1
Ajánlott életkor/ pedagógiai szakasz Modul TÉMA/altémák
Fejlesztési célok
Kapcsolódási lehetőségek Kompetenciák, képességek, készségek
3-4. évfolyam
Ajánlott időkeret:
IDŐ Ősök és utódok (Kapcsolataim)
A feldolgozás hangsúlya:
3X45 perc
vizuális, zenei, dramatikus, verbális Memóriafejlesztés. Adott ritmuskészlet segítségével ritmustartás. Érzelmek/státusz kifejezése nonverbális eszközökkel. Másokkal való együttműködés a sikeres feladatmegoldás érdekében. Aktív részvétel a közös feladatmegoldásban. Saját gondolatok, vélemény pontos, érthető és szabatos megfogalmazása. Adott tárgy pontos megfigyelése, következtetések megfogalmazása és történetbe helyezése. Elképzelt dolgok verbalizálása. Tárgyak megszemélyesítése és dramatizálása. Érvelés a saját gondolatok, vélemény magyarázata érdekében. Mások véleményének elemző vizsgálata. Elképzelt dolgok vizuális megjelenítése.
önkifejezés fejlesztése/erősítése szabályalkotás és szabálykövetés fejlesztése improvizációs képesség erősítése előadói képesség bátorítása/erősítése másokra való odafigyelés erősítése másokra való kíváncsiság erősítése más szempontjainak elfogadása konfliktus kezelése konstruktív alkalmazkodás erősítése együttműködés készségének fejlesztése ritmikai képesség fejlesztése tapasztalati következtetések erősítése fogalmi gondolkodás fejlesztése lényegkiemelő képesség fejlesztése összefüggések feltárásának erősítése analitikus gondolkodás fejlesztése asszociatív gondolkodás fejlesztése érvelés képességének fejlesztése kommunikációs készségek fejlesztése konstruáló képesség fejlesztése
2 Probléma Kérdés I. Milyen utazást lehet tenni az időben? Létezik-e időutazás a múltba? Hogyan éltek régen az emberek?
Feldolgozás Tevékenység – Feladat Bevezető feladat: Tele bőrönd A memóriafejlesztő játékban mindenkinek egy új tárgyat kell „belepakolnia” a bőröndbe úgy, hogy a már belepakolt tárgyakat is elismétli. Feladat: Egyenletes lüktetés Ütőhangszerek segítségével adott ritmus körbeadása, ritmusváltással a kör irányának megfordítása.
Feladat: Családalapító játék Őseink életének állóképekben való bemutatása a tanulók meglévő tudása és elképzelése alapján, csoportokban. Az állókép alakításának szempontjai: Ki kicsoda a családban? Mi a foglalkozása (hány éves, hogy néz ki, mi a neve, mik a főbb tulajdonságai)? Milyen szerepe van a családban? Összegző beszélgetés: Célja a feladatban átélt élmények, érzelmek tudatosítása. Kérdések: - Ki hogyan érezte magát a szerepében? Szeretett volnae más családtag lenni vagy mást csinálni? - Kinek a családjában lettél volna még szívesen? Miért? II. Mit üzen a múlt?
Mit beszél a múlt?
Bevezető feladat: Mit láttam az időgépből? Történetépítés különböző tárgyak köré. Kérdések: Mit láttál az időgépből? Mire emlékszel? Mesélj róla! Mire használják? Ki lehetett a gazdája? Milyen hangulatot, történetet, személyt tudsz hozzá kapcsolni? Feladat: Változz valamivé! Adott helyszínhez köthető tárgy/jelenség megszemélyesítése, kötött kérdésekkel való azonosítása.
Megoldás/Produktum Időterv Elvárt eredmény 5 perc Aktív részvétel, a tárgyak memorizálása érdekében történő erős figyelemtartás, hibátlan vagy kevés hibával végrehajtott felsorolás. 10 perc Egyenletes lüktetés létrehozása, aktív, erős figyelemtartás a feladatmegoldás érdekében, a szabályok betartása, az együttműködés és a ritmustartás érdekében nagyfokú koncentráció. 30 perc Aktív részvétel a családi képek megtervezésében, a család mindennapjainak kialakításában. A csoportos munka során a megfelelő szerepek, feladatok megtalálása. Az adott gesztus segítségével az adott státusz sűrített megjelenítése. A játékvezető kérdéseire tömör, lényegre törő válaszadás. A társak kérdéseire rögtönzött, önálló, adekvát válaszadás. Az adott témához kapcsolódó aktív, minél több tanulót bevonó beszélgetés.
10 perc
20 perc
Kreatív történetalakítás a látott tárgy kinézete, ismert vagy ismeretlen funkciója, hangulata alapján. Az adott tárgyhoz kapcsolódó képzetek/fantáziaképek/belső képek érzékletes, részletező megfogalmazása. A helyszínhez köthető tárgy kreatív megjelenítése élő szoborként, a kérdésekre rövid, pontos, informatív
3 Kérdések: - Mit csinálsz? - Miért csinálod ezt, ki mondta, hogy ezt csináld? - Mi a célod azzal, hogy ezt csinálod?
Hogy néz ki a múlt?
Feladat: Családfa Saját családfa megrajzolása, rendszerezése.
15 perc
III. Mit hagyott ránk a múlt?
Bevezető feladat: Elveszett tárgyak keresése Történetépítés különböző tárgyak köré. Kérdések: Kié lehet a tárgy? Hogy kerül ide?
10 perc
Mit hagyunk mi a magunk után?
Feladat: Időkapszula készítése Az időkapszula üzeneteinek adott szempont szerinti megtervezése és elhelyezése. Beszélgetés: Célja a kapszula teljes tartalmának felmérése utáni helymeghatározás annak a szempontnak a betartásával, hogy egyik üzenet sem sérülhet. Kérdés: Melyik az a hely, ami minden üzenetnek megfelel? Feladat: Utódok Agyagfigura készítése az üzenet megtalálóiról, párban.
15 perc
Milyenek képzeljük azokat, akik számára mi leszünk a múlt?
20 perc
válaszadás. Fontos, hogy a szobrok ne fukarkodjanak az információval, de ne is áruljanak el mindent, mert akkor túl könnyű lesz a kitaláló dolga. A kérdések pontos memorizálása. A szobor megjelenítéséhez és a kérdésekre adott válaszok elemzéséhez kapcsolódó aktív, érveket is ütköztető párbeszéd, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét. Saját családfa megjelenítésére alkalmas fa vizuális és szóbeli indoklása. Fontos, hogy a fán az ágak, levelek távolsága, elrendezése meséljen a rajzoló személyes viszonyairól, de semmiképpen ne kényszerítsük olyan kapcsolatok megjelenítésére, amit ő nem szeretne. Kreatív történetalakítás a látott tárgy kinézete, ismert vagy ismeretlen funkciója, hangulata alapján. Az adott tárgyhoz kapcsolódó, tulajdonosának személyére és a tárgy történetére vonatkozó gondolatok, következtetések megfogalmazása. Az időkapszula elkészítése és az abban elhelyezett üzenetek megtervezése csoportokban. Fontos, hogy az időkapszula üzeneteinek fő tervezési szempontja teljesüljön, továbbá, hogy a közös időkapszula helye a benne rejlő „üzenetek” igényei szerint legyen kiválasztva, adott esetben kompromisszumok megkötésével. Az elképzelt utódaink megformázása agyagból.
4 Eszközrendszer
Értékelés
Források Modul megvalósítása
tikfák (Egyenletes lüktetés) rajzlap, zsírkréta vagy színes ceruza vagy filctoll (Családfa) petróleumlámpa, cserépedény, régi pénz, zsebóra, mérleg stb. (Időgép) iránytű, fésű, zsineg, lakat, tükör, baba, kesztyű, szemüveg, fakanál, távcső, palack és benne egy üzenet, régi pénz (Elveszett tárgyak) tárolódoboz, rajzeszközök, rajzlap (Időkapszula) agyag vagy gyurma (Utódok) petróleumlámpa, cserépedény, régi pénz, zsebóra, mérleg stb. (Mit láttam az időgépből?) A fejlesztő értékelés lényegéből következően minden óra végén érdemes összegző megállapítást tenni az órán végzett feladatokkal kapcsolatban. E modul feladatsorában és beszélgetéseiben fontos az aktív részvétel, így ez lehet a tanári értékelés egyik fontos szempontja, illetve miután több feladat erős koncentrációt és figyelmet igényel, az összpontosítást is érdemes értékelni. A modul feladatsora alapvetően csoportos vagy páros munkán alapszik, ezért a csoport vagy párok együttműködésére, egymásra figyelésére, kommunikációjára vonatkozó megállapításokat hangsúlyozzuk. Azon feladatok megoldása esetében, amelyekben az eredményesség egyértelmű (pl.: „Változz valamivé!”), javasolt a tanári értékeléstől függetlenül a társak értékelésére helyezni a hangsúlyt, azaz a tanulók fogalmazzák meg, hogy melyek voltak a legjobb feladatmegoldások és miért. Sikeres a tevékenység, ha a tanulók: - jelentős része aktívan részt vesz a feladatok teljesítésében, vagy egyre többen bevonódnak a tevékenységekbe - betartják a különböző feladatmegoldások legfontosabb szabályait - a feladatmegoldás során képesek több dologra is odafigyelni (pl.: saját mozgás, társak) - képesek másokkal kapcsolatos fontos észrevételek megfogalmazására konstruktív hozzászólásokkal, ötleteik megfogalmazásával - képesek élményeik, gondolataik szabatos megfogalmazására - képesek bizonyos fokú tudatos tervezésre, bevonódásra (pl.: képes beleélni magát a meglévő tudása alapján más korok emberének életébe), és a tervezett világ rendszerét szóban is meg tudják fogalmazni - képesek logikus következtetéseket levonni - képesek absztrakt gondolatok vizuális leképzésére, indoklására Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999 Gabnai Katalin: Drámajátékok /bevezetés a drámapedagógiába/ Helikon, 2001 A feladatmegoldások közben folyamatosan erősítsük meg, hogy mire érdemes odafigyelni. (Pl.: Figyelj arra, hogy a kérdésekre ne adj túl egyértelmű választ!) A tapasztalatok megbeszélése fontos eleme a fejlesztő visszacsatolásnak, ezért kérdésekkel irányítsuk. A foglalkozást vezető pedagógus(ok) fokozottan ügyeljen(ek) a személyes élmények megfogalmazásakor jelentkező reakciók érzékeny kezelésére (pl.: családfarajzolás).
5 Mivel a „Családalapító játékban” a résztvevők nem feltétlenül ismernek konkrét régebbi korjellemzőket, titulusokat, tipikus foglalkozásokat, ezért mindenképpen adjuk meg a lehetőséget bármilyen képzeletbeli család szerepeinek megjelenítésére, vagy írjuk körül az adott kort. (Pl.: képzeljétek el, hogy olyan családban éltek, ahol még nincsenek autók, vonatok, repülök, csak és kizárólag lovak és ló vontatta szekerek, a kenyeret nem a boltban veszik, hanem maguk sütik, a tejért nem pénzzel, hanem gyümölccsel fizetnek stb.). Készítsük föl a gyerekeket, hogy a társak kérdéseire valószínűleg rögtönzött választ kell majd adniuk önállóan, amit a csoporttal még nem beszéltek meg. A „Mit láttam az időgépből?” feladat erős elvonatkoztatási képességet követel meg, így, ha valaki elakad a történetben, hívjuk a társakat segíteni! Olyan tárgyakat, eszközöket érdemes választani, amelyet a gyerekek tudnak valamihez vagy valakihez kötni – mert láttak már hasonlót, vagy kikövetkeztethető a funkció. Próbáljunk meg emblematikus, adott életkorra, helyzetre vagy foglalkozásra jellemző tárgyakat gyűjteni, pl.: petróleumlámpa, cserépedény, régi pénz, zsebóra, mérleg stb. A „Változz valamivé!” feladat szintén erős elvonatkoztatási képességet követel meg, ezért segítségként mondjunk a feladat elmondása után egy példát! Jelenítsük is meg saját testünkből készült szoborként. Ha a kérdésekre adott válaszok után nem lehet kitalálni az adott tárgyat, a csapatpárok vitassák meg egymás között, hogy hogyan lehetett volna másképp szoborrá válni, vagy milyen egyéb információkat kellett volna még elárulni. A „Családfa” megrajzolása érzékeny terep lehet egyes tanulók számára, ezért a feladat ismertetésénél feltétlenül emeljük ki, hogy csak azokat a viszonyokat elég feltüntetniük, amit ők akarnak. Az „Elveszett tárgyak keresése” feladathoz (hasonlóan a „Mit láttam az időgépből?” feladathoz) olyan tárgyakat, eszközöket érdemes választani, amelyet a gyerekek tudnak valamihez vagy valakihez kötni – mert láttak már hasonlót, vagy kikövetkeztethető a funkció, a személyes történet. Próbáljunk meg emblematikus, adott életkorra, helyzetre vagy foglalkozásra jellemző tárgyakat gyűjteni, pl.: iránytű, fésű, zsineg, lakat, tükör, baba, kesztyű, szemüveg, fakanál, távcső, palack és benne egy üzenet, régi pénz stb. Feladatok leírása: Tele bőrönd A játék kezdetén valamelyik előre kiválasztott tanuló a következőt mondja: „Úgy döntöttem, hogy elutazom, ezért fogtam a bőröndömet, és beletettem egy tusfürdőt.” A soron következő játékos mindig egy újabb elképzelt tárgyat „tesz bele” a bőröndbe. Ám mielőtt beleteszi képzeletben a sajátját, mindig fel kell sorolnia az összes tárgyat sorrendben. Egyenletes lüktetés - zenei gyakorlat A tanulók körben ülnek. Mindenki kap egy ütőhangszert (tikfát vagy más eszközt, amivel lehet helyettesíteni, például két kavicsot). Először mindenki szólaltassa meg a hangszerét, próbálja ki. Ezután egy játékos kezdi ütni a tá-kat a körben, és továbbadja, egyenletes negyedeket ütnek körben.
6 Fontos, hogy tartsák a tempót, ne gyorsuljanak. A következő körtől kezdve megy körbe a negyed, és a soron következő eldöntheti, hogy negyedet üt vagy nyolcadot, amivel megfordítja az irányt. Családalapító játék A) A tanulók 5 családot alapítanak valamelyik régebbi korból. B) Székekkel kijelölik az „ország” határait. C) A családok elkülönülve helyezkednek el egy általuk jónak gondolt helyen. D) Megegyeznek egy közös névben. E) Kitalálják, ki milyen családtag, mi a foglalkozása. F) Állóképben megtervezik a család egy pillanatát egy hétköznapi napon, majd egymás után megnézik a képeket. G) A játékvezető kikérdezi az állóképet alkotó családokat (akit megérint a családból, az tud beszélni). Ha akarják, a tanulók is kérdezhetik egymást! Mit láttam az időgépből? A játékvezető tárgyakat (petróleumlámpa, cserépedény, régi pénz, zsebóra, mérleg stb.) mutat fel egymás után, olyan tárgyakat, amelyeket az időgép ablakából láthatunk utazás közben. Ezek a tárgyak régebbi korokhoz vezetnek vissza, elődeink emlékeit idézik. A játékvezető mindegyik tárgynál 2-3 másodpercet hagy a megfigyelésre, majd a végén felteszi a címbeli kérdést: „Mit láttál az időgépből? Mire emlékszel? Mesélj róla!” Színekre, tárgyakra, hangulatokra, használatra is rákérdezhet. Változz valamivé! Több részből áll a játék. Először érdemes a mechanizmust megtanítani. A tanulók szerepet választanak az instrukció alapján: „Változz valamivé a szikla közelében, a sziklán vagy a barlangban!” (pl.: kavics, barlangrajz, állati maradvány stb.) Mindenki kitalálja, mivé fog változni, de nem árulja el. Irányítsuk a régi korokra a tanulók figyelmét a választásnál! A játékvezető közli, hogy a következő játékban, a találós kérdésekben mi magunk leszünk a feladványok. Hármat lehet kérdezni mindenkitől, mindig ugyanazt, ebben a sorrendben. Kérdések és válaszok, ha a feladvány pl. a barlangrajz. – Mit csinálsz? „Fenn vagyok a falon!” – Miért csinálod ezt, ki mondta, hogy ezt csináld? „Iderajzoltak és itt hagytak!” – Mi a célod azzal, hogy ezt csinálod? „Hírt adok a régi időkről, az ősemberekről.” vagy: „Hogy lássanak!” stb. Akkor folytatjuk, ha a tanulók megtanulták a kérdéseket. Megkérjük a játékosokat, hogy alkossanak két egyenlő létszámú csoportot. Ezután az egyik csoport tagjai egyenként átváltoznak „szobrokká” (tabló, állókép), és a kérdezősködés végéig úgy maradnak. A másik csoport feladata, hogy a fenti kérdéseket feltéve igyekezzenek egyenként mindenkiről kitalálni, hogy micsoda. A szobrot úgy lehet megszólítani, hogy megérintjük előtte.
7 Ne fukarkodjanak az információval, de ne is áruljanak el mindent, mert akkor túl könnyű lesz a kitaláló dolga! Ha mindenkit kikérdeztek, a játékvezető egyenként megérinti a „szobrokat”, s megkérdezi a többieket, mi a tippjük. Ha elhangzik a jó válasz, a szobor „lebontja” magát. Ha nem találták ki, elárulja, mi volt. A két csoport cserél, most a kérdezők változnak át. A játék ugyanúgy zajlik, mint előbb. Családfa Az emlékek megőrzésében fontos szerepet kapnak a fényképek, amelyek hosszú évekre megőrzik egy-egy ember emlékét. Egy család képeit elrendezhetjük a családi viszonyok szerint, ami olyan képet mutat, mint egy fa ágai. A szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők és így tovább több generációra visszamenőleg. Milyennek képzelik el a tanulók azt a fát, amely az ő családjukat jellemzi? Rajzolják meg saját családfájukat! Elveszett tárgyak keresése Egy táskában különböző tárgyakat (iránytű, fésű, zsineg, lakat, tükör, baba, kesztyű, szemüveg, fakanál, távcső, palack és benne egy üzenet, régi pénz stb.) helyezünk el, és minden játékos választ egyet. A játékvezető mindenkitől megkérdezi: „Kié lehet ez a tárgy?”, „Hogy került ide?” Időkapszula készítése Az időkapszulák többségét 50 vagy 100 évre rejtik el, de ennél hosszabb időre is szoktak (akár 5000 év). Csoportmunkában dolgoznak a tanulók, listát készítenek az időkapszula tartalmáról, nevet adnak neki. Táblával megjelölik a helyét és felnyitásának időpontját. Tartalma sokféle lehet (amelyet az Egyesült Államokban 5000 évre helyeztek el, annak tartalma mindennapi és különleges tárgyak, szövetek, alapanyagok, mikrofilm és filmhíradó.) A tanulók négyes csoportokban készítsenek egy „emlékhordozót” írásos vagy rajzos formában, amelyet elhelyeznek egy közös időkapszulában. Keressenek neki egy alkalmas helyet a megőrzésre. Ha a csoportok emlékhordozóinak különböző hely felelne meg (pl.: egy növénynek természetes, vízparti hely, egy elektronikai eszköznek pedig száraz, hűvös közeg), megkeressük a közös nevezőt. Olyan üzeneteket tervezzenek a csapatok, amelyek szerintük hasznos vagy értékes információt fog nyújtani az utókornak. Utódok A jövőnek szóló üzenetet az utódoknak szánjuk. Vajon hogy fognak kinézni? Az elképzelések alapján a tanulók párokban megformálják, milyennek képzelik el azokat az embereket, akik megtalálják az üzenetet.
