Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program november

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program 2009-2013

Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Program 2009 - 2013

2008. november

1


HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: [email protected] www.hbhe.hu

2


TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. BEVEZETÉS............................................................................14 1.1. Sopron MJV Esélyegyenlőségi terv jogszabályi háttér...................................16 1.2. Sopron MJV Esélyegyenlőségi tervéhez kapcsolódó, főbb hatályos dokumentumai........................................................................................... .............21 1.3. Az Esélyegyenlőségi tervben érintett célcsoportok behatárolása, vizsgálata ...................................................................................................................... ...........22 1.3.1. A horizontális uniós esélyegyenlőségi elvek alapján............................................22 1.3.2. A város szempontjából leginkább érintett további célcsoportok ........................23

2. ÁTFOGÓ HELYZETELEMZÉS SOPRON MJV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉHEZ ................................................................................26 2.1. Sopron MJV területi felosztása.......................................................................26 2.1.1. Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007 - 2013..................................................26 2.1.2. Szociális térkép (2006)................................................................................ ..........27 2.2. Sopron fő demográfiai jellemzői.....................................................................30 2.3. Képzettség......................................................................... ..............................32 2.4. Foglalkoztatottság........................................................................... ................34 2.4.1. A foglalkoztatottak aránya....................................................................................34 2.4.2. Aktivitás - inaktivitás........................................................................... ..................35 2.4.3. Regisztrált álláskeresők Sopronban 2007-ben.....................................................37 2.5. Szociális helyzet .............................................................................................39 2.5.1. Jövedelmi helyzet a városban................................................................................40 2.5.2. Szociális támogatások...........................................................................................42 Szociális ellátórendszer a városban......................................................................47 2.5.3. Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója............47 2.5.4. Sopron MJV kötelezően ellátandó szociális, valamint gyermekjóléti alapellátási és szakfeladatai......................................................................................................... .......47 2.5.5. Sopron MJV Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények.................................................51 2.5.6. A hajléktalanság problémája.................................................................................68 2.6. Lakhatási helyzet................................................................................... ..........69 2.6.1. Helyi rendeletek a lakáshoz jutás támogatására..................................................71 2.6.2. Szociálisan hátrányos helyzetű lakónegyedek Sopronban...................................71 2.7. Oktatás-nevelés................................................................ ...............................78 2.7.1. Sopron MJV alap- és középfokú oktatási-nevelési ellátó intézményei.................78 2.7.2. Sopron MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve...............80 2.8. Egészségügy............................................................................................... ......84 2.8.1. Alapellátás............................................................................... ..............................84 2.8.2. Szakellátás............................................................................................ .................85

3


2.9. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége................................................................................... .................91 2.10. A roma/cigány népesség helyzetének elemzése.........................................101 2.11. Civil szervezetek......................................................................... .................102

3. SOPRON MJV ESÉLYEGYENLŐSÉGI BEAVATKOZÁSI AKCIÓTERV 2009-2013...............................................................................104 3.1. Általános beavatkozások ..............................................................................104 3.1.1. Sopron MJV Szociális térképe.............................................................................104 3.1.2. Demográfia – a lakosság elöregedése ................................................................106 3.1.3. Képzettség - foglalkoztatottság...........................................................................106 3.2. Szociális integráció elősegítése....................................................................108 3.2.1. Fogyatékos emberek ......................................................................................... ..108 3.2.2. Hajléktalan emberek...........................................................................................113 Ápolásra szoruló idős emberek....................................................................................115 3.2.3. Önkormányzati szociális intézmények előírt fejlesztése....................................116 3.2.4. Sopron MJV Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2007) felülvizsgálata ............................................................................................................................... .........117 3.3. Lakhatás..................................................................................................... ....118 3.4. Oktatás-nevelés................................................................ .............................118 3.4.1. A települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Akcióterv megvalósítása................119 3.4.2. A Közoktatási törvény vonatkozó, aktuális módosításai.....................................119 3.5. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége................................................................................... ...............121

4. SOPRON MJV BEAVATKOZÁSI AKCIÓTERV 2009-2013 – ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT........................................................127 5. HORIZONTÁLIS UNIÓS ESÉLYEGYENLŐSÉGI VÁLLALÁSOK ÉS TELJESÍTÉSÜK A SOPRONI PÁLYÁZATOKBAN ...............................141 6. SOPRON MJV ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2009 - 2010.....................................146 6.1. Általános célok, etikai elvek.........................................................................146 6.2. Esélyegyenlőségi helyzetfelmérés a Polgármesteri Hivatalban..................147 6.2.1. Munkavállalók létszáma és korcsoportok szerinti megoszlása..........................147 6.2.2. Munkakörülmények ................................................................................ ............147 6.2.3. Képzések, továbbképzések..................................................................................148 6.2.4. Juttatások................................................................................................. ............150 6.2.5. A munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója..................................................151 6.2.6. Változások az utóbbi két évben a statisztikai adatok tükrében.........................152 6.2.7. Munkavállalói érdekképviselet...........................................................................154 6.3. Beavatkozási területek a helyzetelemzésben feltárt hátrányok mérsékelésére........................................................................................... ............154

4


6.4. Panasztételi eljárás rendje................................................................. ...........160

7. 1. MELLÉKLET: SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2009-2010 ÖSSZESÍTŐ STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK .....................................162 8. 2. MELLÉKLET: KÉRDŐÍV CIVIL SZERVEZETEKNEK SOPRON ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁHOZ.........................................185 9. 3. MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT - HORIZONTÁLIS UNIÓS ESÉLYEGYENLŐSÉGI VÁLLALÁSOK ÉS TELJESÍTÉSÜK A SOPRONI PÁLYÁZATOKBAN (2008) ...........................................................190

5


Vezetői összefoglaló Sopron MJV Esélyegyenlőségi Programjáról (2009-2013) 2008. szeptemberében a HitesyBartuczHollai Euroconsulting (HBHE) Kft. a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján megbízást kapott Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalától a város, ezen belül a Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi programjának elkészítésére.

1. Sopron MJV Esélyegyenlőségi terv jogszabályi háttér Sopron MJV Esélyegyenlőségi programja a hatályos, vonatkozó jogszabályok alapján készült. Ezek közül kiemelendők az alkotmány és az ún. esélyegyenlőségi törvény iránymutatásai. Az esélyegyenlőség szabályozásának alapját az alkotmány adja: Magyar Köztársaság alkotmánya, 1949. évi XX. tv 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ennek alapján fogadta el az Országgyűlés, mint a területet átfogóan szabályozó jogszabályt Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, melynek hatálya alá tartoznak a helyi önkormányzatok is (4. § b. pont). Az esélyegyenlőségi törvény VI. Fejezet Záró rendelkezések 63. § alapján: (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.

6


2. Az Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 szerkezete, tartalma A Program tartalmaz egy városi szintű, átfogó – a vonatkozó jogszabályok, elsősorban Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapján készített - esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzést, mely az következő ágazatok/szektorok vizsgálatára terjed ki: a város területi felosztása, demográfiai jellemzői, képzettség, foglalkoztatottság, szociális helyzet és ellátások, lakhatás, oktatás-nevelés, egészségügy (alapellátás és szakellátás), közszolgáltatások akadálymentes elérhetősége, kisebbségek - roma/cigány népesség helyzete, civil szervezetek. Az Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 dokumentum elkészítésével az Önkormányzatnak két kitűzött fő célja is teljesül: Egyik a Polgármesteri Hivatal (PH), mint közel 300 főt foglalkoztató intézmény hatályos, 2006-os adatokra épülő munkavállalói Esélyegyenlőségi tervének aktualizálása melynek felülvizsgálata egyrészt törvényi kötelezettség – a jelenlegi terv felülvizsgálatának határideje 2008. december 31. -, másrészt a Hivatal által benyújtott pályázatok esélyegyenlőségi követelményrendszerének kielégítését is szolgálja. Másik a már benyújtott, folyamatban lévő (két fordulós) soproni uniós pályázatokhoz követelményként előírt, a képviselőtestület által jóváhagyandó Esélyegyenlőségi terv elkészítése a jelenleg is rendelkezésre álló statisztikák és felmérések alapján, mely

a.) reflektál a horizontális esélyegyenlőségi elvekre és azokra a konkrét szempontokra, melyeket az uniós Esélyegyenlőségi útmutató tartalmaz;

b.) ellátás-centrikus

megközelítéssel lefedi a szektorspecifikus esélyegyenlőségi szempontokat: azaz a különböző humán (szociális/egészségügyi/oktatási stb. tematikájú), illetve humán infrastruktúrafejlesztési területek pályázataihoz jól felhasználható, informatív, helyzetfelmérést és beavatkozási tervet prezentál.

2.1. Átfogó, városi szintű helyzetfeltárás 2.1.1. Alkalmazott módszertan A helyzetfeltárás többféle módszerrel, kutatási technikával készült. Előzetesen feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, valamint a Sopron MJV meglévő, hatályos esélyegyenlőségi dokumentumait, korábbi felméréseit, a kapcsolódó közgyűlési határozatokat és szakmai anyagokat. Megvizsgáltuk az önkormányzat által 2008-ban benyújtott uniós pályázatok mindegyikének horizontális uniós esélyegyenlőségi szempontú vállalásait. Ezen túl felhasználtunk a KSH-tól, a regionális munkaügyi központtól származó adatokat, egyéni és csoportos interjúkat készítettünk négy érinttet kör felelős képviselőivel: a vizsgált ágazatokban/szektorokban a szakmai közvélemény képviseletében elsősorban az intézményvezetőkkel; az önkormányzat szakterületi felelőseivel (aljegyző, személyzeti csoportvezető, PH munkavállalói érdekképviselet szakszervezeti titkár, esélyegyenlőségi felelős, egészségügyi, szociális, oktatatási, kisebbségi, civil és pályázati területek referenseivel); valamint civil fórum keretében a témában érintett civil szervezetek és a roma kisebbség képviselőivel. 39 soproni civil szervezetnek nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttatott el az önkormányzat, melyben az általuk képviselt csoport szempontjából jelentkező hiányosságokat, szükségleteket jelezhették, az általuk elvárt, illetve javasolt konkrét beavatkozások megnevezésével.

7


2.1.2. Vizsgált célcsoportok A.) A horizontális uniós esélyegyenlőségi elvek alapján: A horizontális uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal élők a mindenképpen kötelezően vizsgálandó célcsoportok. B.) További, a város szempontjából fontos célcsoportok: Az NFT I., illetve az ÚMFT keretében már benyújtott és folyamatban levő pályázatok alapján a nők, a romák, a fogyatékossággal élők mellett közvetlen, elsődleges célcsoportjai Sopron város Esélyegyenlőségi tervének: -

a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekektanulók (HHH); a sajátos nevelési igényű gyermekek-tanulók (SNI); az alacsony státuszú lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező); az ápolásra szoruló idősek, a hajléktalanok.

A fentebb nevesített célcsoportokat nem önmagukban, hanem az ellátásukat folyamatosan megvalósító, elsősorban önkormányzati szolgáltatások, az esélyegyenlőségük biztosításához napi szinten hozzájáruló, az adott célcsoport esetében leginkább érintett szektorok/ágazatok oldaláról vizsgálja a Program. A 2008 elején elkészült, hatályos települési Közoktatási esélyegyenlőségi terv kimerítően foglalkozik a HH/HHH és SNI gyermekek célcsoporttal, az IVS Antiszegregációs terve a legfrissebb, elérhető városi adatokat tartalmazó, aktuális dokumentum, mely részletesen tárgyalja rövid, közép és hosszú távú beavatkozási tervvel az alacsony státuszú, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság, helyzetét, ezért a települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése és beavatkozási terve nagymértékben ezekre épül.

2.2. Sopron MJV Esélyegyenlőségi beavatkozási Akcióterv 20092013 A helyzetfeltáráskor feltérképezett problémák, hiányok, lakossági szükségletek nyomán a vizsgált szektorokra kiterjedő rövid ( 1 év), közép (3 év) és hosszú (min. 5 év) távú, a hatályos jogszabályoknak és uniós elvárásoknak megfelelő tartalmú Beavatkozási akcióterv 2009-2013 készült. Ennek összesített, táblázatos formája könnyebben áttekinthetően rögzíti a kitűzött célokat, az elérésükhöz szükséges beavatkozásokat, a teljesülésüket mutató indikátorok, valamint a felelősök és határidők és a (potenciális) források megnevezésével. A szükséges beavatkozásokat összefoglaló, 20 oldalas táblázatból (lásd 4. Sopron MJV Beavatkozási Akcióterv 2009-2013 pontban) a vezetői összefoglalóban csak a legfontosabb beavatkozási javaslatokat emeltük ki a döntéshozók számára, melyek egyúttal a HBH ajánlásai is arra nézve, hogy mely tevékenységi területek jelentsenek prioritást.

2.2.1. Sopron MJV Szociális térképének elkészítése

8


2006-ban Sopron MJV Önkormányzat Szociális Csoportja és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának oktatói és diákjai közreműködésével közel 4000 fős, reprezentatív lakossági mintán a város Szociális térképe összeállításához kérdőíves adatfelvételt végeztek el. Az így nyert adatok csak részlegesen kerültek feldolgozásra. A városi reprezentatív Szociális térkép elkészítése érdekében 2006-ban megkezdett munka további folytatását a városvezetés és a szakmai közvélemény egyaránt szükségesnek és fontosnak tartja. Az Anti-szegregációs program Beavatkozási tervében is szerepel középtávú vállalásként, 3-5 éven belül a Szociális térkép komplexebb, digitalizált és folyamatosan aktualizálható változatának elkészítése. Ezzel összhangban a jelen városi Esélyegyenlőségi terv tervezett tevékenységei között is kiemelt helyet foglal el Sopron MJV Szociális térképének aktualizálása. A megkezdett városi szintű, részletes tényfeltáró munka folytatásaként Sopron MJV Önkormányzat és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara együttműködési megállapodást kötött a Beavatkozási akciótervben megjelenő, jelenleg még lefedetlen területek mélyebb feltárása érdekében. Az együttműködés konkrét területeinek és szakmai tartalmának meghatározása érdekében 2008. október 30-án sor került az első, kapcsolatfelvevő találkozóra az önkormányzat, az egyetem és a HBH képviselői között, melynek részleteit külön emlékeztető rögzíti. Rövid távon (1 év)



A 2006-ban megkezdett felmérő munka folytatása érdekében vegyes összetételű munkacsoport felállítása, melynek tagjai: Sopron MJV Önkormányzatának döntéshozói, szakterületi felelősei, az érintett önkormányzati háttérintézmények vezetői, a Nyugat-Magyarországi Egyetem szociális területen működő oktatói és hallgatói – elsősorban a Benedek Elek Pedagógiai Kar szociál-pedagógia szakos diákjai -, valamint a tevékenységet koordináló tanácsadó cég munkatársai.



Közös munkaterv kidolgozása: kutatási esélyegyenlőségi területek meghatározása stb.

módszertan,

még

lefedetlen

Közép távon (3 év)



A Szociális térkép (2006) felmérései nem terjednek ki a Sopron belterületébe vont külső településrészekre (Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida, Tómalomfürdő, Balf ), ezért a Szociális térkép következő aktualizálásakor az adatfelvétel kiterjesztése szükséges említett településrészekre.



A részletes adatfelvételt követően Sopron belterületbe vont külső településrészeiről differenciált, a többi soproni városrészhez hasonlóan részletes, az Esélyegyenlőségi terv bevezetőjében megnevezett szektorokra/ágazatokra kiterjedő, komplex helyzetfelmérés elkészítése és a feltárt problémákra, szükségletekre reflektáló beavatkozási akcióterv elkészítése szükséges, mivel jelenleg, ennek hiányában ezen településrészek esélyegyenlőségének megvalósulása nem vizsgálható.



Aktualizált, folyamatosan frissíthető a város teljes közigazgatási területét lefedő, digitális szociális adatbázis létrehozása, mely a különböző pályázati, statisztikai és egyéb célú adatszolgáltatások, különböző szűrések elvégzését nagyban megkönnyíti. Ennek érdekében az önkormányzatnál felelős munkatárs(ak) kinevezése, megfelelő humán kapacitás (informatikai és szociális kompetenciák) rendelése a feladathoz.

9


Hosszú távon (min. 5 év)



A létrehozott digitális adatbázis folyamatos karban tartása, frissítése, nyomon követése, a rendszer fenntarthatóságának biztosítása.

2.2.2. Szociális integráció elősegítése érdekében A helyzetelemzés alapján a vizsgált célcsoportok közül esélyegyenlőségi szempontból különösen sérülékenyek, ezért kiemelt beavatkozásokat igényelnek a fogyatékos emberek, a hajléktalanok, az ápolásra szoruló idősek.

2.2.2.1. Fogyatékos emberek helyzetének javítása A fogyatékos emberek képviselői megfogalmazták: fontos számukra, hogy a törvény adta jogaikat teljes körűen, mihamarabb érvényesíthessék. Érzékelik, hogy történnek intézkedések érdekükben, de esélyhátrányuk nem kérdéses jelenleg. Szorosan ide tartozik a közszolgáltatások akadálymentes elérhetősége is a városban. Rövid távon (sürgősen, ill. 1 éven belül):



A közszolgáltatásokat ellátó, épített környezet akadálymentesítésségének részletes felmérése. Akadálymentesítési ütemterv készítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével.



Alakuljon egy, az érintett fogyatékos emberek képviselőiből álló érdekképviseleti csoport, amely a fogyatékos embereket érintő minden önkormányzati döntés (pld. épített környezet, közlekedés) előkészítéséhez véleményt, javaslatot adna saját tapasztalataik, a „Semmit rólunk nélkülünk.” elv érvényesítése alapján.



Közlekedési lámpák csipogóval történő ellátásának folyamatos bővítése, gyalogátkelőhelyek kihangosítása; járdán lévő oszlopok sárga jelzéssel való ellátása; gyalogátkelőhelyek szintjének kiegyenlítése.

Közép távon (3-5 év)



A középületek komplex info-kommunikációs akadálymentesítéséhez cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével.



Önkormányzat részéről párbeszéd kezdeményezése a fogyatékossággal élő embereket foglalkozató munkahelyekkel, a regionális munkaügyi központtal az akadálymentesítés és a fogyatékos emberek egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatás előmozdítása érdekében.



A közcélokat szolgáló új építések ellenőrzésére vegyes bizottság felállítása, amennyiben nem felelnek meg a jogszabályi akadálymentesítési előírásoknak, szankcionálás lehetősége.



Szállodák, éttermek, kulturális és sportlétesítmények, valamint a közlekedés (járdák, átkelő helyek, főbb csomópontok) akadálymentességének felmérése.




Az esélyegyenlőségi törvény fogyatékos embereket segítő intézkedéseinek határidőre történő végrehajtása.



A közintézményekbe való akadálymentes bejutás biztosítása cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével.



Civil ház létesítése. Tekintettel Sopron turisztikai jelentőségére, a vállalkozói réteg ösztönzése, hogy legyenek akadálymentes szálláslehetőségek, éttermek, programok.



10


2.2.2.2. Hajléktalan emberek A hajléktalanok száma jelentős a városban - kb. 100 fő -, és emelkedő tendenciát mutat, reintegrációjuk biztosítása komplex szakmai feladat. Jelenleg mind az átmeneti szállás, mind az éjjeli menedékhely maximálisan kihasznált, de ideiglenes megoldással, arra alkalmatlan helyen és körülmények között működik. Az országos átlagnál messze kedvezőbb feltételeket biztosító soproni szociális ellátórendszer egyik legnagyobb hiányossága jelenleg a hajléktalan-ellátás megoldatlansága. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzat évek óta nem tud a város lakosságával egyezségre jutni az ellátó szolgálat helyét illetően. Az engedélyes építési tervek elkészítésére pályázatot írt ki az önkormányzat, melynek eredményeként elkészült a létesítmény építési terve, melynek engedélyeztetése folyamatban van. Rövid távon (1 év)



Az önkormányzat részéről kijelölt helyszínen a lakosság meggyőzése. Pályázat benyújtása vagy egyéb forrás biztosítása megfelelő átmeneti szállás és éjjeli menedékhely létrehozásához.




Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fejlesztési tervei között szerepel a Hajléktalanokat ellátó szolgálat megvalósítása. E terv része egy új, korszerű hajléktalanok átmeneti szállójának és éjjeli menedékhelyének építése.

A komplex Hajléktalanokat Ellátó Szolgálatra vonatkozó tervek megvalósítása: mely szerint a megépítésre kerülő 600 m2 alapterületű kétszárnyú épület jól elválaszthatóan, de mégis egy épületben ad helyett egy 26 férőhelyes éjjeli menedékhelynek és egy 45 férőhelyes hajléktalanok átmeneti szállójának. A felmerült szakmai igények alapján 16 fő tartós ápolására lesz lehetőség.

2.2.2.3. Ápolásra szoruló idős emberek Rövid és közép távon (1-3 év)



Az ESZI ápolási otthonokban demencia jelenti a legfőbb ellátási gondot: 235 főből jelenleg 80 fő súlyos, regisztrált demens. Emiatt a szakápolói létszám bővítésére lenne szükség.



Jelzőrendszer szolgálat (személyi segélyhívóval) és a házi segítségnyújtás intézménye működik, azonban a jelenlegi hétfőtől-péntekig munkaidőben történő ellátás nem elegséges az idős rászorultaknak. Szükséges lenne a házi segítségnyújtás szolgáltatás kiterjesztése az esti órákra, és a hétvégékre.



Az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, pontos felmérés készítése szükséges a hiányosságokról. Cselekvési ütemterv készítése felelősök, határidők és a források megnevezésével. Erről részleteses lásd a 2.10. és 3.5. pontoknál!

11


Közép és hosszú távon (3-5 év)



Az elöregedő soproni társadalom miatt szükséges lenne mind a szociális alapú, mind pedig az emelt szintű ápolási otthonok, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó férőhelyek bővítésére közép- és hosszú távon, tekintettel a várakozók számára. Ennek megvalósítási lehetőségeit fel kell mérni az önkormányzatnak. A Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2009. évi felülvizsgálatakor konkrét beavatkozási javaslatok kidolgozása szükséges.



Épületek akadálymentesítésének megoldása, a rövid hiányosságokat orvosoló cselekvési ütemterv megvalósítása..

2.2.3. Önkormányzati közszolgáltatások akadálymentes lakossági hozzáférhetősége

távon

egyenlő

felmért

esélyű,

Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása 2007. XXIII. Tv. Melléklete meghatározza a Sopron méretű, 30 ezer fő feletti lakosú települési önkormányzatok kötelezettségeit a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezése tekintetében. A helyzetfelmérés készítése közben világossá vált, hogy a középületek akadálymentesítésének megoldatlansága Sopron egyik kulcsproblémája, mely sajnos országos viszonylatban nem számít kirívó, csupán átlagos hiányosságnak. A város történetéből adódóan számos önkormányzati fenntartású közszolgáltatás, így maga a Polgármesteri Hivatal is műemlék épületben nyert elhelyezést, melyek a hatályos rendelkezések szerint nem tehetők egykönnyen akadálymentessé. Ez az állandósult forráshiány mellett a másik komoly probléma, melyre az önkormányzatnak hosszabb távon megoldást kell találnia. Az ÁNTSZ 2008 júniusában tételesen feltárta az rendelőintézetek konkrét hiányosságait, melyek önkormányzatnak 2008. december 31-ig biztosítania kell.

alapellátást pótlását a

biztosító fenntartó

Az akadálymentességi helyzetfelmérés során megvizsgáltuk a soproni intézmények aktuális állapotát: A szociális intézmények 21 feladatellátási helye közül jelenleg  5 (24%) komplexen akadálymentes;  5 (24 %) részlegesen akadálymentes;  11 (52%) nem akadálymentes. Az egészségügyi intézmények 25 feladatellátási helye közül jelenleg  0 (0%) komplexen akadálymentes;  14 (56%) részlegesen akadálymentes;  11 (44%) nem akadálymentes. Az oktatási - nevelési intézmény 38 feladatellátási helye közül jelenleg  0 (0%) komplexen akadálymentes;  11 (29%) részlegesen akadálymentes;  27 (71%) nem akadálymentes. Ezen belül legrosszabb az arány az általános iskolákban, ahol a feladatellátási helyek 7%-a részlegesen akadálymentes mindössze. Az óvodákban 33%, a középiskolákban 50% a részlegesen akadálymentes épületek aránya.

12


A komplex akadálymentesítés teljesen hiányzik az egészségügyi és az oktatásinevelési intézményekből. Ez azt jelenti, hogy az info-kommunikációs akadályok jelenleg számottevőbb problémát jelenthetnek a városban, mint akár a fizikai akadályok. Komplex akadálymentesítés nélkül nem valósítható meg a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan sérült gyermekek befogadó, integrált vagy részlegesen integráló nevelése-oktatása; sem az érzékszervi fogyatékossággal élő felnőttek szociális integrációja. A részleges akadálymentesítés megléte döntően valamilyen szempontú fizikai akadálymentesítést jelent (bejárat, folyosói ajtók, mellékhelyiségek, parkolók), mely a fogyatékos emberek mellett hasznos segítség a kisgyermekes szülőknek, a nehezen közlekedő beteg és/vagy idős embereknek. Beavatkozási javaslatok rövid távon (1 év)



A fogyatékosügyi törvény előírásai soproni teljesülésének vizsgálata szükséges, melynek érdekében egy átfogó, városi szintű akadálymentességi helyzetfelmérés elkészítése elengedhetetlen. Csak ezt követően lehet egy konkrét beavatkozási-végrehajtási ütemtervet készíteni. Fontos elv az érintett fogyatékossággal élő célcsoportok bevonása a tervezésbe („Semmit rólunk, nélkülünk!” -elv), az elkészült beavatkozási terv előzetes véleményeztetése az érdekképviseletüket ellátó csoporttal.

Közép távon (3 év)  Az elkészült beavatkozási ütemterv pontos és késedelem nélküli végrehajtása. A megvalósítás ütemtervszerű véleményeztetése a fogyatékos emberek érdekképviseleti csoportjával. Hosszú távon (min. 5 év)



Hosszú távú cél mindegyik szolgáltatás típusban az, hogy a rászoruló kisebbségek ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá a különböző szolgáltatások mindegyikéhez, mint a többségi lakosság, megvalósítva ez által a valódi esélyegyenlőséget.

13


1.

Bevezetés

2008. szeptemberében a HitesyBartuczHollai Euroconsulting (HBHE) Kft. a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján megbízást kapott Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalától a város, ezen belül a Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi tervének elkészítésére. Jelen dokumentum tartalmaz egy városi szintű, átfogó – a vonatkozó jogszabályok, elsősorban Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapján készített - esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzést, mely az alábbi ágazatok/szektorok vizsgálatára terjed ki: a város területi felosztása, demográfiai jellemzői, képzettség, foglalkoztatottság, szociális helyzet és ellátások, lakhatás, oktatás-nevelés, egészségügy (alapellátás és szakellátás), közszolgáltatások akadálymentes elérhetősége, kisebbségek - roma/cigány népesség helyzete, civil szervezetek. A helyzetfeltáráskor feltérképezett problémák, hiányok, lakossági szükségletek nyomán a vizsgált szektorokra kiterjedő rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú (min. 5 év) távú Beavatkozási akcióterv 2009-2013 készült. A könnyebb áttekinthetőség és nyomon követhetőség érdekében a Beavatkozási akcióterv 2009-2013 összesített, táblázatos formában is elkészült a kitűzött célok, az elérésükhöz szükséges beavatkozások (tevékenységek), a teljesülésüket mutató indikátorok, valamint a felelősök és határidők és a (potenciális) források megnevezésével. Az Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 dokumentum elkészítésével az Önkormányzatnak két kitűzött fő célja is teljesült: Egyik a Polgármesteri Hivatal (PH), mint közel 300 főt foglalkoztató intézmény hatályos, 2006-os adatokra épülő munkavállalói Esélyegyenlőségi tervének aktualizálása, melynek felülvizsgálata egyrészt törvényi kötelezettség – a jelenlegi terv felülvizsgálatának határideje 2008. december 31. -, másrészt a Hivatal által benyújtott pályázatok esélyegyenlőségi követelményrendszerének kielégítését is szolgálja. Másik a már benyújtott, folyamatban lévő (két fordulós) soproni uniós pályázatokhoz követelményként előírt, a képviselőtestület által jóváhagyott, városi Esélyegyenlőségi Program elkészítése a jelenleg is rendelkezésre álló statisztikák és felmérések alapján, mely c.) reflektál a horizontális esélyegyenlőségi elvekre és azokra a konkrét szempontokra, melyeket az uniós Esélyegyenlőségi útmutató tartalmaz;

d.) ellátás-centrikus megközelítéssel lefedi a szektorspecifikus esélyegyenlőségi szempontokat: azaz a különböző humán (szociális/egészségügyi/oktatási stb.

14


tematikájú), illetve humán infrastruktúra-fejlesztési területek pályázataihoz jól felhasználható, informatív, helyzetfelmérést és beavatkozási tervet prezentál.

A helyzetfeltárást többféle módszerrel, kutatási technikával közelítettük meg. Előzetesen feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, valamint a Sopron MJV meglévő, hatályos esélyegyenlőségi dokumentumait, korábbi felméréseit, a kapcsolódó közgyűlési határozatokat és szakmai anyagokat. Megvizsgáltuk az önkormányzat által 2008-ban benyújtott uniós pályázatok mindegyikének horizontális uniós esélyegyenlőségi szempontú vállalásait. Ezen túl felhasználtunk a KSH-tól, a regionális munkaügyi központtól származó adatokat, egyéni és csoportos interjúkat készítettünk négy érinttet kör felelős képviselőivel: a vizsgált ágazatokban/szektorokban a szakmai

közvélemény

képviseletében

önkormányzat

szakterületi

felelőseivel

munkavállalói

érdekképviselet

elsősorban (aljegyző,

szakszervezeti

az

intézményvezetőkkel;

személyzeti

titkár,

csoportvezető,

esélyegyenlőségi

az PH

felelős,

egészségügyi, szociális, oktatatási, kisebbségi, civil és pályázati területek referenseivel; valamint civil fórum keretében a témában érintett civil szervezetek és a roma kisebbség képviselőivel. 39 soproni civil szervezetnek nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttatott el az önkormányzat, melyben az általuk képviselt csoport szempontjából jelentkező hiányosságokat, szükségleteket jelezhették, az általuk elvárt, illetve javasolt konkrét beavatkozások megnevezésével. Minden érintettnek köszönjük a közreműködést! 2006-ban Sopron MJV Önkormányzat Szociális Csoportja és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának oktatói és diákjai közreműködésével közel 4000 fős, reprezentatív lakossági mintán elkészült a város Szociális térképe összeállításához szükséges kérdőíves adatfelvétel. Az így nyert adatok csak részlegesen kerültek feldolgozásra. A megkezdett városi szintű, részletes tényfeltáró munka folytatásaként Sopron MJV Önkormányzat és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara együttműködési megállapodást kötött a Beavatkozási akciótervben megjelenő, jelenleg még lefedetlen területek mélyebb feltárása érdekében.

15


1.1.

Sopron MJV Esélyegyenlőségi terv jogszabályi háttér

Az esélyegyenlőség szabályozásának alapját az alkotmány adja: Magyar Köztársaság alkotmánya, 1949. évi XX. tv 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára

az

emberi,

illetve

az

állampolgári

jogokat,

bármely

megkülönböztetés,

nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ennek alapján fogadta el az Országgyűlés, mint a területet átfogóan szabályozó jogszabályt Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt A törvény hatálya 4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, e) a közalapítványok, a köztestületek, f) a közszolgáltatást végző szervezetek, g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, l) a pártok, valamint

16


m) az a)-l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.

VI. Fejezet: Záró rendelkezések 63. § (…) (4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el. (…)

65. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi

I.

törvénnyel

rendelkezéseivel

kihirdetett

összhangban

Európai az

Megállapodás

Európai

Közösségek

jogközelítésére következő

vonatkozó

jogszabályaival

összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, b) a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, c) a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, d) a Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, e) a Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben,

17


f) a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, g) a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, h) a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.

A közoktatásban általánosan kötelező érvényű, hatályos jogszabály: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (8) A képesség kibontakoztató felkészítést az intézmény - a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján működő - az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el. A szakmai támogatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 85. § (4) bekezdésében szereplő önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi programjának elkészítésére is. A hátrányos helyzetű definícióját a Közoktatási tv adja, mely értelemszerűen vonatkozik a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletekre is. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, elfogadva: 2008.07.02.

A munkaviszonyokról a Munka Törvénykönyve (MT) rendelkezik, de a közszolgálatra és a közalkalmazotti jogviszonyra külön törvények vonatkoznak, ezért az MT-ben szereplő

18


definíció a hátrányos helyzetűekre csak az e törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokban irányadó, nem általános érvényű. Munka Törvénykönyve, 1992. évi XXII. tv. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek - kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar

Köztársaság

területén

végzik,

továbbá,

amelynél

a

magyar

munkáltató

munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi. Esélyegyenlőségi terv 70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el. (2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a) a nők, b) a negyven évnél idősebb munkavállalók, c) a romák, d) a fogyatékos személyek, valamint e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének,

képzésének,

illetve

a

gyermekneveléssel

és

a

szülői

szereppel

kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. (3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény

rendelkezései

szerint,

az

érintett

önkéntes

adatszolgáltatása

alapján

az

esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek. (4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint

19


b)

a

munkáltató

szervezetén

belüli,

az

egyenlő

bánásmód

követelményének

érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.

További vonatkozó jogszabályok A többszörösen módosított (utoljára 2007. XXIII. törvény , hatályos: 2007.V.1-től) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (kihirdetve: 1998.IV.1.) 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról

20


Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség

mindenki

számára

európai

évéről

(2007)

–

az

igazságos

társadalom irányában 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról.

1.2.

Sopron

MJV Esélyegyenlőségi

tervéhez

kapcsolódó,

főbb hatályos dokumentumai Sopron

Megyei

Jogú

Város

Szociális

Szolgáltatástervezési

Koncepciójának

felülvizsgálata, 2007 Jóváhagyta: Sopron MJV Közgyűlése 360/2007.(XII.19.) Kgy. számú határozatával. A koncepció újabb felülvizsgálatának határideje 2009. december 31. Sopron Megyei Jogú Város Drogstratégiája 2007-2012 Jóváhagyta: Sopron MJV Közgyűlése 108/2007.(IV.26.) Kgy. számú határozatával. Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve A dokumentumot az önkormányzat 358/2007.(XII. 19.) Kgy. határozata fogadta el. Hatályba lépésének időpontja: 2008. január 10. Érvényessége: 2010. január 31. A Közgyűlés évente felülvizsgálja a programot.

21


Városrehabilitáció 2007-2013 – Sopron Megyei Jogú Város funkcióbővítő célú fejlesztéseiről (IVS) Jóváhagyta: Sopron MJV Közgyűlése 53/2008. (II. 28.), 54/2008. (II. 28.), 55/2008. (II. 28.), 56/2008. (II. 28.) Kgy. számú határozataival. Anti-szegregációs terv (ASZT) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az SZMM által akkreditált anti-szegregációs szakértő által ellenjegyzett Sopron Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) dokumentumot és a mellékletét képező módosított Anti-szegregációs tervet megismerte és elfogadta a 154/2008. (V. 29.) Kgy határozattal (mely egyúttal az 53/2008. (II. 28.) Kgy. határozatával elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia módosítása). Az ASZT érvényessége: 2010. május 29. A Közgyűlés kétévente felülvizsgálja a programot. Sopron Megyei Jogú Város Szociális térképe Sopron

Megyei

Jogú

határozatában döntött

Város

Önkormányzata

Sopron

város

a

szociális

226/2004.(VI.24.) térképének

számú

elkészítéséről.

Közgyűlési Az ASZT

Beavatkozási terv 2008-13 című fejezetében a Szociális térkép már meglévő, 2006-2007ben összegyűjtött adatállományának feldolgozása, szöveges elemzése 2008. szeptember 30-ig készül el. Ez a vállalás csak részben teljesült, így a jelen beavatkozási tervben szükséges a dátumot módosítani. Szociális Iránytű Sopron Megyei Jogú Város tájékoztató füzete a szociális ellátásokról és szolgáltatásokról. Lezárva: 2008. július 31-én. Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Esélyegyenlőségi Terv A megállapodást az aláíró felek a 2007. január 1-jétől 2008. december 31-ig tartó időszakra fogadták el. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2008. december 31.

1.3.

Az

Esélyegyenlőségi

tervben

érintett

célcsoportok

behatárolása, vizsgálata 1.3.1. A horizontális uniós esélyegyenlőségi elvek alapján A horizontális uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal élők a mindenképpen kötelezően vizsgálandó célcsoportok.

22


Erről részletesen lásd ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi Útmutató! Ezeket a meglehetősen tág célcsoport-meghatározásokat célszerűnek tartjuk pontosítani, szűkíteni az alábbiak szerint Nők -

Alacsony iskolai végzettségű (8 ált. isk. vagy az alatt),

-

diplomás munkanélküliek,

-

szakképzésben részt vettek

-

rendszeres szociális segélyben részesülők,

-

pályakezdő munkanélküli,

-

55 év felettiek.

Romák A 2008-ban készült Anti-szegregációs Terv (ASZT) részletesen tárgyalja rövid, közép és hosszú távú beavatkozási tervvel az alacsony státuszú, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság, ezen belül a romák helyzetét, a települési Esélyegyenlőségi terv helyzetelemzése és a Beavatkozási akcióterv ezen alapul. Az ASZP összegezve megállapítja, hogy Sopronban nincs szegregátum, és a roma kisebbség lakónépességi aránya nem számottevő a városban (kb. 400 fő, a lakónépesség 0,8%-a), a CKÖ 2006-ban feloszlatta magát tagság hiányában. Fogyatékossággal élők 2007-ben számuk összesen 2564 fő volt, de nem alkotnak homogén csoportot, ezért fogyatékosság-típus szerinti (mozgásszervi, érzékszervi, mentális) megközelítésük indokolt. Esélyegyenlőségi helyzetük feltárása és a vonatkozó törvényekben biztosított jogaik gyakorlási lehetősége Sopronban egyik kiemelt vizsgálati szempontunk.

1.3.2. A város szempontjából leginkább érintett további célcsoportok Az NFT I., illetve az ÚMFT keretében már benyújtott és folyamatban levő pályázatok alapján a nők, a romák, a fogyatékossággal élők mellett közvetlen, elsődleges célcsoportjai Sopron város Esélyegyenlőségi tervének:

23


-

a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekektanulók;

-

a sajátos nevelési igényű gyermekek-tanulók;

-

az alacsony státuszú lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező);

-

az ápolásra szoruló idősek,

-

a hajléktalanok.

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók A 2008 elején elkészült, hatályos települési Közoktatási esélyegyenlőségi terv kimerítően foglalkozik ezzel a két célcsoporttal. Jelen Esélyegyenlőségi terv az abban feltárt szükségleteken, hiányosságokon és az orvoslásuk érdekében tervezett beavatkozásokon alapul. A 2008. novemberi önkormányzati közoktatási statisztikák alapján 99 fő HHH és 320 fő SNI gyermeket/tanulót nevelnek az önkormányzati fenntartású intézményekben. Alacsony státuszú lakosok Az ASZT, 2008. tavaszán elfogadott, aktuális dokumentum, mely részletesen tárgyalja rövid, közép és hosszú távú beavatkozási tervvel az alacsony státuszú, halmozottan hátrányos

helyzetű

(HHH)

lakosság

helyzetét,

a

települési

Esélyegyenlőségi

terv

helyzetelemzése és beavatkozási terve ezen alapul. Fontos megjegyezni, hogy a HHH lakosság pontos számáról jelenleg nincs összesített adat. Ápolásra szoruló idős korúak Fontos célcsoport, mivel Sopron egyes városrészeire jellemző az elöregedő lakosság többsége. Az idős korúak közül az ápolásra szoruló, önmaguk ellátására nem vagy csak korlátozottan képesek jelentik az elsődleges célcsoportot. Helyzetüket leginkább az egészségügyi fejezeten belül tárgyaljuk, külön az alapellátáshoz és a szakellátás való hozzájutási lehetőségek szerint. A célcsoport számának pontos meghatározás elvégzendő feladat. Hajléktalanok Számuk növekvő tendenciát mutat, jelenleg 100-120 főre tehető, így ellátásuk egyre jelentősebb feladat a város/önkormányzat számára. Pályázati úton minden lehetőséget megragadnak a forrásteremtésre (nappali, átmeneti ellátás, éjjeli menedékhely, reintegrációs programok stb.). A probléma emelkedő súlya miatt és a megcélzandó pályázati

24


források eléréséhez is fontos, hogy a városi Esélyegyenlőségi terv is nevesítve tartalmazza ezt a célcsoportot, illetve az érdekükben történő beavatkozásokat.

A célcsoportok vizsgálatának módszertani megközelítése Az Esélyegyenlőségi tervet megalapozó, munkaindító megbeszélésen az a közös döntés született, hogy a fentebb nevesített célcsoportokat nem önmagukban, hanem az ellátásukat folyamatosan megvalósító, elsősorban önkormányzati szolgáltatások, az esélyegyenlőségük

biztosításához

esetében leginkább érintett

napi

szinten

hozzájáruló,

az

szektorok/ágazatok oldaláról

adott

célcsoport

vizsgáljuk, illetve

mutatjuk be.

25


2.

Átfogó

helyzetelemzés

Sopron

MJV

Esélyegyenlőségi tervéhez 2.1.

Sopron MJV területi felosztása

A készítendő

városi szintű esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez elengedhetetlen a

különböző szakterületeken, szektorokban, ágazatokban meglévő adatállomány fellelése és feldolgozása, s ezzel párhuzamosan a hiányzó adatok feltérképezése.

2.1.1. Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007 - 2013 A 2001-es népszámlálás során Sopront 20 városrészre osztották. Az IVS elkészítésekor ezt a városszerkezeti tagolást felülvizsgálták, és a városi főépítész javaslatára 7 nagyobb, funkcionálisan és térben összefüggő városrészt határoztak meg (részletesen lásd IVS 4. Városrészi helyzetfeltárás című fejezetben). Az IVS-ben beazonosított városrészek a következők: 1.

Belváros (Óváros, Várkerület, Szent Mihály domb, Kossuth u. és környéke, Kőfaragó téri lakótelep)

2.

Kurucdomb

3.

Északi városrész (84-es úttól északra elterülő Bécsi domb, Virágvölgy és Aranyhegy)

4.

Jereván lakótelep

5.

Lőverek (a vasútvonaltól délre, Bánfalva - Kutyahegy, Alsó - és Felső Lőverek, Erzsébet kert és környéke, Egeredi domb és környéke, valamint a József Attila lakótelep)

6.

Iparterületek ÉNy-i és DK-i

7.

Sopron

belterületbe

vont

külső

településrészei

(Görbehalom,

Brennbergbánya, Sopronkőhida - Tómalomfürdő, Balf).

26


Forrás: IVS, 2008.

A városrészi helyzetelemzéshez az IVS a KSH 2001-es népszámlálási adatait használta, mert ennél frissebb, teljes körű, városrészi szintű kimutatások nem állnak rendelkezésre.

2.1.2. Szociális térkép (2006) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a 226/2004.(VI.24.) számú Közgyűlési határozatában - mely a Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciójának intézkedési tervét tartalmazza - döntött arról, hogy el kell készíteni Sopron szociális térképét, amely egyrészt a városvezetés munkáját segíti, másrészt pedig választ adhat arra is, hogy hol, melyik városrészben kell megváltoztatni vagy erősíteni a szociális szolgáltatásokat, továbbá nagyban megkönnyíti a különböző uniós és hazai pályázatokhoz szükséges, naprakész helyzetelemzések elkészítését. A felmérésben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskola 75 szociál-pedagógus hallgatója és a szociális szféra 50 alkalmazottja, illetve a Szociális Iroda munkatársai kerestek fel 1735 családot, a 15 körzetre osztott városban. Az

27


adatgyűjtés során 4428 soproni – azaz a lakosság közel tíz százaléka – vállalta, hogy információt szolgáltat életkörülményeiről. A felmérésre Sopron városát közigazgatási értelemben lefedő, reprezentatív lakossági mintán a 2006. év folyamán került sor, így a 2001-es népszámlálás óta ez a legátfogóbb szociális helyzetfelmérés a városban. A 2006-os adatok előzetes értékeléséről 2007 januárjában elkészült az első beszámoló, az adatok önkormányzati feldolgozása azóta is folyamatban van. A Szociális térkép felmérése során behatárolt 15 körzet a régóta használatos és bevált választókörzetek szerinti felosztást követi, az alábbiak szerint: 1. Belváros 2. Mátyás király u. környéke 3. Piactól a Déli pályaudvar irányába 4. Kanizsa tértől a Jereván elejéig 5. Jereván lakótelep I. 6. Jereván lakótelep II. 7. Virágvölgytől a Téglagyárig 8. Aranyhegy 9. Lehár és Pihenőkereszt lakópark 10. Kurucdomb 11. Kőfaragó tértől a Harkai útig 12. Alsólőverek 13. Felsőlőverek 14. Bánfalva 15. Ágfalvi lakópark.

A

felmérésből

kimaradtak:

Sopron

belterületéhez

tartozó

külső

településrészei

(Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida - Tómalomfürdő, Balf).

28


29


Megállapítható, hogy a Szociális térkép 2006-os körzeti lehatárolása (15 körzet) nem esik egybe az IVS-ben alkalmazott városrészi lehatárolásokkal (7 városrész), mivel az előbbi főként szociális, míg az IVS infrastrukturális szempontú szükségletfeltárást végzett, ezért célszerűnek látszik a két dokumentumban szereplő adatok külön kezelése és elemzése. Helyzetelemzésünkben a továbbiakban így járunk el.

2.2.

Sopron fő demográfiai jellemzői Sopron állandó lakossága korcsoportos bontásban (2007) 0-19 év

20-59 év

60 év felett

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

5629

5256

16284

17123

4939

7430

10 885 (19%)

33 407 (59%)

12 369 (22%)

Össznépesség létszáma: 56 661 Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2007.

A 2008 februárjában a Sopron MJV Képviselőtestülete által elfogadott Sopron MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2007-2013 helyzetelemzése alapján a város fejlesztési igényei szempontjából az elöregedés problémája igényel különleges figyelmet.

Fiatalok és idősek számának alakulása 14 000 12 000

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

10 000 8 000 6 000

Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő)

4 000 2 000 2006. év

2005. év

2004. év

2003. év

2002. év

2001. év

2000. év

1999. év

1998. év

1997. év

0

Forrás: KSH honlap (www.ksh.hu)

A diagramot vizsgálva jól látható, hogy a 60 év feletti népesség számának alakulása egyenletes növekedést mutat, míg a 14 évnél fiatalabb népesség száma enyhén, de folyamatosan csökken.

30


Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különböző, ugyanakkor az idős lakosság területileg

koncentrálódik:

kiugró

mértékű

a

város

belső

lakóterületeinek

elöregedése. A KSH 2001-es népszámlálási adatai mutatják, hogy jellemző az idősek nagy aránya a hagyományos belvárosi lakóterületeken (18,4%), a villanegyedes városrészekben (Lőverek) 14,7%, illetve a lakótelepeken, kiemelten a Kőfaragó téri lakótelepen (25,9%). A folyamat erősödik: míg 2001-ben a belváros lakosainak 18.4 %-a volt 65 éven felüli, addig 2007-ben ez az arány már 21%. A város népességének korösszetételét vizsgálva láthatjuk, hogy a 60 év felettiek aránya 22%.

Sopron MJV korösszetételének alakulása, 2006. évi, reprezentatív városi minta alapján: Korösszetétel összehasonlítása körzetenként ( 4428 fő ) 100% 90% 80%

60 év felett 50-60 év között 40-50 év között 30-40 év között 20-30 év között 20 év alatt

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

2. M át yá 1. sk 3. Be Pi irá lv ac 4. ly ár tó Ka os u l . ni a k ör zs D ny él a ip té ék rtő u. e la irá ny Je áb re vá a n el ej 5. éi Je g 7. re Vi v á rá n 6. gv ltp Je öl . gy re v tő án 9. la Le ltp Té há . gl ré a s gy Pi ár 8. he ig Ar nő a ny ke he re sz gy 11 tl ak .K óp őf 10 ar ar .K ag k u ó ru té cd rtő om lH b ar ka 12 iú .A tig lsó l ő 13 ve .F re el k ső lő ve re 14 k 15 .B án .Á gf fa al lv vi a la kó pa rk

0%

Forrás: Szociális térkép, 2006.

A kapott adatok ezúttal is azt erősítik, hogy a 60 év feletti népesség aránya a régi városrészeken a legmagasabb pld. Belváros, Mátyás király u. és környéke, Piactól a Baross útig. Megfigyelhető a területi megoszlásban két folyamat, amely a városfejlődéssel függ össze:

31




Az egyik, hogy a 60 év felettiek magasan reprezentáltak az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején iparosított technológiával épült lakótelepeken pl. Jereván ltp. és a Kazinczy tér környéke. Különösen sok idős ember él a Belvárosban a Kőfaragó téri lakótelepen, amelynek összlakossága kb. 2000 fő és 26%-uk 65 év fölötti. Ha a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak számát nézzük: ez 257 a Kőfaragó téri lakótelepen, 149 a Belvárosban. (Sopron egészére a mutató értéke 95.)



A másik jellemző, hogy a rendszerváltozást követően megindult magánerős építkezések jellemzően az aktív korosztály középrétegének - 30 és 40 év közöttiek beruházásában valósult meg pl. az Ágfalvi és Aranyhegyi lakópark, Pihenőkereszt területén.

2.3.

Képzettség

A legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak között 14-23% között van az IVS-ben megnevezett 1-6. számú városrészekben, viszont kiugróan magas az arány, 44% az egyéb belterületeken, a 7. városrészben a KSH 2001-es adatai alapján. Itt szükséges megjegyezni, hogy ezek a korábban önálló kis falvak nem alkotnak homogén városrészi egységet, mivel a város különböző szélein helyezkednek el, a lakosságuk nem egy helyre koncentrálódik területileg, így nem alkotnak szegregátumot az ASZP helyzetfelmérése alapján. 20%-ot meghaladó továbbá az északi városrészben, a Jereván lakótelepen és a Belvárosban a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők aránya. Ezek a mutatók – a 21,5% városi átlaggal - messze vannak a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os küszöbértékétől. A Szociális térkép (2006) készítésekor felmért szűkebb, de reprezentatív, 3661 fős lakossági minta alapján az alábbi végzettségi adatokat kapták:

32


A megkérdezett felnőtt lakosság iskolai végzettsé ge

fő

1 000 80 0 60 0 40 0 20 00

73 4

79 3

8 általános iskola

52 3

57 6

Szakmunkásképző

Gimnázium érettségiTechnikum Egyetem

27 4

50 1

22 8

3 2

Szakközépiskola Főiskola

Több diploma Forrás: Szociális térkép, 2006.

A vizsgált minta iskolai végzettségét elemezve megállapítható, hogy - 28,4% azok aránya, akik legfeljebb 8 általánost végeztek (nem járt iskolába, kevesebb, mint 8 általános, 8 általános); - 48,9% a középfokú végzettségűek (szakmunkásképző, szakközépiskola, gimnázium, technikum) aránya; - 17,2% a diplomások aránya (több diplomával a megkérdezettek közül 32 fő rendelkezik, ami arányait tekintve elenyésző). Annak ellenére, hogy a városban többkarú felsőoktatási intézmény működik, az alacsony értékek azt a következtetést engedik meg, hogy az itt végzett diplomások többsége nem a városban helyezkednek el, illetve az ide érkezők tanulmányaik végén máshol kezdik meg aktív életüket.

33


Az alábbi táblázat a 2006. évi, szűkebb, de reprezentatív városi szintű felmérés eredményeit összegzi 15 körzetben, végzettség szerint %-os arányban:

Végzettség szerinti bontás százalékban Körzet Alap Közép Belváros 27,2 51 Mátyás kir. u. 35,53 48 Piactól a Déli pu. 29,51 49 Kanizsa tértől a Jereván elejéig 21,86 56 Jereván ltp1. 32,04 50 Jereván ltp2. 31,14 53 Virágvölgytől a téglagyárig 28,44 49 Aranyhegy 29,13 45 Lehár és Pihenőkereszt lakópark 21,2 54 Kurucdomb 33,63 52 Kőfaragó tértől a Harkai útig 32,69 46 Alsólőverek 21,48 48 Felsőlőverek 19,13 43 Bánfalva 35,04 42 Ágfalvi lakópark 28,55 49 Város átlaga 28,41 48,91 Megjegyzés: nem szerepelnek a táblázatban a nem tanköteles személyek

Felső 17,4 8,06 16,53 19,36 15,75 13,1 13,24 17 12,12 10,36 21,14 26,16 34,91 19,14 12,97 17,18


A minta végzettség szerinti területi eltéréseit vizsgálva megállapítható, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya a Mátyás Király utca és környékén (35,5%), Bánfalván (35,04%) és Kurucdombon a legmagasabb. A főiskolai és/vagy egyetemi végzettségűek leginkább a Felsőlőverek és az Alsólőverek területre koncentrálódnak, arányuk ezeken a területeken jóval meghaladja a városi átlagot. Felsőlőverek területen a diplomások aránya kiugróan magas, 34,9%. A Belvárosban, a Kurucdombon különösen a Poncichter negyedben jellemző a diplomások kiugróan alacsony aránya (9%), továbbá itt a 15 évesnél idősebb lakosság több mint 10%-ának nincs meg az általános iskolai végzettsége sem.

2.4.

Foglalkoztatottság

2.4.1. A foglalkoztatottak aránya A foglalkoztatottak aránya Sopron egészében 43,5%. A legrosszabb arány, azaz a leggyengébb foglalkoztatási mutató az IVS-ben meghatározott, nem homogén 7.

34


városrészben,

(mely

Sopron

belterületbe

vont

külső

településrészeit

jelenti:

Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida- Tómalomfürdő, Balf) található: itt 23,8% átlagosan a foglalkoztatottak aránya. A jelentős eltérés, az átlagosan 45%-os elmaradás a városi átlagtól mindenképpen indokolja, hogy az egyes településrészekről önmagukban is rendelkezzen a város foglalkoztatási adatokkal, melyek nyomán a konkrét beavatkozások meghatározhatók. A magasabb iskolai végzettség általában jelentősen hozzájárul a jobb munkaerő-piaci esélyekhez, így Sopronban is szorosan összekapcsolódik a két érték a peremkerületeket egyesítő, 7. városrészben, ahol legmagasabb a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű állandó lakosok aránya. A munkanélküliség a város egészében átlagosan 3,9%-os (2006-ban), mely messze kedvezőbb a 10%-ot meghaladó országos átlagnál. A munkanélküliek mintegy 30%-a tartozik az 50 év feletti korosztályba, és közülük minden negyedik, ötödik embernek valamilyen egészségügyi problémája is van, azaz a lakosság elöregedésének problémája természetesen kihat a foglalkoztatásra is, és szorosan összefügg a fentebb elemzett képzettségi hiányosságokkal. Az iparosított technológiával épült lakókörzetekben – a demográfiai elemzésben nevesített lakótelepeken – a lakosság korösszetétele és ezzel párhuzamosan inaktivitása, komoly szociális kockázatokat rejt magában, 23%-os arányuk meghaladja a 60 év felettiek arányát. Sopron belterületbe vont külső településrészein (Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida- Tómalomfürdő, Balf) városi szinten kiugróan alacsony képzettségi – foglalkoztatási értékek indokolják, hogy a város középtávon, 3-5 éven belül reprezentatív módon külön-külön

felmérje

az

egyes

külső

településrészek

lakosságának

helyzetét, esélyegyenlőségének megvalósulását a különböző szektorokban a többi városrészben élőkéhez viszonyítva.

2.4.2. Aktivitás - inaktivitás Az inaktív keresők (nyugdíjasok) városi átlag aránya 28%, ezt meghaladó értéket kapunk az elöregedett Belvárosban (33,9%), ezen belül is legmagasabb a Kőfaragó utcai lakótelepen (44%). A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott arány a Belvárosban a legmagasabb: 168 fő (a soproni átlag 126 fő).

35


A Szociális térkép (2006) készítésekor felmért szűkebb, reprezentatív, 3661 fős lakossági minta alapján az alábbi foglalkoztatási aktivitási arányokat kapták:

A megkérdezettek aktivitása 100% 80% 60% 40% 20%

2. M 1. át Be yá sk lv 3. ár i r Pi á os l ac yu tó 4. . la kö Ka rn D ni él yé zs ip ke a u. té irá rtő ny la áb Je a re vá n el ej éig 5. Je re vá 7. n Vi ltp rá 6. . gv Je öl re gy vá tő n la ltp T . ég 9. lag Le y há ár ig ré s 8. Pi A ra he ny nő he ke gy re sz tl ak óp 11 ar .K 10 k őf . K ar ur ag uc ó d té om rtő b lH ar ka iú tig 12 .A lsó lő ve 13 re .F k el ső lőv er ek 14 .B án 15 fa .Á lv gf a al vi la kó pa rk

0%

Aktív kereső Tanuló

Inaktív kereső Eltartott

Munkanélküli Egyéb

Kiskorú


Az aktív keresők aránya a mintában 42,1%, ami rendkívül alacsony tekintve az országos foglalkoztatási arány 50,9%-át, és figyelembe véve az Európai Unió átlagát, mely 64,6% volt 2006-ban. Az aktív keresők legalacsonyabb aránya a Mátyás király utca környékén tapasztalható (33,1%), és a Piactól a Déli pályaudvarig terjedő területen is jóval az átlag alatt van az aktív keresők aránya (34,6%). A munkanélküliek arányának átlaga a vizsgált szűkebb minta alapján 3%, ám a vizsgált városrészek közül háromban is 5% feletti munkanélküliség tapasztalható: Kurucdombon 5,66%, Bánfalván 5,6%, míg az Ágfalvi lakóparkban a munkanélküliek aránya 5,2%. E szempontból kiemelkedően hátrányos városrészeket 2006-ban nem lehet kiemelni (míg a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján a fentebb említett 7. városrész kiemelkedően kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezett).

A minta egészét vizsgálva az eltartottak aránya 2,87%, ezen értéktől jelentősen két városrész tér el: a Lehár és Pihenőkereszt lakóparkban, valamint az Ágfalvi lakóparkban az

36


eltartottak aránya 9% felett van. Az eltérést az okozza, hogy ezek az új városnegyedek Sopronban, és jellemzően itt vesznek a fiatalok új ingatlanokat, kihasználva a szocpol-t.

2.4.3. Regisztrált álláskeresők Sopronban 2007-ben A Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Soproni Kirendeltségének 2007. évi nyilvántartása alapján végzettség szerint 2007-ben 402 fő álláskeresőt regisztráltak Sopronból. Az álláskeresők több mint 40%-a (41,5%) – végzettségtől függetlenül - 50 év feletti, akiknek 55%-a nő. A pályakezdő álláskeresők aránya – végzettségtől függetlenül – 4,7%, közülük 58% a nők aránya. Az álláskeresők képzettség szerint megoszlása: - 34 % alacsony, max. 8 általános iskolai végzettségű; - 49,8% szakképzett; - 16,2 % diplomás. Nők aránya az álláskeresők között Megállapítható, hogy a nemek közötti megoszlás kiegyenlítettnek mondható minden végzettségi kategóriában és a két szélső életkori kategóriában is: a férfiak átlaga 42-45% közötti, míg a nőké 55-58% közötti.

37


Regisztrált álláskeresők Sopronban (2007) összesítő táblázat Összese n

Nő

Férfi

Nő

Férfi

(fő)

(fő)

(%)

(%)

137

75

62

55

45

200

110

90

55

45

Diplomás álláskereső

65

36

29

55

45

Pályakezdő álláskereső

19

11

8

58

42

50 év feletti álláskereső

167

92

75

55

45

(fő)

Alacsony iskolai végzettségű (8 ált. isk. vagy az alatt) álláskereső Szakképzésben részt vett álláskereső

Forrás: Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Soproni Kirendeltsége (2007)

A Munkaügyi Központ soproni kirendeltség vezetőjének tájékoztatása alapján a diplomás álláskeresők között a szociál-pedagógus, illetve a tanári (elsősorban humánszakos), tanítói végzettségűek vannak túlsúlyban. A szakképesítettek között

eladókból

és varrónőből

van a túlkínálat.

Ugyanakkor

hiányszakmák Sopronban a vendéglátásban és az építőiparban mutatkoznak, nevesítve: felszolgáló, szakács, recepciós, ács-állványozó, kőműves, burkoló, festő szakképzettségűek jó eséllyel tudnak elhelyezkedni a városban. Álláskeresési szolgáltatás a Családsegítő Szolgálatnál Az álláskeresési szolgáltatás

2003. októbere

óta vehető igénybe a Családsegítő

Szolgálatban. 2003-ban 29 fő vett részt olyan csoportos foglalkozáson (8 alkalommal), ahol álláskereséshez szükséges információkat, technikákat sajátíthattak el a résztvevők. 2004ben 37 fő, 2005-ben 20 fő, 2006-ban 37 fő vette igénybe ezt a szolgáltatási formát.

38


Csoportos álláskeresési szolgáltatás 37 fő

40

résztvevők száma

35 30

37 fő

29 fő

25

20 fő

20 15 10 5 0 2003 év

2004 év

2005 év

2006 év

Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2007.

A csoportos álláskeresési szolgáltatást mindenesetben 3 hónap utánkövetési időszak követi. Álláskeresési szolgáltatás az ún. Állásvadász Klub keretein belül is működik 2005-től, mely álláskeresésben történő önkéntesen igénybe vehető segítségnyújtást, elméleti és gyakorlati tanácsadást jelent. 2005. évben 98 fő, 2006 évben 170 fő regisztrált, akik 517 alkalommal vették igénybe a szolgáltatást, az átlagos találkozásszám személyenként 3 alkalom volt. Az önkormányzat az álláskeresési szolgáltatásokat továbbra is fenntartja, szorosan együttműködve a regionális munkaügyi központtal.

2.5. Ha

Szociális helyzet

abszolút

számokat

nézünk,

Sopron

mind

regionálisan,

mind

országosan

kiemelkedően kedvező helyzetben van, hiszen a statisztikák szerint 2005-ben 1000 lakosra mindösszesen 1,57 fő segélyben részesülő jutott. A szociális ellátórendszer működésének és lefedettségének vizsgálata kiemelt szempontot jelent az Esélyegyenlőségi Programban, ezért ezt az ágazatot a többinél részletesebben vizsgáljuk.

39


2.5.1. Jövedelmi helyzet a városban A Szociális térkép elkészítéséhez felmért szűkebb, reprezentatív 3661 fős lakossági minta 2006-os adatai szerint a háztartások jövedelmi helyzetéről az alábbiak állapíthatók meg: A családi összjövedelem területi megoszlását vizsgálva látható, hogy a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok a Belvárosban és a Jereván lakótelepen élnek, míg a legmagasabb összjövedelem a Felsőlőverek és Virágvölgy területén élő háztartásokban található. A Belvárosban és a Jereván lakótelepen magasabb számban élnek idős, gazdaságilag inaktív személyek, valamint gyakoriak az egyszemélyes háztartások, mely magyarázatot adhat az alacsony jövedelemszintre.

Családok összjövedelme városrészenként Városrész Belváros Mátyás király u. Piactól a Déli pu. Kanizsa tértől a Jereván elejéig Jereván ltp. 1. Jereván ltp. 2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark

Család összjövedelme 112 363 Ft 127 703 Ft 131 761 Ft 141 578 Ft 114 719 Ft 112 523 Ft 170 355 Ft 179 217 Ft 154 349 Ft 157 612 Ft 140 137 Ft 126 662 Ft 179 863 Ft 167 768 Ft 159 622 Ft

Forrás: Szociális térkép (2006) – adatok, táblázta összeállítása: HBHE.

A megtakarítással rendelkező családok aránya a Jereván lakótelep egy részén, valamint Bánfalván, a Lehár és Pihenőkereszt lakóparkban és a piactól a Déli pályaudvarig terjedő körzetben a legalacsonyabb. Tartozással a legnagyobb arányban az Ágfalvi lakóparkban, valamint a Lehár és Pihenőkereszt lakóparkban, a Belvárosban és a Felsőlőverekben élő családok rendelkeznek.

40


Családok megtakarítása, tartozása

városrész Belváros Mátyás király u. Piactól a Déli pu. Kanizsa tértől a Jereván elejéig Jereván ltp. 1. Jereván ltp. 2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark

megtakarításs tartozáss al al rendelkező családok aránya (%) 46,91 41,36 45,73 21,34 37,28 23,67 61,92 25,62 26,76 39,44 47,17 28,3 40,98 26,23 45,39 39,01 37,5 40,91 54,35 58,18 53,54 35,56 51,52

44,32 35,46 17,39 25 40,4 30 51,52

Forrás: Szociális térkép (2006) – adatok, táblázat összeállítása: HBHE.

Az előbbi mutatókat nemcsak a jövedelmek alakulása, hanem valószínűsíthetően a hitelek felvétele is befolyásolja. A hitelt felvevő háztartások leginkább az új lakóterületeken jelennek meg: az Ágfalvi lakóparkban például a vizsgált háztartások több mint felének (51,52%) van tartozása, és igen magas (44,32%) ez az arány a Lehár és a Pihenőkereszt Lakóparkokban is. 40% körüli arányt találunk a Jereván lakótelepen és a Felsőlőverekben is. Mivel a régi beépítésű területeken a tartozások

aránya

lényegesen

alacsonyabb,

arra

lehet

következtetni,

hogy

a

hitelfelvételek fő oka a saját otthon megteremtése költségeinek fedezése. A Belváros szintén magas, 41,36%-os tartozási arányának okai a lakhatási és a szociális segélyezési

mutatók

alapján

sokkal

inkább

a

nyugdíjas

korú,

önkormányzati

bérlakásban, gyakran egyszemélyes háztartásban élő, elöregedett lakónépesség napi megélhetési gondjait tükrözik. A megtakarítások átlagos aránya azokban a körzetekben magasabb, ahol kevesebb a tartozás: Alsólőverek (58,18%), Kőfaragó tértől a Harkai útig tartó terület (54,35%), Felsőlőverek (53,54%).

41


2.5.2. Szociális támogatások A szociális támogatások az alábbiak szerint oszlanak meg:

42


A soproni háztartások* szociális támogatásai 2007.01.01-2007.08.31.

Támogatás típusa

Mátyá s kir.u. Belváro és s környé ke

Piact ól a déli pu.ig

Kaniz sa tértől a Jerev án elejéi g

Jerev án ltp 1.

Jerev án ltp 2.

Virágvölg ytől a téglagyári g

Aranyhe gy

Lehár és Pihenőker eszt lakópark

Kurucdo mb

Kőfara gó tértől a Harkai útig

Alsólőve rek

Felsőlőve rek

Bánfal va

Ágfalvi lakópa rk

Össze s-en

lakbértámogatás

22

11

11

2

3

1

7

10

8

11

4

0

0

1

0

91

fűtéstámogatás

49

122

65

53

46

37

60

53

60

46

63

34

28

158

20

894

lakásfenntartási támogatás

87

89

53

84

98

57

54

29

62

55

43

25

40

51

14

841

egyszeri szociális segély

64

85

87

46

46

22

43

35

62

34

12

23

20

50

13

642

időszaki támogatás

49

65

41

41

30

32

30

27

26

28

26

28

21

47

9

500

élelmiszerutalvány

49

51

112

19

16

40

59

26

57

44

14

13

4

56

6

566

gyógyszertámogatás

18

81

73

38

18

18

35

26

34

34

26

25

16

67

11

520

közgyógyellátás (méltányos)

58

81

39

24

24

18

21

25

30

25

30

43

20

38

8

484

közgyógyellátás (normatív)

6

7

2

2

3

3

1

1

2

3

1

3

1

6

0

41

ápolási díj rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

9

5

8

5

7

5

2

2

4

7

4

4

5

6

4

77

22

30

12

7

22

7

11

12

17

12

7

7

7

19

6

198

16

44

26

2

17

8

18

16

14

26

10

6

5

16

5

229

1

6

3

1

3

2

2

0

47

4 7 7 2 4 3 2 rendszeres szociális segély * A táblázatban megadott számok az egyes körzetekben érintett háztartások számát jelöli.

Forrás: Szociális térkép (2006) – adatok, táblázat összeállítása: HBHE.

43


Az adatokból látható, hogy a szociális támogatásokra igényt tartó háztartások többsége a Mátyás király utcában és környékén, a Belvárosban, illetve a piactól a Déli pályaudvarig tartó területen található. A támogatások belső szerkezetében a lakhatás megőrzését biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások jelentős túlsúlyban vannak, ennek elsődleges oka egyes területek fűtési módjában, valamint a Belváros esetében a leromlott fizikai-egészségi állapot miatt felmerülő költségekben keresendő. Az egészségmegtartó támogatások magas arányát egyrészt a gyógyszerárak emelkedése, másrészt az idős korral együtt járó egészségügyi problémák magyarázzák. A felmérés készítői a célcsoportnak feltették a „Kitől vár leginkább segítséget?” kérdést. A megkérdezettek elsősorban önmaguktól várnak segítséget saját gondjaik megoldásában. Azonban figyelemre méltó, de egyben nagy felelősséget hordozó tény az is, hogy az önkormányzat 20%-os arányával alig marad le a családi segítség (23%) mögött. Városi szintű, összesítő grafikon a kérdésre adott válaszok megoszlásáról: Kitől vár lekinkább segítséget ?

Rokonok 1% Család 23%

Munkahely 4%

Önmaga 45%

Ismerősök 1%

Barátok 2%

Önkormányzat 20% Valamilyen Közösség 4%

Forrás: Szociális térkép (2006)

Jelenleg 4% erejéig, de a civil szervezetek is megjelennek a válaszokban, az ismerősökbarátok előtt. A közösségi élet színterei egyre jobban áthelyeződnek erre a területre, ezért rövid, illetve közép távon (1-5 éven belül) fontos a civil szervezetek megerősítése, arányuk további növelése, melyhez lehetőségeihez mérten az önkormányzatnak is hozzá kellene járulnia.

44


Több éve igény jelentkezik egy civil ház létesítésére, melyhez jelenleg hiányoznak az anyagi források. Az önkormányzat pályázati lehetőséget vár a terv megvalósításához. A problémái megoldására az Önkormányzattól vár-e segítséget? kérdésre kapott válaszokat a lekérdezési körzetek szerinti bontásban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Lehár és Pihenőkereszt lakóparkban, az Alsólőverekben és a Jereván lakótelepen legnagyobb azon személyek aránya, akik problémáik megoldása esetén mindig az önkormányzattól

várnak

segítséget.

Ha összegezzük

azok

arányát,

akik

gyakran,

gyakrabban, leginkább vagy mindig az önkormányzattól várnak segítséget, kiderül, hogy a Jereván lakótelepen, valamint a Mátyás király utca és környékén élők több mint 60%-a ilyen gyakorisággal vár a várostól segítséget.

45


Összesítő táblázat a 15 körzetben 3661 fő által adott válaszokról:

Felsorolt problémái megoldására az Önkormányzattól vár-e segítséget? Körzet

Belváros Mátyás kir u. Piactól a Déli pu. Kanizsa tértől a Jereván elejéi Jereván ltp1. Jereván ltp2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark Összes átlaga

Soha

25.92 % 25% 30.77 % 29.76 % 14.08 % 16.98 % 24.59 % 18.44 % 25% 19.09 % 27.17 % 30.9% 31.31 % 35.57 % 18.18 % 26,05 %

Egyszer-egyszer

Ritkán

Alkalmankén t

Gyakra n

Gyakrabba n

Leginkáb b

Mindig

10.49% 6.1%

10.49 % 3.66%

4.94% 4.27%

12.96% 21.34%

9.26% 15.24%

18.52% 16.46%

6.51%

7.69%

4.14%

7.41% 7.93% 10.65 %

10.06%

10.06%

20.12%

8.26%

4.96%

7.44%

9.09%

10.74%

8.26%

21.49%

7.04%

9.86%

9.86%

22.54%

12.68%

23.94%

1.89%

7.55% 10.66 %

11.32%

18.87%

15.09%

22.64%

6.56%

5.66% 11.48 %

11.48%

14.75%

15.57%

9.93% 5.68%

7.09% 7.95%

21.28% 7.95%

14.18% 11.36%

13.48% 27.27%

11.82%

9.93% 5.68% 12.73 %

5.45%

7.27%

13.64%

14.55%

15.45%

7.61% 11.82%

7.61% 3.64%

5.43% 3.64%

6.52% 8.64%

16.3% 5.91%

22.83% 26.82%

10.1%

10.1%

6.06%

6.52% 8.64% 11.11 %

6.06%

9.09%

16.16%

7.78%

8.89%

5.56%

14.44%

9.09%

7.78% 12.12 %

12.22%

6.06%

6.67% 12.12 %

15.15%

21.21%

6.06%

8,13%

7,72%

5,76%

8,65%

12,97%

11,35%

19,37%

4.92% 5.67% 9.09%

Forrás: Szociális térkép (2006) kérdőíves lekérdezései; A táblázatot összeállította: HBHE.

46


Szociális ellátórendszer a városban 2.5.3. Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

A Szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget téve az önkormányzat elkészítette Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 434/2003. (XII. 18.) sz. határozatával elfogadott. A Közgyűlés a 226/2004. (VI. 24.) Kgy.sz. határozatában

a Szociális

Szolgáltatástervezési Koncepció végrehajtását tartalmazó intézkedési tervet jóváhagyta. A koncepció célja volt egy olyan program elkészítése, amely az alap és szakosított ellátások területén az intézmények szakmai feladatellátását biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően, igazodva az ellátási igényekhez és a település lakosság számához. 2007-ben sor került a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatára, melynek során a dokumentumot aktualizálták, és Sopron MJV Közgyűlése 360/2007.(XII.19.) Kgy. számú határozatával jóváhagyta. A koncepció újabb felülvizsgálatának határideje 2009. december 31. A koncepció felülvizsgálata bemutatja az elmúlt időszak változásait, a már meghatározott feladatok bővítését, korrekcióját. A 2004-es alapkoncepció egy teljesen új elemmel egészült ki, Sopron város gyermekvédelmi struktúrájának bemutatásával, mely így szerves részét képezi a szolgáltatástervezési koncepciónak, azzal egységes egészet alkot. További változás, hogy több alapszolgáltatás és szakosított ellátás jelenleg társulási formában működik, azaz nem Sopron MJV Önkormányzata az egyedüli fenntartója.

2.5.4. Sopron MJV kötelezően ellátandó szociális, valamint gyermekjóléti alapellátási és szakfeladatai A szociális szolgáltató rendszer fő változásai a Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció 2007-es felülvizsgálata alapján: A Szociális törvény 2005. január 1-jén hatályba lépett módosítása, mely elsősorban a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokat és a nappali ellátást egységes rendszerbe foglalta szociális alapszolgáltatások megnevezés alatt, továbbá a segélyezési rendszert módosította.

47


Az 1993 évi III.tv 90. § (2) bekezdése értelmében a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatásokon és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípusokon túl három szakosított intézményt működtetni, mely az idősellátáson túl két további szakosított intézménytípus feladatait biztosítja. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 86.§-a értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 50.000-nél több állandó lakos él, az alábbi szociális ellátásokat köteles biztosítani:

Feladat

Ellátás helyszíne

Megoldásr a váró feladatok

Szociális szolgáltatások I. Szociális alapszolgáltatások - Étkeztetés - Népkonyha

Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szociális Szolgáltató Intézmény - Házi segítségnyújtás Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szociális Szolgáltató Intézmény - Családsegítés Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (Sopron és környéke Szociális – Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás) - Utcai szociális munka Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szociális Szolgáltató Intézmény - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Megmentő Kht. (Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás) 1. Közösségi ellátások -

Közösségi pszichiátriai ellátás

-

Támogató szolgálat

Napszak Integrált Intézmény (Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás) Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ

48


-

Fogyatékosok Támogató szolgálata

2. Nappali ellátások - Idősek nappali ellátása

(Sopron és környéke Szociális – Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás) Napszak Integrált Intézmény (Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás)

Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szolgáltató Intézmény - Fogyatékosok nappali intézménye Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szolgáltató Intézmény - Pszichiátriai betegek és Napszak Integrált Intézmény (Sopron-Fertőd fogyatékosok nappali ellátása Többcélú Társulás) - Nappali melegedő Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szolgáltató Intézmény II. Szakosított ellátások 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idősek otthona Egyesített Szociális Intézmény - Pszichiátriai betegek otthona Napszak Integrált Intézmény - Szenvedélybetegek otthona - Fogyatékos személyek otthona - Hajléktalanok ellátó szolgálata 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények- Időskorúak gondozó háza Családsegítő Intézet 2008.07.01-től Szolgáltató Intézmény - Fogyatékos személyek gondozó háza - Pszichiátriai betegek átmeneti Napszak Integrált Intézmény otthona - Szenvedélybetegek átmeneti otthona - Hajléktalan személyek átmeneti Családsegítő Intézet 2008.07.01-től szállása Szolgáltató Intézmény - Éjjeli menedékhely Családsegítő Intézet 2008.07.01-től

Szociális Szociális Kistérség Szociális

X X X Szociális X X Szociális Szociális 49


Szolgáltató Intézmény Gyermekjóléti szolgáltatások I. Alapszolgáltatások Gyermekjóléti Szolgálat

Speciális szolgáltatások Házi gyermekfelügyelet Helyettes szülői hálózat Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona Egyesített Bölcsődék

Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (Sopron és környéke Szociális – Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás) Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ X Egyesített Bölcsődék Forrás: Sopron MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció felülvizsgálata (2007)

A táblázatban X-szel jelölt hiányok a Beavatkozási akciótervben jelennek meg, indoklással.

50

2.5.5. Sopron

MJV

Önkormányzata

által

biztosított

személyes

gondoskodást nyújtó, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények A) Szociális Szolgáltató Intézmény (SZSZI) Címe: 9400 Sopron, Kossuth Lajos u. 10. - 2008.06.30-ig Családsegítő Intézet néven működött. Sopron MJV Önkormányzata – személyes gondoskodást nyújtó feladatai körében – a Szociális

Szolgáltató

Intézmény

által

szociális

alapszolgáltatásokat

és

szakosított

ellátásokat biztosít, melyek az alábbiak: Alapellátások: Szociális ellátás elhelyezés nélkül Étkeztetés Házi segítségnyújtás Utcai Szociális Munka Nappali ellátások: o

Idősek Klubjai

o

Fogyatékosok nappali intézménye

o

Nappali melegedő

Szakosított szociális ellátások: Szociális ellátás elhelyezéssel Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: o

Időskorúak gondozóháza

o

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

o

Éjjeli menedékhely

Gondozási központba integrálva működik az időskorúak és a fogyatékos személyek ellátása a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az idősek klubjai, a fogyatékosok napközi otthona, valamint az időskorúak gondozóháza szolgáltatásai révén. A Hajléktalanokat Ellátó Szolgálat szakmai és szervezeti integrációja magában foglalja az utcai szociális munka, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely, az átmeneti szállás és a népkonyha működtetését, a külső lakhatási program megszervezését és felügyeletét, valamint az utógondozást.

A hajléktalan-ellátás problémáiról és szükségleteiről kiemelt területként részletesen írunk a 2.6.4. pontban. Az intézmény telephelyei szerint nyújtott szolgáltatásai: Telephely Sopron, Kossuth L. u. 10.

Sopron, Magyar u. 22. Sopron, Balfi u. 87. Balf, Fő u. 13. Sopron, Gesztenyés krt. 2.

Ellátások Étkeztetés Házi segítségnyújtás „Ciklámen” Idősek Klubja „Virágfüzér” Fogyatékosok Nappali Intézménye Hajléktalanok átmeneti szállása Éjjeli menedékhely Étkeztetés (népkonyha keretében) Nappali melegedő - közfürdő Utcai szociális munka „Lila Akác” Idősek Klubja Idősek Klubja Időskorúak gondozóháza Gesztenye Idősek Klubja

Férőhely 20 24 37 23 50 adag/nap 30 40 20 15 30

Forrás: SZSZI SZMSZ (2008)

Szociális ellátás elhelyezéssel Időskorúak Gondozóháza Átmeneti elhelyezést nyújt azon időskorúak, illetőleg indokolt esetben a 18. életévüket betöltött beteg személyek részére, akik időlegesen betegségük miatt, vagy egyéb okból gondozásra-ápolásra szorulnak, de fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és az ellátás saját otthonukban nem biztosítható. A gondozóház legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít. Az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások közül az Időskorúak gondozóházának (Sopron, Gesztenyés krt. 2.) 2004-re végrehajtott teljes rekonstrukciója jelentette a legnagyobb, pozitív változást. A felújítás és korszerűsítés eredményeképpen 15 férőhelyen az ellátás tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az idősek átmeneti elhelyezést biztosító ellátása iránt a férőhelyek számát messze meghaladóan nagy az igény továbbra is. Éjjeli menedékhely Az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek és krízishelyzetben lévő felnőtt korú egyének részére biztosít lehetőséget az éjszakai pihenésre és a személyi tisztálkodásra. A menedékhely használata eseti és térítésmentes. A szociális munka elsősorban információnyújtásból és tanácsadásból áll. Hajléktalan személyek átmeneti szállása

A szociális munka eszközeivel segítséget nyújt a hajléktalanságból való kijutáshoz mindazoknak,

akik

életvitelszerű

szálláshasználat

mellett,

megfelelő

motivációval

rendelkeznek ahhoz, hogy a szociális-mentális gondozást elfogadva, képessé válhatnak önálló életvitelre. Az átmeneti szállást az önellátásra képes és a közösségi szabályokat megtartó személyek vehetik igénybe térítési díj ellenében. Szociális ellátás elhelyezés nélkül Étkeztetés Napi egyszeri meleg étel biztosítása azoknak az idős korúaknak, vagy az egészségi állapotuk,

fogyatékosságuk,

pszichiátriai

betegségük,

hajléktalanságuk

miatt

rászorulóknak, akik azt önmaguknak vagy eltartottjaiknak szociális helyzetük miatt, tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani. A népkonyha alkalmi jelleggel, térítésmentesen, helyben fogyasztással, egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorulóknak, akik más étkezési formát nem tudnak igénybe venni. Házi segítségnyújtás A szolgáltatást igénybe vevő személy részére, saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást, hivatásos és tiszteletdíjas gondozók által. Házi segítségnyújtás keretében biztosított szolgáltatás az alap-gondozási és –ápolási feladatok elvégzése, az ellátott és lakókörnyezete higiénés állapotának biztosítása, a krízishelyzetek megelőzése és azok elhárítása, a gondozottak érdekvédelme, valamint szociális, mentális és egyéb ügyekben segítségnyújtás, tanácsadás. A szolgáltatás térítési díj köteles, óradíját az önkormányzat helyi rendeletében évente meghatározza. Nappali ellátások Idősek Klubjai Elsősorban a saját otthonukban élő időskorúak részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, a társas kapcsolatok építésére és ápolására, közösségi programokon való részvételre, a fizikai és szellemi aktivitás megtartására, mentális gondozásra, igény szerint napi háromszori étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Információkat szolgáltat és segítséget nyújt a szociális problémák megoldásához. A klubban az étkezésért és a szolgáltatásokért az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni. Fogyatékosok Nappali Intézménye A tankötelezettségi korhatárt meghaladó korú, családban élő, önkiszolgálásra képes vagy részben képes, tartós munkavégzésre alkalmatlan felnőtt fogyatékos személyek részére

nyújt napközbeni ellátást, igény szerint háromszori étkezést. Az intézményben szakember által vezetett egyéni és csoportos fejlesztésre, foglalkoztatásra, valamint szabadidős programokon való részvételre van lehetőség. Gondozási Központ A szociális szolgáltatásokat – étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubjai, időskorúak gondozóháza, valamint a felnőtt fogyatékosok napközbeni ellátását – Gondozó Központba integrálva működteti. Koordinálja az ellátásokat, tanácsadást, ügyintézést végez. Biztosítja a rászorulók érdekképviseletét. Utcai szociális munka Célja az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, utcán élő személyek mentális segítése, életmentés, prevenció, illetve re-integrálás, re-szocializáció. Az utcai szociális munkás a szolgáltatás során figyelemmel kíséri az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetét, életkörülményeit. Szükség esetén intézkedést kezdeményez, a létfenntartáshoz szükséges ellátásokat biztosít vagy közvetít. Feladatkörébe tartozik a hajléktalan személyek téli krízisellátása, a regionális diszpécserszolgálattal való szoros együttműködésben. Nappali melegedő Lehetőséget biztosít hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, pihenésre, személyi

tisztálkodásra,

a

személyes

ruházat

tisztítására,

étel

melegítésére

és

elfogyasztására. Szolgáltatásai körében segítséget nyújt a személyes okmányok, iratok beszerzéséhez, pótlásához, más szociális és nyugdíjszerű ellátásokhoz való hozzájutáshoz, továbbá munkahelykereséshez.

Az ellátást igénybe vevők gondozási-, ápolási szükségletét befolyásoló kórképek daganatos betegségek 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

szív-, érrendszeri kórkép mozgásszervi betegség demencia

Házi gondozás Idősek Klubja

Időskorúak Gondozóháza

fogyatékosság (érzékszervi és ért.) egyéb

Forrás: Sopron MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció felülvizsgálata (2007)

Házi gondozásban ellátottak megoszlása ápolási igény szerint

79 fő Nem igényel ápolást Ápolást igényel 148 fő


B) Egyesített Szociális intézmény

A Balfi u. 80. szám alatti székhelyű intézmény 135 éves. A gondozás két telephelyen történik, a Balfi úton és a József Attila utcában: Engedélyezett létszám: Balfi u.: Időskorúak otthona

164 fő

Balfi utcai Gondozóház

34 fő

József A. utcai IKVA Gondozóotthon 37 fő

Az intézmény férőhelyeinek száma: 235 fős. 2006-ban a várakozók száma összesen 230 fő volt, ebből a szociális részlegre 129 fő, az emelt szintűre 101 fő. 2007-ben a szociális ellátásra 120 fő vár, emelt szintű gondozásra 70 fő. 2008. évben a várakozók száma a szociális részlegben 115 fő, az emeltszintűre 61 fő. 2008. január 1-jétől a törvény napi 4 órás gondozási szükséglet igazolható megléte esetén engedélyezi az otthonba történő felvételt. A soproni szociális intézmények között jó az együttműködés, és egymás közötti kooperációval igyekeznek a sürgős vagy bonyolult eseteket megoldani, hogy senki se maradjon ellátás nélkül. A Szociális Szolgáltató Intézményben helyet kapott hajléktalanellátó szolgálat súlyos állapotú, ápolásra szoruló betegeit ellátják krízishelyzet esetén, humanitárius okokból, vállalva a kapacitás-hiány okozta nehézségeket. A tapasztalatok szerint azonban a jelentős

életmódbeli

különbség

(hatósági

bejelentési

kötelezettség,

idősek

anyagi

megkárosítása, alkohol bevitele az épületbe). miatt nem célszerű a súlyos betegségükből felépülő, lábadozó hajléktalan személyek ott tartása az idősotthonban.

A demencia jelenti a legfőbb ellátási gondot az intézménynek: 235 főből jelenleg 80 fő súlyos, regisztrált demens. Emiatt a szakápolói létszám bővítésére lenne szükség.

Jelzőrendszer szolgálat (személyi segélyhívóval) és a házi segítségnyújtás intézménye működik, azonban a jelenlegi hétfőtől-péntekig tartó munkaidőben történő ellátás nem elégséges az idős rászorultaknak.

Megoldásra váró feladat a működési engedélyben foglaltak szerint a tárgyi feltételek biztosítása, az elavult, elhasználódott tárgyi eszközök folyamatos cseréje, az épület állagmegóvása,

minőségének

javítása,

amit

saját

erőből

fedezni

nem

tudnak

(balesetveszélyes nyílászárók, tetőtéri ablakok, a tetőszigetelés rossz állapota).

A Balfi úti Idősek Otthonának 2012.december 31-ig van ideiglenes működési engedélye. Eddig az időpontig biztosítani kell, hogy minden ellátott számára legalább 6 m2 terület jusson, megfelelő számú fürdővel és WC-vel. A 6 ágyas szobákat maximum 4 ágyas szobákká kell alakítani.

Az épület akadálymentesítése részben megoldott (mosdók, mentőbejáró, parkolók megfelelően kialakítottak). Különösen fontos lenne azonban egy további lift beépítése, mivel a jelenleg az L-alak közepén működő lift túlterhelt. Az idősek otthonában különösen nagy az igénybe vétel: kb. 100 fő az ellátottak közül nem közlekedik önállóan, naponta min. 3szor hordanak vele ételt az ellátottaknak, gyakran szállítanak szennyes ruhát, ágyneműt, hordágyon beteget, de ezen az egy liften történik az elhunytak elszállítása is. Ez utóbbi nemcsak higiénés, de komoly érzelmi problémákat is felvet.

C) Napszak Integrált Intézmény Az intézmény székhelye: Ágfalva-liget. Az intézmény telephelye: Sopron, Uszoda u. 9. Az intézmény feladatai: o

Pszichiátriai betegek otthona

o

Közösségi pszichiátriai ellátás

o

Értelmi fogyatékosok támogató szolgálata

o

Pszichiátriai betegek és értelmi fogyatékosok nappali ellátása

o

Szenvedélybetegek nappali ellátása

o

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

Pszichiátriai Betegek Otthona 130+10 férőhelyen azon 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek gondozását, ápolását, rehabilitációját végzik az intézményben, akik akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, viszont egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt önálló életvitelre nem, vagy csak részben képesek, állandó intézeti gondoskodást igényelnek. Várakozók száma: 33 fő. Közösségi pszichiátriai ellátás 2005. január 1-jétől működik, feladata a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozása, rehabilitációja, komplex segítségnyújtás. Az ellátottak száma jelenleg 32 fő.

Pszichiátriai Betegek és Értelmi Fogyatékosok Nappali Ellátása Szenvedélybetegek Nappali Ellátása

A

fekvőbeteg

gyógyintézeti

kezelést

nem

igénylő

pszichiátriai

betegek

számára

lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiénés szükségletek kielégítésére, valamint a napközbeni étkezésre. Értelmi Fogyatékosok Támogató Szolgálata A fogyatékos emberek személyes szükségleteinek kielégítéséhez, a társadalmi életben való részvételhez,

munkavégzéséhez,

közszolgáltatások

igénybe

egészségügyi

vételéhez

nyújt

és

szociális,

segítséget.

kulturális

2006-tól

a

valamint

Sopron-Fertőd

Többcélú Kistérségi Társulás területén (12 településen) is ellátja a rászorulókat. Ellátottak száma jelenleg 36 fő, a személyi szállítást igénylők száma rendszeresen 5 fő, alkalmanként 17 fő. A személyi segítést igénylők száma folyamatosan nő.

Értelmi fogyatékos személyek támogató szolgálata (2006. évtől Sopron-Fertőd Kistérség 12 településén)

40 30 fő 20 10 0

13 6

19

10

15

17

2004

2005

2006

Személyi segítséget igénylők száma Személyi segítséget és szállítást igénylők száma Forrás: Sopron MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata, 2007.

E) Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Székhelye: Sopron, Vasvári Pál u. 2/A. Intézmény típusa: Szociális és Módszertani Gyermekjóléti Intézmény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) a prevenciót, a családi típusú nevelésre orientált rendszer kialakítását, a családba való visszahelyező megoldásokat részesíti előnybe. A Gyermekjóléti Központ önálló intézményként 2003. július 1. óta működik, szakmai elődje az 1998-ban létesített Gyermekjóléti Szolgálat. 2007. 01. 01-jétől a Családsegítő Intézettől a Támogató Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat a Gyermekjóléti Központhoz került. Az intézmény ellátja társulási formában – az alábbi társult településekkel: Sopron, Ágfalva, Fertőrákos, Harka, Kópháza - a következő feladatokat: o

Családsegítés

o

Gyermekjóléti Szolgálat

o

Támogató Szolgálat

Az intézmény által Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén nyújtott szolgáltatások:

1. Gyermekjóléti Központ (módszertani) 2. Speciális szolgáltatások 3. Házi gyermekfelügyelet 4. Helyettes szülői hálózat 5. Családok Átmeneti Otthona

Gyermekjóléti Szolgálat Alapellátáshoz kapcsolódó feladatok: - A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, jogi, pszichológiai, nevelési és egészségügyi tanácsadással és szociális támogatással, -

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, jelzőrendszer működtetése,

-

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében családgondozás, egyéni kezelés,

-

A védelembe vett gyermek és családjának gondozása,

-

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése,

-

Családgondozás, utógondozás.

Speciális szolgáltatások - Iskolai és óvodai szociális munka. -

Kórházi szociális munka.

-

Csellengő program, szabadidős programok.

-

Kapcsolattartási ügyelet.

-

Készenléti szolgálat,

-

Módszertani feladatok.

Az iskolai és óvodai szociális munka A program az iskolarendszer bevonását jelenti a jelzőrendszerbe, illetve az iskola válik az elsődleges prevenciós tevékenységük egyik fő színterévé. Az iskolai szociális munka keretében 5 munkatárs dolgozik 5 közép-, és 8 általános iskolában. A kórházi szociális munka A

kórház

hozzátartozik

jelzőrendszerhez.

Speciális

a

gyermekjóléti gyermekjóléti

központtal kórházi

kapcsolatot

szociális

tartó

munkának

a

gyermekosztályokon, szülészeti - nőgyógyászati osztályokon jelentkező, szociális munkás segítségét igénylő szolgáltatás minősül. 2005. áprilisa óta 2 munkatárs végzi ezt a tevékenységet. A 2006-os évben 9 esetben kértek segítséget. A csellengő program A törvényben megfogalmazott munkaterület megnevezése: utcai és lakótelepi szociális munka. A szabadidejét utcán töltő, kallódó-csellengő gyerekek speciális segítése. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben nyújtása.

történő

azonnali

segítség,

tanácsadás

vagy

tájékoztatás

Módszertani feladatok ellátása - A gyermekjóléti feladatok tekintetében ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására. - Szakmai tanácsadással segíti a területen lévő gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai munkáját. - Szakértőként közreműködik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében.

Házi gyermekfelügyelet Házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosítja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható, és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudja megoldani. Házi gyermekfelügyelet gondozotti létszám és gondozási óra alakulása (2003-2006) Év Gondozott gyerek (fő) Gondozási óraszám (óra) Átlagos gondozási idő (óra)

2003 17 3363 198

2004

2005

25 4136 165

2006

19 4377 83

22 2166 98


Helyettes szülői hálózat 2004. óta működik, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. Először 3 család, majd 5 család biztosított ellátást átmenetileg szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek részére, a működési engedély 9 főre szól. Családok Átmeneti Otthona A Vasvári Pál utcában levő Családok Átmeneti Otthona folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely alapellátás keretein belül biztosítja a szülő számára a gyermekkel való együttes lakhatást, szükség szerint további ellátást. Határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, valamennyi dolgozó rendelkezik a jogszabályban előírt szakképesítéssel. Családok Átmeneti Otthona ellátotti létszám és gondozási nap alakulása (2003-2006) Év Gondozási napok száma (nap)

2003 6258

2004 6496

2005 6224

2006 7512

Létszám (fő) Egy gondozottra eső átlagos tartózkodás (nap)

21,17 298

18,3 355

17 366

20,6 365

Családok átmeneti otthonában ellátottak gondozási napjainak száma 7512 6258

6496

6224

na p ok

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

2003. év 2004.év 2005.év 2006.év Forrás: Sopron MJV Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció felülvizsgálata (2007)

A fenti adatokból megállapítható, hogy 2003-2006 között eltelt 4 évben egyenletesen és enyhén hullámzó létszám vette igénybe ezt az ellátási formát: 17 fő és 21 fő közötti minimum-maximum

értékekkel.

Ugyanakkor

a

gondozási

napok

száma

2007-ben

jelentősen, átlagosan közel 1200 nappal megnövekedett a megelőző 3 évhez képest, és a gondozattak tartózkodási ideje 2004-től kiterjed az év minden napjára.

Családsegítő Szolgálat A Családsegítő Szolgálat a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ önálló szakmai egységeként működik 2007. január 1-jétől, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. Családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet folytat a Sopron, Balfi u. 87. szám alatt, és a társulás területén.

Szolgáltatásai: o

családgondozás, egyéni esetkezelés;

o

információszolgáltatás, tanácsadás;

o

szociális ügyintézés, ebben való segítségnyújtás;

o

adósságkezelési tanácsadás;

o

aktív korú nem foglalkoztatottak elhelyezkedését, munkaerő-piaci reintegrációt segítő tréning (A Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportjával együttműködve);

o Állásvadász

Klub

(önkéntesen

igénybe

vehető,

álláskeresésben

történő

segítségnyújtás – elméleti és gyakorlati tanácsok); o

családi nap programsorozat – speciális programok szervezése családok számára;

o

pszichológiai és jogi tanácsadást szervez.

Családsegítő Szolgálat által nyújtott szolgáltatások 2006-ban / alkalom 207 adósságkez.

414

esetkez.

1176

állásker. közösségi ell.

651


Sopron és Környéke Támogató Szolgálata

Gyermekjóléti

és

Családsegítő

Szolgáltató

Központ

A Támogató Szolgálat (9400 Sopron, Balfi u. 87.) a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ keretében, 2007. január 1-jétől mikro-térségi keretek között működik a Családsegítő Szolgálattal megosztott, akadálymentesített épületben., Feladata a fogyatékos emberek önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének segítése a szociális munka kereti között. Ez a munka a fogyatékos emberek közvetlen ellátását és egyben családjuk segítését, tehermentesítését is jelenti, mindemellett programjaik előmozdítják a társadalmi integrációt, hogy a fogyatékos emberek (és hozzátartozóik) egyenlő esélyekkel, a társadalom egyenlő értékű tagjaiként vehessenek részt az élet bármely területén. Integrációs feladataik révén munkájuk kiterjed a fogyatékosok érdekképviseleti szervezeteire is.

A szolgálat biztosítja egyrészt a lakókörnyezetben történő, másrészt a lakáson belüli ellátást.

A

szolgáltatást

látássérültek,

értelmi

igénybe

vehetik

fogyatékosok,

mozgáskorlátozottak, halmozottan

sérültek,

hallássérültek, autisták

és

hozzátartozóik. Jelenleg az ellátottak száma 100-120 fő között mozog. Szolgáltatásaik: Életvezetési tanácsadás Információszolgáltatás

(segélyezés,

törvények,

intézményi

ellátások,

kedvezmények, szolgáltatások) Személyszállítás személyemelővel ellátott gépkocsin (intézményekbe, szabadidős programokhoz, bevásárláshoz) Eszközkölcsönzés (fejlesztő játékok és eszközök) Személyi segítség (kísérés, bevásárlás, felolvasás, felügyelet, tanulásban való segítés) Ügyintézés

(segítségnyújtás

kérelmek,

levelezések,

fellebbezések,

panaszok

megírásában) Szülőklub (fogyatékos gyermeket nevelő szülők és hozzátartozók segítése) Programszervezés (kulturális, szabadidős, sport) Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás szervezése (szerződéssel – a Máltai Szeretetszolgálat Jelnyelvi Tolmácsszolgálata látja el). A szolgáltatás igénylésének módja: A szolgáltatások iránti igény jelezhető személyesen, telefonon, illetve faxon. A fogyatékos személy speciális igényei és lehetőségei alapján a szolgálat munkatársai dokumentálják az együttműködés és segítés módját. A szolgálat kiemelt feladatának tekinti a törvény által előírt feladatok mellett a jelentkező szükségletek, illetve igények kielégítését, amit a lehetőségekhez mérten új szolgáltatások bevezetésével old meg. A Szolgálat a 2001-2002-es kliensszáma (44 fő) 5 év alatt megháromszorozódott. A legnagyobb igény a szállító szolgáltatásra mutatkozik, de egyre nagyobb igény jelentkezik a személyi segítés iránt is. A fogyatékos emberek ellátását végző Támogató Szolgálat működtetése által a város segít az érintetteknek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ugyanakkor a klienseik tapasztalata az, hogy a városban található intézményekhez ugyan el lehet jutni a

Szolgálat segítségével, de az oda való bejutás az esetek többségében nem lehetséges. Az akadálymentesítés hiánya sok esetben okoz nemcsak kellemetlen nehézségeket, megalázó helyzeteket, hanem félreértéseket is. Mindezek pedig tovább növelik a fogyatékos csoportok és a társadalom többi tagjai közötti távolságot. Általában elmondható – pontos adatokkal jelenleg nem rendelkezünk -, hogy a közintézményekben nincs átalakított mosdó, bár a bejutást rámpa könnyíti. Egy fogyatékos ember - bármely fogyatékossággal él - az említettek miatt kénytelen mások segítségére hagyatkozni, ezáltal roppant kiszolgáltatott helyzetben van folyamatosan. Igényei és elvárásainak teljesülése mindig másoktól függ, ezért a fogyatékos emberek fokozottan érzékenyek a sorozatos kudarcok megélése miatt. Nemcsak a fizikai akadálymentesítés nincs megoldva, hanem a kommunikációs akadályok is komoly gondot okoznak. Kevés a felirat vagy digitális jelzés, amely a tájékozódást segítené, és megelőzhetné a kommunikációs zavarokat. A jelzőlámpáknál kevés a csipogó, a kihangosítás, ami a látássérülteket segítené, s bár ígéret évek óta van a balesetveszélyes helyzetek elkerülésének megoldására, a tényleges beavatkozás késik.

F) Egyesített Bölcsődék A városban a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását a Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék Intézménye (központ címe: Sopron, Szarvkői u. 1.) látja el 5 bölcsődében 220 férőhellyel. Soproni bölcsődék listája Tagintézmény neve Százszorszép Bölcsőde Bóbita Bölcsőde Zöld Ág Bölcsőde Napraforgó Bölcsőde Kuckó Bölcsőde

Sopron, Sopron, Sopron, Sopron, Sopron,

Címe Szarvkői u. 1. Király Jenő u. 1. Soproni H. J. u. 6. Vasvári Pál u. 2. Deák tér 25.

A 2006. évben beíratott gyermekek száma 260 fő, 43 gyermek szerepelt várólistán.

Férőhelyszám alakulása 260

260

250

2001.

240

2002.

230

220

220

220

220

220

220

210

2003. 2004. 2005.

200

2006.

férőhelyszám

Sopronban, a bölcsődékben a gyermekek napközbeni ellátása magas színvonalon biztosított. A gyerekek gondozását-nevelését 50 gondozónő látja el. A bölcsődevezetőkön kívül a szakmai munkát 1 fő szaktanácsadó segíti. A szakképzettségi arány 86 %-os. Az épületek műszaki állapota nem megfelelő, szükséges lenne a felújításuk. A

bölcsőde

az

alapellátáson

túli,

a

családi

nevelést

támogató

szolgáltatásként

gyermeknevelési tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel segíti a családokat. A családtámogató szolgáltatások a bölcsődei alapellátás prioritása mellett szervezhető időszakos gyermekfelügyelet a Vasvári Pál úti bölcsődében működött, a Soproni Horváth József úti bölcsődében jelenleg is működik. A szolgáltatás iránt nagy az érdeklődés, de a növekvő bölcsődei férőhelyek iránti igény miatt fokozatosan meg kell szüntetni ezt a szolgáltatást. Bölcsődék kapacitáskihasználtsága Sopron városban a bölcsődék magas feltöltöttsége, illetve kihasználtsága miatt további szolgáltatások működtetése nem lehetséges. A bölcsődék kihasználtsága emelkedő tendenciát mutat: az elmúlt 5 évben a bölcsődék átlagos feltöltöttsége folyamatosan 100 % felett volt. A bölcsődei ellátás iránti fokozott igényt jelzik az alábbi, 2007. évi, valamint a legfrissebb, 2008. novemberi statisztikai adatok:

Év 2007. (teljes évre) 2008. 11. 03-ig

Férőhely

Felvett gyermekek

Ténylegesen bent lévő gyermekek

Előjegyzett gyermekek

Várólistán lévő gyermekek

220 fő

279 fő

207 fő

36 fő

24 fő

220 fő

298 fő

251 fő

30 fő

56 fő

Forrás: Önkormányzati statisztika, 2008.

Megállapítható,

hogy

2008-ban

az

eltelt

10

hónapban

átlagosan

126%-os

kapacitáskihasználtsággal működnek a bölcsődék, míg a megelőző, teljes 2007-es évben ez az arány 121% volt. Jelentősen emelkedett a várlistán szereplő gyermekek száma: jelenleg már 56 fő, míg 2007-ben a a teljes évben 24 fő volt. Bővítési pályázat benyújtása 2008-ban A helyzet javítása érdekében az önkormányzat 2008-ban bölcsőde-felújítási pályázatot nyújtott be a NYDOP keretében a soproni Zöld Ág Bölcsőde 20 férőhellyel történő bővítésére, 2 új gondozószoba kialakításával. A pályázat elbírálása folyamatban van. A várakozó gyermekek 2008. évi számát tekintve, további bölcsődei kapacitás-bővítés szükséges közép távon a városban.

2.5.6. A hajléktalanság problémája Már egy 2003-ban készült regionális felmérés is megállapította, hogy a Nyugatmagyarországi régió városai közül Sopronban és Nagykanizsán nem kielégítő a hajléktalanellátás.

Tehát

nem

új

keletű,

de

megoldatlan

probléma

Sopronban

is

a

hajléktalanság. A szociális ellátórendszer munkatársai szerint az átlagosan 100 főre tehető célcsoport támogatása, közösségbe illeszkedésének segítése nem megoldott. A

város

jelenleg

37

férőhelyes

átmeneti

szállót

és

23

férőhelyes

éjjeli

menedékhelyet tart fenn a Kossuth utca 10. szám alatti Szociális Szolgáltató Intézmény – korábbi nevén, 2008. jún. 30-ig Családsegítő Intézet – területén. Az intézmény alapvetően a az idősellátásra és fogyatékossággal élők nappali ellátására szakosodott. Eredetileg ideiglenesen, jobb megoldás hiányában helyezték az udvarra a projektpénzből beszerzett 2 db

irodakonténert,

téli

krízisellátás

céljára,

melyek

jelenleg

a

hajléktalan-ellátás

irodahelyiségei. Az ingatlan udvarán működik az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás, külön-külön épületben. Mindkettő az 1970-es években CK lapokból épített, felújításuk megoldhatatlan. Az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás használóit egymástól gyakorlatilag elkülöníteni nem lehet. Egyik épületben sincs lehetőség a nők és a férfiak szeparált elhelyezésére. Pld. Az átmeneti szálláson egyetlen mosdó-zuhanyzó helyiség van, melyet csak felváltva használhatnak. Az éjjeli menedékhely megfelelő őrzése-védelme nem biztosított, a szociális munkások szakmai kompetenciája ezt nem teszi lehetővé. Emiatt sokszor kerül be alkohol az éjjeli menedékhelyre, és gyakran történik atrocitás. Ugyancsak nem megoldott a főépületben tartózkodó idősektől és fogyatékossággal élőktől történő elválasztásuk, pedig ezen különböző célcsoportok nem kezelhetők azonos módszerekkel.

A

hajléktalanok

rehabilitációja

komplex

feladat,

ehhez

nincs

megfelelő közös szociális helyiség, sem foglalkoztató, de visszavonulásra sincs alkalmas hely. A megfelelő elhelyezés megoldása kb. 10 éve húzódik, mióta a hajléktalanság problémája megjelent a városban. Az önkormányzat megelőzően két telket is kijelölt, de mindkét alkalommal fokozott lakossági tiltakozás miatt meghiúsult a költözés. A hajléktalanok között egyre gyakoribb az alkohol miatti dementálódás és a súlyos, krónikus betegségek, valamint a pszichiátriai kórképek előfordulása. A hajléktalanok átmeneti szállása sem a személyi, sem a tárgyi feltételek vonatkozásában nem alkalmas az ellátottak ápolására (az 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet határozza meg az ellátandó feladatkört, és rendeli hozzá a szakmai létszámot).

2.6.

Lakhatási helyzet

Az IVS lakhatási helyzetfelmérésének egyik összegző megállapítása alapján az új lakáskínálat tovább növelte a városon belüli különbségeket: fokozódott a belváros lakásainak romlása, vonzva, illetve megtartva az alacsonyabb státuszú és idősebb népességet; míg a peremterületeken, illetve a város agglomerációjában kertes, családi házas kínálatot nyújtó területek az aktív népesség kedvelt lakóterületei lettek. A Szociális térkép készítésekor a kérdések között szerepelt, hogy az interjúban részt vevőknek a mindennapi élet során mi jelenti a legtöbb problémát. A lehetséges válaszok közül, melyeket rangsorolni kellett - egészségi, foglalkoztatási, napi megélhetés, lakhatás, lakásfenntartás, gyermeknevelés - a második legtöbb problémát Sopronban a lakásfenntartás jelentette. Ez az eredmény jól tükröződik a szociális ellátások belső szerkezetéből is. A megkérdezettek az alábbi sorrendet állították fel a szerint, hogy életükben milyen gondot éreznek legfajsúlyosabbnak: 1.

Egészségi probléma

2.

Lakásfenntartás

3.

Napi megélhetés

4.

Foglalkoztatás

5.

Gyermeknevelés

6.

Lakhatás

Arra a kérdésre, hogy A családok közül hánynak jelentik a legnagyobb problémát a lakásfenntartási költségek? 2006-ban a 15 körzetben az alábbi eredményeket kapták:

A családok közül hánynak jelenti a legnagyobb problémát a lakásfenntartási költségek ? 31

27

27

25

34 21

28

31

39 30

23

24

21

2 .Má tyásk irály u . körn yéke 3 .Pia ctól a Déli p .. 4 .Kan izsa té rtől .. 5 .J er eván ltp . 6 .J er eván ltp . 7.Virá gvölg ytől a Tégla gyárig 8.A ra nyheg y 9 .Leh ár és P ih ... 10.K u rucdo mb 11 .Kő farag ó tértő l Hark ai útig 12 .Als ólőve rek 13 .F e lsőlőv erek 14 .Bá nfalva 15 .Ág falvi l akó ...

22

34

1.Bel város

45 40 35 30 % 25 20 15 10 5 0

Forrás: Szociális térkép (2006)

Sopronban jelenleg mintegy 1500 önkormányzati bérlakás található - ez az összes lakás 8,6%-a - , melyeket az önkormányzattal történt megállapodás értelmében a Sopron Holding Zrt. üzemeltet. A bérlakás kategórián belül 1440 szociális bérlakás, azaz az össz bérlakás-állomány 95,7%-a. A bérlakás-állomány 23,5%-a található Belvárosban, ami összesen 355 bérlakást jelent, melyből 324 szociális bérlakás, azaz szociális alapon megítélt a belvárosi bérlakás-állomány 91,3%-a. A szükséglakások száma a Kuruc dombon legmagasabb, 4%, ezek döntően a volt Szélmalom épületében, mely később huszárlaktanya volt, Rodostói. u. - Szélmalom u. által lehatárolt részen a Rozália u. 3-ban találhatók. A soproni viszonylatban elhanyagolt külsejű épületcsoport jelenleg 100%-os önkormányzati tulajdonban van, 48 bérlakás található benne összesen 102 állandó bejelentett és 4 tartózkodási címmel rendelkező lakóval. A lakások 100%-a szociális bérlakás, OMH tilalom alatt állnak, és a 7/1999 (V.3.) Kgy. rendelet szerint nem idegeníthetők el. 5 lakás kivételével a bérleti jogok határozatlan idejűek. Összegezve a soproni önkormányzati bérlakás-állomány 95%-a szociális alapon kiutalt lakás, mely a megyei jogú városok viszonylatában is szokatlanul magas arányt mutat. A szociális segélyezési mutatók is jelzik, hogy az országos átlagnál sokkal jobb szociális

helyzetű soproni

lakónépesség egy jelentős

hányada komoly napi

megélhetési és lakásfenntartási gondokkal küzd. Ezt a csoportot elsődlegesen az egyedül élő, idős, ellátásra/ápolásra szoruló emberek alkotják Sopronban, de kisebb arányban ide

sorolhatók a gyermekeiket egyedül nevelő, alacsony iskolai végzettségű, időlegesen vagy tartósan munkanélküli, illetve az 1-2 fős háztartásban élő megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek vagy halmozottan sérült gyermeküket otthon ápoló szülők is.

Bérlakás-állomány alakulása a városban Adatok az egész városra

(db)

Önkormányzati bérlakások száma:

1505

Kiürítés alatt

-21

Licites piaci alapú bérlemény

-31

Egyházi kijelölés

-13

Szociális bérlakás

1440

Forrás: IVS 2007-2013 - Anti-szegregációs helyzetelemzés, 2008.

2.6.1. Helyi rendeletek a lakáshoz jutás támogatására A 20/2006.(VI.1.) rendeletben foglalt feltételek alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság

dönt

a

benyújtott

pályázatok

jogosultsági

megfelelőségei

alapján

az

önkormányzati szociális bérlakások, illetve a nyugdíjasház és fiatalok garzonháza bérlőinek pályázati úton történő kijelöléséről.

5/1999. (IV. 1.) Sopron Város Önkormányzati rendelet a lakáscélú helyi támogatásokról Az önkormányzat az első lakás megszerzéséhez (lakásépítéshez, lakásvásárláshoz) vissza nem térítendő támogatást ad. Támogatásban fiatal házasok, gyermeküket eltartó egyedülálló szülők, fiatal házasoknak nem minősülő, gyermeküket eltartó szülők, valamint élettársak részesíthetők kérelmezést és jogosultság megállapítását követően. A jogosultsági feltételeket a 5/1999-es rendelet rögzíti. A támogatás felső határa 500 ezer Ft. A fentieken kívül jogosultsági alapon szocpol vehető még igénybe. Ezen kívül a nehéz helyzetbe került lakosok adósságrendező hitelt is felvehetnek.

2.6.2. Szociálisan hátrányos helyzetű lakónegyedek Sopronban

Az önkormányzati statisztikák alapján Sopronban a rosszabb státuszú területek, ahol

a.) a népesség társadalmi összetétele kedvezőtlenebb, a városi mutatókhoz viszonyítva: magasabb a 8 osztályos általános iskolai végzettséggel vagy kevesebbel rendelkezők aránya és b.) a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek, a következők: Belváros Óváros, Szent Mihány domb - Poncichter negyed, Fapiac környéke (Magyar út és Pócsi út), Hátulsó utca-Petőfi tér – Rákóczi út által határolt terület. Kuruc domb Volt Szélmalom közvetlen környéke Rodostói u. - Szélmalom u. által lehatárolt terület (Rozália u. 3. és Rodostó u 2, 4, 6, 8. sz. alatti 4 épülettömb). Az IVS Anti-szegregációs terve részletesen foglalkozik ezekkel leromlott területekkel: a helyzetfeltárás részletesen bemutatja a jelenlegi helyzetet, de források hiányában csak hosszabb távon, 2013 után kerülhet itt sor szociális városrehabilitációra, melyhez jelenleg nem készült még akcióterv. Külső településrészek A rendelkezésre álló régebbi, nem reprezentatív és területi egységre nem differenciált statisztikai tényadat alapján erősen valószínűsíthető, hogy a Sopron belterületébe vont külső településrészek egynémelyike szintén leromlott területnek minősülhet. A város átfogó helyzetfelmérése,

Szociális

térképe

elkészítését

követően

szükségletek, hiányok és a szükséges konkrét beavatkozások.

azonosíthatók

lesznek

a

A lakások tulajdonjogi helyzete Sopronban A Szociális térképhez felvett 2006-os adatok alapján a lakásban tartózkodás jogcíme alapján a következő arányok állapíthatók meg: -

77,74% tulajdonos,

-

9,16% bérlő,

-

5,8% albérlő,

-

1,51% szívességi lakáshasználó,

-

4,12% haszonélvező.

Tulajdonosi jogcímen a legkisebb arányban az Ágfalvi lakóparkban laknak, itt a lakosok közel egyharmada bérlő. Továbbá, a többi körzetnél alacsonyabb a tulajdonosok aránya a Belvárosban és a Mátyás király utcában és környékén. Albérlők a legnagyobb arányban a Mátyás király utcában és környékén találhatóak. A részletes tartózkodás jogcíme adatokat az alábbi táblázat összesíti:

A lakásban tartózkodás jogcíme Tulajdonos Körzet Belváros Mátyás kir. u. Piactól a Déli pu. Kanizsa tértől a Jereván elejéig Jereván ltp1. Jereván ltp2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark Város átlaga

fő 109 111 130 105 49 45 89 110 76 79 76 188 83 72 19

arány (%) 67,2 67,8 76,9 86,7 69 84,9 72,9 78 86,3 71,8 82,6 85,4 84 80 57,5

Bérlő arán y fő (%) 34 20,9 17 10,3 7 4,1 4 3,3 12 16,9 2 3,7 9 7,3 13 9,2 7 7,9 19 17,2 5 5,4 10 4,5 2 2 7 7,7 10 30,3

Szívessé gi lakás Haszonélve használó ző

Albérlő arán y arán fő (%) fő y (%) 8 4,9 2 1,2 18 10,9 4 2,44 12 7,1 6 3,5 6 4,9 0 0 6 8,4 1 1,4 2 3,7 0 0 4 3,2 2 1,6 10 7,1 1 0,7 5 5,6 0 0 5 4,5 1 0,9 2 2,1 2 2,1 7 3,1 2 0,9 9 9 1 1 3 3,3 4 4,4 3 9 0 0

1341 77,74 158 9,16 100 5,80 26 Adatok forrása: Szociális térkép (2006); feldolgozás: HBHE.

1,51

fő 8 3 11 4 2 3 9 3 0 3 7 12 3 2 1

arány (%) 4,9 7,9 6,5 3,3 2,8 5,6 7,3 2,1 0 2,7 7,6 5,4 3 2,2 3

71

4,12

Egyéb arán y fő (%) 1 0,6 1 0,6 3 1,7 2 1,6 1 1,4 1 1,8 9 7,3 4 2,8 0 0 3 2,7 0 0 1 0,5 1 1 2 2,2 0 0 2 9 1,68

Lakásméret Az átlagos lakásméret a Jereván lakótelep egy részén a legalacsonyabb, 58,15 m2, de 70 m2 alatt van a Mátyás király utcában és környékén, az Ágfalvi lakóparkban, a piactól a Déli pályaudvarig terjedő területen és a Belvárosban is. Az átlagos szobaszám az Ágfalvi lakóparkban a legalacsonyabb, 2, de ezt nem sokkal haladja meg a Jereván lakótelep előbb említett része, a Mátyás király utca és a Belváros átlagos szobaszáma sem.

Lakások nagysága, átlagos szobaszáma Körzet Belváros Mátyás kir. u. Piactól a Déli pu.-ig Kanizsa tértől a Jereván elejéig Jereván ltp1. Jereván ltp2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark

Átlagos lakásméretméret (m2) 69,27 61,52 67,91

Szobaszám átlaga 2,23 2,16 2,38

83,1 71,86 58,15 81,67 83,15

2,93 2,63 2,16 2,63 2,89

80,84 76,97 78,09 89,7 83,8 75,68 65,24

2,7 2,71 2,65 3,05 2,98 2,66 2

Adatok forrása: Szociális térkép (2006); feldolgozás: HBHE.

A lakások komfortfokozata -

74,06% összkomfortos,

-

20,81% komfortos,

-

3,57% félkomfortos,

-

1,56%-a komfort nélküli.

Komfort nélküli lakások legnagyobb arányban a Mátyás király utcában, a Kurucdombon és a Belvárosban találhatóak, félkomfortosak az Ágfalvi lakóparkban, Bánfalván, a piactól a Déli pályaudvarig terjedő területen, valamint a Belvárosban fordulnak elő nagy arányban. A lakások komfortfokozat szerinti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza:


Komfort Komfort Félkomfort nélküli arán arán lakásszá arán lakásszá y lakásszá y lakásszá arán Körzet m (db) y (%) m (db) (%) m (db) (%) m (db) y (%) Belváros 106 65,4 38 23,4 12 7,4 6 3,7 Mátyás kir. u. 86 52,4 61 37,2 9 5,4 8 4,8 Piactól a Déli pu. 126 74,5 29 17,1 13 7,6 1 0,6 Kanizsa tértől a Jereván elejéig 109 90 11 9 1 1 0 0 Jereván ltp1. 70 98,5 1 1,5 0 0 0 0 Jereván ltp2. 51 96,2 1 1,8 1 1,8 0 0 Virágvölgytől a téglagyárig 72 59 44 36 3 2,4 3 2,4 Aranyhegy 127 90 9 6,3 4 2,8 1 0,7 Lehár és Pihenőkereszt lakópark 48 54,5 39 44,3 1 1,1 0 0 Kurucdomb 59 53,6 44 40 2 1,8 5 4,5 Kőfaragó tértől a Harkai útig 76 82,6 11 11,9 4 4,3 1 1,1 Alsólőverek 209 95 10 4,55 1 0,5 0 0 Felsőlőverek 91 91,9 8 8 0 0 0 0 Bánfalva 42 46,6 39 43,3 7 7,8 2 2,2 Ágfalvi lakópark 13 39,4 16 48,5 4 12,1 0 0 74,0 20,8 Város átlaga 1285 6 361 1 62 3,57 27 1,56 Összkomfort


A lakóépületek életkora, műszaki állapota A lakások életkorát vizsgálva kiderül, hogy a Jereván lakótelep egy részén, a Mátyás király utcában és a Kanizsa tértől a Jereván elejéig tartó területeken a lakások több mint négyötöde 21-50 éve épült. 2% alatti az új építésű lakások aránya a piactól a Déli pályaudvarig tartó területen, a Mátyás király utca és környékén, valamint a Jereván lakótelep előbb említett részén.


Lakás/épület műszaki állapota Új építésű Körzet

Belváros Mátyás kir. u. Piactól a Déli pu. Kanizsa tértől a Jereván elejéig Jereván ltp1. Jereván ltp2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark

5-20 éve épült

21-50 éve épült

lakásszá m (db) 5 3 2

arány (%) 3,09 1,83 1,18


arány (%) 17,28 14,02 19,53


arány (%) 75,93 84,15 78,7

4 4 1 18 24

3,31 5,63 1,89 14,75 17,02

20 22 5 33 66

16,53 30,99 9,43 27,05 46,81

97 45 47 71 51

80,17 63,38 88,68 58,2 36,17

22 13 4 8 8 6 7

25 11,82 4,35 3,64 8,08 6,67 21,21

37 24 23 51 25 21 9

42,05 21,82 25 23,18 25,25 23,33 27,27

29 73 64 161 66 63 17

32,95 66,36 69,57 73,18 66,67 70 51,52


A Jereván lakótelepen a lakások több mint 60%-a panelház, a Kőfaragó tértől a Harkai útig terjedő területen a lakások valamivel több, mint harmadáról mondható el ugyanez. Társasházak magas arányban a Belvárosban, a piactól a Déli pályaudvarig terjedő területen, illetve a Mátyás király utcában találhatóak.


Épület jellege szerinti besorolás Családi ház db % 5 3,1 12 7,3 40 23,6

Körzet Belváros Mátyás kir. u. Piactól a Déli pu. Kanizsa tértől a Jereván elejéig Jereván ltp1. Jereván ltp2. Virágvölgytől a téglagyárig Aranyhegy Lehár és Pihenőkereszt lakópark Kurucdomb Kőfaragó tértől a Harkai útig Alsólőverek Felsőlőverek Bánfalva Ágfalvi lakópark Város átlaga

Társasház db % 126 77,8 112 68,3 117 69,2

Panelház db % 0 0 25 15,2 0 0

Közös udvari db % 31 19,1 15 9,1 12 7,1

78 13 6

64,4 18,3 11,3

30 14 1

24,8 19,7 1,9

12 4 46

9,9 61,9 86,8

1 0 0

0,8 0 0

76 75

62,3 53,2

20 54

16,2 38,3

0 9

0 6,38

26 3

21,3 2,1

46 54

52,2 49,1

32 25

36,3 22,7

0 1

0 0,9

10 30

11,36 27,2

51,1 61,6 46,4 54,4 39,4 41,06

9 74 32

9,7 33,6 32,3 37,8 48,5 41,06

34 8 21

36,9 3,6 21,2 0 12,1 9,68

2 2 0

47 136 46 49 13 696

34 16 696

0 4 164

7 0 139

2,1 0,9 0 7,7 0 8,20


Az eddig említett dimenziókat együtt vizsgálva az derül ki, hogy lakhatási szempontból kedvezőtlenebb a helyzet a Belvárosban, a Mátyás király utcában és a Jereván lakótelep egy részén. Az itt található lakások nagy része régi építésű, kis mérettel, kevés szobával, alacsony komfortfokozattal rendelkező panel- vagy társasház.

2.7.

Oktatás-nevelés

2.7.1. Sopron MJV alap- és középfokú oktatási-nevelési ellátó intézményei

Óvoda (12) 9 önkormányzati óvoda: -

Dózsa György Utcai Óvoda,

-

Halász Utcai Óvoda,

-

Hermann Alice Óvoda,

-

Király Jenő Utcai Óvoda,


-

Kőszegi Úti Óvoda

-

Bánfalvi Óvoda

-

Jereváni Kék Óvoda

-

Jegenye Sori Óvoda

-

Kőszegi úti Óvoda

2 egyetemi fenntartású:

-

Aranykapu Gyakorló,

-

Lewinszky Anna Gyakorló.

1 alapítványi fenntartású -

Szivárvány Óvoda

Általános iskola (10) 6 önkormányzati iskola: -

Deák Téri Általános Iskola,

-

Gárdonyi Géza Általános Iskola,

-

Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

-

Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Iskola.

-

Lackner Kristóf Általános Iskola

-

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg

2 egyházi fenntartású: -

Szent Orsolya Római katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium.

-

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola

2 megyei önkormányzati fenntartású: -

Tóth Antal Óvoda és Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

-

Doborjáni Ferenc Oktatási Központ

Középiskola (11) 5 önkormányzati fenntartású: -

Handler Nándor Szakképző Iskola

-

Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola

-

Széchenyi István Gimnázium

-

Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

-

Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola

6 egyéb, nem városi önkormányzati fenntartású középfokú intézmény: -

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola,


-

az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola,

-

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium

-

NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium,

-

Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium

-

Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium

A középiskolák elhelyezkedése a városközpontra koncentrálódik, a 11 intézményből 9 itt található.

2.7.2. Sopron MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve

A

vonatkozó

jogszabályok

értelmében

Sopron

Megyei

Jogú

Város

Közgyűlése

a

358/2007.(XII. 19.) Kgy. Határozatban elfogadta a közoktatásra vonatkozó Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve című dokumentumot,

hozzájárulva ezzel ahhoz,

hogy az intézményekben kialakuljon a

méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltételrendszere. A terv 2008. január 10-től hatályos és 2010. január 31-ig érvényes. A Közgyűlés évente felülvizsgálja a programot, melynek esedékessége 2009. január 31. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a közoktatásban A hatályos Sopron MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése alapján a település lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, az alapfokú művészetoktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyet a Pedagógiai Szakszolgálati Központ lát el. A Központ a Sopron-Fertőd Kistérség egész területén ellátja a logopédiai, valamint a korai fejlesztés-gondozás feladatait is. A gyermekjóléti alapellátások közül - a családi napközi ellátás és a gyermekek átmeneti otthonának kivételével -, minden alapellátás helyben hozzáférhető. Sopron szociális helyzete kedvező, hiszen rendszeres szociális segélyben a lakosság 0,52%a részesül csak. A településen a gyermekek 4,5%-a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mely arány országosan 22%, azaz közel ötszöröse a soproninak.


A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés készítésekor, a 2007/2008-as tanévben a potenciálisan érintett 461 tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről (HHH) szüleiknek csak 29,5%-a nyilatkozott. Azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokban a szülők 70,5 %-a nem nyilatkozott, ami országosan hasonló arányt mutat. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők iskolai végzettsége nyilatkozat hiányában nem derül ki, így a 8 általánossal vagy annál kevesebb végzettséggel rendelkező szülők arányáról nincs jelenleg pontos információ. A speciális tagozaton, szegregáltan nevelt tanulók aránya lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, amely 2,7%. Az enyhe fokban és a középsúlyos értelmi fogyatékos

tanulók

valamennyien

gyógypedagógiai

tagozaton

folytatják

tanulmányaikat, szintén szakvélemény alapján. Az Anti-szegregációs terv megállapításai alapján lépéseket kell tenni különösen az enyhe fokú

fogyatékossággal

élő,

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

inklúziójára,

vagy

részlegesen integrált nevelésére. A települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetfelmérés (2007) alapján nincs szignifikáns különbség a soproni nevelési-oktatási intézmények működése, eredményei között. Szegregált

oktatásszervezésnek

nincs

nyoma

egyik

városrészben

sem.

A

városrészek szerinti elemzés azt mutatja, hogy a Belváros Szent Mihály dombon - ezen belül a Szent Mihály utca és környékén - és a Jereván lakótelepen, működő intézményekben a városi átlagot valamivel meghaladó a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya. A Jereván lakótelepi Jereváni Kék Óvoda, Trefort Téri Óvoda és Lackner Kristóf Általános Iskola; továbbá a Belvárosban a Szent Mihály utca és környékén található Halász Utcai Óvoda, Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Deák Téri Általános Iskola gyermekeinek/tanulóinak nevelésétoktatását, az egyéni fejlődést kiemelt figyelemmel kell kísérni. A Petőfi és a Lackner iskolák esetében a kompetencia mérések eredményei némileg elmaradnak a város többi, hasonló intézményének átlagától mind matematikából, mind pedig szövegértésből. A Lackner iskola a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos tanulók esélyei növelése érdekében a 2006-os tanévtől részt vesz a HEFOP 3.1.3. számú, A kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgáló uniós projektben. Cél, hogy a megteremtsék a tanuláshoz szükséges motivációt, a képességeket fejlessze, segítse a


tanulók életvitelét, sikerélményt biztosítson a tanulásban. Különösen nagy figyelmet szentelnek az SNI és HHH gyermekek integrálásának. Két fejlesztő pedagógus és egy gyógypedagógus dolgozik az intézményben. A

2008/2009-es

tanévtől

megvalósítandó

települési

közoktatási

esélyegyenlőségi

akcióterv egyik fő feladata, hogy az intézményi HH/HHH és SNI statisztikai adatokat tovább pontosítsa és teljes körűen megbízhatóvá tegye. A 2008. október 1-jei közoktatási statisztikai adatok a következően alakulnak Sopronban a települési önkormányzat fenntartásában működő intézményekben: Soproni MJV önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények adatai 2008/2009. tanév SNI

BTM

HH

HHH

Óvoda

27

0

40

10

Általános iskola

85

53

253

53

Középiskola

44

1

59

8

általános iskola

89

0

8

20

speciális szakiskola

75

0

2

8

320

54

362

99

Speciális iskola

Mindösszesen:

Forrás: Önkormányzati oktatási statisztika (2008. október)


Uniós komplex közoktatás-fejlesztési pályázatok benyújtása A fenntartó városi önkormányzat

közoktatási pályázatai célzottan a soproni

viszonylatban nagyobb számú HH tanulót nevelő intézmények infrastrukturális és pedagógiai tartalmi fejlesztésére irányulnak. A NYDOP-2007-5.3/2F számú, Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése című regionális uniós pályázatra 2008 januárjában az alábbi intézmények komplex fejlesztésére nyújtott be Sopron MJV Önkormányzata pályázatot: a) Trefort Téri Óvoda: (városrész: Jereván lakótelep) Cél az intézmény két csoporttal – 2x25, azaz 50 fővel – történő bővítése, mellyel a 3 éves korú gyermekek beóvodáztatása Sopronban teljes körűen megvalósulhat. A támogatás korszerű eszközök, az életkori követelményeknek, valamint az SNI-s gyermekek fogadására is alkalmas berendezések, valamint fejlesztő eszközök beszerzésére is lehetőséget teremthet. A projekt része ezek mellett tartalmai fejlesztés, melynek keretében kompetencia fejlesztésre – óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére – alkalmas programcsomag kipróbálására, óvodapedagógusok és intézményvezetők módszertani továbbképzésére is sor kerülhet. b) Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (városrész: Belváros, Szent Mihály utca és környéke) átfogó felújítása: korszerűsítés, modernizálás, akadálymentesítés, eszköz- és berendezés ellátottság javítása, 21. századi IKT technológiák fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása. Tartalmi fejlesztés: kompetencia alapú, integrált (HH/HHH) nevelés-oktatás bevezetése, ill. kiterjesztése az intézményben. c) Fáy Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola (városrész: Jereván lakótelep) komplex felújítása: az épület energiatakarékossá tétele – külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, sportudvar, közösségi terek, valamint 21. századi, IKT

eszközök

fogadására

alkalmas

intézményi

környezet

kialakítása,

teljes

körű

akadálymentesítés. Eszközellátottság fejlesztése, különös tekintettel az SNI tanulók integrálásához szükséges speciális fejlesztő eszközökre, illetve berendezésekre. NYDOP-2007-5.3/2F keretében benyújtott műszaki fejlesztési pályázatok pedagógiai tartalmi-módszertani fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Sopron MJV Önkormányzata – kedvező támogatási döntés esetén – tervezi a XXI. sz-i követelményeknek megfelelő, korszerű nevelési, oktatási környezet megteremtéséhez szükséges tartalmi fejlesztés megvalósítását, melynek finanszírozása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia


alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázati konstrukcióból megpályázható. A benyújtott NYDOP-2007-5.3/2F pályázatok 1. fordulójának szakmai bírálata 2008 szeptemberére megtörtént. A Fáy András Szakközépiskola pályázata – mely elérte a szakmai minimumot és forráshiány miatt került elutasításra – az újabb előrehozott keret terhére történő benyújtáshoz szükséges RFT Támogató Nyilatkozatot nem kapta meg. A Trefort téri Óvoda és a Petőfi Sándor Általános Iskola elutasító döntéséhez kapcsolódó panaszbeadvány elbírálási határidejét 2008. november 4-ig meghosszabbították. Az ÚMFT vonatkozó támogatási kerete 2013-ig kimerült, így hasonló pályázati lehetőségre várhatóan csak a 2013 utáni tervezési ciklusban lesz.

2.8.

Egészségügy

2.8.1. Alapellátás Sopronban az egészségügyi törvényben előír kötelező egészségügyi alapellátást az alábbi szolgálatok látják el. -

25 területi ellátási kötelezettségű felnőtt háziorvos

-

9 területi ellátási kötelezettségű házi gyermekorvos

-

16 területei ellátási kötelezettségű fogorvos

-

15 gyermek-ifjúsági fogorvos

-

fogászati röntgen

-

17 területi védőnői szolgálat

-

11 iskola védőnői szolgálat

-

3 iskola egészségügyi orvosi szolgálat

-

Központi ügyelet

-

Fogorvosi ügyelet.

A Polgármesteri Hivatal által működtetett alapellátási csoportba egy gyermek háziorvosi körzet, a védőnői szolgálatok, ifjúság egészségügyi szolgálatok, és ügyeletek tartoznak. Az egészségügyi alapellátás biztosítása teljes körű, az önkormányzat eleget tesz törvényi kötelezettségének. A statisztikai adatok szerint ezeket a szolgáltatásokat egyre többször veszi igénybe a lakosság, 2005-ben 508,5 volt a háziorvosi ellátásban megjelentek száma 1000 lakosra, és 115,9 volt a házi gyermekorvosi ellátásban megjelentek száma 1000 lakosra.


Három

gyermekorvosi

körzet

kivételével

az

egészségügyi

alapellátást

biztosító

szolgáltatásokat az önkormányzat privatizálta, az orvosok vállalkozóként praktizálnak. Az orvosok

létszáma

elegendő,

azonban

a

területi

különbségek

problémát

okoznak.

Szakemberek véleménye szerint 2-3 körzetet be lehetne zárni, azonban nehéz összevonni olyan körzeteket, ahol ugyan kevés ellátandó él, ám nagy területen. Problémát jelent, hogy az akadálymentesítés és az orvos-beteg négyszemközti találkozás lehetősége nem minden helyen biztosított. Erre az ÁNTSZ 2008 júniusában történt vizsgálata mutat rá, mely tételesen tartalmazza az alapellátást biztosító rendelőintézetek konkrét hiányosságait. Ezeket részletesen lásd a Beavatkozási akcióterv 2009-2013 Önkormányzati


egyenlő

esélyű,

akadálymentes

lakossági

hozzáférhetősége című pont alatt! A többi alapellátás egyéni vagy társas vállalkozási formában részben önkormányzati, részben magántulajdonú rendelőkben működik. A praxisok az előírt feltételeknek megfelelő, sok esetben annál jobb minőségű felszereltséggel rendelkeznek. Mivel Sopron egészségügyi ellátásában jelentős a magán szektor szerepe, ezen rendelők magas technológiai berendezettsége kedvező hatást gyakorol a körzeti ellátásra is. Nem önkormányzati kötelező egészségügyi alapellátási feladat ellátást végző szolgáltatók:

-

Házi ápolási szolgálat;

-

Fogalakozás egészségügyi szolgálatok;

-

Fogorvosi szolgáltatók;

-

Gyógyszertárak.

2.8.2. Szakellátás

A szakellátó funkciókat két intézmény biztosítja a városban, egyrészt a Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház – Rendelőintézet súlyponti kórház, amely sürgősségi osztállyal is rendelkezik, valamint biztosítja a járóbeteg szakellátást, másrészt az Állami Szanatórium Központ, amely krónikus ellátást nyújtó területi kórház. Emellett a város kiterjedt magán-orvosi hálózattal is rendelkezik.


Az Erzsébet királyné nevét viselő Sopron MJV Erzsébet Kórház a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségügyi Centrumának Oktató Kórháza 2007. április 1-jével súlyponti kórház besorolást kapott. A korábbi ellátási területe lényegesen kibővült, hiszen a négy alapszakmás kapuvári Lumniczer Sándor Kórház aktív része megszűnt, s ezt az ellátási feladatot a soproni kórház vette át. Ezzel az intézmény közvetlen vonzáskörzetében élő 120 ezer, speciális diagnosztikai területen (pl. CT, MRI, pulmonológiai ellátás, SPECT, stb.) közel 220 ezer lakos és évi milliós nagyságrendű átutazó turista egészségügyi szolgáltatási igényeit folyamatosan, a nap 24 órájában elégíti ki. Az utóbbi években az intézmény a szakmai fejlesztésekkel arra törekedett, hogy az egészségügyi piac, vagyis a betegek igényeit a lehető legszélesebb területen, lokálisan definitív módon elégítse ki. Az intézményben viszonylag modern technológia, technika és hotelszolgáltatás biztosítja az ellátást, hozzátéve, hogy az amortizációs visszapótlás és a szakmai fejlődésből adódó fejlesztés nem megfelelő, folyamatos vagyonvesztés van, illetőleg az infrastruktúrában, gép-műszer ellátottságban elavult eszközökkel is dolgozni kell, ami a minőségi ellátást veszélyezteti, illetve nem költség-hatékony. A

struktúra

területén

is

szükséges

a

változtatás,

amelynek

fedezete

az

önkormányzatnál csak esetleges és részben biztosítható. Ezen problémák megoldása, illetve kiküszöbölése érdekében, a költség-hatékonyság és eredményesség növelése céljából pályáztak azokra a célfeladatokra, amelyeket saját forrásból megvalósítani nem tudnak, holott a lakosság magas színvonalú ellátásához ezen a változtatások szükségesek lennének. A fekvő-, járóbeteg szakellátás, ill. krónikus ellátás keretében végzett rehabilitációs tevékenység: Az I. sz. épületben gasztroenterológiai típusú belgyógyászat jellegű ellátás történik, a vérző betegek számára szubintenzív részleggel. Ugyanebben a tömbben belgyógyászati jellegű rehabilitációt végeznek. A II. sz. épületben foglal helyet a Gyermekgyógyászat PIC ellátással, a Szemészet és a Fül-Orr-Gége Osztály, saját műtőkkel, illetve ezekhez a szakmákhoz társuló szakrendelések, szakambulanciák, valamint a labordiagnosztika. A

III.

sz.

épület a Központi Műtéti-Diagnosztikai Tömb, amelyben a Sebészet,

Traumatológia-Ortopédiai-Protetikai

(mozgásszervi)

Osztály,

Szülészet-

Nőgyógyászat

Újszülött Osztállyal, Urológiai Osztály található. A Központi Műtő keretében 12 műtőhelyiség


üzemel. A Központi Műtő mellett került kialakításra az Intenzív Osztály. Ebben a tömbben modern digitális berendezésekkel felszerelt radiológia szolgálja a gyógyító munkát, ill. a Fresenius Dialízis Állomás két műszakban tevékenykedik. A Sürgősségi Betegellátó Osztály ennek a tömbnek a bal oldalán található, a földszint jobb oldalán pedig a szakrendelések, szakambulanciák helyezkednek el. A Sürgősségi Betegellátó Osztályhoz csatlakozóan – súlyponti kórháznál elvárás – az épület tetején ki kellene alakítani a mentőhelikopter leszállópályát, amely biztosítaná, részben a súlyos traumatológiai, strokos, kardiorespiratórikus problémával, mérgezésben szenvedő betegek ideszállítását, illetve a progresszív ellátás keretén bizonyos betegségcsoportokban szenvedők (szívkatéterezés, szívműtétek, égés, transzplantációra kerülők, stb. ) más intézetbe való juttatását. A IV. tömbben működik a Pathológiai Osztály, a Tüdőgyógyászat és a kardiovaszkuláris profilú Belgyógyászat. Itt található a Központi Gyógyszertár. Az V. épület a Neuro-psychiátriai tömb, amelyben neurológia és stroke, psychiátriai aktív ellátás

és

Psychiátriai

Rehabilitációs

Osztály

található

szakrendelésekkel

és

szakambulanciákkal. A VI. épületben a Vérellátó Szolgálat mellett Központi Ügyelet került kialakításra, illetve a városból a kórház területére költöztettük a háziorvosi központi ügyeletet és a fogászati ügyeleti ellátást. A kórház területén található a Mentőállomás.


A szakellátással kapcsolatos ágyszám-struktúra bemutatása szakmánként Fekvőbeteg szakellátás A 2006. évi CXXXII. törvény alapján a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza a kiemelt kórházak közé került az alábbi fekvőbeteg ellátó struktúrával: Az aktív ágyak száma 44-el csökkent, így 457 helyett 413 aktív ágy lett. A krónikus ellátásban a korábban meglévő 30 belgyógyászati krónikus és 32 pszichiátriai rehabilitációs ágy 50 rehabilitációs ággyal növekedett, így 112 rehabilitációs ágy működik. Jelenleg az alábbi aktív fekvőbeteg ellátási ágystruktúrával rendelkezik a kórház:

Szakmakód és név

Összesen: 01 Belgyógyászat és társszakmák 19 Tüdőgyógyászat 05 Csecsemő-,

Kijelölt

ÁNTSz engedély

Módosítási

aktív

szerinti

kérelem szerinti

ágyszám

ágyszám

ágyszám

413

413

413

72

72

74

40

40

36

46

46

42

gyermekgyógyászat és PIC Csecsemő-,

40

gyermekgyógyászat PIC 09 Ideggyógyászat és stroke

6 35

35 15

Stroke és szubintenzív

20

Belgyógyászati mátrix egység

28

28

10 38

ellátás Neurológia és szubintenzív 18 Pszichiátria

32

15 23 30

221

221

02 Sebészet és társszakmák

50

50

50

03 Traumatológia

40

40

37

04 Szülészet-nőgyógyászat

34

34

37

11 Urológia

20

20

20

07 Szemészet

20

20

18

06 Fül-orr-gégészet

20

20

184

184

15 Intenzív ellátás

8

8

8

17 SBO

0

0

5

Sebészeti mátrix egység

221

220

18 0

180

A betegforgalmi adatok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: Fekvőbeteg szakellátás: A kórházban 12 aktív, 2 rehabilitációs és 3 diagnosztikai osztály működik.


Betegforgalmi adatok: Esetszám

2004 20 691

2005 21 164

2006 20 666

2007 19 801

2008 - terv 20 394

Járóbeteg szakellátás A kórház területén működnek a járóbeteg szakellátó egységek, szoros együttműködésben az aktív fekvőbeteg ellátó egységekkel. 52 orvos-szakmai profil működik 1 448 szakorvosi órában és 4 profil 193 nem szakorvosi órában. Betegforgalmi adatok - az OEP által közvetlenül finanszírozott járóbeteg szakellátás: 2004

2005

2006

2007

2008 - terv

392 054

415 454

410 801

367 486

381 993

2005 97 705

2006 105 686

2007 90 872

2008 - terv 95 000

Járó esetszám

Laboratórium teljesítménye: esetszám

2004 93 392

Járóbeteg szakellátás, laboratóriumi tevékenység és fekvőbetegek részére végzett vizsgálatok: esetszám

2004 599 430

2005 637 988

2006 637 527

2007 575 219

2008 - terv 577 000

A kiemelt státusszal összhangban 2007. évben a Műtéti Diagnosztikai Tömb földszintjén kialakításra került az SO2 szintű Sürgősségi Betegellátó Osztály. Az épületben a jelenleg

érvényes

60/2003.

sz.

minimum

feltétel

rendeletnek

megfelelő

terület

rendelkezésre állt, és csak belső átalakításokat kellett végezni. Az anyagi lehetőségek azonban nem voltak elégségesek az „ideális” helyzet kialakításra, de jelenleg még megfelel a minimum rendeletnek. A kórház az SBO tekintetében már érvényes ÁNTSZ engedéllyel és OEP finanszírozási szerződéssel rendelkezik.


Összegezve: míg az alapellátások lefedik a város területét, addig a szakellátások, valamint a magán szolgáltatások a Belvárosban összpontosulnak. Itt találhatók egyrészt a hagyományos egészségügyi ellátók, és a gyógyszertárak, valamint a Várkerület környékére költöztek a magán egészségügyi szolgáltatók is. A Belvároson kívül a turisták által gyakrabban látogatott területeken jellemző még az egészségügy jelenléte, így a Lőverekben, illetve Balfon. A város egészségügyi szakemberei szerint szükség lenne egy átfogó prevenciós program megalkotására és egy prevenciós központ létrehozására. Az ÁNTSZ jelentése szerint a halálokok jelentős része megelőzhető lenne megfelelő prevenciós intézkedésekkel. A civil szervezeteket az önkormányzat támogatja, működésük segítésére pályázati keretet hoztak létre, valamint megjelenési felületet biztosítanak számukra a médiában. Az alábbi kezdeményezések ismertek: SopronÉRt Lakossági Érvédelmi Program (felvilágosítás) Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (felvilágosítás, programok) Diabetesz Prevenciós Program /klub Daganatos Betegek klubja (rendszeres emlő-, illetve prosztataszűrés) Egészséges

Városok

egészségügyi akciók)

Magyarországi

Szövetsége

soproni

tagozat

(környezet-


2.9.

Önkormányzati


egyenlő

esélyű,

akadálymentes lakossági hozzáférhetősége

Az alábbiakban a Sopron MJV Önkormányzata által fenntartott intézményeket vizsgáltuk a minden soproni lakos számára egyenlő esélyű, akadálymentes elérhetőség biztosítása szempontjából. Három fő intézményi csoportot különíttetünk el: - szociális - egészségügyi - oktatási –nevelési. Amennyiben az intézmény több feladatellátási helyen működik, akkor minden önálló cím külön egységként szerepel. Az X jelölés jelenti az igent-t, azaz az adott állítás teljesülését az adott intézményben. A komplex akadálymentesítés fogalmát az ÚMFT keretében megvalósítandó uniós pályázatoknál kötelezően alkalmazandó Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításhoz (összeállította: P. Farkas Zsuzsa – Pandula András, Épített Környezetért Alapítvány , 2007).



Komplexen akadálymentes = teljes körűen, az egész épületre kiterjedően a fizikai és az info-kommunikációs akadálymentesítés megoldott. A fogyatékossággal élők bármelyike egyenlő eséllyel fér hozzá minden olyan szolgáltatáshoz, amelyet az intézmény nyújt, és amelyet a többség használhat.



Részben akadálymentes megjelölés esetén az utolsó, „Megjegyzés” oszlopban pontosítjuk, hogy mi van meg vagy mi hiányzik még jelenleg (pld. csak bejárat akadálymentes, a földszinti mosdók nem akadálymentesek stb.).

ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE (2008) Intézmény neve

Címe

Szociális Szolgáltat ó Intézmény

Sopron, Kossuth L. u. 10. Központi épület Sopron, Kossuth L. u. 10. Hajléktalan szálló Sopron, Magyar u. 22. Sopron, Balfi u. 87. Balf, Fő u. 13. Sopron, Gesztenyés krt. 2. Vasvári P.u 2/A Gyermekjólét i szolg. Vasvári P.u.2/a CSÁO Major köz 3 Révai M. u. 2

Sopron és Környéke Gyermekjó léti és Családsegí tő Szolgáltat ó Központ

Balfi u. 87 Egyesített Bölcsődék: Százszorszé Szarvkői u. 1. p Bölcsőde Bóbita Király Jenő u. Bölcsőde 1. Zöld Ág Soproni H. J. Bölcsőde u. 6.

Napraforgó Bölcsőde Kuckó Bölcsőde

Vasvári Pál u. 2. Deák tér 25.

Soproni Szociális Foglalkoztató és

Fraknói u. 22.

Komplexen akadálymentes

Részben akadálymentes

Nem akadálymentes

-

x

-

-

-

x

x

-

-

-

x

-

x

-

x

-

-

-

x

-

-

-

x

-

-

x x

-

x

-

-

-

x

-

-

x

-

-

x

-

-

x

-

-

x

x

-

-

Megjegyzés

Csak a bejárati ajtó nem akadálymentes.

A bejárat nem akadálymentes.

A bejárat akadálymentes.

Földszinti mosdók, földszinti bejárat.

NYDOP pályázat folyamatban bővítésre és teljes akadálymentesítésre.

2005. az év akadálymentes munkahelye. SZMM díj.


Rehabilitációs Kht. Egyesített Szociális Intézmény

NapSzak Integrált Intézmény

Balfi u. 80.

Ágfalva-liget Uszoda u. 9.

-

x

-

-

-

x

x

-

-

A házban csak egy lift van, legalább még egy kellene, meredek a rámpák hiánya miatt, a fürdők, wc-k nem mindenhol akadálymenetesek.


ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ADÁLYMENTESÍTÉSE (2008) Intézmény típusa

Háziorvosi, házi gyermekorvosi rendelők:

Címe

Komplexen akadálymentes

Részben akadálymentes

Nem akadálymentes

Megjegyzés

Kodály tér 12.

X

Híd u. 21.

X

Lenkey u. 13.

X

Az épületben csak a szintek közötti akadálymentes közlekedés megoldott (lift).

Vasvári P u. 2/a

X

Külső akadálymentesítés megoldott, akadálymentesített illemhely nincs.

Újteleki u. 54. Mátyás kir. u. 23. Táncsics u. 11. Magyar u. 8.

Bánfalvi u. 180. Borbála telep 3. Hársfasor 3. Arany J. u. 25.

Külső akadálymentesítés megoldott, akadálymentesített illemhely nincs. Info-kommunikáció nem megoldott

X X

Info-kommunikáció nem megoldott X

X

Külső akadálymentesítés megoldott, akadálymentesített illemhely nincs. X X X

X

Frankenburgi u. 2.c.

Fenyő tér 14.

Balf, Fő u. 13.

X

X

Külső akadálymentesítés megoldott, akadálymentesített illemhely nincs. Külső akadálymentesítés megoldott, akadálymentesített illemhely nincs. Külső akadálymentesítés megoldott, akadálymentesített illemhely nincs.


Fogorvosi rendelők:

Erzsébet Oktató Kórház

Szent György u. 2. Várkerület 96. Erzsébet u. 18. Lenkey 1-3.

Ógabona tér 24. Várkerület 30. Árpád u. 4. Híd utca 21. Színház u. 15. Győri út 15.

X Nov. 1-jétől megszűnt. X

Az épületben csak a szintek közötti akadálymentes közlekedés megoldott (lift).

X

X X X X X X

ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE (2008) intézmény neve

címe

Komplexen akadálymente s

Részben akadálymente s

Nem akadálymentes

Megjegyzés

ÓVODA (9) Dózsa György Utcai Óvoda

Halász Utcai Óvoda

Székhely: 9400 Sopron, Dózsa Gy. u. 29.

Az udvar felöl be lehet jutni kerekesszékkel az épületbe, más nincs

X

Székhely: 9400 Sopron, Halász u. 27.

X

Telephely: 9400 Sopron, Halász u. 46. Sopronkőhidai Tagóvoda Hermann Alice Óvoda Telephely: Kurucdombi Tagóvoda Király Jenő Utcai Óvoda Kőszegi Úti Óvoda

Bánfalvi Óvoda – Kindergarten Wandorf Telephelyek: Hársfa Sori Tagóvoda

X X

9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás u. 14. Székhely 9400 Sopron, István bíró u. 1/A Telephely 9400 Sopron, Rozália u. 3. 9400 Sopron, Király J. u. 1. 9400 Sopron, Kőszegi út 16.

X

A bejutás megoldott kerekesszékkel, WC és egyéb nincs

Székhely: 9400 Sopron, Ady E. u. 176.

X

Bejutás kerekesszékkel megoldott, más nincs

X X X

Telephelyek: 9400 Sopron, Hársfa sor 1/C

X

Brennbergbányai tagóvoda-Kindergarten Brennberg

9408 Brennbergbánya, Soproni út 22.

X


Jereváni Kék Óvoda

9400 Sopron, Soproni Horváth J. u. 4.

Jegenye Sori Óvoda

Székhely: 9400 Sopron, Jegenye sor. 1/a. Telephely: 9494 Sopron-Balf, Fő u. 13. 9400 Sopron, Trefort tér 11.

Telephely. Balfi Óvoda Trerfort Téri Óvoda

X

Bejutás kerekesszékkel biztosított, más nincs X X X

Folyamatban lévő NYDOP-5.3.1 pályázat


ÁLTALÁNOS ISKOLA (6) Deák Téri Általános Iskola

Gárdonyi Géza Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Telephelyek: Balfi Tagiskola Deák Téri Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimn. és Kollégium Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Iskola Lackner Kristóf Általános Iskola Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg Tagintézmény: Brennbergi Általános Iskola – Grundschule Brennberg

Székhely 9400 Sopron, Deák tér 78. Telephely: 9400 Sopron, Király J. u. 34. 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 1.

X X X

Székhely: 9400 Sopron, Halász u. 25.

X

Telephely: 9494 Sopron-Balf, Fő u. 5. 9400 Sopron, Deák tér 78. 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 1.

X X X

9400 Sopron, Orsolya tér 2-3.

Folyamatban lévő NYDOP-5.3.1 pályázat, de az is csak részbeni akadálymentesít ést jelent, mivel a költségkorlátok miatt az egész épület nem korszerűsíthető

X 9400 Sopron, Petőfi tér 3.

X

Székhely: 9400 Sopron, Révai M. u. 2. Telephely: 9400 Sopron, Mátyás király u. 18. Székhely: 9400 Sopron, Fenyő tér 1.

X X X

Telephely: 9408 Brennbergbánya, Soproni út 24.

B épületben kerekesszékkel a bejutás biztosított, más nincs X

KÖZÉPISKOLA(5)


Handler Nándor Szakképző Iskola

Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézmény: Középiskolai Kollégium

Széchenyi István Gimnázium

Székhely: 9400 Sopron, Halász u. 9-15. Telephely: 9400 Sopron, Hőközpont u. 2. (tanműhely) Székhely: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 1-3.

X

Telephely: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 60.

X

9400 Sopron, Templom u. 26.

X X

X

Bejutás biztosított, kerekesszékkel, lift van Bejutás kerekesszékkel biztosított, a földszinten a közlekedés megoldott, ott egy szoba és fürdőszoba rendelkezésre áll Most újították fel. Kerekesszékkel akadálymentes, lift van, de látásfogyatékoso k részére nem megfelelő.


Folyamatban lévő NYDOP-5.3.1 pályázat Fáy András Közgazdasági, Üzeleti és Postai Szakközépiskola Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

9400 Sopron, Teleki P. u. 26.

Székhely: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 7. Telephelyek: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 60. (tanműhely) 9400 Sopron, Dózsa Gy. u. 27. 9407 Sopron, Pesti Barnabás u. 25. (börtön)

X

X

Kerekesszékkel az épületbe be lehet jutni, a földszinten van WC is.

X

Kerekesszékkel a bejutás biztosított

X A börtön helyzetéről nincs adat.

A fenti táblázatok átfogó elemzése a Beavatkozási

akcióterv 2009-2013 a 4.5.

Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférése című pont alatt található.

2.10. A roma/cigány népesség helyzetének elemzése Sopronban nem jellemző a roma/cigány népesség magasabb arányú jelenléte. A MEH által kiadott

Kisebbségi

kalauz

(2007)

szerint

114-en

vallották

magukat

a

cigány

kisebbséghez tartozónak. Tényleges számukról pontos adatokkal nem rendelkezik az Önkormányzat. A helyi CKÖ 2007-ben feloszlatta magát. A Lungo Drom Polgári Szövetség helyi szervezete működik jelenleg, mint roma/cigány érdekképviselet. Képviselőjükkel készített interjú alapján a cigány kisebbség száma 4-500 főre tehető a városban –azaz az össz-lakónépesség 0,8%-át jelentik. A cigányság kis létszámának fő oka a városban valószínűsíthetően az, hogy Sopron határövezeti besorolású település volt a 80-as évek végéig, ahol fokozott volt az ellenőrzés, nem volt megengedett a vándorlás, a gyakori helyváltoztatás. A cigányság döntő többsége asszimilálódott a többségi társadalomhoz, anyanyelvük magyar. Jellemző körükben a vegyes házasság. Többségükben általános iskolai végzettséggel, valamint szakképzettséggel is rendelkeznek, és sok köztük a muzsikus foglalkozású az osztrák turizmusból adódóan. Ez utóbbiak keresettsége az uniós csatlakozást követően jelentősen lecsökkent, mivel a soproni árak általában nem versenyképesek az osztrákokkal, így a bevásárló turizmus jelentősen csökkent. A cigányság muzsikus rétege jellemzően iskoláztatja a gyermekeit, beilleszkedési gondjaik nincsenek. Az alacsony státuszú lakosság Sopronban – más magyar településektől eltérően – döntően nem a cigány kisebbségből kerül ki. Az

IVS

szerves

részét

képező

települési

Anti-szegregációs

program

(2008)

helyzetelemzése tényadatokkal is alátámasztja, hogy Sopronban szegregátumok nincsenek, így telepfelszámolási és teleprehabilitációs programok sem folynak a városban.

Kisebbségek önkormányzati támogatása Az Önkormányzat minden működő kisebbségi önkormányzatot azonos feltételekkel, a hatályos

rendeleteknek

megfelelően

támogat.

Biztosítja

a

működéshez

szükséges

helyiséget, létszámarányosan – állami támogatásból – a működési költséget. Kisebbségi referenst alkalmaz, aki a találkozókon jelen van, jegyzőkönyvet ír. A postázásban, fénymásolásban szintén az önkormányzat nyújt segítséget. Sopronban jelenleg a német és a horvát kisebbségi önkormányzat működik, a többi – cigány, görög, bolgár – feloszlott.


2.11. Civil szervezetek A 2008. évi Soproni Szociális Iránytű - mely kiadvány ingyenesen minden soproni polgár számára hozzáférhető az önkormányzat Szociális Csoportján keresztül - VIII. fejezete ismerteti a teljesség igénye nélkül a városban aktívan működő 39 civil szervezet elérhetőségét

és

fő

tevékenységét.

Ezen

szervezetek

az

önkormányzati

szociális

gondoskodást kiegészítik, a város civil szféráját mozgósítják az általuk képviselt szociális, valamint egészségügyi-oktatási-kulturális célok elérése érdekében.

Soproni szociális nonprofit és érdekvédelmi szervezetek 1. Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete 2. Vakok és Gyengénlátók Soproni Szervezete 3. Idősek Lővéri Szervezete 4. Magyar Vöröskereszt Jereváni Szervezete 5. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Soproni Szervezete 6. Nagycsaládosok Országos Egyesületének Soproni Tagegyesülete 7. Mozgáskorlátozottak Soproni Városi Egyesülete 8. Csökkent Munkaképességűek és Rokkant Nyugdíjasok Egyesülete 9. Napsugár Nyugdíjas Egyesület 10. Menta Közösségi Mentálhigiénés Egyesület 11. Lyons Klub 12. Soroptimist Klub 13. Éltető Erő Daganatos Betegek Klubja 14 Szivárvány Klub 15 Névtelen Alkoholisták 16. Kurucdombi Akácvirág Nyugdíjas Olvasókör 17. Városplébánia-Katolikus Karitász 18. Bánfalvi Vöröskereszt 19. Pro Familia Egyesület 20. Magyar Máltai Szeretet Szolgálat 21. Humán Képző személyiség Fejlesztő és Egészségmegőrző Közhasznú Alapítvány 22. Utódainkért Közhasznú Alapítvány 23. Idős Emberek Gondozásáért Alapítvány 24. „Magányos Cédrus” Közhasznú Alapítvány 25. Mentőöv Alapítvány 26. Idősek Európai Háza Alapítvány 27. Éltető Erő Alapítvány a rák ellen 28. Elke Kincs Alapítvány 29. Tómalom Híd Alapítvány 30. AIDS Segély Alapítvány 31. Gólya Gyermekmentő Alapítvány


32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

United Way Nyugat-magyarországi Alapítvány Halmozottan Sérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Soproni Szerv. Kórház Kápolna Alapítvány Szent Mihály Alapítvány Soproni Polgári Nyugdíjas Kör TELESZO Egyesület Sylvanus Alapítvány - a hajléktalanok támogatásáért Forrás: Szociális iránytű, 2008.

Az Esélyegyenlőségi terv készítésekor 2008. szeptember 23-án Sopron MJV Önkormányzata a HBH Euroconsulting Kft-vel közösen kerekasztal-beszélgetést szervezett a leginkább érintett, elsősorban a megváltozott munkaképességű, fogyatékos embereket tömörítő civil szervezetek képviselői számára. A fórumon részt vettek a Támogató Szolgálat munkatársai is. A beszélgetés fókuszában a fogyatékos embereknek a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését akadályozó tényezők, a legégetőbb problémák, valamint a célcsoportok szerint szükséges azonnali, rövid, közép és hosszú távú, a városi önkormányzat hatáskörébe tartozó beavatkozások álltak. A minél teljesebb körű információszerzés érdekében a HBHE kérdőívet állított össze, melyet az önkormányzat szociális, egészségügyi, kisebbségi, oktatási és civil szervezetekért felelős munkatársainak segítségével eljuttattak a fentebb felsorolt civil szervezetekhez azzal, hogy 1 héten belül kitöltve juttassák vissza. A civil fórum résztvevőinek is kiosztottuk a kérdőívet. A szervezeteknek kiküldött kérdőív a 2. számú MELLÉKLETBEN megtalálható A válaszadás önkéntes alapon történt, sajnos a szervezeteknek csak 25%-a vállalkozott a vélemény-nyilvánításra. A beérkezett válaszokat összesítettük, ezekből megállapítható, hogy

az

esélyegyenlőséget

kiküszöbölésük

érdekében

gátló,

nevesített

szükséges,

az

fő

problémák,

önkormányzattól

hiányok, várt

valamint

a

beavatkozások

meglehetősen egybecsengtek a kapott válaszokban. A kérdőívekben megküldött javaslatok megjelennek a Beavatkozási akcióterv 4.2. Szociális integráció elősegítése című pontjában.


3.

Sopron MJV Esélyegyenlőségi Beavatkozási Akcióterv 2009-2013

A 2. pontban elkészített Átfogó helyzetelemzés Sopron Esélyegyenlőségi tervéhez az előzetesen

meghatározott

szektorok/ágazatok

szerint

bemutatta

a

rendelkezésre

álló

dokumentumok és adatok alapján az adott területet. A helyzetfeltáráskor feltérképezett problémák,

hiányok,

lakossági

szükségletek

nyomán

a

vizsgált

szektorokra

kiterjedő rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú (min. 5 év) távú beavatkozási akcióterv készült. A több szektort/ágazatot érintő, általános beavatkozások külön pontban szerepelnek. Jelen terv kizárólag azokat a konkrét területeket nevesíti, melyeken szükséges valamilyen konkrét beavatkozás. A könnyebb áttekinthetőség és nyomon követhetőség érdekében a Beavatkozási akcióterv 2009-2013 összesített, táblázatos formában is elkészült a kitűzött célok, az elérésükhöz szükséges beavatkozások (tevékenységek), a teljesülésüket mutató indikátorok, valamint a felelősök és határidők és a (potenciális) források megnevezésével. Ez a dokumentum a következő, 4. főpontban található.

3.1.

Általános beavatkozások

3.1.1. Sopron MJV Szociális térképe

A helyzetelemzés 2.1.2. pontjában bemutatott szükségletek oldása érdekében tervezett tevékenységek: A városi reprezentatív Szociális térkép elkészítése érdekében 2006-ban megkezdett munka további folytatását a városvezetés és a szakmai közvélemény egyaránt szükségesnek és fontosnak tartja az elkészített interjúk alapján. Az Anti-szegregációs program Beavatkozási tervében is szerepel középtávú vállalásként, 3-5 éven belül a Szociális térkép komplexebb, digitalizált

és

folyamatosan

aktualizálható

változatának

elkészítése.

Ezzel

összhangban a jelen városi Esélyegyenlőségi terv tervezett tevékenységei között is kiemelt helyet foglal el Sopron MJV Szociális térképének aktualizálása.

104


Rövid távon (1 év)



A 2006-ban megkezdett felmérő munka folytatása érdekében vegyes összetételű munkacsoport

felállítása,

melynek

tagjai:

Sopron

MJV

Önkormányzatának

döntéshozói, szakterületi felelősei, az érintett önkormányzati háttérintézmények vezetői, a Nyugat-Magyarországi Egyetem szociális területen működő oktatói és hallgatói – elsősorban a Benedek Elek Pedagógiai Kar szociál-pedagógia szakos diákjai , valamint a tevékenységet koordináló tanácsadó cég munkatársai. 

A munkacsoport felállítását követően részletes, közös munkaterv kidolgozása: kutatási módszertan, még lefedetlen esélyegyenlőségi területek meghatározása stb.




A Szociális térkép (2006) felmérései nem terjednek ki a Sopron belterületébe vont külső

településrészekre

(Görbehalom,

Brennbergbánya,

Sopronkőhida,

Tómalomfürdő, Balf), ezért a Szociális térkép következő aktualizálásakor – várhatóan 2009-ben - az adatfelvétel kiterjesztése szükséges említett településrészekre. Kiemelten fontos szempont továbbá, hogy mivel Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida - Tómalomfürdő, Balf körzetek földrajzi elhelyezkedésüket tekintve nem alkotnak

homogén

városrészt,

s

várhatóan

a

problémáik

sem

azonosak,

a

helyzetfeltárás valóban reprezentatív, minden nevezett körzetet lefedő mintán készüljön, megállapításai kellően árnyaltak és differenciáltak legyenek.



A részletes adatfelvételt követően Sopron belterületbe vont külső településrészeiről (Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida - Tómalomfürdő, Balf) a többi soproni városrészhez megnevezett

hasonlóan,

részletes,

szektorokra/ágazatokra

az

Esélyegyenlőségi

kiterjedő,

terv

komplex

bevezetőjében

helyzetfelmérés

elkészítése és a feltárt problémákra, szükségletekre reflektáló beavatkozási akcióterv

elkészítése

szükséges,

mivel

jelenleg,

ennek

hiányában

ezen

településrészek esélyegyenlőségének megvalósulása nem vizsgálható.



Aktualizált, folyamatosan frissíthető a város teljes közigazgatási területét lefedő, digitális szociális adatbázis létrehozása, mely a különböző pályázati, statisztikai és egyéb célú adatszolgáltatások, különböző szűrések elvégzését nagyban megkönnyíti.

Ennek

érdekében

az

önkormányzatnál

felelős

munkatárs(ak)

kinevezése, megfelelő humán kapacitás (informatikai és szociális kompetenciák) rendelése a feladathoz.

105





A létrehozott digitális adatbázis folyamatos karban tartása, frissítése, nyomon követése, a rendszer fenntarthatóságának biztosítása.

3.1.2. Demográfia – a lakosság elöregedése

A helyzetelemzés 2.2. pontjában bemutatott problémák kiküszöbölése érdekében tervezett tevékenységek: Sopronban

az

elöregedés

problémájának

kezelése

különleges

figyelmet

igényel

az

önkormányzattól, mivel a 60 év felettiek aránya egyenletes növekedést mutat városi szinten. Bár az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különböző, az idős lakosság területileg koncentrálódik: kiugró mértékű a város belső lakóterületeinek elöregedése. A probléma természetéből fakadóan nem rövid távon kezelhető. Rövid távon (1 év) 

Jelen helyzetfelmérés elkészítése, az igények, szükségletek naprakész és folyamatosan aktualizált önkormányzati nyilvántartása. A meglévő ellátórendszer szinten tartása.




A szociális és egészségügyi ellátórendszer folyamatos fejlesztése szükséges, az igények függvényében, folyamatos

melyhez

aktualizálása

a

meglévő szükséges.

városi

Szociális

Részletesen

térkép

lásd

az

adatállományának érintett

szektorok

beavatkozásainál!

3.1.3. Képzettség - foglalkoztatottság A helyzetelemzés 2.4. pontjában bemutatott problémák enyhítése érdekében tervezett tevékenységek: A helyzetelemzés alapján a két szektor problémái egymással szorosan öszefüggnek, hiszen minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesznek

elhelyezkedési

nehézségei

a

munkaerő-piacon,

így

a

tervezett

képzettségi-

foglalkoztatási beavatkozásokat közösen kezeljük.

106


A Szociális térkép (2006) alapján a munkaerőpiac feszültségei az alábbi területeken jelennek meg: - 45 év felettiek elhelyezkedési lehetőségei, - egyéb hátrányos helyzetű munkanélküliek visszajuttatása a munka világába (egészségügyi, családi

és

szociális

probléma,

képzetlenség,

nem

piacképes

szakképzettség,

etnikai

hovatartozás – ez utóbbi Sopronban kevéssé jellemző). Ugyanakkor, mint minden egyetemi városban jelentős tényezővé vált napjainkra a pályakezdő fiatalok munkahelyhez juttatása, különös tekintettel a főiskolát és egyetemet végzettekre. Ennek a csoportnak a helyzete, problémái kezelése az alacsony iskolázottságúakétól eltérő kezelést igényel. A Szociális térkép (2006) felmérései nem terjednek ki a Sopron belterületébe vont külső településrészekre (Görbehalom, Brennbergbánya, Sopronkőhida, Tómalomfürdő, Balf), ua. a 2001-es népszámlálási adatok városi szinten kiemelkedően rossz mutatókat jeleznek mindkét szektorban, ezért a Szociális térkép következő aktualizálásakor, 2009-ben az adatfelvétel reprezentatív mintán történő kiterjesztése szükséges említett településrészekre. Lásd még a 3.1.1. Sopron MJV Szociális térképe pont alatti beavatkozásoknál! A képviselőtestület által 2008. májusában elfogadott Anti-szegregációs terv 3.4 ponja részletesen tartalmazza a szociális integráció érdekében tett komplex intézkedéseket, köztük az alacsony iskolai végzettségű lakosok munkaerő-piaci esélyeinek javítását. Ennek részét képezi a 8 általános iskolai végzettség megszerzése különböző - európai uniós (Pld. TÁMOP Első lépés és tanoda programok), a regionális munkaügyi központ és az önkormányzat által támogatott formákban, valamint szakképzettséget nyújtó OKJ-s képzésekbe való bekapcsolódás. A tervezett beavatkozások típusa és - rövid, közép és hosszú távú - ütemezése megegyezik az Anti-szegregációs

tervben

foglaltakkal,

megerősítve

azt,

hogy

a

szociális

integráció

megvalósítása csak komplex beavatkozási programmal történhet. Az SZMM szakértője ellenjegyezte a tervezett beavatkozási programot Részletesen lásd ott! A Beavatkozási akcióterv 2009-2013 összesítő táblázatában az ASZP Beavatkozási terve alapján megjelenítjük ezeket a tevékenységeket.

107


3.2.

Szociális integráció elősegítése

A helyzetelemzés 2.5. és 2.6. pontjai alatt bemutatott szükségletek oldása érdekében tervezett tevékenységek: A helyzetelemzés legrészletesebb fejezete a szociális szektor és az ellátórendszer vizsgálata, mely

alapján

3

fő

célcsoport

körvonalazódik

a

városban,

melyek

képviselőinek

esélyegyenlősége érdekében mindenképpen szükséges lépni, ezek -

a fogyatékos emberek,

-

a hajléktalan emberek,

-

az ápolásra szoruló idős emberek.

3.2.1. Fogyatékos emberek

A fogyatékos emberek vonatkozásában leginkább irányadó a 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása a 2007. XXIII. Tv. szerint. Különösen ez utóbbi módosításra hagyatkoztunk, mely a fogyatékossággal élő emberek jogállásában bekövetkezett aktuális rendelkezéseket összegzi: A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja: A törvény célja 1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Alapelvek 2. §

Állam, társadalom szervezeteinek működése során ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet olyan körülményeket kell létrehozni, amely integrálhatja a fogyatékossággal élőket állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit

108


meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában h) egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatáshoz való hozzáférés mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető a közszolgáltatást nyújtó épület mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, szolgáltatásai teljes mértékben használhatók A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK Környezet: akadálymentes, jól érzékelhető, biztonságos épített környezet (5. § (1)), közlekedés (5. § (2)) Kommunikáció hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz (6. § (1)), tájékozódás és a személyi segítés feltételei (7. § (1)) Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést (7/A. § (1)), megvalósításának határideje 2010. december 31. (7/B. § (1)) Közlekedés A közlekedési rendszerek biztonságos igénybevétele (8. §) A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani (9. §) megfelelő számú és alapterületű parkolóhely (10. §) Támogató szolgálat, segédeszköz megfelelő támogató szolgálat és segédeszköz igénybevétele (11. §) AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI: Egészségügy: biztosítani kell az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást, az ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell (12. § (2)) Oktatás/képzés: ha előnyös, akkor azonos óvodai vagy iskolai csoportban vegyen részt (13. § (2)), a fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján (14. §)

109


Foglalkoztatás: A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult (15. § (1)), a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását (15. § (2)), felvételi eljárásnál egyenlő esélyű hozzáférést biztosítani kell (ha volt nyílt meghirdetés, a fogyatékos személy jelezte, nem jelent aránytalanul nagy terhet), ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell (16. §) Lakóhely, kultúra, sport ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM 26. § (1) Az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Fogyatékosügyi Programot (a továbbiakban: Program) határoz meg. A Programban foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni. (3) A Program az alábbiakat tartalmazza: a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket a közlekedési rendszerek, a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket, valamint a szükséges pénzügyi forrásokat A FOGYATÉKOSOKAT MEGILLETŐ JOGOK VÉDELME, TOVÁBBÁ A TÖRVÉNYBŐL FAKADÓ FELADATOK KÖTELEZETTJE 27. § Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók.

A továbbiakban a soproni fogyatékos embereket tömörítő civil szervezetek és az ellátásukat végző Támogató Szolgálat munkatársainak véleményére, tapasztalataikra támaszkodva,

elsősorban

az

általuk

nevesített

főbb

soproni

hiányosságokra,

szükségletekre koncentráltunk – figyelembe véve fentebb idézett törvényi rendelkezéseket is. A 2008. szeptemberében megrendezett civil fórum és az érintett civil szervezetek és a Támogató Szolgálat munkatársai által kitöltött kérdőívek alapján a következő rövid, közép és hosszú távú beavatkozásokat várnák az önkormányzattól annak érdekében, hogy tagjaik esélyegyenlősége a lehető legkomplexebben érvényesülhessen: Rövid távon (sürgősen, ill. 1 éven belül):

110




A közszolgáltatásokat ellátó, épített környezet akadálymentesítésségének felmérése. Akadálymentesítési ütemterv készítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével.



Készüljön el a felelősöket-határidőket tartalmazó részletes települési esélyegyenlőségi terv. A tervezett beavatkozások megvalósulásának nyomon követése, legalább kétévenkénti felülvizsgálata.



A továbbiakban az esélyegyenlőséget szolgáló bármilyen intézkedéshez szükséges a határidők, felelősök megnevezése, valamint az ellenőrzés (visszacsatolás), hogy megtörténtek-e a szükséges intézkedések.



A közintézményekben legyen akadálymentesített mosdó (ennek hiánya még a bejutásnál is nagyobb problémát jelent a célcsoportnak).



Alakulhasson egy, az érintett fogyatékos emberek képviselőiből álló érdekképviseleti csoport, amely a fogyatékos embereket érintő minden önkormányzati döntés (pld. épített környezet, közlekedés) előkészítéséhez véleményt, javaslatot adna saját tapasztalataik, a „Semmit rólunk nélkülünk.” elv érvényesítése alapján.



Az érdekképviseleti csoport tagjainak rendszeres tájékoztatása, ellátása naprakész információkkal, mely a felelős véleményalkotáshoz elengedhetetlen.



A folyamatos párbeszéd fenntartásának lehetősége a többségi lakossággal és döntéshozókkal kiemelten fontos egy elfogadóbb, valódi megértésen alapuló szemlélet kialakításában, amelynek hiánya a legfőbb akadályt jelenti a fogyatékos emberek számára jelenleg. Egymás jobb megismerése esélyt adna a dolgok átfogóbb megértéshez, a rugalmasabb, nyitottabb közgondolkodáshoz.



Közlekedési

lámpák

csipogóval

történő

ellátásának

folyamatos

bővítése,

gyalogátkelőhelyek kihangosítása. 

Járdán lévő oszlopok sárga jelzéssel való ellátása.



Gyalogátkelőhelyek szintjének (járdaszegélyek) kiegyenlítése.

111


Közép távon (3-5 év) 

A középületek komplex info-kommunikációs akadálymentesítése érdekében cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével.



Önkormányzat részéről párbeszéd kezdeményezése a fogyatékossággal élő embereket foglalkozató munkahelyekkel, a regionális munkaügyi központtal az akadálymentesítés és a fogyatékos emberek egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatás előmozdítása érdekében.



A közlekedési lámpák csipogókkal történő ellátásának befejezése.



A

közcélokat

szolgáló

új

építések

ellenőrzésére

vegyes

bizottság

felállítása,

amennyiben nem felelnek meg a jogszabályi akadálymentesítési előírásoknak, szankcionálás lehetősége. 

Közintézmények dolgozói számára toleranciát erősítő továbbképzések és/vagy jelnyelvi kurzus tartása.



Szállodák, éttermek, kulturális és sportlétesítmények, valamint a közlekedés (járdák, átkelő helyek, főbb csomópontok) akadálymentességének felmérése.

Hosszú távon (min. 5 év) 

Az esélyegyenlőségi törvény fogyatékos embereket segítő intézkedéseinek határidőre történő végrehajtása.



A közintézményekbe való akadálymentes bejutás biztosítása cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével.



Utcabútorok, útjelek, útburkolatok, parkok, járdák átalakítása az akadályok leküzdése érdekében. Az új épített környezet feleljen meg a jogszabályoknak.



Civil ház létesítése.



Tekintettel Sopron turisztikai jelentőségére, a vállalkozói réteg ösztönzése, hogy legyenek akadálymentes szálláslehetőségek, éttermek, programok. Mindezek azért is fontosak, mert a fogyatékos személyekkel együtt a társadalom azon tagjai is kirekesztődnek, akik szülőként, hozzátartozóként, barátként kénytelenek mindezen lehetőségekről lemondani, mert a fogyatékos személyt másra nem tudják bízni.

A fogyatékossággal élő soproni emberek és az őket képviselő szervezetek által igényelt, fenti beavatkozások megvalósítása szorosan összefügg az Önkormányzat által biztosított közszolgáltatások

egyenlő

esélyű,

a

lakossági

hozzáférhetősége

pontban

megfogalmazottakkal. Lásd még 2.10. és 3.5.pontoknál!

112


3.2.2. Hajléktalan emberek

A hajléktalanok száma jelentős a városban - kb. 100 fő -, és emelkedő tendenciát mutat, reintegrációjuk biztosítása komplex szakmai feladat. Jelenleg mind az átmeneti szállás, mind az éjjeli menedékhely maximálisan kihasznált, de ideiglenes megoldással, arra alkalmatlan helyen és körülmények között működik. Az országos átlagnál messze kedvezőbb feltételeket biztosító soproni szociális ellátórendszer egyik legnagyobb hiányossága jelenleg a hajléktalan-ellátás megoldatlansága. Ennek fő oka, hogy az önkormányzat évek óta nem tud a város lakosságával egyezségre jutni az ellátó szolgálat helyét illetően. Az engedélyes építési tervek elkészítésére pályázatot írt ki az önkormányzat, melynek eredményeként elkészült a létesítmény építési terve, melynek engedélyeztetése folyamatban van, nem jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Rövid távon (1 év) 

Az önkormányzat részéről a helyszín kijelölése megtörtént, további feladat, az ott élő és érintett városi lakosokkal a hajléktalanok ellátását szolgáltató létesítmény és az ellátottak elfogadtatása. Ehhez további lakossági fórumok, meggyőzés szükséges.



Pályázati lehetőség esetén a fenti célokat segítő pályázat kidolgozása és benyújtása.




Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fejlesztési tervei között szerepel a Hajléktalanokat ellátó szolgálat megvalósítása. E terv része egy új, korszerű hajléktalanok átmeneti szállójának és éjjeli menedékhelyének építése.

Fő cél a hajléktalanságból kivezető út lépcsőfokainak kiépítése, a társadalmilag elfogadott hétköznapokba való visszavezetés egyik alapvető feltétel, olyan lakhatás biztosítása (éjjeli menedékhely,Þ átmeneti szálló,Þ albérlet,Þ önálló lakhatás), ami alternatívát kínál, és motivációt biztosít a hajléktalan számára élethelyzetének megváltoztatására. A tervek szerint a megépítésre kerülő 600 m2 alapterületű kétszárnyú épület mely jól elválaszthatóan, de mégis egy épületben ad helyet egy 26 férőhelyes (22 férfi/4 nő) éjjeli menedékhelynek és egy 45 férőhelyes hajléktalanok átmeneti szállójának.

Az

átmeneti szállóban 9 db 4 ágyas, 1 db 5 ágyas és 2 db 2 ágyas szoba kerül kialakításra, melyből 2 szoba + fürdő akadálymentes lesz. A tapasztalatok alapján 2 négy ágyas szobát

113


tartanak fenn nők részére (8 főnek). A felmerült szakmai igények alapján 16 fő tartós ápolására lesz lehetőség. Az új épületben maradéktalanul megvalósulhat a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/200.(II.7) SZCSM rendelet 105. §-ában és 107. §-ában rögzített szakmai feltételek. Az éjjeli menedékhelyen max. 6 ágyas szobák, étkező, melegítésre alkalmas konyha, közösségi helyiség és iroda helyiség és nemenként a jogszabály által előírt zuhanyozó és WC kerül kialakításra. A szolgáltatást végzők itt nem támasztanak magas követelményeket az igénybevevőkkel szemben, mivel célcsoportjuk a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok, utcán élő hajléktalanok, deviáns életvitelű fiatalok. Cél

az

igénybevevő

súlyosabb

testi-lelki

károsodásainak

és

egyéb

veszteségeinek

megelőzése, további szolgáltatások igénybe vételének motiválása, változás elindítása, segítése,

életvitelbeli

változás

ösztönzése.

Az

intézményben

pszicho-szociális

támogatást és életviteli tanácsokat nyújtó programok vehetők majd igénybe. A szolgáltatás jellemzői anonimitás, nem absztinencia központú, az egészségügyi ellátással szorosan együttműködik. Hosszú távon (min. 5 év)



A hajléktalansághoz vezető okok kialakulásának megelőzése mellett, a szociális ellátó rendszer egyik legfontosabb feladata a már hajléktalanokká váltak re-integrációja.

A középtávon létrehozandó új épületben, s a Magyar utcában már kialakított Nappali Centrumban olyan komplex Hajléktalanokat Ellátó Szolgálat valósul meg, melynek tárgyi és személyi feltételei biztosítják, hogy a hajléktalanná vált személy az aktív és hatékony szociális munkának köszönhetően, vele együttműködve mielőbb meg találja a kivezető utat.

114


Ápolásra szoruló idős emberek

Rövid és közép távon (1-3 év)



Az ESZI ápolási otthonokban demencia jelenti a legfőbb ellátási gondot: 235 főből jelenleg 80 fő súlyos, regisztrált demens. Emiatt a szakápolói létszám bővítésére lenne szükség.



Jelzőrendszer szolgálat (személyi segélyhívóval) és a házi segítségnyújtás intézménye működik, azonban a jelenlegi hétfőtől-péntekig munkaidőben történő ellátás nem elégséges az idős rászorultaknak. Szükséges lenne a házi segítségnyújtás szolgáltatás kiterjesztése az esti órákra, és a hétvégékre.



Az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, pontos felmérés készítése szükséges a hiányosságokról. Cselekvési ütemterv készítése felelősök, határidők és a források megnevezésével. Erről részleteses lásd a 2.10. és 3.5. pontoknál!




Az elöregedő soproni társadalom miatt szükséges lenne mind a szociális alapú, mind

pedig

az

emelt

szintű

ápolási

otthonok,

valamint

az

átmeneti

elhelyezést nyújtó férőhelyek bővítésére közép- és hosszú távon, tekintettel a várakozók

számára.

önkormányzatnak.

A

Ennek

megvalósítási

Szociális

lehetőségeit

szolgáltatástervezési

fel

kell

mérni

az

koncepció

2009.

évi

felülvizsgálatakor konkrét beavatkozási javaslatok kidolgozása szükséges.



Megoldásra váró feladat az intézmények működési engedélyében foglaltak szerinti infrastruktúra-fejlesztés: elhasználódott

tárgyi

a

tárgyi eszközök

feltételek

biztosítása,

folyamatos

cseréje,

az az

elavult, épületek

állagmegóvása, az elhelyezés minőségének javítása, amit saját erőből fedezni nem tudnak

(balesetveszélyes

nyílászáró-csere,

helyzetek

lakószobák,

elhárítása,

kommunális

energiatakarékos

helyiségek

és

szigetelések,

közösségi

terek

korszerűsítése).



Épületek akadálymentesítésének megoldása, a rövid távon felmért hiányosságokat orvosoló cselekvési ütemterv megvalósítása..

115


3.2.3. Önkormányzati szociális intézmények előírt fejlesztése A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának 2008-as vizsgálata az önkormányzat által fenntartott szociális intézményekről A 188/1999. (XII.16.) Kormány rendeletet módosító 353/2007. (XII.23.) Kormány rendelet értelmében a 2007. december 31-én – 2012. december 31-e előtt érvényét vesztő – ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szolgáltatókat, intézményeket a működést engedélyező szerv 2008 végéig felülvizsgálja. Amennyiben a vizsgált intézmény nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, úgy 2012. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedélyt kap, s az ezt kiadó határozat tartalmazza azokat a hiányosságokat, melyek megszüntetéséről az intézménynek gondoskodnia kell. A fenntartó a határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül a feladatokról intézkedési tervet készít. Az ebben foglaltak teljesítését a működést engedélyező szerv évente ellenőrzi. Közép és hosszú távon (3-5 év) A fenti rendelet értelmében a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának 2008-as vizsgálatai alapján az Önkormányzat által fenntartott szociális intézményeknek a következő feltételek megteremtéséről kell gondoskodniuk 2012. december 31-ig: Egyesített Szociális Intézmény (9400 Sopron, Balfi u. 80.) 1 fő diétás nővér alkalmazása heti 4 órában; az átlagos ápolást nyújtó részlegben a lakószobákban egy ellátottra legalább hat négyzetméter lakóterület jusson; négynél több személyt egy lakószobában csak kivételesen indokolt esetben lehet elhelyezni; tíz ellátottra legalább egy fürdőkádat vagy zuhanyzót kell biztosítani.

116


NapSzak Integrált Intézmény (9423 Ágfalva-liget) további 14,5 fő ápoló, gondozó, 2 fő szociális mentálhigiénés munkatárs alkalmazása napi 8, illetve napi 7 órában; az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek 80%-ának szakképzettnek kell lennie a szakellátásban; lakószobákban egy ellátottra legalább hat négyzetméter lakóterület jusson; négynél több személyt egy lakószobában csak kivételesen indokolt esetben lehet elhelyezni; a Támogató Szolgálat gépkocsija nem alkalmas elektromos kerekes székes személy szállítására, nem rendelkezik mobil rámpával vagy emelő szerkezettel, valamint 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel, ezáltal nem felel meg az SzCsM. Rendelet 39/C. § (2) bekezdésében meghatározott előírásoknak. NapSzak Integrált Intézmény telephelye (9400 Sopron, Uszoda u. 9.) a pszichiátriai betegek nappali ellátásában 1 fő terápiás segítő, míg a pszichiátriai közösségi ellátásban 1 fő közösségi gondozó alkalmazása.

3.2.4. Sopron MJV Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2007) felülvizsgálata




Sopron

MJV

Szociális

Szolgáltatástervezési

Koncepciója

2007.

évi

felülvizsgálatának kétévenkénti, 2009-ben esedékes felülvizsgálatának elvégzése, a dokumentum aktualizálása.



Gyermekek Átmeneti Otthonának kialakítása: a 149/1997. (IX.10.) korm rendelet a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokról alapján a Vasvári Pál u. 2/A. szám alatt a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ épülete tetőterének beépítésével 12 fős egységet (a 1997. XXXI. Tv. 50. § rendelkezései alapján) hoznak létre. A bővítésre várhatóan 2008 novemberében uniós pályázati kiírás (ROP) jelenik meg, melyre az önkormányzat benyújtja már meglévő a jogerős építési engedéllyel alátámasztott pályázatát.

117


Jelenleg nincs önkormányzati terv a 2007. évi koncepcióban megoldásra váró feladatként megjelölt, szakosított ellátást nyújtó: - Szenvedélybetegek átmeneti otthonára, - Fogyatékos személyek gondozó házára, - Fogyatékos személyek otthonára. Az ugyancsak tervezett Gerontológiai Központ létrehozása forráshiány miatt bizonytalan ideig prolongálódik, bár a város elöregedésével fokozódó ellátási szükségletek ezt indokolják. Fontos, hogy a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2009. évi felülvizsgálata reflektáljon ezekre az meg nem valósult tervekre.

3.3.

Lakhatás

A helyzetelemzés 2.7. pontja alatt bemutatott szükségletek oldása érdekében tervezett tevékenységek: Az IVS Anti-szegregációs terve részletesen foglalkozik a város leromlott területeivel, a helyzetfeltárás bemutatja a jelenlegi helyzetet, de források hiányában csak hosszabb távon, 2013 után kerülhet itt sor szociális városrehabilitációra, melyhez jelenleg nem készült még akcióterv. A Beavatkozási akcióterv 2009-2013 összesítő táblázatában az ASZT alapján megjelenítjük a lakhatási integráció elősegítése érdekében tervezett konkrét tevékenységeket.

3.4.

Oktatás-nevelés

A helyzetelemzés 2.8. pontja alatt bemutatott hiányosságok lefedése érdekében tervezett tevékenységek:

118


3.4.1. A települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Akcióterv megvalósítása

Rövid távon (1 év) Sopron

Megyei

Jogú

Város

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

Helyzetelemzése

és

Terve

dokumentumot az önkormányzat 358/2007.(XII. 19.) Kgy. Határozata fogadta el. Az abban megfogalmazott elvek beépülnek a közoktatási intézmények működését meghatározó stratégiai dokumentumokba, valamint az Önkormányzati Minőségirányítási Programba és a Közoktatási-fejlesztési és Intézkedési Tervbe. A dokumentum hatályba lépésének időpontja: 2008. január 10. Érvényes: 2010. január 31-ig. A Közgyűlés évente felülvizsgálja, hogy a Közoktatási

Esélyegyenlőségi

esélyegyenlőség

biztosítását

Akciótervben Sopron

Megyei

kitűzött Jogú

célok Város

mennyire

szolgálták

közoktatásában.

A

az

konkrét

beavatkozásokat tartalmazó Akciótervet lásd ott! A

Sopron

MJV

IVS-ének

helyzetfeltárásában

szintén

Anti-szegregációs részletesen

terve

foglalkozik

oktatási-nevelési a

témával.

A

esélyegyenlőségi tervezett

konkrét

beavatkozások összhangban vannak a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terv akciótervében foglalt konkrét beavatkozásokkal. A Beavatkozási akcióterv 2009-2013 összesítő táblázatában ezen dokumentumok alapján megjelenítjük az oktatási-nevelési integráció elősegítése érdekében tervezett konkrét tevékenységeket.

3.4.2. A Közoktatási törvény vonatkozó, aktuális módosításai A 2008. évi XXXI. törvény Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 2. § A Kt. 13. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki: 6) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. (7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa

119


gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 3. § (3) A Kt. 33. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: (15) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység olyan többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot. 7. § A Kt. 58. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. 8. § A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (3)(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik: (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen/felvételi körzeten belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen/az egyes felvételi körzetekben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen/felvételi körzetben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya). (3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. (5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakó- vagy tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakó- vagy tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át.

120


Rövid távon (1 év) A Közoktatási törvény fentebb kivonatoltan hivatkozott, 2008. július 1-jétől hatályos módosításai

alapján

szükséges,

hogy

Sopron

Megyei

Jogú

Város

Közoktatási

Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve című dokumentum hatályos Akcióterve ennek szellemében kerüljön felülvizsgálatra, és a szükséges pontokon módosuljon.

3.5.

Önkormányzati


egyenlő

esélyű,

akadálymentes lakossági hozzáférhetősége Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása 2007. XXIII. Tv. Melléklete meghatározza a Sopron méretű,

30

ezer

közszolgáltatásokhoz

fő

feletti

való

lakosú

egyenlő

települési

esélyű

önkormányzatok

hozzáférés

kötelezettségeit

megvalósításának

a

ütemezése

tekintetében. A

helyzetfelmérés

készítése

közben

világossá

vált,

hogy

a

középületek

akadálymentesítésének megoldatlansága Sopron egyik kulcsproblémája, mely sajnos országos viszonylatban nem számít kirívó, csupán átlagos hiányosságnak. A város történetéből adódóan számos önkormányzati fenntartású közszolgáltatás, így maga a Polgármesteri Hivatal is műemlék épületben nyert elhelyezést, melyek a hatályos rendelkezések szerint nem tehetők egykönnyen akadálymentessé. Ez az állandósult forráshiány mellett a másik komoly probléma, melyre az önkormányzatnak hosszabb távon megoldást kell találnia. Az

ÁNTSZ

2008

júniusában

tételesen

feltárta

az

alapellátást

biztosító

rendelőintézetek konkrét hiányosságait, melyek pótlását a fenntartó önkormányzatnak 2008. december 31-ig biztosítania kell. Az interjúk során az is kiderült, hogy nem ez az egy ilyen típusú felszólítása volt az utóbbi 2 évben az ÁNTSZ-nek. A 2008. júniusi ÁNTSZ ellenőrzés alapján tett megállapítások az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve kezelésében lévő, alapellátást biztosító telephelyekről: 1. Sopron, Lenkey u. 1-3. Külső akadálymentes közlekedés nem megoldott,

121


Nincs mozgáskorlátozottak által is használható mellékhelyiség, Az épületben csak a szintek közötti akadálymentes közlekedés megoldott (lift). 2. Sopron, Táncsics u. 11. Mind a külső, mind a belső akadálymentesítés megoldatlan, A bejárati ajtók nem megfelelőek, Akadálymentes illemhely nincs. 3. Sopron, Kodály tér 12. Külső akadálymentesítés megoldott, Akadálymentes illemhely nincs. 4. Sopron, Vasvári Pál u. 2/a. Akadálymentes megközelítés megoldott, Akadálymentes illemhely nincs. 5. Brennbergbánya, Borbála telep 12. Sem a külső, sem a belső akadálymentesítés nem megoldott, Akadálymentes illemhely nincs, nincs külön személyzeti WC kialakítva, Az épület orvos-beteg négyszemközti kapcsolat biztosítására alkalmatlan. A helyzetfelmérés 2.10. pontjában megvizsgáltuk a soproni -

szociális (6 intézmény - 21 feladatellátási hely),

-

egészségügyi (3 intézmény - 25 feladatellátási hely),

-

oktatási-nevelési (20 intézmény - 38 feladatellátási hely)

intézmények aktuális állapotát, melyeket külön táblázatokban rögzítettünk a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A szociális intézmények 21 feladatellátási helye közül jelenleg 

5 (24%) komplexen akadálymentes;



5 (24 %) részlegesen akadálymentes;



11 (52%) nem akadálymentes.

Az egészségügyi intézmények 25 feladatellátási helye közül jelenleg 


122




14 (56%) részlegesen akadálymentes;




Az oktatási - nevelési intézmény 38 feladatellátási helye közül jelenleg 




11 (29%) részlegesen akadálymentes;




Ezen belül legrosszabb az arány az általános iskolákban, ahol a feladatellátási helyek 7%-a részlegesen akadálymentes mindössze. Az óvodákban 33%, a középiskolákban 50% a részlegesen akadálymentes épületek aránya. A komplex akadálymentesítés teljesen hiányzik az egészségügyi és az oktatásinevelési intézményekből. Ez azt jelenti, hogy az info-kommunikációs akadályok jelenleg számottevőbb problémát jelenthetnek a városban, mint akár a fizikai akadályok. Komplex akadálymentesítés nélkül nem valósítható meg a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan sérült gyermekek befogadó, integrált vagy részlegesen integráló nevelése-oktatása; sem az érzékszervi fogyatékossággal élő felnőttek szociális integrációja. A

részleges

akadálymentesítés

megléte

döntően

valamilyen

szempontú

fizikai

akadálymentesítést jelent (bejárat, folyosói ajtók, mellékhelyiségek, parkolók), mely a fogyatékos emberek mellett hasznos segítség a kisgyermekes szülőknek, a nehezen közlekedő beteg és/vagy idős embereknek.

123





Az 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása (2007. XXIII. Törvény) előírásai soproni teljesülésének vizsgálata szükséges, melynek érdekében egy átfogó, városi szintű akadálymentességi

helyzetfelmérés

elkészítése

elengedhetetlen.

Csak

ezt

követően lehet egy konkrét beavatkozási-végrehajtási ütemtervet készíteni. Fontos elv az érintett fogyatékossággal élő célcsoportok bevonása a tervezésbe („Semmit rólunk nélkülünk!” -elv), az elkészült beavatkozási terv előzetes véleményeztetése az érdekképviseletüket ellátó csoporttal. Ezek a szempontok teljesen egybevágnak a 2.6.3. Szociális ellátórendszer a városban fejezet G. pontja alatt a fogyatékos embereket képviselő szervezetek és a Támogató Szolgálat által jelzet problémákkal, és kért beavatkozásokkal (lásd még a 3.2.1. pont alatt). Közép távon (3 év) Az elkészült beavatkozási ütemterv pontos és késedelem nélküli végrehajtása. A megvalósítás ütemtervszerű véleményeztetése a fogyatékos emberek érdekképviseleti csoportjával. Hosszú távon (min. 5 év) Hosszú távú cél mindegyik szolgáltatás típusban az, hogy a rászoruló kisebbségek ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá a különböző szolgáltatások mindegyikéhez, mint a többségi lakosság, megvalósítva ez által a valódi esélyegyenlőséget.

124


Melléklet az 1998. évi XXVI. törvényhez

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezése az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások esetében Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtésére kötelezett önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások

2 ezer fő alatti település önkormányzata 2-5 ezer fő közötti település önkormányzata 5-10 ezer fő közötti település önkormányzata 10-20 ezer fő közötti település önkormányzata 20-30 ezer fő közötti település önkormányzata

30 ezer fő feletti település önkormányzata, ideértve a főváros kerületeit is*

2008. decemb er 31. Kötelezettek száma

2010. decemb er 31. egészsé önkorgyerme gyerme középfo szociáli gmányzat kkkú s ügyi i védelmi védelmi iskola szakellá szakellá ügyfélalapellát szakellá tás tás szolgála ás tás t 1

2009. december 31.

egészsé szociáli gs ügyi alapellát alapellát ás ás

óvoda

alapfok ú iskola

2349

1

509

1

1

1

1

1

144

1

1

1

1

1

80

1

1

1

1

1

1

25

1

1

1

1

1

1

61

1

1

1

1

1

1

125


megyei (fővárosi) önkormányzat

20

1

1

1

1

1

1

1

*A Sopronra vonatkozó feltételrendszer és a teljesízési határidők dőlt kövér betűkkel megjelölve.

126

4.

SOPRON MJV Beavatkozási akcióterv 2009-2013 – összefoglaló táblázat Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Beavatkozási Akcióterve 2009-2013

Helyzetelemzés megállapítása

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Rövid távú indikátor (1 év)

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (min. 5 év)

-Elkészült összegző tanulmány a 20062007-es adatgyűjtés alapján.

-Elkészült digitális alapú, fenntartható, frissíthető, komplex Szociális térkép.

-Folyamatosan karbantartott, frissített adatállományú, fenntartható Szociális térkép

Forrás

1. ÁLTALÁNOS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BEAVATKOZÁSOK 1.1. Az önkormányzat nem rendelkezik komplex, szektorok közötti, egységes, naprakész adatbázissal, mely a statisztikai adatszolgáltatást, gyors tájékozódást, szükségletfeltárást, intézkedést nehézkessé teszi

A város egészére kiterjedő, fenntartható, komplex, digitalizálható Szociális térkép létrehozása .

1.1.1. Rövid távon: a)A 2006-2007es adatgyűjtés, feldolgozásának véglegesítése, összegző tanulmány elkészítése. b)Vegyes összetételű szakmai munkacsoport (önkormányzat, egyetem, külső tanácsadó) felállítása; c)részletes közös munkaterv, kutatási módszertan kidolgozása. 1.1.2. Közép távon: d)Adatfelvétel kiterjesztése a Sopron belterületébe vont külső településrészekr ea reprezentativitá

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester , Humánszolgáltatási Csoport vezetője

-2009.12.31. (rövid távú célok) -2011. 12.31. (középtávú célok) -2013.12.31től i folyamatosa n (hosszú távú célok)célok

Önkormányzati , Uniós pályázati TÁMOP, TIOP

-Benyújtott TÁMOP és TIOP pályázatok (amennyiben megjelennek). -Felállított munkacsoport, -Kidolgozott kutatási munkaterv és módszertan.

-Sopron belterületébe vont külső településrészek (Brennbergbány a, Görbehalom, Sopronkőhida, Tómalomfürdő és Balf) bevonódnak a vizsgálatba; - elkészült beavatkozás terv ezekre a településrészekr e is. -Kinevezett önkormányzati felelősök (szociális, informatikai területről).



Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester ,

2009.01.01. és 2013. 12.31. között folyamatosa n





-Szinten tartott idősek ellátórendszere. -Aktuálisan felmért szükségletek.

-Elkészült digitális alapú, fenntartható, frissíthető, komplex Szociális térkép.

-Folyamatosan fejlesztett ellátórendszer.

s biztosításával. e)Komplex helyzetfelmérés és beavatkozási akcióterv elkészítése. f)Az adatfrissítés folyamatosságán ak és digitalizálásának megoldása. g)Önkormányzat i felelős munkatársak megbízása a feladattal. h)Térképi vizuális ábrázolásra is alkalmas szoftverek beszerzésére pályázat(ok) benyújtása.

1.2. Elöregedő soproni lakosság: a 60 év felettiek aránya folyamatos emelkedést mutat.

Önkormányzati felkészülés az idősellátás megnövekedő szükségleteire közép- és hosszú

1.1.3. Hosszú távon j)A létrehozott adatbázis folyamatos karbantartása, frissítése, nyomon követése; k)fenntarthatósá gának biztosítása. 1.2.1. Helyzetfelmérés készítése: igények naprakész nyilvántartása.

128



Cél távon.

1.3. Alacsony státuszú, hátrányos helyzetű lakosok foglalkoztatási mutatói sokkal rosszabbak a városi átlagnál

A hátrányos helyzetű (HH): aktív korú alacsony iskolai végzettségű, egészségi problémákkal, szociális hátrányokkal küzdő, alacsony státuszú lakosok foglalkoztatatásá nak elősegítése

Intézkedés

Felelős

1.2.2. Meglévő szociális és eü-i ellátórendszer szinten tartása, hosszabb távon folyamatos fejlesztése. 1.3.1.Sopron MJV Önkormányzata Sopron – Fertőd Többcélú Társulással közösen, az együttműködő, előgondozásban részesülő rendszeres szociális segélyezettek és tartós munkanélküliek részére közösen szervezi meg közhasznú foglalkoztatás programját. 1.3.2.Önkormán yzati pályázatok benyújtása a HH lakosok magasabb iskolai végzettsége, szakképesítés megszerzése érdekében 1.3.3.Álláskeres ő klub működtetése: tanácsadás, tréningek, állásfigyelési szolgáltatás

Humánszolgáltatási Csoport vezetője

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester Humánszolgáltatási Csoport vezetője

Határidő

Forrás




-Folyamatosan fejlesztett ellátórendszer.

2009.01.01. és 2013. 12.31. között folyamatosa n

Önkormányzati , Ágazati minisztériumi, Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ.

-Benyújtott pályázatok száma. -Felnőttképzésbe, szolgáltatási programokba bekapcsolódott HH lakosok száma.

-Nyertes pályázatok száma. -Magasabb végzettséget szerzett HH lakosok növekvő aránya.

-Megvalósított és újonnan benyújtott pályázatok emelkedő száma. -Magasabb végzettséget szerzett HH lakosok növekvő aránya.

129



Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás




2. SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓT SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1.A fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a városi információkhoz és közszolgáltatásokhoz nem minden téren biztosított.

A célcsoport esélyegyenlőségé nek biztosítása

2.1.1.Rövid távon: a)közszolgáltatá sokat ellátó épületek akadálymentess égé-nek felmérése b)települési esélyegyenlőségi terv elkészítése és nyomon követése (felelősök, határidők, megvalósulás) c)a célcsoport érdekképviselőin ek önk-i informálása, bevonása, a „Semmit rólunk nélkülünk!” elv alkalmazása a gyakorlatban. d)közlekedési lámpák ellátása csipogóval, e)főbb gyalogátkelőhely ek kihangosítása, f)járdán lévő oszlopok ellátása sárga jelzéssel, g)gyalogátkelők szintjének kiegyenlítése h)akadáymentes mosdók

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2009.01.01. – 2009.12.31. között

Önkormányzati , Uniós pályázati

-Elkészült akadálymentességi felmérés, -Elkészült települési Esélyegyenlőségi terv, -Felállított, működő fogyatékos érdekvédelmi csoport -Megvalósított legelemibb fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés a középületekben és a főbb városi csomópontokon.

--

--

130



Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás


2010.01.01. és 2013.12.31 között





kialakítása közintézmények ben 2.1.A fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a városi információkhoz és közszolgáltatásokhoz nem minden téren biztosított.


2.1.2.Közép távon: i)cselekvési terv készítése a középületek és főbb csomópontok infokommunikációs akadálymentesít ésére j)önkormányzat részéről párbeszéd kezdeményezése a fogyatékos emberek foglalkoztatásán ak elősegítése érdekében k)érdekvédelmi bizottság működtetése vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzésére l)toleranciát erősítő és jelnyelvi képzés a közszféra dolgozói számára m)kulturális, sport és turisztikai létesítmények akadálymentess égének felmérése

--

-elkészült cselekvési terv a komplex akadálymentesít éshez -fogyatékosságg al élő emberek növekvő arányú foglalkoztatottsá ga -megvalósított közalkalmazotti, köztisztviselői képzések száma, -a képzésekbe bevontak száma -elkészített kulturális, sport stb. akadálymentessé gi felmérés

--

131






Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

2.1.A fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a városi információkhoz és közszolgáltatásokhoz nem minden téren biztosított.



2013.01.01től kezdődően a források függvényébe n


--

--

-maradéktalanu l betartott törvényi rendelkezések -komplexen akadálymentes középületek száma -létrehozott civil ház -bevont vállalkozók száma

2.2.A hajléktalanellátás a városban ideiglenes helyen működik, nem tud megfelelni a jelentősen megnövekedett igényeknek

Hajléktalanokat ellátás kapacitásának javítása, tartós és alkalmas elhelyezésük biztosítása; -a helyi lakosság befogadásának erősítése


2012.12.31.

Önkormányzati , Uniós pályázati: TÁMOP, NYDOP

-benyújtott pályázat -megtartott lakossági fórumok száma a célcsoport jobb társadalmi elfogadása érdekében

-létrehozott komplex hajléktalanokat ellátó szolgálat -lakhatás biztosítása: 45 fő nappali átmeneti szállón, 26 fő éjjeli menedékhelyen.

-a kivezető út lépcsőfokainak kiépítésével a társadalmi reintegráció megalapozása a célcsoport 30 % részére

2.3.Elöregedő soproni lakosság: a 60 év felettiek aránya folyamatos emelkedést mutat.

Önkormányzati felkészülés az idősellátás megnövekedő szükségleteire

2.1.3.Hosszú távon: n)a fogyatékos emberek törvények által biztosított jogait érvényesítő intézkedések végrehajtása: o)közintézmény ek komplex akadálymentesít ése p)civil ház létesítése q)vállalkozói réteg ösztönzése a különböző piaci szolgáltatások akadálymentess é tételére 2.2.Hajléktalano kat ellátó szolgálat kapacitásának fejlesztése: 2.2.1 éjjeli menedékhely és 2.2.2.nappali átmenti szálló építése 2.3. A helyi lakosság meggyőzésére lakossági fórumok, konfliktuskezelé s 2.3.1-2.Rövid és közép távon: a)demens idősek ellátásához a


-2011. 12.31-ig (rövid és középtávú célok)


-Akadálymentesség javuló aránya -Benyújtott pályázatok száma

-Akadálymentess ég javuló aránya -Szakápolók növekvő száma -Időben

-Akadálymentes ség javuló aránya -Szakápolói és házi

132



Cél közép- és hosszú távon.

Intézkedés

Felelős

szakápolói létszám növelése b)házi segítségnyújtás szolgáltatás kiterjesztése: hétvégékre, ünnepekre, esti órákra c)ellátó helyek akadálymentesít ése folyamatosan

, Humánszolgáltatási Csoport vezetője

Határidő


Forrás

-2013.12.31től i folyamatosa n (hosszú távú célok) célok



kiterjesztett házi segítségnyújtás -Nyertes pályázatok száma

segítségnyújtás szolgáltatások minőségének fenntartása -megvalósított infrastrukturáli s fejlesztések száma

-megszerzett állandó működési engedély a 3 intézményben

-fenntartott eredmények

2.3.3.Hosszú távon: d)az ellátórendszer teljes spektrumában kapacitásbővítés e)meglévő ellátó helyek infrastrukturális fejlesztése f)ellátó helyek akadálymentesít ése folyamatosan 2.4. Önkormányzat által fenntartott 3 szociális intézményben emberi erőforrásbeli és infrastrukturális hiányosságok tapasztalhatók, ezért a felügyeleti szerv csak ideiglenes működési engedélyt adott ki számukra

-A feltárt hiányosságok megszüntetése -A biztonságos, törvényes és állandó működés feltételeinek biztosítása

2.4. Érintett intézmények: 2.4.1. ESZI (Balfi u. 80.) 2.4.2.NapSzak (Ágfalva liget) 2.4.3.NapSzak (Uszoda u. 9.


2012.12.31.

Önkormányzati

--

133


Helyzetelemzés megállapítása 2.5.Az önkormányzat Szociális szolgáltatástervezési koncepciója kétévenként felülvizsgálandó

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

A szociális szolgáltatások tényleges szükségleteken alapuló megtervezése, -a kötelező ellátások folyamatos biztosítása hatályos törvények szerint

2.5.1.Gyermeke k Átmeneti Otthonának kialakítása 2.5.2.még lefedetlen területekre koncepció kidolgozása

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester , Humánszolgáltatási Csoport vezetője

2009.12.31.





-Létrehozott 12 fős egység a Gyermekek Átmeneti Otthonaként -Felülvizsgált Szoc. Szolg. tervezési koncepció

--

--

--

Rendezett tulajdonviszonyo k

-Volt mentőállomás helyén kialakított új tömb (igényesebb és nagyobb méretű lakásokkal is helyet kapnak itt.) A 2008-ban rehabilitált Pócsi utcai tömbbelső (Magyar u 1921. is) + ide illeszkedő új lakóházak építése. Balfi utca 112 és 116. – különböző igények kielégítését szolgáló lakásformák kialakítása, 2 szinten.

3. LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ (IVS ASZP alapján) 3.1. A történelmi Belváros állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására.

Középtávú bérlakás-építési programok megalapozása

3.1. a)Tulajdonviszo nyok rendezése, b)tervezés, c)engedélyezés, d)építés.


2013.12.31.

Önkormányzati , uniós ROP (IVS)

Megkezdett tömb rehabilitáció, rendezett

134





--

Felmért terület, elkészült beavatkozási (kiváltásifelújítási) ütemterv.

Bérlők elhelyezése ütemterv szerint a város különböző pontjain, 20 – 25 db üres, vagy megüresedő lakásba.

Önkormányzati

Kidolgozott módszertan a bérlői elégedettség mérésére.

Kitöltött, kiértékelt kérdőívek, megtartott interjúk száma.

Kitöltött, kiértékelt kérdőívek, megtartott interjúk száma.

Önkormányzati uniós ROP (IVS)

Ütemtervszerűen kidolgozott Ingatlangazdálkod á-si Terv az Óvárosra

Ütemtervszerűe n kidolgozott Ingatlangazdálko -dási Terv a Belvárosra

Megvalósított Ingatlangazdál kodási Terv


Megfelelően elhelyezett bérlők; engedélyes tervek

30-40 db 5060m2 és 7080m2-es megépített bérlakás, valamint piaci lakás

--

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

3.2.A történelmi Belvárost (Óvárost) övező Várkerület állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására.

A Várkerület rehabilitációjának megkezdése.

3.2..1.Felújításikiváltási ütemterv készítése. 3.2.2.Az Ógabona téren, Színház utcában, Petőfi téren, Széchenyi téren lakók elhelyezése éves szinten, a város különböző pontjain elszórtan. 3.2..3.Az önkormányzati lakások felújítása.


2013.12.31.

Önkormányzati , uniós ROP (IVS)

3.3..Az Óváros rehabilitációjához a bérlők egy részének kiköltöztetése szükséges.

A kiköltöző bérlők számára megfelelő, lehetőleg magasabb komfortfokozatú lakások biztosítása. Ingatlangazdálko dási Terv kidolgozása

3.3.Elégedettsé g mérés végzése az átköltözők körében.

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester SVT

2009-től folyamatosa na rehabilitáció s munkálatok ütemét követve

3.4.Soproni Városfejlesztő Társaság (SVT) megalakítása

2009. 12.31. – Óváros;

Új építésű lakások kialakítása az önkormányzati bérlakáspolitika keretében, valamint az új igények kielégítése

3.5.1. Balfi u.112-116. Rehabilitációja: bérlők elhelyezése, 3.5.2.engedélye zési tervek; bontás,építés

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester , főépítész, SVT Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester , főépítész, SVT

3.4.Jelenleg nem áll rendelkezésre részletesen kidolgozott ingatlanfejlesztési koncepció. 3.5.Az Óvárosból/ Belvárosból kiköltöztetett bérlők elhelyezése szükséges

2010.12.31. Belváros 2011.12.31.


135


Helyzetelemzés megállapítása 3.6..Az Óvárosból/ Belvárosból kiköltöztetett bérlők elhelyezése szükséges; Új lakásigények jelentkezése 3.7.Az Óvárosból/ Belvárosból kiköltöztetett bérlők elhelyezése szükséges

Cél Új építésű lakások kialakítása az önkormányzati bérlakáspolitika keretében, valamint az új igények kielégítése Új építésű lakások kialakítása az önkormányzati bérlakás-politika keretében.

Intézkedés

Felelős

Határidő

3.6.1.Innovációs Központ építése 3.6.2. a környező lakótelep közötti területen új házak építése

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester , főépítész, SVT

2011.

3.7.1.Magyar u.19-21. (Pócsi úti tömb rehabilitációja): bérlők elhelyezése, eng. 3.7.2.Tevek; bontás, építés

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes

2013.12.31.




Engedélyes tervek

60-80 db garzonlakás és 2-3 szobás bérlakás és piaci lakás vegyesen

--


--

Megfelelően elhelyezett bérlők; engedélyes tervek

50-100 különböző alapterületű lakás, döntően bérlakás és szociális bérlakás

Forrás

alpolgármester,

főépítész, SVT


4. NEVELÉSI-OKTATÁS ESÉLYEGYENLŐSÉG (IVS ASZP, Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv alapján) 4.1.Sopron Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását.

-Intézményi HH/HHH statisztikák aktualizálása/ előállítása. -Valamennyi HH/HHH-s tanuló bekerüljön az ellátási körbe.

4.1.A szülők tájékoztatása, a lehetőségek széleskörű ismertetése.

Jegyző Intézményvezetők

2008. 01-től folyamatos

Nem igényel külön forrást

Legalább 10 %-kal nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma.

A nyilvántartás naprakész frissítése.

A célzott, külön támogatások igényelhetők lesznek.

4.2.A HHH-s gyermekek óvodai ellátásának biztosításáról nincsenek megfelelő információk.

A HHH-s óvodás korú gyermekek teljes körű óvodáztatása 3 éves kortól.

4.2.1.Az érintett gyermekek beazonosítása, kapcsolatfelvé tel a szülőkkel, együttműködé sek a gyermek eredményes fejlesztése érdekében. 4.2.2.Pályázás férőhelybővíté sre.

Jegyző, óvodavezető, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ vezetője

2008.09.01. /felülvizsgál at: 2009.09.01.

Önkormányzat i; Uniós pályázati (NYDOP-20075.3.)folyamatban

- Az óvodáskorú HHH-s gyermekek nyilvántartásba vétele.

A nyilvántartásba vett óvodáskorú gyermekek szüleinek legalább a fele éljen az óvodáztatás lehetőségével.

Minden óvodáskorú gyermek szülei élnek az óvodáztatás lehetőségével, Sopron Megyei Jogú Város megteremti férőhelybővítéss el, az óvodáztatás feltételeit.

- Óvodai férőhelybővítés: 2 csoporttal 50 fővel. (csak támogatás esetén)

136

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 4.3.Az iskolák tanórán kívüli kínálata.

A HH-s tanulók vegyenek részt több tanórán kívüli foglalkozáson.

4.3. HH-s tanulói érdeklődésnek megfelelő foglalkozások indítása.

Intézményvezetők

2008.09.01től folyamatosa n/ felülvizsgála t: 2009.09.01.

Önkormányzat i

10%-kal nőjön a nyári táborokon részt vevő HH-s általános iskolás tanulók aránya.

A HH-s tanulók legalább fele vegyen részt napközin kívül valamilyen szabadidős foglalkozáson.

HH-s tanulók 70 %-a részt vesz a napközin túl valamilyen szabadidős foglalkozáson.

4.4.Az iskolai kompetenciamérése k eredményei megfelelnek az országos átlagnak. Nincs szignifikáns különbség az egyes intézmények eredményei között. 4.5.A lemorzsolódás és a továbbtanulás nyilvántartása a HHs és HHH-s tanulók tekintetében hiányos.

A HH-s és HHH-s tanulók minél eredményesebben szerepeljenek a kompetencia méréseken.

4.4.1.A HH-s, HHH-s tanulók eredményeine k elemzése, 4.4.2.Fejleszté si irányok kijelölése.

Intézményvezetők

Elemzés: minden év április 20. Fejlesztési terv: minden év június 30.

Uniós pályázati (NYDOP-20075.3. és TÁMOP 3.1.4.)folyamatban

Nő a hozzáadott pedagógiai érték.

A HH-s és HHHs tanulók eredményei 2%kal javulnak.

A HH-s, és a HHH-s tanulók eredményei 2%kal javulnak az utolsó méréshez viszonyítva.

A HH-s és HHH-s tanulók továbbtanulásának és a lemorzsolódáson belüli megjelenésének nyomon követése. A HH-s és HHH-s tanulók aránya a lemorzsolódáson belül minél alacsonyabb legyen. Az egyházi és megyei fenntartású intézmények is aktív résztvevői az esélyegyenlőségi programnak.

4.5.1.A HH-s és HHH-s tanulók továbbtanulási és lemorzsolódási mutatóinak vezetése, elemzése, 4.5.2.Fjlesztés i irányok kijelölése. 4.6.1.Minden intézményben az esélyegyenlősé gi felelős kijelölése megtörténik, 4.6.2. Esélyegyenlős égi munkacsoport közös működtetése.

Intézményvezetők.

Elemzés: minden év március 31.ig. Fejlesztési terv: minden év szept. 30.-ig.


Megvalósul a HH-s és HHH-s tanulók pontos nyomon követése, adminisztrációja. Fejlesztési és felzárkóztató programokat indítanak az intézményekben.

--

--

Intézményvezetők, fenntartók.

2008. 05.30. felülvizsgála t: 2009.05.30.


Esélyegyenlőségi felelősök kijelölése, a munkacsoport megalakítása.

Az esélyegyenlőségi munka-csoport elkészíti a HHH-s gyermekek, tanulók helyzet térképét, ennek megfelelően a részletes esélyegyenlőségi programját az egyes intézményekre lebontva. Közösen alakítanak ki szabadidős programokat.

--

4.6.A települési önkormányzat fenntartásában működő és a nem önkormányzati fenntartású intézmények kooperációjának javítása.

137

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 4.7.Magas a szakértői vélemény alapján, szegregáltan tanuló, enyhe fogyatékos SNI tanulók aránya.

Enyhe fogyatékossággal élő SNI-s tanulók inklúziója vagy részleges integrációjának biztosítása

4.8.Gyógypedagógia i tagozaton a tanulók egy kis hányada nem tanul tovább középfokú intézményben.

Minden tanköteles korú gyermek részesüljön oktatásban, nevelésben.

4.9.HHH helyzetükről nyilatkozatott tett szülők alacsony aránya

Kommunikáció, tájékoztatás javítása a család és a nevelésioktatási intézmények/a fenntartó között – különös tekintettel a szegregációs veszélynek kitett családokra.

4.7.1.Szakértő i bizottságok döntésének rendszeres , független felülvizsgálata, 4.7.2.Bizottsá gi tagok központi képzése; integrált , 4.7.3.Befogad ó nevelést vállaló intézmények módszertani eszköztárának javítása, szakember gárdájának bővítése 4.8.A HH-s és HHH-s gyógypedagóg iai tagozaton végzett tanulók továbbtanulás ának teljes körű megvalósítása.

Intézményvezetők, fenntartók. Szakértői bizottságok

2010.09.01.

Központi, önkormányzati , Uniós pályázati (NYDOP-20075.3. és TÁMOP 3.1.4.,)folyamatban; TÁMOP – 2008-3.4.2.

Benyújtott ROP, TÁMOP pályázatok

Szegregáltan tanuló, enyhe fogyatékos SNI-s diákok aránya 30%-kal csökken

Integráltan tanuló SNI-s diákok aránya közelít az uniós átlaghoz

Intézményvezető, jegyző, gyermekjóléti szolgálat vezetője

2008.09.01. felülvizsgála t: 2009.09.01.

Önkormányzat i, központi

A tankötelezett HHH-s, középfokú intézményben tovább nem tanulók nyilvántartásba vétele.

--

4.9.HH szülők célzott, személyre szabott tájékoztatatás a a HHH nyilatkozat jelentőségéről

Intézményvezetők

2008-tól folyamatos

Önkormányzat i

Szülői HHH nyilatkozatok növekvő száma (10%-kal).

A nyilvántartásba vett tankötelezett HHH-s tanulók legalább 70 %-a kapcsolódjon be szakképzésbe. Az intézményt elhagyó tanulókról az iskola nyomonkövetési rendszert működtessen. HHH tanulók számára igénybe vehető normatívák, kedvezmények

térítésmentességek

aránya nő (30%kal).

Tanulói kompetencia mérések eredményei javulnak, iskolaátlagnak megfelelnek. A HHH lemorzsolódás csökken (20%kal).

138

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 4.10.A Lackner iskola Tagintézményt működtet, ahol a tanköteles, túlkoros, máshonnan lemorzsolódott, hiányosan iskolázott diákok tanulnak.

A Tagiskolában tanulók integrálhatóságának vizsgálata, elősegítése.

4.10.1.A Tagiskola kimenő rendszerben történő megszüntetése , 4.10.2.Az integrálható tanulók elhelyezése; 4.10.3.Pályázá s tanodaprogramban történő részvételre

Polgármester

Intézményvezetők

2013.12.31.

Önkormányzat i, uniós pályázati (TÁMOP)

Pályázat benyújtása tanodaprogram elindítására

Lépcsőzetes, felmenő rendszerű Tagiskola megszüntetés.

Megszüntetett tagiskola.

5. ÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK EGYENLŐ ESÉLYŰ, AKADÁLYMENTES LAKOSSÁGI HOZZÁFÉRÉSE 5.1. a)A középületek akadálymentesítésé nek megoldatlansága a város egyik kulcsproblémája: forráshiány és műemléki védettség egyaránt akadályt jelent. b)Jelenleg nem áll rendelkezésre városi szintű, a közszolgáltatások teljes körét felölelő helyzetfelmérés

Közszolgáltatások egyenlő esélyű lakossági hozzáférhetőségének biztosítása

5.1.1.Rövid távon: a)Városi szintű helyzetfelméré s elkészítése b)az ÁNTSZ által 2008-ben feltárt, egészségügyi alapellátást biztosító 5 rendelőintézet hiányosságai pótlása érdekében cselekvési ütemterv készítése és végrehajtása

Polgármester, Területért felelős alpolgármeste r

2009.12.13. (rövid táv) 2012.12.31. (közép táv)

Önkormányzat i, uniós pályázati (NYDOP)

-elkészített városi szintű helyzetfelérés -megtörtént beavatkozások az eü. alapellátásban az ÁNTSZ jelzésére

-elkészített beavatkozási ütemterv

-megvalósított beavatkozások

5.1.2.Közép távon: c)Városi szintű beavatkozási ütemterv készítése A 2008. szeptemberi részleges

139

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program 2009-2013 akadálymente sségi helyzetfelméré s (egészségügyi alapellátás, oktatásinevelési és szociális intézményekre kiterjedő) kiterjesztésév el 5.1.3.Hosszú távon: d) Az akadálymentes ítési cselekvési terv megvalósítása.

140

5.

Horizontális uniós esélyegyenlőségi vállalások és teljesítésük a soproni pályázatokban

Sopron MJV Önkormányzata megragad minden forrásteremtési lehetőséget, mellyel a különböző szektorokban tervezett fejlesztéseket megvalósíthatja. A legjelentősebb források korábban az NFT1-ben, jelenleg pedig az ÚMFT-ben állnak rendelkezésre, melyekhez pályázati úton lehet hozzáférni. Ezeknek az Európai Unió tagállamai számára nyitott pályázatoknak bizonyos szempontokból, így például kiemelten esélyegyenlőségi és környezeti

fenntarthatósági

szempontból

egységes,

uniós

ún.

horizontális

elvárásoknak kell megfelelniük – függetlenül attól, hogy melyik operatív programhoz (TÁMOP, TIOP, ROP, KEOP, ÁROP stb.) tartozik az adott pályázati kiírás. Az uniós esélyegyenlőségi elvárásoknak történő megfelelésben segítséget nyújt az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi útmutató, valamint a Segédlet

a

komplex

akadálymentesítés

megvalósításához

(elérhetők:

www.nfu.hu/tamop). Az ÚMFT keretében eddig benyújtott pályázatok mindegyikének van külön kitöltendő, táblázatos formában összesített esélyegyenlőségi melléklete. Az említett útmutató pontról-pontra segít abban, hogy a pályázó helyesen értelmezze a táblázat egyes rubrikáit, mivel ezek alapján vállalásokat kell tennie. Fontos, hogy az egyes operatív programok (OP) keretében kiírt pályázatokhoz kapcsolódó esélyegyenlőségi táblázatok lehetséges vállalásai különbözőek lehetnek (az eddigi tapasztalatok alapján 70-80%-uk azonos). A vállalásoknak komoly tétje van: általuk el kell érni egy bizonyos minimum pontszámot, mely OP-tól függően szintén változhat, ezért a kapcsolódó pályázati útmutató értékelési szempontjait szükséges előzetesen alaposan tanulmányozni. Amennyiben a pályázat nem éri el az esélyegyenlőségi minimum pontszámot automatikusan, formai okokból kizárásra kerül, függetlenül a megtervezett projekt szakmai tartalmától. Ezzel a szigorú intézkedéssel az EU a horizontális elvárások teljesülésének prioritását hangsúlyozza. Esélyegyenlőségi pályázatokban

vállalások

a

2008-ig

benyújtott

soproni

önkormányzati

Az önkormányzat Pályázati Csoportjának tájékoztatása alapján Sopron MJV Önkormányzata 2008-ban öt OP keretében – ÁROP, KEOP, TIOP, TÁMOP, ROP – pályázott. A 2008-ban benyújtott soproni pályázatok alapján az önkormányzati pályázati referens egy komplex összesítő táblázatot készített, mely terjedelme és formátuma miatt külön mellékletben kapott helyet – lásd 3. MELLÉKLET: Horizontális uniós esélyegyenlőségi vállalások és teljesítésük a soproni pályázatokban összefoglaló táblázat (2008)


Az esélyegyenlőségi táblázat egyes esetekben feleletválasztásos (I/N) vállalástteljesülést kér, más esetekben konkrét számszerű indikátorokat (pld. főt) igényel. Mind

a

hat

fő

esélyegyenlőségi

célterület

(1.

családbarát,

2.

nemek,

3.

akadálymentesítés, 4. fogyatékos emberek, 5. roma emberek, 6. más hátrányos helyzetű csoportok) esetében külön-külön kell megadni a bemeneti (már meglévő) és a kimeneti (a projekt sikeres megvalósítását követő) indikátorokat. Csak azt vagy azokat a területeket kell kitölteni adatokkal, amelyik valóban releváns, a többit üresen kell hagyni. Ezeket az indikátorokat monitorozások alkalmával ellenőrzik, tehát igen fontos a táblázatok tárgyszerű kitöltése. Fontos elv, hogy nem kell mindenáron mindent felvállalni, csak ami reálisan teljesíthető. Az indikátorok nem teljesítése enyhébb esetben a támogatási szerződés módosítását, jelentősebb eltérés esetén az elnyert támogatás visszafizetést vonja maga után.

Sopron MJV Önkormányzata fenntartóként gyakran kerül projektgazda szerepbe számos szektorban. Ezekben az esetekben a Sopron MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

munkavállalói

statisztikákat,

illetve

állományára vállalásokat.

kell

Ehhez

kitölteni hathatós

az

esélyegyenlőségi

segítséget

nyújt

a

jelen

Esélyegyenlőségi Program 6. Sopron MJV Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi terve 2009-2010 című pontjának szöveges elemzései és statisztikai adattáblái. A 3. MELLÉKLET-ben szereplő adatok ezek alapján kerültek kitöltésre, és ebben a formában az alapadatok

tekintetében

két

évig,

azaz

a

2009-2010

folyamán

benyújtandó

pályázatokhoz változtatás nélkül felhasználhatók. A projekt-specifikus vállalások pedig értelemszerűen egyedileg határozandók meg. A 2008-ban a ROP (NYDOP), KEOP, TÁMOP, TIOP keretében benyújtott pályázatok az uniós horizontális elvárások alapján központilag megjelölt hat fő célcsoport közül a legtöbb vállalást a családbarát munkahely kialakítása érdekében tette, mely szorosan kapcsolódik a nemek szerinti, női esélyegyenlőség elősegítéséhez. A Polgármesteri Hivatal ügyel a 40 feletti, sőt a nyugdíjhoz közel álló, 50 feletti korosztály megfelelő arányú

alkalmazására,

éppúgy

mint a

pályakezdők

–

elsősorban

diplomások

–

foglalkoztatására. A GYES-ről, GYED-ről visszatérő nők mindegyikét foglalkoztatják, továbbképzésükről,

előmenetelükről

gondoskodnak.

Ezeknek

az

eredményeknek

a

fenntartása szerves részét képezi a Hivatal foglalkoztatáspolitikájának. A fogyatékos emberek foglalkoztatására továbbra is nyitottak (a szükséges szoftverek, jeltolmács biztosított) erre garancia a dolgozói kiválasztási eljárás és az esélyegyenlőségi

142


referens biztosítása. Azonban a történelmi város meglévő épített környezeti adottságai miatt

(a


jelentős

része

műemléképületekben

kapott

helyet)

az

akadálymentesítés területén sok még tennivaló, különös tekintettel a komplex infokommunikációs akadálymentesítésre. Az Esélyegyenlőségi beavatkozási terv a források függvényében, lépésről-lépésre történő végrehajtásával hosszú távon érezhető javulást jelenthet. A feladat volumene és a krónikus forráshiány miatt fontos, hogy a vállalások ütemezése reális legyen. A probléma teljes körű megoldása 2013-ig biztosan nem teljesíthető. A roma emberek alkalmazása a város adottságai miatt – főleg számszerű indikátorokban kifejezve - nem egykönnyen teljesíthető vállalás, hiszen számarányuk elenyésző az állandó lakosság között, nem éri el az 1%-ot (0,8%). Ezzel együtt a felvételi kiválasztási eljárás transzparens, a Hivatal nyitott mindazok alkalmazására, akik megfelelnek az adott feladat ellátásához elvárt szakmai követelményeknek.

A 2008-ban benyújtott pályázatok esetében összesítve a következő vállalásokat tették Sopron MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan: Esélyegyenlőségi munkatársat, felelőst már alkalmaznak, ezt a továbbiakban is fenntartják. Esélyegyenlőségi tervvel, koncepcióval rendelkeznek. Hasonló/azonos

munkakörben

dolgozó

munkatársak

azonos

bérezésben

részesülnek. A szervezet döntéshozói, munkavállalói számára évente esélyegyenlőségi képzést fog tartani. Rendelkeznek Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal. A Polgármesteri Hivatal részben akadálymentesített, az ügyfélszolgálat elérhető, azonban a további vállalások érdekében a Műemlékvédelmi Hivatallal egyeztetve további vállalásokat kell tenni. Az info-kommunikációs akadálymentesítés megoldott. A nők száma a felső- és középvezetésben 19, ezen nem terveznek változtatni. A részmunkaidős foglalkoztatottak száma 3 fő, vállalásuk szerint ez a szám 5-re fog növekedni. A pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma jelenleg 2 fő, ez az érték várakozásaik szerint nem fog változni. Rugalmas munkaidő-szervezésre vagy csúsztatható munkakezdésre jelenleg nincs lehetőség, de vállalták, hogy ennek feltételeit megteremtik.

143


A dolgozók továbbképzéséhez biztosítanak munkaidő-kedvezményt, ez a jövőben is várható. A

GYES-en,

GYED-en

lévő

munkatársakkal

való

szervezett,

dokumentált

kapcsolattartás az eddigiekben is megvalósult, ennek fenntartását a jövőben is vállalják. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket. A foglalkoztatás területén a szervezet az elmúlt öt évben nem követett el jogsértést. A fentiekben összesített, eddigi elért esélyegyenlőségi eredmények fenntartásához és a jövőben megvalósítandó vállalások teljesüléséhez fontos lépés jelent, hogy Sopron MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal az ÁROP-1.A.2/B pályázat keretében átfogó szervezetfejlesztés vállalkozott.. A pályázat 2008. november támogatást kapott, így az abban tett vállalások teljesítéséhez nemcsak a városvezetői akarat, de források is rendelkezésre állnak. A pályázat esélyegyenlőségi beavatkozásai keretében a PH a családbarát munkahelyi körülmények megteremtését, erősítését vállalta fel, ezzel is kifejezve elkötelezettségét, az alábbi konkrét területeken: Rugalmas munkaidő-szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport képviselőivel egyeztetett módon segíti. Civil kapcsolatok építésére vonatkozó intézkedések során kiemelt célcsoport a családok és gyermekek érdekeit képviselő szervezetek. A

szervezet

döntéshozói,

munkavállalói

vagy

közönsége

számára

évente

esélyegyenlőségi képzést tart. A

megvalósítás

során

eszközöket

alkalmaz

a

célcsoport

érdekeinek

figyelembevételére, védelmére. Figyelembe veszi és érvényesíti a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor a nők és férfiak igényeit. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi

csoportnál

igazolhatóan

kedvezőbben

hat

az

esélyegyenlőségi

célcsoportok helyzetére, életminőségére. Elektronikus szolgáltatás fejlesztése során legalább egy esélyjavító funkciót alkalmaz. Javaslat

2009-től

benyújtandó

soproni

önkormányzati

pályázatok

esélyegyenlőségi szempontból legsérülékenyebb célcsoportjaira

144


A 2. pontban elvégzett átfogó esélyegyenlőségi helyzetelemzés eredményei azt mutatják, hogy a családbarát intézkedések erősítése mellett 2009-től: -

a női esélyegyenlőség erősítése (elsősorban a férfiakéhoz közelítő karrier megvalósítása: vezető pozíciók és hasonló/azonos jövedelem terén);

-

az akadálymentesítés (közszolgáltatások egyenlő esélyű elérése) terén;

-

a fogyatékos emberek,

-

a hajléktalanok,

-

az ápolásra szoruló idős emberek

esélyegyenlőségének biztosítása területén teendők konkrét vállalások, tekintettel a feltárt hiányokra, szükségletekre. A vállalható számszerű kimeneti (output) indikátorokhoz a 3. MELLÉKLET-ben megadott összesítő tábla általános segítséget nyújt. Legalább az esetek felében azonban a vállalások

pályázati

kiírás-,

illeti

projekt-specifikusak,

azaz

előre

nem

határozhatók meg, nem standardizálhatók egy-egy célcsoport esetében.

A 3. MELLÉKLET összesítő táblázatának jelölései:



sárga szín jelöli a meglévő eredményeket, teljesült szempontokat;



kék színnel pedig a jövőbeli, megvalósítandó vállalásokat;



narancssárga szín a projekt-specifikus, azaz egyedi vállalásokat jelenti;



áthúzott sorok jelzik a soproni önkormányzat esetében nem releváns vagy biztosan nem vállalható szempontok.

145


6.

SOPRON

MJV

ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI

HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2009 - 2010

Cím: Sopron MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 9400. Sopron, Fő tér 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 36. §-alapján Sopron Megyei Jogú Város munkáltatója, dr. Dobos József

jegyző

érdekképviselet

(továbbiakban: képviselője,

Munkáltató)

Szóka

Sándor

és

a

helyi

egyetértése

munkavállalói

alapján

a

Hivatal

munkavállalói esélyegyenlőségének elősegítése érdekében az alábbi tervet fogadják el. A megállapodást az aláíró felek a 2009. január 1-jétől 2010. december 31-ig tartó időszakra fogadják el. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje 2010. december 15.

6.1.

Általános célok, etikai elvek

a./ A jelen megállapodást aláíró felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nők, a 40 év felettiek, a fogyatékossággal élő és a családos munkavállalók esélyegyelőségének elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak, különösen a bérezés, a szakmai előmenetel, a képzés, a munkakörülmények, a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények terén. b./ A munkáltató kötelezettséget vállal, hogy a foglalkozatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkerő-felvételre, az alkalmazásánál az illetmények, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra. Ez

146


alól kivételt képeznek a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő és szükséges megkülönböztetés esetei. c./ A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező

egyenlőtlenség

foglalkoztatásuk intézkedéseket

során.

megszüntetésére, Az

dolgoznak

aláíró ki,

felek

amelyek

amely

olyan

a

pozitív,

elősegítik

az

munkavállalókat méltányos érintettek

és

érheti

rugalmas

foglalkoztatási

pozíciójának javulását, megőrzését.

6.2.

Esélyegyenlőségi

helyzetfelmérés

a

Polgármesteri

Hivatalban 6.2.1. Munkavállalók létszáma és korcsoportok szerinti megoszlása

A helyzetfelmérés adatai a 2008-as évet tükrözik. A részletes adatokat lásd az I.1.-I.2. , valamint a II.1. – II.2. számú összesítő táblázatokban! A Munkáltatónál 290 munkavállaló van alkalmazásban (11 állásunk jelenleg üres). Ebből 217 fő (74,83%) nő, 73 fő (25,17%) férfi. A munkavállalók több mint fele (169 fő, 58,28%) 40 év feletti. 24 azon alkalmazottak száma, akik két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelnek, vagy tíz éven aluli gyermeküket egyedül nevelik. Fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló nincs. A munkavállalók korcsoportonkénti megoszlása egyenletesnek mondható, 4,83%-uk 25 év alatti, 36,9%-uk 25 és 40 év közötti, 31,03%-uk 41 és 49 év közötti, 27,24%-uk 50 év feletti. A nemek között jelentősebb eltérés csak az 50 év felettiek csoportjában tapasztalható: a nők 23,96%-a tartozik ebbe a korcsoportba, míg az 50 feletti férfiak aránya 13,03 százalékponttal magasabb, mint az 50 év alattiaké összességében, azaz nagyobb számban foglalkoztatottak, mint a fiatalabb korosztályokban..

6.2.2. Munkakörülmények

Határozott idejű szerződéssel 14 fő rendelkezik, közülük 5-en 40 év felettiek. A nemek szerinti megoszlás arányos az összes munkavállaló nemek szerinti megoszlásával.

147


Részmunkaidőben 3 nő dolgozik, közülük ketten 25 és 40 év közöttiek, egyikük pedig 50 év feletti. Távmunkában és alternatív munkarendben dolgozó munkavállaló jelenleg nincs, de ezen foglalkoztatási formák lehetőségét megvizsgálják. Ehhez jó alapot nyújt várhatóan egy 2008 nyarán beadott ÁROP szervezetfejlesztési pályázat. Alkalmilag résztávmunkában az egyes szakterületekért felelős referensek dolgoztak eddig is, ám ez a forma nem intézményesült. GYES/GYED-ről négy 25 és 40 év közötti női alkalmazott tért vissza. Az 5 évvel ezelőtt és várhatóan 5 év múlva GYES/GYED-ről visszatérők száma becslések szerint 30. Közülük heten nagycsaládosak. Nyugdíj mellett 9 nőt és 10 férfit foglalkoztatnak tovább. Ezek a számok is jelzik, hogy a Polgármesteri Hivatal családbarát munkaadó, aki nem válik meg könnyen a kiképzett és már bevált alkalmazottaitól. Munkaerő felvételi eljárásban 133 nő és 42 férfi vett részt, ez megfelel az összes munkavállaló között fennálló nemek szerinti arányoknak. Az eljárásban részt vevő nők 8,46%-át, a férfiak 14,29%-át vették fel. A felvettek 70,59%-a 40 év alatti, 29,41%-a 40 év feletti. Ezek az arányok megfelelnek a munkára jelentkezők arányainak. 2007. szeptember 1-jétől minden állást meg kell hirdetni, kivéve azokat, melyeket a PH SZMSZ-ében nevesít. Ez a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselői létszám 3%-át jelenti, azaz 7 főt. A foglalkozás egészségügyi vizsgálaton részt vettek száma 193, a nemek közötti megoszlás megfelel az összes munkavállalón belüli arányoknak. A részt vettek 60%-a 40 év feletti. A 40 év alatti férfiak mind a 40 év alatti nőkhöz, mind az összes férfi munkavállalóhoz viszonyított számarányukhoz képest kisebb arányban vettek részt prevenciós orvosi vizsgálaton.

6.2.3. Képzések, továbbképzések

Szakmai továbbképzésen 90 munkavállaló vett részt, ebből 68-an nők, 22-en férfiak és 52-en 40 év felettiek. A résztvevők nemek és korcsoportok szerinti megoszlása megfelel az összes alkalmazott körében fennálló megoszlásnak. Ha azonban a nem és korcsoport változók mentén egyszerre vizsgáljuk az egyéneket, az derül ki, hogy míg a nők nagyjából azonos arányban vesznek részt 40 év alatt és felett a szakmai továbbképzésekben, addig a részt vevő férfiak 77,27%-a 40 év feletti, s csak 22,73%-a fiatalabb ennél. Akkor is jelentős marad az elétérés, ha figyelembe vesszük, hogy a nők és férfiak korcsoportok szerinti megoszlása eltérő.

148


Felsőfokú iskolai rendszerű továbbképzésben 10 fő vett részt, 8 nő és 2 férfi. A nők a teljes sokaságbeli arányukhoz képest öt százalékponttal nagyobb arányban vettek részt e képzési formában. Hatvan 40 év felettiek. A szakirányú továbbtanulást általában támogatja a Munkaadó. A jegyzőnél kell kérelmet benyújtania a munkavállalónak, a kedvező döntést követően tanulmányi szerződést kötnek, mely rögzíti a munkavállaló jogait és kötelezettségeit egyaránt. Nyelvi továbbképzésen egy 25 és 40 év közötti nő vett részt. Ez a szám igen csekély, és elmarad a 2007-es évtől is, amikor még központi kormányzati program keretében ROP-ból finanszírozott E-learning típusú, távoktatásos nyelvtanuláson 9 fő vett rész, közülük 4 fő 40 év feletti, illetve 5 fő családos. Ez a képzési forma munkaidőn kívüli, egyéni tanulást (nyelvgyakorlást, szókincsfejlesztést) tett lehetővé, és szintvizsgákkal ért véget, államilag elfogadott nyelvvizsga lehetőséget nem biztosított. A 2008. évi szerény érdeklődés oka lehet - a központi támogatás kiapadása mellett -, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők körében a fiatal diplomások mindegyike rendelkezik már legalább egy (esetenként több) közép- vagy felső fokú nyelvvizsgával, mivel ez a diplomaszerzés alapfeltételévé vált. Számítógép-kezelői továbbképzésen 11 nő és 6 férfi vett részt, közülük tízen 40 év felettiek. Korábban ezen a területen is nagyobb volt az érdeklődés: ROP-os finanszírozásban 40-50 fő szerzett ECDL-oklevelet. A felvételkor előnyt jelentett az ECDL-start vizsga megléte. Szakmai továbbképzéseken: több napos konferencián, tanulmányúton 14 nő és 8 férfi vett részt. 13-an 40 év felettiek. Az utóbbi két képzési kategóriában a férfiak a teljes sokaságbeli arányukhoz képest tíz százalékponttal nagyobb arányban vettek részt. Az idei év továbbképzései főként a szakterületeket érintő törvényi változások követését segítették.

149


6.2.4. Juttatások



Minden munkavállaló részesül étkezési hozzájárulásban és kap üdülési csekket.



Lakhatási támogatásban két 25 és 40 év közötti nő részesül, mely esetükben albérleti támogatást jelent. Ez a támogatási forma minden rászoruló jogosult számára elérhető. Jelenleg. 40.000 Ft/hó adóköteles juttatást jelent, melyet főleg az albérletben élők igényelnek. A jogosultsági kritériumokat belső közszolgálati szabályzat

alapján

vizsgálják,

és

4

évig

kapható,

maximum

3-szor

lehet

meghosszabbítani.



Munkáltatói kölcsönt, azaz kamatmentes lakáskölcsönt négy nő és egy férfi kap, közülük egy nő 50 év feletti munkavállaló és egy fő nagycsaládos vagy gyermekét egyedül nevelő szülő. Nem került egyetlen kérelem sem elutasításra. 600.000 Ft igényelhető lakásvásárlásra vagy építésre; lakáskorszerűsítésre pedig 300.000 Ft, melyet max. 10 év alatt kell visszafizetni. Mindkettő kamatmentes kölcsön, de a bank kezelési költséget felszámol.



Személyi illetményben 43 fő részesül. 81,39%-uk 40 év feletti, 58,14%-uk nő és 41,86%-uk férfi. A férfiak tehát az összmunkavállalói létszámon belüli arányukhoz képest

16,69

százalékponttal

magasabb

arányban

részesülnek

személyi

illetményben, míg a nők ennyivel kisebb arányban. Az eltérés egy részét magyarázhatja, hogy a férfiak nagyobb aránya 40 év feletti, mint a nőké, és az életkor emelkedésével nő annak a valószínűsége, hogy valaki személyi illetményben részesül. Azonban meg kell jegyezni azt is, hogy míg az személyi illetményben részesülő nők 84%-a 40 évnél idősebb, addig a férfiaknál ez az arány 77,78%, azaz ők nagyobb arányban kapnak ilyen jellegű juttatást fiatalabb korban, mint női társaik.

150


6.2.5. A munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója

-

Felsővezető beosztásban 11 fő dolgozik. Közülük hatan nők, öten férfiak, azaz a férfiak 25,17%-os dolgozói arányukhoz képest jelentősen felülreprezentáltak a felsővezetői munkakörökben. 10-en 40 év felettiek.

-

Középvezető beosztásban 23-an dolgoznak, 13 nő és 10 férfi. A nemek közötti arányokról ugyanaz mondható el, mint a felsővezetők esetén. 21-en 40 év felettiek.

-

Az ügyintéző dolgozók száma 173 fő, 124 a nők, 49 a férfiak száma, 89-en 40 év felettiek.

-

Az ügykezelő dolgozók száma 30 fő, 28 a nők, 2 a férfiak száma, és 16-an 40 év felettiek.

-

Munkaviszony keretében, a Munkatörvénykönyv alapján, nem köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak 53-an, 46 nő és 7 férfi. 30-an 40 év felettiek. A korábbi 8 fős létszám jelentős emelkedésének az oka, hogy 2008. január

elsejétől

az

Egészségügyi

Alapellátási

Igazgatóság

önkormányzati

költségvetési szervezet költséghatékonysági intézkedésként, jogutódlással a PH egyik

szervezeti

egységéhez

került

csatolásra.

Az

itt

dolgozó

védőnők,

asszisztensek, iskolaorvosok és segítők nem közalkalmazottak. -

Az előléptetettek száma 5 nő és 1 férfi. 5-en 40 év felettiek. Visszaminősítés nem történt. Nyugdíjba 3 nő ment, egy nő mondott le.

-

Gyakornokként két főt foglalkoztatnak.

-

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel három 40 év feletti nő rendelkezik. Szakiskolát 7 nő és 4 férfi végzett, egy kivételével mindannyian 40 év felettiek.

-

Középfokú végzettséggel 98-an, felsőfokú végzettséggel 130-an rendelkeznek. A nemek szerinti arány nagyjából megfelel az össz-sokaságon belüli aránynak, korcsoportonként vizsgálva pedig az látható, hogy a közép- vagy felsőfokú végzettségű férfiak nagyobb arányban 40 év felettiek, mint a nők. A nők esetében a középfokú végzettséggel rendelkezők 58,44%-a, a felsőfokú végzettségűek 46,16%a 40 év feletti, a férfiaknál ez a két arány 76,19%, illetve 58,34%.

-

Összesen 94 munkavállaló beszél valamilyen idegen nyelvet: a nők 31,34%-a, a férfiak 35,62%-a. A 40 év alatti korosztály 60,33%-a, az ennél idősebb korosztály 12,43%-a rendelkezik idegennyelv-ismerettel.

-

Számítógép-kezelői ismerettel 113-an, a nők 41,84%-a, a férfiak 30,14%-a rendelkezik. A 40 év alattiak 42,15%-a, az idősebbek 36,69%-a kezel számítógépet.

151


6.2.6. Változások az utóbbi két évben a statisztikai adatok tükrében 2006-ban a Polgármesteri Hivatal munkavállalóinak létszáma 224 volt, 2008-ban 290. A számottevő

létszámemelkedés

Alapellátási

Igazgatóság

oka,

hogy 2008.

önkormányzati

január elsejétől

költségvetési

szervezet

az Egészségügyi

költséghatékonysági

intézkedésként, jogutódlással a PH egyik szervezeti egységéhez csatolták, önállóságát részben megtartva, hiszen tevékenységük, státuszuk jelentősen eltér a PH-étól. 2006-ban a dolgozók 79,48%-a nő volt, 2008-ra a férfi munkavállalók aránya 4,63 százalékponttal emelkedett. Két évvel ezelőtt az alkalmazottak valamivel több, mint kétharmada 40 év feletti volt, napjainkra ez az arány 58,28%-ra csökkent. Míg korábban volt egy fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló, jelenleg ilyen személyt nem foglalkoztatnak. A határozott idejű szerződéssel dolgozók száma 13-ról 14-re nőtt. Részmunkaidőben 2006ban egy - fogyatékossággal élő - női munkavállaló dolgozott, jelenleg három nő dolgozik ilyen munkarendben. Fogyatékossággal élő munkavállalója nincs jelenleg a Hivatalnak. Távmunkában és alternatív munkarendben senki sem dolgozott két évvel ezelőtt, és ez a helyzet azóta nem változott. Gyakornokként 2006-ban három személyt foglalkoztattak, ez a szám azóta két főre csökkent. Munkaerő-felvételi eljárásban ebben az évben 175-en vettek részt, ami jóval magasabb, mint a két évvel ezelőtti szám (20), ennek indoka a 2007-es törvényi szabályozás. 2006ban a jelentkezők negyedét, 5 főt vettek fel, idén a jelentkezők tizedét, 17 főt. Míg 2006ban a jelentkezők 60%-a 40 év feletti volt, idén csak 29%-uk tartozott ebbe a korcsoportba. GYES/GYED-ről 2006-ban ketten, idén négyen tértek vissza. Két évvel ezelőtt az előléptetettek száma kettő volt (egyikük nő, illetve 40 év feletti), 2008ban ez a szám hatra emelkedett (öt nő és egy férfi, öten 40 év felettiek). Visszaminősítésre egyik évben sem volt példa. 2006-ban tíz munkavállaló lépett ki (fele-fele arányban nők és férfiak, hatan 40 év felettiek), ebben az évben csak egy. Nyugdíjazás miatt mindkét évben hárman váltak meg munkahelyüktől. Prevenciós orvosi vizsgálaton két évvel ezelőtt a munkavállalók 70,09%-a, 2008-ban 66,55%-a vett részt. A nők 63,48%-a, a férfiak 95,65%-a vett részt ilyen jellegű vizsgálaton 2006-ban. 2008-ban mindkét nemnek nagyjából a kétharmada vizsgáltatta meg magát.

152


Szakmai továbbképzésen két évvel ezelőtt 98-an, 2008-ban 90-en vettek részt. A nők aránya

a

képzésben

részt

vevők

között

2006-ban

63,27%

volt,

jelenleg

12,29

százalékponttal magasabb, a 40 évnél idősebbek aránya 69,39% volt, jelenleg 11,61 százalékponttal alacsonyabb. Felsőfokú iskolai rendszerű továbbképzésben 2006-ban heten vettek részt, ebből ketten voltak 40 év felettiek, hatan nők. 2008-ban tíz munkavállaló vett részt ilyen jellegű továbbképzésben, közülük hatan voltak 40 év felettiek és nyolcan nők. Nyelvi továbbképzésben két évvel ezelőtt 9 fő vett részt, 2008-ra ez a szám egyre csökkent. Ennek indoka a központi támogatás megszűnése, valamint az, hogy az újonnan felvett diplomások többsége rendelkezik nyelvvizsgával. Számítógép-kezelői továbbképzésen korábban 29 fő vett részt, valamivel több, mint négyötödük nő volt és 51,72%-os aránnyal képviseltették magukat a 40 év felettiek. 2008ban 17 fő vett részt hasonló továbbképzésen, 64,7%-uk nő volt és valamivel több, mint harmaduk 40 év feletti. A több napos konferencián, tanulmányúton részt vevők száma 2006-ban 24 volt, 2008-ban 22. A nők részaránya 50%-ról 63,64%-ra növekedett, míg a 40 év felettiek aránya 79,16%ról 59,1%-ra csökkent. Étkezési hozzájárulást és üdülési csekket mindkét évben kapott mindenki. Lakhatási támogatást korábban egy ember kapott, jelenleg kettő, munkáltatói kölcsönt két évvel ezelőtt kilenc személy kapott, mostanra számuk ötre csökkent. Ugyanakkor e két utóbbi támogatási formát minden igénylő megkapta 2 éve és jelenleg is, tehát nem utasítottak el kérelmet. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma érdemben nem változott, két évvel ezelőtt 2 volt, jelenleg 3, ezek a személyek mindkét évben a 40 év feletti kategóriába tartoztak. A szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma 6-ról 11-re emelkedett. A középfokú végzettségűek száma 92-ről 98-ra nőtt, a csoporton belül a nők részaránya 5,13 százalékponttal csökkent (jelenleg 78,57%), a 40 év felettiek részaránya 10,63 százalékponttal csökkent (jelenleg 62,24%). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

56,25%-ról

61,38%-ra

nőtt.

A

nők

részaránya

a

csoporton

belül

7,16

százalékponttal, 73,03%-ra nőtt. A 40 év felettiek részaránya 62,7%-ról 49,44%-ra csökkent.

153


Az idegennyelv-tudással rendelkezők száma kétszeresére nőtt, ezen belül a nemek és korcsoportok aránya érdemben nem változott az elmúlt két évben. Számítógépet mindkét évben a munkavállalók 38%-a tudott kezelni, azonban míg a nemek közötti arány jelentősen nem változott, addig a 40 év felettiek korábbi 50%-os részaránya 30 százalékponttal csökkent. A vezető beosztásban dolgozók nemek szerinti aránya mindkét évben kiegyenlített, azonban

a

férfiak

a

teljes

munkavállalókon

belüli

arányukhoz

képest

erősen

felülreprezentáltak.

6.2.7. Munkavállalói érdekképviselet A Polgármesteri Hivatal munkavállalóinak érdekképviseletét 2008 szeptemberéig a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete Megyei Bizottság Győr-Sopron Megyei Tagozata biztosította. Mostanra a 90-es években még 170 fős tagság 10+2 főre csökkent (a +2 fő Fertőrákos Polgármesteri Hivatalát jelenti, aki hagyományosan, még a PH alapszervezetének tagja), közülük 4-5 fő nyugdíj előtt áll. Azonban, a minden munkavállalót érintő kérdésekben – pld. a 2007. februárban a köztisztviselői - közalkalmazotti státusz jogosultságainak központi megnyirbálásakor – a dolgozók több mint 50%-a beállt a szakszervet mögé, és kész volt arra, hogy sztrájkjogukkal éljenek, más alternatív érdekképviseleti forma ui. nincs a PH-ban. A PH vezetése jelenleg is minden vonatkozó dokumentumot véleményeztet a szakszervezeti titkárral. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jelenlegi 10 fős szakszervezeti képviselet nem reprezentatív, ezért 2008 őszén tisztújító ülést tartanak. A köztisztviselői és közalkalmazotti szakszervezet célkitűzése, hogy legalább a PH dolgozóinak 10%-a, min. 30 fő új tagjuk legyen. Amennyiben a tagtoborzás nem hozza meg a várt eredményt, az alapszervezetet feloszlatják. 2-3 alternatív jelölt is lehetőséget kap arra, hogy a PH munkavállalóinak érdekképviseletéhez tagokat toborozzanak, mivel igen fontos a reprezentativitás a megfelelő dolgozói érdekvédelemhez.

6.3.

Beavatkozási területek a helyzetelemzésben feltárt hátrányok mérsékelésére

A helyzetfelmérés során feltárt hátrányok enyhítésére a következő területeken terveznek beavatkozásokat: 1. Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálata.

154


2. Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése érdekében: A jelenlegi illetményrendszer, és a hátrányos helyzetek kialakulásának okainak felülvizsgálata; Az eddigi juttatások, kedvezmények rendszerének folyamatos felülvizsgálata és javaslat kidolgozása az adómentesen adható juttatások (Cafeteria-rendszer) bővítésére. 3. A hátrányos helyzetű csoportok juttatásokkal való támogatása az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) alapján a következő években is – mivel jelenleg is mindegyik juttatási forma működik a Hivatalban, amennyiben alkalmazható): a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet (49/H §), b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás (49/H §), c) albérleti díj hozzájárulás (49/H §), d) családalapítási támogatás (49/H §), e) üdülési hozzájárulás (49/H §), f) szociális támogatás (49/H §), g) illetményelőleg (49/H §), h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás (49/H §), i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás (49/H §), j) jubileumi jutalom (49/E §). 4. A negyven év feletti munkavállalók fizikai és egészségügyi igényeinek, az egészséges életmód elősegítésének érdekében: ergonómiai

előírásoknak

megfelelő

munkakörülmények

biztosításának

fenntartása, speciális

felszerelések

(ergonómiai

szék,

szemüveg)

vagy

szolgáltatások

(sportolási lehetőség: úszás, aerobic, konditerem-használat, fallabda) biztosítása a veszélyeztetett csoportoknak, éves prevenciós szűrővizsgálatok lehetőségének bővítése, a munkavállalók igényeire és munkakörükből adódó legtipikusabb betegségekre figyelemmel (az éves költségvetés függvényében). 5. A munkaerő-felvétel területén: Az álláshirdetéseket mindenki számára hozzáférhető módon, a nyomtatott és elektronikus sajtóban, az Interneten, a célcsoportok minél nagyobb részének

155


elérésével teszik közzé, a felvételi beszélgetésekhez, felméréshez szükség esetén jeltolmácsot, felolvasót biztosítanak. A felvételnél nem lehet kizáró tényező, hogy a munkavállalónak speciális eszközökre (pl.: nagy betűs billentyűzet) van szüksége a munka ellátásához. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából nem tesznek különbséget.

Ennek

érdekében

az

álláshirdetések

megjelentetéséhez

az

esélyegyenlőségi referens egyetértését kérik. A

PH

munkaadóként

esélyegyenlőségi

továbbra

elveket,

és

is

nyitott

érvényesíti

a

horizontális

fogyatékossággal

élő

uniós

vagy

roma

származású munkatársak alkalmazására, amennyiben a mindenki számára egyenlő

eséllyel

megismerhető,

transzparens

felvételi

követelményeknek

megfelelnek. A Hivatal a munkaerő-felvétel során az adott munkakör betöltéséhez szükséges készségekre,

képességekre,

jártasságokra

és

tapasztalatokra

helyezi

a

hangsúlyt. A jelöltek kiválasztásánál fontos szempontnak tekinti a szakmai, gyakorlati munkatapasztalatot és az ezen alapuló megbízhatóságot. Előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésnél a 40 év felettiek pályázata nem kerül elutasításra, arra való hivatkozással, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés. A felvételi eljárás során tájékoztatják a pályázókat, hogy a Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik, s egyben kérjük hozzájárulásukat adataik (név, életkor, családi állapot) nyilvántartásba vételéhez.

6.

Munkahelyi előmenetel területén: a

munkavállalói

érdekképviseleti

szervezet

tájékozódhat

az

előmeneteli

eljárásokról, létszámcsökkentés esetére programot alakít ki az elbocsátás előtt álló munkavállalók új munkahely keresésére és új munka vállalására történő felkészítésére. 7. A képzések területén:

156


a munkavállalók teljes köre számára biztosítani kell a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférést, a tájékoztatás mindenki számára hozzáférhető és érthető módon történik, a

képzési

formákat,

és

a

képzési

kézikönyveket

mindenki

számára

hozzáférhetővé kell tenni, a képzések a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitvatartási idejében kerülnek megszervezésre, a továbbképzésekre való jelentkezők közül előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozókat (pl. számítógépes képzés, idegen nyelvi képzések) rugalmas képzési rendszer kialakítására törekszenek, képzési szabadság biztosítása bizonyos képzésben résztvevő munkavállalók számára, szuperrevíziót alkalmaznak az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak számára, távoktatási képzéseket, továbbképzéseket előnyben részesítik. 8. Családbarát intézkedések: Munkavállalók érdekében a munkaidő kialakításánál figyelmet fordítanak a munkavállalók családi és munkahelyi kötelezettségeinek összehangolására, a juttatási rendszerek kialakításánál a kisgyermekes munkavállalók többlet költségeinek

figyelembe

vétele

(beiskolázási

támogatás,

csereüdültetés,

családalapítási támogatás), a

gyermekszülési/gyermekgondozási

szabadságon

lévő

munkavállalókat

egyenrangú munkavállalónak tekintik, a

részmunkaidő,

távmunka,

rész-távmunka

és

rugalmas

munkaidő

lehetőségeinek vizsgálata, a lehetőségek – munkakörtől függő – bővítése (az ügyfélszolgálatot ellátó munkatársak esetében ezek a családbarát intézkedések a munka jellege miatt nem alkalmazhatók). Ügyfelek részére A PH Okmányiroda ügyfélszolgálatát szolgáltatásként igénybe vevő lakosság, a gyermekes szülők részére játéksarok kialakítása a várakozás megkönnyítésére, a földszinti mosdóban pelenkázó asztal elhelyezése, ivóvíz kihelyezése; az udvaron kerékpártároló elhelyezése, illetve a biztonságos babakocsi-tárolás megoldási lehetőségének vizsgálata;

157


mozgásszervi

fogyatékossággal

élő

ügyfelek

számára,

az

udvarról

kerekesszékkel is megközelíthető, kulturált váró kialakítása (mivel a PH műemlék épület, így komplex akadálymentesítése nehézségekbe ütközik, az Okmányiroda viszont akadálymentesen megközelíthető); érzékszervi fogyatékossággal élő ügyfelek számára jeltolmács szolgáltatás biztosítása – az igény előzetes jelzése, időpont egyeztetés szükséges. 9. A

munkahelyi

esélyegyenlőség

elősegítése

érdekében

a

Hivatal

esélyegyenlőségi referenst nevez ki. A

PH

esélyegyenlőségi

referense:

Pesky

Ibolya

személyzeti

csoportvezető.

A referens feladata: -

az Esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, melyről beszámolót készít 2010. 09. 31-ig,

-

a következő időszakra (2011.01.01. – 2013.12.31.) vonatkozó Esélyegyenlőségi terv

előkészítése: 2010. 11.30-ig, -

a munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviselettel való folyamatos kapcsolattartás, egyeztetések,

-

a következő Esélyegyenlőségi terv széles körű véleményeztetése, munkavállalói és munkáltatói vitájának lebonyolítása,

-

Az egyeztetett javaslat benyújtási határideje: 2010.12.01.

158


10.

A Polgármesteri Hivatal átfogó szervezetfejlesztése érdekében pályázat

benyújtása az ÁROP-1.A.2/B konstrukcióra A projekt keretében Sopron MJV szervezetfejlesztése valósul meg a döntési mechanizmus korszerűsítése, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása és a partnerség erősítése érdekében. Egyik fő cél a lakosság elégedettségének növelése, a társadalmi konszenzus mentén működő polgár/ügyfél barát város megteremtése, hiszen ez nyújt lehetőséget a felelős és építő lakossági/civil/vállalati szerepvállalásra. A megvalósítandó szakmai tartalom: 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése, 2. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása, 3. A partnerség erősítése. Fő fejlesztési célkitűzések: Kialakításra és fejlesztésre kerülnek a kommunikációs és média kapcsolatok, azok módszerei annak érdekében, hogy az érintettek tájékoztatása egyre hatékonyabb legyen. Civil kataszter felállítása, adatbázis létrehozása, ill. a velük való kapcsolattartás új módszereinek kidolgozása a hatékony együttműködés és a döntés-előkészítésbe, illetve végrehajtásba történő aktív és felelősségteljes bevonás érdekében. Közös, nyilvános adatbázis létrehozása a civil illetve vállalkozói szférával, kommunikációs módszerek fejlesztése az együttműködés javítása érdekében. Esélyegyenlőséget elősegítő pályázati vállalások: Az ÁROP-1.A.2/B pályázat esélyegyenlőségi beavatkozásai keretében a PH a családbarát munkahelyi körülmények megteremtését, erősítését vállalta fel, ezzel is kifejezve elkötelezettségét, az alábbi konkrét területeken: Rugalmas munkaidő-szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport képviselőivel egyeztetett módon segíti. Civil kapcsolatok építésére vonatkozó intézkedések során kiemelt célcsoport a családok és gyermekek érdekeit képviselő szervezetek.

159


A

szervezet

döntéshozói,

munkavállalói

vagy

közönsége

számára

évente

esélyegyenlőségi képzést tart. A

megvalósítás

során

eszközöket

alkalmaz

a

célcsoport

érdekeinek

figyelembevételére, védelmére. Figyelembe veszi és érvényesíti a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor a nők és férfiak igényeit. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi

csoportnál

igazolhatóan

kedvezőbben

hat

az

esélyegyenlőségi

célcsoportok helyzetére, életminőségére. Elektronikus szolgáltatás fejlesztése során legalább egy esélyjavító funkciót alkalmaz. Fontosabb vállalt indikátorok: Eljárást támogató adatbázisok száma (db): 2008 – 0 db, 2010 – 3 db. Civil adatbázis feltöltöttség (%): 2008 – 0%, 2010 – 90%. A 2008 júliusában benyújtott pályázat elbírálása jelenleg van folyamatban.

6.4.

Panasztételi eljárás rendje

A Soproni Polgármesteri Hivatalban dr. Süle Orsolya jogi szakreferens látja el a közvetítői tevékenységet a panaszos ügyekben. 1) A munkavállaló az egyenlő bánásmód megsértésével, a zaklatással, jogellenes elkülönítéssel, megtorlás előfordulásával kapcsolatos panaszát írásban jelzi a közvetítő felé, ez az időpont az eljárás kezdetének időpontja. 2) Az írásos panaszbejelentés közvetítőhöz történő benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb hét napig a kifogásolt munkáltatói intézkedés végrehajtása nem lehetséges. 3) A közvetítő konzultálva az esélyegyenlőségi referenssel a problémát a munkáltató elé tárja és kezdeményezi a tárgyalást a munkavállaló és a munkáltató, vagy képviselőik között. Az esélyegyenlőségi referensnek az ügyről panasztételi űrlapot kell kiállítania, és nyilvántartásba kell vennie. 4) A munkáltató a panasz benyújtásától számított hét munkanap alatt érdemi intézkedést tesz. Az ügyintézésre szolgáló idő legfeljebb öt munkanappal hosszabbodhat meg, amennyiben adatszolgáltatásra, tanúnyilatkozatokra van szükség.

160


5) Amennyiben a munkavállaló nem látja orvosoltnak a sérelmét, a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával.

Jelen megállapodást a munkahelyi esélyegyenlőség érdekében a munkáltató és a helyi munkavállalói érdekképviselet képviselője aláírásukkal ellátva elfogadják. A megállapodást előkészítette: Pesky Ibolya, Sopron MJV Polgármesteri Hivatal esélyegyenlőségi referense. Sopron, 2008. december ……….. …………………………………..

……………………………………………

Dr. Dobos József

Szóka Sándor

jegyző

helyi munkavállalói érdekképviselet

mint munkáltató képviselője

161

7.

1. MELLÉKLET: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi Terve 2009-2010 - Összesítő statisztikai táblázatok

I.1. Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Terve 2009-2010 Összesítő táblázat esélyegyenlőségi célcsoportok szerint (fő)

Munkavállalók száma (fő) Munkakörülmények Határozott idejű szerződéssel rendelkezők száma Munkaerő felvételi eljárásban részt vettek száma Munkaerő felvételi eljárásban elutasítottak száma Munkaerő felvételi eljárás eredményeként felvettek száma Felvételi eljárás nélkül belépők száma Foglalkozás egészségügyi vizsgálaton részt vettek

Nők

Férfiak

40 év felettiek

Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképessé gűek

Két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munka-vállaló

Összes munkavállaló

217

73

169

0

24

290

10

4

5

0

2

14

0

nincs információ

175 158

133

42

51

122

36

46

0

nincs információ

11

6

6

0

2

17

7

2

2

0

2

9

144

49

115

0

13

193


Nők

Férfiak

40 év felettiek




6 13 124 28

5 10 49 2

10 21 89 16

0 0 0 0

1 0 17 1

11 23 173 30

46 5 0

7 1 0

30 5 0

0 0 0

4 0 0

53 6 0

3 1

0 0

3 0

0 0

0 0

3 1

1

1

0

0

0

2

3 7 77

0 4 21

3 10 61

0 0 0

0 0 4

3 11 98

száma Életpálya-építés Felsővezető beosztású Középvezető beosztású Ügyintéző dolgozó Ügykezelő dolgozó Munkaviszony keretében foglalkoztatottak Előléptettek száma Visszaminősítettek száma Munkavállalói felmentés (nyugdíjazás) Munkavállalói lemondás Gyakornokok száma Végzettség Legfeljebb 8 általános Szakiskola Középfokú végzettség

164


Felsőfokú végzettség Idegen nyelv ismeret Számítógép-kezelői ismeretek Továbbképzés Szakmai továbbképzésen részt vettek Felsőfokú iskolai rendszerű továbbképzésben részt vettek Nyelvi továbbképzésen részt vettek Számítógép-kezelői továbbképzésen részt vettek Több napos konferencián, tanulmányúton részt vettek Fizetések és juttatások

Nők

Férfiak

40 év felettiek




130 68 91

48 26 22

88 21 62

0 0 0

20 14 8

178 94 113

68

22

52

0

5

90

8

2

6

0

1

10

1

0

0

0

0

1

11

6

10

0

2

17

14

8

13

0

3

22

165


Étkezési hozzájárulás Lakhatási támogatás Munkáltatói kölcsön (lakáskölcsön) Magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás Üdülési csekk Személyi illetményben részesesülők Családbarát intézkedések Részmunkaidőben dolgozók száma Távmunkában dolgozók száma Alternatív munkarendben dolgozók száma GYES/GYED-ről visszatérők száma

Nők

Férfiak

40 év felettiek




217 2

73 0

169 0

0 0

24 0

290 2

4

1

1

0

1

5

nincs 217 25

73 18

169 28

0 0

24 1

0 290 43

3

0

1

0

0

3 0 0

4

-

-

0

2

4

166


5 évvel ezelőtt és várhatón 5 év múlva GYES/GYED-ről visszatérők száma Nyugdíj mellett továbbFoglalkoztatottak

Nők

Férfiak

40 év felettiek




30

0

-

-

7

30

9

10

19

0

0

19

167


I.2. Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Terve 2009-2010 Összesítő táblázat esélyegyenlőségi célcsoportok szerint (%-os megoszlás)

Munkavállalók száma Munkakörülmények Határozott idejű szerződéssel rendelkezők száma Munkaerő felvételi eljárásban részt vettek száma Munkaerő felvételi eljárásban elutasítottak száma Munkaerő felvételi eljárás eredményeként felvettek száma Felvételi eljárás nélkül belépők száma Foglalkozás egészségügyi vizsgálaton részt vettek száma

Nők

Férfiak

40 év felettiek

Fogyatékkal Két vagy több, Összes élők, tíz éven aluli munkavállaló megváltozott gyermeket munkaképesség nevelő munkaűek vállaló, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munka-vállaló

74,83%

25,17%

58,28%

0,00%

8,28%

100,00%

71,43%

28,57%

35,71%

0,00%

14,29%

100,00% 100,00%

76,00%

24,00%

29,14%

0,00%

nincs információ

77,22%

22,78%

29,11%

0,00%

nincs információ

100,00%

64,71%

35,29%

35,29%

0,00%

11,76%

100,00%

77,78%

22,22%

22,22%

0,00%

22,22%

100,00%

74,61%

25,39%

59,59%

0,00%

6,74%

100,00% 168


Életpálya-építés Felsővezető beosztású Középvezető beosztású Ügyintéző dolgozó Ügykezelő dolgozó Munkaviszony keretében foglalkoztatottak Előléptettek száma Visszaminősítettek száma Munkavállalói felmentés (nyugdíjazás) Munkavállalói lemondás Gyakornokok száma Végzettség Legfeljebb 8 általános Szakiskola Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség Idegen nyelv ismeret

Nők

Férfiak

40 év felettiek


54,55% 56,52% 71,67% 93,33% 86,79%

45,45% 43,48% 28,33% 6,67% 13,21%

90,91% 91,30% 51,44% 53,33% 56,60%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

9,09% 0,00% 9,82% 3,33% 7,55%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

83,33% -

16,67% -

83,33% -

0,00% -

0,00% -

100,00% -

100,00%

0,00%

100,00%

0,00%

0,00%

100,00%

100,00% 50,00%

0,00% 50,00%

0,00% 0,00%

0,00% 0,00%

0,00% 0,00%

100,00% 100,00%

100,00% 63,64% 78,57% 73,03% 72,34%

0,00% 36,36% 21,43% 26,97% 27,66%

100,00% 90,91% 62,24% 49,44% 22,34%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

0,00% 0,00% 4,08% 11,24% 14,89%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 169


Számítógép-kezelői ismeretek Továbbképzés Szakmai továbbképzésen részt vettek Felsőfokú iskolai rendszerű továbbképzésben részt vettek Nyelvi továbbképzésen részt vettek Számítógép-kezelői továbbképzésen részt vettek Több napos konferencián, tanulmányúton részt vettek Fizetések és juttatások Étkezési hozzájárulás Lakhatási támogatás

Nők

Férfiak

40 év felettiek


80,53%

19,47%

54,87%

0,00%

7,08%

100,00%

75,56%

24,44%

57,78%

0,00%

5,56%

100,00%

80,00%

20,00%

60,00%

0,00%

10,00%

100,00%

100,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

100,00%

64,71%

35,29%

58,82%

0,00%

11,76%

100,00%

63,64%

36,36%

59,09%

0,00%

13,64%

100,00%

74,83% 100,00%

25,17% 0,00%

58,28% 0,00%

0,00% 0,00%

8,28% 0,00%

100,00% 100,00%

170


Nők

Férfiak

40 év felettiek

80,00%

20,00%

20,00%

0,00%

20,00%

100,00%

Magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás

nincs

-

-

-

-

-

Üdülési csekk Személyi illetményben részesesülők

74,83% 58,14%

25,17% 41,86%

58,28% 65,12%

0,00% 0,00%

8,28% 2,33%

100,00% 100,00%

0,00%

33,33%

0,00%

0,00%

100,00%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,00%

50,00%

100,00%

0,00%

-

-

23,33%

100,00%

Munkáltatói kölcsön (lakáskölcsön)

Családbarát intézkedések Részmunkaidőben dolgozók száma 100,00% Távmunkában dolgozók száma Alternatív munkarendben dolgozók száma GYES/GYED-ről visszatérők száma 100,00% 5 évvel ezelőtt és várhatón 5 év múlva GYES/GYED-ről visszatérők száma 100,00%


171


Nyugdíj mellett továbbfoglalkoztatottak

Nők

Férfiak

40 év felettiek

47,37%

52,63%

100,00%


0,00%

0,00%

100,00%

172


II.1. Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Terve 2009-2010 Összesítő táblázat nem és életkor szerint (fő) 25 év alatt i 12

Munkavállalók száma (fő) Munkakörülmények Határozott idejű szerződéssel rendelkezők száma 0 Munkaerő felvételi eljárásban részt vettek száma 10 Munkaerő felvételi eljárásban elutasítottak száma 10 Munkaerő felvételi eljárás eredményeként felvettek száma 0 Felvételi eljárás nélkül belépők 1

2540 év 83

Nők 4150 Összes 25 49 év en év év felet alatt ti i 70 52 2 217

Férfiak Összes 25- 4150 Összes 25 2540 49 év en év 40 év év felet alatt év ti i 24 20 27 14 107 73

munkavállaló 4150 Összes 49 év en év felet ti 90 79 290

6

1

3

10

1

2

0

1

4

1

8

1

4

14

85

23

15

133

5

24

9

4

42

15

109

32

19

175

75

22

15

122

5

22

6

3

36

15

97

28

18

158

10

1

0

11

0

2

3

1

6

0

12

4

1

17

6

0

0

7

0

0

1

1

2

1

6

1

1

9

173


25 év alatt i 12

2540 év 83


2

64

41

37

144

0

12

17

20

49

2

76

58

57

193

0

0

4

2

6

0

1

1

3

5

0

1

5

5

11

0

0

7

6

13

0

2

5

3

10

0

2

12

9

23

6

58

35

25

124

1

19

13

16

49

7

77

48

41

173

2

10

8

8

28

1

1

0

0

2

3

11

8

8

30

4 0

18 1

12 3

12 1

46 5

0 0

1 0

2 0

4 1

7 1

4 0

19 1

14 3

16 2

53 6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Munkavállalók száma (fő) Munkakörülmények száma Prevenciós orvosi vizsgálaton (fogl. eü. vizsg.) részt vettek száma Életpálya-építés Felsővezető beosztású Középvezető beosztású Ügyintéző dolgozó Ügykezelő dolgozó Munkaviszony keretében foglalkoztatottak Előléptettek száma Visszaminősítette k száma



174


25 év alatt i 12

Munkavállalók száma (fő) Munkakörülmények Munkáltatói 0 felmentés (nyugdíjazás) Munkavállalói 1 lemondás Gyakornokok 1 száma Végzettség Legfeljebb 8 0 általános Szakiskola 0 Középfokú 3 végzettség Felsőfokú 8 végzettség Idegennyelv 4 ismeret Számítógépkezelői ismeretek 1 Továbbképzés Szakmai továbbképzésen 1

2540 év 83




0

0

3

3

0

0

0

0

0

0

0

0

3

3

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

1

0

1

0

0

1

1

1

0

0

2

0

1

2

3

0

0

0

0

0

0

0

1

2

3

0 29

4 25

3 20

7 77

0 1

1 4

2 5

1 11

4 21

0 4

1 33

6 30

7 31

11 98

62

32

28

130

1

19

14

14

48

9

81

46

42

178

52

7

5

68

1

16

6

3

26

5

68

13

8

94

39

33

18

91

1

10

6

5

22

2

49

39

23

113

32

21

14

68

1

4

8

9

22

2

36

29

23

90

175


25 év alatt i 12

Munkavállalók száma (fő) Munkakörülmények részt vettek

Felsőfokú iskolai rendszerű továbbképzésen vettek részt 0 Nyelvi továbbképzésen részt vettek 0 Számítógépkezelői továbbképzésen részt vettek 0 Több napos konferencián, tanulmányúton részt vettek 0 Fizetések és juttatások Étkezési 12 hozzájárulás Lakhatási 0 támogatás (ez albérleti

2540 év 83




3

4

1

8

0

1

1

0

2

0

4

5

1

10

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

4

5

2

11

0

3

3

0

6

0

7

8

2

17

6

4

4

14

1

2

2

3

8

1

8

6

7

22

83

70

52

217

2

24

20

27

73

14

107

90

79

290

2

0

0

2

0

0

0

0

0

0

2

0

0

2

176


25 év alatt i 12

2540 év

Munkavállalók 83 száma (fő) Munkakörülmények támogatást jelent) Munkáltatói kölcsön (lakáskölcsön) 0 3 Üdülési csekk 12 83 Személyi 0 4 illetményben részesülők Családbarát intézkedések Részmunkaidőben dolgozók száma 0 2 Távmunkában dolgozók száma 0 0 Alternatív munkarendben dolgozók száma 0 0 GYES/GYED-ről visszatérők száma 0 4




5 0 70 11

1 52 10

4 217 25

0 2 0

1 24 4

0 20 9

0 27 5

1 73 18

0 14 0

4 107 8

0 90 20

1 79 15

290 43

0

1

3

0

0

0

0

0

0

2

0

1

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

4

0

0

4

177


II. 2. Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Terve 2009-2010 Összesítő táblázat nem és életkor szerint (%-os megoszlás) Nők 25 254150 Össz év 40 49 év esen alatt év év felet i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 ók száma % % 6% % 0% Munkakörülmények Határozott idejű szerződésse l rendelkezők 0,00 60,00 10,0 30,00 100,0 száma % % 0% % 0% Munkaerő felvételi eljárásban részt vettek 7,52 63,91 17,2 11,28 100,0 száma % % 9% % 0% Munkaerő felvételi eljárásban elutasította 8,20 61,48 18,0 12,30 100,0 k száma % % 3% % 0% Munkaerő felvételi 0,00 90,91 9,09 0,00 100,0 eljárás % % % % 0%

Férfiak Összes munkavállaló 25 254150 Össz 25 254150 Össze év 40 49 év esen év 40 49 év sen alat év év felet alatt év év felet ti ti i ti 2,74 32,88 27,4 36,99 100,0 4,83 36,90 31,0 27,24 100,0 % % 0% % % % 3% % 0% 0%

25,0 50,00 0,00 25,00 100,0 7,14 57,14 7,14 28,57 100,0 0% % % % 0% % % % % 0%

11,9 57,14 21,4 0% % 3%

9,52 100,0 8,57 62,29 18,2 10,86 100,0 % 0% % % 9% % 0%

13,8 61,11 16,6 9% % 7%

8,33 100,0 9,49 61,39 17,7 11,39 100,0 % 0% % % 2% % 0%

0,00 33,33 50,0 16,67 100,0 0,00 70,59 23,5 % % 0% % 0% % % 3%

5,88 %

100,0 0%

178


Nők 25 254150 Össz év 40 49 év esen alatt év év felet i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 ók száma % % 6% % 0% Munkakörülmények eredménye ként felvettek száma Felvételi eljárás nélkül belépők 14,29 85,71 0,00 0,00 100,0 száma % % % % 0% Prevenciós orvosi vizsgálaton (fogl. eü. vizsg.) részt vettek 1,39 44,44 28,4 25,69 100,0 száma % % 7% % 0% Életpálya-építés Felsővezető 0,00 0,00 66,6 33,33 100,0 beosztású % % 7% % 0% Középvezet 0,00 0,00 53,8 46,15 100,0 ő beosztású % % 5% % 0% Ügyintéző 4,83 46,78 28,2 20,16 100,0 dolgozó % % 3% % 0%


0,00 %

0,00 %

50,0 50,00 100,0 11,11 66,67 11,1 11,11 100,0 0% % 0% % % 1% % 0%

0,00 24,49 34,6 40,82 100,0 1,04 39,38 30,0 29,53 100,0 % % 9% % 0% % % 5% % 0% 0,00 20,00 20,0 60,00 100,0 0,00 9,09 45,4 45,45 100,0 % % 0% % % % 5% % 0% 0% 0,00 20,00 50,0 30,00 100,0 0,00 8,70 52,1 39,13 100,0 % % 0% % % % 7% % 0% 0% 2,04 38,78 26,5 32,65 100,0 4,04 44,51 27,7 23,7 100,0 % % 3% % % % 5% % 0% 0% 179


Nők 25 254150 Össz év 40 49 év esen alatt év év felet i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 ók száma % % 6% % 0% Munkakörülmények Ügykezelő 7,14 35,71 28,5 28,57 100,0 dolgozó % % 7% % 0% Munkaviszo 8,70 39,13 26,0 26,09 100,0 ny % % 9% % 0% keretében foglalkoztat ottak Előléptettek 0,00 20,00 60,0 20,00 100,0 száma % % 0% % 0% Visszaminős ítettek száma Munkáltatói 0,00 0,00 0,00 100,0 100,0 felmentés % % % 0% 0% (nyugdíjazá s) Munkavállal 100,0 0,00 0,00 0,00 100,0 ói lemondás 0% % % % 0% Gyakornoko 100,0 0,00 0,00 0,00 100,0 k száma 0% % % % 0% Végzettség Legfeljebb 0,00 0,00 33,3 66,67 100,0

Férfiak Összes munkavállaló 25 254150 Össz 25 254150 Össze év 40 49 év esen év 40 49 év sen alat év év felet alatt év év felet ti ti i ti 2,74 32,88 27,4 36,99 100,0 4,83 36,90 31,0 27,24 100,0 % % 0% % % % 3% % 0% 0% 50,0 50,00 0,00 0,00 100,0 10,00 36,67 26,6 26,67 100,0 0% % % % % % 7% % 0% 0% 0,00 14,29 28,5 57,14 100,0 7,55 35,85 26,4 30,19 100,0 % % 7% % % % 2% % 0% 0%

0,00 100,0 100,0 0,00 16,67 50,0 33,33 100,0 % 0% % % 0% % 0% 0% -

0,00 % -

0,00 % -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,00 100,0 0,00 % 0% % -

-

-

0,00 %

0,00 %

0,00 100,0 100,0 % 0% 0%

100,0 0,00 0,00 0% % % 0,00 100,0 50,00 50,00 0,00 % % % % 0% 0,00

0,00

0,00 % 0,00 %

100,0 0% 100,0 0%

33,3 66,67 100,0

180


Nők 25 254150 Össz év 40 49 év esen alatt év év felet i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 ók száma % % 6% % 0% Munkakörülmények 8 általános % % 3% % 0% Szakiskola 0,00 0,00 57,1 42,86 100,0 % % 4% % 0% Középfokú 3,90 37,66 32,4 25,97 100,0 végzettség % % 7% % 0% Felsőfokú 6,15 47,69 24,6 21,54 100,0 végzettség % % 2% % 0% Idegennyelv 5,88 76,47 10,2 7,35 100,0 ismeret % % 9% % 0% Számítógép 1,10 42,86 36,2 19,78 100,0 -kezelői % % 6% % 0% ismeretek Továbbképzés Szakmai továbbképz ésen részt 1,47 47,06 30,8 20,59 100,0 vettek % % 8% % 0% Felsőfokú iskolai rendszerű továbbképz 0,00 37,50 50,0 12,50 100,0 ésen vettek % % 0% % 0%


0,00 % 4,76 % 2,08 % 3,85 % 4,55 %

25,00 % 19,05 % 39,58 % 61,54 % 45,45 %

50,0 0% 23,8 1% 29,1 7% 23,0 8% 27,2 7%

25,00 % 52,38 % 29,17 % 11,54 % 22,73 %

100,0 0% 100,0 0% 100,0 0% 100,0 0% 100,0 0%

% 0,00 % 4,08 % 5,06 % 5,32 % 1,77 %

% 9,09 % 33,67 % 45,51 % 72,34 % 43,36 %

3% 54,5 5% 30,6 1% 25,8 4% 13,8 3% 34,5 1%

% 63,64 % 31,63 % 23,60 % 8,51 % 20,35 %

0% 100,0 0% 100,0 0% 100,0 0% 100,0 0% 100,0 0%

4,55 18,18 36,3 40,91 100,0 2,22 40,00 32,2 25,56 100,0 % % 6% % 0% % % 2% % 0%

0,00 50,00 50,0 % % 0%

0,00 100,0 0,00 40,00 50,0 10,00 100,0 % 0% % % 0% % 0%

181


Nők Férfiak Összes munkavállaló 25 254150 Össz 25 254150 Össz 25 254150 Össze év 40 49 év esen év 40 49 év esen év 40 49 év sen alatt év év felet alat év év felet alatt év év felet i ti ti ti i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 2,74 32,88 27,4 36,99 100,0 4,83 36,90 31,0 27,24 100,0 ók száma % % 6% % % % 0% % % % 3% % 0% 0% 0% Munkakörülmények részt Nyelvi továbbképz ésen részt vettek Számítógép -kezelői továbbképz ésen részt vettek Több napos konferenciá n, tanulmányú ton részt vettek Fizetések és Étkezési hozzájárulá s Lakhatási támogatás

0,00 100,0 0,00 % 0% %

0,00 100,0 % 0%

-

-

-

0,00 36,36 45,4 18,18 100,0 0,00 50,00 50,0 % % 5% % 0% % % 0%

-

-

0,00 100,0 0,00 % 0% %

0,00 %

100,0 0%

0,00 100,0 0,00 41,18 47,0 11,76 100,0 % 0% % % 6% % 0%

0,00 42,86 28,5 28,57 100,0 12,5 25,00 25,0 37,50 100,0 4,55 36,36 27,2 31,82 100,0 % % 7% % 0% 0% % 0% % 0% % % 7% % 0% juttatások 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 2,74 32,88 27,4 36,99 100,0 4,83 36,90 31,0 27,24 100,0 % % 6% % % % 0% % % % 3% % 0% 0% 0% 0,00 100,0 0,00 % 0% %

0,00 100,0 % 0%

-

-

-

-

-

0,00 100,0 0,00 % 0% %

0,00 %

100,0 0% 182


Nők 25 254150 Össz év 40 49 év esen alatt év év felet i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 ók száma % % 6% % 0% Munkakörülmények (ez albérleti támogatást jelent) Munkáltatói 0,00 75,00 0,00 25,00 100,0 kölcsön % % % % 0% (lakáskölcsö n) Üdülési 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 csekk % % 6% % 0% Személyi 0,00 16,00 44,0 40,00 100,0 illetménybe % % 0% % 0% n részesülők Családbarát intézkedések Részmunkai dőben dolgozók 0,00 66,67 0,00 33,33 100,0 száma % % % % 0% Távmunkáb an dolgozók száma Alternatív munkarend -


0,00 100,0 0,00 % 0% %

0,00 100,0 0,00 80,00 0,00 20,00 100,0 % % % % % 0% 0%

2,74 32,88 27,4 36,99 100,0 4,83 36,90 31,0 27,24 100,0 % % 0% % % % 3% % 0% 0% 0,00 22,22 50,0 27,78 100,0 0,00 18,60 46,5 34,88 100,0 % % 0% % % % 1% % 0% 0%

0,00 66,67 0,00 33,33 100,0 % % % % 0%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

183


Nők Férfiak Összes munkavállaló 25 254150 Össz 25 254150 Össz 25 254150 Össze év 40 49 év esen év 40 49 év esen év 40 49 év sen alatt év év felet alat év év felet alatt év év felet i ti ti ti i ti Munkavállal 5,53 38,25 32,2 23,96 100,0 2,74 32,88 27,4 36,99 100,0 4,83 36,90 31,0 27,24 100,0 ók száma % % 6% % % % 0% % % % 3% % 0% 0% 0% Munkakörülmények ben dolgozók száma GYES/GYED -ről visszatérők 0,00 100,0 0,00 0,00 100,0 0,00 100,0 0,00 0,00 100,0 száma % 0% % % 0% % 0% % % 0%

184


8.

2. MELLÉKLET: Kérdőív civil szervezeteknek Sopron Esélyegyenlőségi Programjához

KÉRDŐÍV CIVIL SZERVEZETEKNEK SOPRON MJV ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁHOZ

Szervezet neve:……………………………………………………………………………………………… ………………………. Címe:…………………………………………………………………………………………………………… …………………………. Szervezet honlapja:………………………………………………………………………………………… ……………………… Képviselője:…………………………………………………………………………………………………… …………………….... Képviselő elérhetőségei e-mail:…………………………………………………………………………………………………………… ……………………… telefonszám:…………………………………………………………………………………………………… ……………………… 1. Kiket reprezentál – elsősorban - civil szervezetük? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… 2.

Hány

tagjuk

van

jelenleg?................................................................................

185


3. Melyek a szervezet fő céljai, mi tevékenységük lényege? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………

186


4.

Tagjaik

számára

biztosított-e

az

önkormányzat

által

nyújtott

közszolgáltatásokhoz, ellátási formákhoz az egyenlő esélyű hozzáférés? Ha nem, akkor milyen esetekben, mely területeken nyilvánul ez meg? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… 5. Szenvednek-e valamilyen/bármilyen hátrányt tagjaik azért, mert az adott csoporthoz/közösséghez tartoznak? Ha igen, rangsorolják ezeket: a legjelentősebb hátrányt okozó tényezővel kezdjék. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… 6. Szenvednek-e hátrányt egy adott városrészben élő tagjaik pusztán azért, mert az adott városrészben élnek? Ha igen, rangsorolják ezeket: a legfontosabbal kezdjék. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… 7. Milyen azonnali, illetve rövid, közép és hosszú távú beavatkozásokat várnának az önkormányzattól annak érdekében, hogy tagjaik esélyegyenlősége a lehető legkomplexebben

érvényesülhessen?

Rangsorolják

ezeket:

a

legfontosabb

beavatkozási javaslattal kezdjék.

187


7.1. Rövid távú beavatkozások (1 év) ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 7.3. Közép távú beavatkozások (3 év) ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 7.4. Hosszú távú beavatkozások (5 év vagy több) ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………

8. Kiegészítések, megjegyzések, javaslatok – amennyiben a fenti szempontokon túl szeretné kiegészíteni ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

188


……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… KÉRJÜK, HOGY SZÍVESKEDJENEK a [email protected] e-mail címre vagy a 06-1-3191381 faxszámra 1 héten belül visszajuttatni válaszaikat. (Azokat a kérdéseket, melyeket nem tartanak igazán fontosnak szervezetük esetében, nem szükséges megválaszolniuk). EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET KÖSZÖNJÜK! Összeállította Sopron MJV Önkormányzat megbízásából: HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124. Budapest, Németvölgyi út 114. Tel.: 06 1 319 1790 Fax: 06-1-319-1381 Internet: www.hbheuroconsulting.hu

2008.09.20.

189


9.

3. MELLÉKLET: Összefoglaló táblázat - Horizontális uniós esélyegyenlőségi vállalások és teljesítésük a soproni pályázatokban (2008)

190

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program november

Recommend Documents