REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I.
Átdolgozva: 2010 június
3
1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 7 1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér ....... 7 1.2. Rövid áttekintés intézményünkről.................................................................................. 7 1.3. Tagintézmény bemutatása .............................................................................................. 8 1.3.1. A tagintézmény tanulói .............................................................................................. 8 1.3.2. Pedagógiai munkánk tárgyi feltételeink ...................................................................... 9 I. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 16 2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata.......................... 16 2.1.2. A keresztyén iskola humán feltétele: a ker esztyén nevelő ........................................ 18 2.3. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................................................................................................................. 19 2.2. Nevelési feladatok....................................................................................................... 19 2.3. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszközei, eljárásai ...................................... 21 2.4. A nevelés résztvevői ................................................................................................... 22 2.4.1. A diákok .................................................................................................................. 22 2.5. lntézményünk tevékenységr endszere ........................................................................... 24 2.5.1. A képzés belső szakaszai.......................................................................................... 24 2.5.2. Képzési specialitások, irányok ................................................................................... 26 2.5.3. Alapképzést kiegészítő foglalkozások ...................................................................... 26 2.6. Az iskola szociális szolgáltatásai................................................................................. 26 2.7. Tanulmányi versenyek, szakmai rendezvények ........................................................... 26 2.8. Napközi otthon............................................................................................................ 28 2.8.1. A napközi otthon tevékenységrendszere ................................................................... 38 2.9. Iskolaotthon ................................................................................................................ 39 2.10. Művészeti jellegű képzés iskolánkban ........................................................................ 40 A.) Művészeti jellegű képzés az 14 évfolyamon ................................................................. 40 2.10.1. Zeneművészet ........................................................................................................ 42 2.10.2. Tánc és dráma ........................................................................................................ 42 2.10.3. Képzőművészet ...................................................................................................... 43 B.) Művészeti jellegű képzés az 58 évfolyamon ................................................................. 44 Táncművészet .................................................................................................................... 44 Zeneművészet .................................................................................................................... 46 Képzőművészet.................................................................................................................. 47 2.11. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása ........... 49 2.12. Az iskolai könyvtár programja .................................................................................. 50 3. Intézményünk életés munkarendje ........................................................................................ 52 3.1. Intézményünkben szerveződő szakmai és érdekközösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás..................................................................................................................... 53 3.1.1. Értekezletek ............................................................................................................. 53 3.1.2. A tanulók véleménynyilvánításának formái .............................................................. 53 3.1.3. Az iskola kapcsolatai................................................................................................ 53 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................. 54 4.1. A diákokban kialakítandó személyiségjegyek.............................................................. 54 4.2. A minket körülvevő világ.............................................................................................. 55 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................................... 57 5.1. Feladatok:...................................................................................................................... 57 5.1.1. Első szint: osztályközösség kialakítása ..................................................................... 57 4
5.1.2. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. ........ 58 6. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................. 58 6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:. 58 6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:....................................................................................................................... 58 6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ................................................................................ 59 7. Tehetséggondozás.................................................................................................................. 60 8. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................... 62 A gyer mek és ifjúságvédelemi felelős alapvető feladata: .................................................... 65 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program....................................... 66 9.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzár kóztatását segítő tevékenységek .............. 66 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ........................................................ 67 11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ... 68 12. Egészségnevelési program .................................................................................................. 71 12.1. Egészségmeghatározások ............................................................................................ 71 12.2. Az egészség kritériumai .............................................................................................. 72 12.3. Egészségfejlesztés ........................................................................................................ 72 12.4. J ogszabályi háttér ....................................................................................................... 73 12.5. Az egészségfejlesztés stratégiai tervezése ................................................................... 73 13. Az iskola környezeti nevelési programja .............................................................................. 78 13.1. Bevezetés...................................................................................................................... 78 14. Fogyasztóvédelmi nevelés ................................................................................................... 85 15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktatómunkát segítő eszközök és felszerelésének jegyzéke............................................................................................................ 89 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal végzett pedagógiai tevékenységek ............................................ 101 A.) NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................... 101 1. A feladatellátások jogszabályi környezete............................................................................ 102 2.A feladatellátás alapelvei ...................................................................................................... 102 3. Kiemelt célok ...................................................................................................................... 103 4. Feladataink és eszközeink a célok eléréséhez ....................................................................... 103 5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................... 104 B) HELYI TANTERV............................................................................................................. 112 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását is végző iskolánk az iskolai helyi tantervének elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is./2/2005. (III.1.) OM. r., 243/2003.(XII.17.)Korm.r. 2.§(6)/ ..................... 112 1. A tanulócsoportok szervezésének elvei ................................................................................ 113 2. Az iskola tevékenységrendszere az integrációhoz ................................................................ 113 3. Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja................................................................................................... 113 3.2. Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás ............................................ 116 4. A program megvalósulásának fő területei ............................................................................ 118 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei............................................................ 120 6. Szempontok az integrált SNI és BTMNnel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez ..... 120 7. Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása házi feladathoz ................................................. 121
5
8. Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltétele – különös tekintettel az integrált tanulókra /KT.48.§(1)b), 243/2003.(XII.17.)Korm. r., NAT VI. rész/ ...................................................... 121 C.) DIFFERENCIÁLÓ TANTERVI TANANYAG ................................................................. 125 1.) Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók továbbhaladásának feltételei ............................................................................. 125 1.1. Különleges gondozási igényű tanulóink továbbhaladásának feltételei ........................... 125 Magyar nyelv és irodalom.................................................................................................... 126 Környezetismeret ................................................................................................................. 130 Magyar nyelv és irodalom.................................................................................................... 132 Angol nyelv.......................................................................................................................... 134 Matematika .......................................................................................................................... 136 Történelem .......................................................................................................................... 137 Természetismeret ................................................................................................................. 140 Földrajz............................................................................................................................... 141 Biológia ............................................................................................................................... 143 Kémia .................................................................................................................................. 144 Fizika .................................................................................................................................. 145 Informatika .......................................................................................................................... 146
6
1. BEVEZETÉS
1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér · ·
·
Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormány rendelet, A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/ 2000 .(IX.21) OM rendelet, A 32/1997. (XI.5) MKM – rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A 11/ 1994. (VI.8.) MKM – rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosítása a 202/2007. (VII. 31.) kormány rendeket 7 § (3) bekezdése. Református Közoktatási Törvény 1995.
·
Az intézmény alapító okirata
· · · ·
1.2. Rövid áttekintés intézményünkről A ceglédi Református Általános Iskola (a továbbiakban: Intézmény) egy több, mint 450 éves tan intézet. (Alapítási éve: 1545). Múltja kötelez és eligazít. Tanárai, tanítói, diákjai sok dicsőséget szerezve írták be nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek. Az elmúlt évszázadok alatt is sok gonddal és vesződséggel járt az iskola fenntartása, de őseink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjai nak gyermekeit neveltette itt. „Az iskola az egyház veteményeskertje." Ma is az kíván lenni. Azt az embert akarja e világnak nevelni, akinek neve: magyar, református, keresztyén. Így bízik Isten segítségében. Az iskola több, mint 40 évi kényszerszünet után 1992ben indult újra. Fenntartói a Ceglédi Református Egyházközségek. 1. Intézményünk jelképe: a fiait önvérével tápláló pelikán, ősi református jelkép. 2. Intézményünk pedagógiai programjának előzménye, más pedagógiákhoz, iskolákhoz, prog ramokhoz való kapcsolódása. Kiegészítés: Iskoláink tanulói különböző szociális és kulturális hátérrel rendelkeznek: 40 % nem teljes csa ládban él ( elvált, árva), hátrányos helyzetű 20%, roma származású tanulónk 7%, munkanélküli szülők aránya 18 %. A kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésében a családok is segítségre szorulnak. Egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszült ségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami itt érezteti hatását. Leggyakrabban a gyereken 7
vezetődik le. Ezek a káros hatások az iskolában teljesítmény – viselkedés – kapcsolatzavar formájában jelennek meg.
1.3. Tagintézmény bemutatása 1887ben létesült iskola Tetétlenpusztán. A nagykőrösi levéltár adatai szerint 1880ban 55 beírt tanulót oktattak. 1882ben önálló épületet kapott az iskola. Az itteni iskola 1948ig Nagykőrös város tulajdona volt. Ekkor önálló intézménnyé vált. Az 195060as években még tanyasi tagiskolája is volt a falu északi határában „Dózsa iskola” néven. Ezt a tagiskolát 1972ben megszüntették és a tanulóit a faluba járatták. 1971től a kőröstetétleni iskola is elveszítette önállóságát és a jászkarajenői Általános iskola tag iskolájává vált. Ezen idő alatt 150160 főről 100110 főre csökkent a tanulói létszám. Az épület állagával és felszereltségével keveset törődve, ezért 1991es önállóvá válásunkkor a tetemes lemaradás ledolgozása jelentett és jelenti a legnagyobb problémát. Azóta az épület állaga sokat javult. Az eszközállomány fejlesztésére azonban már kevés pénz jutott, ezért a lemaradás pótlása a következő évek feladata. A honfoglalás 1100. és a magyar oktatás 1000. évfordulója tiszteletére iskolánk 1996ban Árpád fejedelem nevét vette fel. E névadásnak az emlékét iskolánk falán gránit emléktábla őrzi. 1.3.1. A tagintézmény tanulói A tanulócsoport összetétele heterogén. A magatartás és a tanulásra való viszony területén is vál tozatos a kép. A kis osztálylétszámoknak köszönhetően tantárgyi bukás ritkán fordul elő, osztályismétlés pedig még ritkábban. A kis létszámok előnyét jól mutatja, hogy lehetőség van a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Jelenős kitűnő tanulók száma, különösen az 14. évfolyamokon. Lehetőségünkhöz mérten szép sikereket értünk el körzeti tanulmányi versenyeken, valamint az országos és megyei feladatmegoldó versenyeken (Budapest, Hódmezővásárhely, Debrecen). A tanulólétszám az elmúlt években csökkent. Az átlag osztálylétszámok az oktatás szempontjából ideálisak, de ez anyagilag többletkiadást jelent a fenntartónak. Ebből adódóan, intézményünk amelyet 1877ben alapítottak, csak úgy maradhat fenn, ha egy másik intézményhez csatlakozik. 2008 augusztus 15től a ceglédi Református Általános Iskola tagintézményévé váltunk. Iskolánk sorsa stabillá vált, a szomszédos településekről (főleg Jászkarajenőről) több tanulót írattak be a nyár folyamán iskolánkba. Ezeknek a gyerekeknek jelenleg csak a tanulmányi eredményük isme retes. Ideális létszámok mellett figyelembe kell venni, hogy több tanuló él veszélyeztetett kör nyezetben. Előfordul csonka családban nevelkedő, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek is. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagó giai tevékenységre, továbbá a felzárkózást segítő programokra. Az alábbi statisztikai kimutatások bizonyítják, hogy a pedagógusok jól kiaknázzák a ki osztály létszámok nyújtotta lehetőségeket. 8
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Létszám 96 91 82 81 83 75 71 77 72
Kitűnő tanulók 30 24 24 19 14 12 9 11 19
Bukott tanulók 0 0 0 0 1 2 0 0 0
A továbbtanulás irányait jól szemlélteti az alábbi összesítés: Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
8.o. létszám 18 18 12 13 10 6 8 9 14
Gimnázium Szakközépiskola, technikum 1………6% 10………..56% 2………11% 11………..61% 2………16% 4…………34% 1………9% 7…………53% 2………20% 4…………40% 2………33% 3…………50% 0…….. 7…………88% 1………11% 3…………34% 2………14% 7…………50%
Szakmunkásképző, szakiskola 7……………38% 5……………28% 6……………50% 5……………38% 4……………40% 1……………17% 1……………12% 5……………55% 5……………36%
Nem tanult tovább 0 0 0 0 0 0 0 0 0
A továbbtanulás helyét illetően Cegléden tanulnak a legtöbben. Jelentős a Nagykőrösre, Szolnok ra, Abonyba bejáró középiskolások száma. Egykét esetben, Vácon, Kecskeméten, Dabason is megtalálhatók tanítványaink. 1.3.2. Pedagógiai munkánk tárgyi feltételeink Napi munkánk minimum feltételei biztosítottak. 8 tanteremben tanítunk. Rendelkezünk 1 ebédlő vel, 1 melegítőkonyhával, ez utóbbi a kor igényeinek nem mindenben felel meg. Számítástechnikai szaktantermünkben 10 számítógéppel dolgozunk. Az elkövetkezendő években elodázhatatlan feladat a megfelelő méretű és felszereltségű szaktanterem kialakítása. A szabadtéri adottságaink kedvezőek. A sportolást, mozgást 1 műfüves sportpálya, hatalmas füves udvar, ját szóudvar szolgálják. Rendelkezünk különálló fiúlány öltözővel, zuhanyozókkal, sportszertárral. Komoly gondot jelent, hogy késő ősztől tavaszig a testnevelés órákat a folyosón kell tartanunk. Ez az állapot 992 óta áll fenn és megoldása bizonytalan. Az életvitel illetve a technika tárgy eszközigényes részét nehezen tudjuk megvalósítani, hiszen ehhez szaktanteremmel nem rendelkezünk. Az iskolai könyvtár állománya részben elavult, hiányos és pótlása szükséges, jelenleg kb. 3500 kötettel rendelkezünk. Különösen a házi olvasmányok, lexikonok és természettudományos köny vek területén kell előre lépni. Szemléltető eszközeink szintén hiányosak, fokozatos pótlásuk, fel 9
újításuk indokolt. Különösen sok a pótolni való a földrajzi, történelmi térképek, kontúrtérképek, applikációk tekintetében. Az önállósodásunk után tetemes hátrányokat kellett pótolnunk szinte minden területen. A volt fenntartónk, a kőröstetétleni önkormányzat az intézmény működéséhez minden évben jelentős összeggel járult hozzá. A ceglédi Református Általános Iskola tagintézményeként várakozással tekintünk a következő évek felé.
10
1.4. Alapító okiratunk ALAPÍTÓ OKIRAT A Ceglédi Református Egyházközségek (Cegléd Felszegi Református Egyházközség, Ceg léd Nagytemplomi Református Egyházközség, Cegléd Újvárosi Református Egyházközség) a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a korábbi lapító okirat módosításával, az 1545ben már református iskolaként működő, 1948ban államosított, majd 1992től újrain dított ceglédi Református Általános iskola egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a következők szerint határozzák meg. (A korábbi lapító okirat jelen alapító okirattal ellentétes rendelkezési hatályukat vesztik.) 1.) Az intézmény neve: Református Általános Iskola Tagintézménye: Köröstetleni Árpád Fejedelem Általános Iskola 2.) Az intézmény OM azonosítója. 037299 3.) Az intézmény székhelye: 2700 Cegléd, Szabadság tér 4. 4.) Az intézmény telephelyei: 2700 Cegléd, Iskola u.2. 2700 Cegléd, Malom tér 3. 2700 Cegléd, Bercsényi u.2. 2745 Kőröstetétlen, Szolnoki út 1. 5.) Az alapító neve és címe: Ceglédi Református Egyházközségek: · Cegléd Felszegi Református Egyházközség 2700 Cegléd, felház u.22. · Cegléd Nagytemplomi református Egyházközség 2700 Cegléd, Iskola u.1. · Cegléd Újvárosi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Petőfi u.6. 6.) A fenntartó neve és címe: Cegléd Felszegi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Felház u.22 7.) Az Intézmény típusa: Közoktatási, ezen belül alapfokú nevelőoktató intézmény, 8 évfolyammal rendel kező általános iskola 8.) Az intézmény felügyeleti szervének neve és címe: Cegléd Város Jegyzője 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Dunamelléki Reformtus Egyházkerület
11
Iskolaügyi Szervezete 1092 Budapest, Ráday u.28. 9.) Az intézmény körbélyegzőjének felirata: Református Általános Iskola Cegléd 10.) Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR 8520 alapfokú nevelés és oktatás biztosítása 8510 iskola előkészítő oktatás tanulóit művelt jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelő jévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgárává formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapí tani és közvetíteni, református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, sajátos nevelésű igényű tanulók integrált nevelése, oktatása iskola előkészítő, tanköteles korúak fejlesztése Alapvető szakfeladatai: 901214 Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása intéz ményi vagyon működtetése 805113 Napközi otthon és tanulószobai ellátás Alaptevékenységek területei: 12. évfolyam: bevezető szakasz 34. évfolyam: kezdő szakasz 56. Évfolyam: alapozó szakasz 78. évfolyam. Fejlesztő szakasz 11.) Az intézmény alapfeladata: TEÁOR 8520 · alapfokú nevelés és oktatás biztosítása · napközi otthonos ellátás ellátás biztosítása · tanulószobai foglalkozások szervezése · iskolaotthonos osztályok szervezése 8510 · iskola előkészítő osztály, tanköteles korúak fejlesztése · csoportos fejlesztés · egyéni képesség fejlesztés, · sajátos nevelési igényű tanulók köréből az o olvasott, írott nyelv zavarával küszködő dyslexiás o dysgráphiás o hiperaktív
12
TEÁOR 5629 TEÁOR 5814 TEÁOR 5819 TEÁOR 6820 TEÁOR 7721 TEÁOR 8551 TEÁOR 8559 TEÁOR 9101 TEÁOR 9319 TEÁOR 9499
o dyscalculia o mozgáskorlátozott tanulók integrált neveléseoktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása képességkibontakoztató felké szítés szervezése · felekezet szerinti hitoktatás biztosítása o tehetséggondozást elősegítő foglalkozások szervezése o felzárkóztató foglalkozások szervezése o gondoskodás a tanulók érdeklődésének, képességének és te hetségének megfelelő középiskolai továbbtanulásra való felkészítésről szervezett intézményi étkezés biztosítása egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás, iskola büfé időszaki kiadvány kiadása nyomdai előkészítő tevékenység oktatási sport jellegű építmény, építmény rész bérbeadása sporteszköz kölcsönzés sport, szabadidős képzés, iskolai sportkör működtetése máshová nem sorolt egyéb oktatás iskolai könyvtár működtetése sportrendezvény szervezése, lebonyolítása máshová nem sorolt egyéb közösségi társadalmi tevékenység
Az intézmény pedagógia programját a fenntartó jóváhagyta 4/2004 (06.28) számú határozatával. Hatályba lépés időpontja: 12.) A feladat ellátását szolgáló vagyon: Ingatlan címe Épület m2e Cegléd, Szabadság tér 4. 1.441 Cegléd, Iskola u.2. 948 Cegléd, Malom tér 3. 220 Cegléd, Bercsényi u.2. 230 Köröstetétlen, Szolnoki út 1. 931
Hrsz 48 29 5012/3 51/1 136
Ingatlan m2e 4032 2542
8509
13.) A vagyon feletti rendelkezési jog: A Cegléd 48. és 29. Hrszú ingatlanok felett a rendelkezési jogot a Ceglédi Reformá tus Egyházközség tulajdonában lévő Cegléd, bercsényi u.2. Egyházközségek, mint tu lajdonosok gyakorolják. Az egyházközségek a tulajdonában levő ingatlanokat térítés mentesen az intézmény rendelkezésére bocsátották a 7/2005 (05.30.) számú határoza tokkal. A Cegléd Város tulajdonában lévő 5012/3 Hrszú ingatlant az intézmény az ingatlant használó DélPest Megyei Térségi Integrációs Szakképző Központ Khttől a tulajdo nos tudtával és beleegyezésével tornateremnek 2008. január 1.től 20 esztendőre bérli. A Ceglédi Evangélikus Egyházközség tulajdonában lévő Cegléd, Bercsényi u.2. szám alatti ingatlant a tulajdonostól ebédlőnek 2007. december 1.től 10 esztendőre bérli.
13
A Kőröstetétlen 136. Hrszú ingatlant Kőröstetétleni Önkormányzatának Képviselő Testülete 2008. június 16án a 18/ 2008. számú határozatával az intézménynek hasz nálatba adta. A tulajdonosok határozata alapján, valamennyi fent nevezett ingatlant, s annak ingóságait a köz oktatási intézmény a mindenkor hatályos állami és egyházi jogszabályok szerint használja. Keze léséről a fenntartónak évente beszámolni köteles. 14.) Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, képviselője és felelős vezetője az iskolaigazgató az iskolaigazgató önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény tanárai és dolgozói tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak sze rint. 15.) Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján, teljes jogkörrel, önállóan gaz dálkodik. Az iskola mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékeny séget is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt az alapfeladatainak ellátásához használja el nem lehet elvonni. 16.) Az intézmény vezetőjének megbízása: Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki, illetőleg bízza meg nyilvános pályázat vagy meg hívás alapján, a nevelőtestületet meghallgatva, az igazgatótanács javaslatára. A kinevezés 5 tan évre szól. A cikluslejártát megelőzően a nevelőtestületet meghallgatva, az igazgatótanács javasla tára a fenntartó megerősíti a kinevezést, vagy új pályázatot ír ki, illetve meghívással él. A kinevezés feltételei: református vallás, konfirmáció, egyháztagság, Az adott intézményre előírt legmagasabb pedagógiai végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat, erkölcsös életvitel, rendezett magánélet, vezetésre való alkalmasság. 17.) Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám: 870 fő Cegléd, Szabadság tér 4.sz. székhelyen 570 fő Nappali munkarend (általános iskola): iskola előkészítő évfolyamon: Iskolai oktatás 14. évfolyamon. Iskolai oktatás 58. évfolyamon. Gyógypedagógiai oktatás (konduktív nevelés) Az előző kettő alapfeladatból általános iskolai napközis foglalkozás iskolaotthonos oktatás kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása intézményben szervezett étkeztetés 14
15 fő 220 fő 350 fő 35 fő 210 fő 60 fő 570 fő 570 fő 570 fő
intézményben rászorultsági alapon szervezett étkeztetés hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános) minőségfejlesztési feladatok pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele pedagógus szakvizsga és továbbképzés szakmai és informatikai fejlesztés különleges helyzetben lévő tanulók támogatása ( sajátos nevelési igényű)
570 fő 570 fő 60 fő 570 fő 60 fő 570 fő 200 fő
Cegléd, Iskola u. 2. sz. telephelyen Nappali munkarend ( általános iskola): iskolai oktatás 14. évfolyamon gyógypedagógiai oktatás (konduktív nevelés) az előző alapfeladatból általános iskolai napközis foglalkozás iskolaotthonos oktatás kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása intézményben szervezett étkeztetés intézményben rászorultsági alapon szervezett étkeztetés hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános) minőségfejlesztési feladatok pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele pedagógus szakvizsga és továbbképzés szakmai és informatikai fejlesztés különleges helyzetben lévő tanulók támogatása ( sajátos nevelési igényű)
180 fő
Kőröstetétlen, Szolnoki út 1. telephelyen iskolai oktatás 14. évfolyamon iskolai oktatás 58. évfolyamon gyógypedagógiai oktatás (konduktív nevelés) az előző alapfeladatból általános iskolai napközis foglalkozás iskolaotthonos oktatás kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása intézményben szervezett étkeztetés intézményben rászorultsági alapon szervezett érkeztetés hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához ( általános) minőségfejlesztési feladatok pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele pedagógus szakvizsga és továbbképzés szakmai és informatikai fejlesztés különleges helyzetben lévő tanulók támogatása (sajátos nevelési igényű)
120 fő 60 fő 60 fő
15
180 fő 15 fő 180 fő 120 fő 180 fő 180 fő 180 fő 180 fő 180 fő 20 fő 180 fő 20 fő 180 fő 150 fő
6 fő 60 fő 30 fő 120 fő 120 fő 120 fő 120 fő 110 fő 30 fő 120 fő 30 fő 120 fő 60 fő
18.) Záradékok: A Ceglédi Református Egyházközségek Közös presbiteri gyűlése 2008. 06.11én tárgyal ta és a módosításokat jóváhagyta 1/2008 06.11es , és 4/2008. 06.11es számú határozatá val. A Ceglédi Református Általános Iskola Igazgatótanácsa 2/208. 06.16.sz. határozatával tudomásul vette a Közös presbiteri Gyűlés határozatát. Az alapító okirat a Dunamelléki református Egyházkerület elnökségének jóváhagyásá val lép hatályba. Az alapító okirat felülvizsgálatára 4 évenként, legközelebb 2012ben kerül sor. Cegléd, 2008. június 23. Arany Béla Főgondnok
PH
Dr. Sándor Balázs lelkipásztor Cegléd – Felszegi Református Egyházközség
A Dunamelléki Református Egyházkerület elnökségének határozata:
I. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata A Magyarországi Református Egyház Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályok kal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vo natkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás figyelemmel az állami (ön kormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási in tézmények célja és feladata, hogy
16
tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik minden kor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni,
református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,
nem református tanulóit vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját feleke zetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.
Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül és azt fejleszti tovább. A Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata Jézus Krisztus missziói parancsa: „tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehető ség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, „hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden meg nyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátu sokat kíván nevelni iskoláiban:
Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik
életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást,
tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.
Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik
a magyar kultúrát elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják,
ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyhá zukért, hazájukért áldozatokra készek.
Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik
tudják, hogy Kiben és miért hisznek,
képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és kör nyezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb meg különböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudo mányterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testilelki 17
szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra.
A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy
megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival,
a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja,
hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre in dít,
a vezető vallástanár irányításával az iskola vallástanárai minden évben megszervezik a gyülekezetlátogatásokat Ezen istentiszteleti alkalmon lehetőség nyílik iskolánk nép szerűsítésére,
növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igé nyét,
növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára,
a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre,
a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondol kodás és a felelős cselekvés képességét,
gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat,
megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út,
rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelesség tudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.
A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hit vallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelőoktató munkával, a magyar református iskolák hagyományai nak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredmények nekeszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsola toknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. 2.1.2. A keresztyén iskola humán feltétele: a keresztyén nevelő A keresztyén nevelők elé példaként a tanító Krisztus áll szelídségével és alázatával, ez a magatar tás határozza meg a tanítványaival való kapcsolatát, a saját és a mások szakterületéhez való vi szonyát. Tudatában kell lennie, hogy az általa közvetítendő információk csak részei a teremtett világegészéről alkotott ismereteknek és csak együttesen képesek a gyermekben a tudományos
18
gondolkodást, egészélményt kialakítani. Etikai érzékenység és cselekvő magatartás kell jelle mezze. Kötelessége, hogy a gyermekek életkorának megfelelően szóljon jelenvaló világunk súlyos gond jairól (pl. a környezetszennyezés, médiák hatalma, születésszabályozás, génsebészet, kábítószer, szabadosság). Tiszteletben kell tartania a gyermek személyiségét, melyhez mint egészhez kell közelednie és megszólítania. Az egyéni példamutatást igen fontosnak tartjuk. „A pedagógus hivatásának gya korlása közben és magánéletében egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen élet módjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát." (M.R.E. Ktv. 53. §) 2.3. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Mi, a Ceglédi Református Általános Iskolában szolgáló pedagógusok arra vállalkozunk, hogy nevelő munkánkkal az Evangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaink egész életében meghatározó elvekké alakítsuk. Alapelvek:
az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata;
az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse;
az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Is ten és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság;
az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában;
az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása;
az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata,
az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.
Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.
Tervszerű és következetes nevelőoktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészsége it.
A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetük megóvására.
Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézségekkel vagy beilleszkedési, maga tartási zavarra küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.
Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyük életében.
2.2. Nevelési feladatok A hatékony tanítási, nevelési folyamat érdekében:
19
arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák;
tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit;
törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibonta koztatására;
olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajá tosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifej lesztéséhez, és amelyek segítségével – figyelemmel az egyes tanulók képességeire az ál talunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén;
az iskolát befejező növendékeinket segítjük, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek között.
A szociális nevelés révén:
szorgalmazzuk a tanulók családjának együttműködésével az emberi és keresztyén értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására;
igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával;
gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmai val;
különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a kultúrált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával;
szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával; már az iskola életében felkészít jük a tanulókat a közéleti felelősségre;
szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésé ben;
külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra.
A vallásos és erkölcsi nevelés formái:
tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fára dozunk az iskolában;
a református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitokta tásban;
segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulá sát;
fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését;
20
megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő áhítat, valamint
a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangélizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.) elő mozdítjuk a gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot;
Az egészséges életre nevelés révén:
megismertetjük és megszerettetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit;
felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól;
óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, tv, videó, szerencsejátékok, stb.);
felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztyén erkölcsi elvek alapján;
alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegély nyújtásról;
oktatjuk a balesetmegelőzés és tűzvédelem alapvető szabályait;
a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára nevelünk;
negyedik és hetedik osztályos tanulóink osztálykeretben, 5 napos erdei iskolában vehetnek rész, amennyiben ennek megszervezésére az iskolának lehetősége nyílik. Az erdei iskola programjába az egészséges életmóddal, a helyes napirend kialakításával, a korszerű táplál kozással, a személyes higiéniával kapcsolatos tevékenységek is beépülnek. Az erdei iskola módot ad a társakkal való kreatív együttműködés fejlesztésére, sok örömöt és sikerélményt adó játékos sportfoglalkozás átélésére.
Az esztétikai nevelés révén:
megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben;
szabatos fogalmazásra, rendezett írásra, igényes és gondos munkára nevelünk;
felszerelésük gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat;
a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére nevelünk;
ízléses és egyszerű öltözködésre és gondozott, ápolt megjelenésre nevelünk;
az iskola ünnepi alkalmain tanulóink számára előírt öltözet sötét nadrág vagy szoknya, fe hér ing, vagy blúz.
2.3. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszközei, eljárásai A nevelőoktató munka ismeret – és értékátadó tevékenység, mely módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátos ságaira, és teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. · Oktatásunk legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. 21
· · ·
· · · · ·
Az eljárások, eszközök igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fej lettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, teret adunk az egyéni munkamódszereknek, hozzá segítjük a tanulók az egyéni tanulási stratégia kialakításához. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepe van az önismeretnek – az erős és a gyenge pontok felismerésének, a fejlett és a reális önértékelésnek, az ön bizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképes ségnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakítá sának. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulási technikák és módszerek tanítására, átadására, folyamatos karbantartására, Az elektronikus médiumok alkalmazására az oktatónevelő folyamatban. Módszereink, a meggyőzés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszél getés, tudatosítás, stb.) A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játé kos módszerek, gyakorlás stb.) Magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.)
2.4. A nevelés résztvevői A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és az azt módosító 1996. évi LXII. törvény 101112.§a, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének (1995. évi I. törvény) 4041.§a; a szülők jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1314.§a, a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 43.§a; a pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §a, a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 4344.§ a tartalmazza. Az alkalmazottakra a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 48. §a vonatkozik. A fentiek szellemében, illetve azok kiegészítéseként megfogalmazhatók a következő jogok és kötelességek, amelyek a mindenkori hatályos állami és egyházi törvények változását értelemsze rűen követik. 2.4.1. A diákok A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy az oktatás és nevelés során szeretetteljes bánásmódot, ala pos és korszerű ismereteket kapjanak, megismerjék az erkölcsi értékeket és azokkal a gyakorlat ban azonosuljanak. Kötelességük ugyanakkor:
a rendszeres iskolalátogatás;
a szorgalmas tanulás, a megbízhatóság és pontosság;
a felelősségtudat a közös munkában;
a tiszteletteljes magatartás embertársaikkal szemben;
a készséges együttműködés az iskolai életben;
az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása az anyagi javak megbe csülése; 22
a rendes és gondozott megjelenés iskolában és iskolán kívül;
fegyelmezett részvétel, alkalomhoz illő öltözet az ünnepségeken és ünnepeken.
Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Iskolánk tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen valósíthatóak meg. Alapvető azonban, hogy elfogadják és befogadják az iskola keresztyén és nemzeti elkötelezettségű elveit és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsola tok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szem lélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők:
belső igény a szépre, a jóra és az igazra,
részvétel a vallásának megfelelő protestáns egyházi programokban,
tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,
mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása,
alapos, rendszeres és pontos munka,
a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,
a házirend felelős betartása.
Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző lelki alkalmakkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diá koknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthet nek. Eszközök, eljárások: Pedagógiai feladataink megvalósítása során törekszünk, hogy az ismert eszközök, módszerek és eljárások közül mindig a legmegfelelőbbet válasszuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nevelés és oktatás során a körülményektől függően eltérő mértékben, többféle módszer alkalmazására van szükség. A megfelelő stratégiák, eszközök kiválasztásához szükségesnek tartjuk:
minél több módszer és eljárás alapos ismeretét,
23
pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
a tanulók egyéni adottságát (életkor, képesség, érdeklődés, előzetes tudás) a tananyag, az adott körülmények figyelembevételét,
pedagógus önismeretét.
A módszer kiválasztásakor a tanári magyarázat mellett fontosnak tartjuk a tanulói aktivitást igénylő módszereket is (megbeszélés, vita, kiselőadás, szemléltetés). 2.5. lntézményünk tevékenységrendszere Fő tevékenységünk a tanítástanulás folyamattal kapcsolatos, mely kiegészül a választható képzé si formákkal (művészeti, egészséges életmódra nevelési, környezetnevelési stb). A tanítástanulási tevékenység (továbbiakban: képzés) struktúrája. 2.5.1. A képzés belső szakaszai Pedagógiai célok megvalósulása:
Célunk a tanulók bibliai keresztyén alapokon nyugvó szellemi, lelki és erkölcsi nevelése.
Stabil, állandó osztálykeretben, egységes NAT alapú tananyag és követelményrendszer tolmácsolása
Szilárd alapműveltség átadása. Az alapvető készségek, képességek, jártasságok kialakítása, fejlesztése
Alkalmassá kívánjuk tenni tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre
Feladatunk testileg, szellemileg, életmódjukat tekintve, egészséges ifjak nevelése
Tanulóink sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé fejlesztése
Jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása
Szűkebb és tágabb szülőföldjüket jól ismerő, magyarságukat vállaló más nemzetek, nem zetiségek iránt toleráns, azokat megbecsülő ifjak nevelése
A tanórákon történő művészeti nevelés hatékonyságát a napközi időkeretében kiegészítő képzési formákkal kívánjuk erősíteni
Valamennyi évfolyamon kötelező hittanoktatás, alapvető egyházi műveltség megszerzése, egyházzenei kultúra megismerése.
24
Az alapképzést a tanulók igényeinek, a szakszerűségi követelményeknek megfelelve, a munkaerő gazdálkodás célszerűségét is figyelembe véve, a következő szakaszokra bonthatjuk: Előkészítő osztály célja és feladata:
A gyermekek fejlődési sajátosságainak alapos megismerése
A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása
A pszichikus funkciók egyensúlyának megteremtése.
A gyermekek iskolaérettségének biztosítása.
Az iskolai eredményes, örömteli tanuláshoz szükséges készségek kialakítása.
Jó vizuális memória, szemkéz koordináció, biztos téri tájékozódás, megfelelő szintű meg figyelő és verbális reprodukáló készség kifejlesztése.
Mennyiségi fogalmak fejlesztés
1. szakasz célja és feladata:
14.osztályig egytanítós, ill. iskolaotthonos változatban jelenik meg. Törekvésünk a peda gógiai szakszerűségre irányul. Célunk az alapos eszközszintű, használható tudás kialakítá sa. Az alapozó szakaszban elsőbbséget élvez az olvasás, írás, számolás tanítása.
4. osztálytól a természet alaposabb megismerését segítő tárgyak oktatása.
4 5. osztályos átmenet megkönnyítése (fokozatosság).
2. szakasz célja és feladata:
58. osztályban szaktanárok segítségével állandó osztálykeretben oktatunk, nevelünk.
az élő idegen nyelvet az emelt szintű nyelvoktatást nyújtó osztályokban, valamint a háztar tási ismereteket és a számítástechnikát kiscsoportos (max. 15 fő) formában oktatjuk. Évfo lyamonként 2 vagy 3 párhuzamos osztályt tervezünk.
56. évfolyamon kötelező az egyházi ének oktatás.
25
2.5.2. Képzési specialitások, irányok Iskolánk a 616 éves korosztály alapképzését vállalja fel azon családok számára, akik az iskola alapelveivel egyetértenek, tevékeny támogatásukkal segítik a pedagógusok munkáját. 2.5.3. Alapképzést kiegészítő foglalkozások 1. napközis foglalkozások 2.
irodalmi színpad
3.
énekkar
4.
diáksportkör
5.
természetjáró csoport
6.
szakkörök
7.
fakultációk
8.
felzárkóztató órák
9.
klubnapközi
10.
tanulmányi kirándulások
Térítéses a szülő számára: 10 Az iskola által biztosított: 19 2.6. Az iskola szociális szolgáltatásai Szakszerű reggeli ügyelet: 6.30tól
Étkezési lehetőség napközis rendszerben
Az iskola kezdeményező szerepet vállal a rászoruló tanulók önkormányzati szociális segé lyeinek kérvényezésében
Biztosítjuk a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokat, fogorvosi szűrést, védőnői el lenőrzést
2.7. Tanulmányi versenyek, szakmai rendezvények A tehetséggondozás részeként iskolánk felkészíti a tanulókat a meghirdetett tanulmányi verse nyekre. Biztosítjuk a lehetőséget a minél színvonalasabb részvételre, de a nevezési díjak finanszí rozásához a szülők hozzájárulására is igényt tartunk. Az alapképzés során az anyanyelv tanítási módszerének széleskörű megismertetésére vállalkoz tunk (Apácai kiadó bázisiskolája). Évente 2 bemutatótanítást szervezünk szakmai továbbképzés keretében teljes nyitottsággal az egyházi és önkormányzati iskolákban tanító pedagógusok szá mára. 26
27
2.8. Napközi otthon Célja: A napközi otthon – az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását. A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai ke retben folyó nevelőoktató munkáját. Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kri tikus gondolkodással rendelkeznek; akik számára fontosak az erkölcsi értékek, életigenlőek és a konfliktusok feloldására is képesek; akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfo gadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családju kat és hazájukat. Alapelvek:
Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg, melynek so rán a gyermek a maga teljes személyiségében gyarapodik.
Az alapvető családi nevelés mellett az iskola, a napközi otthon felelősséggel tartozik a hiá nyosságokból eredő hátrányok csökkentéséért, amelyben szükség van a szülőkkel való együttműködésre is.
A nevelőoktató munka során törekedni kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésé re, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére.
A tanulók esélyegyenlősége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthető elő, melynek igazodnia kell adottságaikhoz, körülményeikhez.
A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Személyiségének alakulására nagy hatással vannak az ér tékek, az uralkodó magatartás és hangnem.
A nevelésoktatás folyamatában segíteni kell a közösségi összetartó erők, a nemzethez, a hazához való kötődés kialakulását.
A pedagógus szerepe igen jelentős: a közös emberi értékek tisztelete, az ezekkel való azo nosulás alakítja az emberi közösség erkölcsi tudatát.
Az egészség megkívánja a megfelelő testi fejlődést is, ezért szükséges a rendszeres moz gás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesz tése.
Az ember és környezete egységes rendszert alkot. Ezért fontos, hogy a tanuló képes legyen a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környe zetbarát életvitelre.
Az emberi teljességhez érzelemgazdagság, esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogé konyság szükséges, melynek kialakítására minden nevelési helyzetben törekedni kell.
28
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a főbb tevékenységformák szerint: Napközi otthon az egész napos nevelés szerves részeként a tervszerű, tudatos, szervezett szemé lyiségfejlesztéshez, a helyes önismeret kialakításához és a reális önértékek megalapozásához járul hozzá. A személyiség sokoldalú fejlesztésében a tanulás és a szabadidős tevékenységek pedagó giai jelentőség óriási, mivel ezek során alakulnak ki a gyermekek tanulási és szabadidőtöltési szokásai, amelyek később nehezen változtathatók meg. Tanulmányi munka A napközi életében központi helyet foglal el a tanulás, a másnapi tanórákra való felkészülés, ami nagy figyelmet, körültekintést kíván a nevelőtől. A gyermekek tanulási képessége eltérő, felada taikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, em lékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Feladatok
A tanulási időben valamennyi tanuló képességének megfelelő felkészítése a másnapi tan órákra, ennek ellenőrzése, értékelése.
A gyermekek számára legkedvezőbb, legeredményesebb, az egyes tantárgyak elsajátításá hoz legmegfelelőbb, helyes tanulási módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése, új, hatékony technikák megtanítása.
A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő isko lai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhan goltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.
Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.
Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.
A helyes tanulási sorrend kialakítása – könnyű, nehéz, eltérő nehézségű feladatok, szóbeli, írásbeli házi feladat.
Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejleszté se. Minden gyermek számára a legoptimálisabb – a tanuló életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása, szükség esetén segítségnyújtás.
Időbeosztással a megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.
A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás – mosoly, dicséret, apró gesztus – alkalmazása, fontossága.
A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyén ér deklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.
Az önművelődési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségei nek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
A tanórai keretben folyó nevelőoktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. 29
A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képes ségűekkel való differenciált foglalkozás.
A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó sze repének, hasznosságának felismertetése.
A nevelő ellenőrzése mellett, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
Folyamatos kapcsolattartás az osztálytanítókkal és a szülőkkel.
A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok:
Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.
Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása.
Lényegkiemelés, időrend, okokozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.
Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.
Vázlatkészítés gyakoroltatása.
Vers és meseírási próbálkozások.
Megfelelő rendezettségű, tempójú írásmód gyakoroltatása.
Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.
A szófajok felismerésének gyakoroltatása.
Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.
A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.
Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.
Megoldási terv készíttetése.
Szabályszerűségek észrevétetése.
A biztosan bekövetkező, a lehetséges és a lehetetlen események megkülönböztetése.
A számítások és mérések előtt becslések végeztetése.
A környezet változásainak, kölcsönhatásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapaszta latok saját szavakkal való megfogalmaztatása.
Az egészség és a környezet egymásra hatásának észrevétetése.
A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szük ségessége.
Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen környezetben és annak környékén.
Kísérletezés – halmazállapotváltozás, mágnesesség, hőátadás, áramkör, közlekedőedény.
Szabadidős foglalkozások feladatai:
30
Az egész napos foglalkoztatás szervezeti kereteiben a tanulók kipihenésének, regeneráló dásának megteremtése, kedélyállapotának, hangulatának, kiegyensúlyozottságának biztosí tása.
A napközi otthoni nevelés valamennyi területén a tanulók önállóságának előtérbe helyezé se.
A tevékenységekhez szabad, otthonos légkör teremtése és az adott tevékenység által meg kívánt magatartási szabályok betartásának lehetővé tétele.
A tevékenységek sokszínűségének biztosítása, amely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbségét, érdeklődését és az iskolai tanulmányokkal összhangban művelő désre, önművelésre ösztönöz.
A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása, amelynek keretén belül szabadon, kiscsoportban tevékenykedhetnek a tanulók ill. később önállóan, alkotó módon szervezhetik szabadidejüket.
A foglalkozások irányításában nevelői kezdeményezés tervszerűségének és a gyermekek lehetőség szerinti szabad választásának érvényesítése.
Az intellektuális képességek mellett az egyéb képességek – manuális, testi, szervező stb. – és a kreativitás fejlesztése.
A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékeny séglánc összeállítása.
A tevékenységekhez szükséges körülmények – anyagok, eszközök – biztosítása, megte remtése.
A különféle szabadidős tevékenységek technikájának elsajátíttatása, a sokoldalú, elmélyült tevékenykedés képességének kialakítása.
Az egyes tanulók szabadidős szokásainak megfigyelése, egyénre szóló differenciált terve zés, az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatása.
A kulturális foglalkozások:
Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerűbb elsajátíttatása.
Az életkornak megfelelő irodalmi, zenei, egyéb művészetek iránti igényesség kialakítása.
A szép olvasás, szép előadásmód, a beszédkészség, a szóbeli kifejezőképesség, előadói készség, a szókincs fejlesztése.
A versek, mondókák, nyelvtörők hallás utáni tanulása.
Jelenetek, versek eljátszása dramatikus játékkal, bábjátékkal.
A verstanulás technikájának elsajátíttatása.
Néphagyományok, népszokások megismertetése.
Népmesék, népi gyermekjátékok eljátszása.
Gyermek és játékdalok, népdalok tanulása, közös éneklése.
31
Zenehallgatás, ismerkedés zenei művekkel, zenei improvizáció, mozgás zene ritmusára.
A természetben és az emberi alkotásokban megtalálható szép észrevétetése, befogadása.
Az esztétikai érzés, ízlés fejlesztése.
Az évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek megfigyeltetése, rögzíttetése.
Megismerkedés Cegléd nevezetességeivel, városunk megszerettetése.
Beszélgetés hazánk történelméről, tájairól, embereiről.
Ünnepeink megismertetése, megemlékezések, közös ünneplés.
Műsorok betanítása, előadása.
Vers és mesemondó, egyéb szellemi vetélkedők rendezése.
Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek, szépirodalmi művek, gyermekenciklopédiák részleteinek olvasása.
Irodalmi művek feldolgozása.
Más népek irodalmi és művészeti alkotásainak ismertetése, bemutatása.
Ismerkedés a technika legújabb vívmányaival.
A rádió és TV egyes adásainak meghallgatása, megbeszélése.
Események, saját élményanyag megfogalmaztatása, ismertetése.
A takarékosság, energiatakarékosság szükségességének beláttatása, lehetőség szerinti al kalmazása.
Az egyéni és csoportos gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása.
Színház és mozi látogatás
Kiállítások megtekintése
Gyermekkönyvtár látogatása
Keresztény világnézeti nevelés: a gyerekekben a vallásos világnézet kialakítása; a reformá tus ünnepek és szokások megismertetése; élő kapcsolattartás az egyházzal és a gyülekeze tekkel, Biblia olvasó emberek nevelése, templomaink látogatása.
Munkafoglalkozások:
A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése.
A kedvtelésből végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka örömének megízleltetése.
A tanulók ügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának fejlesztése, ötletek nyújtása.
Az esztétikai érzékenység, ízlés, vizuális kommunikáció fejlesztése.
Sikerélmény nyújtása azoknak a tanulóknak is, akik az elméleti tantárgyakban nehezebben boldogulnak.
Alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások alkalmazása. 32
Élmények kép megfogalmazása.
A különböző kifejezési technikák, eljárások alkalmazása.
Sík és térbábok készítése.
Tárgy és emberábrázolás gyurma, sógyurma.
Természetes anyagokból – levél, termés, kavics, bogyók, magvak, stb. – képek, kompozí ciók készítése.
Kézműves technikák megismerése, alkalmazása.
Sokszorosító technikák (levél, burgonya és radírnyomat) alkalmazása.
Játékkészítés különböző anyagokból.
A tevékenységekhez szükséges eszköz és szerszámhasználat elsajátíttatása.
Elemi munkaszokások (helyes testtartás, takarékosság, gondosság, balesetvédelem) elsajá títtatása.
Képző és iparművészeti alkotások ill. reprodukciók megismerése.
A játszó és tanulótér, a csoportterem rendezése, gondozása, díszítése.
Játékfoglalkozások:
Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégí tése, a helyes mozgás fejlesztése.
A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése.
Az erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságok, az önfegyelem fejlesztése, közösségi szo kások kialakítása.
Az értelmi erők fejlődésének biztosítása.
A játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosí tása.
Az alkotó fantázia, kreatív képesség fejlesztése.
Az intenzív együttes játék során a közösségi nevelés erősítése.
Játékélményekkel a többi tevékenység vonzóvá tétele.
A gyermek számára a játékban a szabadság, önállóság élményének biztosítása.
A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása révén önismeretre, az ön bizalom megerősítésére nevelés.
Örömteli, vidám gyermekkor, a szabadidő igényes kitöltésének nyújtása.
A közös játék örömének észrevétetése.
Szabályokhoz való alkalmazkodás gyakorlása.
Futó és fogójáték tanítása, játszása.
Ismerkedés különböző játékszerekkel, alkalmazásuk. 33
Megfigyelő és fejtörő játékok.
Logikai és társasjátékok játszása.
Egyéni és csoportos építőjátékok.
Mozgásimprovizációk zenére, közös mozgás, tánc.
Sportversenyek szervezése, ügyességi játékok, vetélkedők.
Különböző népek játékainak megismertetése, játszása.
A játszótér helyes használata (iskolai és városi szinten is) BALESETVÉDELEM
Minden nap szükség van mozgásra és játékra.
Séta, kirándulás:
Helyes viselkedési, magatartási formák kialakítása, megtartása.
Helyes utcai viselkedés.
Közlekedési szabályok betartása.
Tájékozódás az iskola környékén /nevezetességek, parkok, játszóterek megtekintése/ fon tos a látottak megbeszélése.
Felhasználhatók a séták alapanyag gyűjtésre is.
Törekedjünk a gyerekekkel környezetünk szebbé, kultúráltabbá tételére.
Kirándulásokkal (pl. Gerjepart) megalapozzuk a természetjárást.
Nevelési beszélgetések:
Az érdeklődéssel kísért kultúrált beszélgetés képességének kialakítása, fejlesztése.
Az együtt érző, támogató pozitív tanárdiák kapcsolat megteremtése.
Önálló véleményalkotásra, a gátlások feloldására, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés.
Másokon való segítés, együttérzés, támogatás képességének kifejlesztése.
Konfliktuskezelésre, a mások iránti pozitív attitűdök kialakítására (mások teljesítményé nek elismerésére, dicséretére, eltérő karakterű emberek tolerálására) nevelés.
A másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítá sára nevelés, a kritikai érzék fejlesztése.
Az önszabályozás, az etikus viselkedés képességének kifejlesztése, a helytelen viselkedés következményeinek vállalására nevelés.
A napközis élet sikereinek és kudarcainak észrevétetése, a gyermeki közvélemény formá lása.
34
A kiosztott ill. önként vállalt szerepek (tisztségviselők, felelősök) pontos elvégzésére, a hi bák és erények észrevétetésére, a társak elképzeléseinek figyelembevételére nevelés.
A tanulók bevonásával napközis programok megtervezése, szervezésének elősegítése.
A személyi (testápolás, étkezés, balesetvédelem) és közösségi higiénia iránti igény felkel tése, szabályainak gyakorlása, a környezethigiéniai követelmények betartása.
Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés alapvető ismereteinek elsajátíttatása, helyes szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.
A helyes táplálkozási szokások kialakítása, az egészséges fejlődéshez szükséges élelmisze rek megismertetése.
Az étkezési kultúra, az étkezési szabályok megismertetése, alkalmazása.
Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása.
A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, udvariassági szabá lyok alkalmazása.
Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlésének gyakorlása, egyéni ál láspont megvédése.
Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása.
Az érzelmek megfelelő kifejezési módjainak elsajátíttatása.
Az emberi élet szakaszainak megismertetése, jellemzőinek felismertetése.
A testi és lelki egészség összhangjának, az összhang fontosságának felismertetése, alapve tő ismeretek elsajátíttatása.
Az emberek jó és rossz tulajdonságainak felismertetése, társismereti játékok.
A tanuló saját erényeinek és hibáinak önmegismerésén keresztüli számbavétele, helyes ön értékelés kialakításának segítése, önismereti játékok.
Alapvető erkölcsi, magatartási szabályok megismertetése, betartatása, megfelelő viselke dési kultúra kialakítása.
Szituációs játékokban a kommunikációs képesség fejlesztése.
A közös emberi értékek megismertetése, ezek tiszteletére nevelés.
Életjátékok.
Megfelelő életritmus, célirányos, arányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti és napirend kialakítása, amelyben biztosított a gyermeki szervezet és idegrendszer re generálódásához, szellemi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenés és rendszeres mozgási lehetőség.
Iskolán kívüli foglalkozások, programok:
Megfigyelő és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták.
A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.
A természetben a kultúrált viselkedési formák kialakítása. 35
A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, tájékozódási gyakorla tok.
Cegléd nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése.
A környezetben lezajló változások megfigyeltetése.
Kiállítások, tárlatok megtekintése.
Könyvtár és múzeumlátogatás.
Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása.
Kirándulások. Térképvázlat készítése a kiránduláshoz, turistatérkép, iránytű, menetrend használatának elsajátíttatása.
Alapvető történelmi, biológiai, földrajzi ismeretek elmélyítése.
Az iskolában tanult elmélet, a valóság és a gyakorlat egységének megteremtése.
A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelemi szemlé let és gyakorlat kialakítása.
Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanárdiák kapcsolat kialakulásának elősegí tése.
A tanulók megismerőtevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, idegrendszerük pihen tetése, mozgásszükségletük részbeni kielégítése, személyiségük kiegyensúlyozottságának biztosítása.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A napközi otthonban folyó közösségi nevelés az iskola és a családi nevelés részeként valósul meg. A közösségalakításra, a közösségi élet fejlesztésére a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységre épülő tanítási órákon és az otthoni kisebb kö zösségben, a családban. A közösségé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megte remtése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása.
Pozitív gyermeknevelő kapcsolat
Csoportos, kiscsoportos beszélgetések
Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése.
A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek (az év ünnepeire – ka rácsony, farsang, anyák napja stb. készülődés, név és születésnapok megünneplése.)
Baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.
Közös feladatok kis és nagy csoportos végrehajtása közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.
Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése.
36
Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
A társadalmi együttélés alapvető szabályinak megismertetése, közösségben való megta pasztaltatása.
A kölcsönös segítségnyújtás és szeretet pozitív eredményeinek bemutatása, élethelyzetek ben való alkalmazása.
A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.
Az áldozatvállalás jelentésének, értelmének tudatosítása.
A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése.
Problémaszituációk, konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeinek megismertetése, kü lönböző helyzetekben való alkalmazása.
A családi munkamegosztás szerepének tudatosítása, vonzó családmodellek bemutatása.
Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.
A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.
Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és hatásuk megismerése, a peremhelyzetekben levő tanulók körülményeinek megfigyelése.
A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakítása.
A kollektivitás, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
A problémás társak értékeinek elismertetése.
A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése.
A kiscsoportok személyiségformáló hatásának (barátságosság, önzetlenség, áldozatkész ség, lelkiismeretesség) hasznosítása, együttműködésük szervezése, továbbfejlesztése.
A nemek közötti különbség észrevétetése, tisztelete, egyenrangúságának elfogadtatása.
Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése.
Kezdeményezőkészségre, önállóságra buzdítás.
Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése.
A csoport megfelelő szokásrendjének kialakítása.
A tanulók önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.
Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása.
Önszabályozóképességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásá ban és teljesítésében.
Önirányító és önkormányzóképességük kialakítása, tapasztalatszerzés az alá fölé, mel lérendelt viszony elfogadásában.
37
A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája.
A szociálisan hátrányos tanulókkal való differenciált foglalkozás.
A közösség életét meghatározó szabályok, házirend: azokhoz igazodás.
A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése.
A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala.
A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak (fegyelem, rend, megfele lő szervezettség) gyakorlása.
A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei.
A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.
A napközis csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folya matosan (naponta, hetente, havonta, félévkor, év végén) történik.
Szöveges értékelés: a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése; a gyermekek név szerinti kiemelése, dicsérete a faliújságon.
A tanulók a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.
2.8.1. A napközi otthon tevékenységrendszere A kitűzött célokat, a megjelölt feladatokat a napközi otthon sajátos módon valósítja meg. A tevékenységrendszer napi illetve heti ciklusokra épül. A napi program magában foglalja az étkezést, a tanulmányi munkát, az irányított foglalkozást és a szabad játékot. Az étkezés ebédelési rend szerint történik a tanórák befejezéséhez igazodva. A tanulmányi munka időtartama:
12. osztályban
60 perc
34. osztályban
90 perc
Az irányított foglalkozások 45 percesek. A szabad játék napi kívánatos időtartama 6090 percesek. A napi programot a napközis nevelő állítja össze a házi feladatok, a körülmények és az aktualitá sok figyelembevételével. A heti rend meghatározza, hogy a hét egyegy napján milyen jellegű irányított foglalkozást tart a nevelő. A foglalkozás típusa az adott témától és a megvalósítás lehetőségeitől függ. Foglalkozás típusok:
kulturális foglalkozás
38
munkafoglalkozás
játék foglalkozás
séta, kirándulás
nevelési beszélgetés
A különböző foglalkozástípusok ötvözete a komplex foglalkozás, melynek keretében egyegy téma, anyag sokoldalú feldolgozása történik. Az iskola tanulószobát is szervez. A tanulószoba a felső tagozatos gyermekek étkezését és más napi tanórákra való felkészülését biztosítja napi illetve heti rend szerint. 2.9. Iskolaotthon Ez a szervezeti forma mind oktatási, mind nevelési szempontból előnyösebb a hagyományos napköziotthonos iskolánál, mind a tanuló, mind a család, mind a pedagógus szempontjából. Hi szen itt a gyermekek észrevétlenül szoknak bele az iskolai munkarendbe, nem terhelő számukra az egy napszakra eső kéthárom óra. A „nevelő párosok" tanórai, valamint szabadidős „egyenlő sége" elsődlegesen nevelési szempontból indokolt. Az iskolaotthon egyik legnagyobb előnye, hogy a pedagógusok sokkal jobban megismerik tanítványaikat. Sokkal szorosabbá válik a nevelő gyermek viszony, mert nemcsak a tanítási órán, hanem a legkülönbözőbb tevékenységi formák között is velük van: a tanulás, a játék, a szabadidő eltöltése közben is. Jobban megfigyelheti, föl fedezheti adottságaikat, hajlamaikat, érdeklődési körüket és több lehetősége nyílik ezek fejleszté sére, a tanulók sokoldalú formálására. Egyensúlyban tartja az életrend egyenletes terhelését, hi szen a szabadidő és a tanulás közel azonos időtartamú napszakonként. Az iskolaotthon módot ad az óvodai és iskolai nevelés szerves összekapcsolására. Zökkenő mentesebbé teszi az átlépést az óvodából az iskolába. Ezekben az osztályainkban is a tanterv által előírt követelményeknek meg felelően folyik az oktatás, mint az ország bármely másik első osztályában. Egy osztályt két neve lő vezet, mindkettő tanít bizonyos tantárgyat, vezeti az önálló felkészülést az órákra és szabad idős tevékenységet is irányít. A hagyományos oktatási formával ellentétben itt délelőttre és dél utánra is kerülnek tanítási órák, ugyanúgy szabadidős programok is. Lehetőség van nyelvtanulás ra is (angol, német). A gyerekek tanszerei hét közben az iskolában maradnak a szülők kérésére haza is lehet vinni, de a házi feladatot nem otthon készítik el, hanem az iskolában. Iskolaottho nos osztályainkban nemcsak tanítjuk a gyerekeket, hanem megtanulnak TANULNI is. (Ennek a későbbiekben látják hasznát!). A reggel feszültségeinek oldására a napok kötetlen beszélgetéssel kezdődnek, amelyet a KUCKÓBAN kezdeményezünk. Ez a tanterem végében kialakított pihenősarok, heverővel, székekkel, szőnyeggel, könyvekkel otthonossá téve. Szabadidőben a következő programokat, tevékenységeket kínáljuk: néphagyományok ápolása, néptánc, népi játék, sportjátékok (mozgáskoordináció, lábés tartás javító torna, közlekedési ismeretek, dramatikus játék, kézműves foglalkozások (agyagozás, origami, textil munkák). A péntek délután szabadidős tevékenységgel telik el, pl: szabad játék, séta, városunk megismerése, múzeum, könyvtárlátogatás. Hétvégeken otthon készítik el a gyere kek a házi feladatot.
39
2.10. Művészeti jellegű képzés iskolánkban
A.) Művészeti jellegű képzés az 14 évfolyamon A művészeti osztály beindításával a gyerekek érdeklődési körét szeretnénk kiszélesíteni. Ezt a képzésformát 12. osztályban iskolaotthonos kereteken belül valósítjuk meg. A gyerekek reggel 8 órától délután 4 óráig az iskolában vannak, így lehetőség nyílik arra, hogy a tanítási órák mellett művészeti területekkel is megismerkedjenek a tanulók. A két év alatt a gyermekek „belekóstol hatnak” az egyes területek világába, ismereteket szereznek, és ez idő alatt kiderül, kinek, melyik terület tetszik, mihez van tehetsége. 3. osztálytól a tanulók szakosodnak, már csak azokat a területeket művelik, amihez kedvük és tehetségük van. Így 8. osztályban már ezeknek a gyerekeknek könnyebbé válik a pályaválasztás. A művészeti osztályban tanulóknak sokoldalú képzést nyújtunk. A gyermekeket egyéni képessé geik figyelembevételével örömet, felüdülést, több oldalú önkifejtést jelentő foglalkozásokkal fej lesztjük. Cél:
a tanórák nevelő –képző oktató hatásának továbbfejlesztése
sokirányú önművelés elérése
a rászoruló tanulók felzárkóztatása
lehetőséget teremteni a gyermekek sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek ér vényesüléséhez
a képzésnek értékközvetítő és értékőrző mivolta legyen
az érintetteket aktív befogadásra, sőt alkotásra késztetni
a tanulók élményszerűen tapasztalják meg, éljék át, értsék meg az emberi kommunikáció azon sajátos formáit, melyek a művészetekben, a tárgy és környezetkultúrában őrződnek meg és teremtődnek újjá
tartsuk értéknek az ember iránti kíváncsiságból fakadó bátor, találékony gondolkodást, új kérdések, értelmezések megfogalmazását, a kultúra iránti nyitott magatartást, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülését.
A következő műveltségi területekkel ismerkednek meg a tanulók: 1.
zeneművészet
2.
táncművészet
3.
színművészet
4.
képzőművészet
40
41
2.10.1. Zeneművészet A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfőbb öröme. Cél: A legfontosabb a zene megszerettetése, az élményekből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése. Lényeges, hogy a gyermek és játékdalokat, nép szokásdalokat, táncos dallamokat zeneileg hibátlan előadással, helyes légzéssel, értelmes szöveg kezeléssel, helyes artikulációval, tiszta éneklésre való törekvéssel énekeljük. Ismertessük meg a zenei anyanyelv és a zene sajátos összetevőit, a furulyázás alapjait. Alakítsuk ki az egységes, szép, közös csoporténeklést. Próbálkozzunk a kánonénekléssel is. Alapozzuk meg a többszóla múság készségét. A zenehallgatás során célunk a zenemű érzelmi hatásai által a személyiségfej lesztése. Az egész folyamatot áthatja az Euritmiamódszereinek megismerése és a Dr. Kovács Géza és Négyesiné Dr. Pásztor Zsuzsanna zenei munkaképességgondozás tréningjének alkalmazása. Fejlesztési követelmények:
Az öröm, a siker, a felfedezés, az újraalkotás, a kollektivitás és önkifejezés élményének nyújtása.
A tanulókat tegye fogékonnyá a fejlettségi szintjüknek megfelelő vokális és hangszeres zene befogadására.
Zenei érzékelés, észlelés, emlékezet, fantázia és gondolkodás fejlesztése.
A tanulók zenei képzeletének, felfedező és alkotó kedvének kibontakoztatása.
Tanulók tájékoztatása az egyes zenetörténeti korok fő jellegzetességeiről.
Értékes zene befogadására, aktív művelésre nevelés (kóruséneklés, társas zenélés, hang verseny, operalátogatás).
Hangszerek hangjainak felismerése, hangszíneik egymástól megkülönböztetése.
A furulya megismerése, a furulyázás alapjainak elsajátítása.
2.10.2. Tánc és dráma A kettő kreatív folyamata az együttes élmény révén segíti elő az ember aktivitásának serkentését, ön és emberismeretének gazdagodását, alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakozá sát, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását testi, térbeli biztonságának javulását, idő és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját, beszédének tisztaságát. Cél: Diákjainkkal felfedeztetjük és megismertetjük a magyar népi játékok gazdag és változatos vilá gát, s néptáncaink gyermekek lábára igazított egyszerű típusait. Az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat játékos gyakorlatok során sajátítják el a tanulók. Fontos, hogy kiala kuljon bennük a játékbátorság. Hozzá kell szokniuk a csoporton belüli szerepléshez. Őrizzék meg a kezdő évek játékainak természetes rögtönző technikáját néma és szöveges játékokban. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni.
42
Tanuljanak meg népi mondókákat, gyermekjátékokat, népszokásokat, táncokat. A tanulók önte vékenységének, együttműködési szándékuk, közeli és távolabbi környezettel való kapcsolatte remtésének fejlesztése. A tapasztalatszerzésre teremtsünk alkalmakat. Fejlesztési követelmények:
Legalább 10 játék ismerete dallal, mondókával (népi gyermekjáték, kiolvasó mondókák, altatók, simogatók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók).
Egyszerű kar és lábmozgások koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás (lépés, dobbantás, taps, majd ezek összekapcsolása).
Mondókák ritmizálása egyenletes járás mellett, tapsolással vagy egyéb módon.
Improvizáció tárgyakkal.
Sík, bot és gyűszűbábok, egyszerű maszkok készítése és használata, mozgatása.
Rövid mesék közös dramatizálása.
Alapszintű elemző beszélgetésekben való részvétel.
Rövid mesék, versek önálló elmondása, társak meghallgatása.
Az évszakok ünnepköreinek játéka, egykét köszöntőszöveg ismerete.
A magyar páros tánc fogásmódjainak egyszerű formái.
Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban.
Legyenek fogékonyak a problémák iránt.
Képes legyen a gyermek közösen és egyénileg a tanulságok elemzésére és a tapasztalato kat értékesíteni.
A foglalkozások nyújtsanak lehetőséget a megismert és elfogadott erkölcsi normák érvé nyesítésére, gyakorlására, ennek során az erkölcsi érzelmek fejlődésére.
Irodalmiművészeti élményekben való részesedés igényének fejlesztése.
2.10.3. Képzőművészet A teljes látható és láthatóvá tett tárgy és jelenségvilág ( a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. Alapvető feladat a kézügyesség kiművelése./ Ezáltal fejlődik a finommotorikai képességük, írás képességük is, sőt a kezdeti szakaszban a gyermekeknek könnyebbé válik az írástanulás./ A tevé kenység jellegéből eredően a tanítás folyamatában lehetőség nyílik az érzékszervek célirányos fejlesztésére, a munkamozdulatok pontosságának, gyorsaságának és összerendezettségének foko zására. Az elkészített munkadarabokkal az ízlésviláguk, esztétikai képességük fejlődik, színeseb bé válik. Cél: Azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és ismeretek átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Fontos, hogy nevelje a gyermekeket a természet ben és a társadalomban fellelhető esztétikum iránti fogékonyságra. A tanuló gondolatait, érzelme
43
it képes legyen vizuálisan is kifejezni. A technika a megvalósításra, működésre koncentráljon, elsősorban a tevékenységre építsen. Az alkotásra, az önálló problémamegoldásra készítsen fel. A tanulók ismerkedjenek meg különböző kézműves technikákkal, szeressék meg azokat, és célsze rűen használják. A megismert eljárásokat a mindennapi életben hasznosítsák. Ébresszük fel az igényességét! A hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén ke resztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása. Fejlesztési követelmények:
Nyújtson olyan széles körű ismereteket, amelyek általánosan használhatók, kellő alapot adnak a tanulók további tanulmányaikhoz és önképzésükhöz.
Fejlessze a mindennapi életben szükséges technikai ismereteket, jártasságokat, valamint készségeket.
Esztétikus képi kifejezésének képessége és a kompozíciós készség fejlesztése.
Különböző színek, formák, elrendezési módok megkülönböztetése, megnevezése.
Az alkotó munka sikerének és örömének biztosításával nevelje a tanulókat aktivitásra, önállóságra.
Adjon lehetőséget a tanulók munkáik önálló megtervezésére, egyéni kezdeményezésre, önellenőrzésre.
Fejlessze a kritikai érzéküket, konstruáló képességüket, szépérzéküket.
Vizuális képzetek gazdagítása.
Váljon természetes igényükké a vizuális szépségek sokoldalú értő élvezete.
A legfontosabb jeles napok ismerete, a hozzájuk tartozó népszokásokkal.
Tárgyak készítése saját ötletek tervszerű megvalósításával, egyre nagyobb önállósággal, a megtervezett munkamenet szerint.
Hasznos tárgyak készítése és díszítése természetes anyagokból.
A népművészet hagyományait követő tárgyalakítás és díszítés
Célszerű és takarékos anyagfelhasználás
Gyakorlottság kialakítása a rendszeresen használt eszközökkel végzett műveletekben.
A szerszámok célszerű és balesetmentes használata.
B.) Művészeti jellegű képzés az 58 évfolyamon Táncművészet A Tánc tantárgy tevékenységközpontú. A tánc lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a táncban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a
44
táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és alkalmazására; a drámai formával, , a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra; a tánc , mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására. A tánc foglalkozások alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenysé gükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák.
Célok és feladatok Néphagyományok, szokások játékai Énekestáncos játékok (gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga, szokásrendszere; egyen letes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz) – Régi stílusú táncok (ugrós, legényes táncok; páros forgatós típusú lépések ) Új stílusú táncok (verbunk és csárdás táncok megismerése) – Népek, nemzetiségek, etniku mok táncaiból (lánc körtáncok – Balkán – lépésanyaga és formavilága; szlovák és román tánc anyag magyar párhuzamai – Művészképzés helyett, az életkori sajátosságoknak megfelelően bepillantást kell nyújtani a táncművészet szépségének, összetettségének, jelentéstartalmú gazdagságának, az emberi életben betöltött szerepének fontosságára. – Legyenek képesek a gyerekek a tanult tánc stílusos, önálló és csoportos bemutatására. Követelmények A tanuló: – tudja megnevezni a magyar népszokásokat, hagyományokat évszakhoz, munkafolyamathoz, valláshoz kötve, – legyen képes egy kiválasztott hagyomány élményszerű elmesélésére, eljátszására, hangulatos megjelenítésére, – legyen képes ismert gyermektáncok és mozgásmotívumok felelevenítésére, – ismerje fel az egyszerűbb ritmusképletet, – tudja a hallott ritmust visszatapsolni, kidobbantani, – fogadja el az egyenletes lüktetés fontosságát, – – – –
tudjon idézni 2 magyar játékot dallal és tánccal – bemutatás, legyen képes az egyszerű mozgáselemek összekapcsolására, ismerje a magyar táncdialektusokat, mutasson be egy kiválasztott táncot – alaplépésekkel – szabadon,
Az értékelés elvei és eszközei Az ellenőrzés és értékelés legeredményesebb módja a folyamatos megfigyelés: – a feladathoz való viszonyulás – az órai aktivitás mértéke, – a tanulási fegyelmezettség foka: felkészültség óráról órára, – önértékelés fejlesztésén keresztül – személyiséget fejlesztve, – erősítve a tudatot, hogy képesek az elsajátításra: személyre szóló dicsérettel, 45
– a bizonytalan tudású, bátortalan gyerekeket, az igyekezetükért is pozitívan kell értékelni, di csérni és kiemelni. Zeneművészet Célok és feladatok Az ének zene tantárgy alapvető célja a zene megszerettetése: az éneklés, zenélés, a zene befo gadása, a zenei képességek fejlesztése. A zene megszerettetése révén olyan motivációk kialakítá sa, melyek elősegítik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. I. A magyar népzene Célok és feladatok – A kialakult éneklési kultúra fejlesztése: önfeledt, kifejező, átélt éneklés megvalósításával. – Egységes hangzás kialakítása a csoportos éneklés során. – Tudatosítani, hogy népdalainkban megszólaló hang magyarságunk hangja. – A nép ajkán keletkezett népdalok jellemzőinek elsajátítása. – Megismertetni népdalgyűjtőinket és feldolgozókat. – A néphagyományokon alapuló széles körű zenei műveltség megteremtése.
II. Elméleti ismeretek Célok és feladatok Ritmikai fogalmak és elemek bővítése, gyakorlása. Dallam ismeretek rendszerezése. – Relatív és abszolút szolmizáció a vonalrendszerben (G/VIOLIN – kulcsban). – Hangsorok (tonalitás) és hangközök felismerése, megnevezése és lejegyzése.
III. Zenetörténeti korok, ismeretek Célok és feladatok – Tisztán intonáló, kifejező éneklés fejlesztése. – Az egyes korszakok történelmi hátterének megismerése. – Kapcsolatot felismerni a társművészetekkel. – A korok kiemelkedő zeneszerzőinek megismerése (élete, művei). A behatárolt időt meghatározó stílusok, műfajok, formák és szerkezeti felépítések megismerte tése.
46
Követelmények 8. osztály végére – legyen képes abszolút és relatív módon szolmizálni és kottázni 3 kereszt 3 bé előjegyzéssel, – ismerje fel a dúr és moll hangsorokat, – a tanult ritmusértékeket ismerje fel, reprodukálja – tudjon a tanult korszakból egyegy éneket szépen, finoman megszólaltatni, – ismerje a tanult korok jellemzőit (összevetve más művészeti területekkel) műfajait, hangszereit és zene szerzőit, – nevezze meg az emberi hang hangszíneit, – tudjon 20 magyar népdalt emlékezetből – csoportosan, karakteresen énekelni, a dallam és a szöveg egy ségének megteremtésével, – tudjon idézni a tanult szokásokból és hagyományokból
Képzőművészet Cél: Az érdeklődés, a fogékonyság megerősítése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt. Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fej lesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével. Feladatok: ·
Élményszerű tapasztalatok nyújtása a tárgy és környezetkultúra területéről.
·
A környezettudatos magatartás kialakítása a tárgykultúra példáin keresztül.
·
A kreativitás, a kreatív gondolkodás fejlesztése.
·
A tantárgy sajátos tartalmával és eszközrendszerével olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést és segítik az eredményes szocializációt.
·
Tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása a tárgy és környezetkultúra világáról, a vizuális kommunikáció területeinek használatáról, az információk képi rögzítéséről, értelmezéséről.
·
Jártasság fejlesztése gyakorlatokon keresztül a vizuális technikák alkalmazásában.
·
Az érzelmek minél árnyaltabb kifejezésének, a személyes élmények megjelenítésének elősegítése.
·
Az érzéki tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzékszervi kultúra gazdagítása.
·
A tartós figyelem és emlékezet fejlesztése.
·
Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.
·
Önmaga képességeinek, fejlődési lehetőségeinek felismertetése, a motívumok erősítése.
·
Gazdag tapasztalatszerzés a tanulót körül ölelő mikró és makrovilágról. 47
·
A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.
·
A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban.
·
A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.
·
Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.
Fejlesztés során elvárható követelmények: ·
Tudjon adottságai függvényében vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni.
·
Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejező elemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában.
·
Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés).
·
Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni.
·
Legyen képes formák látványszerű ábrázolására.
·
Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások).
·
Tudjon – a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával – a megismert anyagokból egyszerű tárgyakat készíteni.
·
Legyen jártas az összetettebb síkbeli alkotások létrehozásában.
·
Tudatosan alkalmazza térábrázolásaiban a térjelzéseket (közel, távol, takarás).
·
Szerezzen tapasztalatokat az egyszerű tárgyak szerkezetéről.
·
Legyen képes – szabadon választott technikával – művészeti és személyes élményei képi kifejezésére.
48
2.11. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredmé nyes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyama tokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetát alakító tevékenységét. Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszo kott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is haszná latos oktatónevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munká jukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. Az erdei iskolánk oktatási célja:
A természet sokszínű megismerése
Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése
A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése
Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása
Az erdei iskolánk nevelési céljai:
Helyes környezeti attitűdök kialakítása
Természeti környezet állapota iránti érzékenység
Ökológiai szemlélet kialakítása
Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása
Egészséges életmódra nevelés
49
2.12. Az iskolai könyvtár programja Az iskolai könyvtár működésének célja:
segítse az oktatónevelő munkát, (mint tevékenységet)
a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését.
Segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános mű veltségének kiszélesítését.
Folyamatosan korszerűsítse könyvtárállományát.
Az iskolai könyvtár feladatai: Általános feladatai: elősegítse az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását.
biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges in formációkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek …)
gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsát ja.
Rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásai ról.
Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésé ben.
Részt vesz, illetve közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési, helyi tantervének meg felelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtár használatba, művelődési és egyéb iskolai programok , vetélkedők szervezése, segítségnyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.)
Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékozta tás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével).
A fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.
Szakmai feladatai:
az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állomá nyát, az intézmény tanárai, nevelőközösségei javaslatainak figyelembevételével.
Az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkakeretében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi.
A beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 30 napon belül bevételezi és leltárba ve szi.
Az elavult, feleslegessé vált vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatának megfelelő idő ben és módon végzi.
50
A könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembe vételével végzi (kézi könyvtár , kölcsönözhető állomány, segédkönyvtár, tankönyvek, tantervek, útmuta tók stb.)
A könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően ala kítja ki és tartja karban.
Gondoskodik a könyvtári állomány tárolásánál .
Rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt.
Az iskolai könyvtár használata: A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvköl csönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegy zés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés vagy helyben használat (olvasóterem) útján azt biztosítani. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással kell a könyvtári állományba visszajuttatni. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri napközis foglalkozások.
51
3. Intézményünk életés munkar endje A tanév beosztása A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. A tanév rendjét a miniszteri rendelkezés alapján az éves munkatervében a nevelőtestület min den év elején testületi értekezleten határozza meg. Ekkor dönt az állami ünnepek megünneplésé nek módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról, és fenntartójával en gedélyezteti. Intézményünk szokásrendjéhez tartozó ünnepeink (ünnepi alkalmaink egyházi jellegünkből is következnek):
Tanévnyitó istentisztelet
A reformáció emlékünnepén az első osztályosok, az új kollégák fogadalomtétele közös istentisztelet
Karácsony
Áldozócsütörtöki istentisztelet
Pünkösdi istentisztelet
Tanévzáró istentisztelet
Csendesnapok
Hagyomány az állami ünnepeink megünneplése
okt.6.
osztályszinten
okt.23.
iskolai szinten
márc.15.
iskolai szinten megemlékezés
Családi jellegű ünnepeink:
Farsangi karnevál, műsor
Anyák napja
Gyermeknap
A tanítás napi, heti évi rendje Az iskola 6,30 és 19,00 között van nyitva. A tanulók számára a tanítás általában reggel 8,00kor kezdődik és 13,20ig tart. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel kell megérkezniük az iskolába. Egy taní tási óra időtartama 45 perc. A délutáni elfoglaltságok általában 14,00kor kezdődnek. Az iskola épülete az igazgatóval vagy a gondnokkal előre egyeztetett igény esetén a tanítási szünetekben 8,00 és 12,00ig áll a diákok rendelkezésére.
52
A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület mindig az új tanév nyitó értekez letén dönt. 3.1. Intézményünkben szerveződő szakmai és érdekközösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás 3.1.1. Értekezletek A nevelőtestület tanévenként három alkalommal: augusztus utolsó hetében, február első hetében és június végén tart rendes értekezletet. Az év folyamán két alkalommal (novemberben és márciusban) nevelési értekezletet tartunk. Rendkívüli értekezlet:
az igazgató hívhat össze, ha azt halaszthatatlan ok szükségessé teszi.
az igazgató kötelessége összehívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada vagy a tanárok érdekképviseleti szerve kéri.
Az egyegy osztályban tanító tanárok közösség negyedévenként tanácskozik. Az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek a működési rendjükben meghatározott gyakori sággal, de évente legalább két alkalommal tartanak ülést. Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható. A szűkebb iskolavezetés heti rendszerességgel tart megbeszélést. 3.1.2. A tanulók véleménynyilvánításának formái a diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma (évente egyszer)
osztálygyűlés, osztályfőnöki óra
képviselet a nevelőtestületi értekezleten (diákönkormányzatot segítő nevelő által.)
képviselet az osztály szülői értekezletén
3.1.3. Az iskola kapcsolatai A ceglédi Református Általános Iskola szoros kapcsolatot ápol elsősorban a Dunamelléki Refor mátus Egyházkerület iskoláival, különösen a nagykőrösi gimnáziummal, általános iskolával és tanítóképzővel. Fontosnak tartjuk a rendszeres szolgálatot a fenntartó gyülekezetekben (Cegléd Felszeg, Nagytemplom, Újváros). Szuplikálásra az Északpesti egyházmegyében van lehetősé günk.
53
4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk nevelésioktatási folyamatában jelen kell lennie olyan alkalmaknak, amelyek sok oldalúvá teszik az iskolai életet, és az nem szorítkozik csupán az ismeretátadásra. Így a tanulás mellett a játéknak és a munkának kiemelt teret kell kapnia.(lsd. iskolán kívüli tevékenységek) Fontosnak tartjuk, hogy kapcsolódjunk hagyományosan az egyházi iskolákhoz kötődő civil szer vezetekhez (Cserkészszövetség, Vöröskereszt, Diakóniai Szervezet, egyéb karitatív szervezetek). Az osztályfőnöki tanmeneteknek része kell legyen az életvezetésre, egészséges életmódra, szoká sokra vonatkozó konkrét tartalmaknak, melyek elősegíthetik az iskola által közvetített értékekkel történő azonosulásukat, illetve azok meggyökereztetését.
4.1. A diákokban kialakítandó személyiségjegyek A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tarta ni a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutat koznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosz szú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Nagyon fontos:
a hitre, reményre, szeretetre nevelés,
a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit
az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,
józan, megfontolt ítélőképesség,
a mások felé való nyitottság, befogadóképesség,
a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében,
a szelídség, az alázat,
a türelem,
az alaposság,
a mértékletesség, 54
a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól,
egészséges, edzett személyiség kialakítása,
a megbocsátás,
a belső csendre, elmélyülésre való igény,
hűség Istenhez és embertársainkhoz,
felelősség magunk, mások, nemzetünk és a teremtett világ iránt,
az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkelté se, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése
Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz az igazra, a jóra és a szép re. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, „korszerűvé” az em bert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyer mekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje.
4.2. A minket körülvevő világ A mai szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatások nak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket, és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje és feldol gozza mindazt a durvaságot, hazugságot, aljasságot, melyet például a tévé zúdít rá, s amely még minket, felnőtteket is próbára tesz. Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része igen későn találko zik a felelősséggel, a másokért végzett munkával bizonyos szempontból késlelteti az érésüket. Ez a kétféle hatás vezet a gyermeki személyiség torzulásához, a tűrőképességük csökkenéséhez. Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló ta pasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk arra, hogy mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel ba rátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, Arra, hogy tetteiknek következ ményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű változásainak. A nevelő számá ra is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben. S aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitívan is felhasználni. 55
Iskolánk nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy szekularizált vi lágban élünk. Diákjaink szüleinek egy része nem kaphatott, vagy nem kapott vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek, valószínű, hogy a vallásos nevelés során az iskola „magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való meg erősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt, és egyetértenek vele. A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, vagy meg nem fo galmazott elvárás a szülők részéről, hogy, amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola. A diákok egy része olyan családmodellt hoz, melyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekekre fordított idő, hiányzik a(z) (keresztyén) értékrend. Az ideérkezőknek (is) nagy a szeretet, a törődés, és az elfogadásigénye. Nem csak a családi háttér, de a világ sem kedvez az egyházi iskoláknak. Olyan világban élünk, melyben nem érték az alázat, a megbocsátás, az elfogadás, a türelem. Olyan világban élünk, amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük, előnyük hajszolására. Ezt a mintát látják mindenütt. Olyan világban élünk, amelyben az a jó, az értékes ember, aki fogyaszt, aki vásárol, aki egészsé ges, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan. Olyan világban élünk, melyben a szeretet és az egymásra figyelés helyett a pénz és az információ az úr. A média a külső, talmi csillogást reklámozza és elhiteti, hogy ez a boldogság kulcsa, elhite ti, hogy a boldogság megvásárolható. Olyan világban élünk, melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek, a klasszikus ze nének. Olyan világban élünk, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit sokan és sokszor mondanak, az akár igaz is lehet(ne). Olyan világban élünk, melyben nem érték már a családi hagyomány, egy tájegység hagyománya, nemzetünk hagyományai. Olyan világban élünk, melyben nem érték az élet. Ebben a világban kell nekünk egészséges lelkű fiatalokat nevelnünk, olyan mintát adva, hogy ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt. Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkor meg kell tanítani azt is, hogy hogyan kell megőrizni identitásukat és értékeiket. Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. Meg kell tanítani az önhittség és az önbizalom közötti különbséget. Meg kell tanítani az élet tiszteletére, és saját, valamint a mások testének megbecsülésére.
56
Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimon dására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni. Meg kell tanulniuk elválasztani az ocsút a tiszta búzától.
5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ezért az iskolának, mint a társadalom mikroközösségi színterének tükröznie kell az ebből fakadó feladatokat az alábbi területeken: 5.1. Feladatok:
család
hon és népismeret
egyházismeret (különböző felekezetek, gyülekezetek megismerése)
egyetemes emberi kultúra
környezeti nevelés (lsd. szakkörök, erdei iskola)
nemzetközi kapcsolatok ápolása (iskolai testvérkapcsolatok)
vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése (pl. diáktanács, osztályfőnöki órák)
új információs környezetben kritikai módon történő eligazodás és felhasználás
beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése (lsd. fogyatékos tanulók felvétele)
5.1.1. Első szint: osztályközösség kialakítása Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztály közösséget kell formálni. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás. Osztályközösség feladata: ·
valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
·
az egyéni értékek felismerése,
·
egymás tiszteletben tartása,
·
egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
·
a másság elfogadása, a tolerancia,
·
társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
57
·
mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.
5.1.2. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. Ezen a szinten jut fontos szerep a DÖKnek. Az iskolában több DÖK tevékenykedik. Közülük kell az iskolai szintű DÖKöt megválasztani, akik aztán gyakorolják a törvényben előírt jogaikat (KOT. 6264. §)
6. Beilleszkedési, magatar tási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékeny ségek 6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: szűrés, diagnosztizálás, együttműködés a segítő szakemberekkel, együttműködés a kortárs csoportokkal, speciális programok meghatározása, kialakítása, pályaorientáció, drog és alkohol prevenciós foglalkozások. Az 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30.§a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabi litációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen al kalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és tár saikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyer mekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel.
6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb is mertetőjelei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak,
58
személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás auto matizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).
6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyer mekjóléti szolgálattal, fontos · a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, · a magatartási zavar feltárása, · a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, · az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, · a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás,
· ·
· · · ·
együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken ke resztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.
A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosí tásáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében igen hatékony segít séget kapunk református lelkészeinktől és hitoktatóinktól, akik lelkigondozói tevékenysé gükkel sokat segítenek a problémák feldolgozásában. Jó alkalmat nyújtanak az okok felderítésére a családlátogatások is. A személyes beszélge tések, a meggyőzés is segíthet a rossz irányba haladókat helyes útra terelni. 59
A gyermek és ifjúságvédelmi felelős fogadóórái, a pedagógusok fogadóórái és a szülői értekezletek mind lehetőséget adnak a személyes beszélgetésre, kapcsolattartásra. Fő feladatnak kell tekinteni az egészségügyi szolgálattal való szorosabb együttműködést. Orvosi igazolást csak betegség esetén kapjanak a tanulók. A színlelést, az iskolakerülést ezáltal próbáljuk meg kivédeni. Ha végképp tehetetlennek érezzük magunkat, kifogytunk minden ötletből, hogyan tud nánk segíteni a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak, akkor a Neve lési Tanácsadó elé visszük az ügyet (természetesen a szülő beleegyezésével). A vizsgálat után a fejlesztést a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján végezzük. Intézményünkben a fejlesztő foglalkozásokat két szakember végzi . Bízunk abban, hogy tanulóközpontú és humánus hozzáállásunkkal, a családok támogató magatartásával, a fejlesztő foglalkozások tervszerűségével a gyermekek érési folyamatai felgyorsulnak és beilleszkedésük eredményes lesz.
7. Tehetséggondozás A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Iskolánk minden pedagógusának feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványok ra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfe lelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanuljae a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képes ségű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes ön ismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képes ségű diákok is megfelelő terhelést kapjanak, Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkö rök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélge tés, plusz feladatok kiadása szolgálja. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: · A tehetségkutatás, · A tanórán kívüli lehetőségek, · Együttműködés külső szervezetekkel, · És a nyomon követés. Célok: Iskolánk a tehetségkutatás, tehetséggondozás területén az alábbi célokat tűzte ki az optimális fej lődés segítése érdekében:
60
· · · · ·
A korai felismerés, A tehetségek számbavétele, A tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, A hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás , és szakmai irányítás, Az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése.
A tehetséggondozás szervezett formái: · Tanórán keretén belül, · Tanórán kívül. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők: · Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, · A tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, · (angol, művészeti jellegű osztályok) tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás, · Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és cso portos használata, · A továbbtanulás (nyelvvizsga) segítése felkészítő foglalkozásokkal, · Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, · A viselkedéskultúra fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei: · Versenyek, vetélkedők, bemutatók, · Tehetséggondozó szakkörök: Az érdeklődő, jó képességű tanulókat összegyűjtő foglalkozás, mely a tantervi követelménynél mélyebb és szélesebb ismereteket nyújt, építve abban a tanulók érdeklődésére. Jellemzői:
egy vagy több téma köré csoportosított
önkéntes jelentkezés alapján történnek
szaktanári vezetéssel
jellemzi a fokozott tanulói önállóság
kutató munka alkalmazása
képességfejlesztés
Munkarend: október 1től – május 30ig Hetente: 1 óra Éves szinten: kb.30 óra
61
Az eredményes szakköri munka megkívánja, hogy a foglalkozások időpontja meghatározott és állandó legyen. Így szoktatjuk tanulóinkat a rendszerességre. Szakkör vezetők segítségével az időpontok egyeztetése rendkívül fontos (ütközések elkerülése) Szükség van éves munkatervre, amely az iskolai tantervekre épül. Minden szakkörnek tartalmaz nia kell a sajátos nevelési célkitűzést, legfontosabb módszereket. Szakköri tagok jelentkezése – száma
tagok jelentkezése önkéntes
ideális létszám 1015 fő
pontosan előre ki kell jelölni a szakköri foglalkozás helyét, idejét, szakkör dokumentuma: szakköri napló vezetése
Alkalmazott módszerek:
előadás (külsős – felnőtt)
magyarázat
elbeszélés
tanulói kiselőadások
kísérletek
tanulmányi kirándulások (Nemzeti Park)
intézmények való látogatás (színház látogatás, múzeumok stb.)
gyakorló feladatlapok, tesztlapok alkalmazása.
8. Gyer mek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994.(VI.8.) MKM ren delet 6. §a rendezi. Iskolánk valamennyi pedagógusa közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásá ban, a tanulók fejlődését veszélyeztető követelmények megelőzésében, feltárásában, megszünte tésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszoro sabb együttműködést feltételezi a családokkal és a gyermek és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Iskolánkban, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi fele lős tevékenykedik. Egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyereken veze tődik le. Ezek a káros hatások az iskolában teljesítmény, viselkedés és kapcsolatzavar formájá ban jelennek meg. A gyerekek problémáit minél korábban fel kell ismerni, és minél hatékonyab ban kezelni kell, megelőzve súlyosabbá válásukat!
62
Cél A prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásá nak megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatok
A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek és ifjúság védelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Konzultációs lehetőséget (fogadó óra) kell biztosítani számukra.
Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmé nyek címét, telefonszámát.
Fontos az első osztályos szeptemberi szülői értekezleten való részvétel. Célja tájékoztatás jellegű. A szülők személyesen megismerkedhetnek a gyermekvédelmi felelőssel, tőle meg tudhatják, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
Igazgatóval, osztályfőnökökkel, napközis nevelőkkel, diákönkormányzattal való folyama tos együttműködés, információáramlás
A gyermekek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének felismerése
Segítségre szoruló gyermekek felkutatása
A gyermekvédelmi jelzőrendszer ülésein és esetmegbeszélésein való részvétel, az itt szer zett információk átadása a pedagógus kollégáknak, ezzel segítve őket a veszélyeztető té nyezők és a „korai tünetek” felismerésében.
A probléma megoldására irányuló intézkedések
A veszélyeztető helyzet hátterének átlátása érdekében további tájékozódásra van szükség (családlátogatás, beszélgetés a tanulóval).
A szükséges segítséghez való hozzájutás megszervezése
Probléma megoldása pedagógiai eszközökkel (szülők figyelmének felhívása, elbeszélge tés, támogatás) vagy a gyermekjóléti szolgálat segítsége által.
Ha az iskolában rendelkezésre álló (elérhető) információk alapján a gyermek helyzete, kö rülményei, veszélyeztetettségének mértéke nem mérhető fel, nem ítélhető meg kellő ala possággal, mindenképpen jelezni kell a gyermekjóléti szolgálat felé.
Haladéktalanul jelzéssel kell élni a jegyzőnek, gyámhivatalnak, ha gyermekbántalmazásra, súlyos elhanyagolásra utaló jeleket észlel vagy súlyos veszélyeztető körülményt tapasztal a pedagógus vagy tudomást szerez arról, hogy a gyermek önmagát súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít.
63
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi felelős kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkor mányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, szükség esetén természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdeké ben.
A tankötelezettség elmulasztásának megelőzése és „kezelése”.
Fontos a fokozatok betartása:
szülő értesítése, felszólítása, tájékoztatása a következményekről (már az első igazolatlan mulasztáskor)
gyermekjóléti szolgálat felé jelzés
a legsúlyosabb mértékű hiányzás esetén (egy tanítási évben 10 igazolatlan óránál több) a jegyzőt az iskola igazgatója értesíti az igazolatlan mulasztásról.
A gyermekvédelmi rendszerben fontosnak tartott iskolai feladatok 1. Indulási hátrányok csökkentése Egyéni foglalkozások, korrepetálások, tanórai differenciálások, fokozott segítségnyújtás, szemé lyiségfejlesztő tréningek megvalósítása. Szabadidős programok biztosítása. Az intézményen kí vüli alapellátásokhoz segítségnyújtási formákhoz juttatás. A szülőknek tájékoztatás, tanácsadás. 2. Felzárkóztatás és tehetséggondozás Fejlődést biztosító tanmenetek alapján történő oktatás biztosítása. Képességeknek megfelelő he lyes módszerek megválasztása. Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, önképzőkör bevezetése. Tanulmányi versenyekre való felkészítés. Könyvtár és számítógép használat. 3. Továbbtanulási, pályaválasztási segítségnyújtás Öndefiníciós törekvés támogatása önismeret fejlesztése. Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése. Egyéni tanácsadás, beszélgetés megvalósítása. 4. Egészségnevelési és egészségvédő programok megvalósítása Életvezetési ismeretek és készségek, helyes táplálkozási szokások kialakítása. Kábítószerellenes programok, szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos előadások tartása vagy szervezése. 5. Családi életre nevelés A kötelező és a nem kötelező tanórákon (pl.: osztályfőnöki órán, biológia órán, egészségtan órán, hit és erkölcstan órán) elsajátítandó ismeretek, kialakítandó jártasságok, készségek köre. Módszerek: báb és szerepjáték, drámapedagógia, családrajz, élménybeszámolók a családról, művészi alkotások megismerése és elemzése, oktatónevelő filmek megtekintése és feldolgozása.
64
6. Napközi és tanulószobai foglalkozások Tanulók étkezési ellátásának figyelemmel kísérése. A tanulmányi munka segítése, fokozott ellen őrzés, önálló tanulás szokásainak kialakítása. Egészséges napirend kialakítása. Korosztálynak megfelelő, tartalmas, élményt nyújtó szabadidős foglalkozások és tevékenységek megvalósítása. A nevelési feladatok súlypontozása. A tanulók külön elfoglaltságaihoz való igazodás (zeneiskola, sport stb.) 7. Táborok és kirándulások szervezése Hozzásegíti a tanulókat a szabadidejük helyes eltöltéséhez, új ismeret megszerzéséhez, hozzájárul személyiségük fejlesztéséhez. (erdei iskolák, diákönkormányzat által szervezett kirándulások, a fenntartó gyülekezetek nyári vakációs bibliai táborai, sítúrák) 8. Szülőkkel való kapcsolattartás Formái: fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, levelezés, tájékoztató füzet, telefon, SZMKgyűlés, szülők tájékoztatása. Előremutató formái: szakkörök szülők általi vezetése, közös szereplés, közös sportprogramok és kirándulások, családos színházlátogatás, kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból. 9. Szociális szolgáltatások Reggeli és délutáni ügyelet megszervezése. Étkezési lehetőség biztosítása . Egészségügyi szűrő vizsgálatok végrehajtása. Segélyezési lehetőség (tankönyv, étkezési támogatás). Szociális ellátá sok biztosítása. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás és segítségadás. Fejlesztések fejlesztőpedagógus és logopédus segítségével.
A gyermek és ifjúságvédelemi felelős alapvető feladata: ·
A pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
·
A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézmé nyekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
·
Családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
·
A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,
·
A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítá sának kezdeményezése,
·
Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
·
Együttműködés:
65
o Osztályfőnökökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, o Az iskolai Diákönkormányzattal, és Diákönkormányza tot segítő tanárokkal.
9. A tanulási kudar cnak kitett tanulók felzár kóztatását segítő pr ogr am A Közoktatási Törvény 30.§ és a 41.§a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló ta nulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Közoktatási Törvény 10.§ (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésük nek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban ré szesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért Tanulási kudarcnak kitett tanulóink felzárkóztatását segítő programjaink tartalmazzák: ·
A diagnosztizálásra,
·
Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elveit és eljárási rendjeit,
·
A tanórai differenciálásra és
·
A program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat.
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amelyet speciális felzárkóztató progra mokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. 9.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek A református iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indítta tásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket teszünk annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket mentünk meg, és hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánk református értelmiségi ré tege a társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak. Tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, tanulószoba, továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismerete és küzdőképességre való nevelése.
66
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehet nek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Másik fontos feladatunknak a felzárkóztatást tartjuk. Ezt a tanórákon elsősorban differenciált foglalkoztatással, egyénre szabott feladatokkal igyekszünk megoldani. A felzárkóztató munkánk másik nagyon fontos színtere a korrepetálás. Két fő tantárgyból: mate matikából és magyar nyelvtanból indítottunk ingyenes korrepetálást minden évfolyamból azok nak a tanulóknak, akik a tanórákon sokkal lassabban haladnak a többi gyermeknél. Fejlesztő csoportjainkban pedig a részképességzavarokkal küzdő tanulók fejlesztését, felzárkózta tását gyógypedagógusok végzik.
10. A szociális hátr ányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény és (11/1994.MKM rendelet 6.§), tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közokta tási Törvény 124.§ (21) bekezdésben szabályozza. A Közoktatási Törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátá sában. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők: Helyzetfeltárás: ·
A segítő tevékenységek formáinak és működési rendjének (tanulószoba, fel zárkóztató foglalkozások) megszervezése,
·
Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, pályázatok nyomon követése),
·
Az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása.
A gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó fejezetben foglaltakat azzal kívánjuk kiegészíteni, hogy Cegléd Város Önkormányzata étkezési térítési kedvezményben részesíti a rászorult tanuló kat, a fenntartó (és az iskola) tankönyvtámogatást ad. A Gyermekjóléti Szolgálattal, a Máltai Sze retetszolgálattal, a Szülői Szervezettel, a ceglédi Református Iskoláért Alapítvánnyal, a Reformá tus Tehetséggondozási Alapítvánnyal és a ceglédi református gyülekezetekkel együttműködve, ruhagyűjtési akciókat, kedvezményes, ill. ingyenes táboroztatásokat szervezünk. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységeink szolgálják: · Csoportbontás, · Étkeztetési támogatás, · Tankönyvtámogatás, · Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és cso portos használata, · A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, · A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése ( egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.) · Továbbtanulás irányítása, segítése.
67
·
Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdeké ben, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesülje nek.
11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének for mái, továbbfejlesztésé nek lehetőségei A szülő törvényben biztosított joga, hogy „gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülővel való kapcsolattartás formái iskolánkban:
szülői értekezletek: évente minimum kétszer: szeptemberben, amikor a tanév teendőit be széljük meg a szülőkkel; februárban pedig az első félévi munka értékelésére kerül sor. Ezen kívül akár a szülők (SZMK), akár az osztályban tanító pedagógusok illetve az osz tályfőnök kezdeményezésére soron kívüli szülői értekezlet is tartható
fogadóórák – a munkatervben meghatározott rend szerint
SZMK: az osztályokban működő SZMK tevékenység életben tartása és erősítése folyama tos feladat
iskolai SZMK: az osztály SZMKk által megválasztott 23 tagú szervezet, amely az iskolát érintő lényeges kérdésekben szükség szerint, legalább évente kétszer megbeszélést tart az iskolavezetéssel
családlátogatások: az osztályfőnökök családlátogatáson ismerkednek a tanulók otthoni környezetével.
Elvárások a szülőkkel szemben:
kísérje rendszeresen figyelemmel gyermeke iskolai eredményeit
működjön közre az iskolával a közös nevelési célok megvalósításában
tudásának, foglalkozásának megfelelően segítse az iskolát, ha lehetősége adódik
A SZÜLŐK A szülő joga és kötelessége a pedagógiai program megismerése, annak véleményezése. A szülők joga és feladata, hogy Isten és az emberek tiszteletével olyan családi légkört teremtse nek, amely elősegíti a gyermekek minden irányú nevelését az egyéni és közösségi élet számára. Ezért őket tekintjük az első és legfontosabb nevelőnek. Az iskolának elő kell segítenie, hogy a családban megkezdett vallásos és erkölcsi nevelés folytatódjék, illetve ha ez nincs, akkor segíte nie kell a szülőket, hogy közeledjenek a református keresztyén hitelvekhez és erkölcsiséghez. Együttműködésünk megvalósul, ha:
megismerik, magukévá teszik és elősegítik az iskola szellemiségének megvalósulását;
a pedagógusok megértő munkatársaivá válnak gyermekeik nevelésében;
68
figyelemmel kísérik gyermekük emberi és erkölcsi fejlődését az iskolában is;
nevelési gondjaikat a pedagógusokkal megosztva, a kettős nevelés elkerülése érdekében összehangolják az otthoni nevelést az iskolaival;
segítik gyermekük iskolai és iskolán kívüli tanulmányi és kulturális előrehaladását az isko lai elfoglaltságukkal összhangban;
rendszeresen eljárnak a szülői értekezletekre és fogadóórákra;
részt vesznek a szülők közös rendezvényein,
az iskolába való beiratkozáskor a szülők aláírásukkal igazolják, hogy a Pedagógiai Prog ram és a Házirend tartalmát tudomásul veszik, magukra és gyermekükre nézve kötelező érvényűnek tekintik és elfogadják.
Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egy házi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszí nű áramlata. Iskolánk a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják intézményünk református jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen. Amennyiben lehetséges A Református Iskoláért Alapítványt anyagilag is támogassák. (Adó 1%a) Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki szá mára megnyugtató megoldását. Iskolánk a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezle tek, szülői fórumok, szülői levelek, , ahol egyegy témát a nevelők és a szülők közösen megvitat hatnak, és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktí van részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyerme keiknek. A NEVELŐTESTÜLET Iskolánk nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezés re, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. A pedagógusoknak rugalmasan al kalmazkodniuk kell az egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságokból származó feltételek hez. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és fo lyamatos tehetségneveléshez szükséges. Nemcsak hozzáértés és komoly, folyamatos felkészülés, hanem a szaktudás mellett a keresztyén meggyőződésből fakadó tanúságtétel is nélkülözhetetlen. A református nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg azt a keresztyén légkört, amelynek az iskola tanítását és életét át kell járnia. A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl:
69
a pedagógiai program ismerete, elfogadása és megvalósítása;
pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen; a hétfő reggeli áhítatokon, templomi istentiszteleteken, iskolai ünnepélye ken és rendezvényeken köteles minden tanár megjelenni, órarendi elfoglaltságától függet lenül
lelkiismeretes részvétel a szakmai és vallási továbbképzéseken;
készséges együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egy házi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel;
személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a keresztyén pedagógus személyiségének kibontakoztatásához;
széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele;
közreműködés a derűs, egészséges, örömteljes és őszinte légkör létrejöttében pedagógu sok, gyerekek és szülők körében azért, hogy az evangéliumi örömhír sugallta optimizmus érvényesüljön;
a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén;
őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet az iskolavezetés iránt, természe tes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben.
Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nyitott kell legyen minden érték re, amelyet beépíthet saját életébe és nevelőoktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelkiszellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkü lözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet a munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szereteté ből fakadó humánum kell vezérelje. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és csa ládja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a
70
diákoknak és a kollégáknak is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Csa ládi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, vallásukban képzett, a gye rekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig össz hangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanú ságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak református voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztyén tanítást és mun kája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diá kokban meghasonlást idézhet elő. A keresztyén szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szer vezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári kar ban. Iskolánk nevelőit fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre (a Református Pedagógi ai Intézet és az állami szervek által szervezett) küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. AZ ISKOLA MINDEN ALKALMAZOTTJÁTÓL elvárjuk a református keresztyén alapelvek és a pedagógiai program ismeretét és támogatását, a kulturált beszédet, a pontos és gondos munkát.
12. Egészségnevelési pr ogr am Ma is igaznak ítéljük az antikvitás óta Hippokratész nyomán hangzott szállóigét: Ép testben ép lélek. („ Mens sano in corpore sano.” ) Igaz a fordítottja is: az ép lélek pozitív hatása a testi álla potra. 12.1. Egészségmeghatározások Az egészség fogalmát többféleképpen tudjuk definiálni. A hétköznapi ember számára sokszor nem más, mint a betegség hiánya. Az egészség valójában komplex fogalom: a testi, lelki, szociá lis jólét = jó lét állapot, illetve e három tényező dinamikus egyensúlya (a WHO meghatározása alapján). Az egészség fogalmának meghatározása függ attól is, hogy milyen szempontból fogunk hozzá. Társadalmi fejlődés szempontjából normális, egészséges az, aki képes a társadalomban a neki jutó szerepeket jól betölteni. Az egyén szempontjából viszont az egyén optimális gyarapodását, boldogságát kell figyelembe venni. Megközelítési módok lehetnek még: orvosi, jogi, statisztikai, utópisztikus, pszichológiai. Az egészség egy folyamat, ember és környezete között zajló interakció. Minden élőlénynek alkal mazkodnia kell a környezethez az élő és élettelen környezethez egyaránt. Az embernek az emberi környezethez való alkalmazkodása nehezebb, mint a fizikai környezethez való alkalmazkodás. Lelkileg egészségesnek tekintjük azt az egyént, aki önálló életvezetésre képes, élethelyzetéből adódó feladatait elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, képes az örömszerzésre és az öröm átélésére, és arra, hogy életét más emberekkel együtt közös társadalmi, közösségi céloknak megfelelően élje. Testi és lelki egészségünk ezen kritériumait hitünk szerint Istennel való kapcsolatunk határozza meg.
71
12.2. Az egészség kritériumai Annak azonban, hogy valaki egészséges legyen, feltételei vannak. Ezek a következők:
2.1. Hatékony valóságészlelés · · ·
valóságnak megfelelően értékeli mindazt, ami a körülötte lévő világban végbemegy, nem érti félre azt, amit mások mondanak, nem retten vissza nagyobb, nehezebb feladattól sem
2.2. Önismeret, pozitív énkép · ·
nem rejti el fontos érzéseit maga előtt, nagyobb öntudatosság jellemző rá
2.3. A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége · ·
képes érzelmeit, indulatait kontrollálni képes magatartását uralni
2.4. Önértékelés és elfogadás · · ·
értékeli saját teljesítményeit, és úgy érzi mások is elfogadják azokat, jó viszonyban van másokkal, társas helyzetekben spontán módon tud részt venni
2.5. Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége · ·
érzékeny mások érzéseire, nem lép fel saját igényeivel, szükségleteivel, másokkal szemben
2.6. Alkotóképesség · ·
képességeit alkotótevékenységen képes kifejteni, örül a mindennapi életnek, nem kell magát rákényszeríteni arra, hogy a mindennapok kö vetelményeivel szembesüljön
12.3. Egészségfejlesztés Magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejleszté se, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.
72
12.4. J ogszabályi háttér Jogszabályok, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási és az egészségügyi ágazat számára. 1. A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 10.§ (5) bekezdés 2. A 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 48. § (3) bekezdés 3. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 4. A 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására” 5. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. Hat. Rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 6. A 46/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 7. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény 8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 38. § (1) és (2) bekezdés 9. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 10. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 11. A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
12.5. Az egészségfejlesztés stratégiai tervezése
5.1 Egészségfejlesztő TEAM létrehozása Tagjai: · intézményvezető · egészségnevelő (biológia szakos tanár) · iskolaorvos · ifjúságvédelmi felelős · védőnő · testnevelő tanár · diákönkormányzatot segítő pedagógus · könyvtáros · az iskolai drogügyi koordinátor · szülői munkaközösség képviselője
5.2.Problémafeltárás – helyzetértékelés 73
A probléma feltárása kérdőívek segítségével, a TEAM tagok vezetésével, a tantestületi tagok bevonásával történik. Az optimális problémafeltárást és helyzetértékelést az alábbiak által kitöltött kérdőívek szolgál ják: · szülők (szülői munkaközösségek vezetői) · igazgató · ifjúságvédelmi felelős · iskolaorvos · védőnő · egészségnevelésért felelős pedagógus · az iskola diákjai · munkaközösségenként 12 pedagógus
5.3. Segítő kapcsolatok feltérképezése Kapcsolódási pontok: · · · · · · · ·
szülők (családok) szülői szervezet – szülői munkaközösség iskolaorvos gyermekjóléti szolgálatok nevelési tanácsadó családsegítők ÁNTSZ szakemberei rendvédelmi szervek
5.4. Tájékozódás az érintettek körében Mivel a korszerű egészségfejlesztés az egész iskolára kiterjesztett célok megvalósítását jelenti, fontos minden érintett véleményének kikérése (szülők, diákok, iskolai alkalmazottak, pedagó gus).
5.5. Az egészségnevelési program megtervezése Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és élet készségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Célok: · · · ·
balesetek, betegségek megelőzése, prevenció az egészség megőrzése az egészséges állapot megbecsülése az egészségnek értékként való elfogadtatása, elfogadásra nevelés
A prevenció Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pld. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapi testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly meg teremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési
74
módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartás formák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.
Az egészségnevelés iskolai területei: A pedagógiai rendszerbe beépülő témák: · · · · · · · · · · · · ·
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete a tanítás és tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Színterek · · ·
Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden szaktárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez, amelyre a helyi tanterv tervezésekor külön figyelmet kell fordítani.
Témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A biztonság megőrzése A táplálkozás Mozgás és személyes higiéné Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok A környezet
Osztályfőnöki órák: Témakörök: · · · · · ·
Létezem Nem jó az embernek egyedül A közösségek Közösségben az ember Az egészséges ember A hasznos élet
Tanórán kívüli foglalkozások: ·
napközis foglalkozások
75
· · · · ·
játékok, gyakorlatok, konkrét esetfoglalkozások délutáni szabadidős foglalkozások sportprogramok, filmvetítés, versenyek, vetélkedők, egyéb játékos programok szülői értekezlet, szülőcsoport ismeretátadás, tanácsadás, ötletek a prevencióval kapcsolatban
Iskolán kívüli rendezvények · ·
Vöröskereszt, ÁNTSZ, Családsegítő által szervezett programok kirándulás, sportprogramok
5.5. Iskolaorvos, fogorvos, védőnő feladata · · · · · · ·
osztályvizsgálat, célosztályok: 1357. osztályok, egészségügyi és tisztasági vizsgálatok o osztályosok alkalmasítása a középiskolai felvételihez kampányoltás 68. osztályosok számára az orvosi vizsgálat során kiszűrt tanulók gondozása, szakvizsgálatra utalása, követése 67. osztályos lányok felvilágosítása, Libressecsomagok kiosztása 56. osztályosok felvilágosítása a drog és dohányzás káros hatásairól beszélgetés a 78. osztályosokkal a szex, szerelem témájáról, videofilm felhasználásával fogorvosi szűrővizsgálatok, fogápolási, szájhigiéniai felvilágosítás
5.6. Mindennapos iskolai testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészség fejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlő désének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve a szellemi telje sítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociá lis kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógia szempontoknak kell teljesülniük. · Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban. · Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzési rendszer megfelelő terhelése. · Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás ki alakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. · A testnevelési tananyag egészében a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása, kü lön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire, és az izomerősítések különböző test helyzeteire. · Minden testnevelésóra és egyéb testmozgási alkalom örömöt, és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.
76
· ·
A testmozgás – program életmód – sportokat, életminőség – sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). A testmozgás – program játékokat és táncokat is tartalmaz.
Az egyes évfolyamokon a testnevelésórák száma 2,53. Azokon a napokon, amikor 11 osztály nak nincs testnevelés órája, a napi mozgásigény kielégítésére a napköziotthonban, délutáni tö megsportfoglalkozásokon, diáksport egyesületi edzéseken, illetve népi táncon nyílik lehetőség. 14. évfolyam: · játékos, egészségfejlesztő tömegsportfoglalkozás · a mindennapos testnevelés részletes programjának kidolgozása a helyi tantervi részben ta lálható 58. osztályban: · Tömegsportfoglalkozások: · alaptorna, kosárlabda, labdarúgás, Sportcsoportok: · torna, kosárlabda, labdarúgás, bírkózás,
5.7. A program megvalósításához szükséges erőforrások 7.1. Anyagi · · ·
a pályázati lehetőségeket figyeljük és kihasználjuk a fenntartó támogatását kérjük alapítványok
7.2. Humán · ·
a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése (továbbképzések ütemezésénél előnyt élvez hetnek az ilyen irányú képzést igénylők) nem pedagógus dolgozók bevonása a program végrehajtásába
8. A program értékelése Tanulók, közösségek értékelése a sikerkritériumok mentén.
Sikerkritériumok
társas kapcsolatok fejlődése részvétel a programokban tantervi követelmények teljesítése a programban megjelölt feladatok teljesítése pedagógus kompetenciák fejlődése
Értékelési intervallum Évenként
77
A kérdőívek feldolgozása után kijelölt feladatok elvégzésének, valamint az osztá lyok tisztaságának, magatartásának, tanulmányi, kulturális és egyéb tevékenységé nek értékelése.
4 évenként A teljes program értékelése a sikerkritériumok figyelembevételével. Az Iskolaegészségügyi Szolgálat az Egészségnevelési programot elfogadta:
13. Az iskola kör nyezeti nevelési pr ogr amja 13.1. Bevezetés A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai
1.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: · megfelelően stabil és megújulásra képes, érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel · kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére · felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcso latok megértésére o a problémák megkeresésére, okainak megértésére o a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környeze ti kérdésekben o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre” A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folya mata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifej lesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.
1.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeménye zést magába olvasztja. Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20án a 20042014 közötti évti zedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy
78
teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját át hassák a fenntarhatóság, a környezet és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti és egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet és egészségvédelemmel kapcsolatos paragra fusaiból vezethető le. · 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környe zethez · 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű tes ti és lelki egészséghez Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogsza bályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § I. cikkelye szerint „… minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek fejlesztése és terjesztése állami, illet ve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (20032008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizon tális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fej lesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környe zeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok neve lődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a termé szet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” /NAT 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 1.3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele A környezeti nevelési program nemcsak az iskola sikeres környezeti nevelési programjának zálo ga, hanem nagymértékben hozzájárul az iskola egyéb célkitűzéseinek megvalósításához. A kör nyezeti nevelés a mindennapi pedagógiai munkához használt eszköz. Az iskolák csak akkor tud nak megfelelni a rohamosan változó társadalmi igényeknek, ha maguk is változnak, s terveiket is módosítják a változásoknak megfelelően. Így a környezeti nevelési program 23 éves felülvizsgá lata szükséges. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése ré vén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetek ben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési 79
folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciákat (pld. értő olvasás, tudomá nyos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kom munikációs kompetencia). Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a ha gyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fej leszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igé nyű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldhat a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyomá nyos jellege elősegíti a tanítástanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításköz pontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. A pedagógusszakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabb fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a peda gógusszakma fejlődését. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fej lesztése A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információs technológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési programlehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen prog ramokba való bekapcsolódás nemcsak az IKT – alkalmazások fejlesztését segí ti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javítá sához.
1.4. A környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonat kozások, melyekhez a diákoknak is köze van. Különböző kreatív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeret szerzés is. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerez zenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
80
Nem hagyományos tanórák és tanórán kívüli programok: A tanév során – lehetőség szerint – erdei iskolát, intézmény és múzeumlátoga tásokat szervezünk. Az erdei iskolában a munka meghatározott munkarend szerint folyik, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Az erdei iskola költségeit pályázatokból és szülői befizetésekből fe dezzük. A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Kaán Károly verseny, Hevessy kémiaverseny, helyi iskolák által meghirdetett versenyek). Különböző akciókban veszünk részt: rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (papír, elem, stb.) szervezünk, minden tanévben madarakfák napi programo kat szervezünk. Részt veszünk a Városi Vöröskereszt által szervezett egész ségügyi versenyeken. 1.5. Erőforrások A környezeti nevelés munkánk céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet összetevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakult együttműködés egyben kör nyezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Nem anyagi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés Iskolavezetőség támogatja a környezeti nevelési programot. A minőségi mun ka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt, ösztön ző rendszert dolgoz ki, aktívan részt vesz az egyes programokban. Az erdei iskola költségeit pályázatokból és szülői befizetésekből fedezzük. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Valamennyi szakos tanár belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti ne velés. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemlé letben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fej lesztenünk az együttműködést. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollé gák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyet tesi feladat. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyel meztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a di ákönkormányzatnak, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárnak, osztály közösségeknek, valamint a környezetvédelem iránt különösen érdeklődő diá koknak (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdemé nyezések). A diákok a környezeti témával kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való kö zös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepet szánunk a környezettudatos szemlélet kialakításá ban a tanulmányi kirándulásoknak, hulladékgyűjtési akcióknak, az erdei isko lának. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát
81
iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tar talmát az oktatási munkaközösség határozza meg. A tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyet tesi feladat. A Családsegítő Szolgálat: felméréseivel és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat, hogy a hatékonyságról is tájékoztatást kapjunk. Iskolaorvos: előadások tartása az egészséges életmódról, környezeti ártalmak ról. Adminisztratív dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hát terének biztosításával. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takaré kosságban. Technikai dolgozók: a programok tárgyi feltételeinek biztosítása (világítási há lózat karbantartása, hőszigetelés, zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés). Tanárok és szülő: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése, fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított visel kedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeket fi gyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Előadások tartása, szemlélte tőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Te vékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. Költségvetés: az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, to vábbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Alapítvány: az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolában és osztálykirándulásokon való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy az ezekhez a munkákhoz szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.
Külső erőforrások: Fenntartó: biztosítja a közoktatási normatívát a tanulók számára Pályázat: a pályázat megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi és könyvtáro si feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetősé gekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes mérték ben arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése: Bővítés lehetőségei:
Más közoktatási intézmények Megyei Pedagógiai Intézet Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Iroda Önkormányzat környezetvédelmi referense
82
2. Alapelvek, jövőkép, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tar talmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk. a fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, okokozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, an nak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerelméletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készsége kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek pld.: alternatív problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
83
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet min den színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntartha tóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadá sát, kialakítását, megszilárdítását, és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósulhatnak meg, ha hatékony tanításitanulási stratégiákat tudunk ki alakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakít sunk, környezet és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden tanórán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt fel adatunk volt és maradt. A kémia, biológia, földrajz tantárgyak között már megvalósult az együttműködés, egyre bővül azonban a kör.
2.2. Konkrét célok 2.2.1. Szaktárgyi célok A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre. A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezet szennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre). Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok). Tanórán kívüli szakórák szervezése, rendhagyó órák.
2.2.2. Hagyományok ápolása Madarakfák napi egész napos program szervezése Részvétel a Kaán Károly Környezet és Természetvédelmi Verseny országos döntőjének rendezésében, szervezésében. Kiállítások megtekintése. Egészséges táplálkozási vetélkedő. Drogprevenciós program folytatása. Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Egészségnap Földnapja
2.2.3. Új tervek, célok, feladatok, sikerkritériumok A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg! (Több környezeti nevelési tartalom a tanórákon, változatosabb tanítási, tanulást segí tési környezeti nevelési módszerek).
84
Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. (Projektek kidolgozása. Egyre több tanuló vesz részt a tanulási projektben). A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példákkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. (Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában. A felnőttek rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Az iskolai progra mok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezet kímélőbb legyen). Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. (Sze lektív hulladékgyűjtés, papír folyamatos gyűjtése, a helyes vásárlói szokások kialakítása. Az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot.) Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. (A rendszeres, majd alkalmankénti el lenőrzések. Nem lesznek csöpögő csapok, égve felejtett villanyok.) A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problé mákat, ápolják a hagyományokat. (Kutatómunka, kiállítások, vetélkedők, elő adások a „Jeles Napokra”, ha ismeri környezetét, szereti, kötődik hozzá és megóvja.) Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldük védelmezői. (Faültetés, madár etetés. A tanuló kötődik a környezete egy darabjához és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.) Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeret szerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást. (Zöld sarok ki alakítása a tantermekben, szakkönyvek, folyóiratok. Versenyeredmények javu lása.)
14. Fogyasztóvédelmi nevelés Az egészségneveléssel és környezeti neveléssel szorosan összefügg a tanulók számára a fogyasz tóvédelem oktatása. A környezeti problémáink és egészségünk problémái túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technoló giája, mind fogyasztásunk ön vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Olyan szemléletet kell diákjainkban kialakítani, mely a környezet szempontját is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekszenek. J ogi háttér
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985ös Fogyasztóvédelmi Irányelve
Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény
A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.
85
A fogyasztóvédelmi oktatás célja
a fogyasztói kultúra fejlesztése
a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása
a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, alkalmazása a mindennapi életben
Cél elérése érdekében feladataink
fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése
viselkedési kultúra kialakítása a piaci viszonyok között
fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítása
piac, marketing, reklám szerepének megismertetése
minőség és biztonság szerepének megismertetése a fogyasztás során
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (marketinghatásoktól való
távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek mérlegelése)
helyes értékrend kialakítása
Résztvevők köre
Család, az otthon környezete
A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthon ról hozott hatások a legélénkebbek
Iskola környezete Minden pedagógus személyes példájával segíti a helyes fogyasztói magatartás kialakítását. Külvilág környezete A külvilág, a fogyasztói társadalom hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni, hisz ez a világ „elle nünkre” dolgozik. Fontos megtanítani diákjainknak a helyes döntési és választási technika kiala kítását. Elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülők és az iskola között, az iskola segíthet abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, és javítsák azt. Az oktatás színterei
Család, az otthon környezete technika: matematika: fizika: földrajz:
áruismeret, gyártástechnológia banki, üzemanyag számítások mérés, mérőeszközök (villany, gáz, mérőórák) eltérő gazdasági struktúrák megismertetése
86
magyar: biológia: kémia: informatika: történelem:
a reklám, feliratok, kommunikáció, szituációs játékok egészséges táplálkozás mindennapok kémiája, élelmiszerbiztonság internetes fogyasztói veszélyek fogyasztóvédelem története, kialakulása
Család, az otthon környezete vetélkedők, versenyek, piaci séták, bankok látogatása
Módszerek
interjúk (házi feladat formájában)
riportkészítés
adatgyűjtés, feldolgozómunka
szituációs játékok
érveléstechnikai gyakorlatok
A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elen gedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megterve zett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. cselekvési kompetenciák fejleszté se.(NAT 2003) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szere pét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: a fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: 87
az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez
a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz
a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között
a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez
a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez
az egészséges és elviselhető környezetben való élethez
a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz.
Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesí teni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai,
Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények),
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cé gekkel),
Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
88
15. A pedagógiai pr ogr am végr ehajtásához szükséges nevelő és oktatómunkát segítő eszközök és felszer elésének jegyzéke Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tan könyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyom tatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pld. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötele ző tanulói taneszközöket az osztálytanítók és a szaktanárok határozzák meg a helyi tanterv alapján. A kötelezően előírt taneszközökről és tankönyvekről a tankönyvpiac rendjéről szó ló 2001. évi XXXVII. törvény és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet alapján tájékoztatjuk a szülőket. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatának stabilitására törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezet jük be. Az iskola – a pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján – ingyenesen használhatják.
1. Az iskola nevelőoktató munkáját segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékeny kedését (az osztálytermekben és a szaktantermekben) az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítők, diavetítők, fali vetítővásznak, televíziók, videó leját szók, kazettás magnetofonok, CD lejátszók, DVDlejátszók, videokamera, projektorok. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és ir odalom tanítását segítő felszer elések és tan eszközök: · Képek, betűkártyák, szótagkártyák · Hívóképek 89
· · · · ·
· ·
· · ·
Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín Írott kis és nagy ABC Fali tablók: * Hangtani ismeretek * Szavak alakja, jelentése Nemzeti jelképek (fali tabló) Fali táblák: * Igék * Az igenév * A teljes hasonulás * Mondat Történelmi tabló Történelmi arcképsorozat Képek és szókártyák 12. osztály
3. Az alsó tagozatos emeltszintű matematika tanítását segítő felszer elések és tanesz közök: · Űrmértékek (cl, dl, l) · Demonstrációs óra · Táblai körző · Számkártyák (1100ig) · Kéttányéros mérleg és súlysorozat · Színes rudak 4. Az alsó tagozatos kör nyezetismer et tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Az idő (oktatótábla) · Domborított földgömb 5. Az alsó tagozatos énekzene tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Ritmuseszközök: triangulum, xilofon, kisdob. · Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CDn: * Magyar népzenei anyag 60 6. Az alsó tagozatos r ajz tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Diapozitívek: * Steindl Imre: Országház * Kispaládi parasztház * Thököly vár Késmárk 90
* Medgyessy Ferenc: Anyaság * Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra * Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű * Szőnyi István: Este * Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja * Pabló Picasso: Maia arcképe * Ferenczy Noémi: Noé bárkája gobelin * Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék * Hollókői ház * Füstös konyha * Matyó tisztaszoba * Mai lakóház külső és belső képe * Árva vára * Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum * Schaár Erzsébet: Kirakat * Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből * Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló * Paul Cézanne: Csendélet * Ferenczy Károly: Festőnő * Fényes Adolf: Testvérek * Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal * Bálint Endre: Vándorlegény útra kél * Ember alakú butella * Kerített ház Pityerszer * Botpaládi ház * Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter * Hősök tere * Vajdahunyad vára * Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház * Ligeti Miklós: Anonymus * Ferenczy Béni: Bem érem * Götz János: Szarvas * Cseh László: Táncolók * Michelangelo: Ádám teremtése * Ferenczy Károly: Október * Fényes Adolf: Babfejtők * Koszta József: Tányértörölgetők * Glatz Osztkár: Birkózók * Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb * aratókorsó, tálak, miskakancsó * Magyar koronázási jelvények
91
7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Olló · Építőkocka (műanyag) · Szövőkeret 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Síp · Gumilabda · Ugrókötél · Tornapad · Tornazsámolyok · Karika · Jelzőszalagok · Ugrószekrény · Dobbantó · Tornaszőnyeg · Bordásfal · Mászókötél · Mérőszalag 9. A felső tagozatos magyar nyelv és ir odalom tanítását segítő felszer elések és tan eszközök: · Térkép (irodalomtörténeti) · Írói arcképsorozat · Magyar értelmező szótár · Szinonima szótár · Helyesírási tanácsadó szótár · Életrajzi lexikon · Helyesírási szabályzat és szótár · Hanganyag (hangkazetta, CD, videokazetta): * Népdalok, népmesék * János vitéz * Mitológiai és bibliai történetek * Versek (Petőfi, Arany) * A kis herceg * Arany: A walesi bárdok * Toldi * Egri csillagok (részletek) * Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei * Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei 92
* Halotti beszéd és könyörgés * Ómagyar Máriasiralom * Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték) * Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db) · Fali tablók: * Hangtan * A teljes hasonulás * Jelentéstan * Szótan * A szófajok * Jelentés * Szerkezet * Mondattan · Egyéb eszközök: * Petőfi (diasorozat) * Fogalmazás 5. (diasorozat) * Arany János: Toldi (diasorozat) * Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm) * A főnév (oktatócsomag) * Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) * Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm) * Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei * Megzenésített versek · Videofilmek: * Magyar népmesék * János vitéz (rajzfilm) * A Pál utcai fiúk (film) * Ludas Matyi (rajzfilm) * Egri csillagok (film) * Mikszáth: Szent Péter esernyője (film) * Liliomfi (film) * A reformkor III. * Petőfi * Egy magyar nábob (film) * Kárpáti Zoltán (film) * A kőszívű ember fiai (film) * Halotti beszéd * Légy jó mindhalálig (film) * Móricz és a Légy jó mindhalálig * Móricz élete * Nyugat * A fiatal József Attila 93
* Erőltetett menet (film) · Könyv: * Népmesegyűjtemények (10 db) * O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db) * Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db) * Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db) * Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db) * Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db) * Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db) * Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db) * Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db) 10. A tör ténelem tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Falitérkép: * Az ókori Kelet * Az ókori Görögország * A Római Birodalom * Bibliai országok – Pál Apostol utazásai * Magyarország XXI. sz. * A magyar népvándorlás és a honfoglalás * Európa Nagy Károly korában * Magyarország a korai feudalizmus idején * A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig * A tatárjárás Magyarországon 124142. * A Föld népei a XIVXV. században * Magyarország 15261606. * Európa a XIVXV. században * A feudális Magyarország a XV. században * Magyarország a XVII. században * Európa a XVII. század közepén * Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század * Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) * Magyarország népei a XVIII. század végén * Európa a XVIII. század végén * A Föld népei a XVIXVIII. században * Az 1848/49es szabadságharc * Európa a XIX. század második felében * Európa a XIX. században * Európa 18151849. * Európa az I. világháború idején * A gyarmati rendszer 18301914. * Az OsztrákMagyar Monarchia 1914ben * A gyarmati rendszer felbomlása (19171975) 94
* A Tanácsköztársaság honvédő harcai * Európa a II. világháború idején * Hazánk felszabadulása 11. Az angol nyelv tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · English for you 2. (tankönyv) · Plus beginner (tankönyv) · Junior Englich Grammar (munkafüzet) · Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazet ta, munkafüzet videokazettához) · Videokazetta: This is Britain + munkafüzet * Flashcards: Number (szókártya) * Fun & Art (mágnestábla, betűk és számok) * Nyelvtani falitáblák (2 oldalas) 3 db * „The Good Grammar Book” – Oxford Kiadó
12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Táblai vonalzó fa · Táblai vonalzó 45ºos fából · Táblai szögmérő fából · Méterrúd fából · Összerakható m³ · Nagy matematikusok arcképei · Sík és mértani modellezőkészlet · Számegyenes · Halmazok (falitérkép) · Derékszögű koordinátarendszer Lineáris függvény (falikép) · Másodfokú függvény (falikép) · Abszolút érték függvény (falikép) · Mértékegységek (falikép) · Területszámítások (falikép) · Kocka, téglatest (testek) · Űrmérték sorozat · Szétszedhető dm³ · Tükrözés (falikép) · Terület és kerületszámítások (falikép) · Négyszögek, kerülete, területe (falikép) · Szögpárok (falikép) · Hasábok (falikép)
95
· · · · · · ·
Eltolás (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép)
13. Az infor matika tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Pentium típusú számítógép · Monitor (SVGA) · Billentyűzet · Egér · CD meghajtó 40x · Hangkártya + hangfal · Projektor · Modem · Tintasugaras nyomtató · Fali tablók: * A számítógép belső felépítése (IBM02) * Az inputoutput eszközök csatlakoztatása * A billentyűzet · Alapvető programok: * WINDOWS 98 és XP * OFFICE 97 vagy 2000 · Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez 14. A ter mészetismer et és a földr ajz tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Terepasztal · 58. osztályos diafilmsorozat a földrajz tanításához · 58. osztályos írásvetítő fóliasorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához · Kőzetgyűjtemény · 58. osztályos táblai vak térképsorozat · Hőmérő · Iránytű · Térképjelek · Magyarország térképe (falitérkép) · A Föld éghajlata (falikép) · A Föld természetes növényzete (falikép) · A Föld domborzata (falitérkép) · Földgömb 96
· · · · · · · · · · · · · · · · ·
Tellurium A Föld felszíne (dombortérkép) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) A Föld forgása és keringése (falikép) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és ÚjZéland domborzata (falitérkép) ÉszakAmerika, DélAmerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) ÉszakEurópa (falitérkép) KeletEurópa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) KözépEurópa (falitérkép) A Kárpátmedence domborzata és vizei (falitérkép)
15. A fizika tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Írásvetítő fóliasorozat (fizika 68. osztály) · Mágneses rúdpár fatokban · Táblai mágnes 25 mmes · Fényből áram (videokazetta) · Részecskemodell (videokazetta) · Fizikusok arcképcsarnoka (faliképsorozat) · SI mértéktáblázat (falikép) · Mágneses készlet (komplett) · A naprendszer (tabló) · Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz) · Mikolacső · Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz) · Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet · Rugós erőmérő · Kétkarú emelő · Karos mérleg, súlysorozattal · Hőmérő · Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet · Kétütemű motorminta · Négyütemű motorminta · Áramátalakító · Csengő reduktor 97
· · · · · · · · · · ·
Dugaszos ellenállásszekrény Generátor minta Elektromotor és generátor Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Mérőműszer (Voltax) ( Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára
16. A biológia tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Biológiai egységcsomag · Bonctű · Kézi nagyító · Metszettároló · Mikroszkópizáló · Lámpa · Mikroszkóp · Szilvafa virága (modell) · Burgonya virága (modell) · Sertés koponya · Juh koponya · Madár csontváz · Emlős csontváz · Fogtípusok · Szarvas vagy őzagancs · Hal (csontváz) · Béka (csontváz) · Fürge gyík (csontváz) · Nemzeti parkjaink (falitérkép) · Az emberi bőr (bőrmetszet) · Emberi torzó · Emberi nyelv fogakkal (modell) · Szívmodell · Vese (metszet) · Az emberi szaporodás · Szem (modell) · Hallás és egyensúly szerv (modell) · Fül (modell) 98
17. Az egészségtan tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Videofilmek: * Az élelem * Alapvető élelmiszerek * Az izmok és a mozgás * A dohányzás és az egészség * Vigyázz a gyógyszerekkel * Ép testben ép lélek * Az emberi szervezet reprodukciós rendszere 18. A kémia tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Kémcső · Főzőpohár · Óraüveg · Borszeszégő · Kémcsőfogó · Vasháromláb · Mágneses atommodell (1 garnitúra) · Fali tabló: · Periódusos rendszer · Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db) 19. Az énekzene tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Pianínó · A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag CD lemezen · Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök 20. A felső tagozatos r ajz tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Műanyag hengerek, gúlák · Demonstrációs testek (fa) · Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotás okról (11 db) 21. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszer elések és taneszközök: · Ugródomb · Magasugrómérce fém · Magasugróléc · Maroklabda · Súlygolyó 3 kg · Súlygolyó 4 kg · Tornaszekrény
99
· · · · · · · · ·
Gyűrű Dobbantó Tornazsámoly Medicinlabdák Ugráló kötél Kézi súlyzók Mászókötél Kosárlabda Futballlabda
100
Az integr áltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, ma gatar tási nehézséggel küzdő tanulókkal végzett pedagógiai tevékenységek A.) NEVELÉSI PROGRAM
101
1. A feladatellátások jogszabályi környezete Intézményünk Alapító Okiratában vállalta, hogy integrált nevelés keretei között látja el /KT.30.§(2)/ a következő tanulói kört: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők, /SNI a ( /KT.121.§(29) a./ megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem veszethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők, /SNI b/KT.121.§(29)b./ beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel és gyengeséggel küzdők. /BTMN/ KT.308§(7)/ Diagnosztikus besorolásban: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, aktivitás és figyelemzavar, isko lai készségek kevert zavara, kevert specifikus fejlődészavar, hyperkinetikus zavar, magatartás zavar. A nevelés, oktatás keretiben, tartalmában figyelembe vesszük a: a többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról, a 2/2005./III.01./ OM rendelet Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit /KT.8/B.§(3)/, 243/2003. (XII.17.)Kormány rendeletet a Nemzeti alaptantervről, 202/2007.(VII.31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv módosításáról /KT.8.§ (11)/, 11/1994.(VI.08.)MKM rendeletet a nevelésioktatási intézmények működéséről /KT.94.§(1)b/, 22/2008.(VIII.06.)OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet módosítását, 2008. évi XXXI. tvt az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő elmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról, 168/2000.(IX.29.) Korm. rendeletet a gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak ké pesítési követelményeiről, az intézményfenntartó minőségirányítási programját.
2.A feladatellátás alapelvei Intézményünk az integrációval többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettsé get. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladásukat tekint jük.
Az eredményes megvalósításhoz a különleges gondozási igényű tanulók fejlesztésének alapelvei: 2.1 A tanulók mindenek felett álló érdeke /KT 4.§(7) 19.§ (7), b/ Cél: A tanuló mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele. Feladat: Minden segítséget kapjon meg képessége kibontakozásához, részképességei, személyisége fejlesztéséhez. Eredmény: a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkedvezőbbet választva születik a döntés.
102
2.2 Egyenlő bánásmód elve /KT. 4/A§(1), 10§ (3),a/ Cél: Az iskola minden tanulója azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Feladat: Az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében a feladatok végrehajtásában közreműködők a döntésekben, az intézkedésekben tartsák be az egyenlő bánásmód követelményét. Eredmény: Nincs hátrányos megkülönböztetés. 2.3 Esélyegyenlőség érvényesülése /2008. évi XXXI. tv./ Cél: Esélyegyenlőség megteremtése, megalapozása az oktatásban a különleges gondozási igényű tanulók számára. Feladat: Az SNI és BTMNnel küzdő tanulók integrált oktatásában a tárgyi és személyi feltételek biztosításával, sajátos pedagógiai eljárásokkal és eszközökkel valósuljon meg a rehabilitáció és fejlesztés. 2.4. A részképességzavar A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógy pedagógus (tanulásban akadályozottak pedagógusa, logopédus, fejlesztőpedagógus.) közremű ködésével történik. /KT 35.§(3), 38.§ (1), 121.§(28)/ Szükség esetén egészségügyi szakem bereket és pszichológust is bevonunk a komplex ellátásba. 2.5. Rehabilitációs és fejlesztő célú órakeretben a tanulók segítése egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg. 2.6. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót a tantárgy vagy tantárgyrész értékelése, minősítése alól. 3. Kiemelt célok
Az olvasás, írászavarok javítása. Kialakítani a tanulók intellektusának megfelelő értő olvasásíráskészséget. Fejleszteni a szóbeli, írásbeli, nonverbális kifejező készséget. Segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Javítani a számtani műveletek, kifejezések, szabályok megértését. Fejleszteni a verbális képességeiket a matematikai nyelv használatában, matematikai relá ciókban. Aszociális viselkedés megelőzése, kezelése. Szociális elvárásoknak megfelelő magatartás kialakítása. 4. Feladataink és eszközeink a célok eléréséhez A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe ve gye a tanulók egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, sajátos nevelési igényét, segítse a tanuló képességeinek kibontakozását, felzárkózását tanulótársaihoz. /KT. 19.§(7)b/. Ennek tükrében: testséma biztonságos kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, 103
vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása, szükség esetén reedukáció – lassú tempójú, nyújtott ütemű, hangoztatóelemző, szótagoló, homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel /Meixner terápia/, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése egész iskolai pályafutás alatt, figyelem, emlékezet, gondolkodás és a beszéd összehangolt fejlesztése, szerialitás erősítése, fogalmi gondolkodás, szám és műveletfogalom kialakításához a manipuláció előtérbe helyezése, egyénhez igazított követelmények kialakítása, a tanuló alkalmazkodásának, a kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése, együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása: egészséges énkép és önbizalom kialakítása, kudarctűrő képesség növelése, az önállóságra nevelés, kommunikációs kultúra fejlesztése, testi és lelki egészség elősegítése, felkészülés a felnőtt lét szerepére. 5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A különleges gondozási igényű tanulók integrációja az átlagosnál is hangsúlyosabbá teszi a tanu lók tolarenciára, empátiára, a másság elfogadására való nevelését. Annak megtapasztalását és megértését, hogy minden személy egyformán értékes és fontos. Együtt tanulják meg, hogy mindenki felelős a másikért, mindenki tud segíteni és szorulhat segít ségre. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. Ez hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez vezethet. Testületünk törekszik arra, hogy a segítségre szoruló gyerekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, önbizalmat, örömet adó tevékenységet. A személyiségfejlesztés célja de eszköze is a kulcskompetenciák /243/2003.(XII.17.)Korm. rendelet a nemzeti alaptanterv: melléklet: III. rész/
fejlesztése.
A kulcskompetenciák fejlesztésére különös hangsúlyt helyezünk a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében. Kitűzött pedagógiai céljaink elérését segítik e képességek. Esélyegyenlőségük biztosítása érdekében a nevelés és az oktatás valamennyi területén fejlesztjük hozzáértésüket személyes boldogulásuk megtalálásában, társadalmi beilleszkedésükhöz és a munkához.
5.1 Anyanyelvi kompetencia Tanulóink 17 %a küzd az olvasás, írás, szövegértés, szóbeli kifejezőkészség, nyelvtan és helyes írás zavarával, nehézségével, gyengeségével. A részükre szervezett pedagógiai célú rehabilitációs 104
és fejlesztő foglalkozásokon túl tanórákon is hangsúlyos figyelmet kap az anyanyelvi kommuni káció.
5.2 Idegen nyelvi kompetencia A különleges gondoskodásban részesülő tanulóink számára biztosítjuk az idegen nyelvi kommu nikáció lehetőségét. Kudarcérzésük elkerülésére – amennyiben a Szakértői Bizottság a szakvéle ményben ezt javasolja – mentesítést kapnak az idegen nyelv tantárgy, vagy az idegen nyelv írás beli, helyesírási rész értékelése és minősítése alól. Az így biztosított pozitív attitűddel felkeltjük érdeklődésüket a kulturális sokféleség, a kultúrák közötti kommunikáció iránt.
5.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia területén a matematikai gondolkodás fejlesztésével, logikai alkalma zásával segítjük, hogy felismerjék problémáikat és változatos megoldási lehetőségeket találjanak a sikeres megoldáshoz. E kompetenciát a diszkalkuliás tanulóknál is erősíteni szükséges. 5.4 Természettudományos kompetencia A különleges gondoskodást kapó tanulóink praktikus készségei fejlettebbek a verbális készsé geknél. Ezt a „vivő funkciót” kihasználva sikereket érhetnek el új helyzetekben. Ezért a termé szettudományos terület segíti a transzferálást. Az új tudás változatos alkalmazása a gyakorlatban elősegíti a gondolkodás rugalmasságát. 5.5. Hatékony, önálló tanulás kompetenciája A kognitív folyamatok mozgásának irányításában törekednünk kell az egyes folyamatok egyre magasabb szintre emelésére. Az absztrahálás, stukturálás, transzferálás, kombinálás fejlesztése fogja képessé tenni segített tanulóinkat a hatékony, önálló tanulásra. A motiváció, az önbizalom, a reális önértékelés, a figyelem koncentrációja fontos eleme e kompetenciának. A rehabilitáció és a fejlesztés, de a tanítási óra is fordítson kiemelt figyelmet ezen alapozó eszközre!
5.6. Szociális és állampolgári kompetencia Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. Ahhoz, hogy a tanulási zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulóink befogadottak és elfogadottak le gyenek, iskolánk valamennyi dolgozója és tanulója a gyakorlatban kell, hogy alkalmazza az egyenlőséget, megkülönböztetésmentességet, a megértett kulturális identitást. Olyan attitűdöket kell kialakítani, melyben mindenki törekszik a személyes előítélet leküzdésére és a kompromisz szumra.
5.7. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia (5. évfolyamtól) Speciálisan segített tanulóink többsége a megismerés, a felismerés rendellenességével küzd. En nek következtében tágabb környezetükre vonatkozó ismereteik hiányosak. Ezért tudatosan törek szünk – különösen a diszkalkuliával diagnosztizáltaknál – a pénz valóságtartalmának gyakorlati megismerésére, a munkavégzés és a jövedelem összefüggésének felismertetésére. Különböző
105
tevékenységek kockázati elemeinek összegyűjtése után kockázatelemzéssel erősítjük az ítéletal kotó gondolkodást, a felelősséggel vállalt döntést.
5.8. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség (5.évfolyamtól) Részképességzavaros tanulóink írásbeli munkái szinte mindig esztétikai hiányosságot mutatnak. Ennek egyik oka a fejletlen grafomotorika. A finommozgás fejlesztésén túl következetesen taní tanunk kell az írás szép, tagolt, szellős, arányos, lendületes kivitelezését. A javítás esztétikáját meg kell mutatnunk. A művészetek – zene – tánc – rajz – festészet irodalom – a komplex meg segítés nélkülözhetetlen eszközei. Motivációban, képességfejlesztésben, emberi viszonyokban, reális önismeretben, emocionális kifejezésben gazdagodnak tanulóink, ha ezeket az élményeket átélik és tudatosan felhasználják. 6. Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz
A tanulás tanítása Pedagógusaink fontos feladata, hogy megismerjék a különleges gondozási igényű tanulók sajátos tanulási módját. A rehabilitáló és fejlesztő pedagógusokkal szorosan együttműködve, egyénre lebontva ismerjék meg a tanulási zavarok, nehézségek, gyengeségek korrekciójának lehetőségeit. A hatékony tanulási stratégiához az egyéni jellemzők figyelembevételével végig kell járni a fej lesztés tárgyicselekvéses, szemléletesképi és elvontverbális útjait. Ezeket az utakat életszerű tartalmakkal kell feltölteni. Törekedni kell a gondolkodási képességek: így a tapasztalás, követ keztetés, kombináció, problémamegoldás fejlesztésére. Különös tekintettel az analízisszintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhaszná lásra. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, konfliktus megoldó, elkerülő stratégiák megismertetése. A tanulás tanítása tehát nem csupán ismeretelsajátí tás, figyelem, emlékezet, gondolkodás működtetése, hanem az egész személyiség fejlesztése. Ezért csak sajátos tanulásszervezési megoldásokkal valósíthatók meg a különleges bánásmódot igényelő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. 7. Közösségfejlesztés Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integ rációja sajátos aspektusba helyezi a közösséget és az egyént. Harmonikusan működő közösség alapértékei: empátia, tolerancia, hitelesség, feltétel nélküli elfogadás. Ezek az értékek a huma nisztikus pszichológa ars poetikája; a mentális egészség alapja. Legfontosabb a tanítók, tanárok példaértékű magatartása. Közösségfejlesztés egyetlen színtere a közösség. A közös élet, közös munka, közös szórakoztató programok. 107 Intézményünk Pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége garancia arra, hogy a tanulók ban kialakul a közösségért érzett felelősség tudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni valamit. Az osztályközösségek, napközis csoportok alakításánál törekszik az iskola, hogy külön leges gondozási igényű tanuló arányos számban legyen jelen.
8. Napközis foglalkozás /KT 53.§(2)(4)/ 106
Külső kontroll erősítésével biztosítja a következő tanítási napra a felkészülést. Jól szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit, személyiségfejlesztést, ki és felhasznált idő haté konyságának kialakítását, problémamegoldást. A kulturális foglalkozások, a manuális és játék foglalkozások szolgálják a finommotorika, nagymozgás, örömérzet, közösségi élmény, szabály követés, fantázia, kreativitás fejlesztését. Emelik a nyelvi kompetenciát. Lehetőséget nyújt a gon dolkodás, figyelem terjedelmében, intenzitásában való erősítésére. A napközis foglalkozás pozi tív, sokrétű hatása megjelenik a tanulásban, pihenésben és a sportban is.
9. Sportfoglalkozások /KT.52.§(2)c, 53.§(9)(10)/ Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóinkat kiemelten ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt a szervezett sportfoglalkozásainkon szükségle tük, igényük szerint. Kosárlabda, futball, úszás, kézilabda, atlétika, tömegsport, diáksport, min dennapos testnevelés segíti a saját testrészérzékelés megalapozását. Ez fejleszti a megfigyelés, gondolkodás, a tanulási képességek fizikaiélettani alapját, elősegíti az egészséget, megelőzheti a lelki ártalmakat. Elősegíti a sikeres társkapcsolatok átélését. Adekvát eszköz az örömszerzésre, sikerélményre, önbizalom megteremtésére, zavartalan beilleszkedésre, elfogadottságra, a szabad idő értelmes eltöltésére.
10. Versenyek, vetélkedők A pedagógus feladata, hogy felismerje tanítványa tehetségét még akkor is, ha az tanulási zavar ral, tanulási nehézséggel küzd. E „vivő funkció” felhasználásának egyik terepe lehet a verseny és vetélkedő. Különös figyelmet érdemel a sport és művészet.
11. Logopédia /KT. 30.§(7), 343536.§/ Az ingyenes logopédiai ellátással a súlyos beszédhibák javításában a beszéd tartalmi és alaki kor rekciója történik kommunikációfejlesztéssel párhuzamosan.
12. Egészségügyi szakszolgáltatás Amennyiben a szakértői vélemény egészségügyi habilitáció vagy gyógyítás érdekében javasolja egészségügyi szakszolgáltatás igénybevételét /neurológus, pszichológus, foniáter, gyermek ideg gondozó, szemész…stb./, figyelemmel kísérjük a terápiába való bekapcsolódást és eredményeit. Ha szükséges, meggyőzzük a szülőt ennek fontosságáról. 13. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Intézményünk nem szűkíti le a tehetséggondozás lehetőségét a tehetséges egyénre és tantárgyi képességeire. Minden pedagógus és tanuló számára világos, hogy ez a tevékenység a személyi ségfejlődésre pozitív hatással van, egyben lehetőséget ad a jutalmazásra is. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű, beilleszkedésű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink – nehézségeik és problémáik ellenére – egyes területeken tehetségesek, megtámogatva pedig sike resek lesznek. Személyiségük diszharmóniája a sikerélményeken, az oktatástól eltérő tevékeny 107
ségi területeken keresztül rendezhető. Ezt kell kihasználnunk, kiaknáznunk. Foglalkozások, lehe tőségek a cél eléréséhez: sportköri részvétel, művészetoktatás, diákönkormányzati rendezvények: farsang, diáknap stb. énekkar, csoportos versenyek /integráció az integrációban/, mely főleg praktikus ismeretűek – komplex tanulmányi verseny, számítástechnikai tevékenységek, erdei iskola, szabadidős foglalkozások tanulmányi kirándulások, felkészítés középiskolai tanulmányokra, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése. 14. Gyermek és ifjúságvédelem A gyermekvédelem rendszerébe tartozó és sajátos nevelési igényű, beilleszkedési tanulási, maga tartási nehézségekkel küzdő tanulói népesség gyakran egybeesik, egymás alkotórészeit is képez heti. Ennek függvényében készül el a Pedagógiai Program ezen fejezete. Ez az összefüggés indokolta, hogy együtt dolgoznak a rehabilitálók, fejlesztők és a gyermekvédelmi felelős. Iskolai gyermekvédelmi tevékenység a fentieket figyelembe véve három területre terjed ki. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Alapelve: a tanulók mindenekfelett álló érdeke, hátrányos megkülönböztetés elkerülése, tanulókat megillető jogok érvényesítése. Az integráció szükségessé tette az általános részben széles körűen megfogalmazottakat. 15. Szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenység A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók sok esetben szociális hátránnyal is küzdenek. Esetkezelésük sajátossága indokolja, hogy rendsze res tevékenységi forma legyen az integrációt felvállaló iskolánkban az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás differenciált megszervezése, a pozitív diszk riminációs eszközök kihasználása, magántanuló részére fejlesztő egyéni foglalkozás szervezése, kompetenciánk határain túlmutató esetekben felajánljuk a szülőknek szakemberek és különböző terápiás gondozásra jogosult intézmények segítségét. 16. Tanulási zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása
16.1 J ogszabályi megfeleltetés
108
A többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121.§ (29) pontja szerint sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján… a.) – a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) – a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezet hető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a törvény 121.§.(28) bek. szerint: A tanuló iskolai neveléséhez oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, eszközök szükségesek. A tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása kötelező. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vesszük a 2/2005.(III.1.)OM rendeletet – a Sajá tos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről. /KT 8/B§(3)/
109
Mert a tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellá tásban – különleges gondozásban – rehabilitációs célú ellátásban részesüljön. /KT.10.§(3)f/ A tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen ezen a foglalkozásokon. /KT.12.§(1)/ A szülő számára is kötelesség, hogy biztosítsa gyermeke megjelenését a foglalkozásokon. /KT.13.§(5)/ Ez az esélyegyenlőség érvényesülésének a közoktatásban történő előmozdítását szolgálja. /243/2003.(XII.17.)Korm. r. 5.§(2)/ A nevelő alapfeladata, hogy nevelőoktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, sajátos nevelési igényét, segítve a tanuló képességének kibontakozását. /KT.19.§(7)b/ Az e körbe tartozó tanulókat megilleti a különleges gondozáshoz való jog – melyet iskolai neve lésoktatás keretében kell biztosítani. /KT.30.§(1)/ Az érintett tanulókat integrált keretek között – a többi tanulóval együtt neveljük és oktatjuk. /KT.30.§(2)/ A sajátos nevelési igényt a lakóhelye szerinti illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állapíthatja meg. A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton és a szakértői véleményben foglaltak alapján a megfelelőkijelölt intézménybe írassa. /KT.30.§(4)/ Ha a tanuló a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, nem minősül sajátos nevelési igényűnek, de fejlesztő foglalkozásra jogosult. /KT.30.§(7)/ A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői bizottság, a beilleszkedési, tanulási, magatartási za varral küzdő tanulót a nevelési tanácsadó javaslatára az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból és/vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. /KT.30.§(9)/ Részükre alkalmazni kell a differenciálás és pozitív diszkrimináció lehetőségét. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére szervezett pedagógiai célú rehabilitációt oligofrénpedagógia, vagy tanulásban akadályozott tanulók pedagógiája szakos, vagy logopédia szakos gyógypedagógus láthatja el. /KT.30.§(11)/ és a 168/2000.(IX.29.)Korm.rend. 4.§(1)/. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére szervezett fejlesztő foglalkozást gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus tarthatja. Ha a csoport heterogén, az ellá tást csak gyógypedagógus végezheti. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztő foglalkozását ugyancsak vezetheti gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus is. /KT.30.§(11)/ A rehabilitáció és fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv szerint folyik. /KT.30.(9)/ A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja a különleges gondo zás ellátásához szükséges feltételek meglétét. /KT.35.§(3)/ Az intézmény azon tanulók ellátását végezheti – melyhez rendelkezik a személyi és tárgyi feltéte lekkel, melyhez intézményét kijelölték – ha az alapító okirat tartalmazza azt az alaptevékenysé get. /KT.37.§(5) és 38.0(1)/ 110
Az intézményünk Pedagógiai programja tartalmazza a vállalt ellátás pedagógiai tevékenységét. /KT.48.§(1)/ Helyi tanterünk tartalmazza a fejlesztő programot. /KT.50.§(b)/ A sajátos nevelési igényű – organikus érintettségű – tanulók részére a tanórai foglalkozáson túl pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozást szervezünk. Ennek heti időkerete az évfolyam heti tanítási órájának 15 %a. /KT.52.§(6)/ A nem organikus érintettségű sajátos nevelési igényű tanulók számára a fenti feltételekkel fejlesztő foglalkozást szervezünk. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére fejlesztő foglalkozást szervezünk. /KT.52.§(7)/ Pedagógiai programunk az érintett tanulók számára e foglalkozáson való részvételt a jogosultság fennállásáig kötelezővé teszi. A foglalkozások prioritást élveznek a tanórán kívüli tevékenységek körében. Ha a SNI, illetve BTMNnel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanu lóként folytatja, akkor a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról az intézmény gondoskodik. /KT.120.§(1)/ A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az iskolai osztályok csoportlétszámának számításánál két tanulóként vesszük számításba. /KT.3.sz. melléklet II.3./
16.2. Sajátos fejlesztési feladatok Sikerélményhez juttatás, önbizalom erősítése, az elfogadottság érzésének biztosítása. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában az önmegismerés és önkontroll, az önmagáért vállalt felelősség, az önállóság és az önfejlesztés igénye és az erre irányuló te vékenységek segítése. A külső kontrolltól a belső kontroll attitűdig való eljuttatás, önellenőrzés képességének fejlesztése. Következetes nevelési attitűd alkalmazása a rehabilitációs, a fejlesztő és az iskolai mun kában. Motiváció megalapozása és szinten tartása a tanulás, ismeretszerzés iránt. Kommunikációs képesség fejlesztése. Feladat– és utasításértés fejlesztése. Feladattudat, feladattartás kialakítása. Munkafegyelem kialakítása folyamatos irányítással, motiválással, minden tanórai, tan órán kívüli tevékenységbe való bevonással.
111
B) HELYI TANTERV A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását is végző iskolánk az iskolai helyi tantervének elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatá sának tantervi irányelvét is./2/2005. (III.1.) OM. r., 243/2003.(XII.17.)Korm.r. 2.§(6)/
112
1. A tanulócsoportok szervezésének elvei Osztályok kialakítása Az osztályokat lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy összetételükben arányosan jelenjenek meg az integrált sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók. Napközis csoportok kialakítása A csoportokat lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy az azonos évfolyam mellett besorolási szempont legyen létszámában arányos integrált sajátos nevelési igényű tanulók száma. A fenti csoportok kialakításakor az SNI a, SNI b, BTMNes tanulókat kettő tanulóként vesszük számí tásba. /KT 66.§(7) 3. melléklet II./3./
Pedagógiai célú rehabilitáció és fejlesztő foglalkozás csoportjai A szervezési elvek prioritása: 1. azonos osztályfok a foglalkozási időbesorolás hatékonysága miatt 2. gondozási igény okai: organikus, nem organikus, szocializációs, pedagógiai okok 3. foglalkoztathatóság: egyéni, mikro vagy makrocsoport 2. Az iskola tevékenységrendszere az integrációhoz A sajátos nevelési igényű tanuló különleges gondozás keretében megkapja az állapotának megfe lelő ellátást. /KT.30.§(1)(2)/ A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót segítjük a felzárkózni a többi tanulóhoz. /KT.30.§(9)/ A foglalkozásokon a részvétel kötelező. /KT.12.§(1) 13.§(8)/ A foglalkozások kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezhetők. Az óraszámok tömbösíthetők. /KT 52.§(6)/ Időkeret: Megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén a rehabilitáció az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15 %a. Megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén a fejlesztő foglalkozás az évfo lyamra meghatározott heti tanítási óra 15 %a /KT: 52.§(6) b./ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szakvéleményben meghatározottak szerint. /KT. 48.§(1) 3. Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja
113
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő – SNI a , a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő – SNIb –, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló – BTMN – szemé lyiségének fejlesztéséhez, képességei kibontakoztatásához az általánostól eltérő törődés re, nevelésre, felkészítésre tarthat igényt. E tanulói csoport ellátási módjára, formájára vonatko zóan a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságtól és a nevelési tanácsadótól kapunk szakértői véleményben megfogalmazott javaslatot. Intézményünk gyógypedagógusai, fejlesztő pedagógusai által és irányításával biztosítja tanulók speciális egyéni rehabilitációját, fejlesztését, emellett a tanórai fejlesztés, felkészítés a szaktanárok feladata. A tanulók megsegítésének lehetőségei: 3. 1. tanóra 3. 2. tanórán túl szervezett rehabilitációs vagy fejlesztőfoglalkozások 3. 3. iskolán kívüli szakemberek 3.1. Fejlesztés tanórán 3. 1.1. Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai: első tanév meghosszabbítás szükség szerint
3. 1.1.1. A fejlesztés elvei: ép beszélő környezet, tudatos, tervszerű fejlesztés, megfelelő módszerek alkalmazása, sokoldalú percepciófejlesztés, szülők támogató együttműködése, személyiségfejlesztés.
3.1.1.2. A fejlesztés területei: szociális kapcsolatok fejlesztése, kommunikációs képesség fejlesztése, anyanyelvi fejlesztés tanulási idő szükség szerinti megnövelése, hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezése, olvasás, írás tanításának módszere: hangoztatóelemző, egyéni képességhez, fejlettséghez igazodó feladatadás, egyéni bánásmód, differenciálás, pozitív diszkrimináció.
3.1.1.3. A fejlesztés célja: A beszéd és nyelvi fejlettségi szint életkornak megfelelő elérése.
114
3.1.1.4. A fejlesztés feladatai: Minden óra feladata: szókincsbővítés, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, kommunikációs képesség fejlesztése, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, hangerő kialakítása. 3.1.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók tanórai fejlesztése
3.1.2.1. A fejlesztés elvei: méltányos számonkérés, hosszabb idősávok, tananyag átcsoportosításának lehetőségei, méltányos értékelés, a tanulók egyéni szükségleteihez való igazodás: egyéni fejlesztés, csoportban történő fejlesztés, differenciálás, pozitív diszkrimináció, 116 tanulást segítő eszközök használata, egyéni bánásmód, segítő környezet álljon a tanuló rendelkezésére.
3.1.2.2. Feladatok diszlexiás, diszgráfiás tanulók tanórai fejlesztésében: pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, testséma biztonságának kialakítása, tér és időorientáció kialakítása, vizuomotoros koordináció gyakorlása, olvasás, írás tanítása hangoztató elemző vagy diszlexia prevenciós módszerekkel, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanítása során, élő idegen nyelv tanítása auditív megközelítéssel.
3.1.2.3. Feladatok a diszkalkuliás tanulók tanórai fejlesztésében: testséma alakítása, téri relációk biztonsága, relációk nyelvi megalapozása, matematikai nyelv tudatosítása, szerialitás erősítése, számfogalmak kialakítása, bővítése, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló technikák, eszközök használata, alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális, akusztikus megerősítése, szöveges feladatok megoldása. 115
3.1.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar tanórai kezelése
3.1.3.1. A fejlesztés elvei: a tanuló és problémájának elfogadása, egyéni bánásmód biztosítása, méltányos számonkérés és értékelés, segítő környezet biztosítása, „normaminimum” tudatosítása (azt követelem, amire képes, aminek meg tud felelni), sikerélményhez juttatás.
3.1.3.2. A fejlesztés feladatai: áttekinthető szabályok kidolgozása, megoldási minták adása, megtanítani arra, hogy tudjon segítséget kérni, ha bajban van, 117 rutin algoritmusok kiépítése a hatékonyabb munka érdekében, megtanítani tanulni, reális énkép és önértékelés kialakítása, a realitások és valóságos világ megismertetése, okokozati összefüggések megláttatása és értékelése, szükség esetén a feladatok segítésére önként vállalkozó pár biztosítása. 3.2. Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás 3.2.1. Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai: első tanév meghosszabbítás szükség szerint
3.2.1.1. A fejlesztés elvei: ép beszélő környezet, tudatos és tervszerű fejlesztés, megfelelő módszerek alkalmazása, sokoldalú percepciófejlesztés, szülők támogató együttműködése, személyiség fejlesztés. 3.2.1.2. A fejlesztés területei: beszéd alaki korrekciója, beszéd tartalmi korrekciója, mozgásfejlesztés: nagy, finom, beszédszervek mozgása, percepciófejlesztés, figyelemfejlesztés: auditív, vizuális, emlékezetfejlesztés: auditív, 3.2.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók fejlesztése 116
vizuális.
3.2.2.1. A fejlesztés elvei: egyéni fejlesztés, folyamatos megsegítés, sikerélményhez juttatás, önbizalom növelése, kommunikációs képesség fejlesztése, motiváció fenntartása.
3.2.2.2. Feladatok a diszlexiás, diszgráfiás tanulók tanórán kívüli fejlesztéséhez: szókincsbővítés, figyelemhangsúlyos észlelés fejlesztése, auditív differenciáló képesség fejlesztése, diszkrimináció, optikai észlelés, differenciálás, diszkrimináció, rövid és megtartó emlékezet fejlesztése, nyelvi kreativitás fejlesztése, nyelvi kompetencia erősítése, szövegértés fejlesztése, finom és grafomotoros mozgás fejlesztése, téri orientáció, szerialitás fejlesztése, megfigyelő és koncentráló képesség fejlesztése, analizálószintetizáló képesség fejlesztése, logikus gondolkodás fejlesztése.
3.2.2.3. Feladatok a diszkalkuliás tanulók tanórán kívüli fejlesztéséhez: nagymozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, finommotorikus koordináció fejlesztése, egyensúlyérzékelés fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, testséma fejlesztése, téri orientáció fejlesztése, lateralitás kialakítása, vizuális – auditív diszkriminációs képesség fejlesztése, szerialitás fejlesztése, emlékezet (auditív, vizuális) fejlesztése, tartós figyelem fejlesztése, matematikai gondolkodás fejlesztése, analizálószintetizáló képesség fejlesztése, beszédkészség fejlesztése, artikuláció javítása, szókincsbővítés, fogalmi gondolkodás fejlesztése, matematikai grammatikai rendszer fejlesztése, matematikai szövegértés fejlesztése, szöveges feladatok megoldásának stratégiája
117
3.2.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezelése
3.2.3.1. A fejlesztés elvei: a tanuló és problémájának elfogadása, egyéni bánásmód biztosítása, méltányos számonkérés és értékelés, segítő környezet biztosítása, „norma minimum” biztosítás, (azt követelem, amire képes, aminek meg tud felelni), sikerélményhez juttatás.
3.2.3.2. Feladatok a hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezeléséhez: a tanuló kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, verbális megnyilvánulásainak megismerése siker vagy kudarc esetén, alkalmazkodás, kortárscsoportba való beilleszkedés segítése, énkép, önértékelés tudatos fejlesztése, reális és való világ megismerése, figyelemkoncentrációs képesség fejlesztése, szociális képesség fejlesztése, közvetlen és megtartó emlékezet fejlesztése, együttműködés más szakemberekkel (komplex megsegítés). 3.3. Iskolán kívüli szakemberek segítsége A szakértői véleményben megfogalmazott segítséghez delegálás: neurológus, pszichológus, egyéb egészségügyi szakemberek Figyelemmel kísérjük a vizsgálaton, terápián való részvételt. Szükség esetén konzultációt kérünk a komplexitás hatékonyságához. 4. A program megvalósulásának fő területei Sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, rehabi litációja
4.1.A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi az iskolai tanulásához szükséges képességek fejletlenségét, lassúbb ütemű 120 és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differen ciálást, kifejezettebb pozitív diszkriminációt, fejlesztő és korrekciós, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Hátrányuk kompenzálására egyéni szükségletüknek megfelelő időben és tartalomban szakirányú gyógypedagógus végzi a megsegítést.
4.1.2. A rehabilitációs szemlélet kiindulópontja: A hiba a tanulás szerves része. A tanulónak joga van hibázni, és hibáiból tanulni. 118
A bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör, a pozitív megerősítés minden tanulónak alanyi jogon jár.
4.1.3. Fejlesztő programok, egyéni terápiák a rehabilitációs órákon: Beszédészlelést, beszédértést fejlesztő terápia, Diszlexia terápia, Diszgráfia terápia, Diszkalkulia terápia, Komplex képességfejlesztő terápia. A rehabilitáció a szakvéleményre alapozott egyéni fejlesztési terv alapján történik. 4.2 Fejlesztő foglalkozás 4.2.1. A közoktatási törvény 30.§(7) bekezdése szerint: Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás megvalósítható iskolai nevelés és oktatás keretében. A mentesítés (tantárgyi és /vagy tantárgyrészi értékelés és minősítés alól) lehetőségének joga a törvény 30.§(9) értelmében megilleti őket. A közoktatásról szóló törvény 48.§(1) bekezdésének a) pontja szerint az iskolánk pedagógiai programja tartalmazza ezt a tevékenységet. 4.2.2. Organikus okokra vissza nem vezethető megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlő désének tartós és súlyos rendellenesség: A probléma súlyossága eléri a tanulási zavar szintjét. Ezért intézményünkben tanórán túl szerve zett fejlesztő foglalkoztatásukat gyógypedagógus végzi. Igénybe vesszük a külső pszichológusi segítséget. 4.2.3. A fejlesztés területei megegyeznek a 3.1. és 3.2. pontban foglaltakkal A fejlesztő munka a szakértői véleményen alapuló egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az érintett tanulók, amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye tartalmaz za: Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás mellett jogosultak lehetnek a nevelési tanácsadó pszichopedagógiai, pszichológiai támogatására, terápiás gondozásra is. Fejlesztő foglalkozások időkeretét a KT.52.§(6)b és az 52.§(3) bekezdése alapján határozzuk meg.
4.2.4 A BTMNnel küzdők értelmi struktúrájában részképességzavar tünetei nem állnak fenn, tanulási problémáik nem kognitív folyamatok és a viselkedés irányítás működési zavarával ma gyarázhatók. Annál enyhébbek, elsősorban szocializációs és pedagógiai okokra vezethetők visz sza.
119
Problémájuk megmutatkozhat tanulási nehézség vagy tanulás gyengeség szintjén, amely nem éri el a tanulási zavar súlyosságát. Érintett területek fejlesztése tanórán és fejlesztő foglalkozáson: olvasás: pontos betűismeret olvasási rutin kialakítása, szövegértés, önálló szövegfeldolgozás képességének kialakítása, fejlesztése, helyesírás: íráskép korrekciója nyelvi – helyesírási szabályok bevésése és automatizált alkalmazása, számolás: alapműveletek hibátlan elsajátíttatása, szorzó és bennfoglaló táblák rutinszerű, biztos alkalmazása, szöveges feladatok stratégiai megoldása, különböző mértékek tudatosítása, használata, átváltása. A fejlesztés keretei: tanórán és tanórán túl szervezett foglalkozások egyéni fejlesztési terv alap ján. Fejlesztésre jogosult: tanítási órán minden pedagógus tanórán túl: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, nyelv és beszédfejlesztő pedagógus. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei /Kt.19.§(1)a), KT.19.§(2)(3), KT.48.§(1)b), KT.121.§(28)/ Az integráció törvényi szabályozása előírja a speciális taneszközökhöz való jogosultságot. /KT.30.§(3)/ A segítők munkaközössége közösen dönt tanulónként a taneszközök kiválasztásáról. Csak olyan segédletet választunk, amely nélkülözhetetlen az oktatásban, a rehabilitációban, a fejlesztésben. Figyelembe vesszük a szakértői véleményben javasolt irodalmat. Többségi pedagógusok részére javaslatot tehetünk a tanuló egyéni képességeinek megfelelő tankönyvre. Előnyben részesítjük a készségfejlesztő logopédiai kiadványokat. A kép és ábraanyag biztosítsa a könnyebb megértést, bevésést, fejlessze a vizuális emlékezetet. A feladatlapok segítsék a gondolkodás fejlesztését, tegyék könnyebbé a tananyag elsajátítását. A taneszközök fejlesszék a tanulók kommunikációs, nyelvi és olvasási készségét, a matematikai fogalmi gondolkodását. A taneszközök megfizethető árban legyenek. Az iskolai könyvtár tartós tankönyvi állományát célirányosan bővítjük és azt a különleges gon dozási igényű tanulók ingyenesen használhatják 6. Szempontok az integrált SNI és BTMNnel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez
A tanuló problémáját következetesen vegye figyelembe. A tanulót ösztönözze az erőfeszítésre, kitartásra. Segítse a pozitív énkép kialakulását. Alakítsa a reális látásmódot az elért eredményekben, vagy sikertelenségben.
120
Járuljon hozzá az alapkészségek – írás, olvasás, a szövegértés, számtani műveletek, meg értés, beszéd – magasabb szintű alkalmazásához. Segítse a gondolkodási képességek – analízisszintézis, analógia, problémamegoldás, ok okozati összefüggés, matematikai logika, ítéletalkotás és döntéshozatal, érvelés, hatékony tanulás, kreativitás – fejlődését. Alakítsa a személyiséget felelősség, reális önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszin teség, tolarencia megnyilvánulására a mindennapos tevékenységben. Az értékelés vegye figyelembe az egyéni különbségeket. Az önmagához mért fejlődést, változást mérje, és ennek alapján minősítsen. 7. Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása házi feladathoz Az integrált SNI és BTMNnel küzdő tanulók esetében is élünk a házi feladatok készségfejlesztő hozadékával. A kiválasztás szempontrendszerében azonban kötelező alkalmazni az alábbiakat: csak olyan feladatot kapjon a tanuló, aminek megoldására képes, csak olyan feladatot kapjon a tanuló, amelynek megoldására majdnem teljesen önállóan képes, segédeszközeit, eszközeit használhatja a megoldás során, a megszabott idő hosszabb lehet, szem előtt tartandó a tanuló mássága – fáradékonysága, ingerlékenysége, rászorultsága a támogatásra, segítségre. 8. Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltétele – különös tekintettel az integrált tanulókra /KT.48.§(1)b), 243/2003.(XII.17.)Korm. r., NAT VI. rész/ 8.1. Rendszeres évközi mérések, értékelések alapján alakul ki a tanuló minősítése az előző pont ban részletezettek figyelembe vételével. a 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 21.§ának (1) bekezdése értelmében, ha a tanuló első al kalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészí tő jellegűnek minősítjük. A nevelési tanácsadó, vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javaslata alapján az igazga tó mentesíti a tanulót az adott tantárgy és/vagy tantárgyrész értékelése is minősítése alól. /KT 30.§(9)/ A szakértői javaslat az igazgató határozata alapján válik jogerőssé. Az igazgató ugyanakkor a szakértői véleményt nem bírálhatja felül. A szakértői bizottság nem tehet javaslatot a tantárgy tanulása alóli mentesítésre, még sajátos nevelési igényű tanulóknál sem. Az egyéni foglalkozás szervezése mentesítéskor kötelező. A rehabilitáló, vagy a fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján végzi a kompenzációt. A helyi tanterv követelményeinek teljesítéséhez alkalmazni kell: differenciálási módokat, a pozitív diszkrimináció lehetőségét. Az értékeléskor alkalmazkodni szükséges a tanuló egyéni sajátosságaihoz – korlátaihoz, speciá lis igényeihez. Értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló pozitív hozzáállását, szorgalmát.
121
Egyéni tanulási útvonalat határoz meg a többségi pedagógus egyéni haladási terve /KT.50.§(b/, amely az egyéni képességekből kiindulva határozza meg az elérhető célt az egyénnek megfelelő tanulási folyamaton keresztül. Az egyéni tanulási terv a mentesített tanulók részére készül. /KT.30.§(9)/ Kidolgozott a tananyag tartalma évfolyamonként és tantárgyanként az integrált sajátos nevelési igényű és a BTMNnel küzdő tanulók részére. A tananyag mennyiségi, mélységi és részletezési szempontot vett figyelembe. Javaslatokat fo galmaztunk meg konkrét differenciálási és pozitív diszkrimináció alkalmazására. Ezzel az egyéni bánásmód elvét valósítjuk meg. Tartalma a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket tartalmazza. 30 %os teljesítésével megvaló sul a magasabb évfolyamba lépés feltétele. Érdemjeggyel történő értékeléskor ez elégséges – 2 – minősítésnek felel meg.
8.2. Egységes alapokra épülő differenciálás a tanulási esélyegyenlőség segítésére A NAT tartalmi szabályozása nemcsak az egységes alapot biztosítja a tanulóknak, de lehetőséget ad a tanulók értékeinek, érdekeinek figyelembevételére is. A tanulási zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulók esetében elengedhetetlen pedagógiai eszköznek tartjuk a differenciá lás és a pozitív diszkrimináció alkalmazását tanítási órán, rehabilitáción, fejlesztő foglalkozáson és más többletszolgáltatást nyújtó területeken egyaránt. Ezen eszközök alkalmazása azt a célun kat szolgálja, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásuk kal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhang ban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósítható meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, maga tartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladata. A sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességének fej lesztése érdekében is, segítheti az egyenlő tanulási esélyeket. 8.2.1. Differenciálási lehetőségeink: Motiváltság elérésében támaszkodni a gyermek különféle késztetéseire, igényeire, szük ségleteire. A differenciálás megvalósítható a tartalom mennyiségben, mélységében, rész letezettségében, a gyermeki érdeklődés irányultságában. Differenciálás a választott módszerek vonatkozásában. Választott munkaformák a gyermeki igényekhez való igazítása: egyéni munka, homogén vagy heterogén csoportmunka, frontális, páros munka. Differenciálás a szervezési mód vonatkozásában: kötetlen, kötött, mikrocsoportos, koope rációra építő. Differenciálás a pedagógiai irányítás módjában: direkt, indirekt, nyitott, zárt forma. Differenciálás az információ közvetítés módjában: auditív, vizuális, audiovizuális, taktitlis (tapintáson alapuló), kinesztetikus (látástól független mozgásérzékelés), komplex csatornákon. Differenciálás a gyermek pedagógussal együtt töltött ideje tekintetében: az egyénre fordí tott idő mennyiségében, minőségében: segítséget kérve, kapva, ráfigyelve, eligazítva, csak együttlétként. Differenciálás az információ megszerzése vonatkozásában játékba ágya 122
zottan, komplex tevékenységsorba integráltan, projekt módon: egy téma körüljárásaként vagy egy probléma megoldásaként, a kis lépések elvét követve, vagy nagyobb, átfogóbb lépésekben haladva. Differenciálás az egyes elemek egymásutániságában: a tanított elemek sorrendje, a betű tanítás sorrendje dyslexia prevenció szempontból. Differenciálás a nevelési stílusban: diktatórikus, ráhagyó, demokratikus, szeretetteljes, családias, elfogadó. Differenciálás a pedagógus gyermekhez igazodó szerepei vonatko zásában: irányító, szabályozó, segítségnyújtó, tanácsadó, ösztönző,alá fölémellérendelt viszonyban. Differenciálás a válaszadás módjában: igazodás a tanuló adottságaihoz és igényeihez: szóban, írásban /kézzel, számítógépes szövegszerkesztővel/ rajzban, megmutatva, meg súgva, megépítve, elkészítve, kiválasztva a helyeset. Differenciálás a munkavégzés ütemében, tempójában, a feladatvégzés sebességéhez való igazodásban: lassú, gyors, időre, egyéni tempóban, kiegészítő feladatok adásával. Differenciálás az önállóság fokában: teljesen önállóan, segítve, magyarázva, utánozva, bemutatva, megmutatva, együtt végezve, kis segítséggel, hivatkozással.
8.2.2. Pozitív diszkriminációs lehetőségeink: /KT. 30.§(9)bek. méltányosság elvének érvényesítése/ A tananyag mennyiségében és nehézségi fokában a gyermek képességeihez igazodó meg választása, szükség esetén a tananyag minőségi és mennyiségi redukálása. A tanulás folyamatának egyidejűleg többcsatornás (audítiv, vizuális, taktilis, kinesztéziás) információközvetítéssel való segítése. A tanuláshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása. – Fogalmi gondolkodás segítése érdekében, szógyűjtések, szómagyarázatok alkalmazása. Helyesírás segítése céljából helyesírási szótár, szövegszerkesztő és helyesírási programok használata. Az így előállított szövegek képezhetik az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének alapját. A kézírást – amennyiben indokolt – gépírás, számítógépen történő írás helyettesítheti. Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira: mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok), jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása, közvetlen, kétszemélyes kapcso lat teremtése a tanítási órákon, fokozott kontroll biztosítása. Matematika órákon segédeszközök használata gyakorló és számonkérő helyzetekben egy aránt. Fokozott jelentőségű az állandó szemléltetés. Szöveges feladatok értelmezéséhez segítségadás: kiegészítő kérdések, rajzos illusztrációk, modellálás, szómagyarázatok, közös, támogatott szövegértelmezés. Javasolt a tanuló számára biztosítani az elbírálás jogát, hogy állapota, speciális szükségle te szerint tudásáról szóban, vagy írásban kíván számot adni. Lehetőség a számonkérés egyéb alternatív formáinak alkalmazására – teszt jellegű felada tok, hangos könyvtár felhasználása. 9. A pedagógiai célú rehabilitálást, fejlesztést segítő eszközök és felszerelések jegyzéke /11/1994.(VI.8.)MKM.rend. 7.sz. melléklet/ Sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése a többi tanulóval együtt akkor történhet:
123
ha a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében az intézményes nevelés javaslataként megjelöli, hogy a tanuló integrált keretek között ne velhető, oktatható, ha az intézmény rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű tanuló pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szüksége sek./KT. 30.§(3)/ 9.1. Helyiségek: egyéni fejlesztő szoba: l 9.2. Bútorzat: tükör 1 asztal 1 szék 2 minimum szőnyeg 1 polifoam 1 9.3 Nevelőoktató munkát segítő eszközök: Az egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök oly módon, hogy az iskola munkarendje sze rint minden osztály alkalmazhassa. nagymozgást segítő eszközök finommotorikát segítő eszközök téri, síkbeli tájékozódást segítő eszközök percepció fejl. segítő eszközök logikai gondolkodást segítő eszközök kognitív képességet fejlesztő eszközök matematikai és anyanyelvi képességet fejlesztő eszközök Meixner Ildikó Adorján Katalin Torda Ágnes Schwalmné Navratil Katalin Vannay Aladárné Szautner Jánosné fejlesztő feladatainak gyűjteménye.
124
C.) DIFFERENCIÁLÓ TANTERVI TANANYAG 1.) Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási magatartási nehéz séggel küzdő tanulók továbbhaladásának feltételei Tanulási zavarral, nehézséggel küzdő tanulóink esetében elengedhetetlen eszköznek és módszer nek tartjuk a differenciálás és a pozitív diszkrimináció alkalmazását. Célunk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. További célunk a tanulási esélyegyenlőség segítése a tanulók mindenekfelett álló érdekének fi gyelembe vételével. Ezért részükre a továbbhaladás feltételeiben alkalmazzuk a tananyag meny nyiségi, mélységi redukálását. Ezentúl szempont az adott tantárgy és/vagy tantárgyrész érdem jeggyel történő értékelés és minősítés alóli mentesítése a tanulónak. Az oktatás folyamatában a módszerek megválasztása a szaktanár egyéni döntése és felelőssége. Ehhez gazdag módszertani lehetőséget kínál pedagógiai programunk. Az érintett tanulók köre tantárgyanként a differenciált tantervi tananyagban: magyar nyelvtan, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, informatika: • diszlexiás F 81.0 • diszgráfiás F 81.1 • kevert specifikus zavarú F 83.0 • tanulási nehézségű az olvasás és írás körében matematika: • diszkalkuliás F 81.2 • iskolai képességek kevert zavarával küzdő F 81.3 • tanulás nehézség az aritmetika körében valamennyi tantárgyban a figyelem, feladattudat és feladattartás tekintetében: • hiperkinetikus és magatartászavaros F 90.1 • aktivitás és figyelemzavaros F 90.0 valamennyi tantárgyban teljesítményorientációs helyzetben: • dadogó F 98.5 • szorongó F 41.9 A tartalom 30%os teljesítésével az érintett tanuló továbbhalad a következő évfolyamba. Érdem jeggyel történő értékeléskor ez a szint az elégséges2 minősítésnek felel meg. 1.1. Különleges gondozási igényű tanulóink továbbhaladásának feltételei Alsó tagozat 1. magyar irodalom 2. magyar nyelvtan 3. matematika 4. természetismeret 5. idegen nyelv Felső tagozat 1. magyar irodalom 125
2. magyar nyelvtan 3. idegen nyelv angol német 4. matematika 5. történelem 6. természetismeret 7. földrajz 8. biológia 9. kémia 10. fizika 11. informatika
Magyar nyelv és irodalom 1.osztály BESZÉD Beszédhangok ejtése utánmondással, helyes időtartalommal. Egykét mondat alkotása eseményt ábrázoló képről. OLVASÁSSZÖVEGÉRTÉS A magyar ábécében szereplő kis nyomtatott betűk biztonságos ismerete Kéthárom betűs, szótagok, valamint kéthárom szótagból álló szavak A némán vagy hangosan elolvasott szavak értelmezése szóban, rajzzal, cselekvéssel. Tíz soroló, mondóka, vers elmondása fejből. ÍRÁSÍRÁSHASZNÁLAT Tájékozódás a vonalrendszerben szükség esetén nevelői segítséggel. A magyar ábécében szereplő kisbetűk biztonságos alakítása másolással, diktálással és emlékezetből. Az írás során betűi egyértelműen felismerhetőek legyenek. A betűket a tanult módon kapcsolja. Három szótagból álló szavak másolása írottról és nyomtatottról. Kéthárom betűs szavak írása diktálással, látási és hallási megfigyelés után.
2.osztály BESZÉD Kéthárom mondat alkotása eseményt ábrázoló képről vagy képsorról. A nevelő segítségével tudja nyelvhasználati hibáit javítani. OLVASÁSSZÖVEGÉRTÉS A magyar ábécében szereplő kis és nagybetűk biztonságos ismerete. Nyolctízsoros egyszerű, szóanyagában ismert szöveg néma olvasása. A szöveghez kapcsolódó ismert típusú feladatok megoldása önállóan vagy szükség szerint rávezetéssel, a szereplők nevére, a helyszínre, s a főbb ményekre vonatkozóan. A megismert szöveg hangos olvasása előzetes felkészülés után az általa elsajátított technikával. (szótagolva, szóképekben, folyamatosan) A helyes ábécé ismerete és használata feladatmegoldáshoz. 126
ese
Öt vers elmondása emlékezetből. ÍRÁSÍRÁSHASZNÁLAT A magyar ábécében szereplő kis és nagybetűk, valamint az írásjelek biztonságos alakítása és kapcsolása. A vonalrendszerben történő biztonságos önálló tájékozódás. Szavak és rövid mondatok másolása írottról és nyomtatottról. A szójegyzékben szereplő szavak és kéthárom szóból álló mondatok írása diktálás sal előzetes látási és hallási megfigyelés után. Rövid szavak írása emlékezetből, előzetes hallási megfigyelés után. NYELVTAN Ismerje fel és nevezze meg a kijelentő és kérdő mondatokat. Szavak szótagolása segítséggel. Ismerje fel és nevezze meg a magán és mássalhangzókat.
3.osztály BESZÉD Háromnégy mondatból álló szövegalkotása eseményt ábrázoló képről vagy képsor ról, illetve egyéni élményről. A hétköznapi beszédszituációkban megfelelő nyelvhasználat helyes alkalmazása (köszönés, kérés, vélemény, kérdés) OLVASÁSSZÖVEGÉRTÉS Kb. fél oldal terjedelmű, egyszerű szerkezetű és stílusú szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg néma olvasása. A szöveghez kapcsolódó ismert típusú szóbeli és írásbeli feladatok megoldása önállóan az esemény szereplőire, helyszínére, idejére és sorrendjére vonatkozóan. A megismert szöveg hangos olvasása, felkészülés után. (szóképekben, szólamokban, törekedve a folyamatos olvasásra) Érzékeltesse a mondatvégi írásjelet. Tudja megkülönböztetni a verset a prózától. Öt vers elmondása emlékezetből. Gyermeklexikon használata nevelői segítséggel. ÍRÁSÍRÁSHASZNÁLAT Írása legyen olvasható az egyéni írás kialakulásával is. Rövid mondatok másolása nyomtatottról. A szójegyzékben szereplő szavak és kéthárom szóból álló mondatok írása diktálással hallási megfigyelés után. Hosszabb szavak írása emlékezetből hallási megfigyelés után. Nevelői segítséggel javítsa hibáit alaki és helyesírási szempontból. NYELVTANHELYESÍRÁS Ismerje meg és nevezze meg az egyszerű mondat fajtáit. (kij., ké., fk., fsz., ó.) A főnév felismerése és megnevezése egyszerű esetekben.
127
A tulajdonnevek helyesírása az alábbi esetekben. (személynevek, állatnevek, földrajzi nevek egyszerű esetei)
4.osztály BESZÉD Tudja összefüggően elmondani néhány mondatban az olvasott szövegek mát, valamint egyéni élményeit.
tartal
OLVASÁSSZÖVEGÉRTÉS Egy oldal terjedelmű, egyszerű szerkezetű és stílusú könnyen tagolható szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg néma olvasása. A szöveghez kapcsolódó ismert típusú szóbeli és írásbeli feladatok megoldása önállóan az esemény szereplőire, helyszínére, idejére és sorrendjére vonatkozóan. Alkosson véleményt a szereplők tulajdonságairól. Az elolvasott szöveghez kapcsolódóan tudjon kérdést megfogalmazni. A feldolgozott szöveg meghatározott részletének szöveghű olvasása előzetes felkészülés után. (kb. 15 sor) Öt vers elmondása emlékezetből. A népmesék jellegzetességeinek ismerése segítséggel. Gyermeklexikon önálló használata. Kötelező olvasmány feldolgozása esetén részletek megismerése. Alapvető könyvtári ismeretek. ÍRÁSÍRÁSHASZNÁLAT Egyéni olvasható írás rendezett, tiszta füzetvezetés. Az írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Rövid szövegek másolása nyomtatottról. Az évfolyamra meghatározott szójegyzék szavainak és rövid mondatok írása diktálással hallási megfigyelés után. Rövid versek vagy szövegek részletének leírása emlékezetből. Szöveg hiányzó részletének önálló leírása. (befejezés, eseménysor, párbeszéd) NYELVTANHELYESÍRÁS Helyesírási szótár használata segítséggel. Az ige, főnév, melléknév, számnév felismerése és megnevezése egyszerű esetekben. Biztonsággal ismerje fel a mondatfajtákat. (kij., ké., fk., fsz., ó) Matematika
1.osztály Térbeli, síkbeli és időbeli tájékozódása kialakult egyszerű viszonylatokban (alatt, fölött, mellett, között, mögött, illetve évszakok, napok, napszakok nevei és egy másutánisága) Érti és használja a relációs szavakat. Képes tárgyak adott szempontok szerinti szétválogatására.
128
Érti és használja a több, legtöbb, kevesebb, legkevesebb, ugyanannyi kifejezéseket. Ismerje, írja, olvassa a számok nevét és jelét 20as számkörben. Képes halmazok elemeinek megszámolására. Kialakult a globális mennyiség felismerés saját testen és tárgyakon. Képes mennyiség összehasonlítására 20as számkörben. A több, kevesebb, ugyanannyi jel használatára. Tud egyesével növekvő és csökkenő sorrendben számolni 20as számkörben. Páros és páratlan számok felsorolása a 10es számkörben. Képes elemi bontásokat végezni a 10es számkörben. Kialakult a mennyiségállandóság. Tudjon összeadást, kivonást megjeleníteni kirakással, rajzzal, róla a művelet eredményét leolvasni, értelmezni. Képes legyen a műveletek lejegyzésére, ismerje és használja a műveletekhez kapcsolódó szimbólumokat. Tudjon összeadást és kivonást végezni 10es számkörben eszköz nélkül. Összeadásra és kivonásra vezető egyszerű szöveges feladatban képes a lényeget kiemelni (rajz, kirakás), a szöveget a matematika nyelvére lefordítani, a kijelölt műveletet elvégezni, a választ pontosan megfogalmazni. Logikai szabályok felismerése manipulatív szinten. A szabály megfogalmazása és a folytatása pl.:
2.osztály: Ismerje, írja, olvassa 100as számkörben a számok nevét és jelét. Képes a mennyiségek összehasonlítására 100as számkörben. Relációs jelek biztonságos használata. Tud egyesével és tízesével növekvő és csökkenő sorrendben számolni 100as szám körben. Páros és páratlan számok felismerése 100as számkörben. Kialakult a helyiérték fogalma 100as számkörben. Képes a számok helyiérték szerinti bontására cselekvéssel. Tudjon összeadást és kivonást végezni a 20as számkörben eszköz nélkül. Ismerje és alkalmazza a 10es átlépés technikáját 20as számkörben. Tudjon összeadást és kivonást végezni kerek tízesekkel 100as számkörben. Tudjon szorzást, bennfoglalást megjeleníteni kirakással, rajzzal, róla műveletek eredményét leolvasni, értelmezni. Legyen képes a szorzás és bennfoglalás lejegyzésére, ismerje és használja a szimbó lumokat. Rögzüljön az 1es, 10es, 2es, 5ös szorzó és bennfoglaló tábla. Segítséggel összeadásra, kivonásra és szorzásra vezető egyszerű szöveges feladat ban legyen képes a lényeget kiemelni, a szöveget matematika nyelvére lefordítani, a kijelölt műveletet elvégezni, a választ pontosan megfogalmazni. Egyváltozós számsorozatban ismerje fel a szabályt, tudja megfogalmazni a matematika nyelvén és a sort folytatni 20as számkörben. Hagyományos óráról az egész órák leolvasása és kiállítása. Értse és használja helyesen a háromszög, a négyszög és a kör szavakat.
129
3.osztály: Ismerje, írja, olvassa 1000es számkörben a számok nevét és jelét. Képes a mennyiségek összehasonlítására 1000es számkörben. Páros és páratlan számok felismerése 1000es számkörben. Képes a számok helyiérték szerinti bontására 1000es számkörben, szükség szerint cselekvéssel. Tudjon összeadást és kivonást végezni 100as számkörben eszköz nélkül. Használ ja a tízes átlépés analógiáját. Rögzüljön a 4es, 8as, 3as, 6os, 9es és a 7es szorzó és bennfoglaló tábla is. Szükség esetén segítséggel összeadásra, kivonásra és szorzásra vezető egyszerű szöveges feladatban legyen képes a lényeget kiemelni, a szöveget matematika nyelvére lefordítani, a kijelölt műveletet elvégezni, a választ pontosan megfogalmazni. Egyváltozós számsorozatban ismerje fel a szabályt, tudja megfogalmazni a matema tika nyelvén és a sort folytatni 100as számkörben. Alakuljon ki a hosszúság mértékegységei nevének, jelének ismerete, a hosszúságmérés eszközeinek használata. (m, dm, cm, vonalzó, mérőszalag) Értse és használja helyesen a négyzet és téglalap szavakat.
4.osztály: Legyen biztos számfogalma 1000es számkörben. Tudjon összeadást és kivonást írásbeli műveletként lejegyezni és elvégezni 1000 es számkörben. Tudjon egytagú szorzóval írásbeli szorzást végezni 1000es számkörben. Készségszinten tudjon minden szorzó és bennfoglaló táblát. Önállóan összeadásra, kivonásra és szorzásra vezető egyszerű szöveges feladatban le gyen képes a lényeget kiemelni, a szöveget matematika nyelvére lefordítani, a kijelölt műveletet elvégezni, a választ pontosan megfogalmazni. Egyváltozós számsorozatban ismerje fel a szabályt, tudja megfogalmazni a matema tika nyelvén és a sort folytatni 1000es számkörben. Alakuljon ki az űrtartalom és tömegmérés mértékegységeinek ismerete, a mérő eszközök használata. (l, dl, dkg, kg) Tudja a téglalap és négyzet tulajdonságait. (oldal, csúcs)
Környezetismeret 1.osztály: Képes az élő és az élettelen elkülönítésére, tudja azokat csoportosítani segítséggel. Felismeri a természet védelmével kapcsolatos helyes és helytelen viselkedési helyze teket. A gyermek közvetlen környezetében leggyakrabban előforduló növény és állat jellegze tességeinek felsorolása a tanítói kérdésekre megfigyelés után. Rendelkezzen önmagára és családjára vonatkozó alapvető ismeretekkel. (név, lakcím, szülők neve, testvérek száma, neve, életkora) Tudja iskolája nevét. Ismerje a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. (úttesten való átkelés, gyalogos közlekedés a járdán) 130
Ismerje saját testének fő részeit és az érzékszerveket. Valamint megóvásuk és tisztán tartásuk módját. Ismerje és használja a saját testéhez viszonyított irányokat. (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra) Ismerje az évszakok, napok, napszakok neveit és sorrendjét.
2.osztály: Képes az élő és élettelen világ elkülönítésére, azok jellemző jegyeinek ismertetésére segítséggel. Tudjon összehasonlítást és csoportosítást végezni adott szempont szerint, tapaszta lati úton. Felismeri és megnevezi a közvetlen környezetében megfigyelt növényeket és állatokat. Meg tudja nevezni a növények főbb részeit. Rendelkezzen bővebb ismeretekkel önmagára és családjára vonatkozóan. (név, lakcím, szülők neve és életkora, és saját születési helye, ideje) Ismerje saját testének részeit és az egészséges fejlődés feltételeit. (táplálkozás, mozgás, tisztálkodás) Ismerje az évszakok, hónapok, napok, napszakok neveit, sorrendjét és jellemzőit. Tudja csoportosítani adott szempont szerint érzékelhető tulajdonságok alapján az anyagokat. Alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait. Tudja csoportosítani adott szempont szerint a közlekedési járműveket. Tudja a tanult alapvető téri relációkat megfelelően használni.
3.osztály: Képes a jellemző jegyek alapján az élő és élettelen elkülönítésére, önálló csopor tosításra. Tudja a tanult alapvető téri és időrelációkat megfelelően használni. Ismerje a növények és állatok életfeltételeit. Ismerje az egészséges emberi fejlődés feltételeit (táplálkozás, mozgás, tisztálkodás, öltözködés, betegségek megelőzése) Legyen képes a térbeli relációk síkbeli leképezésére (alatta, fölötte, mellette, előtte, jobbra, balra) Ismerje a fő világtájak nevét, és segítséggel határozza meg elhelyezkedésüket a térképen. Ismerje a kerékpáros közlekedés alapvető szabályait. Ismerje a település jellemző természeti formáit. (síkság, folyó)
131
A segítségkérés módjainak ismerete. (mentők, rendőrség, tűzoltóság) Ismerje a különböző intézmények szolgáltatásait. (iskolák, művelődési ház, sportcsarnok)
4.osztály: Képes felsorolni az életjelenségeket, és az élethez szükséges környezeti feltételeket. Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit. Felismeri közvetlen környezetében a halmazállapotváltozásokat. Képes tanári segítséggel ismertetni a víz megjelenési formáit a természetben, illet ve felhasználási lehetőségeit. Képes megnevezni az emberi test részeit. (a testrészek részeit) Tudja a tanult alapvető téri és időrelációkat pontosan használni. Ismerje a világtájak nevét és elhelyezkedésüket a térképen. Elemi szinten tudjon tájékozódni Magyarország domborzati térképén, lakóhely ének megkeresése. Tudja hogyan őrizheti meg egészségét, s mi veszélyezteti azt leginkább.
Magyar nyelv és irodalom 5.osztály: Kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés megfogalmazása nyelvtanilag he lyes és az illemszabályoknak megfelelő formában. Egy oldal terjedelmű prózai szöveg néma értő olvasása. A szöveghez kapcsolódó, ismert típusú szóbeli és írásbeli feladatok megoldása. Az olvasott szöveghez kapcsolódóan tudjon kérdést, állítást, tagadást megfogal mazni. Az olvasott szöveg tartalmának kronologikus és okokozati összefüggésekkel törté nő elmondása. Ismerje a történetek szereplőit, tudja elkülöníteni a fő és mellékszereplőket, cse lekvéseik alapján jellemezze őket. Ismerje fel a mű helyszínét és idejét. Személyes élményről 10 mondatos fogalmazás az időrendiség megtartásával. A 4. osztályos írás – helyesírás – nyelvtani ismeretek követelményein túl: a kiejtés szerinti írásmód erősítése a mondatok szavakra, a szavak szótagokra bontása, az elválasztás erősítése taps sal, ritmus segítségével rokon és ellentétes jelentésű, hangutánzó szavak értelmezése és szókincsbe való beemelése. Memoriterek:
Petőfi Sándor: Az Alföld 12. vsz. Petőfi Sándor: János vitéz I/12.vsz.,II/6.,IV/10.,VII.23.,XIII/1314.,XVI/1.,XXVI/1.,XXVII/11. Arany János: Családi kör 12.vsz. 2 népdal (Aki dudás…, Tizenhárom küllő van…) 6.osztály: Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, okokozati sek bemutatásával. Az olvasottak műfajának megállapítása segítséggel.
132
összefüggé
Rövid, tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, me moriterek. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: helyszín, szereplők, a főhős életútjának főbb állomásai, a cselekmény menete. 10 mondatos elbeszélő fogalmazás koherens szövegalkotással (hármas tagolás). Tudja megállapítani az olvasott szöveg érzelmi töltését (öröm, bánat, boldogság, kétségbeesés). Ismerje az alapszófajok legfontosabb helyesírási vonatkozásait: A múlt idő jele A melléknév fokjelei A tulajdonnévből képzett melléknevek (magyarországi, kunszentmártoni) Memoriterek: Arany János: Toldi Előhang, Első ének 12.vsz., Második ének: 1314.vsz,
Negyedik ének: 45.vsz., Hatodik ének: 1516.vsz., Nyolcadik ének: 6.vsz., Tizenegyedik ének: 12.vsz., Tizenkettedik ének: 18.vsz A walesi bárdok 13.vsz. Kőmíves Kelemen 1.vsz. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Dobó esküje) 7.osztály: A megértést biztosító néma olvasás után szövegmondás. Ismert személyek jellemzése (irodalmi hős, közember). Az egyszerű mondat mondatrészei: igei állítmány, alany, tárgy, határozók (hely, idő, mód, eszköz), jelzők (minőség, mennyiség) egyszerűbb eseteinek felismerése és jelölése. Kölcsey, Petőfi, Arany, Vörösmarty életéből 34 mondatnyi. Memoriterek:
Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal 13vsz. 138 Petőfi Sándor: Szeptember végén 12.vsz. Arany János: Kis versek: Szűlőhelyem, A csillaghulláskor Mikszáth Kálmán: A néhai bárány 13. mondat 8.osztály: Az olvasott szöveg értő befogadását biztosító néma olvasás legalább 2 oldal terjedelemben. Íráskészsége érje el a megérthetőség fokát, írásképe olvasható legyen. Minta alapján tudja megfogalmazni saját önéletrajzát. Egyszerűbb összetett szavak analízise, szintézise. Párbeszéd jelölése írásban. Memoriterek:
Ady Endre: Őrizem a szemed Móricz Zsigmond: Hét krajcár 12. bekezdés Juhász Gyula: Milyen volt…
133
József Attila: Mikor az uccán átment a kedves A Dunánál 1 versszak Radnóti Miklós: Nem tudhatom 110. sor Angol nyelv 13. osztály: A továbbhaladásnak nincs külön feltétele. A tanítási órán a tanulók lehetőséget kapnak, hogy tanulási zavaruktól függően, a saját tempójukban fejlődjenek. A minimumszint csak a 4. évfo lyam végén van meghatározva.
4.osztály: Témalista (ajánlás) Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.
Kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés, bemutatkozás, köszönet és arra reagálás. A továbbhaladás feltételei Olvasott szöveg értése A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját Íráskészség A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját
5.osztály:. számok 120ig ház részei napirend (5 mondat) BESZÉDÉRTÉS Részvétel egyszerű kommunikációs helyzetekben. OLVASÁSÉRTÉS Ismert szöveg hangos olvasása. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG Összekevert betűkből szóalkotás.
6.osztály:
134
a) Kommunikációs szándékok
környék, épületek a városban, családtagok b) Fogalomkörök:
a to be jelen ideje kérdő alakok, tagadás, rövid válaszok a főnevek többes száma can segédige BESZÉDKÉSZSÉG Helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG A lakás leírása kép segítségével.
7.osztály:. dátum kifejezése emberek külső leírása élelmiszerek, ételek nevei b) Fogalomkörök
egyszerű jelen a sorszámnevek 1100ig melléknévfokozás (egyszótagúak) OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG Hangos olvasásában ügyeljen, hogy az összetartozó szavakat együtt olvassa ki (chunks) előze tes bejelölés után.
8.osztály: a) Kommunikációs szándékok
útbaigazítás alapvető szakmák bemutatás és bemutatkozás jegyvásárlás szabadidőközpont, sportok BESZÉDKÉSZSÉG Kiejtésben ne legyenek értést akadályozó hibák. OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG
135
Használjon kétnyelvű szótárt szókeresésre. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG Ismerje a levél formajegyeit.
Matematika A továbbhaladás feltételeinek középpontjában az alapműveletek biztos végzése álljon. A tanulók legyenek jártasak az egyszerű kalkulátor használatában. A továbbhaladás feltételei nem kérhetők számon a dyscalculiával küzdő tanulóktól. Ők egyéni fejlesztési terv szerint – képességeik, deficitjük alapján egyéni bánásmóddal haladnak.
5.osztály: 10.000res számkörben írja, olvassa a számok nevét, jelét összeadást, kivonást írásbeli műveletként lejegyez és elvégez a fenti számkörben szorzó és benfoglaló tábla szóbeli és írásbeli erősítése a számkörben írásbeli műveletként lejegyzi és elvégzi a kéttagú szorzást írásbeli osztás egyjegyű osztóval és ellenőrzés tizedes és közönséges tört fogalma, leírása, olvasása egyszerű szöveges feladatban lényegkiemelés, művelet lejegyzése, megoldása, ellenőrzése és válaszadás egész és törtszámok körében a megadott számkörben vonalzó, körző biztos használata, egyenes, szakasz, kör rajzolása eszközzel négyzet és téglalap kerülete, területe és köznapi mértékegységei /cm – cm2, dm – dm2, m – m2/ hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mértékegységei két szám számtani közepe /átlag/ konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása
6.osztály: 100.000res számkörben írja, olvassa a számok nevét, jelét összeadást, kivonást írásbeli műveletként lejegyez és elvégez a fenti számkörben szorzó és bennfoglaló tábla szóbeli és írásbeli erősítése a számkörben írásbeli műveletként lejegyzi és elvégzi a háromtagú szorzást írásbeli osztás kétjegyű osztóval és ellenőrzés tizedes tört és 10; 100; 1000es nevezőjű törtek írásbeli összeadása, kivonása azonos nevezőjű törtek összeadása és kivonása egyszerű szöveges feladatban lényegkiemelés, művelet lejegyzése, megoldása, el lenőrzése és válaszadás egész és törtszámok körében a megadott számkörben párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szakaszfelezés, szögfelezés derékszög és hegyesszögek mérése kocka felszíne, térfogata köznapi mértékegységekkel /cm2 – cm3, dm2 – dm3, m2 – m3/ mértékegységek használatának erősítése három szám számtani közepe /átlag/ 142 tengelyes tükrözés négyzetrácson biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben nyitott mondatok egyenletként való értelmezése / +2=5 8=3
136
7.osztály: 1.000.000s számkörben írja, olvassa a számok nevét, jelét írásbeli összeadás, kivonás írásbeli műveletének lejegyzése és elvégzése a fenti számkörben szorzó és bennfoglaló tábla szóbeli és írásbeli erősítése a számkörben írásbeli műveletként lejegyzi és elvégzi a 34 tagú szorzást írásbeli osztás két és háromjegyű osztóval és ellenőrzése különböző nevezőjű törtek egyszerűsítése, bővítése különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása tizedes törtek szorzása egész számmal és tizedes törttel egyszerű szöveges feladatokban lényegkiemelés, művelet lejegyzése, megoldása, ellenőrzése, válaszadás egész és tört számok körében a megadott számkörben háromszögekkel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések, a háromszög belső szö gei a téglatest felszíne, térfogata köznapi mértékegységekkel /cm2 – cm3, dm2 – dm3, m2 – m3/ mértékegységek használatának erősítése több szám számtani közepe /átlag/ tengelyes tükrözés szerkesztéssel lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben grafikonokról, táblázatokból adatok leolvasása tanári segítséggel két lépéssel megoldható egyszerű egyenlet megoldása tanári segítséggel
8.osztály: kitekintés millión túlra a számok írása, olvasása terén írásbeli összeadás, kivonás írásbeli műveletének lejegyzése és elvégzése a fenti számkörben szorzó és bennfoglaló tábla szóbeli és írásbeli erősítése a számkörben írásbeli műveletként lejegyzi és elvégzi a 34 tagú szorzást a művelet ellenőrzése számológéppel írásbeli osztás két és háromjegyű osztóval különböző nevezőjű törtek egyszerűsítése, bővítése különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása tizedes törtek szorzása egész számmal, ellenőrzés egyszerű szöveges feladatokban lényegkiemelés, művelet lejegyzése, megoldása, ellenőrzése, válaszadás egész és tört számok körében a megadott számkörben téglalap, négyzet, háromszög szerkesztése kocka és téglatest felszíne és térfogata köznapi mértékegységekkel szám és szöveges feladatokban mértékegységek használatának erősítése több szám számtani közepe /átlag/ középpontos tükrözés grafikonokról, táblázatokból adatok leolvasása önállóan lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben önállóan két lépéssel megoldható egyszerű egyenlet megoldása önállóan
Történelem A megadott témákról a tanuló tanári segítséggel tudjon 45 mondatban összefüggően beszélni. /segítség = rávezető kérdések/
137
Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit térképeken megmutatni.
5.osztály: Őskor A gyűjtögető, halászó, vadászó ember. Az őskörnyezet. Élet az őskorban. A földművelő és az állattenyésztő ember. Élet az ókori Keleten Egyiptom, a Nílus ajándéka. A fáraó és alattvalói. A rejtélyes piramisok. Ószövetségi történetek Teremtés. Ószövetségi történetek. Hogyan éltek az ókori görögök? Az olimpiai játékok. Spárta, a katonaállam. Athén, az ipar és a kereskedelem központja. Képek a római történelemből Róma kialakulása. Szabadok és rabszolgák. Róma, a világ ura. A rómaiak Magyarország területén. A kereszténység születése Jézus születése, halála. A keresztény időszámítás. Népünk történelmének kezdetei Monda a magyarok eredetéről. Vérszerződés Etelközben. Honfoglalás és letelepedés. (895900)
6.osztály: Képek a középkori Európa életéből Hűbérurak, hűbéresek. A kézművesség és kereskedelem központjai: a középkori városok. Magyarország az Árpádok idején Az államalapítás. (1001) A tatárjárás. (124142)
138
Virágzó középkor Magyarországon Nagy Lajos, a lovagkirály. Hunyadi János. A nándorfehérvári diadal. (1456) Hunyadi Mátyás uralkodása. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. (1526)
Az újkor kezdetén Felfedezők és hódítók. (1492) Magyarország az újkor kezdetén A várháborúk hősei. (1552) A török kiűzése Magyarországról. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. (170311)
7.osztály: A polgári átalakulás kora Személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. 145 Képek a 18. századi Magyarországról Mária Terézia és II. József. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Gróf Széchenyi István, a reformkor programadója. Kossuth Lajos a reformpolitika élén. 1848. március 15e PestBudán. Képek a szabadságharc csatáiból. Nemzetállamok kora A dualizmus kora A kiegyezés. Az OsztrákMagyar Monarchia megalakulása. (1867) Világváros születik: Budapest. A millennium. A kiegyezéses Magyarország válsága. Az első világháború Az első világháború kitörése. Villámháborúból állóháború. A frontvonalak. (1914 1918) Győztesek és vesztesek. Az antant győzelme. Magyarország és az első világháború.
8.osztály: A világ a ’20as és ’30as években Európa az első világháború után. A gazdasági világválság. Magyarország a két világháború között Trianon és következményei. (1920) Életmód; kulturális és tudományos élet a két világháború között.
139
A második világháború Európai háborúból világháború (193945) – főbb fordulópontok. Magyarország a második világháborúban. Az európai és magyar zsidóság tragédiája, a holokauszt. A második világháború befejezése. A globalizálódó világ Globális problémák. Magyarország története napjainkig A sztálini rendszer magyarországi másolata. Az 1956os magyar forradalom és szabadságharc. A Kádárkorszak. A magyar tár sadalom átalakulása. A Kádárrendszer válsága, a békés rendszerváltozás. (1989) Állampolgári ismeretek A magyar állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei. A gyermekek jogai. Az Országgyűlés. A köztársasági elnök. A helyi önkormányzatok.
Természetismeret SZÁMONKÉRÉS ELSŐSORBAN SZÓBAN – képi, rajzos szemléltetéssel párhuzamosan
5.osztály: Megfigyeléseit, tapasztalatait tanári segítséggel – irányított kérdésekkel tudja röviden, 45 mondatban megfogalmazni. Lásson összefüggést a szerzett ismeretek és a mindennapi élet között. Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek megfigyelésére, rövid megfogalmazására. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Tudjon szemléleti térképen egyszerű térképjeleket olvasni – domborzat, víz. Ismerje környezetében előforduló legfontosabb gyümölcsök, zöldségek, állatok jellemzőit, táplálkozásban elfoglalt helyét. Tartalom: alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése alapfokú tájékozódás a térben, annak szemléleti ábrázolását térképen analizálja, szintetizálja /segítséggel mérjen távolságot, állapítson meg helyet irányokat jelentő kifejezésekkel terepet bemutató térképen/ időjárás elemei alapvető összefüggésekkel hőmérséklet mérése – halmazállapotváltozások a természetben csapadék, vízkörforgás, szél értelmezése felelős magatartás a természetben gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényei és termesztése /szilva, alma, szőlő,paradicsom, sárgarépa, fejeskáposzta, burgonya, vöröshagyma/ leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska) legismertebb ház körül élő állataink (háziegér, fecske, földigiliszta) falu és város legjellemzőbb élőlényei
140
legfontosabb állatvédelmi szabályok
6.osztály: Megfigyeléseit, tapasztalatait tanári segítséggel – irányított kérdésekkel tudja 67 mondatban megfogalmazni. Ismerjen fel oksági kapcsolatokat, segítséggel próbáljon törvényszerűségeket megfogalmazni. Alapvető méréseket tudjon elvégezni. Érzékelje a veszélyhelyzeteket, tudja a veszélyeket elkerülni. Használja a térképet egyszerű ismeretek megszerzésére, tud olvasni domborzati és vízrajzi térképen. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Személye körül és közvetlen környezetében értse a természetvédelem jelentőségét. Tudjon egyszerű fizikai kísérleteket tanári irányítás mellett elvégezni. Legyen tisztában a mozgás és a személyi higiéné egészségmegóvó szerepével. Tartalom: anyagok tulajdonságainak összehasonlítása alapmérések: távolság, hosszúság, tömeg, terület, térfogat, hőmérséklet, idő balesetvédelem, tűzbiztonság alapfokú biztonságos tájékozódás a térképen tájékozódás Magyarország térképén hazánk helye kontinensek, óceánok elhelyezkedése éghajlati övek leíró jellemzése Magyarország nagy tájainak leíró jellemzése Kunszentmárton, Tiszazug vidékének természeti jellemzése erdők sajátossága folyók, tavak legjellemzőbb élőhelyei élőlények a vizek partján a hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei
Földrajz SZÁMONKÉRÉS CSAK SZÓBAN! ÖNÁLLÓ MUNKAKÉNT – földrajzi nevek helyesírása
7.osztály: A tanuló tanári segítséggel – irányított kérdésekkel legyen képes röviden jellemzi a tanult kontinensek tipikus tájait, természeti adottságait. Térkép segítségével ismerje a földrészek fő részeit határoló tengereket, óceánokat, partvidéket. Lássa a természeti környezet alapvető összefüggéseit. A topográfiai fogalmaknál mutasson térbeli tájékozottságot a térkép használatában, képzeletbeli utazásokban. Legyen praktikus ismerete az éghajlati övekről. Elegendő felkészülési idő után térképi tájékozódás segítségével tudja a helyét: Európa:
141
hegyvidéki, mediterrán, óceáni, szárazföldi éghajlat domborzat – Alpok, Kárpátok, Ural, Appenninek, Pireneusok Keleteurópaisíkság, Lengyelalföld, Germánalföld folyók: Temze, Szajna, Elba, Rajna, Duna, Volga országok: Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország, Magyarország,Ukrajna, Oroszország és fővárosuk Afrika: sivatag – oázis Atlasz, Szahara, Nílus, Vöröstenger, Egyiptom, Délafrikai Köztársaság Ausztrália és Óceánia szigetvilág NagyVízválasztóhegység Canberra, Sydney Amerika: Szikláshegység, Mississippi alföld Amazonasmedence Amazonas folyó, Mississippi folyó USA, Kanada, Mexikó, Kuba, Brazília és fővárosuk Ázsia: monszunvidék, tajga Bajkáltó, Gangesz, Kaszpitenger, Sárgafolyó Himalája Japán, Kína, India, Irán és fővárosuk Sarkvidékek: éghajlati jellemzők, ismert állatvilág
8.osztály: A tanuló tanári segítséggel tudja röviden bemutatni KözépEurópa és Magyarország alapvető jellegzetességeit. Végezze jártasság szintjén a szemléleti térképolvasást. Tudjon 12 példát mondani az adott táj természeti összefüggéseire, tanári segítséggel. Ismerjen fel egyszerű összefüggést a földrajzi fekvés és a tájban élő emberek között. Elegendő felkészülési idő után szemléleti térképolvasással tudja helyét: Magyarország helye Európában, Kárpátmedencében a hat nagy tájegységet Duna, Tisza, Körös, Zagyva, Maros Balaton, Fertőtó, Velenceitó éghajlati különbségek magasság és égtáji fekvés szerint éghajlatból következő növény és állatvilág, erre épülő iparágak (élelmiszeripar, faipar)
142
település típusok jellemzői: tanya, falu, város, főváros hazai neves termékeink – export gyakorlati fogalma nevezetességeink – Hortobágy, Ópusztaszer, Parlament államforma, államfő, kormányfő KözépEurópa: Minden esetben viszonyítás és összehasonlítás Magyarországgal. Németország, Csehország, Lengyelország és hazánk szomszédai éghajlatiidőjárási jellemzők Alpok, Kárpátok, Germánalföld, Lengyelalföld Duna és a mellette fekvő országok A tanult országok néhány ismert terméke, híres személyisége, nevezetes történelmi eseményei Import gyakorlati fogalma Nemzetiségek, Magyarságok, magyarok más országban Európai Unió Európa jelképe, himnusza jelmondat: Egység a sokféleségben személyek szabad áramlása: útlevél nélkül utazás, letelepedés, feltételekkel kavállalás Biológia
mun
SZÁMONKÉRÉS ELSŐSORBAN SZÓBAN – szemléltető képek és földrajzi térkép felhasz nálásával
7.osztály: Ismerje az élő szervezetben lezajló alapvető folyamatokat. Legyen képes az élőlények megfigyelésére megadott szempontok szerint. Tudja, hogy az élővilág ökológiai egységekben működik. Ismerje az életközösségek legjellemzőbb fajainak nevét, életmódját. Tudjon egyszerű táplálékláncot felépíteni. Lásson összefüggést a környezet és testfelépítés között. Ismerje az élővilág öt országát. Tudjon csoportokat alkotni hasonló tulajdonságok alapján. Tartalom: fotoszintézis, légzés, táplálkozás, mozgás, szaporodás, fejlődés trópusi őserdő élővilága szavanna, sivatag élővilága lombos erdő, tajga erdő élővilága tengerek, tengerpart élővilága sejtnélküli egysejtűek, sejtmagos egysejtűek, gombák, növények, állatok legjellemzőbb tulajdonságai – életjelenségek, testfelépítés – alapján
8.osztály: Tudja felsorolni a tanuló az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit. Tudja az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosodjon, hogy a korai szexuális élet ártalmas lehet.
143
Legyen toleráns a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igénye a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értse a betegségek megelőzésének fontosságát. Tartalom: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezeti és működési szabályzat bőr funkciója, sérülései, bőrápolás csontok, izmok funkciói táplálkozás funkciója, legfontosabb tápanyagok, vitaminok táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás légzés funkciója, a dohányzás káros hatásai a keringés szerepe, szív és érrendszeri betegségek megelőzése a kiválasztás működése az ember ivarszervei – fogamzásgátlás az egyedfejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái az érzékszervek főbb jellemzői az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szen vedélybetegségek
Kémia SZÁMONKÉRÉS ELSŐSORBAN SZÓBAN, koncentráció a mindennapi élettel, kísérletek cselekvésbe ágyazottan.
7.osztály: A tanuló tudja felsorolni az atomot felépítő részecskéket. Mutasson tájékozottságot a periódusos rendszerben. Tudja megnevezni és felírni a tanult elemek kémiai jeleit. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket biztonsággal, tanári útmutatás alapján tudja bemutatni. Tudja, hogy a megismert anyagoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat. Lássa az égési folyamat lényegét, mindennapi jelentőségét, veszélyeit, helyes magatartást tűz esetén. Tartalom: változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban irányított megfigyelés – mint megismerési eljárás alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés különbség fizikai, kémiai, biológiai változások között keverékek fajtái, szétválasztásuk oldódás égés feltételei, oxidáció, vészhelyzetek, túlélési lehetőségek savas, semleges, lúgos vegyhatás a háztartásban atomok rendszerezése – elem, vegyjel, periódusos rendszer atomok kapcsolódása – molekulák
8.osztály:
144
A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a tanult elemeket, leggyakoribb vegyületeket. Irányítottan értelmezze a kémiai reakció lényegét az elvégzett kísérlet alapján. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Tanári útmutatás alapján alesetmentesen mutasson be tanulókísérleteket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Tartalom: hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása az ózon szerepe vas, vasoxid, acél, alumínium tulajdonságai korróziós jelenségek a mindennapi életből, korrózióvédelem arany, ezüst tulajdonságai életfontosságú anyagok: nátriumklorid, vas, kalcium szerepe tengervíz, édesvíz, vízkő, vízlágyítás tisztítószerek a mindennapi használatban: hypo, sósav, szappan, sampon építkezés anyagai elemi szinten: tégla, cserép, vas. Acél, műanyag, cement, sóder, homok, habarcs, beton energiahordozók fontossága: szén, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram levegőszennyezés, vízszennyezés szén és monoxid képződése, balesetveszély szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás
Fizika SZÁMONKÉRÉS ELSŐSORBAN SZÓBAN, magyarázó rajzok, képek felhasználásával!
7.osztály: A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására irányított kérdések segítségével. Tudja használni a tanult fizikai mennyiségek (út, sebesség, tömeg, erő, energia, teljesítmény) a mindennapi életben használt mértékegységeit. Ismerje fel a halmazállapotváltozást a mindennapi környezetben. Értse az egyszerű gépek gyakorlati hasznát és használatát. Tartalmak: egyszerű út és időmérés sebesség, megtett út, menetidő kiszámítása a sebesség változása a gyakorlatban egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására példák a gravitációra, súlyra, súlytalanságra, súrlódásra, közegellenállásra tapasztalás útján két test kölcsönhatása egyszerű gépek gyakorlati haszna nyomás értelmezése egyszerű kísérlet alapján közlekedőedények a mindennapokban hőmérséklet, mérés, mértékegység (oC) halmazállapotváltozások hétköznapi példákkal
145
a víz olvadás és forráspontja különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon
8.osztály: A tanuló ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket. Ismerje az elektromos áram élettani hatását, gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és balesetmegelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű áramkört létrehozni. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Tartalmak: elektromos áram fogalma, gyakorlati haszna, veszélyei, balesetmegelőzés egyszerű elektromos áramkör összeállítása – zseblámpa izzócsere nyitott és zárt áramkör rajza egyszerű kísérletek a soros kapcsolási fenyőégők alapján részt vesz az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálatában háztartásban használt elektromos melegítő eszközök háztartási berendezések teljesítményének és fogyasztásának összehasonlítása a váltakozó áram gyakorlati jellemzése a transzformátor gyakorlati alkalmazása elektromos hálózat, energiaellátás az energiatakarékosság hétköznapi megvalósítása a fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata sík, homorú, domború, gömbtükrök gyakorlati alkalmazása domború és homorúlencsék alkalmazási lehetősége (diavetítő, fényképezőgép, szemüveg, emberi szem) Informatika Az elméleti ismeretek számonkérése szóban, hibaüzeneteket másolva és olvasva, kezelési technikák gép mellett gyakorlatban.
6.osztály: Balesetmentesen használja a számítógépet. A tanuló legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra könyvtárfa szinten. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes informatikában használt leggyakoribb kifejezések – angolul, németül – másolására, értésére Tartalom: mi az információ információs alapegységek információs alapfogalmak a számítógép perifériái: billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó hálózati belépés, kilépés módja
146
szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása betűtípus, betűméret, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus mentés és nyomtatás segítséggel
7.osztály: A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Képes legyen egyszerűen formázott dokumentumot készíteni. Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. Legyen képes az informatikában leggyakrabban használt – 10 db – hibaüzenet másolására, olvasására, értésére. Tartalom: a számítógép fő részei számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató kiválasztott állományok másolása, mozgatása, törlése vírus fogalma, hatása saját email cím elektronikus levelezés alapfunkciói: küldés, fogadás képek bevitele 8.osztály: A tanuló ismerje a számítógép legfontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon bevinni adatokat táblázatba. Tudjon szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes az informatikában leggyakrabban használt – 20 db – hibaüzenet másolására, olvasására, értésére. Tartalom: számítógép alkalmazási területei a társadalomban szöveg átrendezése, keresése, helyesírás szerzői jog, felhasználói etika keresés meglévő adatbázisban az internet szolgáltatásairól tematikus és kulcsszavas keresők
147
