REFORMÁTUS ÉLET
A
SZ. R. K. E.
www.szrke.com
E G Y H Á Z I
L A P J A
SZEPTEMBER 2013
Jézus mondja: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” Máté 24,35
2013. szeptember
Református Élet
Ta né vnyit ó 2 0 1 3 “… ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet…” (Zsidókhoz írt levél 5. rész 8. vers) Ha a keresztyénséget egy szóval akarnánk kifejezni így mondhatnánk: „engedelmesség”. A keresztyén engedelmeskedni akar minden helyzetben. Pál apostol így foglalja össze a keresztyén lényeget a Korintusi levélben: „Olyan az engedelmesség, amikor az ember fegyelmezi gondolatát.” Kövessük Urunk Jézus Krisztust, aki mindig az Atya akaratát tette, és nekünk ezt parancsolta: „Legyen meg a Te akaratod” – e szerint éljünk. Az én életemben is úgy legyen, mint a mennyben az angyalok életében. Magunkat, cselekedeteinket, gondolatainkat Isten országához kell szabni, nem a világhoz. Amit megismertünk az Igéből, azt cselekedjük a magunk életében. A keresztyén felülről való vezetés alatt él. Van egy könyv, az a címe: „Mit tenne Jézus?” A keresztyén azt tenné, amit Jézus tenne. Megrágalmaztak? Mit tenne Jézus? Őt sokszor megrágalmazták, és mit tett? Áldást mondott rá! Máté ev. 5. rész 11. vers: „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok.” Péter 1. levele 4. rész 14. versében mondja: ”Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket a Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, az Isten Lelke megnyugszik rajtatok.” Lám a Szentírás mindenre ad választ, ha értelmesen olvassuk. Ez az Isten szerinti élet. Ez a tökéletes, nem támadok senki ellen, sőt a gonoszt is így győzhetem le, de gonoszsággal nem tudom legyőzni. Akarunk-e Isten szerinti életet élni, vagy a világ szerinti életet? A világ fegyverkezik, azt gondolja, azzal legyőzi az ellenséget, és ő lesz az úr! Szomorú győzelem lesz az. Sok halálesettel, sok gyászolóval, a legyőzött ellenség visszavágni készül. A győztesenek is örökké rettegni kell. Hát mire hasonlít ez? Inkább válasszuk az Isten szerinti életet. A család ebédelni készül, mindenki az asztal körül ül. Az anya hozza a finom levest az asztalra, egy rossz mozdulat következett be, és a leves kiömlött. Mit tenne Jézus? Mindenki átgondolja, hisz Jézust követik. A családfő szeretettel megszólal és azt mondja, hogy sebaj, az Úr adott mást is még ma, elég lesz az. Tiszta, békés szívvel fogyasztották a második fogást és szeretetben-békességben maradt a család. Egy világi család biztos rendezett volna egy békétlen beszédet, úgy, hogy a második fogás már senki torkán nem csúszott volna le. Döntsünk: melyik út kell?
Nekünk is az életben nap, mint nap adódik alkalom arra, hogy többféle nehéz helyzetet alakít ki az Úr várva, hogy mi az Ő útját válasszuk-e. Mi szeretünk makacsok, önfejűek lenni, és rádöbbenünk, hogy éppen ezzel tönkre tesszük a saját életünket és a másik életét is, mert nem Isten szerint élünk, gondolkozunk. Sőt, ha valaki vét ellenünk, akkor az addigi többi vétkét is összegyűjtjük, és fejéhez vágjuk. Ne tegyük. Egy idős bácsi ment az utcán. Egy kisfiú odaszaladt hozzá és megkérdezte, hány óra van? A bácsi megmondta. Pár pillanat múlva e gyermek a bácsit egy kővel hátba dobta. Rosszul esett neki, felvette a követ és zsebbe tette, hogy majd hazaviszi és a többi kő közé teszi, amivel már az emberek megdobták. Ezt egy újságíró látta és odament a sértett emberhez és mondja neki, hogy bácsikám, azért nem minden gyerek ilyen csintalan. Ne gyűjtse be ezt a követ, dobja el félre valahova. A bácsi így is tett. Ne gyűjtsük össze a bennünket szóval eltalált köveket sem. Bocsássunk meg. Ha nem tesszük, akkor állandóan a sérelmekre gondolunk és csak magunknak ártunk, ha mindig a saját sebeinket hordozzuk magunkban. Dobjuk el, bocsássunk meg, és öröm lesz a szívünkben. Így engedelmeskedik az istenfélő, így él boldogan, és Isten még boldogabbá teszi, mert engedelmes Neki. Ugye milyen jó engedelmeskedni az Úrnak? Nehéz, az biztos, de nagyon megéri. Jézust a szenvedés tanította meg az engedelmességre. Tizenkét évesen ott tanította a papokat a templomban, nem volt könnyű nekik beszélni Isten örök igazságáról, mert azok a papok is okosak voltak, és egy gyermek tanítsa őket? Jézusnak, mint gyermeknek ez nem volt mindegy. Jézus megtanult engedelmeskedni a szüleinek, tanítójának, a rabbiknak, és főképpen az Istennek. Gyermekek, tanuljatok meg engedelmeskedni a szülőknek, tanítóknak és legfőképp az Úrnak, aki bőségesen megáld és békességgel telik meg szívetek. A feleselés, a morcoskodás, az ellene beszélés a ti szíveiteket is békétlenné teszi. Úgy pedig nyűg lesz a tanulás, iskolába járás. Járjatok örömmel, éspedig úgy, hogy fogadjátok meg: “hogy szót fogadok és rendesen viselkedek az iskolában,” így a szívetek mindig békés marad. Az Úr tanít minden nap engedelmességre. Mibennünk sok a dac, az akaratosság. Terveink van2
Református Élet
2013. szeptember
nak és Isten áthúzza e terveket. Alázatra, engedelmes- hogy kértem és kaptam! ségre tanít azzal, hogy nem teljesíti kívánságunkat, Mindent kérjünk Tőle, és Ő megörvendeztet akaratunkat. Ezért szenvedünk. De ha kérjük az áldást azzal, amit úgy lát, hogy a javunkra van. és sikert a munkánkra, tanulásunkra, Ő ad áldást és Marton Károly sikert, és a mi szívünk abban pillanatban boldog lesz,
Ézsaiás könyvének magyarázata (VII. rész) Tele van az ország bálványokkal “Eltaszítottad népedet, Jákób házát, mert tele vannak keleti szokásokkal, jelmagyarázókkal, mint a filiszteusok, és idegenekkel barátkoznak. Tele van az ország ezüsttel, arannyal, kincseinek se szeri, se száma. Tele van az ország lovakkal, harci kocsijainak se szeri, se száma. Tele van az ország bálványokkal, kezeik csinálmánya előtt borulnak le, amit ujjaikkal csináltak. Ezért meg kell hajolnia az embernek, meg kell alázkodnia a halandónak, és te nem bocsátasz meg nekik. Menj a sziklák közé, rejtőzz a porba az ÚR félelmes fensége és méltósága elől! Megalázza a kevély tekintetű embert, a halandók nagyságát porba hajtja. Csak az ÚR magasztaltatik föl azon a napon.” Ézs 2,6-11 „Jákób háza, jöjjetek, járjunk az ÚR világosságában!” – ezzel az Igével fejeződött be a jövőről szóló prófécia, ami a holnapot mutatja be, azt a boldog korszakot, amikor az Úr az Ő népével lesz. Igen ám, de Ézsaiás korában a jelen teljesen más volt. A jelen tele volt nyomorúsággal, bálványimádással és a nép nem az Urat félte. Félelmetes az a néhány mondat, ami itt elhangzik, hiszen minden nép magának keresi a romlását, a bajt az életében, ahogy a régiek mondták: minden ember a maga életének a kovácsa. Az ember elronthatja az életét s ugyanúgy elronthatja az Istennel való kapcsolatát. Az Úr népe, Jákob háza is ezt tette. Tele voltak keleti szokásokkal, azaz nem ők voltak alkalmasak arra, hogy a keleti szokásokat gyakorló népeket a mindenható Istenhez vonzzák és hívják, hogy hagyják el bálványaikat, hanem ők lettek bálványimádókká. Nem tanították meg a körülöttük lévőket, hanem ahogy a filiszteusoknál, náluk is megjelentek a jelmagyarázók és különböző bálványok imádói. A filiszteusok nagyon értettek ahhoz, hogy az életben lévő jeleket, vagy az égen lévő jeleket, amelyeket láttak, magyarázták. Sajnálatos módon Isten népe ezt vette át tőlük, ahelyett, hogy fordítva lenne a dolog. Gondoljunk bele: mai világunkban is így van ez. Nem mi vagyunk képesek arra, nem a keresztyén gyülekezet képes arra, hogy az embereket magához vonzza, hanem a keresztyén gyülekezethez tartozó emberek mennek el és vonzza őket a körülöttük lévő világ, vonzza őket a babona, a bálványimádás, a
legkülönbözőbb nyomorúság. Az ország, amelyet Isten az Ő népének ítélt, melyet az övéinek adott, az ígéret földje, amelyért hálát kellene adni, a környék leggazdagabb vidéke volt, földrajzi helyzeténél fogva pedig Egyiptom és a keleti világ között, a nagy kereskedelmi utak mentén feküdt. Éppen ezért az élelmes emberek, akik ott laktak, nagyon jól tudtak kereskedni. Megszedték magukat arannyal, ezüsttel, harci kocsikat tudtak vásárolni. Nem az a baj, hogy volt pénzük és volt aranyuk és ezüstjük - amiről a Biblia azt mondja, hogy se szeri, se száma az ezüstnek és az aranynak és se szeri, se száma a harci kocsiknak -, hanem az a legnagyobb baj, hogy ezek az emberek a pénzben bíztak. Elfelejtették az Isten nagyságát és dicsőségét, úgy, ahogy a 62. zsoltárban is énekeljük: „Ne bízzatok erőszakban, hamis ragadozástokban, múlandó dolgon ne kapjatok! Ha sokasul a ti kincsetek, ahhoz ne bízzon a ti szívetek, mert nem állandó gazdagságtok.” Nem állandó az, amit a kincs, a pénz ad az embernek. A legnagyobb baj, hogy az emberek ebben bíztak és ebben reménykedtek. Napjainkban is a legnagyobb baj az, hogyha az ember megkérdezi, hogy mi biztonságos az embernek, akkor nagyon sokan azt mondják, hogy a pénz. És nagyon sokszor az látszik, hogy az államok is azon vannak, hogy valami módon megpróbálják biztosítani a haditechnikát, hogy védelmet adjon az embereknek. Nem más ez, mint hamis biztonságérzet és ebből a hamis biztonságérzetből kellett volna kigyógyulnia a prófétai szóra az ószövetségi népnek s 3
2013. szeptember kellene kigyógyulni a ma emberének. Lót történetében van leírva, hogy Lót elvált Ábrahámtól, mert a föld nem bírta eltartani a nyájaikat. Úgy tűnt, hogy Lót a gazdagabb területet választotta, lement a Holt tenger környékére. Aztán Szodomában kötött ki és amikor Szodomát erkölcstelensége miatt Isten elpusztította, akkor Lótot és családját angyalok segítették, hogy meneküljenek a hegyre, hogy az életüket megmentsék. Egy kikötése volt az angyalnak, hogy előre menjetek és vissza ne nézzetek. De Lót feleségét kötötte a sok érték, ami otthon maradt, visszanézett – és sóbálvánnyá lett. Ha tovább olvassuk a történetet, látjuk, hogy Lót aztán egy barlangban húzódott meg a két lányával. Egy bibliaórán a múltkorában valaki rákérdezett, hogy tessék mondani, hova lett a rengeteg gazdagsága, a rengeteg jószága? Hát, erről nem beszél a Biblia. Csupán az életét mentette meg Isten az angyalok által. Az embereknek hamis biztonságérzetet ad az, amijük van. Az élet a legfontosabb, s az örök élet, amiért bármit meg lehet tenni, amiért bármit oda lehet adni. Senki nem visz magával semmit a földi élet végeztével. Nagyon jó lenne tudni és látni ezt, hogy hamis biztonságban, a gazdagság, a pénz hatalmában él az ember s ebből ki kellene vetkőzni – hirdeti Ézsaiás is. Tele volt az ország bálványokkal, emberi kéz csinálmányával. S mi ezzel a baja a prófétának? Az, hogy ezeket nem művészi alkotásoknak tekinti. Mert nem dísznek helyezték a házukba, mint mi a csecsebecséket, amiket kapunk, vagy amiket veszünk. Nem is azért voltak, hogy az értékét nézzék, hogy micsoda nagyszerű képzőművészeti alkotás. Egyetlen baja volt ezeknek: hogy ezekhez imádkoztak, bálványként tartották és előtte borultak le, kezük csinálmányában bíztak. Nagyon nagy volt a sötétség, a butaság, az Istennel szembeni tájékozatlanság az ószövetségi nép életében. És ha továbbmegyünk, akkor arról hallunk, hogy a bálványimádás bűne nem bocsáttatik meg a népnek, hanem következik egy szörnyű ítélet. De az ember az ítélet elől el akar rejtőzni. Ott, akkor el akartak rejtőzni a sziklák közé, vagy a porba bújni,
Református Élet de Isten elől nem lehet elrejtőzni. Nem rejtőzhetett el az első emberpár sem, nem bújhatott el sehová Isten elől. Isten megtalálta az embert az Éden kertjében. Nem menekülhet el a ma embere sem, hisz’ elhangzik Isten ítélete: a félelmetes fensége és méltósága elől nem lehet a sziklák közé és a porba elbújni, az ítélet elől nem lehet elmenekülni. Az embernek azt kellene tenni, hogy valóban Istenhez méltó életet éljen, hogy valóban az élő Istenhez forduljon, Benne bízzon egész életében. Mert Isten az ítéletet nem hagyja ki, megítéli az Övéit, ha az emberek a maguk útján járnak. Akik magukat felmagasztalják, azokat Isten megalázza. „Megalázza a kevély tekintetű embert.” Vannak emberek, akikről el nem tudtuk képzelni, hogy valamikor lejár a nagy tekintélyük, mégis a porba hajtotta Isten, mert jön egy nap – hirdeti Ézsaiás –, amikor egyedül Isten magasztaltatik fel. Boldog ember az, aki meg tud alázkodni, aki meg tud hajolni az Úr előtt és Benne tud bízni. Bárcsak ilyenek lennénk, hogy ne a bálványainkban, ne a pénzünkben bízzunk, hanem egyedül az Úrban, magunkat megalázva. Ima: Köszönjük, Urunk, hogy szólsz hozzánk. Köszönjük Neked megerősítő és megtartó kegyelmed. Arra kérünk, hogy erősíts bennünket, hogy ne az értékeinkben vagy a fegyvereinkben bízzunk, hogy ne próbáljunk Tőled elmenekülni, hanem Téged szerető, Benned bízó, Neked engedelmeskedő lélekkel járjunk ebben a világban. Add, hogy ne mi alkalmazkodjunk a világ dolgaihoz, hanem úgy éljünk és járjunk, hogy a világ alkalmazkodjon hozzánk, hogy el tudják mondani, mint az első keresztyéneknél, hogy nézzétek, mennyire szeretik egymást. Adj szeretetet a gyülekezetbe, adj megbocsátást mindannyiunk szívébe. Légy kegyelmes és irgalmas hozzánk, hatalmas és erős Isten. Adj számunkra igazi bűnbánatot és alázatot, hogy mint a Te gyermekeid, őszintén tudjunk megállni Előtted. Ámen. Dr. Sándor Endre
RÁDIÓS ISTENTISZTELETÜNK IDŐPONTJA SZEPTEMBERBEN Értesítjük testvéreinket, hogy a legközelebbi református istentiszteletünket 2013. szeptember 15-én közvetíti az Újvidéki Rádió. Vallási műsorunk ultrarövid hullámon, vasárnap reggel 8.05 - 9.00 órakor a 90,5/92,5 MHz-en hallható. 4
Református Élet
2013. szeptember
Magyar református értékeink megőrzése és továbbvitele Csákváron tanácskozott a Nyugat-európai református keretszervezet „Cselekedjetek jót mindenekkel, kiváltképpen a ti hitetek cselédeivel!” (Gal 6, 10) AVértes lábánál elterülő Csákvár ősi magyar református gyülekezete adott otthont az idén július 18-21-e között, a Nyugat-európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSz) rendszeres évi Hittudományi és Vezetőségi Tanácskozásának. A megnyitó istentisztelet ünnepélyes hangulatát emelte a helyi gyülekezet énekkarának fellépése és Mészáros János Elek, Simándy díjas magánénekes hangversenye. A NyEMRLSz ez alkalommal magyarországi helyszínt választott, kifejezve ezzel törekvését a magyar-magyar egységre, a magyar-magyar kapcsolatok erősítésére. A NyEMRLSz a II. világháború óta sok tekintetben külön utakon halad, így a Kárpát-medencei tömbreformátussággal ritkábban adódik alkalom a lelki-szellemi találkozásra. A nagy európai szórványban a NyEMRLSz – néhai Ravasz László és az Egyetemes Konvent megbízásából – 1944-es megalakulása óta folyamatosan végzi az anyanyelvi igehirdetés és lelkigondozás szolgálatát, 1957 óta pedig önálló egyháztestként működik. Óriási jelentőségű a bővülő magyar református szórvány jövőjének megtartása, a növekvő európai migrációs folyamatok jelenében. A hét évtizedes diaspóramúlttal fémjelzett NyEMRLSz célja hűségesen ellátni ezt a munkát, mert Krisztus volt, marad és lesz a reménységünk! Bár mozgástere karcsúbb keretek közé kényszerül,
céljai megvalósításában számít a világi politika és a Kárpát-medencei tömbreformátus egyházak hathatós támogatására. Hivatásként folytatja az anyanyelvi igeszolgálatot, mértékadónak tekinti mások véleményének kölcsönös tiszteletben tartását és önmagát is lelkigondozva vallja József Attilával: “A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés!” (A Dunánál, 1936). A Nyugat-európai résztvevőkön kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Romániából és Szerbiából is érkeztek érdeklődők a tanácskozásra. A gyülekezetek beszámolói és időszerű gondjai összmagyar távlatokban is megbeszélésre kerültek. Szombaton (július 20-án) pedig Globális református feladataink – Hosszútávú terepfelmérés a Magyar Szellemi Hazában címmel egész napos tanácskozás keretében igyekeztünk központi témánk feldolgozására. Felkért előadóként Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke küldetésünk elvi alapjairól szólt. Tőkéczki László történész, egyetemi tanár, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka küldetésünk európai vetületeit egy hazai szemszögéből elemezte; majd 5
2013. szeptember Tóth Miklós, a Szolgálat titkára küldetésünk európai és világvetületeiről szólt, egy európai szemszögéből. Tőkés László, az Európa Parlament tagja pedig a Magyar Református Világszövetség megalakulásának 75 éves jubileumára emlékezett és a világszerte szétszórt magyar reformátusság jövőjéről értekezett. A vasárnapi (július 21.) úrvacsorával záródó
Református Élet istentisztelet igehirdetője Erdélyi Géza ny. felvidéki püspök, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának lelkészi elnöke volt. Emlékezetes élményt nyújtott a székesfehérvári Csomasz Tóth Kálmán ökuménikus kórus és a Légierő zenekarának közreműködése. Beküldte: Orosz Attila
BÁCSKOSSUTHFALVI HÍREK Gyülekezeti tábor Bácskossuthfalván immár kilencedik alkalommal szervezték meg a gyülekezeti tábort 2013. július 29-e és augusztus 4-e között. A táborban 65 gyermek vett részt. A foglalkozások a KOEN program szerint alakultak. Ezen kívül voltak még egyéb foglalkozások is: gyöngyfűzés, agyagozás, terítő készítés, valamint színes papírból készítettek cethalat, koronát, és könyvjelzőt a gyerekek. Pénteken az önkéntesek szilvás gombócot készítettek a konyhán a gyermekek számára. Vasárnap az istentisztelet keretein belül bemutatták a gyermekek a héten tanult énekeket, majd istentisztelet után kiállítás keretein belül megtekinthetők voltak a táborban készített munkák. Kucor Krisztián
Kárpát-medencei Református Ifjúsági Találkozó Balatonfenyves
A bácskossuthfalvi gyülekezet 2013. augusztus 5-e és augusztus 11-e között táborozni vitte a konfirmált fiatalokat Balatonfenyvesre, a Kárpát-medencei Református Ifjúsági Találkozóra. Délvidékről a bácskossuthfalvi fiatalokon kívül voltak még szabadkai és magyarcsernyei fiatalok is. A találkozóra a Kárpátmedence minden tájáról jöttek fiatalok: Erdélyből, Partiumból, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlavóniából, a Délvidékről és az anyaországból is. Összesen 298-an voltak a találkozón. A találkozó egész heti témája “Látható az Isten” volt. A héten az áhítatok a Róma 8, 38-39 szerint voltak. Sok érdekes programmal várták a fiatalokat. Előadást tartott többek között Varnus Xavér orgonaművész, és Mészáros János Elek a Csillag születik című műsor győztese, aki egyébként presbiter is. A szervezők kirándulást szerveztek Somogyvárra, ahol a kolostorromot lehetett megnézni, és Niklára, ahol a Berzsenyi-házat nézték meg a fiatalok. A találkozó vasárnap közös úrvacsorával és istentisztelettel zárult, a más felekezetűek pedig áldást kaptak. Kucor Krisztián
Két hét – két tábor - Módoson Nagybecskerek szórványegyházközségében, Módoson, két tábort tartottunk. Az elsőt, egy építőtábort augusztus 5. és 11. között, és a másodikat, egy anyanyelvápoló tábort, szórványgyermekek részére „evangéliumi töltettel,” augusztus 12. és 17. között. Az építőtáborra azért volt szükség, mert a tavaszi talajvízek következtében telkünk felé megdőlt a szomszéd telek fala 32 méter hosszan. Ezt bontotta 9 magyarországi fiatal, az Ágoston Sándor Alapítvány munkatársai és a nagybecskereki lelkész tizedikként. A bontás után új kerítést emeltek az Alapítvány pénzeszközeiből. Az anyanyelvápoló táborban 6 magyarországi fiatal vezetése mellett 31 gyermek vett részt, míg Nagybecskerek vagyongondnoka, kántora, lelkésze és három módosi egyháztag a tábor végéig a „logisztikai segítséget” nyújtotta. A gyermekek Nezsényből, Módosról, Káptalanfalváról, Bókáról, Surjánból, Torontálvásárhelyről és Magyarittabéről érkeztek. Külön örömünk, hogy az idén a református gyülekezetek is küldtek gyermekeket. Hálát adunk az Úrnak, hogy egyházközségünk ez évben is megtarthatta e tábort az Ágoston Sándor Alapítvány főszervezésében. Kiss Nándor 6
Református Élet
2013. szeptember
Elhunyt Póth Emil nyugalmazott lelkész „Mert ha élünk az Úrnak élünk, ha meghalunk az Úrnak halunk. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úré vagyunk.” Róma 14:8 Póth Lajos (református lelkész) és Póth szül. Hemler Mária (német szakos tanárnő) második gyermekeként érkezett a családba, 1941. december 14–én Óverbászon. Bátyja Theo (1937-1993), öccse Péter (19442006), húgai: Zsuzsanna és Erzsébet. Szabadkán végezte a gimnáziumot,ezután a belgrádi egyetemen tanári diplomát szerzett, latin és ógörög szakon. Lelkipásztori diplomáját a bécsi teológián kapta meg. Több nyelven beszélt. 1983-tól a szabadkai gyülekezet pásztora, egészen 1997. nyugdíjba vonulásig. Ezután is aktív presbitere volt gyülekezetének. 2013. július 7-én lánya vette át a stafétabotot. 1980-ban házasságot kötött Besnyi Ildikóval. Két gyermekük született, Mátyás és Annamária. Pontos, olvasott ember volt. Kerülte a konfliktusokat, szelíd természetű, jó humorú ember. Mindig a Szentírás mércéje alatt hozott döntéseket. Sok emléket őrzök a Sombori úti, majd a Georgija Dimitrova utcai otthonunkban történt eseményekből: reggelizések, eszmecserék, szentesték, szülinapok és más ünnepek közös ünneplése. Az Úr áldásának képe rajzolodott ki ráncaiban, mindabban aki volt. Sok mindent tett az egyházért, családjáért és embertársaiért. Áldott legyen emlékezete! Bodorné Póth Annamária,lánya
,,Az Úrnak irgalmát örökké éneklem…,, Augusztus 5-én elhunyt Póth Emil nyugalmazott szabadkai lelkipásztor. Temetésére 6-án került sor, a Zentai úti temetőből, a családi sírboltba temették. Igével Halász Béla püspök úr szolgált, de a jelen lévő lelkipásztorok is vigasztaló Igékkel szóltak a gyászolókhoz, emlékezőkhöz. Sokan eljöttek, akik ismerték és tisztelték Póth Emil ny. lelkipásztort és családját. Az éneklés hangja betöltötte a Zentai úti temetőt. Póth Emil lelkipásztor 14 éven keresztül pásztorolta a szabadkai híveket és a szórványgyülekezeteket. Nagytudású, ugyanakkor szerény, melegszívű, érzékeny ember volt. Törékeny egészsége ellenére, amikor csak tudott, mindig ott volt a vasárnapi istentiszteleteken, bibliaórákon. Hite fontos volt számára és nagy erőt adott neki. Nyugdíjba vonulása után presbiteri tisztséget vállalt, fordított németből, angolból, újságcikkeket írt, imádkozott a gyülekezetért. Egyik kedvenc éneke a 89. zsoltár volt. Hisszük, hogy most már színről színre látja a Feltámadottat és az Ő irgalmát örökké énekli. Isten velünk, viszontlátásra! S. Réti Katalin szabadkai lp.
7
2013. szeptember
Református Élet
XI. „Gyermekmisszió” Találkozó Augusztus elején nagy örömmel gyülekeztek egybe gyerekek és fiatalok a bácsfeketehegyi Központi Otthonba, az idei 2 napos találkozó idejére. Közel 80an voltunk, gyermekek és fiatalok érkeztek Kanizsáról, Topolyáról, Csantavérről, Bajmokról, Pirosról, Torontálvásárhelyről, Hertelendyfalváról, Kishegyesről és Bácsfeketehegyről. A találkozót azon gyermekek és ifjak részére szervezzük, akik rendszeresen részt vesznek a bibliai levelezésben, és örömmel vesszük, ha barátaik is érdeklődnek és eljönnek e találkozóra. Idén nagy újítások elé néztünk. Az évrőlévre szorgalmasan eljárogató gyermekek megnőttek, serdülők, majd ifjak lettek. Az Istennek való engedelmességről tanultak Jónás példáján keresztül. Volt énektanítás gitár kíséretében és csoportbeszélgetés. Az elemi iskolások számára az üdvösség útjáról szólt a tanítás. A teremtéstől kezdve a bűneseten át, ho-
volt témánként csoportbeszélgetésre és a kérdések megválaszolására. Délután foci versenyt szerveztünk és többféle kézimunka szakkörből is választhattak a gyermekek és ifjak. Öröm számunkra, hogy vethetjük az Ige-magvakat, taníthatjuk a gyermekeket, ifjakat az Isten útjára. Nemcsak szóban, hanem példával is előttük járva. Köszönjük a holland testvéreknek a találkozó támogatását, és a budai gyülekezetnek az ajándék játékokat, melyeket a gyermekek között osztottunk ki. Az Evangéliumi Kiadó jóvoltából minden gyermek egy keresztyén könyvvel térhetett haza. Hálás a szívünk a gyermekekért, ifjakért, akik eljöttek, és örömmel, nyitott szívvel hallgatták az evangéliumot. Köszönjük a munkatársakat, akik készségesen segítettek mindenben, és köszönjük a két „óvónéni” szolgálatát, akik a legkisebbekkel foglalkoztak. 11 óvodás korosztályú gyermek is aktívan részt vett a foglalkozásokban, az ő kis nyelvezetükön mondták el a bibliai történet, és mutogattak el egy-egy énekt. Jó volt látni, ahogy imádságra összeteszik apró kezecskéiket. Az Úr adjon lelki növekedést, erősödést mindannyiunknak, hogy ne fáradjunk bele az Ő szolgálatába és tudjunk örvendező bizonyságtevők lenni az Ő dicsőségére. Halász Renáta
gyan lett engedetlen az ember Isten parancsával szemben. Isten szentségéről és igazságáról tanítottunk, hogy szeret az Úr, Ő a mi Teremtőnk. Elveszett, bűnös voltunkban egyetlen kiút van, az Úr Jézus keresztje. Erről is tanítottuk a gyermekeket: Krisztus személyéről, emberi és isteni voltáról, Krisztus haláláról és feltámadásáról. Fontos tudni és tanítani, hogy mit tett értünk Jézus, és hogy ő ma is él, élő Urunk van! A továbbiakban beszéltünk a lelki növekedés lépéseiről, a bibliaolvasásról, imádkozásról, közösségbe járásról, bizonyságtételről. Alkalom 8
Református Élet
2013. szeptember
L ÁTOGATÁS BUDAPESTRE Friss élményekkel feltöltekezve érkeztünk haza két napos kirándulásunkról, melyet a Budai Református egyházközség szervezett 8 bácsfeketehegyi fiatal és vezetőik részére. Július közepén alkalmunk volt vendégül látni egy egyházi küldöttséget a Budai református Egyházközségből, akik megtekintették a bácsfeketehegyi templomot, Orosz Attila esperes vezetésével. A „Gyermekmisszió” munkatársaként már évek óta szoros, baráti viszonyt ápolunk e gyülekezettel. Több ízben is küldtek játékot, irodalmat, ruhát a gyermekek számára. Most sem jöttek üres kézzel, s eme ajándékokat a katekizáció III. csoportján osztottuk szét. Kedves meghívás volt részükről, hogy vegyünk részt egy budapesti kiránduláson, mely keretén belül alkalmunk lesz ottani fiatalokkal is megismerkedni. Augusztus 17-19 között került sor e kirándulásra. Kórizs József presbiter és jómagam voltunk a sofőrök, a bácsfeketehegyi fiatalok pedig Kerekes Annamária, Lódi Lenke, Harangozó Boglárka, Garai Tünde és Attila, Vajda Attila, Fenyvesi László és Tóth Martin voltak. A meleg fogadtatás és a finom ebéd után elindultunk Budapest nevezetességeit megnézni, mely két napot is igénybe vett. Gyalogosan, metróval,
trolival és villamossal jártuk körbe a város szépségeit. Programunkban szerepelt a Hősök tere, Népliget, Belváros, Bazilika, Halász bástya, Budai vár, látogatás a Parlamentbe, séta a Duna parton és este egy rövid időre hajóra is szálltunk a Dunán. Alkalmunk volt ellátogatni a Margit szigetre, ott megtenni egy sétát a zenélő szökőkútig, ami szintén nagyon felemelő látvány volt. Vasárnap részt vettünk az istentiszteleten, melyen Szontágh Szabolcs lelkipásztor hirdette az Igét Márk 14,32-42 alapján. A Gecsmáné kertben elhangzott jézusi ima volt az üzenet, mely engedelmességre tanít. Az istentisztelet alatt pár szóban köszöntöttük a gyülekezetet, bemutatkoztunk, és beszéltem a gyermekek és ifjak között végzett szolgálatainkról. Istentisztelet után alkalmunk volt beszélgetni a gyülekezeti tagokkal, testvérekkel. Délután részt vettünk egy ifjúsági istentiszteleten, ahol közel 50 fiatal gyűlt össze és együtt dicsérte az Urat! A délelőtti Ige más fomában hangzott, közelebb hozva a tanítást és magyarázva a fiatalok nyelvén, mely nagy érdeklődést keltett. Az alkalom után volt idő ismerkedésre, beszélgetésre. Másnap reggel búcsúzkodtunk a vendéglátóinktól. Köszönet a Budai gyülekezetnek e szép kirándulásért, a testi-lelki élményért, a lelki táplálékért és a gondoskodásért. Köszönjük vendéglátóink szeretetét, és hogy egy Urat szolgálhatunk! Halász Sámuel 9
2013. szeptember
Református Élet
- Házi Áhítat 2013. szeptember Írta: Marton Ilona Ajánlott a megjelölt napoknál az igeszakasz olvasása Jelmagyarázat: E-este, É-ének, HK-Heidelbergi Káté Szeptember 1. Vasárnap 1Thesszalonika 4,9-18: „…csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát…” Pál apostol a gyülekezeti tagoknak Istentől ihletve tanácsokat ad a mindennapi viselkedésre. Ez a parancsa Istennek ma is érvényes, aki az Urat szolgálja, szereti és féli. Csendesen éljetek! Nem zúgolódva, panaszkodva. Egy városban a kőművesek színházat építettek. Valaki megkérdezte a munkások egyik-másik tagját az építkezés felől. Az egyik azt mondta, nehéz a munka, a másik nagyon meleg van, a harmadik kevés a fizetés. Megkérdezte ez a valaki az építkezéssel kapcsolatban a főmestert, aki építette a falakat, irányította a munkát, hogy mi neki a véleménye a munkáról? Azt válaszolta: színházat építek! A munkát szerette. Értékelte, hogy egy nevezetes épületet épít, ahol majd sok művész fellép, és előkelő emberek vesznek részt az előadásokon és sok éven keresztül ez az épület gyönyörködteti az embereket. Minden munkánkat így kell végezni, hogy mi keresztyének Isten országát építjük. Ima: Uram köszönöm, hogy méltatsz arra, hogy a te munkásod lehetek. Ámen. E: 1. Krón 1. É: I. Zsolt. HK: 1-3. Szeptember 2. Hétfő 1Thessz. 5,1-11: ”Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok.” Itt az apostol a Thesszalonikai gyülekezetet figyelmezteti, hogy Jézus Krisztus másodszor is eljön, de akkor már nem kegyelemmel, hanem ítélettel, és magához veszi azokat, akik neki éltek, szolgáltak, dolgoztak, az Ő akaratát cselekedték. Az említett gyülekezet mind ilyen engedelmes lelkekből állt. Amit az apostol írt nekik és figyelmeztette őket a lelki-testi veszélyekre, azt a gyülekezetben megtárgyalták, szívükbe vésték, az életükben gyakorolták. Úgy éltek, hogy Jézus Krisztus ha bármely pillanatban is jön el, ők készek voltak. Azaz bűneikért bocsánatot kaptak, ezt megköszönték az Úrnak és buzgón mindennap szolgálták az Urat. A bűnös kísértéseknek ellenálltak, és egymást valóban nemcsak szájjal, hanem cselekedettel szerették és szolgáltak egymásnak. Ezért mondja az apostol, hogy ti a világosságba vagytok, tehát a bűntől tiszták és vágynak a mennyország polgárává lenni. Ima: Köszönöm, hogy hallhattam és a Te Igédnek engedelmeskedhettem, hogy Neked élhetek és embertársaimnak szolgálhatok, tehát a világosság fiaihoz tartozom! Ámen. E: 1.Krón 2. É: V.zs. HK: 4-6. Szeptember 3. Kedd 1Thessz 5,12-28: “Éljetek egymással békességben.” A hívő ember, aki az Urat szolgálja, az értékeli a másik embert, tudja, hogy a másik embert is szereti az Úr, és ha az Úr a másik embert szereti, akkor nekem is szeretnem kell, még ha néha vannak feszültségek is. A világ emberei egymásban csak a kifogást keresik, hogy a saját bűneiket elpalástolják. Békétlenek az emberek. Mindenkinek mondja az Úr, azoknak is akik még ma haragban vannak, hogy éljetek békességben
egymással. Lehetséges, ha Istennel előbb kibékülünk. Isten haragja van minden bűnösön, de ha a bűnös Őhozzá tér, és neki engedelmeskedik és hallgat az Igéjére, akkor visszavonja az Úr a haragját a megtérő embertől és fiává fogadja. Ezentúl tudunk embertársainkkal is békességben élni. A békétlenség már e földön pokollá teszi az ember életét. A békétlenségből rengeteg betegség, lelki-testi betegség származik. El lehetne kerülni ha az Úrra figyelnének és neki hinnének. Ima: Uram, irgalmazz nékem, hogy senkivel se éljek haragban! Ámen. E: 1. Krón 3. É: VIII.Zs. HK: 9-12. Szeptember 4. Szerda 2Thessz. 1. rész: „…hiszen hitetek nőttön nő, és az egymás iránt való szeretetetek gazdagodik mindnyájótokban…” Bárcsak ma is el lehetne mondani rólunk ezt, hogy egymást szeretjük. Egy lelkész panaszkodott, hogy a templomban egyre üresednek a padok, a hívek is panaszkodtak, hogy fogyunk. A lelkész azt kérdezte a hívektől: szeretik Önök a templomban mellettük ülőket? Nem volt rá semmi válasz. Sajnos itt is elmondhatnánk, hogy a szeretet egymás iránt állandóan fogy. Ahogy a hit elvész az emberekből, úgy vész ki a szeretet is. Már kétezer évvel ezelőtt a tanítványok is észrevették, hogy gyenge a hitük és kérték az Urat, hogy növelje hitüket. Nekünk is mindig ezt kell kérnünk, hogy Uram növeld a hitemet. Misszionáriusok dolgoztak Kínában és tanították a gyermekeket Isten országára. Egy alkalommal hatalmas eső volt, úgy, hogy azt a területet elöntötte a víz. A gyermekek fáztak, a hegyoldalba menekültek, odaért a víz, de se élelem, sem hol tölteni az éjszakát nem volt. Az egyik kislány kérte a misszionárusnőt, hogy imádkozzon, hogy Isten küldjön segítséget, hisz Mózes is mindig kapott segítséget, azt tanították a gyermekekkel. A misszionárusnő azt mondta, hogy az Mózes volt, ő csak egy kis misszionárus. A kislány leborult és imádkozott, hogy „Uram adj segítséget.” Egy óra múlva jött egy nagy csónak és összeszedte a gyermekeket és száraz, meleg helyre vitte őket. Ima: Uram adj segítséget, hogy el ne veszítsem hitemet! Ámen. E: 1 Krón 4. É: XXIII.Zs. HK: 14-19. Szeptember 5. Csütörtök 2Thessz. 2,1-12: “Ami pedig a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét…illeti…senki semmiféle módon ne vezessen félre benneteket!” Jézus Krisztus eljövetelét megelőzi a törvénytiprás. Ez már itt van. Mindenki, aki valamilyen pozíción van, határozatokat hoz egy testület, de nem tartja be. Így van sajnos a házasságban is, sokan hűséget esküdnek és pár év múlva elválnak. Sokan konfirmálnak és presbiterek is, és más tisztségviselők fogadalmat tesznek, és látjuk, üresednek a templomok. Amikor vásárolunk szépen, gusztusosan fel van tüntetve, hogy mit tartalmaz az árú, és hogy még jó minőségű is, és még garancia is van rá, nagyon sokszor elromlik a gép, és azt a választ szoktuk kapni az elromlott gépre például,
10
Református Élet hogy arra nem volt érvényes a garancia. Az élet minden területén tapasztalható a törvénytiprás. Nagyon komolyan Isten gyermekének kell lenni, hogy a Gonosz ne vegyen bennünket birtokba és ne sodorjon el az ár bennünket, mi ne tartozzunk a törvénytiprók közé. Ima: Uram látom, hogy mi megy végbe a világban, könyörülj, ne legyek részese ennek, hanem meg tudjak állni a te igaz, szent törvényed mellett! Ámen. E: 1.Krón 5. É: XXV Zs. HK: 20-22. Szeptember 6. Péntek 2Thessz 2,13-17: „Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok”. A Biblia hagyományaihoz ragaszkodjunk. Talán úgy tűnik, hogy a mai embernek mai hagyományok kellenek. Ebből ered ma már az, hogy nem beszélnek sok helyen a szószékről a Bibliai igazságokról, hanem tudományos állításokat, felfedezéseket tárnak a hallgatóság elé. Sok jó dolgot fedez fel a tudomány ez igaz, ha csak az orvostudományt nézzük, rengeteg embert megmentenek naponta az orvosok a haláltól. De mindig jönnek újabb és újabb, jobb és jobb gyógyítási eljárások, a régiek elavulnak. A lelki dolgokban nem avul semmi. Például, hogy szeresd felebarátodat, ez örök érvényű. Vagy az, hogy légy hűséges hitvestársadhoz. Ma már nem kötnek házasságot, mert pár év múlva elválnak. Nincs szeretet, nincs hűség, ezt nem lehet modernizálni. Azt sem, hogy „Bízzál az Úrban”. Ma nincs az embereknek kiben bízni. A másik emberben? Az hűtlen lesz. Szülők, megöregszenek, elhalnak és utána mi lesz? Pénz? Jó ha megáld Isten vele bennünket, de a bűneinktől való megszabadulásban, Istennel való és az Ő örök országában való részvételben nem segít. Tiszteljük a bibliai hagyományokat és rendben lesz minden. Ima: Atyám, add meg, hogy mindig Benned bízzak! Ámen. E: 1 Krón 6. É: 226. HK:1. Szeptember 7. Szombat 2Thessz 3,1-5: „És végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje…” Sok gyülekezetben vannak imádkozó csoportok, akik hisszük, hogy hetente azért jönnek össze, hogy imádkozzanak a lelkészükért és az evangélium terjedéséért. Hogy új szíveket, ma még hitetleneket keressen meg az Úr és hívja a Szentlélek Isten, hogy a gyülekezetben megtalálják, amit szívünk-lelkünk óhajt, és az Úr vezesse őket itt a földön és majd egykor pedig az örökkévalóságban. Egy ötven éves férfi ment el a lelkészhez, aki annak idején konfirmált, házasságot egyházilag is kötött, de nem gyakorolta hitét. A lelkész segítségét kérte, mert nagyon nem jól érezte magát lelkileg. A lelkész azt mondta, hogy menjen el egy idős, majdnem tehetetlen asszonyhoz és segítsen neki, tegyen egy kis rendet a ház körül, vásároljon be az idős asszonynak, stb. Pár hétig tétovázott a férfi, majd elment az idős asszonyhoz. Valóban rendet is tett, mondta, hogy a lelkész küldte. Bevásárolt. Ezután visszament a lelkészhez és megköszönte, hogy ő is az Úr országának előmenetelében segíthetett. Ima: Uram, használj fel a te országod előmenetelében! Ámen. E: 1 Krón 7. É: 363. HK: 23-25. Szeptember 8. Vasárnap 2Thessz. 3,6-18: „Ti pedig, testvéreim ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe.” Az ördög ezzel a jól bevált trükkjével jön elő és veszi le lábairól a komoly hívő embert is, hogy
2013. szeptember látod mennyit dolgoztál, adakoztál, segítettél és semmi eredménye nincs. Nem biztosít az Úr bennünket abban, hogy a mi életünkben már meglátjuk a munkánk eredményét. Nem hiábavaló az Úrban való munka. Miért? Mert az megmarad örökre. Amit e földön az Úrért teszünk, annak a mennyben lesz jutalma. Azért itt a földön mindent az Úrért tegyünk. Volt olyan gyülekezet, ahol a lelkész és vele együtt az imacsoport évtizedekig imádkoztak, hogy az Úr sok eltévedt bárányait visszaterelje a nyáj közzé, és így történt. A lelkész nyugdíjba ment, jött egy fiatal lelkész, és már az első évben mind többen és többen kívánták az Urat szolgálni. A fiatal lelkész meglepődött, hogy mi történik. Megértette, hogy az előző lelkésznek és imádkozóknak imáját az Úr úgy hallgatta meg, hogy most adott vágyakozást az emberekben az Ige hallgatására, megtartására, az Úr követésére! Ima: Uram, könyörülj sok megfáradt, elcsüggedt, lélekben elszegényedett gyermekeden, hogy visszataláljanak a nyájhoz, hogy ismét te légy az ő Atyjuk is! Ámen. E: 2 Thessz 3, 6-18. É: 196. HK: 26-30. Szeptember 9. Hétfő 1Tim 1-11: „Timóteusnak, igaz fiamnak a hitben…” Pál apostol nemcsak gyülekezeteknek írt levelet, ami még ma is építi a mai gyülekezetet lélekben és az egyéneket is, hanem munkatársainak, vagy éppen itt Timóteusnak, akit lelki fiának nevez. Nem testi fia volt Timóteus Pálnak, hanem neki hirdette az evangéliumot Jézus Krisztusról és Timóteus saját maga úgy döntött, hogy Jézus Krisztusnak adja az egész életét. Sok lelki harccal kell megbirkóznunk, hogy földi életünket odaadjuk az Úrnak, amikor e világ „annyi szép dolgokkal hívogat”. Ma is ha hirdetjük az Igét, akkor számíthatunk arra, hogy valakik lelki gyermekeink lesznek. A szülőknek arra kell törekedni és imádkozni, hogy gyermekeik ne csak testi gyermekeik legyenek, hanem lelki gyermekeik is. Így ha majd megjelenünk Isten ítélőszéke előtt, akkor felsorakoznak a hátunk mögött azok, akik a mi életünk, igehirdetésünk által lettek az Úr Jézus követőivé. Ez a legnagyobb kincs, és ezért kapunk életet és valóban ez az ember földi életének értelme, hogy sok lelki gyermekeket szerezzen az Isten dicsőségére. Ima: Uram, könyörülj rajtam, hogy ne hiábavaló időtöltés legyen az életem, hanem sok lelki gyermeket gyűjtsek ama napra. Ámen. E: 1. Krón 9. É: 151. HK: 31. Szeptember 10. Kedd 1Timóteus 12-20: „Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem…” Lám milyen csodálatos, szerető Atyánk van. Pál apostol saját vallomása szerint is káromkodó, Jézus Krisztust üldöző ember volt. De Atyánk átformálta szelíd szívű apostollá. Ebben van óriási dicsősége Istennek, hogy ma is a leggonoszabb embert is át tudja formálni. A két lator ott a golgotai kereszten, az egyik Isten kegyelméből megváltozott és új életet kapott és most ott van az Atyánkat dicsőítő seregben a mennyországban. Ma is sok az Úrtól elrugaszkodott ember, akik szeretnének, mert minden ember szeretne tiszta lelkiismerettel lenni, de nem mer Isten elé állni és bevallani Neki, hogy mennyit vétett. Ne féljen senki se Atyánktól, Ő irgalmas, és megbocsátó Úr. Lehet új lapot kezdeni a legelvetemültebb embernek is, és lehetünk mi gonosz emberek is a mennyország boldog lakosai. Ki kell mondanunk az Úrnak minden vétkünket, amire csak emlékezni tudunk. Ő a Jézus Krisztus áldozatáért eltörli vétkünket ha megvalljuk, és új lap van a kezünkben.
11
2013. szeptember
Református Élet
Ima: Igen, Uram, ezt akarom, adj bátorságot, hogy csendes helyen megálljak és teljes bűnvallást tegyek Neked, aki ma még kegyelmes vagy és tiszta lelkiismeretet adsz Fiad vére által! Ámen. E: 1Krón 10. É: 197. HK: 33-36. Szeptember 11. Szerda 1Tim. 2, 1-7: „..tartsatok könyörgéseket…minden emberért, királyokért és minden feljebbvalókért…” Sokan sok emberért nem tudnak imádkozni pl. a haragosaikért, akik valamilyen módon bajt okoztak, de nagy áldása van annak, ha kibékülünk a haragosainkkal. Magunk egészségét is védjük, mert a haragtartás a vérnyomás, cukorbetegség és sok más betegség alapja. Ha mondjuk a Mi Atyánk imádságot, ott is benne van az ellenségünk is, az ismeretlen emberek is, az elöljárók és a politikusok is. Ne bántsunk senkit, hanem inkább imádkozzunk értük. Isten meg tudja változtatni a legnagyobb ellenségünket is, de mi a haragunkkal nem tudunk semmit se elérni. Ha azt akarjuk, hogy mások legyenek ők, akik ma még nekünk nem tetszenek, akkor imádkozzunk értünk komolyan, hittel. Meg lesz a pozitív eredménye. Gondoljuk még ma át, kik azok akikért kellene imádkozni. Ha csak magunkért imádkozunk, akkor azt az Úr nem biztos, hogy meghallgatja. De ha másokért tesszük ezt, akkor saját magunknak is áldást készít az Úr! Ima: Uram, sok vezető embert világosíts meg, hogy munkáját becsületesen végezze és a te dicsőségedre munkálkodjon. Ámen. E: 1 Krón 11. É: CV Zs. HK: 37-39. Szeptember 12. Csütörtök 1Tim 2,8-15: „Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül.” Az Úrnál a legfontosabb hogy tiszta kézzel imádkozzunk. Kézzel sokféle bűnt tudunk elkövetni még azt is hogy saját magunkat a saját kezünkkel megöljük. A nem tiszta kezű egyéneket nem hallgatja meg az Úr bármilyen hittel, vagy szókinccsel imádkozik is, legyen egyszerű ember vagy egyházi ember. Amikor imádkozni készülünk, akkor előbb irgalomért, kegyelemért, bűneink bocsánatáért imádkozzunk, és utána tárhatjuk fel Urunk előtt dicsőítésünket, hálánkat, magasztalásunkat, kérésünket. Sokak ezért ábrándulnak ki az egyházból, a hitből, az Úrból, mert tisztátalan kézzel, haragos szívvel járulnak elé és nem jön a várt meghallgatás, és így elmarad az imádság az életük további részében. Isten szent, bűn nélkül való, Ő csak a tiszta kezűek imáját hallgatja meg. Nem érdekli, hogy mi meg tudjuk magyarázni a bűneinket, Ő a mi bűneinket meg akarja bocsátani. Adjuk oda neki a keresztre, ahol Jézus Krisztus pontosan a mi bűneinket vitte fel a keresztfára. Ima: Uram, irgalmazz nékem, és sok hitetlenségem, haragos gondolataim és bántó viselkedésem vétkét bocsásd meg! Ámen. É: 1 Krón12. É: 383. HK: 40-47. Szeptember 13. Péntek 1Tim 3,1-7: „Szükséges, hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék.” A püspök személyéről beszél itt az Ige. A püspöknek sok Istentől megáldott új természete kell hogy legyen. Létezhetetlen, hogy egy bűnös emberben ennyi jóság lakozzon, amit itt az Ige felsorol. „Fedhetetlen, megfontolt, józan, gondolkozásban is józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas, nem kötekedő, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár, olyan, aki a maga háza népét jól vezeti.” Csak újjászületett ember kedves Isten előtt
12
püspöknek. Az újjászületett embernek új, krisztusi természete van. Ő már az óemberét a keresztre feszítette és feltámadt Jézus Krisztussal. Jézus Krisztus és a Szentlélek Isten vezeti, és ad neki bölcsességet és erőt a szolgálatban. Az apostol idejében az ilyen igaz embernek rengeteg volt az ellensége, mert a bűnös ember nem tűri meg a tisztaságot, csak a mocskot. Pál apostolt is hányszor megverték, börtönbe zárták. A prófétákat szintén, az apostolok is szinte mind mártírként haltak meg. Ma tiszta, szent embernek veszélyes lenni, mert a világ gonosz, és gonosz mércével mér, nem Isten mércéjével. Ima: Uram, adj erőt azoknak, akik tiszta életet élnek, hogy el tudják viselni a bűnösök tüskés-koronáját! Ámen. E: 1 Krón 13. É: 397. HK: 48-50. Szeptember 14. Szombat 1Tim 3,8-16: „De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha fedhetetlenek.” Az apostol rendelkezik, hogy a diakónusnak milyenek kell lenni. Aki az Urat akarja szolgálni, mindenkinek tiszta új szívvel, tehát Istentől kapott új szívvel kell rendelkezni, nem pedig úgy ahogy megszülettünk bűnös szívvel. Az ó-emberben nincs meg a fedhetetlenség, se a hit, se a szolgálatra készség. Újjá kell születnünk, ha az Urat akarjuk szolgálni az emberek között. Ő az Úr ezt szívesen megteszi ha látja bennünk, hogy teljes mértékben megutáltuk bűneinket és tiszta életet akarunk élni. Ha csak egy kis hamisságra való vágy is van a szívünkben, már nem lehetünk az Ő szolgája. Minden szolgának abban van az ereje, hogy Isten van vele, és lakik Szentlelke által benne. Menjetek ki e világból, ezt mondja az Ige. Ez nem azt jelenti, hogy valahol egy lakatlan helyen gyakoroljuk hitünket, ott nem lehet, hanem éppen e bűnös világban. Jézus Krisztus is e bűnös világba jött, és megőrizte magát minden szennytől. A Sátántól voltak hatalmas kísértései, de nemet tudott mondani. Ha újjászületünk, akkor az Ő természetét adja nekünk és mi is nemet tudunk mondani a bűnnek és kísértéseknek. Ima: Uram, szeretnék tiszta, tenéked tetsző életet élni, adj új életet, új szívet, a Te természetedet. Ámen. E: 1 Krón 14. É: 201. HK: 51-53. Szeptember 15. Vasárnap 1Tim 4,1-11: „A szentségtörő és vénasszonyos meséket pedig utasítsd el, inkább gyakorold magad a kegyességben.” Minden időben a lelkünk ellensége a Sátán arra igyekszik, hogy ne a tiszta Igére figyeljünk. Túl szigorúnak tartsuk Urunk rendeléseit. Azt sugallja, hogy nem kell annyira belemélyedni, egy kis bűn az még nem vészes. Sőt, sokakat úgy csap be, hogy nem is muszáj templomba menni, otthon is lehet imádkozni. Az Úr a közösségben szól az emberhez. Jézus mondja: “Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, én ott vagyok.” Azonban ha gyülekezetbe járunk, ott többen segítségül hívják az Ő nevét, és még jobban megszólítja a templomba levőket. A gondokra, bajainkra, fájdalmainkra még jobban gyógyírt tud adni, mintha odahaza egyedül imádkozunk. A közösség fontos, a mennyben is közösségben leszünk egymással és az Úrral. Ha valaki fél a közösségtől, akkor lehet, hogy van még haragosa, vagy nem szereti hitbeli társait. Ima: Uram, ne engedd, hogy valami akadálya legyen annak, hogy közösségben gyakoroljam hitem, hanem egymás hite által épüljünk, épüljek én magam is! E: 1 Krón 15. É: 392. HK: 54-56.
Református Élet
Szeptember 16. Hétfő 1Tim 4,12-16: „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt…” Pál apostol kedves tanítványának hasznos tanácsokat ad ebben a részben. Timóteus fiatal még, igen komoly hívő, a gyülekezet előtt példának állítja őt az apostol. Nem könnyű fiatalon példának lenni hitben, magaviseletben, minden döntésben, forgolódásban. Az ördög minden hívő embert el akar fordítani Jézus Krisztustól. Nagyon szoros kapcsolatban kell élnünk az Úrral, mert a lelkünk ellensége eltérít a jó útról. Az Úr Jézus is mondja, hogy „szüntelen imádkozzatok”. Valóban minden döntésben, beszélgetésben, és minden helyzetben imádság által legyünk összekötve Urunkkal, mert ha nem, akkor elhagyjuk az Urat. Ő nem jön velünk a külön kis kalandjainkba, mert Ő szent és igaz, és semmi olyan helyre nem megy, ahol bűnök vannak, vagy nem Isten akarata. Egy valaki megszabadult az Úr segítségével az évtizedekig tartó alkoholtól. Minden reggel a kocsma mellett ment el munkába és a társai már várták. Ő kerékpárral elhajtott a kocsma mellett. Hazafelé szintén ott ment el és nem akart betérni a kocsmába. A barátai meg is kérdezték, hogy mi történt veled? Elmondta, hogy Jézusnak adta életét, és olyan helyre nem megy, ahova Jézus se megy. Ima: Uram, akadályozz meg, hogy ne legyenek magánkalandjaim nélküled! Ámen. E: 1Krón 16. É: 386. HK 57-59. Szeptember 17. Kedd 1Tim 5,1-16: „Idősebb férfit ne dorgálj meg, hanem intsd meg mint apádat, a fiatalabbakat pedig mint öcsédet…” A keresztyén zsinórmérték más mint a világi. A világban nincs mérték, legyél külsőleg a másik ember szemében kedves, a háta mögött mondj róla, amit akarsz. A keresztyén bibliai zsinórmérték az, amit itt az apostol leír. Az idősebb embert úgy figyelmeztesd, mint apádat. Apádat, akit szeretsz, tisztelsz, fáj ha valaki rosszat mond felőle. A szeretet vezéreljen. Egy apa részeges volt, a családban nem kapta meg a tiszteletet a feleségétől gyermekeitől, ez volt az alap ok. A felesége és gyermekei megismerték a bibliai zsinórmértéket, hogy szeresd, akármilyen a másik. Jött haza a munkából az apa kerékpárját tolva és dülöngélve. A 12 éves kislánya szeretettel eléje ment és szeretettel belekarolt apjába. Hazavezette. Egy rossz szót nem mondott neki. Odahaza a feleség ebédet adott neki, kedvesen tisztelettudóan elbeszélgettek. Telt, múlt az idő, az apa egyre hamarabb és egyre józanabbul jött haza. Idővel nem kellett neki az alkohol. Miért? Mert szeretetet kapott. Ima: Uram add, hogy mindenkivel a Te zsinórmértéked szerint mérjek! Ámen. E: 1. Krón17. É: XC Zs. HK: 60-62. Szeptember 18. Szerda 1Tim 5,17-25: „A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és tanításban fáradoznak.” Nyolcvan-száz évvel ezelőtt minden családban, minden reggel vagy este a család feje, az apa, a gyermekeinek rövid istentiszteletet tartott. Elővette a családfő a Bibliát és abból olvasott fel, vagy ha nem volt Biblia, akkor a Szikszai imádságos könyvét olvasta. Énekelt a család zsoltárokat vagy dicséreteket. Az apa röviden elmagyarázta az igét és imádkozott hangosan és a feleség is, és néha a gyermek is. Isten volt az első. Ezért volt tele a templom. Békességben, szeretetben éltek, és a szülőket tisztelték a gyermekek, mert lelkileg egyek voltak. A presbiterek közül abban az időben mindenkit meg
13
2013. szeptember lehetett kérni, hogy tartsa meg az istentiszteletet, ha a lelkész elutazott vagy beteg volt. Még ilyen komoly hívő élet mellett is voltak bajok, békétlenségek. Hát milyen bajok vannak, ha az apa istentagadó, nincs reggeli együttlét a Biblia mellett? A presbitériumban alig van olyan, akit meg lehet kérni, hogy egy presbiteri gyűlést szabadon, imádsággal fejezzen be. Ha nincsenek Bibliaolvasó családfők és hasonló presbiterek, lelkileg elsorvad a gyülekezet. A gyülekezetnek nincs példaképe. Azaz van: hajszolni a vagyont. Az utókor ezt a példát veszi át. A névleges keresztyénségnek nem volt soha létjogosultsága: “Meddig sántikáltok még kétfelé?” Ima: Uram, adj olyan Szentlélekkel teli családfőket, presbitereket, lelkészeket, akik valóban példaképek! Ámen. E: 1 Krón 18. É: 388. HK: 63-65. Szeptember 19. Csütörtök 1Tim 6,1-10: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek…” A világ ezt diktálja légy gazdag és akkor te parancsolsz. Ezt a mérget oltotta az első emberbe a Sátán, amikor azt mondta, hogy ha erről a fáról esztek, olyanok lesztek mint az Isten. Pénz által az ember hatalmat érez magában és olyanná szédíti az embert, hogy már isten. Mindannyian látunk magunk előtt is és a világban gazdagokat. Nézzük csak meg őket közelebbről, akik idegbetegek, lelki betegek és minden bajuk van. Azonban ők lenézik a másikat, a másikat szinte rabszolgának veszik. A magán életükben elválnak, emberekkel konfliktusaik vannak, nem veszik észre, hogy már nekik a pénz nem öröm, hanem átok az életükben. De még tovább gyűjtenek abban a hitben, hogy ha még több lesz, akkor lesznek boldogok, mert többen felnéznek rájuk, többeknek fölé emelkedhetnek. Ez mind tömör istentelenség. Sajnálni lehet az ilyen embereket. Nincs igaz barátjuk, mert mindenkitől félnek. Istenhez nem tudnak közelíteni. Külsőleg, belsőleg magányos emberek ezek. Ezt kínálja az ördög, és sokan bedőlnek ennek. Rabjai lesznek a pénzüknek. A pénz lesz a gazda, ők pedig a szolgák. Ima: Uram, ne engedd, hogy ámítson a Sátán, én a Te szolgád vagyok! Ámen. E: 1 Krón 19. É. 393. HK: 66-68. Szeptember 20. Péntek 1Tim 6,11-21: „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet…” Sokan úgy gondolják, hogy az Úrnak elég annyi, hogy meg vagyunk keresztelve, konfirmálva, egyházilag esküdve, néhány imádságot tudunk, fizetjük az egyházjárulékot, még néha el is megyünk templomba. Nem, ez nem jön számításba. A hit harcát meg kell harcolni. Úgy, ahogy egy mérnöknek sokat kell tanulni, nem tölthet el szabadon sok időt, egyszóval harcolni kell a diploma megszerzéséért keményen. A hit harca ugyanez, csak itt a saját hitetlenségünk ellen kell harcolnunk, sok időt kell tölteni, hogy megértsük az Úr kegyelmét, és azt hogy mit akar velünk ebben az életben. A legnagyobb harc a bűneinkkel van. Ne a világ diktáljon, a világ mögött a Sátán van, hanem egyedül Isten. Kemény harc, és egy életen keresztül tart, nemcsak néha, vasárnap egy óra hosszát. Ha valaki híd-építészmérnök, elég, ha a számításba csak egy kis hibát vét, a híd összeomlik és katasztrófa lesz. Ilyen a hit harca, ha egy kis lépést nem Isten szerint teszünk, ott a katasztrófa. Ima: Uram, légy mindig Velem! E: 1 Krón. 20. É. 246. HK: 69-71. Szeptember 21. Szombat 2Timóteus 1,1-7: „Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus
2013. szeptember
Református Élet
apostola…” Pál apostol sem gondolta, amikor Ő még Saul volt, hogy Jézus Krisztus apostola lesz. Mint Saul, igen erős vallásos nevelésben részesült, annak igen erős képviselője, harcosa volt, még Krisztus követőit is megleckéztette. Sault, e nagyon vallásos embert megszólította a mennyből a feltámadott Jézus Krisztus, és gyökeres változást vitt véghez Saul életében, és az Úr új nevet adott neki (kicsi, alacsony, csekély). Valóban ez is jellemezte a szolgálatban őt. Mindig Isten dicsőségére tett mindent. Az apostolok között legkisebbnek vallja magát, pedig hatalmas tetteket vitt véghez. Aki Jézus Krisztus szolgája akar lenni, annak kicsinynek kell lenni. Jézus Krisztus a Mindenható Fia, egy az Atyával, és minden hatalom őneki adatott, mennyen és földön. Itt van a titok, hogy hogyan lehetünk kedvesek a Mi Atyánk színe előtt! Mindig kicsinek tartsuk magunkat, és amit teszünk, mindig Isten dicsőségére tegyük. Tegyünk sok jót Isten dicsőségére, még ha az emberek nem is értékelik. Pál apostolt is sokszor megverték, börtönbe zárták, és nem keseredett meg, nem ment el a kedve az egésztől, mert Ő Krisztusért szenvedett, nem magáért. Ima: Uram, adj alázatos szívet, hogy jóban rosszban a te dicsőségedre élhessek. Ámen. E: 1 Krón. 21. É: 180. HK 72-74. Szeptember 22. Vasárnap 2Tim 1,8-18: „...szenvedj velem együtt az evangéliumért, Isten ereje által.” Sokan úgy gondolják, hogy aki Istent szolgálja, annak nincs semmi baja, nem éri betegség, nem kell szenvednie, minden bajból kisegíti az Úr, egy gond nélküli élet vár rá. Többen ezért fordítanak hátat Istennek, mert nem így történik. Isten, akit fiává fogad, azt elkezdi nagyon keményen formálni, hogy mennyei kinézetű ember legyen a bűnös földi ember, mert bűnösen nem lehet Isten országába bejutni. Ezt Krisztus hívei tudják. Egy ilyen férfi találkozik a világi szomszédjával. A szomszéd azt mondja, hát ahogy kiabál rád a feleséged és az anyósod, már a gyerekek is, én szó nélkül mint te, nem tudnám elviselni. Miért nem mondod vissza nekik a magadét? A férfi alázatosan elmondja, a feleségem Isten kezében a véső, az anyósom a finom kis kalapács, gyermekeim meg a finom reszelők, az Úr így készít fel a mennyei alakra. Ő tudja milyen szerszámokkal faragjon ki, hogy mire lejár itt a földön az időm, kész legyek a mennyei életre, a Nála való engedelmességre. Ima: Uram add, hogy ne tiltakozzak se a vésőd, se a kalapácsod, se más eszközöd ellen, hanem köszönettel fogadjam, hogy formál Krisztus arcára, amit a bűn elrontott. Ámen. E: 1 Krón. 22. É: LVII.Zs. HK: 75-77. Szeptember 23. Hétfő 2 Tim 2,1-13: „Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is.” Lám itt is türelemre szólít fel bennünket az Úr, mert itt a földön nem lesz jutalma a türelemnek, de az Ő örök országában kellemes következménye lesz. Itt a földön is vannak különféle pozíciók, és pozícióbeli beosztások. A mennyben is lesznek. A béketűrőknek az egyik beosztása, hogy Jézus Krisztussal együtt uralkodunk. Nem magunk, hanem Vele. Ott a mennyben minden más lesz, nem zsarnoki módon fogunk uralkodni, mint akik mutogatják hatalmukat és gonosz módon sokakat túlhajszolnak, másokat ütnek, vernek. Nem, ott minden szeretetben megy végbe. Uralkodunk úgy, hogy segítünk a másiknak, aki talán valamiben gyengébb. Együtt egy szívvel, Isten dicsőségére. Semmit a magunk javára, mert
ilyen fogalom ott már nem fog létezni. Boldogok leszünk, és végtelenül elégedettek, és Istent dicsérjük szüntelen örömünkben, ilyen csodálatos dolgot még senki sem tud elképzelni, ami azokra vár, akik itt hűségesek. Ima: Uram könyörülj rajtunk, hogy ne itt a mulandó világban helyezzük magunkat kényelembe, hanem az örök öröm országában! Ámen. E: 1 Krón. 23.É: 342. HK. 78-80. Szeptember 24. Kedd 2Tim 2,14-21: „…ne folytassanak haszontalan szóharcot a hallgatók romlására.” A pogányok vitatkoznak, kiengedik oroszlánkörmeiket és erővel és hatalommal akarják meggyőzni a hallgatóságot. Egy kislány mondta saját magáról, úgy is kiharcolom, mert farkas természetem van. Igen a hitetlenek farkas természetűek. Lehet, hogy kiharcolnak mindent, de le is rombolnak mindent. A mi Urunk nagyon valógosan beszél erről: “Nem erővel és nem hatalommal, hanem az én lelkemmel.” Tehát imádsággal harcoljunk a farkasok ellen. Az Urat úgy sem tudják legyőzni. És amit elérnek a farkastermészetükkel, vitáikkal, az minden rájuk dől! A vitának a hallgatóság issza meg levét. Nekünk az az feladatunk, hogy Istent megismertessük a néppel, a hallgatósággal. Ha nem ezt tesszük, Isten egyházát romboljuk. Isten nem hagyja el az övéit, ő minden veszteséget pótol. A vitatkozóktól elfordul a nép és odafordul azokhoz, akik a Biblia igazságait hirdetik a Szentlélek erejével. Ima: Add, Uram, hogy a Szentlélek erejével a te kegyelmedet, szeretetedet hirdessem, amire minden lélek éhes! Ámen. E: 1 Krón 24. É: 344. HK: 81-85. Szeptember 25. Szerda 2Tim 2,22-26: „Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld!” Van bőven már fiatalkorban is kívánság. A test felnőtté válik és a hormonok dolgoznak. Nagyon nehéz ellenállni a bűnös dolgoknak, akár testi, akár hatalomvágy, vagy egyes ételek, italok, szórakozás, és sok más egyébről is legyen szó. Nagyon oda kell szánnunk magunkat az Úrnak, hogy fékezze le bűnös testünket, és a Szentlélek templomát ne szennyezze be semmi, mert annak később súlyos következményei lesznek. Találkozunk ma is az életben húsz éves öregekkel és hatvanéves fiatalokkal. Férfiak szokták mondani, hogy a katonaságnál megfáztak, amikor húsz évesek voltak. Akkor nem érezték, de amikor idősödtek, mind jobban előjönnek a bajok. Fiatalkorban a könnyű, divatosan való öltözködés, vagy alkoholfogyasztás, netalán drogfogyasztás szinte gyógyíthatatlan károsodást okoz. A testünk is Isten tulajdona. Felelősek vagyunk, hogy mit teszünk vele. A világ nem figyel arra, hogy a testére is vigyázzon, mutassunk nekik példát mi, istenfélők. Ima: Uram, taníts arra, hogy a testemet is vigyázzam, ételekben, italokban, szórakozásban, túlhajszolt munkában, de főleg a stresszekkel szemben, ami sem a testnek sem a léleknek nem jó! Ámen. E: 1 Krón 25. É: 208. HK: 86-88. Szeptember 26. Csütörtök 2Tim 3,1-9: „Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárok lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók…” Az apostol az utolsó időkről beszél, már az Úr kijelentette évezredekkel ezelőtt, hogy a bűn hova viszi az emberiséget. Most úgy látjuk, hogy felgyorsultak az események, mert minden évben borzalmasabb a helyzet. Az Úr világosan mondja: “Egymást különbnek tartsátok magatoknál.” Mai időben, aki alkalmaz
14
Református Élet
munkásokat, még ha több gyermekkel rendelkező apáról is van szó, szemrebbenés nélkül elbocsátja, ha valami nem tetszik a munkásban. Gondolja, van másik, aki még olcsóbban dolgozik, nagyobb jövedelem marad neki. Nem is kell írnom arról, hogy mi folyik ma a világban. Nem is áldja meg az Úr az ilyen gazdáknak se jövedelmét, se az életét, se semmi tevékenységét. A szegény sokkal boldogabb, mint akinek sok van. Ha még istenfélő is, de komolyan, nem csak itt-ott, akkor a családban béke van, egymást valóban szeretik, segítik, a legfontosabb, hogy szívesen együtt van a család. Hallgatnak a gyermekek a szülőkre. Egy városi világi családból származó 8-9 éves kislány, megismerkedett levelezés útján egy szegény, de istenfélő szülőkkel rendelkező lánnyal. Kölcsönösen a nyári szünetben elmentek egymáshoz, és egy-két hetet együtt töltöttek. A világi leány volt az első, meglátogatta az istenfélő kislányt és több napot náluk töltött. Amikor hazament a városba a szüleihez, kérdezték, na milyen volt? A kislány azt válaszolta, fura család az. Miért? Nem veszekedtek, a barátnőm szeretettel szót fogadott a szüleinek, és testvéreinek is. Minden reggel énekeltek, Bibliából olvastak, imádkoztak, úgy éltek mintha nem ebben a világba élnének. Ima: Uram, Teveled akarok élni itt a földön is! Ámen. 1 Krón 26. É: 490. HK: 89-91. Szeptember 27. Péntek 2Tim 3,10-17: ”A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” A Bibliát rengeteg támadás érte már évezredek óta. A hitetlen ember be akarja bizonyítani, hogy nem igaz és semmi haszon nincs belőle. Egy festőművész elment egy bibliatanulmányozó hétre, hátha valamilyen ihletést kap egy újabb képe megfestéséhez. Ő bevallotta, hogy nem hisz Istenben, csak e különleges emberekre kíváncsi, akik hisznek a Bibliában. Szólt az előadó a felebarát iránti megbocsátásról, sok példát tartalmaz a Biblia e témában. Sokan a mai életükből is mondtak történeteket, hogy hogy jött rendbe a haragosával a kapcsolat. Nagyon csodálkozott a művész úr és éjjel nem tudott aludni, ez forgott a fejében. Őneki is volt egy haragos barátja, akivel régen nagyon megértették egymást, és évek óta nem beszéltek. Saját szavaival imádkozott, kérte Isten bocsánatát, és megígérte Istennek, hogy ha hazamegy, elmegy a barátjához és kibékül vele. Ezután olyan békességet, örömet kapott a szívében, hogy egész éjjel nem tudott aludni. A többiek amikor felkeltek, látják, hogy a művész úr sétál az udvaron. Megkérdezték tőle, talán hazakészül? Nem, és elmondta mi történt vele. Így tapasztaljuk meg Isten hatalmát szeretetét, ha élesben kipróbáljuk és életünk megváltozik. Ima: Uram, adj engedelmes szívet, hogy amit Te mondasz, megtegyem! Ámen. E: 1 Krón 27. É: 162. HK: 92-95. Szeptember 28. Szombat 2. Tim 4, 1-8. „ hirdesd az Igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő,…” Ha megfigyeltük, ma ha valaki egy társaságban elhozza Istent és az Ő szeretetét, mindjárt ellenszenvet hoz saját fejére aki mer beszélni ilyen témáról. Ezért sokan nem mernek odahaza sem beszélni a vasárnapi prédikációról. Ha a feleség jár templomba, hallgat, örül ha a férje megengedi, hogy járjon istentiszteletre. Egy istenfélő leány azt az indíttatást kapta Istentől, hogy menjen el diszkóba, és szóljon az Úr kegyelméről. El is ment a barátnőjével és beszélt is Isten kegyelméről. Lehurrogták, mondogattak neki
15
2013. szeptember dolgokat. Hazafelé azt mondta a barátnője, hogy csak nem kellett volna eljönnünk, hallottad mit mondtak neked! Nem baj, hogy mit mondtak nekem, az a lényeg hogy beszédemen keresztül az Úr mit mondott nekik. Ma még ellenkeznek, Isten Szentlelke, munkálkodik bennünk és majd elkezdenek azon gondolkozni. Isten átöleli őket majd szeretetével és megváltoznak. Ima. Könyörülj rajtam, hogy ne szégyelljem a rólad szóló evangéliumot! Ámen. E: 1 Krón. 29. É: 400. HK: 96-99. Szeptember 29. Vasárnap 2 Tim 4, 9-22.” Alexandrosz, a rézműves, sok rosszat követett el ellenem. Megfizet az Úr cselekedetei szerint.” Nem magunknak kell harcolni ellenségeink ellen, nem a mi feladatunk ez, hanem az Úr majd megítéli. Hit kell ehhez, hogy tűrjünk, és várjunk az Úr ítéletére. Ha mi harcolnánk, nem adná meg az Úr a győzelmet, maradna a viszály és még több ellenséget szereznénk magunknak. Nem biztos, hogy ebben az életben áll bosszút az Úr itt Alexandroszon, hanem majd neki is meg kell állni, a Mindenható előtt, és ott nincs ám magyarázkodás, „magyarázom a bizonyítványomat.” Semmit, a Sátán hallotta és iszonyatosan vádolja a törvénysértő embert, mert a Sátán is tudja ám mit parancsolt az Úr. Ezen felől Jézus Krisztus is hallott mindent és látott mindent az angyalsereggel egyetemben, úgy, hogy nincs mentsége aki Isten szolgáját igazságtalanul meri bántalmazni, Isten „emésztő tűz”, megfizet, de ott már nem lehet megbánni a bűnt, nem lehet a helyzetünkön változtatni, ott már nincs senki, aki meghallgasson, vagy helyrehozza a dolgokat. Ezért testvérem vigyázz mit teszel Isten szolgája ellen. Itt a földön lehet, hogy sokan tapsolnak neked, de nem biztos, hogy az Úr is tapsolni fog, hanem örök gyötrelem lesz a vége, ami örökké tart, nemcsak húsz- harminc évig. Ima. Uram figyelmeztess, hogy ne támadják Rád valamelyik szolgádon keresztül! Ámen. E: 1 Krón 29. É: 258.HK: 100-105. Szeptember 30. Hétfő Jn 1, 1-18 „ Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.” Mi Istenben vagyunk, mint a terhes anyában a gyermek. Ha a magzatot megkérdeznénk, hogy elhiszed- e hogy van anyád? Mit válaszolna? Nincs, nem láttam. Pedig az Anyja méhében van. Ha tovább kérdeznék a magzatot, hogy elhiszed- e, hogy hamarosan egy másik világba lépsz ki? Biztos azt mondaná nem hiszem. Ha megkérdeznénk e világ bármilyen létező dolgáról azt válaszolná nincs olyan, nem hiszem. A hithallásból van. Jézus Krisztus a mennyből jött és elmondja a Bibliában, milyen Atyánk van a mennyben, mit akar velünk, miért adott életet, hogyan vigyáz ránk itt a földön, és hogyan hívogat bennünket az örök országába, ahol nem lesz halál, sem betegség, sem harag, sem semmi mulandó dolog, ami itt a földön van. Isten nem ember, annak adja meg hogy megértsen valamit az örök létből, aki vágyik utána. Ha nem vágyódom, hogy legyen egy kerékpárom, valószínű nem is lesz. Ha nem vágyom arra, hogy hitem legyen Istenben, nem is lesz. Ima. Ments meg engem a közömbösségtől és akarjam a drága ajándékodat a hitet és Téged megismerni! Ámen. E: 2 Krón 1,1-17. É: 391. HK: 120-125.
2013. szeptember
Református Élet
„Mi most csak annyit mondhatunk: megromlott az I. világháborút követőleg: pénznemRossz időket élünk, rossz csillagok járnak, váltás történt, az egyházközségek pénzeszközeinek Isten óvja csapásoktól, szép magyar hazánkat! jelentős része hadikölcsönként kötvényekben Isten áldása legyen az itt lakó magyar népen; állt, melyek értékének jelentős része elveszett, áldja meg mezejét határait, gazdagjait, Szegényeit, folyamatosan magas léptékű volt az infláció a két tartsa meg ezen magyar nyelvű anyaegyházát, világháború között, bekövetkezett az 1924-es agrárközségét örökkön-örökké az idők végéig a Krisztus reform, amikor földeket és iskolákat vettek el az nevében.” Alsóittebe 1912 május 28. egyházközségektől és végül kevesebb egyházjárulék A Bánsági Református Egyházmegye folyt be, hiszen kevesebb lett az egyháztag is. a Szerbiai Református Keresztyén Egyház két Az egyháztagok csökkenéséhez három egyházmegyéjének egyike hozzátevőlegesen fő tényező járult hozzá: a repatriáció, azaz a 4200 egyháztaggal. Nt. Marton Károly esperes úr, kényszerített átköltöztetés, az „általános tisztviselőmagyarittabei lelkipásztor 4 anyaegyházközség kiutasítás” törvénye, melynek értelmében például és 11 szórványegyházközség esperese. Ez évtől csak Nagybecskerekről egy év leforgása alatt 2 a püspöki Hivatal is egyházmegyénk egyik főgondnok, 2 gondnok és 4 presbiter lett kiutasítva és egyházközségében, név szerint Hertelendyfalván végül az elköltözés az anyaország területére. Ennek található. Főtiszteletű Halász Béla Püspök és nt. ellenére az egyházmegye területén nőegyesületek Marton Károly Esperes urakon kívül négy más lelkész alakulnak és működnek, 1926-ban újraalakul a szolgál az egyházmegyében. Földrajzilag a délvidéki KIE, valamint jelentős adományok gyűjtetnek a „Tiszántúl” valamint Belgrád szórványegyházközség verbászi Diakonisszaotthon és a bácsfeketehegyi tartozik ide. Hertelendyfalva és Magyarittabé mellett Árvaház számára. Zsinatok tartatnak, külföldi az egyházmegye további két anyaegyházközsége misszionáriusokat fogadnak az egyházközségek Torontálvásárhely és Nagybecskerek. Etnikai és terjesztetik az új egyházi lap, a „Magvető”. Az összetétel szerint hozzátevőlegesen 95%-ban egyházközségük erejük megfeszítésével sikeresen magyarok és székelyek a reformátusok, továbbá karbantartják épületeiket, templomokat újítanak, van egy 40 fős cseh közösség Nagyszereden, míg a KIE-házakat építenek, imatermeket emelnek. többiek egyéb nemzetiségűek. 1933-ra új egyházi Alkotmány fogadtatik el. A Bánsági Református Egyházmegye Ez azt eredményezi, hogy az esperesség püspökségi az I. Világháború utáni Trianoni döntések szintre emeltetik, míg a Bánsági Alesperesség a következményeként beállt határmódosítások „Keleti Egyházmegye” néven emeltetik magasabb révén jött létre. Az első világégés és a Trianon egyházszervezeti szintre. Továbbá bevezettetnek az közötti majdnem kétévnyi időszakot általános egyházi újítások, új liturgia fogadtatik el az úrvacsorai bizonytalanság és az egyháztagjaink politikai istentiszteletek bevezetésével együtt. Sándor király kiszolgáltatottsága jellemezte azok nemzeti Marseilles-i 1934-beli meggyilkolása szakítja meg hovatartozása miatt. 1920-ig zavartalanul működött rövid időre e felvirágzást, mert általános diktatúra az egyházi élet az elszakított részek egyházközségei vezettetik be az államban, de a II. világháborúig és az anyaország egyházkerületei között, mintha még kiadatik egy új református énekeskönyv a meg sem változtak volna a politikai államhatárok. A Jugoszláv Királyságban 1937-ben, melyet a bánsági bánsági gyülekezetek lelkészei konferenciát tartottak egyházmegyében 1940-ben vezetnek be használatba. 1920. júliusában Nagybecskereken, megtárgyalván A II. világháború alatt teljes elszigeteltségbe kerül az az aktuális helyzetet. Majd 1920-ban érkeznek egyházmegye. Miután 1942-ben sikertelenül kérte az esperesi körleveles utasítások, hogy a bánsági csatoltatását a Tiszántúli Egyházkerülethez, önálló gyülekezetek csatlakozzanak az Alsó Baranya – Bács püspökséggé szerveződött a saját területén, mely a – Szlavóniai új Egyházmegyéhez alesperességként. kviszling Szerbia államhoz csatoltatott. A világháború Ez új egyházmegye esperese kinevezés alapján alatt jellemző volt, hogy az egyházmegye lelkészei Kontra János csúzai lelkész lett, a bánsági alesperes zsidók és szerbek életét mentették meg, aminek pedig Fekete Gyula Nagykikindai lelkész. nyomai az Anyakönyvekben maradtak fenn. A Az egyházközségek gazdasági állapota igen világháború végén a kommunista partizán alakulatok 16
Református Élet kivégezték Gachal János püspököt, torontálvásárhelyi lelkészt és Thomka Károly esperest, hertelendyfalvi lelkészt. A II. világháború után az egyházmegye Bánáti Református Egyházmegye néven a Jugoszlávia másik két egyházmegyéjével alkotta a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyházat. Az egyházközségek és az egyháztagok sínylődtek a kommunizmus gazdasági terrorja miatt, majd szinte beleroppantak az újabb agrár-reformba, amikor az állam elvette földjeiket és épületeiket és egyházközségenként csak 10 hektár földet hagyott a templommal és a parókiával. Évtizedeken keresztül az egyházközségek tengődéséről beszélhettünk. Ráadásul az egyháztagok száma is megcsappant, hisz nagyon sokan kivándoroltak külföldre vendégmunkásnak, az ifjakat eltérítette a kommunizmus anyagias, liberális fajtája – a titoizmus, és sokan a többségi népcsoportba való asszimilálódás folytán hagyták el egyházukat. A múlt század 90-es évei a Bánsági Református Egyházmegye tagjainak nem sok jót hoztak. A rossz gazdasági és politikai helyzet még jobban felgyorsította a kivándorlást és elindította azt egy új irányba is – Magyarországra. Főleg családalapító fiatalok költöznek el, így napjainkra anyaegyházközségeinkben megindult az elöregedés
2013. szeptember folyamata, mely jelen pillanatban megállíthatatlannak tűnik. Mégis, igyekszünk továbbra is haladéktalanul hirdetni a Krisztus evangéliumát. Egyházmegyénkben állandó énekkar találkozókat szervezünk, az egyházközségek közös rendezvényeket szerveznek, látogatják egymást, továbbá presbiteri-, ifjúságiés női-találkozóink vannak egyházmegyei szinten. A gyermekek és ifjak az egyházkerületi katekizációs táborokban vesznek részt, de van egy anyanyelvápoló táborunk is egyházmegyei szinten a szórványgyermekek részére. Torontálvásárhely és Hertelendyfalva gyülekezetekben egyházi óvoda is működik. Folyamatos a szórványgondozás, és az egyházmegyei alkalmakra igyekszünk a szórványegyházközségek tagjait is toborozni. Nagy segítség volna, ha az állam végre elvégezné a vagyon visszaszármaztatást és egyházközségeink visszakapnák elkobzott vagyonaikat. Sajnos, a templomaink renoválására és tisztviselőink javadalmaztatására kevés a jelenlegi vagyonállapotunk. A jelenben a múltra tekintünk és látjuk Isten megtartó gondviselését és ebben bízunk továbbra is. Őrállók vagyunk itt a délen és bízva valljuk: „ha az Úr velünk, kicsoda ellenünk?” Kiss Nándor
Lélekben 93 esztendő után is egységes, ami eleve összetartozik! ugusztus 17-én tartották meg Makón a történelmi Békés-Bánáti Református Egyházmegye gyülekezeteinek első találkozóját. A Szerbiai Református Keresztyén Egyház Bánsági Esperességének képviseletében Hertelendyfalva, Torontálvásárhely, Nagybecskerek, illetve Magyarittabé küldöttsége volt jelen ezen az Ígehírdetéssel és Úrvacsoraosztással egybekapcsolt ünnepségen ft. Halász Béla püspök úr, valamint nt. Marton Ilona magyarittabei és nt. Kiss Nándor nagybecskereki lelkészek kíséretében. Az egyházmegyéjük pár percbe sűrített múltját, jelenét és jövőképét felvázoló bemutatkozásokat követően az Aradi-, a Bánáti-, a Békési-, a Csongrádi- és a Temesvári Református Egyházmegyék lelkészi képviselői egy szándéknyilatkozatot is aláírtak. Ezáltal is jelezve, hogy bár földi határok húzódnak közöttük, lélekben és nemzetben testvéreikkel közösséget vállalnak. E közösség vállalásának kinyílvánításaként pedig egy egyesület létrehozását tűzték ki célul, melynek legfőbb feladata a nevezett egykori történelmi egyházmegye területén élő református közösségek kibontakozó kapcsolatainak további erősítése és ápolása lesz. A soronkövetkező, azaz a második ilyen típusú találkozóra, amennyiben az Úrnak is eképpen lészen akaratja, 2014. augusztus 23-án kerül majd sor Temesvárott.
A
Martinek Imre 17
2013. szeptember
Református Élet
Építkezések Torontálvásárhelyen „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében.” (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) Az 1838-ban épített torontálvásárhelyi református templomra, lett légyen az már egy ideje a Szerbiai Műemlékvédelmi Minisztérium által készített prioritási listán, bizony ráfér egy alapos tényleges nedvességet elszigetelő nagyjavítás. Pontosabban a fizikai konkrétumok is, és nemcsak a vargabetűs útvesztőkben megrekedt, a kizárólagosságoktól sem mentes ígérgetések! A helyi hívek összefogásán alapuló előkészületi munkálatok július hó derekán zajlottak. Ifjat és időst, férfiút és nőt egyaránt sikeresen megszólítva e rombolásnak „tetsző”, lényegében mégis az újjáépítést előmozdító feladathoz. Mint azt már korábban is hírül hoztuk, a 2013. esztendő májusának utolsó hetében négynapos látogatást tett a torontálvásárhelyi református gyülekezetbe a németországi Erlangen városka Hugenottenkirche gyülekezetének négytagú küldöttsége, Johannes Mann lelkész úr vezetésével. Az a bajorországi gyülekezet, amely lélekben és anyagiakban továbbra is szorosan kötődik e dél-bánsági testvéreihez, mint tette azt a kapcsolatfelvétel szinte első pillanatától. A leírtak bizonyítékául áll itt az a tény, mellesleg Máté Lajosnak, a torontálvásárhelyi református egyházközség gondnokának jegyzőkönyvez(tet)ett beszámolója alapján, miszerint a legutóbbi találkozás búcsúestjén az erlangeni lelkész úr pénzadományt nyújtott át a debellácsi Őrláng-én református játszóház részére. Mindez mellett a torontáli egyházközség bankszámlájára az erlangeniektől templomrenoválási költségek címen is érkezett bizonyos pénzösszeg, amelyre (vagyon)jogilag egyfajta zálogként illik tekinteni. Annál is inkább, mivel a Gustav Adolf Werk fondáció a pályázati pénzek odaítélésekor a kérelmet benyújtó egyházközségek önerejét is figyelembe veszi. Tekintettel arra, hogy mind a templomrenoválási (elő)
munkálatok elvégzéséhez, mind a játszóház szobáinak szigeteléséhez, illetve az intézményhez tartozó telken elképzelt filagória felépítéséhez a meglévőnél sokkal több pénzre van szükség, július hó derekán három délelőttbe sűrített munkaakciók valósultak meg. Afféle alapozó munkálatok, amelyeknek várhatóan a késő nyári – kora őszi hónapokban is lesz folytatása. A forrásként idézett jegyzőkönyv továbbá az egyházközség legújabb nyertes pályázatát is kiemeli, mely értelmében lehetőség nyílik a parókia felső emeletén már elkezdett munkálatok folytatására, illetve befejezésére. Délvidéki szemrevételező körútja során a torontálvásárhelyi református egyházházközséget
Hölvényi György, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős, újonnan kinevezett államtitkára is meglátogatta, megelégedésének is hangot adva. Tapasztalván, hogy a felmutatott invesztíciók nem csupán az általuk jóváhagyott pályázati pénzből lettek megalkotva, de az egyházközség saját erejére, vagyis saját erőforrásaira is bizton támaszkodhat(ott). Bizonyítva ezáltal is, hogy a torontálvásárhelyi a szó legmélyebb értelmében, ÉLŐ gyülekezet! Az építkezések „egyéb eseményei” címszó alatt, természetesen a teljesség igénye nélkül, további két mozzanatot is érdemes lejegyezni. Július hó utolsó hétvégéjén egy kisebb gyülekezeti delegáció az erdélyi Hunyad-megye Lupény (Lupeni) testvérgyülekezet templomának centenáriumi ünnepségén vett részt. Az eseményt megelőzően egy torontálvásárhelyi fiatalokból álló csoport járta be Erdély vadregényes tájait lelkészük, nt. Gyenge Károly tiszteletes úr kíséretével. Martinek Imre
18
Református Élet
2013. szeptember
úlius első hetében került sor Pacséron a ReforA közös ebéd után délutánonként az iskolások mátus Egyházközség szervezésében a XVI. nyári különféle kézműves foglalkozásokkal ismerkedhettek táborra. A tábor programját a hollandiai testvére- meg és próbálhatták ki ügyességüket, türelmüket. ink támogatásával felvidéki testvéreink dolgozták ki Ezekből a munkákból vasárnap kiállítás készült, meaz idén, amivel tavasszal Bátorkeszin ismerkedhettünk lyet istentisztelet után megtekinthettek az érdeklődők. meg. A programot ismertettük minden érdeklődővel A vasárnapi záró istentiszteleten a gyermekek Feketicsen egy bemutatónap keretében. Hasznos segít- is énekeltek, ünnepélyesebbé téve így hálaadásunkat. ség volt ez – gondolatindító, ötlet-adó a tábor szervezéHálával tekintünk vissza az elmúlt évekre, s sére készülőknek. örülünk, hogy mindig szép számban vesznek részt Az idei évi program címe: „Az időutazó”. A gyermekeink is. Reméljük, hogy az elhintett mag múltban tett utazások – a régmúltban történt esemé- egyszer majd felnő és gyümölcsöt hoz. Reméljük, nyeket felelevenítve – segítenek az időutazónak abban, hogy az a szeretet, amivel körülvettük gyermekeinket hogy a mában – a sokféle útelágazás között - megta- – „megízlelve” kívánatos lesz a számukra és majd ők is lálják azt az utat, amely az Életre vezet. ezt adják tovább másoknak, hogy szeretetben és békesA program célja az volt, hogy a bibliai történe- ségben tudjuk harcolni mindennapi küzdelmeinket és teken keresztül megmutassuk a helyes és helytelen út mindig lássuk meg Isten gondoskodását! következményeit, a kiutat az elveszettségből, a visszaÖrülünk, hogy tovább ápolhatjuk a barátságot, utat arra az útra, mely az igazság és az élet. Segítség- testvéri közösséget kisújszállási testvéreinkkel és az nyújtás ez abban, hogy a hétköznapi élet döntés helyze- idén is közöttünk lehettek. teiben is alkalmazni tudják a bibliai alapigazságokat. Köszönjük mindazoknak, akik bármilyen móDélelőtt két csoportra osztva folyt a fog- don segítettek a tábor szervezésében, vezetésében, időt lalkozás a gyermekekkel. Külön voltak óvodások és szántak arra, hogy szolgáljanak a gyermekek között. külön az iskolások. Az idén különösen sok piciny gyer- De köszönjük azoknak is, akik valamilyen módon adamek vett részt táborunkban: majdnem 40 gyermek. koztak, s támogatásukkal hozzájárultak a tábor megDélelőttönként bibliai történetekkel ismerkedhettek tartásához. Istenünk gazdag áldása legyen továbbra is meg, melyhez kapcsolatosan kézműves foglalkozások mindannyiónkon! voltak, énekek és játék. A csoportos beszélgetéseknél a gyermekek megoszthatták saját tapasztalataikat és a Csányi Erzsébet lelkipásztor kérdésekre közösen kerestük a választ. 1.nap Jónás történetét vettük át, melynek üzenete így szólt: Légy engedelmes! 2.nap Zákeus életét vettük át, melynek bátorító üzenete arra szólított fel, hogy legyünk becsületesek! 3.nap a gonosz szolga történetét vettük át, melyben bátorítottunk mindenkit, hogy bocsásson meg. 4.nap Jézus feltámadása következett, s feladatunk, hogy tovább vigyük az örömhírt. 5.nap a mennyei Jeruzsálem képét hozta elénk, mint majd eljövendőt, s a tanulság így szólt: Légy a mennyország lakosa! 19
J
2013. szeptember
Református Élet
14. alkalommal idén is megrendezére került a Szeretethét a kecskeméti Emmaus táborban. A tábor résztvevői a volt nagy Magyarország területeiről érkeztek. Ponto-sabban Szlovákiából vagyis Felidékről, Kisgéresről Blanár Erik református lelkész vezetésével, Ukraj-nából vagyis Kárpátaljáról, Tivadarfalváról Veres Edit hitoktató vezetésével, Romániából vagyis Erdélyből Szabó Mihály református lelkész vezetésével. A Szeretethét megálmodója és szervezője Bárdosné Edit, kinek segítségére voltak a kecskeméti gyülekezet vezetői és segítői: Vass-Eysen Ábel tanító és hitoktató, Hodanics Tamás református lelkész és neje Hodanicsné Rafael Annamária és az ifis kisegítő, Kovács Melinda. Bácsfeketehegyről a tábor résztvevői: Vajda Fanni, Török Gabriella, Pozsonyi Tímea, Tüskei Tihamér, Pásztor Benjámin, Bánszki Magda, és vezetőként
Pacal Levente koordinálta a bácsfeketehegyi csoportot. A résztvevő gyermekeket az első nap 4 csoportba osztották: a legidősebbek lettek a Máté csoport majd ezt követte Márk, Lukács és a legkisebbek a János csoportnevet kapták. A héten 4 témáról tanulhattak a gyerekek: testvérszeretet, hazaszeretet, istenszeretet, természetszeretet. A tábor utolsó napján a gyermekeket a táborban résztvevő Kecskeméti családoknál helyezték el. Végül a tábor egy hálaadó istentisztelettel zárult. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Kecskeméti Református Gyülekezetnek, hogy megvalósulhatott az idén is e Szeretethét - a gyermekek nagy örömére, valamint a Bácsfeketehegyi Református Gyülekezetnek, aki a gyermekek útiköltségébe segített bele. Pacal Levente
„Vidd be a Bibliát a házadba és beviszed vele a férj szeretetét, a feleség hűségét, a gyermek engedelmességét, megenyhíted a család baját, megszaporítod a család örömét.” (Arany János)
20
Református Élet
2013. szeptember
Szeretethét Felvidéken 2013. augusztus 6-11 között került megrendezésra a Szeretethét elnevezésű tábor, Szlovákiában, Szőlőske falu melletti Hatfa üdülő telepen. Pacsérról Kádár Károly vezetésével Csányi Gregor, Csipak Dániel és Vilhelm Tamás vettek részt. A táborban még képviselte magát Pacséron kívül, Tivadarfalva (UK), Magyarbikal (RO), Biharfélegyháza (RO), Kisgéres (SK) és Kecskemét (H) református fiataljai. A táborban 52 gyerek és 8 felnőtt oktató – kísérő volt. A gyerekek a 6 nap alatt a Tékozló fiú esetét tanulva megismerkedtek a Szeretet szavaival. Egynapos Bodrog közi kiránduláson vettek részt, ahol az első megálló Borsiban volt, II. Rákóczi Ferenc szülőházában, itt történelmi utazáson vehettek részt a gyerekek. Több száz éves templomokat és várromokat látogattak meg, illetve borospincéket, ahol táj jellegű borokat termelnek. Valamint sportoltak, kézműves foglalkozásokon vettek részt, gyalogtúrán rótták a kilómétereket. Kádár Károly
21
2013. szeptember
Református Élet
XV. SZERETETHÉT FELVIDÉKEN, HATFÁN „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1 Kor 16,14) „Kezdődött minden azzal, hogy az Úristen bogarat ültetett a fülembe.” - Szokta mondani válaszul Bárdos Péterné, mindenki Edit nénije, a hogyan kezdődött a Szeretethét kérdésre válaszolva. Majd a sok jó szívű adakozónak, imának és elsősorban az Úristen gondviselésének hála, augusztus első napjaiban a kisgéresi református gyülekezet meleg vendégszeretetét élvezhettük Felvidéken, Hatfán. Közel negyven gyermek gyűlt itt össze. Több mint negyven gyermek öt országból, de egy nyelvet beszélve, és egy hitet vallva. Érkeztek a helyieken és a kecskemétieken kívül Vajdaságból Pacsér településről, Erdélyből Magyarbikalról, Partiumból Biharfélegyházáról, valamint Kárpátaljáról Tivadarfalváról. A Szeretethét vezető lelkipásztora nagytiszteletű Kuti József volt, aki a vasárnapi záró istentiszteleten igei szolgálatot is teljesített. Napjaink változatosak voltak, azonban minde nap elmaradhatatlanok voltak az áhítatok, éneklések és a szeretet-foglalkozások. A hét témája a szeretet nyelvek voltak, melyek négy csoportban kerültek feldolgozásra a gyermekeket kísérő lelki-pásztorok és hitoktatók vezetésével. Így tanulhattak a résztvevők a minősített időről, az elismerő szavakról, a szívességről és az ajándékozásról. Egy egész napon át tartó kiránduláson is részt vettünk, melynek keretében megismertük Felső Bodrogköz egyes településeit, jellegzetességeit. Erről a napról részletesebben Szűcs Tamás, kecskeméti résztvevő, a hét írnoka a következőket vetette papírra: „Csütörtökön Borsiba kirándultunk, ahol megnéztük II. Rákóczi Ferenc szülőházát. Ezután a Bodrogközbe mentünk, amely terület 1918-ig Magyarország része volt. Ezután Bodrogszentes volt az úticél, amelynek temploma 6-700 évesre is tehető, gótikus építésű. Ez magyar település, az istentiszteleteket is magyarul tartják. Kisgéresen a szabadban ebédeltünk, pizzás kiflit, croissant-t és rántott húsos szendvicset kaptunk. Utána borospince látogatáson voltunk, ahol megízleltük a tokaji és géresi borokat. Közel 317 pince található itt. Az eredeti pincesorok 2-300 évesek is lehetnek. A dombok tufából vannak. A kisgéresi templom eklektikus stílusban épült. 1944. 22
decemberében sok 16-60 év közötti férfit vittek ki a Szovjetunióba. Ezáltal nagyon lecsökkent a falu lakossága. Majd a Községi Hivatalban volt egy sportbemutató, ez volt a lábtoll. Aki akarta, ki is próbálhatta ezt a játékot. Innen utunk Királyhelmecre vezetett. A helmeci díszkút hírességek portréival van díszítve. A közelben a Dolce Vita cukrászdában fagyiztunk. Táborba való visszaérkezésünkkor megvacsoráztunk és utána volt a Szeretet-foglalkozás, ahol az ajándékozásról beszéltünk. Felejthetetlen élmény volt számomra a Szeretethét, testi-lelki feltöltődést nyújtott, mindig emlékezni fogok rá.” Valóban felejthetetlen élmény volt mindenki számára, látszott ez abból is, hogy sokan a vasárnapi záró istentiszteletet követően nagy ölelések közepette, könnyes szemekkel vettek búcsút egymástól. Egy mindenkit magával ragadó, különleges légkör uralkodott közöttünk végig a hét folyamán. Ha csak néhány napra is, de jó volt megtapasztalni az együvé tartozás érzését, az egy tőről fakadást. Bár öt ország állampolgárai gyültek össze Hatfán, mégis mindnyájan magyarok voltunk. Végezetül itt mondok köszönetet minden táborozó gyermek és felnőtt vezető nevében a kisgéresi református gyülekezet és a Kecskeméti Református Egyházközség áldozatos munkájáért, amit az idei Szeretethét létrejöttét segítette elő. Lénárd Valentina
Református Élet
2013. szeptember
Beszélgetés Nikodémussal
GYERMEKOLDAL Jézus beszélgetése Nikodémussal
*** 223
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
János 3,16
Színezd ki a képet, aztán vágd ki a vastag vonal mentén; hajtsd össze a szaggatott vonalon úgy, hogy nyitott könyv legyen! Ha most a könyvtekercset a Jn 3,16-ból való igével az ábrán látható módon a kép alá ragasztod, szépen nyitva marad.
Református Élet, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja Felelős főszerkesztő: Halász Béla lelkipásztor - püspök, Hertelendyfalva Trg Vojvodjanske Brigade 2, 26000 Pancsova-Vojlovica Szerkesztették: Halász Sámuel és Renáta,
[email protected] Minden megjelent írásért a szerző vállalja a felelősséget, lapzárta minden hónap 15-én. Az írások rövidítését és szerkesztési jogát fenntartjuk Nyomtatva: Forum-Újvidék • Megjelenik 1100 példányban Országos Egyházunk hivatalos honlap címe: www.szrke.com
23
Fedőlapon a maradéki református templom úrasztala látható
CIP - Каталогизација у публикацији Библиотека Матице српске, Нови Сад 275 REFORMÁTUS Élet : a Szerbiai Református Keresztén Egyház hivatalos lapja / felelős főszerkesztő Halász Béla 1. évf., 1. sz. (1966)- . - Bácsfeketehegy : Szerbiai Református Keresztyén Egyház, 1966- . - Ilustr. ; 30 cm Mesečno ISSN 2217-7574 COBISS.SR-ID 19120130
XVI. Pacséri Református
Gyermek és Ifjúsági tábor
