Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának november 29-ei Közgyűléséről

40.145-18/2007. JEGYZŐKÖNYV Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. november 29-ei Közgyűléséről. Jelen vannak:

Képviselők, jegyző, aljegyző, Polgármesteri Hivatal iroda- és osztály vezetői és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Köszöntöm a Közgyűlés tagjait és meghívott vendégeinket. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes, a 26 képviselőből 22 fő van jelen. Közérdekű bejelentéssel kezdeném. Az 1921. évi népszavazás történelmünkben nagy jelentőségű esemény volt. Sopron és környéke hitet tett magyarság mellett. A nemzet ezért városunknak a „Leghűségesebb város” címet adományozta és 2001-ben a Kormány december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította. Kérjük, hogy ezen a napon, 18 órakor országszerte és bárhol a világon, ahol magyarok élnek, szólaljanak meg a harangok az egyűvé-tartozás, a magyar hazához való hűség jelképeként. A hagyományoknak megfelelően ismét itt van a közgyűlésen a „Hűség koszorú”. Kérem a képviselőket, hogy Sopron iránti elkötelezettségük jelképeként kössenek fel egy-egy nemzeti színű szalagot a koszorúra, melyet december 14-én a Hűség zászlóhoz fogunk kivinni. Szintén közérdekű bejelentés, hogy december 14-én, 11 órakor ünnepi közgyűlés lesz. Az önkormányzat által adományozott helyi kitüntetések átadása itt a Városháza Dísztermében lesz. A 18 órai városi ünnepség a Hűség zászlónál lesz, ünnepi szónok Sopron 2007. évi díszpolgára. 19 órakor ünnepi előadás keretében a Petőfi Színházban, Tamási Áron Vitéz lélek című művét tekinthetjük meg. Ezek után következzék az érdemi munka. Négy sürgősségi előterjesztés érkezett, melyek napirendre vételéről egyenként szavazunk. Kérem, szavazzunk a „Sürgősségi előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttműködéséről” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a

sürgősségi előterjesztést napirendjére vette.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a „Sürgősségi előterjesztés önkormányzati kötvény kibocsátásról” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a sürgősségi előterjesztést napirendjére vette. Kérem, szavazzunk a „Sürgősségi előterjesztés a Fertőrákosi Barlangszínház fejlesztésére vonatkozó pályázat benyújtására” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a sürgősségi előterjesztést napirendjére vette. Kérem, szavazzunk a „Sürgősségi előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város jogvitás ügyeiről” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a sürgősségi előterjesztést napirendjére vette. Dr. Fodor Tamás polgármester: A tárgyalási sorrendre vonatkozóan kérem, hogy az ülés előtt kiosztott napirendi javaslatot vegyük alapul. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Kérem, szavazzunk. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta és meghozta a következő határozatot: 2

Napirend elfogadása: 302/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

1.

Előterjesztés a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

2.

Előterjesztés a Pesti Barnabás utca – Tómalom sor – a 10123/140 hrsz út és a 10123/157 hrsz-ú, 10123/156 hrsz-ú, 10123/150 hrsz-ú, 10123/149 hrsz-ú, 10123/145 hrsz-ú, 10123/144 hrsz-ú ingatlanok által lehatárolt területre vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről (rendeletalkotás)

3.

Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú fizető parkolók díjairól

4.

Előterjesztés a helyiségek bérletéről

5.

Előterjesztés a 295/2001. (VI. 28.) Kgy. határozat visszavonásáról

6.

Előterjesztés a megállapításáról

7.

Előterjesztés a vállalkozók kommunális adójáról szóló 44/1995. (XII. 19.) Kgy. rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

8.

Tájékoztató a soproni önkormányzat lehetőségeiről a megújuló energiaforrások hasznosítása területén

9.

Beszámoló a környezetvédelmi feladatok 2007. évi megvalósulásáról, javaslat a 2008. évi tennivalók meghatározására

10.

Előterjesztés az egészségügyi alapellátás átszervezéséről (zárt ülés tartható!)

11.

Előterjesztés az Erzsébet Kórház magasabb vezetői munkakörének betöltéséről (pályáztatás)

12.

Előterjesztés egyes szociális intézmények alapító okiratainak módosításáról

13.

Előterjesztés a 2008. nyarán lejáró közoktatási intézményvezetői megbízások pályázati felhívásáról

14.

Előterjesztés alapítványok támogatásáról (2007. november)

2008.

évi

3

érdekeltségi

hozzájárulás

15.

Előterjesztés Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási program megvalósításával létrejövő vagyontárgyak önkormányzatok közötti tulajdoni rendezéséről

16.

Előterjesztés a Raabersport Kft. hitelfelvételéhez kapcsolódó önkormányzati készfizető kezességvállalásról

17.

Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. I-III. negyedévi költségvetési gazdálkodásáról és 2008. évi költségvetési koncepciójáról

18.

Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi belső ellenőrzési tervére

19.

Előterjesztés a Takács Invest Kft. kártalanítási ügyéről (zárt ülés tartható)

20.

Sürgősségi előterjesztés önkormányzati kötvénykibocsátásról

21.

Sürgősségi előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttműködéséről

22.

Sürgősségi előterjesztés a fertőrákosi barlangszínház fejlesztésére vonatkozó pályázat benyújtásáról

23.

Sürgősségi előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város jogvitás ügyeiről (zárt ülés tartható!)

24.

Előterjesztés városi kitüntetések adományozásáról (zárt ülés!)

1. napirendi pont: Előterjesztés a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelet módosításáról (rendeletalkotás) Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság 5 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot és a rendelettervezetet támogatta.

4

Dr. Simon István alpolgármester, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzata 5 igen szavazattal a határozati javaslatot és a rendelettervezetet támogatta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúan támogatta.

az

előterjesztést

jogi

szempontból

Mágel Ágost képviselő: Tudni kell, hogy ezt az előterjesztést a 2. napirendi pontban szereplő előterjesztéssel együtt kell kezelni. Szavazáskor mindenki gondoljon erre. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: Határozat:

303/2007. (XI. 29.) Kgy.

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 155/2001. (III. 29.) Kgy. számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terve T-1 és T-2 számú terület-felhasználási lapját a „Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV.1.) Ör. rendelet hatálya alá tartozó területre vonatkozóan az alábbiak szerint módosítja: -

Sopronkőhida és Tómalom közötti terület kisvárosias lakóterületi, településközpont vegyes, kertvárosias lakóterületi, zöldterületi, valamint erdőterületi felhasználása a Területfelhasználási helyszínrajz című, T-2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon jelölteknek megfelelően.

-

Tómalom-fürdőhöz kapcsolódó strandfejlesztés miatt a tó nyugati oldalának különleges célú felhasználása a Területfelhasználási helyszínrajz című, T-2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon megjelölt helyen.

5

-

Strandfejlesztéshez szükséges parkolók biztosítása érdekében Tómalmi buszforduló környékének közlekedési felhasználása a Területfelhasználási helyszínrajz című, T-2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon megjelölt helyen.

-

Üdülők északi részének különleges területi felhasználása (kemping számára) a Területfelhasználási helyszínrajz című, T2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon megjelölt helyen.

-

Sand-dűlő É-i részén a 06/9-13 hrsz-ú telkek kertvárosias, valamint a fertőrákosi út melletti részen a 12014/8 és 06/1 hrsz-ú telkek településközpont vegyes felhasználása a Területfelhasználási helyszínrajz című, T-2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon jelölteknek megfelelően.

-

János major melletti 01028/82 hrsz-ú telek kertvárosias lakóterületi felhasználása a Területfelhasználási helyszínrajz című, T-2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon megjelölt helyen.

-

A 10121 hrsz-ú telek északi és déli részének településközpont vegyes felhasználása a Területfelhasználási helyszínrajz című, T2./M jelű, Rp.I.169-5 munkaszámú tervlapon megjelölt helyen.

Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2007. december 6.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a rendelettervezetről, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 37/2007. (XII. 6.) rendelete a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom-dűlő – Sand-dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelet módosításáról 1. §

6

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom-dűlő – Sand-dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelet (továbbiakban: Ör.) 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép. 2. § Az Ör. 6. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel: „(12) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően: a) felszín alatti vizek esetében: fokozottan érzékeny kategória b) felszíni vizek esetében: 4. általánosan védett kategória” 3. § Az Ör. 7. § (3) bekezdése hatályát veszti. 4. § Az Ör. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jelen rendelet által érintett területen a 10 cm törzsátmérőt meghaladó fa, vagy 10 m2-t meghaladó összefüggő fás-cserjés állomány csak előzetes engedély alapján vágható ki, a fa zöldfelületi értékének megfelelő fapótlás kötelezettsége mellett. Az engedélyt a jegyző állítja ki.” 5. § Az Ör. a következő címmel és 10/A. §-sal egészül ki: „Nemzeti Ökológiai Hálózatokra vonatkozó előírások 10/A. § (1) Védett természeti területen: a) a művelési ág megváltoztatása csak az adott területre érvényes természetvédelmi előírások szerint lehetséges, b) távközlési magasépítmény nem építhető, c) kommunális hulladék lerakó, szennyvízürítő és dögkút nem üzemeltethető, nem létesíthető, a meglévő illegális és legális lerakókat szükséges megszüntetni és rekultivációjukat lehetőleg a természetszerű állapot visszaállításával szükséges megoldani. (2) Védett természeti terület védőövezetében: a) csak olyan tevékenység folytatható, ami a védett természeti területeket, mint háttérterületeket, a védőövezet természeti értékeket és a hagyományosan kialakult tájhasználatot nem veszélyezteti, b) kommunális hulladéklerakó nem létesíthető és nem üzemeltethető.” 6. § (1) Az Ör. 11.§ (10) bekezdése hatályát veszti. (2) Az Ör. 11. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) A vízműkutak védőtávolságát az 1. sz. függelék tartalmazza.” (3) Az Ör. 11. §-a kiegészül a következő (28) bekezdéssel: „(28) Köm-KT – közművek számára fenntartott terület.”

7

7. § Az Ör. 12. §-ának és címének helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Régészeti védelem 12. § (1) Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a 3. számú függelék tartalmazza. (2) A függelékben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges. (3) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell lejárni. (4) A jelen rendelet által érintett területen az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a területileg illetékes múzeumnak.” 8. § Az Ör. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Lk/KT-1, Lk/KT-2 és az Lk/KT-3 jelű kisvárosias lakóterületek kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak: Lk/KT-1

SZ 11,5

25 2000

Lk/KT-2

Z 10,5

45 4000

Lk/KT-3

Z 10,5

40 6000

Az építési telek

Lk/KT-1

beépítés módja

szabadon álló

területe szélessége mélysége beépítés mértéke a térszín alatti beépítés szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke Az épület

legkiseb b legkiseb b legkiseb b legnagyo bb legnagyo bb legnagyo bb legkiseb b

m2

2000

Lk/KT2

zártsorú 4000

m

20

m

40

%

25

%

30

m2/tele k m2 60

8

6000

45

40 100

1,5

%

Lk/KT3

1,4 40

45

építménymagas sága

legkiseb m 3,0 9,0 b legnagyo m 11,5** 10,5** bb A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: rendeltetés: OTÉK 12. § (2) bekezdése szerint kialakult, előkert: vagy 0m min. 5 m az elhelyezhető épületek nem korlátozott száma: a Lk/KT-1 övezetben telken belül fásított parkolóban, a Lk/KT-2 és a illetve a meglevő telektömb a gépkocsi Lk/KT-3 szabályozási terven G jellel elhelyezés: övezetben térszín jelölt, elkülönített telekrészen alatt egységes építészeti tervek alapján sorgarázs létesíthető az építhető nem korlátozott lakásszám: a Lk/KT-2 és a Lk/KT-3 övezet városépítészeti szempontból kiemelt a Lk/KT-1 övezetben a jelentőségű, a telektömb kert jelű városképre egyéb előírás: területrészén kertművelés jelentős hatást folytatható, de építmény nem gyakorló, ezért az létesíthető övezetben épülő épületek terveit az Önkormányzati Tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani a Lk/KT-1 övezetben a telektömb megosztása esetén OTÉK 44. § Kerítés: a tömbön belül csak szerint sövénykerítés létesíthető Környezetterhe zajvédelem* lakóterület üzemi zaj lési megengedett értéke: határértékek: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke lakóutcában: – nappal 55 dB/A 9

– éjjel 45 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 60 dB/A – éjjel 50 dB/A Közművesített ség:

teljes közműellátás

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.”

9. § (1) Az Ör. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Lke/KT-3 és a Lke/KT-4 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidaitómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak: Lke/KT3

O 4,5

Lke/KT4

O 7,5

Az építési telek beépítés módja területe szélessége beépítés mértéke a térszín alatti beépítés szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke Az épület építménymagas sága

30 700

Lke/KT3*

30 600

O 4,5

30 700

legkisebb legkisebb

m2 m

Lke/KT-3 Lke/KT-4 oldalhatáron álló 700 (600) 18 20

legnagyobb

%

30

legnagyobb

%

35

legnagyobb

m2/telek m2

legkisebb

%

legkisebb

m

0,5

0,6 60

3,0

4,5

legnagyobb m 4,5** 7,5** A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: lakóépület, továbbá OTÉK 13. § (2) bekezdés 2., rendeltetés: 3., 4. pontja szerint előkert: min. 5,0 m az elhelyezhető egy főfunkciót magába

10

épületek száma: a gépkocsi elhelyezés: az építhető lakásszám: Kerítés:

foglaló épület telken belül max. 2 db

Környezetterhe lési határértékek:

Közművesített ség:

OTÉK 44. § szerint lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke lakóutcában: zajvédelem* – nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 60 dB/A – éjjel 50 dB/A teljes közműellátás

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” (2) Az Ör. 18. §-a kiegészül a következő (8) és (9) bekezdéssel: „(8) Az Lke/KT-5 jelű, a védett és védelemre tervezett természeti területekkel (028/1 hrsz, 028/2 hrsz, 029/3 hrsz és 030 hrsz) határos övezetekben a zárt csapadékvíz elvezetésről gondoskodni kell. (9) Az Lke/KT-8 és a Lke/KT-9 jelű kertvárosias lakóterületek kőhidaitómalmi építési övezetének előírásai (Tómalom-sortól északra) az alábbiak: Lke/KT-8

SZ 7,5

20 2000

Lke/KT9

SZ 6,0

30 800

Az építési telek beépítés módja területe legkisebb

m2

11

Lke/KT-8 Lke/KT-9 szabadonálló 2000 800

szélessége legkisebb m 30 20 mélysége legkisebb m 50 35 beépítés legnagyobb % 20 30 mértéke a térszín alatti legnagyobb % 35 beépítés szintterületi m2/telek legnagyobb 0,6 0,4 mutatója m2 zöldfelületi legkisebb % 60 70 mértéke Az épület építménymagas legkisebb m 6,0 4,5 sága legnagyobb m 7,5** 6,0** A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: lakóépület, továbbá OTÉK 13. § (2) bekezdés 2., rendeltetés: 3., 4. pontja szerint előkert: min. 5,0 m az elhelyezhető egy főfunkciót magába épületek foglaló épület száma: a gépkocsi telken belül elhelyezés: az építhető max. 4 db max 2 db lakásszám: OTÉK 44. § szerint Kerítés: lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke Környezetterhe lakóutcában: lési zajvédelem* – nappal 55 dB/A határértékek: – éjjel 45 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 60 dB/A – éjjel 50 dB/A teljes közműellátás Közművesített ség: * A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint.

12

** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” 10. § Az Ör. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Vt/KT-1, Vt/KT-2, Vt/KT-3 jelű, elsődlegesen a helyi települési szintű létesítmények elhelyezésére szolgáló településközpont vegyes területek kőhidai-tómalmi építési övezete előírásai az alábbiak: Vt/KT-1

SZ 7,5

25 K

Vt/KT-2

SZ 10,5

40 2000

Vt/KT-3

SZ 7,5

40 500

Az építési telek beépítés módja

területe

szélessége beépítés mértéke a térszín alatti beépítés szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke Az épület építménymagas sága

legkiseb b legkiseb b legnagyo bb legnagyo bb legnagyo bb legkiseb b legkiseb b

m2

m

Vt/KT-1 Vt/KT-2 Vt/KT-3 kialakult, vagy szabadonálló, csoportos, vagy szabályozási terv szerint szabályoz ási terv kialakul szerint, 500 t vagy 2000 kialakul 30 20 t

%

25**

40**

40**

%

35

50

50

m2/tele k m2

0,6

1,5

1,0

%

60

40

40

m

kialakult, vagy 3,5

kialakul t, vagy 10,5** 7,5** A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: – az egyes telkek az előírások keretei között átalakíthatók, összevonhatók, megoszthatók – új telekalakítás elvi engedély alapján legnagyo bb

m

13

7,5**

A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: Vt/KT-1 Vt/KT-2 Vt/KT-3 lakóépület, kereskedelmi, kereskedelmi, szolgáltatási, rendeltetés: szolgáltatási, oktatási vendéglátási, vendéglátási, szálláshelyszálláshelyszolgáltató szolgáltató előkert: kialakulthoz alkalmazkodóan, vagy min. 5,0 m az elhelyezhető épületek nem korlátozott száma: telken belül, fásított parkolóban, min. 3 a gépkocsi kocsiállásonként egy nagy lombkoronájú fával, elhelyezés: vagy pinceszinten, melynek beépítése a földszinti beépítést 25%-kal haladhatja meg max. 1 db az építhető max. 1 db nem szolgálati lakásszám: szolgálati lakás korlátozott lakás lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett Környezetterhe értéke lakóutcában: lési zajvédelem* – nappal 55 dB/A határértékek: – éjjel 45 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 60 dB/A – éjjel 50 dB/A Közművesített teljes közműellátás ség: * A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” 11. § (1) Az Ör. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Üü/KT-1, az Üü/KT-2 és az Üü/KT-3 jelű üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Nagy-Tómalom keleti oldalán) az alábbiak:

14

Üü/KT-1

SZ, O 4,5

25 350

Üü/KT-2

SZ, O 7,5

20 700

Üü/KT-3

O, Z 7,5 (K)

25 400

Az építési telek beépítés módja

területe szélessége beépítés mértéke a térszín alatti beépítés szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke Az épület építménymagas sága

legkiseb b legkiseb b legnagyo bb legnagyo bb legkiseb b legkiseb b

m2

Üü/KT Üü/KT -1 -2 kialakult szabadonálló, oldalhatáron álló 350 700

20

25

25

20

25

0,5

0,6

0,6

65

70

65

3,0 (4,0)* 4,5 (5,5)*

4,5 (5,5)* 7,5 (8,5)*

4,5 (5,5)*

% m2/tel ek m2 %

legnagyo bb

m

400

25

%

m

oldalhatáron álló, zártsorú

Kialakult

m

legkiseb b

Üü/KT-3

7,5 (kialakult) (8,5)*

A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: rendeltetés: üdülő kialakult, illetve a előkert: szabályozási terv szerint az elhelyezhető a funkció szerint indokolt épületek számú üdülőépület, kerti száma: építmény a gépkocsi telken belül, az elhelyezés: gépjárműtároló adottságok az épülettel egy miatt a tömegben vagy Tómalom sor támfalgarázsba végfordulójá n ban kijelölt 15

az építhető lakásszám:

Kerítés:



zajvédelem**

közterületi parkolóban telkenként telkenként max. max. 1 db 1 db szolgálati lakás övezetben kerítés nem tömör kerítés építhető, nem építhető, térelhatárolá csak max. sra csak 50cm-es sövény lábazaton, vagy létesíthető** támfalon * sötétzöld színűre festett, növényzettel befuttatott, vagy takart drótfonatú, max. 2 m magas kerítés létesíthető üdülőterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 45 dB/A – éjjel 35 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke lakóutcában: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A teljes közműellátás

* A lejtős, – nem síkra tervezett – terepen alkalmazható érték ** A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. *** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” (2) Az Ör. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő lép: „(6) Az Üü/KT-4 jelű üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Nagy-Tómalom nyugati oldalán) az alábbiak:

16

Üü/KT-4

SZ 7,5


15 700 Üü/KT-4 legkisebb legkisebb

m m

legnagyobb

%

legnagyobb

%

legnagyobb

m2/telek m2

legkisebb

%

legkisebb

m

2

szabadonálló 700 16 15** 15 0,6 75 4,5

legnagyobb m 7,5** A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: rendeltetés: üdülő kialakult, vagy min. 5,0 előkert: m Az elhelyezhető épületek 1db üdülőépület száma: a gépkocsi telken belül elhelyezés: Az építhető telkenként max. 1 db lakásszám: szolgálati lakás OTÉK 44. § szerint Kerítés: üdülőterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 45 dB/A – éjjel 35 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke Környezetterhe lakóutcában: lési zajvédelem* – nappal 50 dB/A határértékek: – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A 17


teljes közműellátás

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” (3) Az Ör. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő lép: „(7) Az Üü/KT-5 jelű üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (a Nagy-Tómalom-tó fogadóterének északi oldalán) az alábbiak: Üü/KT5

SZ, Cs 7,5

20 4000


Üü/KT-5

legkisebb legkisebb

m2 m

legnagyobb

%

legnagyobb

%

legnagyobb

m2/telek m2

legkisebb

%

legkisebb

m

szabadonálló, vagy/és csoportházas 4000 60 20** 20 0,7 70 4,0

legnagyobb m 7,5** A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: üdülő, vendéglátó, rendeltetés: szociális, igazgatási előkert: min. 5,0 m Az elhelyezhető telkenként max. 2 db épületek épület száma: a gépkocsi telken belül elhelyezés: Az építhető telkenként max. 1 db lakásszám: szolgálati lakás OTÉK 44. § szerint Kerítés: 18

üdülőterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 45 dB/A – éjjel 35 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke lakóutcában: zajvédelem* – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A teljes közműellátás



* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” (4) Az Ör. 22. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel: „(10) Az Üü/KT-6 jelű (kemping) üdülőházas terület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai (vállalati üdülők északi részén) az alábbiak: Üü/KT6

SZ, O 4,5

15 2000

Az építési telek beépítés módja területe szélessége mélysége beépítés mértéke a térszín alatti beépítés szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke Az épület építménymagas sága

Üü/KT-6

legkisebb legkisebb legkisebb

m2 m m

legnagyobb

%

legnagyobb

%

legnagyobb

m2/telek m2

legkisebb

%

legkisebb

m

19

szabadonálló, vagy/és oldalhatáron álló 2000 30 50 15** 15 0,3 75 3,5

legnagyobb m 4,5** A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: kemping, vendéglátó, rendeltetés: szociális, igazgatási előkert: min. 5,0 m Az elhelyezhető épületek max. 3db épület száma: a gépkocsi telken belül elhelyezés: Az építhető övezetben max. 1 db lakásszám: szolgálati lakás OTÉK 44. § szerint Kerítés: üdülőterület üzemi zaj megengedett értéke: – nappal 45 dB/A – éjjel 35 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke Környezetterhe lakóutcában: lési zajvédelem* – nappal 50 dB/A határértékek: – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A teljes közműellátás Közművesített ség: * A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” 12. § (1) Az Ör. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Ühl/KT-1 jelű hétvégiházas terület – jelen építési övezeti előírások keretei között lakóépület elhelyezését is megengedő – kőhidaitómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak:

20

Ühl/KT1

SZ 3,5

10 (K) 360 (700)

Az építési Ühl/KT-1 telek beépítés módja szabadonálló területe: legkisebb m2 - hétvégiházas (K)360 beépítés esetén, 700 - lakóépület esetén szélessége legkisebb m kialakult beépítés 10 legnagyobb % mértéke a térszín alatti 10 legnagyobb % beépítés szintterületi m2/telek 0,3 legnagyobb mutatója m2 zöldfelületi 75 legkisebb % mértéke Az épület építménymagas 3,0 legkisebb m sága legnagyobb m 3,5 A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: Nem megoszthatók A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: rendeltetés: üdülő kialakult, vagy Előkert, a beépítetlen telek esetén: előkert 5,0 m, hátsókert: hátsókert 6,0 m 1db üdülőépület, vagy 700m2 min. az elhelyezhető telekterület esetén 1 épületek száma: db lakóépület helyezhető el a gépkocsi telken belül elhelyezés: az építhető 1 db üdülő, vagy 1 db üdülő, lakás lakásszám: OTÉK 44. § szerint Kerítés: Környezetterhel zajvédelem* üdülőterület ési üzemi zaj megengedett határértékek: értéke: – nappal 45 dB/A – éjjel 35 dB/A közlekedési zaj 21

megengedett értéke lakóutcában: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett: – nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A teljes közműellátás


* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” 13. § (1) Az Ör. 25. § (4) és (5) bekezdése hatályát veszti. (2) Az Ör. 25. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel: „(7) A Kegy/KT-STF jelű (strandfejlesztés) különleges intézményi strandterület kőhidai-tómalmi építési övezetének előírásai az alábbiak: Kegy/KTSTF Az építési telek beépítés módja területe szélessége mélysége beépítés mértéke a térszín alatti beépítés szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke Az épület építménymaga ssága

SZ 6,0

10 6000 Kegy/KT-STF szabadonálló

legkisebb legkisebb legkisebb

m2 m m

legnagyobb

%

legnagyobb

%

legnagyobb

m2/telek m2

legkisebb

%

legkisebb

m

6000 10** 10 0,2 80 4,5

legnagyobb m A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások: 22

6,0**

a telektömb az övezeti paraméterek betartása mellett megosztható A beépítésre vonatkozó egyéb előírások: strand, rekreáció, rendeltetés: vendéglátó, szociális, egészségügyi, igazgatási előkert: az elhelyezhető funkció szerint indokoltan épületek száma: buszforduló mellett a gépkocsi kijelölt közterületi elhelyezés: parkolóban az építhető övezetben max. 2 db lakásszám: szolgálati lakás – a növényállomány védelme érdekében fát kivágni fafelvételi, fakivágási és faültetési (-pótlási) terv alapján, csak élet-és balesetveszély esetén lehet – strand kialakítása egyéb előírás: napozó stég, kikötő stég célját szolgáló faépítményekkel lehetséges a meglévő vízfelület csökkentése nélkül, a partmenti növényzet (nádas) lehetőség szerinti megtartása mellett a Tómalom-strand hagyományainak megfelelő sövénykerítés Kerítés: és/vagy pallókból, telített faanyagból kombinált kerítés építhető Környezetterhel zajvédelem* üdülőterület üzemi zaj ési megengedett értéke: határértékek: – nappal 45 dB/A – éjjel 35 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke lakóutcában: – nappal 50 dB/A – éjjel 40 dB/A közlekedési zaj megengedett értéke országos mellékút mellett:

23


– nappal 55 dB/A – éjjel 45 dB/A teljes közműellátás

* A megengedettel egyenértékű „A” hangnyomásszintek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelete szerint. ** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési/városképi indokok esetén.” 14. § (1) Az Ör. 31. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Gyorsforgalmi út: A tervezett M85 Győr-országhatár tervezett gyorsforgalmi út külterületi kisajátítási sávjának előirányzott szélessége az út tengelyétől 30 m, védőtávolsága 100 m.” (2) Az Ör. 31. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A gyorsforgalmi út területet érintő szakaszán legalább 100 m széles véderdősávot szükséges kialakítani erdészeti kiviteli tervek alapján, erdészeti módszerek alkalmazásával. Az ehhez szükséges területeket a) amennyiben a kérdéses telken ezáltal a mezőgazdasági övezeti előírások szerinti beépítés lehetetlenné válik, úgy értékbecslést követően az út építtetőjének ki kell sajátítani a véderdő céljára, b) amennyiben a telken építési hely még kijelölhető, úgy a véderdő telepítést telken belül kell biztosítani.” 15. § Az Ör. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A mezőgazdasági területek általános előírásait az OTÉK 29. §-a tartalmazza.” 16. § (1) Az Ör. 38. § (1) bekezdése hatályát veszti. (2) Az Ör. 38. § (3) bekezdésében szereplő „M9-es” szövegrész hatályát veszti. 17. § Az Ör. a következő címmel és 38/A. §-sal egészül ki: „Fogalmak 38/A. § (1) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.

24

(2) Szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes bruttó alapterületének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. Kizárólag a bruttó szintterület számítása során figyelmen kívül kell hagyni: 1. az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs) területét, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 45 m2-t, illetve 2. a lakók terepszint alatti tárolóinak területét, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 30 m2-rel csökkentett területét, 3. a tetőtér bruttó alapterületének számításánál az 1,9 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeket, 4. a padlástér alapterületét, ha a tetőn vagy oromfalon, a tetőkibúvón kívül összesen 60x60 cm-nél nagyobb nyílás nem létesül (az előbbinél nagyobb nyílás a tetőtérnek minősül és be kell számítani a szintterület számításánál).” 18. § Az Ör. a következő címmel és 38/B.§-sal egészül ki: „Intézkedések 38/B. § Az 1. sz. függelékben jelölt védőtávolságok évenkénti felülvizsgálata szükséges.” 19. § Záró rendelkezések (1) A helyi építési szabályzat övezeti jeleiben a sajátos használat szerinti területfelhasználás betűjelei az 1. sz. melléklet területfelhasználási betűjeleinek – eltérés esetén – a következő módon felelnek meg: KL = Lk KEL = Lke TV =Vt KV = Vk KG = Gksz ÜÜ = Üü HÜL = Ühl H = Kh ZK = Kz EGY = Kegy KP = Z VE = Ev MG = Má VT = V (2) Az Ör. az alábbi függelékekkel egészül ki: 1. számú függelék: vízműkutak, vízvezetékek védőtávolságai 2. számú függelék: út – és mintakeresztszelvények

25

3. számú függelék: Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok (3) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

26

A 37/2007. (XII. 6.) rendelet 1. számú melléklete Az Ör. 1. számú melléklete

27

28

29

30

31

32

33

34

A 37/2007. (XII. 6.) rendelet 1. sz. függeléke Az Ör. 1. számú függeléke Vízműkutak, vízvezetékek védőtávolságai

35

A 37/2007. (XII. 6.) rendelet 2. sz. függeléke Az Ör. 2. számú függeléke Út-mintakeresztszelvények

36

A 37/2007. (XII. 6.) rendelet 3. sz. függeléke Az Ör. 3. számú függeléke Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok: 1. lelőhely: 10136/1, 2 2. lelőhely: 10135, 10134/1, 10130, 10132, 10123/48, 10123/47 3. lelőhely: 10123/20, 10123/28-33, 10123/56, 10123/58-73, 10123/77-98 4. lelőhely: 10123/9, 10123/16-18 5. lelőhely: 10101/4 6. lelőhely: 037 7. lelőhely: 12014/8-9, 04/142, 01118

2. napirendi pont: Előterjesztés a Pesti Barnabás utca – Tómalom sor – a 10123/140 hrsz út és a 10123/157 hrsz-ú, 10123/156 hrsz-ú, 10123/150 hrsz-ú, 10123/149 hrsz-ú, 10123/145 hrsz-ú, 10123/144 hrsz-ú ingatlanok által lehatárolt területre vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről (rendeletalkotás) Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az előterjesztést támogatta.

a

Városfejlesztési

Bizottság

5

igen

szavazattal

Dr. Simon István alpolgármester, Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi előterjesztést 5 igen szavazattal támogatta.

Önkormányzat

az

Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést jogi szempontból támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: Mindenki tudja, hogy egy szabályozási terv elkészítése, illetve módosítása hosszas és költséges eljárás. Pár perce fogadtuk el a környékre vonatkozó szabályozási tervet, most ezt a területet kivesszük a hatálya alól. Miért? Kuslits Tibor főépítész:

37

Az eredeti szabályozási tervet az önkormányzat 2001. március 27-én fogadta el. Időszerű volt felülvizsgálnunk, a felülvizsgálat okait az előterjesztés szövege tartalmazza. A vitatott terület kapcsán eltérő álláspontok alakultak ki. A terület beépítésével kapcsolatban olyan megoldást kell kitalálnunk, mely a tulajdonos és a város számára is elfogadható. Kóczán Zoltán képviselő: A munka jelenleg milyen stádiumban van? Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiegészíteném a Főépítész úr által elmondottakat. A szóban forgó terület meglehetősen különleges helyen van. Tájképi szempontból frekventált terület. Vitát váltott ki a terület magassági beépíthetősége. Az a legoptimálisabb megoldás, ha most ezt a területet kivesszük a szabályozási tervből. Kóczán Zoltán képviselő: A Polgármester úr által elmondottakkal teljesen egyetértek. Jelenleg az építmény-magasság, amely a párkány magasságot jelenti, 10,5 méter. Tehát a tetővel együtt 15 méter lehet az épület magassága. Ezek az egyeztetések már az elmúlt közgyűlés előtt megtörténtek. Látni kellett volna már akkor, de előbb is, hogy ez az építmény magasság nem oda való. Miért nem került elő ez az elgondolás már a tervezés időszakában? Dr. Fodor Tamás polgármester: Az előző közgyűlésre, már előkészítettük az anyagot, de egy ilyen jellegű problémát nem lehet ilyen rövid idő alatt kijavítani. Mérlegelni kellett, hogy mit tegyünk. Az volt a legoptimálisabb megoldás, ha változtatási tilalmat rendelünk el. Dr. Simon István alpolgármester: Az előterjesztő és az előadó elkészít egy anyagot az előkészítés időpontjában rendelkezésre álló információknak, szándékoknak megfelelően, melyet a bizottságok megtárgyalnak. Ha ott olyan érvek merülnek fel, mely alapján érdemes visszavonni az előterjesztést, akkor az visszavonásra kerülhet. Azt a célt szolgálja a bizottsági vita, hogy a lehető legmegfontoltabb döntés születhessen. Kuslits Tibor főépítész: Itt nem általános felülvizsgálatról volt szó, hanem bizonyos problémák rendezéséről, ezért gyorsabb lehet a lebonyolítás. Kóczán Zoltán képviselő: 38

Teljesen egyetértek dr. Simon István alpolgármesterrel. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy amikor ennek a területnek a tervezése napirenden volt, több egyeztetés történhetett, és akkor ez nem tűnt fel. Itt most biztosan elveszítünk fél évet a terület beépíthetőségével kapcsolatban. Mágel Ágost képviselő: A probléma 2001. áprilisáig nyúlik vissza, azóta jelentős idő telt el. Az előző ciklusban sem merült fel a terület szabályozási tervének módosítási igénye. Mára kialakultak olyan problémák, melyek miatt ki kellett igazítani az alaprendeletet. 2001. óta új képviselők kerültek a testületbe, a döntéshozóknak a szabályozással egyet kell érteniük, mert ez jelent garanciát a rendelet széles körben való alkalmazására. A bizottságokon sem volt egyértelmű támogatottság, ezért a múltkor visszavonták az előterjesztést. A tulajdonosoknak a végleges rendezési tervet tényleg meg kell várniuk, de 2001. óta eltelt 5-6 év, ez a félévnyi csúszás már nem jelenthet akkora problémát. Dr. Simon István alpolgármester: A körzet képviselőjeként szólnék. Jelenleg is van hatályos szabályozási terv, mely a szóban forgó területre 10 méter építmény-magasságot engedélyez. Napirendre került ennek a területnek a szabályozása, melyről az egyeztetések során kiderült, hogy ebben a formában sem elfogadható. A változtatási tilalom ideje alatt egy olyan változatot dolgozunk ki, mely – a körülményeket figyelembe véve – próbál javítani a helyzeten. Ehhez kérünk egy kis időt. Kóczán Zoltán képviselő: Én 1991-ben sem szavaztam meg ezt az építménymagasságot. Már akkor és ott felhívtam a bizottság figyelmét a módosításra. Miért nem az egyeztetés időszakában derült ki ez a dolog? Dr. Zombori István képviselő: Új képviselőként dolgozom a Közgyűlésben. A 2001-es szabályozási tervet nem ismertem, most került elém. Jogosan érdeklődtem, hogy mi az oka annak, hogy ezen a területen nagy tömbházak épülhetnének. Képviselőként felülvizsgálatot és korrekciót kérek. A tulajdonosokat pedig kérem, hogy fél évig még legyenek türelemmel! Rádonyi László képviselő: Az előterjesztés lényegével mindenki egyetért. Nincs értelme azon vitatkozni, hogy miért most jutott eszünkbe. Igyekszünk mindenki számára kedvező megoldást találni.

39

Dr. Fodor Tamás polgármester: Nem képviselő jelentkezik hozzászólásra. Ügyrendi szavazásra teszem fel, hogy megadjuk-e neki a szót?

kérdésként

Sass László képviselő: Kérném, hogy ilyen esetben jelezzük, hogy ki és milyen tárgyban kíván hozzászólni. Hozzászóló: Dr. Szenes Zoltán vagyok, a Honvéd Nyugdíj Pénztár igazgatója. A napirendi pont a mi tulajdonunkban lévő telek-együttesről szól, mellyel kapcsolatban szeretném elmondani a véleményemet. Dr. Fodor Tamás polgármester: Ügyrendi szavazásra teszem fel, hogy Szenes úr a hozzászólhat-e. A döntéshez minősített többség szükséges.

napirendhez

A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal az ügyrendi javaslatot elfogadta, a szót megadta a jelentkezőnek.

Dr. Szenes Zoltán hozzászóló: Tisztelt Közgyűlés! 2003-tól lakótelep építése helyett értékesítésben gondolkodunk. A várossal igyekszünk mindenben együttműködni. Az új szabályozási tervvel kapcsolatban sokat egyeztettünk alpolgármester úrral is, és teljes egyetértésben voltunk. Ez a mostani napirend minket is meglepett, a helyi képviselőnk informált bennünket erről az előterjesztésről. Fél éve érvényes megállapodásunk van egy céggel, ez a döntés most egy konkrét adás-vételi ügyletet akadályoz. Javaslatom, hogy kapjunk lehetőséget arra, hogy megismerjük a város elképzeléseit, és kérem egy későbbi időpontban napirendre tűzni az elképzeléseket. Dr. Fodor Tamás polgármester: Zárszóként összefoglalnám az elhangzottakat. Természetesen figyelembe vesszük a Pénztár elképzeléseit. Próbáljuk úgy kialakítani ennek a területnek a képét, hogy minden szempontból megfeleljen az elvárásoknak. Úgy gondolom, hogy nem vagyunk elkésve, nem szeretnénk megismételni, azt, mely a város bizonyos részein negatív példaként megjelent. Nem lennénk partnerek olyan építmények építésében, melyek 40

hosszútávon tönkretennék a városképet. Azt szeretnénk, ha ezen területen olyan lakóövezet alakulna ki, mely mindenki megelégedésére szolgálna. Szavazás előtt ügyrendi kérdés. Megadom a szót Hruby József képviselő úrnak. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, szavazás következik. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A rendelet elfogadásához minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 38/2007. (XI. 30.) rendelete a Pesti Barnabás utca – Tómalom sor – a 10123/140 hrsz út és a 10123/157 hrsz-ú, 10123/156 hrsz-ú, 10123/150 hrsz-ú, 10123/149 hrsz-ú, 10123/145 hrsz-ú, 10123/144 hrsz-ú ingatlanok által lehatárolt területre vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről 1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20-21. §-a, valamint a 22. § (1) bekezdése alapján a Pesti Barnabás utca – Tómalom sor – a 10123/140 hrsz út és a 10123/157 hrsz-ú, 10123/156 hrsz-ú, 10123/150 hrsz-ú, 10123/149 hrsz-ú, 10123/145 hrsz-ú, 10123/144 hrsz-ú ingatlanok által lehatárolt területre vonatkozóan változtatási tilalmat rendel el. 2. § (1) Jelen rendelet 2007. november 30-án lép hatályba.

41

(2) Jelen rendelet az e rendelet hatálya alá tartozó területre vonatkozó új településrendezési terv elfogadásakor, de legkésőbb a jelen rendelet hatályba lépését követő három év elteltével hatályát veszti.



3. napirendi pont: Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú fizető parkolók díjairól Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság a határozati javaslatot 4 igen egyhangú szavazattal elfogadásra javasolta. Nagy Tamás képviselő: Dr. Simon István alpolgármester úrhoz szeretnék kérdést feltenni. Mikorra tervezi a város a parkoló-rendszer kidolgozását? Már akkor amikor már üzemel, vagy esetleg előre? A belvárosi ingyenes buszjárat összeköthető volna a mélygarázsban váltott jegyekkel. Ennek kidolgozása folyamatban van-e, illetve mikorra valósulna meg? Biczi László képviselő: Van-e jogszabályi kötelezettség arra, hogy az előterjesztést ebben a formában tárgyalnunk kell? Dr. Simon István alpolgármester: Ha az építés alatt lévő utcák elkészülnek, akkor az új parkolási rendszert működésbe állítjuk. Vizsgáljuk a kérdést, hogy mekkora igény volna a belvárosban közlekedő autóbuszra, illetve mekkora költséggel járna. Jogszabályi kötelezettség nincs az előterjesztés tárgyalására. Az előterjesztő szándéka, hogy a Közgyűlés tudatosan hozza meg ezt a döntést, erősítse meg az előterjesztő azon szándékát, hogy nem emeljük a díjtételeket. Biczi László képviselő: 42

Mikortól veheti igénybe a lakosság a Petőfi téri mélygarázst, és a hozzá csatlakozó utat? Dr. Fodor Tamás polgármester: A téma nem tartozik szorosan a napirendhez, ezért röviden válaszolok. Ez egy peres eljárás alá vont ügy. Nem kizárólag rajtunk múlik az, hogy mikortól vehető igénybe a mélygarázs. A forgalom számára minél hamarabb vissza szeretnénk adni az Ógabona teret, hogy a városi közlekedést ne terhelje a Petőfi téri mélygarázs ügye. Németh Árpád képviselő: Nem használjuk ki a bevételi lehetőségeket. A parkolási övezeteket és a díjazást minél előbb felül kellett volna vizsgálni. Minél később tesszük ezt meg, annál kevesebb bevétellel számolhatunk. Véleményem szerint mulasztást követ el a város, saját magával szemben. Nagy Tamás képviselő: Budapesten a belvárosi buszok üzemeltetésébe egy reklámozó cég is beszállt. Meg kellene vizsgálni nálunk is ezt a lehetőséget. Dr. Simon István alpolgármester: A jelen gazdasági helyzetben a parkolási díj emeléssel még nem sújtanánk a kereskedelmet és szolgáltatásokat a belvárosban. A városvezetésnek ez a szándéka, a Közgyűlés dönt a határozati javaslatról. Ezért terjesztettük elő ezt a javaslatot. Biczi László képviselő: Jól értettem, hogy az ország gazdasági növekedése és a soproni parkoló díj tételek között összefüggés van? Dr. Simon István alpolgármester: Igen. A soproni vállalkozóknak az országosan nehéz makrogazdasági környezetben kell helyt állniuk, melyet a helyi adók fizetése még inkább nehezít. Ily módon, amennyire lehet, igyekszünk kompenzálni a makrogazdasági negatív körülményeket. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges.

43

A Közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 304/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a fizető parkolás rendjéről szóló 36/1999. (XII. 8.) számú rendelet díjtételeit a parkolási rendszer felülvizsgálatának befejezéséig nem módosítja.



4. napirendi pont: Előterjesztés a helyiségek bérletéről Dr. Ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta.

az

előterjesztést

Varga Gyula, Brennbergbánya, Ó-Hermes, Településrészi Önkormányzata elnöke:

jogi

szempontból

Új-Hermes,

Görbehalom

Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzata az előterjesztést 1 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést nem támogatja. Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal támogatta. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta. Dr. Simon István, Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzata elnöke:

44

Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi előterjesztést 5 igen szavazattal támogatta.

Önkormányzata

az

Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal támogatta. Kocsis János, Sopron-Balf Településrészi Önkormányzata elnöke: Sopron-Balf Településrészi Önkormányzata az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra javasolja. Varga Gyula képviselő: Miért van itt ez az előterjesztés? Februárban már kikerült a rendeletből, nem lenne szükséges tárgyalni róla. Jó-e az információm, hogy a jelenlegi nem lakás célú ingatlanok éves bevétele 190 Millió Forint? Az emelés elmaradása 12-13 Millió Forinttal csökkenti az önkormányzat bevételét? Dr. Simon István alpolgármester: Valóban az előbbi napirendnél elmondottakkal magyarázható ez az előterjesztés is. Dr. Simon István alpolgármester: Tehát itt sincs jogszabályi kötelezettség, hogy döntenünk kellene erről az előterjesztésről. Dr. Simon István alpolgármester: A Közgyűlés hatásköre, hogy eldöntse, hogy jövő évtől emeljük-e az üzletek bérleti díját, vagy ne. A Közgyűlés csak úgy tud dönteni, ha van róla előterjesztés. Varga Gyula képviselő: Az előterjesztés szövegében is szerepel, hogy a Közgyűlés már döntött arról, hogy a helyiségek kötelező évenkénti infláció mértékével történő bérleti díj emelésére ne kerüljön sor. Ez jelenleg is érvényben van. Akkor ez most talán PR fogás? Pongrácz Attila képviselő: Megdöbbenve tapasztalom, hogy a Brennbergi Részönkormányzat az előterjesztésnél nemmel szavazott. Nagy Tamás képviselő:

45

A magánkézben lévő üzletek esetében is csökkentik a bérleti díjakat. Lehet, hogy 10-12 Millió Forint bevételtől elesünk. De azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi üres üzlet van a városban épp a magas bérleti díjak miatt. Ne rontsuk a város kereskedőinek helyzetét. Boros László képviselő: Kérdésem Jegyző úrhoz, hogy amennyiben a Közgyűlés most nem fogadja el a határozati javaslatot, akkor sor kerül-e bérleti díj emelésre. Dr. Dobos József jegyző: Automatikusan úgy sem kerülhetne sor a bérleti díjak emelésére. Akkor viszont az volna a Közgyűlés felhatalmazása az előterjesztő felé, hogy a következő közgyűlésen egy rendelet módosítással rendezzük ezt a dolgot. Varga Gyula képviselő: Pongrácz Attila képviselő úrnak válaszolnék, hogy a Brennbergi Részönkormányzat átgondoltan döntött. Az Egészségügyi Alapellátás esetében 5-10 Millió Forint miatt szüntetünk meg egy működő intézményt. A bérleti díjak esetében 12-13 Millió Forint bevételkiesés nem jelent gondot. Mágel Ágost képviselő: A két napirend kapcsán a Közgyűlésnek az volna a feladata, hogy olyan döntést hozzon, mely a vállalkozásoknak mind a parkolás, mind a bérleti díjak kapcsán elfogadható feltételeket teremt, és nem kényszerül arra, hogy bezárja az üzletet. A vállalkozóknak ezek a határozatok egyfajta biztonságot nyújtanak, hogy nem történik díjemelés bizonyos időszakon belül. Varga Szabolcs képviselő: A keletkező bevételkiesést a vállalkozók ki fogják fizetni, rezsiként. Hruby József képviselő: Február 1-jén egyszer már döntöttünk arról, hogy nem fogjuk emelni a bérleti díjakat. Ha ez a javaslat nem kerül elfogadásra, akkor semmi nem fog változni, hiszen már egyszer döntöttünk. Ezt a vállalkozók is tudják. Amennyiben nem, úgy egy sajtótájékoztató keretében is fel lehet hívni rá a figyelmüket. Biczi László képviselő: Attól, hogy 2008. január 1-jén nem kerül sor díjemelésre, nem vállaltunk még garanciát arra, hogy erre egész évben nem fog sor kerülni. Lakások tekintetében ilyen moratóriumot nem hirdet az önkormányzat.

46

Rádonyi László képviselő: Az is PR fogásnak minősülne, ha azt javasolnánk, hogy emeljük a bérleti díjakat. Az előterjesztés városvezetői szándékot tükröz. Lehet bárminek nevezni, a bérleti díjak nem fognak emelkedni.

Dr. Simon István alpolgármester: A Fidesz-KDNP frakció nem akarja emelni a bérleti díjakat, úgy gondolom az ellenzéknek sem. Hamarosan dönteni fogunk erről, amennyiben emelni szeretnének szavazzanak nem-mel. Hruby József képviselő: Rádonyi úr által emlegetett PR fogást meg fogjuk szavazni. Havas András alpolgármester: Az önkormányzat gazdaságpolitikájának több összetevője van. A kiadási oldalon az ésszerű takarékosság legyen a legfőbb prioritási szempont. A bevételeket illetően, azok esetében melyek az önkormányzat a saját döntéskörében mérlegelhet, ott lehetősége van arra, hogy befolyásolja a város gazdaságpolitikáját. Ezek a döntések kifejezetten arról szólnak, hogy ily módon üzeneteket közvetíthessünk a helyi vállalkozók részére. Rádonyi László képviselő: Az előterjesztések mögött komoly szakmai megfontolás és komoly mérlegelés van. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 305/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

47

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határoz, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára bérbe adott helyiségek bérleti díja 2008. január 1-től nem kerül emelésre. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2008. január 1.

5. napirendi pont: Előterjesztés a 295/2001. (VI. 28.) Kgy. számú határozat visszavonásáról Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, 5 igen szavazattal és 2 tartózkodással támogatta azt. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a jelenlévők egyhangú szavazatával támogatta. Németh Imre képviselő: Kérdezném, hogy van-e más városban példa arra, hogy ilyen megállapodást kötnek a közműszolgáltatókkal? Mekkora bevételre számítunk? Ki fogja vezetni a nyilvántartást és kezelni az adatbázist? Hogyan, milyen időközönként történik majd a frissítése? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: Az adatbázis folyamatos karbantartása szükséges lesz. A tényleges értékcsökkenést kell nyilvántartani, a frissítés évente egyszer elégséges. Több városból is érdeklődtünk, de még nem érkeztek vissza a válaszok. Az új rendtől kb. 1 millió Ft bevétel-növekedést várunk. Németh Imre képviselő: Kérdezném, hogy jól értettem-e, minden egyes közmű-megállapodás előtt vagyonértékelés készül majd az adott területre? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: Az adatbázishoz most rendelkezünk a kiinduló adatokkal, ezeket akkor kell változtatni, ha értéknövelő beruházás készül az adott helyen. Dr. Dobos József jegyző:

48

Nem kell minden esetben újra értékbecslést fizetni, hiszen a mellékletben megtalálható a jelenlegi felmérés szempontrendszere és a táblázatból kikereshető az adott helyrajzi számhoz tartozó érték. Alkotmány Bírósági határozat van a kártalanításról, melyet most differenciálva fogunk alkalmazni az eddigi 200Ft/m összeg helyett. Dr. Simon István alpolgármester: Az természetes, ha a tulajdonunkban lévő telken valaki át akar járni vagy vezetéket fektetne, azért ellenszolgáltatást kérünk. Az önkormányzat tulajdonában lévő telkek esetében is így kell a dolognak működni. Egyébként eddig is kértünk kártalanítást, de egységeset. Örülök annak, hogy egy kismértékű újabb városi bevételnövelés látszik a jövő évre vonatkozóan. Németh Imre képviselő: Alpolgármester úr iménti érvelését el is tudnám fogadni, ha nem éltem volna át egy közműfejlesztést az elmúlt években. Tudomásom szerint, a városnak ilyen címen kb. 4,5 millió Ft bevétele van, de senkinek ne legyenek illúziói, nem a közműszolgáltatók, hanem a város lakói fogják megfizetni az emelt összeget. A mi 11 hónapig tartó gázvezeték fektetésünk után a városnak 70-80 E Ft bevétele volt, a lakók pedig 1,5 millió Ft hozzájárulást fizettek. Szerintem ez az újabb fizetendő tétel visszaveti a közműfejlesztéseket. Ezt a díjat ki lehetne váltani az útépítések kapcsán al-építmények elhelyezésével, melyekért bérleti díjat lehet szedni a telekommunikációs cégektől. Frakciónk a szavazáskor tartózkodni fog. Rádonyi László képviselő: A bizottsági ülésen hosszú vitát folytattunk a kérdésről. Az évente egyszeri felülvizsgálatot kevésnek tartom, hiányolom a kivételes esetek kezelési módjának rögzítését is. Az köztudott, hogy a közműfejlesztés összege nem az adott utca tényleges bekerülési költsége, sokkal több annál. Tartalmazza a rendszer, a háttér-struktúra fejlesztését is. Az imént felvetett ötlet műszakilag – sajnos – sok esetben kivitelezhetetlen. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 18 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 49

306/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 295/2001. (VI. 28.) Kgy. határozatát visszavonja. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester azonnal

6. napirendi pont: Előterjesztés a megállapításáról

2008.

évi

érdekeltségi

hozzájárulás

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiosztásra került az előterjesztői módosítás, melynek kiegészítésére kérem alpolgármester urat. Dr. Simon István alpolgármester: Az írásban kiosztott módosításban kiemelten szerepel a változás, mely két helyen is a „csapadék” szó beillesztését jelenti. A bizottsági viták összegzéseként még egy változtatást javaslok, a csapadék-csatorna érdekeltségi hozzájárulás mértékére. Az eredeti szándékunk az volt, hogy egyik érdekeltségi hozzájárulás alapösszege se változzon, de a Városgazdálkodási Osztály számításai szerint – figyelembe véve a teleknagyságokat és a zöldterület arányokat – a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatorna hozzájárulás mindenképpen emelést kívánt. Így az előterjesztésben szereplő 275 Ft/m2 helyett 600 Ft/ m2 mértékre teszek javaslatot. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 7 igen szavazattal támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke:

50

A Pénzügyi Bizottság az eredeti előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta, de akkor még nem volt tudomásunk arról, hogy a 275 Ft/m2 helyett a 600 Ft/ m2 összeg fog szerepelni a rendeletmódosításban. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta, 7 igen szavazattal egyhangúlag elfogadásra javasolja. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta, akkor még nem volt tudomásunk a változtatásról. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: A csapadékcsatorna érdekeltségi hozzájárulás ilyen drasztikus emelése meglepett. Egyre több esetben tapasztalható, hogy a kerttulajdonosok a csapadékvíz jelentős részét összegyűjtik egy ciszternában és locsolóvízként hasznosítják. Nem teszünk különbséget, illetve nem adunk engedményt az ilyen esetekben sem? A szabályozásban ennek kivételként kellene megjelenni. Rádonyi László képviselő: Kérem a háttérszámítások és adatok ismertetését, melyekre a 275 Ft/m2 helyett a 600 Ft/ m2 emelést alapozták! Dr. Simon István alpolgármester: Egyetértek Kóczán képviselő úrral, valóban hiányzik a határozati javaslatból az esővíz összegyűjtésének támogatása és elősegítése. Mi alapvetően nem az emelést akartuk elérni, osztályvezető asszony elmagyarázza, hogyan jött ki ez az érték. Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A szabályozási tervek alapján – a nagy zöldterületekkel rendelkező városrészekben – átlagos teleknagyságot számoltunk, mely 600-900 m2 körül van, a zöldterületi fedettség pedig

51

40-60 %. Természetesen a konkrét esetben nem az átlagszámot, hanem a tényleges zöldterületi nagyságot fogjuk alapul venni. Hruby József képviselő: Eddig – tudomásom szerint – egy építkező 275.000 Ft-ot fizetett a csapadékcsatornára történő rákötésért. Az előbb elhangzott konkrét számok alapján egy virágvölgyi építkező a maga 500 m2-es telkére a 600 Ft/ m2 értékkel szorozva 300.000 Ft-ot fog befizetni. Jól számolom? Dr. Dobos József jegyző: Az előterjesztői módosítás mögé elhelyeztünk egy rendelet szöveget is, melynek 3. §-ában ez olvasható: „Csapadékcsatorna esetén a fejlesztési hozzájárulás mértékének meghatározása a burkolt felület nagysága szerint történik, a burkolt felület meghatározása: az ingatlan területe, valamint a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat szerinti minimális zöldterületi fedettség különbözete.” Az előbbi példánál maradva az 500 m2-es telek 30 %-os beépítettséggel számolva, 150 m2-t kell szorozni a 600 Ft/m2-el. Rádonyi László képviselő: Megpróbálom szakmai szempontból értékelni az anyagot, de elég nehéz közérthetően megfogalmazni. Az előzetes számításokhoz minden területre meghatároznak egy csapadék intenzitást, melyet a sok évtizedes átlagértékek alapján adnak meg. Erre méretezik a csatorna átmérőket, persze az extrém esetekre előre nem igazán lehet felkészülni. Osztályvezető asszony által elmondott számítás korrekt, Kóczán képviselő úr által javasolt megoldás viszont nehezen kiszámítható. Az eredeti előterjesztésben szereplő alapösszeg valóban jóval kisebb volt, de tudni kell, hogy abból nem fedezhetőek a csapadékcsatorna beruházási költségei. Magam az emeléssel egyetértek, bár tudom, hogy a konkrét esetekben a korábbi állapothoz viszonyítva ténylegesen nagyobb befizetési kötelezettség is keletkezhet. Kóczán Zoltán képviselő: Sajnálom, hogy az előttem szóló nem mérnöki szemmel nézte a csapadékvíz összegyűjthetőségének kérdését. Úgy érzem viszont, hogy alpolgármester úr egyetért az általam korábban elmondottakkal, szerintem is nagyon fontos az esővíz – elvezetés helyetti –hasznosítása. Az eredeti előterjesztésben található alapérték a számítási módszerhez megfelelő nagyságrendű hozzájárulást eredményezett volna, a jelenlegi módosítás, szerintem, drasztikus. Varga Gyula képviselő:

52

Véleményem szerint is nagyon fontos lenne, hogy a tulajdonosok az összegyűjtött csapadékvizet öntözésre felhasználják. Vártam, hogy elnök úr elmondja a Városfejlesztési Bizottságon megfogalmazott vélekedést és az előző ciklusban, a komposztálókkal kapcsolatban elindított lakossági akciót ezen a téren is folytatná az önkormányzat. Dr. Simon István alpolgármester: Az eddigi rendelet alapján 275.000 Ft volt a csapadékcsatornára való rákötés. Most azt vettük alapul, hogy ez az összeg – lehetőség szerint – ne emelkedjen és az osztályvezető asszony által elmondott számítás szerint határoztuk meg a 275 Ft/m2 helyett a 600 Ft/m2-t. Az átlagos teleknagyság és zöldterület ismeretében – a visszaosztás – ennél nagyobb értéket eredményezett, de ezt már nem kívántuk a lakosságra terhelni. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 307/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése ezen határozatával megkeresi Sopron Megyei Jogú Város Jegyzőjét, hogy 2008. január 1-től kezdődően Sopron város területén a közcélú érdekeltségi hozzájárulást az alábbiak figyelembevételével határozza meg: Területi hatálya a mellékelt helyszínrajz alapján kiterjed Sopron Város önkormányzati tulajdonban lévő közcélú vízilétesítményekre, kivéve a működő víziközmű és vízitársulatok érdekeltségi területét és az építőközösségi beruházásban megvalósult közműveket, ha megállapodás a fentiektől eltérően rendelkezik. Személyi hatálya arra a telektulajdonosra terjed ki, aki a meglévő közcélú vízilétesítményekre – hálózat bővítés nélkül – közvetlenül rácsatlakozhat, és nem járult hozzá korábban a létesítéshez. A hozzájárulás egysége:

53

– víz, csapadék-, szennyvíz bekötés esetén: a 39/2000. (XI. 1.) Ör. rendelet szerint Az érdekeltségi hozzájárulás mértéke: vízvezeték esetén: szennyvízvezeték esetén: csapadékcsatorna esetén.


200.000,- Ft. 275.000,- Ft. 600,- Ft/m2

dr. Simon István alpolgármester 2007. november 30. A 307/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat melléklete

Sopron város közigazgatási területe

54

55

56

57

58

7. napirendi pont:

59

Előterjesztés a vállalkozók kommunális adójáról szóló 44/1995. (XII. 19.) Kgy. rendelet módosításáról Havas András alpolgármester: Az Országgyűlésnek november 15-ig kell dönteni az új adójogszabályokról, ennek megfelelő önkormányzati rendeleteket a következő Közgyűlésre terjesztjük elő. Elöljáróban mondanám, hogy jelképes, üzenetértékű adócsökkentésre vagyunk képesek városi szinten. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással támogatta azt. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság a rendelettervezetet megtárgyalta és a jelenlévők egyhangú szavazatával támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi előterjesztést és 3 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem támogatta.

Önkormányzat

megtárgyalta

az

Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta, 7 igen szavazattal egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból egyhangúlag támogatta. 60

Nagy Tamás képviselő: Üdvözlöm a rendelettervezetet, bár valóban csak üzenet-értékű, hiszen városi szinten 2 M Ft-ról van szó. A most betelepülő multinacionális kereskedőcégek jövőre várhatóan többszáz millió Ft befizetésére lesznek kötelezettek. Ezért javaslom, hogy a kis- és középvállalkozók hitel-kamattámogatásának ötletét a városvezetés támogassa.

Biczi László képviselő: Az előterjesztéshez kapcsolódóan valóban az üzeneti érték dominál, a gazdaság-fejlesztő szerep elhanyagolható. Havas András alpolgármester: Egyetértek az előttem szólóval, bár fontos kiemelni, hogy ez már a negyedik előterjesztés, amely a korábbi díjak szinten tartását illetve kis mértékű csökkentését javasolja. Ezek az apró lépések összességében mégis azt üzenik a vállalkozói rétegnek, hogy a városvezetés megérti gondjaikat, és nem kíván újabb terheket rakni rájuk. A költségvetési beszámoló kapcsán majd újra előkerül, hogy az adóbevételek növekedése miatt az állami támogatás csökkenni fog. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk a rendelet-tervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 39/2007. (XII. 6.) rendelete a vállalkozók kommunális adójáról szóló 44/1995. (XII. 19.) Kgy. rendelet módosításáról 1. § 61

A vállalkozók kommunális adójáról szóló 44/1995. (XII. 19.) Kgy. rendelet 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. § Az adó évi mértéke az önkormányzati illetékességi területein foglalkoztatottak, korrigált átlagos statisztikai állományi létszámára vetítve 1.800,- Ft/fő.” 2. § E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.



8. napirendi pont: Tájékoztató a soproni önkormányzat lehetőségeiről a megújuló energiaforrások hasznosítása területén Havas András alpolgármester: Előterjesztőként kiemelném, hogy ez az anyag a munkatervbe Nagy Tamás képviselőtársunk kezdeményezésére került. A kidolgozás során kicsit bővebb tartalommal készítettük az értékelést és ahol lehetett, előremutató terveket is vázoltunk. Az első két fejezet általános ismertetőt tartalmaz, a továbbiakban viszont a soproni helyzetet elemeztük. Több önkormányzati intézmény, társaság konkrét példával szolgálhat, ezt tartalmazza az előterjesztői kiegészítés. A hagyományos energiák kiváltása a korszerű és környezetkímélő anyagokkal nagyon beruházás-igényes és lassú a megtérülés. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság: 62

A Városfejlesztési Bizottság a tájékoztatót tudomásul vette. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság a tájékoztatót tudomásul vette. Dr. Simon István alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács a tájékoztatót tudomásul vette. Nagy Tamás képviselő: Mielőtt kérdésemet feltenném, szeretném megköszönni az alpolgármester úrnak és a Hivatalnak a munkáját, melyet ebbe az előterjesztésbe fektetett. Kérdezném, hogy a biomassza tüzelés csatlakoztatható-e a jelenlegi hőtermelési technikához? Amennyiben ez műszakilag megoldható, tervezik-e ilyen kazán telepítését? Véleményem szerint magánbefektetők is fellelhetők lennének, akik a megspórolt energiaár fejében hajlandóak lennének a beruházás költségeinek megelőlegezésére. Vida László, a Sopron Holding Zrt divízióvezető: A jelenlegi helyzetről azt szeretném elmondani, hogy a gázmotorok egész évben elegendő hőmennyiséget termelnek a melegvíz-ellátáshoz. A fűtési idényben a telephelyünkön lévő kazánok illetve a fűtőerőmű szolgáltatja a kiegészítő energiát. Viszonylag rövid időszakban, a leghidegebb hónapokban van csak erre a hő-pótlásra szükség. Amíg a gázmotorok működnek és az év nagy részében biztosítani tudják a szükséges energiát, addig bármilyen beruházás túlzott igény lenne és nagyon hosszú megtérülési idővel kellene számolni. Az alternatív energiaforrások esetében külön gond, hogy meg kell szervezni a fűtőanyag ellátást is. Ennek ellenére szeretnénk tanulmányt készíteni arról, hogy Sopron és környékén milyen új energiák honosíthatók meg.

Rádonyi László képviselő: A magánemberek törekvése érzékelhető ezen a területen, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az a legjobb energia, melyet nem kell előállítani. Remélem, egyszer mi is eljutunk oda, hogy a nap-kollektor költségét a 63

mindenkori kormány kifizeti. A fejlett nyugat-európai országokban az állam ugyanis visszatéríti a lakosság ilyen irányú beruházásainak árát. Dr. Fodor Tamás polgármester: Véleményem szerint az új technológiától és ettől a rendszertől azért nem szabad csodát várni. Példa erre, hogy Németországban az atomerőművek újból működési engedélyt kaptak. Ezzel nem azt mondanám, hogy nincs rá szükség, csak óvok mindenkit a téma túlértékelésétől. Abban egyetértek az előttem szólóval, hogy a lakosság számára ezt a drága technológiát megfizethetőbbé kell tenni, legalább támogatási lehetőség biztosításával. A tájékoztatóról szavazás nincs, áttérünk a következő napirendre.

9. napirendi pont: Beszámoló a környezetvédelmi feladatok 2007. évi megvalósulásáról, javaslat a 2008. évi tennivalók meghatározására Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság – mint előterjesztő – egyhangúlag támogatta a határozati javaslatokat. Dr. Simon István alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács az előterjesztést megtárgyalta és minden oldal egyhangúlag támogatta. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság mindhárom határozati javaslatot 4 igen, egyhangú szavazattal támogatta. Nagy Tamás képviselő: 64

Az energiafelhasználás területének problémájára vonatkozik kérdésem. A tavalyi évben, akik az országos pályázaton nem nyertek, lehetőséget kaptak a város segítségével történő felújításokra. Kérdezem, a jövőre vonatkozóan, mi az elképzelés? Fontos terület még az intézmények energiatakarékos működtetése, itt milyen lépéseket tervez a fenntartó? Hruby József képviselő: Az 5. pontban részletezett hulladékgazdálkodásra vonatkozik a kérdésem. Új szelektív hulladékgyűjtő-helyekre 5 M Ft tervezett, ez nem lesz kevés? Praktikusabbnak tartanám, ha a nagy hulladék-projekthez kapcsolódóan alakítanánk ki ezeket. Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A jövő évi költségvetés függvénye, hogy milyen módon lehet a városi támogatásokat biztosítani. A nem iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújításának pályázati lehetősége folyamatos. Az iparosított technológiájú épületek ez évi felújítási pályázata már az utolsó szakaszban, a közbeszerzési eljárások bonyolításának időszakában tart. Ez utóbbinál a 2008. évi pályázati feltételeket még nem ismerjük. Az intézmények felújítására vonatkozóan felmérést készítettünk, itt a fokozatosság elvén kell működnie a megvalósításnak. A hulladék-projekttel kapcsolatban mondanám, hogy nem ütközik a szelektív hulladékgyűjtés tervezete, hiszen az 5 M Ft csak az intézményekben elhelyezendő elem- és műanyag flakon-gyűjtők kihelyezésére szolgál. Dr. Zombori István képviselő: Fatelepítésről szólnék, hiszen az idei év 190 db új csemetéjének ültetése sikeres volt. Jók a kiválasztott fafajok, melyek külön fenntartást, kezelést nem igényelnek. Öröm a faültetés mindannyiunk számára, végezzék azt bárhol a városban. Pongrácz Attila képviselő: A jelenlegi napirend összefügg az előzővel. Mindannyiunk örömére szolgál, hogy elkészült a szennyvíztisztító, melynek hatásaként – várhatóan – jelentősen javul az Ikva vízminősége. Az is előrelépés, hogy az idei évben teljes 65

körűen megtörtént a vadgesztenyefák védelme az aknázó-moly ellen. Az illegális hulladéklerakók felszámolására, városi szinten 5 M Ft-ot költöttünk, itt feltétlenül szükség lenne a lakosság hozzáállásának megváltoztatására is. Mágel Ágost képviselő: A Lőverek levegőtisztasága számottevően javult a lombhulladék elszállítása és komposztálása miatt. Az energiatakarékosság mindannyiunk számára fontos, de az is lényeges az embereknek, hogy felújítás után a fűtésszámlákon megjelenjen az alacsonyabb fizetnivaló. A környezeti nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, ezért fontos, hogy a város pályázati lehetőséget biztosít az intézményeknek, melynek értékelése és a díjazás a napokban történik meg. Varga Gyula képviselő: Emlékeim szerint hosszú évek óta nem fordult elő, hogy a közterületeken, november végén még halmokban állt a lehullott falevél. Kérem a Holding odafigyelését és a lomb elszállítását pl. az Erzsébet kertből. Véleményem szerint a panel-épületek felújításánál együtt kellene kezelni a hőszigetelést és az ablakcserét. Az ilyen lakásokban élőknek nem szabad elfelejteni, hogy ők a felújítás egyharmadát fizették, a kétharmadot a város illetve az állam állta. Dr. Varga Mária képviselő: A vita kapcsán 5000 szőlős-gazda köszönetét kell tolmácsolnom. A növényvédelmi előrejelző-rendszer felújítása nem történhetett volna meg az önkormányzat nélkül. Az új mérőeszközök és a számítógép segítségével valósítható meg a korszerű növényvédelem, a kevesebb és optimális időben végzett permetezés. A vadgesztenye aknázó-moly elleni védekezés szakmai szempontból sikeres, köszönet a munkában résztvevő valamennyi kollégának. Balogh Judit képviselő: A környezetvédelmi nevelés az oktatásban stratégiai területnek számít. A jogszabályok előírásai, a hatáskörök és egyéb jogosítványok sok esetben nem tisztázottak, vagy egyértelműek. Ebből adódóan előfordul, hogy ellenzéki támadásnak minősítik a környezetvédelmi fellépést. Itt, helyben a szakmai szervezetek sokat segítenek a környezeti nevelés minél jobb szintű megvalósításában, ehhez nyújt segítséget a városi pályázat is. A környezettudatos társadalom kialakításának első lépéseit tesszük meg, ez közös érdekünk és felelősségünk, amit a helyi viszonyoknak megfelelően kell végeznünk. 66

Rádonyi László képviselő: A „panel-program” nagyon jó dolog és tudni kell azt, hogy a városi hozzájárulás kb. 500 M Ft ebben az évben. A lakóközösségek maguk döntik el, hogy mire pályáznak, senki kezét nem lehet megkötni és árukapcsolást előírni. Természetesen az a jó, ha együtt sikerül a tervezett munkákat elvégezni, de több társasház is csak szakaszolva, időben eltolva tudja a felújítást megvalósítani. Kérésem – a lakossági bejelentések miatt – hogy a felújítások befejezése után történjen meg az utóellenőrzés Kalmár István képviselő: Csatlakozom az előttem szólóhoz, mint a Kőfaragó téri lakótelep képviselője. A panelprogram támogatását elnyerni egyszerre öröm és gond is. Az első felújítások kapcsán kialakult problémákról tudok, folyamatosan tájékoztatnak az adott házakban élők. Az elmúlt években ezen téma tárgyalásakor nem szoktunk politizálni, hiszen az eddigi nagy projektek is ciklusokon átnyúlók voltak, gondoljunk csak az ISPA- vagy a hulladékprojektre. A környezetvédelem ügyében együtt kell dolgoznunk, hiszen a „Zöld Sopron” megvalósítása viheti előbbre a várost. Mágel Ágost képviselő: Úgy gondolom a kertészet a zöld felületek karbantartását megfelelően látta el. Jelenleg a facsemeték kiültetésével foglalkoznak. Ezután sort kerítenek a sok helyen ma is a fákon lévő lomb eltakarítására. Dr. Fodor Tamás polgármester: Csupán két gondolattal szeretném kiegészíteni a vitában elhangzottakat. Azon dolgozunk, hogy a panelprogram jobbítása végbemenjen. Az eredeti elképzelés szerint a felújításokkal egy időben a mérhetőséget is meg kellett volna oldani a házgyári lakásoknál. Ez legtöbb helyen sajnos elmaradt, de a távhő-szolgáltató feladatul kapta, hogy ezt a problémát és az alternatív energiaforrások alkalmazásának kérdéskörét is vizsgálja. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges.

67

A Közgyűlés 21 igen egyhangú szavazattal a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 308/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007. évi környezetvédelmi feladatterv végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Mágel Ágost a VFB elnöke azonnal

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen egyhangú szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 309/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat mellékletét képező, 2008. évi környezetvédelmi feladattervet elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a tervben szereplő feladatok pénzügyi fedezetét, az önkormányzat pénzügyi helyzetétől függően, a 2008. évi költségvetési rendelet-tervezetbe építse be. Felelős:

dr. Fodor Tamás polgármester 68

Határidő:

2008. évi költségvetési rendelet elfogadásának időpontja A 309/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat melléklete

A 2008. évre vonatkozó feladatterv javaslat a környezetvédelmi programban megfogalmazott célok elérésére ( a költségek ezer forintban értendők)

1. Levegőtisztaság-védelem Cél: Pontosabb kép a város levegő-tisztasági állapotáról, védekezés az allergiát okozó gyomnövények ellen ssz. Más Kv. alap költséghely 1. A helyi légszennyezés-mérő hálózat 3.000 felülvizsgálata, működtetése 2. A légszennyezettségi adatok nyilvánossá tétele 3.

Az allergén gyomnövények csökkentése Levegőtisztaság-védelem összesen:

3.000

2. Vizek, vízhasználat Cél: A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme ssz. Feladat Más Kv. alap költséghely 4. A kiépített szennyvízcsatornára kötés szorgalmazása, illegális bekötések felszámolása Patakok vízminőségének javítása 4.500 Vizek, vízhasználat összesen: 4.500

3. Élővilág, táj Cél: 69

A természeti értékek megőrzése Más költséghely 7. A zöldfelületek növelése őshonos fajokkal 18.000 8. Természetvédelmi területek fenntartása 10.000 9. A városi tulajdonban álló parkerdők 3.500 minőségének megőrzése, javítása 10. Helyi gyümölcsfajták génmegőrző program 11. Vadgesztenye aknázómoly elleni, permetezéses védekezés Élővilág, táj összesen: 31.500

ssz. Feladat

Kv. alap

500 2.500 3.000

4. Környezet-egészségügy Cél: A lakosság egészségi állapotának javítása ssz. Feladat 12.

Más költséghely

Kv. alap

Egészségügyi adatbázis karbantartása Környezet-egészségügy összesen:

5. Hulladékgazdálkodás Cél: A hulladékgazdálkodás kérdésének hosszú távú megoldása, teljes körű szelektív hulladékgyűjtés 70

ssz. Feladat 13. Komplex hulladékgazdálkodási program megvalósítása 14. Illegális hulladéklerakók felszámolása 15. Szelektív hulladékgyűjtő helyek számának növelése 16. Kutyaürülék-gyűjtők számának növelése Hulladékgazdálkodás összesen:

Más költséghely 500.000

Kv. alap

6.000 5.000 1.000 507.000

5.000

6. Energiafelhasználás Cél: Az energiafelhasználás ésszerű csökkentése ssz. Feladat 17. Az iparosított technológiával épített lakások felújítása Energiafelhasználás összesen:

Más költséghely 200.000

Kv. alap

200.000

7. Közlekedés Cél: ssz. 18. 19. 20. 21. 22.

Az egyik legjelentősebb szennyező forrás átalakításával a városban fellehető környezeti ártalmak csökkentése. Feladat Más költségKv. alap hely Közlekedés fejlesztési koncepció végrehajtása Kerékpárúthálózat fejlesztése Kerékpártárolók számának növelése 2.000 További körforgalmi csomópontok kialakítása Érdesítő anyagok használatának növelése a só rovására az utak síkosság-mentesítése során. 71

Közlekedés összesen:

2.000

8. Szennyvízkezelés Cél: Hatékony, környezetkímélő szennyvízkezelés. ssz. Feladat Más költséghely 23. A szennyvízprogram megvalósítása 120.000 Kommunális szolgáltatások összesen: 120.000

Kv. alap

9. Környezeti nevelés, szemléletformálás Cél: A megelőzés, mint hosszú távon a leghatékonyabb módszer alkalmazása szemléletformálással ssz. Feladat Más Kv. alap költséghely 24. A környezeti nevelés ösztönzése, 4.000 támogatása az óvodákban, iskolákban 25. Az Európai Autómentes Nap megrendezése 500 Környezeti nevelés, szemléletformálás 4.500 összesen:

10. Környezetvédelmi szabályozás Cél: Folyamatosan környezettudatos irányítás. ssz. Feladat

Más költséghely

26. EMAS szerinti környezetközpontú irányítási rendszer kialakítása Környezetvédelmi szabályozás összesen:

Kv. alap 1.000 1.000

72

Mindösszesen Az intézkedési tervben szereplő feladatok pénzügyi fedezetének beépítése a költségvetési rendelettervezetbe

863.000

18.500

Költségvetési rendelet

A költségek ezer forintban értendők

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a III. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a III. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot:

310/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési Bizottságot, hogy 2008. november 30-ig tájékoztassa a Közgyűlést az elfogadott feladatterv megvalósításáról, egyidejűleg tegyen javaslatot a 2009. évi feladattervre. Felelős: Határidő:

Mágel Ágost a VFB elnöke 2008. november 30.

Ebédszünet után: 73

10. napirendi pont: Előterjesztés az Egészségügyi Alapellátás átszervezéséről Dr. Fodor Tamás polgármester: A személyében érintett hozzájárult a nyilvános üléshez, ezért átadom a szót Havas alpolgármester úrnak, aki előterjesztői kiegészítést kíván tenni. Havas András alpolgármester: Simon alpolgármester úrral ketten vagyunk az anyag előterjesztői, természetesen – a munkamegosztásból következően – az átszervezés más-más kérdéseivel foglalkoztunk. Én több megkeresést is kaptam a védőnők közalkalmazotti státuszának megtartása érdekében. A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a Polgármesteri Hivatalban közalkalmazotti státuszúak legyenek a foglalkoztatottak, de most ígéretet teszek arra, hogy azokat a kedvezményeket, melyeket eddig élveztek, ezután is biztosítja számukra a városháza. A munkaszerződések tehát a hivatali szabályzatoknak megfelelően fognak elkészülni, de megtartva a korábbi munkavállalói előnyöket. Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a I-II. határozati javaslatot 5 igen szavazattal , a többit pedig egyhangúlag támogatta. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság a határozati javaslatokat egyhangúlag támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. 74

Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta. Varga Szabolcs, a Pénzügyi Bizottság képviseletében: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett foglalt állást. Varga Gyula képviselő: Érdekképviseleti szerepet vállalva kérdezném, hogy a 49 fő munkavállalót nem éri-e hátrány, azzal, hogy a városházához kerülnek? Nem csak a védőnőkről van ugyanis szó, hanem asszisztensekről, orvosról, kisegítő személyzetről is. Ezért szerettem volna legalább egy szerződéstervezetet látni. A közalkalmazottak előmenetele biztosított a Kjt. által, ez a későbbiekben hogyan fog működni? Hiányolom a gazdasági számítást, kérdezném, készült-e részletesebb annál, ami az előterjesztésben olvasható, hogy 5-10 M Ft megtakarítható. Kérdezném még, hogy a munkáltató jogutóddal vagy jogutód nélkül szűnik-e meg? Van-e közalkalmazotti tanács, illetve történt-e egyeztetés vele? Valóban csak a továbbfoglalkoztatás a lehetőség? Az előterjesztésben a Kjt. 25/A. § megtalálható, mint hivatkozási alap, de a 7. bekezdést illetve a 25/B. § szerepeltetését hiányolom Biczi László képviselő: Magát az alapgondolatot el tudom fogadni, viszont számos kérdés felvetődik, melyek az előterjesztésből nem tisztázhatók. Milyen érvek vannak az alapellátás, mint intézmény megszüntetése mellett? Csupán gazdasági szempontok vagy esetleg szakmai szempontok is szerepet játszottak a döntésben? Konzultáltak-e az ÁNTSZ-szel, a Polgármesteri Hivatalban ki lesz az általános felelős, hiszen a feladatok szétdarabolódnak? Azt látom, hogy orvos, mint szakmai szakértő, munkájára a későbbiekben is számít az előterjesztő. Megvizsgálták-e, hogy a jelenlegi Alapellátási Igazgatóság esetleges feladat-bővítésével megmenthető-e az intézmény? Érdekelne az is, hogy a majdani pályázatok kihasználásával gazdaságosabbá tehető-e a működés? Havas alpolgármester úr iménti kiegészítése némileg megnyugtató, de még több megválaszolatlan kérdés is felszínre kerülhet. Havas András alpolgármester: 75

A felmerült kérdések közül néhányra válaszolnék, a többi esetében az osztályvezető urat kérném fel válaszadásra. A közalkalmazotti törvény előírásait alapul vevő munkaszerződések készültek a városházára átkerülő dolgozók esetében. Az elveket gondosan rögzítettük, de a személyre szabott munkaszerződések most készülnek. A Polgármesteri Hivatalban jelenleg is vannak a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók, szerintem ők jobban járnak, mint a Kjt. alá tartozók. Az ÁNTSZ főorvos asszonyával előzetes egyeztetések történtek, amennyiben ellenvélemény hangzott volna el, nem készítjük el ezt az anyagot. Az előterjesztésben is szerepel, hogy több városban már hasonló módon oldották meg az alapellátás megszervezését, persze lehetnek olyan esetek, amikor szakértőként orvos segíti a hivatal köztisztviselőjét. Palotai György osztályvezető: A munkaszerződések tervezete elkészült, vezetői döntés függvénye, hogy most betekinthetővé tesszük, vagy holnap a munkavállalók számára kerül átadásra. Gazdasági számítások készültek, de nem ez volt az elsődleges szempont a döntésben. Azt végig szem előtt kell tartani, hogy az átszervezés miatt a szakmai színvonal nem csökkenhet. Néhány munkakör valóban megszűnik, de egyéb megtakarítások is felmerülnek a párhuzamosságok megszűnése okán. Az intézmény jogutóddal szűnik meg, jogutódja a Polgármesteri Hivatal lesz. Az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságnál a közalkalmazotti tanács működik, mellyel illetve a munkavállalókkal a konkrét egyeztetésre holnap délelőtt kerül sor. Varga képviselő úr által hiányolt paragrafusok nem a fenntartót, hanem az átadó-átvevőt, illetve a munkavállalókat érintő kötelezettségeket sorolja, ezért nem került most részletezésre. A jogszabályok feltétlen betartására én is ígéretet teszek. Természetesen fiskális és szakmai érvek is sorakoztathatók, a szakmai előnyöket a tényleges átvétel után lehet konkrétan meghatározni. A Polgármesteri Hivatal vezetője a Jegyző úr, ő lesz tehát a városházára kerülő munkavállalók munkáltatója. Ő ma is leosztja a különböző feladatokat, tehát a közvetlen irányítók az osztályvezetők, a szakmai feladatok tekintetében a Humánszolgáltatási Osztály. A szakmai megítélés eddig sem a Polgármesteri Hivatalhoz, hanem az ÁNTSZ-hez, illetve más felhatalmazott szervekhez tartozott. Szerintem a pályázatokkal kapcsolatban nem lesz hátrány, hogy nem önálló intézmény látja el az alapellátás szervezését. Varga Gyula képviselő: Nem személyre szabott munkaszerződést kértem, hanem az általános alapelveket megfogalmazó iratot. Ezt jó lett volna előre és nem utólag ismertetni a munkavállalókkal. Palotai György osztályvezető: 76

Nagyon röviden ismertetném a munkaszerződés legfontosabb elemeit: a Kjt. szerinti bérelemek átkerülnek a holnap kiosztandó munkaszerződésekbe, a hivatal vállalja, hogy a továbbiakban is fizeti a 13. havi illetménynek megfelelő összeget, vállalja a Kjt. szerinti 3 évenkénti kötelező béremelést. A munkaadó biztosítja a védőruhát és étkezési hozzájárulást is fizet. Ezen felül a PH-ban ma munkavállalói státusszal rendelkezők számára nyújtott egyéb kedvezményeket is biztosítjuk az újonnan a városházához kerülő munkavállalók számára. Ezt a tervezetet holnap minden munkavállaló átveheti, a továbbiakban pedig minden tőlünk telhető jogi segítséget megadunk az érintetteknek. Így eleget teszünk a törvényi szabályozásnak, mely szerint legkésőbb 30 nappal az átszervezés előtt a dolgozókat értesíteni kell. Kóczán Zoltán képviselő: Rendelkezik-e a Humánszolgáltatási Osztály olyan személlyel, aki el tudja látni a szakmai irányítás feladatát vagy felvesz a hivatal egy orvost végzettségű köztisztviselőt? Kérdezem még, hogy az előterjesztésben szereplő bevételnövelési lehetőség, mely ingatlan hasznosításával képzelhető el? Dr. Simon István alpolgármester: Orvos szakmai szempontból vizsgálva a kérdést, elmondható, hogy a meglévő intézmény feladatait akár kórház, akár egy szociális intézmény vagy a Polgármesteri Hivatal is elláthatja. Mi az utóbbi megoldást választottuk, ügyelve arra, hogy a feladatellátás ne sérüljön. Az Alapellátási Igazgatóság eddig is csupán koordinációs szerepet látott el, hiszen az alapellátást biztosító háziorvosok és fogorvosok vállalkozóként dolgoznak. Az intézmény az ügyeletet szervezte, illetve a panaszos ügyeket intézte, ezt a későbbiekben a hivatalból is el lehet látni. A panaszok kivizsgálásához – az adott esetre vonatkozóan – megbízásos jogviszonnyal orvost kérnénk fel, nagy valószínűséggel Horváth főorvos urat, akinek eddigi munkájával is elégedettek voltunk. Kóczán Zoltán képviselő: Ezt a költséget miért nem szerepeltették? Lehet, hogy csak az igazgató személyét akarták félreállítani? Dr. Simon István alpolgármester: Nem személycseréről van szó, hiszen Horváth főorvos úrral folynak a tárgyalások a szakértői feladatok ellátása ügyében. 77

Biczi László képviselő: A további elképzelésekről, amennyiben vannak, azért szeretnék a döntés előtt részleteket hallani. Most lenne jó, ha Amberger főorvos asszony jelen lenne és a szakmai szempontokat is vázolná. Azt értem, hogy Horváth főorvos úr esetleg tanácsadó lesz, de a napi feladatellátásra rendelkezik-e a hivatal megfelelő szakemberrel? Havas András alpolgármester: Tudomásom szerint az alapellátás eddig is jól, szervezetten működött. Pillanatnyilag nem készülünk további lépésekre, jelenleg a racionalizálás a cél. Most nem gondoljuk, hogy akár szűkítés, vagy feladat-bővítés napirenden lehet. Amberger főorvos asszonnyal több mint két órás megbeszélést folytattunk, ott nem volt ellenvetése. Valóban vannak és lesznek olyan helyzetek, amikor szükség van orvosi szaktudásra. Biczi László képviselő: Ezek szerint nem gondoltak feladat-bővítésre, például szűrővizsgálatok szervezésére? Havas András alpolgármester: Az idei költségvetés két alapelve az ésszerű takarékosság és az értékek megtartása. Úgy gondolom, hogy ez az egészségügyi alapellátás vonatkozásában, a racionalizálásnál érvényesülni fog. Amennyiben pályázati lehetőség nyílik ezen a területen, akkor és ott kell dönteni az esetleges továbblépésről, az értékek bővítéséről.

Kóczán Zoltán képviselő: Az eddig elhangzottakból látszik, hogy az előterjesztés nem szól az egészségügyi alapellátás javításáról. A megtakarításokra hivatkoznak, de a felmerülő újabb költségeket nem említik, holott ezek közel azonosak. Költői kérdés, hogy mi az átszervezés célja? Véleményem szerint az egy évvel ezelőtt kezdődött folyamat teljesedik ki, melynek keretében váltás történt a színház élén, a városházán, a Holdingnál és a GYIK-nál is. Varga Gyula képviselő:

78

A tisztánlátás érdekében jó lett volna, ha előre látunk egy munkaszerződés-tervezetet. Az előbb felsorolásra kerültek az előnyök, melyek a védőnők számára kecsegtetők lehetnek, de tudni kell, hogy hátrányai is vannak a Kjt. alól az Mt. hatálya alá tartozásnak. Ilyen pl. a szabadság számítás, a végkielégítés és a jubileumi jutalom összege. Az előterjesztésből tudható, hogy 2,5 ember továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. Szeretném javasolni, hogy az ő sorsukról is gondoskodjunk, még akkor is, ha az ésszerűsítés mindenek előtt való. Boros László képviselő: A szakmai szempontokat nem tudom mérlegelni. Az anyag néhány bekezdésében méltatja dr. Horváth Zoltán igazgató munkáját, de ez a II. határozati javaslatban nem jelenik meg, ezért módosítást indítványozok. Az első bekezdés végére kérném a kiegészítést, „érdemei elismerései mellett” felmenti. A Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén felvetettek alapján ill. Palotai úr által elmondottak rögzítésére, a III. határozati javaslatba azt kérném beemelni, hogy a megkötendő munkaszerződésekkel hátrány a dolgozókat nem érheti. Ezt a vita megkezdésekor az előterjesztői kiegészítésben is hallhattuk, a munkavállalók számára azonban az írásos ígéret jelentene garanciát. A két módosító indítványomat természetesen írásban is leadom. Biczi László képviselő: Igyekszem konstruktív lenni, bár véleményem szerint jobb lenne, ha nem a Polgármesteri Hivatalba, hanem a kórházhoz, vagy a győri példa alapján történne az átszervezés. Az egészségügyi alapellátás a háziorvosokon keresztül szűrő funkciót lát el, ezt kellett volna erősíteni Sopronban is. Nem biztos, hogy ez a terület az, ahol a fiskális szemléletnek kell eluralkodni. Az általam javasolt feladat-bővítés nem törvényszerűen járna költségnövekedéssel, a meglévő apparátussal ellátható lenne. Dr. ifj. Arszin Miklós képviselő: Egy rövid megjegyzéssel kezdeném. A felvetett kérdésekre az előterjesztők válaszoltak, ennek ellenére hosszasan folyik a „süketek párbeszéde”. Igazi szakmai ellenérv nem hangzott el és jelzem, hogy Boros László képviselőtársunk módosító indítványa a III. határozati javaslathoz érthető, de jogilag megfoghatatlan. A „hátrány” munkajogi szempontból nem értelmezhető, ezért elfogadását nem javaslom. Kóczán Zoltán képviselő: Többen is hangsúlyoztuk, hogy a szakmai kérdésekhez nem értünk. Amennyiben az egészségügyi rendszerben változtatásokat teszünk, akkor azért a racionális elveket figyelembe kellene venni. Amennyiben az alapellátást az 79

Erzsébet Kórházhoz integráljuk, akkor több szakvizsgálat helyben, a házi orvosoknál is elvégezhető lenne, ez a pácienseknek is kedvezőbb lehetne. Ha erről az alapról indultunk volna, akkor mintaértékű új rendszert hozhattunk volna létre. Biczi László képviselő: Én nem nevezném „süketek párbeszédének” a vitát, mert valóban sok kérdésre kaptunk választ. Mi más szempont-rendszerre alapoztunk, ezért természetes a véleménykülönbség. Osváth András képviselő: Nagyon sajnálom, hogy Biczi úr nem tudott részt venni a SZEB ülésén. A szakmai kérdéseket ott tárgyaltuk és választ kaphatott volna a most függőben maradt felvetésére is. Bízom abban, hogy az Alapellátási Igazgatóság munkavállalói nem fognak hátrányt szenvedni, szakmailag pedig minden marad a régiben. Havas András alpolgármester: Több kérdésre válaszolt Palotai úr, szerintem minimum 10 M Ft lesz a megtakarítás. A módosító indítvány jogilag nem egyértelmű, bár a szándékkal mindannyian egyetértünk. A Kórházhoz szervezés felmerült, de nincs végső állapot a súlyponti kórházak tekintetében. Az alapellátás jól kialakított, stabil rendszer, nem gondolnám, hogy egy képlékeny állapotban lévő egészségügyi intézmény-rendszerhez kell telepíteni. Pillanatnyilag a háziorvosok is több véleményt képviselnek, nem biztos, hogy egyedül üdvözítő megoldást bárki kitalálhat. Természetesen vizsgáltuk azt is, hogy szociális intézménnyel vonjuk össze az Alapellátási Igazgatóságot, de ennél jobb megoldás a városházához történő szervezés. Én személy szerint már sok átszervezést végigcsináltam, az önkormányzati fenntartásban lévő intézményeknél nagy nyilvánosság előtt zajlik az ilyen munka, ezért nagyobb a visszhang is. Dr. Simon István alpolgármester: Szerintem az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságnak olyan kevés feladat- és hatásköre van, hogy önálló intézményként a létjogosultsága több mint megkérdőjelezhető. Az önkormányzatoknak kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása, de hogy ezt milyen módon teszi, az már a településtől függő. A módosító indítványok közül az elsővel – Horváth főorvos úr érdemeinek elismeréséről – egyetértek, a másodikkal viszont, jogi szempontból értelmezhetetlen volta miatt, nem. A közgyűlés jelenleg munkáltatói státuszban van, kérem képviselőtársainkat, hogy mindenki ennek megfelelően és ne szakszervezetként értékelje az eseményeket. 80

Kalmár István képviselő: A vita vége felé közeledve hiányérzetem van, hiszen az adást nézők valószínűleg nem is tudják, hogy miről beszélünk Alapellátási Igazgatóság ügyében. Ez az intézmény az elmúlt ciklusban sokat fejlődött, kiépült a korai fejlesztés, működött az ügyeleti rendszer. A kórházi reform kapcsán tudott, hogy az alapellátás és a járóbetegellátás komoly forrásokhoz jut majd, félő, hogy ezekről a pályázati pénzekről az átszervezés miatt lemaradunk. Véleményünk szerint a Polgármesteri Hivatalban nincs helyén az egészségügyi alapellátás szervezése és aggódunk a szakmai munkáért is. Tőlünk – az átalakítások kapcsán – mindig szakmai háttéranyagot kértek, most én is ezt hiányolom. Egy ilyen súlyú átszervezésnél hosszabb és alaposabb előkészítés és egyeztetés lenne szükséges. Az előző ciklusban a mi elképzelésünk egy egészségügyi holding volt, melyben együtt tudott volna működni az alapellátás, a szakellátás és a rehabilitáció. Kérdés, kié lesz a felelősség akkor, ha valamilyen panasz vagy probléma merül fel. Nincs kétségem afelől, hogy a döntés megszületik, így utolsó mondatként meg kell köszönnöm az Alapellátási Igazgatóság vezetőjének és munkatársainak az elmúlt évtizedben végzett munkát. Boros László képviselő: Örültem volna, ha a Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén – a probléma ismeretében – közösen fogalmazunk meg egy jogi szempontból helyén való módosító indítványt a munkavállalók érdekében. Amíg a vita folyt, én megpróbáltam átfogalmazni a korábbi indítványomat, amely így már talán elfogadható lesz. A III. határozati javaslat végéhez illeszteném „…intézkedéseket, melyek során megkötendő munkaszerződésekben a Kjt.-ben biztosított juttatások, kedvezmények mindegyike érvényesítendő.” Dr. ifj. Arszin Miklós képviselő: A most elhangzott módosító javaslat szándékával egyetértek, de jogilag ez a megfogalmazás is kezelhetetlen, nem véletlenül van külön törvény a közalkalmazottakra és az egyéb területen dolgozó munkavállalókra. Havas András alpolgármester: Úgy gondolom, hogy a hosszas vita betöltötte a feladatát és zárszóként csak néhány kiegészítést tennék. Az Igazgatóság csupán irányítási feladatot lát el, az átszervezés az egészségügyi alapellátás színvonalát nem érintheti. Biztos vagyok abban, hogy legalább 10 M Ft-os megtakarítást fog hozni az intézmény megszüntetése. Ez az összeg az adott intézmény költségvetésének közel 5 %-a. A városi költségvetés számára minden megtakarítás fontos. Állításomat fenntartom, 81

a Polgármesteri Hivatalba átvett dolgozók javadalmazása változatlan marad, sőt van olyan eleme, amelyben kedvezőbbé alakul. Dr. Fodor Tamás polgármester: Ügyrendi szavazásra teszem fel a határozati javaslatok szavazási sorrendjét. A II. határozati javaslat titkos szavazást igényel, ezért javaslom, ezt hagyjuk utolsónak. Aki egyetért ezzel az igennel szavazzon. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy a II. határozati javaslat titkos szavazását a nyílt szavazások után bonyolítja le. Kérem, szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen, 7 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 311/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – mint Alapító – úgy határoz, hogy az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság alapító okirat szerinti feladatainak ellátását Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának adja át. Egyidejűleg az Alapító az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2007. december 31. napjával megszünteti az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságot, mint költségvetési szervet. A megszűnés napjával az Alapító az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság 148/2007. (V. 31.) Kgy. határozattal kiadott alapító okiratát visszavonja, és kiadja a határozat mellékleteként csatolt megszüntető okiratot. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a költségvetési szerv megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzéséről, a törzskönyvi nyilvántartásból való törléséről gondoskodjék. 82


dr. Fodor Tamás polgármester 2007. december 31. A 311/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat melléklete

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI IGAZGATÓSÁG MEGSZÜNTETŐ OKIRATA I. Általános rendelkezések Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a és 90. § (1) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a alapján Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési szervet szüntet meg. Az intézmény neve:

Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság 9400 Sopron, Lenkey u. 1-3. Az intézmény székhelye: Sopron, Híd u. 21. Telephelyei: Sopron, Táncsics u. 11. Sopron, Kodály Zoltán tér 12. Brennbergbánya, Borbálatelep Balf, Fő u. 13. Sopron, Kőfaragó tér 9. Sopron, Vasvári P. u. 2/A. Sopron, Győri út 15. 1997. január 1. Alapításának ideje: Sopron Megyei Jogú Város Alapítója a létrehozáskor: Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) egészségügyi alapellátási intézmény Az intézmény típusa: Az intézmény ÁNTSZ 08009 azonosítója: 371276214 Az intézmény törzsszáma: 83

Az intézmény statisztikai 16716546-8512-322-08 számjele: Az intézmény adóigazgatási 16716546-1-08 száma: Sopron Megyei Jogú Megszüntető szerve: Önkormányzata

Város

A költségvetési szerv megszüntetése az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján történik. II. Jogutódlás Az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében annak jogutódja Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A jogutódot illetik meg azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság intézményt illették meg, illetve terhelték. III. Feladatok ellátása Az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság alapfeladatait a jövőben a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásban álló Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv látja el. Ezen feladatok (TEÁOR szerint): 85.12 Járó betegek ellátása 

felnőtt háziorvosi és gyermek háziorvosi szolgálat működtetése, a lakosság egészségügyi ellátása



Ügyeleti szolgálat: a sürgős következő rendelési időig nem halasztható orvosi tevékenység elvégzése céljából szervezett szolgálat



iskola-egészségügyi szolgálat: gyermek- és oktatási intézmények orvosi ellátásának biztosítása házi gyermekorvosok által



ifjúság egészségügyi szolgálat: a középfokú oktatási intézmények iskolaorvosi ellátása 84

85.13 Fogorvosi szakellátás 

fogorvosi szolgálat: járóbeteg ellátás keretében nyújtott fogorvosi szolgáltatások (iskolafogászat, fogászati röntgen) biztosítása

85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 

védőnői szolgálat: működési területére vonatkozóan a gyermekorvosi, óvodai és iskolai védőnői feladatok biztosítása, egyes védőnői tanácsadói feladatok ellátása.

Az igazgatóság kiegészítő tevékenysége 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, egyéb üzleti szolgáltatás 

Szaktanácsadás, rendezvények szervezése, kongresszusok, tudományos értekezletek szervezése, bonyolítása

70.32 Ingatlankezelés IV. Vagyon feletti rendelkezési

jogosultságok

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a költségvetési szerv használatában lévő vagyontárgyakat a költségvetési szerv megszűnésekor a jogutód Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal használatába illetve vagyonkezelésébe adja. V. Foglalkoztatottak Az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság mint munkáltató megszűnése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-a alapján történik. Az Intézménynél foglalkoztatott közalkalmazottaknak a Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal intézménynél történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. és 25/B. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

85

VI. Záró rendelkezések Ezen megszüntető okiratban szereplő helyi önkormányzati költségvetési szerv 2007. december 31. napjával szűnik meg. Dr. Fodor Tamás polgármester Dr. Fodor Tamás polgármester: Felkérem Jegyző urat, hogy a III. határozati javaslatot, kiegészítve Boros képviselő úr módosító indítványával, olvassa fel. Először erről fogunk szavazni. Kérem, szavazzunk a módosító indítvánnyal kiegészített III. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 10 igen, 15 nem szavazattal a határozati javaslatot nem fogadta el. Kérem, szavazzunk az eredeti III. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az eredeti III. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 312/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság igazgatóját és a jegyzőt, hogy a vonatkozó törvények alapján folytassanak az Igazgatóság megszűnése miatt tárgyalásokat az érintett közalkalmazottakkal, és tegyék meg a szükséges munkáltatói intézkedéseket. Felelős:

dr. Dobos József jegyző, dr. Horváth Zoltán igazgató 86

Határidő:

2007. december 5.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a IV. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen, 7 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a IV. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 313/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli, hogy az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság költségvetési szerv vagyonnyilvántartásában szereplő vagyon a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztályának közreműködésével teljes körű leltár alapján 2007. december 31. napjával Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonnyilvántartásába átvezetésre kerüljön. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az átvezetéssel kapcsolatos feladatok elvégeztetéséről gondoskodjék. Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság igazgatóját, hogy az intézményi eszközök és források leltározásával, a vagyonértékeléssel kapcsolatban a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő feladatokat elvégezze, valamint a könyvviteli mérleg készítéséről gondoskodjon. Felelős: Határidő:


Dr. Fodor Tamás polgármester:

87

Kérem, szavazzunk a V. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen, 7 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a V. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 314/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy az egészségügyi alapellátás folyamatossága érdekében a működési engedélyek módosításáról, valamint a MEP finanszírozási szerződés megkötéséről gondoskodjék.


dr. Dobos József jegyző 2008. január 1.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a VI. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 25 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen, 7 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a VI. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 315/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratát 2008. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítja: Az I. fejezet (Általános rendelkezések) Telephelyei alcímének felsorolása a következő sorokkal egészül ki: 9400 Sopron, Híd u. 21. 88

9400 Sopron, Táncsics u. 11. 9400 Sopron, Kodály Zoltán tér 12. 9408 Brennbergbánya, Borbálatelep 9494 Sopron-Balf, Fő u. 13. 9400 Sopron, Kőfaragó tér 9. 9400 Sopron, Vasvári P. u. 2/A. 9400 Sopron, Győri út 15. A II. fejezet (A hivatal feladatai) szövegben a tevékenységek TEÁOR szerinti felsorolása a számozás növekedő sorrendje szerint kiegészül az alábbi szövegrészekkel: 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, egyéb üzleti szolgáltatás 

Szaktanácsadás, rendezvények szervezése, bonyolítása

szervezése,

kongresszusok,

tudományos

értekezletek

85.12 Járó betegek ellátása 










ifjúság egészségügyi szolgálat: a középfokú oktatási intézmények iskolaorvosi ellátása

85. 13 Fogorvosi szakellátás 

fogorvosi szolgálat: járó beteg ellátás keretében nyújtott fogorvosi szolgáltatások (iskolafogászat, fogászati röntgen) biztosítása


védőnői szolgálat: működési területére vonatkozóan a gyermekorvosi, óvodai és iskolai védőnői feladatok biztosítása, egyes védőnői tanácsadói feladatok ellátása. 89

A IV. fejezet (A hivatal gazdálkodása) fejezet első mondatában a felsorolás az alábbi szövegrésszel egészül ki: [a soproni 10101 helyrajzi számon nyilvántartott, Tómalom üdülőtelepen található ingatlant a leltár szerint benne található ingóságokkal.] a soproni 4257/78 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Kodály tér 12. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 2496/17 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Kőfaragó tér 9. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 1772 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Híd utca 21. szám alatti (önkormányzati tulajdonrész), a leltár szerint benne található ingóságokkal,

ingatlant

A fenntartó a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal közös használatba adja a soproni 2846 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Lenkey u. 1-3. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. A fenntartó a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központtal és az Egyesített Bölcsődékkel közös használatba adja a soproni 6436/47 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Vasvári P. u. 2/A. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. A fenntartó a Családsegítő Intézettel és a Jegenye Sori Óvodával (Balfi Tagóvodával) közös használatba adja a soproni 10931 helyrajzi számon nyilvántartott, Balf, Fő u. 13. szám alatti ingatlant. A fenntartó használati jogot biztosított a soproni 5729/6 helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Sopron, Győri út 15. szám alatti ingatlanon lévő VI. számú épületben 337,6 m² alapterületen központi ügyelet működtetése céljából. A közös használatban lévő ingatlanok használati szabályairól a használók külön állapodnak meg. A hivatal a Híd utca 21. szám alatti társasház működtetésével kapcsolatban gyakorolja mindazon jogokat és viseli mindazon kötelezettségeket, amelyek a tulajdonos Önkormányzatot megilletik, illetve terhelik. A Közgyűlés felkéri a polgármestert és a jegyzőt, hogy az alapító okirat módosításhoz kapcsolódóan szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2007. december 31. 90

A 315/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat melléklete

SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA* I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §-a és 96. § (1) és (2) bekezdése, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására (a továbbiakban: hivatal). A hivatal neve: Székhelye: Működési területe: Telephelyei:

Alapító szerve:

Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 9400 Sopron, Fő tér 1. Sopron város közigazgatási területe és azon kívül a jogszabályban meghatározott illetékességi terület 9400 Sopron, Fő tér 5. 9400 Sopron, Új u. 8. 9400 Sopron, Új u. 12. 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2. 9494 Sopron-Balf, Fő u. 27. 9400 Sopron, Új u. 3. fszt. 45/A/42 hrsz-ú helyiségcsoport 9400 Sopron, Híd u. 21. 9400 Sopron, Táncsics u. 11. 9400 Sopron, Kodály Zoltán tér 12. 9408 Brennbergbánya, Borbálatelep 9494 Sopron-Balf, Fő u. 13. 9400 Sopron, Kőfaragó tér 9. 9400 Sopron, Vasvári P. u. 2/A. 9400 Sopron, Győri út 15. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának

A 67/2007. (III. 29.) Kgy. határozat melléklete, a 267/2007. (IX. 27.) Kgy. határozattal és a 315/2007. (XI. 29.) Kgy. határozattal elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben. 91 *

Felügyeleti szerve: Gazdálkodási jogköre: Körbélyegzője:

Közgyűlése Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a Magyar Köztársaság címere a " Polgármesteri Hivatal, Sopron" körfelirattal.

A hivatal jogi személy. II. A hivatal feladatai A hivatal alaptevékenysége: az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat. Vállalkozási tevékenységnek minősül a hivatal alaptevékenységén kívüli szolgáltató-termelő tevékenysége, amelyet nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen (üzletszerűen) ellenérték fejében végez. A vállalkozás mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A hivatal részletes feladatai: a hivatal részletes feladatait és működési szabályait a polgármester által - a Jogi és Ügyrendi Bizottság egyetértésével - jóváhagyott Hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A hivatal egységeinek részletes feladatait a polgármester és a jegyző által jóváhagyott ügyrendek tartalmazzák. A hivatal, mint költségvetési szerv által ellátott tevékenységek a 9004/2002. (SK.7.) KSH közleményhez kiadott melléklet szerinti besorolással (TEÁOR): 22 Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység 22.1 Kiadói tevékenység 22.11 Könyvkiadás 22.13 Időszaki kiadvány kiadása 22.14 Hangfelvétel-kiadás 22.15 Egyéb kiadás 22.2 Nyomdai tevékenység 22.22 Máshová nem sorolt nyomás 22.23 Könyvkötés 92

22.24 Nyomdai előkészítő tevékenység 22.25 Kisegítő nyomdai tevékenység 22.3 Egyéb sokszorosítás 22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése 72 Számítástechnikai tevékenység 72.1 Hardver-szaktanácsadás 72.10 Hardver-szaktanácsadás 72.2 Szoftver-szaktanácsadás, - ellátás 72.21 Szoftver-kiadás 72.22 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, - ellátás 72.3 Adatfeldolgozás 72.30 Adatfeldolgozás 72.4 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás 72.40 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás 72.5 Irodagép-, számítógép-javítás 72.50 Irodagép-, számítógép-javítás 72.6 Egyéb számítástechnikai tevékenység 72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység

74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, egyéb üzleti szolgáltatás

93



Szaktanácsadás, rendezvények szervezése, bonyolítása

szervezése,

kongresszusok,

tudományos

értekezletek

75.11 Általános közigazgatás 75.12 Társadalmi szolgáltatások igazgatása 75.13 Üzleti élet szabályozása 75.14 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás 75.23 Igazságügy 85.12 Járó betegek ellátása 










ifjúság egészségügyi szolgálat: a középfokú oktatási intézmények iskolaorvosi ellátása

85.13 Fogorvosi szakellátás 

fogorvosi szolgálat: járó beteg ellátás keretében nyújtott fogorvosi szolgáltatások (iskolafogászat, fogászati röntgen) biztosítása


védőnői szolgálat: működési területére vonatkozóan a gyermekorvosi, óvodai és iskolai védőnői feladatok biztosítása, egyes védőnői tanácsadói feladatok ellátása.

85.32 Szociális ellátás elhelyezés nélkül 93.05 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás III. A hivatal működése A hivatalt a jegyző vezeti. 94

A jegyzőt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyilvános pályázat útján határozatlan időre Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki, és gyakorolja felette az alapvető munkáltatói jogokat. A hivatallal közszolgálati jogviszonyban állók tekintetében - az önkormányzati tanácsadók, főtanácsadók kivételével - a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A hivatal a szükséges feladatmegosztás céljából két munkamegosztási szintre tagolódik: 1. munkamegosztási szint (elnevezése Iroda, illetve Osztály), 2. munkamegosztási szint (elnevezése Csoport). A belső szervezeti egység nem önálló jogi személy. A hivatal szervezeti felépítése: 1. Polgármesteri Iroda 2. Jegyzői Iroda 3. Közgazdasági Osztály 4. Városfejlesztési Osztály 5. Városgazdálkodási Osztály 6. Humánszolgáltatási Osztály 7. Építéshatósági Osztály 8. Igazgatási Osztály. IV. A hivatal gazdálkodása A hivatal alapfeladatainak ellátására az alapító a hivatal használatába adja az alábbi vagyontárgyakat: a soproni 119/1 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron Fő tér 1. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 191/A/1, 191/A/2, 191/A/6, 191/A/8 és 191/A/9 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron Fő tér 5. szám alatti ingatlanrészeket, a leltár szerint bennük található ingóságokkal, a soproni 10/A/1 és 10/A/2 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron Új u. 4. szám alatti ingatlanokat a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 13 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron Új u. 8. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, 95

a soproni 16 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Új u. 12. szám alatti ingatlant, a soproni 3852 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Ferenczy u. 2. szám alatti (ingatlan-nyilvántartás szerint Kossuth utcában található) ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 6798/3 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron Lőver krt. 35. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 10923 helyrajzi számon nyilvántartott Sopron – Balf, Fő u. 27. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 0195/6 helyrajzi számon nyilvántartott Fertő tavi vízitelepen 01162 helyrajzi számú ingatlanon lévő felépítményt, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 10101 helyrajzi számon nyilvántartott, Tómalom üdülőtelepen található ingatlant a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 45/A/42 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Új u. 3. szám alatti ingatlant a leltár szerint benne található ingóságokkal a soproni 4257/78 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Kodály tér 12. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 2496/17 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Kőfaragó tér 9. szám alatti ingatlant, a leltár szerint benne található ingóságokkal, a soproni 1772 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Híd utca 21. szám alatti ingatlant (önkormányzati tulajdonrész), a leltár szerint benne található ingóságokkal, A fenntartó a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal közös használatba adja a soproni 2846 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Lenkey u. 1-3. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. A fenntartó a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központtal és az Egyesített Bölcsődékkel közös használatba adja a soproni 6436/47 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Vasvári P. u. 2/A. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. A fenntartó a Családsegítő Intézettel és a Jegenye Sori Óvodával (Balfi Tagóvodával) közös használatba adja a soproni 10931 helyrajzi számon nyilvántartott, Balf, Fő u. 13. szám alatti ingatlant. A fenntartó használati jogot biztosított a soproni 5729/6 helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Sopron, Győri út 15. szám alatti ingatlanon lévő VI. számú épületben 337,6 m² alapterületen központi ügyelet működtetése céljából. A közös használatban lévő ingatlanok használati szabályairól a használók külön állapodnak meg. A hivatal a Híd utca 21. szám alatti társasház működtetésével kapcsolatban gyakorolja mindazon jogokat és viseli mindazon kötelezettségeket, amelyek a tulajdonos Önkormányzatot megilletik, illetve terhelik. 96

A hivatal a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alaptevékenysége ellátása érdekében. A hivatal alaptevékenységét az éves önkormányzati költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből látja el. V. Záró rendelkezések Ez az alapító okirat Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával 2008. január 1. napján lép hatályba. Dr. Fodor Tamás polgármester Dr. Fodor Tamás polgármester: Időközben elkészült Boros képviselő úr módosító indítványával kiegészített szavazólap. Először erről fogunk szavazni, amennyiben ez nem kapja meg a szükséges minősített többséget, akkor új körben az eredeti határozati javaslatot fogjuk szavazásra bocsátani. Felkérem a Jogi és Ügyrendi Bizottságot a titkos szavazás lebonyolítására. A szavazás idejére szünetet rendelek el. Titkos szavazás után: Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: Ismertetem a titkos szavazás eredményét. Sopron Megyei Jogú Közgyűlése dr. Horváth Zoltán alapellátási igazgatót 2007. december 31. napjával az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság magasabb vezetői beosztásának ellátása alól az intézmény megszűnésére tekintettel érdemei elismerése mellett felmenti. 316/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Horváth Zoltán alapellátási igazgatót 2007. december 31. napjával az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság magasabb vezetői beosztásának ellátása alól az intézmény megszűnésére tekintettel érdemei elismerése mellett felmenti.

97

A Közgyűlés, mint a munkáltatói jogok gyakorlója megállapítja, hogy 2007. december 31. napjával a 311/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat alapján a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak bekövetkezése miatt dr. Horváth Zoltánnak az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságnál fennálló közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő:


11. napirendi pont: Előterjesztés az Erzsébet Kórház magasabb vezetői munkakörének betöltéséről (pályáztatás) Dr. Fodor Tamás polgármester: Az anyaghoz kiosztásra került a határozati javaslat mellékletének cserelapja. Dr. Varga Mária, a Szociális és Egészségügyi Bizottság képviseletében: A bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 317/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

98

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat melléklete szerinti tartalommal pályázatot ír ki a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza magasabb vezetői beosztásának betöltésére. A pályázat lebonyolítására Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése öt főből álló bizottságot hoz létre, amelynek tagjai: - a polgármester vagy képviseletében eljáró személy, - a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke vagy képviseletében eljáró bizottsági tag, - az Intézmény Közalkalmazotti Tanácsának tagja, - a szakma szerint illetékes Kamara képviselője, - a jegyző vagy képviseletében eljáró személy. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a pályázat 2008. január 1-jét követő megjelentetéséről gondoskodjék. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2008. január 15. A 317/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat melléklete

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1.

A pályázatot meghirdető szerv: a neve: Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése ) b pontos9400 Sopron, Fő tér 1. ) címe:

2.

A meghirdetett munkahely (munkakör): a munkahely Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház a ) , (neve, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi címe): Centrum Oktató Kórháza 9400 Sopron, Győri út 15., b munkakör: magasabb vezető – 2006. évi CXXXII. tv. 13. §-a ) alapján 99

3.

4.

5.

6.

7.

c feladata: a 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM r. szerint ) A munkakör betöltésének képesítési feltételei: a) orvostudományi vagy egyéb egyetemi szintű végzettség, b) egészségügyi (szak)menedzseri képesítés vagy szakirányú továbbképzés, c) legalább öt éves vezetői gyakorlat A magasabb vezetői munkakör betöltésének kezdő időpontja és időtartama: a magasabb vezetői munkakör a pályázat elbírálását követően, legkorábban 2008. március 1. napjától azonnal elnyerhető, tartama határozatlan idejű Juttatások: a) munkabér az érvényben lévő jogszabályok alapján, megállapodás szerint b) egyéb juttatások: jogszabály ill. fenntartói döntés alapján A pályázat tartalma: a) részletes szakmai önéletrajz b) 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány c) iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító oklevélmásolat d) vezetésre vonatkozó szakmai program e) nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az eljárásban résztvevők megismerhetik A pályázat benyújtásának: a) módja: kizárólag postai úton, zárt borítékban b) határide Az Egészségügyi Közlönyben való megjelenéstől je: számított 15. nap 24.00 óra c) címe: Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere, 9400 Sopron, Pf.: 127

8.

A pályázat elbírálásának határideje: jogszabály szerint, legkésőbb a beadási határidőt 30 napon túl követő első közgyűlés napja 100

9.

10.

Kiegészítő információ: A pályázatokat a megbízó által összehívott előkészítő bizottság véleményezi, az önkormányzat képviselő testülete dönt a magasabb vezetői megbízásról. Azonos feltételek mellett előnyt élvez a tudományos fokozattal és/vagy nyelvtudással és/vagy szakmai publikációval és/vagy szakmai kollégiumi ajánlással rendelkező pályázó A pályázatról további információ kérhető: Palotai György Humánszolgáltatási Osztály vezetőjétől tel.: 99/515-121, e-mail: [email protected]

12. napirendi pont: Előterjesztés egyes szociális intézmények alapító okiratainak módosításáról Dr. Varga Mária, az Egészségügyi és Szociális Bizottság képviseletében: Az Egészségügyi és Szociális Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 6 igen szavazattal elfogadta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk az I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal az I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 318/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat: 101

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a NapSzak Integrált Intézmény 371/2006. (XII. 21.) Kgy. határozatával kiadott alapító okiratát 2007. november 30. napjával módosítja, egyidejűleg a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát – 2007. december 1-jei hatálybalépéssel – jelen határozat melléklete szerinti tartalommal kiadja. Az alapító okirat törzskönyvi bejegyzéséről az Intézmény gondoskodik. Felelős: Határidő:


NAPSZAK INTEGRÁLT INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések

A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a, és 96. § (1) és (2) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése, 8-10. §-a, 14. § (2)-(5) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális intézményt (továbbiakban: intézmény) alapít. Az intézmény neve:

NapSzak Integrált Intézmény

Az intézmény székhelye:

Ágfalva- Liget (9401 Sopron Pf. 275)

Telephelye:

Sopron, Uszoda utca 9.

Alapítás ideje:

1979. január 2.

Alapítója létrehozáskor:

Sopron Város Tanácsa

Jogfolytonosság:

Sopron Megyei Önkormányzata

Jogú

(9400 Sopron, Fő tér 1.) Az intézmény vezetője:

Belényessy Albert 102

Város

Megbízásának időtartama:

1991. január 1-től határozatlan ideig

Működési területe:

Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területe valamint megbízás alapján Sopron - Fertőd Kistérség Többcélú Társulása közigazgatási területe

Körbélyegzője:

Felkelő nap a „NapSzak Intézmény Sopron” körfelirattal

Az intézmény típusa:

integrált szociális intézmény

Az intézmény törzsszáma:

371232

Az intézmény statisztikai számjele:

15371238-8531-322-080

Az intézmény adóigazgatási száma:

15371238-1-08

Integrált

Az intézmény Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának (9400 Sopron, Fő tér 1.) fenntartásában, a Közgyűlés felügyelete alatt működő nappali ellátást, valamint személyes szociális gondoskodást nyújtó, integrált szociális intézmény. Az intézmény önálló jogi személy. Az előző egységes szerkezetű alapító okiratot Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 371/2006. (XII. 21.) Kgy. határozatával bocsátotta ki. II. Az intézmény működése Az intézmény élén intézményvezető áll. Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az intézmény többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény belső életének rendjét a házirend szabályozza. Az intézmény azon 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek számára nyújt bentlakásos ellátást, akik állandó intézeti gondoskodást igényelnek, önálló életvitelre egészségi állapotuk miatt nem képesek. Az intézmény integrált formában, a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek számára nappali ellátást, valamint a lakókörnyezetükben történő gondozás céljából közösségi ellátást biztosít. 103

Fogyatékos személyek speciális segítségnyújtásának biztosítására támogató szolgálatot működtet. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá, amelyet az alapító okirat életbe lépését követő három hónapon belül kell benyújtani. III. Az intézmény feladatai Pszichiátriai Betegek Otthona Támogató szolgálat Pszichiátriai betegek nappali ellátása Pszichiátriai közösségi ellátás

146 férőhely 30 férőhely

85.31

Szociális ellátás elhelyezéssel

85.31

Azon 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek gondozása, ápolása, rehabilitációja történik az intézményben, akik akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, viszont egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt önálló életvitelre nem, vagy csak részben képesek, állandó intézeti gondoskodást igényelnek. Szociális ellátás elhelyezés nélkül Közösségi pszichiátriai ellátás Ez az ellátási forma a pszichiátria betegek számára a lakókörnyezetükben történő gondozás, rehabilitáció, komplex segítségnyújtás. Nappali ellátás A fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek számára lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, valamint a napközbeni étkezésre. Támogató szolgálat A fogyatékos emberek személyes szükségleteinek kielégítéshez, a társadalmai életben való részvételhez, munkavégzéshez, egészségügyi és szociális, kulturális valamint közszolgáltatások igénybe vételéhez nyújt segítséget. 104

55.51

Munkahelyi étkeztetés Szociális foglalkoztatás (TEÁOR szerint): Az intézmény szakmai programja alapján az ellátottak egészségügyi alkalmassága, meglévő képességei, valamint fizikai állapotának megfelelő munka-rehabilitációban vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosított tevékenység, melynek végső célja a társadalmi integráció magasabb szintre emelése valamint, amennyiben egészségügyi és mentális állapota engedi a társadalomba való visszaintegrálása a célja.

01.41

Növénytermelési szolgáltatás

17.20

Textilszövés

93.05

Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás

74.70

Takarítás, tisztítás

93.01

Mosás, tisztítás

Egyéb kiegészítő tevékenysége (TEÁOR szerint): 70.20.

Ingatlan bérbeadása

71.10

Gépkocsi kölcsönzés

73.20

Az intézet jogosult bármely gépkocsiját – az ellátandó feladatok elvégzése után – kapacitáskihasználás céljából térítési díj ellenében elsősorban intézeti dolgozónak kölcsönözni. Humán kutatás, fejlesztés Neveléslélektan területén folytatott tudományos kutatások, módszeres tanulmányozások.

53.30

Étkezőhelyi vendéglátás

60.23

Egyéb szárazföldi személyi szállítás 105

80.42

Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

52.48

Egyéb máshová nem sorolt iparcikk kereskedelem

71.34

Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése

71.33

Irodagép, számítógép kölcsönzés

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. IV. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény alapfeladatainak ellátására a fenntartó az intézmény használatába adja az alábbi ingatlanokat: Cím: Helyrajzi szám: 9400 Sopron, Uszoda utca 9.

4076/A/4

Ágfalva- Liget

021/10

Az ingatlanvagyont az intézmény tartja nyilván. Az intézmény induló tőkéje:

2529 E Ft

Az intézmény a használatába adott ingó- és ingatlanvagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatának ellátása érdekében. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény alaptevékenységét az éves költségvetés kertében biztosított pénzeszközökből látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. V. Záró rendelkezések Ez a módosított, egységes szerkezetben kiadott alapító okirat Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával 2007. december 1. napjától lép hatályba, minden korábban kiadott alapító okirat és módosítása egyidejűleg hatályát veszti.

Dr. Fodor Tamás 106

polgármester Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 319/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egyesített Szociális Intézmény 430/2005. (XII. 15.) Kgy. határozatával kiadott alapító okiratát 2007. november 30. napjával módosítja, egyidejűleg a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát – 2007. december 1-jei hatálybalépéssel – jelen határozat melléklete szerinti tartalommal kiadja. Az alapító okirat törzskönyvi bejegyzéséről az Intézmény gondoskodik. Felelős: Határidő:


EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a, és 96. § (1) és (2) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdése, 8-10. §-a, 14. § (2)-(5) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és 107

szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeleteikben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt (továbbiakban: intézmény) alapít. Az intézmény neve:

Egyesített Szociális Intézmény

Az intézmény székhelye:

Sopron, Balfi út 80.

Telephelye:

Sopron, József Attila út 3. Major köz 3.

Alapítás ideje: Alapítója létrehozáskor:

1979. január 02. Sopron Város Tanácsa

Jogfolytonosság:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)

Az intézmény vezetője:

Sipőcz Katalin

megbízásának időtartama:

2005. október 1. - 2010. szeptember 30.

Működési területe:

Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területe, megbízás alapján Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás közigazgatási területe, valamint Győr-Moson-Sopron megye területe az 1993. évi III. törvény 90. § (3) bekezdése alapján.

a Magyar Köztársaság címere az ”E „Egyesített Szociális Intézmény, Körbélyegzője: Sopron” körfelirattal Az intézmény típusa:

szociális intézmény Az intézmény törzsszáma: 367725 Az intézmény statisztikai 15367723-8531-322-08 számjele: Az intézmény 15367723-2-08 adóigazgatási száma: 108

Az intézmény Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának (9400 Sopron, Fő tér 1.) fenntartásában, a közgyűlés felügyelete alatt működő helyi önkormányzati szociális intézmény. Az intézmény jogi személy. Az előző, egységes szerkezetű alapító okiratot Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 225/2005. (VI. 30.) Kgy. határozatával bocsátotta ki. II. Az intézmény működése Az intézmény élén intézményvezető áll. Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott. Az intézmény többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. Az intézmény idősek otthonaként ápolást, gondozást nyújtó szakosított ellátást végez. Működéséről Szervezeti és Működési Szabályzatban intézkedik, melyet az alapító okirat hatályba lépését követően három hónapon belül kell a fenntartóhoz benyújtani jóváhagyásra. Az intézmény tevékenységei és az ellátható személyek száma: Sopron, Balfi út 80. Idősek Otthona

164 férőhely

Emeltszintű Idősek Otthona (Gondozó 34 férőhely Otthon) Sopron, József A. u. 3 Emeltszintű Idősek Otthona (Ikva 37 férőhely Otthon) Sopron, Major köz 3.

Klub+ügyeleti szoba III. 109

Az intézmény feladatai Az intézmény alapfeladata (TEÁOR szerint, Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen kifejtve): 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek éjszakai és nappali tartózkodásáról, teljes körű ellátásáról gondoskodó intézmény. Biztosítja az otthonlakók egészségügyi alapellátását, mentálhigiénés és terápiás célú foglalkoztatását. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíj korhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Kivételes esetben 18. életévét betöltött, betegsége miatt önmagáról gondoskodni nem képes személy is felvehető. Azon otthonlakók részére, akiknél demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, az intézmény a szükségleteknek megfelelő gondozást biztosít. Az intézmény az alapfeladata ellátásának veszélyeztetése nélkül szolgáltatásként biztosítja a Major közi nyugdíjasház éjszakai ügyeletét, és az ugyanott működő, szociális feladatot ellátó klubok fenntartását. 55.51 Munkahelyi étkeztetés Egyéb kiegészítő tevékenysége (TEÁOR szerint): 70.20 Ingatlan bérbeadása 71.1 Gépkocsi kölcsönzés Az intézet jogosult bármely gépkocsiját, az ellátandó 0 feladatok elvégzése után kapacitáskihasználás céljából térítési díj ellenében elsősorban intézeti dolgozónak kölcsönözni. 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 110

Neveléslélektan területén folytatott tudományos kutatások, módszeres tanulmányozások. 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás 60.23 Egyéb szárazföldi személyi szállítás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 71.34 Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzése Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. IV. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből látja el. Költségvetését Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése évente hagyja jóvá. Az intézmény induló tőkéje:

51.633 E Ft

Alapfeladatainak ellátása érdekében a fenntartó az intézmény használatába adja az alábbi ingatlanokat: Cím:

Hrsz:

Sopron, Balfi út 80.

2360

Sopron, külterületi kert

0331/33

Balatonfüred, 270 m2 terület+ faház balatonfüredi 6161 Sopron, József A. u. 3.

6434/2

Hegykő, Viola u. 20.

hegykői 204/42-43

Major köz 3. 192 m2

615/5 111

Az intézmény a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alaptevékenysége ellátása érdekében. Az ingatlanvagyont az intézmény tartja nyilván. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény alaptevékenységét az éves költségvetés kertében biztosított pénzeszközökből látja el. V. Záró rendelkezések Ez a módosított, egységes szerkezetben kiadott alapító okirat Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával 2007. december 1. napjától lép hatályba, minden korábban kiadott alapító okirat és módosítása egyidejűleg hatályát veszti.


13. napirendi pont: Előterjesztés a 2008. nyarán lejáró közoktatási intézményvezetői megbízások pályázati felhívásáról Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság, az előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal egyhangúlag támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester:

112

Amennyiben nincs kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 320/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat 1. melléklete szerinti tartalommal a Kőszegi Úti Óvoda, 2. melléklete szerinti tartalommal a Handler Nándor Szakképző Iskola, magasabb vezetői beosztásának betöltésére pályázatot ír ki. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a pályázati felhívásokat a helyben szokásos módon is tegye közzé, és a pályáztatást a jogszabályokban foglaltak szerint bonyolítsa le. Felelős: Határidő:

dr. Dobos József jegyző megjelentetés 2007. november 30., lebonyolítás 2008. június 30.

A 320/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat 1. melléklete

PÁLYÁZATI 1./

A pályázatot meghirdető szerv: a.) b.)

2./

FELHÍVÁS

neve: pontos címe:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 9400 Sopron, Fő tér 1.

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.)

munkahely

Kőszegi Úti Óvoda 113

b.) 3./

neve: pontos címe: beosztás

9400 Sopron, Kőszegi u. 16. óvodavezető

A beosztás betöltésének feltételei: a közoktatási törvény 16-18. §-a szerinti képesítés, legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat

4./

A vezetői megbízás kezdő időpontja és időtartama: a magasabb vezetői megbízás 2008. augusztus 1-től 2013. július 31-ig szól.

5./

Juttatások: a.) b.)

6./

A pályázat tartalma: a.) b.) c.) d.)

7./

8./

illetmény, vezetői pótlék az érvényben lévő közalkalmazotti jogszabályok szerint egyéb juttatások: jogszabály ill. fenntartói döntés alapján -

szakmai önéletrajz 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány iskolai végzettséget tanúsító oklevélmásolat vezetésre vonatkozó szakmai program

A pályázat benyújtásának: a.) b.)

módja: határideje:

c.)

címe:

kizárólag postai úton, egy példányban 2008. február 26. nap, de legalább az Oktatási Közlönyben történő megjelenést követő 30. nap Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője 9400 Sopron, Pf.: 127

A pályázat elbírálásának határideje: jogszabály szerint, legkésőbb 2008. május 31.

9./

Kiegészítő információ: 114

A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályán postai úton beszerezhető „Az intézményvezetői pályázat felépítése, tartalmi követelményei” dokumentum alapján kell elkészíteni. 10./ A pályázatról további információ kérhető Palotai György Humánszolgáltatási Osztály vezetőjétől, (tel.: 99/515-121, e-mail: [email protected] A 320/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat 2. melléklete

PÁLYÁZATI 1./

A pályázatot meghirdető szerv: a.) b.)

2./

neve: pontos címe:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 9400 Sopron, Fő tér 1.

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.) b.)

3./

FELHÍVÁS

munkahely neve: pontos címe: beosztás

Handler Nándor Szakképző Iskola 9400 Sopron, Halász u. 9-15. Igazgató

A beosztás betöltésének feltételei: a közoktatási törvény 16-18. §-a szerinti képesítés, legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat

4./

A vezetői megbízás kezdő időpontja és időtartama: a magasabb vezetői megbízás 2008. augusztus 1-től 2013. július 31-ig szól.

5./

Juttatások: 115

a.) b.) 6./

A pályázat tartalma: a.) b.) c.) d.)

7./

8./

illetmény, vezetői pótlék az érvényben lévő közalkalmazotti jogszabályok szerint egyéb juttatások: jogszabály ill. fenntartói döntés alapján

-

szakmai önéletrajz 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány iskolai végzettséget tanúsító oklevélmásolat vezetésre vonatkozó szakmai program

A pályázat benyújtásának: a.) b.)

módja: határideje:

c.)

címe:

kizárólag postai úton, egy példányban 2008. február 26. nap, de legalább az Oktatási Közlönyben történő megjelenést követő 30. nap Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője 9400 Sopron, Pf.: 127

A pályázat elbírálásának határideje: jogszabály szerint, legkésőbb 2008. április 24.

9./

Kiegészítő információ: A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályán postai úton beszerezhető „Az intézményvezetői pályázat felépítése, tartalmi követelményei” dokumentum alapján kell elkészíteni.

10./ A pályázatról további információ kérhető Palotai György Humánszolgáltatási Osztály vezetőjétől, (tel.: 99/515-121, e-mail: [email protected]) 14. napirendi pont: 116

Előterjesztés alapítványok támogatásáról (2007. november) Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság, az anyag előterjesztőjeként, természetesen támogatta az előterjesztést. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 321/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 9/2007. (III. 1.) önkormányzati rendeletének 9 00 5 06 54 0 címén szereplő „Egyéb kulturális feladatok” előirányzata terhére a táblázatban foglalt célok megvalósításához a megjelölt alapítványokat a meghatározott összeggel támogatja. Támogatás típusa Egyéb kulturális feladatok Egyéb kulturális feladatok

Támogatásra javasolt neve Csatkai Díj Alapítvány

Támogatás tárgya Fiatal kutatók támogatása

Támogatás (E Ft) 200

Fidelissima (Vegyeskar) Alapítvány

2007. évi működésük támogatása

300

117

Egyéb kulturális feladatok Egyéb kulturális feladatok Egyéb kulturális feladatok

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar Alapítvány Testvériség Néptánc Alapítvány Roisz Vilmos Alapítvány

2007. évi működésük támogatása 2007. évi működésük támogatása 2007. évi működésük támogatása

400 100 250

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a támogatási szerződéseket kösse meg. Felelős: Határidő:


15. napirendi pont: Előterjesztés Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási program megvalósításával létrejövő vagyontárgyak önkormányzatok közötti tulajdoni rendezéséről Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 7 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: 118

Havas alpolgármester úrtól kérdezem, hogy a projekt időbeni teljesítése hogy áll? Havas András alpolgármester: Belvárost érintő rész vonatkozásában idén december 31-ével kb. 10 szerződés jött létre és került módosításra. A csatornaépítésre december 31. volt a határidő, de a kivitelező ezt nem tudja tartani. A szennyvíztisztító-telep határideje február. A hatósági bejárás a napokban fog megtörténni, ettől függ a komplex próbaüzem indítása. Kóczán Zoltán képviselő: Kérdésem a csatornahálózat kivitelezésre vonatkozik. Mi történik abban az esetben, ha a nem teljesülése miatt a pályázati pénzek elvesznek? Havas András alpolgármester: Nem tudom pontosan, hogy milyen határidő-módosítást adott be a kivitelező. A pályázati pénz elszámolási határideje 2 év múlva jár le. A projektmenedzser fog dönteni a határidő módosításról. Amennyiben ez nem megalapozott, akkor lesz kötbérezés, ami számunkra előnyös, hiszen a bankgarancia rovására megy. Kóczán Zoltán képviselő: Az év utolsó Városfejlesztési Bizottsági ülésén kérnék egy rövid tájékoztatást az alpolgármester úr által említett dolgok állásáról. Havas András alpolgármester: A mérnököt kellene felkérni erre, konkrétan Csikos Zsolt projektmenedzsert javaslom. Ő van kellő, naprakész információk birtokában. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 119

322/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a mellékelt szerződéstervezetben foglaltakkal, és felhatalmazza a polgármestert a szerződéstervezet aláírására. Felelős: Határidő:



MEGÁLLAPODÁS amely létrejött Ágfalva Község Önkormányzata (9423 Ágfalva, Soproni út. 2., képviseli: Gaál István polgármester, önkormányzati törzsszám: 368216000, adószáma: 15368212-2-08), Fertőrákos Község Önkormányzata (9421 Fertőrákos, Fő u. 190., képviseli: Palkovits János polgármester, önkormányzati törzsszám: 368227000, adószáma: 15368229-2-08), Harka Község Önkormányzata (9422 Harka, Nyéki u. 34., képviseli: Szabó Károly polgármester, önkormányzati törzsszám: 368238000, adószáma: 15368236-2-08), Kópháza Község Önkormányzata (9495 Kópháza, Fő u. 15. Képviseli: Grubits Ferenc polgármester, önkormányzati törzsszám: 368249000, adószáma: 15368243-2-08), Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1., képviseli: Dr. Fodor Tamás polgármester, önkormányzati törzsszám: 367703, adószáma: 15367709-2-08) együttesen: Megállapodó felek között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: A megállapodó felek a 190/2001/58002-37/2001/VÜZ számú konzorciumi megállapodás és a 308/2001/5800258/2001/VÜZ számú kiegészítő megállapodás alapján közös beruházásban valósították meg a Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programot. 1. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban Sopron Önkormányzata) Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal 2004. január 21-ei dátummal 120

2. 3. 4. 5. 6.

7.

Támogatási szerződést kötött. A program 50%-os Európai Uniós, 40%-os magyar állami támogatása és 10%-os önkormányzati forrás (önrész) mellett valósult meg. A 10%-os önrészt a megállapodó felek közül Sopron Önkormányzata teljes egészében a saját költségvetéséből finanszírozta. A támogatással épített létesítmények tulajdonjoga az önkormányzatok által biztosított önrész, illetve a statisztikai lakosságszám arányában illeti meg az önkormányzatokat. A beruházás 90%-os támogatással megvalósult létesítményi hányadából Ágfalva Község Önkormányzatát 3%, Fertőrákos Község Önkormányzatát 3,5%, Harka Község Önkormányzatát 2,5%, Kópháza Község Önkormányzatát 3%, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatát 88% illeti meg. A beruházás 10%-os önrésszel megvalósult létesítményi hányad 100% -ban Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerülnek. Sopron Önkormányzatának a Támogatási szerződés szerint elszámolási, zárójelentés készítési kötelezettsége és felelőssége van. Sopron Önkormányzata hívja le a Támogatási szerződés alapján a projekthez kapcsolódó támogatások teljes összegét, könyveli a befejezetlen beruházások értékét, és elvégzi az aktiválási feladatokat. A projekt eszközeinek tulajdonjogát a 3. pontban foglalt részaránynak megfelelően Sopron Önkormányzata továbbszámlázással adja át. A jelen megállapodás hatályba lépését követő 15 napon belül Sopron Önkormányzata a már eddig aktivált eszközöket továbbszámlázza. A továbbiakban az aktiválást követő 15 napon belül folyamatosan kerül sor az eszközök továbbszámlázására. Sopron Önkormányzata a megállapodásban érintett önkormányzatoknak a 3. pontban foglalt részaránynak megfelelő támogatási összeget átadja. Az átadás módja pénzforgalom nélküli, a támogatási összeg Sopron Önkormányzata által kiállított számlákkal kompenzálásra kerül. A kompenzálási megállapodást Sopron Önkormányzata készíti el, és a kiállított számlával együtt küldi meg. Az ÁFA alany önkormányzatok a továbbszámlázott ÁFA összeget visszaigénylik, és ezen Megállapodás keretében kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kompenzálásba be nem vont összeget (ÁFA érték) Sopron Önkormányzata 11737083-15367709 számú költségvetési elszámolási számlájára átutalják. A nem ÁFA adóalany önkormányzatnak kiszámlázott ÁFA összegek megfizetésétől Sopron Önkormányzata eltekint.

A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak. Megállapodó felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásból származó esetleges viták eldöntésében a Soproni Városi Bíróság illetékes. A Megállapodó felek jelen Megállapodást elolvasták, tartalmát megértették, mint akaratukkal mindenben egyezőt írták alá. Sopron, 2007. 121

…………………………………… Ágfalva Község Önkormányzata képviseli: Gaál István polgármester

……………………………………… Harka Község önkormányzata képviseli: Szabó Károly polgármester

……………………………………….. Fertőrákos Község Önkormányzata képviseli: Paukovits János polgármester

…………………………………….. Kópháza Község Önkormányzata képviseli: Grubits Ferenc polgármester

………………………………….. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Dr. Fodor Tamás polgármester 16. napirendi pont: Előterjesztés a Raabersport kezességvállalásról

Kft.

hitelfelvételéhez

kapcsolódó

önkormányzati

Dr. Fodor Tamás polgármester: Az anyaghoz kiosztásra került a könyvvizsgálói vélemény. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: 122

készfizető

A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság a jelenlévő 5 fő igen szavazatával támogatta az előterjesztést. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Kóczán Zoltán képviselő: A könyvvizsgálói véleményből olvasnék fel 3 mondatot: „A hitel visszafizetésének forrása, annak rendelkezésre állása nem ismert, a társaság saját tőkéje negatív, nem ismeretesek a múltbeli nagy veszteséget (negatív saját tőkét) okozó gazdasági események pénzügyi vonzatai. A hitel kondíciói az előterjesztés szövegéből állnak rendelkezésemre, nem nevezhető kedvező kondícióknak, a piaci feltételeknek megfelel. A kötelezettségvállalás felső határát szabályozó jogszabály 1990. évi LXV. tv. 88. § előírásainak eleget tud tenni az Önkormányzat a kezességvállalás elfogadásával, azonban a készfizető kezesség beálltának kockázata magas, előnytelen az Önkormányzat számára.” Abdai alpolgármester úrtól kérdezném, hogy ezek ismeretében továbbra is fenntartja-e az előterjesztést? Dr. ifj. Arszin Miklós képviselő: Van-e információnk a gazdasági társaság kondícióiról? Másik kérdésem, hogy ismerjük-e az általa megkötni kívánt hitelszerződést? Havas András alpolgármester: A költségvetés felelőseként én tárgyaltam a Kft-vel. Javaslom, hogy a mai közgyűlésen ne foglalkozzunk a Raabersport Kft. anyagi helyzetével. A Raabersport Kft.-nek ma ez a 85 M Ft-os hitele a rendelkezésére áll, nem egy új hitelfelvételről van szó. Itt a hitelösszeg kisebb, mint az éves támogatás, ami 95 M Ft. Fontosnak tartom elmondani, hogy a költségvetés előterjesztésekor a jövő évi költségvetési támogatás és a kezességvállalás között olyan kapcsolatot kívánunk teremteni, hogy a kettő nehogy egyszerre érvényesüljön. A bankkal a főkönyvelő úr 123

tárgyalt, ezért megkérem őt, ennek ismertetésére. A könyvvizsgáló asszonnyal megállapodtam, hogy a szerződést, a rendelkezésre állásakor megvizsgáljuk. Nagy István osztályvezető: A finanszírozó bankkal folytattam tárgyalást. Az ismert paramétereket az előterjesztés tartalmazza. Úgy történne az önkormányzat részéről a szerződés aláírása, hogy ez nem jár kettős kifizetéssel. Kóczán Zoltán képviselő: Megint úgy jártunk, mint 1 hónapja. Nincs rálátásunk a kft. gazdasági körülményeire. Felelős döntést lehet így hozni? Havas András alpolgármester: Kóczán képviselő úrnak mondanám, hogy van rálátásunk, hiszen ott van az általunk delegált képviselőtársunk, dr. Szekeres Csaba. Nincs tudomásom arról, hogy Kft.-nél valamilyen gazdasági válság állna fenn. Meglévő folyószámla-szerződésnek a kiváltásáról van szó, amivel a Raabersport Kft. már rendelkezik egy másik finanszírozótól. Ilyen értelemben a felelősségünk fennáll. Úgy gondolom nincs kockázatos helyzetben a Raabersport Kft., viszont ha nem tesszük meg ezt a lépést, akkor abba kerülhet. Nagy Tamás képviselő: Felvettem a kapcsolatot Török Zoltán ügyvezető igazgató úrral, aki elmondta, hogy tavaly 20 M Ft nyereséggel zárt a Kft. Másik kijelentése az volt, hogy az induláskor már az MKB Euroleasingtől kaptak ekkora összegű hitelt, de túl kedvező kondíciókkal. A PSZÁF vizsgálatában nehezményezte ezt, emiatt van szükség annak a hitelnek a kiváltására. Kérdésem lenne, hogy igazak-e ezek az információk? Havas András alpolgármester: Azt tudom megerősíteni, hogy olyan technikai helyzet állt elő, hogy a korábbi finanszírozó nem tudja tovább vállalni az anyagi támogatást. Nagy Tamás képviselő: 124

Abdai Géza alpolgármester úrtól kérdezném, hogy a focicsapatot is fogjuk támogatni? Abdai Géza alpolgármester: Véleményem szerint a hídon akkor kell átmenni, amikor odaértünk. Kóczán Zoltán képviselő: Kérdésem lenne, hogy miért Abdai Géza alpolgármester úr az anyag előterjesztője, ha nem tud érdemben válaszolni? Dr. Fodor Tamás polgármester: Válaszom a képviselő úr kérdésére, mert ő a sportterület felelőse. Itt azonban nem kizárólag sport, hanem gazdasági kérdésekről is van szó. Kiegészíteném alpolgármester úr által elmondottakat azzal, hogy a Raabersport Kft. a jövő évben esedékes támogatást csak akkor kapja meg, ha ezt az előzetesen meghitelezett összeget rendezik. Másrészt vegyük figyelembe azt is, hogy itt egy eredményes, élsportot űző csapatról van szó. Dr. ifj. Arszin Miklós képviselő: Az előterjesztést az iménti háttér-információk miatt fogom megszavazni. Jogászként azonban erős fenntartásaim vannak. A készfizető kezességvállalás komoly járulékos-jogviszony. Első körben vizsgálni kellene a hitelfelvevő likviditási helyzetét, csak utána kellene kötelezettséget vállalni. Ebben az esetben azért szerencsére vannak háttér-információk, mely alapján lehet dönteni. Havas András alpolgármester: Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a soproni önkormányzat erre a cégre bízta a Sportcentrumot, melyet a kft. folyamatosan fejleszt. Jogász képviselőtársunk a cégben végzi ellenőrző munkáját, tehát folyamatos kapcsolatban vagyunk a Kft.-vel. Összefoglalva, itt egy általunk jól ismert cégről van szó, melynek egy meglévő folyószámlahiteléhez vállalunk kezességet. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. 125

A Közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 323/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Raabersport Kft. 85.000.000 Ft összegű hitelszerződéséhez készfizető kezességvállalást tegyen, s az ezt tartalmazó szerződéseket, közjegyzői okiratot aláírja. A kezességvállalás az egy év időtartamot és érvényessége a 2008. november 30. időpontot nem haladhatja meg. Felelős: Határidő:


17. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. I-III. negyedévi költségvetési gazdálkodásáról és 2008. évi költségvetési koncepciójáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Az anyaghoz kiosztásra kerültek a könyvvizsgálói vélemények, és egy előterjesztői kiegészítés, amely további két határozati javaslatot tartalmaz. Havas András alpolgármester: Jelezném, hogy az előterjesztői kiegészítés 2 olyan döntést tartalmaz, melyre szükség van. Az első határozati javaslat az Erzsébet Kórház sürgősségi betegellátó osztályának a műszerezési, míg a második a Deák téri projekthez kapcsolódóan a Gyóni Géza utca és a Deák Téri Általános Iskola előtti terület rendbetételének, felújításának fedezetét biztosítja. Előterjesztőként még annyi kiegészítést tennék, hogy az önkormányzati 126

beszámoló pénzforgalmi szemléletű. A szeptember 30-ig realizált tételeket tartalmazza, és mivel 2 hónap eltelt, némi torzítás előfordulhat. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiegészítésként mondanám el, hogy az anyag 159. oldalán, alulról a 3. bekezdésnél összekeveredtek a sorok. Helyesen a mondat: „A pénzügyi teljesítés a Konferencia negyed létesítése, a Kőszegi úti aluljáró tervezése és a vasút környezeti hatásainak vizsgálata,…” Ez után már nincs változás. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság a jelenlévő 5 fő igen szavazatával támogatta az előterjesztést. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztői kiegészítés nélkül tárgyalta az előterjesztést, melyet 5 igen szavazattal és 2 tartózkodással támogatta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztés alapváltozatát jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. A Helyi Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta és egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen, 1 nem szavazattal támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke:

127

A Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat megtárgyalta az előterjesztést és 0 igen, 3 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a 2008. évi koncepciót nem támogatta. A beszámolót tudomásul vette. Dr. Varga Mária, a Szociális és Egészségügyi Bizottság képviseletében: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, 5 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta, 7 igen szavazattal egyhangúlag elfogadásra javasolja. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: Módosítani szeretném az előbbiekben ismertetett, Kulturális, Oktatási és Sportbizottság ülésén lezajlott szavazás eredményét. Helyesen 4 igen és 1 nem szavazat született, melyet majd a bizottsági jegyzőkönyvben is kérek módosítani. Biczi László képviselő: Észrevételem lenne, hogy az anyag 212. oldalán található 18. sz. mellékletében a „Nyugat-dunántúli Régió brüsszeli képviseleti díja” elírásra került és helyesen 5 M Ft, melyre most megerősítést is kaptam. Varga Gyula képviselő: Az előterjesztés 155. oldalán található ingatlan-értékesítési bevételek teljesülése 14,16% ez a háromnegyedévre vonatkozóan nem túl magas. Kérdésem lenne, hogy mi ennek az oka? Az anyagban szereplő Rák patak és Ikva patak tisztításával, karbantartásával kapcsolatosan vetném fel, hogy rendezettebben kellene kezelni ezeket a 128

területeket. Kérdezném, hogy a 162. oldalon szereplő „Közutak – hidak fenntartása, felújítása” bekezdésében szerepeltetett brennbergi utak javítása miért nem történt meg?

Biczi László képviselő: Látom, hogy a Vízmű fizetett osztalékot az önkormányzat részére, ami nem volt betervezve. Szeretnék erről többet megtudni. További kérdésem, hogy ÁFA visszatérüléssel kapcsolatban mire számítunk? Kérdezném, hogy a termálkút ÁFA-ja szerepel-e majd a költségvetésben? Úgy látom, az illetékbevételek jelentősen csökkentek. Mi lehet az oka? Helyi adók tekintetében idén várható-e még befizetés? Tudjuk-e összegszerűen a pénzmaradvány előző adminisztrációtól áthúzódó tételeit? Nagy Tamás képviselő: Az előterjesztőtől kérdezném, hogy a helyi adóbevétel túlteljesítése valós? Ezzel kapcsolatosan szeretném tudni, hogy az adótöbblet hogyan befolyásolja az állami támogatást? Havas András alpolgármester: Az ingatlan értékesítéshez csak annyit fűznék hozzá, hogy nehéz ma ingatlant eladni. A patakrendezésekkel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy Szabó Károlyné telefonon keresett meg és a Rák patak partjának rendezését megköszönte. Vízmű közgyűlése döntött az osztalékról, ami eddig nem volt tervezhető. A hévízkút ÁFA-ja a következő évi költségvetésben fog szerepelni. A helyi adók befizetésének határideje március és szeptember hó, melyek teljesülése után látható, hogy a tervnél valóban magasabb összeg folyt be. Az adóerőképesség nőtt. Decemberben még várható feltöltés. A beruházások befejezéshez közelednek, az elszámolások még előttünk állnak. ISPA önrésze kicsi, mindenképpen jövőre lesz végelszámolás. A Széchenyi Gimnázium esetében, a szerződés alapján, 150 napos a számla fizetési határideje. A további kérdések megválaszolására felkérem az illetékes osztályok vezetőit. Nagy István osztályvezető: ÁFA megtérülést a termál kútnál az eredeti költségvetésben megtervezett tételek alapján kalkuláltuk. Ez a visszaigényelt ÁFA-t jelenti. A termál kútnak az esetleges ÁFA-ját a decemberi költségvetési rendeletmódosítás kapcsán rendezzük. Illetékhivatal vezetőjével beszéltem, és megerősítette, hogy az illetékbevételek 129

csökkenésének oka az ingatlan- értékesítések visszaesése. A 2007. évi eredeti költségvetésben, a fejlesztési mellékletben 1,7 Mrd Ft volt az összefoglaló táblázatban a kötelezettségvállalás. Ehhez viszonyítva újabb kötelezettségek nincsenek. Helyi adókból várhatóan éves szinten 300 M Ft többletbevétel realizálódik. Biczi László képviselő: Az átadás-átvétel kapcsán készült beszámolóban 2,6 Mrd Ft elköltött (kötelezettségvállalással terhelt) pénz került ismertetésre. Ezzel nem értek teljesen egyet, szerintem ez az összeg nem volt elköltve teljes egészében. Úgy látom, kötvénykibocsátásként jelent meg a város számláján. A 2008. évi költségvetési koncepció ismertetése kapcsán több anyagot vártam volna. Miért csak ennyi? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A korábbi gyakorlatnak megfelelően takarékosan szerződtünk a Rák patak medertisztításánál. El kell mondanom, hogy a Rák pataknak csak egy bizonyos szakaszai vannak önkormányzati tulajdonban. A közutak, hidak karbantartása folyamatos, ezzel együtt a pénzügyi teljesítés is. Nagy Tamás képviselő: A 300 M Ft adótöbblet miből adódik, alultervezés volt? Havas András alpolgármester: Rögzíteném, hogy fejlesztési hitelfelvétel ill. kötvénykibocsátás kizárólag beruházási, fejlesztési célra történik. A költségvetési koncepció valóban rövid, ennek oka, hogy most a kiegészítés a mellékletben található meg. A 3 alapelv kitűnik, melyeket az eddig elért eredményei hitelesítenek. Nagy István osztályvezető: A helyi adóbevételek emelkedésének az oka sok adóalanynál az adóalap bővülése és a gazdálkodás eredményei. Biczi László képviselő:

130

A helyi gazdálkodó szervezetek ezek szerint nem tartoznak az országos állapotfelmérés hatálya alá. Az adóbevételek növekedéséhez talán a gazdaság kifehérítése is hozzájárul. Véleményem szerint kár volt a választások idején a hisztérikus hangvételért. Örülök neki, hogy a város gazdálkodása stabil és kézben tartható. Havas András alpolgármester: A helyi adóbevétellel kapcsolatban nem szabad azt a következtetést leszűrni, hogy városunkban más a gazdasági helyzet, mint az ország más területén. A hiszterizálás és az adósságállomány ügyében mondanám el, hogy nem döntöttünk az elmúlt évben új hitelről, hanem örököltük azokat. A könyvvizsgálói véleményből idéznék egy fontos mondatot. „A működési kiadások és működési bevételek arányát mutató un. „GKI prognózis” táblázat a könyvvizsgálói vélemény melléklete, az előző év azonos időszakához képest jelentős a javulás.” Ez a javulás 510 M Ft, mely mögött kemény munka áll. Költségvetési koncepció felől érdeklődtünk más városoknál. Úgy ítéljük meg, hogy a 2007. évi folyamatok jók. Az állami költségvetés ismerete nélkül kell ma koncepciót készíteni, így nehéz előre számokat mondani. Idén jó esély van az egyensúly megteremtésére. Az előző ciklusban az adósságállománya évről évre nőtt és ehhez képest a koncepcióban nem volt olyan elem, ami segített volna ennek megváltoztatásában. Biczi László képviselő: Természetesen van, amiben egyetértünk, és van, amiben nem. Az előbb elfelejtettem a városüzemeltetési kiadásoknál említeni, konkrétan a Sopron Holding Zrt. részére jutatott 1 Mrd Ft-ot. Véleményem szerint ez hatalmas összeg, a város tiszta, virágos volt korábban is ezzel nem lehet indokolni. Kalmár István képviselő: A hitel örökölt, de a dicsőség a beruházások átadásakor az Önöké. Iparűzési adó bevételének növekedése kapcsán, szeretném hinni, hogy a vállalkozások valóban erősödnek. Véleményem szerint, az I-III. negyedévi gazdálkodás során bevétel-növekedésben nem generáltak extra megtakarításokat és bevételeket. Szeretném az év végén is örömömet kifejezni és együtt örülni egy sikeres év zárásának. A költségvetési koncepció rövidke, tudom, hogy készül. Részletesebb anyagot kellett volna a közgyűlés elé hozni. A sürgősségi osztály hitele a mienk, de az átadásra meg sem hívtak minket. Jó lenne, ha a mai határozati javaslatok kapcsán együtt örülnénk. Havas András alpolgármester: 131

Szeretném elmondani, hogy a kórház sürgősségi betegellátó osztályának az átadására még került sor. Fontosnak tartom a koncepcióban az értékek megtartását. Semmi nagy dolgot nem tett a városvezetés, mégis javított a költségvetési pozíción. E mögött rengeteg munka és egyeztetés van. Hangsúlyoznám, hogy a költségvetési koncepció folyamatokról szól. A hitel öröklése és a dicsőség átadása négyévenként mindig ismétlődik. Rádonyi László képviselő: Szeretném felhívni az előző városvezetés figyelmét, hogy a 2002-2003. évi költségvetési koncepció is 8 sorból állt, de akkor ebben a városban csak a gazdálkodás hiányzott. Kalmár István képviselő: A hitel fejlesztésre kellett, nem felelőtlenül döntöttünk róla az elmúlt években. Havas András alpolgármester: Úgy gondolom, hogy nem áll jól a város, még nem is látunk tisztán az év végére. Kalmár István képviselő társamnak jelezném, hogy ne felejtkezzen meg a folyószámla-hitel megnövekedéséről, igen jelentős és nincs mögötte fejlesztés. Az látható, hogy a Holding nem tudja saját bevételeiből finanszírozni a városüzemeltetést. Összességében úgy gondolom, hogy komoly és megfeszített munka folyik a költségvetési pozíció javításáért. Óva intenék mindenkit, hogy azt gondolja, Sopron költségvetési helyzete jó. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk az anyag 164. oldalán található határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen, 6 nem szavazattal, és 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 324/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat: 132

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2008. évre vonatkozó költségvetési koncepcióról szóló előterjesztésben foglaltakat elfogadja. A 2008. évi költségvetés kidolgozásához a következő feladatot határozza meg: – A 2008. évi költségvetési tervezési munkát úgy kell megszervezni, hogy a költségvetési rendelettervezet 2008. február 15-éig benyújtható legyen. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2008. február A 324/2007. (XI. 29.) Kgy. határozat melléklete

2008. évi költségvetési koncepció A 2008. évi költségvetési koncepciót az Országgyűlés elé beterjesztett költségvetési törvényjavaslat, az Országos Önkormányzati Érdekképviseleti Szövetségek törvényjavaslatra vonatkozó állásfoglalásának ismertetésével, valamint Sopron MJV Önkormányzatának 2008. évi költségvetés készítési irányelveinek meghatározásával terjesztjük elő. I.

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat ismertetése, különös tekintettel a helyi önkormányzatokra vonatkozó támogatási feltételekre, szabályokra (1, 1/a, 1/b. számú mellékletek)

II.

Az Országos Önkormányzati Érdekképviseleti Szövetségek állásfoglalása a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályairól (2. számú melléklet)

III.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi költségvetés készítési irányelvei A gazdaságfejlesztési koncepciót a Közgyűlés 2007. áprilisi ülésén felülvizsgálta, 110/2007. (IV. 26.) Kgy. számú határozatában irányszámokat fogadott el a 2008. évi működési eredményt alakító bevételi és 133

kiadási előirányzatokra. Határozott ugyanakkor (111/2007. (IV. 26.) Kgy. számú határozat) az önkormányzati feladatellátás hatékonyabb ellátási módjainak feltárásáról, realizálásáról. Ennek első Közgyűlés elé kerülő eleme az egészségügyi alapellátás átszervezése. Tárgyév folyamán a 2012.-ig lejáró fejlesztési hiteleinket átütemeztük (226/2007. (IV. 26.) Kgy. számú határozat), forrást teremtve elsősorban az EU által támogatott beruházások önrészének biztosításához. Az átütemezéssel egyben lehetővé tettük a HUF-ban felvett hiteleink EURO ill. CHF devizákra való átváltását, és a 104/2007. (IV. 26.) Kgy. számú határozattal biztosítottuk, hogy az önkormányzati tartozásállományt határidős deviza-, és kamat swap ügyletek kötésével a lehető legkisebb kiadással törlesszük. A 2008. évi költségvetés készítés koncepcionális irányelveként, hasonlóan tárgyévihez-, a következőket határozzuk meg: Az önkormányzati gazdálkodás minden területére kiterjedő ésszerű takarékosság. Az önkormányzati feladatellátás terén a működőképesség és az értékek megőrzésének biztosítása. Az EU és hazai forrásokból támogatott beruházások önrészének biztosítása. 1. számú melléklet

Tájékoztató a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatról, a helyi önkormányzatokra vonatkozó támogatási feltételek, szabályok 1.

Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok

A gazdaság egyensúlyi pozícióinak fokozatos romlása, továbbá a hosszú távon is megfelelő egyensúlyi feltételek létrehozásának igénye a Kormány gazdaságpolitikájában 2006. közepétől lényeges fordulatot hozott. Ettől kezdve – a felzárkózást eredményező tartós növekedési pályára való visszakerülés érdekében – középtávon a Kormány legfontosabb céljai a következők: -erőteljes egyensúlyjavítás; -ezzel párhuzamosan a tartós egyensúlyőrzést szolgáló átfogó reformok 134

elindítása és megvalósítása az államháztartásban; -a számottevően bővülő uniós források felhasználására támaszkodó erőteljes fejlesztések megvalósítása. A Kormány a szükséges változások kapcsán a 2006. évi konvergencia programban világossá tette, hogy a kiigazítások hatására a következő középtávú időszak több vonatkozásban két eltérő szakaszra- 2006-2008 és 2009-2011-oszlik, és ezen belül: -a kiigazítás időszakában nem lehet egyszerre jelentős egyensúlyjavítást és ugyanakkor az eddigiekhez hasonlóan magas növekedést elérni, tehát a kiigazítás átmeneti növekedési áldozattal jár; -az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett a program időszak elején a bevételek növelésére is szükség van. Ugyanakkor a konvergencia program a közgazdasági összefüggések elemzésére, a makro gazdasági pálya lehetséges alakulását vizsgáló prognózisra alapozva azt feltételezi, hogy a végrehajtandó intézkedések nyomán középtávon –2009-2010-től– az államháztartás kiadásai GDP-arányosan csökkennek, és az lehetővé teheti a mindenki által várt adószint mérséklést. Ez – a növekvő EU- forrásokat is figyelembe véve – elősegítheti a beruházások még gyorsabb növekedését, illetve a lakossági fogyasztás emelkedését, és ezek eredményeként ismét 4-5 %- os sávba gyorsulhat a növekedés üteme. 2.

A gazdaság, államháztartás helyzete

A konvergencia programban vázolt gazdaságpolitika megvalósítása késedelem nélkül megkezdődött és a 2006. évre, illetve 2007. évi várható értékekre vonatkozó makrogazdasági mutatókban már látszanak az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítására hozott kiigazító lépések pozitív eredményei. 2006-ban az államháztartás hiányának növekedése a második félévben megállt és végül is az év egészére vonatkozólag kedvezőbb lett a konvergencia programban rögzítettnél (10,1% helyett 9,2%). 2007-ben az eddigi adatok alapján ez a hiány szint jelentősen (6,4% körüli mértékre) csökken. Ezzel párhuzamosan a növekedés a konvergencia programban feltételezettek szerint alakult. A növekedés 2006ban 3,9%-os volt, annak ellenére, hogy a második félévben hatályba lépett egyensúlyjavító intézkedések némileg lassították azt. 2007-ben a nagyrészt ebben az évben ható intézkedések hatására a lakosság fogyasztása mérséklődik, és ez csökkenti a gazdaság egészének növekedési lehetőségeit is, ugyanakkor megkezdődik a beruházások ütemének fokozatos gyorsulása. 135

2008-ra már gazdasági növekedés újbóli élénkülésével, majd 2009-től jelentősebb további ütemgyorsulással (2009-2011 között évente átlagosan 4-4,5%) számolhatunk. A növekedés szerkezete az egész időszakban egészséges marad, hiszen azt elsősorban az export és a beruházások hajtják. A kiigazítás következtében 2006-ban visszaeső beruházási tevékenység 2008-ban már várhatóan 4-5 % körüli ütemben emelkedik, majd a következő 3 évben –többek között az EU- támogatások növekvő mértékű felhasználásának következtében – évente átlagosan 7% körüli bővüléssel lehet számolni. Az export 2008-ban és végig a középtávú időszak egészében 11 % feletti ütemben növelhető. Az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan a lakossági fogyasztás is emelkedik, azonban annak üteme egyetlen évben sem haladja majd meg a GDP növekedését. Ezen belül 2008-ra még meglehetősen alacsony 0,5 % körüli ütem várható. Az infláció 2006. augusztus-szeptembertől -elsősorban kormányzat pénzügyi egyensúly teremtő intézkedéseinek árszínvonalra gyakorolt hatása miatt– felgyorsult, 2006. decemberre 6,5%-ra nőtt, éves átlagban pedig 3,9 % volt. A 2007. év eleji kormányzati intézkedések is jelentős közvetlen árszintemelő hatással rendelkeztek, a 12 havi infláció márciusban tetőzött 9 %-on. Az év hátralévő részében további feszültséget okoz a kedvezőtlen időjárás következtében a vártnál magasabb élelmiszerár–emelkedés. Összességében 7,5 % körüli éves átlagos áremelkedéssel lehet számolni. Az árszint növekedés üteme 2008-ra 4,3-4,5 %-ra, majd a későbbi években már az árstabilitást jellemző 3,0 % alá csökkenhet. 3.

A helyi önkormányzatok támogatása

A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó források – az állami hozzájárulások és támogatások, az átengedett személyi jövedelemadó, továbbá az EU-s források társfinanszírozása – valamint az Európai Unióból érkező támogatások együttesen határozzák meg. 2008. évben a helyi önkormányzatok közel 3 400 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez az állami hozzájárulások és támogatások, az átengedett SZJA, továbbá az EU-s források és azok társfinanszírozása 1 616,9 milliárd forinttal járulnak hozzá. A 2008. évi javaslat és a 2008. évi bázis el irányzat közötti különbséget az alábbi táblázat mutatja be. (A bázis el irányzat a pedagógusok 2007. szeptemberi kötelez óraszám-emelés hatásának szintrehozása miatt csökkentett 2007. évi országgyűlési el irányzat.) 136

A helyi önkormányzatok 2008. évi támogatása (központi költségvetési támogatások, SZJA és EU-s források együtt) millió Ft 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1 0. 1 1. 1 2. 1 3. 1 4. 1 5. 1

2007. évi költségvetési támogatási előirányzat Pedagógusok létszámcsökkentése miatti szintrehozás (báziskorrekció) A 2. tétel TB-je (32%) 2008. évi költségvetési támogatás bázis előirányzata (1+2+3) EU támogatás EU társfinanszírozás és fejezeti támogatások 2007. évi költségvetési és EU támogatások összesen (4+5+6) ebből: metró 2007. évi költségvetési és EU támogatások metró nélkül (7-8) Tűzoltó kötelező óraszámcsökkentés Szociális alapszolgáltatás bővítése Nyári gyermekétkeztetés Társadalom- és szociálpolitikai juttatások (104,9%) Címzett és céltámogatások csökkentése (pénzforgalmi szemléletben) EU Önerő Alap növelése Átcsoportosítás a Derogációs Alapra

1 348 954, 5 -20 000,0 -6 400,0 1 322 554, 5 140 700,0 110 000,0 1 573 254, 5 65 550,0 1 507 704, 5

Ebből Működé Fejleszt s és 1 175 8 173 130 24,5 ,0 -20 000,0 -6 400,0 1 149 4 173 130 24,5 ,0 140 700, 0 110 000, 0 1 149 4 423 830 24,5 ,0 65 550, 0 1 149 4 358 280 24,5 ,0

2 270,0

2 270,0

6 051,0

6 051,0

1 200,0

1 200,0

7 900,0

7 900,0

-4 500,0

-4 500,0

5 500,0

5 500,0

-500,0

-500,0

137

6. 1 7. 1 8. 1 9. 2 0. 2 1. 2 2. 2 3. 2 4. 2 5. 2 6. 2 7. 2 8. 2 9. 3 0. 3 1. 3 2.

„Közös” iskolák, új körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, közösségi busz beszerzése Bp-i 4-es metró beruházás EU-s körbe kerülése 2006. tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatt keletkezett károk enyhítése Közoktatási törvény 2007 nyári módosítása miatti többlet Belterületi vízrendezési célok támogatása Energiaadó-emelés ellentételezése Kisebbségi önkormányzatok támogatásának növelése Gyermekétkeztetés térítési díjmentességben részesülők körének bővülése 2008. évi költségvetési támogatási irányszám (4+10…+24) EU támogatások EU társfinanszírozás és fejezeti támogatások 2008. évi költségvetési és EU támogatások összesen (25+26+27) ebből: metró 2008. évi költségvetési és EU támogatások metró nélkül (28-29) Költségvetési és EU támogatások változása (28/7)(%) Költségvetési és EU támogatásoik metró nélküli változása (30/9)(%)

3 500,0

3 500,0

-49 350,0

-49 350, 0

1 100,0

1 100,0

3 500,0

3 500,0

-1 500,0

-1 500,0

560,0

560,0

200,0

200,0

400,0

400,0

1 298 885, 5

1 171 5 05,5

190 000,0 128 000,0 1 616 885, 5

1 171 5 05,5

70 000,0

127 380 ,0 190 000, 0 128 000, 0 445 380 ,0 70 000,0

1 546 885, 5

1 171 5 05,5

375 380 ,0

102,8*

101,9*

105,1

102,6

101,9

104,8

138

*A közszféra bérmegállapodásából származó, mintegy 40 milliárd forint, 2,5%-ponttal növeli a 2008. évi forrásokat. (a működési forrásokat 3,5%-ponttal) 105,3

105,4

105,1

A helyi önkormányzatok 2008. évi központi költségvetési kapcsolatokból és az EU-ból származó forrásainak növekménye a 4-es metró támogatásával együtt 2,8%, a 4-es metró támogatása és EU-s források nélkül 2,6%. Az érdekegyeztető tárgyalások eredményeként megvalósuló (mintegy 40 milliárd forint) bérfejlesztés forrásának céltartalékból történő átcsoportosításával a támogatások további bővülése 2,5%-pont. Így a helyi önkormányzatok 2008. évi támogatása reálérték felett, 5,3%-kal nő. Ennél valamivel nagyobb 5,4% a bővülés a működési célú támogatásoknál. Az EU-s és kapcsolódó központi társfinanszírozási források együttesen 27%-kal haladják meg az el z évi el irányzatot. A hagyományos költségvetési kapcsolatokból származó források a bázis előirányzathoz viszonyítva 1,8%-kal kevesebbek. E 2008. évi központi költségvetési kapcsolatok alakulását az alábbi táblázat mutatja be. A központi költségvetési kapcsolatokból származó források főbb csoportonkénti alakulása 2008. évi bázis előirányz at

2008. évi javaslat

835 708,5

809 308,5

733 585,5

-75 723, 0

90,6%

Normatív állami támogatások és hozzájárulások

571 894,7

545 494,7

513 032,6

-32 462, 1

94,0%

Központosított működési támogatások

90 683,8

90 683,8

93 172,9

2 489,1

102,7 %

Fejlesztési támogatások

173 130,0

173 130,0

127 380,0

-45 750, 0

73,6%

52 054, 0

110,1 %

10 410, 8 41 643, 2

110,1 % 110,1 % 100,6 %

Megnevezés Állami támogatások és hozzájárulások

2007. évi országgyűlé si előirányzat

millió Ft Változás 2008/2008 bázis összegb %-ban en

Átengedett személyi jövedelemadó

513 246,0

40 %

513 246,0

40 %

565 300,0

40 %

Lakhelyen maradó SZJA

102 649,2

8%

102 649,2

8%

113 060,0

8%

Normatív elosztott SZJA

410 596,8

32 %

410 596,8

32 %

452 240,0

32 %

Települések SZJA kiegészítése

106 485,3

106 485,3

107 128,6

139

643,3

Megyék SZJA kiegészítése

12 204,4

12 204,4

12 360,7

Egyéb

291 907,1

291 907,1

332 750,7

1 348 954, 5

1 322 55 4,5

1 298 88 5,5

982 491,5

956 091, 5

965 272, 6

Állami támogatások és SZJA együtt Normatív tám. + normatív SZJA

156,3 40 843, 6 -23 669 ,0 9 181,1

101,3 % 114,0 % 98,2% 101,0 %

A metrótámogatás közel 50 milliárd forinttal EU-s körbe kerülése, a címzett támogatások szintén odaorientálása, néhány új tétel megjelenése egyenlegében 45,8 milliárd forinttal kíméli a fejlesztési célú központi költségvetési támogatásokat. Az önkormányzatok támogatása és az átengedett személyi jövedelemadója együttesen a működési többletfeladatokhoz kapcsolódóan 22,1 milliárd forinttal nő. Az átengedett személyi jövedelemadó 2008-ra 10,1 %-kal (52,1 milliárd forinttal) nő a 2007. évi el irányzathoz viszonyítva. (Az összeg a parlamenti szakaszban pontosul, az APEH adatszolgáltatását követően.) A 2006. évi adóbevallások lakóhely szerint kimutatott személyi jövedelemadójából változatlanul 40% illeti meg együttesen a helyi önkormányzatokat. 32 % normatívan elosztva és 8% lakhelyen hagyva. A normatív állami hozzájárulások, támogatások és a normatívan elosztott személyi jövedelemadó együttesen 9,2 milliárd forinttal, 1%-kal nő. A 40 milliárd forint pótlólagos bérfejlesztési támogatás e működési központi források növekményét emeli tovább 5,4%-ra. Ezt főbb tételenként és ágazatonként összesítve az alábbi táblázat mutatja be.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó normatív állami hozzájárulások, támogatások és a normatívan elosztott SZJA alakulása millió forint Megnevezés Települési önkormányzatok feladatai Körzeti igazgatás

2007. évi országgyűl ési előirányzat

2008. évi bázis előirányza t

2008. évi javaslat

20 394,4 11 018,3

20 394,4 11 018,3

20 950,1 11 121,2

140

Változás (2008/2008 bázis) %Összegban ben 102,7 555,7 100,9 102,9

Körjegyzőség működése Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd települési önkormányzatok feladatai Üdül helyi feladatok Települések SZJA kiegészítése Megyei önkormányzatok SZJA részesedése Globális támogatások összesen: Kistérségek normatív támogatása Oktatási normatívák (kötöttel együtt) Pénzbeli szociális juttatások Lakáshoz jutás feladatai Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás és szociális intézményi feladatok Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Szociális normatívák összesen

5 424,8

5 424,8

5 619,0

103,6

194,2

1 526,8

1 526,8

1 524,4

99,8

-2,4

1 141,3

1 141,3

1 149,0

100,7

7,7

268,4

268,4

171,3

63,8

-97,1

5 520,0

5 520,0

5 512,1

99,9

-7,9

8 138,8

8 138,8

101,9 100, 6 101, 3 101, 0 101, 6 100, 7 110,4

154,8

12 204,4

12 204,4

172 122,5

172 122,5

19 300,0

19 300,0

465 139,5

438 739,5

62 318,8

62 318,8

8 293,6 107 128,6 12 360,7 173 830,0 19 600,0 441 789,5 68 774,6

14 236,9

14 236,9

0,0

0,0

98 206,1

98 206,1

104 049,8

106,0

5 843,7

1 352,7

1 352,7

1 352,7

100,0

0,0

83 655,7

83 655,7

87 759,0

104,9

4 103,3

15 120,0

15 120,0

15 073,7

99,7

-46,3

331,4

331,4

335,9

101,4

4,5

275 221,6

275 221,6

277

100,

2

106 485,3 106 485,3

141

643,3 156,3 1 707,5 300,0 3 050,0 6 455,8 -14 236,9

Települési közművelődési és közgyűjteményi feladatok Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok Közművelődési normatívák összesen Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása Mindösszesen

345,7

8

124,1

11 552,5

11 552,5

11 534,0

99,8

-18,5

5 651,3

5 651,3

5 669,3

100,3

18,0

17 203,8

17 203,8

33 504,1

33 504,1

17 203,3 35 504,1 965 272,6

100, 0 106, 0 101, 0*

982 491,5 956 091,5

-0,5 2 000,0 9 181,1

*A bérnövekedés pótlólagos forrását is figyelembe véve a növekmény 5,1%.

A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési támogatása A személyi jövedelemadó és az iparűzési adóbevétel együttes növekedése révén erősödő jövedelemdifferenciálódás tompítására 2008-ban a normatívan elosztott személyi jövedelemadóból 107,1 milliárd forint szolgál, ami 0,6%-kal haladja meg a 2007. évi előirányzatot. A jövedelemkülönbség mérséklési támogatás alapelve és mechanizmusa változatlan marad. Az iparűzési adóerőképesség alapja továbbra is az adóelőleget meghatározó adóalap. A keresetek alakulása A közszféra – így a helyi önkormányzatok bérpolitikai mozgásterét továbbra is a konvergencia program feltételrendszere alakítja. Cél, hogy a keresetek megőrizzék 2007. évi reálértéküket. Erre a következő eszközök állnak rendelkezésre: – a személyi jövedelemadó rendszerében az adójóváírás konstrukciójának módosítása, különösen a közepes keresettel rendelkezők esetében eredményez differenciált mérték keresetemelkedést, – az országos minimálbérnek és a garantált bérminimumoknak a 2008. évi növekedése az alacsonyabb kereseti kategóriákban emeli a jövedelmeket, – a közszféra bérrendszereiben meghatározott soros előmenetelek hatása jövőre is érvényesül. Az országos közszolgálati érdekegyeztetés fórumrendszerében véglegeződik a jövő évi bérpolitika pontos mértéke és konstrukciója. A szakszervezetekkel 2007. tavaszán kötött megállapodás alapján kialakult szabályozás szerint került sor 2008. januárjában a 2007. év után járó 13. havi illetménnyel való elszámolásra. Ez az érintettek részére átlag 2 heti illetmény kifizetését jelenti. A 2008. év alapján járó 13. havi illetmény kifizetése pedig egész évben folyamatosan, havi részletekben történik. 142

A jövő évi bérintézkedések forrásául a költségvetési törvényjavaslat külön céltartalékot határoz meg.

143

A helyi önkormányzatok működési célú hozzájárulásai és támogatásai A főbb ágazatok szabályozási sajátosságai Az összefoglaló táblázat szemlélteti az ágazati ellátórendszerek működési támogatásának együttes alakulását, nemcsak a normatív hozzájárulások, támogatások, hanem a központosított előirányzatok figyelembevételével is. A központi költségvetési bevételek kapcsolódása a főbb ágazatok működési kiadásaihoz millió forint Megnevezés Működés (folyó) "Globális" Lakóhelyben maradó SZJA Normatív támogatások Központosított előirányzat Működésképesség megőrzése kiegészítő támogatása Kistérségi feladatellátás ösztönzése "Globális" támogatások összesen Közoktatás Normatív hozzájárulások (kötött támogatásokkal együtt) Központosított előirányzat Kistérségi feladatellátás ösztönzése Közoktatási támogatások összesen Szociális ellátás

2007. évi országgyűl ési előirányza t

2008. évi bázis előirányza t

2008. évi javaslat

102 649,2 172 122,5 50 552,9

102 649,2 172 122,5 50 552,9

14 200,0 5 492,8

Változás (2008/2008 bázis) %-ban

Összegben

113 060,0 173 830,0 50 772,9

110,1% 101,0% 100,4%

10 410,8 1 707,5 220,0

14 200,0

14 200,0

100,0%

0,0

5 492,8

5 492,8

100,0%

0,0

345 017,4 345 017,4 357 355,7

103,6 %

12 338,3 0,0

465 139,5

438 739,5

441 789,5

100,7%

3 050,0

11 220,0

11 220,0

12 070,0

107,6%

850,0

9 176,2

9 176,2

9 176,2

100,0%

0,0

485 535,7 459 135,7 463 035,7

100,8 %

3 900,0 0,0

144

Normatív hozzájárulások Központosított előirányzat Kistérségi feladatellátás ösztönzése Szociális támogatások összesen Kultúra Normatív hozzájárulások Központosított el irányzat Színházi támogatás Kistérségi feladatellátás ösztönzése Kulturális támogatások összesen Tűzvédelem Normatív hozzájárulások Központosított előirányzat Tűzvédelem támogatása összesen Működés (folyó) összesen Fejlesztés Címzett és céltámogatások Központosított előirányzat A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása Vis maior tartalék Budapest 4-es metróvonal első szakasza építésének támogatása A leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása Belterületi belvízrendezési célok támogatása Fejlesztési célú

275 221,6 250,9

275 221,6 250,9

277 345,7 1 400,0

100,8% 558,0%

2 124,1 1 149,1

3 831,0

3 831,0

4 131,0

107,8%

300,0

279 303,5 279 303,5 282 876,7

101,3 %

3 573,2

17 203,8 1 720,0 10 810,0

17 203,8 1 720,0 10 810,0

17 203,3 1 720,0 10 810,0

100,0% 100,0% 100,0%

0,0 -0,5 0,0 0,0

800,0

800,0

800,0

100,0%

0,0

30 533,8

30 533,8

30 533,3

100,0 %

-0,5

33 504,1 1 930,0

33 504,1 1 930,0

35 504,1 2 200,0

35 434,1

35 434,1

37 704,1

1 175 824,5

1 149 424,5

1 171 505,5

106,0% 114,0% 106,4 % 101,9 %*

57 500,0 31 550,0

57 500,0 31 550,0

53 000,0 41 150,0

92,2% 130,4%

22 081,0 0,0 -4 500,0 9 600,0

10 870,0

10 870,0

10 870,0

100,0%

0,0

360,0

360,0

360,0

100,0%

0,0

65 550,0

65 550,0

16 200,0

24,7%

-49 350,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

100,0%

0,0

1 500,0

1 500,0

0,0

0,0%

-1 500,0

173 130,0 173 130,0 127 380,0

73,6%

-45

145

0,0 2 000,0 270,0 2 270,0

támogatások együtt Központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek összesen

750,0 1 348 954,5

1 322 554,5

1 298 885,5

98,2%* *

-23 669,0

* A bérnövekedés pótlólagos forrását is figyelembe véve a növekmény 5,4%. ** A bérnövekedés pótlólagos forrását is figyelembe véve a növekmény 1,2 %.

Közoktatás A közoktatási célú hozzájárulások, támogatások főösszege a 459,1 milliárd forint 2008. évi bázis el irányzatról 463,0 milliárd forintra, 0,8 %-kal nő. A változásokat a következő táblázat szemlélteti: A helyi önkormányzatok közoktatási feladataihoz kapcsolódó állami támogatás 2008. évi el irányzatának alakulása millió forint 2007. évi országgyűlési előirányzat Többcélú kistérségi társulások támogatása Összesen 2007. szeptember 1-jei pedagógus kötelez óraszám emeléssel összefüggő létszámcsökkenés 2008. évi szintrehozása (TB-vel) 2008. évi bázis előirányzat kistérségi támogatás nélkül 2008. évi bázis előirányzat kistérségi támogatással együtt Közoktatási törvény 2007. évi, nyári módosításával várható többletigény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 5. évfolyamos tanulók ingyenes étkeztetéséhez hozzájárulás 2008. január 1-jét 2008. évi javaslat kistérségi támogatás nélkül Többcélú kistérségi társulások támogatása 146

476 359,5 9 176,2 485 535,7 - 26 400,0 449 959,5 459 135,7 3 500,0 l 400,0 453 859,5 9 176,2

2008. évi javaslat kistérségi támogatással együtt

463 035,7

változás a 2008. évi bázis előirányzathoz kistérségi oktatási támogatás nélkül (millió forintban): 3 900,0 (%-ban): 100,9 kistérségi oktatási célú támogatással együtt: (millió forintban): 3 900,0 (%-ban): 100,8 A 2006. évi, júliusi közoktatási törvény-módosítás alapján 2007. szeptember 1-jével hatályba lépett heti kötelező pedagógus óraszám 2 órával való emelésének 2008-ra áthúzódó hatásával számolni kell. Ezt figyelembe véve a növekmény közel 1%. A közoktatási törvény 2007. évi, nyári módosítása várhatóan 3,5 milliárd forint többlettámogatási igénnyel jár (pl. sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók körének szabályozása, óvodai felvétel kötelező biztosítása). A „Legyen jobb a gyermekeknek” program keretében a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők eddig a bölcsődés, óvodás és 1-4. évfolyamos általános iskolásokra kiterjedő - ingyenes étkeztetése az 5. évfolyamos tanulóknál is megvalósul. A fenntartók térítési díjbevétel kiesésének ellensúlyozásához új (400 millió forint) kiegészít hozzájárulás épül a közoktatási célú finanszírozási rendszerbe. Kiteljesül a 2006/2007. tanévtől a szakközépiskolákban, szakiskolákban betervezett gyakorlati oktatás a 10. évfolyamosok belépésével. A rendszerben közel 54 ezer tanuló iskolai gyakorlati oktatása valósul meg. A 2008. évi törvény-javaslatban szereplő fő összegen belül a közoktatási célú normatív hozzájárulások el irányzata 441,8 milliárd forint (a 2008. évi bázis el irányzat 100,7%-a), a központosított el irányzat 12,1 milliárd forint (a 2008. évi bázis el irányzat 107,6%-a), a többcélú kistérségi társulások közoktatási célú támogatása pedig 9,2 milliárd forint, amely a 2007. évi szinttel azonos. A közoktatási célú normatívákra való fenntartói igényjogosultság - a tanévi finanszírozási rendszerre való áttéréssel a 2007. évi költségvetési törvény és a 2008. évi költségvetési törvény-javaslat együttes alkalmazásával érvényesülhet. (Hiszen az Országgyűlés a 2007. évi költségvetés elfogadása keretében döntött a 2007/2008. tanévre 2008. augusztus 31-éig - vonatkozó szabályokról és a hozzájárulások fajlagos összegeiről.) 147

Változások a normatív hozzájárulások rendszerében 2008. szeptember 1-jével: Az óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz és szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó hozzájárulásokat 2007. szeptember 1-jével egységes, oktatás-szervezési paramétereken alapuló teljesítménymutató váltotta fel. Az immár egyetlen jogcímre összevont tevékenységekhez további feladatok zárkóztathatók fel. A közoktatási törvény paraméterei lehetőséget adnak arra, hogy a kollégiumi nevelés, az alapfokú művészetoktatás, valamint a napközi ellátás normatívái is beilleszkedjenek a teljesítménymutatóba. Ezzel egyidejűleg - az alapfokú művészetoktatás finanszírozása szétválik, részben a teljesítmény-mutató alapján jár hozzájárulás, részben (központosított elő irányzatból) pályázható támogatás a művészeti képzésekhez. A pályázható támogatásnál preferálja a költségvetés a művészeti, szakmai színvonalat, azaz az intézmények minősítési eljárásban elért eredménye (minősítése) lesz a mérvadó a támogatások megítélésénél, - a kollégiumi normatíva három ágon jut a fenntartókhoz: 1. a teljesítmény-mutató a pedagógiai szakmai foglalkoztatási és az ügyeleti tevékenységre fordított pedagógus kapacitást együttesen kezeli, függetlenül attól, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, avagy sem, 2. a non-stop ellátáshoz (lakhatáshoz) kapcsolódó, épület-fenntartási többletfeladatokat kiegészítő hozzájárulás ismeri el, 3. a sajátos nevelési igény (SNI) kollégisták foglalkoztatásával összefüggő többletfeladatokhoz a hozzájárulás integrálódik a 2007. szeptember 1-jétől bevezetett SNI normatíva alá. Azonosan az iskolásokkal, a közokt. tv. Szerint 3, illetve 2 tanulóként vehetők figyelembe – már a 2007. évi nyári közoktatási törvény-módosításnak megfelelően differenciált – a normatívák igénylésénél, - a napközi otthoni, tanulószobai neveléshez és iskolaotthoni oktatáshoz ezután a teljesítmény-mutató alapú finanszírozás kapcsolódik, de intézményi együtthatóval differenciált (magasabb) továbbra is az iskolaotthonos ellátási forma támogatása. Változások a többcélú kistérségi társulások közoktatási célú támogatási rendszerében - Új feltétel épült a szabályozásba, miszerint csak akkor jár a társulásoknak közoktatásicélú támogatás, ha megalkotják intézkedési tervüket, amellyel biztosítják a kötelező óvodai felvételt, illetve beiskolázást a tagtelepülések ellátottjai számára. - Kiterjed a többcélú kistérségi támogatások közötti Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás a külterületről utaztatott gyerekekre, tanulókra is. A javaslat alapján a más településről bejárók normatívájának 15 %-a igényelhet a külterületről utaztatottak után. 148

Szociális és gyermekvédelmi ellátás A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához 2008-ban 278,7 milliárd forint költségvetési hozzájárulással és támogatással számolhatnak a helyi önkormányzatok, ami 1,2%-kal több a 2007. évi el irányzatnál. A többcélú kistérségi társulások szociális és gyermekvédelmi feladataihoz 4,1 milliárd forint költségvetési támogatás kapcsolódik, 7,9%-kal több, mint 2007-ben. A szociális és gyermekvédelmi ágazatban a következők szerint alakultak ki a költségvetési támogatások:

149

A helyi önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladataihoz kapcsolódó állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó 2008. évi el irányzatának alakulása millió forint

2007. évi országgyűlési előirányzat Többcélú kistérségi társulások támogatása Összesen Lakáshoz jutás önálló normatív hozzájárulás megszűnése Lakossági támogatások determinizmusa (nyugdíjminimum emelkedés) Többlettámogatás étkeztetésre, házi segítségnyújtásra Fogyatékos gyermekek kedvezményes étkeztetése szociális intézményekben Nyári gyermekétkeztetés támogatása 2008. évi javaslat kistérségi támogatás nélkül Többcélú kistérségi társulások támogatása 2008. évi javaslat kistérségi támogatással együtt

275 472,5 3 831,0 279 303,5 - 10 838,9 7 161,1 5 300,0 25,0 1 200,0 278 745,7 4 131,0 282 876,7

változás a 2007. évi országgyűlési el irányzathoz kistérségi támogatás nélkül (millió forintban): 3 273,2 (%-ban): 101,2 változás a 2007. évi országgyűlési el irányzathoz szociális célú kistérségi támogatással együtt (millió forintban): 3 573,2 (%-ban): 101,3 Pénzbeli és természetbeni juttatások A települési önkormányzati segélyezési feladatok ellátásához a költségvetés a már szokásos két „csatornán” keresztül biztosít támogatást: a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulással, valamint a jövedelempótló támogatások kötött felhasználású el irányzatával. 150

E két előirányzat meghatározása alapvetően a szociális segélyek számítási alapját jelentő nyugdíjminimum 2007. évi 4,9 %-os (27 130 forintról 28500 forintra történő) emelkedésének, valamint a segélyezetti létszám várható alakulásának figyelembevételén alapul. Ezen túl 2008-ban megszűnik a lakáshoz jutás önálló normatívával történ finanszírozása, és a felszabaduló forrás részben a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulást bővíti. A rendszeres szociális segélyben részesül k száma 2008-ban várhatóan 180-185 ezer lesz. Az időskorúak járadékában részesül k köre évek óta stabilnak mondható, mintegy 6 200 fő. Ápolási díjban 31 ezer fő, lakásfenntartási támogatásban 215 ezer fő részesül. Fokozatosan nő a lakáscélú adósságkezelési szolgáltatásban részesül k száma is. Mindezek figyelembevételével 2008-ban a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások előirányzata 68 774,6 milliárd forint, a visszaigényelhet jövedelempótló támogatások előirányzata pedig 87 759,0 milliárd forint. Ez utóbbi az önkormányzati segélyezés biztonságát garantálja a segélyek meghatározott körében a rászorultak számára folyósított összegek 90 %-ának a költségvetésből történ visszaigénylési lehetőségével. Új központosított el irányzat biztosít az önkormányzatok részére forrást a rászoruló gyermekek nyári étkezetésének megszervezéséhez. Az 1,2 milliárd forint összeg előirányzatból támogatásra azok a települési önkormányzatok jogosultak, akik vállalják, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermekek számára étkeztetést biztosítanak. A támogatás elosztásának részletes szabályairól a szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével 2008. április 15-éig rendeletet ad ki. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások A helyi önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi szolgáltatási feladataikhoz 2007. évben összesen mintegy 104,0 milliárd forint normatív hozzájárulás és támogatás kapcsolódik, 6%-kal több a 2007. évinél. Jelentős mértékben, 20,8%-kal 34,2 milliárd forintra n a szociális és gyermekvédelmi alapellátásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások összege. Az intézményi szakellátásokra 69,8 milliárd forint költségvetési hozzájárulás jut. Ezen túlmenően a többcélú kistérségi társulások által fenntartott szociális szolgáltatásokhoz 4,1 milliárd forint, forint költségvetési támogatás kapcsolódik. Egyéb ágazati feladatok

151

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően kerülnek megállapításra a helyi és a megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi hozzájárulások, valamint a központosított előirányzatok között az érdekeltségnövelő támogatás. A korábbi évek finanszírozási konstrukcióját követi a színházak 2008. évi támogatási rendszere. Az e célra fordítható el irányzat 10 810,0 millió forint. A színházak pályázati támogatására fordítható 943,0 millió forint el irányzatból a korábbi években már megszokott szabadtéri színházak, nemzetiségi színházak, színházi vállalkozások, színházi műhelyek és alternatív színházi- és táncszínházi társulatokat befogadó műhelyek segítésére is lehetőség lesz. Szerkezetében változatlan a normatív, kötött felhasználású támogatások körében a helyi önkormányzati tűzoltóságok támogatása. Az Európai Unió irányelvének megfelelően 2008-ban is folytatódik a tűzoltóságok heti szolgálatteljesítési idejének csökkentése. A globális – a helyi önkormányzatok működését általánosságban segítő – normatív állami hozzájárulások szerkezete a 2007. évi finanszírozási konstrukciót követi. A település-üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok jogcím keretében, az energiaadó emelés ellentételezésére a központi költségvetés 555,7 millió forint támogatást nyújt, így az ezzel megnövelt az ideinél 2,7%-kal magasabb előirányzat segíti a feladatok ellátását 2008-ban. A jogcím egységes lakosságszám arányos fajlagos összeget (1 430 Ft/fő) és minimális támogatási mértéket ami 500 lakos alatt, 1025 települést érintően 3,0 millió forint, az összes többi esetben 1,5 millió Ft - határoz meg valamennyi települési önkormányzat számára. Ez utóbbi küszöbérték azt jelenti, hogy a minimális egységes összegre való kiegészítés 1 047 lakosságszámig, 726 településnek jár. Az e fölötti lakosságszámmal rendelkező településeknél a fajlagos összeg alapján számított támogatás ennél magasabb. A körzeti igazgatási feladatok támogatása nem változik. Az okmányirodák feladatbővüléséhez a – a harmadik ország állampolgárainak hazánkban történő letelepedésével kapcsolatban, illetve az ügyfélkapun történ bejelentkezéshez szükséges regisztráció miatt – megnövekedett ügyiratszámhoz kapcsolódóan 102,9 millió forinttal magasabb összeg szolgálja a feladatok ellátását. A többcélú kistérségi társulások támogatása A többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban: Társulás) 2008. évi támogatási rendszerének kialakítása során az volt az elsődleges cél, hogy a támogatási összegek nagyságrendje kell ösztönzést biztosítson további Társulások megalakulásához, az együttműködés folytatásához, illetve a közösen ellátott feladatok számának növeléséhez. 152

Ezzel összhangban a jogosultság feltételrendszere és a feladatok ellátásának feltételrendszere alapvetően nem változott. A támogatott feladatok köre a szociális alapszolgáltatási feladatoknál a szociális étkeztetéssel bővül. Ennek megfelelően a 2007. évi 19,3 milliárd forintos országgyűlési el irányzat 19,6 milliárd forintra emelkedik. A támogatásokat azon Társulások igényelhetik, amelyek a) a támogatás feltételei szerinti három közszolgáltatási feladatot – a rendelkezéseknek megfelelően – ellátnak, b) esetében a három feladat ellátásában ba) a kistérséghez tartozó települések legalább 50%-a részt vesz (feltéve, ha e települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át), vagy bb) a kistérséghez tartozó települések legalább 60%-a részt vesz (feltéve, ha e települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 50%-át), c) a három feladat tekintetében a b) pont szerinti feltételeket ugyanazon önkormányzati körre teljesítik, d) ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó támogatások, illetve azok feltételei: Közoktatási feladat E feladat ellátása valamennyi Társulás számára kötelező, melynek teljesítése úgy történik, hogy a Társulások a közoktatási intézményi és közoktatási szakszolgálati feladatok ellátásáról együttesen gondoskodnak. A Társulások finanszírozásában 2004 óta érvényesül az ágazati oktatás-szervezési minimum-követelmények teljesítésének elvárása. A követelmények az intézményi szint óvodai csoport, illetve iskolai osztály szervezéséhez kapcsolódnak: csak azon Társulás, illetve intézményi társulás által fenntartott intézmények gyermek, illetve tanulólétszáma után jár a támogatás, ahol a csoportok, osztályok évfolyamonként számított átlaglétszáma megfelel a Közokt. tv. 3. számú mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszámokhoz viszonyított, felmenő rendszerben növekvő átlaglétszám követelményeknek.

Szociális/gyermekjóléti feladatok A kistérségi együttműködés keretében a Társulás intézményfenntartóként is biztosíthat szociális/gyermekjóléti szolgáltatásokat, vagy intézményi társulások (Ttv. 8., 9., és 16. §-ai szerint létrehozott intézményi társulások) útján valósíthatja meg a feladatellátást. A szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátását (a szociális étkeztetés kivételével) a Társulások ellátási szerződés, vagy külön megállapodás keretében is biztosíthatják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Társulások elterjedésével azon önkormányzatok területén él rászorulók is elérhetik a szolgáltatásokat, ahol addig az önkormányzat saját erőből nem tudta ellátni a feladatot. 153

A Társulások gondoskodhatnak a - szociális intézményi, - szociális alapszolgáltatási, - gyermekek átmeneti gondozási, illetve - gyermekjóléti alapellátási feladatok társult formában történ biztosításáról. A feladatok ellátásához kapcsolódó alapfeltételek a 2007. évi előírásokhoz képest nem változnak. Fontos módosulás ugyanakkor a finanszírozás területén, hogy a szociális alapszolgáltatások keretén belül: – 2008-tól a szociális étkeztetés is elfogadható és támogatható feladat, – 2009-t l a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás nem lesz része a választható és támogatható feladatoknak. Mozgókönyvtári és közművelődési feladat A mozgókönyvtári feladatot ellátó Társulások a nyilvános könyvtárral nem rendelkező településen él k számára biztosítják a könyvtári szolgáltatásokat. Támogatás a feladat ellátásához szükséges – a dokumentumok fogadását lehetővé – tevő könyvtári szolgáltató helyek száma szerint igényelhető, de az e célra kapott támogatás felhasználható a szolgáltatás zavartalan működtetésének biztosításához (logisztika, bibliobusz) is, valamint olyan átalakításhoz vagy bővítéshez, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtári szolgáltató hely egyben közösségi színtérként is működhessen. Belső ellenőrzési feladat A tapasztalatok szerint a Társulások felismerték azt, hogy a belső ellenőrzés nélkülözhetetlen a helyi önkormányzatok gazdálkodásának átláthatósága, illetve az átgondolt önkormányzati fejlesztések megvalósítása érdekében, hiszen e feladat a közoktatás után a második leggyakrabban vállalt feladat. A feladatellátás kiteljesítése érdekében ehhez továbbra is kiemelt támogatást biztosít a költségvetés. A Társulások a belső ellenőrzési feladatot biztosíthatják belső ellenőrzési társulások útján, a Társulás munkaszervezetében foglalkoztatott belső ellenőrökkel, illetve lehetőség van külső erőforrás bevonására is. A támogatási rendszer a Társulás saját feladatellátását kiemelten ösztönzi.

154

Központosított el irányzatok Az előzőekben említettek mellett a további központosított el irányzatok is nyomon követhetőek a következő táblázatban.

A központosított el irányzatok alakulása millió Ft

Megnevezés Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása "Globális" támogatások összesen: Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatása Tűzvédelem Kiegészít támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása Esélyegyenlőséget,

2007. évi országgyűl ési előirányza t

Változás (2008/2007)

2008. évi előirányz at

4 800,0

4 800,0

100,0

0,0

9 090,0

9 090,0

100,0

0,0

1 337,9

1 557,9

116,4

220,0

85,0

85,0

100,0

0,0

35 240,0

35 240,0

100,0

0,0

50 552,9

50 772,9

100, 4

220,0

1 930,0

2 200,0

1 930,0

2 200,0

114, 0

270,0

1 100,0

1 100,0

100,0

0,0

470,0

470,0

100,0

0,0

2 600,0

2 800,0

107,7

200,0

%ban

Összegbe n

270,0

155

felzárkóztatást segítő támogatások Közoktatás-fejlesztési célok támogatása Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása Teljesítmény motivációs pályázati alap Egyes pedagógiai szakszolgáltatások támogatása Az alapfokú művészetokatás támogatása Oktatási támogatások összesen: Egyes szociális szolgáltatások kiegészít támogatása A vizitdíj visszatérítésének támogatása Nyári gyermekétkeztetés Szociális támogatások összesen:

5 000,0

5 000,0

100,0

0,0

300,0

600,0

200,0

300,0

1 000,0

700,0

70,0

-300,0

400,0

0,0

0,0

-400,0

350,0

1 400,0

400,0

1 050,0

11 220,0

12 070,0

107, 6

850,0

150,9

100,0

66,3

-50,9

100,0

100,0

100,0

0,0

1 200,0 250,9

1 400,0

1 200,0 558, 0

156

1 149,1

Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása Kulturális támogatások összesen: Lakossági közműfejlesztés támogatása Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása A 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása Belterületi útak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása Önkormányzatok és jogi személyiség társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása 2006. év tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatti károk enyhítése A kistelepülési iskolák és a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, valamint közösségi buszok beszerzése Belterületi belvízrendezési célok támogatása Mindösszesen

1 010,0

1 010,0

100,0

0,0

710,0

710,0

100,0

0,0

1 720,0

1 720,0

100, 0

0,0

3 000,0

3 000,0

100,0

0,0

150,0

150,0

100,0

0,0

600,0

600,0

100,0

0,0

7 200,0

7 200,0

100,0

0,0

8 000,0

8 000,0

100,0

0,0

2 500,0

2 500,0

100,0

0,0

10 100,0

15 100,0

149,5

5 000,0

1 100,0

1 100,0

3 500,0

3 500,0

1 500,0

0,0

0,0

-1 500,0

98 723,8

109 312,9

110, 7

10 589,1

157

Ebből: működési támogatás fejlesztési támogatás

65 673,8

68 162,9

33 050,0

41 150,0

103, 8 124, 5

2 489,1 8 100,0

Az alábbi központosított el irányzatok igénylése 2008-ban szabálymódosítás nélkül működik tovább, változatlan forrással: - a lakossági közműfejlesztés támogatása, - a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása, - a kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása, - a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása, - a helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása, - az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása, - a 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása, - a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása, - a belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása a jövő évtől alapvetően megváltozik. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 2005. év végi módosítása értelmében az állam a kisebbségi közügyek ellátásához általános és feladatalapú támogatást nyújt. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatását 2008-ban a 2007. évihez képest 220 millió forinttal megnövelt, összesen 1 557,9 millió forint el irányzat biztosítja. A feladatarányos differenciált támogatáshoz a települési és területi kisebbségi önkormányzatok a Kormány 2008. január 15-éig megjelenő rendelete alapján juthatnak hozzá. Az el irányzat tartalmazza a területi kisebbségi önkormányzatok emelt támogatásának forrását is. Az önkormányzatok és jogi személyiség társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására 2008-ban 15,1 milliárd forintos el irányzat áll rendelkezésre, amely 5 milliárd forinttal haladja meg a 2007. évit. Az el irányzat az Európai Unió támogatásai iránt benyújtott egyes önkormányzati fejlesztési célú pályázatok saját forrásainak kiegészítését segíti elő. A támogatással lehetővé válik, hogy az érintett önkormányzatok sikeresen részt vehessenek az uniós források felhasználásában. A támogatásról – az EU-s pályázat elbírálásában illetékes hatóság nyilatkozatának a figyelembevételével – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt. A helyi közösségi közlekedés normatív támogatásának 2008. évi összege megegyezik a 2007. évi 35,2 milliárd forinttal. A támogatás elosztásának alapja változatlanul a helyi közösségi közlekedési szolgáltatók által 158

teljesített - tárgyévet megelőző évi - súlyozott fér helykilométer marad. Változás azonban, hogy az Európai Közösségek Tanácsának 1191/69/EGK rendelete alapján a támogatás összege már nem haladhatja meg helyi közösségi közszolgáltatás ellátása során felmerül 2007. évi veszteséget. A támogatás részletes szabályairól az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a pénzügyminiszter egyetértésével – 2008. február 28-áig rendeletet jelentet meg. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészít támogatása jogcímen 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok számára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szolgálatteljesítési id csökkentéséhez. Ezen összeg 270 millió forinttal haladja meg az el z évi keretet. Az előirányzat forrást biztosít a 2008. évi létszámbővítésre és a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban felmerül túlmunkára is. A hozzájárulás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszter véleményének kikérésével 2008. január 31-éig rendeletben szabályozza. Az egyes szociális szolgáltatások kiegészít támogatása az egyes szociális alapellátások – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka – esetében a 2008-ban új ellátottakra alanyi jogon járó 50%-os normatív hozzájárulás kiegészítésére szolgál. Az érintett körben pályázati lehetőség van az önkormányzati fenntartók számára a további támogatásra. A pályázati feltételekről, a támogatás elosztásának részletes szabályairól a szociális és munkaügyi miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. február 15-éig rendelet ad ki. A vizitdíj visszatérítésének támogatását – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – a települési önkormányzatok igényelhetik azon lakosaik által fizetett vizitdíj visszatérítéséhez, akik 20-nál több alkalommal fordultak orvoshoz. A támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének módját a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szabályozza. E célra 100,0 millió forintos el irányzat áll rendelkezésre. A „Legyen jó a gyerekeknek” program keretében a költségvetés 1,2 milliárd forintos nyári gyermekétkeztetési el irányzatot hoz létre, ezzel biztosítva forrást a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését ellátó települési önkormányzatok támogatására. A támogatás elosztásának részletes szabályairól a szociális és munkaügyi 159

miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértése mellett – 2008. április 15-éig rendeletet ad ki. A helyi önkormányzatok fejlesztési célú állami támogatásai A helyi önkormányzatok fejlesztési célú állami támogatásai 127,4 milliárd forint, az alábbi táblázatban részletezettek szerint. Az elő irányzat: - jövőre is csak az új induló céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz nyújt forrást 200,0 millió forint összegben (tartalmazza a folyamatban lévő címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások maradványfelhasználását), - az EU-s források térnyerésével a budapesti 4-es metró f ként uniós támogatásokból épülhet tovább. A fejlesztési támogatások alakulása millió Ft Megnevezés Címzett és céltámogatás A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása Vis maior tartalék Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása A leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása Fejlesztési központosított előirányzatok Fejlesztési támogatások összesen

2007. évi országgyűl ési előirányzat 57 500,0

2008. évi javaslat 53 000,0

Változás (2008/2007) Összegb %-ban en 92,2 -4 500,0

10 870,0

10 870,0

100,0

0,0

360,0

360,0

100,0

0,0

65 550,0

16 200,0

24,7

-49 350,0

5 800,0

5 800,0

100,0

0,0

33 050,0

41 150,0

124,5

8 100,0

173 130,0

127 380,0

73,6

-45 750,0

160

2008. évben címzett támogatással továbbra sem indul új beruházás, a költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor biztosítja a fedezetet a korábbi évek kötelezettségvállalásainak, illetve maradványainak kifizetéséhez. A céltámogatással újonnan induló fejlesztésekhez 200 millió forintot biztosít a költségvetés, amelyet a regionális fejlesztési tanácsok kezelnek. A célok száma azonban csökken: jövőre már csak bizonyos egészségügyi gépműszer beszerzésekre fordítható a támogatás. Az előirányzat pénzforgalmi szemlélet alakulását az alábbi táblázat mutatja be.

Cél- és címzett támogatások 2 006. 1.

Előző években vállalt kötelezettségek az adott évekre (2007-2008) 2. Zárszámadás szerinti maradvány (2006) 2/a. ebből várható felhasználás (2007-2008) 3. Tárgyévi el irányzat felhasználása tárgyévben (2007-2008) 4. 2007. évi el irányzat maradvány várható felhasználása (2008) 5. Összes várható felhasználás (2/a+3+4)

2 007. 56,5

2 008. 24,4

26,0 31,5

13,0 14,0

milliárd forintban

39,4

26,0 57,5

53,0

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására 2008. évben a 2007. évivel azonos mérték 10 870,0 millió forintos el irányzatot biztosít a központi költségvetés. Az el irányzatból a) a regionális fejlesztési tanácsokat a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint illeti meg, melynek aa) 60%-a a régióban található helyi önkormányzatok 2007. október 1-jei száma alapján, ab) 40%-a a 2005. és a 2006. években ár-, belvíz, rendkívüli id járás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában kerül elosztásra, b) a regionális fejlesztési tanácsokat az el irányzat a) pont szerinti összeggel csökkentett összege illeti meg, melynek ba) 50%-a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat III. 2. pontjának ba) alpontja alapján, bb) 50%-a az OGY határozat III. 2. pontjának bb) alpontja alapján kerül elosztásra. 161

Fontos hangsúlyozni, hogy a felhasználási, és kötelezettségvállalási szabályok változásának köszönhetően a b) pont szerinti részen belül 2007. évhez képest mintegy 3 milliárd forinttal nő az új pályázatokra fordítható összeg. A jövő évben 360 millió forint az ún. vis maior tartalék, mely a regionális fejlesztési tanácsokhoz decentralizált források normatív keretéből nem finanszírozható, váratlan és rendkívüli események kezelésére szolgál. A budapesti 4-es metróvonal megépítésének első szakasza uniós támogatások felhasználásával épül tovább, ezért az önkormányzati fejezetben szereplő állami támogatás jövő évi összege – mintegy 50 milliárd forinttal - 16,2 milliárd forintra csökkenhet, – e mellett – az Uniós Fejlesztések fejezet a társfinanszírozással együtt 53,8 milliárd forintot tartalmaz a projektre. A korábbi évekhez hasonlóan a támogatás el irányzata 2008-ban is túlléphet a beruházási kiadások alakulásától függően. A leghátrányosabb helyzet kistérségek felzárkóztatásának támogatása 2008. évben 5,8 milliárd forint. Az el irányzat a külön jogszabályban meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzet kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A helyi önkormányzatok bevételeinek és kiadásainak összetétele A helyi önkormányzatok 2008. első negyedévében - a központi költségvetési törvényben foglaltak alapján fogadják el költségvetésüket. A normatívan képződő állami hozzájárulásoknál és támogatásoknál, valamint átengedett személyi jövedelemadónál - mint a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknál - nem térhetnek el a központi számításoktól. A saját, valamint a további átengedett bevételeknél, az átvételre kerül pénzeszközöknél és a hiteleknél a helyi tervez munka alapozza meg az el irányzatokat. Természetesen ez utóbbi bevételi forrásokra is készülnek központi prognózisok. A mindezeket tükröz bevételi és kiadási struktúrát tartalmazzák a következő táblázatok. A helyi önkormányzatok bevételei főbb csoportonként 2007. évi 2007. évi 2008. országgyűl országgyűl évi Bevételek ési ési javaslat előirányzat előirányzat milliárd forintban

Saját folyó bevételek Ebből: Helyi adók

862,3 450,2

2008. évi Javaslat

megoszlás %-ban

981,0 562,5

26,7 13,9 162

28,9 16,6

Átengedett bevételek Ebből: Személyi jövedelemadó Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök Elkülönített alapoktól, fejezetektől és központi költségvetési szervektől átvett pénzeszközök Államháztartáson kívülről származó pénzeszközök Kölcsönök visszatérülése GFS rendszer bevételek összesen Hitel és értékpapír m veletek bevételei Tárgyévi bevételek összesen

569,9

627,9

17,6

18,5

513,2

565,3

15,9

16,6

395,7

460,0

12,3

13,5

835,7

733,6

25,9

21,6

390,0

393,5

12,1

11,6

21,0

19,0

0,7

0,6

11,5

11,0

0,4

0,3

10,0

11,0

0,3

0,3

3 096,1 3 237,0

95,9

95,3

159,0

4,1

4,7

3 229,1 3 396,0

100,0

100,0

133,0

A mintegy 3 400 milliárd forint tárgyévi bevétel 5,3 %-kal haladja meg az előző évi országgyűlési el irányzatot. (Az adatok részletesen a fejezet végén található mérlegtáblákból ismerhet k meg.) Bár a központi költségvetési kapcsolatokból származó állami hozzájárulások és támogatások valamint a – két évvel megelőző időszak jövedelmi és adózási viszonyait reprezentáló – személyi jövedelemadó súlya kis mértékben visszaesik, még így is a bevételi források közel 40 %-át képviselik. A helyi adó bevételek 25%-kal bővülnek 2008-ra. Ezen belül a mintegy 85%-ot képvisel iparűzési adó 27%-kal, 376,3 milliárd forintról 479 milliárd forintra nő. A tervezett növekményből 20 milliárd forintot a 2008-ban lejáró kedvezmények és mentességek, a további mintegy 80 milliárd forintot pedig a makrogazdasági mutatók, a rendelkezésre álló 2007. évi feldolgozási összesít k, adóalany listák tesznek indokolttá. 163

Megemlítendő, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy 2009. január 1-jét l a helyi építmény- és telekadó alapja a számított érték. A javasolt módosítás helyi adók szerkezetét nem érinti, új adót nem vezet be, mindössze az építmény- és telekadóban eszközöl adóalap változást. Így az önkormányzatok számára lehetőség nyílik az igazságosabb ingatlan adóztatásra azzal, hogy a jelenlegi korrigált érték szerinti adóalap megújul, s egyúttal a m2 szerinti adóalap alkalmazásának lehetősége megszűnik. Változatlanul nem lesz kötelez működtetni ezt a két adónemet. Az ingatlanértékek fogyasztói árszínvonal változáshoz közelít növekedése miatt a vagyonszerzési illetékbevételek államháztartási szinten 3,6%-kal, - a beszedési költségek visszatartása után az önkormányzatokat megillet rész pedig 2,6%-kal nő. A felhalmozási és tőke jelleg bevételek között az Európai Uniós források immár 190 milliárd forintot érhetnek el. Ehhez a központi költségvetés 82 milliárd forint társfinanszírozást biztosít. A hitel- és értékpapír műveletekből származó bevételek mintegy 159 milliárd forintot tehetnek ki, melyben megjelenik a Fővárosi Önkormányzat metróberuházásához felvett hitele is.

164

A helyi önkormányzatok kiadásai főbb csoportonként

Bevételek


2008. évi javaslat

milliárd forintban

Személyi juttatások Társadalombiztosítási és munkaadói járulék, eü. hozzájárulás Dologi kiadások Folyó (működési) kiadások összesen Felhalmozási és tőke jellegű kiadások Társadalom és szociálpolitikai juttatások Működési célú pénzeszköz átadás Kölcsönnyújtás GFS rendszer kiadások összesen Hitel és értékpapír m veletek kiadásai Tárgyévi kiadások összesen


2008. évi Javaslat

megoszlás %-ban

1 113,5

1 095,3

34,5

32,3

351,6

345,4

10,9

10,2

819,5

846,0 2 286,7

25,4

24,9

70,8

67,3

2 284,6 604,6

752,4

18,7

22,2

161,1

176,3

5,0

5,2

117,3

119,7

3,6

3,5

12,5

13,0

0,4

0,4

3 180,1 3 348,1

98,5

98,6

47,9

1,5

1,4

3 229,1 3 396,0

100,0

100,0

49,0

A folyó (működési) kiadások teszik ki még mindig az önkormányzati összes kiadások több, mint kétharmadát. Ezen belül a személyi juttatások el irányzata a legnagyobb súlyú. A 13. havi illetmény 2 heti része kifizetésének, valamint a közszféra bérmegállapodásából származó többletkiadás forrása központi céltartalék. Ez még növelni fogja ezen kereteket. A bővülő hazai és EU-s források révén emelkednek a felhalmozási és tőke jelleg kiadások. 165

A társadalom- és szociálpolitikai juttatások az összes kiadás 5,2 %-ára növekednek.

166

167

168

169

170

171

172

173

174

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az előterjesztői kiegészítésben szereplő első határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal az I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 325/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007. évi költségvetésben az Erzsébet Kórház 201200518 Önkormányzat által kijelölt felhalmozási kiadások előirányzatát – a Sürgősségi Betegellátó Osztály műszerbeszerzéseire – 30.000 E Ft összeggel megemeli. Fedezetét az Általános tartalék képezi. Felkéri a polgármestert az átcsoportosítás átvezetésére a legközelebbi költségvetési rendelet módosításakor. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester azonnal, az átcsoportosítás a következő költségvetési rendelet módosításakor

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az előterjesztői kiegészítésben szereplő második határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 326/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007. évi költségvetésben a városüzemeltetési kiadások között a 806812570 Sopron Holding Zrt. által ellátott közutak, hidak felújítása előirányzatot 42.000 E Ft összeggel 175

megemeli. Fedezetét 18.000 E Ft összegben a 903401522 Széchenyi István Gimnázium rekonstrukció (mobiliák), 24.000 E Ft 903817522 Híd és közmű rekonstrukció kiadási előirányzatok csökkentése képezi. Felkéri a polgármestert az átcsoportosítás átvezetésére a legközelebbi költségvetési rendelet módosításkor.


dr. Fodor Tamás polgármester azonnal, az átcsoportosítás a következő költségvetési rendelet módosításakor

18. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi belső ellenőrzése tervére Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta 4 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 327/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat éves belső ellenőrzési tervét az előterjesztés 2. számú melléklete alapján hagyja jóvá. Felelős: Határidő:

dr. Dobos József jegyző 2008. évi zárszámadási rendelettervezet szerint

176

19. napirendi pont: Előterjesztés a Takács Invest Kft. kártalanítási ügyéről Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiosztottuk az előterjesztés módosított változatát. Az előterjesztő zárt ülés tartását kérte. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 14 igen, 7 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását. Dr. Fodor Tamás polgármester: Zárt ülés rendelek el. Kérem a hallgatóságot, hagyja el az üléstermet. Zárt ülés után: Dr. Dobos József jegyző: Ismertetem a Közgyűlés zárt ülésen hozott döntését. Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozati javaslatot nem fogadta el.

20. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés önkormányzati kötvénykibocsátásról 177

Dr. Fodor Tamás polgármester: Az anyaghoz kiosztásra került a könyvvizsgálói vélemény és egy előterjesztői módosítás. Havas András alpolgármester: A Jogi és Ügyrendi Bizottság ajánlata alapján készült az előterjesztői módosítás. Az előterjesztés hátlapján található egy táblázat 2007. október 31-i állapotról, amely Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának hitel és kötvény állományát tartalmazza. Felsorolja továbbá a még kihasználatlan, lehívható hitel- és kötvény-kereteket. Az előterjesztésben javaslatot teszünk arra, hogy az önkormányzat a hitel állományait versenyeztesse meg – elsősorban a már most kapcsolatban álló bankokkal – a kedvezőbb kamatkondícióért. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén valóban formai jellegű kérdések merültek fel, valamint az előterjesztői módosítást ekkor még nem ismertük. Az említett kifogások miatt az előterjesztést a Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 tartózkodás mellett nem fogadta el. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a jelenlévő 6 tagjából 4 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs kérdés, hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 328/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

178

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határoz, hogy a mellékletben foglalt hitelszerződésekben megtestesülő kötelezettségekből maximum 4.216.086 E Ft összeget kötvénykibocsátással fizessen vissza. A kötvénykibocsátással való kiváltás kiterjed a folyószámlahitel keretösszegére (2.279.000 E Ft), valamint a fejlesztési célú hitelekre, kivéve az Infrastruktúra fejlesztési hitel (MFB) 335/2005. (X. 27.) Kgy. határozatú, 1.581.030 E Ft keretösszegű hitelt. A kötvény futamideje 20 év, tőketörlesztés türelmi ideje 3 év, összege a tőketörlesztés időtartama alatt egyenletes. A tőke és kamat fizetése évente két alkalommal, minden év március 31. és szeptember 30. időpontokban történik. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegye meg, és a végrehajtás folyamatában biztosítsa a Pénzügyi Bizottság véleményalkotási lehetőségét. Felelős: Határidő:


Dr. Dobos József jegyző: Mivel 19.00 óra elmúlt, SZMSZ értelmében a Közgyűlésnek ügyrendi szavazással kell döntenie az ülés folytatásáról. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk. Aki egyetért azzal, hogy az ülést folytassuk tovább, az igennel szavazzon. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen, 2 nem szavazattal úgy döntött, hogy tovább folytatja az ülést. 21. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttműködéséről Havas András alpolgármester: 179

Sopron városának nagyon fontos ez az előterjesztés. Amennyiben az együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósulnak, akkor a fertő-tavi vitorlástelep szárazulata az önkormányzatának tulajdonába kerül. Ezért kérem, hogy mindenki működjön közre a megoldásban. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság a ma reggeli rendkívüli ülésén megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal egyhangúlag támogatta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság a ma reggeli rendkívüli ülésén megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: Szeretném elmondani, hogy örülök az előterjesztésnek. A ma reggeli ülésen elhangzott, hogy a jelenlegi szárazulatról van itt szó. Tehát nem terjed ki a lagunákra, kikötőkre, amit a szabályozási tervben terveztünk. Jó lenne, ha nem sikkadnának el ezek az elképzelések. Természetesen felajánlom a segítségem. Hruby József képviselő: Örülök, hogy 2,5 év után sikerül ez az együttműködési megállapodás. Sok tárgyalás előzte meg ezt a megállapodást, mely megkötése után reméljük, hogy számos beruházással, színvonalas partszakasz valósul meg. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. 180

A Közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 329/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a soproni, 01162 hrsz-ú, Fertő-tavi Vízitelep szárazulatának önkormányzati tulajdonba vételét. Felkéri a polgármestert, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében tegye meg a szükséges szakmai és jogi lépéseket, és írja alá a határozat mellékleteként csatolt együttműködési megállapodást az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, a Fertő-tavi Víziteleppel kapcsolatban. Felelős: Határidő:

Havas András alpolgármester megállapodás aláírása – 2007. december 1. tulajdonba vétel – folyamatos


Együttműködési megállapodás a Fertő-tavi Víziteleppel kapcsolatban

Amely létrejött egyrészről az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32., ÁHT azonosító: 036012, adószám: 15308373-2-08, bankszámlaszám: MÁK 1003300101712027, képviseli: Janák Emil igazgató), a továbbiakban: igazgatóság másrészről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1., KSH azonosító: 153677037511-321-08, adószám: 15367703-2-08, bankszámlaszám: OTP Bank Rt. 11737083-15367709, képviseli: dr. Fodor Tamás polgármester), a továbbiakban: önkormányzat között az alábbiak szerint. 181

1./ A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján az állam kizárólagos tulajdonában áll a Fertő-tó és annak medre. A Fertő-tó részét képező, a soproni ingatlan-nyilvántartásban 01162 hrsz alatt felvett ingatlan vagyonkezelője az igazgatóság. Az ingatlanon található egy feltöltött terület, amely a Fertő-tavi Vízitelep részét képezi. A Fertő-tó partvonalát az I. fokú vízügyi hatóság 7970/1976. számú határozata állapította meg. 2./ Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 29/2007. (X. 5.) Sopron Város önkormányzati rendelete rendelkezik Sopron, Fertői Vízitelep Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról. Az önkormányzati rendeletben foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat önkormányzati tulajdonba kívánja venni a Fertő-tavi Vízitelep feltöltött szárazulati részét. 3./ Az önkormányzati tulajdonba vétel feltételei: 3.1./ Annak érdekében, hogy a hivatkozott ingatlanrész kikerüljön a kizárólagos állami tulajdon köréből, a meder és part találkozási vonalának újbóli megállapítása szükséges. 3.2./ Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § rendelkezései alapján az állami vagyon tulajdonjogának átruházása az önkormányzat javára. 4./ A 2./ és 3./ pontban foglaltak teljesítése érdekében a szerződő felek az alábbi együttműködésben állapodnak meg. 4.1./ A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 10. § rendelkezései szerint az igazgatóság kezdeményezi a meder és a part találkozási vonalának megállapítását. A kérelemhez csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt, melynek elkészíttetése – az igazgatósággal történt egyeztetést követően – az önkormányzat feladata saját költségén. A meder és a part találkozási vonalának megállapíttatása során a soproni 01162 hrsz-ú ingatlan „c”, „f”, „g”, „h”, „j”, „l”, „n”, „p” és „r” alrészletei, továbbá a Vízitelepre bevezető út helyrajzi számai lehetnek érintettek. A hatósági eljárással kapcsolatban esetleg felmerülő költségek az igazgatóságot terhelik. 4.2./ A meder és part találkozási vonalára vonatkozó hatósági határozat jogerőre emelkedése és a jogerős ingatlan-nyilvántartási átvezetés után a 4.1./ pontban hivatkozott ingatlanrészekből kialakuló új helyrajzi számok 182

tekintetében az igazgatóság kezdeményezi az ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezései alapján. Az önkormányzat vállalja, hogy az engedélyezési eljáráshoz szükséges információkat, nyilatkozatokat az igazgatóság részére megadja. 4.3./ A 4.1./ és 4.2./ pontokban foglalt feladatok elvégzésére a szerződő felek határnapot nem állapítanak meg, tekintettel arra, hogy az intézkedés határideje hatósági eljárástól és az engedélyező szervek eljárásától függ, de a felek vállalják, hogy a szükséges intézkedéseket – a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében – a lehető legrövidebb határidőn belül megteszik. 5./ Az igazgatóság vállalja, hogy mindaddig, amíg a 4.1./ pontban hivatkozott ingatlanrészek a vagyonkezelésében állnak, az azokat érintő, fejlesztésre vonatkozó kérelmek elbírálása során a vagyonkezelői nyilatkozat kiadását megelőzően egyeztetést folytat az önkormányzattal. 6./ A szerződő felek vállalják, hogy a Fertő-tavi Vízitelepet érintő területfejlesztési elképzelések vonatkozásában a rendelkezésükre álló lehetőségek szerint együttműködnek és folyamatosan vizsgálják az együttműködés lehetőségeit, részterületeit. 7./ Jelen együttműködési megállapodás érvényességi kelléke az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szárazbélyegzőjével történő ellátás. Felek jelen együttműködési megállapodást mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták. Győr, 2007. …………………………

Janák Emil igazgató igazgatóság

Sopron, 2007. ………………………

dr. Fodor Tamás polgármester önkormányzat

Dr. Dobos József jegyző: Az SZMSZ értelmében a Közgyűlésnek ügyrendi szavazással kell döntenie az ülés további folytatásáról. 183

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk. Aki egyetért azzal, hogy az ülést folytassuk, az igennel szavazzon. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen, 2 nem szavazattal úgy döntött, hogy az ülést tovább folytatja. 22. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés a fertőrákosi barlangszínház fejlesztésére vonatkozó pályázat benyújtásáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Előterjesztői kiegészítésként mondanám el, hogy ez a prezentáció, amelyet látni fogunk, már szerepelt a két hete megtartott Városfejlesztési Tanács ülésén. Ez kerül megismétlésre, némi kiegészítéssel. Ismertetésére szükség van, hiszen nem mindenki volt jelen ezen az ülésen és az anyagban szereplő határozati javaslat elfogadása szükséges a pályázat beadásához. Boros László képviselő: Ügyrendi javaslatom lenne, hogy ne kerüljön sor a prezentációra, hiszen nem is tárgya az előterjesztésnek, és az idő nagyon előrehaladt. Véleményem szerint az előterjesztés érdemi oldalát helyezzük előtérbe. Mágel Ágost képviselő: Ügyrendi kérdést tennék fel a prezentáció tartójának, mennyi időt vesz igénybe az előadás? Dr. Fodor Tamás polgármester: A második ügyrendi kérdésről nem tudunk szavazni, tehát visszatérünk az első ügyrendi kérdésre. Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról. Aki egyetért azzal, hogy legyen prezentáció, az igennel szavazzon. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. 184

A Közgyűlés 11 igen, 10 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy kerül sor a prezentációra. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság a ma reggel megtartott rendkívüli ülésén az előterjesztést megtárgyalta, és 5 igen szavazattal támogatta. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság a mai rendkívüli ülésén az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag támogatta. Boros László képviselő: Szeretném leszögezni, hogy alapvetően támogatom ezt az ügyet. A november 9-ei Városfejlesztési Tanács ülésén alapos tájékoztatást kaptam a témában. Első kérdésem lenne, miért nem az 1998-2002. között készült tanulmányterv került most elénk, miért volt szükség egy új anyagra? Ez mennyibe került? A már említett ülésen Fertőrákos polgármesterének pozitív hozzáállását láttam, de szeretném tudni a Nemzeti Park véleményét is! Mi vállaljuk a 141 M Ft-os önrészt. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a partnerek is kiveszik-e a részüket a projektből illetve a későbbiekben a fenntartási költségekből is? Úgy emlékszem 1991-ben egy 40 éves szerződés köttetett Fertőrákossal a barlangszínpad használatáról. Kérdésként merül fel, hogy ezt most felülírjuk? Ha igen, akkor milyen módon? Dr. Fodor Tamás polgármester: Természetesen ez a korábbi együttműködés tovább folytatódik. Külön tárgyalás tárgya lesz, hogy Fertőrákos milyen mértékben tud hozzájárulni a beruházásokhoz. Mivel nagyobb bevétel várható, ezért a működtetés többletköltségeit könnyebben ki lehet gazdálkodni. Az előterjesztés nem csak erről szól, hanem a barlang az utókor számára való megőrzéséről is. A korábbi tervekről van tudomásom, azok más koncepciót tartalmaznak. A két terv különbségének és a költségeinek ismertetésére a főépítész urat kérem fel. 185

Kuslits Tibor főépítész: A 2001-es tervet, – mivel védett területről van szó– a Központi Tervtanács elé kellett vinni. Ott nem értettek egyet a terv koncepcióival, ezért került sor az átdolgozásra. Ez az új terv egy új koncepciót tartalmaz, mely nemcsak a színházról szól, hanem az egész terület európai színvonalra való fejlesztésére törekszik. A költségek megosztásáról pontos információm nincsenek. A terv néhány részletének bemutatására megkérném Józsa Dávid építész urat. Józsa Dávid építész: Kiemelném, hogy nemcsak a barlanggal, hanem az egész heggyel foglalkozunk a tervben. Arra törekedtünk, hogy egész évben működő, több lábon álló tájművészeti alkotás hozzunk létre. Biczi László képviselő: Kérdésem lenne, hogy milyen terv szükséges a pályázathoz, elégséges-e ez a tanulmányterv? A terv melyik elemére kérjük a támogatást? Dr. Fodor Tamás polgármester: A pályázathoz egy megvalósíthatósági tanulmány is szükséges, amelynek előzetes kidolgozása már korábban megtörtént. Kétfordulós pályázat lesz, melynek során az előbb említett tervet kell elkészíteni. A tervnek van természetvédelmi, kulturális és botanikai szerepe is. Varga Szabolcs képviselő: Köszönöm a megjelenteknek, hogy ide fáradtak. Szeretném megkérdezni, hogy az elmaradt prezentáció anyagát megkaphatnánk-e? Boros László képviselő: 2001-ben is pozitívan álltunk az ügyhöz, de akkor a Nemzeti Park támadta meg az elképzelést. Kérdésem lenne, hogy most megkérdezték-e őket? Dr. Fodor Tamás polgármester: 186

Természetesen, írásos támogatással bírunk tőlük. Hruby József képviselő: Az előterjesztésből nem derül ki, hogy most önerőből csak terveztetünk, és ezzel adjuk be a pályázatot, vagy első körben csak a tervezésre pályázunk és engedélyeztetünk? Dr. Fodor Tamás polgármester: A pályázat kétkörös, mellyel elkerülhetőek a tervezésre fordított felesleges kiadások. Második szakaszban van szükség az engedélyezett tervekre. Most egy előzetes megvalósíthatósági tanulmányterv kell a pályázat megtámogatására. Biczi László képviselő: Nehéz helyzetben vagyunk, nem igazán tudjuk az előttünk lévő előterjesztésből, hogy mire pályázunk. Dr. Fodor Tamás polgármester: Ez a pályázat a barlangnak a belső színházi részének a felújítására, bővítésére vonatkozik. Szükséges, hiszen több funkciót kell ellátni úgy, hogy a meglévő részekhez kapcsolódjon. Németh Imre képviselő: Javaslom, hogy a prezentáció anyagát PDF formátumban tegyék ki a honlapra. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 330/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat: 187

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a fertőrákosi barlangszínház fejlesztési tervének a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak a Nyugat-dunántúli Operatív Program – 2. prioritás: Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása keretében kiírt ”A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése” célú pályázatára való benyújtását és egyben felhatalmazza a polgármestert a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok aláírására. A Közgyűlés ugyanakkor kötelezettséget vállal a szükséges önrész biztosítására és felkéri a polgármestert, hogy az önrész összegének a 2008. évi költségvetésbe való beépítéséről gondoskodjon. Felelős: Határidő:


23. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város jogvitás ügyeiről Dr. Fodor Tamás polgármester: Mivel az önkormányzat gazdasági érdekeit érintő kérdések is felmerülhetnek, az SZMSZ szerint zárt ülés is tartható. Javaslom, hogy nyilvános ülésként kezdjük el a tárgyalást, amennyiben szükséges később át tudunk térni zárt ülésre. Javaslom továbbá, hogy először az 1., majd a 3. számú melléklet ügyeit tárgyaljuk vendégeinkre való tekintettel. A mellékletben felsorolt ügyek egyenkénti tárgyalása után szavazzunk a hozzájuk tartozó határozati javaslatról. Kérem, szavazzunk a tárgyalás lebonyolítására vonatkozó ügyrendi javaslatomról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen szavazattal és 3 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elfogadta. 188

Dr. Fodor Tamás polgármester: Előterjesztői kiegészítésként mondanám, hogy ezt az anyagot az ellenzék kérésére állítottuk össze, annak érdekében, hogy mindenki tájékozódni tudjon a peres ügyekről. Az összes folyamatban lévő ügyet megtalálhatják a táblázatokban, tehát nem csak azokat, melyeket a jelenlegi városvezetés kezdeményezett. A tájékoztatóból kiderül majd, hogy jó volt az a döntés, mellyel a Szalma Ügyvédi Iroda megbízását visszavontuk, hiszen több ügyben is a város szempontjából ellenérdekű felet képviselik. Az ülésre meghívást kaptak az érintett ügyvédek, közülük a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát képviselő dr. Bártfai Beatrix illetve dr. Futó Barnabás ügyvéd úr jelent meg, akik a tájékoztatást a Közgyűlés számára megadják. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Először is köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy közvetlenül számolhatok be Önöknek ezekről a nagy horderejű ügyekről. Az 1. számú melléklet azon 6 ügyéről szeretnék most beszélni, amelyekben polgári- és bűntető eljárások is folynak. Azt remélem, hogy a tárgyalás során olyan észrevételeket és hozzászólásokat hallhatok, melyek az írott anyagból nem kiolvashatóak. Először a Rét utcai épület, az Istvánbíró utcai volt óvoda, valamint a Walter Kft. számára értékesített telekről szólnék. A három ügy közös jellemzője, hogy egyenként több tíz millió forint értéket képviselnek és a 2006. szeptember 20. és 28. közötti időszakban történt az eladásuk. Ezekről az értékesítésekről a Közgyűlés nem értesült, szerintünk a vagyonrendeletbe ütköző módon, pályáztatás nélkül jutottak hozzá a vevők. Röviden felidézném az akkor hatályos vagyonrendelet előírásait. A rendelet 4. számú mellékletében található azon ingatlanok felsorolása, melyeket a bérlő licittárgyalás nélkül megvásárolhatott. Amennyiben egy ingatlan értékesítésére sor került, a döntési jogosultsággal bíró határozhatta meg az 1-3. mellékletekben lévő tételek esetén az eljárás rendjét. Kalmár István képviselő: Az SZMSZ szerint az előadó a vita megkezdésekor 5 percben tehet kiegészítést. Ügyvédnő előbbi bevezetője is több volt, mint öt perc és még a konkrét ügyekre rá sem tért. Ügyrendi javaslatom, hogy zárjuk le az előadói kiegészítést és a per tényleges állásáról kapjunk tájékoztatót, egyenként. Dr. Fodor Tamás polgármester:

189

Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról, mely szerint a tájékoztató 5 percnél hosszabb időtartamú is lehet. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen, 9 nem szavazattal az ügyrendi javaslatot elfogadta. Ennek alapján kérem Ügyvédnőt a tájékoztató folytatására. 1.

Rét utcai ingatlan ügye

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az MRL - VIP Consulting Kft. 2006. szeptember 27-én vásárolta meg a Rét utcai ingatlant. A cég egyik tulajdonosa dr. Bihariné dr. Csánk Júlia, aki a perben az ellenérdekű fél jogi képviselője is. A cégtől 2006. szeptember 5-én érkezett a levél, mely alapján a vagyonrendelet 1. számú mellékletében szereplő ingatlant, a rajta álló, használaton kívüli irodaépülettel megvásárolná. Szeptember 20-án a Sopron Holding értékbecslést készített, melyben 42,8 millió forintban állapította meg az értéket. A felépítmény bontására 20 millió forint összeget határoztak meg, néhány nappal később – a megkötött szerződésben – az ingatlan vételáraként 19 millió forint került meghatározásra. A vételárból tehát levonták a bontási költséget, de ezt a szerződésben a vevő kötelezettségévé nem tették. Így tulajdonképpen az önkormányzat magára vállalta az épület lebontását. Pályáztatás nélkül történt az értékesítés, ezt egyébként az eddig megtartott egy tárgyaláson az ellenérdekű fél jogi képviselője is elismerte. A perben a keresetünket a jogszabályba ütközésre alapoztuk és kértük az eredeti állapot helyreállítását. Ezen kívül feltűnő volt az is, hogy a vételár 19 millió forint, holott 1 évvel korábban az OTP szakértője a fedezetként felajánlott ingatlant 70 millió forintra értékelte. Az önkormányzat hivatalos vagyonkataszterében ez az ingatlan nettó 62 millió forintos értéken szerepelt tavaly ősszel. Ez év januárjában, a jelenlegi városvezetés országos igazságügyi szakértőt kért fel az ingatlan értékének meghatározására, mely szerint 60 millió forint a pillanatnyi ingatlanérték. Ezek alapján az önkormányzatot 40-50 millió forint vagyonvesztés érte. Kalmár István képviselő: Valóban mi kértük a tájékoztatást, de nem ilyen mélységben számítottunk rá. Úgy látom, hosszú este elé nézünk, ezért röviden, összefoglaló kérdéseket tennék fel. Ki készítette ezt az előterjesztést? Mindenki a saját részét dolgozta ki, vagy az egészet a polgármesteri hivatal állította össze? 190

Dr. Dobos József jegyző: Többen készítették, minden mellékletet más állított össze. A polgári peres és a bűntető ügyeket az érintett ügyvédek, de a hivatal jogtanácsosa és dr. Szekeres Csaba ügyvéd is közreműködött a táblázatok elkészítésében. Kalmár István képviselő: Polgármester úrtól, mint előterjesztőtől kérdezem, nem gondolja-e, hogy a peres ügyek ennél komolyabb előterjesztést igényeltek volna. Az előterjesztésben összesen másfél sorban szerepel a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, igaz, az 1. melléklet másfél oldalas táblázat. Amit most hallottunk, erről szöveges kivonatot szerettünk volna előzetesen kézhez kapni. Amennyiben nem ma reggel kaptam volna meg a sürgősségi előterjesztést, akkor – nem jogászként is – fel tudtam volna készülni.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Önök kérték ezt a beszámolót, és emlékeztetnék mindenkit, hogy ezekben az ügyekben januárban részletes tájékoztatást adtunk. Most az ügyvédnő a lényegi elemeket foglalja össze és beszámol a perek állásáról. Biczi László képviselő: Örültem volna, ha az imént hallott konkrét tájékoztatást az ügyvédnőtől januárban kaphattuk volna meg. Kalmár István képviselő: Utolsó kérdésem, hogy az adott ügy kapcsán megtudhatjuk-e mennyi az ügyvédi díjazás? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Amennyiben a januári ülésre meghívást kaptam volna, természetesen jelen lettem volna. Mi az év elején szakértői anyagot készítettünk, ezt adtuk át a városvezetésnek. A Rét utcai ingatlan esetében a peres eljárás viteléért csak 191

abban az esetben jár munkadíj, ha pernyertes lesz az önkormányzat. A sikerdíj értéke a megnyert pertárgy értékéhez viszonyított 4%-os összeg. Kalmár István képviselő: Ügyvédnőtől kérdezem, hogy hozzájárul-e valamennyi megbízási szerződésének nyilvánosságra hozatalához? Nagy Tamás képviselő: Szintén ügyvédnő jogi állásfoglalását kérem arról, hogy önkormányzati képviselőként megkaphattam volna-e az Önök megbízási szerződését? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Kalmár István képviselő úr kérdésére válaszolnék először. Úgy gondolom, az önkormányzat szerződései az „Űvegzseb” törvény hatálya alá tartoznak, amennyiben az értékhatárt elérik kötelező a nyilvánosságra hozataluk. Nagy Tamás képviselő úrnak mondanám, hogy kérdése közigazgatási jog területére tartozik, melyben én nem érzem magam szakértőnek. Kalmár István képviselő: Ezek szerint ügyvédnő hozzájárul a saját szerződéseinek nyilvánosságra hozatalához. Kérdezném még, hogy személyesen közreműködött-e a januári szakértői anyag összeállításában és véleménye szerint megnyerhető-e ez a per?

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: A szerződés nyilvánosságra hozatala tekintetében engem az ügyvédi titoktartás köt, az ügy ura a megbízó. A januári szakértői anyagot az ügyvédi iroda készítette, hogy az önkormányzati előterjesztésbe ebből mennyi szerepelt, erről nincs tudomásom. A folyamatban lévő perek kimeneteléről nehéz jóslásokba bocsátkozni, de ha nem tartottuk volna megalapozottnak a jogszabálysértést, nem javasoltuk volna a per elindítását. 192

Nagy Tamás képviselő: Polgármester úrhoz, mint ügygazdához fordulok, megmutatja-e a szerződéseket? Abdai Géza alpolgármester: Azt szeretném kérni, térjünk vissza a napirendhez, kapjunk tájékoztatást mind a 6 peres ügyről. Havas András alpolgármester: Konkrétan melyik pontban sértették meg a vagyonrendeletet ezzel az értékesítéssel? Dr. Fodor Tamás polgármester: Úgy gondolom, azokat a szerződéseket lehet megmutatni, melyek az ügy további szakaszára nem jelentenek hátrányt. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: A vagyonrendelet 24. § (1) bekezdésébe ütközött a Rét utcai ingatlan értékesítése. Kalmár István képviselő: Az iménti ügyrendi szavazásnál én úgy értelmeztem a dolgot, hogy minden ügyről külön-külön 5-5 perces tájékoztató hangzik el, mely után következhetnek a kérdések és a hozzászólások. Amikor a melléklet összes ügyét megvitattuk, akkor fogunk szavazni. Kérdezem, hogy ezek szerint a képviselőknek is minden ügyhöz jár-e a 6, illetve 9 perces időintervallum? Dr. Dobos József jegyző: Szerintem minden ügy kapcsán jár a 6, illetve 9 perc képviselői idő. Biczi László képviselő: Ki készítette a januári előterjesztést? 193

Dr. Fodor Tamás polgármester: A januári előterjesztés az ügyvédi iroda segítségével készült, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző úr, illetve a hivatal jogilag ellenőrizte.

Nagy Tamás képviselő: Ügyrendi kérdésben szeretném megszavaztatni, hogy Polgármester úrnak kell-e válaszolnia a kérdésemre. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról, mely arra vonatkozik, hogy a Polgármesternek kell-e minden esetben választ adni a feltett kérdésre, aki ezzel egyetért az „igen” gombot nyomja meg, aki ezzel nem ért egyet, „nem” gombbal szavazzon. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 19 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 13 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot nem fogadta el. Ennek alapján nem kell minden esetben a feltett kérdésre válaszolni. Kalmár István képviselő: Nem a város ellen vagyunk, de úgy érezzük, hogy a jobboldali többség elindított egy hadjáratot a korábbi baloldali városvezetéssel szemben. Saját tisztességünk védelme érdekében kell fellépnünk. Abban bízunk, hogy minden ügy kapcsán kiderül, hogy jogszerűen jártunk el, nem érte kár a várost. Hruby József képviselő: Meg vagyok döbbenve az ügyrendi szavazás eredményén, minek alapján dr. Fodor Tamás polgármester úgy gondolja, hogy nem kell választ adnia képviselői kérdésre. Nagy Tamás képviselő: 194

Én ebben az ügyben sem akarok mást, csak tisztán látni. Tudomásul veszem, hogy a polgármester úr nem hajlandó válaszolni a kérdéseimre. Átadom a beadványt, mellyel holnap élni fogok a győri bíróság felé. Abdai Géza alpolgármester: Én is meg vagyok döbbenve, hiszen néhány hónapja az ellenzék oldaláról hangzott el, hogy akkor járunk jól, ha elveszítjük a pert. Kérdéseket többször is fel lehet tenni, de szerintem a válasz akkor is válasz, ha ez a kérdést felvetőnek nem tetszik. Én szívesen hallgatnám tovább az ügyvédnő tájékoztatását az ügyekről, azt gondoltam Önök is ezt kérték, de sajnos személyeskedés folyik. Havas András alpolgármester: Javaslom, az előterjesztésről beszéljünk, ismerjük meg a tényeket. Kóczán Zoltán képviselő: Ügyrendi javaslatom, hogy vegyük le napirendről az előterjesztést mielőtt a vita elfajul. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 1 igen és 19 nem szavazattal az ügyrendi javaslatot nem fogadta el. Mágel Ágost képviselő: Az első ügyről részletes tájékoztatást és szakszerű felvezetés hallottunk. Most naprakész tájékozódhatunk, kérek mindenkit, megfelelő türelemmel hallgassuk végig ügyvéd asszonyt. Biczi László képviselő: 195

állapotról

Ellentmondásra hívom fel a figyelmet, a januári közgyűlésre meg kellett volna hívni az ügyvédnőt és ott elmondhatta volna a perekkel kapcsolatos álláspontját, a vagyonrendeleti hivatkozásokkal és a dátumok ismertetésével. Most a perek állásáról kértük a tájékoztatót. Kalmár István képviselő: Alapvetően egyetértek Mágel Ágost képviselőtársammal és remélem, az idő előrehaladtával gördülékenyebb lesz az ügyek tárgyalása. Szerintem, most kicsúcsosodik az ellentét. Mi nem a város ellen vagyunk, Önök támadnak bennünket, sőt bizonyos ügyekben már nevesítettek is. Azt gondolom, nekünk védenünk kell magunkat, az elmúlt 4 év tetteit. Valóban sok mindenben nem értünk egyet, ezért lett volna jó előre, írásban kiküldeni az előterjesztést, illetve a bíróságra benyújtott kereseteket. Ehelyett kaptunk egy hat oszloppal bíró táblázatot, melyből sok újdonság nem derülhetett ki. Valóban a független bíróság szolgál arra, hogy az ügyeket vizsgálva a jogszabálysértést megállapítsa első, másod, esetleg harmadfokon. Meg kell védenem Boros László képviselő urat is, aki nincs jelen, hiszen ő azt mondta, ha a mélygarázs pert megnyerjük, 15 napon belül milliárdos nagyságrendet kell a városnak kifizetni. Ezért tette fel a költői kérdést, jó-e nekünk a pernyertesség? Dr. Simon István alpolgármester: Az ellenzék kérte ezt a beszámolót, ezért mindkét oldal hallgassa végig a naprakész tájékoztatót. Véleményem szerint, nem is nagyon kellene vitatkozni, hiszen nem bíróságon vagyunk, nem vád és védekezés kell, hogy elhangozzon. 2.

Istvánbíró utcai volt óvoda-ügye

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: 2006. szeptember 20-án értékesítésre került az Istvánbíró utcai volt óvoda műemlék épülete. Ennek az eladásnak az az előzménye, hogy augusztus végén nagyon kedvező bérleti szerződést kötött az önkormányzat a Szakács és Szakács Kft.-vel. Három hét elteltével a bérlő vételi szándékkal jelentkezett és két gyors értékbecslés után, 35 millió forintért megvehette az ingatlant. Walter Dezső polgármester 2006. szeptember 20-án aláírta az adásvételi 196

szerződést úgy, hogy pályáztatás nem történt, a Közgyűlés nem tárgyalta. A vagyonrendelet megszegése és értékaránytalanság miatt indítottuk a pert. Kalmár István képviselő: Mennyi ebben az esetben az Ön ügyvédi díja? Közreműködött-e ügyvédnő az előterjesztés előkészítésében? Hogyan ítéli meg, nyerhető-e a város számára ez a per? Biczi László képviselő: Tudomásom szerint ebben az ügyben már volt egy bírósági tárgyalás, mi történt ezen? Törekedett-e a város megegyezésre, illetve történt-e ilyen felajánlás? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: A díjazás azonos az előző esetben ismertetettel. Az imént is elhangzott, hogy januárban szakvéleményt adtunk az ügyekről, a mostani előterjesztés 1. mellékletének tartalmát pedig mi készítettük. A peres eljárásokat nem javasoltuk volna elindítani, ha nem láttuk volna megalapozottnak a keresetet. Ebben az ügyben egy tárgyalás volt, a Szalma Ügyvédi Iroda látja el az ellenérdekű fél képviseletét, egyezségre nem kaptunk ajánlatot. Kalmár István képviselő: Jegyző úrtól kérdezném, hogy jogszerűnek tartja-e a per miatt az építkezés hátráltatását? Véleményem szerint a későbbiekben ez is kárt okozhat a városnak, illetve kártérítési igénnyel fordulhat az építtető a bírósághoz. Tudomásom szerint valahol kallódik az építési engedély. Dr. Dobos József jegyző: Egyedi hatósági ügyben felvilágosítást nem adhatok. Havas András alpolgármester: Kalmár és Hruby képviselő urakat kérdezném, akik az eladás időpontjában alpolgármesterek voltak, tudtak-e az ügyről? 197

Kalmár István képviselő: Úgy gondolom, hogy a kérdésre a bíróság előtt szükséges válaszolnom, a dátumokra – több mint egy év elteltével – pontosan nem emlékszem. Én személy szerint nem érzem felelősnek magam és úgy gondolom, hogy ezeknél az ügyeknél mindig a hivatal is közreműködött a döntéshozatalban. Abdai Géza alpolgármester: Szeretném megkérdezni, hogyan jutott az épület bérlői státuszába a Szakács és Szakács Kft.? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: A Kft. kereste meg a Sopron Holdingot bérbevételi szándékával. A Holding jelezte a polgármesternek, hogy licittárgyalásra lenne szükség, melyre azt a választ kapták, hogy várospolitikai érdekből e nélkül is kiadható az épület. Biczi László képviselő: Valóban hosszú közgyűlés elé nézünk, mert az ügyvédnő egyesével ismerteti a jogi álláspontot, a kereset indítékait. Az előbb elhangzott, hogy nem bíróságon vagyunk, viszont én kérdezném, hogy volt-e a bíróság előtt szándék a megegyezésre? Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben a Kft. ajánlatot tesz a megegyezésre, meg lehet gondolni az egyezséget. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az elsődleges kereseti kérelem a jogszabálysértés, tehát azt kértük a bíróságtól, hogy állapítsa meg az adásvétel semmisségét. A másodlagos kereseti kérelem szól a feltűnő értékaránytalanság megállapításáról. Amennyiben a Kft. hajlandó az értékaránytalanság kiküszöbölésére, akkor az Önkormányzatnak el kell állni az elsődleges kereseti kérelemben megfogalmazottak megítélésétől. Erről konkrét egyezségi ajánlat esetén érdemes beszélni, eddig ilyen ajánlatot nem kaptunk. Hruby József képviselő: 198

Én az előző városvezetés nevében mondom, hogy jóhiszeműen jártunk el, támaszkodtunk a hivatal szakembereire és a jegyző úr akkor is a törvényesség őre volt. Azt gondolom, a városnak azok okoznak kárt, akik ezeket a pereket elindították. Abdai Géza alpolgármester: Fel lehet vetni a jegyző felelősségét, de emlékeztetnék mindenkit, hogy a Holding vezérigazgatójának a licittel történő bérbeadást javasló levelére Walter Dezső polgármester válaszolt. Kalmár István képviselő: Ismételnem kell, amennyiben egy kiküldött anyagból, jogász segítségével fel tudtunk volna készülni, akkor a konkrét kérdésekre most konkrétan tudnánk válaszolni. Emlékezetem szerint a vagyonrendelet megadta azt a jogot a polgármesternek, hogy várospolitikai érdekből eltekintsen a licittárgyalástól. Nem akarom a felelősséget eltolni, de javaslom, várjuk meg a bírósági döntést. Mi azért kértük az anyagot, hogy tudhassuk, hogy milyen szakban vannak a perek. Nekünk az az álláspontunk, hogy a peresítések igenis kárt okoznak a városnak. Biczi László képviselő: Tudomásunk szerint eddig még egyik bíróság sem állapított meg jogszabálysértést, sőt az ügyészség pontosan az ellenkezőjét mondta ki. Dr. Fodor Tamás polgármester: Mi nem kértük az ellenzéktől, hogy állást foglaljanak, hiszen folyamatban lévő ügyekről van szó, melyekben a bíróságra tartozik az állásfoglalás.

3.

Walter Ingatlankezelő és Beruházó Kft. ingatlan-ügye

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: 199

Ez az ingatlan a Walter autókereskedés közvetlen szomszédságában található. Még 2005-ben bérelte ki Walter Katalin ügyvezető a városi ingatlan 1,8 hektáros részét a szalon bővítése érdekében. Vállalta a korábbi hulladéklerakó rekultivációját, ennek fejében a szerződés elővásárlási jogot biztosított számára. Az ekkori értékbecslés (még feltöltetlen állapotban) 25,7 millió forintban állapította meg az ingatlan értékét. Ez alapján került meghatározásra a bérleti díj összege. 2006. szeptember 22-én a Walter Kft. bejelentette vételi szándékát, mely alapján értékbecslés született (a már feltöltött területre), ahol nettó 18,9 millió forint szerepel a területre vonatkozóan. Szeptember 28-án állította ki az STKH Kft. az igazolást arról, hogy a terület feltöltése megtörtént. Azon a napon köttetett meg az adásvételi szerződés is az utóbbi vételáron. A 2007 januárjában készíttetett országos igazságügyi szakértő ezt a területet 58.439.000 forintra értékelte. A rendelkezésre álló szakvélemény alapján feltűnő értékaránytalanságra, illetve a jogszabályba ütközésre alapoztuk a keresetet. A Közgyűlés a 20 millió forint alatti eladásokat valóban a polgármesterre ruházta át, de ez tovább nem adható jogosítvány. A bírósági tárgyaláson Kalmár István akkori alpolgármester elismerte, hogy ő írta alá az adásvételi szerződést. A bíróság első fokon olyan rész-ítéletet hozott, hogy a szerződés valóban jogszabályba ütközött, de a semmisséget nem állapította meg. Ezért – a jogcím tekintetében – ezt az ítéletet megfellebbeztem. Kalmár István képviselő: Mennyi ebben az esetben az Ön ügyvédi díja? Közreműködött-e ügyvédnő az előterjesztés előkészítésében? Hogyan ítéli meg, nyerhető-e ez a per? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Igen, ezt én mulasztottam el, magamtól is mondhattam volna. A díjazásra ugyanazok a feltételek irányadók, mint az előző két esetben.

Kalmár István képviselő: Ugyan az előbb azt ígértem, hogy többet nem teszem fel ezt a kérdést, de van némi pikantériája és ezért fontos számomra, hogy az eredeti, januári előterjesztés, ami alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a polgári pert és a bűntető ügyet elindítja, akkor abban – ha jól emlékszem a válaszára – Önök közreműködtek, Önök csinálták a jogi alapanyagot? Ez itt is megállja a helyét? Elég ha bólint, mert folytatom a gondolatmenetet, hogyha gondolja. 200

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Megismétlem, hogy egy jogi szakvélemény készült az ügyekre vonatkozóan, hogy ha a jogi szakvélemény ennek az előterjesztésnek alapjául szolgált, ez lehetséges. Konkrét információm, hogy teljes egészében emelték-e ezt be, vagy milyen formában, erre vonatkozóan nincs. A szakvélemény részletes tájékoztatást adott az ügyek leírásáról, lehetséges – gondolom – hogy az előterjesztésbe ez akár teljes terjedelmében beemelésre került. Kalmár István képviselő: Azért mondtam, hogy egy bólintás is elég, mert ebben a helyzetben a Közgyűlés úgy hozott döntést – elindítva a polgári pert és bűntető ügyet – , hogy az anyagban az szerepelt, hogy ezt a szerződést Walter Dezső Walter Dezsővel kötötte. Tehát itt van egy tévedés, hát most ez jogi álláspont volt vagy szakmai vagy városházi? Ugye, mi úgy tudjuk, hogy városházi dolgozó nem közreműködött az anyagban, legalábbis a készítésében. Azt kell, hogy mondjam, ha valaki jogászként készítette elő az anyagot, alapvető hibát vétett, amely befolyásolhatta a Közgyűlés képviselőit abban, hogy milyen döntést hozzanak. Hiszen nem volt igaz a januári anyagban az az elem, hogy Walter Dezső Walter Dezsővel szerződött. Hiszen – ahogy Ön nagyon szabatosan többször is említette – Kalmár István szerződött ifjabb Walter Dezsővel, tehát itt rosszallásomnak hadd adjak hangot, nem Ön felé, mert nem tudom megállapítani, hogy Ön volt-e hibás, de itt valaki alapvető hibát vétett. Mondhatnám, hogy kérdés kategóriánál legyün: Ön kinek tudja be ezt a hibát vagy tud-e róla, hogy ez a hiba egyáltalán bekerült az anyagba? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Valóban ez szerepelt az akkori anyagban, tekintettel arra, hogy nem állt rendelkezésünkre akkor még Kalmár István úr tanúvallomása. Ugyanis a szerződésben az szerepel, hogy az Önkormányzat, tehát az aláírásnál „Önkormányzat Walter Dezső polgármester” ez van oda gépelve, afölött pedig az Ön aláírása szerepel. Tehát ebben az esetben feltételezhettük azt, mivel ez polgármesteri jogkör, hangsúlyozom, tehát nem alpolgármesteri jogkör volt ennek az ingatlannak az értékesítése, hogy valóban helyettesítési jogkörében eljárva az alpolgármester írta alá ezt a szerződést. Akkor pedig Walter Dezső szerződött az önkormányzat képviseletében eljárva a Walter Kft.-vel. De mint kiderült, a Polgármester helyettesítésére nem álltak fenn a körülmények. Ön állította a tanú vallomásában, hogy a polgármester nem is tudott a szerződéskötésről, illetve, hogy Ön saját hatáskörben, saját döntése alapján kötötte meg a szerződést.

201

Kalmár István képviselő: Nem vagyok jogász. Hozzászólásomban akartam elmondani, hogy lassan kedvet érzek, hogy ezt a bonyolult szakmát magamévá tegyem, hiszen olyan dolgokat lehet sokféleképpen elmondani, hogy öröm hallgatni. Én úgy ítélem meg, igen, hogy az az alapkérdés, hogy „akadályoztatása esetén” mit jelent és az egzaktul hol van rögzítve? Ugyanis Ön beszél a szabadságról, beszél a betegségről, de ugye a törvény szövege szerint akadályoztatása esetén helyettesíthet. Majd a hozzászólásomban ezt folytatom. Alapvető kérdés: részítélet született. Ugye van egy keresetünk a bérleti szerződés jogszerűségéről, a bérleti szerződés megszüntetése iránt. Volt egy kérésük a bérleti szerződéssel kapcsolatban, egy az adásvételivel. Van egy részítélet, a részítéletben a mi beadványunkra mit mondott a bíró? Mi a részítélet, szövegszerűen? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Ezt az előbb kifejtettem. Nem a bérleti szerződés semmisségének megállapítását kértük a bíróságtól, hanem azt kértük, hogy állapítsa meg, hogy az elővásárlási jog jogszabályba ütköző módon jött létre – tekintettel arra –, hogy nem a döntési jogkörrel rendelkező személy hozta meg a rá vonatkozó döntést. Mi úgy ítéltük meg, hogy ez jogszabályba ütköző, a vagyonrendeletbe ütköző hiányossága a szerződésnek. A bíróság ezen álláspontunkat elfogadta ugyan, de ő úgy ítélte meg, hogy nem jogszabályba ütköző a szerződés, jobban mondva ez a kikötése a szerződésnek, ami az elővásárlási jogra vonatkozik, hanem ez a megállapodás az elővásárlási jog tárgyában létre sem jött a felek között. Nekünk a perben azt kellett volna kérnünk, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy ez az elővásárlási jog a felek között nem jött létre és nem azt kellett volna kérnünk, hogy a jogszabályba ütközik az elővásárlási jog. Ez egy jogi álláspont a jogcímek megjelölése tekintetében, ahol mi nem osztjuk a bíróság álláspontját, mert szerintünk meg kellett volna állapítania önmagába azt, hogy nem jött létre. De hogy a kérdésére válaszoljak: ha holnap az önkormányzat megbízásából az ügyvédi iroda bead egy keresetet, amiben azt kéri, hogy ez az elővásárlási jog nem jött létre, akkor ezt az első tárgyaláson a bíróság megítéli tekintettel arra, hogy ebben az indoklásban ez szerepel. De mi nem ezt kértük, hanem megfellebbeztük ezt az ítéletet, aminek feltehetően ugyanez lesz az eredménye másodfokon. De én ezt nem tudom most előre, mint ahogy Ön is mondta, én tájékoztatást adok az ügyek menetéről, illetve a tényekről. Azt hogy a bíróság hogy fog dönteni, azt akkor fogjuk meglátni, ha ezek az ítéletek megszületnek. Ezzel kapcsolatosan ezt tudom elmondani. Kalmár István képviselő: Nagyon egyszerű kérdés lesz. Az első részítéletben, amire Ön hivatkozik, le van-e írva az, hogy a keresetet elutasítják? Így szövegszerűen. Igen vagy nem? 202

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Természetesen. Az, hogy a keresetet elutasítja, mert nem jogszabályba ütközik az elővásárlási jog, hanem létre sem jött. Viszont még egy előző kérdésére nem válaszoltam. Hogy mi minősül akadályoztatásnak? Erre vonatkozóan az önkormányzati törvény kommentárja elég részletes és kimerítő választ ad. A tartós távollét, akadályoztatás, hogy a feladatkörét nem tudja ellátni. Jelen esetben erre vonatkozóan, hogy mitől nem tudja ellátni, tehát nyilvánvalóan a bíróság meg fogja ítélni. Ha leszalad valaki a közértbe kifliért, illetve adott esetben más tevékenységet folytat. Nem tudom, hogy Ön mit értett a kampány-tevékenység alatt? Akkor ez akadályoztatásnak minősül-e az adott esetben? Kalmár István képviselő: Pontosan, én is így látom. A bíróság meg fogja ítélni, hogy ez akadályoztatásnak minősült-e, helyettesítésnek vagy pedig átruházott hatáskörnek. Tényleg nem vagyok jogász. Bár egy nagy élmény volt életem első bírósági tárgyalásán részt venni tanúként. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, nagyon maradandó emlék. Kérdés kategóriánál tartva, szokásos kérdésem. Hogy ítéli meg Ön most a per állását? Hogyha ugyanaz a válasza, „ha a bíróság betartja a vonatkozó jelenleg hatályos törvényeket, akkor megnyerjük”, akkor ezt röviden legyen kedves. Bővebben, Ön hogy ítélné meg a helyzetet? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Erre most akkor egy kicsit konkrétabban válaszolok. Tekintettel arra, hogy a bíróság az elővásárlási jog tárgyában egy iránymutató Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósági gyakorlatot tárt elénk. Ennek kapcsán módosítottuk a kereseti kérelmünket az adásvételi szerződés vonatkozásában, és annak megállapítását is kértük a bíróságtól, hogy ha úgy ítéli meg, hogy a hatáskörrel nem rendelkező személy hozta meg a döntést az ingatlan értékesítésére vonatkozóan, és ugye szerinte ez nem jogszabályba ütköző, akkor legyen szíves a tisztelt bíróság állapítsa meg, hogy ez a szerződés létre sem jött. Élve azzal a joggyakorlattal, amit a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ebben a részítéletében hozott. Tekintettel arra, hogy viszont van egy ilyen részítéletünk, így egy nagyobb bátorsággal merem azt mondani, hogy ugyanaz a bíróság, ugyanaz a bíró, ugyanabban az eljárásba nagy valószínűséggel nem fog más ítéletet hozni, mint a részítéletben foglaltakat. Tehát itt a pernyertességünknek – mondjuk – nagyobb esélyt adok, mint általában szokásos. Abdai Géza alpolgármester:

203

Nem vagyok egy bíróságra járó. Azt szeretném megkérdezni, hogy a bíróságon kinek kell esküt tenni, hogy az igazat vallja? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Hát esküt tenni Amerikában szoktak, nálunk eskütevési kötelezettség nincs, viszont igaz- mondási kötelezettség, az van. A hamis tanúzást a törvény bünteti, erre a bíróság minden tanút – mielőtt a tanú vallomását megteszi –, erre vonatkozóan felhívja a figyelmét. Tehát ezzel a tanúk tisztában vannak. Ha valaki ezt megszegi az egy büntetőjogi kategória. Kocsis János képviselő: Rövid leszek. Képviselőtársaimnak szeretném mondani, illetve mindannyiunknak szeretném mondani. Tisztázva az időpontot, hogy mikor történt: 2006. szeptember valahányadikán, pár nappal a választások előtt. Nagyon sürgős volt megint valami, nagyon furcsának találom, hogy ezek egy héten zajlottak le.

Kalmár István képviselő: Képviselőtársamnak nincs meg az az önkormányzati rutinja, hogy általában a szeptember választás előtti rohamidőszak. (Nekem sincs nagyon, teszem hozzá.) Ez egy roham időszak. Már mögöttem is elhangzott egy cégnév, hogy hány milliárdos projekt született rendkívüli közgyűlésen 2002. szeptemberében, tehát azt kell mondjam, legyen, ha az a város érdekeit szolgálta. Én meg hadd tartsak ki azon igazam mellett, hogy a város érdekét szolgálta ez az ügy. Annyiba hadd bontsam ki a saját álláspontomat, mert azért főleg a jogász asszony –vallomásomat felolvasva – azt gondolom, elég erősen próbált utalást tenni az én felelősségemre. Továbbra is fenntartom azt, hogy Sopron városa egy sitt-lerakó telepet, egy értéktelen, 25-30 évig, – adott esetben rekultiválási kötelezettséggel és beépítési tilalommal rendelkező –területet adott el ezért a pénzért. Nem beszéltünk eddig az értékbecslőről, mert azt gondolom, hogy mi ebbe nem akartunk belemenni, sem a jogi részleteibe az ügyeknek, sem az értékbecslő személyébe. Azt gondolom, hogy alapvetően el van lőve a dolog. Lehet azon vitatkozni – és nyilván ez folyik most – hogy ez az ár reális-e vagy nem? Az, hogy az időpont mikor volt, ez azt gondolom, nem jogi kérdés, nem része az ügynek. Jogszerű volt-e az én aláírásom és eljárásom? Ad egy ez a kérdés, amit jogász asszony elég erősen forszíroz és próbál képviselni a bíróságon, amint hallották. Illetve az a 204

kérdés, hogy az ár vajon reális-e vagy nem? Továbbra is fenntartom, hogy a város jó üzletet csinált ezzel, egy rekultiválási teherrel, beépítési tilalommal terhelt területet adott el, én azt gondolom, jó áron. Több értékbecslővel egyeztetve, azt gondolom, hogy jó áron. Itt tényleg, azt gondolom, hogy a Walter Kft. hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek egy reménybeli területe ez, ahova 25-30 évig, adott esetbe nem lehet ráépíteni. Jelen helyzetben költségtől szabadultunk meg, fenntartási költségtől, rekultiválási költségtől, egy olyan területtől, ami nem nagyon hasznosítható a beépítési tilalom miatt. Ugyanakkor nyertünk egy egyszeri jelentős bevételt. Ahogy elhangzott, idén 700 millióra volt tervezve a vagyonhasznosítási bevétel, általában ez 200-300-400 millió forint, az utóbbi években ekörül szokott lenni, tehát az a 20 millió az adott esetben 5-10%. Én azt gondolom, hogy helyes döntést hoztunk, hoztam és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben is vállalnunk kell ezt a döntést. Nem akarok elbújni és megelőzve azokat a kérdéseket, amelyet ilyenkor feltettek az előző két ügy kapcsán: Nyilván a részleteivel tisztába voltam és a súlyát vállalom az ügynek. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Kénytelen vagyok megint csak jogi szempontból, szakmai szempontból reagálni. Azt hallottuk itt az előbb, hogy a város azért csinált többek között jó üzletet ezzel az ingatlanértékesítéssel, mert a rekultivációs költségektől mentesült és ilyen formán ezek további anyagi terhet nem róttak rá. Ne felejtsük el, hogy itt az adásvételi szerződés megkötését megelőzően létezett egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben a bérlő vállalta a teljes rekultivációnak az elvégzését és bérleti díjat fizetett. Tehát ha a város ezt az ingatlant nem értékesíti, akkor sem terhelte volna őt semmilyen rekultivációs költség erre az ingatlanrészre vonatkozóan, hiszen az a bérlő kötelezettsége volt, illetve a város nyilvánvalóan a bérleti díj bevételhez folyamatosan hozzájutott volna. Csak ennyit szerettem volna elmondani. Hruby József képviselő: Köszönöm szépen a szót és örülök, hogy jegyző úr visszajött, mert itt az ügyvédasszonynak az átruházott hatáskörben illetve át nem ruházható dolgokba kicsit belebonyolódtam és meg szeretném kérdezni Simon alpolgármester úrtól, mint a polgármester úr általános helyettesétől, illetve jegyző úrtól is ugyanazt. Mind a kettőt külön-külön, hogy az elmúlt egy évben Simon úr írt-e Ön alá polgármester úr helyett átruházott hatáskörben, vagy általános helyettesi hatáskörben bármiféle iratot? És abban az esetben, amikor a polgámester úr itt volt a házban, akkor írt-e alá és számfejttettek-e neki bért. Meg szeretném kérdezni. Csak hogy gyakorlatra, a polgármesteri hivatal gyakorlatára vonatkozóan. Először jegyző urat szeretném megkérdezni, hogy volt-e ilyen az elmúlt egy évben, illetve Simon urat szeretném megkérdezni, hogy volt-e ilyen az elmúlt egy esztendőben. 205

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Szeretnék közbeszólni – mert ezt a problémakört valóban én hoztam fel –, hogy egyértelmű legyen. Az előbb említettem, hogy amikor én megláttam Kalmár úr aláírását ugye azon a dokumentumon, akkor két lehetőség volt. Az egyik, hogy úgy ezt írta ezt alá, hogy a polgármestert helyettesítette, mert akadályoztatva volt, vagy tartósan távol volt. A másik lehetőség, hogy a polgármester úr hozta meg a döntést, de helyette és nevében – ugyanis ez azt jelenti, hogy ha az alpolgármester ott ír alá, hogy helyette és nevében, tehát ott van – akkor az olyan, hogy a polgármester hozta a döntést, csak aláírni a helyette és nevében eljáró alpolgármester ír alá, de ettől a tulajdonosi jogkört nem ő gyakorolja, nem ő hozza a döntést, csak a képviseleti jogot gyakorolja a polgármester nevében és helyett. Tehát elképzelhető számos olyan eset, hogy igen, a polgármester úr ott van, jelen van, meghozza a döntést, de helyette és nevében az alpolgármester úr ír alá, de jelen esetben nem erről van szó, ugyanis Kalmár István úr a tanúvallomásában azt mondta, hogy ő maga hozta meg a döntést a polgármester úr helyett. Itt ez a probléma. Ezt csak az ügy tisztázása szempontjából szerettem volna elmondani. Abdai Géza alpolgármester: Tisztelt Közgyűlés! A volt alpolgármester úr ezt a kérdést nekem is feltehette volna. Szeretném mondani, hogy írtam alá a polgármester úr helyett, de nem olyant, hogy a polgármester úr egy telket vett. Tehát ezzel együtt azt szeretném mondani, hogy ez egy olyan bírósági ügy, illetve olyan peres ügy amit, ha nem kerül ebbe a helyzetbe és a volt polgármester megkeresi a leendő városvezetést és bejelenti a vételi szándékát, a korábbi szerződés értelmében neki ugye elővételi joga volt, megszavaztam volna. Azért szavaztam volna meg, mert azt gondolom, ha működik egy cég és az a cég fejlődni akar és annak a cégnek egy ilyen lehetősége van, hogy mellette bővüljön, azt a mindenkori városvezetőnek vagy város képviselőnek azt kötelessége segíteni. Tehát egy ilyen helyzetben azt gondolom, hogy aki ezt nem teszi, az a város ellen cselekszik. De hogy itt három-négy nap alatt olyan, lehet, hogy jogilag korrekt dolog volt – az etikát soha nem fogja a bíróság vizsgálni – de egy ilyen helyzetet teremteni, ez több mint gyomorpróbáló. Arra nem volt képes a polgármester, hogy Közgyűlés elé vigye, arra nem volt képes, hogy a Közgyűlést tájékoztassa és utólag arra kell rádöbbeni, hogy megvette nem is azon az áron, amit az értékbecslő megállapított, megvette olyan áron, hogy a 20 millió forint alá menjen és akkor aláíratja az alpolgármesterrel, de hogy ez most milyen konstrukcióban történt, azt majd eldönti, aki ehhez ért, de ez az a peres ügy, amely véleményem szerint az elmúlt négy évnek lehet, hogy anyagilag nem a legnagyobb ügye, de a legundorítóbb ügye. Hruby József képviselő:

206

Kettő kérdés. Akkor ezek szerint Abdai úr úgy ítéli meg, hogy ez az ügy akár a város érdekét is, javát is szolgálhatta volna, hiszen egy vállalkozás által a város is gyarapodott volna. Ha Walter Dezső akkori polgármester elmegy Önhöz, akkor ezt támogatta volna? Hogyha ezt jól értem! Illetve meg szeretném kérdezni dr. Simon István alpolgármester úrtól, illetve dr. Dobos József úrtól az előző kérdésemet, hogy az elmúlt 1 évben dr. Simon István alpolgármester úr írt-e alá polgármester úr helyett? Remélem, akkor amikor a polgármester úrnak számfejtettek és nem volt szabadságon és kiküldetésben. Mi a gyakorlat jelen pillanatban a városházán? Remélem, polgármester úr nem minősíti ostobának a kérdésemet. Abdai Géza alpolgármester: Tisztelt képviselő úr! Az előbb elmondtam, hogy ezzel kapcsolatban mi az álláspontom. De ugye azt ígértük, hogy nem személyeskedünk. Csak mint alpolgármester kérdezem Öntől, hogy erre Ön hogy bólintott rá? Ez a terület ki volt jelölve hulladékudvarnak. Ez a terület nincs megosztva, Kóczán úr! Tehát akkor a terület volt kijelölve a hulladékudvarnak, Önök eladták, ellehetetlenítik vele a projektet. Kalmár István képviselő: Majd én válaszolok. Ostoba volt a kérdésed, igen. Én egy kicsit furcsállottam, amikor Abdai képviselő úr leostorozott minket onnan fentről, hogy gyomorforgató. Most már értem, válaszolt akkor. Azt mondtam, hogy kérdés kategóriánál vagyunk. Nem tudom, milyen aspektusból válaszolt, hiszen nem előterjesztője az anyagnak. Momentán kérdés kategóriánál voltunk és megkaptuk akkor, ha mást nem, választ. Igen, Abdai úr, amit Ön mond, az egy vélelmezés, az Ön álláspontja. Hadd legyünk mi is más állásponton. Egy dolgot hadd mondjak el. Önök az Önkormányzat – én 4 évet ismerek jobban és előtte 8 évig voltam külső bizottsági tag – gyakorlatában ezt a 20 milliós korlátot 60 millióra emelték. Innentől kezdve sokkal nehezebb gyomorforgató dolgokat csinálni, hiszen a nagyságrendek háromszorosára emelkedtek. Itt az én jóhiszeműségemet feltételezzük és fogadjuk el. Azt mondom, hogy ez nem ezzel a céllal történt és ezt ki is mondom. Én bízom Önökben és bízik a város lakossága is, hiszen Önökbe helyezte a bizalmát. Azért a kisördög ott alszik valahol hátul. Hadd kívánjam a magam részéről Önnek azt, hogy ne legyen ebben az elkövetkezendő 3 évben ennél gyomorforgatóbb ügye. Az a különbség Önök és köztünk, hogy ha mi hallunk valamit, abból azt gondolom, nem csinálunk ügyet, ha nem tudjuk bizonyítani. Jelen esetben én többször is ezeknél a büntető és polgári ügyeknél is úgy éreztem, hogy erőszakosan, – nyilván meg volt a szükséges támogatás – átvittek olyan dolgokat, amelyek nem bizonyíthatók. És megint megítélés kérdése, ízlés kérdése, etikai kérdés stb. ezt föl lehet vetni, de nem jogi. Itt elkövetik a hibát és akkor nem folytatom azt, hogy ki okoz kárt, mert erre megkért polgármester úr és én tartom magam. Ugyanezzel fejezem be, 207

mint amit az előbb mondtam. Ne legyen ilyen gyomorforgató, csak ennél kisebb gyomorforgató ügyek legyenek, ebben a hátralévő 3 évben. Abdai Géza képviselő: Tisztelt képviselő úr! Én ígérem Önnek, hogy olyan ügy nem lesz, hogy bármelyik alpolgármester aláír ingatlanvételt a polgármester úr részére. Ezt nyugodtan megígérhetem Önnek, előlegezve. De mikor erről a 20 millió meg a 60 millióról beszél, akkor mondja már meg legyen szíves, hogy hány millióra értékelték ezt? Huszonötre, és Önök levitték 20 alá, hogy beleférjen a polgármesteri hatáskörbe. Azt is megígérem Önnek, hogy ha 70 millióra értékelnek valamit, ez a városvezetés nem fogja levinni 60 alá, hogy a polgármester úr döntsön erről. Biczi László képviselő: Nekem csak egy apró megjegyzésem van itt – a vélemény rovatban – ezzel az aláírással kapcsolatban. Ugyanis a januári előterjesztésben hangsúlyosan szerepelt ennél a résznél, hogy az adásvételi szerződést mindkét részről Walter Dezső írta alá. Hát ugye lehet vélelmezni Kalmár István aláírását Walter Dezső aláírásának, de én meg akkor azt vélelmezem, hogy ez egyfajta felületesség, méghozzá nem is kicsi felületesség, ha ezt állítjuk. Hát remélem, hogy más ügyekben nem ilyen felületesen járnak el. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Tisztelt képviselő úr! Ezt Kalmár úr már elég részletesen feltette Ön előtt és a választ is megadtam. Ön akkor sajnos épp nem tartózkodott benn, de akkor nyilván Kalmár úr majd tájékoztatja a válaszról.

4. Tűzoltóság új laktanya épülete (Kris – Do Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.-vel adásvétellel kapcsolatos ügye)

Tercia

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az eladások mellett a ciklus utolsó heteiben vétel is történt. A tűzoltóság elhelyezésének szándékával vette meg az önkormányzat a Győri úti félig kész épületet. Ehhez általában közbeszerzést kell lefolytatni, de kivételesen – a 208

törvényben rögzített esetben – hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésre is sor kerülhet. Ez akkor indokolt, amikor olyan szolgáltatásról van szó, melyet nem tud akárki biztosítani, hanem csak néhányan, a speciális igény miatt. Ebben az esetben is legalább 3 ajánlattevőt kell bevonni, kivéve, ha csak egy meghatározott dolog alkalmas a célra. A tűzoltóság elhelyezése a mai helyen nem ideális, de tudni kell, hogy az általános igények mellett ez esetben több specialitásra is figyelni kell. Ilyen pl. a tűzoltóautók és a különleges felszerelések megfelelő elhelyezése. Az önkormányzat látókörébe került a Dózsa major melletti befejezetlen irodaház és a mellette lévő telek egy raktárépülettel. Az előbbi ingatlant több mint 100 M Ft jelzálog is terhelte. A közbeszerzési bizottságnak Walter Dezső polgármester írta meg, hogy a tűzoltóság elhelyezésére ez az egyetlen alkalmas ingatlan. Ezzel szemben az A2 építész iroda szakvéleménye kimondja: a 30 %.is készültségben lévő épületben csak az adminisztráció elhelyezése lehetséges, a szer-állás kialakítása nem, a szomszédos telken kell az autók elhelyezését megoldani, új építéssel. A város tűzoltó-parancsnoka is leírta kifogásait. Ettől függetlenül sor került a meghívásos közbeszerzés bonyolítására, mely után nettó 227 M Ft-ért vásárolta meg a város a 2 ingatlant. Emellé további 250 millió forintért kellett volna felépíteni a szer-állást. Az eladók a funkcionális célra nem is vállaltak garanciát. Az ingatlan szakértői vélemény, mely januárban készült, 100.828.000 forintra értékelte az ingatlanokat. Erre alapoztuk a peres eljárást és kértük a feltűnő érték-aránytalanság megállapítását. Ebben az ügyben tárgyalás megtartására még nem került sor. A sikerdíj mértéke itt 8%-os a megnyert perértékhez viszonyítva, itt a per kimenetelére vonatkozóan nem nyilatkozom. Kalmár István képviselő: A szakértői vélemény a teljes ingatlanra vonatkozik, vagy csak egy részére? Emlékeim szerint a Győri úttal közvetlen kapcsolatot biztosító C+C áruház telkét és épületét is megvásároltuk, bár tudom, az ottani csarnok átalakítása is pénzbe kerülne. Fenntartom azt az álláspontomat, hogy jóhiszeműen, a Tűzoltóság elhelyezésének érdekében jártunk el. 5.

Fészek Appartmanház-ügye

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az appartmanház ügye nem szerepel az 1. mellékletben, mert a szerződést nem az önkormányzat, hanem a Sopron Holding Zrt. kötötte. Amennyiben a testület igényt tart rá, akkor szívesen elmondom ebben az esetben is a történéseket. 209

Kalmár István képviselő: A teljes körű tájékoztatás érdekében szeretném kérni ügyvédnő beszámolóját. Javaslom, hogy szavazzunk ügyrendiben. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen egyhangú szavazattal az ügyrendi javaslatot elfogadta, kéri a tájékoztatót. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: A Sopron Holding Zrt. ebben az ügyletben 60 lakás tulajdonjogát szerezte meg, összességében 800 millió forintért. Ez az ügylet több részletben, bonyolult jogi konstrukcióként folyt. A per során kiderült, hogy az ellenérdekű felet itt is a Szalma Ügyvédi Iroda képviseli, az ő álláspontjuk szerint itt nem cég, hanem projekt megvásárlásáról volt szó. Szalma ügyvéd úr szerint erre az illeték-, adó- és ÁFA-fizetés elkerülése miatt került sor. Amennyiben elfogadjuk, hogy itt projektvásárlás történt, akkor meg kell nézni az ingatlan értéket. Az tény, hogy az adott ingatlan bővíthető, de tudni kell, hogy az értékesítés időpontjában 618 millió forint volt az ingatlan könyv szerinti értéke. Ebből az összegből 119 millió forint néhány héttel korábban került a könyvekbe, olyan munkák elvégzése miatt, mint füvesítés, aszfaltozás. Ezekre a munkákra még a FÉSZ Rt. kötötte meg a szerződést, tulajdonképpen a saját cégével, a Fészek Kft.-vel. A Holding az adásvétel előtt részletes szakvéleményt, illetve értékbecslést nem készített, előzetes számításokat végeztek, mely szerint a majdani lakások 320-340 E Ft/m 2 áron lesznek értékesíthetőek. Bírósági tanúvallomásában Beck György akkori vezérigazgató azt állította, hogy ezeket a négyzetméter árakat vették figyelembe a vételár meghatározásánál, holott akkor ezek nem lakásokként, hanem üdülőkként voltak nyilvántartva. Az országos igazságügyi ingatlanszakértő az ingatlan értékét 486 millió forintban állapította meg. Az ügy szempontjából fontos, hogy a FÉSZ Rt. hogyan jutott ehhez a konkrét ingatlanhoz, illetve az is, hogy a cég jogi képviselője maga minősítette „befuccsolt projektnek” az építkezést. Ebben az ügyben is feltűnő értékaránytalanság miatt pereltünk, már több tárgyalás volt és jelenleg szakértő kirendelése folyik. A Ügyvédi Iroda szerződést a Sopron Holdinggal kötött, melyben a díjazás a következő: az alapdíj 500 E Ft, pernyertesség esetén a sikerdíj a megnyert perérték 8%-a. 210

Kalmár István képviselő: Tudomásom szerint a 800 millió forint helyett ma már csak 650 millió forintról szól a per. Nem gondolják-e, hogy ez az értékcsökkenés a per kimenetelére hatást fog gyakorolni, hiszen itt valaki 150 millió forintnyit tévedett. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Mint említettem, mi a kereseti követelésben cég-vásárlást tűntettünk fel, melyet most fogunk módosítani az eddigi tárgyalásokon elhangzottak alapján. Amennyiben projekt-vásárlásnak tekintjük az ügyletet, akkor 800 millió forint lesz a perérték. Nagy Tamás képviselő: Szeretném megkérdezni, hogy ezek az összegek nettó vagy bruttó összegek? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az elhangzottak nettó összegek, melyekhez még ÁFA tartozik. Kalmár István képviselő: Utoljára szeretném még megkérdezni, hogy milyen esély van ebben az ügyben a pernyertességre? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Ebben a perben nem jogszabálysértésre, hanem feltűnő értékaránytalanságra alapítottuk a keresetet. Ez bírói megítélés kérdése, reményeink szerint, itt gyorsabban haladhat az eljárás. Kalmár István képviselő: Véleményem szerint ennél az ügynél sem követtünk el nagy hibát. A mostani városvezetés jobb gazdaként is tevékenykedhetne, hiszen hónapokig nem történt semmi az átminősítés ügyében sem. Tudom, volt csoportos vásárlási igény is, melyet valószínűleg elszalasztottak. Reális áron értékesítve az épület, illetve a projekt kifizetődő lehetne. Jobb menedzseléssel előbbre tarthatnánk. 211

Nagy Tamás képviselő: Jegyző úrtól szeretném megkérdezni, hogy ez a sikerdíj mérték elfogadott nagyságrendű-e? Csupán ennél az ügynél 80 millió forint a pernyertesség esetén a díjazás. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az értékesítéssel kapcsolatban mondanám, hogy mióta megszerezte a Sopron Holding az ingatlant, azóta folyamatosan próbálja eladni az üdülőket, illetve a lakásokat. Valóban volt egy érdeklődő, aki úgymond az egész projektet megvette volna, de a szándékot előterjesztő ügyvéd a mai napig nem adott konkrét ajánlatot. Úgy tudom, az elmúlt 1 évben összesen öt értékesítés történt, átlagosan 250.000 forint/m2 áron. Egyébként pillanatnyilag a perérték 480 millió forint, tehát az imént említett sikerdíj nem reális. Hruby József képviselő: Tudomásom szerint 2006. szeptemberében az átminősítés összes feltétele megvolt, miért nem történt meg akkor a lakássá nyilvánítás? Amikor 2007. áprilisában a sajtó érdeklődésére előtérbe került az ügy, akkor történtek csak érdemi lépések. A jelenlegi hírdetésekkel pedig a városban megszokott árak alá mennek, bár el kell ismerni, hogy most nem olyan a lakás-piac mint egy éve.

6.

Mélygarázs-ügye

Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Perértéket tekintve a mélygarázs-ügy a legfajsúlyosabb, mely két részből áll. Az első szerződést az Önkormányzat kötötte az SPT Kft.-vel, ezt úgy ismerjük mint a ráépítés engedését. A másik szerződést a Sopron Holding Zrt. kötötte tartós bérleti szerződésként. A ráépítési engedélyezés tárgyában polgári peres eljárást kezdeményeztünk jogszabálysértés miatt. Kértük a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a földhasználati jogot jogsértően adták meg a Petőfi térre. Álláspontunk szerint ugyanis a Petőfi tér forgalomképtelen, ide épített mélygarázst egy befektetői társaság, amely a létesítmény tulajdonjogát megszerzi. A földterület tehát az önkormányzaté, a létesítmény pedig a magáncégé lesz. A hatályos Ptk. szerint, ha a földterület és a felépítmény tulajdonjoga elválik egymástól, akkor a 212

földterületre az épület tulajdonosát minden esetben használati jog illeti meg. Ettől eltérni a két fél külön megállapodásával lehet. Azt a szerződéstervezetet részben megismerte a Közgyűlés, mely alapján osztott tulajdon jött volna létre. Azt azért tudni kell, hogy a projekt indításakor a CÉH Rt. volt a szerződő fél és ebben nem szerepelt, hogy a Petőfi térre földhasználati jogot fognak alapítani. Időközben az SPT Kft. vette át a beruházást és kiderült, hogy a Földhivatal ráépítési jogot nem tud bejegyezni. 2006. januárjában Walter Dezső polgármester és a Kft. egy új megállapodást kötött – melyet a Közgyűlés nem tárgyalt – ebben már földhasználati jogot szerepeltettek. A földhasználati jog vagyon értékű jog, melyért ellenérték jár. A polgármester ezt ellenszolgáltatás nélkül biztosította azon felül, hogy a mélygarázs tulajdonjoga a magáncégé maradt. A perben azt képviseltük, hogy az önkormányzat forgalomképtelen ingatlanára jogsértően kötötték az új szerződést, hiszen az ilyen ingatlanra semmiféle jogot nem lehet alapítani. A perben elsőfokú ítélet született, amely kimondta, hogy a Petőfi tér valóban forgalomképtelen, és a bíróság töröltette a földhasználati jogot. A felperesként benyújtott kereseti kérelmünket jogszerűnek ítélte a bíróság, bár a magáncég tulajdonjogát a létesítményre elismerte. Az indokolásban a mélygarázst sorozatosan „pince”-ként titulálták, és nem a hatályos Ptk. szerinti, hanem speciális tulajdonszerzésként tekintették. A megjelölt hivatkozás 1963-as keltezésű „telekkönyvi jog” kiadványból származik. A kormányrendeletet, melyre a fenti kiadvány hivatkozott 35 éve helyezték hatályon kívül, ezért feltételezhető, hogy megalapozottnak ítélik a fellebbezésünket és megváltoztatják a döntést. Az üggyel kapcsolatban perindításra a fentiek miatt még nem került sor. A tartós bérleti szerződés szorosan összefügg az eddig elmondottakkal. A Közgyűlés az első előterjesztés tárgyalásakor hatalmazta fel a városi Kft. ügyvezetőjét, hogy a használatbavételi engedély megszerzése után operatív lízingszerződést kössön. A Kft. az elmúlt évben beolvadt a Holding Zrt.-be, melynek akkori vezérigazgatója 2006. augusztusában – nem várva a használatbavételi engedélyre – tartós bérleti szerződést kötött, bruttó 2,3 milliárd forintos értékre. Ilyen nagyságrendű szerződés aláírására a vezérigazgatónak nem volt közgyűlési felhatalmazása. A tartós bérleti szerződés tulajdonképpen egy operatív lízing, melynek fontos eleme, hogy a bérbevevő a bérleti idő végén nem szerzi meg a tulajdonjogot. Tehát a Holding 24 éven keresztül fizeti a bérleti díjat – összességében 3,8 milliárd forintot – , de az opciós jog csak 5 évig érvényesíthető. Ezen felül a szerződésben a vezérigazgató garanciát vállalt arra is, hogy a város parkoló-bevételének 85%-át engedményezi a magáncégre. Walter Dezső polgármester ebben az időben kiadott egy ún. „garancia levelet”, melyben vállalta, hogy 20 évig a Sopron Holding Zrt. fizetőképességét az önkormányzat biztosítja. Az SPT Kft. szerződést kötött egy RAPO-Bau nevű Kft.-vel, amely a mélygarázs fő-vállalkozója. Ezt a céget 2001ben alapították, éveken keresztül nem volt árbevétele, 2006-ban viszont az árbevétele 516 millió forintra emelkedett. Ebből az összegből körülbelül 400 millió forintot fizetett ki az alvállalkozóknak. Ezután újabb 1 milliárd forint érkezett a Kft.-hez, melyből 583 millió forintot befektetett és 247 millió forintot tagi kölcsönként folyósított. A tartós bérleti szerződés semmisségét mi írásban közöltük az SPT Kft.-vel, melyet ők vitathatnak. 213

Amennyiben nem fogadják el álláspontunkat, 36 millió forint eljárási illeték megfizetésével választott bírósághoz fordulhatnak. Ebben az ügyben 500.000 forint az alap munkadíj, mely a per kimenetelétől független. Pernyertesség esetén pedig a 3,8 milliárd forinthoz viszonyított 1,2% a sikerdíj. Abdai Géza alpolgármester: Milyen ügyvédi iroda és személy szerint ki működött közre ezeknek a szerződéseknek a megkötésénél? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Ebben az időszakban a Szalma Ügyvédi Iroda vitte a városháza jogi ügyeit, most a Sopron Bank jogi képviselője a perben.

Kalmár István képviselő: Kérdésem, hogy az első, SPT Kft.-vel kapcsolatos ügy pervesztessége esetén van-e ügyvédi díjazás? A tartós bérlettel kapcsolatos perben van-e fizetési kötelezettség? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Nincs, a két ügyet egyébként egyben kezeljük. Kalmár István képviselő: A tartós bérleti szerződés peresítésére mikor kerül sor? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Ez nem rajtunk múlik. Mi közöltük az ellenérdekű féllel, hogy a szerződést semmisnek tartjuk, a pert, amennyiben ezzel nem ért egyet, neki kell kezdeményezni. 214

Dr. Fodor Tamás polgármester: Az SPT Kft. kifizette-e az alvállalkozóit? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az önkormányzat felé több alvállalkozó is jelezte, hogy elmaradt a kifizetés és perelni fogják a Kft.-t. Abdai Géza alpolgármester: A Sopron Bankot ki képviselte a szerződéskötéskor, amikor a Szalma Ügyvédi Iroda még a városnak dolgozott? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Erre vonatkozóan nincs írásos információnk, csak arra tudunk hagyatkozni, amit a per során Szalma ügyvéd úr állított, hogy Ő már akkor is a bankot képviselte. Nagy Tamás képviselő: Az SPT Kft. tulajdonosi körét ismerhetjük-e? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Emlékezetem szerint német tulajdonosai vannak a Kft.-nek, de a cégnyilvántartásból naprakész adatok lehívhatók. Kalmár István képviselő: Visszakérdeznék a tiszteletdíjra: amennyiben a pert elveszítik, vagy az önkormányzat eláll, illetve megegyezés születik, hogyan alakul a díjazás? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Akkor az előbb említett perérték néhány tized százaléka a díjazásunk. Erre vonatkozóan pontos adatot most nem tudok mondani. 215

Kalmár István képviselő: Az ügy kimenetelének sikerességére kérdeznék, bár tudom, hogy első fokon elvesztette a pert a város és 18 millió perköltség terheli. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Amennyiben a győri Ítélőtábla a hatályos magyar jogszabályokat veszi figyelembe, akkor más ítélet születhet, mint első fokon. Kalmár István képviselő: A mellékelt táblázatban a per tárgya az „eredeti állapot helyreállítása”. Emlékeim szerint tavasszal közgyűlési döntés született arról, hogy ezt nem kérjük. Természetesen naprakész nem vagyok a fenti tényből, hiszen ma kaptuk meg az előterjesztést. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Az eredeti állapot helyreállítása ebben az esetben a földhasználati jog törlését jelenti. Kiegészítő keresetünkben tavasszal azt is vállalta az önkormányzat, hogy a mélygarázs tulajdonjogának megszerzése esetén az SPT Kft.-nek a tényleges bekerülési költséget megtéríti. Biczi László képviselő: Én úgy tudtam, hogy az önkormányzat keresetét a bíróság első-fokon elutasította. Ez igaz? Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: Álláspontom szerint abban a részében megnyertük a pert, hogy a földhasználati jogot töröltette a bíróság. A mélygarázs tulajdonjogát viszont az SPT Kft.-nek ítélte, igaz, hogy nem a hatályos Ptk. szerint. Dr. Fodor Tamás polgármester: A mélygarázs 1 milliárd forint tervezett bekerülési költsége 2-3 szorosáért épül. Miért? 216

Kóczán Zoltán képviselő: Közel 30 éve dolgozom ebben a szakmában és tudom, hogy nem lehet szakértői csapat és alapos vizsgálat nélkül megállapítani a bekerülési költséget. Tehát ma még nem állítható a 2-3 szoros költség. Havas András alpolgármester: Számomra az az alapkérdés, hogyan fordulhatott elő, hogy a Közgyűlés által tárgyalt 1,1 milliárd helyett 2,3 milliárd forintról írt alá szerződést a Holding vezérigazgatója? Kalmár István képviselő: Úgy gondolom, hogy folytathatnánk értelmes vitát, ha nem négy sor lenne erről az ügyről és mi is fel tudtunk volna készülni a konkrétumokból. Így csak az emlékezetemre tudom alapozni, hogy a CÉH Rt. által tervezett 1,2 milliárdos beruházás még két-szintes mélygarázsról szólt. Sarkítottnak és túlzónak érzem az ügy ilyen tárgyalását, elfogadva azt, hogy lehet vitatni az ár-érték arányt. Véleményünk szerint a város érdekében született a döntés a beruházásról és az elkészült létesítményt minél előbb használatba kellene adni. Abdai Géza alpolgármester: A Közgyűlés hozott egy döntést, ennek ellenére kötött a vezérigazgató tartós bérleti szerződést. Amennyiben jól emlékszem, dr. Szekeres Csaba képviselő – a vita során – még azt is javasolta, hogy aláírás előtt a mélygarázs bérleti szerződése még egyszer kerüljön a testület elé. Azt pontosan nem tudom meghatározni, hogy mennyibe kerül ez a mélygarázs, de viszonyítási alap lehet a Hátulsó utcai mélygarázs. Kóczán Zoltán képviselő: Állítom, hogy a két mélygarázs nem összehasonlítható, sem árban, sem műszaki megoldásban. Biczi László képviselő: A vita ismételten arról szól, amiről egyszer már a tavasz folyamán értesülhettünk. Az ügyvédnő tájékoztatóján kívül új, érdemi információk nem hangzanak el, mi a vádakra nem is tudunk reagálni, hiszen ma reggelig azt sem tudtuk, hogy sürgősségi előterjesztésként ezek az ügyek elénk kerülnek. 217

Nagy Tamás képviselő: Úgy gondolom, hogy az igazi vesztes a város és még unokáink is fizetni fogják ezt a mélygarázst. Valójában csupán 100 új parkolóhely létesül és a költségeket csak tetézi amennyiben pervesztesek leszünk. Kalmár István képviselő: Az 1. számú mellékletben ezen felül még öt ügy található, melyet Abdai alpolgármester úr módosító indítványa szerint kell tárgyalnunk. Kérem, a szavazás előtt ezeket röviden foglalja össze az ügyvédnő. Dr. Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében: A hátralévő ügyek nagy része korábban indított eljárás, melyekben az önkormányzat alperesként szerepel. Ezek közül az első ügy az Ügy-Ker Kft. által indított peres eljárás. A per tárgya egy államigazgatási jogkörben okozott kár, mely egy utóbb hatályon kívül helyezett és jogellenesen kiadott építési engedély alapján indult. Ezt a pert a beruházó indította, melyet első fokon megnyert az önkormányzat. A döntést viszont a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, miután az érintett kereset-módosítást terjesztett elő. Véleményem szerint várható a másodfokú pernyertesség is. Kalmár István képviselő: Ügyrendi javaslatom, hogy ebben a táblázatban található, még hátralévő ügyeket ne tárgyaljuk, határozattal zárjuk le ezt az előterjesztési részt. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 fő képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 18 igen, 2 nem szavazattal és 1 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elfogadta, a további ügyeket részletekbe menően nem tárgyalta. Dr. Fodor Tamás polgármester: 218

Kérem, szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 fő képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 16 igen és 6 nem szavazattal a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 331/2007. (XI. 29.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a város folyamatban lévő jogvitás ügyeiről szóló beszámolót 1. mellékletében felsorolt ügyekre vonatkozóan a beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:


Dr. Fodor Tamás polgármester: A napirendi pont tárgyalásakor elfogadtuk azt a sorrendet, hogy következőként a büntető ügyekről szóló tájékoztatót hallgatjuk meg. Ennek alapján felkérem dr. Futó Barnabás ügyvédet a beszámoló megtartására. Dr. Futó Barnabás ügyvéd: Az iménti tényállások ismertetését ismételni nem szándékozom. Én arra kaptam megbízást, hogy a történéseket büntetőjogi szempontból vizsgáljam. A büntető ügyek még a peresítési folyamat elején tartanak, de mind a hat ügynél fennáll az érték-aránytalanság illetve a hűtlen kezelés gyanúja. A hűtlen kezelés a „rábízott vagyonnal” való nem megfelelő sáfárkodást és vagyoni hátrány-okozást jelent. Az ügyek nagyságrendje alapján a városi, illetve megyei rendőrkapitányságon tettük meg a feljelentéseket. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság elfogultságot jelentett be, így került a Nemzeti Nyomozó Irodához az összes ügy. Nyár végéig tartottak a nyomozások, mely után a mélygarázs ügyében a hatóság megszüntette az eljárást. Emiatt a Megyei Főügyészséghez panaszt tettünk, melynek elutasítása után került sor a pótmagánvád benyújtására. A másik öt 219

ügyben mostanában került olyan szakba a vizsgálódás, megállapították, hogy a nagyságrend nem éri el a büntetőjogi kategóriát. Ezekben az esetekben is panaszt tettem. A pótmagánvád esetén a bíróság fog dönteni, függetlenül attól, hogy az ügyészség vagyoni hátrányt nem állapított meg. Az eljárásban nem hallgatták meg a tanúkat, a korábbi városvezetőket és a szakértőket. A pótmagánvádas bírósági eljárásban őket már mindenképpen be kell idézni, bár tárgyalás még nem került kitűzésre a mélygarázs ügyben sem. Kóczán Zoltán képviselő: Bevallom, hogy nehezen követtem az iménti tájékoztatót. Kérdezem, a jelenlegi városvezetésből személy szerint ki kereste meg Önt, illetve a pótmagánvád beadványt ki írta alá? Dr. Futó Barnabás ügyvéd: A polgármester. A pótmagánvád indítvány beterjesztésre került. Azt az ügyet már nem én viszem de tudomásom van róla. Biczi László képviselő: A pótmagánvádat mindenképpen tárgyalni kell a bíróságnak vagy elutasíthatja? Dr. Futó Barnabás ügyvéd: A pótmagánvádat csak alaki, formai okból utasíthatja el a bíróság. Dr. Fodor Tamás polgármester: A pótmagánvádat én írtam alá a Közgyűlés nevében. Kalmár István képviselő: Ügyvéd úrtól is ugyanazt kérdezném, mint az előbbi ügyek kapcsán. Ön mennyiért végzi ezt a tevékenységet?

Dr. Futó Barnabás ügyvéd: 220

Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának november 29-ei Közgyűléséről

Recommend Documents