S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

STUDIA CAROLIENSIA

2008. 2 .

SZÁM

140–147.

SPANNRAFT MARCELLINA A SZÁRNY SZÓ JELENTÉSE A KÖZNYELVBEN, A BIBLIA NYELVÉBEN ÉS A MAGYAR KÖLTÉSZETBEN 1. Bevezetés Hogy miért esett a választásom a szárny szó jelentésének vizsgálatára? A szárny mediátor, amely fent és lent, a szent és profán világ között közvetít. (Szilágyi N., 1997: 23) Akár a létra. Vagyis annál is izgalmasabban, hiszen ebben az esetben maga a mediátor is tartozik valakihez vagy valamihez (pars pro toto), a közvetítés pedig természete szerint dinamikus. Szárnyuk lehet a szeleknek (Zephürosz, Boreasz), a szivárványnak (Írisz), a napszakoknak (Esti szürkület, Éj, Hajnali szürkület), a csillagképeknek (Szűz, Hattyú, Pegazus), az égitesteknek (pl. az egyiptomi szárnyas napkorong), az égisteneknek (pl. Hórusz-sólyom), az égistenek küldötteinek (pl. Niké, Hermész, angyalok) stb., hiszen a szárny “az égi és légi jelenségek megtestesítőinek, az égben, az ég és föld között közlekedő földöntúli lényeknek, ill. ezek közlekedőeszközeinek megkülönböztető jelvénye”. (Hoppál és mtsai, 2004: 271) De szárnyuk van bizonyos ábrázolásokban az ördögöknek, a démonoknak, a sárkányoknak és a szörnyeknek is. A földről távozó emberi lélek is szárnyakon, madárvagy rovarszárnyakon száll a túlvilágra – hogy csak néhány ismert példát említsünk. A fenti kontextusokhoz kapcsolódó nyelvi kifejezésekben maga a szárny szó hol meg is jelenik (pl. szelek szárnyán, szárnyas Pegazus), hol közvetlenül nincsen jelen, ám ilyenkor is implikálódik (pl. leszállt az éj, napszállta után). (vö. Seiber és mtsai, 1994: 284) 2. A szárny – mint jelkép A szárny a Biblia kontextusában elsősorban mozdulatlan, kiterjesztett szárnyként jelenik meg, mely gondoskodást, védelmet, biztonságot nyújt az oltalmat keresőknek. Népdalaink (2. 2.), költeményeink (2. 3.) kontextusaiban, ugyanakkor dominánsan a szabadsággal kapcsolódik össze. Ez utóbbi vonatkozás jelenik meg elsősorban a szárny szóval kapcsolatos mai konnotációinkban (4.) is. 2. 1. A szárny – mint jelkép a Bibliában A Bibliában a kiterjesztett szárnyak erőt fejeznek ki (pl. Iz 8,8), a szárnyak által megjelenik a kegyelem (pl. Kiv 19,4), a kegyelem révén védelmet, biztonságot, menedéket jelentenek a rászorulónak (pl. MTörv 32,10). Gyönyörű példái ennek a gondoskodó szeretetnek az ószövetségi zsoltárok megfogalmazásai: “Szárnyaid árnyékában rejts el engem.” (Zsolt 17,8) “Az emberek fiai szárnyaid árnyékába menekülnek.” (Zsolt 36,8)

140

A SZÁRNY SZÓ JELENTÉSE A KÖZNYELVBEN, A BIBLIA NYELVÉBEN …

“Szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek.” (Zsolt 57,2) “Hadd meneküljek szárnyaid árnyéka alá.” (Zsolt 61,5) “Szárnyaid árnyékában örvendeztem.” (Zsolt 63,8) “Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lesz oltalmad.” (Zsolt 91,4) A szárnyak óvó-védő szerepe mutatkozik meg az alábbi újszövetségi képben is: “Hányszor akartam összegyűjteni fiaidat, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de ti nem akartátok.” (Mt 23,37) Az arany kerubok szintén kiterjesztett szárnyaikkal takarják be a szövetség ládájának födelét (2Móz 25,20; 37,9; 1Kir 8,6; 2Krón 5,8). E mozzanatot Dávid Katalin hódolat jelének, A. Heller a mindenek felett őrködő és mindent igazgató Isten gondoskodó hűségének csodálatos előképeként értelmezi. (Dávid, 2002: 212-213; Heller, é. n.: 183-184) A szárnyak megjelennek még az Ószövetségben a gyorsaság kifejezőiként is (Ez 1 és 10; Jer 48,40 és 49,22), ám ez a dinamikus szárny-ábrázolás alulreprezentált a fentiekben példákkal illusztrált jelentésmintázathoz képest. (vö. még Doppelfeld, 1998: 15-17; 78-80) 2. 2. A szárny – mint jelkép népművészetünkben A szárny a cseremiszeknél, a finneknél és voguloknál az erő és a hatalom jelképe. “A szárnyból csak a török népeknél és nálunk lett szerelmi jelkép.” (Lükő, 2003: 80) “Székelyek húsvéti tojásain is gyakran találkozunk a madár szárnyával, pillangó szárnyával, …” (Lükő, 2003: 81) Ugyanakkor a halállal kapcsolatos tárgyi emlékek (pl. háromszéki ember alakú fejfák, fejükön madárral), illetve népköltések (pl. “Sárga leszek, mint a halál / elrepülök, mint a madár”) is szoros kapcsolatot mutatnak a madár, a lélekmadár szimbólummal. (Lükő, 2003: 69) (A földről az égbe távozó lélek sok, egymástól távolinak látszó kultúrában is szárnyakon –madár- vagy lepkeszárnyon – száll az istenek elébe.) “A repülés mindig is jelképezte a szabadulást a földhöz kötött lét fizikai korlátaitól, és a lélek fölemelkedését az istenekhez: misztikus élmény során, vagy a halállal.” (Fontana, 1995: 86) 2. 3. A szárny -- mint jelkép a magyar költészetben A szárny motívum előfordulása igen gazdag a magyar költészetben. Érdekes, hogy a Biblia kontextusaiban dominánsan jelen lévő szárny = erő, védelem, gondoskodás stb. jelentésre alig találni példát. Csekély kivételt pl. Földi János, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály egy-két költeménye jelent. Ezekben majd mindig erős, hatalmas férfi alakjával kapcsolódik össze a szárny megjelenése. Pl. “hűséges férjednek szárnya alatt”, “Nagyságtok áldott szárnya alá megyek”, “Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt”.

141

SPANNRAFT MARCELLINA

Gyakoribb a szárnyak megjelenése a dinamikus, az eget a földdel összekötő vagy éppen szembeállító képekben, pl. az alábbi motívumokkal kapcsolatban. Lehet madarak szárnya: pl. kerecsen (Zrínyi Miklós), sas (Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály), pacsirta (Tompa Mihály), galamb (Tóth Árpád). Más élőlények szárnya: pl. lepke (Kölcsey Ferenc, Tompa Mihály, Tóth Árpád), szitakötő-szárny (Reményik Sándor). Nem evilági lények szárnya: pl. angyal (Reményik Sándor, Somlyó Zoltán), nimfa (Csokonai Vitéz Mihály), isteni szárny (Csokonai Vitéz Mihály), földöntúli szárny (Somlyó Zoltán). A szárny szóval kapcsolatos metaforák közül kiemelkednek az alábbiak: Lélek = szárny “Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen.” (Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban) Szó = szárny “Arany világ, te fényes álom! Hol szárny a szó, nem szolga járom.” (Komjáthy Jenő: A nyár dalai) Dal = szárny “És mennyi dal szállt a derűs magasba, Ó mennyi szárny, mely egekig emelt Ujjongó hangokat és szíveket.” (Juhász Gyula: Borús szonettek) Zene = szárny “a zene ez a szárny” (Juhász Gyula: Prológus) A szárny – mint mediátor – az eget és földet köti össze. S bár szárnyakkal leszállni is lehet, nemcsak felrepülni, a szárnyak motívumának megjelenése lényegesen gyakrabban kapcsolódik össze az emelkedéssel. A FENT térdimenzió pedig mintázatbeli párhuzamosságban áll egy sor más pozitív elemmel: pl. aktivitás, erő, mozgás, élet stb. Néhány példa a fentiekre: “fent tűzben két lila szárny ég Lent hamuszürke az árnyék” (Dsida Jenő: Merre száll?) “Ah szárny és nem koporsó kell nekem. Szívem kitárul … már emelkedem.” (Reviczky Gyula: Új élet) “De szárny kell munkához s imához is!

142


Szárny, mely röpít, s forrás, mely enyhet ad.” (Reményik Sándor: Erdélyi március) Olvassuk el Babits Mihály: Botozgató c. versét, hogy a fentieket egy kicsit alaposabban is szemügyre vehessük! A rügy a fán – mint ifju arcon a pattanás – kiütközött. Vén életemmel sántikálok a csecsemő zöldek között. Botom dühödten üt a fűbe, szívem irigy és izgatott: ez a szerény tavasz kicsúfol. hogy telhetetlen agg vagyok. Mint ki ráijed, hogy hamar járt s céljához túl korán elér: lassabban lépek, majd megállok… Éveim nyilallnak belém. Botom szédülve döf előre, mint ha az út sötétbe lejt. Lejtő ez, minden léptem egypár másodperccel mélyebbre ejt, s úgy érzem, csúszok, elmerülök… És majd kinyílnak a rügyek. Vadmeleg bálokon kibontják csipetke legyezőiket. A legyezőkből csupa szárny lesz! De én csak süllyedek süket botommal, míg fölöttem elszáll az egész szárnyrakelt liget… Már száll is… Az ágok, a bokrok… lányok ruhája… száll, suhan… Csak én botozok botladozva, a könnyűek közt súlyosan. Óh hogy szeretnék megfogózni valami lomb vagy szoknyaszárny fodrába: mind szakadna, tűnne, mint tüske közt a pókfonál.

143


Lomb nincs is még! Csak a rügyecskék Bujtak ki, pirinyónyi zöld Nyelvek, amik nyalják a szellőt. Az egész liget nyelvet ölt. Nyelveket ölt reám az erdő… Koppanj nagyot, mogorva bot! Ez a szerény tavasz kicsúfol, Hogy telhetetlen agg vagyok. A fenti versben a LENT térdimenzió, a “bot” mintázatához kapcsolódó szavak és kifejezések: Negatív mozgásintenzitás: lassabban, megállok; Negatív fényerő: sötétbe; Lefelé irányuló mozgások: lejt, ejt, csúszok, elmerűlök, süllyedek; mélyebbre; Negatív testi élmények: sántikál, botozok botladozva, ráijed, nyilallnak, szédülve döf, dühödten üt; süket, agg, vén; Negatív lelki élmények, tulajdonságok: irígy, izgatott, telhetetlen, súlyos; Egyéb negatív értékjelenésű szavak: szakadna, tűnne (a SZÉT és EL térdimenzióhoz kapcsolódóan). A FENT/KINT térdimenzió, a “szárny” mintázatához kapcsolódó szavak és kifejezések Pozitív, élettel teli természeti képek: kinyílnak a rügyek, rügyecskék bújtak ki, kibontják legyezőiket, liget, rügy, lomb, liget, erdő, ifjú, csecsemő, zöld; A szárny szó jelentéséhez kapcsolódó igék, ill. melléknevek: elszáll, szárnyrakelt száll, suhan; könnyű. A cím és a fenti motívumarányok is egyértelműen mutatják a vers üzenetét. A pozitív oldal nem a személyes életútból, hanem az örök törvényből fakadó derű és reménység-bizonyosság. 3. A szárny szó jelentéséről A szárny szó jelentéseinek történeti kialakulását az alábbiakban foglalhatjuk össze a TESZ alapján: 1372 u./1448 k. madarak, rovarok repülésre alkalmas szerve; JókK. “Mend az madarak kezdek … ky teryesteny sarnyokott”; 1416 u./1450 k. állandó szókapcsolatokban a biztonság, védettség, oltalom, védelem jelképeként; 1527. állandó szókapcsolatokban a szabad mozgás, emelkedés, gyorsaság jelképeként;

144


1551. (csapat arcvonalán) a jobb vagy bal oldali rész; 1585. különböző eszközök kiálló része; 1608. kabát, köpeny lebegő része; 1771. épület, építmény szélső része; 1775. szélmalom kerekének egy lapja; 1782. különböző testrészek jobb vagy bal oldala; 1782. ékcsont kinövése; 1807. hártyaforma lapos kinövés a mag oldalán; 1894/1895. repülőgép nagy felületű, bordákkal merevített alkotórésze; 1901. család oldalága; 1951. pillangós növények oldalt álló szirma. Szinkron jelentései közül az alábbiakat emeli ki az ÉrtSz.: állatnak, képzeletbeli lénynek repülésre való testrésze; repülőgép kétoldalt kinyúló, nagy felületű alkotórésze; vminek szárnyhoz hasonlóan oldalt el- v. kiálló (két) része (tüdő, ajtó, kapu); nagyobb épületnek a közepétől jobbra v. balra lévő része; kat csapat arcvonalán jobb, ill. bal oldali rész. A szárny szó számos frazeológiai egység alkotóeleme: pl. szárnyra kel, a képzelet szárnyain, szárnyra kap/kel a hír, szárnyakat ad vkinek, szárnyait próbálgatja, szárnyát szegi vkinek, vkinek a szárnya alá menekül, szárnya alá vesz/fogad vkit. Ezek egy része egyértelműen a Biblia utódairól gondoskodó madár képét idézi (vkinek a szárnya alá menekül, szárnya alá vesz/fogad vkit), más részük a szabadság, lehetőség (szárnyra kel, a képzelet szárnyain, szárnyakat ad vkinek, szárnyait próbálgatja), illetve a gyorsaság (szárnyra kap/kel a hír) konnotációját hordozza. 4. A szárny szó jelentésével kapcsolatos mai asszociációk, konnotációk Egyetemi hallgatókat (49 adatközlő) arra kértem, írják le azt a három szót, amely a szárny szó hallatán 1 percen belül az eszükbe jut. Az összes előfordulásból az alábbi számban fordultak elő az alábbi szavak: 26 repülés 24 madár 18 szabadság 10 angyal 6 repülő 5 magasság 4 fehér

145


3 toll, csirke 2 könnyedség, galamb, tisztaság 1 levegő, felszabadultság, lebegés, függetlenség, életerő, szárnyalás, ég, vezér, csont, törés, épület, távolság, boldogság, család, barátok, élet, zene, biztonság, tyúk, liba, segítség, betét, jövő, űrhajó, kolibri, menny, lepke, színes, könnyű, magasba száll, Daidalosz Az előforduló elemekből 1. helyen 22-szer szerepel a repülés, 12-szer a madár, 4-szer az angyal, 3-szor a szabadság, 2-szer a repülő, 1-szer a lepke, a tyúk, az élet, a Daidalosz, a vezér és az épület. A szárny szóra adott asszociációk javarésze pozitív értékjelentésű szó. Zömük közvetlenül (pl. ég, menny, magasság, levegő) vagy közvetve (pl. szabadság, felszabadultság, függetlenség, könnyedség) a FENT térdimenzióhoz kapcsolódik. Ezek közül egy nagy elemcsoport (pl. angyal, fehér, tisztaság) egyértelműen szakrális nyelvi teret rajzol ki. (vö. Vass, 2005: 52-54) Érdekes, hogy a felötlő élőlények közül a madár (galamb, kolibri, tyúk) és a lepke fordult elő az asszociációk között. (vö. Lükő, 2003: 94) A galamb és a kolibri a gyorsasággal, szabadsággal van kapcsolatban, a tyúk viszont a Biblia kiterjesztett szárnyú gondoskodóját juttatja eszünkbe. Látható, hogy a bibliai szárny-konnotációk megjelenése a népdalok, ill. a költői szövegek konnotációihoz képest elenyésző a szóasszociációkban. A betét szó megjelenése mutatja talán legszembeötlőbben a szárny szó szakrális jelentésének sérülését. A Libresse szárnyas betét reklámok verbális és nemverbális üzenetei alattomosan építenek a szakrális kontextusra: fehérség, tisztaság, könnyűség, szabadság stb. Ugyanakkor a szárny szó használata ebben az esetben durva manipuláció; megjegyzem: igen hatásos, ha már az első három asszociáció közé is betüremkedik. Szórványos, nem szisztematikus kérdezősködéseim eredményeképpen találkoztam a Red Bull elemmel is egy iskolás gyermeknél az első három asszociáció között. Ez is televíziós reklám hatása: “Red Bull – szárnyakat ad” szlogen + mindennek vizuális megjelenítése animáció segítségével, mely felerősíti az üzenetet. (Vö. még pl. a Generali Biztosító szárnyas oroszlánjával, a Malév “Szárnyakat adunk vágyainak” szlogenjével. Ez utóbbi kettő nagyobb direkt műveltséganyagra épít; mívesebb az utalás.) A repülőgép, a csirke, toll, épület stb. típusú szavak a hétköznapi, materiális világból való asszociációk, melyek ugyanakkor – a fentiekkel ellentétben – nem sértik a szárny szó szakrális beágyazottságát. Zárógondolatok Kevés szavunk őrzi olyan egyértelműen szakrális vonatkozását, mint éppen a szárny szavunk. Segít ebben a szárny mint jelkép szimbolikus tartalma, gazdag

146


mitopoétikus beágyazottsága, markáns jelenléte a Bibliában, a népköltészetben, a költészetben, ill. a köznyelv frazeológiai egységeiben. Úgy tűnik, ezt az alapvető szakrális vonatkozását a roncsoló, pszeudo-szakrális kontextusok sem hasították még szét mind a mai napig (l. a szóasszociációs vizsgálat eredményét), bár “hámsérülések” már előfordulnak a szárny szó szakrális jelentésegységének szövetén. Felhasznált irodalom Dávid, Katalin (2002): A teremtett világ misztériuma. Szent István Társulat, Budapest. 212-3. Doppelfeld, Basilius (1998): Szimbólumok III. Bencés Kiadó, Pannonhalma. Fontana, David (1995): A szimbólumok titkos világa. Tercium, Budapest. Heller, A. (é. n.): Bibliai szimbólumok. Evangéliumi Kiadó, Budapest. Hoppál, M.; Jankovics, M.; Nagy, A.; Szemadám, Gy. (2204): Jelképtár. Helikon Kiadó, Budapest. Lükő, Gábor (2203): A magyar lélek formái. Táton, Budapest. Seiber és mtsai (szerk.) (1994): A keresztény művészet lexikona. Corvina, Budapest. Szilágyi N., Sándor (1997): Hogyan teremtsünk világot? Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár. Vass, Csaba (2005): Hatalom, szakralitás, kommunikáció. Kölcsey Intézet, Budapest.

147

S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

Recommend Documents