Pollack Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja

Pollack Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja

Készült : 2012.08.23.

2

MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!

„Isten minden kis tücskének Akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.” (Margaret Martle)

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 6 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ........................................................................................................ 7 3. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................. 10 4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................. 14 4.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... 14 4.1.1. Alapelveink ....................................................................................................................... 14 4.1.2. Céljaink ............................................................................................................................ 16 4.1.3. Feladatok ......................................................................................................................... 18 4.1.4. Eljárások, módszerek ....................................................................................................... 19 4.2. A képzés szakaszai ................................................................................................................ 21 4.2.1. Az alapképzést kiegészítő, választható foglalkozások ...................................................... 23 4.2.2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei .............................................................................. 23 4.2.3 Napközi, iskolaotthon ........................................................................................................ 24 4.3. Személyiségfejlesztés ............................................................................................................. 26 4.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 28 4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .......... 31 4.6. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése ........................................................... 34 4.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................... 38 4.8. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok .............................. 40 4.8.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése ................................................................................................................................ 41 4.8.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése ................................................................................................................................ 52 4.8.3. Fejlesztő iskolai oktatás ................................................................................................... 57 4.9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 66 4.10. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink.................................................... 67 Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendszere– IPR program alkalmazása .......................................................................................................... 68 4.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ..................................................................................................................................... 72 4.12. Az iskola külső szakmai kapcsolatai.................................................................................. 74 4.13. Az iskola egészségnevelési programja ............................................................................... 83 4.13.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ........................................................................... 83 4.13.2. Feladataink .................................................................................................................... 84 4.13.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzések ..................... 91 4.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................... 92 4.15. Az iskola környezeti nevelési programja .......................................................................... 93 4.15.1. A környezeti nevelés alapelvei ....................................................................................... 93 4.15.2. A környezeti nevelés célja .............................................................................................. 94 4.15.3. A környezeti nevelés feladatai ........................................................................................ 95

4 4.15.4. Környezeti nevelés színterei: .......................................................................................... 96 4.15.5. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek .............................................. 97 4.15.6. Környezeti nevelés mérése, értékelése ........................................................................... 98 4.15.7. Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés ................................................................ 99 4.15.8. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás ............................................. 100 4.15.9. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei: .......................................... 101 4.16. A közlekedésre nevelés iskolai programja ...................................................................... 102 4.16.1. A közlekedési képességek fejlesztése ............................................................................ 102 4.16.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai .................................................................. 102 4.16.3. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai ............................................................. 102 4.16.4. A megjelölt célok és feladatok megvalósulását szolgáló tananyagtartalom ................ 103 4.17. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok .................................................... 105 4.17.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ................................................................................. 105 4.17.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban .................................................... 107 4.18. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek .............................................................. 109 5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................... 112 5.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai .................................................................................................. 115 5.1.1. Az 1–8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok .................................... 116 A) Heti óraszámok ............................................................................................................... 116 5.1.2. A választható órák és óraszámaik .................................................................................. 120 A) Heti óraszámok ............................................................................................................... 120 5.1.3. Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók óraterve ............................................................. 122 A) Tantárgyak és óraszámok (heti, éves) ............................................................................. 122 B) Tanórán kívüli tevékenységek, a napközis és tanulószobai csoportok heti óraterve ...... 123 C) Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások heti óraterve ................................... 123 5.2. Profilok bevezetésének ütemezése ..................................................................................... 124 5.3. Kulcskompetenciák ............................................................................................................. 125 5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai .......................................... 127 5.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................................................................................................................................ 129 5.5.1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: 129 5.5.2. A feladatok adásának korlátai: ...................................................................................... 129 5.6. Értékelés ............................................................................................................................... 130 5.6.1. Az értékelés területei: ..................................................................................................... 130 5.6.2. A nevelő–oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: .......................... 130 5.6.3. A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése .................................................................................................................................................. 131 5.6.3.1. Az értékelés szempontjai ........................................................................................ 131 5.6.3.2. Az értékelés feladata ............................................................................................... 132 5.6.3.3. Az értékelés során szempont előtt tartandó alapelveink ......................................... 132 5.6.3.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, követelményei, formái .............................................................................................................................................. 133 5.6.4. Az értékelés rendszeressége és formái ........................................................................... 138

5 5.6.4.1. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés ................... 140 5.6.4.2. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai ............................. 141 5.6.5. A tanulók jutalmazásának elvei...................................................................................... 142 5.6.6. A tanuló fegyelmi felelőssége ......................................................................................... 143 5.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................ 144 5.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................ 146 5.9. Az oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................... 149 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................... 152 6.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje ........................................................................ 152 6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................ 152 6.3. A pedagógiai program módosítása .................................................................................... 153 6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .............................................................. 153 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................................... 154

1. BEVEZETŐ A Pollack Mihály Általános Iskola két 3-3 feladat-ellátási hellyel működő nagy múltú, általános iskola összevonásával jött létre 2012. július 1-jével. A Pollack Mihály Általános Iskola lett a székhely intézmény, melynek tagiskolái: Ádám Jenő Tagiskola, Árpád Fejedelem Tagiskola, Dózsa György Tagiskola, Gárdonyi Géza Tagiskola, Kazinczy Ferenc Tagiskola Az összevonást követően a Pedagógiai program elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a hat feladat-ellátási hely nevelési elveit azonos alapokra hozzuk úgy, hogy mellette az egyéni arculat, a kialakult hagyományok megőrzése biztosított legyen. Szeretnénk, ha az intézmény tanulói, pedagógusai, az iskolával kapcsolatban álló szülök, partner szervezetek elsősorban az előnyeit érzékelnék és élveznék az összevont iskolának. Lehetőséget látunk az egymástól való tanulás megvalósítására egymás programjaiba való bekapcsolódással, műhelymunkák folytatásával. Tanulóink számára tágult a tanórán kívüli foglalkozások köre, hiszen egy iskolaként valamennyi tagintézmény által szervezett foglalkozáshoz módjuk van csatlakozni. Az átszervezés hatékony humánerőforrás gazdálkodásra ad alkalmat. Kihasználjuk - az áttanítás adta lehetőségből adódóan- pedagógusaink szakmai tudását. Megfelelő terheléssel, tantárgyfelosztással biztosítjuk számukra a képzettségüknek megfelelő foglalkoztatást. A tanulócsoportok kialakításánál szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes elosztását. Célunk: hosszú távon jól működő, harmonikus kapcsolat megteremtése a tagiskolák és a székhelyintézmény között, pozitív beállítódás kialakítása, melynek eredményeképpen kiegyensúlyozott, nyugodt iskolai légkört tudunk biztosítani az iskolai élet minden szereplője számára. Bízunk benne, hogy törekvéseink, megfogalmazott céljaink összecsengenek a szülők és az iskola partnereinek elvárásaival. Szeretnénk, ha támogatnának bennünket feladatvégzésünk során céljaink elérésében.

7

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve

Pollack Mihály Általános Iskola

Az intézmény székhelye, címe

3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. Tel.: 06 48/512-016 Fax:48/512-014 e-mail cím: [email protected] 3700 Kazincbarcika, Mikszáth Kálmán út 2. Árpád fejedelem tér 7/a Dózsa Gy. út 39. Herbolyai út 5. 3731 Szuhakálló, Bajcsy Zs. út 47.

Az intézmény elérhetőségei Az intézmény telephelyeinek címe

Telephelyek elérhetősége

Ádám Jenő Tagiskola tel/Fax: 48/512-794 e-mail cím:[email protected] Árpád Fejedelem Tagiskola tel.:48/512-064 fax. 512-065 e-mail cím: [email protected] Dózsa György Tagiskola Tel.: 48/310-499 Fax:: 512-317 e-mail cím: [email protected] Gárdonyi Géza Tagiskola Tel.: 48/567-002 tanári, Fax: 48/352-071 e-mail cím: [email protected] Kazinczy Ferenc Tagiskola tel:48/512-074 fax:48/ 512-073 e-mail cím: [email protected]

Az intézmény vezetője

az igazgató (akit a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete nevezett ki) önálló jogi személy

Az intézmény jogállása Az intézmény gazdálkodásának formája

teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézmény.

Működési területe

Kazincbarcika, Sajógalgóc, Sajóivánka, Tardona, Bánhorváti, Nagybarca, Sajókaza Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. Bánhorváti Község Önkormányzata 3642 Bánhorváti Szabadság út 32. Nagybarca Község Önkormányzata 3641 Nagybarca Kossuth út 19. Sajógalgóc Község Önkormányzata 3636 Sajógalgóc, Táncsics út 44.

Az intézmény fenntartója

8 Sajóivánka Község Önkormányzata 3720 Sajóivánka, Rákóczi út 6. Sajókaza Község Önkormányzata 3720 Sajókaza, Petőfi S. út 2. Tardona Község Önkormányzata 3644 Tardona Aradi út 1. Szuhakálló Község Önkormányzata 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Az intézmény alapító okiratának száma Az alapító okirat kelte Az intézmény alapításának éve Az intézmény típusa Az intézmény számlavezető bankja Az intézmény számlaszáma Az intézmény adóhatósági azonosító száma

200/2012. 2012. 07.13. 1996. 8 évfolyamos általános iskola OTP Bank Rt. 11734152-15549295 15549295-2-05

Az intézmény statisztikai számjele Az intézmény OM azonosító száma

15549295-8010-322-05 028 880

Az intézmény feladata: Alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően. A pedagógiai program az alapító okirat mellékletét képezi. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat

szervez,

felzárkóztatás,

fejlesztés,

tehetséggondozás,

illetve

kiegészítő ismeretek átadása céljából. Részt vesz a sajátos nevelési igényű tanulók integrált, szegregált nevelésében, oktatásában, fejlesztő iskolai csoportot működtet. Az iskola fokozott figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű, a veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozásra. Megszervezi a nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelését, oktatását- kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés- oktatás formájában az 1-8. évfolyamon.

9

A szülők igénye alapján napközis és iskolaotthonos foglalkozásokat szervez, amely alatt biztosítja a tanulók napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat és az iskolai felkészítést. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Az iskolában a nevelés-oktatás nyelve a magyar. Az ének,

angol, a német, a testnevelés, matematika és a számítástechnika

tantárgyakat emelt szintű oktatás keretében tanítja, közoktatási típusú sportiskolai osztályokat működtetet, rajz-képzőművészeti képzést folytat. A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által megkötött társulási szerződés alapján Sajóivánka, Sajógalgóc, Tardona települések tanköteles korú tanulóinak, valamint Nagybarca, Bánhorváti, Sajókaza települések sajátos nevelési igényű tanulóinak fogadása, nevelése-oktatása. Kiegészítő tevékenysége: Az iskola felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, valamint szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás keretében szakkört, tanulmányi versenyeket, iskolai sportkört, iskolák közötti versenyeket, bajnokságokat tart.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskolát támogató alapítványokkal: Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/A. Kazinczy - Kertvárosi Iskolába Járó Gyermekekért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5. Pollack Mihály Úti Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. „Gyermekeink a jövő” Alapítvány

3700 Kazincbarcika, Dózsa György út 39. Ádám Jenő –Központi Általános Iskolai és Pedagógiai Alapítvány

10

3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 1. Esély Egyenlőséget a Falusi Kisdiáknak Alapítvány 3731 Szuhakálló, Bajcsy-Zsilinszky út 47.

3. HELYZETELEMZÉS Tárgyi feltételek: Iskolánk egy székhelyintézményből és öt tagiskolából épül fel. Hat épületben folyik a tanítás, melyből öt Kazincbarcika közigazgatási területén egy Szuhakállóban található. A szuhakállói épület 2005-ben "Beruházás a 21. századi iskolába" program segítségével megújult, majd ugynebben az évben

a B-A-Z megyei Önkormányzat támogatásával

tornateremmel bővült. A Pollack úti és az Árpád fejdelem téri épület 2010. őszére teljes körű infrastruktúrális felújításon esett át az

ÉMOP-4.3.1./2 azonosító számú pályázat

keretén belül, mely jelentős összegben eszközbeszerzést is tartalmazott. A Herbolya úti épületben a 8/2009. (II.26.) ÖM rendelet pályázata segítségével felújításra kerültek a mellékhelyiségek és két tanterem, valamint akadálymentesítve lett a bejárat, kicserélésre kerültek a bejárati fronton a nyílászárók, majd 2011 őszére KEOP 5.3.0/A/09 pályázat keretén belül energetikai felújításra is sor került. A Mikszáth úti, a Dózsa György úti épületekben Európai Uniós pályázati támogatásból 2012-2011-es évben teljes körű külsőbelső akadálymentesítés és komplex épületenergetikai korszerűsítés volt. 2012. nyarán TIOP-1.1.1-es pályázat keretén az informatikai eszközpark

megújult:

Korszerű számítógépek és feladat-ellátási helyenként 6-8 tantermi csomag (interaktív tábla, laptop, projektor) került üzembe helyezésre. Három épületben nyelvi laborral, két épületben tornaszobával is rendelkezünk. Mindhárom épületben található könyvtár, tornaterem és ebédlők, tartozik hozzá sport- és napközis udvar.

11

Személyi feltételek: Az

intézményben

tanítók,

szaktanárok,

gyógypedagógusok,

könyvtárosok,

iskolapszichológusok, iskolavédőnők, pedagógiai asszisztensek, a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó tagozaton gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő közös munkájával folyik az oktató-nevelő munka. A ápolt, tiszta környezet megteremtését a karbantartók és a takarítók biztosítják. Az iskola alkalmazottaival, a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs és egyéb feladatok megoldását iskolatitkárok és gazdasági ügyintézők látják el.

Tendencia- Jövőbeli elképzelések: Tanulólétszám-foglalkoztatás: A tanulócsoportok száma az 1-4. évfolyamon

évfolyamonként 2-2-2.Kivétel a Dózsa

Tagiskola, ahol jelen pillanatban 2-3. évfolyamon 3-3 osztály működik. A felső tagozaton a Kazinczy Ferenc és az Ádám Jenő

Tagiskolákban még 7-8. évfolyamon 3-3 osztály

működik párhuzamosan. A Gárdonyi Tagiskola évfolyamonként egy-egy osztállyal működik. A tagozaton a csoportok száma a fejlesztő iskolai oktatás beindításával (2010.) nőtt. Továbbá lehetséges, hogy a SNI tanulók számának intenzív növekedése további csoportok visszaállítását is szükségessé fogja tenni. Cél, hogy a kazincbarcikai

feladat-ellátási helyeken 16 általános tantervű osztállyal

működjön az iskola, Szuhakállóban pedig meg tudjuk tartani a 8 osztályt.. Természetesen az osztályok létszámának csökkenése maga után vonja a pedagógus álláshelyek folyamatos csökkenését is.

12

Képzés: Megtartjuk a tagiskolai specialitásokat. intézményegységek

Választható

Kiemelten kezelt tanórán kívüli foglalkozások

Árpád Fejedelem Tagiskola

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Általános Iskola (székhely)

Ádám Jenő Tagiskola

Emelt

szintű Emelt

idegen nyelv

Emelt

szintű Iskolaotthon

informatika

szintű Sportiskolai

idegen nyelv

osztály

Ritmikus gimnasztika, tánc sportfoglalkozás Tehetséggondozó műhelyek, szakkörök, énekkar, levelezős feladatmegoldó versenyek Tehetséggondozó Iskolaotthon műhelyek, differenciált sport és szakági képességfejlesztés edzések, szakkörök, (matematika, énekkar, klubfoglalkozás, magyar) levelezős Emelt óraszámú feladatmegoldó versenyek informatika

Számítástechnika Képzőművészeti idegen nyelv képzőművészeti SNI tanulók szakkör Tehetséggondozó képzés szegregált műhelyek, oktatása szakkörök, Fejlesztő iskolai énekkar, levelezős oktatatás feladatmegoldó versenyek Énekkar-kórus, Emelt szintű Emelt óraszámú Iskolaotthon hangszeres zene, matematika, ének idegen nyelv, rajz éneklő ifjúság,differenciá lt képességfejlesztés sportfoglalkozáso k (atlétika) Emelt óraszámú emelt

óraszámú Iskolaotthon

13

Dózsa György Tagiskola

Emelt

szintű Emelt

matematika,

Gárdonyi Géza

emelt

Tagiskola

angol

szintű Iskolaotthon

idegen nyelv

szintű emelt rajz

óraszámú iskolaotthon

Szakkörök, körzeti versenyek (matek, angol, szavaló) levelező feladatmegoldó versenyek, nyelvvizsgára felkészítés, differenciált képesség fejlesztés Sportfoglalkozáso k (kézilabda, football) nemzeti etnikai kisebbségi oktatás, szakkörök, néptánc, színjátszás differenciált képességfejlesztés

Tanórán kívüli fogalakozások szervezésénél kihasználjuk az összevonás előnyeit az iskolák közötti átjárhatósággal.

4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4.1.1. Alapelveink Jó iskolai légkör Nevelő-oktató munkánkat olyan iskolai légkör megteremtésére alapozzuk, amelyben a gyermek és a felnőtt jól érzi magát, a társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élheti meg önmagát. Az iskolai élet demokratizmusa Iskolánk pedagógusai és vezetői igyekeznek olyan irányítási alapelvek szerint nevelni a tanulókat, amelyek biztosítják a gyerekeket megillető jogok, valamint a tőlük elvárt kötelességek érvényesítését. A szabályalkotásban mindenki részt vehet, részt vesz. A döntéshozatal után a többségi vélemény mindenki által betartandó. Általános emberi értékek Nagy figyelmet fordítunk az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítására, a velük való azonosulásra. Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Egyenrangúság elve Nevelő-oktató munkánk két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló ennek nem tárgya, hanem alanya.

Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása- esélyegyenlőség

érvényesítése.

15

A pedagógus koordinátor szerepe A pedagógus segítségével a tanuló megkapjon minden olyan segítséget, amely tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges. A személyes tapasztalatszerzés és a tanulói öntevékenység lehetőségeinek megteremtésével, motivációval az aktivitás biztosítása. Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolnunk. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanulók fejlődését mindenkor önmaguk fejlődési üteméhez mérten kell biztosítani. Ennek érdekében bevezetjük a kompetencia alapú oktatást. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A külső hatások elve Pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életük során szereznek. A következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanári szabadságból adódó önállóság felelősségteljes alkalmazása.

16

4.1.2. Céljaink Általános emberi értékek Létünk értékeinek, társas kapcsolatainak, egymás személyiségének és az egyetemes emberi jogoknak tiszteletben tartása, a másság elfogadása, tolerancia.

A tudás, mint hatalom és mint erőforrás Iskolánk nevelési-oktatási célja, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget, a sikeres munkaerőpaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló

képességek

fejlesztése. Olyan iskola kialakítása, amelyben a gyerekek személyisége a pedagógusok, a szülők és a tanulók közös tevékenységével fejlődik, az oktató-nevelő munka együttes összefogásra épül. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak –lehetőség szerint- egyénre szabott fejlesztése. A tanulók gondolkodásmódjának, értelmének fejlesztése, hogy képesek legyenek az új ismeretanyag megértésére és alkalmazására, igényük legyen az önképzésre és a folyamatos önművelésre. A kompetencia alapú oktatás segítségével a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. A gondolkodás, a problémamegoldás előtérbe állítása a viszonylag egyszerűbb mechanikus tanulással szemben. A tanulás tanítása. A kulcskompetenciák fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. A

tanulók

kapjanak

lehetőséget

a

korszerű

ismeretszerzés

módjainak

megismerésére, sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az Interneten való keresés stratégiáját- digitális írástudás elterjesztése. Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.

17

Kulturált viselkedési normák Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy közösségi kapcsolatokat alakítsanak ki életük

legkülönbözőbb

területein,

betartva

az

egymás

iránti

viselkedés

legalapvetőbb illemszabályait. A testi és lelki egészség Testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket kell nevelnünk.

Környezettudatos magatartás Segíteni kell a tanulókat abban, hogy érdeklődjenek a társadalmi és természeti folyamatokban bekövetkező változások iránt, ne váljanak közömbössé a környezetünket és Földünket sújtó környezeti ártalmakkal szemben. Felelősségvállalás önmagunkért, másokért Tanulóinkban ki kell fejleszteni a helyes önismeretre, kitartó munkára irányuló törekvést, segíteni kell őket az egészséges önbizalom, a belső harmónia és önelfogadás kialakításában, képessé kell tenni őket a modern idők által megkövetelt vállalkozási kedv, ötletesség kifejlesztésére.

Hagyományok ápolása, megőrzése, új közösségformáló hagyományok kialakítása Anyanyelvünk tudatos és igényes használata. Szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeit ismerve, őrizve, tiszteletben tartva váljanak európai polgárokká elfogadva a kisebbségeket szokásaikkal, múltjukkal, jelenükkel. Az

idegen

nyelvi

kommunikáció

képességének

kialakítása,

más

népek

hagyományainak, kultúrájának megismerése, tiszteletben tartása. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiegészítő céljaink: A gyermekek meglévő adottságaira, pozitív tulajdonságaira építkezve, a hiányzó vagy

sérült

funkciók

feltárása

mellett

korrekciós

(rehabilitációs)

tevékenységgel a személyiségük egészének harmonikussá formálása.

jellegű

18

Sajátos gyógypedagógiai módszerek segítségével eljuttatni a fogyatékos gyermeket állapotának megfelelő teljesítőképesség végső határáig, ezzel esélyt adva az épek társadalmába való zökkenőmentesebb beilleszkedésre. A

sérült

funkciók

működőképességének

helyreállítása,

a

tankötelezettség

megnyugtató módon való teljesítése érdekében a gyermek képességfejlesztése a kötelező egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében. A dinamikus fejlődést mutató gyermekeknél 3. osztály végén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakembereinek bevonásával az iskoláztatás általános rendjébe való visszahelyezés lehetőségének vizsgálata. A társas kapcsolatok, a konfliktustűrő-és feloldó magatartás fejlesztése, önálló életvezetési technikák kialakítása a társadalmi beilleszkedés érdekében.

4.1.3. Feladatok A tantervi követelményekből kiindulva a tanítási-tanulási folyamat megszervezése a tanulók egészséges terhelésének szem előtt tartásával, élet közeli tanulási környezet kialakításával. Új utak keresése az oktató-nevelőmunka színesítésére, folyamatos módszertani megújulás. A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása (önálló olvasás, sajtó, számítógép, múzeum, színház).Könyvtárhasználatra nevelés. Digitális írástudás elterjesztése. Objektív teljesítménymérésekkel szerzett visszacsatolás (standardizált mérések) Felkészülés az országos kompetencia mérésekre. Rendszeres, folyamatos, ösztönző értékelés, önértékelés biztosítása. Idegen nyelv, testnevelés, számítástechnika területén emelt szintű oktatás nyújtása, művészeti képzés (tánc, képzőművészet)

19

A tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztés, lemorzsolódás kiemelt területként kezelése. A

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelésének-oktatásának

megszervezése. Segítségnyújtás egyes tanulók szociokulturális hátrányainak leküzdéséhez, a deviáns magatartás kialakulásának megelőzése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a napközi folyamatos szervezésével. Az osztályközösségek formálása, fejlesztése, erősítése. A sikeres pályaválasztás gondos előkészítése oktatási, nevelési, szervezési területen. Az iskola kulturális életének, szabadidős tevékenységének

megszervezése,

viselkedési szokások kialakítása, a hagyományok ápolása a diákönkormányzat segítségével. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiegészítő feladataink: Olyan komplex gyógypedagógiai habilitációs és terápiás munka, olyan speciális eszközrendszer alkalmazása, amely a nevelési szükségletekhez igazodik, az ismeretek eltérő mélységben és terjedelemben teszi hozzáférhetővé. A verbális információhordozók mellett más érzékleti csatornákat is működésbe hoz, és az egyénhez igazítja a tanulási folyamatok szerkezetét. A „cselekvésbe ágyazott” gondolkodás előtérbe állítása, a kutató, felfedeztető cselekvéses tanulás hangsúlyozása.

4.1.4. Eljárások, módszerek Szervezési vonalon: Óvoda-iskola átmenet. A személyi és tárgyi feltételrendszer folyamatos javításával, szinten tartásával színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása.

20

A tantárgyfelosztás, az órarend készítésénél fontos szempont a humán erőforrások és a tantermek optimális kihasználása, a pedagógusok foglalkoztatásának, helyettesítésének átjárhatósággal való megoldása.

A tagiskolák közötti áttanítás megszervezése, szakos ellátottság maximális kihasználtsága. Az osztályfőnöknek a lehetőségekhez képest a maximális óraszám biztosítása az osztályában. Munkánkat a belső dokumentumok közös megfogalmazásával szabályozzuk. Tanári

együttműködés-

műhelymunka

(értékelő

esetmegbeszélések,

problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés) Attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak. Az oktatás területén: A magyarázat, a meggyőzés, a tudatosítás módszereivel igyekszünk elérni tanulóink neveltségi szintjének emelését. Folyamatos önképzéssel és a továbbképzési lehetőségek maximális kihasználásával gazdagítjuk módszertani kultúránkat, tanulásszervezési eljárásainkat (adaptivitás, tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét,

műveltségterület

tantárgyi

bontás

nélküli

moduláris

oktatása,

drámapedagógia, játék, vita, kutató-felfedező módszer) , különös tekintettel a motivációra, az érdeklődés felkeltésére és fenntartására, a biztatás, a dicséret, a sikerélmény ösztönző hatásának kihasználására. Inkluzív nevelés. Konstruktív munkaformák alkalmazása- az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az integrált nevelést segítő sérülés specifikus egyéni fejlesztési terv alapján történik a differenciálpedagógia alkalmazásával, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosításával. Multikulturális tartalmak megjelenése.

21

Az objektív teljesítményméréshez felhasználjuk a monitor rendszerű felméréseket, melyek a szövegértési és matematikai eszköztudás vizsgálatára törekszenek. Pályaorientáció- a 8. osztályosok pályaválasztását körültekintően előkészítjük szülőknek, tanulóknak szervezett tájékoztatókkal. Nyílt napok tartásával a szülők számára betekintési lehetőséget nyújtunk munkánkba. Tájékoztatjuk őket az iskola eredményeiről, feladatairól, problémáiról. Lehetőséget teremtünk számukra a kulturált véleményalkotásra, értékelésre. Pályázatfigyelő és -író rendszer működtetésével igyekszünk segíteni az iskola céljainak és feladatainak megvalósulását. Az eltérő tantervű oktatásban részesülő tanulókkal kapcsolatos kiegészítő eljárások, módszerek Szervezési vonalon: 1-8. évfolyamig a közismereti tantárgyak tekintetében egytanítós, nagyfelmenős rendszerben dolgozunk. A készségtárgyakat minden évfolyamon betanítjuk. Oktatási vonalon: A tanulók képességeihez igazított tananyag, követelményrendszer és speciális gyógypedagógiai módszerek és terápiák alkalmazása.

4.2. A képzés szakaszai

1-2. évfolyam

Bevezető szakasz

3.4. évfolyam

Kezdő szakasz

5-6. évfolyam

Alapozó szakasz

7-8. évfolyam

Fejlesztő szakasz

Az alapfokú nevelésoktatás szakasza

A bevezető szakasz célja elsősorban a szocializáció, a társas viselkedési normák begyakorlása, a feladattudat elmélyítése. A kezdő szakasz fő feladata az olvasási, számolási alapkészségek elsajátítása.

22

Az alapozó szakaszban az elsajátított képességek elmélyítése, a gyerekek különböző érdeklődési területeinek felmérése történik. A fejlesztő szakasz célja a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, a célirányos iskolaválasztás elősegítése a szakrendszerű oktatás keretében. Az alapozó szakaszban (5.6. évfolyamon) az általános követelmények szerint oktatott tanulók számára a 2008/2009-es tanévtől került bevezetésre a nem szakrendszerű oktatás, melyet a 2010/11-es tanévben még alkalmazunk az Árpád Fejedelem, Kazinczy Ferenc Tagiskolákban és a Pollack Mihály Általános Iskolában, de a 2011/12es tanévben már felmenő rendszerben csak a 6. évfolyamon folytatjuk, 2012/13-tól a felső tagozat valamennyi évfolyamán a szakrendszerű oktatásra. Az Ádám Jenő Tagiskolában, a Dózsa György Tagiskolában és a Gárdonyi Géza Tagiskolában a 2012/2013-as tanévben még alkalmazzuk, a 2013/2014-es tanévben már felmenő rendszerben csak a 6. évfolyamon folytatjuk. 2014/2015-ös tanévben ezeken a feladat-ellátási helyeken is visszatérünk a z 5-6. évfolyamon a szakrendszerű oktatásra. 2012-14 között a nem szakrendszerű oktatást az alábbiak szerint szervezzük meg: tantárgy magyar nyelv és irodalom matematika összesen

Heti Éves óraszám óraszám 1 37 1 37 2 74

A tanulás szervezése során a páros munka, a differenciált csoportmunka, kooperatív tanulási technikák alkalmazásával valósul meg a készségfejlesztés. A nem szakrendszerű képzésben azok a pedagógusok vesznek részt, akik ilyen irányú 120 órás képzésben részt vettek, illetve gyakorlatot szereztek az alsó tagozaton

való

tanítás

alkalmával

vagy

tanítói

végzettség

műveltségterületi, ill. szakkollégiumi végzettséggel is rendelkeznek.

mellet

23

4.2.1. Az alapképzést kiegészítő, választható foglalkozások A) Általános követelmények szerint oktatott tanulók számára Idegen nyelv (angol, német) 1-3. évfolyamon egy illetve két órában 4. évfolyamtól emelt szintű képzés heti 5 órában. Emelt óraszámú képzés heti 4 órában 4-5. évfolyamtól. Matematika Emelt szinten 5. évfolyamtól heti 5 órában Ének –zene Emelt szinten 1. osztálytól heti 3 óra + 1 ó énekkar Testnevelés: köznevelési sportiskolai osztályok Néptánc/társastánc: 1-4. évfolyamon heti 0,5-1 órában néptánc, 5-8.évfolyamon heti 0,5-1 órában társastánc. Rajz - Képzőművészeti képzés: 1-2. évfolyamon heti 2 órában 3-6. évfolyamon heti 2,5 órában, 7.8. évfolyamon heti 2 órában. Emelt óraszámú rajz heti 3 órában Számítástechnika: emelt óraszámban 3-8. évfolyamon heti 2 órában. Emelt szinten 7.8. osztályban heti 4 órában. B) Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók számára A tanulók igénye és nevelési szükséglete szerint szervezzük. Célunk a tanulók sokoldalú fejlesztése, speciális ill. kiegészítő ismeretek átadása, és a hiányzó tudásanyag pótlása. -

Felzárkóztatás,

-

Fejlesztés: logopédia,

-

Tehetséggondozás,

-

Kiegészítő ismeretek,

4.2.2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei Tagozatunk a tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján fogadja, melyben előrevetítik számunkra a fejlesztés lehetőségeit. Az osztályok kialakításánál nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes elosztására, annak a törvényi előírásnak a betartása mellett, miszerint ezeknek a tanulóknak biztosítani kell, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolába járhassanak.

24

A sportosztályba való bekerülésnél előnyt élveznek azok a tanulók, akik az évről évre megrendezésre kerülő Óvodás terematlétikán kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is megfeleltek. Törekszünk az osztályokban a nemek arányos elosztására. Azon tantárgyak esetében, ahol az oktatás differenciált csoportbontásban történik (matematika, idegen nyelv, számítástechnika, rajz, ének-zene, magyar nyelv és irodalom), homogén csoportok kialakítására a szaktanár javaslatot tesz a tanuló, a szülő felé. Erre idegen nyelvből 3. osztály végén, számítástechnikából és rajzból 2. évfolyam végén, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból 4. évfolyam végén kerül sor. A szaktanár a szülők választásának alapján alakítja ki a csoportot. A csoportok átjárhatók (tanév végén), a csoportváltást írásban kezdeményezheti a szülő az igazgató felé, illetve javasolhatja a szaktanár. A szaktanár javaslatát a szülő nem köteles elfogadni.

4.2.3 Napközi, iskolaotthon Napközibe, iskolaotthonba a tanuló felvétele a szülő írásbeli kérésére történik. Az iskolaotthonos osztályba járók napi háromszori étkezésben részesülnek. Ezekben az osztályokban az oktató-nevelő munka napi megszervezése 8.00 órától 16.00 óráig tart. Az alsó tagozaton napközi otthont szervezünk. 1.2.évfolyamon lehetőleg az egy osztályba járó tanulók alkotnak egy csoportot. A 3 .4. évfolyamon az évfolyamon tanulók alkotnak egy csoportot. Igény esetén a felső tagozatos tanulókat a 4.-es csoportba helyezzük el. A napközis tanulók tízórait, ebédet, uzsonnát igényelhetnek tetszés szerint. Fontos a napközi és az iskolaotthon szervezésénél, hogy a délelőtti és a délutáni foglalkozás ne mosódjon egybe. Legalább 60 percnyi szabadidőt biztosítunk a tanulóknak a kettő között, amit a pedagógus felügyelete mellett lehetőleg a szabad levegőn töltenek. Kiváló terepe a napközi és az iskolaotthon a kompetenciafejlesztésnek akár a tanulási, akár a szabadidőben. Páros és csoportmunkával segítjük az egyéni képességfejlesztést, a hátránykompenzálást.

25

A napközis, iskolaotthonos foglalkozásokon biztosítjuk a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgást. A napközi otthonos tanulási foglalkozás felépítése: 1. A zavartalan tanulás feltételeinek megteremtése. 2. A tanulási idő első szakasza az egyéni tanulás. 3. Pihenő, kikapcsolódás (illemhelyhasználat, tisztálkodás, uzsonna, mozgás kb. 10 perc). 4. A tanulási idő második szakasza az ellenőrzés és értékelés. A szabadidő hasznos eltöltésére alkalmazott módszerek: Integrált foglalkozások (gyűjtőmunka, böngészés, ötletgyűjtés). Csoportközi foglalkozások (házi kiállítások, sportdélutánok szervezése). Projektrendszerű tervezés (ünnepkörök). Portfólió készítés.

4.3. Személyiségfejlesztés A személyiség egy lehetséges meghatározása: a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. A személyiségfejlesztés célja Kompetencianövelő

stratégia:

a

gyermek

megterhelés-

és

konfliktustűrő

képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége „erejének”, épségének növelése Ökológiai program: a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése A személyiségfejlesztés feladatszintjei iskolánkban: Edukáció: általános (testi, lelki, szociális), személyiség-, egészségvédelem ésfejlesztés; a személyiség harmonikus, mindenoldalú, egészséges fejlődésének szolgálata; készség, képesség, tehetséggondozás és -fejlesztés; zavarfelismerés, zavarszűrés, problémakezelés; preventív védelem, megelőzés Támogató tevékenység: pedagógusok, tanulók kapcsolati, közösségi problémáinak feldolgozása (konfliktus, zavar, probléma; átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmihelyzeti) Személyiségkorrekció; pótló fejlesztés: tartóssá váló, alkalmi, állandósult magatartásproblémák,

teljesítményzavarok

(családi

háttérproblémák

talaján,

hátrányos helyzettel). A pedagógus mellett segítői lehetnek ezen folyamatoknak: a pszichológus, az iskolaorvos, a családgondozó. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Oktató-nevelő munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

27

Pedagógiai programunkban ezért kiemelt fontosságot tulajdonítunk: a színes, sokoldalú iskolai életnek, a helyes önismeret, értékrend kialakításának, az egészséges életmód elfogadtatásának, az értékekkel történő azonosulás kialakításának. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Erkölcsi nevelés: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Értelmi nevelés: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanítás-tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok biztosítása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése. Közösségi nevelés: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Érzelmi nevelés: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Akarati nevelés: Önismeretre, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Nemzeti nevelés: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése.

28

Állampolgári nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Munkára nevelés: A munka fontosságának tudatosítása. Önellátásra, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Testi nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Esztétikai nevelés: A tanulók szépérzékének, érzelmi kultúrájának, alkotó jellegű esztétikai tevékenységének fejlesztése. Az esztétikum felismerése, megbecsülése, megóvása érdekében a mindennapi valóság és a művészeti alkotások megismeréséhez, érzelmi átéléséhez szükséges ismeretek, képességek és igény formálása. A személyiségfejlesztés színterei: Tanórán a helyi tanterv szerint. Tanórán kívüli foglalkozásokon: diák-önkormányzati rendezvények, szakkörök, napközi, sportköri foglalkozások, versenyek, kirándulások, az iskolai könyvtár rendezvényei. Iskolán kívüli rendezvények szervezése, bekapcsolódás városi rendezvényekbe.

4.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése. A kölcsönös egymásra figyelés fontossága segítségnyújtás képességének kialakítása. A társas kapcsolatok kialakításának segítése, az egymás iránti felelősségérzet és kötelességtudat fejlesztése.

29

Önmaga

és

társai

másságának

ismerete,

elfogadása,

az

SNI

tanulók

beilleszkedésének segítése. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. A demokrácia értékként való elfogadása. Az emberek személyiségi jogainak tisztelete. A szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. Az önkormányzás képességének kialakítása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Az európai identitástudat kialakítása. Iskolai életünkben mikro- és makroközösségek alakulnak ki. A mikroközösségek fejlesztését minden nevelő, de főleg az osztályfőnökök végzik. Alapvető cél az osztályközösségek kialakítása, a tanulók közti viszonyok feltárása az iskolapszichológus bevonásával a szociometria módszerével. Így az osztályfőnök megtudhatja, kik a perifériára szorult,

segítséget

igénylő

tanulók,

és

kik

azok,

akikre

támaszkodhat

a

közösségfejlesztésben. Az osztály közösségi fejlettségének mutatói Közös célok, perspektívák ismerete, elfogadása. Normák, szabályok követése. Hagyományok, közösségi szabályok betartása. Saját helyünknek, a társak helyének, értékeiknek, szerepüknek a megítélése (Én tudat, Mi- tudat). Fegyelmezettség. Kölcsönös tájékozódás, kommunikáció, véleménycsere. Vonzódás a többiekhez, szolidaritás a társakkal. Aktivitás a közös munkában. Önállóság, öntevékenység. Együttműködés és segítőkészség. Szülők, pedagógusok vezetésének, irányításának az igénylése, elfogadása.

30

Igazodás a követelményhez. Társak közötti érdekegyeztetés, belátás. Külső kapcsolatok keresése, ápolása. Büszkeség a saját közösségre. Tágabb közösséghez való igazodás. A közösségfejlesztés fő iskolai színterei: a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (napközi, szakkörök, versenyek, kirándulások, a diák-önkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek).

Hagyományőrző tevékenységek: A tanév folyamán iskolai ünnepséget tartunk tanévkezdéskor, október 23-án, karácsony előtt, március 15-én, a 8. osztályosok búcsúztatásakor, tanévzáráskor. Kétévente sportbemutatókat és kulturális gálaműsort rendezünk. Évszakonként játszóházat, évről évre farsangot, egészségnapot szervezünk. Osztály szinten az alsó tagozaton megemlékezünk anyák napjáról. Napközi/ iskolaotthon: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthonos foglalkozást, iskolaotthont szervezünk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A tehetséges tanulók további segítéséhez szakköröket indítunk. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeken rendszeresen részt veszünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük.

31

Iskolai DSE: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Foglalkozásaikon történik a tanulók felkészítése különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek, ha a felmerülő költségek fedezéséről a szülők nyilatkoznak. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár is segíti. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások,

táborok,

színház-,

mozi-

és

múzeumlátogatások,

kiállítások,

klubdélutánok). Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a részvétel a tanulók számára önkéntes.

4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Egyre több osztályban találkozunk olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek okai a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, vagy kisgyermekkorban fellépő betegség miatti agykárosodás, rossz lakásviszonyok, esetleg depressziós anyai magatartás, kevés idő eltöltése a családi környezetben, elhanyagoltság, stb. lehetnek. A problémás gyerekeknél legalább két rizikótényező figyelhető meg. Ezeknek a gyerekeknek gondjaik vannak az ismeretek elsajátításával, a közösségbe való beilleszkedéssel, amely összefügg sérülésükkel.

32

A beilleszkedési, magatartási nehézség megállapítása a pedagógiai szakszolgálat feladata. Az általuk elkészített szakvélemény alapján folyik a tanulók fejlesztő foglalkoztatása.

Segítésüket szolgáló tevékenységeink: Jól működő kapcsolat kialakítása a beiskolázási körzetünkben lévő óvodákkal. Szociometriai mérések eredményeinek beépítése a napközi és osztályfőnöki tervekbe. Szakmai

kapcsolat

a

helyi

pedagógiai

szakszolgálattal,

gyermekjóléti

szolgálattal, segítségük igénybevétele. Logopédiai tevékenység. Átmenet – óvoda- iskola, alsó- felső tagozat- nehézségeinek könnyítése. A védőnő felvilágosító tevékenysége. Az iskolapszichológus szakmai segítsége. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos kapcsolattartása. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, együttérző, toleráns ugyanakkor következetes pedagógus magatartás. Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás. Individuális tanulás előtérbe helyezése, kooperatív technikák, projektmódszer alkalmazása. Az alapozó időszak elnyújtása, fejlesztő értékelés. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások. A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása az IKT eszközök használatával. Az IPR bevezetése –alkalmazása. Fejlesztő értékelés alkalmazása. A szülői kérésre magántanulóvá vált tanulók számára konzultációk biztosítása.

33

Családlátogatások a szülőkkel való előzetes egyeztetést követően, ha szükséges az ifjúságvédelmi felelős bevonásával. A szülők és a családok nevelési gondjai megoldásának segítése, bizalomra épülő kapcsolattartás. Egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások (szociális képességek fejlesztése). Gyógytestnevelés.

4.6. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése „Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csodát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna.” (Szentgyörgyi Albert) Fontos feladatunknak tekintjük a tehetségfelismerő és fejlesztő-gondozó munkát. Tanórai, tanórán kívüli tehetséggondozó tevékenységünk a gyermekek egyéni képességeinek hatékony kibontakoztatására irányul. Iskolánk arculatához igazodó – matematika, számítástechnika, sport, idegen nyelv, énekzene, rajz-képzőművészet- tehetséggondozó fejlesztő munkánk mellett fontos szerepet kap a kulturális, művészeti és a tantárgyi jellegű fejlesztő tevékenység is, valamint a jobban teljesítő sajátos nevelési igényű tanulók, és a rossz körülmények között élő roma tanulók fejlesztése. A felkészülés a tantestületben a tehetséggondozó munkára folyamatos feladatunk. Szakirodalom olvasásával (önképzés), belső továbbképzésekkel (előadó meghívása a témában), kollégák közötti tapasztalatcsere-beszélgetésekkel, illetve szakirányú továbbképzéseken való részvétellel bővítjük, tartjuk karban ismereteinket, gazdagítjuk módszertani kultúránkat. 2008 óta tehetségpontként működünk. Feladatunk: a tehetségkutatás a tehetségek azonosítása, kiválasztása kapcsolattartás a háttérintézményekkel, szakemberekkel, szülőkkel, pedagógusokkal a program monitorizálása hatásvizsgálatok a programban résztvevő tanulók nyomon követése Kapcsolataink: a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Intézete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet

35

Borosod- Abaúj - Zemplén Megyei Regionális Tehetségsegítő Tanács a Tehetségpont Hálózati Programban résztvevő intézmények A tehetséggondozás célja A tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése a leghatékonyabb eszközökkel. Kiemelt feladatunk a tanulók személyiségfejlesztése is, hiszen fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. A komplex tehetségfejlesztéshez szükség van a tehetséggel lazábban összefüggő területek fejlesztésére is, mint motiváció, tanulási stílus, tanulási stratégiák szorongás. Akkor hatékony és sikeres, ha a tanulók intellektuális képességeit párhuzamosan fejlesztjük a személyiségükkel. A tehetséggondozás területe logikai – matematikai természeti nyelvészeti testi – kinesztetikus térbeli – vizuális zenei interperszonális intraperszonális A tehetség azonosítását, kiválasztását pszichológus végzi. Mérőeszközei: általános intellektuális képességek (lényeglátás, emlékezet, figyelem, kreativitás) színvonalát mérő tesztek szaktárgyi teljesítménymérés testnevelés esetén: egészségügyi alkalmasság Leggyakoribb módszerei, lehetőségei Tanórán: csoportbontásban

történő

oktatás,

differenciált

(individuális, kooperatív tanulás, projekt módszer)

tanulásszervezés

36

egyéni bánásmód alkalmazása- SNI tanulók célirányos fejlesztése, csoportmunka, kooperatív technikák páros munka, projektmódszer, sportosztály szervezése, kötelező óraszámon felüli plusz óra biztosítása. Tanórán kívül: szorgalmi feladatok, kutatómunka, szakkörök, sportkörök, szakági edzések, levelezős feladatmegoldások, tehetséggondozó műhelyek, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti rendezvényekhez, előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások, pályázatokon való részvétel, sport – és kulturális bemutatók, diáknap. A „különbségtevés”, a tartalom alakítása, a gyermekérdeklődés, előzetes tudása szerint történik. Mind a tanórákon, mind a tehetséggondozás más területén megvalósul a minőségi és mennyiségi differenciálás. A munkaformák és a nevelési stílusok is a gyermekek igényéhez igazodnak.

37

A tehetségfejlesztés rendszere Tevékenység

1. A tehetség felismerése

Módszer megfigyelés

speciális képességeket mérő tesztek o a tehetség felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata -egyéni fejlesztés differenciált tanóra vezetés speciális feladatok

2. Tehetség képesség fejlesztés / iskolán belül/

szakkör versenyeztetés, a tehetség kibontakoztatását elősegítő iskolai, körzeti , kistérségi versenyeken kapcsolatok kialakítása különböző szakmai szervezetekkel, szakiskolákkal, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére, speciális előadások, szakmai programok, kirándulások, csere utak szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyeredmények összegzése, értékelése

3. Tehetség, képesség fejlesztés iskolán kívül 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése

felvételi eredmények értékelése kapcsolatok kialakítása középfokú oktatási intézményekkel, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére, -versenyeredmények összegzése, értékelése -továbbtanulási eredmények értékelése

Felelős tanító, szaktanár, szakkör, osztályfőnök, testnevelő tanár, pedagógusok

Határidő folyamatosan

tanítók, szaktanárok

folyamatosan

a fejlesztést végző pedagógus, szaktanár, minden pedagógus

folyamatosan

tanév eleje

folyamatosan

adott szaktanár, folyamatosan osztályfőnök, szakkörvezető szakkörvezetők folyamatosan

szaktanár, szakkörvezető

folyamatosan

minden pedagógus

folyamatosan

adott szaktanár, szakkörvezetők folyamatosan iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, osztályfőnökök, minden pedagógus

félévkor és év végén, félévkor és év végén, folyamatosan

adott szaktanár, szakkörvezető, folyamatosan

iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, osztályfőnökök,

félévkor és év végén,

38

Tárgyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztő eszköz Videó, zenei anyag Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozáshoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltétel: Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazásában jártas pedagógus A tanár nevelési stílusa együttműködő, koordináló Megfelelő tudással bíró pedagógus, akinek van igénye és képes az önművelésre, önképzésre. Készség szinten használja az IKT eszközöket, web alapú tanulásirányításra képes. Jó kapcsolat a családdal. A differenciált tanulásszervezéshez szükséges képzettséggel rendelkezik

4.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése körültekintő munkát igényel. Egyik legfontosabb feladat a pedagógus, a szülő részére is a tünetek ismerete. Beiratkozáskor már az óvodai szakvéleményből kiderülhet, hogy a gyerekkel probléma van. Különösen, ha a pedagógiai szakszolgálat is vizsgálta, akkor javaslatot is tesz arra, hogy a tanuló milyen módon haladhat a legeredményesebben tovább. A javaslat indoka lehet diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára, stb. utaló jelek, beszédhiba, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar, esetleg ezek kombinációi. Tudni kell, hogy a felsorolt problémákkal küzdő gyerekek között elég nagy számban találhatók a jó, vagy éppen kiemelkedő intellektusú gyermekek. Az ő esetükben legalább olyan fontos a tehetséggondozás, mint a felzárkóztatás. A tanulók ismeretelsajátításában, a tanítás-tanulás folyamatában figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében szereplő javaslatokat.

39

Célunk: A tankötelezettség megnyugtató módon való teljesítése. Feladataink: Folyamatos ön- és továbbképzés a tanulási kudarc tüneteinek felismerése ill. eredményes kezelése témakörben. Megismerni a részképesség-zavar tünet együttesét, figyelembe venni az etnokulturális háttérből eredő különbségeket, mely

elősegíti a

felismerést. Ezt követően minél előbb a megfelelő szakember segítségének igénylése, akinek megállapításai, javaslatai alapján a meghatározott tevékenységfejlesztés, felzárkóztatás megkezdése. Ismerkedés az alternatív programokkal. A felhasználható és a szükséges idő összehangolása: az alapkészségek elsajátítása sok évet vesz igénybe, olyan iskolára van szükség, amely időt szán ezek elsajátítására. Abbahagyás helyett optimális elsajátítás: addig kell fejlesztést végezni, ameddig az optimális elsajátítás be nem következik. (függetlenül, hogy a tanuló hány éves, és hányadik osztályba jár) Egyéni különbségek követése: Az iskola alkalmazkodjon a tanulók közötti különbségekhez: akinek az optimális elsajátításhoz több időre van szüksége, az több időt kapjon.

Az osztályfőnök feladata: Bánjon a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan. A tanuló problémáit ismertesse meg a szaktanárokkal. Szükség esetén forduljon szakemberhez. Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. Gondoskodjon

a

tanuló

megfelelő

iskolafokozatba

kerüléséről,

a

pályaválasztásáról. Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. Tevékenységi formáink a felzárkóztatásra: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, képesség kibontakoztató tanulás alkalmazása. Szoros kapcsolat az óvodával, a szülőkkel, a gyerekkel kapcsolatban álló szakemberrel.

40

Egyéni foglalkozás, tantárgyi felzárkóztatás. IPR rendszer működtetése Motiválást

segítő

differenciált

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák,

tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása. Tehetséggondozás. Fejlesztő foglalkozások. A tantárgy tanulását segítő helyes tanulási módszerek adása. Értékelésnél a tanuló eltérő képességének figyelembe vétele. Annak a képességterületnek az erősítése, amelyben a tanulónak kiemelkedési lehetősége van (sikerélmény, motiváció). Az osztályközösség nevelése a képességek különbözőségének tolerálására. A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kihasználása (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák). Napköziben, az iskolaotthonban a tanulási technikák fokozott gyakorlása; látást, hallást, téri tájékozódást, emlékezetet, koncentrációt, megfigyelést fejlesztő didaktikai játékok alkalmazása. Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, komplex terápiás eljárások alkalmazása. Tantárgyi korrepetálások, tanórai és a házi feladat differenciálása. Tanulópárok létrehozása tanórán és azon kívül, felelősi rendszer fenntartása. A pedagógusok munkáját segítő továbbképzések szervezése.

4.8. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Mottónk: „Értelmet adni nem tudunk, de azt felébreszteni törekszünk mindenkor.” ( Éltes Mátyás) Iskolánk Alapító okirata szerint ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált nevelését-oktatását: Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés

41

fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

4.8.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése Az integrált oktatásban résztvevőknél figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek

iskolai

nevelésének-oktatásának

tantervi

irányelveit

és

a

különleges

gondozáshoz való jogának érvényesítését. Feladatunkat a Szakértői – és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján végezzük, melyben előrevetítik számunkra a fejlesztés lehetőségeit. Az integrált nevelés-oktatás során előtérbe helyezzük a sérült gyermekek egyéni képességeit, életkori sajátosságait és terhelhetőségét. A tanulók fejlesztéséhez igazodó pedagógiai, gyógypedagógiai eszközök és terápiák: differenciált tanulásszervezés és nevelési szükségletekhez igazodó eszközrendszer, páros–, csoport- és sok egyéni munka, a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: kooperatív tanulás, kéttanítós oktatási modell pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel, motiváció, szemléltetés, többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal, a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés, a tananyag feldolgozása során figyelembe vesszük az egyes SNI tanulók csoportjára jellemző tantárgyi tartalmak módosulásait, eltérő tanulási stílus és tempó figyelembevétele,

42

egyéni fejlesztési terv készítése, egyéni haladási ütem biztosítása, folyamatos hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése, szemléletes, praktikus ismereteket magában hordozó gyakorlatorientált oktatás, a kutató, felfedező, cselekvéses tanulás, szoros együttműködés az iskola pedagógusai és gyógypedagógusai között, kapcsolattartás a sérült gyerekek szüleivel, a befogadó, inkluzív szemlélet, gondoskodó, odafigyelő, szeretetteljes környezet, az Irányelveket figyelembe vevő helyi tanterv, ehhez illeszkedő tankönyvek és taneszközök, terápiás fejlesztő tevékenység végzése, a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. A) A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók integrált neveléseoktatása Cél: Az egyéni képességeket figyelembevevő differenciált képességfejlesztés, a pozitív megerősítés a sikerélmény és az önértékelés fokozása. A gyermekek között természetes együttélés képességének erősítése, a másság feltétel nélküli elfogadása. A szocializációt segítő képességek - együttműködés - alkalmazkodás, - pozitív önértékelés, - önkifejezés fejlesztése. Feladatok: A tantervi irányelvek szerinti egyéni fejlesztési terv (foglalkozási tematika), a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához speciális tanterv, tankönyv és oktatási segédletek megválasztása az osztályt tanító pedagógus és gyógypedagógus együttműködésével. A tanulók fejlődésének folyamatos nyomon követése az osztályfőnökök és a munkájukat segítő gyógypedagógusok közreműködésével.

43

A gyermekek sérültségi fokát figyelembe vevő követelmények szerinti értékelés, az életkori sajátosságok figyelembevételével. A rendszeres pozitív megerősítés, sikerélmény biztosítása. Sokoldalú szociális kontaktus. A sérült gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő többletszolgáltatások biztosítása.

B) A beszédfogyatékos, beszéd és nyelvi fejlődésében akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Cél: A vele született vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok következtében keletkezett tartós illetve átmeneti beszéd és nyelvi fejlődési zavarok korrigálása.

Alapelvek: A tanulók iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeik kielégítésében az ép beszélő környezet biztosítás. A fejlesztésben fontos a pszichológiai és fiziológiai összhang megteremtésére a személyiség

és

beszédműködés

kölcsönhatására,

funkcionális

összefüggésrendszerére való törekvés. A logopédiai ellátásban a tudatos, tervszerű terápiás terv (egyéni fejlesztési terv) készítése. A módszerek, speciális eszközök megválasztásán túl az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának figyelembe vétele.

44

Beszédfejlesztési feladatok: Sokoldalú percepciós fejlesztés, ennek során a kinesztéziás, látási, hallási, beszédmozgási benyomások erősítése. A beszédindíték, beszédkedv fokozása, szókincsfejlesztés, a nyelvi gátlások leküzdése. Az olvasás-írás tanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások leküzdése ( az olvasásírás irányának gyakorlása, sortartás, magán – és mássalhangzók differenciálása, hang – és betű asszociációjának erősítése). A tagolt, nyelvtanilag helyes beszéd fejlesztése, az olvasás – írás eszközszintű elsajátítása. Szövegalkotás szóban és írásban, szövegértelmezés. Grammatikus gyakorlatok. Informatikai eszközök megfelelő és tudatos alkalmazása kiemelt feladat. C) A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztése Cél: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek. Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő képesség növelése, önállóságra nevelés. Alapelvek: A sérülésből adódó hátrányos következmények csökkentése vagy ellensúlyozása. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Tudatos terápiás terv (egyéni fejlesztési terv) készítése. A speciális terápiás eszközök megválasztása mellett az életkori, a pszichikai sajátosságok, az érzelmi fejlettség és a mozgáskorlátozottság típusának figyelembe vétele. Mozgásos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítsa.

45

Önállóságra nevelés – az iskolában a tanuló állapotának megfelelő akadálymentes közlekedése és a megfelelő mozgás – és élettér, illetve az ehhez szükséges eszközök biztosítása. Mozgásfejlesztési feladatok: A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével segíteni kell a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Kiemelt feladata a mozgásnevelés, az a komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült funkciók helyreállítását célzó motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, és ezeket integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. Reális, pozitív énkép kialakítása, a személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában. A

kommunikáció,

a

szóbeli

információk

feldolgozásának,

érzékelésének,

megértésének és alkalmazásának segítése. A tanulás összetevőinek tanítása, egyénre szabott tanulási módszerek megválasztása. A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja: A mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása. Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése. A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés. A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása. Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése. D) A hallássérült, nagyot halló tanulók iskolai fejlesztése Cél: A hallássérült tanuló szokásostól eltérő nyelvi kommunikációs fejlettségének (szövegértés, hangzó beszéd…), megismerő tevékenységének és egyes személyiségjegyeinek fejlesztése életkorának, hallásállapotának megfelelően.

46

Alapelvek: A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységekben a rendszeresen végzett mérési-, speciális pedagógiai vizsgálati-, megfigyelési-, tapasztalati eredmények figyelembe vétele. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez elemi technikai tudnivalók (pl. hallókészülék kezelésében való jártasság) ismerete szükséges. A nevelés – oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

Hallásfejlesztési feladatok: A hallássérült tanulókat segítni kell abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a társadalom aktív részesévé váljanak. Törekedni kell arra, hogy a vizuális úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. A beszédhallás, az átható artikuláció, a szókincs, a szövegértés fejlesztése. A komplex kommunikációs lehetőségek fejlesztése (pl. szájról olvasás). A hallásjavító eszközök használatának elsajátítása. Hallásmaradványuk megőrzéséhez és aktivizálásához szükséges egészségügyi ismeretek megszerzése. Az éppen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása. A társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. A tanuló azon személyiségjegyeinek (pl. kézügyesség) feltárása, fejlesztése, amelyek döntő tényezői lehetnek a sikeres pályaválasztásban.

47

E) A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Az alapfokú iskoláztatás során célunk: Az általános, korszerű alapműveltség nyújtása, valamint a speciálisan jelentkező, a látás hiányából és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése. Az iskolai fejlesztés alapelvei: A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztásánál, az alkalmazott speciális módszerek, eszközök kiválasztásánál minden esetben a gyermek állapotából (pszichés, értelmi, látásmaradványból) fakadó egyéni szükségleteit vesszük figyelembe. A meglévő, ép érzékszervek fejlesztésével, valamint a látásmaradvány használatának tanításával a látási kontroll hiányából adódó hátrányok enyhítése, az ismeretszerzés megkönnyítése. A tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez szükséges különleges technikák elsajátítása,

speciális

segédeszközök,

taneszközök

használata

(elektronikus

olvasógép, különleges optikai, számítástechnikai segédeszközök, programok). A társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyag és készségfejlesztés biztosítása. A csökkent látásból erdő személyiség- és szocializációs zavarok (önállótlanság, lassú reakciókészség, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam, indulatosság stb.) korrigálása a pedagógus fokozott odafigyelésével, egyéni bánásmóddal és a gyermekközösség segítségével.

48

Az iskolai fejlesztés főbb területei: Látásnevelés: a látásmaradvány megőrzése, látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata. Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése: haptikus (bőr-és mozgásérzékelés együttese), hallás, tapintás. Intenzív mozgásfejlesztés: finommozgás, kézügyesség fejlesztése, testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (fejlógatás, túlmozgások korrigálása), tájékozódást segítő gyakorlatok. Logopédiai ellátás: beszédhiba javítás, beszéd tartalmi oldalának fejlesztése. Olvasási készség fejlesztése: diszlexia, dysgraphia prevenció, olvasás technikájának gyorsítása. Személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges pszichológus bevonásával: helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodó képesség fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása. A speciális tan-és segédeszközök használatának gyakoroltatása: lámpa, szemüveg,

távcsőszemüveg,

teleszkópos

nagyító,

olvasó-televízió,

nagyítóprogramok, hangoskönyvtár stb. F) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető zavarok fejlesztése Cél: Az iskolai teljesítmény eléréséhez szükséges pszichikus funkciók (tanulási, beilleszkedési, részképesség és figyelemzavar) fejlesztése, a szocializáció problémák leküzdése.

Alapelvek: Az egyes állapotok, tünetek – tünet együttesek – az intelligencia szintjének ellentmondó teljesítménybeli elmaradása, beszéd és mozgáskoordináció zavarai – hatásának ismerete, kezelése. A diagnózis ismeretében komplex egyénre szabott fejlesztési terv készítése. Állandó személyes kapcsolattartás, kontroll, pozitív megerősítés.

49

Az önértékelési, önirányítási képesség javítása a tanulási szituációba való beilleszkedés céljaiból. A részképesség-zavarok – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia – fejlesztési területei: testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordinációk gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás – írás tanítása hangoztató – elemző módszerrel, az olvasás – írás készségének folyamatos gondozása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, a műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, eszközhasználat, képi vizuális megerősítés, fokozott gyakorlás, az egyéni sajátosságokhoz igazított technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása. A szociális képességek kialakulását fejlesztő tevékenységek: a

társas

kapcsolatok

formáinak

elsajátítása,

ismertetése,

gyakorlása

a

konfliktuskezelés képességének kialakítása, önbecsülés, önfegyelem, akarat fejlesztése, a szociális hátrányokból eredő viselkedésnormák pozitív befolyásolása, a harmonikus személyiség, a tudatos magatartás fokozott fejlesztése. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztését a Közoktatási törvény megfelelő

rendelkezése

alapján

a

Pedagógiai

Szakszolgálat

szakembereinek

közreműködésének végezzük. A gyermekek a szakértői véleményben meghatározott órakeretben habilitációs és rehabilitációs foglalkozásban részesülnek a Szakértői Bizottság szakvéleménye szerint.

50

Fejlesztésüket

az

iskola

gyógypedagógusai

végzik,

sérülésspecifikusan,

egyéni

rehabilitációs fejlesztési terv alapján. Cél: A tanítás – tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen, vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátítása, a szociális képességek fejlesztése. A gyermekek pszichés és fiziológiai zavarainak kiegyenlítése. Az integráltan nevelt – és oktatott tanulók fejlesztésében szakképzett gyógypedagógusok, logopédus és konduktor vesznek részt, akik mindennapi oktató-nevelő munkánk eredményességét szolgálják. Iskolánk érintett pedagógusai és gyógypedagógusai szoros kapcsolatban, jó szakmai színvonalon, együttműködve és építően segítik egymás munkáját.

Az integráció sikerességét előrejelző tényezők 1. A szülő részéről: elfogadó magatartás, reális helyzetértékelés, tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatosan (ismerje gyermek e személyiségét, állapotát, a szükséges beavatkozásokat, kezeléseket), fegyelmezettség (kezelés, veszélyeztetettséggel kapcsolatban és nevelési kérdésekben), együttműködési készség a pedagógusokkal, szakorvossal. 2. A pedagógusok részéről: empatikus hozzáállás, speciális pedagógiai felkészültség, innovatív készség,

51

plusz munka vállalása, gyermek- és szakmaszeretet. 3. Mit tehetünk a sikeres integrációért? Az integráció törvényi feltételeinek megvalósítása (alapító okirat, nyilvántartás). A tanulók különleges igényének figyelembevétele a törvény-adta jogok érvényesítésével: HPP-ben megjelentetés a habilitációs, rehabilitációs szempontok érvényesítése (órakeret, szakember biztosítása differenciált fejlesztés és követelménytámasztás, stb.). A tárgyi feltételek megteremtése: taneszközök biztosítása, speciális segédeszközök (pl.: egyéni megvilágítás), akadálymentesített környezet kialakítása (láthatóság, tájékozódás segítése). A személyi feltételek biztosítása: az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyami díj–, útiköltség-térítés, helyettesítés), gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása, az integrált tanuló segítésére ún. „mentor” megbízása, az integrált nevelés-oktatásban résztvevő pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését kifejező, ösztönző jutalmazási rendszer kialakítása. A tantestületben és a dolgozók körében elfogadó légkör teremtése.

52

4.8.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése Oktató-nevelő munkánk feladatai: a.

Bevezető és kezdő szakasz: Az iskolakészültség megalapozása, a tanuláshoz alapvető képességek kialakítása a

kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítása, a tudásanyag bővítése, amelyek a felső tagozatba való továbbjutás elengedhetetlen feltételei. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek énképének, önértékelésének, valamint a társadalmi normáknak megfelelő magatartási szokások alakítására is. Tevékenységünk középpontját az anyanyelvi nevelésre helyezzük, mivel tanulóink a beszéd tartalmi és formai oldalát tekintve igen nagy lemaradással érkeznek. A több éve eredményesen alkalmazott “Meixner Ildikó diszlexia prevenciós” olvasástanítási módszert a továbbiakban is folytatni kívánjuk. A munkáltató, cselekedtető módszerrel a gyermekeket apró lépésekkel vezetjük be a betűk világába, időt hagyva az olvasás elsajátításához nélkülözhetetlen képességek és készségek kialakítására. A tananyagot két éven keresztül tanítjuk.

b.

Alapozó és fejlesztő szakasz: Mivel ebben a szakaszban legfontosabb az életre való felkészítés, olyan praktikus

ismereteket igyekszünk nyújtani, amelyek a mindennapokban való eligazodást segítik. Oktató- nevelő munkánk főbb területei: -

az ismeretek bővítése, rendszerezése,

-

kitekintés az egyes tudományágak felé,

- a tudásanyag megszilárdítása, - a pályaválasztás segítése, -

az

önálló

életvezetési

technikák

gyakoroltatása

a

társadalomba

való

kiegyensúlyozottabb beilleszkedés érdekében. A praktikus ismeretek és az önálló életvezetési technikák gyakoroltatásához a tanítási órák tág lehetőséget nyújtanak.

53

A készségtárgyak tanítását, az új kihívásokat elemezve - komplex feladatnak kell, hogy tekintsük. Célszerű felhasználnunk olyan képességek fejlesztésére, amelyben a gyermekek személyisége kreativitása szabadon kibontakozik. Kiemelkedően fontosnak érezzük, hogy, a fogyatékos gyermekek önismerete, önmaguk képességeiről alkotott képe kedvezően alakuljon e tantárgyak tanulása által. Különös figyelmet szentelve a tehetséges gyermekekre. Nagy gondot fordítunk a testi nevelésre, a testnevelés órákon előtérbe helyezzük a gyermekek szomatikus terhelhetőségét. A testnevelés órákon túl a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelésben részesülnek.

Egészségügyi pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció a fejlesztési szakaszokhoz rendelten A rehabilitációs célú foglalkozásokat a tanulók igényei és szükségletei alapján szervezzük valamennyi évfolyamon. Az iskoláztatás első két szakaszában “a sérült funkciók működőképességének helyreállítására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére a kompenzáló terápiás eljárások alkalmazására nagyobb szükség van, mint felsőbb évfolyamokon.” (Tölgyszéki Gyuláné: Pedagógiai program) Az órák tervezésénél e lényeges szempontot követjük. A logopédiai ellátáson kívül, a korrekciós tevékenységet - a fejlesztési területek figyelembevételével - az osztályt tanító pedagógus végzi, egyéni fejlesztési terv alapján, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyéni képességének fokozatos kibontakoztatását szolgálja. Tevékenységünk egészét áthatja a korrekciós, rehabilitációs jelleg.

A foglalkozások célja, feladata: A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátítása a szociális képességek fejlesztésére irányul.

54

A habilitációs tevékenységek a gyermekek pszichikai és fiziológiai funkciózavarának kiegyenlítését, helyreigazítását célozza, melyek megelőzhetik a sérülésből adódó másodlagos tünetek kialakulását, megfelelő terápiás eljárás és eszközrendszer segítségével. a. A bevezető és kezdő szakasz habilitációs feladatai (1-4. évfolyam): A megismerő tevékenység az emlékezet a figyelem fejlesztése, a beszéd alaki és tartalmi oldalának érősítése, igény szerint logopédus szakember bevonásával.

Kiemelt feladata: A gondolkodási képességek, a tanulási képesség és kommunikáció fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztésének területei: Összehasonlítás. Differenciálás. Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése. A produktív és reproduktív képzelet emlékezet és figyelem együttes fejlesztése. Motoros

képességek

fejlesztése

(finommozgás,

vizuomotoros

koordináció,

nagymozgások végzése). Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása. Kommunikációs képességek fejlesztése és ezek területei: A beszédindíték, beszédkedv fokozása, ösztönzés a beszédre, a szókincs aktivizálása és gyarapítása. A nyelvi gátlások leküzdése. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások leküzdése (az olvasás irányának

gyakorlása,

sortartás,

sorváltás,

magánhangzó

-

mássalhangzó

differenciálása, hang és betű asszociációjának megerősítése). Írásmozgás fejlesztése, ceruzafogás korrekciója, a mozdulatok gyakorlása. A tagolt, nyelvtanilag helyes, tiszta beszéd kifejlesztése. Szövegalkotás szóban és írásban, szövegértelmezés. Grammatikai gyakorlatok.

55

A fejlesztés érdekében belső logopédiai ellátás keretében a habilitációs órákkal párhuzamosan a gyermekek beszédterápiája történik. Melynek célja: a beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, beszédhiba-javítás. Szociális képességek fejlesztése: Kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása. A társas kapcsolatok formáinak ismerete, gyakorlása. Önbecsülés, önfegyelem, akarat kialakítása, fejlesztése. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák pozitív befolyásolása. Az önkiszolgálás képességének fejlesztése, játékra nevelés.

b.

Alapozó és fejlesztő szakasz habilitációs feladatai (5-8. évfolyam):

A korrektív célú fejlesztés ebben a pedagógiai szakaszban a megelőző évekre alapozóan folytatódik. A harmonikus személyiség, az önfegyelem, a tudatos magatartás fokozott fejlesztése. Céltudatos feladatok és munkavégzés kialakítása. A társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskezelés képességének alakítása. Felkészítés a családi szerepekre. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése. Műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, szabályok alkalmazása, okokozati összefüggések kezelése. Törekvés a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Tanórán kívüli tevékenységek: Célja: A tanulók nehéz szociális helyzetéből adódóan a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. A tanórán kívüli szolgáltatások vonatkozásában a következőket kínáljuk: Napközis otthonos foglalkozások. Szakkörök, sportkör.

56

Könyvtár, múzeum, színházlátogatások. Nyári táboroztatás. Felkészítés kulturális és sportversenyekre. Reggeli, déli és délutáni buszügyelet. Igény szerint napi kétszeri v. háromszori étkezés. Igény szerint a hitoktatás lehetőségének biztosítása. Esetenként egészségügyi ellátás biztosítása. Szükség esetén a gyermekek fürdetése. Drog- és bűnmegelőzési programok. Mentálhigiénés programok. Napközi otthonos foglalkozások: A szülők igényei alapján szervezzük a napközis (1-6. évfolyam) foglalkozásainkat. A napközis foglalkozások - a tanítási órákra való felkészülés mellett - lehetőséget adnak egyéb tevékenységek végzésére is. A kulturális és technikai foglalkozások a tanulók képességeinek kibontakoztatását a szabadidő hasznos eltöltését célozzák. A többszörösen hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának színtere (tisztálkodási igény kialakítása rendszeres fürdetéssel, étkezési, viselkedési szokások gyakoroltatása, a közösségbe való beillesztés). Marad idő a szabadban töltött játékra, sportra, amelyek a helyes viselkedési szokások gyakorlását és az egymáshoz való alkalmazkodást segítik. A napközi igénybevétele a gyermekek számára tartós személyi kapcsolatokat, védettséget és biztonságérzetet nyújt. A tanulószobai tevékenységek a tanulók tanítási órákra való felkészülését szolgálják az erre szánt időt az ismeretek pótlásával, és felzárkóztatással töltik. A napköziben és tanulószobán résztvevők bekapcsolódhatnak a szakkörök munkájába. Szakkörök, sportkör: A diákok érdeklődésével összhangban működtetjük a szakköröket, melyeknek a képességfejlesztésben, kiemelt szerepük van. Gazdagítják a személyiséget, segítik a társas

57

kapcsolatok

alakulását,

a

szocializációt

(szakköreink:

tánc-dráma,

kézműves,

környezetvédelmi, személyiségfejlesztő, felzárkóztató). A mindennapos testedzés biztosítása érdekében sportkört szervezünk. Célunk a testnevelési órákon túl a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás alakítása, az erőnlét és állóképesség javítása.

4.8.3. Fejlesztő iskolai oktatás A fejlesztő iskolai csoport rehabilitációs pedagógiai programja Iskolánk a 2010/11-es tanévtől kezdődően alapító okirata szerint vállalta a súlyos és halmozottan sérült tanulók fejlesztő iskolai oktatását- nevelését. A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő iskolai oktatás rehabilitációs pedagógiai programját a többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 30.§-a, valamint a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának tantervi irányelvei alapján állítottuk össze. A fejlesztő iskolai csoport tanulói : A gyerekek életkorukat és fejlettségi szintjüket figyelembe véve nagymértékben eltérnek egymástól. Jellemző, hogy állapotuk az egész életen át fennmarad, amelyből következik, hogy a testi struktúrák következtében a speciálisan humán funkciók, mint a kommunikáció, beszédmegértés, beszédkészség a mozgás, a kognitív funkciók területén jelentősen eltérnek az átlagtól. Ennek okán fejlesztésükben csak a szükségletekhez igazított komplex gyógypedagógiai fejlesztő terápiák hoznak kellő eredményt. A fejlesztés során speciális segítséget igényel szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi, a természeti világhoz való viszonyuk kialakítása érdekében. Egész életükben a környezetük fokozott mértékű, folyamatos támogatására szorulnak. Személyiségük kibontakoztatása, életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük.

58

A fejlesztő iskolai oktatás céljai, feladatai és alapelvei: A fejlesztő iskolai oktatás céljai, feladatai: A súlyos és halmozottan sérült tanulók közoktatásban való részvételének biztosítása. A tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő oktatás, nevelés és fejlesztés. Olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességének kibontakoztatását segíti. Fontos feladat a szűkebb és tágabb környezet megismerésének elősegítése, az énkép, önismeret kialakulásának segítése. Esztétikai, érzelmi élményszerzés a jó testi és lelki közérzet megteremtése és a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkor megélésének biztosítása. A gyermekek fejlesztése, gondozása, életminőségük javítása A szülők szakmai segítése, tehermentesítése. Modern technikák, segédeszközök felhasználása a nevelés, fejlesztés során. Kiemelt feladat

olyan komplex

gyógypedagógiai

módszerek

és eljárások

alkalmazása, melyek eljuttatják a gyermekeket a teljesítőképességük maximumáig. A nevelés-oktatás alapelvei: A kommunikáció és az interakció elve A normalizáció és a participáció elve A komplexitás, a személyiségközpontúság elve A rehabilitáció elve A kooperáció és a tudatosság elve A differenciálás és az individualizáció elve A komplex gyógypedagógiai munka a nevelés, oktatás és fejlesztés folyamata: A nevelés, oktatás és fejlesztés folyamatában figyelembe vesszük a nevelés, oktatás irányelvekben meghatározott alapelveket az egyéni és életkori sajátosságokat, valamint a fejlesztés területeit.

59

Az oktatás, nevelés és a tanulás folyamata: A súlyosan és halmozottan sérült gyerekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanítás-tanulás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek komplex fejlesztésére , valamint a társas kapcsolatokban való tapasztalatszerzésre a szocializációra helyezzük a hangsúlyt. A tanulók és a gyógypedagógus egy közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelyek során megtanulják egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit. A komplex gyógypedagógiai munkát a gyerekekről készített egyéni fejlesztési terv-, mely figyelembe veszi a tanulók szükségleteit , tartalmazza a gyermekek nevelésénekoktatásának személyre szabott tervezését és valamennyi fejlesztési területre kiterjed, valamint az éves és heti terv alapján végezzük. A gyógypedagógiai munka alapvető tételei:  A

tanítás

–tanulás

kezdeti

lépéseinek,

a

tanulók

legalapvetőbb

szintű

megnyilvánulásainak értelmes közlésként való felfogása és értelmezése.  A tanuló és gyógypedagógus közötti partneri kapcsolat kialakítása.  Következetes és empátia gazdag együttműködés.  Kommunikációs lehetőségeik kipuhatolása, feltárása és kiaknázása.  Az alapszükségletek kielégítése. A tanítás- tanulás során a következő szempontokat vesszük figyelembe: Az

életkori

sajátosságok,

egyéni

képességek

figyelembe

vétele,

a

differenciálás előtérbe helyezése, mely pedagógiai szempontból érzékenységet fejez ki az egyéni különbözőségek iránt, másrészt a különbségekhez való illeszkedést valósítja meg. A sajátos nevelési igényű tanulókra jellemző „ cselekvésbe

ágyazott

gondolkodás „ ,a több érzékszervet megmozgató, konkrét szemléltetést az aktív cselekvéses megtapasztalást. Pozitív megerősítés, a gyermek legapróbb sikerének elismerése, támogatása. A folyamatos motiváció, mely a gyerekeket a tevékenységek aktív résztvevőjévé teszi. A tevékenység tanulás következetes, visszatérő, kislépésekben való bontása, a gyerekek a közvetlen környezetükhöz tartozó tárgyakhoz és jelenségekhez való kötődése.

60

Fontosnak tarjuk az állandóságot, kiszámíthatóságot az őket

körülvevő

környezetben, a kommunikációban, a tevékenységek sorrendjében, valamint az egész napirendben. A csoportban dolgozó gyógypedagógusok, gondozónő, pedagógus asszisztens szoros együttműködését. A fejlesztés területei: A kommunikáció és interakció fejlesztése (bazális, individuális, orientációs, augmentatív és alternatív kommunikáció). Önkiszolgálás, gondozás, öltözködés, étkezés, szobatisztaságra nevelés. Mozgásnevelés, mozgásfejlődés elősegítése, egyensúlyérzék valamint a manipuláció motoros feltételeinek kialakítása, fejlesztése. Az érzékelés, észlelés a kognitív funkciók fejlesztése. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre való nevelés. Érzelmi és szociális nevelés, megnyílás a közösség felé. A kommunikáció: A súlyosan és halmozottan sérült tanulók egyik központi problémája a kölcsönös kommunikációs akadályozottság. Ezért fontos szempont, hogy a nevelési folyamat a kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként épüljön fel. A nevelési, fejlesztési tevékenységet áthatja a kommunikatív megközelítés. Célunk: a nevelés- oktatás folyamatában a fejlesztést végző gyógypedagógus és a fogyatékos gyermek között olyan személyes kapcsolat alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy a gyógypedagógus felismerje a gyermek legegyszerűbb életműködésében, vegetatív megnyilvánulásaiban a kommunikációs szándékot. Az interakció és kommunikáció elősegítse a szociális kapcsolatok, a kommunikatív viszony emberhez méltó alakulását.

Feladataink:  A beszédszervek ügyesítése, a passzív és aktív szókincs bővítése.  A beszédészlelés, a beszédkésztetés erősítése.  A kifejezőképesség és a közlési képesség javítása, stabilizálása.

61

 A beszéd megértése, verbális irányíthatóság kialakítása- saját névre való odafigyelés, egyszerű kérések gesztussal való kifejezése, alapvető szituációk megértetése.  A hallási figyelem fejlesztése, differenciálása, hangutánzások. A beszéd és a nagymozgások összekapcsolása.  Komplex logopédiai terápia. Önkiszolgálás: A tanulók testi szükségleteinek kielégítése, valamint ezen a területen való önállóság megszerzésének

elősegítése

nagy

jelentőséggel

bír

és

hozzájárul

a

gyerekek

kommunikációjának, kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magába foglalja az alapvető biológiai szükségletek kielégítésének kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását és gyakorlását. Célunk: az önellátás szintjének emelése, a személyi függőség és kiszolgáltatottság csökkentése az alapvető életmódbeli ismeretek elsajátítása, valamint az emberi szükségletek kezelésének, kontrolljának és kulturált kielégítésének megtanítása. Feladataink:  A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek és készségek fejlesztése.  Speciális szükségletek kielégítése a megfelelő komfortérzés kialakítása.  Az öltözés, vetkőzés tevékenységben való együttműködés kialakítása, a tanulók képességeihez mérten önállóságra nevelés.  Az alapvető testi higiéniai szokások kialakítása, a testápolás, mint örömet adó élmény elfogadtatása, az együttműködés kialakítása.  Az étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállósára nevelés.  A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek fejlesztése. Mozgásnevelés: A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók többsége-túlnyomó részben a központi idegrendszeri sérülés domináns jelenlétéből fakadóan- kisebb, nagyobb mértékben mozgáskorlátozott. A mozgás örömének átélése, és az önálló cselekvés ösztönzése a fejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Célunk: a tanulók testsémája kialakulásának elősegítése, a mozgásszerv-rendszer optimális működésének biztosítása, a károsodott tartási és mozgási funkciók korrekciója,

62

kompenzációja, az állapotromlás megelőzése, és a mindennapos tevékenységek, valamint a tanulás, játék és munkatevékenységek motoros feltételeinek kialakítása. Feladataink: A szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása, az önindította mozgások ösztönzésével a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinek megteremtése, a testkép és testséma kialakítása, fejlesztése -

a saját test pozitív megélése, érzékelése mozgás közben és nyugalmi állapotban

-

a testséma kialakítása

-

a tér és a téri viszonylatok aktív és passzív módon történő megélése és tudatosítása a tanulók mozgásra ösztönzésével

-

a saját test érzékelésének közvetlen testi kontaktuson, testi kommunikáción keresztül történő érzékelése

-

szomatikus, vesztibuláris, vibratorikus, akusztikus, vizuális, taktilis és haptikus ingerek biztosításával az aktív motoros válaszadásra történő ösztönzés

Pozicionálás, testhelyzet-korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése, a kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása -

a helyes testhelyzetek kialakítása és alkalmazása, az általános testi funkciók javítása

-

a következményes tünetek megelőzése

-

a mindennapos tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezése

-

a tanulók szükségleteinek megfelelően a pozicionálás lehetővé tétele különböző segédeszközök alkalmazásával

A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával -

a fej és törzskontroll kialakulásának segítése az érintett testtájak ingerlésével, az izomzat erősítésével, a szükséges mozgáselemek facilitálásával, a kóros mozgásminták gátlásával

-

a statikus testhelyzetek minél önállóbb megtartásának segítése segédeszközzel vagy anélkül

-

a hely- és helyzetváltoztató mozgások előkészítése, segítése

A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése

63

-

a helyes testhelyzetek kialakításának segítése, megteremtése és a kézhasználat feltételeinek megteremtése ( a végtagok átmozgatása, kilazítása )

-

a kézfelület érzékelésészlelésének fejlesztése különböző ingerekkel

-

koordináció fejlesztése

-

kézhasználat gyakorlása szituációhoz kötötten

-

a manipuláció és kézhasználat javítása érdekében a szükségleteknek megfelelően segédeszközök alkalmazása

A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése -

megfelelően ellazított testhelyzetek kialakítása a kommunikációs funkciók gyakorlásához

-

a

mutatásra

alkalmas

testrész

célirányos

mozgásainak

kialakítása

és

gyakoroltatása -

a beszédszervek funkcióinak javítása

Az érzékelés, észlelés a kognitív funkciók fejlesztése Célunk: az érzékelhető és észlelhető világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság megismerésének tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával. Feladataink:  A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése bazális stimulációval cselekvésbe ágyazottan a testérzékelés fejlesztésével akusztikus ingerekkel, a zeneterápia eszköztárának alkalmazásával.  Az érzékelés, észlelés fejlesztése, minden érzékelési- vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus- területen, a figyelem, érzékelés,észlelés,differenciálás,emlékezet és szerialitás szintjén.  A szenzoros és a motoros funkciók összekapcsolása.  Az időbeli és térbeli tájékozottság fejlesztése.  A természeti világ megismertetése, megtapasztaltatása.  A valóság ábrázolásának segítése, a rajzolási készség elősegítése.

64

Elemi gondolkodási funkciók fejlesztése Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés: A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi a gyermekek számára a befogadás, megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás élményét biztosítja számukra. A játékra nevelés szoros összefüggésben van az érzelmi és szociális neveléssel. Célunk: a gyerekek a lehetőségeik és képességeik szerint képesek legyenek esztétikai élményeik kifejezésére, valamint a közös játék örömének megélésére. Feladataink:  Elemi, esztétikai élmények rendszeres megtapasztaltatása.  Az aktív cselekvés ösztönzése, örömet jelentő közös játéktevékenység fejlesztése.  Az önálló játékhelyzetek kialakítása, a gyerekek képességeinek megfelelően.  A gyerekek jelzéseinek, viselkedésének folyamatos nyomon követése.  A változatosság biztosítása, a tárgyi környezettel való állandó kapcsolat.  Az érzékelés, észlelés, mozgás fontossága, mellyel megtaláljuk a kommunikációhoz vezető csatornákat. Érzelmi, szociális nevelés: Az érzelmi és szociális nevelés beágyazódik a gyerekek mindennapi tevékenységeibe a teljes napközbeni ellátásába, egyik legösszetettebb feladatunk. A terület fejlesztése szoros kapcsolatban áll szinte minden fejlesztési területtel. Foglalkozásaikon fontos szerepe van a testi kontaktuson alapuló, dallammal, ritmussal kísért érintéses játékoknak, tevékenységeknek ( ölelés, cirógatás, ringatás). A fejlesztési területre leghangsúlyosabban ható foglalkozási formák a csoportos foglalkozások. Az érzelmi, szociális nevelés nyomatékosan jelen van a különböző gondozási helyzetekben is. Célunk: a gyerekek az őket körülvevő környezettel, pedagógusokkal, gyerekekkel kapcsolatot tudjanak teremteni és minél több szociális tapasztalatot szerezzenek. Feladataink: A kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, megtanulása, alkalmazása.( pl. reggeli köszönés stb.)

65

Az alapvető emberi kapcsolatok kialakításának segítése. A szűkebb és tágabb közösségben való részvétel. Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása. Az én és nem én elkülönülése, a másik személy megtapasztalása. Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása. A tanítás és tanulás szervezeti keretei és formái A súlyosan és halmozottan sérült gyerekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást sem a tananyag struktúrája, sem tér- és időbeli elrendezése szempontjából egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. A differenciált tervezőmunka ezért a nevelés- oktatás fontos elemét képezi. A gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálását, valamint koncentrikus bővítését jelenti. A tervezés fontos lépése a tanulók alapos ismerete, ezért fontosnak tartjuk a folyamatos diagnosztizálást. A korábbi életszakaszra vonatkozóan a szülőktől kérünk információkat, majd 8-12 hétig megfigyeljük a gyerekeket, melynek célja a tanulók egyéni képességeinek megismerése, a célok, feladatok meghatározása, a terápiás módszerek és eljárások kiválasztása. A foglalkozások tervezéséhez éves tervet, heti tervet, és egyéni fejlesztési tervet készítünk. A gyerekek fejlesztésénél teret adunk az egyéni, illetve a

csoportközösségben való

fejlesztésnek. Az egyéni fejlesztő terápiák nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai segítséget nyújtsunk a tanulónak. A gyerekeket a folyamatos megfigyeléseink alapján félévkor és tanév végén szövegesen értékelőlapon értékeljük.

66

4.9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munka területén elsődleges feladat a megelőzés, mely egyaránt dolga a szülőnek, védőnőnek, iskolapszichológusnak és pedagógusnak. A tevékenység irányítója az ifjúságvédelmi felelős, a munkáért felelős személy az igazgató. Feladatunk a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, jellemzés készítése, fejlesztő célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Feladatok: Tájékozódás a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról. A tanuló életkörülményeinek, szociális helyzetének feltérképezése, figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás a szülőkkel, osztályfőnökökkel, belső jelzőrendszer működtetése. A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez a megjelölt időpontban problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának segítése-érzékenyítés, elfogadás. A kialakult problémák kezelése. Szükség és igény esetén napközi, iskolaotthon biztosítása. A szükséges intézkedések megtétele, mely a veszélyeztetettséget vagy hátrányos helyzetet előidéző okok megszüntetésére irányul. (Szükség esetén hatósági védő-óvó intézkedések.) A szülők tájékoztatása a szociálisan igénybe vehető támogatásokról, az igénylés lehetőségeiről. A gyermek és ifjúságvédelem beépítése az iskola egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési programjába. Munkánk alapja az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

67

4.10. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt folyósítanak, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyerek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az eredményes fejlesztéshez ismernünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakításához. Ilyenek: a családi mikrokörnyezet (gazdasági, kulturális, szociális helyzet, nevelési módszerek), a családi házon kívüli környezet (lakókörnyezet, gyerekcsoportok), iskolai környezet (bejárás, rossz tanár-diák viszony, közösségek). Célunk: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását és egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Az esélyteremtés megvalósítása érdekében a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése.

Feladat: Tájékozódás a hátrányos helyzetű tanulók számáról, a hátrány meghatározása. A tevékenységi formák megtervezése, ütemezése. A tevékenységi formák megvalósítása. Eredmények számbavétele. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Egyéni képességekhez, életkori sajátosságukhoz igazodó tanórai foglalkozások. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.

68

IPR alkalmazása-működtetése. Drog- és bűnmegelőzési programok. Mentálhigiénés programok. Pályaorientációs tevékenység. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, pedagógiai

szakszolgáltató, karitatív szervezetekkel,

stb.), az

áthelyező

bizottságokkal. Napköziben,

iskolaotthonban

a

tanulók

higiénés,

étkezési

és

viselkedéskultúrájának fokozott figyelemmel kísérése. A szülők., a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Alapítványi támogatás. Tankönyvtámogatás, étkezési támogatás biztosítása.

Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendszere– IPR program alkalmazása Cél: Az eltérő családi háttérrel, különböző képességgel és fejlettséggel rendelkező gyerekek együttnevelésének hatékony megvalósítása. Az IPR feltételrendszerének teljes kiépítése, az esélyegyenlőség érvényesítése és az életen át tartó tanulás koncepciójának megértetése, megvalósítása. Az IPR-ben elvárt módszerek beépülése a mindennapi gyakorlatba. Feladat: A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.

69

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése). Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. Pályaorientációs tevékenység. Párbeszéd kialakítása a programban résztvevő szülőkkel, partnerekkel. Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása és alkalmazása. A multikulturális tartalmak beépülése a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe. Eredmény:  hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez,  megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait,  nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma,  nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya. A tanítást-tanulást, integrációt és a hátrányok mérséklését segítő eszközrendszer elemei :  Az integrációs fejlesztés célja, hogy az eddigi eszközökön túl segítse a gyerekek szociokulturális lemaradásából eredő hátrányokat, próbálja pótolni a családi háttér segítő hatékonyságát, az egyéni képességfejlesztést, a személyiség személyre szabott megerősítését.  A felsorolt kompetenciákat (kulcskompetenciák) a program közreműködői a maguk, szakterületük sajátos eszközeivel igyekeznek megvalósítani.

70

 Az alább felsorolt programelemek közül egyet-egyet kötelezően választunk egy-egy tanuló esetében, természetesen a lehetőségek függvényében több terület párhuzamos fejlesztése is történhet, illetve a megfelelő szintre juttatott területek kiválthatók egy újabb feladattal.  A fejlettségi szint megítélése a programban szereplő pedagógusok és szülők, esetleg társ-szervezetek együttes döntésén alapul, amelynek színtere a háromhavonta kötelező szöveges értékelés, egyéni haladási beszámoló. 1. Önálló tanulást segítő fejlesztés (kötelező elem) a. Önálló tanulási képességet kialakító programok (Óvoda-iskola átmenetet segítő program lebonyolítása, működtetése) b. a tanulók kreatív tevékenységeire építő foglalkozások (színjátszó szakkör működtetése, énekkar, nem szakrendszerű oktatás projekt szervezése) c. eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 1. tantárgyi képességfejlesztő programok (szakkörök, témanapok, helyi tanulmányi verseny szervezése, ) 2. komplex művészeti programok (iskolai, községi ünnepségek, rendezvények – Anyák napja, - helyi szavalóverseny, kistérségi versenyek (népdaléneklési verseny) d. szociális kompetenciák fejl. 1. közösségfejlesztő, közösségépítő programok (gyermeknap, sportnap, 2. mentálhigiénés programok (DADA program) 2. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek a. patrónusi, mentori, tutori rendszer működtetése (Útravaló pályázat) b. együttműködés civil programokkal (szabadidő egyesület- asztalitenisz, húsvét váró) 3.Iintegrációt segítő módszertani elemek a. kooperatív tanulásszervezés b. projektmódszer c. drámapedagógiai elemek

71

4.Tanári együttműködés formái a. értékelő esetmegbeszélések b. hospitálásra épülő együttműködés (osztályfőnöki munkaközösség, óvoda-iskola átmenet) 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelés eszközei szöveges értékelés – árnyalt, megerősítő értékelés egyéni fejlődési napló alapján 6. Multikulturális tartalmak (projektnap, tablók) 7. A továbbhaladás biztosítása a. pályaorientáció b. továbbtanulásra felkészítő program

72

4.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése a nevelés két alapvető közösségének, a család (szülők) és az iskola (pedagógusok) koordinált, aktív együttműködésének a feltétele. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg, és teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében; itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit. A szülő nevelésben betöltött szerepe tehát felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. Az iskolába lépéssel ezt a nevelést a pedagógusok egészítik ki., hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése, mely a tanuló érdekeit szolgálja. Ebben fontos szerepe van a tanuló és pedagógus kapcsolatának. Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek kiküszöbölésére nincsenek eszközei. Tehát a személyiség megismerése, a fejlődési folyamatok pontos ismerete az őszinte együttműködés alapja. A tanuló és pedagógus együttműködésének formái a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, köztük a diák-önkormányzati tevékenység is. A szülői ház és a pedagógus közösség együttműködésének alapja:

a gyermek iránt érzett közös nevelési

felelősség, megvalósulási formái:

a kölcsönös támogatás és a

pedagógiai tevékenység,

koordinált

73

feltétele:

a kölcsönös bizalom, az őszinteség és

tájékoztatás, várható eredménye:

a családi és iskolai nevelés egysége, valamint

az ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk: érdeklődő – együttműködő - segítő hozzáállást, a nevelési problémák őszinte megbeszélését, a megoldásra való közös törekvést, őszinte véleménynyilvánítást, az SZMSZ-ben meghatározott panaszkezelési eljárás rendjének betartását, aktív részvételt az iskolai és osztályszintű rendezvényeken, (akitől lehetséges) szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: 1.osztályban tanévkezdéskor a tanulókat és szüleiket meghívjuk ismerkedésre. 5. osztályban az első szülői értekezleten a felsős szaktanárok bemutatkoznak a szülőknek, tájékoztatják őket elvárásaikról. Nyílt napokat, nyílt órákat szervezünk. Rendszeresen

és

folyamatosan

tájékoztatjuk

a

szülőket

a

tanulók

előmeneteléről, magatartásáról. Az IPR -ben résztvevő tanulók haladásának, fejlődősének megbeszélése osztályfőnök, érintett pedagógus, szülő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, esetenként

gyermekjóléti

szolgálat,

gyámhatóság,

nevelési

tanácsadó

képviselőjének bevonásával. Az SNI tanulókkal és szüleikkel folyamatos kapcsolattartás. Fogadóórákon adunk lehetőséget a gyerekekkel kapcsolatos dolgok megbeszélésére.

74

Évente két alkalommal, illetve rendkívüli esetben (réteg) szülői értekezleteket tartunk a szülők tájékoztatása, a problémák megoldása céljából Előadásokat szervezünk nevelési és egészségügyi szakemberek meghívásával. Szülők-nevelők fórumát rendezünk. Pályaválasztási tanácsadást szervezünk. Kapcsolatot tartunk a szülői házzal. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: játékos családi vetélkedők, közös rendezvények, kirándulások szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, kooperatív technikák alkalmazása.

4.12. Az iskola külső szakmai kapcsolatai A kapcsolattartás fő célja az intézmény szakmai, pedagógiai munkájának folyamatos erősítése, a társadalmi-gazdasági környezetben elfoglalt helyének és anyagi helyzetének stabilizálása. A kapcsolattartás módját és formáját mindenkor az iskola egészének érdekeihez kell igazítani. Az iskola külső kapcsolatrendszerét részletesen taglalja az intézményi minőségirányítási programja.

75

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatrendszerének összefoglaló adatai: Terület

1. Intézményfenntartó, felügyeleti szerv

Partner (elérhetőség)

Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. polgármester, alpolgármester kabinetvezető

Módja

Iskolai kapcsolattartó

A fenntartónak telefon, fax, Igazgató, levél, e-mail formájában szóbeli vagy írásos gazdaságvezető tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, tanügy-igazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, a beszámolót. A kapcsolattartás formái és módja: bizottsági részvétel,

üléseken

való

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel; ünnepélyeken való részvétel;

76

Terület

2. Továbbtanulás, pedagógus továbbképzés, versenyek

Partner (elérhetőség)

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet 3527 Miskolc, Selyemrét út 1. igazgató

Módja

Iskolai kapcsolattartó

Továbbképzéseken részvétel, szaktanácsadói igénybevétele,

való igazgatóhelyettes

szolgáltatás

tanulmányi versenyeken való részvétel, az intézet kiadványainak folyamatos megrendelése.

3. Továbbtanulás

Kazincbarcikai középiskolák és kollégiumok

Nyílt napok látogatása,

igazgató

továbbtanulási szülői értekezlet igazgatóhelyettesek szervezése, nyolcadikos felvételi előkészítőkről a osztályfőnökök tanulók tájékoztatása, visszajelzés a olt diákok tanulmányi eredményéről. 4. Beiskolázás

- szakmai, - kulturális, - sport jellegű rendezvények

Kazincbarcikai Összevont Óvodák 3700 Kazincbarcika Csokonai út 1. 48/512-543 óvodavezető

Nagyobb rendezvényeiken való igazgató részvétel, az óvodások meghívása az iskolai diáknapokra, rajzpályázat hirdetése, óvodás terematlétika szervezése, nyílt tanítási napokra meghívás

77

Terület

4. Beiskolázás, tanulási, beilleszkedési, viselkedési problémák, szakmai továbbképzések, tanácsadás, gyógytestnevelés, pszichológusi szolgálat

Partner (elérhetőség)

Egységes

Kistérségi

Módja

Pedagógiai

Szakszolgáltató Központ 3700 Kazincbarcika, Építők útja 15. igazgató

Iskolai kapcsolattartó

Gyermek fejlettségével, igazgató személyiségével, magatartásával összefüggő igazgatóhelyettesek, fejlesztő pedagógus, szakvélemény megkérése; iskolapszichológus, az iskolai alkalmasság, testnevelők felkészültség megállapítása; a gyerekek fejlesztése, konzultáció, gyógytestnevelés megszervezése, tartása.

6. Általános iskolai oktatás, pedagógus továbbképzés, munkaközösségek

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Statisztikák megküldése, Munkaközösségvezetők, Önkormányzati Kistérségi Társulás továbbképzések szervezése, Ált. ig .h. Kazincbarcika Rákóczi tér 6. azokon való részvétel, 48/512-632 kistérségi versenyek szervezése, azokon való irodavezető részvétel.

7.

Tompa Mihály Református Általános Iskola Kazincbarcika Alsóvárosi körút 39/a. 48/512-796

- szakmai, - kulturális, - sport és egyéb

Nagyobb rendezvényeiken Igazgató, való részvétel, igazgatóhelyettesek, általuk meghirdetett iskolatitkár, versenyekbe való bekapcsolódás, szakmai egyeztetés a beiskolázás időszakában

78

Terület

8. Gyermek- és ifjúságvédelem

Partner (elérhetőség)

Hatósági Osztály - Szociális és Gyermekvédelem 48/514-747 Gyámhivatal 48/514-738 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 3700 Kazincbarcika, Építők útja 13-15.

48/310-668 9. Egészségügy

Módja

Iskolai kapcsolattartó

Értesítés, jelzőlap, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

ifjúságvédelmi felelősök

a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése előadásokon, rendezvényeken részvétel.

való

iskolaorvos Dr. Bodoki Katalin (székhely iskola) Kb. Május 1. út 13. Tel: 48/310-071

Felvilágosító előadások tartása, igazgatóhelyettesek

Dr. Gulyás Friderika (Kazinczy Tagiskola) Kb. Május 1. út 2. Tel: 48/310-438

oltások,

Dr. Varga Róbert (Árpád Tagiskola) Kb. Május 1. út 2. Tel: 48/310-438 Dr Csikász Erzsébet (Ádám J. Tagiskola) Dr Zsigó Ildikó (Dózsa Gy. Tagiskola) Dr Jeviczki Simon (Gárdonyi Tagiskola)

elsősegélynyújtás,

Iskolavédőnő Domonkos Szabina (székhely, Árpád Tagiskola)

szűrővizsgálatok végzése,

nyilvántartások vezetése,

vizsgálati, szűrési ütemterv.

79

Pappné Farkas Erzsébet (Kazinczy, Ádám J. Tagiskola) Berkesné Szabó Andrea ( Ádám J.,Dózsa Tagiskola) Barnáné Várnai Enikő (Gárdonyi Tagiskola) Elérhetők a feladat-ellátási helyeken 10. Művészeti képzés

B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Kodály Zoltán Az intézmény rendezvényein Igazgató , Alapfokú Művészetoktatási Intézménye való részvétel, igazgatóhelyettesek tanulóink tájékoztatása a Kazincbarcika Egressy út 1/B. beiratkozás időpontjáról, 48/512-062 tanulóink részvételének igazgató biztosítása a művészeti iskola rendezvényein, fellépésein.

11. Munkaerő-gazdálkodás

Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltsége

12. Közművelődés

Támogatott foglalkoztatás:

Kazincbarcika Tóth Árpád út 2.

pályakezdők, alkalmazása,

48/510-070

létszámleépítés

Igazgató

munkanélküliek Ált .igazgatóhelyettes

Az Egressy Béni Könyvtár, Művelődési és Az intézmény helyiségeinek, igazgató létesítményeinek használata: Sportközpont létesítményei igazgatóhelyettesek 3700 Kazincbarcika, Fő tér 2. farsang, szülői értekezlet, ünnepi megemlékezések, DÖK segítők, igazgató, ig.h. gálaműsorok, előadások, testnevelő tanárok 48/510-220 versenyek alkalmával. Szolgáltatásaik igénybevétele: színház-, mozi látogatás szervezése. Az

intézmény

által

80

meghirdetett kulturális, sport versenyeken, programokon való részvétel. Könyvtár látogatása, könyvtári foglalkozás tartása.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Kapcsolattartás módja

Kapcsolattartásért felelős

Árpád Fejedelem Téri

Kuratóriumi ülés,

Kuratóriumi elnök, igazgató

Általános Iskola

alapítványi bál szervezése,

Gyermekeiért Alapítvány

kuratóriumi tagok meghívása

3700 Kazincbarcika, Árpád

az iskola rendezvényeire

fejedelem tér 7/A.

kérelmek

Kazinczy-Kertvárosi Iskolába

alapítványi támogatáshoz,

Járó Gyermekekért

szakmai pénzügyi beszámoló

Alapítvány

készítése, megismertetése

3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5. „Gyermekeink a jövő” Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Dózsa György út 39. Ádám Jenő –Központi Általános Iskolai és Pedagógiai Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 1. Esély Egyenlőséget a Falusi Kisdiáknak Alapítvány 3731 Szuhakálló, BajcsyZsilinszky út 47. Pollack Mihály Úti Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29.

benyújtása

82 Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Iskolai sportegyesületek: ÁSZDE 3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/A. KKSE 3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5-7. Városi sportegyesületek: Kazincbarcikai Sport Club FC Kft 3700 Kazincbarcika Akácfa út 2. Kazincbarcikai Városi Sportegyesület Vegyész Röplabda Club

3700 Kazincbarcika Akácfa út 1.

Kazincbarcikai Női Röplabda Club

3700 Kazincbarcika Kökény út 21.

Országos sportszövetségek Magyar Ritmikus Gimnasztika Sportszövetség 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Magyar Labdarúgó Szövetség

1112 Budapest Kánai út 3.

Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Röplabda Szövetség A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: évente felülvizsgált lista alapján.

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Görög Katolikus Egyház 3700 Kazincbarcika, Alsóvárosi körút 15. Református Lelkészi Hivatal 3700 Kazincbarcika, Budai N. A. ú 41. Római Katolikus Plébániahivatal 3700 Kazincbarcika, Dózsa Gy. u. 43. Görög Katolikus Egyház 3731 Szuhakálló, Bajcsy-Zsilinszky út 35. Református Lelkészi Hivatal 3741 Izsófalva, Izsó Miklós út 58. Egyéb kapcsolatok: Nemzeti Sportintézet 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tiszta Forrás Egyesület 3758 Jósvafő, Szabadság út 26. Munkánk során arra törekszünk, hogy együttműködési megállapodást kössünk az iskolával kapcsolatban lévő valamennyi szervezettel.

4.13. Az iskola egészségnevelési programja 4.13.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az iskola feladata, felelőssége a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Lehetőségeink ismeretében törekednünk kell arra, hogy tanulóink egészséges testi, lelki, szociális fejlődését elősegítsük, támogassuk. Pozitív beállítódások, magatartások és szokások formálásának eszköze az intézmény személyi és tárgyi környezetének megfelelő kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló tudja, hogy a környezet és egészség egymástól nem elválasztható fogalmak. Az ember a természet része, így a környezet óvása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről. Az általa okozott környezeti-természeti szennyeződés károsan hat vissza saját szervezete működésére. Hosszú távú céljaink Segítjük, hogy tanulóink a médiák kínálatából a számukra megfelelőt válasszák, tudjanak mérlegelni és választani a reklámok kínálatából. Ne tartsák a dohányzást és az alkohol fogyasztást a felnőtté válás kritériumának, tudjanak nemet mondani. A büfé kínálata a helyes táplálkozás igényeinek feleljen meg. A konyhán ne használjanak porból készült, és tartósító szerekkel dúsított élelmiszereket. Csökkenjen a betegség miatti hiányzás, a gerincbántalmakkal küszködő gyerekek száma. Az egészségnevelés és fejlesztés során a tevékenységekben azonos témaköröket dolgozunk fel, melyek lefedik az EGÉSZséges ember fogalom kialakítását. Tesszük ezt az Egészségtan modul és az osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés óra, a tagozaton még az életvitel és a habilitációs foglalkozások keretén belül, valamint tanórán kívül szervezett foglalkozásokon.

84

Feldolgozandó témakörök: 1. A biztonság megőrzése. 2. Egészséges táplálkozás. 3. Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol, drog). 4. Növekedés változás és az emberi szexualitás. 5. Családi élet és társas kapcsolatok. 6. Fizikai aktivitás és személyes higiéné. 7. Egészséges környezet. A témakörök feldolgozása a tanórákon történik.

4.13.2. Feladataink Általános feladatok: o Felvilágosító munka o Megelőzés (prevenció) o Az egészség védelme, megóvása Részletes feladatok: Higiénés magatartásra nevelés A személyi higiénére nevelés területei: általános testmozgás, megfelelő öltözködés, száj és fogápolás, serdülőkori higiénés problémák. A tisztaság, ápoltság iránti tartós igény kialakítása napi tiszta fehérnemű használata, kézmosás étkezés előtt, WC használata után, testnevelés óra utáni tisztálkodás. A környezet higiénére való nevelés: a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a település higiénéje.

85

Az egészséges táplálkozásra nevelés A táplálkozás- élettani optimumra való törekvés. A korszerű táplálkozástechnika megismerése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: az étkezés higiéniája, az étkezés esztétikája, az étkezések társas jellege. A különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismerése. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igénység felkeltése. A sportolás szükséggé tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismerése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés. A személyiségi és közösségi folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfliktustűrő képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakításának támogatása. Függőségekhez vezető szokások megelőzésére nevelés Kapcsolattartás a rendőrséggel, a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal. „DADA” program (dohányzás, alkohol, drog, AIDS), felvilágosító, tájékoztató beszélgetések, foglalkozások kezdeményezése a szakemberek bevonásával. Az „Életvezetési ismeretek és készségek” c. tanfolyamot végzett nevelők közreműködésével pályázás a GYISM-OM által kiírt prevenciós pályázatokra. Az iskola valamennyi alkalmazottjának és a szülőknek bevonása drogmegelőzési programunkba.

86

A drogkoordinátor felel a prevenciós programok koordinálásáért, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottságra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatokra nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés Nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A családi szerepek megélésére való felkészülés. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tanulók napirendjének, órarendjének kialakításakor fontos figyelemmel kísérnünk terhelhetőségüket,

koncentráló

képességüket.

A

napirendjükben

maradjon

idő

a

kikapcsolódásra, a pihenésre. Az órarend kialakításánál ügyeljünk arra, hogy a készségtárgyak, valamint a humán és reál tantárgyak megfelelő arányban és sorrendben kerüljenek beosztásra egy-egy tanítási napon. Mindennapi testedzés Biztosítjuk iskolánk alsó tagozatos tanulóinak a mindennapos testmozgást a 2012/2013-as tanévtől 1. 5. évfolyamon órarendbe épített heti öt testnevelés óra szervezésével. Azokon az alsó tagozatos évfolyamokon ahol felmenő rendszerben kerül bevezetésre a heti öt testnevelés óra az osztálytanító szervezi a testmozgást azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. A játékos egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A napköziben, iskolaotthonban a foglalkozások szervezése a napközis csoportvezető feladata. A tanórán kívüli foglalkozások időkeretének évenként történő felosztásakor prioritást kap a tömegsport. A fogyatékos tanulók esetében fontos, hogy a testnevelést gyógypedagógus oktassa. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek iskolai oktatásában- nevelésében a mindenkori oktatásért felelős miniszter által kiadott irányelvekben megjelenő előírások a

87

mérvadóak. Előtérbe kell helyezni azokat a sportági teljesítményeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. A testnevelés és a sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze, tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Differenciált tartalom és követelmény alkalmazása. Az esélyegyenlőség javítása a koordinációs képesség szenzitív időszakban való fejlesztésével. Ahhoz, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek mindennap részt vesz a testmozgás-programban. Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai). A testnevelési tananyagban fontos a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség-mérések és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez”). Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban. A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

88

A köznevelési típusú sportiskola szerepe az egészségnevelésben A Nemzeti Sport Intézet (NSI) által felügyelt köznevelési típusú sportiskolai rendszerhez csatlakozott iskolánk. Az utánpótlás képzésben végzett több évtizedes munkánk számunkra egyértelművé tette a sport, a mozgás egészségre gyakorolt hatását, a betegségek megelőzésében játszott szerepét. Ha a mindennapos testedzés tanulóink körében életformává válik, elvonja a figyelmet és az energiát olyan külső körülményektől, melyek káros hatása egyre erőteljesebben jelentkezik és leselkedik. A felnőtté válás időszakában a beidegződés nem múlik el nyomtalanul, a megszokott életforma igénnyé válik. Az iskolás korban megszerzett alapokra építve a munkahelyéről hazatérő felnőtt a családját is bevonva keresi a mozgáslehetőséget. Feladatunk tehát nem csak a versenysportra történő felkészítés, hanem az egészség megőrzését célzó prevenció is. A szűkös anyagi kondíciókkal rendelkező egészségügy válláról hosszú távon jelentős terheket emelhet le a jól szervezett iskolai sport, különösen az országos egységet alkotó sportiskolai rendszer. Gyógytestnevelés Feladatunk a mozgáskoordináció javítása, a már kialakult elváltozások korrekciója. A szervezet általános fejlesztése a könnyített és gyógytestnevelésre szoruló tanulók speciális igényeihez alkalmazkodva. A betegségek előrehaladásának megállítása. Az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával. A prevenció. A gyógytestnevelés csoportbeosztásokat az iskolaorvos által elvégzett gerincszűrés alapján készítjük el. Ez alapján a kiszűrt tanulók a) könnyített testnevelés (I.), b) gyógytestnevelés (II.) c)iskolai testnevelés alól felmentett (III.) besorolást kaphatnak. A b) besoroláson belül vannak, akik a gyógytestnevelés mellett testnevelés órán is részt vehetnek (II/a), és vannak olyanok, akik csak a gyógytestnevelésben (II/b) vehetnek részt.

89

Egészségnap/ hét szervezése A tanév során egy hetet célzatosan az egészségneveléssel és fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteknek szentelünk. Ezen a héten az iskolai konyhán az egészséges táplálkozásnak megfelelő ételeket készítenek. A diákok részére előadásokat szervezünk, melyekre szakorvosokat, kozmetikusokat, dietetikusokat hívunk meg.

Szokások kialakítása a napköziben, iskolaotthonos osztályban Felszerelés, ruházat rendezése önállóan. Fegyelmezett gyülekezés, várakozás. A tanterem balesetmentes megközelítése, elfoglalása. Ebéd előtti közös kézmosás. Higiénikus WC használat. Ebéd előtti nassolásról leszoktatás. Közös ebéd – esztétikus terítés, egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása. Udvariasságra szoktatás. (Ebéd = a nyugalom szigete) Ebéd utáni levegőzés. Közös játékban egymás tisztelete, szabályok betartása, kudarcok elviselésének erősítése. Szabadidő hasznos eltöltése, a mindennapos testnevelés megvalósítása játékos mozgással. Tanulás előtti tisztálkodás, váltóruhák rendezése, szárítása. Nyugodt légkör kialakítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése: - önellenőrzés, egymás segítése, tanulópárok kialakítása, esztétikus feladatelkészítés, - társakkal szembeni tolerancia a tanulási időben, - csöndes játék, gyakorlás lehetőségének megteremtése. Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása Az iskola egészségügyi ellátás szervezetten történik. Az iskolaorvos és az iskolai védőnők munkájukat a hatályos jogszabályok alapján, az ÁNTSZ szakmai irányítása mellett végzik. Kapcsolatunk folyamatos, nagy segítséget kapunk egészségnevelő munkánkhoz.

90

Éves munkaterv alapján dolgoznak. Nyomon követi a tanulók testi fejlődését (testsúly, magasság, vérnyomás), érzékszervi elváltozásait (látás, hallás), valamint kiszűrik a mozgásszervi rendellenességeket (lúdtalp, gerincferdülés). Iskolaorvosunk évente elvégzi a tanulóknál a gerincszűrést, majd ez alapján a tornacsoportba sorolását. Javaslata alapján szervezzük a gyógytestnevelést.

Iskolai környezet alakítása Termek, folyosók mellékhelyiségek, udvar tisztasága. A tantermek jól megvilágítottak, tágasak, szellőztethetőek legyenek. A bútorzat kiválasztása, mérete az adott korcsoporthoz illeszkedjen. Minden tanteremben és a mellékhelyiségekben zárt fedelű szemeteseket helyezünk el. Folyosók, tantermek, mellékhelyiségek tisztántartása, karbantartása, folyamatos felújítása. A pedagógusok és a személyzet példamutatása. Továbbképzések Belső: nevelési értekezlet, Külső: konferenciák, akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

4.13.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzések Az évenkénti ellenőrzés a kitűzött célok megvalósítását vizsgálja, esetlegesen a megvalósítás arányát. Ezáltal követhetővé válik, mi az, amit meg tudtunk valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Módosíthatóvá válik a célkitűzés, megváltozhatnak és eltolódhatnak a hangsúlyok. Mindezeket újabb állapot felmérések is szolgálják. (1.sz melléklet Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról)

4.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a testnevelést tanító pedagógusok évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérik a tanulók fizikai állapotát. Célunk ezzel az általános fizikai teherbíró képesség mérése illetve az egyes képességek terén mutatkozó hiányosságok feltárása. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete az alapja mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésének. Feladatunk az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetése, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A tanulók fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezekre a tanulók osztályzatot nem kaphatnak. Az erőnlét két legfőbb teljesítményt meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek: - a koordinációs képesség fejlesztése lényegében az ügyesség, hajlékonyság edzése, - a kondicionális képességek az erő, gyorsaság, állóképesség. Iskolánk a EUROFITT módszert használja a terhelhetőség és az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez. Alapmérések: Alsó végtag dinamikus erejének mérése (helyből távolugrás). A törzs-, a kar- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (lökés egy kézzel, tömött labdával). A vállövi és karizmok erejének, állóképességének mérése (fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan). A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése (tömött labda vetése két kézzel a fej fölött hátra).

93

A hátizmok erő – állóképesség mérése (hason fekvésből törzsemelés és leengedés). Hasizmok

erő

–

állóképesség

mérése

(Hanyattfekvésből

felülés

és

visszaereszkedés). Cooper – teszt: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv futása. Kiegészítő mérések: Pulzusmérés Szívműködést befolyásoló tényezők Az optimális testtömeg és az attól való eltérés Bőrredő mérése Hajlékonyság Sport- életmód kérdőív A testnevelés órák feladata továbbá a testtartásért felelős izmok erősítése és nyújtása: a biomechanikailag helyes testtartás megtanítása és automatizálása. Minden órán végeztetjük a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által ajánlott tartásjavító gyakorlatsort. A felmérések eredményeit a testnevelést tanítók kötelesek úgy vezetni, hogy a tanulók fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről-évre követhetőek legyenek. Fontos, hogy a mérés eredményeit a tanulókkal és a szülőkkel együtt értelmezzük, értékeljük.

4.15. Az iskola környezeti nevelési programja 4.15.1. A környezeti nevelés alapelvei A nevelőtestület egysége (a prioritások tekintetében). Az intézmény összes dolgozójával és a szülőkkel partneri viszony kialakítása. Az intézmény higiénés állapota, a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés. Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés. Az iskola, munkarendje, napirendje, szokásai a kitűzött célokat szolgálják.

94

A jogok és kötelességek összhangja. Az általános műveltség fontossága. Az oktatás és nevelés egysége. A bizalmon és a tudáson alapuló tanári tekintély. A kölcsönös felelősség elve (gyerekek, szülők). Nemzeti hagyományok ápolása. A helyi tantervben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása. A tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola ökológiai kultúrája.

4.15.2. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek

képesek

a

környezet

sajátosságainak,

minőségi

változásainak

megismerésére és elemi szintű értékelésére. Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat. Ennek érdekében céljaink: az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése, az élet tisztelete és védelmének igénye, rendszerszemléletre nevelés, a globális összefüggések megértése, a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása, a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése, a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben, takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása stb.),

95

alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, környezettudatos

magatartás,

környezetért

felelős

életvitel

kialakításának

elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az igényes környezeti kultúra megalapozása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül, a személyiség sokoldalú formálása, nyitott önálló személyiséggé válás, az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása, a tanulás tanítása, az önművelődés igényének kialakítása, konfliktuskezelés elősegítése, a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése.

4.15.3. A környezeti nevelés feladatai Hatékonyabb, munkáltató jellegű módszerek alkalmazása: • motiváció, kíváncsiság felkeltése, • tapasztalaton alapuló megismerés, • sokféle szemléltetés, • önálló és csoportmunka, • gondolkodási képességek fejlesztése. A tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés). A helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése. A természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolák) a lakóhely élővilágának megszerettetése. Lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez. A tanulók felelősségérzetének

fejlesztése

lakóhelyük, hazájuk iránt. Az egészségesebb életmód érdekében: • a mozgás, természetjárás, • a személyes higiéné,

családjuk, tágabb

környezetük,

96

• a helyes táplálkozás igénnyé alakítása.

4.15.4. Környezeti nevelés színterei: tanórák, napközis iskolaotthonos foglalkozások, szakkörök, sportkörök, iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények, versenyek, pályázatok, vetélkedők, országos, városi és iskolai akciók, sportnapok, kirándulások, túrák, környezetvédelmi napok, jeles napok, erdei iskola, számonkérési, ellenőrzési rendszerek, kapcsolatok kiépítése, működtetése: • fenntartóval, • szülőkkel, • civil szervezetekkel, madáretetés, iskolai papírgyűjtés- szelektív hulladékgyűjtés, múzeumok, vadaspark, barlangok megtekintése, népszokások felelevenítése, tanösvények, kézműves foglalkozások, színjátszás, drámapedagógia, faliújság szerkesztése, könyvtári órák.

97

4.15.5. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása. Szövegértelmezés, lényegkiemelés, annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Tényanyag gyűjtése, jegyzetelése. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé

kidolgozása

(ötletgyűjtő,

kidolgozó,

véleményező

feladatok

munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel. Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása, tisztázása. Vélemények gondolatok társítása posztereken. Könyvtári kutatás, adatbázis kezelése. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus (sok szempont szerinti) körüljárása.

98

4.15.6. Környezeti nevelés mérése, értékelése A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség.

Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében: az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására, a szociális képességek alakulására, a beállítódások és értékorientáció fejlődésére, a csoporthelyzet megismerésére, a konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösség esetében: a csoportviszonyok alakulásának, a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak, az információs kapcsolatrendszernek, a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszerek: folyamatkövető megfigyelés, célzott megfigyelés, helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat), tevékenységelemzés, egyéni és csoportos megbeszélés.

99

4.15.7. Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései (vetélkedők, versenyek, jeles napok). Az osztályterem hangulata, atmoszférája utal a benne élő közösségre, a közösség környezetkultúrájára.

Javasolt témakörök: Ezek a témakörök igény szerint megváltoztathatóak, részletes kidolgozásuk az aktuális osztályfőnöki tanmenetekben megtalálhatóak. 5. évfolyam: • A közösségben elfoglalt hely • Felelősségvállalás • Saját környezetünk megteremtése 6. évfolyam: • A környezet hatásai • Természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek 7. évfolyam • A fogyasztói társadalom • A hulladék 8. évfolyam • Energia

100

4.15.8. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás Évfolyamonként a szülők anyagi támogatásával szervezhetünk tanulmányi kirándulást, erdei iskolát. Tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás Pedagógiai értéke jelentős. A tanulóközösség összekovácsolása, élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik az új tájak, nevezetességek felfedezésével, megismerésével. Választható helyszínek: Aggtelek – Jósvafő; Zempléni körút; Miskolc – Diósgyőr – Lillafüred; Mátrai körút, Bükk, Eger – Szilvásvárad; Gönc-Vizsoly, Telkibánya, Kéked; Debrecen-Hortobágy; Nyíregyháza-Tokaj; Szatmári körút; Hollókő-Gyöngyös; Budapest-Gödöllő; Dunakanyar Erdei iskola/ suli tábor Az erdei iskola olyan több napos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény

székhelyétől

különböző

helyszínű,

környezethez

illeszkedő,

nevelési-

tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő – beavatkozó megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializáció. Az erdei iskola szeretné a tanulót bekapcsolni a környezetbe, a természetbe azért, hogy megismerje, és megtanuljon vele együtt élni.

101

Az erdei iskola pedagógiai jellegzetességei A természetben való tanulás új technikákat és módszereket igényel, melyekben elsősorban az ismeretszerzés érzékszerveinkre ható oldala dominál. A megismerés folyamata cselekvő, felfedező magatartást igényel.

Önállóságot, kezdeményezést,

helyzetfelismerést, valamint az egymásra utaltságon és a partneri viszonyon alapuló kooperációt feltételez. Az erdei iskola a környezeti nevelés sajátos színtere és eszköze, mert a környezet értékeinek ismeretére és védelmére nevel; az erdei iskola magában a természetben foglal helyet; közvetlen környezetvédelmi tevékenységeket tartalmaz; szemléletet alakít, amely szabályozhatja a gyerekek cselekedeteit, magatartását; a természet és az ember által alkotott környezet óvására és védésére nevel.

4.15.9. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei: szakkörök, nyári tábor, környezetvédelmi táborok, környezetvédelmi akciók- projektek készítése, terepgyakorlat, túrák, kapcsolattartás a médiával, üzemlátogatások (szennyvíztisztító, szeméttelep), hulladékgyűjtés, vetélkedők, tanulmányi versenyek, jeles napokon figyelemfelkeltő programok szervezése („iskolazöldítés”, faültetés), kiállítások, kézműves foglalkozások rendezése (előnyben a természetes anyagok), művészeti csoportok, ünnepségek.

102

4.16. A közlekedésre nevelés iskolai programja A NAT műveltségterületei közül az életvitel és gyakorlati ismeretek területhez, azon belül is a technika részterülethez kapcsolódik a közlekedési ismeretek tanítása. Azonban az idegen nyelv,

az

ember

és

társadalom,

a

földünk

és

környezetünk,

a

művészetek

műveltségterületeken is találkozhatunk a közlekedésre nevelést segítő témakörökkel.

4.16.1. A közlekedési képességek fejlesztése A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési képességek fejlesztése. Ennek területei: A) a mozgás képességeinek fejlesztése / erő, gyorsaság, állóképesség, reakcióképesség, koordinációs képesség, egyensúlyérzékelés,/ B) megismerő képesség fejlesztése / a mozgásban lévő tárgyak sebességének észlelése, a térbeli és időbeli elemek összefüggésének felismerése; figyelem összpontosításamegosztása, következményeket előrevetítő képesség, improvizációs képesség, fogalmi gondolkodás, közlekedési szókincs, testséma kialakulása, benyomások rendszerezése/ C) interakciós képességek fejlesztése / kommunikációs képesség, együttműködési képesség/

4.16.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit. Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos közlekedési morál legfontosabb normáit.

4.16.3. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést, készenléti állapotot igényel. Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedési szabályok

103

megtartása, a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az előzékenység, udvariasság a közlekedésben alapvető erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják. Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események mögött található ok-okozati összefüggéseket. Ismertesse meg a kerékpár főbb szerkezeti elemeit, ezen elemek jelentőségét az üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a kerékpár karbantartásával összefüggő műveleteket, és a kerékpárvezetés technikai elemeit. Ismertesse meg a közlekedésre nevelés rendszerét, a közlekedési ismeretszerzés intézményes és egyéni lehetőségeit."

4.16.4. A megjelölt célok és feladatok megvalósulását szolgáló tananyagtartalom 1. osztály: A gyalogos közlekedés alapjai (a közúti közlekedés résztvevői, a közúti közlekedés színterei, a gyalogosok közlekedése I). 2. osztály Gyalogos közlekedés és helyi tömegközlekedési eszközön való utazás (a forgalomirányítás jelzései, a gyalogosok közlekedése II, helyi tömegközlekedés) 3. osztály Vasúti közlekedés (előkészület az utazásra, jegyváltás a pályaudvaron, az utastájékoztatás rendszere, felszállás a vasúti kocsiba, utazás vonaton, az állomás, a motorvonat, a vasúti vontatási nemek, a vasúti teherszállítás, a gyermekvasút). Autóbusz-közlekedés (az autóbusz-pályaudvar, utazás távolsági autóbuszon, speciális autóbusz-járatok). Kerékpáros közlekedés (bevezetés a kerékpár használatába, technikai gyakorlatok). 4. osztály Légi közlekedés (utazás repülőgéppel, a repülés irányítása, a légi közlekedés eszközei). Vízi közlekedés (fürdés és napozás az uszodában, fürdés és napozás a szabad strandon, a vízi közlekedés legjellemzőbb járművei, alapvető szabályai és néhány

104

jelzése). Kerékpáros közlekedés (technikai gyakorlatok, az egyensúlytartás gyakorlása). 5. osztály Kerékpáros közlekedés (közúti jelzések kerékpárosoknak, a kerékpárosok karjelzései, a gépjárművek jelzései, közlekedés kerékpárral). 6. osztály Kerékpáros közlekedés (közlekedés kerékpárúton, közlekedés gyalog- és kerékpárúton, közlekedés kerékpársávban, elsőbbségadás kerékpárral útkereszteződésben, bekanyarodás az útkereszteződésben, haladás kanyarodó főútvonalon, kanyarodás egyirányú utcából, haladás párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, közlekedés vasúti átjáróban, egyéb közlekedési szabályok, a járművek forgalmát irányító fényjelző készülékek jelzései, a kerékpárosokra vonatkozó tilalmak, a kerékpárosokra leselkedő veszélyek, a kerékpárvezetés gyakorlása, a kerékpár biztonsági felszerelései). 7. és 8- osztály A segédmotoros kerékpárvezetői igazolvány megszerzésére való felkészítés. A közlekedésre nevelés ismereteit tartalmazza a technika tanterv 1-8. évfolyamig, de része az egészségnevelési programnak is (a közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezői és ezek elkerülésének módjai). A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei: szakkör, versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, akciók (Autómentes nap), kerékpártúrák, bekapcsolódás a rendőrség által szervezett városi, országos közlekedésre nevelést szolgáló programokba.

105

4.17. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 4.17.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek a gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A fogyasztás elemi meghatározója a család. Iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, a döntésre való felkészülés.

106

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelemi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, fenntartható fogyasztás, preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem.

4.17.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.

Technika

áruismeret, a gyártás és termékminőség összefüggései

Matematika

banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök

Fizika

(villany, gáz, víz, mérőórák) Földrajz

eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar

reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia

egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia

élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata

Informatika

elektronikus kereskedelem (ekereskedelem) internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem

EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb.

Médiaismeret

a reklám képi nyelve és hatásai

Tantárgyközi projektek: Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek Tantárgyközi projektek, bankok látogatása.

108

Hazai és nemzetközi együttműködések: más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. Az iskola fogyasztóvédelmi működése. Az iskola, mint fogyasztó, és mint piac, az ezzel kapcsolatos foglakozások. Módszertani elemek Készségek kialakítása, fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás, a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésnek megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. Az alábbi módszerek gyakori alkalmazásával kívánjuk a helyes fogyasztói szokásokat kialakítani: interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, riportkészítés az eladókkal, médiafigyelés, reklámkritika, egyéni és csoportos döntéshozatal, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információ.

4.18. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A bűnmegelőzés fogalma, prioritások A bűnmegelőzés minden olyan intézkedés, beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. Közismert, hogy Magyarországon gyakoribbá vált a fiatalkori bűnözés, különösen a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált az aktív vagy passzív kábítószer-tapasztalat, az alkoholfogyasztás. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb korban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre vagy a bűnözői életmód kialakulására. A fiatalok azonban nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Az iskolának fokozottan szerepet kell vállalnia a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésében. Lehetőséget kell teremtenie az alkohol- és drogprevencióban érintett valamennyi szervezet és intézmény együttműködésére. Meg kell szerveznie a bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokat, különös figyelemmel a szegregált fiatalok képességeinek a feltárására. A hatékony bűnmegelőzés érdekében együtt kell működnie a rendőrséggel, kulturális intézményekkel, a civil és üzleti szférával, az egyházakkal, a helyi médiával. Célok, prioritások A célokat és a prioritásokat célszerű a bűnmegelőzés három pillérébe sorolva meghatározni, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a gyermek és fiatalkorúak esetében a legfontosabb a bűncselekmények elkövetésének megelőzése.

110

Célkitűzések a bűncselekményeket előidéző okok hatásának csökkentése érdekében: 1. A hátrányos, nehéz helyzetben lévő családok támogatása, erkölcsi alapjainak megerősítése, annak érdekében, hogy a fiatalok körében a deviáns életformák terjedésének esélyei csökkenjenek. 2. Növelni kell az iskolák erkölcsi nevelésben, informálásban betöltött szerepét, annak érdekében, hogy a fiatal generáció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erőszakmentes technikáit. 3. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén (etnikailag és szociálisan is hátrányos

helyzetben

lévők),

a

szegénységi

bűnözés

kialakulásának

megelőzése, csökkentése, illetve az esélyegyenlőség elősegítése érdekében. 4. Az alkohol- és drogprevencióba valamennyi érintett szervezet, intézmény bevonása, annak érdekében, hogy az ifjúság felismerje ezen élvezeti cikkek káros hatásait. 5. Bűnmegelőzést is szolgáló szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezése, támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma. 6. A nehéz helyzetben lévő, lelki gondokkal küzdő fiatalok folyamatos tájékoztatása arról, hogy problémáikkal milyen szervekhez, intézményekhez, személyekhez fordulhatnak, annak érdekében, hogy konfliktusaik kezelésének ne egyetlen és kizárólagos „eszköze” legyen az alkohol- és drogfogyasztás. Iskola pszichológus alkalmazása

Célkitűzések a sértetté válás veszélyének csökkentése érdekében: 1. Az önhibájából nem megfelelő (szülői) nevelést és gondozást biztosító szülők, gyámok magatartásának nyomon követése, jelzés az illetékes szerveknek, annak érdekében, hogy csökkenjenek a családon belüli erőszak és egyéb atrocitások előfordulásának esetei.

111

2. A gyerekek felvilágosítása a létező bűncselekményekről, annak érdekében, hogy felismerjék, mikor váltak büntetendő cselekmények passzív alanyává (sértetté). 3. Az intézmények közötti kommunikáció megerősítése, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet minél korábban felismerhető legyen.

A bűnalkalmak számának redukálása érdekében megfogalmazott célok: A kisközösségi – családi és iskolai - kontroll erősítése, a fiatalok társadalmi integrációjának fokozása érdekében. A megvalósítást szolgáló feladatok a) Lehetőség szerint a közeljövőben el kell végezni egy felmérést, hogy képet kapjunk a tanulók helyzetéről napjainkban, különösen az alkohol- és drogfogyasztásra

vonatkozóan.

Ehhez

elengedhetetlen

a

megfelelő

szervezetek, szakemberek bevonása. b) A hátrányos helyzetben lévő családok részére erkölcsi, anyagi támogatáshoz jutás segítése(pl. eseti szociális segélyek), Fontos továbbá folyamatos tájékoztatásuk arról, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe. c) Indokolt fokozni, fejleszteni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hatékonyságát. A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladata, hogy csökkentse a bűnelkövetés felé sodródó fiatalok számát. A megfelelő működés érdekében fontos a jelzőrendszerben részt vevők feladatainak pontosítása. d) Ösztönözni kell, hogy nevelési programjainkba minél jobban építsünk be bűnmegelőzési programokat, felvilágosító előadásokat az alkohol- és drogprevenció, a környezeti és természeti értékek megbecsülése érdekében, illetve devianciára hajlamos gyermekek lelki gondjainak megértését, segítését szolgáló előadásokat (osztályfőnöki óra, biológia óra, földrajz óra, történelem óra, tánc-és dráma, szakkörök, tanítási időn kívüli foglalkozások keretében). e) Bekapcsolódunk a rendőrség által indított DADA programba. E program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól, oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az

112

adott korosztályra szabott szinten. Szituációs játékokon, gyakorlatokon keresztül ad a gyerekeknek használható, problémamegoldó viselkedési elemeket, amelyeket a fiatalok személyiségükbe építve szinte sajátjukként tudnak majd használni, ha arra szükség mutatkozik. f) Drogprevenciós témájú kiállítások szervezése, és a hasonló rendeltetésű programok látogatása. g) Annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma, sokszínű kulturális, sport, környezet-és természetvédelmi programok szervezése. Támogatni, gazdagítani kell az iskolai könyvtár azon programjait, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését széleskörűen biztosítják a fiatalok számára.) h) Pályázati

lehetőségek

felkutatása

(Útravaló

program,

élelmiszer

segélycsomagok, drogprevenciós programok) i) A pedagógusok továbbképzése (Életvezetési ismeretek) j) Szoros kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás

5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Helyi tantervünk alapdokumentuma a Nemzeti alaptanterv. Figyelembe vesszük a Köznevelési típusú sportiskolai kerettantervet, A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit, a Nemzeti, etnikai kisebbség

iskolai oktatásának irányelveit

és arra törekszünk, hogy a tanulók

életkorához és a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva készítsük fel tanulóinkat az egy életen át tartó tanulásra. A Köznevelési típusú sportiskolai kerettanterv alapelvei: A sportiskolai kerettanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenekelőtt megtartva

készült.

Az

átjárhatóság

megvalósítása

érdekében

a

tananyag

kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A kerettanterv elsődleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél

113

szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányban továbbtanulni. Tantervi alapelv, hogy ez egy sportiskolai kerettanterv, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és Sportműveltségi terület szakított a hagyományokkal. Az iskolai testi nevelés mellett a közismereti tárgyak szerepe elvitathatatlan. Azonban a sportiskolai rendszer feltételezi a tantárgycsoportok testnevelést segítő szándékát. Ennek

szellemében

a

helyi

tanterv

készítésénél

az

alábbi

közismereti

tantárgycsoportok felülvizsgálatát végeztük el: Magyar nyelv- és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember- és társadalomismeret Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Élettan és gyakorlati ismeretek A hagyományokat, igényeket és lehetőségeket figyelembe véve 4 sportág kap kiemelt szerepet a sportiskola rendszerében. Atlétika Labdarúgás Röplabda Triatlon

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei: A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Az Irányelv meghatározza, hogy:

114

A tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg. Ennek érdekében a tartalmak kijelölésekor lehetőséget ad egyes területek módosítására, elhagyására, egyszerűsítésére illetve új területek bevonására. Lehetőséget ad a nevelés, oktatás és fejlesztés időbeli kiterjesztésére, az egyéni fejlődés üteméhez igazítására. Meghatározza a sérült képességek rehabilitációs és habilitációs célú korrekciójának területeit. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvei: Az etnikai kisebbséghez tartozó cigányok történelmének, földrajzának, kultúrájának és hagyományainak megismertetésével kapcsolatos tennivalóink A művelődési és közoktatási miniszter "A Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve" (32/1997.(XI.5.) rendelet), a megyei közoktatás fejlesztési programban megfogalmazottak és iskolánk eddigi hagyományai alapján az alábbiakban fogalmazzuk meg terveinket. Az iskola nevelési és oktatási rendszere cél és feladat-meghatározásának szerves része a cigány gyermekek oktatása, nevelése. Célunk megismertetni a tanulókkal a cigány kultúra műveltségi anyagát: történelmét,

szokásait,

hagyományaikat,

költészetüket,

zenéjüket,

nép-

és

képzőművészetüket. A cigány nyelv oktatásának igénye a Gárdonyi Géza Tagiskolában

jelentkezett

eddig. A cigányság történelmi, néprajzi, művészeti hagyományainak megismertetése alapvető feladatunk. Ezzel is segítve azt, hogy iskolánkban az elkülönülés, illetve az elkülönítés problémája ne mélyüljön el. A cigány gyermekeket sújtó hátrányok kiegyenlítéséhez és a sikeres továbbhaladásukhoz szükségesek: -

felzárkóztató program,

-

sajátos, tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése,

-

népi hagyományaik, szokásaik megismertetése,

-

mentálhigiénés programok megvalósítása,

-

népi értékeik pozitív erősítése (zene, tánc).

115

A felzárkóztatás tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon folyik egyéni és csoportos formában. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbség és a többség együtt sajátítsa el egymás népismereti műveltségi anyagát (történelem, földrajz, néprajz, művészetek).

5.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai A 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003. alapján felülvizsgált helyi tanterv (NAT). Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv

Kötelező Óraszám

1.

2.

3.

20

20

20

4.

5.

6.

22,5 22,5 22,5

7.

8.

25

25

Kt. 52.§ (3) Választható órák száma Kt. 52.§ (7)

10% 10% 10% 10% 25% 25% 30% 30% 2

2

2

2,25

5,6

5,6

7,5

7,5

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2,4

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

3

3

Tehetségkibontakoztatás, felzárkóztatás (óra) Kt. 52.§(11)c) 12%

Az intézmény éves órakerete a törvényi előírások és a tanulócsoportok számának figyelembevételével kerülnek évről évre meghatározásra. A választható órakeret felhasználását az 5.1.2. fejezet tartalmazza. A tehetségkibontakoztatásra, felzárkóztatásra fordítható órakeret felosztását minden tanév elején felülvizsgáljuk a tantárgyfelosztás készítésekor, és a tanulók igényeihez, szükségleteihez igazítjuk.

5.1.1. Az 1–8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok A) Heti óraszámok

2012/2013-es tanév Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

Pollack Mihály Ált. Isk.

Kazinczy Ferenc Tagiskola

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

8

8

8

7

4

4

3,5

3,5

8

8

7,5

7

4

4

3,5

3,5

8

8

8

7

4

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

idegen nyelv

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

matematika

4,5

4,5

3,5

3,5

4

3

3

3

4

4

4

3

4

3

3

3

4,5

4,5

informatika

-

-

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

-

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

környezetismeret

1

1

1

2

-

-

-

-

1

1

1,5

2

-

-

-

-

természetismeret

-

-

-

-

2

1,5

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

földrajz

-

-

-

-

-

1.5

1,5

-

-

-

Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

1,5

1,5

magyar nyelv és

6.

7.

8.

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

3

4

3

3

3

-

-

1

0,5

1

1

1

1

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1

1.5

1,5

-

-

-

-

-

1

1,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

irodalom történelem és állampolgári ismeretek

rajz

1

1

117

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

testnevelés és sport

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

3,5

3,5

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

3

3

3

3

osztályfőnöki

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

-

-

-

ember és

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

1

1

0,5

2,5

2,5

2,5

2,5

-

1

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

20

20

20

22,5

1

22,5

technika és életvitel

társadalomismeret mozgókép és

1

médiaismeret egészségtan összesen 25

22,5

25

25

25

Ádám Jenő Tagiskola

2012/2013-as tanév Tantárgy/évfolyam magyar nyelv és

Dózsa György Tagiskola

Gárdonyi Géza Tagiskola

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

9

8,5

8,5

7

4

4

3,5

3,5

8

8

7,5

7

4

4

3,5

3,5

8

8

8

7,5

4

-

-

-

-

1,5

2

2

2

-

-

-

-

6.

7.

8.

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

irodalom történelem és állampolgári

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

4

3

2

3

3

5

5

5

4

4

3,5

3

3

0,5

1*

0,5

1

1

1

-

-

-

1

0,5

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1

-

-

ismeretek idegen nyelv

3

3

3

3

3

matematika

4

4,5

4,5

4

4

4

3,5

3,5

informatika

-

-

-

0,5

1

1

1,5

1,5

környezetismeret

1

1

1

2

természetismeret

-

-

-

-

4

4

1

1

1

1

-

-

Fizika

-

-

1,5

1

1,5

1,5

2

1

biológia

-

-

1

1,5

1,5

1,5

1

2

kémia

-

-

1,5

1

1,5

1,5

1

2

1

1,5

1

1,5

1,5

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1

0,5

1,5

1

0,5

1

1

1

földrajz

1,5

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

rajz

1

1

1

1

1

1

1

0,5

technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés és sport

3

3

3

3

3

3

1

0,5

osztályfőnöki ember és

2

1

1,5

1

1

1

2

2

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

2,5

2,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

1*

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

0,5

1

1

1

1

1

2,5

2,5

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

119 társadalomismeret mozgókép és

0,5

1

1

médiaismeret egészségtan

0,5

összesen

20

25

25

20

20

20

22,5

20

22,5

20

22,5

27

22,5

5

22,5

25,

22,5

23,5

20

25

20

22,5

20

0,5

25

25

120

5.1.2. A választható órák és óraszámaik A) Heti óraszámok *-gal jelöltük azokat a tantárgyakat/órákat, melyek esetében a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választható tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. A beiratkozás ezeken a szabadon választott órákon való részvételt is jelenti, melyről beiratkozás előtt a szülőt tájékoztatjuk. 2012/2013 Választható órák

Árpád Fejedelem Tagiskola

Tantárgy/évfolyam

1.

2.

Idegen nyelv 1*

2*

3.

4.

1,5* 2

5. 2

6. 2

Pollack Mihály Ált. Isk.

Kazinczy Ferenc Tagiskola 7. 2

8. 2

testnevelés 1*

0,5

0,5

0,5

1.5* 1.5

1.5

1.5

tánc 1*

0,5

0,5

0,5

1*

1

1

1

balett -

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5

matematika* -

-

-

1-

-

1

1

1

1.

2.

3.

1*

1*

2*

1.5* 1.5

2

4. 2

2

5. 2

6. 2

2.5* 2.5

7. 2

2.5

8. 2

2.5

1.

2.

3.

4.

1*

1*

2/1

1/0.

*

5

5. 1

6. 1

7.

8.

1

1

2*

-

-

-

2,5* 0.5

0.5

0.5

-

-

-

1/0.

-

1

1

-

-

0.5

0.5

29

29

1

5 informatika -

-

0,5* 1,5

0,5* -

-

-

magyar* -

-

-

-

0.5

0.5

-

-

-

-

1.5

1.5

1,5

1

1

1

0,5

0,5

rajz Maximális terhelés

22

22

22

24,5

24,5 24,5

29

29

22

22

22

24,5

24,5 24,5

29

29

-

-

-

-

0,5*

0,5

0.5

1

1

1

22

22

22

24,5

24,5 24,5

2012/2013 Választható órák

Ádám Jenő Tagiskola

Tantárgy/évfolyam Idegen nyelv

1.

2.

3.

0,5*

1*

1*

4.

-

testnevelés 2* matematika -

-

-

-

5.

Dózsa György Tagiskola

6.

7.

8.

2.

3.

2*

2*

1

1

1

1

2*

2*

0.5

0.5

0.5

2*

2

2

4.

5.

1*

1*

2*

0,5* 0,5*

1*

1*

1*

/2,5

/2,5

+1

-

-

0,5

0,5

2

2

2

informatika* -

-

-

0,5

0,5

-

-

-

magyar* -

-

-

-

-

-

0.5

0.5

2

2

2

2

-

-

-

-

0,5

-

0,5 25,5 25,5 25,5 29

29

4.

-

5.

6.

7.

8.

2,5* 0,5

0,5

0,5

0,5* 1*

1*

0,5

0,5

2

1*

0,5 0,5 0,5

osztályfőnöki 22

3.

0,5

2

22

2.

0,5

2

22

1.

2,5* 0,5

2

Maximális terhelés

8.

1*

2

2

7.

2

2

2

6. 2

ének-zene 2

rajz

1.

Gárdonyi Géza Tagiskola

22

22

22

24,5 24,5

24,5 29

0,5 29

22

22

22

24,5

24,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

24,5

29

29

5.1.3. Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók óraterve A) Tantárgyak és óraszámok (heti, éves) NAT 2003 Évfolyamok, óraszámok 1. 2. 3. 4.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

7 259

7 259

7 259

5.

6.

Magyar nyelv

1054,5 2,5 92,5 2 74

Idegen nyelv Matematika Történelem és társ. Ismeretek2 Környezetismeret Természetismeret 3

2 74

4 148

2 74

4 148

2 74

4 148

4 148 2 74

Rajz – kézművesség 6 Életvitel – gyakorlati ism. Testnevelés

Heti habilitáció

10,5 388,5 9 333 2 74 32 1184 8 296 8 296

2 74

2 74

3 111

3 111

10

2 74 1 37 1 37 1 37

2 74 1 37 1 37 1 37

6

0,5 18,5 1 37 2 74

0,5 18,5 1 37 1 37

2 74 1 37 1 37 1 37

370 222

1 37 2 74

1 37 2 74

1 37

1 37

1,5 55,5

2,5 92,5

2,5 92,5

1,5 55,5

2 74

2 74

14

5 185

3 111

3 111

3 111

5 185 1 37 22,5 832,5 3 111

2,5 92,5 1 37 22,5 832,5 3 111

2,5 92,5 1 37 25 925 3 111

2,5 92,5 1 37 25 925 3 111

26,5

Osztályfőnöki Heti köt. óra

2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74

0,5 18,5 1 37 1 37

Informatika Ének – zene

4 148 2 74

2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74

2 74

Földrajz 4

5

8.

28,5 3 111 3 111

Irodalom 1

4 148

7.

7,5 277,5

összesen: heti évi

20 740 4 148

20 740 4 148

20 740 4 148

22,5 832,5 3 111

4,5 166,5 8 296 11 407 518 980,5 4 148 177,5 6567,5 27

Megjegyzés: A habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokkal párhuzamosan tartjuk a logopédia és gyógytestnevelés órákat. Integrált modul 1 5.7. dráma, 8. médiaism. 2 5-7. hon- és népism. 3 hon- és népism.

999

123 4 5 6

hon- és népism. 5.7. tánc és dráma 8. médiaism.

B) Tanórán kívüli tevékenységek, a napközis és tanulószobai csoportok heti óraterve

Szociális és önellátó tevékenység * Tanulás Játékos testmozgás ** Kultúrfoglalkozás *** Manuális foglalkozás **** Szakkör *****

Évfolyamok 1130 - 1530 1230 - 1530 1. 2. 3. 4. 5. 6. 5 5 5 3,5 3,5 3,5 7,5 7,5 7,5 6,5 6,5 6,5 2 2 2 2 2 2 2,5 2,5 1,5 1 1 1 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1

Tanórán kívüli tevékenységek összesen:

20

Foglalkozási formák

20

20

15

15

1330 - 1530 7. 8. 2 2 5 5 2 2 1 1

15

10

10

*

Szociális és önellátó tevékenység:

**

Játékos testmozgás:

***

Kultúrfoglalkozás:

****

Manuális foglalkozás:

tárgykészítés, dekoráció

*****

Szakkör:

tánc-dráma, kézműves, környezetvédelmi

C)

ebéd, uzsonna, tisztálkodás, teremrend

szabad játék szünetekben a teremben, a játszótéren és a szabadban, színház, film, videofilm megtekintése mese, regény, kötelező irodalom olvasás feldolgozása

Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások heti óraterve Tevékenységek

Kieg. ism.: számítástechnika alapjai Tehetséggondozás: matemat. magy. ny. és irod. biológia, fizika, kémia ism. Felzárkóztatás Fejlesztés: logopédia Sportkör Összesen:

1. -

2. -

Évfolyamok 3. 4. 5. 6. 2 2

-

-

-

-

2

2

3

3

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2 1

2 1

2

2

2

2

6

6

8

8

7. 2

8. 2

124

1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésének heti óraszáma Tevékenységek

1. 3 3

Egyéni foglalkozás Összesen:

2. 2 2

3. 2 2

Évfolyamok 4. 5. 6. 2 2 -

7. -

8. -

5.2. Profilok bevezetésének ütemezése

A 2008/2009-es tanévtől került bevezetésre első osztálytól az Árpád Fejedelem Tagiskolában az emelt szintű számítástechnika, a Pollack Mihály Általános Iskola székhely intézményében a képzőművészeti képzés felmenő rendszerben a következő óraszámmal:

Pollack –képzőművészet, rajz évfolyam

1.

Kötelező óra

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

Választható

0,5 0,5 1

2.

3.

4.

1

5.

1

6.

1

7.

1

Árpád -informatika 8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

0,5

0,5 0,5 0.5 1

1

1

1,5

0,5 1,5 2

1,5 3

3

2,5 2,5 4

4

óra Tanórán

1

1

1

1

kívüli foglalkozás összesen

2

2

2,5 2,5 2,5 2,5 2

2

1

2

5.3. Kulcskompetenciák Az iskolában folyó nevelési-oktatási folyamat kiemelt feladata a kulcskompetenciák elsajátítása, fejlesztése. Egy lehetséges meghatározás szerint: A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Helyi tantervünk felülvizsgálatakor arra törekedtünk, hogy a NAT 2003-ban meghatározott kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési területeket összhangba hozzuk a NAT 2003-mal kapcsolatos 2007-ben elvégzett módosításokkal. kulcskompetenciák a NAT 2003- ban:

2007-es módosítás



kommunikációs k)



Anyanyelvi kommunikáció



narratív n)



Idegen nyelvi kommunikáció



döntési d)



Matematikai kompetencia



szabálykövető szk)



Természettudományos kompetencia



lényegkiemelő lk)



Digitális kompetencia



életvezetési é)



A hatékony, önálló tanulás



együttműködési egy)



szociális és állampolgári kompetencia



problémamegoldó p)



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia



kritikai kr)



Esztétikai- és művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt

2007-es módosítások

fejlesztési feladatok a NAT 2003-ban: 

énkép és önismeret ÉN)



énkép és önismeret ÉN)



hon- és népismeret H)



hon- és népismeret H)



európai azonosságtudat - egyetemes



európai azonosságtudat - egyetemes

kultúra E)

kultúra E)



környezeti nevelés K)



környezettudatosságra nevelés K)



információs és kommunikációs kultúra



aktív állampolgárságra, demokráciára

I)

nevelés D)

126 

testi és lelki egészség TE)



testi és lelki egészség TE)



tanulás T)



a tanulás tanítása T)



felkészülés a felnőtt lét szerepeire F)



felkészülés a felnőtt lét szerepeire F)



gazdasági nevelés G)

A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulás-irányítást igényel. A tanulók ilyen jellegű teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minőségi jellegzetességei jelentős mértékben közrejátszanak. Mindezen jellemzőket a tanulás tervezése során is fontos figyelembe venni. A differenciált tanításszervezés során követett fő szempontjaink: A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Előzetes ismeretek, készségek feltárása. Együttműködő oktatás szellemének, technikáinak, formáinak alkalmazása. Problémamegoldó és alkotóképesség előtérbe állítása. Adaptív oktatást középpontba állító tanulásszervezés. A helyi tanterv elkészítésekor törekedtünk arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlődhessenek. Ilyenek mindenekelőtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belső értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelő motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle műveltségterülethez kötődő kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelősségtudat, hűség és a pozitív személyes énkép.

5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái: egyéni beszámoló, témazáró, év eleji, félévi, év végi felmérések, OM kompetenciamérés. Az írásbeli beszámoltatás rendje: Egyéni beszámoló a napi tananyagból előzetes bejelentés nélkül íratható. Egy-egy tananyagegység lezárásakor, összefoglalást követően témazárót írnak a tanulók. Lehetőleg minden tanuló minden témazárót írjon meg. A tanuló kérésére indokolt esetben megismételhető a témazáró. Mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. A témazárók, az év eleji, félévi, év végi felmérések időpontját - az írást megelőzően egy héttel - előre jelezzük a tanulók felé. Az év eleji, félévi, év végi felméréseket, a témazárókat ismétlés, rendszerezés előzi meg. A normál tantervű osztályok esetében: Év végi felmérést 7. évfolyamon idegen nyelvből végzünk. 4.6.8. évfolyamon, az olvasás-szövegértés és a matematikai gondolkodás területén országos képességmérésben veszünk részt. A fogyatékos gyerekeket oktató eltérő tantervű osztályok esetében: Tanév elején általános tudás- és készségszint-mérést végzünk. Félév és év végén matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból átfogó felmérő írása. 1. és 5. évfolyamon bemeneti, 4. és 8. évfolyamon kimeneti mérések végzése. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: Az 1-4. évfolyamon napi egy témazáró vagy felmérő, 5-8. évfolyamon napi két témazáró vagy felmérő iratható.

128

Témazáró vagy felmérő írása nem zárja ki az írásbeli egyéni beszámoló lehetőségét. Három napot meghaladó tanítási szünet utáni első tanítási napon nem iratunk témazárót vagy felmérőt. Hosszabb betegséget követő héten a tanuló kérheti az írásbeli beszámoltatás alóli felmentését. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálat alapján tett javaslatára a tanulót mentesíthetjük az írásbeli számonkérések alól. Ezeknek a tanulóknak szóban kell beszámolniuk. A fogyatékos gyerekeket oktató eltérő tantervű osztályok esetében: A fogyatékos gyerekek esetében a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében előnyben részesítjük a szóbeli feleletet. A készségtárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A felmérések, dolgozatok írásánál figyelembe vesszük tanulóink sajátos nevelési szükségleteiből adódó eltéréseket, életkori sajátosságokat és a terhelhetőséget. A feladatok összeállításánál a tantervi követelményeket differenciáltan kérjük számon. Ugyanazon a napon több tárgyból az írásbeli beszámoltatás módszere nem alkalmazható. Az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók tudásának értékelésében: Az év eleji felmérés célja a diagnosztizálás. Feladata feltárni, hogy a tanulók milyen

előzetes

ismeretekkel,

készségekkel,

képességekkel

rendelkeznek.

Eredményeként határozzuk meg a következő pedagógiai cél eléréséhez szükséges differenciálás mértékét. Lehetővé teszi a pontos tervezést. Az egyéni beszámolók, félévi felmérések formatív funkcióval bírnak. A tanulás folyamatában való előrehaladásról ad információkat. Felhívja a figyelmet a továbbiakban szükséges egyéni korrekciókra, fejlesztésre. A

témazárók,

év

végi

felmérések

szummatívak.

A

tanítás-tanulás

eredményességét, hatékonyságát tükrözik. A munkaközösségek megegyeznek a témazárók százalékos értékelésében.

129

Külső értékelés

Tanulmányi, művészeti és sporttevékenységeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. Külső mérések (bemeneti, kimeneti …) eredményessége, tapasztalatai.

5.5.

Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának elvei, korlátai 5.5.1.

Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

meghatározásának elvei: A házi feladatok a tanórán feldolgozott tananyagra épüljenek, gyakorló jellegűek legyenek, melyeket a tanulók önállóan, sikeresen meg tudnak oldani. Igyekezzünk a feladatok kijelölésénél az egyéni képességeknek megfelelően differenciálni. A mennyiségnél törekszünk az összehangoltságra, a tanulók túlterheltségének megelőzése céljából. A memoriterek megtanulására - terjedelmüktől függően - több napot szánunk. Szorgalmi feladatnak gyűjtőmunkát, búvárkodást adunk.

5.5.2. A feladatok adásának korlátai: Tantárgyanként egy-két feladatnál többet ne adjunk. Tanítási szünetekre írásbeli házi feladatot nem adunk. A szegregáltan oktatott fogyatékos gyerekek esetében: 1-4. évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetek sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem adunk. 5-8. évfolyamon a hétvégékre csak szóbeli, a tanítási szünetekre sem szóbeli, sem írásbeli feladat elvégzésére nem kötelezzük tanulóinkat.

5.6. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő - oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő – oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület

pedagógiai

tevékenységének

helyességét,

vagy

feltárja

a

hibákat,

hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására.

5.6.1. Az értékelés területei: az intézmény nevelő-oktató munkája a pedagógusok tevékenysége a tanulói közösségek fejlődése a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása és viselkedése Az intézmény nevelő–oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, az önkormányzat munkatervében előírt időpontokban, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli.

5.6.2. A nevelő–oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, a beiskolázás adatai) A nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek alakulása).

131

A tanítás-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és tehetséggondozás területei és eredményei, a bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók, magatartási és viselkedési rendellenességek). A pedagógusok nevelő-oktató munkája az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok alapján.. Az iskola külső kapcsolatai, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve.

A

5.6.3.

tanulók

személyiségfejlődésének,

tanulmányi

munkájának,

magatartásának értékelése A tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén értékelik.

5.6.3.1. Az értékelés szempontjai Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok. Az osztály szociális összetétele. A tanulási eredmény. Sport- és kulturális eredmények. Az osztályközösség társas szerkezete. Neveltségi szint. Közösségi tevékenység. Szülői házzal való kapcsolat. Minden területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: a változások, problémák alapján milyen beavatkozás látszik célszerűnek.

132

Mit értékelünk? A tanulónak a tanterv által előírt követelményekhez viszonyított teljesítményét. Önmagához mért fejlődését. Magatartásának, viselkedésének alakulását. Szorgalmát, teljesítményének képességeivel összevetett arányát.

5.6.3.2. Az értékelés feladata A tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos értékekhez. Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára. A követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése. A tanulók eddigi eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz; tendenciák megfigyelése. A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel.

5.6.3.3. Az értékelés során szempont előtt tartandó alapelveink Folyamatosan végezzük! Személyre szóló, fejlesztő, ösztönző, tárgyszerű (erős pontok, gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) legyen. Támaszkodjon a tanulók önértékelésre való képességére. Az értékelés területei: A tanulást befolyásoló tényezők fejlettsége (érzékszervek). A tanuláshoz való viszony (tanulási stratégia, stílus, motiváció). A kommunikáció. A szabálykövetés. A gondolkodás. A tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény.

5.6.3.4. A tanulók magatartása követelményei, formái

és

szorgalma

értékelésének alapelvei,

A magatartás fogalma: A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei: A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut az iskolába járási fegyelme (igazolatlan óraszám), társaihoz való viszonya, a tanáraival szemben tanúsított magatartása, beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken, a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás, az óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje), a közösségi munkához való viszonya.

A szorgalom fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz; aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei: A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut a tanuló tudás iránti igénye, képességéhez mért teljesítménye, feladattudata

(kötelező

feladatai

megoldásának,

igényessége), részvétele az órák menetében (aktivitás),

elkészítésének

minősége,

134

írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: Az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze. Az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembe vételével minősíthető. A szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (pozitív vagy negatív). A szorgalomjegytől el kell különíteni a magatartás jegyet. A magatartás és szorgalom minősítésének formái: Folyamatos minősítés A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira. Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. Kiemelkedő teljesítmény jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: A tanuló önértékelésének figyelembe vételével, az osztályfőnök az osztályközösség által elfogadott javaslatot figyelembe véve kialakítja javaslatát. Az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt. A döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg. Aki

bizonyítványát

osztályozó

vizsga

keretében

szerezte

meg,

vagy

tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, magatartásból és szorgalomból nem kap minősítést. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenysége segítésének eszköze.

135

Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiség vonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport- vagy osztályszintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári szimpátiát vagy antipátiát. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás.

A magatartás értékelésénél a

példás,

jó,

változó,

rossz,

a szorgalom értékelésénél a

példás,

jó,

változó,

hanyag

minősítést

alkalmazzuk. Az eltérő tanterv szerint oktatott sajátos nevelési igényű tanulók esetében 1-4. évfolyamon: A magatartás értékelésénél a

példamutató

jó

elfogadható,

a szorgalom értékelésénél a

példamutató

jó

elfogadható

minősítést

alkalmazzuk. Magatartás Példás -

A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, segítőkész.

-

Közösségi munkát szívesen és önként vállal, ezekben jó szervezőkészségről tesz tanúbizonyságot.

-

Tevékenységével növeli az iskola hírnevét.

-

Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokat ismeri, és belső késztetéstől vezérelve betartja és betartatja.

-

Igazolatlan hiányzása nincs.

Jó -

A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó.

-

Külső ösztönzés hatására teljesíti a rábízott feladatot.

-

Tevékenységével hozzájárul az iskola sikereihez.

136

-

Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokat ismeri és betartja.

-

Igazolatlan hiányzása nincs.

Változó -

A felnőttekkel és társaival szemben alkalmazkodó, az udvariassági szabályokat ismeri, de csak külső késztetésre képes betartani.

-

Az órán zavarja társai és a nevelő munkáját.

-

Közösségi munkába nehezen vonható be.

-

Tevékenysége kívánnivalót hagy maga után.

-

Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokkal nincs mindig tisztában.

Rossz -

A felnőttekkel és társaival szemben alkalmazandó magatartási normákat képtelen betartani.

-

Az órán zavarja társai és a nevelő munkáját, viselkedése agresszív.

-

Igazolatlan hiányzásai vannak.

-

Rongálja a köztulajdont.

-

Durva, agresszív viselkedésével veszélyezteti társai testi épségét.

Szorgalom Példás -

Képességeit maximálisan kihasználja.

-

Házi feladatait mindig elkészíti, feladatmegoldása pontos, precíz, figyelme kitartó.

-

Szívesen, önként vesz részt fakultatív vagy más tevékenységekben.

-

Felszerelése rendszeresen hiánytalan, eszközei precízségről, gondosságról tanúskodnak.

Jó -

Képességeihez mérten többnyire jól teljesít.

-

A házi feladatokat elkészíti, feladatmegoldása megfelelő.

-

Tanári ösztönzésre vesz részt fakultatív tevékenységekben.

-

Felszerelése ritkán hiányos.

137

Változó -

Teljesítménye a képességeihez mérten ingadozó.

-

Házi feladatait rendszertelenül készíti el, feladatmegoldása ingadozó, figyelme nem kitartó.

-

Vállalt feladatait végrehajtásában kiszámíthatatlan.

-

Felszerelése hiányos, eszközeit hanyagul kezeli.

Hanyag -

Képességihez mérten alul teljesít.

-

Házi feladatait rendszeresen nem készíti el, feladatmegoldása sorozatosan rendezetlen.

-

Figyelme dekoncentrált.

-

Feladatokat nem vállal.

-

Felszerelése nagyon hiányos, rendetlen vagy nincs.

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek kialakulásakor a felsorolt szempontok közül legalább három együttes megléte szükséges. Az értékelésben, minősítésben szükségesnek tartjuk az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérését. A véleményezés formája lehet osztályértekezlet az adott osztályban tanító kollégák részvételével, vagy javaslattevő értékelő lap kitöltése.

5.6.4. Az értékelés rendszeressége és formái A közoktatási törvényben megfogalmazott értékelési kategóriákat betartva, iskolánkban a tanév két periódusra oszlik. Mindegyik végén minősítjük a diákok teljesítményét, magatartását, szorgalmát. Iskolánk az 5 fokú rendszert használja, kivétel ez alól az 1. évfolyam, valamint a 2. évfolyam első féléve, ahol szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A magatartás és a szorgalom értékelése havonta történik. Az értékelésről szóló információkat az iskola az OM által rendszeresített nyomtatványokban jegyzi (napló, anyakönyv), illetve értesíti róluk a szülőt (tájékoztató füzet, bizonyítvány). Az értékelést általában folyamatosan, de legalább havonta egyszer regisztrálni kell. Ettől hosszabb idő telhet el az új tantárgyak belépése utáni első félévben vagy a tanuló hiányzása esetén. Az értékelés célja, hogy visszajelzést biztosítson a tanár, a szülő és a tanuló számára egyaránt. 1. évfolyamon minden évben november 15-ig és április 15-ig zárt értékelőlapon írásbeli szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről. 1. évfolyamon félévkor zárt értékelőlapon, év végén nyitott értékelőlapon értesítjük a tanulókat és a szülőket. 2. évfolyamon a szöveges értékelést már csak az első félév végéig alkalmazzuk az 1. évfolyamra meghatározottakkal azonos módon. A második félévben érdemjegyekkel értékeljük, tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét. Készségtárgyakból a tanulókat 1-2. évfolyamon félévkor, 1. évfolyamon év végén nem minősítjük. 2. évfolyam első félévében a felmérőket, témazáró dolgozatokat érdemjegyekkel értékeljük. Az 3-8. évfolyamon minden tanulónak a félévi és tanév végi minősítéskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból legalább annyi érdemjeggyel, mint a

139

tantárgy heti óraszáma, plusz két jegy. Lehetőleg a kapott érdemjegyek legalább felét szóbeli megnyilvánulásra kapja a tanuló. Tantárgyi modulok (ember és társadalom, etika, mozgóképkultúra és médiaismeret, egészségtan) esetében a tanulók teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeljük félév végén szövegesen minősítjük az alábbi szöveggel: Kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge Ezek osztályzatra való átváltása, amennyiben iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt ez szükségessé válik, az alábbiak szerint történik: Kiválóan megfelelt: jeles (5) Jól megfelelt: jó (4) Megfelelt: közepes (3) Gyenge: elégséges (2) Az eltérő tanterv szerint oktatott sajátos nevelési igényű tanulók az értékelésének módja 1-4. évfolyam félévéig Az osztályfőnök az 1. évfolyam elején végzett bemeneti mérés alapján habilitációs foglakozásra javasolt tanulók általános állapotáról feljegyzést készít, és félévente regisztrálja az abban bekövetkezett változásokat. Tanévközi

értékeléskor

a

tanulók

megnyilvánulásaira

differenciált

jelölést

használunk (piros pont, csillag, egyéb szimbólumok), melyet szöveges minősítéssé alakítunk át. Minden hónap végén a szülőket a tájékoztató füzetbe írt szöveges értékelés útján értesítjük a gyermek előmeneteléről. Félévkor és tanév végén alkalmazott szöveges értékelés formái 1 évfolyamon és 2. évfolyam félévéig: A tantervi követelményeknek kiválóan megfelelt. A tantervi követelményeknek jól megfelelt. A tantervi követelményeknek megfelelt. A tantervi követelményeknek gyengén felelt meg.

140

A tantervi követelmények teljesítésénél felzárkóztatásra szorul. Dicséret:…………………………tantárgyból Gyenge:………………………….tantárgyból - az értékelés módja 2. évfolyam félévétől 8. évfolyamig: A tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munka minősítése során megőriztük a hagyományos értékelési kategóriákat. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos figyelemmel kisérése érdekében minden tantárgyból havonta legalább két (egy szóbeli felelet, egy dolgozat) érdemjegy szükséges.

5.6.4.1. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. Fontos, hogy egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból is igényesen megfogalmazott értékelést adjon a pedagógus. Célunk, hogy az értékelés során: ne minősítsünk, hanem fejlődési állapotról számoljunk be; számba tudjuk venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött; megjelenjen, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Az értékelés személyre szabottan tartalmazza: a tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének, a kommunikációs és olvasási képességek, a tanulási technikák szintjeinek, a számolási és matematikai képességek, a művészeti és mozgásos tevékenységek értékelését, és érzelmi életének,

141

társas kapcsolatainak fő jellemzőit. Tanév végi az értékelő lapokban az optimális szinthez és az önmagához viszonyított fejlődés együtt jelenik meg. Az értékelés során az első négy évfolyamot egységként kezelve, a negyedik osztály végére adja meg a tanterv a továbbhaladási feltételeket, addig az automatikus továbbhaladás elvét követi, igazodva a gyerekek eltérő fejlődési üteméhez. Az integrált, tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű tanulóknál a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett, csökkentett követelményrendszer a meghatározó. A tanév folyamán kiadott szöveges értékelés egyik példánya a szülőé, másik példányát osztályonként iktatjuk.

5.6.4.2. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai Figyelembe kell venni az év közben szerzett érdemjegyek tendenciáját (fejlődés, hanyatlás). Kétes jegy esetén a témazárókat nagyobb súllyal kell figyelembe venni a jegylezárásnál. A tanulónak lehetőséget kell adni a javításra. Tanév végén a félévi osztályzatot egy érdemjegynek tekintjük. Félévente annyi érdemjegynek kell lenni, hogy a tanuló teljesítményének minősítése egyértelmű legyen.

5.6.5. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulóközösségek és az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulási munkájában elért kimagasló eredményeket jutalmazni kell. A jutalmazás alapja: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, kulturális-, sportversenyeken, vetélkedőkön részt vesz,

-

bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

A jutalmazás formái, fokozatai: 1. Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. 2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. A dicséretet a bizonyítványba be kell írni. A jutalmazás szinterei: - az osztályközösség előtt,

143

- az igazgató előtt, - a nevelőtestület előtt, - az iskolai közösség előtt. A jutalmazás más eszközei: - oklevél, - könyvjutalom, - egyéb jutalom, - kitüntetések A Pollack Mihály Általános Iskola jó tanulója- jó sportolója „Kiváló tanuló”, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Az tanév legeredményesebb diákja (Árpád Fejedelem Tagiskola) Kazinczy-plakett ( Kazinczy Ferenc Tagiskola)

-

felterjesztés Az év diákja címre Kazincbarcika város jó tanulója- jó sportolója B-A-Z. megye jó tanulója-jó sportolója

5.6.6. A tanuló fegyelmi felelőssége .A fegyelmező intézkedés ill. a fegyelmi büntetés megállapításánál az iskola figyelembe veszi a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

a házirend előírásait megszegi,

-

igazolatlanul mulaszt vagy

-

bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

144

Fegyelmező intézkedések: - szóbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói), - írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói), - osztályfőnöki intés, megrovás, - igazgatói intés, megrovás,, - áthelyezés másik osztályba. Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető (Oktatási Törvény 76.§).

5.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A tanuló az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a következő tanévi fejlesztés feltételeit az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ezt kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is az idegen nyelv tanulásának első évében. A 2. évfolyam végétől a tanuló évfolyamismétlésre kötelezhető amennyiben az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette. A tanuló részére engedélyezhető az iskolai évfolyamnak megismétlése akkor is, ha magasabb évfolyamba léphet. Az engedély megadásáról a kiskorú tanuló szülőjének kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést. Az évfolyam megismétlését a szülő az iskolaigazgatójának címzett és benyújtott írásos kérelemben kérheti a tanévkezdés előtt 15 nappal (augusztus 15.). Az igazgató a tanév megismétlését írásban hozott határozat formájában engedélyezi. Az első évfolyamra felvett tanuló, ha - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanévben járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a 7. életévében megkezdte.

145

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet. Az engedélyben meg kell határozni melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az előkészítő év - az első félévét követő első hónap utolsó napjáig – átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A modulok értékelése a magasabb évfolyamba lépést nem befolyásolja. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén „elégtelen” osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet az eredménytelen tantárgyak egész éves anyagából. Ha az „elégtelen” osztályzatok száma meghaladja a kettőt, vagy 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, a tanuló nevelőtestület engedélyével tehet javító illetve osztályozó vizsgát. A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és osztályzatai alapján nem értékelhető, egy tantárgy óraszámának 30 %-át mulasztotta, vagy tankötelezettségét magántanulóként teljesítette. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a általános tantervű osztályba járó tanulók esetében a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezet; 4. évfolyam végén idegen nyelv is, 5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, 6. osztályban földrajz is,

146

7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Az osztályozóvizsga tantárgyai az eltérő tantervű osztályba járó tanulók esetében: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 5-8.

évfolyam:

magyar

nyelv,

irodalom,

történelem,

matematika,

természetismeret. Az osztályozóvizsgán 3 fős vizsgabizottságot alakítunk, a vizsgáról jegyzőkönyvet készítünk, a tanuló írásbeli vizsgafeladat-megoldását mellékeljük. 5.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikáknak a fejlesztését.

Iskolánkban a pedagógusok csak olyan tankönyveket, taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

147

A kiválasztott tankönyvek az alábbi funkciók megvalósítását segítsék:

Funkciók

A minőség összetevői

Motiváció

Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásra ösztönző egyéb megoldások

Ismeretátadás

Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság

Rendszerezés

Strukturáltság

Koordináció

A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás

Szintezett tananyag

Tanulásirányítás

A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök

Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése

Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés

Érzelmi hatást keltő eszközök

A szülőkkel történt egyeztetés után döntünk a szükséges tanulói eszközök, tankönyvek és segédletek kiválasztásáról. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásában a döntés felelőssége a tantestületé, legyen összhangban a helyi tantervben megfogalmazott célokkal. Fontos követelménynek tartjuk, hogy a választott eszközök minden gyermek számára elérhetőek legyenek, tekintettel a szülők anyagi helyzetére. A tankönyvek ára lehetőleg ne lépje túl az éves költségvetés tankönyv-támogatási normatíváját.

148

Az évfolyamon belüli átjárhatóság megkönnyítése érdekében törekszünk arra, hogy egy évfolyamon lehetőleg egyféle tankönyvcsaládot használjanak. Elengedhetetlennek tartjuk a tankönyvben foglaltak megismerését, kipróbálását, negatív tapasztalatok esetén a változtatás lehetőségét is. Eszköztárunkhoz tartozzanak hozzá a tehetséggondozást illetve felzárkóztatást segítő eszközök is. A gyerekek egyéni tapasztalatszerzését, önálló kísérletezését is tegyék lehetővé. Nem elhanyagolható szempont a tankönyvek esztétikája, tartóssága sem. Hosszú távú tankönyvválasztással tegyük lehetővé a tankönyvek átörökíthetőségét. A tankönyvtámogatás tartós könyvekre fordítható részét előzetes felmérés, tájékozódás alapján használjuk fel. A tanulóknak kölcsönözhető tartós könyvekkel a szülők anyagi terhelését csökkenthetjük. A tankönyvhöz tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz. Az eltérő tanterv szerint tanuló sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvválasztásával kapcsolatos kiegészítő elvek: Ábravilágukban, színeikben igazodjanak a sérült gyermekek érzelemvilágához, és sajátos szükségleteihez.

149

Rendezett, lényegre törő, áttekinthető a többirányú ismeretszerzést szolgáló, a tanulók egyéni képességeit fejlesztő, differenciált foglalkoztatásra is használhatók legyenek.

5.9. Az oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklete „Nevelőmunkát segítő eszközök” pontjának „Taneszköz” bekezdése, illetve a Művelődési Közlöny 1998. (I.23.) 2/1. kötetében megjelent „Tájékoztató” a funkcionális taneszközökről” alapján meghatározottak szerint. Az oktatást szolgáló audiovizuális eszközök: Magnetofon, írásvetítő, fénymásoló, CD, DVD lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítő, projektor, vetítővászon. Egészség és munkavédelmi eszközök: Mentőláda, védőruha, tűzoltó-készülék. Biológia Színes tévé, tanári mikroszkóp, tanulói mikroszkóp, koponyamodell, izomzati torzó, szívmodell, szemmodell, vesemodell, gégemodell, oktatótábla, falitérképek. Ének Mágneses hangjegytábla, kazetták, CD-k, lemezek, zeneismereti fali tabló, zeneszerzők arcképsorozata.

Fizika Tanulókísérleti hőmérő, karos mérleg, rugós erőmérő, mechanikai tanulókísérleti készlet, hőtani tanulókísérleti készlet, iránytű, ködfénylámpa, merülőforraló, üvegprizma, grevesande-készülék Kémia Vegyszerek, üvegeszközök, laboratóriumi felszerelések, tanulókísérleti felszerelések, modellek, periódusos rendszer.

150

Földrajz Videofilmek, földgömbök, oktatótáblák, falitérképek

Idegen nyelv Magnetofon, CD lejátszó, kazetták, CD lemezek, nyelvtani táblázatok, térképek, tematikus képek, szótárak, kézikönyvek, tesztkönyvek, nyelvi játékok.

Informatika Lemezek, CD-k, meglévő gépek fejlesztése Magyar nyelv és irodalom Nyelvtani fali-tablók, magyar irodalomtörténeti térkép, írói arcképsorozat, lexikonok, hangkazetták, CD-k, kötelező és ajánlott olvasmányok, helyesírási szótárok, Mi fán terem?, Magyar szókincstár

Matematika Űrmérték sorozat, méterrúd, táblai körző, szögmérő, számegyenes, szám és jelkártya, műanyag testsorozat, geometriai falitábla

Rajz Rajzasztalok, székek, rajztáblák, eszköztároló szekrények, modellasztal, ollók, tapétavágó kések, tévé, video, videotéka, CD-lejátszó, videokamera

Technika Kések, ár, fenőkő, iratkapcsoló, papírvágó gép, satu, csípőfogó, laposfogó, kézi fúrógép, mérőszalag, tolómérő, menetmetsző, fúrókészlet, fonálfűrész tartozékai, faderékszög, kerek reszelő, rugós erőmérő, lapos véső, szerelőkészlet a gépelemek tanításához, pillanatforrasztó, kombinált mérőműszer, alternatív kapcsoló, csillárkapcsoló, dugaszoló aljzat.

151

Történelem Térképek, vaktérképek, szakkönyvek, segédkönyvek, videofilmek, történelmi fóliasorozatok, diasorozatok. Testnevelés Asztalitenisz, ütők, hálók, magasugró állvány, talajszőnyegek, tornapadok, bordásfalak, mászókötelek, ugrószekrény, ugródeszka, zsámolyok, kis labdák, kézilabdák, futball-labdák, röplabdák, kosárlabdák, gumilabdák, medicin labdák, ugrókötél, karikák, jégkorcsolya, szöges cipők.

152

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje Az iskola 2012. szeptember 1-től szervezi meg nevelő és oktató munkáját e program alapján. A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. A felülvizsgálat során kiegészült a pedagógiai program a 2012. július 1-jével beolvadó Ádám Jenő Általános Iskola és Tagiskolái Pedagógiai programjának elemeivel. Ezen Pedagógiai Program érvényességi ideje 1 tanévre, azaz 2012. szeptember 1-jétől 2013. augusztus 31-ig szól. A Pedagógiai Program újabb felülvizsgálatára 2012. december 31-ig került sor

A

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és annak végrehajtási rendeletei rendelkezésének megfelelően .

6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását. A 2012/2013-as tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

153

6.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei a szülői munkaközösség a diákönkormányzat képviselői az iskola fenntartója A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezet illetve a diák-önkormányzati képviselő útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program 1-1 példánya a következő helyeken található: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtáraiban az iskola nevelői szobáiban a tagiskola-vezető igazgatóhelyetteseknél az iskola honlapján

154

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2012. augusztus 27-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kazincbarcika, 2012. augusztus 27.

_________________________

________________________

Ádán Jenő Tagiskola diákönkormányzatának vezetője

Árpád Fejedelem Tagiskola diákönkormányzatának vezetője

_________________________

________________________

Dózsa György Tagiskola diákönkormányzatának vezetője

Gárdonyi Géza Tagiskola diákönkormányzatának vezetője

_________________________

________________________

Kazinczy Ferenc Tagiskola diákönkormányzatának vezetője

Pollack Mihály Általános Iskola diákönkormányzatának vezetője

A pedagógiai programot a szülői szervezet 2012. augusztus 27-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kazincbarcika, 2012 augusztus 27.

_______________________

__________________________

SZM elnöke (Ádám J.Tagisk.)

SZM elnöke (Árpád F. Tagisk.)

_______________________

__________________________

SZM elnöke (Dózsa Gy. Tagisk.)

SZM elnöke (Gárdonyi G. Tagisk.)

________________________

._________________________

SZM elnöke (Kazinczy F. Tagisk.)

SZM elnöke (Pollack M. Ált. Isk.)

155

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2012. november 27-én tartott ülésén elfogadta. A tantestületi értekezleten készült jegyzőkönyv és jelenléti ív a pedagógiai program mellékletét képezi.

Kazincbarcika, 2012. augusztus 27.

___________________________ Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató

A Pollack Mihály Általános Iskola pedagógiai programját Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. augusztus hó 31napján tartott ülésén ................számú önkormányzati határozatával jóváhagyta.

Kazincbarcika, 2012. év augusztus hó 31.nap

__________________________ Szitka Péter polgármester