Pollack Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja
Készült : 2013.03.15.
MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!
„Isten minden kis tücskének Akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.” (Margaret Martle)
2
A Pedagógiai program elkészítését koordináló munkacsoport vezető Név Feladat Varga Mónika Pedagógiai program 1-3. fejezet Helyi tanterv 4-6. fejezet Spisák Andrásné
Pedagógiai program sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó fejezetei
A helyi tanterv elkészítését koordináló munkacsoport vezetők ALSÓ TAGOZAT Név
Feladat
Gégény Marianna
Magyar nyelv és irodalom
Fazekasné Szabó Ágnes
Matematika
Szűcsné Bukovszkí Julianna
Környezetismeret
Molnárné Marczis Erzsébet, Hubayné Ágoston Mária Petrohainé Jáborcsik Ágnes
Ének- zene
Gyöngyi Istvánné Mertus Istvánné Báder Tibor
Vizuális kultúra
Ipacs Szivia Pappné Bogár Katalin Viszóczky Sándor
Tánc és mozgás
Fodorné Zagyva Judit
Erkölcstan
Technika
Testnevelés
Informatika
3
FELSŐ TAGOZAT Név Tóth Tiborné
Feladat Magyar nyelv és irodalom
Király Istvánné
Matematika
Kurustáné Bencs Gizella
Természetismeret, biológia
Molnárné Marczis Erzsébet
Ének- zene
Rásiné Perge Emese
Technika
Gyöngyi Istvánné
Vizuális kultúra
Béres Csaba
Testnevelés, Küzdelem és sport
Feketéné Sándor Ildikó
Tánc és mozgás
Fejes Eleonóra
Informatika
Csutak Gyöngyi
Erkölcstan, Sporterkölcstan
Tóthné Balogi Erzsébet
Angol
Mogyoródi Gáborné
Földrajz
Katona Katalin
Történelem
Mata Attiláné
Német
Kántor Gyuláné
Fizika
Bukovenszki Istvánné
Kémia
Somosiné Csík Zsuzsanna
Hon- és népismeret
Gáspár Zoltánné
Tanulásmódszertan
Varga Mónika
Osztályfőnöki
4
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 8 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ........................................................................................................ 9 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................. 11 3.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... 11 3.1.1. Alapelveink ....................................................................................................................... 11 3.1.2. Céljaink ............................................................................................................................ 13 3.1.3. Feladatok ......................................................................................................................... 15 3.1.4. Eljárások, módszerek ....................................................................................................... 16 3.2. A képzés szakaszai ................................................................................................................ 18 3.2.1. Az alapképzést kiegészítő, választható foglalkozások ...................................................... 18 3.2.2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei .............................................................................. 19 3.3. Személyiségfejlesztés ............................................................................................................. 20 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 22 3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................. 25 A) pedagógusok intézményi feladatai ........................................................................................ 25 B) Az osztályfőnök feladatai...................................................................................................... 26 3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................. 28 3.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ....... 28 3.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése ........................................................ 30 3.6.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................ 35 3.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok ........................... 37 3.6.4.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése ................................................................................................................................ 37 3.6.4.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése ................................................................................................................................ 56 3.6.4.3. Fejlesztő iskolai oktatás ................................................................................................ 62 3.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 71 3.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink..................................................... 72 3.8.1. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendszere– IPR program alkalmazása ........................................................................................ 73 3.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ................................... 76 3.10. A szülő, a tanuló, az intézmény partnerei és a pedagógus együttműködésének formái ........................................................................................................................................................ 76 3.10.1. Az iskola külső szakmai kapcsolatai............................................................................... 78 3.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................ 82 3.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................ 88 3.13. A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................................. 90
4. AZ ISKOLAHELYI TANTERVE ............................................................................................ 92 4.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................... 93 4.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és egyéb foglalkozások, és azok óraszámai ............................................................................................................................. 94 4.2.1. Az 1–8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok ...................................... 95 A) Heti óraszámok ................................................................................................................. 95 4.2.2. A választható tantárgyak és óraszámaik ........................................................................ 101 A) Heti óraszámok ............................................................................................................... 101 4.2.3. Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók óraterve ............................................................. 104 A) Kötelező tantárgyak és óraszámok (heti, éves) ............................................................... 104 B) Választható tantárgyak és óraszámok (heti, éves) .......................................................... 106 4.2.4. Kulcskompetenciák- fejlesztési feladatok ....................................................................... 107 4.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai .......................................... 109 4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................................................................................................................................ 111 4.4.1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: 111 4.4.2. A feladatok adásának korlátai: ...................................................................................... 111 4.4.3. A házi feladat formái ...................................................................................................... 112 4.5. Értékelés ............................................................................................................................... 113 4.5.1. Az értékelés területei: ..................................................................................................... 113 4.5.2. A nevelő–oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: .......................... 113 4.5.3. A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése .................................................................................................................................................. 114 4.5.3.1. Az értékelés szempontjai ........................................................................................ 114 4.5.3.2. Az értékelés feladata ............................................................................................... 115 4.5.3.3. Az értékelés során szempont előtt tartandó alapelveink ......................................... 115 4.5.3.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, ................................ 115 követelményei, formái ......................................................................................................... 115 4.5.4. Az értékelés rendszeressége és formái ........................................................................... 121 4.5.4.1. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés ................... 123 4.5.4.2. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai ............................. 124 4.5.5. A tanulók jutalmazásának elvei...................................................................................... 125 4.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................ 127 4.7. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................ 128 4.8. Az oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................... 131 4.9. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......................... 133 4.9.1. Erkölcstan oktatása ........................................................................................................ 133 4.9.2. Egész napos iskola ......................................................................................................... 133 4.9.3. Természettudományos nevelés ....................................................................................... 135 4.9.4. Mindennapos testnevelés ................................................................................................ 136 4.9.5. Mindennapos művészeti nevelés..................................................................................... 136 4.9.6. Idegen nyelv oktatás ....................................................................................................... 137 4.9.7. Emelt szintű/óraszámú oktatás ....................................................................................... 138 4.9.8. SNI tanulók nevelése-oktatása ....................................................................................... 140
4.9.9. Nemzetiségi nevelés-oktatás ........................................................................................... 141 4.10. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............. 142 4.11. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ............................................ 143 4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 144 4. 13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..................................... 144 4.14. Az iskola egészségnevelési programja ............................................................................. 146 4.14.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ......................................................................... 146 4.14.2. Feladataink .................................................................................................................. 147 4.14.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzések ................... 156 4.15. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................. 156 4.16. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 158 4.17. Az iskola környezeti nevelési programja ........................................................................ 160 4.17.1. A környezeti nevelés alapelvei ..................................................................................... 160 4.17.2. A környezeti nevelés célja ............................................................................................ 160 4.17.3. A környezeti nevelés feladatai ...................................................................................... 161 4.17.4. Környezeti nevelés színterei: ........................................................................................ 162 4.17.5. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek ............................................ 163 4.17.6. Környezeti nevelés mérése, értékelése ......................................................................... 164 4.17.7. Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés .............................................................. 164 4.17.8. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás ............................................. 165 4.17.9. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei: .......................................... 165 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................... 167 5.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje ........................................................................ 167 5.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................ 167 5.3. A pedagógiai program módosítása .................................................................................... 167 5.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .............................................................. 168 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................... 169
1. BEVEZETŐ
A Pollack Mihály Általános Iskola két 3-3 feladat-ellátási hellyel működő nagy múltú, általános iskola összevonásával jött létre 2012. július 1-jével. A Pollack Mihály Általános Iskola lett a székhely intézmény, melynek tagiskolái: Ádám Jenő Tagiskola, Árpád Fejedelem Tagiskola, Dózsa György Tagiskola, Gárdonyi Géza Tagiskola, Kazinczy Ferenc Tagiskola Az összevonást követően a Pedagógiai program elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a hat feladatellátási hely nevelési elveit azonos alapokra hozzuk úgy, hogy mellette az egyéni arculat, a kialakult hagyományok megőrzése biztosított legyen. Szeretnénk, ha az intézmény tanulói, pedagógusai, az iskolával kapcsolatban álló szülök, partner szervezetek elsősorban az előnyeit érzékelnék és élveznék az összevont iskolának. Lehetőséget látunk az egymástól való tanulás megvalósítására egymás programjaiba való bekapcsolódással, műhelymunkák folytatásával. Tanulóink számára tágult a tanórán kívüli foglalkozások köre, hiszen egy iskolaként valamennyi tagintézmény által szervezett foglalkozáshoz módjuk van csatlakozni. Az átszervezés hatékony humánerőforrás gazdálkodásra ad alkalmat. Kihasználjuk - az áttanítás adta lehetőségből adódóan- pedagógusaink szakmai tudását. Megfelelő terheléssel, tantárgyfelosztással biztosítjuk számukra a képzettségüknek megfelelő foglalkoztatást. A tanulócsoportok kialakításánál szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes elosztását. Célunk:
hosszú távon jól működő, harmonikus kapcsolat megteremtése a tagiskolák és a székhelyintézmény között,
pozitív beállítódás kialakítása, melynek eredményeképpen kiegyensúlyozott, nyugodt iskolai légkört tudunk biztosítani az iskolai élet minden szereplője számára.
Bízunk benne, hogy törekvéseink, megfogalmazott céljaink összecsengenek a szülők és az iskola partnereinek elvárásaival. Szeretnénk, ha támogatnának bennünket feladatvégzésünk során céljaink elérésében.
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI
Az intézmény neve
Pollack Mihály Általános Iskola
Az intézmény székhelye, címe
3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. Tel.: 06 48/512-016 Fax:48/512-014 e-mail cím:
[email protected] 3700 Kazincbarcika, Mikszáth Kálmán út 2. Árpád fejedelem tér 7/a Dózsa Gy. út 39. Herbolyai út 5. 3731 Szuhakálló, Bajcsy Zs. út 47.
Az intézmény elérhetőségei Az intézmény telephelyeinek címe
Telephelyek elérhetősége
Ádám Jenő Tagiskola tel/Fax: 48/512-794 e-mail cím:
[email protected] Árpád Fejedelem Tagiskola tel.:48/512-064 fax. 512-065 e-mail cím:
[email protected] Dózsa György Tagiskola Tel.: 48/310-499 Fax:310-499 e-mail cím:
[email protected] Gárdonyi Géza Tagiskola Tel.: 48/567-002 tanári, Fax: 48/352-071 e-mail cím:
[email protected] Kazinczy Ferenc Tagiskola tel:48/512-074 fax:48/ 512-073 e-mail cím:
[email protected]
Az intézmény vezetője
az igazgató (akit a fenntartó nevez ki) önálló jogi személy
Az intézmény jogállása Működési területe Az intézmény fenntartója Az intézmény típusa Az intézmény OM azonosító száma
Kazincbarcika, Sajógalgóc, Sajóivánka, Tardona, Bánhorváti, Nagybarca, Sajókaza Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 8 évfolyamos általános iskola 028 880
Az intézmény feladata: Alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Részt vesz a sajátos nevelési igényű tanulók integrált, szegregált nevelésében, oktatásában, fejlesztő iskolai csoportot működtet. Az iskola fokozott figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű, a veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozásra. Megszervezi a nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelését, oktatását- kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés- oktatás formájában az 1-8. évfolyamon. Köznevelési típusú spotiskolai osztályokat, csoportokat működtet. A szülők igénye alapján egyéb foglalkozások időkeretén belül 1-4. évfolyamon napközis foglalkozásokat, 5-8. évfolyamon tanulószobát és 1-4. évfolyamon egész napos iskolai oktatást szervez, amely alatt biztosítja a tanulók napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat és az iskolai felkészítést. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Az iskolában a nevelés-oktatás nyelve a magyar. Kiegészítő tevékenysége: Az iskola felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, valamint szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat szervez. Egyéb foglalkozások keretében szakkört, tanulmányi versenyeket, iskolai sportkört, iskolák közötti versenyeket, bajnokságokat tart.
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
3.1.1. Alapelveink Jó iskolai légkör Nevelő-oktató munkánkat olyan iskolai légkör megteremtésére alapozzuk, amelyben a gyermek és a felnőtt jól érzi magát, a társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élheti meg önmagát. Az iskolai élet demokratizmusa Iskolánk pedagógusai és vezetői igyekeznek olyan irányítási alapelvek szerint nevelni a tanulókat, amelyek biztosítják a gyerekeket megillető jogok, valamint a tőlük elvárt kötelességek érvényesítését. A szabályalkotásban mindenki részt vehet, részt vesz. A döntéshozatal után a többségi vélemény mindenki által betartandó. Általános emberi értékek Nagy figyelmet fordítunk az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítására, a velük való azonosulásra. Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Egyenrangúság elve Nevelő-oktató munkánk két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló ennek nem tárgya, hanem alanya. Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása- esélyegyenlőség érvényesítése. A pedagógus koordinátor szerepe A pedagógus segítségével a tanuló megkapjon minden olyan segítséget, amely tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges. A személyes tapasztalatszerzés és a tanulói öntevékenység lehetőségeinek megteremtésével, motivációval az aktivitás biztosítása.
Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolnunk. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanulók fejlődését mindenkor önmaguk fejlődési üteméhez mérten kell biztosítani. Ennek érdekében bevezetjük a kompetencia alapú oktatást. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A külső hatások elve Pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életük során szereznek. A következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanári szabadságból adódó önállóság felelősségteljes alkalmazása.
3.1.2. Céljaink Általános emberi értékek
Létünk értékeinek, társas kapcsolatainak, egymás személyiségének és az egyetemes emberi jogoknak tiszteletben tartása, a másság elfogadása, tolerancia.
A tudás, mint hatalom és mint erőforrás
Iskolánk nevelési-oktatási célja, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget, a sikeres munkaerőpaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.
Olyan iskola kialakítása, amelyben a gyerekek személyisége a pedagógusok, a szülők és a tanulók közös tevékenységével fejlődik, az oktató-nevelő munka együttes összefogásra épül. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak –lehetőség szerint- egyénre szabott fejlesztése.
A tanulók gondolkodásmódjának, értelmének fejlesztése, hogy képesek legyenek az új ismeretanyag megértésére és alkalmazására, igényük legyen az önképzésre és a folyamatos önművelésre. A kompetencia alapú oktatás segítségével a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
A gondolkodás, a problémamegoldás előtérbe állítása a viszonylag egyszerűbb mechanikus tanulással szemben. A tanulás tanítása. A kulcskompetenciák fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.
A tanulók kapjanak lehetőséget a korszerű ismeretszerzés módjainak megismerésére, sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az Interneten való keresés stratégiáját- digitális írástudás elterjesztése.
Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.
Kulturált viselkedési normák
Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy közösségi kapcsolatokat alakítsanak ki életük legkülönbözőbb illemszabályait.
területein,
betartva
az
egymás
iránti
viselkedés
legalapvetőbb
A testi és lelki egészség
Testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket kell nevelnünk.
Környezettudatos magatartás
Segíteni kell a tanulókat abban, hogy érdeklődjenek a társadalmi és természeti folyamatokban bekövetkező változások iránt, ne váljanak közömbössé a környezetünket és Földünket sújtó környezeti ártalmakkal szemben.
Felelősségvállalás önmagunkért, másokért
Tanulóinkban ki kell fejleszteni a helyes önismeretre, kitartó munkára irányuló törekvést, segíteni kell őket az egészséges önbizalom, a belső harmónia és önelfogadás kialakításában, képessé kell tenni őket a modern idők által megkövetelt vállalkozási kedv, ötletesség kifejlesztésére.
Hagyományok ápolása, megőrzése, új közösségformáló hagyományok kialakítása
Anyanyelvünk tudatos és igényes használata. Szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeit ismerve, őrizve, tiszteletben tartva váljanak európai polgárokká elfogadva a kisebbségeket szokásaikkal, múltjukkal, jelenükkel.
Az idegen nyelvi kommunikáció képességének kialakítása, más népek hagyományainak, kultúrájának megismerése, tiszteletben tartása.
Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiegészítő céljaink:
A gyermekek meglévő adottságaira, pozitív tulajdonságaira építkezve, a hiányzó vagy sérült funkciók
feltárása
mellett
korrekciós
(rehabilitációs)
jellegű
tevékenységgel
a
személyiségük egészének harmonikussá formálása.
Sajátos gyógypedagógiai módszerek segítségével eljuttatni a fogyatékos gyermeket állapotának megfelelő teljesítőképesség végső határáig, ezzel esélyt adva az épek társadalmába való zökkenő mentesebb beilleszkedésre.
A sérült funkciók működőképességének helyreállítása, a tankötelezettség megnyugtató módon való teljesítése érdekében a gyermek képességfejlesztése a kötelező egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében.
A dinamikus fejlődést mutató gyermekeknél 3. osztály végén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakembereinek bevonásával az iskoláztatás általános rendjébe való visszahelyezés lehetőségének vizsgálata.
A társas kapcsolatok, a konfliktustűrő-és feloldó magatartás fejlesztése, önálló életvezetési technikák kialakítása a társadalmi beilleszkedés érdekében.
3.1.3. Feladatok
A tantervi követelményekből kiindulva a tanítási-tanulási folyamat megszervezése a tanulók egészséges terhelésének szem előtt tartásával, élet közeli tanulási környezet kialakításával.
Új utak keresése az oktató-nevelőmunka színesítésére, folyamatos módszertani megújulás. A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.
Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása (önálló olvasás, sajtó, számítógép, múzeum, színház).Könyvtárhasználatra nevelés. Digitális írástudás elterjesztése.
Objektív
teljesítménymérésekkel
szerzett
visszacsatolás
(standardizált
mérések)
Felkészülés az országos kompetencia mérésekre.
Rendszeres, folyamatos, ösztönző értékelés, önértékelés biztosítása.
Idegen nyelv, testnevelés, számítástechnika területén emelt szintű oktatás nyújtása, művészeti képzés (tánc, képzőművészet)
A tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztés, lemorzsolódás kiemelt területként kezelése.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének-oktatásának megszervezése.
Segítségnyújtás egyes tanulók szociokulturális hátrányainak leküzdéséhez, a deviáns magatartás kialakulásának megelőzése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a napközi folyamatos szervezésével.
Az osztályközösségek formálása, fejlesztése, erősítése.
A sikeres pályaválasztás gondos előkészítése oktatási, nevelési, szervezési területen.
Az iskola kulturális életének, szabadidős tevékenységének megszervezése, viselkedési szokások kialakítása, a hagyományok ápolása a diákönkormányzat segítségével.
Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiegészítő feladataink:
Olyan komplex gyógypedagógiai habilitációs és terápiás munka, olyan speciális eszközrendszer alkalmazása, amely a nevelési szükségletekhez igazodik, az ismeretek eltérő mélységben és terjedelemben teszi hozzáférhetővé. A verbális információhordozók mellett más érzékleti csatornákat is működésbe hoz, és az egyénhez igazítja a tanulási folyamatok szerkezetét.
A „cselekvésbe ágyazott” gondolkodás előtérbe állítása, a kutató, felfedeztető cselekvéses tanulás hangsúlyozása.
3.1.4. Eljárások, módszerek Szervezési vonalon:
Óvoda-iskola átmenet.
A személyi és tárgyi feltételrendszer folyamatos javításával, szinten tartásával színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása.
A tantárgyfelosztás, az órarend készítésénél fontos szempont a humán erőforrások és a tantermek optimális kihasználása, a pedagógusok foglalkoztatásának, helyettesítésének átjárhatósággal való megoldása.
A tagiskolák közötti áttanítás megszervezése, szakos ellátottság maximális kihasználtsága.
Az osztályfőnöknek a lehetőségekhez képest a maximális óraszám biztosítása az osztályában.
Munkánkat a belső dokumentumok közös megfogalmazásával szabályozzuk.
Tanári együttműködés- műhelymunka (értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés)
Attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak.
Az oktatás területén:
A magyarázat, a meggyőzés, a tudatosítás módszereivel igyekszünk elérni tanulóink neveltségi szintjének emelését.
Folyamatos önképzéssel és a továbbképzési lehetőségek maximális kihasználásával gazdagítjuk
módszertani
kultúránkat,
tanulásszervezési
eljárásainkat
(adaptivitás,
tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli moduláris oktatása, drámapedagógia, játék, vita, kutató-felfedező módszer), különös tekintettel a motivációra, az érdeklődés felkeltésére és fenntartására, a biztatás, a dicséret, a sikerélmény ösztönző hatásának kihasználására.
Inkluzív nevelés.
Konstruktív munkaformák alkalmazása- az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az integrált nevelést segítő sérülés specifikus egyéni fejlesztési terv alapján történik a differenciálpedagógia alkalmazásával, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosításával.
Multikulturális tartalmak megjelenése.
Az objektív teljesítményméréshez felhasználjuk a monitor rendszerű felméréseket, melyek a szövegértési és matematikai eszköztudás vizsgálatára törekszenek.
Pályaorientáció- a 8. osztályosok pályaválasztását körültekintően előkészítjük szülőknek, tanulóknak szervezett tájékoztatókkal.
Nyílt napok tartásával a szülők számára betekintési lehetőséget nyújtunk munkánkba. Tájékoztatjuk őket az iskola eredményeiről, feladatairól, problémáiról. Lehetőséget teremtünk számukra a kulturált véleményalkotásra, értékelésre.
Pályázatfigyelő és -író rendszer működtetésével igyekszünk segíteni az iskola céljainak és feladatainak megvalósulását.
Az eltérő tantervű oktatásban részesülő tanulókkal kapcsolatos kiegészítő eljárások, módszerek Szervezési vonalon: 1-8. évfolyamig a közismereti tantárgyak tekintetében egytanítós, nagyfelmenős rendszerben dolgozunk. A készségtárgyakat minden évfolyamon betanítjuk. Oktatási vonalon: A tanulók képességeihez igazított tananyag, követelményrendszer és speciális gyógypedagógiai módszerek és terápiák alkalmazása.
3.2. A képzés szakaszai
Az alapfokú nevelésoktatás szakasza
1-4. évfolyam
Alsó tagozat
5-8. évfolyam
Felső tagozat
Az alsó tagozat célja elsősorban a szocializáció, a társas viselkedési normák begyakorlása, a feladattudat elmélyítése. Fő feladata az olvasási, számolási alapkészségek elsajátítása. Az elsajátított képességek elmélyítése, a gyerekek különböző érdeklődési területeinek felmérése történik. A már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, a célirányos iskolaválasztás elősegítése a szakrendszerű oktatás keretében. Az felső tagozat feladata a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák
és
tudástartalmak
megalapozásának
folytatása.Már
megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk növelése. 3.2.1. Az alapképzést kiegészítő, választható foglalkozások A) Általános követelmények szerint oktatott tanulók számára Idegen nyelv (angol, német) 1-3. évfolyamon egy illetve két órában 5. évfolyamtól emelt szintű képzés heti 5 órában. Emelt óraszámú képzés heti 4 órában 4-5. évfolyamtól. Matematika Emelt szinten 5. évfolyamtól heti 5 órában Ének –zene Emelt szinten 1. osztálytól heti 3 óra + 1 ó énekkar Testnevelés: köznevelési típusú sportiskolai osztályok Tánc és mozgás: 1-8. évfolyamon Vizuális kultúra: Emelt óraszámban1-4. évfolyamon heti 3 órában 5-8. évfolyamon heti 2 órában. Informatika: 1-6. évfolyamon heti 1 órában, 7-8. évfolyamon emelt óraszámban heti 2 órában. Történelem: 5-8. évfolyamon emelt óraszámban heti 3 órában
B) Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók számára A tanulók igénye és nevelési szükséglete szerint szervezzük. Célunk a tanulók sokoldalú fejlesztése, speciális ill. kiegészítő ismeretek átadása, és a hiányzó tudásanyag pótlása. -
Felzárkóztatás,
-
Fejlesztés: logopédia,
-
Tehetséggondozás,
-
Kiegészítő ismeretek,
3.2.2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei
Tagozatunk a tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján fogadja, melyben előrevetítik számunkra a fejlesztés lehetőségeit.
Az osztályok kialakításánál nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes elosztására, annak a törvényi előírásnak a betartása mellett, miszerint ezeknek a tanulóknak biztosítani kell, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolába járhassanak.
Törekszünk az osztályokban a nemek arányos elosztására.
3.3. Személyiségfejlesztés A személyiség egy lehetséges meghatározása: a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen
integrációja,
amely meghatározza
a
viszonyulást,
alkalmazkodást
a
környezethez. A személyiségfejlesztés célja
Kompetencianövelő stratégia: a gyermek megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége „erejének”, épségének növelése
Ökológiai program: a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése
A személyiségfejlesztés feladatszintjei iskolánkban:
Edukáció: általános (testi, lelki, szociális), személyiség-, egészségvédelem és-fejlesztés; a személyiség harmonikus, mindenoldalú, egészséges fejlődésének szolgálata; készség, képesség, tehetséggondozás és -fejlesztés; zavarfelismerés, zavarszűrés, problémakezelés; preventív védelem, megelőzés
Támogató tevékenység: pedagógusok, tanulók kapcsolati, közösségi problémáinak feldolgozása (konfliktus, zavar, probléma; átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmi-helyzeti)
Személyiségkorrekció;
pótló
fejlesztés:
tartóssá
váló,
alkalmi,
állandósult
magatartásproblémák, teljesítményzavarok (családi háttérproblémák talaján, hátrányos helyzettel). A pedagógus mellett segítői lehetnek ezen folyamatoknak: a pszichológus, az iskolaorvos, a családgondozó. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Oktató-nevelő munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Pedagógiai programunkban ezért kiemelt fontosságot tulajdonítunk:
a színes, sokoldalú iskolai életnek,
a helyes önismeret, értékrend kialakításának,
az egészséges életmód elfogadtatásának,
az értékekkel történő azonosulás kialakításának.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Erkölcsi nevelés: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Értelmi nevelés: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanítás-tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok biztosítása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése. Közösségi nevelés: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Érzelmi nevelés: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Akarati nevelés: Önismeretre, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Nemzeti nevelés: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése. Állampolgári nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Munkára nevelés: A munka fontosságának tudatosítása. Önellátásra, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
Testi nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Esztétikai nevelés: A tanulók szépérzékének, érzelmi kultúrájának, alkotó jellegű esztétikai tevékenységének fejlesztése. Az esztétikum felismerése, megbecsülése, megóvása érdekében a mindennapi valóság és a művészeti alkotások megismeréséhez, érzelmi átéléséhez szükséges ismeretek, képességek és igény formálása. A személyiségfejlesztés színterei: Tanórán a helyi tanterv szerint. Egyéb foglalkozásokon: diák-önkormányzati rendezvények, szakkörök, napközi, tanuló szoba, egész napos iskola, sportköri foglalkozások, versenyek, kirándulások, az iskolai könyvtár rendezvényei. Iskolán kívüli rendezvények szervezése, bekapcsolódás városi rendezvényekbe. 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése.
A kölcsönös egymásra figyelés fontossága segítségnyújtás képességének kialakítása.
A társas kapcsolatok kialakításának segítése, az egymás iránti felelősségérzet és kötelességtudat fejlesztése.
Önmaga és társai másságának ismerete, elfogadása, az SNI tanulók beilleszkedésének segítése.
Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása.
A demokrácia értékként való elfogadása.
Az emberek személyiségi jogainak tisztelete.
A szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Az európai identitástudat kialakítása.
Iskolai életünkben mikro- és makroközösségek alakulnak ki. A mikroközösségek fejlesztését minden nevelő, de főleg az osztályfőnökök végzik. Alapvető cél az osztályközösségek kialakítása, a tanulók közti viszonyok feltárása az iskolapszichológus bevonásával a szociometria módszerével. Így az osztályfőnök megtudhatja, kik a perifériára szorult, segítséget igénylő tanulók, és kik azok, akikre támaszkodhat a közösségfejlesztésben. Az osztály közösségi fejlettségének mutatói
Közös célok, perspektívák ismerete, elfogadása.
Normák, szabályok követése.
Hagyományok, közösségi szabályok betartása.
Saját helyünknek, a társak helyének, értékeiknek, szerepüknek a megítélése (Én -tudat, Mi- tudat).
Fegyelmezettség.
Kölcsönös tájékozódás, kommunikáció, véleménycsere.
Vonzódás a többiekhez, szolidaritás a társakkal.
Aktivitás a közös munkában.
Önállóság, öntevékenység.
Együttműködés és segítőkészség.
Szülők, pedagógusok vezetésének, irányításának az igénylése, elfogadása.
Igazodás a követelményhez.
Társak közötti érdekegyeztetés, belátás.
Külső kapcsolatok keresése, ápolása.
Büszkeség a saját közösségre.
Tágabb közösséghez való igazodás.
A közösségfejlesztés fő iskolai színterei:
a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák),
a egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, egész napos iskola szakkörök, versenyek, kirándulások, a diák-önkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek).
Hagyományőrző tevékenységek: A tanév folyamán iskolai ünnepséget tartunk tanévkezdéskor, október 23-án, karácsony előtt, március 15-én, a 8. osztályosok búcsúztatásakor, tanévzáráskor.
Kétévente sportbemutatókat és kulturális gálaműsort rendezünk. Évszakonként játszóházat, évről évre farsangot, egészségnapot szervezünk. Osztály szinten az alsó tagozaton megemlékezünk anyák napjáról. Napközi/egész napos iskola: A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon a foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy legalább 16.00 óráig tartsanak. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes
szaktárgyakhoz
kapcsolódó,
tanórán
kívüli
tehetséggondozó
és
felzárkóztató
foglalkozások segítik.
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.
A tehetséges tanulók további segítéséhez szakköröket indítunk.
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeken rendszeresen részt veszünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük.
Iskolai DSE: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Foglalkozásaikon történik a tanulók felkészítése különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár is segíti. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy különféle szabadidős programokat szervez (túrák a település környezetében, a városi kiállító terem látogatása, klubdélutánok). Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az órarendbe illesztett kötelező erkölcs illetve hit és erkölcstan órák mellett a délutáni időpontban hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a részvétel a tanulók számára önkéntes.
3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A) pedagógusok intézményi feladatai
A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés.
A
tanulók
dolgozatainak,
(érdemjeggyel/szövegesen)
írásbeli a
helyi
munkájának tantervben
javítása, és
a
rendszeres pedagógiai
értékelése programban
meghatározottaknak megfelelően.
A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása.
A pedagógiai programban és az SzMSz-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése.
A hivatali titok megőrzése.
Az osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítása.
A kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek anyagának összeállítása.
A tanulmányi versenyek lebonyolítása.
A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.
A tanulmányi versenyek, iskolai mérések felügyelete.
Iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése.
Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzatot segítői feladatok ellátása.
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.
A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása.
Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken.
Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés.
A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben.
Az ebédlői ügyelet ellátása.
A tanulóbalesetek megelőzése.
A gyermekek kísérete (kulturális rendezvények, versenyek).
Az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken.
A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése.
Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés.
Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése.
A szakleltárak és az szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés.
Együttműködés
a
munkatársakkal,
a
szülőkkel,
más
szakmai
intézményekkel,
szakemberekkel.
B) Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Feladatai:
Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit.
Segíti a tanulóközösség kialakítását, együttműködik az osztály diákbizottságával.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.
Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet és fogadóórát tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: o naplóvezetés ellenőrzése, o félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, o bizonyítványok, törzslapok megírása, o továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, o hiányzások igazolása.
Nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és segítő szakemberekkel.
Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik az egyéb foglalkozások szervezésében.
Élményszerű szabadidős programokat szervez, támogatja a diákok által kezdeményezett szervezéseket.
Javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkacsoport munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Egyre több osztályban találkozunk olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek okai a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, vagy kisgyermekkorban fellépő betegség miatti agykárosodás, rossz lakásviszonyok, esetleg depressziós anyai magatartás, kevés idő eltöltése a családi környezetben, elhanyagoltság, stb. lehetnek. A problémás gyerekeknél legalább két rizikótényező figyelhető meg. Ezeknek a gyerekeknek gondjaik vannak az ismeretek elsajátításával, a közösségbe való beilleszkedéssel, amely összefügg sérülésükkel. A beilleszkedési, magatartási nehézség megállapítása a pedagógiai szakszolgálat feladata. Az általuk elkészített szakvélemény alapján folyik a tanulók fejlesztő foglalkoztatása.
Segítésüket szolgáló tevékenységeink:
Jól működő kapcsolat kialakítása a beiskolázási körzetünkben lévő óvodákkal.
Szociometriai mérések eredményeinek beépítése a napközi és osztályfőnöki tervekbe.
Szakmai kapcsolat a helyi pedagógiai szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal, segítségük igénybevétele.
Logopédiai tevékenység.
Átmenet – óvoda- iskola, alsó- felső tagozat- nehézségeinek könnyítése.
A védőnő felvilágosító tevékenysége.
Az iskolapszichológus szakmai segítsége.
Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos kapcsolattartása.
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, együttérző, toleráns ugyanakkor következetes pedagógus magatartás.
Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás.
Individuális tanulás előtérbe helyezése, kooperatív technikák, projektmódszer alkalmazása.
Az alapozó időszak elnyújtása, fejlesztő értékelés.
Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások.
A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása az IKT eszközök használatával.
Az IPR bevezetése –alkalmazása.
Fejlesztő értékelés alkalmazása.
A szülői kérésre magántanulóvá vált tanulók számára konzultációk biztosítása.
Családlátogatások a szülőkkel való előzetes egyeztetést követően, ha szükséges az ifjúságvédelmi felelős bevonásával.
A szülők és a családok nevelési gondjai megoldásának segítése, bizalomra épülő kapcsolattartás.
Egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások (szociális képességek fejlesztése).
Gyógytestnevelés
3.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése „Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csodát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna.” (Szentgyörgyi Albert) Fontos feladatunknak tekintjük a tehetségfelismerő és fejlesztő-gondozó munkát. Tanórai, tanórán kívüli
tehetséggondozó
tevékenységünk
a
gyermekek
egyéni
képességeinek
hatékony
kibontakoztatására irányul. Iskolánk arculatához igazodó – matematika, informatika, sport, idegen nyelv, ének-zene, rajzképzőművészet, történelem- tehetséggondozó fejlesztő munkánk mellett fontos szerepet kap a kulturális, művészeti és a tantárgyi jellegű fejlesztő tevékenység is, valamint a jobban teljesítő sajátos nevelési igényű tanulók, és a rossz körülmények között élő roma tanulók fejlesztése. A felkészülés a tantestületben a tehetséggondozó munkára folyamatos feladatunk. Szakirodalom olvasásával (önképzés), belső továbbképzésekkel (előadó meghívása a témában), kollégák közötti tapasztalatcsere-beszélgetésekkel, illetve szakirányú továbbképzéseken való részvétellel bővítjük, tartjuk karban ismereteinket, gazdagítjuk módszertani kultúránkat. 2008 óta tehetségpontként működünk. Feladatunk:
a tehetségkutatás
a tehetségek azonosítása, kiválasztása
kapcsolattartás a háttérintézményekkel, szakemberekkel, szülőkkel, pedagógusokkal
a program monitorizálása
hatásvizsgálatok
a programban résztvevő tanulók nyomon követése
Kapcsolataink:
a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Intézete
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési És Sportintézet
Borosod- Abaúj - Zemplén Megyei Regionális Tehetségsegítő Tanács
a Tehetségpont Hálózati Programban résztvevő intézmények
Magyar Olimpiai Bizottság
A tehetséggondozás célja A tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése a leghatékonyabb eszközökkel. Kiemelt feladatunk a tanulók személyiségfejlesztése is, hiszen fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. A komplex tehetségfejlesztéshez szükség van a tehetséggel lazábban összefüggő területek fejlesztésére is, mint motiváció, tanulási stílus, tanulási stratégiák szorongás. Akkor hatékony és sikeres, ha a tanulók intellektuális képességeit párhuzamosan fejlesztjük a személyiségükkel. A tehetséggondozás területe
logikai – matematikai
természeti
nyelvészeti
testi – kinesztetikus
térbeli – vizuális
zenei
interperszonális
intraperszonális
A tehetség azonosítását, kiválasztását pszichológus végzi. Mérőeszközei:
általános
intellektuális
képességek
(lényeglátás,
emlékezet,
figyelem,
kreativitás)
színvonalát mérő tesztek
szaktárgyi teljesítménymérés
testnevelés esetén: egészségügyi alkalmasság
Leggyakoribb módszerei, lehetőségei Tanórán:
csoportbontásban történő oktatás, differenciált tanulásszervezés (individuális, kooperatív tanulás, projekt módszer)
egyéni bánásmód alkalmazása- SNI tanulók célirányos fejlesztése,
csoportmunka, kooperatív technikák
páros munka,
projektmódszer,
sportosztály szervezése,
kötelező óraszámon felüli plusz óra biztosítása.
Tanórán kívül:
szorgalmi feladatok, kutatómunka,
szakkörök,
sportkörök,
szakági edzések,
levelezős feladatmegoldások,
tehetséggondozó műhelyek,
kiállítási, könyvtári és művészeti rendezvényekhez, előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások,
pályázatokon való részvétel,
sport – és kulturális bemutatók,
diáknap.
A „különbségtevés”, a tartalom alakítása, a gyermekérdeklődés, előzetes tudása szerint történik. Mind a tanórákon, mind a tehetséggondozás más területén megvalósul a minőségi és mennyiségi differenciálás. A munkaformák és a nevelési stílusok is a gyermekek igényéhez igazodnak.
A tehetségfejlesztés rendszere Tevékenység
Módszer megfigyelés
1. A tehetség felismerése speciális képességeket mérő tesztek o a tehetség felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata -egyéni fejlesztés
differenciált tanóra vezetés speciális feladatok
2. Tehetség képesség fejlesztés / iskolán belül/
szakkör versenyeztetés, a tehetség kibontakoztatását elősegítő iskolai, körzeti , kistérségi versenyeken kapcsolatok kialakítása különböző szakmai szervezetekkel, szakiskolákkal, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére, speciális előadások, szakmai programok, kirándulások, csere utak szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyeredmények összegzése, értékelése felvételi eredmények értékelése
Felelős tanító, szaktanár, szakkör, osztályfőnök, testnevelő tanár, pedagógusok
Határidő folyamatosan
tanítók, szaktanárok
folyamatosan
a fejlesztést végző pedagógus, szaktanár, minden pedagógus
folyamatosan
adott szaktanár, osztályfőnök, szakkörvezető szakkörvezetők
folyamatosan
szaktanár, szakkörvezető
folyamatosan
minden pedagógus
folyamatosan
tanév eleje
folyamatosan
folyamatosan
adott szaktanár, szakkörvezetők folyamatosan iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, osztályfőnökök,
félévkor végén,
és
év
félévkor végén,
és
év
3. Tehetség, képesség fejlesztés iskolán kívül 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése
kapcsolatok kialakítása középfokú oktatási intézményekkel, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére, -versenyeredmények összegzése, értékelése -továbbtanulási eredmények értékelése
minden pedagógus
folyamatosan
adott szaktanár, szakkörvezető,
folyamatosan
iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, osztályfőnökök,
félévkor végén,
és
év
Tárgyi feltételek:
Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény
Számítógép, mint fejlesztő eszköz
Videó, zenei anyag
Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozáshoz
Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
Személyi feltétel:
Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazásában jártas pedagógus
A tanár nevelési stílusa együttműködő, koordináló
Megfelelő tudással bíró pedagógus, akinek van igénye és képes az önművelésre, önképzésre.
Készség
szinten
használja
az
IKT
eszközöket,
tanulásirányításra képes.
Jó kapcsolat a családdal.
A differenciált tanulásszervezéshez szükséges képzettséggel rendelkezik
web
alapú
3.6.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése körültekintő munkát igényel. Egyik legfontosabb feladat a pedagógus, a szülő részére is a tünetek ismerete. Beiratkozáskor már az óvodai szakvéleményből kiderülhet, hogy a gyerekkel probléma van. Különösen, ha a pedagógiai szakszolgálat is vizsgálta, akkor javaslatot is tesz arra, hogy a tanuló milyen módon haladhat a legeredményesebben tovább. A javaslat indoka lehet diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára, stb. utaló jelek, beszédhiba, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar, esetleg ezek kombinációi. Tudni kell, hogy a felsorolt problémákkal küzdő gyerekek között elég nagy számban találhatók a jó, vagy éppen kiemelkedő intellektusú gyermekek. Az ő esetükben legalább olyan fontos a tehetséggondozás, mint a felzárkóztatás. A tanulók ismeretelsajátításában, a tanítás-tanulás folyamatában figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében szereplő javaslatokat. Célunk: A tankötelezettség megnyugtató módon való teljesítése. Feladataink: Folyamatos ön- és továbbképzés a tanulási kudarc tüneteinek felismerése ill. eredményes kezelése témakörben. Megismerni a részképesség-zavar tünet együttesét, figyelembe venni az etnokulturális háttérből eredő különbségeket, mely elősegíti a felismerést. Ezt követően minél előbb a megfelelő szakember segítségének igénylése, akinek megállapításai, javaslatai alapján a meghatározott tevékenységfejlesztés, felzárkóztatás megkezdése. Ismerkedés az alternatív programokkal.
A felhasználható és a szükséges idő összehangolása: az alapkészségek elsajátítása
sok évet vesz igénybe, olyan iskolára van szükség, amely időt szán ezek elsajátítására.
Abbahagyás helyett optimális elsajátítás: addig kell fejlesztést végezni, ameddig az
optimális elsajátítás be nem következik. (függetlenül, hogy a tanuló hány éves, és hányadik osztályba jár)
Egyéni különbségek követése: Az iskola alkalmazkodjon a tanulók közötti
különbségekhez: akinek az optimális elsajátításhoz több időre van szüksége, az több időt kapjon.
Az osztályfőnök feladata:
Bánjon a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan.
A tanuló problémáit ismertesse meg a szaktanárokkal.
Szükség esetén forduljon szakemberhez.
Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét.
Gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról.
Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.
Tevékenységi formáink a felzárkóztatásra:
Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, képesség kibontakoztató tanulás alkalmazása.
Szoros kapcsolat az óvodával, a szülőkkel, a gyerekkel kapcsolatban álló szakemberrel.
Egyéni foglalkozás, tantárgyi felzárkóztatás.
IPR rendszer működtetése
Motiválást
segítő
differenciált
tanulásszervezés,
kooperatív
technikák,
tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása.
Tehetséggondozás.
Fejlesztő foglalkozások.
A tantárgy tanulását segítő helyes tanulási módszerek adása.
Értékelésnél a tanuló eltérő képességének figyelembe vétele.
Annak a képességterületnek az erősítése, amelyben a tanulónak kiemelkedési lehetősége van (sikerélmény, motiváció).
Az osztályközösség nevelése a képességek különbözőségének tolerálására.
A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kihasználása (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák).
Napköziben, az egész napos iskolában a tanulási technikák fokozott gyakorlása; látást, hallást, téri tájékozódást, emlékezetet, koncentrációt, megfigyelést fejlesztő didaktikai játékok alkalmazása.
Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, komplex terápiás eljárások alkalmazása.
Tantárgyi korrepetálások, tanórai és a házi feladat differenciálása.
Tanulópárok létrehozása tanórán és azon kívül, felelősi rendszer fenntartása.
A pedagógusok munkáját segítő továbbképzések szervezése.
3.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Mottónk: „Értelmet adni nem tudunk, de azt felébreszteni törekszünk mindenkor.” ( Éltes Mátyás) Iskolánk ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált nevelését-oktatását: Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján
Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
Egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) küzd.
3.6.4.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti az ép társakkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Befogadó iskola vagyunk, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét szem előtt tartva végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. Olyan pedagógiai légkört teremtünk, mely alkalmas a fogyatékos tanulók sikeres fejlesztésére és mindenki számára minőségi oktatást tud biztosítani. Nyitott, toleráns és gyermekcentrikus befogadó környezetet teremtünk. Valljuk, hogy az egyének közötti differenciák természetesek és, hogy a tanulás-tanítást kell a gyermekek szükségleteihez igazítani. A tanulók egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztését szakképzett gyógypedagógusaink végzik. Az integrált oktatásban résztvevőknél figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésének-oktatásának tantervi irányelveit és a különleges gondozáshoz való jogának érvényesítését. Feladatunkat a Szakértői – és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján végezzük, melyben előrevetítik számunkra a fejlesztés lehetőségeit. Az integrált nevelés-oktatás során előtérbe helyezzük a sérült gyermekek egyéni képességeit, életkori sajátosságait és terhelhetőségét.
A tanulók fejlesztéséhez igazodó pedagógiai, gyógypedagógiai eszközök és terápiák:
differenciált tanulásszervezés és nevelési szükségletekhez igazodó eszközrendszer,
páros–, csoport- és sok egyéni munka,
a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: kooperatív tanulás, kéttanítós oktatási modell pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel,
motiváció,
szemléltetés,
többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal,
a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés,
a tananyag feldolgozása során figyelembe vesszük az egyes SNI tanulók csoportjára jellemző tantárgyi tartalmak módosulásait,
eltérő tanulási stílus és tempó figyelembevétele,
egyéni fejlesztési terv készítése, egyéni haladási ütem biztosítása,
folyamatos hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése,
szemléletes, praktikus ismereteket magában hordozó gyakorlatorientált oktatás, a kutató, felfedező, cselekvéses tanulás,
szoros együttműködés az iskola pedagógusai és gyógypedagógusai között,
kapcsolattartás a sérült gyerekek szüleivel,
a befogadó, inkluzív szemlélet, gondoskodó, odafigyelő, szeretetteljes környezet,
az Irányelveket figyelembe vevő helyi tanterv, ehhez illeszkedő tankönyvek és taneszközök,
terápiás fejlesztő tevékenység végzése,
a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
A sikeres integrált oktatás érdekében iskolánk vezetője:
támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken,
felkészíti pedagógusait, dolgozóit, gyermek-és szülői közösségét a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására,
érvényesülni hagyja a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemléletet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazását, valamint
a nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló olyan tevékenységeket, melyek lehetővé teszik az egyes gyermek igényeitől függő módszerek, terápiák, speciális eszközök alkalmazását.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében oktatásában mi pedagógusok:
a tananyag-feldolgozásnál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak módosulásait,
a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük a tanórai tevékenységekbe, egyéni fejlesztési tervet késztünk, egyéni haladási ütemet biztosítunk, az adott szükségletekhez igazodó módszereket, technikákat alkalmazzuk,
egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk,
alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,
együttműködünk különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus kollégák iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.
Az egyéni fejlesztés során mi gyógypedagógusok:
együttműködünk a többségi pedagógusokkal, segítjük a pedagógiai diagnózis értelmezését,
javaslatot teszünk a fogyatékosság típusához, egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására.
segítséget nyújtunk a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, használatában, tájékoztatást adunk a beszerzési lehetőségekről,
javaslatot
teszünk
gyógypedagógiai
specifikus
módszerek,
módszerkombinációk
alkalmazására.
figyelemmel kísérjük a tanulók haladását, segítjük az egyéni értékelés kialakítását a gyermek önmagához mért fejlődésének figyelembevételével,
terápiás fejlesztő tevékenységet végzünk a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben.
A gyerekek gyógypedagógiai megsegítéséhez igénybe vehető egyéb szolgáltatások:
az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények,
a pedagógiai szakszolgálati, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásai,
az utazó gyógypedagógiai hálózat segítsége.
A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók integrált nevelése – oktatása Cél: az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált képességfejlesztés, a pozitív megerősítés, a sikerélmény és az önértékelés fokozása. A gyermekek között természetes együttélés képességének erősítése, a másság feltétel nélküli elfogadása. A szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, pozitív önértékelés, önkifejezés) fejlesztése.
Feladatok:
A tantervi irányelvek szerinti egyéni fejlesztési terv (foglalkozási tematika), a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához speciális tanterv, tankönyv és oktatási segédletek megválasztása az osztályt tanító pedagógus és gyógypedagógus együttműködésével.
A tanulók fejlődésének folyamatos nyomon követése az osztályfőnökök és a munkájukat segítő gyógypedagógusok közreműködésével.
A gyermekek sérültségi fokát figyelembe vevő követelmények szerinti értékelés, az életkori sajátosságok figyelembevételével.
A rendszeres pozitív megerősítés, sikerélmény biztosítása.
Sokoldalú szociális kontaktus.
A sérült gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő többletszolgáltatások biztosítása.
A habilitáció, rehabilitáció főbb területei: Cél: az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Feladata:
A tanítás, tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása.
Az eszköztudás fejlesztése.
Felzárkóztatás.
A tanulási technikák elsajátíttatása.
Szociális képességek fejlesztése.
Önálló életvezetés képességének kialakítása.
A fejlesztőprogram elkészítését a gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember bevonásával – állítja össze, ami a sajátos nevelésű tanuló igényeire és egyéni tulajdonságainak figyelembevételével készül. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.
Autizmus spektrumzavarral élő tanulók integrált nevelése- oktatása Az autizmus spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai, környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Minden érintett esetében három területen tapasztalható minőségében eltérő fejlődés: a reciprok
kommunikációban,
a
szociális
interakciókban,
valamint
a
rugalmas
viselkedésszervezésben. Tüneteit tekintve a szindrómát rendkívüli sokszínűség jellemzi: nem csak az esetek közt, de az egyes eseteken belül is igen változatos klinikai képet tapasztalhatunk. Az autizmus spektrumként értelmezendő, melynek egyik végén a jó képességű, jó verbalitású, autizmusban enyhén; másik végén az autizmusban, értelmi és nyelvi sérülésben súlyosan érintettek helyezkednek el. A nevelési- oktatási folyamatot általánosan meghatározó jellemzők: Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai. Az autizmussal élőkre jellemző típusos erősségek, amelyekre építeni lehet; típusos nehézségek, melyekkel számolni kell. Az integrált nevelést-, oktatást meghatározó tényezők: o Az integrálni kívánt gyermek intelligencia szintje; autizmusban való érintettsége; viselkedésproblémáinak mennyisége, minősége és azok kompenzáltságának szintje. o A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.
o Az iskola részéről a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele. Individualizált mérés, tervezés és fejlesztés; a tananyag szűrése. Egyénre szabott, alternatív eszközök és módszerek felhasználása. Az integrált nevelés-oktatás jellemzői:
Az integráció tudatosan tervezett, formája egyénre szabott, egyértelműen a gyermek javát szolgálja.
A gyermek elégedett az iskolai élettel, ott jól érzi magát.
Célok és feladatok: Legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességeinek megfelelő, fejlettségi szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a meglevő készségek fejlesztése mellett a sérült készségek, speciális módszerekkel történő kompenzációs fejlesztése. A hiányzó készségek pótlása, a fejlődési elmaradás, a másodlagos problémák leküzdése a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés, és viselkedés elsajátításának érdekében. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag elsajátítása egyéni szükségletek szerint kiválasztott, speciális módszerek segítségével. Kiemelt feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása; a változatos problémamegoldó módszerek elsajátíttatása. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell. A tananyag-kiválasztás legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át történő alkalmazhatóságának figyelembevétele. Speciális módszerek: Individualizált felmérés, tervezés és fejlesztés. Egyéni szükségletek alapján: o protetikus környezet és eszköztár kialakítása, o vizuális támogató eszközök használata, o motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása, o a szociális deficittel összefüggő tanulási nehézség figyelembevétele, o a kognitív- viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.
A habilitáció, rehabilitáció főbb területei: Céljai és feladatai az iskolai oktatás minden szakaszában jelen vannak, elsősorban egyéni vagy kiscsoportos formában valósíthatók meg. Módszertanilag az autizmus- specifikus módszerek és eszközök mellett, kognitív- és viselkedésterápia, gyógypedagógiai fejlesztés és gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, másodlagos viselkedésproblémák és tünetek habilitációs, rehabilitációs célú kezelése a következő területeken:
Szociális- kommunikációs készségek: o nyelv és kommunikáció o szociális közvetítés o érzelmek o szociális kogníció (naiv tudatelmélet) o társas kapcsolatok formáinak kialakítása o viselkedési szabályok elsajátítása o viselkedésproblémák o utánzás, szimbolikus játék
Gondolkodási készségek: o percepció o figyelem o memória o problémamegoldás o általánosítás o szimbolikus gondolkodás
Napi életviteli készségek és önellátás
Saját speciális segédeszközök rutinszerű használata
Motoros készségek: o érzékszervek és testhasználat, izomhypotónia korrigálása o nagy- és finommozgások, testtartás.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A pszichés fejlődési zavar megnyilvánulási formái:
Specifikus tanulási zavarok o diszlexia o diszortográfia o diszkalkúlia o diszgráfia o kevert specifikus tanulási zavar (fentiek együttjárása esetén)
A viselkedésszerveződés zavarai o hiperaktivitás és figyelemzavar o a szocio-adaptív folyamatok zavarai
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integrált formában (a többi tanulóval együtt) történik. Az érintett tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Célok:
A tanulók mindenkori osztályfokának megfelelő optimális iskolai teljesítmény elérése, az ehhez szükséges pszichikus funkciók fejlesztése.
Az általános értelmi képességek és a tanulási teljesítmények közötti diszharmónia (alulteljesítés) megszüntetése, csökkentése.
A fejletlen vagy sérült pszichés funkciók korrigálása, kompenzálása, a megfelelő tanulási technikák elsajátítása.
A szocializációs problémák leküzdése.
Alapelvek:
Az egyes állapotok, tünetek, tünetegyüttesek jellemzőinek, hatásának ismerete, kezelése.
A szakértői bizottság szakvéleményére épülő, egyénre szabott fejlesztési terv készítése.
Egyéni sajátságok, szükségletek figyelembevétele.
Állandó személyes kapcsolattartás, kontroll, pozitív megerősítés.
Az önértékelési, önirányítási képesség javítása a tanulási szituációba való beilleszkedés céljából.
Együttműködés a szülőkkel, az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, gyógypedagógusokkal, az érintett egyéb szakemberekkel.
Kiemelt feladatok:
A tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.
A pozitív énkép és önértékelés kialakítása.
A tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése.
A kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása.
A társadalmi együttélés szabályainak követése és önállóságra nevelés.
A habilitáció és rehabilitáció főbb területei:
Testséma biztonságának kialakítása.
A téri- és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.
A vizuomotoros koordinációk gyakorlása.
A látás – hallás – mozgás koordinált működtetése.
A figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése.
A fonológiai tudatosság és a beszédészlelési készség javítása.
Az olvasás – írás tanítása (szükség esetén újratanítása) nyújtott ütemű, hangoztatóelemző módszerrel.
Az olvasás – írás készségének folyamatos gondozása.
A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása.
A szerialitás erősítése.
A műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, eszközhasználat, képi vizuális megerősítés.
Fokozott gyakorlás, az egyéni sajátságokhoz igazított technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása.
Motiváció erősítése, az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.
A társas kapcsolatok formáinak elsajátítása, ismertetése, gyakorlása, a konfliktuskezelés képességének kialakítása.
Önbecsülés, önfegyelem, akarat fejlesztése.
Önszervezési képesség, önkontroll erősítése.
A szociális hátrányokból adódó viselkedésnormák pozitív befolyásolása.
A harmonikus személyiség kialakulásának elősegítése, a tudatos magatartás fokozott fejlesztése.
A beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatás. Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív vagy expresszív beszéd, nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, a verbális tanulási folyamatok fejlődése miatt a társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, tanköteles korban az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének célja, feladatai:
A vele született vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok következtében keletkezett tartós illetve átmeneti beszéd és nyelvi fejlődési zavarok korrigálása.
Sokoldalú percepciós fejlesztés, látási, hallási, beszédmozgási benyomások erősítése.
Erkölcsi nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése. Az alapvető erkölcsi normák és erkölcsi szabályok elsajátítása.
Kifejezőkészség, kommunikáció állandó fejlesztése. A beszédkedv fokozása, szókincsfejlesztés, nyelvi gátlások leküzdése.
Az olvasás-írástanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások leküzdése.
Grammatikus gyakorlatok.
Szövegalkotás szóban és írásban, szövegértelmezés.
Az ismeretszerzés modern eszközeinek (internet) helyes használata.
A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei:
A tanulók iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeik kielégítésében az ép beszélő környezet biztosítása.
A tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján, komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességeket figyelembe véve történik.
A módszerek megválasztásakor az életkor, a speciális eszközök, az értelmi képesség, a pszichikai sajátosságok, a beszédhiba típusának és súlyosságának figyelembe vétele szükséges.
A fejlesztésben fontos a pszichológiai és fiziológiai összhang megteremtésére a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére való törekvés.
A tanulók nevelése, oktatása során fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti keretei.
A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti.
A habilitáció, rehabilitáció főbb területei: Logopédiai egyéni és csoportos terápia: beszédmozgások, finommotorika , beszédre irányuló figyelem, emlékezet fejlesztése. Aktív és passzív szókincs bővítése. Verbális, nonverbális kifejezőkészség, beszédészlelés, -megértés fejlesztése. Olvasás, írás zavar megelőzése. Szenzoros integrációs terápia: olyan mozgásos tevékenység, melynek segítségével a sérült idegrendszer az aktív részvételével fejlődik.
Kommunikációs tréning: beszéddel, kommunikációval kapcsolatos tudatosság kialakítása.
Bábterápia: személyiség, önértékelés fejlesztés.
Drámaterápia: azon tanulóknál, akiknél a beszéd és nyelvi problémát pszichés okok okozzák. Egészségügyi rehabilitáció: audiológiai, foniátriai, gyermek-neurológiai, pszichológiai vizsgálat és ellátás. Relaxációs tréningek.
A látássérült tanulók integrált oktatása-nevelése. A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A látássérült tanulók fejlesztésének célja, feladata:
Nemzeti műveltség átadása, az egyetemes kultúra közvetítése.
Szellemi-érzelmi fogékonyság, az erkölcsi érzék elmélyítése.
Az esélyegyenlőség biztosítása.
A látássérülésből, és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése.
A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei:
A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásának figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más (haptikus és hallási) beállítódás is jellemzi.
Fontos a meglévő, ép érzékszervek fejlesztése, valamint a látásmaradvány használatának tanítása.
A mindennapi élethez szükséges speciális ismeretanyag és készségfejlesztés biztosítása.
A tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez szükséges különleges technikák elsajátítása, speciális segédeszközök, taneszközök használata (elektronikus olvasógép, különleges optikai, számítástechnikai segédeszközök, programok).
A csökkent látásból eredő személyiség- és szocializációs zavarok (önállótlanság, lassú reakciókészség, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam, indulatosság stb.) korrigálása a pedagógus fokozott odafigyelésével, egyéni bánásmóddal és a gyermekközösség segítségével.
A habilitáció, rehabilitáció főbb területei:
Látásnevelés:
a
látásmaradvány
megőrzése,
látási
funkciók
fejlesztése,
optikai
segédeszközök használata.
Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése: haptikus (bőr-és mozgásérzékelés együttese), hallás, tapintás.
Intenzív mozgásfejlesztés: finommozgás, kézügyesség fejlesztése, testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (fejlógatás, túlmozgások korrigálása), tájékozódást segítő gyakorlatok.
Logopédiai ellátás: beszédhiba javítás, beszéd tartalmi oldalának fejlesztése.
Olvasási készség fejlesztése: diszlexia, dysgraphia prevenció, olvasás technikájának gyorsítása.
Személyiségzavarok
megelőzése,
ha
szükséges
pszichológus
bevonásával:
helyes
önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodó képesség fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása.
A speciális tan-és segédeszközök használatának gyakoroltatása: lámpa, szemüveg, távcsőszemüveg, teleszkópos nagyító, olvasó-televízió, nagyítóprogramok, hangoskönyvtár stb.
Életvezetési technikák elsajátítása: közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, mindennapi tevékenységek (önkiszolgálás, háztartás) megismertetése.
Helyes viselkedéskultúra kialakítása: a leendő munka- és hivatalos helyeken.
Tehetséggondozás: a tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakoztatásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása.
A hallássérült tanulók integrált oktatása-nevelése. A hallássérülés a hallási analizátor (fül, hallóideg, hallóközpont) különböző károsító okok következtében fellépő sérülése, amely megakadályozza, vagy hátrányosan befolyásolja a beszéd normális fejlődését, megértését. A kommunikációs akadályok következtében a gondolkodási műveletek sajátosan szerveződnek, lelassul az ismeretszerzés, sérül a személyiség.
A hallássérült tanulók fejlesztésének célja:
A hallássérült tanuló szokásostól eltérő nyelvi kommunikációs fejlettségének (beszédértés, szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd elsajátítása értése, stb.) megismerő tevékenységének és egyes személyiségjegyeinek fejlesztése életkorának, hallásállapotának megfelelően.
Feladata:
A hallássérült tanulókat segítse abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a társadalom aktív részévé váljanak.
A vizuális úton szerzett valósághű ismeretekkel a fogalmi gondolkodás fejlesztése, az árnyaltabb kommunikáció kialakítása.
A beszédhallás, az átható artikuláció, szókincs, szövegértés, komplex kommunikációs lehetőségek (szájról olvasás) fejlesztése.
A hallásjavító eszközök használatának elsajátítása.
Szükséges egészségügyi ismeretek megszerzése.
az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása, esély a sikeres pályaválasztásra.
A hallássérült tanulók fejlesztésének alapelvei:
Folyamatos otológiai, audiológiai, és szemészeti egészségügyi ellátás biztosítása.
A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.
A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.
A habilitációs és rehabilitációs tevékenységekben elengedhetetlen a rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembe vétele.
A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez elemi technikai tudnivalók (pl.: hallókészülék kezelésében való jártasság) ismerete szükséges.
Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A habilitáció, rehabilitáció főbb területei:
Hallásnevelés: a hallásmaradvány aktivizálása modern technikai eszközök alkalmazásával.
Meglévő ép funkciók intenzív fejlesztése: pl.: a látási érzékelés bevonása a hiányok pótlása érdekében.
Kommunikációs alapkészségek, és képességek fejlesztése, anyanyelvi nevelés: hallási figyelem felkeltése, differenciálási készség fejlesztése, nyelvi kommunikáció ( szájról olvasás ) ,beszédészlelés, beszédértés, beszéd-és nyelvfejlesztés.
Logopédiai ellátás: a még hiányzó beszédhangok kialakítása, automatizálása, a meglévő hibás hangok korrekciója, stb.
Személyiségfejlesztés: A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdése, súlyosabb esetben pszichológiai ellátás keretében.
Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése, Ismeretszerzési módok megismertetése: tehetséggondozás, lehetőség az önálló életvezetésre, munkahelyre.
A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók integrált oktatása-nevelése. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás tartóssága,visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetét. Ez gyakran az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A nevelést-oktatást befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségek általában beszűkültek, a környezethez való alkalmazkadás gátolt. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás
egész időtartama alatt megkívánhatja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptációk alkalmazását. Célok:
Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek.
Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,a kudarctűrő képesség növelése, önállóságra nevelés.
Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredő egészségi teendőket és az egészségügyi ellátás lehetőségeit, a sajátos helyzetükből adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az önrendelkező életforma képessége, amely elősegíti jövendő felnőtt életüket, társadalmi beilleszkedésüket.
Olyan belső motiváció megteremtése, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a fejlesztő folyamatba.
Alapelvek:
A sérülésből adódó hátrányos következmények csökkentése vagy ellensúlyozása.
A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.
Tudatos terápiás terv (egyéni fejlesztési terv) készítése.
A speciális terápiás eszközök megválasztása mellett az életkori, a pszichikai sajátosságok, az érzelmi fejlettség és a mozgáskorlátozottság típusának figyelembe vétele.
Mozgásos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása.
Önállóságra nevelés-az iskolában a tanuló állapotának megfelelő akadálymentes közlekedés és a megfelelő mozgás- és élettér, illetve az ehhez szükséges eszközök biztosítása.
A tanulók sérülésspecifikus ellátása csoprtmunkában valsulhat meg a különböző szakemberek, illetve a család együttműködése révén.
Biztosítani a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezetet, szükség szerint a személyi segítő meglétét.
A fejlesztés főbb feladatai:
A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásávalés a technikai jellegű segédezközök igénybevételével segíteni kell a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket, az elérhető legmagasabb szintű önállóság kialakulását.
Kiemelt feladat a mozgásnevelés, az a komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült funkciók helyreállítását célzó motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, és ezeket integrálja a tanítás-tanulás folyamatába.
Korszerű ismeretek átadásával, illetve a reális önismeret kialakításával a továbbtanulásra történő felkészítés, a személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában.
A beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben a beszéd- és logopédiai terápia, esetleg a technikai eszközökkel támogatott írásbeli kommunikáci kialakítása.
A tanulás összetevőinek tanítása, egyénre szabott tanulási módszerek megválasztása, ennek megfelelően a tananyag, a követelmények, a számonkérés, értékelés egyéni fejlettségi szinthez történő igazítása, adaptálása, a fokozatosság elvét figyelembe véve.
A károsodott mozgási és tartási funkcik helyreállítása, korrekciója, kompenzációja.
A mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása.
Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése.
A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés.
A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása.
Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése.
A habilitáció, rehabilitáció főbb területei: A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.
Ennek érdekében szükséges:
team munka kialakítása, a különböző szakemberek és a család együttműködése
a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar megszüntetése, csökkentése,
kompenzálása
a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése
a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs képességeinek javítása érdekében mozgás- és
beszédterápia, alternatív segítő technikák alkalmazása
a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe
iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés tornateremben és szabadtéren, uszodában, fizikoterápiás helyiségben
a mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtő, és az egyéni igényekhez igazodó
fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák alkalmazása
a mozgásszervi diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció,
speciális gépírás, infokommunikációs eszközök használatának megtanítása, amely akkor indokolt, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni
speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre, az önrendelkező életformára
az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyéni
rehabilitációs eszközök biztosítása
a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel
történő kommunikációját, és a média segítségével biztosítsa a számára közvetlen megtapasztalással elérhetetlen élményeket
a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása
alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció
a mozgáskorltozottakra vonatkozó jogi és érdekvédelmi tudnivalók ismerete
Az integráció sikerességét előrejelző tényezők 1. A szülő részéről:
elfogadó magatartás,
reális helyzetértékelés,
tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatosan (ismerje gyermek e személyiségét, állapotát, a szükséges beavatkozásokat, kezeléseket),
fegyelmezettség (kezelés, veszélyeztetettséggel kapcsolatban és nevelési kérdésekben),
együttműködési készség a pedagógusokkal, szakorvossal.
2. A pedagógusok részéről:
empatikus hozzáállás,
speciális pedagógiai felkészültség,
innovatív készség,
plusz munka vállalása,
gyermek- és szakmaszeretet.
3. Mit tehetünk a sikeres integrációért?
Az integráció törvényi feltételeinek megvalósítása (alapító okirat, nyilvántartás).
A tanulók különleges igényének figyelembevétele a törvény-adta jogok érvényesítésével: o HPP-ben megjelentetés o a habilitációs, rehabilitációs szempontok érvényesítése (órakeret, szakember biztosítása differenciált fejlesztés és követelménytámasztás, stb.).
A tárgyi feltételek megteremtése: o taneszközök biztosítása, o speciális segédeszközök (pl.: egyéni megvilágítás), o akadálymentesített környezet kialakítása (láthatóság, tájékozódás segítése).
A személyi feltételek biztosítása: o az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyami díj–, útiköltség-térítés, helyettesítés), o gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása, o az integrált tanuló segítésére ún. „mentor” megbízása, o az integrált nevelés-oktatásban résztvevő pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését kifejező, ösztönző jutalmazási rendszer kialakítása.
A tantestületben és a dolgozók körében elfogadó légkör teremtése.
3.6.4.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése Oktató-nevelő munkánk feladatai: a. Alsó tagozat Az iskolakészültség megalapozása, a tanuláshoz alapvető képességek kialakítása a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítása, a tudásanyag bővítése, amelyek a felső tagozatba való továbbjutás elengedhetetlen feltételei. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek énképének, önértékelésének, valamint a társadalmi normáknak megfelelő magatartási szokások alakítására is. Tevékenységünk középpontját az anyanyelvi nevelésre helyezzük, mivel tanulóink a beszéd tartalmi és formai oldalát tekintve igen nagy lemaradással érkeznek. A több éve eredményesen alkalmazott “Meixner Ildikó diszlexia prevenciós” olvasástanítási módszert a továbbiakban is folytatni kívánjuk. A munkáltató, cselekedtető módszerrel a gyermekeket apró lépésekkel vezetjük be a betűk világába, időt hagyva az olvasás elsajátításához nélkülözhetetlen képességek és készségek kialakítására. A tananyagot két éven keresztül tanítjuk.
b. Felső tagozat Mivel ebben a szakaszban legfontosabb az életre való felkészítés, olyan praktikus ismereteket igyekszünk nyújtani, amelyek a mindennapokban való eligazodást segítik. Oktató- nevelő munkánk főbb területei: -
az ismeretek bővítése, rendszerezése,
-
kitekintés az egyes tudományágak felé,
- a tudásanyag megszilárdítása, - a pályaválasztás segítése, -
az önálló életvezetési technikák gyakoroltatása a társadalomba való kiegyensúlyozottabb beilleszkedés érdekében.
A praktikus ismeretek és az önálló életvezetési technikák gyakoroltatásához a tanítási órák tág lehetőséget nyújtanak.
A készségtárgyak tanítását, az új kihívásokat elemezve - komplex feladatnak kell, hogy tekintsük. Célszerű felhasználnunk olyan képességek fejlesztésére, amelyben a gyermekek személyisége kreativitása szabadon kibontakozik. Kiemelkedően fontosnak érezzük, hogy, a fogyatékos gyermekek önismerete, önmaguk képességeiről alkotott képe kedvezően alakuljon e tantárgyak tanulása által. Különös figyelmet szentelve a tehetséges gyermekekre. Nagy gondot fordítunk a testi nevelésre, a testnevelés órákon előtérbe helyezzük a gyermekek szomatikus terhelhetőségét. A testnevelés órákon túl a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelésben részesülnek.
Egészségügyi pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció a fejlesztési szakaszokhoz rendelten A rehabilitációs célú foglalkozásokat a tanulók igényei és szükségletei alapján szervezzük valamennyi évfolyamon. Az iskoláztatás első két szakaszában “a sérült funkciók működőképességének helyreállítására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére a kompenzáló terápiás eljárások alkalmazására nagyobb szükség van, mint felsőbb évfolyamokon.” (Tölgyszéki Gyuláné: Pedagógiai program) Az órák tervezésénél e lényeges szempontot követjük. A logopédiai ellátáson kívül, a korrekciós tevékenységet - a fejlesztési területek figyelembevételével - az osztályt tanító pedagógus végzi, egyéni fejlesztési terv alapján, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyéni képességének fokozatos kibontakoztatását szolgálja. Tevékenységünk egészét áthatja a korrekciós, rehabilitációs jelleg.
A foglalkozások célja, feladata: A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátítása a szociális képességek fejlesztésére irányul. A habilitációs tevékenységek a gyermekek pszichikai és fiziológiai funkciózavarának kiegyenlítését, helyreigazítását célozza, melyek megelőzhetik a sérülésből adódó másodlagos tünetek kialakulását, megfelelő terápiás eljárás és eszközrendszer segítségével.
a. Az alsó tagozat habilitációs feladatai: A megismerő tevékenység az emlékezet a figyelem fejlesztése, a beszéd alaki és tartalmi oldalának érősítése, igény szerint logopédus szakember bevonásával.
Kiemelt feladata: A gondolkodási képességek, a tanulási képesség és kommunikáció fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztésének területei: Összehasonlítás. Differenciálás.
Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése.
A produktív és reproduktív képzelet emlékezet és figyelem együttes fejlesztése.
Motoros képességek fejlesztése (finommozgás, vizuomotoros koordináció, nagymozgások végzése).
Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása.
Kommunikációs képességek fejlesztése és ezek területei: A beszédindíték, beszédkedv fokozása, ösztönzés a beszédre, a szókincs aktivizálása és gyarapítása. A nyelvi gátlások leküzdése. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások leküzdése (az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzó - mássalhangzó differenciálása, hang és betű asszociációjának megerősítése). Írásmozgás fejlesztése, ceruzafogás korrekciója, a mozdulatok gyakorlása. A tagolt, nyelvtanilag helyes, tiszta beszéd kifejlesztése. Szövegalkotás szóban és írásban, szövegértelmezés. Grammatikai gyakorlatok.
A fejlesztés érdekében belső logopédiai ellátás keretében a habilitációs órákkal párhuzamosan a gyermekek beszédterápiája történik. Melynek célja: a beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, beszédhiba-javítás. Szociális képességek fejlesztése: Kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása. A társas kapcsolatok formáinak ismerete, gyakorlása. Önbecsülés, önfegyelem, akarat kialakítása, fejlesztése. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák pozitív befolyásolása. Az önkiszolgálás képességének fejlesztése, játékra nevelés.
b.
A felső tagozat habilitációs feladatai :
A korrektív célú fejlesztés ebben a pedagógiai szakaszban a megelőző évekre alapozóan folytatódik.
A harmonikus személyiség, az önfegyelem, a tudatos magatartás fokozott fejlesztése.
Céltudatos feladatok és munkavégzés kialakítása.
A társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskezelés képességének alakítása.
Felkészítés a családi szerepekre.
A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése.
Műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, szabályok alkalmazása, ok-okozati összefüggések kezelése.
Törekvés a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre.
Egyéb foglalkozások keretében megvalósuló tevékenységek: Célja: A tanulók nehéz szociális helyzetéből adódóan a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. A egyéb foglalkozások vonatkozásában a következőket kínáljuk: Napközis otthonos foglalkozások. Szakkörök, sportkör. Könyvtár, kiállítóterem, színházlátogatások. Felkészítés kulturális és sportversenyekre. Reggeli, déli és délutáni buszügyelet.
Igény szerint napi kétszeri v. háromszori étkezés. Igény szerint a hitoktatás lehetőségének biztosítása. Esetenként egészségügyi ellátás biztosítása. Szükség esetén a gyermekek fürdetése. Drog- és bűnmegelőzési programok. Mentálhigiénés programok. Napközi otthonos foglalkozások, tanulószoba: A köznevelési törvény alapján szervezzük a napközis, tanulószobai (1-8. évfolyam) foglalkozásainkat. A napközis foglalkozások - a tanítási órákra való felkészülés mellett - lehetőséget adnak egyéb tevékenységek végzésére is. A kulturális és technikai foglalkozások a tanulók képességeinek kibontakoztatását a szabadidő hasznos eltöltését célozzák. A többszörösen hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának színtere (tisztálkodási igény kialakítása rendszeres fürdetéssel, étkezési, viselkedési szokások gyakoroltatása, a közösségbe való beillesztés). Marad idő a szabadban töltött játékra, sportra, amelyek a helyes viselkedési szokások gyakorlását és az egymáshoz való alkalmazkodást segítik. A napközi igénybevétele a gyermekek számára tartós személyi kapcsolatokat, védettséget és biztonságérzetet nyújt. A tanulószobai tevékenységek a tanulók tanítási órákra való felkészülését szolgálják az erre szánt időt az ismeretek pótlásával, és felzárkóztatással töltik. A napköziben és tanulószobán résztvevők bekapcsolódhatnak a szakkörök munkájába. Szakkörök, sportkör: A diákok érdeklődésével összhangban működtetjük a szakköröket, melyeknek a képességfejlesztésben, kiemelt szerepük van. Gazdagítják a személyiséget, segítik a társas kapcsolatok alakulását, a szocializációt (szakköreink: tánc-dráma, kézműves, környezetvédelmi, személyiségfejlesztő, felzárkóztató). A mindennapos testedzés biztosítása érdekében sportkört szervezünk. Célunk a testnevelési órákon túl a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás alakítása, az erőnlét és állóképesség javítása.
Logopédiai ellátás: A logopédiai ellátást a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján javasolt tanulóknak tartjuk. Célunk: a beszédhibák, nyelvi zavarok korrekciója, a gyerekek beszédterápiája, mely a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztésére irányul és segíti az ismeretszerzési folyamatokat. Gyógytestnevelés: Az orthopéd szakorvos által kiszűrt tanulóinknak gyógytestnevelési ellátást biztosítunk. Célunk: a gerinc mobilizálása, a zsugorodott területek oldása, a letapadt izomrészek lazítása, az ízületi mozgékonyság és a légzéskeringés edzése, a mozgáshibák javítása. Feladatunk: A már kialakult testi elváltozások korrekciója. A betegségek előrehaladásának megállítása, a prevenció. Mozgásfejlesztés: Mozgássérült gyermekeinknek olyan komplex mozgásfejlesztést kínálunk, mely nemcsak a mozgást, hanem a gyermek egész személyiségét fejleszti. Célunk,
hogy
mozgássérült
tanulóink
meglévő
adottságaira
építve
mozgásképessége,
mogáskoordinációja javuljon. Feladatunk: Az idegrendszeri sérülésből eredő, nagy és finommozgások, finommanipuláció fejlesztése. A gondolkodás, részképességi zavarok korrigálása. Az önkiszolgálás és saját speciális eszközei használatának megtanítása. Felzárkóztatás, tehetséggondozás: A tanulók igénye és szükséglete szerint felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk. Célunk: a tanulók sokoldalú fejlesztése, speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása, és a hiányzó tananyag pótlása. A tehetség kibontakoztatásánál nagy hangsúlyt fektetünk a művészeti nevelésre, az alkotókészség fejlesztésére. A zene a tánc és az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítésére.
3.6.4.3. Fejlesztő iskolai oktatás A fejlesztő iskolai csoport rehabilitációs pedagógiai programja Iskolánk a 2010/11-es tanévtől kezdődően vállalta a súlyos és halmozottan sérült tanulók fejlesztő iskolai oktatását- nevelését. A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő iskolai csoport tanulói : A gyerekek életkorukat és fejlettségi szintjüket figyelembe véve nagymértékben eltérnek egymástól. Jellemző, hogy állapotuk az egész életen át fennmarad, amelyből következik, hogy a testi struktúrák következtében a speciálisan humán funkciók, mint a kommunikáció, beszédmegértés, beszédkészség a mozgás, a kognitív funkciók területén jelentősen eltérnek az átlagtól. Ennek okán fejlesztésükben csak a szükségletekhez igazított komplex gyógypedagógiai fejlesztő terápiák hoznak kellő eredményt. A fejlesztés során speciális segítséget igényel szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi, a természeti világhoz való viszonyuk kialakítása érdekében. Egész életükben a környezetük fokozott mértékű, folyamatos támogatására szorulnak. Személyiségük kibontakoztatása, életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. A fejlesztő iskolai oktatás céljai, feladatai és alapelvei: A fejlesztő iskolai oktatás céljai, feladatai:
A súlyos és halmozottan sérült tanulók közoktatásban való részvételének biztosítása.
A tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő oktatás, nevelés és fejlesztés.
Olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességének kibontakoztatását segíti.
Fontos feladat a szűkebb és tágabb környezet megismerésének elősegítése, az énkép, önismeret kialakulásának segítése.
Esztétikai, érzelmi élményszerzés a jó testi és lelki közérzet megteremtése és a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkor megélésének biztosítása.
A gyermekek fejlesztése, gondozása, életminőségük javítása
A szülők szakmai segítése, tehermentesítése.
Modern technikák, segédeszközök felhasználása a nevelés, fejlesztés során.
Kiemelt feladat olyan komplex gyógypedagógiai módszerek és eljárások alkalmazása, melyek eljuttatják a gyermekeket a teljesítőképességük maximumáig.
A nevelés-oktatás alapelvei:
A kommunikáció és az interakció elve
A normalizáció és a participáció elve
A komplexitás, a személyiségközpontúság elve
A rehabilitáció elve
A kooperáció és a tudatosság elve
A differenciálás és az individualizáció elve
A komplex gyógypedagógiai munka a nevelés, oktatás és fejlesztés folyamata: A nevelés, oktatás és fejlesztés folyamatában figyelembe vesszük a nevelés, oktatás irányelvekben meghatározott alapelveket az egyéni és életkori sajátosságokat, valamint a fejlesztés területeit. Az oktatás, nevelés és a tanulás folyamata: A súlyosan és halmozottan sérült gyerekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanítás-tanulás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek komplex
fejlesztésére , valamint a társas
kapcsolatokban való tapasztalatszerzésre a szocializációra helyezzük a hangsúlyt. A tanulók és a gyógypedagógus egy közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelyek során megtanulják egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit. A komplex gyógypedagógiai munkát a gyerekekről készített egyéni fejlesztési terv-, mely figyelembe veszi a tanulók szükségleteit , tartalmazza a gyermekek nevelésének-oktatásának személyre szabott tervezését és valamennyi fejlesztési területre kiterjed, valamint az éves és heti terv alapján végezzük. A gyógypedagógiai munka alapvető tételei:
A tanítás –tanulás kezdeti lépéseinek, a tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásainak értelmes közlésként való felfogása és értelmezése.
A tanuló és gyógypedagógus közötti partneri kapcsolat kialakítása.
Következetes és empátia gazdag együttműködés.
Kommunikációs lehetőségeik kipuhatolása, feltárása és kiaknázása.
Az alapszükségletek kielégítése.
A tanítás- tanulás során a következő szempontokat vesszük figyelembe:
Az életkori sajátosságok, egyéni képességek figyelembe vétele, a differenciálás előtérbe helyezése, mely pedagógiai szempontból érzékenységet fejez ki az egyéni különbözőségek iránt, másrészt a különbségekhez való illeszkedést valósítja meg.
A sajátos nevelési igényű tanulókra jellemző „ cselekvésbe ágyazott gondolkodás „ ,a több érzékszervet megmozgató, konkrét szemléltetést az aktív cselekvéses megtapasztalást.
Pozitív megerősítés, a gyermek legapróbb sikerének elismerése, támogatása.
A folyamatos motiváció, mely a gyerekeket a tevékenységek aktív résztvevőjévé teszi.
A tevékenység tanulás következetes, visszatérő, kislépésekben való bontása, a gyerekek a közvetlen környezetükhöz tartozó tárgyakhoz és jelenségekhez való kötődése.
Fontosnak tarjuk az állandóságot, kiszámíthatóságot az őket
körülvevő
környezetben, a kommunikációban, a tevékenységek sorrendjében, valamint az egész napirendben.
A csoportban dolgozó gyógypedagógusok, gondozónő, pedagógus asszisztens szoros együttműködését.
A fejlesztés területei:
A kommunikáció és interakció fejlesztése (bazális, individuális, orientációs, augmentatív és alternatív kommunikáció).
Önkiszolgálás, gondozás, öltözködés, étkezés, szobatisztaságra nevelés.
Mozgásnevelés, mozgásfejlődés elősegítése, egyensúlyérzék valamint a manipuláció motoros feltételeinek kialakítása, fejlesztése.
Az érzékelés, észlelés a kognitív funkciók fejlesztése.
Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre való nevelés.
Érzelmi és szociális nevelés, megnyílás a közösség felé.
A kommunikáció: A súlyosan és halmozottan sérült tanulók egyik központi problémája a kölcsönös kommunikációs akadályozottság. Ezért fontos szempont, hogy a nevelési folyamat a kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként épüljön fel. A nevelési, fejlesztési tevékenységet áthatja a kommunikatív megközelítés. Célunk: a nevelés- oktatás folyamatában a fejlesztést végző gyógypedagógus és a fogyatékos gyermek között olyan személyes kapcsolat alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy a gyógypedagógus
felismerje
a
gyermek
legegyszerűbb
életműködésében,
vegetatív
megnyilvánulásaiban a kommunikációs szándékot. Az interakció és kommunikáció elősegítse a szociális kapcsolatok, a kommunikatív viszony emberhez méltó alakulását.
Feladataink:
A beszédszervek ügyesítése, a passzív és aktív szókincs bővítése.
A beszédészlelés, a beszédkésztetés erősítése.
A kifejezőképesség és a közlési képesség javítása, stabilizálása.
A beszéd megértése, verbális irányíthatóság kialakítása- saját névre való odafigyelés, egyszerű kérések gesztussal való kifejezése, alapvető szituációk megértetése.
A hallási figyelem fejlesztése, differenciálása, hangutánzások. A beszéd és a nagymozgások összekapcsolása.
Komplex logopédiai terápia.
Önkiszolgálás: A tanulók testi szükségleteinek kielégítése, valamint ezen a területen való önállóság megszerzésének elősegítése nagy jelentőséggel bír és hozzájárul a gyerekek kommunikációjának, kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magába foglalja az alapvető biológiai szükségletek kielégítésének kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását és gyakorlását. Célunk: az önellátás szintjének emelése, a személyi függőség és kiszolgáltatottság csökkentése az alapvető életmódbeli ismeretek elsajátítása, valamint az emberi szükségletek kezelésének, kontrolljának és kulturált kielégítésének megtanítása. Feladataink:
A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek és készségek fejlesztése.
Speciális szükségletek kielégítése a megfelelő komfortérzés kialakítása.
Az öltözés, vetkőzés tevékenységben való együttműködés kialakítása, a tanulók képességeihez mérten önállóságra nevelés.
Az alapvető testi higiéniai szokások kialakítása, a testápolás, mint örömet adó élmény elfogadtatása, az együttműködés kialakítása.
Az étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállósára nevelés.
A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek fejlesztése.
Mozgásnevelés: A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók többsége-túlnyomó részben a központi idegrendszeri
sérülés
domináns
jelenlétéből
fakadóan-
kisebb,
nagyobb
mértékben
mozgáskorlátozott. A mozgás örömének átélése, és az önálló cselekvés ösztönzése a fejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Célunk: a tanulók testsémája kialakulásának elősegítése, a mozgásszerv-rendszer optimális működésének biztosítása, a károsodott tartási és mozgási funkciók korrekciója, kompenzációja, az állapotromlás megelőzése, és a mindennapos tevékenységek, valamint a tanulás, játék és munkatevékenységek motoros feltételeinek kialakítása. Feladataink: A szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása, az önindította mozgások ösztönzésével a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinek megteremtése, a testkép és testséma kialakítása, fejlesztése -
a saját test pozitív megélése, érzékelése mozgás közben és nyugalmi állapotban
-
a testséma kialakítása
-
a tér és a téri viszonylatok aktív és passzív módon történő megélése és tudatosítása a tanulók mozgásra ösztönzésével
-
a saját test érzékelésének közvetlen testi kontaktuson, testi kommunikáción keresztül történő érzékelése
-
szomatikus, vesztibuláris, vibratorikus, akusztikus, vizuális, taktilis és haptikus ingerek biztosításával az aktív motoros válaszadásra történő ösztönzés
Pozicionálás, testhelyzet-korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése, a kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása
-
a helyes testhelyzetek kialakítása és alkalmazása, az általános testi funkciók javítása
-
a következményes tünetek megelőzése
-
a mindennapos tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezése
-
a tanulók szükségleteinek megfelelően a pozicionálás lehetővé tétele különböző segédeszközök alkalmazásával
A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával -
a fej és törzskontroll kialakulásának segítése az érintett testtájak ingerlésével, az izomzat erősítésével, a szükséges mozgáselemek facilitálásával, a kóros mozgásminták gátlásával
-
a statikus testhelyzetek minél önállóbb megtartásának segítése segédeszközzel vagy anélkül
-
a hely- és helyzetváltoztató mozgások előkészítése, segítése
A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése -
a helyes testhelyzetek kialakításának segítése, megteremtése és a kézhasználat feltételeinek megteremtése ( a végtagok átmozgatása, kilazítása )
-
a kézfelület érzékelésészlelésének fejlesztése különböző ingerekkel
-
koordináció fejlesztése
-
kézhasználat gyakorlása szituációhoz kötötten
-
a manipuláció és kézhasználat javítása érdekében a szükségleteknek megfelelően segédeszközök alkalmazása
A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése -
megfelelően
ellazított
testhelyzetek
kialakítása
a
kommunikációs
funkciók
gyakorlásához -
a mutatásra alkalmas testrész célirányos mozgásainak kialakítása és gyakoroltatása
-
a beszédszervek funkcióinak javítása
Az érzékelés, észlelés a kognitív funkciók fejlesztése Célunk: az érzékelhető és észlelhető világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság megismerésének tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával. Feladataink:
A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése bazális stimulációval cselekvésbe ágyazottan a testérzékelés fejlesztésével akusztikus ingerekkel, a zeneterápia eszköztárának alkalmazásával.
Az érzékelés, észlelés fejlesztése, minden érzékelési- vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikusterületen, a figyelem, érzékelés,észlelés,differenciálás,emlékezet és szerialitás szintjén.
A szenzoros és a motoros funkciók összekapcsolása.
Az időbeli és térbeli tájékozottság fejlesztése.
A természeti világ megismertetése, megtapasztaltatása.
A valóság ábrázolásának segítése, a rajzolási készség elősegítése.
Elemi gondolkodási funkciók fejlesztése Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés: A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi a gyermekek számára a befogadás, megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás élményét biztosítja számukra. A játékra nevelés szoros összefüggésben van az érzelmi és szociális neveléssel. Célunk: a gyerekek a lehetőségeik és képességeik szerint képesek legyenek esztétikai élményeik kifejezésére, valamint a közös játék örömének megélésére. Feladataink:
Elemi, esztétikai élmények rendszeres megtapasztaltatása.
Az aktív cselekvés ösztönzése, örömet jelentő közös játéktevékenység fejlesztése.
Az önálló játékhelyzetek kialakítása, a gyerekek képességeinek megfelelően.
A gyerekek jelzéseinek, viselkedésének folyamatos nyomon követése.
A változatosság biztosítása, a tárgyi környezettel való állandó kapcsolat.
Az érzékelés, észlelés, mozgás fontossága, mellyel megtaláljuk a kommunikációhoz vezető csatornákat.
Érzelmi, szociális nevelés: Az érzelmi és szociális nevelés beágyazódik a gyerekek mindennapi tevékenységeibe a teljes napközbeni ellátásába, egyik legösszetettebb feladatunk. A terület fejlesztése szoros kapcsolatban áll szinte minden fejlesztési területtel. Foglalkozásaikon fontos szerepe van a testi kontaktuson alapuló, dallammal, ritmussal kísért érintéses játékoknak, tevékenységeknek ( ölelés, cirógatás, ringatás). A fejlesztési területre leghangsúlyosabban ható foglalkozási formák a csoportos foglalkozások. Az érzelmi, szociális nevelés nyomatékosan jelen van a különböző gondozási helyzetekben is. Célunk: a gyerekek az őket körülvevő környezettel, pedagógusokkal, gyerekekkel kapcsolatot tudjanak teremteni és minél több szociális tapasztalatot szerezzenek. Feladataink:
A kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, megtanulása, alkalmazása.( pl. reggeli köszönés stb.)
Az alapvető emberi kapcsolatok kialakításának segítése.
A szűkebb és tágabb közösségben való részvétel.
Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása.
Az én és nem én elkülönülése, a másik személy megtapasztalása.
Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása.
A tanítás és tanulás szervezeti keretei és formái A súlyosan és halmozottan sérült gyerekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást sem a tananyag struktúrája, sem tér- és időbeli elrendezése szempontjából egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. A differenciált tervezőmunka ezért a nevelés- oktatás fontos elemét képezi. A gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálását, valamint koncentrikus bővítését jelenti. A tervezés fontos lépése a tanulók alapos ismerete, ezért fontosnak tartjuk a folyamatos diagnosztizálást. A korábbi életszakaszra vonatkozóan a szülőktől kérünk információkat, majd 8-12
hétig megfigyeljük a gyerekeket, melynek célja a tanulók egyéni képességeinek megismerése, a célok, feladatok meghatározása, a terápiás módszerek és eljárások kiválasztása. A foglalkozások tervezéséhez éves tervet, heti tervet, és egyéni fejlesztési tervet készítünk. A gyerekek fejlesztésénél teret adunk az egyéni, illetve a csoportközösségben való fejlesztésnek. Az egyéni fejlesztő terápiák nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai segítséget nyújtsunk a tanulónak. A gyerekeket a folyamatos megfigyeléseink alapján félévkor és tanév végén szövegesen értékelőlapon értékeljük.
3.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munka területén elsődleges feladat a megelőzés, mely egyaránt dolga a szülőnek, védőnőnek, iskolapszichológusnak és pedagógusnak. A tevékenység irányítója az ifjúságvédelmi felelős, a munkáért felelős személy az igazgató. Feladatunk a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, jellemzés készítése, fejlesztő célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Feladatok:
Tájékozódás a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról.
A tanuló életkörülményeinek, szociális helyzetének feltérképezése, figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás a szülőkkel, osztályfőnökökkel, belső jelzőrendszer működtetése. A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez a megjelölt időpontban problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának segítése-érzékenyítés, elfogadás. A kialakult problémák kezelése. Szükség és igény esetén napközi, egész napos iskola biztosítása. A szükséges intézkedések megtétele, mely a veszélyeztetettséget vagy hátrányos helyzetet előidéző okok megszüntetésére irányul. (Szükség esetén hatósági védő-óvó intézkedések.) A szülők tájékoztatása a szociálisan igénybe vehető támogatásokról, az igénylés lehetőségeiről. A gyermek és ifjúságvédelem beépítése az iskola egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési programjába.
3.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt folyósítanak. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyerek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve akit tartós nevelésbe vettek. Az eredményes fejlesztéshez ismernünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakításához. Ilyenek:
a családi mikrokörnyezet (gazdasági, kulturális, szociális helyzet, nevelési módszerek),
a családi házon kívüli környezet (lakókörnyezet, gyerekcsoportok),
iskolai környezet (bejárás, rossz tanár-diák viszony, közösségek).
Célunk:
Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását és egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.
Az esélyteremtés megvalósítása érdekében a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése.
Feladat:
Tájékozódás a hátrányos helyzetű tanulók számáról, a hátrány meghatározása.
A tevékenységi formák megtervezése, ütemezése.
A tevékenységi formák megvalósítása.
Eredmények számbavétele.
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:
Egyéni képességekhez, életkori sajátosságukhoz igazodó tanórai foglalkozások.
Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.
IPR alkalmazása-működtetése.
Drog- és bűnmegelőzési programok.
Mentálhigiénés programok.
Pályaorientációs tevékenység.
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon.
Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.
Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön.
Kapcsolatfelvétel pedagógiai
a
szolgáltató
szakszolgáltató,
intézményekkel
karitatív
(Gyermekjóléti
szervezetekkel,
stb.),
Szolgálat,
az
áthelyező
bizottságokkal.
Napköziben,
egész
napos
iskolában
a
tanulók
higiénés,
étkezési
és
viselkedéskultúrájának fokozott figyelemmel kísérése.
3.8.1.
Cél:
A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.
Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Alapítványi támogatás.
Tankönyvtámogatás, étkezési támogatás biztosítása.
Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és felkészítésének rendszere– IPR program alkalmazása
képesség-kibontakoztató
Az eltérő családi háttérrel, különböző képességgel és fejlettséggel rendelkező gyerekek együttnevelésének hatékony megvalósítása.
Az IPR feltételrendszerének teljes kiépítése, az esélyegyenlőség érvényesítése és az életen át tartó tanulás koncepciójának megértetése, megvalósítása.
Az IPR-ben elvárt módszerek beépülése a mindennapi gyakorlatba.
Feladat:
A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.
Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével.
Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.
Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.
Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése).
Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.
Pályaorientációs tevékenység.
Párbeszéd kialakítása a programban résztvevő szülőkkel, partnerekkel.
Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása és alkalmazása.
A multikulturális tartalmak beépülése a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.
Eredmény:
hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez,
megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait,
nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma,
nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.
A tanítást-tanulást, integrációt és a hátrányok mérséklését segítő eszközrendszer elemei
Az integrációs fejlesztés célja, hogy az eddigi eszközökön túl segítse a gyerekek szociokulturális lemaradásából eredő hátrányokat, próbálja pótolni a családi háttér segítő hatékonyságát, az egyéni képességfejlesztést, a személyiség személyre szabott megerősítését.
A felsorolt kompetenciákat (kulcskompetenciák) a program közreműködői a maguk, szakterületük sajátos eszközeivel igyekeznek megvalósítani.
Az alább felsorolt programelemek közül egyet-egyet kötelezően választunk egy-egy tanuló esetében, természetesen a lehetőségek függvényében több terület párhuzamos fejlesztése is történhet, illetve a megfelelő szintre juttatott területek kiválthatók egy újabb feladattal.
A fejlettségi szint megítélése a programban szereplő pedagógusok és szülők, esetleg társszervezetek együttes döntésén alapul, amelynek színtere a háromhavonta kötelező szöveges értékelés, egyéni haladási beszámoló.
1. Önálló tanulást segítő fejlesztés (kötelező elem) a. Önálló tanulási képességet kialakító programok (Óvoda-iskola átmenetet segítő program lebonyolítása, működtetése) b. a tanulók kreatív tevékenységeire építő foglalkozások (színjátszó szakkör működtetése, énekkar, nem szakrendszerű oktatás projekt szervezése) c. eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 1. tantárgyi képességfejlesztő programok (szakkörök, témanapok, helyi tanulmányi verseny szervezése) 2. komplex művészeti programok (iskolai, községi ünnepségek, rendezvények – Anyák napja, - helyi szavalóverseny, kistérségi versenyek (népdaléneklési verseny) d. szociális kompetenciák fejl. 1. közösségfejlesztő, közösségépítő programok (gyermeknap, sportnap, 2. mentálhigiénés programok (DADA program) 2. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek a. patrónusi, mentori, tutori rendszer működtetése (Útravaló pályázat) b. együttműködés civil programokkal (szabadidő egyesület- asztalitenisz, húsvét váró) 3.Integrációt segítő módszertani elemek a. kooperatív tanulásszervezés b. projektmódszer c. drámapedagógiai elemek 4.Tanári együttműködés formái a. értékelő esetmegbeszélések b. hospitálásra épülő együttműködés (osztályfőnöki munkaközösség, óvoda-iskola átmenet) 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelés eszközei szöveges értékelés – árnyalt, megerősítő értékelés egyéni fejlődési napló alapján 6. Multikulturális tartalmak (projektnap, tablók) 7. A továbbhaladás biztosítása a. pályaorientáció b. továbbtanulásra felkészítő program
3.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint- részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken gyakorolhatják:
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,
tisztviselőik megválasztásában,
jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban,
a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül történő választás.
3.10. A szülő, a tanuló, az intézmény partnerei és a pedagógus együttműködésének formái A tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése a nevelés két alapvető közösségének, a család (szülők) és az iskola (pedagógusok) koordinált, aktív együttműködésének a feltétele. A tanuló és pedagógus együttműködésének formái a tanórák, az egyéb foglalkozások, köztük a diák-önkormányzati tevékenység is. A szülői ház és a pedagógus közösség együttműködésének
alapja:
a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,
megvalósulási formái:
a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,
feltétele:
a kölcsönös bizalom, az őszinteség és tájékoztatás,
várható eredménye:
a családi és iskolai nevelés egysége, valamint az ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk:
érdeklődő – együttműködő - segítő hozzáállást,
a nevelési problémák őszinte megbeszélését, a megoldásra való közös törekvést,
őszinte véleménynyilvánítást,
az SZMSZ-ben meghatározott panaszkezelési eljárás rendjének betartását,
aktív részvételt az iskolai és osztályszintű rendezvényeken,
(akitől lehetséges) szponzori segítségnyújtást.
Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:
1.osztályban tanévkezdéskor a tanulókat és szüleiket meghívjuk ismerkedésre.
5. osztályban az első szülői értekezleten a felsős szaktanárok bemutatkoznak a szülőknek, tájékoztatják őket elvárásaikról.
Nyílt napokat, nyílt órákat szervezünk.
Rendszeresen és folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról.
Az
IPR
-ben résztvevő tanulók haladásának, fejlődősének megbeszélése
osztályfőnök, érintett pedagógus, szülő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, esetenként gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, nevelési tanácsadó képviselőjének bevonásával.
Az SNI tanulókkal és szüleikkel folyamatos kapcsolattartás.
Fogadóórákon adunk lehetőséget a gyerekekkel kapcsolatos dolgok megbeszélésére.
Évente két alkalommal, illetve rendkívüli esetben (réteg) szülői értekezleteket tartunk a szülők tájékoztatása, a problémák megoldása céljából
Előadásokat szervezünk nevelési és egészségügyi szakemberek meghívásával.
Szülők-nevelők fórumát rendezünk.
Pályaválasztási tanácsadást szervezünk.
Kapcsolatot tartunk a szülői házzal családlátogatások során, honlap működtetésével, faliújságon, facebookon, helyi médián keresztül.
A tájékoztatáshoz használjuk a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét is.
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:
játékos családi vetélkedők,
közös
rendezvények,
részvételével,
kirándulások
szervezése
a
szülők
és
pedagógusok
kooperatív technikák alkalmazása.
Az iskola és a tanulók kapcsolattartásának módja:
Személyes beszélgetések
DÖK megbeszélések
Honlap, faliújság, iskolarádió, facebook, helyi média
Iskolai rendezvények (kiállítások, kirándulások, klubdélutánok)
Ellenőrző könyv, tájékoztató füzet
3.10.1. Az iskola külső szakmai kapcsolatai A kapcsolattartás fő célja az intézmény szakmai, pedagógiai munkájának folyamatos erősítése, a társadalmi-gazdasági környezetben elfoglalt helyének és anyagi helyzetének stabilizálása. A kapcsolattartás módját és formáját mindenkor az iskola egészének érdekeihez kell igazítani.
7 9
Az iskola vezetése és közösségei külső kapcsolatrendszerének összefoglaló adatai: Terület 1. Intézményfenntartó, működtető
Módja A fenntartónak, működtetőnek telefon, fax, levél, e-mail formájában szóbeli vagy írásos tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, tanügy-igazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, a beszámolót. A kapcsolattartás formái és módja: értekezleteken, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel; ünnepélyeken való részvétel;
2. Továbbtanulás, pedagógus továbbképzés, versenyek
Továbbképzéseken való részvétel, szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele, tanulmányi versenyeken való részvétel, az intézet kiadványainak folyamatos megrendelése.
3. Továbbtanulás
Nyílt napok látogatása, továbbtanulási szülői értekezlet szervezése, felvételi előkészítőkről a tanulók tájékoztatása, visszajelzés a volt diákok tanulmányi eredményéről.
4. Beiskolázás - szakmai, - kulturális, - sport jellegű rendezvények
Az óvoda nagyobb rendezvényein való részvétel, az óvodások meghívása az iskolai diáknapokra, rajzpályázat hirdetése, óvodás terematlétika szervezése, nyílt tanítási napokra meghívás
5.Szakszolgálat
Gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő
8 0 tanulási, beilleszkedési, viselkedési problémák, szakmai továbbképzések, tanácsadás, gyógytestnevelés, pszichológusi szolgálat
szakvélemény megkérése; az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítása; a gyerekek fejlesztése, konzultáció, gyógytestnevelés megszervezése, tartása.
6. Középiskolák - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb
Nagyobb rendezvényeiken való részvétel, általuk meghirdetett versenyekbe való bekapcsolódás, szakmai egyeztetés a továbbtanulás időszakában
7. Gyermek- és ifjúságvédelem
Értesítés, jelzőlap, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése előadásokon, rendezvényeken való részvétel.
8. Művészeti képzés- művészeti iskola
Az intézmény rendezvényein való részvétel, tanulóink tájékoztatása a beiratkozás időpontjáról, tanulóink részvételének biztosítása a művészeti iskola rendezvényein, fellépésein.
9. Munkaerő-gazdálkodás (munkaügyi központ)
Támogatott foglalkoztatás: pályakezdők, munkanélküliek alkalmazása, létszámleépítés
8 1 10. Közművelődés
Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek használata: farsang, szülői értekezlet, ünnepi megemlékezések, gálaműsorok, előadások, versenyek alkalmával. Szolgáltatásaik igénybevétele: színház-, mozi látogatás szervezése. Az intézmény által meghirdetett kulturális, sport versenyeken, programokon való részvétel. Könyvtár látogatása, könyvtári foglalkozás tartása.
11. Alapítványok
Kuratóriumi ülés, alapítványi bál szervezése, kuratóriumi tagok meghívása az iskola rendezvényeire kérelmek benyújtása alapítványi támogatáshoz, szakmai pénzügyi beszámoló készítése, megismertetése
12. Egyházak
Hit és erkölcs oktatás, hittan szervezése
13. Sportegyesületek
Mindennapos testnevelés, köznevelési típusú sportiskola, szakági edzések, versenyek szervezése, versenyeztetés
3.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 3.11.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 3.11.1.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdés ai) pontjába foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsgák célja:
azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni
a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
3.11.1.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra, pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
3.11.2. Osztályozó vizsga Az iskola az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben szervezi meg. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha
felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Nkt. 27.§ (7) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, továbbá Nkt. 45.§ (5) bekezdés alapján,
engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.
A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázónak legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. 30 perc felkészülési idő után a vizsgáztatás időtartama 15 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán A nemzeti köznevelésről szóló törvény 68.§ (4) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az Nkt.69.§-ának megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
3.11.3. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 3.11.4. Javítóvizsga A) Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár ne a tanulót javítóvizsgára utasító pedagógus legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
B) Abban
az
esetben,
ha
a
tanuló
önhibáján
kívül
nem
tudja
teljesíteni
az
osztályozó/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - javító vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban. 3.11.5. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelési törvény 65.§ (2) bekezdés a tanuló számára lehetőséget biztosít arra, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga
letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.
3.11.6. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár
lehetőség szerint szakos tanár,
felel a vizsga szabályszerűségéért.
Írásbeli vizsgák általános szabályai:
a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet,
a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,
a feladatlap megoldásának ideje 45 perc,
a vizsgán használható íróeszközökről a tanuló, egyéb segédeszközökről az iskola gondoskodik.
az írásbeli munkát tintával kell elkészíteni (kivéve a rajzok).
Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.
Az írásbelin észlelt szabálytalanság esetén a 20/2012 EMMI rendelet 69.§ (2)-(7) bekezdése alapján jár el a vizsgabizottság. Az írásbeli vizsga javítása:
a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot,
ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapjára és értesíti az igazgatót.
A szóbeli vizsga általános szabályai:
egy napon három szóbeli vizsga tehető le,
a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie,
a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani,
a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt segédeszközökkel készül az önálló feleletre,
a felkészülési idő legalább 30 perc,
a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja,
a felelet maximum 15 percet tarthat,
ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz,
két tantárgy között a vizsgázó számára 15 percpihenő időt kell biztosítani,
ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet
húz,
a
tantárgyakhoz
kapcsolódó
készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről,
szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.
3.11.7. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatárgyak követelményrendszere:
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével.
A szakmai munkaközösségek készítik el az iskolai vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdés sorait.
A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik legalább 10 tételből.
Osztályozó vizsgán a tanuló az alábbi tantárgyakból számol be tudásáról: Vizsgatárgyak Magyar irodalom
1-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
1-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
5-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
4-8 évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
1-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Természetismeret
5-6. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Környezetismeret
1-4. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika
7-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
6-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
7-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
7-8. évfolyam
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
4-8. évfolyam
gyakorlati vizsga
Vizsgatárgyak értelmileg akadályozott tanulók számára •olvasás- írás előkészítése (1.,2.) •olvasás-írás elemei (3-8.évf.) •beszédfejlesztés és környezetismeret (1-6.) •társadalmi ismeretek és gyakorlatok (7-8.) •számolás-mérés előkészítése (1-2.) •számolás-mérés elemei (3-8.) •önkiszolgálás (1-3.) •környezet és egészségvédelem (5-8.) •életvitel és gondozási ismeretek (4-8.) A vizsgaidőszakot az iskola éves munkaterve, a tanév helyi rendje rögzíti, és arról az intézmény vezetője tájékoztatja a tanulókat. A rendes vizsgaidőszakban bármely vizsgafajta letehető. A rendes vizsgaidőszakok a következők:
Félévi: A tanév I. félévét záró, az éves munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.
Év végi: A tanév végén, az éves munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.
Nyári: A nevelési év vége, augusztus hónap utolsó 10 munkanapja.
Az értékelés rendje
Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.
Az egyes vizsgarészekben elért pontszámok(kerekítéses) összege alapján a százalékos teljesítménynek az osztályzat így felel meg: 1–24%
elégtelen
25–39%
elégséges
40–59%
közepes
60–79%
jó
80–100% jeles Ha a diák a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön kell teljesítenie.
3.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A szülő felvételi kérelmét írásban nyújtja be az iskola igazgatójának. A kérelem tartalmazza a gyermek nevét, személyi adatai, lakcímét, a választott intézményegység esetleg osztály megnevezését, az eddig megszerzett speciális ismereteket ( pl. idegen nyelv, emelt szintű oktatás, sport), indoklást. Az iskolaigazgatója írásban értesíti a szülőt a felvételről vagy a kérelem elutasításáról. A döntés ellen a kézhezvételtől 15 napon belül jogorvoslattal élhet a szülő az igazgatónál. A kérelem elbírálásánál az intézményvezető megvizsgálja:
adott feladat-ellátási helyen működő osztályok számát, létszámát,
a kérelmet benyújtó lakcímét,
a választott/tanult idegen nyelvet,
alap/emelt óraszámú tantárgyak oktatását,
különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén a személyi, tárgyi feltételek meglétét, a fejlesztés lehetőségének biztosítását.
Az iskolaváltást az esetlegesen lemaradók esetében differenciált oktatási formával segítjük. Az emelt szintű képzésben való részvételhez szintfelmérővel állapítjuk meg a tanuló tudás szintjét, és ennek eredményét figyelembe véve javasoljuk az emelt szintű képzésre vagy az alapszintű képzésre a tanulót. Ha az átvett tanuló iskolájának helyi tanterve lényegesen eltér iskolánkétól a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsga letételére kötelezhető, melyhez felzárkóztató segítséget nyújtunk, illetve szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt az átvételkor írásban értesíti. Iskolánkból távozó tanulónak iskolaváltoztatásról nyomtatványt csak a fogadó iskola igazgatója által kiállított befogadó nyilatkozat bemutatását követően állítunk ki. Kilépés előtt a tanuló leadja az iskolai tulajdont képező könyveket, eszközöket, felszereléseket, kifizeti az étkezési térítési díjat. A leadás/ kifizetés igazolásához a megfelelő aláírásokat a könyvtáros tanártól és a gazdasági ügyintézőtől beszerzi.
Átvétel iskolán belül másik osztályba, csoportba
Indokolt esetben (tanulmányi előmenetelének érdekében vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt) a tanuló - a szülő jóváhagyásával - kérvényt nyújt be az igazgatóhoz. Az
igazgató
az
érintett
osztályfőnöknek,
valamint
a
szaktanároknak a tantárgyi haladásra vonatkozó véleménye figyelembevételével hozza meg döntését.
3.13. A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény az alábbi esetekben különös figyelemmel jár el:
ha a gyermek az év folyamán betölti/betöltötte az 6. életévét, és az iskola felvételi körzetében lakik,
ha a gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott iskolát, ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte,
ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű,
ha a gyermek hátrányos helyzetű (védelembe vett, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult),
ha a gyermeket a szülő egyedülállóként neveli,
ha a gyermeket időskorú neveli,
ha a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel,
ha a gyermek idősebb testvére már előzőleg felvételt nyert az iskolába.
Aki nem az iskola felvételi körzetében lakik, csak a körzetes jelentkezők felvétele után fennmaradó férőhelyre vehető fel. Az iskolai felvétel minden esetben elsősorban a körzetes, kötelező felvételt biztosító intézménybe történik (kivéve egészségügyi indokok miatt pl. asztma) a székhely iskolában történő jelentkezést követően. A gyermeket elsősorban abba az iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg amelyik a szülő munkahelyéhez közel esik. Ha az iskolába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az igazgató kezdeményezi:
a fenntartónál a maximális osztálylétszám törvényben engedélyezett keretek közötti túllépését,
bizottságot szervez, amely a körzetes tanulók felvétele után fennmaradó helyekre felvehető tanulókról az alábbiak alapján dönt:
Szempont
súlyszám
1.A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott
3
iskolát. 2. A gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
3
3. A gyermek vagy szülője tartósan beteg.
3
4. A gyermek idősebb testvére már előzőleg felvételt nyert az iskolába.
2
5. A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.
2
6. Munkáltató igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola körzetében
2
található. 7. A gyermek az iskola által szervezett alkalmassági vizsgán kimagaslóan teljesített.
1
4. AZ ISKOLAHELYI TANTERVE
Helyi tantervünk alapdokumentuma a 110/2012. Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet. Figyelembe vesszük a Köznevelési típusú sportiskolai kerettantervet, A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelveit és arra törekszünk, hogy a tanulók életkorához és a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva készítsük fel tanulóinkat az egy életen át tartó tanulásra.
A Köznevelési típusú sportiskolai kerettanterv alapelvei: A
sportiskolai
kerettanterv
a
tartalmi-tantervi
szabályozás
legmagasabb
szintű
dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenekelőtt megtartva készült. A kerettanterv elsődleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányban továbbtanulni. A hagyományokat, igényeket és lehetőségeket figyelembe véve 4 sportág kap kiemelt szerepet a sportiskola rendszerében.
Atlétika
Labdarúgás
Röplabda
Tenisz
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei: A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Az Irányelv meghatározza, hogy:
A tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg. Ennek érdekében a tartalmak kijelölésekor lehetőséget ad egyes területek módosítására, elhagyására, egyszerűsítésére illetve új területek bevonására.
Lehetőséget ad a nevelés, oktatás és fejlesztés időbeli kiterjesztésére, az egyéni fejlődés üteméhez igazítására.
Meghatározza a sérült képességek rehabilitációs és habilitációs célú korrekciójának területeit.
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvei:
Az etnikai kisebbséghez tartozó cigányok történelmének, földrajzának, kultúrájának és hagyományainak megismertetése.
4.1. A választott kerettanterv megnevezése Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat B változat A változat B változat A változat A változat A változat
4.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és egyéb foglalkozások, és azok óraszámai
Kötelező Óraszám Nkt.6. mell. Választható órák száma 110/2012. Korm. rend. 8.§ (3) bek. Egyéb foglalkozások Nkt. 6. sz melléklet CA oszlopa – (BC+ választható óra) Tehetségkibontakoztatás, felzárkóztatás Nkt. 27.§ (5) bek. .
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
25
25
25
27
28
28
31
31
2
2
2
2
3
3
4
4
25
25
25
26
20
20
21
21
2
2
2
2
2
2
2
2
Az intézmény éves órakerete a törvényi előírások és a tanulócsoportok számának figyelembevételével kerülnek évről évre meghatározásra. A
választható
órakeret
felhasználását
a
4.1.3.
fejezet
tartalmazza.
A
tehetségkibontakoztatásra, felzárkóztatásra fordítható órakeret felosztását minden tanév elején felülvizsgáljuk a tantárgyfelosztás készítésekor, és a tanulók igényeihez, szükségleteihez igazítjuk. Tanév/ évfolyam 2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
2012
2003
2003
2003
2012
2003
2003
2003
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
2012
2012
2003
2003
2012
2012
2003
2003
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
2012
2012
2012
2003
2012
2012
2012
2003
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
2012
2012
2012
2012
2012
2012
2012
2012
4.2.1. Az 1–8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok (2013/14-es tanévtől 1. 5. évfolyammal kezdve felmenő rendszerben kerül bevezetésre.) A) Heti óraszámok Árpád Fejedelem Tagiskola Kazinczy Ferenc Tagiskola
Pollack Mihály Ált. Isk.
Tantárgy/ évfolyam magyar nyelv és irodalom
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
8
8
8
7
5
5
5
4
8/
8/
8/
8/
4
4
4
4
8
8
8
7
5
5
4
4
7*
7*
7*
7*
történelem, társ.-i és állampolgári ismeretek idegen nyelv
-
-
-
-
-
3/
3/
3/
3/
-
-
-
-
2
2
2
2
2*
2*
2*
2*
-
-
-
2
3
3
3
3
-
-
-
2
3
3
3
3
-
-
-
2
3
3
3
3
matematika
5
5
5
5
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
4
4
4
4
erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
informatika
-
-
-
1
1
1
1
1
-
-
-
-
-
1
1
1
-
-
-
1
1
1
1
1
környezetisme-
1
1
1
1
-
-
-
-
2/
2/
2/
2/
-
-
-
-
1
1
1
1
-
-
-
-
1*
1*
1*
1*
-
-
-
2
2
2
2
ret természetisme-
-
-
-
-
2
3
-
-
-
-
-
-
2
2
-
-
-
-
-
-
2
3
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
-
-
-
-
-
-
2
2
-
-
-
-
-
-
2
2
ret fizika
biológia-
-
-
-
-
-
-
2
2
-
-
-
-
-
-
2
1
-
-
-
-
-
-
2
2
kémia
-
-
-
-
-
-
2
2
-
-
-
-
-
-
1
2
-
-
-
-
-
-
2
2
földrajz
-
-
-
-
-
1
2
-
-
-
-
-
-
1
2
-
-
-
-
-
-
1
2
ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
2
2
2
2
1,5
1,5
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
2
2
2
2
1,5
1,5
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport tánc és mozgás
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
1
1
0
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
hon és népismeret/küzdelem és játék* osztályfőnöki
-
-
-
-
1
-
-
-
1*
1*
1*
1*
1/
0,5
0,5
0,5
-
-
-
-
1
-
-
-
1*
*
*
*
1
1
-
-
-
-
1
/1
1
1
0,5
0,5
31
31
27
28
28
31 31
egészségtan
-
-
-
-
1
-
1
sportágválasztás* tanulásmódszer -tan* sporterkölcstan* összesen *sportiskolai csoportokban
25 25 25
27
28
28
1
1
-
-
-
-
1
1
1
1
31 31 25 25 25
27
1
1
1
0,5
28
28
5
25 25 25
Ádám Jenő Tagiskola
Dózsa György Tagiskola
Gárdonyi Géza Tagiskola
Tantárgy/ évfolyam magyar nyelv és irodalom történelem, társ.-i és állampolgári ismeretek idegen nyelv
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
8
8
8
7
4
5
4
4
8
8
8
7
4
4
4
4
8
8
8
7
5
5
4
4
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
-
-
-
-
2
2
2
2
2
3
3
3
3
2
3
3
3
3
2
3
3
3
3
matematika
5
5
5
5
5
5
4
4
5
5
4
4
4
4
5
5
5
5
4
4
4
4
erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
informatika
-
-
-
1
1
1
1
1
-
-
-
1
1
1
1
1
-
-
-
1
1
1
1
1
környezetisme-
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
3
-
-
5
5
ret természetisme-
2
2
-
-
2
2
fizika
-
-
2
2
2
2
2
2
biológia-
-
-
2
2
2
2
2
2
-
2
2
-
-
-
-
-
-
2
2
-
-
-
-
-
2
2
1
2
-
-
-
-
-
1
1
2
-
-
-
-
-
-
1
2
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
ret
egészségtan kémia
-
-
-
-
-
földrajz
-
-
-
-
-
ének-zene
2
2
2
2
1
1
-
vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport tánc és mozgás
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
1
1
1
1
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
4
4
4
4
5
5
5
5
1
1
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
1
1
hon és
-
-
-
-
1
-
-
-
-
-
-
-
1
--
-
-
-
-
-
1
-
-
-
-
-
-
-
1
1
1
1
-
-
-
-
1
1
1
1
-
-
-
-
1
1
1
1
25
25
25
27
28
28
31
31
25
25
25
27
28
28
31
31
25
25
25
27
28
28
31
31
-
népismeret osztályfőnöki összesen
2013/2014-es tanév Tantárgy/évfolyam
Kazinczy Ferenc Tagiskola
2. 8
3. 8
4. 7
6. 4
2. 8
3. 7,5
4. 7
6. 4
-
-
-
2
2
2
-
-
-
2
2
2
3 3 1 1,5 1 1 1,5 1 2,5 0,5 -
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1.5 1 1 1 2,5 0,5 0,5
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5
3 3 1 1,5 1 1 1,5 1 2,5 0,5 -
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1.5 1 1 1 2,5 0,5 0,5
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5
1
1
4,5 1 1 1,5 1 3 -
3 3,5 3,5 0,5 0,5 1 2 1,5 1 1,5 1,5 1 1 3 3 -
7. 8. 3,5 3,5
-
-
-
0,5
-
20
20
25
25
7. 8. 3,5 3,5
-
-
-
-
-
-
-
-
0,5
-
20
20
(2013/14-es tanévtől 2. 6. évfolyamtól kezdve kifutó rendszerben kerül alkalmazásra.)
25
25
2. 8
3. 8
4. 7
6. 4
7. 8. 3,5 3,5
-
-
-
2
2
3 3 1 1,5 1 1 1,5 1 2,5 0,5 -
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 -
3 4,5 4 3 1 1 1 2 1 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 3 3 -
-
-
-
-
-
-
0,5 -
20
20
22, 5
-
Pollack Mihály Ált. Isk.
22, 5
-
22, 5
-
3 4 4 3 - 0,5 0,5 1 1,5 2 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3,5 3 3 -
22, 5
-
22, 5
-
22, 5
magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek idegen nyelv matematika informatika környezetismeret természetismeret Fizika biológia kémia földrajz Ének-zene rajz technika és életvitel testnevelés és sport osztályfőnöki ember és társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan összesen
Árpád Fejedelem Tagiskola
25
2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5 1
25
2013/2014-es tanév Tantárgy/évfolyam magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek idegen nyelv matematika informatika környezetismeret természetismeret Fizika biológia kémia földrajz Ének-zene rajz
Ádám Jenő Tagiskola 2. 3. 8,5 8,5 -
-
Dózsa György Tagiskola
4. 7
6. 4
7. 3,5
8. 3,5
-
2
2
2
3 4 1
3 3,5 1,5
3 3,5 1,5
3 4,5 4,5 4 - 0,5 1 1 2 -
1 1
technika és életvitel testnevelés és sport osztályfőnöki ember és társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan
1 3
1 3
1 3
összesen
20
1 1 1 1 1
1,5 1 1,5 1 1 1
1 1,5 1 1,5 1 0,5
1 3 0,5
1 3 0,5 0,5
1 3 0,5 0,5
4. 7
3 4 4 0,5 1* 1,5 1,5
6. 4
7. 8. 3,5 3,5
2
2
2
3 2 1
3 3 1
3 3 1
1,5
1 2
1 1,5
1 1*
1 3
1 3
1 3
1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1,5 1
1 1 0,5 2,5 2,5 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5
3. 8
4. 7,5
6. 4
7. 8. 3,5 3,5
-
-
-
2
2
5 1 -
5 1 -
3 4 1 1 -
3 3,5 1 1
1 1
1 1
1 1
1 3 -
1 3 -
1 3 -
3 3 1 2 1 1 1 2 1 1 1,5 1
2 3 3 1 1 2 2 1 1 0,5
1 1 1 2,5 2,5 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
1
0,5
1
0,5 27
20
20
22,5
25,5
22,5
22,5
22,5
20
1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5
2. 8
25
25
20
20
22,5
1 1
4
3. 7,5
22,5
1 1
2. 8
Gárdonyi Géza Tagiskola
25
25
4.2.2. A választható tantárgyak és óraszámaik (2013/14-es tanévtől 1. 5. évfolyammal kezdve felmenő rendszerben kerül bevezetésre.) A) Heti óraszámok
Tantárgy/évfolyam idegen nyelv
Árpád Fejedelem Tagiskola 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2
2
2
1
matematika informatika
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
magyar
1.
Kazinczy Ferenc Tagiskola 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
1/1* 1/1* 1/1* 1/1* 2/2* 2/2* 2/2* 2/2* 1* 1
1
1*
1*
1/1* 1/1* 1/1*
1
1
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
1*
1/1* 1/1*
vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1/1*
kémia
1/1*
biológia-egészségtan 1/1*
természetismeret Maximális terhelés
Pollack Mihály Általános Iskola 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
27 27 27 29 31 31 35 35
*sportiskolai osztály, csoport
27
27
27
29
31
31
35
35
27 27 27 29 31 31 35 35
Tantárgy/évfolyam
1.
Ádám Jenő Tagiskola 2. 3. 4. 5. 6. 7.
idegen nyelv
1
1
1
1
1
1
matematika
8.
1.
Dózsa György Tagiskola 2. 3. 4. 5. 6. 7.
1
1
2
2
1
1
2
1
8.
Gárdonyi Géza Tagiskola 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
informatika
1
1
1
magyar vizuális kultúra ének-zene
1
1 1
1
1
1
2
2
2
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
2
Maximális terhelés 27 27 27 29 31 31 35 35 27 27 27 29 31 31 35 35 27 27 27 29 31 31 35 35 (2013/14-es tanévtől 2. 6. évfolyamtól kezdve kifutó rendszerben kerül kivezetésre.) *-gal jelöltük azokat a tantárgyakat/órákat, melyek esetében a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választható tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. A beiratkozás ezeken a szabadon választott órákon való részvételt is jelenti, melyről beiratkozás előtt a szülőt tájékoztatjuk.
Választható órák Tantárgy/évfolyam Idegen nyelv testnevelés tánc balett matematika* informatika magyar* rajz Maximális terhelés
Árpád Fejedelem Tagiskola 2. 3. 4. 6. 7. 2* 1,5* 2 2 2 0,5 0,5 1.5 1 1.5 0,5 0,5 1 1 1 0.5 0.5 11 1 0,5* 1,5 0.5 22+ 22 2
24,5
24,5+ 29 2,5
8. 2 1.5 1 0.5 1 0.5 29
2013/2014 Kazinczy Ferenc Tagiskola 2. 3. 4. 6. 7. 8. 1* 2* 2 2 2 2 2 2.5 2.5 1.5 2 2.5
2. 1* 2
Pollack Mihály Ált. Isk. 3. 4. 6. 7. 8. 2/1* 1/0.5 1 1 1 0.5 0.5 2,5
-
-
-
1.5 1.5
22+ 22 1,5
24,5
1
1 1 0,5 0,5
24,5+ 29 2,5
29
0.5 1 22+ 22 2
1/0.5 -
1
1 1 0.5 0.5
1 24,5
1 24,5+ 29 2,5
29
Választható órák Tantárgy/évfolyam Idegen nyelv testnevelés matematika ének-zene informatika* magyar* rajz osztályfőnöki Maximális terhelés
2. 1* 2 2 -
Ádám Jenő Tagiskola 3. 4. 6. 7. 1* 1 1 0.5 2 2 0,5* /2,5 2 2 2 2 0,5 0.5 2 2
22+ 22 25,5 2
25,5+ 29 2
8. 1 0.5 0,5* /2,5 2 0.5 2 29
Dózsa György Tagiskola 2. 3. 4. 6. 7. 8. 2* 2* 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2,5 1* 1* 1* +1 +2 -
-
-
22+ 22 24,5 2
-
0,5 0,5
0,5 0,5 24,5+ 29 29 2,5
Gárdonyi Géza Tagiskola 2. 3. 4. 6. 7. 8. 1* 1* 2 0,5 0,5 2 2,5 1* 0,5* 1* 1*
0,5
22+ 22 24,5 2
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 24,5+ 29 29 2,5
Nkt. 27. § (11) bekezdése értelmében: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik meg kell szervezni a mindennapos testnevelést heti öt óra testnevelés keretében a 97.§ (6) bekezdése alapján a 2012/2013-as tanévtől 1. 5. évfolyamon kezdve felmenő rendszerben.
4.2.3. Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók óraterve (2013/14-es tanévtől 1. 5. évfolyammal kezdve felmenő rendszerben kerül bevezetésre.) A) Kötelező tantárgyak és óraszámok (heti, éves) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. 8 288
2. 8 288
Irodalom Magyar nyelv
Évfolyamok, óraszámok 3. 4. 5. 6. 8 8 288 288 3 3 108 108 3 3 108 108
Erkölcstan Történelem, társ. és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret
5 180 1 36
5 180 1 36
5 180 1 36
5 180 1 36
1 36
1 36
1 36
1 36
3 108 1 36 2 72
2 72
4 144 2 72 1 36 1 36 1 36 1 36
4 144 2 72 1 36 1 36 1 36 1 36
5 180 1 36 31 1116
5 180 1 36 31 111 6
2 72 2 72 1 36
2 72 2 72 1 36
2 72 2 72 1 36
2 72 2 72 1 36
2 72 2 72 2 72
2 72 1 36 1 36 2 72 2 72 2 72
5 180
5 180
5 180
5 180
25 900
25 900
25 900
27 972
5 180 1 36 28 1008
5 180 1 36 28 1008
Informatika
Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Heti köt. óra
3 108 3 108 3 108 3 108 1 36 2 72
4 144 1 36 2
Földrajz
Ének – zene
8.
3 108 3 108 3 108 3 108 1 36 2 72
Idegen nyelv Matematika
7.
A kötelezően választandó tanórai foglalkozások keretében a köznevelési törvény alapján a szabadon tervezhető órakeret terhére az alsó és felső tagozatban a magyar nyelv és irodalom,
valamint matematika tantárgyak óraszámának emelésére használjuk fel. Célunk: A tudásanyag elmélyítése, rendszerezése és gyakorlása. (2013/14-es tanévtől 2. 6. évfolyamtól kezdve kifutó rendszerben kerül kivezetésre.) Évfolyamok, óraszámok 1. 2. 3. 4. 7 7 7,5 Magyar nyelv és irodalom 259 259 277,5 Tantárgyak
Irodalom 1 Magyar nyelv
5.
6.
7.
8.
2,5 92,5 2 74
4 148 2 74
2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74
2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74
2 74 2 74 1 37 1 37 1 37 1,5 55,5 2,5 92,5 1 37 22,5 832,5 3 111
3 111 2 74 1 37 1 37 1 37 2 74 2,5 92,5 1 37 25 925 3 111
3 111 2 74 1 37 1 37 1 37 2 74 2,5 92,5 1 37 25 925 3 111
Idegen nyelv Matematika
4 148
4 148
4 148
Történelem és társ. Ismeretek2 Környezetismeret Természetismeret 3
2 74
2 74
2 74
Földrajz 4
1 37 2 74 1 37 3 111
0,5 18,5 1 37 1 37 1,5 55,5 3 111
0,5 18,5 1 37 2 74 2,5 92,5 3 111
20 740 4 148
20 740 4 148
22,5 832,5 3 111
Informatika Ének – zene 5 Rajz – kézművesség 6 Életvitel – gyakorlati ism. Testnevelés Osztályfőnöki Heti köt. óra Heti habilitáció
Megjegyzés: A habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokkal párhuzamosan tartjuk a logopédia és gyógytestnevelés órákat.
B) Választható tantárgyak és óraszámok (heti, éves)
Tantárgyak
1.
2.
1 36
1 36
Matematika Környezetismeret Földrajz Informatika
Évfolyamok, óraszámok 3. 4. 5. 6. 1 2 36 72 1 1 36 36 1 36 1 36
Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Maximális terhelés
Manuális foglalkozás Szakkör
1 36 1
1
1
1
1
36
36
36
36
36
36
27
27
27
29
35
35
Szociális és önellátó tevékenység
Kultúrfoglalkozás
8. 2 72
1 36 1
Foglalkozási formák
Tanulás Játékos testmozgás
7. 2 72
31
31
Tartalom ebéd, uzsonna, tisztálkodás, teremrend szabad játék szünetekben a teremben, a játszótéren és a szabadban színház, film, videofilm megtekintése mese, regény, kötelező irodalom olvasás feldolgozása tárgykészítés, dekoráció tánc-dráma, kézműves, környezetvédelmi
4.2.4. Kulcskompetenciák- fejlesztési feladatok Az iskolában folyó nevelési-oktatási folyamat kiemelt feladata a kulcskompetenciák elsajátítása, fejlesztése. Egy lehetséges meghatározás szerint: A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Kulcskompetenciák a NAT 2012- ben
A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a NAT 2012-ben
Anyanyelvi kommunikáció (any)
énkép és önismeret ÉN)
Idegen nyelvi kommunikáció (iny)
hon- és népismeret H)
Matematikai kompetencia (mat)
európai azonosságtudat - egyetemes kultúra E)
Természettudományos és technikai
környezettudatosságra nevelés K)
aktív állampolgárságra, demokráciára
kompetencia (tet)
Digitális kompetencia (digi)
nevelés D)
A hatékony, önálló tanulás (höt)
testi és lelki egészség TE)
Szociális és állampolgári kompetencia
a tanulás tanítása T)
felkészülés a felnőtt lét szerepeire F)
gazdasági nevelés G)
(szák)
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (k+v)
Esztétikai- és művészeti tudatosság és kifejezőképesség (műv)
A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulás-irányítást igényel. A tanulók ilyen jellegű teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minőségi jellegzetességei jelentős mértékben közrejátszanak. Mindezen jellemzőket a tanulás tervezése során is fontos figyelembe venni.
A differenciált tanításszervezés során követett fő szempontjaink:
A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
Előzetes ismeretek, készségek feltárása.
Együttműködő oktatás szellemének, technikáinak, formáinak alkalmazása.
Problémamegoldó és alkotóképesség előtérbe állítása.
Adaptív oktatást középpontba állító tanulásszervezés.
A helyi tanterv elkészítésekor törekedtünk arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlődhessenek. Ilyenek mindenekelőtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belső értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelő motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle műveltségterülethez kötődő kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelősségtudat, hűség és a pozitív személyes énkép.
4.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái:
egyéni beszámoló,
témazáró,
év eleji, félévi, év végi felmérések,
országos kompetenciamérés.
Az írásbeli beszámoltatás rendje: Egyéni beszámoló a napi tananyagból előzetes bejelentés nélkül íratható. Egy-egy tananyagegység lezárásakor, összefoglalást követően témazárót írnak a tanulók. Lehetőleg minden tanuló minden témazárót írjon meg. A tanuló kérésére indokolt esetben megismételhető a témazáró. Mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. A témazárók, az év eleji, félévi, év végi felmérések időpontját - az írást megelőzően egy héttel - előre jelezzük a tanulók felé. Az év eleji, félévi, év végi felméréseket, a témazárókat ismétlés, rendszerezés előzi meg. A normál tantervű osztályok esetében: Év végi felmérést 7. évfolyamon idegen nyelvből végzünk. 6.8. évfolyamon, az olvasás-szövegértés és a matematikai gondolkodás területén országos képességmérésben veszünk részt. A fogyatékos gyerekeket oktató eltérő tantervű osztályok esetében:
Tanév elején általános tudás- és készségszint-mérést végzünk.
Félév és év végén matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból átfogó felmérő írása.
1. és 5. évfolyamon bemeneti, 4. és 8. évfolyamon kimeneti mérések végzése.
Az írásbeli beszámoltatás korlátai: Az 1-4. évfolyamon napi egy témazáró vagy felmérő,
5-8. évfolyamon napi két témazáró vagy felmérő iratható.
Témazáró vagy felmérő írása nem zárja ki az írásbeli egyéni beszámoló lehetőségét.
Három napot meghaladó tanítási szünet utáni első tanítási napon nem iratunk témazárót vagy felmérőt.
Hosszabb betegséget követő héten a tanuló kérheti az írásbeli beszámoltatás alóli felmentését.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálat alapján tett javaslatára a tanulót mentesíthetjük az írásbeli számonkérések alól. Ezeknek a tanulóknak szóban kell beszámolniuk.
A fogyatékos gyerekeket oktató eltérő tantervű osztályok esetében:
A fogyatékos gyerekek esetében a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében előnyben részesítjük a szóbeli feleletet.
A készségtárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A felmérések, dolgozatok írásánál figyelembe vesszük tanulóink sajátos nevelési szükségleteiből adódó eltéréseket, életkori sajátosságokat és a terhelhetőséget. A feladatok összeállításánál a tantervi követelményeket differenciáltan kérjük számon.
Ugyanazon a napon több tárgyból az írásbeli beszámoltatás módszere nem alkalmazható.
Az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók tudásának értékelésében:
Az év eleji felmérés célja a diagnosztizálás. Feladata feltárni, hogy a tanulók milyen előzetes
ismeretekkel,
készségekkel,
képességekkel
rendelkeznek.
Eredményeként
határozzuk meg a következő pedagógiai cél eléréséhez szükséges differenciálás mértékét. Lehetővé teszi a pontos tervezést.
Az egyéni beszámolók, félévi felmérések formatív funkcióval bírnak. A tanulás folyamatában való előrehaladásról ad információkat. Felhívja a figyelmet a továbbiakban szükséges egyéni korrekciókra, fejlesztésre.
A témazárók, év végi felmérések szummatívak. A tanítás-tanulás eredményességét, hatékonyságát tükrözik.
A munkaközösségek megegyeznek a témazárók százalékos értékelésében.
Külső értékelés Tanulmányi, művészeti és sporttevékenységeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. Külső mérések (bemeneti, kimeneti …) eredményessége, tapasztalatai. 4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 4.4.1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei:
A házi feladatok a tanórán feldolgozott tananyagra épüljenek, gyakorló jellegűek legyenek, melyeket a tanulók önállóan, sikeresen meg tudnak oldani.
Igyekezzünk a feladatok kijelölésénél az egyéni képességeknek megfelelően differenciálni.
A mennyiségnél törekszünk az összehangoltságra, a tanulók túlterheltségének megelőzése céljából.
A memoriterek megtanulására - terjedelmüktől függően - több napot szánunk.
Szorgalmi feladatnak gyűjtőmunkát, búvárkodást adunk.
4.4.2. A feladatok adásának korlátai:
Tantárgyanként egy-két feladatnál többet ne adjunk.
Tanítási szünetekre írásbeli házi feladatot nem adunk.
A szegregáltan oktatott fogyatékos gyerekek esetében:
1-2. évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetekre sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem adunk.
3-8. évfolyamon a hétvégékre csak szóbeli, a tanítási szünetekre sem szóbeli, sem írásbeli feladat elvégzésére nem kötelezzük tanulóinkat.
A feladatokat napi rendszerességgel adjuk, és következetesen számon kérjük.
A jelölésnél pontos, érthető jeleket használunk. (pld. kisiskoláskorban házikó), felsőbb évfolyamokon aláhúzás, bekarikázás.
A másnapi felkészülést szolgáló csoportfoglalkozásban részesülő tanulóknál összekötő füzetet rendszeresítünk.
4.4.3. A házi feladat formái
Feladat a munkafüzetből, feladatgyűjteményből, feladatlapból
Feladat a tankönyvből
Rövid kutatás(ok) vagy adatgyűjtés
Egyéni munka egy hosszabb kutatáshoz
Kiscsoportos munka egy hosszabb kutatáshoz egy-két anyagrész feldolgozása
Szóbeli beszámoló elkészítése önállóan
Szóbeli beszámoló elkészítése kiscsoportban
Informatikai eszközök (IKT) használatát igénylő feladatok
4.5. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő - oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő – oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására. 4.5.1. Az értékelés területei:
az intézmény nevelő-oktató munkája
a pedagógusok tevékenysége
a tanulói közösségek fejlődése
a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása és szorgalma
Az intézmény nevelő–oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, a fenntartó munkatervében előírt időpontokban, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli. 4.5.2. A nevelő–oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:
Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, a beiskolázás adatai)
A nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek alakulása).
A tanítás-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és tehetséggondozás területei és eredményei, a bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).
A
személyiségfejlesztéssel,
közösségfejlesztéssel
kapcsolatos
nevelő
tevékenység
eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős
tevékenységek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók, magatartási és viselkedési rendellenességek).
A pedagógusok nevelő-oktató munkája az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok alapján.
Az iskola külső kapcsolatai, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve.
4.5.3. A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése A tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén értékelik. 4.5.3.1. Az értékelés szempontjai
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok.
Az osztály szociális összetétele.
A tanulási eredmény.
Sport- és kulturális eredmények.
Az osztályközösség társas szerkezete.
Neveltségi szint.
Közösségi tevékenység.
Szülői házzal való kapcsolat.
Minden területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: a változások, problémák alapján milyen beavatkozás látszik célszerűnek. Mit értékelünk?
A tanulónak a tanterv által előírt követelményekhez viszonyított teljesítményét.
Önmagához mért fejlődését.
Magatartásának, viselkedésének alakulását.
Szorgalmát, teljesítményének képességeivel összevetett arányát.
4.5.3.2. Az értékelés feladata
A tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos értékekhez.
Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára.
A követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése.
A tanulók eddigi eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz; tendenciák megfigyelése.
A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel.
4.5.3.3. Az értékelés során szempont előtt tartandó alapelveink
Folyamatosan végezzük!
Személyre szóló,
fejlesztő, ösztönző,
tárgyszerű (erős pontok, gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) legyen.
Támaszkodjon a tanulók önértékelésre való képességére.
Az értékelés területei:
A tanulást befolyásoló tényezők fejlettsége (érzékszervek).
A tanuláshoz való viszony (tanulási stratégia, stílus, motiváció).
A kommunikáció.
A szabálykövetés.
A gondolkodás.
A tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény
4.5.3.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, követelményei, formái
A magatartás fogalma: A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei: A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut
az iskolába járási fegyelme (igazolatlan óraszám),
társaihoz való viszonya,
a tanáraival szemben tanúsított magatartása,
beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken,
a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás,
az óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje),
a közösségi munkához való viszonya.
A szorgalom fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz; aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei: A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut
a tanuló tudás iránti igénye,
képességéhez mért teljesítménye,
feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége),
részvétele az órák menetében (aktivitás),
írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat).
A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei:
Az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze.
Az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembe vételével minősíthető.
A szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (pozitív vagy negatív).
A szorgalomjegytől el kell különíteni a magatartás jegyet.
A magatartás és szorgalom minősítésének formái: Folyamatos minősítés
A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira.
Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk.
Kiemelkedő teljesítmény jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.
Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása:
A tanuló önértékelésének figyelembe vételével,
az osztályfőnök az osztályközösség által elfogadott javaslatot figyelembe véve kialakítja javaslatát.
Az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt.
A döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg.
Aki bizonyítványát osztályozó vizsga keretében szerezte meg, vagy tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, magatartásból és szorgalomból nem kap minősítést.
Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenysége segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiség vonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport- vagy osztályszintű alulértékelés).
Az értékelés nem tükrözhet tanári szimpátiát vagy antipátiát. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás.
A magatartás értékelésénél a
példás,
jó,
változó,
rossz,
a szorgalom értékelésénél a
példás,
jó,
változó,
hanyag
minősítést
alkalmazzuk. Az eltérő tanterv szerint oktatott sajátos nevelési igényű tanulók esetében 1-2. évfolyamon illetve az értelmileg akadályozott tanulók esetében 4. évfolyam 1. félévéig: A magatartás értékelésénél a
példamutató
jó
elfogadható,
a szorgalom értékelésénél a
példamutató
jó
elfogadható
minősítést
alkalmazzuk. Magatartás Példás -
A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, segítőkész.
-
Közösségi munkát szívesen és önként vállal, ezekben jó szervezőkészségről tesz tanúbizonyságot.
-
Tevékenységével növeli az iskola hírnevét.
-
Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokat ismeri, és belső késztetéstől vezérelve betartja és betartatja.
-
Igazolatlan hiányzása nincs.
Jó -
A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó.
-
Külső ösztönzés hatására teljesíti a rábízott feladatot.
-
Tevékenységével hozzájárul az iskola sikereihez.
-
Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokat ismeri és betartja.
-
Igazolatlan hiányzása nincs.
Változó -
A felnőttekkel és társaival szemben alkalmazkodó, az udvariassági szabályokat ismeri, de csak külső késztetésre képes betartani.
-
Az órán zavarja társai és a nevelő munkáját.
-
Közösségi munkába nehezen vonható be.
-
Tevékenysége kívánnivalót hagy maga után.
-
Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokkal nincs mindig tisztában.
Rossz -
A felnőttekkel és társaival szemben alkalmazandó magatartási normákat képtelen betartani.
-
Az órán zavarja társai és a nevelő munkáját, viselkedése agresszív.
-
Igazolatlan hiányzásai vannak.
-
Rongálja a köztulajdont.
-
Durva, agresszív viselkedésével veszélyezteti társai testi épségét.
Szorgalom Példás -
Képességeit maximálisan kihasználja.
-
Házi feladatait mindig elkészíti, feladatmegoldása pontos, precíz, figyelme kitartó.
-
Szívesen, önként vesz részt fakultatív vagy más tevékenységekben.
-
Felszerelése rendszeresen hiánytalan, eszközei precízségről, gondosságról tanúskodnak.
Jó -
Képességeihez mérten többnyire jól teljesít.
-
A házi feladatokat elkészíti, feladatmegoldása megfelelő.
-
Tanári ösztönzésre vesz részt fakultatív tevékenységekben.
-
Felszerelése ritkán hiányos.
Változó -
Teljesítménye a képességeihez mérten ingadozó.
-
Házi feladatait rendszertelenül készíti el, feladatmegoldása ingadozó, figyelme nem kitartó.
-
Vállalt feladatait végrehajtásában kiszámíthatatlan.
-
Felszerelése hiányos, eszközeit hanyagul kezeli.
Hanyag -
Képességihez mérten alul teljesít.
-
Házi feladatait rendszeresen nem készíti el, feladatmegoldása sorozatosan rendezetlen.
-
Figyelme dekoncentrált.
-
Feladatokat nem vállal.
-
Felszerelése nagyon hiányos, rendetlen vagy nincs.
A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek kialakulásakor a felsorolt szempontok közül legalább három együttes megléte szükséges. Az értékelésben, minősítésben szükségesnek tartjuk az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérését. A véleményezés formája lehet osztályértekezlet az adott osztályban tanító kollégák részvételével, vagy javaslattevő értékelő lap kitöltése.
4.5.4. Az értékelés rendszeressége és formái A köznevelési törvényben megfogalmazott értékelési kategóriákat betartva, iskolánkban a tanév két periódusra oszlik. Mindegyik végén minősítjük a diákok teljesítményét, magatartását, szorgalmát.
Iskolánk az 5 fokú rendszert használja, kivétel ez alól az 1. évfolyam, valamint a 2. évfolyam első féléve, ahol szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
A magatartás és a szorgalom értékelése havonta történik.
Az értékelésről szóló információkat az iskola az 20/2012. EMMI rendelet 94.§ meghatározott nyomtatványokban jegyzi (napló, anyakönyv), illetve értesíti róluk a szülőt (tájékoztató füzet, bizonyítvány).
Az értékelést általában folyamatosan, de legalább havonta egyszer regisztrálni kell. Ettől hosszabb idő telhet el az új tantárgyak belépése utáni első félévben vagy a tanuló hiányzása esetén.
Az értékelés célja, hogy visszajelzést biztosítson a tanár, a szülő és a tanuló számára egyaránt.
1. évfolyamon minden évben november 15-ig és április 15-ig zárt értékelőlapon írásbeli szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.
1. évfolyamon félévkor zárt értékelőlapon, év végén nyitott értékelőlapon értesítjük a tanulókat és a szülőket.
2. évfolyamon a szöveges értékelést már csak az első félév végéig alkalmazzuk az 1. évfolyamra meghatározottakkal azonos módon. A második félévben érdemjegyekkel értékeljük, tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét.
2. évfolyam első félévében a felmérőket, témazáró dolgozatokat érdemjegyekkel értékeljük.
Az 3-8. évfolyamon minden tanulónak a félévi és tanév végi minősítéskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból legalább annyi érdemjeggyel, mint a tantárgy heti óraszáma, plusz két jegy. Lehetőleg a kapott érdemjegyek legalább felét szóbeli megnyilvánulásra kapja a tanuló.
Az iskola igazgatója a szakértői javaslatban foglaltok figyelembevétele alapján szülői kérésre mentesíti az érdemjeggyel történő értékelés alól sajátos nevelési igényű tanulót. Emellett azonban szöveges értékelést írhat elő, melyre negyedévente kell sort keríteni. Az igazgatói határozat iktatószámát a bizonyítványba, törzslapra, naplóba rögzíteni kell. Év végén a bizonyítványba az alábbi értékelés kerül Kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul.
A tánc és mozgás, az erkölcstan, a hon és népismeret esetében a tanulók teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeljük félév végén szövegesen minősítjük az alábbi szöveggel: Kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt Ezek osztályzatra való átváltása, amennyiben iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt ez szükségessé válik, az alábbiak szerint történik: Kiválóan megfelelt: jeles (5) Jól megfelelt: jó (4) Megfelelt: közepes (3)
Fentieket alkalmazzuk a sportiskolai oktatásban felmenő rendszerben bevezetésre kerülő küzdelem és játék, sportágválasztás (alsó tagozat), küzdelem és játék, sporterkölcstan, tanulásmódszertan (felső tagozat) tantárgyak esetében.
(Ugyanezen szabályok érvényesek a 2013-14-től kifutó rendszerben oktatott ember és társadalom, etika (7-8. évfolyam), mozgóképkultúra és médiaismeret (8. évfolyam) valamint egészségtan (6. évfolyam) tantárgyi modulokra.) Az eltérő tanterv szerint oktatott sajátos nevelési igényű tanulók az értékelésének módja 1 évfolyamon és-2. évfolyam félévéig illetve a tanulásban akadályozottak esetében 4. évfolyam félévéig
Az osztályfőnök az 1. évfolyam elején végzett bemeneti mérés alapján habilitációs foglakozásra javasolt tanulók általános állapotáról feljegyzést készít, és félévente regisztrálja az abban bekövetkezett változásokat.
Tanévközi értékeléskor a tanulók megnyilvánulásaira differenciált jelölést használunk (piros pont, csillag, egyéb szimbólumok), melyet szöveges minősítéssé alakítunk át.
Minden hónap végén a szülőket a tájékoztató füzetbe írt szöveges értékelés útján értesítjük a gyermek előmeneteléről.
Félévkor és tanév végén alkalmazott szöveges értékelés formái 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévéig: A tantervi követelményeknek kiválóan megfelelt. A tantervi követelményeknek jól megfelelt. A tantervi követelményeknek megfelelt. A tantervi követelményeknek gyengén felelt meg. A tantervi követelmények teljesítésénél felzárkóztatásra szorul.
Dicséret:…………………………tantárgyból Gyenge:………………………….tantárgyból - az értékelés módja 2. évfolyam félévétől 8. évfolyamig:
A tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munka minősítése során megőriztük a hagyományos értékelési kategóriákat.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos figyelemmel kisérése érdekében minden tantárgyból havonta legalább két (egy szóbeli felelet, egy dolgozat) érdemjegy szükséges.
4.5.4.1. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. Fontos, hogy egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból is igényesen megfogalmazott értékelést adjon a pedagógus. Célunk, hogy az értékelés során:
ne minősítsünk, hanem fejlődési állapotról számoljunk be;
számba tudjuk venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;
megjelenjen, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki.
Az értékelés személyre szabottan tartalmazza:
a tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének,
a kommunikációs és olvasási képességek,
a tanulási technikák szintjeinek,
a számolási és matematikai képességek,
a művészeti és mozgásos tevékenységek értékelését,
és érzelmi életének,
társas kapcsolatainak fő jellemzőit.
Tanév végi az értékelő lapokban az optimális szinthez és az önmagához viszonyított fejlődés együtt jelenik meg.
Az értékelés során az első négy évfolyamot egységként kezelve, a negyedik osztály végére adja meg a tanterv a továbbhaladási feltételeket, addig az automatikus továbbhaladás elvét követi, igazodva a gyerekek eltérő fejlődési üteméhez. Az integrált, tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű tanulóknál a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett, csökkentett követelményrendszer a meghatározó. A tanév folyamán kiadott szöveges értékelés egyik példánya a szülőé, másik példányát osztályonként iktatjuk.
4.5.4.2. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai
Figyelembe kell venni az év közben szerzett érdemjegyek tendenciáját (fejlődés, hanyatlás).
Kétes jegy esetén a témazárókat nagyobb súllyal kell figyelembe venni a jegylezárásnál.
A tanulónak lehetőséget kell adni a javításra.
Tanév végén a félévi osztályzatot egy érdemjegynek tekintjük.
Félévente annyi érdemjegynek kell lenni, hogy a tanuló teljesítményének minősítése egyértelmű legyen.
4.5.5. A tanulók jutalmazásának elvei
A tanulóközösségek és az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulási munkájában elért kimagasló eredményeket jutalmazni kell.
A jutalmazás alapja: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, kulturális-, sportversenyeken, vetélkedőkön részt vesz,
-
bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
A jutalmazás formái, fokozatai: 1. Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, 2. A Házirendben meghatározottak figyelembe vételével tanév évgén a tanulónak nevelőtestületi dicséret adható. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. A dicséretet a bizonyítványba be kell írni. 125
A jutalmazás szinterei: - az osztályközösség előtt, - az igazgató előtt, - a nevelőtestület előtt, - az iskolai közösség előtt.
A jutalmazás más eszközei: - oklevél, - könyvjutalom, - egyéb jutalom, - kitüntetések, melyeket a diákönkormányzat és az iskola alapítványai támogatnak:
Árpád Fejedelem Tagiskola: Az Árpád Fejedelem Tagiskola jó tanulója - jó sportolója Az évfolyam legeredményesebb diákja Kazinczy Ferenc Tagiskola: Kazinczy- plakett A legeredményesebb sportolónak járó kupa A legolvasottabb tanuló Ádám Jenő Tagiskola:
Ádám Jenő díj, „Az év tanulója”- évfolyamonként, „ Az év tehetsége” - évfolyamonként
Dózsa György Tagiskola:
Jó tanuló – jó sportoló
Gárdonyi Géza Tagiskola:
Év tanulója Gárdonyi - díj
-
felterjesztés Az év diákja címre Kazincbarcika város jó tanulója- jó sportolója B-A-Z. megye jó tanulója-jó sportolója
126
4.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tanterv „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A tanuló az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a következő tanévi fejlesztés feltételeit az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ezt kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is az idegen nyelv tanulásának első évében. A 2. évfolyam végétől a tanuló évfolyamismétlésre kötelezhető amennyiben az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette. A tanuló részére engedélyezhető az iskolai évfolyamnak megismétlése akkor is, ha magasabb évfolyamba léphet. Az engedély megadásáról a kiskorú tanuló szülőjének kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést. Az évfolyam megismétlését a szülő az iskolaigazgatójának címzett és benyújtott írásos kérelemben kérheti a tanévkezdés előtt 15 nappal (augusztus 15.). Az igazgató a tanév megismétlését írásban hozott határozat formájában engedélyezi. Az első évfolyamra felvett tanuló, ha - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanévben járhat. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet. Az engedélyben meg kell határozni melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az előkészítő év - az első félévét követő első hónap utolsó napjáig – átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
127
Ha a tanuló a 2-8. tanév végén „elégtelen” osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet az eredménytelen tantárgyak egész éves anyagából. Ha az „elégtelen” osztályzatok száma a bizonyítványban meghaladja a hármat a tanulónak évet kell ismételnie. Ha a tanuló 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, a tanuló nevelőtestület engedélyével tehet javító illetve osztályozó vizsgát. A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és osztályzatai alapján nem értékelhető,
vagy tankötelezettségét magántanulóként teljesítette.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyait a 3.11-es fejezet tartalmazza.
4.7. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.
Az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.
A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikáknak a fejlesztését.
Iskolánkban a pedagógusok csak olyan tankönyveket, taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
128
A kiválasztott tankönyvek az alábbi funkciók megvalósítását segítsék:
Funkciók Motiváció
Ismeretátadás
Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése
A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásra ösztönző egyéb megoldások Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Strukturáltság A többi tankönyvekkel való összehangoltság Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök
Értékekre nevelés
Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Érzelmi hatást keltő eszközök
A szülőkkel történt egyeztetés után döntünk a szükséges tanulói eszközök, tankönyvek és segédletek kiválasztásáról.
A tankönyvek, taneszközök kiválasztásában a döntés felelőssége a tantestületé, legyen összhangban a helyi tantervben megfogalmazott célokkal.
Fontos követelménynek tartjuk, hogy a választott eszközök minden gyermek számára elérhetőek legyenek, tekintettel a szülők anyagi helyzetére.
A tankönyvek ára lehetőleg ne lépje túl a normatív tankönyv-támogatást és az alanyi jogon járó ingyenes tankönyv kereteit.
Az évfolyamon belüli átjárhatóság megkönnyítése érdekében törekszünk arra, hogy egy évfolyamon lehetőleg egyféle tankönyvcsaládot használjanak.
Elengedhetetlennek tartjuk a tankönyvben foglaltak megismerését, kipróbálását, negatív tapasztalatok esetén a változtatás lehetőségét is.
Eszköztárunkhoz tartozzanak hozzá a tehetséggondozást illetve felzárkóztatást segítő eszközök is.
A gyerekek egyéni tapasztalatszerzését, önálló kísérletezését is tegyék lehetővé.
Nem elhanyagolható szempont a tankönyvek esztétikája, tartóssága sem. Hosszú távú tankönyvválasztással tegyük lehetővé a tankönyvek átörökíthetőségét.
A
normatív tankönyvtámogatás tartós könyvekre fordítható részét előzetes felmérés,
tájékozódás alapján használjuk fel. A tanulóknak kölcsönözhető tartós könyvekkel a szülők anyagi terhelését csökkenthetjük.
A tankönyvhöz tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett.
Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg.
A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.
Az eltérő tanterv szerint tanuló sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvválasztásával kapcsolatos kiegészítő elvek:
Ábravilágukban, színeikben igazodjanak a sérült gyermekek érzelemvilágához, és sajátos szükségleteihez.
Rendezett, lényegre törő, áttekinthető a többirányú ismeretszerzést szolgáló, a tanulók egyéni képességeit fejlesztő, differenciált foglalkoztatásra is használhatók legyenek.
4.8. Az oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 20/2012. (VIII.31.) EMMI
rendelet 2. melléklete tartalmazza a nevelési –oktatási
intézmények kötelező minimális eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzéket. Az oktatást szolgáló audiovizuális eszközök: Magnetofon, írásvetítő, fénymásoló, CD, DVD lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítő, projektor, vetítővászon, interaktív tábla Egészség és munkavédelmi eszközök: Mentőláda, védőruha, tűzoltó-készülék.
Biológia Színes tévé, tanári mikroszkóp, tanulói mikroszkóp, koponyamodell, izomzati torzó, szívmodell, szemmodell, vesemodell, gégemodell, oktatótábla, falitérképek. Ének Mágneses hangjegytábla, kazetták, CD-k, lemezek, zeneismereti fali tabló, zeneszerzők arcképsorozata.
Fizika Tanulókísérleti hőmérő, karos mérleg, rugós erőmérő, mechanikai tanulókísérleti készlet, hőtani tanulókísérleti készlet, iránytű, ködfénylámpa, merülőforraló, üvegprizma, grevesande-készülék
Kémia Vegyszerek, üvegeszközök, laboratóriumi felszerelések, tanulókísérleti felszerelések, modellek, periódusos rendszer. Földrajz Videofilmek, földgömbök, oktatótáblák, falitérképek
Idegen nyelv Magnetofon, CD lejátszó, kazetták, CD lemezek, nyelvtani táblázatok, térképek, tematikus képek, szótárak, kézikönyvek, tesztkönyvek, nyelvi játékok.
Informatika Lemezek, CD-k, meglévő gépek fejlesztése Magyar nyelv és irodalom Nyelvtani fali-tablók, magyar irodalomtörténeti térkép, írói arcképsorozat, lexikonok, hangkazetták, CD-k, kötelező és ajánlott olvasmányok, helyesírási szótárok, Mi fán terem?, Magyar szókincstár
Matematika Űrmérték sorozat, méterrúd, táblai körző, szögmérő, számegyenes, szám és jelkártya, műanyag testsorozat, geometriai falitábla
Rajz Rajzasztalok, székek, rajztáblák, eszköztároló szekrények, modellasztal, ollók, tapétavágó kések, tévé, video, videotéka, CD-lejátszó, videokamera Történelem Térképek, vaktérképek, szakkönyvek, segédkönyvek, videofilmek, történelmi fóliasorozatok, diasorozatok. Testnevelés Asztalitenisz, ütők, hálók, magasugró állvány, talajszőnyegek, tornapadok, bordásfalak, mászókötelek, ugrószekrény, ugródeszka, zsámolyok, kis labdák, kézilabdák, futball-labdák, röplabdák, kosárlabdák, gumilabdák, medicin labdák, ugrókötél, karikák, szöges cipők.
4.9. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.9.1. Erkölcstan oktatása Az erkölcstan oktatása kötelező. Iskolánkban az erkölcstan és a hit és erkölcstan tanulására a törvényben meghatározottaknak megfelelően egyaránt lehetőséget biztosítunk. A foglalkozások a tanulók heti kötelező óráinak részét képezik. Az erkölcstant 1-4. évfolyamon tanító, 5.8. évfolyamon tanár 60 órás erkölcstan képzésben szerzett végzettséggel tanítja. A hit és erkölcs oktatást egyházi jogi személy végzi. Az iskola minden tanév május 20-áig felméri a választható tantárgyakkal együtt, hogy a szülők erkölcstan vagy hit és erkölcstan oktatásban kívánják részesíteni gyermekeiket. A szülők változtatási szándékaira a választható órákra vonatkozó szabályok vonatkoznak. Az erkölcstan, hit és erkölcstan oktatásánál a csoportkialakításnál meghatározott szabályokat nem alkalmazzuk. Az erkölcstan oktatás esetében az iskola az azonos évfolyamra járó tanulókból szervez csoportot. Az erkölcstan értékelésének módja a 4.5. 4-es fejezetben került meghatározásra.
4.9.2. Egész napos iskola A) Iskolánk 1-4. évfolyamon egész napos iskolai oktatást szervez.
Az egész napos iskolai oktatásba a tanuló felvétele a szülő írásbeli kérésére történik.
Az egész napos iskolai osztályba járók napi háromszori étkezésben részesülhetnek.
Ezekben az osztályokban az oktató-nevelő munka napi megszervezése 8.00 órától 16.00 óráig tart, olyan módon, hogy a kötelező és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és a délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva a tanulók arányos terhelését figyelembe véve váltják egymást.
Az egész napos iskolai foglakozásról délután a tanuló eltávozhat, ha rendszeresen szakági edzésen, művészeti iskola foglalkozáson vesz részt. Az eltávozás időpontját és célját minden tanév elején (szept 15.) írásban kell jelezni az iskola igazgatója felé, aki írásban engedélyezi az eltávozást a megjelölt időpontban.
B) Napközi otthon- egyéb foglalkozások Az Nkt.27.§ (2) az általános iskolában a nevelés –oktatást a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16.00 óráig tartsanak.
16. óráig az alábbi foglalkozásokat kínáljuk tanulóinknak: o alsó tagozaton napközi otthon, o felső tagozaton tanulószoba, o tehetséggondozó műhely, o szakkörök, o differenciált képességfejlesztés, o felzárkóztatás, o fejlesztő foglalkozás o sportkör.
A 16 óráig tartó foglalkozásokon való részvétel alól kérheti a szülő a gyermek felmentését. Kérelmét írásban az iskola igazgatójának nyújtja be. A kérelem indoklást kell tartalmazzon.
1.2. évfolyamon lehetőleg az egy osztályba járó tanulók alkotnak egy napközis csoportot.
A 3.4. évfolyamon az évfolyamon tanulók alkotnak egy napközis csoportot.
A tanulószobát lehetőleg azonos évfolyamra járó tanulókból szervezzük.
A napközis, tanulószobás szerint.
tanulók tízórait, ebédet, uzsonnát igényelhetnek tetszés
Fontos a napközi szervezésénél, hogy a délelőtti és a délutáni foglalkozás ne mosódjon egybe. Legalább 60 percnyi szabadidőt biztosítunk a tanulóknak a kettő között, amit a pedagógus felügyelete mellett lehetőleg a szabad levegőn töltenek.
Kiváló
terepe
a
napközi
kompetenciafejlesztésnek
akár
és
az a
egész
tanulási,
napos akár
iskola, a
a
tanulószoba
szabadidőben.
Páros
a és
csoportmunkával segítjük az egyéni képességfejlesztést, a hátránykompenzálást.
A napközi otthonos tanulási foglalkozás felépítése: 1. A zavartalan tanulás feltételeinek megteremtése. 2. A tanulási idő első szakasza az egyéni tanulás. 3. Pihenő, kikapcsolódás (illemhelyhasználat, tisztálkodás, uzsonna, mozgás kb. 10 perc). 4. A tanulási idő második szakasza az ellenőrzés és értékelés. A szabadidő hasznos eltöltésére alkalmazott módszerek: Integrált foglalkozások (gyűjtőmunka, böngészés, ötletgyűjtés). Csoportközi foglalkozások (házi kiállítások, sportdélutánok szervezése). Projektrendszerű tervezés (ünnepkörök). Portfólió készítés.
4.9.3. Természettudományos nevelés A természettudományok oktatása során célunk a gyermekek veleszületett érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartása a természet törvényei iránt. A szabadon tervezhető órakeret felhasználásánál prioritást élvezett a természettudományos tantárgyak rendelkezésére álló időkeret megemelése. Alsó tagozaton egyes tanulócsoportok heti 2 órában tanulhatják a környezetismeretet. A fizikát, kémiát, biológiát 7-8. évfolyamon 4-4-4 órában tanítjuk. A földrajzot már 6. évfolyamon elkezdjük oktatni vagy a természetismeret órakeretét emeltük meg 3 órára. Továbbá a matematika differenciált képességfejlesztő csoportokban való oktatása, illetve emelt szintű matematika bevezetése a természettudományos tartalmak mind sikeresebb elsajátítását kívánják szolgálni. Az egyéb foglalkozások keretén belül természettudományos tehetséggondozó műhelyt szervezünk.
4.9.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelést az alábbiak szerint biztosítjuk: o heti 5 testnevelés óra o heti 4 testnevelés óra+ 1 óra tánc és mozgás o korcsoportonként heti 2* 45 perc sportkör o köznevelési típusú sportiskolai osztályok, csoportok o Diáksport egyesület működtetése o játékos testmozgás az egész napos iskolában o gyógytestnevelés o szakági edzések.
4.9.5. Mindennapos művészeti nevelés Az iskolánk által szervezett művészeti tevékenységek szerepe: az ízlés, a képzelőerő, a kifejezőképesség, a figyelem összpontosítása, az emlékezet, a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztése. Középpontban: a gyakorlat-és tevékenységközpontúság A tanulói tevékenységek kapcsolódhatnak: • művészeti alkotásokhoz, • a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz. A kiemelkedő kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között egyensúly megteremtésére törekszünk. Kiemelten kezeljük:
az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést;
a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését;
az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást;
a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését;
a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait;
a dráma és média integratív elemeit;
a műveltségterületek közötti kapcsolódások lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).
A művészeti nevelés szinterei iskolánkban:
emelt szintű ének- zene oktatás 1-8. évfolyamon,
emelt óraszámú vizuális kultúra 1-8. évfolyamon,
tánc és mozgás 1-8. évfolyamon,
rajz szakkör 1-8. évfolyamon,
kézműves szakkör 1-4. évfolyam,
énekkar 1-8. évfolyamon,
tánc szakkör 1-8. évfolyamon,
színjátszó kör 3-8. évfolyam,
média szakkör 7-8. évfolyam,
egész napos iskola és a napközi otthonos foglalkozás
éves foglalkozási tervének
elkészítésénél a tanórai foglalkozásokat kiegészítő egyéb foglalkozások ütemezése, melynek feladata a mindennapos művészeti nevelés megvalósítása. 4.9.6. Idegen nyelv oktatás Az idegen nyelv oktatását már első osztálytól bevezetjük a szabadon választható órakeret terhére. Intézményünkben az angol és a német nyelv tanulására van lehetőség. Az idegen nyelv oktatását lehetőség szerint csoportbontásban szervezzük meg. Felső tagozaton emelt szintű illetve emelt óraszámú képzés formájában végezzük tehetséges tanulóin képességfejlesztését.
Idegen nyelv Évfolyam
1.
2.
3.
4. 5.
6.
7.
8.
Kötelező óra
0
0
0
2
3
3
3
3
Választható óra 1/2 1/2 1/2 1
1/2 1/2 1/2 1/2
Összesen
4/5 4/5 4/5 4/5
1/2 1/2 1/2 3
1-3. évfolyamon 1 illetve 2 órában, 4. évfolyamon 2 vagy 3 órában, 5-7. évfolyamon 3, 4, 5 órában tanulják a gyerekek az idegen nyelvet. 7. évfolyamtól- igény esetén - szakköri keretek között második idegen nyelv tanulására is biztosítunk órakeretet az egyéb foglalkozások szervezésére felhasználható időkeretből.
4.9.7. Emelt szintű/óraszámú oktatás Iskolánk az alábbi tantárgyakat emelt szintű- emelt óraszámú képzés formájában kínálja a tanulóknak: Emelt óraszámú vizuális kultúra Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Kötelező
2
2
2
2
1
1
1
1
Választhat ó óra
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen
3
3
3
3
2
2
2
2
óra
Emelt szintű matematika
Emelt szintű ének- zene Évfolyam
5.
6.
7.
8.
5.
6.
7.
8.
5.
6.
7.
8.
Kötelező
2
2
2
2
1
1
1
1
4
4
4
4
Választhat ó óra
1
1
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
Tanórán kívüli foglalkozás
1
1
1
1
1
1
1
1
-
-
-
-
Összesen
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
óra
Emelt óraszámú informatika
Emelt óraszámú történelem
Évfolyam
5.
6.
7.
8.
5.
6.
7.
8.
Kötelező
0
1
1
1
2
2
2
2
Választhat ó óra
1
0
1
1
1
1
1
1
Összesen
1
1
2
2
3
3
3
3
óra
Emelt szintű idegen nyelv
Emelt szintű idegen nyelv
Évfolyam
5.
6.
7.
8.
5.
6.
7.
8.
Kötelező
3
3
3
3
3
3
3
3
Választhat ó óra
2
2
2
2
1
1
1
1
Összesen
5
5
5
5
4
4
4
4
óra
Köznevelési típusú sportiskola Évfolyam/iskola Testnevelés Küzdelem és játék Sportágválasztás Tanulásmódszertan Sporterkölcstan
1. 5 1 1 -
2. 5 1 1 -
3. 5 1 1 -
4. 5 1 1 -
5. 5 1 1 -
6. 5 0,5 0,5 -
7. 5 0,5 0,5
8. 5 0,5 0,5
Az emelt szintű- emelt óraszámú képzések a tehetséggondozás színterei. Főleg felső tagozaton alkalmazzuk. Kivétel ez alól az ének- zene, a vizuális kultúra és a sportiskolai osztály, csoport, melyekből az emelt szintű, óraszámú képzés már 1. osztálytól elindul. A sport és művészeti emelt szintű- óraszámú képzés esetében az iskola a beiratkozást követően az osztályba sorolás előtt alkalmassági vizsgát szervezhet. A sportiskolai osztályok szervezésénél az alkalmassági vizsga része a 4.13. fejezetben a csoportba sorolás elveinél megfogalmazott sportegészségügyi és fizikai képességfelmérés is. Az alkalmassági vizsga szervezéséről,
annak tartalmáról, időpontjáról
az adott tanévre
vonatkozó beiskolázási programban tájékoztatjuk a szülőket. 4.9.8. SNI tanulók nevelése-oktatása Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. (Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket.) Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. A tanórákon az SNI tanulók a tankönyveket, segédleteket, eszközöket a többi gyermekkel együtt használják. Az SNI tanulók értékelését a pedagógusok a gyógypedagógusokkal illetve a szülőkkel konzultálva - a gyermek motiválhatóságát is figyelembe véve - a szakértői vélemények alapján végzik Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk.
Olyan
folyamatot
tanítási-tanulási
biztosítunk
számukra,
ami
problémájuk
megoldásában nyújt segítséget (pl.: eszközök, időkeret, stb.) úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére speciális követelményeket határozunk meg, egyéni fejlesztési tervet készítünk. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, ill. kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A
gyógypedagógusok
rendszeresen konzultálnak az
integrált
nevelést
végző
pedagógusokkal a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs tevékenységekről, az SNI tanulók fejlődéséről, értékeléséről (Részletesebben a 3.6.4. fejezetben.)
4.9.9. Nemzetiségi nevelés-oktatás
Az iskola nevelési és oktatási rendszere cél és feladat-meghatározásának szerves része a cigány gyermekek oktatása, nevelése.
Célunk megismertetni a tanulókkal a cigány kultúra műveltségi anyagát: történelmét, szokásait, hagyományaikat, költészetüket, zenéjüket, nép- és képzőművészetüket.
Ezzel is segítve azt, hogy iskolánkban az elkülönülés, illetve az elkülönítés problémája ne mélyüljön el. A cigány gyermekeket sújtó hátrányok kiegyenlítéséhez és a sikeres továbbhaladásukhoz szükségesek: -
felzárkóztató program,
-
sajátos, tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése,
-
népi hagyományaik, szokásaik megismertetése,
-
mentálhigiénés programok megvalósítása,
-
népi értékeik pozitív erősítése (zene, tánc).
A felzárkóztatás tanórán és egyéb foglalkozásokon folyik egyéni és csoportos formában.
Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbség és a többség együtt sajátítsa el egymás népismereti műveltségi anyagát (történelem, földrajz, néprajz, művészetek).
4.10. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak rendszerét és óraszámát évfolyamonként a 4.2.3. fejezet tartalmazza.
Az igazgató a fenntartóval történt egyeztetést követően minden év április 15-éig közzéteszi a választható tantárgyak rendszerét évfolyamonként, és hogy előreláthatólag melyik pedagógus fogja tanítani.
Az iskola minden tanév május 20-áig az osztályfőnök közreműködésével az évfolyamra kialakított nyomtatvány kitöltésével felméri a tanulók körében a következő tanévre választandó tantárgyakat. A nyomtatvány tartalmazza a tantárgyat tanító pedagógus /pedagógusok megnevezését is.
Kiskorú tanuló esetén a szülő nyilatkozatban jelzi gyermeke számára a választást.
Az intézmény vezetője összesíti a beérkezett igényeket.
A jelentkezések elbírálásánál az alábbi szempontok érvényesülnek:
Szempont
Súlyszám
emelt szintű képzés esetén előző években történt választása,
2
a szaktanár/osztályfőnök véleménye,
2
a tanuló tanulmányi eredménye, előző évi eredményei,
2
művészeti, sport alkalmassági vizsga,
3
egészségügyi alkalmasság esetén, annak megléte,
3
a tanuló törvény által engedélyezett maximális terhelésének határa
2
A tanuló /szülő választása egy tanévre szól. A választási szándék adott tanév augusztus 15-éig módosítható.
Választott tantárgy leadására tanév végén van lehetőség, melyet kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelenteni az igazgató felé.
A választott tantárgyra való felvételről az igazgató határozatban értesíti a szülőt június 15-éig.
Aki az igényfelmérés időpontjában nem állt az intézménnyel jogviszonyban a beiratkozáskor nyilatkozik a választható tantárgyakról.
A továbbhaladás, a tanulói hiányzás tekintetében a választható tantárgyak esetében az eljárás megegyezik a kötelező tantárgyakéval.
4.11. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az oktatás módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, házi feladat, témanap, témahét. Módszer Frontális osztálymunka Tanári magyarázat Önálló tanulói munka Páros munka A tanulók csoportos feladatmegoldása A tanulók csoportos kísérletezése A tanulók egy hosszabb projekten dolgoznak Játék
Portfólió
Tantárgyak Informatikai eszközök használatára támaszkodó tanítás Párhuzamos osztályokból szerveződő (nívó) csoportos oktatás Drámapedagógia
Mit fejleszt? Figyelem, koncentrálás Figyelem, koncentráció Önállóságra nevelés, pl. egyéni adatgyűjtések szükségessége, Lényegkiemelés, stb. Kooperáció, kommunikáció, együttműködés, tolerancia, stb. Kooperáció, együttműködés, munkamegosztás, kommunikáció, alkalmazkodás Kooperáció, munkamegosztás, kommunikáció, alkalmazkodás, stb. Fejleszti a tanulói önállóságot, együttműködést, kommunikációt, kreativitást, önállóságot, alkalmazkodást, kézügyességet, szereplési lehetőséget ad. A játék jellegétől függően rendkívül sokféle kompetencia fejlesztéséra van lehetőség. Csoportos játékok esetében összetartás, emberség, versenyszellem, nincsenek különbségek. A rosszabb tanulmányi előmenetelű gyerekek is lehetnek jók a játékos tevékenységekben, így jutva sikerélményhez. Válogatás a tanulók szakmai anyagaiból, mely bemutatja, hogy miként fejlődtek a diák (személyes, kognitív, szociális és a speciális) különböző kompetenciái. A tervek, a vázlatok, a teljesített – kapott és vállalt – feladatok, az (ön)értékelések, az írásos reflektálások stb. egy mappába kerülnek. Interaktivitás, önművelés, önálló feladatmegoldás, önértékelés Versenyszellem, önértékelés, problémamegoldás. Önkifejezés, sikerélmény, alkalmazkodás, egymásra figyelés, csoportmunka,
4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az iskola a feladat-ellátási helyek között egyenletesen igyekszik elosztani a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, szem előtt tartva,- ha lehetséges- a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolába járjanak.
Napközi, tanulószoba biztosítása.
Kedvezményes (ingyenes) intézményi étkezés.
Az egyéb foglalkozásokon és iskolán kívüli segítő programokban való részvétel támogatása.
Emelt szintű/emelt óraszámú képzésbe való bevonásuk.
A
sajátos nevelési igényű tanulók szegregált osztályban, illetve integráltan történő
oktatása.
A lemorzsolódás csökkentése érdekében differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás szervezése.
A továbbtanulás körültekintő megszervezése, pályaválasztási tanácsadás.
Az országos mérések eredményeinek vizsgálata kiemelten a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában.
Átfogó tervek készítése a tanulói hiányzások csökkentésére.
Pályázat ösztöndíj rendszerre (Útravaló-Macika, MKB)
4. 13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az osztálykerettől eltérő foglalkoztatási forma esetén csoportalakítás szabálya, hogy az Nkt. 4. számú mellékletében meghatározott maximum osztálylétszám legalább 50%-át érje el a csoport tagjainak létszáma. (1-8. évfolyam 27/2 ≈ 13-14 fő). Csoportbontást az emelt óraszámban- emelt szinten oktatott tantárgyak esetében kiemelten kezeljük. Kötelező és választható tanítási órák tekintetében csoportokat egy osztály, egy évfolyam tanulóiból hozunk létre. A csoportok átjárhatók (tanév végén), a csoportváltást írásban kezdeményezheti a szülő az igazgató felé, illetve javasolhatja a szaktanár. A szaktanár javaslatát a szülő nem köteles elfogadni.
A képesség szerinti csoportok kialakításakor a szülő választása mellett a szaktanár javaslata alapján az igazgató dönt. A sportiskolai csoportba a 20/2012. EMMI rendelet 28.§ (1) bekezdése alapján az kerülhet aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képesség-felmérési vizsgálat követelményeinek.
Tantárgy
Képesség szerinti csoportok
Választás szerinti csoportok
idegen nyelv
4-8. évfolyam
1-3. évfolyam
informatika
7-8. évfolyam
1-3. évfolyam
matematika
5-8. évfolyam
magyar nyelv és irodalom
5-8. évfolyam
ének- zene
1-8. évfolyam
vizuális kultúra
1-8. évfolyam
történelem
5-8. évfolyam
sportiskola
1-8. évfolyam
Az egyéb foglalkozások szervezésénél évfolyamok tanulóiból is szervezhetünk csoportot. Egyéb foglalkozás
Évfolyam
énekkar
1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam
sportkör szakkör
1-2. évfolyam, 3-4. évfolyam, 5-6. évfolyam, 7-8. évfolyam 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam
napközi
Lehetőleg évfolyamonként vagy 1-2. évfolyam, 3-4. évfolyam 5-8. évfolyam
tanuló szoba
Az SNI, Btm-es tanulók esetében a habilitációs, rehabilitációs, fejlesztő foglalkozásokat sérülés-, fogyatékosság típusának megfelelően kialakított csoportszervezéssel biztosítjuk. Fő elv, hogy lehetőleg 9 főnél több tanuló ne kerüljön egy csoportba.
a
4.14. Az iskola egészségnevelési programja 4.14.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az iskola feladata, felelőssége a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Lehetőségeink ismeretében törekednünk kell arra, hogy tanulóink egészséges testi, lelki, szociális fejlődését elősegítsük, támogassuk. Pozitív beállítódások, magatartások és szokások formálásának eszköze az intézmény személyi és tárgyi környezetének megfelelő kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló tudja, hogy a környezet és egészség egymástól nem elválasztható fogalmak. Az ember a természet része, így a környezet óvása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről. Az általa okozott környezeti-természeti szennyeződés károsan hat vissza saját szervezete működésére.
Hosszú távú céljaink
Segítjük, hogy tanulóink a médiák kínálatából a számukra megfelelőt válasszák, tudjanak mérlegelni és választani a reklámok kínálatából.
Ne tartsák a dohányzást és az alkohol fogyasztást a felnőtté válás kritériumának, tudjanak nemet mondani.
A büfé kínálata a helyes táplálkozás igényeinek feleljen meg.
A konyhán ne használjanak porból készült, és tartósító szerekkel dúsított élelmiszereket.
Csökkenjen a betegség miatti hiányzás, a gerincbántalmakkal küszködő gyerekek száma.
Az egészségnevelés és fejlesztés során a tevékenységekben azonos témaköröket dolgozunk fel, melyek lefedik az EGÉSZséges ember fogalom kialakítását. Tesszük ezt az Egészségtan modul és az osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés óra, a tagozaton még az életvitel és a habilitációs foglalkozások keretén belül, valamint tanórán kívül szervezett foglalkozásokon. A pedagógusok mellett az iskolaegészségügyi team is részt vesz az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. Ezen túlmenően egészségügyi információkat közöl a gyermekekkel, szülőkkel és a pedagógusokkal (26/1997. (IX.3.) NM rendelet)
Feldolgozandó témakörök: 1. A biztonság megőrzése. 2. Egészséges táplálkozás. 3. Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol, drog),szenvedélybetegségek megelőzése 4. Növekedés változás és az emberi szexualitás. 5. Családi élet és társas kapcsolatok. 6. Fizikai aktivitás és személyes higiéné. 7. Egészséges környezet. 8. Egészsége életmód. 9. Betegápolás, elsősegélynyújtás. 10. Családtervezés, fogamzásgátlás. 11. Szülői szerep, csecsemőgondozás 12. Önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek. A témakörök feldolgozása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon történik.
4.14.2. Feladataink Általános feladatok: o Felvilágosító munka o Megelőzés (prevenció) o Az egészség védelme, megóvása Részletes feladatok: Higiénés magatartásra nevelés A személyi higiénére nevelés területei:
általános testmozgás,
megfelelő öltözködés,
száj és fogápolás,
serdülőkori higiénés problémák.
A tisztaság, ápoltság iránti tartós igény kialakítása
napi tiszta fehérnemű használata,
kézmosás étkezés előtt, WC használata után,
testnevelés óra utáni tisztálkodás.
A környezet higiénére való nevelés:
a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje,
a lakás, a lakókörnyezet higiénéje,
a település higiénéje.
Az egészséges táplálkozásra nevelés A táplálkozás- élettani optimumra való törekvés. A korszerű táplálkozástechnika megismerése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés:
az étkezés higiéniája,
az étkezés esztétikája,
az étkezések társas jellege.
A különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismerése. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükséggé tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismerése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére
az iskolában,
a háztartásban,
a közlekedésben.
Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés. A személyiségi és közösségi folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfliktustűrő képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakításának támogatása. Függőségekhez vezető szokások megelőzésére nevelés Kapcsolattartás a rendőrséggel, a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal. „DADA” program (dohányzás, alkohol, drog, AIDS), felvilágosító, tájékoztató beszélgetések, foglalkozások kezdeményezése a szakemberek bevonásával.
Az
„Életvezetési
ismeretek
és
készségek”
c.
tanfolyamot
végzett
nevelők
közreműködésével pályázás prevenciós pályázatokra. Az iskola valamennyi alkalmazottjának és a szülőknek bevonása drogmegelőzési programunkba. A drogkoordinátor felel a prevenciós programok koordinálásáért, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottságra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatokra nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés Nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A családi szerepek megélésére való felkészülés. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tanulók napirendjének, órarendjének kialakításakor fontos figyelemmel kísérnünk terhelhetőségüket, koncentráló képességüket. A napirendjükben maradjon idő a kikapcsolódásra, a pihenésre. Az órarend kialakításánál ügyeljünk arra, hogy a készségtárgyak, valamint a humán és reál tantárgyak megfelelő arányban és sorrendben kerüljenek beosztásra egy-egy tanítási napon. Mindennapi testedzés Biztosítjuk iskolánk alsó tagozatos tanulóinak a mindennapos testmozgást a 2012/2013-as tanévtől 1. évfolyammal indítva felmenő rendszerben órarendbe épített heti öt testnevelés óra szervezésével. Azokon az alsó tagozatos évfolyamokon ahol még nem kerül bevezetésre a heti öt testnevelés óra az osztálytanító szervezi a testmozgást azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. A játékos egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A napköziben a foglalkozások szervezése a napközis csoportvezető feladata is. Az iskolaotthonban minden tanítási napra be kell építeni a délelőtti vagy a délutáni időszakra a testnevelést.
Az egyéb foglalkozások időkeretének évenként történő felosztásakor prioritást kap a tömegsport. A fogyatékos tanulók esetében fontos, hogy a testnevelést gyógypedagógus oktassa. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek iskolai oktatásában- nevelésében a mindenkori oktatásért felelős miniszter által kiadott irányelvekben megjelenő előírások a mérvadóak. Előtérbe kell helyezni azokat a sportági teljesítményeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. A testnevelés és a sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze, tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Differenciált tartalom és követelmény alkalmazása. Az esélyegyenlőség javítása a koordinációs képesség szenzitív időszakban való fejlesztésével. Ahhoz, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:
Minden gyermek mindennap részt vesz a testmozgás-programban.
Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése.
Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai).
A testnevelési tananyagban fontos a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség-mérések és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez”).Az iskolaegészségügyi team feladata a testnevelés csoportbesorolás elkészítése. A gyógytestnevelésen részt vevő tanulók állapotának javítása kiemelt feladat.
Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.
A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban.
A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében).
A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.
A köznevelési típusú sportiskola szerepe az egészségnevelésben A MOB által felügyelt köznevelési típusú sportiskolai rendszerhez csatlakozott iskolánk. Az utánpótlás képzésben végzett több évtizedes munkánk számunkra egyértelművé tette a sport, a mozgás egészségre gyakorolt hatását, a betegségek megelőzésében játszott szerepét. Ha a mindennapos testedzés tanulóink körében életformává válik, elvonja a figyelmet és az energiát olyan külső körülményektől, melyek káros hatása egyre erőteljesebben jelentkezik és leselkedik. A felnőtté válás időszakában a beidegződés nem múlik el nyomtalanul, a megszokott életforma igénnyé válik. Az iskolás korban megszerzett alapokra építve a munkahelyéről hazatérő felnőtt a családját is bevonva keresi a mozgáslehetőséget. Feladatunk tehát nem csak a versenysportra történő felkészítés, hanem az egészség megőrzését célzó prevenció is. A szűkös anyagi kondíciókkal rendelkező egészségügy válláról hosszú távon jelentős terheket emelhet le a jól szervezett iskolai sport, különösen az országos egységet alkotó sportiskolai rendszer. Gyógytestnevelés
Feladatunk a mozgáskoordináció javítása, a már kialakult elváltozások korrekciója.
A szervezet általános fejlesztése a könnyített és gyógytestnevelésre szoruló tanulók speciális igényeihez alkalmazkodva.
A betegségek előrehaladásának megállítása.
Az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával.
A prevenció.
Az iskolaorvos az általa elvégzett mozgásszervi szűrővizsgálat alapján elkészíti az évente aktuális testnevelés csoportbesorolást. Így kialakításra kerülnek a gyógytestnevelési csoportok. - I. kategória – (NEM gyógytestnevelési kategória) könnyített testnevelés tanórán belül. - II.a kategória – az ide tartozó tanulók normál testnevelés órán részt vesznek és plusz gyógytestnevelésben is részesülnek. - II.b kategória – akik elváltozásaik miatt csak gyógytestnevelésben vehetnek részt. - II.c kategória – azok a diákok, akik egyéni/kiscsoportos gyógytestnevelésen vesznek részt. III. kategória – a testnevelés alól ideiglenesen, vagy állandóan felmentett tanulók. (A testnevelés kategóriába sorolás egészségügyi szempontjai – Szakmai irányelv 2007.)
Egészségnap/ hét szervezése A tanév során egy hetet célzatosan az egészségneveléssel és fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteknek szentelünk. Ezen a héten az iskolai konyhán az egészséges táplálkozásnak megfelelő ételeket készítenek. A diákok részére előadásokat szervezünk, melyekre előadóként az iskola orvosát, védőnőjét, szakorvosokat, kozmetikusokat, dietetikusokat stb. hívunk meg. Szokások kialakítása a napköziben, egész napos iskolában (iskolaotthonos osztályban)
Felszerelés, ruházat rendezése önállóan.
Fegyelmezett gyülekezés, várakozás.
A tanterem balesetmentes megközelítése, elfoglalása.
Ebéd előtti közös kézmosás. Higiénikus WC használat.
Ebéd előtti nassolásról leszoktatás.
Közös ebéd – esztétikus terítés, egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása.
Udvariasságra szoktatás. (Ebéd = a nyugalom szigete) Ebéd utáni levegőzés.
Közös játékban egymás tisztelete, szabályok betartása, kudarcok elviselésének erősítése. Szabadidő hasznos eltöltése, a mindennapos testnevelés megvalósítása játékos mozgással.
Tanulás előtti tisztálkodás, váltóruhák rendezése, szárítása.
Nyugodt légkör kialakítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése: - önellenőrzés, egymás segítése, tanulópárok kialakítása, esztétikus feladatelkészítés, - társakkal szembeni tolerancia a tanulási időben, - csöndes játék, gyakorlás lehetőségének megteremtése.
Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása Az iskola egészségügyi ellátás szervezetten történik a szülő hozzájárulása alapján (hozzájárulási nyilatkozat) Az iskolaorvos és az iskolai védőnők munkájukat a hatályos jogszabályok alapján, az ÁNTSZ szakmai irányítása mellett végzik. Kapcsolatunk folyamatos, nagy segítséget kapunk egészségnevelő munkánkhoz. Az iskolavédőnők az iskola vezetésével egyeztetett éves munkaterv alapján dolgoznak, mely összhangban van az iskola egészségnevelési programjával.
A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok
Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelésioktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.
A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata):
a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. évfolyamban,
mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerincrendellenességekre,
vérnyomásmérés,
pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól.
A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.
Elsősegélynyújtás.
Az orvosi vizsgálatok előkészítése.
A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
Részvétel az egészségtan oktatásában
Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
Pályaválasztás segítése.
Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (26/1997.(IX.3.) NM rendelet)
A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok
A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokban.
Ennek keretében:
teljes fizikális vizsgálat,
kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.
Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.
Kötelező az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokról, valamint a 16 éves kori záró állapotvizsgálatról.
A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása.
A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése.
Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.
A külön jogszabály szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése az iskolai védőnővel együttműködve.
A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.
Közegészségügyi és járványügyi feladatok
Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.
A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének értesítése.
A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése.
Közegészségügyi-járványügyi megszüntetésére,
valamint
hiányosságok a
fővárosi
észlelésekor
és
megyei
javaslattétel
kormányhivatal
a
hibák
kistérségi
népegészségügyi intézetének értesítése.
Elsősegélynyújtás. megbetegedések
Az
iskolában
elsődleges
bekövetkező
ellátása,
majd
a
balesetek, tanuló
sérülések,
akut
háziorvoshoz,
házi
gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.
Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
Környezet-egészségügyi feladatok
Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben. (26/1997 (IX.3.) NM rendelet) Az iskolafogászati ellátás 26/1997 (IX.3.) NM rendelet alapján történik. Iskolai környezet alakítása
Termek, folyosók mellékhelyiségek, udvar tisztasága.
A tantermek jól megvilágítottak, tágasak, szellőztethetőek legyenek.
A bútorzat kiválasztása, mérete az adott korcsoporthoz illeszkedjen.
Minden tanteremben és a mellékhelyiségekben zárt fedelű szemeteseket helyezünk el.
Folyosók,
tantermek,
mellékhelyiségek
tisztántartása,
karbantartása,
felújítása.
A pedagógusok és a személyzet példamutatása.
Továbbképzések Belső: nevelési értekezlet, Külső: konferenciák, akkreditált továbbképzéseken való részvétel.
folyamatos
4.14.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzések Az évenkénti ellenőrzés a kitűzött célok megvalósítását vizsgálja, esetlegesen a megvalósítás arányát. Ezáltal követhetővé válik, mi az, amit meg tudtunk valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Módosíthatóvá válik a célkitűzés, megváltozhatnak és eltolódhatnak a hangsúlyok. Mindezeket újabb állapot felmérések is szolgálják. (1.sz. melléklet Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról) 4.15. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély- nyújtási ismeretek oktatását az iskolai védőnők bevonásával végezzük az alábbi terv szerint, 1.osztály I.félév
II. félév
Biztonságos környezet és amit tehetünk érte (az Biztonságos környezet és amit tehetünk érte iskolában) (otthon és az utcán) 2. osztály I. félév
II. félév
Égésprevenció (Bethesda program)
Mérgező növények, vegyszerek, gyógyszerek a lakásban, és azok elsősegély ellátása. 3. osztály
I. félév
II. félév
Az iskolában leggyakrabban előforduló balesetek ellátása
Leggyakrabban előforduló háztartási balesetek egyszerű otthoni ellátása 4. osztály
I. félév
II. félév
Az elsősegélynyújtás szabályai, alapelvei
Baleset esetén hívandó szervek, telefonszámok, információ adásának gyakorlása – szituációs játékok keretében
5. osztály I. félév
II. félév
1. óra: Az elsősegélynyújtás alapelvei
1. óra: A sérült vizsgálata: eszmélet (gyak.)
2. óra: Baleseti helyszín; tájékozódás a baleseti helyszínen
2. óra: A sérült vizsgálata: légzés (gyak.)
3. óra: Mentőhívás és annak gyakorlása – szituációs gyakorlat
3. óra: A sérült vizsgálata: keringés (gyak.) 6. osztály
I. félév
II. félév
Rosszullétek ellátása
Törések és ellátásuk
1. óra: Ájulás - epilepszia
1. óra: Arckoponya-borda-,medencecsonttörés
2. óra: Nagy mellkasi fájdalmak - alacsony, vagy magas vércukorszint
2. óra: Gerinc-,és végtagtörések
3. óra: Szituációs gyakorlatok az elsajátított témákból
3. óra: Szituációs gyakorlatok az elsajátított témákból 7. osztály
I. félév
II. félév
Mérgezések
Sérülések és ellátásuk
1. óra: Gyógyszermérgezés – Benzinmérgezés
1. óra: Sebellátás – Vérzések fajtái és vérzéscsillapítás
2. óra: Sav- és lúgmérgezés. Kimentés gáztérből 2. óra: Égés, és marószer okozta sérülések 3. óra: Szituációs gyakorlatok
3. óra: Szituációs gyakorlatok 8. osztály
I. félév
II. félév
Sérültek kimentése veszélyhelyzetekből
Újraélesztés
1.óra: Kimentés vízből. Kimentés áramkörből. Kimentés veszélyes anyagot szállító jármű baleseti helyszínéről.
1. óra: Fogalmak, alapszintű újraélesztés
2. óra: Légúti idegentest, agyrázkódás, sokk.
2. óra: AED használata
3. óra: szituációs gyakorlatok
3. óra: Szituációs gyakorlatok
–
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó elsősegély- nyújtási ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
Biológia
Kémia
Fizika Testnevelés
-
rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés
4.16. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a testnevelést tanító pedagógusok évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérik a tanulók fizikai állapotát. Célunk ezzel az általános fizikai teherbíró képesség mérése illetve az egyes képességek terén mutatkozó hiányosságok feltárása. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete az alapja mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésének. Feladatunk az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetése, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A tanulók fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezekre a tanulók osztályzatot nem kaphatnak. Az erőnlét két legfőbb teljesítményt meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek:
- a koordinációs képesség fejlesztése lényegében az ügyesség, hajlékonyság edzése, - a kondicionális képességek az erő, gyorsaság, állóképesség. Iskolánk a EUROFITT módszert használja a terhelhetőség és az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez. Alapmérések:
Alsó végtag dinamikus erejének mérése (helyből távolugrás).
A törzs-, a kar- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (lökés egy kézzel, tömött labdával).
A vállövi és karizmok erejének, állóképességének mérése (fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan).
A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése (tömött labda vetése két kézzel a fej fölött hátra).
A hátizmok erő – állóképesség mérése (hason fekvésből törzsemelés és leengedés).
Hasizmok erő – állóképesség mérése (Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés).
Cooper – teszt: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv futása.
Kiegészítő mérések:
Pulzusmérés
Szívműködést befolyásoló tényezők
Az optimális testtömeg és az attól való eltérés
Bőrredő mérése
Hajlékonyság
Sport- életmód kérdőív
A testnevelés órák feladata továbbá a testtartásért felelős izmok erősítése és nyújtása: a biomechanikailag helyes testtartás megtanítása és automatizálása. Minden órán végeztetjük a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által ajánlott tartásjavító gyakorlatsort. A felmérések eredményeit a testnevelést tanítók kötelesek úgy vezetni, hogy a tanulók fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről-évre követhetőek legyenek.
Fontos, hogy a mérés eredményeit a tanulókkal és a szülőkkel együtt értelmezzük, értékeljük. 4.17. Az iskola környezeti nevelési programja 4.17.1. A környezeti nevelés alapelvei
A nevelőtestület egysége (a prioritások tekintetében).
Az intézmény összes dolgozójával és a szülőkkel partneri viszony kialakítása.
Az intézmény higiénés állapota, a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés.
Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés.
Az iskola, munkarendje, napirendje, szokásai a kitűzött célokat szolgálják.
A jogok és kötelességek összhangja.
Az általános műveltség fontossága.
Az oktatás és nevelés egysége.
A bizalmon és a tudáson alapuló tanári tekintély.
A kölcsönös felelősség elve (gyerekek, szülők).
Nemzeti hagyományok ápolása.
A helyi tantervben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása.
A tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola ökológiai kultúrája.
4.17.2. A környezeti nevelés célja
A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát.
A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt.
Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.
Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat.
Ennek érdekében céljaink:
az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése,
az élet tisztelete és védelmének igénye,
rendszerszemléletre nevelés,
a globális összefüggések megértése,
a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása,
a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése,
a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben,
takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása stb.),
alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása,
környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése,
a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokás- rendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,
az igényes környezeti kultúra megalapozása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül,
a személyiség sokoldalú formálása, nyitott önálló személyiséggé válás,
az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása,
a tanulás tanítása,
az önművelődés igényének kialakítása,
konfliktuskezelés elősegítése,
a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése.
4.17.3. A környezeti nevelés feladatai
Hatékonyabb, munkáltató jellegű módszerek alkalmazása: • motiváció, kíváncsiság felkeltése, • tapasztalaton alapuló megismerés, • sokféle szemléltetés, • önálló és csoportmunka, • gondolkodási képességek fejlesztése.
A tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés).
A helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése.
A természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolák) a lakóhely élővilágának megszerettetése.
Lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez.
A tanulók felelősségérzetének fejlesztése családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt.
Az egészségesebb életmód érdekében: • a mozgás, természetjárás, • a személyes higiéné, • a helyes táplálkozás igénnyé alakítása.
4.17.4. Környezeti nevelés színterei:
tanórák, napközis iskolaotthonos foglalkozások,
szakkörök, sportkörök,
iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények,
versenyek, pályázatok, vetélkedők,
országos, városi és iskolai akciók,
sportnapok, kirándulások, túrák,
környezetvédelmi napok,
jeles napok,
számonkérési, ellenőrzési rendszerek,
kapcsolatok kiépítése, működtetése: • fenntartóval, • szülőkkel, • civil szervezetekkel,
madáretetés,
iskolai papírgyűjtés- szelektív hulladékgyűjtés,
népszokások felelevenítése,
tanösvények,
kézműves foglalkozások,
színjátszás, drámapedagógia,
faliújság szerkesztése,
könyvtári órák.
4.17.5. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek
Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.
Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.
Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.
Szövegértelmezés, lényegkiemelés, annak megvitatása.
Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.
Tényanyag gyűjtése, jegyzetelése.
Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.
Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.
Információrögzítés együttműködéssel.
Csoportos asszociációs feladatok.
Esszé kidolgozása (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).
Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében.
Tesztkészítés, tesztértékelés.
Követelmények megfogalmazása.
Problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel.
Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása.
Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása, tisztázása.
Vélemények gondolatok társítása posztereken.
Könyvtári kutatás, adatbázis kezelése.
Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.
Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus (sok szempont szerinti) körüljárása.
4.17.6. Környezeti nevelés mérése, értékelése A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében:
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására,
a szociális képességek alakulására,
a beállítódások és értékorientáció fejlődésére,
a csoporthelyzet megismerésére,
a konfliktuskezelés módjára irányul.
Osztályközösség esetében:
a csoportviszonyok alakulásának,
a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak,
az információs kapcsolatrendszernek,
a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.
Eredményvizsgálati módszerek:
folyamatkövető megfigyelés,
célzott megfigyelés,
helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),
tevékenységelemzés,
egyéni és csoportos megbeszélés.
4.17.7. Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései (vetélkedők, versenyek, jeles napok). Az osztályterem hangulata, atmoszférája utal a benne élő közösségre, a közösség környezetkultúrájára.
Javasolt témakörök: Ezek a témakörök igény szerint megváltoztathatóak, részletes kidolgozásuk az aktuális osztályfőnöki tanmenetekben megtalálhatóak. 5. évfolyam: • A közösségben elfoglalt hely • Felelősségvállalás • Saját környezetünk megteremtése 6. évfolyam: • A környezet hatásai • Természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek 7. évfolyam • A fogyasztói társadalom • A hulladék 8. évfolyam •
Energia
4.17.8. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A nem hagyományos tanórai keretben folytatott tanítást abban az esetben szervezzük amennyiben azt valamennyi érintett gyermeknek térítésmentesen (ingyen) tudjuk biztosítani. A térítésmentesség érdekében pályázatokat írunk, támogatókat keresünk. Vonatkozik ez a tanulmányi kirándulásokra, osztálykirándulásokra, erdei iskolákra, suli táborokra 4.17.9. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei:
szakkörök,
környezetvédelmi akciók- projektek készítése, terepgyakorlat, túrák,
kapcsolattartás a médiával,
üzemlátogatások (szennyvíztisztító, szeméttelep),
hulladékgyűjtés,
vetélkedők, tanulmányi versenyek,
jeles napokon figyelemfelkeltő programok szervezése („iskolazöldítés”, faültetés),
kiállítások, kézműves foglalkozások rendezése (előnyben a természetes anyagok),
művészeti csoportok, ünnepségek.
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje
Az iskola 2013. szeptember 1-től szervezi meg nevelő és oktató munkáját e program alapján.
A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1-jétől az 1.,5. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre.
Ezen Pedagógiai Program érvényességi ideje 4 tanévre, azaz 2013. szeptember 1-jétől 2017. augusztus 31-ig szól.
A Pedagógiai Program újabb felülvizsgálatára 2017. március 31-ig került sor.
5.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását.
5.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
az iskola igazgatója
a nevelőtestület bármely tagja
a nevelők szakmai munkaközösségei
a szülői munkaközösség
a diákönkormányzat képviselői
az iskola fenntartója
A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezet illetve a diák-önkormányzati képviselő útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetője hagyja jóvá.
A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
5.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program 1-1 példánya a következő helyeken található: Helyszín
Forma
az iskola fenntartójánál
CD/DVD
az iskola irattárában
CD/DVD
az iskola könyvtáraiban
papír alapon
az iskola nevelői szobáiban
Elektronikusan
a tagiskola-vezető igazgatóhelyetteseknél
CD/DVD
az iskola honlapján
Elektronikusan
6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2013. március 27-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kazincbarcika, 2013. március 27.
_________________________ Ádám Jenő Tagiskola diákönkormányzatának vezetője
_________________________ Dózsa György Tagiskola diákönkormányzatának vezetője
_________________________ Kazinczy Ferenc Tagiskola diákönkormányzatának vezetője
________________________ Árpád Fejedelem Tagiskola diákönkormányzatának vezetője
________________________ Gárdonyi Géza Tagiskola diákönkormányzatának vezetője
________________________ Pollack Mihály Általános Iskola diákönkormányzatának vezetője
A pedagógiai programot a szülői szervezet 2013. március 27-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kazincbarcika, 2013. március 27.
_______________________
__________________________
SZM elnöke (Ádám J.Tagisk.)
SZM elnöke (Árpád F. Tagisk.
_________________________
___________________________
SZM elnöke (Pollack M. Ált. Isk.)
SZM elnöke (Kazinczy F. Tagisk.)
_______________________
__________________________
SZM elnöke (Dózsa Gy. Tagisk.)
SZM elnöke (Gárdonyi G. Tagisk.)
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 27-én tartott ülésén elfogadta. A tantestületi értekezleten készült jegyzőkönyv és jelenléti ív a pedagógiai program mellékletét képezi. Kazincbarcika, 2013. március 27.
______________________________ Varga Mónika általános igazgatóhelyettes
___________________________ Lukácsné Varga Csilla általános igazgatóhelyettes
Alulírott Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes mint a Pollack Mihály Általános Iskola igazgatója az intézmény pedagógiai programját jóváhagyom. Kazincbarcika, 2013. év március hó 27. nap
__________________________ Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató
