SZAKDOLGOZAT
NAGY-CZIPETICS ILDIKÓ 2009.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK A FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KÖZÉPPONTJÁBAN
Nagy-Czipetics Ildikó
Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 5 1.
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGON, ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓBAN ............................................................................................................................................. 6 1.1.
A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, főbb jellemzőik az Európai Unióban
és Magyarországon............................................................................................................................... 6 1.2.
A kis- és középvállalkozások működési problémái........................................................... 15
1.3.
A versenyképesség szerepe ............................................................................................... 16
1.4.
A vállalkozások szerepe a gazdaság növekedésében ........................................................ 17
2.
KIS-
ÉS
KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
FEJLESZTÉSI
STRATÉGIÁJA,
A
FEJLŐDÉS TERVEZETT IRÁNYAI .............................................................................................. 18 2.1.
Kis- és középvállalkozás fejlesztési politika az Európai Unióban .................................... 19
2.1.1.
Az utóbbi évek kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztésére irányuló
Európai Uniós törekvések ............................................................................................................... 20 2.1.2.
Az Európai Unióban nyújtott állami támogatások szabályozása....................................... 25
2.1.3.
Az Európai Unió kis- és középvállalkozások számára biztosított, versenyképesség
növelését célzó támogatási programjai a 2007-2013 időszakban.................................................... 28 2.1.4.
Az Európai Unió 2007-2013 időszakra vonatkozóan meghirdetett, KKV-k működését
befolyásoló információs stratégiája................................................................................................. 34 2.2.
A kis-és középvállalkozás fejlesztési politika alakulása Magyarországon........................ 36
2.2.1.
Kis és középvállalkozások hosszú távú fejlesztési stratégiája Magyarországon (2007-
2013.) ........................................................................................................................................... 41 2.2.1.1.
Az Új Magyarország Vállalkozói Program ............................................................... 46
2.2.1.2.
A kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlődését szolgáló eszközök és
azok pénzügyi forrásai: ................................................................................................................ 47 3.
A
FEJLESZTÉSI
POLITIKÁK
MEGVALÓSÍTÁSA
ÚTJÁN
ELÉRT
EREDMÉNYEK.................................................................................................................................. 54 3.1.
Az Európai Unió által, illetve Magyarországgal közösen finanszírozott versenyképesség
növelését célzó egyes programok eredményei ................................................................................... 55
3
3.2.
A hazai forrásból megvalósult, KKV-k finanszírozáshoz jutását elősegítő fejlesztési
programok eredményei....................................................................................................................... 64 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................ 67 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ............................................................................................................ 70 ÁBRÁK JEGYZÉKE.......................................................................................................................... 70 IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................... 71
4
Bevezetés Dolgozatomban az Európai Unió és Magyarország kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló törekvéseit vizsgálom, arra keresve a választ, hogy az Európai Unió fejlesztési politikáiban milyen eszközök jelennek meg a KKV-k versenyképességének növelése érdekében, azok a hazai fejlesztési stratégiákba hogyan kerülnek beépítésre, és milyen eredményeket érnek el a saját forrásból meghirdetett eszközökkel összehangolva. A témaválasztásomat egyrészt a téma kiemelt fontossága és aktualitása indokolta, másrészt az, hogy a külgazdasági vállalkozás szakirány több tárgya keretében is találkoztam a vállalkozások működésének nehézségeivel, problémáival, és az erre válaszul kidolgozott fejlesztési
törekvésekkel,
megyeszékhelyen
működő
ezen
kívül
a
munkahelyemen
középvállalkozásnál)
közelebbről
(egy is
hazai
tulajdonú,
megismerhettem
a
dolgozatban is bemutatott tényleges problémákat, hátráltató tényezőket, és az ezek elhárítására rendelkezésre álló eszközöket. A kis- és középvállalkozások támogatása, problémáik orvoslása, a bennük rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázása nemcsak az ország nemzetgazdasági érdeke, hanem az Unió közös érdeke is, mivel világszerte egyre inkább elismertté válik a kis-és középvállalkozások tevékenységének versenyképesség növelő, és gazdaságélénkítő hatása. A dolgozat a fejlesztési politikák szempontjából alapkőnek számító, Uniós szinten egységes kis- és középvállalkozás fogalom meghatározásával kezdődik, majd az Unió és Magyarország vállalkozói szektora statisztikai adatok alátámasztásával történő összehasonlításával folytatódik, a gazdaságunkban betöltött szerepük bizonyítására. A bevezető részbe szorosan illeszkedik
a
versenyképesség
fogalmának,
és
ehhez
kapcsolódóan
a
kis-
és
középvállalkozások problémáinak néhány pontban történő összefoglalása, mivel a dolgozat további része ezeknek a működési akadályoknak az enyhítését, illetve kiküszöbölését célzó fejlesztési politikáknak az összefoglalása az Európai Unió és Magyarország vonatkozásában, a hazai célkitűzésekhez kapcsolódóan megjelenő Uniós eszközöket kiemelve. A kis- és középvállalkozások
versenyképességének
növelésére
irányuló
fejlesztéspolitikai
alapdokumentumok és programok közül igyekeztem a legfontosabb elemeket kiemelni mind az elmúlt, mind a jelenlegi időszakra vonatkozóan. A dolgozat összefoglalásaként pedig a levonható következtetéseket, tanulságokat foglalom össze.
5
1.
Kis- és középvállalkozások Magyarországon, és az Európai
Unióban 1.1.
A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, főbb jellemzőik az
Európai Unióban és Magyarországon A kis- és középvállalkozások (KKV-k) definíciójának tisztázását fontosnak érzem már a dolgozat legelején, mert ez a néhány sorban leírt meghatározás a továbbiakban leírtak olvasásához elengedhetetlen. A kis- és középvállalkozások egységes, pontos fogalmi meghatározása és alkalmazása az Európai Unió politikái, különösen fejlesztési politikája szempontjából alapvető követelmény, ezért elmaradhatatlan része a 2. fejezetben ismertetett stratégiai jelentőségű dokumentumoknak is. A kis- és középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg, az ebben foglalt leírás megfelel az Európai Bizottság 96/280/EK, és 2003/361/EK számú ajánlásának. a mikro-, kisés középvállalkozások meghatározásáról. A jogszabálynak megfelelően a kis- és középvállalkozások lehatárolása a következő, a szabályozás 2005. január 1-i hatályba lépésétől kezdődően: „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
6
(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.”1 A törvény által előírt lényeges követelmény, hogy a KSH és az APEH adatszolgáltatásaiban a kis- és közepes vállalkozásokat meg kell különböztetni létszámnagyság szerint. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően, a Közösségi szabályok kötelező átvételéig a Magyarországon érvényben lévő KKV definíció jelentősen eltért a 2005. január 1.-től hatályba lépőhöz képest. A módosítás emelést tett szükségessé a mikro-, a kis- és középvállalkozások mérlegfőösszegére és éves nettó árbevételére vonatkozóan. A mikro- és kisvállalkozások különböznek a pénzügyi mutatószámok alapján is a korábbiaktól, azonban a foglalkoztatottak létszámkategóriái nem módosultak. Az új szabályozással megjelent az ún. konszolidációs szemlélet, melynek következtében a kisés középvállalkozások egymáshoz való viszonyát is vizsgálni kell, és ez alapján különbséget kell tenni önálló, partner- és kapcsolódó vállalkozások között. Új elemként jelent meg az a szempont is, hogy a függetlenségi kritérium alkalmazásakor a tulajdonlási kérdés esetén az intézményi befektetők mellett már más befektetők is kivételt képezhetnek. A KKV politika szerves részét képezte a mikro-, kis- és középvállalkozások fentebb leírt definíciójának
meghatározása
(mivel
egyrészt
meg
kívánták
szüntetni
a
mikrovállalkozásoknak a bizonytalan fogalomalkotásból fakadó kockázatait, másrészt meg kívánták szüntetni a visszaélések lehetőségét az Európai Unió, illetve tagállami támogatások igénybevételekor). Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések, programok számára, már 1996ban egységes fogalmi meghatározást ajánlott a kis- és közepes méretű vállalkozásokra vonatkozóan, majd ezt a meghatározást, tekintettel az eltelt időszak alatt lezajlott gazdasági folyamatokra, hozzáigazította a 2005-ig elért fejlettségi szinthez. Az általános, valamennyi szektorra kiterjedő meghatározás valamennyi Európai Uniós tagországban bevezetésre került.
1
2004. évi XXXIV. törvény 3. §
7
A KKV-k helyzetének, és gazdaságban betöltött súlyuk érzékeltetéséhez, jelentőségük bizonyításához az alábbiakban ismertetek néhány fontosabb hivatalos statisztikai adatot az Európai Unióban és hazánkban működő vállalkozásokra vonatkozóan. A magyarországi vállalkozásokat az Unió vállalkozásaihoz képest több szempont szerint csoportosítva mutatom be, kiemelve a foglalkoztatásban betöltött szerepüket a létszám kategóriánkénti és területi megoszlás mellett, mert ez hasznos alapinformáció a fejlesztési politika eszközeinek 2. fejezetben történő ismertetéséhez. Az Európai Unió 27 tagállamában működő, nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók %-os megoszlása méretkategóriák szerint, a 2005. évre vonatkozó adatok alapján:
EU - 2005.
Közepes
KKV
250 fő és
váll.
összesen
több
6,9
1,1
99,8
0,2
100,0
29,6
20,6
16,8
67,1
32,9
100,0
20,9
18,9
17,8
57,6
42,4
100,0
10,8
9,0
16,2
55,2
44,9
100,0
Mikrováll.
Kisváll.
91,8
Alkalmazottak Hozzáadott érték
Vállalkozások száma
Összesen
Termelékenység (1000 euró/alkalmazott) 1. táblázat: EU-ban működő KKV-k jellemző adatai méret szerint, Forrás: Enterprises by size class – overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008
Az Európai Unió 19,6 millió vállalkozása 126,7 millió munkavállalót foglalkoztat.2 Az összes Európai Unióban működő vállalkozás 99,8 %-át - a korábbi évekhez és a magyarországi arányokhoz hasonlóan - a kis- és középvállalkozások adják, ez jól látható a hazai arányszámokat összefoglaló 2. táblázatra pillantva. Eszerint tehát az Európai Unió területén működő vállalkozások közül kb. 40 000 kivételével valamennyi vállalkozás a kis- és középvállalkozások körébe tartozik.
2
Enterprises by size class – overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008
8
A táblázatból látható az is, hogy a KKV-kon belül a mikrovállalkozások képviselik messze a legmagasabb arányt, az összes vállalkozás 91,8%-át teszik ki, de ez az arány a többi mutató terén nem jelent magas befolyásoló erőt. A statisztikai adatok szerint az alkalmazottak 67,1%-át, azaz több mint kétharmadát a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások adják. Látványosan közelít a termelékenységi adat a 250 fő alatti és feletti foglalkoztatotti létszámú vállalkozások esetén, a többi mutató jelentősebb mértékben eltérő arányszámai ellenére is. A kis- és középvállalkozások adják a hozzáadott érték közel 60%-át. A táblázat adatai nem tartalmazzák a vállalatok ágazati szintű bontására vonatkozó információkat, az Eurostat közzétett adatai alapján ezek a következőképp alakulnak3: • A legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások által uralt ágazatok: a kiskereskedelem, az idegenforgalom, a pénzügyi közvetítői tevékenység és az egyéb szolgáltatási területek. • A 10-49 főt alkalmazó kisvállalkozások magasabb arányban vesznek részt a kiadói tevékenységben,
és
a
felvett
műsorokról
való
másolatok
készítésében,
a
nagykereskedelemben, valamint a ruházati ipar, a bőr és fa árucikkek gyártásában. • Az 50-249 fővel dolgozó középvállalkozások főként az élelmiszer-feldolgozó iparban, a textiliparban, a számítógépgyártásban, a műanyagiparban, a közlekedésben, és a gépek és berendezések gyártásában dominálnak. Az Európai Unió vállalkozásainak 50%-a alkalmazottak nélküli, a 41%-uk pedig csak 1-9 főt alkalmazó mikrovállalkozás. Az átlagos méretű Európai Uniós vállalkozás 6 főt alkalmaz. Az Európai Unió területén évente mintegy kétmillió – a regisztrált állomány 10-12%-ának megfelelő – új vállalkozás indul el.4 A magyarországi vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók %-os megoszlása méretkategóriák szerint, a 2007. évre vonatkozó adatok alapján:
Mo. - 2007. Vállalkozások
0-1 fő
2-9 fő
75,9
19,6
10-49
50-249
KKV
250 fő és
fő
fő
összesen
több
3,7
0,7
99,9
0,1
Összesen
3
Enterprises by size class – overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008
4
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=16 letöltve: 2009. március 26. 18:45
9
100,0
száma* Alkalmazottak*
6,7
21,4
21,8
19,7
69,6
30,4
100,0
Árbevétel**
8,7
14,6
18,9
20,5
62,8
37,2
100,0
Export**
6,2
6,0
10,1
14,8
37,1
62,9
100,0
9,5
11,3
16,0
19,1
55,8
44,2
100,0
10,8
9,0
16,2
19,2
55,2
44,9
100,0
Hozzáadott érték** Saját tőke**
2. táblázat: Mo.-i KKV-k jellemző adatai méret szerint, Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, NFGM, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év * pénzügyi szektort is beleértve ** pénzügyi szektor nélkül
Magyarországon az összes működő vállalkozás 99,9%-a a mikro-, kis-, és középvállalkozás kategóriájába sorolható, ez a szám érzékelteti a gazdaságban betöltött jelentős szerepüket. A kis- és középvállalkozások kiemelkedő fontosságúak hazánkban a foglalkoztatásban betöltött szerepük miatt is, ezt alátámasztja az az adat, hogy az üzleti szférán belül a 2007. év végi adatok szerint a KKV-k alkalmazásában áll a foglalkoztatottak több mint kétharmada (69,6%-a). A KKV szektor az egyetlen hazánkban, amely az elmúlt 15 év alatt nettó foglalkoztatás bővülést ért el5. A kis- és középvállalkozások 2007-ben a GDP értékének több mint a felét, 55,8%-át állították elő, a nettó árbevétel 62,8%-át adták ki, az exportból való részesedésük pedig 37,1% volt. A fentiek alapján tehát látható, hogy a KKV-k nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó lényeges megállapítás, hogy szerkezeti jellemzőik (pl. számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésből) az utóbbi évek során alapvetően nem, vagy csak kis mértékben változtak. Működésüket a magas munkaerő-, és az alacsony tőkeintenzitás jellemzi.6 Jól látható az Európai Unióra vonatkozó adatokat összefoglaló 1. táblázattal összehasonlítva, hogy Magyarországon a közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak, és összességében a KKV-k által foglalkoztatottak is magasabb arányt képviselnek, mint az Európai Unió
5
A kis és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2007.
6
A kis‐ és középvállalkozások helyzete 2007, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Éves jelentés
10
tagállamaiban, ennek megfelelően az Európai Unióban a nagyvállalatok alkalmazásában állók magasabb arányt képviselnek a nálunk mértnél. Az összehasonlítás azt is megmutatja, hogy a közepes- és nagyvállalatok aránya - 1,1% és 0,2% - az Európai Unióban magasabb, mint hazánkban. Az arányszámok szerint a 27 Európai Uniós tagállam KKV-inak részesedése a hozzáadott érték létrehozásából 2%-kal nagyobb a magyarországiakénál, a nagyvállalatoké pedig értelemszerűen ugyanennyivel kisebb. Az adatok alapján látható, hogy 1000 vállalkozásból Magyarországon 1 a nagyvállalat, az Unióban viszont kétszerannyi. Ez az arány azt figyelembe véve, hogy 1000 vállalkozási alkalmazottból hazánkban 304, az Unióban pedig 329 dolgozik nagyvállalatnál, azt mutatja, hogy habár a nagyvállalatok aránya az Európai Unióban magasabb, de az általuk foglalkoztatottak arányai közt ebben a viszonylatban csak 8%-os az eltérés, nem olyan jelentős, mint a nagyvállalatok arányszáma. A Magyarországon regisztrált gazdasági vállalkozásokat főtevékenységük szerint vizsgálva a nemzetgazdasági ágak közötti eloszlásuk jelentős átrendeződést mutat a 2007-es évhez képest, ennek legfőbb oka az őstermelők kötelező adószám kiváltása. A legtöbb vállalkozást továbbra is az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban tartják nyilván, ám a második helyre a mezőgazdaság lépett. Előbbi részesedése az összes vállalkozás számának 30,7%-a, utóbbié 24,9%. További jelentősebb ágazatok a kereskedelem, javítás (13,2%), az építőipar (6%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (5,3%), valamint az ipar (5,2%).7 Az Európai Unióban és a Magyarországon működő vállalkozások infokommunikációs eszközökkel való ellátottságának arányai:
Ország
Számítógép (%)
Internetkapcsolat (%)
Honlap (%)
2006.
2007.
2006.
2007.
2006.
2007.
Európai Unió
96
96
92
93
62
63
Magyarország
89
91
80
86
42
47
3. táblázat: A vállalkozások IKT eszközökkel való ellátottsága az EU-ban és Mo.-n, a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél, Forrás: Eurostat által közzétett adatok
7
A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2008. II. félév, KSH gyorstájékoztató, 2009. február 24.
11
A társadalom fejlődése, és a gazdaság versenyképessége szempontjából az informatikai eszközök alkalmazásának kiemelt jelentősége van. A fejlesztési stratégiák részben arra irányulnak, hogy az IKT eszközök üzleti szférában való elterjesztését előmozdítsák, erre pedig rendkívül nagy szükség van, ha a táblázat adataira tekintünk: a vizsgált mutatók Magyarországon, habár 2006-ról 2007-re mindhárom terület esetén növekedtek, messze elmaradnak az Uniós átlagtól. A számítógéppel való ellátottság arányában a vizsgált időszakban 7-ről 5%-ra csökkent az Európai Unió átlagától való eltérés, de ennek ellenére az Eurostat adatai szerint Litvánia mellett hazánk még így is az utolsó helyen áll az egy időben csatlakozott országok között. Az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások arányában szintén nagy a lemaradása Magyarországnak az Uniós átlaghoz viszonyítva, de a 12%-nyi lemaradás 2006-ról 2007-re 7%-ra zsugorodott. A honlapot működtető vállalkozások arányában a legnagyobb a lemaradás az Uniós átlaghoz képest, de a felzárkózás is ezen a területen a legerősebb talán, egy év alatt 20-ról 16%-ra változott a különbség. Összességében elmondható, hogy a 2006-2007-es vizsgált időszakban a magyar vállalkozások IKT eszközökkel való ellátottsága arányának növekedése dinamikusabb mértékű volt, mint az Unió átlagáé, de a lemaradás még így is szembetűnő, ezért ezt a területet a fejlesztési eszközökben célszerűnek látszik hangsúlyozni. A hazai arányszámokhoz kiegészítő információk:8 Érdekes adat, hogy a hazai számítógéppel nem rendelkező vállalkozások döntő többsége egyéni, mikro-, illetve kisvállalkozás. 2008-ban a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalatok 73%-a rendelkezett valamilyen típusú internet hozzáféréssel. A 10 fő felett alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetén 96%-os, azaz közel teljes az ellátottság, de a 10 fő alatti vállalkozásoknál csak 70% körüli, és ez az arány láthatóan lerontja a hazai átlagot az Eurostat által a 10 fő feletti foglalkoztatotti létszámú vállalkozások ellátottságához viszonyítva. Annak ellenére, hogy egyértelműnek tűnik mindenki számára, hogy a világháló lehetőségeket maximálisan ki kell használni, a hazai, legalább egy főt foglalkoztató vállalkozásoknak csak 27%-a rendelkezik saját honlappal összességében. Ez az arány azonban nem egyenletesen jelenik meg az eltérő méretű vállalkozásoknál: a mikrovállalatoknak csak 21, a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatoknak pedig már 58%-a rendelkezik honlappal. Ez több mint 8
www.ictreport.hu
12
kétszeres eltérés valószínűleg adódhat a vállalkozások tevékenységi köréből, pénzügyi helyzetéből, vagy egyszerűen az igényességéből, de az biztos, hogy az arány növelésére mindenképpen szükség van a vállalatok közti versenyben való részvételhez. A Magyarországon működő vállalkozások néhány mutatójának összehasonlítása területi (NUTS2) bontás szerint, 2007. évi adatok alapján: Alkalma-
Jegyzett
Hozzáadott
zottak
tőke
érték
aránya
aránya*
aránya
96
45,9
64,8
67
10,5
71
Vállalkozás
Árbevétel
Export
aránya
aránya*
59,0
56,8
45,5
7,7
9,2
11,5
22,6
9,3
6,0
8,5
8,2
14,8
63
6,7
4,4
4,6
3,8
1,6
50
7,4
5,5
6,5
5,5
6,0
Észak-Alföld
54
10,2
6,1
6,3
7,2
5,6
Dél-Alföld
61
9,9
5,4
5,9
6,9
3,9
Átlag/Összesen
70
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Mo. – 2007. KözépMagyarország NyugatDunántúl KözépDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország
sűrűség
4. táblázat: Működő vállalkozások mutatói területi bontásban, Forrás: KSH és A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, NFGM, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év * csak a kettős könyvvitelűek, a többi oszlop az evás és az egyéni vállalkozók adatait is tartalmazza
A működő vállalkozások területi megoszlására vonatkozóan csak a magyarországi viszonylatot ismertetem, mivel ez elegendő ahhoz, hogy egy lényeges szempontra, a területi alapon történő forráselosztásokra is kitérhessek. A táblázatban a „Vállalkozás sűrűség” oszlop adatai az ezer lakosra jutó vállalkozások számát mutatják régiónként. Ezek a számok azt mutatják, hogy a legfejlettebb közép-magyarországi régióban a legnagyobb a vállalkozások sűrűsége, 1000 lakosra 96 jut. Mivel a Központi Régió erősen megemeli az átlagot, azt csak a közép-dunántúli régió haladja meg, 1000 lakosra jutó 13
71 vállalkozásával, a keleti országrész pedig erősen el van maradva az országos átlagtól. Megfigyelhető, hogy a vállalkozássűrűség a fejlettebb régiókban nagyobb, így a dunántúli régiók megelőzik az alföldieket ebből a szempontból. A foglalkoztatottak száma is messze meghaladja a közép-magyarországi régióban a többi régióét, az összes vállalkozás által foglalkoztatottak közel fele ott dolgozik. Ugyanígy a többi adat is a Központi Régió egyértelmű fölényét jelzi a többi régióval szemben, mely arányok visszavezethetőek az első oszlopban látható adatokra. Érdekes összefüggés adódhat abból, hogy a mezőgazdasággal a vállalkozások továbbra is egészen magas arányban, 24,9%-ban foglalkoznak, és a mezőgazdasági vállalkozások döntő többsége nem a Központi Régióban működik, az alacsonyabb hozzáadott értékkel és árbevétellel bíró ágazatban működő vállalkozások visszafoghatják a Központi Régión kívüli régiók arányszámait. A régiókban megtelepedő vállalkozásának száma több vonzó vagy telepítő és taszító tényező függvénye, ezek körébe tartozik például az infrastruktúra fejlettsége, a munkaerővel való ellátottság, és annak színvonala, a befektetők számának alakulása, a régiók gazdasági színvonala, az ipari, mezőgazdasági adottságok, a közterhek nagysága, stb. A régiók fejlettségi szintje a pénzügyi támogatások szempontjából rendkívül fontos tényező, mert az úgynevezett regionális támogatási térkép erősen befolyásolja a támogatások intenzitásának mértékét, a fejlettebb régióknak kevesebbet, a fejletlenebbeknek többet juttatva. Ehhez kapcsolódóan előfordul a régiókon belül a vállalkozások mérete szerint eltérő támogatás intenzitás is. Így például egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a telephelyek fejlesztésére kiírt, 2009. április 30-tól elérhető pályázat a következő arányokat határoz meg: Budapesten 25, Pest megyében 35, ezen belül a hátrányos helyzetű kistérségekben 40%-os a támogatás aránya. A nyugat-dunántúli középvállalkozók szintén 40%-ot, a mikro- és kisvállalkozások viszont 50%-ot kaphatnak meg, csakúgy, mint a dél-alföldi, dél-dunántúli, észak-alföldi, észak-magyarországi és közép-dunántúli pályázók.9
9
www.nfu.hu
14
1.2.
A kis- és középvállalkozások működési problémái
Néhány pontban ismertetem a következőkben azokat a sarkalatos ismérveket, melyek alapján láthatóvá válik, hogy a KKV-k kiszolgáltatottabbak, mint a nagy, tőkeerős, ám gyakran külföldi tulajdonú vállalatok. Általánosan elmondható, hogy a kis- és középvállalatoknál központi kérdés a pénzhez jutás, azaz a finanszírozás. Ide kapcsolódik az állam gazdaságpolitikája, mely közvetett, illetve közvetlen módon lehetővé teheti, hogy a KKV-k tőkét vonjanak be működésükbe. A KKV-k problémáinak forrása a kis méretükből, és gyengeségükből adódik, mivel „méretgazdaságossági okok miatt túl magas az általuk igénybe venni szándékozott erőforrások és szolgáltatások relatív tranzakciós költsége”10. A magyarországi KKV-k helyzete speciális az Európai Unió régebbi tagjaihoz képest, ugyanis olyan külső okok is vannak, amelyek csak a rendszerváltó országokban jellemzőek. Ezek pedig a következők11: • Jellemzően magas arányú a kis tőkeerővel rendelkező vállalkozások, melyek tőke- és hitelhiánnyal is küszködnek • A piacgazdaságban a cégeknek még nincs több évtizedes múltja, nincs elég tapasztalata, hiszen annak építése csak 19 éve kezdődött el. • Hiányzik a menedzsment megfelelő gyakorlata. • Nem elég fejlett az üzleti etika, és ugyanígy az üzleti kultúra sem. • Magasak a vállalkozásokat sújtó adóterhek. • Vállalkozásonként alacsony a foglalkoztatottak létszáma, ezen kívül fejletlen technológiával dolgoznak, ezért nem tudják felvenni a versenyt a nagy hazai, ill. a külföldi vállalatokkal.
10
Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis‐ és középvállalkozás‐fejlesztés gazdaságtana, Aula 2004. p. 35.
11
A következő források felhasználása alapján emeltem ki a jellemző problémákat:
Monitoring jelentés 2007, A Kis‐ és Középvállalkozói Célelőirányzatból (KKC) finanszírozott pályázatokról, a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, és az Európai Uniós társfinanszírozású programokról, GKM, 2007. A kis‐ és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata, GKM, 2007. május A kis‐ és középvállalkozások helyzete 2007, NFGM, Éves jelentés, lezárva 2008. június 25. A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év;
15
• Rosszabb a hatékonyságuk (ez az irányítás hatékonyságát is magába foglalja), és alacsonyabb a jövedelemtermelő képességük. • Nem elég felkészültek a nemzetközi piacra való kilépésre,működésük nemzetközivé tételére. • A
bankoknak
nem
tudnak
megfelelő
fedezetet
nyújtani,
és
hitelezésük
méretgazdaságossági szempontból nem érdemes. • Kockázatosabb a finanszírozásuk, bizonytalanabbak az üzleti lehetőségeik, és erősen függenek partnereik fizetési készségétől és képességétől, sajnos gyakori a körbetartozás. • Hátrányban vannak a közbeszerzésekben, nem képesek a beruházások, pályázatok előfinanszírozására. • Nem megfelelő az információellátásuk: pl. a támogatási, pályázati lehetőségekkel csak korlátozottan vannak tisztában, és a jogszabályok ismerete is inkább előny, mint alapismeret.
1.3.
A versenyképesség szerepe
A versenyképesség gyakran használatos kifejezés, miközben nincs rá egységes definíció a közgazdasági szakirodalomban, és emellett mérésére vonatkozóan sincs egyértelmű megállapodás. A versenyképesség (nemzetgazdasági és vállalati szinten vizsgálva is) az alkalmazkodóképességtől függ, azt jelzi, hogy a vizsgált gazdasági egység mennyire rugalmasan alkalmazkodik a változó környezet adta feltételekhez és keresleti viszonyokhoz. A versenyképesség alakulásának egyik legfontosabb mutatója ennek megfelelően az alkalmazkodási, és a megújulási képesség.12 A meghatározás forrásától függetlenül egyértelmű, hogy a nemzet versenyképességének javítása
elképzelhetetlen
a
KKV-k
helyzetének
jobbítása,
terheinek
csökkentése,
adminisztrációs és finanszírozási feltételeinek javítása nélkül. Ez abból fakadóan is kiemelt figyelmet érdemel, hogy a Világgazdasági Fórum által közzétett felmérés alapján a világ 134 országát felölelő 2008-as rangsor szerint Magyarország csupán a 62. helyet foglalja el. A Fórum versenyképességre ható különböző tényezők alapján rendezi sorba az országokat. Két fő mutatót figyelnek: a növekedési kilátásokat jelző versenyképességi indexet, és a 12
dr. Zeiler Júlia: Kisvállalkozások és a verseny az Európai Unióban, Saldo Rt. Budapest, 2004.
16
mikrogazdasági versenyképességi indexet, mely az erőforrások hatékony felhasználását méri. A 62. hellyel hazánk az Európai Unió tagjai közül csak Görögországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg. A 2007-es évhez képest a 15 helynyi visszaesés következtében hazánk versenyképessége inkább közeledik az Unió sereghajtó országaihoz, mint a visegrádi éllovas Csehországéhoz. Hét évvel ezelőtt Magyarország versenyképességi besorolása még félúton volt a régiónkban fejlettségi és jóléti szempontból mintának tekinthető Ausztria, illetve a másik három visegrádi ország között. Ezt a helyet előbb elveszítette az ország, majd pedig meglehetősen nagy hátrányba került az előbb felsoroltakhoz képest.
1.4.
A vállalkozások szerepe a gazdaság növekedésében
Számos dokumentum, köztük a Kisvállalkozások Európai Chartája is - burkoltan vagy nyíltan - kimondja, hogy vállalkozások nélkül nincs Európa. Más megfogalmazásban ez a kijelentés a következőképp hangzik: „A vállalkozások jelentik Európa motorját”. Ezek a kijelentések számos adattal alátámaszthatók, azonban a statisztikák részletes ismertetése nélkül, de azokra támaszkodva ebben a dolgozatban az alábbi általános érvényű megállapításokra szorítkozom. A gazdasági növekedésben, és a foglalkoztatásban, ezzel új munkahelyek megteremtésében a kis- és középvállalkozások jelentős szerepet vállalnak. Ezek a vállalkozások a rendelkezésre álló eszközök, lehetőségek kihasználásával biztosítják versenyképességüket: új üzleti elgondolások kidolgozásával, piaci rések feltárásával, az innováció és a megjelenő új technológiák ki-, illetve felhasználásával. A szektor dinamikus fejlődése jelentős mértékben járul hozzá az egyes országok gazdaságának folyamatos megújulásához. A KKV-k száma folyamatosan növekszik, eközben azonban összetételük is változik. A kisvállalatok viszonylag gyorsan cserélődnek, megszűnésük, alakulásuk gyakoribb, mint a nagyobb vállalkozásoké, és az újonnan alakulók a versenyképesség növelése érdekében egyre korszerűbb berendezések megvásárlásával indítják el a termelésüket, szolgáltatásaikat, amely váltás a minőségben is megmutatkozik. Az újabb vállalkozások belépése a piacra, az ezzel járó fluktuáció felpezsdíti a versenyt, az új vállalatok többnyire magasabb termelékenységgel, jobb versenyképességgel lépnek piacra, a gyengébbeket pedig hosszabb távon kiszorítják, vagy fejlődésre ösztönzik.
17
2.
Kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiája, a fejlődés
tervezett irányai „A kisvállalkozások versenyhátrányának egyik oka az, hogy a kisebb szervezetből adódóan kevesebb lehetőségük van a belső szakosodásra, ezáltal a menedzsmentfunkciókat rosszabb minőségben és drágábban tudják csak ellátni. Ebből adódóan a kisvállalkozások versenyképességét az javíthatja, ha tartós megoldást találnak ezekre a problémákra. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a legtágabb értelemben vett üzleti szolgáltatások piacainak kell hatékonyan, alacsony tranzakciós költségekkel működniük. A vállalkozásfejlesztési politikának pedig ezt a célt kell szolgálnia.”13 A KKV-kat fejlesztő szolgáltatásokat két csoportra bonthatjuk, melyek közül egyik a pénzügyi szolgáltatások, a másik a fejlesztési szolgáltatások. A pénzügyi szolgáltatások köre a hitelek, a garanciák és a tőkebefektetések lehetőségét foglalja magába. A fejlesztési szolgáltatások pedig képzést, tanácsadást, oktatást, információ, marketingszolgáltatások nyújtását, technológiai fejlesztést és transzfert, üzleti kapcsolatok építését jelentik. Gyakorlatilag az üzleti környezet megteremtését, mely azt segíti elő, hogy a KKV-k nagyobb arányban jussanak hozzá a szükséges tőkéhez. A dolgozat alapkérdésére, hogy milyen eszközök segítségével növelhető hatékonyan a KKV-k versenyképessége, és ehhez kapcsolódóan az 1. fejezetben megfogalmazott problémákra és adottságokra ez a fejezet fog részben választ adni azáltal, hogy összefoglalva megtalálhatók benne a vállalkozások fejlesztésének alapdokumentumai, az elmúlt évek fejlesztéspolitikai törekvései, és a jelenlegi időszakra érvényes stratégiák is. Mindez az Európai Unióra és Magyarországra vonatkozó fejlesztési politikákat is jelenti, és annak felderítését, hogy az Uniós törekvések milyen formában, és milyen mértékben befolyásolták a hazai fejlesztéspolitikai törekvéseket, illetve hogyan, milyen konstrukcióban kerültek abba beépítésre.
13
Kállay László: Paradigmaváltás a kisvállalkozás‐fejlesztésben, Közgazdasági Szemle 49. 7‐8., 2002., p. 558.
18
2.1.
Kis- és középvállalkozás fejlesztési politika az Európai Unióban
Az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés, mellyel az Európai Unió létrejött, már előírta a KKV-k közösségi szinten történő támogatását, és versenyképességük javítását. A vállalkozásfejlesztési politika jogi alapja a Szerződés 157. cikke, mely szerint az Európai Unió kötelezettsége a vállalkozások, az ipar, valamint az innováció fejlődésének segítése. A versenyképesség előfeltételeinek megteremtése az Unió és a tagállamok közös feladata, ennek megvalósítása érdekében ösztönzik a KKV-k fejlődéséhez megfelelő környezet kialakítását, és a piac szereplői közti kooperációt. Attól függetlenül, hogy a Maastrichti Szerződés a vállalkozások fejlesztését az Európai Unió iparpolitikája alá sorolja, az önmagában is önálló közösségi szintű politikát alkot.14 Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája a kis- és középvállalkozások fejlődését elősegítő környezet megteremtését célozza az Unió teljes területén. E cél elérése érdekében többéves programok kerültek kidolgozásra, melyek mindegyike több, a KKV-kat támogató, azok versenyképességének növelésére irányuló intézkedést tartalmaz. Elmondható, hogy Uniós viszonylatban egységes vállalkozásfejlesztési rendszerről nem beszélhetünk. A közösségi alapelvek nem tesznek különbséget a vállalkozások közt azok mérete szerint, tehát a mikro-, kis- és középvállalkozások szabályozására nincs külön rendelet vagy irányelv alkotva, mivel ugyanazok érvényesek rájuk is, mint a nagyvállalkozásokra. Azonban különböző stratégiai jelentőségű dokumentumok összeállításával és elfogadásával részletekbe menő, a vállalkozói szektor egészét átfogó vállalkozásfejlesztési politika került kidolgozásra, ennek részeként pedig létrejöttek úgynevezett ajánlások, melyek a gazdálkodásukhoz is irányvonalat adnak. Ahhoz, hogy a jelenlegi időszakra az Európai Unióban és hazánkban megfogalmazott KKV-re vonatkozó fejlesztési stratégiákat és az ezek megvalósításához szükséges eszközöket ismertethessem és összevethessem, mindenképpen szükségesnek látom a korábbi évekre vonatkozóan elkészített vállalkozásfejlesztési programok, dokumentumok, és a harmadik fejezetben majd azok eredményei egy részének rövid összefoglaló bemutatását.
14
Schifner Marianna: Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban, Európai füzetek sorozat 10., MEH Kormányzati
Stratégiai elemző központ és Külügyminisztérium, Budapest 2003.
19
2.1.1. Az
utóbbi
évek
kis-
és
középvállalkozások
versenyképességének
fejlesztésére irányuló Európai Uniós törekvések Az Európai Unió már az 1980-as években már elismerte a KKV-k kulcsszerepét a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben, ebben az időszakban kezdett a közösségi kis- és középvállalkozás fejlesztési politika összefüggő eszközrendszerré formálódni, amely már az egységes piacra való felkészülés jegyében formálódott. A felkészülést segítő úgynevezett Egységes Piaci Stratégia a piacon elérhető versenyképesség javítását célzó tennivalókra koncentrált elsődlegesen, de már foglalkozott a KKV-k kiemelt szerepével is.15 Az időrendben összefoglalt, főbb KKV-k fejlesztését célzó programokon, illetve célkitűzéseken egyértelműen látszik az a tendencia, hogy az Unió egyre nagyobb hangsúlyt helyez a vállalkozások versenyképességét növelő támogatásokra, mivel felismeri azok értékét és gazdaságban való részvételük súlyát. Az idő előrehaladtával, az egyre gyűlő tapasztalatok összegyűjtésével és beépítésével, a fejlesztési politikák újragondolásával a vállalkozások támogatása egyre sokrétűbbé, átgondoltabbá, és nagyobb volumenűvé válik, ahogy az az alábbiakban látható lesz. A részcélokból a megfelelő fejlődési lépcsőket végigjárva alakultak ki a jelenlegi időszakban már átfogó fejlesztési stratégiák keretei közt megjelenő keretprogramok és programok. A belső piac egységes szabályozásának kialakítása során, annak vállalkozásokra gyakorolt hatásait elemezve felismerték, hogy a szektorra vonatkozó külön szabályok, ajánlások kidolgozása szükséges működésük, és így a teljes gazdaság működésének megkönnyítéséhez. A felismerés hatására kialakított, de az azóta eltelt évek során a tapasztalatok és további újabb szempontok figyelembe vételével módosított és kiterjesztett közösségi szabályozási és ösztönző rendszer legfőbb céljai néhány pontban összefoglalhatók: • a KKV-k fejlődését elősegítő adminisztratív és pénzügyi környezet kialakítása, • a versenyképesség fokozása, • a vállalkozások nemzetközi válásának, a határon átnyúló kapcsolatoknak és működésnek az ösztönzése.
15
Dezsériné dr. Major Mária: A kis‐ és középvállalkozás‐fejlesztési politika hangsúlyeltolódásai az EU‐ban és
Magyarországon, In Európai Tükör, 2001. 6. sz.
20
Figyelemmel a kis- és középvállalkozások megkülönböztetett jelentőségére, 1986-tól kezdődően az Európai Bizottságban a KKV politikával külön főbiztos és főigazgatóság is foglalkozik.16 A 2000. június 19-20-án Lisszabonban rendezett Európai Uniós Csúcsértekezlet a versenyképes, dinamikus, és tudás-alapú gazdaságba való átmenet előkészítésének feladatait határozta meg, és ehhez kapcsolódóan az európai szociális modell modernizálásának megvalósításához szükséges intézkedéseket jelölte ki, és az ezeket összefoglaló hosszú távú stratégia létrehozását jelölte meg fő feladatként. A résztvevők megfogalmazták azt a célkitűzést, hogy az Európai Unió 2010-re váljon a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapon működő gazdasággá, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, nagyobb mennyiségű és jobb munkahely kialakítására, és erősebb társadalmi összetartásra. Mivel ekkor már a kisvállalkozások tekintendőek az innováció, az integráció és a foglalkoztatás fő hajtóerejének, ezért számukra a lehető legjobb környezet biztosítása alapvető célkitűzéssé vált, és ez az igény a követő programokban rendre megjelenik.. A 2002-ben tartott Barcelonai Csúcsértekezleten az Európai Unió kormányfői határozatot hoztak a hosszú távú stratégia dinamikájának fenntartása érdekében. A határozatban megjelölt feladatok a lisszaboni elképzeléseket gondolták tovább: a tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinálása; a vállalkozási kedv valamint a versenyképesség növelésére alkalmas környezet megteremtése; és a szociális kohézió megerősítése.17 A vállalkozásfejlesztés egyik alapdokumentuma, a kis- és középvállalatok fejlesztésére, támogatására vonatkozóan kiadott, kiemelkedő jelentőségű közösségi dokumentum a Kisvállalkozások Európai Chartája, amelyet a lisszaboni csúcsértekezlet folyományaként kidolgozott
hosszú
távú,
átfogó
gazdasági
stratégia
részeként
tettek
közzé.
A
kezdeményezéshez a nem csak a tagországok, hanem a tagjelöltek is csatlakozhattak, hazánk 2002-ben írta alá a dokumentumot. A Charta meghatározza a szektor európai gazdaságban és társadalomban betöltött szerepét, a bevezetőben megállapítva, hogy a KKV-k alkotják az EU társadalmának és gazdaságának 16
dr. Zeiler Júlia: A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió, Saldo Rt. Budapest, 2003.
augusztus 17
Szabóné Molnár Márta: A vállalkozások érdekképviselete az Európai Unióban, Saldo Rt. Kiadó Budapest,
2004.
21
gerincét, ezért elsődleges célként jelöli meg a vállalkozói szellem erősítését. A meghatározott feladatok között a vállalkozói környezet javítását elősegítő intézkedések sorában megtalálhatók a hagyományos értelemben vett állami támogatások is. A dokumentum előírja a tagállamok számára a KKV politikában alkalmazható eszközrendszert, 10 pontban összefoglalva azt, hogy milyen eszközökkel ösztönözhetnék a kis- és középvállalatok fejlődését:18 1. a
vállalkozói
ismeretek
oktatásával,
a
menedzsertanfolyamok
mellett
az
iskolarendszerű képzésben is, 2. a vállalkozásindítás olcsóbbá és gyorsabbá tételével, a cégbejegyzési költségek versenyképessé válásával, induló cégek kiemelt támogatásával, 3. a
kedvezőbb
törvényi,
szabályozási
rendszerrel,
egyszerűsített
jogszabályi
kötöttségekkel, a jogszabályok készítése előtt részletes KKV-kra vonatkozó hatásvizsgálattal, 4. a
szakmai
ismeretek
biztosításával,
beleértve
az
oktatások,
szakképzések
követelményeit is, 5. az on-line eszközök előnyösebb hozzáférhetőségével, 6. az egységes piac által biztosított lehetőségek jobb kihasználásával, ezekről való tájékoztatással, 7. az adó- és pénzügyek kedvezőbb szabályozásával, tőkejuttatások hozzáférhetőségének biztosításával, 8. a
kisebb
vállalkozások
technológiai
színvonalának
fejlesztésével,
ezáltal
versenyképességük növelésével 9. egy sikeres e-üzleti modell, és a legmagasabb szintű kisvállalati támogatási program kidolgozásával, ezek keretében könnyen hozzáférhető, érthető információs és üzleti hálózatok, szolgáltatások biztosításával, 10. végül, de nem utolsó sorban a KKV-k érdekeinek erősebb, hatékonyabb képviseletével, ide értve a társadalmi párbeszéd csatornáit is. Mivel az adó- és pénzügyek szabályozásának köre az állami irányítás egyik legfontosabb területe, erre a Charta kiemelt hangsúlyt helyez. Az adórendszereknek a KKV-k támogatása érdekében történő átalakítását a Charta szerint úgy kell végrehajtani, hogy ösztönözzék a vállalkozási
kedvet,
segítsék
a
kisebb
vállalkozások
növekedését,
munkahelyteremtést, és megkönnyítsék a kisvállalatok utódlását. 18
http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/charter_en.htm
22
támogassák
a
Az állami szerepvállaláshoz kapcsolódik a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása is, azonban az ilyen irányú intézkedések bizonyos esetekben azt eredményezhetik, hogy egy országból a kedvezőbb feltételeket kínáló területek felé irányulnak a finanszírozási források. A hitelhez, és a vállalkozói tőkéhez való hozzájutás szükséges feltételeinek kialakítása megköveteli a bankrendszer és a kisvállalatok közötti kapcsolat javítását, és emellett kezdeményezi a strukturális alapokhoz való hozzájutás javítását. Ehhez a cselekvési körhöz kapcsolódnak az Európai Beruházási Bank azon kezdeményezései, melyek az induló vállalkozások számára rendelkezésre álló anyagi eszközöket növelését célozzák. A Chartához hasonló célkitűzéseket fogalmazott meg, az ahhoz hasonlóan szintén a lisszaboni csúcsértekezlet nyomán 2000. decemberében elfogadott program, az Európai Unió 2001– 2005-re szóló negyedik, Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programja (MAP-EE Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship, and in Particular for Small and Medium-sized Enterprises)19, mely 450 millió eurós kerettel gazdálkodott. Magyarország 2002-től kezdődően vehetett részt a programban, mivel az Unió belátta, hogy alapvető érdeke a csatlakozásra váró országok bevonása a közösségi programokba már a taggá válás előtt is. A fő célok ebben a dokumentumban is hasonlóak voltak a korábbi időszakok célkitűzéseihez, hiszen részben azok tapasztalataira épültek. A főbb irányvonalak a MAP megfogalmazásában: a vállalkozói szellem kibontakoztatása, az üzleti környezet fejlődésének előmozdítása, hatékony vállalkozásokat segítő szolgáltatások nyújtása, és a vállalkozások felkészítése a bővítéssel járó új kihívásokra. Az öt éves időtartamra megalkotott terv fő céljai a következők voltak: • A vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása egy tudásalapú, nemzetközi gazdaságban. • A vállalkozói tudás és kultúra célzott fejlesztése. • A vállalkozások környezetére vonatkozó intézkedések: egyszerűsített és szabályozott adminisztráció
(ideértve
a
jogi
és
közigazgatási
környezetre
vonatkozó
egyszerűsítéseket is) és szabályozások a kutatás, az innováció és a vállalkozásalapítási kedv fellendítése érdekében. • A KKV-k pénzügyi helyzetének javítása, támogatások hozzáférhetőségének elősegítése.
19
Zeiler Júlia, dr.: Kisvállalkozások és a verseny az Európai Unióban, Saldo Rt. Kiadó Budapest, 2004.
23
• Értékes és hatékony háttérszolgáltatások biztosítása: a közösségi támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítése, koordinálásának javítása az Euro Info Központok hálózata segítségével.20 A 2005. évi lezárás helyett a MAP programot 2006. december 31-ig meghosszabbították, 2007. után azonban megszűnt önálló programként, ennek oka az, hogy az Európai Bizottság a 2005. április 6-án a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007–13) létrehozására tett javaslatának megfelelően annak részévé vált.21 A Bizottság lisszaboni program végrehajtására vonatkozóan két közleményt adott ki: 2005ben a Modern kkv-politika a növekedésért és foglalkoztatásért, és 2006-ban A vállalkozói készségek előmozdítása az oktatás és tanulás révén címmel.22 A Modern KKV-politika… közlemény a 2005-ben közzétett „Gondolkozz először kicsiben” elv valamennyi Európai Uniós szakpolitikában történő érvényesítését hangsúlyozta, és egységes keretet kívánt biztosítani a vállalkozások fejlesztési politikájának eszközeihez. A dokumentum a korábbiakban meghatározott irányvonal mentén haladva javaslatokat tesz az KKV-kat
érintő
előírások,
szabályozások
egyszerűsítésére;
a
vállalkozói
kultúra
támogatására. Hangsúlyozza a KKV-k innovációhoz való segítésének, és a finanszírozási eszközökhöz, a képzéshez, és az Európai Uniós, valamint a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés szükségességét. Az újonnan meghatározott kis- és középvállalkozási politika alapgondolatát képezi a célzott, és hatékony kommunikáció megvalósítása. Az Európai Bizottság 2007. októberében a Modern kkv-politika… félidei felülvizsgálatáról közleményt bocsátott ki, melyben a két év alatt elért eredményeket mutatja be a politika által meghatározott öt kiemelt területen, ezek: a bürokrácia csökkentése, a piachoz jutási feltételek javítása, a vállalkozói készség előmozdítása, a KKV-k növekedési potenciáljának javítása, a konzultációk támogatása az érintett KKV-k között. A közösségi szabályozásból adódó adminisztratív terhek 25%-os csökkentésére vonatkozó vállalást irányzott elő 2012-ig az Európai Unió a Jobb szabályozás programjában, több kiemelt területen. A kis-és
20
Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis‐ és középvállalkozás‐fejlesztés gazdaságtana, Aula 2004.
21
http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.htm/
22
A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
2007.
24
középvállalkozások nagyvállalatokhoz mérten aránytalanul magas költségeinek csökkentésére speciális intézkedéseket javasolt a Bizottság.23 A vállalkozói készségek előmozdítása… közlemény azzal a céllal került kiadásra, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a vállalkozói tudás oktatására, és a szakképzésre vonatkozó stratégia kialakításában.
2.1.2. Az Európai Unióban nyújtott állami támogatások szabályozása Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája alapját képezi az az álláspont, hogy nem az állami támogatás az egyetlen gazdaságpolitikai eszköz, amely segítheti azon piaci problémák kezelését, melyek következményei a kis- és középvállalkozásokat terhelik. Ebből kifolyólag a az Unió vállalkozásokhoz kapcsolódó tevékenysége nem kizárólag a közvetlenül, vagy a környezet szabályozása útján nyújtott támogatásokra korlátozódik. A támogatási célok kitűzése során azt a lehetőséget is meg kell vizsgálni minden esetben, hogy a megoldás az állami támogatások helyett nem segíthető-e tanácsadói és információs szolgáltatások nyújtásával, a strukturális reformok gyorsításával, vagy ezek vegyítésével. Az Európai Uniós jogi szabályozás, a Maastrichti Szerződés 87-89. cikkében meghatározott elsődleges joganyagból kiindulva megjelöli a vállalkozások fejlesztésének beavatkozási kereteit, így a nemzeti vállalkozásfejlesztési politikák megalkotása során az Unió versenyszabályozásait kiemelten figyelembe kell venni. Általánosságban el lehet mondani, hogy a KKV-k támogatására kedvezőbb szabályozási feltételek vonatkoznak, mivel egy bizonyos határig nincs versenyt torzító hatása a kis- és középvállalkozások fejlesztésének, azok méretéből adódó különbségek mérséklésének, és piacra lépésük elősegítésének.24 A verseny korlátozására vonatkozó szabályozások három legfontosabb területe: • A KKV-k beruházásainak támogatás-intenzitására - ez a támogatástartalom (a kedvezményezett oldalán a nettó bevételként, a költségcsökkenésként, vagy az adózott eredmény növekményként megjelenő összeg jelenértéke a támogatás összegéből), és a támogatás tárgyát képező beruházás elszámolható költségeinek aránya –, ahogy azt 23
A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, NFGM, Éves Időközi Monitoring Jelentés
2008. év, 2008. december 24
Schifner Marianna: Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban, Európai füzetek sorozat 10., MEH Kormányzati
Stratégiai elemző központ és Külügyminisztérium, Budapest 2003.
25
már az 1.1. pontban is bemutattam, a vállalkozások területi elhelyezkedésétől függően eltérő szabályozások vonatkozhatnak:25 1. A regionális támogatásra nem jogosult területeken a támogatás-intenzitás maximális értéke a beruházási érték bruttó 15%-a lehet a kisvállalkozások tekintetében, és 7,5%-a a középvállalkozások esetében. 2. A fejlődésben legelmaradottabb régiók KKV-i esetében a támogatás-intenzitás mértéke nőhet a beruházás értékének bruttó 15%-ával, amennyiben nem haladja meg a nettó 75%-os regionális felső határt 3. A Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott régiókban a támogatás maximális intenzitása a KKV-k esetén akkor nőhet a beruházás értékének bruttó 10%-ával, ha nem haladja meg a nettó 30%-os regionális plafont. 4. A konzultációkra, a tanácsadásra, a képzésekre fordítható támogatások a projektek bruttó értékének 50%-áig hagyhatók jóvá, de esetenként nagyobb mérték is megállapítható. Más támogatások kompatibilitása az esetek egyedi elemzése alapján állapítható meg. • Az általános szabályozást illetően az Unióban a kisösszegű támogatások nem esnek a Maastrichti Szerződés hatálya alá. A Bizottság 2006. december 15-i rendeletével a gazdasági fejlődés figyelembe vétele érdekében megemelésre került a tagállamok által minden külön követelmény nélkül nyújtható „de minimis” támogatások felső küszöbe. A döntés célja a szabályok egyszerűsítése, a KKV-k működésének megkönnyítése. A vállalkozások számára kedvező döntés értelmében a de minimis felső határ 100.000 euróról 200.000 euróra emelkedett, kivéve a közúti szállítási tevékenységet, ahol ez továbbra is 100.000 euró. A szabályozásnak megfelelően három év alatt egy adott kedvezményezettnek nyújtott támogatás (ideértve a pénzügyi eszközöket), együttesen nem haladhatja meg a felső határt. A kivétel: a nehézségekkel küzdő vállalkozások számára nyújtott, és az előzetesen ki nem számítható összegű támogatásokra nem vonatkozik az új szabályozás, mert ezek lehetőséget adnak a piaci verseny torzítására.26 25
A Bizottság 70/2001/EK rendelete az EK‐Szerződés 87. és 88. cikkének a kis‐ és középvállalkozásoknak
nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (2001. január 12.) 26
A Bizottság 2006. december 15‐i 1998/2006/EK RENDELETE a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis
támogatásokra való alkalmazásáról
26
• Az Európai Bizottság 2006-ban iránymutatást fogadott el annak meghatározására, milyen esetekben egyeztethető össze a KKV-k kockázati tőkefinanszírozásához nyújtott állami támogatás a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályaival. A 2001. évi közleményt felváltó új iránymutatás a vállalkozások korai működési szakaszában jellemző kockázati tőkebefektetési (magvető, induló és terjeszkedési) intézkedésekre terjed ki, amikor a finanszírozást az állam, illetve magánbefektetők közösen biztosítják.27 A 2001. évi Stockholmban tartott Európa Tanácsi ülésen a tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy tovább csökkentik az egyedi állami támogatásokat, és elősegítik a horizontális célok támogatására való átirányítást, mivel az Európai Unió hosszú távon csökkenteni tervezi az állami, és különösen az egyes szektoroknak, vállalatoknak juttatott egyedi támogatásokat, viszont nem zárkózik el az általános célokat szolgáló, ún. horizontális támogatások tekintetében. (Ezen célok közé sorolható: a K+F, és a képzés segítése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság, és ide sorolhatóak még a KKV-k indulását, a növekedését segítő támogatások is.) A felsorolt célok megvalósulását szolgálja az Európai Bizottság 2005. júniusában megfogalmazott Állami támogatási cselekvési terve28. A cselekvési terv azzal a céllal jött létre, hogy ütemtervet határozzon meg az állami támogatások 2005-2009. között végrehajtandó reformjához, a kevesebb és célzottabb állami támogatás megvalósulása érdekében. Az újonnan jelentkező kihívások, az új lisszaboni cselekvési program, a tagországok számának növekedése, és az Európai Bizottság által időközben elfogadott dokumentumok
és
szabályozások
nagy
mennyisége
és
kapcsolatrendszere
miatt
elodázhatatlanná vált az állami támogatási politika korszerűsítése.29 A cselekvési terv megvalósítása keretében került sor a versenyt korlátozó szabályozások három legfontosabb területét fentebb bemutató részben leírt módosításokra: a de minimis keret gazdasági fejlődést
27
europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/06/1015&format=PDF&aged=1&language=HU&guiLang uage=en letöltve: 2009. január 15. 15:30 28
http://ec.europa.eu/competition/state_aid/others/action_plan/
29
A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
2007.
27
figyelembe vevő növelésére, és a kockázati tőke befektetések szabályozásának módosítására vonatkozóan. A cselekvési terv elemei közül a KKV-kat a csoportmentességi rendeletek egyszerűsítse és konszolidációja is érinti. A Bizottság egy olyan általános csoportmentességi rendelet kiadását tűzte ki célul, amely a meglévő csoportmentességek (képzés, KKV és foglalkoztatás) egyszerűsítésével és konszolidációjával jön létre, és egyes támogatási fajtákat mentesít a Bizottság felé való bejelentési kötelezettség alól. Időközben a vonatkozó csoportmentességi rendeletek egy része módosításra került, másik részének hatályát meghosszabbították. Ezek közé tartozik a KKV-kra vonatkozó rendelet is, így 2006. december 20-án a Bizottság 2008. június 30-ig meghosszabbította a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó csoportmentességi rendeletek hatályát. A cselekvési tervben meghatározott általános csoportmentességi rendelet 2008. augusztus 6-án került kihirdetésre.30
2.1.3.
Az Európai Unió kis- és középvállalkozások számára biztosított,
versenyképesség növelését célzó támogatási programjai a 2007-2013 időszakban Az Európai Unió többféle formában biztosít támogatást az európai KKV-k számára. Ezek lehetnek támogatások, hitelek, illetve bizonyos esetekben garanciák. A támogatásokhoz közvetlenül, vagy nemzet/regionális szinten kezelt programokon keresztül lehet hozzájutni. A versenyt korlátozó intézkedések teljesülését figyelembe véve az Európai Unió azonban nem csak pénzügyi formában nyújt támogatásokat a KKV-k részére, hanem programok, és vállalkozás-támogatási szolgáltatások formájában is. A támogatási programok az alábbi négy fő kategóriába sorolhatók:31 A
tematikus
jellegű
támogatások
általában
konkrét
célokhoz
(kutatás,
képzés,
környezetvédelem) kapcsolódóan kerülnek kidolgozásra az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei által, melyek a működtetést is elvégzik. A kijelölt célcsoport tagjai a legtöbb esetben közvetlenül pályázhatnak a programokra, azzal a kitétellel, hogy fenntartható, 30
A Bizottság 80/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a
támogatások
bizonyos
fajtáinak
a
közös
piaccal
összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról
(általános
csoportmenteségi rendelet) 31
Az Európai Unió támogatási programjai KKV‐k számára, Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari
Főigazgatóság, 2008. november
28
hozzáadott értéket jelentő eredményt hoznak, és határokon átnyúló együttműködés keretében jönnek létre. Egyes programok esetén a pályázók bevonhatnak további tagokat: üzleti csoportokat, szolgáltatást nyújtókat, esetleg tanácsadókat. A támogatás meghatározott mértékű önerőt feltételez, ezért az Európai Unióval társfinanszírozásban működik. A Strukturális alapok a legnagyobb, KKV-kat támogató közösségi szintű finanszírozási eszközök, melyek tematikus programok és regionális szinten megvalósított közösségi kezdeményezések útján biztosítanak támogatást, a régiók fejlődésében mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése, és az Európai Unión belüli társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az alapok kedvezményezettjei közvetlen finanszírozási hozzájárulást kapnak a projektjeik megvalósításához, azonban csak a gazdaságilag kevéssé fejlett régiókban lehetséges a KKV-k saját beruházásainak közvetlen támogatása. Ennél a támogatási formánál fontos kiemelni, hogy nemzeti és regionális szinten kezelik a programokat és választják ki a projekteket. A legtöbb esetben az Európai Beruházási Alap által kezelt pénzügyi eszközök döntő többsége csak közvetett úton, nemzeti pénzügyi közvetítőkön keresztül hozzáférhető. A KKV-k nemzetközivé tételének támogatására szolgáló támogatási eszközök célja a kis- és középvállalkozások Európai Unión kívüli piacokhoz való hozzásegítése. Ezeket a támogatásokat többnyire közvetítő szervezeteknek, illetve állami hatóságoknak ítélik meg. A programok közül kiemelkedő jelentőséggel bír a Hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7), mely a 2007-2013-as költségvetési időszakra meghirdetett négy specifikus programja kiemelt figyelmet szentel a kis-és középvállalkozásoknak. Az „Együttműködés” program a rendelkezésre álló 32,3 milliárd eurós keretből gazdálkodva azzal a céllal lett meghirdetve, hogy minél több KKV vegyen részt különböző kutatási projektekben. Amennyiben támogathatónak ítélhető, szorgalmazza a KKV-k bevonását a közös technológiai kezdeményezésekbe (Joint Technology Initiatives - JTIs) is. A kis- és középvállalkozások (és további szervezetek) kutatócsoportjai az „Ötletek” program keretében, 7,5 milliárd euró erejéig pályázhatnak támogatásokért, a megfelelő szakmai színvonal követelményével számolva. Az
„Emberek”
program
a
kutatás
és
technológia
vonatkozásában
a
munkaerő
teljesítőképességének növelésére irányul, a KKV-k tekintetében az ipari vállalatok és az egyetemek között létrejövő partnerségek és átjárási lehetőségek elősegítése a cél, 4,7 milliárd eurós támogatási keretösszeg erejéig. 29
A kis- és középvállalkozások érdekében végzett kutatásokra a „Kapacitások” programban 4 milliárd euró költségvetés van tervezve, ebből kifejezetten a KKV-kre vonatkozó intézkedések tervezett költsége 1,3 milliárd euró. A kutatások célja a KKV-k innovációs képességének erősítésén túl a hozzájárulás a fejlettebb technológia-alapon létrehozott termékek és azok piacainak kialakításához.32 Az Európai Bizottság 2005. április 6-án tett javaslatot a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007–13) (CIP - New Framework Programme on Competitiveness and Innovation) létrehozására.33 A 2007. január 1-jén indult program teljes költségvetési időszakra vonatkozó 3,6 milliárd eurós keretéből kiemelten támogatja a KKV-kat, és elsődleges célja az, hogy elősegítse a kutatási eredmények gyakorlati felhasználását, ennek megfelelően a négy fő célkitűzése a következő: 1. a
vállalkozások
-
különös
tekintettel
a
kis-
és
középvállalkozásokra
-
versenyképességének előmozdítása, 2. az innováció és öko-innováció kiemelt támogatása, 3. a versenyképes és innovatív információs társadalom fejlődésének felgyorsítása, 4. és az energiahatékonyság elősegítése az, új és megújuló energiaforrások ágazatonkénti támogatásával. A program célkitűzéseinek megvalósítását három alprogram szolgálja. A vállalkozások fejlesztését a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Alprogram (EIP Entrepreneurship and Innovation Programme) támogatja 2,2 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodva: az ipar és a szolgáltatások területén működő KKV-k fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, és segíti a versenyképesség és innováció növelésére irányuló tevékenységet. Az alprogram kiemelt figyelmet szentel a kis- és középvállalkozások finanszírozásának, a KKV-k közötti (határon átívelő) együttműködés kedvező feltételei megteremtésének, a vállalkozások innovációjának, a vállalkozói kultúra fejlesztésének, a szabályozó környezet (gazdasági és igazgatási) reformjának, ehhez kapcsolódóan a bürokrácia akadályai csökkentésének.34 Az Alprogram keretében a Bizottság Enterprise Europe Network néven integrált üzleti és innovációs vállalkozásfejlesztési hálózatot indított el az Euro Info Központok és az Innovation Relay Centre hálózatok összevonásával. A mintegy 600 vállalkozásfejlesztéssel 32
http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.htm/
33
http://ec.europa.eu/cip/index_en.htm
34
http://ec.europa.eu/cip/eip_en.htm
30
foglalkozó szervezetet összefogó új hálózat feladatai közé sorolták az Európai Unió kereskedelmi politikájának kommunikációját, a vállalkozások versenyképessége növelésének segítését, és a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek növelését.35 Az IKT Politika Támogatási Alprogram (ICT-PSP - Information Communication Technologies Policy support Programme) célja az új konvergáló piacok ösztönzése az elektronikus szolgáltatások, hálózatok, médiatartalmak, és a digitális technológiák fejlesztése, és használata terén, mindezt 728 millió eurónyi elkülönített keretből. Az Alprogram emellett támogatja a közigazgatási szolgáltatások modernizálását is, mely által növekedni fog a termelékenység, és javul, ezzel együtt pedig gyorsabbá válik a szolgáltatások minősége.36 Az Intelligens Energia Európa Alprogram (IEE - Intelligent Energy Europe) 727 millió euró költségvetésből gazdálkodva az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat és az energia diverzifikációt támogatja. A program hozzájárul a biztonságos és fenntartható energiaellátás biztosításához az Európai Unió számára, és ezzel a hosszú távon is hasznosuló célkitűzéssel is fokozza a versenyképességét.37 A Keretprogram a vállalkozások befektetéseivel és hitelhez jutásával, valamint a kockázati tőkével kapcsolatos problémák megoldására koncentrál, amelyeket az Európai Unió nevében az Európai Befektetési Alap kezel. A Keretprogram kiköti, hogy csak a piaci hiányosságok kiküszöbölésére szolgálhat a finanszírozás, ezért összhangban kell lennie az állami támogatásokra vonatkozó (2.1.2 pontban ismertetett) szabályozásokkal, a kapcsolódó eszközökkel, és a KKV fogalom általánosan érvényes meghatározásával, a piac torzulásainak elkerülése érdekében. A LIFE + program forrásaihoz a KKV-k központilag, az Európai Bizottságon keresztül, és a nemzeti kirendeltségek által kezelt támogatások formájában férhetnek hozzá. A 2007-2013 között 2,1 milliárd euró költségvetésből gazdálkodó program három alprogramja: a Természet és Biodiverzitás, a Környezetpolitika és Környezetintenzitás, és az Információ és Kommunikáció Alprogramok.38 Ezek a programok az IEE-hez hasonlóan a fenntartható fejlődés megvalósításában gondolkodva, a környezettudatos megoldások keresésével járulnak hozzá a versenyképesség növeléséhez. 35
http://www.enterprise‐europe‐network.ec.europa.eu
36
http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/index_en.htm
37
http://ec.europa.eu/energy/intelligent/index_en.html
38
http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm
31
A 2007-2013 időszakban a korábbi időszakokban már sikerrel alkalmazott kohéziós politika stratégiája és 308 milliárd eurót kitevő forrásai három Alapba csoportosulnak. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a legnagyobb KKV-kat támogató finanszírozási eszköz, létrehozásuk, és versenyképességük növelése érdekében több tevékenységi kört társfinanszíroz, a nemzeti és regionális hatóságok irányítása alatt: • A KKV-k vállalkozási hajlandóságát, innovációját és versenyképességét, ennek keretében például irányítási rendszerek, IKT technológiák felhasználását. • A regionális és helyi szintű vállalkozói környezet fejlesztését, mint például üzleti infrastruktúra és támogatási szolgáltatások biztosítását. • Régiókon és határokon átnyúló KKV-k közti együttműködéseket. • Humánerőforrás fejlesztésre irányuló befektetéseket.39 Az Európai Szociális Alap (ESZA) a KKV-k támogatására számos lehetőséget nyújt a gazdasági és társadalmi változásokra való felkészüléshez, és azok kezeléséhez. A kohéziós politika célkitűzései keretében támogatja: • A vállalkozások és a munkavállalók versenyképességének növelését. • A munkaerőpiacon való részvétel fokozását. • A társadalmi beilleszkedés elősegítését a megkülönböztetés elleni intézkedések, és a hátrányos helyzetű munkavállalók munkába való visszavezetése útján. • Reformot támogató partnerségek elősegítését a humánerőforráshoz kapcsolódó előző három pont tekintetében. • Oktatási, szakképzési rendszerek fejlesztése által a humántőkébe való befektetést. • A közigazgatás hatékonyságának növelésére irányuló intézkedéseket. Az Európai Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem alacsonyabb, mint a közösségi átlag 90%-a. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A 2007-13-as időszakban a következő országok jogosultak a támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország pedig átmeneti támogatásban részesülhet. Az Alap környezetvédelemhez, és a transzeurópai
39
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/feder/index_hu.htm
32
közlekedési hálózat fejlesztéséhez kapcsolódó projekteket támogat, amennyiben azok az elsődleges európai érdekeket szolgálják az Unió döntése szerint.40 Az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Alap, és az Európai Befektetési Bank közös kezdeményezése JEREMIE program, mely azzal a céllal jött létre, hogy javítsa a mikro-, kisés középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit, különös tekintettel a mikrohitelre, és a kockázati tőke finanszírozására vagy garanciákra, és további egyéb innovatív finanszírozási formákra. A program életre hívói külön figyelmet szentelnek a vállalkozások indítása, a technológia átadása, a technológiai- és innovációs alapok, valamint a mikrohitelek támogatásának, melyből Magyarország is részt kap. A JEREMIE irányítása az ERFA programjaival összefonódva történik, a támogatandó projekteket nemzeti és regionális szinten választják ki.41 A 2009-ben induló JASMINE az előző bekezdésben ismertetett JEREMIE kezdeményezés kiegészítése, melyet az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap, valamint az Európai Beruházási Bank közösen indított útjára. A kezdeményezés célja a mikrohitelek elérhetőségének javítása az Unióban két fő tevékenység révén: egyrészről mikrofinanszírozási intézmények részére biztosított technikai segítségnyújtás révén, hogy segítsen nekik hitelt érdemlő pénzügyi közvetítőkké válni és könnyebben hozzájutni a tőkéhez, másrészről pedig anyagi támogatást nyújt a nem banki pénzügyi intézmények tevékenységéhez, hogy ezek nagyobb számú hitelt legyenek képesek nyújtani. A program rendeltetése az, hogy megkönnyítse az olyan kisvállalkozások, illetve önálló vállalkozói tevékenységet folytatni szándékozó munkanélküliek és pillanatnyilag munkaviszonnyal nem rendelkező személyek részére a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, akik nem férnek hozzá a banki szolgáltatásokhoz. A 2009-ben induló hároméves kísérleti fázisú programban 50 millió euró tőke áll rendelkezésre.42 A fentieken kívül több Európai Uniós program, intézkedés támogatja a KKV-k, azok versenyképességének fejlesztését, ezen belül pedig az informatikai vonatkozású fejlesztéseket is, de mivel az informatikai fejlődés a versenyképesség terén egyértelmű és számszerűsíthető 40
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/cf/index_hu.htm
41
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/jeremie_en.htm
42
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/micro_en.htm
33
előnyt biztosít, a következő pontban fontosnak tartom röviden kiemelve ismertetni az Unió 2007-2013 időszakra vonatkozóan kijelölt, KKV-k működését érintő i2010 néven meghirdetett informatikai fejlesztési programját.
2.1.4.
Az Európai Unió 2007-2013 időszakra vonatkozóan meghirdetett, KKV-k
működését befolyásoló információs stratégiája Az Európai Unió stratégiai irányvonalait megfogalmazó dokumentumok gazdasági versenytényezőként kezelik a gazdaság motorját jelentő vállalkozásokon túl az innovatív eszközöket alkalmazó, szolgáltató állam működését, mely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások mindennapi életét. Az IKT eszközök alkalmazásának számtalan előnye van. Jelentős beruházási tevékenységet generál, az informatika szélesebb körű alkalmazása javítja a munkaerőpiac rugalmasságát, a munkaerő-piaci rugalmasság erősödése pedig lehetőséget ad a munkaerő kínálat és kereslet között meglévő regionális, szakmabeli rések mérséklésére. Az IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazása jelentős hatást gyakorol a piaci és a közszolgáltatások
minőségére.
Az
informatikai
alkalmazások
terjedése
segíti
az
államigazgatás átszervezését és racionalizálását, az állami döntési, végrehajtási folyamatok egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét. A 2005. június 1-jén elindított i201043 stratégia a korábbi évek tapasztalataira épít: felhasználva az eEurope 2005 eredményeit, a megújított Lisszaboni Stratégiára alapozva határozza meg az európai információs társadalom átfogó irányelveit. Az i2010 – az internet további fejlesztése mellett – az innováció fokozását, valamint az érintett szervezetek és felhasználók hatékonyabb bevonását jelöli meg prioritásként. Az i2010-ben megfogalmazódik az információs társadalom igénye, melyre az elektronikus közigazgatás is ráépülhetne, és ez jelentős versenyelőnyt biztosítana a globális gazdasági versenyben. A befogadó információs társadalom elérése érdekében az i2010 prioritásokat fogalmaz meg a társadalmi integráció, a jobb közszolgáltatások és az életminőség javítása területén is. A hatékonyság javításának egyik nagyon fontos eleme az, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások igénybe vételével megvalósul a szélesebb felhasználói körnek az információs társadalomba való bevonása. A cél az infrastrukturális feltételek mellett az innovatív
43
http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm
34
technológiák befogadása és a szükséges tudás biztosítása, amelyet már 2006-tól támogatnak a közösségi politikák megvalósítását szolgáló projektek is. Az elektronikus közszolgáltatások hatékonyságát az intézmények és a nemzeti közigazgatások közötti interoperabilitás megvalósítása is támogatja. Az EU az i2010 keretprogram keretében indította el az „eCommission”
(eBizottság),
folytatja
az
„eHealth”
(eEgészség),
„eProcurement”
(eKözbeszerzés) programokat, ezen kívül elkészíti a közösségi szintű e-kormányzati cselekvési tervet, amely iránymutatásokat nyújt a nemzeti stratégiák számára. Az i2010 e-Kormányzati Akcióterve44 öt pontban foglalja össze a tagországok 2010-ig elvégzendő feladatait: 1. Senki sem maradhat le: 2010-re el kell érni, hogy a tagállamok valamennyi állampolgára egyszerűen hozzáférhessen a megbízható és biztonságos elektronikus szolgáltatásokhoz, és a modern technológiai eszközök széles skálájához. Kiemelt cél a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása. 2. A hatékonyság és eredményesség célokat több „kulcsszóval”, részcéllal fejti ki az akcióterv, többek között: az átlátható kormányzati működés, az elszámoltatható kormányzat, a magas szintű felhasználói elégedettség, valamint a karcsúsodó bürokrácia kitűzésével. 3. Az állampolgárok és az üzleti szféra szereplői számára kiemelten kezelendő szolgáltatások: 2010-re azokban az országokban, ahol ezt a szabályozási környezet megengedi, a közbeszerzést teljes mértékben elektronikussá kell tenni, a közbeszerzéseknek legalább a felét interneten keresztül kell lebonyolítani. 4. A magánszemélyek és az üzleti szféra szereplői számára kényelmes, megbízható és egymással együttműködő közszolgáltatásokat kell nyújtani. Biztonságos és átjárható, egymással kommunikálni képes rendszereket kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik az elektronikus személyazonosítást tartózkodási helytől függetlenül. 5. A hatékony állampolgári párbeszédet és a döntéshozatali folyamatokba történő bevonást erősítő alkalmazások létrehozására van szükség. Az Akcióterv megállapítja, hogy az elektronikus kormányzatban élen járó országok az elsők között találhatók a gazdasági versenyképességben is. Az elektronikus ügyintézés
44
i2010 eGovernment cselekvési terv: az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom
egészének javára) COM(2006)
35
fejlesztésével, az elektronikus kormányzattal, e-közigazgatás megteremtésével a közigazgatás nagyban hozzájárulhat a tagországok gazdasági fejlődéséhez. Az Unió bővülése új szükségleteket és igényeket támaszt például a határokon átnyúló, páneurópai közszolgáltatások tekintetében,45 amelyek kiemelt fontosságúak az Unión belüli vállalkozási lehetőségek bővítése szempontjából. Az elektronikus közigazgatás segíthet a kormányoknak, hogy megfelelhessenek a kihívásoknak és igényeknek. Ennek egyik példája a szolgáltatási irányelv, amely kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a határokon is átnyúló elektronikus egyablakos ügyintézés lehetőségét legalább a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos közigazgatási ügyek tekintetében a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára.
2.2.
A kis-és középvállalkozás fejlesztési politika alakulása Magyarországon
A KKV-szektor az Európai Unió többi tagországához hasonlóan hazánkban is kulcsszerepet játszik a gazdaság szerkezetében, valamint a versenyképesség és a foglalkoztatottság alakulása szempontjából, amit az 1.1. pont statisztikai adatai is alátámasztanak, ezért a kis- és középvállalkozások
megkülönböztetett
szabályozásának
szükségessége
hazánkban
is
általánosan támogatott igény. Ezt a tényt felismerve az ország vezetése az évtizedet a KKV-k megerősödésének és a piacgazdasági átalakulás befejezésének évtizedeként jelölte meg.46 Az Uniós fogalomkör és szabályozások átültetése és alkalmazása a vállalkozásfejlesztés területén is megtörtént a csatlakozási folyamathoz kapcsolódóan, átmeneti mentesség nélkül. A magyarországi KKV fejlesztési politika összhangban van az Európai Uniós elvekkel, a hazai politika illesztése már a csatlakozást megelőzően megkezdődött, ennek bizonyítéka az is, hogy az Európai Unió már a taggá válásunk előtt lehetővé tette hazánk részvételét a MAPban, és a Kisvállalkozói Chartában. Habár az Európai Unió KKV-politikája részeként, és magyarországi vonatkozású KKV fejlesztési politika keretében kidolgozott dokumentumok különálló, önálló fejezetek a vállalkozások
hosszú
távú
fejlesztésének
alakításában,
de
egymással
szorosan
összekapcsolódnak, és gyakorlatilag egymásra épülve készülnek. Ennek megfelelően a
45
A páneurópai e‐kormányzati szolgáltatások interoperabilitása COM(2006) 45 dokumentum
46
Zeiler Júlia: A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió, Saldo Rt. Budapest, 2003. augusztus
36
megvalósuló programok, és a vállalkozások által felhasznált pénzeszközök és pénzügyi konstrukciók egységet alkotnak, és elemeik kiegészítik egymást. Az átfogó, teljes vállalkozási szektort érintő intézkedéseknek az Európai Unió politikájával összhangban történő meghatározása, és az intézkedések végrehajtását célzó eszközök kijelölése, tekintettel az érintett terület különleges szerepére, hazánkban is egy célzott program megfogalmazását igényelte. Alapos, körültekintő előkészítő munka eredményeképp jött létre a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP). A középtávú (2003-2006) kisés középvállalkozás-fejlesztési stratégia megvalósítása érdekében számos intézkedés és több program született. A KKV-k fejlesztését szolgáló állami eszközök teljes skáláját felölelte: magában foglalva az Európai Uniós tagságra való felkészülést segítő állami támogatásokat, a vállalkozások pénzügyi és tőkepiaci forrásokhoz való hozzájutásának előmozdítását különféle hitel-, garancia- és befektetési konstrukciókkal, és emellett az európai belső piacon való működéshez szükséges tájékoztatások, információk eszközeit is biztosította. A magyarországi vállalkozókat segítette a hálózatfejlesztés feltételeinek biztosításával, és a vállalkozások fejlesztésének új elemként rendelkezésre bocsátott pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő közvetlen támogatási forrásokat.47 A Program keretében a kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását segítő intézkedések tekintetében meghirdették a négy pilléren álló, számos hitelintézettel és szervezettel működtetett kedvezményes hitelrendszert, az ún. négy lépcsős hitelprogramot48. Ezen kívül további, finanszírozást segítő új támogatási eszközöket is kialakítottak, mint például a faktoring, és fejlesztési tőkebefektetési intézmények. 2005–2006-ban a hazai finanszírozású négy lépcsős hitelprogram továbbfejlesztésre került. A továbbfejlesztés eredményeként két eleme, a Mikrohitel Program és a Széchenyi Kártya Program tovább működött, két másik eleme pedig, a Midihitel és az Európai Hitel a 2005. május elején meghirdetett – „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramba integrálódott.49 A 2002-ben bevezetett Széchenyi Kártya program többirányú kiterjesztéséről 2005-ben született határozat, mellyel a program állami támogatás mellett biztosított működése 2010 végéig meghosszabbodik.50 47
http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=92 letöltve: 2009. március 16. 21:14
48
1065/2003. (VII.15.) Korm. határozat
49
1041/2005. (V.5.) Korm. határozat
50
1130/2005. (XII. 23.) Korm. határozat
37
A 410 milliárd forint keretösszegű „Sikeres Magyarországért” Hitelprogram új fejezetet nyitott
a
gazdaságfejlesztésben,
mivel
a
gazdaság
minden
szektorában
működő
vállalkozásnak, valamint az önkormányzatoknak is lehetőségük van hosszúlejáratú és kedvezményes kamatozású fejlesztési hitelhez jutni. A felsorolt célkitűzésekből és eszközökből egyértelműen kitűnik, hogy a program illeszkedni próbált az Európai Uniós tagságra való felkészülés folyamatába, ezt segítették elő az egyes intézkedések: a rendelkezésre álló információk célzott rendelkezésre bocsátása, valamint az ösztönző eszközök és a közvetlen, pályázható támogatások beépítése is. A hazai KKV törvény módosítása jelentős lépés volt az Európai Unióhoz történő csatlakozás útján. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény 2004. május 1.-től hatályát vesztette, az új, 2004. évi XXXIV. törvény (1. fejezetben már ismertetett) KKV meghatározása már megfelel az Európai Uniós jognak. Az új törvény bevezetése két lépcsőben történt meg, 2004. május 1.-től 2005. január 1.-ig egy átmeneti szabályozás volt érvényben, majd azt követően lépett életbe a végleges szabályozás. A jogszabály a KKV-k kategóriáinak módosításán túl célul tűzte ki a vállalkozói környezet javulását. A vállalkozók számára közvetlen és érzékelhető előnyöket biztosít azzal, hogy bővítette a kizárólag a kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló nevesített célelőirányzatból (Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat) finanszírozható tevékenységek körét, emellett a KKV-k fejlődésének támogatására több új támogatási formát is bevezetett. A törvény hangsúlyozza, hogy a Célelőirányzat nem kizárólagos eszköze a támogatásnak, a vállalkozások részt vehetnek egyéb programokban is, és lehetővé teszi több támogatási forma egy időben történő igénybevételét is. A Célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának kereteit a központi költségvetés határozza meg évente, ez 2005-ben 3.567 millió, 2006-ban 3.706 millió, 2007-ben 3.262 millió, 2008-ban 2.282 millió forint volt. Az új törvénnyel a kis- és középvállalkozásokat érintő közösségi és hazai jogi szabályozáshoz illeszkedve rögzítésre kerültek a KKV-k fejlesztésének egységes keretei, és emellett pontosan meg lett határozva az ágazat és az egyes területek támogatása érdekében mozgósítható eszközök rendszere. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervében (NFT) kerültek meghatározásra a 2004-2006 időszakra vonatkozóan azok a fejleszteni kívánt területek és célok, amelyek fejlesztési prioritást igényeltek, és amelyekhez az Európai Unió által nyújtott támogatásokat is igénybe 38
kívánt venni az ország. Már a terv előkészítése során egyértelművé vált, hogy a dokumentum az Európai Unióhoz való illeszkedési lépések egyike, melyben a versenyképesség jelentős szerepet kap. Az NFT tartalmazta valamennyi, a gazdaság versenyképességének javítását célzó programot, amelyeket hazánk az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjainak felhasználásával meg tervezett valósítani. Ezeket az alapokat az Európai Unió hétéves periódusokra tervezi be kiadási keretösszegként, tagországokra lebontva. Magyarország az előző periódus félidejében lett tagország, így abban a periódusban három évre tervezhetett fejlesztési célokat, 2004. január 1-től jogosulttá vált az Unió fejlesztési támogatásainak, a Strukturális Alapok forrásainak igénybe vételére. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervben három specifikus cél került meghatározásra: a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása; illetve a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. A célok elérését öt operatív program szolgálta: • a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), • a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP), • a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), • az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), • és a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP).51 Tekintettel a KKV-k gazdaságunkban betöltött fontos szerepére, az Európai Unió ajánlásainak és intézkedéseinek figyelembe vételével a 2007. február 7-i Kormányülésen elfogadásra került a kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, majd erre a dokumentumra alapozva a 2007. október 10-i ülésen elfogadásra került a kis- és középvállalkozások fejlesztésének kormányzati stratégiája is.52 A két alapdokumentum a Kisvállalkozások Chartájában megjelölt főbb célkitűzéseket adaptálva született meg. A koncepció megalkotását a KKV-k versenyképességének fokozásán kívül indokolta az a feladat is, hogy megfelelő alapot adjon a 2007-13. időszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referenciakeret vállalkozásokat célzó prioritásainak és intézkedéseinek. A célból, hogy minél szélesebb körű igények figyelembe vételével kerüljön kialakításra a stratégia, a Kormány a társadalmi és az államigazgatási egyeztetések keretében az 51
http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv
52
http://nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/helyzetelemzes, letöltve: 2009.03.15. 17:21
39
érdekképviseleti és vállalkozásfejlesztési szervezetek véleményét is kikérte. A kitűzött célok megvalósításához a mikro-, kis- és középvállalkozások, a közszféra, és a vállalkozásokat támogató szervezetek összefogására és közös munkájára van szükség. A kis- és középvállalkozás fejlesztési politika fő célja a KKV fejlesztési koncepció megközelítésében:53 • A KKV-k magasabb jövedelemtermelő képességének elérése, e tekintetben a fejlett EU tagállamok szintjéhez való közeledés. • A KKV-k által foglalkoztatottak létszámának növekedése, a humánerőforrás állomány minőségének javítása. A vállalkozásfejlesztési politika céljainak eléréséhez több feltétel teljesülése szükséges:54 • A vállalkozások indításához és működtetéséhez kapcsolódó tranzakciós költségeik csökkentése, illetve alacsonyan tartása. • Az innovációs készség erősítése. • A vállalkozások technológiai fejlesztésének ösztönzése. • A KKV-k tőkefelhalmozásának növekedése, beleértve a tőkeállomány technológiai értelemben vett korszerűsítését. • A kis- és középvállalkozások növekvő részvételének elősegítése a pénzügyi közvetítésben. • A menedzsmentfunkcióinak hatékonyabb ellátása a KKV-k működésében. • Az
alkalmazandó
fejlesztéspolitikai
eszközök
működését
biztosító,
hatékonyabbá tevő szabályozási környezet kialakítása és folyamatos javítása. • A KKV-k pénzügyi tevékenységének szabályozása.
53
A kis és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2007.
54
A kis és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2007.
40
illetve
2.2.1. Kis
és
középvállalkozások
hosszú
távú
fejlesztési
stratégiája
Magyarországon (2007-2013.)55 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája több, a kis- és középvállalkozások fejlesztését érintő dokumentumra (a Kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepcióra, az Üzletre hangolva programra, a Középtávú tudomány-, technológia és innováció politikai stratégiára, és Magyarország középtávú külgazdasági stratégiájára) épülve, a Konvergencia program kereteit és a Kisvállalkozások Chartájának célkitűzéseit figyelembe véve fogalmazza meg a kis- és középvállalkozások fejlesztésének 2007-2013. időszakra vonatkozó stratégiáját. A dokumentum keretei közt a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódóan megjelölt célok elérését szolgáló eszközök a korábbiaktól eltérően már összevontan, országos szinten tervezve lettek meghatározva, beépítve a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, illetve gyakorlatot, és továbbfejlesztve a 2006-ig megalkotott vállalkozásfejlesztési programokat. A dokumentum véglegesítésére az Új Magyarország Fejlesztési terv elfogadásával, és az operatív programok kidolgozásával összefüggésben került sor, annak érdekében, hogy az Európai Unió 2007-2013. költségvetési időszakára megnyíló fejlesztési forrásokat az ország a lehető legmagasabb arányban használhassa ki. A stratégia kialakításának alapvető célja az volt, hogy a lerögzítve a KKV-k hosszú távú fejlesztési irányait, azok alapján olyan korszerű támogatási programok kerüljenek kialakításra és bevezetésre, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége az Unió belső piacának feltételei mellett is folyamatosan erősödjön, és gazdasági teljesítményük növekedjen. A stratégia a már működő támogatási rendszer további alkalmazásán és kiegészítésén túl kiemelten foglalkozik: • a vállalkozások működési környezetének javításával, és a vállalkozói kultúra erősítésével, • a vállalkozások innovációjának ösztönzésével, és
55
A dolgozat ezen részének elkészítése során A kis és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, A Magyar
Köztársaság Kormánya, 2007., és A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007. dokumentumokra támaszkodtam
41
• az
információ-technológia
által
biztosított
előnyök
jobb
kihasználásának
elősegítésével. A KKV-k fejlesztésének stratégiai küldetését a dokumentum abban határozza meg, hogy a magyar
kis-
és
középvállalkozások
versenyképességének
növelése
érdekében
Magyarországon olyan korszerű, széleskörű, átfogó vállalkozásfejlesztési politikának kell létrejönnie, mely az Európai Unió tagállamai közt a leginkább vállalkozásösztönző hatású. A stratégiához átfogó intézkedési terv, illetve akcióterv nem készült, mivel a stratégia egyes részterületeinek külön-külön vannak eltérő jellegű, az adott részterületet átfogó, elfogadott intézkedési/cselekvési tervei. A stratégiába foglalt intézkedéseket ennek megfelelően több program (az Üzletre hangolva program, a Tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia, a Külgazdasági stratégia és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv KKV-stratégia szempontjából releváns operatív programjai, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) valósítja meg. A vállalkozások fejlesztési programjainak hatékonyságát, teljesítményének változását, a fejlesztések előrehaladását, valamint a támogatási konstrukciók makrogazdasági hatásait külön-külön programszintű, részletesen kidolgozott és működtetett monitoringgal, illetve beszámolókkal ellenőrzik. A stratégia négy fő beavatkozási területet jelöl meg a KKV-k helyzetét döntően befolyásoló négy fő pillérhez kapcsolódóan, és mivel ezek jelentik az Uniós vállalkozásfejlesztési politika alapjait, hazánkban isezen sarokpontokhoz lettek az átfogó célok megfogalmazva, amelyek megvalósulása a stratégiai célkitűzést szolgálja.
56
1. A KKV-k működését jobban támogató szabályozási környezet kialakítása: kiemelt fontosságú tényező a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében, mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Azért is érdemel kiemelt figyelmet ez a pillér, mert ebbe a problémakörbe sorolható a vállalkozásokat érintő közterhek , valamint az adminisztratív terhek nagyságából, a gazdálkodási és jogbiztonság szintjéből, a vállalkozások információhoz jutásából, és a piaci verseny jellemzőiből adódó akadályozó tényezők halmaza.
56
A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, NFGM, Éves Időközi Monitoring Jelentés
2008. év, 2008. december
42
A versenyképes közteherviselés kialakítása, mint sarkalatos cél a jövedelemcentralizáció csökkentését jelöli meg specifikus célként. Ennek megvalósulása az adófizetők körének számottevő bővítésén, az adóelkerülés arányának csökkentésén, valamint az adózás struktúrájának átalakításán keresztül történhet. A közteherviselés mellett a KKV-k és a nagyvállalatok adóterhelése közötti különbségeket is mérsékelni kell, mivel ez a tényező erősen befolyásolja a piac szereplőinek tevékenységét. Az állami szabályozásból adódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében csökkenteni kell a működéshez köthető adminisztratív költségeket, egyszerűsíteni a piacra lépés feltételeit, és folytatni az e-gazdaság szabályrendszerének kialakítását. A kitűzött cél az átlagos ügyintézési idő legalább felére csökkentése a leggyakoribb ügyekben. A gazdálkodási és jogbiztonság erősítése, tisztességes verseny sarkalatos célkitűzés elérését számos specifikus célkitűzés szolgálja: a jobb minőségű szabályozás kialakítása, a gazdaság szereplői felé történő hatékony kommunikáció, az állami jogérvényesítés feltételeinek javítása, a (szellemi) tulajdon védelmének erősítése, az alternatív vitarendezési formák elfogadtatása, a hitelezők védelmének erősítése, a piacfelügyelet és az állami ellenőrzés erősítése, a korrupció visszaszorítása, a fizetési fegyelem javítása. 2. A KKV-k finanszírozáshoz jutásának elősegítését, forrásaik bővülését három sarkalatos cél elérése biztosíthatja. Bővíteni szükséges a magasabb finanszírozású kockázatú termékek körét, ezáltal a pénzpiacokon bővülne a KKV-k rendelkezésére álló termékek kínálata, és így a külső források bevonásának mennyisége és aránya. A vállalkozások finanszírozási forrásai bővítése érdekében kitűzött sarkalatos célok egyike, hogy a KKV-k növekvő jövedelmeikből mind nagyobb részt fordítsanak felhalmozásra. A felhalmozási célú saját források az amortizációból és az adózás utáni eredményből képződnek, szerkezetüket az jellemzi, hogy a viszonylag kisszámú nagyvállalatnál képződik a források zöme, tehát koncentrált az eloszlás. A vállalkozások likviditását, piacon maradását is segítendő 2009-2010-ben a bankrendszeren keresztül összesen 1.400 milliárd forintot kitevő forrás van elkülönítve a vállalkozásoknak
átfogó,
Uniós
forrásokra
támaszkodó
program
keretében
(hitelgaranciával, kamattámogatással, mikrohitelezéssel), hogy ezáltal is kevesebb akadály álljon a KKV-k növekedése útjába. 3. A humán erőforrások fejlesztésének (mind menedzsmenti, mind alkalmazotti szinten) döntő jelentősége van a vállalkozások hosszú távú fejlődése szempontjából. A 43
megfogalmazott átfogó cél – a vállalkozói tudás bővítése - eléréséhez szükséges a vállalkozók és alkalmazottaik ismereteinek bővítése és a vállalkozói készségek fejlesztése. A vállalkozói tudás fejlesztése részcél a vállalkozások vezetőinek és munkavállalóik képzettségének, tudásának folyamatos fejlesztését, és a szakképzés megújítását célozza, figyelembe véve a gazdaság igényeit. A vállalkozói készség fejlesztése keretében a közoktatásban és a felsőoktatásban a szemléletformálásra
irányuló,
motiválást
szolgáló
gyakorlat-centrikus
programok
elterjesztése a cél. Ennek a kezdeményezésnek az egyik kiváltó oka, hogy a nemzetközi kutatások a korábbi évekhez hasonlóan jelenleg is arra utalnak, hogy változatlanul alacsony szintű a motiváltság a vállalkozóvá válásra, és emellett sok a kényszervállalkozó. Vannak pozitív tendenciák, mivel lassú generációváltás történik, és nő az iskolai végzettség szintje is, továbbá javulás érzékelhető bizonyos készségek terén (pl. a korszerű informatikai eszközök használata elterjedtebb), de mindezek ellenére nem kimutatható a vállalkozói pálya vonzerejének növekedése, ez pedig az Unió szintjén is egyre kiemeltebb figyelmet kap. 4. Az üzleti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló vállalkozói infrastruktúrához való hozzáférés elősegítése és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási háttér fejlesztése a meghatározott átfogó cél. Ennek eléréséhez az üzleti és K+F infrastruktúra, valamint az IKT infrastruktúra és használat fejlődése sarkalatos célok megvalósítása járulhat hozzá. Az üzleti és K+F szolgáltatások fejlesztése érdekében elérendő specifikus célok: az inkubátorházak és ipari parkok infrastruktúra bővítése, az integrált (telephely és üzleti szolgáltatások együttese) szolgáltatások fejlesztése, a K+F és technológia transzfer intézmények, továbbá a logisztikai kapacitások fejlődése. Az IKT infrastruktúra fejlesztését az IKT hálózati infrastruktúrához, és a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés mérhető javulása, és a vállalati, a vállalatközi és a vállalatok és kormányzati oldal közt zajló folyamatok informatikai támogatottságának növelése segíti elő. A felsorolt szempontok a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítását szolgálják, a vállalkozások aktív közreműködésével. Az Európai Unióban és hazánkban eddig elért eredmények tapasztalataiból kiindulva csak akkor valósulhat meg egységes szerkezetben
44
az ország gazdasági fejlődése, ha a vállalkozások teljes spektrumának teljesítménye megfelelő mértékben javul. A stratégia hangsúlyozza, hogy mivel a piaci versenyt nagymértékben torzíthatja a támogatások aránytalan, illetve indokolatlan elosztása, annak érdekében, hogy a kijelölt célok ne korlátozódjanak egy-egy csoportra, vagy szegmensre a KKV szektoron belül, a rájuk vonatkozó fejlesztési politikának alapvetően horizontális szemléletűnek kell lennie. Ehhez meghatározza a négy fő beavatkozási terület mindegyikén érvényes horizontális célokat: • Javuló termelékenység: a KKV-k termelékenységének egyik mutatója az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték. Ahogyan a dolgozat 1.1-es pontja adataiból is látszik, a hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége elmarad a nagyvállalatokétól. • Bővülő foglalkoztatás: a bővülést nagyban nehezíti, hogy hazánkban az átlagosnál magasabbak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek, korlátozott a munkaerő-kínálat, és alacsony a munkaerő-piaci részvétel. Az egyre erősödő pénzügyi válság is erre a problématerületre irányította a figyelmet. • Integrálódás a globális gazdaságba: a kitűzött célok összhangban vannak a külgazdasági stratégia átfogó céljaival, amelyek hosszabb távon is változatlanul az exportpotenciál bővítése és fejlesztése, a működő tőke bevonás szintjének fenntartása, a magyar vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése.57 • A vállalatok közötti hatékonyabb együttműködés megvalósítása: a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányok csökkentése érdekében elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködések, és hálózati tevékenységek megvalósulását. Az alkalmazott nélkül működő vállalkozásoktól a közepesek felé haladva egyre növekszik a gazdaságilag integráltabb vállalkozások aránya, azoké, amelyek jobban részt vesznek a vállalatközi munkamegosztásban, az informális és formális együttműködésekben. Ugyanez a trend több területen érvényesül: a létszámbővítésben, a beruházásban, az innovációban, a növekedésben, a növekedés finanszírozásában, a pénzügyi közvetítőrendszer
igénybe
vételében,
az
infokommunikációs
infrastruktúra
57
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/hu_kulkapcs_strat.htm
45
kiépítésében, és a szervezett képzésben, illetve a továbbképzésben való részvételben is.58 A források elosztása terén az EU által meghatározott irányvonalnak megfelelően a legfontosabb elv az, hogy az állami beavatkozások a hiányzó, vagy nem kielégítően működő piacok kifejlődéséhez járuljanak hozzá, illetve a fejlesztési programok hatékonysága és az elérhető vállalkozások száma növekedjen.
2.2.1.1.
Az Új Magyarország Vállalkozói Program
A KKV fejlesztési stratégiában kitűzött célok elérését az Új Magyarország Vállalkozói Program (ÚMVP) komplex fejlesztési eszközrendszere szolgálja.59 Az ország történetében az eddigi legnagyobb és legátfogóbb vállalkozás fejlesztési program alapját a 2005-ben hozott kormányzati koncepciók, a 2006. évi Kormányprogram, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a 2007-ben hozott kormányhatározatok és koncepciók, valamint az Európai Unió KKV-kről szóló programjai adják.60 A program az eddig is sokoldalú KKV-fejlesztéspolitikai forrásokat átláthatóvá teszi, a fejlettségi szintjüknek megfelelő együttműködést ajánl úgy, hogy az állami beavatkozás területeit és mértékét is behatárolja. Alapvető felismerés a stratégiát meghatározók részéről az, hogy a fejlődés a kívánt mértékben végbemehessen, a vállalkozások támogatását nemcsak a pénzügyi programok, pályázatok útján kell biztosítani, hanem emellett a jog, a marketing, és a gazdaságdiplomácia területén is véghez kell vinni a programok megvalósítását segítő megfelelő intézkedéseket. A program célja az, hogy olyan szolgáltatásokat biztosítson a KKV-k számára, melyek által a jövedelemtermelő képességüket jelentős mértékben megnövelhetik, és ezáltal javítják versenyképességüket, és biztosítják a stabil működésüket, és ezzel összefüggésben pedig a foglalkoztatottak számának bővülését.
58
Piac, növekedés, finanszírozás, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007. december
59
http://nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol, letöltve: 2009. február 14. 9:30
60
http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/sajtokozlemenyek/mfb20071029.html?highlight
2009. január 4. 14:16
46
letöltve
A kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó támogatási eszközcsoportok legfontosabb elemei a következő három csoportba sorolhatók:61 • államilag támogatott finanszírozó eszközök (ide tartoznak a különböző pénzügyi konstrukciók, pl. mikrohitel, tőkeprogramok, garancia, stb.), • a vállalkozásokat támogató szabályozási környezet kialakítása, az üzleti környezet javítása érdekében tett intézkedések, és • Európai Uniós és hazai forrásból kötött céllal kiosztandó állami támogatások.
2.2.1.2.
A kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlődését szolgáló eszközök
és azok pénzügyi forrásai:62 A támogató szabályozási környezet megteremtése nagymértékben előmozdíthatja a vállalkozások versenyképességének növelését. A vállalkozások környezetét befolyásoló több tényező megfelelő átalakítására törekszik a kezdeményezés. Az ebbe a csoportba sorolható eszközök az egyszerűsített cég- és adóadminisztrációt, a gazdálkodási, valamint a jogbiztonság elérését, a kedvező pénzügyi működési feltételek kialakítását, az elérhető üzleti információk, és a tiszta és átlátható verseny biztosítását igyekeznek elősegíteni. Ezek az intézkedések az Üzletre hangolva program keretében meghirdetve 2007. április 25én kerültek elfogadásra a kormányzati deregulációs programmal együtt. A program összhangban van az Európai Kisvállalkozói Charta alapgondolata mentén elindított Uniós intézkedésekkel, melyek a jogalkotás minőségének fejlesztését tűzték ki célul. A program azzal a céllal lett kidolgozva, hogy segítse az adminisztratív terhek csökkentéséhez szükséges feladatok meghatározását, elősegítse egy jobb szabályozási környezet megteremtését, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének javításához. Az intézkedéseknek köszönhetően, melyekről az eredmények között részletesebben fogok írni a későbbiekben, egyszerűbbé, gyorsabbá, és olcsóbbá is vált többek közt a cégalapítás, és egyes további cégeljárások. A kapcsolódó deregulációs program azzal a céllal lett meghirdetve, hogy meghatározott időn belül jelentős, kézzelfogható és mérhető eredményeket érjen el az állampolgárokat
és
a
vállalkozásokat
érintő
felesleges
és
költséges
bürokrácia
visszaszorításában. 61
http://nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol, letöltve: 2009. február 14. 9:30
62
A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
2007. alapján, kiegészítve a meghirdetett programokkal
47
A két intézkedést közösen meghirdető program aktualitása az Európai Tanács azon döntéséből adódott, hogy a vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztratív akadályokat Uniós szinten 2012-ig 25%-kal csökkenteni kell, ettől 1,5%-os GDP növekedést, újabb beruházásokat és munkahelyeket várnak.63 Az Üzletre hangolva program végrehajtását az Üzleti környezet fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat szolgálja, amely a programban meghatározott beavatkozási területeken felmérések, hatástanulmányok készítését, a vállalkozásokat segítő információs portálok és pontok létrehozását és működtetését, valamint képzések finanszírozását teszi lehetővé. A támogató szabályozási környezet megteremtésének finanszírozása a hazai forrású Üzleti környezet
fejlesztése
fejezeti
kezelésű
célelőirányzat
mellett
az
Európai
Unió
társfinanszírozásával az ÚMFT keretében meghirdetett Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP), és az Államreform Operatív Program (ÁROP) érintett támogatási konstrukcióiból áll. A finanszírozási források bővítését szolgáló eszközök fő célja a kezdő vállalkozások, és a KKV-k finanszírozási forráshoz jutásának megkönnyítése a piaci elégtelenségek elemzések útján történő feltárása és ellensúlyozása útján. A támogatást igénylő vállalkozások kiválasztásánál a jövedelemtermelés növelésének a lehetősége a döntő szempont. A vállalkozások rendelkezésére álló finanszírozási források több eszköz alkalmazásával bővíthetők. A mikrofinanszírozás keretében azokat a vállalkozásokat finanszírozzák a mikrohitelekkel, amelyek hitelképesek, viszont nem bankképesek, vagyis amelyeket kis összegű kezdeti hiteligényük miatt a jelenlegi pénzügyi szabályozásból fakadó költségviszonyok mellett nem tudnak a kereskedelmi bankok finanszírozni. A garanciaeszközök alkalmazásával a KKV-k hitelhez jutási esélyeinek növelése a cél. A jelenlegi gazdasági helyzet indokolja a biztosítékok és a hitelezési kockázat hatékonyabb kezelését lehetővé tevő eszközök kialakítását és felhasználását. A tőkebefektetési alapok segítségével megvalósulhat a magán- és az állami forrásból származó tőkék kombinációja. Ez az eszköz nagyobb mértékben teszi alkalmazhatóvá a „piaci magánbefektető” elvét, mely szerint a magánbefektetővel azonos feltételek mellett állami forrásból adott tőke nem minősül támogatásnak.
63
http://nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/gazdfej_archiv/uh_osszefog.html, letöltve: 2009. április 2.
48
A meglévő piaci elégtelenségeket a mikro- és kisvállalkozások számára nyújtott közvetlen beruházási támogatással lehet enyhíteni (az adórendszeren keresztüli, valamint a mikrofinanszírozási forrásokhoz való hozzáférés elősegítése mellett), valamint többféle, akár összetett fejlesztések véghezvitelével. A vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódóan, tevékenységük bővítéséhez szükség lehet az alkalmazott technológia megújítására, például adaptív innováció révén. A támogatások elsősorban konkrét gazdaságpolitikai célok elérését szolgálják. Jellemzően az innovációs folyamat kezdeti szakaszát, innovatív KKV-k megerősödését, technológiai felkészültségük javítását, K+F kapacitásuk növekedését, beruházásokat és fejlesztéseket finanszíroznak majd, a versenyképesség javítására és a foglalkoztatás növelésére törekedve, különösen a legkevésbé fejlett területeken. A KKV-k finanszírozási forráshoz juttatását kedvezményes, visszatérítendő pénzügyi, és vissza nem térítendő pályázati konstrukciók is egyaránt szolgálják. A konstrukciók finanszírozására az Unió pénzeszközeit is magában foglaló Gazdaságfejlesztési Operatív Program, a Közép-magyarországi Operatív Program és a tisztán hazai forrású Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat keretei közt állnak rendelkezésre források. Az Új Magyarország Mikrohitel Program és Portfoliógarancia Program az Európai Unió JEREMIE kezdeményezéséhez kapcsolódóan, 2007. végén került meghirdetésre, mely keretében - az uniós és hazai költségvetési forrásoknak köszönhetően - a hazai vállalkozások kedvezményes mikrohitelhez, portfólió garanciához, és kockázati tőkéhez juthatnak. A Programra fordított, több mint 200 milliárd forintnyi összeg megsokszorozható a közvetítő szervezetek magánforrásai segítségével, és többszöri kihelyezési megoldással. A mikrohitelezésre szánt 85 milliárd forint részben refinanszírozást, részben garanciavállalást szolgál így négyszeres áttétellel számolva 342 milliárd forint hitel kihelyezése válik lehetővé. A garanciaeszközök a KKV-k középtávú finanszírozását a kereskedelmi banki hitelhez jutás révén segítik, ebben az esetben tízszeres áttétellel kell kalkulálni, mivel a beváltott nettó garancia források tízszeres tőkeáttételt tesznek lehetővé, azaz egységnyi forrás egy év alatt tíz egységnyi hitel kihelyezését biztosítja. A garanciaprogramokra előirányzott 76 milliárd forint így a hét éves időszak alatt 762 milliárd forint hitelkihelyezést tesz lehetővé. A tőkeprogramokra előirányzott közel 50 milliárd forint még egyszer mintegy 50 milliárd forintnyi befektetői forrást von be, ennek keretében tehát összesen közel 100 milliárd forint külső forrás kerülhet a kis- és középvállalkozásokhoz. A Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat hazai forrásból vissza nem térítendő támogatást nyújt a beruházások ösztönzéséhez a fent leírt célok elérése érdekében. 49
A kis- és középvállalkozások versenyképességét nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire használják ki az informatikai eszközök által nyújtott lehetőségeket (például a vállalatirányítási rendszerek adta előnyöket), hozzá tudnak-e férni a sikeres működéshez szükséges információkhoz, milyen színvonalúak az igénybe vett közszolgáltatások, és milyen emberierőforrás-fejlesztési szolgáltatásokat (oktatás, képzés, tanácsadás) tudnak igénybe venni - hisz az ilyen kapacitásokat a nagyvállalatokhoz képest kevésbé tudják házon belül kiépíteni. Ebből kifolyólag a Kisvállalkozások Európai Chartájával és a Modern KKVpolitika a növekedésért és a foglalkoztatásért bizottsági közlemény ajánlásaival is összhangban a vállalkozások oktatásának, képzésének, és információellátásának kiemelten fontos szerepe van a hazai vállalkozásfejlesztésben is. A hosszú távú fejlődés érdekében az alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatási intézmények tananyagába be kell építeni a vállalkozói készséget fejlesztő oktatási modulokat, és tovább kell fejleszteni az oktatási anyagokat és módszereket, és az ilyen témájú képzéseket a kezdő vállalkozások számára is elérhetővé kell tenni. A már piacon levő vállalkozások igénye viszont a képzés és az oktatás iránt korlátozott, és célirányos. A vállalkozások sikeres működésének alapvető feltétele az információhoz való hozzájutás lehetősége, és annak hatékony felhasználása. A vállalkozók információellátásában két feladatot kell megoldani. Egyrészt a vállalkozásokat érdeklő, működésükhöz közvetlenül kapcsolódó információkat elérhetővé kell tenni. Ez alapvetően központi feladat, amit döntően internetes tartalomszolgáltatással lehet megoldani. Másrészt a vállalkozókat segíteni kell abban, hogy eljusson hozzájuk az információ. Ez a vállalkozásokkal közvetlenül kapcsolatban álló vállalkozásfejlesztési szervezetek feladata. Törekedni kell az egyablakos szolgáltatások szerepének növelésére ezzel csökkentve a vállalkozások információs költségeit. A fejlesztési cél forrásait az Európai Uniós forrásokat is magába foglaló Gazdaságfejlesztési Operatív Program, és a Közép-magyarországi Operatív Program vállalatirányítási (vállalati folyamatmenedzsment; minőség és egyéb irányítási rendszerek; e-kereskedelem), képzésitanácsadási
(üzleti,
piacfejlesztési
tanácsadás;
pénzügyi
programokhoz
kapcsolódó
tanácsadás) intézkedései, az egyes Regionális Operatív Programok (üzleti) tanácsadási, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) KKV-kat érintő képzési intézkedései adják. A TÁMOP tudást fejlesztő prioritása a KKV-k képzését segítő intézkedések mellett a lakosság képzését támogató intézkedéseket is tartalmaz, mivel ezek is
50
nagymértékben hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások, valamint alkalmazottaik tudásbázisának fejlesztéséhez. A vállalkozói infrastruktúra fejlesztését több fejlődési irány támogatásán keresztül lehet megvalósítani. Az üzleti infrastruktúra létszükségletnek számít a vállalkozások fennmaradásához, fejlődéséhez. A vállalkozói infrastruktúra főként a kistelepüléseken alacsony fejlettségű, és ritka a hálózati szerkezete, ez pedig bizonyos térségekben a KKV-k fejlődésének komoly akadályozó tényezőjévé vált. A kis- és középvállalkozások fizikai és szolgáltatási hátterének fejlesztése azokra a problémákra koncentrál, amelyeket a piac nem, vagy nem kellően hatékonyan old meg. Az inkubátorházak keretei közt igénybe vehető integrált (telephely + üzleti) szolgáltatások fejlesztése során elsőként a hatékonysági kritériumok vannak figyelembe véve. Az intermodális, és regionális logisztikai központok segítségével a vállalkozások olcsóbban juthatnak hozzá a logisztikai szolgáltatásokhoz, ami jelentősen növelheti versenyképességüket. A külföldi befektetések vonzásának elősegítésében jelentős szerepe van a logisztikai infrastruktúra
kiépítettségének,
a
színvonalas,
komplex
logisztikai
szolgáltatások
elérhetőségének, ami szükségessé teszi a logisztikai szektor fejlődésének erősítését, a logisztikai központok által nyújtott szolgáltatások (beleértve az IKT alkalmazásokat is) bővítését, színvonalának emelését. Az ezt célzó beruházások közvetetten támogatják a KKV-k beszállítói és elosztó tevékenységét, elősegítve ezzel is versenyképes működésüket. A meglévő ipari parkok és iparterületek versenyképes szolgáltatási színvonalának növelése érdekében fejleszteni és bővíteni szükséges azok infrastruktúráját és szolgáltatásainak körét, és ezen irányvonalak mentén kell támogatni újabb intézmények létrehozását is. Célszerű, hogy mindez az inkubátorházak fejlesztésével is összekapcsolódjon, egyrészt új inkubátorok létesítésével, másrészt pedig a meglévők innováció-orientált fejlesztésével. A KKV-k versenyképességének javításához kapcsolódóan az IKT-infrastruktúra fejlesztése érdekében egy korszerű IKT hálózati infrastruktúra kialakítása szükséges, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés elősegítésén keresztül. A fejlesztés célterületei a hátrányos helyzetű,
gazdaságilag
elmaradott
vidéki
kistelepülések,
azok
felzárkóztatása,
versenyképességük növelése, a szélessávú infrastruktúra elérhetőségének biztosításával. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani az információbiztonság (adat- és hálózatbiztonság) erősítésére, ezzel az informatikai rendszerekbe és hálózatokba vetett 51
bizalom is erősíthető. A monopolhelyzetek elkerülése, ezzel az árak mérséklése érdekében a piacszabályozás mellett fejlesztéspolitikai eszközökkel is szükséges ösztönözni az alternatív szolgáltatók és szolgáltatások megjelenését. A vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a vállalatok közötti üzleti kapcsolatokat, a belső vállalati folyamatok hatékonyságát, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítását, a hatékony tudásmenedzsmentet elősegítő vállalatirányítási (vezetői döntéstámogató és információs, ellátási és ügyfélkapcsolati) rendszerek kiépítése, illetve a minőség-, környezet- és más irányítási rendszerek bevezetése. A korszerű, elektronikus, integrált vállalati modell elterjesztését megcélozva a vállalati informatizáltság szintjének emelését komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések támogatásával lehet elérni, többek között a virtuális tér lehetőségeinek kihasználását növelő alkalmazások és intelligens üzleti megoldások elterjedésének elősegítésével, fejlesztve a fogyasztói elektronikus kereskedelmet és a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok informatizáltságát. Az innovatív tevékenység folytatásának ösztönzése érdekében nyújtott támogatások a hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelését, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának elősegítését, a K+F+I folyamat szereplői közötti hazai és nemzetközi együttműködés ösztönzését, valamint a K+F+I aktivitás regionális egyenlőtlenségeinek csökkentését célozzák. A tudás minél jobb piaci hasznosulása érdekében kiemelkedő fontosságú a vállalkozások és egyetemek és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, melyek korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. Ennek a célnak az elérése érdekében ösztönözni kell a vállalkozások önálló vagy együttműködésben végzett termék, szolgáltatás és technológia fejlesztését, az új vagy továbbfejlesztett termékek hasznosítását, piaci bevezetését, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert a K+F elért eredményeinek gyakorlati alkalmazása által. A nemzetközi jelentőségű tudásintenzív, innovatív tevékenység ösztönzése érdekében innovációs klaszterek, technológiai platformok, valamint innovációs és technológiai parkok létrehozását is támogatni szükséges. Az
infrastruktúra
fejlesztésének
finanszírozása
is
több
forrásból
történik:
a
Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program kutatásfejlesztési intézkedéseiből, a vállalati informatikai fejlesztési konstrukciók, a szélessávú hálózati infrastruktúra és a logisztikai szolgáltatások fejlesztése intézkedések EU által 52
társfinanszírozott forrásai kereteiből, továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap hazai innovációra, és nemzetközi együttműködésekre rendelkezésre álló forrásaiból. A hazai, vállalkozási versenyképesség növelését célzó informatikai fejlesztési célok beépítésre kerültek az egyes programokba, ezeket ott hangsúlyosabban mutattam be, de célszerűnek látom kiemelni az e-befogadás területének stratégiai kereteit, mely az Európai Unió
i2010
kezdeményezésére
épülve
az
Informatikai
Átfogó
Stratégiában
lett
megfogalmazva. A Stratégia öt pillérre épül, melyek: az integrált szolgáltatások, az ügyfélorientált szolgáltatások, az elektronikus ügyintézés, az állampolgárok bevonása, és a vállalkozások informatikai fejlesztése. A célok megvalósulását több forrás biztosítja: hazai forrásként az eMagyarország Program, a Netrekész Program, a MENET Program, és bizonyos társadalmi szervezetek által kezdeményezett e-befogadás programok állnak rendelkezésre, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes prioritásai is biztosítanak forrásokat.64 A fent leírtakhoz kapcsolódóan, fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Európai Bizottság által 2007. május 9-én elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) biztosítja az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 20072013 közötti felhasználásához szükséges stratégiát, hogy az alapok a közösségi stratégiai irányelvekkel
valamint
a
nemzeti
reform
programokkal
összhangban
kerüljenek
felhasználásra. Az ÚMFT tartalmaz egy összefoglaló stratégiai leírást és a programozást előkészítő
referenciákat,
és
rendelkezéseket
a
kohéziós
politika
végrehajtásának
koordinációjára vonatkozóan, a vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódóan megemlített ágazati és regionális Operatív Programokra vonatkozóan is. Az ÚMFT keretei közt a KKV-k fejlesztésére vonatkozóan a 690 milliárd forintos keretből gazdálkodó Gazdaságfejlesztési Operatív Program jeleníti meg a főbb prioritásokat, melynek. Az ÚMFT-vel összehangoltan került kidolgozásra szintén a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), melynek négy meghirdetett fejlesztési tengelyének prioritásain keresztül mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le. A támogatások főként az agrárium versenyképességét javítását, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célozzák, de 64
Informatikai Átfogó Stratégia, 2008.október 15., letöltve: http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/strategia
2009.02.09. 20:10
53
tekintettel arra, hogy - amint az 1.1. pontban is látható - a KKV-k 24,9%-a a mezőgazdaságban tevékenykedik, ez a Program a KKV-k szempontjából is jelentős fejlesztéspolitikai tényező, ezt alátámasztja az is, hogy a vidéken működő mikrovállalkozások támogatását ennek keretei közt tervezik megvalósítani.65
3.
A fejlesztési politikák megvalósítása útján elért eredmények
Habár a versenyképesség növekedésének mérésére nincs meghatározott mutatószám, bizonyos tényezők változásait be lehet mutatni. Az egyes programok értékelésének egyik kritériuma a kitűzött céloknak való megfelelés, ezt nehezíti az a tény, hogy sok esetben egy program több célt tűz ki egyszerre. A szakirodalomban gyakran említett, az értékelést befolyásoló tényező a KKV politika eszközeinek sokrétűségéből, és az összehasonlíthatóság problémáiból ered, de az elemzést az is nehezíti, hogy a vállalati eredmények nemcsak egy-egy program, hanem más tényezők hatásaival együtt jelentkeznek, vagyis nem lehet a projekt eredményét „tisztán” értékelni. Miközben az elemzők költséges módszerekkel igyekeznek feltárni a mennyiségi hatások egy részét, fontos hatások vizsgálata kimaradhat, különösen az úgynevezett minőségi jellegű és átgyűrűző hatásoké. Ezért is fontos, hogy az értékelések átfogóak, sokoldalúak legyenek, nem jó, ha csak pénzügyi, számviteli jellegű értékelésre korlátozódnak. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert bár ez a dolgozat is bemutatja a pénzügyi eredményeket, az általam kiválasztott programok átfogóbb értékelésre törekszem. A fejlesztési stratégiák megvalósítását a kitűzött célok megvalósulása, az azok eléréséhez szükséges eszközök eredményei alapján lehet lemérni. Ezeket az eredményeket a fejlesztési stratégiák kiadott teljes, illetve részidős értékelései és jelentései alapján ismertetem,66 további kiegészítő forrás felhasználása esetén pedig külön megjelölöm azt. 65
http://www.umvp.eu/?q=program és http://www.startgarancia.hu/download/sajtokozlemeny20070227.pdf
66
A felhasznált értékelések, jelentések:
FP6 Horizontal activities involving SMEs Final summary, European Commission, 2006. Monitoring jelentés 2007, A Kis‐ és Középvállalkozói Célelőirányzatból (KKC) finanszírozott pályázatokról, a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, és az Európai Uniós társfinanszírozású programokról, GKM, 2007. Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, Brüsszel, 2008.04.17., A kis‐ és középvállalkozások helyzete 2007, NFGM, Éves jelentés, lezárva 2008. június 25.
54
A 2007-2013 időszakra kialakított kis-és középvállalkozás-fejlesztési stratégia fő stratégiai célkitűzése a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása, hogy a kis- és középvállalkozások teljesítménye a versenyszféra átlagát meghaladva növekedjen, és így a versenyszféra jövedelemtermelésén belüli arányuk is emelkedjen. Ezen átfogó cél elérése érdekében több program került meghirdetésre a 2. fejezetben leírtak szerint, melyek eddig elért eredményeiből is mindenképpen szükségesnek látok néhányat ismertetni.
3.1.
Az Európai Unió által, illetve Magyarországgal közösen finanszírozott
versenyképesség növelését célzó egyes programok eredményei A kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlődésében jelentős erőt képvisel a kutatási és fejlesztési tényező, mely az elért eredmények hasznosításával versenyelőnyhöz juttathatja a KKV-kat a nagyvállalatokhoz képest. Ennek a törekvésnek a támogatása az Európai Unió fejlesztési politikáiban magas finanszírozási aránnyal jelenik meg, kiemelve azt a törekvést, hogy a nemzeti keretek közt nem megvalósítható kutatás-fejlesztési célokat nemzetközi összefogással valósítsák meg a tagállamok. 67 A kutatás-fejlesztési támogatások fő eszközei
a
4
éves
időszakokra
meghirdetett
Kutatási
és
Technológia-fejlesztési
Keretprogramok, melyek a KKV-k gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és az ehhez szükséges feltételeket felismerve mind nagyobb arányban tartalmaznak kizárólag a vállalkozások által elérhető forrásokat. Ezt alátámasztják az alábbiak:68 Keretprogram
FP4
FP5
FP6
5%
10%
15%
Kizárólag KKV-k részére meghirdetett arány a költségvetésből
A 2002-2006. között meghirdetett 6. Keretprogram 15%-os kizárólagos KKV részesedési aránya 1,865 milliárd eurónyi támogatást jelentett a kis-és középvállalkozások számára. A program teljes költségvetése 17,5 milliárd euróval indult, mely az új tagállamok belépésével 19,235-re emelkedett. A KKV-k ebben a Keretprogramban a korábbiaktól eltérő, új formában A kis‐ és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007‐2013, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év; Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által közzétett adatok 67
Zeiler Júlia: A kisvállalkozások, a középvállalkozások, és az Európai Unió, Saldo RT. Budapest, 2003. augusztus
68
Az adatok a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapján közzétett információkból származnak
55
vehettek részt: a kooperatív pályázók között, melyek a kutatási tevékenységüket kiszervezéssel oldják meg, 59% a KKV-k részvételi aránya; a kollektív megoldás keretében pedig, melyben a résztvevők szakmai szövetségek vezetésével pályáznak, 49%-ban vannak jelen a KKV-k. A 6. Keretprogram nyertes projektjei résztvevőinek megoszlása: Összesen (db)
SME (db)
RTD (db)
IAG (db)
OTH (db)
Európai Unió
5418
2886
1658
458
416
Magyarország
94
31
45
11
7
FP6 nyertes résztvevői az EU-ban
8%
8%
SME RTD 53% 31%
IAG OTH
1. ábra: A 6. kutatási keretprogram nyerteseinek megoszlása az Európai Unióban, Forrás: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által közzétett adatok, saját szerkesztés
FP6 nyertes résztvevői Magyarországon
7% 12%
33% SME RTD IAG OTH 48%
2. ábra: A 6. kutatási keretprogram nyerteseinek megoszlása Magyarországon, Forrás: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által közzétett adatok, saját szerkesztés
56
Az összefoglaló táblázatból látható, hogy a Keretprogram 19,235 milliárd eurónyi támogatása az Európai Unió 5418 pályázata között oszlik meg, ez azt jelenti, hogy a nyertesek 53%-át kitevő 2886 KKV-ra egyenként megközelítőleg 3,5 millió euró jut. Annak ellenére, hogy hazánk csak 2004-től, tehát a Keretprogram félidejétől pályázhatott, 94 nyertes projektjével az összes nyertes pályázat több mint 1,7%-át hozta hazánkba. Az ábrákon látható, hogy az Európai Uniós nyertesek megoszlása közel sem azonosa a magyarországiakéval. Habár az ipari szövetségek, csoportosulások, és az egyéb nyertesek kategória aránya nagyjából hasonló, a kutatási, technológiai, fejlesztési tevékenységet folytató intézmények és a KKV-k aránya éppen ellentétes értéket mutat. Ez az eredmény véleményem szerint több okra is visszavezethető. A vállalkozások működését akadályozó tényezők felsorolásában említettem, hogy a hazai vállalkozások nehezen nyitnak a külföldi piac felé, nehezen találnak partneri kapcsolatra, viszont ez nem mondható el a kutatási, technológiai, fejlesztési
tevékenységet
folytató
intézményekről
(például
az
egyetemekről,
kutatóközpontokról), melyek a nemzetközi kapcsolatok révén élénk „tudáskereskedelmet” folytatnak, és hosszú távú együttműködéseket alakítanak ki, ezzel könnyebbé válik a megszerzett tudás és tapasztalatok cseréje. Másrészről, a hazai vállalkozások az Uniós tagság első éveiben elsősorban a működésük biztosítását, pénzügyi helyzetük stabilabbá tételét célozhatták meg, a lehető legmagasabb arányban kihasználva a csatlakozással járó forrásokat. Mivel a hazai vállalkozások bizonyos része elsősorban rövid távon gondolkodik, a gyors haszon megszerzése érdekében cselekednek, így a hosszabb távon hasznot hozó vállalati stratégiák kiépítése korábban valószínűleg csak a vállalkozások egy bizonyos részénél történt meg. Remélhetőleg ez az arány a közeljövőben javulni fog, ebben az Unió támogatásai is segítséget nyújthatnak. A versenyképességnek a kutatási és fejlesztési eredmények felhasználása által történő növelésének forrása a hazai előirányzat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap is, mely az Uniós programokat kiegészítve támogatja a KKV-k ilyen irányú tevékenységét, illetve a második fejezetben már ismertetett Versenyképességi és Innovációs Keretprogram és a Strukturális Alapok is részt vesznek a kutatási- fejlesztési programok finanszírozásában. Az Unió kiemelt figyelmet fordít a KKV-k információkkal való ellátására, tájékoztatására, a működésüket érintő információk eljuttatására az érintettekhez. Ez a tevékenység rendkívül fontos a vállalkozások szempontjából, mivel a rendelkezésükre álló információkkal 57
gazdálkodva jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, különösen, ha összefogva, hálózatba tömörülve szervezik meg az információellátást. Ennek biztosítása az Uniónak is elemi érdeke, ezt alátámasztja az, hogy különböző szervezeteket, és hálózatokat kelt életre, programokat hirdet meg, és rendezvényeket szervez a vállalkozások együttműködése és informálása érdekében, például az alábbiakban felsorolt kezdeményezéseket. Az Eureka létrehozásával egy piacorientált ipari kutatási és fejlesztési szervezeti hálózat jött létre, amely innovációs kapcsolatok és hálózatok létrehozásával immár 36 országban támogatja az európai vállalatok versenyképességét. Az Eureka Európa-szerte gyors hozzáférést biztosít a projektpartnereknek a tudás, a jártasságok és a szakértelem tárházához, és segíti a nemzeti, állami és magánfinanszírozási programokhoz történő hozzáférést.69 Az Eureka-hoz hasonlóan működő hálózat a második fejezetben már említett, több mint 40 ország 600 szervezetét összefogó Enterprise Europe Network. Az Európai Bizottság rendezvénysorozatot indít a korábbiakhoz hasonlóan az idei évben is, Európai Kis- és Középvállalkozások Hete 2009. címmel. A rendezvény több mint 200 programot fog össze a tagországokban, Magyarországon pedig mintegy 50 konferenciára, szakmai találkozóra, tréningre, konzultációra kerül sor az ország különböző városaiban, régióiban ennek keretében. A rendezvénysorozat célja a vállalkozói létforma népszerűsítése mellett a KKV-k tájékoztatása az Uniós és nemzeti szinten rendelkezésre álló támogatásokról, illetve segítséget kíván nyújtani a vállalkozásalapításhoz, az egyes tevékenységek továbbfejlesztését szolgáló új ötletek feltárásához, és nem utolsó sorban a személyre szabott információk és támogatási lehetőségek felkutatásához.70 A fentiekhez kapcsolódóan fontosnak tartom kiemelni még azt, hogy továbbra is folyamatban van a Kisvállalkozások Európai Chartája már ismertetett célkitűzéseinek megvalósítása. A 10 kiemelt területen cselekvésre ösztönző dokumentum egyes területeinek évenkénti egyeztetése úgynevezett helyes gyakorlatok cseréje keretében zajlik, és ez lehetővé teszi a tapasztalatok megosztását, és az esetleges jobb megoldások átvételét. A helyes gyakorlatok gyűjteményét az Unió minden érdeklődő számára elérhetővé teszi az Európa Szerveren.71 A bürokratikus terhek csökkentése új energiákat szabadít fel a gazdaságban, növeli a vállalkozások
versenyképességét,
javítja
eredményeiket.
Ennek
megvalósulásáért
69
http://www.eureka.be/home.do
70
http://www.operativprogram.hu/europai_kkv_het_2009/
71
A kis‐ és középvállalkozások helyzete 2007, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Éves jelentés
58
a
vállalkozások szabályozási környezetében a kitűzött céloknak megfelelően több változás is történt a közelmúltban, melyek mind a támogató környezet megvalósulása érdekében tett lépések.
A
vállalkozások
működéséhez
kapcsolódó,
állami
szabályozásból
adódó
adminisztratív terhek csökkentése érdekében hazánkban a Kormány által 2008. szeptember 10-én elfogadott előterjesztés tűz ki feladatokat. Az előterjesztés a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését célul tűzte ki az Európai Unió által meghatározott irányvonalnak megfelelően, és ennek a végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Kormány határozat. A határozat rövidtávon 17 intézkedést jelöl ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében, melyek közül 10 teljesítése már részben megtörtént, részben a befejezés szakaszában van. Öt további – közép- és hosszú távú – feladat végrehajtása már megkezdődött és ütemesen folyik. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már 2006. októberében kezdeményezte a vállalkozások működését akadályozó felesleges bürokratikus és környezeti akadályok leépítését szolgáló „Üzletre hangolva”, és vele összefüggésben a Bürostop72 programot, egyrészről a már ismertetett Európa Uniós irányelv, másrészről az a tény indokolt, hogy a vállalatokra háruló adminisztrációs terhek az Unió 3,5%-os átlagával szemben hazánkban a GDP 4,5-6,7%-ára tehetők. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által közzétett információk szerint már a 2008-as év intézkedései eredményei által átlagosan 30, egyes esetekben pedig akár 60%-kal is csökkent a pályázatok elkészítésére fordítandó idő, és a pályázatok átlagos átfutási ideje is 25-40%-kal rövidebb lett.73 Ez több változás eredménye: a KKV-k számára fontos előrelépés, hogy megjelentek a normatív jellegű pályázatok, melyek automatikusan megkaphatók, amennyiben a pályázó megfelel a kiírt feltételeknek. A dokumentum-alapú ellenőrzések egyszerűsítésével gyorsabbá vált a szerződéskötés, és kifizetés. 29-cel csökkent a pályázatokhoz előre benyújtandó dokumentumok száma. A jövőben azon pályázatokhoz szükséges adatokat, amelyek az Államháztartás alrendszereiben rendelkezésre állnak, az ügyfeleknek nem kell beszereznie, ehelyett az ügyintézők fogják közvetlenül bekérni (jelenleg 16 ilyen adat van). További 13, gyakran kért nyilatkozat egyszerűbb és költségkímélőbb módon lesz megjelenítve a pályázati adatlapokon. 72
www.burostop.hu
73
http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/sajtokozlemenyek/nfgm20081229.html?highlight
59
Az új szabályozás értelmében az eddigi 165 helyett csak 66 tevékenység kör esetében szükséges telephely engedélyezés lefolytatása, 83 tevékenység kör esetében a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető lesz a tevékenység. Ezen kívül az ipari területen, valamint a hat hónapnál nem régebbi jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkező telepen minden tevékenység engedélyezés nélkül, kizárólag bejelentés alapján gyakorolható. Az engedélyezési eljárás jövőbeni további egyszerűsítése és gyorsítsa céljából eljáró hatóságként a kistérségi jegyző kerül kijelölésre, az eljárásban közreműködő szakhatóságok pedig csak indokolt esetben lesznek bevonva. A további eredményeket melyek szorosan összefüggnek az informatikai fejlesztésekkel, ahhoz a témakörhöz kapcsolódóan mutatom be. A hazai eredményeken túl, és természetesen azokkal összefüggésben az Európai Unió is nagy lépést tett a 2012-re kitűzött cél felé: 2008. decemberében az Európai Tanács elfogadta az Európai Kisvállalkozói Törvény-re (SBA) vonatkozó irányelvet, ennek megfelelően 2009. júniusig akár a Parlament is rábólinthat a törvényjavaslatra. Az irányelv egyik sarokköve a 2012-ig kitűzött 25%-os adminisztratív tehet csökkenés. A törvény alapját az alábbi 10 pont képezi: • A vállalkozások értékét elismerő környezet kialakítása. • Csődbe került becsületes vállalkozásoknak második esély biztosítása. • „Gondolkozz először kicsiben” alapelv általánossá tétele a törvényalkotásban. • A KKV-k igényeire fogékonyabb közigazgatás kialakítása. • A közpolitikai eszközök hozzáigazítása a KKV-k szükségleteihez (a közbeszerzésben való részvétel és az állami támogatások felhasználásának megkönnyítése). • Az anyagi forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a KKV-k számára, és a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódóan az azonnali fizetést támogató jogszabály. • Nagyobb arányú részesedés az egységes piac adta előnyökből. • Az innováció és a képességfejlesztés támogatása. • Esélyt adni a KKV-knak, hogy lehetőségekké alakítsák a környezeti kihívásokat. • A piac növekedéséből származó haszon kiaknázása lehetőségének biztosítása a KKVknak. A jogszabálycsomag négy konkrét indítványt tartalmaz: új „általános csoportmentességi rendeletet”, „Európai Magán Vállalkozás Statútumának” létrehozására irányuló rendeletet, amely az Unión belül megkönnyítené a kisvállalkozások létrehozását és fenntartását, az áfakulcs csökkentéséről szóló határozatot az általában a KKV-k által működtetett helyileg 60
nyújtott és munka intenzív szolgáltatások számára, és egy változtatást a késedelmes fizetési irányelvhez, amely biztosítaná, hogy a KKV-k azonnali fizetést kapjanak minden kereskedelmi tranzakció során.74 Az a tény, hogy a kisvállalkozói törvény nem kötelező erejű határozatként vagy rendeletként fog megjelenni, hanem közlemény formájában, több vállalkozás kritikáját is kiváltotta, akik „papírtigrisként” jellemezték a kezdeményezést. Ennek ellenére, mivel az adminisztratív terhek leépítéséhez kapcsolódóan ilyen volumenű intézkedés még nem született, nagyok a tagállamok elvárásai a megjósolható eredmények tekintetében. A 2004-2006. között meghirdetett Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai keretében a hazai pályázók, és ezen belül a KKV-k részére 2004-2006 között az Európai Unió társfinanszírozásával meghirdetett pályázatok keretében jelentős összegű vissza nem térítendő támogatás vált elérhetővé. A meghirdetett öt operatív program keretében a hároméves időszakban megjelent felhívásokra 33.634 pályázat érkezett, melyekben az igényelt támogatás összege csaknem 1480 milliárd forint volt, amely az előirányzott 677 milliárd forintos keretet 112%-kal haladta meg. A beadott pályázatoknak megközelítőleg a fele, 16.039 nyert, melyek a teljes keret 97,5%-át kötötték le, 660 milliárd forintot. A hároméves időszak kereteiből 12.583 kis- és középvállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban 13.000 pályázat keretében, összesen több mint 250 milliárd forint összegben, ezzel a teljes megítélt támogatási összeg csaknem 38%-a KKV-khoz került felhasználásra. A támogatást elnyert kis- és középvállalkozásoknak közel fele (48,5%) mikrovállalkozás, és több mint egyharmada (34,5%) kisvállalkozás volt.75 A Nemzeti Fejlesztési Hivatal adatai szerint az NFT 2004-2010. között 10%-os magyar GDP növekedést eredményez majd, ez a 2004. évi árakon számolva megközelítőleg 2.000 milliárd forintot jelent a hét évre leosztva. A foglalkoztatás növelése terén a Strukturális Alapok révén 2004-2006. között 45.000 új munkahelyet sikerült létrehozni, és 126.000-et megtartani. A vállalkozásoknak juttatott támogatásokhoz kapcsolódóan közel 295 milliárd forint értékű magánberuházás történt, ez pedig azt jelenti, hogy 1 Unió által juttatott forint 1,5 magántőkeberuházást mozgatott meg.
74
http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/linkdossziek/europai‐kisvallalkozoi‐trveny‐a‐kkv‐k‐lehetosegeinek‐
kiaknazasa letöltve: 2009. április 10. 22:54 75
www.nfu.hu Jelentéskészítő és Lekérdező Keretrendszer adatai alapján
61
Annak érdekében, hogy az Európai Unióval közös finanszírozású támogatások a korábbi évekhez hasonlóan, sőt mind nagyobb arányban igénybe vehetők legyenek, és ezzel a lehető legmagasabb mértékben kihasználja az ország, a korábbi, összegyűjtött tapasztalatok, és a gazdasági környezet változásainak elemzése alapján a pályázati kiírások időszakonkénti felülvizsgálata javasolt nemzeti szinten. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv lebonyolítási rendszere szerint a teljes, 2007-2013 közötti költségvetési időszak is rövidebb, kétéves periódusokra oszlik, melyek programja külön akciótervekben kerül elfogadásra. Az első, 2007-2008-as időszak már lezárult. Az első kétéves időszak jelenleg rendelkezésre álló eredményei: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett pályázatokra 2007-ben és 2008 első tíz hónapjában összességében több mint 8.600 KKV adott be projekttervet, 311 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel. A támogatottak száma közel 5.500 volt, 113,9 milliárd forint összegű megítélt támogatással, a támogatott fejlesztések összköltsége pedig több mint 316 milliárd forint. A KKV-knak történt összes kifizetés meghaladta a 7 milliárd forintot.76 Az első két év értékelése után a következő 2009-2010-es időszak új akciótervei már elkészültek. Az új akciótervek, bizonyos szinten a válság hatásaival is számolva, néhány fontos pontban eltérnek a korábbiaktól. Ennek eredménye többek között az, hogy a maximális támogatási arány több esetben is nőtt a korábbihoz képest, akár 20%-kal. Ezen kívül a kötelező vállalások keretében az árbevétel növelése helyett annak fenntartása is elégséges, és választható lehetőség a munkahelyek megtartása is. Az új szabályozás lehetőséget ad akár 40%-nyi előleg elérésére is. Az informatikai pályázatokhoz kapcsolódóan új elem, hogy ha a pályázó vállalkozásnak nincs honlapja, akkor kötelezettségeket kell vállalnia doménnév regisztrációra, webtárhely bérlésére, és weblap készítésére, melyekhez támogatás is igényelhető.77 Mivel az informatikai infrastruktúra fejlettsége rendkívül fontos követelmény a versenyképesség növekedése szempontjából, erről a területről is szót kell ejteni néhány mondatban. A kutatási eredmények, és az 1.1. pontban ismertetett statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a magyar KKV-k korlátozottan használják a korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. A BellResearch által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint a hazai vállalatok internettel való ellátottsága folyamatosa bővül, de egyre 76
www.nfu.hu Jelentéskészítő és Lekérdező Keretrendszer adatai alapján
77
Itbusines VII. évfolyam 7. szám, 2009. február 17. p. 22.
62
kisebb mértékben. A statisztikai adatok alapján látható, hogy a hazai vállalkozások egy része továbbra sem használja ki az IKT-ban rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket. A 2007. nyarán megnyílt e-gazdaság fejlődését célzó pályázatok a KKV-k informatizáltsági szintjének növelésére irányulnak. A 2007. évi pályázatok segítségével 526 vállalkozás megközelítőleg 4,3 milliárd forintnyi támogatást kapott célzott informatikai fejlesztésekre. A pályázatok 2008. májusában újra megnyíltak, melyek révén november elejéig 173 vállalkozás újabb 1,5 milliárd forint összegű támogatásban részesült, ez vállalkozásonként körülbelül 8,2 millió forint összegű támogatást jelentett. Az informatikai fejlődés igénye bizonyos mértékig összefonódik az adminisztratív terhek csökkentésére való törekvéssel, hiszen az adminisztrációval járó papírmunka és az ehhez kapcsolódó papírhasználat mennyisége jelentős mértékben csökkenthető a számítógép használat, a digitális adattárolás, és az elektronikus ügyintézés térnyerése által. Ezt a törekvést támogatja például a 2005. április 1-jén elindult Ügyfélkapu, melyen keresztül egykapus megoldással elérhetővé váltak a magyar közigazgatás elektronikus szolgáltatásai. Az Ügyfélkapunak napjainkban közel 700 000 regisztrált felhasználója van, akik közül legtöbben az adó- és járulékbevalláshoz kapcsolódó szolgáltatást használják.78 Ez a megoldás olyannyira kedvelt hazánkban, hogy 2007-ben már az összes adóbevallás 85%-át elektronikusan nyújtották be.79 Ez az eljárás sokkal kényelmesebb a papír alapú megoldásnál, ezt valószínűleg minden adófizető elismeri, és valószínűleg ez a magyarázata a magas aránynak. Jelentős előrelépés, hogy már akár egyórás ügyintézési határidő alatt lehet céget alapítani 2008. július 1-jétől elektronikus cégeljárás során vagy egyszerűsített eljárásban.80 További adminisztrációt könnyítő megoldás, hogy 2009. január 1-től a gazdasági társaságok beszámolóikat a korábbi papír alapú megoldástól eltérő módon már csak elektronikus formában juttathatják el a Cégbírósághoz, erre pedig rövidesen már csak az Ügyfélkapun keresztül lesz lehetőség. A szabályozás nem titkolt célja az, hogy az ügymenetet ezzel a megoldással egyszerűbbé és gyorsabbá tegye. Ez által csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, és a közzétételi költségtérítés összege is, gyorsabbá válik a mérlegek feldolgozása,
ezeken
kívül
pedig,
mivel
az
elektronikus
aláírással
hitelesített
78
http://ekk.gov.hu/hu/ekk/sajtokozlemenyek/20081210_sajtokozlemeny, letöltve 2009. március 29. 15:52
79
itbusiness VI. évfolyam 19. szám 2008. május 14. p. 11.
80
http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/sajtokozlemenyek/nfgm20081229.html?highlight
63
dokumentumokból az eredetivel azonos, bizonyító erejű reprodukciók állíthatók elő, a korábbi gyakorlatban megszokott hiteles másolatok kiállítására a jövőben már nem lesz igény.81
3.2.
A hazai forrásból megvalósult, KKV-k finanszírozáshoz jutását elősegítő
fejlesztési programok eredményei A kis- és középvállalkozások alapvető igénye, hogy a tényleges szakmai tevékenységüket végezhessék, ezzel segítve a versenyképesség megtartását, illetve fejlesztését, ennek biztosításához pedig elengedhetetlen a működéshez szükséges anyagi eszközök megfelelő mértékű rendelkezésre állása. Az alábbiakban a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának támogatására vonatkozó törekvések eredményeit mutatom be. Az 1992-es indulása óta többször módosított feltételekkel működő Mikrohitel Program keretében 2005-ben 1053 vállalkozó több mint 3,9 milliárd forint, 2006-ban pedig 1378 vállalkozó 5,9 milliárd forint összegű mikrohitelhez jutott. A hitel segítségével a vállalkozások gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozását, és a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítését, fejlesztését finanszírozhatják.82 A Program az eddigi kedveltségéből adódóan az új költségvetési időszakban, 2007. januárjától kezdődően is meghirdetésre került, Új Magyarország Mikrohitel Program elnevezéssel, melynek keretében eddig közel ezer kisvállalkozás vett fel, összesen 4,7 milliárd forint mikrohitelt.83 A Programban a közvetítőként kiválasztásra kerülő pénzügyi szervezetek kedvező kondíciójú mikrohitel refinanszírozási forráshoz juthatnak annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem a kívánt mértékben finanszírozott magyarországi mikrovállalkozások fejlesztési hitelt nyújtsanak. A KKV-k forráshiányának enyhítésére indított szabad felhasználású Széchenyi Kártya Program keretében 2005-ben 20.633 kártyát vettek át a vállalkozások, amely 106,5 milliárd forintnyi hitelt biztosította 2006-ban pedig 21.480 volt az átadott kártyák száma, megközelítőleg 121 milliárd forint kihelyezett hitelállománnyal. 2007-ben több mint 19.500 vállalkozás kapott kártyát, mely révén összesen közel 129 milliárd forint értékű hitelhez 81
Számítástechnika Computerworld XXXX. évfolyam 1‐3. szám, 2009.01.13. p.15.
82
http://www.mikro‐hitel.hu/hitelb.php
83
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090316/mag_felmeres_kkv_mikrohitel_felhasznalas_alacsony_arany
64
jutottak a vállalkozások, 2 milliárd forint állami támogatás mellett. 2002-2007 között megközelítőleg 38 ezer KKV használt legalább egy éven keresztül Széchenyi Kártyát. A Program is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások 2007-ben körülbelül nyolcszor akkora banki hitelforráshoz juthattak hozzá, mint 1999-ben. A kialakított konstrukció érzékelhetően enyhíti a kisebb méretű vállalkozások kiszolgáltatottságát, segíti az előnytelen fizetési feltételek és a körbetartozások visszaszorítását.84 A magas igénybevételi arányra és a pozitív visszajelzésekre való tekintettel a Kártya állami támogatás mellett biztosított működése 2010. december 31.-ig meghosszabbításra került, minden egyes kibocsátott kártyára 50%-os garanciadíj-támogatás biztosításával. A támogatási eszközök között fontos helyet foglalnak el a pályázati úton elnyerhető, vissza nem térítendő támogatások, melyek alakulásából a hazai KKV politika irányváltozása is megfigyelhető. A 2004. évi XXXIV. törvény előírja, hogy a kizárólag KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat biztosítja. A központi költségvetésből biztosított forrás összegét évente a központi költségvetési törvény határozza meg. Az alábbi táblázatból látható, hogy a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból finanszírozott pályázatok forrásai 2004-től kezdődően egyre inkább csökkennek, amely azzal magyarázható, hogy az Európai Unióba való belépésünkkel jelentősen átalakult a fejlesztési források összetétele, és hazai finanszírozás helyett egyre inkább az Uniós forrásokra helyeződik a hangsúly.
3. ábra: A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat költségvetésben meghatározott összege, Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közzétett adatok, saját szerkesztés 84
http://www.standard‐team.hu/kkv‐tamogatas.html
65
A Célelőirányzat KKV-k részére, pályázati úton, hazai forrásból meghirdetett támogatásai a következőképp alakultak: • -2000-ben 15 meghirdetett pályázati konstrukció keretében 687 pályázó nyert el támogatást 3,83 milliárd forint értékben. • A Széchenyi Terv keretében 2001-ben 15 pályázati felhíváson keresztül 2.353 KKV kapott támogatást 25,4 milliárd forint értékben. • A 2002. évben meghirdetett 9 pályázat keretében 1.039 KKV részesült közel 8,79 milliárd forint összegű támogatásban. • A Széchenyi Terv a 2003-2006-ra meghirdetett Vállalkozáserősítő Program keretében 2003-ban 12 pályázati konstrukciót tűzött ki, mely keretében 4.979 pályázó nyert el támogatást 12,34 milliárd forint értékben. • A 2004-ben meghirdetett 4 pályázaton 866 vállalkozás nyert el mintegy 536 millió forint összegű támogatást. • 2005-ben szintén 4 pályázat került meghirdetésre, melynek keretében 960 vállalkozó 546 millió forint támogatást nyert. • A 2006-ban meghirdetett 3 pályázaton 83 pályázó közel 269,7 millió forint támogatást nyert el. • 2007-ben 4 pályázati kiírásra került sor, ennek keretében 144 pályázó 1.087,3 millió forintos támogatására nyílt lehetőség. • 2008-ban pedig a roma vállalkozások és a versenyképes tudás támogatása pályázatok kerültek meghirdetésre, melyekkel 133 nyertes 706,7 millió forint támogatást kapott. A fenti, évekre lebontott támogatási adatokból is kitűnik a Célelőirányzat igénybevételének csökkenő tendenciája, azonban attól függetlenül, hogy más típusú támogatási formák irányába tolódtak el a fejlesztéspolitikai eszközök, ez a forrás a meghirdetett speciális célkitűzéseket figyelembe véve jelentős támogatást nyújt a KKV-k működéséhez.
66
Összefoglalás A dolgozat bevezető részével megpróbáltam rávilágítani, milyen fontos a KKV szektor az ország és az Európai Unió életében, és hogy mennyire jelentős tényező gazdasági és társadalmi
szempontból
is.
Ennek
legfontosabb
okai
a
munkahelyteremtő
és
versenyképességet befolyásoló szerep. A vállalkozások alkalmazottainak 67%-át foglalkozató kis- és középvállalkozások azon túlmenően, hogy sok munkavállaló számára biztosítanak jövedelmet, és az állami bevételek egy részét is lefedik befizetéseikkel, fontos szerepet töltenek be az innováció és a K+F terén is. Ennek a kiemelt szektornak testreszabott eszközökre van szüksége a működését befolyásoló problémák kezeléséhez, melyhez kapcsolódóan speciális fejlesztési és támogatási rendszer kidolgozására van szükség jól átgondolt, összefüggő, egymás hatásait erősítő prioritásokkal és finanszírozási forrásokkal. Nem véletlen, hogy az Európai Unió már a ’80-as évek óta kutatja és elemzi a KKV-k problémáit, és keresi azokra a hatékony megoldást. A dolgozatom ezt a törekvést próbálja érzékeltetni az Uniós és hazai vállalkozásfejlesztési politikákon és azok eszközein keresztül. Ahhoz, hogy a jelenlegi időszak kitűzött céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközrendszert bemutathassam, szükségesnek láttam a korábbi évek néhány meghatározó programját is összefoglalni, mivel az azok végrehatása során összegyűlt tapasztalatok a jelenlegi programokba beépültek. Befejezésként az eddig meghirdetett programok által elért eredmények közül emeltem ki néhányat, melyek alapján az alábbi következtetések vonhatók le a fejlesztési politikák eredményességére és problémáira vonatkozóan: Ahogy a bemutatott eredményekből látszik, a hazai KKV-knak csak néhány százaléka kapott érzékelhető segítséget a vállalkozásfejlesztési eszközökön keresztül. Annak ellenére, hogy a korábbi évek tapasztalatainak beépítése, a kijelölt intézkedések végrehajtása, és a jelenleg tapasztalható gazdasági válság eredményeképp némileg javult a fejlesztéspolitikai eszközök elérhetősége, továbbra is erősen korlátozottnak tekinthető, melynek következtében a vállalkozásfejlesztési eszközök bizonyos része nem felel meg annak az alapvető Uniós kritériumnak, hogy a verseny torzítása nélkül fejtse ki hatását. Ennek megfelelően fennáll annak a lehetősége, hogy a kevés számú kedvezményezett - melyből akár egy állandó szűk vállalkozói kör is kialakulhat - olyan előnyökhöz jut a többi szereplővel szemben, amit a körülményeik nem indokolnak. A közvetlen formában nyújtott támogatások alkalmazása esetén a már bevezetett könnyítések ellenére továbbra is szükséges az adminisztratív kontroll megléte, és így a források igénybe 67
vételének adminisztratív terhei is magasak. A támogatások összege részben emiatt, azaz méretgazdaságossági okokból magas, ami a kisebb vállalkozások számára különösen nagy problémát jelent. Habár a fenntartható növekedés a cél a fejlesztéspolitikai eszközrendszer kialakítása során, az egyszeri beavatkozás után a programok jórészt nem folytatódnak tovább, így hatásuk nem lehet tartós. Ha megszűnik, vagy akár csökken a felhasználható többletforrások mennyisége, akkor az elindított folyamatok a támogatott programokhoz képest sokkal alacsonyabb színvonalon és intenzitással működnek tovább. Problémát jelent, hogy a KKV-knak nyújtandó pénzügyi támogatások túl sokféle formában, és több közvetítő szervezet beiktatásával jutnak el a vállalkozásokig, ezáltal a pályázóknak akár több csatornán is el kell indulnia a források megszerzése érdekében. A sokféle, eltérő szervezeti felépítésű program is megnehezíti a résztvevők eligazodását, és kezelésük jelentős többletköltségeket eredményez az adminisztráció oldaláról. Összegzésként elmondható, hogy fennáll az a lehetőség, hogy a kis- és középvállalkozások túlzott mértékű támogatása nem pozitív irányba, versenyt ösztönzően hat, hanem a vállalkozások elkényelmesedésére hajlamosíthat, ennek ellenére az egyes vállalkozások közti különbségtétel ronthatja a piacok lehetőségeit a támogatásokból fakadó előnyök hasznosítására. Megállapítható továbbá az is, hogy a vállalkozásokat a keresleti és kínálati oldal élénkítése sokkal inkább fejlődésre és versenyre ösztönözheti, mint a kiválasztottaknak adott támogatások és a mesterséges úton generált forgalom. Ezt a megoldást célozzák az Európai Unió által lefektetett irányvonalak, és az azok beépítésével a hazai viszonylatban kialakított fejlesztési stratégiák is, és továbbra is javasolt ebbe az irányba haladni. A vállalkozásokat élénkítő politika mellett, azzal összefüggésben azonban jelentős szerepe van a kifejezetten a KKV-kra irányuló fejlesztési politikának, mert együtt kiegészítik egymást és nem helyettesítik. Ha értékelnem kell a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét, akkor pozitív irányú elmozdulást tudok kiemelni, ha nem is az Uniós átlagnak megfelelő mértékben, de előrehaladást lehet érzékelni. A fejlődésben több tényező is jelentős szerepet játszik: például az összehangolt fejlesztési politika, az ennek megvalósításához rendelkezésre álló források (melyek az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta egyre gyarapodnak), a vállalkozások elkötelezettsége és hozzáállása, az eddigiek során megszerzett és hasznosítható tudás és 68
tapasztalatok, és még sorolhatnám. A versenyképesség növekedéséhez tehát rendelkezésre áll a megfelelő eszköz és forrás, a kérdés inkább az, hogy a többi országhoz, azok vállalkozásaihoz képest hogyan fogjuk felfedezni és felhasználni azokat az adottságainkat, melyeket kiaknázva versenyelőnyre tehetünk szert a többiekhez képest.
69
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: EU-ban működő KKV-k jellemző adatai méret szerint…………………………....8 2. táblázat: Mo.-i KKV-k jellemző adatai méret szerint……………………………………...10 3. táblázat: A vállalkozások IKT eszközökkel való ellátottsága az EU-ban és Mo.-n, a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél……………………………………….….11 4. táblázat: Működő vállalkozások mutatói területi bontásban……………………………….13
Ábrák jegyzéke
1. ábra: A 6. kutatási keretprogram nyerteseinek megoszlása az Európai Unióban………….56 2. ábra: A 6. kutatási keretprogram nyerteseinek megoszlása Magyarországon……………..56 3. ábra: A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat költségvetésben meghatározott összege.65
70
Irodalomjegyzék
•
A kis és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, A Magyar Köztársaság Kormánya, 2007.
•
A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007–2013, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, A Kormány 2007. október 10-ei ülésén fogadta el
•
A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, NFGM, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év
•
A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata, A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi intézkedéseinek megalapozása, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007. május
•
A kis- és középvállalkozások helyzete 2007, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Éves jelentés
•
A kis- és középvállalkozások helyzete 2007, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Éves jelentés, lezárva 2008.június 25. Letöltve: http://nfgm.gov.hu/data/cms1919390/kkv2007.pdf
• A magyarországi üzleti szektor infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői 2006/2007, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2008. •
A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2008. II. félév, KSH gyorstájékoztató, 2009. február 24.
• A világ előrehaladása az információs társadalom terén 1998-2008: World Progress Report 2008, BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ • Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. • Az Európai Unió támogatási programjai KKV-k számára, Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, 2008. november • Bajmócy Zoltán – Bajmócy Péter – Major Ágnes: Az üzleti inkubáció helyi gazdaságfejlesztési hatásai, In: Területi statisztika, 2006/5., p. 494-508.
71
• David Smallbone, Friederike Welter: The Role of Government in SME Development in Transition Economies, In International Small Business Journal, Vol. 19, No. 4, 2001., 63-77. •
Dezsériné dr. Major Mária: A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika hangsúlyeltolódásai az EU-ban és Magyarországon, In: Európai Tükör, 2001. 6. sz. 54-75. o.
•
Drinóczi Tímea: Az adminisztratív költségek és terhek csökkenése, In: Európai tükör, 2009/3. március, p. 55-72
•
Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, Brüsszel, 2008.04.17.
•
Enterprises by size class – overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008
•
FP6 Horizontal activities involving SMEs Final summary, European Commission, 2006.
•
Heil Péter: A szövetség kincsesládája, In: Európai tükör, 2009. különszám, p. 239-250.
•
i2010 eGovernment cselekvési terv: az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára) COM(2006)
• Informatikai
Átfogó
Stratégia,
2008.
október
15.
letöltve:
http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/strategia, 2009.02.09. • Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana, Aula, 2004. • Key figures on European business with a special feature section on SMEs, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2006 • Key figures on European business with a special feature on the factors of business success, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2008. • Kis és közepes vállalkozások Magyarországon az EU csatlakozás után, Az Általános Vállalkozási Főiskolán, a Magyar Tudomány Napján 2005. november 10-én tartott konferencián elhangzott előadások, Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest, 2006. április
72
• Kis- és középvállalatok mint a gazdaságélénkítés tényezői, Válogatás a Magyar Tudomány Ünnepe 2007 alkalmából rendezett konferencia előadásaiból, 2007. november 13. Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest, 2008. • Korom Erik: A magyar kis- és középvállalkozások az Európai Unióban, In EU Working Papers 2006/1, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Elektronikus könyvtár • Kovács Endre Miklós: Gondolatok a megújított lisszaboni stratégiáról az Európai Unió globális kihívásainak tükrében, In: Európai tükör, 2009/2. február, p. 20-39. • Leskó Tamás: Hangsúlyváltás a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő kormányzati programokban, In: XXI. század – Tudományos közlemények, 2008/19. p. 57-67. • Monitoring jelentés 2007, A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból (KKC) finanszírozott pályázatokról, a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, és az Európai Uniós társfinanszírozású programokról, GKM, 2007. • Piac, növekedés, finanszírozás, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007. december • Schifner Marianna: Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban, Európai füzetek sorozat 10., MEH Kormányzati Stratégiai elemző központ és Külügyminisztérium, Budapest 2003. • Szabóné Molnár Márta: A vállalkozások érdekképviselete az Európai Unióban, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. Kiadó Budapest, 2004. • Új Magyarország fejlesztési terv, Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013, Európai Bizottság által 2007. május 7-én elfogadva • Zeiler Júlia, dr.: A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. Kiadó Budapest, 2003. augusztus • Zeiler Júlia, dr.: Kisvállalkozások és a verseny az Európai Unióban, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. Kiadó Budapest, 2004.
Jogszabályi hivatkozások: • 2004. évi XXXIV. törvény 73
• 1065/2003. (VII.15.) Korm. határozat • 1041/2005. (V.5.) Korm. határozat • 1130/2005. (XII. 23.) Korm. határozat • A Bizottság 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (2001. január 12.) • A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK Rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról • A Bizottság 80/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában
a
támogatások
bizonyos
fajtáinak
a
közös
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmenteségi rendelet)
Internetcímek: • http://cordis.europa.eu • http://ec.europa.eu • http://epp.eurostat.ec.europa.eu • http://europa.eu • www.burostop.hu • www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu • www.euractiv.hu • www.itbusiness.hu • www.euvonal.hu • www.gtm.hu • www.ictreport.hu • www.kulugyminiszterium.hu • www.magyarorszag.hu • www.mikro-hitel.hu • www.nfgm.gov.hu • www.nfu.hu • www.nkth.hu 74
piaccal
• www.standard-team.hu • www.umvp.eu • www.vallalkozoinegyed.hu
75
