S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

STUDIA CAROLIENSIA

2007. 3 .

SZÁM

107-116.

ACKERMANNÉ KELŐ KAMILLA BALKEZES GYERMEKEK AZ ISKOLÁBAN „Kevés tulajdonságot ismerünk, amely olyan ijedelmet kelt a szülőkben és amely annyiféle − valljuk be rendszerint fölösleges, sőt káros − pedagógiai eljárásra szokott alkalmat adni, mint a gyermek balkezessége[…] A közhit a balkezességet általában valami súlyos csapásnak tartja. A legelső és legfontosabb teendőnk az, hogy nem rémülünk holtra, nem cipeljük gyermekünket neves professzoroktól újságban hirdető kuruzslókig mindenkihez, akiről feltételezzük, hogy gyermekünket »meg tudja gyógyítani«. Nem tesszük ezt azon egyszerű oknál fogva, mert gyermekünk nem is beteg. A balkezességet ugyanis elmulasztani nem lehet, erőszakosan eltüntetni, elnevelni pedig nem szabad, mert az igen káros következményekkel járhat.” 1 R. Groák Vera a Gyermeknevelés hasábjain, a múlt század első felében jelentette meg balkezességgel foglalkozó cikkét, amelyben annak anatómiai okait (a kor ismeretanyagának birtokában) feltárva bizonyította az átszoktatás veszélyeit. Azonban úgy tűnik, máig akadnak szülők, akik a balkezűséget gyermekük életét hátrányosan befolyásoló tulajdonságnak tartják. „Kislányom négy éves. Kezdetben mindkét kezét használta a tevékenységekhez, majd azt vettem észre, hogy fokozatosan áttér a bal kezének használatára. Elkezdtem vele komolyan foglalkozni, a jobb kezébe adtam a kanalat, játékokat és úgy látom, egyre ügyesebben használja a jobb kezét, aminek nagyon örülök. De sajnos a ceruzát még mindig csak a bal kezében hajlandó fogni. Mit tehetek, hogy kislányom leszokjon bal kezének használatáról? Kérem, adjanak tanácsot, nem szeretném, hogy balkezes legyen.” Az idézett levélre egy kismamák által használt elektronikus levelezőrendszer oldalain leltem rá, 2006 novemberében. A nyugati társadalmakban élők többsége számára mára evidencia, hogy a bal kezét ügyesebben használó gyermeket nem szabad jobb kezének használatára kényszeríteni. Láthatjuk azonban, hogy az átszoktatás kérdését, s az abból eredő problémákat napjainkban sem lehet elbagatellizálni. De hiba a balkezűség figyelmen kívül hagyása is. A balkezesek ugyanis alapvetően térnek el képességeikben, személyiségükben jobbkezes társaiktól, amely tulajdonság tudatos pedagógiai magatartást, célzott képesség-, és személyiségfejlesztést kíván. A következőkben e cél érdekében fogalmazok meg néhány gondolatot, remélve, hogy közelebb kerülünk a balkezesek oktatásának speciális módszertani kérdéseihez.

1

R. Groák Vera (1936): A balkezes gyermek. Gyermeknevelés. 2. 6. sz. 97.

107

ACKERMANNÉ KELŐ KAMILLA

A balkezűség okai A jobbkezesség humán specifikus tulajdonság. 2 Az állatvilágban a jobb és bal mellső végtagok használatában ilyenfajta dominancia nem tapasztalható, még a legfejlettebb agyi, idegrendszeri organizációval rendelkező majmoknál is nagyjából azonos arányú a jobb és a bal mellső végtag használata. Az agyműködés fejlődésében jelentősége volt annak, hogy a bal alsó fali lebeny fokozatosan „lemondott” jó néhány funkciójáról, például a térbeli érzékelést, magatartást a jobb agyfélteke azonos lebenyével közösen végzett szabályozó tevékenységről. Ennek a folyamatnak az eredményeként a térbeli magatartást, manipulációt irányító funkciókat szinte teljesen átvette a jobb agyfélteke. A bal kéz preferenciája tehát az emberi agy működésében található munkamegosztás, a szerkezeti és funkcionális aszimmetria következménye. A két agyfélteke különbözősége az emberi személyiség alapvető vonása. A balkezesség genetikailag kódolt, a jobb agyfélteke dominanciájából eredő tulajdonság. Örökletes és hormonális tényezők együttes hatásának eredményeként alakul ki. A születési agysérülés következtében fellépő balkezesség-elmélet már a múlté. Kialakulásában valószínűleg jelentős szerepe van a tesztoszteron nemi hormonnak, amelynek a nemek közötti különbségek kialakulásán kívül hatása van a korai agyfejlődésre, így túlzott koncentrációja lelassítja a normál körülmények között gyorsabban fejlődő bal agyfélteke fejlődését. Ennek következménye, hogy a jobb hemiszférium ki tudja alakítani a domináns kezűséget. Ismeretes, hogy a beszédközpont az emberek 96%-ának a bal féltekéjében található. A bal félteke fejlődésének visszaszorítása kedvez a beszéddel kapcsolatos tanulási zavarok kialakulásának. Több ezer ember vizsgálata alapján azt találták, hogy a balkezesek 10%-ánál alakul ki dadogás, vagy tanulási zavar. Ugyanez a jobbkezesek 1%-ánál mutatható ki. A magas tesztoszteronszint ugyanakkor redukálja a csecsemőmirigyet, amely következménye az autoimmun megbetegedés. A balkezesek között majd háromszoros az immunmegbetegedések aránya, mint a jobbkezesek között, ami családfakutatásokban is bizonyosságot nyert. Geschwind bostoni kutató szerint mind a tanulási problémák, mind az immunbetegségekre való hajlam és a balkezesség egy közös faktorra vezethető vissza, s ez a tesztoszteron nemi hormon. 3 Ezt az elméletet támasztja alá az a tény, hogy a fiúk között legalább kétszer annyi a balkezes (10%), mint a lányok között (56%). Nincs azonban válasz arra a kérdésre, hogy mi okozza a megnövekedett hormonmennyiséget. Más elmélet szerint a kezesség örökletes tulajdonság. Ha a szülőpár közül legalább az egyik balkezes, 17% a valószínűsége, hogy gyermekük balkezes

2 3

Hámori József (2005): Az emberi agy aszimmetriái. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs. im.: 97. o.

108

BALKEZES

GYERMEKEK AZ ISKOLÁBAN

lesz. Ha mindkét szülő balkezes 46%, míg ez az arány jobbkezes szülők esetében csupán 2%. 4 Szerzett (patológiás) balkezesség a családban előzmények nélkül jelenik meg. Végtagvesztés, vagy tartós végtagbetegség, a születés közben fellépő problémák, illetve az agyat károsító megbetegedések következtében fordulhat elő. Ezekben az esetekben a bal kéz kényszerből kerül domináns szerepbe. 5 A népesség hét százaléka balkezes (a különböző becslések, statisztikai adatok 1-30%-ot mutatnak), s ez az arány fokozatosan növekszik. Habár egyes kutatók szerint az emberi egyedfejlődés kezdetén az ambidexteriából, vagyis kétkezességből az emberi agy differenciálódásával, a beszédkészség kialakulásával összefüggésben alakult ki a féltekei aszimmetria, napjainkban a balkezesség arányának növekedése szociokulturális okokkal magyarázható. A balkezesek jobbkezessé szoktatása csökkenő tendenciát mutat. Figyelemre méltó vizsgálati eredmény, hogy a kétkezesek, valamint a balkezesek aránya az életkor előrehaladásával egyre csökken, az idősek körében kevesebb, mint a fiatalok között. Ennek oka a jobbkezesek társadalmához való alkalmazkodásba keresendő. 6 A kezesség mértéke eltérő lehet. Nem lehet egyértelmű határvonalat húzni jobb- és balkezűség között. A nagyon gyenge dominancia és az extrém kezesség között számos forma létezik. Ha egy skálát képzelünk el, a két végpont (erősen jobbkezes és erősen balkezes) között középen helyezkedik el a kétkezesség, amelynek tisztán megvalósuló formája gyakorlatilag nem létezik. A dominancia mértékének megállapítása fontos a motorikus mozgások fejlesztése szempontjából. A két agyfélteke közül az egyik meghatározó a vezérlési folyamatokban. A bal domináns egyének általában jó beszédkészséggel rendelkeznek, analitikusan gondolkoznak, jó a problémamegoldó képességük. A jobbfélteke dominánsak művészi hajlamúak, vizuális típusúak és rendszerint jók a matematikában. 7 Hangsúlyozandó, hogy az agyfélteke dominancia nincs összefüggésben az intelligenciával. Az átszoktatásról Ismerősei között körültekintve, bizonyára mindenki talál részben, vagy teljesen átállított balkezest. Bár a szakírók már a múlt század elején felhívták a figyelmet az átszoktatás veszélyeire, a szabad kézválasztás gyakorlata még a nyugati társadalmakban sem régi. 8 Sajnos hazánkban még ma is sok balkezes gyermek a „szép kezével” tanul meg kezet nyújtani.

4

im.: 95. o. Zuckrigl, Alfred (2003): Balkezes gyerekek. Akkord Kiadó, Budapest. 13. o. 6 im.: 15. o. 7 Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest. 50. o 8 Hámori egy 1960-as osztrák adatot közöl, melyben 60 jobbkezes írásra kényszerített, balkezes gyermek beszédtanulási és egyéb lelki fejlődési problémáiról számolnak be. 5

109


Az átszoktatás kérdését tárgyalva újra át kell gondolnunk a dominancia mértékét. Ezt Groák így fogalmazza: „A balkezes gyermekek egy része, a „tökéletlenül” balogok, minden különös beavatkozás nélkül, a mindennapi életkövetelte mozgások hatása alatt gyakorlatilag úgyis jobbkezessé válnak.” 9 Ebben az esetben még megengedett beavatkozásnak számított a tárgyak jobb felől nyújtása, vagy a bal kéz alárendelt feladattal való lefoglalása, míg a jobb kezet a legkülönfélébb tevékenységekkel fejlesztették. Így folytatja Groák: „Figyeljük állandóan a gyermek mozgásait, nem válnak-e bizonytalanokká, zavartakká, vigyázzunk állandóan beszédére, nem kezd-e akadozva, tisztátalanul, dadogva beszélni és fejlettebb korban tartsuk állandóan szem előtt írását is, figyeljük meg, nem torzul-e az írás képe. Amint a legcsekélyebb mozgásromlást észreveszszük, az átnevelést azonnal abba kell hagyni, sőt, vissza kell térni a balkéz használatára, mert ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a balkezes jelleg erősebb, semhogy azt a gyermek komoly károsodása nélkül átnevelni, eltüntetni lehetne.” 10 Az átszoktatás súlyos következményekhez vezet, különösen akkor, ha nem pusztán kézdominanciáról van szó. Az átszoktatás következményeit Sattler (1994) az alábbiakban foglalja össze 11 : - emlékezetzavarok (különösen a tanulás tartalmának felidézésében) - koncentrációzavarok (gyors fáradékonyság) - legaszténiás (írási, helyesírási) nehézségek - a térbeli helyzet felismerésének (jobb-bal) bizonytalansága - beszédzavarok (pöszeség, dadogás stb.) - a finom mozgások zavarai (pl. az írás külalakjának romlása) Az elsődleges következményekből másodlagosak származhatnak: - kisebbrendűségi érzés - bizonytalanság - visszahúzódó magatartás - túlkompenzálás „mindenáron teljesítéssel” - dacos, szembeszegülő viselkedés (visszabeszél), mindenáron imponálni akaró és provokáló viselkedés (pl. az osztály bohóca lesz) - magatartászavarok - ágybavizelés, körömrágás - emocionális problémák a felnőttkorig tartó neurotikus és/vagy pszichoszomatikus tünetekkel - személyiségzavarok Természetesen ezek a tünetek nemcsak átállításnál jelentkezhetnek, de átszoktatott egyéneknél fokozottabban megfigyelhetők. 9

R. Groák (1936): 98. o. im.: 99. o. 11 Idézi Zuckrigl, Alfred (2003): 46. o. 10

110

BALKEZES


Az átszoktatás (ami az agykérgi félteke-dominancia fejlődését késlelteti) nem mindig tudatos és erőszakos. Klaniczay Torda Ágnest idézi 12 , aki szerint mára gyakoribb, hogy az eszközöket szeretettel adják a másik kézbe, s a gyermek a szülő iránti szolidaritásból szokik át. Más esetben a gyermek a családi modellt utánozza, pl. az idősebb testvért, s szinte észrevétlenül történik átállítás. Torda felhívja a figyelmet arra is, hogy nem pusztán a bal kézzel való manipulálás utalhat balkezességre, hanem a tisztán jobb kéz használata is, amikor a bal kéz mereven, természetellenesen a testhez simul, vagy élettelennek tűnve lóg. A rejtett, vagy átnevelt kezesség feltárásában segíthet a Hermann-féle „formális választás” próba is, amennyiben a sorban kirakott tárgyak közül a gyermek vagy a domináns kezével nyúl, vagy keresztmozgást végez: jobb kezével a bal szélső tárgyat, illetve baljával a jobb szélső tárgyat választja. 13 A lateralizáció minősége meghatározó előfeltétele a tanulási folyamatnak. Prognosztizálása elengedhetetlen a pedagógiai gyakorlat szempontjából. Az átszoktatott balkezesség, illetve a kialakulatlan lateralitás beszédzavarokat okozhat. Erre vonatkozóan már a múlt század elején végeztek vizsgálatokat, azonban mára megdőlt az a vélekedés, hogy a balkezesség közvetlen kiváltó oka a beszédzavarnak. Valószínűbbnek látszik, hogy a kialakulatlan lateralitás, az idegrendszeri irányításban egymással való rivalizálás okozhat zavart a beszédfejlődésben. R. Groák Vera tapasztalati ténynek tartotta az erőszakos átszoktatás két tünetét, a dadogást és az íráskép torzulását. Hasonló következtetést vonhatunk le Liebermann Lucy kutatásai alapján. 14 Liebermann az I. sz. Gyermekklinikán végzett kísérleteket azzal a céllal, hogy megtudja, milyen összefüggés van a balkezesség és az írási, olvasási nehézségek, az agresszív magatartás, az általános motorikus ügyetlenség, a hipermotilitás, és a dacreakciók között. Vizsgálatsorozata eredményei között legfigyelemreméltóbb az a tény, hogy a neuropátiás zavarokat nem a balkezesség, hanem annak átállítása okozza. Sovák 15 szerint az átszoktatást kísérő zavarok közül leggyakoribbak a túlzott mozgékonyság, izgágaság, motoros nyugtalanság, majd a magatartásváltozás, írástanulási nehézségek, szorongás és egyéb neurózisok, olvasási-helyesírási nehézség. Fontos tudni, 12

Klaniczay Sára (2000): Lateralitás-problémák gyógypedagógiai és pszichológiai megközelítése. Gyógypedagógiai szemle. 28. 3. sz. 197. o. 13 Lukács Dénes (1982): A „formális választás, mint a gyermek életkori jellegzetességét tükröző próba. Magyar Pszichológiai Szemle. 48. 5. sz. 499-509. Lukács 1982-ben megismételte Hermann kísérletét, hipotézisében feltette a rejtett balkezesség feltárhatóságát a formális választás próbával. Eredményei meglepőek. A csekély számú balkezes kísérleti személy miatt a próbát rendszeresen megismételték. Úgy találták, hogy egy év elteltével bizonyos óvodákban szignifikánsan nőtt a bal kézzel való manipulálásról a jobb kézre váltó gyermekek száma, míg más óvodákban ez az arány nem volt kimutatható. Lukács szerint a kézváltásban egyértelmű a szociális ráhatás. Feltételezi, hogy a befolyásolás már a családban elkezdődik. 14 Liebermann Lucy (1954): Laterális dominancia. A balkezesség problémája. Gyermekgyógyászat. 4. sz. 15 Idézi Zuckrigl, Alfred (2003): im. 27. o.

111


hogy az átszoktatott gyermek teljes, vagy kevert baldomináns-e, ez utóbbi ugyanis jobban reagál a visszaállításra. Ligeti kutatásai szerint egyeseknél sem az írástanulás időszakában, sem előtte nem okoz gondot az átszoktatás, de ők vagy kiemelkedő intellektusúak, vagy kivételesen tapintatos szülői, tanítói ráhatást élveznek, vagy különösen jól motiváltak – főként családi tényezők hatására – az olvasás és írás megtanulása iránt. „Nincs olyan jóslóteszt, amely támpontot adna arra, hogy kit lehet veszélytelenül átszoktatni. Ez utólag derül ki, a gyerekkel azonban nem szabad így kísérletezni.” 16 Minden esetben enyhíteni lehet az átszoktatás tüneteit a korai visszaszoktatással. Idősebb gyermekeknél már nem javasolt a visszaállítás, de a bal kéz fejlesztése indokolt lehet. Mindezekből az a tanulság vonható le, hogy tekintettel kell lennünk a lateralitás típusára és mértékére is. Az írás és olvasás elsajátításának sajátosságai Az iskolai kezdőszakaszban meghatározó fontosságú a lateralitás kialakultságának megállapítása. Hat-hét éves korra ki kell alakulnia a dominanciának. Ha a dominancia e kritikus kor után alakul ki, annak kóros következményei lehetnek a beszédfejlődésben, az olvasás és írás elsajátításában, valamint egyéb tanulási zavarokhoz vezethet. Minél kevésbé domináns az egyik kéz, annál nagyobb e tünetek előfordulási valószínűsége. A dominancia kialakulása hosszú folyamat. Csecsemő- és kisgyermekkorban ciklikus változást mutat, közben egyre intenzívebbé válik az egyik kéz preferenciája. Ennek első megnyilvánulása a beszéd kialakulásának idejére esik. A dominancia végül a nyolcadik életév táján állandósul, megszilárdulása azonban akár tíz éves korig is elhúzódhat. Lányok esetében hamarabb valósul meg a lateralizáció. 17 A dominancia kialakulásának vizsgálatára több vizsgálati módszer is rendelkezésre áll. Mivel nem pusztán a kézhasználatban nyilvánul meg, szükséges a szem, fül, valamint a láb preferenciáját is megvizsgálnunk. Az esetek legjelentősebb részében keresztoldaliság fordul elő, vagyis nem azonos oldalú dominanciáról beszélünk. A dominanciavizsgálatokra ezen írás keretében nem térünk ki. Hasonlóan fontos az átállított balkezesség felismerése, hiszen az iskolába lépés előtt még van lehetőség a visszaállításra. Léteznek olyan iskolák, ahol a tanító májusban találkozik leendő első osztályosaival. Az együttlét során alkalom nyílik egyszerű dominanciavizsgálatok elvégzésére. Kialakulatlan dominancia esetén javasolható logopédiai segítség, vagy néhány egyszerű feladat gyakoroltatása a nyár folyamán. A balkezesek téri tájékozódása, optikai felismerése, a jelek sorrendjének megállapítása jobbról balra történik. Mindez az olvasási irány, vagy a betűsorrend megállapításának zavarához vezethet, de gyakran fordul elő bizonyos 16 17

Ligeti Róbert (1995): Balkezes – jobbkezes? Köznevelés. 51. 36. sz. 15. o. Lukács Dénes (1982): 500. o.

112

BALKEZES


nyomtatott betűk keverése is (F és E). Orton elmélete szerint nem a balkezesség, hanem a kevert / keresztezett (pl. a kéz és láb különböző oldalon jut vezető szerephez) dominancia vezet az olvasási zavarokhoz. 18 Mindez az írás, olvasás és beszédtanulásban, fejlődésben jelenhet meg. Az említett problémák tehát összefügghetnek a balkezességgel, de az összefüggés nem szükségszerű. Az írás tanításakor téri orientációs feladatok végzésével kezdjük meg a betűalakítást, kezdetben a levegőben, aztán csomagolópapíron, majd egyre kisebb vonalközű lapon. Gyakori probléma a sorkihagyás, betűkihagyás, vagy a betűk formázása. Utóbbi esetben nem könnyű a segítségnyújtás. Jobbkezes tanító, ha a balkezes gyermek kezét a gyermek mögött állva vezeti, vagy eltakarja jobb kezével a gyerek füzetét, vagy ügyetlenebb bal kezével nem tudja a megfelelő betűalakítást bemutatni. Erre vonatkozóan két javaslatunk van. Úgy tud segíteni a betűformázásban, hogy szembe áll a gyermekkel és így vezeti jobb kézzel annak bal kezét, vagy maga is gyakorolja bal kézzel a betűalakítást, és bal kézzel vezeti a gyermek balját. A balkezes gyermek számára előnytelenek azok a munkafüzetek, amelyekben a másolásra kerülő minta a sor bal szélén található. Ezt a problémát kiküszöbölve jelennek meg napjainkban balkezesek számára készített írásgyakorló füzetek, melyek a sor jobb végén is bemutatják a mintát, betűt. A néhány hazai kiadás azonban független a tanítók által kedvelt tankönyvcsaládoktól. Jó lenne, ha a tankönyvírók figyelmet fordítanának a balkezesek problémájára, s nem kellene a balkezes gyermeknek külön gyakorlóidőt szánni a speciális feladatlapok megoldására. Balkezesek matematikai nevelése Különös figyelemmel kell lennünk a balkezes gyermekek matematikatanulására. A térbeni tájékozódás kapcsán említést tettünk a számjegycsere problémájára (második osztályban a kétjegyű számok tanulásánál gyakori lehet a csere pl. 69 és 96), balkezeseknél gyakrabban fordul elő a számjegy tükörképének írása is. Ez esetenként néhány számra korlátozódik, súlyosabb esetben a számok többségét tükörírással írja a gyermek. Ezt küszöbölhetjük ki azzal a módszerrel, ha a bal oldalra szívet, jobb oldalra kezet rajzolunk. Az írást, olvasást minden esetben a szív oldaláról kezdjük, legyenek azok számok, vagy betűk. Ez a két ábra fent lehet a tábla fölött, vagy a balkezes gyermek asztalára is ragasztható. Bár a matematikai nevelés kapcsán még nyitott kutatási területtel állunk szemben, mégis számos pedagógus beszámolt arról, hogy a balkezes gyerekek másként gondolkodnak, mint jobbkezes tanítványaik. Ezek a beszámolók arról tesznek tanúságot, hogy míg a jobbkezesek az összeadás, a szorzás, tehát a növekedés irányába keresi a megoldást, addig a balkezesek a kivonás, osztás, tehát

18

Zuckrigl, Alfred (2003): im. 24. o.

113


a csökkenés irányában gondolkodnak. 19 Írásbeli szorzásnál a jobbkezes balról jobbra, míg balkezes jobbról balra végzik el a műveleteket. Hasonló jelenség a részekre osztás és a bennfoglalás műveletének cseréje. Érdekes tapasztalata a szerzőnek, hogy közgazdász szak hallgatói között a balkezes korrepetitor „hallgatótábora” volt a legnépesebb, mivel fordított gondolkodása, más szempontú gondolatmenete segítette a megértést jobbkezes társai számára is. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a balkezes gyermek számára sokszor érthetetlen lehet a jobbkezes tanár gondolatmenete. Más nézőpontból történő problémamegközelítésével mindig számolnunk kell. Pólya A gondolkodás iskolája c. művében 20 visszautasítja, hogy létezik a problémamegoldásnak szisztematikus elmélete, szerinte a problémamegoldás „művészet”, s a tanár feladata a problémamegoldáshoz általános tanácsok megfogalmazása. A matematikai problémamegoldás irodalmában egyetértés mutatkozik abban, hogy a tanulók a kidolgozott példák tanulmányozásán keresztül, sémákat alkotva, induktívan tanulnak. 21 Gyakori, hogy a tanulók a szöveges faladatok megoldása során sémákat alkotnak, amelyeket új probléma megoldásában sikerrel használnak fel. A mereven, vagy megértés nélkül használt sémák azonban gyakran hibás teljesítményhez vezethetnek. Majoros példákkal illusztrálja balkezes tanítványának deduktív módon történő feladatmegoldásait. Ha a pedagógus ragaszkodik saját gondolatmenetéhez a feladatok megoldásakor, nézőpontváltásra kényszeríti a balkezes gyermeket, ami nem csekély intellektuális erőfeszítést kíván. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a matematika tanulásában a kognitív tényezőkön kívül rendkívüli jelentőséggel bírnak az affektív tényezők is. Fejlesszük tudatosan a balkezesek adottságait A jobb félteke dominanciájából adódóan a balkezűségnek számos előnye származik. Ez a balkezesek 70%-ára vonatkozik, hiszen a kb. 30%-uk „genuin” balkezes, vagyis csak a bal oldali kooperáció esetén tökéletes jobb féltekés beszédcentrummal és néma bal féltekével. 22 Az emberek 96%-ánál azonban a beszédközpont a bal oldalon van, aminek eredménye, hogy a másik, általában nem beszélő jobb félteke valami másban erős, példának okáért a látásban és a jobb félteke "beszédében" - a muzikalitásban. Ismert tény, hogy a balkezesek előnyben vannak olyan tevékenységeknél, ahol a téri manipulációs képesség, a térorientációs képesség játszik jelentős szerepet. Ez az előnyös tulajdonság legjelentősebben a képzőművészetben és azok19 Ezt a jelenséget Majoros Mária egyenlet megoldásokkal mutatja be, Oktassunk vagy buktassunk? A tipikus matematikai hibák mögött rejlő gondolkodási mechanizmusok c. könyvében. Calibra Kiadó, Budapest, 1992. 20 Pólya György (1957): A gondolkodás iskolája. Bibliotheca, Budapest. 21 Csíkos Csaba – Dobi Gábor (2001): Matematikai nevelés. In: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.) Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Osiris kiadó, Budapest. 355-372. 22 Hámori József (2005): 98.

114

BALKEZES


nál a sportoknál jelentkezik, ahol gyorsan, pontosan, nagy erővel kell a labdát eldobni (például kézilabda, baseball). De megmutatkozik a teniszezésben, asztaliteniszben, vívásban. A bal kéz (jobbkezeseknél is) pontosabban irányul egy térbeli pont felé, akár látási kontroll nélkül is, mint a jobb kéz. 23 Ennek oka, hogy a térérzékelési, térorientációs motoros programokat a jobb félteke dolgozza ki, függetlenül attól, hogy jobbkezesek vagy balkezesek vagyunk. Ez a térorientációs program a jobb kézhez a bal hemiszférium szűrőjén keresztül érkezik, ami időbeli és programbeli változást eredményez. A balkezeseknél ez a dolog egyszerűbb olyan értelemben, hogy csak egy pályán keresztül kell az utasítást eljuttatni, hiszen a jobb félteke egyenesen a bal kezet mozgatja. Az instrukció így egyrészt pontosabb, másrészt gyorsabb is. Tehát a balkezesség előnye abban áll, hogy a domináns kéz ügyességét és térorientációs tulajdonságait egyazon félteke szabályozza, közvetlenül. A kezességet ezért érdemes figyelembe venni a sportok megválasztásában. Összegzés Mind a szülőkben, mind a pedagógusokban tudatosítanunk kell, hogy az átszoktatással az agyi dominanciát nem befolyásoljuk. Gyermekkorban hagynunk kell a korai mozgásban megnyilvánuló (motoros) lateralitás természetes kialakulását a tárgyak kézbevétele, a kéznyújtás, a rajzeszközök használatában. A testsémába való durva beavatkozás tartós fizikai és pszichikai károsodást okozhat. A kognitivitás túlzott előtérbe helyezése az iskolai kezdőszakaszban nem segíti a személyiségfejlődést, az emberi agy jobb féltekéjének nagyobb szerepet szánó oktatás azonban a gyermek fejlesztésének mindenképpen hatékony formája. A lateralitás mértékét az óvodában, de legkésőbb az iskolai kezdőszakaszban fel kell mérni, dominanciazavarban szenvedőknek, és beszédhibásoknak lehetőleg az iskolakezdés előtt kell segítséget nyújtani. A balkezes gyerekek érzelmi élete intenzívebb, aggódóbbak, érzékenyebbek, általában több „egyéni foglalkozást” igényelnek. 24 Akkor segítjük elő a gyermek fejlődését, ha megismerjük és támogatjuk adottságait. Tudatosan kell gondolkodnunk a személyiség- és képességfejlesztés lehetőségeiről. Felhasznált irodalom Csíkos Csaba – Dobi Gábor (2001): Matematikai nevelés. In: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.) Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Osiris kiadó, Budapest. 355-372. Gósy Mária (1996): Agyfélteke-dominancia, beszédészlelés, olvasási nehézség. In: Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol, Budapest. 163-176. 23 24

Hámori József (2005): 99. Hámori József (2005): 100.

115


Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest. Hámori József (2005): Az emberi agy aszimmetriái. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs. Liebermann Lucy (1954): Laterális dominancia. A balkezesség problémája. Gyermekgyógyászat, 4. sz. Ligeti Róbert (1995): Balkezes – jobbkezes? Köznevelés. 51. 36. sz. 15. Lukács Dénes (1982). A „formális választás, mint a gyermek életkori jellegzetességét tükröző próba. Magyar Pszichológiai Szemle. 38. 5. sz. 499-509. Klaniczay Sára (2000): Lateralitás-problémák gyógypedagógiai és pszichológiai megközelítése. Gyógypedagógiai szemle. 28. 3. 192-198. Majoros Mária (1993): A balkezes gyermek. Iskolakultúra. 3. 3-4. sz. 15-19. Majoros Mária (1992): Oktassunk vagy buktassunk? A tipikus matematikai hibák mögött rejlő gondolkodási mechanizmusok. Calibra Kiadó, Budapest. Pólya György (1957): A gondolkodás iskolája. Bibliotheca, Budapest. R. Groák Vera (1936): A balkezes gyermek. Gyermeknevelés. 2. 6. sz. 97-99. Zuckrigl, Alfred (2003): Balkezes gyerekek. Akkord Kiadó, Budapest. http://www.mindentudas.hu/hamori/20040806hamori1.html Hámori József: Mit tud az emberi agy? c. előadása a Mindentudás egyeteme sorozat keretén belül hangzott el 2002. október 28-án.

116

S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

Recommend Documents