POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012

Készítette: Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató

Jóváhagyta: Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete a ………… sz. Ökt. határozatával

Szitka Péter polgármester

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA .......................................................................... 4 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ........................................................................................................................... 5 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ...................................................................... 14 3.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE............................................................................................................ 14 3.1.1. Az iskola igazgatósága ....................................................................................................................... 16 3.1.2. Az iskola vezetősége (vezetői tanács) .................................................................................................. 17 3.1.3. Az iskolai alkalmazottak közössége .................................................................................................... 17 3.2 AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI ............................................................................................................... 18 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL .................................................................................................................................................. 18 4.1. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG ................................................................................................................................. 18 4.2. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE .......................................................... 18 4.3. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI ............................................................................................................................ 18 4.4. A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖSSÉGEI ............................................................................................................. 23 4.5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................... 24 4.6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ..................................................................................... 27 4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület ..................................................................................................... 27 4.6.2. A nevelők és a tanulók ........................................................................................................................ 28 4.6.3. A nevelők és a szülők .......................................................................................................................... 28 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ................................ 30 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................................. 39 6.1. A VEZETŐK MUNKARENDJE ........................................................................................................................ 39 6.2. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE ............................................................................................................... 40 6.3. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE ............................................................................................. 40 6.4. A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE ......................................................................................... 41 6.5. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ........................................................................................... 41 6.6 A NAPKÖZI OTTHON /TANULÓSZOBA MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ........................ 43 6.7.TANTÁRGYFELOSZTÁS, ÓRAREND ............................................................................................................... 43 6.8. AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE ................................................................................................ 44 6.9. BELÉPÉS ÉS BENT TARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ISKOLÁVAL ........................................................................................................................................................ 45 6.10. AZ ISKOLA HELYISÉGEI, BERENDEZÉSEI HASZNÁLATÁNAK RENDJE .......................................................... 45 6.11. AZ INTÉZMÉNY REKLÁMTEVÉKENYSÉGE .................................................................................................. 46 HIÁNYZÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK............................................................ 46 8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI .................. 48 9. KONTROLLRENDSZER (BELSŐ IRÁNYÍTÁS, SZABÁLYOZÁS, ELLENŐRZÉS) .......................... 48 9.1. AZ ISKOLAI VEZETŐI ELLENŐRZÉS FELADATAI: .......................................................................................... 51 9.2. A VEZETŐI ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI:................................................ 51 9.3. AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI: ....................................................................... 51 9.4. AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ VEZETŐ FELADATAI: ........................................................................................... 52 9.5. A VEZETŐI ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT DOLGOZÓK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK: ....................... 52

2

10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ...................... 53 11. PANASZKEZELÉS RENDJE...................................................................................................................... 56 12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................. 59 13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................. 60 14. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ....................................... 62 14.1.1. Az iskolaorvos feladata:..................................................................................................................... 62 14.1.2. Az iskolai védőnő feladatai ................................................................................................................ 63 15. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ..... 64 15.1. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN ............................................................................................................................................... 64 15.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN ...................................................... 65 15.3. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN ............................................................................................................................................................ 66 16. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKÁRÓL ........................................................................... 66 16.1. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA ELJÁRÁSRENDJE: ................................................................... 67 17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................................ 68 18. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ...................................................................................... 70 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 72 20. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ................... 73 21. TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA ......................................................................................... 74 22. JUTTATÁSOK .............................................................................................................................................. 75

Mellékletek: 1. számú melléklet

Adatkezelési szabályzat

2. számú melléklet

Könyvtár gyűjtőköri szabályzat


A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje


A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala

3

1.

A

SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat feladata Az SZMSZ feladata, hogy egyértelműen szabályozza a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok összehangolt kapcsolati rendszerét, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok  a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény  a többször módosított 11/1994. MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről  a többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról  a többször módosított 138/92.(X:8.) Kormány rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1.4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, hatálya  A SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el.  Elfogadása, valamint módosítása a tantestület hatáskörébe tartozik.  Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a Szülők Iskolai Szervezete.  A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.  Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik.  Az SZMSZ határozatlan időre szól. Módosítására jogszabályi előírás, fenntartói rendelkezés vagy a nevelőtestület kétharmadának írásbeli kérelme esetén kerül sor.

4

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 1.

Az intézmény neve:

Pollack Mihály Általános Iskola

2.

Az intézmény székhelye:

3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29.

3.

Az intézmény azonosítói: 3.1.

OM azonosító:

028880

3.2.

Törzskönyvi azonosító:

549297

Az intézmény típusa:

4. 4.1.

Nyolc évfolyamos nappali tagozatos általános iskola

4.2.

Sajátos nevelési igényű tanuló integrált és szegregált oktatása nyolc évfolyamon

5.

Évfolyamok száma:

1-8. évfolyam

6.

Felvehető maximális tanulólétszám: Intézményegységei, tagintézményei:

2600 fő

7.

Telephelyei:

7.1.

Ádám Jenő Tagiskola

3700 Kazincbarcika, Mikszáth K. út 2.

7.2.

Árpád Fejedelem Tagiskola

3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/A.

7.3.

Dózsa György Tagiskola

3700 Kazincbarcika, Dózsa György út 39.

7.4.

Gárdonyi Géza Tagiskola

3731 Szuhakálló, Bajcsy-Zsilinszky út 47.

7.5.

Kazinczy Ferenc Tagiskola

3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5.

8.

Alapításának időpontja:

1996.

9.

Az intézmény alapító szerve: Székhelye:

Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

10.

Az intézmény irányító szerve: Székhelye:

Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

Kazincbarcika Város Önkormányzata, Bánhorváti Község Önkormányzata, Nagybarca Község Önkormányzata, Sajógalgóc Község Önkormányzata, Sajóivánka Község Önkormányzata, Sajókaza Község Önkormányzata, Szuhakálló Község Önkormányzata és Tardona Község Önkormányzata Intézménytársulási Megállapodása értelmében a társult felek közös feladat és hatáskör gyakorlásával megbízzák Kazincbarcika Város 5

Önkormányzatának Képviselő-testületét. 11.

Az intézmény fenntartó szerve:

Címe:

Kazincbarcika Város Önkormányzata Bánhorváti Község Önkormányzata

3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

Nagybarca Község Önkormányzata

3641 Nagybarca, Kossuth L. út 19.

Sajógalgóc Község Önkormányzata

3636 Sajógalgóc, Táncsics út 44.

Sajóivánka Község Önkormányzata

3720 Sajóivánka, Rákóczi út 6.

Szuhakálló Község Önkormányzata

3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7.

Tardona Község Önkormányzata

3644 Tardona, Kossuth L. út 32.

3642 Bánhorváti, Szabadság út 32.

12.

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

13.

Az intézmény jogszabályban meghatározott jogállása:

Közoktatás

14.

Az intézmény gazdálkodási jogkör szerinti besorolása:

Önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény vezetője teljes jogkörrel rendelkezik a költségvetésben jóváhagyott pénzügyi előirányzatok felett. Gazdálkodási feladatait a Gazdasági Ellátó Szervezet látja el.

15.

Alaptevékenységi szakágazat:

852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével)

16.

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok:

16.1.

852000

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

16.2.

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (1-4. évfolyamon)

16.3.

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam). Beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével 6

küzdő tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Testi érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Fejlesztő iskolai oktatás. 16.4.

852013

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása (1-4. évfolyam). Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás.

16.5.

852014

Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam)

16.6.

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5-8. évfolyam)

16.7.

852022

16.8.

852023

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5-8. évfolyam). Beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Autista és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése-oktatása. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Testi érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai nevelése-oktatása. Fejlesztő iskolai oktatás. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása (5-8. évfolyam). Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás.

16.9.

852024

Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam)

16.10.

855911

Általános iskolai napköziotthoni nevelés

16.11.

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napköziotthoni nevelése

16.12.

855913

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napköziotthoni nevelése

16.13.

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

16.14.

470002

Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

16.15.

561000

Éttermi mozgó vendéglátás

16.16.

562913

Iskolai intézményi étkeztetés 7

16.17.

562917

Munkahelyi étkeztetés

16.18.

6800011

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

16.19.

6800022

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

16.20.

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

16.21.

890441

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

16.22.

890442

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása3

16.23.

890413

Egyéb közfoglalkoztatás

16.24.

931204

Iskolai diáksport tevékenység támogatása

16.25.

931205

Fogyatékkal élők iskolai diáksport tevékenysége

16.26.

931903

M.n.s. egyéb sporttámogatás

16.27.

932918

Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás

Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanulókat képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészíteni a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a Képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Az intézmény részt vesz a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált és integrált nevelésében, oktatásában. Az iskola fokozott figyelmet fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásra. A szülők igénye alapján napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez, amely alatt biztosítja a tanulók napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat és az iskolai felkészítést. Iskolapszichológusi szolgáltatást nyújt. Az iskola egész napos iskolaotthonos osztályt működtet. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók felzárkóztató foglalkoztatása integrált iskolai nevelése-oktatása kis létszámú osztályokban kizárólag magyar nyelven. Ellátja a bejáró tanulók nevelését-oktatását. Iskolai könyvtári szolgáltatás nyújt. Az iskola ének-zene, angol, német, testnevelés, matematika, informatika és rajz tantárgyakat emelt szintű oktatás keretében tanítja, emelt óraszámban, rajz, informatika, 1

Módosította a 169/2012. (VI.28.) sz. Ökt. határozat 1.) pontja Módosította a 169/2012. (VI.28.) sz. Ökt. határozat 2.) pontja 3 Módosította a 169/2012. (VI.28.) sz. Ökt. határozat 3.)pontja 2

8

angol és német, testnevelés és informatika oktatás folyik, közoktatási típusú sportiskolai osztályokat és differenciált képességfejlesztő csoportokat működtet. Működési kör:

Kazincbarcika, Sajógalgóc, Sajóivánka, Szuhakálló, Tardona valamint Bánhorváti, Nagybarca, Sajókaza településekről érkező sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált oktatása

17.1.


Augusztus 20. tér, Egressy Béni tér, Egressy Béni út 22-56-ig, Egressy Béni út 21-41-ig, Építők útja 10-24-ig, Építők útja 11-19-ig, Eszperantó út, Fő tér 20-38-ig, Hajcsár út, Híd u., Homokbánya telep, Hriszto Botev tér, Liget u., Május 1. út (kivétel 15-29-ig és 38-54-ig), Mátyás király út 20-34-ig, Mátyás király út 3185-ig, Munkácsy tér, Pollack Mihály u., Rákóczi tér, Ságvári tér, Szabadság tér, Szent Erzsébet sétány

17.2.

Ádám Jenő Tagiskola

Alsóvárosi körút, Attila út, Babits Mihály út, Balassi Bálint út, Bercsényi út, Budai Nagy Antal út, Bocskai tér, Csokonai út, Déryné park, Egressy út 43-49-ig és 58-60-ig, Előharaszt dűlő, Fő tér 1-19., Gyulai Pál út, Hadak útja, Ifjúmunkás tér, Iskola köz, Jószerencsét út, Kálmán Imre út, Kikelet köz, Kis köz, Kiserőmű lakótelep, Kuruc út, Lórántffy Zs. út, Május 1. út 38-54-ig, Mikszáth út, Móra Ferenc út, Móricz Zsigmond tér, Muskátli út, Nagy Lajos út, Ózdi út, Radnóti tér, II. Rákóczi Ferenc út, Rezeda út, Sajó út, Szabó Ervin út, Szendrei Júlia út, Tavasz út, Tompa Mihály út, Tóth Árpád út, Veres Péter út, Zrínyi Ilona út

17.3.

Árpád Fejedelem Tagiskola

Árpád fejedelem tér, Barátság tér, Béke tér, Derkovits Gyula tér 13-ig, Dobó István tér, Egressy Béni út 2-20-ig, Egressy Béni út 1-19ig, Építők útja 2-8-ig, Építők útja 1-9-ig, Gyermekek útja, Hámán Kató út 2., 3., 4., 5., Jókai tér, Kiserdősor utca, Mátyás király út 1-29ig, Mátyás király út 4-18-ig, Pincesor, Völgy út

17.4.


Alkotmány út, Arany János út, Bolyai tér, Csók István út, Deák Ferenc tér, Dózsa György út, Eötvös József tér, Építők útja 21-39-ig, Építők útja 26-46-ig, Fenyő út, Gorkij út, Hámán Kató út (2., 3., 4., 5. kivételével), Hársfa út, Hegyköz út, Irinyi János út, Iskola út, Kacsóh Pongrác út, Kazinczy tér, Kossuth Lajos út, Kölcsey Ferenc

17.

9

út, Kőrösi Csoma Sándor park, MÁV-lakótelep, MÁV őrház, Mikes Kelemen út, Mucsonyi út, Nyárfa út, Patak út, Pattantyús út, Puskin köz, Rózsa út, Széchenyi út, Szemere Bertalan tér, Szent Flórián tér, Szent István tér, Szerviz út, Táncsics út, Thököly tér, Tölgyfa út, Új Élet utca, Vajda János út, Vámos Ilona út, Vasút út, Vasvári P. tér, Zempleny út 17.5.


Szuhakálló község közigazgatási területe

17.6.


Ádámvölgy, Ádám völgyi út, Akácfa út, Aknász út, Aranyalma utca, Barabás Miklós út, Barca dűlő, Bartók Béla utca, Batthyány Lajos utca, Berkenye út, Billatáró üdülő, Bodza út, Bükkalja út, Diófasor út, Csalogány út, Csákány út, Csille út, Csontváry út, Derkovits Gyula tér 14-től, Egres út, Egyház dűlő, Erdész út, Gábor Áron út, Galagonya út, Gépész út, Gézavölgy, Gyöngyvirág út, Hadik András út, Herbolya Erdészház, Herbolya-Régitelep, Herbolyai út, Hóvirág út, Illyés Gyula út, Izbonyó dűlő, Kakashegy, Kert út, Kis – Bondor dűlő, Klapka Gy. út, Kökény út, Liliom út, Margaréta út, Mányoki Ádám út, Ménes u., Mogyoró út, Munkás út, Műszerész út, Paál László út, Pesti Barnabás út, Sallai I. köz, Sárosvölgy, Sportpálya, Szeder út, Szegfű út, Tardonai út, Tárna út, Tervtáró út, Tulipán út, Új kiosztás dűlő, Vadrózsa út, Vadvirág út, Vájár út, Vak Bottyán út, Vármegi dűlő, Vegyész út, Vécsetaltanya

18.

Az intézmény vezetőjének kinevezése:

A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint a társult önkormányzatok véleményének kikérésével Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testülete pályázat útján bízza meg.

19.

Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya:

Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban történik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján. Az intézmény közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.

20.

Az intézmény képviseletére

Az intézmény képviseletére az intézményvezető 10

jogosultak:

jogosult. Az intézmény alkalmazottainak tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. rendelkezései az irányadóak.

21.

Az intézmény bankszámlával rendelkezik.

22.

A feladatellátást szolgáló vagyon:

Kazincbarcika város tulajdonában lévő, 1120 hrsz-ú, az 568 hrsz-ú, az 1103 hrsz-ú, a 2230/22 hrsz-ú, az 1497 hrsz-ú ingatlanok, valamint a Szuhakálló Község Önkormányzata tulajdonában lévő 210/2 hrsz-ú ingatlan.

23.

Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga:

A Kazincbarcika Város Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló szabályzat és mindenkor hatályos rendelet szerint. Az építmények és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kazincbarcika Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény rendelkezési joga kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására.

Állami feladatként ellátott alaptevékenységet és a kiegészítő jellegű tevékenységet meghatározó jogszabályok:  A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. A tevékenységek feladatmutatói: Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása Gyógypedagógiai nevelés, oktatás az iskolában a) Tanulmányaikat magántanulóként folytató sajátos nevelési igényű tanulók a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, valamint nem sajátos nevelési igényű tanulók orvosi igazolás alapján

11

b) Gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek c) Testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók d) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos tanulók e) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő felkészítés Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása- kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés- oktatás 1-8 évfolyamon Általános iskolai napközis vagy tanulószobai foglalkoztatás Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán Intézményi társulás általános iskolájába bejáró tanulók támogatása Kedvezményes iskolai étkeztetés Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása Pedagógus továbbképzés támogatása Osztályfőnöki pótlék kiegészítése Gyógypedagógiai pótlék kiegészítése Szakmai, tanügyigazgatási informatikai feladatok támogatása 2.1. Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege, lenyomata: Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

Pollack Mihály Általános Iskola 3700 Kazincbarcika, Pollack M. út 29. Tel.: 48/512-016 Adószáma: 15549295-2-05 OTP:11734152-15549295 Pollack Mihály Általános Iskola 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29.

Az intézményi bélyegző használatára jogosultak: -

igazgató:

minden tekintetben

-

általános igazgatóhelyettesek:

az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel

-

tagiskola-vezető igazgatóhelyettesek: tanügyi dokumentumok hitelesítése esetén 12

-

osztályfőnökök, pedagógusok:

egyedi megbízás esetén

-

gazdasági ügyintézők:

felelősségi körébe tartozó esetekben

-

iskolatitkárok:

iskolalátogatási igazolások, és diákigazolványok kiállításakor

A bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni, melyet az intézmény igazgatója engedélyez. Használaton kívül a bélyegzőket el kell zárni.

2.2. Az intézmény gazdálkodási jogköre  Önállóan működő költségvetési szerv.  Az intézmény vezetője teljes jogkörrel rendelkezik a költségvetésben jóváhagyott pénzügyi előirányzatok felett.  A feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés határozza meg, mely egyúttal behatárolja az iskola kötelezettségvállalását.  A gazdálkodási feladatokat a teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó Gazdasági Ellátó Szervezet látja el  Az intézmény székhelyét, telephelyét képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat az önkormányzat gyakorolja, úgy, hogy az épületek, telkek használati joga az intézményt illeti meg. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény egyszemélyi vezetője rendelkezik. 

Az intézményben a közétkeztetési feladatokat a Barcika Príma Kft látja el.

2.3. Kötelezettségvállalás rendje A kötelezettségvállalás rendjét az intézmény „ Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata” tartalmazza.

13

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezeti felépítése

14

Igazgató

Általános igazgatóhelyettes

Általános igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes Árpád Fejedelem Tagiskola munkakö -zösség vezető

igazgatóhelyettes Ádám Jenő Tagiskola

munkaközösség vezető

igazgatóhelyettes

igazgatóhelyettes

igazgatóhelyettes




munkaközösség vezető

munkak ö-zösség vezető

munkakö -zösség vezető

Szaksz.

igazgatóhelyettes

KT

Pollack Mihály Általános Iskola munkakö -zösség vezető

Intézményközi munkaközösség vezetők

DÖK vezető Ifjúságvédelmi felelős

pedagógusok

15

3.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: Általános igazgatóhelyettesek Tagintézmény- vezető igazgatóhelyettesek. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon történik. Kizárólagos jogkörébe tartozik az iskola dolgozói feletti teljes munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Feladat- és hatáskörébe tartozó területeket a Közoktatási törvény 55.§ (2) bekezdése részletezi. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményének alapján az igazgató bízza meg. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre - öt évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére. Az igazgatóság heti rendszerességgel vagy szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. A vezetők helyettesítési rendje: Az igazgatót távollétében – a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével - teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A munkáltatói és bérgazdálkodási jogosítványokat csak az igazgató harminc napot meghaladó távolléte esetén gyakorolhatja az írásban meghatalmazott helyettes. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű távolléte esetén a kijelölt tagiskola-vezető igazgatóhelyettes látja el a vezetői feladatokat. A tagiskola-vezető igazgatóhelyettes távolléte esetén a helyi munkaközösség vezetője veszi át a helyettesi feladatokat.

16

3.1.1.1. Az igazgatóság munkáját segítő dolgozók Az igazgató és az általános igazgatóhelyettesek munkáját a székhely intézményben működő gondnoksági dolgozók segítik: két iskolatitkár, két gazdasági ügyintéző, két személyügyi ügyintéző és két általános ügyintéző. A tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek segítői tagiskolánként egy iskolatitkár és egy gazdasági ügyintéző. Az iskolatitkárok, gazdasági dolgozók feladat-, hatás- és felelősségi körét a munkaköri leírásuk tartalmazza. 3.1.2. Az iskola vezetősége (vezetői tanács) Az iskola vezetőségének (vezetői tanács) a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségek vezetői, a tagiskolai diákönkormányzatok vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője. A vezetői tanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. A vezetői tanács havi rendszerességgel vagy szükség szerint tartja megbeszéléseit az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. A vezetői tanács megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3.1.3. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

17

3.2 Az iskola szervezeti egységei Pollack Mihály Általános Iskola (székhely ) Ádám Jenő Tagiskola Árpád Fejedelem Tagiskola Dózsa György Tagiskola Gárdonyi Géza Tagiskola Kazinczy Ferenc Tagiskola Valamennyi telephelyen a következő kisebb egységek működnek: alsó tagozat, felső tagozat, napközi otthon, ügyviteli-technikai alkalmazottak. A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: igazgató általános igazgatóhelyettesek tagintézmény vezető-igazgatóhelyettesek. 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén érvényesíthetik. 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos 18

valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a foglakozási, illetve pedagógiai program és módosításának elfogadása, SZMSZ és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézmény vezetői pályázatra készült vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása., a jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület jogkörét az alábbi értekezleteken gyakorolja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi- és év végi osztályozó értekezlet, félévi értékelő értekezlet munkaterv szerint nevelési értekezlet, az aktuális feladatok megbeszélésére (havi rendszerességgel vagy szükség szerint) összehívott értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetői tanácsa ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,. a nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) 19

vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen lehet pl.: -egy osztályban tanító nevelők értekezlete, - munkaközösségi értekezletek. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására munkacsoporto(ka)t hozhat létre előre meghatározott feladat- és hatáskörrel. Az 1993. évi LXXIX. törvény 56.§ alapján a nevelőtestület az alábbi feladatait, a szakmai munkacsoportokra ruházza át: Az éves tantárgyfelosztásának elkészítésére javaslattétel, pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezése, a Házirend kialakítása, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módjára javaslat tétele, iskolai óraközi szünetek és rendezvények ügyeleti rendjének, beosztása, a tankönyv, taneszköz megrendelések elkészítése. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendjének meghatározása Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi, illetve év végi értekezletek alkalmával, illetve az átruházott feladatok elvégzése után.

4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: A) Tagintézmények közötti munkaközösségek óvoda –iskola átmenet o tagjai: alsós tanítók, napközi otthonban tanító nevelők, nyelvi- kommunikációs munkaközösség o

tagjai: az idegen nyelvet, magyar nyelv és irodalmat, történelmet tanító nevelők

testnevelés- egészséges életre nevelés munkaközösség o

tagjai: a testnevelést tanító nevelők

művészeti munkaközösség o tagjai: a művészeti tárgyakat tanító szaktanárok, nevelők 20

mérés- értékelés munkaközösség o tagjai: reál tantárgyakat tanító szaktanárok, B) Tagiskola szinten működő munkaközösségek szervezési-nevelési munkaközösség o tagjai: valamennyi pedagógus, A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: pedagógiai, szakmai és módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében, részt vesznek az iskolai nevelő- és oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszert alakítanak ki, és folyamatosan ellenőrzik, mérik, értékelik a tanulók ismeretszintjét, teljesítményét pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, lebonyolítanak, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A

szakmai

munkaközösség

munkáját

munkaközösség-vezető

irányítja.

A

szakmai

munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek a munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre.

21

A szakmai munkaközösség-vezető jogai, feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján az éves munkatervet.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, koordinálja a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.  Módszertani

és

szaktárgyi

értekezleteket

tart,

önkéntesen

vállalt

bemutató

foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál.  Az igazgató megbízására szakmai ellenőrzőmunkát, továbbá óralátogatásokat végez.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az intézményvezető részére.  Állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje Felelős

Módja

Mk.

munkaközösségi

vezető

foglalkozás rendkívüli megbeszélés

Gyakorisága

a munkaközösség munkatervében megjelölt időpontokban, de legalább havonta egy alkalommal folyamatosan az aktuálitásoknak megfelelően

Ellenőrzés, értékelés

Dokumentálás

- Igazgató - Igh.-ek Formája: szóban félévi értékelésnél írásban éves teljesítményértékelésnél

jelenléti ív feljegyzés

22

4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4.4. A szülői szervezet közösségei Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetek működnek. Tagjai: intézményegységenként azonos számú szülők, akiket osztályonként választanak, majd intézményegységenként működő szülői munkaközösség tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt és elnökhelyettest választ.

A szülői szervezet munkáját segíti az intézmény vezetője által megbízott szülői szervezet munkáját segítő összekötő nevelő. A szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői szervezet számára a jogszabályban előírt jogok mellett biztosítható jogok Az osztály szülői szervezete az osztályfőnökkel egyetértésben és az osztályfőnök részvételével/irányításával szabadidős programot szervezhet az osztály tanulói számára,

23

melynek helyszíne nyitvatartási időben vagy az igazgatóval/intézményegység-vezetővel egyeztetett külön időpontban az iskola, de lehet iskolán kívüli foglalkozás is. Ha az iskola pedagógiai programjában nem szerepel a program, és/vagy a fenntartó a költségvetésben nem biztosít hozzá fedezetet, a felmerülő költségeket a szülői közösség finanszírozza. A szülők által kezdeményezett, az iskolához, az iskola nevéhez kötődő szabadidős program formájában és tartalmában nem lehet ellentétes az iskola pedagógiai programjának szellemével, elveivel, valamint a házirenddel. A szülői szervezet akkor szervezhet az iskola területét igénybevevő programot a tanulók számára, ha azt a tagiskola-vezető igazgatóhelyettessel egyeztette, kérte a szükséges terem biztosítását, és ha az osztályfőnök vagy más pedagógus a felügyeletet ellátja. Ugyancsak kiterjed az egyeztetési kötelezettség a szülői szervezet által szervezett minden olyan iskolán kívüli programra is, amelynek szervezése az intézmény nevének felhasználásával történik, és kiterjed az osztályközösség egészére (például kirándulás, színházlátogatás stb.). Ezekben az esetekben a tanulóközösség felügyeletének szakszerű ellátására az osztályfőnököt és (a gyerekek létszámától függően) kísérő nevelőt, vagy iskola más szakmailag érintett pedagógusát kell igénybe vennie. Ez az egyeztetési és felügyeleti kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek/tanulók baráti köreire kiterjedő és a „szülői ház” adta keretekben sorra kerülő együttlétekre (pl. születésnapi zsúr). Ezekben az esetekben a meghívott gyermekekről a meghívó szülő gondoskodik, és vállalja ért a felelősséget.

4.5. A tanulók közösségei 4.5.1. Tanulói jogviszony a) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés útján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. b) A tanulói jogviszony -

keletkezésekor a Közoktatási törvény 66.§-a

-

megszűnésekor a Közoktatási törvény 75.§-a

-

szünetelésekor a Közoktatási törvény 69.§-a alapján kell dönteni

c) A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A mindennapi iskolába járás alóli felmentést, a magántanulóvá nyilvánítást a szülő írásbeli kérelme, hátrányos helyzetű tanuló esetében a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérését követően, valamint orvosi javaslat alapján az igazgató tudomásul veszi. 24

d) Az iskola igazgatója egyes tantárgyak (testnevelés) óráinak látogatása alól megfelelő orvosi, pszichológiai szakvélemény kikérése után mentesítést adhat. e) Más iskolából, településről, telephelyről érkező tanulók elhelyezéséről a telephelyek sajátosságai, az osztály létszáma és a szülő kérése alapján dönt az iskolavezetés. 4.5.2.

A tanulók jogai és kötelességei -

- A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10-12.§-a tartalmazza.

-

A jogok és a kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos részletes szabályokat az iskola házirendje állapítja meg.

-

A tanulók kötelessége, hogy betartsák a házirendben és az SZMSZ-ben foglaltakat.

4.5.3. Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Napközis csoportok: a tanórák után a tanulásra és a délutáni szabadidő szervezett eltöltésére az iskolában maradó tanulókból szervezett csoportok, melyet napközis nevelők irányítanak. Tanulószobások csoportja: az 5-8. évfolyamokból szervezett azon tanulók közössége, akiknek a tanuláshoz, felkészüléshez szükségük van tanári irányításra. Tanórán kívüli foglalkozásokra alakult csoportok: azonos tevékenységet végzők közössége, melyeket foglalkozásvezető pedagógusok gondoznak. 4.5.4. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagiskolai szinten szerveződnek. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak a tagiskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

25

4.5.6. A tagiskolai diákönkormányzat A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt ki kell kérnie a tagiskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A tagiskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A tagiskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A tagiskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A tagiskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak

végrehajtásának

tapasztalatairól.

A

diákközgyűlés

összehívását

a

diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a tagiskola-vezető igazgatóhelyettes felelős. A diákönkormányzat működési feltételei: -

A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget térítésmentesen biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához a tagiskola-vezető igazgatóhelyettes engedélye szükséges.

-

A diákönkormányzat működéséhez szükséges anyagi eszközökről önállóan gondoskodik, működési feltételei javításához külső anyagi forrásokat vonhat be /támogatás, pályázat/.

-

A diákönkormányzat a diákközgyűlésen beszámol anyagi helyzetéről.

-

A diákönkormányzat elszámolási kötelezettséggel a diákközgyűlésen túl az intézményvezető felé tartozik.

-

A diákönkormányzat az intézmény szabályainak megfelelően használhatja a kommunikációs rendszert.

-

Önálló információs, adminisztratív feladataihoz az alapvető technikai eszközöket az intézmény rendelkezésére bocsátja.

-

A diákönkormányzat adminisztratív, ügyviteli és gazdasági feladataihoz az intézmény szakmailag illetékes munkatársa segítséget nyújt.

26

4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület Az igazgató kapcsolattartása a tagiskolákkal a tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek, a nevelőtestület különböző közösségeivel kapcsolattartással megbízott pedagógus vezetők (munkaközösség-vezetők, ifjúságvédelmi felelős, DÖK vezető) és a választott képviselők (közalkalmazotti tanács, szakszervezet) segítségével valósul meg. A tagiskolákban heti rendszerességgel egy tanítási napot tölt az intézmény vezetője. Támogatja, és rendszeresen látogatja a tagintézmények rendezvényeit, ünnepségeit. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, vezetői tanács ülései, a különböző értekezletek, munkaközösségi foglalkozások bemutató órák fogadóórák tartása megbeszélések. Ezen fórumok, látogatások időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A tagiskolát érintő ügyekben tartott értekezletekre az iskola igazgatóját meg kell hívni. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A kapcsolattartás, az információ gyors áramlása érdekében elengedhetetlen az elektronikus levelezés aktív használata, a hivatali telefonnal rendelkezők mindenkori elérhetősége. A vezetői tanács tagjai kötelesek: a vezetői tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak, vezetői tanácsnak. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal és a vezetői tanáccsal.

27

4.6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgatóhelyettesek o az iskolai diák-önkormányzati ülésén legalább kéthavonta, o

a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,

o a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak, osztályfőnököknek folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – a diákönkormányzathoz, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, az iskola igazgatóságához fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezet választmányi ülésén tanévenként két alkalommal, a szülői ankéton, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten évente két alkalommal tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: szóban: családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések 28

írásban: írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, valamint szöveges értékelések A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. Ezekről tanév elején tájékoztató füzetben, (ellenőrző könyvben) tájékoztatni kell a szülőket. A szülők a fogadóórákon kívül – előzetesen egyeztetett időpontban – megkereshetik az iskola vezetőit és pedagógusait. A szülők, a tanulók saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától,

általános

igazgatóhelyettesétől,

valamint

a

tagiskola-vezető

igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya az alábbi helyeken megtalálható: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtáraiban, az iskola nevelői szobáiban, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, elektronikus formában az iskola honlapján. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában; az iskola könyvtáraiban; az iskola nevelői szobáiban; az iskola igazgatójánál; 29

az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, a szülői szervezet vezetőjénél, az iskola honlapján. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI A kapcsolattartás fő célja az intézmény szakmai, pedagógiai munkájának folyamatos erősítése, a társadalmi-gazdasági környezetben elfoglalt helyének és anyagi helyzetének stabilizálása. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A kapcsolattartás módját és formáját mindenkor az iskola egészének érdekeihez kell igazítani. Az iskola külső kapcsolatrendszerét részletesen taglalja az intézményi minőségirányítási programja.

30

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatrendszerének összefoglaló adatai: Terület

1. Intézményfenntartó, felügyeleti szerv

Partner (elérhetőség)

Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. polgármester, alpolgármester kabinetvezető

Módja

Iskolai kapcsolattartó

A fenntartónak telefon, fax, Igazgató, levél, e-mail formájában szóbeli vagy írásos gazdaságvezető tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, tanügy-igazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, a beszámolót. A kapcsolattartás formái és módja: bizottsági részvétel,

üléseken

való

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel; ünnepélyeken való részvétel;

31

Terület

2. Továbbtanulás, pedagógus továbbképzés, versenyek


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet 3527 Miskolc, Selyemrét út 1. igazgató

Módja


Továbbképzéseken részvétel, szaktanácsadói igénybevétele,

való igazgatóhelyettes

szolgáltatás

tanulmányi versenyeken való részvétel, az intézet kiadványainak folyamatos megrendelése.

3. Továbbtanulás

Kazincbarcikai középiskolák és kollégiumok

Nyílt napok látogatása,

igazgató

továbbtanulási szülői értekezlet igazgatóhelyettesek szervezése, nyolcadikos felvételi előkészítőkről a osztályfőnökök tanulók tájékoztatása, visszajelzés a olt diákok tanulmányi eredményéről. 4. Beiskolázás

Kazincbarcikai Összevont Óvodák

- szakmai, - kulturális, - sport jellegű rendezvények

3700 Kazincbarcika Csokonai út 1. 48/512-543 óvodavezető

Nagyobb rendezvényeiken való igazgató részvétel, az óvodások meghívása az iskolai diáknapokra, rajzpályázat hirdetése, óvodás terematlétika szervezése, nyílt tanítási napokra meghívás

32

Terület

5. Beiskolázás, tanulási, beilleszkedési, viselkedési problémák, szakmai továbbképzések, tanácsadás, gyógytestnevelés, pszichológusi szolgálat


Egységes

Kistérségi

Módja


fejlettségével, igazgató személyiségével, magatartásával összefüggő igazgatóhelyettesek, fejlesztő pedagógus, szakvélemény megkérése;

Pedagógiai Gyermek

Szakszolgáltató Központ 3700 Kazincbarcika, Építők útja 15.

iskolapszichológus, alkalmasság, testnevelők

igazgató

az iskolai felkészültség megállapítása; a gyerekek fejlesztése, konzultáció, gyógytestnevelés megszervezése, tartása.

6. Általános iskolai oktatás, pedagógus továbbképzés, munkaközösségek

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Statisztikák megküldése, Önkormányzati Kistérségi Társulás Kazincbarcika Rákóczi tér 6. 48/512-632 irodavezető

7.

- szakmai, - kulturális, - sport és egyéb

Tompa Mihály Református Általános Iskola Kazincbarcika Alsóvárosi körút 39/a. 48/512-796

Munkaközösségvezetők,

továbbképzések szervezése, Ált. ig .h. azokon való részvétel, kistérségi versenyek szervezése, azokon való részvétel. Nagyobb rendezvényeiken Igazgató, való részvétel, igazgatóhelyettesek, általuk meghirdetett iskolatitkár, versenyekbe való bekapcsolódás, szakmai egyeztetés a beiskolázás időszakában

33

Terület

8. Gyermek- és ifjúságvédelem


Hatósági Osztály - Szociális és Gyermekvédelem 48/514-747 Gyámhivatal 48/514-738 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

Módja


Értesítés, jelzőlap, esetmegbeszélés – az ifjúságvédelmi felelősök intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 3700 Kazincbarcika, Építők útja 13-15.

48/310-668 9. Egészségügy

iskolaorvos Dr. Bodoki Katalin (székhely iskola) Kb. Május 1. út 13. Tel: 48/310-071 Dr. Gulyás Friderika (Kazinczy Tagiskola) Kb. Május 1. út 2. Tel: 48/310-438 Dr. Varga Róbert (Árpád Tagiskola) Kb. Május 1. út 2. Tel: 48/310-438

előadásokon, rendezvényeken részvétel.

való

Felvilágosító előadások tartása, igazgatóhelyettesek szűrővizsgálatok végzése, oltások, nyilvántartások vezetése, elsősegélynyújtás, vizsgálati, szűrési ütemterv.

Dr Csikász Erzsébet (Ádám J. Tagiskola) Dr Zsigó Ildikó (Dózsa Gy. Tagiskola) Dr Jeviczki Simon (Gárdonyi Tagiskola) Iskolavédőnő

34

10. Művészeti képzés

Domonkos Szabina (székhely, Árpád Tagiskola) Pappné Farkas Erzsébet (Kazinczy, Ádám J. Tagiskola) Berkesné Szabó Andrea ( Ádám J.,Dózsa Tagiskola) Barnáné Várnai Enikő (Gárdonyi Tagiskola) Elérhetők a feladat-ellátási helyeken Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kazincbarcika Egressy út 1/B. 48/512-062

11. Munkaerő-gazdálkodás

igazgató Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltsége Kazincbarcika Tóth Árpád út 2.

12. Közművelődés

Az intézmény rendezvényein Igazgató , való részvétel, igazgatóhelyettesek tanulóink tájékoztatása a beiratkozás időpontjáról, tanulóink részvételének biztosítása a művészeti iskola rendezvényein, fellépésein. Támogatott foglalkoztatás: pályakezdők, alkalmazása,

Igazgató

munkanélküliek Ált .igazgatóhelyettes

48/510-070 létszámleépítés Az Egressy Béni Könyvtár, Művelődési és Az intézmény helyiségeinek, igazgató létesítményeinek használata: Sportközpont létesítményei igazgatóhelyettesek 3700 Kazincbarcika, Fő tér 2. farsang, szülői értekezlet, ünnepi megemlékezések, DÖK segítők, igazgató, ig.h. gálaműsorok, előadások, 48/510-220 versenyek alkalmával. testnevelő tanárok Szolgáltatásaik igénybevétele: színház-, mozi látogatás szervezése.

35

Az intézmény által meghirdetett kulturális, sport versenyeken, programokon való részvétel. Könyvtár látogatása, könyvtári foglalkozás tartása.

36

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Kapcsolattartás módja

Kapcsolattartásért felelős

Árpád Fejedelem Téri

Kuratóriumi ülés,

Kuratóriumi elnök, igazgató

Általános Iskola

alapítványi bál szervezése,

Gyermekeiért Alapítvány

kuratóriumi tagok meghívása

3700 Kazincbarcika, Árpád

az iskola rendezvényeire

fejedelem tér 7/A.

kérelmek

Kazinczy-Kertvárosi Iskolába

alapítványi támogatáshoz,

Járó Gyermekekért

szakmai pénzügyi beszámoló

Alapítvány

készítése, megismertetése

benyújtása

3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5. Pollack Mihály Úti Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. „Gyermekeink a jövő” Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Dózsa György út 39. Ádám Jenő –Központi Általános Iskolai és Pedagógiai Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 1. Esély Egyenlőséget a Falusi Kisdiáknak Alapítvány 3731 Szuhakálló, BajcsyZsilinszky út 47.

37

Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Iskolai sportegyesületek: ÁSZDE 3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/A. KKSE 3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5. Városi sportegyesületek: Kazincbarcikai Sport Club FC Kft 3700 Kazincbarcika Akácfa út 2. Kazincbarcikai Városi Sportegyesület Vegyész Röplabda Club

3700 Kazincbarcika Akácfa út 1.

Kazincbarcikai Női Röplabda Club

3700 Kazincbarcika Kökény út 21.

Országos sportszövetségek Magyar Ritmikus Gimnasztika Sportszövetség 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Magyar Labdarúgó Szövetség

1112 Budapest Kánai út 3.

Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Röplabda Szövetség A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: évente felülvizsgált lista alapján.

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Görög Katolikus Egyház 3700 Kazincbarcika, Alsóvárosi körút 15. Református Lelkészi Hivatal 3700 Kazincbarcika, Budai N. A. út 41. Római Katolikus Plébániahivatal 3700 Kazincbarcika, Dózsa Gy. u. 43. Görög Katolikus Egyház 3731 Szuhakálló, Bajcsy-Zsilinszky út 35. Református Lelkészi Hivatal 3741 Izsófalva, Izsó Miklós út 58. Egyéb kapcsolatok: Tiszta Forrás Egyesület 3758 Jósvafő, Szabadság út 26. Roma Kisebbségi Önkormányzat 3700 Kazincbarcika, Építők útja 11. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

38

Különös közzétételi listán keresztül az iskola folyamatos tájékoztatást ad az alábbi adatokról: •

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

•

A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége

•

Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve

•

Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói

•

Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók

•

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége

•

Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

•

Iskolai tanév helyi rendje

•

Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

Különös közzétételi lista elhelyezésére az iskola honlapján kerül sor.

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. A vezetők munkarendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1600 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét félévente vagy tantárgyfelosztás változásakor előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

39

6.2. A pedagógusok munkarendje A pedagógus jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19.§-a rögzíti. a) a pedagógus köteles a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt (ill. tanítás nélküli munkanapok programjának a kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. Köteles a jelenléti íven feltüntetni érkezése és távozása időpontját. b) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről tudjon gondoskodni. c) A több napon át hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteseknek eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti továbbhaladást. d) A betegség utáni munkába állás időpontját legkésőbb az előző nap délelőttjén közölni kell. e) A munkából való távolmaradása után lehetőleg a munkába állás napján, de mindenképpen öt munkanapon belül a hiányzást igazolni kell. f) A tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanórára a pedagógus az igazgatótól, tagiskola-vezető igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt. g) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében –lehetőség szerint- szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógus legalább 1 nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt kapta a megbízást úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előrehaladni. h) Havonta

a

megtartott

túlórákat

és

helyettesítéseket

összesítve

leadja

az

igazgatóhelyettesnek. i) A pedagógusok számára- a kötelező óraszámon felül- a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. 6.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanulók jogait, kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének szabályozását a házirend tartalmazza.

40

6.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje a) Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1400 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza a házirendben rögzítettek szerint történik. b) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével a kijelölt termekben. Egyéb foglakozások csak a kötelező tanítási órák megtartása mellett és után szervezhetők. c) A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az igazgató adhat engedélyt a látogatásra. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt –indokolt esetben- az igazgató tehet. d) Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. e) Az ügyeletes nevelők beosztását az ügyeleti rend tartalmazza órarendhez igazítva. f) Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. g) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. 6.5. A tanórán kívüli foglalkozások rendje a) Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, 41

tanfolyamok. b) A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségek vállalását illetően be kell szerezni a szülők írásbeli nyilatkozatát. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

42

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát), tízórait, uzsonnát biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat 12. fejezete tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

6.6 A napközi otthon /tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600óráig tart. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a házirend előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. 6.7.Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek, helyi tantervek és a pedagógusok kötelező óraszámának figyelembevételével készül el a telephelyeken, az ott jelen lévő állomány alapul vételével. Az elkészítés alapelvei.  szakszerűség  kötelező óraszámok, órakedvezmények  az osztályfőnök lehetőleg tanítsa az osztályában a szaktárgyait 43

 pedagógiai szempontok az osztályban tanító pedagógusok kiválasztásánál  a folyamatosság biztosítása felmenő rendszerben  arányos terhelésre törekvés  egyéni igények figyelembevétele  a differenciált csoportok arányos elosztása A tantárgyfelosztást az intézmény vezetője készíti el az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak figyelembevételével. Az általános igazgatóhelyettes koordinálja az intézmény tantárgyfelosztását, az áttanításokat. Jóváhagyás előtt a nevelőtestület véleményezi. Lehetőleg a szorgalmi idő befejezése után ki kell hirdetni, hogy a pedagógusok alaposan felkészülhessenek az új tanévre. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül a tagintézményekben. Figyelembe veszi az egyenletes terhelést, az egyenletes óraelosztást, az áttanítás zökkenőmentességét. Alsó tagozatban az osztálytanítók készítik el az órarendi javaslatot, melyet a telephelyi vezető javaslatára az igazgató hagy jóvá. Felső tagozaton a tagiskola-vezető igazgatóhelyettesek készítik az órarendet, összehangolják az alsós testnevelés és szaktanár által tartott tanórákkal (idegen nyelv, számítástechnika, készségtárgyak). Napközi otthonban a csoportvezetők, egész napos oktatási formában a két tanító közösen készíti el az órarendet. A telephelyi órarendekből intézményi összesítő és órarendi kimutatás készül.

6.8. Az intézményben tartózkodás rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig a házirendben meghatározottak szerint tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a gazdasági irodában történik kedd és csütörtök 800 és 1600. Egyéb az intézményben való tartózkodással kapcsolatos rendelkezések a házirendben találhatók.

44

6.9. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).

6.10. Az iskola helyiségei, berendezései használatának rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola a tanulók ruházatának (kabát, utcai-váltó cipő) tárolásáról zárható folyosói öltözőszekrények biztosításával gondoskodik, melyhez éves szinten egy lakatot vásárol. A szekrények zárásáért, a mulasztásból keletkező kárért az osztályfőnökök felelősek. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha ez nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdasági dolgozó javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az iskola pedagógusai az iskola tanulóinak tartott foglalkozások céljából az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatják. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell és az ablakok csukott állapotáról is meg kell győződni. A riasztót az iskolaépület zárásakor kell üzembe helyezni. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata.

45

6.11. Az intézmény reklámtevékenysége Az iskola a hivatalos leveleken a jogutód Pollack Mihály Általános Iskola „logo”-ját használja.

Egyéb kiadványain valamennyi feladat-ellátási hely „logo”-ja megjelenik.

Az iskolába belépő első osztályos tanulók a tanévnyitón megkapják a tagiskolák „logo”-ját ábrázoló iskolajelvényt. Kialakításra került az iskola honlapja, melyet folyamatosan karbantartunk. Az iskolában minden egyéb reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az

egészséges

életmóddal,

a

környezetvédelemmel,

a

társadalmi,

közéleti

tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. HIÁNYZÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK a) Megyei tanulmányi versenyek döntője előtt –a verseny napjain kívül- két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre a tanuló, ha szaktanár és az 46

igazgató ezt indokoltnak látja. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészülésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időpontjáról. (A megyei és országos versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, ezekben az esetekben a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.) b) Iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), a városi, körzeti versenyen résztvevő három órával (180 perc) a kezdés időpontja előtt mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, a hiányzás pontos idejéről. c) Sportversenyekkel, kulturális rendezvényekkel kapcsolatban –a szaktanár javaslatának meghallgatása után- az igazgató dönt. A döntést követően az osztályfőnök, a szaktanár az előzőekben leírt módón jár el. d) Egyéb rendezvényeken tanulóink tanítási idő alatt csak az adott szerv írásbeli kikérése alapján vehetnek részt. A tanulók részvételét az igazgató engedélyezi. e) Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásáról. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan hiányzás következményeire. f) Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. g) Ha a mulasztás a 10 órát eléri az iskola köteles a gyermekjóléti szolgálatot és a kormányhivatalt értesíteni. h) Ha a tanuló mulasztása –az igazolt és az igazolatlan órák összege- a tanévben 250 órát, illetve az adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (200 óra hiányzás esetén a szülőt értesíteni kell felhívva a figyelmét a mulasztás következményeire.) i) A tanuló igazolatlan hiányzásait, késéseit fegyelmező intézkedések követik, melyek fokozatait házirend tartalmazza.

47

8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI A tanulók szociális támogatást kaphatnak a tankönyvvásárláshoz, az iskolai étkezéshez. Ingyenesen étkezhet az a tanuló 1-8. évfolyamon, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A jogosultságot az Önkormányzat Társadalompolitikai osztálya állapítja meg. A jogosultságot az Önkormányzat által kiadott határozattal kell igazolni. 50 % térítési díj kedvezményre jogosult 1-8. évfolyamon az a tanuló, aki tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három vagy többgyermekes családban él.. A kedvezmény igénybevételéhez bemutatandó dokumentumok: igazolás tartós betegségről, születési anyakönyvi kivonat és iskolalátogatási igazolás, szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye a sajátos nevelési igényről. Minden tanévben május végéig felmérésre kerül a jogosultak száma. A tankönyvvásárlás támogatásához a költségvetés normatív támogatás révén biztosít fedezetet. Ingyenes tankönyvre jogosult 1-8. évfolyamon, aki tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három vagy többgyermekes családban él, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az igényjogosultság felmérésére/jelzésére minden tanév november 15-éig kerül sor az erre a célra készült igénylőlapon. A jogosultság igazolására az étkezésnél felsorolt módon kerül sor legkésőbb az ingyenes tankönyv átvételekor. 9. KONTROLLRENDSZER (belső irányítás, szabályozás, ellenőrzés) Működtetésének célja: o

a működés eredményessége és hatékonysága,

o

a beszámoló megbízhatósága

o

az alkalmazandó törvények és jogszabályok betartása

A belső kontrollrendszereket alkotó fő kontrollok: 

Szervezeti kontroll 48



Munkaerő-gazdálkodás



Elszámoltathatóság / felelősség



Vezetés, irányítás



Felügyelet

A belső kontrollrendszer működésében a szervezet minden szintje részt vesz. A belső kontrollrendszert ellenőrzi: o

FB/auditbizottság

o

Vezetés

o

könyvvizsgáló

A belső kontrollrendszerek működésének formái: Engedélyezési kontrollok Dokumentációs kontrollok Teljességi és pontossági kontrollok 

Sorrendiség kontrollja



Összehasonlítás



Összesítési kontroll



Műveletek ismételt elvégzése

Fizikai kontrollok Öt elemből épül fel: o

Kontrollkörnyezet

o

Kontrolltevékenységek

o

Kockázatfelmérés

o

Információ és kommunikáció

o

Monitoring

Megjelenése a szervezeten belül: Kontrollkörnyezet: o

szervezeti struktúra, a kialakított gyakorlat, szervezeti kultúra, szakértelem, a vezetés filozófiája, hatáskörök, felelősségi körök kialakítása

49

A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet mindenszintjén, és

átlátható a

humánerőforrás-kezelés. Kontrolltevékenységek: o

eljárások és tevékenységek együttese az utasítások végrehajtása érdekében

A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban szabályozni legalább az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat, az információkhoz való hozzáférést, fizikai kontrollokat (hozzáférés az eszközökhöz), beszámolási eljárásokat. Kockázatfelmérés o

kockázati elemek megismerése és kezelése => ellenőrzési erőforrásokat a legkockázatosabb területekre összpontosíthatóak

o

mindezt dinamikus környezetben

Információ és kommunikáció: o

Alkalmazottak felé a feladatok tiszta kommunikálása, kontroll szerepük tudatosítása

o

VIR => döntéstámogatás, jelentések készítése.

o

Kommunikáció: tiszta hivatali utak (információ áramlás minden szinten vertikális és horizontális irányban)

A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Monitoring: o

Folyamatos / egyedi : működik-e a kontrollrendszer 50

o

Hiányosságok => tájékoztatás a felelősök felé

9.1. Az iskolai vezetői ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9.2. A vezetői ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 9.2.1.Az ellenőrzést végző vezető jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 9.2.2. Az ellenőrzést végző vezető köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 9.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 9.3.1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; 51

az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 9.3.2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 9.4. Az ellenőrzést végző vezető feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a vezetői ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.

Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

9.5. A vezetői ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: 9.5.1. Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a vezetői ellenőrzés egész rendszere és működése felett o nyomon követi a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát 9.5.2. Igazgatóhelyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: 52

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; 9.5.3. Gazdasági ügyintéző: folyamatosan ellenőrzi a pénzkezelés, a pénztár, házi pénztár szabályszerű működését; a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,

9.5.4. Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a

nevelő

és

oktató

munka

eredményességét

(tantárgyi

eredménymérésekkel) Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező vezetői ellenőrzési terv határozza meg. A vezetői ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A tervben nem szereplő eseti jellegű ellenőrzésekről az igazgató dönt. 9.6 A belső ellenőrzés A belső ellenőrzési tevékenységet az intézményben a Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és Társulási Iroda Belső ellenőrzési csoportja látja el. Az ellenőrzésért felelős a belső ellenőrzési csoport vezetője. Az intézményben a koordinátor a gazdasági ügyintéző. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) 53

működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a pedagógiai tevékenységet befolyásoló szabályok betartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. Az ellenőrzés módszerei:  Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása  Írásos dokumentumok vizsgálata  Tanulói munkák vizsgálata 54

 Beszámoltatás szóban és írásban  Mérések, eredményvizsgálatok Az ellenőrzés értékelése: a) Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. b) Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával- testületi értekezleten összegezni kell. A

pedagógusok

teljesítményértékelésének

szempontrendszerét

az

intézményi

Minőségirányítási program tartalmazza.

55

11. PANASZKEZELÉS RENDJE Célja: a tanulót, szülőt, pedagógust, egyéb alkalmazottat érintő problémákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. Alapvető szabályai: A panaszos problémájával az érintetthez forduljon. A panasz kezelését a jelzés pillanatában meg kell kezdeni. A panaszosnak éreznie kell, hogy ügye nem csak neki fontos. Az idő nem mindig segít, az ügyek csak néha oldják meg magukat. A panasz kezelésének, a probléma feloldásának kompetenciaszintjei vannak. Nem kell minden panasz feloldásának az igazgatónál kezdődnie ill. végződnie. A tipikus problémák külön figyelmet érdemelnek. Panaszkezelési eljárás: A panasz jogosságának vizsgálata. Jogos panasz esetén egyeztetés az érintettekkel. Tanulságok megfogalmazása. A szükséges intézkedések megtétele. Az érintettek tájékoztatása. A közösségek és egyének egyaránt tehetnek panaszt. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak a közalkalmazotti tanácson, munkaközösségeken keresztül, a szülők a szülői munkaközösségen keresztül, a tanulók a diákönkormányzaton keresztül is élhetnek panasszal. A panasz szóban és írásban is megfogalmazható.

Szintjei I. szint A tanuló/felnőtt problémájával az órák közti szünetben elsősorban az ügyeletes nevelőt keresheti. Tanórákon jelentkező problémákat a tanító, a szaktanár kezeli. Napköziben, délutáni foglalkozásokon adódó panaszokat a napközis nevelők, foglalkozást tartó pedagógusok orvosolják, hozzájuk kell fordulni. 56

II. szint Ha az ügyeletes nevelő, a szaktanár, a napközis nevelő, a foglalkozást tartó pedagógus nem kompetens a panasz kezelésében továbbítja azt az osztályfőnöknek, illetve a probléma megoldását az osztályfőnöktől kérheti a tanuló/ a felnőtt. III. szint Ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal a tagintézmény-vezető igazgatóhelyettes felé, illetve amennyiben az osztályfőnök nem tesz intézkedést a panasz kezelésére közvetlenül a tagintézmény- vezető igazgatóhelyetteshez fordulhat a panaszos.

IV. szint Szükség esetén a panaszkezelés érdekében a tagintézmény –vezető igazgatóhelyettes jelez az igazgató felé. Nem megnyugtató problémakezelés esetén a tanuló, felnőtt az intézmény igazgatójához fordulhat. V. szint A probléma további fennállása esetén a panaszos a fenntartótól kérhet jogorvoslatot. A panaszközlés szinterei: Fogadóórákon Szülőértekezleteken Egyéb értekezleteken, megbeszéléseken Panaszkezelési határidők: I. II. szinten az érintettnek a problémáról való értesülést követően, ha kompetens annak megoldásában azonnal meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, illetve továbbítani a következő szintre. A tagintézmény-vezető igazgatóhelyettes 3 napon belül köteles egyeztetni az érintettekkel, és megtenni a megfelelő intézkedéseket. Az igazgató 15 napon belül megbeszélést kezdeményez az érintettekkel. A fenntartó 30 napon belül megvizsgálja a panaszt. Az igazgató, a fenntartó 30 napon belül írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről.

57

Panaszkezelés ügyeletes nevelő

tanító, szaktanár

napközis nevelő

osztályfőnök

tagintézmény-vezető igazgatóhelyettes

igazgató

fenntartó

I. szint

II. szint

III. szint

IV. szint

V. szint

58

12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében telephelyenként iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Egressy Béni Könyvtár, Művelődési és Sportközpont Kazincbarcika, Fő tér 2. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy 59

tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon a tagiskolákban kialakult rend szerint áll a látogatók rendelkezésére. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtárban csak felügyelettel, a könyvtáros jelenlétében vagy engedélyével lehet foglalkozást tartani vagy egyéb ok miatt ott tartózkodni. 13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon o a heti kötelező és választható testnevelés óra, o tánc, balett, sportfoglalkozás, o sportosztályok szervezése, szakági edzések tartása, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon 60

o a heti kötelező és választható testnevelés óra, o tánc, balett, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o sportosztályok szervezése, szakági edzések tartása, o

tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

A napközi otthonban, iskolaotthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját az ISK elnök és a testnevelési munkaközösség-vezetője segít. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban: a tornaterem, edzőterem testnevelő tanár felügyelete mellett a tantárgyfelosztás mellett elkészült órarend szerint a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások számát tanévenként a tantárgyfelosztásban ,pontos idejét az iskola éves , féléves órarendjében kell meghatározni. Az iskola sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje Az intézmény vezetőinek és az iskolai sportkör kapcsolattartását a tagiskola-vezető igazgatóhelyettes koordinálja. A kapcsolattartás formája: a sportkör tornaszer és egyéb igényeinek felmérése év elején, írásbeli, szóbeli megkeresés, utasítás, ellenőrzések, évente két alkalommal az igazgató is beszámoltatja a testnevelőket a sportkör tevékenységről,

sportversenyeken való részvétel, díjátadás; dicséretekre, jutalmazásokra való javaslattétel, 61

foglalkozások, óralátogatások tapasztalatainak megbeszélése. 14. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 14.1. A tanulók egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. A tanulók az iskolaorvost és az iskolavédőnőt a hirdetőtáblán nyilvánosságra hozott időpontban kereshetik fel A kötelező szűrővizsgálatok végzése alatt az iskola nevelői biztosítják a tanulói felügyeletet. Biztosítjuk a tanulók fogászati szűréseken való rendszeres megjelenését. A pedagógusok által feltételezett egészségügyi probléma esetén az osztályfőnököt kell értesíteni, aki az iskolaorvosi ellátás igénybevételével, vagy a szülő értesítésével gondoskodik a tanuló(k) megfelelő vizsgálatáról.

14.1.1. Az iskolaorvos feladata: Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálatát jelenti (Közoktatási törvény 11. § (1) bek d) pontja előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján. A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján). A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez.

62

Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

14.1.2. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát osztályfőnöki órákon, előadások tartásával az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú videofilmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, Kazincbarcika Város Polgármestere határozza meg. Kapcsolatot tart segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 14.2. Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi felügyelete és ellátás rendje Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát,- amely lehet: -

előzetes munkaköri és szakmai alkalmassági,

-

- időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági,

-

soron kívüli munkaköri, szakmai ill. higiénés alkalmassági vizsgálat

A foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. ( A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. 50.§, 60§-aiban, a 88.§ -ának 2. bek. 63

alapján, valamint Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 247.§ 2. bek. ill. a 33/1998. (VI.24.)NM rendelet alapján.) Valamennyi dolgozó kötelező tüdőszűrésen vesz részt évente.

15.

AZ

INTÉZMÉNY

GYERMEKBALESETEK

DOLGOZÓINAK

FELADATAI

MEGELŐZÉSÉBEN,

ILLETVE

A

TANULÓI-

BALESET

ÉS

ESETÉN

(INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat,

valamint

a

különféle

iskolai

foglalkozásokon tilos

és

elvárható

magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 64

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 65

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet a Emberi Erőforrás Minisztérium és a fenntartó által használt elektronikus tanügyi baleseti nyilvántartóban rögzítjük A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt elektronikus felületen jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), egy példányát az iskola a baleset további dokumentumaival a nyilvántartásához csatolja. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek

megelőzésére

vonatkozó

részletes

helyi

szabályokat

az

iskola

munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 16. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKÁRÓL

Az ifjúságvédelmi tevékenységet épületenként két pedagógus koordinálja az intézményben. Feladatuk, hogy az osztályfőnökkel együtt felkutassák a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, tisztázzák a családi körülményeket, a segítségnyújtás lehetőségeit feltárják. A 16/1998. MKM Rendelet 4.§ (4.) bekezdés szerint a tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, valamint 66

arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata a nyilvántartás vezetése, kiegészítése, kapcsolatfelvétel a segítő szervezetekkel, (Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Hatósági osztály- Szociális és Gyermekvédelem, Gyámhivatal). Az iskolában az osztályokat felkeresve tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen időpontban, hol és milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,

Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia címét, telefonszámát jól látható helyen közzé kell tenni. 16.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka eljárásrendje: A kapcsolattartás módja: Az iskola pedagógusa, ( elsősorban az osztályfőnök, a napközis nevelő ) felhívja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet. Új tanuló esetén kezdeményezhet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is (óvodából, más iskolából érkezők). Információszerzés Családlátogatás Konzultáció Esetmegbeszélés Esetkonferencia Egymás kölcsönös tájékoztatása. Dokumentálás: Levelezések, határozatok, az intézmény jelzése és a gyermekjóléti szolgálat visszajelzése iktatásra kerül. A családlátogatás: o Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre. o Feljegyzés készül róla

of., érintett ped. végzi

gyermek-és ifj.védelmi felelős, érintett ped. végzi

Esetmegbeszélések: o Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre o Feljegyzés készül róla

of., érintett ped. végzi

gyermek-és ifj.védelmi felelős, érintett ped. végzi

67

Ellenőrzés: Az intézmény igazgatója végzi: Dokumentumelemzéssel, Szóban a megbeszélések alkalmával. 17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző iskolatitkár. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

68

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatosan leadott - szaggatott csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kivonulási terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, öltözőkben, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

69

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását bombariadó terv tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

18. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 70

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembevételével: A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, a tankönyvfelelős a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója értesíti a szülőket. Az iskola fokozatosan biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 71

A nevelőtestület a könyvtáros tanár közreműködésével dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelését követően az iskola igazgatója határozza meg. 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola ünnepi rendezvényei: -

tanévnyitó ünnepély

-

nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink (október 6., október 23, február 25., március 15., április 16., június 4.)

-

karácsonyi ünnepség

-

farsangi karneválok

-

diák-önkormányzati napok

-

ballagás

-

tanévzáró ünnepély

A tagiskolákra vonatkozó hagyományok: A fent említett ünnepségek, megemlékezések, rendezvények a tagiskolákban kialakult szokásrend szerinti időpontját, kereteit, formáit, felelőseit a tagiskolák éves munkaterve tartalmazza. Nyílt nap Házi, körzeti, regionális sport, tanulmányi, kulturális versenyek rendezése Sport vagy kulturális bemutatók évente egy alkalommal Kitüntetések, jutalmazások a szülők, a tanulók és a dolgozók körében az iskola, az alapítvány, a sportegyesület, a diákönkormányzat közreműködésével Tantestületi szintű hagyományok: -

nyugdíjasok búcsúztatása

-

pedagógusok bálja

-

pedagógusok-szülők találkozója

-

szakmai kirándulások 72

-

pedagógus napi közös programok

-

karácsonyi parti

-

újévi köszöntés

A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományai: - intézményi, tagiskolai, osztály szintű szülőértekezletek - fogadóórák - családlátogatások szükség és lehetőség szerint - szülők bevonása iskolai rendezvények szervezésébe A pedagógusok és a tanulók az iskolai ünnepségeken ünnepi viseletben kötelesek megjelenni. Ünnepi ruha: lányoknak/nőknek:

fekete vagy sötétkék szoknya, fehér blúz, fekete

cipő fiúknak/ férfiaknak-: fekete vagy sötétkék nadrág, fehér ing, fekete cipő Testnevelés órán előírt felszerelése a tanulóknak:

20.

A

lányoknak:

kék tornaruha, fehér zokni, fehér tornacipő

fiúknak:

fehér atléta, kék tornanadrág, fehér zokni, fehér tornacipő

KIEMELT

MUNKAVÉGZÉSÉRT

JÁRÓ

KERESET-KIEGÉSZÍTÉS

FELTÉTELEI A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 118. §. 10.) bek. alapján a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve –a helyettesítést kivéve- az átmeneti többletfeladatok ellátását. Így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható –a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére –egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset- kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. 73

A Munkáltatói döntés tervezetét, annak indoklását, a Munkáltató a döntést megelőzően legalább 8 nappal átadja a szakszervezetnek, aki a döntés tervezetét előzetesen véleményezheti. A konkrét döntéseket a Munkáltató a szakszervezet egyetértésével hozza meg, a munkaközösség-vezetők, tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek javaslata alapján. A keretösszeg 25%-a felett a munkáltató önálló döntési joggal rendelkezik. A kereset- kiegészítés intézményi keretéből a fentiek figyelembe vétele után maradó keretösszeg felosztása a nevelő testület véleményének előzetes kikérése után, minden év júniusában, vagy minden év decemberében a gazdasági év zárásakor teljesítményértékelési rendszerben kidolgozott szempontsor alapján elvégzendő pontozással történik. 21. TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA 21.1. Alapelvei A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével jöhet létre a megállapodás. A megállapodást csak olyan beosztott pedagógussal lehet kötni, akinek foglalkoztatása teljes munkaidőben van. Megállapodást lehet kötni minden olyan feladat végrehajtására, amelyhez szükséges felkészültséggel rendelkezik a pedagógus, függetlenül attól, hogy az adott feladat a munkakörébe tartozó tevékenység-e. 21.2. A teljesítménypótlék alkalmazása A munkáltató és a beosztott pedagógus – teljes munkaidőben való foglalkoztatása esetén – megállapodhat abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama legalább egy év. A teljesítménypótlék a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásakor meghatározott összeg alapján kerül megállapításra. (továbbiakban: számítás alapja) A teljesítménypótlék havi mértéke: 1.

heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap 5 %-a;

2.

heti két órával való emelés esetén a számítási alap 10%-a;

3.

heti három órával való emelés esetén a számítási alap 15,5%-a; 74

4.

heti négy órával való emelés esetén a számítási alap 22%-a;

5.

heti öt órával való emelés esetén a számítási alap 29%-a;

6.

heti hat órával való emelés esetén a számítási alap 37%-a;

7.

heti hét órával való emelés esetén a számítási alap 45%-a;

A közoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének – kinevezésének módosításával – vezetői megbízásának idejére, vezetői pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következő szerint: 1.

ha a vezető óraszáma nem haladja meg a heti hat órát akkor a számítási

alap 29 %-a, a helyettes esetében a számítási alap 15,5 %-a. 2.

teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható

meg. A teljesítménypótlék összegét minden olyan esetben figyelembe kell venni, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény, illetve a személyi alapbér. 22. JUTTATÁSOK a) Védőruha A védőruha és az egyéni védőeszközök a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény és az egyéni védőeszközök használatáról szóló 65/1999 (XII. 22.) EÜM. R. alapján az egészséget károsító kockázati tényezőknek kitett munkakörökben kötelező juttatás. Az érintetteknek kötelező viselniük. A védőruháknak, védőeszközöknek nincs kihordási idejük. Ha elhasználódik, a Munkáltatónak ki kell cserélnie, ki kell tisztíttatnia vagy tisztíttatásuk költségtérítéséről köteles gondoskodni. A juttatást természetben kell biztosítani. További szabályok az intézmény munkavédelmi szabályzatában találhatók.

b) Munkaruha Munkaruha- juttatás adható - ha a dolgozó olyan munkakörben dolgozik, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be , - ha az adott munkaruha az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, ruházatának megóvását szolgálja. - az adott munkaruha a munkakör ellátásával kapcsolatban jelentkező közszereplés során az intézmény képviselésére méltó megjelenést biztosít ( kosztüm-igazgató, igazgatóhelyettesek) A természetben biztosított munkaruha 2 év kihordási idő elteltével az érintett munkavállaló tulajdonába megy át. További szabályozások az intézmény munkavédelmi szabályzatában 75

találhatók. c) Munkába járás költségtérítése A munkáltató a közigazgatási területen kívülről történő munkába járáshoz utólag a mindenkor hatályos jogszabály alapján térítést biztosít. (Jelenleg a 78/1993. V.12. Korm. r. alapján) d) Saját gépkocsi hivatali használata Az igazgató engedélyezheti, igazgatónál a munkáltató képviseletére jogosult személy. A kérelemhez csatolni kell a gépjármű forgalmi engedélyét. e)Bel- és külföldi kiküldetés A kiküldetés alanya munkaköri kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódóan a kiküldetési utasítás és a költségelszámolás alapján-csak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó lehet. A kiküldetéssel összefüggő eljárási szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, továbbá a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről

szóló

278/2005.(XII.20.)

kormányrendelet,

valamint

a

külföldi

kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII:27.) kormányrendelet és az intézmény Pénzkezelési szabályzata szabályozza. f) Étkezési támogatás A munkáltatóval teljes munkaidejű közalkalmazotti jogviszonyban állók természetbeni étkezés esetén természetbeni juttatásra jogosultak. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a napközis nevelők, a gazdasági dolgozók, a konyhai dolgozók további kedvezményre jogosultak, melynek mértéke a kedvezményes térítési díjból további 27 % természetbeni támogatás. g) Munkabér- előleg A munkabér előleg adható a kinevezett dolgozók részére kérelem alapján. A munkabér-előleg maximális mértéke: Technikai dolgozók esetében Pedagógusok esetében

60 000 Ft 100 000 Ft

Különösen indokolt esetben az összeg méltányossági alapon emelhető. A visszafizetés 6 hónap alatt, havonta egyenlő mértékben történik. 76

A munkabér előleg a kérelemtől számított 5 munkanapon belül folyósítható. h) Élelmezési költségtérítés Kiküldetésben lévő dolgozó élelmezés címén napidíjat számolhat el ( ha nem részesül teljes ellátásban). A napidíj a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítésről szóló 278/2005. (XII.20.) Korm. rendelet alapján intézményünkben napi 500 Ft. i) Szolgálati telefon A szolgálati telefonnal rendelkezők körét az intézményvezető határozza meg. A szolgálati telefon célja, hogy az azzal rendelkezők térítés nélkül érintkezhessenek egymással. A kedvezményezettek kiválasztásánál elsődleges szempont az ellátott munkakör, beosztás. A telefon használatát és az azzal járó költségek térítését a telefonkezelési szabályzat tartalmazza. j) Erzsébet utalvány, csekély értékű tárgyjutalom Csekély értékű tárgyjutalmat adhat a munkáltató a munkavállalónak. Az Erzsébet utalvány értéke havi 5000 Ft/fő. Tárgyjutalom értéke a termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-át meg nem haladó rész. A juttatási alkalmak száma évi három alkalom . Az adható jóléti juttatások körét és mértékét az intézményvezető minden gazdasági év elején az intézmény tárgyévi költségvetésének ismeretében felülvizsgálja. Csak olyan mértékben adhatja, ameddig költségvetési fedezettel bír.

77

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) a nevelőtestület a 2012. szeptember 1jén hatályba lépő A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és annak végrehajtási rendeletei rendelkezésének megfelelően 2012. november 30-ig felülvizsgálja. Az intézményvezető gondoskodik a szükséges módosítások elvégzéséről a törvényben meghatározott véleményezési joggal rendelkező közösségek véleményezési nyilatkozatának kikérésével.

Azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből

a

fenntartóra

többletköltség hárul a fenntartó egyetértő nyilatkozatát beszerzi. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosítható.

Kazincbarcika, 2012.________________________

_____________________ igazgató

78

A szervezeti és működési szabályzat módosításának jóváhagyási záradéka

Az közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat módosításának elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Kazincbarcika, 2012.________ hó ___ nap

________________________ Közalkalmazotti Tanács megbízott elnöke elnöke

A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és működési szabályzat módosításának elkészítésében és elfogadásában az előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Kazincbarcika, 2012. __________ hó ___ nap

_______________________

__________________________

SZM elnöke (Ádám J.Tagisk.)

SZM elnöke (Árpád F. Tagisk.)

_______________________

__________________________

SZM elnöke (Dózsa Gy. Tagisk.)

SZM elnöke (Gárdonyi G. Tagisk.)

________________________

._________________________

SZM elnöke (Kazinczy F. Tagisk.)

SZM elnöke (Pollack M. Ált. Isk.)

79

Az iskolai Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és működési szabályzat módosításának elkészítésében és elfogadásában az előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

Kazincbarcika, 2012. __________ hó ___ nap

_________________________ Ádán Jenő Tagiskola

________________________ Árpád Fejedelem Tagiskola

diákönkormányzatának vezetője


_________________________

________________________





_________________________

________________________





80

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012

Recommend Documents