett tőke 50%-a= 95.000 eFt, aminél több a 2012. évi beszámoló szerinti saját tőke, ami 99.281 eFt volt). 5./ A tagi kölcsön szükségességét és annak mértékét semmivel nem indokolja az előterjesztés. Sem szöveges, sem számszaki adatok nem állnak rendelkezésre amiből megítélhető lenne, hogy a Társaságnak miért éppen 32.881 eFt és miért éppen tagi kölcsönre van szüksége, ezért a tagi kölcsön vonatkozásában a közpénzek felelős felhasználásának elvére tekintettel önkormányzati érdekellentét is megállapítható. 6./ „A tulajdonosi gazdasági érdekek érvényesítése okán és az önkormányzati költségvetés bevételeinek növelésére tett intézkedések keretében javaslom, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. osztalékelőleg formájában 132,6 millió Ft-ot fizessen a tulajdonosoknak.” Fenti kijelentés nincs összhangban az egész előterjesztéssel és a határozati javaslatokkal, hiszen azok szerint a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. osztalékelőleg fizetésére azért lenne szükség, hogy az IH pótbefizetését és tagi kölcsönét fedezze. Ezzel nincs összhangban, hogy a Kft. osztalékelőlegének oka az önkormányzat költségvetési bevételeinek növelése és a tulajdonos gazdasági érdekeinek érvényesítése. Az anyag előkészítetlenségéről és átgondolatlanságáról tanúskodnak a fentiek. 7./ A Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 2013. évi I. féléves beszámolójához írt táblázatos adatokban szintén elírás van. Az utolsó sorban a lekötött tartalék összegeként 132.600 eFt kerül megjelölésre helytelenül, hiszen annak helyes adata a negyedik sorban helyesen szerepel 150.000 eFt értékben. Ebből adódóan a kivonás végösszege sem helyes, hiszen a végeredmény így nem 779.271 eFt, hanem 761.871 eFt. 8./ Ellenmondás van az előterjesztésben: Az előterjesztés több helyen is azt javasolja, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. fizessen 132,6 millió Ft osztalékelőleget a tulajdonosoknak. A táblázatban a tervezett osztalékelőlegnek 170.000 eFt szerepel. 9./ Az előterjesztő csak az 1. sz. határozati javaslatra kéri a döntést, holott 4 db határozati javaslat került előterjesztésre. 10./ A fedlap szerint 1 db könyvvizsgálói szakvélemény is csatolásra kerül, azonban az nem került megküldésre.
II./ Határozati javaslatok 1. sz. határozati javaslat (Dorozsmai Nagybani Piac Kft.-re vonatkozó) 1./ pont A 2013. december 20-ai közgyűlés dönt arról, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. ügyvezetője hívja össze a taggyűlést 2013. december 27. napjára. A kettő időpont között 7 nap van, még akkor is ha az ügyvezető tudomást szerez már december 20-án arról, hogy taggyűlést kell összehívnia. A Gt. 144. § (2) bekezdése szerint a meghívó elküldése és a taggyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie (a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik). 2
Fentiek alapján ez a határozati javaslat törvénysértő, mert az alapján szabályszerű taggyűlés összehívására nincs lehetőség. Megjegyezném továbbá, hogy az Önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 25/2003. évi (VI.27.) Kgy. rendelet 23.§-a alapján a nem 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogokat a Vagyongazdálkodási Bizottság gyakorolja. Amennyiben a taggyűlés december 27. napjára mégis összehívásra kerülne, akkor az Önkormányzat képviseletére a Vagyongazdálkodási Bizottságnak ülést kell tartania és egy képviselőjét meg kell hatalmaznia, hogy az ülésen részt vegyen és ott a Bizottsági határozatnak megfelelő döntéseket hozzon. A Bizottsági ülés összehívására és arra bizottsági előterjesztés készítése az ügyvezetői előterjesztés, meghívó alapján az addig rendelkezésre álló 2 munkanap alatt lehetetlen, tehát fentiek alapján ez a határozati javaslati pont ráadásul végrehajthatatlan is, úgy hogy a december 27-ei taggyűlésen az önkormányzat képviselője, mint többségi tulajdonos képviseltesse magát. 2./ pont A határozati javaslat ezen pontjában több szakmaiatlan, ellentmondásos és így végrehajthatatlan állítás van: • 2013. december 31.-i fordulónappal nem lehet közbenső mérleget készíteni. A számviteli tv. 17. §-a alapján a társaság az üzleti év utolsó napjával (december 31.), mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni. • A Gt. 131.-132. §-ai és a számviteli tv. 39. § (2) alapján a 2013. december 31. fordulónapra elkészített éves beszámoló alapján osztalék és nem osztalékelőleg fizethető. (Osztalékelőleg Gt. 133. §-a és a számviteli tv. alapján év közben, év közbeni fordulónapra készített közbenső mérleg alapján lehet.) • 2013. december 31-i fordulónapra a társaság, a felügyelőbizottság és könyvvizsgáló véleményével ellátott mérleget képtelen készíteni, hiszen még a december 31-ei forgalmat is le kell könyvelnie a Társaságnak, valamint a hatályos Számviteli politikája szerint is számos tételt be kell várnia ami adó, vagy elhatárolási szempontból csak a következő hónapokban fog teljesülni, de még a 2013. évet terhelik (pl. január 5-én fizetendő decemberi bér, áfabevallás stb.). Nem véletlen, hogy a számviteli tv. az éves beszámoló elkészítésére 180 napot határoz meg (május 31.). A javaslat mind a számviteli törvényt, mind a Társaság számviteli politikáját sérti. • az osztalék(előleg) mértékére vonatkozóan teljes a bizonytalanság. Az előterjesztésben a táblázatban 170 millió Ft osztalékelőleg kifizethetősége szerepel. Az előterjesztés több helyen és a határozati javaslat is a tulajdonosok részére fizetendő osztalékelőleg összegét 132,6 millió Ft értékben határozza meg. • Az előterjesztés egészéből és egyéb határozati javaslatokból is úgy tűnik, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 132.600 eFt osztalékelőlege adna fedezetet az IH mindösszesen (99.719 eFt pótbefizetés+32.881 eFt tagi kölcsön) 132.600 eFt plusz forrásigényére. A Dorozsmai Nagybani Piac Kft. azonban csak 87,55 %-ban az önkormányzat tulajdona, így az osztalék(előleg)ból is az önkormányzatot csak 87,55% illeti meg, azaz 132.600 eFt osztalék(előleg)ból az önkormányzatot 116.091 eFt illeti meg. Ez esetben pedig az IHnak adandó pluszforrásra nem áll rendelkezésre elegendő fedezet (hiányzik 16.509 eFt) és így az önkormányzati költségvetés módosítására vonatkozó javaslat sem helyes számszakilag, ami viszont így sérti az önkormányzat hatályos SZMSZ-ét és az Áht. rendelkezéseit is. 3./ pont Ha a december 27-ei taggyűlésnek kell tárgyalnia a 2013. december 31-i fordulónappal elkészített, könyvvizsgálóval és Fb-vel véleményeztetett mérleget, akkor ezt az ügyvezető, Fb és 3
könyvvizsgáló nem tudja megtenni, ha csak nem rendelkeznek mindannyian jövőbe látó képességgel, hiszen december 27-én hogy tudják megtárgyalni azt a mérleget, ami még az évből hátra lévő 4 napot is tartalmazza. A javaslat végrehajthatatlan. 4./ pont Értelmetlen, hiszen osztalékelőlegről a korábban kifejtettek alapján nem lehet beszélni, így annak visszafizetési kötelezettsége sem lehet az éves beszámoló alapján, hiszen a december 31-ei fordulónapra elkészített mérleg az éves beszámoló. 5./ pont Nincs meg a jogcíme, hogy mi alapján teljesítsen a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. a tulajdonosa helyett egy kívül álló harmadik félnek kifizetést. A Kft. a számviteli tv. szerinti bizonylati fegyelmet és a Gt. szabályait sérti, ha jogcím/megállapodás/ Ptk. szerinti engedményezés hiányában az osztalékot nem a tulajdonosnak, hanem valaki más jogi személynek teljesít. A Gt. 132. § (1) bekezdése szerint az osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, így (egyéb jogcím hiányában) az osztalék kifizetése csak az önkormányzat részére lehetséges. Az 51/2011. számviteli kérdés szerint is a pótbefizetésnek tényleges pénzmozgással kell együtt járnia, betudásra nincs lehetőség. Fentiek alapján az 1. sz. határozati javaslat sérti a Gt-t, a számviteli tv-t, az Áht-t, az SZMSZt és a társaság számviteli politikáját; egyes esetekben pedig végrehajthatatlan feladatokat ad.
2.sz. határozati javaslat (IH alapító okirat): „A Közgyűlés.. egyben javasolja, hogy a Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az... alapító okirat aláírására”. A mondat nem csak nyelvtanilag helytelen, hanem értelmezhetetlen is: a közgyűlés javasolja magának, hogy hatalmazza fel a polgármestert??? A határozati javaslat melléklete: Alapító okirat módosítás Az Önkormányzat nem tud készpénzt a társaság számlájára befizetni 100 millió Ft értékben pótbefizetésként, mivel mint köztudott, az Önkormányzat fizetési kötelezettségeit bankszámlájáról teljesíti és nem készpénzes forgalmat bonyolít.
3. sz. határozati javaslat (IH pótbefizetés és tagi kölcsön): A határozati javaslat a tagi kölcsön teljesítésének határidejének 2013. december 30. napját határozza meg. Ezzel az a gond, hogy - ha a Dorozsmai Nagybani Piac kell, hogy ezt az összeget teljesítse az osztalékból, akkor ezt a határidőt a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. taggyűlésének kell meghatároznia - ha a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. osztalékfizetésére a 2013. december 31. napjára elkészített beszámolója alapján kell hogy sor kerüljön, akkor az alapján osztalékot hogyan lehet már december 30-án elutalni. Itt is megjegyezném, hogy amennyiben a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 132,6 millió Ft osztalékot fizet ki a tulajdonosoknak, akkor az Önkormányzatra jutó rész nem fedezi az IH-nak nyújtandó 4
pótbefizetés és tagi kölcsön összegét. A határozati javaslat melléklete: Kölcsönszerződés A szerződés 2./ pontja szerint a Kölcsönadó Önkormányzat a kölcsön összegét legkésőbb 2013. december 30. napjáig egy összegben átutalja a kölcsönvevő IH bankszámlájára. Ez a szerződési pont nincs összhangban sem az előterjesztéssel, sem a határozati javaslat 2./ pontjával, hiszen azt nem az önkormányzat hanem a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. utalná. A szerződés 4. pontja a kamat mértékét 1%-ban határozza meg, ami nem tekinthető piaci alapúnak. Ha nem piaci alapú a kamat, akkor a kedvezményes kamat és a piaci kamat tartam közötti különbözet de minimis támogatásnak minősül és egyéb elszámolási kötelezettségek mellett a szerződést a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (TVI) is előzetesen meg kell küldeni jóváhagyásra. Ez bizonyosra mondható, hogy nem került előzetesen véleményeztetésre. A kamat megfizetésének módjára, ütemezésére, megfizetésének helyére (kinek, melyik bankszámlájára) rendelkezéseket nem tartalmaz a szerződés. A szerződés szerint a tagi kölcsön visszafizetésének határideje 2018. december 31. napja, mely 5 éves időtartam meghatározásának oka sincs megjelölve sem az előterjesztésben, sem a határozati javaslatban, ami szintén a közpénzekkel való felelős bánás kérdését veti fel.
4. sz. határozati javaslat (Költségvetési módosítás) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének 2011. évi ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésében foglalt javaslatok végrehajtására a Közgyűlés elfogadta a 43/2012. (II.24.) Kgy. sz. határozatával az intézkedési tervét. Az intézkedési terv I.1.b) pontja szerint az eredeti költségvetéshez képest jelentkező évközi pénzügyi többletet, illetve az egyszeri bevételeket az adósságszolgálat teljesítése érdekében adósságszolgálati céltartalékba kell helyezni. Amennyiben a Dorozsmai Piac osztalék többlet bevétele nem kerül elhatárolásra, akkor az Állami Számvevőszék által elfogadott intézkedési tervét megsérti a Közgyűlés. A költségvetés módosítás számszakilag is helytelen, hiszen a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. az Önkormányzat részére mindösszesen 116.091 eFt-ot fog csak teljesíteni, így a bevételi szám helytelen, míg a kiadási oldalára így nem rendelkezik elegendő forrással. A költségvetés módosítás egyes sorainak megjelölései is pontatlanok, mert nem jelölik meg annak működési, vagy felhalmozási oldalát, pontos helyét (sor, oszlop), önként vállalt vagy kötelező önkormányzati feladat jellegét, így sérti az Áht. rendelkezéseit. A határozati javaslat költségvetési átvezetésre alkalmatlan.
Fentiek alapján megállapítható, hogy mind az előterjesztés, mind a határozati javaslatok számos jogszabályt sértenek, számos esetben végrehajthatatlanok, értelmezhetetlenek, így kérem, hogy T. Közgyűlés az előterjesztést ne tárgyalja, határozati javaslatai alapján törvénysértő döntéseket ne hozzon.
Szeged, 2013. december 19. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
5
