Dr. Baranyi Árpád:
„Egy mindenkiért, mindenki egyért!” Keresztény társadalometika 1
A keresztény társadalometika jelentése
• Etika
• Társadalometika
• Keresztény társadalometika 2
Etikai kérdések Üzleti magatartás korrektsége
Abortusz, eutanázia
Ökológiai problémák
Munkanélküliség
Szegénység Adórendszer
Fő etikai kérdések
1. Milyen emberré próbáljak válni? 2. Milyen szervezeti közösség kiépítésére és fenntartására kell törekednünk? 3. Milyen társadalmi struktúrák, normák kialakítását szorgalmazzuk? A válasz az emberképünktől függ.
4
Az etika alrendszerei Analitikus vagy metaetika
Etika
Fundamentáletika Normaetika
Individuáletika
gazdaságetika környezeti etika bioetika stb.
Társadalometika
5
Individuál- ill. társadalometika
6
Etika: a filozófiai differenciálás egyik eszköze • Etika: az a tudományos (filozófiai vagy teológiai) diszciplína, melynek tárgya az emberi cselekvés helyes normái, tehát a gyakorlat. • Az ember képes értelmi megfontolás alapján cselekedni, szabadon dönteni. Nem „gazdasági törvények”! • Felelősnek tartjuk magunkat. • Egyén: személyes erkölcs. • Társadalom: közösen elfogadott cselekvési szabályok (normák) => ethosz. • (A. Anzenbacher: Keresztény társadalometika) 7
Alapvető bizonyosságok Az alapvető bizonyosságok az etika kiindulópontjai: • elgondolásaink a legfőbb jóról; • elgondolásaink a gyakorlat értelmes fő céljáról, amelytől a köztes célok jósága függ; • a boldog élet ideálja; • a normák felülvizsgálatának alapja. (Herms - Anzenbacher: Technikrisiken)
Számunkra az alapvető bizonyosságok 8 elsődleges forrása a Biblia.
Az alapvető bizonyosságok jellemzői • Biblia: emberi méltóság, szabadság, megszabadítás, a szegények segítése, igazságosság, a teremtés megőrzése stb. • Célmeghatározás, elvi orientáció, irányultság, de • a kontextusból kiragadva túl általánosak => • kontextusokra és cselekvési területekre kell őket vonatkoztatni • Ennek feltételei: elkötelezettség & kompetencia az adott szakterületeken (Anzenbacher, Alford-Naughton)
9
Biblia: térkép helyett iránytű • Biblia => vizsgáljuk fölül boldogságfogalmunkat, amely velejéig hedonista! • Valódi boldogság ≠ anyagi jólét, hatalom, élvezet. • Valódi boldogság = a bölcsesség gyakorlása által érhető el. … ’Boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet … Ennek
birtokába jutni jobb, mint ezüstöt szerezni, aranynál többet ér ennek elérése.’ (Péld 3,13-14).” (P. Heslam: A gyakorlati bölcsességből fakadó boldogság)
„Korunk egyik rákfenéje, hogy a boldogságot összetévesztjük a komfortérzéssel. … ‘Boldog, akit kiválasztasz és közeledbe engedsz.’ (Zsolt 65, 5)” (Pálhegyi, 2010) • ”A Biblia térkép helyett inkább iránytűre hasonlít. Amikor azonban ismeretlen területen utazunk, pont erre van szükségünk.” (P. Heslam)
10
De az iránytű nem elég… • „A cselekvési elvek még nem igazítanak el
mindennapi munkánk konkrét helyzeteiben. Irányt mutatnak, de utat nem. Mégis tudjuk, hogy ha nem ivódnak a zsigereinkbe, hangzatos közhelyek maradnak csupán.” (Alford-Naughton)
• Kell: 1. Cselekvési elvek 2. „Középszintű gondolkodás” (elv –> gyakorlat) 3. Gyakorlat, cselekvési minták 4. Helyes cselekvésre irányuló tartós hajlam: erény (Uo.)
11
Erény • Mit jelent az erény? • „hatásos eszközök szokássá rögzült használata
egy jó cél érdekében"
helyes cél helytelen cél
(Alford-Naughton)
hatástalan eszközök
hatásos eszközök
jó szándék
erény
bűn
bűn
(Alford-Naughton)
12
A bibliai elvek filozófiai differenciálása • A bibliai elveket le kell fordítani a mindenkori gyakorlat nyelvére: „aki kincseiből régit és újat vesz
elő.” (Mt 13, 52)
• Újszövetség: – a társadalometika csírái, de – alapvetően a személyes felelősséggel foglalkozik (1. parúziavárás, 2. a külső intézmények "adottak" => összpontosítás a közösségen belüli "intézményekre") • Etika: az alapvető bizonyosságok differenciálása, operacionalizálása (fundamentáletika, normaetika) (A. Anzenbacher: Keresztény társadalometika) 13
Bibliai példák (1) • "Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá." (Mt 6,33) • "Féljétek az Urat, szentjei mind, mert nem szenvednek szükséget, akik őt félik!" (Zsolt 33) • "Jó annak az embernek, aki könyörül és kölcsönt ad, aki a törvény szerint intézi dolgait" (Zsolt 111) • "a te adományod rejtve maradjon" (Mt 6,4) • "Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak" (Mt 6,24b) • "Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak" (Mt 6,26a) • "senki se károsítsa meg, s ne csalja meg semmilyen
ügyletben a testvérét, … Isten ugyanis szentségre [hívott meg minket]" (1Tessz 4, 6a-7)
14
Bibliai példák (2) • A gazdag ember és a szegény Lázár (Lk 16, 19-31) • „Rajta, gazdagok, jajveszékelve sírjatok a rátok törő
nyomorúság miatt! … Vagyonotokat gyarapítottátok még az utolsó napokban is. Nos, a bér, amelyet a földeteket learató munkásoktól levontatok, felkiált, és az aratók szava felhatolt a Seregek Urának fülébe.” (Jak 5, 1,4)
15
Bibliai példák (3) "A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. … Nem akadt köztük szűkölködő, mert akinek földje vagy háza volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta, és az apostolok lába elé tette. Mindenkinek adtak belőle, a szükséghez mérten." (ApCsel 4, 32, 34-35) 16
Normaetika (alkalmazott etika) Két feltétel: 1. a metaetikai és fundamentáletikai kérdések tisztázása; 2. szakértelem (kompetencia) az adott szakterületen. (Anzenbacher)
Erényesség = helyes elvek + szakértelem. (Alford-Naughton)
17
Emberkép, ideológia: társadalomformáló erő Az etikai válasz az emberképünktől függ.
„12 hónap leforgása alatt a keresztény hagyományokkal rendelkező nagykiterjedésű [Argentína] legalizálta a mesterséges megtermékenyítést, törvényesen elismerte a gender-elméletet és módosítva a polgári jogot engedélyezte a béranyaságot. Egy év elég volt ahhoz, hogy alapjaiban forgassák fel az egész argentin társadalmat, mellőzve az ‘emberi természet’ fogalmát.” (G. Crepaldi trieszti érsek, 2013)
18
Genderelmélet Az elmélet szerint az ember neme (férfi/nő) nem biológiai adottság, hanem társadalmi belenevelés/választás eredménye. A gender-elmélettel a Nyugat újból gyarmatosítja a világ többi részét . (a Van Thuân bíboros Nemzetközi Megfigyelőközpont 2011-re vonatkozó jelentése ,2013)
19
Genderelmélet Az oslói emberi jogi konferencián 2013.04.15-én Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kijelentette: nemzetközi kampányt indít a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzgender személyek érdekében. Szerinte ennek orvoslása fontosabb, mint a kultúra, a hagyomány vagy a vallás. „Lesznek, akik ellenezni fogják a változást, és a kultúrára, a hagyományra, a vallásra hivatkozva próbálják védeni a jelen állapotot” (http://kurir.katolikus.hu/hirek/az-ensz-fotitkaratermeszetellenes-nemi-megnyilvanulasokat-tamogatja-vallas-elleneben)
20
Az Egyház válasza ☺„Ebben a helyzetben, amelyet a pápai Tanítóhivatal is többször elítélt, a keresztények feladata, hogy kulturális szinten küzdjenek a kihívás ellen. Kötelezzék el magukat a törvényhozás és a politika terén is. Természetesen küzdelmük csak akkor lesz eredményes, ha mély hitélettel, megújult missziós tevékenységgel párosul, amelyet ma új evangelizációnak nevezünk” (G. Crepaldi trieszti érsek) 21
Magyarország válasza Az etikai válasz az emberképünktől függ.
„Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” (Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25./ L cikk (1) bek.)
22
Mit várhatunk a filozófiától?
„Van, aki nagyszerű revelációkat vár tőle, más közömbösen nézi, haszontalan agygyötrésnek tartja...” (Jaspers; kiem. – B.Á.)
„A filozófiai kérdések [azonban] voltaképpen mindannyiunkat közvetlenül érintenek … életünket a szerint kell alakítanunk, hogy miként válaszoljuk meg e kérdéseket.” (Anzenbacher; kiem. – B.Á.)
23
A filozófia kérdései • Isten és a transzcendencia léte;
• a történelemben érvényesülő rendezőelv; • a világegyetem, a természet, az élet létezésének oka és célja; • a tudás és megismerés lehetősége; • a szépség, művészet és nyelv mibenléte; • a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta; •a jogi-politikai normák természete. http://hu.wikipedia.org/wiki/Filoz%C3%B3fia 24
A filozófián kívüli háttérfeltételezéseink "a filozófia … függ azoktól az előzetes döntésektől, amelyeket nem ő maga közvetít." (Anzenbacher)
• Minden társadalomfilozófiai állásfoglalás előzetes döntésen alapul => egyik sem abszolút. (uo.) • Előzetes keresztény tudást vonatkoztatunk egy ellentmondásos társadalomfilozófiai diskurzusra => az utóbbiak ütköztetése, állásfoglalás (uo.) • „Hogy ki milyen filozófiát választ, … az attól függ, hogy milyen ember…” (Fichte) 25
Etika és filozófia • Az etika a filozófia egyik részterülete. • φιλοσοφία (philo + szophia): „a bölcsesség szeretete”. • A szophia eredeti jelentése: mesterségbeli tudás, ügyesség. Később: jártasság az élet alapvető dolgaiban. • Homérosz (Kr.e. VIII. sz.), Hésziodosz (Kr.e. VII. sz.): nem az a bölcs, aki a tudás nagy területeit fogja át, hanem aki sosem tanácstalan. 26
Bölcsesség a görög filozófiában
Raffaello: Az athéni iskola (1509) 27
Bölcsesség a görög filozófiában Platón (Kr. e. 427 - Kr. e. 347) • szophia (bölcsesség), • episztémé (tudás), • phronészisz (okosság, eszesség, belátás, eszmélet stb.).
Kb. azonos értelemben használja őket: ha a tudás vezérli a lélek ill. az ember törekvéseit, akkor jutunk a boldogsághoz (http://szabadbolcseszet.elte.hu/) 28
Bölcsesség a görög filozófiában Arisztotelész (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) • episztémé = tudomány, teoretikus, azaz elméleti tudás; • phronészisz = praktikus (gyakorlati) tudás; az emberi dolgokban való helyes döntés képessége (mindennapi, konkrét, nagyrészt tapasztalati). • erények =>Etika. (http://szabadbolcseszet.elte.hu/) 29
Bölcsesség a Bibliában
Szophosz (σοφός), szophia (σοφία): kétféle értelemben használatos: emberi / evilági bölcsesség:
– " az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket" (Mt 11,25); "hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja (1Kor 2,5 )”
isteni alapú bölcsesség: – "A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be" (Lk 2,40); "Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek…" (Lk 21,15) Phronészisz (φρόνησις): (egy cél felé irányuló) törekvés, amely ha jó irányú: okosság – „Öt balga volt közülük, öt pedig okos” (Mt 25,2) – „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar” (Mt 16,23) 30
Bölcsesség a keresztény erkölcstanban „az értelmet és a tudományt is magában foglaló értelmi, szerzett erény, mely arra képesít, hogy a lélek mindent végső okával és céljával összefüggésében szemléljen, s ennek megfelelően cselekedjen.” „A Szentlélek hét ajándéka közül a legértékesebb, belénk öntött erény, mely az elmét készségessé teszi az isteni szempontok szerinti gondolkodásra és cselekvésre.” (Magyar Katolikus Lexikon)
31
Az individuál- ill. társadalometika jellemzői • Individuáletika: a tett személyesen tőlünk függ; csak egyedi személyek cselekedhetnek. (vö. Reconciliatio et paenitentia
[A
kiengesztelődésről és bűnbánatról], 1984, #16)
• Társadalometika: ha nem sorsszerűen adottak az intézmények (Anzenbacher); – de a bűn struktúrái a személyes bűnben gyökereznek [az erények struktúrái pedig a személyes erényben]. (vö. Sollicitudo rei socialis [Az Egyház társadalmi problémák iránti elkötelezettsége], 1987, #36)
32
Tévedések 1. „Csak az individuáletika számít”: „A társadalmi
problémák maguktól megoldódnak, ha az egyes személyek individuáletikai értelemben jól és helyesen cselekednek.” (Anzenbacher)
2. Csak a társadalmi feltételek számítanak:
„az egyének cselekedeteit determinálják a társadalmi struktúrák, szabályrendszerek”
(Uo.)
3. Ha az ember természetét, sorsát determináltnak tekintjük („gazdasági törvény: önző ember"). Mindhárom nézet ellentétes a kereszténység emberképével! 33
Reconciliatio et paenitentia (1984), #16 • „A bűn … mindig egy személy aktusa, mert az
egyes ember szabadságának cselekedete, és tulajdonképpen nem egy csoporté vagy egy közösségé.” • Az a nézet, mely „a személyes bűnt legyengíti és megszünteti és csak a szociális bűnt és felelősséget fogadja el – nem igazolható és elfogadhatatlan” • Szociális bűn: 1. a bűn mindenkire hatással van, 2. egyes fajtái közvetlenül a felebarát ellen irányulnak, 3. közösségek, osztályok, szövetségek szembenállása 34
Egyéni és társadalmi felelősség Szociális csoportok, sőt egész népek vagy blokkok bizonyos kollektív magatartásformái (ún. szociális bűnei): "egyéni bűnök
felgyülemlésének és halmozódásának gyümölcsei … A valóságos felelősség tehát személyekben rejlik. Egy szituáció – akár egy intézmény, struktúra vagy közösség – önmagában nem alanya egy erkölcsi cselekedetnek, ezért önmagában erkölcsileg nem lehet jó vagy rossz." (RP #16)
A bűn struktúrái A bűn struktúrái (például a profit utáni kizárólagos vágy vagy a hatalomvágy) „a
személyes bűnben gyökereznek, és ezért mindig a személyek konkrét tetteihez kapcsolódnak, akik ezeket létrehozzák, megerősítik és felszámolásukat megnehezítik. Így megerősödve terjednek, és további bűnök forrásaivá lesznek az ember magatartását befolyásolva". (SRS #36) 36
Az erény struktúrái • Süllyedés törvénye (a bűn közössége) ↔ felemelés törvénye (RP #16)
• "Minden lélek, mely magasabbra tör, emeli a világot is". (Uo.) • Az „erény struktúrái”: individuáletika társadalometika 37
A cselekvés etikusságának meghatározói
1. A cselekvő morális karaktere 2. Az etikus cselekvés relatív „költsége” (Zsolnai, 2004)
38
„Fekete szerda” (1992.09.16.) „ az angol font árfolyamát nagyszabású tőzsdespekulációk megrendítették, s a brit valuta ennek nyomán kiesett az Európai Közösség egyezményes átváltási mechanizmusából.”
Soros: „Nem azért csináltam, hogy segítsek Angliának, de nem is azért, hogy ártsak neki. Egyszerűen pénzt akartam keresni.” http://www.kka.hu/ 39
Gazdasági csőlátás A brit kormány tanulmánya szerint jótékony hatású lehet a homoszexuálisok házasságát engedélyező törvény. Kedvező gazdasági hatás: „a megszaporodó esküvők föllendíthetik a rendezvényszervező cégeket, a szállodákat és a cukrászokat, és ez akár 14,4 millió fontos lökést is adhat a gazdaságnak.” http://index.hu/kulfold/2013/02/05/az_angolok_a_mel eghazassagra_szavaztak/ 40
Szükséges:
1. A társadalmi-gazdasági elmélet és gyakorlat mögötti háttérfeltételezések, emberkép, ideológia feltárása 2. Keresztény szempontok, célok, eszközök keresése a tettek irányítására: ETIKA. 41
A katolikus társadalmi tanítás alapelvei 1. Személyközpontúság 2. Közjó
3. Szolidaritás 4. Szubszidiaritás
42
Mi a gazdasági tevékenység célja? Közvetlenül: „A gazdálkodás az emberi igények kielégítésére irányuló cselekvés az anyagi és emberi erők ésszerű felhasználásával.” (Muzslay, 1995) Végső soron: az ember kiteljesedése a közjó szolgálata által: „az – egy közösség által elérhető – emberi kiteljesedést tekintjük közjónak, amiben az adott közösség minden tagja osztozik nemcsak együttesen, hanem külön-külön, személy szerint is” (Alford-Naughton) – „nem az egyéni, magánjavak puszta összessége, de nem is a közösség tagjainak javától független közösségi jó” (uo.) Tehát nem a vagyon maximalizálása! –
43
Individuál- ill. társadalometika
44
Összefoglalás • A cél: integráns emberré válni; szervezeti, társadalmi szint • Biblia: alapvető bizonyosságok („iránytű”) • Le kell fordítani a gyakorlat nyelvére • Individuáletika vs. társadalometika – személyes felelősség – a bűn / erény struktúrái
• Nincs semleges társadalomtudomány! • Erényes ember: helyes elvek + szakértelem 45
Köszönöm a figyelmet!
46
