PÁLYÁZAT A POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁLLÁSÁRA

PÁLYÁZAT A POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁLLÁSÁRA 2012-2017.

Készítette: Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató 3642 Bánhorváti, Lázbérc út 15. 06 20 823-9909 e-mail: [email protected] Kazincbarcika, 2012. május 21.

Kapja: Szitka Péter polgármester Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

Tisztelt Polgármester Úr!

Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes a Pollack Mihály Általános Iskola igazgatója megpályázom a Kazincbarcika Város Önkormányzata 87/2012.(IV.06.) sz. Ökt. határozat által meghirdetett, a Nemzeti Közigazgatási Intézet Közigazgatási Állásportálján 2012. április 23-án nyilvánosságra hozott Pollack Mihály Általános Iskola (3700 Kazincbarcika, Pollack M. út 29.) 2012. július 1-jétől betöltendő igazgatói állását.

Kazincbarcika, 2012. május 21.

Tisztelettel:

Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 4 2. Prioritások .............................................................................................................................. 7 3. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 8 3.1. Személyi feltételek .......................................................................................................... 9 3.1.1. Tanulólétszám, osztályok ......................................................................................... 9 3.1.2. Pedagóguslétszám, összetétel ................................................................................. 13 3.1.3. A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak ....................................... 16 3.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 17 3.3. Intézményi innováció .................................................................................................... 19 4. Az iskolai nevelő-oktató munka ........................................................................................... 20 4.1. Az intézményben folyó pedagógiai munka kiemelt területei, profilok, hagyományok 21 4.1.1. Az alapképzést kiegészítő, választható képzések ................................................... 22 4.1.2. Hagyományok ........................................................................................................ 24 4.1.3. Változások sodrában .............................................................................................. 24 4.2. Prevenciós programok ................................................................................................... 25 4.3. Szabadidő-szervezés...................................................................................................... 26 4.4. Hírnév ............................................................................................................................ 26 4.5. Minőség ......................................................................................................................... 28 5. Vezetési program, fejlesztési elképzeléseim ........................................................................ 29 5.1. Vezetőként céljaim ........................................................................................................ 30 5.2. A célok megvalósulását szolgáló feladatok, eszközök.................................................. 32 5.3. Fejlesztési elképzeléseim .............................................................................................. 35 5.3.1. Szervezés terén ....................................................................................................... 35 5.3.2. Az oktatás terén ...................................................................................................... 36 5.3.3. Az egészséges életmódra nevelés terén .................................................................. 37 5.3.4. Pedagógus attitűd, szemléletváltás terén ................................................................ 39 5.3.5. Kapcsolat és párbeszéd a szülői közösséggel ........................................................ 40 6. Az intézmény irányítása és működési szerkezete................................................................. 42 7. Az intézményen kívüli kapcsolatrendszerek ........................................................................ 46 8. Záró gondolat ....................................................................................................................... 47

3

1. Bevezetés “Jövőnket nagyrészt az álmaink és azok a küzdelmek határozzák meg, amik az álmokat valósággá alakítják.” (Csíkszentmihályi Mihály) 30 éve foglalkozom általános iskolai tanulók nevelésével, oktatásával a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolában. 2004. augusztus 1-jétől

látok el intézményvezetői

feladatokat. Vezetői tevékenységem két időszakra tagolódik, melyeknek külön-külön megvoltak az eredményei, szépségei, s természetesen a nehézségei is. Változások, melyek feladatokat jelentettek, válaszokat igényeltek a 2004-ben és a 2007-ben kezdődő vezetői ciklusban: a XXI. századra jellemző erőteljes gazdasági, társadalmi, demográfiai változások, melyek leképeződnek Kazincbarcika életében is, az utóbbi két évtizedben az oktatást jellemző permanens változás, reform, mely nehezen tervezhetővé teszi a folyamatokat, mellőzve a hatásvizsgálatokat, az újítások, változtatások beválását, mindkettőnek a Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

által

meghozott, a város iskoláinak racionalizálását célzó döntés végrehajtása képezte a gerincét.

Első ízben a Pollack Mihály Úti Általános Iskola és az eltérő tantervű Éltes Mátyás Általános Iskola, majd ezt követően az Árpád Fejedelem-Újvárosi Általános Iskola, a Kazinczy-Kertvárosi Általános Iskola és a Pollack Mihály Általános Iskola összevonása jelentette az intézményvezetői feladataim fő irányvonalát. 2007-ben benyújtott pályázatom megírásakor Karácsony Sándor gondolatai vezéreltek: „ A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa.”

4

Mindkét vezetői ciklusomban ez a jövőbe vetett hit segített az összevont intézmény igazgatói feladatainak körültekintő, előremutató, színvonalas ellátásában. Vezetői munkám intézményi eredményei: az az alkotó-teremtő tevékenység, melynek következtében a több feladatellátási helyen dolgozó pedagógusok közössége csapattá kovácsolódott, a feladat-ellátási helyek tekintetében megvalósult infrastrukturális felújítások, melynek eredményeképpen diákjaink esztétikus, modern, jól felszerelt környezetben tanulhatnak nap mint nap, az a szakmai-módszertani műhelymunka, mely a tagiskolák és a székhelyiskola együttműködése során kialakult, és az egymástól való tanulás kultúráját megteremtette, az összevonásból eredő létszámleépítés lehető leghumánusabb, a feladatellátási helyeket egyenlő arányban érintő lebonyolítási formájának alkalmazása, a szakmai színvonal megtartása mellett, a szakosellátottság teljes körű figyelembevételével, a feladatellátási helyek mikroközösségeiben a stabilitás, a kiszámíthatóság és a biztonságérzet fenntartása, az intézmény jó hírnevének, elismertségének megőrzése, keresettségének fenntartása a feladat-ellátási helyek egyéni arculatának, hagyományainak megőrzésével, egészséges versenyszellem eredményeképpen az intézményi innováció iránti igény belsővé válása, egymás jó gyakorlatainak intézményesülése, az esélyegyenlőség megteremtése, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának megvalósítása a gyógypedagógus szakemberek magas színvonalú szakmai munkájára építve, pedagógus továbbképzés támogatásával a foglalkoztatás javítása, a tárgyi, személyi, pénzügyi feltételek biztosításával az intézmény egészét jellemző színvonalas nevelő-oktató munka, mely az iskola közvetlen és közvetett partnereinek elismerését is elnyerte. 2011 novemberében intézményi beszámolómban részletesen számot adtam a Tisztelt Képviselő-testületnek az eltelt időszakról, melyből kiderült, hogy a rám bízott feladatot teljesítettem. 5

Köszönetemet fejezem ki: a fenntartó önkormányzat vezetőinek, a képviselő testületnek, hogy az elmúlt években lehetővé vált és megvalósulhatott az országos szinten is egyedülálló, példaértékű intézményi felújítás, melynek következtében tanulóink és pedagógus kollégáink kiváló körülmények között folytathatják a mindennapos munkát, vezetőtársaimnak, kollégáimnak, iskolánk szülői közösségének, hogy mellettem álltak, s az elmúlt 5 évben segítették vezetői céljaim megvalósulását. Az átalakuló társadalmi körülményekre való tekintettel az iskola megváltozott helyzetében felismertük, hogy az intézmény tervszerű, professzionális PR tevékenysége fontos eszköze annak, hogy

a szülők megismerjék az intézmény mindennapi életét, programjait,

gazdálkodását, járatosak legyenek a gyermekeiket érintő kérdésekben. Véleményüket folyamatosan beépítjük az intézményünkben folyó nevelő-oktató tevékenységbe. A szülők részéről érkező folyamatos segítség, tolerancia, együttműködés nélkül intézményünk mindhárom feladatellátási helyét érintő felújítás nem lehetett volna eredményes. Megértésük, támogatásuk, pozitív hozzáállásuk, érdeklődésük példaértékű volt. Vezetői munkám során a környezetünkkel való pozitív viszony kialakítását szorgalmaztam és jó magam is erre törekedtem. Tapasztalataim szerint a körülöttünk élők nemcsak támogattak, hanem megbíztak bennem, folyamatosan együttműködtek az általam vezetett intézménnyel, melyért hálás vagyok. A mögöttem lévő szakmai gyakorlat, vezetői tapasztalat alapján - felmérve és tudatában léve a rám váró feladatoknak- vállalkozom

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő

-testülete a 87/2012(IV.06.) számú Önkormányzati határozat alapján megvalósuló intézményösszevonásból adódó pedagógiai, szervezési, menedzseri, vezetői feladatok ellátására 2012. július 1-jei hatállyal a Pollack Mihály Általános Iskolában. Ehhez kérem kollégáim, pedagógus társaim, a szülői közösség és a képviselőtestület támogatását.

6

2. Prioritások Az összevonás következtében két magas szakmai színvonalon működő intézmény kerül egy igazgatás alá. Vezetői elképzeléseim szerint a székhelyintézmény és az öt tagintézmény mindenképpen megőrizné identitását, eredeti arculatát, hiszen eddig is arra törekedett minden iskola, hogy egyéni, mással össze nem téveszthető profilra tegyen szert. Úgy igyekezett ezt kialakítani, hogy az az intézmény kitűzött céljain túl környezete igényeinek is megfeleljen. Ebbe beletartozott az intézmény struktúrája, kultúrája, stílusa és magatartása. Úgy gondolom, nagy hiba lenne uniformizálni, a sajátos arculattól, specifikumától megfosztani az intézményeket. Az elmúlt öt évben is szem előtt tartottam ezt, s az elkövetkező ciklusban is erre fogok törekedni. Előtérbe helyezném a jól működő, eredményes szakmai munka mellett a minőségi fejlesztést.

Kiegyensúlyozott,

harmonikus

légkör

megteremtése

a

célom,

mert

meggyőződésem, hogy a nevelő-oktató munka hatékonysága csak így növelhető. Minden iskola alaptevékenysége a nevelés és az oktatás. Ahhoz, hogy ezt a lehető legmagasabb szinten műveljük, olyan munkamódszerek kialakítása és megvalósítása szükséges, melyekkel az iskolai – testületi, tanulói és szülői közösségek a lehető legközelebb kerülhetnek egymáshoz, s köztük olyan kapcsolat alakulhat ki, mely az összevont intézmény legeredményesebb működését teszi lehetővé. Legfontosabb pedagógiai feladat a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése. Mindezen célok elérését biztosítva látom, ismerve az intézmények hatékony és eredményes működését, mindkét alkalmazotti közösség, a tantestületek magas színvonalú szakmai munkáját, pedagógiai elhivatottságát.

7

3. Helyzetelemzés Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. április 6-án döntött a nevelési-oktatási intézmények racionalizálásáról. Az előző években lezajló intézmény racionalizáláshoz viszonyítva a jelenlegi a leghumánusabb, a pedagógus közösségek számára a legkisebb sérelemmel járó. Örömteli tény, hogy: iskolaépület nem kerül bezárásra, kivonásra, nincs előirányozva létszámleépítés, nem lesz tanulócsoport - összevonás, valamennyi diákközösség tanulmányait az előző tanévben megszokott helyen folytathatja, a közalkalmazottak foglalkoztatására túlnyomó részt eredeti munkavégzésük helyén lesz lehetőség. Mindezek tudatában az összevonás előnyének azt tekintem, hogy lehetőséget ad: a humán erőforrás hatékony foglalkoztatására, a tanulólétszám arányos elosztására, az iskolaépületek maximális kihasználtságának biztosítására, a feladatellátási helyek egyenletes leterhelésére /16 osztályos modell, SNI, HH, HHH/, a beiskolázás körültekintő tervezésével az intézmény iskoláinak versenyképességére a tanköteles tanulók körében, az intézményi innováció széles körű megvalósulására.

8

3.1. Személyi feltételek 3.1.1. Tanulólétszám, osztályok Sajnos az elmúlt években a tanulók számának csökkenése maga után vonta az osztályok számának csökkenését is. Tanulólétszám változása Év

1996

2004

2006

2011

Tanulók száma (fő)

4164

3225

2760

2635

Osztályok száma

197

134

118

102

Tanulócsoport/

21,1

24

23,4

25,8

tanuló (fő) A tanulók száma az elmúlt 15 év alatt 1529-cel (37%-kal) csökkent, 95 osztállyal (48%-kal) kevesebb működik ma a kazincbarcikai oktatási rendszerben.

Statisztikai adatok 2011/2012 Inzézmény

Ádám Jenő Ált. Isk

Pollack Mihály Ált. Isk.

Tanulók száma (fő)

1137

1428

Osztályok száma

45

Osztályok száma 1-4. évf.

22


23

Napközis csoportok száma

9

15

Iskolaotthon

10

6

Álláshelyek száma (fő)

129 , 116***

159, 142****

55 (49+5*+1**) 27 (24+3) 27 (25+2)

*Tagozat ** fejlesztő iskolai csoport *** 2012. jan. 1-től , **** 2012. május 1-től

A 2012. július 1-jével megalakuló intézmény kazincbarcikai feladatellátási helyei tekintetében a fenntató önkormányzat elképzelése –az építészeti adottságokat is figyelembe véve- 16 osztállyal működő oktatási egységek kialakítása, mely évfolyamonként 2-2 párhuzamos osztály működésével valósítható meg.

9

Pollack Mihály Általános Iskola 2012 szeptember Tanulók száma (fő)

2467

Osztályok száma

99 (93+5*+1**)


49 (46+3*)


49 (47+2*)

Napközis csoportok száma

23

Iskolaotthon

19

Álláshelyek száma (fő)

258

*Tagozat ** fejlesztő iskolai csoport

Az új intézménynek közel 2500 tanulója lesz. Ez a létszám a város közigazgatási területén működő öt feladatellátási helyen egyenlő arányban oszlik el. Várhatóan az egy osztályra jutó tanulók átlaglétszáma 25-26 fő. A Gárdonyi Géza Tagiskolában évfolyamonként egy - egy osztályban, iskolai szinten közel 160 tanulóval folyik majd a nevelő-oktató munka. A Pollack Mihály Általános Iskola tagozatán szegregáltan foglalkoztatott SNI gyerekek száma az integrált nevelési elvek miatt jelentősen csökkent, de az utóbbi 3-4 évben létszámuk 50-55 fő közé stabilizálódott a 6 tanulócsoportra. Új feladatként megjelent az intézmény profiljában a 2010/11-es tanévtől a fejlesztő iskolai oktatás.

Sajátos nevelési igényű tanulók száma (fő) 2011/2012 Inzézmény/SNI Integrált Szegregált

Pollack Mihály Általános Iskola 31(2,2%)

Ádám Jenő Általános Iskola 16 (1,4%)

50 (3,5%)

0

Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről a törvényi előírásoknak megfelelően

gyógypedagógus

végzettségű

kollégák

gondoskodnak.

Az

intézményösszevonással az ő szaktudásuk még hatékonyabban kihasználhatóvá válik, jól működő intézményen belüli hálózati rendszer építhető ki. Tapasztalatok mutatják, hogy fejlesztő tevékenységük révén az integráltan oktatott SNI tanulók fejleszthetők, képesek megfelelni az általános tantervi

követelményeknek. A gyógypedagógusok munkája

eredményesen egészíti ki a tanítási órákon folyó oktató-nevelő munkát.

10

A szakértői vélemény alapján szegregáltan oktatható SNI tanulókkal foglalkozó tagozat léte a városban és a környező településeken élő családok számára nagy segítséget jelent azáltal, hogy tankötelezettségüknek ezek a tanulók úgy tehetnek eleget, hogy nem kell elválniuk a családjuktól, távolabb lévő bentlakásos intézetbe menniük. Legfontosabb célkitűzésünk az integrált nevelés és oktatás erősítése anélkül, hogy az elkülönített oktatás és nevelés lehetősége megszűnne. A feladat megoldásához a személyi feltételek teljes mértékben biztosítottak intézményünkben. Főállású gyógypedagógusaink képzettsége

ebből

összesen (fő)

oligofrén pedagógus logopédus pszichopedagógus konduktor tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos

11 3 1 4 1 2

Egy kolléga képzése folyamatban van, aki az idei tanévben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán felvételt nyert szurdopedagógiai szakra (hallássérültek pedagógiája). Ezáltal a városban hiányszakmaként nyilvántartott hallássérültekkel foglalkozó pedagógus állás is betölthető majd, s az ilyen fogyatékkal élő gyerekek is helyben fejleszthetők lesznek.

Bejáró tanulók ebből társult településről bejáró

Bejáró tanulók 2011/2012 (fő) Ádám Jenő Általános Pollack Mihály Iskola Általános Iskola 150+83* 287 91 136

Összesen 437+83* 227

*Gárdonyi Géza Tagiskola Tanulóink 20%-a bejáró, akiknek 9 %-a iskolabusszal utazik nap mint nap. Az iskolai munkarend, a tanulók órarendjének elkészítésekor, a tanórán kívüli programok szervezésekor figyelembe kell vennünk, hogy probléma nélkül részt tudjanak venni ezeken. Ügyelni kell, hogy a vidéki tanulóink bejárás miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az elmúlt években zökkenőmentes volt az együttműködés Tardona, Sajóivánka, Sajógalgóc, Szuhakálló, Sajókaza, Bánhorváti, Nagybarca települések önkormányzatával, melyre a jövőben is számítok. Köszönetet mondok a települések polgármestereinek, szülői közösségének a konstruktív együttműködésért. 11

0-6 éves korú gyerekek száma Kazincbarcikán Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 350 234 244 220 gyereklétszám (fő) 15 10 10 9 osztály* *átlag 23 fő/osztály

2017/2018 251 11

A Védőnői Szolgálat és a Kazincbarcikai Összevont Óvodák adatszolgáltatásából kiindulva, figyelembe véve a A nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. mellékletében meghatározott

osztálylétszámok

átlagértékeit,

tudatos

tervezéssel

biztosított

a

kazincbarcikai feladatellátási helyek tekintetében két - két első osztály beindítása. A jelenleg működő rendszer és törvényi szabályozás alapján a Gárdonyi Géza Tagiskolában a jövőben fenntartható a 8 osztályos modell. 2012/2013-as tanévben indítható osztályok száma Feladatellátási fejlesztő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. hely/ iskolai évfolyam csoport Ádám Jenő 2 2 2 2 2 2 3 Tagiskola Árpád 2 2 2 2 2 2 2 Fejedelem Tagiskola Dózsa György 2 3 3 2 2 2 2 Tagiskola Kazinczy 2 2 2 2 2 2 3 Ferenc Tagiskola Pollack Mihály 2 2 2 2 2 2 2 Általános Iskola (székhely) Összesen 1. 10 11 11 10 10 10 12 Pollack Mihály 1 1 1 1 1 Általános Iskola (tagozat) Gárdonyi Géza 1 1 1 1 1 1 1 Tagiskola (Szuhakálló) Összesen 2. 1 11 13 13 12 11 12 13

12

8.

összesen

3

18

2

16

2

18

2

17

2

16

11 1

85 6

1

8

13

99

3.1.2. Pedagóguslétszám, összetétel

Pedagógus álláshely Év

1996

2006

2012

Fő

357

243+7*

186,5+7**

*6 fő függetlenített könyvtáros, 1 fő iskolapszichológus **5 fő függetlenített könyvtáros, 2 fő iskolapszichológus

A város lakosságának, a születések számának a csökkenése, a hatosztályos ginnáziumi képzés beindulása eredményeképpen a tanulók számában mutatkozó fogyást követte az osztályok számának csökkenése. Ennek a folyamatnak természetes velejárója volt a pedagógus álláshelyek csökkenése. Az elmúlt 6 évben 56,5 pedagógus álláshellyel (22%-kal) lett kevesebb.

A tantestület megoszlása életkor szerint Iskola/életkor Ádám Jenő Pollack Mihály Általános Iskola Általános Iskola kevesebb mint 25 éves 0 1 25-29 éves 4 2 30-34 éves 4 5 35-39 éves 5 4 40-44 éves 9 28 45-49 éves 34 18 50-54 éves 22 32 55-59 éves 10 13 60-64 éves 1 0 Összesen 89 103 /2011. október 1-jei statisztika alapján/

Összesen 1 6 9 9 37 52 54 23 1 192

A pedagógusok 46%-a 40-50 év közötti, 40%-a 50 év feletti. A kollégák 86%-a nem első ízben éli át az intézményösszevonás különböző formáit, melyek elkerülhetetlenül kisebb - nagyobb érdeksérelmekkel, a változásokhoz való folyamatos alkalmazkodással jártak, emberi mivoltunkból adódóan sok energiát elvonva az oktatónevelő munkától.

Külön feladatot jelent majd az alkalmazottak (nők)

szolgálati idejének áttekintése,

szándékuk számbavétele a foglalkoztatás tervezése során, annak érdekében, hogy elkerüljük azt, hogy bárki kollégáink közül munkanélkülivé váljon.

13

A tantestület összetétele képzettség, nemek szerint Iskola/képesítés középiskolai tanár ált. isk. tanár tanító, spec. tanító gyógypedagógus pszichológus Összesen ebből szakvizsgázott összesenből nő

Ádám Jenő Általános Iskola 8 37 34 9 0 1 89 7 78

Pollack Mihály Általános Iskola 5 44 35 7 11 1 103 13 93

Összesen 13 81 69 16 11 2 192 20 171

2011.okt. 1-jei statisztika alapján Mivel a 87/2012.(IV.06.) sz. Ökt.határozat létszámleépítést nem irányoz elő, változás az összlétszámban nem várható, csupán az összetételben (pl. tanító speciális végzettséggel javára). A tantestületet 89 %-ban nők alkotják, 11% férfi, 21 fő, közülük 19-en tanári képesítéssel, ketten tanítói végzettséggel rendelkeznek. A 2012-2013-as tanévben indítható tanulócsoportok számából, illetve a gyermekek születési adataiból, a pedagógusok életkorából látható, hogy a jövőre nézve alaposan meg kell tervezni a humán erőforrás felhasználást. Osztályok számának változása Tanév

Alsó tagozat

Felső tagozat

összesen

2012-2013

42+4

43+4

93

2013-2014

42+4

42+4

92

2014-2015

41+4

41+4

90

2015-2016

40+4

42+4

90

2016-2017

40+4

42+4

90

2017-2018

40+4

42+4

90

2018-2019

40+4

41+4

89

2019-2020

40+4

40+4

88

/Tagozat nélkül/ + Gárdonyi Géza Tagiskola

A fenti táblázat azt mutatja, hogy 8 év alatt áll be valamennyi kazincbarcikai feladat-ellátási hely a 16 osztállyal működő modellre. Ez a folyamat alsó tagozaton 2 fő, felső tagozaton 3-4 fő pedagógus létszámcsökkenést mutat.

14

Természetesen ezt a prognosztizált helyzetet nagyban befolyásolja majd a jövőben: A nemzeti köznevelésről szóló törvény, és annak végrehajtási rendeleteiben az oktatás szabályozására vonatkozó előírások, Kazincbarcika és vonzáskörzetének népességmegtartó ereje, a hatosztályos gimnázium miatt távozó tanulók száma, be tudunk-e iskolázni feladatellátási helyenként 2-2 osztályt, a tagozaton foglalkoztatott tanulók számában, a feladat finanszírozásában történik-e változás, egésznapos iskola − napközi otthon dilemmája, gyakorlati megvalósítás, a fenntartóváltás − iskolafinanszírozás jövőbeni tendenciái, az új NAT tartalma, a kistelepülési iskolák (Gárdonyi Géza Tagiskola) jövője, az alapfokú oktatás piaci szereplőinek többpólusúvá válása Kazincbarcikán (egyháziállami- önkormányzati iskolák versenyhelyzete), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény. A fent felsoroltak is tükrözik, hogy nehezen kiszámítható és csak körültekintő tervezéssel, szervezéssel kezelhető időszak előtt áll az oktatási rendszer, szűkebben a kazincbarcikai alapfokú oktatás. Ebben a helyzetben közös érdekünk, hogy megőrizzük az oktatás színvonalát városunkban és előrelátó tervezéssel megelőzzük, elodázzuk, késleltessük további álláshelyek megszűnését, iskolaépület(ek) bezárását. A feladat-ellátási helyek közti áttanítás elrendelésének elsődleges szempontja -az előző öt év gyakorlatának megfelelően – a szaktárgyi órák szakszerű ellátása, a teljes munkaidőben való foglalkoztatás biztosítása. Áttanításra csak nagyon indokolt esetben, a földrajzilag egymáshoz közel eső oktatási egységek között, az áttanítás tömbösítésével kerülhet sor. Nem célom, hogy a feladatellátási helyek közötti ingázás elrendelésével nehezítsem a kollégák szakmai munkáját, a pedagógus közösségbe való beilleszkedését, az iskolai élet szervezhetőségét, a tanulóközösségekkel való kapcsolatépítést. Kiemelt feladatomnak tekintem a tagiskolák, a székhelyiskola mikroközösségeiben és között az emberi, szakmai kapcsolatok pozitív irányú fejlesztését, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtését. Elsődlegesnek tartom az iskolák önálló arculatának meghagyása mellett közös értékrend kialakításával párhuzamosan a nevelőközösség stabilizálását. 15

3.1.3. A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak

Munkakör/ létszám (fő) pedagógiai asszisztens

Egyéb alkalmazottak 2012. május 1. 2012. szept.1. Ádám Jenő Pollack Mihály Általános Iskola Általános Iskola 3 3 6

gyógyped.asszisztens

0

1,5

1,5

gyermekfelügyelő

0

2

2

ápoló

0

0,5

0,5

gondozó

0

0,5

0,5

ügyviteli alkalmazott

6

8

14

takarító

16

19

35

karbantartó

2

3

5

összesen

27

37,5

64,5

Megnyugtató, hogy a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számában nem történik változás az összevonást illetően. Miután két székhelyintézmény helyett szeptembertől egy működik, ezért indokolt az ügyviteli dolgozók feladat-, felelősségi, és hatáskörének felülvizsgálata, az intézményben jelentkező feladatok számbavétele, a munkamegosztás ésszerű átgondolása. Az intézményben folyó oktató-nevelő munkát segítők szakmai ismeretei, precíz munkavégzése, pontossága, gyerekszeretete, toleranciája, munkabírása kiemelendő, melyre az elkövetkező időszakban is építek, számítok az intézmény színvonalas működtetése érdekében.

16

3.2. Tárgyi feltételek A 2012. július 1-jével létrejővő 5 kazincbarcikai és egy szuhakállói feladatellátási hellyel működő összevont általános iskola egy székhelyiskolából (Pollack Mihály Általános Iskola) és öt tagiskolából áll (Ádám Jenő Tagiskola, Árpád Fejedelem Tagiskola, Dózsa György Tagiskola, Gárdonyi Géza Tagiskola, Kazinczy Ferenc Tagiskola). A Pollack Mihály Általános Iskola önállóan működő költségvetési intézmény lesz, melynek gazdálkodási feladatait a Gazdasági Ellátó Szervezet látja el. Az iskolák fizikai jellemzői, az épület, annak állapota, felszereltsége, a kert, az udvar, a sportolási lehetőségek mind-mind az arculat lényeges tartalmi elemei, amit őrizni, megóvni és fejleszteni kell! Az összevont intézmény valamennyi oktatási helyszíne jelentős infrastrukturális, energetikai felújítás

részese

volt,

melynek

következtében

a

közeljövőben

jelentős

energia-

megtakarításra, gazdaságosabb működésre számíthatunk. Tárgyi feltételek 2011. október 1-jei statisztika tükrében Osztályok Tantermek Tornatermek Tornaszobák Feladatellátási száma száma száma száma helyek Ádám Jenő Tagiskola Árpád Fejedelem Tagiskola Dózsa György Tagiskola Gárdonyi Géza Tagiskola Kazinczy Ferenc Tagiskola Pollack Mihály Általános Iskola Pollack tagozat Összesen

18

18

1

0

16

17

1

1

18

19

1

0

8

9

1

0

17

17+3*

1+1*

0

16

18

1

0

6 93+6

6** 101+6**

0 7

1 2

*a volt “B” épületben **csoportszoba + tagozat

A táblázatból látható, hogy az osztályok a rendelkezésre álló tantermekben elférnek, tehát 2012. szeptember 1-jétől valamennyi osztály elhelyezésére lehetőség lesz, a tanév zavartalanul megkezdődhet.

17

A jövőben fontosnak tartom valamennyi tanterem állagának, esztétikai megjelenésének szinten tartását, esetleges javítását. A tantermek bútorzatának cseréjét folyamatosan kell megoldani, hogy tanulóink a lehető legideálisabb körülmények között tanulhassanak. Mai világunkban igen fontos a számítógéppark fejlesztése, hogy megvalósuljon az “egy tanuló egy gép” oktatásszervezési forma. Bízom benne, hogy 2012 szeptemberére eredményesen lezárul a TIOP-1.1.1 azonosító számú, az informatikai infrastruktúra fejlesztését szolgáló pályázat megvalósítása, és az intézmény valamennyi feladatellátási helyére megérkeznek a modern számítógépek, az interaktív táblát, laptopot, projektort tartalmazó tantermi csomagok. Ezáltal biztosítva látom, hogy nemcsak az informatika oktatásban, hanem más órákon is előtérbe kerüljön a számítógép, IKT eszközök használata, a korszerű digitális tudásbázis, interaktív tananyagok alkalmazása. Valamennyi oktatási egység nagy gondot fordított a könyvtár fejlesztésére, mely a tartós könyvek kölcsönzésén túl hangsúlyosan kezeli a tanulók szépirodalommal, és ismeretterjesztő könyvekkel, szótárakkal, lexikonokkal való ellátását. A Gárdonyi Géza Tagiskola könyvtára települési könyvtári feladatot is ellát. Az elmúlt évek során az iskolai könyvtárak az oktató-nevelő munka szerves részévé váltak. Szeretném, ha ezt a szerepüket megőriznék A nemzeti köznevelési törvényben rajzolódó, a függetlenített könyvtárosok számát illető változások ellenére is. (A 2013-14-es tanévtől 1 iskola 2 könyvtáros.) A játszóterek, játszóudvarok, sportpályák fejlesztése, korszerűsítése folyamatos feladat. Források erre a célra alapítványi, diákönkormányzati, diáksportköri támogatások, szponzori felajánlások, a társasági és osztalék adó törvény (TAO) sportfinanszírozásra (öt látványcsapatsportág: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) való fordítása, pályázati lehetőségek felkutatása, összehangolása. Kazincbarcikán a tanulók szabadidőben történő játékos foglalkoztatását kiegészíthetjük a feladatellátási helyek közelében felújításra került köztéri játszóterek használatával. Örvendetes, hogy az elmúlt időszakban egy-egy műfüves pályával is gazdagodott az Ádám Jenő és a Kazinczy Ferenc Tagiskola és az ÉMOP-3.4.1-es infrastukturális pályázatnak köszönhetően egy tornaszoba is kialakításra került (Árpád Fejedelem Tagiskola), továbbá folyamatban van a Kazinczy Ferenc Tagiskolában a TAO törvény kínálta sportfinanszírozás segítségével a tornaterem padlózatának sportpadlóra cserélése. Az összevont iskola az iskolai közétkeztetési feladatot valamennyi épületében melegítő konyha segítségével látja majd el a 2012-2013-as tanévben, ahová az élelmet a Barcika 18

Príma Kft. szállítja. Ez az ellátási forma kiemelt figyelmet igényel, annál is inkább, mert ezt megelőzően

a jól felszerelt, higiénikus saját főzőkonyhák minden igényt kielégítettek.

Várakozással tekintünk az étkeztetés ilyen formában való biztosítása elé.

3.3. Intézményi innováció A rendelkezésünkre álló anyagi feltételeket pályázati lehetőségek felkutatásával igyekszünk kiegészíteni, melyek minden esetben az intézményben folyó szakmai munka színvonalának emelését szolgálják. Hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatása érdekében bekapcsolódtunk az Útravaló ösztöndíj pályázatba. A sportolás, a nemzeti könevelési típusú sportiskolai működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek kiegészítését a Nemzeti Sportintézet és a Wesselényi Miklós Közalapítvány támogatása biztosítja. Az informatikai eszközpark minőségi javulását az informatikai normatíva mellett a már említett TIOP-1.1.1 Informatikai infrastruktúra fejlesztését tartalmazó pályázat szolgálja, ami valószínűleg 2012 szeptemberére a megvalósítás szakaszába lép. Az OKM, Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös pályázatán elnyert összegből egészségfejlesztési és drogmegelőzési tevékenységet folytattunk. A pedagógus továbbképzésre fordítható összeget a Wekerle Sándor Alapkezelő és a TÁMOP-3.1.5. pályázat segítségével egészítettük ki. A tehetséggondozást az Oktatásért Közalapítvány pályázati lehetőségével működő négy tehetséggondozó műhely, továbbá a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás hozzájárulása segítette. Az intézményben működő példaértékű műhelymunka elismerését szolgálja az Árpád, Kazinczy, Pollack esetében a TÁMOP-3.1.7. Referencia intézmények országos hálózatának kilakítása és felkészítése című pályázat. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „Határtalanul” pályázatának támogatásával a 7. évfolyamos tanulók az Ádám Jenő Általános Iskolából Ukrajna magyarok lakta területére, a Dózsa György Tagiskolából Erdélybe kirándulhatnak. Hat jó gyakorlatot töltöttünk fel az Educatio Kht. “Szolgáltatói kosarába” az IKT eszközök alkalmazása, befogadó iskola, tehetséggondozás területén. A Kazinczy Ferenc Tagiskola kiváló tehetségpont lett.

19

Számos

gazdasági

társaság által

meghirdetett

pályázatba

is

eredményesen

kapcsolódtunk be, melyek tárgyi feltételeink javítását szolgálták (Generali Biztosító, E-ON).

4. Az iskolai nevelő-oktató munka 2012. december 31-ig valamennyi iskolának felül kell vizsgálnia pedagógiai programját A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek és végrehajtási rendeleteinek tükrében. A Pollack Mihály Általános Iskola és az Ádám Jenő Általános Iskola programja

alapjául

szolgálhat

közös

pedagógiai

elképzeléseinknek,

jelenlegi

melyben

a

részprogramok feltétlenül tartalmazzák majd a tagintézmények arculatát. Olyan közös pedagógiai program kialakítására törekszem, amelyben tükröződik a tervszerű nevelő és oktató munka, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, fejleszti alapképességeit, és számukra korszerű, a mindennapi életben használható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Fontos, hogy a gyermek meglévő pozitív tulajdonságaira építve formáljuk személyiségét harmonikussá. Szeretném elérni, hogy tanulóink körében a tudásnak, a szorgalomnak és a munkának becsülete legyen. Az intézményben folyó pedagógiai munka kiemelt területeinek tekintem: az anyanyelvi nevelés erősítését, az idegennyelvi kommunikációra való képességet, a problémamegoldó gondolkodás előtérbe helyezését, a tanulás tanítását, a tanulók motiváltságának növelését, szükség esetén egyénre szabott fejlesztést, igazságos, ösztönző értékelési módszerek alkalmazását, korszerű ismeretszerzést, digitális írástudást, a testi lelki egészség építését, a környezettudatos magatartás formálását, a kulturált viselkedési normák belsővé válását, a nemzeti kultúra megismerését, a művészeti nevelést,

20

a hagyományok ápolását, megőrzését, új közösségformáló hagyományok kialakítását önálló intézményi innovációt. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka cél- és feladatrendszerének meghatározásánál fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az iskolában, személyiségük harmonikusan fejlődjön. A minőség és a hatékonyság feltételei mellett el kell érni azt, hogy az értékteremtésben, problémamegoldásban rivalizáció nélkül alkalmasak legyünk a célravezető együttműködésre. A csapatmunka egyre jelentősebbé válik a fejlődés szempontjából, és ennek érdekében fontos tanulóink együttműködési készségének fejlesztése. Hatékonyság és együttműködés összeegyeztethető és egymást elősegítő tevékenységként kell, hogy jelen legyen a mindennapi munkavégzésben mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

4.1. Az intézményben folyó pedagógiai munka kiemelt területei, profilok, hagyományok A beiskolázott tanulók számára iskolaotthonos (egésznapos) és hagyományos (délelőtti tanítás) oktatásszervezési formát kínálunk. Napközi otthon, tanulószoba szervezésével biztosítjuk tanulóink számára a másnapi felkészülést. A

tananyag

elsajátításában

lemaradó

tanulókat

felzárkóztató,

differenciált

képességfejlesztő foglalkozásokon segítjük. Ezt kiemelten kezeljük az alapfokú oktatás bevezető és kezdő szakaszában. A tehetséges tanulókat

tehetséggondozó

műhelyekbe várjuk, bekapcsoljuk

levelezős feladatmegoldó versenyekbe, versenyekre készítjük. A kultúra szélesebb körű közvetítésére az énekkaron, kicsinyek kórusán, hon- és népismereti foglalkozásokon törekszünk. A önkifejezés lehetőségét teremtik meg tánc-, színjátszó- és előadói köreink. A beilleszkedési, tanulási, magatartási (Btm) nehézséggel küzdő tanulóinkat fejlesztő pedagógus segítségével képességfejlesztő foglalkozásokkal segítjük. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat gyógypedagógus szakemberek irányításával habilitációs foglalkozásokkal támogatjuk.

21

A tanórán megszerzett ismeretek gazdagítására, mélyítésére szaktárgyi szakkörök segítségével törekszünk. A szabadidő helyes eltöltése érdekében az iskolai sportkörök, sportegyesületek közreműködésével sportfoglalkozásokat, szakági edzéseket, túrákat szervezünk. Helyt

adunk

a

B-A-Z

Megyei

Önkormányzat

Kodály

Zoltán

Alapfokú

Művészetoktatási Intézménye tanszakainak, egyéb külsős szakemberek által szervezett foglalkozásoknak. 4.1.1. Az alapképzést kiegészítő, választható képzések Intézményünk tanulói közössége heterogén. A pedagógiai program megalkotásánál a feladat-ellátási helyek mikroközösségei arra törekedtek, hogy tanulóik számára széles körű, sokoldalú képzést biztosító, az intézményhasználók igényeit figyelembe vevő, a helyi erőforrásokra építő programot alkossanak meg, mely egyéni arculatot kölcsönöz az adott oktatási egységnek. A pedagógiai programok a kazincbarcikai oktatási rendszer átszervezése, országos oktatási reformok következtében már többször, több lépcsőben átalakításra, összehangolásra kerültek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mindemellett sikerült a már nem önállóan működő iskoláknak megtartaniuk egyéni profiljaikat. Ezzel a tendenciával én sem kívánok szakítani. Elsődleges célom az eredményesen működő programok további támogatása. De „a tegnap gondolatainak nyugalmával szemlélni a jövőt az élet mozdulatlanságára utal”, nem vezet fejlődéshez. Ezért szorgalmazom új utak, módszerek keresését, intézményi „jó gyakorlatok” kidolgozását, terjesztését. Azt vallom, hogy az intézményben folyó pedagógiai munkához mindig tudnunk kell hozzáadni. Annál is inkább mivel a minket körülvevő világ állandóan és rohamosan változik, új kihívások elé állítva minket.

22

A) Általános követelmények szerint oktatott tanulók számára az alábbi képességterületeken kínálunk órarendbe épített tehetséggondozó programot Képességterületek Nyelvészeti

Testi –kinesztetikus Térbeli- vizuális Logikai- matematikai

Zenei Intézményegységek

Ádám Jenő Tagiskola

Tehetséggondozó programok Emelt szintű, emelt óraszámú idegen nyelv (angol, német) Differenciált képességfejlesztő csoportok működtetése magyar nyelv és irodalomból Nemzeti köznevelési típusú sportiskola Néptánc/társastánc Emelt óraszámú rajz-képzőművészeti képzés Emelt óraszámú, emelt szintű matematika Differenciált képességfejlesztő csoportok működtetése Emelt óraszámú, emelt szintű számítástechnika Emelt szintű ének-zene Választható programjaink

Emelt óraszámú idegen nyelv

Emelt szintű ének –zene

Emelt szintű matematika

Iskolaotthon

Iskolaotthon Árpád Fejedelem Tagiskola

Dózsa György Tagiskola Gárdonyi Géza Tagiskola

Emelt szintű idegen nyelv

Emelt szintű informatika

Emelt szintű angol nyelv

Emelt óraszámú/szintű matematika


Emelt óraszámú rajz

Néptánc, társastánc

Emelt óraszámú rajz

Differenciált képességfejlesztés (matematika, magyar) Iskolaotthon

Iskolaotthon Iskolaotthon

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Általános Iskola (székhely)


Emelt óraszámú informatika

Emelt óraszámú idegen nyelv

Emelt óraszámú rajzképzőművészeti képzés

23

Sportiskolai osztály

SNI tanulók szegregált oktatása Fejlesztő iskolai oktatás

Differenciált képességfejlesztés (matematika, magyar) Iskolaotthon Differenciált képességfejlesztés (matematika, magyar)

B) Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók (SNI) számára A tanulók igénye és nevelési szükséglete szerint szervezzük az oktatás - nevelést. Célunk a tanulók sokoldalú fejlesztése, speciális ill. kiegészítő ismeretek átadása és a hiányzó tudásanyag pótlása: -

Felzárkóztatás

-

Fejlesztés: logopédia

-

Tehetséggondozás

-

Kiegészítő ismeretek

-

Gyógytestnevelés

4.1.2. Hagyományok Mindenféle kiegészítő program: iskolai és iskolán kívüli rendezvények, versenyek szervezése, tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, neves évfordulók megünneplése, gálaműsorok, iskolarádió, iskolaújság, diákklub, kirándulások, erdei iskolák, táborok eddig is fontos színterei voltak az egymáshoz tartozás érzésének erősítésében, melyek – véleményem szerint – a jövőben még fontosabbá válnak. 4.1.3. Változások sodrában Mindennapi életünknek egyetlen állandó jellemzője

a folyamatos változás. Mint már

említettem vezetői munkámat a jövőbe vetett hit optimizmusa határozza meg. Ebből kifolyólag igyekszem a változásokat pozitívan felfogni, mely lehetőséget hordoz, alkotásra ösztönöz. Az elkövetkező öt évre felelősségteljesen nehéz ma vállalásokat tenni. Jelen pillanatban az oktatást szabályozó törvények, rendeletek sorából a A nemzeti köznevelésről szóló törvény ismeretes, mely számos ponton eltér a A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénytől. Továbbá 2013. január 1-től az alapfokú oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek. Nagy várakozással tekintünk az új NAT és a A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtási rendeletei elé. Az intézményben folyó pedagógiai munka, a profilok, a csoportbontások megtartása szempontjából - vezetői szándéktól függetlenül- meghatározóak lehetnek. A rövid távú céljaim alapjai az iskolákban jelenleg is folyó szakmai programok. Erre építve kívánom megfogalmazni hosszú távú elképzeléseimet a meglévő személyi, tárgyi feltételek széleskörű kihasználásával. 24

4.2. Prevenciós programok Az utóbbi években nagy hangsúlyt kapott az egészséges életmódra nevelés, a drogprevenció és a bűnmegelőzés. A városban sok pedagógus elvégezte az „Életvezetési ismeretek és készségek” című tanfolyamot, így osztályfőnöki órákon lehetőség van e téma szakszerű feldolgozására, melybe az iskolavédőnők is hatékonyan bekapcsolódnak. Fontos a folyamatos kapcsolattartás a Városi Rendőrkapitánysággal, bekapcsolódva a rendőrség bűnmegelőzési programjába. A témahetek, egészségnapok, drogprevenciós pályázatok, civil szervezetek programjai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeink minél jobban megismerkedjenek az egészséges életmóddal. Az iskolaorvos által kiszűrt tanulók gyógytestnevelésen való foglalkoztatását a Pedagógiai Szakszolgáltató szakemberei látják el. A jövőre nézve célom –a hatékonyság fokozása érdekében- az intézményben dolgozó gyógytestnevelő végzettséggel rendelkező kollégák szakmai tudásával a foglalkozások saját szervezésben való tartása. Oktató- nevelő munkánkat két iskolapszichológus segíti. Az elmúlt években folyamatosan kerestük azt a munkaidő beosztási formát, mely a több feladat-ellátási helyen végzendő szakmai munkát leginkább támogatja. Mindemellett fontos feladat volt a különböző iskolapszichológusi munkaformák bevezetése, a pszichológiai kultúra meghonosítása. Az iskolapszichológus által alkalmazott munkaformák iskolánkban: diákkonzultáció csoportos esetmegbeszélés szülői konzultáció közös órák kiscsoportos foglalkozás hospitálás tanár konzultáció egyéni mérés csoportos mérés.

25

Mindezek

mellett

kapcsolatteremtés

játékklub mellett

a

szervezése,

mely

tehetségkutatást

jól is.

szolgálja Relaxációs

a

tanulókkal

technikák

való

tanítása

pedagógusoknak, diákoknak. Szociometria felvétele az osztályösszevonás miatt szétosztásra kerülő osztályok problémamentes bontásában. A Pedagógiai Szakszolgáltatóval való szoros együttműködésünknek eredményeképpen gördülékenyebben valósul meg a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók vizsgálati helyzetbe hozása.

4.3. Szabadidő-szervezés Kiemelt szerepet töltenek be a szabadidő szervezésében a feladatellátási helyek diákönkormányzatai, diáksportegyesületei, szakmai munkaközösségei, a könyvtáros pedagógusok, szülői szervezetek, alapítványok, osztályfőnökök. Fontosnak tartom a rendszeres színház– és mozilátogatásokat, kiállítások megtekintését, könyvtári órákon, foglalkozásokon való részvételt, az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, a sportdélutánokat, edzéseket, a szervezett tanulmányi kirándulásokat, diáknapokat, a nyelvgyakorlás különféle lehetőségeit (külföldi utazás, levelezés, idegen nyelvi versenyek, stb).

4.4. Hírnév Az intézmények legértékesebb vagyontárgya a hírneve, az elismertsége. Az iskolák hírnevét leginkább a kommunikációs folyamatok, az alkalmazottak (vezetők, pedagógusok, adminisztratív alkalmazottak és technikai személyzet) magatartása és környezetének (szülői vélemények, a szerzett tapasztalatok) véleménye alakítják. Törekszem a munkatársak közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Iskolánknak - az elmúlt évekhez hasonlóan- intenzív PR tevékenységet kell folytatnia az alábbiak szerint: a helyi sajtóban cikk, tudósítás

megjelentetése az iskola életéről, innovációs

folyamatokról, valamennyi nagyobb városi rendezvényen az intézmény képviselete.

26

A széleskörű PR tevékenység további lehetőségei: beiskolázási szülői értekezlet, nyílt napok szervezése, melynek forgatókönyvét folyamatosan az igényeknek megfelelően kell alakítani, az iskola rendezvényeinek nyitottá tétele a szülők számára (ünnepi megemlékezésekre, farsangra, gála műsorokra, Diákönkormányzati rendezvényekre a szülők meghívása) a rendezvények DVD-n való megörökítése, melyet a családok megvásárolhatnak, az iskola aulájában rendszeresen időszaki kiállítások

szervezése

tanulóink

munkáiból, a feladat-ellátási helyekről reklámfilm készítése, mely az iskola népszerűsítése mellett bemutatja innovatív munkánk eredményeképpen “Jó gyakorlatainkat”. A külső kommunikációnk alapvető eszközei: a helyi televízióban,

újságban való tájékoztatás, felhívás az intézmény életéről,

kiadványok megjelentetése ( sportiskolai, iskolanyitogató

kiadvány,

évkönyv,

iskolaújság), a honlapon folyamatosan elérhető az iskola egyedi arculatát bemutató Beiskolázási power point bemutató és a “Jó gyakorlatainkat” népszerűsítő ppt., az iskola partnereivel (kiemelten a szülőkkel) korrekt, körültekintő, konstruktív párbeszéd. A jó külső kommunikációnak kiemelt szerepe van abban, hogy mennyi diák jelentkezik iskolánkba. A belső – szervezeten belüli – kommunikációt segíti tapasztalataim szerint: a heti rendszerességgel tartott vezetői értekezlet, és az erre épülő tantestületi megbeszélés, az elektronikus levelezőrendszer használata, a kedvezményes mobiltelefon biztosítása a tágabb vezetőség és az ügyviteli, gazdasági dolgozók részére. Az eredményes belső kommunikáció elérése érdekében elengedhetetlennek tartom a csapatépítést, melyet jól szolgálhatnak közös rendezvényeink (tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, karácsonyi parti, pedagógusnap, igény szerint tantestületi kirándulások). 27

4.5. Minőség Az iskola, a benne dolgozók érdeke, hogy törekedjenek megismerni intézményük belső folyamatainak jellemzőit, azok jellegét, hogy saját érdekükben is figyeljék és vegyék számba az „iskolahasználóknak”, a klienseknek az intézmény produkciójához való viszonyát, azokkal kapcsolatos elégedettségét vagy elégedetlenségét. Iskolánk minőségirányítási köre az elmúlt években feladatának tekintette, hogy oktató -nevelő tevékenységünket partnerközpontú működés szellemében továbbra is mind magasabb szintű, egységesebb, szervezettebb formában végezzük. Ennek érdekében szükség volt: a nem szakrendszerű oktatás kereteinek felülvizsgálatára, a pedagógus teljesítményértékelés eljárásrendjének kidolgozására, az 1. osztályos tanulók szülőinek körében a beiskolázás tekintetében partneri igény és elégedettség mérésére, a kompetencia mérésre való felkészülés eljárásrendjének elkészítésére, a kompetencia mérésen elért tanulói eredmények hátterének vizsgálatára, a feladatmegoldás során mutatkozó típushibák elemzésére, a kommunikációs adatbázis folyamatos aktualizálására, partneri teljes körű igény-és elégedettség mérésre. A minőségbiztosítási rendszer működtetése, a minőségfejlesztő csoport tevékenysége szándékom szerint továbbra is nagyban hozzájárul majd az értékelésen, önértékelésen alapuló intézményfejlesztéshez.

28

5. Vezetési program, fejlesztési elképzeléseim Munkámmal és tudásommal, teljes energiámmal arra törekszem, hogy a Pollack Mihály Általános Iskola és öt tagintézménye a város és vonzáskörzete nívós iskolája legyen, eredményes általános iskolai képzést adjon. Szeretném, ha iskolánkban jól éreznék magukat a gyerekek, tervszerűen haladnának tanulmányaikkal, példaértékűek lennének a nevelési eredmények, pozitívan fejlődnének az iskolai közösségek. Fontos, hogy a szülők is tudják mindezt, észrevegyék, értesüljenek róla. Piacképességét az iskola csak úgy tudja megőrizni, ha gyökeresen megváltoztatja eddigi szemléletmódját, és nemcsak a neveléssel, oktatással foglalkozik, hanem megpróbál megfelelni a társadalom által támasztott új követelményeknek is. Ehhez szükséges az intézmény kommunikációjának teljes körű szervezése. Fontos ez azért is, mert a feladatellátási helyek egymástól viszonylag távol helyezkednek el, s a jó együttműködés csak akkor lehetséges, ha az egyének, a tagintézmények és a környezetük között jók a kommunikációs kapcsolatok. Ennek lényege a megértés, a bizalom, a támogatás, az együttműködési készség és a konszenzus kialakítása, ápolása. Ennek a folyamatnak a lényege az objektivitás és a csapatmunka, hiszen a kedvező megítélést csak jó intézményi politikával és jó intézményi teljesítménnyel lehet elérni. Magamnak kulcsszerepet szánok abban, hogy megteremtsem az iskolában az emberi kapcsolatok jó légkörét, valamint továbbfejlesszem a sikeres együttműködést a különböző társadalmi és egyéb szervezetekkel. Ehhez - a helyzethez, feladathoz leginkább illeszkedő - célravezető vezetési stílussal és módszerek alkalmazásával kívánok hozzálátni. Demokratikus

vezetőként

széles

körű informálás

eredményeképpen,

elképzelések, megoldási módok, álláspontok meghallgatásával kívánom a

vélemények, döntéseket

előkészíteni. Ha kell, teret engedve az érvek mentén folyó nyílt vitának. A mindennapos munkavégzés során a szakmai közösségek, tagiskolai közösségek, munkacsoportok önálló, alkotó munkájára feltétlenül építeni kívánok.

29

5.1. Vezetőként céljaim

Célok Minél kedvezőbb családi hátterű gyerekeket vonzzon az iskola. Több anyagi forrást szerezzen az intézmény.

Megfelelés a fenntartó elvárásainak.

A beiskolázási létszám biztosított legyen.

Minél több tárgyi ismeretet szerezzenek a diákok.

A kompetenciaméréseken növekedjen a tanulók teljesítménye.

Jó véleménnyel legyenek a helybeliek és a vonzáskörzetben lakók az intézményről.

Sikerkritériumok A HH és HHH tanulók száma a tanulólétszám 30%-ánál nem több. Pályázatok (TÁMOP-3.4.3. Iskolai tehetséggondozás, TÁMOP-3.1.4. Innovatív iskolák) írása. Nemzeti köznevelési típusú sportiskolai csoportok működtetése. Költségorientált, időarányos felhasználással való működés. A költségvetés pályázati és szponzori támogatással való kiegészítése. A tanulói létszám szinten tartása. Az egy tanuló képzési költségének és az intézményi menedzselésre fordított kiadásoknak szinten tartása. A tanügyigazgatási folyamatok irányítása az alapdokumentumoknak, a törvényeknek, az eljárásrendeknek megfelelően. A kazincbarcikai feladat-ellátási helyek vonatkozásában 2-2 első osztály indítása átlag 23-25- fővel, Szuhakálló esetében egy osztály átlag18- 20 fővel. Emelt szintű, óraszámú képzések idegen nyelvből, matematikából, rajzból, énekből, informatikából. Differenciált képességfejlesztés 5-8. évfolyamon matematikából, magyar nyelv és irodalomból, csoportbontás idegen nyelvből. 6.8. évfolyamon az intézmény átlageredménye az országos átlagnak megfelelő vagy annál jobb. Az előző évek méréseihez és a családi háttérindexhez viszonyítva szignifikáns eltérést nem mutat vagy annál jobb. A szülők részéről az iskolaválasztásnál elsődleges szempont a körzetileg legközelebb eső intézményegység választása. A vidékről bejáró tanulók arányának szinten tartása.

30

Célok A továbbtanulási eredmények javuló tendenciát mutassanak. Az iskola segítse a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését. Jó légkörű legyen az iskola.

Szilárd értékrendet közvetítsen az iskola. Segítsük a gyerekeket képességeik kibontakoztatásában.

Sikerkritériumok Valamennyi tanuló nyerjen felvételt az általa 1. vagy 2. helyen megjelölt középiskolába. A hátrányos helyzetű tanulók 80 %-a részt vesz a közösségi programokon, igénybe veszi a tanórán kívüli foglalkozásokat. A lemorzsolódás körükben 1-2% közé esik. A diákönkormányzat rendezvényeit az érintett korosztály 80 % látogatja, a szülői értekezleteken a szülők 90%-a részt vesz, az alkalmazottak körében a fluktuáció 1%. Az egy főre jutó tanulói, alkalmazotti hiányzás 10 napnál nem több. A belső szabályok betartása az értékelés, a jutalmazás, a fegyelmezés terén. Határidők betartása. Szülői elégedettség 80%-os. Kulturális, tanulmányi, sportversenyeken induló tanulóink 50 %-a dobogós helyet ér el. A bukások száma az összlétszám 5 %-a.

31

5.2. A célok megvalósulását szolgáló feladatok, eszközök Szervezetfejlesztés

Feladat

Eszköz

Érdemi párbeszéd a fenntartóval.

Beszámolók, statisztikák, munkatervek, intézményi dokumentumok véleményeztetése, költségvetés egyeztetése, rendezvényekre való meghívás. Folyamatszabályozás, akcióterv, helyzetelemzés, rendszerszervezés, folyamatba épített és utólagos ellenőrzés – értékelés, rövid-, közép-, hosszú távú stratégiai tervek. Honlap, rendezvények nyilvánossá tétele, helyi médiában való megjelenés, fogadóórák, családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt tanítási napok. Pedagógiai program, helyi tanterv, munkatervek (intézményi, munkaközösségi, minőség irányítási kör diákönkormányzat) tantárgyfelosztás, órarendek, minőség irányítási program. Munkakörelemzés, munkaköri leírások, munkaköri specifikáció, normák meghatározása, kommunkikáció. Vezetői értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, érdekképviseletekkel való kapcsolat, szülői közösséggel való talákozások. Bemutató órák, felterjesztés városi, országos elismerésre, minőségi munkáért járó keresetkiegészítés.

Előkészítés, végrehajtás, ellenőrzés, visszacsatolás egységben kezelése a feladatvégzés során. Széleskörű tájékozódás – tájékoztatás az intézmény partnerei részére. Az éves munka alapos tervezése.

Egyértelmű irányítás. Előzetes egyeztetésre épülő döntéshozás.

Az alkalmazottak motiválása, a pedagógusok szakmai sikereinek elismerése, közzététele.

Műhelyfoglalkozások, eseménynaptár, feladat és hatáskör elosztás, munkaköri leírások, SWOT. Pedagógus teljesítményértékelés, önértékelés, óralátogatás, adminisztráció ellenőrzése, statisztika, külső mérések, versenyeredmények.

Az intézményi működés összehangolása, hálózati tanulás. Fejlesztő értékelés az erősségek, lehetőségek hangsúlyozásával.

32

Feladat

Eszköz

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra- a

Intézményközi szakmai napok, csapatépítő tréningek, csopotrfoglalkozások, személyes beszélgetések, elektronikus levelezés, fogadóóra, interjú.

feladatellátási helyek közösségeinek együttműködése. Empátia, egymásra figyelés, tolerancia, alkalmazkodó képesség fejlesztése. A kommunikációs készség fejlesztése.

Műhelymunka (értékelő

Tanári együttműködés.

esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálás, brainstorming).

Attitüdváltást segítő programok a pedagógusoknak. Folyamatos önképzéssel és továbbképzéssel a módszertani kultúra gazdagítása,

Személyiségfejlesztést szolgáló továbbképzések külső szakember, az iskolapszichológus bevonásával. Mentálhigiéné. Továbbképzési terv, beiskolázási program, belső továbbképzési rendszer.

tevékenységre épülő tanulásszervezés előtérbe helyezése. Közösen megalkotott belső szabályzatok (Házirend, SZMSZ, Közalkalmazotti Szabályzat, Adatkezelési szab. .....) Nyílt érvelő vita, esetmegbeszélés, prioritás mátrix, klímateszt.

Fegyelem és önfegyelem. Konfliktuskezelés, a színvonalas szakmai munkát szolgáló intézményi klíma kialakítása.

Intézményi infrastruktúra, humán tényezők, információk, költségvetés, pályázatok, alapítványi, egyesületi, gazdasági szervezetek támogatásai. Tárgyi feltételek javítása, hatékony munkaidő beosztás, munkakör elemzés, képzés.

A rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékony, racionális gazdálkodás. A technikai személyzet és a tantestület egymást kiegészítő munkája.

33

Oktatásszervezés Feladat

Eszköz

Konstruktív munkaformák alkalmazása- az

Projektoktatás, SDT, IKT- eszközök, informatika oktatás, ECDL- vizsga.

info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. Kompetencia alapú oktatás. A tanulás iránti motiváció fejlesztése. A tanulók képességének kibontakoztatása, felzárkóztatás-tehetséggondozás. Személyiségfejlesztés.

Az élet és a környezetünk tisztelete és védelme.

Egészségnevelés.

Multikulturális tartalmak megjelenése. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása.

Tankönyvek, interaktív tananyag, differenciált képességfejesztés. Egyéni, páros munka, személyre szabott feladatadás, értékelés. IPR, egyéni fejlesztési tervek., tehetséggondozó műhelyek, projektek, differenciált képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök, versenyek, napközi, iskolaotthon. Diákkonzultáció, csoportos esetmegbeszélés, szülői konzultáció, kiscsoportos foglalkozás, tanár konzultáció, egyéni mérés, csoportos mérés, tanórán kívüli foglalkozások, diákönkormányzat, sportköri foglalkozások, iskolai könyvtár, napközi, iskolaotthon, iskolapszichológus, iskolaorvos. Sportnapok, kirándulások, túrák, témahetek, erdei iskola, papírgyűjtés, pályázatok, környezetvédelmi táborok, üzemlátogatás. A Regionális Környezetvédelmi Központ munkájában való részvétel. Mindennapos testedzés, Nemzeti köznevelési típusú sportiskola, egészségnapok, drog és bűnmegelőzési programok, gyógytestnevelés, szűrővizsgálatok. Bekapcsolódás az „Egészségesebb Iskolákért Hálózata” programba. Projektnap, tablók, prezentációk készítése, kiállítások rendezése. Múzeum, kiállítás, színház, mozi, könyvtár látogatás, könyvtári órák.

Digitális írástudás elterjesztése.

Elektronikus napló, feleltető rendszer.

Az eltérő szociokulturális környezetből

Mentori rendszer, ifjúságvédelem, értékelő esetmegbeszélések, közösségépítő programok (gyereknap, sportnap) Középiskolai nyílt napok, Pedagógiai Szakszolgáltató által szervezett tematikus foglalkozások, üzemlátogatás.

adódó hátrányok csökkentése - integráció. A tanulók pályaorientációja és felkészítése a továbbtanulásra.

34

5.3. Fejlesztési elképzeléseim 5.3.1. Szervezés terén Helyzetfelmérésre épülő szervezetfejlesztés. Vezetői tanács működtetése. Munkahelyi klímavizsgálat. Közösen kidolgozott érték- és normarendszer. A feladat- és hatáskörök felülvizsgálatát követően a munkaköri leírások aktualizálása. A minőségi munkavégzés differenciált elismerésének működtetése. Házirend, Pedagógiai program, Helyi tanterv, SZMSZ, IMIP felülvizsgálata. Továbbképzési program, beiskolázási terv készítése a következő öt évre, belső képzési rendszer működtetése. Bázisintézményi szerep, bázisintézmények régiós szintű szakmai műhelyeinek kialakítása. Hospitálások meghirdetése, pedagógusok fogadása, konzultációk. Az IPR és a kompetencia alapú oktatás bevezetésének ösztönzése. A referenciahellyé válást elősegítő szakmai műhelymunka kialakítása. Innovációs munkacsoport létrehozása. Intézményközi és helyi munkaközösségek működtetése. Kapcsolattartás

a

tagiskolákkal

a

tagintézmény-vezető

igazgatóhelyettesek,

a

nevelőtestület különböző közösségei részéről a kapcsolattartással megbízott pedagógus vezetők (munkaközösség-vezetők, minőségirányítási kör- vezető, ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzati vezető) és a választott képviselők (közalkalmazotti tanács, szakszervezet) segítségével. A kapcsolattartás, az információ gyors áramlása érdekében: o heti rendszerességgel vezetői értekezlet, o havi rendszerességgel vezetőségi értekezlet, o részvétel a munkaközösségi foglalkozásokon, o információs fal (a tanárok és az osztályok órarendje, terembeosztás, ügyeleti és napközis beosztások, helyettesítés, délutáni foglalkozások, stb.) létesítése, o

az elektronikus levelezés aktív használata, a hivatali telefonnal rendelkezők mindenkori elérhetősége, 35

o információs dosszié (az iskolával kapcsolatban álló szervezetek adatai: név, cím, telefonszám, fax, e-mail cím, kapcsolattartó neve) összeállítása, o fogadó dosszié – az újonnan jött dolgozóknak (olyan információt tartalmaz az intézményről, amelyből a dolgozó képet alkothat új munkahelyéről, lehetőségeiről, szokásokról, hagyományokról, elvárásokról) készítése, havonta megjelenő belső hírlevél, melynek segítségével a vezetőség

o

tájékoztatja az iskola dolgozóit az elmúlt időszak eseményeiről, a következő időszak teendőiről, feladatairól, programjairól.

5.3.2. Az oktatás terén Komplex beiskolázási program működtetése valamennyi feladatellátási helyen. A napközi otthon és az iskolaotthonos oktatás keresettségének növelése. A napközis pedagógus feladatkör presztízsének helyreállítása. A gyógypedagógusok szakmai tudásának az intézmény egésze számára elérhetővé tétele. A tanórán kívüli foglalkozások színes tárházának nyújtása, kihasználva a pedagógusok egyéb képzettségét. Függetlenített fejlesztő pedagógus feladatkör létrehozása. Fejlesztő eszközök, szakirodalom beszerzése. Lehetőségek szerint alsó tagozaton a tantárgycsoportos oktatás elterjesztése. 5. évfolyamtól differenciált képességfejlesztő csoportok működtetése az érettségi tantárgyakból. IKT- eszközök készség szintű használata a tanítási órákon. A már működő tehetséggondozó programok továbbvitele. Házi versenyek, bajnokságok szervezése (tagiskolai, intézményközi). Témanapok, hetek szervezésének támogatása. Korcsoportonkénti játékos sportnap szervezése. Tanulóbarát iskolai környezet, csoportmunkára alkalmas tanterem berendezés kialakítása.

36

5.3.3. Az egészséges életmódra nevelés terén Tervszerű felvilágosító munka az iskolavédőnő bevonásával osztályfőnöki órákon. Prevenciós projektek működtetése (DADA, drogprevenció, egészségnevelő). A tanulók terhelhetőségét, koncentrációs képességét figyelembe vévő napirend, órarend kialakítása. A mindennapos testedzés megszervezése. A gyógytestnevelés intézményi keretek közötti lebonyolítása az iskola alkalmazásában álló gyógytestnevelő végzettséggel rendelkező kollégák bevonásával. Nemzeti köznevelési típusú sportiskolai csoportok működtetése. Sportkörök, szakági edzések, sportegyesületi foglalkozások szervezése a feladat -ellátási helyek tornatermeinek maximális kihasználásával. Tanulóink motiválása érdekében közös alapokon nyugvó értékelő rendszer működtetése, kiemelkedő spotteljesítmények elismerése.

Röplabda,

Kézilabda

Labdarúgás, Labdarúgás,

grundbir-

ritmikus

(leány, fiú),

sakk

kózás,

gimnasztika, labdarúgás

szertorna

intézmény

labdarúgás

röplabda,

leány

floorball,

labdarúgás

falmászás intézményegységekben

folyó

sportfoglalkozások, edzések átjárhatóvá tétele, utánpótlásnevelés. Intézményi szintű tehetségkutatás, tehetséggondozás érdekében a szakma szoros együttműködése

–

házi

versenyek,

selejtezők

szervezése,

intézményközi

munkaközösség működtetése, a versenyeztetési rendszer kidolgozása, újragondolása.

37

Iskola

Ált.alános

grund-

labda,

az

Mihály

röplabda,

bírkózás,

érdekében

Lány

atlétika,

szivacskézi-

eredményessége

Pollack

Tagiskola

Ferenc

Kazinczy

Tagiskola

Géza

Gárdonyi

Tagiskola

György

Szertorna

labdarúgás labdarúgás,

Az

Dózsa

Tagiskola

Fej.edelem

Árpád

Tagiskola

Ádám Jenő

egység

Sportág

Intézmény

A testnevelők szaktudásának maximális kihasználásával célirányos tehettséggondozás.

A nemzeti köznevelési típusú sportiskola hatékony és színvonalas működését segítő sportkoordinátor személyének kijelölése. A már meglévő sportolási lehetőségekhez szükséges órakeret, tárgyi, személyi feltételeinek biztosítása. Amennyiben a tárgyi feltételek lehetővé teszik, a testnevelés órán folyó úszás, úszásoktatás, korcsolyázás folytatása órarendbe építve. Egészségnap/egészséghét szervezése. Szokások kialakítása a napköziben, az iskolaotthonban (kézmosás, WC használat, kultúrált étkezés, szabadidő helyes eltöltése). Iskola-egészségügyi

ellátás biztosítása (szűrővizsgálatok, elsősegély, tisztasági

vizsgálatok). Az iskolai környezet alakítása (tisztaság, bútorzat, megvilágítás, mellékhelyiségek). A helyes táplálkozás érdekében az intézményi étkeztetés körültekintő megszervezése (étlap, étkezési körülmények, ebédelés időpontja).

38

5.3.4. Pedagógus attitűd, szemléletváltás terén „ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződésünket közvetítsük. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk.” /Rudolf Steiner/ A pedagógiai szemléletváltás szükségszerű, a tudás új típusú értelmezésére van szükség, mely nem tradícionális tudás, hanem kompetencia alapú (kommunikáció, tartalmi tudás, problémamegoldó-képesség). Szükség van a megújításra, a tananyag-, program- és módszertan-fejlesztésre, az esélyteremtésre az önálló ismeretszerzésen belül, az írás és értő olvasás hangsúlyozására. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen: A szocializációs tevékenységek, illetve szerepek kezeléséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Perszonalizációs teendők ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása. Az iskolai szervezet életéből következő kapcsolattartási kompetenciák erősítése. Az ügykezelés, információszolgáltatás kompetenciájának kialakítása. Érdekképviseleti kompetenciák kibontakoztatása. Az önmegvalósítás készségének támogatása. Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok, taneszközök bevezetése. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata. Mentori és szakértői támogatás igénybevétele. Hátrányos helyzetű gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, a szakmai felkészülést szolgáló pedagógus továbbképzéseken való részvétel, továbbá az elsajátítottak intézményi adaptációját segítő szolgáltatások megvalósítása Sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, a szakmai felkészülést szolgáló pedagógus továbbképzéseken való részvétel, továbbá az elsajátítottak intézményi adaptációját segítő szolgáltatások megvalósítása 39

A lemorzsolódás és a kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. Jó gyakorlatok megismerése. Pedagógus hallgatók fogadására történő felkészülés- mentori tevékenység. A HHH tanulók szociális helyzetéből fakadó hátrányok enyhítését célzó tevékenységek. Új szakirányok beépülésével színesedő pedagógiai gyakorlat- továbbképzés tervezése. A rögzült rutinokkal való szakítás lehetősége – új képzés/tartalom – hatékonyság.

5.3.5. Kapcsolat és párbeszéd a szülői közösséggel A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Rohanó életünkben a szülőknek kevés idejük van az iskolával való kapcsolattartásra, pedig fontos, hogy a szülőt közelebb hozzuk az iskolához. Tisztában kell lennünk, az iskolában megjelenő szülői szerepekkel: o a szülő, mint a gyermeke révén a szolgáltatás igénybevevője o a szülő, mint együttműködő partner a tanulási - nevelési folyamatban o a szülő, mint az iskolai közélet szereplője. Mindenképpen meg kell őrizni azokat a hagyományokat, amelyek eddig is jól működtek az egyes intézményegységekben. Valamennyi feladatellátási helyen fontosnak tartom a szülői közösség iskolai szervezetének létrehozását. Képviselőik révén vesznek részt az intézményi szülői szervezet munkájában. Gyakori kapcsolatot az intézményegységek igazgatóhelyetteseivel tartanak. Intézményvezetőként adott tanév során két alkalommal (tanév elején, félévkor), szükség esetén ettől eltérő időpontban törekszem a párbeszédre. Szívesen részt veszek a feladat ellátási helyeken, az adott intézményegységet érintő szülői megbeszéléseken is.

40

Eszközök

Feladat

A szülők tájékoztatása az iskola nevelési Az iskola pedagógiai programja, tájékoztató céljairól,

feladatairól,

alkalmazott kiadványok készítése, nyílt tanítási napok,

az

szülők–nevelők

módszerekről.

fóruma,

tematikus

foglalkozások, Mindezekről

a

szülők

véleményének folyamatos, spontán beszélgetések szülő és pedagógus között,

ismerete.

igényfelmérés (választható képzés, idegen nyelv, tanórán kívüli foglalkozások, napközi, iskolaotthon, étkezés), elégedettség mérés, Alkalom biztosítása a szülőknek, hogy az papírgyűjtés, karácsonyi-, anyák napi vásár, iskolai

közélet

résztvevői, farsang, alapítványok működtetése, DÖK

tevékeny

rendezvényeinek

közreműködői és segítői lehessenek.

segítése,

projektnapok,

társadalmi munka, A szülők időben és körültekintően való szóbeli és írásbeli tájékoztatók, honlap, informálása

az

életéről, szülői értekezlet, hírlevél, iskolaújság,

intézmény

működéséről. Segítség

adása

az

iskolaválasztásban, nyílt tanítási napok, pályaválasztási szülői értekezlet,

gyermekeik pályaválasztásában.

beiskolázási

programsorozat,

honlap, Folyamatos

tájékoztatás

gyermekeik fogadóórák, nyílt napok, tájékoztató füzet, bemutatók, gála műsorok, versenyek, ünnepi

fejlődéséről.

megemlékezések, elektronikus napló, Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi családlátogatás. felelős

együttműködésével

a

családi

környezet tanulmányozása, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, az iskolahasználói háttér megismerése céljából.

41

6. Az intézmény irányítása és működési szerkezete Vezetői munkámban, a tervezésben, a szervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben számítok közvetlen kollégáim munkájára, demokratikus intézményvezetésre törekszem. Elsőszámú partnereim:  2 fő általános helyettes  6 fő igazgatóhelyettes  1 fő gazdaságvezető Az

általános

helyettesek

tanügyigazgatás tervezése,

az

általam

átruházott

ellenőrzése,

feladatokat

/pedagógiai

munka,

kommunikációs tevékenység, promóciós

tevékenység, kapcsolattartás, pályázatkészítés- szakmai koordinálás/ látják el. Fontos, hogy hasonlóképpen gondolkozzanak az iskoláról, mint az intézményvezető. Többféle szakterületet képviseljenek. Az igazgatóhelyettesek a tagintézményekben részben önállóan irányítják a pedagógiai munkát. Részt vesznek az intézményt érintő döntések előkészítésében: munkaterv, beszámolók, szabályzatok, továbbképzések, gazdasági döntések, ellenőrzés-értékelés, munkaerő-gazdálkodás, humánpolitika. Fontos, hogy önállóak, határozottak, diplomatikusak legyenek. Bírják a tagiskolai közösségek minőségi többségének bizalmát. A tagozatvezető a székhely intézményben működő szegregáltan oktatható SNI gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai munka összehangolásáért felel. Megszervezi az integrált SNI tanulók fejlesztését, gondoskodik a kötelező felülvizsgálatokra való felterjesztésükről. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 1.sz. melléklete A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma alapján a 2013-2014-es tanévtől lehetőséget biztosít arra, hogy a feladatellátási helyeken folyó szakmai munkát tagintézmény-vezető

és

tagintézményvezető helyettes koordinálja. A vezetői struktúra ilyen formán történő bővülése következtében a

jövőben nőhet a tagintézmények önállósága, a szakmai munka

szervezettsége, szélesedik a döntéshozatali rendszer résztvevőinek köre. Intézményvezető igazgatóként a felelősségteljes munkavégzés érdekében vezető társaimmal teljeskörű bizalmi kapcsolat kiépítésére törekszem és a tagitézményeket irányító vezetőktől elvárom, hogy önállóan, teljes szakmai biztonsággal, elhivatottan szervezzék a rájuk bízott intézményegység mindennapi munkáját. 42

Vezető társaim kiválasztásánál fontosnak tartom a tantestületek véleményének kikérését. Megválasztásomat követően belső pályázat kiírásával kívánok lehetőséget adni az igazgatóhelyettesi feladatkörök betöltésére. Miután a Pollack Mihály Általános Iskola önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó intézmény, a gazdálkodást ellátó GESZ gazdaságvezetőjével való szoros szakmai kapcsolat kiemelt fontosságú. A felelősségteljes, tervszerű gazdálkodás, a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások,

a

gazdasági

gazdálkodásnak,

lehetőségek

ismerete

az

alapja

a

takarékos,

ésszerű

az intézmény működésének. Mivel a gazdaságvezető nem az

intézményvezető közvetlen környezetében végzi munkáját, hangsúlyos szerepet kapnak az ügyviteli dolgozók, akinek összehangolt, precíz munkája, szakértelme, tájékozottsága, problémamegoldó képessége nagyban hozzájárul a

szabályszerű gazdálkodáshoz,

ügyvitelhez. A közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezettel a jogszabályoknak megfelelő érdekegyeztető kapcsolatot kívánok fenntartani. Építő jellegű észrevételeikre, tanácsaikra számítok. Az összevonást követően mielőbbi újraszerveződésüket fontosnak tartom. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 71.§

(1) bek . alapján egy nevelési- oktatási

intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség hozható létre. Ennek tudatában úgy kívánom

a

munkaközösségek

megalakulását

szorgalmazni,

tehetséggondozó programjai köré szerveződjenek

hogy

az

intézmény

intézményközi munkaközösségek és

valamennyi tagiskolának legyen egy belső munkaközössége. A

munkaközösség-vezetők

szakmai

biztonságot

jelentenek

a

folyamatos

információcserével, a szakmai munka koordinálásával, szervezésével. Nagy szerepet játszanak az egymástól való tanulás kultúrájának kialakításában, a feladat-ellátási helyek jó gyakorlatainak intézményesítésében. A tágabb intézményvezetés részét képezik. A 2013/14-es tanévtől a már említett vezetői struktúra változását követően célszerűnek látom újragondolni a munkaközösségek szervezését, esetlegesen az intézményi műhelymunka előtérbe helyezésével. A diákönkormányzatot támogató pedagógusok a tanulóifjúság, a szülői szervezet és tantestület közötti összekötő kapocs szerepét töltik be.

43

SZERVEZETI ÁBRA 2012/2013-as tanév

Gazdaságvezető

Igazgató Általános igazgatóhelyettes

Közalkalmazotti Tanács

Általános igazgatóhelyettes Minőség Irányítási Kör

Szakszervezet

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

helyi munkaközösség vezető


Igazgatóhelyettes


Igazgatóhelyettes


Igazgatóhelyettes


Igazgatóhelyettes


Tagozat vezető négy intézményközi munkaközösség

SZERVEZETI ÁBRA 2013/2014-től A Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján Igazgató Közalkalmazotti Tanács

Általános igazgatóhelyettes

Gazdaságvezető



Szakszervezet Minőség Irányítási Kör Tagintézmény vezető

Tagintézmény vezető





Tagintéz Tagint. mény vez. hely. vezető helyettes

Tagintéz Tagint. vez. mény hely. vezető helyettes





Munkacsoportok

7. Az intézményen kívüli kapcsolatrendszerek A kapcsolattartás fő célja az intézmény szakmai, pedagógiai munkájának folyamatos erősítése, a társadalmi-gazdasági környezetben elfoglalt helyének és anyagi helyzetének stabilizálása. Elsődlegesnek tartom a kapcsolattartás módját és formáját illetően, mindenkor az iskola egészének érdekeihez történő igazítást. Bár 2013. január 1-jével az alapfokú oktatás állami fenntartásba kerül, az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében fontos, hogy az iskola rendszeres munkakapcsolatot tartson fenn a helyi önkormányzat intézményeivel, a városban működő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. Külön

szeretném

kiemelni

a

Kazincbarcikai

Összevont

Óvodákkal

való

szoros

együttműködést, hiszen az általános iskolai beiskolázás alapfeltétele az óvoda –iskola közötti folyamatos kapcsolattartás, az átmenet zökkenőmentessé tétele. A kapcsolattartás fő színterei: Kazincbarcikai Város Önkormányzata és annak hivatala Társult települések (Szuhakálló, Tardona Sajóivánka, Sajógalgóc, Sajókaza) Önkormányzata Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Kazincbarcikai Összevont Óvodák Tompa Mihály Református Általános Iskola Egressy Béni Könyvtár, Művelődési és Sport Központ Kazincbarcikán működő középiskolák Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgáltató Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Szolgáltató Központ Szociális és Gyermekvédelmi Osztály Gyámhivatal Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Városi Rendőrkapitányság Orvosi és védőnői hálózat 46

ÁNTSZ BARCIKA PRÍMA Kft. Városi sportegyesületek Történelmi egyházak képviselői KVTV, Mozaik Folyamatos segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának értékeléséhez a vezetői ellenőrzések mellett a minőségbiztosítás keretében meghatározott időközönként a közvetlen és a közvetett partnerek körében elvégzett mérések.

8. Záró gondolat A gyermekekkel életközösséget kell vállalni. Ez a szeretet jegyében történik. A nevelés fő célja: a személyiség fejlesztése. A nevelés kulcsa: a másik ember. A diák is ember, mindegyik egy másik ember, akikhez a pedagógusnak úgy kell viszonyulnia, hogy megértsék, kiegészítsék egymást. Ez az én hitvallásom, ezt szeretném megvalósítani vezetői munkámban. Ebben a munkában számítok kollégáim segítségére, arra a csapatmunkára, amely nélkül a legnemesebb célok sem valósulhatnak meg. Minden erőmmel azon leszek, hogy a feladatomat professzionálisan végezzem. Ehhez törekszem majd a menedzseri és a vezetői tevékenységet megfelelő arányban alkalmazni. A munkám iránti igényességet igyekszem a környezetemre is kiterjeszteni azáltal, hogy kollágáimmal közös célokat tűzünk ki, követelményeket állítok eléjük, a feladatvégzés során megerősítem, biztatom, munkájukat elismerem. A pályázatban megfogalmazottak tükrében bízom a képviselő testület, kollégáim és a szülői közösség támogató tevékenységében, pályázatom pozitív elbírálásában. Kazincbarcika, 2012. május 21. Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes

47

48

PÁLYÁZAT A POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁLLÁSÁRA

Recommend Documents