MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!

MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!

„Isten minden kis tücskének Akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.” (Margaret Martle)

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ....................................................................................................................................5 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ........................................................................................................6 3. HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................8 4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................11 4.1. Oktató-nevelı munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......11 4.1.1. Alapelveink.......................................................................................................................11 4.1.2. Céljaink ............................................................................................................................12 4.1.3. Feladatok .........................................................................................................................14 4.1.4. Eljárások, módszerek .......................................................................................................16 4.2. A képzés szakaszai ................................................................................................................17 4.2.1. Az alapképzést kiegészítı, választható foglalkozások ......................................................19 4.2.2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei ..............................................................................20 4.2.3 Napközi, iskolaotthon........................................................................................................20 4.3. Személyiségfejlesztés .............................................................................................................22 4.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................24 4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ..........27 4.6. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése ...........................................................29 4.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program...............................30 4.8. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok..............................32 4.8.1. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése ................................................................................................................................32 4.8.2. A sajátos nevelési igényő gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése ................................................................................................................................43 4.9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................48 4.10. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységeink....................................................49 4.11. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei .....................................................................................................................................51 4.12. Az iskola egészségnevelési programja ...............................................................................53 4.12.1. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok ...........................................................................53 4.12.2. Feladataink ....................................................................................................................54 4.12.3. Az egészségnevelési program ellenırzése, értékelése, újabb célkitőzések.....................60 4.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .....................................61 4.14. Az iskola környezeti nevelési programja ..........................................................................62

3 4.14.1. A környezeti nevelés alapelvei .......................................................................................62 4.14.2. A környezeti nevelés célja ..............................................................................................63 4.14.3. A környezeti nevelés feladatai........................................................................................64 4.14.4. Környezeti nevelés színterei:..........................................................................................65 4.14.5. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek ..............................................65 4.14.6. Környezeti nevelés mérése, értékelése ...........................................................................66 4.14.7. Osztályfınöki munka és a környezeti nevelés ................................................................67 4.14.8. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás...............................................68 4.14.9. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetıségei:............................................69 4.15. A közlekedésre nevelés iskolai programja ........................................................................70 4.15.1. A közlekedési képességek fejlesztése ..............................................................................70 4.15.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai ....................................................................70 4.15.3. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai...............................................................71 4.15.4. A megjelölt célok és feladatok megvalósulását szolgáló tananyagtartalom..................71 4.16. A fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok ......................................................73 4.16.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ...................................................................................73 4.17.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ......................................................75 4.17. A társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismeretek................................................................77 5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................................80 5.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai ....................................................................................................82 5.1.1. Az 1–8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelezı óraszámok ......................................83 A) Heti óraszámok .................................................................................................................83 B)Éves óraszámok..................................................................................................................91 5.1.2. A választható órák és óraszámaik....................................................................................94 A) Heti óraszámok .................................................................................................................94 B) Éves óraszámok...............................................................................................................102 5.1.3. Eltérı tanterv szerint oktatott tanulók óraterve .............................................................104 A) Tantárgyak és óraszámok (heti, éves).............................................................................104 B) Tanórán kívüli tevékenységek, a napközis és tanulószobai csoportok heti óraterve ......106 C)

Nem kötelezı, választható tanórai foglalkozások heti óraterve...............................106

5.2. A NAT belépésének ütemezése...........................................................................................107 5.3. Kulcskompetenciák .............................................................................................................109 5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai..........................................111

4 5.5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................................................................................................................................113 5.5.1. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: 113 5.5.2. A feladatok adásának korlátai: ......................................................................................113 5.6. Értékelés...............................................................................................................................114 5.6.1. Az értékelés területei:.....................................................................................................114 5.6.2. A nevelı–oktató munka intézményi szintő értékelésének szempontjai:..........................114 5.6.3. A tanulók személyiségfejlıdésének, tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése ..................................................................................................................................................115 5.6.3.1. Az értékelés szempontjai ........................................................................................115 5.6.3.2. Az értékelés feladata ...............................................................................................116 5.6.3.3. Az értékelés során szempont elıtt tartandó alapelveink .........................................116 5.6.3.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, követelményei, formái ..............................................................................................................................................117 5.6.4. Az értékelés rendszeressége és formái ...........................................................................122 5.6.4.1. Az 1. osztálytól 4. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés ...................124 5.6.4.2. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai.............................125 5.6.5. A tanulók jutalmazásának elvei......................................................................................126 5.6.6. A tanuló fegyelmi felelıssége .........................................................................................127 5.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei............................................................................128 5.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........................................................130 5.9. Az oktatómunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke ...........................................132 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .....................................................................................................135 6.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje ........................................................................135 6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................135 6.3. A pedagógiai program módosítása ....................................................................................135 6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ..............................................................136 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA...................................137

1. BEVEZETİ

A Pollack Mihály Általános Iskola három nagy múltú, magas szakmai színvonalon dolgozó általános iskola összevonásával jött létre 2007. július 1-jével. A Pollack Mihály Általános Iskola lett a székhely intézmény. Az Árpád Fejdelem - Újvárosi Általános Iskola Árpád Fejedelem Tagiskolaként, a Kazinczy Ferenc- Kertvárosi Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolaként mőködik tovább. Az összevonást követıen a Pedagógiai program elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a három iskola nevelési elveit azonos alapokra hozzuk úgy, hogy mellette az egyéni arculat, a kialakult hagyományok megırzése biztosított legyen. Szeretnénk, ha az intézmény tanulói, pedagógusai, az iskolával kapcsolatban álló szülök, partner szervezetek elsısorban az elınyeit érzékelnék és élveznék az összevont iskolának. Lehetıséget látunk az egymástól való tanulás megvalósítására egymás programjaiba való bekapcsolódással, mőhelymunkák folytatásával. Tanulóink számára tágult a tanórán kívüli foglalkozások köre, hiszen egy iskolaként valamennyi tagintézmény által szervezett foglalkozáshoz módjuk van csatlakozni. Az átszervezés hatékony humánerıforrás gazdálkodásra ad alkalmat. Kihasználjuk - az áttanítás adta lehetıségbıl adódóan- pedagógusaink szakmai tudását. Megfelelı terheléssel, tantárgyfelosztással biztosítjuk számukra a képzettségüknek megfelelı foglalkoztatást. A tanulócsoportok kialakításánál szem elıtt tartjuk a hátrányos helyzető tanulók egyenletes elosztását. Célunk: • hosszú távon jól mőködı, harmonikus kapcsolat megteremtése a tagiskolák és a székhelyintézmény között, • pozitív beállítódás kialakítása, melynek eredményeképpen kiegyensúlyozott, nyugodt iskolai légkört tudunk biztosítani az iskolai élet minden szereplıje számára. Bízunk benne, hogy törekvéseink, megfogalmazott céljaink összecsengenek a szülık és az iskola partnereinek elvárásaival. Szeretnénk, ha támogatnának bennünket feladatvégzésünk során céljaink elérésében.

6

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény neve

Pollack Mihály Általános Iskola

Az intézmény székhelye, címe

3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. Tel.: 06 48/512-016 Fax:48/512-014 e-mail cím: [email protected] 3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/a Herbolyai út 5-7. Árpád Fejedelem Tagiskola tel.:48/512-064 fax. 512-065 e-mail cím:[email protected] Kazinczy Ferenc Tagiskola tel:48/512-074 fax:48/ 512-073 e-mail cím: [email protected]

Az intézmény elérhetıségei Az intézmény telephelyeinek címe

Telephelyek elérhetısége

Az intézmény vezetıje

Az intézmény jogállása

az igazgató (akit a fenntartó önkormányzat képviselıtestülete nevezett ki) önálló jogi személy

Az intézmény gazdálkodásának formája

teljes jogkörrel rendelkezı, részben önállóan gazdálkodó intézmény.

Mőködési területe

Kazincbarcika, Sajógalgóc, Sajóivánka, Tardona, Bánhorváti, Nagybarca, Sajókaza • Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fı tér 4. • Bánhorváti Község Önkormányzata 3642 Bánhorváti Szabadság út 32. • Nagybarca Község Önkormányzata 3641 Nagybarca Kossuth út 19. • Sajógalgóc Község Önkormányzata 3636 Sajógalgóc, Táncsics út 44. • Sajóivánka Község Önkormányzata 3720 Sajóivánka, Rákóczi út 6. • Sajókaza Község Önkormányzata 3720 Sajókaza, Petıfi S. út 2. • Tardona Község Önkormányzata 3644 Tardona Aradi út 1.

Az intézmény fenntartója

Az intézmény alapító okiratának száma Az alapító okirat kelte Az intézmény alapításának éve Az intézmény típusa Az intézmény számlavezetı bankja Az intézmény számlaszáma

128/2007. 2007. 04.20. 2007 8 évfolyamos általános iskola OTP Bank Rt. 11734152-15549295

7 Az intézmény adóhatósági azonosító száma 15549295-2-05 Az intézmény statisztikai számjele Az intézmény OM azonosító száma

15549295-8010-322-05 028 880

Az intézmény feladata: Alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanuló érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a képviselı-testület által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelıen. A pedagógiai program az alapító okirat mellékletét képezi. Az iskola a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı tanórai foglalkozásokat

szervez,

felzárkóztatás,

fejlesztés,

tehetséggondozás,

illetve

kiegészítı ismeretek átadása céljából. Részt vesz a sajátos nevelési igényő tanulók integrált, szegregált nevelésében, oktatásában. Az iskola fokozott figyelmet fordít a sajátos nevelési igényő, a veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozásra. A szülık igénye alapján napközis és iskolaotthonos foglalkozásokat szervez, amely alatt biztosítja a tanulók napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat és az iskolai felkészítést. Az iskola a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Az iskolában a nevelés-oktatás nyelve a magyar. Az angol, a német, a testnevelés és a számítástechnika tantárgyakat emelt szintő oktatás keretében tanítja, közoktatási típusú sportiskolai osztályokat mőködtetet, képzımővészeti képzést folytat. A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által megkötött társulási szerzıdés alapján Sajóivánka, Sajógalgóc, Tardona települések tanköteles korú tanulóinak, valamint Nagybarca, Bánhorváti, Sajókaza települések sajátos nevelési igényő tanulóinak fogadása, nevelése-oktatása.

8

Kiegészítı tevékenysége: Az iskola felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítı, valamint szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás keretében szakkört, tanulmányi versenyeket, iskolai sportkört, iskolák közötti versenyeket, bajnokságokat tart.

Az eredményes oktató- és nevelımunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskolát támogató alapítványokkal: Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Árpád fejedelem tér 7/A. Kazinczy - Kertvárosi Iskolába Járó Gyermekekért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 5. Pollack Mihály Úti Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29.

3. HELYZETELEMZÉS Tárgyi feltételek: Iskolánk egy székhelyintézménybıl és két tagiskolából épül fel. Jelenleg négy épületben folyik a tanítás (2008. szeptemberétıl már csak három épületben).

A jövıre nézve

megállapítható, hogy mindhárom épületben jól felszerelt, esztétikus osztálytermek, szaktantermek, összintézményi szinten három nagy és két kisebb, csoportbontásra alkalmas számítástechnika tanterem áll a tanulók rendelkezésére. Egy épületben nyelvi laborral is rendelkezünk. Mindhárom épületben található könyvtár, tornaterem és ebédlık, tartozik hozzá sport- és napközis udvar. Személyi feltételek: Az

intézményben

tanítók,

szaktanárok,

gyógypedagógusok,

könyvtárosok,

iskolapszichológus, iskolavédını, pedagógiai asszisztensek, a sajátos nevelési igényő tanulókkal foglalkozó tagozaton gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelı közös munkájával folyik az oktató-nevelı munka. A ápolt, tiszta környezet megteremtését a karbantartók és a takarítók biztosítják.

9

A székhely iskolában és a Kazinczy Tagiskolában saját konyhát mőködtetünk konyhai dolgozókkal, élelmezésvezetıkkel. Az iskola alkalmazottaival, a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs és egyéb feladatok megoldását iskolatitkárok és gazdasági ügyintézık látják el. Kihasználtság: Az Árpád Fejedelem Tagiskolában jelenleg 19 tanteremben, 22 tanulócsoportban 589 tanuló tanul. Az intézmény kihasználtsági mutatója:115 % A Kazinczy Ferenc Tagiskolában 30 tanteremben, 24 tanulócsoportba 596 tanuló jár . Kihasználtsága 76%-os. A Pollack Mihály Általános Iskola székhely intézményében 18 tanterem áll a 15 normál tantervő osztály számára, melyben 386 tanuló tanul. Ebben az épületben az iskola tagozatán 6 csoportszobában, 6 tanulócsoportban 52 fıvel folyik a sajátos nevelési igényő tanulók szakértıi javaslat alapján történı szegregált oktatása. Az intézmény kihasználtsági mutatója: 83% Összintézményi szinten a kihasználtság 92%-os. (2007/2008) Tendencia- Jövıbeli elképzelések: Tanulólétszám-foglalkoztatás: 2008. szeptemberétıl már csak három épületben fogunk dolgozni. A tanulócsoportok száma az elkövetkezı négy-öt évben csökkenni fog az Árpád Fejedelem Tagiskolában és Kazinczy Ferenc Tagiskolában, mivel kevesebb osztályt indíthatunk, mint amennyi elhagyja iskolánkat. A székhely intézményben a normál tantervő osztályok száma még három évig stagnál, majd eggyel nı. A tagozaton hatról négyre csökken a csoportok száma, mely valószínőleg hosszú távon tartható lesz. Cél, hogy mindhárom épület 16 általános tantervő osztállyal mőködjön. Természetesen az osztályok létszámának csökkenése maga után vonja a pedagógus álláshelyek folyamatos csökkenését is. A 2008/2009-es tanévtıl az épületbezárásból adódóan kevesebb takarító kerül alkalmazásra.

Képzés: Megtartjuk a tagiskolai specialitásokat. intézményegységek

Választható

Kiemelten kezelt tanórán kívüli foglalkozások

Árpád Fejedelem Tagiskola

Emelt

szintő Emelt

idegen nyelv

szintő Iskolaotthon

számítástechnika

tánc

Ritmikus gimnasztika, sport f

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Emelt

szintő Sportiskolai

idegen nyelv

osztály

Iskolaotthon

Sport,

Sávos

edzések

szakági

matematika, Emelt

óraszámú

számítástechnika Pollack Mihály

Emelt óraszámú Képzımővészeti

Iskolaotthon

Általános Iskola

idegen nyelv

SNI

(székhely)

képzés

szegregált

Számítástechnika

tanulók Képzımővészeti szakkör

oktatása

Tanórán kívüli fogalakozások szervezésénél kihasználjuk az összevonás elınyeit az iskolák közötti átjárhatósággal.

4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. Oktató-nevelı munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4.1.1. Alapelveink Jó iskolai légkör Nevelı-oktató munkánkat olyan iskolai légkör megteremtésére alapozzuk, amelyben a gyermek és a felnıtt jól érzi magát, a társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékő emberként élheti meg önmagát.

Az iskolai élet demokratizmusa Iskolánk pedagógusai és vezetıi igyekeznek olyan irányítási alapelvek szerint nevelni a tanulókat, amelyek biztosítják a gyerekeket megilletı jogok, valamint a tılük elvárt kötelességek érvényesítését. A szabályalkotásban mindenki részt vehet, részt vesz. A döntéshozatal után a többségi vélemény mindenki által betartandó.

Általános emberi értékek Nagy figyelmet fordítunk az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítására, a velük való azonosulásra. Tiszteletben tartjuk a szülıknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyızıdésüknek megfelelı oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

Egyenrangúság elve Nevelı-oktató munkánk két alapvetı tényezıje, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló ennek nem tárgya, hanem alanya.

A pedagógus koordinátor szerepe A pedagógus segítségével a tanuló megkapjon minden olyan segítséget, amely tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bıvítéséhez

12

és korszerősítéséhez szükséges. A személyes tapasztalatszerzés és a tanulói öntevékenység lehetıségeinek megteremtésével, motivációval az aktivitás biztosítása.

Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerőségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolnunk.

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanulók fejlıdését mindenkor önmaguk fejlıdési üteméhez mérten kell biztosítani.

A külsı hatások elve Pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életük során szereznek.

A következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetıség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezıkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanári szabadságból adódó önállóság felelısségteljes alkalmazása.

4.1.2. Céljaink Általános emberi értékek • Létünk értékeinek, társas kapcsolatainak, egymás személyiségének és az egyetemes emberi jogoknak tiszteletben tartása, a másság elfogadása, tolerancia. A tudás, mint hatalom és mint erıforrás • Iskolánk nevelési-oktatási célja, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerő, továbbépíthetı alapmőveltséget, készítse fel ıket az új társadalmi elvárások befogadására, megvalósítására. • Olyan iskola kialakítása, amelyben a gyerekek személyisége a pedagógusok, a szülık és a tanulók közös tevékenységével fejlıdik, az oktató-nevelı munka együttes összefogásra épül.

13

• A tanulók gondolkodásmódjának, értelmének fejlesztése, hogy képesek legyenek az új ismeretanyag megértésére és alkalmazására, igényük legyen az önképzésre és a folyamatos önmővelésre. • A gondolkodás, a problémamegoldás elıtérbe állítása a viszonylag egyszerőbb mechanikus tanulással szemben. A tanulás tanítása. A kulcskompetenciák fejlesztése. • A

tanulók

kapjanak

lehetıséget

a

korszerő

ismeretszerzés

módjainak

megismerésére, sajátítsák el az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az Interneten való keresés stratégiáját. Kulturált viselkedési normák • Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy közösségi kapcsolatokat alakítsanak ki életük

legkülönbözıbb

területein,

betartva

az

egymás

iránti

viselkedés

legalapvetıbb illemszabályait. A testi és lelki egészség • Testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket kell nevelnünk. Környezettudatos magatartás • Segíteni kell a tanulókat abban, hogy érdeklıdjenek a társadalmi és természeti folyamatokban bekövetkezı változások iránt, ne váljanak közömbössé a környezetünket és Földünket sújtó környezeti ártalmakkal szemben. Felelısségvállalás önmagunkért, másokért • Tanulóinkban ki kell fejleszteni a helyes önismeretre, kitartó munkára irányuló törekvést, segíteni kell ıket az egészséges önbizalom, a belsı harmónia és önelfogadás kialakításában, képessé kell tenni ıket a modern idık által megkövetelt vállalkozási kedv, ötletesség kifejlesztésére.

Hagyományok ápolása, megırzése, új közösségformáló hagyományok kialakítása • Anyanyelvünk tudatos és igényes használata. Szülıföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeit ismerve, ırizve, tiszteletben tartva váljanak európai polgárokká.

14

• Az

idegen

nyelvi

kommunikáció

képességének

kialakítása,

más

népek

hagyományainak, kultúrájának megismerése, tiszteletben tartása. Sajátos nevelési igényő tanulókkal kapcsolatos kiegészítı céljaink: • A gyermekek meglévı adottságaira, pozitív tulajdonságaira építkezve, a hiányzó vagy

sérült

funkciók

feltárása

mellett

korrekciós

(rehabilitációs)

jellegő

tevékenységgel a személyiségük egészének harmonikussá formálása. • Sajátos gyógypedagógiai módszerek segítségével eljuttatni a fogyatékos gyermeket állapotának megfelelı teljesítıképesség végsı határáig, ezzel esélyt adva az épek társadalmába való zökkenımentesebb beilleszkedésre. • A

sérült

funkciók

mőködıképességének

helyreállítása,

a

tankötelezettség

megnyugtató módon való teljesítése érdekében a gyermek képességfejlesztése a kötelezı egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében. • A dinamikus fejlıdést mutató gyermekeknél 3. osztály végén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakembereinek bevonásával az iskoláztatás általános rendjébe való visszahelyezés lehetıségének vizsgálata. • A társas kapcsolatok, a konfliktustőrı-és feloldó magatartás fejlesztése, önálló életvezetési technikák kialakítása a társadalmi beilleszkedés érdekében.

4.1.3. Feladatok • A tantervi követelményekbıl kiindulva a tanítási-tanulási folyamat megszervezése a tanulók egészséges terhelésének szem elıtt tartásával. • Új utak keresése az oktató-nevelımunka színesítésére, folyamatos módszertani megújulás. A nem szakrendszerő oktatás megszervezése 5.6. évfolyamon. • Az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása (önálló olvasás, sajtó, számítógép, múzeum, színház).Könyvtárhasználatra nevelés. • Objektív teljesítménymérésekkel szerzett visszacsatolás (standardizált mérések) Felkészülés az országos kompetencia mérésekre. • Rendszeres, folyamatos, ösztönzı értékelés, önértékelés biztosítása.

15

• Idegen nyelv, testnevelés, számítástechnika területén emelt szintő oktatás nyújtása, mővészeti képzés (tánc, képzımővészet) • A tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztés, lemorzsolódás kiemelt területként kezelése. • A

sajátos

nevelési

igényő

tanulók

integrált

nevelésének-oktatásának

megszervezése. • Segítségnyújtás egyes tanulók szociokulturális hátrányainak leküzdéséhez, a deviáns magatartás kialakulásának megelızése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a napközi folyamatos szervezésével. • Az osztályközösségek formálása, fejlesztése, erısítése. • A sikeres pályaválasztás gondos elıkészítése oktatási, nevelési, szervezési területen. • Az iskola kulturális

életének, szabadidıs tevékenységének

megszervezése,

viselkedési szokások kialakítása, a hagyományok ápolása a diákönkormányzat segítségével. Sajátos nevelési igényő tanulókkal kapcsolatos kiegészítı feladataink: • Olyan komplex gyógypedagógiai habilitációs és terápiás munka, olyan speciális eszközrendszer alkalmazása, amely a nevelési szükségletekhez igazodik, az ismeretek eltérı mélységben és terjedelemben teszi hozzáférhetıvé. A verbális információhordozók mellett más érzékleti csatornákat is mőködésbe hoz, és az egyénhez igazítja a tanulási folyamatok szerkezetét. • A „cselekvésbe ágyazott” gondolkodás elıtérbe állítása, a kutató, felfedeztetı cselekvéses tanulás hangsúlyozása.

4.1.4. Eljárások, módszerek Szervezési vonalon: • A személyi és tárgyi feltételrendszer folyamatos javításával, szinten tartásával színvonalas oktató-nevelı munka biztosítása. •

A tantárgyfelosztás, az órarend készítésénél fontos szempont a humán erıforrások és a tantermek optimális kihasználása, a pedagógusok foglalkoztatásának, helyettesítésének átjárhatósággal való megoldása.

• A tagiskolák közötti áttanítás megszervezése, szakos ellátottság maximális kihasználtsága. • Az osztályfınöknek a lehetıségekhez képest a maximális óraszám biztosítása az osztályában. • Munkánkat a belsı dokumentumok közös megfogalmazásával szabályozzuk.

Az oktatás területén: • A magyarázat, a meggyızés, a tudatosítás módszereivel igyekszünk elérni tanulóink neveltségi szintjének emelését. • Folyamatos önképzéssel és a továbbképzési lehetıségek maximális kihasználásával gazdagítjuk módszertani kultúránkat, különös tekintettel a motivációra, az érdeklıdés felkeltésére és fenntartására, a biztatás, a dicséret, a sikerélmény ösztönzı hatásának kihasználására. • A sajátos nevelési igényő tanulók oktatása egyéni fejlesztési terv alapján történik a differenciálpedagógia alkalmazásával. • Az objektív teljesítményméréshez felhasználjuk a monitor rendszerő felméréseket, melyek a szövegértési és matematikai eszköztudás vizsgálatára törekszenek. • A 8. osztályosok pályaválasztását körültekintıen elıkészítjük szülıknek, tanulóknak szervezett tájékoztatókkal. • Nyílt napok tartásával a szülık számára betekintési lehetıséget nyújtunk munkánkba. Tájékoztatjuk ıket az iskola eredményeirıl, feladatairól, problémáiról. Lehetıséget teremtünk számukra a kulturált véleményalkotásra, értékelésre.

17

• Pályázatfigyelı és -író rendszer mőködtetésével igyekszünk segíteni az iskola céljainak és feladatainak megvalósulását. Az eltérı tantervő oktatásban részesülı tanulókkal kapcsolatos kiegészítı eljárások, módszerek Szervezési vonalon: 1-8. évfolyamig a közismereti tantárgyak tekintetében egytanítós, nagyfelmenıs rendszerben dolgozunk. A készségtárgyakat minden évfolyamon betanítjuk. Oktatási vonalon: A tanulók képességeihez igazított tananyag, követelményrendszer és speciális gyógypedagógiai módszerek és terápiák alkalmazása.

4.2. A képzés szakaszai

1-2. évfolyam

Bevezetı szakasz

3.4. évfolyam

Kezdı szakasz

5-6. évfolyam

Alapozó szakasz

7-8. évfolyam

Fejlesztı szakasz

Az alapfokú nevelésoktatás szakasza

A bevezetı szakasz célja elsısorban a szocializáció, a társas viselkedési normák begyakorlása, a feladattudat elmélyítése. A kezdı szakasz fı feladata az olvasási, számolási alapkészségek elsajátítása. Az alapozó szakaszban az elsajátított képességek elmélyítése, a gyerekek különbözı érdeklıdési területeinek felmérése történik. A kötelezı tanórai foglalkozása keretének 25-40 %-ában nem szakrendszerő oktatás, a fennmaradóban szakrendszerő oktatás folyik. A fejlesztı szakasz célja a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerısítése, bıvítése, finomítása, a célirányos iskolaválasztás elısegítése a szakrendszerő oktatás keretében.

18

Az alapozó szakaszban (5.6. évfolyamon) az általános követelmények szerint oktatott tanulók számára a 2008/2009-es tanévtıl kerül bevezetésre a nem szakrendszerő oktatás.

Funkciója: • A korábbinál több idıben folyjon az alapkészségek (kommunikációs, olvasásszövegértés, problémamegoldó) fejlesztése. • Az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése. • Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek megalapozása. Célja, hogy kialakuljon a tanulókban: • a kritikus gondolkodás, • a kreativitás, • a kezdeményezıképesség, • a problémamegoldó képesség, • a kockázat értékelés, • a döntéshozatal képessége.

• A tantestület úgy határozott, hogy ezeken az évfolyamokon rendelkezésre álló idıkeret 25 %-ában, azaz heti 7 órában szervezi meg az alapozó funkciók hatékonyságának növelését. • A nem szakrendszerő órák megtartására heti rendszerességgel kerül sor

• A következı tantárgyak az alábbi óraszámmal kerülnek bevonásra a nem szakrendszerő oktatásba: tantárgy magyar nyelv és irodalom matematika történelem természetismeret idegen nyelv testnevelés ének rajz összesen

Heti Éves óraszám óraszám 1,5 55,5 1,5 55,5 0,5 18,5 0,5 18,5 1 37 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 7 259

• A tanulás szervezése során a páros munka, a differenciált csoportmunka, kooperatív tanulási technikák alkalmazásával valósul meg a készségfejlesztés. • A 4. évfolyamon minden évben lebonyolításra kerülı országos kompetenciamérés anyagát, - mely az olvasáskészséget, az elemi számolási készséget és az elemi gondolkodás képességét méri- és az abban elért tanulói eredményt vesszük alapul a készségek diagnosztizálásához. • A nem szakrendszerő képzésben azok a pedagógusok vesznek részt, akik ilyen irányú 120 órás képzésben részt vettek, illetve gyakorlatot szereztek az alsó tagozaton való tanítás alkalmával vagy tanítói végzettséggel is rendelkeznek.

4.2.1. Az alapképzést kiegészítı, választható foglalkozások A) Általános követelmények szerint oktatott tanulók számára Idegen nyelv (angol, német) 1-3. évfolyamon egy illetve két órában 4. évfolyamtól emelt szintő képzés heti 5 órában. Emelt óraszámú képzés heti 4 órában. Testnevelés: emelt szintő képzés heti 5 órában Néptánc/társastánc: 1-4. évfolyamon heti 0,5 órában néptánc, 5-8.évfolyamon heti 0,5 órában társastánc. Képzımővészeti képzés: 1-2. évfolyamon heti 2 órában 3-6. évfolyamon heti 2,5 órában, 7.8. évfolyamon heti 2 órában. Számítástechnika: emelt óraszámban 3-8. évfolyamon heti 2 órában. Emelt szinten 7.8. osztályban heti 4 órában.

20

B) Eltérı tanterv szerint oktatott tanulók számára A tanulók igénye és nevelési szükséglete szerint szervezzük. Célunk a tanulók sokoldalú fejlesztése, speciális ill. kiegészítı ismeretek átadása, és a hiányzó tudásanyag pótlása. -

Felzárkóztatás,

-

Fejlesztés: logopédia,

-

Tehetséggondozás,

-

Kiegészítı ismeretek,

4.2.2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei • Az osztályok kialakításánál nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzető tanulók egyenletes elosztására, annak a törvényi elıírásnak a betartása mellett, miszerint ezeknek a tanulóknak biztosítani kell, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb esı iskolába járhassanak. • A

sportosztályba

azok

a

tanulók

kerülhetnek,

akik

az

elızetes

fizikai

állapotfelmérésen jól teljesítettek, és az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is megfeleltek. • Törekszünk az osztályokban a nemek arányos elosztására. • Azon tantárgyak esetében, ahol az oktatás differenciált csoportbontásban történik (matematika, idegen nyelv, számítástechnika, rajz), homogén csoportok kialakítására a szaktanár javaslatot tesz a tanuló, a szülı felé. Erre matematikából az iskolába lépést

követı

egy

hónap

elteltével,

idegen

nyelvbıl

3.

osztály végén,

számítástechnikából és rajzból 2. évfolyam végén kerül sor. A szaktanár a szülık választásának alapján alakítja ki a csoportot. • A csoportok átjárhatók (tanév végén), a csoportváltást írásban kezdeményezheti a szülı az igazgató felé, illetve javasolhatja a szaktanár. A szaktanár javaslatát a szülı nem köteles elfogadni.

4.2.3 Napközi, iskolaotthon • Napközibe, iskolaotthonba a tanuló felvétele a szülı írásbeli kérésére történik. • Az iskolaotthonos osztályba járók napi háromszori étkezésben részesülnek.

21

• Ezekben az osztályokban az oktató-nevelı munka napi megszervezése 8.00 órától 16.00 óráig tart. • Az alsó tagozaton napközi otthont szervezünk. • 1.2.évfolyamon lehetıleg az egy osztályba járó tanulók alkotnak egy csoportot. • A 3 .4. évfolyamon az évfolyamon tanulók alkotnak egy csoportot. • Igény esetén a felsı tagozatos tanulókat a 4.-es csoportba helyezzük el. • A napközis tanulók tízórait, ebédet, uzsonnát igényelhetnek tetszés szerint. • Fontos a napközi és az iskolaotthon szervezésénél, hogy a délelıtti és a délutáni foglalkozás ne mosódjon egybe. Legalább 60 percnyi szabadidıt biztosítunk a tanulóknak a kettı között, amit a pedagógus felügyelete mellett lehetıleg a szabad levegın töltenek. • Kiváló terepe a napközi és az iskolaotthon a kompetenciafejlesztésnek akár a tanulási, akár a szabadidıben. Páros és csoportmunkával segítjük az egyéni képességfejlesztést, a hátránykompenzálást. • A napközis, iskolaotthonos foglalkozásokon biztosítjuk a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazodó játékos egészségfejlesztı testmozgást.

A napközi otthonos tanulási foglalkozás felépítése: 1. A zavartalan tanulás feltételeinek megteremtése. 2. A tanulási idı elsı szakasza az egyéni tanulás. 3. Pihenı, kikapcsolódás (illemhelyhasználat, tisztálkodás, uzsonna, mozgás kb. 10 perc). 4. A tanulási idı második szakasza az ellenırzés és értékelés. A szabadidı hasznos eltöltésére alkalmazott módszerek: Integrált foglalkozások (győjtımunka, böngészés, ötletgyőjtés). Csoportközi foglalkozások (házi kiállítások, sportdélutánok szervezése). Projektrendszerő tervezés (ünnepkörök). Portfólió készítés.

4.3. Személyiségfejlesztés A személyiség egy lehetséges meghatározása: a külsı hatásokra kialakult belsı feltételeknek és öröklött adottságoknak, lehetıségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez.

A személyiségfejlesztés célja • Kompetencianövelı

stratégia:

a

gyermek

megterhelés-

és

konfliktustőrı

képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége „erejének”, épségének növelése • Ökológiai program: a környezetbıl származó megterhelések, ártalmak csökkentése

A személyiségfejlesztés feladatszintjei iskolánkban: • Edukáció: általános (testi, lelki, szociális), személyiség-, egészségvédelem ésfejlesztés; a személyiség harmonikus, mindenoldalú, egészséges fejlıdésének szolgálata; készség, képesség, tehetséggondozás és -fejlesztés; zavarfelismerés, zavarszőrés, problémakezelés; preventív védelem, megelızés • Támogató tevékenység: pedagógusok, tanulók kapcsolati, közösségi problémáinak feldolgozása (konfliktus, zavar, probléma; átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmihelyzeti) • Személyiségkorrekció; pótló fejlesztés: tartóssá váló, alkalmi, állandósult magatartásproblémák,

teljesítményzavarok

(családi

háttérproblémák

talaján,

hátrányos helyzettel). A pedagógus mellett segítıi lehetnek ezen folyamatoknak: a pszichológus, az iskolaorvos, a családgondozó.

A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Oktató-nevelı munkánk alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze.

23

Pedagógiai programunkban ezért kiemelt fontosságot tulajdonítunk: •

a színes, sokoldalú iskolai életnek,

•

a helyes önismeret, értékrend kialakításának,

•

az egészséges életmód elfogadtatásának,

•

az értékekkel történı azonosulás kialakításának.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: ♦ Erkölcsi nevelés: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. ♦ Értelmi nevelés: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. ♦ Közösségi nevelés: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. ♦ Érzelmi nevelés: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. ♦ Akarati nevelés: Önismeretre, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. ♦ Nemzeti nevelés: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése.

24

♦ Állampolgári nevelés: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. ♦ Munkára nevelés: A munka fontosságának tudatosítása. Önellátásra, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. ♦ Testi nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. ♦ Esztétikai nevelés: A tanulók szépérzékének, érzelmi kultúrájának, alkotó jellegő esztétikai tevékenységének fejlesztése. Az esztétikum felismerése, megbecsülése, megóvása érdekében a mindennapi valóság és a mővészeti alkotások megismeréséhez, érzelmi átéléséhez szükséges ismeretek, képességek és igény formálása.

A személyiségfejlesztés színterei: Tanórán a helyi tanterv szerint. Tanórán kívüli foglalkozásokon: diák-önkormányzati rendezvények, szakkörök, napközi, sportköri foglalkozások, versenyek, kirándulások, az iskolai könyvtár rendezvényei. Iskolán kívüli rendezvények szervezése, bekapcsolódás városi rendezvényekbe.

4.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok • Az emberi kapcsolatok erısítése, új kapcsolatok kialakításának elısegítése. • A kölcsönös egymásra figyelés fontossága segítségnyújtás képességének kialakítása. • A társas kapcsolatok kialakításának segítése, az egymás iránti felelısségérzet és kötelességtudat fejlesztése. • Önmaga és társai másságának ismerete, elfogadása.

25

• Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. • A demokrácia értékként való elfogadása. • Az emberek személyiségi jogainak tisztelete. • Az önkormányzás képességének kialakítása. • A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. • Az európai identitástudat kialakítása. Iskolai életünkben mikro- és makroközösségek alakulnak ki. A mikroközösségek fejlesztését minden nevelı, de fıleg az osztályfınökök végzik. Alapvetı cél az osztályközösségek kialakítása, a tanulók közti viszonyok feltárása az iskolapszichológus bevonásával a szociometria módszerével. Így az osztályfınök megtudhatja, kik a perifériára szorult,

segítséget

igénylı

tanulók,

és

kik

azok,

akikre

támaszkodhat

a

közösségfejlesztésben.

Az osztály közösségi fejlettségének mutatói • Közös célok, perspektívák ismerete, elfogadása. • Normák, szabályok követése. • Hagyományok, közösségi szabályok betartása. • Saját helyünknek, a társak helyének, értékeiknek, szerepüknek a megítélése (Én tudat, Mi- tudat). • Fegyelmezettség. • Kölcsönös tájékozódás, kommunikáció, véleménycsere. • Vonzódás a többiekhez, szolidaritás a társakkal. • Aktivitás a közös munkában. • Önállóság, öntevékenység. • Együttmőködés és segítıkészség. • Szülık, pedagógusok vezetésének, irányításának az igénylése, elfogadása. • Igazodás a követelményhez. • Társak közötti érdekegyeztetés, belátás. •

Külsı kapcsolatok keresése, ápolása.

• Büszkeség a saját közösségre.

26

• Tágabb közösséghez való igazodás. A közösségfejlesztés fı iskolai színterei: • a tanórák (szaktárgyi és osztályfınöki órák), • a tanórán kívüli foglalkozások (napközi, szakkörök, versenyek, kirándulások, a diák-önkormányzati munka és a szabadidıs tevékenységek).

♦ Hagyományırzı tevékenységek: A tanév folyamán iskolai ünnepséget tartunk tanévkezdéskor, október 23-án, karácsony elıtt, március 15-én, a 8. osztályosok búcsúztatásakor, tanévzáráskor. Kétévente sportbemutatókat és kulturális gálamősort rendezünk. Évszakonként játszóházat, évrıl évre farsangot, egészségnapot szervezünk. Osztály szinten az alsó tagozaton megemlékezünk anyák napjáról. ♦ Napközi/ iskolaotthon: A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthonos foglalkozást, iskolaotthont szervezünk. ♦ Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. • A tehetséges tanulók további segítéséhez szakköröket indítunk. • A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedık, melyeken rendszeresen részt veszünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. ♦ Iskolai DSE: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Foglalkozásaikon történik a tanulók felkészítése különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

27

♦ Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelıi a tantervi követelmények teljesülése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek, ha a felmerülı költségek fedezésérıl a szülık nyilatkoznak. ♦ Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár is segíti. ♦ Szabadidıs foglalkozások: A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (túrák, kirándulások,

táborok,

színház-,

mozi-

és

múzeumlátogatások,

kiállítások,

klubdélutánok). ♦ Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a részvétel a tanulók számára önkéntes.

4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Egyre több osztályban találkozunk olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek okai a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, vagy kisgyermekkorban fellépı betegség miatti agykárosodás, rossz lakásviszonyok, esetleg depressziós anyai magatartás, kevés idı eltöltése a családi környezetben, elhanyagoltság, stb. lehetnek. A problémás gyerekeknél legalább két rizikótényezı figyelhetı meg. Ezeknek a gyerekeknek gondjaik vannak az ismeretek elsajátításával, a közösségbe való beilleszkedéssel, amely összefügg sérülésükkel. A beilleszkedési, magatartási nehézség megállapítása a pedagógiai szakszolgálat feladata. Az általuk elkészített szakvélemény alapján folyik a tanulók fejlesztı foglalkoztatása.

28

Segítésüket szolgáló tevékenységeink: • Jól mőködı kapcsolat kialakítása a beiskolázási körzetünkben lévı óvodákkal. • Szociometriai mérések eredményeinek beépítése a napközi és osztályfınöki tervekbe. • Szakmai

kapcsolat

a

helyi

pedagógiai

szakszolgálattal,

gyermekjóléti

szolgálattal, segítségük igénybevétele. • Logopédiai tevékenység. • Átmenet – óvoda- iskola, alsó- felsı tagozat- nehézségeinek könnyítése. • A védını felvilágosító tevékenysége. • Az iskolapszichológus szakmai segítsége. • Az egy osztályban tanító nevelık folyamatos kapcsolattartása. • A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai, együttérzı, toleráns ugyanakkor következetes pedagógus magatartás. • Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás. • Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások. • A szülıi kérésre magántanulóvá vált tanulók számára konzultációk biztosítása. • Családlátogatások a szülıkkel való elızetes egyeztetést követıen, ha szükséges az ifjúságvédelmi felelıs bevonásával. • A szülık és a családok nevelési gondjai megoldásának segítése, bizalomra épülı kapcsolattartás. • Egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások (szociális képességek fejlesztése). • Gyógytestnevelés.

4.6. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Fontos feladatunknak tekintjük a tehetségfelismerı és fejlesztı-gondozó munkát. Tanórai, tanórán kívüli tehetséggondozó tevékenységünk a gyermekek egyéni képességeinek hatékony kibontakoztatására irányul. Iskolánk arculatához igazodó – matematika, számítástecnika, sport, idegen nyelvtehetséggondozó fejlesztı munkánk mellett fontos szerepet kap a kulturális, mővészeti és a tantárgyi jellegő fejlesztı tevékenység is, valamint a jobban teljesítı sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése.

A felkészülés a tantestületben a tehetséggondozó munkára folyamatos feladatunk. Szakirodalom olvasásával (önképzés), belsı továbbképzésekkel (elıadó meghívása a témában), kollégák közötti tapasztalatcsere-beszélgetésekkel, illetve szakirányú továbbképzéseken való részvétellel bıvítjük, tartjuk karban ismereteinket, gazdagítjuk módszertani kultúránkat.

o Leggyakoribb módszerei, lehetıségei Tanórán: • csoportbontásban történı oktatás, • differenciált óravezetés, • egyéni bánásmód alkalmazása, • csoportmunka, • páros munka, • sportosztály szervezése, • kötelezı óraszámon felüli plusz óra biztosítása. Tanórán kívül: • szorgalmi feladatok, kutatómunka, • szakkörök, • sportkörök, • szakági edzések, • levelezıs feladatmegoldások,

30

• tehetséggondozó mőhelyek, • múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti rendezvényekhez, elıadásokhoz kapcsolódó foglalkozások, • pályázatokon való részvétel, • sport – és kulturális bemutatók, • diáknap.

4.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A tanulási nehézséggel küzdı tanulók segítése körültekintı munkát igényel. Egyik legfontosabb feladat a pedagógus, a szülı részére is a tünetek ismerete.

Beiratkozáskor már az óvodai szakvéleménybıl kiderülhet, hogy a gyerekkel probléma van. Különösen, ha a pedagógiai szakszolgálat is vizsgálta, akkor javaslatot is tesz arra, hogy a tanuló milyen módon haladhat a legeredményesebben tovább. A javaslat indoka lehet diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára, stb. utaló jelek, beszédhiba, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar, esetleg ezek kombinációi. Tudni kell, hogy a felsorolt problémákkal küzdı gyerekek között elég nagy számban találhatók a jó, vagy éppen kiemelkedı intellektusú gyermekek. Az ı esetükben legalább olyan fontos a tehetséggondozás, mint a felzárkóztatás. A tanulók ismeretelsajátításában, a tanítás-tanulás folyamatában figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében szereplı javaslatokat. Célunk: A tankötelezettség megnyugtató módon való teljesítése. Feladataink: Folyamatos ön- és továbbképzés a tanulási kudarc tüneteinek felismerése ill. eredményes kezelése témakörben. Megismerni a részképesség-zavar tünetegyüttesét, ez elısegíti a felismerést. Ezt követıen minél elıbb a megfelelı szakember segítségének igénylése,

akinek

megállapításai,

javaslatai

alapján

a

meghatározott

31

tevékenységfejlesztés,

felzárkóztatás

megkezdése.

Ismerkedés

az

alternatív

programokkal. Az osztályfınök feladata: • Bánjon a szülıvel kiemelten figyelmesen és tapintatosan. • A tanuló problémáit ismertesse meg a szaktanárokkal. • Szükség esetén forduljon szakemberhez. • Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. • Gondoskodjon

a

tanuló

megfelelı

iskolafokozatba

kerülésérıl,

a

pályaválasztásáról. • Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményérıl adjon írásban véleményt.

Tevékenységi formáink a felzárkóztatásra: • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás. • Szoros kapcsolat az óvodával, a szülıkkel, a gyerekkel kapcsolatban álló szakemberrel. • Egyéni foglalkozás, tantárgyi felzárkóztatás. • Tehetséggondozás. • Fejlesztı foglalkozások. • A tantárgy tanulását segítı helyes tanulási módszerek adása. • Értékelésnél a tanuló eltérı képességének figyelembe vétele. • Annak a képességterületnek az erısítése, amelyben a tanulónak kiemelkedési lehetısége van (sikerélmény, motiváció). • Az osztályközösség nevelése a képességek különbözıségének tolerálására. • A szülıkkel való kapcsolattartás formáinak kihasználása (családlátogatás, szülıi értekezlet, fogadóórák). • Napköziben, az iskolaotthonban a tanulási technikák fokozott gyakorlása; látást, hallást, téri tájékozódást, emlékezetet, koncentrációt, megfigyelést fejlesztı didaktikai játékok alkalmazása. • Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, komplex terápiás eljárások alkalmazása.

32

• Tantárgyi korrepetálások, tanórai és a házi feladat differenciálása. • Tanulópárok létrehozása tanórán és azon kívül, felelısi rendszer fenntartása. • A pedagógusok munkáját segítı továbbképzések szervezése.

4.8. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Iskolánk Alapító okirata szerint ellátja a sajátos nevelési igényő tanulók integrált és szegregált nevelését-oktatását: Sajátos nevelési igényő az a tanuló, aki a szakértıi bizottság szakvéleménye alapján • Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, • a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd.

4.8.1. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése Az integrált oktatásban résztvevıknél figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényő gyermekek

iskolai

nevelésének-oktatásának

tantervi

irányelveit

és

a

különleges

gondozáshoz való jogának érvényesítését. Feladatunkat a Szakértıi – és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján végezzük, melyben elırevetítik számunkra a fejlesztés lehetıségeit. Az integrált nevelés-oktatás során elıtérbe helyezzük a sérült gyermekek egyéni képességeit, életkori sajátosságait és terhelhetıségét.

A tanulók fejlesztéséhez igazodó pedagógiai, gyógypedagógiai eszközök és terápiák: • differenciált tanulásszervezés és nevelési szükségletekhez igazodó eszközrendszer, • páros–, csoport- és sok egyéni munka,

33

• a hagyományostól eltérı tanulásszervezési módok: kooperatív tanulás, kéttanítós oktatási modell pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel, • motiváció, • szemléltetés, • többszintő feldolgozást lehetıvé tevı több eltérı nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal, • a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlıdést figyelembe vevı értékelés, • a tananyag feldolgozása során figyelembe vesszük az egyes SNI tanulók csoportjára jellemzı tantárgyi tartalmak módosulásait, • eltérı tanulási stílus és tempó figyelembevétele, • egyéni fejlesztési terv készítése, egyéni haladási ütem biztosítása, • folyamatos hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése, • szemléletes, praktikus ismereteket magában hordozó gyakorlatorientált oktatás, a kutató, felfedezı, cselekvéses tanulás, • szoros együttmőködés az iskola pedagógusai és gyógypedagógusai között, • kapcsolattartás a sérült gyerekek szüleivel, • a befogadó, inkluzív szemlélet, gondoskodó, odafigyelı, szeretetteljes környezet, • az Irányelveket figyelembe vevı helyi tanterv, ehhez illeszkedı tankönyvek és taneszközök, • terápiás fejlesztı tevékenység végzése, •

a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

A) A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók integrált neveléseoktatása Cél: Az egyéni képességeket figyelembevevı differenciált képességfejlesztés, a pozitív megerısítés a sikerélmény és az önértékelés fokozása. A gyermekek között természetes együttélés képességének erısítése, a másság feltétel nélküli elfogadása. A szocializációt segítı képességek - együttmőködés - alkalmazkodás, - pozitív önértékelés, - önkifejezés fejlesztése. Feladatok: • A tantervi irányelvek szerinti egyéni fejlesztési terv (foglalkozási tematika), a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához speciális tanterv, tankönyv és oktatási segédletek megválasztása az osztályt tanító pedagógus és gyógypedagógus együttmőködésével. • A tanulók fejlıdésének folyamatos nyomon követése az osztályfınökök és a munkájukat segítı gyógypedagógusok közremőködésével. • A gyermekek sérültségi fokát figyelembe vevı követelmények szerinti értékelés, az életkori sajátosságok figyelembevételével. • A rendszeres pozitív megerısítés, sikerélmény biztosítása. • Sokoldalú szociális kontaktus. • A sérült gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelı többletszolgáltatások biztosítása.

B) A beszédfogyatékos, beszéd és nyelvi fejlıdésében akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Cél: A vele született vagy szerzett idegrendszeri mőködési zavarok következtében keletkezett tartós illetve átmeneti beszéd és nyelvi fejlıdési zavarok korrigálása.

35

Alapelvek: • A tanulók iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeik kielégítésében az ép beszélı környezet biztosítás. • A fejlesztésben fontos a pszichológiai és fiziológiai összhang megteremtésére a személyiség

és

beszédmőködés

kölcsönhatására,

funkcionális

összefüggésrendszerére való törekvés. • A logopédiai ellátásban a tudatos, tervszerő terápiás terv (egyéni fejlesztési terv) készítése. • A módszerek, speciális eszközök megválasztásán túl az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának figyelembe vétele. Beszédfejlesztési feladatok: • Sokoldalú percepciós fejlesztés, ennek során a kinesztéziás, látási, hallási, beszédmozgási benyomások erısítése. • A beszédindíték, beszédkedv fokozása, szókincsfejlesztés, a nyelvi gátlások leküzdése. • Az olvasás-írás tanulásban mutatkozó fejlıdési lemaradások leküzdése ( az olvasásírás irányának gyakorlása, sortartás, magán – és mássalhangzók differenciálása, hang – és bető asszociációjának erısítése). • A tagolt, nyelvtanilag helyes beszéd fejlesztése, az olvasás – írás eszközszintő elsajátítása. • Szövegalkotás szóban és írásban, szövegértelmezés. • Grammatikus gyakorlatok. • Informatikai eszközök megfelelı és tudatos alkalmazása kiemelt feladat.

C) A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztése Cél: Megteremteni az esélyegyenlıség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek. Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctőrı képesség növelése, önállóságra nevelés.

36

Alapelvek: • A sérülésbıl adódó hátrányos következmények csökkentése vagy ellensúlyozása. • A képességek tervszerő fejlesztése az egyéni fejlıdési sajátosságokhoz szabottan annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. • Tudatos terápiás terv (egyéni fejlesztési terv) készítése. • A speciális terápiás eszközök megválasztása mellett az életkori, a pszichikai sajátosságok, az érzelmi fejlettség és a mozgáskorlátozottság típusának figyelembe vétele. • Mozgásos tapasztalatszerzési lehetıségek biztosítsa. • Önállóságra nevelés – az iskolában a tanuló állapotának megfelelı akadálymentes közlekedése és a megfelelı mozgás – és élettér, illetve az ehhez szükséges eszközök biztosítása.

Mozgásfejlesztési feladatok: • A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegő segédeszközök igénybevételével segíteni kell a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerőségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. • Kiemelt feladata a mozgásnevelés, az a komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült funkciók helyreállítását célzó motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, és ezeket integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. • Reális, pozitív énkép kialakítása, a személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában. • A

kommunikáció,

a

szóbeli

információk

feldolgozásának,

érzékelésének,

megértésének és alkalmazásának segítése. • A tanulás összetevıinek tanítása, egyénre szabott tanulási módszerek megválasztása. • A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja: • A mozgásszervrendszer optimális mőködıképességének biztosítása. • Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelızése.

37

• A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés. • A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása. • Minden sérült funkció korrekciós jellegő fejlesztése.

D) A hallássérült, nagyot halló tanulók iskolai fejlesztése Cél: A hallássérült tanuló szokásostól eltérı nyelvi kommunikációs fejlettségének (szövegértés, hangzó beszéd…), megismerı tevékenységének és egyes személyiségjegyeinek fejlesztése életkorának, hallásállapotának megfelelıen.

Alapelvek: • A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. • A habilitációs és rehabilitációs tevékenységekben a rendszeresen végzett mérési-, speciális pedagógiai vizsgálati-, megfigyelési-, tapasztalati eredmények figyelembe vétele. • A szakszerő pedagógiai munka végzéséhez elemi technikai tudnivalók (pl. hallókészülék kezelésében való jártasság) ismerete szükséges. • A nevelés – oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

Hallásfejlesztési feladatok: • A hallássérült tanulókat segítni kell abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a társadalom aktív részesévé váljanak. • Törekedni kell arra, hogy a vizuális úton szerzett ismereteknek valósághő tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. • A beszédhallás, az átható artikuláció, a szókincs, a szövegértés fejlesztése.

38

• A komplex kommunikációs lehetıségek fejlesztése (pl. szájról olvasás). • A hallásjavító eszközök használatának elsajátítása. • Hallásmaradványuk megırzéséhez és aktivizálásához szükséges egészségügyi ismeretek megszerzése. • Az éppen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása. • A társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. • A tanuló azon személyiségjegyeinek (pl. kézügyesség) feltárása, fejlesztése, amelyek döntı tényezıi lehetnek a sikeres pályaválasztásban.

E) A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerı tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.

Az alapfokú iskoláztatás során célunk: • Az általános, korszerő alapmőveltség nyújtása, • valamint a speciálisan jelentkezı, a látás hiányából és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése.

Az iskolai fejlesztés alapelvei: • A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztásánál, az alkalmazott speciális módszerek, eszközök kiválasztásánál minden esetben a gyermek állapotából (pszichés, értelmi, látásmaradványból) fakadó egyéni szükségleteit vesszük figyelembe. • A meglévı, ép érzékszervek fejlesztésével, valamint a látásmaradvány használatának tanításával a látási kontroll hiányából adódó hátrányok enyhítése, az ismeretszerzés megkönnyítése. • A tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez szükséges különleges technikák elsajátítása,

speciális

segédeszközök,

taneszközök

használata

(elektronikus

olvasógép, különleges optikai, számítástechnikai segédeszközök, programok).

39

• A társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyag és készségfejlesztés biztosítása. • A csökkent látásból erdı személyiség- és szocializációs zavarok (önállótlanság, lassú reakciókészség, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam, indulatosság stb.) korrigálása a pedagógus fokozott odafigyelésével, egyéni bánásmóddal és a gyermekközösség segítségével.

Az iskolai fejlesztés fıbb területei: • Látásnevelés: a látásmaradvány megırzése, látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata. • Az ép érzékszervek mőködésének intenzív fejlesztése: haptikus (bır-és mozgásérzékelés együttese), hallás, tapintás. • Intenzív mozgásfejlesztés: finommozgás, kézügyesség fejlesztése, testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (fejlógatás, túlmozgások korrigálása), tájékozódást segítı gyakorlatok. • Logopédiai ellátás: beszédhiba javítás, beszéd tartalmi oldalának fejlesztése. • Olvasási készség fejlesztése: diszlexia, dysgraphia prevenció, olvasás technikájának gyorsítása. • Személyiségzavarok megelızése, ha szükséges pszichológus bevonásával: helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodó képesség fejlesztése, megfelelı társas kapcsolatok kialakítása. • A speciális tan-és segédeszközök használatának gyakoroltatása: lámpa, szemüveg,

távcsıszemüveg,

teleszkópos

nagyító,

olvasó-televízió,

nagyítóprogramok, hangoskönyvtár stb.

F) A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı zavarok fejlesztése Cél: Az iskolai teljesítmény eléréséhez szükséges pszichikus funkciók (tanulási, beilleszkedési, részképesség és figyelemzavar) fejlesztése, a szocializáció problémák leküzdése.

40

Alapelvek: • Az egyes állapotok, tünetek – tünet együttesek – az intelligencia szintjének ellentmondó teljesítménybeli elmaradása, beszéd és mozgáskoordináció zavarai – hatásának ismerete, kezelése. • A diagnózis ismeretében komplex egyénre szabott fejlesztési terv készítése. • Állandó személyes kapcsolattartás, kontroll, pozitív megerısítés. • Az önértékelési, önirányítási képesség javítása a tanulási szituációba való beilleszkedés céljaiból.

A részképesség-zavarok – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia – fejlesztési területei: • testséma biztonságának kialakítása, • a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, • a vizuomotoros koordinációk gyakorlása, • a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése, • az olvasás – írás tanítása hangoztató – elemzı módszerrel, • az olvasás – írás készségének folyamatos gondozása, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, • a szerialitás erısítése, • a mőveletfogalom kialakításakor a manipuláció elıtérbe helyezése, eszközhasználat, képi vizuális megerısítés, • fokozott gyakorlás, az egyéni sajátosságokhoz igazított technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása.

A szociális képességek kialakulását fejlesztı tevékenységek: • a

társas

kapcsolatok

formáinak

elsajátítása,

ismertetése,

gyakorlása

konfliktuskezelés képességének kialakítása, • önbecsülés, önfegyelem, akarat fejlesztése, • a szociális hátrányokból eredı viselkedésnormák pozitív befolyásolása, • a harmonikus személyiség, a tudatos magatartás fokozott fejlesztése.

a

41

A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók fejlesztését a Közoktatási törvény megfelelı

rendelkezése

alapján

a

Pedagógiai

Szakszolgálat

szakembereinek

közremőködésének végezzük.

A gyermekek a szakértıi véleményben meghatározott órakeretben habilitációs és rehabilitációs foglalkozásban részesülnek a Szakértıi Bizottság szakvéleménye szerint. Fejlesztésüket

az

iskola

gyógypedagógusai

végzik,

sérülésspecifikusan,

egyéni

rehabilitációs fejlesztési terv alapján. Cél: A tanítás – tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen, vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátítása, a szociális képességek fejlesztése. A gyermekek pszichés és fiziológiai zavarainak kiegyenlítése.

Az integráltan nevelt – és oktatott tanulók fejlesztésében szakképzett gyógypedagógusok, logopédus és konduktor vesznek részt, akik mindennapi oktató-nevelı munkánk eredményességét szolgálják. Iskolánk érintett pedagógusai és gyógypedagógusai szoros kapcsolatban, jó szakmai színvonalon, együttmőködve és építıen segítik egymás munkáját.

Az integráció sikerességét elırejelzı tényezık 1. A szülı részérıl: •

elfogadó magatartás,

•

reális helyzetértékelés,

•

tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatosan (ismerje gyermek e személyiségét, állapotát, a szükséges beavatkozásokat, kezeléseket),

•

fegyelmezettség (kezelés, veszélyeztetettséggel kapcsolatban és nevelési kérdésekben),

•

együttmőködési készség a pedagógusokkal, szakorvossal.

42

2. A pedagógusok részérıl: •

empatikus hozzáállás,

•

speciális pedagógiai felkészültség,

•

innovatív készség,

•

plusz munka vállalása,

•

gyermek- és szakmaszeretet.

3. Mit tehetünk a sikeres integrációért? •

Az integráció törvényi feltételeinek megvalósítása (alapító okirat, nyilvántartás).

•

A tanulók különleges igényének figyelembevétele a törvény-adta jogok érvényesítésével: HPP-ben megjelentetés a habilitációs, rehabilitációs szempontok érvényesítése (órakeret, szakember biztosítása differenciált fejlesztés és követelménytámasztás, stb.).

•

A tárgyi feltételek megteremtése: taneszközök biztosítása, speciális segédeszközök (pl.: egyéni megvilágítás), akadálymentesített környezet kialakítása (láthatóság, tájékozódás segítése).

•

A személyi feltételek biztosítása: az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetıvé tétele (tanfolyami díj–, útiköltség-térítés, helyettesítés), gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása, az integrált tanuló segítésére ún. „mentor” megbízása,

43

az integrált nevelés-oktatásban résztvevı pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését kifejezı, ösztönzı jutalmazási rendszer kialakítása. •

A tantestületben és a dolgozók körében elfogadó légkör teremtése.

4.8.2. A sajátos nevelési igényő gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése Oktató-nevelı munkánk feladatai: a.

Bevezetı és kezdı szakasz: Az iskolakészültség megalapozása, a tanuláshoz alapvetı képességek kialakítása a

kultúrtechnikák eszközszintő elsajátítása, a tudásanyag bıvítése, amelyek a felsı tagozatba való továbbjutás elengedhetetlen feltételei. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek énképének, önértékelésének, valamint a társadalmi normáknak megfelelı magatartási szokások alakítására is. Tevékenységünk középpontját az anyanyelvi nevelésre helyezzük, mivel tanulóink a beszéd tartalmi és formai oldalát tekintve igen nagy lemaradással érkeznek. A több éve eredményesen alkalmazott “Meixner Ildikó diszlexia prevenciós” olvasástanítási módszert a továbbiakban is folytatni kívánjuk. A munkáltató, cselekedtetı módszerrel a gyermekeket apró lépésekkel vezetjük be a betők világába, idıt hagyva az olvasás elsajátításához nélkülözhetetlen képességek és készségek kialakítására. A tananyagot két éven keresztül tanítjuk.

b.

Alapozó és fejlesztı szakasz: Mivel ebben a szakaszban legfontosabb az életre való felkészítés, olyan praktikus

ismereteket igyekszünk nyújtani, amelyek a mindennapokban való eligazodást segítik. Oktató- nevelı munkánk fıbb területei: -

az ismeretek bıvítése, rendszerezése,

-

kitekintés az egyes tudományágak felé,

- a tudásanyag megszilárdítása, - a pályaválasztás segítése,

44

-

az

önálló

életvezetési

technikák

gyakoroltatása

a

társadalomba

való

kiegyensúlyozottabb beilleszkedés érdekében.

A praktikus ismeretek és az önálló életvezetési technikák gyakoroltatásához a tanítási órák tág lehetıséget nyújtanak.

A készségtárgyak tanítását, az új kihívásokat elemezve - komplex feladatnak kell, hogy tekintsük. Célszerő felhasználnunk olyan képességek fejlesztésére, amelyben a gyermekek személyisége kreativitása szabadon kibontakozik. Kiemelkedıen fontosnak érezzük, hogy, a fogyatékos gyermekek önismerete, önmaguk képességeirıl alkotott képe kedvezıen alakuljon e tantárgyak tanulása által. Különös figyelmet szentelve a tehetséges gyermekekre. Nagy gondot fordítunk a testi nevelésre, a testnevelés órákon elıtérbe helyezzük a gyermekek szomatikus terhelhetıségét. A testnevelés órákon túl a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelésben részesülnek.

Egészségügyi pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció a fejlesztési szakaszokhoz rendelten A rehabilitációs célú foglalkozásokat a tanulók igényei és szükségletei alapján szervezzük valamennyi évfolyamon. Az iskoláztatás elsı két szakaszában “a sérült funkciók mőködıképességének helyreállítására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére a kompenzáló terápiás eljárások alkalmazására nagyobb szükség van, mint felsıbb évfolyamokon.” (Tölgyszéki Gyuláné: Pedagógiai program) Az órák tervezésénél e lényeges szempontot követjük. A logopédiai ellátáson kívül, a korrekciós tevékenységet - a fejlesztési területek figyelembevételével - az osztályt tanító pedagógus végzi, egyéni fejlesztési terv alapján, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyéni képességének fokozatos kibontakoztatását szolgálja. Tevékenységünk egészét áthatja a korrekciós, rehabilitációs jelleg.

45

A foglalkozások célja, feladata: A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátítása a szociális képességek fejlesztésére irányul. A habilitációs tevékenységek a gyermekek pszichikai és fiziológiai funkciózavarának kiegyenlítését, helyreigazítását célozza, melyek megelızhetik a sérülésbıl adódó másodlagos tünetek kialakulását, megfelelı terápiás eljárás és eszközrendszer segítségével. a. A bevezetı és kezdı szakasz habilitációs feladatai (1-4. évfolyam):

A megismerı tevékenység az emlékezet a figyelem fejlesztése, a beszéd alaki és tartalmi oldalának érısítése, igény szerint logopédus szakember bevonásával.

Kiemelt feladata: A gondolkodási képességek, a tanulási képesség és kommunikáció fejlesztése.

A gondolkodási képességek fejlesztésének területei: −

Összehasonlítás.

−

Differenciálás.

−

Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése.

−

A produktív és reproduktív képzelet emlékezet és figyelem együttes fejlesztése.

−

Motoros

képességek

fejlesztése

(finommozgás,

vizuomotoros

koordináció,

nagymozgások végzése). −

Tér és idıbeli tájékozódási képesség alakítása.

Kommunikációs képességek fejlesztése és ezek területei: −

A beszédindíték, beszédkedv fokozása, ösztönzés a beszédre, a szókincs aktivizálása és gyarapítása. A nyelvi gátlások leküzdése.

−

Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlıdési lemaradások leküzdése (az olvasás irányának

gyakorlása,

sortartás,

sorváltás,

magánhangzó

-

mássalhangzó

differenciálása, hang és bető asszociációjának megerısítése). −

Írásmozgás fejlesztése, ceruzafogás korrekciója, a mozdulatok gyakorlása.

46

−

A tagolt, nyelvtanilag helyes, tiszta beszéd kifejlesztése. Szövegalkotás szóban és írásban, szövegértelmezés.

−

Grammatikai gyakorlatok.

A fejlesztés érdekében belsı logopédiai ellátás keretében a habilitációs órákkal párhuzamosan a gyermekek beszédterápiája történik. Melynek célja: a beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése, beszédhiba-javítás. Szociális képességek fejlesztése: −

Kötıdések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása.

−

A társas kapcsolatok formáinak ismerete, gyakorlása.

−

Önbecsülés, önfegyelem, akarat kialakítása, fejlesztése.

−

A kulturális hátrányokból eredı viselkedési formák pozitív befolyásolása.

−

Az önkiszolgálás képességének fejlesztése, játékra nevelés.

b.

Alapozó és fejlesztı szakasz habilitációs feladatai (5-8. évfolyam):

A korrektív célú fejlesztés ebben a pedagógiai szakaszban a megelızı évekre alapozóan folytatódik. −

A harmonikus személyiség, az önfegyelem, a tudatos magatartás fokozott fejlesztése.

−

Céltudatos feladatok és munkavégzés kialakítása.

−

A társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskezelés képességének alakítása.

−

Felkészítés a családi szerepekre.

−

A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerısítése.

−

Mőveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, szabályok alkalmazása, okokozati összefüggések kezelése.

−

Törekvés a kortárscsoportba történı visszavezetésre, beilleszkedésre.

Tanórán kívüli tevékenységek: Célja: A tanulók nehéz szociális helyzetébıl adódóan a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása.

47

A tanórán kívüli szolgáltatások vonatkozásában a következıket kínáljuk: −

Napközis otthonos foglalkozások.

−

Szakkörök, sportkör.

−

Könyvtár, múzeum, színházlátogatások.

−

Nyári táboroztatás.

−

Felkészítés kulturális és sportversenyekre.

−

Reggeli, déli és délutáni buszügyelet.

−

Igény szerint napi kétszeri v. háromszori étkezés.

−

Igény szerint a hitoktatás lehetıségének biztosítása.

−

Esetenként egészségügyi ellátás biztosítása.

−

Szükség esetén a gyermekek fürdetése.

−

Drog- és bőnmegelızési programok.

−

Mentálhigiénés programok.

Napközi otthonos foglalkozások: A szülık igényei alapján szervezzük a napközis (1-6. évfolyam) foglalkozásainkat. A napközis foglalkozások - a tanítási órákra való felkészülés mellett - lehetıséget adnak egyéb tevékenységek végzésére is. A kulturális és technikai foglalkozások a tanulók képességeinek kibontakoztatását a szabadidı hasznos eltöltését célozzák. A többszörösen hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásának színtere (tisztálkodási igény kialakítása rendszeres fürdetéssel, étkezési, viselkedési szokások gyakoroltatása, a közösségbe való beillesztés). Marad idı a szabadban töltött játékra, sportra, amelyek a helyes viselkedési szokások gyakorlását és az egymáshoz való alkalmazkodást segítik. A napközi igénybevétele a gyermekek számára tartós személyi kapcsolatokat, védettséget és biztonságérzetet nyújt. A tanulószobai tevékenységek a tanulók tanítási órákra való felkészülését szolgálják az erre szánt idıt az ismeretek pótlásával, és felzárkóztatással töltik. A napköziben és tanulószobán résztvevık bekapcsolódhatnak a szakkörök munkájába.

48

Szakkörök, sportkör: A diákok érdeklıdésével összhangban mőködtetjük a szakköröket, melyeknek a képességfejlesztésben, kiemelt szerepük van. Gazdagítják a személyiséget, segítik a társas kapcsolatok

alakulását,

a

szocializációt

(szakköreink:

tánc-dráma,

kézmőves,

környezetvédelmi, személyiségfejlesztı, felzárkóztató). A mindennapos testedzés biztosítása érdekében sportkört szervezünk. Célunk a testnevelési órákon túl a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás alakítása, az erınlét és állóképesség javítása.

4.9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munka területén elsıdleges feladat a megelızés, mely egyaránt dolga a szülınek, védınınek, iskolapszichológusnak és pedagógusnak. A tevékenység irányítója az ifjúságvédelmi felelıs, a munkáért felelıs személy az igazgató. Feladatunk a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, jellemzés készítése, fejlesztı célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával. Feladatok: • Tájékozódás a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számáról. • A tanuló életkörülményeinek, szociális helyzetének feltérképezése, figyelemmel kísérése. • Kapcsolattartás a szülıkkel, osztályfınökökkel, belsı jelzırendszer mőködtetése. • A tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez a megjelölt idıpontban problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. • A kialakult problémák kezelése. • Szükség és igény esetén napközi, iskolaotthon biztosítása. • A szükséges intézkedések megtétele, mely a veszélyeztetettséget vagy hátrányos helyzetet elıidézı okok megszüntetésére irányul. (Szükség esetén hatósági védı-óvó intézkedések.)

49

• A szülık tájékoztatása a szociálisan igénybe vehetı támogatásokról, az igénylés lehetıségeirıl. • A gyermek és ifjúságvédelem beépítése az iskola egészségnevelési, drog- és bőnmegelızési programjába. Munkánk alapja az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról.

4.10. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységeink Hátrányos helyzető az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt folyósítanak, ezen belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyerek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az eredményes fejlesztéshez ismernünk kell azokat a károsan ható tényezıket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakításához. Ilyenek: • a családi mikrokörnyezet (gazdasági, kulturális, szociális helyzet, nevelési módszerek), • a családi házon kívüli környezet (lakókörnyezet, gyerekcsoportok), • iskolai környezet (bejárás, rossz tanár-diák viszony, közösségek).

Célunk: • Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását és egyéni ütemő fejlıdését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek. • Az esélyteremtés megvalósítása érdekében a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése. • Feladat: • Tájékozódás a hátrányos helyzető tanulók számáról, a hátrány meghatározása. • A tevékenységi formák megtervezése, ütemezése.

50

• A tevékenységi formák megvalósítása. • Eredmények számbavétele.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: • Egyéni képességekhez, életkori sajátosságukhoz igazodó tanórai foglalkozások. • Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. • Drog- és bőnmegelızési programok. • Mentálhigiénés programok. • Pályaorientációs tevékenység. • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. • Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. • Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. • Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, pedagógiai

szakszolgáltató,

karitatív

szervezetekkel,

stb.),

az

áthelyezı

bizottságokkal. • Napköziben,

iskolaotthonban

a

tanulók

higiénés,

viselkedéskultúrájának fokozott figyelemmel kísérése. • A szülık., a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. • Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. • Alapítványi támogatás. • Tankönyvtámogatás, étkezési támogatás biztosítása.

étkezési

és

4.11. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése a nevelés két alapvetı közösségének, a család (szülık) és az iskola (pedagógusok) koordinált, aktív együttmőködésének a feltétele. A tanuló nevelését a szülık kezdik meg, és teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlıdés feltételeit a családban. A szülık segítik a család keretében a gyermeket az elsı közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében; itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnıttekhez, szerzi elsı esztétikai élményeit. A szülı nevelésben betöltött szerepe tehát felmérhetetlenül jelentıs, mivel minden további nevelıi befolyás érvényesülésére kihat. Az iskolába lépéssel ezt a nevelést a pedagógusok egészítik ki., hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlıdését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülık és a pedagógusok összehangolt nevelıi együttmőködése, mely a tanuló érdekeit szolgálja. Ebben fontos szerepe van a tanuló és pedagógus kapcsolatának. Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek kiküszöbölésére nincsenek eszközei. Tehát a személyiség megismerése, a fejlıdési folyamatok pontos ismerete az ıszinte együttmőködés alapja. A tanuló és pedagógus együttmőködésének formái a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, köztük a diák-önkormányzati tevékenység is. A szülıi ház és a pedagógus közösség együttmőködésének • alapja:

a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség,

• megvalósulási formái:

a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,

• feltétele:

a kölcsönös bizalom, az ıszinteség és tájékoztatás,

• várható eredménye:

a családi és iskolai nevelés egysége, valamint az ennek nyomán kedvezıen fejlıdı gyermeki személyiség.

A szülık részérıl a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk:

52

• érdeklıdı – együttmőködı - segítı hozzáállást, • a nevelési problémák ıszinte megbeszélését, a megoldásra való közös törekvést, • ıszinte véleménynyilvánítást, • az SZMSZ-ben meghatározott panaszkezelési eljárás rendjének betartását, • aktív részvételt az iskolai és osztályszintő rendezvényeken, • (akitıl lehetséges) szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következı segítségnyújtási formákat kínálja: • 1.osztályban tanévkezdéskor a tanulókat és szüleiket meghívjuk ismerkedésre. • 5. osztályban az elsı szülıi értekezleten a felsıs szaktanárok bemutatkoznak a szülıknek, tájékoztatják ıket elvárásaikról. • Nyílt napokat, nyílt órákat szervezünk. • Rendszeresen és folyamatosan tájékoztatjuk a szülıket a tanulók elımenetelérıl, magatartásáról. • Fogadóórákon

adunk

lehetıséget

a

gyerekekkel

kapcsolatos

dolgok

megbeszélésére. • Évente két alkalommal, illetve rendkívüli esetben (réteg) szülıi értekezleteket tartunk a szülık tájékoztatása, a problémák megoldása céljából • Elıadásokat szervezünk nevelési és egészségügyi szakemberek meghívásával. • Szülık-nevelık fórumát rendezünk. • Pályaválasztási tanácsadást szervezünk. • Kapcsolatot tartunk a szülıi házzal. A szülıi ház és az iskola együttmőködésének továbbfejlesztési lehetıségei: • játékos családi vetélkedık, • közös rendezvények, kirándulások szervezése a szülık és pedagógusok részvételével.

4.12. Az iskola egészségnevelési programja 4.12.1. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok Az iskola feladata, felelıssége a felnövekvı nemzedék egészséges életmódra nevelése. Lehetıségeink ismeretében törekednünk kell arra, hogy tanulóink egészséges testi, lelki, szociális fejlıdését elısegítsük, támogassuk. Pozitív beállítódások, magatartások és szokások formálásának eszköze az intézmény személyi és tárgyi környezetének megfelelı kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló tudja, hogy a környezet és egészség egymástól nem elválasztható fogalmak. Az ember a természet része, így a környezet óvása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl.

Az általa okozott környezeti-természeti

szennyezıdés károsan hat vissza saját szervezete mőködésére. Hosszú távú céljaink • Segítjük, hogy tanulóink a médiák kínálatából a számukra megfelelıt válasszák, tudjanak mérlegelni és választani a reklámok kínálatából. • Ne tartsák a dohányzást és az alkohol fogyasztást a felnıtté válás kritériumának, tudjanak nemet mondani. • A büfé kínálata a helyes táplálkozás igényeinek feleljen meg. • A konyhán ne használjanak porból készült, és tartósító szerekkel dúsított élelmiszereket. • Csökkenjen a betegség miatti hiányzás, a gerincbántalmakkal küszködı gyerekek száma. • Az egészségnevelés és fejlesztés során a tevékenységekben azonos témaköröket dolgozunk fel, melyek lefedik az EGÉSZséges ember fogalom kialakítását. Tesszük ezt az Egészségtan modul és az osztályfınöki, környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés óra, a tagozaton még az életvitel és a habilitációs foglalkozások keretén belül, valamint tanórán kívül szervezett foglalkozásokon.

54

Feldolgozandó témakörök: 1. A biztonság megırzése. 2. Egészséges táplálkozás. 3. Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol, drog). 4. Növekedés változás és az emberi szexualitás. 5. Családi élet és társas kapcsolatok. 6. Fizikai aktivitás és személyes higiéné. 7. Egészséges környezet. A témakörök feldolgozása a tanórákon történik.

4.12.2. Feladataink Általános feladatok: o Felvilágosító munka o Megelızés (prevenció) o Az egészség védelme, megóvása Részletes feladatok: Higiénés magatartásra nevelés A személyi higiénére nevelés területei: • általános testmozgás, • megfelelı öltözködés, • száj és fogápolás, • serdülıkori higiénés problémák. A tisztaság, ápoltság iránti tartós igény kialakítása • napi tiszta fehérnemő használata, • kézmosás étkezés elıtt, WC használata után, • testnevelés óra utáni tisztálkodás. A környezet higiénére való nevelés: • a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, • a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, • a település higiénéje.

55

Az egészséges táplálkozásra nevelés A táplálkozás- élettani optimumra való törekvés. A korszerő táplálkozástechnika megismerése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelı étkezési szokások kialakítására nevelés: • az étkezés higiéniája, • az étkezés esztétikája, • az étkezések társas jellege. A különbözı csoportok eltérı táplálkozási sajátosságainak megismerése. Egészséges mozgásfejlıdés biztosítása A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igénység felkeltése. A sportolás szükséggé tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerzı funkcióinak felismerése. Erınlét, terheléstőrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset megelızésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére • az iskolában, • a háztartásban, • a közlekedésben. Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés. A személyiségi és közösségi folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelı, konfliktustőrı képesség fejlesztése. A pozitív jövıkép kialakításának támogatása. Függıségekhez vezetı szokások megelızésére nevelés Kapcsolattartás a rendırséggel, a védınıvel, iskolaorvossal, fogorvossal. „DADA” program (dohányzás, alkohol, drog, AIDS), felvilágosító, tájékoztató beszélgetések, foglalkozások kezdeményezése a szakemberek bevonásával. Az „Életvezetési ismeretek és készségek” c. tanfolyamot végzett nevelık közremőködésével pályázás a GYISM-OM által kiírt prevenciós pályázatokra. Az iskola valamennyi alkalmazottjának és a szülıknek bevonása drogmegelızési programunkba.

56

A drogkoordinátor felel a prevenciós programok koordinálásáért, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelıssel. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottságra nevelés. Felelıs, örömteli párkapcsolatokra nevelés. Családi életre, társsá, szülıvé nevelés Nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A családi szerepek megélésére való felkészülés. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A tanulók napirendjének, órarendjének kialakításakor fontos figyelemmel kísérnünk terhelhetıségüket,

koncentráló

képességüket.

A

napirendjükben

maradjon

idı

a

kikapcsolódásra, a pihenésre. Az órarend kialakításánál ügyeljünk arra, hogy a készségtárgyak, valamint a humán és reál tantárgyak megfelelı arányban és sorrendben kerüljenek beosztásra egy-egy tanítási napon.

Mindennapi testedzés Biztosítjuk iskolánk alsó tagozatos tanulóinak a mindennapos testmozgást. A osztálytanító szervezi a testmozgást azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. A játékos egészségfejlesztı testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A napköziben, iskolaotthonban a foglalkozások szervezése a napközis csoportvezetı feladata. A tanórán kívüli foglalkozások idıkeretének évenként történı felosztásakor prioritást kap a tömegsport. A fogyatékos tanulók esetében fontos, hogy a testnevelést gyógypedagógus oktassa. A különleges gondoskodást igénylı gyermekek iskolai oktatásában- nevelésében a mindenkori oktatásért felelıs miniszter által kiadott irányelvekben megjelenı elıírások a mérvadóak. Elıtérbe kell helyezni azokat a sportági teljesítményeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. A testnevelés és a sport követelményeit úgy kell

57

kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı tanuló is érezze, tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlıdését. Differenciált tartalom és követelmény alkalmazása. Az esélyegyenlıség javítása a koordinációs képesség szenzitív idıszakban való fejlesztésével. Ahhoz, hogy az egészségfejlesztı testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek mindennap részt vesz a testmozgás-programban. Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzırendszer megfelelı terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna (243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai). A testnevelési tananyagban fontos a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség-mérések és az izomerısítések különbözı testhelyzeteire (OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez”). Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérı adottságú tanulóknak is. A testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban. A testmozgás-program életmód-sportokat, életminıség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminıség javítása érdekében). A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A közoktatási típusú sportiskola szerepe az egészségnevelésben A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) által felügyelt közoktatási típusú sportiskolai rendszerhez csatlakozott iskolánk. Az utánpótlás képzésben végzett több évtizedes munkánk számunkra egyértelmővé tette a sport, a mozgás egészségre

58

gyakorolt hatását, a betegségek megelızésében játszott szerepét. Ha a mindennapos testedzés tanulóink körében életformává válik, elvonja a figyelmet és az energiát olyan külsı körülményektıl, melyek káros hatása egyre erıteljesebben jelentkezik és leselkedik. A felnıtté válás idıszakában a beidegzıdés nem múlik el nyomtalanul, a megszokott életforma igénnyé válik. Az iskolás korban megszerzett alapokra építve a munkahelyérıl hazatérı felnıtt a családját is bevonva keresi a mozgáslehetıséget. Feladatunk tehát nem csak a versenysportra történı felkészítés, hanem az egészség megırzését célzó prevenció is. A szőkös anyagi kondíciókkal rendelkezı egészségügy válláról hosszú távon jelentıs terheket emelhet le a jól szervezett iskolai sport, különösen az országos egységet alkotó sportiskolai rendszer. Gyógytestnevelés • Feladatunk a mozgáskoordináció javítása, a már kialakult elváltozások korrekciója. • A szervezet általános fejlesztése a könnyített és gyógytestnevelésre szoruló tanulók speciális igényeihez alkalmazkodva. • A betegségek elırehaladásának megállítása. • Az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával. • A prevenció. A gyógytestnevelés csoportbeosztásokat az iskolaorvos által elvégzett gerincszőrés alapján készítjük el. Ez alapján a kiszőrt tanulók a) könnyített testnevelés (I.), b) gyógytestnevelés (II.) c)iskolai testnevelés alól felmentett (III.) besorolást kaphatnak. A b) besoroláson belül vannak, akik a gyógytestnevelés mellett testnevelés órán is részt vehetnek (II/a), és vannak olyanok, akik csak a gyógytestnevelésben (II/b) vehetnek részt.

Egészségnap/ hét szervezése A tanév során egy hetet célzatosan az egészségneveléssel és fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteknek szentelünk. Ezen a héten az iskolai konyhán az egészséges táplálkozásnak megfelelı ételeket készítenek. A diákok részére elıadásokat szervezünk, melyekre szakorvosokat, kozmetikusokat, dietetikusokat hívunk meg.

59

Szokások kialakítása a napköziben, iskolaotthonos osztályban • Felszerelés, ruházat rendezése önállóan. • Fegyelmezett gyülekezés, várakozás. • A tanterem balesetmentes megközelítése, elfoglalása. • Ebéd elıtti közös kézmosás. Higiénikus WC használat. • Ebéd elıtti nassolásról leszoktatás. • Közös ebéd – esztétikus terítés, egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása. • Udvariasságra szoktatás. (Ebéd = a nyugalom szigete) Ebéd utáni levegızés. • Közös játékban egymás tisztelete, szabályok betartása, kudarcok elviselésének erısítése. Szabadidı hasznos eltöltése, a mindennapos testnevelés megvalósítása játékos mozgással. • Tanulás elıtti tisztálkodás, váltóruhák rendezése, szárítása. • Nyugodt légkör kialakítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése: - önellenırzés, egymás segítése, tanulópárok kialakítása, esztétikus feladatelkészítés, - társakkal szembeni tolerancia a tanulási idıben, - csöndes játék, gyakorlás lehetıségének megteremtése.

Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása Az iskola egészségügyi ellátás szervezetten történik. Az iskolaorvos és az iskolai védınık munkájukat a hatályos jogszabályok alapján, az ÁNTSZ szakmai irányítása mellett végzik. Kapcsolatunk folyamatos, nagy segítséget kapunk egészségnevelı munkánkhoz. Éves munkaterv alapján dolgoznak. Nyomon követi a tanulók testi fejlıdését (testsúly, magasság, vérnyomás), érzékszervi elváltozásait (látás, hallás), valamint kiszőrik a mozgásszervi rendellenességeket (lúdtalp, gerincferdülés). Iskolaorvosunk évente elvégzi a tanulóknál a gerincszőrést, majd ez alapján a tornacsoportba sorolását. Javaslata alapján szervezzük a gyógytestnevelést.

Iskolai környezet alakítása • Termek, folyosók mellékhelyiségek, udvar tisztasága. • A tantermek jól megvilágítottak, tágasak, szellıztethetıek legyenek. • A bútorzat kiválasztása, mérete az adott korcsoporthoz illeszkedjen. • Minden tanteremben és a mellékhelyiségekben zárt fedelő szemeteseket helyezünk el. • Folyosók, tantermek, mellékhelyiségek tisztántartása, karbantartása, folyamatos felújítása. • A pedagógusok és a személyzet példamutatása.

Továbbképzések Belsı: nevelési értekezlet, Külsı: konferenciák, akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

4.12.3. Az egészségnevelési program ellenırzése, értékelése, újabb célkitőzések Az évenkénti ellenırzés a kitőzött célok megvalósítását vizsgálja, esetlegesen a megvalósítás arányát. Ezáltal követhetıvé válik, mi az, amit meg tudtunk valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Módosíthatóvá válik a célkitőzés, megváltozhatnak és eltolódhatnak a hangsúlyok. Mindezeket újabb állapot felmérések is szolgálják. (1.sz melléklet Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról)

4.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a testnevelést tanító pedagógusok évente két alkalommal, ısszel és tavasszal mérik a tanulók fizikai állapotát. Célunk ezzel az általános fizikai teherbíró képesség mérése illetve az egyes képességek terén mutatkozó hiányosságok feltárása. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete az alapja mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztı, felzárkóztató programok elkészítésének.

Feladatunk az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetése, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása.

A tanulók fizikai teherbíró képességének minısítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erı mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezekre a tanulók osztályzatot nem kaphatnak.

Az erınlét két legfıbb teljesítményt meghatározó tényezıje tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek: - a koordinációs képesség fejlesztése lényegében az ügyesség, hajlékonyság edzése, - a kondicionális képességek az erı, gyorsaság, állóképesség.

Iskolánk a EUROFITT módszert használja a terhelhetıség és az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez.

Alapmérések: • Alsó végtag dinamikus erejének mérése (helybıl távolugrás). • A törzs-, a kar- és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (lökés egy kézzel, tömött labdával). • A vállövi és karizmok erejének, állóképességének mérése (fekvıtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan). • A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése (tömött labda vetése két kézzel a fej fölött hátra).

62

• A hátizmok erı – állóképesség mérése (hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés). • Hasizmok

erı

–

állóképesség

mérése

(Hanyattfekvésbıl

felülés

és

visszaereszkedés). • Cooper – teszt: 12 perc alatt a lehetı leghosszabb táv futása.

Kiegészítı mérések: • Pulzusmérés • Szívmőködést befolyásoló tényezık • Az optimális testtömeg és az attól való eltérés • Bırredı mérése • Hajlékonyság • Sport- életmód kérdıív A testnevelés órák feladata továbbá a testtartásért felelıs izmok erısítése és nyújtása: a biomechanikailag helyes testtartás megtanítása és automatizálása. Minden órán végeztetjük a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által ajánlott tartásjavító gyakorlatsort. A felmérések eredményeit a testnevelést tanítók kötelesek úgy vezetni, hogy a tanulók fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évrıl-évre követhetıek legyenek. Fontos, hogy a mérés eredményeit a tanulókkal és a szülıkkel együtt értelmezzük, értékeljük.

4.14. Az iskola környezeti nevelési programja 4.14.1. A környezeti nevelés alapelvei • A nevelıtestület egysége (a prioritások tekintetében). • Az intézmény összes dolgozójával és a szülıkkel partneri viszony kialakítása. • Az intézmény higiénés állapota, a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés. • Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolamőködtetés. • Az iskola, munkarendje, napirendje, szokásai a kitőzött célokat szolgálják.

63

• A jogok és kötelességek összhangja. • Az általános mőveltség fontossága. • Az oktatás és nevelés egysége. • A bizalmon és a tudáson alapuló tanári tekintély. • A kölcsönös felelısség elve (gyerekek, szülık). • Nemzeti hagyományok ápolása. • A helyi tantervben lévı környezeti nevelési tartalmak belsı összehangolása. • A tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola ökológiai kultúrája.

4.14.2. A környezeti nevelés célja • A környezeti nevelés célja elısegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. • A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. • Legyenek

képesek

a

környezet

sajátosságainak,

minıségi

változásainak

megismerésére és elemi szintő értékelésére. • Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat. Ennek érdekében céljaink: • az egészséges életmód, életvitel lehetıségének megteremtése, • az élet tisztelete és védelmének igénye, • rendszerszemléletre nevelés, • a globális összefüggések megértése, • a létminıséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása, • a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentıségének megértése, • a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlıdésben, • takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása stb.),

64

• alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, • környezettudatos

magatartás,

környezetért

felelıs

életvitel

kialakításának

elısegítése, • a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelı szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, • az igényes környezeti kultúra megalapozása a tantermekben, az iskola belsı terében, az iskola körül, • a személyiség sokoldalú formálása, nyitott önálló személyiséggé válás, • az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása, • a tanulás tanítása, • az önmővelıdés igényének kialakítása, • konfliktuskezelés elısegítése, • a munka, a kiemelkedı teljesítmény megbecsülése.

4.14.3. A környezeti nevelés feladatai • Hatékonyabb, munkáltató jellegő módszerek alkalmazása: • motiváció, kíváncsiság felkeltése, • tapasztalaton alapuló megismerés, • sokféle szemléltetés, • önálló és csoportmunka, • gondolkodási képességek fejlesztése. • A tanulásban az esélyegyenlıség biztosítása (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés). • A helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése. • A természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolák) a lakóhely élıvilágának megszerettetése. • Lehetıségek biztosítása a szabadidı értelmes eltöltéséhez. • A

tanulók

felelısségérzetének

fejlesztése

lakóhelyük, hazájuk iránt. • Az egészségesebb életmód érdekében: • a mozgás, természetjárás, • a személyes higiéné,

családjuk,

tágabb

környezetük,

65

• a helyes táplálkozás igénnyé alakítása.

4.14.4. Környezeti nevelés színterei: • tanórák, napközis iskolaotthonos foglalkozások, • szakkörök, sportkörök, • iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények, • versenyek, pályázatok, vetélkedık, • országos, városi és iskolai akciók, • sportnapok, kirándulások, túrák, • környezetvédelmi napok, •

jeles napok,

• erdei iskola, • számonkérési, ellenırzési rendszerek, • kapcsolatok kiépítése, mőködtetése: • fenntartóval, • szülıkkel, • civil szervezetekkel, • madáretetés, • iskolai papírgyőjtés- szelektív hulladékgyőjtés, • múzeumok, vadaspark, barlangok megtekintése, • népszokások felelevenítése, • tanösvények, • kézmőves foglalkozások, • színjátszás, drámapedagógia, • faliújság szerkesztése, • könyvtári órák.

4.14.5. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek • Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. • Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. • Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.

66

• Szövegértelmezés, lényegkiemelés, annak megvitatása. • Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. • Tényanyag győjtése, jegyzetelése. • Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. • Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. • Információrögzítés együttmőködéssel. • Csoportos asszociációs feladatok. • Esszé

kidolgozása

(ötletgyőjtı,

kidolgozó,

véleményezı

feladatok

munkamegosztással). • Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérı válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. • Tesztkészítés, tesztértékelés. • Követelmények megfogalmazása. • Problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel. • Adatgyőjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselıadás tartása. • Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerőségek definiálása, pontosítása, tisztázása. • Vélemények gondolatok társítása posztereken. • Könyvtári kutatás, adatbázis kezelése. • Egy téma különbözı megközelítéső és nézıpontú feldolgozása. • Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus (sok szempont szerinti) körüljárása.

4.14.6. Környezeti nevelés mérése, értékelése A környezeti nevelés eredménye nem mérhetı olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmő, hogy mi tekinthetı az iskolai és a családi nevelés eredményének! A fejlıdés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvetı nevelıi kötelesség.

67

Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében: • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására, • a szociális képességek alakulására, • a beállítódások és értékorientáció fejlıdésére, • a csoporthelyzet megismerésére, • a konfliktuskezelés módjára irányul.

Osztályközösség esetében: • a csoportviszonyok alakulásának, • a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak, • az információs kapcsolatrendszernek, • a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszerek: • folyamatkövetı megfigyelés, • célzott megfigyelés, • helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat), • tevékenységelemzés, • egyéni és csoportos megbeszélés.

4.14.7. Osztályfınöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfınök munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövı elképzelései (vetélkedık, versenyek, jeles napok). Az osztályterem hangulata, atmoszférája utal a benne élı közösségre, a közösség környezetkultúrájára.

Javasolt témakörök: Ezek a témakörök igény szerint megváltoztathatóak, részletes kidolgozásuk az aktuális osztályfınöki tanmenetekben megtalálhatóak.

68

5. évfolyam: • A közösségben elfoglalt hely • Felelısségvállalás • Saját környezetünk megteremtése 6. évfolyam: • A környezet hatásai • Természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek 7. évfolyam • A fogyasztói társadalom • A hulladék 8. évfolyam • Energia

4.14.8. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás Évfolyamonként a szülık anyagi támogatásával szervezhetünk tanulmányi kirándulást, erdei iskolát.

Tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás Pedagógiai értéke jelentıs. A tanulóközösség összekovácsolása, élményszerzés, az együttlét öröme ötvözıdik az új tájak, nevezetességek felfedezésével, megismerésével. Választható helyszínek: Aggtelek – Jósvafı; Zempléni körút; Miskolc – Diósgyır – Lillafüred; Mátrai körút, Bükk, Eger – Szilvásvárad; Gönc-Vizsoly, Telkibánya, Kéked; Debrecen-Hortobágy; Nyíregyháza-Tokaj; Szatmári körút; Hollókı-Gyöngyös; Budapest-Gödöllı; Dunakanyar

69

Erdei iskola/ suli tábor Az erdei iskola olyan több napos, a szorgalmi idıben megvalósuló, a szervezı intézmény

székhelyétıl

különbözı

helyszínő,

környezethez

illeszkedı,

nevelési-

tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttmőködı – beavatkozó megismerı tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedı nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységhez kötıdı szocializáció. Az erdei iskola szeretné a tanulót bekapcsolni a környezetbe, a természetbe azért, hogy megismerje, és megtanuljon vele együtt élni.

Az erdei iskola pedagógiai jellegzetességei A természetben való tanulás új technikákat és módszereket igényel, melyekben elsısorban az ismeretszerzés érzékszerveinkre ható oldala dominál. A megismerés folyamata cselekvı,

felfedezı magatartást igényel. Önállóságot, kezdeményezést,

helyzetfelismerést, valamint az egymásra utaltságon és a partneri viszonyon alapuló kooperációt feltételez. Az erdei iskola a környezeti nevelés sajátos színtere és eszköze, mert • a környezet értékeinek ismeretére és védelmére nevel; • az erdei iskola magában a természetben foglal helyet; • közvetlen környezetvédelmi tevékenységeket tartalmaz; • szemléletet alakít, amely szabályozhatja a gyerekek cselekedeteit, magatartását; •

a természet és az ember által alkotott környezet óvására és védésére nevel.

4.14.9. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetıségei: • szakkörök, • nyári tábor, környezetvédelmi táborok, • környezetvédelmi akciók- projektek készítése, terepgyakorlat, túrák, • kapcsolattartás a médiával,

70

• üzemlátogatások (szennyvíztisztító, szeméttelep), • hulladékgyőjtés, • vetélkedık, tanulmányi versenyek, • jeles napokon figyelemfelkeltı programok szervezése („iskolazöldítés”, faültetés), • kiállítások, kézmőves foglalkozások rendezése (elınyben a természetes anyagok), • mővészeti csoportok, ünnepségek.

4.15. A közlekedésre nevelés iskolai programja A NAT mőveltségterületei közül az életvitel és gyakorlati ismeretek területhez, azon belül is a technika részterülethez kapcsolódik a közlekedési ismeretek tanítása. Azonban az idegen nyelv,

az

ember

és

társadalom,

a

földünk

és

környezetünk,

a

mővészetek

mőveltségterületeken is találkozhatunk a közlekedésre nevelést segítı témakörökkel.

4.15.1. A közlekedési képességek fejlesztése A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési képességek fejlesztése. Ennek területei: A) a mozgás képességeinek fejlesztése / erı, gyorsaság, állóképesség, reakcióképesség, koordinációs képesség, egyensúlyérzékelés,/ B) megismerı képesség fejlesztése / a mozgásban lévı tárgyak sebességének észlelése, a térbeli és idıbeli elemek összefüggésének felismerése; figyelem összpontosításamegosztása, következményeket elırevetítı képesség, improvizációs képesség, fogalmi gondolkodás, közlekedési szókincs, testséma kialakulása, benyomások rendszerezése/ C) interakciós képességek fejlesztése / kommunikációs képesség, együttmőködési képesség/

4.15.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai • A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit. • Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált közlekedési magatartás és viselkedés alapvetı formáit, a társadalmilag kívánatos közlekedési morál legfontosabb normáit.

71

4.15.3. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai • Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést, készenléti állapotot igényel. • Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyızıdést, hogy a közlekedési szabályok megtartása, a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az elızékenység, udvariasság a közlekedésben alapvetı erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják. • Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események mögött található ok-okozati összefüggéseket. • Ismertesse meg a kerékpár fıbb szerkezeti elemeit, ezen elemek jelentıségét az üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a kerékpár karbantartásával összefüggı mőveleteket, és a kerékpárvezetés technikai elemeit. • Ismertesse meg a közlekedésre nevelés rendszerét, a közlekedési ismeretszerzés intézményes és egyéni lehetıségeit."

4.15.4. A megjelölt célok és feladatok megvalósulását szolgáló tananyagtartalom 1. osztály: • A gyalogos közlekedés alapjai (a közúti közlekedés résztvevıi, a közúti közlekedés színterei, a gyalogosok közlekedése I).

2. osztály • Gyalogos közlekedés és helyi tömegközlekedési eszközön való utazás (a forgalomirányítás jelzései, a gyalogosok közlekedése II, helyi tömegközlekedés).

3. osztály • Vasúti közlekedés (elıkészület az utazásra, jegyváltás a pályaudvaron, az utastájékoztatás rendszere, felszállás a vasúti kocsiba, utazás vonaton, az állomás, a motorvonat, a vasúti vontatási nemek, a vasúti teherszállítás, a gyermekvasút).

72

• Autóbusz-közlekedés (az autóbusz-pályaudvar, utazás távolsági autóbuszon, speciális autóbusz-járatok). • Kerékpáros közlekedés (bevezetés a kerékpár használatába, technikai gyakorlatok). 4. osztály • Légi közlekedés (utazás repülıgéppel, a repülés irányítása, a légi közlekedés eszközei). • Vízi közlekedés (fürdés és napozás az uszodában, fürdés és napozás a szabad strandon, a vízi közlekedés legjellemzıbb jármővei, alapvetı szabályai és néhány jelzése). • Kerékpáros közlekedés (technikai gyakorlatok, az egyensúlytartás gyakorlása). 5. osztály • Kerékpáros közlekedés (közúti jelzések kerékpárosoknak, a kerékpárosok karjelzései, a gépjármővek jelzései, közlekedés kerékpárral).

6. osztály • Kerékpáros közlekedés (közlekedés kerékpárúton, közlekedés gyalog- és kerékpárúton, közlekedés kerékpársávban, elsıbbségadás kerékpárral útkeresztezıdésben, bekanyarodás az útkeresztezıdésben, haladás kanyarodó fıútvonalon, kanyarodás egyirányú utcából, haladás párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, közlekedés vasúti átjáróban, egyéb közlekedési szabályok, a jármővek forgalmát irányító fényjelzı készülékek jelzései, a kerékpárosokra vonatkozó tilalmak, a kerékpárosokra leselkedı veszélyek, a kerékpárvezetés gyakorlása, a kerékpár biztonsági felszerelései). 7. és 8- osztály • A segédmotoros kerékpárvezetıi igazolvány megszerzésére való felkészítés. A közlekedésre nevelés ismereteit tartalmazza a technika tanterv 1-8. évfolyamig, de része az egészségnevelési programnak is (a közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıi és ezek elkerülésének módjai).

73

A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetıségei: • szakkör, • versenyeken, vetélkedıkön való részvétel, • akciók (Autómentes nap), • kerékpártúrák, • bekapcsolódás a rendırség által szervezett városi, országos közlekedésre nevelést szolgáló programokba.

4.16. A fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok 4.16.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek a gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A fogyasztás elemi meghatározója a család.

Iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

74

Az értékek formálásában lényeges: • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése, • a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell • a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, • valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelemi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: • tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, • ökológiai fogyasztóvédelem, • környezettudatos fogyasztás, • fenntartható fogyasztás, • preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem.

4.17.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.

Technika

áruismeret, a gyártás és termékminıség összefüggései

Matematika

banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások

Fizika

mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz, mérıórák)

Földrajz

eltérı fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar

reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia

egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia

élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használata

Informatika

elektronikus kereskedelem (ekereskedelem) internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem

EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb.

Médiaismeret

a reklám képi nyelve és hatásai

Tantárgyközi projektek: • Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedık, versenyek, rendezvények. • Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek Tantárgyközi projektek, bankok látogatása.

76

• Hazai és nemzetközi együttmőködések: más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. • Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése. Az iskola, mint fogyasztó, és mint piac, az ezzel kapcsolatos foglakozások.

Módszertani elemek Készségek kialakítása, fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén: • a kritikus gondolkodás, • az egyéni és csoportos döntéshozás, • a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésnek megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. Az alábbi módszerek gyakori alkalmazásával kívánjuk a helyes fogyasztói szokásokat kialakítani: • interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, • riportkészítés az eladókkal, • médiafigyelés, reklámkritika, • egyéni és csoportos döntéshozatal, • adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információ.

4.17. A társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismeretek A bőnmegelızés fogalma, prioritások A bőnmegelızés minden olyan intézkedés, beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bőnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minıségi javítása, történjék az a bőnalkalmak csökkentésével, a bőnözést elıidézı okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelızésével. Közismert, hogy Magyarországon gyakoribbá vált a fiatalkori bőnözés, különösen a vagyon elleni bőncselekmények tekintetében. A fiatalok növekvı részének szocializációjává vált az aktív vagy passzív kábítószer-tapasztalat, az alkoholfogyasztás. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb korban fordul elı a bőnelkövetı magatartás, annál nagyobb az esély a bőnismétlésre vagy a bőnözıi életmód kialakulására. A fiatalok azonban nemcsak elkövetıi, de áldozatként elszenvedıi is a bőnözésnek. • Az iskolának fokozottan szerepet kell vállalnia a gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızésében. • Lehetıséget kell teremtenie az alkohol- és drogprevencióban érintett valamennyi szervezet és intézmény együttmőködésére. • Meg kell szerveznie a bőnmegelızést is szolgáló helyi szabadidıs, kulturális és sportprogramokat, különös figyelemmel a szegregált fiatalok képességeinek a feltárására. • A hatékony bőnmegelızés érdekében együtt kell mőködnie a rendırséggel, kulturális intézményekkel, a civil és üzleti szférával, az egyházakkal, a helyi médiával.

Célok, prioritások A célokat és a prioritásokat célszerő a bőnmegelızés három pillérébe sorolva meghatározni, szem elıtt tartva azt a tényt, hogy a gyermek és fiatalkorúak esetében a legfontosabb a bőncselekmények elkövetésének megelızése.

78

• Célkitőzések a bőncselekményeket elıidézı okok hatásának csökkentése érdekében: 1. A hátrányos, nehéz helyzetben lévı családok támogatása, erkölcsi alapjainak megerısítése, annak érdekében, hogy a fiatalok körében a deviáns életformák terjedésének esélyei csökkenjenek. 2. Növelni kell az iskolák erkölcsi nevelésben, informálásban betöltött szerepét, annak érdekében, hogy a fiatal generáció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erıszakmentes technikáit. 3. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelése, különösen a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esetén (etnikailag és szociálisan is hátrányos

helyzetben

lévık),

a

szegénységi

bőnözés

kialakulásának

megelızése, csökkentése, illetve az esélyegyenlıség elısegítése érdekében. 4. Az alkohol- és drogprevencióba valamennyi érintett szervezet, intézmény bevonása, annak érdekében, hogy az ifjúság felismerje ezen élvezeti cikkek káros hatásait. 5. Bőnmegelızést is szolgáló szabadidıs, kulturális és sportprogramok szervezése, támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma. 6. A nehéz helyzetben lévı, lelki gondokkal küzdı fiatalok folyamatos tájékoztatása arról, hogy problémáikkal milyen szervekhez, intézményekhez, személyekhez fordulhatnak, annak érdekében, hogy konfliktusaik kezelésének ne egyetlen és kizárólagos „eszköze” legyen az alkohol- és drogfogyasztás. Iskola pszichológus alkalmazása

• Célkitőzések a sértetté válás veszélyének csökkentése érdekében: 1. Az önhibájából nem megfelelı (szülıi) nevelést és gondozást biztosító szülık, gyámok magatartásának nyomon követése, jelzés az illetékes szerveknek, annak érdekében, hogy csökkenjenek a családon belüli erıszak és egyéb atrocitások elıfordulásának esetei.

79

2. A gyerekek felvilágosítása a létezı bőncselekményekrıl, annak érdekében, hogy felismerjék, mikor váltak büntetendı cselekmények passzív alanyává (sértetté). 3. Az intézmények közötti kommunikáció megerısítése, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet minél korábban felismerhetı legyen.

• A bőnalkalmak számának redukálása érdekében megfogalmazott célok: A kisközösségi – családi és iskolai - kontroll erısítése, a fiatalok társadalmi integrációjának fokozása érdekében. A megvalósítást szolgáló feladatok a) Lehetıség szerint a közeljövıben el kell végezni egy felmérést, hogy képet kapjunk a tanulók helyzetérıl napjainkban, különösen az alkohol- és drogfogyasztásra

vonatkozóan.

Ehhez

elengedhetetlen

a

megfelelı

szervezetek, szakemberek bevonása. b) A hátrányos helyzetben lévı családok részére erkölcsi, anyagi támogatáshoz jutás segítése(pl. eseti szociális segélyek), Fontos továbbá folyamatos tájékoztatásuk arról, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe. c) Indokolt fokozni, fejleszteni a gyermekvédelmi jelzırendszer mőködésének hatékonyságát. A gyermekvédelmi jelzırendszer feladata, hogy csökkentse a bőnelkövetés felé sodródó fiatalok számát. A megfelelı mőködés érdekében fontos a jelzırendszerben részt vevık feladatainak pontosítása. d) Ösztönözni kell, hogy nevelési programjainkba minél jobban építsünk be bőnmegelızési programokat, felvilágosító elıadásokat az alkohol- és drogprevenció, a környezeti és természeti értékek megbecsülése érdekében, illetve devianciára hajlamos gyermekek lelki gondjainak megértését, segítését szolgáló elıadásokat (osztályfınöki óra, biológia óra, földrajz óra, történelem óra, tánc-és dráma, szakkörök, tanítási idın kívüli foglalkozások keretében). e) Bekapcsolódunk a rendırség által indított DADA programba. E program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentı dolgoktól, oly módon, hogy attitődöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az

80

adott korosztályra szabott szinten. Szituációs játékokon, gyakorlatokon keresztül ad a gyerekeknek használható, problémamegoldó viselkedési elemeket, amelyeket a fiatalok személyiségükbe építve szinte sajátjukként tudnak majd használni, ha arra szükség mutatkozik. f) Drogprevenciós témájú kiállítások szervezése, és a hasonló rendeltetéső programok látogatása. g) Annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma, sokszínő kulturális, sport, környezet-és természetvédelmi programok szervezése. Támogatni, gazdagítani kell az iskolai könyvtár azon programjait, amelyek a szabadidı hasznos eltöltését széleskörően biztosítják a fiatalok számára.) h) Pályázati

lehetıségek

felkutatása

(Útravaló

program,

élelmiszer

segélycsomagok, drogprevenciós programok) i) A pedagógusok továbbképzése (Életvezetési ismeretek) j) Szoros kapcsolattartás a szülıkkel, családlátogatás

5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Helyi tantervünk alapdokumentuma a Nemzeti alaptanterv. Figyelembe vesszük a Közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet, A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelveit, és arra törekszünk, hogy a tanulók életkorához és a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva készítsük fel tanulóinkat az egy életen át tartó tanulásra.

A Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapelvei: A sportiskolai kerettanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintő dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenekelıtt megtartva

készült.

Az

átjárhatóság

megvalósítása

érdekében

a

tananyag

kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A kerettanterv elsıdleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlıdjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévı tudásrendszerükbe a

81

sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklıdésüknek megfelelı irányban továbbtanulni. Tantervi alapelv, hogy ez egy sportiskolai kerettanterv, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és Sportmőveltségi terület szakított a hagyományokkal. Az iskolai testi nevelés mellett a közismereti tárgyak szerepe elvitathatatlan. Azonban a sportiskolai rendszer feltételezi a tantárgycsoportok testnevelést segítı szándékát. Ennek

szellemében

a

helyi

tanterv

készítésénél

az

alábbi

közismereti

tantárgycsoportok felülvizsgálatát végeztük el: • Magyar nyelv- és irodalom • Élı idegen nyelv • Matematika • Ember- és társadalomismeret • Ember a természetben • Földünk és környezetünk • Mővészetek • Informatika • Élettan és gyakorlati ismeretek A hagyományokat, igényeket és lehetıségeket figyelembe véve 4 sportág kap kiemelt szerepet a sportiskola rendszerében. • Atlétika • Labdarúgás • Röplabda • Triatlon A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvei: A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényő tanulókra is érvényesek. Az Irányelv meghatározza, hogy: • A tanulók fejlesztése a számukra megfelelı tartalmak közvetítése során valósuljon meg. Ennek érdekében a tartalmak kijelölésekor lehetıséget ad egyes területek módosítására, elhagyására, egyszerősítésére illetve új területek bevonására.

82

• Lehetıséget ad a nevelés, oktatás és fejlesztés idıbeli kiterjesztésére, az egyéni fejlıdés üteméhez igazítására. • Meghatározza a sérült képességek rehabilitációs és habilitációs célú korrekciójának területeit.

5.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai Az érvényben lévı tantervek alapján dolgozunk. Ezek a következık: • A 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében elıírt óraszám és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv (CS) • A 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003. alapján felülvizsgált helyi tanterv (NAT). • Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv

83

5.1.1. Az 1–8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelezı óraszámok A) Heti óraszámok 2008/2009-es tanév Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

8

8

8

7

4

4

4

3,5

8

8

7,5

7

4

4

4

4

8

8

8

7

4

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

idegen nyelv

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

matematika

4,5

4,5

4

3

4

3

3

3

4

4

4

3

4

3

3

3

4,5

4,5

informatika

-

-

-

1

0,5

-

1

1

-

-

0,5

0,5

0,5

-

0,5

1

-

környezetismeret

1

1

1

2

-

-

-

-

1

1

1,5

2

-

-

-

-

természetismeret

-

-

-

-

2

2

-

-

-

-

-

-

2

2

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

földrajz

-

-

-

-

-

-

1.5

1,5

-

-

-

Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

magyar nyelv és

6.

7.

8.

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

3

4

3

3

3

-

-

1

0,5

-

1

1

1

1

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

irodalom történelem és állampolgári ismeretek

rajz technika és életvitel

84

2008/2009-es tanév

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

testnevelés és sport

3

3

3

3

2,5

2,5

2

2

3,5

3,5

3

3

2,5

2,5

2

2

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

osztályfınöki

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

,05,

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

tánc és dráma

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

hon- és népismeret

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

informatika

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

ember és

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

20

20

20

22,5

22,5

Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan összesen 22,5

25

25

25

85

2009/2010-es tanév Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

8

8

8

7

4

4

3,5

3,5

8

8

7,5

7

4

4

4

4

8

8

8

7

4

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

idegen nyelv

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

matematika

4,5

4,5

4

3

4

3

3

3

4

4

4

3

4

3

3

3

4,5

4,5

informatika

-

-

-

1

0,5

1

1

1

-

-

0,5

0,5

0,5

1

0,5

1

-

környezetismeret

1

1

1

2

-

-

-

-

1

1

1,5

2

-

-

-

-

természetismeret

-

-

-

-

2

1,5

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

földrajz

-

-

-

-

-

1

1.5

1,5

-

-

-

Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés és sport

3

3

3

3

2,5

2,5

2

osztályfınöki

-

-

-

-

1

0,5

0,5

magyar nyelv és

6.

7.

8.

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

3

4

3

3

3

-

-

1

0,5

1

1

1

1

1

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1

1,5

1,5

-

-

-

-

-

1

1,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3,5

3,5

3

3

2,5

2,5

2

2

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

05,

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

irodalom történelem és állampolgári ismeretek

rajz

86

2009/2010-es tanév

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

20

20

20

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

20

20

20

22,5

22,5

ember és

Kazinczy Ferenc Tagiskola

22,5

Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

6.

7.

8.

társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan összesen 22,5

25

25

25

87 2010/2011-es tanév Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

8

8

8

7

4

4

3,5

3,5

8

8

7,5

7

4

4

3,5

4

8

8

8

7

4

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

idegen nyelv

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

matematika

4,5

4,5

3,5

3,5

4

3

3

3

4

4

4

3

4

3

3

3

4,5

4,5

informatika

-

-

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

-

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

környezetismeret

1

1

1

2

-

-

-

-

1

1

1,5

2

-

-

-

-

természetismeret

-

-

-

-

2

1,5

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

földrajz

-

-

-

-

-

1

1.5

1,5

-

-

-

Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés és sport

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

osztályfınöki

-

-

-

-

1

0,5

0,5

magyar nyelv és

6.

7.

8.

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

3

4

3

3

3

-

-

1

0,5

1

1

1

1

1

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1

1,5

1,5

-

-

-

-

-

1

1,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3,5

3,5

3

3

2,5

2,5

2,5

2

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

05,

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

irodalom történelem és állampolgári ismeretek

rajz

88 2010/2011-es tanév

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

20

20

20

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

20

20

20

22,5

22,5

ember és

Kazinczy Ferenc Tagiskola

22,5

Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

6.

7.

8.

társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan összesen 22,5

25

25

25

2011/2012-es tanév Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

Kazinczy Ferenc Tagiskola

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

8

8

8

7

4

4

3,5

3,5

8

8

7,5

7

4

4

3,5

3,5

8

8

8

7

4

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

idegen nyelv

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

3

3

3

3

3

-

-

-

matematika

4,5

4,5

3,5

3,5

4

3

3

3

4

4

4

3

4

3

3

3

4,5

4,5

informatika

-

-

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

-

0,5

0,5

0,5

1

1

1

-

környezetismeret

1

1

1

2

-

-

-

-

1

1

1,5

2

-

-

-

-

természetismeret

-

-

-

-

2

1,5

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

földrajz

-

-

-

-

-

1.5

1,5

-

-

-

Ének-zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

1,5

technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

testnevelés és sport

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

osztályfınöki

-

-

-

-

1

0,5

ember és

-

-

-

-

-

-

magyar nyelv és

6.

7.

8.

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

3

4

3

3

3

-

-

1

0,5

1

1

1

1

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

-

-

1

1.5

1,5

-

-

-

-

-

1

1,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

0,5

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

1

1

0,5

2,5

3,5

3,5

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

3

3

3

3

2,5

2

2,5

2,5

0,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

irodalom történelem és állampolgári ismeretek

rajz

társadalomismeret

1

1

90

2011/2012-es tanév

Pollack Mihály Ált. Isk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

2.

3.

4.

5.

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

20

20

20

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

20

20

20

22,5

22,5

mozgókép és

Kazinczy Ferenc Tagiskola

22,5

Tantárgy/évfolyam

Árpád Fejedelem Tagiskola

6.

7.

8. 1

médiaismeret egészségtan összesen 25

22,5

25

25

25

B)Éves óraszámok

Tantárgy/ évfolyam Tagiskolák., székhelyiskola magyar nyelv és irodalom idegen nyelv Matematika 2008-2010 2010/2011 2011/2012 Informatika 2008-2010 2010/2011 2011/2012 környezetismeret Ének-zene rajz technika és életvitel testnevelés és sport összesen

2008-2012 2.

1. Á

P

K

Á

P

296

3. K

296

Á

P

296

4. K

Á

P

277,5

259 111 111

148 166,5

148

166,5

148

129,5 129,5

K

148 148

111 129,5

111

37

37 37 55,5 37 111 740

18,5 18,5 37 55,5

37 37 55,5 37 129,5

111

129,5 740

18,5

18,5 18,5

55,5 37

37 74

37

55,5

55,5 37

55,5 37

111

111

740

832,5

Tantárgy/évfolyam Tagiskolák, székhelyiskola magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek idegen nyelv matematika informatika

természetismeret

Á

5. P

K

Á

6. P

K

Á 148

148 74

129,5 74

129,5 74

2011/2012 2008-2012

111 148 18,5 18,5 18,5 74 74

111 111

111 111

111 111 37 37 37

2008-2012 2008-2012 2008/2009 2009/2010 2010-2012 2008/2009 2009/2012 2008-2012 2008-2012 2008-2012 2008/2009 2009/2012 2008-2012 2008-2011 2011/2012 2008-2011 2011/2012 2008-2010 2010/2011 2011/2012

37 37 74 55,5

technika és életvitel testnevelés és sport

37 55,5 55,5 37 37 92,5 92,5 92,5

74

129,5 129,5

K

148 74

37 37 37

148

Á

148 148

37 37 55,5 55,5 37 37 92,5 92,5 92,5

129,5 129,5

K

8. P

148 148

Fizika biológia kémia földrajz Ének-zene rajz

7. P

18,5 18,5 37

55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37 37 92,5 92,5 92,5

74

74 74

55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 37 18,5 92,5 92,5 92,5

148 148

74 74

2008-2010 2010/2011

93

Tantárgy/évfolyam Tagiskolák, székhelyiskola osztályfınöki tánc és dráma

Á

5. P

Á

37 18,5 18,5

hon- és népismeret

K

18,5 0 18,5 1

Á

7. P

K

Á

18,5

8. P

K

18,5

18,5

18,5

informatika ember és társadalomismeret mozgókép és médiaismeret egészségtan összesen

K

6. P

18,5 18,5 18,5

37

37

832,5

18,5 832,5

925

18,5 18,5 37 925

2008-2012 2008/2009 2009-2012 2008/2009 2009-2012 2008/2009 2008-2010 2010/2011 2011/2012 2008-2011 2011/2012 2008-2012

5.1.2. A választható órák és óraszámaik A) Heti óraszámok *-gal jelöltük azokat a tantárgyakat/órákat, melyek esetében a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választható tanítási órákon való részvétellel teljesíthetı. A beiratkozás ezeken a szabadon választott órákon való részvételt is jelenti, melyrıl beiratkozás elıtt a szülıt tájékoztatjuk. 2008/2009 Választható órák

Árpád Fejedelem Tagiskola

Tantárgy/évfolyam

4.

5.

6.

Kazinczy Ferenc Tagiskola

1.

2.

3.

7.

Idegen nyelv 1*

2*

2*

2

2

2

2

testnevelés 0,5

2

-

-

1.5

1.5

tánc 0,5

1

1

1

1

balett -

-

2

2

sport -

-

2

matematika* -

-

informatika -

-

8.

1.

2.

3.

2

1*

1*

2*

2

2

2

2

2

2

1.5

1.5

2

2

2.5

2.5

3

1

1

1

0.5

0.5

0.5

0.5

2

-

-

-

-

-

1-

-

1

1

1

-

-

-

0.5

-

-

-

-

1.5

4.

1.5

5.

1,5

6.

Pollack Mihály Ált. Isk.

1,5

7.

1.5/

8.

1.

2.

3.

2

1*

1*

2*

1

1

1

1

1

3

-

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5

-

-

-

1

-

1

0.5

0.5

-

-

-

-

0,5

-

-

-

1

4.

5.

6.

7.

8.

0.5 egészségtan* -

-

-

-

-

-

-

0.5

magyar* -

-

-

-

-

-

-

0.5

Oszt.fıi -

-

-

-

-

-

-

-

Mozgókép és -

-

-

-

-

-

-

-

0.5

-

-

-

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5 0.5

média* 0,5

rajz Maximális terhelés

22

22

22

24,

24,

24,

5

5

5

29

29

22

22

22

24,

24,

24,

5

5

5

29

29

22

22

22

24,

24,

24,

5

5

5

29

29

95

A

22

24

B

C

23

22

23

23

26

23

25.

25.

25.

5

5

5

27.

24.

5

5

24.

23.

24.

5

5

5

26

29

30

21

21

28.

29.

22.

22.

5

5

5

5

27

28

21

21

D

E

22

24.

24.

24.

27.

5

5

5

5

27

24

21. 5

21.

24

24

24

5 22.

22.

22

5

5

22.

22.

23.

5

5

5

26.

22

21

22

24.

24.

5

5

23.

23.

5

5

25

28

29

24

27

28

26

5 24.

25

25

5 26

28.

28

5 26,

26,

29.

5

5

5

29

Emelt szintő id. ny., tánc., 7. 8.o. mat., 8. o.-ban eg.tan, magyar, mat.

Emelt szintő idegen nyelv, 7. o. 0.5 óra inf.

B

Emelt óraszámú testn., 1-3. o. id. ny., 3.8. o. balett, sport,4.6-8. mat.,6. inf., 8.o. eg.tan, magyar (ritmikus gimnasztikás csoport) Tánc, 1-3. o. id.ny., 4.6-8.o. matek, 8.o. magyar, eg.tan.

Emelt szintő testnevelés és 3.o.-tól emelt szintő id. ny.

D E

21

5

A

C

21.

Emelt óraszámú számítástechnika Emelt szintő testnevelés 1-2. o. id, ny. Emelt óraszámú számítástechnika, emelt szintő testnevelés

Emelt óraszámú idegen ny., 4., 6-8. matek, 5.8. testn., 5. inf., 8. eg.tan, 7-8. magyar, oszt.f. 8. média ism., 1.o. rajz 4., 6-8. matek, 5.8. testn.,5-6. inf., 8. eg.tan, 7-8. magyar, oszt.f. 8. média ism., 1.o. rajz

2009/2010 Választható órák

Árpád Fejedelem Tagiskola

Tantárgy/évfolyam

4.

5.

Kazinczy Ferenc Tagiskola

1.

2.

3.

6.

7.

Idegen nyelv 1*

2*

2*

2

2

2

2

testnevelés 0,5

0,5

2

-

1.5

1.5

tánc 0,5

0,5

1

1

1

balett -

-

-

2

sport -

-

-

matematika* -

-

informatika -

-

8.

1.

2.

3.

2

1*

1*

2*

2

2

2

2

2

2

1.5

1.5

2

2

2.5

2.5

3

1

1

1

0.5

0.5

0.5

0.5

2

-

-

-

-

-

1-

-

1

1

1

-

-

0,5

-

-

-

-

-

1.5

4.

1.5

5.

1,5

6.

Pollack Mihály Ált. Isk.

1

7.

1.5/

8.

1.

2.

3.

2

1*

1*

2*

1

1

1

1

1

3

-

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5

-

-

-

1

-

1

1

0.5

-

-

-

-

0,5

-

-

-

1

4.

5.

6.

7.

8.

0.5 egészségtan* -

-

-

-

-

-

-

0.5

magyar* -

-

-

-

-

-

-

0.5

Oszt.fıi -

-

-

-

-

-

-

-

Mozgókép és média* -

-

-

-

-

-

-

-

0.5 0.5 -

A

22

22

23

22

23

24

B

24,

24,

24,

5

5

5

25.

25.

25.

5

5

5

27.

25

5 C

22

23

23

29

29

22

22

22

24,5 24,5 24,5 29

29

30

21

21

22

24.5 24.5 24.5 27.5 27

25.

28.

29.

22.5 22.5 24

26.5

5

5

5

27

28

24.

23.

24.

5

5

5

-

-

-

-

0.5 0.5

rajz Maximális terhelés 22

-

0.5

21

21

21.5 24

24

29

23.5 26.5 26

0,5

0.5

22

22

22

24,5 24,5 24,5 29

29

21.5 21.5 22

24.5 24.5 25

28

29

21.5 21.5 22

23.5 23.5 24

27

28

97 D

22.5 22.5 22

24.5 25

E

22.5 22.5 23.5 26

25

28.5 28

26,5 26

29.5 29

A

Emelt szintő id. ny., tánc., 7.8 o. mat., 8. o.-ban eg.tan, magyar, mat.

Emelt szintő idegen nyelv, 7. o. 0.5 óra inf.

B

Emelt óraszámú testn., 1-3. o. id. ny., 4.8. o. balett, sport,4.6-8. mat.,5. inf., 8.o. eg.tan, magyar (ritmikus gimnasztikás csoport) Tánc, 1-3. o. id.ny., 4.6-8.o. matek, 8.o. magyar, eg.tan.

Emelt szintő testnevelés és 3.o.-tól emelt szintő id. ny.

C D E

Emelt óraszámú számítástechnika Emelt szintő testnevelés 1-2. o. id, ny. Emelt óraszámú számítástechnika, emelt szintő testnevelés

Emelt óraszámú idegen ny., 4., 6-8. matek, 5.8. testn., 5. inf., 8. eg.tan, 7-8. magyar, 8. oszt.f., média ism., 1-2.o. rajz 4., 6-8. matek, 5.8. testn.,5. inf., 8. eg.tan, 7-8. magyar, 8. oszt.f., média ism., 1-2.o. rajz

2010/2011 Választható órák

Árpád Fejedelem Tagiskola

Tantárgy/évfolyam

1.

2.

Idegen nyelv 1*

2*

3.

4.

1,5* 2

5. 2

Kazinczy Ferenc Tagiskola

6. 2

7. 2

8. 2

1.

2.

3.

1*

1*

2*

4. 2

5. 2

6. 2

Pollack Mihály Ált. Isk. 7. 2

8. 2

1.

2.

3.

1*

1*

2/1

4.

5.

6.

7.

8.

1

1

1

1

1

* testnevelés 0,5

0,5

0.5

2

1.5

1.5

1.5

2

tánc 0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

balett -

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5

matematika* -

-

-

1-

-

1

1

1

informatika -

-

0,5

-

0,5

-

-

-

egészségtan* -

-

-

-

-

-

-

0.5

magyar* -

-

-

-

-

-

0.5

0.5

Mozgókép és média* -

-

-

-

-

-

-

-

1.5

-

1.5

-

2

1.5

2

1.5

2.5

1,5

2.5

1

2,5

1

3

1

A

C

24,5 24,5 24,5 29

29

22

22

22

24,5 24,5 24,5 29

22

23

23

25.5 25.5 25.5 29

30

21

21

22

24.5 24.5 24.5 27.5 27 26.5 27

D

22

23

23

24.5 23.5 24.5 27.5 28

23

22.5 22.5 24 21

21

21.5 24

22.5 22.5 22

0.5

0.5

0.5

-

-

-

1

-

1

1

1

-

-

-

-

0,5

-

-

-

0.5

29

0,5

0.5

1

22

22

22

24,5 24,5 24,5 29

29

21.5 21.5 22

24.5 24.5 25

28

29

21.5 21.5 22

23.5 23.5 24

27

28

23.5 23.5 26.5 26

24.5 25

22.5 22.5 23.5 26

E

0.5

0.5

22

25.5 28.5 29.5

-

0.5

22

25.5 25

-

0.5

22

B

-

0.5

rajz Maximális terhelés

-

26

25

28

28

26

29

29

A

Emelt szintő id. ny., tánc., 7.8. o. mat., 8. o.-ban eg.tan, magyar, mat.

Emelt szintő idegen nyelv, 7.o magyar 0,5 ó

B

Emelt óraszámú testn., 1-3. o. id. ny., 5-8. o. balett, 4.6-8. mat.,5. inf., 8.o. eg.tan, 7-8. magyar (ritmikus

Emelt szintő testnevelés és 3.o.-tól emelt szintő id. ny.

Emelt óraszámú idegen ny., 4., 6-8. matek, 5.8. testn., 5. inf., 8. eg.tan, 7-8. magyar, 8. média ism., 1-2.o. rajz 4., 6-8. matek, 5.8. testn.,5-6. inf., 8. eg.tan, 7-8. magyar, . 8. média ism., 1-3.o. rajz, idegen ny 1-3.

99 C D E

gimnasztikás csoport) Tánc, 1-3. o. id.ny., 4.6-8.o. matek, 8.o. magyar, eg.tan. Emelt szintő szám.tech 1.3. o. idegen nyelv,testnevelés, tánc

o 1 óra Emelt óraszámú számítástechnika, 7.o magyar 0,5 ó Emelt szintő testnevelés 1-2. o. id, ny., 7.o magyar 0,5 ó Emelt óraszámú számítástechnika, emelt szintő testnevelés, 7.o magyar 0,5 ó

2011/2012 Választható órák

Árpád Fejedelem Tagiskola

Tantárgy/évfolyam

1.

2.

Idegen nyelv 1*

2*

3.

4.

1,5* 2

5. 2

Kazinczy Ferenc Tagiskola

6. 2

7. 2

8. 2

testnevelés 0,5

0,5

0,5

0,5

1.5

1.5

1.5

1.5

tánc 0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

balett -

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5

matematika* -

-

-

1-

-

1

1

1

1.

2.

3.

1*

1*

2*

1.5

1.5

2

4. 2

2

5. 2

2.5

Pollack Mihály Ált. Isk.

6. 2

2.5

7. 2

2.5

8. 2

2.5

1.

2.

3.

4.

1*

1*

2/1

1/0.

*

5

5.

6.

7.

8.

1

1

1

1

-

-

-

-

0.5

0.5

0.5

0.5

-

-

-

1/0.

-

1

1

1

-

-

0.5

0.5

5 informatika -

-

0,5

1,5

0,5

-

-

-

magyar* -

-

-

-

-

-

0.5

0.5

-

-

1.5

1.5

1,5

1

1

1

0,5

0,5

rajz Maximális terhelés A

C D

-

-

0,5

0,5

0.5

1

1

22

22

22

24,5 24,5 24,5 29

29

22

22

24,5 24,5 24,5 29

29

22

22

22

24,5 24,5 24,5 29

22

23

23

25.5 25.5 25.5 29

29.5

21

21

22

24.5 24.5 24.5 27,5 27,5

21.5 21.5 22

24.5 24.5 25

28

28

26.5 27

21.5 21.5 22

24.5 23.5 24

27

27

25 22

23

25.5 28.5 28.5

22.5 22.5 24

23

24.5 23.5 24.5 27.5 27.5

21

23

25,5

22.5 22.5 22

21

21.5 24

Emelt szintő id. ny., tánc., 7.8. o. mat., magyar,

27

23.5 23.5 26,5 26,5

24.5 25

22.5 22.5 23.5 26

E A

-

22

B

29

-

26

25

28

28

26

29

29

Emelt szintő idegen nyelv, 7.8.o magyar 0,5 ó

Emelt óraszámú idegen ny., 4., 6-8. matek, 5.8. testn., 5. inf., 7-8. magyar, 1-2..o. rajz

B

Emelt óraszámú testn., 1-3. o. id. ny., 5-8. o. balett,

Emelt szintő testnevelés és 3.o.-tól emelt szintő id.

4., 6-8. matek, 5.-8. testn., 5. inf., 7-8. magyar, 1-

4.6-8. mat., 5. inf., 7-8. magyar (ritmikus

ny. 7.8.o magyar 0,5 ó

4.o. rajz, idegen ny 1-3. o 1 óra, 4. o. 0,5 óra

gimnasztikás csoport)

101 C

Tánc, 1-3. o. id.ny., 4.6-8.o. matek, 7-8.o. magyar,.

Emelt óraszámú számítástechnika, 7.8.o magyar 0,5 ó

D

E

Emelt szintő szám.tech, 1.3. o. idegen nyelv,testnevelés, tánc

Emelt szintő testnevelés 1-2. o. id, ny., 7.8.o magyar 0,5 ó Emelt óraszámú számítástechnika, emelt szintő testnevelés, 7.8.o magyar 0,5 ó

B) Éves óraszámok évfolyam Iskola/tant. Idegen nyelv

Á

1. K

P

37

Á

2. K

74

P

Á

balett

74 18,5 18,5 37 37 18,5 18,5 74

sport

74

tánc

18,5 18,5 55,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5

74 18,5 55,5 18,5 18,5 37 18,5 18,5 18,5

P

4. K

Á

74

37 55,5

testnevelés

3. K

74/37 74/37 74 18,5 37 37 37 18,5 74 74 74 74 37

74

-

matematika

74

37 18,5

20082010 2010/2011 37/18,5 2011/2012 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2008/2009 2009/2010 2008/2009 2009/2010 37 20082011 37/18,5 2011/2012

informatika 18,5 18,5 rajz

Á

K 1.

18,5 18,5 18,5 18,5 P

Á

K 2.

18,5 18,5 18,5 P

Á

55,5

55,5 55,5

K 3.

37 37 P

Á

tanév

37

74

74

P

K 4.

37 P

20082010 2010/2011 2011/2012 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

Iskola/ tantárgy idegen nyelv testnevelés

Á 74

5. K

P 37

Á

6. K 74

7. P 37

Á

55,5 92,5 18,5 55,5 92,5 18,5 74

K 74

P 37

111

18,5 74

tánc

55,5 92,5 18,5 55,5 92,5 18,5 55,5 92,5 55,5 92,5 18,5 55,5 92,5 18,5 55,5 92,5 37 37 37

balett

18,5

18,5 37 37 37

18,5 37 37 37 37 37 55,5/18,5 55,5/18,5 37

18,5 18.5 37 37 37 37

18,5 18,5

magyar 18,5 18,5 18,5 18,5 oszt.fıi mozgókép és média egészségtan

18,5

18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5

Á

K 5.

P

Á

K 6.

P

Á

18,5

18,5

37 37 37

55,5 18,5 18,5 55,5 55,5 18,5 18,5 37 55,5 18,5 18,5 37

informatika

111

P 37

18,5 74 111 18,5 18,5 55,5 92,5 18,5 37

18,5

37 37 37

matematika

Á 74

8. K

K

P 7.

Á

18,5 K 8.

P

tanév 20082012 20082010 2010/2011 2011/2012 20082012 20082012 2008/2009 2009/2010 20102012 2008/2009 2009/2010 2010/2012 20082010 2010/2011 2011/2012 2008/2009 2009/2010 20082011 20082011

5.1.3. Eltérı tanterv szerint oktatott tanulók óraterve A) Tantárgyak és óraszámok (heti, éves) csökkentett Évfolyamok, óraszámok 1. 2. 3. 4.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 1

7 259

7 259

7 259

5.

6.

Magyar nyelv

1054,5 2,5 92,5 2 74

Idegen nyelv Matematika Történelem és társ. Ismeretek3 Környezetismeret Természetismeret 4

2 74

4 148

2 74

4 148

2 74

4 148

4 148 2 74

4 148 2 74

2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74

Rajz – kézmővesség 7 Életvitel – gyakorlati ism.8 Testnevelés

Heti habilitáció − Integrált modul: 1 2 3 4 5 6 7 8

388,5 9 333 2 74 32 1184 8 296 296

2 74

2 74

3 111

3 111

10

2 74

2 74 1 37 1 37 1 37

6

370

1 37 2 74

1 37 2 74

1 37 1 37

1 37 2 74

1 37 1 37

1 37 1 37

2 74 1 37 1 37 1 37

1 37

1 37

2 74

3 111

2,5 92,5

2 74

2 74

2 74

15,5

3 111

3 111

3 111

3 111

3 111 1 37 22,5 832,5 3 111

3 111 1 37 22,5 832,5 3 111

2,5 92,5 1 37 25 925 3 111

2,5 92,5 1 37 25 925 3 111

23

Osztályfınöki Heti köt. óra

10,5

8

Informatika Ének – zene

2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74

2 74

Földrajz 5

6

8.

28,5 3 111 3 111

Irodalom 2

4 148

7.

7,5 277,5

összesen: heti évi

20 740 4 148

20 740 4 148

20 740 4 148

22,5 832,5 3 111

3.4. oszt. informatika 5.6. informatika, 5.7. dráma, 8. médiaism. 5-7. hon- és népism. 5. hon- és népism. 8. hon- és népism. 5.7. tánc és dráma 8. médiaism. 3-6. informatika

222 2 74 8 296 11 407 573,5 851 4 148 177,5 6567,5 27 999

105

NAT 2003 Évfolyamok, óraszámok 1. 2. 3. 4.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

7 259

7 259

7 259

5.

6.

Magyar nyelv

1054,5 2,5 92,5 2 74

Idegen nyelv Matematika Történelem és társ. Ismeretek2 Környezetismeret Természetismeret 3

2 74

2 74

4 148

2 74

4 148

4 148 2 74

Rajz – kézmővesség 6 Életvitel – gyakorlati ism. Testnevelés

Heti habilitáció

Megjegyzés:

10,5 388,5 9 333 2 74 32 1184 8 296 8 296

2 74

2 74

3 111

3 111

10

2 74 1 37 1 37 1 37

2 74 1 37 1 37 1 37

6

0,5 18,5 1 37 2 74

0,5 18,5 1 37 1 37

2 74 1 37 1 37 1 37

370 222

1 37 2 74

1 37 2 74

1 37

1 37

1,5 55,5

2,5 92,5

2,5 92,5

1,5 55,5

2 74

2 74

14

3 111

3 111

3 111

3 111

3 111 1 37 22,5 832,5 3 111

2,5 92,5 1 37 22,5 832,5 3 111

2,5 92,5 1 37 25 925 3 111

2,5 92,5 1 37 25 925 3 111

22,5

Osztályfınöki Heti köt. óra

2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74

0,5 18,5 1 37 1 37

Informatika Ének – zene

4 148 2 74

2,5 92,5 2 74 1 37 4 148 2 74

2 74

Földrajz 4

5

összesen: heti évi 28,5

3 111 3 111

4 148

8.

7,5 277,5

Irodalom 1

4 148

7.

20 740 4 148

20 740 4 148

20 740 4 148

22,5 832,5 3 111

4,5 166,5 8 296 11 407 518 832,5 4 148 177,5 6567,5 27

− A habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokkal párhuzamosan tartjuk a logopédia és gyógytestnevelés órákat. − Integrált modul 1 5.7. dráma, 8. médiaism. 2 5-7. hon- és népism. 3 hon- és népism. 4 hon- és népism. 5 5.7. tánc és dráma 6 8. médiaism.

999

106

B) Tanórán kívüli tevékenységek, a napközis és tanulószobai csoportok heti óraterve

Szociális és önellátó tevékenység * Tanulás Játékos testmozgás ** Kultúrfoglalkozás *** Manuális foglalkozás **** Szakkör *****

Évfolyamok 1130 - 1530 1230 - 1530 1. 2. 3. 4. 5. 6. 5 5 5 3,5 3,5 3,5 7,5 7,5 7,5 6,5 6,5 6,5 2 2 2 2 2 2 2,5 2,5 1,5 1 1 1 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1

Tanórán kívüli tevékenységek összesen:

20

Foglalkozási formák

20

20

15

15

1330 - 1530 7. 8. 2 2 5 5 2 2 1 1

15

10

10

*

Szociális és önellátó tevékenység:

**

Játékos testmozgás:

***

Kultúrfoglalkozás:

****

Manuális foglalkozás:

tárgykészítés, dekoráció

*****

Szakkör:

tánc-dráma, kézmőves, környezetvédelmi

C)

ebéd, uzsonna, tisztálkodás, teremrend

szabad játék szünetekben a teremben, a játszótéren és a szabadban, színház, film, videofilm megtekintése mese, regény, kötelezı irodalom olvasás feldolgozása

Nem kötelezı, választható tanórai foglalkozások heti óraterve Tevékenységek

Kieg. ism.: számítástechnika alapjai Tehetséggondozás: matemat. magy. ny. és irod. biológia, fizika, kémia ism. Felzárkóztatás Fejlesztés: logopédia Sportkör Összesen:

1. -

2. -

Évfolyamok 3. 4. 5. 6. 2 2

-

-

-

-

2

2

3

3

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2 1

2 1

2

2

2

2

6

6

8

8

7. -

8. -

7. 2

8. 2

1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésének heti óraszáma Tevékenységek Egyéni foglalkozás Összesen:

1. 3 3

2. 2 2

Évfolyamok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 -

107

5.2. A NAT belépésének ütemezése

Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/2005

NAT

CS

K

K

CS

CS

K

K

2005/2006

NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

2006/2007

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

2007/2008

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

NAT

CS

CS

CS

SK

SK

NAT

NAT

CS

CS

SK

SK

SK

SK 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

SK

NAT

NAT

NAT

NAT

SK

SK

NAT

NAT

NAT

SK

SK

SK

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

SK

SK

SK

SK

SK

SK

SK

SK

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

SK

SK

SK

SK

SK

SK

SK

SK

NAT

CS = A 2003. évi költségvetési törvény 103.§(4) bekezdésében elıírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv SK = a közoktatási típusú Sportiskolai kerettanterv

A 2008/2009-es tanévtıl kerül bevezetésre elsı osztálytól az Árpád Fejedelem Tagiskolában az emelt szintő számítástechnika, a Pollack Mihály Általános Iskola székhely intézményében a képzımővészeti képzés felmenı rendszerben a következı óraszámmal:

Pollack –képzımővészet, rajz évfolyam

1.

Kötelezı óra

1,5 1,5 1,5 1,5

Választható

0,5 0,5 1

2.

3.

4.

1

5.

1

6.

1

7.

1

Árpád -számítástechnika 8.

1.

2.

1,5

3.

4.

5.

6.

7.

8.

0,5 0,5 0.5 1

1

1

1,5 3

3

2,5 2,5 4

4

0,5 1,5 2

óra Tanórán

1

1

1

1

kívüli foglalkozás összesen

2

2

2,5 2,5 2,5 2,5 2

2

1

2

5.3. Kulcskompetenciák Az iskolában folyó nevelési-oktatási folyamat kiemelt feladata a kulcskompetenciák elsajátítása, fejlesztése. Egy lehetséges meghatározás szerint: A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitődök többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Helyi tantervünk felülvizsgálatakor arra törekedtünk, hogy a NAT 2003-ban meghatározott kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési területeket összhangba hozzuk a NAT 2003-mal kapcsolatos 2007-ben elvégzett módosításokkal. kulcskompetenciák a NAT 2003- ban:

2007-es módosítás




kommunikációs k)




Anyanyelvi kommunikáció




narratív n)




Idegen nyelvi kommunikáció




döntési d)




Matematikai kompetencia




szabálykövetı szk)




Természettudományos kompetencia




lényegkiemelı lk)




Digitális kompetencia




életvezetési é)




A hatékony, önálló tanulás




együttmőködési egy)




szociális és állampolgári kompetencia




problémamegoldó p)




Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia




kritikai kr)




Esztétikai- és mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

A kulcskompetenciákra épülı kiemelt

2007-es módosítások

fejlesztési feladatok a NAT 2003-ban:




énkép és önismeret ÉN)




énkép és önismeret ÉN)




hon- és népismeret H)




hon- és népismeret H)




európai azonosságtudat - egyetemes




európai azonosságtudat - egyetemes

kultúra E)

kultúra E)




környezeti nevelés K)




környezettudatosságra nevelés K)




információs és kommunikációs kultúra




aktív állampolgárságra, demokráciára

I)

nevelés D)

110


testi és lelki egészség TE)




testi és lelki egészség TE)




tanulás T)




a tanulás tanítása T)




felkészülés a felnıtt lét szerepeire F)




felkészülés a felnıtt lét szerepeire F)




gazdasági nevelés G)

A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulás-irányítást igényel. A tanulók ilyen jellegő teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minıségi jellegzetességei jelentıs mértékben közrejátszanak. Mindezen jellemzıket a tanulás tervezése során is fontos figyelembe venni. A differenciált tanításszervezés során követett fı szempontjaink: • A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. • Elızetes ismeretek, készségek feltárása. • Együttmőködı oktatás szellemének, technikáinak, formáinak alkalmazása. • Problémamegoldó és alkotóképesség elıtérbe állítása. • Adaptív oktatást középpontba állító tanulásszervezés. A helyi tanterv elkészítésekor törekedtünk arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedıen fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlıdhessenek. Ilyenek mindenekelıtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belsı értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelı motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle mőveltségterülethez kötıdı kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelısségtudat, hőség és a pozitív személyes énkép.

5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái: • egyéni beszámoló, • témazáró, • év eleji, félévi, év végi felmérések, • OM kompetenciamérés.

Az írásbeli beszámoltatás rendje: • Egyéni beszámoló a napi tananyagból elızetes bejelentés nélkül íratható. • Egy-egy tananyagegység lezárásakor, összefoglalást követıen témazárót írnak a tanulók. • Lehetıleg minden tanuló minden témazárót írjon meg. • A tanuló kérésére indokolt esetben megismételhetı a témazáró. Mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. • A témazárók, az év eleji, félévi, év végi felmérések idıpontját - az írást megelızıen egy héttel - elıre jelezzük a tanulók felé. • Az év eleji, félévi, év végi felméréseket, a témazárókat ismétlés, rendszerezés elızi meg. A normál tantervő osztályok esetében: • Év végi felmérést 7. évfolyamon idegen nyelvbıl végzünk. • 4.6.8. évfolyamon, az olvasás-szövegértés és a matematikai gondolkodás területén országos képességmérésben veszünk részt. A fogyatékos gyerekeket oktató eltérı tantervő osztályok esetében: • Tanév elején általános tudás- és készségszint-mérést végzünk. • Félév és év végén matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból átfogó felmérı írása. • 1. és 5. évfolyamon bemeneti, 4. és 8. évfolyamon kimeneti mérések végzése. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: • Az 1-4. évfolyamon napi egy témazáró vagy felmérı, • 5-8. évfolyamon napi két témazáró vagy felmérı iratható.

112

• Témazáró vagy felmérı írása nem zárja ki az írásbeli egyéni beszámoló lehetıségét. • Három napot meghaladó tanítási szünet utáni elsı tanítási napon nem iratunk témazárót vagy felmérıt. • Hosszabb betegséget követı héten a tanuló kérheti az írásbeli beszámoltatás alóli felmentését. • A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság vizsgálat alapján tett javaslatára a tanulót mentesíthetjük az írásbeli számonkérések alól. Ezeknek a tanulóknak szóban kell beszámolniuk. A fogyatékos gyerekeket oktató eltérı tantervő osztályok esetében: • A fogyatékos gyerekek esetében a szóbeli kifejezıkészség fejlesztése érdekében elınyben részesítjük a szóbeli feleletet. •

A készségtárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.

• A felmérések, dolgozatok írásánál figyelembe vesszük tanulóink sajátos nevelési szükségleteibıl adódó eltéréseket, életkori sajátosságokat és a terhelhetıséget. A feladatok összeállításánál a tantervi követelményeket differenciáltan kérjük számon. • Ugyanazon a napon több tárgyból az írásbeli beszámoltatás módszere nem alkalmazható.

Az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók tudásának értékelésében: • Az év eleji felmérés célja a diagnosztizálás. Feladata feltárni, hogy a tanulók milyen

elızetes

ismeretekkel,

készségekkel,

képességekkel

rendelkeznek.

Eredményeként határozzuk meg a következı pedagógiai cél eléréséhez szükséges differenciálás mértékét. Lehetıvé teszi a pontos tervezést. • Az egyéni beszámolók, félévi felmérések formatív funkcióval bírnak. A tanulás folyamatában való elırehaladásról ad információkat. Felhívja a figyelmet a továbbiakban szükséges egyéni korrekciókra, fejlesztésre. • A

témazárók,

év

végi

felmérések

szummatívak.

A

tanítás-tanulás

eredményességét, hatékonyságát tükrözik. • A munkaközösségek megegyeznek a témazárók százalékos értékelésében.

113

5.5.

Az

otthoni

felkészüléshez

elıírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának elvei, korlátai 5.5.1.

Az

otthoni

felkészüléshez

elıírt

meghatározásának elvei: • A házi feladatok a tanórán feldolgozott tananyagra épüljenek, gyakorló jellegőek legyenek, melyeket a tanulók önállóan, sikeresen meg tudnak oldani. • Igyekezzünk a feladatok kijelölésénél az egyéni képességeknek megfelelıen differenciálni. • A mennyiségnél törekszünk az összehangoltságra, a tanulók túlterheltségének megelızése céljából. • A memoriterek megtanulására - terjedelmüktıl függıen - több napot szánunk. • Szorgalmi feladatnak győjtımunkát, búvárkodást adunk.

5.5.2. A feladatok adásának korlátai: • Tantárgyanként egy-két feladatnál többet ne adjunk. • Tanítási szünetekre írásbeli házi feladatot nem adunk. A szegregáltan oktatott fogyatékos gyerekek esetében: • 1-4. évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetek sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem adunk. • 5-8. évfolyamon a hétvégékre csak szóbeli, a tanítási szünetekre sem szóbeli, sem írásbeli feladat elvégzésére nem kötelezzük tanulóinkat.

5.6. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelı tevékenység célja, hogy az ellenırzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelı - oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitőzéseknek.

A nevelı – oktató munka értékelésének alapvetı feladata, hogy megerısítse a nevelıtestület

pedagógiai

tevékenységének

helyességét,

vagy

feltárja

a

hibákat,

hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására.

5.6.1. Az értékelés területei: • az intézmény nevelı-oktató munkája • a pedagógusok tevékenysége • a tanulói közösségek fejlıdése • a tanulók személyiségfejlıdése, tanulmányi munkája, magatartása és viselkedése

Az intézmény nevelı–oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, az önkormányzat munkatervében elıírt idıpontokban, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor a tanulók, a szülık és a nevelık véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli.

5.6.2. A nevelı–oktató munka intézményi szintő értékelésének szempontjai: Az iskola mőködését jellemzı legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, a beiskolázás adatai) A nevelı-oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek alakulása).

115

A tanítás-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és tehetséggondozás területei és eredményei, a bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelı tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlıdése, szabadidıs tevékenységek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók, magatartási és viselkedési rendellenességek). A pedagógusok nevelı-oktató munkája az intézményi minıségirányítási programban meghatározott szempontok alapján.. Az iskola külsı kapcsolatai, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve.

5.6.3.

A

tanulók

személyiségfejlıdésének,

tanulmányi

munkájának,

magatartásának értékelése A tanulói közösségek tevékenységét, fejlıdését az osztályfınökök minden tanév végén értékelik.

5.6.3.1. Az értékelés szempontjai • Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok. • Az osztály szociális összetétele. • A tanulási eredmény. • Sport- és kulturális eredmények. • Az osztályközösség társas szerkezete. • Neveltségi szint. • Közösségi tevékenység. • Szülıi házzal való kapcsolat. Minden területen belül meg kell határozni az alapvetı pedagógiai feladatokat: a változások, problémák alapján milyen beavatkozás látszik célszerőnek.

116

Mit értékelünk? • A tanulónak a tanterv által elıírt követelményekhez viszonyított teljesítményét. • Önmagához mért fejlıdését. • Magatartásának, viselkedésének alakulását. • Szorgalmát, teljesítményének képességeivel összevetett arányát.

5.6.3.2. Az értékelés feladata • A tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos értékekhez. • Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára. • A követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése. • A tanulók eddigi eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz; tendenciák megfigyelése. • A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minısítése érdemjeggyel.

5.6.3.3. Az értékelés során szempont elıtt tartandó alapelveink • Folyamatosan végezzük! • Személyre szóló, • fejlesztı, ösztönzı, • tárgyszerő (erıs pontok, gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) legyen. • Támaszkodjon a tanulók önértékelésre való képességére.

Az értékelés területei: • A tanulást befolyásoló tényezık fejlettsége (érzékszervek). • A tanuláshoz való viszony (tanulási stratégia, stílus, motiváció). • A kommunikáció. • A szabálykövetés. • A gondolkodás. • A tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény.

5.6.3.4. A tanulók magatartása követelményei, formái

és

szorgalma

értékelésének alapelvei,

A magatartás fogalma: A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctőrés, önfegyelem) játsszák a döntı szerepet.

A magatartásjegy kialakításának elvei: A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut • az iskolába járási fegyelme (igazolatlan óraszám), • társaihoz való viszonya, • a tanáraival szemben tanúsított magatartása, • beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezéső rendezvényeken, • a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás, • az óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje), • a közösségi munkához való viszonya.

A szorgalom fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz; aktivitás, érdeklıdés.

A szorgalomjegy kialakításának elvei: A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut • a tanuló tudás iránti igénye, • képességéhez mért teljesítménye, • feladattudata

(kötelezı

feladatai

megoldásának,

igényessége), • részvétele az órák menetében (aktivitás),

elkészítésének

minısége,

118

• írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelezı felszerelési tárgyat).

A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • Az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minısítésének eszköze. • Az órai aktivitás csak a személyiségbıl fakadó tulajdonságok figyelembe vételével minısíthetı. • A szorgalomjegyben tükrözıdnie kell a változásnak (pozitív vagy negatív). • A szorgalomjegytıl el kell különíteni a magatartás jegyet.

A magatartás és szorgalom minısítésének formái: Folyamatos minısítés • A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira. • Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltőnı romlása esetén a szülıket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. • Kiemelkedı teljesítmény jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.

Félévi és év végi minısítés, jegy kialakítása: • A tanuló önértékelésének figyelembe vételével, • az osztályfınök az osztályközösség által elfogadott javaslatot figyelembe véve kialakítja javaslatát. • Az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt. • A döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfınök hozza meg. • Aki

bizonyítványát

osztályozó

vizsga

keretében

szerezte

meg,

vagy

tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, magatartásból és szorgalomból nem kap minısítést.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenysége segítésének eszköze.

119

Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiség vonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport- vagy osztályszintő alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári szimpátiát vagy antipátiát. A minısítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás.

A magatartás értékelésénél a

példás,

jó,

változó,

rossz,

a szorgalom értékelésénél a

példás,

jó,

változó,

hanyag

minısítést

alkalmazzuk. Az eltérı tanterv szerint oktatott sajátos nevelési igényő tanulók esetében 1-4. évfolyamon: A magatartás értékelésénél a

példamutató

jó

elfogadható,

a szorgalom értékelésénél a

példamutató

jó

elfogadható

minısítést

alkalmazzuk.

Magatartás Példás -

A felnıttekkel és társaival szemben tisztelettudó, segítıkész.

-

Közösségi munkát szívesen és önként vállal, ezekben jó szervezıkészségrıl tesz tanúbizonyságot.

-

Tevékenységével növeli az iskola hírnevét.

-

Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokat ismeri, és belsı késztetéstıl vezérelve betartja és betartatja.

-

Igazolatlan hiányzása nincs.

Jó -

A felnıttekkel és társaival szemben tisztelettudó.

-

Külsı ösztönzés hatására teljesíti a rábízott feladatot.

-

Tevékenységével hozzájárul az iskola sikereihez.

120

-

Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokat ismeri és betartja.

-

Igazolatlan hiányzása nincs.

Változó -

A felnıttekkel és társaival szemben alkalmazkodó, az udvariassági szabályokat ismeri, de csak külsı késztetésre képes betartani.

-

Az órán zavarja társai és a nevelı munkáját.

-

Közösségi munkába nehezen vonható be.

-

Tevékenysége kívánnivalót hagy maga után.

-

Az adott helyzetekre vonatkozó magatartási szabályokkal nincs mindig tisztában.

Rossz -

A felnıttekkel és társaival szemben alkalmazandó magatartási normákat képtelen betartani.

-

Az órán zavarja társai és a nevelı munkáját, viselkedése agresszív.

-

Igazolatlan hiányzásai vannak.

-

Rongálja a köztulajdont.

-

Durva, agresszív viselkedésével veszélyezteti társai testi épségét.

Szorgalom Példás -

Képességeit maximálisan kihasználja.

-

Házi feladatait mindig elkészíti, feladatmegoldása pontos, precíz, figyelme kitartó.

-

Szívesen, önként vesz részt fakultatív vagy más tevékenységekben.

-

Felszerelése rendszeresen hiánytalan, eszközei precízségrıl, gondosságról tanúskodnak.

Jó -

Képességeihez mérten többnyire jól teljesít.

-

A házi feladatokat elkészíti, feladatmegoldása megfelelı.

-

Tanári ösztönzésre vesz részt fakultatív tevékenységekben.

-

Felszerelése ritkán hiányos.

121

Változó -

Teljesítménye a képességeihez mérten ingadozó.

-

Házi feladatait rendszertelenül készíti el, feladatmegoldása ingadozó, figyelme nem kitartó.

-

Vállalt feladatait végrehajtásában kiszámíthatatlan.

-

Felszerelése hiányos, eszközeit hanyagul kezeli.

Hanyag -

Képességihez mérten alul teljesít.

-

Házi feladatait rendszeresen nem készíti el, feladatmegoldása sorozatosan rendezetlen.

-

Figyelme dekoncentrált.

-

Feladatokat nem vállal.

-

Felszerelése nagyon hiányos, rendetlen vagy nincs.

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek kialakulásakor a felsorolt szempontok közül legalább három együttes megléte szükséges. Az értékelésben, minısítésben szükségesnek tartjuk az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérését. A véleményezés formája lehet osztályértekezlet az adott osztályban tanító kollégák részvételével, vagy javaslattevı értékelı lap kitöltése.

5.6.4. Az értékelés rendszeressége és formái • A közoktatási törvényben megfogalmazott értékelési kategóriákat betartva, iskolánkban a tanév két periódusra oszlik. Mindegyik végén minısítjük a diákok teljesítményét, magatartását, szorgalmát. • Iskolánk az 5 fokú rendszert használja, kivétel ez alól az 1-3. évfolyam, valamint a 4. évfolyam elsı féléve, ahol szöveges minısítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. • A magatartás és a szorgalom értékelése havonta történik. • Az értékelésrıl szóló információkat az iskola az OM által rendszeresített nyomtatványokban jegyzi (napló, anyakönyv), illetve értesíti róluk a szülıt (tájékoztató füzet, bizonyítvány). • Az értékelést általában folyamatosan, de legalább havonta egyszer regisztrálni kell. Ettıl hosszabb idı telhet el az új tantárgyak belépése utáni elsı félévben vagy a tanuló hiányzása esetén. • Az értékelés célja, hogy visszajelzést biztosítson a tanár, a szülı és a tanuló számára egyaránt. • 1-3. évfolyamon minden évben november 15-ig és április 15-ig zárt értékelılapon írásbeli szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményérıl. • 1-3. évfolyamon félévkor zárt értékelılapon, év végén nyitott értékelılapon értesítjük a tanulókat és a szülıket. • 4. évfolyamon a szöveges értékelést már csak az elsı félév végéig alkalmazzuk. A második félévben érdemjegyekkel értékeljük, tanév végén osztályzattal minısítjük a tanulók teljesítményét. • 1.2. évfolyamon a tanuló készségtárgyakból elért teljesítményét félévkor és év végén nem minısítjük. • 3. évfolyamon és 4. évfolyam elsı félévében a felmérıket, témazáró dolgozatokat érdemjegyekkel értékeljük.

123

• Az 5-8. évfolyamon minden tanulónak a félévi és tanév végi minısítéskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból legalább annyi érdemjeggyel, mint a tantárgy heti óraszáma, plusz két jegy. Lehetıleg a kapott érdemjegyek legalább felét szóbeli megnyilvánulásra kapja a tanuló. • Tantárgyi modulok (ember és társadalom, etika, mozgóképkultúra és médiaismeret, egészségtan) esetében a tanulók teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeljük félév végén szövegesen minısítjük az alábbi szöveggel: Kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge Ezek osztályzatra való átváltása, amennyiben iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt ez szükségessé válik, az alábbiak szerint történik:

Kiválóan megfelelt: jeles (5) Jól megfelelt: jó (4) Megfelelt: közepes (3) Gyenge: elégséges (2)

Az eltérı tanterv szerint oktatott sajátos nevelési igényő tanulók az értékelésének módja 1-4. évfolyam félévéig • Az osztályfınök az 1. évfolyam elején végzett bemeneti mérés alapján habilitációs foglakozásra javasolt tanulók általános állapotáról feljegyzést készít, és félévente regisztrálja az abban bekövetkezett változásokat. • Tanévközi

értékeléskor

a

tanulók

megnyilvánulásaira

differenciált

jelölést

használunk (piros pont, csillag, egyéb szimbólumok), melyet szöveges minısítéssé alakítunk át. • Minden hónap végén a szülıket a tájékoztató füzetbe írt szöveges értékelés útján értesítjük a gyermek elımenetelérıl. • Félévkor és tanév végén alkalmazott szöveges értékelés formái 1-4 évfolyam félévéig: A tantervi követelményeknek kiválóan megfelelt. A tantervi követelményeknek jól megfelelt.

124

A tantervi követelményeknek megfelelt. A tantervi követelményeknek gyengén felelt meg. A tantervi követelmények teljesítésénél felzárkóztatásra szorul. Dicséret:…………………………tantárgyból Gyenge:………………………….tantárgyból - az értékelés módja 4 évfolyam félévétıl 8. évfolyamig: • A tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munka minısítése során megıriztük a hagyományos értékelési kategóriákat. • A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos figyelemmel kisérése érdekében minden tantárgyból havonta legalább két (egy szóbeli felelet, egy dolgozat) érdemjegy szükséges.

5.6.4.1. Az 1. osztálytól 4. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés A pedagógusok értékelı magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzıje a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerısítése. Fontos, hogy egyértelmő, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból is igényesen megfogalmazott értékelést adjon a pedagógus. Célunk, hogy az értékelés során: •

ne minısítsünk, hanem fejlıdési állapotról számoljunk be;

•

számba tudjuk venni, hogy a tanuló az elızı szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlıdött;

•

megjelenjen, hogy a gyerek saját lehetıségeit mennyire aknázta ki.

Az értékelés személyre szabottan tartalmazza: •

a tanulást befolyásoló tényezık fejlettségének,

•

a kommunikációs és olvasási képességek,

•

a tanulási technikák szintjeinek,

•

a számolási és matematikai képességek,

125 •

a mővészeti és mozgásos tevékenységek értékelését,

•

és érzelmi életének,

•

társas kapcsolatainak fı jellemzıit.

•

Tanév végi az értékelı lapokban az optimális szinthez és az önmagához viszonyított fejlıdés együtt jelenik meg.

Az értékelés során az elsı négy évfolyamot egységként kezelve, a negyedik osztály végére adja meg a tanterv a továbbhaladási feltételeket, addig az automatikus továbbhaladás elvét követi, igazodva a gyerekek eltérı fejlıdési üteméhez. Az integrált, tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényő tanulóknál a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett, csökkentett követelményrendszer a meghatározó. A tanév folyamán kiadott szöveges értékelés egyik példánya a szülıé, másik példányát osztályonként iktatjuk.

5.6.4.2. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai • Figyelembe kell venni az év közben szerzett érdemjegyek tendenciáját (fejlıdés, hanyatlás). • Kétes jegy esetén a témazárókat nagyobb súllyal kell figyelembe venni a jegylezárásnál. • A tanulónak lehetıséget kell adni a javításra. • Tanév végén a félévi osztályzatot egy érdemjegynek tekintjük. • Félévente annyi érdemjegynek kell lenni, hogy a tanuló teljesítményének minısítése egyértelmő legyen.

5.6.5. A tanulók jutalmazásának elvei • A tanulóközösségek és az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulási munkájában elért kimagasló eredményeket jutalmazni kell. • A jutalmazás alapja: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, kulturális-, sportversenyeken, vetélkedıkön részt vesz,

-

bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megırzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

• A jutalmazás formái, fokozatai: 1. Tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret. 2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanuló a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetı. A dicséretet a bizonyítványba be kell írni. • A jutalmazás szinterei: - az osztályközösség elıtt,

127

- az igazgató elıtt, - a nevelıtestület elıtt, - az iskolai közösség elıtt. • A jutalmazás más eszközei: - oklevél, - könyvjutalom, - egyéb jutalom, - kitüntetések A Pollack Mihály Általános Iskola jó tanulója- jó sportolója „Kiváló tanuló”, aki nyolc éven át kitőnı tanulmányi eredményt ért el. Az tanév legeredményesebb diákja (Árpád Fejedelem Tagiskola) Kazinczy-plakett ( Kazinczy Ferenc Tagiskola)

-

felterjesztés Az év diákja címre Kazincbarcika város jó tanulója- jó sportolója B-A-Z. megye jó tanulója-jó sportolója

5.6.6. A tanuló fegyelmi felelıssége • .A fegyelmezı intézkedés ill. a fegyelmi büntetés megállapításánál az iskola figyelembe veszi a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. • Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben el lehet tekinteni. • A büntetést írásba kell foglalni, és a szülı tudomására kell hozni. • Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

a házirend elıírásait megszegi,

-

igazolatlanul mulaszt vagy

-

bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

128

• Fegyelmezı intézkedések: - szóbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfınöki, igazgatói), - írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfınöki, igazgatói), - osztályfınöki intés, megrovás, - igazgatói intés, megrovás,, - áthelyezés másik osztályba. Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı (Oktatási Törvény 76.§).

5.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ♦ A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. ♦ A tanuló az 1-3. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a következı tanévi fejlesztés feltételeit az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ezt kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is az idegen nyelv tanulásának elsı évében. ♦ A tanuló részére engedélyezhetı az iskolai évfolyamnak megismétlése akkor is, ha magasabb évfolyamba léphet. Az engedély megadásáról a kiskorú tanuló szülıjének kérésére az igazgató dönt. A szülı kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést. Az évfolyam megismétlését a szülı az iskolaigazgatójának címzett és benyújtott írásos kérelemben kérheti a tanévkezdés elıtt 15 nappal (augusztus 15.). Az igazgató a tanév megismétlését írásban hozott határozat formájában engedélyezi. ♦ Az elsı évfolyamra felvett tanuló, ha - a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató mentesítette az értékelés és minısítés alól, az elsı évfolyamot elıkészítı évfolyamként végzi és fejezi be. Elıkészítı évfolyamra a tanuló csak egy tanévben járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésıbb a 7. életévében megkezdte. ♦ A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet.

129

Az engedélyben meg kell határozni melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az elıkészítı év - az elsı félévét követı elsı hónap utolsó napjáig – átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. ♦ A követelmények teljesítését a nevelık a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A modulok értékelése a magasabb évfolyamba lépést nem befolyásolja. ♦ Ha a tanuló a 4-8. tanév végén „elégtelen” osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet az eredménytelen tantárgyak egész éves anyagából. ♦ Ha az „elégtelen” osztályzatok száma meghaladja a kettıt, vagy 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, a tanuló nevelıtestület engedélyével tehet javító illetve osztályozó vizsgát. ♦ A magasabb évfolyamba történı lépéshez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse, • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és osztályzatai alapján nem értékelhetı, • egy tantárgy óraszámának 30 %-át mulasztotta, • vagy tankötelezettségét magántanulóként teljesítette. ♦ A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a általános tantervő osztályba járó tanulók esetében a következık: • 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezet; 4. évfolyam végén idegen nyelv is, • 5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, 6. osztályban földrajz is, • 7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

130

Az osztályozóvizsga tantárgyai az eltérı tantervő osztályba járó tanulók esetében: • 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, •

5-8.

évfolyam:

magyar

nyelv,

irodalom,

történelem,

matematika,

természetismeret. ♦ Az osztályozóvizsgán 3 fıs vizsgabizottságot alakítunk, a vizsgáról jegyzıkönyvet készítünk, a tanuló írásbeli vizsgafeladat-megoldását mellékeljük.

5.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ♦ Iskolánkban a pedagógusok csak olyan tankönyveket, taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. ♦ A kiválasztott tankönyvek az alábbi funkciók megvalósítását segítsék:

Funkciók

A minıség összetevıi

Motiváció

Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásra ösztönzı egyéb megoldások

Ismeretátadás

Érthetıség Életszerőség Tudományos pontosság

Rendszerezés

Strukturáltság

Koordináció

A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás

Szintezett tananyag

Tanulásirányítás

A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök

Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elısegítése

Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés

Érzelmi hatást keltı eszközök

131

♦ A szülıkkel történt egyeztetés után döntünk a szükséges tanulói eszközök, tankönyvek és segédletek kiválasztásáról. ♦ A tankönyvek, taneszközök kiválasztásában a döntés felelıssége a tantestületé, legyen összhangban a helyi tantervben megfogalmazott célokkal. ♦ Fontos követelménynek tartjuk, hogy a választott eszközök minden gyermek számára elérhetıek legyenek, tekintettel a szülık anyagi helyzetére. ♦ A tankönyvek ára lehetıleg ne lépje túl az éves költségvetés tankönyv-támogatási normatíváját. ♦ Az évfolyamon belüli átjárhatóság megkönnyítése érdekében törekszünk arra, hogy egy évfolyamon lehetıleg egyféle tankönyvcsaládot használjanak. ♦ Elengedhetetlennek tartjuk a tankönyvben foglaltak megismerését, kipróbálását, negatív tapasztalatok esetén a változtatás lehetıségét is. ♦ Eszköztárunkhoz tartozzanak hozzá a tehetséggondozást illetve felzárkóztatást segítı eszközök is. ♦ A gyerekek egyéni tapasztalatszerzését, önálló kísérletezését is tegyék lehetıvé. ♦ Nem elhanyagolható szempont a tankönyvek esztétikája, tartóssága sem. Hosszú távú tankönyvválasztással tegyük lehetıvé a tankönyvek átörökíthetıségét. ♦ A tankönyvtámogatás tartós könyvekre fordítható részét elızetes felmérés, tájékozódás alapján használjuk fel. A tanulóknak kölcsönözhetı tartós könyvekkel a szülık anyagi terhelését csökkenthetjük.

132

♦ A tankönyvhöz tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerısítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenırzése végett. ♦ Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg. ♦ A tankönyvválasztást a nevelıtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelızıen döntést hoz.

Az eltérı tanterv szerint tanuló sajátos nevelési igényő tanulók tankönyvválasztásával kapcsolatos kiegészítı elvek: • Ábravilágukban, színeikben igazodjanak a sérült gyermekek érzelemvilágához, és sajátos szükségleteihez. • Rendezett, lényegre törı, áttekinthetı a többirányú ismeretszerzést szolgáló, a tanulók egyéni képességeit fejlesztı, differenciált foglalkoztatásra is használhatók legyenek.

5.9. Az oktatómunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklete „Nevelımunkát segítı eszközök” pontjának „Taneszköz” bekezdése, illetve a Mővelıdési Közlöny 1998. (I.23.) 2/1. kötetében megjelent „Tájékoztató” a funkcionális taneszközökrıl” alapján meghatározottak szerint.

Az oktatást szolgáló audiovizuális eszközök: Magnetofon, írásvetítı, fénymásoló, CD, DVD lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítı, projektor, vetítıvászon.

Egészség és munkavédelmi eszközök: Mentıláda, védıruha, tőzoltó-készülék.

133

Biológia Színes tévé, tanári mikroszkóp, tanulói mikroszkóp, koponyamodell, izomzati torzó, szívmodell, szemmodell, vesemodell, gégemodell, oktatótábla, falitérképek.

Ének Mágneses hangjegytábla, kazetták, CD-k, lemezek, zeneismereti fali tabló, zeneszerzık arcképsorozata.

Fizika Tanulókísérleti hımérı, karos mérleg, rugós erımérı, mechanikai tanulókísérleti készlet, hıtani tanulókísérleti készlet, iránytő, ködfénylámpa, merülıforraló, üvegprizma, grevesande-készülék Kémia Vegyszerek, üvegeszközök, laboratóriumi felszerelések, tanulókísérleti felszerelések, modellek, periódusos rendszer.

Földrajz Videofilmek, földgömbök, oktatótáblák, falitérképek

Idegen nyelv Magnetofon, CD lejátszó, kazetták, CD lemezek, nyelvtani táblázatok, térképek, tematikus képek, szótárak, kézikönyvek, tesztkönyvek, nyelvi játékok.

Informatika Lemezek, CD-k, meglévı gépek fejlesztése

Magyar nyelv és irodalom Nyelvtani fali-tablók, magyar irodalomtörténeti térkép, írói arcképsorozat, lexikonok, hangkazetták, CD-k, kötelezı és ajánlott olvasmányok, helyesírási szótárok, Mi fán terem?, Magyar szókincstár

Matematika

134

Őrmérték sorozat, méterrúd, táblai körzı, szögmérı, számegyenes, szám és jelkártya, mőanyag testsorozat, geometriai falitábla

Rajz Rajzasztalok, székek, rajztáblák, eszköztároló szekrények, modellasztal, ollók, tapétavágó kések, tévé, video, videotéka, CD-lejátszó, videokamera

Technika Kések, ár, fenıkı, iratkapcsoló, papírvágó gép, satu, csípıfogó, laposfogó, kézi fúrógép, mérıszalag, tolómérı, menetmetszı, fúrókészlet, fonálfőrész tartozékai, faderékszög, kerek reszelı, rugós erımérı, lapos vésı, szerelıkészlet a gépelemek tanításához, pillanatforrasztó, kombinált mérımőszer, alternatív kapcsoló, csillárkapcsoló, dugaszoló aljzat.

Történelem Térképek, vaktérképek, szakkönyvek, segédkönyvek, videofilmek, történelmi fóliasorozatok, diasorozatok.

Testnevelés Asztalitenisz, ütık, hálók, magasugró állvány, talajszınyegek, tornapadok, bordásfalak, mászókötelek, ugrószekrény, ugródeszka, zsámolyok, kis labdák, kézilabdák, futball-labdák, röplabdák, kosárlabdák, gumilabdák, medicin labdák, ugrókötél, karikák, jégkorcsolya, szöges cipık.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje • Az iskola 2008. szeptember 1-jétıl szervezi meg nevelı és oktató munkáját e program alapján. • A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1-jétıl az 1. évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben került/kerül bevezetésre. • Ezen Pedagógiai Program érvényességi ideje 4 tanévre, azaz 2008. szeptember 1-jétıl 2012. augusztus 31-ig szól.

6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata • A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelık szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását. • A 2011/2012. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedı felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

6.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója • a nevelıtestület bármely tagja • a nevelık szakmai munkaközösségei • a szülıi munkaközösség • a diákönkormányzat képviselıi • az iskola fenntartója

136

A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülıi szervezet illetve a diák-önkormányzati képviselı útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.

6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program 1-1 példánya a következı helyeken található: • az iskola fenntartójánál • az iskola irattárában • az iskola könyvtáraiban • az iskola nevelıi szobáiban • a tagiskola-vezetı igazgatóhelyetteseknél • az iskola honlapján

137

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2008.április 22-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kazincbarcika, 2008. április 22.

_____________________________ a DÖK vezetıje (Árpád)

______________________________ a DÖK vezetıje (Kazinczy)

_____________________________ a DÖK vezetıje (Pollack)

A pedagógiai programot a szülıi szervezet 2008. április 23-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kazincbarcika, 2008. április 23.

______________________________ SZM vezetıje (Árpád)

___________________________ SZM vezetıje (Kazinczy)

______________________________ SZM vezetıje (Pollack)

138

A pedagógiai programot a nevelıtestület 2008. április 25-én tartott ülésén elfogadta. A tantestületi értekezleten készült jegyzıkönyv és jelenléti ív a pedagógiai program mellékletét képezi.

Kazincbarcika, 2008. április 25.

___________________________ Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató

A Pollack Mihály Általános Iskola pedagógiai programját Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2008. ...........................hó.......napján tartott ülésén ................számú önkormányzati határozatával jóváhagyta.

Kazincbarcika, 2008. év ............................hó ...........nap

__________________________ Szitka Péter polgármester