Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 6745 Szeged, Pf. 473.
Törvényességi észrevételek és önkormányzati érdekkel ellentétes rendelkezésekre vonatkozó észrevételek a biomassza alapú energiaellátás megvalósítására vonatkozó Vagyongazdálkodási Bizottsági előterjesztéshez I./ Előterjesztés 1./ Előterjesztés 1. oldal 3 bekezdésében említett tanulmány, mely a város környezetének földtani és termál energetikai adottságairól szól, az Önkormányzat számára nem ismert, mint ahogy az sem, hogy azt ki jegyzi, kinek a felkérésére és mikor készült. Az Önkormányzat érdekében felelős döntés meghozatalához előzetesen kellene, hogy a döntést segítő valamennyi tanulmány rendelkezésre álljon. 2./ Előterjesztés 1. oldal 3 bekezdés közepe: önkormányzati tulajdonú ingatlanon 2 db biomasszakazánt lehetne elhelyezni, az ingatlan legalább 20 éves bérlet keretében kerülhetne a projekttársasághoz hasznosításra: a.) Nem tisztázott az érintett területek helyrajzi száma, azok önkormányzati tulajdonú területek-e, ha igen, akkor milyen azok forgalomképesség szerinti besorolása, esetlegesen terheltek-e, amelyek további esetleges közgyűlési döntést igényelnének mielőtt azokra kötelezettségvállalás történik. Nem tisztázott, hogy szükséges-e esetleg előzetesen SZÉSZ módosítás a tervezett beruházás miatt. Ha az érintett területek önkormányzati tulajdonban vannak, b.) akkor a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv (továbbiakban Nv. tv.) szerint hasznosításra önkormányzati tulajdont versenyeztetési eljárás keretében lehet átadni. Az Együttműködési Megállapodás és bérleti szerződés megkötésére tehát csak a versenyeztetési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor a nyertes pályázóval. A bérleti díj mértéke a versenyeztetés során meghatározó lenne, tehát nem elegendő egy utalás, hogy a Felek egy később kötendő bérleti szerződésben rendezik a kazánépítéssel érintett terület jogviszonyát. c.) A Nv. tv. szerint határozott idejű szerződést kötni legfeljebb 15 éves időtartamra lehet, ami meghosszabbítható egyszer legfeljebb 5 évre. A legalább 20 éves bérlet kikötése jogszabályellenes. d.) A kazánok tulajdonjoga valószínűleg (bár ez sincs leírva a megállapodásban) a kedvezményezett projekttársaságé lenne. A nemzeti vagyonon tehát egy idegen tulajdonú felépítmény valósulna meg, azaz a Nv. tv. 13. §-a szerinti osztott vagyon keletkezik. Az építmény alatti földterületre vonatkozóan a földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni. Ezekre utalás nincs a megállapodásban, a földhasználati jog ellenértéke nem ismert. Fenti rendelkezés tehát jogszabálysértő (Nv. tv. 11., 13. §). e.) Nem rendezett, hogy a bérleti díjból mekkora bevétele várható az önkormányzatnak, mekkora
költsége keletkezik a projekttársaságnak és azt a projekttársaság miből finanszírozza. f.) Az előterjesztés nem tartalmazza, de a Megállapodásban már a kazánok telepítése mellett szerepel 4 kút fúrása is. A kutakkal érintett területekre is vizsgálni kell a fentieket. 3./ Előterjesztés 1. oldal utolsó bekezdés utolsó előtti mondata: A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-ben érdekelt szakmai befektető ENERGOTT Kft. ….: A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-ben az Önkormányzat és az Alfa- Nova Kft. érdekelt. Szakmai kapcsolat lehet a két Kft. között. Megtévesztő a megfogalmazás. 4./ Előterjesztés 2. oldal 3. bekezdése: A beruházást, fejlesztést – elsősorban, de nem kizárólagosan a támogatási lehetőségek kihasználása érdekében – az ENERGOTT Kft. … egy projekttársaság … keretében tervezi megvalósítani és működtetni. a.) Az előterjesztésben nem került ismertetésre, hogy az említett támogatási lehetőség mit takar. Sem a pályázatot, a pályázati kiírást, annak részleteit (elvárt műszaki tartalom, támogatás intenzitása stb.) nem ismert az előterjesztés. b.) Az anyagban nem kerül bemutatásra, részletezésre, hogy mi indokolja az Önkormányzat részvételét a projekttársaságban, az Önkormányzatnak milyen érdeke fűződik a projekttársaságban való részvételhez. c.) Nem kerül bemutatásra az sem, hogy miért már most kell, hogy a projekttársaságban tulajdonos legyen az Önkormányzat, miért nem lehet várni, amíg kiderül, hogy nyert-e a pályázat, kitisztázódik a műszaki, gazdasági tartalom és az Önkormányzatnak legyen választási lehetősége, hogy egy nyertes pályázattal biztosított projekttársaságban akar-e részt venni vagy sem. d.) Nem derül ki az sem, hogy mi indokolja, hogy a projekttársaságban az Önkormányzat és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. üzletrészt vásároljon és miért nem együtt alapítják meg a társaságot. Az előterjesztett konstrukció előnyei és hátrányai, az önkormányzat esetleges választási lehetőségei a konstrukció kapcsán nincsenek bemutatva egy felelős döntés meghozatalához. e.) Egész projekt előkészítés hiányzik, vagy legalábbis az önkormányzat előtt nem ismert: − megvalósíthatósági tanulmány − gazdaságossági, megtérülési terv − üzleti terv − munkaszervezet felépítés − finanszírozási terv − pályázati feltételek ismerete − fogyasztókra gyakorolt (számszerűsített) hatása − Ki az az ENERGOTT Kft. és kivel kell tárgyalni, hiszen a Hőszolgáltató Kft.-én keresztül kommunikál csak, egy bizottsági ülésen sem jelent meg, egy anyagot sem jegyzett saját nevében... stb. f.) Sem az előterjesztés, sem az Együttműködési Megállapodás nem tér ki arra az esetre, hogy ha nem nyer a beruházás a pályázaton. Ebben az esetben lesz egy 1 millió Ft-os üzletrésze az Önkormányzatnak egy nem működő Társaságban, amely végelszámolása többletköltségeket fog jelenteni, vagy elképzelhető, hogy más eddig nem ismert működést fog folytatni a Kft. Az Önkormányzat érdeke az, hogy egy előkészített és egy nyertes pályázattal rendelkező cégben legyen esetlegesen tulajdonos. 5./ Előterjesztés 2. oldal 3. bekezdése részletezi a finanszírozási feltételeket: ENERGOTT a saját tagi kölcsön nyújtásával, vagy tőkeemeléssel biztosítja, de az Önkormányzat 49%-os részesedés nem változhat. Az önkormányzat érdekét az szolgálná, ha az üzletrésze a többiekétől eltérő tagsági jogokkal lenne felruházva (pl. szavazati jog mértéke maradna mindig 49%, illetve a járó osztalék összege lehetne magasabb, mint a törzsbetétje), mert a szavazati jog és az osztalékfizetés is főszabályként a teljesített vagyoni hozzájárulás, illetve jegyzett tőke mértékéhez van kötve. Ha az Önkormányzat
teljesített vagyoni hozzájárulásának aránya csökken, akkor nincs a döntések meghozatalában olyan meghatározó szerepe, mintha az üzletrészéhez kapcsolódó fenti javasolt többletjogosultság illeti meg az Önkormányzatot. Fentiek alapján tehát nem az üzletrész mértéke kell, hogy 49 % maradjon, hanem az üzletrészhez kapcsolódó jogosultságok. Az üzletrész akkor ad többletet, ha többletjogosultságot rendel hozzá a társasági szerződés. A jelenlegi felállásban a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2 %-os üzletrésze lenne a „mérleg nyelve”. Ezen funkciójának megőrzéséhez nincsenek biztosítékok fűzve ha tőkeemelésre, illetve újabb befektetők bevonására kerül sor. 6./ Megjegyeznénk, hogy az ENERGOTT Kft.: − székhelye: Dunaújváros,Építők útja 7. − egyik tulajdonosa: Pomázi Csaba − Cégkapcsolati érdekeltségei között az Alfa-Nova Kft. szerepel. − A Kft. ellen bírósági végrehajtási eljárás van bejegyezve (2010., NAV).
II./ Határozati javaslat: 1./ Az Önkormányzat által biztosítandó 1 millió Ft-os üzletrész fedezete a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre, erre előirányzatot a Vagyongazdálkodási Bizottság kezdeményezett az önkormányzati költségvetés 2. sz. módosítása körében. 2./ A mellékletek nincsenek számozva és az előterjesztés mellékleteként vannak aposztrofálva. 3./ Nincs felhatalmazás a Társasági Szerződés elfogadására és aláírására. 4./ Nincs felhatalmazás, hogy az egyszemélyes Projekttársaság a nevében a „Szegedi” megnevezést használja. 5./ A határozati javaslat 2./ pontjában fölösleges a 3 bizottság jóváhagyatása az önkormányzati üzletrész adásvételi szerződésre, mivel azt a közgyűlés már most jóváhagyhatja. 6./ A határozati javaslat 3./ pontjában fölösleges a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági, valamint a Pénzügyi Bizottságok jóváhagyatása olyanra, amit már most a közgyűlés jóváhagyhatna.
III./ Együttműködési megállapodás: Fenti előterjesztésnél említett kifogások az Együttműködési Megállapodásban is visszaköszönnek. 1./ Számozás követhetetlen. 2./ 2. oldal 1. pont: ...ENERGOTT Kft. egyszemélyes … Projekttársaságot alapított Szegedi Távhőtermelő Kft. elnevezéssel. A Szegedi Távhőtermelő Kft. jelenleg nincs a cégjegyzékben, annak megalapítására nem került sor, tehát a fenti mondat múlt időben helytelen. Egyébként sem derül ki az anyagból, hogy miért szükséges, hogy már bejegyzett cég legyen, amiben üzletrészt vásárol az Önkormányzat és a Hőszolgáltató, miért nem lehet eleve három taggal létrehozni a társaságot, vagy miért kell, hogy abban egyáltalán részt vegyen az Önkormányzat (lásd az I/4. c.) és d.) pontjánál írtakat.) 3./ A 2. oldal első bekezdésében említett előzményekben leírt fejlesztés az Önkormányzat előtt nem ismert, pedig egy megfontolt döntéshez valamennyi ismert információ az Önkormányzat rendelkezésére kellene, hogy álljon.
4./ 2. oldal 1. pont 2 bekezdés: A Szegedi Hőszolgáltató Kft. érdekeivel ellentétes, hogy az üzletrészek vételára csak az önkormányzat javára tér el (Önkormányzat 9.800 E Ft értékű üzletrészt 1 millió Ft-ért vesz, Hőszolgáltató 400 E Ft értékű üzletrészt 400 E Ft-ért vesz.) Nem kerül megemlítésre az sem, hogy az eltérítésnek milyen hatása lesz a projekttársaság mérlegére. 5./ 2. oldal 1.1. A Szegedi Távhőtermelő Kft. feladata a projekt kidolgozása, engedélyezési eljárások lebonyolítása stb. Nem tisztázott a projekttársaság személyi, tárgyi feltételeinek felállása, azok finanszírozása. Nem látható tisztán, hogy ezek a feladatok beletartoznak-e az adminisztratív feladatok körébe, amit (esetlegesen a Kbt.-be ütköző módon) a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-hez telepítene a Megállapodás. 6./ 3. oldal Projekt tervezett ütemezése: engedélyes kiviteli tervek kezdeti időpontja: 2012. július. Ezt a feladatot a Projekttársaságnak kell elkezdenie. 2012. július elmúlt, projekttársaság sincs még. Kiviteli tervek állásáról jelenleg nem rendelkezünk információval. Ha jelenleg nincsenek kiviteli tervek, akkor a Megállapodásban rögzített időpontok nem helyesek. Szakszerűtlen és célszerűtlen, ha egy eleve módosításra szoruló szerződést akar elfogadni a Közgyűlés. 7./ 3. oldal 1.5. A projekttársaságba bevonható más szakmai befektető. A tulajdonosi kör tehát változhat, amibe az Önkormányzat csak úgy szólhat bele, ha él elővásárlási jogával a felkínált üzletrészre vonatkozóan, vagy vállalja a tőkeemelést, egyébként bárki, akár konkurens cégek is tagjai lehetnek a projekttársaságnak. Sem itt az esetlegesen belépő új tagokra, sem a projekttársaság befektető tagjára az ENERGOTT Kft.-re nincs utalás, hogy a Nv. tv. szerinti átlátható szervezetnek minősül. Jogszabály alapján csak átlátható szervezettel lehet szerződést kötni, csak átlátható szervezet lehet tagja önkormányzati részesedéssel működő gazdálkodó szervezetnek. 8./ 3. oldal 2. a) Valamennyi határozathoz 3/4-es szótöbbség kell, kivéve a Gt. 152-153 §-ában foglalt minősített ügyeket. A kivételes kitétel értelmezhetetlen, mert az minősített többségű és kizárólagos taggyűlési döntésekről szól, tehát ezt a részt törölni kellene. 9./ 4. oldal a.) b.) és c.) pontok az ügyvezető, Fb és könyvvizsgáló delegálási jogosultjairól szól. Az viszont nem kerül rögzítése, hogy a delegáló jelöltjét a taggyűlés köteles is megválasztani. 10./ 4. oldal: az üzemeltetést az ENERGOTT Kft. végzi külön megállapodások alapján. A Projekttársaság közbeszerzés köteles voltát meg kellene vizsgálni, így nem mondható ki egyértelműen, hogy ezeket a szolgáltatásokat az ENERGOTT Kft. láthatja el. 11./ 5. oldal f.) pont: A projekttársaságnak nincs önálló munkaszervezete, annak adminisztrációs feladatait a Hőszolgáltató Kft. látja el. Megvizsgálandó kérdés, hogy a szolgáltatás ellátása közbeszerzés köteles-e, illetve az milyen költséget jelent a projekttársaság számára és annak fedezete, hogy fog rendelkezésre állni. 11./ 6. oldal 3.4. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő vezetékek hasznosításának részleges átengedésének jogcíme, díja és a Nv. tv.-nyel való összhangja (hasznosítás esetén versenyeztetni kell) nem rendezett. 12./ 6. oldal 3.5. pont: A Projekttársaság tagjai évente áttekintik a Hőszolgáltató Kft. földgázszállítási megállapodásból adódó fizetési kötelezettségei ütemezését, befolyó lakossági árbevétel ütemezését. A projekttársaságnak nincs köze a Hőszolgáltató belső ügyeihez. Ez adott esetben üzleti titkot is
sérthet, így ennek szerződéses kikötése hátrányos a Hőszolgáltatóra. 13./ 6. oldal 4. pont lásd előterjesztés 2./ pontjához fűzötteket. Itt megjelennek termálkutak is, amelyekkel érintett területek 30 éves bérlet keretében kerülnének hasznosításra. A Nv. tv.-nyel való ütközés itt is megállapítható. Az utolsó mondat vezetékpárok részére biztosítandó szolgalmi jogot említ. Nem tisztázott, hogy a szolgalmi jog, hány ingatlant érintene, a vezetékjogi kártalanítást ki és hogy fizetné meg. 14./ 6-7 oldal 5. pont: lásd a 10./ pont alattiakat.
IV. Alapító okirat 1./ Kelte: 2012. augusztus 1. Eltelt és a cégjegyzékben a mai napig nem létezik a Társaság. Feladatokat az Együttműködési Megállapodás már 2012. júliustól adott a Projekttársaságnak, ami még nem létezett (és azóta sem létezik). Ellentmondásos. 2./ Megjegyezendő, hogy a Társaság székhelye megegyezik a Hőszolgáltató Kft. székhelyével. Az Együttműködési Megállapodásban kellene rendezi, hogy tudja-e őket fogadni a Hőszolgáltató, mennyiért és milyen jogcímen. 3./ 4. oldal VI./3. pont első mondata többes ügyvezetést ír (ügyvezetők) pedig csak egy ügyvezető van. 4./ 4. oldal VI./3./ j.) pontban Társasági Szerződés helyett Alapító okirat a jogszabályszerű, helyes megnevezés. 5./ Ügyvezető, FB kinevezésének kezdete: 2012. augusztus 1. Az időpont eltelt, a cég nem bejegyzett. 6./ 6. oldal XI/2. a Tv. rendelkezései, nem behatárolt, hogy melyik törvény rendelkezései az irányadók. 7./ 5. oldal X. pont a törzstőke leszállítás mértéke 3 millió Ft-nál kevesebb nem lehet. Célszerűtlen a régi (Gt.) szabályozás szerinti 3 millió meghagyása, amikor már lehet ez az összeg 500 E Ft is. 8./ 6. oldal XI./3 utolsó mondata, illetve az utolsó bekezdés is többes számot használ annak ellenére, hogy csak egy tag van.
V./ Társasági Szerződés 1./ 2. oldal III.: A tevékenységi körök között nem szerepel egy sem, ami egy beruházás lebonyolításához szükséges lehet. Tevékenységi körök nem teljes körűek. 2./ 3. oldal IV. utolsó bekezdés: Az ENERGOTT Kft. tag a termálvizes és biomassza tüzelő berendezések üzemeltetési, karbantartási, fejlesztési tevékenység irányítását mellékszolgáltatásként végzi a Gt. 119. § (1)-(2) bekezdése szerint. A Gt. 119. § (1) szerint a tagi mellékszolgáltatás feltételeinek részleteit a Társasági Szerződésben
kell rendezni. Itt a feltételek nem kerülnek részletezésre. Egyébként is felvetődik, hogy a szolgáltatást közbeszerzés nélkül a tag elláthatja-e. 3./ 3. oldal V/A. 2.2. 2. gondolatjel kiegészítendő az V/A/3 ponttal (ezekhez is kell az egyhangú döntés). 4./ 3. oldal V/A. 2.2. 3. gondolatjel törlendő: a megismételt taggyűlés a jelenlévőkkel határozatképes. Önkormányzat érdekeivel ellentétes. Egy szélsőséges esetben egy tag meghozhatna minden döntést. 5./ 3. oldal V/A/3. A taggyűlési kizárólagos hatáskörök nem egyeznek az Együttműködési Megállapodás 2. pontjában felsorolt kizárólagos taggyűlési hatáskörökkel. 6./ 5. oldal V/B. 8-11. pontjai többes ügyvezetést használ (ügyvezetők), pedig csak egy ügyvezető választására kerül sor. 7./ 6. oldal VI./1. utolsó mondat: Az ügyvezetésre jogosult tag kijelenti, hogy a Tv. ... Nincs ügyvezetésre kijelölt tag és a Tv. megjelölés is nagyvonalú. 8./ 7. oldal VIII/2. a Tv. rendelkezései, nem behatárolt, hogy melyik törvény rendelkezései az irányadók.
VI. Üzletrész adásvételi szerződések (Önkormányzat, Hőszolgáltató Kft.) 1./ Kétszeres késedelmi kamat fizetés hátrányos az Önkormányzat és a Hőszolgáltató számára. Nem megmagyarázott, hogy miért nem a Ptk. szerinti késedelmi kamat fizetés kerül rögzítésre. 2./ 1. oldal 5.1. pont elővásárlásra jogosultak lemondanak az elővásárlási jogukról. Értelmezhetetlen, mert az eladó egy tag van, nincs senkinek elővásárlási jogosultsága, ha egy időben történik az értékesítés az Önkormányzat és a Hőszolgáltató részére. A tervezett Társasági Szerződésben a tagok között mindhárom tag szerepel, ezért elsődlegesen feltételezhető, hogy az értékesítés egyszerre történik. Ha azonban ez nem egy időben történik, akkor az Együttműködési Megállapodásnak rögzítenie kellene, hogy mennyi időn belül kell, hogy megtörténjenek az értékesítések. Ennek hiányában előfordulhat, hogy először az Önkormányzat vesz üzletrészt, ami 49%-os részesedést jelent és a mérleg nyelvét betöltő szerepű Hőszolgáltató hiányzik. Előfordulhat viszont az is, hogy a Hőszolgáltató vesz először 2%-os üzletrészt és valamennyi fontos döntést meghozhat egyedül a többségi tulajdonos befektető tag. 3./ 2. oldal 6.1.: osztalék teljes összege az új tulajdonost illeti meg. Pontatlan a megfogalmazás. A 2012. évre járó osztalék üzletrészre eső arányos része teljes egészében az új tulajdonost illeti meg. Tehát csak az arányos rész, nem az összes osztalék. Jelenleg ellentmondásos, hogy mind az Önkormányzat, mind a Szegedi Hőszolgáltató Kft. a teljes osztalékra jogosult (pontosítani, hogy az mindenki üzletrészére jutó osztalékra jogosult). 4./ 7.2 pontban a Vevő megismeri az Alapító okiratot és a tervezett Társasági Szerződést. Ez lenne a helyes megfogalmazás, mert az üzletrész vásárlásakor még nincs Társasági Szerződés. 5./ 2. oldal 7.3. pont: Csongrád Megyei Bíróság már nincs, Szegedi Törvényszék van. 6./ Hiányzik a Nv. tv. szerinti nyilatkozat arról, hogy átlátható szervezet az eladó és az
üzletrészvásárlással érintett Projekttársaság is. Fentiek alapján a projekt és a projekttársaság létrehozásának szükségessége és későbbi esetleges működtetése előkészítetlen, az elfogadásra javasolt anyagok számos helyen jogszabályellenesek, illetve az Önkormányzat számára hátrányosak, célszerűtlenek. Kérem fentiek szíves tudomásul vételét és ennek megfelelő felelős döntés meghozatalát a T. Közgyűléstől. Szeged, 2012. szeptember 25.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
