1
Ajánlott életkor/ pedagógiai szakasz Modul TÉMA/altémák
Fejlesztési célok
Kapcsolódási lehetőségek Kompetenciák, képességek, készségek
1-2. évfolyam
Ajánlott időkeret:
LÁTHATATLAN „Ami igazán fontos…” (Kapcsolataim)
A feldolgozás hangsúlya:
3X45 perc
vizuális, zenei, dramatikus, mozgásos, verbális Saját gondolatok, vélemény pontos, érthető és szabatos megfogalmazása. Érvelés a saját gondolatok, vélemény magyarázata érdekében. Mások véleményének elemző vizsgálata. Taktilisan érzékelhető tulajdonságok pontos szöveges leírása. Mozgásimprovizáció. Adott hallott szöveg lényegének felismerése. Elképzelt dolgok megjelenítése vizuális eszközökkel. Másokkal való együttműködés a sikeres feladatmegoldás érdekében. Érzelmek kifejezése vizuális eszközökkel (színekkel).
érzelmek tudatosítása önkifejezés fejlesztése/erősítése szabályalkotás és szabálykövetés fejlesztése előadói képesség bátorítása/erősítése improvizációs képesség erősítése másokra való odafigyelés erősítése másokra való kíváncsiság erősítése együttműködés készségének fejlesztése mozgáskoordináció fejlesztése tapintás észlelés fejlesztése tapasztalati következtetések erősítése fogalmi gondolkodás fejlesztése kitartó (fogalmi, auditív, vizuális) figyelem erősítése kreativitás fejlesztése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság erősítése kommunikációs készségek fejlesztése
2 Probléma Kérdés I. Mi az, ami láthatatlan?
Feldolgozás Tevékenység – Feladat Ráhangoló feladat: Az erdő hangjai A kerettörténetben lefestett hangok megidézése.
Lehet-e a valóságban átváltozni, mássá válni, belebújni mások bőrébe?
Feladat: A kígyóbőr című mese meghallgatása (1. sz. melléklet) és a mese alapján beszélgetés Beszélgetés: A beszélgetés során rámutatunk arra, hogy a mesében vannak csodálatos, különleges, a valóságban nem létező szereplők, események (pl. a királyfi kígyóként, majd galambként jelenik meg, képes mindenféle gazdagságot a királylány elé varázsolni). Kérdések: - Kik voltak a mese főszereplői? - Mi volt a legérdekesebb számodra ebben a mesében? - Melyik szereplő szeretnél lenni és miért? - Ismersz-e más mesékből különleges, varázslatos szereplőket? Feladat: Varázsköpeny A varázsköpeny birtokosa változtat és változik különféle állattá/emberré/tárggyá stb.
Az vagyok, akinek látszom?
Megoldás/Produktum Időterv Elvárt eredmény 10 perc Aktív részvétel, egyre nagyobb bevonódás, játékvezető „történetbe hívására” való helyes, ötletes hangi reagálás. 5 perc A mese figyelmes meghallgatása.
15 perc
Az adott témához kapcsolódó aktív, beszélgetés, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét és mások álláspontjával kapcsolatban következtetéseket is tudnak megfogalmazni.
15 perc
Aktív részvétel, a feladatmegoldásba való egyre nagyobb bevonódás. Kreatív, a primér megjelenítésen túllépő megoldások. A (kívülről) végigtapogatott tárgyak/felületek minél pontosabb szóbeli jellemzése, segítve a társakat a megfejtésben. A felolvasott vers legfontosabb mondanivalójának megfogalmazása. Az adott témához kapcsolódó aktív, érveket is ütköztető beszélgetés, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét és mások álláspontjával kapcsolatban következtetéseket is tudnak
II. Felfedezések a láthatatlan világban. Hogyan láthatunk a kezünkkel?
Ráhangoló feladat: Mi van a zsákban? Tárgyak azonosítása tapintás útján.
10 perc
Mit lehet látni a sötétben? Milyennek képzeljük el, amit nem látunk?
Feladat: Radnóti Miklós: Éjszaka című versének megismerése, beszélgetés a versről, az éjszakáról. Beszélgetés: Célja az éjszakai, „láthatatlan” világ érzékelési tapasztalatainak megosztása, a versben elhangzó képekkel való összevetése. Kérdések:
10 perc
3 - Milyen képek jelentek meg a versben? Milyen hangulatúak? - Milyen hatással van rátok a sötét, a láthatatlan? - Ugyanazt gondoljátok, érzitek, mint a költő? - Mit jelent nektek ez a sor: „Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom”? Feladat: „Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom” sor megjelenítése csoportokban
megfogalmazni.
5 perc
Amit nem látunk, az nem is létezik?
Feladat: Rejtőzködő Közös képre rejtőzködő állatok rajzolása. Beszélgetés: Célja a rajzi környezethez való alkalmazkodás lehetőségének és szükségességének tudatosítása, a rejtőzködés miértjeinek fejtegetése. Kérdések: - Melyik állat rejtőzött el a legjobban? Miért? - Hogyan tudott volna jobban elrejtőzni? - A természetben valóban vannak olyan állatok, akik rejtőzködnek. Mit gondoltok, miért? - Volt már olyan, hogy elrejtőztél? Mikor? Miért?
20 perc
III. Jól látni a láthatatlan világban: hogyan látjuk magunkat, másokat?
Ráhangoló feladat: Kulcsok A keresők elől elrejtenek egy kulcsot a teremben, majd dinamikus hangerő-változtatással segítik annak megtalálását.
10 perc
Milyen tulajdonságaink a legfontosabbak, legértékesebbek? Megismerhetjük-e egymást igazán?
Feladat: Tulajdonságlánc A csoportok belső tulajdonságokat gyűjtenek és felírják egy-egy színes papírcsíkra.
15 perc
A mondat bemutatására szolgáló rövid, kifejező mozgássor megtervezése és bátor, gátlásoktól mentes bemutatása. A csoportos munka során a megfelelő szerepek, feladatok megtalálása absztraháló képességük kibontakoztatása. Egy-egy állat megrajzolása, színezése az elrejtés figyelembe vételével és tudatos megtervezésével. Fontos, hogy a tanulók figyeljenek egymásra, és használják ki az együtt rajzolás hatására folyamatosan változó „környezetet” az állatok elrejtéséhez. Az adott témához kapcsolódó aktív, érveket is ütköztető beszélgetés, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét és mások álláspontjával kapcsolatban következtetéseket is tudnak megfogalmazni. Fontos tudatosítani, hogy a rejtőzködés fogalma szándékot tükröz. Aktív részvétel. Fontos, hogy nagyfokú koncentrációval figyeljenek egyrészt a keresők helyzetére, másrészt egymásra annak érdekében, hogy egy emberként tudjanak információval szolgálni a kulcs hollétéről. Saját belső tulajdonságok rendszerezése, tapasztalatok gyűjtése, formális kapcsolatfelvétel.
4
Lesz-e két különálló papírláncunk?
Beszélgetés: A beszélgetés célja, hogy a tulajdonságok rendszerét differenciáltan mutassa be. Kérdések: - Léteznek-e egyértelműen pozitív és negatív tulajdonságok? Van-e olyan, hogy egy pozitív tulajdonság negatívnak minősül adott helyzetben és fordítva? (pl. ragaszkodó, szórakozott, játékos, félénk – kontextusfüggő, hogy mikor pozitív és mikor negatív a fogalom megítélése) - Lehet-e bizonyos tulajdonságnak több ellentétpárja is? (pl. bátor – gyáva vagy bátor – vakmerő) Feladat: A tulajdonságokból közösen egy-egy láncot ragasztunk össze, külön a pozitív, külön a negatív tulajdonságokkal. Feladat: Óriáskígyó Mozdulatátadás teljes csoportnak.
Feladat: Fújd ki a rosszat! Nagy belégzés után a levegő kifújásakor kifújjuk a rossz gondolatokat, szomorúságot, feszültséget. Eszközrendszer
Értékelés
A témához kapcsolódó aktív, érveket is ütköztető beszélgetés, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét és mások álláspontjával kapcsolatban következtetéseket is tudnak megfogalmazni. Fontos, hogy a beszélgetés konklúziója kimondja a tulajdonságokról való differenciált gondolkodás szükségességét.
10 perc
A tulajdonságok a megelőző beszélgetés szerinti differenciált rendszerezése.
5 perc
Aktív részvétel, a közös mozgás érdekében nagyfokú koncentrációval figyelnek egymásra, a vezető által létrehozott, majd közösen átvett mozdulatra. Aktív részvétel.
5 perc
Benedek Elek: A kígyóbőr című meséje a meséléshez: egy köpeny vagy egy darab anyag köpenynek, egy zsákban különböző tárgyak, lehetőleg olyanok, amelyeket a hétköznapokban használunk. Radnóti Miklós: Éjszaka című verse Csomagolópapíron erdő rajza, rajzeszközök, rajzlap, olló Tulajdonságlánc - színes papír, ragasztó a lánchoz A fejlesztő értékelés lényegéből következően minden óra végén érdemes összegző megállapítást tenni az órán végzett feladatokkal kapcsolatban. E modul feladatsorában és beszélgetéseiben fontos az aktív részvétel, így ez lehet a tanári értékelés egyik fontos szempontja, illetve miután több feladat erős koncentrációt és figyelmet igényel, az összpontosítást is érdemes értékelni. A modul feladatsora alapvetően csoportos vagy páros munkán alapszik, ezért a csoport vagy párok együttműködésére, egymásra figyelésére, kommunikációjára vonatkozó megállapításokat hangsúlyozzuk. Azon feladatok megoldása esetében, amelyekben az eredményesség egyértelmű (pl.: jól elrejtett állatok), javasolt a tanári értékeléstől függetlenül a társak értékelésére helyezni a
5
Források
Modul megvalósítása
hangsúlyt, azaz a tanulók fogalmazzák meg, hogy melyek voltak a legjobb feladatmegoldások és miért. Sikeres a tevékenység: - ha a tanuló pozitív élményként éli meg a hozzá közel álló mesék világát, aktívan bekapcsolódik a téma által nyújtott tevékenységekbe, játékokba - ha személyiségét ki tudja bontakoztatni a feladatok során - ha kommunikációs készsége, együttműködése fejlődik a társaival való közös tevékenységek során - ha a tanulók betartják a feladatmegoldások legfontosabb szabályait - ha a feladatmegoldás során képesek több dologra is odafigyelni (pl.: társak tapsolása, kulcskeresők) - ha képesek másokkal kapcsolatos fontos észrevételek megfogalmazására, konstruktív hozzászólásokkal, ötletek megfogalmazásával. - ha képesek élményeik, gondolataik szabatos megfogalmazására - ha képesek bizonyos fokú tudatos tervezésre, és a tervezett világ rendszerét szóban is meg tudják fogalmazni - ha képesek logikus következtetéseket levonni - ha képesek absztrakt gondolatok, szimbolikus jelentéstartalmak megértésére, megjelenítésére (Radnóti-vers) - ha a tanulók ismerik saját tulajdonságaikat (Tulajdonságlánc). - ha a tanulók a zenei, vizuális feladatokban bátran felhasználják saját ötleteiket, elképzeléseiket Gabnai Katalin: Drámajátékok /bevezetés a drámapedagógiába/ Helikon, 2001 Magyar mese-és mondavilág 3. kötet: A kígyóbőr című mese http://www.nepmese.hu/mesetar/Mes%C3%A9k/Var%C3%A1zs-mes%C3%A9k/Ak%C3%ADgy%C3%B3b%C5%91r/details 2014. 07. 22. Radnóti Miklós összes versei és versfordításai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987 A 2. modulórára elő kell készíteni az erdő rajzát, amelyen a tanulók elhelyezhetik az általuk megrajzolt állat képét. A feladatmegoldások közben folyamatosan erősítsük meg, hogy mire érdemes odafigyelni. (Pl.: Ha nem tudod, mi van a zsákban, próbáld megfogalmazni a tulajdonságait, hogy a többiek segíthessenek!/Figyelj a többiek tapsolásának erősségére, hogy ne vezessétek félre a kulcskeresőket!) A tapasztalatok megbeszélése fontos eleme a fejlesztő visszacsatolásnak, ezért kérdésekkel irányítsuk. A foglalkozást vezető pedagógus(ok) fokozottan ügyeljen(ek) a személyes élmények megfogalmazásakor jelentkező reakciók mederben tartására, érzékeny kezelésére (pl. Tulajdonságlánc). Ha a modult idősebb korosztállyal valósítjuk meg, akkor a modulban megjelenő beszélgetések lehetnek tartalmilag mélyebb fókuszúak. A kígyóbőr című meséhez tartozó beszélgetésben kitérhetünk a mese szimbolikájára, tanulságaira, az átváltozás hatásaira, miértjeire. Számba lehet venni a különböző szereplők viszonyát a kígyóhoz, egymáshoz (az öreg segített, az asszony saját fiaként etette, a királylány sírt, a király
6 elűzte), és ennek jelentőségét. A cím tartalmára is ki lehet térni: a kígyóbőr, amelyet a kígyó az új bőrért cserébe elhagy. A „Rejtőzködő” feladathoz tartozó beszélgetésnél bevezethetjük a „mimikri” fogalmát és a személyes, átvitten értendő rejtőzködésről is beszélhetünk. A Radnóti-vers „Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom” sorának megjelenítése nehéz, nagy elvonatkoztatási képességet követelő feladat. Ha a csoportok elakadnak, a következő instrukciókat adhatjuk nekik: „Bemutathatjátok folyamatban is: az aggódó szív megnyugvását is! Bemutathatjátok az előzményt magát is: miért aggódik a szív? Megszemélyesíthetitek az aggodalmat: ki tudná jól eljátszani? stb. Feladatok leírása: Az erdő hangjai A tanulók a teremben körben ülnek. Becsukják a szemüket, és akit a játékvezető megérint, az hangutánzó hangokat ad ki. A játékvezető a következő kerettörténettel hívhatja játékba a tanulókat: „Képzeld el, hogy egy erdőben sétálsz. Szép napsütéses délután van. A nap fénye átszűrődik a fák lombja között. Egy szellő megrezegteti a fák leveleit. Egy harkály kopácsol feletted. Te tovább mész, és hallod, hogy a távolban favágók dolgoznak. A szemben lévő fán rigó mama egy kukacot hoz türelmetlen, éhesen csivitelő kisfiókáinak. Egy tisztásra érkezel, lefekszel a puha fűbe, és csak a szél susogását hallod. Elalszol. Hirtelen arra ébredsz, hogy minden, amit eddig hallottál, egyszerre szólal meg.” Varázsköpeny Köpeny, illetve annak használható anyag segítségével játsszuk. Egy tanuló középen van (ő a varázsló), a többiek körben ülnek. A varázsló, amint felveszi a köpenyét, elvarázsolja a többieket valamivé. Lehet állat, ember vagy tárgy is, amivé varázsol. Akié a legjobban tetszik neki, az lesz a következő varázsló. Másik változatban a tanulók körben ülnek, és egyvalaki van középen. A köpeny segítségével átváltozik valamivé. A többieknek kell kitalálniuk, hogy mi lett belőle. Mi van a zsákban? A tanulók körben ülnek, és körbeadnak egy zsákot, amelybe előzőleg különböző dolgokat helyeztünk el. A zsákba nem nyúlhatnak bele, csak kívülről tapogathatják meg. Ha valaki ráismer valamire a zsákban, nevezze meg, és próbálja meg kivenni. Ha nem sikerül valamit kitalálni, könnyíthetünk úgy, hogy belenyúlhat a zsákba, de továbbra sem nézhet bele. A játék során a tapintás kap szerepet, illetve a tárgyak ismerete is nagyon fontos. Radnóti Miklós: Éjszaka
7 A tanulók először meghallgatják a verset. Majd rövid beszélgetés arról, hogy milyennek látják az éjszakát a vers alapján és milyen képek jelentek meg a versben. Majd csoportokban megvitatják, mit jelent nekik ez a sor: „Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom”, és megjelenítik a sort. Rejtőzködő A tanulók előtt egy erdő képe van, amelyre egy általuk kitalált vagy ismert állatot rajzolnak, illetve színeznek, amely el tud rejtőzni az erdőben. Közös képen dolgoznak, az erdőt nem ők rajzolják meg, csak az állatokat külön lapon, amit elhelyeznek a közös kép megfelelő részére. Igyekezzenek a legjobb helyet megtalálni az állatuknak. Kulcsok Három tanuló lesz a kereső, ők elhagyják a szobát. A többiek elrejtenek egy kulcsot a teremben. Ezután a keresők visszatérnek és megpróbálják megtalálni a kulcsot. Minél közelebb kerül valamelyik kereső az elrejtett kulcshoz, a csoport annál hangosabban tapsol. Ha a kereső távolodik, a taps csendesedik. A csoport addig tapsol – hangosan vagy halkan –, amíg a kulcsot meg nem találják. Tulajdonságlánc Először csoportokat alakítunk ki. Pozitív és negatív tulajdonságokat gyűjtenek a tanulók. Fontos, hogy olyan színű papírszalagra írják rá az összegyűjtött szavakat, amelyek a legjobban illenek az adott tulajdonság érzelmi töltetéhez. A következő lépésként ezekből a szalagokból két láncot ragasztunk össze, külön a pozitív és külön a negatív kifejezésekről. Tapasztalatokat szűrünk le, megállapításokat teszünk közösen a kész munka alapján. Óriáskígyó A tanulók egymás mögött libasorban állnak. A vezető elindul egy képzeletbeli utazásra, vele indulnak a többiek is, miközben utánozzák az első játszó testmozgását. Amikor már érezhetően mindenki együtt mozog, akkor az első játékos a sor végére áll. Az első lesz a sorban az új vezető, ő talál ki egy új mozgást, amit a többiek utánoznak. A cél különféle mozgások indítása és utánzása. Fújd ki a rosszat! A tanulók a belégzés után a levegő kifújásakor kifújják a szomorúságukat, elhessegetik a rossz gondolatokat, gonosz szellemeiket. Egyszer elvégzik a gyakorlatot, majd a játékvezető megkérdezi, ki mitől szabadult meg. Amikor mindenki elmondta, együtt kikergetik a rosszat az ablakon.
8 1. sz. melléklet A kígyóbőr Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény ember, s annak tizenkét fia. Az a szegény ember egyszer kimegy az erdőbe fát vágni, s amint vágja a fát, csak előbújik a bokorból egy nagy kígyó, s megszólítja a szegény embert: - Hallod-e, te szegény ember, vígy el magaddal, s tarts a házadnál! Megijed a szegény ember, nem tudta hamarjában, hogy mit válaszoljon. Vigye-e, ne-e? Szerencsétlenséget hoz-e a házához, vagy szerencsét. Azt mondja mégis: - Én elviszlek jó szívvel, de tudd meg, hogy nekem tizenkét fiam van, s azoknak is mikor van, mit egyenek, mikor nincs. - Csak vígy el, szegény ember, nem bánod meg. Hát jól van, ölébe veszi a szegény ember a kígyót, hazaviszi, a házban szépen leteszi a földre. Hanem a szegény asszony szinte kétségbeesett, mikor a kígyót meglátta. - Jaj, hogy volt lelke s istene - mondotta a szegény asszony -, hogy kígyót hozzon a házhoz! Elmondja a szegény ember, hogy s mint történt a dolog, Isten neki, majd lesz, ahogy lesz! Aközben a fiúk bejönnek a házba, letelepednek az asztal köré, az asszony beteszi a levest az asztal közepére, s kanalazni kezdenek. Egyszer csak megszólal a kígyó az asztal alól: - Édesanyám! Adjon nekem is egy tányér levest! Leadnak neki egy tányér levest, de azt egy szempillantásra felhabzsolta, s megint megszólalt: - Édesanyám, adjon kenyeret is! Mégpedig egészet. Ha lehet, akkorát, mint egy taligakerék, mert erősen éhes vagyok. - Jaj, lelkem, fiam - mondja az asszony -, hiszen adnék én jó szívvel, ha volna, de nincs. - Csak menjen ki, édesanyám, a kamarába, majd meglátja, hogy lesz ott. Kimegy az asszony a kamarába, s hát uram-teremtőm, szeme-szája tátva marad a nagy álmélkodástól. Mert azt emberi szem nem győzte belepni, ami abban a kamarában volt. Arany, ezüst, gyémánt kádakban állott; kenyér, szalonna, kolbász s minden, mi jó, megenni való; bor tömérdek hordóval: alig fért be a szegény asszony a kamarába. Bezzeg hogy volt kenyér is. Nem egy, de tíz is, mind akkora, mint egy taligakerék. Hiszen lett mindjárt a szegény ember házánál nagy hejehuja, vigasság. Oda csődült az egész falu; ettek-ittak, vígan voltak. Mikor a falu népe elszéledett, azt mondja a kígyó a szegény asszonynak: - Édesanyám, menjen el a királyhoz: kérje meg nekem a legkisebbik leányát. - Ó, lelkem, fiam! - vonakodott a szegény asszony -, hát azt én, hogy merjem megcselekedni? - Csak menjen el, s egyéb gondja ne legyen. Mit volt mit nem tenni, elmegy a szegény asszony. Megy a király színe elé, s elmondja nagy bátortalanul, hogy miért küldötte a fia. Azt mondja a király: - Jól van, te szegény asszony, én a fiadnak is adom a leányomat, csak eredj vissza, s mondd meg neki, hogy küldjön egy zsák aranyat, de az a zsák akkora legyen, mint egy jó nagy ember. Akkor aztán legyen övé a leányom. De ha ennek nem képese, megmondhatod, hogy pusztuljon az országomból, mert különben karóba kerül a feje.
9 Hazamegy a szegény asszony, mondja rendre a kígyónak a király üzenetét. De bezzeg töltetett aranyat, nem egy zsákkal, hanem tízzel is. Gondolom, még többel is, mert úgy láttam, mint ma: hat egész vágásszekéren vitték a tömérdek aranyat. Hej, uram-teremtőm, megörvendett a király, hogy ilyen szörnyű gazdag veje akad ott. Egyszeriben mondja a legkisebb leányának: - No, leányom, készülj az esküvőre! Ma lesz a nénéid lakodalma, ma lesz a tiéd is. Még szót sem szólhatott a kicsi királykisasszony, befogatott a király hat paripát aranyos hintóba, s úgy küldött a kígyó után. De mit gondolt, mit nem a királykisasszony, kisurrant a palotából, s beült a hintóba: látni akarta előre, hogy milyen lesz az ő vőlegénye. Hej, édes istenem, sírt-rítt a kicsi királykisasszony, még földhöz is verte magát, mikor meglátta a vőlegényét. De hiába sírt-rítt, beültették a hintóba, szépen melléje ült a kígyó, s úgy mentek vissza a király városába. A szegény királykisasszony még le is takarta egy nagy ruhával, hogy ne lássák a vőlegényét. De hiába takarta le, mert mikor az udvarba megérkeztek, leszökött a kígyó a hintóból, úgy csúszott a királykisasszony után fel a palotába. Ott már javában állott a két idősebb királykisasszony lakodalma. De volt nagy szörnyülködés, mikor meglátták a kígyót. Azt mondta a király: - No, te isten csúf állatja! A szavamat meg nem másolhatom, leányomat neked adom, de itt, az én palotámban nincs helyetek, pusztuljatok innét! Kiszalad a királykisasszony nagy sírással-rívással, utána a kígyó, s amint mennek le a grádicson, mondja a királykisasszonynak: - Ne keseregj, szép királykisasszony, mindjárt minden jóra fordul! Volt a király udvarában egy kicsi ház, abba bementek, s hát uram-teremtőm, abban a szempillantásban a kígyóból olyan szép királyfi lett, amilyent a világ még nem látott. Mondja a királykisasszonynak: - No, látod-e? Nem vagyok én kígyó, csak egy vén boszorkány elvarázsolt volt, hogy kígyóbőrben járjak tizenkét esztendeig. Éppen ebben a szempillantásban telt ki a tizenkét esztendő. Hej, örült a királykisasszony! Fel akart szaladni a palotába, hogy mondja meg az édesapjának, mi történt, hanem a királyfi azt mondta: - Te csak maradj itt, felmegyek én! Jól van, felmegy a királyfi a palotába, szép aranyos gúnyában. Bezzeg fogadták ott nagy örömmel. Nem ismerte senki, de gondolták, hogy valami gazdag királyfi lehet. Egyszeriben első helyre ültették, azután meg biztatták, hogy táncoljon. Hiszen nem kellett sokat biztatni, mindjárt táncra kerekedett a királyfi. Egyszerre mit gondol, mit nem, tánc közben keresztülbucskázik a fején, fehér galambbá változik, s azzal kiröppen az ablakon. De volt nagy álmélkodás, csudálkozás! Vajon ki s mi lehetett ez a legény? Sajnálták is erősen, hogy elrepült, mert nagyon szépen táncolt. Aközben meg gondolkozik a király, gondolja, mégis lemegy a leányához s a kígyó vejéhez, hadd lám, mit csinálnak? Bemegy a kicsi házba, s hát uram-teremtőm, ott ül a leánya az asztalnál, s szemben ül vele a kígyó - akarom mondani, az a királyfi, aki galamb képében kirepült volt a palotából. De bezzeg most a királynak is megjött a kedve. Vitte fel a leányát s a vejét a palotába, s még csak most lett igazi nagy hejehuja, lakodalom. Hét nap s hét éjjel folyton-folyvást húzták a cigányok, járták a legények s a leányok. Akkor a királyfi elvitte a feleségét az ő országába. Vitte a szegény embert is a feleségével s tizenkét fiával. Nagyúr lett mindenikből. Sóra-fára nem volt többet gondjuk, s még ma is élnek, ha meg nem haltak.
