Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)
2015
2015. november
A vélemények elektronikus benyújtásának helye:
[email protected]
Tartalom Bevezetés .......................................................................................................................................... 5 Az integrált településfejlesztési stratégia ...................................................................................... 5 Az ITS tervezése és a megyei valamint az országos tervezés kapcsolata ..................................... 5 Az ITS tervezés szakmai-módszertani háttere .............................................................................. 6 1.
KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI......................................................... 7 1.1.
Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása ..................... 7
1.1.1.
A középtávú célrendszer bemutatása........................................................................... 8
1.1.2.
A városrészek funkcionális elemzése és a városrészi szintű célok meghatározása ... 14
Belváros városrész funkcionális elemzése .............................................................................. 14 SWOT analízis ........................................................................................................................ 17 Alsóváros városrész funkcionális elemzése ............................................................................ 20 SWOT analízis ........................................................................................................................ 22 Móraváros városrész funkcionális elemzése ........................................................................... 25 SWOT analízis ........................................................................................................................ 27 Rókus és lakótelepek városrész funkcionális elemzése .......................................................... 30 SWOT analízis ........................................................................................................................ 32 Felsőváros és lakótelepek városrész funkcionális elemzése ................................................... 35 SWOT analízis ........................................................................................................................ 37 Újszeged – Szőreg kertváros városrész funkcionális elemzése .............................................. 40 SWOT analízis ........................................................................................................................ 42 Déli kertváros és Gyála városrész funkcionális elemzése....................................................... 45 SWOT analízis ........................................................................................................................ 46 Északi kertváros és Tápé városrész funkcionális elemzése .................................................... 49 SWOT analízis ........................................................................................................................ 52 Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész funkcionális elemzése ............................... 55 SWOT analízis ........................................................................................................................ 56 Tisza-Maros hullámtere városrész funkcionális elemzése ...................................................... 60 SWOT analízis ........................................................................................................................ 61 1.2. 1.2.1.
2.
A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása................................ 63 A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása ............................... 63
1.3.
Szeged középtávú stratégiai célrendszerének összefoglaló ábrája ................................ 65
1.4.
A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer ................................ 67
A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................... 73 2.1.
Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával .............................. 73 2
2.1.1.
Odessza – város rehabilitációs akcióterület ............................................................... 74
2.1.2.
BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület .................................. 80
2.1.3.
Korzó-Tisza – városközpont akcióterület .................................................................. 86
2.1.4.
ELI – ipari-innovációs akcióterület ........................................................................... 90
2.1.5.
Belső-Tarján akcióterület .......................................................................................... 95
2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése .............................................................................................. 106 2.3.
Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ........................... 125
2.4.
Az Integrált Területi Beruházási projektcsomagok bemutatása .................................. 128
2.5. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ..................................................................... 130 2.6. 3.
Városkörnyéki kihatással bíró projektjavaslatok ......................................................... 137
ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................... 138 3.1.
A városi szegregátumok helyzetének bemutatása ....................................................... 140
Szegregátum 1....................................................................................................................... 140 Szegregátum 2....................................................................................................................... 144 3.2. Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások, városfejlesztési programok .............................................................................................................. 150 3.3.
4.
Anti-szegregációs Intézkedési Terv............................................................................. 152
3.3.1.
A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ..................... 152
3.3.2.
A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .................. 158
3.3.3.
A tervezett intézkedések ütemezése és forrás háttere .............................................. 158
3.3.4.
Együttműködő partnerek ......................................................................................... 163
3.3.5.
Az Anti-szegregációs terv megvalósításának nyomon követése – monitoring ....... 163
A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................. 165 4.1.
A külső összefüggések bemutatása ............................................................................. 165
Releváns városfejlesztési dokumentumok ............................................................................ 165 Csongrád megyei területfejlesztési program ......................................................................... 175 Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája .................................................. 177 A 2014-2020-as ágazati operatív programok ........................................................................ 179 A 2014-2020-as Terület- és Településfejlesztési Operatív Program .................................... 182 A „Smart Cities” koncepció .................................................................................................. 184 4.2.
A belső összefüggések bemutatása .............................................................................. 185
4.2.1.
A megalapozó vizsgálat kulcs megállapításainak összefoglalása ........................... 185
4.2.2.
Problématérkép/értéktérkép ..................................................................................... 193
4.2.3.
A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ....................... 194
5.
A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ................... 198
6.
A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................ 201 6.1.
Az Integrált Területi Beruházás (ITB), mint fejlesztési eszköz .................................. 201
3
6.2. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ................................................................................................................................. 205 6.3. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításához kapcsolódó szervezeti keretek maghatározása .................................................................................................................... 211 6.4.
Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .................... 215
6.5.
A nyilvánosság követelményeinek biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során 225
6.6.
Monitoring rendszer kialakítása .................................................................................. 230
6.6.1.
Az akcióterületi fejlesztések mutatószám rendszere ............................................... 231
Mellékletek ................................................................................................................................... 234 Felhasznált szakirodalom .............................................................................................................. 241
4
Bevezetés
Az integrált településfejlesztési stratégia A 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészülés országos és helyi szinten is a korábbiakhoz képest megújult keretek között zajlik. Ennek megfelelően a településfejlesztés teljes rendszere is változott, melynek eredményeként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormány rendelet alapján az új Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó integrált településfejlesztési stratégiákat (ITS) kell készíteniük a megyei jogú városoknak. E dokumentum – középtávú stratégiai
tervként
–
Szeged
MJV
középtávú
fejlesztéseinek
összehangolását,
megvalósításának finanszírozását szolgálja. Az ITS – a Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) bemutatott célrendszerhez illeszkedve – rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint tartalmazza a célok elérését szolgáló fejlesztési elképzeléseket is. Mindehhez a dokumentum olyan területi specifikumokat rendel, melyek egyszerre szolgálják a városrészi szintű célok elérését is. E logika mentén jelen dokumentum tartalmazza a városrészi szintű funkcióelemzéseket, a kapcsolódó SWOT elemzéseket valamint a városrészi szintű célok leírását. Az ITS készítése a korábbinál formalizáltabb, jobban nyomon követhető és egységesebb keretek között zajlott, mely kapcsán a strukturált egyeztetési mechanizmusok valamint a partnerség kiemelkedő szerepét szükséges hangsúlyozni.
Az ITS tervezése és a megyei valamint az országos tervezés kapcsolata 2014. és 2020. között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges.
5
Az ITS-ben bemutatott elképzeléseket természetesen mind a hazai, mind az Európai Uniós stratégiai tervezési keretek determinálják, vagyis nem csupán a hazai de az uniós célok rendszerében is gondolkodni szükséges. Az Európai Unió 2014-2020-ra vonatkozó, a kohéziós politika megvalósulását szolgáló rendelete ezzel párhuzamosan 11 tematikus célkitűzést rögzít, melyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljainak teljesüléséhez. Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadta az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, mely hosszú távon határozza meg Magyarország fejlesztési irányait és a kapcsolódó területfejlesztési elveket. 2014. márciusában került a Bizottsághoz benyújtásra a Partnerségi Megállapodás tervezete, mely Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó vállalásait, és a kitűzött célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat rögzíti összhangban az EU tematikus célkitűzéseivel. A két utóbbi dokumentum alapvető jelentőséggel bír a településfejlesztési célok meghatározása során. A területfejlesztési törvény megújulásával 2012. január 1-től a megyei önkormányzatok meghatározó szerepet kaptak a területfejlesztésben. A koordinációjukkal jelenleg készülő megyei szintű fejlesztési programok (területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program) ugyancsak keretet biztosítanak a városi szintű stratégiai tervezéshez. 2014. folyamán zajlik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó területi- és ágazati operatív programok véglegesítése, és várhatóan az év során elfogadásra is kerülnek a program dokumentumok. Az ITS-ben megjelölt fejlesztési elképzelések forrástervezése során ezeket a szakmai anyagokat is figyelembe kell vennie a tervezőknek.
Az ITS tervezés szakmai-módszertani háttere Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi kereteit a Belügyminisztérium szakértői által elkészített útmutató, a Városfejlesztési kézikönyv aktualizált változata, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet rögzítik. Korábban jeleztük, hogy az új Európai Uniós fejlesztési periódusban a megyei jogú városok önálló kompetenciával indikatív módon meghatározott forráskeretre tervezhetnek. Szeged Megyei Jogú Város esetében az 1298/2014. (V. 5.) számú kormány határozat 31 904,8
6
millió forintos indikatív keretet határoz meg, mely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forráskerete terhére tervezhető. Fentiek eredményeként a korábbiakkal ellentétben az ITS nem pályázati dokumentáció részeként elkészülő szakmai anyag, hanem a teljes programozási időszakra érvényes átfogó stratégiai dokumentum, mely alapján immár program alapú finanszírozási rendszer valósulhat meg a jövőben. Mindez azt jelenti, hogy – a peremfeltételeket adottnak véve – a településfejlesztési program hosszabb távra, jól definiált ütemezéssel készíthető elő, ugyanakkor a projektfejlesztés kapcsán a hosszabb időtáv nagyobb rugalmasságot, a megvalósítás során nagyobb beavatkozási szabadságot enged meg. Módszertani szempontból problematikus ugyanakkor, hogy a fenti logikát követve jelen dokumentum a teljes fejlesztési periódusra vonatkozó mutatószám rendszert kell, hogy rögzítsen,
miközben
az
indikátorok
teljesülésének
megalapozott
prognózisát
az
eljárásrendhez, valamint a forrás ütemezéséhez kapcsolódó információ hiány nem teszi lehetővé. Éppen ezért jelen dokumentumban az indikátor célértékek csupán előzetesen becsült tervértékek, melyeket a program megvalósítás részleteinek ismeretében egyértelműen felül kell vizsgálni.
1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Szeged hosszú távú célrendszere az integrált megközelítés módot követve tematikus és területi aspektusból is értelmezhető. A Településfejlesztési Koncepció az előbbi megközelítésből meghatározott cél hierarchiát mutatja be, melynek központi elemei az átfogóés specifikus célok. Ezzel szemben az Integrált Településfejlesztési Stratégia a városrészi célok rendszerét rögzíti, melyek a – középtávú városi szintű – specifikus célok szintjén illeszkednek a TFK-ban bemutatott struktúrához.
1.1.
Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása
Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Szeged Megyei Jogú Város középtávú – specifikus – fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való
7
illeszkedését ugyancsak bemutatjuk. A középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó városrészi célok részletes definiálását követően a fejezet végén összefoglaló ábrán mutatjuk be a célrendszert, illetve rögzítésre kerülnek a célokhoz rendelt számszerűsíthető mutatók is.
1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása A „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célhoz az „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”, valamint az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célok mutatnak közvetlen kapcsolódást. A célrendszer ily módon alapozza meg a jövő gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési programjait, definiálva egyúttal azt az érintetti kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának. A gazdaságfejlesztési-innovációs célokhoz kapcsolódnak szervesen azok a prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják. A „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó cél az „S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”, valamint az „S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célokkal mutat illeszkedést. A célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A
8
kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy,
szociális
ellátás)
fejlesztésére.
Speciális
célcsoportok
igényeinek
figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is.
S1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Specifikus cél szöveges bemutatása A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket – különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket –, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket.
9
Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni.
S2. Specifikus cél Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Specifikus cél szöveges bemutatása Az arra alkalmas területeken – egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében – meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a
10
tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren – összhangban a Csongrád Megye Területfejlesztési
Koncepciójában
leírtakkal
–
egyes
ágazatok
és
szakterületek
(agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A cél elérésénél alkalmazott beavatkozások tervezése során természetesen a Dél-alföldi Régió Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiájában (RIS3) leírtakat is figyelembe kell venni. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely – a már működő kezdeményezésekre építve – lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen.
S3. Specifikus cél A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Specifikus cél szöveges bemutatása
11
Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését
elő kell segíteni. Az
életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak – levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a „Smart Cities” koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását.
S4. Specifikus cél A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán
12
szolgáltatások minőségi fejlesztésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Specifikus cél szöveges bemutatása A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét.
13
A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére.
1.1.2. A városrészek funkcionális elemzése és a városrészi szintű célok meghatározása Az alábbiakban a Településfejlesztési Koncepcióban rögzített városrészi jellemzők és a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai alapján összeállításra kerül a városrészek funkcionális értékelése. Ennek során megvizsgáljuk, az adott városrész lakó funkcióit, városközponti funkcióit, gazdasági és kereskedelmi funkcióit, turisztikai-rekreációs funkcióit, városi-közterületi funkcióit, közösségi- és közszféra funkcióit, valamint a humán szolgáltatási funkciókat. A funkcionális elemzést követően elkészül a városrész SWOT analízise, mely alapját képezi a városrészi cél meghatározásának. A városrészi szintű cél szöveges leírása ugyancsak megtörténik jelen fejezetben.
Belváros
Belváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A lakásállomány ebben a városrészben a legnagyobb, ezen belül itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, és igen magas – Alsóváros és Móraváros után a legmagasabb – az 1945. előtt épült lakások aránya. Ugyanakkor itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással, meglehetősen leamortizálódott lakásállománnyal. A városrészben rendkívül sok használaton kívüli magántulajdonú lakásingatlan található, ezek hasznosítását mindenképpen megoldani 14
szükséges. Ugyancsak a városrészben – annak újszegedi területén – található a város egyik legrégebbi, beavatkozást igénylő lakótelepe, az Odessza lakótelep. Városközponti funkció: A Belváros Szeged központi területe. Az itt található kereskedelmi szolgáltató egységek, a részben megújult rekreáció céljára is megfelelő közterek komoly vonzerőt jelentenek. Számos közszolgáltatás és funkció (pl. színház, múzeum) csak itt érhető el, és közlekedési szempontból is a város csomóponti területeként értelmezhető. A városközponti funkciót erősíti továbbá, hogy a Tisza belvárosi partszakasza, és az alsó rakpart nagy turisztikai vonzerővel bír. Előrelépést jelent az is, hogy a városrészen áthaladó nagyszámú gépkocsit immár több parkolóház is fogadja (pl. Tisza Lajos krt., Arany János utca), bár e járműforgalom töredéke az M5-ös és M43-as autópályák megépülése előtti időszakban mért forgalomnak. A két nagyberuházás megvalósulása jelentős mértékben járult hozzá a gyalogos- és kerékpáros forgalom növekedéséhez a városrészben. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Termelő vállalkozások – és kifejezetten ipari tevékenységet végző cégek – alacsony számban találhatóak a Belvárosban (alig 8%), így jellemzően a kereskedelmi és vendéglátó ipar, továbbá általában a tercier szektor a meghatározó. A kereskedelmi- szolgáltató egységek esetében a peremkerületekben található bevásárlóközpontok támasztanak versenyt. A városrészben így komoly problémát jelent az üzlethelyiségek hosszú távú bérlése, nagy számú ingatlan jelenleg is bérlőre vár. A városrész déli területein jelentős barnamezős területek állnak rendelkezésre további, adott
esetben
gazdasági-
és
innovációs
típusú
fejlesztések
céljára,
e
területek
tulajdonviszonyait azonban csak a közeljövőben lehet rendezni. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész gazdasági életében meghatározó, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma az utóbbi években jelentős mértékben nőtt. Nem csupán magas nívójú szállodai szolgáltatások, de kisebb panziók is várják a városba látogató vendégeket. A városrész kiemelt turisztikai célpont, hiszen több nemzetközi szinten is ismert és kedvelt turisztikai attrakció is itt található (pl. Dóm, Napfényfürdő Aquapolis). Szeged kiemelt kulturális eseményei is jellemzően ebben a városrészben kerülnek megrendezésre (pl. Szegedi Szabadtéri Játékok, Szegedi Borfesztivál, Bor-Tér stb.), de a kultúra iránt érdeklődők a Szegedi Nemzeti Színház két játszóhelyét (a
15
Nagyszínházat és a Kisszínházat) is a városrészben találják meg. A városrészhez tartozik az újszegedi oldalon a Partfürdő, de a szegediek kedvelt rekreációs célterülete az Erzsébet-liget is, mely számos közösségi program, kulturális esemény helyszíne. Városi-közterületi funkció: A városrészben számos park található. Ezek többsége közpark – Széchenyi tér, Dugonics tér stb. – melyek a helyiek népszerű pihenőhelyei. A közterületek egy része – pl. Szent István tér, Dugonics tér, Árpás tér, a Kölcsey és a Gutenberg utca – az elmúlt években Európai Uniós pályázat keretében megújult. Játszóterek is szép számmal találhatóak a városrészben, ezek közül a legfrekventáltabb a Roosevelt téren található. A városrész újszegedi területén lévő leromlott állapotú közterületek megújításra, rehabilitációra szorulnak. Közösségi funkció: Közösségi funkciók tekintetben a város kiemelt célterülete a Belváros. A városrészben találhatók – a teljesség igénye nélkül - a Móra Ferenc Múzeum épületei (Közművelődési Palota, Fekete Ház, a Vár), a városi könyvtár (Somogyi-könyvtár), a színház és a bábszínház játszóhelyei, a Reök palotában a Regionális Összművészeti Központ, a Korzó Zeneház, a Kass Galéria, a Belvárosi Mozi. A városrész új közösségi találkozóhelye a Szent-Györgyi Albert Agóra, ahol a Százszorszép Gyermekház, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Látványlaboratóriuma, Informatórium és Informatika Történeti Kiállítás is helyet kapott. Közszféra funkció: Többek között a városrészben működik Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal, de a Magyar Államkincstár kirendeltsége is a Belvárosban található. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben találhatók a Klinikaépületek, köztük a legújabb, 265 ágyas klinikai tömb is. A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala, oktatási épületeinek legtöbbje ugyancsak a városrészben működik. A Belvárosban 2 bölcsőde (Vedres utcai és Vitéz utcai) fogadja a gyermekeket. 2 telephelyen idősek nappali ellátást nyújtó intézménye működik, a gyermekjóléti központ kollégái tartanak ügyeletet ezen városrészben. A Csanádi utcában a Máltai Szeretetszolgálat Egyesület nappali melegedőt tart fenn hajléktalan személyek részére. A Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrumban a szenvedélybetegek, elsősorban drogbetegek szociális és 16
egészségügyi ellátása biztosított. Egyházi fenntartású idősek otthona (Szegedi Zsidó Hitközség Szeretetotthona) és állami fenntartású fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek bentlakást nyújtó intézménye (Vakok Otthona) is működik itt.
SWOT analízis Erősség
Gyengeség
Erős szolgáltatói szektor
Jelentős turisztikai vonzerő
Komoly kulturális kínálat
A városközpontot átszelő Tisza folyó és
(Belvárosi híd) a városrész szegedi és
az Erzsébet-liget pótolhatatlan természeti
újszegedi területei között.
Színvonalas
természeti-
szolgáltató
egységek
kihasználatlanok
adottság
Kereskedelmi
és
épített
közlekedési
keresztmetszet
Leromlott állapotú lakótelepi területek (Odessza telep)
környezet
Szűk
Kihasználatlan barnamezős területek a városrész déli részén
Lehetőség
Veszély
Közterületek komplex fejlesztésével új
A sugaras úthálózatból következően itt
rekreációs központok kialakítása
koncentrálódik a gépjárműforgalom
A
városközpont
nagyobb
részének
mentesítése a gépjárműforgalomtól
Kerékpáros
közlekedés
közlekedési
helyzet,
romló
turizmusban
rejlő
életminőség
fejlesztése,
részarányának növelése
Zsúfolt A
gyógyfürdő
lehetőségek kihasználatlanok
Számos sport- és rekreációs létesítmény található a Belvárosban
Városrészi cél Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével, minőségi, élhető környezettel
17
Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
A városrészi cél leírása: A Belváros Szeged városközpontja, a kereskedelmi- és szolgáltatási funkciók által alapvetően meghatározott településrész. A Belvárosban cél a már megkezdett funkcióbővítő fejlesztési programokra építve a megújult városközponti területek bővítése, a városrészben található közparkok (Stefánia, Széchenyi tér) megújítása. Ugyancsak cél a Belvárosban található középületek energetikai fejlesztése, a külső homlokzatok felújításával a városkép revitalizálása. Komoly gondot és lehangoló látványt jelentenek a Belvárosban a használaton kívüli épületek és üzlethelyiségek. A következő programozási időszakban cél ezek funkcióval való megtöltése, a hosszútávú hasznosítás feltételeinek biztosítása. A Belváros városrész kiemelt turisztikai célterület, ennek megfelelően a városrészben található turisztikai attrakciók, közterületek (pl. Dóm tér) fejlesztése, a kulturális infrastruktúra megújítása (pl. Bábszínház valamint a Somogyi-könyvtár felújítása), a városrészben elérhető szolgáltatások minőségének javítása ugyancsak cél. A városrészt nagymértékben terhelő átmenő forgalom hatékony kiváltása érdekében cél a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (pl. déli Tisza-híd megépítése, átmenő gépjárműforgalom korlátozása, kerékpáros átjárhatóság megteremtése, erősítése, Belvárosi híd felújítása, a parkolási rendszer továbbfejlesztése, a közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körút déli szakaszán), illetve az elkészült tehermentesítő fejlesztések lehetőségével élve a városrész forgalmi kapacitásainak újraosztása (pl. Nagykörút). A déli Tisza-híd tervezett beruházása ugyancsak jelentős – kedvező – 18
hatással lesz a városrész forgalmi terhelésére. Mindezek mellett a közvilágítási rendszer energia hatékony megújítása is célkitűzés. A városrész rekreációs céllal hasznosítható adottsága a Tisza. A belvárosi partszakaszok, a leromlott fizikai állapotban lévő Partfürdő fejlesztése, új tartalommal- és funkcióval való megtöltése az elkövetkező évek feladata. A városrészben található Szeged egyik legrégebbi lakótelepe (Odessza), melynek komplex fejlesztése nagyban hozzájárul a városközponti funkciók kiterjesztéséhez, a kedvező életkörülmények kialakításához. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
19
Alsóváros
Alsóváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: Alsóvárosban ma is jellemzően a lakófunkció dominál. A városrészt határoló utcák (Petőfi sgt., Bécsi körút, Boldogasszony sgt.) vonalán valamint a Szentháromság utca és az Alföldi utca közötti tömbfeltárásban középmagas téglablokkos szerkezetű lakóépületeket is találni, koruk 40-50 év. A településrész egyetlen tízemeletes lakóháza a Bécsi körút – Szentháromság utca Alsóváros felé eső utcasarkán áll. A lakóutcákban az 1-3 szintes magastetős családi házak és társasházak dominálnak, a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés egyaránt megtalálható, az épületek döntően utcavonalon állnak. Közülük sok az új építésű és a felújított. Az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés típusházai, mely a városrész jellegét adták, sajnos már csak elvétve láthatók, többnyire jelentősen átépítve. Közülük néhány műemléki vagy helyi védettséget élvez. Városközponti funkció: A városrész központi szerepét a Mátyás tér tölti be. A téren lévő templom és kolostor együttes közösségi térként is funkcionál. A tér körül oktatási és egészségügyi intézmények, kultúrház, vendéglátó és kereskedelmi egység is található.
A belváros és a móravárosi
bevásárló központ jó elérhetősége pótolja az Alsóvárosból hiányzó olyan szolgáltatásokat, mint például a posta, a pénzintézetek vagy áruházak. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Alsóváros nagy ipari üzeme a Pick Szeged Zrt. szalámigyára, mely országos viszonylatban is a legnagyobb húsfeldolgozó vállalat. Több malomépület emlékeztet Alsóváros földművelő népéletére, ma már nagyrészt funkció nélküliek, egy részükben más funkció van. Itt működik a szintén nagy múlttal rendelkező, szikvízgyártó Bánffi&Bánffi Kft. Az önkormányzat nyilvántartása az 57/2013. (II. 13.) kormányrendelet szerinti, a telepengedélyhez kötött ipari szolgáltató tevékenységekre terjed ki. A városrészben jelenleg 58 ilyen telephelyet tartanak nyilván. Közöttük szép számmal vannak gépjárműjavítók, orvosi 20
műszer gyártással vagy éppen fémmegmunkálással foglalkozók. Ipari és raktározási tevékenység folyik a városrész déli határát szegélyező MÁV Rendező pályaudvaron. 2006. óta, az új székházának átadását követőn itt működik a Délmagyarország LapKiadó. A városrész legnagyobb kereskedelmi egysége egy SPAR élelmiszer áruház. Emellett kisebb élelmiszer boltok, italboltok, cukrászda, pizzéria is működik a területen. A Nyíl utcában virágkertészet és áruház található. Egy benzinkút üzemel a Tompai kapu útnál. Egyéb szolgáltatókkal - mint például fodrászat, kozmetika, fitnesz – is ellátott a városrész. Turisztikai-rekreációs funkció: Alsóvároson 3 szálláshely – panzió – rendelkezik üzemeltetési engedéllyel, melyekben összesen 16 férőhely került kialakításra. A Turinform Iroda működteti az Alsóvárosi Napsugaras tájházat. Említésre méltó, hogy a tájház a világörökség várományos Magyarországi tájházak hálózatába tartozik. Ebben a városrészben van a város egyetlen műjégpályája. A fedett létesítmény sajnos csak a téli időszakban üzemel. Energetikai felújítása, korszerűsítése időszerű. A Szabadság téren labdarúgó pályát alakítottak ki. A Mátyás téren jól felszerelt gyermek játszótér található. Alsóvárosnak Tisza-partja is van, azonban a vasútvonal elzárja a Boszorkány szigettől és a folyótól a városrészt, a kedvező természeti környezet potenciális rekreációs lehetőségét minimálisra csökkentve. Városi-közterületi funkció: Mint a korábbiakban említésre került, a városrész legnagyobb és egyben központi tere a Mátyás tér. A hatalmas zöldterület közepén áll a műemléki védettségű középkori eredetű templom és kolostor együttes és barokk szoborcsoport. A tér a lakosság minden korosztályának kedvelt tartózkodási helye. A Szabadság téren futballpályát alakítottak ki. Az aprócska Vám tér funkció nélküli rendezetlen terület. A későbbi felújítás során a jellegét a közeli, helyi védelem alatt álló, részben már felújított malomépület adhatja meg. A Vadkerti tér sorsa is hasonló, pedig a tér közepén álló, műemléki védettségű barokk homokkő szoborcsoportot 2002-ben felújították. Igényesebb környezetet érdemelne. Nagy kiterjedésű zöldfelületet alkot az Alsóvárosi temető. Fás-bokros területek találhatók még a vasúti és árvízvédelmi töltések mentén. Itt említendő meg a városrész kiskertes, hétvégi házas övezete, a Ballagitó.
21
Közösségi funkció: A Mátyás téren minden év augusztusában rendezik meg a templom búcsúját, a Havasboldogasszony búcsút. Más alkalmakkor is gyakran szolgál rendezvények színteréül: példaként a családi napok, Nándorfehérvári napok, hagyományteremtő célzattal az Alsóvárosi Paprikafesztivál. A plébánián is tartanak rendszeresen gyermek- és felnőtt foglalkozásokat. A ferences rendház fenntartásába került az Alsóvárosi Kultúrház, amely a legkülönbözőbb rendszeres és alkalmi közösségi programoknak ad otthont. A Nyíl utcában a napsugaras ház felújításával, európai uniós támogatással került kialakításra az alsóvárosi Napsugaras tájház, amelyben - amellett, hogy helytörténeti kiállítóhelyként is működik - rendszeresen tartanak hagyományőrző programokat is. A Szabadság téri sportpályán kerülnek megrendezésre az alsóvárosi napok. Közszféra funkció: A városrészre ez a funkció nem jellemző. Humán szolgáltatási funkció: Alsóvárosnak önkormányzati tulajdonban két óvodája és egy általános iskolája van. Az önkormányzati intézmények mellett itt található az egyházi fenntartású Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek óvodája, általános- és középiskolája és az alapítványi Pick óvoda és bölcsőde. Egyetemi épületek is esnek Alsóváros területére: az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző karának könyvtára található itt a Hattyas soron. Megemlítendő még a Siketnémák intézete a Bécsi körút alsóváros felőli utcafrontján valamint a MÁV Baross Gábor Oktatási Központja a Rendező pályaudvar területén. Felnőtt és gyermek háziorvos, fogorvos is rendel a Mátyás téren. Egy bölcsőde található a városrészben, a Dobó utcában. Szociális szolgáltató a Vám téri Idősek nappali intézménye . A Rákóczi utcában roma tanoda, az Indóház téren hajléktalan személyek átmeneti szállása működik.
SWOT analízis
Erősség A városrész lakóinak azonosság tudata,
A
lokálpatriotizmusa magas.
lehetősége nincs, az új épületek a régiek
A
műemlék
templom-
és
Gyengeség városrésznek területi
helyén épülhetnek.
kolostor-
22
bővítési
együttes, a napsugaras oromzatú házak, a
A városrészt a közeli Tiszától vasúti
paprikatermesztés
vágányok zárják el.
hagyományai,
az
alsóvárosi búcsú jelentős idegenforgalmi
A Mátyás tértől távol eső közterületek –
fejlesztő erő.
Vadkerti tér, Szabadság tér – részben
A
városrész
lakóterületi
presztízse
kiépítetlenek,
növekszik jó közlekedési kapcsolatai, az
részben
teljes
rekonstrukcióra szorulnak.
Egyetemi városrész szomszédsága miatt.
A
Lehetőség közterületek teljes
értékű
karbantartásával, a környezethez, a hely
közlekedési
szelleméhez
növekedése lakóterületi értékvesztéshez
illeszkedő
átépítéssel
a
városrész továbbra is magas presztízsű
A régi épületek tömeges szanálása a
A szomszédos területeken hosszabb távon
városrész
megvalósuló
vezethet.
egyetemi,
környezetszennyezés
vezethet.
lakóterület marad.
Veszély A közterületek leromlott állapota, a
tudásipari
jellegének
elvesztéséhez
fejlesztések, a déli Tisza-híd megépítése tovább növelik a városrész lakóértékét, gazdasági aktivitását.
A Tiszával való kapcsolat megteremtése újabb rekreációs lehetőséget jelentene.
Városrészi cél Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése. Kapcsolódó specifikus cél S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
23
A városrészi cél leírása: Alsóváros gótikus templomával már a középkori Szegednek is meghatározó településrésze volt. Ma itt a lakófunkció dominál és nagyobb időtávlatban is ennek megőrzése a cél, a „szelíd” közlekedési módok (gyaloglás és kerékpározás) előnyben részesítésével, a közterületek humanizálásával. Ebből következően főként a lakófunkcióhoz köthető humán- és közszolgáltatások körének bővítése és minőségük fejlesztése kívánatos.
A lakófunkció
presztízsét növeli az egyetemek közelsége, jó elérhetősége, a környezet viszonylagos zavartalansága, és tovább növelheti a közelben tervezett déli Tisza-híd és a BIOPOLISZ Park megvalósítása. Mindemellett fontos célkitűzés a városrész még meglévő építészeti, településképi örökségének megőrzése, helyreállítása, a történeti és néprajzi örökség gondozása mind a helyi lakosság lokálpatriotizmusának erősítése, mind az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Ennek szellemében, de a kor igényeinek is megfelelve fel kell újítani a városrész perifériáján lévő köztereket : a Vadkert teret, a Szabadság teret, a Vám teret . A városrészben működő, de az egész várost kiszolgáló Műjégpálya épületgépészeti és energetikai korszerűsítését sürgősen el kell végezni. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
24
Móraváros 2012-ben civil kezdeményezésre Szeged Móraváros városrészének Bakay Nándor utca Londoni körút - Kálvária sugárút – Vasút-pálya által határolt területe a Kálvária városrész elnevezést kapta. A javaslat indokaként megjelölésre került, hogy a Kálvária tér és környéke Szeged egyik legrégebbi, igen jelentős értékekkel bíró területe. 1884 és 1968 között itt állt a Kálvária kápolna, 1891-ben katonai kórház épült, majd 1913-ban ipari főiskola létesült, mely épület Szeged tudományos bölcsője, itt dolgozott Szent-Györgyi Albert is. Ugyanakkor a terület önálló elnevezése ez idáig nem történt meg, az itt élők véleménye szerint a „Kálvária” név méltó a múltban betöltött történelmi szerepéhez és harmonikusan illeszkedik Szeged más városrészeinek elnevezéséhez is. A Kálvária városrész a Móravárosi városrész középső részén helyezkedik el, ám nem alkot önálló fejlesztési egységet. Az ITS-ben Móraváros – bemutatott történelmi hagyományaira, valamint Szeged Megyei Jogú Város évtizedes, egységes integrált városfejlesztési módszertanára építve – továbbra is szerves egészként jelenik meg.
Móraváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A lakásállományon belül jelentős változások mentek végbe az elmúlt években. 2001 óta jelentős mértékben csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma, miközben a lakásállomány is jelentős mértékben bővült. Móravárosban ma már meghatározó a társasházi építkezési forma, a magas komfortfokozatú modern lakásokkal. Városközponti funkció: Móraváros esetében városközponti funkció nem jelenik meg, a városrész központi területei a Kálvária tér és környéke, valamint – az itt elérhető kereskedelmi, szolgáltatási funkcióknak köszönhetően – a Napfény Park. A városrész megközelíthetőségét jelentős mértékben javította a 3-as villamos vonal felújítása. Gazdasági és kereskedelmi funkció:
25
Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók a városrészben, de szolgáltatóés kereskedelmi egységek mellett termelő vállalkozások is működnek Móravárosban. A városrészben meghatározó cég a Rigó utcában működő Szegedi Finomöntöde Kft., de a városrészben található a telephelye a Context Szeged Ruházati és Kereskedelmi Kft-nek és a Europe Match GmbH fióktelepe, a szegedi gyufagyár is Móravárosban található. A városrészben ugyanakkor jelentős kiterjedésű, gazdasági hasznosításra alkalmas barnamezős területek is találhatóak. Turisztikai-rekreációs funkció: Móraváros kiemelkedő turisztikai attrakciója az 1989 óta működő Szegedi Vadaspark, mely mára – az utóbbi években végrehajtott folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően – az ország egyik meghatározó állatkertjévé vált. Móravárosban 4 szálláshely szolgáltató összesen 18 férőhellyel várja a városba látogatókat. Városi-közterületi funkció: Móravárosban a Kálvária tér és környéke tekinthető meghatározó decentrumnak, de játszóterek is jelentős számban találhatóak a városrészben. A Kálvária téren az elmúlt években komoly rekonstrukció zajlott, egy félig fedett kerékpáros-pihenőhely épült meg jelentős mértékben a helyben élők és a környék iskolásainak összefogásával. Közösségi funkció: Móravárosban két fiókkönyvtár és egy sportlétesítmény található, közösségi térként meghatározó szerepet játszik a Kálvária tér és környéke. Közösségi programok tekintetében kiemelt területként definiálható a Szegedi Vadaspark is. A fiatalok számára a Kossuth Lajos sugárúton a Károlyi kollégium környékén kialakított szórakozóhelyek jelentenek komolyabb vonzerőt. Közszféra funkció: A városrészben található több regionális, illetve járási szervezet így például a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, de itt működik a Szegedi Járási Hivatal Okmányirodája is. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében a városi átlag feletti, általános iskola, több középiskola és óvodák is megtalálhatók itt. A városrészben került megszüntetésre
26
a roma szegregációt elkerülendő a Kolozsvári téri általános iskola, az itt élő gyermekek a város többi iskolájába lettek integrálva. Az épületben ma Waldorf óvoda és általános iskola működik. A Petőfi Sándor sugárúton bölcsőde, a Kálvária sugárúton két telephelyen idősek otthon működik, az egyikben emelt szintű ellátást nyújtanak. Emellett egyházi fenntartású idősek otthona is található itt. Móravárosban több, a fogyatékos személyek számára nyújtandó ellátást biztosító intézmény működik: 2 helyen nappali intézmény, az egyik esetében fejlesztő iskola elérhető, egyházi fenntartású lakóotthon fogadja az ellátottakat a Kálvária sgt-on. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központot működtet a Szeged, Moszkvai krt. 1-3. szám Ezen férőhelyeken az Egészségügyi Centrum keretében azon hajléktalan személyek egészségügyi és szociális ellátása is folyik, akik kórházban, illetve a hajléktalanellátó intézmények keretei között nem elláthatóak. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ városrészben – a volt II. Kórház épületében - működő osztályai mellett Móravárosban található a SomnoCenter Szeged Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központja és több magánrendelő is.
SWOT analízis
Erősség Fejlett, sokszínű gazdaság
Jó közlekedési feltételek
Színvonalas oktatási intézmények
Sancer tavak, a Vadaspark - Körtöltés
Gyengeség Az alacsonyabb rendű, „belső utcákban” nagy az átmenő forgalom
A kerékpáros infrastruktúra többnyire rossz minőségű
menti erdő értékes természeti környezet
Gazdasági
Lehetőség hasznosításra
alkalmas
Veszély Szegregátumban és szegregációval
barnamezős területek
veszélyeztetett területen több száz lakos
Cserepes sor környékének rehabilitációja
él
– új decentrum fejlesztési program
A
fejlesztések
és
Vadaspark további fejlesztése
rehabilitációk
A 4-es villamos vonal fejlesztése javítja a
városrész megítélését
városrész megközelíthetőségét
27
a
elmaradása
közterületrontaná
a
Városrészi cél A kisvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
A városrészi cél leírása: A városrészben alapvetően meghatározó a lakófunkció és a jövőben is ez lesz a domináns. Ennek megfelelően a kapcsolódó infrastrukturális- és szolgáltatás fejlesztéseknek is elsősorban a helyben élők életminőségének javítását, e funkció erősítését kell szolgálnia. A városrész megközelíthetősége jónak mondható, ugyanakkor a kötöttpályás közlekedési módok fejlesztésével ez tovább javítható. Mindezek mellett Móravárosban cél a kerékpáros közlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó környezetbarát közlekedési megoldásokat támogató infrastruktúra fejlesztése is. A városrészben jelentősebb kiterjedésű zöldterületek, köz- és közösségi területek továbbá közparkok találhatóak. A következő fejlesztési időszakban éppen ezért cél a közösségi területek fejlesztése, rekonstrukciója, lehetőség szerint bővítése, adott esetben rekreációs funkciókkal való ellátása. A városrészben található bányatavak és záportározók rekultivációját ugyancsak el kell végezni, de feladat a Móravárosi körúton hiányzó csatornaszakasz kiépítése is. A városrész – elsősorban a Vadaspark révén – komoly rekreációs potenciállal rendelkezik. Az állatkert infrastrukturális fejlesztése, az itt elérhető szolgáltatások minőségének javítása ugyancsak célkitűzés a következő években.
28
Móravárosban számos oktatási intézmény működik. Ezek részben felújításra kerültek, de több ingatlan fejlesztése – a leromlott fizikai állapotuk miatt – nem maradhat el a következő fejlesztési periódusban. A KSH 2001-es és 2011-es adatszolgáltatása alapján Móravárosban található Szeged egyik szegregátuma. A Cserepes sor mentén található szegregátum felszámolása, a terület új funkciókkal való ellátása a városrész egyik kiemelt célja, az ehhez kapcsolódó beavatkozások rögzítésére az anti-szegregációs tervben kerül sor. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
29
Rókus és lakótelepek
Rókus és lakótelepek városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A korábban bemutatott adatok kiemelik a városrész lakófunkciójának erősségét: 2001 óta a lakásállomány száma tovább emelkedett és egyben minőségileg is javult, hiszen jelentősen csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma. A Rókus és lakótelepek városrészben a lakásokat tekintve még mindig meghatározó a házgyári épületek száma, ugyanakkor az új építések egyértelműen a társasházi építkezési forma előtérbe kerülését mutatják, többnyire magas komfortfokozatú modern lakásokkal. A panel épületek esetében az energia racionalizálási folyamat a 2000-es évek elején elkezdődött, azonban még mindig magas a kedvezőtlen energia-felhasználási mutatókkal rendelkező házak száma. Városközponti funkció: A Rókus és lakótelepek városrész kapcsán városközponti funkcióról nem beszélhetünk, maga a településrész ugyanakkor a városközponttal határos, igen jó közlekedési kapcsolatokkal. A terület Párizsi és Berlini körúthoz közel eső területeiről a Belváros és annak nevezetességei is gyorsan megközelíthetőek – akár gyalog is. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók a városrészben, de szolgáltatóés kereskedelmi egységek mellett termelő vállalkozások is működnek a településrészben. A városrészben több élelmiszergyártással foglalkozó cég is működik, például a Szegedi Sütödék Kft. üzeme. Ugyancsak több, jelentősebb építőipari - kereskedelmi vállalat is található a területen, többek között a Bodrogi Építési és Barkácsáruház a Rókusi Pályaudvar mellett, vagy a Szatymazi utcai TÜZÉP, illetve az OBI Barkácsáruház. A jelentős lakónépességgel rendelkező területen számos hazai és nemzetközi élelmiszer és multinacionális kereskedelmi egység működik.
30
Turisztikai-rekreációs funkció: A városrésznek nincs önálló, kiemelkedő turisztikai attrakciója, ugyanakkor jelentős számú turisztikai szálláshelynek ad helyet. Városi-közterületi funkció: A városrésznek nincs önálló, alközpontként értelmezhető területe, ugyanakkor számos funkcionális – elsősorban szolgáltatási jellegű – csomópont alakult ki területén. Ezek jellemző módon a nagyobb bevásárló központok körzetében jelennek meg. A lakótelepek övezetében parkok, játszóterek is jelentős számban találhatóak, ma még változó minőségben. Fontos kiemelni, hogy a lakótelepek környezetében megtalálható közterületek (köztük zöldterületek) jelentős része rekonstrukcióra szorul. A városrészt többnyire forgalmas körutak és sugárutak határolják, melyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) a jelentősebb utak mentén konfliktusforrásként is megjelenik. A városrész közösségi-közlekedési kapcsolatait ezzel együtt jelentős mértékben javította a 2-es villamos vonal kiépítése, az Európa-liget végállomással. A kerékpáros infrastruktúra megfelelőnek mondható, egyes szakaszok azonban fejlesztésre szorulnak (pl. Vértói út-Zsámbokréti sor). Közösségi funkció: A Rókus és lakótelepek városrészben három fiókkönyvtár és több sportlétesítmény található, közösségi térként számos terület meghatározó szerepet játszik. A gyerekek sportoktatása szempontjából kiemelendő a Dózsa Spottelep szerepe a Hunyadi téren, míg a településrészen népszerű játszóház a kisebbek számára nyújt folyamatos programot és találkozási lehetőséget. A Hétvezér utcában van a Szegedi Baptista Gyülekezet hitháza. Közszféra funkció: A városrész a közszféra funkció szempontjából nem jelentős. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében átlagosnak mondható, számos általános iskola, több középiskola és óvoda is megtalálható itt. Az érintett városrészben négy bölcsőde működik (Cső utca, Rókusi krt-i, Agyagos utcai, Siha közi). Idősek nappali ellátást nyújtó intézménye két helyen található. Nem állami fenntartású idősek otthona és idősek
31
gondozóháza (Szegedi Ősz Idősotthon), továbbá állami fenntartású fogyatékos személyek otthona (Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon) működik a városrészben.
SWOT analízis Erősség
Gyengeség
Jelentős és növekedő népesség
A városon belül kedvező képzettségi,
A városrész
lakóépületeinek jelentős
iskolázottsági mutatók
része
technológiával
A 2001-eshez képest javuló szociális és
alacsony
foglalkoztatási mutatók
rendelkező épület
Növekedő és komfort szempontjából
Az egyéb lakóterületeken is jelentős az
javuló lakásállomány
épületállomány elöregedése
A terület kommunális, kereskedelmi,
Lakótelepi közterületek rekonstrukcióra
alap- és középfokú oktatási intézményi
szorulnak
ellátottsága, közösségi közlekedése a
A
városi átlagot meghaladja
forgalomból
A városrész lakossága idősödik panel
készült,
energiahatékonysággal
főútvonalak
mentén
jelentős származó
környezetszennyezés tapasztalható (por, zaj és légszennyezés)
Nem biztosítottak helyben a jelentős népesség
számára
eltöltéséhez,
a
a
szabadidő
rekreációhoz
egészségmegőrzéshez
és
az
szükséges
sportolási feltételek Lehetőség
Veszély
A közterületek felújítása, folyamatos
A
karbantartása, a zöldfelületek növelése
lakótelepek
kedvező életfeltételek teremthet
következhet be
Az épületek hőszigetelése hozzájárulhat a
A közterületi rekonstrukciók elmaradása a
nagyüzemi
városrész
technológiával
épült
felújítás
hiányában jelentős
a
paneles
értékvesztése
leértékelődéséhez
és
lakótelepek értékének megőrzéséhez
vonzerejének csökkenéséhez vezethet
Az egészségmegőrzést, a tömegsportot
Egyes területeken szegregációs folyamat
32
szolgáló
létesítmények
megvalósítása
indulhat meg
emelheti a városrész értékét, a lakosság kötődését
A
gazdasági,
igazgatási
és
humán
szolgáltatási funkciók fejlesztése
Városrészi cél A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A korábban bemutatott adatok kiemelik a városrész lakófunkciójának erősségét: a területen jelentős és növekvő számú lakosság él. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy a Rókus és lakótelepek városrészben a lakásokat tekintve még mindig meghatározó a házgyári épületek száma, ugyanakkor az új építések egyértelműen a társasházi építkezési forma előtérbe kerülését mutatják, többnyire magas komfortfokozatú modern lakásokkal. A panel épületek esetében komplex beavatkozások szükségesek, részben az energia racionalizálási folyamat folytatása, az épületek szigetelése, felújítása révén. Emellett kiemelt jelentőségű a lakóövezetek környezetében jelentős számban megtalálható parkok, játszóterek, egyéb közterületek (pl. zöldterületek) rekonstrukciója, a hosszútávú állagmegóvás és a városrész népességmegtartó erejének javítása érdekében.
33
A városrészben számos közintézmény működik. Az intézmények működési színvonalának javítása sok esetben infrastrukturális beavatkozásokat kíván. Ez részben állagjavítást, funkcionális megújítást, részben az épületek energetikai modernizálását is jelenti. A közintézmények és közszolgáltatások mellett a területen jelentős számú vállalkozás is működik, melyek megélhetést biztosítanak az ott dolgozók számára. A munkahelyek megőrzése és újak létrehozása érdekében támogatni szükséges a helyi vállalkozásokat. A városrészt többnyire forgalmas körutak és sugárutak határolják, melyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) csökkentése, a főútvonalak mentén a kerékpáros infrastruktúra
minőségi
fejlesztése
hozzájárul
az
egészségesebb
életkörülmények
kialakításához. Az egészségmegőrzést segítheti emellett a rekreációt, tömegsportot szolgáló létesítmények felújítása, funkcionális bővítése, illetve új létesítmények kialakítása, hozzájárulva ezzel a városrész értékének emelkedéséhez, a lakosság helyi kötődésének erősödéséhez. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
34
Felsőváros és lakótelepek
Felsőváros és lakótelepek városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész alapvető funkciója a lakófunkció. Bár a terület népessége csökken, a lakásállomány szerény mértékben emelkedett 2001 óta, ugyanakkor minőségileg javult, hiszen tovább csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma. A Felsőváros és lakótelepek városrészben a lakásokat tekintve egyértelműen meghatározó a házgyári épületek száma. Bár a panel épületek esetében az energia racionalizálási folyamat a 2000-es évek elején elkezdődött, azonban még mindig magas a kedvezőtlen energiafelhasználási mutatókkal rendelkező házak száma. Városközponti funkció: A Felsőváros és lakótelepek városrész kapcsán városközponti funkcióról nem beszélhetünk, ugyanakkor a településrész több alközponti funkciókat is hordozó területtel rendelkezik: ezek között kell megemlíteni a Víztorony tér környékét, illetve a Városi Stadion és TESCO Szeged – Tisza Center Szupermarket körzetét. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok viszonylag jelentős számban megtalálhatók a városrészben, a helyi szolgáltatások azonban többnyire az itt élő lakosság igényeinek kiszolgálását hivatottak ellátni. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrésznek nincs önálló, kiemelkedő turisztikai attrakciója. A területen ugyanakkor vannak elérhető szálláshely kapacitások, köztük a Tisza palota apartmanjai 45 férőhellyel. A meglévő sportolásra létrehozott területek közül a legjelentősebb a Városi Stadion létesítménye, melynek hasznosítása továbbra is megoldandó kérdés. A víz és a természet közelsége számos lehetőséget tartogat: a városrész Tisza-parti szakasza a tényleges lehetőségekhez képest ma kihasználatlannak mondható.
35
Városi-közterületi funkció: Ahogy fentebb is jeleztük, a városrésznek nincs önálló, alközpontként értelmezhető területe, ugyanakkor számos funkcionális – elsősorban szolgáltatási jellegű – csomópont alakult ki területén. Ezek jellemző módon a közlekedési csomópontokban, illetve nagyobb bevásárló központok körzetében jelennek meg. A lakótelepek övezetében parkok, játszóterek is jelentős számban találhatóak, ma még változó minőségben. Fontos kiemelni, hogy a lakótelepek környezetében megtalálható közterületek (köztük zöldterületek) jelentős része rekonstrukcióra szorul. A városrészt többnyire forgalmas körutak és sugárutak határolják, melyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) a jelentősebb utak mentén konfliktusforrásként is megjelenik. A kerékpáros közlekedési infrastruktúra megfelelő színvonalú, ugyanakkor a Tarján széle - Bástya sor irányban indokolt a fejlesztése. Közösségi funkció: A Felsőváros és lakótelepek városrészben könyvtár és több sportlétesítmény is található, közösségi térként számos terület meghatározó szerepet játszik. A gyerekek szempontjából kiemelkedő szereppel bír a Máltai Játszótér és Játszóház. Közszféra funkció: A Malom utcában található a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala Csongrád Megyei Osztálya hivatala. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében átlagosnak mondható, számos általános iskola, középiskola, 1 könyvtár, 1 művelődési ház és óvodák is működnek a területen. Emellett itt található a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Felnőttképzési Intézetének épülete és az SZTE Levéltára. Emellett 3 önkormányzati bölcsőde – a Gyík utcai, Hajlat utcai és Csillag téri – is ebben a városrészben érhető el, továbbá itt működik a város 7 darab idősek nappali intézményéből 1, a Kereszttöltés utcában. Ebben a városrészben van a családsegítő szolgálat és a Gyermekjóléti Központ székhelye. A Bölcsőde utcában a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon működik.
36
A korábbi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épülete ma üresen és kihasználatlanul áll. Az épület és a terület hasznosítása szintén az elkövetkező időszak egyik jelentős kérdése.
SWOT analízis Erősség
Gyengeség
A városon belül kedvező képzettségi,
iskolázottsági mutatók
A 2001-eshez képest javuló szociális és
Komfort
javuló
szempontjából
aktivitás
a
A
városrész
gazdasági
aktivitása
alacsony, kevés a vállalkozás, hiányoznak a gazdasági, igazgatási funkciók
A közvetlen Tisza-parti kapcsolat, a
A városrész
lakóépületeinek jelentős
lakótelepi közparkok természet közeli
része
technológiával
lakókörnyezetet biztosítanak
alacsony
A terület kommunális, kereskedelmi,
rendelkező épület
alap- és középfokú oktatási intézményi
Az egyéb lakóterületeken is jelentős az
ellátottsága, közösségi közlekedése a
épületállomány elöregedése
Tarján városrész korábbi rehabilitációs Elérhető
színvonalas
panel
készült,
energiahatékonysággal
Lakótelepi közterületek rekonstrukcióra szorulnak
programja
lakásépítési
lakásállomány
városi átlagot meghaladja
Alacsony
városrész területén
foglalkoztatási mutatók
Csökkenő és idősödő népesség
szálláshely
A
főútvonalak
mentén
jelentős származó
forgalomból
kapacitások
környezetszennyezés tapasztalható (por, zaj és légszennyezés)
Kihasználatlan, nem kellően kialakított sport és rekreációs létesítmények
Lehetőség
Veszély
A közterületek felújítása, folyamatos
A
karbantartása, a zöldfelületek növelése
lakótelepek
kedvező életfeltételek teremthet
következhet be
Az épületek hőszigetelése hozzájárulhat a
A közterületi rekonstrukciók elmaradása a
37
felújítás
hiányában jelentős
a
paneles
értékvesztése
nagyüzemi
technológiával
épült
városrész
leértékelődéséhez
és
lakótelepek értékének megőrzéséhez
vonzerejének csökkenéséhez vezethet
Az egészségmegőrzést, a tömegsportot
Egyes területeken szegregációs folyamat
szolgáló
indulhat meg
létesítmények
megvalósítása
emelheti a városrész értékét, a lakosság kötődését
A
gazdasági,
igazgatási
és
humán
szolgáltatási funkciók fejlesztése
Kihasználatlan épületek és intézmények hasznosítása
Városrészi cél A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrész lakófunkciója igen jelentősnek mondható, ugyanakkor figyelembe kell venni a tapasztalható népességcsökkenést és öregedést. A területen meghatározó a – sokszor öregedő és romló állagú – panel épületek és lakások aránya, új építések alacsony számban történtek az elmúlt időszakban. A Rókusi városrészhez hasonlóan itt is szükséges a panel épületekhez és környezetükhöz kapcsolódó problémák lehetőség szerinti komplex kezelése: energia-racionalizálás, épületek szigetelése, felújítása, valamint a parkok, játszóterek, egyéb
38
közterületek (pl. zöldterületek), kerékpárforgalmi létesítmények rekonstrukciója, minőségi fejlesztése, a hosszútávú állagmegóvás és a városrész népességvonzó erejének javítása érdekében. A városrészben található közintézmények és közszolgáltatók működési színvonalának javítása ebben a városrészben is jelentős infrastrukturális beavatkozásokat kíván, magába foglalva az állagjavítást, funkcionális megújítást, és sok esetben az épületek energetikai modernizálását is. A településrész gazdasági aktivitása alacsony, kevés a vállalkozás, hiányoznak a gazdasági, igazgatási funkciók: a meglévő vállalkozások erősítése, új vállalkozások ide vonzása szintén hozzájárulhat a városrész népességvonzó képességének javításához. A városrész körutakkal és sugárutakkal határolt részén jelentős helyi és részben átmenő gépjármű forgalom, melynek környezetkárosító (zaj, por, légszennyezés) hatása kedvezőtlen egészségügyi körülményeket teremt. A terhelő tényezők csökkentése hozzájárulhat az egészségesebb életkörülmények kialakításához. A Felsőváros és lakótelepek városrészben jelentős sport és rekreációs intézmények, területek vannak, melyek azonban részben kihasználatlanok, részben pedig jelen állapotukban nem tudnak megfelelni a kapcsolódó elvárásoknak. E funkció fejlesztése (pl. uszoda beruházás), alapozva a meglévő adottságokra, valamint a Tisza és a természet közelségére, együttesen hozzájárulhatnak a városrész értékének emelkedéséhez, a lakosság helyi kötődésének erősödéséhez. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
39
Újszeged – Szőreg kertváros
Újszeged – Szőreg kertváros városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész vegyes funkciójú terület, bár alapvetően lakófunkcióval rendelkezik. Területe kertvárosias jellegű, nagy részén családi házak, illetve társasházak épültek. A terület népessége emelkedett az elmúlt időszakban, a lakásállomány is jelentősen nőtt a terület népszerűségének következtében. 2001 óta az építmények minősége, komfortfokozata is jelentősen javult. Városközponti funkció: A városrész jelenleg nem rendelkezik városközponti, alközponti funkcióval. Ez alól kivétel Szőreg, amelynek központi területe egyes funkciókat integrált. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Üzletek, bevásárló központok viszonylag kis számban találhatók a városrészben, ez egyben a terület egyik gyengesége jelenleg. A vállalkozások száma és aránya településrészen élő lakosság számához képest magas, jellemzően megtalálhatóak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan létrejött jelentősebb vállalatok. Turisztikai-rekreációs funkció: Bár a lehatárolás szerint nem a városrészhez kapcsolódik, szervesen mégis kapcsolódik a területhez a város legjelentősebb fürdőkomplexuma (Napfényfürdő Aquapolis), amely a 4 csillagos Forrás Hotellel fizikailag is összekapcsolva magas színvonalú szolgáltatással várja a vendégeket. Ugyanezen a területen található a Tisza Sport Hotel is. A tényleges városrészen belül szálloda ugyan nem található, de 5 kisebb szálláshely ezen a területen is biztosít 22 férőhelyet. A városrész bővelkedik a sportolásra és rekreációra alkalmas területekben, fontos azonban kiemelni, hogy ezek az intézmények ma már nem tudják biztosítani egy Szeged szintű város megfelelő színvonalú igényeit. Mind a felújítás, mind a bővítés időszerű. A városrész egyik ékköve a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. A városrészben található
40
Szeged kevés számú középkori emlékeinek egyike, a szőregi apátsági rom, melynek állagmegóvásáról gondoskodni szükséges.
Városi-közterületi funkció: Ahogy fentebb is jeleztük, a városrésznek nincs önálló, alközpontként értelmezhető területe, funkcionális csomópontokról is kevésbé beszélhetünk, mint más településrészek esetében. Az utak kiépítettek és burkoltak, a tömegközlekedés rendszeres, egyes területeket azonban nem ér el közvetlenül, jelentős gyaloglás szükséges a járatok eléréséhez. A városrészt forgalmas főút szeli keresztül, melynek terheltsége a városi elkerülő út megépülése óta csökkent. Ennek ellenére ezen a területen a gépjármű forgalomból adódó környezetkárosítás (zaj, por, légszennyezés) konfliktusforrásként is megjelenik. Vasúti közlekedési kapcsolat az Újszegedi MÁV pályaudvarról Makó irányába biztosított. Közösségi funkció: A városrészben könyvtár és több sportlétesítmény és rekreációs intézmény is található, közösségi térként azonban viszonylag kevés terület szolgál (a ténylegesen meglévő területek a Belváros városrészhez lettek kapcsolva). Közszféra funkció: A városrészre ez a funkció nem jellemző, azonban a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve itt, a Derkovits fasorban található. Humán szolgáltatási funkció: A városrész humán szolgáltatási funkciók tekintetében átlag alattinak mondható, ennek ellenére több fontos intézmény is található itt, (AVasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. és a SZTE Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ B részlege a Belvároshoz tartozik a városrészi lehatárolás szerint. Emellett 8 óvoda, 4 általános iskola, 1 művelődési ház is működik a területen. Itt található továbbá a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportjának épülete is. Szőregi Bölcsőde és a Töltés utcai bölcsőde működik itt, a Vedres utcai Bölcsőde a lehatárolás alapján a Belvároshoz tartozik. Ennek megfelelően ott kell szerepeltetni a Drogcentrumot és az Alsókikötő sori nappali intézményt is. Ugyanakkor az Alsókikötő sor 13. szám alatti idősek otthona jelenleg ebben a városrészben működik, továbbá a Szerb utcában civil fenntartásban a 41
GEMMA Szociális Szolgáltató Központ – Fejlesztő Iskola biztosít ellátást a fogyatékkal élő személyeknek.
SWOT analízis Erősség
Növekvő
népesség,
Gyengeség gyarapodó
lakásállomány
A városon belül kedvező képzettségi,
A belvízelvezető rendszer hiányos, illetve felújítandó
iskolázottsági mutatók
Idősödő népesség
A Szeged – Mezőhegyesi vasúttól D-re
A 2001-eshez képest javuló szociális és
eső területek, illetve a Tisza-part környéki
foglalkoztatási mutatók
területek
Komfort
szempontjából
kiszolgálása
hiányos, kiskereskedelmi ellátása gyenge.
javuló
lakásállomány
közforgalmi
A
főútvonalak
mentén
jelentős
A városrész gazdasági aktivitása magas
forgalomból
Szennyeződés-mentes
környezetszennyezés tapasztalható (por,
természeti
zaj és légszennyezés)
környezet, Tisza-Maros part, revitalizált
Holt-Maros meder
Kihasználatlan, nem kellően kialakított sport és rekreációs létesítmények
Magas életminőség és presztízs, csendes
környezet
származó
A
Tisza
jobb
partján
elterülő
A szőregi rózsa világhírű
városrészekkel való közlekedési kapcsolat
Szőreg
hiányos, esetenként nehezített, közvetett
védett
történelmi kulturális
településszerkezete, öröksége
vagy túlterhelt.
(Apátság-
domb, templomok), a magyar és szerb népi hagyományok együttélése
A két terület erős identitástudata Lehetőség
Veszély
Közösségi terek kialakítása
A városrész humán szolgáltatásainak
nő a mobilitási igény is, melyet a jelenlegi
funkció bővítése
közlekedési kapcsolatrendszer nem tud
A városrészben elérhető kereskedelmi
kielégíteni
szolgáltatások
számának
növelése,
42
A városrész lakosságának növekedésével
A
közvetett,
nem
eléggé
kínálati
minőségének javítása
közlekedés miatt a gépjármű-használat
A közlekedési kapcsolatok javítása a
erősödik, amely nem fenntartható
Tisza jobb partján lévő településrészekkel
A
sportlétesítmények
fejlesztése,
a
kapcsolódó szolgáltatások bővítése
A
terület
sport
és
rekreációs
adottságainak fokozottabb kihasználása
Városrészi cél A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése Kapcsolódó specifikus cél S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A településrész lakófunkciójának megerősítése érdekében szükség van a meglévő közösségi terek funkcióinak bővítésére és a kihasználtság növelésére. Hasonlóan fontos cél a területen található sport és rekreációs célú területek és intézmények szolgáltatásainak javítása, kapacitásbővítése. Jelenleg a városrészben – a város egyéb területeihez, illetve a lakossági igényekhez képest – szerénynek mondható az elérhető humán, valamint kereskedelmi szolgáltatások száma, melyek bővítése, egyben a terület alközponti funkcióinak fejlesztése mindenképpen indokolt beavatkozás. A város tervei között szerepel a déli Tisza-híd megépítésének koncepciója. Ennek megvalósításával egyrészt jelentősen javulnának a közlekedési kapcsolatok a Tisza jobb partján lévő településrészekkel, másrészt lehetőség nyílna új, jelentős vállalkozói 43
beruházásokra alkalmas terület kialakítására a Tisza bal partján lévő, jelenleg többnyire kihasználatlan területek esetében. Igény mutatkozik egy gyalogos-kerékpáros híd építésére is az árvízi emlékműtől indulva, amelyet a rendezési terv már rögzít. Ugyancsak jelentős beruházásként szerepel a város tervei között nagy sebességű vasút fejlesztése a BudapestSzeged-Temesvár vonalban, melynek révén újra megteremtődne a Tiszán átnyúló vasúti kapcsolat Makó, illetve Temesvár irányába. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
44
Déli kertváros és Gyála
Déli kertváros és Gyála városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész legjellemzőbb funkciója. A városrészek olyannyira kötődnek Szeged belső területeihez, hogy a területek szinte teljes egésze lakófunciókat tölt be. Súlyos problémát jelent azonban a közművekkel ellátatlan kiskertekben az állandó lakosként bejelentettek egyre növekvő száma. Városközponti funkció: A városrészközponti funkciók csak részlegesen vannak jelen, a központi funkciókat betöltő intézmények sűrűsödése nem jellemző. A sakktáblás felépítésű, tervezett városrészek esetében a mértani központok közelében alakítottak ki közintézményeket: pl. gyálaréti óvoda. Közösségi funkció: A közösségi funkciókat az óvodákon és a Fekete István Általános Iskolán kívül a településrészi művelődési központok elégítik ki. Gazdasági és kereskedelmi funkció: A gazdasági és kereskedelmi funkciók a kertvárosi beépítésből adódóan alapvetően fejletlenek. Szentmihályon érdemes megemlíteni a zöldségtermesztést, különös tekintettel a paprikatermesztésre, melynek nagy hagyományai vannak a településrészen. Nagyobb gazdasági területek találhatóak Szentmihály nyugati határában és a Ballagitótól keletre: a Medencés Kikötő nemzetközi jelentőségű besorolású közforgalmi kikötő. Turisztikai-rekreációs funkció: Mint feljebb említettük, a városrész egy kivételtől eltekintve nem rendelkezik turisztikai szálláshelyekkel, viszont a településen belüli rekreáció sajátos formájaként jellemzőek hétvégi házas, üdülőövezeti területek (Tompasziget, Gyálai kiskertek). A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja potenciális rekreációs célú területté tehetné a holtágat, valamint a
45
szentmihályiak számára turisztikailag kiaknázható terepet jelenthet az 5-ös főúton túl elterülő Maty-éri Szegedi Olimpiai Központ. Városi-közterületi funkció: A kertvárosias lakóterületeken a közterületi funkciót általában a beépítetlen saroktelkek, sportpályák, játszóterek alkotják. Szentmihályon ilyen funkcióval bír a Sportpálya környezete a Petőfi utcában, valamint a Kökörcsin és Verbéna utca sarkán álló telek, melyen játszótér található. A Klebelsberg-telep központjában a Rendező térnek, Kecskéstelepen a Cseh Imre térnek, Gyálaréten a Koszorú utca által körbeölelt térnek van hasonló közterületi szerepe. Közszféra funkció, Humán szolgáltatási funkció: A déli kertváros településrészei a közszféra funkciókat tekintve szegények, a hivatali ügyintézéshez általában másik városrészbe kell utazniuk az itt lakóknak. Orvosi rendelő és óvoda azonban Tompasziget kivételével mindegyik településrészen található, iskola pedig csak Kecskéstelepen működik. A középiskolás korúak is csak más városrészek intézményei közül választhatnak. Szentmihályteleken bölcsőde, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó Gyermekek Átmenti Otthona és Családok Átmeneti Otthona működik.
SWOT analízis
Erősség A kertvárosias miliő, természet közeli
Gyengeség A déli kertváros széttagolt, az egyes
élettér
településrészek nem alkotnak egységes
Belső
településmagja
helyi
településtestet,
védelmet
ami
nehezíti
élvez
infrastrukturális hálózatok fenntartását
A városrész közművesítettsége teljes
A
értékű
természeti állapota
A
városrész
humánerőforrása javuló képet mutat
rendelkezésre és
álló
Gyálai
Holt-Tisza
degradálódott
Funkcióhiányosak a városrészi közterek, kevés a helyi közösségi tér
lakásállománya
Kecskéstelepen, Klebelsberg-telepen és Gyálaréten
a
csapadékvíz-elvezető
hálózat teljes felújításra szorul
A Szabadkai úti és a Tompai kapu úti szintbeli vasúti kereszteződés miatt a
46
Belváros és Szeged többi városrészének elérhetősége szakaszos
A Tompaszigeti, a Gyálaréti és a Bodomi kiskertek területén sok a lakott épület, a terület közművekkel részlegesen ellátott, sem
kereskedelmi,
sem
közforgalmi
ellátásuk nincs.
Lehetőség Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjával a
Veszély A hétvégi házas településrészek az olcsó
rekreációs célú használat előkészítése
telekárak miatt könnyen a társadalmi
A Maty-éri Szegedi Olimpiai Központ,
leszakadás területeivé válhatnak
mint
turisztikai-rekreációs
vonzerő
A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjának
előnyeinek városrészi kihasználása
elhúzódása rontja a helyi életminőséget,
A Tisza hajózhatóságának szélesítésével a
riasztóvá teszi a környezetet
Medencés
Kikötő
és
környezetének
A csökkenő gyermeklétszám további
fejlődése új lendületet kaphat
oktatási
intézmények
bezárását
eredményezheti
Városrészi cél A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi
alközpontokban
megtalálható
funkciók
bővítésével,
az
elérhetőség
javításával, valamint a természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán
47
szolgáltatások minőségi fejlesztésével A városrészi cél leírása: A városrészi alközpontok funckióbővítésével, valódi közösségi terek létrehozásával meg kell teremteni a lehetőséget, hogy közelebb kerüljenek a ma még hiányos közszféra és közösségi funkciók a kertvárosi lakosok otthonaihoz, ezzel párhuzamosan gördülékenyebbé kell tenni Szeged városközponti területeivel a közúti és kerékpáros összeköttetést – a magasabb szintű funkciók igénybevételének elősegítésére. A helyi életminőség javítása érdekében rendbe kell tenni a helyi csapadékvízelvezetőrendszert, meg kell kezdeni a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációját és annak végeztével fel kell készülni a terület rekreációs célú hasznosítására. A Holt-Tisza rehabilitációja során azonban elsődleges cél a jó ökológiai állapot elérése, a biodiverzitás növelése, a degradált állapotok megszüntetése, a természetes folyásirány visszaállítása, a vízpótlás biztosítása. A városrészt a Maty-éri Szegedi Olimpiai Központ hatásait kamatoztatva a szegedi rekreációs célú időtöltés egyik fő célterületévé kell tenni. A városrészperemek élhetőségének növelését célozva szükséges a kiskertes, üdülőházas területek infrastrukturális fejlesztése, a várostesthez való kapcsolódási pontjaik kialakítása. A városrész élhetőbbé és vonzóbbá tétele különösen fontos a helyi társadalmi szerkezet, népességszám fenntartása és javítása szempontjából. A tiszai hajózás jövőbeli fellendülésével ki kell használni a Medencés Kikötő adta gazdasági lehetőségeket, hogy a városrészben növekedjen a lakóhelyhez közeli munkahelyek száma és a városrész gazdasági ereje. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
48
Északi kertváros és Tápé
Északi kertváros és Tápé városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészben a lakófunkció dominál, a lakóövezetben családi házas beépítéssel. A lakásállomány jelentős része jó állapotú, új építésű vagy felújított, a régi építésűek között azonban akadnak alacsony komfortfokozatúak is. Nagy problémát jelent,
hogy a kiskertes
övezetekben egyre
többen laknak
életvitelszerűen. A tulajdonosok egy része már most is túlépítette a szabályozási terv szerinti beépíthetőségi mértéket. Egyesületet hoztak létre és kezdeményezik a szabályozási terv módosítását. Súlyos problémát jelent a kiskertekben a közművek – főleg a szenny- és csapadékvíz csatornázás – hiánya, a rossz minőségű utak. Városközponti funkció: Tápé fő utcája a Budai Nagy Antal utca és annak folytatása, a Honfoglalás utca. Az utca mentén vannak közintézményei. A Honfoglalás utca - Régész tér környezetében van a gótikus eredetű római katolikus Szent Mihály templom, a települési részönkormányzat épülete. A Budai Nagy Antal utcán, a vásártér mentén van az Aranylabda rendezvényház, a Heller Ödön Művelődési ház, posta, üzletek. Petőfitelep városrészi alközpontja a Fő tér, amelynek környezetében van a könyvtárművelődési ház, üzletek, a református templom és a plébániahivatal, a Petőfi Általános Iskola, egy óvoda és buszmegálló. Baktónak és Új-Petőfi telepnek nincs városrészi alközpontja. Gazdasági és kereskedelmi funkció: Az önkormányzat nyilvántartása az 57/2013. (II. 13.) kormányrendelet szerinti, a telepengedélyhez kötött ipari szolgáltató tevékenységekre terjed ki. A városrészben jelenleg 96 ilyen telephelyet tartanak nyilván, melyek legtöbbje az Algyői útra koncentrálódik. Petőfitelepen van az hűtés- és klímatechnikával foglalkozó Antarktisz Kft. telephelye. A budapesti székhelyű Printker Office Land Irodatechnika, Papír, Írószer Kereskedelmi és
49
Szolgáltató Zrt. szegedi fióktelepének Tápén van a raktározási, nagykereskedelmi tevékenységet és központi ügyintézést folytató részlege. A Vektor Munkavédelmi Kft-nek új gyárépülete nyílt Tápén, amelyben munkaruházatot gyártanak. A gyékényszövésnek Tápén ezeréves múltja van. A tápéi gyékénykézművességet 2013ban felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. A Háziipari Szövetkezet megszűnése után a tevékenységet a Gyékényes Műhely folytatja tovább. Tápén egy COOP, Petőfitelepen egy CBA élelmiszer áruház található. Számos kisebb élelmiszerbolt és szaküzlet is van a városrészben. Pénzintézetek közül egy, a Pillér Takarékszövetkezet van jelen Tápé területén. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészben mindössze egy szálláshelynek van üzemelési engedélye a Baktói kiskertekben, 2 férőhellyel. Tápénak kedvező adottsága a hosszan elnyúló Tisza-partja. (A töltés és a folyómeder közti terület már másik városrészhez tartozik, a tisza-parti adottságokat ott részletezzük.) lovaspálya, lovasiskola is kiszolgálja itt a helyieket és a turistákat. Tápén magas kultúrája van a hagyományőrzésnek, a helyiek igen erős identitástudattal rendelkeznek. A Tápéi Hagyományőrző Egyesület hivatott a helyi kultúra megőrzésére. Figyelemreméltó ifj. Lele József néprajzi magángyűjteménye és Molnár Imre helytörténeti kiállítása a Heller Ödön Művelődési Házban. A városrész turisztikai adottságai kapcsán ki kell emelni a zarándok turizmusban rejlő potenciált, hiszen több népi vallási hagyományhoz kapcsolódó helyszín található itt. Ilyen az Öregtemetőben a kápolna (települési értéktárba felvételre került és műemlék), melynek környezetében többfunkciós világi és egyházi funkciók helyezhetőek el az öregtemető felhasználható részén és a tervezett néhány telkes lakóterületen túl. Városi-közterületi funkció: Tápén a főtér funkciót betöltő aprócska Régész tér rendezett. A Majakovszkij téren áll a településrész Bálint Sándor Általános Tagiskolájának épülete és óvodája. A Zsukov tér sivár képet mutat. A Budai Nagy Antal utca mentén van a településrész futballpályája. A Tápé szélén található Búcsú terület felújítása elkezdődött, de pénz híján a folyamat elakadt. Nagyobb zöld területet képez még a lakóterületbe ékelődött Öreg temető, melynek kápolnája műemléki védettséget élvez. A Búcsú tér mögött található az Új temető. A Tisza töltésoldala szépen gondozott. Kiskertes övezete a Tápéi kiskertek.
50
Petőfitelepen a Fő téren a Petőfi Sándor Általános Iskola épülete, a Lidice téren a volt Hunyadi Általános Iskola patinás épülete áll. Nagyobb zöldfelületet képez a töltésoldal és a településrész tartalék beépíthető területe, a Nagyszilléri domb. Baktóban a Bika tó és környezete alkot nagyobb zöld felületet. Rekultivációja után szépen kialakított szabadidőközpont lehetne. Értékes zöldfelülete a töltésoldal és a Makkoserdő. Kiskertes övezete a Baktói kiskertek. A kerékpáros közlekedési infrastruktúra megfelelő színvonalú, ugyanakkor a Tarján széle - Bástya sor irányban indokolt a fejlesztése. Hasonló módon létező igény a 4519 jelű út mentén húzódó, az Eurovelo-hoz illeszkedő kerékpárút megépítése Sándorfalva határáig. Közösségi funkció: Tápén élénk közösségi élet folyik. A Heller Ödön Művelődési Ház széleskörű közösségépítő és hagyományőrző tevékenységnek ad otthont. Igény mutatkozik az intézmény további bővítésére. Fiókkönyvtár is működik a településrészen. A petőfitelepi Fő téren egy 1979-ben épült és 2006-ban felújított művelődési ház áll a lakosság rendelkezésére. Benne található a településrész fiókkönyvtára. Az intézmény a legkülönbözőbb szakkörökkel, foglalkozásokkal és rendezvényekkel várja a településrész lakosságát. Baktóban közösségi házat épített a Hit Gyülekezete. Közszféra funkció: Tápén és Petőfitelepen településrészi önkormányzat működik. A Polgármesteri Hivatali kirendeltsége Tápén található. Humán szolgáltatási funkció: A városrésznek 5 óvodája van. Egy-egy Petőfitelepen és Új-Petőfitelepen, három pedig Tápén. A városrészben jelenleg egy általános iskola működik két telephellyel: a Petőfi Sándor Általános Iskola Petőfitelepen található, Bálint Sándor tagintézménye Tápén. A Petőfitelepi volt Hunyadi János Általános Iskola épületében jelenleg a School of Business Szeged Szakképző Iskola – középfokú oktatási intézmény – működik. A városrésznek nincs bölcsődéje. Két szociális ellátó egység található itt: az Acél utcai Idősek Otthona és az Algyői úti Nappali Melegedő és Népkonyha.
51
Háziorvosi rendelő működik Petőfitelepen az Acél utcában, Tápén a Honfoglalás és a Budai Nagy Antal utcákban. Mindkét területen körzeti fogorvos is rendelkezésre áll. Tápén továbbá egyházi fenntartású gyermekotthon is működik.
SWOT analízis
Többségében
ártalmaktól
Gyengeség Az Algyői út (43. sz. út) térségében erős
mentes lakóterület.
zajterhelés.
Jó közúti és közösségi közlekedés a
Egyes területek közforgalmi kiszolgálása
városközpont felé.
nem éri el a városi átlagot (több, mint 500
A tápéi lakosság erős identitás-tudata, a
m rágyaloglási távolság).
népi
Erősség környezeti
őrzése
hagyományok
Egyes
területek
csapadékvíz-elvezető
(gyékényszövés, búcsú).
hálózata felújításra szorul, a főcsatornák
Tápé védett történelmi település magja,
környezete ápolatlan.
Tisza parti fekvése, műemlék temploma
A
idegenforgalmi vonzerő.
alközpontok és környezetük – teljes
közterületek
–
különösen
az
felújításra szorulnak
Baktónak – Új-Petőfi telepnek nincs közösségi tere.
A Baktói és a Tápéi kiskertek területén sok a lakott épület, a terület közművekkel részlegesen ellátott, sem kereskedelmi, sem közforgalmi ellátásuk nincs.
A
tápéi
Lehetőség népi hagyományok,
helytörténeti idegenforgalmi
a
gyűjtemények „hasznosítása”
ellátatlan
az
kiskertek
lakófunkciójának
erősödése a terület elszlömösödésével
identitás-tudat erősítése mellett gazdasági eredményt is hozhat.
A
Veszély közművekkel, közszolgáltatásokkal
járhat.
A felszíni vízelvezetés megoldatlansága
A Nagy-Szilléri domb beépítése bővítési
egyes területek presztízsének csökkenését
lehetőséget jelent.
eredményezheti.
52
Városrészi cél Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti, néprajzi és vallási hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése Kapcsolódó specifikus cél S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
A városrészi cél leírása: A városrészben a lakófunkció dominál és nagyobb időtávlatban is ennek megőrzése a cél. El kell érni a lakófunkcióhoz köthető humán- és közszolgáltatások körének bővítését és minőségük fejlesztését. Biztosítani kell az itt lakók részére a körtöltésen belüli városrészek jó elérhetőségét a közösségi közlekedés további javításával, a rágyaloglási távolságok csökkentésével, a Körtöltésen átívelő kerékpáros közlekedés minőségi fejlesztésével. Ugyanakkor megoldást kell találni arra a problémára, hogy a városrészhez tartozó, közművekkel és közszolgáltatásokkal hiányosan ellátott kiskertekben egyre többen laknak életvitelszerűen. Baktó és Újpetőfitelep településrészeknek a hiányzó településrészi alközpontját pótolni kell és mindkét településrészben közösségi tér kialakítása is szükséges. Tápé védett településszerkezetét, településképi és építészeti értékeit meg kell őrizni mind a helyi lakosság lokálpatriotizmusának erősítése, mind az idegenforgalom fejlesztése érdekében. A tápéi Öregtemetőben a kápolna felújítása ugyancsak kiemelt feladat, melyre az egyházzal közösen végrehajtott környezetrendezéssel együtt kerülhet sor. El kell végezni a felszíni víz elvezető rendszer szükséges rekonstrukcióját, beleértve a Bika tó rekultivációját is. A városrésznek egy jól körülhatárolható területén – az Algyői út mentén – nagyobb számban vannak jelen ipari szolgáltatók. Ez a funkció itt erősítendő, azonban a közlekedésből és az ipari tevékenységből adódó zajterhelést a lakóterületek felé mérsékelni kell.
53
A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
54
Nyugati iparváros és Kiskundorozsma
Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészben karakteresen elkülöníthető a lakófunkciót is magában foglaló Kiskundorozsma, ahol alapvetően az alacsony építési magasságú családi házas utcák dominálnak. 2001 és 2011 között a lakásállomány jelentősen bővült a városrészben, miközben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya radikálisan csökkent. Súlyos problémát jelent azonban a közművekkel ellátatlan kiskertekben az állandó lakosként bejelentettek egyre növekvő száma. Városközponti funkció: Városközponti funkció nem kapcsolódik a városrészhez, decentrumként a Dorozsmai templom közvetlen környezete, az itt található teresedés definiálható. Gazdasági és kereskedelmi funkció: A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma Szeged meghatározó gazdasági-termelő központja. A szolgáltató szektor képviselői mellett a termelő cégek ugyancsak megtalálhatóak a városrész területén. A nyugati feltáró út megépülésével erősödött az az ipari tengely, mely az M5/M43-as autópálya lehajtótól a repülőtérig egységes közlekedési folyosót, és potenciális ipari területeket feltáró közlekedési kapcsolatot jelent. A városrész üzleti infrastrukturális szempontból jól ellátott, hiszen itt működik többek között a DÉLÉP Ipari Park, és a Kiskundorozsmai Ipari Park is. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészt turisztikai szempontból a Sziksósfürdő Strand és Kemping, mint turisztikai attrakció határozza meg. A kemping 70 férőhellyel várja a vendégeket. A városrész kiemelt építészeti emléke és turisztikai attrakciója a szélmalom. Ezekből 1937-ben még nyolc darab működött Kiskundorozsmán, ma már csak egy, melyet 2008-ban felújítottak.
55
Városi-közterületi funkció: A városrész területén található a Belvárosi temető, más jelentős közterület és park nem található a városrészben. A városrész közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (Budapesti út) ugyanakkor indokolt, összehangolva az ELI-ALPS beruházással kapcsolatban megfogalmazódó igényekkel. Közösségi funkció: Kiemelendő közösségi tér Kiskundorozsmán a Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Somogyi-könyvtár helyi fiókja. Dorozsmának évszázados joga a vásártartás, mely a város más részéről is vonzza a látogatókat. A kínálat igen széleskörű: könyv, festmény, bútor, elektronika, ruházkodás, zene, kertészet, ipari szerszám, kerékpár, antikvitás, numizmatika, játékok. Kiskundorozsmán polgárőrség is felügyeli a közbiztonságot. Közszféra funkció: Kiskundorozsmán részönkormányzat működik, részönkormányzati tagokkal és saját kirendeltséggel. Rendőrségi körzeti megbízott ugyancsak irodát tart fenn a városrészben. Humán szolgáltatási funkció: Kiskundorozsmán egy bölcsőde működik. A Bölcs utcában a Családsegítő Házban idősek nappali intézménye, valamint a családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti központ területi irodája is fogadja a klienseket. A Bajai úton hajléktalanszálló és éjjeli menedékhely működik. A városrészben orvosi rendelők is működnek, de óvoda (6 db) és általános iskola (2 db) is megtalálható Kiskundorozsmán. A humán közszolgáltatási funkciók karakteres jelenléte azért is indokolt, mert a városrészben szegregátum található.
SWOT analízis
Erősség Komoly gazdasági (ipari, logisztikai)
Zöldmezős
infrastruktúra (DÉLÉP Ipari Park, SZILK,
termőképességű mezőgazdasági területek
Kiskundorozsmai Ipari Park stb.)
rovására alakítható ki
Igen kedvező belső közlekedési hálózat
Gyengeség ipari terület
jó
Kiskundorozsma lakóterületeinek bővítési lehetősége erősen korlátozott
56
csak
Erős helyi identitás Kiskundorozsmán,
A Subasai és az Öreghegy-dűlői kiskertek
komoly kulturális tradíciók
területén sok a lakott épület, a terület
A
településrész
belső
magja
közművekkel részlegesen ellátott, sem
helyi
védelmet élvez
kereskedelmi, sem közforgalmi ellátásuk
Városszerte ismert és kedvelt turisztikai
nincs.
attrakció megléte
Lehetőség Ipari-logisztikai területek
fejlesztése
(NYILT)
ELI-ALPS
beruházáshoz
kapcsolódó
Barnamezős
fejlesztési
területek
felszámolása
elmarad,
Kedvezőtlen
befektetői
klíma
miatt
elmaradnak a vállalkozói fejlesztések
rehabilitációja
Szegregátum
szociális vészhelyzet alakul ki
további fejlesztések
Veszély Barnamezős területek fejlesztése elmarad
A
közművekkel,
közszolgáltatásokkal
Térben koncentrált turisztikai fejlesztések
ellátatlan
növelik a városrész látogatottságát
erősödése a terület elszlömösödésével
Kiskundorozsma vasútállomás lehet a
járhat.
Bukarest és Belgrád felé itt elágazó,
A város É-NY-i kiterjedésével nem tart
nagysebességű
lépést a közösségi közlekedés és a
vasútvonal
szegedi
megállóhelye
kiskertek
lakófunkciójának
kerékpáros infrastruktúra, ami növekvő gépjármű-használathoz vezet a városban.
Városrészi cél A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra
57
épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
A városrészi cél leírása: A városrészben Kiskundorozsma településrész központ és Béke telep alapvetően kertvárosias és egyben kisvárosias településrészek. A lakó funkció mellett ugyanakkor egyértelműen meghatározó a gazdasági – ezen belül jelenleg a logisztikai, a jövőben pedig emellett a K+F – tevékenység is. A közeljövőben meginduló ELI-ALPS beruházás kapcsán várható a kutatás-fejlesztési területre fókuszáló vállalkozások megjelenése is (ELI Science Park). Az itt működő ipari parkokban található cégek várhatóan ugyancsak komoly – munkahelyteremtő – fejlesztéseket valósítanak meg a jövőben. A vállalkozások betelepülése csupán akkor lehetséges, ha a tevékenységüket kiszolgáló üzleti alapinfrastruktúra rendelkezésre áll, a vállalatok igényeit kielégítő magas színvonalú szolgáltatási portfolió kiépítésre kerül. Cél tehát olyan térben koncentrált fejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása, melyek a fenti elvárásokat egy időben teljesítik. A gazdaságfejlesztési beruházások mellett a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben dolgozó kvalifikált munkaerő napi életvitelét kiszolgáló infrastruktúrafejlesztés is indokolt. Ennek megfelelően kerékpárforgalmi úthálózat fejlesztés, közútfejlesztés, adott esetben bizonyos humán szolgáltatási funkciók (pl. orvosi rendelő) kitelepítése is indokolttá válhat a közeljövőben. Az újonnan létrejövő K+F központ mellett természetesen a városrészben található barnamezős területek – adott esetben nem gazdasági célú – fejlesztése is célkitűzés középtávon. A városrészben található Szeged egyik szegregátuma, melynek felszámolása ugyancsak kiemelt
feladat.
A
Sziksósfürdő
Strand
és
Kemping,
mint
turisztikai
attrakció
továbbfejlesztése, az itt elérhető szolgáltatások minőségének javítása nem csupán a turisták, de a helyben élők rekreációs igényeit is ki kell, hogy elégítse. Ugyancsak a Kiskundorozsmán élők számára nyújthat magasabb szintű szolgáltatást a megújított kulturális- és humán szolgáltatói infrastruktúra.
58
A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be.
59
Tisza-Maros hullámtere
Tisza-Maros hullámtere városrész funkcionális elemzése A Tisza és a Maros hullámterének északi részén, a két folyó által lehatárolt térségben csak a gazdálkodási övezetekhez, tanyákhoz kötődő minimális lakossággal számolhatunk, ám létszámukra vonatkozó adatot nem tart nyilván a KSH. A lakosság elenyésző számából következik, hogy a városi funkciók nincsenek jelen ezen a területen, az itteni lakosok Szeged központi városrészeit a tápéi réven, vagy az M43-autópályán keresztül érhetik el. A területen kizárólag mezőgazdasági műveléshez kötődő gazdaságok és földterületek találhatóak, de az önkormányzati adatszolgáltatás alapján ezek sem ehhez a városrészhez kötődnek szervezetileg. A városon belüli Tisza menti szakasz már élettel telibb, bár jóformán csak turisztikai és rekreációs funkciók jelennek meg: a folyót gyakran szegélyezik üdülőterületek. Ezek hasznosíthatóságát, látogathatóságát jelentős mértékben befolyásolja – korlátozza – a Tisza mindenkori vízszintjének alakulása. Habár a terület érintetlen erdő és vadvízi felületei turistacsalogatónak is hathatnak, azonban pontosan az elérhetőség nehézségéből fakadóan az ilyen irányú lehetőségek kihasználatlanok, mindazonáltal a természetes állapotok megőrzése esetükben könnyebb. A Maros közigazgatási területen belüli szakasza és a folyót kísérő ártéri erdőség is kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, a Natura 2000 hálózat része, a két folyó teljes vonala pedig a hálózat ökológiai folyosója. A folyó megvédésén túl az embernek is védekeznie kell a folyóval szemben: a Tisza és a Maros mentén is időszerűvé vált az árvízi védművek megerősítése, helyenként újjáépítése, amellyel egy időben szorgalmazni kell a partmenti közterek megújítását, közösségi és rekreációs funkciókkal való megtöltésüket. Az árvízvédelmi beruházások – jelenleg a Tisza belvárosi szakaszán – folyamatban vannak, ám a további ütemek előkészítésére és megvalósítására is fel kell készülni. A Partfürdő fejlesztése elengedhetetlen, infrastruktúrája nem elégíti ki az ide látogatók igényeit. Az ártéri erdők a szegediek kedvelt kiránduló helyei, karbantartásuk ugyanakkor folyamatos feladat. A Tiszán meghatározó életérzést kölcsönöznek az úszóházak, melyek turisztikai célú hasznosítása komoly lehetőség lehet a jövőben. A tápéi hajójavító telep a magyar hajójavító 60
ipar legrégebbi folyamatosan működő telepe. Létrejötte egybeesik a magyar hajózás kialakulásával, a XIX. század utolsó évtizedével. A medencés kikötő fejlesztése folyamatosan zajlik, noha az infrastruktúrában rejlő potenciál még nem teljes körűen kiaknázott.
SWOT analízis
Erősség Jelentősége elsősorban a mikroklímára, a
Gyengeség A két folyó által lehatárolt terület teljesen
levegő minőségére gyakorolt hatásában
elszigetelt a város más részeitől, nem
rejlik, illetve a folyó menti élővilág puffer
alakult ki szerves kapcsolata a többi
területét jelenti
településrésszel
A Tisza Szeged meghatározó városképi és
A város déli részének a Tiszán keresztüli
identitásformáló eleme
összeköttetése elégtelen
Lehetőség
Veszély
A Tisza és
árvízvédelmi
a Maros
töltéseinek megerősítése és folyamatos
szintjének növelése nélkül veszélybe
védelme,
kerülhetnek
az
egységes
árvízvédelmi
rendszer kiépítése megfelelő kezdőlökés lehet
a
part
menti
közterek
városi
lakóingatlanok,
Az üdülőterületek közművesítésének és
revitalizációjához
rendezésének
A Tisza hajózhatóságának bővítésével a
szlömösödésével
terület szerepe – mint víziúti csomópont –
környezetszennyezéssel járhat együtt
A folyók hullámterében található állandó üdülők és a gondozatlan zöldfelületek rendezésével környezet
kulturált
létrehozása,
folyóparti rekreációs
és
közösségi terek kialakítása
a
gazdasági létesítmények, közterületek
felértékelődhet
A töltések és a partfalak biztonsági
Úszóházak
turisztikai-rekreációs
célú
hasznosítása, fejlesztése
61
elmaradása és
a
terület esztétikai
Városrészi cél Cél természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni a víz, a jég, a hordalék biztonságos levezetése és az árvízvédelem elsődlegességének figyelembe vételével. Kapcsolódó specifikus cél S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával A városrészi cél leírása: A két folyó által lehatárolt északkeleti terület természetközeli jellegének megőrzése a közlekedési kapcsolatainak minimális javításával. A városon belüli déli Tisza-szakasz két partjának összekötése a városi és térségi szempontból is kívánatos déli vasúti és közúti összekötő hidak megépítése által. Megfontolandó továbbá egy kerékpáros – gyalogos híd kialakítása is. Elsődlegesen az árvízi védekezés szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a városi védművek, partfalak megerősítése, mely magában hordozza a lehetőségét a folyó mentén található közterek rehabilitációjának, új közösségi terek kialakításának. A végső cél a természeti és társadalmi szempontból is élő Tisza-part létrehozása Szegeden, mely minden elemével vonzó képet nyújt a helyi lakosságnak és az idelátogató turistáknak egyaránt. A természeti és társadalmi szempontokat előtérbe helyezve kell kialakítani azokat a vízi közlekedéshez és áruszállításhoz kapcsolódó partmenti, partközeli gazdasági létesítményeket, amelyek a Tisza hajóforgalmának jövőben várható bővülése nyomán keletkeznek. Fontos cél a folyóparti területek átfogó rendezett képének megteremtése, amely a gondozatlan zöldfelületek programszerű helyreállításával és karbantartásával, valamint az üdülőházas területek helyzetének rendezésével képzelhető el. A városrészi célhoz rendelt – a középtávú specifikus célok indikátoraihoz illeszkedő – mutatószám rendszert az integrált településfejlesztési stratégia 1.4 alfejezetében mutatjuk be. 62
1.2.
A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása
A következőkben röviden bemutatjuk Szeged Megyei Jogú Város középtávú tematikus- és területi céljai közötti összefüggéseket.
1.2.1. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged jövőképét és hosszú távú átfogó céljait a város településfejlesztési koncepciója mutatja be. Az átfogó célokhoz illeszkedő középtávú, specifikus célokhoz egyrészt a koncepcióban bemutatott tematikus prioritások, másrészt az integrált településfejlesztési stratégiában definiált városi területi (városrészi) szintű célok illeszkednek közvetlenül. A Belváros városrészi célja elsősorban az S3 „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”, valamint az S4 „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. Alsóváros – mint alapvetően lakófunkciót felmutató városrész – városrészi szintű célkitűzése ugyancsak a fenti, S3. és S4. jelű specifikus célokhoz mutat illeszkedést. Móraváros városrész esetében markáns gazdaságfejlesztési elemek is megjelennek a célok megfogalmazásakor, így a fent bemutatott két specifikus cél mellett a városrészi szintű cél kapcsolódik az S1 „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” városi specifikus célhoz is. Rókus és lakótelepek városrész esetében – az ugyancsak markáns gazdasági funkció megjelenése miatt – ugyancsak az előzőekben bemutatott S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél kapcsolódása.
63
Felsőváros és lakótelepek városrész kapcsán a lakófunkció és a gazdaságfejlesztési funkciók erősítése kapcsán szintén alapvetően az S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél illeszkedése. Újszeged – Szőreg kertváros városrész esetében az S3. és S4. specifikus célok mellett megjelenik az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célhoz való illeszkedés is, amennyiben a városrészben meghatározó K+F együttműködések jövőbeni megvalósulására lehet számítani. Amint a városrészi elemzésnél látható volt, Déli kertváros és Gyála városrész kapcsán a városrészi szintű cél az S1., S3. és S4. jelű városi specifikus célokhoz mutat közvetlen kapcsolódást. Északi kertváros és Tápé városrészben alapvetően a lakófunkció dominál, ennek megfelelően a definiált városrészi szintű célkitűzés az S3 „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”, valamint az S4 „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben mind a lakófunkció, mind pedig a gazdaságfejlesztési-innovációs funkció markánsan jelenik meg. Ebből következően a gazdasági funkciók további erősítésére, a világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítésére, a helyben élők életminőségének további javítására fókuszáló városrészi szintű célkitűzés közvetlenül illeszkedik a város mind a négy középtávú – gazdaságfejlesztéshez, innovációhoz illetve az életkörülményeket meghatározó infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó – specifikus céljához. A Tisza-Maros hullámtere városrész esetében elsősorban az „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”, illetve az S3. „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” városi specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű célkitűzés illeszkedése.
64
1.3.
Szeged középtávú stratégiai célrendszerének összefoglaló ábrája
65
Szeged Megyei Jogú Város középtávú stratégiai célrendszere és a városrészi célok (2014-2020) Az S1. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik:
Specifikus célok1 (2020ig)
1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció
5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a
megerősítése;
megerősítése;
kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése;
3. a kkv-k versenyképességének fokozása;
3. a kkv-k versenyképességének fokozása;
6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának
4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való
8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás
elősegítése;
áttérés támogatása minden ágazatban;
ösztönzése;
7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú
10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész
hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása;
8.
a
foglalkoztatás
és
a
munkavállalói
mobilitás
ösztönzése;
életen át tartó tanulásba;
10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen
11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás
át tartó tanulásba
hatékonyságának fejlesztése
S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével
Belváros
Cél
Városrészi szintű célok
Az S3. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik:
a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció
1. A specifikus célok és az EU 2020 tematikus célkitűzések illeszkedése
Az S2. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik:
Alsóváros
a
Móraváros
Rókus és lakótelepek
Cél a meghatározó
A
történeti
lakófunkció
lakófunkciójának, lakhatás
és
kisvárosias
városközponti
néprajzi
megőrzése
funkciók
további
hagyományokkal
mellett
erősítése,
a
rendelkező
városközpont
városrész
térbeli
jellegének
kiterjesztése és a
értékeinek
városrészben
megőrzése,
elérhető
lakófunkció
szolgáltatások
megtartása
körének bővítése, a
és a
lakótelepek
kertváros
városrész
népességvonzó
és
Déli kertváros és Gyála
Kiskundorozsma
valamint
lakófunkciós
lakófunkciójának
Cél
a
városrész
gazdasági
funkciók
társadalmi szempontból egy
további
erősítése,
olyan élettel teli folyóparti
képességének
szolgáltatási funkciók
a
városrészben
elérhető
világszínvonalú
peremterületeken
minőségének javítása,
erősítése, a meglévő
bővítése,
növelése
szolgáltatások
körének
infrastruktúra
cél
a területen
sport,
településrész
bővítése,
a
hiányzó
kiépítése,
városrészi
alközpontok
ipari-
kereskedelmi
és
működő
és
turisztikai potenciálok
közlekedési
rekreációs
kihasználásának
kapcsolatainak
funkciók
elősegítése a
vállalkozások erősítése
rekreációs
a
életminőség a
városrészi
alközpontokban megtalálható és
funkciók
bővítésével, az elérhetőség
kialakítása,
funkcionális
javításával,
valamint
meghatározó
szerepének fejlesztése
természeti
környezettel
városrészben
szegregátum
kihasználásával
gazdasági funkció
elérhető
megszüntetése
rekreáció
erősítésével,
szolgáltatások
a
szinergiák és
gazdaságfejlesztés terén.
néprajzi
a
Cél
életkörülmények
helyi
és
a történeti,
és
vallási
hagyományokkal Tápé
K+F ezzel
párhuzamosan helyben
a élők
életminőségének
kialakítása,
és
mely
gazdasági
és
turisztikai
funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni a víz, a
további
javítása,
a
szociális
feszültségek
enyhítése
jég, a hordalék biztonságos levezetése
és
a
rendelkező
a
településrész jellegének
elsődlegességének
és értékeinek megőrzése.
figyelembe vételével.
körének bővítése.
A specifikus célok az „Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez” című dokumentum alapján az ITS-ben is bemutatandó „középtávú városi céloknak” felelnek meg.
66
terület
természeti
teret engedve a különböző
környezettel
1
Tisza-Maros hullámtere
A városrészben cél a
megőrzése
kapcsolatos
élhető
Tápé
A
és
kertváros
Nyugati iparváros és
A sport és rekreációs, humán
Déli
Északi kertváros és
karakterének megtartása,
az
az
Újszeged – Szőreg
S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
kereskedelmi
a
és
a
Felsőváros és A
4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
meglévő
minőségi,
a
városrész
és a szegénység elleni küzdelem
megtartó
megtartása, és
A
9 A társadalmi befogadás előmozdítása
S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával
S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával
Az S4. specifikus cél az alábbi tematikus célkitűzésekhez kapcsolódik:
árvízvédelem
az
1.4.
A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer
Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója az alábbiak szerint rögzíti a város hosszú távú céljai, valamint a középtávú specifikus célok nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszert. Az alábbi táblázatban rögzített célértékek tervértékek, ezek maradéktalan teljesüléséért a tervezés jelenlegi fázisában felelősséget nem tud Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalni.
Specifikus cél 1: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
4 500
Irányító Hatóság
Hazai és nemzetközi turisták költésének növekedése (%)
eredmény
0
25
Irányító Hatóság
Specifikus cél 2: „Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával”
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Támogatott klaszterek száma (db)
eredmény
0
10
Irányító Hatóság
Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)
eredmény
0
25
Irányító Hatóság
Specifikus cél 3: „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”
Mutató típusa (output/eredmény)
67
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
20000
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
75
Irányító Hatóság
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
1500
Irányító Hatóság
Specifikus cél 4: „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével”
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
40
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
30000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
25000
Irányító Hatóság
Az ITS célhierarchiájából adódik, hogy fenti mutatók célértékeinek teljesülését városrészi szinten is nyomon kell követni. A városrészi szintű célok nyomon követését támogató indikátor struktúra – összhangban a korábban városrészenként bemutatott mutatószám rendszerrel – az alábbiak szerint épül tehát fel. Az alábbi táblázatban rögzített célértékek tervértékek, ezek maradéktalan teljesüléséért a tervezés jelenlegi fázisában felelősséget nem tud Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalni.
Belváros
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
450
Irányító Hatóság
Támogatott klaszterek száma (db)
eredmény
0
2
Irányító Hatóság
Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)
eredmény
0
6
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
6 500
Irányító Hatóság
68
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
22
Irányító Hatóság
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
750
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
15
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
14 000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
12 000
Irányító Hatóság
Alsóváros
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
8
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
6 000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
4 000
Irányító Hatóság
Móraváros
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
500
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
10
Irányító Hatóság
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
69
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
4
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
2 000
Irányító Hatóság
Rókus és lakótelepek
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
7
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
3
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
1 000
Irányító Hatóság
Felsőváros és lakótelepek
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
8
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
3
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
5 000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
1 000
Irányító Hatóság
70
Újszeged-Szőreg kertváros
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
Támogatott klaszterek száma (db)
eredmény
0
3
Irányító Hatóság
Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)
eredmény
0
8
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
2 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
400
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
3
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
5 000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
5 000
Irányító Hatóság
Déli kertváros és Gyála
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
2
Irányító Hatóság
Északi kertváros és Tápé
Mutató típusa (output/eredmény)
71
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
100
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
3
Irányító Hatóság
Nyugati iparváros és Kiskundorozsma
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
2 100
Irányító Hatóság
Támogatott klaszterek száma (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)
eredmény
0
11
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 500
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
100
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
2
Irányító Hatóság
Tisza-Maros hullámtere
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
100
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
500
Irányító Hatóság
72
2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK
Amint arra az „Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez” című módszertani kézikönyv is felhívja a figyelmet, „az eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés a továbbiakban is fontos – és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres – eszköze a források koncentrált felhasználásának, és ajánlott keretét képezi a magánszféra fejlesztésekbe való bevonásának.” Az akcióterületek meghatározása ennek megfelelően a jelenleg zajló programozási munkák során meg kell, hogy történjen, figyelembe véve mindazonáltal az eljárásrendek hiányából, a majdani program megvalósítás részleteinek kidolgozatlanságából eredő bizonytalansági tényezőket. Az akcióterületek száma természetesen a későbbiekben bővíthető, hiszen a hétéves fejlesztési periódus során számos külső tényező befolyással lehet az egyes fejlesztési zónák kialakítására.
2.1.
Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával
Az akcióterületek lehatárolásával kapcsolatban jelenleg nem áll egyértelmű iránymutatás a megyei jogú városok stratégiai tervezőinek rendelkezésére. Miközben a 314/2012 (XI.8.) számú kormányhatározat 2. számú mellékletében rögzített tartalmi követelmények alapján egyértelmű elvárás az akcióterületek kijelölése a kijelölés és a lehatárolás indoklásával, addig a Belügyminisztérium által jegyzett iránymutatás 4.1.3 alfejezete úgy fogalmaz, hogy „…tervezés jelenlegi fázisában még nem célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető…”. Fenti szakmai dilemma áthidalásaként a programozás módszertana úgy került kidolgozásra, hogy az ITS a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adataira építve rögzíti ugyan az akcióterületek alapvető karakterisztikáit, azok részletes, teljeskörű bemutatására a majdani fejlesztési programok – konkrét városfejlesztési projektek – részét képező akcióterületi tervek keretében kerül sor. Ez a lépés már csak azért is indokolt, mert a tervezési folyamat jelenlegi szakaszában sem az elvárt műszaki paraméterekre, sem pedig a
73
fejlesztések finanszírozásának módjára (támogatás mértéke, eljárásrend stb.) vonatkozóan nem áll egyértelmű információ rendelkezésre.
2.1.1. Odessza – város rehabilitációs akcióterület Az akcióterület a Belváros városrész Újszegedre eső területén fekszik, egészen kis része a Gyimesi utca, a Szőregi út és az Újszegedi vasúti feljáró által alkotott szeglet - az Újszeged – Szőreg kertváros városrészt is érinti. Amint azt a Belváros városrész helyzetelemzésében kiemeltük, itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással. Az épületek egy része a „panelprogram” keretében energetikai felújításban részesült és új külsőt nyert ugyan, de a lakásállomány többsége meglehetősen leamortizálódott. A közterületek rehabilitációra szorulnak, de felújítást, korszerűsítést igényel a kijelölt területen található közintézmények, közösségi terek egy része is. A beavatkozásoknak nem csak a lakókörnyezetet kell érinteniük, de foglalkozni kell az itt élők menedzselésével is.
Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Belvárosi hídfő – Alsókikötő sor (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) – Újszegedi vasútvonal (Újszegedi vasútállomásig)– Gyimesi u. – Szőregi út – Közép fasor – Derkovits fasor – Temesvári körút – Népkert sor – Belvárosi hídfő Odessza – város rehabilitációs akcióterület
74
Forrás: KSH adatszolgáltatás
Az akcióterület fenti módon történő kijelölését részben indokolja az iparosított technológiával
épült
lakótelep
kiterjedése.
Ugyanakkor
a
lakótelep
közvetlen
szomszédságában olyan jelentős rekreációs területek találhatók, mint az Erzsébet-liget, a Sportcsarnok és Sportuszoda vagy a Kisstadion, amelyeket szintén indokoltnak tartottuk bevonni az akcióterületbe, hiszen az itt élők számára hasznos sportolási, kikapcsolódási, egészségmegőrző lehetőségeket és szolgáltatásokat nyújthatnak. A Belváros városrészi szintű célkitűzése a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítése minőségi, élhető környezettel. A specifikus célok közül kiemelendő az S3 „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”. Az akcióterület kiváló adottsága a városközpont közelsége és egyúttal a természeti környezetében rejlő lehetőségei. Ugyanakkor a lakótelep mai állapotában leszakadó városi terület leromlott közterekkel, hiányos szolgáltatásokkal, a rekreációs területeknek pedig mindegyike beavatkozást igényel.
75
Az akcióterület azonban az értékvesztés megállításával, revitalizációjával új fejlődési pályára állítható. Az alábbiakban az Odessza - város rehabilitációs – akcióterület legfontosabb társadalmigazdasági mutatóit, alapvető jellemzőit tekintjük át.
Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése
Odessza – akcióterület
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
4 041 10,5 58,4 31,1
6,9 30,8
Az akcióterületen a KSH adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben 4 041 fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 10,5% volt ugyanekkor, ami kissé felette van a Belváros városrészben (9,6%), és alatta a város egészében rögzített értéknek (13%). A 15-59 évesek aránya alatta marad mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatoknak (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében magasabbak az akcióterületi értékek a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben (26,3 %) mért adatoknál. Megállapítható az adtok alapján, hogy az akcióterület népessége elöregedő tendenciát mutat. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen alacsonyabb volt (6,9%) a 2011-ben a városi szinten mért
76
értéknek (8,1%), és valamivel magasabb a belvárosi városrészi adatnál (6,3%). A „felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában” mutató esetében ugyanakkor meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) értéket és alulmaradt a városrészi (39,5%) adatnak. Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Odessza akcióterület
37,3
4,5
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
58,8 47,9
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
20,2
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben
56,5
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
11,6
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
6,1
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011ben 37,3% volt az akcióterületen, ami alulmarad a szegedi (39,4%), és a Belváros városrészben mért (48,2%) értéken is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 4,1% volt, mely érték alacsonyabb a városi (5,3%) és a városrészi (4,4 %) mutató értékénél is. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,8% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,9 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 20,2 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 56,5% volt. 2011-ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 11,6
77
százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 6,1% volt. Ilyen adatokkal sem városi, sem városrészi szinten nem rendelkezünk. Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Lakásállomány (db)
Odessza akcióterület
2 527
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
0,9 0,9 15,1
2011-ben a Belváros városrész lakásállományának (16 387 db) 15,42 százaléka (2 527 darab) volt megtalálható az akcióterületen. A lakások 0,9%-a volt alacsony komfort fokozatú, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül szintén 0,9%-ot tett ki. Az előbbi mutató értéke alatta marad a városi és városrészi adatoknak is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 15,1 százalék volt. Az akcióterületen nagyszámban található házgyári lakások, valamint az itt működő közintézmények esetleges komplex energetikai megújítása – adott esetben a geotermikus energia felhasználásával, az alternatív energiaellátó rendszerek bővítésével – jelentős mértékben javítaná az épületek fűtésének költséghatékonyságát.
Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások Az akcióterületen a lakótelephez köthető alapvető szolgáltatásokon – kiskereskedelmi üzletek, fodrászat, gyógyszertár, vendéglátóhelyek, stb. – kívül egy SPAR áruház is található. Oktatási intézmények tekintetében az akcióterület jól ellátott: Az Alsó kikötő soron a Tisza-parti Óvoda és a Tisza-parti Általános Iskola, a Vedres utcában, a Temesvári körúton és a Baross László utcában egy-egy óvoda, a Herke utcában a Vörösmarty Mihály Általános iskola található. Középiskola mindössze az akcióterület határán van: a Szegedi Műszaki Középiskola és Szakiskola Csonka János Tagintézménye a Temesvári körúton. Az SZTE Hermann Ottó Kollégiuma és az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar helyszíne szintén az akcióterület határán van.
78
A Vedres utcai bölcsőde fogadja a legkisebb gyermekeket. Az Alsókikötő soron idősek nappali ellátást nyújtó intézménye működik, a gyermekjóléti központ kollégái itt tartanak ügyeletet. Egészségügyi intézmények is vannak az akcióterületen. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ B részlege – ismertebb nevén a Gyermekkórház – működik itt. A Vasútegészségügyi Szolgáltató NKK Kft. – ismertebb nevén a MÁV Rendelőintézet - a Dél-alföldi régióban Szeged központtal a Gyermekkórház szomszédságában található. Házi és szakorvosi rendelő nyújt egészségügyi szolgáltatást a Korondi utcában. A Fésű utcában működik a Farkasinszky Terézia Drogcentrum, amelyben ambulancia, nappali és közösségi ellátás és rehabilitáció is történik. Kulturális létesítmények közül az Újszegedi Szabadtéri Színpad az Erzsébet-ligetben a nyári idényben nyújt kikapcsolódást. Az akcióterület határán találjuk még a Bálint Sándor Művelődési Házat, mely színes programkínálattal az év minden szakában várja a városlakókat. Szakrális épület az akcióterületen a Szent Erzsébet templom, amely időközönként egyházi témájú komolyzenei hangversenyeknek is otthont ad. Sportlétesítmények szép számmal találhatók itt. A városi Sportcsarnok nem csak sportesemények, de egyéb közösségi és kulturális programok helyszínéül is szolgál. A Sportuszoda kapacitása messze alulmarad az igényeknek. A Kisstadion a Sportcsarnok szomszédságában, a Derkovits fasor és a Temesvári krt. szögletében található. Labdarúgó- és teniszpályák valamint homokpálya áll a lakosság és a sportolók rendelkezésére. A létesítmény szomszédságában áll a Szegeden egyedülálló, a verseny- és szabadidősportot egyaránt kiszolgáló Teke és Bowlig Center. Az Erzsébet-ligetben teniszpályák és a Játékok kertje várja a sportolni vágyókat. Az utóbbiban egy 60 m2-es kerékpáros fogadóállomás épült, amelyben helyet kapott egy akadálymentesített, zuhanyzóval ellátott pihenőhely - öltözőkkel, csomagmegőrzővel, gyorsszervizzel, kerékpárkölcsönzővel és egy Tourinform információs ponttal. A Játékok kertjében található kerékpáros akadálypálya felújításával és a használaton kívüli tómeder akadálypályává alakításával Magyarország egyik legszínvonalasabb extrém kerékpáros tere jött létre. Az akcióterület része a Tisza-parti „Lapos”, amelyen amellett, hogy szabadstrand működik nyaranta, egy élmény és kalandpark is kialakításra került. A Torontál téren az állami fenntartású Vakok Otthonát, a Csanádi utcában a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának székhelyét, továbbá a fenntartásában lévő Gondviselés Háza hajléktalan ellátó központot találjuk.
79
Az akcióterület a város közlekedési vérkeringésébe jól bekapcsolt, gyenge pont azonban a belvárosi híd és annak újszegedi hídfője. Csúcsforgalomban az áteresztőképessége a jelzőlámpás csomópont kialakításával sem ideális, időszakosan komoly forgalmi dugók alakulnak ki. A Torontál téren kialakított 140 férőhelyes P+R parkoló kihasználtsága igen változó, munkanapokon intenzív, míg rendezvények idején maximálisnak mondható.
Az akcióterület gazdasága Gazdasági aspektusból Odessza nem kiemelt terület. Az akcióterület déli részén található a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., amely a szántóföldi növényfajok nemesítésével foglalkozik. Idegenforgalmi vonzerőt és ezáltal bevételt jelentenek a sportlétesítmények, az Erzsébet-ligetben tartandó rendezvények és a Tisza-parton rendelkezésre álló, fentebb említett lehetőségek. Közlekedési és gazdasági szempontból fontos elem a szebb napokat, nagyobb forgalmat is megélt Újszegedi vasútállomás, melynek forgalma és ennek következtében a nyújtott szolgáltatása mára jelentősen megcsappant. Amennyiben Makó felé az elővárosi közösségi közlekedést ésszerűsítendő megvalósulna a traim train, a településeket összekötő könnyűvasút, a vasútállomás szerepe ismét megerősödne.
2.1.2. BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Az akcióterület a Belváros városrész területét, valamint az újszegedi oldalon az Újszeged – Szőreg kertváros városrészt érinti. Amint azt mindkét városrész helyzetelemzésében kiemeltük, a kutatás-fejlesztés és innováció területén működő cégek komoly súllyal jelennek meg gazdasági életükben, és hasonló módon a felsőoktatás szereplői is megtalálhatóak a két városrészben. A városrészek közlekedési kapcsolatainak megerősítése a korábbi évekhez hasonlóan ennek megfelelően most is prioritásként jelenik. A két városrész akcióterületi szintű összekapcsolása hasonló adottságaik miatt éppen ezért indokolt, aktualizálva és némileg felülbírálva így a BIOPOLISZ akcióterület korábbi lehatárolását.
80
Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Akcióterület szegedi oldal: Állomás utca (a Korányi fasorig) – Somogyi u. - Dugonics tér – Dáni u. – Földváry u. – Petőfi S. sgt. – Batthyány u. – Boldogasszony sgt. – Bem utca – Hattyas u. - Máglya sor –Tisza folyó – Állomás utca (a Korányi fasorig) Akcióterület újszegedi oldal: Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) – Kertész utca – Füvészkerti utca – Kendergyári utca - Újszegedi vasútvonal – Tisza folyó (Tisza adott szakaszra eső ártéri területével együtt) BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület
Forrás: SZMJVÖ, saját szerk.
81
Az akcióterület fenti módon történő kijelölését egyrészt igazolja a sugaras elrendezésű városi közlekedési folyosók metszéspontjában való elhelyezkedése (Bécsi krt. és Boldogasszony sgt.), másrészt kiváló közlekedési adottságai (1-es villamos vonal, autóbuszés villamos tömegközlekedési csomópont az Indóház téren). Összhangban továbbá a Belváros városrészi szintű célkitűzésével, mely a városközponti funkciók további erősítését, a városközpont térbeli kiterjesztését és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítését, a gazdasági funkció erősítését rögzíti minőségi, élhető környezettel, az akcióterület kiváló potenciállal rendelkezik a versenyképes üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek kialakításához, továbbfejlesztéséhez úgy, hogy eközben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a városközpont térbeli kiterjesztése is lehetővé válik. Az akcióterület kijelölése során figyelembe vettük Újszeged- Szőreg kertváros városrészi szintű céljában rögzítetteket is, amennyiben a meglévő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, megerősítése prioritást élvez a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban is. Az alábbiakban a BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület legfontosabb társadalmi-gazdasági mutatóit, alapvető jellemzőit tekintjük át. Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése Lakónépesség száma
BIOPOLISZ – akcióterület 4475
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
8,7
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
75,8
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
15,5
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
82
4,5 42,0
Az akcióterületen a KSH adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben 4 475 fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 8,7% volt ugyanekkor, ami alatta marad mind a Belváros városrészben (9,6%), mind a város egészében rögzített értéknek (13%). A 15-59 évesek aránya ugyanakkor jelentős mértékben meghaladja mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatokat (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében, hasonlóan a gyermek korosztályhoz, egyaránt alacsonyabbak az akcióterületi értékek a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben mért adatoknál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen közel fele (4,5%) volt 2011-ben a városi szinten mért értéknek (8,1%), és alacsonyabb a belvárosi városrészi adatnál is (6,3%). A „felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában” mutató esetében ugyanakkor messze meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) és a belvárosi adatot is (39,5%). Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
BIOPOLISZ – akcióterület 68,1
3,6 31,7
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
48,0
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
18,4
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben
71,1
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
9,7
6,3
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011ben 68,1% volt az akcióterületen, ami jelentős mértékben haladja meg a szegedi (39,4%), és a Belváros városrészben mért (48,2%) értéket. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel
83
rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mindössze 3,6% volt, mely érték alacsonyabb a városi és a városrészi mutató értékénél is. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 31,7% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 48 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 18,4 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 71,1% volt. 2011-ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 9,7 százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 6,3% volt. Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Lakásállomány (db)
BIOPOLISZ – akcióterület 1 797
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
4,2 3,9 20,1
2011-ben a Belváros városrész lakásállományának (16 387 db) 10,96 százaléka (1 797 darab) volt megtalálható az akcióterületen. A lakások 4,2%-a volt alacsony komfort fokozatú, míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 3,9%ot tett ki. Az előbbi mutató értéke meghaladja a városi és városrészi adatot is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 20,1 százalék volt.
Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások Az akcióterület az elérhető közszolgáltatások tekintetében elhelyezkedéséből adódóan jól ellátott, frekventált területnek mondható. A felsőoktatási és általában az oktatási infrastruktúra nagy koncentrációja jellemzi a területet, hiszen – csupán felsorolás szintjén – itt található a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara (Petőfi Sándor sgt.-Tisza Lajos krt.
84
kereszteződés), az SZTE Rektori Hivatal (Dugonics tér), az SZTE Bölcsészettudományi Kar (Ady tér), középiskolák (pl. SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium), Szegedi Szakellátás és Háziorvosi Szolgálat Rendelőintézet (Tisza Lajos krt.). Az akcióterületen számos egyetemi (Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégium a Tisza Lajos körúton) és középiskolai (Ortutay Gyula Kollégium a Boldogasszony sugárúton) kollégium is megtalálható. A Tisza Lajos körút Tisza parthoz közeli részén az egyetemi egészségügyi intézmények (Fül-Orr-Gégészeti Klinika, Gyermek Klinika stb.), koncentrációja figyelhető meg, így kijelenthetjük, hogy alapvetően az egészségügyi szolgáltatások fókuszterülete is az akcióterület. Természetesen további közszolgáltatások is elérhetőek az akcióterületen, így működik itt postahivatal és óvoda (Bem u.) valamint bölcsőde (Vitéz utca) és idősek nappali ellátást nyújtó intézménye (Dáni u) is. Egyházi intézmények és épületek is szép számmal találhatóak az akcióterületen, így például itt van Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki hivatala (Aradi vértanúk tere).
Az akcióterület gazdasága Gazdasági aspektusból a BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület többarcúnak mondható, amennyiben a Tisza Lajos körúton belüli területekre a szolgáltató szektor túlsúlya jellemző. Itt alapvetően üzletek (pl. TESCO Expressz), szállodák (pl. Hotel Korona, Art Hotel Szeged), bankfiókok működnek, de itt található az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. irodája is. Ugyancsak a Kiskörúton belül, de az egyetemi épületek közelében (pl. Ady tér környéke) is éttermek, kávézók sora található, bár míg az előbbiek között megtalálhatóak exkluzívabb helyek, addig utóbbiak alapvetően az egyetemista vásárlói réteg igényeinek kielégítésére, és fogyasztási szokásaira építenek. Az Indóház tér környékén a város egyik legforgalmasabb tömegközlekedési decentruma található, de a MÁV pályaudvar közelében számos kis- és középvállalkozások telephelye is működik, egy-két nagyobb cég (pl. Szegedi Paprika Zrt.) mellett. Az akcióterület újszegedi területén kisebb szolgáltató cégek (gépjárműjavítás, autómosó stb.) határozzák meg a gazdasági életet.
85
2.1.3. Korzó-Tisza – városközpont akcióterület Az akcióterület a Belváros városrészben található, érintve a Tisza mindkét partján elterülő városi területeket. A fizikai kapcsolatot Szeged két hídja biztosítja az akcióterület két része között, sőt a Bertalan híd határoló vonal is az akcióterületen. Noha a városrészt és az akcióterületet is több fejlesztés érintette az elmúlt években (funkcióbővítő város rehabilitáció, fürdő beruházás, partfal rekonstrukció stb.), megítélésünk szerint a városközponthoz köthető alapfunkciók további erősítésének és fejlesztésének igénye, a már megkezdett beruházások logikus folytatásának szükségessége indokolttá teszi az akcióterületi lehatárolást. Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Korányi fasor (az Állomás utcától) – Huszár Mátyás rakpart – Belváros híd – Közép kikötő sor – Bertalan híd – Felső Tisza part – Tisza Lajos körút –- Somogyi utca - Korányi fasor (az Állomás utcáig) Korzó-Tisza – városközpont akcióterület
Forrás: SZMJVÖ, saját szerk.
86
A Belváros városrész céljaként meghatározásra került a városközponti funkciók további erősítésének, a városközpont térbeli kiterjesztésének és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítésének igénye. A megalapozó vizsgálat az infrastrukturális elemeket összegző SWOT-ban erősségként, míg a turisztikai SWOT-ban lehetőségként említi a várost kettészelő folyót. A Dugonics tér és az Árpád tér rehabilitációjával megújuló városközpont „nyitása” az éppen megújuló Tisza part (Stefánia) felé továbbra is szerepel a városi elképzelések között. A városrész kiterjesztése megköveteli a közlekedési infrastruktúra felülvizsgálatát, a lehetőség szerinti megújítását is. A város központi területe turisztikai és kulturális szolgáltatások tekintetében igen gazdag kínálattal rendelkezik, a városrészi célokkal összhangban e területen ugyancsak további fejlesztésekre van szükség.
Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése Lakónépesség száma
Korzó-Tisza 3065
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
7,6
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
56,7
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
35,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
5,8 43,1
A Korzó-Tisza – városközpont akcióterületen a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai alapján a lakónépesség száma 2011-ben 3 065 fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 7,6% volt ugyanekkor, ami alatta marad mind a Belváros városrészben (9,6%), mind a város egészében rögzített értéknek (13%). A 15-59 évesek 87
aránya (56,7%) ugyancsak 2011-ben alatta marad mind a városrészi (64,1%), mind a városi szintű adatoknak (64,4%). A 60 év felettiek aránya tekintetében magasabb az akcióterületi érték (35,7 százalék) a Szegeden (22,6%), illetve a városrészben mért adatoknál (26,3%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen (5,8%) volt, ami alatta marad a 2011-ben a városi szinten mért értéknek (8,1%), és alacsonyabb a belvárosi városrészi adatnál is (6,3%). A „felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában” mutató esetében ugyanakkor meghaladta az akcióterületi érték a városi (28,9%) és a belvárosi adatot is (39,5%).
Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Korzó-Tisza 41,4
3,6 55,5
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
50,9
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
12,4
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben
58,2
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
10,1
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
5,9
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2011ben 41,1% volt az akcióterületen, ami kismértékben haladja meg a szegedi (39,4%) városi értéket, de alatta marad a Belváros városrészben mért (48,2%) értéknek. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mindössze 3,6% volt, mely érték alacsonyabb a városi és a városrészi mutató értékénél is.
88
A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,5% volt az akcióterületen, míg ugyanez a mutató 57%-os értéket vett fel városi, és 49,8%-os értéket városrészi szinten. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,9 százalék volt, ami kissé magasabb a városrészi (47,2%) értéknél és jelentősen meghaladja a városi adatot (38,7%). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 12,4 százalék volt akcióterületi szinten, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 58,2% volt. 2011-ben az akcióterületen a munkanélküliek aránya 10,1 százalék, míg a tartós munkanélküliek aránya 5,9% volt. Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Lakásállomány (db)
Korzó-Tisza 2 250
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
2,4 2,0 19,1
2011-ben a Belváros városrész lakásállományának (16 387 db) 13,73 százaléka (2 250 darab) volt megtalálható az akcióterületen. A lakások 2,4%-a volt alacsony komfort fokozatú, míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2%-ot tett ki. Az előbbi mutató értéke alatta marad a városi és városrészi adatnak is (mindkettő 3,1%). Az akcióterületen a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 19,1 százalék volt.
Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások A Korzó-Tisza – városközpont akcióterület Szeged kulturális, turisztikai centrumterülete. Számos országos és nemzetközi hírű turisztikai attrakció, múzeumok (Móra Ferenc Múzeum, Fekete ház stb.) itt található. A Széchenyi téren a Polgármesteri Hivatal, és a Szegedi Városi Bíróság épületei, valamint a MÁK Csongrád Megyei Területi Igazgatósága is megtalálható. Az akcióterületen több közjegyző működik, de található itt postahivatal (Takaréktár u.), és működnek itt ügyvédi irodák is.
89
Bölcsődék és óvodák, továbbá általános- és középiskolák (pl. Tömörkény István Gimnázium, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskola, stb.) mellett a Szegedi Nemzeti Színház, illetve a Belvárosi Mozi is az akcióterületen működik.
Az akcióterület gazdasága Jellegének
megfelelően
az
akcióterületen
elsősorban
a
vendéglátóipari-
és
kiskereskedelmi szektor erős, de a turisztikai-rekreációs ágazat is komoly súllyal szerepel. Központi közösségi tere a rehabilitációra váró Széchenyi teret a megújult Dugonics térrel összekötő Kárász utca, mely a Tisza parttal együtt alkotja a város korzóját. Számos étterem, cukrászda, kávézó, köztük a város határain túl is ismert helyek várják a városközpontba látogatókat, de több szolgáltató cég központi irodája (így pl. az EDF-Démász Zrt. székháza), kiskereskedelmi üzletek, boltok és bankfiókok is megtalálhatóak az akcióterületen. A városrész és a most kijelölt akcióterület egyik nagy gyengesége volt korábban a minőségi szálláshelyek alacsony száma, ma azonban már több magas színvonalú szálloda (pl. Dóm Hotel, Hotel Soleil, Újszegeden a megújult Hotel Forrás stb.) várja a turistákat. A gazdasági fellendülést, és az újranyitást várja ugyanakkor a Royal Hotel, és a Kass Szálló felújítása is várat magára. Az akcióterületen alapvetően szolgáltatási területen kiemelt a vállalati koncentráció. Az akcióterület újszegedi része elsősorban rekreációs profillal bír, itt működik a Partfürdő, ahol immár több éve ismét megrendezik a Szegedi Ifjúsági Napokat, a város egyik legnagyobb tömegeket megmozgató ifjúsági zenei rendezvényét.
2.1.4. ELI – ipari-innovációs akcióterület Az ELI-ALPS projekt köré szerveződő ipari-innovációs akcióterület a nyugati városrészben található. Az akcióterület kulcsprojektje során egy olyan nemzetközi civil kutatóközpont jön létre európai együttműködésben, mely világszínvonalú anyagtudományi kutatási infrastruktúrát foglal magába. A „lézerprojekt” megvalósítását uniós források teszik lehetővé a 2013-2020-as programozási ciklusban: a GINOP 2. prioritásának (Tudásgazdaság fejlesztése) 3. intézkedése csoportosítja erre a forrásokat. Az ELI-ALPS jelentette
90
tudáskoncentráció hatásait kihasználva tervben van az öthalmi területen egy olyan tudáspark (Science Park) kialakítása, mely a tudás- és technológiai transzferben érdekelt cégeket képes bevonzani, tömöríteni. Ennek hatására a ma még döntően ipari és kereskedelmi funkciókat betöltő akcióterületen erősödne a kvaterner szektor jelenléte.
Akcióterület elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Budapesti utca – Zápor utca – Hosszú utca – Régi Posta utca folytatása – M43 autópálya – Vasútvonal (Szeged – Kecskemét – Budapest) – Dorozsmai út – Budapesti utca) ELI – ipari-innovációs akcióterület
Forrás: KSH adatszolgáltatás
91
A kijelölt akcióterület a Budapesti út két oldalán túlnyomórészt szolgáltató és ipari besorolású zónákat, köztük egykori katonai területet (Öthalom) foglal magába. Habár a központi várostesttől és Kiskundorozsmától is vasútvonal izolálja, belső elérhetőségét az 5-ös főút és az 502-es út városon belüli szakasza szavatolja. Az akcióterület lehatárolásának kiindulópontja az ELI-ALPS kijelölt megvalósítási helyszíne, a volt öthalmi szovjet laktanya. Eköré a helyszín köré olyan ipari és kereskedelmi övezeti besorolású területeket kapcsolunk, melyek magukban hordozzák a lehetőséget a jövőbeli fejlesztésekre. A kutatóközpont legszűkebb környezetében ez a kialakítandó Science Parkot jelenti, távolabbra fókuszálva pedig a nyugati városrész Budapesti út menti területeit. A városközponthoz közelebb eső részen megújítandó barnamezős területeket sorolhatunk ide, az M43-as autópályához közeledve pedig zöldmezős helyszínek jelölik ki a lehetséges fejlesztések jövőbeli irányát. Az akcióterületen már komoly üzleti infrastrukturális kapacitások épültek ki (pl. DÉLÉP Ipari Park), de a nem az akcióterületen fekvő Kiskundorozsmai Ipari Park kapcsán tervezett fejlesztések hatása is kimutatható lesz a jövőben.
Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése
ELI – ipariinnovációs akcióterület
Lakónépesség száma
533
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
2,8
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
95,5
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
1,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is)
2,0
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
92
34,8
Az akcióterületre releváns KSH-adatok alátámasztják a városrész ipari-kereskedelmi karakterisztikáját: 2011-ben a város összlakosságának mindössze 0,3%-a, a nyugati városrész lakóinak 4,2%-a élt itt. Az akcióterület lakosságát a Hosszú utca és az öthalmi laktanya épületei koncentrálják. A marginális mértékű lakónépességből fakadóan az életkori megoszlás jelentősen eltér a városi átlagtól, 95,5%-át adják a 15 és 59 év közöttiek. Pozitív eltérés fedezhető fel a képzettség szempontjából is: az előbb említett korosztályban mindössze 2% az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 évnél idősebbek 34,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
ELI – ipariinnovációs akcióterület 84,1
1,4 15,8
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
86,1
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
19,5
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben
80,3
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
21,9
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
18,1
A kedvező népességi adatokat rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási mutatók kísérik, amiből az akcióterület speciális tulajdonságokkal bíró népességcsoportjára következtethetünk: az SZTE Öthalmi Diáklakásaiban élő egyetemi hallgatók adatai eredményezik a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának kiugró értékét (84,1%, illetve 86,1%). Ugyanitt a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számában is erős ingadozásra adhat okot az egyetemi hallgatók gyakori munkaviszony változása, valamint a kicsi akcióterületi lélekszám. 93
Az akcióterület fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése Lakásállomány (db)
ELI – ipariinnovációs akcióterület 149
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (indikátor is) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
2,0 2,2 0,7
Ismét csak az akcióterület gazdasági jellegét támasztja alá, hogy a helyi lakásállomány aránya a nyugati városrész (Kiskundorozsmával együtt) összes lakásához viszonyítva csak 3%-os. A rendelkezésre álló lakóépületek állapota viszont jobb a városrészi átlagnál, alacsony komfortfokozattal összesen 2%-uk rendelkezik, az egy szobás lakások aránya pedig 0,7%.
Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások A kijelölt akcióterület várostesten belüli fekvése és egyedi demográfiai adatai következtében elenyésző mértékű közszolgáltatással rendelkezik, mindössze egy postahivatal található az AUCHAN áruház épületében, amely természetszerűleg nem kizárólag az akcióterület kiszolgálására hivatott. Egészségügyi, szociális és köznevelési intézmények sem találhatóak itt, körzeti háziorvosi rendelő és óvoda legközelebb a Béketelepen található. Közintézményként egyedül az Öthalmi Diáklakások említhetőek.
Az akcióterület gazdasága Az ELI-ALPS körül kijelölt akcióterület gazdaságilag erős és sokszínű városrésze Szegednek. A városperemi fekvés az 5-ös főút Budapest felé kivezető szakaszával megfelelő telephelyet nyújt a szolgáltató szektornak és a feldolgozóiparnak egyaránt. A nagy helyigényű kereskedelmi funkciót betöltő létesítmények számottevően befolyásolják az akcióterület városképét és területhasználatát: jelentős teret foglalnak a nagyáruházak (AUCHAN, METRO, PRAKTIKER) és a szállítmányozó, logisztikai cégek telephelyei. Közülük is kiemelkedik a Hansa-Kontakt Kft., amely a 9. legnagyobb árbevétellel rendelkező megyei
94
cég. Ugyanezen a listán előrébb található, egészen pontosan a hetedik volt 2012-ben a gumiipari Contitech Rubber Industrial Kft. Az akcióterület két jelentős, vasúton is elérhető, tényleges gazdasági koncentráló hatást kifejtő ipari parkkal is rendelkezik. A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ telephely- és intermodális logisztikai szolgáltatásokat nyújt közel harminc vállalatnak – köztük olyan multinacionális cégeknek, mint a DHL vagy a VOLVO. A DÉLÉP Ipari Park elsősorban hazai feldolgozóipari és építőipari cégeket tömörít, mint például fémszerkezeteket készítő ALUKONSTRUKT és a csomagolóanyag-gyártó ROTAPACK. A Budapesti úton található hazánk egyik legnagyobb tejipari készítményeket előállító cégének, a SOLE-MIZO-nak a székhelye (a megye 8. legnagyobb árbevétellel bíró vállalkozása). A helyben megtalálható szolgáltató szektor a jelentős áruforgalmat lebonyolító fuvarozók szállásigényének kielégítésében merül ki (Tisza Corner Hotel). Noha nem az akcióterületen fekszik, meg kell említeni a Kiskundorozsmai Ipari Park tervezett fejlesztéseit is, hiszen ezek hatásai várhatóan ugyancsak kapcsolódnak az ELI közvetlen fejlesztési területén megvalósuló beruházásokhoz. 2.1.5. Belső-Tarján akcióterület Tarjánváros a József A. sgt. – Körtöltés – Lugas utca – Csillag tér – Szilléri sgt. – Debreceni utca által határolt terület, amely lényegében a „tarjáni szőlők” helyén 1968 – 1988 között felépült lakótelepet jelenti. A kisebb részben tégla-, nagyobb részben panelblokkokból álló épületekben kb. 7.200 lakás, több mint 12.000 ember lakóhelye található. A jól kiépített tömegközlekedési rendszerek révén mind a munkahelyek, mind a városközpont felé jó elérhetőség kínálkozik. Belső-Tarján akcióterület alatt a Budapesti-krt. – Csillag tér – Szilléri sgt.– Debreceni utca és Fecske utca kereszteződés - Debreceni utca– József Attila sgt. által határolt területet értjük, amely Tarjánváros déli részéből (Budapesti krt.-től délre), továbbá a Felsővárosi lakótelep dél-nyugati részéből tevődik össze. Az építészetileg homogénnek tekinthető terület egységes városképi megjelenésű. Kivételt képez ez alól a Róna utca és Debreceni utca egy-egy rövid szakaszán épült hagyományos technológiával épült társasházi és családi házas környék. A helyben lakók társadalmi összetétele, demográfiai jellemzői a terület egészére vonatkoztatva egységes képet mutat. A közterek, játszóterek, utak, járdák műszaki állapota igen rossz, néhány kivételtől eltekintve szinte minden infrastrukturális elem állagmegóvásra vagy fejlesztésre szorul. A terület zöld
95
felületeinek nagy része is rekonstrukcióra szorul. Az önkormányzat intézményeiben az elmúlt időszakban felújítás nem történt, az épületek állaga meglehetősen leromlott. Az akadálymentesítés nem vagy nem megfelelően megoldott. A terület közművei elavultak, rekonstrukcióra szorul a távfűtő vezetékek, a vízi-közművek (ivóvíz, szennyvíz). Az akcióterületet elhelyezkedése a városszövetben Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Budapesti-krt. – Csillag tér – Szilléri sgt. – Debreceni utca és Fecske utca kereszteződés Debreceni utca– József Attila sgt. Belső-Tarján akcióterület
Forrás: SZMJVÖ, saját szerk.
96
Szeged városrészei a 2009-ben felülvizsgált Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)2 „Városrészek területi megközelítésű elemzése” c. fejezetében (3. fejezet) kerültek rögzítésre. Tarján egésze a József A. sgt., Makkosházi krt., Késmárki u., Ungvári u., Homonnai u., Körtöltés, Felső Tisza part, Római krt. utcák által határolt Felsőváros és lakótelepek elnevezésű városrészhez tartozik. Felsővárost az IVS további három részre bontja: 1. Tarjánváros határai: József A. sgt. – Körtöltés – Lugas utca – Csillag tér – Szilléri sgt. – Debreceni utca, 2. Felsővárosi lakótelep határai: Római krt.,– Szilléri sgt. – Debreceni u. – József A sgt., 3. Felsőváros (hagyományos) határai: Római krt.– Szilléri sgt. – Debreceni u. – József A sgt. – Retek u. – Szilléri sgt. – árvédelmi töltés – Felső Tiszapart. Mind Tarjánváros, mind a Felsővárosi lakótelep városképét a tömeges lakásépítések határozzák meg, míg a jellemzően hagyományos Felsőváros jellemzően kertvárosiastársasházas beépítési jellegű lakóterület. Az akcióterület fenti módon, fő közlekedési útvonalak mentén történő kijelölésének további indoka az a városszerkezeti egység, melyben csaknem homogén, iparosított technológiával épült lakásszerkezetek találhatók. Az akcióterületet nyugatról határoló József Attila sgt. a 47-es számú országos főút átkelési szakasza. A Budapesti körút és a Szilléri sgt. városi forgalmi utak, a déli határvonalat képező Debreceni utca gyűjtőút rendű közlekedéshálózati elem. A Retek utca kelet-nyugati súlyvonalban futó nyomvonala szintén gyűjtőút és egyben az akcióterület „főutcája”. Belső-Tarján városrészi szintű célkitűzése „A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése.” A specifikus célok közül kiemelendő az S3 „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”. Az akcióterület statisztikai jellemzői a népszámlálási adatok alapján A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es népszámlálási adatai, továbbá egyéb forrású adatok alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, a
2
Szeged MJV Közgyűlése a 455/2009 (IX.25) Kgy .sz. határozattal hagyta jóvá
97
lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület több mint 540e m2, amelybe magán- és köztulajdonú épületek (elsősorban lakóházak, intézményi épületek), építmények (pl. közműszolgáltatók építményei) és közterületek (utak, utcák, terek) tartoznak bele. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 11. melléklete meghatározza a településrészek helyzetelemzéséhez szükséges mutatók körét. A KSH ezt a mutatószám-rendszert alkalmazva küldte meg Belső-Tarján akcióterület adatait. Demográfia, képzettség, foglalkoztatottság A lakónépesség száma az akcióterületen a két legutóbbi népszámlálás alapján csökkent. 2001-ben még 10.724 fő volt, 2011-ben azonban már csak 9.191 fő. A szegedi lakónépesség (168.048 fő) 5,5%-a élt az akcióterületen. A főbb demográfiai és a legmagasabb iskolai végzettségi mutatókat az alábbi táblázat tartalmazza. A korcsoportonkénti megoszlást tekintve a gyerekkorúak (0-14 év) aránya 12,4%, amely a városi átlagtól (13,0%) némileg elmarad. A gazdaságilag aktív korosztály, a 15-59 évesek aránya szintén alacsonyabb a városi átlagnál (64,4%). Fentiekből következik, hogy a 60 éven felüliek aránya magasabb, mint a település egészében. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fő)
Belső-Tarján akcióterület 9.191
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%)
12,4
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%)
62,6
Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya (%)
25,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (%)
8,5
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (%)
23,3
Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
A lakónépesség legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy az aktív korúak 8,5%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 23,3%. A főbb demográfiai vonatkozásokat tekintve egy csökkenő népességű, a városi átlagnál kedvezőtlenebb korstruktúrájú és képzetlenebb lakónépességű akcióterület rajzolódik ki. 98
Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze. Az aktív korú népesség 58,6%-át foglalkoztatottként tartotta számon a KSH 2011-ben. A munkanélküliek aránya 11,8%, míg a tartós (egy éven túli) munkanélküliek aránya 6,3% volt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kedvezőbb (37,0%), mint a városi átlagérték (39,4%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 4,8% volt. Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése
Belső-Tarján akcióterület
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)
58,6
Munkanélküliek aránya (%)
11,8
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)
6,3 37,0
4,8
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)
42,4
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) (%)
31,0
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben (%)
52,9
Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
Bár a foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlagérték, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya jóval meghaladja azt – a háztartások közel felében nincs foglalkoztatott. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 31,0% volt. A gazdaságilag nem aktív népesség a lakónépesség 52,9%-át alkotta. Épületállomány Lakás célú épületek Az épületállomány elemzését a Szeged Odessza és Belső-Tarján lakótelep-rehabilitáció c. előmegvalósíthatósági tanulmány alapján készítettük el. Az 54 ha kiterjedésű akcióterületen több mint tízezer ember mintegy 4.939 db lakásban él. A lakófunkciót betöltő épületek az alábbi jellemző típusokba sorolhatók:
99
1960-as években épített kockaházak: hagyományos téglafalazat, öt szint, egyedi gázfűtés (József Attila sgt. és Hóbiárt basa utca között) Téglablokkos sávházak: öt szint, egyedi gázfűtés (Budapesti krt. 10-18., Piroska tér, Hüvelyk utca) Téglablokkos kockaházak: 5 szint, távfűtés (Erős János utca) C-S jelű panel sávház, dunaújvárosi típus, 1970-ben épült, a Szolnoki Elemgyár termékeként. F+10 szintes, távfűtéses (Budapesti körút 2-6., Szamos utca 1-7., Retek utca 19-27.) F101 jelű panel sávház, dunaújvárosi típus: F+10 szintes, távfűtéses. (Retek utca páratlan oldala, Budapest krt. 30-34., Építő utca 11-13.) F71p jelű panel sávház, 1971-től már a Szegedi Házgyár terméke, ebből a típusból van a legtöbb. Öt szintes, távfűtéses épületek a Budapesti krt. 20-28., Víztorony tér, Szamos utca, Hajlat utca, Építő utca, Tarján széle, Bite Pál utca, Pósz Jenő utca, József Attila sgt., valamint a Retek utca és Debreceni utca közötti területeken. KP11 pontházak: F+10 szintes, távfűtéses, elszórtan helyezkednek el. A Debreceni utca közelében a lakótelepi beépítés családi házas utcaszakaszokkal keveredik. Az akcióterület fontosabb lakásadatai Belső-Tarján akcióterület
Mutató megnevezése Lakásállomány (db)
4.939
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)
0,7
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben (%)
0,7
Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben (%)
1,0
Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok, ill. IKV adatközlés
A közel 5 ezer lakáscélú ingatlannak elenyésző része komfort nélküli vagy alacsony komfortfokozatú. A maximum egy szobás lakások aránya sem éri el az 50 db-ot. A lakások túlnyomó többsége iparosított technológiával épült. A lakásállomány több mint 70%-a a több évig tartó panel-rekonstrukciós programok keretén belül megújult: utólagos homlokzati hőszigetelés, nyílászáró-csere, megújuló energiaforrás felhasználásával biztosított használati melegvíz-ellátás
kiépítése
és
megújuló
erőforrásra
épülő
elektromosáram-termelés,
épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, lapostető hő- és vízszigetelése, födém utólagos hőszigetelése, felvonó-, illetve világításkorszerűsítés valósult meg. A rekonstrukció az
100
energiahatékonyabb üzemeltetésen túl jelentősen átformálta az akcióterület városképét. Az alábbi táblázat foglalja össze az energetikai szempontú rekonstrukción átesett lakások adatait. Az akcióterületen állami és önkormányzati támogatás felhasználásával energetikai szempontú rekonstrukción átesett lakások száma Cím Bihari utca
Lakások száma (db) 237
Cím
Lakások száma (db)
Retek utca
810
Bite Pál utca
56
Szamos utca
560
Budapesti krt.
479
Tarján széle
224
Építő utca
296
Debreceni utca
90
Kemes utca
30
112
Róna utca
60
84
Szilléri sgt.
120
Erős János utca Hajlat utca Hüvelyk utca József Attila sgt. Pósz Jenő utca
19
210 84
Összesen
Hóbiárt basa utca
36
Dandár utca
18 3.525
Forrás: SZMJV Polgármesteri Hivatal nyilvántartása
A területen 3 fűtőmű látja el a távfűtéses lakásokat használati és fűtési meleg vízzel: Tarján V. jelű Hajlat utcai fűtőmű: gázmotoros, 956 db lakást lát el a Víztorony tér és az Építő utca között. Tarján III. jelű Erős János utcai fűtőmű: 1478 db lakást lát el a Szamos utca - Retek utca közötti részen. Tarján VIII. jelű Hóbiárt basa utcai fűtőmű: 1074 lakást lát el a József Attila sgt. és a Róna utca között. A hőtávvezeték-rendszer együttes hossza kb. 4 km, a távhővel kiszolgált épületek száma 108 db. Nem lakáscélú ingatlanok Az akcióterületen az önkormányzati tulajdonú, nem közszolgáltatási funkcióval bíró ingatlanok száma 10 db, amelyből 9 db épület vagy épületrész, 1 db pedig üres telek. Az ingatlanok alapterülete összesen 1.387 m2, amelyből 326 m2-en (5 db ingatlan) folytatnak kereskedelemi célú tevékenységet, a bérlemények rendeltetése üzlet. További egy ingatlanban iroda (440 m2-nyi alapterületen), illetve 3-ban műhely (összesen 116- m2) működik. Az alábbi táblázat mutatja az akcióterületen található, önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező épületek összefoglaló adatait.
101
Az önkormányzati tulajdonú3 épületek jellemzői az akcióterületen és a határoló utcákon Mutató megnevezése
Belső-Tarján
határoló utca
Összesen
Önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakáscélú ingatlanok száma (db)
10
10
20
Önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakáscélú ingatlanok nettó alapterülete (m2)
1.387
1.584
2.971
Önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakáscélú ingatlanok jellege a hasznosítás alapján – kereskedelmi épület (db)
5
9
14
Önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakáscélú ingatlanok jellege a hasznosítás alapján – kereskedelmi épület (m2)
326
1.543
1.869
Forrás: Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.
A fenti táblázat mutatja, hogy amennyiben az akcióterület határoló utcáinak mindkét (páros és páratlan) oldalát figyelembe vesszük, az ingatlanok száma 20 db-ra, alapterületük pedig 2.971 m2-re emelkedik, amelyből a kereskedelmi célú ingatlanok száma 14, alapterületük 1.869 m2. Nyitott terek és zöldfelületek Az akcióterület összterületéből a nyitott tereket4 a burkolt felületű járdák, gyalogutak, terek jelentik. A zöldfelületekhez5 a lakóházak közötti területeket, a játszótereket, az utakat, utcákat övező fasorokat és növény-együtteseket soroljuk. A lakótelep a 70-es években épült, ekkor még a növénytelepítés, a játszótérépítés is a kor igényei szerint épült. A játszóterek mára elavultak, a burkolatok egy részét benőtte a gyomnövényzet, a növényállomány elöregedett, hiányos.6 Az akcióterületen elérhető közszolgáltatások A törvény7 megfogalmazása alapján közszolgáltatás minden közhatalmi tevékenység ideértve
a
hatósági,
kormányzati
és
minden
egyéb
közigazgatási,
valamint
igazságszolgáltatási tevékenységet, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-,
Az adatok nem tartalmazzák az oktatás-nevelési és az egészségügyi intézmények adatait. Nyitott terek: közhasználatra megnyitott szabad terek, amelyek vagy magán- vagy köztulajdonban vannak és korlátlanul vagy időben korlátozottan bárki által megközelíthetőek, használhatóak. 5 Zöldfelületek: belterületen elhelyezkedő, állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, stb.), illetve utakhoz, vízelvezető rendszerekhez kapcsolódó zöldfelületek. 6 Szeged Odessza és Belső-Tarján lakótelep-rehabilitáció c. előmegvalósíthatósági tanulmány 7 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény 4§ (f) pont 3 4
102
ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység. Az alábbiakban az alapvetően lakófunkciót betöltő akcióterület esetében releváns egészségügyi, oktatás-nevelési és sportszolgáltatásokat vesszük számba. Egészségügy A szűk értelemben vett akcióterületen egészségügyi intézmény nem található. A terület egészségügyi alapellátását biztosító orvosi rendelők (3 db) mindegyike a határoló utcák valamelyikén helyezkedik el: József Attila sgt. 98, Budapesti krt. 23. és Debreceni u 10-14. Oktatás-nevelés A bölcsődei ellátás két önkormányzati és egy magánforrásból működtetett intézményben zajlik. Az óvodák száma 5, melyből 3 önkormányzati, 2 pedig magán fenntartású. Az akcióterületen általános iskolai oktatás három (2 állami és egy magán fenntartású) intézményben folyik. A Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1977 óta működik, 1992-től zajlik benne két tanítási nyelvű (német és magyar) oktatás.8 A Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium és Általános Iskolát a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2012. szeptember 1-jével alapította az SZKTT Közoktatási Intézménye jogutódjaként. Az intézmény 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti egységeként működik.9 A magánalapítású Szegedi Táltos Tehetséggondozó Iskola 1997-ben alakult a kiemelkedő tehetségű szegedi és városkörnyéki gyermekek oktatására, általános és középiskolaként is működik, fenntartója egy nonprofit vállalkozás.10 Belső-Tarján bölcsődéi, óvodái és iskolái Intézmények
Cím
Bölcsődék, családi napközik Csillag téri Bölcsőde
Szeged, Tünde tér 2-4.
Hajlat utcai Bölcsőde
Szeged, Hajlat u. 2.
Alvin Családi Napközi
Szeged, Szamos u. 5. B épület
Óvodák Kemes utcai Óvoda
Szeged, Kemes u. 6.
Tünde téri Óvoda
Szeged, Tünde tér 1.
Építő utcai Óvoda
Szeged, Építő u. 9.
Fénysugár Katolikus Óvoda
Szeged, Hóbiárt basa u. 30.
Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja A Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata 10 http://www.taltos-iskola.hu 8 9
103
Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szeged, Pósz Jenő u. 2.
Iskolák Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium és Általános Iskola
Szeged, Csongor tér 1.
Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Szeged, Építő u. 9.
Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szeged, Pósz Jenő u. 2.
Forrás: SZMJVÖ Bölcsődék Igazgatósága, NGSZ, internet
Sport-rekreációs szolgáltatás Az akcióterületen a sport és rekreációs tevékenység fő színterei a közterületek, ezen belül is a játszóterek, zöldfelületek. Fontos megjegyezni, hogy a lakótelepek környezetében megtalálható közterületek (köztük zöldterületek) jelentős része rekonstrukcióra szorul. Az iskolák rendelkeznek ugyan tornateremmel, amelyek műszaki állapota azonban egyrészt nem megfelelő, felújításra szorul, másrészt elsősorban az iskolai testnevelésórák bonyolítását szolgálják. A legnagyobb és legjobban felszerelt játszótér a Retek utcában található. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által létesített és üzemeltetett játszótér és játszóház 2014-ben körbekerített, gumilappal borított sportpályával bővült. Közlekedés A városrészt forgalmas körút és sugárutak határolják, amelyek igen jelentős helyi és részben átmenő forgalmat bonyolítanak le. A Debreceni utca – József A. sgt. Retek utca – Szilléri sgt. közötti terület csillapított forgalmú (tempo 30) övezet. A gépjármű forgalomból adódó
környezetkárosítás
(zaj,
por,
légszennyezés)
a
jelentősebb
utak
mentén
konfliktusforrásként is megjelenik. A közúti közlekedés eredetű zajterhelést illetően nagyon magas a zajterhelés a Szilléri sgt-n, a Budapesti krt-on, magas a József Attila sgt-on, Retek utcán (Rózsa u. – Szamos u. között). 11 Belső-Tarján valamennyi tömegközlekedési eszközzel elérhető, a helyi és helyközi tömegközlekedés decentruma a nemrég rekonstrukción átesett Víztorony tér. Az autóbuszok közül a 13, a 20 és 20A jelzésű járat a József Attila sgt-on halad, a 20, 20A és 21-es jelű a kelet-nyugati irányt jelentő Retek utcán közlekedik. A Csillag teret érinti a 84, 84A, a 90, 90F és a 90H jelű autóbuszjárat. A 3, 3F és 4 jelű villamosok az 11
Szeged Megyei Jogú Város Stratégiai Zajtérkép és Intézkedési Terv alapján
104
akcióterület nyugati határán, a József Attila sgt-on közlekednek, tarjáni végállomásuk az akcióterületen kívül esik. A 10-es jelzésű trolibusz a Szilléri sgt-on közlekedik, tarjáni végállomása a Víztorony tér csakúgy, mint a Csillag tér irányából a Budapesti krt-on keresztül haladó és 19-es jelzésű járműveknek. A 9-es troli érinti a Csillag teret, végállomása a szintén akcióterületen kívüli Lugas utcában található. A kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése (bővítés és rekonstrukció) indokolt, különösen a Retek utcában, illetve a Tarján széle – Acél utca irányban. Szintén szükséges a gyalogos közlekedés (járdák, gyalogutak) feltételeinek javítása. Az akcióterület gazdasága Gazdasági aspektusból Belső-Tarján nem kiemelt terület. Az alapvetően lakófunkciót ellátó akcióterületen a lakossági igények kielégítésére fókuszáló mikro- és kisvállalkozások leginkább kiskereskedelemmel, vendéglátással, helyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. A vállalkozások egy része területileg koncentráltan helyezkedik el, két nagyobb telephely található a területen, az egyik a József Attila sgt. 115. szám alatti, a másik a Róna utca 27. szám alatti. A vállalkozások másik része elszórtan, leginkább lakóházakban (társasházakban) kialakított, kisméretű helyiségekben működik. A Retek utcában található egy nagyobb méretű, magántulajdonban lévő irodaház (318 m2), illetve 440 m2-en szintén iroda működik az önkormányzati tulajdonban lévő, Hüvelyk utca 1. szám alatti ingatlanban.
105
2.2.
Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, készítése kapcsán előzetes projektgenerálási tevékenységet folytatott, melynek elsődleges célja az önkormányzat által beazonosítható projektjavaslatok, projektötletek strukturált összegyűjtése, értékelése volt12. A projektgyűjtést megelőzően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése többszöri bővítéssel elfogadta a város 2014-2020-as időszakra vonatkozó ún. „nagy projektjeinek” listáját. E projekteket részben akcióterületi szinten, részben pedig a 2.5 alfejezetben mutatjuk be. A projektjavaslatok bemutatása során ahol releváns, ott a magánberuházással megvalósítani tervezett fejlesztéseket külön jelöljük. Az alábbiakban tehát a fenti projekt struktúrát rögzítjük akcióterületi bontásban, majd ezt követően integrált programozási megközelítésben. A forrástervezés kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a jelentős forrás igénnyel rendelkező fejlesztések saját forrás igénye, illetve az esetleges előfinanszírozás pénzügyi feltételei valamint a működtetés többletköltségei jelenleg nem ismertek. Mindezen, a város költségvetésére nagymértékben kiható részletek megismeréséig a jelen dokumentumban rögzített összegek előzetes becslésnek minősülnek.
Odessza – város rehabilitációs akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Belváros) Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével, minőségi, élhető környezettel Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása 1. Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció
12
A projektgenerálás során használt adatlap sablont mellékletként csatoljuk.
106
-
Szakmai tartalom, forrásigény:
Szeged első, legrégebbi iparosított technológiával épült lakótelepe Odessza. A városrész „tömeges lakásépítési akcióját” 1750 lakosra tervezték, de végül csaknem 2500 lakásos lett, tehát a később épült lakótelepekhez képest sűrűn beépített, zsúfolt a területe. A KSH adatok alapján igen magas a városrészben a gazdaságilag inaktív népesség aránya. A terület zsúfoltságából adódik a közterületek fokozott igénybevétele. Az elmúlt 30-40 év nagyobb felújítások, rekonstrukciók nélkül telt el, csak az akcióterületen lévő közintézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) kerültek megújításra. A projekt során elkészül a közterületek fenntartható rekonstrukciója a környezetbarát közlekedési módok preferálásával, szociális programelemek valósulnak meg. Hosszabb távon kiemelten indokolt az itt működő közintézmények és lakóépületek komplex energetikai megújítása (A megjelölt forrásigény ezt a fejlesztési elképzelést nem tartalmazza.) Forrásigény: 2 milliárd forint.
-
Előkészítettség szintje:
Az akcióterület egy kisebb részének rekonstrukciója vonatkozásában a DAOP-5.1.1-12 jelű pályázati kiírásra benyújtásra került egy mintegy 238 M Ft összértékű projektjavaslat, mely lakófunkciót és közszféra funkciót érintő fejlesztést és közterület-fejlesztést is magában foglalt. Az ehhez kapcsolódó tervek és felmérések rendelkezésre állnak.
-
Megvalósításban közreműködők köre:
Magán- és civil szféra, közintézmények (helyi lakosság, társasházak, civil szervezetek, iskolák, óvodák, piac) Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek: Kisstadion fejlesztése, 181 millió forint Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) TOP forrásigény: 2 000 millió forint Ágazati OP forrásigény: - millió forint Egyéb magán forrás: - millió forint
107
Hazai forrás: 181 millió forint Összes forrásigény: 2 181 millió forint
BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Belváros) Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével, minőségi, élhető környezettel Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása
1. BIOPOLISZ Park kialakítása
-
Szakmai tartalom, forrásigény
A BIOPOLISZ park olyan, várhatóan ITB módszertannal megvalósítható fejlesztés, mely kiemelt prioritással bír. 2006 elején indult el a „Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program” tervezése, amely - a város és az Egyetem együttműködésével – az innovációra, a tudásiparra épülő gazdaság- és városfejlesztési stratégiát határoz meg. A fejlesztési területen a hatályos szabályozási terv egyetemi K+F intézményi együttes, illetve innovációstechnológiai ipari park (együttesen Science Park) létesítésére ad lehetőséget. Megvalósítjuk a hiányzó kiszolgáló infrastruktúrát, fenntartható közterületeket alakítunk ki környezetbarát közlekedési módok preferálásával. Forrásigény: 3,5 milliárd forint
-
Előkészítettség szintje
Funkcióbővítő város rehabilitációs projekt keretében a BIOPOLISZ Park területének feltárása út- és közműépítéssel az elmúlt években megkezdődött. Szabályozási terv rendelkezésre áll mind a szegedi, mind az újszegedi akcióterületre vonatkozóan.
108
(Mellékeljük a szemléltető anyagot a területről.) A szegedi oldalra beépítési tanulmány is készült.
-
Megvalósításban közreműködők köre
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Tudományegyetem, különböző üzleti szereplők.
2. déli-Tisza híd (közúti-vasúti híd) építése
-
Szakmai tartalom, forrásigény
A déli-Tisza híd megvalósítása a források függvényében ütemezetten történhet: amennyiben a közös közúti-vasúti híd nem egyben épül meg, úgy az I. ütemben önálló közúti (városi) híd épülne és a későbbiekben a II. ütemben épülne vasúti átvezetés. A nagyvasúti közlekedésre alkalmas Tisza-híd kapcsán szükséges lenne a vasúti kapcsolat helyreállítása Temesvár irányába és a Makó irányában megvalósítandó tramtrain fejlesztése is (hosszabb távon a beruházáshoz
szervesen
kapcsolódhatnak
a
Nagykörút
körgyűrűvé
fejlesztéséhez
kapcsolódó projektelemek is). Forrásigény: 29 milliárd forint
-
Előkészítettség szintje
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény tartalmazza a Szeged – (Szerbia) – (Románia) kapcsolat helyreállítását egyesített vasúti közúti híddal. A tramtrain projekt kapcsán részletes megvalósíthatósági tanulmány készült, mely költséghaszonelemzést is tartalmaz. A szabályozási terv rendelkezésre áll. A szegedi oldalon funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a déli-Tisza hídhoz vezető feltáró út az elmúlt években részben elkészült. Ingatlanok szanálására került sor (az Oldal utcában lévő épületek kisajátítása, elbontása) és fél szélességben elkészült az út egy szakasza. A 265 ágyas új klinikához a közművek oly módon kerültek kialakításra, hogy azokhoz a BIOPOLISZ Park közmű kialakítása illeszthető legyen és a híd építését se akadályozzák. Ezeknek a beruházásoknak az összértéke 1,1 Mrd Ft volt. Az újszegedi oldalon magánbefektető által elkészített városrészi központ tervek a hídra felvezető utat is magában foglalják.
109
-
Megvalósításban közreműködők köre
Szeged MJV Önkormányzata, Csongrád megyei Önk., MÁV Zrt., Szegedi Közlekedési Kft., DKMT Nonprofit Közhasznú Kft.
3. Intermodális csomópont kialakítása
-
Szakmai tartalom, forrásigény
A projekt jelentősen hozzájárul a külső és belső elérhetőség javításához, ill. CO2-kibocsátás csökkentéséhez. A belvárosban található Mars téri helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar jelenleg kapacitását meghaladó forgalmat bonyolít le, mely a környező utcákra és az ott lakókra is terhet ró (károsanyag-kibocsátás, por-, zaj- és rezgésártalom). A projekt által a helyközi és a helyi autóbusz-forgalom elkülönítésre kerülne: a helyközi járatok új pályaudvarra kerülhetnének. A Mars térről kikerülő helyközi pályaudvar új helye Szeged Vasútállomás mellett, az Indóház tértől keletre eső területen lenne, a Mars tér pedig – a helyközi autóbuszjáratok kiköltözése után is – a helyi menetrend szerinti autóbusz közforgalmú közlekedés decentruma marad, biztosítva ezáltal a Mars téri decentrumhoz tartozó helyi járatok teljes körű indítását és érkezését a pályaudvar területén belül, megszüntetve a környező utcákban a járművek által keltett zaj- és rezgésártalmakat, biztosítva a kényelmesebb átszállást. Forrásigény: 3,5 milliárd forint
-
Előkészítettség szintje
A Mars téri piac felújítása megtörtént, kulturált környezetet alakítottunk ki a tér körül is, a buszpályaudvar jelenlegi területe azonban érintetlenül, lepusztult állapotban maradt. Az Indóház térre tervezett új helyközi buszpályaudvar szabályozási terve rendelkezésre áll.
-
Megvalósításban közreműködők köre
Szeged MJV Önkormányzata, helyközi közösségi közlekedés szolgáltatók
4. Nagysebességű vasút (Bp-Szeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése
-
Szakmai tartalom, forrásigény
110
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény rögzíti a tervezett Nagysebességű Vasút (NSV) nyomvonalát, mely a tervezett nagysebességű vasútvonalakon lévő határátkelők és határátlépési pontok között Röszkét és Kübekházát is megjelöli, ill. vasúti hidat tartalmaz Szegednél, mely nem azonos a BIOPOLISZ Park kapcsán fentebb szerepeltetett déli Tisza-híddal. A nagysebességű vasúti pályát csak nagysebességű vonatok használják, a járműveket más, alacsonyabb sebességre kiépített pályákon nem közlekedtetik vagy pedig a nagysebességű vonatok a városokon kívül a hagyományos pályákat használják, így új állomások építése nem szükséges. A kiépült infrastruktúra 250 km/h vagy annál nagyobb sebességre megépített vonalakból és az ehhez kapcsolódó, hagyományos vasúti közlekedést segített vonalakból áll. Fontos szerepet játszik elsősorban a távolsági személyforgalomban, de lehetővé teszi a távolsági és kombinált árufuvarozást, valamint biztosítja a regionális és helyi vasúthálózatok elérését. A felhasználók számára magas színvonalú kényelmi, biztonsági és eljutási lehetőséget biztosít. Forrásigény: 20 milliárd forint
-
Előkészítettség szintje
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény rögzíti a tervezett Nagysebességű
Vasút
(NSV)
nyomvonalát.
A
településszerkezeti
terv
komplex
felülvizsgálata során javaslat fogalmazódott meg a közigazgatási határon belüli nyomvonal és egy kiskundorozsmai megálló helyére vonatkozóan.
-
Megvalósításban közreműködők köre
MÁV, Magyar Állam, Szeged MJV Önkormányzata
5. Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
-
Szakmai tartalom, forrásigény
A hídkapcsolat kiépítésével az újszegedi oldalon eddig feltáratlan területen új városrészi alközpont kialakítására nyílik lehetőség, amelyen belül a Szegedi Tudományegyetem részéről igényelt kutatóközpontok telepítése is megvalósulhat. Ennek a területnek a szomszédságában, Odessza városrészben, szociális városrehabilitációs projektet tervezünk. A két projekt területileg egymáshoz illeszthető. A terület Újszeged természetközeli
111
övezetében található, közel a Füvészkerthez, és a Tisza folyóhoz. Az alközpont kialakítása során célunk olyan, a lakosság és a befektetők számára egyaránt vonzó terület kialakítása, amely szem előtt tartja a fenntartható zöld városi környezet kialakításának elveit is. Forrásigény: 1,5 milliárd forint
-
Előkészítettség szintje
Szabályozási terv rendelkezésre áll. Az újszegedi oldalon rendelkezésre állnak a magánbefektető által elkészített engedélyes közlekedési tervek, amelyek a hídra felvezető utat is magában foglalják, látványterv (bevásárlóközpont, lakóépület funkció, irodaházak, inkubátor házak). Kisajátítások az út kialakítása érdekében megtörténtek.
-
Megvalósításban közreműködők köre
Szeged MJV Önkormányzata, Beruházó (Tisza Park Kft.) Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek: Somogyi-könyvtár fejlesztése, 710 millió Ft Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés 673,1 millió Ft
Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) TOP forrásigény: 17 883,1 millió forint Ágazati OP forrásigény: 39 500 millió forint Egyéb magán forrás: 1 500 millió forint Hazai forrás: -millió forint Összes forrásigény: 58 883,1 millió forint
112
Korzó-Tisza – városközpont akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Belváros) Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével, minőségi, élhető környezettel Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása 1. Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója
-
Szakmai tartalom, forrásigény
Fontos városrendezési cél a Tisza és a város közötti városszerkezeti kapcsolat megteremtése, a projekt célja továbbá a sport, a szabadidő-eltöltés és turizmus serkentése. A folyó gazdasági, közlekedési szerepének visszaszorulása ellenére is a városi élet bizonyos szegmensei (fesztiválok, kultúra, rekreáció) továbbra is erősen kötődnek a vízhez. Azonban a Tiszával párhuzamosan futó parti útvonalak, melyeket mára teljesen elfoglalt a gépjármű közlekedés, elválasztó hatással bírnak (Alsó-rakparti út, töltés). Mindezek tükrében a területen a zöld városi környezet kialakítása, a lakosság és befektetők számára egyaránt vonzó, és környezetileg is fenntartható terület kialakítása a célunk. A projekthez kapcsolódik a Belvárosi híd felújítása valamint az újszegedi területen a Partfürdő fejlesztése is. A Széchenyi tér a belváros É-D-i gyalogos tengelyének része, központi eleme. A tér felújítása a korábbi években elkészült közterület-rehabilitációk szerves folytatása lenne. A fejlesztés elemei tehát: a Tisza-hullámtér rehabilitáció, Széchenyi tér rekonstrukciója, Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése, a Belvárosi híd felújítása, Partfürdő intézményegység infrastrukturális fejlesztése – figyelemmel a fenntarthatóságra, a környezetbarát közlekedési módok preferálására. Forrásigény: 6,5 milliárd forint
-
Előkészítettség szintje
A projekt előzményei: 2005-ben a Pólus Program keretében átfogó fejlesztési projekt készült a hullámterekre „Szeged főutcája – a Tisza” címmel és 2013-2015-ben megvalósul a partfal-
113
rekonstrukció. Az árvízi emlékmű és a FOKA közötti szakaszra turisztikai célú hasznosítási tanulmány elkészült, mely a hidrodinamikai vizsgálat megállapításait figyelembe véve felülvizsgálandó. Az újszegedi oldali Partfürdő szakaszra szabályozási terv és koncepcióterv készült. A Széchenyi térre engedélyezési terv készült néhány éve, amely felülvizsgálandó, aktualizálandó.
-
Megvalósításban közreműködők köre
Szeged MJV Önkormányzata, ATIVIZIG, Szegedi Ifjúsági Ház Nkft. Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek: Anna Fürdő fejlesztése, 67,3 millió Ft REÖK-palota energetikai korszerűsítése, 60 millió Ft A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása, 100 millió Ft A Belvárosi Mozi infrastrukturális fejlesztése, 400 millió Ft A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése, 400 millió Ft Tourinform Iroda fejlesztései, 62,3 millió Ft Közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körúton, 500 millió Ft Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) TOP forrásigény: 8 089,6 millió forint Ágazati OP forrásigény: - millió forint Egyéb magán forrás: -millió forint Hazai forrás: -millió forint Összes forrásigény: 8 089,6 millió forint
114
ELI – ipari-innovációs akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Nyugati iparváros és Kiskundorozsma) A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása
1. Öthalom – ELI tudásváros
-
Szakmai tartalom, forrásigény:
Az ELI-tudásváros olyan, várhatóan ITB módszertannal megvalósítható fejlesztés, mely kiemelt prioritással bír. A terület egy az autópálya közelségét kihasználó gazdasági övezetté bővíthető, melyen belül K+F tevékenységi kört kell preferálni. Ahhoz, hogy a megvalósuló tudományos berendezés kifejthesse gazdaságfejlesztési hatását is, az ELI elkészültével egy időben ki kell alakítani a szuperlézert használó magasan kvalifikált, zömében külföldi munkatársak részére az ELI Tudásvárost, a terület többi részére betelepülni szándékozó vállalkozások számára a megfelelő ipari parki infrastruktúrát és a területet szervesen be kell kapcsolni a város vérkeringésébe, biztosítani kell a jó megközelíthetőségét a városon kívülről és belülről is. A fejlesztések tervezése során kiemelt szempont a fenntarthatóság, a környezetbarát és energiahatékony megoldások alkalmazása. Forrásigény: 5 milliárd forint.
-
Előkészítettség szintje:
A lézerközpont (ELI) alapkőletétele megtörtént. Szabályozási terv rendelkezésre áll.
-
Megvalósításban közreműködők köre:
ELI-HU Nkft., SZTE, piaci szereplők, állami közútkezelő, közműszolgáltatók. Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek:
115
Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban, 1 milliárd forint Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye (millió Ft) TOP forrásigény: 1000 millió forint Ágazati OP forrásigény: 5000 millió forint Egyéb magán forrás: -millió forint Hazai forrás: -millió forint Összes forrásigény: 6000 millió forint
116
Belső-Tarján –akcióterület Kapcsolódó városrészi szintű célkitűzés (Felsőváros és lakótelepek) Cél: A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése Az akcióterületen tervezett fejlesztés összefoglaló bemutatása Belső-Tarján – zöld város kialakítása Szakmai tartalom: A fejlesztés célja a városi területek környezettudatos megújítása környezetjavító intézkedések, valamint gazdaságfejlesztési beavatkozások révén. Az intézkedések javítják a településrész általános környezeti állapotát, segítik a fenntartható fejlődés folyamatát, olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a településrész fenntartható működését. Tervezett beavatkozások: Zöld város kialakítása: -
növényfelület,
élőhelyek
és
biodiverzitás
növelése,
a
zöldfelület
növényállományának rekonstrukciója, gyomirtás, a meglévő faállomány kezelése, új egyedek ültetése, -
a fák körül nagyobb, összefüggő lég- és vízáteresztő felület biztosítása - a jogszabályok, kötelező szabványok és a terület használhatóságának biztosításával,
-
a városi klímát tűrő növényzet telepítése (lombkorona-cserje-gyepszint)
-
városi aktív rekreációs zöldterületek kialakítása,
-
öntözés kiépítése,
-
városi aktív közösségi gazdálkodást segítő új zöldfelületek kialakítása,
-
burkolatbontás, -helyreállítás,
-
közmű-rekonstrukció.
Városépítészeti beavatkozások: -
a
bűnmegelőzés
elveinek
(CPTED-elvek
szempontjainak érvényesítése, -
közterületi sportlétesítmények rekonstrukciója,
117
mentén),
vandálbiztosság
-
játszóterek felújítása, elbontott játszóelemek pótlása,
-
utcabútorok, műtárgyak helyreállító rekonstrukciója,
-
kerékpárforgalmi létesítmények építése, kijelölése, kialakítása,
-
autóbuszmegállók, esőbeállók építése, rekonstrukciója,
-
utak, gyalogutak rekonstrukciója.
Többségi önkormányzati tulajdonban lévő területek, ill. épületek klímatudatos, energiahatékony üzemeltetést biztosító módon történő megújítása azok fenntartható üzemeltetése érdekében és/vagy nem épület jellegű építmények, létesítmények fenntartható, energiahatékony üzemeltetést biztosító megújítása. Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek, amelyek hozzáadott értéke emeli a beruházás jelentőségét, hozzájárul annak komplexitásához. Ide tartozik a környezettudatosság, a települési arculat és identitás fejlesztését, bűnmegelőzés, közbiztonság javítását segítő akciók, rendezvények, programok megvalósítása. Forrásigény: Bruttó 1.150 MFt Az előkészítésben és megvalósításban közreműködők köre Szeged Pólus Fejlesztési Nkft. A városfejlesztési társaság várhatóan, mint támogatást igénylő konzorciumi partner vesz részt a projekt előkészítésében és megvalósításában. A megvalósításban közreműködnek továbbá: Magánszféra (lakosság) Civil
szervezetek
(sport-,
természetvédelmi
egyesületek,
társadalmi
egyenlőtlenségek területén tevékenykedő szerveződések), Vállalkozások, Szegedi Tudományegyetem. Az akcióterülethez kapcsolódó egyéb projektek Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-szolgáltatások fejlesztése Bölcsőde-fejlesztés: Tünde téri bölcsőde Óvoda-fejlesztés: Tünde téri óvoda, Kemes utcai óvoda, Építő utcai óvoda Összesen bruttó: 425,0 MFt
118
Önkormányzatok energia-hatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Iskolák és kollégiumok energetikai korszerűsítése: Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Összesen bruttó: 212,9 MFt Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés Kerékpárút-hálózati fejlesztések: Tarjáni kerékpárút Tarján széle és Acél utca között Közforgalmú célú közösségi közlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója: Budapesti krt. 32/A (1 db autóbuszmegálló-pár), Szilléri sgt. (1db autóbuszmegálló) Összesen bruttó: 209,5 MFt Körforgalom létesítése a Szilléri sgt. – Debreceni u. – Fecske u. kereszteződésben Összesen bruttó 30,0 MFt Az akcióterület határoló utcáin tervezetten megvalósuló projektek Önkormányzatok energia-hatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Iskolák és kollégiumok energetikai korszerűsítése: Deák Ferenc Gimnázium, Gedói Általános Iskola Összesen bruttó: 514,1 MFt Városi közszolgáltatások fejlesztése Területi alapellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők fejlesztése keretében a József A. sgt. 98., és a Budapesti krt. 23. sz. alatti orvosi rendelők. Összesen bruttó: 132,7 MFt Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés Közforgalmú célú közösségi közlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója: Fecske utca (1 db autóbuszmegálló), Csillag tér (1 db autóbuszmegálló-pár) Összesen bruttó: 46,5 MFt Az akcióterületi fejlesztések teljes indikatív forrásigénye Forrásigény az akcióterületen tervezett fejlesztésekre: 2.027,4 millió forint Forrásigény a határoló utcákon tervezett fejlesztésekre: 693,3 millió forint Forrásigény összesen: 2.720,7 millió forint
119
1. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése
Településfejlesztési akció neve
Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció Kisstadion fejlesztése
Akcióterület
Odessza – város rehabilitációs akcióterület
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek)13
2014
2015
kulcsprojekt akcióterületi projekt
X
2016
2017
X
X
X
X
2018
2019
2020
2021
2022
2021
2022
X
2. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése
Településfejlesztési akció neve
Akcióterület
Intermodális csomópont kialakítása Nagysebességű vasút (Bp-SzegedTemesvár) infrastrukturális fejlesztése
2014
2015
akcióterületi projekt
BIOPOLISZ Park kialakítása déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése
Településfejlesztés i akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek)
BIOPOLISZ – gazdaságfejlesz tési és innovációs akcióterület
2016
X
akcióterületi projekt kulcsprojekt
X
hálózatos projekt
X
2017
2018
2019
2020
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Az „Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez” című dokumentum „4.1.3. Projektek és célok viszonya” alfejezetben bemutatott projekt tipológiával összhangban. 13
120
Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
akcióterületi projekt
X
X
X
Somogyi-könyvtár fejlesztése
akcióterületi projekt
X
X
X
Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés
akcióterületi projekt
X
X
3. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése
Településfejlesztési akció neve
Akcióterület
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek)
2014
2015
2016
2017
2018
Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója
kulcsprojekt
Anna Fürdő fejlesztése
akcióterületi projekt
X
REÖK-palota energetikai korszerűsítése
akcióterületi projekt
X
A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása
Korzó-Tisza – városközpont akcióterület
X
akcióterületi projekt
A Belvárosi Mozi infrastrukturális fejlesztése
akcióterületi projekt
A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése
akcióterületi projekt
Tourinform Iroda fejlesztései
hálózatos projekt
X
X
X
2019
2020
2021
X
X X
X X
X
121
X
X
2022
akcióterületi projekt
Közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körúton
X
X
X
4. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése
Településfejlesztési akció neve
Öthalom – ELI tudásváros Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban
Akcióterület
ELI – ipariinnovációs akcióterület
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek)
2014
2015
2016
2017
2018
kulcsprojekt
X
X
X
X
akcióterületi projekt
X
X
X
X
122
2019
X
2020
2021
2022
5. számú táblázat: Az akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése
Településfejlesztési akció neve
Belső-Tarján kialakítása
–
Zöld
Akcióterület
város
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek)
2016
kulcsprojekt
Tünde téri bölcsőde fejlesztése
akcióterületi projekt
Tünde téri óvoda fejlesztése
akcióterületi projekt
X
Építői utcai óvoda fejlesztése
akcióterületi projekt
X
Kemes utcai óvoda fejlesztése
akcióterületi projekt
Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése
akcióterületi projekt
X
akcióterületi projekt
X
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése - Budapesti krt. 32/A (Tarján Bisztró - 1 db autóbuszmegálló-pár)
akcióterületi projekt
X
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése - Szilléri sgt. – Fecske utca (1 db autóbuszmegálló)
akcióterületi projekt
X
Körforgalom építése: Szilléri sgt. - Debreceni u.- Fecske u. kereszteződés
akcióterületi projekt
Tarjáni kerékpárút Tarján széle és Acél utca közötti fejlesztése
Belső – Tarján akcióterület
2017
2018
2019
X
X
X
X
X
X
X
123
2020
2021
2022
Településfejlesztési akció neve
Akcióterület
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projektek)
2016
Deák Ferenc Gimnázium energetikai korszerűsítése
akcióterületi projekt
Gedói Általános Iskola energetikai korszerűsítése
akcióterületi projekt
Orvosi rendelők korszerűsítése – József Attila sgt. 98.
akcióterületi projekt
X
akcióterületi projekt
X
Megállóhelyek, peronok korszerűsítése – Szilléri sgt. (1 db autóbuszmegálló)
akcióterületi projekt
X
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése – Csillag tér (1 db autóbuszmegálló-pár)
akcióterületi projekt
X
Orvosi rendelők korszerűsítése – Budapesti krt. 23.
Belső – Tarján akcióterület (határoló utcák)
2017
2018
2019
X X
124
2020
2021
2022
2.3.
Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve
Az alábbiakban az akcióterületi szinten bemutatott projektek pénzügyi ütemtervét rögzítjük, akcióterületenként. A korábban megjelölt becsült összegek évenkénti bontásban jelennek meg, az ütemezés azonban ugyancsak tervezett, hiszen jelenleg sem a program lebonyolítással kapcsolatos jogszabályi háttér, sem pedig a forrás allokációt befolyásoló pályázati ütemezés nem ismert. 6. számú táblázat: Az akcióterületi fejlesztések indikatív pénzügyi ütemterve (millió Ft) Odessza – város rehabilitációs akcióterület
2014
2015
Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció
2016
2017
2018
500
900
600
2019
2020
2021
2022
2019
2020
2021
2022
Kisstadion fejlesztése
40
100
41
Összesen:
40
600
941
600
2016
2017
2018
300
700
1000
1000
500
1500
4500
8500
11500
3000
2000
500
Nagysebességű vasút (BpSzeged-Temesvár) infrastrukturális fejlesztése
2000
4500
6500
4000
3000
Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
250
850
400
Somogyi-könyvtár fejlesztése
110
400
200
223,1
450
BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület
2014
2015
BIOPOLISZ Park kialakítása déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése Intermodális csomópont kialakítása
500
500
Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző
125
fejlesztés Összesen:
Korzó-Tisza – városközpont akcióterület
500
2014
Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója
800
6560
2015
2016
2017
500
1500
2000
11973,1
17050
16000
6000
2019
2020
2021
50
200
150
1839.6
1300
200
150
2020
2021
2018
1500
Anna Fürdő fejlesztése
67,3
REÖK-palota energetikai korszerűsítése
60
A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása
1000
100
A Belvárosi Mozi infrastrukturális fejlesztése
150
A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése Tourinform Iroda fejlesztései
250
62,3
Közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körúton
100
300
100
Összesen:
600
1800
2200
2015
2016
2017
2018
2019
Öthalom – ELI tudásváros
800
1400
1400
1000
400
Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban
250
250
250
250
Összesen:
1050
1650
1650
1250
ELI – ipari-innovációs akcióterület
2022
2014
126
400
2022
Belső-Tarján akcióterület
2016
Belső-Tarján – Zöld város kialakítása
2017
2018
2019
50,0
410,0
690,0
Tünde téri bölcsőde fejlesztése
25,0
2020
2021
2022
Összesen
1150,0 25,0
Tünde téri óvoda fejlesztése
145,0
145,0
Építői utcai óvoda fejlesztése
155,0
155,0
Kemes utcai óvoda fejlesztése Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése
100,0
100,0
212,9
212,9
Tarjáni kerékpárút Tarján széle és Acél utca közötti fejlesztése
10,0
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése - Budapesti krt. 32/A (Tarján Bisztró - 1 db autóbuszmegálló-pár)
27,0
27,0
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése - Szilléri sgt. – Fecske utca (1 db autóbuszmegálló)
12,5
12,5
Körforgalom építése: Szilléri sgt. - Debreceni u.- Fecske u. kereszteződés Összesen:
160,0
170,0
30,0
562,4
340,0
30,0
435,0
127
690,0
2027,4
Belső-Tarján akcióterület határoló utcák
2016
Deák Ferenc Gimnázium energetikai korszerűsítése
2017
2018
2019
2020
2021
333,1
Gedói Általános Iskola energetikai korszerűsítése
2022
Összesen
333,1 181,0
181,0
Orvosi rendelők korszerűsítése – József Attila sgt. 98.
69,7
69,7
Orvosi rendelők korszerűsítése – Budapesti krt. 23.
63,0
63,0
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése – Szilléri sgt. (1 db autóbuszmegálló)
12,5
25,0
Közforgalmú közösségi közlekedési megállóhelyek korszerűsítése – Csillag tér (1 db autóbuszmegálló-pár)
34,0
10,0
Összesen:
2.4.
179,2
333,1
181,0
693,3
Az Integrált Területi Beruházási projektcsomagok bemutatása
Az ITB projektcsomag, mint írtuk adott esetben több operatív program – illetve több beruházási prioritás – által finanszírozható fejlesztési csomag. Javasolt ugyanakkor a program központi elemeként olyan projekt kijelölése, mely a TOP-ból nagy biztonsággal megvalósítható nagyobb szabású fejlesztés (kulcsprojekt, vagy az NTH terminológiáját átvéve „vezérprojekt”). Az egyéb, adott esetben ugyancsak TOP-ból vagy más ágazati operatív programokból megvalósuló projektek azután ehhez a központi fejlesztési projekthez illeszkedhetnek. Fentieknek megfelelően az alábbi ITB projektcsomagok beazonosítására került sor a tervezés során:
128
Projektelem neve
Integrált Területi Beruházás 1
2015. I.-2019. IV.
6500
Anna Fürdő fejlesztése
2018. I. – 2018. IV.
67,3
Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének és színpadi technikájának korszerűsítése; Dóm téri zenekari árok, öltöző fejlesztés
2018. I.-2019. IV.
673,1
Indikatív forrásigény (millió Ft)
2016. I.-2020. IV.
3500
déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése
2017. I.2021.IV.
29000
Intermodális csomópont kialakítása
2015. I.2018.IV.
3500
Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év)
Indikatív forrásigény (millió Ft)
Öthalom – ELI tudásváros
2015. I.-2019. IV.
5000
Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban
2015. I. – 2018. IV.
1000
Projektelem neve Integrált Területi Beruházás 4
Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év)
BIOPOLISZ Park kialakítása
Projektelem neve
Integrált Területi Beruházás 3
Indikatív forrásigény (millió Ft)
Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója
Projektelem neve
Integrált Területi Beruházás 2
Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év)
Megvalósítás ütemezése (év, név-év n.év)
Indikatív forrásigény (millió Ft)
Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció
2016. I. – 2018. IV.
2000
Kisstadion fejlesztése
2015. I. – 2017. IV.
181
Az ITB projektcsomagokhoz kapcsolódó résztanulmányok a fent bemutatott projektek köré szervezve készülnek el. Az időközben megjelenő újabb projektjavaslatok és 129
elképzelések ugyanakkor minden további nélkül beépítésre kerülhetnek a szakmai dokumentumokba, legyen szó akár akcióterületi, akár más, akcióterülethez nem köthető fejlesztésről. Az ITB projektcsomagok kidolgozása során szem előtt kívánjuk tartani továbbá a „Smart Cities” koncepció szakmai keretrendszerét is, ily módon erősítve a kapcsolatot a jövőbeni fejlesztési elképzelések és a fenntartható városfejlesztés, az élhető környezet alapelvei között.
2.5.
Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz
A következőkben összefoglaló módon, tematikus bontásban bemutatjuk azokat a fejlesztési
elképzeléseket,
melyek
akcióterülethez
nem
köthetőek,
ugyanakkor
egyértelműen illeszkednek Szeged MJV középtávú célrendszeréhez. A Közgyűlés által nevesített kiemelt projekteket külön táblázatban mutatjuk be. A fejlesztések ütemezését jelentős mértékben befolyásolja az egyes projektek kapcsán elérhető legmagasabb támogatási intenzitás mértéke, valamint a források rendelkezésre állásának legkorábbi időpontja, így ez csak a részletek ismeretében tudjuk megtenni.
130
Szeged MJV akcióterülethez nem kapcsolódó nevesített nagyprojektjei
Érintett városrész
Nagyprojekt címe
Nagyprojekt előzetes forrás igénye (millió Ft)
Kapcsolódó városi specifikus cél
Város egészét érintő fejlesztés
Trolibusz közlekedés fejlesztése
10 000,00
S3
Város egészét érintő fejlesztés
4-es villamos vonal rekonstrukciója
2 300,00
S3
Város egészét érintő fejlesztés
Közvilágítás korszerűsítése
2 700,00
S3, S4
Város egészét érintő fejlesztés
Távhőszolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával
7 000,00
S3, S4
Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros
Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése
25 500,00
S1, S2, S3
131
Déli kertváros és Gyála
Gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja
2 000,00
S3, S4
Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros
Szeged Dorozsmai vasúti felüljáró megépítése
5 000,00
S3
Város egészét érintő fejlesztés
Szeged és környéke kerékpárforgalmi úthálózat fejlesztése
1 000,00
S1, S3
Város egészét érintő fejlesztés
A szociális ellátórendszer intézményes kereteinek korszerűsítése és infrastruktúrájának átfogó fejlesztése
4 079,9
S4
132
Szeged MJV akcióterületekhez nem kapcsolódó fejlesztéseinek listája
Érintett városrész
Projekt előzetes, indikatív forrás igénye (millió Ft)
Projekt címe
Kapcsolódó városi specifikus cél
Egészségügyi fejlesztések Város egészét érintő fejlesztés
Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása
Város egészét érintő fejlesztés
Egészségfejlesztési projektek („soft” fejlesztések) Mindösszesen indikatív forrásigény
4 014,0 S4 5,0 S4 4 019,0
Sport Alsóváros
Szeged Városi Műjégpálya gépészeti és komplex energetikai rekonstrukciója megújuló energiaforrás felhasználásával
342,0 S3, S4
Belváros
Szeged Városi Sportcsarnok energetikai fejlesztése, villamos és építészeti komplex állagmegóvó rekonstrukciója
266,0 S3, S4
Belváros
Sport uszoda fejlesztése
571,5 S3, S4
Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros
Sziksóstó-fürdő fejlesztése
753,0 S3, S4
Újszeged – Szőreg kertváros
Sportcsarnok építése
700,0 S3, S4
133
Helyszín kijelölése folyamatban
2 sávos 1 kilométeres rekortán futópálya építése Szegeden Mindösszesen indikatív forrásigény
23,0 S3, S4 2 655,5
Turisztika, kultúra Belváros
AGORA komplex fejlesztési program
315,0 S3, S4
Város egészét érintő fejlesztés
Szeged Város művelődési házainak fejlesztési programja
180,0 S3, S4
Város egészét érintő fejlesztés
Közterületi illemhelyek
Móraváros
Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése
80,0 S3, S4 580,0 S3, S4
Mindösszesen indikatív forrásigény
1 155,0
Közlekedés, közműellátás Város egészét érintő fejlesztés
A belterületi közúthálózat 11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítése I. ütem (Főutak, gyűjtő utak, tömegközlekedési útvonalak)
3 000,0 S3
Város egészét érintő fejlesztés
Közmű alagutak kialakítása
1 500,0 S3
Város egészét érintő fejlesztés
Parkolási rendszer továbbfejlesztésének előkészítése
Alsóváros
Horgosi út (43103 sz. főút)-Szabadkai út (5-ös sz. főút) körforgalom oldalfekvésű villamos vasúti csomópont fedező jelző átépítése és félkarú sorompó biztosító berendezés telepítése
Város egészét érintő fejlesztés
A belterületi közterületi járdahálózat rekonstrukciója
Város egészét érintő fejlesztés
A tömegközlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója - I. ütem
Város egészét érintő fejlesztés
Egyes belterületi, lakóövezeti városrészeken belül a problémás célterületeken csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése
134
20,0 S3
120,0 S3 2 500,0 S3 500,0 S3 7 500,0 S3
Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros/Külterület
Kiskundorozsma fölötti külterületi szakaszon a hajdani Belső-Maty csatorna nyomvonalán csapadékvíz-elvezető rendszer helyreállítása
300,0 S3
Móraváros
Csapadékvíz-elvezetésre szolgáló Móravárosi Főgyűjtő III. ütemének megvalósítása
700,0 S3
Mindösszesen indikatív forrásigény
16 140,0
Oktatás Újszeged – Szőreg kertváros
Gyermekcentrum: Gyermekorvosi rendelő, bölcsőde és óvoda kialakítása
900,0 S4
Város egészét érintő fejlesztés
Torna szobák kialakítása 15 tagóvoda számára
230,0 S4
Város egészét érintő fejlesztés
"11 óvoda" program
231,0 S4
Város egészét érintő fejlesztés
NGSZ iskolák komplex fejlesztési programja
1 362,5 S4
Mindösszesen indikatív forrásigény
2 723,5
Gazdaságfejlesztés Város egészét érintő fejlesztés
Szeged MJV üzleti környezet fejlesztési program
Kiskundorozsma - Nyugati Iparváros
Dorozsmai Nagybani Piac fejlesztése
2 500,0 S1, S2 500,0 S1
Mindösszesen indikatív forrásigény
3 000,0
135
Város rehabilitáció Felsőváros és lakótelepek
Tarján városrész rehabilitációja II. ütem
2 000,0 S3, S4
Mindösszesen indikatív forrásigény
2 000,0
Mindösszesen projektek indikatív forrásigénye (millió Ft): 31 693,0
136
Összhangban a településfejlesztési koncepciójában írtakkal, a fenti táblázatokban rögzített – elsősorban környezetvédelmi, energetikai és közlekedési – beruházások esetében Szeged MJV a „Smart Cities” koncepcióhoz illeszkedve a legmodernebb technológiák bevonásával innovatív megoldások alkalmazására törekszik.
2.6.
Városkörnyéki kihatással bíró projektjavaslatok
A településfejlesztési koncepció, valamint az integrált településfejlesztési stratégia megalapozó dokumentumaként korábban elkészült a „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” című dokumentum. Az ebben felvázolt módszertan és lehatárolási javaslat alapján a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata külön hangsúlyt fektetett a város területén megvalósuló, ám annak határain hatásukat tekintve túlmutató fejlesztések előkészítésére, feltérképezésére. Jelen alfejezetben a korábban bemutatott projekteket egy sajátos szempontrendszer, a város határain túlmutató hatások alapján kategorizáljuk. Táblázatunkban az ilyen, közvetlen hatással bíró fejlesztéseket mutatjuk be.
Projekt címe
Területi hatás (járási/megyei/országos)
déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) építése
országos
Intermodális csomópont kialakítása
országos
Nagysebességű vasút (Bp-Szeged-Temesvár)
országos
infrastrukturális fejlesztése Öthalom – ELI tudásváros
országos
Vállalkozásfejlesztési projektek az
országos
akcióterületen található ipari parkokban Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való
országos
fejlesztése
járási
Szeged és környéke kerékpárforgalmi úthálózat fejlesztése (nevesített I. ütem – Alsóváros és Gyálarét között kerékpárút megépítése
járási
Kiskundorozsma fölötti külterületi szakaszon a hajdani Belső-Maty csatorna nyomvonalán
137
csapadékvíz-elvezető rendszer helyreállítása
járási járási országos
"11 óvoda" program NGSZ iskolák komplex fejlesztési programja Szeged MJV üzleti környezet fejlesztési program
Fenti fejlesztések előkészítése és lebonyolítása során a városi és megyei döntéshozók, valamint az országos hivatalok közötti együttműködés biztosítása szükséges. A kapacitások tervezése során a helyi, településközi koordinációs- és partnerségi mechanizmusokra épülő konzultáció szükséges.
3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia keretén belül kidolgozandó Antiszegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A szegregátum lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő.) A 2011-es népszámlálási adatokra alapozva a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján, Szegeden két szegregátum azonosítható be. Az 1. számú szegregátum a KSH térképe alapján Szeged Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészében, a Búza és az Árpa utcákban található lakóegységeket fedi le, ám ez lényegében az Árpa utcát jelenti.
138
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A 2. számú szegregátum Szeged Móraváros városrészében található, a Móravárosi körút, Cserepes sor és Katona József utcák által határolt területeken.
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A következőkben áttekintjük a szegregátumokban élők legfontosabb demográfiai, foglalkoztatási adatait, áttekintjük, hogy milyen infrastrukturális jellemzőkkel írható le a vizsgált terület. Ezt követően intézkedési terv keretében rögzítésre kerülnek azok a tervezett beavatkozások, melyek a szegregátumokban élők életminőségének javítását, a szegregációs folyamatok lassítását, adott esetben visszafordítását eredményezhetik hosszabb távon. 139
3.1.
A városi szegregátumok helyzetének bemutatása
Szegregátum 1. Az 1. számú szegregátum Szeged Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészében, az Árpa utcában található lakóegységeket fedi le. Ha a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat néhány mutató esetében összevetjük, azt látjuk, hogy 2001-ben a szegregátumban 106 fő lakott, míg ez az érték 2011-re 98 főre csökkent. 2001-ben a szegregátumban a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas, az aktív korúakon belül 70,7% volt, míg 2011-ben, mint látni fogjuk, ez az érték 69,4 százalék. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 2001-ben is jóval alacsonyabb volt a városi átlagnál: 10,2%. E mutató 30% fölé emelkedett a 2011-es népszámláláskor. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése A
szegregátum
Kiskundorozsmán
található,
a
város
peremterületén.
Megközelíthetősége jónak mondható. Noha a szegregátum alapvetően lakóövezetben található, az érintett városrészben jelentős a gazdasági-ipari tevékenység is. Demográfiai és képzettségi mutatók Az alábbi táblázat az 1. számú szegregátum lakónépességének fontosabb demográfiai adatait rögzíti a 2011-es népszámlálás adatai alapján.
Mutató megnevezése
1. Szegregátum
Lakónépesség száma
98
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
34,7
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
63,3
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
2,0
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
140
A szegregátum lakónépessége 2011-ben 98 fő volt, ami a városrész lakónépességének kevesebb, mint 8 tized százaléka. A szegregátum lakónépességén belül a 0-14 évesek aránya 34,7% volt, ami közel háromszorosa a városi szinten (13%) és a városrészi szinten (12,5%) mért adatoknak. A szegregátumban a lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,3% volt 2011-ben, mely a városrészi adattal közel azonos arány (63,7%), míg a városi szintű értéktől (64,4%) kis mértékben elmarad. A szegregátum lakóinak 2011-ben mindössze 2 százaléka volt 60 évnél idősebb, míg ez az érték városrészi szinten 23,8, városi szinten pedig 22,6% volt ugyanebben az évben.
Mutató megnevezése
1. Szegregátum
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül (indikátor is)
90,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is)
0,0
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A fenti táblázatból látható, hogy a szegregátumban élő aktív korúakon belül 2011-ben igen magas, 90,3% volt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 éves és idősebbek arányában 0% volt a felsőfokú végzettségűek aránya. Előbbi érték városi szinten 8,1 míg városrészi szinten 12,9 százalék, utóbbi mutató értéke városi szinten 28,9, míg városrészi szinten 13,8% volt. Mutató megnevezése 1. Szegregátum LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 3/16 Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához 3/16 viszonyítva Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a 32/16 lakások számához viszonyítva HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához 5/16 viszonyítva Romák aránya a lakónépességen belül 0,1% Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján
141
Mind lakásfenntartási támogatásban (LFT), mind pedig rendszeres szociális segélyben 3 fő részesült a szegregátumban, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 32 fő részesül. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek 5 található a szegregátumban. Utóbbi adat várhatóan módosul, hiszen 2013. szeptember 1-től módosultak a halmozottan hátrányos
helyzet
megállapításának
feltételei.
Az
új
kritériumok
alapján
a
kiskundorozsmai szegregátumban 17 HHH-s gyermek található. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű tartós munkanélküli, vagy egészség károsodott aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A pénzellátás foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy rendszeres szociális segély formájában kapják a jogosultak. A fenti táblázat csak az egyik formáját tartalmazza az ellátásnak, a gyakoribb foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ugyanis 2013 folyamán az Árpa utcai szegregátumban 17 fő részesült. Infrastruktúra és humán szolgáltatások
Mutató megnevezése
1. Szegregátum
Lakásállomány (db)
16
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is)
100,0
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben
100,0
Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben
0,0
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A szegregátumban 16 db lakás található a 2011-es népszámlálás adatai szerint, ez a városrészi lakásállomány 3 ezreléke. A lakások 100 százaléka volt alacsony komfort fokozatú, míg városi szinten ez az arány 3,1, városrészi szinten pedig 7% volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben ugyancsak 100% volt. A maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 0 százalék volt. A kiskundorozsmai szegregátumban élő családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. Bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem 142
megoldott. Az ablakok, ajtók több helyen hiányoznak. A kétszobás lakásokban több, jellemzően sokgyermekes család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Szinte minden helyen van villany, azonban a nagy összegű tartozások miatt az áramszolgáltató leszerelte a villanyórákat. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra. Az iskola-egészségügyi ellátást Kiskundorozsma terület vonatkozásában is a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járóés fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. A
szociális
alapszolgáltatások
közül
az
étkeztetést,
házi
segítségnyújtást,
családsegítést, időskorúak nappali ellátását Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében kiskundorozsmai telephelyén keresztül. Jövedelmi és foglalkoztatási adatok
Mutató megnevezése
1. Szegregátum
Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül
69,4
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
62,9
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
30,6
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
17,6
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
52,6
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 2011ben
66,3
143
Munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma)
42,4
Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma
33,3
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban 69,4 % volt 2011-ben. Ez az adat városi viszonylatban 39,4 %, míg városrész tekintetében 43,7% volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 62,9 % volt, ami a városi (5,3%) és a városrészi értéknek (8,6%) is többszöröse. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 30,6% volt 2011-ben, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 17,6 % volt. Mindkét érték alatta marad az ugyanekkor mért városi és városrészi szintű adatoknak. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011ben 52,6% volt a szegregátumban, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya elérte a 66,3%-ot. A munkanélküliek aránya a területen 42,4% volt, a tartós munkanélküliek aránya pedig 33,3 %.
Szegregátum 2. A 2. számú szegregátum Szeged Móraváros városrészében található, a Móravárosi körút, Cserepes sor és Katona József utcák által határolt területeken, de alapvetően és elsősorban a Cserepes soron található lakó ingatlanokat érinti. Ha a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat néhány mutató esetében összevetjük, azt látjuk, hogy 2001-ben a szegregátumban 292 fő lakott, ez az érték 2011-re 217 főre csökkent. 2001-ben a szegregátumban a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 72,7% volt, míg 2011-ben mint látni fogjuk, ez az érték már 74,4 %. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen
144
belül 2001-ben is jóval alacsonyabb volt a városi átlagnál: 12,6%. E mutató 24% fölé emelkedett a 2011-es népszámláláskor. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése A szegregátum Móraváros városrészben, a város egyik peremterületén található, a városszövettől némileg elkülönülve. A környéken határozottan fejlett szolgáltatási funkció azonosítható be (Napfény Park stb.). Az alábbi táblázat a 2. számú szegregátum lakónépességének fontosabb demográfiai adatait rögzíti a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Demográfiai és képzettségi mutatók Mutató megnevezése
2. Szegregátum
Lakónépesség száma
217
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
19,8
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
73,7
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
6,5
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A
szegregátum
lakónépessége
2011-ben
217
fő
volt,
ami
a
városrész
lakónépességének mintegy 1,7 %-a. A szegregátum lakónépességén belül a 0-14 évesek aránya 19,8% volt, ami meghaladja a városi szinten (13%) és a városrészi szinten (12,6%) mért adatokat. A szegregátumban a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 73,7% volt 2011ben, mely a városrészi adatot, (67,6%) és a városi szintű értéket is meghaladó (64,4%) arány. A szegregátum lakóinak 2011-ben mindössze 6,5 %-a volt 60 évnél idősebb, míg ez az érték városrészi szinten 23,8%, városi szinten pedig 22,6% volt ugyanebben az évben.
145
Mutató megnevezése
2. Szegregátum
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül (indikátor is)
75,0
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is)
0,0
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A fenti táblázatból látható, hogy a szegregátumban élő aktív korúakon belül 2011-ben igen magas, 75% volt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 éves és idősebbek arányában 0% volt a felsőfokú végzettségűek aránya. Előbbi érték városi szinten 8,1 míg városrészi szinten 11,7 %, utóbbi mutató értéke városi szinten 28,9, míg városrészi szinten 31,2% volt. Mutató megnevezése 2. Szegregátum LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 22/46 Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához 5/46 viszonyítva Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a 56/46 lakások számához viszonyítva HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához 16/46 viszonyítva Romák aránya a lakónépességen belül 0,2% Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján
LFT-ben 22 fő, míg rendszeres szociális segélyben 5 fő részesült a szegregátumban, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 56 fő részesül. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 16 található a szegregátumban. Utóbbi adat várhatóan módosul, hiszen 2013. szeptember 1-től módosultak a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételei. Az új kritériumok alapján a Cserepes sori szegregátumban 29 HHH-s gyermek található. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű tartós munkanélküli, vagy egészség károsodott aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A pénzellátást foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy rendszeres szociális segély formájában kapják a jogosultak. A fenti táblázat csak az egyik formáját tartalmazza az ellátásnak, a gyakoribb foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ugyanis 2013 folyamán a Cserepes sori szegregátumban 44 fő részesült.
146
Infrastruktúra és humán szolgáltatások
Mutató megnevezése
2. Szegregátum
Lakásállomány (db)
54
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is)
51,9
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben
50,9
Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben
15,1
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A Cserepes sori szegregátumban jelenleg összesen 26 bérlő, 20 tulajdonos és 18 üres lakás van. (Egyik épületben sem üresedett meg valamennyi lakás, így lebontásra nincs lehetőség.) A lakbérhátralék összege 2011. novemberében 5.070.427,-Ft volt, 2013. március 8-ai állapot szerint 5.148.748,-Ft, a közös költség tartozások 2011. novemberi állapot szerint 2.831.964,-Ft-ot, 2013. március 8-án 2.369.630,-Ft-ot tesznek ki. A hátralékok csökkenésének legfőbb oka a bérlők befizetése, az Önkormányzat pénzbeli támogatása, és a Védőernyő a Díjhátralékosokért Alapítvány egyedi kifizetése. 2008-ban alakult a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány, amelynek alapítói a Szegedi Hőszolgáltató Kft., IKV Zrt. és az EDF Démász Zrt. Az Alapítvány célja: segítségnyújtás a Dél-alföldi régióban - elsősorban Szegeden élő - egyéneknek és családoknak, akik az önkormányzatoktól nem részesülnek olyan mértékű támogatásban, amely a díjhátralék csökkentésére hatékony segítséget nyújthatna, továbbá olyan családoknak is, akik önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A támogatás odaítéléséről a Kuratórium dönt, a háztartás jövedelmi viszonyai, hátralékának nagysága, a vállalt önrész összegének figyelembevételével. Az Alapítvány 2008 óta 19 Cserepes sori szegregátumban élő ügyfél kérelmét fogadta be, ily módon az elbírálást követően a kérelmezők 2/3-a részesült támogatásban. A tavalyi év folyamán a Védőernyő a Díjhátralékosoknak
Alapítvány
pályázati
forrásból
és
SZMJV
Közgyűlésének
Egészségügyi és Szociális Bizottsága által meghirdetett Idősügyi és városrészi közösségi 147
programok keretből kapott támogatás felhasználásával több generációt összefogó környezettudatos háztartás-gazdálkodás kialakítása céljából csoportos tanácsadást szervezett. A tanácsadáson való részvétel feltétele volt a pénzbeli támogatás folyósításának. Kifejezetten a szegregátumokban lakók nem képviseltették magukat, ugyanakkor a jövőben lehetőség nyílik ezen program kiaknázására. A KSH adatai alapján a lakások 51,9 százaléka volt alacsony komfort fokozatú, míg városi szinten ez az arány 3,1, városrészi szinten pedig 4,9% volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben ugyancsak 50,9% volt. A maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 15,1 százalék volt. Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 2014-ben 64 darab lakásból 46 darab volt lakott a Cserepes sori szegregátumban. Az szegregátumban a lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. Néhány család nem lakhatás céljára szolgáló épületben él (istálló, padlástér). A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. A korszerűtlen fűtés következtében (fatüzelésű vagy olajkályha) minden lakás füstös, így a lakók jó része asztmás és tüdőbeteg, akkut légúti megbetegedésekben szenved. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók, már a lakóhelyiségekben is megjelennek, állandó fertőzési forrást jelentve az ott élők számára. Folyamatosak a megoldatlanul maradt csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak. Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Ebben a városrészben a rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény a Vám tér 5. szám alatti telephelyén biztosítja.
148
Jövedelmi és foglalkoztatási adatok
Mutató megnevezése
2. Szegregátum
Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül
74,4
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
54,4
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
24,7
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
49,1
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
87,8
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 2011ben
68,2
Munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma)
40,6
Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen 2011-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma
30,4
Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban 74,4 % volt 2011-ben. Ez az adat városi viszonylatban 39,4 %, míg városrész tekintetében 45,2% volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 54,4 % volt, ami a városi (5,3%) és a városrészi értéknek (7,6%) is többszöröse. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 24,7% volt 2011-ben, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,1 % volt a szegregátumon belül. Előbbi érték 149
alatta marad az ugyanekkor mért városi és városrészi szintű adatoknak, míg az utóbbi meghaladja azokat. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011ben 87,8% volt a szegregátumban, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya elérte a 68,2%-ot. A munkanélküliek aránya a területen 40,6% volt, a tartós munkanélküliek aránya pedig 30,4 % .
3.2.
Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások, városfejlesztési programok
A kiskundorozsmai szegregátumban élők lakhatási körülményeinek és egészségi állapotuk javítása érdekében az Árpa utcában található közkifolyó felújításra és fertőtlenítésre került. A kiskundorozsmai szegregátum mellett található illegális hulladéklerakó telep a Városüzemeltetési Iroda tájékoztatása alapján felszámolásra került 2010-ben, emellett a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. minden évben igyekszik megtisztítani a terepet, ennek ellenére a szemét időről időre felhalmozódik. A rossz állapotban lévő lakásokról az IKV Zrt. részletes felmérést végzett, melynek keretében munkatársaik helyszíni szemlét tartottak, különös tekintettel a lakásokban élők számára, a lakások állapotára, a felhalmozott hátralékra, a lakásban való tartózkodás jogcímére, az esetleges más ingatlanban történő elhelyezésre vonatkozó igényekre. A Társaság javaslatot fogalmazott meg a kiürítés ütemére a Cserepes sori szegregátumra vonatkozóan. Az Árpa utcai bérlők esetében – ahol jogszabályi lehetőség volt rá – a más ingatlanban történő elhelyezés megtörtént. Szeged
MJV
Önkormányzata
gyermekétkeztetést. 2013.07.01től
évről
évre
2013.08.30ig
megszervezi
a
szociális
nyári
terjedő időszakban a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 630 gyermek kapott napi egyszeri meleg ételt. A szegregátumban élő közül 16 család gyermeke számára volt biztosított az étkezés. Az Önkormányzat 2014. évre vonatkozóan is benyújtotta pályázatát a nyári gyermekétkeztetés pénzügyi forrásának biztosítása érdekében. A közfoglalkoztatás korábbi rendszerét 2011-től a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel. A rövidebb és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén a Munkaügyi Központhoz a leendő foglalkoztató által benyújtani kívánt kérelem kötelező 150
melléklete – amennyiben a leendő foglalkoztató nem maga az önkormányzat vagy a kistérségi társulás – a közfeladat ellátására vonatkozó, önkormányzattal kötött megállapodás.
Szeged
MJV
Önkormányzata
a
Szegedi
Cigány
Nemzetiségi
Önkormányzattal kötött megállapodást, melynek értelmében a nemzetiségi önkormányzat jelenleg 44 fő közfoglalkoztatását biztosítja, akik közül jelentős a szegregátumokban élők száma. Szeged MJV Önkormányzata által felajánlott Rákóczi utcai ingatlanban 2012. szeptemberében nyílt meg a Szegedi Roma Közösségi Központ és Tanoda. A tanodai foglalkozásokat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Bácsi János segítségével indították be. A foglalkozások folyamatosan bővülnek, különös tekintettel a gyermekek iskolai teljesítményének, életlehetőségeinek javítása érdekében. A Közösségi Központ tevékenységi körébe tartozik többek között szakkörök működtetése, felzárkózó oktatás, korrepetálás és a hitoktatás is. A tanoda további működéséhez, elsősorban a közüzemi díjak rendezésére Szeged MJV Önkormányzata 2013. évi költségvetésében 2000 eFt előirányzatot biztosított. A Motiváció Oktatási Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi és Felnőttképzési Intézetével együttműködve működteti a Hallgatói Mentorprogramot 2007 óta. A program keretében pedagógusjelöltek segítik mentori munkájukkal a halmozottan hátrányos helyzetű, többségében roma származású tanulók közösségi és tanulmányi beilleszkedését. A mentorok ösztöndíjas pozícióban heti minimum 8, önkéntes pozícióban pedig 3 órát töltenek az iskolában. Tevékenységük között szerepel többek között a szociális integrációt támogató tevékenységek, kéttanítós modell alkalmazása, tanulmányi versenyekre való felkészítés, napközis programok támogatása, szabadidős programok szervezése és az azokon való részvétel biztosítása, kapcsolattartás a szülőkkel, szükség esetén pótvizsgára való felkészítés. A kiskundorozsmai szegregátumban 2014. év áprilisában 10 meglévő árnyékszék felújítása valósult meg. Az elmúlt években jelentős, az egyes szegregátumokat közvetlenül vagy indirekt módon érintő infrastrukturális fejlesztés történt Szegeden. A nyugati elkerülő út kiépítése Kiskundorozsmát – ily módon az itt található szegregátumot – érintette, míg a Móravárosi körút kiépítése, továbbá a Napfény Park megépítése a Cserepes sor környékét érintette. 151
3.3.
Anti-szegregációs Intézkedési Terv
A 100 főnél nagyobb szegregátumokra szegregátumonként külön intézkedési tervet kell készíteni. Meg kell jelölni a megcélzott pályázati forrást és a végrehajtásáért felelős tisztviselő nevét, valamint a végrehajtás szakaszait, határidejét. Az alábbiakban nem csupán a fenti kritériumnak megfelelő szegregátumra, de a város egészére fogalmazunk meg a szegregációt mérséklő, a társadalmi beilleszkedést és –felzárkóztatást segítő, támogató beavatkozásokat. A fent bemutatott szegregátumok kapcsán, a Cserepes sor esetében távlati célkitűzés a szegregátum felszámolása 2029-ig, ennek ütemezése évente 2 lakás kiürítése. A szegregátum felszámolása érdekében szükséges a magántulajdonú társasházi albetétek önkormányzati tulajdonba kerülése, illetve a bérleti jogviszonnyal érintett, önkormányzati tulajdonú lakások bérlőinek csere útján való integrált elhelyezése. A magántulajdonosok elhelyezésére két lehetőség van: lakásuk megvásárlása, vagy a lakás tulajdonjogának cseréje önkormányzati tulajdonú lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára, értékegyeztetéssel. A kiskundorozsmai szegregátum esetében az Önkormányzat hosszú távon a szegregátum területének rehabilitációját és státuszának emelését tűzte ki célul. Fontos rögzíteni, hogy a fejlesztések és a beavatkozások következményeként nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A város nem támogat olyan beavatkozásokat, amelyek a meglévő szegregátum térbeli és a népesség számbeli növekedését eredményezi. Továbbá alapelv az is, hogy a szegregátumból való kiköltöztetés csak integrált lakókörnyezetbe történhet. A lakhatási integráció mellett a szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi területeken a roma lakosság társadalomba integrálása is fontos célkitűzés
3.3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 152
A város önkormányzata közigazgatási területének egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. E területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt-reintegrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Stratégiai alapelv az IVS és az ASZT készítése során, hogy a fejlesztések és a beavatkozások
következményeként
nem
nőhet
az
alacsony
státuszú
népesség
koncentrációja, és Szeged Megyei Jogú Város területén nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A város nem támogat olyan beavatkozásokat, amelyek a meglévő szegregátum térbeli és a népesség számbeli növekedését eredményezi. Továbbá alapelv az is, hogy a szegregátumból való kiköltöztetés csak integrált lakókörnyezetbe történhet. Az ASZT tartalmát tekintve szervesen illeszkedik a Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz (HEP), melyet 314/2013. (VI.28.) sz. határozatával fogadott el a Közgyűlés, és melynek egyik célcsoportja a mélyszegénységben élők, illetve a romák. Az önkormányzat felfogásában a HEP az általános, koncepcionális kereteket rögzíti, míg az ASZT területi fókusszal fogalmazza meg a kapcsolódó konkrét beavatkozásokat. Az alábbiakban a Településfejlesztési Koncepció célrendszerével összhangban tervezett intézkedéseket mutatjuk be röviden.
A város egészét érintő intézkedések 153
A programba bevonandó, például jelenleg a szegregátumokban élők részére a város
vállalja,
hogy
az
elköltözők
integrációját
segítő
programok
kidolgozásával, és megvalósításával támogatja (pl. konfliktuskezelő technikák, módszerek alkalmazása, az új lakókörnyezetbe való integráció, a munkahelyi integráció, iskolai konfliktusok kezelése, resztoratív technika, mediáció, szakemberek képzése) a beilleszkedést az új lakókörnyezetben.
Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, átképzések a hatékony munkaerő-piaci integráció elősegítése érdekében. A közmunka programhoz illeszkedő átfogó képzési struktúra kialakítása.
Leszakadó városi területek rehabilitációs programja. A szegregált, vagy szegregációval
veszélyeztetett
területek
komplex
rehabilitációja,
mely
közterület fejlesztési, közszolgáltatás fejlesztési, és képzési „soft” elemeket egyaránt tartalmazhat.
Szeged Megyei Jogú Város Anti-szegregációs tervének részeként mobilizációs intézkedési terv került elfogadásra. A terv a már a 2001-es KSH adatok alapján is szegregátumnak minősülő Cserepes sor környékére és Kiskundorozsma érintett
területére
vonatkozóan
fogalmazott
meg beavatkozásokat.
A
mobilizációs program kidolgozása mindkét szegregátum esetében indokolt, hiszen a hosszú távú célkitűzés annak biztosítása hogy a szegregátumok, veszélyeztetett területek lakói integrált környezetben jussanak lakhatáshoz. A mobilizációs
program
keretében
a
lakhatást
támogató
eszközökhöz
foglalkoztatást javító, a munkaerő piacra való visszavezetést támogató programelemek is kapcsolódnak.
Mindkét szegregátum esetén a lakástulajdonnal, önkormányzati bérlakással nem rendelkező igénylőket az Önkormányzat szociális lakás bérbeadására irányuló pályázat kiírása esetén tájékoztatja a pályázati feltételekről, illetve a pályázaton kívüli lakás elhelyezési lehetőségekről.
A szegregátumokat érintő specifikus intézkedések Lakhatási és mobilizációs beavatkozások (Cserepes sori szegregátum) 154
A szakiroda kezdeményezi a bérlői jogviszony helyreállítását, a jogcím nélküli lakáshasználók jogviszonyának rendezését a helyi lakásrendelet alapján.
Az IKV javaslatot fogalmazott meg korábban a kiürítés ütemére - a kiürítési folyamat folytatása, egyeztetés a tulajdonosokkal és bérlőkkel, évi 2 lakás ütemezés figyelembevételével.
A megüresedő lakásokat lakhatatlanná teszi, a teljes épületek kiürítése esetén a bontást azonnal kezdeményezi az Önkormányzat.
A felhalmozódó illegális szemét folyamatos elszállítása - az Antiszegregációs Terv megvalósulása érdekében biztosított, a költségvetésben e célra rendelkezésre álló pénzösszeg erejéig a szükséges intézkedések megvalósítása, azzal, hogy a fertőzés és járványveszély megelőzése érdekében ez a cél elsőbbséget élvez.
Lakhatási és mobilizációs beavatkozások (kiskundorozsmai szegregátum)
A lakhatási körülmények javítása érdekében - a szükséges munkálatok elvégzéséről készült felmérést követően - az Antiszegregációs Terv megvalósulása céljából biztosított, a költségvetésben e célra rendelkezésre álló pénzösszegből a bérbeadót terhelő felújítási munkálatok megvalósulhatnak. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakáson belüli munkálatok tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdésében, illetve a 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 46. §-ában foglaltak alapján a lakás burkolatainak,
ajtóinak,
ablakainak
és
a
lakás
berendezéseinek
karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselése a bérlőt terhelik, mivel az épületekben lévő lakások szociális helyzet alapján kerültek bérbeadásra.
A kiskundorozsmai szegregátumban a közkifolyó karbantartása, és a felhalmozódó szemét elszállítása - az Antiszegregációs Terv megvalósulása érdekében biztosított, a költségvetésben e célra rendelkezésre álló pénzösszeg erejéig a szükséges intézkedések megvalósítása, azzal, hogy a fertőzés és járványveszély megelőzése érdekében ez a legutóbbi cél elsőbbséget élvez.
Szociális integráció (Cserepes sori szegregátum) 155
A szegregátumban élők tájékoztatása az igénybe vehető szociális támogatások tekintetében folyamatosan történik, közösségi ismertetés formájában.
A Cserepes sori szegregátumból kiköltözők esetében - az IKV jelzése alapján együttlakó személyek szociális helyzetének felmérése, és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával új lakókörnyezetbe történő sikeres integrálás érdekében a szükséges intézkedések megtétele.
A lehetőségekhez mérten adományokból származó élelmiszerekkel a szegregátumokban élők segítése
Képzési integráció
Elsődlegesen a Pályázati lehetőségek figyelése, információáramlás biztosítása
Jelenleg a képzésben a hangsúly a gyermekekre tolódott át. Civil közreműködőkkel való együttműködés: Így a Hallgatói Mentorprogram, Tanoda, Roma Szakkollégium, stb.
Kötelező óvodai nevelés bevezetése - SZMJVÖ Óvodák Igazgatósága vezetője és a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetője – a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával – tájékoztassa a szegregátumban élő szülőket a kötelező óvodai nevelésre vonatkozó előírásról.
Párbeszéd és együttműködés a Klebelsberg Intézményvezető Központtal,
Szegregált köznevelési intézmény létrejöttének megakadályozása (óvodai, iskolai
felvételi
együttműködés
körzetek a
meghatározásán
Kormányhivatallal
keresztül,
(iskolai
felvételi
ennek
kapcsán
körzeteket
a
Kormányhivatal határozza meg)
Lehetőség szerint pályázati forrásból óvodai, bölcsődei roma szakdolgozó biztosítása
A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. A foglalkoztatási helyzet javítása, munkaerő piaci integráció
156
Elsődlegesen a közfoglalkoztatás támogatása, partnerek bevonása, valamint pályázati programok
Információáramlás segítése (pl.: a szociális szövetkezetek létrehozására vonatkozó jogi és eljárási szabályok ismertetése)
A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. A szociális ellátórendszer beavatkozásai
A városi szociális ellátórendszer elsősorban a figyelemfelkeltő, tájékoztató feladatokban tud részt venni, ahol is ki kell emelni az aktív szociális munka jelentőségét, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok munkáját. Ezek a szakterületek készítik fel a szegregátumokban élőket a már meglévő programokhoz való kapcsolódásra és a helyi társadalomba való integrálódásra
A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. Egészségügyi programok
Szűrővizsgálatok, továbbá a lakhatási körülményeken keresztül a higiéniai feltételek javítása
Pályázatok figyelése
A program mindkét szegregátumot érinti, a végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. Közösségfejlesztési programok
Mentor program keretében szoros együttműködés a Motiváció Oktatási Egyesülettel és az Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékével, mely a meglévő tanoda programot kiegészítené, így a szegregátumban élő gyermekeknek
segítséget
nyújtana
a
felzárkózásban
és
szabadidős
elfoglaltságokon való részvételben. Pályázati források igénybevétele mellett egyéb módon is pl.: a szegedi kulturális és közművelődési intézmények bevonásával lehetőség nyílhatna további programok szervezésére. A program elsősorban a Cserepes sor környékén élőket érinti. A végrehajtás ütemezését, a finanszírozási forrás hátterét külön táblázatban mutatjuk be. 157
Egyéb releváns beavatkozások
4-es villamosvonal rekonstrukciója
A villamos vonal rekonstrukciójával jobb körülmények között válik megközelíthetővé a Cserepes sor és környéke.
Óvoda fejlesztési program Szegeden
Az óvoda fejlesztési programban érintett tagintézmények az oktatási integráció szereplőiként modernebb körülmények között, fejlettebb szolgáltatási portfolióval várják a célcsoportból érkező gyermekeket.
3.3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A fejlesztések előkészítése és lebonyolítása során egyaránt figyelembe vételre kerülnek az Anti-szegregációs tervben rögzített stratégiai alapelvek. Mindezek alapján az egyes programok előkészítése kapcsán széles körű szakmai egyeztetésre, a lebonyolítás során pedig – biztosítandó az integrációs folyamatot – az érintettekkel való állandó kapcsolattartásra van szükség.
3.3.3. A tervezett intézkedések ütemezése és forrás háttere A következő táblázatban összefoglaló módon mutatjuk be az egyes intézkedések ütemezését, területi relevanciáját, az intézkedéseket finanszírozó operatív program megjelölésével. Az egyes beavatkozásokhoz releváns mutató kerül hozzárendelésre, illetve megjelöljük a megvalósításért felelős szervezetet, szervezeti egységet is.
158
Intézkedés megnevezése
Megvalósítás
Megvalósítás
Az intézkedés területi
Támogató operatív
kezdete (év, n.
vége (év, n. év)
relevanciája
program
év) Oktatási,
képzési
2015. II.
program
szegregátumban
a
2015. II.
Felelős
(város/szegregátum 2018. IV.
szegregátum
TOP, EFOP
támogatások Tájékoztatási
Indikátor
2018. IV.
szegregátum
TOP, EFOP
élők
számára
Képzési programban
Humán
résztvevők száma (fő)
Közszolgáltatási Iroda
Tájékoztatási
Humán
programban
Közszolgáltatási Iroda
résztvevők száma (fő)
Leszakadó városi területek
2016. I.
2020. IV.
város egésze
TOP
rehabilitációja
A
fejlesztésekkel
érintettek száma (fő)
Fejlesztési
Iroda,
Humán Közszolgáltatási Iroda
Egészségügyi
szűrési,
2016. I.
2020. IV.
szegregátum
TOP
megelőzési programok
Az eü- és szűrési
Humán
programokban
Közszolgáltatási Iroda
résztvevők száma (fő) Tanórán kívüli programok civil
2016. I.
2020. IV.
szegregátum
TOP
szervezetekkel
Tanórán
kívüli
programokban
együttműködve
Humán Közszolgáltatási Iroda
résztvevő gyerekek/fiatalok száma (fő)
Szűrővizsgálatok, továbbá a
2016. I.
2020. IV.
város egésze
TOP
Az eü- és szűrési
Humán Közszolgáltatási Iroda
lakhatási
körülményeken
programokban
keresztül
a
résztvevők száma (fő)
higiéniai
159
feltételek javítása A beavatkozásokban
Városüzemeltetésért
szegregátumban a lakhatási
érintett lakosok száma
felelős iroda vezetője
körülmények javítása
(fő)
IKV Zrt.
Rendezett
Városüzemeltetésért
jogviszonyú
felelős iroda vezetője
lakáshasználók
lakáshasználók száma
IKV Zrt.
jogviszonyainak rendezése a
(fő)
A
A
kiskundorozsmai
szegregátumokban
jogcím
helyi
élő
2015 I.
2015 I.
2020. IV.
2020. IV.
szegregátum
TOP
szegregátum
TOP
nélküli
lakásrendeletnek
megfelelően
Kiskundorozsmai
2015 I.
szegregátumban
2020. IV.
szegregátum
TOP
a
közkifolyók
közkifolyók karbantartása A
lakástulajdonnal,
önkormányzati
2015 I.
2020. IV.
város egésze
TOP
bérlakással
Humán
Karbantartott száma
Közszolgáltatási Iroda,
(db)
IKV Zrt.
Szegregátumban élők
Városüzemeltetésért
száma (fő)
felelős iroda vezetője
nem rendelkező igénylők
IKV Zrt.
tájékoztatása szociális lakás bérbeadására
irányuló
pályázat kiírása esetén a pályázati
feltételekről,
illetve a pályázaton kívüli lakáselhelyezési lehetőségekről. Roma
származású
2015 I.
2020. IV.
város egésze
TOP
160
Szakdolgozók száma
Humán
szakdolgozó biztosítása a városi
(fő)
Közszolgáltatási Iroda,
bölcsődében,
SZMJVÖ
óvodában
Bölcsődéi,
SZMVÖ
Óvodák
Igazgatósága Közfoglalkoztatás
2015 I.
2020. IV.
város egésze
TOP, EFOP
támogatása Tájékoztatási
program
szegregátumban
a
2015. II.
2018. IV.
szegregátum
TOP, EFOP
élők
számára
Közfoglalkoztatásba
Humán
bevontak száma (fő)
Közszolgáltatási Iroda
Tájékoztatási
Humán
programban
Közszolgáltatási Iroda
résztvevők száma (fő)
Pályázatok figyelése
folyamatos
folyamatos
város egésze
Minden releváns OP
Beazonosított pályázatok
Humán száma
Közszolgáltatási Iroda
(db) Kötelező
óvodai
nevelés
folyamatos
folyamatos
város egésze
Nem releváns
bevezetése
Óvodába
járó
gyerekek száma (fő)
SZMJVÖ
Óvodák
Igazgatósága
vezetője
és
a
Humán
Közszolgáltatási Művelődési
Iroda Osztály
vezetője – a Szegedi Cigány
Nemzetiségi
Önkormányzat, Családsegítő
a és
Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával Mentor program
2017.
2020. IV.
szegregátum
TOP, EFOP
161
A mentor programban
Humán
résztvevők száma (fő)
Közszolgáltatási Iroda
A
Cserepes
sori
szegregátumban
folyamatos
folyamatos
szegregátum
TOP
a
felhalmozódó
Elszállított
hulladék
mennyisége (m3)
illegális
szemét
Humán Közszolgáltatási Iroda, IKV Zrt.,
folyamatos
Szegedi
elszállítása
Körrnyezetgazdálkodási Nonprofit Kft.
A
Cserepes
sori
folyamatos
folyamatos
szegregátum
Nem releváns
szegregátumból kiköltözők esetében
Felmérésben
Humán
résztvevők száma
Közszolgáltatási Iroda,
együttlakó
személyek
családsegítő,
szociális
gyermekjóléti kp.
helyzetének felmérése A
bérbeadót
felújítási
terhelő
folyamatos
folyamatos
szegregátum
Nem releváns
munkálatok
végrehajtása
a
körülmények érdekében
Felújított
IKV Zrt.,
lakóingatlanok száma
lakhatási
(db)
javítása (a
kiskundorozsmai szegregátumban) A Cserepes sori ingatlanok esetében
lakás
folyamatos
folyamatos
szegregátum
Nem releváns
kiürítési
Kiürített lakóingatlanok száma
program
(db)
162
IKV Zrt.,
3.3.4. Együttműködő partnerek Az Anti-szegregációs terv eszközrendszerét alkotó fejlesztési elemek és beavatkozások kapcsán törekedni kell a helyi lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására a programok céljairól, szükségességéről és fontosságáról. A szegregált területek lakói, valamint a jobb környezetben élők meggyőzése egyaránt fontos az intézkedések és az együttműködés jelentőségéről, a hátrányos, de megszokott környezetből való kikerülés, a lakókörnyezet átalakulásával járó változások iránti ellenérzet, valamint a társadalmi előítéletek minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében. A lakosság széleskörű tájékoztatása a helyi médián keresztül szükséges, ugyanakkor a konkrétan érintett területeken a közvetlenebb megkeresés és meggyőzés eszközeit is használni kell: lakossági fórumok szervezésével a lakosok számára lehetővé válik, hogy hangot adhassanak véleményüknek, kérdéseikre, esetleges kételyeikre, fenntartásaikra szakszerű választ kaphassanak. A Közgyűlés illetékes Egészségügyi és Szociális Bizottsága elnöke, továbbá a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által közösen összehívott egyeztető ülések folytatása, az illetékes szakirodák, egyéb meghívottak részvételével. Ennek célja a fenti integrációs területekkel
kapcsolatosan
a
konkrét
beavatkozások,
intézkedések,
lehetőségek
felkutatása, kifejtése, az aktuálisan rendelkezésre álló költségvetési forrás, illetve pályázati lehetőség figyelembevételével. Az ASZT végrehajtásért felelős szakirodák: SZMJV PH szociális ügyekért felelős iroda SZMJV PH köznevelési ügyekért felelős osztály SZMJV PH városfejlesztésért felelős iroda SZMJV PH városüzemeltetésért felelős iroda, IKV Zrt.
3.3.5. Az Anti-szegregációs terv megvalósításának nyomon követése – monitoring Összhangban Szeged Megyei Jogú Város korábbi, módosított Anti-szegregációs tervében leírtakkal, a monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg előre definiált 163
output-, eredmény- és hatásindikátorok kalkulálása útján. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az IVS megvalósulásának nyomon követése egy – az ITS eredményeinek nyomon követését szolgáló rendszerbe integrált – monitoring rendszer létrehozásával alapozható meg. Ennek a rendszernek a működtetéséért együttesen felelnek a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (CNÖ), SZMJV Polgármesteri Hivatal szakirodái, és a szakterületük szerint szükség esetén megkeresésre kerülő és bevonható civil szervezetek. A monitoring során az antiszegregáció tervezett rövid-, közép- és hosszú távú beavatkozásai és a mobilizációs intézkedési terv évente felülvizsgálásra és értékelésre kerül.
164
4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI
A Településfejlesztési Koncepció külső koherenciájának vizsgálatakor a területi- és specifikus stratégiai célok illeszkedését mutattuk be. Mint korábban írtuk, Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere a specifikus célokon keresztül biztosítja az illeszkedést a Településfejlesztési Koncepció cél struktúrája és a városi területi (városrészi) célok között. Jelen fejezet elsősorban a Településfejlesztési Stratégia városrészi szintű céljainak a városi tervdokumentumokhoz, valamint a Megyei Területfejlesztési Program prioritásaihoz való illeszkedését vizsgálja.
4.1.
A külső összefüggések bemutatása
Az alábbi fejezetben bemutatjuk a stratégia célrendszerének illeszkedését azokhoz a külső, meghatározó szakmai anyagokhoz, melyek hosszú távon determinálják Szeged fejlesztési környezetét. A városi szintű fejlesztési dokumentumok áttekintésekor (településrendezési eszközök, önkormányzat gazdasági program stb.) kitérünk azokra az Európai Uniós dokumentumokra (pl. operatív programok, RIS3 stratégia) is, melyek az egyes fejlesztési projektek finanszírozásában játszanak fontos szerepet.
Releváns városfejlesztési dokumentumok Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz Szegeden
sajátságos
módon
közel
azonos
időszakban
zajlik
a
hatályos
településrendezési eszközök – településszerkezeti terv és szabályozási terv - időszakos komplex felülvizsgálata és a hatályos településfejlesztési dokumentumok – a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia - felülvizsgálata. Ez az – önkormányzaton kívül álló okok miatti – időzítés nehézségeket és konfliktusokat is okoz, ugyanakkor előnyei is vannak. Így a településrendezési eszközök felülvizsgálata korábban elkezdődött, a tervezők a hatályos településfejlesztési dokumentumokat vették 165
alapul a munkájuk kezdetén. Miután a véleményezési dokumentáció elkészült – beleértve a megalapozó munkarészt is - az önkormányzat a városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatára vonatkozó másik folyamatban ekkor adhatott megbízást azok felülvizsgálatára. A megalapozó munkarész releváns fejezetei mindkét dokumentumhoz használhatók, amelyre a vonatkozó jogszabály is felhívja a figyelmet.
A
településrendezési dokumentumok felülvizsgálatának folyamata azonban megrekedt, a jogszabály által előírt egyeztetési folyamat során a hatóságok további átgondolásra visszaadták a véleményezési dokumentációt. Innentől az iteratív tervezési módszer lép érvénybe a dokumentumok összhangjának biztosítása érdekében. A fentebb említett hatályos településfejlesztési dokumentumok mellett további városi ágazati koncepciók, programok és tervek is érvényben vannak, amelyekkel a településfejlesztési
dokumentumoknak
ugyancsak
összhangban
kell
lennie.
Az
alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes dokumentumokban megjelenő célkitűzések a stratégiai célhierarchiában a specifikus célok és a városrészi célok között hol jelennek meg. Gazdasági program Az 1990. évi LXV. törvény 91.§ (6) szerint: „A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti,
gazdasági
adottságok
átfogó
figyelembevételével
-
a
kistérségi
területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.” A szegedi önkormányzat gazdasági programja 2011-ben készült. A programban megjelenített tervek és projektek nagy része sikeresen elkészült, más részük folyamatban vagy előkészítés alatt van. A lefektetett irányelvek ma is helytállóak, a stratégiai dokumentumban is megjelennek a specifikus és egyes városrészi célok között:
166
-
Együttműködési és befektetés támogatási politika terén a klaszterfejlesztést, a kutatás-fejlesztést, a Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködést és az ELI projekt jelentőségét emeli ki a program.
Kapcsolódási pontok a stratégiában:
1. Specifikus cél: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével
2. Specifikus cél: Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával
Városrészi célok:
Nyugati városrész és Kiskundorozsma (A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése)
- Kiemelt
területként
kezeli
a
gazdasági
program
a
turizmus-
és
rendezvényszervezés fejlesztését, a szabadidő- és versenysportot. Városrészi célok:
Felsőváros és a lakótelepek (A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése),
Újszeged – Szőreg kertváros (A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése),
Déli kertváros és Gyála (A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint a természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén),
Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni) 167
-
A városfejlesztés témakörében a megvalósult és induló beruházások – városrehabilitációs projektek, Agóra, Dóm tér, stb. – mellett az előkészítés alatt álló Odessza lakótelep szociális városrehabilitációjával és a belvárosban tervezett rekonstrukciós tervekkel foglalkozik részletesebben a program.
-
A városi logisztika és közlekedésfejlesztés címszó alatt az időközben lezajlott elektromos közösségi közlekedés nagyprojekt és egyéb megvalósult vagy folyamatban lévő városi közlekedési tárgyú fejlesztések mellett az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének előkészítése is szerepel.
-
A lakókörnyezet fejlesztés tárgykörében a „panelprogram” folytatása, a játszótér felújítási program, a középületek akadálymentesítése és a lakásviszonyok fejlesztése szerepel.
-
Energetikai korszerűsítés és környezetvédelem: a megvalósultak mellett a közvilágítás
korszerűsítését,
a
bölcsődék
energetikai
fejlesztését,
a
hulladékgazdálkodási program folytatását, a Dél-alföldi ivóvízjavító programot, a csapadék- és szennyvízelvezetés rendezését emeli ki a program. A zöldfelületek fejlesztése terén a Széchenyi tér rekonstrukciója, az erdőtelepítés, a parlagfű elleni védelem kap kiemelt jelentőséget.
3. Specifikus cél: A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Városrészi célok
Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével),
Móraváros (A kertvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az ipari-kereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése),
Rókus és a lakótelepek (A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése),
168
Felsőváros és a lakótelepek (A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése)
Nyugati iparváros és Kiskundorozsma (A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése)
Hangsúlyosan megjelenik a dokumentumban a munkaügy és foglalkozásfejlesztés, az oktatás és humánerőforrás fejlesztés, a határon átnyúló együttműködési programok is. Kapcsolódása a stratégia célrendszeréhez:
4. Specifikus cél: A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével
Környezetvédelmi tárgyú programok, tervek Kistérségi környezetvédelmi program Önálló környezetvédelmi programja a városnak nincs. A Szegedi kistérség Környezetvédelmi programja 2005-ben készült és 2010-ben felülvizsgálatra került. Munkánk során a felülvizsgált dokumentumot – különösen a Szegedre vonatkozó megállapításokat és terveket – messzemenően figyelembe vettük, a dokumentummal az összhangot biztosítottuk. A dokumentumban kiemelt alábbi környezetvédelmi célú szegedi célkitűzések a településfejlesztési stratégia specifikus és városrészi céljai között is megjelennek: -
a természetvédelmi területek kezelése, így pl. a Gyálai Holt Tisza rehabilitációja,
-
az egészséges ivóvízellátás biztosítása,
-
a belterületi vízrendezés megnyugtató megoldása
-
az árvízvédelem biztonságának növelése,
-
az energiagazdálkodás korszerűsítése,
-
a megújuló energiák hasznosítása,
-
a korszerű közlekedésszervezéssel a zaj- és levegőszennyezés mértékének csökkentése,
-
a parkolási gondok megoldása,
-
a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése, 169
-
az utak minőségének javítása.
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Városrészi célok:
Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése…)
Déli kertváros és Gyála (A Déli kertváros lakófunkciós karakterének…)
Szeged Local Agenda 21 A Local Agenda 21 az ENSZ ajánlása alapján a helyi fenntarthatóság programja a XXI. századra. A szegedi program 2011-ben készült el. Alapjául többek között a hatályos városfejlesztési dokumentumok, a fent részletezett kistérségi környezetvédelmi program szolgált. A fenntarthatósági stratégia alappilléreiként megfogalmazottak: -
a szemléletformálás,
-
a mintaszerű energiafelhasználás különös tekintettel a megújuló energiákra,
-
a Tisza és a Tisza-part kihasználása,
-
a fenntartható turizmus megteremtése,
-
Szeged építészeti arculatának megőrzése
A településfejlesztési stratégia specifikus céljaihoz jól illeszkednek a fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott alappillérek:
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Városrészi célok:
Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése…)
Alsóváros (Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése),
Északi kertváros és Tápé (Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése),
-
Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból …)
a fenntartható gazdaságfejlesztés – minőségi helyi termékek előállítása és a tudásipar - megteremtése, 170
-
összefogás és együttműködés a város civil, önkormányzati, egyetemi és vállalkozó szereplői között.
1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével
2. Specifikus cél: Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával
Szeged Stratégiai zajtérkép és intézkedési terv A dokumentum 2008-ban készült, felülvizsgálata folyamatban van. A hatályos intézkedési terv által előirányzott beavatkozások közül sok elkészült, jelentős változások történtek. A mérési eredmények függvényében a felülvizsgált dokumentum fogja a további szükséges intézkedéseket javasolni. A településfejlesztési dokumentumok készítése során azonban fontosnak tartottuk megjeleníteni az alábbiakat: -
a várost érintő állami utak építésének, korszerűsítésének, bővítésének folytatása
-
a belváros és a Tisza-part forgalmának további korlátozása, környezetbarát közlekedési módok preferálása
-
P+R hálózat kiépítésének folytatása
-
útburkolatcserék folytatása,
-
további forgalomszervezési megoldások.
A fentiek jól illeszkednek a stratégia középtávú célkitűzéseihez és a városrészi célokhoz:
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Városrészi célok:
Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése…)
Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból …)
Levegőminőségi terv Szeged Szeged levegőminőségi terve 2005-ben készült, majd 2013-ban felülvizsgálatra került. Munkánk során a felülvizsgált dokumentumra külön is felhívta a figyelmet a környezetvédelmi hatóság, annak javaslatait a városfejlesztési dokumentumokba beépítettük. A 2013. évi Levegőminőségi Terv alapján a levegő minősége kismértékben
171
javult, az egészségügyi határérték közelében van. Ezt leginkább a közlekedésnek majd az iparnak, mezőgazdaságnak tulajdonítja a mérés. Ez alapján is fontos cél a gépjárműforgalom jelentős csökkentése, az utak állapotának javítása, elkerülő utak építése, környezetbarát közlekedési módok támogatása. További
észrevétel,
hogy
az
elmúlt
években
a
lakossági
vegyestüzelésű
fűtőberendezések száma megnövekedett, ami szintén rontja a levegőminőséget. Célunk az alternatív energia (geotermikus, szél, nap) kihasználtságának népszerűsítése.
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Közlekedésfejlesztési koncepció A 2007-ben elfogadott közlekedésfejlesztési koncepció olyan téziseket és célokat fogalmaz meg, melyek maradéktalanul átvezetésre kerültek a településfejlesztési dokumentumokba. Az alábbiakban a legfontosabbak kerülnek ismertetésre: – Szeged és a régió elérhetőségének javítása, a régió európai szerepének, gazdasági súlyának erősítése érdekében. – Gyorsforgalmi összeköttetés a mértékadó európai közlekedési infrastruktúrákkal. – A
határokon
túli
gazdasági
együttműködéseket
elősegítő
közlekedési
infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése. – A város gyors megközelítését segítő légi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. – A vasúti kapcsolatok minőségének fejlesztése a nemzetközi, távolsági és euroregionális rendszerben, a személyek és áruk mozgásának javítása gyors, korszerű, alacsony környezetterhelésű módon. – Nemzetközi fővonalak „visszahozása” Szegedre, átmenő vasútállomás kialakítása fejállomás helyett. – Nagysebességű
vasút
fejlesztéséhez
(Párizs-Belgrád,
Szeged
érintésével)
nyomvonal és terület biztosítása a különböző szintű rendezési tervekben. – Gyorsvasút-hálózat kialakítása. – Keleti közúti kapcsolat fejlesztése (M43 Arad, Temesvár). – Nyugati közúti kapcsolat fejlesztése (M9 Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország felé). – Az ún. Bánáti út kiépítése. – Az EUROVELO és OTRT hálózat teljes átvezetése Szegeden. – A Tisza turisztikai célú használatának fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális elemek és programok létrehozása. 172
– A Tisza, mint szállítási útvonal lehetőségeinek fejlesztése, nemzetközi víziúttá nyilvánítása, kapcsolása a logisztikai fejlesztésekhez. – A helyközi autóbusz-állomás kapacitásának növelése, korszerűsítése, a szolgáltatás elérhetőségének javítása. – A legerősebb ingázó irányokban elővárosi vasút fejlesztése. – Kapcsolódó közforgalmú hálózati szolgáltatások, intermodális kapcsolatok kiépítése. – Kerülni kell a város kiterjedésének növekedését. – A városba érkező gépjárműforgalmat a Belváros felé fokozatosan csökkenteni kell. – A főhálózat hiányzó kapcsolatai, szűk keresztmetszetei fejlesztendőek. – Kiemelten fontos a hiányzó déli Tisza-híd megépítése. – Kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. – Általános kerékpárbarát közhangulat és városkép megteremtése. – A csomópontokat és a járdákat az akadálymentes közlekedés követelményeinek megfelelően kell kialakítani. – A belváros környezetminőségi szempontból legyen kiemelten védett, alacsony, távlatban zéró kibocsátású zóna. – A belváros legyen elérhető, de ne legyen átjárható személygépkocsival.
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Városrészi célok:
Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése…)
Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból …)
Szeged vonzáskörzeti közlekedésfejlesztési terve A dokumentum 2012-ben készült el és 2013-ban került elfogadásra a Közgyűlés által. Műfaja „Nagytávú koncepció” és „Közlekedésfejlesztési programalkotás”. A nagytávú koncepció az előzőekben ismertetett közlekedésfejlesztési koncepcióra építve nagyobb időtávlatot ölel fel, de annak céljaihoz, téziseihez igazodik és ezt összehasonlító táblázatban igazolja is. Ilyen módon az összhang a nagytávú közlekedésfejlesztési koncepció és a készülő településfejlesztési stratégia között biztosított.
173
A nagytávú koncepció a továbbiakban négy alternatívában elemzi a vonzáskörzet lehetséges
közlekedésfejlesztési
módozatait.
Legkedvezőbb,
bár
legköltségesebb
megoldásként a tramtrain közlekedést értékeli. Ezt az elővárosi közlekedési módozatot vezettük tovább a településfejlesztési dokumentumokban:
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
A programcsomagok már konkrét fejlesztéseket neveznek meg, túlmutatva a készülő stratégiai dokumentum részletezettségén. Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Az önkormányzat esélyegyenlőségi programja 2013-ban készült el és hagyta jóvá a Közgyűlés. A program minden hátrányos helyzetű csoportra: a mélyszegénységben élőkre és a romákra, a gyermekekre (kiemelten a szegregátumokban élőkre), idősekre, nőkre, fogyatékkal élőkre részletesen kitér és elemzi a problémáikat, az ellátásuk jelenlegi rendszerét, a szűkös keresztmetszeteket és a tennivalókat.
A stratégiaalkotás során
mindezeket figyelembe véve alakítottuk ki annak célrendszerét és építettük be azokat az elemeket, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok problémáit hivatottak kezelni:
4. Specifikus cél (A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével)
Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció A dokumentum 2005-ben készült, majd kétévenként – legutóbb 2013-ban - került felülvizsgálatra.
Részletes
helyzetelemzést
ad
a
szociális
és
gyermekvédelmi
szolgáltatásokról. Az Önkormányzat elsődlegesen SZMJVÖ Bölcsődéi fejlesztésére koncentrálhat a következő két éves periódusban, mivel a többi szegedi szociálisgyermekvédelmi intézmény nem a fenntartásában működik. Erre tekintettel a dokumentum csak a gyermekjóléti alapellátás fejlesztési szükségleteit részletezi: Cél az, hogy az intézmény férőhelyeinek kihasználtsága növekedjen, és az egyes telephelyek közötti feltöltöttségbeli különbségek csökkenjenek. Fontos cél a telephelyek közötti egyéni különbségek, tárgyi feltételek optimális, szakmai előírásoknak megfelelő kihasználása. Nagy gondot kíván fordítani az intézmény a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, homokozók árnyékolásának megteremtésére, energetikai, fűtés korszerűsítésekre. Cél egy olyan szintű egészségügyi ismeret, és gyakorlat átadása a gondozók részére, amely lehetővé teheti az adott telephelyen az eddig egészségügyi indok miatt fel nem vett 174
gyermekek bölcsődei gondozását is. Cél a fejlesztéseknél a szülői igényeknek történő megfelelés, családbarátabbá válás. Javasolt a szegregált lakókörnyezetben élő gyermeknek is a bevonása a bölcsődei ellátásba (szociális helyzetére tekintettel, és fejlődése érdekében) mivel ők jellemzően csak az óvodai ellátást veszik igénybe először. A Stratégia készítése során a fenti célkitűzéseket figyelembe vettük:
4. Specifikus cél (A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével)
Kulturális koncepció és Sportkoncepció Mindkét dokumentum 2000-ben készült és bár hatályosak, aktualitásukat veszítették. Az alapvető célkitűzések azonban a stratégiában is megjelennek :
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Települési védettségek dokumentumai Szegeden az épített és a természeti környezet is gazdag védett értékekben. Az országos védelem alatt álló értékek (műemlékek, régészeti lelőhelyek, természetvédelmi területek) listáit jogszabályok rögzítik, míg a helyi védelem tárgyait (épített és természeti értékek) közgyűlési rendeletek határozzák meg. A településfejlesztési dokumentumok számolnak a védett értékekkel, kiemelt szempontként kezelik azok megóvását, szükség esetén helyreállításukat. A stratégia célkitűzései megerősítik ezt a szándékot:
3. Specifikus cél (A város népességmegtartó erejének növelése…)
Városrészi célok:
Belváros (Cél a városközponti funkciók további erősítése…)
Alsóváros (Cél a meghatározó történeti és néprajzi…)
Északi kertváros és Tápé (Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése…)
Déli kertváros és Gyála (A Déli kertváros lakófunkciós karakterének…)
Tisza és a Maros hullámtere (Természeti és társadalmi szempontból …)
Csongrád megyei területfejlesztési program
175
A megyei területfejlesztési program 11 darab prioritást nevesít, melyek részben területi, részben szektorális logika mentén szervezik az alájuk rendelt intézkedéseket, illetve fejlesztési tevékenységeket. A programban rögzített fejlesztési prioritások és a Szeged MJV ITS-ében rögzített középtávú célrendszerének elemei között az alábbi kapcsolódási pontok fedezhetőek fel: 2. prioritás: Az üzleti környezet fejlesztése A prioritás Belváros városrész céljához „Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével”, valamint a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész „A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése” városrészi céljához kapcsolódik. A megyei prioritáshoz illeszkedik továbbá Móraváros városrész célja is („A kertvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az ipari-kereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése”). 4. prioritás: Közlekedési kapacitások fejlesztése A megyei prioritáshoz egyértelműen illeszkedik Újszeged Szőreg kertváros „A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése” városrészi célja. A közlekedési kapcsolatok erősítése – a városrész területének kiterjesztése – hangsúlyosan jelenik meg a Belváros városrész fejlesztési célja esetében is („Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével”). 5. prioritás: Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése A megyei prioritás egyértelműen illeszkedik Belváros városrészi szintű céljához („Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével”), valamint a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész „A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése” városrészi céljához 176
6. prioritás: ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása A megyei prioritás a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész „A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése” városrészi céljához kapcsolódik. 11. prioritás: Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében A komplex és integrált városfejlesztési programok logikáját szem előtt tartva a prioritás Szeged Megyei Jogú Város minden városrészi szintű céljához kapcsolódik.
Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére és a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálásában készíti el a Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiáját (RIS3) a 2014-2020 közötti időszakra. A dokumentum a Dél-Alföld régió intelligens szakosodáshoz, tágabb érelemben regionális innovációhoz kapcsolódó helyzetét értékeli, valamint megfogalmazza a célokat, ezek elérését támogató prioritásokat és fejlesztéspolitikai eszközöket. A Dél-alföldi régió RIS3 stratégiája átfogó célként „A Dél-Alföld régió innovációs teljesítményének javítása” célkitűzést rögzíti, melyhez három prioritást kapcsol az alábbiak szerint:
Az
innovációs
folyamatok
feltételrendszereinek
megteremtése
és
fejlesztése A prioritáshoz egyértelműen illeszkedik Szeged MJV „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” tematikus célkitűzése, valamint a városrészi célok közül a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész „A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, 177
világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése” városrészi célja, továbbá a Belváros városrész „a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével” városrészi célja.
Vállalkozások innovációs versenyképességének fejlesztése, megerősítése, a régió kulcs ágazataiban
A prioritás illeszkedik Szeged MJV „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás
bővítése
a
meglévő
infrastruktúra
további
bővítésével,
adottságokra széleskörű
alapozott
versenyképes
vállalatfejlesztési
üzleti
eszközrendszer
kiépítésével” és „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával „ tematikus célkitűzéseihez. Ennek megfelelően egyértelmű a kapcsolódás a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész „A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése” városrészi céljához, továbbá a Belváros városrész „a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével” városrészi céljához.
Innovatív szereplők közti kapcsolatok megerősítése mind hazai és nemzetközi szinten
Az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával „ specifikus célhoz illeszkedő prioritás kapcsolódik továbbá a Belváros és a Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrész korábban bemutatott céljaihoz, továbbá Újszeged – Szőreg kertváros „A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése” városrészi célkitűzéséhez.
178
A 2014-2020-as ágazati operatív programok
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat valósítja meg. Az EFOP legfontosabb beavatkozásai közül kiemelendő a „A szegénység elleni küzdelem” beavatkozás, mely tartalmát tekintve kapcsolódik Szeged MJV „S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus céljához. Az EFOP beavatkozásai között megemlítendő továbbá „A társadalmi kohézió erősítése”, és az „Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések”, valamint a „A köznevelés
minőségének
fejlesztése
kiemelt
tekintettel
a
korai
iskolaelhagyás
csökkentésére” beavatkozások, továbbá a „Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése és kutatói utánpótlás megerősítése”, illetve az „Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében” és a „Jó Állam megerősítése” beavatkozások. Ezekhez ugyancsak a társadalmi felzárkóztatást, integrációt támogató S4. specifikus célkitűzés kapcsolódik elsősorban. Az EFOP prioritásai közül kiemelten az „1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén” (pl. beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésébe), valamint a „2. Befogadó társadalom” (pl. aktív befogadás, a társadalom peremére szorult közösségek befogadása) és a „3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében” (pl. oktatási infrastruktúra fejlesztése stb.) prioritásokhoz mutat kapcsolódást a város releváns középtávú célja.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a rendelkezésre álló forrásokat öt specifikus célra koncentrálja az alábbiak szerint: 179
Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés
Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése
K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése
Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT szektor és gazdaság fejlesztése
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a
környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése
A specifikus célok eléréséhez az operatív program az alábbi prioritásokhoz rendel forrásokat:
(1) Vállalkozások
versenyképességének javítása és
foglalkoztatásának
ösztönzése
(2) Tudásgazdaság fejlesztése
(3) Infokommunikációs fejlesztések
(4) Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
(5) Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése
(6) Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
Szeged Megyei Jogú Város középtávú célrendszere elsősorban az „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”, valamint az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célokon keresztül illeszkedik a GINOP célés prioritás rendszeréhez. Szeged MJV középtávon prioritásként kezeli a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének és munkahelyteremtő képességének javítását, melyhez alapvetően a 180
helyi üzleti infrastruktúra és általában vállalkozásfejlesztési környezet fejlesztésével kíván hozzájárulni. A városi célrendszer ily módon közvetlenül kapcsolódik a GINOP „Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés” valamint „Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése” specifikus céljához és a GINOP 1. prioritásához. A város természetes adottsága a jelentős felsőoktatási- és kutatói potenciál, melynek hasznosítása hosszú távon ugyancsak kiemelt cél. A város S2. specifikus célja ily módon kapcsolódik az ágazati OP „K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése„ specifikus céljához és 3. prioritásához.
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az IKOP az előzetes tervek szerint öt fő prioritás köré szervezi 2014-2020 kiemelt magyarországi közlekedésfejlesztési beavatkozásait. E prioritások az alábbiak. 1. Nemzetközi (TENT) közúti elérhetőség javítása 2. Nemzetközi (TENT) vasúti és vízi elérhetőség javítása 3. A regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Szeged középtávú célrendszere az „S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus célon keresztül kapcsolódik az IKOP fejlesztési rendszeréhez, amennyiben a városi szintű célhoz a külső közlekedési kapcsolatok fejlesztését, a városi közösségi közlekedés minőségi javítását, továbbá a fenntartható elővárosi közlekedés fejlesztését elősegítő beavatkozási elemek kapcsolódnak. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) A KEHOP célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. 181
Az átfogó cél elérését az operatív program öt prioritáson keresztül tervezi biztosítani. Ezek a következők: 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 2. Települési
vízellátás,
szennyvíz-elvezetés
és
–tisztítás,
szennyvízkezelés
fejlesztése 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 4. Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Szeged középtávú célrendszerének „S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus célja egyértelműen kapcsolódik a KEHOP 1., 2., 3. és 5. prioritásaihoz,
amennyiben
feltételrendszerének
elő
megerősítését,
kívánja elő
segíteni
kívánja
a
segíteni
hatékony a
vízgazdálkodás
hatékony
és
tiszta
energiagazdálkodást. A városi szintű fejlesztési célrendszer mindezek mellett kiemelten fókuszál a természeti környezet védelmére, ezen belül kiemelten a városi zöldfelületek megőrzésére, minőségének javítására.
A 2014-2020-as Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése, „hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése.”14 A TOP elsősorban a Partnerségi Megállapodás (PM) 5. nemzeti fejlesztési prioritásához, azaz a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések 14
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 4.0 változat 15. old.
182
megvalósításához kapcsolódik. Eszerint a versenyképesség mellett a gazdaságfejlesztés másik dimenziója az ország helyi és térségi gazdasági rendszereinek megerősítése. A prioritás nagy hangsúlyt helyez a helyi gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek kiaknázására, ami esélyt kínál a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára is. Erősíteni kell a városok térségi gazdaságszervező erejét, egyúttal településfejlesztési akciók révén javítani kell a városok vonzerejét, a munkába járást, a leromlott területek gazdasági, fizikai és társadalmi megújítását. Ennek megfelelően a TOP két fő stratégiai céljához tartozó stratégiai beavatkozási irányok az alábbiak: Foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása A
gazdaságfejlesztési
célkitűzéssel
összhangban
a
hatékony
települési
szolgáltatások, az életminőség és társadalmi kohézió javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A fenti beavatkozási irányok közvetlen illeszkedést mutatnak Szeged MJV középtávú – specifikus – céljaihoz, amennyiben az S1. specifikus cél a város gazdaságának dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését, a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítését tűzi ki célul, míg az S2. specifikus cél elsősorban a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával kívánja elősegíteni a gazdasági növekedésének támogatását. Az S3. specifikus cél a hatékony települési szolgáltatások biztosítása érdekében a települési környezet és a közösségi terek fejlesztését, a leszakadó városi területek revitalizálását, új területek integrálását és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatását tűzi ki célul, míg az S4. specifikus cél elsősorban a társadalmi befogadás előmozdítását a humán szolgáltatások minőségi fejlesztését helyezi előtérbe. A TOP prioritásai közül Szeged ITS-ében bemutatott középtávú, városi szintű célok közül az „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” cél a „1. Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében” prioritási tengelyhez, míg az „S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” és „S4. A lakosság életminőségének 183
javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célok kiemelten a TOP „2. Települési környezet fenntartható fejlesztése”, „3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritási tengely”, továbbá „4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése” és „6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,
társadalmi
befogadás
és
foglalkoztatás-ösztönzés”
prioritásokhoz
kapcsolódnak.
A „Smart Cities” koncepció Városfejlesztési aspektusból talán az egyik legmeghatározóbb koncepcionális keret a „Smart Cities” („okos város”) gondolata, mely egységes – a modern technológiákkal hatékonyabban működtethető – hálózatként („smart grid”) tekint a városra. Az „okos város” koncepció továbbá rámutat arra, hogy egy adott város teljesítményét nem csupán az ott rendelkezésre álló fizikai (vagy „kemény”) infrastruktúra, de a mozgósítható tudás tőke és társadalmi infrastruktúra minősége is nagyban meghatározza. A jövő okos városai innovatív módon közelítenek a különböző alrendszerek – energiagazdálkodás, közlekedés, menedzsment stb. – tervezéséhez, miközben az informatika széles eszköztárára támaszkodva, az erőforrások optimális felhasználásával a fenntarthatóságot is támogatják. Mindezek a szempontok a városi térségek globális versenyképességét egyre jelentősebb mértékben meghatározó tényezők, melyekre Szeged Megyei Jogú Városnak is támaszkodnia kell a jövő fejlesztési programjainak megvalósítása során. Gátolja azonban az ez irányú fejlesztéseket, hogy a városok jó része külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti például energetikai, közlekedési, egészségügyi, közbiztonsági rendszerét, illetve infokommunikációs technológiáját. E tekintetben tehát komplex tervezésre, a környezeti fenntarthatóság és a fenntartható városfejlesztés elveit messze menően szem előtt tartó integrált megközelítés módra van szükség. Az ITS középtávú célrendszere – összhangban Szeged Településfejlesztési Koncepciójában írtakkal – egyértelmű kapcsolódást mutat ezen alapelvekhez, hiszen mind az „S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű 184
vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” specifikus cél, mind pedig az „S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus cél esetében nevesítésre került a „Smart Cities” koncepcióhoz való kapcsolódás. Előbbi specifikus cél kapcsán Szeged MJV a „Smart Cities”-hez illeszkedve a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni, míg utóbbi a „Smart Cities” koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával biztosítani kívánja az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását.
4.2.
A belső összefüggések bemutatása
A célrendszer és a megalapozó vizsgálatban megjelölt kiemelt problémák illeszkedésének bemutatása előtt indokolt áttekinteni a megalapozó vizsgálat legfontosabb megállapításait.
4.2.1. A megalapozó vizsgálat kulcs megállapításainak összefoglalása Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határmenti térség vállalkozói között. A
város
hagyományos
feldolgozóipari
cégei
végrehajtanak
ugyan
komoly
fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban – 185
többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton – több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai – így például a Délép Ipari Park – komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek – Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, BIOPOLISZ fejlesztési terület stb. – helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának – pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás – vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármas határ nyújtotta stratégiai előnyökre. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel – kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával – tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az – éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett – ELI-ALPS beruházás. Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a 186
vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai – pl. gyógy- és termálvízkincs stb. – ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. A következő évek számos feladatot tartogatnak a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen a Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe a közeljövő megoldandó kérdése, de a vallási turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is várat még magára. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari szolgáltatók valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. A hagyományosan színes városi kulturális élet önmagában nem emeli ki Szegedet a magyar városok turisztikai kínálatából, helyi szintű együttműködések hiányában továbbra is szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami csökkenti a város versenyképességét. Noha Szegedhez számos ismert, közkedvelt márka illetve brand is köthető (szegedi szalámi, szegedi fűszerpaprika, illetve a szőregi rózsa), a város gasztronómiai értelemben nem tudott felkerülni az országos térképre. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer
187
szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a BIOPOLISZ Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. A demográfiai adatok az elmúlt évek során folyamatosan a lakónépesség emelkedését jelezték, majd a népszámlálás során ez újraértékelődött. Azt kellett látnunk, hogy összességében a 2000 és 2011 közötti időszakban csökkent Szeged népessége, ahogyan más nagyvárosoké is, melyben nagy valószínűséggel szerepet játszott a nemzetközi migráció is. A népesség csökkenésének egyik okozója valamennyi területi szinten a csökkenő gyermekszám. Míg a halálozási mutatók nem változnak drasztikusan, az egyre csökkenő gyermekszám elősegíti a társadalom öregedését és vitalitási indexének romlását. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok számos területre komoly hatással lehetnek. A gyermekek száma befolyásolja a kapcsolódó szociális és oktatási intézményi kapacitás igényeket, a munkaképes korú lakosság száma közvetlenül befolyásolhatja a gazdasági teljesítő képességet, míg az idősek számának és arányának emelkedése az egészségügyi és nyugdíjellátás problematikáját hangsúlyozza. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira. A város gazdasági társadalmi erejét és egyben színességét, élhetőségét és vonzerejét is gyarapítják
a
kulturális,
sport
és
művészeti
élet
hagyományai.
Az
egyes
versenysportokban kiemelkedő teljesítményeket mutatnak sportolóink, a városban azonban továbbra sem áll rendelkezésre elegendő hely és létesítmény a lakosság számára a szabadidős és tömegsport gyakorlására. A kulturált és rendszeres testmozgás hozzájárulhat
188
a kapcsolatok és a társasági élet kiteljesedéséhez és nem utolsó sorban a lakosság egészségügyi állapotának javulásához. Az évről évre megrendezésre kerülő kulturális események hozzájárulnak Szeged hírnevének és ismertségének gyarapításához, közvetlenül hatva a turisztikai szektorra is, emelve a látogatók számát és gyarapítva a település bevételeit. A helyi közösségek megerősítése, a helyi identitás alapjainak megszilárdítása több, 2014-2020-ban forrást biztosító operatív programban is megjelenik célkitűzés gyanánt. Mindez azt vetíti előre, hogy a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban a civil szervezetekre, a lokális érdekeket képviselő nem kormányzati szereplőkre jóval nagyobb figyelem irányul a korábbinál. A civil kezdeményezések jelenleg rendkívül nehéz pénzügyi körülmények között végzik feladataikat, alapvető működési forrás biztosítása is problémát jelent számukra. E tekintetben mindenképpen kedvezőbb működési feltételeket szükséges részükre teremteni. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő – déli Tisza– híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelő folyó, mint Szeged főutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képző elem is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közműrendszer is felújításra került, több szakaszon „faltól-falig” utcarekonstrukció készült. Új járművek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál.
189
A várost épített értékei is vonzóvá teszik. Az árvíz utáni újjáépítésnek, a huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetően lett Szeged a „palotás város”. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul gátolja a város harmonikus fejlődését. A Belvárosi híd forgalma évtizedek óta telített, a folyón átívelő forgalom nagyobb részét a városközpontba koncentrálja. Az északi Bertalan híd nem képes tehermentesítő szerepét betölteni, hiszen a forgalmi igények tengelye a Belvárosi híd vonalánál is délebbre húzódik (az újszegedi lakóterületek súlyvonala, Szőreg és az agglomeráció, másrészről a belvárosi intézmény-terület, egyetemi városrész súlyvonala között). A déli Tisza-híd hiányában a Belvárosi híd és vele a városközpont nem tehermentesíthető a jelentős átmenő forgalomtól, a szűk híd és belvárosi utcahálózat a dinamikus városi közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város, a belváros élhetősége romlik. A déli Tisza-híd hiánya településszerkezeti hiányt is okoz, hiszen központi fekvésű, értékes fejlesztési
területet,
a
városközpont
déli
körnegyedét
blokkolja.
A
második
világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfőbb akadálya a vízszintek szélsőséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása többek között ezért késik. A tiszai védművek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szintekhez viszonyítva megfelelőek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti. A
tervezett
M9
autópálya
építése
késik,
ennek
hiányában
a
város
megközelíthetősége nyugat felől rossz. A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendők szlömös területei, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni.
190
Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelődött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli, Búza és Árpa utcák által határolt – alapvetően az Árpa utcát érintő – telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a 2007. előtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: A sportlétesítmények – mind a tömeg- mind a versenysport területén – erősen hiányosak. Szegednek csak sátortetővel fedett uszodája van, de az uszodai kapacitás összességében így is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkőzések tartására alkalmas stadion, a műjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális ellátottság. Nincs a városban megfelelő méretű és akusztikájú hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ha forrás, vagy nemzeti szándék híján a fenti közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradnak, Szeged kieshet a nemzetközi forgalomból, a befektetők elkerülik, versenyképessége alulmarad a hasonló méretű és adottságú európai városokénak. A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történő beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet. Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környező területek mezőgazdasági művelésű területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetően sok körülmény elősegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása.
191
A város élhetőségéhez sokban hozzájárul és a levegő szennyezettségi értékein is javít, hogy az egyéni gépjárműhasználat relatíve alacsony (22%), a közösségi közlekedés fejlett, jelentős részben környezetbarát üzemű, és sokan használják (47%). Síkvidéki városként Szegeden kedvezőek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral (9%), sőt, a kerékpározás terén további jelentős fejlődés lenne elérhető. (2009-es háztartásfelvétel adatai alapján.) A nagyobb vízfelületek, főként a várost átszelő folyó és a nagyobb összefüggő zöldfelületek, mint pl. az újszegedi Erzsébet-liget szintén javítják a levegő minőségét és a klimatikus viszonyokat. Negatívumként említendő ugyanakkor, hogy Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a „városi hősziget” jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is. A domborzati jellemzőkből – alacsony tengerszint feletti magasság, kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi – Kárpát medencei – elhelyezkedés miatt a levegő szennyezettsége időnként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerűsítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemző az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építésű épületek esetében is, akár lakóépületről, akár középületről van szó. A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentős megtakarítás lenne, a működési költségeket jelentősen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerűsítésen esne át: a határoló szerkezetek hőszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. Pénzügyileg, de a környezetei hatásait tekintve is megtérülő lehetőség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körű kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetőségeket rejt a keletkező hulladékok szélesebb körű felhasználása. A levegőszennyezettség mértéke – mint a korábbiakban írtuk – gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés is kritikus méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésből eredő terheléseket jelentősen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bővítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezős
192
területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet. A folyók áldásos hatásaik mellett veszélyeket is hordoznak a városra nézve. A Maroson érkező szennyező anyagok hatalmas károkat okozhatnak a folyóvizek és a környezet élővilágában, gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre. A folyók a hozott szemetet gyakran a parton vagy az útjukba kerülő műtárgyaknál rakják le, ami nem csak látványra csúnya, de fertőzés okozója is lehet. A szemet gyönyörködtető, városi klímát javító zöldfelületek egy része elöregedett, megérett a felújításra. Példák erre a Széchenyi tér vagy az újszegedi Erzsébet-liget fái. Nem csak élet- és balesetveszélyt jelentenek, de kipusztulásukkal környezeti kár érné a várost.
4.2.2. Problématérkép/értéktérkép Az alábbiakban megtörténik a település problémáinak és értékeinek összefoglalója táblázatos formában. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy térképi eszközökkel Szeged területileg relatíve könnyen behatárolható értékeit, illetve települési szintű problémáit a megalapozó vizsgálatban mutatjuk be. Problémák Sorszám
Tényező megnevezése
1.
Nyugati városrész barnamezős ipari területek
2.
Öthalmi volt szovjet laktanya
3.
MÁV teherpályaudvar
4.
Belvárosi rakpart
5.
Déli közúti és vasúti híd hiánya
6.
Volt Heavytex területe
7.
A Tisza hajózhatósága
8.
Mars téri buszpályaudvar
9.
Szociális rehabilitációs problématerületek
10.
Gyálai Holt-Tisza
11.
Szegregátumok (Kiskundorozsma) 193
Szegregátumok (Cserepes sor)
12.
Értékek Sorszám
Tényező megnevezése
1.
Inkubátorház fejlesztés
2.
Inkubátorház fejlesztés
3.
Kutatói infrastruktúra (MTA SZBK, BAYBIO, Gabonakutató Intézet stb.)
4.
SZTE központi infrastruktúra
5.
Kiemelt turisztikai beruházás (Napfényfürdő Aquapolis és Forrás Hotel)
6.
M43 autópálya
7.
M5 autópálya
8.
Nyugati feltáró út
9.
Megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések
10.
Elektromos tömegközlekedési hálózat modernizációja
4.2.3. A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A következőkben a stratégia célrendszerének logikai összefüggését, illetve a célok által előirányzott intézkedések problémaorientáltságát és megvalósíthatóságát vizsgáljuk. A célrendszer hierarchiájában az átfogó célokhoz középtávú, specifikus célok illeszkednek, amelyekhez a koncepció ágazati prioritásokat nevesít. Másrészt a specifikus célok megvalósítását térben definiálják az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megjelenő városi területi (városrészi) szintű célok. Visszatekintve fontos megvizsgálnunk, hogy a tervezési folyamat első lépéseként elkészült megalapozó tanulmányban szektoriális szinten azonosított problémákra mennyiben reflektálnak a kialakított specifikus célok és azok részeként az egyes városrészek célkitűzései. Mint látni fogjuk, több esetben a problémahalmaz elemei és a hozzájuk kapcsolódó kijelölt célok különböző ágazatokon és városrészeken is átívelnek.
194
A
gazdaság-
és
vállalkozásfejlesztés
szempontjából
az
egyik
legnagyobb
problémacsoport a városban észlelhető tőkehiányhoz kapcsolódik. Ennek két fő oka van, egyrészt a városnak a külföldi tőkevonzás terén erős regionális versenytársakkal kell szembenézni, így a külföldi tőke szétoszlik a régióban. Ugyanakkor tőke hiányában a helyi vállalkozások sem képesek önmagukban stabilizálni a város gazdaságát. Elsősorban a kisebb, hagyományos feldolgozóipari vállalkozások elszegényedése és eltűnése jelent ezen a téren problémát, ami aztán a fizetőképes keresletre is negatív hatást gyakorol. A külföldi tőke vonzásában azonosított a gátló tényezőket a hasznosítható önkormányzati ipari
területek
mérete,
a
gyenge
üzleti
infrastruktúra
és
a
hiányos
helyi
vállalkozásfejlesztési intézményrendszer jelenti. A tőkevonzóerő növelése érdekében egyszerre több specifikus célnak együttesen kell teljesülnie: az üzleti infrastruktúra bővítésével és a vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével (S1. specifikus cél) párhuzamosan szükséges elérni a városi élettér és közlekedés minőségi javulását (S2. specifikus cél), amelyek hatásaihoz a lebonyolítandó innovációs programok közvetett eredményeinek is hozzá kell járulnia. Gazdaságfejlesztési jellegű területi célokat a stratégia főleg a már eddig is iparosodott városrészekben illetve a Belvárosban jelöl ki. A Belvárosnak, mint klasszikus értelemben vett „citynek” korszerű üzleti szolgáltatásokat kell nyújtani, valamint rendezett városképével, könnyű elérhetőségével kell vonzerőt gyakorolni, míg például a nyugati iparosodott városrészben célként van megjelölve a szolgáltatásfejlesztés
(közszférafunkciók
erősítése,
üzleti
szolgáltatások)
az
alapinfrastruktúra fejlesztése is. Mindez különösen fontossá válik az ELI-ALPS projekt és a köré szerveződő Science Park fenntartásának szempontjából, vagyis ezen a területen az első két specifikus célnak egymást erősítve kell megjelennie. Ez eredményezheti a már működő hagyományos ipari termelés megtartását, fejlesztését és a K+F tevékenység felívelését a városrészben. A 2. specifikus célban megnevezett innováció orientált gazdasági növekedésnek másik fontos terepe lesz a már jelenleg is jelentős innovációs kapacitással rendelkező újszeged-szőregi városrész. Mivel jelentős mértékű a pályakezdők körében mért munkanélküliség a városban, különösen fontos a magasan képzett munkaerőt felszívni képes kvaterner szektor fejlődésének elősegítése – a stratégia alapján ennek az elsőszámú célterülete a nyugati iparvárosi rész és Újszeged lesz. A hazai vállalkozások közvetett tőkenövelését, a gazdaság dinamizálását a helyi erőforrások fenntartásával és erősítésével kell elősegíteni, amely a városrészi célokban is helyet kap: pl. a Déli kertváros hagyományos zöldségfeldolgozásának fenntartása, a móravárosi
195
barnamezős területek felhasználása, Rókus városrészben a helyi vállalkozások gyarapítása a helyben foglalkoztatás növelésére. Turisztikai szempontból a legfőbb azonosított problémát a vendégéjszakák alacsony száma okozza, amit fokoz, hogy a Tisza és a város rejtett épített örökségének idegenforgalmi vonzereje kihasználatlan. Az első specifikus cél, vagyis a gazdaság dinamizálása az, melynek keretében sor kerülhet a helyi adottságokra építő turizmus diverzifikációjára. A turisztikai szempontból felívelő pályán lévő Belvárosban viszont a harmadik prioritással kapcsolatban az olyan élhető közösségi terek kialakítása kap fontos szerepet, amely képes turisztikai vonzerőt gyakorolni. Ugyanitt elérendő cél a kulturális intézmények felújítása és a szolgáltatások minőségének javítása. A Móraváros fő turisztikai attrakciójának számító Vadaspark további fejlesztése is lényeges a város turizmusa szempontjából, továbbá kiaknázható lehetőségek rejlenek a Maty-éri Szegedi Olimpiai Központ vendégforgalmában, illetve a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációját követő rekreációs célú felhasználásában a Déli kertvárosban. A Belvároshoz hasonlóan sokat lendíthet a város imázsának javításán az Alsóváros és a Tiszát kísérő közterek településképet megőrző felújítása. A stratégia célkijelölése alapján a Tisza és a Maros hullámterének egyébként is fontos szerep kell, hogy jusson a következő években, hiszen ez a terület bőven rendelkezik kiaknázatlan turisztikai potenciállal. A megalapozó vizsgálat egyértelmű problémákat azonosított a város demográfiai állapotával kapcsolatban: enyhe népességcsökkenés mellet fokozódik a lakosság elöregedése és egyre inkább csökken a Szeged városhierarchiai pozíciójából fakadó vándorlási nyeresége. A letelepedés, családalapítás ösztönzéséhez a specifikus célok közül az élhetőbb város (S3.) és a szükséges humán szolgáltatások fejlesztése (S4.) egyaránt hozzájárul. A használható közösségi terek, városrészi központok fejlesztés, felújítása, valamint az elérhető közszolgáltatások, közintézmények minőségi fejlesztése (kínálat, állapot) mindegyik városrészben megjelenik elérendő célként. A fokozatosan öregedő lakótelepekkel tagolt Felsővárosban és Rókus városrészben a paneltechnológiás épületek felújításával eszközölt életminőség-javítás vethet gátat a kedvezőtlen népesedési folyamatoknak, míg Újszeged, a Déli kertváros, az Északi kertváros és a nyugati iparterület esetében a stratégia a humán szolgáltatások és a közszféra funkciók mennyiségi bővítését irányozza elő.
196
A képzettség szempontjából két alapvető problémás területet azonosított a meglapozó vizsgálat: a középfokú szakképzést és a felsőfokú képzést. A középfokú képzések – elsősorban a szakmunkás- és technikusképzés – színvonala folyamatosan romlik, ennek köszönhetően a vállalati szektor igényei és a képzési kínálat távolodik egymástól. Az állami átszervezéseknek köszönhetően ennek megoldására a városnak, mint területi szereplőnek kevés eszköze maradt, mégis fontos a felnőttkori tanulás és a szakképzés városi szintű támogatása. A helyi felsőoktatás közvetett támogatására azonban több lehetőség is kínálkozik: a BIOPOLISZ Park és az ELI-hez kapcsolódó Science Park kialakítása területi célként képes lehet dinamizálni a felsőoktatást: felvevőpiacot teremteni a képzett munkaerőnek, egyben vonzó hatást gyakorolni a felsőoktatásba igyekvők számára. Ezek az intézkedések a harmadik specifikus cél keretében kerülnek a stratégiába, illetve a nyugati iparváros és Újszeged, mint a város jövőbeli innovációs centrumai lehetnek a fejlesztések célterületei. Infrastrukturális szempontból a megalapozó vizsgálat számos problémát rögzít, közülük nem egy krónikus problémaként évek óta jelen van a város életében. A közlekedéshez kapcsolódó műszaki infrastruktúrafejlesztés állandó célja a déli Tisza-híd megépítése, illetve a Tisza hajózhatóságának biztosítása. A specifikus célok közül a harmadik cél a közösségi terek fejlesztésével és a fenntartható közlekedési rendszerek kialakításával egyértelműen az infrastrukturális problémákat kívánja eszközölni és ezt egészítheti ki valamelyest az üzleti infrastruktúra bővítése. A műszaki infrastruktúra pontos lokalizációjából adódóan a területi célok már sokkal pontosabban le vannak határolva: a déli Tisza-híd megépítése az egész város és a városkörnyék szempontjából kívánatos lenne, de elsősorban a Belváros-Alsóváros és Újszeged, mint az általa összekapcsolt városrészek céljaiban jelenik meg. A déli és az északi kertvárosi területeken a belső elérhetőség javítása, a nyugati iparvárosban és Móravárosban a barnamezős területek felszámolása lenne fontos. A külső elérhetőség javítása elsősorban a Szegedet övező vasúti hálózat felújításával valósulhatna meg, amely a temesvári viszonylat visszaállításával Újszeged céljainál jelenik meg. Az egész városra nézve érvényes cél a kerékpárforgalmi infrastruktúra-hálózat bővítése és a közvilágítás energiahatékony megújítása. Ugyanitt az összefogó városi céloknál kell megemlíteni a rekreációs létesítmények terén fennálló hiány csökkentését, amely a felsővárosi részcéloknál külön előtérbe kerül. A korábban tárgyalt célok az infrastrukturális problémák kapcsán is visszaköszönnek, ugyanis a Rókus és a Felsőváros területén megvalósítandó 197
panelfelújításoknak a tényszerű infrastrukturális fejlesztésen kívül pozitív hozadéka lehet a demográfiai folyamatok terén is, ugyanígy az Alsóváros, a Belváros és Móraváros közterületi rehabilitációi javíthatják a város turisztikai imázsát. A települési környezetvédelem terén fennálló problémákra harmadik specifikus cél prioritásai reagálnak, városrész szinten pedig a fent említett panel- és közvilágítás felújítások, az árvízi és vízvédelmi fejlesztések a Tisza mentén és a városszerte megvalósuló közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztései kínálnak megoldásokat.
5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI
A következő fejezetben fel kívánjuk mérni az alábbi tényezőkből fakadó, az eddig beazonosított, illetve a jövőben projektgenerálás keretében beazonosítani tervezett fejlesztési projektek megvalósítását, illetve a jelen stratégia teljesülését veszélyeztető kockázatokat. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az
elégtelen finanszírozásból, a
bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási
konstrukciók
specifikus
jellemzői,
továbbá
a
saját
forrás
előteremtésének kockázata Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény mint kockázati tényező, Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése
198
Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása, A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe:
A kockázati tényező megnevezése A gazdasági válság hatására
Bekövetkezés valószínűsége (1-7) 4
Hatás (1-7) 7
Kockázati index
Javasolt beavatkozás
(1-49) 28
alacsony befektetői aktivitás
A város célrendszerében kiemelt szerepet kap a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítés. A városnak fel kell készülnie arra, hogy a válság elhúzódásával párhuzamosan továbbra is piaci alapon kell külső forrást bevonnia a fejlesztések megvalósításához. Ebből következően priorizálni szükséges a projekteket, maximalizálva a forrásfelhasználás hatékonyságát.
A menedzsment szervezet
2
7
14
Képzési programokkal,
nem tudja megfelelően ellátni
folyamatos
feladatát, a program
szervezetfejlesztéssel
lebonyolítás akadályokba
erősíteni szükséges a
ütközik
menedzsment szervezetet. Biztosítani szükséges a megfelelő szakemberek rendelkezésre állását
A jogszabályi környezet
2
6
kedvezőtlen irányban változik
12
Megfelelő módon alkalmazkodni szükséges az
199
(pl. eljárásrendek stb.)
egyes jogszabályi változásokhoz.
Elmaradnak a hazai, illetve
2
7
14
A városnak fel kell készülnie
Európai Uniós fejlesztési
arra, hogy az EU-s források
források
felhasználása nem folyamatos, a forrás lehívás késedelmet szenved. A „financing gap” áthidalására megfelelő forráshátteret kell biztosítani.
A jövedelemtermelő projektek
2
4
8
A cash-flow tervezésnél
esetében nem kellő
körültekintően kell eljárni,
körültekintéssel lett a cash-
egyértelműsíteni kell, hogy
flow tervezve
melyek a jövedelemtermelő elemek az egyes fejlesztési projektekben.
Jelentős társadalmi ellenállás
3
5
15
az egyes fejlesztések kapcsán
Feladat a fejlesztés mögött álló elképzelések és az ellenzői szempontok nyílt, konszenzusra törekvő megvitatása; szükség esetén a fejlesztési elképzelés felülvizsgálata. A lakosság folyamatos tájékoztatása mellett a felmerülő lakossági javaslatok beépítése prioritást élvez.
Nem sikerül a partnerségi
3
5
15
Megfelelő kommunikációval
együttműködésekbe kellő
és disszeminációs
számú szereplőt bevonni
tevékenységgel biztosítani kell a megfelelő részvételt. Fontos a megfelelő stakeholderek bevonása az előkészítésbe. A partnerségi terv továbbfejlesztése és az ITS megvalósítási periódusához kapcsolódó átalakítása indokolt.
200
Kormányzati szakpolitika
4
7
A helyi döntéshozóknak
28
keretében változik a
közösen kell fellépniük
támogatáspolitika prioritás
érdekeik képviselete
rendszere. A programozási
érdekében, specifikus
időszak során változik a
szempontjaik érvényesítését
szakpolitikai prioritás
biztosítani szükséges.
rendszer és a hatékonyabb forrás abszorpciót biztosító programok irányába áramlik a forrás.
Az elemzett kockázati tényezők közül a legmagasabb (28-as) kockázati indexszel a válság elmélyülése rendelkezik. Ugyancsak kiemelt kockázatú (28-as) a támogatási politika alakulásához kapcsolódó tényező. A legalacsonyabb kockázati faktorral (8-as) a jövedelemtermelő projektek előkészítésének elégtelen volta rendelkezik. Közepes kockázatú az EU-s források elmaradását (14-es), valamint a társadalmi ellenállást és a partnerségi folyamatot érintő kockázati tényező (15-ös).
6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE
A
következő
fejezetben
áttekintjük
az
ITS
megvalósításának
komplex
eszközrendszerét, különös tekintettel az Integrált Területi Beruházás (ITB) bemutatására, a célok
elérését
szolgáló
fejlesztési
és
nem
beruházási
jellegű
önkormányzati
tevékenységekre, továbbá a megvalósítást támogató szervezeti keretek definiálására. A fejezetben a fentieken túl megvizsgáljuk a különböző egyeztetési mechanizmusok alkalmazásának lehetőségeit, és bemutatásra kerül az ITS készítése során alkalmazott partnerségi-egyeztetési struktúra is.
6.1.
Az Integrált Területi Beruházás (ITB), mint fejlesztési eszköz
Összhangban a Belügyminisztérium által készített útmutatóban leírtakkal, Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája komoly hangsúlyt fektet az integrált 201
tervezési-
és
megvalósítási
szemlélet
alkalmazására.
Ennek
megfelelően
az
akcióterületeken megvalósítandó, illetve az akcióterületeken kívül eső projekteket integrált megközelítésben is bemutatjuk. A fenti útmutató így fogalmaz: „Az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak. Az integrált projektek egyes elemeit más-más szereplő is megvalósíthatja. Kifejezetten javasolt pl. törekedni arra, hogy olyan projektelemek is bekerüljenek az integrált projektbe, melyek megvalósításában a magánszféra – ingatlanfejlesztők, helyi vállalkozások vagy befektetők – is érdemi részt vállal. Az integrált projekt értelemszerűen a fenti projekt-típusok mindegyikét magában foglalhatja. A projektek leírása tartalmazza, hogy a projekt várható eredményeivel, amivel a célcsoportra, vagy célterületre hat, hogyan járul hozzá a középtávú városi cél megvalósulásához. Több projekt együttes hatása szolgálja majd a középtávú városi célhoz rendelt egyedi eredmény indikátorok céljainak elérését.”15 Az útmutató az integrált projekteken túl úgynevezett kulcsprojekteket, hálózatos projekteket, valamint akcióterületi projekteket is definiál. Szeged Integrált Településfejlesztési Stratégiájához illeszkedve Integrált Területi Beruházási projektcsomagok (ITB) beazonosítása a feladat. Az ITB-k kialakítása kapcsán a releváns közbeszerzési kiírás, illetve ennek mellékletei egyértelműen rögzítik a szakértői feladatköröket. A tervezési munkához kapcsolódó közbeszerzési kiírás megjelenését követően kiadott, Belügyminisztérium által készíttetett útmutató ugyanakkor a fentiek szerint ún. integrált projekteket nevesít. Az integrált projektek az említett háttéranyagban leírt fejlesztési logikájukat tekintve megítélésünk szerint az ITB-kkel azonosíthatóak, amennyiben „az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak”. Az alábbi ábra a városi szintű Integrált Területi Beruházási projektcsomagok definiálásának folyamatát mutatja be részletesen. In. Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez, 24. old. 15
202
Forrás: saját szerkesztés
Megítélésünk szerint – biztosítandó, hogy a teljes hétéves tervezési periódus legfontosabb fejlesztései elhelyezésre kerülnek térben – célszerű legalább 3-4 akcióterület nevesítése. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a városon belül kijelölt, összefüggő terület programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Az előzetes akcióterületi terv előzetes forrástérképet is tartalmaz, de fontos kiemelni, hogy ez a dokumentum ugyanakkor nem egyezik meg a későbbiekben a konkrét fejlesztési programozási peremfeltételek (támogatási intenzitás, eljárásrend, intézményrendszer stb.), valamint a projektek konkrét műszaki tartalma ismeretében elkészülő akcióterületi tervvel. Az akcióterületekre meghatározható projektjavaslatok alapinformációi táblázatosan jelennek meg az akciótervben, a legfontosabb projektek esetében adatlapok kitöltésére kerül sor. Ezek legalább az alábbi minimális tartalommal készülnek:
203
Projekt címe Projektgazda (megvalósító, vagyis akinél aktiválásra kerül az adott fejlesztési elem) Rövid szöveges összefoglaló a fejlesztésről (Max. 2000 karakter) A projekt jelenlegi készültsége Az előkészítésbe és a megvalósításba bevonandó partner szervezetek neve Költségvetési terv (Összes költség, forrástérkép a finanszírozó OP megjelölésével, a forrás felhasználás ütemezése féléves bontásban) A megvalósítás ütemezése (féléves bontásban) A projektek ahogy korábban írtuk, területi szinten és műszaki-tartalmi értelemben is illeszkedhetnek egymáshoz. E projektek adott esetben egy akcióterületet érintenek, de lehetséges az is hogy több akcióterületet, sőt adott esetben a város egészét érintik. Ily módon integrált csomag részét képezheti tematikus fejlesztés (pl. városi óvoda fejlesztési program ESZA elemekkel), vagy éppen egy barnamezős terület komplex fejlesztése (üzleti infrastruktúra, közlekedési csomópont és szolgáltatói funkció) fejlesztése is. Az illeszkedés módját, az ütemezést célszerű egy egységes tanulmányban bemutatni. Az ITB projektcsomag részét képező háttértanulmányok minimálisan elvárt struktúrája az alábbi (a felsorolás a projekt specifikumainak megfelelően bővíthető): Vezetői összefoglaló A projektjavaslat kiindulási és alapadatai (alapadatok, célok, indikátorok) A projektgazda bemutatása Háttér, környezet (Érintett földrajzi terület bemutatása, jogszabályok, szakpolitikai háttér) Tulajdonviszonyok bemutatása A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A cél elérése érdekében fejlesztendő tevékenység (A fejlesztési célok és fejlesztési irányok meghatározása, illeszkedés a városi középtávú célokhoz) A fejlesztés megvalósításának módjai A fejlesztés megvalósításának kockázatai A projektjavaslat ütemezése
204
A megyei jogú városok számára elkészült útmutató rögzíti, hogy az integrált projekt a különböző, ott bemutatott projekt-típusok (kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projekt) mindegyikét magában foglalhatja. Összhangban e tipológiával, Szeged ITS-e a 2.2 és 2.4 alfejezetekben rögzíti a projekttípusok illeszkedését. Akcióterületi szinten tehát kulcsprojekt, hálózatos projekt, akcióterületi projekt beazonosítása történik meg oly módon, hogy a hálózatos projekteket azután külön, akcióterületen kívüli projektként is bemutatjuk. Ez utóbbiak esetében – mivel városrészhez közvetlenül nem kapcsolódó fejlesztésről van szó – a városi középtávú – specifikus – célokhoz való illeszkedést is bemutatjuk.
6.2.
A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek
A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató hozzáállás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/Uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Az alábbiakban taglaljuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel az önkormányzat élhet a fejlesztések blokkolásának elkerülése érdekében. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet: -
A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása.
-
A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat.
-
Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát.
205
Befektetés ösztönzés -
Az infrastruktúra korszerűsítésén felül fontos a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése, melyre kiváló lehetőséget teremt a városban jelenlévő oktatásitudományos potenciál.
-
Meg kell szervezni az ezen a téren is működő egyablakos ügyintézést.
-
Irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanokat kell létesíteni, mely ingatlanok helyet adhatnak "shared service" centereknek, amelyek jelentős nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg.
-
Inkubátorok, pari telephelyek létesítésére alkalmas ingatlanokat kell kialakítani.
-
A helyi adótörvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára adómentes adóalap összegének meghatározására. Jelen szabályozás szerint az egymillió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetni. Az ösztönző adókedvezmények körét bővíteni kell.
-
Szegeden a barnamezős és egyéb beruházások megvalósítását elősegíti az Önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival és a hatályos településfejlesztési dokumentumokkal összhangban van. Eszerint például az 5-ös főút mellett régi gazdasági területek élednek újjá, ahol a város közlekedési, infrastrukturális átalakításokkal, felújításokkal nyújt segítséget.
-
Nem utolsó sorban elengedhetetlen a befektetés ösztönzéshez a megfelelő kompetenciával és szakmai felkészültséggel rendelkező feladatorientált szervezeti struktúra kialakítása.
A befektetés ösztönzés típusai az aktív és a proaktív befektetés ösztönzés, melyek fontosabb, részben hiányzó szegedi feladatai a következők: Aktív befektetés-ösztönzés -
A már említett szolgáltatási „egyablak” működtetése leegyszerűsíti és megkönnyíti a külföldi befektetők tájékozódását a befektetési lehetőségeket, befektetési hátteret illetően.
-
Befektetői kérdésekre választ adó, többnyelvű interaktív honlap elkészítése, folyamatos töltése, frissítése. A korábbiakban a Szeged Pólus Nonprofit Nkft. és az ITD Hungary Zrt. által üzemeltetett több nyelvű honlapok ezt a feladatot többékevésbé ellátták. 206
-
Befektetés-ösztönzést támogató adattárak létrehozása: a szolgáltató központok adattárai elláthatják ezt a feladatot, amelyhez a hatékony együttműködés ugyancsak nélkülözhetetlen.
-
A világban már működő, hasonló együttműködés feltérképezése, tapasztalatcsere, partnerkapcsolatok kiépítése a tudástranszfer megvalósulása érdekében, valamint az ott gyűjtött tapasztalatok hasznosítása.
Proaktív befektetés-ösztönzés -
A befektetés-ösztönzési projekt célja a befektetés-ösztönzési eszköz-, információés
humánerőforrás
rendszerének
koncentrálása,
intézményi/önkormányzati/vállalkozói
optimalizálása
együttműködések
és
az
hatékonyságának
növelése. Kiindulási alap a meglévő adottságok, tárolt információk, adatok felhasználása, a közreműködő intézmények és azok hálózatának megléte, tapasztalata és folyamatos működése. -
Angol-magyar nyelvű
elektronikus
projekt-adatbázis
készítése, folyamatos
fenntartása, bővítése és aktualizálása, mely egyik alapja a kiajánlásnak. -
A „termékek” piacképességének vizsgálata, felkészítés a piacra-jutásban, piackutatások (termék marketing).
-
Befektetés-szempontú marketing eszközök létrehozása, marketing csatornák és kapcsolatrendszerek aktivizálása.
-
A termék és régiómarketing eszközeinek nemzetközi hálózatba való bekapcsolása (HITA külpiaci hálózata, kamarák külföldi partnerszervezetei, DKMT, megyék és városok külügyi kapcsolatai, kül- és belföldi tanácsadó és ingatlanfejlesztő cégek), promóciós eszközök használata.
-
A
szegedi
vállalkozások
újrabefektetési
igényeinek
feltérképezése,
majd
bekapcsolása a proaktív és aktív tevékenységi rendszerekbe.
Befektetői szempontú helyzetértékelés: -
A város gazdasági szempontból stabil, kiterjedt politikai és intézményi kapcsolatrendszereivel segíti befektetések és a város fejlődését. Célirányos fejlesztések valósultak meg a város koncepcióinak megfelelően. Szeged rendelkezik Gazdasági Programmal.
207
-
Jelentős számú banki és pénzügyi szolgáltató, szolgáltató központ, ipari park, logisztikai és innovációs központ nyújt támogatást a vállalkozások számára.
-
A város infrastrukturális ellátottsága kiváló.
-
Munkaerő-ellátottság
szempontjából
Szeged
a
környező
települések
munkavállalóinak vonzási központjaként előnyös helyzetben van. A megye alkalmazottainak majd fele itt dolgozik, az ingázás igen magas. A legmagasabban kvalifikált munkaerő mellett az alacsonyan képzett betanított munkások is jelen vannak, azonban a műszaki vonalon szakemberhiány van. Szeged alsó-, közép- és felsőfokú oktatási-képzési tevékenysége révén kiemelkedő oktatási központ, továbbá a munkaerő képzése is alátámasztott. -
A letelepedés költsége is fontos tényező a befektetőknek, amelyet a város korábban adókedvezményekkel támogatott.
-
Végül a befektetők szubjektív tényezőket is számításba vesznek. Ilyenek a kulturális, élhetőségi jellemzői egy városnak, melyeket Szeged humán, közösségi és közlekedési,
távközlési
funkcióellátottságának
köszönhetően,
számos
szolgáltatásával maximálisan kielégít. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé „eladni”. A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing
tevékenység
dokumentumok
céljainak
ezért
nagyban
megvalósítását
támogathatja
többek
között
a az
településfejlesztési egyes
projektek
végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Szeged erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni lehet. A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell
208
szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék:
a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit)
a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piac szegmentációs alapok meghatározása (imázs audit)
a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit)
Különösképpen az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: Célcsoport
Célok, feladatok, ellátó szerv
Belső lakossági célcsoport
elégedettség fokozása, támogatottság szerzése
(a településen élők)
Fő feladat: bevonás, meggyőzés Szerv: Szeged M.J. Város Önkormányzata
Külső lakossági célcsoport
turisztikai látogatások ösztönzése, szimpátia megszerzése
(a településen kívül élők)
Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Tourinform
Belső gazdasági célcsoport
elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: megnyerés Szerv: befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezet
Külső gazdasági célcsoport
betelepülés ösztönzése, befektetések vonzása Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezet
A települési kommunikáció és a „termék” értékesítés nem választható külön, minthogy a termék sem egyértelműen definiált. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Szeged (el)ismertségét. Következésképp ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát. Piacbefolyásoló eszközök
elektronikus
reklámozás:
internetes
információkkal, televíziós műsorok, rádiók
209
oldalak
naprakész,
strukturált
közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái
direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések
újságok
Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város imageének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket költenek el a területen, és ezáltal hasznot jelentenek a település magángazdálkodóinak és részben ezek által részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi 210
büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ITS rendszeresen felülvizsgálatra kerüljön.
6.3.
Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításához kapcsolódó szervezeti keretek maghatározása
A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról immár egyértelműen rögzíti a megyei jogú városok tervezési jogkörébe tartozó forráskeretet. Amennyiben a források felhasználására az integrált településfejlesztési stratégiák keretében, nevesített integrált területi beruházásokon keresztül lesz lehetőség, úgy megítélésünk szerint a program lebonyolításba, a hatékony forrásfelhasználást támogató projektgenerálási és –fejlesztési munkába helyi erőforrások bevonása mindenképpen szükséges. Minderre oly módon kell, hogy sor kerüljön, hogy a meglévő Európai Uniós programozási és fejlesztési tapasztalatok beépülésére a lehető legnagyobb mértékben sor kerülhessen. A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti Szabályozási Tervet, valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló többször módosított 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet értelmében a Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra.
211
A Fejlesztési feladatok átfogóan a Közgyűlés Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának (VTLB) kompetenciájában tartoznak, amely feladatát a VTLB az egyes szakterületeket felügyelő szakbizottságokkal, valamint a Pénzügyi Bizottsággal (PB) és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal egyeztetve valósítja meg. A Fejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A Fejlesztési Iroda és az egyes szakirodák között az ITS készítése kapcsán is szoros együttműködés valósult meg, a megfelelő szakember állomány rendelkezésre állt és rendelkezésre fog állni a későbbiekben is. Az ITS megvalósításával kapcsolatos stratégiai szintű döntés előkészítési- és döntéshozatali folyamatot operatív szinten ugyancsak a Fejlesztési Iroda koordinálja. Az ITS megvalósításához kapcsolódó operatív szintű feladatok elvégzése a tisztán fejlesztési profilú fejlesztési társaság feladatkörébe tartozik. A városi komplex fejlesztési program (pólus program) operatív feladatainak ellátására, a tervezés előkészítésére és majdani menedzselésére Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005 decemberében megalapította a Szeged Fejlesztési Pólus Kht-t., mely 2007-ben átalakult nonprofit kft-vé. A Fejlesztési társaság működtetése azért indokolt, mert
hatékony, rugalmas, átlátható, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít a fejlesztési tevékenységhez;
saját bevételekkel rendelkezik, továbbá célzottan és hatékonyan használja fel a fejlesztési forrásokat, így tehermentesítheti az önkormányzati költségvetést;
olyan tervezési és kivitelezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs
tevékenységei
összehangolhatók
lesznek, finanszírozásuk
is
kiszámíthatóbbá válik;
a városfejlesztő társaság képes és alkalmas magántőke bevonására a fejlesztések megvalósításába, illetve azokhoz kapcsolódóan;
alkalmas szervezet JESSICA konstrukciók keretében finanszírozott projektek megvalósítására;
212
lehetővé teszi a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését a városfejlesztésben és városrehabilitációban;
lehetővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között;
lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő fejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába;
az
önkormányzati, kormányzati
és
EU források
pénzügyi
szempontból
hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban;
képes
hatékonyan
lebonyolítani
az
integrált
területi
beruházási
projektcsomago(ka)t;
meglévő – és források rendelkezése esetén továbbfejleszthető – kompetenciái és erőforrásai
révén
alkalmas
az
ITB-hez
kapcsolódó
projektgenerálási,
projektfejlesztési és monitoring feladatok elvégzésére; A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely
részt vesz a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához
kapcsolódó
operatív
feladatok
kidolgozásában
és
lebonyolításában;
a fejlesztési célok megvalósítását elősegítő projekteket generál, készít elő és valósít meg;
állami és magán finanszírozási forrásokat keres és szervez a fejlesztési tevékenységekhez,
biztosítja
a
fejlesztések
pénzügyi
egyensúlyát,
finanszírozhatóságát;
előkészíti és menedzseli az Integrált Településfejlesztési Stratégia keretében megvalósuló városrehabilitációs kiemelt projekteket (akcióterületi terveket);
önállóan, vagy partnerek bevonásával menedzseli és/vagy teljes mértékben megvalósítja az akcióterületi tervek fejlesztéseit;
koordinálja
a
fejlesztések
eredményeinek
fenntarthatóságát;
213
fenntartását,
biztosítva
azok
a fejlesztési feladatok ellátása során együttműködik a városfejlesztés és – üzemeltetés érintett önkormányzati szervezeteivel és feladatellátásra szakosodott cégeivel;
társadalmasítási és tájékoztatási feladatokat lát el a fejlesztési tevékenységhez és az egyes projektekhez kapcsolódóan;
szervezi és generálja a fejlesztések megvalósítását segítő partnerségeket állami, piaci és civil szervezetekkel, biztosítja a fejlesztések érintettjeinek (többek között az érintett lakosságnak) a bevonását a fejlesztések előkészítésébe;
közreműködik
az
integrált
területi
beruházási
projektcsomag(ok)
megvalósításában; A Fejlesztési társaság létrehozásáról, működésének szabályairól és feladatellátásának főbb felelősségi- és hatásköreiről a Közgyűlés dönt. A Fejlesztési társaság létrehozásáról szóló közgyűlési rendelet szabályozza
az önkormányzat tulajdonosi jogai gyakorlásának módját;
az önkormányzat főbb jogosítványait és kötelezettségeit;
a városfejlesztő társaság fontosabb jogosítványait és kötelezettségeit;
a városfejlesztő társaság törzstőkéjét, valamint a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás mértékét;
a társaság vagyongyarapodásából származó nyereségének felhasználását;
a fejlesztendő akcióterületeken történő ingatlangazdálkodás rendjét;
a Fejlesztési társaság és az érintett területeken a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal való együttműködés kereteit.
A Fejlesztési társaság tevékenységét az önkormányzat felügyeli, aki a társaság feletti tulajdonosi jogokat is gyakorolja. A társaság a fejlesztési tevékenységet az önkormányzat és a társaság között a városrehabilitáció megvalósítására irányuló megbízás (szerződés) keretében végzi, a társaság feladatait, jogosítványait, kompetenciáit és kötelezettségeit ez – a Közgyűlés határozatával összhangban lévő – megállapodás szabályozza. A városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, azonban a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végzi. A városfejlesztő társaság 214
tevékenységével az önkormányzat Fejlesztési Irodája együttműködik. Az Iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, többségében az Iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat. A Fejlesztési Iroda fenti tevékenységében támaszkodik a társirodák szakértőinek munkájára. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten fontosnak tekinti a – Településfejlesztési Koncepcióban rögzített – hosszú távú stratégiai fejlesztési irányokkal összhangban végzett helyi- városi befektetés ösztönözési, gazdasági fejlesztési feladatok rendszer szintű megerősítését is. Ennek szervezeti és formai keretrendszerét természetesen a térségi szereplőkkel (pl. a Csongrád megyei Önkormányzat) együttműködve szükséges kiépíteni.
6.4.
Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok
Szeged város vonzáskörzete – természetes módon a szerepkörök különböző fajtáiban más és más, így az egyértelműen nem határolható le. A korábbiakban elkészült „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” című dokumentumban részletesen elemeztük Szeged térségi szerepét, együttműködéseit. Az alábbiakban áttekintést adunk Szeged és a térség települései között eddig létrejött, valamint a javasolható kooperációkról:
Intézményesült együttműködések A településközi koordináció a térségben intézményesült formával rendelkezik: A kistérségi koordináló szerepkört 2004 közepe óta a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: többcélú társulás) látja el. A kistérség két városának, két nagyközségének és nyolc községének egyeztető fórumaként feladatai:
szervezeti keretet biztosítani a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének,
215
a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok közös ellátása,
az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás),
a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése,
térségfejlesztés
(területfejlesztés
és
településfejlesztés
összehangolása,
programozási és tervezési tevékenység). 2004. szeptember 1-el a kistérség minden településének egyenlő mértékű részvételével megalakult a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht., mely a fenti szervezeteknek ellátta
a
munkaszervezeti
feladatait.
A
helyi
gazdaságok
fejlesztésében,
a
munkahelyteremtésben, a lakosság életkörülményeinek javításában segédkezik, ellátja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezeti feladatait. 2008-ban társasági szerződésének módosításával „átalakult” nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társasággá, Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó ás Szolgáltató Nonprofit Kft. elnevezéssel. A többcélú társulás feladat-ellátás rendszerébe tartozó feladatkörök: - településfejlesztés, településrendezés; - településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); - a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; - egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; -
környezet-egészségügy
(köztisztaság,
biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); - óvodai ellátás;
216
települési
környezet
tisztaságának
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; - szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; - lakás- és helyiséggazdálkodás; - a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; - helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; - honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; - helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; - a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; - sport, ifjúsági ügyek; - nemzetiségi ügyek; - közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; - helyi közösségi közlekedés biztosítása; - hulladékgazdálkodás; - távhőszolgáltatás; - víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A feladat-ellátás rendszerébe tartozó tevékenységek különösen : -
óvodai ellátás, az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével;
-
utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás;
-
sportversenyek szervezése, rendezése;
-
sport rendezvénynaptár készítése, összehangolása;
-
versenyrendszer működtetése;
-
úszásoktatás szervezése, sport napközi működtetése;
-
szociális ellátás elhelyezéssel;
-
szociális ellátás elhelyezés nélkül;
-
egyéb humán egészségügyi ellátás;
-
gyermekjóléti – gyermekvédelmi ellátás – szolgáltatás; 217
-
hétközi illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolása, közös működtetése;
-
háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat térségi összehangolása;
-
család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
-
közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;
-
kulturális – közművelődési - művészeti tevékenység;
-
helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;
-
térségi fejlesztési, felújítási feladatok tervezése, pályázatok összehangolása;
-
helyi közútfenntartás, útellenőrzés megszervezése, összehangolása;
-
közrend, közbiztonság védelme: bűnmegelőzés, baleset-megelőzés;
-
ingatlan- és vagyongazdálkodás;
-
ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés;
-
vízrendezés, vízkárelhárítás, árvíz-belvízelvezetés térségi összehangolása;
-
kommunális szolgáltatások és energiaellátás térségi összehangolása;
-
hulladékkezelési közszolgáltatási rendszer összehangolása;
-
közös hulladékgazdálkodási terv készítése;
-
hulladékkezelési
közszolgáltatási
rendszer
közös
kialakítása,
szervezése,
működtetése; -
környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés összehangolása;
-
műemlékvédelmi, helyi építészeti védelmi feladatok összehangolása;
-
természet és környezetvédelmi feladatok összehangolása;
-
térségi környezetvédelmi program készítése, felülvizsgálata;
-
települési környezetvédelmi programok összehangolása;
-
szennyvíztisztítás és –elvezetés összehangolása;
-
szennyvíztisztítás, elvezetés, kezelés közös szervezése és az ehhez kapcsolódó fejlesztések koordinálása;
-
területrendezés;
-
esélyegyenlőségi program megvalósítása koordinálása;
-
határon átnyúló kapcsolatok, határ menti együttműködések szervezése;
-
külföldi térségi kapcsolatok kialakítása, működtetése;
-
foglalkoztatás szervezése;
-
gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
-
térség településeinek, a kistérség idegenforgalmi értékeinek közös megjelentetése;
-
idegenforgalmi iroda közös működtetése; 218
-
térségi éves rendezvénynaptár készítése;
-
belső ellenőrzési tevékenység;
-
belső
ellenőrzés
összehangolása,
közös
szervezése,
működtetése,
közös
foglalkoztatás; -
területfejlesztés;
-
a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságainak elemzése;
-
a kistérség területfejlesztési koncepciójának kidolgozása;
-
előzetesen
vélemény nyilvánítása
a
meghirdetett
központi
és
regionális
pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban; -
pénzügyi terv készítése a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;
-
a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;
-
közreműködés a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;
-
a térségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködésének koordinálása;
-
együttműködés az állami, önkormányzati intézményekkel és civil szervezetekkel;
-
a kistérségben összegyűjteni és további előkészítésre alkalmassá tenni a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;
-
forrásokat gyűjtése a társulás működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
-
a társulás képviselete más, területfejlesztési döntések meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervezeteknél;
-
pályázatok benyújtása a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;
-
térségi informatikai, információs rendszer működtetése:
-
intézményi (óvodai nevelés, szociális ellátás) információs rendszer működtetése;
-
településrendezési, településfejlesztési információs rendszer működtetése;
-
környezetvédelmi információs rendszer működtetése;
-
pályázatfigyelés, pályázatkészítés, közös pályázat, pályázati forrásgyűjtés.
A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása döntéshozó szerve a Polgármesterek Tanácsa. A Tanácsban minden települési önkormányzatot képviselő 219
polgármesternek egyenlő, 1-1 szavazati joga van függetlenül attól, hogy mely település a kistérség székhelye. A Társulás elnöke egyben a Polgármesterek Tanácsa elnöke. Az elnököt a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati ciklus idejére választja meg. A társulás elnöke szervezi a társulás munkáját.
A Tanács elnöke képviseli a Többcélú Társulást, ellátja mindazon feladatokat, melyeket jelen megállapodás vagy jogszabály alapján nem tartoznak a társulási tanács kizárólagos hatáskörébe. Távolléte és akadályoztatása esetén a társulás képviseletét az elnök általános helyettesítésére kijelölt alelnök, vagy bármely területi alapon választott alelnök, vagy a kistérségi munkaszervezet vezetője látja el.
A Polgármesterek Tanácsa átlagosan havonta ülésezik, ahol a polgármesterek a Helyi önkormányzatok Képviselő-testületeinek felhatalmazása alapján képviselik a települést.
A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő intézmények:
Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény
Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ
Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái
Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Koordinációs Központ
A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása feladatainak ellátása érdekében folyamatos és rendszeres
kapcsolatot
tart
fenn
a
Többcélú
Társulásban
résztvevő
helyi
önkormányzatokkal, az érdekelt társadalmi szervezetekkel, a régióban működő szakmai szervezetekkel. Feladatellátásának jellemzői: A Társulás feladatainak ellátását elsősorban önállóan gazdálkodó intézményein keresztül biztosítja a csatlakozó településeken, az intézmények által ellátott feladatok a következők: -
Szociális intézményi feladatok ellátása, idősotthoni ellátás, szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása, a hajléktalanok átmeneti szállásának működtetését jelenti.
-
Belső ellenőrzési feladatok ellátása;
220
-
A Társulási tanács munkaszervezeti feladatainak ellátása az Áht. és az Ávr. előírásainak megfelelően,
-
A Társulás tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatellátása,
-
Központi Orvosi Ügyeleti feladatok biztosítása, amelynek keretében Bordány és Forráskút település is részt vesz,
-
Területfejlesztés (kistérségi programozás, koncepciók készítése, összehangolása)
-
Uniós pályázatok teljes körű lebonyolítása (pályázati ügyintézés, közbeszerzés, beruházások, felújítások felügyelete).
-
A köznevelési feladatok közül az óvodai nevelés, ellátás, amely az óvodák, fenntartási és működési feladatait tartalmazza.
-
Köznevelési alapfeladatok ellátását szolgáló épületek és berendezések működtetése Deszk, Sándorfalva és Szatymaz településeken– az érintett településeken a köznevelési alapfeladatok ellátását szolgáló vagyon működtetése;
-
Konyhaműködtetés Szatymaz településen.
-
Gyermekétkeztetési feladatok ellátása a Társulás által működtetett intézményekben.
-
Szociális intézményi feladatok ellátása, a hajléktalanok átmeneti szállásának működtetését, időskorúak ápolását gondozását jelenti.
-
Szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása, a szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, fogyatékos és demens személyek nappali intézményének és nappali melegedő működtetését és pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi feladatát foglalja magába.
-
Gyermekjóléti alapellátási feladatok a gyermekjóléti szolgálat működtetését biztosítja, gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti gondozása ellátás működtetésének biztosítása;
A Társulás alapvető feladatai közé tartoznak a következők:
a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere szervezeti keretének biztosítására,
térségi
közszolgáltatások
fejlesztésére,
az
egyes
biztosítására, települések
szervezésére,
összehangolására,
önkormányzatainak
teljesítőképességét
meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer
221
közös, illetve térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, működtetésére, fejlesztésére,
a térség intézményrendszerének feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére,
a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére,
a közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása
térségfejlesztés,
területfejlesztés
és
település
fejlesztés
összehangolása,
programozási és tervezési tevékenység.
A kistérség települései: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó A társulás székhelye Deszk, elnöke Dr. Botka László Szeged város polgármestere. Minden település több szolgáltatást vesz igénybe Szeged városától és a közvetlen szomszédság is több fejlesztési cél összehangolását teszi szükségessé. A Társulás 2013. július 1-től a társulási megállapodásának módosításával Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján átalakult, ezáltal biztosított a működésének folyamatossága. A munkaszervezeti feladatait a székhely önkormányzattal kötött megállapodás alapján a szintén 2013. július 1-jén megalakított önállóan működő és gazdálkodó intézmény az SZKTT Koordinációs Központ látja el. Településközi együttműködések a kistérségen belül: 2007. január 01. napjától - az 571/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozat alapján - a Humán Szolgáltató Központ valamennyi ellátási formával (szociális alapszolgáltatások, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások és a gyermekjóléti alapellátások) a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába kerül át. Később átadásra került az Egyesített Szociális Intézmény és a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum is.
Hasonló döntést hozott Zsombó, Dóc majd Domaszék és
Szatymaz önkormányzata is. Ezzel a szociális ellátás összehangoltabban és magasabb szakmai színvonalon tud megvalósulni a Szegeden működő szakmai, módszertani szervek közreműködésével. Mindezeken túl a feladatellátás költséghatékonyabb lett a magasabb összegű állami támogatás mellett. A Társulás illetékessége Szegedre és a környező 11 222
településre terjed ki. A továbbiakban ezen ellátásokat a Társulás biztosítja Szeged város területén. Egyéb településközi együttműködések A Szegedi Önkormányzat Városüzemeltetési Iroda által koordinált együttműködés a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. A társulásban résztvevő Szeged Önkormányzata és a régióhoz tartozó további Önkormányzatok a 2002. márciusában létrejött Konzorciumi szerződésben foglaltak szerint megállapodtak az EU által támogatott regionális hulladékgazdálkodási együttműködésben. A 33 tag-önkormányzat a Szegedi, Kisteleki, Mórahalmi kistérségek összes, a Makói néhány és Bács megye 2 települése közül kerülnek ki. Javaslat további együttműködésekre Hosszú távon a Három Város (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) szoros együttműködését a közelség (30-30-30 km) és az együttesen közel negyedmilliós lakosságszám is indokolja. Hódmezővásárhelyen és Makón a hagyományos ipar jelentős számú alacsonyabb szinten képzett munkaerőt foglalkoztat. A szegedi munkaerő kínálat felvevőhelye lehet mind a magasan, mind az alacsonyabb szinten képzett munkavállalók körének. A szegedi kereskedelem és szolgáltatóipar pedig a két város és a Kistérség munkavállalóit fogadja. Az egészségügy és a középfokú oktatás területén a feladatmegosztásnak a Három Város között ugyancsak van perspektívája. Az együttműködés kiemelt területe lehet az idegenforgalom összehangolása, egymás nevezetességeinek programba iktatása, a Kistérség településein lassan alakuló falusi turizmus városi támogatása. Szeged és Makó között a Maros folyón rendszeresen közlekedő kishajó forgalom megszervezése egyedülálló természeti látványosságot, eladható idegenforgalmi értéket teremthet. Szeged és Hódmezővásárhely között a képzőművészet területén is adottak az egymást segítő – kiegészítő lehetőségek. (Alföldi Galéria, Kortárs Művészetek Háza). A Három Város közúti kapcsolata várhatóan már középtávon megfelelő színvonalú lesz: megvalósul a 47-es út még hiányzó szakaszainak 2x2 sávos kiépítése, az M43-as autópálya átadását követően felújításra kerül a 43-as út Szeged – Makó közötti szakasza és a Makó – Hódmezővásárhely közötti út. Kedvezően alakuló gazdasági fejlődés esetén a Három Város közötti elővárosi gyorsvasúti kapcsolatnak is adott az alépítménye. A vasút tiszai átvezetése Szegeden a vasúti „körforgalmat” is megteremtheti. 223
A kooperáció határon túli kiterjesztésének lehetősége is fennáll, hiszen Szabadka távolsága Szegedtől közúton mindössze 50 km. A 140 ezer fős település kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. Szeged és Szabadka szecessziós építészete egymást erősítő vonzerő. Szegeden a Tisza, míg Szabadka mellett a palicsi tórendszer a vízi turizmust szolgáló adottság. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a TFK készítését és az ITS felülvizsgálatát célzó tervezési programjához partnerségi és együttműködési tervet fogadott el. A partnerségi terv részletesen szabályozza a szakmai anyagok készítése során alkalmazandó eszközrendszert, konkrét feladatokat fogalmazva meg a tervezésben részt vevők számára. Ennek megfelelően az ITS készítése, felülvizsgálata, átdolgozása során fokozottan érvényesül a szomszédos települések bevonása a fejlesztési irányok meghatározásába, azaz egyes, a városkörnyéket is érintő kérdésekben a vonatkozó településkör bevonásával valósul meg az ITS tartalmának kialakítása. Az IVS felülvizsgálata során a megyei jogú városoknak vizsgálni szükséges a különböző területegységek fejlesztési stratégiáit és programjait, és azokkal összhangban, a közös érdekeltségbe tartozó fejlesztéseket közösen tervezve meghatározni a közös fejlesztési célokat, beavatkozásokat. A jelenlegi városi kihívások összetettsége indokolttá teszi, hogy a stratégia kiterjedjen a város funkcionális térségére, agglomerációjára is, amellyel a város szorosan összetartozik, funkcionálisan együttműködik (pl. elsősorban foglalkoztatási szempontból, de figyelembe véve egyéb, közlekedési, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, stb. aspektusokat is). Fejlesztési elképzeléseit célszerű tehát az őt körülvevő településekkel (adott esetben közelben lévő várossal) együtt meghatároznia. Ezzel párhuzamosan a területfejlesztési törvény 2012. január 1-től hatályos módosításából adódó megyei tervezési feladatok – pontosabban a megyei szintű tervezés koordináció – is több szinten valósul meg és számos partner bevonását teszi szükségessé. Mindezzel összhangban a megye koordinációs feladatkörrel támogatja a megye területén található várostérségek tervezési munkáit, így például a megyei önkormányzat konzultációt folytat a területén található MJV-k, illetve – az esetlegesen megye határokon átnyúló
komplex
programok
kapcsán
az
érintett
–
szomszédos
megyék
önkormányzataival. E tervezés-koordinációs feladatkör megyei szinten a megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) által létrehozott megyei területfejlesztési konzultációs fórumot illeti meg. A konzultációs fórum
224
Szeged MJV képviselőinek részvételével rendszeres üléseket tart, ahol áttekintésre kerül a megyei és a megyei jogú városok tervezési folyamatának aktuális állása. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor – a stratégia felülvizsgálati folyamathoz kapcsolódva – az egyes intézkedéscsoportokban tematikus és területi szempontok érvényesítésével is indokolt nem csupán a megyei önkormányzat, de Hódmezővásárhely és a Szeged vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzatainak bevonása, továbbá e települések lakosságának a különböző kommunikációs eszközök bevonásával történő folyamatos tájékoztatása. Az intézkedéscsoportok rendszeresen véleményezik az elkészült szakmai anyagokat, a beérkezett vélemények rögzítésre kerülnek. Szegeden a Térségi- és koordinációs intézkedéscsoport tagjai között a szegedi önkormányzat képviselői mellett a hódmezővásárhelyi, a makói, a mórahalmi, a kisteleki önkormányzat képviselője is helyet foglal. A tagok között szerepel továbbá a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Duna-Körös-Maros-Tisza Nonprofit Közhasznú Kft. képviselője is. Az intézkedéscsoport munkája biztosítja a stratégiai szintű kapcsolódást egyrészt Szeged MJV várostérségéhez tartozó települések fejlesztési programjaihoz, másrészt a tervezési folyamat további szintjeihez (megyei tervezés, Hódmezővásárhely MJV tervezési folyamata). Véleményezési jogkörét gyakorolva alapvetően a térségi szemlélet érvényesülését vizsgálja az egyes szakmai dokumentumokban.
6.5.
A nyilvánosság követelményeinek biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során
A partnerségi és együttműködési terv részletesen rögzíti a szakmai- és a szélesebb értelemben vett társadalmi nyilvánosság bevonásának módozatait. A „Partnerségi együttműködési terv” készítése kapcsán elvárásként került rögzítésre, hogy a partnerség lebonyolítása során ne csupán a szakmai egyeztetés egyes fázisai teljesüljenek kötelező jelleggel, de a stratégia egészének tervezési- és megvalósítási folyamatába is bevonásra kerüljenek az érintettek. Figyelembe véve tehát a részben a szakértői háttéranyagokban javaslatként is megfogalmazottakat, a partnerség során Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által követendő alapelvek az alábbiak: 225
a tervezési munka transzparenciájának biztosítása, ily módon a helyi lakosság lehető legszélesebb körű bevonása a véleményezési folyamatokba
a helyi érintetti kör bevonása és aktív részvételének biztosítása már a tervezés korai szakaszában
A fenti elvek érvényesítéséhez természetesen definiálásra kerültek a partnerségi folyamathoz kapcsolódó, az érintettek bevonásának módját és eszközrendszerét meghatározó célkitűzések is. Ezek alapján a partnerségi folyamat lebonyolítása során cél: Az érintettek
igényeinek, szükségleteinek, problémáinak felmérése
ötleteinek, javaslatainak megismerése
sajátos fejlesztési szükségleteik megismerése
megnyerés, ösztönzés az inkluzív stratégiai tervezési folyamathoz
együttműködésének
támogatása,
kölcsönös
informálása
egymás
tevékenységeiről
a fentiek beépítése az elkészülő stratégiai dokumentumba
A fenti elvek és célok sikeres teljesülése érdekében rögzítésre kerültek a partnerségi folyamat formális-szakmai keretei is. Ennek megfelelően meghatározásra került a partnerségi folyamat lebonyolításában közreműködők köre. A partnerségbe bevonandó közreműködők köre az alábbiak szerint került meghatározásra (nem teljes körű felsorolás):
Szegedi
Tudományegyetem
(kiemelt
partnerként
mindhárom
intézkedéscsoportba meghívásra került a képviselője)
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja
Biotechnológiai Intézet (BAY-BIO),
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Csongrád Megyei Építész Kamara
DARFÜ Nonprofit Kft. 226
ágazati
Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztály
Közmű- és infrastruktúra szolgáltató cégek
Szeged legnagyobb adófizető/foglalkoztató vállalkozásai
Szegeden székhellyel rendelkező klaszterek kéviselői
Csongrád Megyei Önkormányzat
Szegedi Kistérség Többcélú Társulás
Környező városok (Hódmezővásárhely, Mórahalom, Makó) és járási települések
A
DKMT képviselője
szakmai
partnerek
bevonására
alapvetően
a
korábban
említett
négy
intézkedéscsoport (területi-, gazdaságfejlesztési-, infrastrukturális-, humán intézkedés csoport) keretében van lehetőség. Az intézkedéscsoportok bevonása a településfejlesztési koncepció valamint az integrált városfejlesztési
stratégia felülvizsgálatának
folyamatába kötelező, így hatékony
működésüket rendszer szinten szükséges biztosítani. A
Közgyűlés
által
elfogadott
„Partnerségi
együttműködési
terv”
szerinti
intézkedéscsoportok tagjai hivatalos felkérést kaptak. Az intézkedéscsoportok kiemelt feladatait az alábbiak szerint rögzíthetjük: Az egyes ágazatokban, vagy területi egységben jelentkező folyamatok értékelése, a problémák összegyűjtése, rendszerezése; Az ágazati, vagy térségi fejlesztésekre vonatkozó javaslatok, ajánlások megfogalmazása; Az ágazati, vagy térségi fejlesztési elképzelések és igények összegyűjtése, rendszerezése és priorizálása; Az ágazati, vagy térségi helyi középtávú stratégiák, fejlesztési
tervek
összegyűjtése; A 2014-2020 időszakra vonatkozó uniós kohéziós politika tematikus céljaihoz és prioritásaihoz illeszkedő programok összegyűjtése és rendezése (beruházók és partnerek feltüntetésével, a program költségvetésének és a források lehetséges
227
meghatározásával) az ITS útmutatóban meghatározott projekttípusok alapján (kulcsprojektek, hálózatos projektek); Az egyes fejlesztési programok kapcsolódási területeinek meghatározása; A készülő stratégiai dokumentumok véleményezése, javaslatok megfogalmazása; Javaslatok megfogalmazása az integrált területi beruházási programcsomagokra vonatkozóan Az intézkedéscsoportok a tervezési folyamat során 6 alkalommal üléseznek. Az ülések hivatalos meghívói, továbbá az ülés napirendje az ülést megelőző 5 naptári nappal, emailben kerülnek megküldésre a résztvevőknek. Az ülésekre elkészített szakmai felkészítő anyagok (pl. előadásanyagok stb.) ugyanekkor kerülnek feltöltésre egy, a tagok által elérhető FTP szerverre, melyről az intézkedéscsoportok tagjai e-mailes értesítést kapnak. Az intézkedéscsoportok az alábbi ütemezéssel és témakörrel üléseztek, illetve ülnek össze a közeljövőben: Intézkedéscsoport
ülés
tervezett
Intézkedéscsoport ülés témája
dátuma
16
2013. október 21.
Feladat meghatározás, alapelvek rögzítése, elvárások
a
dokumentummal
szemben,
információk és projekttervezetek bekérése, stratégiai irányok, prioritások meghatározása A megalapozó vizsgálati anyag tervezői
2013. november 4.
vázlat munkacsoporti véleményezése 2013. december 9.
A TFK tervezési alap véleményezése
2014. február 24.
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia első körös véleményezése
2014. május 12.
TFK és ITS 2. körös véleményezése (Intézkedéscsoport állásfoglalás EATT és ITB kapcsán)
2014. nyár folyamán
ITB és EATT munkaanyag véleményezése
Az önkormányzat igénybe vette a ROP IH által biztosított azon lehetőséget, miszerint TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. tanácsadást végez számára a 16
A jelzett dátumok a partnerségi tervben rögzítettől eltérő, aktualizált időpontok.
228
településfejlesztési dokumentumok elkészítése kapcsán a kerékpárosbarát fejlesztési elképzelések stratégiai szintű kidolgozásához. A szakértőkkel történt konzultáció időpontja 2014. május 27. volt, a szakvélemény 2014. június 3-án készült el, melyet a dokumentumok véglegesítése során hasznosítottunk. A szélesebb nyilvánosság bevonásának alapvető eszköze a tervezési projekthez kapcsolódó alhonlap (http://www.szegedvaros.hu/2014-2020.html), ezen túlmenően azonban természetesen szélesebb szakmai-társadalmi konzultációra is lehetőség nyílik, a tervező szakemberek így több rendezvény meghívásnak is eleget tesznek. Ennek megfelelően többek között 2013. decemberében közmeghallgatás keretében mutatták be a közönségnek a szakemberek a TFK és az ITS előkészítésének folyamatát. 2014. áprilisában az ITS készítésében közreműködő szakértők a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának szervezésében megrendezett konferencián Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési céljairól és az ITS-ről tartottak előadást, majd kerekasztal beszélgetésen vitatták meg az elhangzottakat az egybegyűltekkel. 2014. június 6-án a stratégiai dokumentumokat készítő szakértők a Szegeden működő kamarákat tájékoztatták a tervezés folyamatáról, annak aktuális állásáról és átfogó képet adtak a hallgatóságnak a közép- és hosszú távú városi fejlesztési célkitűzésekről. Az ITS-ben bemutatott fejlesztési programok előkészítése és megvalósítása során természetesen a mindenkori kommunikációs kötelezettségeknek tesz eleget a város, emellett projekt- és program specifikus rendezvények szervezésére, sajtó nyilvános események lebonyolítására is sor kerül a tervek szerint. A projektek előkészítése és lebonyolítása során a már bevált kommunikációs csatornákon (helyi újságok, városi televízió stb.) folyamatos tájékoztatást kap a városi lakosság. Mindezeken túl javaslatot teszünk az ITS tervezése során kidolgozott partnerségi mechanizmus továbbvitelére, a megvalósítás peremfeltételeivel összhangban történő felülvizsgálatára és alkalmazására, amennyiben ennek szervezeti és pénzügyi keretei adottak lesznek. Az intézkedéscsoportok ülésezési gyakorisága természetesen eltérhet a tervezési periódusban
bemutatottól,
hiszen
az
alapvető
feladatkör
is
módosul.
Az
intézkedéscsoportokban közreműködők kiemelt feladata a program megvalósítás időszakában a szakmai- és társadalmi vélemények artikulálása, a monitoring folyamat 229
nyomon követése. Ennek megfelelően az intézkedéscsoportokat megfelelő gyakorisággal javasolt összehívni, hogy a tagok tájékoztatást kaphassanak az egyes programelemek lebonyolításával kapcsolatos aktuális kérdésekről, problémákról. Az intézkedéscsoportokban résztvevők körét javasolt felülvizsgálni, adott esetben bővíteni hiszen például az Irányító Hatóságok, vagy a módosult intézményrendszerben szerepet kapó egyéb szervezetek képviselőit ugyancsak indokolt lehet meghívni. Az intézkedéscsoportok tematikus- és területi megbontása szintén felülvizsgálható, hiszen például akcióterületi megbontásban is újraszervezhetőek ezek a grémiumok. Ezzel együtt a térségi- és koordinációs intézkedéscsoport működtetése megítélésünk szerint a továbbiakban is indokolt.
Monitoring rendszer kialakítása
6.6.
A Településfejlesztési Koncepció az átfogó- és a specifikus – vagyis középtávú városi– célok szintjén rögzítette a mutatószám rendszert. Az output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseire a Településfejlesztési Koncepcióban bemutatott indikátor struktúrával összhangban történt. Az akcióterületi szinten megfogalmazott tervértékek becslések, a későbbiekben – az egyes fejlesztések konkrét szakmai tartalmának részletes kidolgozásával, a hatások felmérésével párhuzamosan – pontosíthatóak. Az akcióterületi szinten rögzített értékek „felmenő rendszerben” járulnak hozzá a városrészi szintű célértékek eléréséhez. A
kialakítandó
monitoring
rendszert
nagyban
befolyásolja,
hogy
milyen
kompetenciákkal rendelkeznek majd a megyei jogú városok programjaik megvalósítása kapcsán.
Amennyiben
a
2007-2013-as
gyakorlat
érvényesül
és
a
városok
kedvezményezettként jelennek meg, úgy önálló monitoring rendszer kiépítésére nincs szükség, az adatszolgáltatás és –nyomon követés elektronikus úton, EMIR alapján történik majd. Ha a megyei jogú városok – hasonlóan a megyei önkormányzatokhoz – a tervezési kompetenciájukba utalt fejlesztési források mellé jelentős program menedzsment hatáskört kapnak, úgy ennek egyértelműen illeszkednie kell az Európai Uniós források felhasználását
nyomon
követő
intézményrendszerhez, 230
ráadásul
az
adatok
összevethetősége, a minőségirányítás központosítása egységes, minden szereplőnél azonos felépítésű struktúra kialakítását teszi szükségessé, melyet egységes eljárásrend szabályoz majd. A végül központilag meghatározott struktúra alapján szükséges a helyi adottságokra épülő, ám a jogszabályi és eljárásrendi keretekhez mindenben illeszkedő monitoring rendszert kialakítani.
6.6.1. Az akcióterületi fejlesztések mutatószám rendszere Az akcióterületek sajátos karakterisztikákkal körülírható, a városon és a városrészen belül térben egyértelműen definiálható fejlesztési területek. Az ezekhez kapcsolódó mutatószám rendszer alapvetően a területi sajátosságokból levezethető problémákhoz illeszkedő fejlesztésekre vonatkoznak, így az alábbi táblázatok nem tartalmazzák az összes, városrészi szinten rögzített mutatót. 7. számú táblázat: Az akcióterületi fejlesztések monitoring mutatói Odessza – város rehabilitációs akcióterület
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 000
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
output
0
3
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
4 000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
2 000
Irányító Hatóság
BIOPOLISZ – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
250
Irányító Hatóság
231
Támogatott klaszterek száma (db)
eredmény
0
2
Irányító Hatóság
Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)
eredmény
0
6
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
1 000
Irányító Hatóság
Korzó-Tisza – városközpont akcióterület
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)
eredmény
0
500
Irányító Hatóság
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
200
Irányító Hatóság
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)
output
0
4 500
Irányító Hatóság
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)
eredmény
0
15
Irányító Hatóság
Akadálymentesített épületek száma (db)
output
0
19
Irányító Hatóság
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)
eredmény
0
10 000
Irányító Hatóság
Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)
eredmény
0
10 000
Irányító Hatóság
ELI – ipari-innovációs akcióterület
Mutató típusa (output/eredmény)
Bázis érték (2014)
Célérték (2022)
Forrás
Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)
eredmény
0
2 100
Irányító Hatóság
Támogatott klaszterek száma (db)
eredmény
0
5
Irányító Hatóság
Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)
eredmény
0
11
Irányító Hatóság
232
Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódó indikátorokat és azok értékeit a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról szóló 1562/2015 (VIII.12.) Korm. határozat rögzíti. A kormány határozata megállapítja – valamennyi megyei jogú város önkormányzata számára - a TOP 6. prioritása eredményességi keretébe tartozó indikátorok területi célértékeit. Az alábbi táblázatban szereplő indikátor-célértékek a TOP 6. prioritás egyes intézkedéseinek egészére vonatkoznak, Belső-Tarjánban értelemszerűen – a jelen időpontban még nem meghatározható – projekt-arányos értékek realizálása várható. A TOP 6. prioritása eredményességi keretbe tartozó, az akcióterületet érintő indikátorok Szeged Megyei Jogú Város vonatkozásában Célérték (2018)
Célérték (2023)
Belső-Tarján akcióterület
Mértékegység
Felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza
km
1,9
10,0
Fejlesztett, 0-3 éves gyermek elhelyezését biztosító férőhelyek száma
db
92,0
460,0
Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
m2
12.426,47
62.132,34
Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza
km
8,15
39,43
4.407,97
22.040,07
10,0
48,0
Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése
tonna CO2 egyenérték
Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatások száma
db
Forrás: 1562/2015. (VIII.12.) Korm. határozat
233
Mellékletek
234
PROJEKTADATLAP
Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005
2014
Készítette:
RVI Magyarország Kft.
235
1. A PROJEKT ALAPADATAI
1.1 A projekt címe
1.2. Projektgazda (megvalósító szervezet) adatai
Projektgazda neve: Címe: Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó elérhetősége (mobil): Kapcsolattartó elérhetősége (e-mail): 1.3. Rövid szöveges összefoglaló a fejlesztés tartalmáról (max. 1 500 karakter)17
Fejlesztésben érintett városrész:18 Fejlesztésben érintett akcióterület:
Javasoljuk, hogy az itt megjelölt főbb tartalmi elemek legyenek összhangban a 2.1 fejezetben részletezett költség tételekkel. A nagyprojekt egyes releváns, önálló fejlesztésként definiálható projektelemeit kérjük külön nevesíteni. 18 Amennyiben a nagyprojekt a város egészét érinti úgy kérjük ezt jelezni. 17
236
1.4. A nagyprojekt jelenlegi készültsége (kérjük jelölni)
a) projektötlet, nincs előkészítve b) projektötlet, előzetes költségbecsléssel, rövid tartalmi leírással c) konkrét fejlesztési elképzelés, szakmai háttéranyaggal (megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv stb.) d) konkrét fejlesztési elképzelés részletes költségvetéssel, tervdokumentumokkal e) a 2007-2013-as időszakban már benyújtott, de nem nyertes fejlesztési program
2. KÖLTSÉGVETÉSI TERV
2.1. A projekt költségvetésének fontosabb adatai (a táblázat bővíthető)19
A projekt teljes tervezett költsége (millió Ft): A
projekt
főbb
költség
tételei
(projektelemei): Projekt előkészítés (tervezés, közbeszerzés stb.): Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás
beszerzés
(kommunikáció,
marketing, egyéb külső szakértő): Egyéb…
2.2. Forrás térkép
19
A nagyprojekt egyes releváns, önálló fejlesztésként definiálható projektelemeit kérjük külön megjelölni.
237
Finanszírozó Operatív Program: Finanszírozó OP prioritása: Finanszírozó prioritás intézkedése:
3. FORRÁS FELHASZNÁLÁS- ÉS MEGVALÓSÍTÁS TERVEZETT ÜTEMEZÉSE
238
3.1. Forrás felhasználás tervezett ütemezése20 (millió Ft) Tevékenység
2014 I.
2014. II.
2015 I.
2015 II.
2016 I.
2016 II.
2017 I.
megnevezése Projekt előkészítés Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás beszerzés Egyéb…
20
Kérjük a megfelelő cellákban az adott félévre ütemezett támogatási összeget megadni.
239
2017 II.
2018 I.
2018 II.
2019 I.
2019 II.
2020 I.
2020 II.
3.2. Megvalósítás tervezett ütemezése (kérjük a megfelelő cellákba tegyen „X”-et)21 Tevékenység
2014 I.
2014. II.
2015 I.
2015 II.
2016 I.
2016 II.
2017 I.
megnevezése Projekt előkészítés Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás beszerzés Egyéb…
21
A táblázat tartalma összhangban kell, hogy legyen a 3.1 alfejezetben megadott információkkal.
240
2017 II.
2018 I.
2018 II.
2019 I.
2019 II.
2020 I.
2020 II.
Felhasznált szakirodalom
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltárás http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1125&Itemid=277 Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész, http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1126&Itemid=279 Csongrád
Megye
Területfejlesztési
Programja,
Egyeztetési
változat,
2014
http://www.csongrad-megye.hu/tft/csm_tf_program_egyeztetes.pdf Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), tervezet Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), tervezet Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), tervezet IRÁNYMUTATÁS a Megyei Jogú Városok számára a TOP és ágazati OP-k tervezési folyamatának
és
végrehajtásának
érdekében
elkészítendő
tervdokumentumok
kidolgozásához Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), tervezet Kutatás-fejlesztés a dél-alföldi régió megyéiben, Központi Statisztikai Hivatal, 2011 június, http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=8486&p_temakor_kod=KSH&p_ session_id=759222828879623&p_lang=HU
241
A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14063.pdf A kutatás-fejlesztés regionális különbségei, Központi Statisztikai Hivatal, 2013. március, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkutfejlreg.pdf Megyei jogú városok, Központi Statisztikai Hivatal (2012. július) Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, http://www.nth.gov.hu/files/download_files/504/oftk_tarsadalmi_egyeztetes_1217.pdf Smarter cities for smarter growth – How cities can optimize their systems for the talent-based economy, http://public.dhe.ibm.com/common/ssi/ecm/en/gbe03348usen/GBE03348USEN.PDF „Smart Cities” tanulmány, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézet, Témavezető: Dr. Lados Mihály intézetigazgató. Készült az IBM Magyarországi Kft. megbízásából, http://www05.ibm.com/hu/download/IBM_SmarterCity_2011_teljes.pdf Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 4.0 változat – Tervezet Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez, Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, 2013. augusztus 30. Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás, 2009. január 28. Szeged Odessza és Belső-Tarján lakótelep-rehabilitáció, előmegvalósíthatósági tanulmány, készítette: Új-Lépték Bt., 2008. március Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, készítette: RVI Magyarország Kft., 2014. 242
