SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Készült Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve az önkormányzat és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján

SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS 2009.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...........................................................................................................3 2.1. Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta..............................................................6 2.2 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése......................................................................6 2.3. Csomópontok kiemelése..............................................................................................................8 2.4. Összefoglaló az intézmények összesített létszámváltozásairól.................................................8 2.5. Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta..................................................................9

3. Célkitűzéseink.....................................................................................................9 3.1 Jövőkép.............................................................................................................9 3.2 Hosszú távú célkitűzések 2009-2015...............................................................9 3.3. Középtávú célkitűzések 2009- 2013..............................................................10 3.4. Rövidtávú célkitűzések: 2009- 2011..............................................................10 4. Akcióterv...........................................................................................................11 4.1 Megvalósítás terve......................................................................................................................11 a)A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása........................................................................11 Intézményen belüli szegregáció megszüntetése..........................................................................13

5. Megvalósítás.....................................................................................................20 6. Megvalósulást segítő egyéb programok...........................................................21 7. Kockázatelemzés..............................................................................................23 8.1. Monitoring...................................................................................................................................26 8.2. Nyilvánosság..............................................................................................................................26 8.3. Konzultáció és visszacsatolás...................................................................................................27

9. Kötelezettségek és felelősség..........................................................................29 10. Érvényesülés, módosítás................................................................................31 11. Elfogadás módja és dátuma...........................................................................32 12. Mellékletek:....................................................................................................33

2

1. Bevezetés Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (továbbiakban Terv) megalkotásával Sopron Megyei Jogú Város hozzá kíván járulni az esélyegyenlőség előmozdításához a közoktatási területén. 1. 1. Jogszabályi háttér Tekintettel az Alkotmány 54.§ (1) bekezdésére, a 70./A §-ára, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az európai közösségi jog vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény általános rendelkezésinek értelmében a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekkel, csoportokkal, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel kell eljárni az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével. A program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A törvény 35-36. §-ában foglaltak szerint a települési önkormányzat- a programban meghatározott célokkal összhangban – helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az ál3

lami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény végrehajtását, alkalmazását a közoktatásban az 1993. LXXIX. évi törvény a közoktatásról határozza meg az intézményfenntartó kötelezettségei által: a településeknek közoktatás-fejlesztési intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján: „…a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat - véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.” 1.2 A TERV intézkedéseivel a következő prioritásokat képviseli: Az egyenlő hozzáférés esélyét a szolgáltatásokhoz minden gyermek és tanuló részére: a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, c) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, d) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, e) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint f) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

4

Elkötelezett a fenntartó amellett, hogy segíti az intézményt abban, hogy a gyermekek/tanulók egyéni szükségleteiken alapuló minőségi oktatáshoz jussanak, ezáltal a munkaerőpiacon eséllyel jelenhessenek meg. A Terv célul tűzte ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az önkormányzat prioritásai között szerepel: •

A közoktatási szolgáltatások minőségének javítása

•

A közoktatás szervezésében a szegregációmentes intézményszervezés biztosítása

•

A közoktatás tárgyi, személyi feltételeinek hosszú távú biztosítása

5

2. Összefüggés a Helyzetelemzéssel 2.1. Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta Településünk 2007-ben készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részét képező Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. Az eltelt időszakban az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából lényeges változás

nem

történt,

intézményátszervezésre,

megszüntetésre,

alapításra

városunkban nem került sor. 2.2 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Esélyegyenlőségi terület1

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái.

Sopron városában a hhh-s tanulók adatgyűjtése az általános iskolában a legpontosabb. Itt a tanulók 7,7%-a hh-s, 2,1%-a hhh-s, ami az adatok koherenciájára utal. Az óvodában a kisgyermekek 8,5%-a hh-s, azonban csak 1,8%-a a hhh-s. Középiskolában a hh-s tanulók aránya 3,3%, a hhh-s arány 0,4% Nincs pontos számadatunk arra vonatkozóan, hány 3 éves kisgyermek nem jár óvodába a településen.

Az általános iskolában a további nyilvántartások pontos vezetése a feladat. Az óvodában és a középiskolákban törekedni kell a sokkal pontosabb adatgyűjtésre. A nyilatkozatok kitöltése érdekében tájékoztatni szükséges a szülőket. Középiskola esetében a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzővel kell felvenni az intézménynek a kapcsolatot.

Halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása

Egyéb hhh-s adthiányok

Iskolai szegregáció települési szinten

Az intézmények egy jelentős része a különböző közoktatási folyamatokban nem követi nyomon a hhh-s tanulók részvételét. Pl: kompetencia mérés eredményei esetében 2 intézmény szolgáltatott adatot a hhh-s tanulókról. Sopron városában a hhh-s tanulók összesített aránya 1%. A közoktatási intézmények közül arányaiban a Tóth Antal fogadja a legtöbb hhh-s tanulót, 13,1%-ban, ami a jogszabály

A védőnői, családsegítői, óvónői együttműködés kialakításával fel kell térképezni a városban élő óvodába nem járó hhh-s gyermekek családjait és a szülőkkel fel kell venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a beóvodázás megtörténjen. Korszerű adminisztrációs rendszer kiépítése, a közoktatási folyamatokban a hh-s és hhh-s tanulók részvételének nyomon követése

A nem önkormányzati intézmények fenntartójával kötött közoktatási megállapodásokban ki kell térni a hhhs tanulókkal kapcsolatos feladatellátás felvállalására is. Városi szinten a magántanulói státusz

1

Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell őket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra.

6

Iskolai szegregáció intézményi szinten

Továbbtanulási arányok: jelentős eltérése a hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között.

Kompetencia eredményei

mérés

Tanórán kívüli foglalkozások.

Tanulást segítő igénybe vétele.

programok

előírásai alapján nem jelent szegregációt. 3462 tanuló/gyermek jár nem önkormányzati fenntartású intézménybe, ahol összesen 3 fő hhh-s tanuló és 57 fő hh-s tanuló van. Azaz 0,03% a hhhs arány, 1,6% a hh-s arány. A településen a magántanulók száma: 55 fő, 0,47%. A nem önkormányzati intézmények esetében ez az arány: 0,95%, az önkormányzati intézményekben: 0,27% A város iskolái közül a Lacknerban tapasztalható szegregáció, ahol a szintje 5-8. évfolyamokon jóval meghaladja a jogszabály által tolerálható 25%-t, helyenként eléri a 78%t. A Soproni Nemzetiségi Iskolában a hh-s és hhh-s arányok vizsgálata indokolt. 2008/2009-es tanévben a városi továbbtanulási mutatók az országos átlagnál kedvezőbbek. 3 gyógypedagógiai intézmény (2 megyei fenntartású és bentlakásos) a tanulók jelentős része speciális szakiskolában folytatta tanulmányait. A Tóth A. többen kapcsolódtak be a normál szakképzésbe is. A hh-s tanulók mutatói általában 50%ban rosszabbak a nem hh-s tanulók mutatóinál. A hh-s tanulók eredményeit külön csak két intézménynél jelennek meg, ahol a mutatók nem térnek el az iskolai átlagoktól. A középiskolák e területen nagyon kevés információt szolgáltattak. Általános iskolai adatok alapján azonban egyértelműen kiderült, hogy valamennyi területen a hh-s és hhh-s tanulók városi összesítésben jóval kisebb arányban vesznek részt a tanórán kívüli programokon. Egyetlen iskola, a FVM DASZK , Lippai János Szakképző Iskola veszi igénybe az Útravaló Ösztöndíj programot 10 fő hh-s tanulójával.

megfelel az országos átlagnak, a nem önkormányzati intézményekben többszöröse az országos átlagnak. Felülvizsgálat tervezése, a szülőkkel való együttműködés annak érdekében, hogy a tanulók nappali tagozaton tegyenek eleget képzési kötelezettségüknek.

A Lackner iskolában a város kötelezettséget vállalt antiszegregációs tervében a szegregáló folyamat felszámolására, ami jelenleg a 4. évfolyamig jutott el. A Német Nemzetiségi Iskolában a hh-s és hhh-s tanulók pontos adatfelvétele szükséges és pontos tervet kell arra vonatkozóan készíteni, hogy a szegregációs oktatásszervezést elkerüljék. Az SNI-s tanulók célzott pályaorientációs tevékenysége, egyéni utak támogatása, a munkaerőpiacra való belépés elősegítése érdekében. A hh-s tanulók számára a továbbtanulást segítő tevékenység erősítése, pályaorientáció, felkészítő foglalkozás tervezése.

A hh-s, hhh-s tanulók eredményeinek értékelése, amennyiben eltér az iskola átlagától, egyéni fejlesztések tervezése szükséges. A szülők és tanulók meggyőzése elsősorban a napközi látogatásáról. Egyéb esetben a tanulók motiválása a programokon való részvételre szükséges, amennyiben a program költsége a visszatartó erő, úgy a pályázati források alapján biztosítsuk a hh-s hhh-s tanulók részvételét a programokon. A hh-s tanulók eredményes fejlesztését segítő lehetőségek kihasználása.

7

SNI-vé minősítés nem haladja meg az országos átlagot

A városban az SNI-s gyermekek/tanulók aránya 6,28%, az enyhe fokban értelmi fogyatékosok aránya: 2,2%

A pedagógusok módszertani képzettsége.

Óvodapedagógusok: 3,8%-ban, általános iskolában 40%, középiskolában 66%-ban vettek részt a pedagógusok módszertani képzéseken. Hatékony együttnevelés területén azonban senki nem jutott megfelelő képzéshez. Esélyegyenlőségi szempontú intézkedések szép számban vannak a városban, az intézményekben amelyek azonban nem minden esetben dokumentáltak, nincs meg hozzá a szervezett kommunikációs csatorna

Esélyegyenlőségi szempontok az intézmény működésének szervezésében

Beavatkozást nem igényel, azonban az SNI-s tanulók integrált nevelése komoly odafigyelést, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséget igényel. Elsősorban az óvodapedagógusok részére szükséges a korszerű módszertani képzéseken való részvételt biztosítani, továbbá a hh-s és hhh-s tanulókat nevelő/oktató iskolákban a pedagógusoknak szükséges a hatékony együttnevelés technikáit megismerni és alkalmazni. Az érintettek bevonását, meggyőződésén alapuló esélyegyenlőségi szempontú intézkedési és kommunikációs terv készítése

2.3. Csomópontok kiemelése

Tématerület

Aktorok

Intézményi szegregáció megszüntetése

A két iskola vezetője, fenntartó, szülői képviselet, társadalmi partnerek, kisebbségi

önkormányzat A hh-s és hhh-s tanulók közoktatási Intézményvezetők, szülők, szakértők, eredményességének növelése A 3 éves korú hhh-s gyermekek Családsegítő, védőnők, óvónők, fenntartó beóvodázása.

2.4. Összefoglaló az intézmények összesített létszámváltozásairól 2009. nov. 30-i állapot, részletes adatok a mellékletben

típus óvoda Általános is-

létszám 1778 4626

hh-s 143 356

Hhh-s 20 87

SNI-s 50 444

kola középiskola Mindösszesen

5232 11536

176 675

6 113

231 725

8

2.5. Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta •

A településen a hhh-s gyermekek/tanulók azonosítása a középiskolák kivételével megtörtént.

•

A 3 éves korú kisgyermekek beóvodázása biztosított, a város a megfelelő számú férőhelyet biztosítja.

•

A település elnyerte a TÁMOP 3.1.4 es pályázatot a szakmai fejlesztésre, a kompetencia alapú oktatás bevezetése érdekében.

3. Célkitűzéseink

3.1 Jövőkép Azonos eséllyel, egyenlő bánásmóddal, modern körülmények között felnövő és erősödő közösség kialakítása, amely korosztálytól függetlenül közösséget épít, nevel és erősít a közoktatás és – nevelés, a közösségfejlesztés, a kulcskompetenciák erősítésének különbféle módszereivel. El kívánjuk érni, hogy: 3.2 Hosszú távú célkitűzések 2009-2015 •

Az intézményeinkben a kompetencia alapú nevelés-oktatás beépül a napi gyakorlatba.

•

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az intézmények épületeinek korszerűsítése, felújítása, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerű informatikai eszközök biztosítása valamennyi intézményben megvalósul

•

Olyan közszolgálati rendszert működtetéssünk, amely a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét biztosítja

9

3.3. Középtávú célkitűzések 2009- 2013 •

A közoktatás eredményessége javul a hh-s és hhh-s tanulók esetében, a továbbtanulási mutatóik és a kompetenciamérés valamint a lemorzsolódás területén.

3.4. Rövidtávú célkitűzések: 2009- 2011 •

Az intézményeken belüli szegregáció felszámolása.

•

Minden 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek kapcsolódjon be az óvodai nevelésbe

•

A tanórán kívüli foglalkozásokat a hhh-s tanulók nagyobb arányban veszik igénybe.

•

A segítő programok igénybe vétele járuljon hozzá az eredményességhez.

Esélyt teremtő intézkedéseink a következő területre terjednek ki: •

az intézmény beiskolázási körzethatárának áttekintése,

•

az óvodáztatás feltételeinek biztosítása valamennyi HHH-s gyermek részére,

•

jóléti intézkedések a HHH-s tanulókat illetően az ingyenes étkeztetés és a tankönyvellátás érdekében.

Sopron Megyei Jogú Város a program megfogalmazása során, az oktatás területén a következő célokat tűzi ki annak érdekében, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentes, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. •

oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása,

•

esélyt teremtő intézkedések a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében.

10

4. Akcióterv 4.1 Megvalósítás terve a) A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendő cél

Beavatkozások

A hh-s és hhh-s diákok iskolai eredményessége nem éri el a többi tanuló eredményességi mutatóit A hh-s hhh-s tanulók továbbtanulási arányai, kompetencia mérési eredményei, lemorzsolódási mutatót az iskolai átlagtól ne térjenek el jelentős mértékben, és minden tanuló tanuljon tovább valamilyen középfokú intézményben. 1. Az oktatás színvonalának emelése a) belső értékelési rendszer megerősítése b) a pedagógiai módszertan fejlesztése a) kompetenciafejlesztési intézkedési terv készítése b) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása c) IPR beépítése az intézményi pedagógiai folyamatokba 2. Komplex felkészítő program a hh-s és hhhs-tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. d) egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában és a kollégiumban egyaránt e) tanulók mentorálása f) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása g) jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében h) A hhh-s-tanulók minél nagyobb arányban történő bevonása a kollégiumi ellátásba; a kollégiumi felvételi során a HH, illetve HHH-tanulók előnyben részesítése i) Útravaló Programba történő még intenzívebb bekapcsolódás 3. Tájékoztatás, kommunikáció a) Informálódás, és tájékoztatás a HH és HHH-tanulók továbbtanulási lehetőségeinek támogatási rendszeréről, annak érdekében, hogy az iskola továbbtanulásra tudja sarkallni a hátrányos helyzetű tanulóit. 11

b) Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok) c) A hh-s és hhh-s-tanulók megismertetése a számukra biztosított továbbtanulási lehetőségekkel, támogatásokkal d) szülői tájékoztató program végrehajtása, továbbtanulás, kollégiumi részvétel, stb. fontosságáról; a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel e) pályaorientáció hangsúlyosabbá tétele az osztályfőnöki órák tananyagában f) prevenciós programok megvalósítása g) Önismereti csoport működtetése az iskolapszichológus segítségével Felelős Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők Partner tanári kar, diákok, szülői munkaközösség Kisebbségi Önkormányzatok, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., Oktatási és Kulturális Minisztérium Határidő 2010. augusztus 31., majd folyamatos Kiinduló érték Nem minden folyamatban látjuk tisztán a hh-s tanulók teljesítményét. A továbbtanulási irányulásuk és a lemorzsolódási mutatóik eltérnek az intézményi átlagoktól. Indikátorok rövidtáA hh-s és a HHH-továbbtanulási arányok legfelvon jebb 20%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 35% Indikátorok középtá- A hh-s és a HHH-továbbtanulási arányok legfelvon jebb 15%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 45% Indikátorok hosszú A hh-s és a HHH-továbbtanulási arányok legfeltávon jebb 10%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 50% Az indikátorok forráintézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlősa ségi Terv Kockázatok Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint és csökkentésük esz- szülők együttműködési szándékának, az ügy melközei lett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fej12

Erőforrások

Státusz

lesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum működtetése intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése előkészítés alatt

Intézményen belüli szegregáció megszüntetése Feltárt probléma

Elérendő cél

HHH-s diákok aránya a Lackner iskolában az azonos évfolyamokon szervezett osztályok között meghaladják a 25%-os hhh-s aránybeli éltérést. A szegregáció megszüntetése minden intézményben.

Beavatkozások

Felelős Partner

Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon Az indikátorok forrá-

Az osztályba, csoportba sorolás elveit át kell dolgozni, figyelembe kell venni az esélyegyenlőségi szempontokat. A szülők tájékoztatása A pedagógusok felkészítése, az integrációra érzékenyítő képzés tervezése a tantestületeknek A deszegregációs program megvalósítása felmenő rendszerben. Az oktatás színvonalának emelése- szakmai fejlesztés Tájékoztatás, kommunikáció: a társadalmi egyeztetés Integrált Pedagógiai Rendszer beépítése a pedagógiai folyamatba Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők tanári kar, diákok, szülői munkaközösség Cigány Kisebbségi Önkormányzat, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., Oktatási és Kulturális Minisztérium 2010. augusztus 31., majd folyamatos 5-6 oszt. A szegregáció mértéke 78%, 7. évf. 89% A 7. évfolyamig a szegregáció megszűnik. A 8. évfolyamig a szegregáció megszűnik Szegregáció mentes oktatásszervezés intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlő13

sa Kockázatok és csökkentésük eszközei

Erőforrások

Státusz

ségi Terv Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: a pedagógusok felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum működtetése intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése pedagógiai asszisztens alkalmazása Antiszegregációs tervben a képviselőtestület által elfogadott, így megvalósítás alatt áll.

14

4. 2. Akcióterv beavatkozásai Helyzetelemzés megállapítása Sopron Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását mind az óvodában, az általános és középiskolában. Az integrációs támogatást nem igényeltünk.

2 3

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Valamennyi HH-s és HHHs tanuló bekerüljön az ellátási körbe.

A szülők tájékoztatása, a lehetőségek széleskörű ismertetése. Középiskolák együttműködnek a területileg illetékes jegyzővel.

Jegyző Intézményvezetők

2010. januártól folyamatos

A HHH-s gyermekek/tanulók ellátásának teljes körű biztosítása. Olyan feltételek biztosítása, hogy a város jogosult legyen a támogatás igénybevételére. IPR bevezetése

A támogatás szakmai feltételeinek biztosítása A két, szegregáclós osztályszervezést folytató intézményben az antiszegregációs terv alapján a deszegregációs folyamatok folytatása Szakmai innováció az iskolában, intézményfejlesztés Jó gyakorlatok feltérképezése, meglátogatása, tapasztalatszerzés

Intézményvezetők, fenntartó

2010. május 31.

Rövid távú indi2

Középtávú in-

kátor Legalább 5 %-al nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma minden intézménytípusban.

dikátor3 A nyilvántartás naprakész frissítése.

Elkészül az intézményenkénti terv. Az intézmények 1-5 évfolyamra igénylik a kiegészítő támogatást

Integrációs nevelés/oktatás kiterjesztése Az 1-7 évfolyamra igénylik a támogatást.

Hosszú távú indikátor A külön támogatások igényelhetők lesznek.

Az integrációs nevelés/oktatás kiterjed mind a 8 évfolyamra.

3 évre vonatkozik 6 évre vonatkozik

15

Közszolgáltatások feladatellátása nem teljes körű.

Igény szerint a családi napközi biztosítása, valamint gyermekjóléti szakellátás biztosítása.

Közoktatási szakszolgálati feladatok nem biztosítottak teljes körűen.

A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás biztosítása.

A HHH-s gyermekek óvodai ellátásának biztosításáról nincsenek megfelelő információk.

A HHH-s óvodás korú gyermekek teljes körű óvodáztatása.

A város közoktatási feladatellátásában az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények nem

A nem önkormányzati intézmények is vállaljanak feladatot a

Igényfelmérés a családi napközi iránt. Amennyiben HHH-s családok igénylik a szolgáltatást, úgy intézkedési terv készítése annak megvalósítására. Gyermekek átmeneti otthonának kialakítása, hozzáférhetővé tétele. A szolgáltatásra igényfelmérés készítése. Amennyiben az igények igazolják a szolgáltatás kiépítésének szükségességét intézkedési terv készítése. Az érintett gyermekek beazonosítása, (védőnők, családsegítő, óvónő) kapcsolatfelvétel a szülőkkel, együttműködések a gyermek eredményes fejlesztése érdekében. Óvodáztatási támogatás biztosítása Együttműködés a fenntartók között a hhh-s tanulók számára nyújtott szolgáltatások

Jegyző, Gyermek-jóléti szolgálat

2010. szeptember 1.

Elkészül az igényfelmérés, szükség szerint elkészül az intézkedési terv.

A szolgáltatás, ellátás feltételei biztosítottak.

A szolgáltatás, ellátás hozzáférhető valamennyi igénylő számára.

Jegyző, Pedagógiai Szakszolgálati Központ vezetője

2010. szeptember 1.

Elkészül egy igényfelmérés, szükség szerint intézkedési terv.

A szolgáltatás feltételei biztosítottak.

A szolgáltatás minden igénylő számára hozzáférhető.

Jegyző, óvodavezető, Család-segítő szolgálat

2010. április 30.

Az óvodáskorú HHH-s gyermekek nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vett óvodáskorú gyermekek szüleinek legalább a fele éljen az óvodáztatás lehetőségével.

A hhh-s családok 3 éves korú gyermekeinek legalább 90%-a részt vesz óvodai nevelésben.

Minden óvodáskorú gyermek szülei élnek az óvodáztatás lehetőségével, Sopron Megyei Jogú Város megteremti férőhelybővítéssel, az óvodáztatás feltételeit.

Intézményfenntartók, intézményvezetők

2010. szeptember 01.

A nem önkormányzati intézmények és önkormányzati intézmények között a hhh-

A nem önkormányzati intézmények és önkormányzati intézmények kö-

A nem önkormányzati intézmények és önkormányzati intézmények között a hhh-s tanulók ellátásában lévő különbség 0,5%-nál nem na-

16

azonos mértékben vesznek részt.

szociális hátrányok enyhítésében.

Az iskolák tanórán kívüli kínálata.

A HH-s tanúlók vegyenek részt több tanórán kívüli foglalkozáson. A HH-s és HHH-s tanúlók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken.

Az iskolai kompetenciamérések eredményei megfelelnek az országos átlagnak. Nincs szignifikáns különbség az egyes intézmények eredményei között. A lemorzsolódás arányai nem térnek el az országos mutatóktól.

Iskolán kívüli segítő programok igénybe vétele. Eddig csak egy intézmény vesz részt a programban, a hh-s tanulók 1,2%

A HH-s és HHH-s tanúlók lemorzsolódása csökkenjen.

A hh-s és hhh-s tanúlóknak eredménye a közoktatásban nőjön.

erősítésében, közös elvek mentén. A nem önkormányzati intézmények is felmérik a hhh-s gyermekek/tanulók számát. A HH-s tanulói érdeklődésnek megfelelő foglalkozások indítása.

s tanulók ellátásában lévő különbség 0,5%-ra csökken.

zött a hhh-s tanulók ellátásában lévő különbség 0,5%-nál nem nagyobb.

gyobb.

Minden tanórán kívüli programon a hhh-s és hh-s tanulók részvételi aránya 10%kal javul. Az intézmény eredményességi mutatói és a hhs, hhh-s tanulók mutatói közötti eltérés 15%-nál nem nagyobb.

Egyetlen tanórán kívüli programon sincs 10%-nál nagyobb eltérés a hh-s és nem hh-s tanulók részvételi aránya között.

Intézményvezetők

2010. május. 1.

A hh-s és hhh-s tanulók részvétele a napköziben eléri nem hh-s társaik arányát.

Minden intézményben értékelik a hh-s és hhh-s tanulók mérési eredményeit, Egyéni fejlesztési irányok kijelölése, amennyiben eltérés tapasztalható A HH-s és HHH-s tanulók lemorzsolódási mutatóinak vezetése, elemzése, fejlesztési irányok kijelölése. Különös figyelem a 9. évfolyam esetében.

Intézményvezetők

Elemzés: minden év ápr. 20. Fejlesztési terv: jún. 30.

Az intézmény eredményességi mutatói és a hh-s, hhh-s tanulók mutatói közötti eltérés 20%-nál nem nagyobb.

Intézményvezetők.

A hh-s hhh-s tanulók lemorzsolódási mutatói nem térnek el az intézményi mutatóktól 20%-nál nagyobb mértékben.

A hh-s hhh-s tanulók lemorzsolódási mutatói nem térnek el az intézményi mutatóktól 15%nál nagyobb mértékben.

A hh-s hhh-s tanulók lemorzsolódási mutatói nem térnek el az intézményi mutatóktól 15%-nál nagyobb mértékben.

Útravaló Ösztöndíj pályázatra igény benyújtása.

Intézményvezetők.

Elemzés: minden év március 31.-ig. Fejlesztési terv: minden év szept. 30.ig. Pályázatnak megfelelően

A hh-s és hhh-s tanulók 35% részt vesz a programban.

A hh-s és hhh-s tanulók 45% részt vesz a programban.

A hh-s és hhh-s tanulók 50% részt vesz a programban.

Az intézmény eredményességi mutatói és a hh-s, hhh-s tanulók mutatói közötti eltérés 15%-nál nem nagyobb.

17

Az SNI-s gyermekek/tanulók ellátása

A települési önkormányzat fenntartásában működő és a nem önkormányzati fenntartású intézmények kooperációjának javítása.

Az intézmények továbbtanulási mutatói az országos átlagnak megfelelőek, azonban a hh-s és hhh-s tanulók irányultsága kedvezőtlenebb.

Az inkluzív nevelés beépítése a pedagógiai gyakorlatba. Minden gyermeknek/tanulónak az igényei szerinti ellátás. Az egyházi és megyei fenntartású intézmények is aktív résztvevői az esélyegyenlőségi programnak.

Az óvodai és középiskolai vizsgálatok kiterjesztése, A pedagógusok képzése Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása EGYMI szakmai szolgáltatásainak igénybevétele Minden intézményben az esélyegyenlőségi felelős kijelölése megtörténik, és közösen működtetnek esélyegyenlőségi munkacsoportot.

szakszolgálatokkal, nevelési tanácsadóval való kapcsolat EGYMI vezetője

Folyamatos, éves tervezés alapján

Az SNI.s tanulók nevelését/oktatását folytató intézmények pedagógusainak 5%-a részt vesz az inkluzív pedagógiát segítő képzésen

Az SNI.s tanulók nevelését/oktatását folytató intézmények pedagógusainak 5%-a részt vesz az inkluzív pedagógiát segítő képzésen

Az SNI.s tanulók nevelését/oktatását folytató intézmények pedagógusainak 5%-a részt vesz az inkluzív pedagógiát segítő képzésen

Intézményvezetők, fenntartók.

2010. március 31.

Esélyegyenlőségi felelősök kijelölése, a munkacsoport megala-kítása, részvétel az esélyegyenlőségi fórumon.

Hozzájárulnak a Terv megvalósításához, részvétel az esélyegyenlőségi fórumon

Hozzájárulnak a Terv megvalósításához, részvétel az esélyegyenlőségi fórumon

Megfelelő életminőség biztosítását segítő továbbtanulás feltételeinek kialakítása.

Egyéni fejlesztés, felkészítő foglalkozás, a szülőkkel, a középiskolával való együttműködés erősítése.

Intézményvezetők, pályaválasztási felelősök

Minden év február

A hh-s és hhh-s tanulók mutatói 20%-nál nagyobb mértékben nem térnek el.

A hh-s és hhh-s tanulók mutatói 15%-nál nagyobb mértékben nem térnek el.

A hh-s és hhh-s tanulók mutatói 10 %-nál nagyobb mértékben nem térnek el.

18

Vannak tovább nem tanuló diákok

Minden tanköteles korú gyermek részesüljön oktatásban, nevelésben.

Egyéni fejlesztő munka, együttműködés a szülővel, a gyermekjóléti szolgálattal a továbbtanulás biztosítása érdekében.

Intézményvezető, jegyző, gyermekjóléti szolgálat

2010. szept. 1.

A tankötelezett, tovább nem tanúló diákok jegyzői hatáskörbe kerülnek.

A pedagógusok továbbképzési mutatói alapján nem vettek részt integrációt segítő képzésen sem az óvodapedagógusok, sem az általános iskolai, sem a középiskolai tanárok

A pedagógusok felkészítése a hhh-s tanulókkal való eredményes foglalkozásra

Továbbképzés szervezése. Azon intézmények esetében az egész tantestület számára, ahol a hhh-s gyermekek/tanulók aránya magas.

intézményvezetők

2010. dec. 1.

A pedagógusok 5%-a részt vesz IPR alapú képzésen

Az esélyegyenlőségi szempontok a fenntartói ellenőrzésben

A fenntartó önkormányzat megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a szociális hátránnyal küzdő gyermekek esélyeinek kiegyenlítése területén.

Intézményi közoktatási esélyegyenlőségi programok készítése, frissítése. Intézményvezetői beszámoló kiegészítése az esélyegyenlőségi szempontokkal.

Fenntartó, intézményvezetők,

2010. 06.30.tól folyamatosan.

Az Esélyegyenlőségi fórumon értékelik a beszámolót, Felülvizsgálják a tervet, módosítják, fenntartó elé elfogadásra beterjesztik.

A nyilvántartásba vett tankötelezett tanulók legalább 70 %-a kapcsolódjon be szakképzésbe. Az intézményt elhagyó tanulókról az iskola nyomonkövetési rendszert működtessen. A pedagógusok további 5%-a részt vesz IPR alapú képzésen

Az Esélyegyenlőségi fórumon értékelik a beszámolót, Felülvizsgálják a tervet, módosítják, fenntartó elé elfogadásra beterjesztik

A nyilvántartásba vett tankötelezett tanulók legalább 80 %-a kapcsolódjon be szakképzésbe. Az intézményt elhagyó tanulókról az iskola nyomonkövetési rendszert működtessen

A pedagógusok további 5%-a részt vesz IPR alapú képzésen

Az Esélyegyenlőségi fórumon értékelik a beszámolót, Felülvizsgálják a tervet, módosítják, fenntartó elé elfogadásra beterjesztik

19

5. Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási

intézmények

vezetőit

pedig

felkéri,

és

a

közoktatási

szerződés

megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre és működtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás című fejezetet). Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is bevonjuk.

20

6. Megvalósulást segítő egyéb programok Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek Kiemelt programelem IPR implementáció

Antiszegregációs program

ROP, vagy egyéb infrastrukturális fejlesztés TÁMOP, pályázat alapján támogatott fejlesztés

TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

Ezek alapján Határ- Célértékek Feladatok Koordiná- Koordinációért meghatározott idők státusza ciós felfelelős személy feladatok adat Intézményfej- 2010. A HHH-s ta- tervezés A pályázat Fenntartó, intézlesztés szept. nulókat nebenyújtása, ményvezetők Önértékelés 01 velő/oktató Szerződés Intézményi doóvodák, áltakötés az kumentumok átlános és köOOIH-val, dolgozása zépiskolák TovábbPedagógus toépítsék be a képzések vábbképzések pedagógiai szervezése Új módszerek programba szerinti képesaz IPR-t ségfejlesztés Települési prog- 2014. HHH-s arány végrehajtásA közokta- Oktatási iroda ram, a közoktakiegyenlített tási feladattás területére is ellátás áttartalmaz elvárászervezése sokat, a hhh-s arány minden intézményen belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakuljon. Intézményi aka- 2015. Az intézmé- végrehajtásTervezés Fenntartó, Prodálymentesítés, dec. 31. nyek fizikai Építés le- jekt vezető, ininfrastruktúra akadálybonyolítása tézményvezetők fejlesztés mentesítése megvalósul. Kompetencia- 2010. A fenntartó végrehajtásPályázat Fenntartó, Proalapú oktatás jan. 15. beadta pábeadása jekt vezető, inbevezetése lyázatát a Intézményi tézményvezetők Pedagógus tomeghatárohelyzetvábbképzések zott feladatelemzés és ellátási heIntézménylyekre, a fejlesztés kompetencia-alapú oktatás bevezetése érdekében. Az intézmények 2010. Az intézmé- Beadott pá- Pályázat Fenntartó, Proszámítógéppark- dec. 31. nyek haszlyázat készítése jekt vezető, injának fejleszténálják a taníFejlesztési tézményvezetők se, az IKT és tási órákon a terv, be21

SDT bevezetése az oktatásba.

számítástechnikai eszközöket.

szerzés, pedagógus képzések

22

7. Kockázatelemzés Határidő:

minden év október 31.

A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat). Cél konkrét szöveges megfogalma- Intézkedés leírása zása Minden HHH-s gyermek/tanú-ló bekerüljön a szükséges ellátásba.

Az iskolák adatgyűjtésének korszerűsítése, egységesítése. Minden folyamatba kerüljön be a HHH-s tanulókról gyűjtött adat.

Az intézkedés ered-A kockázat kö-A kockázat be-A kockázat elhárítáményes megvalósulá-vetkezményé- következésé- sának, kezelésének sának kockázata nek súlyossá-nek valószínű-tervezett módja ga (1-3) sége (1-3) Szülői nyilatkozatok A szülők nem szíve-3 2 Az intézmény maga sen nyilatkoznak alatájékozódik a szülők csony iskolai végzettiskolai végzettségéségükről ről az adatvédelmi törvény betartásával és ő kezdeményezi a jegyzőjénél a gondozásba vételt. Olyan adattáblák készí-Nincs megfelelő szá-3 1 Szükség esetén feltése, hogy minden folya-mítógépes háttér készítés az intézmatban külön látni lehesmény adminisztrasen a HH-s s HHH-s tatív dolgozóinak. nulók teljesítményét az intézményben, a szükséges beavatkozások ter-

23

vezése érdekében. Az intézményekben ismerjék meg a A kompetencia alapúA pedagógusok ke-3 kollégák és alkalmazzák a kompe- programcsomagok meg-véssé lesznek motitencia alapú oktatást ismerése váltak a szakmai Óralátogatáson tájékozó-megújulásra dás a fejlesztésekről. TÁMOP pályázat benyújtása A HHH-s gyermekek/ta-nulók hoz- Intézményi önértékelés A pedagógusok atti-3 zájussanak a számukra előnyös, ki- Az IPR bevezetésénektűdje nehezen váltoegészítő pedagógiai elemekhez. tervezése, szerződéskö-zik tés az OOIH-val, pedagógiai program módosítása, A kompetencia méréseken az or- A kompetenciamérésekNem megfelelő mó-2 szágos szintet érjék el a tanulók. eredményeinek feldolgo-don értékelik a mérézása, tantestületi megvi-si eredményeket, betatás, szükség eseténlülről nem látják a egy-egy kolléga beisko-megfelelő lépéseket lázása a mérés eredmé-elfogulatlanul nyeinek helyes feldolgozását segítő továbbképzésre, munkaközösségenként fejlesztési terv készítése Az intézmények tárgyi feltételei fe- Az intézmények ütemter-Nem jut a fenntartó3 leljenek meg a jogszabályi elvárá- vet készítenek a hiányzópályázati, vagy állami soknak feltételek biztosításáról hozzájáruláshoz a fejlesztés megvalósításához.

1

A HEFOP-ban sikeres intézmények tapasztalataival ismertetjük meg a kollégákat. .

1

Az Integrált Pedagógiai Rendszer megismertetése.

1

Külső mérési szakember segítségét kell kérni.

3

A fejlesztések között szükségességi sorrend kialakítása, erre intézményi és fenntartói szinten ja-

24

vasolt alapot képezni. A fenntartó hozzá tudjon járulni a Intézményfejlesztés aAz intézmények nem3 HHH-s tanulók ellátásának maga- pályázati kiírásban fog-felelnek meg a pályásabb költségeihez. laltak szerint. Alapító ok-zati feltételeknek iratok módosítása. Pályázat: integrációs pályázati támogatás igénylése

1

Intézményi önértékelés elkészítése Bevezető tájékoztató az intézményvezetés részére Pedagógusok továbbképzése

A szegrágált oktatásszervezési gyakorlat felszámolása Az intézményekben a hhh-s arány jogszabályoknak megfelelő legyen

1

Társadalmi egyeztetés.

3

Újabb pályázati lehetőség

A pedagógusok, tanulók,A szülők részéről az3 szülők felkészítése, pe-intézkedés vitatott ledagógusok továbbképzé-het. se, Új szervezésű csoportok kialakítása Az intézmények fizikai, szükség Az akadálymentesítésNem áll rendelkezés-3 esetén informatikai akadálymentesí- megtervezése. re a megfelelő forrás tése az egyenlő hozzáférés érdeké- Források biztosítása, ki-a beruházásokhoz. ben vitelezése

25

8. Monitoring, nyilvánosság és konzultáció 8.1. Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Felelős:

Esélyegyenlőségi Fórum vezetője

8.2. Nyilvánosság A

program

elfogadását

megelőzően,

a

véleménynyilvánítás

lehetőségének

biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. Felelős:

Esélyegyenlőségi Fórum vezetője

Határidő:

az Esélyegyenlőségi Terv képviselő-testületi elfogadá-

sát megelőzően A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az Esélyegyenlőségi Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására a település honlapja, a helyi újság, televízió és helyi rádió áll rendelkezésre, valamint kifüggesztjük a faliújságra, és a könyvtárban is hozzáférést biztosítunk. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet a település és az oktatási intézmények különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos 26

helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Felelős:

Esélyegyenlőségi Fórum vezetője

Határidő:

minden év október 31.

8.3. Konzultáció és visszacsatolás

Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása -

annak

figyelemmel

kísérése, hogy

a megelőző

időszakban

végrehajtott

intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges

beavatkozások

évenkénti

felülvizsgálata,

az

Esélyegyenlőségi

Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása A kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével (lásd. a 2.3. fejezetet) tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: intézményvezetők a fenntartó(k) képviselői 27

Cigány Kisebbségi Önkormányzat a tematikus munkacsoportok vezetői gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szülők képviselői diákok képviselői családsegítő szolgálat gyermekjóléti szolgálat gyámügy iskolapszichológus nevelési tanácsadó roma civil szervezet roma koordinátor, cigány dajka/roma asszisztens/ utcafelelős, stb. c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről

tájékoztatja

a

Fórumot.

Az

Esélyegyenlőségi

Intézkedési

Tervvel

kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő:

évente minden év október 31.

Felelős:

28

9. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a fenntartó önkormányzat részéről az oktatási referens felel. Az ő feladata és felelőssége: -

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

-

Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.

-

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.

-

Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért az oktatási referens felel, aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórumnak is elnöke. Az ő feladata és felelőssége: -

az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

-

az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,

-

az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,

-

az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.

A város vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a

közoktatási

intézmények vezetői

29

-

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

-

Felelősségük

továbbá,

hogy

ismerjék

a

Települési

Közoktatási

Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. -

Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.

-

Az

intézmények

vezetői

intézményi

akciótervben

gondoskodjanak

az

Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, a településsel és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.

30

10. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

31

11. Elfogadás módja és dátuma

I. Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét szakmai és társadalmi vitájának érdekében az alábbi fórum(ok) vitatták meg: intézményvezetők, szülői képviselet, kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, pedagógusok. II. Az itt született észrevételeket megvitatást követően az Intézkedési Tervbe beépítettük. III. Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a közgyűlés a(z) …./2009.(XII.17.) Kgy határozatával elfogadta.

……………………………………………. Dr. Fodor Tamás polgármester

Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének elkészítésében részt vett: Mosolits Lászlóné, esélyegyenlőségi szaktanácsadó.

………………………………………………………..

32

12. Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Csoport- és létszámadatok Tanórán kívüli tevékenységek Gógypedagógiai nevelés – pedagógusok Gyógypedagógiai nevelés – tanulók Lemorzsolódási mutatók Továbbtanulási mutatók Kompetencia mérések eredményei – szövegértés Kompetencia mérések eredményei – matematika Pedagógusok módszertani képzettsége

33