REFORMÁTUS ÉLET A SZ. R. K. E. E G Y H Á Z I L A P J A

REFORMÁTUS ÉLET

A

SZ. R. K. E.

www.szrke.com

E G Y H Á Z I

L A P J A

MÁRCIUS 2013

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ János 3,16

2013. március

Református Élet

A Németországban élő és munkálkodó DélKoreai református gyülekezet részéről angol nyelvű levél érkezett debeljacsai lelkészi szolgálatom idején, még a polgárháború előtt négy évvel. Egy Jeu En Ahn nevű lelkész írta és kérdezte, hogy egy hónap múlva otthon leszünk-e, mert két presbiterével együtt meg akar látogatni bennünket, gyülekezetemet és kérte, hogy néhány napi ittlétük alatt kísérjem el más gyülekezeteinkbe is őket, mert testvéri kapcsolatot szeretnének kialakítani egyházunkkal. Válaszomban természetesen igent mondtam kérésére és úgy alakítottam ki programomat (ekkor már a bánáti egyházmegye esperese voltam), hogy elkísérhessem más gyülekezeteinkbe is. Nagyon nagy érdeklődéssel vártuk vendégeink látogatását, hiszen a Dél-Koreai Református Egyház a hírek szerint egyik legpéldaadóbb a világon. Kevesen tudják, de a második világháború befejezésekor egymillió tagja volt az egyháznak, most pedig, alig hetven év múlva számuk a húsz milliót közelíti meg. Hogy milyen nagy a bizonyságtevő erejük, ezt egyelőre három egyháztagjuk bizonyította. Elérkezett a vendégek érkezésének napja. Előző este érkeztek későn a fővárosba, ott aludtak meg és már délelőtt tíz órakor bekopogtattak hozzánk. Előre kell bocsátanom, hogy látogatásuk során és majd a viszontlátogatásunk során Németországba: néhány teljesen új dolgot tapasztaltunk meg. Éppen az udvaron voltam, amikor a parókia kiskert felöli oszlopos részénél bejöttek a ház elé. Nem köszöntek hangosan, hanem csak hangtalanul fejet hajtottak. Azonnal betessékeltem őket a legnagyobb szobába, az ebédlőbe és a székekre mutattam, hogy üljenek le. Közbe bejött a feleségem is. Ekkor hárman a szoba három helyére álltak, összekulcsolták a kezüket és félhangosan imádkozni kezdtek. Mikor befejezték, a lelkész megszólalt angolul és azt mondta: nyolc évig készültek erre a látogatásra és ez alatt az idő alatt egy ima csoport állandóan kérte az Urat, hogy áldja meg útjukat és találkozásunkat, kapcsolat felvételüket testvéri református egyházunkkal. Leültünk beszélgetni, feleségem kávéval, teával és süteménnyel kínálta őket. Mindenről szó esett - egyházunk történetét és a gyülekezet történetét, jelenét mondtam el kérésükre

és ők is elmondták, hogy alakult meg a németországi gyülekezeti hálózatuk, hogy az egyháztagjaik legnagyobb része itt Európában dolgozó szakember, üzletember vagy diplomata. Meghívtam, hogy négy napos tartózkodásuk alatt a vasárnapi istentiszteleten szolgáljon lelkésztársam. Ők is meghívtak, hogy szolgáljak gyülekezetükben, Münchenben. Közben feltett egy kérdést, - a zongorát látva,- hogy ki játszik rajta? Mondtam, hogy én néha, de Győző fiunk jól játszik, amit bizonyít a nemrég megnyert vajdasági verseny első helyezése. Kérdezte, hány éves a fiunk? Mondtuk, hogy tíz. Kérdezte, hogy hol van, mert szeretné hallani, ugyanis gyülekezetükben a gyermekek tanulnak hangszeren játszani. Behívtuk fiunkat a szobájából, aki a délutáni tanításra készült éppen. Győző leült és egy-egy legnehezebb technikával szerzett Liszt és Chopin darabot játszott el előttük. A lelkész egyszerre csak felállt, a zongorához ment és egész közelről nézte a játékát. Azt mondta a darabok befejezése után: hogy meghívja Győzőt is, hogy a koreai gyülekezet gyermekei előtt tartson hangversenyt, példát adva, hogy ilyen fiatal korban is lehet magas szinten klasszikus darabokat előadni. Így történt, hogy két hónappal később feleségemmel és fiatalabb fiunkkal együtt visszaadtuk a látogatást. Az út ki Németországba szerencsés volt, egyetlen gumidefekttel megúsztuk. Péntek délután érkeztünk egy München melletti kisvárosba, ahonnan a lelkész lakott családjával és bejárt naponta a nagyvárosba szolgálatra. Eljött velünk kijelölt lakhelyünkre, ahol ott tartózkodásunk négy napja alatt laktunk. Egy református némettanár engedte át lakását, ő éppen évi szabadságon volt, koreai menyasszonya kalauzolt el először a lakásba, adta át a kulcsokat és bármikor felhívhattuk, segített mindenben eligazítani bennünket. Szombaton ebéden a gyülekezet egy családjánál voltunk, ahol a férj és a feleség is koreai volt. Este vacsorára egy német férj és koreai feleség otthonában voltunk és a lelkész is velünk jött. Ott közölte, hogy a holnapi, vasárnapi istentisztelet előtt imaórát is tartunk, amelyre minket is hívott. Örömmel egyeztünk bele. Nem első esetben vettem részt vasárnapi istentisztelet előtti imaórán, hiszen a legtöbb ír és skót 2

Református Élet református gyülekezetben volt ilyen. Egy fél órával a tíz vagy tizenegy órai istentisztelet előtt tartották. Amikor az időpontokról kérdezősködtem, a lelkész mondta, az istentisztelet tíz órakor kezdődik, az imaóra pedig reggel ötkor. Azt gondoltam, hogy rosszul hallottam a bejelentését, hisz anyanyelve koreai volt, az enyém magyar, félre hallhat az ember egy-két szót. Mosolyogva mondta, hogy igen, reggel öt óráról van szó, ez lehet, hogy nekünk szokatlan, de otthon, Koreában is így tartják a vasárnapi imaóráikat. Reggel öt órakor kezdődött az imaóra. Fiunk is részt akart venni rajta, még ha nagyon álmos is volt amikor fél öt előtt költögettük és negyed órai autózás után elértük a Mozart Strassét, ahol a Dél-Koreai gyülekezet bérelt gyülekezeti háza volt. Az ima órára a gyülekezet negyed része - kb. ötvenen – jelen voltak. Úgy kezdődött, hogy a koreai lelkész csengőt vett a kezébe, majd csöngetett. Erre mind az ötven jelenlevő egyháztag egyszerre és hangosan kezdett imádkozni... Ez hangzavarnak tűnt először, de azután kiéreztük belőle a nem egymással, - az ember-emberrel való beszélgetést, - hanem az Istennel beszélő, alázatos emberek dicsőítő, magasztaló, könyörgő, hálaadó szavát. Megrendítő volt velük együtt (mi csak magunkban) imádkozni. Pár perc múlva ismét csengetett a lelkész, ilyenkor mindenki elhallgatott. Ő kezdett néhány ó- és újszövetségi Igét olvasni, majd még néhányszor az „imakórus” következett. Visszavittek bennünket lakásunkra. Kilenc után ismét jöttek értünk és a Mozart Strasse-i egyházi központjukba vittek bennünket. Itt volt egy több száz lelket befogadó nagy istentiszteleti és előadások tar-

2013. március tására berendezett terem, volt kisterem is, irodák és kisebb tanácstermek. Az Igét én hirdettem angolul, a koreai lelkész testvérünk fordította anyanyelvükre. Arra tanítottak bennünket, hogy húsz perc után a figyelem ellazul és ajánlatos ennyi vagy egy kicsit többig tartani a prédikációt. Ezt figyelembe véve készültem rá. De valami meglepő újat tapasztaltam itt is. Egy-egy mondat után azt várta az ember, hogy koreai nyelven is egyenlő időtartam alatt megy végbe a fordítás. Nem így történt. A lelkész kétszer-háromszor vagy többszörösen hosszú időtartamig beszélt. Az istentisztelet után fiunk egy rövid hangversenyt tartott, főleg gyerekek és szüleik előtt. Csak utána maradtunk magunkra és kérdezhettem meg a lelkészt, miért tért el annyira a fordítás ideje? Azt felelte, hogy a koreai ember gondolkodása egészen más. Az én igehirdetésem minden mondatát lefordította ugyan, de valamilyen kis saját közmondásukkal, sőt több mondatos kis történettel világította meg őket, honfitársai észjárása szerint. Itteni imával való bemutatkozásuktól kezdve, a müncheni reggeli szokatlan időben való és szokatlan módon lejátszódó imaóra mellett, az igehirdetés lefordításának módjáig mindez olyan hittapasztalat volt, amiből kezdett kibontakozni előttem, hogy egy távoli, ázsiai népből hogy tértek meg és lettek református keresztyének ilyen nagy számban és milyen erős bizonyságtevő erő árad mindannyiukból. Ezt szerettem volna megosztani testvéreimmel, akik ezeket a sorokat olvassák. Dr. Csete Szemesi István

V i r á gv a sá r na p i ü zenet Bibliaolvasás: Máté 21, 1-14 Alapige: Máté 21, 12-14 Virágvasárnap történetének az egyik legdrámaibb mozzanata ez, amit az evangélisták megörökítenek: Jézus bevonul Jeruzsálembe és megtisztítja a jeruzsálemi templomot. A jeruzsálemi templomot Heródes újította fel, a falakat márványlapokkal, a tetejét pedig arany lapokkal borítatta be. A templommal szemben a másik hegytetőn az Antónia erőd egyik bázisa épült, ahonnan a hadsereg éles szemű katonái figyelték a

város nyüzsgését, és azt, hogy nem üt-e ki valamilyen lázadás. Most, amikor a zsidók mindenhonnan jönnek a Páska Bárány ünnepére, amikor emlékeznek történelmük egyik legnagyobb tényére, az Egyiptomból való csodálatos szabadulásra. És ekkor Jézus, a híres Próféta megérkezik a tanítványaival és bevonul Jeruzsálembe. A nép tódul eléje. Nem csak a város lakói, hanem a zarándokok ezrei is, tiszteletbe részesítik, 3

2013. március virágokat szórnak az utcára, gyermekek és felnőttek kiáltják a Hozsannát és a Halleluját. Úgy érzik, hogy Dávidnak a fia jött el, hogy most ütött a szabadulásnak órája, és ez a Messiás majd a politikai szabadságot hozza el, és angyalok sokaságával fogja kiűzni az ellenséget, a gyűlölt rabszolgatartókat, hódítókat. De Jézus nem az Antónia erőd ellen megy, hanem a templom hegyére, a templom ellen megy: nem az erődöt tisztítja meg az elnyomóktól, hanem a templomot a nem odavaló elemektől. Jézus templom tisztításának legalább három nagy jelentősége van számunkra: I. Jézus nem az ellen tiltakozik, hogy a templomban adás-vevés volt. II. Nem az ellen, hogy a messziről jöttek pénzüket, felváltották a csarnokban. III. Jézus mélyebb értelmét látta annak, hogy megtisztítja a templomot. Amikor kikergette az áldozati állatok árusítóit és a pénzváltókat, akkor ezzel azt hozta tudomásul: „Az áldozatnak most már vége szakadt! Eddig az Ótestamentum idején éltünk, most Én, egy egyedülálló áldozat bemutatására törekszem.” Ő már látta a keresztet, azért jött Jeruzsálembe. Nincs többé szükség az áldozati állatok vérére! Nincs szükség az oltárra a templom közepén. Nincs többé szükség a füstölésre! Ő most mindent újjá tesz. Az Isten országa jött el. Az Ő áldozata pótol minden áldozatot a Golgotán. Azóta nincs szükség a keresztyén templomokban áldozati bemutatásra. Egyszerűen az Ő áldozatában való hit, az Ő tanításának magyarázása, az Ő Lelkének a vétele, a mi Egyházunknak templomunknak a központjában van! Nincsenek fényes papi ruháink, nincs oltárunk, nincsenek füstölőink, egyedül a Krisztus áldozatára való mutatás van. Az egyszerű és örökös áldozat, amit nem lehet megismételni, hanem csak emlékezni rá, szívünkbe fogadni és a szerint élni, ez az, ami a vallásunk központjában áll. Testvéreim, e dramatikus virágvasárnapi történet nélkül, a megtisztított templom nélkül nincs Reformáció! Nincs az egyháznak megújulása. Jézus kijelenti a korabeli zsidóknak: „Ti ezt a templomot rablók barlangjává tettétek.” Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a korabeli zsidók úgy használták a vallást, mint ahogy a rablók használták a rejtekhelyüket. Jézusnak ez a kemény képe van a kortársaival szemben, amikor azt mondja: „Ti ezt a jeruzsálemi templomot úgy használjátok, mint a rabló a maga rejtekhelyét.” Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy kortársai oda vonultak vissza, hogy bűneikért vezekeljenek. Hogy

Református Élet Istent a maguk pártjára állítsák, hogy megpihenhessenek a zaklatott lelkiismeretüktől. Úgy tettek, mint a rablók. És Jézus ezt elítéli. Mert a templom a változásnak a helye. A lelki belső változásnak a helye. Kedves testvérem! Ezen a virágvasárnapján bevonuló Krisztus azt kérdezi tőled akarsz-e változni? Akarsz-e hívőbbé, békésebbé lenni, akarsz-e jobbá lenni? Itt Isten változást vár a te életedben. A harmadik jelentése az Igének az, hogy Isten templomát meg kell tisztítani, gondoljunk most mi az életünk templomára. Pál apostol az I Korintus 6:19-ben azt mondja: „A ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek a temploma.” A keresztyén ember abban különbözik minden más embertől, hogy nem csak a testi tisztaságával törődik, hanem a lelki tisztaságával is. Jézus azt mondja a kortársairól, hogy: „Olyanok vagytok, mint a meszelt sírok.” Ezek a kripták kívülről szépek voltak, de belülről tele voltak rothadósággal. Kapard meg a modern ember testét, nézd, meg mi van a festék, az öltözet alatt, a szívében és a lelkében! Isten nem a külsőre néz, hanem a belsőre. Mi van bent a szív rejtekében. Mit találna benned? Félelmet, haragot, testiséget, földi örömök után való szaladgálást, lázadást, hitetlenséget? Vajon nem ragadna-e korbácsot a kezébe és nem tisztítaná-e ki a te szívednek belsejét? Testvérem, nem vagy-e te is olyan, mint a meszelt sírok? Változz meg, tisztulj meg, a Krisztus kereszten kifolyt vére által, és légy az Ő tanítványa. Ne légy az Igének csak hallgatója, hanem legyél annak cselekvője és megtartója is. Ámen. Marton Károly

4

Református Élet

2013. március

„ És imÉ, szembejött velük…” mátÉ 28, 9 Amikor az asszonyok a hét első napján elindultak Jézus sírjához, szinte minden reményük, hitük elfogyott. Úgy gondolták, hogy Isten országának vége. Pár évvel azelőtt, amikor az asszonyok először találkoztak Jézussal, bűnbocsánatot kaptak és örömük határtalan volt. Ahogy követték Jézust, látták ahogy ördögöket űz ki, és halottakat támaszt fel, gyógyít és sok csodát tesz. Úgy gondolták ezt az ügyet senki se tudja eltaposni. Később jön a csalódás, Júdás elárulja, Péter megtagadja Jézust. Őt elfogják, megverik, kínozzák, majd ellenállás nélkül keresztre feszítik. Ekkor összeomlik az asszonyokban is minden és a tanítványokban is. – Húsvét reggelére már nem marad bennük semmi remény. Ebben a reménytelenségben Isten a legnagyobbat adja: találkoznak a feltámadott Jézus Krisztussal! Ha Te és az én életemben minden remény, minden amiben bele tudnánk kapaszkodni elvész, akkor jön Isten és hatalmasan cselekszik. Mit cselekszik Isten? Amikor korán reggel a sírhoz érnek a szomorú, kesergő asszonyok, megtörténik a csoda a sírnál. Angyalok, mennyei lények ülnek a sírtól eltávolított kövön. Megtörtént az őrségváltás! – A sötét földi katonák helyett mennyei lények ellenőrzik a dolgokat. Eddig sok katona őrizte Jézus sírját, hogy el ne lopják, most mennyei lények hirdetik Isten hatalmát, hogy üres a sír. Jézus feltámadt, nincs vége Isten országának, Jézus él. A halállal és mindennel szemben a földi hatalom tehetetlen. A mi szívünk a sírbolt! A szívünkben sok mindent temetünk el. Szeretteinket, bajainkat, csalódásainkat, rossz emlékeket, bűnt, fájdalmat, bánatot. A fegyveres őrök: az aggodalmaskodás, békétlenség, félelem. Ezek a szíveinken erős fegyveresek, ezt csak Isten tudja elzavarni, megsemmisíteni. Ezek a katonák a szívünkön őrködnek, hogy ne hidd el a feltámadást, bűneid bocsánatát, se azt, hogy Isten vezet téged, ha rábízod magad éspedig haza a mennybe vezet. Atyánkat kell kérnünk a Jézus Krisztus nevéért, hogy távolítsa el ezeket a sötét katonákat. Ő meg is teszi hidd el, és akkor angyalokat állít a szívedhez, hogy vigyázzon a lelkedre, szívedre, ami örökkévaló. – Akarunk-e ilyen őrségváltást? Talán hiszel Jézusban, tudod a történeteket, de a szíved felett még mindig a gonosz katonák őrködnek. Érzed, hogy békétlen vagy, és régi dolgok nem hagynak nyugodni? De nem mered elhinni, hogy Isten megszabadít ettől? Hidd el,

hogy Jézus Nagypénteken a Te bűnödet is felvitte a keresztre és szenvedett érted a kereszten. Húsvétkor Te és én is feltámadtunk Krisztusban és velünk van itt is, és az örökkévalóságban is. Hiszed-e? Akkor van igazi húsvétod, ha bevallod Jézusnak bűneid és megköszönöd, hogy a bűnöd Őt sújtotta és elvette a bűnödet, akkor Isten őrzi a szíveinket. Az asszonyok szívéből kiesett ez az ígérete Jézusnak: „harmadnapon feltámadok”. Ezért állítottak a sírhoz katonai őrséget, hogy Jézus fel ne támadjon, de Isten hatalmával szemben egy hadsereg annyit se tesz ki, mint a levegő. A tanítványok és asszonyok nem hittek Isten mindenekfelett való hatalmában, azért szomorúak. Életünk rohan, rázkódik és kihull az Ige, amit gyermekkorunkban vagy máskor hallottunk, ezért nincs örömünk, hitünk, reményünk, imádságunk, hálaadásunk. Küldi a tanítványokat is szerte a világba, hogy hirdessék Isten nagy hatalmát, jótettét. Mondd el otthon a gyerekeknek, családtagoknak. Látod, hogy az Ő szívüket is még a sötét fegyveres őrzi. Amikor mentek az asszonyok, hogy a tanítványoknak is elmondják a jó hírt, szembe jött velük Jézus. ”Legyetek üdvözölve„ - mondta. Ha Jézus, azaz Isten ügyében teszünk valamit, akkor Ő, Jézus ott lesz velünk. Mindent, amit csak teszünk az Ő dicsőségére tegyünk, munkánkat, szórakozásunkat. Legyen életünk ura Jézus, ne a gonosz ellenség, az ördög. Ne e világ fejedelmét kövessük, hanem mindig a mi Urunkat, aki legyőzte az ördögöt, elvette a bűneinket, és kiemeli a Benne hívőket a halálból. - Ha Őt, Jézust követed, akkor ott lesz a gyermeknevelésben, a betegségben, a kórházba is elkísér, a beteg ágyad mellett is ott lesz. Ott van, ha társaságban vagy és jókedved van, és amikor dolgozol, vagy vásárolsz, és megáld. Cserélj őrséget a szívedben és lesz boldog húsvéti ünneped! Egy elzüllött család gyermekét elvette a bíróság és egy rendes istenfélő családnak adta, hogy neveljék. A család házában a falon lógott egy igéstábla, amelyen az volt felírva: „Az Isten szeretet.” Esténként a házaspár olvasta az Igét és a 6-7 éves kisfiú azt kérdezte a házaspártól: ki az Isten? Ilyen kisgyermeknek nehéz válaszolni, azt mondta az asszony: A FORRÁS! Szeretetnek, örömnek forrása! Legyen forrásunk mindig az Isten! Kellemes húsvéti ünnepeket kíván az ittabei Gyülekezet! Marton Károly 5

2013. március

Református Élet

A böjtről Textus: Lukács 18, 9-14 számára, de egy doboz nem fért be az autóba és még mindig ott várakozott a diakóniai szobában az asztal alatt. Kiteregettem belőle a használt játékokat és soha nem fogom elfelejteni annak a kisfiúnak a szemében felcsillanó fényt és örömöt, amikor az egyik használt autó felé nyújt. És hazavitték a törött kezű babát és a kopottas mesekönyvet is, mert a testvérének sem voltak soha ilyen „kincsei”. És a végén, a segítségen felbátorodva, még valami lázcsillapítót kértek, mert a harmadiknak, a legkisebbnek, nem volt mivel csillapítsák a lázát valamelyik oltás után, egyszerűen nem volt mivel megvegyék a patikából. Most, hogy már nekem is vannak gyermekeim, igazán tudom, hogy milyen óriási dolgot jelenthetett ezeknek a gyermekeknek ez a kis aprócska segítség: a használt játékok és a lázcsillapító. Azt mondja a Példabeszédek könyve „aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön.” Persze Jézus azt is mondja, hogy úgy tegyél jót, hogy ne kürtöltess magad körül, ne dicsekedj vele, ne tudja a jobb kezed, hogy mit cselekszik a bal, azaz, szinte még te magad se tudjál róla. Szívből és természetesen tedd, minden számítás nélkül, mert ez az a böjt, amit az Úr kedvel. Felolvasott történetünk, a farizeus és vámszedő története, nagyon érdekes és sok szempontból tanulságos történet mind a mai napig. Mind a két embert ott találjuk a templomban, mind a kettő keresi Isten közelségét. Külsőre nem sok különbség lehetett közöttük, mint ahogy közöttünk sem, akik itt ülünk most a templomban. Isten azonban kihangosítja, amit ez a két ember gondol, a ruhájuk alá, a szívükbe lát. A farizeus, a vallásos ember mintapéldánya és egyrészt mindaz, amit tesz nagyon dicséretes és követendő számunkra is. Keresi az Urat, a vele való kapcsolatot, ezért van gyakran a templomban, imádkozik, böjtöl, adakozik - vajon mi gyakoroljuk-e mindebben magunkat, hisz ez az alap, erre épül fel a ház többi része. Mégis, ennek az embernek a hite, a vallásossága valahol kisiklik, valahol eltorzul. Azt olvassuk róla, hogy úgy böjtölt, úgy imádkozott, úgy adakozott, hogy közben másokat lenézett, magát föléjük emelte. Azt gondolta, hogy azzal, amit cselekszik, amelyek különben csupa jó dolgok, érdempontokat gyűjt Isten előtt és ez a gondolkodásmód felfuvalkodottá, elbizakodottá tette. Azt gondolta, hogy ő a minta, hogy mindenki reá kell, hogy hasonlítson. A másik, a vámszedő, összehúzta magát, oly kicsinyek, esetlennek érezte magát és rádöbbent, hogy ő bizony

Kedves Testvéreim! Sok emberben elég zűrzavaros kép él a böjtről és talán nem is igazán tudjuk hova tenni. Vajon kell-e böjtölnünk nagyböjtben, Nagypéntek napján, amikor úrvacsorára készülődünk? Vagy amikor valami nagy baj, próba, nyomorúság ér és különösen keressük Isten közelségét, vagy mindez nem szükséges? És egyáltalán mit jelent a Szentírás szerint, Jézus tanítása szerint böjtölni? Bizonyára sejtjük, hogy itt sokkal többről van szó, mint hogy pénteken nem eszünk disznóhúst, hanem inkább halat. A böjt sokkal inkább az Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkról szól, mint a zsíros ételekről, ami nem azt jelenti, hogy valaki nem tarthat böjtöt az ételben, italban, de a hangsúly nem ezeken van. Ezen kívül még rengeteg böjt forma létezik pl. TV böjt, számítógép böjt, cigaretta böjt, rohanás böjt, kritika böjt, pletyka böjt, zsörtölődés böjt, a kishitűség böjtje, az elbizakodottság böjtje, az indulatosság böjtje és még sokáig sorolhatnánk, hogy melyek is azok az akadályok, amelyek sokszor ott állnak Isten és közöttünk, mint egy masszív fal és amely falat oly jó volna lebontani, hogy jobban halljuk Isten hangját és egymás, szeretteink hangját is. De a böjt nem csak arról szól, hogy mit NE tegyek, mit böjtöljek ki, miről mondjak le ideig-óráig legalább, hanem nagyon szól arról is, hogy mit igyekezzek tenni. Jézus mindig aktív böjtre bíztat és sohasem öncélú, passzív önsanyargatásra. Például azért mondj le valami ételről, édességről, amit szívesen megvásárolnál, hogy az árát odaadhasd valakinek, aki lehet, hogy még sohasem lakott jól az életben, vagy gyermekként ki tudja, hogy mikor evett egy szeletke csokoládét. És kérhetjük, hogy az Úr adjon figyelmes szívet és nagyobb érzékenységet, hogy észrevehessük, körülöttünk kik is azok, akiknek mi ily módon angyalai lehetünk. Mert bizony itt Szabadkán és környékén is vannak felkarolandók, nem föltétlenül kell, hogy egy távoli kontinensre menjünk. És sokszor nem is kell olyan óriási nagy dolgokra gondolnunk, mert van, akit egy apróbb segítség is boldoggá tehet. Még mindig előttem van az a kép, amikor egy nagymama becsöngetett hozzánk egy kisfiúval a bicikli hátsó ülésén, aki vékony kis kabátkájában eléggé vacogott az őszi hidegben. Nem pénzt, hanem valami játékot vagy színes ceruzát kértek, amire végképp nincs pénzük, hogy megvegyék, az számukra már luxust jelent. Akkor jutott eszembe, hogy annak idején gyűjtöttünk használt játékokat egy erdélyi falucska 6

Református Élet rá van szorulva Isten kegyelmére, mert bűnös, még akkor is, ha néha talán böjtöl, adakozik, vagy templomba jön. Jézus példázata szerint ez utóbbi, a vámszedő ment haza megigazulva. S hogy mit üzen számunkra ez a példázat? Először is talán azt, hogy nem érdemes másokkal összehasonlítani magunkat és azt gondolni, hogy bezzeg én!…Vagy, hogy én sem vagyok rosszabb másoknál… Mert ez ugyan igaz, de Isten nem a másik emberrel hasonlít össze minket, hanem saját magával, nekünk az Ő tükrébe kell belenéznünk, az Ő mérlegén mér le bennünket, s akkor bizony mindannyian híjával találtatunk. Akkor rádöbbenünk, hogy nem azért kell böjtölnünk, adakoznunk, templomba jönnünk, hogy érdempontokat szerezzünk Istennél, hisz a középkorban is sokan azt gondolták és talán még ma is elég gyakori tévhit ez a böjttel kapcsolatosan. A böjt, a jócselekedetek önmagunkért és másokért vannak. Ha szeretjük az Urat, akkor természetes, hogy ebben gyakoroljuk magunkat, de nem azért hogy mindezért az érdemekért egykor majd a mennyországba jussunk. Ennek igazságát szemlélteti a következő viccesnek tűnő, de mégis komoly kis történet. „Egy ember meghal, kopogtat a mennyország kapuján és azt mondja szent Péternek, hogy ő be szeretne menni: az lehet, de bevezettük a mennyországba is a kreditrendszert. Csak az jöhet be, akinek van, 1000 kredit pontja - mondja szent Péter. Az ember elgondolkozik és elkezdi sorolni

2013. március azokat a jó tulajdonságait, amit úgy gondol, hogy beszámítanak neki és azt mondja: „Hívő ember voltam egész életemben, templomba jártam, imádkoztam, a parancsolatokat megtartottam”. „Hát ez 1 pont”- mondja, szent Péter. Az ember megijed, töri a fejét, és tovább sorolja: „a szegényeken mindig segítettem, adományokat adtam, a családomnak mindent megadtam”. „Hát ez még 1 pont” - mondja szent Péter. Erre teljesen kétségbeesik, és azt mondja: „Hát rajtam már csak a kegyelem segít!” Mire szent Péter így szól: „Ez 998 pont. Most már bemehet!” Bizony így van ez. Míg a farizeus öntelten az érdemeit sorolta, addig a vámszedő rádöbben, hogy őt csak egyedül Jézus mentheti meg, ha ő megsajnálja, megkönyörül rajta, ezért így kiállt fel: „Uram, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” A böjti időszak a bűnbánat időszaka is. Beismeri őszintén, hogy próbálgatunk mi böjtölni, segíteni, jobban szeretni, türelmesebbnek lenni, de mégis oly sokszor nem sikerül igazán és elbukunk, ez bizony nem elég a mennyországhoz, magunkat nem tudjuk megmenteni, bármennyire is törekszünk. Ezért az egyetlen megoldás: „Uram, légy irgalmas nekem, bűnösnek. Te mentheted meg egyedül a lelkem Jézus Krisztus. Te, aki tökéletes voltál és kifizettél helyettem minden tartozást, amikor meghaltál értem a golgotai keresztfán”. Ha ehhez a felismeréshez eljutunk, akkor betöltötte célját a böjti időszak. Legyen ez így a mi életünkben is. Ámen. S. Réti Katalin lp.

Közösségépítő teadélután a szeretet jegyében A február tizenhetedikei, közösségépítő teadélutánnal egybekötött művészeti kinyilatkoztatáshoz a kalendáriumilag törzskönyvezett szerelmesek napja adta a gyújtószikrát. A Torontálvásárhelyi Református Egyházközség Gyülekezeti Otthonában létrehívott esemény koncepcióját Tatár Ilona, a falu József Attila Művelődési Otthon hajdani vezetője állította össze. Megnyerve kezdeményezéséhez egyúttal a Dalárdát is, amely Tóth Zsolt karnagyuk vezényletével több kórusszámot is előadott. A magyar- és világirodalom nagyjainak szeretet, illetve szerelem ihletésű sorait Tatár Ilona, Tatár Ferenc, Alföldi Eszter, Kovács Julianna, Ribár Gyula, Oláh Katalin, Nedity Anna és Széchenyi Jolán olvasták fel. A felvezető igeszakaszt (Fil. 2, 1-5.) valamint a hozzá kapcsolódó személyes intelmeket nt. Gyenge Károly tiszteletes úr tolmácsolta. Írta és fényképezte: Martinek Imre 7

2013. március

Református Élet

- Házi Áhítat 2013. március Írta: Marton Károly lelkipásztor-esperes Jelmagyarázat: E-este, HK-Heidelbergi Káté, É-ének Ajánlott a megjelölt napoknál az igeszakasz olvasása akinek van a ház körül takarítás, vagy a padláson csináljanak rendet, és ők így egy kicsit keresnek. De számtalan módon lehet a rászorulókon segíteni. Betegeket látogassunk meg, szegény gyermekeknek egy kis szerény adományt adjunk. Így az új emberünk erősödik. Ima: Uram annyi ember a Te akaratodból ránk van bízva, ne engedd, hogy csak a saját testünkkel törődjünk! Ámen. E: Ezsd 4, 1-6. É: XXIII. Zs. HK: 7.

Március 1. Péntek 1 Kor. 3,1-5: ”Én tehát, testvéreim, nem szólhatok hozzátok úgy, mint lelkiekhez, hanem csak úgy mint testiekhez, mint a Krisztusban kiskorúakhoz.” Mindjárt felmerül a kérdés, hogy kik a lelkiek, kik a testiek vagy kiskorúak? Mindannyian megszülettünk testben erre a világra. A lelkünk azonban a bűn rabja, azaz a halál állapotában van. Amikor hallgatjuk az Isten drága igéjét, felébredhetünk a bűn álmából és elmondjuk bűneinket a mi Urunk Jézus Krisztusnak, aki értünk meghalt a Golgota keresztjén. Ha ezt őszintén tesszük, akkor az Úr a lelkünket újjászüli és eltörli vétkeinket és a lelkünk elkezd ebben a testben élni, azaz kívánja hallgatni tovább minden nap az igét, örömmel imádkozik a Mennyország Urához, Atyánkhoz, vágyik Isten dicsőségére cselekedni. Egyszóval elkezd lelki életet élni. A korintusi gyülekezetben is sokan újjászülettek, de még sokat kellett nekik hallani az igét, hogy Isten akarata szerint éljenek. Ezért mondja Pál apostol, hogy még testiek vagytok. És tejjel tápláltalak titeket. Azaz az igének csak könnyebb részét magyarázza el nekik, mert nem értenék meg! Ima: Atyám, kérlek szüld újjá bűnös lelkemet, a Jézus Krisztus érdeméért. Ámen E: Ezsd 3, 1-7. É: I. Zsolt. HK: 1-2.

Március 4. Hétfő 1Kor. 4, 14-21: „Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.” Ebből erednek a szekták, hogy sokan rengeteget tudnak beszélni, de saját eszük szerint, nem a Szentlélek vezetése alatt. Így sokan elhiszik, hogy mit mondanak a nagy beszédűek, de jótett nincs mögötte. Isten azt akarja, hogy az Ő erejével tudjunk tűrni, szenvedni a kritizálóktól. Tudjunk a beteghez beszélni és időt szakítani a meglátogatásukra. És adakozni is tudjunk az egyház javára, hogy a lelkész sokfelé mehessen és hirdethesse az Igét. A nagy beszéddel lehet ideig-óráig eredményt elérni, de hosszútávon semmit. Legyünk inkább az imádságban nagybeszédűek és imádkozzunk az egyház erősödéséért, számbeli növekedéséért. Azért, hogy sokan vágyjanak újjászületni. Ima: Uram, könyörülj a sötétben, halálban lévő hitetlen testvéreinkért, hogy ők is megvilágosodjanak! Ámen. E: Ezsd. 4, 17-24. É: LXXVII Zs. HK: 8-10.

Március 2. Szombat 1. Kor. 3, 6-23: „Mert más alapot senki sem vethet a meglévőn kivül, amely a Jézus Krisztus.” Itt a földön sokan próbálják sokféle alapra építeni életüket. Vannak, akik a pénzre. Vannak, akik a hírnévre, mások a jó poziciókra, pl. a politikában. Sokan a tehetségükkel és testük szép formájával a jól megfizetett reklámokra építenek. Mi, akik kerersztyéneknek valljuk magunkat, mi Krisztusra kell hogy építsük életünket. Mit jelent ez? Kértük az Urat, hogy szülje újjá halott lelkünket, ezután hallgatjuk az igét és Isten segítségével megtartjuk az emberek javára és Isten dicsőségére. Életünket is Krisztusra, a kősziklára helyezzük, tehát amit Jézus parancsol azt tesszük. Ima: Uram taníts a te utadon járni! Ámen. E: Ezsd 3, 8-13. É: V. Zsolt. HK: 3-5.

Március 5. Kedd 1Kor 5.rész: „Levélben már megírtam, nem szabad kapcsolatot tartani paráznákkal.” Van testi paráznaság és van lelki paráznaság. A testiről tudjuk mi az, de a lelkit tudjuk-e mi az? Az, amikor valamit, vagy valakit Isten helyébe helyezünk. A babonaság. A horoszkópban jobban hiszünk, mint a Biblia tanításában. Ilyen még a kártyavetés, tenyérjóslás, és mind ezek a praktikák. Ekkor ezekkel a Sátánhoz fordulunk. Mi Jézus Krisztus mennyassszonyai vagyunk. Mit szól a földi vőlegény, ha a menyasszonya más férfiakkal ölelkezik, kedveskedik? Hát nem áll szóba többet a menyasszonyával. Hiába mentegetőzik a mennyasszony, hogy csak ezt vagy azt szerettem volna a férfiaktól megtudni. Nem! Ez már paráznaság, mégpedig lelki paráznaság. Roppant mértékben lelki paráznaságot követ el a mai ember az Úr ellen. Ezt útálja az Úr és nem vagyunk továbbá menyasszonyai. Látjuk milyen kárt, borzalmakat hozott be a világba a bűn? Nagyon istentelenek lettünk, még a legjobb emberek is. Csak mivel nem hallgatják az Igét, és nem olvassák az egyházi lapokat, és nem imádkoznak, így sejtelmük sincs, hogy a lelkük tiszta sötét, fekete a bűntől. Ima: Uram szeretném, ha megtisztítanál a Te drága véreddel minden bűntől. Ámen!

Március 3. Vasárnap 1Kor. 4, 1-13: „…mert, aki felettem ítélkezik, az Úr az!” Böjt vasárnapja van. Miért kell böjtölnünk? Lehet testileg is böjtölni. Vannak csoportok, akik szeretik az Urat, és ilyenkor nem mennek szórakozni, hanem azt a megspórolt pénzt inkább valaki szegénynek adják. Mások nem esznek luxus élelmet, csipszeket, hanem a rászorulóknak vesznek élelmet, vagy gyerekeiknek befizetnek uzsonnára. A TV nézés helyett lelki újságokat olvasnak. Mások többet imádkoznak a nehéz emberekért, nagygazdákért, hogy az ő szívük is változzon meg. Lehet a munkanélkülieknek valami kis munkát adni,

8

Református Élet

2013. március Kívánok sok szeretetet nők napja alkalmából minden hölgynek, leánynak, és hogy mindenki megérezze a másik szeretetét. Ima: Uram, újítsd meg a szeretetet Te irántad, hogy a mellettünk levők is érezzék, hogy szeretik őket! Ámen. E: Ezsd. 7,1-10. É: 408. HK: 21

E:Ezsd 5.rész É: 393. HK: 11-14. Március 6. Szerda 1Kor. 6,1-8: „…Nagy gyarlóság bennetek, hogy pereskedtek egymással. Miért nem szenveditek el inkább a sérelmet? Miért nem tűritek el inkább a kárt? Sőt ti okoztok sérelmet és kárt, mégpedig a testvéreteknek!” Lám mennyi álmatlan éjszakát és hiábavaló békétlenséget okozunk magunknak, és belső mardosást, ami vérnyomáshoz, infarkthoz, cukorbetegséghez vezet. Ha nem hallgatunk az Igére, bizony magunkat zavarjuk a halálba, a nagy bajba. Engedjük el azt, amiről úgy gondoljuk, nekünk jár. Isten sokszor többet ad. Mindig az legyen szemünk előtt, hogy amit elvettek tőlünk hamisan, Ő kárpótol a veszteségért. Nem beszélve arról, amit már felsoroltam, hogy az egészségünknek is ártunk. Minden Istené, ő tehet szegénnyé és gazdaggá. Sokszor már megtapasztaltuk mi lelkészek is, akiknek kis fizetésünk van, hogy ugyanúgy tudunk élni, mint akiknek 3-4-szer annyi fizetése van. Ők luxus cikkekre költik, és még elég se a fizetésük, mi nem költünk semmi luxus dolgokra és jut minden napra elég, amire szükségünk van. Ima: Uram adj bölcsességet, hogy az anyagi javakkal jól tudjak bánni, ne szórjam el fölöslegesen! Ámen. E: Ezsd. 6, 1-12. É: 212. HK: 15-18.

Március 9. Szombat 1 Kor. 7, 17-24: „A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől.” Az Úr majdnem mindenkinek rendelt házastársat - férjet, vagy feleséget. A házasságok a mennyben köttetnek, ezért szent dolog ez. A HIT MEGTANÍT EGYMÁST ELTŰRNI, EGYMÁSÉRT ÁLDOZATOT HOZNI. Egy történetet írok le. Egy középkorú asszonyt megműtöttek és több hétig még a kórházban kellett hogy maradjon, hogy az orvosok felügyeljék. Lassan gyógyulgatott az asszony, a férje és gyermekei rendszeresen látogatták a beteg feleséget és édesanyát. Több hét után hazaengedték az asszonyt. A mentő vitte haza. A férje megtudta, hogy hazavitték és ő is sietett haza. A felgyógyult asszony éppen a nagy tükör előtt állt és nézegette magát. Nagyon kórházszíne volt, lefogyott, a ruhái lógtak rajta, az arcán a ráncok megszaporodtak, az ősz hajszála is megszaporodott, még erőtlen is volt. A tükörbe nézve azt kérdezte félhangosan magától: Kellek-e még így a férjemnek? Ekkor ért oda a szoba ajtajába a férj és hallotta a keserű kérdést. A férj azt válaszolta: nekem így is kellesz. Lám, amit az Úr egybeszerkesztett, az senki el ne válassza! Ima: Uram, köszönöm a páromat, akit mellém adtál, add, hogy egymást becsülni tudjuk mindhalálig! Ámen. E: Ezsd. 7, 11-28. É: 223. HK: 23-24.

Március 7. Csütörtök 1Kor. 6, 9-20: „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók, nem fogják örökölni Isten országát.” Ez a név Jézus, azt jelenti, hogy Szabadító! Hát látjuk, hogy van sok bűnünk, amitől meg kell, hogy szabadítson bennünket. Természetesen, ha hiszünk az Ő országában. Ha nem balgán gondolkozunk, hogy a testünket leteszik ott a sírba és azzal be van fejezve. Ez az, hogy nincs semmi befejezve, hanem akkor jön még az ítélet, Isten mindenkit megítél cselekedetei szerint, legyenek azok jók, vagy rosszak. Mi a bűnös természetünk miatt inkább ragaszkodunk a rosszhoz. Már annyira érzéketlenek vagyunk, hogy nem is látjuk, érezzünk mikor követünk el rosszat. Ezért komolyan meg kell mindenkinek ismerkednie Isten Igéjével, hogy meglássuk mi a jó és mi a rossz! Ima: Uram könyörgök, mutasd meg, hogy bennem mi az, ami számodra elfogadhatatlan. Ámen. E: Ezsd. 6, 13-22. É: 387. HK: 19-20.

Március 10. Vasárnap 1Kor. 7, 25-40: „Azért, aki feleségül veszi jegyesét, az is jól teszi, de aki nem veszi feleségül, még jobban teszi.” Ezen a földön sok férfit és nőt hív el az Úr a szolgálatára. Ma is sok férfi misszionárus, tudós professzor, ugyanakkor egyházi nővérek életüket teljesen az Úrnak szentelték, ezek nem házasodnak, azért, hogy az Úr dolgaiban kutassanak és a tudományos eredményeiket tovább adják. Szüksége van az Úrnak ilyen „Názirokra” akik feláldozzák az Úrért a családi örömeiket. De vannak egyszerű lelkészek is, akik Isten dicsőségére kívánnak élni és Isten országáért - egész életükben ezért munkálkodnak. Így sokkal jobban halad előre a bűn lefékezése, a békétlenség, a hitetlenség. Ők sok beteget látogatnak meg és vígasztalnak, sőt gyászolókat lelkigondoznak, beteg gyermekekkel kapcsolatot teremtenek, hogy nekik is lehessen emberhez méltó napjaik, boldog perceik. A házasságban élők is sokat tehetnek Isten országának előmeneteléért, nekünk, sok időt nem a magunk javára, hanem az emberek javára kell eltöltenünk. Ima: Uram, add, hogy sok betegen, hitetlenen, megfáradotton, bajban levőkön tudjunk segíteni. Ámen. E:Ezsd. 8,1-23. É: 167. HK: 25-27.

Március 8. Péntek 1Kor. 7, 1-16: „A paráznaság miatt legyen mindenkinek saját felesége.” Egy történetet írok le, hogy a házasság, ami talán beteges, meggyógyuljon. Egy kb. 20 éve házasságban élő házaspárnál a kapcsolat kezdett elhidegülni.A férj ezt észrevette, a felesége születésnapja alkalmából egy gyönyörű csokor virágot rendelt és szép ajándékot is vásárolt. A virágcsokorba beletett egy levelet is. A férj elment dolgozni, a feleség még aludt. Amikor felébredt a feleség, hát mellette a széken meglátta a csodaszép virágcsokrot és az ajándékot. Lassan kibontogatta, és a levélre is rábukkant. Felbontotta, és azt állt benne, hogy sok szülinapot kíván a férjed, aki még mindig szeret. Az asszony elérzékenyült, és egy másik férfival kezdődő kapcsolatnak véget vetett. A házasságuk megyógyult.

Március 11. Hétfő 1Kor. 8.rész: ” Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.” Nagy gond ma is, a múltban is az volt, hogy az emberek elfordultak, vagy csalódtak, vagy túl nehéznek találták az élő Isten parancsolatait, rendeléseit.

9

2013. március

Református Élet

Sok mindentől félt bennünket az élő Úr, hogy megtegyük és talán mi szívesen megtennénk, így sokan szakítottak az élő Istennel, és valamilyen nem létező bálványistent kerestek maguknak, akik nem olyan szigorúak. Mindent megengednek, még szerencsét is adnak néha. Nem fél az ember, hogy ha rosszat tesz, az ítélet következik. Ezért hagyták el sokan az élő Isten gyülekezetét és csatlakoztak olyan csoportokhoz, ahol sok mindent szabad következmény nélkül megtenni. Sokan a zsebükben is visznek szerencse tárgyakat, a nyakukba akasztva hordanak valamilyen képzelt istent, ami megőrzi őket a bajtól. Ezekkel csak az élő Isten haragját vonják magukra. Azok bálványistenek, nem a Mindenható Atya, aki mindeneket teremtett, hanem béna tárgyak. Ima: Uram, igaz, hogy nem könnyű a Te utad, de te segítesz hogy könnyű legyen annak aki benned bízik. Ezt a gyermeki bizalmat kérem most tőled! Ámen. E: Ezsd. 8,24-36. É: XC. HK: 1. Március 12. Kedd. 1 Kor. 9,1-6: „Nem vagyok szabad?” Nagy kérdés ki a szabad ember? NEM SZABAD AZ, AKI POZICIÓRA TÖR, MERT NEKI MINDIG MEG KELL FELELNI A NÉP KÉNYE -KEDVÉNEK. Nem szabad az, aki nagy profitot gyarapít, mindig figyelni kell, hogy a másik mit lép, hogyan játssza ki a törvényt, olyan barátokkal kell, hogy körülvéve legyen, akik segítenek, de nagy összegekért. Ha nem jön az összeg, az üzlet se megy, vagy vége lesz. Ha valaki hírnévre tesz szert, annak, a lelki életével nincs ideje foglalkozni, megkeményedik a szívelelke, nincs Istennel kapcsolata, nincs oltalma, nincs mennyei barátja. Igazán szabad ember az, aki szabadon szerethet, munkálkodhat az Istennel való békességen és az emberekkel való békességen. Szabadon segíthet a reményteleneken és rengeteg emberen. Ez a szabadság, ezt támogatja az ÚR! Ima: Uram, szeretnék szabad ember lenni. Nem akarom, hogy embercsoportok satuba szorítsanak a pénzért, vagy hatalomért. Ámen! E: Ezsd. 9. É: V. Zsolt. HK: 28. Március 13. Szerda 1 Kor. 9, 7-18: „Így rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek.” A világon legfontosabb munka az igehirdetés. Hiába nyerjük meg az egész világot, ha lelkünkben kárt vallunk. Elvész e világon a rang, a pénz, a hatalom, a szép vagyon, barát, stb. A társadalmak is megbuknak, száz vagy kétszáz év alatt. Lám a szocializmus hetven év alatt megbukott. Minden ezen a földön, ami nem Istentől van, megbukik. E világ is elvész, megsemmisül, csak Isten országa marad meg örökre, ezért legfontosabb az igehirdetés, mert az örök országról szól, Isten oda hívogat, és az Isten szolgái a hívogatók. Sokan elengedik a fülük mellett a hívó szót és inkább a dübörgést, és bűnös dolgokat művelik, ezért még súlyos ítélet következik Isten színe előtt, ahol mindenkinek meg kell állnia és számot kell adni, hogy mit tartott fontosnak e világban? Ima: Uram, tégy szolgáddá engem is. Ámen! E: Ezsd. 10,1-9. É: 397. HK: 29-31. Március 14. Csütörtök 1 Kor. 9, 19-23: „…mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket.” Pál apostol teljes mértékben az evangélium hirdetésének szentelte életét.

10

Rengeteget utazott, gyalog is, hajón is. Mindenhol hirdette Isten országát. Sokan örömmel vették és Istennek adták életüket, szivüket, gyülekezeteket hozott létre a Szentlélek segítségével. Tizenhárom levele van a Bibliában, amit a Szentlélek mondott el neki, hogy mit írjon. Ő a pogányhoz, a barbárhoz, a zsidóhoz és minden emberhez odament. Ezt kellene tenni nekünk is ma. Sok a kallódó gyermek, sok a magányos fiatal, öreg, és sokan szeretnék tőled és tőlem hallani az örömhírt. Biztos többen lennének a templomokban, mint ma. Sokan a templombajárok közül se hiszenek az evangéliumnak és nem adják tovább a családjaiknak, ismerőseiknek a hallott Igét. Ima: Uram, könyörülj rajtam, hogy ne hiába legyek vallásos, hanem tegyek Érted és az Egyházadért valamit. Ámen. E: Neh.1.rész É: XLII. HK: 32-35. Március 15. Péntek A magyar szabadságharc napja 1848. 1 Kor. 9, 24-27: „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy hervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.” A világban a sportolók és mások is önmegtartóztató életet élnek. Nem esznek zsírosakat, hogy az alakjuk szép, jó legyen. A sportolók sokat edzenek, hogy gyorsak, ügyesek legyenek. Mi keresztyének, szintén önmegtartóztató életet kell élnünk, hogy a hervadhatatlan koronát, vagy koszorút elnyerjük. Miben kell önmegtartóztatónak lenni? A bűnök elkövetésében. Szájjal rengeteget tudunk vétkezni. Ha valaki meg tudja fékezni Isten segítségével a nyelvét, az tökéletes ember. Valaki azt mondta, a nyelv olyan mint egy égő gyufaszál. Azzal sok mindent, nagy értékű dolgokat fel lehet gyújtani. A másik a harag. Ezzel nem csak a másik embert bántjuk meg hanem saját magunkat is. Méreg a testünknek-lelkünknek a harag. A hamisság. Valakit a szemében dicsérünk, a hátamögött pedig rosszat mondunk. „Ha valaki tudna jót tenni, de nem teszi, bűne az annak” – mondja az Ige. Rengeteg jót nem teszünk meg, van miben megtartóztassuk magunkat. Ima: Uram, adj figyelmes szívet, hogy elnyerhessem a hervadhatatlan koronát, és koszorút! Ámen. E: Neh. 1. É: LXXX Zs. HK: 36-38. Március 16. Szombat 1 Kor. 10,1-13: „De többségükben nem lelte kedvét az Isten, úgyhogy elhulottak a pusztában.” Pál apostol visszatekint a 40 évi pusztai vándorlásra, amikor semmiben nem bízhattak csak az Úrban, Ő elsegítette őket a Kánaánig az Igéret földjére. Nagyon nehéz út volt ez, éhezéssel, szomjúsággal is, és néha küzdeni kellett embernek és állatnak. A betegeket, időseket is magukkal vitték, és a terhes anyákat, és sok számtalan gondjuk volt a hazájukba vándorló Izrael népének, a kiválasztott népnek. Sokan nem segítettek, hanem még visszahúzták a népet, lázították őket, hogy Egyiptomban a húsos fazekak közelében, még ha rabok is voltak, de a hasuk tele volt. Ez nem tetszett Istennek. Ma sem tetszik az Úrnak ha megkereszteli, konfirmáltatja a szülő a gyermekét, de nem tanítja Isten nagyságos dolgaira. Ezért vannak hirtelen halálok, betegségek, szerencsétlenségek, veszekedések és más dolgok. Ott a pusztában a fiatal izraeliek se tetszettek az Úrnak, és ott haltak meg, mert elégedetlenek voltak a sorsukkal. Nekünk is mindent el kell fogadni Isten kezéből, jót és a rosszat is. Ima: Uram, bocsáss meg, hogy sokat zúgolódtam a te

Református Élet

2013. március

intézkedésedért, és nem lelted bennem örömödet. Segíts, hogy másképp legyen ezután. Ámen E: Neh 2, 10-11 É: VIII. Zs. HK: 1. Március 17. Vasárnap 1Kor. 10, 14-22: „Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?” Egyik legnagyobb isteni csoda az Úrvacsora sákramentuma. Mi csak azt látjuk, hogy kenyér és bor. Isten országában azt látja az Úr és teremtményei, hogy az Krisztus teste és kiontott vére. Az Úrvacsorában egyesül lelkünk a Jézus Krisztus lelkével. Ő már a Mennyben mi még itt, már a földön a mennyei Barátunkkal, aki életét adta értünk eggyé leszünk. Nemcsak megesszük azt a falat kegyeret és a korty bort, hanem valóban igaz bűnbánattal és alázatos lélekkel tiszta lelkiismeretet és belső embert kapunk a szennyes bűnös lelkünk helyett, akinek már hely van foglalva az örök országban. Itt a földön pedig Jézus jegyesei vagyunk. Tudjuk azt, hogy milyen elszakíthatatlan szeretet köti össze a jegyes párt. Minket és Krisztust is ilyen elválaszthatatlanul nagy szeretetlánc köt össze örökre. Sem halál, sem fejedelemségek sem semmi nem válaszhat el bennünket Urunktól. Ima: Uram, érzi lelkem áldott közelséged, erre vágyik a szívem, és add, hogy mindezt megértsem, és Veled mindörökre egy lehessek! Ámen. E: Neh 2,11-20, É: 376. HK: 55-57. Március 18. Hétfő 1Kor. 10, 10-11,1: „Mindent szabad, de nem minden használ.” Különösen ebben az időben olyan nagy találmányok vannak, mint az atom egyik hasznos sugarával való gyógyítás. Hasznos. Sokan meg is gyógyulnak tőle, vagy a betegséget le tudja a sugár fékezni. Jók a gépek is, amelyeket az ember felfedez, de mint az atom káros sugarai milliókat fenyeget és sokakat már megölt. Még tovább, ha hitetlen lesz az ember, több daganatos beteg lesz az atom kisugárzásoktól. A gépek is hasznosak, de rengeteg baleset és mérgezések származtak már a termékükből és magából a balesetekből. TV adások is lehetnek építőek, de rombolók is. Erkölcstelen filmek tönkreteszik a gyermekek lelki világát. A számítógépek is rossz sugarakat bocsátanak ki, itt is veszély van, nem beszélve arról, hogy a gyermeknek, de a felnőtteknek is a szemére nagyon ártalmas. Ima: Uram, tedd érthetővé a számomra, mit szabad és mit nem. Tudjak nemet mondani, ami káros még ha talán élvezetesnek tűnik is számomra. E: Neh 3. É: 388. HK: 58-60. Március 19. Kedd 1Kor. 11,1-16: „Aki tehát áll, vigyázzon, hogy el ne essék”. „Aki tehát áll.” A hitben állni azt jelenti, hogy nem vétkezek. Isten meg tud védeni sok vétektől, és mi magunk is tudunk figyelni, hogy hol követtünk el bűnt. Egy keresztyén asszony egy másik asszonnyal a nagy kertben kapálták a veteményeket. Szépen haladt a munka és közben beszélgettek is egy kicsit. Hát beszéd közben összevitatkoztak. Már mindkettőnek jól felment a vérnyomása. Az egyik egyszer megáll és azt mondja, most az ördög beszél belőlünk, hogy belefogtunk a vitatkozásban,- igaz válaszolja a másik. Gyorsan kérjünk bocsánatot az Úrtól, hogy engedtünk az ördögnek, és így

11

már-már harag szélére sodródtunk. Imádkoztak és utána megbékélve folytatták a munkát. Mikor befejezték a munkát, rádöbbentek, hogy lényegtelen volt amin vitatkozni kezdtek. Aki áll a hitben, vigyázzon, mert az ördög egy félresikerült szóval lángot bocsát ki és már a pokol tüzében ég mind a kettő, aki vitatkozik. Kerüljük a vitát. Ima: Uram, könyörülj, hogy ne essek el egy szalmaszálban se, hanem terád nézzek, mert Te sohasem vitatkoztál. Ámen. E: Neh 4, 1-8, É: 400. HK: 61-63. Március 20. Szerda 1Kor. 11, 17-22: „Szakadások vannak közöttetek... Mert szükséges, hogy legyen közöttetek szakadás…” A szakadás abból adódott, hogy az úrvacsorázás nem az Úr szerint ment végbe. A tehetősebbek elsőnek ettek, míg a szegényebb nép, aki dolgozott egész nap, csak a maradékra ment vacsorázni. A java ételből nem részesültek. Ma ez meg van oldva, egy falat kenyér és egy korty bor és mindenki egyformán kap ezekből. Ma inkább ott áll fenn a veszély, hogy az egyház elnöksége saját magának szakít nagyobb darab juttatást, míg a szegény lelkészek, csak valóban a maradékra jutnak oda. A vezetőség nem keres donátorokot, nem érdeke az anyagi jóléte se egyházközségeknek, sem az új lelkészek képzése, és sok minden, ami nagyon kellene. Őnekik megvan a világi keresetük és nyugdíjuk, a lelkész pedig éljen meg ahogy tud. Sok gyülekezet lelkész nélkül maradt és utánpótlás nincs. Ha egy ifjúnak, aki indíttatást érez a lelkészi szolgálatra, elmondom mennyi a lelkészfizetésem, akkor azt válaszolja, hogy még más egyetemet is be kell, hogy fejezzen a teológia mellett, mert ebből a pénzből még az autó tankolására sem elég, nem pedig egy család fenntartására. Ima: Uram, adj olyan vezetőket, akik nem az anyagi gyarapodásért előljárók, és mindenki egyforma juttatást kapjon! Ámen. E: Neh 4, 9-9-17. É: 209. HK: 64-65. Március 21. Csütörtök 1Kor. 23-26: „Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amig eljövend.” Némely gyülekezetben kevesen úrvacsoráznak. Tehát nem hirdetik az Úrnak halálát, ami értük történt. Nem hiszik, hogy van örök ország, ahol Atyánk a Király és már azok, akik komolyan vették magukhoz az úrvacsorai jegyeket és hirdették az Úrnak halálát, ott vannak az Úr közelében és dicsérik az Urat, mert a Fiát feláldozta értünk bűnösökért. Ennek a hitetlenségnek a következménye, hogy szaporodnak a betegségek, a családi szeretet kivész az házaspárokból. A gyermekek már nem kapnak szeretet a szüleiktől, csak eurót, de ezzel nem lehet megvenni a gyermekek szeretetét. Elidegenednek az emberek egymástól, egymás farkasai leszünk, csakhogy mi előrébb juthassunk. A jótékonyság, Isten szolgálata szinte alig van sok gyülekezetben. Az imádság elnémult a szívekben. Egy asszonyt nagyon komoly operációra készítettek fel, és valaki mondta. Imádkozzál! Azt felelte, nem tudok. Ima: Uram, könyörülj rajtam és egyházadon és minden emberen, hogy ne hagyjunk ki az életünkből! Ámen. E: Neh 5, 1-13. É: 408. HK: 66-68. Március 22. Péntek 1Kor 11, 27-34: „Mert ha mi magunk ítélnénk el magunkat,

2013. március

Református Élet

nem esnénk ítélet alá.” Ez a legnehezebb, hogy mi magunk ítéljük el magunkat. Mi akármekkorát is vétkezünk, körömszakadtáig védjük igazságainkat. Pedig ezzel csak megnehezítjük helyzetünket. Legyünk alázatosak és Istennek adjunk igazat. Ha magunknak adunk igazat, az azt jelenti, hogy Isten nem igaz, ez halálos bűn. Istenben nincs semmiféle bűn. Ha alázattal elismerjük Isten, és az Ő Fia, Jézus Krisztus előtt, hogy „igen, én vagyok a vétkes, de bízok Atyám a Te tisztaságodban és kegyelmedben, és Fiadért kegyelmet kapok és tiszta lesz lelkiismeretem Teelőted. Hiába mutogatnak rám az emberek, ők is majd felelnek bűneikért, én tisztán Jézus Krisztus vérében megtisztulva járulok eléd, és Te befogadsz az Ő áldozata által, amit értem is hoztál a golgotai kereszten. Ima: Vésd mélyen a szívembe, hogy semmiben ne védjem magam, hanem mindig Neked adjak igazat és bízzak a Te kegyelmedben! Ámen. E: Neh 5, 14-19. É: 213. HK: 69-70. Március 23. Szombat 1 Kor. 12, 1-11: „A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele.” A Szentlélek, Isten Lelke mindenkinek adatik, aki alázattal és bűnbánó szívvel kéri és bűnét elhagyni és megújúlni kíván. A Szentlélek az erőnek, a bölcsességnek, a vígasztalásnak, az Isten akarata megértésének Lelke. Ha megértjük mi az Isten akarata, akkor hasznára vagyunk a másik embernek. Egy tanárt kidobtak az iskolából, mert a diákok előtt is a tanárok előtt is megvallotta az Úrban vetett hitét. Elfogadta Isten akaratát. Pár nap múlva kapott munkát a vasúton, a vagonokat rakták be többen árúval. Nehéz fizikai munka volt. Ott is elmondta Jézus Krisztusban vett hitét. Többen hallgatták, mások nem. Pár hét múlva ebédszünetben már olvasott a Bibliából, később pedig együtt imádkoztak, és valóban hasznára volt Isten országának a volt tanár. Ima: Uram, ne azt nézzem, hogy miből élek meg kényelmesebben és több anyagi javakból, hanem a Te akaratodat keressem. Ámen. E: Nehém. 6. É: 246. HK: 71-72. Március 24. Virágvasárnap 1Kor. 12, 12-27: „Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból.” Ilyen az egyház is, sok féle tagja van, de minden tag fontos, még ha valamelyik gyenge is. Sokan még nem tagjai Krisztus testének. Így oltalom nélkül állnak. Egy leány balesetet szenvedett és tolókocsival tudott közlekedni. Virágvasárnap volt. A leány nagyon el volt keseredve, hisz nem látott semmi jövőt maga előtt. Nem dolgozhat, férjhez sem mehet. Úgy gondolta, hogy beleveti magát a Dunába tolókocsistól együtt. El is indult és már közel volt a Dunához, amikor egy asszony észrevette, hogy talán nem jó szándékkal közelít az ismeretlen leány a vízhez. Odament hozzá és elkezedett beszélni a lánnyal. A leány elpanaszolta a helyzetét, és az akaratáról is beszélt. Az asszony éppen a vasárnapi istentiszteletre igyekezett, és elhívta leányt is. A leány utolsó esélyként beleegyezett, hogy elmegy az asszonnyal a templomba. Elmentek és az Úr megszólította a leányt ezzel az Igével: „ az Úrnak van szüksége rád.” Az istentisztelet után elmondta a leány a lelkésznek, hogy ő megszólítást kapott az Úrtól. A lelkész imádkozott a leánnyal, aki befogadta Jézust a szívébe és bemutatta a diakónusoknak a leányt és ott tudott az Úrnak szolgálni. Tagja lett a Krisztus testének. Már többé nem

gondolt az öngyilkosságra. Ima: Uram, add, hogy teljesen Krisztus testének tagja lehessek! Ámen. E: Neh. 7. É: 289. HK: I. Március 25. Hétfő 1Kor. 12, 28-31: „…először apostolokká rendelt Isten az egyházban…” Ma kik az apostolok az egyházban? Azok, akik viszik a jó hírt, az örömhírt olyanok számára, akik még nem hallottak Krisztusról, vagy csak mint történelmi személyről hallottak, de mint saját Megváltójukról nem hallottak. SOKAN MONDJÁK MA, HOGY EURÓPÁT ÚJBÓL KELL EVANGÉLIZÁLNI. Miért? Mert szívükkel nem tartoznak a Krisztus testéhez. Külsőleg valahogy, de Isten azt várja el tőlünk, hogy mindannyiónknak teljesen Ő legyen a Királyunk. Mit jelent ez? Azt, hogy a Királynak engedelmeskedni kell, minden embernek. A Királyért az alattvalók az életüket adják. A Király itt van köztünk, most is harcolnunk kell saját bűneink ellen és a Szentlélek segítségével a világ szennye ellen. Minden évben több és több a lelki szenny, nemcsak a földi szemét rengeteg mindenfelé a falvak, városok és utak mellett, hanem a TV-ben is az újságokban is. Ima: Uram én is a Te harcosod akarok lenni. Ámen. E: Neh 8, 1-12. É: 162. HK: 80. Március 26. Kedd 1Kor. 13. rész: „Ha angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc, vagy a pengő cimbalom.” Sokat hallottuk már, hogy szeretni kell a másikat, de nem tudjuk. Nincs bennünk szeretet, csak akkor, ha a Szentlélek Isten lakozik bennünk. Ő tud megtanítani szeretni. Isten a Fiát áldozta fel a bűnösért, a legdrágábbat adta halálba a bűneinkért. Ez a szeretet. Ma a szülők, nagyszülők a szeretetet az unokáktól csak úgy veszik - pénzért, szép ruháért, sok édességért, kerékpárért, autóért, lakásért, stb. Egy idős asszony az öregotthonban volt. A gyermekei dolgoztak, nem tudtak felügyelni reá és egy szép, békés idősek otthonába helyezték el az édesanyát. Nagyon jól érezte magát az édesanya ott. Jött a karácsony. Jöttek a családok, sok szép ajándékokat hoztak. A szobatársához senki se jött el karácsonykor sem. A szobatársa mondja: milyen jó neked, meglátogatott a család, sok szép mindent kaptál. Az édesanya keserűen mondja, hogy kaptam szép ajándékokat, de szeretetet nem. Erre éhesek az emberek. A szeretet csak Istennél van, és ha a Szentlélek lakik bennünk, akkor adhatunk szeretetet. Ima: Szentlélek Úristen lakozz bennem, hogy tudjak szeretetet adni mindenkinek. Ámen. E: Neh 8, 13-18. É: 408. HK: 2. Március 27. Szerda 1Kor. 14, 1-25: „Törekedjetek a szeretetre…” Sokféle lelki ajándékok vannak, de sokat az Úr már visszavont, mint például nyelveken szólás a 13. rész 8. versében mondja az Úr: ”De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni: legyen nyelveken szólás: meg fog szünni: legyen ismeret: el fog töröltetni.” Sokan szerettek volna kitünni és igyekeztek nyelveken szólni. Mi az, hogy nyelveken szólni? Idegen ismeretlen nyelven kezd valaki beszélni közös imádkozás közben. Egy alkalommal az évfolyamtársaim és egy professzorom egy tömeges istentiszteleten vettek részt. Ott, amikor elkezdődött a közös imádság, többen idegen nyelven szólaltak meg. Valaki

12

Református Élet

a tömegben tudott svéd nyelven és elmondta, hogy az egyik imádkozó svédül káromkodott. A legnagyobb a szeretet, erre törekedjünk, ne arra, hogy valamivel kitűnjünk. Ima: Uram, köszönöm, hogy Te tudsz rám és ránk vigyázni, hogy ne az idegen lélek vegye birtokba a szívünket. Ámen! E: Neh 9, 1-16. É: I. Zs. HK: 88. Március 28. Csütörtök 1 Kor. 14, 26-40: „Azonban minden illendően és rendben történjék.” Nagyon sok ebben a világban a rendetlenség. Látjuk, hogy a szegény alig tud munkához jutni, és jönnek a bajok, nem is tudjuk miért. Ugyanakkor rendetlenség van a családokban, nincs meg a tisztelet az idősek iránt, a tanítók és mások iránt. Sok a rendetlenség a mi szívünkben is. Nem tudjuk elfelejteni a sérelmeket, bántásokat. Sok a rendetlenség a hitünkben. Ha jól megy a dolgunk saját magunkkal dicsekszünk, hogy milyen ügyesek vagyunk. Ha nem jól megy a dolgunk, Istent ültetjük a vádlottak padjára! Sokszor a házastársunkat, a mai fiatalokat, a főnököt, meg ki tudja kit nem teszünk felelőssé rossz helyzetünkért. Így van ez és lesz az életünkben, ha nem az Élő Úr, aki mindenható, át nem veszi a szívünket. Ahol Isten jelen van ott mindenhol rendben megy minden. Vannak istentiszteletek, ahol minden hallható, csak az Ige alig, vagy sehogy. Adjuk szívünket minden napra, minden órára az Úrnak és akkor Ő rendet tesz, erre figyelmeztet az apostol, hogy minden rendben történjék. A renden van Isten áldása. Ima: Uram, végre szeretném, hogy rend legyen a szívemben, munkahelyemen, családomban, környezetemben, lakozz mindig a szívemben. Ámen! E: Neh. 9, 16-37. É: V. Zsolt. HK: 1. Március 29. Nagypéntek 1 Kor. 15, 1-11: „…hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint.” Nagypénteken Jézus az Ő áldozatával megmentette a benne hívők életét a haláltól. Egy példával hadd magyarázzam el világosabban. Északoroszország területén régen a falvak, városok távol voltak egymástól 20-30 km-re. Volt amikor egy család leánya a másik faluba ment férjhez, amely 20 km-re volt. Abban az időben szánkóval mentek egyik falutól a másikig. A szánkókon a család ült és a rénszarvasok húzták. Sok farkas állt lesben. Veszélyben volt a család és a szarvasok is. Mit csináltak, amikor megtámadták a szánkón haladókat? A férfiak nagyon jól tudták mi ennek az ára. Vittek magukkal egy szép nagy bárányt. Amikor támadtak a farkasok, ledobták a bárányt a szánkóról, természetesen a farkasok rátámadtak és megették. A család pedig haladt tovább a kitűzött cél felé. E világba született emberek mind farkastermészetűek. A velünk született bűn tett azzá bennünket. Szokás mondani hogy az ember emberének farkasa, igaz is. Mi Isten családja vagyunk e világban, ülünk a szánkón és haladunk előre. Sok farkas támad ránk, ez a bűn és a Sátán. Mi nem tudunk védekezni. Egyedül Atyánk tehet itt valamit, vagy mindannyian az örök halál fiai vagyunk, tehát senki se jut be Isten országába. Isten nem ezt akarja. Ő mindenkit be akar fogadni az örök országába. Mit tett a mi Urunk? Ledobta erre a földre a Bárányt, azaz Jézus Krisztust. Ő lett az áldozati Bárány, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ima: Köszönöm Uram, hogy értem is feláldoztad életedet

13

2013. március

önként, hogy a Te országodba bemehessek. Ámen. E: Neh.10. É: 306. HK: 23.

Március 30. Szombat 1Kor. 15,12-19: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a KRISZTUSBAN, minden embernél nyomorúltabbak vagyunk.” Nagyon sok imádság és bűnbánat, böjtölés, igehallgatás után a Szentlélek Isten megajándékozhat a feltámadás hitével. Egy hitetlen ember nagyon híresztelte mindenkinek, hogy nevetséges a feltámadás. Pár év múlva meghalt ő is és a felesége is. Mindenki ismerte híresztelését. Lebetonozott sírba helyezték el. Tizenpár év múlva ennek a családnak a betonsírja megrepedt és egy fa kezdett el belőle kinőni. Sokan rámutattak, hogy egy kis élettel tele mag került valahogy a sírba. Most a mag kikelt és a betont is eltörte, és fává növekszik a mag. Ez nagyon jó példa, hogy az életet nem lehet eltemetni, megsemmisíteni. Jézus Krisztus mondja magáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Őt hiába tették a sírba, katonák őrizték a sírt éjjel - nappal, hatalmas követ tettek a sír bejáratához, harmadnap fel kellett támadnia. Miért? Mert az életet nem lehet leállítani. Ha a szívedbe fogadod Isten Szentlelkét, akkor a mennyei mag élteti lelkedet, és ezt a magot a lelkedben a biológiai halál sohase tudja elpusztítani. Örök életű ember lettél. Ima: Uram, Élet fejedelme, add nekem, hogy a Te Lelked lakozzon bennem. Ámen! E: Neh 11. É: 307. HK: 88-92. Március 31. Húsvétvasárnapja 1 Kor. 15, 20-34: „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül.” Egy helyen vitatkoztak a feltámadásról. Bizonytalan érveket hozott fel egyik fél is meg a másik fél is. Egy ember szelíden megszólalt és azt mondta, hogy ti ismertek engem. Én nagy alkoholista voltam. Elvonókurán is voltam, tönkrement a munkahelyen az életem, és családi életem is. Nem akartam inni, de nem tudtam megállni az ivásban. Hallottam a feltámadott Jézus Krisztusról, aki ma is mindent megtehet. Neki adtam életemet és kértem, hogy szabadítson meg az alkoholtól, azaz vegye ki a az alkohol utáni kívánságomat. Napjában sokat imádkoztam és éreztem az erőt, a feltámadott Jézus erejét. Fogja a kezem, hogy ne nyúljak a pohár után. Egy, két, három nap és eltünt a kívánság az alkohol iránt. Ebből tudom, hogy feltámadt Jézus Krisztus, Ő él! Bárcsak sokan a feltámadt Jézus Krisztushoz mennénk minden nap és kérnénk, hogy fékezze le a szánkat, hogy ne legyünk haragtartók, hogy becsületesen végezzük el munkánkat. Ima: Uram, ilyen új ember akarok lenni! Ámen. É: Neh 12,1-26. É: 308. HK. 93-100.

2013. március

Református Élet

1 János 4, 9-11: “Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást.” Mire való a tükör? Arra, hogy mielőtt a házból, lakásból kimennénk az utcára elrendezzük a frizuránkat, az inggallért, a kabátot stb. A kérdés az az, hogy fontos ez nekünk? Mert biz vannak olyanok, akik nemcsak küllemükben rendezetlenek a világ színe előtt, de életmódjukban is rendetlenek, vagy átvitt értelemben rendezetlen a kapcsolatuk Istennel. És az ilyen emberek sokszor nem tartják fontosnak azt, hogy minden rendben legyen (1 Móz 1). Ezért teszem fel mindenkinek a következő kérdést: Akartok-e tükörbe nézni? Vagy már tudod, hogy mit fogsz látni a tükörben és kikerülöd azt, vagy elönt a kesergés, kétségbeesés? (Az anyagiasaknak: Tudod, hogy mit fogsz látni a pénztárcádban és kikerülöd, hogy belenézz és elönt a kesergés?) A lényeg, de mondhatjuk: az evangélium ebben a kérdésben az, hogy a tükör nemcsak a látlelet helye, hanem a rendbehozatal helye is! A mi szeretetünket is úgy tudjuk lemérni, megvizsgálni és helyrehozni, ha egy tükör elé állunk vele. Szeretetünk tükre az a szeretet, amellyel Isten szeret minket. Kérdés számodra, keresztyén, hogy meg akarod-e vizsgálni szereteted. Vagy már tudod, hogy milyen és félsz szembesülni válogató, számító szereteteddel? Isten szeretetével szembesülve, megtapasztalva azt jobbíthatod meg egyedül a szereteted. Átgondolod Isten szeretetét és összehasonlítod a benned levő, embertársaid felé irányuló szeretettel.

Milyen Isten szeretete? Ne szaporítsuk a szót, nézzük milyennek írja le az Ige: megnyilvánuló (nem rejtett, hanem “észrevehető”), legdrágábbat adó (általában ez határolja be, próbálja meg az emberi szeretetünket) és életadó (Isten szeretetének a célja a mi üdvözülésünk, örök életünk, de vonatkozik ez az “elviselhető” életre is már itt az életünk ideje alatt minden nyomorúság ellenére). Minek kell nekünk, embereknek Isten szeretete? (olvasd: Énekeskönyv 167. dicséret) A bűneink végett – szükségünk van e szeretetre, mely által megbocsát. Ez nem oly szeretet, mint az emberek szeretete – mástól ily szeretet nem kapsz, csak Istentől. Semmi sem helyettesítheti ezt. Csak ez a szeretet vezet békességre: békességre ember és Isten, valamint ember és ember között. És ebből a megbékélésből lesz elérhető a mennyek országa számunkra. Isten az, aki megbékít magával minket Fia, Jézus Krisztus által és Szentlelke által munkálja, hogy mi e megbékélést felismerjük és a békességet elfogadjuk. Állandóan nyitott téma és kérdés az emberek közötti szeretet. Mindig baj van ezzel, de egyet tudnunk kell: ameddig bajunk lesz azzal, hogy másik embert szeressek, addig baj lesz istenszeretetemmel is és az üdvözülésemmel is. Kedves testvérem, ha viszont van benned szeretet, az olthatja ki egyedül a haragot, a nézeteltérést, a bizalmatlankodást, a szemrehányást és az előítéletet. Kiss Nándor

RÁDIÓS ISTENTISZTELETÜNK IDŐPONTJA MÁRCIUSBAN Értesítjük testvéreinket, hogy a legközelebbi református istentiszteletetet 2013. március 3-án és a húsvéti istentiszteletet március 31-én közvetíti az Újvidéki Rádió. Vallási műsorunk ultrarövid hullámon, vasárnap reggel 8.05 - 9.00 órakor a 90,5/92,5 MHz-en hallható. 14

Református Élet

2013. március

„…ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok …; Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.” Lukács 12, 11-12 S. Réti Katalin írását olvasva fogtam megint hozzá az íráshoz. „Ti vagytok erre a tanúk!” Igen, az Úr maga mondta: „Lesztek nekem tanúim”. Igen, szerintem, egy hívő ember számára egy magasztos feladat az, hogy tanúbizonyságot tegyen a hitéről. Hogy elmondja alkalmas és alkalmatlan időben is, és ha van rá módja, például itt a Református Életben. Igen, de ehhez két dolog kell: A Szentlélek vezetése és az Ige vezetése. Igen, én, amikor imádkozom, mindig kérem a Jóistent és Jézus Krisztus Urunkat, hogy tegyenek alkalmassá, hogy a Szentlélek töltse ki szívemet, lelkemet, az elmémet, az egész életemet. Hogy általa tudjak jó és sok gyümölcsöt teremni. Olyanná formáljanak, amilyennek szeretnék, hogy legyek. Legyen meg csakis a Jóisten akarata, és hála a Jóistennek ez meg is valósul az életemben, és minden nap igyekszem hitoktató könyveket, vagy Bibliát olvasni. Igen, az Ige a lelkünk számára táplálék. Igen, amit átélünk a hitünk által, ez szinte kikívánkozik az emberből, szeretnénk ezt másoknak is elmondani. Tudom, hogy ez sok hívő ember számára nem könnyű dolog, pláne nyilvánosan. De ha egyszer, kétszer megteszi, aztán már könnyen fog menni. Én ezt tudom, mert megtapasztaltam. Én a leggyengébb tanulók közt voltam az iskolában. Azt sem tudom pontosan hová kell két betűt írni, vagy vesszőt tenni. De a helyesírást kijavítja a tiszteletes úr. Tavaly, a pünkösdi számban már írtam egyszer, és meg is jelent. Vallást tettem a hitemről, az újjászületésemről. És örömmel mondhatom, hogy

a Jóisten ezért a hitvallásomért jutalmul csodálatos élményekben – álmokban részesít az Ő drága Szent Lelke által. Szinte mindennap. Mondhatom, még egyszer újjászülettem, és most lesz Pünkösdkor hat éve, hogy elkezdtem templomba járni. Akkor hívott el a Jóisten álmon keresztül. Akkor ötvenöt éves voltam. Odáig jóformán nem is voltam templomban. Azóta rendszeresen járok templomba, azóta presbiter voltam, most jelenleg gondnok vagyok. Erre a tisztségre a Jóisten hívott el álmon keresztül. Nagyon sok álmot kapok, szinte minden dologgal az életben, de leginkább a hittel kapcsolatban. Most csak egy álmot szeretnék megemlíteni. Álmodtam, hogy egy hang szólt hozzám, hogy Jézus Urunk fog nekem jelentkezni. És akkor egy üres papírlap jelent meg előttem. Vártam, hogy valami üzenetet fogok tőle kapni írásban vagy szóban, de csak ennyi volt az egész. Hát most is ezt az üres lapot próbáltam kitölteni a Jóisten és Jézus Urunk dicsőségére. Szerintem a Jóisten és Jézus Urunk minden hívő embertől elvárja, hogy a hitünk által megélt tapasztalataink, történeteink egy részét átadjuk másoknak is, és megfogjuk tapasztalni, hogy utána csodálatosan meg fog változni az életünk. Szívből kívánom mindenkinek, próbálja meg. „Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.” Zsolt. 40,9.

Füle Lajos

Siklós József

KI AKADÁLYOZHAT MEG?

ELVÉGEZTETETT

Értem, miattam és helyettem keresztjén nem hiába vérzett. Ki akadályozhat meg abban, hogy ezután Jézusnak éljek?

A keresztet már Jézus elfogadta. Aztán kimondta: Elvégeztetett. Világmegváltás. Szikla ez a szó. Építsd rá hittel üdvösségedet!

15

Ferenci Sándor gondnok, Torontálvásárhely

2013. március

Református Élet

Maradékon is megalakult a diakonátus A holland testvérektől kapott pénzösszeg diakoniai célokra való felhasználása és szétosztása egy jó ok volt arra, hogy megalakuljon itt helyben a diakonátus, melynek a későbbiek folyamán szeretnénk más célokat is kitűzni az adomány szétosztásán kívül. Szeretnénk segíteni és látogatni az idős és magányos testvéreket és jobban odafigyelni a rászorulókra. Reméljük Isten áldása fogja kísérni munkánkat. Halász-Sándor Gyöngyvér diakónus

Húsvéti ünnepkör Ünnepeink közül a húsvét több évezredes múltra tekint vissza, gyökerei az ószövetségi páska ünnepben vannak. A húsvét volt az első keresztyén ünnep, elnevezése a magyar nyelvben a nagyböjt utáni húsevésre vonatkozik. A tartalma, hogy a keresztyén világ Krisztus feltámadására emlékezik, változatlan maradt, az időpontja azonban változó. Húsvét mozgó ünnep, a niceai zsinat (Kr. u. 325) határozta meg pontos időpontját: a tavaszi holdtölte után következő első vasárnap. Legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet húsvét. Így változik a böjti időszak kezdete is. Az ünnep előtti negyven nap a böjti időszak, Krisztus szenvedéseire való emlékezés kezdete. Az advent a karácsonyra készíti fel lelkiekben az embert, a húsvétra pedig a nagyböjti időszak. A böjt bibliai eredetű, az ószövetségben és az újszövetségben is olvashatunk a böjtölés formáiról. Jézus is negyven napig böjtölt. A keresztyénséggel együtt jutott el hozzánk, a Kárpát-medencébe ez a szokás. Méltán kapta a nagyböjti elnevezést, mert ebben az időszakban Krisztus szenvedéseire emlékeztek elődeink. Időpontok: HÚSVÉT ELŐTT: - húsvét előtt 40 nappal: hamvazó szerda (előtte húshagyó kedd), a nagyböjt kezdete - húsvét: tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap NAGYHÉT: - Virágvasárnap (Jézus bevonulása Jeruzsálembe) - Nagycsütörtök (utolsó vacsora) - Nagypéntek (Jézus keresztre feszítése) - Nagyszombat - Húsvét vasárnap (Jézus feltámadása) - Húsvét hétfő (húsvét másodnapja) HÚSVÉT UTÁN: - húsvét után 40 nappal: áldozócsütörtök (Jézus Krisztus mennybemenetele) - húsvét után 50 nappal: pünkösd (pentakoszté, görögül - 50) A Szentlélek kitöltetése, az egyház „születése” - Szentháromság vasárnap: pünkösd utáni vasárnap, az egyházi ünnepi félév vége forrás: Internet 16

Református Élet

2013. március

Gyermekmisszió a szórványban – Közép Bánság Ez év január 11-én látogatta meg a Nagybecskereki Egyházközséget és a Módosi Szórványegyházközséget a Gyermekmisszió négytagú csapata. Cipősdoboz-csomagokat hoztak a gyermekeknek, de ami nagyobb kincs egy bábjátékot és szolgálatot. Ugyanis előadták mindkét helyen „A betlehemi csillag” nevű bábjátékot és a karácsonyi témához kötődően beszélgettek a gyermekekkel. Felüdülés volt a gyermekeknek, hogy bábjátékot nézhetnek, hisz mind kevésbé van erre alkalmuk, sajnos és sokat jelent itt Bánságban az is, hogy anyanyelvükön hallhatták mindezt. Nagybecskereken 11 „vendéggyermekkel” a Petőfi MME-től 40 gyermek vett részt az alkalmon, míg Módoson a helybeli és a káptalanfalvi gyermekek mellett Bókáról is érkeztek gyerkőcök, és így voltak 25-en. Gondoskodik rólunk az Úr, a Gyermekmisszió munkatársainak szolgálatáról pedig csak ennyit mondanák: engedelmesség az Úrnak. Adjon Isten mind több ily szolgalelkű, tettre- és áldozathozatalra kész ifjat e délvidéki reformátusságnak. Mi szórványbeliek és nagybecskerekiek köszönjük nekik ezúton is és Istennek adunk értük hálát. Istené a dicsőség. Kiss Nándor

Később, mint akit kétség kínoz, visszamenni a sziklasírhoz, csak sejtve még, hogy titka van, s rémülten látni: nyitva van!

HÚSVÉT KÖRÜL Tűnődve régen-volt csodákról ácsorogni a Golgotán, hol keresztfán véres test lebeg hirdetve: “Elvégeztetett!”

Majd rádöbbeni végre: él Ő! Üres a sír, nincs ott az ÉLŐ, már csüggedésre semmi ok: Feltámadott! Feltámadott!

Aztán temetni félve, sírva azt a testet egy sziklasírba, és nem törődve semmivel reményvesztetten menni el.

Füle Lajos

17

2013. március

Református Élet

Folyó év január 18-án, 23-án és 25-én Nagybecskereken ökumenikus istentiszteleti alkalmakat tartottunk három felekezet templomaiban az imanyolcad keretében szervezve. Az első alkalmat a Nepomuki Szent János székesegyházban, a másodikat a református templomban, míg a harmadik, záró alkalmat a szlovák evangélikus templomban tartottuk. Mindhárom alkalmon mintegy 90 hívő vett részt a felekezetek pásztoraival együtt. Az imanyolcad témája a Mikeás 6,6-8 textus alapján a „Mit kíván tőlünk Isten?” kérdés közös megválaszolása volt. Ezt a választ úgy fogalmaztuk meg Nagybecskereken, hogy figyelembe vettük az imanyolcad programját, melyet ez évben az indiai dalit keresztyének ökumenikus közösségei dolgoztak ki. Ezzel együtt felfigyeltünk a dalitok életkörülményeire és együttérzést keltettünk irántuk a hívekben. Igazán megrendítő az, miként korlátozottak a hitük megélésében és csodálatos, hogy esetükben mennyire kézzelfogható a szabadítás, melyben Isten részesíti őket a keresztyénségükben. Már negyedik alkalommal szervezzük az imanyolcadot és mindig felemelő érzés uralkodik el az összegyűltekben és Lélekkel telik meg a liturgia az összetartozást érzékeltetve. Az alkalmak után mindig szeretetvendégséget tartottunk. Egy alkalom után nyilatkoztam egy újságírónőnek és arra a kérdésére, hogy mit jelent számomra az imanyolcad, azt feleltem, hogy a hitelességünk fontosságának hangoztatását és a hitelességünkre való odafigyelést. Itt, Nagybecskereken pedig az elfogadottságot, a bekapcsolódást a világ keresztyénsége érrendszerébe. Kiss Nándor

Új harangtartó szerkezet Új harangtartó szerkezettel gazdagodott a Maradéki Református Egyházközség. Miután ígéretet kaptunk az Indjiai községtől, hogy kifizetik a harangok villamosítását, meggyőződtünk arról, hogy a harangtartó szerkezet elég rossz állapotban van. Így önerőből sikerült megcsináltatni és a korhadt gerendákat, illetve tartókat lecserélni. Istennek adunk hálát ezért az elvégzett munkáért és bízunk benne, hogy a közeljövőben már nem kézzel kell húzni a harangokat. Halász Dániel lelkipásztor

18

Református Élet

2013. március

GYERMEKOLDAL A Golgota keresztjén Jézust a katonák a Golgota dombjára kísérték, melyet Koponyák hegyének is neveztek. Ez a hely akkor a városfalon kívül volt. Jézus először maga vitte a keresztjét, de meggyötört teste összeroskadt alatta. A katonák egy bizonyos cirénei Simont kényszerítettek, hogy vigye a keresztet. Jézussal együtt két másik gonosztevőt is vittek megfeszíteni. A Golgotára érkezve a katonák Jézusnak epével kevert bort kínáltak. Megízlelte, de a bódító fájdalomcsillapító italból nem kért. Ezután felszegezték a keresztre. Jézus imádkozott a katonákért: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” A másik két gonosztevőt az Úr Jézus mellett feszítették meg jobbról és balról. Ezzel teljesedett be a prófécia “hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják”. A katonák elosztották ruháit. Ám varrás nélkül szövött köntösét sajnálták széthasogatni, ezért kisorsolták maguk közt. Ezzel teljesedett be a prófécia: “Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.” Ezután őrséget álltak a keresztnél. Pilátus föliratot készíttetett Jézus keresztjére zsidó, görög és latin nyelven, e szavakkal: “A Názáreti Jézus, a zsidók királya” (I.N.R.I.) A bámészkodók gúnyolták Jézust: “Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!” A főpapok, írástudók, vének és farizeusok is hasonlóan gúnyolták: “Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya (Krisztus), szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne.” A vele együtt megfeszített gonosztevők közül is káromolta az egyik. A másik magába szállt. Megrótta társát: “Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon

ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat nem követett el.” Aztán Jézust kérte: “Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.” Jézus így válaszolt: “Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” A kereszt alatt ott voltak az asszonyok, akik követték Galileából, hogy szolgálják. János, a szeretett tanítvány is ott volt az asszonyokkal. Amint Jézus az édesanyját és Jánost látta, mondta: “Asszony, íme, a te fiad!” Jánosnak pedig: “Íme, a te anyád!” Így gondoskodott Máriáról. Ettől kezdve János Máriát a házába fogadta. Délre járt az idő. Hirtelen besötétedett, és délután 3 óráig sötétség borította a földet. Amikor Jézus született, mennyei fény ragyogta be a tájat. Halálakor minden elsötétült. A teljes sötétségnek eme óráiban Jézus úgy érezte, teljesen elhagyta Isten. Hangosan kiáltotta: “Éli, Éli, lamá sabaktáni!”, azaz: “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” Később ezt mondta: “Szomjazom.” Egy katona szivacsot dugott egy ecetes edénybe, majd egy nádszálon felnyújtotta neki. Miután elfogadta, ezt mondta: “Elvégeztetett!” E pillanatban a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasadt. Jézus felkiáltott: “Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” Az Üdvözítő ezzel kilehelte lelkét. Elkészült a megváltás útja. Jöjj ma Jézushoz és köszönd meg neki e nagy áldozatát, fogadd el Őt Megváltódnak. Aranymondás: “Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és... feltámadt a harmadik napon.” 1 Kor. 15,4-5

Református Élet, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja Felelős főszerkesztő: Csányi Erzsébet lelkipásztor, jegyző - püspökhelyettes Pacsér Szerkesztették: Halász Sámuel és Renáta, [email protected] Minden megjelent írásért a szerző vállalja a felelősséget, lapzárta minden hónap 15-én. Az írások rövidítését és szerkesztési jogát fenntartjuk Nyomtatva: Forum-Újvidék • Megjelenik 1140 példányban Országos Egyházunk hivatalos honlap címe: www.szrke.com

19

CIP - Каталогизација у публикацији Библиотека Матице српске, Нови Сад 275 REFORMÁTUS Élet : a Szerbiai Református Keresztén Egyház hivatalos lapja / felelős főszerkesztő Csete Szemesi István. - 1. évf., 1. sz. (1966)- . - Bácsfeketehegy : Szerbiai Református Keresztyén Egyház, 1966- . - Ilustr. ; 30 cm Mesečno ISSN 2217-7574 COBISS.SR-ID 19120130

Bódás János: Húsvéti hit Bármit beszéltek, hitetlen Tamások, a húsvéti hit győzedelmes marad. Az Úr feltámadt, vallja millió szív, s nem roskad össze semmi súly alatt.

S bár győzött a bűn, mikor a keresztről lelkeket mosva hullt alá a vér, mégis hiszem a Krisztus diadalát, s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él!

Én nem hajlok a hitető beszédre, világcsalók előtt se hódolok, de tördelvén a titok néma zárát, csak azt hiszem, amit megtapasztalok.

Ő áll mellettem könnyben és mosolyban, amíg az élet rögeit töröm, nyugodtan tűrök, mert tudom, hogy vár majd egy új élet s fenn mennyei öröm.

De mit nem érzek vak, süket kezemmel, s hová nem ér el káprázó szemem, lelkemmel látom azt, amely ha szárnyal, nem ér nyomába gyarló értelem.

E hit vigasztal minden megtiportat, özvegyet, árvát, sir felé menőt, gyermeket-vesztett, zokogó anyákat, s aki beteg is, ebből nyer erőt.

Én hallom, mit súg virág a virágnak, bár hangjának fülemben nincs nyoma. Értem a tavasz illatos beszédét, s érzem Istent, bár nem láttam soha.

Az Úr feltámadt, vallja millió szív s nem roskad össze semmi súly alatt. Bármit beszéltek hitetlen Tamások, a húsvéti hit győzelmes marad!

Áldott Húsvéti ünnepeket kívánunk!