1 Ajánlott életkor/ pedagógiai szakasz Modul TÉMA/altémák Fejlesztési célok
Kapcsolódási lehetőségek Kompetenciák, képességek, készségek
7-8. évfolyam
Ajánlott időkeret:
3X45 perc
TITOK A feldolgozás vizuális, Pletyka (Kapcsolataim) hangsúlya: verbális Információtartalom relativitásának elemzése, és veszélyeinek felismertetése. Saját gondolatok, vélemény pontos, érthető és kritikus megfogalmazása. Mások véleményének elemző vizsgálata és mérlegelése. Egyszerű térbeli megjelenítést eredményező technika megismerése (pop up). Saját jellemző tulajdonságok vizsgálata. Másokra való odafigyelés, mások érzelmeinek tudatosítása és más érzelmi állapotának megélése. Absztrakciót igénylő vizuális megjelenítés. Másokkal való együttműködés és aktív részvétel a sikeres feladatmegoldás érdekében. Improvizatív önkifejezés támogatása.
önismeret fejlesztése érzelmek tudatosítása reális önértékelés bátorítása/fejlesztése önkifejezés fejlesztése/erősítése empátia fejlesztése más szempontjainak elfogadása együttműködés készségének fejlesztése lényegkiemelő képesség fejlesztése tapasztalati következtetések erősítése kommunikációs készségek fejlesztése beszédfejlesztés vizuális kifejezés fejlesztése konstruáló képesség fejlesztése logikai/algoritmikus gondolkodás fejlesztése
2 Probléma Kérdés I. Miből adódik a pletyka és a tényszerű megállapítás közötti különbség?
Feldolgozás Tevékenység – Feladat Ráhangoló feladat és beszélgetés: Jól emlékszel? Pedagógus körbeülteti a tanulókat, és feladatközlés előtt néhány apró-cseprő tennivalót végez, előre kitalált módon valami szokatlant is elrejt a cselekvések közé. A beszélgetés célja, hogy a tanulók idézzék fel a cselekvéssort, pontosan próbálják rekonstruálni azt, majd a tapasztalatok alapján következtetéseket megfogalmazni. Kérdések: Milyen cselekvéssort végeztem az imént? Próbáljuk minél részletesebben leírni azt! Melyek voltak azok az elemek, amelyekre többen is emlékeztek?
Megoldás/Produktum Időterv Elvárt eredmény 5 perc A látott cselekvéssor minél pontosabb közös visszaidézése. A tapasztalatok alapján következtetések megfogalmazása, azaz annak megállapítása, hogy a szokatlannak számító jelenség jobban feltűnik, és jobban megmarad az emlékezetben.
Feladat: Mozdulatpletyka A tanulók egy sorban állnak egymás mögött, az utolsó kitalál egy mozdulatsort, amelyet megmutat az előtte állónak, majd ő adja tovább az előtte állónak, és így tovább a sor elejéig.
10 perc
A látott mozdulatsor gyors megfigyelése és utánzása. Aktív részvétel a feladatmegoldásban.
Beszélgetés: Cél, a tapasztalatok alapján következtetések megfogalmazása arról, hogy hogyan torzul az eredeti „információ”. Kérdések: Mi volt az eredeti mozdulat? Mi az oka hogy nem ez érkezett meg a sor elejére?
10 perc
A tapasztalatok alapján következtetések megfogalmazása, azaz annak megállapítása, hogy hogyan torzulhat az eredeti információ, ha sok szereplő bevonásával terjed. Fontos, hogy játék után kiemeljük a mozdulatsor átalakulását, torzult végeredmény fokozatokban történő jelentkezését, hogy visszakövessük a jelentés torzulásának helyét.
Feladat: Térbeli „pletyka” (csoportmunka) Pop up (vágással és hajtással létrehozott) papírmodell lépésenkénti fejlesztése csoportonként. Minden csoport
20 perc
Fokozataiban formálódó, bonyolódó térbeli formaképzés, papírplasztika létrejötte, melyet szinte mindig lehet bonyolítani, új
3 egyforma vágás-hajtás kombinációból indul ki, majd minden csoport minden játékosa tetszőlegesen fejleszti tovább a modellt. II. Melyek azok a témák, hírek, történések, cselekedetek, amelyekből pletyka születik?
Mi zavar bennünket legjobban a pletykában?
elemekkel gazdagítani. Adott technika (pop up) elsajátítása, pontos kivitelezése.
Bevezető feladat és beszélgetés: Pletykálnivaló A feladat az, hogy mindenki fogalmazzon meg egy dolgot, amelyet szeretne magáról visszahallani, de sajnos nem igaz. A beszélgetés célja annak összegyűjtése, hogy milyen jellemző témákban születnek a pletykák. Kérdések: Milyen témában fogalmaznál meg magadról pletykát? A személyes példák alapján melyek a leggyakoribb témák? Feladat: Rosszindulat –jóindulat (csoportmunka) A tanulók háromfős kis csoportokban dolgoznak (rámutat, kritizál, szépít). Kiválasztott személyes tulajdonságok pozitív és negatív szempontú megfogalmazása a feladat, majd a negatív szempontú megjegyzésből pletyka készítése. A különböző szerepek cserélődnek. A feladathoz kapcsolódó beszélgetés: A beszélgetés célja annak megállapítása. hogy ugyanazt a dolgot szituációtól függően máshogyan láthatjuk, hogy a negatív megközelítés gyakran a pletyka alapja, illetve hogy a negatív szempontú jellemzés mások számára bántó és zavaró. Kérdések: Mutatott-e valaki bátran olyan jellemzőjére, amelyet inkább titkolni szokott? Kapott-e valaki erre olyan pozitív jellemzést, amely meggyőző volt számára? Mit lehetett a legrosszabbul megélni ebben a játékban? Mi volt nehezebb, kritizálni, szépíteni, vagy elviselni? Mi lehetett ennek a játéknak a célja?
10 perc
Érzések, érzelmek nyílt, bátor megfogalmazása. Aktív részvétel a beszélgetésben. A hallott tapasztalatok alapján összefüggések feltárása és megállapítások megfogalmazása a jellemző pletykatémákkal kapcsolatban. (pl. jellemző tulajdonságok, magánélet)
20 perc
A saját és mások tulajdonságainak vizsgálata, a jellemzők alapján pozitív és negatív általánosítások, analógiák keresése és megfogalmazása. Cél egy adott dolog (tulajdonság) pozitív és negatív szempontú értelmezése különböző nézőpontok szemléltetése érdekében, illetve a negatív szempontok érzelmekre gyakorolt hatásának elemzésére. Cél tehát mások érzelmeinek tudatosítása és más érzelmi állapotának megélése.
Feladat: Rosszindulatú előfeltevés (csoportmunka) Tételezzük fel, hogy új tanuló jön az osztályba, akiről
15 perc
Elképzelt tulajdonságok, benyomások, külső és következtetett belső
4 mindenkinek van előre elképzelése. Kiinduló információként azt tudjuk róla, hogy a szomszéd iskolából jött… Kis csoportokban gyűjtsenek a tanulók benyomásokat, jellemzőket, pletykákat, amelyek a kiinduló információ alapján nem teszik szimpatikussá az érkező új osztálytársat. III. Mit tesz a pletyka? Miben volt igazam?
Eszközrendszer Értékelés
tulajdonságok listaszerű gyűjteménye, cédulákon, jól olvashatóan megjelenítve. Negatív előfeltevéseket, következtetéseket és pletykákat tartalmazó lapok. (Ezeket a következő feladatban is felhasználjuk.)
Feladat: A megelevenedett fantom (csoportmunka) Az elképzelt osztálytárs életnagyságú sziluett képének megrajzolása, majd a feltételezett jellemzők szövegszerű foltjainak segítségével az arc és figura megjelenítése a feladat. A sziluett megrajzolása egy-egy kijelölt tanuló és projektor segítségével lehetséges. A kiválasztott jellemzők szövegből álló foltjait úgy kell elhelyezni a sziluetten belül, hogy azok kiadják a figura rajzát. (Lásd képvers!)
35 perc
Nagyméretű, képversszerű, szövegből, szavakból létrehozott közös grafika. Fontos a feltételezett jellemzők megfelelő – vizuális és tartalmi szempontokat is mérlegelő - elhelyezése a sziluetten belül (pl. ruhára, testtartásra vonatkozó észrevétel a test vizuális árnyalását segítse, vagy a „szúrós tekintetű” kifejezés egy megfelelő betűtípussal a szem „megrajzolását” segítse).
Feladat: Háta mögött lepetye Egy hanghatásra épülő improvizációs játék, amely egy adott térben mozgás szabályaihoz kapcsolja a beszédhang erősségének változását. Célja, hogy az adott téma összefoglalásaként egy performatív jellegű szabad, mozgásos tevékenységgel zárja le a modult.
5 perc
A szabályoknak megfelelő, improvizáción alapuló hanghatás elérése. A feladatmegoldásban való aktív részvétel, bátor önkifejezéssel.
Beszélgetés: Az improvizációs játék tapasztalatainak megbeszélése. A célja, hogy a játék szimbolikus értelmét is értelmezzék. Kérdések: Milyen szimbolikus értelmezése van ennek a játéknak?
5 perc
Az adott témához kapcsolódó aktív, érveket is ütköztető beszélgetés. (Az „egymás háta mögött” mondott vélemények hallható megjelenítése.)
Projektor (vagy írásvetítő, erős elemlámpa), csomagolópapír, filctoll, olló (minden tanulónak), rajzlap (A/5 méretben) A fejlesztő értékelés lényegéből következően minden óra végén érdemes összegző megállapítást tenni az órán végzett feladatokkal kapcsolatban. A modul feladatsora alapvetően csoportos munkán alapszik, ezért a csoport együttműködésére, egymásra figyelésére, empátiás érzésükre és kommunikációjára vonatkozó megállapításokat
5
Források Modul megvalósítása
hangsúlyozzuk. A vizuális produktumokat létrehozó feladatok esetében (pop up technika, szöveggrafika), érdemes a tanári értékeléstől függetlenül a társak értékelésére helyezni a hangsúlyt, azaz a tanulók fogalmazzák meg, hogy melyek voltak a legjobb feladatmegoldások és miért. Sikeres a tevékenység: - ha a tanulók jelentős része aktívan részt vesz a feladatok teljesítésében, vagy egyre többen bevonódnak a tevékenységekbe - ha a tanulók betartják a különböző feladatmegoldások legfontosabb szabályait - ha a páros és csoportos munkaformákban tudják segíteni egymást - ha képesek mások érzelmeinek tudatosítására és más érzelmi állapotának megéléséra - ha képesek tapasztalataik, gondolataik szabatos, pontos megfogalmazására - ha képesek a tapasztalataik alapján logikus következtetéseket levonni - ha a tanulók bátran felhasználják saját ötleteiket, elképzelésüket a vizuális feladatok megoldásánál Internet: kereső szó: pop up könyv A spontán megfigyelésen alapuló „Jól emlékszel?” feladat a tudattalan megfigyeléseink esetlegességét szemlélteti. Ha nem tudatos, akkor valószínűleg nehéz teljesen pontosan visszaemlékezni a közvetlen múltból származó információkra, kivéve az adott, vagy megszokott helyzetben szokatlan jelenségekre. Pl.: az óra eleji készülődésben a tanár egy pillanatra elővesz egy szokatlan tárgyat, például narancssárga nyeles fésű stb. A bevezető feladatot követő beszélgetésből derüljön ki, hogy visszaemlékezésünk mennyire pontos, hogy a rendkívüli elemre valószínűleg többen emlékeznek, mint a szemük előtt játszódó, de lényegtelennek tűnő tartalmakra. A beszélgetés utaljon rá, hogy pletykák születhetnek felületes emlékekből is. A „Térbeli pletyka” feladat egyben alkalmas a pop up technika elsajátítására. A pop up technika csak vágással és hajtással tud bonyolult, térbeli alakzatokat is létrehozni azáltal, hogy a sajátosan összehajtott, síkban megvágott papírlapot szétnyitjuk. (Lásd térbe kinyíló mesekönyvek.) A technika gazdag alkalmazására számtalan példát találunk az interneten. A „Pletykálnivaló” feladat alkalmas a saját vágyak megfogalmazására, esetleges feszültséget keltő elemek kimondására és tudatosítására, így alkalmas lehet az önismeret erősítésére. A „Rosszindulat-jóindulat” feladatban a mutató bátorságát jelzi, ha olyan jellemzőre kér kritikát vagy biztatást, amellyel gondja van, amely miatt esetleg csúfolni szokták. Nem kis bátorságra van ahhoz szükség, hogy saját magunknak sem tetsző, esetleg csúfolt testrészünkre kérjünk kritikát, ezért fontos a zárt kis csoport megtartása. A csoportképzés elve, a már összeszokott tanulók együttműködése. A játékszituáció rávilágít arra, hogy ugyanannak a momentumnak több olvasata is van, ugyanakkor hogy megjegyzéseink, (amelyeket esetleg más háta mögött teszünk,) észrevételeink igazságát tükrözhetik ugyan, de bizonyos személyekkel szembeni hozzáállásunktól is függ. A feladatkiadásban a pozitívra való átfordítást emeljük ki, míg az összegző következtetésekben, hogy társas kapcsolatainkban törekedjünk a pozitív véleménynyilvánításra. Fontos arról is szót ejteni, miért esik rosszul, hol okozhat gondot az alaptalan vagy túlzó kritika, dicséret (ez utóbbi a
6 facebookos „lájk” automatizmus miatt is fontos). Fontos, hogy hagyjuk a személyes érzések megbeszélését, amely kiváltképp az adott korosztályban csak a megfelelő légkör és tanár-diák kapcsolat megteremtésével valósulhat meg. A „Rosszindulatú előfeltevés” játékot 3-4 fős csoportban játsszuk, amely egy valóságból ismert szituációból indul. A pletyka eredője lehet a rosszindulat, a motiváló alapszituáció mindenki számára ismerős: idegenként csöppenni bele egy közösségbe, amelyben a hírünk megelőz minket. Előfeltevésekre kell megfelelni a csoportba illeszkedés során. Fontos, hogy a feladat megoldása során előrevetítsük, hogy az összegyűjtött jellemzőket egy vizuális feladat megoldásához fel fogjuk használni, így rövid, jellemző kifejezéseket, érdekes, a jellemzőkre reflektáló és lényegre törő pletykákat gyűjtsenek össze. A „Megelevenedett fantom” feladatot 4-5 fős csoportban végezzük el. Egy tanuló életnagyságú sziluettjének körberajzolásával jelenítjük meg azt az ismeretlen „fantomot”. Az adott időkeretben félalak megrajzolása javasolt. A sziluett megrajzolásához erős fényforrásra (pl. projektor) van szükség és nagyméretű csomagoló papírra. A papíron körberajzolt figura mérete természetesen attól függ, hogy milyen távolságra helyezkedik el a fényforrástól. Bíztassuk a „fantomot” különböző mozdulatok végrehajtására, ugyanakkor ügyeljünk, hogy az árnykép alapján kivehető legyen a figura. Motiváljuk a haj, a ruházat nagyobb foltjainak kreatív megoldását, pl.: csíkos, mintás felület előállítását változó méretű szövegrészekből. Fontos, hogy az előző feladatban alkotott szövegek szolgálnak mintegy képversként a körvonal és arcrészletek kitöltésére. Fontos, hogy az elhelyezett szövegek tartalmi koherenciában legyenek a vizuális megjelenéssel. A „Háta mögött lepetye” játékban a tanár „karmester” szerepben van. Fontos, hogy a csoport reakcióját ne hagyjuk jóvá, ne ellenezzük, kizárólag moderálásra szorítkozzunk! A komoly problémákat feszegető modul szinte komolytalan levezető játéka a hangerő-szabályozás nehézségét és a vezénylésre való figyelmet azért megköveteli. Érzékletesen tartalmazza ugyanakkor a másik háta mögötti véleményformálást, kibeszélést, pletykát. Feladatok leírása: Mozdulatpletyka Klasszikus csoportos játék, a tanulók egy sorba állnak egymás mögött, az utolsó kitalál egy mozdulatsort, amelyet csak az előtte állónak mutat meg, majd ő adja tovább. Így játékosról, játékosra megy tovább a „mozdulatüzenet”. A játék végén összehasonlítjuk a nyitó és a záró mozdulatot és visszaidézzük, hol vesztett el az eredeti mozdulat. Térbeli pletyka Összehajtott papírlap bevágásával és visszahajtásával hozunk létre térbeli alakzatot. (Lásd csatolt képanyag pop up technikával készült térbe ugró papírmodell kezdő fázisát.) A vágások minden egyes hajtásélen újra és újra elvégezhetők. Tanári bemutató:
7
A/5 műszaki rajzlap félbehajtása, majd két hajtásra merőleges egyforma vágás után a bevágott rész átélezése, ellenkező térrészre (pozitív-negatív viszonylatban) és áthajtása Csoportonként (5 fő) egy tanuló indít egy-egy pop up alapot, a körben következő tanuló egy változtatást tehet két vágással. Az egyre bonyolódó formák addig járnak körbe, míg technikailag lehetetlenül kis méretet ér el a változtatás. A végén összehasonlítjuk, hogy ugyanolyan kiindulásból a különböző csoportok milyen végeredményt kaptak. Rosszindulat, jóindulat A játékban 3 játékos vesz részt, aki rámutat, aki kritizál, aki megszépít. A mutogató egy-egy testrészére mutat, ezzel kritikát kér rá. Például a fülére, szemére, akár a szemüvegére. A kritikus megfogalmaz egy rosszindulatú megjegyzést, a szépítő pozitívummá formálja. Szerepcserével, „kihangosítás” nélkül, csak a három fő bevonásával játsszuk! Rosszindulatú előfeltételezés A játék egy kiinduló szituációból indul: Feltételezés, hogy új tanuló jön az osztályba, akiről mindenkinek van előre elképzelése. Kiinduló információként azt tudjuk róla, hogy a szomszéd iskolából jött… Kis csoportokban gyűjtsünk benyomásokat, jellemzőket, pletykákat amelyek a kiinduló információ alapján nem teszik szimpatikussá az érkező új osztálytársat! Megelevenedett fantom A feladat előzménye, hogy egy elképzelt szituációban negatív előfeltételezéseket, jellemzőket, pletykákat gyűjtünk valakitől (lásd a „Rosszindulatú előfeltételezés” feladat). Egy tanuló életnagyságú sziluettjének körberajzolásával megjelenítünk egy ismeretlen „fantomot”, akit csak rossz előfeltevésekből táplálkozó pletykákból ismerünk. A sziluett megrajzolásához egy tanuló árnyékát, erős fényforrás (pl. projektor) segítségével a társai nagyméretű csomagoló papíron körberajzolják. Az emberi sziluett kitöltésére és a részletek megjelenítésére kizárólag betűkből kirakott szavakat, mondatokat, az előfeltételezés negatív jellemzői használhatjuk, de ezek ívelésével, betűméretével gazdag, változatos, értékes grafikai felületeket képezhetünk. Háta mögött lepetye A tanulók a térben sétálnak, és pletykamondatokat mondanak akár az előző, elképzelt osztálytársról, akit a játékban a tanár jelenít majd meg. Egymásnak mondogatják, beleférnek a tekintetek, a mozdulatok, a kisebb csoportosulások is (legyen a szabályban tiltva a három főnél nagyobb csoportosulás). Folyamatosan mozogni kell – amint a tanár közelít, azonnal halkulnak, akik a közelében vannak, majd szétrebbenve továbbállnak, hangerejük a távolodással visszatér, új csoportokat alakíthatnak. A tanár karmesteri tevékenysége abban áll, hogy térbeli elhelyezkedésével (ez egyes mondatoknak teret ad, míg másokat ideiglenesen elhalkít), illetve mozgásának gyorsaságával a ritmust is változtathatja – így nemcsak verbálisan, hanem nonverbálisan is megnyilvánulnak a pletyka jellemzői.
8 Képmelléklet
http://littlegreenbox.files.wordpress.com/2010/05/21.jpg http://littlegreenbox.files.wordpress.com/2010/05/31.jpg http://littlegreenbox.files.wordpress.com/2010/05/4.jpg
