A BALATONFÜREDI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

1

A BALATONFÜREDI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

„Fontold meg jól, mit kezdesz; válaszd meg az eszközöket okosságod szerint; munkálj fáradhatatlanul; s ha mindent, amit erőd s körülményed enged, megtettél: nem vádolhatod magadat, bár a kimenetel óhajtásodnak meg nem felel is.” (Kölcsey)

2

1. TÖRVÉNYI HIVATKOZÁS A Kormány a 2007. július 18-i ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm.rendelet módosítását. 202/2007.(VII.31.) Korm.rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm.rendelet módosításáról. A NAT módosításával tovább erősödik a kompetencia alapú oktatás a közoktatásban, további támogatást kap az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása az iskolai tantervekben, a kerettantervekben, és a tankönyvekben. A közoktatás rendszerében és áttételesen az oktatási ágazat egészében is nagyobb hangsúlyt kapnak továbbá a mindennapi élethelyzetekhez szükséges készségeket, képességeket támogató tanulási folyamatok. A NAT-2003 felülvizsgálata során tovább erősödnek a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek. Az Európai Unió oktatáspolitikájában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy olyan kompetencia keretrendszer megalkotása, amely a gazdaság világában és a modern társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás paradigmájához,a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat tartalmazza (kommunikáció anyanyelven, kommunikáció idegen nyelven, matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetencia, kulturális kifejezőkészség). „Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei” részbe beépítésre került az EU nyolc kulcskompetenciát tartalmazó keretrendszer adaptációja. ( A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák alapját a Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) című dokumentum képezi) A „Kiemelt fejlesztési feladatok” című fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal, illetve a tudatos állampolgári léttel összefüggő társadalomismereti kiemelt fejlesztési célokkal. Megerősítésre kerültek az állampolgári és az aktív állampolgársággal kapcsolatos elemek is. Ennek legfontosabb mondanivalója, hogy az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek:

3

(pl.a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autónom cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Nagyobb hangsúlyt kapott a „Gazdasági ismeretek” a Nat-ba való beépítésével. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A „ Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiáról szóló OGY határozatban foglaltaknak megfelelően a Nat „Testi és lelki egészség” kiemelt fejlesztési területében már erőteljes hangsúlyt kap, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl.dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Új fejezettel egészült ki a Nat-2003, amely címe „A Nat és a helyi szintű szabályozás” lett. Ez a fejezet tartalmazza a 2003.évi tv.módosítás során megjelenített új és korszerű oktatásszervezési eljárásokat (évismétlés korlátozása, szöveges értékelés és helyi szintű értékelés,

belső vizsgák megszervezésének

kérdései,

magasabb

évfolyamra

lépés,

szakrendszerű-nem szakrendszerű oktatás az 5.6.évfolyamokon) a pedagógiai-tartalmi kérdésekkel összefüggésben. Részletes kifejtésre kerültek a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) meghatározott elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit (kulcskompetenciák megalapozása, a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül, adaptív tanulásszervezési eljárások és egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.)

4

KULCSKOMPETENCIÁK: -

Anyanyelvi kommunikáció

-

Idegen nyelvi kommunikáció

-

Matematikai kompetencia

-

Természettudományos kompetencia

-

Digitális kompetencia

-

A hatékony, önálló tanulás

-

Szociális és állampolgári kompetencia

-

Kezdeményezőképessége és vállalkozói kompetencia

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK -

-

ÉNKÉP, ÖNISMERET HON-ÉS NÉPISMERET EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT-EGYETEMES KULTÚRA AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS GAZDASÁGI NEVELÉS KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS A TANULÁS TANÍTÁSA TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTTLÉT SZEREPEIRE

5

A 2006. évi LXXI. törvény módosítja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt. Ez a törvénymódosítás érintette az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A módosító rendelkezés alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szakasz lépett: „ A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszönöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: -

bevezető szakasz: első és második évfolyam, kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam, alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam, fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam.

A közoktatási törvény 121. § 34. pontja meghatározza a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás fogalmát: -

szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

A 2006. évi módosítás alapján a közoktatási törvény a következő bekezdéssel egészült ki: Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Eszerint iskolánk Pedagógiai Programja –( nevelési program, helyi tanterv) módosul: Kiegészítésre kerülnek a nevelési program személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai. A Helyi tanterv V. pontja – A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának ellenőrzése, értékelése – tartalmazza a szöveges értékelés „felzárkóztatásra szorul” jelzését. A 2008/2009. tanévtől az 5. évfolyamon iskolánk a nem szakrendszerű oktatásra a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át fordítja, azaz heti 5 órát. ( Kt.128. § (19))

6

Ebből 2 órát a matematikai képességek fejlesztésére fordítunk a következő módon: A gyengébb képességűek csoportjában szükség van a tananyag csökkentésére, így heti 2 óra felhasználhatóvá válik az alapkészségek fejlesztésére – számolás írásban, fejben, alapműveletek, helyi érték, összefüggések meglátása, - ezáltal lehetőség nyílik a felzárkóztatásra. Ezt a feladatot tanítói képesítéssel rendelkező kolléga látja el, aki már 4 éve tanít 5. o.-ban matematikát. 1-1 órát fordítunk az olvasási készség, értő olvasás, szövegértés, szókincsbővítés, olvasás technika, lényegkiemelés, íráskészség, íráskép, helyesírás fejlesztésére, amit a pedagógus a magyar nyelv és irodalom órákon a tananyaggal integráltan kell, hogy megvalósítson, amit differenciált óraszervezéssel tud elérni, vagy heti 2 órát a magyar nyelv és irodalom óraszámából erre fordít. A Kt. 52.§ (11) figyelembe véve a 129.§ (10) bekezd.1 órában a fejlesztő pedagógus képességfejlesztést végez, mivel a nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly – minden esetben igazodva az érintett tanulói kör igényéhez. Pedagógiai programban: 5 óra felzárkóztatást segítő képességfejlesztés: - 2 óra magyar - 2 óra matematika - 1 óra fejlesztő foglalkozás A b osztályosok /gyengébb képességű csoport/ óraterve tartalmaz a 4 matematika órán felül 1 szabadon felhasználható órát, amit a fejlesztő foglalkozásra fordítanánk. A nem szakrendszerű oktatás ilyen módon történő megszervezésével nem lépjük át a tanulói terhelhetőség felső határát, 5. évfolyamon a 25,5 órát.

2. BEVEZETÉS 1.1.Szükség van-e változásra az oktatásban? Sok a felesleges tananyag, állandó rohanással és időhiánnyal küzdenek a tanárok és a diákok egyaránt. A reform, ami négy alapvető fogalomra épül: az egész életen át való tanulásra, a versenyképes tudásra a gyerekközpontúságra és az esélyegyenlőségre. A közoktatási reform alapvető célja, hogy csökkentsük a gyerekek felesleges terhelését, hogy legyen idejük hasznos, korszerű ismereteket elsajátítani. Jobban kell fejleszteni az alapvető készségeket. Legyen arány a lexikális tudás megszerzése és a képességfejlesztés között. Ezt a változást a közoktatási törvény módosítása alapozza meg, a tartalmi változásokat pedig az 1995. évi Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata tettei lehetővé, amely 2003-ban megtörtént. A vétőjoggal rendelkező Országos Köznevelési Tanács (OKNT) 2003. októberében jelentős többséggel elfogadta a dokumentumot. Az új szabályozás így, 2004. szeptember 1-jétől életbe lépett.

7

Az oktatás-nevelés alapvető feladataként a fejlesztést határozta meg a NAT. Értelmezési tartománya az 1-10. évfolyamokról a 1-12 (13.) évfolyamokra tevődött át, összhangban azzal, hogy a tankötelezettség felső határa 18 éves korra emelkedett. A pedagógusok és a szülők azt is megfogalmazták, hogy a szükséges változásokhoz kiszámíthatóságra és nyugalomra is szükség van. Ezért a reform legfontosabb elemei fokozatosan, több év alatt, felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. 2004. szeptemberében kezdődött az 1. évfolyamon, és évfolyamonként haladva 2017 tavaszán végződik. A Nemzeti Alaptanterv a háromszintű tartalmi-tantervi szabályozási rendszer alapját képezi. A szabályozás második szintjén a kerettantervek találhatók. A 3. szint a helyi tanterv. A helyi tantervek folyamatos fejlesztésének számos pedagógiai indoka sorolható fel, ilyen például a tantervi munkával kapcsolatos iskolai és országos tapasztalatok figyelembe vétele, a helyi, megyei országos és nemzetközi tanulói teljesítménymérések eredményei, a minőségfejlesztéssel kapcsolatos jelzések, a nem szakrendszerű okt. bevezetése. Az iskolában az eredményesség érdekében szükség vana folyamatos fejlesztésre. Az iskola akkor lesz eredményes, ha a folyamatos fejlesztésre rendezkedik be. 1.2. csatolva) 1.3.

Az iskola működésének törvényi feltétele : Az Alapító Okirat ( mellékletként Iskolánkról

Az iskola történelmi elődje 1906-ban alakult. Az akkori elnevezése Állami Polgári Fiúiskola volt. A polgári iskolában szőlész, borász iparostanonc oktatás is folyt. Az általános iskola 1946. november 12-én szerveződött. 1965. október 24-én vette fel a lengyel tábornok, Bem József nevét. 1970-től ének-zenei tagozat is működik az intézményben. Az iskola fenntartásában működik a sajátos nevelési igényű tagozat, mely nemcsak helyi, hanem körzeti igényeket is ellát. A „Füredi Bem Alapítvány” rendszeresen segíti az intézmény célfeladatainak megvalósítását. Az épületet 1989-91-ben felújították és a tetőtér beépítésével bővítették, ezáltal még impozánsabb képet mutat. Az oktatás 18 tanteremben, könyvtárban, 1 számítástechnikai helyiségben, tankonyhában, technikai műhelyben és gyakorlókertben folyik. A főbejárat előtti díszudvaron Bem József és Kodály Zoltán szobra köszönti a tanulókat és az iskolánkba betérőket. Két sportpálya övezi az épületet. Az iskolában 3 kórus működik. 1967. március 7-től (március 6. a Mester halálának a napja) rendezi meg az intézmény a városi szintű „Kodály Emlékhangversenyeket” 1981-ben az akkori néptánccsoport országos „Nívó – díjat” kapott színvonalas fellépéseiért. A felső tagozatos kórus az „Éneklő Ifjúság” hangversenyen rendszeresen arany minősítést szerzett és az „Év kórusa„ kitüntető címet kapta. (karnagy: Horváth Ernő) A névadás , 1965-óta szoros kapcsolatot tart az iskola Tarnow városával, illetve az ottani Bem iskolával. Az ének-zene tagozat külhoni kapcsolatai szerteágazóak. 2000-ben CD-lemeze jelent meg „ Kodály-öröksége” címmel. 2003-ban a kórus részt vett a csehországi Olmütz nemzetközi kórusversenyén, ahol „Ezüst medál” minősítéssel jutalmazták teljesítményét. 2004-ben az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyen Arany oklevél elismerést kapott a nagykórus, a kiskórus ezüst minősítésben részesült. Iskolánk tanulói aktív résztvevői a tanulmányi versenyeknek. 1.4.

Az iskola öndefiníciója

8

Iskolánk oktató-nevelő munkáját meghatározza a gyermekközpontúság, a tanuló személyiségének, képességeinek figyelembevétele. Törekszünk az egyéni és közérdeknek megfelelő magatartásformák, valamint a problémamegoldó képesség kialakítására, hogy megkönnyítsük tanulóinknak a társadalmi beilleszkedését. Ehhez a demokratikus viselkedés kommunikációs szabályainak kialakítása szükséges. Munkánkat meghatározzák a humán és természettudományi értékek, a hagyományok ápolása, saját és más népek kultúrájának megbecsülés, anyanyelvünk ápolása, nyitottság az új ismeretek, eredmények megismerésére. „Saját magyar jellemünk és szellemiségünk kifejtésére van szükségünk az európai kultúra valódi és örök értékeinek érvényesítése által. A mi európai feladatunk: embernek lenni - magyarul” (Makkai Sándor ) Nevelőmunkánk erősíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet az emberiség előtt álló közös problémákra, kihangsúlyozva az egyén és a közösségek felelősségét a Földet, az emberiséget fenyegető veszélyek csökkentésére. „ Az új iskola taníthat atomfizikát is, de csak akkor, ha párhuzamosan és kötelező érvénnyel átadja a tanulóknak azt, amit első ajándékként kaptak Magyarországtól a születésük jogán: Hazájuk tiszta nyelvét, jellemformáló irodalmát és a gondolkozásra szoktató történelmet. A gyerekeinknek azzal büszkeséggel kell megtanulniuk, hogy magyarok, amellyel Petőfi hitte legszebbnek a hazáját az öt világrész nagy területén, s úgy kell majd szembenézniük a gleccserrel és óceánokkal, a külföld látványosságaival, hogy egy jelentéktelen alföldi település, egy dunántúli falu….. emléke mindig mindenünnen visszavonzza őket”. ( Szabó Magda )

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai. Tantestületünk az oktatási és nevelési feladatok megvalósításának egyensúlyára törekedik. Célunk az emberi és nemzeti értékek megismertetése, elfogadása a tanulók által, a helyes értékrend kialakítása. „ A kultúrember eszménye nem más, mint az olyan ember személye, aki igaz emberségét minden körülmények között megőrzi.” (Albert Schweitzer) 1. A munka szeretete – az ember megbecsülése. a tanulók munkakultúrájának megalapozása, kötelességtudat kialakítása, rendszeres, pontos munkavégzés szokásainak kialakítása. Mások munkájának megbecsülése, elismerése.

2. Anyanyelvünk megfelelő elsajátítása, ápolása, a szép értelmes magyar beszéd használata. 3. Énkép, önismeret, kialakítása – tanulókat körülvevő környezet és személyek iránti érzékenység, fogékonyság az erkölcsi, etikai normák iránt. Érezzék magukat kompetensnek saját sorsuk és életpályájuk alakításában. Odafigyelés az értékekre. 4. Igény a környezeti kultúra kialakítására, a természet megóvására, földünk, egészségünk védelmére. Az egészséges testi fejlődés segítése, mozgáskultúra fejlesztése, tanulás, játék és sportolási élmények nyújtása.

9

Az egészség megőrzésének, a megelőzésnek a fontossága. Az egészségre ártalmas tényezők elutasítása, igénye az egészséges, kultúrált életmód-kialakítására.

5. Fegyelem, önfegyelem, beilleszkedés a közösségbe. Kapcsolatok, barátság kialakítása, ápolása. A család tagjainak szeretete, megbecsülése, tisztelete. A konfliktusok erőszakmentes kezelése, empátia az embertársak iránt. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése.

6. Igény a folyamatos ismeretszerzésre, a világ megismerése. Az információk

szelektálása, értelmezése. A tanulás színterei az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtári ismeretszerzés technikájának elsajátítása, és az információs adatbázisban való jártasság megszerzése, elektronikus oktatási segédanyagok használata a tantárgyi órákon.

7. A szülőföld, városunk, Magyarország kultúrájának, hagyományainak ápolása, a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek megbecsülése jelképeinek tisztelete. Hon és népismeret, helytörténet. 9.

Idegennyelvi kommunikáció 10. Érdeklődés a világ, a társadalom eseményei iránt. Bekapcsolódás a közéletbe. Megfelelő kommunikációs képességek kialakítása. Az állampolgári jogok és kötelességek megtartása. Szerezzenek ismereteket az Európai Unió intézményrendszeréről, hogy diákként és felnőttként tudjanak élni az Unió adta lehetőségekkel. Más országok, népek kultúrájának, nyelvének megismerése, szokásaik tiszteletben tartása. Váljanak nyitottá a különböző életmódok, a másság iránt.

11. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire – helyes iskola és pályaválasztás. A munka világának megismerése. A megváltozott mai gazdasági viszonyok által diktált tisztességes versenyszellem kialakítása. 12. Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, aktív tanulási módszerek kialakítása. Olyan módszerek alkalmazása, melyek a tanulók aktív tevékenységére épülve segítik az ismeretek elsajátítását, a képességek fejlesztését. Cél: A tanulás munkaformáinak változatos alkalmazása, a korszerű tanulásirányítási módok, technikák, a projektmódszer használata a tanítási órákon.

Sajátos Céljaink: Az ének – zene tagozat sajátos célja (hagyományőrzés és ápoló munka, humán értékek) Forrongó világunkban a nemzeti zenekultúránk nem létezhet jó minőségű és általános érvényű zeneoktatás nélkül. A zene a teljességre törekvő ember nevelésének nélkülözhetetlen, alapvető jelentőségű eleme, melynek értelemre és érzelmekre egyaránt gyakorolt, alakító, nemesítő hatását valamennyi jelentés filozófiai tapasztalati tényként fogadja el. A zene és bármely más művészet megértésére, a műalkotások, befogadására elsősorban az válhat képessé, aki valamilyen mértékben maga is részt tud venni művészi tevékenységben. Mindezek értelmében fogalmazódott meg, hogy hatékony módszerek alkalmazása révén a zenei írásolvasás elsajátítása mélyíti el a zenei tájékozottságot. Törekednünk kell arra, hogy a tanuló minél magasabb követelményszintet érjen el. A tehetségek gondozása azonban ennél is többet kíván. A szülők mellett az iskola feladata is, hogy észrevegyék a zenei tehetség korai megnyilatkozását, és közösen teremtsék meg a tehetséggondozás

10

feltételeit a tanuló zavartalan fejlődése érdekében. A tehetséggondozás legszélesebb területét a szakosított ének-zenei osztályok jelentik. A magyar zenei nevelés rangját elsősorban ezek az iskolák határozzák meg. Az iskolai karéneklés a tehetséggondozás, a közösséggé nevelés, a szabad idő eltöltésének leghatékonyabb formája. A kóruséneklés a művészi önkifejezés nagy hagyományokra visszatekintő megnyilatkozási formája a kodályi koncepcióra felépülő magyar zenei nevelés betetőzése. Az iskolai karéneklés nevelőereje a felkészülés, erőpróbája pedig a különböző hangversenyek. Erre kell törekedni iskolánkban. A sajátos nevelési igényű tanulók bekapcsolódása az általános iskola programjaiba. Az általános iskola tanárai is tanítanak a tagozaton. Az egyén megsegítésében meghatározó szereppel bír a Sajátos nevelési igényű tagozat koncepciója. Az alapvető kulturtechnikák eszközszerkezetű elsajátítása a tanulási nehézségek csökkentése alapvető feladat. Az ismeretbővítés, rendszerezés önálló életvezetésre való felkészítés fontos feladatunk. Minden ilyen munkának a tanár és diák kölcsönös tiszteletén kell alapulnia. A teljesülés feltételei közé kell, hogy tartozzanak. a./ Pedagógus színvonalas munkája . b./ Igényes szakmai felkészültsége és az önképzés. c./ Továbbképzés iránti igénye. d./ Szem előtt kell tartanunk a fokozatos értékelést, a folyamatos számonkérést. Működjön közre a tanulási nehézségek, a szociális – kulturális környezeti hátrányokból adódó különbségek csökkentésére. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését! 2005. szeptember óta emelt szintű matematikaoktatás folyik felmenő rendszerben iskolánkban. A humán értékek mellett a matematikai készségek fejlesztését is elsődlegesnek tartjuk. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: A nevelési célok, feladatok megvalósulása mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenységformák irányulnak. Tények, jelenségek bemutatása. Irodalmi, zenei, művészeti alkotások megismerése Beszélgetés-véleménynyilvánítás, lényegkiemelés, pozitívum, negatívum kiemelése. Önálló feladat kijelölése, ellenőrzés, értékelés. Motiválás, figyelemfelkeltés. Segítségadás. A nevelők személyes példamutatása Vita A tanulók önálló elemző munkája. Önálló ismeretszerzés ( iskolai könyvtár, városi könyvtár, múzeumok) Sportversenyek, versenyek, pályázatok természetbeni ismeretszerzés Projektek megvalósítása Csoportmunka, pármunka Differenciálás Kooperatív tanulás

11

3.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka alapvető feladata a tanulók személyiségének fejlesztése. Legfőbb céljaink és feladataink: 1. A tanulók önismeretének fejlesztése, pályaorientáció A személyiségfejlesztés feltétele a reális önismeret és önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása, a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása. Célunk többek között, hogy a tanulóknak legyen önbecsülésük, és tartsák tiszteletben mások individualitását is. Legyenek tisztában saját társadalmi, kulturális és családi hátterük értékeivel. 2. Attitűd 3. A tanulók tanulási képességének fejlesztése Feladataink: Értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, különös tekintettel a korunk információözönében való eligazodás képességének fejlesztésére. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztésének legfőbb keretei: szakkörök, képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, kooperatív tanulási módszerek, délutáni napközis tanóra. 4. A tanulók erkölcsi értékrendjének alakítása Ez egyetlen értékrend képviselete helyett a különböző értékrendek megismertetésével, és toleráns értékorientálással történhet. A tanulók felkészítése a közösségi létekre és szerepekre,a közös munkáért, közösségért érzett felelősség kialakítása, szociális készségek alakítása. Fontosnak tartjuk az emberi együttélés szabályainak megismertetését, a kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítását. A szociális képességeket elsősorban az osztályközösségben megélt saját élmények bázisán fejlesztjük. Képessé kell tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Ismerje meg, és tudja alkalmazni a társadalomba való beilleszkedés szabályait! 5. A tanulók hazaszeretetre nevelése és felelős Eu-s állampolgárrá nevelés. Feladatunk Balatonfüred és környékének és Magyarország múltjának és jelenének megismertetése.A nemzeti hagyományok,és a velünk élő kisebbség kultúrájának megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása. Feladatul tűzzük ki az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetését, az érdeklődés felkeltését társadalmi és világ jelenségek és problémák iránt. 6. A tanulók egészséges életmódra nevelése Fontosnak tartjuk a tanulók testi képességeinek fejlesztését, a testmozgás iránti igény felkeltését, mely főleg a testnevelés óra, sportkörök és napközis foglalkozások keretében történik. Kiemelt feladatként kezeljük az egészséges életmód fontosságának tudatosítását.

3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK:

12

Oktató-nevelő munkánk egyik fontos célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak a közösségi létre és a különböző közösségi szerepekre. E cél érdekében fontos feladatunk jól működő tanulói közösségek kialakítása és fejlesztése, hiszen a tanulók csak a közösségben megélt saját élmények bázisán tanulhatják meg a közösségi létet. Közösségfejlesztő tevékenységünk tehát nem öncél, hanem a tanulók személyiségfejlesztésének eszköze. Ismerje meg, tudja alkalmazni a társas együttélés szabályai! A közösségfejlesztés feladatai: 1./ Tanulói közösségek kialakítása, tervszerű működtetése: - Az iskolaközösségnek minden tanuló tagja. Működését a házirend szabályozza. Irányításában valamennyi tanuló részt vesz a diákönkormányzaton keresztül választóként közvetve vagy választottként közvetlenül. - Az osztályközösség a tanulók közösségi életének legfőbb színtere. Az osztályfőnök irányításával működik. Az órarendbe beépített heti 0,5 osztályfőnöki óra az osztályok közösségi életének csupán egy szűk terepe, de visszatérő ritmusával, szervezettségével számos lehetőséget rejt magában. Alsó tagozaton az egész napos együttlét szolgálja a közösséggé formálást. A nem szakrendszerű oktatásnak megfelelően kialakított csoportokban erőteljes hangsúlyt kap a személyiségfejlesztés, tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztatást segítő programok, szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek. A témakörök: önismeret, a tanulás tanulása, társas kapcsolatok, testi egészség, felelős állampolgár nevelése, konfliktuskezelés. - A diákköri közösségek munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. Iskolánkban a következő diákkörök működnek: sportkörök, művészeti körök, szakkörök, énekkar, kamarakórus, diákönkormányzat, helytörténeti kör, olvasókör. 2./ A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a közösségalakítás során. - A tanulói közösségek irányítása során a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heterogén ( a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének lassú átalakulásától az autonóm (önmagát értékelni és irányítani képes) személyiséggé válásig. - Közösségi fejlesztés az iskolai könyvtárban csoportmunka kialakításával, olvasókörök szervezésével. 3./ A szocializáció folyamatainak elősegítése a közösségalakítás során: Alsó tagozaton: - A társas kapcsolatok igényének kialakítása. - A személyiség erkölcsi arculatának érzelmi és értelmi alapozása. - Helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, humánus magatartásformák megerősítése. - Elemi állampolgári ismeretek nyújtása Felső tagozaton:

13

-

-

Fejleszteni a tanulók együttműködési kézségét, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, hogy képesek legyenek a páros munkára, csoportmunkára. A differenciált, egyénre szabott foglalkozások, feladatok a gyermekek személyiségét alakítják. Képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Kialakítani a konstruktív konfliktuskezelés képességét. Tudatosítani a közösség demokratikus működésének értékét és főbb szabályait. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát. Megalapozni a felkészülést a jogok és kötelezettségek törvényes gyakorlására. Fejleszteni a közösségtudatot, a nemzeti azonosságtudatot, az Európához és az emberiséghez tartozás tudatát.

4./ A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak alakítása - A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása. - A közösségeket erősítő hagyományok kialakítása, ápolása: Az osztályközösségben:  tanulmányi kirándulás  anyák napja  mikulás klubdélután  kirándulások, színház- és múzeumlátogatás  erdei iskola, táborok, túra, sítábor  diákcsere - Németország - Az iskolaközösségben: Túrák a pákozdi csata emlékére Bem nap - névadónk tiszteletére  Madarak és fák napja  Farsangi jelmezbál  Egészségnap  Magyar nyelv hete  Művészeti és szaktárgyi vetélkedők  Bem híradó  Iskolarádió – hirdetés  Adventi naptár - Iskolai ünnepélyek és megemlékezések jeles napjainkon: a zene világnapja az aradi vértanúk napja névadóünnepély az 1956-os forradalom napja népdalverseny Kodály Zoltán születésnapján karácsonyi ünnepély és hangversenyek a magyar kultúra napja az 1848-as forradalom napja a Föld napja tanévnyitó, tanévzáró, ballagási ünnepségek családi est Kodály Hangverseny Pünkösdi ének nemzetközi kórusfesztivál Iskolai, városi, kulturális rendezvények Tanulmányi versenyek Állatok és Víz Világnapja 3.3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK:

14



 



 

 

      

szoros, rendszeres kapcsolattartás a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal (közös megbeszélés tanév elején, osztályfőnökök tájékoztatása) Ovisuli, nyílt nap az átmenet nehézségeinek csökkentése:  az óvónőkkel tanítónőink közösen vesznek részt a „Csikófog” városi rendezvényen, óvónőknek és az óvodásoknak szüleikkel nyílt napokat szervezünk  „Zeneóvodai” játékos foglalkozást szervezünk  az alsó tagozatos osztályfőnökök átadják a felsősöknek az osztályokat (4. év végi programon vesz részt a leendő osztályfőnök, megbeszélést tartanak)  nyolcadikosainknak felvételi előkészítő foglalkozásokat tartunk az egyéni képességeknek megfelelő óraszervezés (differenciálás, csoportbontás matematika, idegen nyelv, testnevelés, technika, informatika tantárgyakból) a felzárkóztató órák tartása a napközi otthon foglalkozásai:  egyéni foglalkozás során támogatást kapnak a tanulók problémáik leküzdéséhez  napi kapcsolattartás a szülőkkel, osztályfőnökkel  tanulást előkészítő, fejlesztő játékok  közösséget és egyéni fejlődést biztosító szabadidős programok a tanulószoba (lehetőséget biztosítunk a rászoruló 7.-8. évfolyamosoknak) a felzárkóztató foglalkozások (a tanulási nehézségekkel küzdőknek, igény szerint, hosszabb hiányzás után) SNI-s tanulók fejlesztési terv szerinti integrált oktatása. tanulók, nevelők személyes kapcsolattartása (a problémák megelőzése, egyénre szabott megoldások) a családlátogatások (előzetes egyeztetés után, szükség esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel és a gyermekjóléti szolgálat szakemberével) az iskolai programok (az érintett tanulók bevonása szereplésekbe, versenyekbe, hulladékgyűjtésbe, eredményeik ismertetése társaikkal) a szakkörök, sportkörök, táborozások, iskolai rendezvények (a szervezés során, figyelembe véve a tanulók körülményeit, igyekszünk biztosítani minél nagyobb számú részvételüket) a tanulási módszerek tanítása (osztályfőnöki órákon, szak órákon, napközi otthonban) az iskolai könyvtár (játékos foglalkozások szervezése, az olvasóvá neveléshez, tartós tankönyvek és lexikonok mindennapi hozzáférhetőségét biztosítja az osztálytermekben történő elhelyezésével)

3.4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK: I. 1. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást segíti a csoportbontás megvalósítása. (Matematika, idegen nyelv, testnevelés, informatika tantárgyak esetén) 2. Differenciált feladatok csoportmunkában való elvégzése a különböző szaktárgyi órákon. II. Tehetséggondozó foglalkozások III. 1. Szaktárgyi, művészeti, sportversenyeken való részvétel. 2. Kulturális bemutatókon, rendezvényeken való bemutatkozás (iskolai, városi, megyei, országos szinten) Filharmónia hangverseny IV. 1. Iskolai és városi könyvtár egyéni és csoportos használata (internethasználat) 2. Tanulók számára kiírt pályázatokon való részvétel (rajzpályázatok, Megyei Pedagógiai Intézet regionális és országos pályázati lehetőségeinek kihasználása)-

15

1. Énekkari tevékenység

2.

Sportszakkörök

3. Szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök 4. Kézműves szakkör 5. Felvételi előkészítők a 8. osztályosok számára (matematika, magyar, idegennyelvek) V.

VI.

A felismert tehetség képességeknek megfelelő irányba terelése. Ének-zenei tanulmányok folytatásának lehetősége zeneiskolai képzés keretében, zenekari munkában való részvétel.

A továbbtanulás segítése: 1. Sokoldalú tájékoztatás: pályaválasztási rendezvények látogatása a szülők bevonásával. 2. A Megyei Pedagógiai Intézet speciális tanácsadó szolgálatának igénybe vétele (egyéni nehézségek esetén) 3. Pályaválasztási szülői értekezlet meghívott vendégekkel. Osztályfőnöki órákon különféle információs kiadványok bemutatása. 4. Meghívott vendégek, szülők segítségével egy-egy szakma, pálya, hivatás közelebbi megismertetése. 5. Iskolánk volt diákjainak meghívása, adott középiskola bemutatása „diákszemmel”. 6. Felvételik előkészítők szervezése, lebonyolítása. VII.

Szabadidős tevékenység 1. Énekkari felkészítő tábor szervezése 2. Nyári túratáborok 3. Sítábor 4. Diákcserébe való bekapcsolódás az idegennyelvi ismeretek, beszédkészség fejlesztése céljából. Lehetőséget biztosít, hogy a célnyelv országairól minél több ismerethez jussanak a tanulók. 5. Múzeumlátogatások, színházi, bábszínházi, esetenként mozielőadások megtekintése. 6. A diákönkormányzat révén városi rendezvényeken való részvétel. 7. Képességeknek megfelelően irányítjuk tanulóinkat a városi egyesületekbe.

3.5. GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK: A gyermek – és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési oktatási intézmény pedagógiai tevékenységéhez. Olyan légkört kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik tanuló származása, neme vallása, etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Feladatok: a.) A nevelők a tanulókkal való személyes kapcsolattartás során megismerik a gyermek személyiségét, családi körülményeit, fejlődését veszélyeztető körülményeit. Szükség esetén családlátogatáson tárják fel a problémák gyökerét és keresnek megoldásokat. b.) Az iskolában a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok segítésére, koordinálására ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek – és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: - Heti rendszerességgel fogadóórán biztosítani, hogy akár a szülők, akár a gyerekek négyszemközt megbeszélhessék vele a problémákat (rendkívüli esetekben más időpontokban is)

16

-

-

-

-

-

-

-

-

Tájékoztatnia kell a tanulókat és a szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről és intézményekről, amelyhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak A veszélyeztetett helyzetű tanulók esetében családlátogatásokon vesz részt, szükség esetén a hátrányos vagy problémás gyerekek esetében is A veszélyeztető okok fennállása esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, figyelemmel kíséri a probléma megoldására tett intézkedéseket Munkájával, észrevételeivel segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, részt vesz esetmegbeszéléseiken Tájékoztatást nyújt az iskola, a gyermekjóléti szolgálat és egyéb szervezetek által a tanulók részére szervezett szabadidős programokról Biztosítania kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. c.) Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata:- a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszűntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit pedagógiai módszerekkel, súlyosabb esetekben a gyermekjóléti szolgálat bevonásával hatékonyan tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat illetve elérje megoldásukat. d.) Iskolánk alapvető feladatai a gyermek – és ifjúságvédelem területén: A tanulók problémáinak felismerése és feltárása, A problémák okainak megkeresése Segítségnyújtás a problémák megoldásához Jelzés a gyermekvédelmi szolgálat felé e.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében az ifjúságvédelmi felelős együttműködik a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a polgármesteri hivatal gyámügyi hivatalával, a gyermek – és iskolaorvossal ill. védőnővel, a rendőrséggel e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, felvételi előkészítők, csoportbontásos és differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése (pályaválasztási szülői értekezlet) személyes, egyéni tanácsadás a szülőknek, gyermeknek egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a biztonságos, egészséges iskolai környezet megteremtése, a tanulási és a pihenőidő arányának megfelelő biztosítása, a családi életre nevelés az egészségtan tantárgy illetve az osztályfőnöki órák keretén belül, a napközis és tanulószobai foglalkozások biztosítása, iskolai étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok lehetővé tétele, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, kulturális programok, táborozások stb.) anyagi támogatás biztosítása az iskola alapítványából), szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálatról és szolgáltatásairól, szülők iskolájának szervezése

17

3.6. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE 1. Azokat a tanulókat, akiknek a tanulási kudarcot valamilyen „betegség” pl.: dyscalculia, dyslexia, vagy hyperaktivítás okozza, mindenképpen szakemberhez kell irányítani. A továbbiakban a szakvélemény által előírt formában kell a tanulót a tanulmányaiban irányítani, segíteni a tanórákon és a délutános foglalkozásokon. /SNI-sek, írásbeli számonkérés alól felmentettek/ 2. Tanulási kudarcot okozhat még egyes tanulóknak a szociális helyzetükből eredő hátrány, vagy a helytelen szülői magatartásból, következetlenségből fakadó hátrány. 3. Felzárkóztatásuk segítése a következő tevékenységek során történik: fejlesztő foglalkozás - egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezése, - korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás működtetése, - a napköziben és a tanulószobán a lemaradók segítése, - az iskolai könyvtárba tartós tankönyvek, segédeszközök beszerzése, annak lehetővé tétele, hogy a tanulók, napközis csoportok ezeket használhassák, kölcsönözhessék, ill. a délutáni tanórai foglalkozásokon segédeszközként használhassák, játékos munkaformák alkalmazása - az iskola sportlétesítményeinek, eszközeinek egyéni, ill. csoportos használatával a tanulókat igyekszünk sikerélményhez juttatni, - az ismeretszerzésben kihasználjuk, ajánljuk a számítás-technika adta lehetőségeket, az iskolában biztosítjuk az Internet-hozzáférési lehetőséget, valamint az ismeretterjesztő CDromok használatát, - vetélkedők, családi est megszervezésénél különös figyelmet kap a kudarcokkal küzdő tanulók szerepeltetése, - a nevelők különös figyelmet fordítanak személyes kapcsolattartásuk során a tanulók problémáira, - felvételi előkészítőt szervezünk a felvételi tárgyakból, a közép-és szakiskolákról átadott tájékoztatásokkal a tanuló képességeinek és vágyainak összehangolásával irányítjuk és segítjük a pályaválasztást. - szakkörök működtetése lehetőséget nyújt a tanulók képességeinek kibontakozásához, sikerélményt nyújtva megerősíti őket, /különösen eltérő tagozaton/ hogy hasznosak, más téren tehetségesek, - SNI tagozaton is fontos az állandó visszajelzés, megerősítés a tanuló számára - tanulási technikák elsajátítása / közvetlen valóság megfigyelése, eszközök használata, időbeli és sorrendi tanulás megbeszélése, lényegkiemelés, rögzítés/ - kommunikációs és kognitív képességek fejlesztése - egyéni fejlesztés - kézműves szakkörbe bevonás - részvétel a fizikai munkában 3.7. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Alapvető követelmény minden gyermek részére biztosítani a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathatja, szükség esetén leküzdheti azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Feladatok: - A differenciált, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - Korrepetálások működtetése,

18

-

-

-

-

-

-

-

A napköziben és a tanulószobán a lemaradók egyéni segítése, Diákétkeztetés (menza, háromszori étkezés) biztosítása, Az iskolai könyvtárba tartós tankönyvek, segédeszközök beszerzése, azoknak a tanulók vagy napközi csoportok részére kölcsönzése, Az iskola sportlétesítményeink, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, Színház – és hangverseny-látogatások szervezése, Alsósoknak mesefilmekhez, felsősöknek történelmi filmekhez mozi látogatás szervezése, Vetélkedők, családi est szervezése, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű gyerekek szereplésére, eredményeik elismerésére, Közös kulturális és sport programok, osztálykirándulások a tagozatos és nem tagozatos gyermekeknek a tolerancia megtanulására, egymás másságának elfogadására, Támogatjuk és segítjük a kisebbségi tanulók saját kultúrájának vagy egyéb műsorainak bemutatását. A nevelők különös figyelmet fordítanak személyes kapcsolattartásuk során a tanulók problémáira, A szülők, családok nevelési, életvezetési gondjait személyes megbeszélések, fogadóórák, szükség esetén családlátogatások során velük közösen próbáljuk megoldani, Felvételi előkészítőket szervezünk a felvételi tárgyakból, A középiskolákról átadott információkkal, a tanuló képességeinek és vágyainak összehangolásával irányítjuk és segítjük a pályaválasztást, Biztosítjuk – a törvény által előírt feltételek megléte esetén – az ingyenes tankönyveket, ingyenes étkezést Az anyagilag rászoruló tanulók iskolai táborozásához a Bem alapítvány lehetőségei szerint, pályázatok révén támogatást nyújtunk. Szoros és kölcsönös kapcsolatot tartunk a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A pedagógusokra a gyermekközpontúság, empátia, türelem, fejlesztő szándék jellemző.

3.8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Funkcionális eszközjegyzékben tervezett 2002. Növénytan modellek: Földrajz: földgömb, iránytű Kémia: vegyszerek, méregszekrény, eszközszállító kocsi Testnevelés: futballok, műanyag labdák, kézilabdák. MPI jegyzéke alapján : poroltók, gyűrű, páncélszekrény Tantermek: tanuló székek, tanulói asztalok pótlása, tábla, szekrények pótlása. Szaktanterem: flipchart tábla, számítógépasztal Könyvtár: egyedi világítás olvasóhelyenként Természettudományi szaktanterem: elszívó berendezés

3.9. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója évente háromszor az iskolai rendezvényeken, évente kétszer a Bem Híradó iskolaújságon keresztül, hetente egyszer iskolarádión keresztül. • a diákönkormányzat vezetője hetente egyszer az iskolagyűlésen, havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, folyamatosan a faliújságon keresztül • az osztályfőnökök folyamatosan, osztályfőnöki órákon, közösségi foglalkozásokon( 5. évfolyamon)

19

2. A tanulót és szüleit a tanuló előmeneteléről, fejlődéséről a szaktanárok folyamatosan – szóban és írásban – tájékoztatják. Negyedévenként értesítik a szülőket, ha nagyon gyenge az előmenetele. 3.

A tanulók egyénileg vagy képviselőik által közölhetik kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban az iskola igazgatóságával, a nevelőikkel, a szülői szervezettel.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten • az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein • a munkaterv szerinti fogadóórákon

5. pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás (előzetes egyeztetés alapján) b.) Szülői értekezlet Az aktuális programok mellett az elért eredmények, esetleges kudarcok okainak feltárása, közös feladatok kitűzése a megoldáshoz c.) Fogadó óra A tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal, szülők és pedagógusok személyes találkozása d.) Nyílt tanítási nap (előzetes egyeztetés alapján 1. és 5.osztályban a tanév folyamán tanítási napon) - szülők, nagyszülők, nevelőszülő, gyám vehet részt e.) Írásbeli tájékoztató A tanulmányi, magatartási eredmények, problémák időben történő jelzése 6. A szülői értekezletek, fogadó órák és a nyílt tanítási napok 1.3.5. évfolyam időpontját az éves iskolai munkaterv tartalmazza 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

20

4. KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az egészségnevelés és a környezetvédelem egymást kiegészítő, egymáshoz szervesen kapcsolódó témakörök. Nevelési programunkat ezért e két témakör ötvözeteként dolgoztuk ki. 4.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kellett venni. 4.2 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola Az iskola rövid története Lásd 7.old. Az iskola helye és épülete Az iskolánk Balatonfüred központi részén terül el. 2005-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. Az épület, annak gondozott díszudvara meghatározó része a városrésznek. Azonban mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Településünk helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Különös tekintettel a Balaton-felvidéki Nemzet Park nyújtotta lehetőségekre. Veszprém és Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg számunkra. Itt hozták létre az ország első tájvédelmi körzetét. Tehát a lehetőségek adottak, amelyek egyben köteleznek is bennünket a környezetorientált és az egészségtudatos magatartás kialakítására tanulóinkban. Mivel a városunk nyáron turisztikai központ ezért az egészségnevelés és a környezetvédelem speciális területeit is hangsúlyoznunk kell. Az iskola működése környezeti és egészségnevelési szempontból Tantestületünk több tagja foglalkozik környezeti és egészség nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés és az egészség nevelés az a területe iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A környezeti és egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: a. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi és egészség nevelési vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért az egészséges életmód szemléletének kialakításáért. b. Megfigyeléseket, méréseket végzünk a víz-, talaj- és levegő vizsgálatára, valamint az egészségkárosító anyagokkal kapcsolatosan, pl. a cigaretta károsító hatása.

21

Nem hagyományos tanórai keretben Több osztályunk erdei iskolában gyarapítja és mélyíti ismereteit. múzeumlátogatásokat szervezünk.(Állatkert, DRV, Nemzeti Park bemutató helyei) Egészségnevelési programokban veszünk részt -Blend –A-Med fogápolási program -Jonson-End-Jonson -Aerwaes program -VIBEV program Az itt folyó munka a tanév szerves része.

Intézmény-

és

Tanórán kívüli, valamint komplex programok: - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem, valamint az egészséges életmód fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat pl. Herman Ottó Verseny, Kaán Károly Természetismereti, Teleki Pál , Drog-prevenciós vetélkedő, Parlagfű és annak hatásai témakörében kiírt vetélkedők. - Több éve működik nyári túra táborunk, melyet tudatosan úgy tervezünk, hogy Magyarország más-más tájegységeit ismertessük meg tanulóinkkal közben az egészséges életmód szokásait is elmélyítsük. Az ötletet az keltette életre, hogy az évközi elméleti tananyag hasznosságát, alkalmazhatóságát mutassuk meg a gyerekeknek a természetben is. - Különböző akciókban veszünk részt: • Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. • Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz-, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi valamint egészségnapi fotókból összeállított kiállítást. Víz világnapjára kiírt pályázatokra rajzokkal nevezünk. • A Föld napján végzős osztályaink fát ültetnek az iskola udvarán. • Egészségnevelési akciónk az „Egészségnap”. Témakörei: fogápolás, testápolás, gyógynövényismeret, elsősegélynyújtás, fittnes, szexuális felvilágosítás, drog-prevenció, szépségápolás, kamaszkori pszichés problémák, táplálkozás. Ehhez nagy segítségünkre vannak a felkért szakemberek (kozmetikus, orvosok, mentőállomás dolgozói, stb.) • Osztályok között folyamatos tisztasági verseny folyik egész évben, év végi értékeléssel. • „Virágos Balatonfüredért” keretében iskolánk területét parkosítjuk, virággal díszítjük. • Tanulóink illegális szemétlerakókat kutatnak fel. • Egészséges életmódra nevelés keretében kerékpár ill. gyalogtúrákat szervezünk. • Bekapcsolódunk a Nők a Balatonért mozgalom által szervezett parlagfű gyűjtési akciókba. • Részt veszünk a „Szív napja” rendezvény programjain. • Konyhánk minden évben szervez a gyermekeknek ételbemutatót, amelyben a reformkonyha irányzatát érvényesítik. - Gyakorlókertet működtetünk, amelyben a tanulók a vegyszermentes növénytermesztés alapjait ismerhetik meg. - Évente rendezünk „Bem napot”, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik, valamint Bem sportnapot, Bem kupát. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Városunk bővelkedik építészeti emlékekben melyek környezetünk szerves részei. Kialakulásuk nagyban természeti értékeinknek köszönhetőek. Természeti kincseink nélkül településünk nem virágozhatott volna már fel a reformkorban. A fürdőkultúra terjedésének, a savanyúvíz áldásos hatásának köszönhetjük a Fürdőtelep épületeit, hozzájuk kötődő kulturális értékeket, irodalmi műveket. Ezért is fontos feladat tanulóinkban kialakítani a komplex gondolkodást természetről, környezetről, emberről, a köztük lévő szoros összefüggésekről. Természeti és épített környezetünk védelme a jövőnk záloga. - DÖK: sportnap: szeptember 29. - Tanévzáró sportnap szülők bevonásával.

22

4. 3 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti és egészség nevelési munkánk erőforrása is. Szellemi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezet- és egészségtudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti és egészséges életre való nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az iskolai szabadidő-szervező tanárnak nagy szerepet kell vállalnia céltudatos programszervezéssel. Évi tanulmányi kirándulást szervezünk környezeti ismereteket bővítő tartalommal. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti és egészségügyi témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban egyre hangsúlyosabb szerepe van a környezet és egészségtudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. Kiemelkedő témanapunk az „Egészségnap”. Diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti és egészségügyi tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti és egészség nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti és egészség nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezet és egészség tudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ennek érdekében szervezzük az „Egy nap az iskoláért” programunkat, melyben a szülők tevékenyen részt vesznek az iskola épületének és környezetének gondozásában. Aktív segítséget kapunk szakemberektől a drog-prevenciós programunkhoz. A Városi Rendőrkapitányság „DADA” programja, valamint a „Már tudok biztonságosan közlekedni” vetélkedője céljaink elérését segítik.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak, udvarunk példás rendje is bizonyítja ezt. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

23

Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti és egészségnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti és egészségnevelési programokat, mint eddig is.Pl. egészségnap, parlagfű akció, illegális szemétlerakás felderítéséért kapott jutalmak.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontos a Kittenberger Kálmán állatkert és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Civil szervezetek: A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Iskolai konyha Diákjaink étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai konyha kínálata, mely az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrendet alakít ki a tanulók számára. Ügyel az ételhulladék, papír szelektálására.  Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Alapítvány. Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét valamint az egészségnevelési programunkat.

5. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK 5.1 Alapelvek, jövőkép A környezeti és egészségnevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

24

 Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos, egészséges életet igénylő állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani : - a környezet és egészségtudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti és egészségnevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezet és egészségtudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Balaton parti iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket, egészséges életmód iránti igényüket formáljuk, megszilárdítsuk, a településünk különleges helyzetéből adódó társadalmi negatív hatásokat mérsékelni tudjuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Tanórán, nyári táborokban és az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd környezettudatos, a természetet és egészségüket féltő, óvó felnőttekké.

25

5.2. Mindennapos iskolai testedzés Az egészségfejlesztő iskolai program célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna; - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít; - a testmozgás-program játékokat is tartalmaz. Órarendbe iktatott forma minden évfolyam részére: - sajátos lehetőség iskolánkban, hogy hatalmas udvarral rendelkezünk, így a szünetek egy részét ki tudják használni tanítványaink a szabadban töltött mozgásra. - igény szerint az alsó tagozaton heti 3 testnevelés órából 1 óra keretében néptánc oktatás folyik. - délutáni napközis és tanulószobás foglalkozás idejében ebéd után 1-1,5 órát töltenek mozgással a szabadban. Egyéb módszerek: - a testnevelési órákon kívül az alsó tagozatos tanulóknak heti 2 x 45 perc sportfoglalkozás áll rendelkezésükre a délutáni órákban. - a felső tagozatos diákoknak heti 6 óra délutáni sportfoglalkozás (kosárlabda, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, atlétika) teszi lehetővé a mindennapos testmozgás lehetőségét; - az alsó- és az eltérő tagozatos tanulók évi 10 óra úszásoktatásban vesznek részt;

5.3. Fogyasztóvédelmi oktatás az iskolában A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban / Nat / Feladatok: -

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme tájékozódás képessége döntési helyzet felismerése, döntésre való felkészülés

26

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában: Tanórán belül:

technika - áruismeret, gyártás, termékminőség, fizika - víz, villany mérőórák, magyar - reklám, feliratok, biológia - génmódosított élelmiszerek, egészséges táplálkozás és táplálék, kémia - élelmiszer adalékok(E- számok),háztartási vegyszerek, informatika - elektronikus kereskedelem, történelem - EU- fogyasztói jogok, Tanórán kívüli tevékenység: vetélkedők, versenyek, rendezvények.

Módszerek -

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól riportkészítés az eladókkal médiafigyelés szituációs játékok

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői, de az iskola is pozitívan befolyásolja a családot a gyerekeken keresztül. 5.4. Drog prevenció az iskolában Célunk: a serdülőkorúak köreiben egyre jobban terjedő drogfogyasztás egészségkárosító és személyiségromboló hatásainak felismertetése , önvédelmi stratégiák kifejlesztése. Feladatok : -

önismeret fejlesztése akaraterő növelése helyzetfelismerés a szabadidő értelmes, hasznos eltöltése folyamatos felvilágosító tevékenység a szülők bevonása a drog prevencióba ,szakirodalommal való ellátása folyamatos kapcsolattartás tanulókkal a DÖK szabadidős programjainak támogatása ifjúságvédelmi megbízott bevonása

A drog prevenció színterei az oktatásban: Tanórán belül: egészségtan, biológia, osztályfőnöki óra Tanórán kívül: - versenyekre való felkészülés, - iskolaorvos, védőnő, rendőr bevonása klubfoglalkozáson való - beszélgetésbe - kortárs „érintett” meghívása - kulturális programok, túrák - filmek megtekintése, megvitatása

27

Módszerek: - beszélgetés - szituációs játékok - önismereti tesztek

6. CÉLKITŰZÉSEINK, FELADATAINK Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. 

Új tervek:

- a tantestület tagjainak bevonása a környezeti és egészségnevelési munkához; - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti és egészségnevelési módszereinek bemutatásával; - tantestületen kívüli továbbképzéseken minél többen vegyenek részt alsó és felső tagozatból egyaránt, - drog prevenciós programterv továbbfejlesztése; - mindennapos testnevelés megvalósításának érdekében szabványnak megfelelő tornaterem kialakítása; - „zöld osztály „ beindítása (1.osztály napközis csoportjában, majd felmenő rendszerben az itt megkezdett munka folytatása.); - fogyasztóvédelmi oktatás.  Hagyományok ápolása: - iskolanap ( Bem- nap) szervezése az egész iskolai közösség számára; (túrák, sportversenyek) - a város nevezetességeinek feltérképezése; - évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása; - énekkari és túratáborok megszervezése és lebonyolítása; - hagyományos sí tábor szervezése - jégnap - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi és egészségnevelési témákban - külső előadók bevonása a környezeti és egészségnevelésbe. - Egészségnap megvalósítása - Föld-napi program az iskola minden tanulójának - a 8. osztályosok fát ültetnek - Madarak és fák napja-akadályverseny, túra - tanulmányi kirándulások Az oktatást és nevelést szolgáló tanulmányi kirándulások, erdei iskolai programok, táborok a DÖK egyetértésével, a szülői igények és anyagi lehetőségeik alapján kerülnek megszervezésre.



28

Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti és egészségnevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, egészségtan, testnevelés, a természet állapotának mérési módszerei); - az egészséges táplálkozás és életmód fontosságának kihangsúlyozása - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; - egészséges testtartás és mozgás fontosságának belátása; - krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák; - a káros szenvedélyek megelőzése - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi és egészségneveléssel kapcsolatos versenyekre felkészítés; (Kaán Károly term. ism. verseny, Herman Ottó biol.verseny, drog prevenciós verseny) multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon; Kiemelt célok, célcsoportok: Alsó tagozat. -

étkezési, tisztálkodási szokásrend kialakítása( fogmosás, kézmosás, WC használat, helyes táplálkozási szokások iránti igény felkeltése(gyümölcs, zöldség, tej-termékek) mozgás, hasznos szabadidő eltöltés részesüljenek iskolaorvos, védőnő táplálkozási szakember által felvilágosító előadásokban a környezet tisztaságának megóvása iránti igény kialakítása a környezet élő és élettelen világának tiszteletben tartása, óvása

Felső tagozat: -

-

-

alapkészségek továbbfejlesztése; mentálhigiéné; konfliktuskezelés fejlesztése; szexuális felvilágosítás; káros szenvedélyek kialakulásának magelőzése; rendszeres mozgás, sport iránti igény továbbfejlesztése; állóképesség fejlesztése- mérése(Cooper futás); tevékeny részvétel a szűkebb környezet védelmében-szelektív hulladékgyűjtés, a környezet óvása a veszélyes anyagoktól (száraz elem, mosószer ),takarékosság vízzel ,villannyal; nem környezetszennyező csomagoló anyagok használata; részvétel a parlagfű-mentesítésben; az iskolaújságban „zöld oldal” és egészség- rovat nyitása; örökbefogadási akció kiterjesztése fákra, szobrokra stb. „zöld sarok „létrehozása a könyvtárban-könyvek CD-k, folyóiratok; ellenőrzések, mérések-levegő tisztaság, villanyfogyasztás; biokert művelés( gyakorlókert).

29

-

Tevékenységi formák mindennapos testedzés-testnevelés, tömegsport, úszásoktatás néptánc oktatás kölyök fitnesz sí tábor jégnap aerobic nyári túratábor kerékpárverseny vetélkedők erdei iskola iskola egészségügyi szolgálat igénybe vétele egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatok

7. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti és egészségnevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; - kézműves foglalkozások: tábori időben stb.; -„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés - „látogatás”: múzeum,állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, vízmű - versenyek; - sportrendezvények ( aktualitásokból eredő, városi rendezvények, gyerekek igénye szerinti pl: zsinórlabda) - szakkörök; - iskolazöldítés; - „jeles napok”; (Föld, Víz, Madarak és fák, Szív-nap, Nemzetközi Vöröskereszt) - projektek (pl. Blend -A- Med, Always, szárazelem, illegális hulladék lerakóhely térkép) - erdei iskolában); - túra táborban - Madarak és fák napján – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, kadályverseny szervezése; 7.1. Módszerek A környezeti és egészségnevelésben a hatékonyság növelése érdekében olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti és egészségnevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Interaktív pedagógiai módszerek: - gyűjtőmunka - játék - képzőművészeti alkotások

30

- vetélkedő - verseny - vitafórum - ötletbörze - kísérlet - kiselőadás - filmvetítés, elemzés - interjúkészítés - megfigyelések - szituációs játékok - értékelés 7.2. Taneszközök Az iskola csak részben rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti és egészségnevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Nagyon fontos a testnevelés órán használt eszközök pótlása felújítása. Szabadtéri játszóeszközök létesítése, felújítása. A meglévő VIDEO filmek, CD lemezek újakkal való kiegészítése célszerű.. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 7.3. Kommunikáció A környezeti és egészségnevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése.

31

Iskolán kívüli kommunikáció formái - cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezeti és egészséges életmóddal kapcsolatos problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes szervezetekkel.

32

HELYI TANTERV 1-4. osztály 2007. BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA BALATONFÜRED

33

HELYI TANTERV I.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; • HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; • H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉV 2004-200 5 2005-200 6 2006-200 7 2007-200 8 2008-200 9 2009-201 0 2010-201 1 2011-201 2

1. 2. Bevezető szakasz H2004

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001

H2004

H2004

HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

34

ISKOLÁNK A NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ ÁLTAL KÉSZÍTETT KERETTANTERV ALAPJÁN KÉSZÍTETTE EL HELYI TANTERVÉT.

ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK A minőségi tudás kritériumai A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyű és sokoldalú elérhetősége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetősége vált fontossá. Ezért a tanulási céloknak és az alkalmazhatóság kritériumainak közelíteniük kell egymáshoz. A tanulási célok meghatározásakor a tartós, elmélyült tudás kialakítását kell középpontba állítani. Az ismeretanyag megtervezésekor a hangsúlyt a tudás minőségi jellemzőire: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra kell helyezni. Olyan tanítási programokat és olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása sem a képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá és öncélúvá.

Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztése Az ismeret és a képesség jellegű tudás egymással nem szembeállítható és nem pótolható részét jelenti a minőségi tudásnak. A jól szervezett, pontos, hatékonyan felhasználható ismeretrendszer tud megfelelő alapot biztosítani a képességek fejlesztéséhez, s a működő képességek teszik lehetővé az ismeretek megfelelő mélységű feldolgozását, megértését és alkalmazni tudását. A működő műveltség kialakítása szempontjából az is nagyon lényeges, hogy az iskolák életből vett példák segítségével, problémafelvető kérdésekkel és aktív ismeretszerzést igénylő feladatokkal folyamatosan arra ösztönözzék a tanulókat, hogy gondolkodás útján is gyarapítsák fogalmaikat, illetve hogy már meglévő fogalmaik között minél több új kapcsolatot fedezzenek fel. Az ismeretanyag kiválasztásával és a tanulói követelmények meghatározásával megfelelő feltételt kell tehát teremteni a rendszerezett, pontosan megértett fogalmakon alapuló ismeretek elsajátításához és az ismeretek megtanulását, megértését és alkalmazását lehetővé tevő képességek kialakítását szolgáló tanulói tevékenységek gyakorlásához egyaránt. Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztésének stratégiája megfelelő válasz lehet az iskolai munkával szembeni kritikákra és kihívásokra.

A tanuló teljes személyiségének mozgósítása A korszerű tudáskép az ismeretekben, képességekben kifejezésre jutó műveltség mellett a gondolkodásmódban (mentalitásban), a viselkedésben, az attitűdben, a kommunikációban megjelenő műveltséget is magában foglalja. A tanulás az egész személyiség aktivitását igényli. Ezért az iskolai munka során a tanulás minden fontos összetevőjét mozgósítani és fejleszteni kell a kitűzött célok érdekében. Nem elég az ismeretek megértésére és megjegyzésére koncentrálni, alkalmat kell adni az ismeretek alkalmazását biztosító feladatok gyakorlására, a problémák, probléma helyzetek elemzésére és megoldására, a különböző gyakorlati tevékenységek tanulására, a tanulás módszereinek elsajátítására, a gondolkodási eljárások tanulására és nem utolsó sorban az értékek iránti pozitív attitűdök és a szociális magatartásformák kialakítására. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyerekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével.

A tanulási elméletek eredményeinek hasznosítása az iskolai gyakorlat megújításában A különböző jellegű tanulási folyamatok meglehetősen eltérőek. Egy minden jelenséget közös szabályszerűségekre visszavezető tanuláselmélet alkalmazás helyett ezért az egymással párhuzamosan élő tanuláselméletek legfontosabb megállapításainak együttes figyelembe vétele látszik célszerűnek. Aszerint válogatva közöttük, hogy a tanulás egyes összetevőinek megértéséhez és fejlesztéséhez melyik adhatja a leghasznosabb segítséget. Például a kognitív pedagógiai eredményeit elsősorban az ismeretek megértése, a

35 tanulási transzferre vonatkozókat az ismeretek alkalmazása, a szociális tanulási folyamatok fontosságát hangsúlyozókat pedig a tanulási módszerek, a gondolkodási eljárások és a magatartásformák tanulása terén érdemes figyelembe venni és felhasználni.

Kulcskompetenciák Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák, mint például a szociális kompetenciák (ideértve például a kooperációt); a tanulási képességek, a személyes képességek, a közéleti vagy a gazdasági életben való részvételhez kapcsolódó képességek mindig komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett, témaspecifikus szakértelemre és jól működő alapkészségekre lehet ráépíteni. A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulásirányítást igényel. A tanulók ilyen jellegű teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minőségi jellegzetességei jelentős mértékben közrejátszanak. Mindezen jellemzőket a tanulás tervezése során is fontos figyelembe venni. A tanterv elkészítésekor törekedni kell arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlődhessenek. Ilyenek mindenekelőtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belső értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelő motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle műveltségterülethez kötődő kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelősségtudat, hűség és a pozitív személyes énkép.

Kiemelt fejlesztési területek A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy legyenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják és ezáltal elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. E tekintetben a NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok konkrét útmutatóul szolgáltak az NTK Műhely kerettantervének elkészítéséhez is. Minden műveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kellett kapnia azoknak az ismereteknek, tanulói tevékenységeknek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon- és népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozásához, s amelyek közvetlen szerepet játszanak a környezeti nevelés; az információs és kommunikációs kultúra elsajátításának megvalósításában, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megőrzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülését. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy gyermekeink sikeresen megbirkózzanak a felnőtt életükben rájuk váró feladatokkal.

36

A bevezető és kezdő szakasz tanterve (1–4. évfolyam) Közös célok és feladatok Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Kezdő szakasz (3–4. évfolyam) A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

37 Emelt szint Évfolyam

1.

2.

A

B

A

"B" osztályok 3.

B

A

4. B

A

1. B

A

2. B

A

3. B

A

4. B

A

B

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

8

Matematika

5

Környezetismeret

1

8 1

8

5

1

1

7

5

1

1,5

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

Technika és életmód

1

1

Testnevelés

3

3

Összesen

20

A+B összesen Felzárkóztatás, tehetséggondozás

Jelmagyarázat

1

4

1

2

20

5

1

1

2

Idegen nyelv

Ének-zene

5

2

8

8

8

7

5

5

5

5

1

1

1,5

2

3 1

1

1

1

1

3 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

5

2

1

1

20,5

1

1

23

4

20

2

20

2

20,5

2

23

1

24

25

25,5

27

22

22

22,5

24

2+2,2

2+2,2

2+2,2

2,25+2,475

2+2,2

2+2,2

2+2,2

2,25+2,475

A

Kötelező óra

B

Szabadon tervezhető órakeret

38

Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve (5–8. évfolyam) Közös célok és feladatok Alapozó szakasz (5–6. évfolyam) Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatokat adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

Fejlesztő szakasz (7–8. évfolyam) Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség előtt álló globális problém ák megismerése. Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.

39 Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába. A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

40 „A„ Tantárgy

5. B

A Magyar nyelv és irod Történelem és államp. Idegen nyelv Matematika

osztályok

6 B

A

Emelt szint 7 B

A

Évfolyam 5 A B

8 B

A

A

„ B „ osztály 7 A B

6 B

A

5

5

4

4

5

5

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

3 5

3 5

3 4 1

3 4 1

3 5

3 5

3 4 1

3 4 1

2

2

2

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 0,5

1,5 1 1,5 1,5 1 1 1 3 0,5

Informatika Környezetism Természetism Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene

1 Rajz 1,5 Technika és életmód 1 Testnevelés 3 Osztályfőnöki 0,5

2

1 1 1 3 0,5

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 0,5

2

1,5 1 1,5 1,5 1 1 1 3 0,5

2

1 1,5 1 3 0,5

1 1 1 3 0,5

Modulok: Tánc és dráma

1

1

Hon és népism

1

1

Ember és társ., etika

1

1

Mozgókép és média Egészségtan

0,5

összesen

25 27

A + B összesen terhelhetőség

Jelmagyarázat

0,5 0,5

A B

2

25 27

2

Kötelező óra Szabadon tervezhető órakeretből

27,5 29,5

2

27 29

0,5 0,5

0,5 2

25 25

25 25

27,5 27,5

27 27

8 B

41

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az iskola arculatának • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. • Az egyes évfolyamokra vonatkozó tananyag egymásra épüljön. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár 6. számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. • • •

Életkornak megfelelő, szemléletes legyen Milyen a könyv nyelvezete, használhatósága, tartóssága, ára. Milyen módszert követ?

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

42

3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. 6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

IV.AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

43

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

V.A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. Az írásbeli beszámoltatások formái: a./ témazáró dolgozat 1 tanítási napon 1 iratható, pirossal kerül a naplóba. b./ Írásbeli felelet – számonkérhető az aznapra feladott tananyag és max. 3 ismétlő kérdés. c./ tudáspróba – max. 3 tanítási egységen alapuló írásbeli számonkérés, fekete szín alkalmazása A szóbeli feleletet egyenértékűnek tekintjük az írásbeli felelttel.

44

Ha egy napra több témazáró dolgozat lenne esedékes, a heti 1 órás tantárgynak előnyt kell élvezni. 8. évfolyamon írható napi 1 témazáró, 1 tudáspróba, ill. napi 2 tudáspróba. A témazáróról és a tudáspróbáról a tanulót előre tájékoztatni kell. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5.

6.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A negyedik (második félév) - nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. • Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következőket is tartalmazhatja:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

45

• A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 8. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz az OM által ajánlott értékelő lapok segítségével értékeljük. 9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az év végi eredményeknél nagyobb súlya a témazáró dolgozatnak van. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az tájékoztató füzeten keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

46

-

15.

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen matematika, informatika, környezetismeret. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, nyelv, matematika, informatika, természetismeret. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Minden tantárgy értékelése érdemjeggyel történik.

nyelv, idegen idegen idegen idegen

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

b) Jó (4)

-

47

-

c)

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz rész nincs írásbeli intője vagy megrovása. az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.

Változó (3)

-

az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

d) Rossz (2)

-

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

48

20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.

b) Jó (4)

-

c)

az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Változó (3)

-

az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

d) Hanyag (2)

-

49

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

22. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. / 8. évf. végén Nevelőtestületi dicséret, Bem plakett/. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

50

23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

24. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 25. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés. A tantestületi intést egyeztető eljárás, majd fegyelmi tárgyalás követheti. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; Mennyiségének igazodnia kell az életkori sajátosságokhoz és a tanulók terhelhetőségéhez.

51

A szünetekre, hétvégére nem szabad több házi feladatot adni, mint egyik tanítási óráról a másikra. Alsó tagozatban a szünetekre nem adunk házi feladatot. A szóbeli és írásbeli házi feladat korlátai azonosak.

VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40

4. 5. évfolyam

1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63

6.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73

7.

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.8 2 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88

8.

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96

52

1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. Évfolyam

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.0 2

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

53

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc

54

alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. 6. évfolyam 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98 98 100 102

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. 6. évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

55

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

2. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján.

Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

56

VIII. SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA TANESZKÖZÖKRŐL Minden évben a tankönyvrendelés előtt az osztályfőnökök összeállítják a következő tanévben felhasználásra kerülő tankönyvek jegyzékét, amelyet a szülők rendelkezésére bocsátunk A jegyzék alapján a szülők bejelölik melyik tankönyvet rendelik meg gyermekük számára. A tankönyvrendelést csak ezután állítja össze az iskola tankönyvfelelőse.

RUHÁZATI VAGY MÁS FELSZERELÉSI ESZKÖZÖK BESZERZÉSE CSAK A SZÜLŐKKEL TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉS UTÁN LEHETSÉGES.

IX. MELLÉKLET A Közoktatási törvénymódosítást 2010. július 5-én fogadta el az Országgyűlés. A 2010. évi LXXI. törvény módosítja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt. (Közokt. tv. 70. § (3.) bekezdés). Ez a törvénymódosítás érinti az alsó tagozatos tanulók tanulmányi munkájának minősítését, értékelését. Eszerint iskolánk Pedagógiai programja – a Helyi tanterv III. fejezete: A magasabb évfolyamba lépés feltételei és az V. fejezete: A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése módosul.

A HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSAI III. fejezet 1. - 6. pont 1. A második –nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tárgyból teljesítette. 2. A követelmény teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második –nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból „elégséges”év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt -250 óránál több-, nem tudta teljesíteni.

4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

5. Ha a tanuló a második –nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, évfolyamismétlésre utasítható. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelete alapján, ha a tanuló három vagy több tantárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, továbbra is lehetősége van javítóvizsga letételére a nevelőtestület engedélye alapján. 6. A második-nyolcadik évfolyamon a 2010/2011-es tanév végétől évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat, akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették három vagy több tantárgyból és a nevelőtestület, nem engedélyezte számukra a javítóvizsga letételét, valamint azokat a tanulókat, akik a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot szereztek. 7. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlan mulasztása nem több mint az igazolt. - magántanuló volt.

V. fejezet 7., 8., 9., 14., 16., 19. pont 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon: - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük a tanulók teljesítményét. 8. A szöveges minősítés a tanulók teljesítményétől függően a következő: KIVÁLÓAN MEGFELELT JÓL MEGFELELT MEGFELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

DICSÉRET……………………………TANTÁRGY(AK)BÓL. FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL…TANTÁRGY(AK)BÓL.

9. A félévi és év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló tanév közbeni munkája alapján kell meghatározni.

14. A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból osztályzattal minősítjük. Kivéve az etika, a mozgókép és médiaismeret, tánc és dráma modulokat. A bizonyítványba érdemjegy és szöveges minősítés helyett a részt vett kifejezés kerül.

16. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba, törzslapra be kell jegyezni.

19. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba, törzslapra be kell jegyezni.

A változtatások 2010. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.

Balatonfüred, 2010. október 01.