„Egy mindenkiért, mindenki egyért!” Keresztény társadalometika Dr. Baranyi Árpád
[email protected]
1
Milyen emberré próbáljak válni? 2. Milyen szervezeti közösség kiépítésére és fenntartására kell törekednünk? 3. Milyen társadalmi struktúrák, normák kialakítását szorgalmazzuk? A válasz az emberképünktől függ. 1.
2
Mit várhatunk a filozófiától?
„Van, aki nagyszerű revelációkat vár tőle, más közömbösen nézi, haszontalan agygyötrésnek tartja...” (Jaspers; kiem. – B.Á.)
„A filozófiai kérdések [azonban] voltaképpen mindannyiunkat közvetlenül érintenek … életünket a szerint kell alakítanunk, hogy miként válaszoljuk meg e kérdéseket.” (Anzenbacher; kiem. – B.Á.)
3
A filozófia kérdései Isten és a transzcendencia léte; a történelemben érvényesülő rendezőelv; a világegyetem, a természet, az élet létezésének oka és célja; a tudás és megismerés lehetősége; a szépség, művészet és nyelv mibenléte; a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta; a jogi-politikai normák természete.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Filoz%C3%B3fia
4
"a filozófia … függ azoktól az előzetes döntésektől, amelyeket nem ő maga közvetít." (Anzenbacher)
• Minden társadalomfilozófiai állásfoglalás előzetes döntésen alapul => egyik sem abszolút. (uo.) • Előzetes keresztény tudást vonatkoztatunk egy ellentmondásos társadalomfilozófiai diskurzusra => az utóbbiak ütköztetése, állásfoglalás (uo.) • „Hogy ki milyen filozófiát választ, … az attól függ, hogy milyen ember…” (Fichte) 5
„Az emberi viselkedést hasznossági függvénnyel írjuk le. Cél: max → U (x).” „Az önérdekkövetés etikailag semleges magatartás.”
6
(x>0, y>0) önérdek max→ x altruizmus max→ y önfeláldozás min→ x (=>max→ y), együttműködés max→(x,y),max→(x+y) verseny max→ (x-y) agresszió max→ -y igazságosság (Rawls) max→ minimális(x,y) (Gazdaságetikai Központ nyomán) 7
„ az angol font árfolyamát nagyszabású tőzsdespekulációk megrendítették, s a brit valuta ennek nyomán kiesett az Európai Közösség egyezményes átváltási mechanizmusából.” A folyamat elindítója: Soros György.
Soros: „Nem azért csináltam, hogy segítsek Angliának, de nem is azért, hogy ártsak neki. Egyszerűen pénzt akartam keresni.” http://www.kka.hu/ 8
1. ha összekeverik a valósággal; kiterjesztik oda is, ahová nem való; 2. utilitarizmus = boldogság? (haszonelvűség, materialista, max. élvezet); 3. etikailag semlegesnek tartják! 9
A brit kormány tanulmánya szerint jótékony hatású lehet a homoszexuálisok házasságát engedélyező törvény. Pozitív gazdasági hatás: „a megszaporodó esküvők föllendíthetik a rendezvényszervező cégeket, a szállodákat és a cukrászokat, és ez akár 14,4 millió fontos lökést is adhat a gazdaságnak.” http://index.hu/kulfold/2013/02/05/az_angolok_a_mel eghazassagra_szavaztak/ 10
1. A társadalmi-gazdasági elmélet és gyakorlat mögötti háttérfeltételezések, emberkép, ideológia feltárása 2. Keresztény szempontok, célok, eszközök keresése a tettek irányítására: ETIKA. (Anzenbacher)
11
Emberkép, ideológia: társadalomformáló erő »12 hónap leforgása alatt a keresztény hagyományokkal rendelkező nagykiterjedésű [Argentína] legalizálta a mesterséges megtermékenyítést, törvényesen elismerte a gender-elméletet és módosítva a polgári jogot engedélyezte a béranyaságot. Egy év elég volt ahhoz, hogy alapjaiban forgassák fel az egész argentin társadalmat, mellőzve az „emberi természet” fogalmát.« (G. Crepaldi trieszti érsek) 12
Etika és filozófia Az etika a filozófia egyik részterülete. φιλοσοφία (philo + szophia): „a bölcsesség szeretete”. A szophia eredeti jelentése: mesterségbeli tudás, ügyesség. Később: jártasság az élet alapvető dolgaiban. Homérosz (Kr.e. VIII. sz.), Hésziodosz (Kr.e. VII. sz.): nem az a bölcs, aki a tudás nagy területeit fogja át, hanem aki sosem tanácstalan.
13
Bölcsesség a görög filozófiában Platón (Kr. e. 427 - Kr. e. 347) • szophia (bölcsesség), • episztémé (tudás), • phronészisz (okosság, eszesség, belátás, eszmélet stb.).
Kb. azonos értelemben használja őket: ha a tudás vezérli a lélek ill. az ember törekvéseit, akkor jutunk a boldogsághoz (http://szabadbolcseszet.elte.hu/) 14
Arisztotelész (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) • •
•
episztémé = tudomány, teoretikus,
azaz elméleti tudás; phronészisz = praktikus (gyakorlati) tudás; az emberi dolgokban való helyes döntés képessége (mindennapi, konkrét, nagyrészt tapasztalati). erények =>Etika.
(http://szabadbolcseszet.elte.hu/)
15
Szophosz (σοφός), szophia (σοφία): kétféle értelemben használatos: emberi / evilági bölcsesség:
" az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket" (Mt 11,25); "hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja (1Kor 2,5 )”
isteni alapú bölcsesség:
"A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be" (Lk 2,40); "Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek…" (Lk 21,15)
Phronészisz (φρόνησις): (egy cél felé irányuló) törekvés, amely ha jó irányú: okosság
„Öt balga volt közülük, öt pedig okos” (Mt 25, 2) „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar” (Mt 16,23)
16
„az értelmet és a tudományt is magában foglaló értelmi, szerzett erény, mely arra képesít, hogy a lélek mindent végső okával és céljával összefüggésében szemléljen, s ennek megfelelően cselekedjen.” „A Szentlélek hét ajándéka közül a legértékesebb, belénk öntött erény, mely az elmét készségessé teszi az isteni szempontok szerinti gondolkodásra és cselekvésre.” (Magyar Katolikus Lexikon) 17
Alapvető bizonyosságok
Az alapvető bizonyosságok az etika kiindulópontjai: elgondolásaink a legfőbb jóról; elgondolásaink a gyakorlat értelmes fő céljáról, amelytől a köztes célok jósága függ; a boldog élet ideálja; a normák felülvizsgálatának alapja. (Herms - Anzenbacher: Technikrisiken)
Számunkra az alapvető bizonyosságok elsődleges forrása a Biblia. 18
Emberi méltóság Szabadság és megszabadítás A szegények segítése A béke és az igazságosság megőrzése A teremtés megőrzése Stb.
(Anzenbacher)
19
"Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá." (Mt 6,33) "Féljétek az Urat, szentjei mind, mert nem szenvednek szükséget, akik őt félik!" (Zsolt 33) "Jó annak az embernek, aki könyörül és kölcsönt ad, aki a törvény szerint intézi dolgait" (Zsolt 111) "a te adományod rejtve maradjon" (Mt 6,4) "Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak" (Mt 6,24b) "Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak" (Mt 6,26a) "senki se károsítsa meg, s ne csalja meg semmilyen ügyletben a testvérét, … Isten ugyanis szentségre [hívott meg minket]" (1Tessz 4, 6a-7) 20
A gazdag ember és a szegény Lázár (Lk 16, 19-31) „Rajta, gazdagok, jajveszékelve sírjatok a rátok törő nyomorúság miatt! Vagyonotok oda, ruhátokat megette a moly. Aranyotokat és ezüstötöket belepte a rozsda, és ez a rozsda tanúul szolgál ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tűz. Vagyonotokat gyarapítottátok még az utolsó napokban is. Nos, a bér, amelyet a földeteket learató munkásoktól levontatok, felkiált, és az aratók szava felhatolt a Seregek Urának fülébe. Bőségben éltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok szíveteket a leölés napjára.” (Jak 5, 1-5)
21
"A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. … Nem akadt köztük szűkölködő, mert akinek földje vagy háza volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta, és az apostolok lába elé tette. Mindenkinek adtak belőle, a szükséghez mérten." (ApCsel 4, 32, 34-35)
22
Biblia: emberi méltóság, szabadság, megszabadítás, a szegények segítése, igazságosság, a teremtés megőrzése stb. Célmeghatározás, elvi orientáció, irányultság, de a kontextusból kiragadva túl általánosak => kontextusokra és cselekvési területekre kell őket vonatkoztatni Ennek feltétele: kompetencia az adott szakterületeken (Anzenbacher, Alford-Naughton)
23
Az államadósság hatásai: A korábbi adósságok törlesztése A konjunktúra fenntartása De: A magánbefektetések kiszorítása A költségvetés mozgásterének szűkítése Az adósságteher miatt növekedési kényszer Környezetpusztítás Az egyenlőtlenségek fokozása (gazdagok gazdagítása)
(H. Creutz: Pénzszindróma)
24
„A Bibliának a boldogságra vonatkozó meglátásai fölszólítanak bennünket, hogy vizsgáljuk fölül a korunkban általánosan elterjedt boldogságfogalmat, amely velejéig hedonista. A Biblia egyik ilyen meglátása, hogy a valódi boldogság nem az anyagi jólét, a hatalom vagy az élvezet, hanem a bölcsesség gyakorlása által érhető el. … ’Boldog
ember, aki megtalálta a bölcsességet … Ennek birtokába jutni jobb, mint ezüstöt szerezni, aranynál többet ér ennek elérése.’
(Péld 3,13-14).” (P. Heslam: A gyakorlati bölcsességből fakadó boldogság)
”A Biblia térkép helyett inkább iránytűre hasonlít. Amikor azonban ismeretlen területen utazunk, pont erre van szükségünk.” (Uo.)
25
De az iránytű nem elég…
„A cselekvési elvek még nem igazítanak el mindennapi munkánk konkrét helyzeteiben. Irányt mutatnak, de utat nem. Mégis tudjuk, hogy ha nem ivódnak a zsigereinkbe, hangzatos közhelyek maradnak csupán.” (Alford-Naughton)
1.
2. 3. 4.
Kell: Cselekvési elvek „Középszintű gondolkodás” (elv –> gyakorlat) Gyakorlat, cselekvési minták Helyes cselekvésre irányuló tartós hajlam: erény (Uo.)
26
Közvetlenül: „A gazdálkodás az emberi igények kielégítésére irányuló cselekvés az anyagi és emberi erők ésszerű felhasználásával.” (Muzslay, 1995) Végső soron: az ember kiteljesedése a közjó szolgálata által:
„az – egy közösség által elérhető – emberi kiteljesedést tekintjük közjónak, amiben az adott közösség minden tagja osztozik nemcsak együttesen, hanem külön-külön, személy szerint is”
(Alford-Naughton) „nem az egyéni, magánjavak puszta összessége, de nem is a közösség tagjainak javától független
közösségi jó” (uo.) Tehát nem a vagyon maximalizálása!
27
Mit jelent az erény?
„hatékony eszközök szokássá rögzült használata egy jó cél érdekében" (AlfordNaughton)
helyes cél helytelen cél
hatástalan eszközök
hatékony eszközök
jó szándék
erény
bűn
bűn
(Uo.)
28
A bibliai elvek filozófiai differenciálása
A bibliai elveket le kell fordítani a mindenkori gyakorlat nyelvére: „Minden írástudó,aki jártas a
mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő.” (Mt 13, 52)
Újszövetség:
a társadalometika csírái, de alapvetően a személyes felelősséggel foglalkozik (1. parúziavárás, 2. a külső intézmények "adottak" => összpontosítás a közösségen belüli "intézményekre")
Etika: az alapvető bizonyosságok differenciálása, operacionalizálása (fundamentáletika, normaetika)
(A. Anzenbacher: Keresztény társadalometika) 29
Etika: a filozófiai differenciálás egyik eszköze
Etika: az a tudományos (filozófiai vagy teológiai) diszciplína, melynek tárgya az emberi cselekvés helyes normái, tehát a gyakorlat. Az ember képes értelmi megfontolás alapján cselekedni, szabadon dönteni. Nem „gazdasági törvények”! Felelősnek tartjuk magunkat. Egyén: személyes erkölcs. Társadalom: közösen elfogadott cselekvési szabályok (normák) => ethosz. (A. Anzenbacher: Keresztény társadalometika) 30
Az etika alrendszerei Analitikus vagy metaetika
Etika
Fundamentáletika Normaetika
Individuáletika
gazdaságetika környezeti etika bioetika stb.
Társadalometika
(A. Anzenbacher: Keresztény társadalometika) 31
Normaetika (alkalmazott etika) Két feltétel: 1. 2.
a metaetikai és fundamentáletikai kérdések tisztázása; szakértelem (kompetencia) az adott szakterületen. (Anzenbacher)
Erényesség = helyes elvek + szakértelem. (Alford-Naughton)
32
Üzleti magatartás korrektsége
Abortusz, eutanázia
Ökológiai problémák
Munkanélküliség
Szegénység Adórendszer 33
Az individuál- ill. társadalometika jellemzői
Individuáletika: a tett személyesen tőlünk függ; csak egyedi személyek cselekedhetnek. (vö. Reconciliatio et paenitentia [A kiengesztelődésről és bűnbánatról], 1984, #16)
Társadalometika: ha nem sorsszerűen adottak az intézmények (Anzenbacher);
de a bűn struktúrái a személyes bűnben gyökereznek [az erények struktúrái pedig a személyes erényben]. (vö. Sollicitudo rei socialis [Az Egyház társadalmi problémák iránti elkötelezettsége], 1987, #36)
34
Individuál- ill. társadalometika
35
Az elmélet szerint az ember neme (férfi/nő) nem biológiai adottság, hanem társadalmi belenevelés/választás eredménye. ☺„Ebben a helyzetben, amelyet a pápai Tanítóhivatal is többször elítélt, a keresztények feladata, hogy kulturális szinten küzdjenek a kihívás ellen. Kötelezzék el magukat a törvényhozás és a politika terén is. Természetesen küzdelmük csak akkor lesz eredményes, ha mély hitélettel, megújult missziós tevékenységgel párosul, amelyet ma új evangelizációnak nevezünk” (G. Crepaldi trieszti érsek) 36
Tévedések 1.
„Csak az individuáletika számít”: „A társadalmi
problémák maguktól megoldódnak, ha az egyes személyek individuáletikai értelemben jól és helyesen cselekednek.” (Anzenbacher) 2.
Csak a társadalmi feltételek számítanak:
„az egyének cselekedeteit determinálják a társadalmi struktúrák, szabályrendszerek”
(Uo.)
3. Ha az ember természetét, sorsát determináltnak tekintjük („gazdasági törvény: önző ember"). Mindhárom nézet ellentétes a kereszténység emberképével! 37
„A bűn … mindig egy személy aktusa, mert az egyes ember szabadságának cselekedete, és tulajdonképpen nem egy csoporté vagy egy közösségé.” Az a nézet, mely „a személyes bűnt legyengíti és megszünteti és csak a szociális bűnt és felelősséget fogadja el – nem igazolható és elfogadhatatlan” Szociális bűn:
1. 2. 3.
a bűn mindenkire hatással van, egyes fajtái közvetlenül a felebarát ellen irányulnak, közösségek, osztályok, szövetségek szembenállása 38
Szociális csoportok, sőt egész népek vagy blokkok bizonyos kollektív magatartásformái (ún. szociális bűnei): "egyéni bűnök felgyülemlésének és
halmozódásának gyümölcsei … A valóságos felelősség tehát személyekben rejlik. Egy szituáció – akár egy intézmény, struktúra vagy közösség – önmagában nem alanya egy erkölcsi cselekedetnek, ezért önmagában erkölcsileg nem lehet jó vagy rossz." (RP #16)
39
A bűn struktúrái (például a profit utáni kizárólagos vágy vagy a hatalomvágy) „a
személyes bűnben gyökereznek, és ezért mindig a személyek konkrét tetteihez kapcsolódnak, akik ezeket létrehozzák, megerősítik és felszámolásukat megnehezítik. Így megerősödve terjednek, és további bűnök forrásaivá lesznek az ember magatartását befolyásolva". (SRS #36)
40
Süllyedés törvénye (a bűn közössége) ↔ felemelés törvénye (RP #16)
"Minden lélek, mely magasabbra tör, emeli a világot is". (Uo.) Az „erény struktúrái”: individuáletika társadalometika 41
Jogrend: vagyonközösség vagy magántulajdon? (vö. ApCsel 4,32-35)
•
•
•
ApCsel: idealizált kép – a termelő vagyon felélése hosszú távon visszaüt, hasznosítani is kell a vagyont, az eszközeinket (talentumok); magántulajdon => személyes kezdeményezés, termelékenység, nyugalom (Aquinói Szent Tamás). De: minden tulajdont „közösnek kell tekinteni
annyiban, hogy készségesen meg kell osztani, ha másokat nélkülözni látunk" (Uo.) 42
Kell-e szolidaritásból megosztanunk mindenünket vagy megtarthatunk /megtartsunk valamit magunknak? • •
Parttalanná válhat az osztozás (W. Röpke) Az is kötelességem, hogy eltartsam magamat és a családomat.
43
Individuál- ill. társadalometika
44
Összefoglalás
A cél: integráns emberré válni; szervezeti, társadalmi szint Erényes ember: helyes elvek + szakértelem Biblia: alapvető bizonyosságok („iránytű”) Le kell fordítani a gyakorlat nyelvére Individuáletika vs. társadalometika
személyes felelősség a bűn / erény struktúrái
45
– Arno Anzenbacher: Keresztény társadalometika (Szent István Társulat, 2001) – Helen J. Alford – Michael J Naughton: Menedzsment, ha számít a hit – Keresztény társadalmi elvek a modern korban (Kairosz, 2005?) – Czakó Gábor: Mi a helyzet? – Gazdaságkor titkai (IGEN, 1995) – Helmut Creutz: A pénzszindróma – Utak a válságmentes piacgazdasághoz (HIFA Hungária, 1995?) 46
47
