A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2010.
INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve:
Radnóti Miklós Általános Iskola
Székhelye:
8230 Balatonfüred, Nádor u. 17.
Az intézmény típusa: általános iskola OM azonosítója:
037002
TEAOR száma:
8010
Az intézmény postacíme:
8230 Balatonfüred, Nádor u. 17.
telefonszáma:
06-87-482-409; 06-87-481-759
fax:
06-87-482-409
Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve:
Közoktatási Intézményfenntartó Társulás
A fenntartó címe: 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Az intézmény jogállása:
részben önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv
Gazdálkodása:
részben önálló gazdálkodó
Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig 552323
Iskolai intézményi közétkeztetés
751779
Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás
751922
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai
801214
Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás
805113
Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)
801225
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása: A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége: dyslexia, dysgráfia, dyscalkulia, magatartás zavaros, kevert típusú tanulási zavarral küzdő.
Az intézményi nevelési-/pedagógiai program fenntartói jóváhagyásának határozatszáma, a hatálybalépés időpontja Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 255/2004. (VII. 22.) számú határozata, hatálybalépés időpontja: 2004. július 22.
2
2010. január 1-jétől: 562913-1
Iskolai intézményi étkeztetés
841901-1
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai
852011-1
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852012-1
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége: dyslexia, dysgráfia, dyscalkulia, magatartás zavaros, kevert típusú tanulási zavarral küzdő.
852021-1
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022-1
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége: dyslexia, dysgráfia, dyscalkulia, magatartás zavaros, kevert típusú tanulási zavarral küzdő.
855911-1
Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912-1
Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914-1
Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915-1
Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés
856013-1
Fejlesztő felkészítés
856099-1
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
Alapító okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója: 158/1997. (VI. 25.) Kh. számú határozata 92/1998. (IV. 23.) Kh. számú határozata 213/2001. (VI. 28.) Kh. számú határozata 339/2003. (XI. 27.) Kh. számú határozata 354/2004. (X. 28.) Kh. számú határozata 23/2006. (II. 02.) Kh. számú határozata 20/2008. (I. 31.) Kh. számú határozata 335/2008. (XI. 27.) Kh. számú határozata 230/2009. (VI.25.) Kh. számú határozata 58/2010. (II.25.) Kh. számú határozata alapján Dr. Bóka István polgármester
3
TARTALOMJEGYZÉK A Radnóti Miklós Testnevelés Tagozatos Általános Iskola jelmondata
6
I. Alapgondolatok 1. Hitvallásunk 2. Iskolakoncepciónk 3. Alapértékeink II. Helyzetelemzés 1. Iskolánk története 2. Beiratkozási területe 3. Tanulócsoportok 4. Az iskola sajátos arculata, hagyományai 5. Emelt szintű testnevelés 6. Személyi feltételek 7. Tárgyi, dologi feltételek 8. Az intézmény irányítási - szervezeti struktúrája
7 7 7 8 8 8 9 9 9 10 11 12 13
III. Az intézmény nevelési programja 1. Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai (szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás) 3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 4. Az iskolai egészségfejlesztési program 5. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 6. Környezeti-, természetvédelmi nevelés 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a taneszközjegyzék mellékelve) 14. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 15. Helyi tanterv 16. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 17. Tanórán kívüli foglalkozások
14
IV. Az iskola képzési rendje 1. A képzés szakaszai, a szakváltás szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek, az iskolából való kilépés szakmai követelményei 2. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei
80
4
14
27 34 39 47 54 57 58 59 59 60 61
62 62 64 66 79
80 81
3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje 3. 1. Az osztályba sorolás rendje 3. 2. A csoportbontás elvei 3. 3. Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységek elvei, besorolási szempontjai 4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 4. 1. Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei 4. 2. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei 4. 3. Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei 4. 4. Magántanuló 4. 5. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése
81 81 81 82 82 82 83 83 83 84
V. Az iskola élet- és munkarendje 1. Tanítási nap rendje 2. Hetirend 3. A tanév rendje 4. Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben 5. Napközi, tanulószoba 6. Iskolai szolgáltatások
84 84 85 85 85 86 89
VI. Az iskola hagyományai 1. Szervezeti hagyományok 2. Tantárgyi hagyományok 3. Rendezvények, a településhez kötődő hagyományok
89 89 91 91
VII. Helyi tanterv 1. A tantervválasztás szempontjai 2. A választott tantervek forrásai 3. Tantárgyi rendszer
94 94 94 94
VIII. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei
95
IX. Az iskolahasználók részvétele az iskola közéletében 1. Tanulói részvétel 2. Tanári részvétel 3. Szülői részvétel
95 95 96 96
X. A pedagógiai program megvalósításának feltételei 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek 2. Az iskolaépület állapota 3. Szakmai személyi feltételek 4. A program megvalósításához szükséges szakmai felkészültség megléte 5. Továbbképzési terv 6. A program megvalósításának pénzügyi feltételei 7. A pedagógiai program nyilvánossá tétele
97 97 97 97
XI. A pedagógiai program érvényessége
98
XII. A pedagógiai program mellékletei
99
5
97 97 98 98
A Radnóti Miklós Általános Iskola jelmondata
Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell, hogy szolgálja.
6
I. ALAPGONDOLATOK 1. Hitvallásunk Kossuth Lajos írta: "A népnevelés olyan, mint a tölgy, melynek nagy idő kell, míg a kisded makkból élőfa lesz: de éppen ezért nem lehet vele eléggé sietnünk: s ha csakugyan nem rajtunk áll egész erdőket vetni egyszerre: ültessen csak ki-ki tehetsége szerint apró csemetéket - majd fa, fa mellett erdőt csinál." Legszebb, legfelemelőbb feladat a gyermek nevelése-oktatása. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Ennek szellemében alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat. E feladatokat és célokat nehéz anyagi feltételek között a pedagógus hivatás és áldozatkészség erejével, az állandóan változó feltételek figyelembevételével próbáljuk a kívánt szinten, a szülői igényeknek megfelelően megvalósítani. A külső körülményeket ellensúlyozzák törekvéseink, iskolánk nyugodt, kiegyensúlyozott belső világa, erkölcsi értékrendünk, gyermek- és emberközpontú nevelő-oktató munkánk, mely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. 2. Iskolakoncepciónk Megalkotója egy elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült tantestület a hozzátartozó technikai személyzettel. A külső tényezők: társadalmi folyamatok, oktatáspolitikai változások, önkormányzati hozzáállás csupán a keretet, a mozgásteret határozzák meg. Iskolánk pedagógusai, vezetése gondoskodik a külső lehetőségek maximális kihasználásáról, a belső erőforrások mozgósításáról. Törekvésünk
fő
célja
a
gyermek
optimális
személyiségfejlődése,
felkészítése
a
továbbtanulásra, az életre. Aktív részese és alakítója a szülő, aki a gyermek személyiségfejlődésében a legnagyobb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget kell, hogy vállalja. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, a tudásgyarapítást, a személyiségformálást szolgálva és gazdagítva. 7
Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha a szülők és pedagógusok együttműködve, a diákok hasznos törekvéseit segítve munkálkodunk. 3. Alapértékeink Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, mely közös munkánk eredménye: - gyermekközpontúság - nyitottság, korszerűség - értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén - képességek szerinti fejlesztés - tudatos életvitel - harmonikus személyiségfejlesztés - élő kapcsolat városunkkal, megyénkkel, országunkkal és Európával. II. HELYZETELEMZÉS 1. Iskolánk története Iskolánkat 1971. november 7-én avatták. Testnevelés tagozata 1976 őszétől működik évfolyamonként két csoporttal. 10 tantermes iskolánkat 1975-től bővítették a nyugati szárny négy tantermével és kiszolgáló helyiségeivel, majd 1983-ban megépült a keleti szárny is. Radnóti nevét ünnepélyes keretek között, mellszobrának avatásával 1977-ben vette fel. Kezdetben 29 pedagógus 436 gyermeket oktatott. A 80-as évek közepén létszámunk 60 pedagógus mellett 900 tanulóra gyarapodott. Természetesen ez időszakban több helyszínen (Forfa iskola, Duviép) folyt az oktatás. Jelen pillanatban 385 tanuló nevelő-oktató munkáját 37 pedagógus végzi (35 álláshelyen). Az elmúlt 39 évben mintegy másfélszáz pedagógus tanított intézményünkben. Az orosz nyelvről az elsők között tértünk át a német és angol nyelv oktatására. Iskolánk avatásától fogva tanulmányi, kulturális és sport területen kimagasló eredményeket ért el nemcsak megyei, de országos szinten is.
8
2. Beiskolázási területe Körzetileg - bár a körzethatárok megszűntek - a keleti városrész és Arács tartozik az iskolához, valamint jelentős a Balaton-parti településekből a beiratkozás. Balatonfüred speciális terület: az idegenforgalom, a túrizmus alapiparág. Az elmúlt évek tapasztalata: a környező településekről is szívesen járatják ide a szülők gyermekeiket. Melyet ékesen bizonyít 15-17 település 70-75 tanulója. 3. Tanulócsoportok Tanulócsoportjaink száma:
16
Napközis csoportjaink száma:
8
Tanulószobai csoportok száma:
1
Tanulólétszámunk 2010. szeptember 1-jén 384. A fenntartó önkormányzat döntése alapján a gyermeklétszám alakulásától függően két párhuzamos osztály engedélyezett évfolyamonként. 4. Az iskola sajátos arculata, hagyományai Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Steierlein István. A Radnóti Miklós Általános Iskola 8 évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Tagintézménnyel nem rendelkezik. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola alaptevékenysége az általános műveltséget meglapozó nevelés és oktatás. 2. osztálytól évfolyamonként egy-egy csoport emelt szintű testnevelésben részesül, és ezért szakosított tanterv szerint történik a testnevelés oktatása. Első osztálytól német, illetve angol nyelvet oktatunk, és a felső tagozaton évfolyamonként egy-egy csoport emelt szintű oktatásban részesül heti öt órában. A szülői igényeknek megfelelően délután szakkörök, fakultációk, felzárkóztató foglalkozások, differenciált képességfejlesztés, középiskolai előkészítő, sportolási és edzéslehetőségek színes skáláját alkalmazzuk. Táltos program keretében művészeti képzést biztosítunk több mint száz, főként alsó tagozatos tanulónak délutáni foglalkozás keretében 7 csoportban. Színjátszás 5 csoportban, kézműves foglalkozás 2 csoportban. 9
A lehetőségekhez mérten csoportbontást alkalmazunk a testnevelés, a magyar nyelv, az idegen nyelvek, a matematika, a számítástechnika, valamint a technika oktatásánál. Órarend szerint úszást és teniszoktatást, téli időszakban külföldön síoktatást szervezünk tanulóinknak. Nyáron honismereti, képzőművész, informatikai és vízitábor biztosítja a sokrétűséget. A Balaton közelsége miatt alapkövetelmény az úszás elsajátítása. Szaktárgyi, kulturális és sportversenyeken való részvételt biztosítunk tanulóinknak. Külföldi cserekapcsolatokat szervezünk Németországba és Lengyelországba. Biztosítjuk a hitoktatást. Az intézmény alapellátásként a tanulók részére napközi otthonos ellátást, tanulószobát és diákétkeztetést biztosít. A Radnóti Miklós Általános Iskola esetenként a Tanárképző és Tanítóképző Főiskolák gyakorló iskolája. 5. Emelt szintű testnevelés 1976 óta felmenő rendszerben működik a testnevelés tagozat. Kezdetben a többszöri túljelentkezés miatt felvételi gyakorlati teszt alapján válogattuk ki az óvodáskorú tanulókat. Jelenleg második osztálytól kialakított 2 csoport alkotja az emelt szintű képzést, egy év megfigyelés után a tanító, a szaktanár véleménye alapján a szülővel való egyeztetés után történik a válogatás. Ma már testnevelés, edzés terén az iskolán belüli foglalkoztatás dominál. Jól képzett testnevelő tanáraink munkájának eredménye a megfelelő utánpótlás-nevelés atlétika, labdarúgás, kézilabda terén. Egyesületi képzés a következő sportágakban létezik városunkban, illetve a környéken: vitorlázás, tájfutás, úszás, atlétika, kézilabda, labdarúgás, judó, különböző torna, trampolin, tánc, lövészet, evezés, darts, vívás, golf, lovaglás, sakk. Alsó és felső tagozaton a délelőtti és délutáni foglalkozásokon az alapok megteremtése mellett legfontosabb a sport megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés. Népszerűek az iskolai tömegsport órák, házi bajnokságok. A megyei diákolimpia döntőire évente mintegy 10-12 sportágban jutnak el tanulóink képviselve iskolánkat. Kiváló eredményeket érnek el főként atlétika, labdarúgás, kézilabda, tájfutás, vitorlázás terén. De voltak és vannak kiemelkedő sakkozóink, úszóink is. A
10
testnevelésnek nemcsak a testi nevelésben, de a rendre, fegyelemre, kitartásra, rendszeres, folyamatos munkavégzésre nevelésben is meghatározó szerepe van. 6. Személyi feltételek Az alkalmazottak száma:
47 fő Jelenleg
Nevelő-oktató munkát végző főállásúak száma, teljes munkaidő Nevelő-oktató
34
munkát
végző
nem
főállásúak száma, részmunkaidő Nevelő-oktató
munkát
segítő
2 főállású
alkalmazottak száma
2
Óraadó
1
Egyéb
munkakörben
foglalkoztatottak
száma
8
Különös szakképzettséggel rendelkezők: labdarúgó szakedző, edző, gyors- és gépíró, fejlesztő pedagógus, drámapedagógus, vizuális kommunikáció, társadalom- és állampolgári ismeretek szakos, népművelés-kézműves szakoktató. Nevelőtestületünk éves munkaterv alapján, melyet az igazgató készít el, s a tanévnyitó értekezleten ismertet, s a tantestület elfogad, végzi munkáját. Ezt egészíti ki a tantárgyfelosztás, az órarend és a hozzá kapcsolódó teremrend. Évente tartunk tanévnyitó és -záró értekezletet, őszi és tavaszi nevelési értekezletet, valamint legalább két esetben évente munkaértekezletet. Az évközi értekezletek, valamint a havi vezetői megbeszélések hivatottak az éppen aktuális feladatok megoldására. Nevelőtestületünk három nagy munkacsoportra tagozódik, melyek szorosan együttműködve végzik oktató-nevelőmunkájukat. Ezek:
alsó
tagozatos
munkaközösség,
napközis
munkaközösség,
felső
tagozatos
munkaközösség. Emellett magyar-történelem, testnevelés, matematika munkaközösség működik. A fenti munkaközösségek éves munkaterv alapján, az aktuális feladatokat megbeszélve, bemutató
órákat
tartva
dolgoznak.
Meghatározzák
11
a
tankönyveket,
egységes
követelményrendszert és ellenőrzési rendszert dolgoznak ki. Beszámolnak a továbbképzések tartalmáról. Pedagógiai asszisztenseink száma kettő. 7. Tárgyi, dologi feltételek Az iskola Balatonfüred központjában helyezkedik el. Az épület kelet-nyugati irányban épült, tantermeinek nagy része déli fekvésű. Két mellékszárnyát a tornatermi, illetve az igazgatási és élelmezési rész alkotja. Kora túlhaladta a negyedszázadot, s az anyagiak hiánya állagában is megmutatkozik. A 2010/2011-es tanév őszén megkezdődtek az átfogó felújítási munkálatok. Ennek keretében az iskola összes terme új műpadló burkolatot kapott, az épületet falait kívülről hőszigetelték és az elavult radiátorokat kicserélték. Az épület tantermei elfogadhatóak, kiszolgáló helyiségei megfelelő számúak, de elavultak, raktározási lehetőségei minimálisak. Világítása korszerű (1996), fűtése új kazánrendszerrel és automatikával megoldott (1997), illetve most újítják fel. Tantermeinek száma: 16 Emellett rendelkezik még egy könyvtárral, egy számítástechnika teremmel, egy gépíró szükségteremmel, egy 18 x 9 méteres tornateremmel, egy kisméretű konditeremmel, valamint a technika oktatását biztosító két kisméretű szükségtanteremmel. Két öltözővel, három szertárral, két tanári szobával, egy igazgatói és egy igazgatóhelyettesi irodával, valamint egy gondnoki irodával, egy orvosi szobával és egy korrepetáló helyiséggel. Egy, a Bakony Gaszt által működtetett étkezővel, a hozzátartozó konyhával és helyiségeivel. Az ebédlő túlzsúfolt, nehéz az időbeosztást az órarenddel egyeztetni. Kazánházzal és kiszolgáló helyiségeivel. Udvara, illetve zöldövezetei körbe fogják az épületet, s mintegy 12.000 m2 területen biztosítják a tanulók kikapcsolódását. Parkosított részei fákkal beültetettek, s játszóteret is magukba foglalnak. Udvarán két bekerített, szilárd burkolatú kézilabdapálya, valamint egy műfüves labdarúgó pálya - kettő villany világítással - szolgálja a tanulók képzését. Az iskola eszközrendszere közepes mind mennyiségben, mind minőségben. Elfogadható a testnevelés felszereltsége, eszközállománya.
12
A számítástechnika terem gépparkja már jónak mondható, minden évben folyamatosan fejlesztjük. Oktatási célra használjuk télen az Agro Hotel uszodáját (illetve ebben a tanévben a balatonfűzfői Balaton Uszodát), valamint a város teniszpályáit tavasszal és ősszel, ritkán pedig a Balatonfüred SE létesítményeit (labdarúgó pálya). Az intézmény által használt, nem az intézmény tulajdonát képező objektumok használatáról évenként szóbeli megállapodás születik. 8. Az intézmény irányítási - szervezeti struktúrája Igazgató: Az általános iskola és a sportlétesítmények egyszemélyi felelős vezetője, aki a gazdasági ügyintézővel és a nevelőtestülettel szorosan együttműködve pedagógiai és gazdálkodási, szervezési feladatokat lát el. Gondoskodik a felettes szervek, a fenntartó által meghatározott feladatok végrehajtásáról. Megbízása 5 évre szól. Megbízója a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Igazgatóhelyettes: Munkakörét pedagógiai, szervezési, ellenőrzési és egyéb feladatok alkotják. Hatásköre kiterjed az iskola oktató-nevelő munkáját érintő feladatokra. Megbízatása visszavonásig érvényes. Megbízója: igazgató Egyéb vezetők: Gondnok: Az iskola szervezési, beszerzési, adminisztrációs tevékenységével kapcsolatos feladatokat látja el. Gondoskodik az ebédpénz beszedéséről. Az iskola épületének, felszerelésének, közműhálózatának karbantartásával kapcsolatos fenntartási munkálatok megbízottja. 13
Gondoskodik a tisztaságról, fűtésről, az iskola üzemeltetéséről. Hatásköre a technikai személyzetre terjed ki. A diákönkormányzat vezetője képviseli a tanulókat, szervezi tanulmányi és kulturális tevékenységüket. Az ifjúságvédelem szervezi a hátrányos helyzetű tanulók megsegítését. Felméréseket végez, állandóan figyelemmel kíséri ezen gyermekek tanulmányi helyzetét, családi körülményeinek alakulását. A KÖT feladata a nevelőtestület érdekvédelme, az iskolavezetés munkájának segítése. Munkaközösség-vezetők: Feladatuk a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, egységes ellenőrzés, értékelés biztosítása. Hatáskörük a munkaközösség tagjaira terjed ki. Vezetői tanácsadó testület: Az
iskolavezetés
tagjai:
igazgató,
igazgatóhelyettes,
munkaközösség-vezetők,
Diákönkormányzat, KÖT vezetője, iskolaszék elnöke és a szakszervezeti vezető.
III. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára 1.1. 1-4. Évfolyam Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. 14
A
tanítási
tartalmak
feldolgozásának
folyamatában
-
élményszerű
tanulással,
problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek
célszerűen
kialakított
rendszerében
fejleszti
a
kisgyermekben
a
felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is.
15
A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. 16
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A
kommunikációs
kultúra
korunkban
nélkülözhetetlen
összetevője
a
különféle
ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. 17
E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a 18
társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó
szerepjátékok,
magatartásformák,
személyközi
kapcsolatok
elemzése,
modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenniakarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. 1. 2. 5-8. Évfolyam Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,
segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a
becsületesség, szavahihetőség értékére.
19
megbízhatóság,
Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a
20
tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi
személyiségek,
tudósok,
feltalálók,
művészek,
írók,
költők,
sportolók
tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott 21
társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez
úgy
valósítható
meg,
ha
a
különös
figyelmet
fordítunk
a
tanulók
természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.
22
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.
23
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig
tartó
tanulás
eszközeinek
megismerése,
módszereinek
elsajátítása;
az
alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, 24
általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés
drogfogyasztás,
rossz
táplálkozás)
kialakulásának
megelőzésében.
Segítsék
a
krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
25
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség,
amelyek
elősegíthetik,
hogy
a
tanulók
kipróbálhassák
képességeiket,
elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra
26
célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie – a testi-lelki egészség védelmében – a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai (szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás) Az országgyűlés 2006. július 24-én fogadta el a 2006. évi LXXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás érintette az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A módosító rendelkezés alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szakasz lépett: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: bevezető szakasz: első és második évfolyam, kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam, alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam, fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam.
27
(A törvény 2006. évi módosítása előtt az alapozó szakaszban – azaz az ötödik és hatodik évfolyamon – a kötelező tanórai foglalkozás huszonöt-negyven százalékában kellett nem szakrendszerű oktatás szerint megszervezni az oktatást.) A közoktatási törvény 121. § 34. pontja meghatározza a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás fogalmát: szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. A 2006. évi módosítás alapján a közoktatási törvény a következő bekezdéssel egészült ki: „133.§ (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1.§-ával megállapított Kt. 8.§ (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.”
A szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás tartalmi szabályozása A szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás tartalmi meghatározásához nyújt segítséget a közoktatásról szóló törvény nevelési-oktatási szakaszának tagolása. Bevezető szakaszra, kezdő szakaszra és alapozó szakaszra. A fogalmak megértése, értelmének feltárása kapcsolódik a tantervi szabályozáshoz. A fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.
-
Bevezető szakasz lényege: Megoldja az óvodából az iskolába való sikeres átmenetet, az iskolai oktatás első két évében a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődés
28
szerinti felkészítésnek. Lehetővé teszi, hogy ebben az életkorban megvalósuljon a tanulók között meglévő egyéni különbségek kezelése. -
Kezdő szakaszban: Az iskolai teljesítményelv által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok erőteljesebbé válnak.
-
Alapozó szakaszban: Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása folyhat.
A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének célja A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5. és 6. évfolyamra azt a célt szolgálja, hogy lehetővé váljon az érintett tanulók körében az alapvető készségek, képességek fejlesztése, amelyeknél 1. és 4. évfolyamon a kiemelkedő fejlesztési célok kulcskompetenciák megalapozása nem fejeződött be. Az egyes tanulók csoportjához igazodva kell a nem szakrendszerű oktatásban való részvételét biztosítani. A nem szakszerű oktatás lényege, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldó képesség, a kockázat-értékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Nem az ismeret-átadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. Fontos feladat, erőteljes hangsúlyt kapjanak a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: -
tehetség, képesség kibontakoztatása
-
a felzárkózást segítő programok
-
a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.
Ehhez kell igazítani az iskolai beszámoltatást – az ismeretek számonkérésének követelményeit és a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak magyar nyelv és irodalom (2 óra) matematika (1 óra) technika, testnevelés (1-1óra)
29
Ezen tárgyakat oktató kollegáktól az elvárás: A tanegység tervezése és megvalósítása során alkalmazza az 5. és 6. magyar nyelv és irodalom, matematika, testnevelés és technika műveltségterülethez kapcsolódó kompetencia alapú oktatás valamennyi részterületét: a tájékozódást, a megismerést, az emlékezést, a gondolkodást, az ismeretek rendszerezését, alkalmazását, a problémakezelést és –megoldást, az alkotást, és a kreatív képességeket, az akarati, érzelmi, önfejlesztő képességeket és együttéléssel kapcsolatos értékeket, az együttműködést, a motiváltságot, az önismeretet, önértékelést, a reflektálást, az önszabályozást. 2. 1. Pedagógiai alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémák és különböző kultúrák iránti nyitottságra. - Nevelő-oktató munkánk a komplexitás elvén alapulva figyelembe veszi a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek együttes hatását. -
Következetesség
elve:
lehetőséget
nyújtva
a
tanulóknak
önállóságuk,
kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására. - Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve, mely biztosítja a tanuló saját fejlettségi fokának és ütemének figyelembevételével a tanuló fejlődését. - A bizalom és egyenrangúság elve, mely az egymás iránti megértésen és tiszteleten alapul. - A közösségekben élés elve, mely a csoport, az osztály, az iskola, a település, a társadalom közösségének elfogadása. - A pedagógus vezető szerepének elve a tanulókat nevelő-oktató munkában, személyiségük alakításában. 2. 2. Nevelési-oktatási célok Iskolánk célja, hogy magas szintű ismeretközléssel az egyéni képességeket figyelembe véve olyan tanulókat képezzen, akik megfelelő tárgyi tudással rendelkezve megállják a helyüket a továbbtanulás idején, majd pedig művelt emberként a társadalomban.
30
Az iskola eredményességének erősítése, sikeresebb iskolai pályafutás esélyének biztosítása. Alapismeretek szilárd elsajátításának biztosítása. Az anyanyelv és a kommunikációs képességek teljesítményképes biztosítása. "Eszköztudás"
gyarapítása.
Az
önálló
tanulás
módszereinek
elsajátítása,
logikus
gondolkodásra nevelés. Önállóságának fejlesztése érdekében a felelősségvállalás biztosítása. Koncentrálás a gyermekre, alkalmazkodva a tanításban a haladási, érési tempójuk különbségeihez. Kötetlen konzultációk biztosítása (gyermekekkel). Idegen nyelvi, számítástechnikai alapok elemeinek lerakása. Összekapcsolni a tanulási helyzeteket az iskola települési, környező települési, földrajzi és társadalmi környezeti valóságával, történeti és kulturális hagyományaival. Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. A családok csökkenő szocializációs képességének kompenzálása. Helyes értékrend kialakítása, megközelítve az iskola és az iskolán kívüli társadalmi elvárásokat. A tanulók lelki és testi egészségének fokozott gondozása. Az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése. Kiemelten kezeljük a továbbtanulást segítő tantárgyakat - magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, számítástechnika. Szükség esetén önköltséges foglalkozások rendezése. Súlyponti kérdés a testnevelés, mint az egészséges életmód alappillére, valamint a fejlesztő pedagógia. Az iskolai rend és fegyelem javítása. A gyermekek jogairól szóló egyezmény integrálása: a diákönkormányzat munkájában való koncentrációja. Emelt szintű csoportok oktatásának biztosítása. További eredményes szereplés a korcsoportos felmenő-rendszerű versenyeken. Gyengébb tanulócsoportok felzárkóztatása. Nehezen nevelhető tanulók segítése fejlesztő foglalkozásokkal. Szociális szolgáltatások igénybevétele a Népjóléti Szolgálat segítségével. Szabadidős tevékenységek szervezése. - Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti nyitottságot. Fogékonnyá teszi a 31
saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. A tanítás folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Megalapozza a tanulási szokásokat. Iskolánk támogatja az egyéni képességek kibontakozását, a szociális-kulturális környezetből adódó hátrányok, valamint az eltérő ütemű érésből adódó különbségek csökkentését, felzárkóztatását. - Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza, vigyázva az átmenetre, szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját. A tanulási tevékenység közben fejleszti a tanulók önismeretét, akaratát, segítőkészségét, együttműködési készségét. Érdeklődésüknek,
képességüknek
és
tehetségüknek
megfelelően
felkészíti
őket
a
továbbtanulásra. Fejleszti a tanulókban más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerését, megbecsülését. A célok megvalósításának feltételei: Az iskola egységes oktatási-nevelési törekvéseinek összehangolása. Lehetőség szerint a tárgyi és dologi feltételek biztosítása. Fejlesztés: öltözők, raktárak számának növelése, ebédlő bővítése. A szakmai munkaközösségek munkájának ösztönzése. Pedagógus továbbképzések biztosítása. A pedagógus egyéniség szabadsága. Nívócsoportos oktatás a felvételi tantárgyakból. Felvételire előkészítő tanfolyamok indítása. 2. 3. Nevelési-oktatási feladatok - Az alapozó években a tanuláshoz szükséges képességek és készségek (értő olvasás, írás, számolás, mozgáskoordináció, gondolkodási műveletek) elsajátíttatása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban. A személyre szóló fejlesztés, a felelősségtudat, a kitartás képességének erősítése, érzelemviláguk gazdagítása. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását.
32
Működjön közre a tanulási nehézségek, a szociális-kulturális környezeti hátrányokból adódó különbségek csökkentésére. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. - A felső tagozaton fontos a tehetség kibontakozásának segítése, a differenciálással történő fejlesztés, a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés terén az egyéni tudat fejlődése, a mozgás, a szabad levegőn tartózkodás, sportolás, a játékos sporttevékenységek elsajátíttatása, ezek gyakoroltatása. Fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Tisztázni az egyén közösséghez való viszonyát. A természeti és környezeti értékek iránti felelősségtudat, a mindennapi magatartás javítása, tudatosítása. Az Európához való tartozás tudatosítása, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelenjenek meg az iskola nevelési rendszerében Nevelési feladatok színterei még a szakkörök, versenyekre felkészítő foglalkozások, korrepetálások, felvételi előkészítő foglalkozások, versenyek. Összességében a nevelési feladatok színterei a nevelési feladat-meghatározások a szakmai munkaközösségek kompetenciájába tartozik. 2. 4. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat - egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői. A nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint igazodnak a nevelők személyiségéhez. A nevelés feladatainál alkalmazható módszerek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Figyelembe kell vennünk: - Az életkori jellemzőket - Az ismeretek tapasztalati megalapozását 33
- Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést - A tanulók egészséges terhelését, személyre szóló fejlesztő értékelést - Az együttműködésre épülő tanulási technikákat - Az ismeretszerzési módok tanulók aktív részvételét igénylő részének emelése - Megfigyelés, kísérlet, adatgyűjtés szerepének növelése - Az ismeretek tapasztalati megalapozása - Kreativitás fejlesztése - Differenciált fejlesztés 3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 3.1.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat
a
módszereket
és
szervezeti
formákat,
amelyek
a
tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási
óráin
előnyben
részesítik
az
egyéni
képességekhez
igazodó
munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
34
3.2.Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Radnóti Miklós emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és városi szintű a névadóhoz kapcsolódó rendezvények megszervezése. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák- önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
35
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a közoktatási törvény előírása alapján heti két órában azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő
36
írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha: a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók
37
felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
38
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 4. Az iskolai egészségfejlesztési program 4. 1. A kidolgozott program célja Rövidtávon: A gyakorlatban is alkalmazható egészségvédő ismeretek, készségek és képességek kialakítása a gyermekeknél. Középtávon: Tudatos, egészségvédő magatartás kialakítása a programban résztvevő gyerekeknél. Hosszú távon: A megszerzett értékek gyermekek általi átsugárzása a szűkebb környezet, a család felé, ezzel az egészség iránti egyéni, és családi felelősség erősítése. Az iskolai életet az egészséget elősegítő szemlélet és környezet jellemezze. 4. 2. Célcsoport: 10-14 évesek 4. 3. Az alkalmazott módszer és elméleti alapjai Az ismeretbővítés koncentrikusan történik, évről évre azonos témakörben visszatérően, egyre tágabban megközelítve. A legnagyobb hangsúly a személyiségfejlesztés módszerén alapuló pozitív gondolkodásra épített motiválásán van. A kiválasztott életkor, a program viszonylag hosszú időtartama és a komplex módszer valószínűsíti, hogy elérhető a kívánt egészségvédő attitűd kialakítása.
39
A program nemzeti oktatás stratégiai megfelelősége Az alapfokú nevelés-oktatási intézmények számára évente 10 óra egészségnevelési foglalkozások megtartását biztosítja a kerettanterv. A foglalkozások óraszámának elosztása az ötödikes évfolyamban A tervezett ismeretek feldolgozása szükséges óraszám az egész tanév során összesen 10 óra + 2 osztályfőnöki órából 20-20 perc, egyik a tanév elején, a másik a tanév végén. A tervezett témakörök, és azok óraigénye: Kérdőív kitöltése, megbeszélése
2 x 10 perc
Egészséges táplálkozás
1 óra
Drogprevenció
2 óra
Testmozgás
2 óra
Kommunikáció
2 óra
Önismeret
2 óra
Serdülőkor testi és lelki sajátosságai
1 óra
Kérdőív kitöltése, megbeszélése
2 x 10 perc
4. 4. Témakörök Egészséges táplálkozás Cél: Az egészséges táplálkozás legfontosabb ismereteire épített tudatos táplálkozási szokások kialakítása. Ismerettartalom: Ötödik osztály Táplálkozás célja Tápanyagok Drogprevenció Cél: ismeretek nyújtása, és a drogok használatát elutasító attitűd kialakítása
40
Ismerettartalom: Ötödik osztály Története, fajtái Hatása Játékos gyakorlatok az elutasítás gyakorlására Testmozgás Cél: a rendszeres testmozgás fontosságának tudatosítása, a mindennapi életbe igényként való beépítése. Ismerettartalom: Ötödik osztály
Izmok szerepe, Mozgás hatása (10 percben) Helyes testtartás megéreztetése, Játékos gyakorlatok Serdülőkör testi-lelki sajátosságai Cél: a rendszeres, és helyes higiéniai szokások kialakulásának elősegítése. Ismerettartalom: Ötödik osztály Tisztaság szerepe Napi tisztálkodás Szülő-gyerek kapcsolat Barát, példakép
41
Önismeret és kommunikációs készségek fejlesztése Cél: A korcsoportok életkori sajátosságainak figyelembe vételével, oldott formában, játékos átélés-kiélés módszerével segíteni a kommunikációs készségek fejlődését, és a reális önismeret kialakulását segíteni. Ismerettartalom: Ötödik osztály Önbecsülés, önismeret, érzelmek Egészségre ártalmas dolgok felismerése Relaxáció 4. 5. A programban tartott foglalkozások tartalma Az egyes évfolyamokon a párhuzamos osztályokban tartott órák vázlata is csak viszonylagos pontossággal adható meg. Ennek magyarázata a – pedagógusképzésben is hangsúlyos tananyagként szereplő – tény, hogy az egyes párhuzamos iskolai osztályok között nagy különbség lehet abban a tekintetben, hogy egy bizonyos ismeretanyag milyen mélységig dolgozható fel egy bizonyos tanulói közösségben egy adott tanórán. Az egyes iskolák nevelési/működési sajátosságaiból is adódhat eltérés a témák feldolgozásának eltérő mélységében. Tapasztalataink szerint egyes témakörök (drog, serdülés, kommunikáció) általában más megközelítést kívánnak egy kis falu ötödikesei, és egy város ötödikesei körében. Természetesen ez nem minden esetben törvényszerű, a foglalkozást tartó személy szabadsága az, hogy a konkrét gyerekcsoport számára optimális mélységig dolgozza fel a témát. 4. 6. Az iskolai prevenciós program értékelése Az ismeretek mértékének alakulása Az ötödikesek ismereteket felmérő kérdőívet töltenek ki a tanév elején. A nyitó kérdőív kitöltetésével részben a ráhangolódást, érdeklődés felkeltését kívánjuk elérni. A kérdőívek zárt és nyitott kérdésekből állnak. A kérdőívek formai kialakítása lehetővé teszi a számítógépes feldolgozást.
42
A program kezdetekor, majd hatodik osztály végén ismereteket felmérő kérdőív kitöltésére kerül sor. Az adott válaszok értékelése után minden évben mérni lehet a helyes válaszok témakörönkénti
és
összesített,
százalékban
kifejezett
arányát.
Lehetőség
van
összehasonlításokra, pl. lányok – fiúk, iskolák, párhuzamos osztályok között. Az aktivitás mértékének alakulása Kérdőívben a program kezdetén, majd két év múlva teszünk fel kérdést a fizikai aktivitásra vonatkozóan, majd a válaszok elemzéséből következtetünk a program hatására. 4. 7. Iskolai egészségnevelés Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Ebből adódóan: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt 43
életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás,
öltözködési
szokások)
kialakulásának
megelőzésében.
Az
iskola
megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Egészségnevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai; A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások); Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek); Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel); Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártótényezők, és, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.
44
Képesek legyenek figyelemmel kísérni: viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Módszerek az egészségnevelés számára: -
interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,
-
serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,
-
kortárssegítők képzése,
-
problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,
-
szituációs játékok,
-
részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,
-
sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,
-
az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,
-
érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),
-
környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),
-
a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,
-
az egészséges életmódra neveléstantárgyakban történő megjelenítése,
-
kapcsolat iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel, ÁNTSZ szakembereivel, mentőállomás szakápolóival.
1978 óta szervezetten foglalkozunk az egészségneveléssel osztály és szakkör keretében. Az elsősegélynyújtás-oktatás azóta folyamatos, szaktanár és mentőápoló közreműködésével. Iskolánk csapata szép eredménnyel vett részt városi, megyei és országos versenyen is. A tanfolyamon végzett 8. osztályosaink nagy része sikeres elsősegélynyújtó vizsgát tett állami vizsgabizottság előtt, később ezt a jogosítványhoz tudják használni. Eseménynaptár Hagyományok, újítási lehetőség mellett, természetesen kapcsolódva a természet- és környezetvédelmi naptárhoz
45
Szeptember: -
A csoport munkájának megszervezése.
-
Tanfolyamok beindítása. (elsősegély (20 óra), esetleg: betegápolás (4-5 óra), csecsemőgondozás (4-5 óra)
-
Tisztasági, egyéb értékelés.
-
Szabadidő a természetben, túra.
Október: -
Tanfolyam.
-
Egészséges táplálkozás jegyében uzsonnakészítő verseny.
-
Tisztasági és egyéb értékelés.
November: -
Egészségvédelmi hónap, fő rendezvénye az egészségnap. Egészséges életmód, fog-, testápolás jegyében rendezvénysorozat minden évfolyamban (pályázatok, versenyek, kiállítások stb.) iskolai fogorvos, védőnő védnöksége alatt.
-
Osztályfőnöki órákon védőnő elindítja az egészséges táplálkozás előadássorozatát (osztályonként 5. – 6. osztály: 2 óra)
-
Tisztasági és egyéb értékelés.
December: -
Serdülőkor kérdései. Előadássorozat 6. osztályos fiúk, lányok részére. Tartja: iskolaorvos, iskolai védőnő, vöröskeresztes tanár, biológiatanár.
-
Kozmetikai tanácsok – kozmetikus.
-
Tisztasági és egyéb értékelés.
Január-február: - Kiemelten szakkörökön, osztályfőnöki órákon, előadások keretében: Káros szenvedélyek közül: dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás kérdéseinek megbeszélése: szaktanárok, szakemberek segítségével. -
Játék, vetélkedő a témában: 5. – 6. osztály, 7. – 8. Osztály
-
Jégkarnevál.
-
Tisztasági és egyéb értékelés. 46
Március-április: -
Kiemelten szakmai és osztályfőnöki órákon előadások keretében életkornak megfelelően kábítószer-probléma – meghívott előadóval is.
-
Játékos vetélkedő.
-
Tisztaság és egyéb értékelés.
-
Túra, részvétel városi fásításban, virágosításban.
-
Elsősegélynyújtó versenyek.
Május: -
08. Megemlékezés a Vöröskeresztes világnapról
-
10. Megemlékezés a Mentők napjáról
-
11-12. Táplálkozási fórum rendezése Fogászati busz, mentőhelikopter Mentő hívása – munkájuk megismertetése (pályázati pénzből)
- Tisztasági és egyéb értékelések. Június: - Kirándulás, iskolai túra.
5. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítására is jelentős szerepet kap.
47
5. 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 5. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra,
48
erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásban lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy 49
csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 5. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika – banki, biztosítási és üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai; Tantárgyközi projektek – (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?). Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) 50
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 5. 4. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén alkalmazzuk. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
51
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
6. Környezeti, természetvédelmi nevelés 6. 1. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003) A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások) Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások 6. 2. A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (Nat)
52
A
környezeti
nevelés
céljaként
megfogalmazott
fenntartható
fejlődés,
környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.
6. 3. Módszertani elemek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek
felismerésére
és
megőrzésére,
a
környezettel
kapcsolatos
állampolgári
kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (Nat)
53
A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információfeldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvésnek végrehatási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi, lokális problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. 6. 3. Módszerek a környezeti nevelés számára Természettudományos megfigyelések, túrák, kirándulások. Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról. Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása. „Öröm- és bánattérkép” készítés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé
kidolgozása
csoportosan
(ötletgyűjtő,
kidolgozók,
véleményező
feladatok
munkamegosztással). Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása. Írásbeli
értekezések,
vitairatok
készítése,
vélemények,
beadványok,
javaslatok
megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Viták, szituációs játékok. Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés). Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése). Kapcsolattartás civil és egyéb szervezetekkel a városban. Pl. Nők a Balatonért Szervezettel, Erdőgazdaságok helyi szervezetével, Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi csoportjával, Balatoni N. P. oktatási osztályával, Probio környezetvédő csoportjával.
54
6. 4. Eseménynaptár – hagyományok, újítások tükrében 1979 óta szervezetten foglalkozunk természet- és környezetvédelemmel. Szeptember: -
Iskola külső, belső környezetének rendezése (virágosítás, udvar, folyosó, szakterem stb.).
-
Szakkörök, versenyek (többszintűek, levelezők) meghirdetése, beindítása.
-
Világtakarítási nap alkalmából iskolai, városi programokon részvétel, értékelés mellett.
-
Hagyományosan használt elemgyűjtés beindítása decemberi és május végi értékelés mellett.
-
Civil és egyéb környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekkel kapcsolatfelvétel.
-
Tiszta osztály mozgalom beindítása havi értékelés mellett.
Október: -
Megemlékezés állatok világnapjáról. 5. osztályos tanulók látogatása a Veszprémi Állatkertben.
-
Őszi túrák (Koloska völgybe, Jókai kilátóhoz).
-
Környezetvédelmi országos versenyek (Kaán Károly, Hermann Ottó, Teleki Pál stb.) iskolai fordulóinak meghirdetése.
-
Értékelések.
November: -
Madáretetők rendezése, felkészülés a téli etetésre.
-
Szaktantermek szemléltető eszközeinek felfrissítése.
-
Értékelések.
December: -
Folyamatos madáretetés, virágápolás (szaktermekben, folyóson).
-
Balatoni NP. életének bemutatása (tanulók, tanárok részére).
-
Gyűjtések értékelése.
Január: -
Környezetvédelmi országos versenyek iskolai fordulóinak megtartása.
55
-
Takarékossági project feladatainak megoldása (technika órák, szakkör keretében).
-
Madáretetés.
-
Értékelés.
-
Jégkarnevál szervezésében részvétel a természet, környezetvédő szemével.
Február: -
Városi Könyvtár környezet-, természetvédelmi rendezvényének meglátogatása (szakkör stb.)
-
Farsang rendezésében segítés.
-
Hulladék kérdéséről játékos vetélkedő (3.-4. o.; 5.-6. o.; 7.-8. o.) csoportjai részére.
-
Értékelések.
Március: -
Víz világnap megyei, városi, iskolai rendezvényein részvétel, rendezés (műsor, játékos vetélkedő, rajz, próza, egyéb pályázatok stb.)
-
Udvarrendezés.
-
Városi tisztasági mozgalomba részvétel.
-
Értékelések.
Április: -
Föld nap hagyományos hetes rendezvénysorozat életkor figyelembevételével. 8. osztályosok faültetése 12 éves hagyomány.
-
Papírgyűjtés.
-
Értékelés.
Május: -
Európa nap és Madarak és fák napján (05.09. és 05.10-én a szaktárgyi órákba fokozottan beépítjük
az
aktuális
természet-
és
környezetvédelmi
figyelembevételével). -
Városi Koloska-túra.
-
Udvar virágosítása (Polgármesteri Hivatal project alapján).
-
Országjárások, túrák.
-
Értékelés.
56
kérdéseket
–
életkor
Június: - Környezetvédelmi világnap rendezvényei. Jutalomút a Kis-Balatonhoz. - Gyűjtések – munka értékelése. 7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Fő területei a tanórák, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások, diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladata, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is. Éppen ezért
a
közösségfejlesztéssel
kapcsolatos
feladatokat
a
nevelőtestület
a
szülői
munkaközösséggel és a Diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg. Feladataink a következők: Minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait. - Legyen tisztában népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságaival, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeivel. - Sajátítsa el és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. - Legyen nyitott a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be értékeinek megőrzésébe. - Életmódjában a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. - Tudjanak tanulóink társaikkal, felnőttekkel az adott témáról anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. - Legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani felnőtt korában. - Ismerje meg egészségét, testi épségét veszélyeztető tényezőket s ezek elkerülésének módjait. - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. - Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 57
A pedagógusaink segítsék: - a tananyag elsajátítását, - a tanuló kezdeményezéseit, a tapasztalatszerzést, - a hazaszeretet elmélyítését, - a hagyományok feltárását, ápolását, - a minőségi változások megismerését, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, - az önálló ismeretszerzést, - az ismeretek bővítését a balesetek, betegségek, sérülések megelőzésére, - a segítőkész magatartás kialakulását, - a családi élet iránti érzékenységet, - az egymásért való felelősségérzet érzését. Hangsúlyt fektetünk: - a magyar nyelv ápolására, - iskolánk hagyományainak ismeretére, - nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére (Germering, Tarnow), - iskolai hagyományok megőrzésére (ünnepélyek, akadályverseny, Madarak és fák napja stb.), - iskolánk, udvarunk tisztaságára, ápoltságának megóvására, - ismeretek bővítésére a szakköri munkában, - a könyvtárnak, mint az önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosítására, - a kultúrált viselkedésre, a korrekt magatartás szabályainak kialakítására. 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A feladat elsősorban a megelőzés, illetve a már kialakult problémák megoldása. A megelőzés szempontjából fontos a leendő első osztályosok óvónője és a majdani tanítónő konzultációja. A szülő és a tanítónő kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése (családlátogatás, fogadó órák, szülői értekezletek, rendezvényeken való aktív részvétel). A problémás tanulóknál, az osztályközösség kialakításánál a figyelmesség, segítőkészség, türelem, megértés előtérbe helyezése.
58
Kialakult problémák esetén: - szülő és pedagógus, esetenként egyéb szakemberek (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Osztály stb.) közötti rendszeres kapcsolat a beilleszkedési, magatartási problémák kiküszöbölésére, - a gyermekközösségen belül a problémás tanuló pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, - a problémás tanuló érdeklődési körének megtalálása, ebbéli tevékenységének erősítése, - egyéni fejlesztő terápián való részvétel iskolai fejlesztő pedagógus irányításával. Lehetőség szerint, a hatékonyság növelése érdekében iskolapszichológus alkalmazása. 9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Napjainkban az iskolához és a tanulókhoz érkező nagymennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek-képességek-jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Ez
történhet
osztálykeretben,
de
hatékonyabb
nívócsoportok
és
csoportbontások
alkalmazásával iskolánkban. A tanórákon kívül a tehetségek kibontakoztatását szolgálják a különböző szakkörök, sportkörök. Alsó tagozaton a különböző tantárgyak évfolyamversenyei, kulturális rendezvényei. Itt kitűnhetnek, megerősítést nyerhetnek a kiemelkedő képességű tanulók. Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyekre való egyéni és csoportos felkészítését. A sokoldalúbb ismeretszerzéshez az iskolai könyvtár aktív tevékenysége (könyvtári órák, kölcsönzés) is hozzájárul.
59
10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Legfontosabb szempont napjainkban a problémák korai felismerése. A veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyeljük a gyermek személyiségében, iskolai munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségre utaló vonásokat. Kiemelten kell kezelni az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően viselkedő (agresszív, hangoskodó, romboló, rendetlen, tiszteletlen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó) diákokat. A környezeti ártalmakban szenvedő tanuló számára igyekszünk kárpótlást nyújtani ingerekben gazdag, kellemes légkör teremtésével. Segítünk a gyermek szabadidejének tartalmas kitöltésében, a kialakult konfliktusok megoldásában. Az ifjúságvédelmi felelősnek komoly segítséget nyújt az osztályfőnök, a szaktanár, a Diákönkormányzat és a napközi vezetője. A súlyosabb problémák esetében a gyámhatóság, a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámügyi Osztály segítségét is igénybe vesszük. Az ifjúságvédelmi felelősök minden évben felmérik a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat, biztosítják a segélyeket, étkezési hozzájárulásokat a gyámügyön keresztül. A változásokat az osztályfőnök térképezi fel. Biztosítjuk az irányított betegellátási modell és drogprevenciós program folyamatos bevezetését. 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculi) gyors felismerése és kezelése. A tanórák keretében lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladataik gondos megválasztása kiemelt szempont minden tanítónak és tanárnak. Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. Az egyre csökkenő korrepetálások száma és az egyre magasabb tanulási gonddal küzdő tanulók miatt osztályonként is szükséges lenne a korrepetálás. Fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókkal, a tanulókról egyéni fejlesztési tervet készít a Nevelési Tanácsadóval együttműködve. 60
Komoly segítséget nyújt a felzárkóztatásnál a napközi és a tanulószoba munkája, csoportos és egyéni tanulás, számonkérés, házi feladatok ellenőrzése. A családoknál a szülőket készítjük fel arra, hogy a pedagógussal való közös megbeszélés alapján ő is segíteni tudja gyermeke fejlődését, adott esetben otthoni gyakorlással. A kudarc kivizsgálásánál fontos a szülő és a pedagógus együttműködése, a külső szakember bevonása. A szükséges vizsgálatok elvégzéséhez való szülői beleegyezés hiányában a pedagógus nem tud további lépéseket tenni. Iskolánkban két pedagógiai asszisztens segíti a gyermekeket tanító pedagógusok munkáját. 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A jelenlegi helyzetben fokozatosan csökken a tanulólétszám, és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküliek, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Az iskola által megfogalmazott célok (indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva, az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Helyzetfelmérés után határozzuk meg a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. Károsan ható tényezőként kell kezelni a családi mikrokörnyezet (lakásviszonyok, alacsony jövedelem, családi élet) negatív hatásait, valamint a családi házon kívüli környezet (lakókörnyezet, kifogásolható magatartású, erkölcsű csoportok) negatív hatásait. Egyéb negatív hatások (áttelepülés, tartós betegség stb.) A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok: - beilleszkedés segítése az iskolai környezetbe, - ismeretelsajátítás segítése, - egyéni ütemű fejlődés biztosítása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák: - felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások szervezése, - drog- és bűnmegelőzés, 61
- mentálhigiéniás programok, - honismereti, zenei, művészeti, sport, turisztikai programok, - táborozások, kirándulások, - kulturális műsorok, - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezleten, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával), - helyi támogatások biztosítása, - motiválás a napközire, tanulószobára, teljes ellátásra, - pályaorientáció segítése, - kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, - tankönyvtámogatás, - táborozási, kirándulási hozzájárulások biztosítása, - pályázati részvétel. 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a taneszközjegyzék mellékelve) Az iskolában kötelezően használandó tankönyvek, egyéb taneszközök kiválasztásánál a helyi tanterv figyelembevétele, a tantárgyi struktúrákkal való megfelelőség, a vételár optimálissága, használhatóságuk időtartama, valamint biztosítják-e az osztályok és iskolák közötti átjárhatóságot. Nyolc évfolyamos intézményünk általános iskolákra kötelező eszközigénye éves bontásban tartalmazza szükségleteinket, melyet a fenntartó kérésére állítottunk össze. Elfogadható a testnevelés felszereltsége. A fenntartó évente pénzösszeget biztosít eszközeink pótlására. Az ezen felüli jelentős támogatást szponzori és pályázati pénzek alkotják. 14. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény, csak akkor működhet eredményesen, ha a szülő érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a gyermek érdekeit. Az együttműködés célja a gyermek személyiségének fejlesztése. Alapja a gyermek, megvalósításának feltétele a kölcsönös bizalom és támogatás.
62
14. 1. A pedagógusok (a nevelőtestület) részéről:
-
A gyermek iskolai nevelésének elengedhetetlen feltétele a szülő és a pedagógus koordinált együttműködése, amelynek a pedagógus a kezdeményezője.
-
A nevelőmunka aktuális, tanévre szóló feladatainak a szülők számára értelmezhető és érthető közlése, ami megalapozott, szakszerű és megbízható véleménynyilvánításon alapul.
-
rendszeres és folyamatos tájékoztatás (szóbeli, írásbeli)
-
nyílt napok és órák szervezése
-
szülői értekezletek: munkatervbe beütemezett (3) réteg szülői értekezlet (7-8. o. pályaválasztási, 1. o. előzetes tájékoztató, táborozók szüleinek tartott tájékoztató)
-
fogadó órák tartása évente 3, illetve szükség szerint
-
SZM értekezletek – évente kétszer
-
pályaválasztási tanácsadás
-
családlátogatás
-
közös kirándulások, táborok, hagyományos rendezvények, bemutatók, vásárok, színjátszóés gyermekfesztiválok, karitatív akciók
-
üzemlátogatások
-
tanévnyitó- és –zárórendezvények
14. 2. A szülők részéről: -
a nevelőmunka segítése
-
iskolai rendezvényeken, bemutatókon való aktív részvétel
-
őszinte, együttműködő magatartás
-
érdeklődő, segítő hozzáállás
-
szponzori segítségnyújtás
-
kérdőívek, interjúk kitöltése, véleményezés
14. 3. Iskolaszék Ide sorolható az iskolaszék tevékenysége, melyben a fenntartók, a szülők, a tantestület tagjai és a Diákönkormányzat képviseltetik magukat. A jó összetételű iskolaszék elősegíti az oktató63
nevelő munka feltételeinek megteremtését. Működése garancia arra, hogy a szülők megfelelő információhoz
jussanak
az
iskolával
kapcsolatban,
észrevételeiket,
kívánságaikat
megfogalmazhassák. Az iskolaszék tehát hozzájárul az iskola szakmai arculatának formálásához. Javaslattevő jogköre kiterjed az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A szülők jelentős része az átlagosnál jóval többet vár el az iskolától, igényli a speciális tartalmat, a nagyobb odafigyelést gyermekeik tehetségére. Az iskola ezen céloknak igyekszik megfelelni, melyet a továbbtanulási mutatók bizonyítanak. Iskolánk tantestülete úgy döntött, hogy az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott NAT tantervekből választ, amelyet beépít Pedagógiai programjába, így készíti el helyi tantervét. Mivel nem műveltségi területekre kaptunk diplomát, ezeket a területeket tantárgyi rendszerben tanítjuk. A projektoktatás módszerével alkalmanként élünk. A tanítás hagyományos óratervi, tantárgyi rendszerben folyik.
15. Helyi tanterv
64
Óraterv 3. évfolyam
4. évfolyam
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam 2. évfolyam
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki
4 4 5 1 1 1 1 3
4 4 4 1 1 2 1 3
148 148 166,5 37 37 55,5 37 111
4 4 5 1 1 1 1 3
4 4 4 1 1 2 1 3
148 148 166,5 37 37 55,5 37 111
4 4 4 1 1 2 1 3 1
4 4 4 1 2 1 1 3
148 148 148 37 55,5 55,5 37 111 18
3 4 3 3 1 2 1 1 1 3
3 4 3 3 1 2 1 2 1 3 1
Kötelező tanítási órák összesen
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23 832,5
-
1 -
18,5 -
1 1
1 1
37 37
1 1 1
1 1 1 1
37 37 37 19
1 1 1
1 1 1
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc és dráma Technika és életvitel Testnevelés Etika
7. évfolyam
8. évfolyam
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
5-8. évfolyam óraterve 5. évfolyam 6. évfolyam
37 37 37
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves Óraszám
Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Informatika Tagozatos testnevelés Osztályfőnöki Matematika
111 148 111 111 37 74 37 55,5 37 111
2 2 2 3 4 1 2 1 2
2 2 2 3 4 1 2 1 1
74 74 74 111 148 37 74 37 55,5
2 2 2 3 4 1 2 1 1
2 2 2 3 4 1 2 1 1 2
74 74 74 111 148 37 74 18,5 37 55,5
2 2 2 3 4 1 2 2 2 1 1 1
2 2 2 3 4 1 2 1 1 2 1 1
74 74 74 111 148 37 74 55,5 55,5 55,5 37 37
2 2 2 3 4 1 2 1 1 2 1 1
1 2 3 3 3 1 1 2 2 1 1 1
55,5 74 93 111 130 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
37
1 1 3 -
1 1 2 -
37 37 92,5 -
1 3 -
1 2 -
37 92,5 -
1 2 1
1 3 1
37 92,5 37
1 2 -
3 -
18,5 92,5 -
65
Hon- és népismeret Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen
1 25
1 23
37 888
1 1 24
1 37 1 37 25 906,5
1 28
1 28
37 1036
1 27
1 26
37 981,5
Nem kötelező (választható) tantárgy Emelt szintű nyelv 2 Emelt szintű testnevelés 1
2 2
74 56
2 1
2 2
2 2
2 1
74 55
2 2
2 1
74 55
16.
Az
iskolában
folyó
nevelő-oktató
munka
74 56
ellenőrzési,
mérési,
értékelési,
minőségbiztosítási rendszere Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere - Iskolánk tantestülete a tanulók teljesítményét 2. évfolyam végétől 8. évfolyam végéig minősíti. A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXI. törvény módosította a Közoktatási törvény 70.§ (3) bekezdését, ami szerint az általános iskolában a második évfolyam végén és a felsőbb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók minősítése osztályozással történik. Iskolánk tantestülete úgy határozott, hogy a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánja értékelni. - A fejlesztés szempontjából egybetartozónak tekintjük alsóban az 1.- 4. évfolyamokat. - A számonkérés szóban és írásban történik. Ezek helyes arányát rendszeresen ellenőrizni kell. Fontosnak tartjuk, hogy az érdemjegyet mindig kövesse szóbeli értékelés is. - A modulok értékelése: Külön tárgyak, az értékelés módja a többi tantárgyra vonatkozó szabályok szerint. A szöveges értékelés 3 típusának alkalmazása: -
helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelés
-
fejlesztést segítő (formatív) értékelés
-
minősítő, összegző (szummatív) értékelés
A szöveges értékelés célja: (személyhez szóló üzenet) -
Megerősíti a gyermeket abban, amiben sikeres.
-
Pedagógiailag pozitív hatású legyen!
-
Konkrét teljesítményre vonatkozik.
-
Megjelöli a továbblépés következő fokát.
-
Tartalmában komplex (pozitívumok és negatívumok) együttes megjelölését tartalmazza.
66
-
A javításra vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg. Irányt mutat a továbbfejlődésre.
-
A címzett (szülő, gyermek) számára is érthető legyen!
-
Nyelvi megformálásában differenciált, személyre szabott legyen!
-
Fejezze ki, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt, esetleg felzárkóztatásra szorul.
A szöveges értékelés alkalmazandó formái: (eltérő, sokszínű, változatos) Pl. – fogalmazás (esszé) -
aláhúzásos
-
nyitott mondatos
-
százalékos (pl. témazárók, felmérők esetén)
-
előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés
-
táblázatos
Milyen időközönként értékelünk? -
füzetekben, munkafüzetekben, szóban folyamatosan
-
felmérők, témazárók kapcsán
-
szóbeli, írásbeli feleletek kapcsán
Nagyobb időközönként tágabb, átfogóbb értékelés -
félévente (február, június). Ebben jelöljük: tantárgyanként, szakterületenként a megértési szintet, tan. tempót az előírt követelmények alapján.
Értékelés 1. osztálytól 2. osztály félévig Módja, formája
Rögzítése
Ki értékel?
Év közben
-
értékelő kártyák
-
értékelő füzet
-
tanító
(folyamatosan)
-
pontozás (piros,
-
tájékoztató füzet
-
napközis nevelő
fekete, csillag
-
külön lapon
-
szaktanár
-
gyermek
stb.) -
önértékelés
67
Félévkor
Tanév végén
-
százalékos
-
szóbeli értékelés
-
fogalmazás
-
értékelő lap
-
tanító
(esszé)
-
napló
-
szaktanár
-
osztályfőnök
-
aláhúzásos
-
nyitott mondatos
-
táblázatos
-
esszé
-
értékelő lap
(fogalmazás)
-
osztálynapló
(osztályozó
előre
-
bizonyítvány
konferencia)
-
meghatározott nyomtatott skála szerinti 2. osztály végétől 8. osztályig 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel értékelünk.
A minősítés, értékelés rendszere, a buktatás tilalma A Közoktatási törvény 70-71.§-a értelmében az 1. évfolyamon, valamint a második évfolyam I. félévében a szöveges értékelést alkalmazzuk. A 2. évfolyam év végétől számjegyes értékelést adunk. Szöveges minősítéssel fejezi ki az iskola, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülők bevonásával értékelni kell teljesítményét, feltárva fejlődését, a haladást akadályozó tényezőket, javaslatot téve azok megszüntetésére, szükséges intézkedésekre. Ezt az eljárást kell követni a nem szakszerű oktatás végéig, esetleg azon túl is, amennyiben a tanuló a tantervi követelményeket nem tudja egy tanév végére teljesíteni. A közoktatásról szóló törvény 71.§ (1) bekezdése szerint a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanulmányi követelményeket a szakmai munkaközösségek határozzák meg a tantervi követelmények figyelembe vételével.
68
A nem szakrendszerű oktatás időszakában az 5. és 6. évfolyamokon nem szükségszerű a buktatás. Ennek az oktatásnak az egyik specialitása, hogy kezelni tudja az eltérő fejlettségi szintet és megadja annak lehetőségét, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz. Meghatározott időn belül elérje azt a képességet, hogy elsajátítsa az egyes tantárgyak követelményeit. Amennyiben „alul” teljesít a fent elemzett eljárásmódot alkalmazva, biztosítani kell számára a továbbhaladást. Az általános iskola első évfolyamán a tanuló csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. A magatartás értékelésének szempontjai:
-
a másik ember tisztelete
-
türelmesség
-
egymásra figyelés
-
segítőkészség
-
együttműködési készség
-
konfliktustűrés, kezelés
-
konfliktus-megoldási készség
-
kompromisszumkötési készség
-
egymás elfogadásának mértéke
-
normák, szabályok betartása
-
igényesség önmagával szemben
-
viselkedés az iskolában, házirend betartása
-
fegyelme a tanórákon és tanórán kívül
-
társas kapcsolatai
-
környezetének alakítása, védelme
-
feladatvállalás az osztályban és azok ellátása
-
udvarias, figyelmes viselkedés
69
A szorgalom értékelésének szempontjai:
-
érdeklődési terület
-
érdeklődés tartóssága egy adott területen
-
milyen új érdeklődése alakult ki a tanév folyamán
-
egyéni érdeklődése milyen konkrét tevékenységi formában nyilvánul meg
-
felelősségtudat
-
nyitottság, kíváncsiság
-
tanórai aktivitás
-
többletfeladatok vállalása
-
felszerelés megléte, rendben tartása
-
házi feladat elkészítése, gondossága
-
kötelességtudat fejlődése
Az értékelés célja 4. osztálytól 8. osztállyal bezárólag: - Az önértékelés képességének kialakítása. - Motiváció a jövőkép elérése érdekében. - A teljesítményszint és tudásszint jelzése. - Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét. - Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Az értékelés legyen: - Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású. - Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő. - Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét serkentő, fejlesztő. - Következetes, szakszerű és felelősségteljes. - Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: - Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére. - A tanórán kívüli magatartásra. - A szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelések meglétére. 70
- Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre. - A korábbi teljesítményekhez képest megmutatkozó fejlődésre. Az írásbeli beszámoltatás Tantestületi döntés szerint szabályozzuk a témazárók (3, illetve annál több tananyag) napi mennyiségét. Naponta 2 témazáró iratható. Lehetőség szerint (heti 1 órás tantárgy kivételével) nem iratunk témazárót hétfői napon. Az írásbeli beszámoltatásnál, csak a témazárók azok, amelyek félévkor ill. tanév végén az érdemjegyet döntően befolyásolják. Házi feladatok íratását fontosnak tartja a Tantestület, a mennyiségi korlátozással egyetértett. A tehetséggondozás jó lehetősége a szorgalmi feladatok megoldása. A modulok értékelése A modulokat – etika, hon- és népismeret, mozgókép- és médiaismeret - külön tantárgyként értékeljük.. A felsorolt moduloknál a továbbhaladás feltétele a tananyag sikeres elsajátítása. A tánc – dráma modulnál a sikertelen teljesítés nem akadálya a továbbhaladásnak. Értékelés a 2. évfolyam év végétől - 8. évfolyamig Év közben
Érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) osztálynapló legalább 3 jegy
szaktanárok
ellenőrző
tantárgyanként
Félévkor
dicséret, elmarasztalás
ellenőrző, munkafüzet,
osztályfőnök,
piros, fekete pont,
magatartásfüzet,
napközis,
havonkénti magatartás,
osztálynapló,
szaktanárok
szorgalom értékelés
ellenőrzőkönyv
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) ellenőrző
szaktanárok,
szaktanári dicséret,
diákok, pedagógusok
osztálynapló
magatartás, szorgalom
véleményét figyelembe
betűvel,
véve az osztályfőnök
71
a minősítés fokozatai:
javaslata alapján az
példás, jó, változó, rossz
osztályozó konferencia
illetve hanyag Év végén
osztályzat: kitűnő (jeles
bizonyítvány
szaktanárok
bizonyítvány
mint félévkor az
+ szaktárgyi dicséret) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen magatartás, szorgalom mint félévkor szaktárgyi dicséret,
osztályozó konferencia bizonyítvány
nevelőtestületi dicséret
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A tanulók jutalmazásának elvei
Ideje Szaktanári dicséret
kiemelkedő tantárgyi a tanév folyamán, teljesítményért
Adományozza a szaktanár
amikor a tanuló érdemes lesz rá
Osztályfőnöki dicséret - kiemelkedő Szóbeli, írásbeli
tanév közben
osztályfőnök,
közösségi munkáért,
szaktanárok,
példamutató
napközis nevelő,
magatartásért,
diákönkormányzat
tanulmányi, kulturális és sporteredményért Igazgatói dicséret
kimagasló
tanév közben,
szaktanárok,
tanulmányi,
év végén
osztályfőnök
kulturális,
javaslata alapján,
sporteredmény
igazgató
72
kitűnő, jeles
Oklevél
tanév végén
osztályfőnök, szaktanár
tanulmányi eredmény, sportteljesítmény Jutalomkönyv
kimagasló
tanév végén
szaktanárok,
tanulmányi,
osztályfőnökök,
kulturális és sport
igazgató
teljesítmény Nevelőtestületi dicséret
a
tanév
nyújtott
során tanév végén
nevelőtestület
kimagasló
tanulmányi és sport eredményért Radnóti díj
nyolc éven át a
utolsó tanév
nevelőtestület
Díszoklevél
legkiemelkedőbb
"Jó tanuló, jó sportoló" 8 éven át kiemelkedő utolsó tanév
nevelőtestület
tanulmányi eredményt elért tanulónak vagy tanulóknak tanulmányi és sportteljesítmény Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tantárgyi követelményeket nem teljesítette, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség-szegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Fokozatai: osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás
73
Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. Igazgatói intés (írásbeli): Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. Igazgatói megrovás (írásbeli): A legsúlyosabb iskolai vétségekért. Nevelőtestületi megrovás: A legsúlyosabb iskolai vétségek ismétlődése esetén A tanulók értékelése A magatartás értékelésének szempontjai Példás: - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. - A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. - A felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. - Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. - Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. - Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. - A házirendet igyekszik betartani. - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. - Fegyelmi fokozata: legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. - Viselkedésével szemben kifogás merül fel. 74
- Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. - Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. - Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.
Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösségi fejlődést hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. - A nevelői ráhatásokat tudatosan elutasítja. - A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. - Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés. A szorgalom értékelésének szempontjai Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. - Többletfeladatokat vállal, feladatait önállóan és megbízhatóan végzi el. - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő. - Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. Jó: - A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra a képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. - Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. - Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat. - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
75
Változó: - Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. - Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát. - Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. - Szétszórtság jellemzi, ritkán köti le valami.
Hanyag: - A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. - Képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. - Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. - Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei, szempontjai - Az oktató-nevelő munka színvonala, hivatástudat, felelősségérzet (önképzésben való részvétel, pedagógiai érzékenység, osztályfőnöki tevékenység és a tanulókkal való viszony alakítása. - Innovatív szellemiség és problémaérzékenység az oktató munkában (ötletesség, módszertani alternatívákban tud gondolkodni, kreativitás az oktatás és képzés színvonalának emeléséért, pályázatokon való részvétel). - Szabadidős, kulturális és sporttevékenység (közéletiség az iskolában, ötletesség az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában, jó problémamegoldó). - Kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség kollégákkal, diákokkal és a szülőkkel (kollegalitás, segítőkészség, tolerancia és megértés). Az értékeléssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök a Minőségirányítási Programban szerepelnek.
76
Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni Az egyes nevelők és dolgozók értékelésének szempontjai Tevékenység
nagyon jól végzi
közepesen végzi
Tehetséggondozás, önképzés Differenciált foglalkozás Tanórára való felkészülés Osztályfőnöki tevékenység Rendezvények szervezése Versenyekre való felkészítés Fegyelmezés Ügyeleti munka Pontos órakezdés, Befejezés Innováció Adminisztratív feladatok pontos elvégzése
77
gyengén végzi
A pedagógus tanórai munkájának elemzése Tevékenység
nagyon jól végzi
jól végzi
Felkészülés a tanórára Logikus óravezetés Kérdések megfogalmazása Magyarázat színvonala Motiválás a tananyag arányos tervezése Az órai munka differenciálása Az érdeklődés fenntartása Alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz Óravégi összefoglalás a tanulói teljesítmények reális értékelése a szemléltetés sokszínűsége a tanóra rendjének megtartása a tanulók pozitív értékelése, bátorítása a tanulók véleményének tolerálása
78
gyengén végzi
Az iskola értékelési rendszerét az ellenőrzési tervet évente megtervezzük
Minden
minden tanév
Kétévente
négyévente
az igazgató
tanévben
végén
értékeljük:
értékeljük:
vezetői
értékeljük:
értékeljük:
ciklusának lejártakor értékeljük:
Tanmeneteket,
az oktató-nevelő a tanulói jogok
a szülői jogok
a pedagógiai
mikrotanterveket
munka
érvényesülését
érvényesülését
program
eredményességét
megvalósítását
Tankönyv-
személyi- és
az iskola belső
a dolgozói érdek
az iskola
választást
tárgyi
légkörét
érvényesítést
nyilvánossági
feltételeket
rendszerét
a tanári munka
a tanórán kívüli
az új módszerek
hatékonyságát
foglalkozások
eredményességét kapcsolat-
hatékonyságát
rendszerét
az iskola
a költségvetési hatékonyságot
17. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részét képező tanórán kívüli foglalkozások két részre bonthatók: - kötött és - szabadon választható. A kötött tanórán kívüli foglalkozások a: - napközi és a tanulószoba - sportkör A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások a: - különböző szintű tanulmányi kirándulások - múzeumlátogatások
79
IV. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 1. A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek, az iskolából való kilépés szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek Iskolai képzésünket két fő szakaszra bontjuk: - alsó tagozatos - felső tagozatos Ezen belül az alsó tagozatos képzés a tanítóváltás miatt két részre tagolódik (1-2. osztály, 3-4. osztály). A továbbhaladás feltételeit a kerettanterv tantárgyi bontásban tartalmazza. Ezek teljesítését mérésekkel, a minőségbiztosítás keretében ellenőrizzük. Az alapszakasz célja az alapkészségek - olvasás, írás, számolás - elsajátításának biztosítása, a legfontosabb magatartási és viselkedési normák, értékek ismerete. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Alapvető
feladat
az
összefüggések
felismerése,
a
lényegkiemelés
technikájának
készségszintre történő emelése. Felső tagozaton megismerik a tantárgyi órák változatosságát, a szaktanárok különböző egyéniségéből fakadó oktatást, a tudás megszerzését és alkalmazását. Az alapvető erkölcsi, etikai értékeket. A nemzeti és egyetemes kultúra értékeit. A történelmi tényeket, az európai örökséget és a jelenkori demokratikus értékeket. A tanulók ezáltal képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra. Iskolai szinten az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgárrá válnak. A felső tagozat felkészít a fentiek mellett a megfelelő tárgyi tudás birtokában a továbbtanulásra. Olyan szilárd alap megteremtését célozza, hogy a tanuló az iskolai tanulmányok elvégzése után képessé váljon magasabb rendű összefüggések megértésére, a teljes életét átszövő folyamatos önképzésre, szakképzésre.
80
2. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei Az emelt szintű oktatást mindig a szülői igényeknek megfelelően, a szülői kérések figyelembevételével, a megfelelő tudásszint mérlegelésével, és a szaktanárok, tanítók információinak, javaslatainak összehangolásával hozzuk létre, határozzuk meg. A testnevelést 2. évfolyamtól emelt szinten tanuló csoportok (évfolyamonként 1 fiú és 1 leány) kiválasztását a tanítónő, a szaktanár észrevételeinek, javaslatainak alapján a szülői házzal megbeszélve alakítjuk ki. E csoportok tanulóinál domináns a rátermettség, életkorának megfelelő ügyesség, hozzáállás. Fontos a sikerélmény biztosítása, mely alapfeltétele a fokozatos fejlődésnek. Az évfolyam osztályainak tanulói egy időben vesznek részt a testnevelés órákon, s az arra kijelölt fiú és leány tanulók tagozatos órákon vesznek részt, míg a többiek a normál testnevelésórák anyagát sajátítják el. Az emelt szinten tanulók óraszáma magasabb a normál osztályokénál. Az átjárhatóságot biztosítjuk. Emelt szintű képzést biztosítunk a felső tagozaton a jó képességű, megfelelő nyelvi tudással rendelkező, német és angol nyelvet életkorának megfelelő társalgási szinten beszélő tanulóknak, a szülői igényeknek megfelelően. 3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje 3. 1. Az osztályba sorolás rendje Az életkorának és életkori sajátosságainak, tudásszintjének megfelelő besorolás iskolánkban 1-8. évfolyamig terjed. Évfolyamonként 2 osztály - a és b - indítására van kompetenciánk. Az osztályok között nincs tudásszint különbségű besorolás. 3. 2. A csoportbontás elvei Csoportbontást alkalmazunk a létszámok és a tudásszint alakulása alapján magyarból, idegen nyelvből, matematikából, informatikából, technika és testnevelés tantárgyakból. Alapja a tudásszint-felmérés. A csoportok száma évfolyamonként 2-3-4 csoport. 81
3. 3. Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységek elvei, besorolási szempontjai Elsődleges szempont a szülői igények figyelembevétele. A napközit és a tanulószobát az iskola alapfeladatai közé soroljuk. Napközit üzemeltetünk 1-4. évfolyamon osztályonként, tanulószobát a lehetőségek és az igények alapján (1-2 csoport) 5-8. évfolyamon. A sportkör csoportjainak tevékenységét a városi igények - utánpótlás-nevelés -, a szülői kérések és nem utolsósorban a szakember-ellátottság szabja meg a financiális lehetőségeken belül. Szakköreink a tehetséggondozást szolgálják. Általában indítunk nyelvi, énekkari, honismereti, matematikai, számítástechnika, rajz, valamint különböző testnevelési szakköröket a szülői és tanulói igények szerint. Differenciált képességfejlesztő foglalkozások szintén a szülői igényeknek, az iskolai elvárásoknak megfelelően felzárkóztató és felvételi előkészítő foglalkozások. Táltos program keretében művészeti képzést biztosítunk több mint száz, főként alsó tagozatos tanulónak délutáni foglalkozás keretében 7 csoportban. Színjátszás 5 csoportban, kézműves foglalkozás 2 csoportban. 4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 4. 1. Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei Az általános iskolai beiratkozásra három napot és egy pót-beiratkozási napot biztosít az intézmény. A beiratkozáshoz hoznia kell a szülőnek gyermeke anyakönyvi kivonatát és az óvoda által kiállított alkalmassági igazolást. Választhat a szülő a beiratkozásnál tanítót és nyelvet (német, angol), melyet már első osztálytól tanulhat. A város és vonzáskörzetéből bárki beírathatja gyermekét iskolánkba, ha a feltételeknek megfelel. A beiratkozás a három általános iskola esetében egy helyen kap elhelyezést. A beiskolázás eredménye után a fenntartó és az igazgatók egyetértésével átirányítás történhet abba az intézménybe, ahová kevesebb tanuló iratkozott. Az átirányítás az igazgató jogköre. A szülő az átirányítás ellen a város jegyzőjénél élhet fellebbezési jogával. 82
4. 2. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A továbbhaladás magasabb évfolyamba az új rendelkezések szerint változott. A legfontosabb változás az iskolai oktatás korai szakaszában a nem szakrendszerű oktatásban történő továbbhaladás új rendje, amelynek lényege, hogy 2010. szeptember 1-től induló tanítási évtől az általános iskola első évfolyamán csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. A 2010/2011. tanév végétől évfolyamismétlésre kell kötelezni azokat a 2-8. évfolyamos diákokat, akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették. Továbbra is lehetőség van a javítóvizsga letétele az elégtelen év végi osztályzat esetében akármennyi tantárgyból. A magasabb évfolyamba lépő tanulót beíratni nem kell. 4. 3. Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei A tagozat és az emelt szintű csoportok párhuzamos órarend szerint működnek, ezért a tanulók tudásszintjének változása az osztályközösséget nem bontja meg. A csoportokból való átkerülést a tanuló teljesítménye határozza meg. Félévenként a tanárok egymás közti megbeszélése alapján, a szülővel egyeztetve igazgatói engedéllyel lehet áthelyezni. Az évfolyamon belüli másik osztályba lépés feltétele lehet: - szülői kérés, megfelelő indoklással - tantestületi döntés az osztályfőnökök javaslata alapján nevelési szempontok és tanulmányi előmenetel javítása miatt. 4. 4. Magántanuló A közoktatásról szóló törvény 7. §-a alapján a szülő választhatja azt a megoldást, hogy gyermeke a tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget. Ha saját döntése alapján magántanuló valaki, akkor az iskola nem köteles arra, hogy külön foglalkozásokat szervezzen a tanuló részére, ilyen esetben a szülő gondoskodik a tanuló felkészítéséről. Szülői kérésre az igazgató engedélyezheti a tanórák látogatását. A tantestület határozza meg, hogy a magántanuló milyen módon ad számot tudásáról. Amennyiben a tanuló látogatta a tanórákat, és a többi tanulóhoz hasonlóan értékelni tudta a pedagógus, akkor nem kell osztályozó vizsgát tennie, ellenkező esetben beszámolási 83
kötelezettséget állapíthat meg a tantestület, és a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie. Magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A magántanulót mentesítheti az igazgató a testnevelés, az ének-zene, a rajz és a technika tantárgyak alól, nem kell beszámolni sem ezekből. Ha a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján lesz magántanuló, a felkészítéséről az iskola gondoskodik. A közoktatásról szóló törvény 7.§ (2) bekezdése szerint: „ Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről a jegyzőt értesíteni. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. 4. 5. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése - Tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után, ha a tanuló szülői kérésre (munkahelyváltozás, elköltözés) kiiratkozik az intézményből tanulmányainak befejezése előtt. Az intézmény az iskolaváltozást adminisztrálja, a tanuló adatait, érdemjegyeit feltüntető iskolaváltoztatási értesítőt küld a fogadó iskolának. A fogadó iskola visszajelzése után küldi meg a tanuló iskolában őrzött dokumentumait (egészségügyi lap, feladatlapok, bizonyítvány stb.) - Ha a tanuló sikeresen befejezte iskolai tanulmányait, megszűnik jogviszonya az intézménynél. E jogviszonyváltozást az intézmény a tanuló bizonyítványába, az osztálynaplóba és az anyakönyvbe egy időben jegyzi be. V. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE 1. A tanítási nap rendje a./ Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.30 -19 óráig tart nyitva. b./ A tanulókat 7.30 órától fogadjuk, tanári felügyeletet biztosítva. 16.30 órától az igényeknek megfelelően, de legkésőbb 17.00 óráig ügyeletet tartunk. c./ A tanítás kezdete: 7.50 óra d./ A tanítási óra 45 perce. A szünetek rendjét a Házirend határozza meg. 84
e./ A folyosókon, az udvaron, az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben tanári ügyelet működik. f./ A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 7.30 és 15.30 óra között történik. g./ Az ebédeltetés rendje: 11.30 - 13.30 óráig.
2. Hetirend A tanítási napok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek. Rendkívüli esetekben biztosított tanítási szüneteket szombaton dolgozza le az intézmény. Ilyen esetekben a kieső nap órarendje szerint megy a szombati tanítás. Tanítási napnak számít a tanmenet szerinti tanulmányi kirándulások napja. Az intézmény heti órarendje a kerettantervben meghatározott óraszámok alapján van felosztva évfolyamonként és tantárgyanként. Az intézmény óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. 3. A tanév rendje a./ A tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik. b./ A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. c./ A tanév szorgalmi idejét, a tanítási napok számát a miniszteri rendeletben leírt Tanév rendje határozza meg. A tanév két félévre tagolódik. A második félév a tanév utolsó napjával záródik. Az iskola éves munkatervében határozzuk meg: - a tanítási szüneteket - az ünnepélyek rendjét - a szülői értekezletek, fogadóórák rendjét. 4. Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben Négy hosszabb szünet van egy tanévben: - nyári szünet (tanév befejezése - új tanév kezdete) 85
- őszi szünet - téli vagy karácsonyi szünet - tavaszi szünet Tanulóink a szüneteket általában családjuk körében töltik. Tanulóink egy részének, aki erre igényt tart, különböző táborokat szervezünk: - Általában a nyár folyamán dolgozó mindkét szülő esetében napközis tábort a három általános iskola tanulóinak és nevelőinek részvételével. E tábor költségeit a fenntartó finanszírozza. - Önköltséges táboraink, melyek nagy része szintén a nyári szünet idejére esik, az énekkari, vízi vándor, képzőművész, honismereti táborok, számítástechnikai táborok. - Osztálykeretekben szerveződnek még kirándulások, kerékpártúrák, környezetvédelmi és számítástechnikai táborok. 5. Napközi, tanulószoba - Az alsó tagozat 8 osztályának 8 napközis csoportja van. Így tehát osztályonként önálló csoportokat alakítottunk ki. A napközi feladata: szorosan együtt dolgozni az osztály tanítójával, elkészíteni a napi feladatokat, segítséget nyújtani a tanulásban. Biztosítani a szabadidő hasznos eltöltését. Készülni azokra a rendezvényekre, melyeket az iskola hagyományként őrzi. - Két tanulószobai csoportunk a felső tagozat osztályainak tanulóit foglalja magába. Feladata a tanulmányi munka segítése, a tanultak ellenőrzése. „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, amelyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös) A napközi otthon munkáját az iskolai munka szerves részeként kell kezelni. Az iskolai nevelő-oktató munkát kiegészíti, lehetőségeivel színesíti. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai
86
Elvek: Figyelembe vesszük: -
a tanulók életkori sajátosságait,
-
egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését, heti órarendjét, délutáni közös elfoglaltságait,
-
az átlagostól eltérő képességeket (differenciált házi feladat), ez nem korrepetálás, hanem fejlesztés, korrekció,
-
a szóbeli és írásbeli feladatok megfelelő mennyiségi és minőségi arányát.
A házi feladat az elsajátított ismeretek elmélyítését szolgálja. (Amit délelőtt a tanórán előkészítettek, mi abból „dolgozunk”.) A házi feladatot ellenőrizzük, értékeljük. Visszajelző szerepe van a pedagógus számára; szükség esetén további elmélyítésre kerül sor a tanórán. (újbóli átismétlés) Az újonnan belépő tantárgyak esetében hangsúlyt fektetünk a megfelelő tanulási módszerek kialakítására, így biztosítva a hatékony felkészülést. Napi kapcsolattartás legyen az egy osztályban tanítók között, így lehet csak eredményes a munkavégzés. (pl. Az egy osztályban tanítók konzultálnak a házi feladat mennyiségéről.) Korlátok: Napköziben (tanulószobán) a tanulásra fordított idő: 1. – 2. évfolyam:
30 – 45 perc
3. – 4. évfolyam:
60 – 75 perc
5. – 8. évfolyam:
90 – 120 perc
A házi feladatra fordított idő összességében nem haladhatja meg a két órát. (egy átlagos képességű tanuló esetében). Az egy tantárgyból másnapra adott írásbeli házi feladat elkészíthető legyen 15-20 perc alatt. A házi feladatot nem lehet érdemjeggyel értékelni. A házi feladat az osztály közös minimumán alapuljon, ellenkező esetben differenciált legyen. A házi feladat a gyermekhez szóljon, érthető legyen, amelyet önállóan tud elvégezni. Hosszabb memoriter szövegek számonkérésének időpontját legalább két héttel előtte közölni kell.
87
Kutató vagy gyűjtő jellegű feladatot csak az iskolai könyvtár állományára alapozva lehet adni, ellenkező esetben csak szorgalmi feladat lehet. A hiányzásból visszatérő tanuló kapjon haladékot a tananyag pótlására, távolléte miatt hátrányt ne szenvedjen. A tanítási szünetek idejére házi feladatot nem lehet adni, pihenő napokra pedig csak csökkentett mennyiségűt. Nevelői feladatok: megteremteni a munkához a feltételeket megtanítani a házi feladat feljegyzésének módját (a helyes szokás kialakításához szükséges, hogy minden gyerek tudja, hogy ezt a nevelő elvárja és megköveteli, ez az ő feladata) gyakoroltatni az önálló tanulás technikáját tanulási idő megtervezése, ellenőrzése az ismétlés helyes módjának szokássá fejlesztése kézikönyvek használata, jártasság kialakítása folyamatos ellenőrzés, korrigálás önellenőrzésre nevelés A napközis nevelők legfontosabb feladata, hogy a gyermekek számára legjobbat teremtsék meg: egy gyermekközpontú napközit. A szabadidő közvetlen célja a gyermek szervezetének pihentetése, regenerálása. Hosszú távú célja, hogy a gyermek megismerje a szabadidő sokféle technikáját, és legalább egy iránt alakuljon ki különleges érdeklődése. Szabadidőről akkor beszélhetünk, ha annak tartalma a szabad idő élményét jelenti. Ez akkor valósul meg, ha a gyermek választhat a tevékenységek közül. Tevékenységi területek:
-
beszéd (báb, mese → olvasóvá nevelés)
-
alkotó képzelet – különféle technikák alkalmazása
-
ritmikus mozgás – népi játék – népi tánc
88
-
honismereti hagyományok – ismert meg környezeted (történelmi, földrajzi szempontból)
Napköziben jelentkező új feladatok: Játékos, egészségfejlesztő testmozgás, melynek ideje legalább 30 perc (de több 15 perces foglalkozás keretében is megtartható). Minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelés, aznap legyen az a délutáni játékos testmozgás. (Minden osztálynál órarend szerint egyeztethető.) Még hozzákerült a tevékenységi területhez - játékos, egészségfejlesztő – torna, sportjáték. 6. Iskolai szolgáltatások - Iskolai könyvtárunk feladata a tantervbe épülő könyvtári órák megtartása. A szabadidő igényes eltöltése. Kulturális és szaktárgyi versenyekre való felkészítés segítése. Író-olvasó találkozók szervezése. Egyéni differenciált foglalkozások tartása. Könyvtári kölcsönzés biztosítása. - Számítógéptermünk biztosítja a tanórán kívüli oktatás mellett a szakköri órákat, a szórakozási, játéklehetőséget, valamint az internet kapcsolat adta lehetőségeket. - Tornatermünkben zajlik, főként télen és rossz időjárási viszonyok esetén a tanulók versenyekre való felkészítése, a házibajnokságok lebonyolítása és a tornatermi, főként testnevelés játékok adta lehetőségek biztosítása. - Diáksportkörünknek tagja az iskola minden tanulója. Minden tanulónak biztosítjuk a sportolási és játéklehetőséget. Lehetőséget biztosítunk gyors- és gépírás tanulására. A kiválasztás és az érdeklődés dominál a fenti iskolai szolgáltatások esetében. VI. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI 1. Szervezeti hagyományok 8 évfolyamunk oktató-nevelő munkáját alsó és felső tagozatos évfolyamokra bontjuk, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet. Alsó tagozaton 1-2. és 3-4. évfolyamon tanítót váltunk. Szoros kapcsolatot alakítunk ki az óvodákkal és a továbbtanulás biztosítása miatt a középiskolákkal. 89
Itt kell említést tenni az iskola kapcsolatairól. Kapcsolat a közoktatási intézményekkel: Az évenkénti beiskolázás a zökkenőmentes átmenet biztosítása miatt nyílt napok, szülői értekezletek jelzik az óvodákkal való szoros kapcsolattartást. Rendszeresen végeznek a tanítók hospitálásokat óvodai csoportokban, a beiratkozás után hagyománnyá vált az iskolában óvodás csoportok fogadása, vendégül látása. Az általános iskolák havi igazgatói értekezleteken beszélik meg a soron következő feladatokat. Találkozásaik színhelye még a kulturális, tanulmányi és sportversenyek városi, körzeti döntői. Középiskoláinkkal a továbbtanulás, valamint a továbbtanulók eredményeinek visszajelzése, a követelményszint megbeszélése biztosítja a kapcsolattartást.
Kapcsolat a felettes szervekkel: Havonként igazgatói értekezletek keretében nyilvánul meg a kapcsolattartás, valamint a fenntartó által szervezett rendezvényeken, ünnepélyeken való részvételben. Megyei Pedagógiai Intézet által kiadott továbbképzések, tanfolyamok, előadások anyagai biztosítják az intézettel való szoros kapcsolattartást. Kapcsolat a nem közoktatási intézményekkel: Rendszeres kapcsolatot tart az iskola a Könyvtárral, a Zeneiskolával, a Városi Múzeummal, a Jókai Emlékmúzeummal az általuk szervezett rendezvényeken való részvétellel. Gyümölcsöző a kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval és a Gyámüggyel, a Népjóléti Szolgálattal, a Megyei Diáksport Tanáccsal, Egyházzal, a bejáró tanulók önkormányzataival, a Rendőrséggel, a Tűzoltósággal, a Mentőállomással, a felsőoktatási intézményekkel, amelyek gyakorlóhelyei vagyunk. Rendszeres a kapcsolatunk az egészségüggyel az iskolaorvoson, védőnőn és a Rendelőintézeten keresztül. Folyamatos a kapcsolatunk a város sportegyesületeivel: BYC, BKC, BSE, BKLC, Petőfi, Trampolin, vívás, stb. Külföldi kapcsolat a németországi Germeringi Kirchenschuléval és a Tarnow 20-as számú testnevelés tagozatos iskolával. Az intézmény nyilvánossági csatornái: kapcsolat a sajtóval: - Napló 90
- Balatonfüredi Napló - Füred Tv - Iskolarádió, alkalmanként iskolaújság megjelenése, terjesztése. 2. Tantárgyi hagyományok Tantárgyi hagyományok felsorolásánál elsőként az emelt szintű testnevelés funkcióinak biztosítását tartjuk szem előtt. Fontos
a
továbbtanulást
biztosító
tantárgyak
kiemelt
kezelése
csoportbontások
alkalmazásával. A tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök képességfejlesztő lehetőségeinek biztosítása. A
nagy
létszámú
osztályokban
a
hatékonyabb
minőségi
oktatás
megvalósítása
csoportbontással a szülők elvárásai szerint. 3. Rendezvények, a településhez kötődő hagyományok Kezdődik az alakuló értekezlettel, melyet követ a tanévnyitó értekezlet, majd folytatódik a tanévnyitó ünnepéllyel. Megemlékezünk a pákozdi győzelemről műsor és akadályverseny keretében. Október 2-án ünnepeljük a Zenei Világnapot, majd 6-án az Aradi vértanúk napját. Alkalmanként októberben tantestületi kirándulást szervezünk pedagógusainknak. Október 23án emlékezünk meg az 1956-os forradalomról. November az egészség- és környezetvédelem hónapja, melynek keretében vetélkedőket, előadásokat szervezünk. Megemlékezést tartunk Radnóti Miklós halálának évfordulóján (november 9.). Decemberben tanulóinknak télapó-járást és karácsonyi ünnepséget tartunk. Nyugdíjas pedagógusainkat is decemberben köszöntjük a tantestület tagjaival közösen ünnepi műsoros est keretében. Januárban és februárban tanulóinknak sítáborokat szervezünk. Január 21-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Februárban tartjuk az iskolai farsangot alsó és felső tagozatos diákjainknak, valamint az iskolabált a Szülői Munkaközösség szervezésében. Március 3-án megemlékezünk Noszlopy Gáspár szabad csatapainak füredi partraszállásáról.
91
15-én ünnepélyes keretek között, műsor kíséretében az 1848-as forradalom és szabadságharc hőstetteiről emlékezünk meg és részt veszünk a városi rendezvényen. Szerepelünk a Kodály emlékhangversenyen. Március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját. Április 22-én emlékezünk a Föld Napjáról. Május első vasárnapján Anyák napi ünnepséget szervezünk osztálykeretben. 5-én részt veszünk a Jókai-napi ünnepségeken. 8-án emlékezünk meg a Vöröskeresztes Világnapról, 10-én a Mentők napjáról. Május végén, június elején tartjuk a Madarak és fák napját a Koloska-völgyben. Május végén, június elején a Radnóti Hét keretében egész hetes ünnepségsorozatot és vetélkedőket tartunk, ahol bemutatjuk a szülőknek tanulóink kiemelkedő eredményeit évközi szerepléseik alapján, valamint sportünnepélyt szervezünk. Ekkor adjuk át a Suli Oszkár díjait tanulóinknak. Április-május hónapban tanulmányi, sportversenyeken és osztálykirándulásokon vesznek részt tanulóink. Június 4: a Nemzeti Összetartozás Napja. Június 5-én tartjuk a Környezetvédelmi Világnapot. Június első hétvégéjén Pedagógusnapi ünnepséget szervezünk. Folyamatosan szerkesztjük az Iskolarádió és Iskolaújság műsorait, ill. számait. Az utolsó tanítási napon búcsúztatjuk 8. osztályos tanulóinkat. Június 3. hetében tartjuk tanévzáró értekezletünket és ünnepélyünket, melyen átadjuk a "Jó tanuló, jó sportoló" és a Radnóti-díjakat. Július-augusztus hónapban táborozásokat szervezünk tanulóinknak (napközis, honismereti, vízi, képzőművész). A fentiek mellett részt veszünk még (év elején a munkaközösségek, illetve a szaktanárok tervezik meg): - Kaán K. környezetvédelmi versenyen - Hermann Ottó biológiai versenyen - Varga Tamás matematikai versenyen - Bólyai matematika és magyar versenyen - Alapműveleti matematika versenyen - Teleki Pál földrajz versenyen - Hevessy György kémia versenyen 92
- Zrínyi Ilona matematika versenyen - Történelmi országos tanulmányi versenyen - Diákolimpia versenyein
Magyar versenyek: Kazinczy szépkiejtési verseny:
5-6. osztály 7-8. osztály
Radnóti szavaló verseny:
5-6. osztály 7-8. osztály
Prózamondó verseny:
5-6. osztály 7-8. osztály
Nyelvünkben élünk:
7-8. osztály
Simonyi verseny:
5-6. osztály 7-8. osztály
Rendszeresen pályázatokon is részt veszünk aktuális kiírás szerint (nyelvi, képzőművészeti, informatikai, stb.) Alsó tagozaton: Évfolyamversenyek: 2., 3., 4. osztály minden második hónapban: matematika, olvasás-szövegértés, írás-helyesírás tárgyakban Andersen mesemondó, -író, színjátszó, rajzverseny: 1., 2., 3., 4. osztály Füred köszöntő vers- és prózamondó verseny: 3., 4. osztály Évente két-három alkalommal színházlátogatás. Tanulóinkat jutalmazzuk évente: "Jó tanuló, jó sportoló" - egy fiú és egy lány A nyolcadik osztályokból tantestület által kiválasztott, eredményei alapján jó tanuló és egyben sportban is kiemelkedő eredményeket elérő tanulók. Radnóti alapítvány díjazottai (3-4 fő) Azon tanulók jutalmazása, akik általános iskolai tanulmányaik alatt kimagasló tanulmányi eredményükkel, kiemelkedő
93
sportteljesítményükkel,
példamutató
magatartásukkal, dicsőséget szereztek iskolánknak, valamint azokat a hátrányos helyzetű tanulókat, akik ezt munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték.
VII. HELYI TANTERV 1. A tantervválasztás szempontjai A tantervválasztás fő szempontja a pedagógiai programunk célkitűzéseinek megvalósítása, a helyi igények kielégítése, figyelembe véve lehetőségeinket. 2. A választott tantervek forrásai A kerettanterv összeállításánál az Oktatási Minisztérium munkaanyagát - "Az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterve" - használtuk forrásanyagként. 3. Tantárgyi rendszer (a tanított tantárgyak, óraszámok, műveltségi területek, részműveltségi területek beépülése az egyes tantárgyakba, kötelező, nem kötelező órák) A tantárgyi rendszert a 62-63. oldalon található táblázat tartalmazza.
94
VIII. AZ ALKALMAZANDÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A kerettanterv készítőinek ajánlásai a következő kérdésre vonatkozóan. Melyek azok a tartalmi összetevők és minőségi kritériumok, amelyek különösen fontosak lehetnek a tanterv megvalósulása szempontjából? Funkciók
A minőség összetevői
Motiváció
Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásösztönző egyéb megoldások
Ismeretátadás
Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság
Rendszerezés
Strukturáltság
Koordináció
A többi tankönyvekkel való összehangoltság
Differenciálás
Szintezett tananyag
Tanulásirányítás
A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát
Tanulási stratégiák tanítása
Orientáló eszközök
Az önértékelés elősegítése
Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, Illetve összefoglaló kérdések és feladatok
Értékekre nevelés
Érzelmi hatást keltő eszközök
IX. ISKOLAHASZNÁLÓK RÉSZVÉTELE AZ ISKOLA KÖZÉLETÉBEN 1. Tanulói részvétel A tanuló részvétel legfontosabb területe a Diákönkormányzat tevékenysége. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével saját működéséről, a számára biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egyes tanítás nélküli munkanapok programjáról.
95
Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben (SZMSZ elfogadása, szociális juttatások elosztási elvei). Fontos tevékenysége az évenként megrendezésre kerülő évfolyamonként összevont osztályfőnöki órák, melynek keretében az iskolavezetés válaszol a tanulók kérdéseire, s lehetőség szerint megvalósítja a tanulók által javasolt, a nevelő-oktató munkát segítő ötleteket. 2. Tanári részvétel A tanári részvétel legfontosabb területe a Közalkalmazotti Tanács tevékenysége A KÖT feladata a nevelőtestület érdekvédelme, az iskolavezetés munkájának segítése. Kiegyensúlyozott munkahelyi légkör biztosítása érdekében a jogok és kötelezettségek összhangjának megteremtése. A fenti célok megvalósítása érdekében évente legalább kétszer, az igazgatóval közösen áttekintik az intézmény helyzetét, elemzik az elkövetkezendő időszak feladatait és az ezek biztosításához
szükséges
anyagi
lehetőségeket,
illetve
a
lehetséges
munkáltatói
intézkedéseket. Itt kell megemlíteni a Pedagógus Szakszervezet iskolai alapszervét, mely szintén a pedagógusok érdekvédelmi fóruma. Az iskola életének irányítását végző vezetői megbeszélések havi fórumát. 3. Szülői részvétel Legfontosabb fóruma a Szülői Munkaközösség. Tagjai az osztály szülői tagjaiból választott 3 tagú vezetőség osztályonként. A Szülői Munkaközösség évente kétszer ülésezve tárgyalja meg az iskolavezetőséggel közösen az intézmény előtt álló feladatokat, az osztályok aktuális problémáit. Itt döntenek a Farsangról, SZM báljáról, s a tanulókat érintő egyéb rendezvények szervezéséről, lebonyolításáról. Megemlítendő a tanévnyitó és -záró ünnepélyek feladatai, valamint a szülői értekezleteken kiadott feladatok, melyek a nevelő-oktató munka közvetlen céljai. Ide sorolható még a fogadó órák és nyílt napok tevékenysége.
96
X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Iskolánk felszereltsége elavult. Anyagi lehetőségeink nem engedik meg a megfelelő szintű fejlesztést. Az elmúlt évek a szintentartás jegyében teltek. Jelenlegi fejlesztésünk még ezt sem biztosítja. A NAT feltételeinek biztosítására évi fél millió forint áll rendelkezésünkre. Éttermünk az étkezési létszámhoz viszonyítva kicsi. Öltözőink zsúfoltak és nem higiénikusak. Szertárlehetőségeink minimálisak. Mind a tanulók, mind a pedagógusok részére megfelelő gyülekezőhellyel nem rendelkezünk. 2. Az iskolaépület állapota Az épület állapota megfelelő. Nyílászárói nagyrészt modernek. Világítása felújított. Tornaterme, gyakorlati termei kicsik, elavultak. Udvara megfelelően tágas és parkosított. 3. Szakmai, személyi feltételek A személyi feltételek mind létszámban, mind iskolázottságban biztosítottak. 4. A program megvalósításához szükséges szakmai felkészültség megléte Szakos ellátottságunk biztosított. Nyelvoktatás terén 2-2 szaktanárral rendelkezünk. Biztosított a testnevelés emelt szintű oktatása is (5 fő). A többi tantárgy oktatását szintén szaktanárok végzik. 5. Továbbképzési terv Pedagógusaink aktív résztvevői a továbbképzéseknek. Iskolánk rövid és hosszú távú továbbképzési tervvel rendelkezik, melyet a melléklet tartalmaz.
97
6. A program megvalósításának pénzügyi feltételei Az egyre szűkülő anyagi lehetőségek ellenére az anyagi feltételek, ha szűkösen is, de biztosítottak. Az ellátandó óráknak megfelelő pedagóguslétszám és a kisegítő alkalmazotti létszám elegendő a program megvalósításához. A fejlesztéseket a fenntartóval történő egyeztetések alapján biztosítjuk. 7. A pedagógiai program nyilvánossá tétele A helyi tantervet a diákok és a szülők felé nyilvánossá tesszük. Iskolánk könyvtárában megtekinthető, tanulmányozható. A diákok számára osztályfőnöki órákon történik a megfelelő részek ismertetése. XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE - A program érvényességi ideje: visszavonásig. - Felülvizsgálatának mechanizmusa: - évenként tartandó munkaértekezlet keretében. Balatonfüred, 2010. október 25. . 1. Véleményezte:
Dátum:
2. Véleményezte:
Dátum:
3. Elfogadta:
Dátum:
4. Jóváhagyta:
Dátum
98
MELLÉKLET
99
PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. I.
A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
II.
A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Képek, betűkártyák, szótagkártyák.
Hangtani ismeretek
Hívóképek.
Szavak alakja, jelentése
Írott és nyomtatott ABC. (falikép)
A szó
Kis és nagybetűs nyomtatott ABC.
A mondat
(falikép)
A szófajok rendszere
Betűsín.
Fali táblák:
Írott kis és nagy ABC.
Igék
Fali tablók:
Főnév Melléknév
Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók.
-
100
Táblai körző. Színes rudak.
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Az idő (oktatótábla). Magyarország domborzati térképe.
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.
-
Zenehallgatási anyagok hangkazettán
Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Olló, kés, vonalzó (40 db). Mintázó eszközök (20 db). Építőkocka (fa).
-
Szövőkeret (30 db). Csiszolópapír.
Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Síp. Gumilabda (20 db). Babzsák (20 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db).
-
Karika (20 db). Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Térkép (irodalomtörténeti) (3 db). Írói arcképsorozat (3 db). Magyar értelmező szótár (5 db). Szinonima szótár (5 db). Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). Életrajzi lexikon (1 db). Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). Hanganyag (hangkazetta, CD): Népdalok, népmesék. János vitéz. Rege a csodaszarvasról. Radnóti Miklós versei.
-
Megzenésített versek. Videofilmek: Magyar népmesék. János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk (film). Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása. Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére.
101
Mátyás könyvtára. A Corvinák. Mikszáth prózája. Liliomfi (film). Egy magyar nábob (film).
-
Kárpáti Zoltán (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Erőltetett menet (film). -
Könyv: Népmesegyűjtemények (10 db). O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db). Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (20 db). Gárdonyi Géza: Egri csillagok (20 db). Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (10 db). Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (20 db). Fali tablók: Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok.
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).
-
102
Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Videokazetta: A piramisok. Magyar ereklyék. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom. Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés.
-
Oroszország a cártól Sztálinig. Egyéb: Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-6. évfolyam). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).
A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
-
-
-
New Chatterbox Starter 1., (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). English Zone 1., (tankönyv, munkafüzet, tesztek, CD, tanári kézikönyv angol-magyar / magyar-angol zsebszótárak, nagy szótárak, egynyelvű értelmező szótár Shine 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, kézikönyv)
-
-
New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Videokazetták: Muzzy in Gondoland Muzzy Comes Back Window on Britain Guide to Britain Térképek, magnó Könnyítet olvasmányok Nyelvtani gyakorlókönyvek
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Das neue Deutschmobil tankönyvcsalád (Klett) és hangkazetták Tematikus képek Nyelvtani táblázatok, falitablók Németország domborzati térképe Németország tartományai Európai Unió országainak térképe
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Táblai körző és vonalzó készlet (3 db) Táblai körző műanyag (2 db) Táblai vonalzó 450-os műanyag Táblai vonalzó 600-os műanyag Táblai szögmérő (5 db). Méterrúd fából (1 db). Nagy matematikusok arcképei (5 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép).
-
103
Derékszögű koordinátarendszer (falikép). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolútérték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép).
-
Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp.
-
Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Cubo fakockák (2 készlet) Dobókocka (szivacs)
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép (5 db).
MFP Lézer (1 db).
Monitor (SVGA) (25 db).
Falitablók:
Billentyűzet (25 db).
Internet
Egér (25 db).
Szoftver -
Hangfal (1 db) Projektor (1 db).
Alapvető programok: WINDOWS XP, 7 OFFICE 2003, 2007
Router (1 db). Tintasugaras nyomtató (1 db).
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
-
-
5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. 5-8. osztályos táblai vaktérkép-sorozat. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld természetes növényzete (falikép). A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb (10 db). Tellúrium. A Föld felszíne (dombortérkép). A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép).
-
104
Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.
-
Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). A naprendszer (tabló). Mikolacső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (8 db). Rugós erőmérő (10 db). Karos mérleg, súlysorozattal (3 db). Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).
-
Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (1 db). Mérőműszer (Voltax) (10 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (10 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (10 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (5 db).
A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Burgonya virága (modell). Almafa (oktatótábla). Sertés koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz).
-
Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Emberi csontváz. Csövescsont. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Vese (metszet). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Fül (modell)
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Járvány, avagy a gyermek kábítószer,
Videofilmek: Az élelem
alkohol
Alapvető élelmiszerek
Ép testben ép lélek
Az izmok és a mozgás
Az emberi szervezet reprodukciós
A dohányzás és az egészség
rendszere
Vigyázz a gyógyszerekkel
105
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -
Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (8 db). Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). Falitáblók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periodusos rendszer
Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák:
-
-
Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Videokazetták: Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Metronóm Pianíno.
Videofilmek:
A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.
-
(66 db)
-
Oktatótáblák: •
Kodály önarckép Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. Zeneszerzők arcképe (15 db) Kézikönyvek (19 db)
Zenetörténet (6 db)
A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körző (fém hegyű). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Videofilmek: Képzőművészet a honfoglalás idején
A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus
106
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db).
A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
-
Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db).
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Oktatási DVD (1 db): Nagy István: Mozgókép és médiaismeret
107
A Radnóti Miklós Általános Iskola továbbképzési tervezete 2010-2012-es tanévre Bálint Krisztina Barta Imréné Benyóné Farkas Anna dr. Berényi Istvánné Bognár Ferencné dr. Fazekas Tamásné Frick Erika Galambosné B. Andrea Gálfi Tamás Gálfiné Szabó Ildikó Gombos János dr. Hargitai Zsoltné Hudák Éva dr. Hullerné T. Ilona Kiss Andrea Kohutné Pintér Zsuzsa Kovácsné Kiss Ildikó Maristné Nagy Hajnalka
120 óra -120 óra -120 óra -30 óra 120 óra 120 óra 120 óra 60 óra 120 óra 120 óra 120 óra --120 óra --
Mayerné Héder Christa
60 óra
Molnár Judit Nagy Lászlóné Nyitrainé Magyar Ágnes (GYES) Pappné Körmendi Márta Pekárdi Tamás Pelikán Tamás Pozsonyi Edit Somosné Farkas Edina
120 óra 30 óra --
Steierlein István Steierleinné V. Márta Stolárné F. Patrícia (GYES) Szakál Ildikó Szmik Györgyné
----30 óra
Számítástechnika (2011)
Dráma (2010/2011) Mozaik módszertani megújulás 2010/2011
Mozaik módszertani megújulás 2010/2011 Német nyelvi továbbképzés 2011/2012 Szövegértési-szövegalkotási kompetencia 2011/2012 Napközi 2010/2012 Napközis nevelés 2011/2012
Diagnosztikus pedagógiai értékelés 2010 okt. Modern énektanulás 2011/2012
-120 óra ----
Szöllősy Adrienne -Tévaldné Sersing Ildikó -Tóth Lászlóné -Vajay Zita 30 óra dr. Véghné G. Ágnes -Velky Mihály 120 óra Virágh Hajnalka -(GYES) Balatonfüred, 2010. október 25.
Szövegértés, kompetenciafejlesztés 2011/2012 Mozaik módszertani megújulás 2010/2011 Matematika-logika, kompetencia 2011/2012 Angol 2010/2012 Magyar nyelvi kommunikáció 2011/2012 Testnevelés 2011/2012
108
------90 óra ---60 óra -30 óra ----30 óra 90 óra 60 óra -90 óra -30 óra ---90 óra ---120 óra 30 óra 90 óra 120 óra --90 óra -120 óra --
109
