Sopron Megyei Jogú Város Sportkoncepciója 2009.
Tartalomjegyzék
Tartalom
2
1. Bevezetés
3
2. Alapelvek
4
3. Alapfeladatok, prioritások
5
4. Önkormányzati sportigazgatás – sportszabályozás
7
5. Iskolai testnevelés és diáksport
8
Óvodai testnevelés
8
Kötelező (tanórai) testnevelés
8
Iskolai diáksport
8
Könnyített és gyógytestnevelés
9
6. Utánpótlás-nevelés
10
7. Versenysport
11
8. Szabadidősport –sportrekreáció
13
9. Fogyatékosok sportja
14
10. Sportegészségügy
15
11. Sportlétesítmények
16
12. Nemzetközi Sportkapcsolatok
18
13. Önkormányzati Sportfinanszírozási Rendszer
19
Versenysport – kiemelt sportágak – sportszervezetek támogatása
20
Versenysport – nem kiemelt sportágak – sportszervezetek támogatása
20
14. A pályázati sportalap felhasználásának alapelvei Verseny és élsport , utánpótlás-nevelés
21 21
Alaptámogatás
21
Eredményességi támogatás
21
Diáksport
22
Szabadidősport
22
Tartalékalap
22
Eredményességi támogatás értékelési szempontjai
23
Csapateredményesség értékelése
23
Egyéni eredményesség értékelése
24
2
1. BEVEZETÉS _______________________________________________________________________ A Magyar Köztársaság Alkotmányának XII. fejezete deklarálja a testi és lelki egészséghez való jogot, melyet az állam a helyi önkormányzatok, közreműködésével lát el. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /Ötv/, valamint a 2004. évi I. törvény 55 § (Sporttörvény) meghatározzák az önkormányzatok helyi sportélettel kapcsolatos feladatait. A sport – a kulturális élet, a humán szféra több más területéhez hasonlóan – hosszú távú ciklussal működik. A meghozott, jelentős tartalmi döntések következményei sokszor évek elteltével jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly eredményeket felmutatni – csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat fejlődést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve – figyelemmel a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségekre – szükséges meghatározni egy mindenki számára kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Ezek figyelembevételével Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992-ben illetve 1996ban „Testnevelési és Sportkoncepcióban” fogalmazta meg fő célkitűzéseit és ennek megvalósítása érdekében, alkotta meg a helyi sportélet támogatásáról szóló 2/2002. (I.31.) Ör. rendeletét. A rendeletben rögzített támogatási formák megteremtették annak a lehetőségét, hogy a város sportéletében tevékenykedő sportszervezetek biztonságosabban tervezhették, illetve szervezhették munkájukat. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a sportkoncepcióban megfogalmazottak nagyrészt megvalósultak, és a város testkultúrája fejlődött az elmúlt 10 évben! Az időközben elkészített sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 265/2007. (VI.27.) OGY határozatában megfogalmazott célrendszerek figyelembevételével szükséges meghatározni Sopron város sportstratégiáját, a következő időszak célkitűzéseit és feladatait, hogy a terület fejlődése töretlen legyen, illetve megfeleljen a város lakossága igényeinek!
3
2. ALAPELVEK A testi nevelés, mint pozitív társadalomformáló eszköz megkülönböztetett figyelmet kell, hogy élvezzen. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: -
Az egészség-megőrzés, betegség – megelőzés egyik alapvető eszköze. Jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésében, a személyiségformálásban. A nemzeti tudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze. A mozgáskultúra, mozgásműveltség, cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája. Pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra. Mind országon belül, mind a nemzetközi életben a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája. Fontos szerepet tölt be Sopron város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén.
A sport önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység, a kultúra része, szerves módon kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségéhez. A testnevelés és sport részterületei egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére. A Nemzeti Sportstratégiával összhangban a város sportjának is alkalmasnak kell lennie Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásában a sportot érintő elvárások és kötelezettségek teljesítésére.
4
3. ALAPFELADATOK, PRIORITÁSOK Az alapelvekben megfogalmazottak figyelembevételével az önkormányzat az alábbi alapfeladatokat tekinti elsődlegesnek. Az alapfeladatok megjelölésénél a 2004. évi I. törvényben (sporttörvényben) meghatározottak, illetve a Nemzeti Sportstratégiában megjelölt célokat emeli ki. Az önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat). Ennek hangsúlyozása azért indokolt, mert az alapelveknél megfogalmazottak szerint a sport autonóm civil tevékenység, ezáltal a testneveléssel és sporttal összefüggő feladatok egy részét az önkormányzat nem közvetlenül, saját intézményrendszerén keresztül valósítja meg. Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetésének lehetőségétől, valamint az egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, új sportlétesítmények építésére. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki.: − A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába az iskolai testnevelést, iskolai sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat) , továbbá a diáksportot és a szabadidősportot kell állítani. − Az ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a felnőttkori szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, a versenysport és élsport épülhet. − Alapvető feladat, hogy képessé kell tenni a fiatalokat a sportolásra, egyéni teljesítményük javítására, az ehhez szükséges feltételeket, lehetőséget biztosítani kell számukra. − Az iskolai éveket követően, a felnőtt lakosság egészség megőrzésében meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető sportolási és rekreációs lehetőségeket. − Figyelemmel az esélyegyenlőségre, segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. − A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között nem említi a versenyspor –élsport támogatását, a támogatásra javasolt területek között szerepel a versenysporthoz szervesen kapcsolódó utánpótlás-nevelés. Az utánpótlás- nevelés kiemelést a sporttörvény ajánlása mellett indokolja, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőséget. Ezt az elvet az Európai Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan
5
−
−
−
−
megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni „az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport–hivatásos sport eredményei pozitív hatásokat jelentenek városunk számára a városmarketing, a társadalmi kapcsolatok területén , az országos és nemzetközi versenyeken elért sikerek növelik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz,s pozitív húzóhatást jelentenek az iskolai testnevelés, a diáksport , az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport számára. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport „idegenforgalmának” bővítése érdekében fontos, hogy Sopronban egyedi reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó sportesemények kerüljenek megrendezésre. Olyan korban élünk, amikor a sport egyre nagyobb szerephez jut társadalmunkban, legyen az versenysport, szabadidősport vagy rekreációs tevékenység. A fair play, a szabályok figyelembevétele és betartása, az ellenfél tisztelete, küzdelem az erőszakos és tisztességtelen magatartás ellen a pályán és nézőtéren egyaránt, alapvető követelmény. Sopron csatlakozik a jövőben minden olyan fair play szellemét szem előtt tartó indítványhoz, felhíváshoz, amely az erőszakot, a nézőtéri és szurkolói rendbontás megelőzését és megakadályozását tűzi zászlajára, s mindezek betartását elősegíti és megvalósítja. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Sopron társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre.
Városunk sportéletének működése érdekében az önkormányzat illetékességi területén részt vesz, illetve segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: − Versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése, − Sportági szakbizottságok, szakszövetségek helyi szervei működésének segítése, együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport – naptár összeállításában, illetve közreműködés a sportszakember – képzésben és továbbképzésben. − A soproni sportolók sporttevékenysége egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást.
6
4. ÖNKORMÁNYZATI SPORTIGAZGATÁS –SPORTSZABÁLYOZÁS A sport alapvetően az autonóm önszabályozásra épül. A sportszövetségek, illetve sportegyesületek létrehozzák a saját alapszabályaikat, saját verseny- és játékszabályaikat, vagyis egyszerre normaalkotók és normaalkalmazók: megállapítják és alkalmazzák saját szabályaikat. Az állam, az önkormányzat a XX. században megjelent a sportban. Támogatja a sportot, tehát szabályoz, szubvenciókat nyújt, ezzel befolyásol. A sportról szóló 2004. I. törvény rögzíti a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Az önkormányzatiság alapelvére való figyelemmel a jogszabály kiemeli, hogy a helyi sportkoncepcióban megfogalmazottak alapján történjen a sportszervezetekkel való együttműködés. Figyelemmel a sporttörvényben, illetve a sportkoncepció feladattervében megfogalmazottakra az önkormányzati sportigazgatás –sportszabályozás-sportszolgáltatás – hatékony ellátása Sopron városában az alábbiak szerint valósul meg: − Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a sporttal kapcsolatos feladatait, továbbá rögzíti a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság hatáskörét és feladatait. A Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztály Sportfelügyeleti Csoportja az alábbi sportfeladatokat látja el: − Közreműködik Sopron Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának végrehajtásában, figyelemmel kíséri a koncepció aktualizálásnak szükségességét, indokolt esetben előkészíti annak módosítási javaslatát. − Szakterületéhez kapcsolódóan gondoskodik a közgyűlési és a bizottsági előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók elkészítéséről, valamint a hozott döntések végrehajtásáról. − Közreműködik a városi nevelési – oktatási intézményeinek testneveléssel kapcsolatos önkormányzati irányításában. − Segíti az iskolai sporttevékenység, az iskolai sportkörök és a városi diáksport működését, ennek megvalósulása érdekében kapcsolatot tart a Városi Diáksport Bizottsággal, a Testnevelő Tanárok Egyesületével. − Kapcsolatot tart a városi sportszervezetekkel, a megalakuló városi szakszövetségekkel, szabadidősport szövetséggel. − Szakterületén kapcsolatot tart a központi államigazgatási szervekkel. − Közreműködik a városi szabadidősport események koordinálásában, szervezésében. − Közreműködik az egészséges életmóddal és a felvilágosító tevékenységgel összefüggő feladatok ellátásban. − Elősegíti az oktatási intézmények, sport és civil szervezetek nemzetközi kapcsolatainak fenntartását és fejlesztését. − Sopron nemzetközi hírnevének növelése érdekében közreműködik a kiemelkedő nemzetközi sportesemények megrendezésénél. − Megkülönböztetett figyelemmel segíti és közreműködik a kistérség sportszervezési feladatainak ellátásban. 7
5. ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS DIÁKSPORT ________________________________________________________________________________________________________________
Az iskolai testnevelés és diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet éppúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksport – rendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri és megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Az iskolai testnevelés és diáksport minősége és mennyisége („piramis –elv”) meghatározó a sport többi területére is, hiszen az alapot jelenti az utánpótlás-nevelés, a versenysport, az élsport és a felnőtt szabadidősport számára. A fent leírtakból egyértelműen következik, hogy az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. a.) Óvodai testnevelés − Az óvodai testnevelés hatékonyság különösen a képességek és készség - fejlesztés érdekében az intézmények szabadtéri, illetve terem eszköz állományát korszerűsíteni , illetve fejleszteni szükséges. − Az óvodapedagógusok számára időszakonként továbbképzéseket szükséges tartani, helyi illetve meghívott előadókkal. b.) Kötelező (tanórai) testnevelés Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat. − Az előrelépés érdekében szakmai szempontból egyértelműen az a cél fogalmazható meg, mely szerint valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést és a testnevelést a prioritásoknál az elsők között határozza meg. 2011-ig meg kell teremteni a mindennapos testmozgás-anyagi, személyi, tárgyi – feltételrendszerét valamennyi oktatási intézményben! − Az iskolai testnevelés szakmai lehetőségeinek bővítése érdekében törekedni kell arra, hogy az intézmények vegyék igénybe a környező szabadtéri és fedett sportlétesítményeket.(labdarúgó pályák, atlétikai pályák, uszoda , tekepályák, jégpálya stb.). − A testnevelési tanterv összeállításánál a pedagógusok vegyék figyelembe a tanulóifjúság fogékonyságát az új szabadban űzhető sportágak iránt (gördeszka, bmx, mountain bike, íjászat). c.) Iskolai diáksport Célja az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, vetélkedések megoldása , az iskola sporthírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése, túrázás , táborozás. 8
− Fontosnak tartjuk, hogy a diáksportkörök fogják össze az iskolán belüli háziversenyek, bajnokságok szervezését, melyek alapjai lehetnek a városi alapfokú versenyeknek. Hatékonyabb működésük érdekében a testnevelő tanárok, edzők bevonása szükséges díjazás ellenében. − Kiemelt feladatként szerepeljen a (diáksportkörök feladattervében) a diákturizmus fejlesztése, a nyári-téli sporttáborok megszervezése! (Az önkormányzat éves költségvetéséből - a sportalapból pályázati úton - továbbra is támogatás biztosítandó! ) − A résztvevők számának növelése érdekében kiemelt cél a városi általános iskolai és középiskolai szabadidős diáksport (alapfokú versenyek) versenyrendszerébe újabb sportágak bevonása. (Az önkormányzat éves költségvetéséből - a sportalapból pályázati úton - továbbra is támogatás biztosítandó!) − A felmenő rendszerű Diákolimpiák városi, megyei győztesei számára az együttműködő sportszervezetekkel közösen – biztosítani kell az országos elődöntőkön, illetve döntőkön való részvétel feltételeit!(Az önkormányzat éves költségvetéséből - a sportalapból pályázati úton - továbbra is támogatás biztosítandó! ) − Javasoljuk, hogy a diáksportkörök sportcsoportjainak működéséhez a sportegyesületek létesítményeik és sporteszközeik használatba vételét tegyék lehetővé és ezt együttműködési megállapodásokban rögzítsék. − Javasoljuk, hogy az intézmények és sportegyesületek a folyamatos tehetségkiválasztás és tehetséggondozás érdekében – egy-egy sportágat illetően – kössenek együttműködési megállapodásokat és szakemberekkel illetve létesítményekkel is segítsék egymás munkáját, illetve közösen sportági osztályokat működtessenek. − A felsőoktatási intézmények hallgatói számára - igényeinek figyelembevételével biztosítani kell a városi diák és szabadidős versenyrendszerben való részvételt. d.) Könnyített és gyógytestnevelés A testnevelés részét képező könnyített és gyógytestnevelés a nevelési –oktatási intézmények alapfeladata. Az iskolai gyógytestnevelés alkalmazott testnevelés, az iskolában folyó testnevelés és sport sajátos területe. A gyógytestnevelésre utalás orvosi feladat, a végrehajtás gyógytestnevelő tanári szakfeladat. − A gyógytestnevelés hatékonysága érdekében növelni kell a szakemberek számát, szakmai képzésüket és továbbképzésüket, valamint a speciális foglalkozások tárgyi és létesítmény feltételeinek megteremtését folytatni kell!
9
6. UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS Az utánpótlás-nevelés fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport elképzelhetetlen. Városunkban 2000.06.30-ig – atlétika, asztalitenisz, cselgáncs, torna , úszás, vívás, ökölvívás sportágban – a Soproni Városi Sportiskolában, mint intézményben folyt a korosztályos utánpótlás-nevelés, míg a többi sportegyesületben a hagyományos sportegyesületi modell működött magas színvonalon! Több nemzetközileg is jegyzett sportoló került ki a szakosztályokból! A központi támogatások megszűnése, valamint a pályázati feltételek megváltozása miatt – intézmények nem pályázhattak sportcélú támogatásokra – arra a döntésre jutott az önkormányzat, hogy a város által biztosított anyagi és létesítménytámogatások meghagyása mellett megszűntette a Soproni Városi Sportiskolát, mint intézményt és az egyes szakosztályok önálló sportegyesületekként működnek tovább! Az elmúlt 7 év azt bizonyította, hogy az önálló sportszervezetek az önkormányzat által biztosított anyagiak mellett részben pályázati pénzekből, részben szponzori támogatásokból szakmai munkájukat megfelelő színvonalon tudják ellátni. Kosárlabda és labdarúgás sportágakban – az országos sportági szakszövetségek versenykiírásaikban követelik meg az élcsapatoknak a korosztályos utánpótlás – nevelést, melynek maradéktalanul eleget tesznek! Az utánpótlás-nevelésnél az alábbi főbb irányelveket kell figyelembe venni: − Feleljen meg alapfeladatainak - a kiválasztásnak, általános képzésnek, egészséges életmódra nevelésnek – elsősorban a 6-15 éves általános iskolai korban, a város oktatási intézményeivel karöltve. − Feleljen meg a tehetséggondozásnak – együttműködve a középiskolákkal és a város fogadó egyesületeivel. − Biztosítson teret és lehetőséget mindenkori sportágaiban, és kapcsolódó alapítványaival az egészséges életmódra nevelésnek. − Olyan szerkezeti felépítése legyen, amely mindenkor igazodik a változó városi egyesületi igényekhez: - sportágak ki- , bekerülésének indokolt lehetőség, tehetségek anyaegyesületbe történő irányítása, sportáganként változó igénnyel. − Fontos hangsúlyozni, hogy egy szakosztály eredményes működésének kialakítása, felépítése több éven keresztül történik, mely hosszú távú befektetést jelent. Ha valamely sportágban a felnőtt élcsapat – főként gazdasági okokból – eredményessége visszaesik, vagy legrosszabb esetben megszűnik az egyesület működése, gondot jelent az utánpótlás csapatok versenyeztetése. Jelen esetben ez következett be városunkban a labdarúgás sportágban! − Ajánlatos lenne egy gazdaságosabban működtethető Városi Kosárlabda és Labdarúgó Sportiskola megalakítása!
10
7. VERSENYSPORT Sopron város a sportolói révén is ismert az országban, és az országhatáron túl is! Örvendetes , hogy a több mint 10 éve hazai és nemzetközi szinten is eredményesen szereplő női kosárlabda mellett más sportágak – BMX, bowling, íjászat , karate, kick-box , ökölvívás,modellezés, sporttánc, teke, tenisz, vitorlázás – sportolói is kiemelkedően szerepelnek az országos bajnokságokon, illetve az Európa és Világbajnokságokon. Különösen büszkeség tölt el bennünket, hogy több évtizedes szünet után az utóbbi 2 olimpián Athénban és Pekingben is szerepeltek soproni sportolók magyar színekben. A soproni sportegyesületek anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a főváros sportegyesületeivel, megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erős anyagi háttérrel. Az egyesületek jelentős része anyagi nehézségekkel küzd, legalábbis a minőségi előrelépéshez több támogatásra lenne szükség. Ugyanakkor városunkban nincs annyi tőkeerős nagyvállalat, cég, mely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is . A városban működő – versenysport szakosztályokat üzemeltető – sportszervezetek számára a helyi sportrendelet támogatási formáit továbbra is fenn kell tartani! Az önkormányzati támogatás továbbra sem tudja a jelentkező összes igényt kielégíteni. A helyi sportszervezetek számára is fontos annak ismerete, hogy az önkormányzati támogatás hosszú távon milyen prioritásokkal, milyen szempontrendszer alapján kerül szétosztásra, a Versenysport önkormányzati támogatásának formáit és mértékét a helyi sportrendelet tartalmazza. − Kiemelkedő képességű sportolók nemzetközi szereplését, kontinentális és kvalifikációs versenyeken való szereplésének anyagi fedezetét segíteni kell önkormányzati támogatással! − A minőségi utánpótlás-nevelés és a versenysport szoros egymásra épülésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy sok tehetséges fiatal sportoló bontogatja szárnyait városunkban. Támogatni kell, hogy a tehetséges fiatalok, korosztályos válogatott sportolók adottságainak megfelelő körülmények között fejlődjenek, majd a junior – felnőtt kort elérve a kiemelkedő eredményt produkáló sportolók minél többen városunkban maradjanak. Az élsportban működő sportegyesületeknek is törekedniük kell arra , hogy játékosállományuk, igazolt versenyzők zömét soproni versenyzők alkossák. − Kosárlabda sportágban mindent el kell követni annak érdekében, hogy a hazai illetve nemzetközi porondon sikeresen szerepeljenek városunk csapatai. − Labdarúgásban – elsősorban a soproni tehetségekre alapozva – el kell érni, hogy 2010-re NBII- es csapata legyen a városnak! E két sportág eredményessége a város sportot szerető lakosságánál „hangulatjavító” tényezőként is hat! − A folyamatos, rendszeres programot biztosító országos bajnokságokon kívül az előző években alkalmanként rendeztek Sopronban országos vagy nemzetközi versenyeket is az alábbi sportágakban: kosárlabda, íjászat, vitorlázás, asztalitenisz, torna , tájfutás. Fontos cél, hogy a létesítmények fejlesztésével városunkban egyedi, reprezentatív, kiemelkedő országos vagy nemzetközileg is nagy nézettségre számot 11
tartó sportesemények kerüljenek megrendezésre. Mindezek hozzájárulhatnak a város és a város sportja jó hírének további öregbítéséhez, eredményességének fenntartásához, javításához, az érintett sportág népszerűsítéséhez, továbbá hozzájárulhat a lakosság sporttal kapcsolatos magatartásának, véleményének, ahhoz való viszonyulásának pozitív megváltozásához. Ezért a sportalap elkülönített részéből támogatni kell minden országos kiemelkedő és nemzetközi sporteseményt, amely lehetőséget teremt arra, hogy Sopron város jó hírét keltse az országban és a nagyvilágban. − A sporttörvényből a versenysporthoz kapcsolódik a megyei jogú városok számára megfogalmazott kötelező feladat – illetékességi területén területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének segítése, szakszövetség területi szervei működésének segítése, illetve a szakszövetségekkel való együttműködés az éves verseny- és szabadidősport-naptár összeállításában. A sporttörvény alapján az önkormányzatnak célszerű kezdeményezni a városi szinten működő sportágak felé, hogy az országos szakszövetségnél járjanak el a városi szakszövetség létrehozása tárgyában. Az önkormányzat- a jogszabály előírása alapján – ezt követően tud együttműködni, segítséget nyújtani számukra.
12
8. SZABADIDŐSPORT - SPORTREKREÁCIÓ A szabadidősport nem eredményorientált, hanem főként kedvtelésből, az egészség megőrzéséért a szabadidő hasznos eltöltéseként végzett sporttevékenység, testedzés. A felnőtt korosztály számára a sport nyújtja a legkülönbözőbb igénybevételt jelentő munkákkal kapcsolatos kompenzáló, kiegyenlítő tényezőt. Ezért is igen találó a sport rekreáció kifejezés, amely arra utal, hogy a sport segít helyreállítani a munkavégző teljesítőképességet, az intenzív sportterhelés ebben az összefüggésben szintén aktív pihenést jelent. A Nemzeti Sportstratégiával összhangban a sporttörvény az önként vállalható feladatok sorában meghatározza a helyi önkormányzatok részére a szabadidősport feltételeinek fejlesztését, továbbá a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását, segítését. Egyértelmű cél, az egészséges életmód kialakítása, a szemléletformálás , a város polgárainak sportra, mozgásra ösztönzése. A verseny és élsport mellett a város lakossága igényli, hogy saját szórakozására és testedzésének fejlesztésére, szervezett keretek között, különböző versenyeken és bajnokságokon vegyenek részt, melyeket a Polgármesteri Hivatal Sportfelügyeleti Csoportja és szakbizottságai szerveznek. Az elmúlt két évtizedben kialakult a városi bajnokságok rendszere, a résztvevők száma egyre növekszik. A szabadidősport megjelenési formái: − Szervezett formában megrendezésre kerülő szabadidősport esemény - városi felnőtt illetve diáksport bajnokságok - bizonyos időközönként rendszeresen megrendezésre kerülő, hagyományosnak tekinthető szabadidősport esemény - alkalmi szervezésű szabadidősport esemény − Spontán, egyéni formában vagy önszerveződő közösségek kezdeményezésére végzett szabadidősport-tevékenység. Az önkormányzat elsősorban a szervezett formában megrendezésre kerülő események kapcsán tud hatékonyan közreműködni, segítséget nyújtani a város szabadidősportjában. A városi szabadidősport-események összehangolása, szakmai együttműködés, érdekképviselet, központi pályázatokon való részvétel céljából működő szervezet, szövetség nincs jelenleg városunkban – megalakulása a szabadidősport területén tevékenykedő szervezetek tagságával jelentős hiányt pótolna Sopronban. - A következő időszak fő feladatai a szabadidősport terén: − Újabb sportágak, bevonásával bővíteni kell a szabadidős rendezvények számát. − Különösen nagy figyelmet kell fordítani a nők sportolási lehetőségeinek bővítésére. − Szélesíteni szükséges a reklám és propaganda tevékenységet a város lakóinak körében, megkülönböztetett figyelemmel a természetjárást illetően. − A szabadidősport anyagi lehetőségeinek bővítése érdekében, folyamatosan részt kell venni az országos pályázatokon (pl.: Tárt Kapus Program) − Az Önkormányzat fejlesztési és beruházási elképzeléseiben, terveiben kiemelten kell kezelni a város lakosságának szabadidősportját szolgáló létesítményhálózat bővítését, korszerűsítését. − Ki kell alakítani egy szabadidő sportközpontot, ahol nem keverednek a sportélet különböző funkciói.
13
9. FOGYATÉKOSOK SPORTJA
A fogyatékosokat érintő problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. Ennek megoldása túlnő a sportkoncepció keretein. Mivel azonban a sportot, mint eszközt tekintjük az egészségmegőrzésben, az életminőség javításában, a testi és lelki harmónia megteremtésének-, valamint a rehabilitáció folyamatában, így a sportkoncepcióban feltétlenül szólni kell a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről, támogatásuk erkölcsi és anyagi hátteréről. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítségét. Városunkban ezen terület sportfinanszírozása a sportalapból pályázati úton történik.
− Az említett támogatási formát szükséges továbbra is biztosítani, illetve a jövőben ezen támogatás mértékét emelni, fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit bővíteni! − Támogatni kell a sportolni vágyó fogyatékosokat a rendelkezésre álló sportlétesítmények kedvezményes használatának biztosításával, valamint szükségszerű a jelentősebb helyi tömegsport rendezvények keretein belül számukra a részvételi lehetőséget biztosítani.
14
10. SPORTEGÉSZSÉGÜGY
A sportorvoslás a sportorvosok klasszikus feladata. A sportorvoslás azonban ma már lényegesen több, mint sérülések kezelése. Nemcsak a sérülések legkorszerűbb ellátása, hanem a megelőzés, a karbantartás, az utókezelés is nagy hangsúlyt kap, főleg az élsport felfokozott ritmusa miatt. − A sportorvosi szakellátás alapvetően a versenysport egészségügyi hátterét adja, de célszerű, hogy a szolgáltatásokat a rendszeresen szabadidősport, és diáksport tevékenységet végzők is naponta igénybe vehessék. − Az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, ugyanakkor a sporttörvény a megyei jogú városok számára is meghatározza a sportorvosi tevékenység támogatását. Jelenleg az Országos Sportegészségügyi Intézet fenntartói és szakmai irányításával történik a sportorvosi ellátás. Az önkormányzat kedvezményes létesítménybérleti díj biztosításával tudja támogatni a sportorvosi ellátás működését. − A jövőben törekedni kell arra, hogy a tehetséges utánpótláskorú sportolók magas szintű sportegészségügyi ellátásánál, a helyi egészségügyi intézmények (kórház, szanatórium) szakmai és technikai eszközeikkel működjenek közre.
15
11. SPORTLÉTESÍTMÉNYEK A város testkultúrájának elvárások szerinti működése elképzelhetetlen megfelelő infrastruktúra nélkül. Valamennyi sporttevékenység – iskolai testnevelés, diáksport, szabadidősport, versenysport – végzésének alapvető közege, alapfeltétele a létesítmény. A sporttörvény a települési önkormányzatok kötelező feladatai között határozza meg a tulajdonában álló sportlétesítmények működtetését, fenntartását, továbbá az önként vállalható sportfeladatok között megfogalmazott ajánlások sorában szerepel a sportlétesítmények fejlesztése, új sportlétesítmények építése. − Sopronban a legfontosabb feladat a város területén lévő sportlétesítmények hosszú távú megőrzése és bővítése! Ennek érdekében a városrészek szabályozási terveiben ki kell jelölni megfelelő nagyságú sportterületek és közparkok helyeit. − A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények ügyében egyeztetések szükségesek a tulajdonosokkal, hogy hosszú távon a város testkultúrájának érdekében működjenek. − Mennyiségben is és minőségben is szükséges a város sportlétesítmény hálózatát bővíteni, illetve korszerűsíteni, hogy az alkalmas legyen a testnevelés és sport különböző területeinek zavartalan működését szolgálni. Ennek érdekében elengedhetetlen a magántőke bevonása. − A hiányzó iskolai tornatermek, és sportpályák pótlására, korszerűsítésére – a kormányprogramok figyelembevételével – készüljön sorrendiséget is tartalmazó terv, melynek megvalósítása az országos pályázati lehetőségekkel élve kiemelt feladatként szerepeljen. Tanuszoda építése érdekében az Önkormányzat és a Nyugat Magyarországi Egyetem összefogása szükséges. − Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények (MKB Aréna, Káposztás úti Stadion, Anger-réti sporttelep, Ágfalvi úti sporttelep, Papréti tornacsarnok, Halász Miklós sporttelep, Győri úti tekepálya, Tóparti kispályák) üzemeltetését illetően, a város testkultúrájának igényeit, az üzemeltetés formáit össze kell hangolni. Karbantartásukra, felújításukra és fejlesztésükre készüljön – sorrendiséget tartalmazó – szakmai és pénzügyi terv. Megvalósításuk az elkövetkezendő időszak feladata legyen az Önkormányzat számára. − Sopron város sportéletében maradandó alkotó sportolók, sportszakemberek nevének fennmaradása érdekében, tevékenységükhöz kapcsolódó sportlétesítmények névadását folytatni kell. − Az Ágfalvi úti sporttelep korszerűsítésre szorul (öltöző épület). Műfüves labdarúgó pálya és munkacsarnok megépítésével alkalmas lenne a labdarúgó utánpótlásnevelést, a diáksportot, valamint a lakosság szabadidő - sportját egyaránt szolgálni. − A Halász Miklós sporttelepen lévő tornacsarnok felújítása elodázhatatlan. Egyúttal a műanyag borítású atlétikai pálya és a műfüves labdarúgó kispályák megépítésével, korszerű körülményeket biztosítana a verseny -, diák -, és szabadidősport számára. − A Káposztás úti sporttelep kiállítási területén végső elhelyezést nyerhet a jégcsarnok, oly módon, hogy a nyári hónapokban kiállítások és egyéb tömegrendezvények megrendezésére is alkalmas legyen.
16
− A Lehár Ferenc utca és az Apáca – kert lakóparkok megépülése miatt az Angerréten (volt MHSZ területen) üzemelő körrepülő modellező pálya és lőtér áthelyezése szükséges. (A megszűnő Harkai katonai lőtér megfelelő színhely lenne ezen sportágaknak, sőt a terepíjászat is végleges sportlétesítményhez jutna.) A felszabaduló terület sportcélú hasznosítására tanulmányterv készüljön az alábbi funkciók ellátására: - Műfüves labdarúgó pályák kialakítása - Multifunkcionális csarnok és szabadidőközpont kialakítása - Nemzetközi 6 sávos tekepálya megépítése - Fedett lőtér megépítése − A Somfalvi úton lévő ÉDÁSZ sporttelep önkormányzati tulajdonba kerülését szorgalmazni kell, megteremtve ezáltal egy – EU-s pályázati lehetőségeket felhasználó – többcélú ifjúsági szabadidőközpont megépítésének lehetőségét. Ebben a létesítményben otthonra lelnének a gördeszkások, görkorcsolyások és a tekések is. − Fertő – tavi vízi sportok fejlesztése érdekében meg kell teremteni a jogi és gazdasági feltételeit annak, hogy a jövőben a testkultúra és idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő területévé váljon a verseny és szabadidősport − (vízi turizmus) számára. − A város lakótelepein – Jereván, Ibolya út, József Attila út, Ágfalvi út, Lehár Ferenc út, - a szabadidősport kiszolgálása érdekében műfüves sportpályák, dühöngők építését szorgalmazni kell. − A kerékpárút hálózat bővítését folytatni szükséges, oly módon, hogy a Sopron – Sopron környéki kerékpárutak direkt csatlakozást nyerjenek a burgenlandi kerékpárutakhoz. − A fedett uszoda korszerűsítése során olyan megoldást kell választani, hogy a lakossági és idegenforgalmi szolgáltatásoktól elkülönített, és jobb feltételek mellett működhessen az iskolai úszásoktatás és a versenysport. − A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által üzemeltetett sípálya, erdei tornapálya, turistautak, védkunyhók üzembiztonságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, karbantartásukat és felújításukat el kell végezni, a balesetmentes üzemeltetés érdekében
17
12. NEMZETKÖZI SPORTKAPCSOLATOK
Sopron városa, a ,,Nemzeti Sportváros” cím elérését a szervezett diák és szabadidősport, valamint a versenysportban elért kiemelkedő eredmény mellett a nemzetközi sportéletben betöltött szerepének köszönheti.
Általánosságban kijelenthető, hogy a város sportegyesületei, szakosztályai ugyan rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, ezen kapcsolatok esetlegesek, többnyire egy-egy eseményhez kötődnek. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a város külhoni kapcsolatépítésének egyik fő területe éppen a sport, ami nem véletlen: a sport az a nemzetközi „nyelv”, amit mindenhol a világon beszélnek és szeretnek. A különböző testvérvárosi és egyéb nemzetközi sportrendezvények mindig pozitív fogadtatásra találtak és találnak városunknak, maguk az események rendszerint jó hangulatban telnek, a sportértéken túl is élményt nyújtva a résztvevőknek és nézőknek. − Tekintettel a sport már említett egyetemes, országhatárokon átnyúló összetartó erejére, valamint kitűnő kapcsolatteremtő közeg mivoltára, Sopron városnak a jövőben is támogatnia kell a szomszédos régiókkal (Ausztria, Szlovákia) közös nemzetközi sportrendezvények szervezését. − A város idegenforgalmának fejlesztése érdekében elengedhetetlen, hogy évente több alkalommal kontinentális sportrendezvények kerüljenek megrendezésre Sopronban. Általános tapasztalat, hogy a tisztán sportjellegű nemzetközi eseményekre igen nehéz pályázati forrásból pénzt szerezni, így a jövőben érdemes lenne a különböző sportrendezvények egyéb kulturális vagy más jellegű programokkal összekötve megrendezni.
18
13. ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁSI RENDSZER Az önkormányzati sportfinanszírozást alapvetően meghatározzák a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, azok következes betartása, a hozott döntések végrehajtása. A helyi önkormányzatok a sportról szóló törvényben megfogalmazott feladataik ellátáshoz a költségvetési törvény szerint önálló normatív támogatásban részesülnek. Ezen kívül a feladatellátáshoz szükséges költségeket az önkormányzat a saját bevételi terhére biztosítja. Az önkormányzat az iskolai testnevelést és diáksportot, és a sportlétesítmény-működtetést biztosítja intézményrendszerén keresztül. Lévén a sport alapvetően a civil szféra része, nagyszámú sportegyesület, sportszervezet működik városunkban, melynek működését az intézményrendszertől függetlenül az önkormányzat közvetlen anyagi támogatással tudja segíteni (sporttámogatások, sportpályázatok). Az eltelt időszak tapasztalata még jobban megerősíti azt az alapelvet, hogy az értékek megtartásához, a fejlődés irányában történő elmozduláshoz feltétlenül szükséges az előző években nyújtott támogatást növelni. A közvetlenül működési támogatáson kívül több sportág számára jelentős önkormányzati támogatást jelent a sportlétesítmények kedvezményes használata. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól, és a helyi sportélet támogatásáról szóló rendelete tartalmazza sporttámogatások szabályozását. Az önkormányzati sporttámogatás formái: − Közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet részére. − Önkormányzati tulajdonú, üzemeltetésű sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra. Az önkormányzat sporttámogatásának prioritási sorrendjének kialakításakor az előző fejezetekben már megfogalmazottakat szükséges figyelembe venni: − Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények fenntartása, fejlesztése, új létesítmények építése, valamint közterületeken lévő sportpályák építése, karbantartása, fejlesztése – melyek tárgyi alapfeltételeit jelentik minden testedzésnek, sporttevékenységnek. − Önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése, városi diáksport feltételeinek fejlesztése, az iskolai sportkörök működési feltételeinek biztosítása. − Városi szabadidősport feltételeinek fejlesztése, különös tekintettel a nők, a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a fogyatékosok és a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolítására. − Sopronban a sportélet alapvetően a gyermekek, a fiatalok köré szerveződik. Komoly sport utánpótlás élet van a városban, jól megszervezett kiválasztási és UP. nevelési rendszerekkel. Az önkormányzati sporttámogatásnál a fiatalok sportja infrastruktúrájának fejlesztése illetve modern sportképzési rendszereinek működtetése az elsődleges cél! (labdarúgás, kosárlabda sportágakban sportiskolák akadémiák) − A versenysportban az Európai Uniós szabályozás nem teszi lehetővé a hivatásos sport támogatását, ezért arra kell törekedni, hogy 2011-ig a helyi sport gazdasági társaságokról (labdarúgás, kosárlabda) – mint tulajdonos vonuljon ki az önkormányzat, ugyanakkor működésüket a létesítmények biztosításával támogassa!
19
a.) Versenysport - kiemelt sportágak – sportszervezetek támogatása (asztalitenisz , atlétika, BMX, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, teke, tenisz, torna, úszás, vívás ) Az önkormányzat éves költségvetésében „Sportfeladatok” külön sorban szerepeltetve!
az
Általános
támogatásoknál,
mint
Támogatási szempontok: − Városmarketing szempontjából a sportág, sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, Sopron város hírnevének öregbítése, terjesztése. − Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal kulturális program biztosítása a szabadidő hasznos eltöltésére. − A sportág utánpótlásbázisa. (széles és biztonságosan működő utánpótlás-nevelés.) − A hosszú távú működéshez szükséges gazdasági háttér, üzleti terv. − Az adott sportág – sportszervezet elvárható minősítésű és minőségi szakembergárdával rendelkezik, országos szakszövetséggel, sportszövetséggel rendelkező sportág, városunk sportéletében hagyománnyal rendelkező sportág. Egy sportágban – külön női illetve férfi szakágban – csak egy sportszervezet részesül kiemelt támogatásban! b.) Versenysport – nem kiemelt sportágak – sportszervezetek támogatása Az önkormányzat éves költségvetésében a Pályázati támogatásoknál, mint „Sportfeladatok” szerepeltetve! Támogatási szempontok : - Utánpótlás- nevelés területén végzett tevékenység. - Rendszeresen sportolók, versenyzők, egyesületi tagok száma. - Városi tradíció, hagyomány, helyi specialitás. c.) Világversenyen – EB, VB, Olimpia – eredményesen szereplő sportolók és edzőik köszöntése, jutalmazása. (A jutalmazottak körét és a jutalom mértékét a helyi sportrendelet tartalmazza.) Az önkormányzat éves költségvetésében „Sportfeladatok” szerepeltetve!
az
Általános
támogatásoknál,
mint
d.) Országos , nemzetközi szintű jelentős érdeklődésre számot tartó sportesemények megrendezése. Az önkormányzat éves költségvetésében „Sportfeladatok” szerepeltetve!
az
Általános
támogatásoknál,
mint
e.) Városi szakszövetségek megalakulásának, majd működésének segítése, illetve városi versenyrendszerek kialakításának, működésének segítése. PH költségvetésében tervezve f.) Nemzeti és nemzetközi sportkapcsolatok megrendezésének segítése. 20
PH költségvetésében tervezve 14. A PÁLYÁZATI SPORTALAP FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAPELVEI
1.) Verseny és élsport, utánpótlás-nevelés
( 65%)
a.) Alaptámogatás (50%) Alaptámogatásra a városban működő azon sportszervezetek nyújthatnak be pályázatot , akik versenysportszakosztályt működtetnek! A pályázati összegek odaítéléséről a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság dönt. A pályázaton elnyert pénzösszeg felhasználását a Polgármesteri Hivatal Sportfelügyeleti Csoportja a benyújtott számlamásolatok alapján ellenőrzi. Azon sportegyesületek, melyeknek az Önkormányzat külön megállapodás alapján biztosít támogatást, alaptámogatásra nem jogosultak ! b.) Eredményességi támogatás (15%) Célja: -
Az elért sporteredmények jutalmazása. Az Önkormányzat elismerése, a város hírnevének öregbítése érdekében elért sporteredményekért. Az adott naptári évben kategórián (osztályon) belüli jó teljesítmény jutalmazása.
Támogatásban részesülhet valamennyi sportegyesület szakosztálya, amelynek versenyzői kontinentális sportversenyeken , országos bajnokságokon helyezéseket értek el, illetve válogatott versenyzőkkel rendelkeznek. Azon sportegyesületek, melyeknek az Önkormányzat külön megállapodás alapján biztosít támogatást, eredményességi támogatásra nem jogosultak. Eredményességi támogatásra jogosultak: - Szuperliga NB I, OB I. csapatsportágak
1-8. helyezés
- NB II csapatsportágak
1-3. helyezés
- NB I. és NB II. utánpótlás csapatsportágak
1-3. helyezés
utánpótlás egyéni versenyek
1-3. helyezés
felnőtt egyéni versenyek
1-8. helyezés
21
Mértékéről és odaítéléséről a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság által jóváhagyott értékelő rendszer alapján történik döntés, mely figyelembe veszi az elért eredményeket és a sportágak nemzetközi rangsorban betöltött értékét. 2.) Diáksport
(18%)
a.) Általános Iskolai Diáksport Bizottság által szervezett alapfokú sportversenyek és városi diákolimpia versenyek költségeire
6%
b.) Középiskolai Diáksport Bizottság által szervezett alapfokú sportversenyek és diákolimpia versenyek költségeire
6%
c.) Pályázati lehetőség a városi diáksportban érintett DSK-k és oktatási intézmények számára, melyre külön pályázati kiírás készül.
6%
Odaítélésükről a Diáksport Bizottság javaslata alapján a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság dönt. Célirányos felhasználását a Polgármesteri Hivatal Sportfelügyeleti Csoportja benyújtott számlamásolatok alapján ellenőrzi. 3.) Szabadidősport
( 10%)
Pályázhatnak azon sportági szakbizottságok, melyek a város lakossága számára RENDSZERES – bajnokság jellegű – szabadidős sportrendezvényeket, illetve tömegsport versenyrendszert szerveznek. Pályázati cél – a résztvevő tömegsport csoportok nevezési díjainak csökkentése – elsődlegesen a versenyrendezési költségeknél. Odaítélésükről a Szabadidősport Szakbizottság javaslata alapján a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság dönt. Célirányos felhasználását a Polgármesteri Hivatal Sportfelügyeleti Csoportja a benyújtott számlamásolatok alapján ellenőrzi. 4.) Tartalékalap
(7%)
Pályázhatnak a város testkultúrájának területén működő sportszervezetek évközben jelentkező váratlan – költségvetésükben előre nem tervezhető – kiadásaik fedezésére. Pályázhatnak a városi sportági szakbizottságok, szövetségek a Soproni Ünnepi Hetek sportrendezvényeinek támogatására illetve a Sportgála költségeire. Odaítélésükről a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság dönt. Azon sportegyesületek, melyeknek az Önkormányzat külön megállapodás alapján biztosít támogatást, tartalékalapból támogatásra nem jogosultak. Célirányos felhasználását a Polgármesteri Hivatal Sportfelügyeleti Csoportja a benyújtott számlamásolatok alapján ellenőrzi. 22
EREDMÉNYESSÉGI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI CSAPAT EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE A sportkoncepció alapján értékelésre csak a legmagasabb osztályok / Szuperliga, NB I, OB I, és az NB II, OB II, illetve Szuperliga ifi - NB I ifi – OB I. ifi / kerülnek. I. kategória : Legmagasabb osztály/ Szuperliga, NBI, OB I./ A: 12-20 főt foglalkoztató /labdarúgás, kosárlabda/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.hely --------------------------------------------------------------------------------------------------------------1000
700
600
500
400
300
200
100 pont
240
160
80 pont
B: 10-12 főt foglalkoztató/ kézilabda, röplabda/ 740
560
480
400
320
C: 4-6 főt foglalkoztató/ szuperliga teke, OB I. felső ág tenisz/ 530
420
360
300
240
180
pont
II. kategória: Második legmagasabb osztály, illetve alacsony létszámú bajnokságok / NB.I/B, ill. OB I. alsó ág, NB II.labdarúgás, NB I.teke/ 1. A./ NBI/B.kosárl, NB I/B. vagy NB II. labdarúgás
300
2. 200
B./ NB I. teke, OB I alsó ág tenisz, Baseball, gyeplabda, bowling, fallabada, sakk
75
III. kategória : NB.II, szuperliga ifi - NB I. ifi – OB I. ifi .
50
23
150
50
35
3.
4.
125
100
30
-
30 pont
5.
6.
75 p.
-
-
EGYÉNI EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE: Értékelésnél csak a legmagasabb minőségű eredményt kell figyelembe venni. Egy sportoló egy versenyen elért eredménye csak egyszer kerül értékelésre. Váltókban, illetve csapatbajnokságokban elért eredmény egyszeri egyéni eredménynek számít / Pl. atlétika, magasugró csapatbajnokság, 4x 400 váltó, úszás, csapatbajnokság./ Az egyéni sportágakban zajló többfordulós csapatbajnokságok értékelése megegyezik a ponttáblázat értékelésével, de kétszeres szorzóval kell számolni pl. torna, ritmikus sportgimnasztika, BMX./ Magyar Bajnokság , felnőtt 1-8, minden más korosztály 1-3. helyezettje kerül értékelésre.
felnőtt junior ifjúsági serdülő A-B
1.
2.
3.
4.
5.
6
7.
8.
75 50 30 20
50 30 20 15
40 20 15 10
35
30
25
20
15 pont
Sportágak kategóriába sorolása: I.
Olimpiai , illetve kiemelt sportágak /elért pontszám 100 %-a : atlétika, alpesi sí, judo, lovas, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, úszás, vívás, BMX, triatlon.
II.
Hagyománnyal rendelkező eredményes soproni sportágak/ elért pontszám 50%-a: a moto-cross, tájfutás, teke, vitorlázás, karate, lövészet, modellezés.
III.
Egyéb sportágak / elért pontszám 25%-a.
Válogatottságok értékelése:
Válogatottság EB, VB részvétel
Felnőtt Junior
ifjúsági
serdülő kadett
50
30
20
2 x – es szorzó
Válogatottság elérése minden esetben csak egyszer értékelendő.
Sopron, 2009. február 04.
24
