Csillagház Általános Iskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2012
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Bevezetés ........................................................................................................................... 1
1.
A SZMSZ célja, tartalma ............................................................................................................................ 1
2.
Jogszabályi háttér ........................................................................................................................................ 1
3.
A SZMSZ hatálya ........................................................................................................................................ 2
II. Intézményi alapadatok ..................................................................................................... 3 Intézményi azonosítók ................................................................................................................................. 3
1. 2. a. b. c. d.
Az intézmény tevékenységei ........................................................................................................................ 3 Az intézmény alaptevékenységei .............................................................................................................. 3 Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek ..................................................... 6 Vállalkozói tevékenység ........................................................................................................................... 6 Az intézmény egyéb tevékenységei .......................................................................................................... 6
III. Szervezeti felépítés............................................................................................................ 6 a. b. c. d. e. f. g. 2.
A vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formája ................................................................................ 19 a. A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................... 19 b. A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................. 20 c. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................................................................................ 20 d. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ....... 20 e. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje ............................................. 21 f. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái ..................................................................... 21
3. a. b. c. 4.
Vezetők, vezetőség ................................................................................................................................... 7 A GYIGSZ intézményi gazdasági kirendeltsége .................................................................................... 12 Pedagógusok közösségei......................................................................................................................... 12 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ........................................................................................... 16 A tanulók közösségei .............................................................................................................................. 16 Szülői Szervezet...................................................................................................................................... 18 Iskolaszék ............................................................................................................................................... 19
Az intézmény közösségei közötti kapcsolattartás rendje ....................................................................... 22 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ...................................................................................... 22 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) .................................................................. 22 Iskolaszék – egyéb intézményi közösségek ............................................................................................ 23 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................................................................... 23
IV. A működés rendje........................................................................................................... 25 1.
Az Intézmény működési rendje ................................................................................................................ 25
2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel ......................................................................................................................................... 27 3.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ................................................................................... 27
4.
A felnőttoktatás formái ............................................................................................................................. 28
5.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............. 29
6.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................. 29
7. A könyvtár működése (3. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 311 törvénye értelmében ez jelenleg a Csillagház Általános Iskolában még nem biztosított) ................................................. 30 a. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ....................................................... 30 b. Az egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei ............................................ 33
a. b. c.
Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás .................................................................. 33 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje ....................................................................... 33 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje .................................................................... 34 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje ................................................. 34
a. b. c. d.
Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................................. 34 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................................................... 35 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén ......................... 35 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ........................................................ 36 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ............................. 37
8.
9.
10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat ............................................... 37 a. A szakszolgálat működésének rendje ..................................................................................................... 37 b. A vezetők közötti feladat-megosztás ...................................................................................................... 38 c. A belső ellenőrzés rendje ........................................................................................................................ 38 d. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................................................................. 39 11. Egyéb kérdések .......................................................................................................................................... 39 a. A kereset-kiegészítés feltételei ............................................................................................................... 39 b. A rendes munkaidőn belül a heti kötelező óraszám felett végzett többlettanításért járó óradíj .............. 39 c. A teljesítménypótlék összegének meghatározása ................................................................................... 40 d. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai .......................... 40 e. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség ................................................................................................... 40 f. Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés ........................... 40 12.
Intézményi dokumentumok nyilvánossága ............................................................................................. 40
V.
Záró rendelkezések ........................................................................................................ 42
VI. Mellékletek ...................................................................................................................... 44 1. számú melléklet a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéhez ................................................ 8
I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Csillagház Általános Iskola 1038 Budapest, Ráby M. u. 16. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. § (1) bek.) 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: -
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)
-
2011.évi Nkt
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)
-
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)
-
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)
-
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, valamint a 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a szabályozza,
-
a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
-
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
-
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: -
a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
-
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
1
-
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
-
a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet
-
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet
-
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
-
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet
-
az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet
-
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet
-
az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
-
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
-
15/1998.(IV.30.) NM rendelet a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról
3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
2
II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók a) Név: Csillagház Általános Iskola b) Székhely:
1038 Budapest Ráby M. u. 16.
d) Intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: e) Törzskönyvi azonosító szám: f) Alapító okirat kelte: g) Alapító okirat azonosítója: h) Alapítás időpontja: i) OM azonosító: j) KSH azonosító: k) PIR azonosító: l) Adóalanyiság: m) Adószám: n) Bankszámlaszám:
903/2012 Jelenlegi névvel: Főv.Kgy. 799029 2012. 06. 21. 903/2012.(V.30.) Főv.Kgy. 1973 folyamatban 15799029-8520-322-01 igen 15799029-2-41
2. Az intézmény tevékenységei a. Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: Alap szakfeladat: 852010 Alapfokú oktatás Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés Szakfeladat: 852000-1 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés Szakfeladat: 852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés
3
Szakfeladat: 852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés Szakfeladat: 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés Szakfeladat: 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés További szakfeladatai: Szakfeladat: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés Feladatmutató: ellátottak száma Forrás: költségvetési támogatás + saját bevétel Szakfeladat: 562917-1 Munkahelyi étkeztetés Feladatmutató: ellátottak száma Forrás: költségvetési támogatás + saját bevétel Szakfeladat: 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Feladatmutató: tanulói létszám Forrás: költségvetési támogatás Szakfeladat: 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése Feladatmutató: tanulói létszám Forrás: költségvetési támogatás Szakfeladat: 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők száma Forrás: költségvetési támogatás
4
Alap, illetve speciális feladatai Pedagógiai szakszolgálat -
logopédiai ellátás (AAK is)
-
mozgásnevelés (gyógytestnevelés)
A költségvetési szerv alapítója: Budapest Fővárosi Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9-11. A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V., Városház u. 9-11. Az intézmény jogállása: az intézmény önálló jogi személy Az intézmény tevékenység szerinti besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény Az intézmény gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. Az intézmény tevékenysége: Az egységes szerkezetbe foglalt 903/2012. számú alapító okirat alapján működik. Az intézmény típusa Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek ellátására (ellátandó feladatok: nevelés-oktatás, mozgásfejlesztés, egészségügyi ellátás és gondozás) Általános iskola Pedagógiai szakszolgálat Férőhelyek az Alapító okiratban foglaltak szerint: Összesen: 60 fő Iskola: 12 csoport – 60 fő; egész napos fejlesztő rendszerben a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók számára, készségfejlesztő és iskolai életmódra felkészítő szakasszal (2 évfolyam), 8+1 (Felzárkóztató) évfolyammal - 9 éves nyújtott képzéssel - alapfokú általános iskolai oktatás, valamint 1 évfolyamon súlyosan halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek iskolai rendszerű fejlesztése (terápiás fejlesztő csoport) – az iskolai életmódra felkészítő szakaszon, 5
illetve 1-4. évfolyamon, valamint a terápiás fejlesztő csoportban iskolaotthonos formában. Az átlagos csoport(osztály)létszám 5 fő . Az Intézmény működési területe Budapest Főváros területén lakó halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek beiskolázása történik napi bejárásos rendszerben.
b. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek Szakfeladat: 855937-2 Máshová nem sorolt egyéb felnőtt oktatás Feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők száma Forrás: költségvetési támogatás Szakfeladat: 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők száma Forrás: költségvetési támogatás Szakfeladat: 931204-2 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők száma Forrás: költségvetési támogatása
Szakfeladat: 931205-2 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők száma Forrás: költségvetési támogatása
c. Vállalkozói tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. d. Az intézmény egyéb tevékenységei Az intézmény – a külön megállapodásban rögzített – feladatok ellátásában együttműködik a koordinációs feladatot ellátó intézménnyel.
III.
Szervezeti felépítés
6
a. Vezetők, vezetőség Az intézmény munkájának összehangolását az intézményi vezetőség segíti, melynek tagjai: -
Igazgató
-
Igazgatóhelyettes
-
A szakmai munkaközösség-vezetők
-
A pályázati felelős
-
A reprezentatív szakszervezet képviselője
-
Közalkalmazotti tanács elnöke
Az intézményvezetőség – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az intézményvezetőség az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az üléseket havonta legalább egy alkalommal az igazgató hívja össze és vezeti az éves munkaterv szerint. Szükség szerint rendkívüli ülés is összehívható. A kibővített intézményvezetőség további tagjai: 7
-
Csoportvezetők
-
DÖK vezető
-
Iskolaorvos
-
Iskolaszék vezetője
Az intézményvezetőség feladatai: -
a minőségpolitikai célok, elvek meghatározása, stratégiai tervezés,
-
a minőségirányítási tevékenységgel kapcsolatos tevékenységek,
-
az intézményi alapdokumentumok elkészítése és véleményezése,
-
az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, IMIP-jének módosítási munkálatai,
-
a szakmai beszámolókból adódó további fejlesztések meghatározása,
-
az éves munkaterv összeállítása,
-
a nevelés-oktatás hatékonyságával, eredményességével kapcsolatos feladatok ellátása,
-
a képzési struktúra alakításával, beiskolázási tervekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
-
az intézmény innovációs tevékenységével, fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
-
a költségtakarékos gazdálkodás elveinek meghatározása – és minden olyan feladat ellátása, amely az intézmény hatékony működését eredményezi.
Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján, az igazgatói munkakör ellátására, határozott időre bízza meg. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgató felelős: -
az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
-
az intézmény működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
-
a szakmai és folyamatos működtetéséért, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.
Feladatai: -
tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény nevelő-oktató, mozgásfejlesztő, egészségügyi és gondozási munkáját, a személyzeti munkát, az adminisztrációt, 8
-
rendelkezik a költségvetési szakmai előirányzatokról, a béralapról,
-
dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe,
-
irányítja az idegen személyek intézményben való tartózkodását szabályozó tevékenységét, a Munkavédelmi Szabályzatban és a Tűz- és Katasztrófavédelmi Szabályzatban foglaltak szerint,
-
intézkedik a balesetveszélyes helyzetek jelentéséről a Gazdasági szervezet felé.
Kizárólagos hatáskörébe tartozik: -
Az iskola valamennyi dolgozója (pedagógusok: oktató-, nevelő-, mozgásfejlesztő és utazó tanárok, asszisztensek, gyermekfelügyelők, gondozók, egészségügyi ápolók) felett a munkáltatói jogkör gyakorlása.
-
Kiadományozási jog gyakorlása.
-
Az intézmény képviseletének ellátása.
-
Kizárólagos nyilatkozás az írott és elektronikus sajtó felé. Kivételes esetekben ez a jog átruházható.
-
A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal való kapcsolattartás.
-
A jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok.
A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató munkaügyi, gazdasági és szakmai döntései előkészítésében – a folyamatos tájékoztatás, a vezetésben közreműködők munkájának koordinálása szempontjait is figyelembe véve – az intézményi vezetőségére támaszkodik. Az igazgató vezetői munkáját igazgatóhelyettes az intézmény és a GYIGSZ közötti kapcsolattartást biztosító gazdasági ügyintéző, a pályázati felelős, a munkaközösség-vezetők és a csoportvezetők közreműködésével, a nevelőtestületre támaszkodva, az iskolaszékkel, a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal, a dolgozói érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve végzi. A nevelő-oktató-mozgásfejlesztő, egészségügyi gondozási és diákotthoni munka tervezésében, szervezésében, irányításában és ellenőrzésében az igazgató közvetlen segítői az igazgatóhelyettesek, a szervezeti felépítés és vezetési szerkezet alapján. Az intézmény gazdasági feladatait a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete (GYIGSZ) mint gazdasági szolgáltató látja el, a két intézmény között fennálló együttműködési megállapodás alapján. A GYIGSZ intézménybe kihelyezett gazdasági kirendeltsége (3 2 fő) biztosítja többek között a GYIGSZ és az intézmény közötti kapcsolattartást, ellátja az intézmény napi gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat (étkezés térítési díjának befizetése, házipénztár kezelése stb.), intézi a GYIGSZ felé a béradat-szolgáltatást stb. A fentieken kívül a GYIGSZ biztosítja az intézmény számára a különböző gazdasági szolgáltatásokat is – pl. közétkeztetés, szállítószolgálat, létesítmény gondnokság stb. Közvetlenül az intézményvezetőhöz rendelt személyzet (összesen 1 fő)
9
Iskolatitkár 1 fő Feladatkörébe tartozik (részletezve a munkaköri leírás tartalmazza): -
iktatás-irattárazás; az intézmény központjának, intézményegységeinek, tagozatainak titkársági feladatainak ellátása; sokszorosítás; emlékeztetők, jegyzőkönyvek elkészítése
-
tanulói adatok nyilvántartása; tanulói biztosítások, utazási utalványok kezelése
-
az intézményi alapítvány (Csillagház Alapítvány adminisztrációs feladataiban való közreműködés
-
A Magyar Államkincstárral történő kapcsolattartás.
-
Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok előkészítése, a GYIGSZ felé történő továbbítása.
-
Az alkalmazottak reklamációjának és irat-beszerzéseinek intézése.
-
Munkaügyi irattározás, iratkezelés, nyilvántartások vezetése.
Igazgatóhelyettes (szakmai vezető) feladatköre Az összes munkatárs közvetlen vezetője, munkáltatói jogkör nélkül, külön hatásköri leírás alapján. -
A pedagógiai munka irányítása.
-
Az igazgató helyettesítése annak akadályoztatása esetén, az intézkedések teljes felelősséggel és jogkörrel történő meghozása.
-
Az iskolai nevelő-oktató-mozgásfejlesztő, a napköziotthon pedagógiai, valamint az iskolához tartozó pedagógiai asszisztensi munka irányítása.
-
A munkaközösségek (alsós, felsős, mozgásnevelői, asszisztensi) munkájának irányítása, összehangolása, segítése.
-
Az iskolai pedagógusok munkájának segítése, ellenőrzése, értékelése az IMIP-ben megfogalmazott és elfogadott pedagógusértékelési rendszer alapján (jutalmazási javaslat, előterjesztés kitüntetésre, stb.).
-
A stratégiai dokumentumok (PP a helyi tantervvel, IMIP, Házirend) gondozása.
-
Az intézményi statisztikák elkészítése
-
A jogszabályok által előírt dokumentációk elkészítése, illetve elkészíttetése, azok vezetési rendjének biztosítása, betartatása.
-
Az intézményi tantárgyfelosztás elkészítése (az F2 rendszerben)
-
Az órarendek, munkaidő-beosztások, valamint az órák helyettesítési rendjének elkészítése.
-
Az elektronikus napló naprakész feltöltése, gondozása.
-
A tanulók beiskolázási ügyeiben az igazgatótól átruházott hatáskörben kapcsolattartás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal
-
A rendkívüli vizsgákkal (javító-, osztályozó vizsga) kapcsolatos szervezési, irányítási feladatok ellátása. 1 0
-
A pályaválasztási munka irányítása, ellenőrzése.
-
Az országos mérések (DIFER, kompetenciamérés, ha sor kerül rá) előkészítése, lebonyolítása
-
Az iskolai értekezletek, szülői értekezletek előkészítése.
-
Az Iskolaszék munkájának segítése.
-
Az elektronikus napló szolgáltatta adatok alapján a hatáskörébe tartozó pedagógusok munkaidő-elszámolása, valamint a túlórák és helyettesítések összesítése a GYIGSZ számára.
-
Havonta a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak (pedagógiai asszisztensek) túlóráinak, helyettesítéseinek összesítése a GYIGSZ számára.
-
A hiányzó tanárok, gyermekfelügyelők, a GYIGSZ alkalmazottaiként az intézményben dolgozó technikai dolgozók helyettesítésének megszervezése.
-
Az iskolai szállító szolgálat által szállított tanulók listájának összeállítása, a szállítás rendjének megszervezése. A Szállítási szabályzat aktualizálása és betartatása.
A vezetők munkarendje 800 – 1600 között szükség esetén rugalmas munkavégzés is lehetséges. Heti kötelező tanítási óraszámok Mindig a hatályos törvénynek megfelelően. A 2011. évi Nkt. új szabályozása szerint: Igazgató – heti 6 óra Igazgatóhelyettes: heti
8 óra
Az igazgatóhelyettes csak az igazgató engedélyével túlórázhat, de a túlórák száma nem haladhatja meg a kötelező óraszámuk kétszeresét. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a hivatalos távollét, vagy legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgatóhelyettes hosszantartó távolléte esetén az igazgató felkérése alapján történik a helyettesítés. Pedagógiai, szakmai feladat esetében elsősorban az adott pedagógiai terület munkaközösség-vezetőjét kell a helyettesítésre felkérni. A helyettesítési feladatokat az adott munkaköri leírás alapján kell ellátni. Huzamosabb ideig tartó (1 hét vagy annál hosszabb) távollét esetén erre az időre az előzetes megbeszélések alapján helyettesítési díj fizethető. A intézményvezető azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el 1 1
Az igazgató hatásköréből az alábbiakat ruházza át az igazgatóhelyettesre: a munkáltatói jogok közül -
a munkaköri feladatok meghatározása
-
a munkaidő felhasználása
-
a túlmunka elrendelése
-
a szabadság nyilvántartása
A munkavégzés ellenőrzése értelemszerűen a vezetők feladata (az intézményvezetővel történő egyeztetések megtartásával). b. A GYIGSZ intézményi gazdasági kirendeltsége Az intézmény gazdasági feladatait ellátó GYIGSZ intézményi gazdasági kirendeltségen keresztül látja el feladatát, a két intézmény között fennálló együttműködési megállapodás alapján. c. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. (2011.évi Nkt 64.§(4) Az Intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik (2011.évi Nkt 62.,63.§)): -
a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
-
a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
-
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
-
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása;
-
a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;
-
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
-
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása;
-
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
-
jogszabályban meghatározott más ügyek.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (2011. évi Nkt.63.§ (1) (2)) Az intézmény pedagógusai a rugalmas szerveződéssel szakmai munkaközösségekben végzik pedagógiai, nevelő-oktató tevékenységüket. A szakmai munkaközösségek a szervezet 1 2
formálódása, szervezetfejlesztés hatására alakulhatnak: újabb munkaközösségek jöhetnek létre, átcsoportosítás következhet be, amennyiben a pedagógus közösség szakmailag indokoltnak tartja a változást. A szakmai munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására az intézményvezető háromévenként a munkaközösség javaslata alapján munkaközösség-vezetőt bíz meg. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
Pedagógiai munkaközösség
Ergoterápiás munkaközösség
Kommunikációs és beszédfejlesztési munkaközösség
Mozgásnevelői munkaközösség
Pedagógiai munkát segítő munkaközösség
Az intézmény pedagógusai A pedagógusokkal szemben támasztott követelményeket, a pedagógusok kötelességeit a jogszabályon túlmenően a Kollektív Szerződés és a munkavállalói munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógus munkakör keretében ellátandó feladatok (részletezve a munkaköri leírás tartalmazza): -
A nevelő – oktató munka tervszerű végzése a tantestület egységes elvei alapján, hatékony módszerek, taneszközök megválasztásával.
-
Kötelező részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; véleményével a közös határozatok meghozásának segítése.
-
Tanév elején a követelmények és az előző évi mérési eredmények alapján tanmenet készítése, ennek alapján óratervi órák és egyéb foglalkozások tartása felkészülten és szakszerűen.
-
A pedagógiai program alapján a tanulók tudásának bővítése, egyéni képességeik fejlesztése változatos, színes, érdekes feladatokkal és tárgyszerű ismeretekkel.
-
Szemléltető eszközök használatával ismeretek átadása a diákok tapasztalataira építve, érdeklődésük felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességeik folyamatos fejlesztésével.
-
A differenciált foglalkoztatás megvalósítása, az egyéni fejlesztést optimálisan segítő feladatokkal.
-
Együttműködés az osztályfőnökökkel, a gyermek fejlesztésében részt vevő többi pedagógussal, munkatárssal. .
-
A kimagasló teljesítményű tanulók tehetségének gondozása (egyéni fejlesztés tanulmányi verseny stb.).
-
A diákok felkészítése és kísérése a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, illetve sportrendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra.
-
A tanulók tudásának rendszeres ellenőrzése és objektív értékelése (a felmérő és témazáró dolgozatok időpontjának időben történő közlése a tanulókkal a házirendnek megfelelően). 1 3
-
Az osztályozó, javító és egyéb vizsgák vezetése vagy abban való részvétel.
-
A diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, jogaik, emberi méltóságuk védelméről való gondoskodás.
-
Az egyéni beosztás szerinti reggeli és óraközi felügyelet, a vezetők utasítása alapján a helyettesítések, megbízás alapján egyéb díjazott feladatok (pl. osztályfőnökség; munkaközösség vezetés), és felelősi tevékenységek (pályaválasztási felelős, szertárfelelős stb.) szakszerű ellátása.
-
Az ünnepélyek, versenyek, iskolai rendezvények, szabadidős programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepvállalás. Az intézményi programokon való részvétel és/vagy felügyelet beosztás alapján.
-
A pedagógus-beosztással összefüggő adminisztráció pontos végzése: az elektronikus osztálynapló napló vezetése, az érdemjegyek beírása, a vizsgák jegyzőkönyveinek vezetése, pedagógiai napló vezetése, törzskönyvek kitöltése stb.
-
Tevékeny részvétel a szakmai munkaközösség munkájában, a pedagógiai program és más intézményi programok, szabályzatok aktualizálásában, módosításában.
-
A pedagógusok kötelessége szakértelmük állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás. Bemutató órák tartása, hospitálás tanítási órákon.
-
Továbbképzéseken való részvétel, beszámolás, előadás tartása az ott szerzett ismeretekről.
-
Kollégái közreműködésével - megbízás alapján - a szertár, fejlesztő és segédeszköztár rendben tartása.
-
Közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában.
-
Tanórája előtt 15 perccel kötelező megjelenés az iskolában. Akadályoztatásakor eljárás az intézményi helyettesítési rend szerint, biztosítva a szakszerű helyettesítéshez a tanmenetet.
-
Fogadó órák tartása, a szülők tájékoztatása a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. Együttműködés a szülőkkel.
-
A munkafegyelem, a jogszabályok és a szabályzatok előírásainak betartása, felettesei utasításainak, beosztás szerinti feladatainak, és az egyéb pedagógusi teendők szakszerű végrehajtása.
-
Tanítás nélküli munkanapokon munkavégzés a vezetők beosztása alapján.
-
Leltárfelelősség vállalása az intézmény Leltározási szabályzatában foglaltak alapján. Az osztályfőnök feladatai Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök szerepe:
Osztálya tanulóinak az intézmény pedagógiai elvei szerinti nevelése a személyiségfejlődés tényezőinek figyelembe vételével.
Együttműködés az osztály diákönkormányzati tagjaival, a tanulóközösség kialakulásának segítése.
1 4
Az osztályban tanító pedagógusok munkájának koordinálása és segítése, óráik látogatása.
Aktív pedagógiai kapcsolat fenntartása az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó terapeutákkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.
A tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése, probléma esetén az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével történő konzultáció.
A tanulók magatartásának, szorgalmának javaslatának a nevelőtestület elé terjesztése.
Szülői értekezletek tartása, családlátogatások.
Az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása (az osztálynapló precíz vezetése az e-naplóban, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása).
Saját hatáskörében - indokolt esetben a szülő kérésére - évi 3 nap távollét engedélyezése osztálya tanulói számára, a gyerekek hiányzásainak igazolása.
Gondoskodás arról, hogy osztálya tanulói részt vegyenek a kötelező orvosi vizsgálaton.
A tanulók rendszeres tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról, mozgósítás azok megoldására, valamint közreműködés a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Az érdekeltekkel egyetértésben javaslattétel a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.
A nevelő munkához tanmenet készítése.
A tanulók hiányzásának figyelemmel kísérése, a szükséges, törvény által előírt intézkedések végrehajtása.
Az osztályszintű rendezvények szervezése (színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, megemlékezések stb.).
minősítése,
minősítési
A pedagógiai tevékenységgel összefüggő egyéb feladatok, megbízatások: A megbízatások az igazgatóval egyénileg megkötött munkaköri leírásban szabályozott megállapodás alapján, , a Kollektív Szerződésben foglaltakkal összhangban történnek. Munkaközösség-vezetői megbízás A munkaközösségek tagjai által meghatározott időre, minimum 3 évre választanak munkaközösség-vezetőt, akit az intézmény igazgatója ezt követően bíz meg. A választás a munkaközösségek döntése alapján nyílt vagy titkos szavazással történik és 3 éves időtartamra szól, a választott személy megbízatása több alkalommal is meghosszabbítható. DÖK segítő tanári megbízás Az Igazgatóval történő megállapodás alapján a Kollektív Szerződésben meghatározott pótlékért és/vagy órakedvezményért látja el feladatát a diákönkormányzati munkát segítő, vezető tanár. Segítője lehet pedagógus, illetve a a pedagógiai mun, kát segítő munkatárs is. Osztályfőnöki megbízás 1 5
Az igazgató megbízása alapján a törvényben megállapított pótlékért látják el a nevelőtestület tagjai az osztályfőnöki teendőket. Az osztályfőnök lehetőleg többéves gyakorlattal rendelkező pedagógus legyen, s személyét úgy kell kijelölni, hogy a nevelőmunka folyamatossága képzési szakaszonként biztosítva legyen: az előkészítő időszakban (készségfejlesztő év + iskolai életmódra felkészítő év), alsóbb évfolyamokon (1-4. osztályok), illetve felsőbb évfolyamokon (5-8. osztályok) is. Gyermekvédelmi felelős megbízás A veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek felmérését, gondozását, illetve prevenciós feladatokat lát el, illetve kapcsolatot tart a gyermekvédelem szereplőivel – szoros együttműködésben a Koordinációs iroda gyermek- és ifjúságvédelmi munkatársával, az intézmény, a társintézmények, illetve a koordinációs iroda között létrejött együttműködési megállapodás alapján. Rehabilitációs osztályfőnöki megbízás Minden osztálynak van rehabilitációs osztályfőnöke, aki a tanulók mozgásfejlesztésével, mozgásállapotával kapcsolatos minden tevékenységért felelősséggel tartozik. Ergoterapeuta A tanulók önállóságának kialakításáért végzett tevékenységeket koordinálja (tanácsot ad tevékenységek, akadálymentesítés, speciális eszközök, bútorzat kiválasztásában). Kiegészítő munkaköri leírásban foglaltak alapján látja el feladatát. Könyvtárosi megbízás Az igazgató megbízása alapján a feladatnak a kötelező óraszámba való beszámításával látja el feladatát az iskolai könyvtáros. A könyvtári állomány jelenleg nem éri el azt a mennyiséget, amely könytáros alkalmazását tenné lehetővé, illetve szükségessé. Egyéb megbízatások Az igazgató megbízása alapján a Kollektív Szerződésben és a kiegészítő munkaköri leírásban meghatározott pótlék fizethető a pályázati felelősi és nemzetközi kapcsolattartó tevékenységért. . Az egyéb pótlékok tekintetében az érvényes jogszabályok és a Kollektív Szerződés értelmében kell eljárni. d. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak szakmai munkájukat szakmai munkaközösségbe tömörülve, szakmai vezető irányításával végzik.
Az Intézményben a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak foglalkoztatása a következő munkakörökben történik (részletezve a munkaköri leírás tartalmazza)gyógypedagógiai asszisztensek
szabadidő szervező – együttműködésben a Koordinációs iroda szabadidő szervező munkatársával, az intézmény, a társintézmények, illetve a koordinációs iroda között létrejött együttműködési megállapodás alapján.
informatikus-rendszergazda
e. A tanulók közösségei Az Intézményben az egy tanulócsoportba járó tanulók osztályokat alkotnak. Az osztályok képviselői hozzák létre a tanulók érdekképviseleti szervét, a diákönkormányzatot. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A 1 6
diákönkormányzat munkáját a felnőtt alkalmazottak segítik, akik - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében. A közösségi véleménynyilvánítás a diákönkormányzaton mint tanulói közösségen keresztül, és annak szabályzatában megfogalmazottak alapján történik (DÖK SZMSZ és a Házirend alapján). A diákönkormányzat meghallgatásával):
döntési
jogkört
gyakorol
(a
nevelőtestület
véleményének
-
saját működéséről
-
a szervezet tisztségviselőinek megválasztásában
-
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról
-
hatáskörei gyakorlásáról
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról
-
a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről
-
a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: -
jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
-
a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, hirdetőtáblát készít és térítésmentesen anyagot (lapmásolás, nyomtatás, stb.) használhat fel ehhez. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosításáról, a diákönkormányzati szerv és az iskolai vezetők kapcsolattartásáról, a diákok jogairól az intézményi Házirend nyújt bővebb tájékoztatást. Felvétel az intézménybe Az intézményben azok a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek folytathatják tanulmányaikat, akiket a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (1145 Budapest, Mexikói út 60.) erre a speciális ellátásra javasol, és az intézményi Pedagógiai Program alapján részt vesznek a „Barátkozó Találkozón”. A tanulók bekerülése történhet: Tanköteles kor előtt egy évvel, vagy tanköteles korban a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (továbbiakban: Szakértői Bizottság) javaslata és a „Barátkozó Találkozó” szakmai javaslata alapján: -
Az iskolaérettség elérése esetén a beiskolázásról a Szakértői Bizottság tesz az intézmény felé javaslatot. A beiskolázás eldöntésének megkönnyítése érdekében a gyermekek és szüleik részt vesznek a „Barátkozó Találkozó” programon. (Az Iskolaszék támogatja ezt a kezdeményezést) 1 7
-
A „találkozón” egy pedagógus, egy mozgásnevelő és logopédus/kommunikációt oktató pedagógus fogadja a tanulókat és a szülőket. Mozgásnevelők, pedagógusok tájékozódnak a gyermekek egyéni problémáiról, ami lehetővé teszi az egyéni fejlesztési igények felmérését.
Az iskolába való felvételnél előnyt élveznek az iskola beiskolázási körzetéhez tartozók, és azok, akik mozgássérülésük mértéke, beszédképtelenségük vagy súlyos beszédzavaruk és a család szociokulturális helyzete következtében hátrányos helyzetűnek minősülnek. A gyermekek, tanulók felvételéről az igazgató dönt. Az intézmény fennállása óta egész napos iskolai rendszerben működik, ezt minden tanulója számára biztosítani tudja.. A jutalmazás rendje A tanulók kiemelkedő tanulmányi munkáért szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, példamutató magatartás, illetve közösségi munka esetén osztályfőnöki, igazgatói dicséretben részesülhetnek. A tanév végén a dicséreteket könyvjutalom egészíti ki. A háziversenyek győztesei képviselhetik az Intézményt a magasabb szintű versenyeken. Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések fajtáit, eljárási rendjét részletesen a Házirend tartalmazza. A következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók a tanulókkal szemben -
Szaktanári figyelmeztetés
-
Osztályfőnöki figyelmeztetés
-
Osztályfőnöki intés
-
Osztályfőnöki megrovás
-
Igazgatói intés
-
Igazgatói megrovás
A tanulókkal szemben a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók: -
megrovás
-
szigorú megrovás
-
kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása
-
kizárás a tanórán kívüli foglalkozásból
-
áthelyezés másik iskolába
A fegyelmi intézkedéseket és büntetéseket az osztályfőnök beírja az E-napló jegyzet rovatába. Az osztályfőnöki és igazgatói írásbeli intésről és a fegyelmi büntetésekről a tanuló szüleit írásban tájékoztatni kell. Fegyelmi eljárást az aktuálisan hatályban lévő törvények alapján lehet kezdeményezni és lefolytatni. f. Szülői Szervezet Az Intézménybe járó tanulók szülei szülői szervezeteket hozhatnak létre a köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően (2011.évi Nkt.73.§) 1 8
Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülői alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott Iskolaszék elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez, illetve az általuk választott képviseleti csoportjuk közvetlenül is megkeresheti az iskola igazgatóját. A szülői szervezetek döntenek saját működési rendjükről, tisztségviselőik megválasztásáról. Az Intézményben a szülői szervezetek képviseletét az Iskolaszék látja el. A szülői szervezetek: -
figyelemmel kísérik a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét;
-
megállapításaikról tájékoztatják a nevelőtestületet és a fenntartót;
-
a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. g. Iskolaszék
A Csillagház Általános Iskola szülői kezdeményezésre lehetővé teszi Iskolaszék működését. (2011.évi Nkt.73.§(1)) . Az iskolaszék a szülők, nevelőtestület, az iskola diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből áll.(2011.éviKnt. 73§(2)) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a következő kérdésekben: -
a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;
-
a házirend elfogadásakor.
Az iskolaszék véleményezési jogköre kiterjed: -
a pedagógiai program elfogadásakor.
Az iskolaszék vezetőségével a kapcsolatot az Intézmény igazgatója tartja. 2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formája a. A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az alkalmazotti közösségek kapcsolattartását a kétirányú kommunikációra való törekvés jellemzi. Az Intézményben a kapcsolattartás szóbeli, illetve írásbeli (hagyományos és elektronikus) formái is használatosak. A legfontosabb kapcsolattartási formák: -
a nevelőtestület/alkalmazotti kör minden tagját érintő kérdések tisztázására az intézményvezető (illetve a vezetőség) nevelőtestületi/alkalmazotti értekezletet hív össze
-
a munkaközösség-vezetők és csoportvezető számára havi rendszerességgel megtartott vezetőségi értekezletek legalapvetőbb célja az információáramlás biztosítása a vezetőség felől a munkavállalók irányába, illetve a munkavállalók felől a vezetőség felé
-
az alkalmazotti közösség tagjai a faliújságon, illetve az intézményvezető által küldött emaileken keresztül is informálódhatnak az intézményt érintő kérdésekről
1 9
-
az elektronikus kommunikáció formái az információcsere felgyorsítása érdekében, napi szinten használatosak: e-mail,elektronikus napló üzenő fala
-
a munkahelyi problémák megoldásának színterei a (dolgozói) problémamegoldó teamek b. A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje
A szakmai munkaközösségek horizontális kapcsolattartásának főbb formái: -
az egy-egy tanuló, illetve tanulócsoport nevelésével- oktatásával- gondozásával kapcsolatos team-megbeszélések alkalmával a különböző munkaközösségek tagjai képviseltetik magukat
-
egyes szakmai, szervezeti feladatok megoldására felállított úgynevezett projekt-teamek összetételekor a vezetőség különös hangsúlyt fektet arra, hogy az intézmény valamennyi területe, így valamennyi munkaközösség képviselete megvalósuljon c. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az intézmény vezetősége biztosítja a tanulóközösségek működéséhez szükséges feltételeket, különösen: -
a jogszabályoknak megfelelően, a tanulók érdekeinek képviseletére a diákönkormányzat létrehozását,
-
a felnőtt segítők diákönkormányzat mellé rendelését,
-
az intézmény (iskola, diákotthon) helyiségeinek, berendezéseinek használatát,
-
a tanulók képviseletét biztosító diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogának érvényesítését.
Az együttműködés legfontosabb formái: -
a tanulóközösség minden tagját érintő kérdésekben az intézményvezetés tanulói tájékoztató gyűlést tart
-
osztályfőnökén keresztül, vagy akár közvetlenül is, bármely tanuló az őt, illetve osztály közösségét érintő ügyekben megkeresheti az intézményi vezetőség tagjait
-
a diákönkormányzat a demokráciára nevelés alapvető színtere, így az önálló életre nevelés egyik eszköze lehet a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során is. d. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az intézmény mozgásnevelői szervezik a Csillagház (CSDSE).
Diák Sport Egyesület működését.
Az CSDSE alapszabálya lehetőséget biztosít az iskola vezetősége számára a CSDSE elnökségében való részvételre. Az Intézmény és az CSDSE közötti együttműködési megállapodás tartalmazza a kapcsolattartás formáit és rendjét. A CSDSE rendszeres kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával vagy annak megbízottjával, és évente legalább egy alkalommal a tantestületnek is beszámol 2 0
A CSDSE jogai: -
Az Egyesület önálló jogi személy, független alapszabályban rögzített célokkal és feladatellátási renddel.
-
Az Egyesület elsősorban az itt tanuló halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek és volt diákok érdekében fejti ki tevékenységét.
-
Szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint saját körében döntési jogkörrel bír, gazdálkodása független az intézménytől. Évente minimum egy alkalommal szakmai és gazdálkodási helyzetéről a tantestület számára tájékoztatást ad.
-
Az intézmény sportlétesítményeit a tagok ingyenesen használhatják – nem akadályozva az intézmény munkarendjében meghatározottak megvalósítását.
-
A jogok gyakorlása során a nevelőtestület véleményét előzetesen ki kell kérni.
Az Egyesület tevékenységével hozzájárul az intézmény pedagógiai fejlesztő munkájához. e. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje A tanulók osztályai szerint szerveződő szülői közösségek a tanulók osztályfőnökén keresztül tartják a kapcsolatot az intézmény vezetőségével. Az évente legalább két alkalommal megrendezett, szülői értekezleteken az iskolavezetés közvetlenül tájékoztatja a szülői közösségek tagjait. Mindkét fél kezdeményezésére – szükség szerint – az intézmény vezetése szakmai tájékoztató fórumokat szervez a szülők számára, melyek ugyancsak erősítik az együttműködést. A szakmai vezetők fogadóórái: -
igazgatóhelyettes: minden hétfőn 1500-1700 óra között f. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái
Az Iskolaszék az Intézmény szülői érdekképviseletének szerve. A kapcsolattartás az igazgató hatásköre, melyet szükség szerint vagy esetenként a szakmai igazgatóhelyettesekre átruházhat. Az egyik legnagyobb partneri kör hivatalos képviseletében az Iskolaszék gyakorolja a jogszabályokban előírt egyetértési és véleményezési jogköröket. Az együttműködés formái: -
az Iskolaszék külön szervezeti és működési szabályzat alapján, évente több alkalommal ül össze, melyen az Intézmény vezetősége is képviselteti magát
-
előzetes egyeztetés intézményvezetővel
-
az együttműködés hivatalosan írásban történik.
alapján
az
Iskolaszék
képviselője
szóban
egyeztet
az
2 1
3. Az intézmény közösségei közötti kapcsolattartás rendje a. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A diákokat az iskolai életről, az éves munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény, illetve intézményegység vezetője, a diákönkormányzat vezetője, illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. Az információcserére különféle fórumok biztosítanak lehetőséget: -
az intézményegység vezetője évente legalább egyszer részt vesz a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat éves munkatervét eljuttatja az intézmény vezetőjéhez
-
az intézményegység vezetője lehetőség szerint kötetlen beszélgetések alkalmával cserél információt az évfolyamok képviselőivel
-
az intézményi diákönkormányzat vezetője folyamatosan, személyesen, illetve a faliújságon keresztül tájékoztatja a tanulókat, a diákotthon lakóit
-
a tanulók a házirendet, napirendet minden tanév elején megismerik
-
az osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan informálják a tanulókat az aktuális feladatokról, illetve a pedagógusok tájékoztatják őket a fejlődésükről, egyéni haladásukról
-
a tanulók kérdéseiket, véleményeiket választott képviselőik, illetve a diákönkormányzatot patronáló munkatársak útján juttathatják el a pedagógusok közösségeihez, illetve az intézmény vezetősége felé. b. Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek)
A szülők az intézményi életről, a munkatervről, az aktuális feladatokról, rendkívüli intézkedésekről folyamatosan tájékoztatást kapnak. Alapvető célkitűzés, hogy a tanulók lehetőség szerint a családban nevelkedjenek, szüleiktől kapják meg azt a segítséget, támogatást, amely iskolai eredményességükhöz szükséges. Az együttműködést segítő fórumok: -
az intézmény vezetősége az iskolai szintű szülői értekezleten, illetve a szülői szervezeten keresztül tart kapcsolatot a szülőkkel
-
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítására, a szülők tájékoztatására a szülői értekezletek nyújtanak lehetőséget, illetve a szülők a honlapon és e-mailben is kapnak az intézménytől rendszeres tájékoztatást
-
az intézmény életébe, a nevelési-oktatási tevékenységbe, az osztályközösség, illetve a tanulók munkájába a szülők a nyílt napok során kapnak bepillantást
-
egy-egy tanuló egyéni fejlődési útjáról, a fejlesztési folyamat támogatásának lehetőségeiről a szülők a fogadóórákon tájékozódhatnak; az osztályfőnök pedagógusok a tanév elején értesítik a szülőket a fogadóórák időpontjáról
-
a diákok tanulmányairól, fejlődéséről, illetve magatartásáról, a mulasztásokról, a különböző programokról, a kiemelkedő teljesítményekről a szülők a tájékoztató vagy füzeten, útján, illetve az e-naplón keresztül tájékozódhatnak
-
a szülők az intézmény házirendjét, napirendjét minden tanév elején megismerik
-
a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve személyes tanácsadás a családlátogatások alkalmával lehetséges; a pedagógusok az újonnan bekerülők családját 2 2
az első év folyamán, problémás, hátrányos helyzetű fiatalok családját a folyamatos kapcsolattartás miatt évente meglátogatják -
a közös élmények, a kötetlen beszélgetések hozzájárulnak a sikeres együttműködéshez, így a diákönkormányzat rendezvényei (pl. Diáknap), a különböző szabadidős tevékenységek fórumot teremtenek az információcseréhez
-
a szülők közvetlenül, vagy választott képviselőik útján juttathatják el kérdéseiket, véleményüket az az intézmény vezetőjéhez c. Iskolaszék – egyéb intézményi közösségek
A munkaközösségek, az intézmény nevelőtestülete is kapcsolatban van az osztályok szülői munkaközösségeivel és az intézmény egészét összefogó Iskolaszék szervezetével. A pedagógus közösségek és az Iskolaszék évente minimum kétszer találkoznak. A szülők számára havonta van tanári fogadó óra, évente pedig két alkalommal osztály és intézményi szintű szülői értekezlet. 4. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolattartás a GYIGSZ-szel A GYIGSZ és az intézmény kapcsolattartásának módját a közöttük létrejött együttműködési megállapodás (melléklet) rögzíti. A kapcsolattartás közvetlenül a GYIGSZ intézményi kirendeltségén keresztül történik. Kapcsolattartás a Koordinációs irodával Az intézmény a gyermekvédelem, szabadidő szervezés és felsőoktatási gyakorlóhely kérdéseiben együttműködik a Koordinációs iroda munkatársaival, az intézmény, a társintézmények, illetve a koordinációs iroda között létrejött együttműködési megállapodás alapján.
A közoktatással kapcsolatban álló szakágazatokkal való együttműködés Az intézmény-egészségügyi kapcsolattartás rendje
ellátást
biztosító
egészségügyi
szolgáltatóval
való
Az Intézményben az iskola-egészségügyi szolgálat keretében vállalkozó orvos végzi az ellátást, akivel a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A szakorvosi és pszichológiai ellátás szerződés alapján, egyéni vállalkozó orvosokkal, pszichológussal történik: -
ideggyógyász szakorvos,
-
ortopéd szakorvos
-
pszichológus
A védőnői feladatok ellátása is az iskola-egészségügyi szolgálat keretében történik. Szociális és gyermekvédelmi ágazat (gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő szolgálatok) intézményeivel történő kapcsolattartás A hátrányos helyzetű gyermekek esetében az Intézmény családlátogatást kezdeményez. 2 3
Az Intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően jelzi a tanulók engedélyezett mértéket meghaladó hiányzásait. A védelembe vett gyermekek esetében az Intézmény a lakóhely szerint illetékes gyermekvédelmi szolgálattal együttműködve törekszik a fennálló probléma megoldására. Szociális támogatási rendszer Az intézmény tanulói létszámának megfelelően – a költségvetés lehetőségein belül – a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása az alábbiak szerint történik: -
Az osztályfőnökök javaslata alapján a gyermekvédelmi felelős készíti el és terjeszti elő a vezetés számára a kérelmeket.
-
A támogatás évente két alkalommal ítélhető oda (iskolavezetés és gyermekvédelmi felelős döntése alapján).
A pszichológus végzi a családgondozási feladatokat, valamint a problémás gyermekek ellátását. Az állami, illetve intézeti nevelt tanulók jogilag más intézményekhez tartoznak. Az együttműködés formáit az intézmény vezetése minden intézménnyel szerződésben rögzíti, amely tartalmazza a feladatmegosztást az adott gyermekkel kapcsolatban. Az intézmény kapcsolatai külső szakmai szervezetekkel Az intézmény a minél sikeresebb szakmai munka megvalósítása érdekében kapcsolatokat ápol különböző szakmai szervezetekkel. A gyógypedagógia, szűkebben a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók neveléseoktatása, mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása terén az intézmény referenciaként szolgál. Ennek megfelelően az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatói számára felsőoktatási gyakorlóhelyet biztosít. A gyakorlatok szervezése a Koordinációs Irodán keresztül történik. A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének munkájában a Csillagház Általános Iskola nevelőtestülete is részt vesz. Az intézmény az ország különböző pontjain lévő nevelési-oktatási intézményekkel tart szakmai kapcsolatot, mely segíti a diákok továbbtanulásakor jelentkező problémák megoldását, tapasztalatcserére, jó gyakorlatok átvételére ad lehetőséget. Aktív a kapcsolat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, valamint a MEOSZ Továbbképző- és Távmunka Intézettel. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai rendezvényein közreműködik a nevelőtestület (Fővárosi Pedagógiai Napokstb.) A budapesti és vidéki társintézményekkel (gyógypedagógiai intézmények) folyamatos az együttműködés és a tapasztalatcsere – az intézmény a szervezője a Halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő intézmények szakmai közösségének. . A szakmai tapasztalatcsere megvalósítása (elsősorban a kompetencia alapú fejlesztés, valamint a kooperatív tanulásszervezési eljárások területén) érdekében az intézmény aktív kapcsolatot ápol más, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekkel A nemzetközi kapcsolatok révén hasonló profilú intézménnyel épít ki az intézmény szakmai kapcsolatot. (Comenius, Socrates program). A külföldön szerzett tapasztalatok hatással vannak a szakmai munkára. Egyéb kapcsolatok 2 4
Szakszervezet (jogait a MT és a Kjt. tartalmazza) Az intézményben egy szakszervezet működik, a jogszabályban előírt jogosultságokat élvezve. A szakszervezeti csoport vezetőjével az igazgató tartja a kapcsolatot A reprezentatív szakszervezet képviselője az intézményvezetőség tagja. Közalkalmazotti tanács (jogosultságairól, a választás szabályairól a Mt. és a Kjt. intézkedik) A Közalkalmazotti tanács (KT) vezetőjével az igazgató tartja a kapcsolatot. A KT vezetője az intézményvezetőség tagja. Belső szervezetek Az intézménnyel azonos székhelyen lehetőséget teremt az intézmény alapítvány működésére. A Csillagház Alapítvány feladata a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek életkörülményeinek javítása, az oktatási és nevelési feladatok minél magasabb színvonalú ellátásának támogatása, a tárgyi és személyi feltételek megteremtésével a gyermekek rehabilitációjának elősegítése. Az Alapítvány gazdasági működése független az intézménytől, de évente két alkalommal szakmai és gazdálkodási helyzetéről köteles a tantestületnek beszámolni. Az Intézmény és az Alapítvány együttműködési megállapodásban rögzíti kapcsolatát. A Csillagház Diák Sport Egyesület célja a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek egészséges életmódra nevelése, a rendszeres testedzés és sportolás megkedveltetése, a sportos, egészséges életmód népszerűsítése, a szabadidő sporton keresztül történő hasznos eltöltésére nevelés. A céloknak megfelelően, az intézménnyel történő együttműködés értelmében sportköröket szervez a tanulók számára. A célok között szerepel a versenyeken való részvétel. Mindkét civil szervezet részt vesz a diákok nyári táboroztatásának megszervezésében, színvonalas lebonyolításában.
IV.
A működés rendje 1. Az Intézmény működési rendje
Az Intézményben 24 órás portai szolgálat működik az év minden napján, amely szolgálatot az intézmény alkalmazottai és szerződés alapján külső cég dolgozói (éjszaka és hétvége, valamint munkaszüneti napokon) végeznek a munkaköri leírásuk, illetve szerződés alapján. Éjszaka is éber szolgálatot teljesítenek, óránként körbejárják az épületet. A tagozat vagyon és elemi kár esetére biztosítva van. A vezetők benntartózkodásának rendje
2 5
Vezetői heti beosztás és ügyelet (nem egyezik a 31. oldal időpontjaival) hétfő reggeli ügyelet: 0700 - 0800 0800 - 1600 délutáni ügyelet: 1600 – 1700
kedd
szerda
csütörtök
ügyeletes pedagógus
ügyeletes pedagógus
ügyeletes pedagógus
Ügyeletes pedagógus
igazgatóhely
igazgató
igazgatóhely.
igazgató
ügyeletes gy.felügyelő
ügyeletes gy.felügyelő
ügyeletes gy.felügyelő
Ügyeletes gy.felügyelő
péntek ügyeletes pedagógus 0800 - 1400 igazgatóhely. 1400 - 1500 ügyeletes gy.felügyelő
A tanév munkarendje A tanév rendjéről (a szorgalmi idő kezdő és befejező napjáról, az egyes félévek időtartamáról, a téli szünet és a tavaszi szünet időpontjáról és időtartamáról, a tanítás nélküli munkanapok számáról) az oktatásért felelős miniszter évente rendelkezik. A tanév helyi rendjét az éves munkaterv tartalmazza, ami a nevelőtestület jóváhagyásával válik legitimmé. A tanítási napok munkarendje Hétfőtől-péntekig 700-730-ig az ügyeletet 1 pedagógiai asszisztens (gyermekfelügyelő) látja el. Az iskolabuszokkal érkező, illetve a szülők által szállított tanulók fogadása az ügyelet feladata. A tanulók iskolába járását az intézmény gépkocsiparkja és költségvetési kerete segíti, elsősorban rászorultság alapján, mozgás- és egészségügyi állapotot, valamint szociális körülményeket figyelembe véve. A rászorultságot a szülők kérvényei alapján, évente egy erre a célra létrehozott bizottság tárgyalja meg. A szállítószolgálat szolgáltatását a bizottság javaslata alapján az igazgató engedélyezi. A gyermekek reggeli evésterápiáját 715-815-ig összesen 4 pedagógus és a gyermekfelügyelők látják el. Az iskolai oktatás egész napos rendszerben történik túlnyomórészt az osztálytermekben folyik. Egyes tantárgyak szaktantermi oktatási rendjét az egyes tanulócsoportok órarendjei tartalmazzák. A tanítás 815 órakor kezdődik az első tanítási órával. Az ügyeletes tanárok 800-tól 815-ig emeleti szintenként és szárnyanként ügyelnek az osztályok előtti folyosón. A tanítási órák időtartama 45 perc. A csengetési rendet a Házirend szabályozza. A tanórák közti, szintenkénti szüneti ügyeletet a pedagógusok látják el, az iskolai igazgatóhelyettes által készített beosztás szerint. A tanórák közötti szünetekben a gyerekek felügyeletét és a gondozási feladatokat a pedagógusok a pedagógiai asszisztensekkel közösen látják el. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére és a tantermek szellőztetésére szolgálnak, ezért azokat nem szabad elvenni a tanulóktól.
2 6
A tanítás általában osztálykeretben folyik. Az egyéni képességek és igények differenciáltabb kiszolgálása érdekében azonban a tanulócsoportok a jogszabályban előírtak szerint további csoportokra bonthatók. A tanulócsoportok bontása a tantárgyfelosztás és a pedagógiai program alapján történik mozgásnevelés tantárgyak esetén. A munkatevékenység tantárgy felső tagozaton, mozgásnevelés minden évfolyamon képesség szerinti csoportosításban valósul meg. A mozgásnevelés tantárgy esetében, a fejlesztés egyénre szabott differenciálása érdekében, egy tanulócsoporthoz egyszerre több mozgásnevelő-pedagógus (2-3) is rendelhető. A differenciált fejlesztő foglalkozásokat a tanulók egyéni szükségleteinek ismeretében a Pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint kell szervezni Étkeztetéskor a pedagógusok és asszisztensek szükség esetén evésterápiát végeznek. Az ebédeltetés két turnusban történik. Az iskolai foglalkozások hétfőtől-csütörtökig 1615-ig, pénteken 1400-ig tartanak. Az iskola 1700ig, pénteken 1500-igügyelet biztosít. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménybe érkező, nem intézményi dolgozók, tanulók és szüleik, külső munkatársak (idegen személyek) be- és kilépésének szabályozottsága Idegen személyek az iskola területén csak az igazgató és az általa átruházott hatáskörök által meghatározott személyek engedélyével tartózkodhatnak. Nem számítanak idegen személynek: -
az intézményben dolgozók
-
az intézmény külső munkatársai, pl. orvosok, szakértők,
-
az intézményben jelenleg tanuló diákok
-
az intézményben tanuló gyermekek szülei és közvetlen hozzátartozói
-
a Csillagház Alapítvány kuratóriumi tagjai
-
az Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ belső és külsős munkatársai
-
a gyógyászati segédeszköz-készítő, méretvételező munkatársak
-
az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tanárai és a szakmai gyakorlatukat intézményünkben végző hallgatók (külön névsor alapján)
Hivatali ügyintézés esetén, a portán szolgálatot teljesítő munkatárs lehívja a keresett dolgozót, és ő vezeti az érkezőt a megfelelő hivatali helyiségbe. Az idegen személyek be- és kiléptetését a portán lévő, külön erre a célra létesített nyilvántartásban kell vezetni. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézmény által biztosított, iskolai, napközi otthoni, tanulószobai programokon, tanítási órán kívüli foglalkozások:
2 7
A szakkörök-sportkörök tevékenységét, formáját a tanulók érdeklődése és a személyi, pénzügyi feltételek határozzák meg. A szakköri foglalkozások minden tanévben szeptember 16tól május 31-ig működnek, általában heti kétszer 45 perces időtartamban, órarendszerűen rögzített időpontokban. A szakkörök működését az intézmény a költségvetés és a Pedagógiai program alapján biztosítja. Az énekkör és tánckör tanórán kívüli időben működik. A versenyek, vetélkedők rendjét, időpontjait az éves munkaterv, illetve a munkaközösségek éves tervei tartalmazzák. A Pedagógiai program értelmében, a szülői szervezet belegyezésével minden tanulócsoport évente tanulmányi kiránduláson vesz részt. Egy-egy osztály minden tanévben 1 tanítási napot használhat fel tanulmányi kirándulásra. A 6., 7. és 8. osztályok a tanévenkénti 1 tanítási napot 1, illetve 8. osztályban 2 hétvégi nappal egészíthetik ki. A kirándulás várható költségeiről, tervéről a szülőket tájékoztatni kell, a kirándulás csak a szülők írásos beleegyezésével történhet. A tapasztalatszerzés biztosítása, így a tapasztalati tanulás megvalósítása érdekében az intézmény iskolai előkészítő szakaszára járó gyerekek, illetve a terápiás fejlesztő csoportba járó diákok számára hetente szervez az intézmény félnapos tanulmányi kirándulásokat, a foglalkozások ideje alatt. A kirándulások szervezése az intézmény költségvetése, illetve a szállítószolgálat kapacitásainak figyelembevételével történhet. A mindennapos testedzés az órarendbe épített mozgásnevelés órák keretein belül, illetve a délutáni egyéni órák és sportkörök, valamint a CSDSE együttműködésében szervezett edzések által valósul meg. A tanulók szünidei foglalkozásának rendje A tanítás nélküli munkanapokon a gyerekek tervszerű, szakszerű foglalkoztatását összevont csoportokban biztosítja. Ezeken a napokon azonban a szállításról a szülőknek kell gondoskodniuk. . A nyári szünetben a szülői igények, és az intézmény anyagi lehetőségei alapján táboroztatást biztosít az iskola a tanulók részére. Ez külső helyszíneken, saját személyzet biztosításával történik. Önköltséges (fizetős) szakkörök Az iskola önköltséges (fizetős) szakköröket indíthat a tanulók igényei, illetve a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett önköltséges szakkörökön való részvételt a szülő írásban kérheti. Az önköltséges szakkörön való részvételért térítési díj fizetendő. 4. A felnőttoktatás formái A munkatársak továbbképzése . A pedagógus munkatársak továbbképzési rendszerét részletesen a Továbbképzési program szabályozza.(2011.évi Nkt.62.§(2)) Az intézmény munkatársai a felnőttképzés rendszerébe a következő formákban léphetnek be: 2 8
-
iskolarendszerű, törvényben biztosított (felsőfokú) képzésen való részvétel tanulmányi szerződés formájában, 80-100%-os munkáltatói támogatással,
-
önfejlesztés alapján történő képzési forma,
-
belső továbbképzés az intézmény szervezeti felépítésével, a különböző területeken megjelenő feladatokkal, diagnózisokkal, eszközökkel, segítő technikákkal, balesetvédelemmel kapcsolatban 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Az intézmény a tanév helyi rendjében (munkaterv) meghatározott időpontokban évente iskolai szintű ünnepélyeket, illetve osztályszintű megemlékezéseket rendez. Az ünnepélyek, megemlékezések szervezési feladatainak felelőseit is a munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása mind tartalmunkban, mind formájukban hozzájárulnak a tanulók humanisztikus neveléséhez, segítik a tanult ismeretek érzelmi és értelmi elmélyítését, szolgálják az erkölcsi nevelést, erősítik az intézményhez való kötődést, fejlesztik a tanulók öntevékenységét, önkormányzó képességét. A megtartott ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnökök, illetve a megemlékezést tartó nevelők az osztálynaplóba jegyzik be. A nagyobb, iskolai, osztályszintű rendezvényeken kívül az intézmény támogatja a kisebb közösségekben kialakított és megszokott családias rendezvények megtartását, a hagyományok ápolását. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó nevelő-oktató-mozgásfejlesztő és gondozási tevékenység ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra, tanórán kívüli foglalkozásokra és a napközis foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzési terv a Pedagógiai program érvényességi idejére készül. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát és ütemezését a tanévenként elkészítendő belső ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzésekről a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt és intézkedik (ilyenek pl. a szaktanácsadói látogatások). Vezetői ellenőrzés A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja, hogy: -
segítse az intézmény jogszabályok által előírt folyamatos és zökkenőmentes működését,
-
motiváló erőt jelentsen a beosztottak számára,
-
ismerje el az eredményeket, ugyanakkor tárja fel az elkövetett hibákat,
-
adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez,
-
adjon támpontot az egyes személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez.
A pedagógiai munka vezetői ellenőrzésének területei: -
Pedagógusértékelés 2 9
-
Stratégiai folyamatok ellenőrzése
-
Alapdokumentumok ellenőrzése (Pedagógiai program, Minőségirányítási Program, a helyi tantervek, Pedagógus Továbbképzési Program, beiskolázási terv)
-
Az iskolai adminisztráció dokumentumok kezelése)
-
A mindennapi működés ellenőrzése:
és
dokumentáció
ellenőrzése
(adatkezelés,
tanügyi
éves tervek, tanmenetek ellenőrzése,
a munkaidő, tanóra pontos betartása,
a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák),
a helyettesítések,
az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka,
új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése
a tanári ügyeletek (iskolai rendezvényen, versenyen, kiránduláson stb. folyosó- és udvar felügyelet) ellenőrzése
az iskolai rendezvények ellenőrzése,
eseti beszámolók, jelentések határidőre, illetve az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése
A vezetői ellenőrzés szintjei: -
Igazgatói szint
-
Igazgatóhelyettesi (szakmai vezetői) szint
-
Munkaközösség-vezetői szint
A vezetői ellenőrzés formái: -
dokumentumok elemzése,
-
kérdőívek, felmérések,
-
interjúk, beszélgetések,
óralátogatások, -
személyes feljegyzések készítése,
-
az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámolók.
Fontos, hogy mindez írásban dokumentált legyen! 7. A könyvtár működése (3. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez értelmében ez jelenleg a Csillagház Általános Iskolában még nem biztosított) a. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár használóinak köre 3 0
Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint az iskolában gyakorló tanításon résztvevő főiskolai hallgatók használhatják. A használók jogai -
A könyvtár tagja lehet beiratkozás nélkül az iskola minden tanulója és dolgozója, mindaddig, amíg tanulói jogviszonyban, illetve munkaviszonyban van az iskolával.
-
A könyvtárhasználók tájékoztatást kapnak a könyvtári szolgáltatásokról, az új könyvekről, egyéb dokumentumokról.
-
A szabadpolcos állomány a könyvtári időben használható, a könyvtáros felügyelete és segítsége mellett
A használók kötelességei -
Minden tanuló és dolgozó köteles a kikölcsönzött könyveket, egyéb dokumentumokat a megbeszélt időre visszaszolgáltatni.
-
A használó a könyvtárban használt, illetve kikölcsönzött könyvekért felelősséggel tartozik: megrongálódását, elhagyását köteles bejelenteni, az elvesztett példányt köteles megtéríteni.
-
Könyv, és egyéb könyvtári dokumentum könyvtárból való kivitelét csak a könyvtáros engedélyezheti.
-
A könyvtár használata közben a könyvtárhasználat általános viselkedési szabályait be kell tartani.
A könyvtári állomány elhelyezése A Csillagház 1. emeletén, mindenki számára jól megközelíthető helyen, zárt, üveges szekrényekben és szabad polcokon.. A helyben olvasásra, könyvtári foglalkozások tartására lehetőség van a könyvtárban. A könyvtári állomány tagolása A könyvtár helyiségeiben elhelyezett dokumentumok hozzájárulnak a tanításhoz, tanuláshoz, kutatómunka végzéséhez. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. Állományegységek: -
kézikönyvtár
-
ismeretközlő irodalom
-
szépirodalom
-
pedagógiai gyűjtemény
-
folyóiratok
Könyvtárból kihelyezett letétek A letéti állományrészek segítik az iskola nevelő-oktató munkáját. Ezek a dokumentumok kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. 3 1
Könyvtárból kihelyezett letétek Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el szaktantermekben, tanári szobákban, irodákban stb. A letéti állomány átadása a tanév elején, visszavétele tanév végén történik. A letéti állomány átvevői a letétért anyagi felelősséggel tartoznak. Az állandó letétek átadás-átvétele csak személyi változás esetén történik meg. A könyvtáron kívüli dokumentumokról lelőhely-nyilvántartás készül. A kihelyezett dokumentumok típusai, letéti hely-típusonként: Osztálytermek, szaktantermek -
a tanítást, tanulást elősegítő írásos nyomtatott dokumentumok
-
audiovizuális ismerethordozók
-
egyéb ismerethordozók
-
szabadidős tevékenységet elősegítő írásos nyomtatott dokumentumok
Tanári szoba, szertárak -
a pedagógusok felkészülését elősegítő írásos nyomtatott dokumentumok
-
egyéb ismerethordozók
Irodák -
a mindennapi munkát elősegítő írásos nyomtatott dokumentumok
Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. Az iskolai könyvtár nyitva tartása a megbízott könyvtáros tanár heti megbízási óraszámával megegyező (heti 2 óra). A könyvtárhasználat módjai Helyben használat Nyitva tartás: heti 2 órában (délután). A helyben használat tárgyi (kutató-, olvasóhelyek) és személyi feltételeit az intézmény biztosítja. A könyvtár helyben történő használata a nyitvatartási időben a könyvtárhasználók számára lehetséges. A könyvtáros szakmai segítséget nyújt: -
az információhordozók közötti eligazodásban,
-
az információk kezelésében,
-
,
-
a technikai eszközök használatában.
A helyben használt dokumentumok az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kerülnek rögzítésre. 3 2
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: -
olvasótermi, kézikönyvtári állományrész
A csak helyben használható dokumentumokat a (szak)tanárok indokolt esetben egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból könyvtári könyveket és dokumentumokat kivinni csak a könyvtáros tudtával lehet. Dokumentumokat kölcsönözni az intézményben dolgozó, munkaviszonnyal rendelkező munkatársaknak, illetve a beíratott tanulóknak lehet, amit a kölcsönzési nyilvántartásban dokumentálni kell. A nyilvántartásban rögzítésre kerül a kikölcsönözött dokumentum neve, címe , a kikölcsönző neve illetve a kölcsönzés időpontja. A kölcsönzési időtartam nincs korlátozva, kivéve a kis példányszámú könyveknél, melyek esetében a kölcsönzés időtartama 1 hét. A könyvtári könyveket tanév végén minden esetben vissza kell szolgáltatni. A dolgozók munkaviszonyát és a tanulói jogviszonyt csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Annak elmulasztása esetén a kiléptetést intéző személyt terheli a felelősség. Nyilvántartás, dokumentáció A könyvtár működtetése érdekében az alábbi dokumentációk vezetése történik: -
állomány nyilvántartása,
kölcsönzési nyilvántartás letéti nyilvántartás. (Ez az osztályokba kihelyezett dokumentumokat jelenti). A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. b. Az egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A sajátos nevelési igényű tanulók számára (jelen esetben az intézmény valamennyi tanulója) a tankönyveket az iskola ingyenesen biztosítja. Tanév közben más iskolába távozó gyerekek a tankönyveket térítésmentesen megkapják. Az intézményből elballagó tanulók a tankönyveiket térítésmentesen elvihetik. Egyéb esetben jelképes összeg befizetésével vihetik el a tanulók az általuk egy tanéven át használt tankönyveket (az összeg megállapítása a nevelőtestület döntése alapján történik). 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje A tanulói tankönyvek rendelése a mindenkori jogszabály szerint történik. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy az iskolától történő tartós és egyéb tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevételével, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő minden olyan tanuló részére, aki: -
tartósan beteg, 3 3
-
sajátos nevelési igényű,
-
három- vagy többgyermekes családban él,
-
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
-
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,
a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre (normatív kedvezmények). b. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyvek kiválasztása szaktanári feladat, jóváhagyását a szakmai munkaközösség végzi. A tankönyvrendelés, a tankönyvek fogadása, elosztása, a számlákkal történő elszámolás a tankönyvfelelős tanár feladata. A tankönyvfelelős minden tanév januárjában összegyűjti a következő tanév tankönyvigényét, és a szükséges könyveket a KIR rendszerben meghatározott módon megrendeli. A kiadókkal a felelős tanár terjesztői szerződést köthet. c. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Az SNI tanulók normatív tankönyvtámogatását a mindenkori jogszabályok határozzák meg, a kedvezmény iránti kérelmeket a gazdasági iroda tartja nyilván. A kedvezmények iránti igény bejelentése az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, minden évben az előírt határidőig, igénylőlap kitöltésével történik. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a könyvtárban elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. 9. Intézményi védő, óvó előírások Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A létesítmények, helyiségek, eszközök használati rendjét részletesen a Házirend szabályozza. Az intézmény valamennyi dolgozójának és tanulójának kötelessége az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek óvása, védelme. Ez magában foglalja: -
A munka-, baleset-, tűz- és katasztrófavédelmi előírások pontos betartását
-
A takarékossági intézkedések (vízzel, elektromos árammal, fogyóanyagokkal és eszközökkel való takarékosság) maradéktalan végrehajtását
-
Az épület, a helyiségek, felszerelések, az oktatási és nevelési eszközök rendeltetésszerű használatát, folyamatos karbantartását
A személyek védelmét szolgáló előírások:
3 4
-
A tantermekben, (szaktantermekben, s egyéb oktatást szolgáló helyiségekben) és a tornatermekben a tanulók csak a szolgálatot teljesítő pedagógusok engedélyével, felügyelete mellett tartózkodhatnak, szemléltető eszközöket, felszereléseket csak a szaktanárok (nevelőtanárok) személyes irányításával használhatnak.
-
A tornateremben, uszodában mozgásnevelési órán és sportfoglalkozáson mozgásnevelő tanár, szabadidős foglalkozás keretében tanári felügyelet mellett lehet tartózkodni.
Egyéb előírások: -
Bombariadó esetén a bejelentést az intézményben dolgozó és éppen akkor ott tartózkodó legmagasabb beosztású dolgozó teszi meg a rendőrség és a tűzoltóság felé. Az épület elhagyása a tűzriadó terv szerint történik.
-
Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek: étkeztetés és szállítás. .
-
A létesítményeket és szolgáltatásokat térítési díj ellenében lehet külső személynek, csoportnak használatra átadni, a GYIGSZ közreműködésével. Feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézmény működését. Ehhez mindenkor az igazgató engedélyére van szükség, tartós bérlet esetén a fenntartó engedélyének beszerzése is szükséges. a. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Tanulók A gyermekek iskolaorvosi ellátását külön szerződés alapján, gyermekorvos végzi. A védőnői teendőket a kerületi iskolai védőnő látja el. Az iskolaorvos és a védőnő munkáját egy egészségügyi végzettségű gyermekfelügyelő segíti, saját munkaidejében. Ezen kívül, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló ortopéd orvos és ideggyógyász, nyújt rendszeres egészségügyi szolgáltatást. A beteg gyermek hozzátartozóit az osztályfőnök vagy az osztályban tanító tanár értesíti. A tanulók ortopéd orvosi és segédeszközzel történő ellátását szülői kérésre az igazgató szervezteti. Az intézmény biztosít ideggyógyászati ellátást is. A fogászati szűrést az iskolaorvos szervezi. Dolgozók Az intézményben dolgozó munkatársaknak a törvényi előírásoknak megfelelően kötelező a számukra (intézményi költségtérítés ellenében) ingyenes foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálaton részt venni. Az orvosi alkalmassági vizsgálat a közalkalmazotti jogviszony betöltésének feltétele. Munkát csak munkára alkalmas igazolással lehet végezni. b. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén Az intézménybe belépő új dolgozóknak, illetve a tanév kezdetekor valamennyi dolgozónak kötelező tűz- és katasztrófavédelmi, valamint munka- és balesetvédelmi oktatáson részt venni.
3 5
Az osztályfőnökök az osztályteremre vonatkozóan, illetve a szaktanárok a szaktanterem használatára vonatkozóan szintén tűz-, katasztrófa- és balesetvédelmi oktatást tartanak a tanulók részére minden tanév elején. A súlyosan sérült gyermekek mozgatására az intézmény minden szintjén emelőszerkezeteket biztosít az iskola Az emeletek közötti közlekedést lift segíti. A gyermekek felsőbb évfolyamokon sikeres házi liftkezelői vizsga során szerzett jogosítvánnyal egyedül is használhatják azokat. Az intézményben folyamatos a gyógyászati segédeszközök karbantartása. A mechanikus és elektromos kocsik alapfelszerelése a biztonsági öv, melynek használata kötelező. A gyermekek szállítását végző autóbuszokban a kocsik rögzítése, illetve az autó biztonsági öveinek használata kötelező. A szaktantermeket (tankonyha, számítástechnika terem műhelyek), gyermekek csak tanári felügyelettel látogathatják.
és a tornatermeket a
. Az intézmény területén és az a gépjárműveken, valamint azok közvetlen közelében a dohányozás tilos (2011.évi Nvt. XLI. 5§ (1)) Az intézmény folyamatos egészségügyi ellátást biztosít. Hivatalos tanulmányi és osztálykirándulásokra, nyári táborok idejére a pedagógiai vezető mellett a gyermekek diagnózisát, egészségügyi problémáját ismerő mozgásnevelő tanár és gyermekfelügyelő-ápoló végzettséggel rendelkező munkatárs jelenléte biztosított. Az intézmény a szülők egyetértésével minden tanulóra vonatkozó csoportos balesetbiztosítási szerződést köt. Baleset esetén kötelező jelleggel jegyzőkönyv készül, amelyért a munka- és balesetvédelmi megbízott a felelős. A baleseteket a munka- és balesetvédelmi felelős felé 24 órán belül jelenteni kell – ez kötelező érvényű minden munkatársra vonatkozóan. A tanulócsoportok csak tanári, gondozói felügyelettel hagyhatják el az iskolát. A tanulók iskolai, illetve magángépjárművel történő szállítása csak szülői nyilatkozat alapján lehetséges. c. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek számít, amelynek megszüntetése azonnali intézkedést tesz szükségessé. Az értesítés vétele után az iskola igazgatója, távolléte esetén helyettese vagy az ügyeletes elrendeli az iskola kiürítését a tűzriadó útvonalának megfelelően. A riasztás a tűzriadóhoz hasonlóan történik. A riasztással egy időben a rendőrség értesítése is megtörténik. A bejelentésnek tartalmaznia kell: -
az iskola címét, nevét, telefonszámát, a bejelentő nevét,
-
a rendkívüli esemény megnevezését, helyét,
-
a megtett intézkedéseket.
Ismételt, alaptalan bombariadó esetén a kiesett tanítási órák pótlásáról a nevelőtestület javaslata alapján az iskolavezetés dönt. Az iskola minden dolgozója köteles részt venni a tanulók mentésében a csoporthoz beosztott tanár, nevelő tudta és irányítása mellett, ahogyan az a tűzriadó tervben pontosítva van!
3 6
d. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység végrehajtása külön szabályzat alapján történik. Az intézmény tűzvédelmi megbízottja a GYIGSZ alkalmazottja. Az intézmény vezetője gondoskodik -
A Tűzvédelmi Szabályzat és a hatályos tűzvédelmi jogszabály alapján az intézményi Tűzvédelmi Utasítás kiadásáról.
-
A tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, ellenőrizteti a jogszabályok, szabványok, előírások, rendelkezések megtartását, illetve végrehajtását, gondoskodik a beruházással, felújítással kapcsolatos eljárásban a tűzvédelemért felelős személy részvételéről.
-
A dolgozók munkába állítása előtt, továbbá - a munkakörüknek megfelelő - folyamatos tűzvédelmi oktatásban, illetve továbbképzésben való részesítéséről, valamint a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben dolgozók vizsgáztatásáról.
-
Az intézménynél előforduló tűzesemény bejelentéséről a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Védelmi Titkársága felé (Budapest V. Városház u. 9-11.).
-
Az intézmény területén engedélyezéséről.
-
A szükséges tűzvédelmi berendezések, eszközök üzemképességéről, beszerzéséről, pótlásáról.
-
Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó gép, berendezés, technológia, anyag stb. bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt a szükséges tűzvédelmi vizsgálatok elvégzéséről, a vonatkozó bizonylatok beszerzéséről, illetve a használat szabályainak megállapításáról.
alkalomszerűen
végzett
tűzveszélyes
tevékenység
A vezetők szakmai tevékenységükkel párhuzamosan kötelesek meghatározni és érvényre juttatni a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos rendelkezéseket.. A Prevenciós programot az igazgató hagyja jóvá, és alkalmazását ő rendeli el: A Prevenciós program az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének i. pontja szerinti elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, továbbá a 35. § (1) bekezdésének i. pontjában meghatározott veszélyhelyzet, katasztrófa esetén, illetve a polgári védelemről szóló törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott – az 1999. évi LXXIV. törvénnyel (katasztrófa) módosított – veszélyhelyzeti időszakban végrehajtandó katasztrófa-elhárítási feladatokat tartalmazza. Magában foglalja e tevékenységek vezetésének, irányításának és végrehajtásának feladatait a veszélytípusok megoszlása szerint. Tartalmazza a felelős személyek adatait, valamint az anyagi forrás- és technikai eszközigényt, amelyek szükségesek, illetve alkalmazhatók a veszélyhelyzet felszámolásához. A Program alapként szolgál az iskola területét fenyegető bármilyen civilizációs veszély és elemi csapás következményeinek felszámolására. Célja egy jól átlátható, kipróbálható, „éles” helyzetben hatékonyan alkalmazható program készítése, az emberi élet és az anyagi javak védelme érdekében. 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat a. A szakszolgálat működésének rendje Az intézmény által ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok: -
Logopédiai ellátás (az AAK is) 3 7
-
Mozgásnevelés (gyógytestnevelés)
Belső szolgáltatások A logopédiai szakszolgálati feladatok ellátása a tantárgyfelosztás alapján működik. A mozgásnevelés megvalósítása óratervi órák keretében, csoportbontásokkal, valamint egyéni mozgásfejlesztő foglalkozások keretében történik. A mozgásnevelés foglalkozások részét képezik a hidroterápiás és uszodai foglalkozások is. (A mozgásnevelést, illetve logopédiai ellátást végző munkatársak szakmai irányítását az iskolai igazgatóhelyettesek látják el.) Az AAK szakszolgálati feladatok ellátása a tantárgyfelosztás alapján működik.
b. A vezetők közötti feladat-megosztás Az Intézmény által nyújtott pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a mozgásnevelés, illetve a logopédia ellátása az iskolai igazgatóhelyettesek szakmai felügyelete alá tartozik. c. A belső ellenőrzés rendje A logopédiai, illetve mozgásnevelői tevékenység ellenőrzési rendje megegyezik a „Pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje” című fejezetben leírtakkal. A nevelő-oktató-mozgásfejlesztő, egészségügyi és gondozási munka belső ellenőrzésének megszervezéséért az igazgató a felelős, annak a szakszolgálatra való kiterjesztése a Módszertani központ igazgatóhelyettesének feladata. Az ellenőrzési terv a Pedagógiai program érvényességi idejére készül. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát és ütemezését a tanévenként elkészítendő belső ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja, hogy: -
segítse a folyamatos és zökkenőmentes működést,
-
motiváló erőt jelentsen a beosztottak számára,
-
ismerje el az eredményeket, ugyanakkor tárja fel az elkövetett hibákat,
-
adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez,
-
adjon támpontot a munkatársak munkája, illetve a folyamatok az értékeléséhez.
A pedagógiai munka vezetői ellenőrzésének területei: -
Stratégiai folyamatok ellenőrzése
-
Alapdokumentumok vizsgálata
-
Az adminisztráció működése (adatkezelés, tanügyi dokumentumok kezelése)
-
A mindennapi működés ellenőrzése
éves tervek, tanmenetek ellenőrzése,
a munkaidő, tanóra pontos betartása,
3 8
a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák,),
az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka,
új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése
eseti beszámolók, jelentések határidőre, illetve az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése
A vezetői ellenőrzés szintjei -
Igazgatói szint
-
Igazgatóhelyettesi (szakmai vezetői) szint
-
Munkaközösség-vezetői szint
A vezetői ellenőrzés formái -
dokumentumok elemzése,
-
kérdőívek, felmérések,
-
interjúk, beszélgetések,
-
óralátogatások,
-
személyes feljegyzések készítése,
-
az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámolók.
Fontos, hogy mindez írásban dokumentált legyen! d. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A csillagház Általános Iskola pedagógiai szakszolgálata együttműködési megállapodás alapján kapcsolatot tart jogelőd intézménye, a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthonnal, és a Módszertani központon keresztül nyújt szakmai segítséget elsősorban az AAK eszközkölcsönzés és tanácsadás területén. További szakágazati kapcsolatrendszer részletesen olvasható az IMIP-ben. 11. Egyéb kérdések a. A kereset-kiegészítés feltételei A kereset-kiegészítés feltételeit a Kollektív szerződés tartalmazza. b. A rendes munkaidőn belül a heti kötelező óraszám felett végzett többlettanításért járó óradíj
3 9
A 2012/13-as tanévtől a elektronikus napló program segítségével történik a többlettanításért járó, tehát a kifizethető túlórák, helyettesítések meghatározása. c. A teljesítménypótlék összegének meghatározása A teljesítménypótlék összegének meghatározását a Munka törvénykönyve és a Kollektív szerződés tartalmazza. d. Vagyoni jogok átruházásakor megállapításának szabályai
a
tanulót
megillető
díjazás
A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és az intézmény megállapodik, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. (2011.évi Nkt.49.§(9)) A tanítási órák keretében, tanítási folyamat részeként előállított, és értékesített termékek esetében az anyagköltség leszámítása után fennmaradó összeg illeti meg a tanulót. Előzetes megállapodás alapján a vagyoni átruházás során keletkező nyereség anyagköltségre visszafordítható.
e. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat tételére a mindenkori banki aláírási kartonon szereplő munkatársak kötelezettek. Jelenleg: Esztergomi Anna
megbízott igazgató
Horváthné Illés Barbara
igazgatóhelyettes
Az intézmény a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat külön dokumentumban határozza meg. f. Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenységet csak a hatályos jogszabályok alapján, az igazgató engedélyezhet. 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága A Pedagógiai program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a Házirend és a SZMSZ elhelyezése az intézményen belül az alábbi helyeken: -
„Szülői híradó” hirdetőtábla
-
Igazgatói titkárság 4 0
-
Az igazgatóhelyettesi irodák
-
Honlap
Az intézmény biztosítja, hogy az alkalmazottai az éves gazdasági beszámolót a székhelyén megtekinthessék, és arról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.
4 1
V. Záró rendelkezések A SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes.
A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék , a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2012. év augusztus hó 3. nap
PH.
……………………………………… Esztergomi Anna megbízott igazgató
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2012.szeptember 3-n megtartandó ülésén megtárgyalja. A diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolja, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja. …………………………………………. Molenda Henrietta diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői közösség 2012. év július hó 30. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Szülői közösség egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. ………………………………………………. Horváth Kálmánné szülőszervezet képviselője
4 2
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. év augusztus hó 3. napján elfogadta. ………………………………. Verbó Szemőke hitelesítő nevelőtestületi tag
…………………………… Molnár Krisztina hitelesítő nevelőtestületi tag
Fenntartói jóváhagyás határozatszáma:
……………………………………………………
4 3
VI.
Mellékletek
(Az itt felsorolt mellékletek az intézmény szabálygyűjteményében találhatók meg) 1. GYIGSZ együttműködési megállapodása. 2. Gyűjtőköri Szabályzat Megtalálható a Könyvtári működési szabályzatban I. sz. mellékletként 3. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Megtalálható a FEUVE szabályzatban (1 pld. az Igazgatónál) 4. Adatkezelési szabályzat Megtalálható az Iratkezelési szabályzatban 1 pld. Igazgató, 1 pld. Gazdasági munkatárs
4 4
1. sz. melléklet
GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT “Nincs olyan rossz könyv, amely valamilyen tekintetben hasznos ne volna.” (ifj. Plinius)
A Csillagház Általános Iskola ellátását biztosítsa.
iskolai könyvtárának egyik célja, hogy a tanulók speciális
Az intézmény tanítványai halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek, akiknél a mozgássérülés a gyermeki megismerő tevékenység különböző területeit érinti, és hatása nem egyformán érvényesül minden képzési területen. Az intézmény feladata a mozgáskorlátozott gyermekek nevelése-oktatása, mozgás, beszéd- és kommunikációs képességeinek fejlesztése, egyénre szabott sérülésspecifikus eljárások, módszerek és terápiák útján. Az intézmény céljai -
A mozgáskorlátozott tanulók a szűkebb és tágabb társadalmi közegben a lehetőségekhez képest önálló és önrendelkező személyekké váljanak.
-
Megszerzett tudásuk és képességeik birtokában harmonikus, tevékeny életet éljenek. Megfelelő belső motivációval rendelkezzenek a továbbfejlődésre, valamint társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására.
-
A kulcskompetenciák fejlesztése által váljanak felkészültté az egész életen át történő tanulásra, valamint a sikeres munkaerő-piaci integrációra.
-
Adottságaikhoz mérten felkészülten jelenjenek meg a munkaerő-piacon – annak nyitott vagy zárt (védett) rendszerében –, és ezáltal képesek legyenek saját maguk alakítani életminőségüket.
-
Cél a diákok, családjuk és a munkatársak sikere, öröme és elégedettsége.
Az intézmény mindezt -
egységes pedagógiai szemlélettel és követelményrendszerrel,
-
nyugodt, nyitott légkörben,
-
a diagnózistól függő megsegítés technikáinak ismeretében és azok alkalmazásával,
-
egyénre szabott fejlesztési eljárások végrehajtásával,
-
jól felkészült, emberséges, az életvezetéshez mintát adni tudó pedagógusok segítségével kívánja elérni.
1. sz. melléklet - 1
1. sz. melléklet
Tanulói összetétel: Csillagház Általános Iskola olyan fővárosi beiskolázású speciális intézmény, amelynek valamennyi tanulója halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermek, azonban a tanulók között egyes szempontok alapján különbözőségek lehetnek. (Lásd: Nevelési Program)
A tanulók mozgásállapota befolyásolja a nevelési-oktatási, mozgásfejlesztő, egészségügyi és gondozó munkát. A pedagógiai tevékenység során minden gyermek számára meg kell találni az egyéni képességeinek legmegfelelőbb és leghatékonyabb fejlesztést, habilitációs-rehabilitációs ellátást. Mindezek következtében az intézményi könyvtár feladata, hogy segítse: -
a társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztését, a kulturált nyelvi magatartás kialakítását, szükség esetén speciális eszközök használatával,
-
az ismeret-feldolgozáshoz szükséges kulturális technikák ismeretét és használatát,
-
az alapműveltség elsajátíttatását, az önművelődés iránti igény felkeltését,
-
a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságának tudatához és érzelmi átéléséhez szükséges ismeretek, attitűdök kialakítását
-
az olvasás iránti érdeklődés felkeltését, fenntartását, megalapozását a szabadidő hasznos eltöltése érdekében,
-
az irodalmi műveltség bővítését, a műveltségi területek, tantárgyak szoros együttműködésében (művészeti tárgyak, történelem, földrajz, természetismeret stb.),
-
a szociális érzékenység, a környezetért érzett felelősségérzet kialakítását,
-
a különböző médiákban megjelenő tartalmak között való tájékozódás és válogatás képességének kialakítását,
-
az információszerzés, ezen belül a könyvtárhasználat kialakítását (könyvtári tájékoztató segédletek, információk, információhordozók kiválasztása) az önművelődés, az élethosszig tartó tanulás kialakítása érdekében.
igénnyé
válásának
Az intézményi könyvtár gyűjteményének nagysága, jelenlegi helyzete A jelenlegi állomány: nyomtatott dokumentum audiovizuális ismerethordozó kötelező és ajánlott olvasmány hanganyaga számítógépes multimédia anyag A könyvtári állomány gyűjtése, állományalakítása Az intézményi könyvtár funkciórendszere és gyűjtőköre 1. sz. melléklet - 2
1. sz. melléklet
Az iskolai könyvtár alapfunkcióját a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az iskola Pedagógiai programjában meghatározott nevelési-oktatási célok, és azok tartalma határozza meg. Ennek érdekében feladata a tanulók és tanárok ellátása minden olyan információhordozóval, amely fontos szerepet tölt be a nevelő-oktató munka során. Az állomány főgyűjtőkörébe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok. Ide tartoznak az írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi-, illetve a segédkönyvek, a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok, a tankönyvekben és egyéb oktatási segédletekben meghivatkozott, illetőleg ajánlott olvasmányok, az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos művek, a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, de nem munkáltató jellegű ismeretközlő- és szépirodalom. A tanulást, tanítást segítő periódikumok, nyomtatott ismerethordozók, illetve a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő dokumentumok. Az állomány mellékgyűjtőkörébe sorolt dokumentumok a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kiszolgálását segítik. Az iskolai könyvtár ezt a funkcióját csak részlegesen tudja betölteni. Az intézményi könyvtár gyűjtemény jellege A különböző dokumentumtípusok, funkcionális szempontból elkülönített kézi- és segédkönyvtári állomány, kölcsönzési állomány, pedagógiai gyűjtemény, periodikák, audiovizuális gyűjtemény, letétek egységes egészet alkotnak. Az egyes állományrészek gyarapításánál a könyvtár, illetve az intézmény törekszik az iskola speciális helyzetéből adódó sajátos igények kiszolgálására. Az intézményi könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Kiadványtípusok -
írásos nyomtatott dokumentumok
-
könyvek
-
periodikák
-
kisnyomtatványok
-
kéziratok
-
audiovizuális ismerethordozók
-
képes dokumentumok
-
hangzó dokumentumok
-
hangos-képes dokumentumok
-
egyéb információhordozók 1. sz. melléklet - 3
1. sz. melléklet
A gyűjtés szintjei és mélysége Az intézmény könyvtára törekszik arra, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag a legteljesebb legyen. Minden tantárgy oktatásában felhasználható tudományterület(ek) enciklopedikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget. A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá a lírai-, drámai- és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, nemzeti, családi és vallási ünnepekhez, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése a legfontosabb. A könyvtár gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Kiemelten szerepet kapnak a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, munkáltató eszközként használatos művek alapszintű ismeretközlő irodalma.
Szépirodalom -
Házi és ajánlott olvasmányok
-
A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek
-
A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei
-
Tematikus antológiák
-
Regényes életrajzok, történelmi regények
-
Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés- és verses kötetek
Ismeretközlő irodalom -
Kis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák
-
A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet kis-, közép- és nagyméretű, alapszintű elméleti és történeti összefoglalói
-
A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét, vagy azok részterületeit bemutató szakirányú segédkönyvek
-
A tantárgyak alapszintű elméleti és történeti összefoglalói
-
Munkáltató eszközként használatos művek alapszintű ismeretközlő irodalma
-
A tanult tantárgyakban való elmélyülést, és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő alapszintű ismeretközlő irodalom
-
Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
-
Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok 1. sz. melléklet - 4
1. sz. melléklet
-
Budapest, illetve a kerületek, továbbá az ország bizonyos részeit (a gyerekek lakóhelyét) bemutató helytörténeti, helyismereti kiadványok
A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, illetve ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a tantestület együttműködése alapján történik. Pedagógiai gyűjtemények A pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumainak gyűjteménye: -
pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák,
-
fogalomgyűjtemények, szótárak,
-
a nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom,
-
a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma,
-
az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó művek,
-
a műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei,
-
a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumai,
-
az orthopédia, a gyógytorna, a mozgásnevelés szakirodalma,
-
a mozgásfogyatékosság szakirodalma,
-
Kéziratok A kéziratok gyűjteménye tartalmazza az intézmény pedagógiai dokumentációit: az iskola, illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek életével, történetével kapcsolatos dokumentumokat, a szaktanácsadói összegzéseket stb. Fontosabb intézményi dokumentumok: -
éves munkatervek
-
összegező elemzések, értékelések, jelentések
-
videótár, CD-tár
-
pályázati munkák (tanári, tanulói)
-
iskolai rendezvények filmanyaga
Hivatali segédkönyvtár (segítséget kérnék, hogy ezekből mi van) 1. sz. melléklet - 5
1. sz. melléklet
Az intézmény vezetősége részére, a nevelőmunka irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények még hiányoznak a könyvtárból, kivétel az iskolavezetéssel kapcsolatos művek.
Periodika gyűjtemény -
Pedagógiai, pszichológiai folyóiratok
Az állományapasztás Az állománykivonás szakmai vesztesége annál kisebb, minél körültekintőbb és megfontoltabb az állomány gyarapítása. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: -
a gyarapítás minőségétől,
-
az iskola szervezeti és profil váltásától,
-
a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától,
-
a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől,
-
a kölcsönzési fegyelemtől.
Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: -
tervszerű állományapasztás
-
természetes elhasználódás
-
hiány.
Minden kivonási folyamatot megelőz egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni.
Tervszerű állományapasztás Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot, ha:
a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat,
a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, 1. sz. melléklet - 6
1. sz. melléklet
az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása.
Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A fölösleges dokumentumok kivonása Az intézményi könyvtárban fölös példány keletkezik, ha:
megváltozik a tanterv
változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,
módosul, vagy megváltozik az iskola profilja, szerkezete,
az ajándékozás nem felelt meg a gyűjtőköri elveknek,
csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.
Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ez az esztétikai nevelés szempontjából fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. A muzeális értékű dokumentumok nem selejtezhetők. Hiány Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: -
elháríthatatlan esemény miatt megsemmisül,
-
olvasónál marad,
-
az állomány ellenőrzésekor hiányzott.
Ezek a dokumentumok a nyilvántartásban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek, vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumok csak az igazgató előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után vezethetők ki az állomány nyilvántartásából. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet:
pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető)
behajthatatlan követelés címén.
A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állomány ellenőrzést követő büntető eljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától függ. Ennek eldöntése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik. 1. sz. melléklet - 7
1. sz. melléklet
A törlés folyamata Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivonás és az állomány ellenőrzés nem történhet azonos időben. Az állományapasztásnál kivont dokumentumok közül a fölös példányokat fel lehet ajánlani: más könyvtárnak (cserealapként vagy könyvtári áron), -
antikváriumoknak (megvételre),
-
az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli megvételre)
A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását, megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként kell a könyvtár állományának gyarapítására felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. A kivonás nyilvántartásai: Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az intézmény bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát. Mellékletek -
törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál)
-
gyarapodási jegyzék
-
törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál)
A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért - az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - anyagilag és erkölcsileg felelős. Az állomány ellenőrzése -
A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással.
-
Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra (pl. tankönyvek) a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek.
-
A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állomány ellenőrzést. 1. sz. melléklet - 8
1. sz. melléklet
-
A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető - mint az intézmény leltározási bizottságának vezetője - a felelős.
-
Az állomány ellenőrzés ideje alatt a szolgáltatás szünetel.
-
Az állomány ellenőrzés teljes körű, ha az állomány egészére kiterjed, részleges, ha csak a károsodott állományt ellenőrzi.
-
A leltározás kötelező háromévenként esedékes.
-
Soron kívüli leltározás történhet, ha az állományt valamilyen okból károsodás érte, illetve az igazgató elrendelte az állomány ellenőrzést.
-
A letéti állományok ellenőrzése évenként történik.
-
Az állomány ellenőrzés előkészítésének feladatai:
időpontja
(10001-25000
könyvtári
ütemterv készítése (az igazgató jóváhagyásával),
a raktári rend megteremtése,
a nyilvántartások felülvizsgálata,
a revíziós segédeszközök előkészítése
a pénzügyi dokumentumok lezárása
egység
esetén)
-
Az állomány ellenőrzés lebonyolítása: legalább 2 személy végezze (a leltározási bizottság vezetője a gazdasági vezető)
-
Az állomány ellenőrzés módszere:
-
a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése,
az állomány tételes összehasonlítása
Az ellenőrzés lezárása:
zárójegyzőkönyv
a jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése, a jóváhagyott leltározási ütemterv, a hiányzó vagy a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke
-
A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó, illetve átvevő írja alá.
-
A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, illetve többlet okait a könyvtárostanárnak indokolnia kell.
-
Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad.
-
Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány-nyilvántartásból.
Az állomány védelme A könyvtárostanár felelősséggel tartozik a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat.
1. sz. melléklet - 9
1. sz. melléklet
Szaktanári beszerzés esetén az állománybevétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A beérkezett, tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtárostanár felelősségre vonható a dokumentum és/vagy eszközök hiányáért, ha: -
bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait,
-
kötelességszegést követett el,
-
a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket.
A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanulói jog-, illetve munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli a felelősség. A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentum tárolására alkalmas. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola gondnokánál helyezendők el. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárból való távozás előtt a helyiségeket áramtalanítani kell. Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (por, fény, szélsőséges hőmérséklet). Az állomány ellenőrzés nyilvántartásai A leltározási ütemterv tartalmazza: -
az ellenőrzés lebonyolításának módját,
-
a leltározás kezdő időpontját, tartamát,
-
a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét,
-
a leltározás mértékét,
-
részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését,
-
az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét.
A zárójegyzőkönyvnek rögzítenie kell: -
az állomány ellenőrzés időpontját,
-
a leltározás jellegét,
-
az előző állomány ellenőrzés időpontját,
-
az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, 1. sz. melléklet - 10
1. sz. melléklet
-
a leltározás számszerű végeredményét.
Kölcsönzési nyilvántartások -
az intézményi könyvtárban jelenleg a füzetes nyilvántartás használatos
-
a nyilvántartás a kölcsönzés tényét rögzíti, a használó aláírásának jogi jelentősége nincs
-
a könyvtárostanár a kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél tiszteletben tartja az olvasók személyiségi jogait
-
a
kölcsönzési
nyilvántartás
is
biztosítja
az
állomány
védelmét
1. sz. melléklet - 11
2. sz. melléklet
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
BEVEZETÉS Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161 § szerint a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, amely az Ámr. előírásai értelmében a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Az Áht. az Ámr. és a Pénzügyminisztérium FEUVE rendszerről kiadott módszertani útmutató szerint a szabálytalanságok kezelésére a jelen szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. A szabályzat a FEUVE ellenőrzési rendszer szabályozásának része. A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a jogszabályok változásai szerint rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálni és aktualizálni.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I.1. A szabályozás célja, személyi, tárgyi, területi hatálya A szabálytalanságok kezelésének célja a különböző jogszabályi rendelkezésben, belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzése megakadályozása. Azok sérülése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása és intézkedések a hibák megelőzésére. Fontos, hogy a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a felelősség megállapítása és az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése – az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés és az iratanyagok elkülönített nyilvántartása – az intézmény igazgatójának a feladata. A szabályzattal kapcsolatos felelősség: -
az elkészítéséért: az Intézmény igazgatója
-
az alkalmazásáért: az Intézmény igazgatója és a szabálytalansági felelősök
-
a jóváhagyásáért: az Intézmény igazgatója
-
az alkalmazásának ellenőrzéséért: az Intézmény igazgatója és a szabálytalansági felelősök
I.2. A szabálytalanság fogalma, csoportosítása I.2.1. A szabálytalanság fogalma A szabálytalanság létező szabálytól – jogszabályi rendelkezés, belső szabályzati előírás – való eltérést jelent az Államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében és az állami alapfeladat-ellátás bármely tevékenységében. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. 2. sz. melléklet - 1
2. sz. melléklet
I.2.2. A szabálytalanságok fajtái: -
Szabályozottságbeli: o az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása;
-
Lebonyolítással kapcsolatos: o a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; o az előírt határidők be nem tartása; o pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; o uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása;
-
Irányítási-vezetési: o az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; o az egymással összeférhetetlen szétválasztásának elmaradása;
funkciók
szervezeti
és
funkcionális
o a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok; -
Informatikai: o az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; o adatbevitel, illetve pontatlansága;
adatmódosítás
nyomon
követhetőségének
hiánya,
o az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; o számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; o késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; o a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; o az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; -
Dokumentációs, nyilvántartásbeli: o nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció
-
Ellenőrzéssel összefüggő: 2. sz. melléklet - 2
2. sz. melléklet
o a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; o kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása o elfogultság o vonatkozó szabályok megsértése o a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása o ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés o belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása o függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység o intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása -
Monitoringgal összefüggő: o kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; o elfogultság
-
Összeférhetetlenséggel kapcsolatos: o az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; o a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása;
-
Titoktartással kapcsolatos: o az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; o a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok;
-
Tájékoztatással kapcsolatos: o szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; o a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;
I.2.3. A szabálytalanságok csoportosítása -
A szándékosan okozott szabálytalanságok: ha azt a munkatárs tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követi el (félrevezetés, csalás).
-
A gondatlanságból okozott szabálytalanságok: amennyiben azt a munkatárs véletlenül, figyelmetlenségből, hanyagul végzett munka során követi el (a figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság).
I.3. A szabálytalanságok megelőzésének eszközei, feladatai A szabálytalanságok megelőzése érdekében a legfontosabb teendő a belső kontrollrendszer kiépítése és működtetése. Ennek érdekében a belső ellenőrzésnek értékelni kell: -
az irányítási és FEUVE ellenőrzési rendszert, annak működését,
-
az intézményen belül megvalósul-e a feladat és hatáskörök megfelelő elkülönítése,
-
az információs csatornák ellátják-e a vezetést megfelelő és megbízható információval, 2. sz. melléklet - 3
2. sz. melléklet
-
léteznek-e irányelvek, írott eljárási rendek, jelentési rendszerek és egyéb mechanizmusok a tevékenységek nyomon követésére,
-
a banki pénzforgalom (tranzakciók) rendjének szabályai,
-
a szervezeti környezet elősegíti-e a tudatos ellenőrzést.
A fentiek folyamatos értékelésével a belső ellenőrnek javaslatokat és ajánlatokat kell megfogalmazni az intézmény vezetőjének a kontrollrendszer hatékony működése érdekében. A kontrollrendszer kiépítése és folyamatos javítása az intézmény igazgatójának feladata, hogy a szervezeten belüli eljárások és szabályzatok minél hatékonyabban akadályozzák meg a szabálytalanságok bekövetkezését. I.4. A vezetői felelősség, jogok és kötelezettségek A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény igazgatójának felelőssége a szabályozottság megfelelő biztosítása, hogy -
az intézmény a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,
-
a szabályozottságot és a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,
-
szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön.
Az intézmény vezetőjének felelősségét az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88 §-a és a „Szervezeti és Működési Szabályzat” írja elő. I.5. A szabálytalanságok nyilvántartási és dokumentálási kötelezettségei A szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat elkülönített nyilvántartásban iktatni kell. (Az intézmény ügyiratainak nyilvántartására szolgáló iktatószámok, és irattári jelek jegyzéke biztosítja a szabálytalanságok elkülönített nyilvántartását.) Nyilván kell tartani a megtett intézkedéseket és a határidőket. A szabálytalanságok nyilvántartására saját szerkesztésű táblázat szolgál. (1. számú melléklet) A szabálytalanságok kezelésének feltétele az írásbeliség, a tevékenység dokumentálása. A szabálytalanságokkal kapcsolatos naprakész, teljeskörű, az intézmény egész tevékenységére vonatkozó központi nyilvántartás vezetése a szabálytalansági felelős feladata. I.6. A külső szervek részére adandó tájékoztatás A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. /XI. 26./ Korm. rend. 29. §., 29/A. §. és 31. §-a szerint az éves ellenőrzési jelentésben kell beszámolni az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési és fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számáról és az intézkedési tervekről, az intézkedések megvalósításáról, a belső ellenőrzés által tett megállapítások, javaslatok hasznosításáról és az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. Az intézmény igazgatója minden évben köteles beszámolni a belső kontrolrendszer működéséről az Ámr.-ben meghatározott formában és tartalommal.
2. sz. melléklet - 4
2. sz. melléklet
II. SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK II.1. A szabálytalansági felelős feladatai, jogai, kötelezettségei, felelősségei II.1.1.A szabálytalansági felelős feladatai A szabálytalansági felelős, a tudomására jutott információk alapján javaslatot dolgoz ki az intézmény igazgatója részére a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében. a./ Adminisztratív feladatok: –
a szabályzatban előírtak betartásának felügyelete,
–
a szabálytalanságok megelőzésének és kezelésének elősegítése,
–
a szabálytalanságok megelőzését szolgáló képzések megszervezése,
–
az adott szervezet/szervezeti egység által megtartott, a szabálytalanságok megelőzését szolgáló munkaértekezletekről, továbbképzésekről szóló feljegyzések nyilvántartása,
–
a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetése,
–
a szabályzatban előírt, a vezető és/vagy külső szervek részére történő adatszolgáltatás és időszakos jelentéstételi kötelezettségek teljesítése,
–
a szabályzat évenkénti felülvizsgálata, javaslattétel a korszerűsítésére.
b./ Operatív feladatok: –
a szabálytalanságok okainak kivizsgálásában való részvétel,
–
a feltárt szabálytalanságok minősítése, rangsorolása, csoportosítása,
–
a várható következmények, hatások felmérése,
–
az intézkedések gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,
–
az elrendelt jogkövetkezmények végrehajtásának nyomon követése, monitoringja,
–
a szabálytalanságok ismétlődését megakadályozó intézkedések kidolgozásában való részvétel,
–
a személyiségi jogok védelme.
II.2. A szabálytalanságok kivizsgálására, kezelésére jogosult, kötelezett felelősök kijelölése; –
Igazgató
–
Igazgatóhelyettes
–
Gazdasági munkatárs
II.3. A szabálytalanság észlelésének és jelentésének szervezeten belüli útvonala, II.3.1. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben
2. sz. melléklet - 5
2. sz. melléklet
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésben történhet a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. -
Az intézmény igazgatója észleli a szabálytalanságot: az intézmény igazgatójának kell intézkedést hozni a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
-
Az intézmény munkatársa észlel szabálytalanságot: köteles értesíteni a közvetlen munkahelyi vezetőjét.
Az igazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. II.3.2. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot: A Ber. szerint a belső ellenőr köteles – amennyiben az ellenőrzés során, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merült fel – haladéktalanul jelentést tenni az intézmény igazgatójának Az intézmény igazgatójának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. Az intézmény igazgatójának érintettsége esetén - vonatkozó jogszabályi figyelembevételével - a felügyeleti szerv vezetőjét kell haladéktalanul tájékoztatni.
előírások
A belső ellenőrzés megállapításai alapján intézkedési tervet kell kidolgozni, és azt végre kell hajtani. A belső ellenőr köteles a Ber. szerint az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során szabálytalanság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében az intézmény vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni. II.3.3. Külső ellenőrzés észleli a hiányosságot: A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgozni. II.4. A szabálytalanság bekövetkezése esetén szükséges eljárásrend A szabálytalanságok észlelését követően minden alkalommal, akkor is, ha azt azonnali intézkedésekkel megszüntették, szabálytalansági jegyzőkönyvet kell felvenni (2. sz. melléklet). II.5. A szabálytalanság kivizsgálását követő intézkedések; Az intézmény igazgatója felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
2. sz. melléklet - 6
2. sz. melléklet
Fegyelmi ügyekben az intézmény igazgatója vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat is felkérhet. Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezései: -
Büntető eljárás: o A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény. 10. §. /1/. bekezdés o A büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. §. /2/. bekezdés
-
Szabálysértés: o A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. §. /1/. bekezdése és a 82. §. /1/. bekezdése.
-
Kártérítési eljárás: o A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény XXIX – XXX. Fejezet. o A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. Elsősorban a XXIII. Fejezet (munkaviszonyból származó perek). o Kártérítési felelősség tekintetében irányadóak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), továbbá a Kollektív Szerződés előírásai.
-
Fegyelmi eljárás: o Fegyelmi felelősség és eljárás tekintetében a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt) 45 – 53 §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
II.5. Az intézkedések nyomon követésének módjai. Az intézmény igazgatójának a feladata: -
nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és megindított eljárások helyzetét,
-
figyelemmel kísérni az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását.
2. sz. melléklet - 7
2. sz. melléklet
1. számú melléklet a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéhez
SZABÁLYTALANSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA Szám
Dátum
Szabálytalanság leírása
Kit érint
Ki észlelte
Kapcsolódó dokumentumok
Megtett intézkedés
Határidő
Felelős
2.sz. melléklet - 8
2. számú melléklet a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéhez
Jegyzőkönyv a szabálytalanságról Iktatószám: A vizsgálat kezdetének időpontja: A vizsgálat befejezésének időpontja: A vizsgálatot végző személy(ek) neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének időpontja: A szabálytalanságot bejelentő neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján) Az észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai: Az észlelést követően már megtett intézkedések és azok hatásai: A szabálytalanság leírása: –
a szabálytalanság ténye,
–
a szabálytalanság minősítése (gondatlan, szándékos),
–
a szabálytalanság elkövetésének időpontja,
–
a megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás),
–
a folyamat, vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része,
–
a szabálytalansághoz vezető körülmények, tényezők,
–
a szabálytalanság korrigálhatóságának, vagy korrigálhatatlanságának ténye,
–
a szabálytalanságot elkövető/k/ megnevezése,
–
az elkövetés módja,
–
a szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres),
–
a szabálytalanság következménye (minőségromlás, hibás szolgáltatás, téves kifizetés, egyéb kár).
A helyben hozott intézkedések: –
az intézkedés jogalapja
–
a döntéshozó megnevezése
–
a döntéshozatal időpontja
–
az intézkedés ismertetése (megszüntetés, korrekció, javaslattétel felsőbb szintű intézkedésre) 2. sz. melléklet - 9
–
az eljárás eredménye
A vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok: A jegyzőkönyv továbbításának időpontja (az átadás napja) Csatolt dokumentumok –
a tényt alátámasztó alapdokumentumok, (pl. számlák, pénztári kiadási bizonylatok)
–
a szabálytalanságot elkövető/k/ és más érintettek nyilatkozatai
A jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja: ……….., 201… …………..hó…..nap
………………………………
………………………………
Vizsgált szervezeti egység vezetőjének aláírása
………………………..
Jegyzőkönyv készítő aláírása
…………………………
A vizsgálatot végző személy(ek) aláírása
2. sz. melléklet - 10
3. sz. melléklet
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az Adatkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az intézményi adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza, különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. I. Általános rendelkezések 1. Szabályzat célja, hatálya 1.1. A Szabályzat célja A szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását. 1.2. A Szabályzat hatálya 1.2.1. A Szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézménynél az iratok, valamint a vagyonnyilatkozat jogszabályszerű kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra. 1.2.2. A Szabályzat személyi hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi szervezeti egységére, különös tekintettel azokra, ahol személyi adatokat használnak, kezelnek, tárolnak vagy továbbítanak, valamint a betekintésre jogosultakra, és az ügykezelés folyamatában személyi irattal érintkezőkre. 1.2.3. A Szabályzat időbeli hatálya A szabályzat időbeli hatálya kiterjed a személyi iratokkal összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra, az irat beérkezésétől, keletkezésétől a megsemmisítésig. 2. A Szabályzat elkészítése az alábbi jogszabályokon alapul - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, 3. A Szabályzat tartalma 3. sz. melléklet - 1
3. sz. melléklet
-
a személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei
-
a vagyonnyilatkozat tételével, átadásával, kezelésével kapcsolatos adatvédelmi szabályok
-
a betekintési jog gyakorlásának szabályai
-
a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége
-
a személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai
II. Részletes szabályok 1. A személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei 1.1. A személyi irat fogalma Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 1.2. A személyi iratok köre -
a személyi anyag iratai (a továbbiakban: személyzeti irat);
-
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok;
-
a közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás stb.);
-
a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.
1.3. A személyi iratok keletkezése A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor összeállításra kerül a közalkalmazott személyi anyaga. A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése vagy jogszabályi rendelkezés. A személyi anyagban a személyzeti iratokon kívül más irat nem tárolható. 1.4. A személyi iratok iktatása, kezelése A személyi iratokat külön számtartományon belüli gyűjtőszámon kell iktatni. A személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az irattározás a közalkalmazotti jogviszony fennállásáig a személyzeti feladatokat ellátó ügyintézőnél történik. 3. sz. melléklet - 2
3. sz. melléklet
Az elhelyezett személyzeti iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni az irat megnevezését, iktatószámát és keltezését. Ha a közalkalmazotti jogviszony nem jön létre, az ezzel kapcsolatos döntést követő 8 napon belül vissza kell adni az érintettnek a jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat, illetve a személyi anyagot vissza kell küldenie annak a szervnek, amely azt korábban megküldte. 1.5. A személyi iratok megőrzése A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a személyi anyagot irattározni kell. A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Levéltárba adásáról az Iratkezelési szabályzat szerint kell eljárni. 2. A közalkalmazottak vagyonnyilatkozat tételével, átadásával, kezelésével kapcsolatos adatvédelmi szabályok Az arra kötelezett közalkalmazott vagyonnyilatkozatot tesz, illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról. A nyilatkozattételre köteles közalkalmazott a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (hozzátartozói vagyonnyilatkozat). A vagyonnyilatkozat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat egymástól elkülönülő, személyi adatokat (személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (vagyoni rész) részekből áll. A nyilatkozattételre kötelezett közalkalmazott a személyi részeket két példányban tölti ki, amelyekből egy-egy példányt külön-külön zárt borítékban helyez el. A zárt borítékokat átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a borítékokra rávezeti a közalkalmazotti alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját. A közalkalmazott a másik példányt magánál tartja. A közalkalmazott a vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét kettő példányban tölti ki. A közalkalmazotti vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egy példányát zárt borítékban átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a borítékokra rávezeti a közalkalmazotti alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját. A zárt borítékban elhelyezett és átadott vagyoni részek minden oldalát a közalkalmazott a nyilatkozattétel dátumával látja el. A közalkalmazott a közalkalmazotti vagyonnyilatkozat, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részeinek harmadik, illetve második példányát magánál tartja. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét. A közalkalmazotti vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányából egyet a munkáltatói jogkör gyakorlója zárt borítékban magánál tart, a másikat, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének példányát zárt borítékban megküldi a 3. sz. melléklet - 3
3. sz. melléklet
BM-nek, amelyet 10 évig, de legfeljebb a nyilatkozattételre köteles közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának fennállásáig kell megőrizni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni. A nyilatkozattételre köteles közalkalmazott, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a BM-et, hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles közalkalmazott, illetőleg a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazotti vagyonnyilatkozatot, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét a nyilatkozattételre kötelezett közalkalmazott részére vissza kell adni. A nyilatkozattételre kötelezett közalkalmazottal közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek számára a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét vissza kell adni, ha a közös háztartásban élés megszűnik. 3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai 3.1. A közalkalmazotti személyi anyagba (kivéve: vagyonnyilatkozatok) való betekintés A közalkalmazotti nyilvántartásba indokolt mértékig jogosult betekinteni: -
saját adataiba a közalkalmazott,
-
a közalkalmazott felettese,
-
a törvényességi ellenőrzést végző,
-
a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
-
munkaügyi per kapcsán a bíróság,
-
feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság,
-
az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,
-
a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos,
-
a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül a közalkalmazott illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából,
3.2. A vagyonnyilatkozati iratok megtekintése A vagyonnyilatkozatba és a vagyonnyilatkozatban közölt adatokat, illetve az azokra vonatkozó adatokat tartalmazó személyi iratokba a Ktv. 22/A. § (13) bekezdésében meghatározott személyek célhoz kötötten jogosultak betekinteni. 3. sz. melléklet - 4
3. sz. melléklet
4. A személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége 4.1. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelős -
az intézmény vezetője,
-
az érintett közalkalmazott felettese,
-
a személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott,
-
a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.
4.2. Az intézmény vezetőjének felelőssége Az intézmény vezetője felel a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. E felelősségi körében köteles gondoskodni: -
a közalkalmazotti adatkezelési szabályzat kiadásáról;
-
az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről;
-
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok követelmények intézményen belüli közzétételéről.
védelmével
kapcsolatos
4.3. A személyzeti szerv vezetőjének felelőssége A személyzeti szerv vezetője felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy -
az adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított - legkésőbb 3 munkanapon belül - rávezessék;
-
a közalkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék;
-
ha a közalkalmazott egyéb, nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul köteles eljárni.
4.4. A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelőssége A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelősségi körén belül köteles: -
gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
-
gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja:
közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata;
a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése; 3. sz. melléklet - 5
3. sz. melléklet
bíróság vagy más hatóság döntése;
jogszabályi rendelkezés;
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni az intézmény vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.
A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a személyi irattal összefüggő adatot kezel. 4.5. A közalkalmazott felelőssége A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5. A személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai 5.1. A számítógépes információs rendszer célja A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. 5.2. A számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai A számítógépes információs rendszernek biztosítani kell az adatbiztonságot, a fizikai biztonságot, az üzemeltetés és a technikai biztonságot továbbá szabályozni kell az információtovábbítást. Az adatbiztonság szabályozásának biztosítania kell: -
az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását;
-
az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését;
-
annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre, vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák;
-
annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt távadat-átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek;
-
a hozzáférési jogosultság betartását;
-
azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak;
-
annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzített, illetve intézkedett a rögzítésről;
3. sz. melléklet - 6
3. sz. melléklet
-
annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák.
A fizikai biztonság megvalósításának szabályai: -
az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen;
-
számítástechnikai eszközzel olvasható és felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell;
-
az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni;
-
meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik;
-
gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá.
manuális
adathordozók
tárolását,
Az üzemeltetési biztonság megvalósításának szabályai: -
össze kell állítani, és elérhető helyen kell tartani a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataikat körül kell határolni;
-
meg kell határozni az adatokhoz való hozzáférés szintjének szabályait;
-
külső személy - például karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerje meg;
-
a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell; a rendszer vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg, amelyet ellenőrizni kell;
-
a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni; a jelszót ismételten nem lehet kiadni;
-
a számítástechnikai rendszer üzemeltetéséről - hagyományos vagy automatikus módon - nyilvántartást kell vezetni, amelyet az arra illetékes személynek folyamatosan ellenőriznie kell;
-
a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen;
-
olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz.
A technikai biztonság megvalósításának szabályai: -
az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni;
3. sz. melléklet - 7
3. sz. melléklet
-
az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell;
-
a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni;
-
az adatok és az adatállományok változását naplózni kell;
-
az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell;
-
on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell;
-
programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - kerülni kell.
Az információtovábbítás biztonságának szabályai: -
-
meg kell határozni, hogy a számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni
mely jogszabály alapján,
kinek, mely szervnek,
milyen tartalommal lehetséges;
a rendszer adminisztrációjának teljes körűen tükröznie kell az adatszolgáltatást.
3. sz. melléklet - 8
