Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése október 18-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve. Napirendek:

2355

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. október 18-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozatai: b./ rendeletei: 38-42/2012. c./ határozatai: 257-271/2012.

Napirendek: 1./ Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről (szóban) 2./ Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. I. félévi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadására 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának felülvizsgálatára 4./ Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2013. évi fordulójához való csatlakozásra 5./

Előterjesztés a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete által „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0244 kódjelű pályázat megvalósításának támogatására és együttműködési nyilatkozat aláírására

6./ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között – a Nyíregyházi Járási Hivatal kialakítása tárgyában – kötendő megállapodás jóváhagyására 7/a. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelet módosítására 7/b. Előterjesztés Nyíregyháza Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(II.10.) számú határozat módosítására 7/c. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosítására

2356

Előterjesztés

8/a.

az

Önkormányzat

2012 .

év;

belső

ellenőrzés;

tervének

módosítására 8/b. Előterjesztés az Önkormány~ata 2013. év; belső ellenőrzés; tervéről

9./ Előte~esztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatánakjóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) őnkormányzati rendelet módosításának jóváhagyására 10./

Előterjesztés Nyíregyháza város szmogriadó önkormányzati rendelet módosítására

tervéről

szóló 32/201 0.(XlI.17.)

11./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálatára 12.1

Esélyegyenlőségi

Előterjesztés

a nevelési-oktatási és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjr61, továbbá a felnőttoktatás körében fizetendő díjakr61 szóló önkormányzati rendelet megalkotására

13./ Előterjesztés a Damjanich u. 4-6. szám alatti ingatlan használati jogának harmadik személy részére történő átengedésére vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásra, valamint az Első Nyírségi Fejlesztési Tanács részére támogatás odaítélésére 14./

Előterjesztés

a Dugonics utca 10-12. szám alatti ingatlanon lévő tanmű helyre vonatkozó tartós használatba adási szerződés módosftására, valamint az ingatlan használati jogának harmadik személy részére történő átengedésére vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásra

15.1 Előte~esztés a LOFTON Kft. XXI. századi úszó fényszínház és

művészeti

központ ügyében benyújtott kérelmére 16.1 Tájékoztató a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltozásokból fakadó szervezeti és feladatrendszer módosulásáról, valamint a katasztrófavédelem által ez évben végzett munkáról

Nyíregyháza, 2012. október 18.

jlc,r~ Dr. Kovács Ferenc polgármester

(!(

2357 JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. október 18-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Jászai Menyhért alpolgármester, Kósa Tímea alpolgármester, Dr. Adorján Gusztáv, Fesztóry Sándor, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Kósa János, Lengyel Gábor, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Mussó László, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Vass Zoltán Géza képviselők. Hiányzott: Jeszenszki András képviselő (távolmaradását bejelentette) Meghívottként részt vettek: Dr. Vinnai Győző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Dr. Teschmayer Gábor Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Főigazgatója, Lengyelné Petris Erika, Dr. Krizsai Anita, Patóné Nagy Magdolna, Dr. Groncsák Andrea, Dr. Polgári András, Pató István osztályvezetők, Tóth Géza Közterület-felügyelet vezetője, Faragóné Széles Andrea Jegyzői kabinet vezetője, Veres István városi főépítész, Dóró Erika társadalmi kapcsolatokért felelős referens, Kertész Sándorné, Jósvai Gabriella az Oktatási és Kulturális Osztály referensei, Csatlós Ildikó a Szociális Osztály csoport vezetője, Bongár Viktória környezetvédelmi referens, Dr. Berényi Judit, Dr. Czompa Zoltán Jogi és Önkormányzati Csoport jogászai, Bocskai Péter NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Perjéssy László LOFTON Kft. projektgazda, Kozák Attila a Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltóság parancsnoka, Toldi András a Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Tűzoltósági Felügyelője, Nyíregyházi Főiskola hallgatói, a Kossuth Lajos Gimnázium tanulói, dr. Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Z. Pintye Zsolt a Nyíregyházi Városi TV munkatársa, Száraz Ancsa a Kelet-Magyarország munkatársa, Máté János a Nyíregyházi Napló munkatársa, Saliga Péter a Sunshine FM Rádió munkatársa, Szakács Tibor, Gaál Tamás, Retro-Rádió munkatársa, Korpás Éva Magyar Rádió munkatársa. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes, 15 képviselő jelentkezett be a 22-ből. Mai ülésünk napirendjére az írásban megküldöttek szerint teszek javaslatot. Kérdezem van-e valakinek egyéb javaslata? Nincs egyéb javaslat, úgyhogy kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazzunk napirendi pontjaink elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 15 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal elfogadta a mai ülésünk napirendjét.

2358 1./ napirend: Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről (szóban) Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ez egy szokásos polgármesteri tájékoztató, melynek az alábbiak szerint teszek eleget. Az elmúlt közgyűlésünket követően: Szeptember 28-án az Idősek Világnapja alkalmából közös rendezvényt szervezett Nyíregyháza Önkormányzata, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság és a Szociális Gondozási Központ. Szeptember

28-29-én rendkívül sikeres volt a Magyar Népmese Napja programsorozata. 6210-en vettek részt regisztráltan ezen a programon.

Szeptember 29-én ünnepeltük a Kossuth-szobor felállításának 100. évfordulóját itt a Kossuth téren. Szeptember 30-án a Kossuth téren került megrendezésre a Szív Világnapi rendezvénysorozat. Szeptember 30-án felszentelték a Szent Miklós Görög Katolikus Iskola új épületét. Az önkormányzat képviseletében részt vettem ezen az ünnepségen. Október 1-jén Csipkekiállítást nyitott meg Kósa Tímea alpolgármester asszony. A kiállítást két évente rendezik meg, idén külön jelentősége volt, hogy 2012 Európában az aktív időskor évének minősült. Október 1-jén Jászai Menyhért alpolgármester úr köszöntötte a Magyar-Lengyel Könyvtáros Konferencia résztvevőit. A konferencia a közművelődés jövőjével kapcsolatos tapasztaltcsere és stratégiai egyeztetés jegyében telt. Október 3-án Ünnepi hangverseny volt a Vasvári Pál Gimnáziumban a Zene Világnapja alkalmából. Szintén október 3-án a Dália utcai Idősek Klubja tagjainak Fesztóry Sándor képviselő úrral egy a THG Kft. által felajánlott számítógépet adtunk át. Október 4-én Tájékoztattam a sajtó képviselőit a nyugati elkerülő út építésének megkezdését jelentő NIFT pályázat kiírásáról. Ez az M3 autópályától a Tiszavasvári útig lévő útszakasz megépítését jelenti, melynek átadása 2015 elején kezdődik. Október 5-én

átadásra került a kőlaposi játszótér. A kőlaposiak régi vágya, törekvése volt, hogy az ott meglévő, gyakorlatilag szeméttelepet hozza az önkormányzat rendbe és ott egy játszóteret, pihenőparkot

2359 alakítottunk ki. Október 5-én az Evangélikus Nagytemplomban vette kezdetét az aradi vértanúkra való megemlékezés. Október 6-án a Kossuth téren emlékeztünk meg az aradi vértanúkról a város hivatalos rendezvényén. Október 8-án vette kezdetét a közterület-felügyelet és a rendőrség közös ellenőrzési akciója, melynek célja, hogy a belváros forgalmi rendjét minden autós betartsa. Az első héten még csak figyelmeztették a szabálysértő autósokat, 15-ével kezdődően azonban már bíráságot is kiszabnak. Október 9-14. között rendkívül sikeresen zajlott a Kaleidoszkóp Versfesztivál, aminek idén Nyíregyháza és a Móricz Zsigmond Színház adott otthont. Október 10-én sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitón jelentettük be, hogy a felújított Júlia Fürdő megkapta a gyógyfürdőintézmény minősítést. A Júlia kút vizét megilleti a Júlia gyógyvíz megnevezés. A fürdő pedig a gyógyászati ellátás szempontjából regionális kategóriába lett emelve. Ezzel az önkormányzati tulajdonban lévő összes kút gyógyvízminősítést nyert. Október 17-én délelőtt a Városházán fogadtuk a „Nyíregyháza és Szatmárnémeti Üzleti Együttműködésének fejlesztése” című projekt kapcsán megrendezett workshopra érkező vendégeket, majd egy közös sajtótájékoztatót tartottunk a projekt állásáról. Ekkor találkoztunk Szatmárnémeti új vezetésének képviselőivel. Abban alpolgármester úr vett részt, aki megerősítette, hogy továbbra is szeretnék fenntartani, fejleszteni a nyíregyházi testvérvárosi kapcsolatot. Arról is beszéltünk, hogy még az idén egy városvezetői találkozóra kerül sor. Október 17-én délután otthont adtunk a Széchenyi Programiroda „A mi célunk az ön sikere!” című fórumának. Itt az intézményeket és a civil szervezeteket szerettük volna összekapcsolni és sikerült is ez a Széchenyi program irodával a pályázati sikerek elősegítése érdekében. Október 17-én a Sóstógyógyfürdő fejlesztésével kapcsoltban hívtunk össze lakossági fórumot, ahol ismertettük az érintettekkel a kiemelt fejlesztési program részletes elemeit. Két dologról szeretnék még tájékoztatást adni a közgyűlésnek, mind a kettő úgy gondolom jelentős. Az egyik a Nyíregyházi Főiskolával kapcsolatos. Dr. Jánosi Zoltán rektor úrtól kaptam levelet az elmúlt hét péntekén. Röviden ismertetném a közgyűléssel: „Tisztelt Polgármester úr! A felsőoktatási felelős 2012. szeptember 15ei kinevezett új helyettes államtitkár úrral, dr. Maruzsa Zoltánnal 2012. október 3-án tartott megbeszélésen, melyen a Debreceni Egyetem rektora is részt vett, ismételten alternatívaként merült fel a Nyíregyházi Főiskola integrációja a Debreceni

2360 Egyetemmel. Egy új, integrált intézmény kialakulása esetén nagyon fontos szempont a beiskolázási körzet érdekeinek a további érvényesítése. A Nyíregyházi Főiskola továbbra is mélyen elkötelezett az otthonát adó megye és város felsőoktatási igényének képviseletére. Tisztelettel kérem Polgármester urat, hogy az esetleges egyeztető tárgyalások elősegítéséhez közvetítse számunkra azokat a prioritásokat, amelyeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város kiemelten lényegesnek tartja a városi felsőoktatás vonatkozásában, hogy ezeket az érdekeket, egy várható integrációs előkészítési tárgyalásban érvényesítsük.” Ugyanakkor most került sor két napos rektori konferencia megrendezésére Debrecenben és egy tegnapi interjúban már arról értesültünk, hogy mégsem lesz integráció. Én arról szeretném a közgyűlést tájékoztatni, hogy rektor úrtól kérek tájékoztatást, hogy akkor tulajdonképpen lesz-e integráció és egyeztető tárgyalás vagy nem, illetve az az intézményfejlesztési program amit még tavasszal kidolgoztak változott-e? És ezt követően én az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságot kérem fel, hogy tekintse át ezeket és egy előzetes véleményt fogalmazzon meg, ami természetesen várhatóan a következő közgyűlésünkre jön, amennyiben ilyen integrációs tárgyalásokra sor kerül. De én azt gondolom, hogy attól függetlenül is érdemes megfogalmazni a város szempontjait. A másik téma, amiről szeretném tájékoztatni a tisztelt Közgyűlést. A múlt közgyűlésen Jeszenszki András képviselő hozzászólásában a TIGÁZ kikötésekkel kapcsolatosan szólt hozzá. Akkor én azt kértem és ígértem, hogy egyrészt a képviselő úr ismertesse azokat az iratokat, dokumentumokat, amikről beszéltünk, amivel megkeresték. Másrészt egy szakértői bizottságot hoztunk itt a hivatalon belül létre. És harmadrészt pedig kértük a TIGÁZ-t, hogy adjon megfelelő tájékoztatást, hogy tulajdonképpen miről van szó? Mi a probléma lényege? Mi az eredete? Mik az okai és milyen megoldási lehetőségek vannak? Azt gondolom a sajtóban az elmúlt hetekben tulajdonképpen ez a tájékoztatás a sajtó segítségével megtörtént. Ugyanakkor látszik az, hogy ez az akkori kivitelezések során keletkezett problémakör, ami most csapódik le. Amit segít egy törvénymódosítás is, amely szerint a Tigáz-nak kötelező átvizsgálni, nem ajánlott, hanem már kötelező átvizsgálni a készülékeket. Itt tulajdonképpen a Tigáz jogszerűen járt el, az életvédelem és a biztonsági előírások betartása érdekében. Ugyanakkor probléma az, hogy vagy egyedileg, vagy jórészt a panelprogram keretében megvalósított hőszigetelési nyílászáró csere során akkor kellett volna a szakembereknek, a kivitelezőknek tájékoztatni a lakosokat, erre nem került sor és nem tudták, hogy ez mivel jár. Ugyanakkor ez a probléma most itt van. Mi azt tudjuk még vállalni, a város, hiszen mi jogilag nem veszünk részt ebben a kérdésben, hogy ahol a Nyírtávhő szolgáltat meleg vizet, ott a Nyírtávhő szakembereivel dolgozunk azon, hogy egy megfelelő, a lakosok pénztárcáját is kímélő, de ugyanakkor a biztonság előírásokat maradéktalanul betartó megoldást találjunk. Gyakorlatilag ez a dolog így áll. Ezek után kérdezem, hogy kinek van kérdése az elhangzott szóbeli tájékoztatóhoz? Nagy László frakcióvezető úr jelezte. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, egyetlen kérdésem van, amiben tájékoztatást kérnék valakitől, nem tudom, hogy Polgármester úr tud-e válaszolni rá? De lehet, hogy alpolgármester úrnak még közvetlenebb információi vannak, mert nap mint nap találkozik és szembesül ezzel a problémával. Mi van a nyírszőlősi híddal, mi van azzal a híddal, amelyik most már idestova fél éve egy felvonulási területként vagy legalább is a híd mellett egy felvonulási területként le van deponálva minden féle építőanyag. Igazából nem történik semmi. Továbbra is lámpa irányítja a forgalmat. Mikor várható, hogy ezzel a

2361 híddal fog valami történni? Több jelzést kaptunk már, hogy meglehetősen felháborodott hangú észrevételek mellett megfogalmazták azt, hogy elég hosszú ideje húzódik a dolog és semmi nem történik. Az anyagokat kivitték, de igazából nem indult meg a munka, amivel a normális közlekedés helyreállhatna ott azon a területen. Szerintem a nyírszőlősieknek alapvető érdeke lenne, hogy minél hamarabb túl essünk. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, mivel több kérdést nem látok, akkor majd a hozzászólások következnek. Erre a kérdésre tudok válaszolni, mert a NIF-nél az autópálya elkerülővel kapcsolatos tárgyalásaink során én ezt felvettem. Ők azt ígérték, ugye ez állami feladat. Azt ígérték, hogy november közepén megoldják. Remélem, hogy erre sor kerül. Tegyük hozzá, hogy azért ez a feladat, ugye ez egy jó dolog, hogy elkészült a kerékpárút. Hozzászólások következnek. Szilvási István képviselő úr. Szilvási István: (képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Most rendhagyó módon nem feltétlenül a teremben lévőkhöz,illetve nem kizárólag hozzájuk szeretnék szólni. Egy néhány héttel ezelőtti reggelemet szeretném megosztani Önökkel. Nálunk az a szokás, amikor felkelünk, akkor a Híradó megy a televízióban. És Nyíregyháza újból szerepelt a hírekben, de nem azzal a példaértékű kitartással, amint az elmúlt 2 évben a városlakókkal együtt végig tudott csinálni a városvezetés. Nem a sikeres Bozsik programmal. Nem a sikeres sóstófejlesztési dolgainkkal. Nem az Állatkerttel. Hanem attól zengett a sajtó és azzal sikerült Nyíregyházának újra országos nyilvánosság elé kerülnie, hogy volt itt egy olyan Krúdy Vigadós történet, aminek most sikerült végre feltárni azt a részét, hogy valami mégiscsak történt. Nem derült ki a híradásokból, de mégis csak természetes, hogy a híradások mindig csak a negatívumokat próbálják kidomborítani. Nem derült ki pontosan, hogy mi is volt? Csak az, hogy valami ott nem úgy történt, ahogyan kellett volna. Ezért fogalmazódott meg bennem még azon a reggelen és mérges lett az egész napom abból adódóan, hogy a városomat bántják és hogy ilyen hírek terjengnek róla. És akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy most itt a TV nyilvánossága által is megkérjek mindenkit, aki valaha is a város pénzével közügyekben eljárt, hogy gondolja végig, hogy érintett e bármilyen olyan ügyben, amiből probléma lehet, amivel a város negatív hírét keltheti. És ha úgy ítéli meg, hogy van ilyen ügy, akkor tegye meg nekünk városlakóknak, hogy bemegy a rendőrségre és bejelenti. Majd a nyomozás eldönti, hogy van-e mit vizsgálni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm, kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz? Nem látok jelentkezőt, lezárom a vitát. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a tájékoztató tudomásul vételéről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

2362 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 257/2012.(X.18.) számú határozata a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztatóról

A Közgyűlés a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./napirend: Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. I. félévi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Kérem a bizottságok elnökeit, ismertessék a közgyűléssel a bizottságok álláspontját. Először dr. Adorján Gusztáv képviselő urat kérem. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk megtárgyalta és mind az előterjesztést, mind a határozat-tervezet elfogadását egyhangúlag támogatja. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm, Nagy László elnök úrnak adom meg a szót. Bocsánat dr. Szilassy Géza elnök úr következik. Nem, Tormássi Géza elnök úr. Tormássi Géza:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Azért volt egy kis keverés, mert a tegnapi bizottsági ülést én vezettem le. Jelezném, hogy a bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm és akkor most következik dr. Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr tisztelt közgyűlés. A bizottságunk is megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

2363 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Az Oktatási Bizottság megtárgyalta és 9 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelezte senki. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 258/2012.(X.18.) számú határozata a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. első félévi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. első félévi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolóját elfogadja.

A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. első félévi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolója I. Bevezető A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulást az alapítók (Nyíregyháza, Nyírtelek, Nyírtura, Nyírpazony, Napkor, Nagycserkesz, Kótaj, Kálmánháza, Sényő,) a

2364 kistérség lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a mind magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása érdekében hozták létre 2004-ben az egyes oktatási és nevelési, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, térségi közszolgáltatások biztosítására, a kistérség összehangolt fejlesztésére. A Társulás fő feladatait, szervezetére vonatkozó szabályokat, döntéshozatali eljárási rendjét, és döntései végrehajtásának rendjét a Társulási Megállapodás tartalmazza. A szakmai és pénzügyi beszámoló – összhangban a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásról szóló 2004. évi CVII. törvény 6. § (3) szakaszában foglaltakkal – a Társulás 2012. első félévi munkáját, a Társulási Megállapodásban foglalt feladat- és hatáskörök alapján mutatja be. II. Társadalmi, demográfiai változások A kistérség településeinek lakosságszáma 2012. január 1-én a KSH adatai szerint összesen 145.166 fő, mely az előző évihez képest tovább csökkent. A települések közül összesen 4 település – Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtura, Sényő – kétezer fő alatti település. 0-17 18-59 Település neve 2011. 2012. 2011. 2012. Kálmánháza 386 375 1 202 1190 Kótaj 975 945 2 829 2840 Nagycserkesz 500 504 1 023 1001 Napkor 788 752 2 338 2332 Nyíregyháza 21 680 21 295 74 227 73852 Nyírpazony 625 625 2 252 2232 Nyírtelek 1 338 1 306 4 467 4412 Nyírtura 355 339 1 245 1218 Sényő 251 241 975 962 Összesen 26 898 26 382 90 558 90039

602011. 379 759 350 710 23 187 624 1 341 293 228 27 871

2012. 389 783 354 716 23957 652 1353 306 235 28745

Összesen 2011. 2012. 1 967 1954 4 563 4568 1 873 1859 3 836 3800 119 094 119104 3 501 3509 7 146 7071 1 893 1863 1 454 1438 145 327 145 166

A gyermekkorúak aránya az elmúlt évben 2 százalékponttal, az aktív korúak aránya 0,5 százalékponttal csökkent, míg az időskorúak aránya 3 százalékponttal növekedett. Munkanélküliséggel kapcsolatos adatok Az aktív korúak helyzetét elemezve az egyik legfontosabb mutató a munkanélküliségi adatok. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők létszámának a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya) a következőképpen alakul 2011. július és 2012. január és 2012. július hónapokban.

2365

Relatív mutató aránya a kistérségben 2012. július; 2012.január; Megye összesen; 2011. július; Megye összesen; 0,1453 Megye összesen; 0,1932 0,1507 2012. július; 2012.január; Sényő; 0,1694 2011. július; Sényő; 0,2306 Sényő; 0,1728 2012. július; 2012.január; Nyírtura; 0,1317 2011. július; Nyírtura; 0,16 Nyírtura; 0,1095 2012. július; 2012.január; Nyírtelek; 0,1403 2011. július; Nyírtelek; 0,1572 Nyírtelek; 0,1247 2012. július; Nyírpazony; 2012.január; 2011. július; 0,1009 Nyírpazony; 0,126 Nyírpazony; 2012. július; 0,1124 2012.január; Nyíregyháza; 2011. július; Nyíregyháza; 0,0913 Nyíregyháza; 0,0974 0,0857 2012. július; 2012.január; Napkor; 0,138 2011. július; Napkor; 0,1761 Napkor; 0,1499 2012. július; 2012.január; Nagycserkesz; 2011. július; Nagycserkesz; 0,2092 Nagycserkesz; 0,2286 0,1883 2012. július; Kótaj; 0,1581 2012.január; 2011. július; Kótaj; Kótaj; 0,1958 0,1629 2012. július; 2012.január; Kálmánháza; 2011. július; Kálmánháza; 0,111 Kálmánháza; 0,1388 2012. július 2012.január 2011. július 0,1443

A táblázat adataiból jól látható, hogy a kistérség településeihez és a megyei adathoz viszonyítottan a legkedvezőbb helyzetben Nyíregyháza van, a legkedvezőtlenebb helyzetben pedig Nagycserkesz és Sényő. Előbbi település esetében 2011. júliusi állapothoz képest 2,09 százalékpontos romlás, míg utóbbi esetében 0,34 százalékpontos javulás következett be. Megfigyelhetőek továbbá valamennyi település esetében a szezonális adatok, azaz hogy a téli hónapokban magasabb a munkanélküliek aránya, a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók számára kevesebb munkalehetőség akad. III. A többcélú kistérségi társulás keretében megszervezett közszolgáltatások III.1. Egyes oktatási és nevelési feladatok A települések jogszabályi kötelezettségei közé tartozik az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás. A kistérség minden települése kötelező közoktatási feladatainak intézményfenntartással és működtetéssel tesz eleget, az alapfokú oktatás-nevelés mindenhol helyben biztosított.

2366

A 2005-ben kialakult kistérségi társulások alapfeladata lett a pedagógiai szakszolgáltatások meghatározott körének ellátása. A közoktatási szakszolgálati feladatellátás keretében a Pedagógiai Szakszolgálat nevelési tanácsadást (pszichológia, fejlesztő pedagógia) és logopédiai ellátást biztosít a településeken. 2012. januártól augusztusig terjedő időszakban 1370,7 gyermek vizsgálata valósult meg, mely adat az előző évekhez hasonlóan alakult. (2008-ban 3106 gyermek, 2009ben 2404 gyermek, 2010-ben 2316 gyermek,2011-ben 2370,5 gyermek). Település Kálmánháza Nagycserkesz Napkor Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Sényő Összesen Mindösszesen

Szakterület

Tervezett létszám

Megvalósult létszám

Nevelési tanácsadás

29

25

Logopédia

8

6,8


20

17

Logopédia

12

10,3


38

29

Logopédia

12

9,6


591

614

Logopédia

418

440,6


49

42

Logopédia

8

6,3


110

116

Logopédia

20

19


10

11

Logopédia

5

8,1


10

11

Logopédia

5

5


857

865

Logopédia

488

505,7

1345

1370,7

A normatíva igénybevételéhez logopédiai ellátás esetén legalább heti egy alkalommal, nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetén 2012. évben legalább hat alkalommal kell részt vennie az ellátottnak. Az ellátotti létszámban egy héten egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe. A Nyíregyházai Kistérség egyes pedagógiai szakszolgálati feladatainak ellátására kötött megállapodás 4. pontja értelmében a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok igénye alapján – a többletfinanszírozás biztosításához – az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat minden évben november 10-ig előzetes kimutatást köteles készíteni az adott önkormányzat területén ellátott gyerekek számáról.

2367

III.2. Szociális és gyermekjóléti feladatellátás Az elmúlt évben a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzatai a racionálisabb működtetés érdekében a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő intézmények átszervezéséről több alkalommal is döntöttek. 



A Közgyűlés 2011. december 15-i döntése értelmében a szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézményi struktúra átalakításával újabb feladatok (támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona és idősek otthona, gyermekjóléti feladatok közül a bölcsődék) kerültek a Társulás fenntartásába 2012. január 31. napjával. A szociális feladatokat a Szociális Gondozási Központ, a gyermek napközbeni ellátása (bölcsődék) feladatait a Gyermekjóléti Központ biztosítja. A társult települések közül Nyírtelek, Nagycserkesz és Kálmánháza települések képviselő-testületei a Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás (mikrotársulás) megszüntetéséről döntöttek. A szociális és gyermekvédelmi feladatokat a három településen 2012. január 31. napjától a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ (székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u.2-4.) közvetlenül a NYITÖT fenntartásában látja el. A nyíregyházai kistérség településein biztosított ellátások1

x x

x x xx x x x x

xx

x x x xx x x x

x xx x

x

xxx x

ápolástgondozást nyújtó

átmeneti elhelyezés

utcai szociális

támogató szolgáltatás

x x x

közösségi ellátások

x x x x x x x

nappali ellátás

x x x x x x x

idősek nappali ellátása

falu és tanyagondnok

x x x x x x x

családsegí-tés

x x xx x x x x

jelzőrendszeres hg.

Kálmánháza Nagycserkesz Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Sényő

házisegítségnyújtás

Szolgáltatás megnevezése

étkeztetés

Település

x x xx x x x x

A helyi önkormányzat feladat ellátási kötelezettségének az alábbiak szerint tehet eleget: a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy 1

A táblázat színjelzései: helyi önkormányzat által biztosított kötelező feladat, helyi önkormányzat által biztosított, önként vállalt feladat, társulás keretében biztosított kötelező feladat, társulás keretében biztosított nem kötelező feladat, ellátási szerződés keretében ellátott feladat

2368 c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével. A szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer átalakítását követően (2012. január 31.), jelenleg a szolgáltatások jelentős részét társulásos formában látják el a települési tagönkormányzatok, megvalósítva ezzel a legtöbb feladat tekintetében szakmai és gazdasági hatékonyságot, és biztosítva lakosaiknak az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásokhoz. III.3. Egészségügyi feladatellátás Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás a társulás keretében került megszervezésre. Az ügyeleti ellátás Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, valamint Apagy és Nyírtét Község közigazgatási területére terjed ki, így közel 145 ezer ember ügyeleti ellátása valósul meg. A központi ügyelet nyíregyházán hétköznap naponta 18 és reggel 8 óra között, hétvégén 24 órában történik. A nyíregyházi központi orvosi ügyelet ellátásában részt vesznek a Nyíregyházai kistérség, valamint Apagy és Nyírtét települések háziorvosai és rajtuk kívül ÁNTSZ engedéllyel rendelkező „külsős” orvosok is. A nyíregyházi központi orvosi ügyeleten kívül hétvégén külön orvosi ügyelet működik Nyírteleken reggel 8 és este 20 óra közötti időben, csak a nyírteleki járó-betegek számára. III.4. Területfejlesztési feladatellátás A 2011. év végén életbe lépő jogszabályi változások folytán a területfejlesztési feladatokat kistérségi szinten irányító fejlesztési tanácsok a 2012. év elejével megszűntek. A Társulási Tanács azonban változatlanul fenntartotta a társulási megállapodásban a területfejlesztésre vonatkozó társulási hatáskört, élve azzal a lehetőséggel, hogy ezt jogszabály kifejezetten nem zárta ki, sőt a hazai és közösségi forrásokból származó pályázatok 2012-ben is rendre lehetővé teszik a többcélú kistérségi társulások hozzáférését e pénzügyi eszközökhöz. IV. A Társulási Tanács munkája A Társulási Tanács a társulás legfőbb döntéshozó szerve, mely gyakorolja a jogszabályokban, és a társulási megállapodásban meghatározott hatásköröket. A Társulási Tanács tagjai – a többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó 2004. évi CXL. törvény értelmében – a tagtelepülések polgármesterei, az alábbiak szerint: Dr. Kovács Ferenc – Társulási Tanács Elnöke, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere Ifj. Mikó Gábor – Általános Elnökhelyettes, Nyírtura Község Polgármestere Dubay László – Nyírpazony Község Polgármestere Urszuly Sándorné – Kálmánháza Község Polgármestere Dr. Spinyhért Zsolt – Napkor Község Polgármestere Magyar László – Nyírtelek Város Polgármestere Luzsinszki Lajosné – Nagycserkesz Község Polgármestere Pehely Zoltán – Sényő Község Polgármestere Orosz Mihály – Kótaj Község Polgármestere

2369 A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2012 első félévében hét alkalommal ülésezett, mely üléseken összesen 47 határozatot hozott a feladatellátásával összefüggésben. Összesen hat határozat született a társulás gazdálkodását érintően. Ezek közé tartozott a 2011. évi költségvetési határozat módosítása, a 2012. évi költségvetés elfogadása, és módosítása, a zárszámadás jóváhagyása, valamint a gazdálkodás szabályszerűségéhez szükséges, kötelezettségvállalási jogkört érintő döntések. A Tanács 13 határozatot hozott területfejlesztéssel kapcsolatos ügyekben. Ezek között szerepelt egyes pályázatok benyújtásához való hozzájárulás, /TIOP-3.4.2-11, TÁMOP-5.4.9-11/1, TÁMOP-6.1.2/11/3 jelű, valamint a 4/2012. (III. 1.) BM rendeletben közzétett pályázat jóváhagyása/, az ún. ITRDP programra vonatkozó határozatok, illetve a kistérségi Fejlesztési Tanács megszűnése folytán szükségessé vált döntések, továbbá a kistérségi közlekedésbiztonsági kerékpárút lezárása, és a kistérség területén lévő településekkel együttműködésre irányuló egyes kezdeményezések elbírálása. A Társulási Tanács irányítási jogkörében továbbá 12 személyi jellegű, és ahhoz kapcsolódó döntést hozott. A Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ, a Gyermekjóléti Központ, illetve a Szociális Gondozási Központ átszervezése kapcsán került sor ideiglenes vezetői megbízások, illetve a pályázati eljárások lefolytatását követően határozott időre szóló vezetői megbízások adására, illetve a Társulás Munkaszervezetére vonatkozóan vezetői megbízásról történő lemondás elfogadására, és a jelenlegi vezető kinevezésére került sor. A NYITÖT és a Munkaszervezet alapdokumentumainak jóváhagyásával, módosításával kapcsolatosan hat alkalommal határozott a Tanács, ennek során a társulási megállapodás, az SZMSZ-ek, illetve a közbeszerzési terv elfogadására, módosítására került sor. A Társulási Tanács beszámoltatás keretében folyamatosan nyomon követte határozatainak a felelősök általi végrehajtását, elfogadta az éves belső ellenőrzési jelentést, a NYITÖT intézményeinek, és általa finanszírozott szervezeteknek időarányos beszámolóját, illetve – a települések számára – ajánlás jelleggel a tanács munkájáról szóló beszámolót. E körben összesen hat döntés meghozatalára került sor. Vagyonhasznosítás, vagyonhasználat terén két alkalommal gyakorolta hatáskörét a Tanács, és szintén két alkalommal utasította el nem állami intézményeknek a kistérség területén történő feladatellátására vonatkozó kérelmét. A szociális törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve a Tanács határozattal jelölte ki továbbá a szociális ellátásokkal kapcsolatos rendeletalkotásra jogosult települési önkormányzatot (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát). V. A Társulási Tanács Munkaszervezete A Ttv. 10. § (1) bekezdése alapján a társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy - a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a társulási tanács költségvetési szerveként létrehozott, elkülönült munkaszervezet közreműködésével látja el. A Társulási Tanács ez utóbbi szervezeti megoldást választotta, így a Munkaszervezet (4400 Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. szám alatti székhelyén) elkülönült egységként látja el a társulás munkájához, a döntések előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges feladatokat, illetve gondoskodik a fejlesztési programokban, projektekben meghatározott célok és feladatok teljesüléséről, valamint részt vesz a kistérségi projektek menedzselésében, megvalósításának szervezésében. Ennek keretében

2370 folyamatos kapcsolatot tart fenn a NYITÖT tagönkormányzataival, a NYITÖT fenntartásában lévő intézmények vezetőivel, civil szervezetekkel, vállalkozókkal. Ellátja továbbá a Társulás intézményfenntartói tevékenységének adminisztratív feladatait, az ágazati jogszabályokban a fenntartó számára meghatározott, valamint az önkormányzat által átruházott hatásköröket, illetve előkészítési és végrehajtja a Társulási Tanács ezt érintő döntéseit. A Munkaszervezet a szakmai munkához kapcsolódó gazdasági tevékenység keretében  elkészíti a Társulás költségvetését,  elvégzi a gazdálkodásához kapcsolódó könyvelési feladatokat,  gondoskodik a főkönyvi kivonatok negyedévenkénti elkészítéséről,  a Társulási Tanács felé költségvetési beszámolási tevékenységet végez,  elvégzi a Társulás pénzforgalmával kapcsolatos feladatokat (különösen a bankszámla és az ügyfélterminál kezelése, a házipénztárhoz kapcsolódó tevékenység ellátása),  kezeli a pénztárforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó analitikus nyilvántartások,  a Kincstár felé adat- és információszolgáltatást végez,  a NYITÖT tulajdonába tartozó készlet nyilvántartási feladatokat BEFESZ tárgyi eszköznyilvántartó program kezelésével végzi. VI. Pályázatok A társulási szintű területfejlesztési feladatellátás keretében lezárásra kerültek a 2011. évről áthúzódó pályázatok, megtörténtek ezek pénzügyi és szakmai elszámolásai, továbbá a NYITÖT pályázatot nyújtott be egyes támogatások, források elnyerésére, az alábbiak szerint: Pályázat, forrás megnevezése

Pályázat státusza

1.) 7/2011. (III.9.) BM rendelet alapján a Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása – az Egyesített Szociális Intézmény (Nyírtura) és a Szociális Gondozási Központ

támogatási szerződés lezárva, záró beszámoló elfogadva

(Nyíregyháza) infrastrukturális fejlesztése

2.) területfejlesztési intézményrendszeri feladatok támogatása –

támogatási szerződés lezárva,

NFM_SZERZ/794/2011

záró beszámoló elfogadva

Családok Átmeneti Otthona korszerűsítése – TIOP-3.4.2-

benyújtott pályázat, elbírálása

11/1-2012-0085 (Nyíregyháza)

folyamatban

3.) Bentlakásos Otthon fejlesztése és korszerűsítése Nyírturán, az idősek életminőségének javítása, valamint a gazdaságos

benyújtott pályázat, elbírálása

és környezetbarát működés érdekében – TIOP-3.4.2-11/1-

folyamatban

2012-0127

4.) Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4 szám alatti székhelyének korszerűsítése –

benyújtott pályázat, elbírálása folyamatban

2371 TIOP-3.4.2-11/1-2012-0310

5.) 4/2012. (III.1.) BM rendelet alapján a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására igényelt támogatás –

elutasítva

NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ fejlesztése

6.) Kistérségi összefogással az egészségért – befektetés a jövőbe – TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0018

benyújtott pályázat, elbírálása folyamatban

VII. A társulás jövőbeni tervei, céljai A Társulás különböző feladatok közös ellátására jött létre. Markánsan a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer, valamint az egészségügyi alapellátás keretében az ügyeleti ellátás működtetése valósul meg leginkább a Társulás keretében. A jövőre vonatkozó elképzelések között is elsősorban ezen intézmények illetve ezen területekhez kapcsolódó projektek megvalósítását tűzzük ki célul. Pályázatok terén: 1.) A TÁMOP-6.1.2 A helyi közösségekben végzett egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenység megvalósulása  helyi intézményi környezetbe beépülve,  az egészségügyi alapellátással, és a helyben tevékenykedő, az egészségmegőrzésében és fejlesztésében érdekelt társadalmi szervezetekkel együttműködve,  a helyi döntéshozást informálva,  szakmailag támogatott módon  rendszerszintű fejlesztés keretében történjen meg, amely megteremti az alapot a hosszú távú, közfinanszírozott működéshez. Ennek keretében az egészségügyi ellátórendszerhez integráltan egészségfejlesztési irodák jönnek létre, amelyek koordinálják a kistérség egészségfejlesztési programjait, összekötő kapocsként működnek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg szakellátás (önálló és fekvőbeteg szakellátáshoz integrált) és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek között. A pályázat benyújtásra került, jelenleg az értékelés folyik. 2.) A Társulás célja a szolgáltatások működtetéséhez megfelelő tárgyi és elhelyezési feltételek biztosítása. A TIOP-3.4.2-11/1- Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése pályázat keretében 3 intézmény infrastrukturális fejlesztését tervezzük megvalósítani (Családok Átmeneti OtthonaNyíregyháza, illetve Nyírtelek és Nyírtura bentlakásos intézményei). A pályázatok benyújtásra kerültek, jelenleg az értékelésük folyik. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások terén: A rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek kihasználásával a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretei között működő 8. számú Nefelejcs Bölcsődében 10 fő

2372 férőhely emelés engedélyezése, valamint a Szociális Gondozási Központ 3. számú és 6. számú Idősek Klubjában pszichiátria betegek nappali ellátása mint új szociális alapszolgáltatás engedélyeztetése van folyamatban. Ezen kívül a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ idősek nappali ellátása szolgáltatás új telephelyen 10 főről 30 főre történő férőhely emelésének engedélyeztetése is szintén folyamatban van. A társulások jövőjét nagyban befolyásolja a 2013. évi költségvetési törvény tervezete, illetve annak estleges módosulása. A 2012. júliusában benyújtott törvényjavaslat alapján a társulási formában való feladatellátást a költségvetés nem támogatja, annak szellemében azt a társult települések önkéntes vállalása és társulásban történő feladatellátás esetleges megtakarítása ösztönözheti. Továbbá a szakellátási feladatok állami fenntartásba történő átadását is célul tűzi ki a törvényjavaslat. Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának 2012. szeptember hónapban benyújtott módosító javaslata szerint azonban úgy tűnik, hogy mégis csak megmarad a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok társulási formában való ellátásának magasabb összegben történő támogatása, illetve a szakellátás közül az idősellátást nyújtó intézmények önkormányzati és társulás általi fenntartásának lehetősége. Amennyiben a jövő évi költségvetési törvény a fenti módosításokkal kerül elfogadásra, úgy az előzetes számítások szerint a társult formában történő feladatellátás éves szinten 70 millió forint többlettámogatást eredményezhet. A munkaszervezet működtetésére, fenntartására a módosítás továbbra sem tartalmaz forrást, azonban a többlettámogatás figyelembevételével indokolt lehet annak a társult települések általi finanszírozása. VIII. Beszámoló a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. I. félévi költségvetésének végrehajtásáról A NYITÖT társulási szintű pénzforgalmi mérlege szerint a teljesítés az időarányos adatoknak megfelelő, hiszen a költségvetés bevételi oldala 46,38%-ra, kiadási oldala pedig 42,10%-ra teljesült. Az I. félévi gazdálkodási adatokat jelentősen befolyásolta, hogy a társulás szociális intézményhálózata 2012.01.01. napjával átalakult. Időrendi sorrendben az alábbi intézményi átszervezések történtek.  2011.12.31. napjával a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ ( székhely: Nyírtelek) sényői és nyírturai telephelyén lévő házi segítségnyújtás átkerült a NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ ( székhely: Sényő) szervezeti keretei közé.  2012.01.31. napjával a Szociális Gondozási Központhoz (székhely: Nyíregyháza ) szervezeti keretei közzé került át: - Mentálhigiénés Központ (székhely: Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41.) /közösségi ellátás, támogató szolgálat/ - Értelmi Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye (székhely: Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41.) /szociális foglalkoztatás/ - Kék Szirom Lakóotthon (székhely: Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-27. ) /fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona/

2373 -

Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona (székhely: Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-35.) - Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona (székhely: Nyíregyháza-Oros, Rozsnyai u. 8.)  2012.01.31. napjával a másik nyíregyházi intézmény is bővült, a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretei közzé került át: - Őzike Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Vécsey köz 31.) - Napsugár Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Dália u. 1.) - Hóvirág Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Malom u. 5.) - Nefelejcs Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36.) - Micimackó Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Stadion u. 8.) - Katica Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Tőke u. 1.) - Babaház Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Krúdy Gy. U. 30.) - Bóbita Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Tass u. 1-3.) - Aprajafalva Bölcsőde (székhely: Nyíregyháza, Fazekas J. t. 13.)  2012.02.01. napjától a korábban Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás keretében működtetett nyírtelki székhelyű házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás, idősek nappali ellátása és idősek bentlakásos ellátása átkerült a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezeti keretei közé úgy, hogy annak neve is megváltozott Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtá. 2012. I. félév végén a társulás költségvetési szervei - a törzskönyvi nyilvántartások bejegyzései alapján - gazdálkodás szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatóak: A., Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek: - Munkaszervezet - Szociális Gondozási Központ B., Önállóan működő költségvetési szervek: - Munkaszervezethez kapcsolódva: Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Szociális Gondozási Központhoz kapcsolódva: Gyermekjóléti Központ A Társulás bevételi előirányzatainak teljesítése A 2012. évi költségvetési pénzügyi mérleg (1. számú melléklet) bevételi oldala időarányos teljesítést mutat. A költségvetési bevételek a Társulásnál ( 4. számú melléklet) 745.652 e Ft-tal 50,33 %-os, a Munkaszervezetnél (5. számú melléklet) 15.145 e Ft-tal 49,10%-os, összesített társulási szinten 1.441.291 e Ft-tal 46,38%-os teljesítésen állnak. √ Az INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELei között a Társulásnál 31.340 e Ft szerepel, mely a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 2011. évi áfa visszaigénylésére érkezett. Társulási szinten összesen 160.924 e Ft-ot bevételeztünk, melynek túlnyomó többségét a szociális intézmények szedtek be térítési díjként, így összességében a bevétel 53,06%-os teljesítést mutat.

2374 √ A 2012. évre előirányzott KÖZPONTI TÁMOGATÁS összegeit a Magyar Államkincstár havi rendszerességgel utalja a Társulás számlájára. Központi támogatásként az I. félév végéig 292.523 e Ft érkezett. Jogcímek szerinti részletezettségét az alábbi táblázat mutatja. lőirányzat-csoport, kiemelt előirányzat megnevezése 1 Bevételek Normatív állami hozzájárulás Központosított előirányzat Szociális továbbképzés szakvizsga Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés Többcélú kistérségi társulások ált. feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások szoc. Intézm. feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások szoc. alapszolg. feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátás feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások belsőellenőrzési feladatainak támogatása Egyéb központi támogatás BEVÉTELEK ÖSSZESEN:

2012. évi tervadat

2012. évi módosított előirányzat

2012. I. félévi teljesítés

2

3

4

257 866

585 813 488 641

179 721 488 163

5 100

701

23 400

23 400

12 238

52 938

52 938

27 687

67 291

67 251

35 172

30 162

30 162

15 775

431 983

20 578 786 371

20 578 292 523

326

A táblázatból látható, hogy a módosított előirányzat az eredeti előirányzathoz képest közel kétszeresére emelkedett, ennek oka az, hogy a 2012. évi normatíva igényléskor – 2011. október – az intézményhálózat átszervezése még nem történt meg, így csak, a már kistérségi fenntartásban lévő intézmények után volt igényelhető az állami támogatást. A finanszírozáshoz szükséges normatívát a korábbi fenntartók igényelték meg, így a normatíva pótigénylés megnyílásának lehetőségéig azt működési célú pénzeszköz átadásként biztosították a Társuláson keresztül az intézmények részére. között a társulásnál √ A VÉGLEGESEN ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK jelentkeznek az önkormányzatok részéről a fenntartásba átadott intézményeik működési kiadásaihoz biztosított pénzeszközök, valamint a társulás tagjainak hozzájárulása a kistérségi társulás működési kiadásaihoz ( 2. számú melléklet ) összesen 405.888 e Ft-tal. A fentieken túl itt jelentkezik a 2011. évben megnyert – BM által kiírt Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések című pályázat önerő része, 4.941 e Ft összegben, melyet a két érintett önkormányzat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nyírtura Község Önkormányzata biztosított a NYITÖT részére, így összességében 410.829 e Ft-os a teljesítés. A Munkaszervezetnél átvett pénzeszközként a társulástól kapott intézményi támogatás szerepel 2.907 e Ft-tal, mely az állami normatív támogatással

2375 együtt biztosítja a Munkaszervezet költségvetési egyensúlyát. Az átvett pénzeszközök összesített társulási szinten 726.556 e Ft-tal, 56,47 %-on teljesültek. 

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATTÓL HAZAI PROGRAMOKRA ÁTVETT MŰKÖDÉSI CÉLÚ PÉNZESZKÖZként a Társulás az országos közfoglalkoztatási program pályázat keretei között 2.666 e Ft-ot bevételezett, amelyből 20 fő regisztrált álláskereső foglalkoztatása valósult meg 7 önkormányzat illetékességi területén.

√ Az INTÉZMÉNYFINANSZÍROZÁSRA ÁTVETT PÉNZESZKÖZ 608.143 e Fttal, 44,60 %-os szinten teljesült. Ezen jogcímen vették át a társulás által fenntartott intézmények a társulástól kapott pénzeszközöket, így ez a társulás költségvetésében ugyanezen összeggel kiadási oldalon is szerepel. √

A KIEGYENLÍTŐ, ÁTFUTÓ, FÜGGŐ BEVÉTELEK társulási szintű összevont féléves egyenlege 2.645 e Ft.

A Társulás kiadási előirányzatainak teljesítése A költségvetési kiadások ( 1. számú melléklet ) a módosított előirányzathoz képest a Társulásnál és a Munkaszervezetnél is 44,98 %-os a teljesültek. Összesített társulási szinten 1.324.021 e Ft-tal 42,10 %-os teljesítési rátát mutatnak. A kiadási pénzeszközök arányban állnak az időszakhoz képest rendelkezésre álló bevételi pénzeszközökkel. √ A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK képezik az intézmények kiadásainak nagy részét, ezért igen fontos, hogy a teljesítési adatok az előirányzathoz képest időarányos teljesítést mutatnak. Ezen jogcímen a társulásnál nem került sor kifizetésre, mert a közfoglalkoztatás keretében felmerült bérköltségek, csak a 2012. július hónapban kerülnek először könyvelésre. A Munkaszervezetnél ( 5. számú melléklet ) 46,39%-os, a Szociális Gondozási Központnál 45,39%-os, a Gyermekjóléti Központnál 42,85 %-os, a NYITÖT Szociális Szolgáltató Központnál 45,16 %-os, és a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központnál 45,73%-os a teljesítés. Összesített társulási szinten 409.964 e Ft-tal 44,20 %os a teljesítés. √ A MUNKAADÓT TERHELŐ JÁRULÉKOKra a Munkaszervezetnél 2.042 e Ft került kifizetésre. A már részletezett személyi juttatások időarányos teljesítése miatt az intézményeknél is hasonló a teljesítés, hiszen összesített társulási szinten 108.655 e Ft-tal 46,05 %-os. √ A DOLOGI KIADÁSOk között a Munkaszervezetnél irodaszerek, nyomtatványok, a közüzemi szolgáltatások díja, valamint az informatikai hálózat karbantartása és a pénzügyi szolgáltatások díja merült fel 2.491 e Ft összegben, 31,16 %-os teljesítéssel. A dologi kiadások teljesítése mind a négy szociális intézménynél 40 % alatti, így a társulási szintre összesített adatok alapján 157.306 e Ft-tal, 29,72 %-os a teljesítés.

2376 √ EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK között Társulási szinten 4.515 e Ft került kifizetésre, mely teljes egészében a Szociális Gondozási Központnál merült fel. A FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ( 3. számú melléklet ) között került beszerzése a Munkaszervezetnél az irattári szekrényrendszer 521 e Ft, és egy Toshiba e 351 c fénymásoló-nyomtató 422 e Ft, valamint az iktatórendszer licensz 330 e Ft összegben. A Társulás a közfoglalkoztatási program keretében 4 db Husqvarana fűkaszát vásárolt, 519 e Ft értékben, melyet az eszközzel nem rendelkező önkormányzatok részére adott át a használatra a Társulás. A Szociális Gondozási Központnál ezen kiadások körében került beszerzésre 2 db WIN 7 operációs rendszer 342 e Ft összegben, valamint itt merültek fel az új gépkocsi beszerzésének 136 e Ft összegű járulékos költségei is. A fentieken túl itt jelentkeztek még a NYITÖT-nél a 2011. évben megnyert – BM által kiírt - Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések című pályázat költségei is, 17.433 e Ft összeggel, melynek keretében a belül a nyírturai családsegítő szolgálat, és a nyíregyházi Szociális Gondozási Központ 3. számú Idősek Klubjának felújítása valósult meg. A nyírturai kivitelezés már 2011. évben megkezdődött,a nyíregyházi kivitelezés pedig teljes egészében 2012. évre áthúzódó tétel volt. Társulási szintre összesítve a felhalmozási kiadások 19.745 e Ft-tal, 95,23 %-on teljesültek. √ Az INTÉZMÉNYFINANSZÍROZÁSRA ÁTADOTT PÉNZESZKÖZök társulási szinten 608.143 -tal, 44,60 %-os szinten teljesültek, amelyből többek között a Szociális Gondozási Központ részére 441.378 e Ft, a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ részére 66.551 e Ft, a , a NYITÖT Szociális Szolgáltató Központnak 28.147 e Ft, Human-Net Alapítvány részére 29.156 e Ft, a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézménynek 1.036 e Ft, az Egységes Pedagógiai Szolgálatnak 26.663 e Ft, és a Munkaszervezetnek 15.145 e Ft összegű pénzeszközt adott át a Társulás. √ A KIEGYENLÍTŐ, ÁTFUTÓ, FÜGGŐ KIADÁSOK féléves egyenlege 15.693 e Ft összegű kiadást tartalmaz. Összegzés: A 2012. évi költségvetés I. féléves beszámolójának teljesítési adatai alapján megállapítható, hogy a Társulás tervezett feladatait megvalósította, a feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi források biztosítottak voltak. A Társulás gazdálkodása az időszakos bevételekhez képest visszafogott.

2377 1. számú melléklet

BEVÉTELEK Sorszám 1

Bevételi jogcím

1. 2. 3.

2 I. Intézményi működési bevételek II. Saját bevételek III. Támogatások, kiegészítések (3.1+…+3.4)

3.1.

Eredeti 2012. Módosított évi előirányzat előirányzat 3 4

Teljesítés 2012.06.30.

Teljesítés %-ban

5

6

305 112

303 306

160 924

53,06

775 902

1 484 433

548 637

36,96

Normatív hozzájárulások (kétszeres az intézményfinanszírozás miatt)

485 792

1 172 982

366 211

3.2.

Normatív kötött felhasználású támogatás (kétszeres az intézményfinanszírozás miatt)

290 110

290 385

154 202

3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Fejlesztési célú támogatások Egyéb központi támogatás IV. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek (3.1+…+3.3) Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Társulás sajátos felhalmozási és tőkebevételei Pénzügyi befektetések bevételei

21 066

28 224

133,98

5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.3. 5.4.

V. Véglegesen átvett pénzeszközök (5.1+5.2+5.3+5.4) Támogatásértékű működési bevételek (5.1.1.+…+5.1.4.) OEP-től átvett pénzeszköz EU támogatás Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszköz Egyéb kvi szervtől átvett támogatás Támogatásértékű felhalmozási bevételek (5.2.1.+…+5.2.4.) OEP-től átvett pénzeszköz EU támogatás Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszköz Egyéb kvi szervtől átvett támogatás Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Felhalm. célú pénzeszk. átvétel államháztartáson kívülről

1 902 635 1 897 969

1 286 577 1 281 636

726 556 721 615

56,47 56,30

1 897 969 4 666

1 281 636 4 941

721 615 4 941

56,30 100,00

4 666

4 941

4 941

100,00

6.

VI. Kölcsön (munkavállalóknak adott) visszatérülése

7. 8. 9. 10.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+2+3+4+5+6) VII. Előző évi várható pénzmaradvány. igénybevétele VIII. Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele IX. Finanszírozási célú műveletek bevétele (10.1.+10.2.)

2 983 649 33 305

3 074 316 33 305

1 436 117 2 529

46,71 7,59

10.1.

Működési célú pénzügyi műveletek bevételei (10.1.1.+…10.1.3.)

10.1.1.

Forgatási célú belföldi, külföldi értékpapírok kibocsátása, értékesítése

10.1.2. 10.1.3.

Kapott kölcsön, nyújtott kölcsön visszatérülése Egyéb működési célú pénzügyi műveletek bevételei

10.2. 10.2.1.

53,10

Felhalmozási célú pénzügyi műveletek bevételei (10.2.1.+…+10.2.3.) Értékpapír kibocsátás, értékesítés

10.2.2.

Kapott kölcsön, nyújtott kölcsön visszatérülése

10.2.3.

Egyéb felhalmozási célú pénzügyi műveletek bevételei

2645

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek 11.

31,22

BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (7+8+9+10)

3 016 954

3 107 621

1 441 291

46,38

2378 KIADÁSOK Sorszám 1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5 1.6. 1.7. 1.8.

Kiadási jogcímek 2 I. Működési célú kiadások (1.1+…+1.4) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások 1.4-ből: - Lakosságnak juttatott támogatások - Szociális, rászorultság jellegű ellátások - Működési célú pénzmaradvány átadás

Módosított előirányzat


Teljesítés %-ban

4

5

6

3 1 688 975 906 549 231 139 528 393 22 894

1 715 599 927 463 235 928 529 314 22 894

680 440 409 964 108 655 157 306 4 515

39,66

17 967 17 168 799

20 735 18 949 1 786

19 745 17 433 2 312

95,23

8 248 8 248

7 659 7 659

1 301 764

1 363 628

608 143

44,60

3 016 954

3 107 621

1 308 328

42,10

4. IV. Egyéb kiadások 5. V. Kölcsön (munkavállalóknak adott kölcsön) KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+2+3+4+5) 6. 7. VI. Finanszírozási célú műveletek kiadásai (7.1+7.2) 7.1. Működési célú pénzügyi műveletek kiadásai (7.1.1.+…+.7.1.3.) 7.1.1. Forgatási célú belföldi, külföldi értékpapírok vásárlása 7.1.2. Kölcsön nyújtás 7.1.3. Egyéb működési célú pénzügyi műveletek kiadásai

92,00 129,45

0,00 0,00

Felhalmozási célú pénzügyi műveletek kiadásai (7.2.1.+…+7.2.3.)

7.2.1.

Értékpapír vásárlása

7.2.2.

Kölcsön nyújtás

7.2.3.

Egyéb felhalmozási célú pénzügyi műveletek kiadásai Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

8.

44,20 46,05 29,72 19,72

- Működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre

1.9. - Működési célú támogatásértékű kiadás 1.10. - Garancia és kezességvállalásból származó kifizetés 1.11. - Kamatkiadások 1.12. - Pénzforgalom nélküli kiadások 2. II. Felhalmozási és tőke jellegű kiadások (2.1+…+2.7) 2.1. Felújítás 2.2. Intézményi beruházási kiadások 2.3. Támogatásértékű felhalmozási kiadás 2.4. Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 2.5. Pénzügyi befektetések kiadásai 2.6. Felhalmozási célú pénzmaradvány átadás 2.7. EU-s támogatásból megvalósuló projektek kiadásai III. Tartalékok (3.1+...+3.2) 3. 3.1. Általános tartalék 3.2. Céltartalék

7.2.

2012. évi előirányzat

KIADÁSOK ÖSSZESEN: (6+7)

15 693 3 016 954

3 107 621

1 324 021

42,10

2379

2. számú melléklet Ezer forintban ! Önkormányzat

Eredeti előirányzat



Kálmánháza Község Önkormányzata

207

207

52

Kótaj Község Önkormányzata

479

479

0

Nagycserkesz Község Önkormányzata

197

197

49

Napkor Község Önkormányzata

403

403

201

12 505

12 505

Nyírpazony Község Önkormányzata

368

368

92

Nyírtelek Város Önkormányzata

750

750

188

Nyírtura Község Önkormányzata

199

199

50

Sényő Község Önkormányzata

153

153

36

15 259

15 259

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

ÖSSZESEN:

*A 2004. évi CVII. tv. 4. § (4) bekezdésében foglaltak alapján.

3126

3 794

2380 3. melléklet Ezer forintban ! Beruházás megnevezése

Teljes költség

Kivitelezés kezdési és befejezési éve

Eredeti 2012. évi előirányzat

Módosított 2012. évi előirányzat

Felhasználás 2012. VI.30-ig

1

2

3

4

5

6

Irattári szekrényrendszer (Munkaszervezet)

Toshiba e 351 c fénymásoló (Munkaszervezet) Husqvarna Fűkasza 4 db (Társulás) Iktatórendszer licensz (Szoc. Gond. Közp.) operációs rendszer WIN 7 (Szoc. Gond. Közp.) operációs rendszer WIN 7 (Szoc. Gond. Közp.) új gépkocsi beszerzés járulékos költsége (Szoc. Gond. Közp.)

ÖSSZESEN:

649

2012

464

649

649

521

2012

464

464

519

2012

519

519

330

2012

330

76

2012

76

266

2012

136

2012

100

100

266 136

2 440

749

1 732

2 312

Felújítási kiadások teljesítése célonként Ezer forintban ! Felújítás megnevezése

Teljes költség

Kivitelezés kezdési és befejezési éve

Eredeti 2012. évi előirányzat

Módosított 2012. évi előirányzat

Felhasználás 2012. VI.30-ig

1

2

3

4

5

6

BM-es pályázat alapján Nyírtura Családsegítő szolg. Felújítása BM-es pályázat alapján Szoc. Gondozási Közp. idősek klubja felújítása

ÖSSZESEN:

12 326

kezd: 2011, bef:2012

6 163

6 262

6 262

11 005

2012

11 171

11 171

11 171

17 334

17 433

17 433

23 331

4. számú melléklet Kistérségi Társulás

01

Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás

--------

eFt Kiemelt Előirányzatelőiránycsoport zat

Előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat megnevezése


3

4

Teljesítés Teljesítés Módosított 2012.06.30 %-ban előirányzat .

száma 1

5

6

7

2381 Bevételek 1

Intézményi működési bevételek (1.1.+…+.1.4.) 1.1.

32 937

31 131

31 340

32 937

31 131

31 340

100,67

Közhatalmi bevételek

1.2.

Egyéb saját bevétel

1.3.

Általános forgalmi adó-bevételek, visszatérülések

1.4.

Hozam- és kamatbevételek Támogatások, kiegészítések (2.1.+2.2.)

431 984

786 372

299 681

38,11

2.1.

Társulati támogatás

431 984

786 372

292 523

37,20

2.2.

Egyéb központi támogatás

2

3

7 158

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek (3.1.+…+3.3.) 3.1.

Tárgyi eszközök, immateriális javak érték.

3.2.

Pénzügyi befektetésekből származó bevétel

3.3.

Felhalmozási célú pénzeszközátv. államh. kívülről

4

Véglegesen átvett pénzeszközök (4.1.+…+4.5.) 4.1.

Támogatásértékű működési bevételek

4.2.

Támogatásértékű felhalmozási bevételek

4.3.

EU-s forrásból származó bevétel

4.4.

Működési célú pénzeszközátvétel

4.5.

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel

5

Kölcsön visszatérülés KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+…+5)

6

915 095

630 597

410 829

910 429

625 656

405 888

4 666

4 941

4 941

1 380 016

1 448 100

741 850

7.1.

Előző évi pénzmaradvány, váll. maradvány (7.1.+7.2.) Előző évi várható pénzmaradvány. igénybevétele

7.2.

Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele

BEVÉTELEK ÖSSZESEN:

51,23

1 273

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek 7

65,15

33 305

33 305

2 529

33 305

33 305

2 529

1 413 321

1 481 405

745 652

50,33

94 389

99 821

38 325

38,39

38 325

44,25

Kiadások 1

Működési célú kiadások (1.1.+…+1.5.) 1.1. 1.2.

Dologi kiadások

1.4.

Ellátottak pénzbeli juttatása

1.5.

Egyéb működési célú kiadások

2.1.

Intézményi beruházási kiadások

2.2.

Felújítások

Felhalmozási célú kiadások

2.3. 2.4. 4

4 365

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájáurlási adó

1.3.

2

3

Személyi juttatások

1 179 86 141

86 618

8 248

7 659

17 168

17 956

17 952

99,98

523

519

99,24

17 168

17 433

17 433

100,00

1 301 764

1 363 628

608 143

44,60

EU-s tám.-ból megvalósuló programok, projektek kiadásai Egyéb fejlesztési célú kiadások Kölcsön Intézményeknek, munkaszervezetnek adott támogatás

1 897

Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások 5

Éves létszám előirányzat (fő) Közfoglalkoztatottak létszáma (fő)

KIADÁSOK ÖSSZESEN:

1 413 321

1 481 405

666 317

44,98

2382 5. melléklet 02

Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete

Munkaszervezet

--------

Ezer forintban ! Előirán Kiemelt yzat- előiránycsoport zat


Eredeti Módosított előirányzat előirányzat


Teljesítés %-ban

6

7

száma 1

2

3

4

5

Bevételek 1 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2 2.1. 2.2. 3

Intézményi működési bevételek (1.1.+…+.1.4.) Közhatalmi bevételek Egyéb saját bevétel Általános forgalmi adó-bevételek, visszatérülések Hozam- és kamatbevételek Támogatások, kiegészítések (2.1.+2.2.) Társulati támogatás Egyéb központi támogatás

148

148

148

148

23 400 23 400

23 400 23 400

12 238 12 238

52,30 52,30

7 012 7 012

7 298 7 298

2 907 2 907

39,83 39,83

30 560

30 846

15 145

49,10

30 560

30 846

15 145

49,10

29 861 17 726

29 683 17 300

12 559 8 026

42,31 46,39

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek (3.1.+…+3.3.) 3.1. 3.2. 3.3.

5

Tárgyi eszközök, immateriális javak érték. Pénzügyi befektetésekből származó bevétel Felhalmozási célú pénzeszközátv. államh. kívülről Véglegesen átvett pénzeszközök (4.1.+…+4.5.) Támogatásértékű működési bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevételek EU-s forrásból származó bevétel Működési célú pénzeszközátvétel Felhalmozási célú pénzeszközátvétel Kölcsön visszatérülés

6

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+…+5)

4 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

7

Előző évi pénzmaradvány, váll. maradvány (7.1.+7.2.) 7.1. 7.2.

Előző évi várható pénzmaradvány. igénybevétele Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele

BEVÉTELEK ÖSSZESEN: Kiadások 1 1.1.

Működési célú kiadások (1.1.+…+1.5.) Személyi juttatások

1.2.


4 586

4 390

2 042

46,51

1.3. 1.4. 1.5.

7 549

7 993

2 491

31,16

2.1. 2.2.

Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási célú kiadások Intézményi beruházási kiadások Felújítások

699 699

1 163 1 163

1 315 1 315

113,07 113,07

2.3.

EU-s tám.-ból megvalósuló programok, projektek kiadásai

2.4.

Egyéb fejlesztési célú kiadások Kölcsön KIADÁSOK ÖSSZESEN:

30 560

30 846

13 874

44,98

7

7

7

100,00

2

3 4


2383 6. melléklet Kistérségi Társulás

01 03

Szociális Gondozási Központ (Társulás Költségvetési szerve)

Előir ányza Kiemelt telőiránycsopo zat rt száma 1

Ezer forintban !





Teljesítés %-ban

3

4

5

6

7

124 996

124 996

65 433

52,35

124 892 104

124 892 104

65 433 0

52,39 0,00

157 716 157 716

212 079 212 079

96 755 96 755

45,62 45,62

372 197 326 184

325 942 279 929

132 010 125 102

40,50 44,69

46 013

46 013

6 908

15,01

654 909

663 017

294 198

44,37

2

Bevételek 1

5

Intézményi működési bevételek (1.1.+…+.1.4.) Közhatalmi bevételek Egyéb saját bevétel Általános forgalmi adó-bevételek, visszatérülések Hozam- és kamatbevételek Támogatások, kiegészítések (2.1.+2.2.) Társulati támogatás Egyéb központi támogatás Felhalmozási és tőkejellegű bevételek (3.1.+…+3.3.) Tárgyi eszközök, immateriális javak érték. Pénzügyi befektetésekből származó bevétel Felhalmozási célú pénzeszközátv. államh. kívülről Véglegesen átvett pénzeszközök (4.1.+…+4.5.) Támogatásértékű működési bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevételek EU-s forrásból származó bevétel Működési célú pénzeszközátvétel Felhalmozási célú pénzeszközátvétel Kölcsön visszatérülés

6


1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2 2.1. 2.2. 3 3.1. 3.2. 3.3. 4 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek

772

Előző évi pénzmaradvány, váll. maradvány (7.1.+7.2.)

7 7.1. 7.2.



654 909

663 017

294 970

44,49

654 809 384 084

662 917 390 468

269 997 177 251

40,73 45,39

95 592

97 316

47 996

49,32

162 417

162 417

40 235

24,77

12 716 100 100

12 716 100 100

4 515 402 402

35,51 402,00 402,00

654 909

663 017

13 370 283 769

42,80

222

222

222

100,00

Kiadások 1 1.1.

Működési célú kiadások (1.1.+…+1.5.) Személyi juttatások

1.2.


1.3. 1.4. 1.5. 2.1. 2.2.

Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási célú kiadások Intézményi beruházási kiadások Felújítások

2.3.


2.4. 3

Egyéb fejlesztési célú kiadások Kölcsön Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

4


2



01 03

Gyermekjóléti Központ (Társulás Költségvetési szerve)

Ezer forintban ! Előirány Kiemelt zatelőiránycsoport zat száma 1


2

3

Eredeti Módosított Teljesítés Teljesítés előirányzat előirányzat 2012.06.30. %-ban 4

5

6

7

66 364

66 364

34 494

65 539

65 539

34 479

825

825

Bevételek 1

Intézményi működési bevételek (1.1.+…+.1.4.) 1.1. 1.2.


1.3.


1.4.

Hozam- és kamatbevételek

2

51,98

Közhatalmi bevételek 0 15

Támogatások, kiegészítések (2.1.+2.2.)

85 656

332 696

87 345

26,25

2.1.


85 656

332 696

87 345

26,25

2.2.


3



3.2.


3.3.

Felhalmozási célú pénzeszközátv. államh. kívülről Véglegesen átvett pénzeszközök (4.1.+…+4.5.)

477 177

241 443

138 730

57,46

4.1.


477 177

241 443

138 730

57,46

4.2.


4.3.


629 197

640 503

260 569

40,68

4

4.4.


4.5. 5

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel Kölcsön visszatérülés

6

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+…+5) Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek

600

Előző évi pénzmaradvány, váll. maradvány (7.1.+7.2.)

7 7.1.

Előző évi várható pénzmaradvány. igénybevétele

7.2.



629 197

640 503

261 169

40,68

Kiadások 1

Működési célú kiadások (1.1.+…+1.5.)

629 197

638 987

241 942

37,86

1.1.


362 797

370 505

158 748

42,85

1.2.


92 721

94 803

41 134

43,39

163 501

163 501

42 060

25,72

10 178

10 178

1.3.

Dologi kiadások

1.4.


1.5. 2

Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási célú kiadások

2.1.


2.2.

Felújítások

2.3.


2.4.

Egyéb fejlesztési célú kiadások

3

Kölcsön

4


1 516 1 516

76

Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások


0,00 76

726 629 197

640 503

242 744

37,90

273

273

273

100,00


01 03

NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ (Társulás Költségvetési szerve)

Előirán Kiemelt yzat- előiránycsoport zat száma 1





Teljesítés %-ban

3

4

5

6

7

2

1

Ezer forintban !

Bevételek Intézményi működési bevételek (1.1.+…+.1.4.)

35 527

35 527

14 858

41,82

35 527

35 527

14 858

41,82


44 416

56 177

28 147

50,10

2.1.


44 416

56 177

28 147

50,10

2.2.


3.1.


24 417

13 289

0

0,00

24 417

13 289

0

104 360

104 993

43 005

40,96

104 360

104 993

43 005

40,96

104 360

104 993

37 085

35,32

1.1.

Közhatalmi bevételek

1.2.


1.3.


1.4.

Hozam- és kamatbevételek

2

3



3.3.


4



4.2.


4.3.


4.4.


4.5. 5


6

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+…+5) Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Előző évi pénzmaradvány, váll. maradvány (7.1.+7.2.)

7 7.1.

Előző évi várható pénzmaradvány. igénybevétele

7.2.


BEVÉTELEK ÖSSZESEN: Kiadások 1

Működési célú kiadások (1.1.+…+1.5.) 1.1.


49 385

50 018

22 588

45,16

1.2.


13 334

13 334

6 131

169,40

1.3.

Dologi kiadások

41 641

41 641

8 366

14,72

1.4.


1.5.

Egyéb működési célú kiadások

2.1.


2.2.

Felújítások

2.3.


2.4.

Egyéb fejlesztési célú kiadások

104 360

104 993

37 715

35,92

33

33

33

100,00

2

3

Felhalmozási célú kiadások

Kölcsön Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

4



630

2386

Kistérségi Társulás

9. melléklet

01 03

Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ (Társulás Költségvetési szerve)

Ezer forintban !

Előirá Kiemelt nyzatelőiránycsopo zat rt


Eredeti Módosított Teljesítés Teljesítés előirányzat előirányzat 2012.06.30. %-ban

száma 1

2

3

4

5

6

7

45 140

45 140

14 799

32,78

45 140

45 140

14 799

32,78


32 731

73 710

24 471

33,20

2.1.


32 731

73 710

24 471

33,20

2.2.


106 737

68 008

42 080

61,88

106 737

68 008

42 080

61,88

184 608

186 858

81 350

43,54

184 608

186 858

81 350

43,54

184 608

186 858

80 533

43,10

Bevételek 1

Intézményi működési bevételek (1.1.+…+.1.4.) 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2

3

Közhatalmi bevételek Egyéb saját bevétel Általános forgalmi adó-bevételek, visszatérülések Hozam- és kamatbevételek



3.2.


3.3.


4.1.


4



4.3.


4.4.


4.5. 5


6


7

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Előző évi pénzmaradvány, váll. maradvány (7.1.+7.2.) 7.1. 7.2.



Kiadások 1

Működési célú kiadások (1.1.+…+1.5.) 1.1.


92 557

94 807

43 351

45,73

1.2.


24 906

24 906

11 352

45,58

1.3. 1.4. 1.5.

Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Egyéb működési célú kiadások

67 145

67 145

25 830

38,47

2.1. 2.2.

Felhalmozási célú kiadások Intézményi beruházási kiadások Felújítások

2.3.


2.4.

Egyéb fejlesztési célú kiadások Kölcsön Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN:

184 608

186 858

-930 79 603

42,60

45

45

45

100,00

2

3 4


2387

3./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának felülvizsgálatára Előadó: Kósa Tímea alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezt az előterjesztést a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság tárgyalta meg. Kérem Szilassy Géza elnök urat, ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Ezt az előterjesztést is megtárgyalta a bizottságunk és ezt is egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Van-e valakinek kérdése ehhez a napirendi ponthoz? Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Nagy László frakcióvezetőnek adom meg a szót. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen, az idősügyi programhoz 2-3 gondolatot szeretnék mondani. Az látható az előterjesztésből és az előterjesztés szerintem abból a szempontból unikum, hogy jórészt támaszkodik az előző idősügyi programra, illetve az előző idősügyi programot vagy annak alapját képező felmérésekre, vizsgálatokra. Ez vonatkozik elsősorban a 2008-as vizsgálatra, a háztartáspanel vizsgálatra, amelyet az előző önkormányzat készített pontosan annak érdekében, hogy megfelelő alapot tudjon nyújtani egy program elkészítéséhez. Egyetlen hiányérzetem van, és ezt meg is fogalmaztam és meg is fogalmazom most is, hogy ellentétben a korábbi programokkal, ebben a programban nem igazán lehet látni, hogy melyek azok a konkrét feladatok, amelyeket az önkormányzat magára nézve is és a civiltársadalommal, az idősekkel együtt évekre lebontva vagy akár egy feladatra foglalkozva el kíván végezni. Én azt gondolom, hogy minden program amelyet elfogad a közgyűlés, akkor ér valamit, hogy ha ehhez valamilyen feladattervet vagy valamilyen intézkedéseket is hozzákötünk. Hogy ha ezek nincsenek meg, akkor az egész csak egy írott elképzelés marad, hogy ha ezeket nem tudjuk aprópénzre váltani, akkor azt gondolom, hogy az elfogadottságunk sem lehet teljes a programot illetően. Éppen ezért én azt javaslom, hogy emellé a program mellé, amit alapvetően még csak kritikával sem akarnék, tudnék illetni, mindenféleképpen készüljön el egy olyan intézkedési terv, amely elsősorban 2013-ra és 2014-re határoz meg olyan feladatokat, amelyeket az önkormányzat, egyeztetve az idősek képviseletével, azért nem mondom az Idősügyi Tanácsot, mert arról korábban megfogalmaztuk a véleményünket, hogy milyenek tartjuk az Idősügyi Tanács összetételét. Tehát én azt gondolom, hogy elsősorban az idősek képviseletével egyeztetve, egy későbbi közgyűlésen újra el tud fogadni vagy akár a szakbizottság is eltudja fogadni az intézkedési tervet. E nélkül én azt gondolom, hogy egy kicsi hiányérzete mindenkinek kell, hogy legyen, ha komolyan gondolja egy ilyen programnak az elfogadását és végrehajtását. Köszönöm.

2388

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Póka Imre képviselő úr Póka Imre Tamás:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Az előterjesztés 2. lapján olvashatjuk azt az idézetet, hogy időbeli ütemezést továbbra sem tartunk célszerűnek, meghatározott, folyamatos tevékenységet, munkát, együttműködést igényel a résztvevő. Másrészt a gazdasági-társadalmi változások is hatással lehetnek a program megvalósítására. Nem értem ezt a mondatot, tehát, hogy most dolgozni kell, a folyamatos tevékenység együttműködést igényel a nyugdíjasok és az önkormányzat között? Valahogy nekem ez a mondat olyan rejtélyes és furcsának tűnik. De egyébként nem is erről szerettem volna beszélni. Azt szeretném még megerősíteni, hogy nagyon jól elkészített az anyag, érdekes és nagyon fontos adatot tartalmaz. Többek között azt is, hogy 2025-re, ugye olvashattuk, hogy a lakosság 1/3-a 60 illetve 60 év felett lesz, és ezért volt színpatikus az a mondat, hogy szándékunkban áll kitüntetéssel elismerni az idősek életét segítő innovatív, illetve segítő kezdeményezéseket, programokat. És úgy, mint sporttal foglalkozó ember, tetszik a következő idézet is. A friss nyugdíjasoknak új mozgásteret kell biztosítani. Ugye a 18. oldalon van egy fejlesztési irányvonal meghatározva. Több szempont is. Ezekben az irányvonalakban van kettő, ami engem érdekel, és amiben szeretnék konkrét javaslatot tenni. Az egyik az egészségnevelés, a másik pedig a közbiztonsági része. Az egészségmegőrzésnél szerintem elég kevés van a sporttal kapcsolatosan. Lehetett volna még többet. Ugye cél a sportolni vágyó és idős emberek toborzása, aktivizálása és a sportolási lehetőség és a sportprogramok kialakítása. Ez a mondat nagyon fontos számomra azért is, mert szerintem régebben sem figyeltünk oda kellőképen és most sem figyeltünk oda a nyugdíjasok sportolási lehetőségeire. És ahogy most Lipták Lajosra nézek, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnökére, illetve a bizottság tagjaira, konkrét javaslatom az lenne, hogy a következő évi sport céltartaléknál nagyobb figyelemmel legyünk a nyugdíjas sport kibontakoztatására. Magyarul, mindenféleképpen próbáljunk egy pályázati alapot konkrétan nyugdíjas sportolásra kiírni, amelyre nemcsak nyugdíjas klubok, esetleg nyugdíjas sport egyesületek is kiemeltebben tudnának támogatást kapni. Tehát konkrétan a sport elosztásánál a jövőben mindenképpen figyeljünk oda. A másik a közbiztonság kérdése. A Kertvárosi Polgárőrség tagjaként azt gondolom, hogy az idős, egyedülálló nyugdíjasokra igenis nagy figyelemmel kell lennünk és ezt mindig is megtettük. Itt szeretném felhívni szintén egy konkrét dologra a figyelmet, hiszen az anyag azt írja, hogy megelőző intézkedések kellenek az egyedül élő idős emberek védelmében. Annak idején elindult ez a SZEM, a Szomszédok Egymásért Mozgalom a Kertvárosban. És ezen belül szomszédhívó készülékeket helyeztünk ki, 15-öt, amelyből egy pár még a mai napig is működik. Nem egy nagy ördöngösség, tulajdonképpen 2 jelző készülék nem egy nagy összeg, a szomszédnak a Rövid utcán egy hölgy életét sikerült megmenteni ezzel a készülékkel. Időben tudta kihívni a mentőket. Tehát konkrét eset is történt. Tulajdonképpen én a szomszédhívó készülékre szerettem volna felhívni a figyelmet a készüléknek a fontosságára. Konkrétan arra, hogy fel kellene mérni, hogy valóban, hány idős, egyedül élő nyugdíjas él Nyíregyházán és ez nem egy óriási összeg azt gondolom, hogy akár pályázat útján, akár önkormányzati segítséggel hozzá kellene járulnunk ennek a készüléknek a megvásárlásához. Köszönöm szépen.

2389 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, Kósa Tímea alpolgármester asszony következik. Kósa Tímea:(polgármester) Köszönöm szépen a szót, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, az elhangzottakhoz szeretnék néhány szót szólni. Az Idősügyi Tanács ismereteim szerint a város idősügyi programjának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést megismerte és azt egyhangúlag támogatta összetételtől függetlenül. Intézkedési tervre, illetve program összefüggésében természetesen intézkedési tervre, konkrét feladatokra, feladat kitűzésére szükség van. Azonban műfaját tekintve jelen előterjesztés egy idősügyi program. És a program a fejlesztési irányvonalakat határozza meg. Egy következő lépés kell, hogy ezt egy következő lépés kövesse, amelyet konkrétan intézkedési tervnek nevezzünk. Természetesen meg kell fogalmazni, ez nem kérdés. Nyilvánvalóan itt a szakbizottságra, illetve az Idősügyi Tanács együttműködésére lesz majd szükség. Szeretném megjegyezni a pályázatra vonatkozóan, hogy civil pályázati kiírásnál az idősügyi szervezetek minden évben igen aktívak. Támogatásban is részesülnek. Mindazon által én maximálisan tudom támogatni Póka úrnak a felvetését, hogy az Oktatási Bizottság ebben a kérdésben akár egy önálló keretet nyisson, már csak azért is, mert a civil keret az mindig jóval alacsonyabb, mint egyéb kereteknek a mértéke. Így picit tehermentesíteni tudnánk. Az mégis méltatlan, hogy kis összegeket tudunk adni a civil kereten belül az idősügyi szervezeteknek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen polgármester úr. A sport részéről szeretnék néhány gondolatban reagálni. Sem az időseket tömörítő szervezetek, sem pedig a senior korú sportolók nincsenek kizárva a sporttámogatásokból. Ugyanis jelenleg pályázati rendszer van, amiben bárki vagy bármilyen szervezet szabadon pályázhat, hogy ha olyan célt tud megjelölni, amit támogathatónak tart. Nem úgy, mint a korábbi ciklusban, amikor Nagy László sportért felelős alpolgármesterként olyan szervezeteket is részesített támogatásban a Sport Bizottság, akik nem is kértek ilyet. Tehát szerintem a mostani rendszer az jóval átgondoltabb mint a korábbi volt. Példa erre a Sport Bizottság tegnapi, a legutóbbi ülése is, kedves képviselőtársam, ahol te is ott voltál. Pont akkor történt egy olyan döntés, amikor egy senior sportolókból álló labdarugó csapatnak biztosítottunk támogatást arra, hogy egy országos döntőbe eljusson. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nagy László frakcióvezető jelentkezett újra. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen Polgármester úr. Azt megköszönöm, azt a választ, amit alpolgármester asszony mondott. Azt gondolom, hogy igazán akkor lenne kerek, hogy ha ez a kettő együtt jelent volna meg. De hogy ha a későbbiekben fog készülni egy intézkedési terv, azt gondolom, hogy akkor erre azért 1-2 hónapon belül sort kellene keríteni, hogy még a közgyűlés elé kerüljön, hogy a szakbizottság elé kerüljön, akkor én azzal együtt fogom ezt a programot teljesnek tekinteni. Azt már megszoktam Fesztóry Sándortól, hogy az emlékezete ilyenkor rendkívül éles. Arra is emlékeztetnék mindenkit, hogy a Megyei Sporthorgász Egyesület is az első évben, amikor bizottsági lett akkor meglehetősen nagy

2390 támogatást kapott. Biztos rendkívül fontos tevékenységet végez a Sporthorgász Egyesület és a Megyei Sporthorgász Egyesület, szerencsére azt is sikerült lefaragnunk elég rendesen, hogy ne kapjon olyan sok pénzt. De ez már a múlt és én azt javaslom Fesztóry Sándornak is, hogy próbáljon meg inkább a jövővel foglalkozni. Ez a program rendkívül fontos Nyíregyháza város életében. Én azt gondolom, hogy pontosan annak a rétegnek szól, akik látjuk az előterjesztésben, hogy milyen nagy számban és milyen aktívan vesznek részt Nyíregyháza közéletében. Éppen ezért én azt gondolom, hogy ezzel a kiegészítéssel, amit alpolgármester asszony megfogalmazott ezt az idősügyi programot el is tudom fogadni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor képviselő úr. Fesztóry Sándor:(képviselő) Elnézést, csak szeretnék néhány tényt tisztába tenni ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen a memóriámra vonatkozó dicséretet, és ebből azt vontam le, hogy akkor ezek szerint az önével lehet probléma. Mert egy civil szervezetnek, aminek van elnöke, nem írhatja elő senki, hogy támogatást kérjen egy rendelet alapján. Én soha semmilyen támogatást nem kértem a sporthorgászoknak. És kedves Nagy László, ha az emlékezete cserbenhagyta, az iratok még rendelkezésre állnak. Akkor kérem nézze vissza a jegyzőkönyveket, az ön frakciója támogatta azt a kérelmet. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azért azt tisztáznunk kell, hogy a napirend tárgya az idősügyi program. Tehát nem a sporttámogatás, frakcióvezető úr ügyrendi javaslattal él. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen Polgármester úr. Ugyanezt akartam javasolni, mert fordított esetben azért szokta figyelmeztetni a képviselőket, hogy a napirendtől ne térjenek el. Én azt gondolom, hogy Fesztóry Sándornak az élénk memóriája ebben az esetben teljesen tévútra vitte ezt az előterjesztést. Azért próbáltam azzal lezárni, hogy az idősügyi programmal foglalkozzunk és hogy ha neki ilyen rendkívüli vágyai vannak, hogy erről beszéljünk, akkor külön napirendet iktassunk be erre, hogy ő el tudja mondani ezeket a problémáit. Ezzel a programmal kellene most elsősorban foglalkozni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Így van. Tehát nincs ügyrendi javaslat, sem a sport, sem a memória nincs napirenden, hanem az idősügyi program. Lipták Lajos képviselőnek adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt képviselő-testület. Demográfiai adatok azok egyértelműen mutatják, hogy az elkövetkező évtizedekben az idősügyi kérdések egyre gyakrabban elő fognak jönni. A város életének is szerves részét képezi már ma is. Az látható, hogy talán ugyanolyan súllyal fog megjelenni a

2391 város életében ez a terület, mint ahogyan az oktatás megjelenik. Ebből következően ez az előterjesztés, ez az anyag, ennek megfelelő komolysággal kezeli és biztos alapot ad a jövőre nézve. Mindenképpen szeretném elmondani, hogy Nyíregyházán nagyon aktív közösségi életet folytatnak azok a nyugdíjasok, akiknek ilyen igényük van. Számtalan egyesület, kulturális szervezet működik azonkívül az intézményeken kívül, amelyeket az önkormányzat biztosít és ezekben az egyesületekben, szervezetekben, a kulturális tevékenység, közösségi tevékenység mellett sporttevékenységre is lehetősége nyílik a tagoknak. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, ahogy itt hallottuk is, a rendelkezésére álló összegeket pályázati úton osztja szét. Semmilyen belső rendelkezés vagy szabály nem tiltja azt, hogy akár a nyugdíjas szervezetek, vagy az idősüggyel foglalkozó szervezetek, szövetségek, ne pályázzanak azokra a lehetőségekre, amelyek egyébként a www.nyirhalo-n olvasható és ahogyan itt hallhattuk, épp a legutolsó oktatási bizottság ülésen támogattunk egy kispályás, 60 év feletti labdarúgó csapatot, akik országos bajnokságon vesznek részt. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester)Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni az idősügyi programhoz? Nem látok jelentkezőt, akkor lezárom a vitát. Úgy értelmeztem, hogy frakcióvezető úr nem kíván most határozati javaslattal élni. Én annyit tennék hozzá ehhez, hogy mindannyian tudjuk, hogy január 1-től az önkormányzatokat is komolyan érintő változások lépnek hatályba. Tehát én azt gondolom, hogy első körben a költségvetésünk tárgyalásakor tudjuk majd rögzíteni, ami az intézkedési terv pénzügyi alapja lehet. Másrészt pedig mind a Szociális, mind az Oktatási Bizottság foglalkozik folyamatosan és az anyagból is kiderül nem is eredménytelenül és kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel, akik az idősüggyel komolyan foglalkoznak. Én azzal zárnám ezt le, hogy a megfelelő időben, de most nem mondanék határidőt, egy intézkedési feladatterv megfogalmazására is sor fog kerülni. Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 259/2012. (X. 18.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Program 2012 tartalmát elfogadja.

2392

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Program 2012. Tartalomjegyzék Bevezető

3. oldal

I. A népesség strukturális jellemzői

4. oldal

I.1. Kormegoszlás, korszerkezet

4. oldal

I.2. Családi állapot

6. oldal

I.3. Iskolázottság

7. oldal

II. Idősek életkörülményei

7. oldal

II.1. Lakás, lakhatás

7. oldal

II.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete

9. oldal

III. Idősek életminősége

10. oldal

III.1. Az egészségi állapot mutatói

11. oldal

III.2. Életmód, mindennapi aktivitás

13. oldal

IV. Támogatások, szolgáltatások rendszere

14. oldal

V. Célok, fejlesztési irányvonalak

17. oldal

V.1. Érdekérvényesítés

17. oldal

V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése

18. oldal

V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás

18. oldal

V.4. Tudatosítás

19. oldal

V.5. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal

20. oldal

V.6. Egészségmegőrzés

20. oldal

V.7. Az idősek biztonságának javítása

20. oldal

V.8. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások

21. oldal

V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése

22. oldal

V.10. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása

23. oldal

V.11. Diszkrimináció

24. oldal

V.12. Hozzáférés

24. oldal

VI. A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai

24. oldal

Zárszó

24. oldal

Mellékletek

26. oldal

2393

Bevezető Az Európai Parlament és Tanács 2012. évet az Aktív Idősödés és a Nemzedékek Közötti Szolidaritás Európai Évének nyilvánította. A kezdeményezés a demográfiai változásokra hívja fel a figyelmet, arra, hogy Európa-szerte idősödik a népesség. Európában 2010-ben valamivel több, mint 87 millió volt a 65 év felettiek száma, akik a teljes lakosság 17,4% tették ki. Érdemes összehasonlítani ezt az 1985-ös adatokkal, amikor 59,3 millióan voltak 65 év felett, és ők a lakosság 12,8%-át képviselték. 2025-re Európa népességének mintegy egyharmada eléri vagy meghaladja a 60. életévét, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértékben nő majd. Európában nemcsak a népesség idősödése az egyetlen demográfiai változás. A családok stabilitásvesztése a háztartások aprózódása ugyanolyan fontos része a folyamatnak. Csökken a házasságkötések száma, kitolódik a gyermekvállalás ideje, növekszik az egyszemélyes háztartások aránya. A természetes emberi közösségek struktúraváltozása egyre kevésbé teszi alkalmassá őket jóléti funkciók betöltésére, az államokra terhelve egyre nagyobb felelősséget. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek feltérképezése, ismerete, valamint az együttműködés megvalósítása a helyi szervekkel, szervezetekkel szintén alapvető fontosságú. Az idősödés nemcsak kihívást jelent, de egyben esélyt is, hogy kamatoztathassuk az idősebbek készségeit és képességeit. Az aktív idősödés modellje arra irányul, hogy az idősek aktív résztvevői maradjanak a társadalomnak, ne pedig ellátásra szoruló, mind több terhet jelentő réteg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban készítette el az Idősügyi Programot, amelynek a célja az volt, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére különböző fejlesztési irányvonalak meghatározásával. A Program felülvizsgálata során a demográfiai helyzet ismertetése, az idősek életkörülményeinek és életminőségének elemzését követően áttekintjük az elért eredményeket, s a fenti célok alapulvételével újabb célkitűzéseket, fejlesztési irányokat határozunk meg. A Program készítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal adatait, az Önkormányzat saját adatait, valamint a helyi „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel.2 A Programot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa 2

A felmérés a város lakossága jövedelmi, szociális, munkaerő-piaci helyzetüknek, lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb, állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága 2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatív mintavételi eljárás alapján került kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karával történő együttműködés keretében történik.

2394

véleményezte, értékes javaslataival segítette a program készítését. A Program illeszkedik az Idősügyi Nemzeti Stratégiához és az Önkormányzat Szolgáltatástervezési Koncepciójához. I.

A népesség strukturális jellemzői

I.1. Kormegoszlás, korszerkezet A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2012. január 1-én 117.658 fő. A népesség 14,9%-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 83816 fő a 15-64 év közöttiek száma (71,2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugyanis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65–X évesek) emelkedik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a mértékük kissé eltérő. 1. ábra: A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%), január 1.

100%

9

9

100% 11,1

12,4

13,9

80%

60%

11,2

11,2

62,2

64,6

12,7

13,3

14

66,6

67,6

69,2

80%

65

67,5

60%

70,2

71,6

71,2

40%

40%

20%

20%

26

23,5

18,7

16

14,9

2000

2005

2012

0%

26,5

24,2

20,7

19,1

16,8

1980

1990

2000

2005

2012

0% 1980

1990

Város

0-14

15-64

Megye

65-

0-14

15-64

65-

Forrás: KSH, 2012.

A változásokat jól mutatja, hogy a gyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében, összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal.

2395 2. ábra: Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, 2012. év elején

Férfiak –14

15–64

65–

Nők

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: KSH, 2012

A férfiak és a nők korstruktúrája is markánsan különbözik. A nőknél ugyanis a gyermekkorúak terhére lényegesen nagyobb arányban vannak jelen az idősek, mint a férfiaknál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a város időskorú lakosságának közel kétharmada a gyengébb nemhez tartozik. A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011-ben 91 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. 3. ábra: Az öregedési index alakulása

143,3

160 140

116,6

120

98,1

93,3

83,3

100 80 60 40

Nyíregyháza

SzabolcsSzatmárBereg megye

ÉszakAlföld

Budapest

0

Ország

20

Forrás: KSH, 2010

A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat (4. ábra). Nyíregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63).

2396 4. ábra: Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején3 Fő 140 120 Férfiak

Nők

100 80 60 40 20 0 1980

1990

2001. II. 1.

2011

Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011.

I.2. Családi állapot „Elleszünk mi kettecskén…”

Az idős generáció családi állapot szerinti összetétele egészen más, mint az össznépességé. A legjelentősebb eltérés a házasok és volt házasok, illetve a nőtlenek és hajadonok arányában mutatható ki. 2011-ben Nyíregyháza 15 éves és idősebb lakosságának 48%-a élt házasságban, amitől viszonylag kisebb lemaradást jelent a nőtlenek és hajadonok együttesen mért 32%-os aránya. Az özvegyek és elváltak súlya egyaránt 10% körüli. Ezek az arányok 1980-hoz viszonyítva igen számottevő változást mutatnak, hiszen akkor még a 15 éves és idősebb népesség több mint kéthármada házas volt. 5. ábra: Nyíregyháza 15 éves és idősebb népessége családi állapot szerint Év eleje 1980 1990 2001.II.1 2011

nőtlen 8 618 10 949 15 062 16 257

Férfiak házas özvegy 26 830 923 26 560 1 110 26 048 1 296 23 607 1 367

elvált hajadon 1 101 8 258 2 007 9 810 2 927 13 911 3 991 15 425

Nők házas özvegy 26 791 5 249 26 887 6 148 26 178 7 772 24 113 8 340

elvált 2 361 3 818 5 339 7 128

Forrás: KSH, 2011

A családi állapot szerinti struktúra nemek és kor szerint lényeges különbséget mutat. A férfiak körében ugyanis jóval markánsabban jelenik meg a nőtlen forma, mint a nőknél a hajadon családi állapot. A nőknél viszont az özvegy családi állapot súlya többszöröse a férfiakénak. Bár az özvegység nem köthető életkorhoz, és nem áll rendelkezésre korcsoportos megoszlás a családi állapot vonatkozásában, vélhetően ez utóbbinak oka a 3

Száz gyermekkorúra jutó időskorú

2397

férfiak nagyobb halandósága. A statisztikai adatok szerint a nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek hányada, 80-84 éves korára már közel négyötödük marad házastársa halála miatt egyedül (Szabolcs - Szatmár – Bereg megye 87 %, Nyíregyháza 85 %). A családi állapot – egyedül vagy házastárssal, családdal történő együttélés - meghatározó az idős ember szubjektív jólétének meghatározásakor. Az Életminőség – Háztartáspanel kutatás szerint az időskorúak előnyben részesítik problémáik megoldása során a házastársat, másodsorban leánygyermeküket, fiúgyermeküket, illetve annak feleségét. Ezen kapcsolatok kimerülése esetén a testvér, a szomszédok és a barátok következnek. 6. ábra: Betegsége esetén kihez fordulna? 35

35 házastárs

29

30

élettárs

25

gyermek

21

20

unoka

15

szülők

10

4

5

1

1

4

tastvér

5 0

0

0

3

egyéb rokon barát munkatárs

65+

Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2008 – 2010.

A fenti ábra jól tükrözi, hogy elsősorban a természetes támogató rendszerek segítségében bíznak az idősek, s meglepő a mesterséges támogató rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanság. Az összlakosság szintjén ez a bizalmatlanság nem jelenik meg, sőt a 20082010 évi vizsgálat eredményeit összevetve bizonyos szintű növekedés mutatható a szociális szolgáltatókkal szembeni bizalom vonatkozásában. I.3. Iskolázottság A népesség iskolázottsági szintje, ezzel együtt az időskorúaké is folyamatosan emelkedik. E szerint az előző generációkhoz képest magasabb iskolai végzettségű népesség tölti be fokozatosan az életkori korcsoportokat. II.

Az idősek életkörülményei

Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével és színvonalával lehet jellemezni. II.1. Lakás, lakhatás „Életünk munkája eredménye...” Az egyes társadalmi csoportok a különböző városrészekben eltérő arányban vannak jelen. A helyi szociológiai kutatás alapján jól meghatározhatóak azok a területek, ahol nagyobb arányban élnek idősek.

2398 7. ábra: Az idősek aránya Nyíregyháza egyes körzeteiben Hímes Józsaváros I Belváros Bokortanyák Oros Borbánya Huszártelep

1

Sóstó Nyírszőlős Újkistelekiszőlő Ókistelekiszőlő Kertváros Józsaváros II 0

10

20

30

40

Örökösföld

Forrás: Patyán László: Időskorúak Nyíregyházán 2008.

A 2001-es népszámlálás adatai szintén ezt támasztják alá. „A 65 év felettiek részaránya legmagasabb a Nyugati ipartelepen, Sóstógyógyfürdőn, a Déli ipartelepen, a belvárosban és Felsőpázsiton. Átlagon felüli még a hagyományos beépítésű belső lakóterület, Érkert, Jósaváros, a Sóstói úti villanegyed, a Hímes, a Temető környéki kertvárosias rész (lásd 1.sz. melléklet).”4 A lakások nagyságát, ellátottságát, állapotát, a lakókörnyezet minőségét, valamint a lakhatás költségeit vizsgálva az alábbiak jellemzők városunkban5. Az egyedül élő időskorúak 62%-a kétszobás lakásban él, majdnem harmaduk pedig három szobás, vagy annál nagyobb lakást birtokol. A két idős emberből álló háztartások 41%-a három szobás, vagy annál nagyobb lakásban él. Az időskorúak relatív lakásnagysága komoly lakásfenntartási terheket ró a 65 év feletti korosztályra. A lakások több mint a fele távhővel fűtött, tíz százaléka egyedi hagyományos rendszerű fűtéssel van ellátva. Az idősek 14%-ának megítélése szerint a lakás hibája nehezíti életvitelüket. 11% gondolta úgy, hogy lakása szűkös (teljes minta átlaga: 9,5%), 14%-ukat zavarja a szomszédság, a teljes minta átlagának mintegy kétszerese az aránya azoknak, akik szerint zavaró a lakókörnyezet, 10%uk szerint nagy hibák vannak a lakásban (pl. lyukas a tető), a teljes minta arányának másfélszerese a vandalizmus miatt panaszkodó idősek aránya. Az egyedül élő idősek 44,7% - a nagyon megterhelőnek tartja a lakhatással kapcsolatos kiadásait. A kétszemélyes háztartásban élő idősek esetében 28% ez az arány. A fenti jellemzők jól mintázzák az időskorúak lakhatással kapcsolatos érzékenységét, valamint a lakhatási költségek relatív súlyának okait.

4

Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011

5

Patyán László: Időskorúak életminősége 2008‐2010.

2399 8. ábra: Lakással összefüggő kiadások megítélése és a lakhatási támogatás mértéke (%) 50

47

41,7

40

28

30 20

10

9,7

8,3

10

28

23,5

0 egyszemélyes 65+

kétszemélyes 65+

Nagyon megterhelő a lakásfenntartás

1 felnőtt egy gyermek

teljes minta átlaga

Lakhatási támogatást kapott az elmúlt évben


A táblázat az egyszemélyes időskorúakat tartalmazó háztartások egyenlőtlen helyzetét mutatja. Ennek a hozzáférési egyenlőtlenségnek számos oka lehet, az egyik például a relatív lakásnagyság, amit a helyi rendelet preferál. Az idősek nagyobb lakása, illetve a magasabb jövedelem (nyugdíj) így kizárhatja a célcsoportot a támogatásból. 9. ábra: Lakással kapcsolatos állítások megítélése (%) 60

52,1 47,8 46,2 40

40

43 22,2 21,3 18,7 18,2

20

25

26,7 20

1416,11211,7

kétszemélyes 65+

Félre tud tenni

Banki hitele van

Egy személyes 65+

Előfordult, hogy nem tudott fizetni

Probléma fűteni

0

60 év fölötti háztartásfő

minta átlaga


A lakhatással kapcsolatos költségek megítélésében az idősek a fűtéssel kapcsolatos terheket tekintik a legnagyobbnak. Valószínűleg a költségek fedezésének egyik módja a fűtés korlátozása egyes helyiségekre, amennyiben erre lehetőség van. A fizetésképtelenség mindezek ellenére a vizsgált csoportok esetében 20%- körül mozog, életkortól függetlenül. A banki hitelek igénylése minden negyedik időskorú háztartást érint (ebbe tartoznak a közös teherviselések a gyermekekkel is). A lakhatási terhek közül a hóvégi fizetésképtelenség az aktív korúakat tartalmazó és a gyermeket nevelő háztartások esetében fordul elő sokkal gyakrabban. Az egy felnőttből és két gyermekből álló családok esetében 50%, két felnőtt és négy gyermek esetében 71,4%, a többgenerációs családok esetében 50%-os az esetenként fizetésképtelen háztartások aránya.

2400

II.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete „Tisztes nyugdíjból (meg)élni…” Az időskorúak speciális helyzetét fogyasztási preferenciáik, az időskorú háztartások mérete (egy és kétfős háztartások magas aránya), valamint háztartási bevételeik jellemzői határozzák meg. A legfőbb jövedelemforrás az időskorúak számára a nyugdíj. A foglalkoztatással kapcsolatos adatok tanúságai szerint a nyugdíj (nyugdíjas kor) utáni munkavállalás kifejezetten a magas iskolai végzettségű csoportok esetében gyakori. Megyénkben 2011. január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 161.764 fő volt. Ebből nyugdíjban részesült 131.646 fő (81,4 %), nyugdíjszerű ellátásban 30.118 fő (18,6 %). A nyugdíj átlagos összege 80.963 Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké 71.352 Ft6 volt. A háztartáspanel kutatás során (2008 – 2010) a nyugdíjak drasztikus változásával nem kellett számolni, de folyamatosan emelkedtek a megélhetés költségei. A megkérdezett időskorúak véleménye szerint jövedelmi helyzetük romlott. Az időskorúak jövedelmük zömét az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és az egészségügyi ellátásra költik. Az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az idősek legneuralgikusabb kiadása még mindig a lakhatással kapcsolatos kiadások köre. 10. ábra: Időskorúak fogyasztással kapcsolatos vélekedéseinek átlaga 2008 – 2010 4 3,5 3

3,69

3,63 2,93

2,84

2,5

3,86

3,61 2,5

2,63

Jövedelmem jelentős része gyógyszerre megy el Nagyon meg kell néznem, mit veszek az élelmiszerboltban

2 1,5

A megélhetés komoly gondot okoz

1 0,5

Jövedelmem jeletős része lakáskiadásokra megy el

0 2008

2010


III.

Idősek életminősége

Boerhave holland orvos kétszáz éve ezt írta az ideális emberi létezésről: „Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát. Ezeket a késői öregségig 6

Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások

2401 meg kell tudni őrizni.” Az öregedés folyamata olyan szükségszerűség, amelynek minden ember személyes résztvevője és a kihívások sorozatával mindenki saját személyisége révén küzd meg. Az időskori személyiség fő dimenziói az aktivitás és a hangulat, mindkettő erősen korrelál az életelégedettség szintjével. Az „Aktív idősödés” 2012 riport7 - az idősek életkörülményeit vizsgálja az Európai Unió országaiban. A felmérés az egyes országok elégedettségét az egészség, munka, mindennapi életkörülmények, személyes kapcsolatok mutatók vonatkozásában hasonlítja össze. Magyarország szinte valamennyi területen elmarad az EU 27 átlagától (2. számú melléklet). Életkori megoszlást tekintve az 55 év felettiek elégedettségi mutatói szintén alatta maradnak az uniós átlagnak, amelyet az alábbi táblázat adatai szemléltetnek.

Forrás: Special Eurobarometer – Active Ageing 2012

Az idősek szubjektív jólétének mutatóit kutató Giczi Johanna szerint a korábban feltételezett változók közül a lakóhely minősége és az egészségi állapot nem befolyásolja az idős emberek hangulatát. A legerősebb változók sorrendben a házastárs elvesztése, a szegénység, illetve a szegénységtől való félelem, illetve a gyermekeik jövője miatti aggodalom voltak. (Giczi; 2008) A helyi kutatás során vizsgálták az idősek „hangulatának”, szubjektív életminőségének 2008 és a 2010 évek közötti változását is (Patyán; 2010). Az eredmények szerint az idősek saját helyzetükkel kapcsolatos megítélése nem változott lényegesen, mely főként a nyugdíj – adta jövedelembiztonsággal magyarázható. A kutatás a szubjektív életminőséget négy fő változócsoport mentén elemezte (fogyasztás, akadályozottság, elidegenedés, részvétel). A vizsgálat eredményi szerint lényegesen nem változtak a fogyasztási szokások, és az elidegenedés érzése8 sem erősödött városi idős korosztály körében. A városi idősek örvendetesen magas pontszámokat adtak az idősek társadalmi megbecsültségével és a család támogató szerepével kapcsolatos állításokra. III.1. Az egészségi állapot mutatói 7

Special Eurobarometer – Active Ageing 2012

8

Fő kérdések: Gyakran félek egyedül.; A modern világ dolgaiban nehezen tudok eligazodni.

2402

Az időskorúak egészségi állapota, valamint jellemző betegségei hatással vannak életminőségükre, befolyásolják háztartási fogyasztási szokásaikat, támogatás, gondozás iránti szükségleteiket is. Az időskorúak arányának növekedése nagy kihívás az egészségügy számára, mind a megelőzés, mind a gyógyítás területén, mivel az életkor előrehaladtával romlik az egészségi állapot is. Az Országos Lakosság Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint időskorban jelentősen megnő az esély a magas vérnyomás kialakulására. A 65 év fölötti nők több mint hétszeres, a férfiak három és félszeres gyakorisággal szenvedhetnek a betegségtől. Az idősek egészségügyi állapotát az egyszerre több betegség megléte jellemzi (multimorbiditás). Hajlamosabbak az akut, járványszerű megbetegedésre, és azok lefolyása is súlyosabb, mint a fiatalabbak körében. Mozgásszervi panaszok miatt az idősek csaknem felét kezelik, a nők több mint negyedénél igazolt a csontritkulás. Gyakoriak a rosszindulatú megbetegedések, elsősorban bélrendszer területén. Egyre nagyobb a 65 évet megértek között a demencia megjelenésének aránya. A magányosság, a fizikai és szellemi aktivitás hiánya, a társtalanság és a kiút nélküliség áll legtöbbször a háttérben.9 A helyi felmérés szerint a megbetegedések között az érzékszervi problémák, a mozgásszerv-rendszer rendellenességei, keringési és anyagcserezavarok a legjellemzőbbek. Visszatérő betegséggel küzd az idősek 70%-a, a hetven év fölötti népesség 79%-a. A 65 évnél idősebbek mindennapi életének velejárója az egészségügyi problémák megélése, illetve az ezzel való együttélés. Betegség miatt akadályozottnak érzi az életét az idősek több mint fele. Súlyosabb problémával küszködik (kórházi ápolás, ágyhoz kötöttség) az idősek 13%-a. 11. ábra: Visszatérő betegséggel él együtt (%)

80 70 60 50 40 30 20 10 0

79,2 65,4 52,6

18-29 30-39 40-49

11,5

13,4

20

50-59 60-69 70+

Visszatérő betegsége van


Az egészségügyi ellátás igénybevételének gyakorlatában szintén találunk az életkorral korreláló összefüggéseket. Az aktív korosztály tagjai kevesebbet betegeskednek, de jellemzően ennek arányához képest is ritkábban fordulnak orvoshoz. Az időskorúak esetében gyakoribb az egészségügyi ellátás igénybevétele abban az esetben is, ha kisebb problémákkal küzdenek, vagy nincsen kifejezett betegségük. Az idősödéssel romló egészségi állapot fokozottabb anyagi kockázatot hordoz magában, melyet figyelembe kell venni a célcsoport helyzetének megítélése során.

9

Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló 2011.

2403 A 65 év feletti korosztály jóléti szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásait kutató országos vizsgálat szerint (Patyán; 2012) az összes szolgáltatás közül leggyakrabban a háziorvost veszik igénybe az időskorúak és ezzel a szolgáltatással kapcsolatban a leginkább elégedettek is. A válaszadók 91%-a volt elégedett a háziorvosi szolgáltatással, 63-uk volt elégedett a házi segítségnyújtással. A fekvőbeteg ellátással a megkérdezettek 9%-a volt elégedett, leginkább a szolgáltatástól való távolság, valamint a várólisták miatt. Az idősek tehát jellemzően azokat a szolgáltatásokat ítélik meg kedvezőbben, amelyek elérhetőek a településükön és amelyek akár saját otthonukban is hozzáférhetők.

12. ábra: Háziorvos látogatásának gyakorisága 65+ 0 3,6 50-64

22,7 6

6,1

25-49

31,3 16,8

27,1

81,8

18-24

80,4

12,1 0%

10%

8,5

20% 0

30% egy - öt

40%

50%

hat - tíz

60%

tizenegy - tizenöt

70%

48,2

25,2

5,5

3,1

80%

90%

100%

tizenötnél több

Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2010

Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 45 háziorvos és 31 fő fogorvos (27 gyermekorvos) tevékenykedik. Feladataik a következők: 1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres orvosi ellenőrzés, védőoltások (influenza és pneumococcus ellen), speciális tanácsadások (pl. táplálkozási, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megőrzése). 2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenőrzés, szűrővizsgálatok) 3.) Harmadlagos megelőzés: gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb megbetegedései a következők:  a hypertoniás megbetegedések 45 %,  mozgásszervi megbetegedések 40%,  cukorbetegség 35 %,  szívbetegségek 30 %,  anyagcsere betegségek 25%. Jellemző azonban a polimorbiditás.

2404 A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is. 2007- től az 50 férőhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még egyszer 60 napra meghosszabbítható10. III.2. Életmód, mindennapi aktivitás Az idősek körében végzett vizsgálatok tanúságai szerint az időskorúak életmódját, aktivitását számos tényező befolyásolja. A korábbi kutatások eredményei szerint az idősek mintegy fele akar és tud is kultúrára, szabadidőre és sportra költeni (Bukodi; 2004), ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősek széles rétegei nem igényelnének ilyen szolgáltatásokat.

A 2012-ben a szolgáltatáshoz való hozzáférést vizsgáló országos kutatás szerint az idősek a saját településükön leginkább keresett és legrosszabban elérhető szolgáltatások között első helyen a szociális, másodikként a kulturális, harmadik helyen a sport szolgáltatásokat hiányolják. A kutatási tapasztalatok alapján az idősek egy része elkötelezett a társadalmi, közösségi élet iránt, s akár több szervezet aktivistájaként is dolgozik, míg mások magányosan élnek, kerülve a közösségi programokat. Az idősek mintegy 20%-a tagja nyugdíjas egyesületeknek, 18%-uk egyházi közösségeknek és szerveződéseknek, ezzel e szervezetek gyakorlatilag az időskori aktivitás bázisai lehetnek a programok tervezése során. Kulturális és hobby szervezeteknek az idősek 2 – 3%-a a tagja, míg sport és szabadidős szerveződéseknek a megkérdezett idősek 5%-a. Az idősek leginkább azért vesznek részt e szervezetek életében, mert igénylik az ott elérhető társas kapcsolatokat (21%), mások ideológiai és hitbéli okokból (19%), a kellemes szabadidő eltöltés miatt (12%), vagy a betegség és akadályoztatás miatti támogatás, illetve sorstársi közösség miatt (9%). A közösségi életből kimaradó idősek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy nem is akar részt venni a társadalmi szervezetek munkájában. (Patyán; 2012). IV.

Támogatások, szolgáltatások rendszere

A II. fejezetben a lakással, lakhatással kapcsolatosan bemutatásra került, hogy az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az Önkormányzat segélyezési adatai is alátámasztják ezeket az állításokat. Jellemző ellátási forma, amelyekben az idősek részesülnek: az időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás és az ápolási díj.

10

Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló 2011.

2405

13. ábra: Az egyes ellátási formákat igénybevevők száma

6308

7000

6000

5000

4000 összesen 3000

2485

2324

60 év feletti

2000

981 1000

540

422

0 lakásfenntartási támogatás

közgyógy ellátás

ápolási díj

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2012

A 2008-as adatokkal összehasonlítva jelentős növekedés a közgyógyellátásban részesülők számában történt, ami több tényezőre vezethető vissza. Ezek közül kiemelendő, hogy a 2012. április előtt hatályos törvényi szabályozás alapján kiszélesedett a közgyógyellátásra jogosultak köre, mivel a nyugdíjrendszer átalakításával az 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltő, jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő is közgyógyellátásra vált jogosulttá alanyi jogon. Valószínűsíthető, hogy ezek a személyek sem jövedelmi helyzetük, sem gyógyszerköltségük alapján nem szereztek volna jogosultságot sem normatív, sem méltányossági alapon a közgyógyellátásra. A helyi rendelet alkotása során a méltányossági szempontok között – például a lakhatási támogatás, mint helyi támogatási forma esetében – az idős személyek, háztartások meghatározásra kerültek, s a támogatás megállapításánál számításba veszik. Az idősek arányának növekedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A szolgáltatások szervezésénél elsődleges alapelv az otthoni, saját lakókörnyezetben történő ellátás. Az alapszolgáltatások rendszerén belül elsősorban az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás és a nappali ellátás szolgálják az idős lakosságot. A statisztikai adatok szerint ezen szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben veszik igénybe országos, regionális és megyei szinten egyaránt (3. számú melléklet). Helyi szinten az ellátások nyújtásában önkormányzati (társulás keretében), egyházi és nem állami szervek vesznek részt (4. számú melléklet). A Szociális Gondozási Központ hosszú évek óta szervezi a különböző szolgáltatásokat. Jelentős strukturális változásokat követően ez év tavaszától nemcsak az alapszolgáltatások, hanem a szakosított ellátás biztosításában is részt vesz.

2406

A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 7 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; jelenleg 600 fő a működési engedély szerint ellátható személyek száma. A város területén több szolgáltató működik, elsősorban egyházi fenntartásban, akik szintén felvállalták a segítségnyújtás e formáját. A Központ a házi segítségnyújtás mellett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is biztosít, valamint otthoni szakápolás és hospice csoportot működtet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A Szociális Gondozási Központban működő diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 228 db, ebből Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén működik 135 db. A társult településeken jelenleg 103 db kihelyezett jelzőkészülék működik, amelyek segélyhívásait az Intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat. Az otthoni szakápolás célja azon betegek szakápolási feladatainak ellátása, akik részére a háziorvos, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvos a szakápolást elrendeli. Az otthoni hospice 2010. május 1-től működik, amelynek célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. A nappali ellátás jelenleg 6 telephelyen biztosított. Az idősek klubjai az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. A klubokban kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is nyújtson tanácsadást, támogassa az önszerveződő közösségek működését, és szabadidős tevékenységek szervezését. Időskorban krízis helyzetet okozhat a nyugdíjazás, az élettárs-hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, az önálló életvitel feladása. Az idősek körében végzett munka alapja az egyéni állapot, valamint a szükséglet felmérés, és az így elkészülő gondozási terv. A nappali ellátásban a mentális és szociális szakemberek együttesen tudják segíteni a rászoruló embereket. A Szociális Gondozási Központ a nappali ellátást igénybevevő idős személyek részére biztosít étkeztetést (napi egyszeri meleg ételt) saját konyhával. A 3. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Csaló köz 11-13.) hétvégi és ünnepnapi meleg étkezés, a 7. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Dália u. 1.) a reggeli és a vacsora is biztosított. Az étkeztetést a város területén a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében biztosítja 2011. októberétől. Az idősellátásban jelentős szerepe van a tanyagondnoki szolgáltatásnak. A szolgáltatást a város területén illetve a város környéki tanyák területén a Human-Net Alapítvány és a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (Joób Olivér Szeretetintézmény) biztosítja.

2407 A szakosított ellátások keretébe tartozó idősek otthona ellátása strukturálisan szintén a Szociális Gondozási Központban biztosított. A szolgáltatás két telephelyen, a Pacsirta u. 2935. szám (43 fő) és a Rozsnyai u. 8/a. szám alatt (20 fő) működik. A város legrégibb bentlakásos intézményét a Szivárvány Idősek Otthonát, 2011 októberétől a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében működteti. V.

Célok, fejlesztési irányvonalak

A 2008-ban elkészített Programban meghatározott alapelvek, célkitűzések ma is érvényesek

A méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a különféle intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elő a társadalmi aktivitást, a szociális hálózatokat és az idősebb emberek társadalmi részvételét, és biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódási lehetőségeket. Így segíteni kell az idősek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási lehetőségét. lehetnek. Alapelvek: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság. Az alapelvek teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektől függő, hanem elsősorban felfogás, attitűd függvénye. Általános cél Tervek, fejlesztési irányvonalak Az előzőekben bemutattuk a jelenben elérhető, működő szolgáltatásokat és tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmazni a jövő feladatait is. Időbeli ütemezést továbbra sem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenykedést, aktivitást igényel az érintettek, érdekeltek részéről, másrészt a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolhatják a program menetét. A program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamatok követése, értékelése céljából. A fejlesztés irányvonalai a következők:  érdekérvényesítés  az élethosszig tartó tanulás elősegítése  önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás  tudatosítás  generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal  egészségmegőrzés  az idősek biztonságának javítása  integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások

2408  szociális szolgáltatások fejlesztése  diszkrimináció elleni harc  hozzáférés. V.1. Érdekérvényesítés Az idősügy területén is biztosítani kell az érdekérvényesítés lehetőségét. Ebből a célból az Önkormányzat 2012. májusában létrehozta, megújította az Idősügyi Tanácsot, mely az önkormányzat mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület. Feladata az idős állampolgárok életkörülményeinek javítása, az őket érintő problémák feltárása, megismerése és lehetőségek szerinti megoldása, vélemények, és információk cseréje, valamint a különböző célok és törekvések megismertetése és egyeztetése. Feladatait éves munkaterv alapján végzi. Az érdekérvényesítési struktúra szereplői a civil szervezetek, melyek hálózatának kialakítása, valamint az általuk szervezett helyi rendezvények is lehetséges eszközei az érdekérvényesítésnek. Az idősek ismereteiket leginkább a helyi televízióból és a sajtó ingyenesen hozzáférhető kiadványaiból szerzik. Elő kell segíteni, hogy rendszeresen az idősek informálását, tájékoztatást segítő műsorok készüljenek, melynek készítésébe magukat az időseket is be kell vonni (szerkesztés, műsorvezetés, publikálás). A megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, nyugdíjas szervezetek, helyi média. V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése A 2008-as Idősügyi Program célként fogalmazta meg a tanulási lehetőségek megteremtése, a megfelelő információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat megszervezését. 2009-2011 években évente 4-5 alkalommal megrendezésre kerülő üléseken különböző témakörökben (egészségügyi, lelki egészségvédelem, szociális szolgáltatások stb.) előadások, ismertetők hangzottak el. Továbbra is célszerűnek tartjuk az Akadémia működtetését. Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségből. Az infokommunikációs technológia és az ilyen eszközök használata sokat segít az időskorúak informálásában, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésében. A városi háztartások 73%-ában volt Internet szolgáltatás 2010-ben, míg a csak időseket tartalmazó háztartások esetében ez a ráta az előbbi fele, 34% volt. Mobiltelefon a háztartások 91%ában volt elérhető, de már az idős háztartások 70%-a is rendelkezett mobil szolgáltatással. Az idősek iskolai végzettsége emelkedik, várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. A 2008-as koncepcióban megfogalmazott feladatok (idősek klubjában internet-szobát kialakítása, számítógép és

2409 internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamok szervezése), mivel csak részben valósultak meg, továbbra is szükséges a lehetőségeket keresni. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek. V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás Számos európai államban az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, valamint a szociális szolgáltatások területén dolgoznak önkéntes segítők, leggyakrabban a helyi közösség, vagy a rászoruló érintettek köréből. Az önkéntes munka így emeli a közszolgáltatások társadalmi megbecsültségét, presztízsét. Az önkéntes segítők számos olyan programban tudnak humán erőforrást biztosítani, amely nem igényli a szakember magas szintű tudását, felkészültségét. Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában hasznosítani lehetne az idős, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait. A fizetett munkától való visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről az intézmények szakdolgozóinak leterheltsége is csökkenthető lenne. Az idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. Sok szolgáltató azt gondolja, ha azt hirdeti, hogy az intézmény nyitott, akkor majd beszállingóznak az önkénteskedni vágyók. A valóságban azonban ez nem így van. Ki kell alakítani az önkéntes munka helyét, presztízsét, funkcióját a szervezetben, toborozni kell a segítőket, fel kell őket készíteni a munka végzésére, támogatni kell őket a mindennapokban. Az önkéntes munka nem ingyenmunka, hanem olyan tevékenység, melynek a szociális szolgáltatás részévé kell válnia. Az idősek aktív társadalmi szerepvállalása leginkább önszerveződéseikben érhető tetten. A nyugdíjas szervezetek, egyesületek az idősek számára legkedveltebb társadalmi szerveződések, s e szervezetek lehetnek a döntéshozók partnerei a helyi ügyek egyeztetésében. Számos olyan program működik hazánkban, ahol e szervezetek segítséget, támogatást nyújtanak időskorú társaiknak, tanácsadást tartanak, segítenek a legrászorultabbaknak, így az idősek támogatásának olyan szegmensét képezik, melyet formális, intézményes eszközökkel nem lehetséges lefedni. A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek, nyugdíjas szervezetek. V.4. Tudatosítás Komolyan kell venni az ismeretterjesztést; az idősödés folyamatának pozitív bemutatását a társadalom egésze számára. A programokkal nemcsak az idősek felé, hanem a felnövekvő új nemzedék felé is fordulni kell. Például az iskolai tanrendbe be lehet építeni előadásokat, ismeretterjesztő órákat, vagy közös programokat szervezni, ahol generációk találkoznak. Ez a generációk közötti szolidaritást segíti elő. A szakemberek részére konferenciák szervezése szükséges. A Szivárvány Idősek Otthonában kialakított Gerontológiai Centrum azzal a céllal jött létre, hogy tanácsadói hálózatot, információs rendszert építsen ki. A Centrum azonban egy-két próbálkozást

2410 követően már nem valósította meg célját, melynek egyik oka a várostól való távolságban keresendő. A konferenciák, szakmai tanácskozások helyszíne, az idős emberekkel foglalkozó szociális szakemberek szakmai bázisának megteremtése szükséges. A gondozás minőségének és folytonosságának biztosítása érdekében biztosítani kell az időseket hosszú távon gondozók – köztük a nem hivatásszerűen tevékenykedők és a szakképzettséget igénylő tevékenységet végzők – szakirányú képzését, oktatását. A képzésekbe be kell vonni az önkénteseket és ápolási díjban részesülőket, hogy megfelelő számú segítő álljon rendelkezésre. A megvalósításban résztvevő szervek: valamennyi az idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek. V.5. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal Fokozott figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti kapcsolat erősítésére, különböző programok megvalósításán keresztül. A város évek óta pályáztatással forrást biztosít a generációk egymás közötti karácsonyi programját megvalósító szervezetek számára. Jellemző az óvoda és idősek klubjai közötti program szervezés, együttműködés, de elő kell mozdítani az általános és középiskolás korú gyermekek, az oktatási intézmények és az idősek közötti kapcsolatot. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil és egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények. V.6. Egészségmegőrzés Irányelveink közé tartozik az öregedés minőségére kiható egészséges életmód terjesztése az időskori fogyatékosságból származó terhek, a krónikus betegségek és korai halálozás megelőzésére és csökkentésére. Ennek célterületei az alkohol- és dohányzás elleni küzdelem, az egészséges táplálkozás, a különböző szűrővizsgálatok terjesztése, az egészségvédelmi faktorok növelése és a kockázatok csökkentése, lelki egészség megőrzése. A prevenciós feladatok teljesítése, helyben biztosított szolgáltatások (vérnyomás és vércukorszint mérés, tanácsadás) kiterjesztése az egészségügyi alapellátás bevonásával, programok szervezésével (pl.: egészségnap ősszel és tavasszal) lehetséges. Az egészséges életmód része a mozgás, sportolás, melynek jótékony élettani hatásai széleskörűek: fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét, aminek különösen nagy jelentősége van koszorúér-betegségben szenvedők számára, csökken a vérzsír-szint, a vérnyomás; az izommunka csökkenti a vércukorszintet, segít megőrizni a testsúlyt, és így kifejezetten előnyös hatású többek között például cukorbetegségben szenvedőknek. Külön hangsúlyozandó, hogy a kedvező változások rendszeres mozgás esetén minden korosztályban (tehát a 65 éven felüliek körében is) kialakulnak. A rendszeres testmozgás kedvezően hat az életminőségre, jótékony hatása van a testsúly problémák kezelésében, a pszichikai állapot javításában, és ezen keresztül a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) és a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében, továbbá a gerinc- és ízületi betegségek, valamint a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában. Vannak olyan sportágak, melyek 60 év felett is elkezdhetők, illetve folytathatók. Cél a sportolni vágyó és szerető idős emberek toborzása, aktivizálása, sportolási lehetőségek és programok kialakítása.

2411 Megvalósításban résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság. V.7. Az idősek biztonságának javítása Közbiztonság Az idős lakosság a bűnelkövetések szempontjából fokozott veszélynek kitett csoport. Ezért fontos az egyéni biztonság, a saját tulajdon védelmében történő segítségnyújtás. Tapasztalatok szerint az idősek kevés ismerettel rendelkeznek a potenciális veszélyeket illetően. Figyelemfelhívás az időseket fokozottan veszélyeztető bűncselekmények jellegére, ezek kivédésére. Ennek egyik módja lehet a figyelemfelkeltő előadások, ismeretterjesztő anyagok minél szélesebb körű bemutatása, ami történhet a fiatalok – középiskolás, főiskolás korosztály közreműködésével. Információs anyagok, szórólapok, filmek készítése és alkalmazása. Szükséges a média bevonása és együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel. Megelőző intézkedésként felhívás közzététele a lakosság felé az egyedül élő, idős emberek védelme érdekében. A közbiztonság szempontjából veszélyeztetett területek a külterületek és a tanyabokrok. Célkitűzés biztosítani ezeken a területeken élők részére is a közbiztonságot (együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel) valamint a szociális ellátási formákat (étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás). Akadálymentes közlekedés Önkormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek és közterületek valamint az azokon belül nyújtott szolgáltatások tervezésére, megvalósítására és biztosítására. Az eltérő képességgel rendelkező használók igényeit a beruházások és projektek megvalósítása során nem különkülön létesítményekkel kívánja kielégíteni, hanem az egyetemes tervezés elveit alkalmazva a különböző igényeket egyesíti a tervezés, megvalósítás és üzemeltetés közben. A közterek, közutak kialakítása során kiemelt figyelmet fordít az Önkormányzat az akadálymentesítésre. Az önkormányzat városüzemeltetési feladatait ellátó szervezet 2003tól valamennyi gazdasági év üzleti tervében szerepelteti a közterületek (járdák), csomópontok akadálymentesítését a rendelkezésre álló forrás erejéig. Az elmúlt években több száz helyszínen, minden évben 20-50 helyszínen jelentkeznek feladatok. A nagy gyalogos forgalmat bonyolító járdák mentén a kiemelt szegély lesüllyesztésével, vakvezető kövek térburkolatok elhelyezésével biztosított az akadálymentes közlekedés. Az akadálymentes közlekedést hivatott segíteni a 2007. január 1-től bevezetett rugalmas tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek (a mozgásukban korlátozottak kiszolgálására alkalmas eszközökkel, rámpával és kerekesszék rögzítésére alkalmas egységekkel felszerelt, a forgalom irányító központtal informatikai és fedélzeti rendszer útján összekapcsolt) a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak közlekedési igényét elégíti ki előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva, változó útvonalon és/vagy változó időrendben közlekedve. A statisztikai adatok alapján a kihasználtságot bővíteni lehet, szükséges ezért a szolgáltatás népszerűsítése, a lakosság szélesebb körű tájékoztatása.

2412 Önkormányzatunk ez évben elnyerte a Hozzáférhető Város díjat, amelyet olyan városok kaptak, ahol az akadálymentesítés szempontjából kiemelt területeken - épített környezet, közlekedés, infokommunikáció és a szolgáltatások elérhetősége – kiváló eredmények mutathatók fel. Természetesen számos teendő van az akadálymentesítés területén továbbra is, fontosak a jelzések az állampolgárok, civil szervezetek részéről. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, polgárőrség, média, rendőrség, idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek. V.8. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, a lakásukon, vagy lakókörnyezetükben igénybe vehető szolgáltatások bevezetése, működtetése fontos. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében megvalósult a 2008-as programban célul kitűzött otthonápolási szakszolgálat kialakítása, mely az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott. A szolgáltatás az idős emberek részére otthonukban, a háziorvos javaslatára és igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. A jövőben tovább működtetni és a szükségleteknek megfelelően fejleszteni szükséges a szolgáltatást. A WHO adatai szerint a gazdagabb országokban éppúgy ijesztően romlik az emberek egészségi állapota, mint a szegényebb államokban. Különösen aggasztó a gyermekek és a fiatalok általános lelki állapota, ami a konkrét betegségek mellett az egészséges élet viteléhez szükséges készségek hiányában nyilvánul meg. A ma iskolába járók sokkal bonyolultabb élethelyzetekkel találkoznak nap, mint nap, mint akár szüleik 30 évvel ezelőtt. Tudomásul kell venni, hogy az idegrendszerünk alkalmazkodó képessége sokkal lassabban változik, mint a környezetünk. A gyermekek mellett a másik nagy létszámú társadalmi csoport, melynek tagjait leginkább veszélyeztetik a mentális betegségek az időseké. Európában meredeken emelkedik az időskorúak részaránya, közülük azonban mind többen élnek egyedül, nélkülözik az értelmes tevékenységet, és ez a két tényező melegágya a lelki betegségeknek. Egyes becslések szerint az időskorúak háromnegyede szorulna lelki gyógyításra, akár gyógyszerek, akár "beszélgetős" terápia keretében11, akár önkéntesek bevonásával is. A szociális szolgáltatások közül a nappali ellátás olyan intézményi forma, mely alkalmas a felmerülő szükségletekre gyorsan reagálni. Terveink szerint még ebben az évben engedélyt kapunk a hatóságtól két idősek klubja férőhelyeinek bővítésével pszichiátriai betegek ellátására. További célunk nemcsak napközbeni ellátásuk, hanem foglalkoztatásuk megszervezése is. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság, kórház. V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése A népesség öregedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedésével jár, erre utaltunk a IV. pontban. Folyamatosan magas a bentlakásos elhelyezések iránti igények száma, de egyre növekszik az igény az idősek részéről az otthoni ápolásra, a hozzátartozók részéről pedig arra, hogy saját maguk ápolják szeretteiket. Fontos, hogy ezt egyrészt, anélkül láthassák el, hogy saját karrierjüket fel kelljen adni, másrészt, aki ezt vállalja, azok 11

TÁMOP -6.1.2 - Kistérségi összefogással az egészségért – befektetés a jövőbe című pályázat

2413 ellátásban részesüljenek. Az elmúlt év törvényi változásait követően számos önkormányzat szüntette meg az önkormányzati hatáskörben adható ún. méltányossági ápolási díjat. Az Önkormányzat célja, hogy az ellátást továbbra is biztosítsuk az idős családtag ápolását végző személyeknek. Hatékonyabb támogatási rendszer kialakításának kezdeményezését a jogalkotók felé a 2008-as program is már megfogalmazta. Előrelépés azonban nem történt, ezért továbbra is keresnünk kell a megoldási lehetőségeket.12 Az idősek otthona elhelyezést nagyon sok esetben az időseknél fellépő demencia kórképe indokolja. A 2008-as Program elfogadását követően a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona szervezeti keretében demens személyek nappali ellátása jött létre. Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel nem válik szükségessé az idős bentlakásos intézményi elhelyezése, de tehermentesíti a családot. A 2011-es intézményi átszervezéssel a Szociális Gondozási Központ olyan integrált intézménnyé vált, melyben megvalósult az idősek számára elérhető egyes ellátási formák egymásra épülése. Napjainkban még jellemzően azonban csak a tartós bentlakásos elhelyezés felé irányuló mozgás van jelen. Elő kell segíteni, hogy az idős állapota javulását követően az otthonába térjen vissza (átmeneti ellátás fejlesztése). Ezt a célt szolgálná a 2008-as idősügyi programban is már megfogalmazott, a kis alapterületű, speciális infrastruktúrával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások építése. Az idős emberek minél további otthonában történő ellátását segíti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A jelzések alapján igény mutatkozik a szolgáltatás bővítésére (jelenleg 16 várakozó személy van a szolgáltatásra). Az idősek társadalma jövedelmi és anyagi helyzetüket tekintve nem egységes. Nem minden nyugdíjas idős, illetve nem minden nyugdíjas vagy idős egyben szociálisan rászorult is. Az egyes ellátási formáknál (pl. étkeztetés) a rászorultsági elvet fokozottan alkalmazni kell, hiszen az idősek számának folyamatos emelkedése mellett a rendelkezésre álló erőforrások szűkülnek. Ezzel egyidejűleg erősíteni szükséges a család felelősségét és szerepét is. A Szolgáltatásszervezési Koncepcióval összhangban az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében célként fogalmazzuk meg, hogy az alapszolgáltatások a város valamennyi területén (pl. külterületek, tanyabokrok) elérhetővé váljanak. A nappali ellátás, olyan szervezeti forma, mely alkalmas az integrált szolgáltatások és programok megvalósítására, ami a kirekesztődés megakadályozásának egyik eszköze is. Célunk, hogy a nappali intézmények nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló integrált intézménnyé váljanak. A szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításához szükséges, hogy pontos információkkal kell segítsük az időseket abban, hogy tudatosan választhassanak a különböző igényeket kielégítő ellátási formák közül. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmaztuk egy interaktív honlap kialakításának szükségességét, amelyet a benyújtott TÁMOP-5.4.9. Modellkísérlet Nyíregyházán című pályázat keretében kívánunk megvalósítani. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil és egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények.

12

2000. évi OLEF felmérés szerint a 60 év feletti idősek részleges vagy teljes segítséggel otthonukban ellátható, és ellátásukat mintegy 70 %-ában laikus ápoló is el tudja végezni.

2414 V.10. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása A különböző koncepciók, programok kidolgozása során a rendelkezésre álló statisztikai adatok mellett az ebben a témában fellelhető kutatások és tanulmányok eredményeit is felhasználjuk. Alapvető követelmény, hogy ismeretekkel rendelkezzünk az országos és uniós tendenciákról, célkitűzésekről is. Különösen fontos ez az idősügyi program esetében, hiszen az idősödés több területet is –szociális, egészségügy, oktatás, kultúra- érint vagy érinthet. Az egyes ellátási formák kialakításához, a meglévők fejlesztéséhez konkrét adatok szükségesek. Ennek érdekében a 2008-ban kezdődött „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel. A megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar. V.11. Diszkrimináció elleni harc Az emberek döntő többsége egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy az idősebb korosztállyal szemben is megvalósulhat diszkrimináció, a jelenséget egyáltalán nem problémaként tartják számon, és más védett tulajdonságokkal (pl. etnikai hovatartozás, fogyatékosság, vallási vagy világnézeti meggyőződés stb.) ellentétben alábecsülik az ilyenfajta megkülönböztetés elleni fellépés fontosságát. Ezen a területen nagy a látencia, és jellemzően nem élnek az érintettek azon jogukkal, hogy panaszukkal a kompetens szervezethez, hatósághoz forduljanak. Célunk a szükséges információkhoz történő hozzáférés elősegítése, figyelemfelkeltés. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, média, ellátottjogi képviselő. V.12. Hozzáférés Számos nemzetközi egyezmény kiemeli a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő kidolgozásának jelentőségét. Az idősek növekvő aránya, valamint a közszolgáltatások szűkös erőforrásai azt kívánják, hogy a magas kockázatú csoportok kiemelt figyelemben részesüljenek a közszolgáltatások igénybevétele során. Az időskorúak esetében az egyedül élés, az idősebb életkor, a rosszabb egészségi állapot, a védtelenség, a romló mentális állapot, a települési hátrány (külterületek) és még számos egyéb tényező mentén lehet meghatározni azon célcsoportokat, akiknek több információra, segítségre, támogatásra van szükségük ahhoz, hogy életkorukból adódó hátrányaikat mérsékelni lehessen. A szociális ellátásokat az azonosított kockázatokra érzékennyé kell tenni, mely a település hatáskörébe tartozó ellátások igénylésével lehetséges. A szociális szolgáltatók figyelmét fel kell hívni a tapasztalható problémákra, kockázatokra és a szolgáltatás fejlesztését ezen prioritások mentén szükséges fejleszteni. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat. VI.

A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai

A nyugdíjas egyesületek az időskorúak által leginkább preferált társadalmi szerveződések. A kultúra, szabadidő szervezésén túl így az idősekkel kapcsolatos programok legfontosabb szereplőjévé válhatnak. Kiemelkedő jelentősége van a tagság számára nyújtott programoknak, de ezen túl szerepet vállalhatnak idős kortársaik támogatásában,

2415 segítésében, önkéntes segítő programok kezdeményezésében, az időseket érintő helyi ügyek véleményezésében és a szükségletek felmérésében is. Zárszó - „Új utakon 60+ ” Nyíregyháza Város az időskorú polgárok iránti elkötelezettségét nemcsak az idősüggyel kapcsolatos stratégiák megfogalmazásával, az ágazati koordináció elősegítésével igyekszik megvalósítani. A Város életével kapcsolatos legfontosabb döntések során kiemelt figyelmet fordítunk azok idősekre gyakorolt hatásaira, s igyekszünk minden döntésünkkel a korosztály speciális helyzetét is figyelembe venni. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely az idősek helyzetén javít, ösztönözni kívánjuk a piaci szektor ez irányú felelősségvállalását, kezdeményezéseit is. Szándékunkban áll kitüntetéssel elismerni az idősek életét segítő innovatív, illetve segítő kezdeményezéseket, programokat. A program elkészítésével nem az volt a célunk, hogy meghatározzuk, mire van szükségük az időseknek, hanem lehetőséget szeretnénk teremteni, hogy ők maguk fogalmazzák meg igényeiket, esélyük legyen a részvételre, a helyi ügyek közös alakításába. Ugyanakkor az önkormányzatnak komoly szerepe van a stratégiai irányvonalak kijelölésében, a partnerség segítésében, az erőforrások hatékony elosztásának tervezésében, a programok és folyamatok koordinálásában, valamint az eredmények értékelésében. Az időskorúak a társadalom népes részét alkotják, és nem lehet egységes, homogén csoportként kezelni e korosztályt. Ennek megfelelően az idősekkel foglalkozó programoknak is többféle csoportra kell irányulnia, színes szolgáltatási csomagot alkotva. Az idősek jólétét elősegíteni csak közös együttműködés, partnerség szellemében lehet a leghatékonyabban, mely során minden szereplő aktív és erőforrásait a közös cél érdekében tudja hasznosítani. Az idősek nem szeretnek a szociális ellátás számára nyűggé válni. Új életformát követelnek. A mai középkorosztály már más lesz, mint a mostani idősek, számukra új perspektívát kell találni. A családi láncok kihullnak, az alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság miatt egyre többen lesznek, akiket nem tudják gyermekeik, unokáik segíteni idős korukban. Vannak olyanok - leginkább a friss nyugdíjasok, akik nem mennek nyugdíjasklubba, mert nem tartják magukat „nyugdíjasnak”. Számukra új mozgásteret kell teremteni.

2416

1. számú melléklet

A 65 éves és idősebb népesség aránya városrészenként, 2001. február 1.

Jelmagyarázat - 5,0 5,1 - 10,0 10,1 - 13,0 13,1 - 16,0 16,1 -

Forrás: Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011.

2417


Forrás: Special Eurobarometer – Active Ageing 2012

2418


Szociális alap és szakosított ellátásban részesülők országos, regionális és megyei szinten 2000-2011 között

Területi egység

2000

2005

2008

2011

szociális étkeztetésben részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

98.158 15.236 6.215

106.702 19.312 8.693

107.803 20.583 9.902

155.091 32.264 15.489

házi segítségnyújtásban részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

40.292 7.226 2.935

45.130 8.571 4.030

48.120 8.746 4.407

87.941 23.176 11.787

37.964 7.739 3.597

37.066 8.122 4.010

nappali ellátásban részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

39.917 7.669 3.886

39.742 7.553 3.690

tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezésben részesülők ország Észak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye

72.183 10.939 4.217

81.425 12.555 4.989

84.444 12.786 5.219

88.886 13.542 5.666

2419

4. számú melléklet Étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosító, valamint nappali ellátást és bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények Nyíregyházán étkeztetés

Szociális Gondozási Központ Kálvineum Idősek Otthona Oltalom Szeretet Szolgálat (népkonyha működtetése) Boldog Évek Közössége Egyház Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ Baptista Szeretetszolgálat Keletmagyarországi Humán Szolgáltató Központ

házi segítségnyújtás

nappali ellátás

NYITÖT Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Boldog Évek Közössége Egyház Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Szociális Gondozási Központ Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ Baptista Szeretetszolgálat Keletmagyarországi Humán Szolgáltató Központ Alétheia- Nyíregyháza Szociális Szolgálat Nyíregyháza-Örökösföld Görögatolikus Egyházközség Görög Tűz Szeretetszolgálat Nyíregyháza Sóstói Református Egyházközség Házi segítségnyújtó Szolgálat

NYITÖT Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Szociális Gondozási Központ (idős, fogyatékos) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (idős) Kék Nefelejcs Nappali Intézmény (fogyatékos)

NYITÖT

Szent Kamill Rehabilitációs Központ (fogyatékos) Oltalom Szeretet Szolgálat (hajléktalan nappali melegedő) Oltalom Szeretet Szolgálat

Alétheia Szociális Szolgáltató Központ Nyíregyháza-Örökösföld Görögkatolikus Egyházközség Nyíregyháza Sóstói Református Egyházközség

Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Mozgáskorlátozottak SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete (ellátási szerződés) Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés)

2420 (szenvedélybetegek) Szent Antal Nappali Ellátást Nyújtó Intézmény (idős) Szent Anna Nappali Ellátást Nyújtó Intézmény (idős) Szent Rita Nappali Intézmény (pszichiátriai, szenvedélybeteg, fogyatékos) Szent István Nappali Intézmény (fogyatékos) Szent József Védőotthon (fogyatékos) Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Irgalmas Samaritánus Központ (fogyatékos) Aranyalma Integrált Nappali ellátást Nyújtó Intézmény (idős, fogyatékos) TESZ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Nyíregyházi SM Centrum (fogyatékos)

Rókahegyi Agapé Alapítvány

Omnis Alapítvány Együtt Veled Alapítvány Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség Együtt az Úton Közhasznú Alapítvány A Tevékeny Szeretetközössége Magyar Sclerosis Multiplex Betegekért Alapítvány

időskorúak gondozóháza

Szivárvány Idősek Otthona (30 fh) Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség (ellátási szerződés)

idősek otthona

Szociális Gondozási Központ (63 fh) Szivárvány Idősek Otthona (262 fh) Tóth András Szeretetotthon (27 fh) EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon (100 fh) Főegyházmegyei Papi Szociális Otthon (74 fh) Kálvineum Idősek Otthona (50 fh) Szent Katalin Szeretetotthon (98 fh) Tündérkert Szeretetotthon (15 fh) István Szeretetotthon – Irgalmas Samaritánus Központ (25 fh)

NYITÖT Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Emlékezünk Alapítvány Magyarországi Evangélikus Egyház Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Kék Nefelejcs Alapítvány „LEBOK” Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség

Forrás: Szociális regiszter 2012. július

2421 4./napirend Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2013. évi fordulójához való csatlakozásra Előadó: Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg. Kérem a bizottságok elnökeit, ismertessék az álláspontokat. Először dr. Szilassy Géza elnök urat kérem. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. Az előterjesztést megtárgyaltuk és egyhangúlag elfogadásra javasoljuk. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Dr. Adorján Gusztáv elnök úr. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság is megtárgyalta és egyhangúlag támogatja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát évek óta ezt az önkormányzat támogatja minden évben 6,5 millió forinttal, mintegy 300 fő szociálisan hátrányos helyzetű, állandó nyíregyházi lakóhellyel rendelkező, a felsőoktatásban tanuló vagy tanulni szándékozó hallgatót tudunk támogatni. Most jelent meg nem rég a pályázati kiírás, úgy hogy ezt a gyakorlatot szeretnénk folytatni. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen Polgármester úr. Egy kérdésem van. Ezt megelőzően 1-2 mondatott szeretnék mégis csak mondani. Soha nem értékelődött fel ennyire egy ilyen támogatási rendszer, mint most a felsőoktatási rendszer átalakítása után. Tudjuk, hogy milyen negatív következményei vannak egy olyan régióban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó családok számára annak az új rendnek, amelyet a Parlament elfogadott. Éppen ezért én azt gondolom, hogy minden ilyen típusú támogatási rendszert erősíteni kell. Ami elősegítheti azt, hogy minél többen jussanak be és tudjanak bent maradni a felsőoktatásban. Ugye ez a program arról szól, hogy hagyományosan 3 elemre épül. 3 támogatási elemből tevődik össze. Ebből 1 elemnek a megalapozottságát azt egy kicsit bizonytalannak látom és én erre szeretnék rákérdezni. Ugye az nem kérdés, hogy az önkormányzat, mármint a megyei jogú városi önkormányzata illetve a minisztérium a saját forrását mellé tudja tenni a programhoz. Az viszont, hogy a Megyei Önkormányzat, a megyei közgyűlés azzal a költségvetési összeggel, amelyet valamennyien ismerünk, 280 egynéhány millió forint egész évre, menyit és hogyan fog tudni hozzá tenni? Ebben már azért vannak kétségek, mindez azt jelenti, hogy ez a forrás bizonytalan. De ezt én, még egyszer mondom, kérdésként fogalmazom meg. Van-e még információja arról bárkinek a teremben, hogy a Megyei Önkormányzat a ráeső harmadrészt fogja-

2422 e tudni biztosítani ehhez a programhoz? Vagy történt-e erről egyeztetés, a Megyei Önkormányzat elfogadta-e, volt-e már a Megyei Önkormányzat közgyűlésén erről szó? Csatlakozott-e a Bursa Hungaricához? Hogy ha erre valamilyen választ tudnak adni, akkor ezt megköszönöm. Mert ha nem, akkor nyilván azzal kell számolnia minden pályázatban résztvevő nyíregyházi felsőfokú tanulmányait végző diáknak, hogy kevesebb lesz ez az összeg, mint ami tavaly volt. Tehát nyilván nem lehet azt ígérni nekik, hogy változatlan formában, hasonló nagyságrendű támogatást fognak kapni, mint amit a korábbi években megszokhattak. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az előterjesztőnek adom meg a szót válaszként. Tóthné Csatlós Ildikó:(Szociális Osztály csoportvezetője ) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Valóban, a Bursa Hungarica három forrásból épül fel, ugye a települési, megyei önkormányzati és minisztériumi forrás. A megyei önkormányzatnak, most ezt nem állítom 100%-ban, de azt gondolom, hogy nem kell külön csatlakoznia, ő természetesen csatlakozik, amint a minisztérium, abban az esetben az önkormányzatok pályáznak, akkor a Megyei Önkormányzat minden esetben megvizsgálja, hogy ő milyen mértékben tudja támogatni. De nem kötelessége támogatni. Akár nulla forinttal is, tehát semmivel nem támogatja. Azt tudom elmondani, hogy az önkormányzatunk által támogatott pályázókat, pályázók közül a települési önkormányzat általában olyan 300 fő pályázót támogat. A legjobb években 20 főt támogatott 1000 vagy 2000 forintos támogatással. Tehát, ha a 3 forrást összeadjuk, a legjobb esetben 8-10 ezer forintos ösztöndíjakat kaptak a hallgatók. De amennyiben a többi pályázót nem támogatja a Megyei Önkormányzat, a települési önkormányzat támogatását a minisztérium mindenféleképpen megduplázza. Tehát legrosszabb esetben is 4-5 ezer forintos ösztöndíjak alakulnak ki. Arra vonatkozóan, hogy a Megyei Önkormányzat csatlakozott-e, nincs jelenleg információm, de utána fogunk nézni. Véleményem szerint, ahogy én gondolom, neki nem kell külön csatlakoznia. Csak a települési önkormányzatoknak van ez a lehetősége, tehát ő automatikusan résztvevője ennek a pályázati formának, de utána fogok még ennek nézni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nyíregyháza Önkormányzata viszont a következő évben is 6,5 millió forintot kíván az előterjesztés szerint a költségvetésben arra biztosítani, hogy a rászorult hallgatók tanulását segítse. Mi a Megyei Önkormányzat költségvetéséről nem tudunk nyilatkozni, mármint a jövő évi költségvetésről, hiszen abban van a forrás. Én nem tudok semmilyen információt, hogy visszalépnének, vagy van ilyen szándék, de azt gondolom, hogy lehet, hogy még az elnök úr sem tudja. Van-e még egyéb hozzászólás ehhez a napirendi ponthoz? Ha nincs, akkor kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2423 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 260/2012.(X.18.) számú határozata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2013. évi fordulójához való csatlakozásról A Közgyűlés 1.) Az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2013. évi fordulójához való csatlakozással, felhatalmazza Dr. Kovács Ferenc polgármestert, a csatlakozási nyilatkozat aláírására. Felelős: Dr. Kovács Ferenc – polgármester Határidő: 2012. október 26. 2.) Megbízza a Szociális Osztályt a pályázat meghirdetésével. Felelős: Dr. Krizsai Anita – osztályvezető Határidő: 2012. október 26. 3.) Megbízza a Szociális Osztályt a pályázat lebonyolításával. Felelős: Dr. Krizsai Anita – osztályvezető Határidő: folyamatos 4.) Megbízza a Gazdasági Osztályt a 6,5 millió forint pénzügyi fedezetnek, az Önkormányzat 2013. évi költségvetésében történő biztosításával és a pályázati támogatás folyósításával. Felelős: Patóné Nagy Magdolna – osztályvezető Határidő: folyamatos

5./ napirend: Előterjesztés a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete által „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0244 kódjelű pályázat megvalósításának támogatására és együttműködési nyilatkozat aláírására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszöntöm a Megyei Vöröskereszt jelenlévő Elnökét. Az előterjesztést a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság tárgyalta meg. Kérem dr. Szilassy Géza elnök urat, hogy ismertesse a Bizottság álláspontját.

2424 Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk egyhangúlag támogatja a támogatás aláírását. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tulajdonképpen itt a Vöröskereszt Megyei Szervezete által megnyert pályázathoz egy együttműködési nyilatkozat aláírására kérünk felhatalmazást. Örülünk, hogy a Vöröskereszt újabb pályázattal tudja munkáját folytatni. Nagyon jó a kapcsolat közöttünk és én azt gondolom, hogy ezt a nyilatkozatot is örömmel kiadhatjuk. Megkérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelezte senki, kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 261/2012.(X.18.) számú határozata a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete által „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című, TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0244 kódjelű pályázat megvalósításának támogatásáról és együttműködési nyilatkozat aláírásáról A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta, és a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete által „ A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című, TÁMOP-5.5.1.B-11/2 kódjelű pályázat megvalósítását támogatja és felhatalmazza a polgármestert a mellékletben foglalt együttműködési nyilatkozat aláírására. Melléklet a 261/2012.(X.18.) számú határozathoz

Együttműködési nyilatkozat „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése ” c. Pályázat kódszáma: TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0244 céljának elvi támogatásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (képviseli: Dr. Kovács Ferenc polgármester) támogatja a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Szervezete (képviselő: Szarkáné Kövi Márta, székhely: 4400 Nyíregyháza, Malom u. 3., adószám: 19202451-2-15) által benyújtott, TÁMOP5.5.1/B-11/2-2011-0244 számú pályázat keretében megvalósuló programok és rendezvények megvalósulását.

2425

A pályázat céljáról, a megvalósítani kívánt programokról teljes körű tájékoztatást kaptunk, azok megvalósulását támogatjuk, céljaival egyetértünk. Nyíregyháza, 2012. október 18. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Hatodik számú napirendi pontunk következik. Elnézést, meg kell kérdeznem, hogy Kormánymegbízott úr megérkezett? Igen. Szeretettel köszöntöm a Közgyűlésen megjelent Vinnai Győző kormánymegbízott urat, illetve Teschmayer Gábor főigazgató urat. Kérem, hogy parancsoljanak itt helyet foglalni. 6./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között – a Nyíregyházi Járási Hivatal kialakítása tárgyában – kötendő megállapodás jóváhagyására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott:

Dr. Vinnai Győző, Szabolcs-Szatmár-Bereg Kormányhivatal kormánymegbízottja

Megyei

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Közgyűlésünket egy kis késéssel tudtuk kezdeni, azért, mert az illetékes bizottságok tárgyaltak erről és úgy tudom eredményre jutottak, hiszen a bizottság ülésére én is bementem. Kérem, hogy a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, valamint a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnökei ismertessék a bizottságok véleményét. Dr. Adorján Gusztáv elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta és az összevont ülésen történt kiegészítés mellett az előterjesztést támogatja egyhangúan. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nem tudom, hogy ez az együttes bizottsági vélemény, vagy kérdezzem meg a többi elnököt is külön-külön? Jó, akkor dr. Tirpák György elnök urat kérem. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek.

2426

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormási Géza elnök úr következik. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk is megtárgyalta az előterjesztést, 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A bizottságok javaslatát is figyelembe véve, már felkerült a honlapra és mindenki rendelkezésére áll a véglegesnek szánt módosított javaslat. Megnyitom a vitát. Kérdezem Kormánymegbízott urat, hogy kíván-e szólni? Nem. Akkor kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Dr. Moskovits Károly képviselő úr jelezte. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Vendégeink. Tekintettel arra, hogy ez gyakorlatilag egy ilyen technikai jellegű előterjesztés, de az, amire épül, az egy igen fontos közigazgatási kérdés. Ezért én általánosságban szeretnék kérdéseket feltenni, amire nem tudom, lehet, hogy Főjegyző úr vagy Kormánymegbízott úr fog tudni majd nekem választ adni, illetve majd véleményt is általánosságban szeretnék megfogalmazni. Az első kérdésem az lenne, attól függetlenül, hogy csak azért, hogy a közvéleményt is erről tájékoztassuk, hogy per pillanat a Polgármesteri Hivatalunknak hány köztisztviselő dolgozója van, és ebből várhatóan január 1-jével hány személy fog átkerülni a Járási Hivatalnak a szervezetébe? Ennek a Hivatalnak a vezetőjének a személyére, feltételezem, hogy pályázni kell erre az állásra, ki fogja a pályázatot kiírni? Ki fogja elbírálni? Illetve a Hivatal vezetőjének ki lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója? Ezek a kérdéseim lennének. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e még valakinek kérdése? Akkor a kérdéseket lezárjuk, majd hozzászólások következnek. Főjegyző urat kérem válaszadásra. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Meghívottak. Úgy gondolom, hogy a két kérdés közül az elsőre nekem van hatásköröm és illetékességem válaszolni, a másodikra pedig természetesen Kormánymegbízott úrnak vagy pedig Főigazgató úrnak. Az első kérdésre a válasz a következő, hogy teljesen pontos legyek: A Polgármesteri Hivatal idén, január 1-jén 325 engedélyezett álláshellyel kezdte meg a működését, ez áprilisban, április 15-ei hatállyal csökkent 4 fővel, amikor a szabálysértési igazgatás átkerült a Kormányhivatalhoz. Jelenleg tehát az engedélyezett létszámunk 321 fő. Ez a 321 fő magában foglalja Polgármester urat, Alpolgármester asszonyt, és jómagamat is, tehát 318 a beosztott vezetők és ügyintézők száma. Ez a létszám a Járási Hivatal kialakulásával egyidejűleg, 2013. január 1-jével kereken 80 fővel csökken, 76 jelenleg is betöltött állással, valamint 4 fő jelenleg üres állással, ez 80 fő. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2013. január 1-jétől a Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszáma, ha egyéb más változás nem következik be – erre majd mindjárt visszatérek – 241 főre csökken. Az egyéb, más változás alatt értem azt, hogy még nincs 100%-osan rendezve jogilag, hogy a Klebelsberg Intézet megalakulásával összefüggésben, és nyilván ezzel összefüggésben a Tankerületi

2427 Igazgatóságok kialakulásával pontosan hány létszám kerül el a Polgármesteri Hivataltól, ez még várható. Még azt is szeretném elmondani, hogy teljes legyen a kép, hogy az Önkormányzat intézményei vonatkozásában még 4 további álláshelyet érint a Járási Hivatallal összefüggésben levő jogszabály módosítás, ez pedig az, hogy a jelenleg a Szociális Gondozási Központ keretében dolgozó 4 fő hivatásos gondnok is átkerül ehhez a szervezethez vagy ezzel összefüggésben egy másik szervezethez. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kormánymegbízott urat kérem válaszadásra. Dr. Vinnai Győző:(Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Két kérdésre szeretnék válaszolni, de engedje meg Képviselő úr, hogy mielőtt konkrétan válaszolok jelezzem Önnek, hogy a járások kialakításával kapcsolatban a Parlament elfogadott egy járástörvényt, amely az alapelveket rögzíti, és elfogadott a Kormány három kormányrendeletet, éppen a múlt szerdán fogadta el az utolsó kormányrendeletet. Ezeknek a lényege, hogy az első kormányrendelet az úgynevezett „saláta hatásköri kormányrendelet”, amely pontosan tisztázza, hogy milyen hatáskörök maradnak a jegyzőknél, és milyen hatáskörök kerülnek át a járási kormányhivatalokba. A másik kormányrendelet pontosan megszabja az adott járások területét és a járásokhoz tartozó településeket, illetve a járásközpontokat. Itt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 13 járás lesz és mivel itt most a Nyíregyházi Közgyűlésen vagyunk, had húzzam alá, hogy a legnagyobb járás a nyíregyházi járás lesz, egy 170 ezres járás. Benne Nyíregyháza teljes területe, közigazgatási területe, illetve Újfehértó-Rakamaz vonal és több jelentős település, Nyírtelek, Nagycserkesz. A múlt héten elfogadott rendelet pontosan szabályozta, hogy hogyan épülnek fel a járások. Milyen területi illetékességük lesz, és a múlt szerdán elfogadott kormányrendelet pedig szabályozta a szakigazgatási szerveket járási szinten, mert a járások, azok hasonlóan a megyei kormányhivatalokhoz, két részből állnak. Törzshivatalból, amely a funkcionális feladatokat látja el, a működtetésért felel, ha így pontosabb, és ez mintegy 10%-a lesz a járásoknak, 5 és 10% között, még ezt is szabályozta, hogy ne legyen egy vízfej, és a többi pedig a szakigazgatási terveket, vagy szerveket jelenti. Nagyon pontosan tudom mondani, mert ma jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy egyenlőre úgy látszik, hogy 6 ilyen szakigazgatási szerv lesz. Szociális és Gyámhivatal, Állategészségügy, Élelmiszerbiztonság, Földhivatal, ezek tehát járási szinten lesznek, Munkaügyi Kirendeltségek, Építésügyi Hivatal és a Népegészségügy, az ÁNTSZ, az én fejemben még így van, de új nevén Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Tehát így fognak működni. Ami a kérdést illeti, Moskovits Képviselő úr kérdését, hogy ki lesz a vezető? Első kézből tudok válaszolni. A javaslatokat a megyei kormánymegbízottak gyűjtik össze, hiszen ez is törvény szerint szabályozva van, hogy 5 év közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezni, felsőfokú végzettsége kell, hogy legyen a járási hivatal vezetőjének, s a megyei kormánymegbízott gyűjti össze, és maga a miniszter, Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter fogja kinevezni, várhatóan – ezt éppen itt Nyíregyházán jelentette be sajtótájékoztatón – december első felében, és január 1jétől érvényes a mandátumuk. A másik pedig, hogy ki lesz, aki fogja gyakorolni a munkáltatói jogkört? Mivel a járási hivatalok a Megyei Kormányhivatalok szervezeti egységeiként jönnek létre, ezért a megyei kormánymegbízott gyakorolja a munkáltatói jogkört a járási kormányhivatal vezetői felett. Köszönöm szépen.

2428

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Kormánymegbízott úr. Hozzászólások következnek. Dr. Moskovits Károly képviselő úr jelezte először. Parancsolj. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Még egy kérdést hadd tegyek már föl, ez pedig az, hogy Jegyző úr azt említette, hogy akkor gyakorlatilag 76 ember az, akinek nálunk a státuszát meg kell szüntetni. Na, most ugye a törvény előírja azt, hogy csak azok az emberek vehetők át az új hivatalba, akinek meg van a szükséges iskolai végzettsége. Ezzel kapcsolatban akkor elmondhatjuk-e azt, hogy ez a 76 ember át is kerül, vagy pedig tőlünk el van vonva a státusz, de nem biztos az, hogy ezek átkerülnek oda? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Főjegyző úrnak adom meg a szót, parancsolj. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Köszönöm szépen a kérdést. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Meghívottak. Nagyon röviden szeretnék válaszolni, és mindenkit megnyugtatni úgy, ahogy ezt a bizottsági ülésen is már elmondtam. Mind a Polgármesteri Hivatal vezetői, mind a Kormányhivatal vezetői részéről egy nagyon alapos egyeztetés előzte meg a személyek kiválasztását. Itt, - és akkor elmondom még egyszer - mi azon személyek esetében, ahol volt választási lehetőségünk, ott igyekeztünk olyan személyek átadásáról tárgyalni, akik nem csak megfelelnek valamennyi jogszabályi feltételnek, hanem kifejezetten vagy szeretnék, vagy elfogadják az átkerülést. Senkivel kapcsolatban nem kívántuk azt elérni, hogy erőszakként élje meg a státuszváltozást. Az eredeti kérdésre válaszolva: valamennyi személy megfelel a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek, erre garancia az, hogy egy kormányhatározatnak megfelelően a kormányhivatalok az egész országban egy személyügyi ellenőrzés keretében ezt is vizsgálták, hogy azok a személyek, akiket átadásra javasolnak a Polgármesteri Hivatalok, megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. Gondolom, hogy meg fognak majd engem vagy egy hozzászólással vagy egy fejbólintással erősíteni Kormánymegbízott úr, illetve Főigazgató úr is. Ezt szóban Főigazgató úr a bizottsági ülésen megtette, hogy mind a 76 személy, illetve az a 2 személy még, aki helyettesítő státuszban átkerül, tehát ez összesen 76 + 2, azaz 78 személy, valamennyien megfelelnek a feltételeknek, és valamennyien továbbfoglalkoztathatók lesznek. Úgy gondoljuk, hogy továbbfoglalkoztatottak is lesznek. Hiszen itt semmi más nem következik be jogilag, Képviselő úrnak mondom, mint a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás. Semmilyen jogi akadálya nincs tehát annak, hogy ezek a kollegák továbbra is dolgozhassanak. Azt pedig a nagyközönség felé szeretném tájékoztatásként elmondani, hogy hitünk és reményeink szerint a Járási Hivatal kialakítása nem rosszabb, hanem csak jobb pozíciót eredményez mindenki számára. Elsősorban természetesen az ügyfelek, az állampolgárok számára. Nem szabad, hogy megérezzék az ebben rejlő változásokat, azt, hogy lényegében a cégér más lesz ezen az épületen. Ugyanazon helyen, ugyanabban az épületben és majdnem változtatás nélkül, ugyanazokban a székekben fognak ülni a kedves kollégák, ahol ezt eddig is tették. Természetesen a Járási Hivatal kialakításának az indokait

2429 ismerjük, bízunk abban, hogy az új rendszer nem ugyanolyan jól, hanem még jobban fogja kielégíteni az állampolgárok és az ügyfelek igényeit. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Arról szeretném a Közgyűlést tájékoztatni, hogy augusztus közepén jelent meg ez a jogszabály, és már augusztus végén, tehát megfelelő időben megkezdődtek a tárgyalások a Kormányhivatal és a Polgármesteri Hivatal szakemberei között, ahol minden szempontra kiterjedően folytak ezek, és konstruktívan, együttműködően. Abból a szándékból, mind a két szervezet tudja, hogy itt tulajdonképpen egy törvénymódosítás miatti feladatkör átadásról van szó, ami a nyíregyháziakat, illetve Nyíregyházi Járásban élőket érinti. Mind a Kormányhivatal, mind a Polgármesteri Hivatal arra törekedett, hogy semmilyen zökkenő ne legyen, és én azt gondolom, hogy nem is lesz. Ezt fontosnak tartottam elmondani, hogy az elmúlt hetekben nagyon intenzív tárgyalások, egyeztetések folytak, és én azt gondolom, hogy megnyugtató eredménnyel zárultak. Az előterjesztésben a 2. pont igazából egy biztonsági jellegű, tehát ha az esetleges technikai jellegű módosítások átvezetését követően, ha még valamilyen ilyen dolog előkerülne, elírás, megnevezés, bármi, akkor azt tudjuk módosítani, hiszen október 31-e a határideje ennek a megállapodás aláírásának. Mind a ketten arra törekedtünk, hogy együttműködően, közösen rendezzük ezeket a kérdéseket, és ne kerüljön sor a határozathozatalra, én ezt külön köszönöm is Kormánymegbízott úrnak az együttműködő, konstruktív hozzáállást. Kormánymegbízott úr készül, parancsolj. Dr. Vinnai Győző:(Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja) Csak egyetlen mondat Polgármester úr szavaira. Szeptember 30-áig adott lehetőséget a törvény a közszolgálati ellenőrzésekre, és úgy, ahogy hallottuk, mi már augusztus végén megkezdtük, és körülbelül másfél hónapos tárgyalás után, ezt mondhatom, egy olyan konstruktív légkörben - ezt a szót használta Polgármester úr – folytak, minden részletre kiterjedően, hiszen mi az önkormányzatokkal egy partneri viszonyt építünk ki, és a törvényből adódó feladatunk, hogy államigazgatási feladatot főszabály szerint a Kormányhivatal fog végezni, de jelentős hatáskörök maradtak a jegyzőknél is. Mondok egy példát, és ez nagyon lényeges az Önkormányzat számára, hiszen mindketten parlamenti képviselők vagyunk. A parlamenti vita során alakult ez az építésügyi igazgatás vagy építésügy röviden. Fő szabály szerint, az első tervezet szerint a Járási Kormányhivatalhoz tartozott volna, viszont a parlamenti vitában olyan módosító indítvány született, hogy akik közel vannak az emberekhez, mondjuk egy építési engedélyt kiadni, az az önkormányzati testület megítélése, sőt, most már a törvény szerint döntése is, hiszen osztott építésügy lesz. Van, ami az önkormányzatnál maradt, például az építési engedély kiadása és az építésügyi I. fokú hatóság fog kerülni a járásokhoz, és még néhány építésügyi igazgatás. Még egy rövid példa. A szociális igazgatásnál ugyanez a helyzet, hogy amit törvény mond ki, azt a járási hivatal, időskorúak ellátását fogja rendezni, törvényből adódóan, ami pedig helyi ismerethez, helyi identitástudathoz köthető, mondjuk önkormányzati rendelethez köthető szociális ellátást kell adni, az pedig a jegyzőnél marad. Pontosabban az önkormányzatnál marad, és így szerintem egy nagyon jó együttműködés alakítható ki. Nem akarok többet szólni, talán még egy mondat arra, amit Polgármester úr mondott, hogy másfél hónapos intenzív tárgyalás után vagyunk, ami azt jelentette, hogy megnéztük alaposan, hogy hogyan történik ez, hiszen picit járatlan úton

2430 voltunk, bár törvények és kormányrendeletek szabályozzák, de azért mindig van egy mozgástér. Ebben a tárgyalássorozatban egy olyan megállapodást készítettünk elő, amely úgy érzem, mindkét fél érdekét szolgálja, Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz? Újra dr. Moskovits Károly. Parancsolj. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én úgy gondolom, hogy ennek a napirendnek az előterjesztése egyébként jó, tehát a szöveges része is kellő információval rendelkezik az ember, - ha elolvassa - ahhoz, hogy erről véleményt tudjunk alkotni. Ezek a mostani aktuális kormányrendeletek is már belekerültek, hiszen ezt a hat szakigazgatási szervet ezt már maga az előterjesztés is megemlíti. Na most ugyanakkor ugye négy területet emel ki az előterjesztés, ami gyakorlatilag a járási hivatalokhoz kerül át, és eddig nálunk volt. Okmányirodai, gyámhivatali feladatok, egyes szociális ellátás és építésügyi területek. Kormánymegbízott út elmondta, hogy a szociális, illetve építésügyi területnél ugye milyen megbontásra kerül sor. Ettől függetlenül nekünk az a véleményünk, amit már a közoktatással kapcsolatban is hangot adtunk, hogy továbbra is mi egy központosító politikát látunk, amibe az önkormányzati jogoknak a csökkentése, csorbítása történik gyakorlatilag. Miért gondoljuk ezt? Azért, mert mi ezeknek a területeknek az összességét úgy érezzük, hogy a helyi állampolgárokat nagymértékben érintik, és eddig gyakorlatilag, ha közvetlen befolyásunk nem is volt rá, de azért a Jegyző úron keresztül közvetett kontrollszerepe volt például a képviselő-testületnek és a polgármesternek a tekintetben, hogy ha ezeken a területeken az igazgatással kapcsolatban bármilyen problémát észlelt, azért ez egy közvetlenebb ellenőrzést, ráhatást biztosított. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a területeknek mindegyike olyan, amely az önkormányzati feladatokhoz szorosan kapcsolódik. Tehát összességében nem ezzel, nem jogtechnikai szempontból van a Frakciónak problémája az előterjesztéssel, hanem az alap politikai koncepcióval van problémánk és emiatt nem tudjuk megszavazni. Köszönjük. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok, úgyhogy lezárom a vitát és kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 262/2012.(X.18.) számú h a tá r o z a t a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között – a Nyíregyházi Járási Hivatal kialakítása tárgyában – kötendő megállapodás jóváhagyásáról

2431 A Közgyűlés 1./ a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között a Nyíregyházi Járási Hivatal kialakítása tárgyában kötendő, a határozat mellékletei szerinti megállapodások tartalmát j ó v á h a g y j a. 2./ Felhatalmazza Dr. Kovács Ferencet, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét – annak lényegi elemeit nem érintő esetleges technikai jellegű módosítások átvezetését követően – Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző szignálását követően – a megállapodás aláírására. 1. számú melléklet a 262/2012.(X.18.) sz. határozathoz Ügyiratszám: XVI-B-09/00………/2012 Megállapodás a járási hivatal kialakításához Mely létrejött egyrészről Dr. Kovács Ferenc polgármester, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, a továbbiakban: Önkormányzat) képviselője, mint átadó/használatba adó (a továbbiakban együtt: Átadó), másrészről Dr. Vinnai Győző kormánymegbízott, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. szám, a továbbiakban: Kormányhivatal) képviselője, mint átvevő/használatba vevő (a továbbiakban együtt: Átvevő) - együttesen: Felek - között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: I.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Magyarország Országgyűlése a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek. Mindezek alapján Felek az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó részletkérdésekről, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámátadásról megállapodást kötnek. A megállapodás célja a Kormányhivatal - 2013. január 1-jétől létrejövő - Járási Hivatalához kerülő államigazgatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében a korábban ezen feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyon és vagyoni értékű

2432 jog ingyenes használati jogcímen történő átadás feltételeinek, az ehhez kapcsolódó eljárás lebonyolításához szükséges keretek meghatározása. II.

A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA

A megállapodás tárgya a járásokhoz átkerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan és ingó vagyon, továbbá vagyoni értékű jog Magyar Állam általi ingyenes használati jogának alapításához kapcsolódó főbb feladatok, illetve a Felek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása. Az átkerülő feladat és az annak ellátását szolgáló vagyon használati jogának tekintetében az átvett vagyonnal való gazdálkodásra a Törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak. III.

A MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEI

Átadó és Átvevő a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyon ingyenes használatba vétele során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az együttműködés keretében Átadó közreműködik a kormánymegbízott által meghatalmazott képviselő jogszabályban meghatározott, átvétellel kapcsolatos feladatainak ellátásában is. Átadó a Törvény mellékletében szereplő, jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képező teljességi nyilatkozat aláírásával teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljes körűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért. Átadó felelősséget vállal továbbá azért, hogy az ingyenes használatra átadott vagyontárgyak állaga a birtokba vétel időpontjakor alkalmas az átvett államigazgatási feladatellátás technikai feltételeinek biztosítására és a rendeltetésszerű használatra. IV.

A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA

Átadó és Átvevő megállapodnak, hogy jelen megállapodásban rögzítik az ingatlan és ingó vagyon használatba adásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók, illetve álláshelyek számát, illetve rendelkeznek a megállapodás aláírását követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről.

2433 Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2013. január 3. napjával kerül sor. Ingatlanok használatba adása 1.1. Átadó tulajdonában lévő ingatlanok Felek rögzítik, hogy az Átadó kizárólagos tulajdonát képezi a jelen megállapodás 1. számú mellékletében feltüntetett ingatlanok, melyeket az Átvevő az Átadóval közösen jogosult használni. A közösen használt épületek fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket az Átadó és az Átvevő közösen viselik. Ezek közé tartoznak különösen a közüzemi szolgáltatások díjai, az épületek mindennapos használatából eredő kisebb hibák javítása. Átadó és Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közös használatú és üzemeltetésű épületek kiadásainak megosztása érdekében 2013. január 31ig külön megállapodást kötnek. Az Átadó által az Átvevőnek átengedett ingatlanokhoz kapcsolódó pályázatok felsorolását a 7/1. számú melléklet tartalmazza. 2. Ingóságok használatba adása A Törvény értelmében Átadó 2013. január 1. napjától kezdődően Átvevő használatába adja az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához szükséges ingó vagyont. Az Átadó tulajdonában lévő és az ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingóságokat az Átadó által összeállított, és a megállapodáshoz csatolt eszközkarton tartalmazza. Az Átadó által átadásra kerülő ingóságok tételes felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza. Az infokommunikációs eszközállomány és a szerzői jog alá tartozó termékek tételes felsorolását a 8. számú mellékleten és külön eszközkartonon szükséges feltüntetni. A leltár hitelességét Átadó az aláírásával igazolja. A Járási Hivatalba átkerülő gépjárművek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza. Az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához szükséges ingóságok 2013. január 1. napjától Átvevő önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek. A használatba adás ingyenes és az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásának időtartamára szól. 3. A Járási Hivatalba kerülő foglalkoztatottak A Törvény alapján az átvett feladatokat ellátók, valamint az ezzel összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyeinek a számát, munkakörökre illetve személyekre lebontva az 5. számú melléklet tartalmazza. Átadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az 5. számú mellékletben szereplő köztisztviselők és

2434 munkavállalók személyi anyagát legkésőbb 2012. december 31-ig átadja Átvevőnek. Az Átadó az átvételre kerülő köztisztviselőkkel és munkavállalókkal tanulmányi szerződést nem kötött. Az Átadó az átvételre kerülő köztisztviselőkkel és munkavállalókkal az 5/7. számú melléklet szerinti munkáltatói kölcsönszerződést kötött. Az átvételre kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére korábban nyújtott munkáltatói kölcsön visszafizetése a köztisztviselők és munkavállalók részéről változatlanul az Átadó javára történik. Az átvételre kerülő köztisztviselők és munkavállalók munkába járásával kapcsolatos költségtérítést az 5/4. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a megállapodás megkötése és a foglalkoztatottaknak a Járási Hivatalba történő átvétele közötti időpontban a foglalkoztatottak személye, vagy a foglalkoztatással összefüggő, e megállapodás 5. számú mellékletében meghatározott tény vagy adat megváltozik, azt Átadó három napon belül köteles írásban közölni Átvevővel. 4. Átadó jogai és kötelezettségei Átadó, mint tulajdonos évente ellenőrzi a kormányhivatal, mint Átvevő nemzeti vagyonnal való gazdálkodását. Amennyiben - akár az éves ellenőrzés során, akár más módon - az Átadó tudomására jut, hogy Átvevő a vagyont nem rendeltetésszerűen használja, vagy rongálja, az Átvevőhöz fordulhat, aki köteles 15 napon belül a vagyon használatával kapcsolatos álláspontját írásban az Átadó részére eljuttatni. Amennyiben Átadó álláspontja szerint a nem rendeltetésszerű használat a továbbiakban is folytatódik, Átadó az Átvevő felügyeleti szervéhez fordulhat intézkedés megtétele érdekében. Átadó az érintett vagyonelemeket Átvevő részére jelen megállapodás megkötésének időpontjában meglévő, hitelesített vagyonleltár alapján adja át. 5. Átvevő jogai és kötelezettségei Átvevő köteles gondoskodni az általa használt ingó és ingatlan vagyon karbantartásáról, továbbá köteles viselni a rendeltetésszerű használattal összefüggésben felmerült üzemeltetési (beleértve a biztosítási) fenntartási és javítási költségeket. A rendeltetésszerű használat során elhasználódott, elveszett vagy elpusztult ingó vagyontárgyak pótlása az Átvevő kötelezettsége. Átvevő az ingyenesen használatába adott vagyont rendeltetésszerűen a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal használja, hatékonyan és költségtakarékosan működteti.

2435 Átvevő a használatába kerülő ingó és ingatlan vagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja, továbbá nem terhelheti meg és nem idegenítheti el. Átvevő az államigazgatási feladat ellátáshoz véglegesen feleslegessé vált vagyont köteles az Átadó részére visszaadni. Átvevő évente egyszer köteles jelenteni az Átadó felé a használatában lévő vagyont érintő lényeges változásokat. 6. Vagyonkezelői jog A Törvény alapján a Magyar Állam ingyenes használatába kerülő vagyontárgyak vagyonkezelője a használati jog keletkezésével egyidejűleg a Kormányhivatal lesz. A tulajdonos, valamint a vagyonkezelő a használattal és a működtetéssel kapcsolatos valamennyi fontos kérdést a közöttük létrejövő vagyonkezelési szerződésben rendezik. A Felek vállalják, hogy a vagyonkezelési szerződést legkésőbb 2013. június 30-ig megkötik. A vagyonkezelői jog - a használati jog ingyenes átengedéséhez igazodóan határozatlan időre, az átvételre kerülő államigazgatási feladat ellátásának az időtartamára jön lére. A vagyonkezelő köteles a vonatkozó jogszabályok előírásai, valamint a mindenkor hatályos számviteli törvénynek és egyéb számviteli jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek eleget tenni, ennek keretében köteles az ingyenes használatba adott ingó vagyonra vonatkozó éves leltárt elkészíteni. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. V.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Átvevő a használatába kerülő ingatlanokat érintően köteles intézkedni a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a megállapodás aláírását követően, de legkésőbb 2012. december 31-ig. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges „bejegyzési engedélyt” az Átadó írásbeli nyilatkozat formájában köteles megadni. Felek kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a használatába adott gépjárművek tekintetében Átvevő a közúti közlekedési nyilvántartásba üzembentartóként bejegyzésre kerüljön. Felek megállapodnak abban, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos költségek Átvevőt terhelik. Felek rögzítik továbbá, hogy a bejegyzést követően valamennyi a gépjármű használatával kapcsolatos költség Átvevőt terheli.

2436 Az Átvevőnek átengedett vagyonelemeket érintően peres és nemperes, valamint végrehajtási eljárás nincs folyamatban. Átvevő az ingyenes használat időtartama alatt Átadóhoz intézett egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról. A lemondó nyilatkozatot a lemondás időpontját megelőzően legalább 30 nappal szükséges közölni az Átadóval. A használati jogról való lemondás tényét Átvevő köteles jelezni azon nyilvántartások felé, ahová a használati joga bejegyzésre került. Felek tudomásul veszik, hogy használati jogról való lemondással egyidejűleg az adott vagyontárgy tekintetében megszűnik a vagyonkezelői jog is. Ennek tényét kötelesek haladéktalanul átvezetni a vagyonkezelési szerződésben is. Átadó és Átvevő kapcsolattartókat jelölnek ki, akik a megállapodásból eredő feladatokat egyeztetik, illetve gondoskodnak a lebonyolítással kapcsolatos döntések előkészítéséről. Átadó által kijelölt kapcsolattartó(k): Neve: Dr. Szemán Sándor Beosztása: Címzetes Főjegyző Elérhetősége: 42/524-530 Átvevő által kijelölt kapcsolattartó(k): Neve: Dr. Teschmayer Gábor Beosztása: Főigazgató Elérhetősége: 42/599-304 Felek rögzítik, hogy kapcsolattartóik útján kölcsönösen tájékoztatják egymást a vagyonhasználatot érintő minden lényeges körülményről, tényről, veszélyről, illetve változásról. Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy Átvevőt jelen megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a működőképesség fenntartása érdekében szükséges azonnali teendők (pl. pénzügyi műveletek, beszámolók, elszámolások, adatszolgáltatások teljesítése, meghosszabbítandó, felmondandó szerződések, kiírandó közbeszerzések stb.) megtételéről és határidejéről. Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás végrehajtása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve az eljárási cselekmények során jóhiszeműen, együttműködve járnak el. Jelen megállapodás a 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. sz. melléklete, valamint a megállapodást kötő önkormányzat

2437 nyilatkozata alapján készült. A megállapodás mellékleteinek számozása a Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti számozásnak felelnek meg. Felek kijelentik és elfogadják, hogy jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi az egyidejűleg megkötendő – jelen Megállapodás egyes rendelkezéseit kiegészítő és pontosító – „Kiegészítő megállapodás a járási hivatal kialakításához”elnevezésű okirat, amelyeket a felek szerződéskötési akarata szempontjából együtt kell értelmezni. Felek a megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Jelen megállapodás 8 eredeti példányban készült és 7 számozott oldalból áll, amelyből négy példány az Átadót, négy példány Átvevőt illeti meg. TELJESSÉGI NYILATKOZAT Alulírott Dr. Kovács Ferenc, mint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester (a továbbiakban: Átadó) kijelentem, hogy a mai napon Dr. Vinnai Győző, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, mint Átvevő részére (a továbbiakban: Átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a járások kialakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok. Jelen nyilatkozat megállapodásnak.

elválaszthatatlan

részét

képezi

az

átadás-átvételi

Nyíregyháza, 2012. október 24 BEJEGYZÉSI ENGEDÉLY Alulírott Dr. Kovács Ferenc, mint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám) polgármestere nyilatkozom, hogy a Nyíregyháza 202. helyrajzi számú, kivett városháza megnevezésű belterületi ingatlanra 1167,776 m2 erejéig és a Nyíregyháza 534. helyrajzi számú, kivett épület Értelmi Fogyatékosok Klubja és Kék Szirom lakóotthon megnevezésű belterületi ingatlanra 53,72 m2 erejéig ingyenes használat jogcímén a Magyar Állam (…………) használati jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez engedélyt adok, ahhoz hozzájárulok. Nyíregyháza, 2012. október 24.

2438 2. számú melléklet a 262/2012.(X.18.) számú határozathoz Ügyiratszám: XVI-B-09/00………/2012 Kiegészítő megállapodás a járási hivatal kialakításához Mely létrejött egyrészről Dr. Kovács Ferenc polgármester, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám, a továbbiakban: Önkormányzat) képviselője, mint átadó/használatba adó (a továbbiakban együtt: Átadó), másrészről Dr. Vinnai Győző kormánymegbízott, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. szám, a továbbiakban: Kormányhivatal) képviselője, mint átvevő/használatba vevő (a továbbiakban együtt: Átvevő) - együttesen: Felek - között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: I.

ELŐZMÉNYEK

1.A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2.§ (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják 2013. január 1-jén a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, amely megállapodás megkötésére a települési önkormányzatok polgármesterei és a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjai jogosultak. Felek az ingyenes használati jog alapításához, a Törvény előzőekben hivatkozott 2. §-a, valamint a 3. § -a és 7. §-a alapján egyéb jogcímen átkerülő vagyonelemekhez kapcsolódó részletkérdésekről, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámátadásról 2012. október 24. napján megállapodást kötöttek. 2.Felek a 2012. október 24. napján létrejött, „Megállapodás a járási hivatal kialakításához” elnevezésű okiratot (a továbbiakban: Megállapodás) közös szerződési akarattal az alábbiak szerint pontosítják. II.

PONTOSÍTÓ, KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1. A megállapodás III. fejezetének utolsó bekezdését az alábbiak szerint pontosítják, illetve egészítik ki: „Átadó felelősséget vállal továbbá azért, hogy az ingyenes használatra átadott vagyontárgyak állaga a birtokba vétel időpontjában alkalmas az átvett államigazgatási feladatellátás technikai feltételeinek biztosítására és a rendeltetésszerű használatra. Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az átvett vagyont,vagyontárgyakat – beleértve azokat is, amelyek időközben pótlásra kerültek - az ingyenes használat jogának/vagyonkezelői jognak bármilyen jogcímen történő megszűnésekor Átadó részére visszaadja akként, hogy azok mennyiségi és minőségi szempontból is alkalmasak az Átadó által ellátott

2439 önkormányzati, igazgatási feladatellátás technikai feltételeinek biztosítására és a rendeltetésszerű használatra. Az Átvevő által visszaadott eszközállománynak értékarányosnak kell lennie az átadáskori állapottal. ” 2. A megállapodás IV. fejezet 2. pontjában a leltár hitelességének igazolását a következőképpen pontosítják: „A leltár hitelességét Átadó önkormányzat polgármestere által meghatalmazott köztisztviselő az aláírásával igazolja.” 3. Átvevő kinyilatkozza, hogy a megállapodás IV. fejezet 4. pontjában jelzett felügyeleti szerve az átadás időpontjában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (Székhely: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 2-4., postacím: 1357 Budapest, Pf.: 2.). 4. A megállapodás IV. fejezet 5. pont első bekezdésének utolsó mondatát a felek az alábbiak szerint egészítik ki: A pótolt vagyontárgy, eszköz az Átadó tulajdonába és Átvevő ingyenes használatába/vagyonkezelésébe kerül. 5. Átvevő kijelenti, hogy tudomással bír arról a tényről, hogy a Megállapodás tárgya szerinti átadásra kerülő nyíregyházi 202. hrsz-ú ingatlanban lévő „Ügyfélcentrum” épületrész az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott ÉAOP-5.1.1/B-2009-0001 azonosítószámú pályázat keretében valósult meg ( továbbiakban:projekt). A projekt lezárására még nem került sor. A projekt teljes költsége 553.690.712,- Ft, amelyből a támogatás 461.186.237,- Ft, az önerő 92.504.475,-Ft. A 2009. november 16-án hatályba lépett támogatási szerződés szerint beruházási jellegű projektek esetén az Átadó (kedvezményezett) a projekt befejezését követő naptól számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1083/2006/EK rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. A támogatott beruházással létrehozott vagyon a fenti időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A Megállapodások Ügyfélcentrum ingatlanrész használatra vonatkozó részeinek hatályba lépéséhez szükséges a támogató szervezet (R.O.P Irányító hatósága) jóváhagyása. 6. Átvevő kötelezettséget vállal az általa ingyenesen használatba/vagyonkezelésbe vett, jelen megállapodás 5. pontjában hivatkozott projekt keretében megvalósult Ügyfélcentrum ingatlanrészek és ingóságok vonatkozásában a pályázatban és a támogatási szerződésben meghatározott funkció folyamatos fenntartására, valamint az Ügyfélcentrum projektelem egyéb kötelezettségeire a fenntartási idő (projekt fizikai lezárását követő 5 év) végéig azzal, hogy azokat az Irányító hatóság, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott és kiadott állásfoglalás alapján külön megállapodásban rögzítik legkésőbb 2012. december 31-ig.

2440 7. Felek rögzítik, hogy az átvett államigazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyon elidegenítésére és megterhelésére 2013. január 1-jéig nem kerülhet sor. E rendelkezés alól kivételt képeznek a jelen megállapodás 5. pontjában hivatkozott projektelemhez kapcsolódó esetleges terhek bejegyezhetősége. 8. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Megállapodás IV. fejezet 1.1. pontjában meghatározott üzemeltetési megállapodás, valamint a Megállapodás IV. fejezet 6. pontjában meghatározott vagyonkezelési szerződés az ott megjelölt véghatáridőkig érvényesen nem jön létre, úgy a Megállapodást és jelen Kiegészítő megállapodást újratárgyalják. Felek a vitás kérdéseket tárgyalás útján kívánják rendezni. Felek kijelentik és elfogadják, hogy jelen Kiegészítő megállapodás elválaszthatatlan részét képezi az egyidejűleg megkötött Megállapodásnak, amelyeket a felek szerződéskötési akarata szempontjából együtt kell értelmezni. Felek a megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Jelen megállapodás 8 eredeti példányban készült és 3 számozott oldalból áll, amelyből négy példány az Átadót, négy példány Átvevőt illeti meg. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Kormánymegbízott úr és Főigazgató úr részvételét. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Hetedik számú napirendi ponttal folytatjuk munkánkat, mely két részből áll. 7/a. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző 7/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(II.10.) számú határozat módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Illetve a 7/c. napirendi ponttal is.

2441

7/c. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Összefüggésük miatt a 7. a, b, c. napirendi pontok együttes tárgyalását javaslom azzal, hogy természetesen majd külön szavazunk. A napirendi pontokra vonatkozó előterjesztést a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta meg. Mind a három pontra vonatkozóan dr. Tirpák György elnök urat kérem, hogy ismertesse a Bizottság álláspontját. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság a Polgármester úr által felsorolt mindhárom napirendi pontot megtárgyalta és mindhárom vonatkozásában egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az együttes tárgyalásra megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztésekhez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Nagy László Frakcióvezető úr jelentkezett. Nagy László:(frakcióvezető) Bocsánat Polgármester úr, csak még kavarogtak a fejelemben a gondolatok és elfelejtettem időben megnyomni két másodperc alatt a kérdésre a gombot, úgyhogy kérdezni is szeretnék. Az egyik kérdésem az az, hogy van-e a törvényben lehetőség arra, hogy egy nem választott, illetve egy nem képviselő tisztségviselőt aláírási joggal egy helyettesítési rendben feltüntessünk? Itt egészen konkrétan arra gondolok, hogy alpolgármester asszonynak van-e törvény szerint lehetősége arra, hogyha sem Polgármester úr, sem Alpolgármester úr nincs jelen, akkor ő teljes jogkörrel elláthatja-e ezt a feladatot vagy sem? A másik kérdésem az az, hogy nem gondolja-e Jegyző úr, hogy következetesen kellene egy hivatali rendben az indoklásokat végig alkalmazni, hiszen ha egyszer már azt írja az egyik indoklásában, itt az előterjesztésben, hogy a Jegyzői titkárságot, miután egy személyről van szó, kicsit túlzás Titkárságnak, mint külön szervezeti egységként kezelni, ezért magát a megnevezést is, magát a személyét is a Jegyzői Törzskarhoz, illetve nem tudom pontosan mi a neve, fogja csatolni. Mi ez? Jegyzői kabinethez? Ugye ez itt ebben az esetben teljesen igaz, tehát én is azt gondolom, hogy ez teljesen elfogadható, tehát nem kell külön titkárságot titkárságként megnevezni, azt, hogyha valakinek egy ember a munkatársa. De akkor ugyanez igaz a Sport Referatúránál is, hiszen ott is egy ember az, aki ezt a feladatot ellátja, tehát ott miért kell akkor nekünk külön szervezteti egységként kezelni a Sport Referatúrát például ebben a felépítményben? Én ezt már a múltkor is elmondtam, hogy meglehetősen nagy túlzásnak tartom, hogy beemeltük a munkatársat Sport Referatúra elnevezéssel abba a kabinetbe, ami egyébkén szerintem nem politikai alapon kellene, hogy

2442 szerveződjön. Tehát az SZMSZ ezen típusú módosításával már korábban sem értettem egyet. Ennyi egyenlőre a kérdésem, aztán majd a hozzászólásnál folytatom. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Főjegyző urat kérem válaszadásra. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nagyon rövid leszek a válaszomban azért, mert ezek a kérdések már felmerültek. Az első kérdés vonatkozásában ez a szakmai vita már itt lefolyt, igen, van joga erre Alpolgármester asszonynak, az ilyen típusú helyettesítésre és aláírásra. Egyetlen egy viszonylatban nem helyettesítheti Alpolgármester asszony Polgármester urat, ez pedig az, hogy nem járhat el helyette a Közgyűlés elnökeként, a Közgyűlés ülésén, ezt már többször tisztáztuk. A másik kérdésére Frakcióvezető úrnak pedig az a válaszom, hogy a Polgármesteri Kabinet szervezeti felépítése én úgy gondolom, hogy Polgármester úrra tartozik, mint ahogy ez az előterjesztés is kettőnk nevével fémjelzett. Ez úgy gondolom, hogy Polgármester úrnak a döntése és hatásköre, hogy a saját kabinetjét hogyan építi fel. Szeretném felhívni a figyelmet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának éppen ez irányú felépítésére és megbontására, ahol első helyen ezt a kiemelt szerepet hangsúlyozandó, a Polgármesteri Kabinet helyezkedik el. Én úgy gondolom, hogy a mindenkori polgármesternek ehhez joga van, meg úgy gondolom, hogy a mindenkori jegyzőnek pedig ennek a törvényességét van joga vizsgálni, ez a megoldás teljesen törvényes, még ha kissé szokatlannak is tűnik. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Így van. Tehát azért a sportot nagyon fontosnak, kiemeltnek tekintjük és azt hozzá teszem, hogy a Közgyűlés döntött már a BUSZACSA átvételének szándéknyilatkozatáról. Tehát ez egy olyan kiemelten jelentős terület, amivel ilyen szinten kell foglalkozni. Lipták Lajos képviselő úr jelentkezett. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Én is a Jegyzői kabinet egyik elnevezésével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. A Humánpolitikai csoportnév megváltoztatását mi indokolja Emberi Erőforrás Menedzsment elnevezésre? Akármelyik szót nézem is, mindegyikben, főleg a humánpolitikaiban, ugye ez egy összetett szó, mind a két tag egyik tagja sem magyar eredetű. Az emberi erőforrás menedzsmentbe is sikerült betenni egy nem magyar szót, ami amit anélkül is, tehát a menedzsment szó nélkül is értelmesen ki lehetne mondani, mondjuk emberi erőforrás csoportként is ugyanúgy értelmezhető lenne a tevékenysége. Ugye a menedzsment az egy szervezetben végzett közös tevékenységet jelent, az eredeti elnevezés a humánpolitikába pedig a humán, az a emberre utal. A politika egy görög eredetű szó, ami a poliszból ered, és az is egy közösségi tevékenységre utal. Tehát én azt szeretném itt javasolni, hogy magyar neveket adjunk, ha már változtatunk a neveken, akkor a lehető legegyszerűbb, legrövidebb, értelmezhető magyar neveket adjunk neki. Tehát például az emberi erőforrás csoport az tökéletesen leírja azt a funkciót, amit az a csoport ellát. A másik, itt ugyanezen az oldalon szerepel az előterjesztésben, hogy az Oktatási és Kulturális Osztálytól a nagyrendezvények koordinálása átkerül a Polgármesteri Kabinethez. A

2443 korábbi időben történt egy változtatás, amikor a sporttevékenységek koordinálása került ki az Oktatási Osztály köréből, most kikerül tulajdonképpen a kulturális tevékenységek koordinálása is. Nekem úgy tűnik, szép lassan kiürül ez az Osztály, tehát ennek én nem igazán látom azt, hogy ettől mitől lesz hatékonyabb az ellátandó tevékenység? Én úgy gondolom, hogy akkor már, ha így alakul a dolog, akkor magának az Oktatási és Kulturális Osztálynak a nevét is meg kellene változtatni, csak az maradjon benne, amivel az Osztály foglalkozik. Maga a feladatellátás hatékonysága nem azon múlik, hogy milyen elnevezésű csoporthoz vagy osztályhoz tartozik, hanem hogy kik látják el és hogy milyen jogkörrel látják el. A bizottsági munkát ez igazából nem zavarja egyáltalán, nem befolyásolja, hiszen a bizottság azokkal a Polgármesteri Hivatali dolgozókkal működik együtt, akiknek a feladatkörébe kerül az adott területnek az ellátása. Én csak azt szeretném még itt mondani, hogy bizottsági szinten nem merült fel a kulturális rendezvények szervezésével kapcsolatban semmilyen olyan tényező, ami ezt a szervezeti átalakítást magyarázná. Úgyhogy a kérdésem az, hogy mi indokolja ezt az átszervezést? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Főjegyző urat kérem válaszadásra. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az első kérdésre adott válaszomnál egy kicsit zavarban vagyok, hogy feltartom ezzel a Közgyűlést, mert én úgy gondolom, hogy ez tényleg egy technikai jellegű dolog, de hogyha már kérdést kaptam, akkor a kérdésre válaszolok. Először amikor készítettem ezt az előterjesztést, emberi erőforrás csoport szót használtam. Meggyőztek engem a kollégáim abban, illetve a Polgármesteri Kabinet vezetője – neki köszönöm az ebbéli segítségét –, hogy a január 1-jei jogszabályváltozásokkal olyan szintű feladatnövekedés és jelentőségnövekedés következik be a személyügyi munkában, hogy ezt a magyar szót használjam, amely már inkább egy menedzsment típusú munkát igényel, mint egy csoport típusú munkát. De hogyha a Közgyűlés úgy fog dönteni, hogy ezt a társaságot emberi erőforrás csoportnak fogják hívni és nem menedzsmentnek, én mind a kettőt el tudom fogadni. Az én bűnöm az, hogy a humánpolitikai csoport elnevezést megváltoztatni javaslom, olyan egyszerű okoknál fogva, hogy én ezt a szót nem szeretem, idejétmúltnak tartom, akkor már inkább személyügyi csoport legyen, de ha már változtatunk, akkor ne legyen személyügyi csoport, az emberi erőforrásban mindenki megegyezett, hiszen az emberi erőforrás egyébként a Minisztérium elnevezését leköveti. Még egyszer mondom, számomra teljesen mindegy, engem a munka minősége érdekel, és gondolom Önöket is, képviselőket is, illetve azokat is, akiknek ennek a csoportnak a tevékenysége számít vagy fontos. A második kérdés vonatkozásában szeretnék pontosítani néhány dolgot. A kultúra, mint feladatkör nem kerül ki az Oktatási és Kulturális Osztálytól, azt mondom, hogy jelenleg nem kerül ki – majd mindjárt mondom a jövőt, vagy a várható jövőt –, mindössze egy szegmens került ki, a rendezvények szervezése. A rendezvények szervezésének a Polgármesteri Kabinetbe kerülésével én magam mélységesen egyetértek, márpedig azért is, mert az látszólag egy apró feladat, de óriási odafigyelést igényel. Hiszen az elmúlt hónapok tapasztalatai bizonyították, főleg a nagyrendezvényeink, illetve a belső tereinket, a Kossuth teret és egyéb központi tereinket érintő rendezvények bizonyították, hogy számtalan dologra kell odafigyelni ahhoz, hogy rendezvényeink ne üssék egymást, mert a város rendezvényei, én merem azt mondani, hogy

2444 korábban is színvonalasak és sok volt, de most talán még több lett, mint korábban és nagyon fontos az, hogy olyan szinten kerüljön ez egyeztetésre, ahol a legnagyobb információ gyűlik össze. Én úgy gondolom, hogy erre tökéletesen alkalmas hely a Polgármesteri Kabinet. Viszont a kultúra mint feladat, mint szakfeladat, egyéb részeiben megmarad az Oktatási és Kulturális Osztályon. A jövőt azért mondtam itt kérdőjelesen, mert még egyszer mondom: az Oktatási és Kulturális Osztálynak a jövője nagymértékben összefügg azzal a következő hetekben bekövetkező folyamattal, amely a Klebelsberg Intézetnek a megyénkénti leképezéséből adódik, azaz, hogy hogyan áll majd fel, milyen státusszal, milyen feladatokkal a megyei szintű tanigazgatás, illetve ezen belül a megyeszékhely járásához köthető tankerület. Azért mondom, hogy ne lepődjék meg a tisztelt Közgyűlés, hogyha novemberben vagy decemberben, – amikor ezek már egyértelművé válnak – ismételten egy hivatali SZMSZ módosításra kerül sor és akkor vélhetően az Osztály sorsa is január 1-jei hatállyal átalakul, illetve reményeim szerint hosszabb távon rendeződik. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Ehhez én csak annyit tennék hozzá, hogy az etimológiai fejtegetések egyenesen a görög polisz világába visznek bennünket, mi viszont praktikusan, pragmatikusan próbáltuk ezt átgondolni azzal együtt, ami el is hangzott, hogy ez nem egy végleges állapot, hiszen az oktatás mellett a múzeumok jönnek hozzájuk, tehát mind a kultúra, mind az oktatás területén, és ugye ezt az osztályt, a sport is ilyen, tehát nagy változások lesznek, amivel nyilván majd visszakerül ez a téma a Közgyűlés elé. Nagy László frakcióvezető úr, parancsolj. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen, Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem volt haszontalan az, hogy Lipták Lajos elmondta a gondolatait, mert egyébként fura módon, vagy lehet, hogy nem is fura módon, mert azért nyilván ha az ember félig-meddig szakmai kérdésekben vagy olyan kérdésekben, amelyekre esetleg több rálátása van az átlagnál gondolkodik, akkor még akár egyet is érthet ezekben a kérdésekben, nagyjából egyet gondolunk. Nekem a problémám a mostani SZMSZ módosítással az, amit éppen Polgármester úr az utolsó két mondatában fogalmozott meg és az előtte lévő hozzászólás és válaszadás már nagyjából megvilágított mindenkinek. Tehát én úgy érzem, mintha a Jegyzőnek most nem lenne semmi dolga itt ebben a Hivatalban és akkor csináljunk gyorsan SZMSZ módosítást, mert éppen erre most van időm, és akkor behozzuk a Közgyűlés elé és akkor erről egy kicsit beszéljünk. Miközben tudjuk azt, hogy itt egy-két hónapon belül vagy három hónapon belül újra SZMSZ-t kell módosítani, mert egyébként olyan feladatokat veszítünk el és olyan feladatok jönnek, amelyekkel nekünk szervezeti szinten is foglalkozni kell, vagy legalábbis a Hivatalnak szervezeti szinten is foglalkoznia kell. Nekem ugyanilyen problémáim vannak, amit Polgármester úr mond, hogy praktikusan, pragmatikusan melyek azok a módosítások, amelyeket át kell vezetni az SZMSZ-ben. Én egy kicsit ilyen töltelék napirendnek érzem most ezt, hogy akkor csináljunk valamit, legyen, lássuk azt, hogy dolgozik a Jegyző, csináljuk, és eközben pedig vannak olyan részei, amelyeket valóban nem lehet megmagyarázni. Azért, mert valakinek nem tetszik valamilyen elnevezés, azért változtasson rajta. Én végeztem megmondom őszintén egy mini közvélemény kutatást, még most a Közgyűlés előtt is volt olyan, akit megkérdeztem, nem a saját párttagjainkat,

2445 hozzáteszem, hogy melyik elnevezés pontosan ezt ragadtam ki én is, amit Lipták Lajos mondott, tetszik neki jobban? A humánpolitikai csoport vagy pedig az emberi erőforrás menedzsment? Kérem a tízből senki nem volt az, aki azt mondta, hogy az emberi erőforrás menedzsment, az egy nagyon jó kifejezés. És meg is indokolja ráadásul, tehát nekem nem az problémám, hogy megváltoztatjuk a nevét, hanem az, hogy még meg is indokoljuk hülyeséggel. Tehát ez a probléma ezzel az előterjesztéssel, hogy olyan indoklások is vannak benne, amelyeket, hogyha nem írt volna be valaki, akkor elfogadná mindenki, vagy legalábbis akkor lehet, hogy kevesebben foglalkoznának vele. Tehát ezeknek az értelmetlenségét látom. Az, hogy az SZMSZ módosítására most miért volt szükség? Igazából ezt megkérdezte képviselő-társam, igazából olyan elfogadható vagy akceptálható indokot nem hallottam, amiért azt mondanám, hogy persze, most akkor ez rendkívül fontos volt. Egyébként pedig már szerintem önmagában az is, hogy csoportnak nevezzük, nem tudom hány ember dolgozik a Humánpolitikai csoporton? Kettő? Kettő ugye. Tehát, hogyha csoportnak akarjuk nevezni, akkor tényleg valami elnevezést ki kellene találni, mert hogyha a Közgyűlésben két ember nem alkothat csoportot, vagy frakciót, akkor talán itt sem kellene ezt a fellengzős kifejezést haszni, hogy csoport. Mindegy, ezek már csak technikai részei ennek a SZMSZ módosításnak. Én még egyszer mondom, ezzel együtt azt érzem, hogy hogy ez ilyen csináljunk valamit, „lássák, hogy dolgozunk” hatást keltett bennem ez az SZMSZ módosítás, miközben tudjuk azt, hogy a következő időszakban vannak olyan feladatai az Önkormányzatnak és a Hivatalnak, amelyeket kénytelen lesz majd megjeleníteni a Szervezeti és Működési Szabályzatában. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Hagy reagáljak azonnal. Tehát itt nem arról van szó, hogy ez egy pótcselekvés, hanem éppen arról van szó, hogy a szükséges, gyakorlatban előállt változásokat idehozzuk a Közgyűlés elé akkor is, hogyha tudjuk azt, hogy január 1-jétől újabb változások lesznek. Tehát kvázi nem a Közgyűlés háta mögött, hanem közgyűlési legitimációval bírnak ezek. Én ezt pragmatikusnak és követendőnek gondolom, az elnevezésen folytatott vitát már kevésbé. Lipták Lajos képviselő úr jelentkezett. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Mindkét kérdésemet elvi alapon tettem fel, nem pedig a konkrét ügy kapcsán. Az egyik dolog, ami az elnevezéseket illeti. Amikor az Oktatási Bizottsági ülésen a Váci Mihály Kulturális Centrum elnevezésről beszéltünk, akkor is Váci Mihály Kulturális Központ elnevezést javasoltam. Tehát nekem alapvetően mindenben az a véleményem, hogy a lehető legegyszerűbb magyar neveket adjunk és itt ez alkalom volt, hogy erről szóljak. Ugyanis itt három idegen eredetű szó is szerepel és meg van a lehetőség a magyar kifejezések használatára is. Amikor a magyar nyelvben nincs megfelelő szó, mert nem fejezi ki azt a tevékenységet, akkor én is el tudom mindenképpen fogadni azt, hogy idegen szavakat vonjunk be. A másik dolog, amivel kapcsolatban hozzászóltam megint csak elvi alapon. Az én álláspontom az, hogy egy adott tevékenységet akkor lehet hatékonyan végezni, vagy egy adott területen akkor lehet hatékony munkát végezni, jelen esetben ez a kultúra területe, ha az a szervezeten belül egy kézben van. Tehát nekem teljesen mindegy ilyen értelemben, hogy a Referatúra kezeli a kulturális ügyeket vagy az Oktatási Osztály kezeli a kulturális ügyeket, de amikor az egyik területét a kultúrának az egyik szervezeti egység, a másikat a másik szervezeti egység, ez belső súrlódásokra, egyeztetési problémákra

2446 ad lehetőséget és én csak azt gondolom, hogy olyan szervezeti struktúrát alakítsunk ki, amelyben áttekinthetően és gördülékenyen mennek a tevékenységek. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nyilván nagyon nehéz indulatmentesen az ilyen típusú hozzászólásokra reagálni, mint amelyeket én hónapok óta Frakcióvezető úrtól kapok, de én tettem magamnak és a vezetőtársaimnak is egy ígéretet, hogy ezektől tartózkodni fogok és ezt ebben a szellemben fogom most is megválaszolni. Szigorúan a tények vonatkozásában az alábbiakat szeretném Frakcióvezető úrnak elmondani. Frakcióvezető úr is elolvasta ezt az előterjesztést, Frakcióvezető úr is értelmezte és nagyon jól tudja, hogy az, amiről itt most hosszasan beszélgetünk és feltartjuk ezzel a Közgyűlés drága idejét, meg a városlakók türelmét is, ez egy icipici szegmense az egész történetnek. Ez azért került bele, mert ha már egyébként SZMSZ-t kell módosítanunk és szükségszerű, akkor nyilvánvalóan a személyügyi feladatok ellátása vonatkozásában is csiszolunk egy kicsit. Nem erről szól ez az előterjesztés. Ezt mindenki tudja, aki elolvasta. A városlakó nem látja, nem olvassa el. Könnyű hangulatot, indulatot gerjeszteni. Kérem szépen, ne tegyük ezt. Ez az előterjesztés arról szól, hogy leírtuk, hogy január 1-jével a járási hivatalok megalakulnak, és mi előkészülünk a járási hivatalok megalakulására. Kettéválasztjuk már most az Igazgatási és Okmányirodát azért, hogy ne január 1-jével kelljen majd kapkodni. Ha mindenki megnézi a következő hetek naptárát láthatjuk, hogy hány négynapos ünnep lesz, láthatjuk, hogy év végén milyen érdekes munkarend lesz, ugye senki nem gondolja azt, hogy mi viccből kívánjuk ezt a változtatást november 1-jétől megtenni. Az, hogy Frakcióvezető úrnak mi a véleménye a munkastílusomról, az én munkámról, ez az ő személyes véleménye, én ezt tiszteletben tartom, nekem más erről a véleményem. Én úgy gondolom, hogy igyekszem ellátni a feladatomat és nem napi nyolc órában. Ahogy Polgármester úr is elmondta, ezek a változtatások tehát nem a Jegyző agyszüleményei, nem feleslegesek, hanem azért kellenek, hogy január 1-jétől teljesen gördülékenyen tudjunk haladni. Ezek egytől egyik azon kivétellel, amit egyébként elmondott és a kritikát elfogadom, a járási hivatallal való működéssel függenek össze, vagy pedig olyan jogszabályi változásokkal, amelyek az elmúlt hónapban következtek be. Tessék már megnézni, hogy más állami szervek a saját ügyrendjüket milyen gyakran módosítják? Ha szükséges és jogszabályváltozás következik be, akár havi szinten is. Nézzük meg az elmúlt időszakban, hogy mi az intézményeink alapító okiratait hányszor változtattuk? Volt, amikor egy évben háromszor-négyszer. Urambocsá, az is előfordult, hogy egy hónap alatt, tehát két egymást követő hónapon belül kettőször. Itt semmilyen túlburjánzásról, személy szerint az én túlburjánzásomról nincs szó, de ha Frakcióvezető úr úgy gondolja, akkor én ezt tudomásul veszem, hogy ez az ő személyes véleménye. Ezt mindenképpen szerettem volna elmondani. Nincs ilyenekről szó, ezek mind szükségszerűek, azért vannak, hogy ezáltal jobb legyen. Természetesen én is ismerem a régi római jogi elvet, a „tres faciunt collegium”-ot, hogy hárman alkotnak csoportot. Ebben igaza van Frakcióvezető úrnak, hogy egy csoporthoz az illem és a jog szerint is három ember kellene és talán éppen ezért is szeretném most már ezek után, hogyha mégiscsak emberi erőforrás menedzsment szó maradna az előterjesztésben.

2447

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, akkor azt kérem, hogy túlburjánzás ne legyen a hozzászólásokban sem és a személyes jellegű pártbeszédet majd a szünetben mindenki folytassa le. Van-e még valakinek konstruktív hozzászólása? Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszony. Halkóné dr. RudolF Éva:(képviselő) Köszönöm szépen Polgármester úr. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Igyekszem tényleg konstruktív lenni, mert hallgatva a hozzászólásokat, és én ismerve azt a helyzetet, hogy a szervezeti és működési szabályzatoknak a módosítása bármilyen szervezeti és bármilyen intézményről van szó, állandó vitát vált ki. Hiszen azok, a napi munkafolyamatoknak a leképezését követően sajnos nagyon gyakran módosításra szorulnak, hogy Főjegyző úr is mondta, de most ahhoz visszatérve, amit Lipták Lajos képviselőtársam is mondott, bennem egy olyan gondolatot vetett fel, hogy ugye látjuk az előttünk lévő anyagokból, az összevont napirendként tárgyalt Polgármesteri Hivatal Szervezeti és működési Szabályzata módosítása napirendet, hogy egy bizottság véleményezi ezeket a napirendi pontokat, de ugye pontosan bizonyos feladatok kiszervezése, bizonyos feladatok átcsoportosítása kapcsán tett észrevételt, illetve módosító indítványt képviselőtársam. Tehát az én javaslatom Főjegyző úr felé, hogy miután lezártuk ezt a napirendet és többször is át kell gondolnunk majd a Szervezeti és Működési Szabályzatokat, nem lenne célszerű a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát is olyan szempontból átvizsgálni, hogy bizonyos véleményezési jogkörök kibővítésre kerüljenek bizonyos bizottságok irányába? Nevezetesen, konkrétan Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata kapcsán elég a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak a véleményezése, csupán egy továbbgondolásra gondoltam. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Főjegyző úrnak adom meg a szót. Parancsolj, röviden. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr, elnézést. Mindenképpen szeretnék nagyon röviden erre a felvetésre reagálni. A felvetést értem, a megtárgyalását jogosnak tartom, de a címzettje nem én vagyok. Ez egyértelműen politikai típusú kérdés, hogy a Polgármester irányítja a Polgármesteri Hivatalt, és az ő instrukciója alapján a Jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Ezt a Polgármesternek és a Közgyűlésnek kell eldönteni, hogy a kialakításában mekkora szabadságot ad a Közgyűlés a Polgármesternek és a Jegyzőnek. Ezt nem nekem kell eldönteni, ennek a szabadságnak egy kérdésköre, részlete, de nagyon fontos kérdésköre, hogy a szakmai bizottságok mennyire kerülnek bevonásra abban a kérdéskörben, hogy pontosan milyen döntés születhessen. A végső döntés mindig a Közgyűlésé, hiszen itt kerül eldöntésre. Természetesen, ha Polgármester úr azt fogja javasolni, hogy a jövőben az ilyen típusú előterjesztéseket a szakbizottságok is tárgyalják meg, akkor ezt én így fogom megtenni, nem az én döntésem lesz. De az észrevételt köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Nem látok jelentkezőt. Lezárom a vitát. Lipták Lajos képviselő urat meg kell kérdezzem, mert én úgy értelmeztem, hogy módosító javaslata van. Nincs?

2448 Jelezte, hogy nincs. Én azt gondolom, hogy tehát itt a Közgyűlés SZMSZ-e egy helyen módosul, ami rendezi a nem egyértelmű eddigi helyzetet, a polgármester helyettesítését, most ez egyértelművé vált. A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e a pragmatikus változásokat viszi át azzal, hogy tudjuk, előre jeleztük, igazán elő is készülünk ezzel, hogy lesznek január 1-jétől változások, tehát Halkóné képviselő asszony felvetését én azt gondolom, akkor természetesen egy szélesebb körben tárgyaljuk meg, ez egy átmeneti, jogi változó módosítást jelent. Nem is érzem annyira ezt tartalminak, hogy itt most mindegyik bizottsággal meg kell ezt tárgyalni, de természetesen egy nagyobb holderejű változásnál ezt én is úgy gondolom, hogy így kell majd lefolytatnunk az előkészítést. Mindezek után kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk sorrendben először a 7/a. napirendi pontban szereplő önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletet: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 38/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) kezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelete ( a továbbiakban: Ör.) 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: 32.§ A polgármestert távolléte, vagy akadályoztatása esetén általános helyettesként a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester, az ő távollétében, vagy akadályoztatása esetén a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester helyettesíti. 2. §. Az Ör. kiegészül jelen rendelet 1. számú függelékével. 3.§ Ez a rendelet 2012. november 1. napján lép hatályba és 2012. november 2. napján hatályát veszti. Nyíregyháza, 2012. október 18.

2449

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti

és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2012.(X.24.) önkormányzati rendelet Indokolása

Általános indokolás

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d.) pontja alapján a helyi önkormányzatok a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között meghatározzák szervezeti és működési rendjüket. Az önkormányzati működés kereteit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény jelöli ki, míg a részletes szabályokat a képviselő-testületek a szervezeti és működési szabályzatukban határozzák meg. A 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelettel elfogadott szervezeti és működési szabályzat módosítását a polgármester helyettesítésére vonatkozó szabályok pontos és egyértelmű meghatározása indokolta. A szakfeladatrendre vonatkozó függelék beépítése jogszabályi előírás miatt szükséges.

2450

1. számú függelék Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2012.(X.24.) önkormányzati rendeletéhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú függeléke

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL HASZNÁLT SZAKFELADATOK

Szakfeladat száma 360000 370000 381103 390001 390005 412000 421100 422100 493102 522001 680001 680002 750000 811000 812000 813000 841126 841127 841154 841173 841192 841138 841402 841403 841901 841906 841907 841908 842153 842155 842160 841410 842531 842541 854314 856099 882000 882111

Szakfeladat megnevezése Víztermelés,‐ kezelés,‐ ellátás Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése,tisztítása, elhelyezése Talaj és talajvíz szennyeződésmentesítése Egyéb szennyeződésmentesítési tevékenységek Lakó‐ és nem lakóépület építése Út, autópálya építése Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Városi és elővárosi közúti személyszállítás Közutak, hídak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Állategészségügyi ellátás Építményüzemeltetés Takarítás Zöldterületkezelés Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Statisztikai tevékenység Kiemelt állami és önkormányzati rendezvéynek Területfejlesztési és területrendezési helyi feladatok Közvilágítás Város‐ községgazdálkodási máshová nem sorolható szolgáltatások Önkormányzatok és társulások elszámolásai Finanszírozási műveletek Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Fejezeti és általános tartalékok elszámolása Nemzetközi kulturális együttműködés Önkormányzatok máshová nem solrolható nemzetközi kapcsolatai Nemzetközi szervezetekben való rsézvétel Közbiztonság, közrend központi igazgatása és szabályozása A polgári védelem ágazati feladatai Ár‐ és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Szociális ösztöndíjak Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása Aktív korúak ellátása

2451 882112 882113 882114 882115 882116 882118 882121 882123 882124 882129 882201 882202 882203 889935 889936 890111 890114 890216 890301 890302 890441 890442 890443 890509 900300 900400 931102 931201 931202 931203 931204 931206 931301 931903 960302

Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányosságii alapon Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Adósságkezelési szolgáltatás Közgyógyellátás Köztemetés Gyermektartásdíj megelőlegezése Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános komplex tevékenységek A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok, családok életminőségét javító programok Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program‐ és egyéb támogatása Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Egyéb máshová nem sorolható közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Alkotóművészeti tevékenység Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Sportlétesítmények működése és fejlesztése Versenysport‐tevékenység és támogatása Utánpótlásnevelési tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők versenysport tevékenysége és támogatása Iskolai, diáksport‐tevékenység és támogatása Sportteljesítmények elismerése, járadékok, ösztöndíjak Szabadidő sport‐ (rekreációs sport‐) tevékenység és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Köztemető‐fenntartás és működtetés

Nyíregyháza, 2012. október 18.

2452 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig a 7/b. napirendi pontban szereplő, a Polgármesteri Hivatal SZMSZ módosításra vonatkozó határozati javaslat elfogadásáról kérem, hogy szavazzon a tisztelt Közgyűlés. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 263/2012.(X.18.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(II.10.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: hivatali SZMSZ) 2012. november 1-ei hatállyal az alábbiak szerint módosítja: 1./ A hivatali SZMSZ IV. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése) 1./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 1. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei: a) polgármesteri kabinet A polgármesteri kabineten belül az alábbi egységek működnek: - titkárság - kommunikáció és marketing referatúra - nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referatúra - pályázatok és projektmenedzsment referatúra - portfólió menedzsment referatúra - közbeszerzési referatúra - sport referatúra b) jegyzői kabinet A jegyzői kabineten belül az alábbi egységek működnek: - közgyűlési és törvényességi csoport - emberi erőforrás menedzsment c) gazdasági osztály d) adóosztály

2453 e) városfejlesztési és városüzemeltetési osztály f) vagyongazdálkodási osztály g) ellátási osztály h) szociális osztály i) gyámhivatal j) oktatási és kulturális osztály a hatósági főosztály keretein belül működő belső szervezeti egységek: k) igazgatási osztály l) okmányiroda m) építésügyi osztály n) közterület–felügyelet o) ellenőrzési osztály 2./ A hivatali SZMSZ IV. fejezet a) pontjában ( polgármesteri kabinet feladatai) a nemzetközi és társadalmi referatúra feladatai az alábbi feladatokkal egészülnek ki: A rendezvényszervezés területén: -„ellenőrzi a városi szintű kulturális ünnepségek előkészítését, lebonyolítását, - szervezi és előkészíti a nemzeti ünnepek méltó megünneplését, - szakmai szempontból véleményezi a városban megrendezésre kerülő nagyrendezvények szervezését, segíti azok koordinálását,” Egyidejűleg a hivatali SZMSZ X. fejezet j) pontjában (oktatási és kulturális osztály feladatai) a kulturális és közművelődési területen ellátandó feladatok felsorolásából ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. 3/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai) b) pontjában (jegyzői kabinet feladatai) a titkárság feladatai a közgyűlési és törvényességi csoport feladataihoz kerülnek át. 3/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai) b) pontjában (jegyzői kabinet feladatai) a „humánpolitikai csoport” elnevezés helyébe az „emberi erőforrás menedzsment” elnevezés lép.

2454 3/c. A hivatali SZMSZ X. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai) b) pontjában (jegyzői kabinet feladatai) a „jogi és önkormányzati csoport” elnevezés helyébe a „közgyűlési és törvényességi csoport” elnevezés lép. 4./ A hivatali SZMSZ X. fejezet k) pontjában (hatósági főosztály) az „igazgatási és okmányiroda” szövegrész helyébe az „igazgatási osztály” és az „okmányiroda” szövegrész kerül. 5/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet k) pontjában (hatósági főosztály) az igazgatási osztály feladatai az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki: „Anyakönyvi igazgatási feladatok: - vezeti a születési, házassági és a halotti anyakönyveket, lefolytatja a bejegyzéseket megelőző szükséges eljárásokat, teljesíti az előírt adatszolgáltatást, - állampolgárság vizsgálatra az iratokat mellékletekkel együtt felterjeszti a állampolgársági ügyekben eljáró szervhez, - jegyzőkönyvet vesz fel a házassági szándék bejelentéséről és közreműködik a házasságkötéseknél, - elvégzi a születés, házasságkötés és haláleset utólagos és újból való anyakönyvezését, teljesíti az adatszolgáltatást, - anyakönyvi másolatot, értesítőt és hatósági bizonyítványt állít ki, - az ügyfél kérelmére vagy hivatalból megindítja a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárást, - őrzi a lezárt és hitelesített anyakönyveket, alapiratokat, kezeli az anyakönyvi irattárat, - átveszi az állampolgársági kérelmeket és továbbítja a miniszterhez, - a honosítási, visszahonosítási okirat megérkezéséről értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről, - előkészíti az állampolgársági eskü- és fogadalomtételeket, teljesíti az adatszolgáltatást, az állampolgársági eskü letételének kitűzött időpontjáról, illetve az eskü letételéről értesíti a Központi Okmányirodát, - intézi a névviselési, névmódosítási, névváltoztatási ügyeket, - névmutatót vezet az anyakönyvi bejegyzésekről, - anyakönyvezi az örökbefogadást, illetve annak megszüntetését, - nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett születésekről, - hatósági igazolványt átadja az újszülött törvényes képviselőjének a személyazonosító jelről és erről nyilvántartást vezet, - jegyzőkönyvbe foglalja a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot; - elvégzi a születési, házassági és halotti anyakönyvek egyeztetését a KÖNYV Hivatal által küldött adategyeztető listával, - gondoskodik az anyakönyvi biankó okmányok ASZA rendszeren keresztül történő megrendeléséről, nyilvántartásba vételéről és működteti a rendszert, - határozatban állapítja meg az újszülött gyermek és a házasságot kötő

2455 fiatal párok támogatására szóló jogosultságot.” Választásokkal kapcsolatos feladatok: -„ összeállítja és naprakészen tartja a választók nyilvántartását, - vezeti a választójoggal nem rendelkezők jegyzékét” Kereskedelmi hatósági feladatok: „ kérelemre nyilvántartásba veszi a bejelentés-köteles tevékenységet folytató kereskedőket, mely tényről értesíti a társhatóságokat, - kérelemre nyilvántartásba veszi a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat, mely tényről értesíti a társhatóságokat, - kérelemre törli a nyilvántartásból a megszüntetett bejelentés-köteles tevékenységet folytató kereskedőt, mely tényről értesíti a társhatóságokat, - kérelemre engedélyezési eljárást folytat le a működési engedélyköteles terméket folytató kereskedők ügyében, - kérelemre módosítja a működési engedély adatait, amennyiben abban változás történik, - kérelemre visszavonja a megszüntetett üzlet esetében a működési engedélyt, - kérelemre szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárást folytat le, - kérelemre módosítja a szálláshely-üzemeltetési engedély adatait amennyiben abban változás történik, - kérelemre visszavonja megszüntetett szálláshely esetében szálláshelyüzemeltetési engedélyt, - hatósági ellenőrzést folytat le a kereskedelemi egységekben, illetve a szálláshelyeken, - jogszabálysértés esetén hatósági eljárást folytat le.” Ezzel egyidejűleg a hivatali SZMSZ X. fejezet l) pontjában az okmányirodai feladatok felsorolásából ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. 5/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet k) pontjában (hatósági főosztály) az igazgatási osztály feladatai az alábbi rendelkezéssel egészül ki: -„kiadja az igazolást a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű gépjárművek tárolhatóságáról.” 5/c. A hivatali SZMSZ X. fejezet k.) pontjában az igazgatási osztály feladatai az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki: - „ellátja természetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, - a környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok keretében: - ellátja a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos hatósági teendőket, - végzi a levegőtisztaság-védelmi feladatokat, - ellátja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat, - gondoskodik az egyéb környezetvédelmi hatósági feladatok ellátásáról, - a vízügyi hatósági tevékenység keretében:

2456 - a vízjogi engedélyezési eljárásokat folytat le (sekély fúrású kút, házi szennyvíztisztító, szennyvíz szikkasztás engedélyezése), - lefolytatja a szabálytalanul létesített csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos hatósági eljárásokat, - megteszi a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, - ellátja a házszám-igazolással kapcsolatos polgármesteri hatósági feladatokat, melynek keretében: - ellenőrzi a használt házszámokat, - új házszámot állapít meg, - módosítja a nem megfelelő házszámokat.” Ezzel egyidejűleg a hivatali SZMSZ X. fejezet m) pontjában az építésügyi osztály feladatainak felsorolásából ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. 5/d. A hivatali SZMSZ X. fejezet k) pontjában (hatósági főosztály) az igazgatási osztály feladatai az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki: -„a jegyző hatáskörében eljárva tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése miatt indult ügyekben lefolytatja a közigazgatási eljárást” -„ a távhőszolgáltatásról szóló törvény felhatalmazása alapján a jegyző hatáskörében eljárva ellátja a felhasználási helyre történő bejutás elrendelésével kapcsolatos feladatokat.” 6./ A hivatali SZMSZ X. fejezet n) pontjában a közterület-felügyelet feladatai az alábbi rendelkezéssel egészül ki: -„ellátja a tiltott, közösségellenes magatartások megelőzésével, megszüntetésével és szankcionálásával kapcsolatos feladatokat” Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A 7/c. napirendi pontban szereplő előterjesztés elfogadásáról kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzon. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletet: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 39/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2012 (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

2457 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 236. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2012 (IV.27.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) E §. alkalmazásában 1. főosztályvezető-helyettesi szint: a polgármesteri kabinet, a jegyzői kabinet, és a hatósági főosztály vezetésére adott megbízás. 2. osztályvezetői szint: az 1. pontban fel nem sorolt belső szervezeti egységek vezetésére adott megbízás. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Nyíregyháza, 2012. október 18. Indokolás Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2012 (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításához 1.§-hoz A módosítással érintett szakasz a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 236.§ (4) bekezdés b) pontja alapján értelmező rendelkezésként pontosítja a vezetői illetménypótlékok tekintetében a törvényben meghatározott vezetői szinteket, melyek igazodnak a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítéséhez. 2.§-hoz A rendelet hatálybalépésére vonatkozó szabályt határozza meg ez a paragrafus. Tekintettel arra, hogy a módosító önkormányzati rendelet kizárólag módosító rendelkezést tartalmaz - azaz a kihirdetést követő időpontban végrehajthatóvá válik indokolt a hatályba léptető rendelkezéssel egy mondatban rendelkezni a módosító önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről, hogy kizárólag olyan

2458 rendelkezés, önkormányzati rendelet legyen hatályban, melynek végrehajtása még nem történt meg. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A következő napirendi pontunk a 8-as, amely két részből áll. 8/a. napirend: Előterjesztés az Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési tervének módosítására 8/b. napirend: Előterjesztés az Önkormányzata 2013. évi belső ellenőrzési tervéről Előadó: Lengyelné Petris Erika Ellenőrzési Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Összefüggésük miatt javaslom az együttes tárgyalását a két napirendi pontnak. Az előterjesztéseket a Pénzügyi Bizottság véleményezte. Kérdezem Tormássi Géza képviselő urat, ismertesse a Pénzügyi Bizottság álláspontját. Tormássi Géza: (Pénzügyi Bizottság tagja) Tisztelt Polgármester úr, Tisztelt Közgyűlés. Tegnapi ülésen tárgyalta a Pénzügyi Bizottság a két előterjesztést és mind a két előterjesztést elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztésekhez? Nem látok jelentkezést. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelezte senki, kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk először a 8/a napirendi pont, az ez évi ellenőrzési terv módosítására vonatkozó előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 264/2012.(X.18.) számú határozata az önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési tervének módosításáról A Közgyűlés

2459

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (6) bekezdése alapján az önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési tervéről szóló Nyíregyháza Megyei Jogú Város 189/2011.{X.27.) sz. határozatát módosítja - a határozat elválaszthatatlan részét képező - mellékletben foglaltaknak megfelelően.

A módosított éves belső ellenőrzési terv végrehajtásáért

Felelős:

Lengyelné Petris Erika, az

Határidő:

Ellenőrzési

Osztály

vezetője

folyamatos, illetve 2012. december 31.

felkéri dr. Kovács Ferenc polgármeste rt és dr. Szemán Sándor címzetes hogy: • az ellenőrzési terv végrehajtását kísérjék figyelemmel,

főjegyzőt,

• biztosítsák a szükséges tárgyi feltételeket, az erőforrás-kapacitást, • a megállapítások, ajánlások alapján az érintett, vizsgált szervezetek felé

indokolt esetben tegyenek átfogó intézkedéseket.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2012. évi módosított Belső Ellenőrzési Terve

Melléklet a 264/2012.(X.18.) számú határozathoz

neveKenysegenek rendszer jellegű vizsgálata fenntartói törvényességi, szakmai, informatikai

Rendszer Informatikai Szakmai Szabályszerűségi

Cél: Annak megállapítása, hogy: pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet meghatá túllépés

rozó központi és helyi jogszabályok, az irányító szabályozás és a gyakorlat küIön

k. szerv döntései megfelelően kerültek-e végrehajtásra a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső IAdatkezelés, adatvédelem nem felel kontrollok kiépültek-e. A számviteli nyilvántartások a jogi és belső előírásoknak. Ivezetése , a pénzkezelés rendje, a bizonylati fegyelem megfelelö-e. informatikai rendszer szabályozott keretek között működik-e, az adatvédelem biztosított-e. tan ügy-igazgatási, személyzeti feladat és nkáltatói jogkör gyakorlása megfelelő-e. Ellenőrzés

módszerei: dokumentum alapú, tételes

, ~

:s

~ I

Nyfregyháza Megyei Jogú Város 2012. évi módosított Belső Ellenőrzési Terve

05.IEszterlánc Északi Óvoda Kerekerdő Tagintézmény Nyitnikék Tagintézmény Napsugár Tagintézmény

Annak megállapítása, hogya tanOgy-igazga személyzeti feladat és munkáltatói jogkör korlása a szabályozásoknak megfelel-e.


bözik. Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő. Nem a jogszabálynak megfelelően Ivezetik a tanügyi nyilvántartásokat. szakmai feladatellátást szabályozó belső szabályzatokat, utasításokat nem tartják be.

,. . ,,\~Ellenörzés módszerei: dokumentum alapú, tételes

'p

r

--

1s""

L..~yu~vuul ellenőrzés

Cél: Annak megállapítása, hogya tanügy-igazga személyzeti feladat és munkáltatói jogkör In\J;::Iknrl~c:.;::I a szabályozásoknak megfelel-e.

nőrzés


: Annak megállapítása, hogya tanOgyigazgatási .R!If,.~li"""""""""",m,.",&"""",,,.c:.7!:llkm;::lí feladatokat megfelelően látják-e el. Ellenőrzés

óta eltelt idő. a jogszabálynak megfelelően l\I~zetik a tanügyi nyilvántartásokat. szakmai feladatellátást szabályozó belső szabályzatokat, utasításokat nem tartják be.

módszerei: dokumentum

tételes

lVezetlK a tanQgyi nyilvántartásokat. szakmai feladatellátást szabályozó belső szabályzatokat, utasításokat m tartják be.

Nyfregyháza Megyei Jogú Város 2012. évi módosított Belső Ellenőrzési Terve

nem alaptevéKenység et szolgáló helyiségek üzemeltetése, hasznosítása. : Megvizsgálni a hasznosítás módját, az abból bevétel felhasználását.

.,.~rm~.,.n

EIlp-nőr.zÁs.:

Melléklet a 264/2012.(X.18.) szám ú határozathoz

befolyt bevétel felhasználásának lesetleges szabálytalansága. hasznosításkor megállapított bevétel (térítési díj, bérleti díj) nem megalapozott számításokra épül.


/

±:

IS""

l'-='

Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmények

önköltségszám ítási szabályzata megalapozott-e,

illetve a bevételből milyen arányban térül meg az

iaénvbevett. felhasznált energia, infrastruktúra.

\

)szerződések tételes, dokumentum alapú vizsgálata Ellenőrzés

módszerei: nyilvántartások,

: Áttekintést kapni arról, hogyan érvényesülnek munkamegosztási megállapodásban foglaltak, a zavartalan gazdálkodási feladatok nem sérülnek-e az intézmények jogai. Ellenőrzés módszerei: szabályzatok, munkaköri leírások tételes ellenőrzése

iánya. Nem megfelelő feladat·, és hatáskör meghatározások. Megfelelő kontrollpontok hiánya. partner szervezetekkel folytatott kommunikáció nem alkalmas a zavar együttműködéshez.

Nyiregyháza Megyei Jogú Város 2012. évi módosított Belső Ellenőrzési Terve

Melléklet a 264/2012.(X.18.) szám ú határozathoz

Annak megállapítása, hogy az intézmény által lin':'m/'9lt normatíva jogosultsága dokumentált-e, adatokon alapul-e.

I

)-.:l

+"'

~

Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény által nyelt normatíva jogosultsága dokumentált-e, valós adatokon alapul-e.

I

\

Ellenőrzés módszerei: normatlva igénylést megalapozó dokumentumok tételes vizsgálata

Im... nfelelő felhasználás, bizonylatolás

él: Támogatási szerződés szerinti felhasználás, ~~.~:l~~FíiFln"~íj·~!li~llf~~iielkűlölnítE~tt könyvvitel i nyilvántartás, pénzűgyi el helyesség éről meggyőződni. Ellenőrzés

módszerei: számviteli, pénzűgyi bizonylatok tételes vizsgálata, analitikák, főkönyv ellenőrzése

esetleges visszafizetési kőtele Izettség, vagy kiutalás felfüggesztése.


kedvezményezett szervezetek (kockázatelemzéssel kiválasztott, és a belsö szervezeti egységek által javasolt szervezetek) (10)

. Meggyözödni arról, hogy a támogatott szervezetek a számukra biztosított összegeket szabályszerűen használták-e fel, számadási kötelezettségüknek eleget tettek-e. ovábbá annak megállapítása, hogya Hivatal részéröl figyelemmel kísérték-e a támogatási szerzödésekben, megállapodásokban foglaltak teljesítését, illetve a szükséges intézkedések megtörténtek-e a késedelmes teljesítés esetén.

I


rzödések, számlák, nyilvántartá hiányosságai jgoosulatlan igénybe vételt eredményezhetnek. felhasználás és elszámolás szabá lyainak nem megfelelö rögzítése.

,

Euenőrzés

módszerei: támogatási döntések, szerzödések, elszámolások dokumentumalapú, tételes vizsgálata

)-.J

r "(s"'\

+"" I

I hagyása, adatszolgáltatások maradása, pontatlansága. : Annak megállapítása, hogya közbeszerzési megfelelöen szabályozott-e, érvényesülnek hatályos jogszabályok, belsö szabályzatok és Ivezetöi rendelkezések. lenőrzés módszerei: közbeszerzési eljárások mintavételes, szükség szerint tételes vizsgálata


Melléklet a 264f2012.(X.18.) számú határozathoz

}

~

önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő Igazdasági társaságok (kockázatelemzéssel kiválasztott ,gazdasági társaság) - (2 GT)

7 Meggyőződni

arról, hogya kötelező feladatokat gazdasági társaság a szerződésben rögzItet teknek megfelelően látta-e el, szakmai teljesités igazolása megtörtént, belső kontrollt kialakították-e. Ellenőrzés módszere: szerződések, elszámolások mintavételes, szűkség esetén tételes ellenőrzése

célok, feladatok csak részben val6sulnak meg. megfelelő hatékonyság.


Vagyon gazdálkodási Osztály Polgármesteri Kabinet Gazdasági Osztály Oktatási, Kulturális és Sport Osztály Szociális Osztály

Ihiánvosságok, hatékonysági és racionalizálási teljesítése, végrehajtás eredménye.


nem tartssa végrehajtás nem teljes körű. feladatot nem megfelelöen dolgoz ki, a teljesítés nem eredményes.

: Az auditálás által feltárt hiányosságokra tett intézkedési terv végrehajtásáról meggyözödni. Ellenőrzés

módszerei: intézkedési tervben megha feladatok teljesítésének felelösök szerinti i vizsgálata.

lt~rl'\'7ntt

,

mazása. nkaköri leírások elavultsága. Megvizsgálni, hogya köztisztviselök besorolá a pótlékok, szakmai szorzők megfelelnek-e a Ijogszabály által elöírtaknak. IFIIAnnl'7M

módszere: tételes, dokumentum alapú

leltár nem egyezösége. Belsö átszervezés miatt az eszközök áthelyezése a nyilvántartásokban lesetleg nem történt meg.

IIAnl\l'7Áct

módszere: tételes, leltárfelvételi ívek, fők fm w

ellenörzése

::

~

IS""

l


:

I

Meggyőződni

arról, hogy az ellenőrzés során hiányosságokat megszüntették.

MellékJet a 264/2Q12.(X.18.) számú határozathoz

ntették meg. éves pénzmaradványt állapítottak meg.

Ellenőrzés fl\kfm\l\l,

módszere: tételes ellenőrzés, leltárak. analitikák felülvizsgálata

,

intézmények (2011. évben vizsgált 3 intézmény)

meg. bér-tervezés, felhasználás.

Ellenőrzés módszere: h:,.:.",tGn tételes vizsgálat

mintavételes, szükség

t--'

-+

f

2468

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig arra kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy 8/b. napirendi pontban szereplő, az az önkormányzat 2013. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyásáról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

265/2012.(X.18.) számú határozata az önkormányzat 2013. évi belső ellenőrzési tervéről f

A

Közgyűlés

1) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (6) bekezdése alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2013. évi belső ellenőrzési tervét a jelen határozattal jóváhagyja - a határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletben foglaltaknak megfelelően.

Az éves

belső ellenőrzési

Felelős:

Lengyelné Petris Erika, az Ellenőrzési Osztály vezetője

Határidő:

terv végrehajtásáért

folyamatos, illetve 2013. december 31.

2) felkéri dr. Kovács Ferenc polgármestert és dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt, hogy: • az ellenőrzési terv végrehajtását kísérjék figyelemmel, • biztosítsák a szükséges tárgyi feltételeket, az erőforrás-kapacitást, • a megállapítások, ajánlások alapján az érintett, vizsgált szervezetek felé indokolt esetben tegyenek átfogó intézkedéseket.

Nyíregyháza Megyel Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi Belső Ellenőrzési Terve

1.sz. melléklet a 265/2012.(X.18.) számú határozathoz

Isö kontrollrendszer egyes elemei iányoznak, vagy nem megfelelően működnek.

: Annak megállapítása, hogy: pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet meghatá központi és helyi jogszabályok, az irányító döntései megfelelöen kerOltek-e végrehajtásra, gazdálkodás szabályszerűségét biztosItó belső kontrollok kiépültek-e. A számviteli nyilvántartások vezetése, a pénzkezelés rendje, a bizonylati feayelem megfelelö-e. informatikai rendszer szabályozott keretek

között működik-e. az adatvédelem biztosított-e.

tanügy-igazgatási, személyzeti feladat és

munkáltatói jogkör gyakorlása megfelelő-e.

I

Ellenőrzés

A kialakított számviteli. pénzügyi szer nem zárt. analitikák nem egbízhatóak. Il=lőirányzat túllépés szabályozás és a gyakorlat külön

ISzabályszerűségi

2főx25nap

atkezelés, adatvédelem nem felel a jogi és belső előrrásoknak.

~

N

,

..r IS") t..(j

2főx25

nap

módszerei: dokumentum alapú. tételes

Cél: Megvizsgálni. hogy az intézmény a rendelkezésre álló forrásokat gazdaságosan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően használta-e Érvényesültek-e a fenntartó elvárásai. IS7/QomÁlvi anyag teljeskörű felOlvizsgálata. IEllen5r.zés módszerei: dokumentum alapú. tételes

Elöirányzat túllépés.

szabályozás és a gyakorlat eltér.

3főx20nap

Nyíregyháza Megyel Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi Belső Ellenőrzési Terve


Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő. Nem a jogszabálynak megfelelően h/~zetik a tanügyi nyilvántartásokat. szakmai feladatellátást szabályozó szabályzatokat, utasításokat nem tartják be. Ellenőrzés módszerei: dokumentum alapú, tételes

Annak megállapítása, hogya tanügy-igazga személyzeti feladat és munkáltatói jogkör gyakorlása a szabályozások nak megfelel-e.

2főx20nap

... .r 1

~ működési

\

költségvetési hiány kelet

kezik. Nem kerül kiegyenlítésre olyan kö Annak megállapítása, hogyapénzmaradvány Iti'llCi'lnvvi könyvelése megfelelő, felhasználása Itelezettség, amelyet az előző évi pénzmaradvány finanszírozott. van-e a képződésével. IEIIAnörzéll/; módszerei: dokumentum alapú, tételes

2főx15nap

: Annak megállapítása, hogy az intézmények kezelik-e a munkaügyi nyilvántartásokat Isáoenaedélv és azok a KIR rendszerben feladásra kerültek-e.

megfelelően

Ellenőrzés

módszerei: nyilvántartások, tételes, dokumentum alapO vizsgálata

Iszerződések

2főx15nap

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi Belső Ellenőrzési Terve

: Támogatási szerződés szerinti felhasználás, jlönftett könyvvitel i nyilvántartás. pénzügyi el h::.7~mnl~~ helyességéről meggyözödni.

1.sz. melléklet a 265/2012.(X.18.) szám ú határozathoz

Imonf'i!lelö felhasználás, bizonylatolás esetleges visszafizetési kötele Izettség, vagy kiutalás felfüggesztése.

2föx20nap IEllenőrzés

módszerei: számviteli, pénzügyi ylatok tételes vizsgálata, analitikák, fökönyv

J

elszámolás alapját képező számlák, nyilvántartáhiányosságai jgoosulatlan : Meggyözödni arról, hogya támogatott szerveze-ligénYbe vételt eredményezhetnek. a számukra biztosftott összegeket szabályszerűen A felhasználás és elszámolás szabá használták-e fel, számadási kötelezettségüknek ele- Iyainak nem megfelelö rögzitése. tettek-e. ovábbá annak megállapítása, hogya Hivatal részéről figyelemmel kfsérték-e a támogatási szerzödésekben, megállapodásokban foglaltak illetve a szükséges intézkedések megtörténtek-e a késedelmes teljesítés esetén. . Az önkormányzat ogatások.

Ellenőrzés

módszerei: támogatási döntések, elszámolások dokumentumalapú, tételes vizsgálata szerződések,

Iszerződések,

t-JI

-,

Szabályszerű~

~

Pénzügyi

2föx20nap



_ men hagyása, adatszolgáltatások aradása, pontatlansága. : Annak megállapítása, hogya közbeszerzési megfelelöen szabályozott-e, érvényesülnek hatályos jogszabályok, bels ö szabályzatok és Ivezetöi rendelkezések.

2föx20nap

Ellenőrzés

módszerei: közbeszerzési eljárások ntavételes, szükség szerint tételes vizsgálata

,

~ ~

,

Cél: Annak átfogó vizsgálata, hogya pénzeszkö Izökkel, vagyon nal történö szabályozott, gazdasá hatékony és eredményes gazdálkodás érdeké kialakított folyamatrendszer megvalósítja-e az 1!llb::amh!l7t::lrt!lc::i törvényben foglalt fö célokat. 1~IIAnorzes

módszere: belsö szabályzatok, kaköri leírások, működési folyamatok

belsö szabályozás, szabályozott hiányosságai hátráltatják a prob lémamentes feldadatellátást.

7föx25nap


biztosító befolyása alatt múködő .gazdaságl társaság (kockázatelemzéssel kiválasztott gazdasági társaság) - (2 GT)

lebonyolítása, támogatási és racionalitásának vizsgálata.

működési


rendszer

Meggyőződni arról, hogya gazdasági társaság a kőtelező feladatokat a szerződésben rőgzítetteknek megfelelően látta-e el, szakmai teljesltés igazolása megtörtént-e, belső kontrollt kialakították-e.

célok, feladatok csak részben ulnak meg. megfelelő hatékonyság.

2főx20nap 2főx20nap

Ellenőrzés

módszere: szerződések, elszámolások intavételes, szükség esetén tételes ellenörzése

•

~

Ellátási Osztály IluintAtt szervezeti egységek

...

~

Cél: annak megállapítása" hogyafelmerült kiadá sok, költségek indokoltsága, szabályszerűsége igazolt-e, szabályzatnak megfelelően kerOlt-e kifi-

\ 1főx10nap

IFIIAnnl'7Áfl módszerei: dokumentum alapú,

esetén tételes vizsgálat

: Megvizsgálnai, hogya szerződések tartalmaz a z elvégzendő feladatokat részletesen, és minden olyan fontos kikötést, melya teljesítés iga megalapozottá teszik. Ellenőrzés

módzerei: dokumentum alapu, minta

esetén tételes ellenőrzés

szerződés nem Teladatot, így az elszámolás, telje igazolás vagy csak formális, nem történik meg. szerződéseket nem az arra jogo Itak írták alá, jogszerűtlen foglal koztatás, feladatelItás.

2főx20nap

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi Belsc'S Ellenc'Srzési Terve

annak megállapítása, hogya költségvetés tervezése megalapozott adatszolgáltatásra épült-e.


Itervezés, elöirányzat. Vil1tozások, egyéb befolyásoló ténye figyelmen kívül hagyása indokolat an finanszírozást eredményezhet. 2főx15nap

Ellenc'Srzés módszere: tételes, dokumentum alapú

~

:

Meggyöződni

arról, hogy az ellenőrzés során hiányosságokat megszüntették-e. ellenőrzés,

módszere: tételes IEllenörzésanalitikák felülvizsgálata

~

szüntették meg. Beszámoló mérleg-alátámasztása nem biztosítja a valódiságot

.o\i .r t

leltárak,

fl'il....... n\l\l,

:

meggyőződni

arról, hogy a jogszabály és a

.~'1111!II.,_i:,djL"='1beISŐ szabályzat által előírt módon került sor a lel tározás, illetve selejtezés lebonyolítására. Megállapftani, hogya főkönyv, analitika és mennyi leltárfelvétel egyezősége fenn állt-e.

Ellenc'Srzés módszere: tételes, leltárfelvételi ívek, analitikus nvilvántartás. főkönyv ellenőrzése

Nem teljes körű leltárfelvétel. leltár nem egyezősége. Belső átszervezés miatt az eszközők áthelyezése a nyilvántartások ban esetleg nem tőrtént meg.

2főx20nap

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi Belső Ellenőr.zési Terve


(

~

~ \


Belső ellenőrzési

kapacitás

2013.

40 7 Velrlel0

mun"......L.U"

.........,,,, munkanapok

nap

-fizetett szabadság (átlagos) -képzés. továbbképzés. vizsgák, értekezletek - beteg szabadság, táppénz (átlagos)

Felkészülés és utómunkálatok: - ellenőrzés előkészítése, felkészülés zárás, jelentés elkészítése ügykezelés, egyeztetés, véleményezés n\l.II\J"",t<>r't",c: kockázatelemzés

Helyszíni ellenőrzési napok száma ."",... rn,"

kívüli, nem tervezett ellenőrzési napok száma idő

rzési tervben ütemezett vizsgálatokra rendelkezésre helyszíni ellenőrzési napok száma: 611,..

",,\1"7""" szervezetre

nap

nAlvA~~lnl ellenő

nap nap nap

nap

nap nap nap nap

nap

2477 9./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) önkormányzati rendelet módosításának jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta meg. Kérem a bizottságok elnökeit, hogy ismertessék az álláspontokat. Először Tormássi Géza elnök urat kérném. Tormássi Géza: (Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr. A Környezetvédelmi Bizottság kedden tárgyalta az előterjesztést és mind a határozatot, mind a rendelet-tervezetet egyhangúlag elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) dr. Tirpák György elnök urat kérem. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és mind a határozat-tervezetet és mind a rendelet-tervezetet egyhangúlag elfogadására javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk először a napirendi előterjesztés határozati javaslatának elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 266/2012.(X.18.) számú határozata Nyíregyháza településszerkezeti terve módosításának jóváhagyásáról

A Közgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 243/2011.(XII.15.) számú határozattal, a 150/2011.(VIII.25.) számú határozattal, a 28/2011.(II.10.) számú határozattal, a 150/2010.(VI.28.) számú határozattal, a 253-

2478 2/2009.(XI.23.) számú határozattal, a 252-2/2009.(XI.23.) számú határozattal, a 110/2009.(V.26.) számú határozattal, a 39/2009.(III.2.) számú határozattal, a 77/2008.(III.31.) számú határozattal, a 76/2008.(III.31.) számú határozattal a 122/2007.(VI.11.) számú határozattal és a 117/2005. (V.4.) számú határozattal módosított és kiegészített 103/2004.(VI.21.) településszerkezeti tervi leírást az alábbiak szerint módosítja: - a város közigazgatási területére elfogadott településszerkezeti tervének módosítását a - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által 22315/2012.X. ügyiratszámon készített - mellékelt településszerkezeti terv szerint jóváhagyja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig a rendelet módosításra vonatkozó előterjesztés elfogadásáról kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 40/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza MJV helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007. (VI.12) önkormányzati rendelet módosításáról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII., törvény 6. § (3) bekezdés a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1.§. Nyíregyháza MJV helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007. (VI.12) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletét képző szabályozási tervlapokat jelen rendelet 1. melléklete szerint jóváhagyja. 2. §. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és azt követő napon hatályát veszti. Nyíregyháza, 2012. október 18.

2479 Nyíregyháza MJV helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007. (VI.12) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 40/2012.(X.24.) önkormányzati rendelet Indokolása

Általános indokolás

A rendelet módosítását azok a kialakult állapotok indokolták, melyek keretében elsősorban tervezett közterületek kerülnek törlésre, módosításra, illetve övezeti kódok, övezeti határok javítása történik, az építésügyi eljárásokban felmerült anomáliák tisztázása, és a nem szükségszerű kisajátítások elkerülése érdekében. Részletes indokolás 1.§-hoz A módosítás a helyi építési szabályzat szöveges részét nem érinti, a mellékletét képező szabályozási tervlapokban történik módosítás. 2.§-hoz A rendelet a kihirdetést követően hatályba léptethető. 10./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza város szmogriadó tervéről szóló 32/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta meg. Az elnököket kérem a bizottsági álláspontok ismertetésére, először Tormássi Géza elnök urat kérem. Tormássi Géza: (Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk a rendelet-módosítással kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) dr. Tirpák György urat kérem.

2480 Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadására javasolja a rendelet-tervezetet a közgyűlés számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Hozzászólni kíván-e valaki? Mikó Dániel képviselő úrnak adom meg a szót. Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen, ha valaki visszaemlékszik arra, mikor a rendelet alkotására került sor akkor én felvetettem azt a kérdést, hogy nem a rendszám alapján dől el, hogy milyen jármű mennyire szennyezi a környezetét. Hanem van egy matrica ami alapján besorolják. Akkor nem került befogadásra ez a javaslat, most ellenben már átvezetésre került, úgy hogy ennek nagyon örülök győzött a józan ész. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a napirendhez? Nem jelezte senki hozzászólási szándékát. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról, a rendelet módosításáról. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza város szmogriadó tervéről szóló 32/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével, a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1.§ (1) Nyíregyháza város szmogriadó tervéről szóló 32/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Abban az esetben, ha a szálló por (PM10) koncentrációja a levegő terheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékeiről szóló rendeletben

2481 (továbbiakban: határérték rendelet) rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket a rendeletben meghatározott időtartam figyelembe vételével a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság tájékoztatása és az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott előrejelzés alapján meghaladja, füstköd-riadót kell elrendelni. (2) Az Ör. 1.§ (3) bekezdése hatályát veszti. 2.§ Az Ör. 2.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Tájékoztatási fokozat: két egymást követő napon a szálló por koncentrációja meghaladja a 75 µg/m3-t és az időjárási előrejelzés alapján javulás nem várható, a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira. 3.§ Az Ör. 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 3.§ (1) A füstköd-riadó tájékoztatási fokozatát kell elrendelni, ha a szálló por (PM10) 24 órás átlagkoncentrációja Nyíregyháza város belterületén felállított mérőállomáson a határérték rendeletben meghatározott tájékoztatási küszöbértéket meghaladja és teljesülnek a határérték rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) A füstköd-riadó riasztási fokozatát kell elrendelni, ha a szálló por (PM10) 24 órás átlagkoncentrációja Nyíregyháza város belterületén felállított mérőállomáson a határérték rendeletben meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja és teljesülnek a határérték rendeletben meghatározott egyéb feltételek. (3) A füstköd-riadó tájékoztatási és riasztási fokozatának elrendelésére a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) jogosult. A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a www.nyiregyhaza.hu weboldalon. 4.§ Az Ör. 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 4.§ (1) A tájékoztatási fokozat megszüntethető, ha a szálló por (PM10) átlagkoncentrációja a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság tájékoztatása alapján Nyíregyháza város belterületén lévő automata mérőállomáson a meteorológiai előrejelzést is figyelembe véve a mérőállomáson a határérték rendeletben meghatározott tájékoztatási küszöbérték alá csökken.

2482

(2) A riasztási fokozat és a riasztási fokozatban hozott intézkedések megszüntethetők, ha a határérték rendeletben meghatározott légszennyező anyag koncentrációja a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság tájékoztatása alapján Nyíregyháza város belterületén lévő automata mérőállomáson PM10 esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható levegőminőség romlása. (3)

A füstköd-riadó tájékoztatási és riasztási fokozatának megszüntetésére a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) jogosult. A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépésének megszüntetéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a www.nyiregyhaza.hu weboldalon.

5.§. Az Ör. 5.§ (2) bekezdésének c-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) „Az SZRB állandó tagjai:” b) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság (1fő), c) a területileg illetékes közegészségügyi hatóság 1fő), d) Nyíregyházi Rendőrkapitányság (1fő), e) a területileg illetékes közlekedési hatóság (1fő).

6.§ Az Ör. 5.§-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A riasztási fokozat, továbbá az e fokozatban elrendelt intézkedések megszüntetésére a polgármester (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármester) az SZRB összehívása nélkül is jogosult. 7.§ Az Ör. 6.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság részéről kijelölt személy: a) valós szmoghelyzet esetén rövid úton, haladéktalanul értesíti az SZRB összehívására kijelölt személyt, melyet telefaxon vagy e-mailben is megerősít, b) a riasztást követően a tájékoztatást megküldi a SZRB kijelölt működési helyére, c) részt vesz az SZRB döntést előkészítő munkájában. 8.§ Az Ör. 9.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2483 9.§ A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság feladatellátása során: a) részt vesz a SZRB munkájában, b) a légszennyezettséggel kapcsolatos valamennyi mérési eredményét, és információját megküldi az SZRB-nek, c) szolgáltatja a PM10 tekintetében a város közigazgatási területén lévő 10 legnagyobb helyhez kötött légszennyező forrással rendelkező kibocsátó adatainak jegyzékét, d) az elrendelt fokozat változását jelentő levegőszennyezettség csökkenése, vagy emelkedése esetén értesíti a SZRB-t. 9.§ Az Ör. 10.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 10.§ a területileg illetékes közegészségügyi hatóság feladatellátása során: részt vesz a SZRB munkájában, értesíti az orvosi, gyógyszertári ügyeleteket, mentőszolgálatot. 10.§ Az Ör. 11.§.-a helyébe a következő rendelkezés lép 11.§ Nyíregyházi Rendőrkapitányság feladatellátása során: a) részt vesz a SZRB munkájában, b) füstköd-riadó fokozat elrendelését követően a külön jogszabályban előírtak szerint (pl. forgalomkorlátozási intézkedések betartatásával és a szükséges közlekedésbiztonsági intézkedések megtételével) biztosítja az e rendeletben foglalt közúti közlekedésben részt vevő mozgó légszennyező források korlátozásának érvényesülését, c) intézkedik a városon átmenő országos közutak forgalomkorlátozásának elrendeléséről, a forgalomkorlátozások végrehajtásához szükséges műszaki, tárgyi feltételek biztosításáról (utak, útszakaszok lezárása). 11.§ Az Ör. 12.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 12.§ A a területileg illetékes közlekedési hatóság feladatellátása során: a füstköd-riadó fokozat elrendelését követően közúti ellenőrzés keretében segítséget nyújt a közúti közlekedésben részt vevő járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának (ellenőrző mérlegelés), környezetvédelmi megfelelőségének (műszaki ellenőrzés) ellenőrzésében. 12.§ Az Ör. 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 13.§ A helyi tömegközlekedési szolgáltatást ellátó szervezet feladatellátása során: a forgalom lebonyolításának elősegítésére a polgármester határozatának megfelelően gondoskodik a tömegközlekedési járatok sűrítéséről, illetve a forgalmi terv szükségszerű módosításáról.

2484 13.§ Az Ör. 16.§ (2) bekezdés e) pontjának ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: ea) a gépjárművek használatának korlátozása a város közigazgatási határán belül oly módon, hogy a riadó elrendelése esetén csak a korszerű környezetvédelmi besorolású, a hátsó rendszámon kék és zöld környezetvédelmi plakettel rendelkező járművek közlekedhetnek a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével. 14.§ Az Ör. 16.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Ipari jellegű helyhez kötött légszennyező források esetében korlátozás mértéke tájékoztatási fokozatban 50%-ig; riasztási fokozatban 100%-ig terjedhet. A korlátozás konkrét mértékének meghatározására, a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által nyújtott tájékoztatás alapján, az érintett légszennyező források üzemeltetőinek bevonásával a SZRB tesz javaslatot a polgármesternek (akadályoztatása esetén a területért felelős alpolgármesternek). 15. § Az Ör. 16. § (5) bekezdés c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép: c) közfeladat ellátása során a közszükségleti áruszállítás (könnyen romló alapvető élelmiszereket szállító járművek), a közszolgáltatás, a posta, a tűoltóság, a polgári védelem, a rendőrség, a katonaság, a katasztrófaelhárítás, a környezetvédelem és a közegészségügyi szolgáltatás, a közlekedési hatóság, valamint a közterület felügyelet gépjárművei, amennyiben jogszabályban meghatározott feladataikat teljesítik; d) a villamos meghajtású gépkocsik, valamint korszerű környezetvédelmi besorolású, a hátsó rendszámon kék és zöld környezetvédelmi plakettel rendelkező taxik (amennyiben tevékenységüknek megfelelő személy-, illetve teherszállítást végeznek); 16. § Ez a rendelet 2012. október 25. napján lép hatályba és 2012. október 26. napján hatályát veszti. 17. § Az Ör. 1. alcímében a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 2. alcímében a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 2.§-ában a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 5.§ (1) bekezdésében a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 5.§ (3) bekezdésében a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 5.§ (5) bekezdésében a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 7.§ (1) bekezdésében a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 7.§ (2) bekezdés b) pontjában a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 7.§ (2) bekezdés c) pontjában a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 7.§ (2) bekezdés ca) alpontjában a „szmogriadó”

2485 szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 7.§ (2) bekezdés f) pontjában a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstköd-riadó” szöveg lép, 7.§ (2) bekezdés g) pontjában a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstködriadó” szöveg lép, 14.§-ában a „szmogriadó” szövegrész helyébe a „füstködriadó” szöveg lép. Nyíregyháza, 2012. október 18. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 41/2012.(X.18.) önkormányzati rendelet Indokolása Általános Indokolás Az elmúlt időszakban lezajlott jogszabály változások miatt szükségessé vált a Nyíregyháza város szmogriadó tervéről szóló 32/2010 (XII.17.) önkormányzati rendelet módosítása. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormány rendelet értelmében füstködriadó tervet kell készíteni, célszerű a szmogriadó szó helyett a füstköd-riadó elnevezést használni a rendeletben. Részletes indokolás 1.§-hoz A füstköd-riadó elrendelésére okot adó körülmény konkrét megfogalmazására került sor. A hatályon kívül helyezést az indokolta, hogy a módosításra került (2) bekezdésben foglaltak megismétlésére ne kerüljön sor. 2-4.§-hoz A füstköd-riadó tájékoztatási és riasztási fokozata megjelölésének, elrendelésének, valamint megszüntetésének egyértelmübb megfogalmazására került sor. 5.§-hoz A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelettel a Szmog Riadó Bizottság tagjainak elnevezése megváltozott. A szakigazgatási szervek megnevezésére általános megfogalmazást alkalmazunk, hogy a jövőbeni esetleges névváltozások ne érintsék az önkormányzati rendeletet. 6.§-hoz A polgármester a füstköd-riadó riasztási fokozatának megszüntetésére az SZRB összehívása nélkül is jogosult, így a megszüntetésre rugalmasabb lehetőség nyílik.

2486

7-12.§-hoz A SZRB állandó tagjai megnevezése jogszabály változások alapján módosult, a szervek új neveinek átvezetése szükséges a rendeletben. 13-15.§-hoz A közlekedés tiltás egyszerűbb végrehajtását eredményezte a rendelet azon része, ami az alkalmazást rendszámok alapján jelölte. A korábbi szabályozás nem veszi figyelembe a járművek környezetvédelmi jellemzőit. Jelen rendelet a közlekedésben történő korlátozást tisztán a gépjárművek környezetvédelmi besorolása alapján szabályozza. A rendelet mentességet szabályzó része nem jelölt meg minden, a rendelet betartásának ellenőrzésében résztvevő szervezetet, valamint nem adott pontos, könnyen végrehajtható ellenőrzési szempontot a „Taxi” gépkocsik esetében. 16.§-hoz A hatályba lépő rendelkezéseket tartalmazza. 17.§-hoz A szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza.

11./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének felülvizsgálatára Előadó: Jászai Menyhért alpolgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ezt az előterjesztést az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság valamint a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság tárgyalta meg. Kérem a bizottságok elnökeit, hogy ismertessék a közgyűlésen a bizottsági véleményeket. Először Lipták Lajos elnök urat kérem. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, a bizottság 9 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta és elfogadásra javasolja.

2487 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Póka Imre képviselő úr jelezte. Póka Imre Tamás:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Az elmúlt közgyűlésen is foglalkoztunk már a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, illetve egyéb fórumon is. Ebben az előterjesztésben is igencsak érintve van több oldalon is, nevezetesen a 37. oldalon. Az előterjesztésben a helyzetelemzésből szükséges intézkedéseknél a vizsgálati szempontok egyike, a nem önkormányzati fenntartású intézmények részvétele a 2H, 3H, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében aránytalanul alacsony, de a vizsgálati szempont és tulajdonképpen a szükséges lépések, azt írja az anyag, beavatkozást igényel, felülvizsgálatot és intézkedést igényel. Az akció tervnél a 42. oldalon szintén azt olvashatjuk, hogy az önkormányzati és nem önkormányzati iskolákban tanuló, 3H-s tanulók aránya közötti különbségeket csökkenteni kell. Intézkedés a nem önkormányzati intézményekkel való együttműködések szélesebb körben történő kialakítása. Tehát konkrét feladatok vannak megfogalmazva, a kérdés egyértelmű, hogy ezeket a felülvizsgálatokat ki fogja végezni? Hogyan történne a beavatkozás és tulajdonképpen a nem önkormányzati iskolákkal az együttműködés szélesebb körben történő kialakítása esetleg ez hogyan fog lezajlani? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm, van-e még valakinek kérdése? Nem jelezte senki. Az előterjesztőnek adom meg a szót válaszadásra. Kertész Sándorné:(Oktatási és Kulturális Osztály oktatási referense) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Való igaz, az esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmaztuk ezeket a beavatkozást igénylő pontokat. Az is látszik az adatokból, hogy valamiféle elmozdulás azért már tapasztalható az elmúlt időszakhoz képest. Hiszen a 3H-s gyerekek aránya is, ha nem is nagyon nagy mértékben, de azért érezhetően egy-két iskolánál már változott. Több 3H-s gyerek került nem önkormányzati iskolákban. Azt hiszem, hogy még inkább a sajátos nevelési igényű tanulóknál érezhető ez leginkább. Mindenképpen együttműködési megállapodások megkötésére van lehetőség, illetve ezt tartom én is szükségesnek. Ilyen jelegű együttműködési megállapodást már a görög katolikus egyházzal kötöttünk is 2 esetben is, 2011-ben és 2012-ben is. Én úgy gondolom, hogy további együttműködési megállapodások megkötésére is van illetve lesz szükség. Ebből a szempontból is úgy gondolom, hogy 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az, aki ebben a kérdésben a továbbiakban majd intézkedik. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz? Nagy László frakcióvezető úr jelezte. Nagy László:(frakcióvezető) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Rövid leszek, mert azt gondolom, hogy pontosan ez a terület az, amiről már nagyon sokszor beszéltünk is ebből a szempontból azt gondolom, hogy az esélyegyenlőség intézkedési terve picit hasonlít az önkormányzatokra rátestált, általában novemberben elfogadásra javasolt költségvetési koncepcióhoz. Ezt azért mondom, mert az esélyegyenlőségi intézkedési terv az megint egy olyan szakaszában kerül felülvizsgálatára, vagy felülvizsgálatra, amikor látjuk azt, hogy számos ponton kénytelen lesz és ebből a szempontból azt gondolom, hogy az intézkedési terv

2488 nagyon helyesen fogalmaz meg célokat, hogy milyen módon kell beavatkozni és hogyan lehet majd tovább vinni bizonyos feladatokat a későbbiekben. De számos feladatváltozással kell majd szembesülni az önkormányzatnak a későbbiekben. Ugye először 2008-ban kellett ilyen esélyegyenlőségi intézkedési tervet készíteni, és megint csak azt tudom ismételni, mint amit az idősügyi program kapcsán mondtam, hogy úgy tűnik, hogy ha most elfogadjuk ezt, márpedig azt gondolom, hogy el fogjuk fogadni ezt az intézkedési tervet akkor az az intézkedési terv is megfelelő alapot nyújtott ahhoz, hogy hogyan lehet a város intézményrendszerét kezelni. Ami nekünk problémát jelent és ebben nem változott az oktatáspolitikai irányítása egyetlen kormánynak sem, hogy pontosan azokat a területeket nem referálja kellőkképpen, vagy nem ad egyenlő esélyt a működtetés kapcsán az oktatásban részvevőknek, akik meglehetősen nagy eltolódást mutatnak vagy érzékelhetően nagyok a különbségek egyes intézménytípusok között és a fenntartók hozzáállása között. Póka Imre említette és én ezt már 2008-ban is megfogalmaztam, hogy az, hogy az önkormányzat a 2H-s, 3H-s SNI-s, különböző képességű vagy részképességű zavarral küszködő gyerekek oktatásában milyen szerepet vállal. Nem összehasonítható azokkal az intézményekkel, akik nem kötelező feladatként és nem önkormányzati fenntartóként végzik a munkájukat. Ezzel én nem is akarok tovább menni, mert azt gondolom, hogy ez a vita akkor, ha vita egyáltalán, akkor ez meglehetősen meddő lesz. Éppen ebből a szempontból pontosan az önkormányzatokra van rákényszerítve az, hogy ilyen esélyegyenlőségi terveket készítsenek, amikor az önkormányzatnak nincs más lehetősége, csak annyi, hogy kötelező feladatként a számára lehető legkiegyensúlyozottabban, legmagasabb szinten biztosítsa az oktatást a saját településén, miközben vannak olyan szereplők, akik ebből a kellemesebb oldalát választják. Tehát ez az intézkedési terv azt gondolom, hogy az önkormányzat szempontjából egy elfogadható és iránymutatásban is megfelelő képet biztosító intézkedési terv. Hozzáteszem, hogy az, amiről az imént hallottunk egy szóbeli válaszban, egy-két gondolatot azt gondolom, hogy elengedhetetlen elmondani. Tehát azoknak a szereplőknek a bevonása nélkül, akik nem önkormányzati fenntartóként vesznek részt az oktatásban, hogy ha azokat a feladatokat, amelyeket én felsoroltam, azokból nagyobb részt nagyobb mértékben nem vállalna, akkor továbbra is nagyon nehéz helyzetben lesz. Abban a versenyhelyzetben és abban az esélyegyenlőségi mutatóban az önkormányzat, amiért már évek óta azt gondolom, évtizedek óta magunk előtt görgetünk, ebben valamilyen elmozdulást akár a Parlamenten keresztül tudna elérni valaki, azt gondolom, hogy az önkormányzatok életét nagyban megkönnyítené. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úr. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, ahogy az előterjesztés címében is szerepel, ez egy helyzetelemzés és intézkedési terv. Úgy gondolom, hogy egy kitűnő helyzetelemzést kaptunk. Jól áttekinthető az a tevékenységi sor, ami eddig történt. És ugye a 2 évenkénti áttekintésnek a periódusában vagyunk most. Az intézkedési terv része az egy kicsikét érdekesebben alakul most már. Hiszen elképzelhető, hogy jövőre nézve ez a terület kikerül az önkormányzat felelősségi köréből. Ugyanakkor azt látni kell, hogy az intézkedési tervrészben azért elég sok olyan általános megfogalmazás van, ahol az intézkedés

2489 módja nincs leírva. Azt látjuk, hogy mi a probléma és azt, hogy milyen beavatkozást igényel. Az is kétségtelen, hogy a problémák feltárása is és a beavatkozás megfogalmazásához a későbbiekben eszközökre is szűkség van. Ez a harmadik oszlopban jó lenne, ha mellé lenne rendelve. Nyilván ez nem az előterjesztő kompetenciája. Mindenképpen azonban alapot ad a tovább gondolkodásra. Ez az anyag abban az esetben, amin nekünk kell tovább gondolkodni. Egy dologra szeretném még felhívni a figyelmet. Ez egy esélyegyenlőségi helyzetelemzés, az esélyegyenlőség kapcsán hajlamosak vagyunk arra gondolni, általában a szociális hátrányokra gondolunk elsősorban. Tehát itt a 2H-s és 3H-s gyerekekkel kapcsolatos vélemények elhangzottak. Közel sem csak szociális hátrányokról van szó akkor, amikor esélyegyenlőségről beszélünk. Hiszen számos olyan probléma van, ami vele születik, hátrányt okoz annak, akit ez érint. Ez lehet valamilyen testi, fogyatékossági, de lehet valamilyen szellemi fogyatékosság is. És az önkormányzatunk az elmúlt időszakban a hátrányos esélyegyenlőségnek a javítására számos intézkedést tett itt ennek a tanévnek az indítása kapcsán. Testületi ülésen ezekről már beszéltünk. Ugyanakkor az önkormányzatnak van még egy lehetősége, hogy összefogjon azokkal a társadalmi és civil szervezetekkel, amelyek egyes speciális területek kezelésével foglalkoznak, gondolok itt az autista gyerekek gondozására vagy nagyon különleges betegségben szenvedő gyerekekkel való foglalkozásra. Itt Nyíregyházán is több olyan szervezet van, akik ezzel foglalkoznak, és az erők összevonásával hatékonyan tudjuk kezelni ezeket a problémákat is. Én is elfogadásra javaslom ezt a jól előkészített anyagot. Mindenképpen a jövőre nézve is segítséget nyújt a munkánkhoz. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Nem jelezte senki, akkor lezárom a vitát. Én magam úgy gondolom, hogy nemcsak a jogi kötelezettség miatt fontos ez a napirendi pont. Felül kell vizsgálni 2 évenként és egy helyzetelemzést és egy intézkedési tervet kell megfogalmazni. Itt vagyunk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlésén, ahol a nyíregyházi választópolgárok által megválasztott képviselők ülnek. Tehát nekünk, függetlenül attól, hogy milyen átszervezés és hogyan lesz az oktatásban vagy bármilyen más területen, foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel. és Azt remélem, mint ahogy megtaláltuk eddig is a partneri kapcsolatot és együttműködési formát, ahogy elhangzott, a görög katolikus egyházzal való két esetben együttműködési szerződéses aláírása is megtörtént. Én abban bízok, hogy a jövőben is meg fogjuk találni. Nyílván mi ezen leszünk, alkalmazkodva a jogi változásokhoz. Mindezek alapján kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 267/2012. (X.18.) számú határozata

2490 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének felülvizsgálatáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, és 2./ elfogadja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Tervét a melléklet szerint és az abban foglaltak megvalósítását központi és uniós forrásokból kívánja teljesíteni Melléklet a 267/2012.(X.18.) számú határozathoz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

2012. Tartalomjegyzék I. A helyzetelemzés összegzése: ................................................................................................ 4 Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen?.............................................................. 4 1.1.Óvodák jellemzői…………………………………………………………………………..6 1.2.Általános iskolák jellemzői…………………………………………….…………………14 1.3.Középiskolák és szakiskolák jellemzői……………………………………………..…….27 II. A helyzetelemzésből következő lépések ............................................................................. 35 III. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége............................................................... 37 IV. Akcióterv .......................................................................................................................... 40 V. Kockázatelemzés .................................................................................................................45 VI. Megvalósítás ...................................................................................................................... 47 VII. Monitoring és nyilvánosság .............................................................................................. 48 VIII. Konzultáció és visszacsatolás .......................................................................................... 49

2491

”A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” /Gilbert Keith Chersterton/

Alapvető feladatok A közoktatási törvény módosításainak eredményeként megjelent az iskolai szegregáció tilalma, továbbá meghatározásra került a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kategóriája. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. ( a továbbiakban: Köot.) 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában foglaltak szerint: „hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek”. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Kiemelten fontos az intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak folyamatos vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A város speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért: Nyíregyháza közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni.

2492 Nyíregyháza intézményhálózata jól kiépített, biztosítja az óvodai nevelést, az 1-8. évfolyamos általános iskolai oktatást, középiskolai oktatást, valamint a gyógypedagógiai nevelést-oktatást. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. I. A helyzetelemzés összegzése: Demográfiai adatok: Nyíregyháza Lakónépesség száma

2010 117 832

2012 117 852

A lakónépesség 117 658 fő, az előző helyzetelemzéshez képest (2010) a lakosságszám 20 fővel nőtt. Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az Oktatási és Kulturális Osztály 2011. évben megvizsgálta a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott teljes közoktatási intézményhálózat működését, a feladatmutatók, a kihasználtság szempontjából. A vizsgálat alatt mindvégig figyelembe vette azt, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. Kiemelt szempontként szerepelt az aránytalan teher elkerülése, valamint a megfelelő színvonalon való további gondoskodás. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 86/2011. (V.31) számú határozata alapján az addig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvodai intézményhálózatot a továbbiakban 4 székhellyel, 15 tagintézménnyel és 16 telephellyel működtette tovább. Az óvodák 4 szervezeti egységbe integrálódtak. Megnevezésükhöz a székhelyintézmények eredeti elnevezése mellett a földrajzi elhelyezkedésnek megfelelő égtájak nevét alkalmazták. Ennek alapján az intézmények nevei az alábbiak szerint módosultak: Eszterlánc Északi Óvoda, Gyermekek Háza Déli Óvoda, Tündérkert Keleti Óvoda, és Búzaszem Nyugati Óvoda. Az összevonásoknál fontos szempont volt az esélyegyenlőség megtartása illetve növelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek gondozása, a korábbi programok, rendezvények megtartása. Természetesen a beolvadt tagintézmények megtartották egyéni sajátosságaikat, szakmai önállóságukat, valamint általános nevelési alapelveiket. Tekintettel a fentiekre 2011. szeptembertől a Nyíregyházán élő óvodáskorú gyermekek szülei 4 önkormányzati fenntartású, 3 egyházi fenntartású, és 1 alapítványi fenntartású óvoda közül választhatnak.

2493 A településen élő óvodás és iskolás gyermekek közül 2010-ben 5793 fő, 2011-ben 5618 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodákban 2010/2011-es tanévben a szülői nyilatkozatok alapján a gyermekek közül 270 óvodás, 593 általános iskolás és 368 középiskolás volt halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A 2011/2012-es tanévben a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodában 270 fő, míg az általános iskolában 459 fő, a középiskolában 340 fő volt. A 2008-as tanévben az intézmények alapító okirataiba szakfeladatként bekerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) így minden intézmény fogadhatja őket, és a nyilvántartás is pontosabbá vált. A 2010/2011-es tanévben, az óvodákban 38 fő, az általános iskolások körében 273 fő, míg a középiskolában 354 fő sajátos nevelési igényű tanuló volt. A 2011/2012-es tanévben sajátos nevelési igényű gyermek az óvodák tekintetében 44 fő, általános iskolában 269 fő, míg középiskolában 323 fő volt. Óvodák általános jellemzői: Nyíregyháza önkormányzati fenntartású óvodáinak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján Óvodai feladatellátási helyek száma (telephelyek) Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratott gyermekek száma Az óvodai férőhelyek kihasználtsága Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek aránya Az óvodai gyermekcsoportok száma Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású óvodáinak összesítése a 2011. október 1-i satatisztikai adatok alapján Bethlen Gábor Ált. És Szakk. Isk, Óvoda és AMI Szent Miklós Görög Katolikus Ált. Isk. és Óvoda Túróczy Z. Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Waldorf Ált. Isk. és Óvoda

2010/11

2011/12

35 3999 4245 106% 1092 270 38 0,9% 162,5

35 4087 4358 107% 1150 270 44 1,1% 166

beíratott gyermekek

HH/HHH-s gyermekek száma

SNI-s gyermekek száma

66

15/0

0

139

1/0

2

25

1/0

2

12

3/0

0

A Görögkatolikus Egyház fenntartásában 2012. szeptember 1-től fogadja a gyermekeket a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola. A 2011. október 1-i óvodai adatok tekintetében elmondható, hogy a férőhelyek száma 88 fővel emelkedett, az óvodába beíratott gyermekek száma 2010-hez képest 2011-ben 113 fővel nőtt. Ezzel az óvodai férőhelyek kihasználtsága is a 2010-es 106%-hoz képest 107%-ra nőtt. Az óvodai gyermekcsoportok száma 3,5-el növekedett.

2494 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2011/2012-es és 2012/2013-as nevelési évben az óvodákba jelentkező minden gyermeket fel tudtak venni és ez által az óvodások intézményes nevelése biztosított. A feltételek megfelelőek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodába járó gyermekek száma a 2010/2011-es nevelési évben 4245 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 270 fő. A 2011/2012-es nevelési évben az óvodába járó 4358 gyermekből 270 halmozottan hátrányos helyzetű, mely az összes óvodába járó gyermek 6,2 %-át jelenti. A 2011/2012-es nevelési évben minden óvodába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételt nyert. Nyíregyháza önkormányzati óvodáiban a 4 székhelyintézményhez 15 tagintézményként és 16 telephelyként kapcsolódó önkormányzati fenntartású óvodájából a 2011. októberi statisztika szerint két tagintézmény és két telephely kivételével (Eszterlánc Északi Óvoda Kerekerdő Tagintézmény, Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Tagintézmény (Tőke u. 3.), Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti telephely, Búzaszem Nyugati Óvoda Benczúr téri telephely) mindegyikbe jár halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, a 2010-es statisztika szerint 4 székhelyintézmény és 6 tagintézmény kivételével mindenhol volt halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A halmozottan hátrányos gyermekek aránya Nyíregyházán nem egyenletes, amely a város településszerkezetéből adódik. A hátrányos helyzetű gyermekek száma kiemelkedően magas az alábbi intézményekben: 

a Búzaszem Nyugati Óvoda Aranykörte Tagintézményében 58 fő (26%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 9 fő (4%). Az tagintézményben 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus és 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a gyermekek fejlődését.  a Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Városmajor utcai Tagintézményében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 43 fő (25%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2 fő (1,18%). Nagy segítség az intézménynek, hogy 2 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus és 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a gyermekek egyéni fejlesztését.







az Eszterlánc Északi Óvoda Napsugár Tagintézményében is magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma 35 fő (20%), melyből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 1,19% (2 fő). Az óvoda helyi nevelési programja által nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásfejlesztésre (gyógytestnevelésre), melyet a félállásban alkalmazott konduktor segítségével oldják meg. az Eszterlánc Északi Óvoda Etel közi telephelyén a hátrányos helyzetű gyerekek száma 49 fő (42%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 6 fő (5,08%). Az óvodában az érzelemgazdag gyermeki személyiség kibontakoztatásához a művészet eszközeit alkalmazzák. az Eszterlánc Északi Óvoda Állomás utcai telephelyén a hátrányos helyzetű gyerekek száma 23 fő (49%), melyből 2 fő (4,25%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt, valamint fontos az egyéni bánásmód.

2495 

az Eszterlánc Északi Óvoda Nyírszőlősi telephelyén is magas a 2011/2012es nevelési évben a hátrányos helyzetű gyerekek száma 34 fő (29%), a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 4 fő (3,47%). Az intézményben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra való nevelés, valamint a környezettudatos magatartás kialakítása.



a Gyermekek Háza Déli Óvoda Virág Utcai Tagintézményében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 66 fő (32%), a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 5 fő (2,39%). Az óvodában 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek egyéni fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva az egészséges életmódra, az érzelmi, az anyanyelvi fejlesztésre, a mozgásfejlesztésre, valamint a környezettudatos gondolkodásra. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézményében 49 fő gyermek (50%) hátrányos helyzetű, ebből 14 fő gyermek (28,57%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a környezettudatos óvodai nevelés hangsúlyos megjelenítése a családok a szülők bevonásával, együttműködésével.









 





a Gyermekek Háza Déli Óvoda Bóbita Tagintézményében 39 fő (35%) hátrányos helyzetű, ebből 1 fő halmozottan hátrányos helyzetű (0,9%). Az intézmény nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, az asztmás krónikus-légúti betegségben szenvedők prevenciójára, az esélyegyenlőség biztosítására a szociális- és egyéb hátrányokkal küzdő gyermekeknél. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi telephelyén 35 gyermek (34%) hátrányos helyzetű, ebből 8 gyermek (7,69%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményben továbbra is fontos az egészséges életmódra nevelés, az egyéni bánásmód, az érzelmi, értelmi, szocializációs és kommunikációs képességek komplex fejlesztése, valamint a gyógytestnevelési feladatok ellátása. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Butyka, Bajcsy Zs. úti telephelyén 27 gyermek (82%) hátrányos helyzetű, ebből 11 gyermek (33,3%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód tudatosítására. Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelyén 92 gyermek (98,9%) hátrányos helyzetű, ebből 78 gyermek (83,87%) halmozottan hátrányos helyzetű. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Rozsrétbokori telephelyén 8 gyermek (24%) hátrányos helyzetű, ebből 1 gyermek (3,03%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti telephelyén 18 gyermek (30%) hátrányos helyzetű, és nincs halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezetvédelemre való nevelést, az érzelmi nevelést, a szocializációt, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Mandabokor telephelyén 9 fő (65%) hátrányos helyzetű, ebből 1 gyermek (7,14%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést,

2496













az érzelmi nevelést, az egyéni bánásmódot, a környezetvédelemre való nevelést, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Felsősimai telephelyén 15 fő (94%) hátrányos helyzetű, ebből 4 gyermek (25%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezetvédelemre való nevelést, az érzelmi nevelést, a szocializációt, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Tünde utcai telephelyén 26 fő (29%) hátrányos helyzetű, ebből 9 gyermek (10%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt feladatként kezelik az érzelmi nevelést és a szocializációs feladatokat. a Tündérkert Keleti Óvoda Kikelet Tagintézményében 46 fő (20%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 22 fő (9,64%). Az tagintézményben 5 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlődését. Az óvoda nevelési programjának kiemelt feladata az anyanyelvi nevelés, valamint az anyanyelvi fejlesztő játékok beépítése a differenciált képességfejlesztés megvalósítása érdekében. a Tündérkert Keleti Óvoda Margaréta Tagintézményében 72 fő (34%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 19 fő (26,38%). Az óvodában a nevelőmunka valamennyi területén fontos szerepe van az anyanyelvi fejlesztésnek, valamint az érzelmi nevelésnek. a Tündérkert Keleti Óvoda Százszorszép Tagintézményében 45 fő (31%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 1 fő (0,68%). Az tagintézményben 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlődését. Az óvoda kiemelt feladatként kezeli az egészséges életmódra nevelést és az anyanyelvi fejlesztést. a Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén 46 fő (92%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 37 fő (74%). A fejlesztő tevékenységet 1 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti. A nevelési program a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, az anyanyelvi nevelés fejlesztését, az írásmozgás koordináció és szocialitás fejlesztését tűzte ki célul.

Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. A 2011/2012-es tanév I. és II. félévében az alábbi intézmények részesültek integrációs támogatásban (I. félév/II. félév):  Gyermekek Háza Déli Óvoda Butykai telephelyén (Bajcsy u.) 11/12 fő  Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelyén 85/78 fő  Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén 30/37 fő Nyíregyháza minden önkormányzati fenntartású óvodája rendelkezik intézményi esélyegyenlőségi programmal, melyet rendszeresen felülvizsgálnak. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményekben két telephely (az intézmény székhelyintézményében található gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) kivétellel

2497 (Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti és Mandabokori telephely) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el, az alábbi módon:      

kapcsolatot tart a gyermekjóléti, családvédelmi és gyermekvédelmi intézményekkel, közzéteszi azok elérhetőségeit, segítséget nyújt az adatlapok, kérelmek kitöltésében, nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről, részt vesz szülői értekezleteken, családlátogatáson, esetmegbeszélésen, munkatervet, éves beszámolót készít, amely szerves része az intézményvezetői éves munkatervnek és beszámolónak.

A gyermekvédelmi felelősök, illetve az intézményvezetők - azokban az óvodákban ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya - külön figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az óvodáztatási támogatás feltételeiről. Igény esetén segítséget nyújtanak a szükséges nyomtatványok kitöltésében. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban 2011. december hónapban 236, 2012. június hónapban 264 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. A fejlesztésre szoruló gyermekek számára (városi szinten 93 fő) az óvodapedagógus, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki az iskolaérettségi szint elérése érdekében. A Nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának logopédus szakemberei valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI utazó logopédusai az óvodákban kialakított logopédiai szobákban végzik a kiszűrt gyermekek logopédiai fejlesztését. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését, közösségi életbe történő bevonását, a beilleszkedést elősegítő, rehabilitációs célú foglalkozások megvalósítását továbbra is megfelelő színvonalon látja el minden érintett intézmény. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma (44 gyermek) továbbra sem haladja meg az országos átlagot, területi koncentráció nem mutatható ki. Nyíregyháza óvodáiban minden típusú sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megfelelő színvonalon történik. A gyógypedagógiai fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI szakemberei biztosítják. Gyógypedagógiai fejlesztés az alábbi intézményekben valósult meg 2011/2012-ben: Eszterlánc Északi Óvoda: autista, látássérült, mozgássérült, hallássérült, beszédfogyatékos pszichomotoros zavarral, pervazív zavarral rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (15 gyermek). Gyermekek Háza Déli Óvoda: autista, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (17 gyermek). Búzaszem Nyugati Óvoda: enyhe és középsúlyos értelmi, érzékszervi, ezek együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos és autista gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (10 gyermek).

2498 Tündérkert Keleti Óvoda: pervezív fejlődési zavarra rendelkező, hyperkinetikus zavarral, valamint beszédzavarral rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (2 gyermek). A részlegesen szegregált óvodai csoportokban a szakemberek törekednek arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt töltsenek integrált óvodai nevelésben, amelyet közös programok szervezésével valósítanak meg. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok módszertani megújulása érdekében az intézmények az alábbi intézkedéseket tették: 1. több intézmény rendelkezik szakvizsgázott fejlesztőpedagógussal (52 fő), akik saját csoportjukba, illetve az óvodában kiszűrt gyermekek tekintetében végzik tevékenységüket, 2. a sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó óvodák egymás között szakmai napot tartanak, amelyen elméleti és gyakorlati tapasztalataik átadására van lehetőségük, 3. néhány intézmény csatlakozott a Nemzeti Tehetségfejlesztő Tanács által meghirdetett Tehetségpont hálózathoz (3 intézmény), amelynek keretében kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonását a felvállalt tevékenységekbe. A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot. 82. §-a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás a 2012. szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Görögkatolikus Egyházzal mellyel egyidejűleg a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai telephelye a Görögkatolikus Egyház fenntartásába került. A kétoldalú megállapodásokban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy 4. a beiratkozás tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal. A kétoldalú megállapodásban az egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: 5. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező köznevelési feladatellátásában. Az óvodák nyitva tartási ideje alkalmazkodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához. Nyíregyháza Megyei Jogú Város a nyári zárás ideje alatt is gondoskodik az óvodás gyermekek ellátásáról. A városrészekben több kijelölt óvoda látja el a feladatot, amelyről a szülők minden év februárjában kapnak tájékoztatást. A kijelölt óvodák meghatározásakor figyelmet fordítanak arra, hogy olyan intézmény is legyen, amely szükség esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról is gondoskodik. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is támogatni kíván minden olyan kiemelt szakmai programot, amely javítja a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodáztatásának feltételeit.

2499 Általános iskolák jellemzői: Az összevonásig az önkormányzat fenntartásában 14 általános iskola működött, 5 tagintézménnyel. A város egészére vonatkozó általános iskolai létszám azonban azt mutatta, hogy az intézményhálózatban 1612 üres férőhely volt. A 86/2011. (V.31) számú határozat alapján a 2011/2012-es tanévtől az általános iskolai oktatás tekintetében a körzetcsoportokhoz tartozó intézmények a székhelyintézmény irányítása alá kerülve tagintézményként működnek tovább. Az új struktúra biztosítja a tanulók (szülők) szabad iskolaválasztását, az esélyegyenlőség megtartását valamint növelését, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű tanulók gondozását, a korábbi programok, rendezvények megtartását, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztését. 2012-ben Nyíregyháza településén 6 önkormányzati, 5 egyházi, 1 alapítványi fenntartású, 1 megyei fenntartású és 2 főiskolai gyakorló iskola közül választhattak a szülők és a gyerekek általános iskolát. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású általános iskolai adatainak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján

2010/11

2011/12

Általános iskolai intézmények száma

14

6

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

19

16

256

230

292

259

6804

6447

38

43

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

273

269

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

107

117

2382

2277

593 829 912

459 733 840

4039

3921

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

Általános iskolai magántanulók száma

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) *az

általános iskolai adatok között szerepelnek az Arany János Gimnázium 8 osztályos gimnáziumának, valamint a Krúdy Gyula Gimnázium 6 osztályos gimnáziumának általános iskolás korú tanulóira vonatkozó adatai.

A 86/2011. (V.31.) közgyűlési határozattal beolvadással megszűnt a Benczúr Gyula Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola Koszorú úti tagintézménye megszűnt, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Nyírturai tagiskolája a Nyírturai Önkormányzat fenntartásában önálló intézményként működik tovább. Az intézményi összevonások eredményeként lett 6 önkormányzati fenntartású általános iskola, melyhez 10 tagintézmény tartozik.

2500 Az általános iskolai adatok alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén biztosítottak az iskoláskorú gyermekek számára az alapfokú oktatás feltételei. Az általános iskolai férőhelyek száma magasabb, mint a településen élő gyermekek száma, így a város általános iskolái fogadni tudják a környező települések Nyíregyházán tanulni kívánó gyermekeit is. 2011/2012-ben a bejáró tanulók száma 507 fő volt. Nyíregyháza valamennyi önkormányzati fenntartású általános iskolája fogad hátrányos helyzetű tanulókat, de az arányok között különbségek vannak. Az elmúlt évben kijelölésre kerültek az önkormányzati fenntartású általános iskolákban azok az osztályok, ahol speciális képzések folynak és ezért városi beiskolázási feladatot látnak el. Városi beiskolázási feladatot ellátó emelt szintű oktatást végző iskolák:  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézménye  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye  Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézménye  Kodály Zoltán Általános Iskola emelt szintű ének-zenei osztálya A 2011/2012-es tanévben az emelt szintű oktatást folytató általános iskolák közül mindegyikbe járt hátrányos helyzetű tanuló. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatása valamennyi általános iskolában biztosított. Az SNI tanulók aránya (2011. október 1.) a következő önkormányzati fenntartású intézményekben jelentős számú:      

Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 15/208 fő (7,2%) Bem József Általános Iskola 17/654 fő (2,6)%) Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 42/352 fő (12%) Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 117 fő (100%) Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 11/382 fő (2,8%) Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye 14/498 fő (2,8%)

Szegregált gyógypedagógiai oktatás a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben folyik, mivel ebben az iskolákban teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezést lehetővé teszi. A Köot. iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. A fenntartó ezen előírásoknak

2501 megfelelően 2012. februárban végezte el az általános iskolai körzethatárok felülvizsgálatát. A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot. 82. §-a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás a 2011. szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Görögkatolikus Egyházzal. A kétoldalú megállapodásokban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy - a beiratkozás időpontjának, indítható osztályok számának tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal, - az oktatási koncepció kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók intézményeikre vonatkoztatott beiskolázási tervét. A kétoldalú megállapodásban az egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: - 2011. szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező közoktatási/köznevelési feladatellátásában. Az országos átlagot meghaladó mérték felett van a 2011/2012. tanév végén évfolyamismétlésre utasítottak aránya az alábbi általános iskolákban:  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 3%  Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 3,4% Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő intézményekben az alábbiak a kompetenciamérés eredményei 2011-ben: Általános Iskola

szövegértés 6. évf.

Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Szabó Lőrinc Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Zelk Zoltán Angol és Német KéttannyelvűTagintézmény Benczúr Gyula Általános Iskola Bem József Általános Iskola Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagiskola Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény Kodály Zoltán Általános

matematika

8. évf. 1518

6. évf. 1445

8. évf.

1552

1551

1529

1515

1539

1668

1456

1694

1580

1634

1549

1612

1583 1544 1548

1421 1642 1605

1445 1560 1558

1473 1647 1738

1698

1553

1686

1810

1568

1559

1457

1599

1572

1750

1529

1712

1468

1561

2502 Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény

1559 1514

1621 1649

1555 1505

1662 1661

1546

1629

1642

1657

1480

1579

1458

1653

1425

1564

1571

1649

1476

1715

1471

1867

* Az intézmények az átszervezés utáni névvel szerepelnek a fenti táblázatban. A nem önkormányzati fenntartásban lévő intézmények 2011. évi kompetenciamérési eredményei: Általános Iskola Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyak. Ált. Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bethlen Gábor Általános és Szakképző Iskola, Óvoda Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Jókai Mór Református Általános Iskola Szent Imre Gimnázium Általános Iskola és Kollégium Szent Miklós Görög Katolikus Általános Iskola Túróczy Zoltán Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda

szövegértés

matematika

6. évf.

8. évf.

6. évf.

8. évf.

1564

1692

1603

1764

1515

1613

1621

1650

1608

1303

1522

1616

1495

1637

1532

1697

1528

1742

1527

1617

1509

1641

1405

1524

1450

1475

1413

1602

1372

1558

1343

1584

Azokban az intézményekben, ahol az országos átlagot nem érik el a mérési eredmények az iskolákban a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében. A továbbtanulási eredmények vizsgálata során a következő megállapítások születtek: A szakiskolába minden általános iskolából a gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók kívánnak továbbtanulni (196 fő). Az érettségit adó középiskolai képzésben résztvevők között a hátrányos helyzetű tanulók aránya 13,3%, míg a szakiskolai képzést választók között a hátrányos helyzetűek aránya 8,64%.

2503 Kiemelkedően magas a szakiskolában továbbtanulók száma a következő intézményekben (továbbtanulók száma/szakiskolában továbbtanulók száma/érettségit adó képzésben továbbtanulók száma):  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 31/11/20 fő  Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 49/18/31 fő  Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézménye 19/8/11 fő  Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 15/15/0 fő  Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 64/17/47 fő  Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézménye 20/12/8 fő A hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való továbbtanulásának ösztönzése érdekében szükséges a továbbtanulásra való felkészítő programok továbbfejlesztése. Az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 25%-a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A szülők valós igényeihez igazítva biztosított a városban a napközis (iskolaotthon, napközi, tanulószoba) ellátás. Ez elsősorban azokban az iskolákban fontos és indokolt, ahol nagyobb számban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. A 2250 fő hátrányos helyzetű tanuló 72 %-a napközis ellátásban részesül. A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek kb. 25 % vesz részt. A nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola programokon 41 %-os arányban a hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 51 fő vett részt, melynek 90,1%-ban halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A Tanoda programban a Kodály Zoltán Általános Iskola, a Bem József Általános Iskola valamint annak Kazinczy Ferenc Tagintézménye vett részt. Útravaló programban résztvevő intézmények:  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény  Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény  Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény  Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény  Móra Ferenc Általános Iskola  Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény  Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi tagintézmény  Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény A város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a humánerőforrás tekintetében eltérés nem tapasztalható. Az intézményekben megfelelő a szakember, illetve a szakos ellátottság. Rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikerességét támogató jól képzett szakemberek is. Az alábbi általános iskolákban magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (2011. október 1-i adat):  az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 208 tanulójából 98 fő hátrányos helyzetű

2504









 









(47,11%), ebből 45 fő (21,6%) halmozottan hátrányos helyzetű. Hangsúlyosak a személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint a családi életre nevelés. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 439 tanulójából 121 fő hátrányos helyzetű (27,5%), ebből 17 fő (3,87%) halmozottan hátrányos helyzetű. A pedagógiai programjuk szerint kiemelt figyelmet fordítanak az egészséges életmódra nevelésre, a tehetséggondozásra, a környezettudatos magatartás kialakítására. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény 763 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (37,5%), ebből 22 fő (2,09%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a tehetséggondozás, és az egyénre szabott felzárkóztatás. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézményének 104 tanulójából 51 fő hátrányos helyzetű (49,03%), ebből 5 fő (4,8%) halmozottan hátrányos helyzetű. Pedagógusai továbbképzéssel szerzik meg azokat a kompetenciákat, amelyekkel segíthetik a rossz szociokulturális háttérből érkező gyermekek felzárkóztatását, testi-lelki fejlődésük harmonikussá tételét. a Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény 352 tanulójából 167 fő hátrányos helyzetű (47,44%), ebből 24 fő (6,81%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola tanuló- és szülőbarát intézmény. Fontosnak tartják az esélyegyenlőség biztosítását, a konfliktuskezelést, a reális pályaorientációt. a Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézmény 74 tanulójából 34 fő hátrányos helyzetű (45%), ebből 2 fő (5,88%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az egyéni fejlesztést, szocializációt fejlesztő pedagógus segíti. a Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény 406 tanulójából 162 fő hátrányos helyzetű (39,9%), ebből 23 fő (5,66%) halmozottan hátrányos helyzetű. Jellemző az intézményre a családias légkör, a gyermekközpontúság és az egyénre szabott felzárkóztatás, konfliktuskezelés. a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 117 tanulójából 64 fő hátrányos helyzetű (54,7%), ebből 26 fő (22,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézménybe járó valamennyi tanuló sajátos nevelési igényű oktatásban részesül. Ide a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján iskolázzák be a tanulókat. a Móra Ferenc Általános Iskola 886 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (32%), ebből 53 fő (5,98%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az ÖKO iskolai programba való bekapcsolódással, emelt szintű oktatással támogatják iskolai életük sokszínűségét. a Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény 382 tanulójából 167 fő hátrányos helyzetű (43,72%), ebből 39 fő (10,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége segíti a gyermekek hátránykompenzációját. Kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra, az egyéni felzárkóztatásra, valamint a továbbtanulásra. a Móricz Zsigmond Általános Iskola 616 tanulójából 189 fő hátrányos helyzetű (30,7%), ebből 51 fő (8,27%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az

2505







intézményben az egyénre szabott felzárkóztatás segíti a gyermekeket a tanulási akadályok leküzdésében. Fontos a személyiség- közösségfejlesztés, a tehetséggondozás, a tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatása, a szociális hátrányok enyhítése. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény 339 tanulójából 122 fő hátrányos helyzetű (36%), ebből 27 fő (7,96%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége segíti a gyermekek felzárkóztatását, a hátránykompenzáció leküzdését. Fontos számukra a tehetséggondozás, az egyéni fejlesztés és a konfliktuskezelés. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény 127 tanulójából 89 fő hátrányos helyzetű (70%), ebből 28 fő (22%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a tehetséggondozás, és az egyénre szabott felzárkóztatás. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 498 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (57%), ebből 79 fő (15,86%) halmozottan hátrányos helyzetű. Kiemelt szerepe van a pedagógiai programban a tehetséggondozásnak (emelt szintű oktatás), valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának.

Problémát jelent továbbá, hogy az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézményben a településen lévő lakóotthonok (Nyírszőlős) száma miatt magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású általános iskolai adatainak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján

tanulólétszá m

HH/HHH fő

Bárczi Gusztáv Ált. Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Bethlen Gábor Általános Iskola Jókai Mór Általános Iskola Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szent Imre Általános Iskola Szent Miklós Görög Katolikus Ált Iskola Waldorf Általános Iskola Túróczy Zoltán Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

229

158/40

172 590 872

69/0 96/1 101/0

990

101/1

179 298 69 359

53/1 65/13 15/0 154/17

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Nyíregyházán működő nem önkormányzati általános iskolák között kisebb arányban található hátrányos helyzetű/ halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ennek oka Nyíregyháza település szerkezete, illetve, hogy a nem önkormányzati fenntartású általános iskolák esetében többségük továbbra sem vesz számottevően részt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában.

2506 Az elmúlt években az intézmények „színesedése”:  az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény a Móra Ferenc Általános Iskola csatlakozott a Tehetségpont hálózathoz, valamint az Ökoiskolai programhoz.  az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű iskolában a gyógytestnevelés, a balkezes tanulók oktatása, valamint a művészetoktatás jelent meg.  az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁÓ Székhelyintézménye köznevelési típusú sportiskolai osztályt működtet, emelt óraszámú úszást, matematikát, informatikát oktat. Az iskola az utánpótlásnevelés, -képzés bázisaként, módszertani központként működik.  az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézménye örökös Ökoiskola címet kapott, valamint alapfokú művészetoktatással színesedett.  a Bem József Általános Iskola 2012 óta a Vöröskereszt bázisiskolájaként működik.  a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény ökológiai foglalkozásokkal, alapfokú művészetoktatással színesítette a palettáját, valamint pedagógiai programjába bekerült az iskolarendszerű felnőttoktatás.  a Móra Ferenc Általános Iskola országos viszonylatban is magas színvonalú környezeti nevelést és hagyományápolást folytat.  a Móricz Zsigmond Általános Iskola a 2011/2012-s tanévtől felmenő rendszerben emelt szintű angol nyelv oktatását végzi.  a Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye emelt szintű oktatást folytat matematikából, angol- és német nyelvből. Jelentős eltérés a város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nem tapasztalható. A közoktatási infrastruktúra-fejlesztési célok arányos mértékben tükrözik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a közoktatásfejlesztési stratégia prioritásai között szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Ennek megvalósítása elsődlegesen a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltoztatásával, a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagításával lehetséges. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a hátrány hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megakadályozását és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák körzethatárainak felülvizsgálata. A cél a roma és a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1-4. évfolyamokon. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Periféria Egyesülettel, a Humán Net Alapítvánnyal, a

2507 Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel való együttműködés további erősítése. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve, alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A sajátos nevelési igényű gyermekekről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készít szakvéleményt, illetve kijelöli azt az óvodát, iskolát, ahol a gyermek különleges gondozása történik. Az esélyegyenlőség érdekében – az önkormányzat költségvetési rendeletében – biztosítják a térítési díjkedvezményt, valamint a rászorulók esetében az ingyenes tankönyvellátást. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók a körzetüknek megfelelő általános iskolában tanulnak, melyhez az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények komoly szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása abban az intézményben történik, amely rendelkezik a befogadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel:  a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény  Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású általános iskolái a 2011/2012-es tanév I. félévében 561 tanulóra, a II. félévben 365 fő tanulóra kaptak integrációs támogatást. A 2011/2012-es tanévben integrációs támogatásban részesültek az alábbi intézmények:  Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 11/11 fő Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 35/25 fő  Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény 26/34 fő  Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézmény 26/7 fő  Bem József Általános Iskola 27/23 fő  Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 38/37 fő  Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézmény 10/4 fő  Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye 27/36 fő  Kodály Zoltán Általános Iskola 9/7 fő

2508      

Móra Ferenc Általános Iskola 90/75 fő Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény 49/12 fő Móricz Zsigmond Általános Iskola 42/16 fő Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény 39/42 fő Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény 37/36 fő Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 77/0 fő

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kiemelten kezeli a tehetséggondozást. A Tehetségpontok alapfeladata a tehetségek felfedezése, azonosítása, a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. Fő céljuk, hogy hatékony segítséget adjanak az érdeklődő fiataloknak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, ennek érdekében juttassanak el hozzájuk minél teljesebb és minél személyesebb információkat a különböző tehetséggondozó lehetőségekről. Nyíregyháza MJV több intézményének a pedagógiai programja tartalmazza a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozást az idegen nyelvi-kommunikáció területén, a sport-mozgás és művészi előadói, valamint a matematika-informatika területén. Nyíregyházán a Magyar Géniusz Portál 2012. októberi adatai alapján 17 Tehetségpont működik melyből az önkormányzati fenntartású általános iskolák közül 5 intézmény tagja a tehetségpont hálózatnak. Középiskolák és szakiskolák jellemzői: A város „középfokú” intézményhálózata gondoskodik a gimnáziumi, szakközépiskolai érettségire felkészítő oktatásról, a szakiskolai oktatásról és a szakképzési évfolyamokon történő szakképzésről. Nyíregyháza településén 2012-ben 17 önkormányzati, 3 egyházi, 1 főiskolai és 5 egyéb fenntartásban lévő középiskola közül választhattak a szülők és a gyerekek középiskolát. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középfokú intézményeinek összesített adatai az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján

Intézmények száma Gimnáziumi/szakközépiskolai/szakiskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

Magántanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma BTM-es tanulók száma

Hátrányos helyzetű tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 9. évfolyamosok száma gimnázium/szakközépiskola/szakiskola Bejáró tanulók száma Kollégiumi csoportok száma Kollégiumi férőhelyek/elhelyezettek száma

2010/11

2011/12

17

17

89/175/121

87/174/118

11 055

11 015

24

36

354

323

53 3050

138 3268

368 675/1064/74 7 4653 70 1821/1634

340 697/976/548 4836 65 1698/1607

2509 A város megfelelő számú jelentkező esetében indítja a Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában nappali oktatás keretében a felzárkóztató oktatást azon tanulók részére, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A város - a megyével történt egyeztetés alapján – jelölte ki a kötelező felvételt biztosító középfokú intézményt mely a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola. Az Arany János Tehetséggondozó Program példaértékűen szolgálja a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók esélyegyenlőségének biztosítását a Zrínyi Ilona Gimnázium és kollégiumban:  2010/2011-es tanévben: 161 fő,  2011/2012-es tanévben 158 fő,  2012/2013-as tanévben 156 fő Az esélyegyenlőség biztosítása területén a középfokú képzésben a szakiskolai képzés tekinthető kritikusnak, mivel arányaiban itt található a legtöbb hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő fiatal. A 2010/2011-es tanévben Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középiskoláiban, szakiskoláiban tanuló 11 055 diákból 3050 fő (27,58%) hátrányos helyzetű és ebből 368 fő (3,32%) halmozottan hátrányos helyzetű volt. A 2011/2012-es tanévben Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középiskoláiban, szakiskoláiban tanuló 11 015 diákja közül 3268 hátrányos helyzetű (29,6%), és ebből 340 (3,08%) halmozottan hátrányos helyzetű fiatal tanul. A következő intézményekben kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók létszáma a 2011/2012-es tanévben:  az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában a hátrányos helyzetű tanulók száma 85 fő (25,67%), ebből 3 fő (1,05%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma 179 fő (59%), ebből 38 fő (12,45%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben a hátrányos helyzetű tanulók száma 64 fő (38,8%), ebből 25 fő (15,15%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 479 fő (38,2%) hátrányos helyzetű, ebből 47 fő (3,76%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Lippai János Szakközépiskola és Szakiskolában 183 fő (43%) hátrányos helyzetű, ebből 63 fő (14,96%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Művészeti Középiskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma 111 fő (23,7 %), ebből 1 fő (0,21 %) halmozottan hátrányos helyzetű. a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban a hátrányos helyzetű tanulók száma 327 fő (27,6 %), ebből 6 fő (0,52 %) halmozottan hátrányos helyzetű.



2510  a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban 124 fő hátrányos helyzetű (20,4%), ebből 5 fő (0,82%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 480 fő (39,2%) hátrányos helyzetű, ebből 47 fő (3,84%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskolában 346 fő (58%) hátrányos helyzetű, ebből 40 fő (5,99%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma 181 fő (38,6%), ebből 23fő (4,9%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.  a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban 189 fő (24,5%) hátrányos helyzetű, ebből 28 fő (3,63%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A 2011/2012-es tanévben ebben a középiskolában 158 hátrányos helyzetű tanuló vett részt az Arany János Tehetséggondozó programban.

Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású középfokú intézményei adatainak összesítése a 2011. október 1-i statisztika alapján Abigél Többcélú Intézmény Bethlen Gábor Általános és Szakképző Isk, Óvoda és AMI Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimnázium Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium NYF. KTI. Európai Üzleti és Komm. Szakközépiskolája RIDENS Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Koll. Start Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium Szent Imre Gimnázium Ált. Isk. és Kollégium Waldorf Ált. Iskola Gimnázium, Óvoda és AMI

tanulólétszá m

HH/HHH fő

215 57 745 564 34 200 130 422 40

88/11 19/1 86/2 74/6 9/1 30/18 68/30 94/4 0/0

A lemorzsolódás csökkentése érdekében a NFT Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében, továbbá a Szakiskolai Fejlesztési Programban (SZFP) már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében kiemelt fontosságú. Nagy hangsúlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának megakadályozására. Célszerű a tapasztalatok átadása – átvétele a szakközépiskolák számára is. Az együttnevelés feltételeinek megóvása és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és a többi gyermek, tanuló vonatkozásában. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ez irányú szolgáltatásait a szülőkkel szorosan együttműködve, támogatásukat és egyetértésüket megszerezve célszerű kérni és igénybe venni. A Szakértői Bizottság vizsgálata alapján az arra rászorulók számára továbbra is szükséges biztosítani a speciális szakiskolai képzés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben indítanak szakképző osztályokat.

2511 A 2011/2012-es tanévben a 11 015 tanulóból az évfolyamismétlők száma a középiskolákban 314 fő (2,85%). A következő intézményekben kiemelkedően magas az évfolyamismétlők száma:  Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 20,98%  Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 7,2%  Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 4,27%  Művészeti Középiskola 3,2%  Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 3,2%  Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6,8%  Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 4,6% A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű tanulók száma 414 (27,27%), melyből 30 fő (1,97%) halmozottan hátrányos helyzetű. Emelt szintű képzésben 8 középiskolában (Széchenyi, Inczédy, Sipkay, Zrínyi, Arany, Vásárhelyi, Kölcsey, Krúdy) 243 fő hátrányos helyzetű (15,14%), melyből 14 fő (0,87%) halmozottan hátrányos helyzetű tanuló vesz részt. A 2011/2012-es tanévben két tanítási nyelvű képzésben 143 fő tanuló vesz részt a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban. Négy iskolában van nyelvi előkészítő oktatás (Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium, Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, Vásárhelyi Pál Építőipari és KörnyezetvédelmiVízügyi Szakközépiskola, Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium) melyben 695 tanuló vesz részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 369 fő (3,34%) vett részt a 2011/2012-es tanévben. Útravaló programban résztvevő intézmények:  Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona 4 fő  Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 33 fő  Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 14 fő  Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium 107 fő  Kölcsey Ferenc Gimnázium 2 fő  Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 34 fő  Széchenyi István Közgazdasági és informatikai Szakközépiskola és Kollégium 13 fő  Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi – Vízügyi Szakközépiskola 4 fő  Vasvári Pál Gimnázium 15 fő  Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 21 fő  Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 97 fő  Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában 22 fő  Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 3 fő

Hiányszakmát oktató képzés 6 középiskolában folyik, melyben összesen 430 tanuló vesz részt az alábbi megosztásban:  Bencs László Szakiskola és Általános Iskola – kőműves 66 fő

2512  Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium – ács-állványozó, hegesztő 65 fő  Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola – gazda, kertész, agrárközgazdasági és árufuvarozó 117 fő  Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium – villanyszerelő 89 fő  Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola – húsipari termékgyártó 34 fő  Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában – ápoló 59 fő.

A 2010/2011-es tanévtől indult 9. évfolyamon az oktatás szakmacsoportban a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban sportedzői képzés. A meglévő igényekre tekintettel a 2011/2012-es tanévtől indult be 13. évfolyamon a Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola erdész technikus képzése. Vegyipari gépésztechnikus képzés indult 13. évfolyamon az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 2011 szeptemberében. Szakiskolai tagozaton informatikai szakmacsoportos képzés, valamint vegyipari szakmacsoportos képzés bevezetése volt indokolt a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 2011/2012-es tanévben. A 2011-ben készült önkormányzati fenntartású középiskolák kompetenciamérés eredményei a következők: Szakiskola 10.

Szakközépiskola 10.

4 évfolyamos

6 évfolyamos

6 évfolyamos

évfolyam

gimnázium 10.

gimnázium 8.

gimnázium 10.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

Intézmény neve

Szöveg- Matema- Szöveg- Matema- Szöveg- Matema- Szöveg- Matema- Szöveg- MatemaSzéchenyi

István

Közgazdasági

értés

tika

értés

tika

értés

tika

értés

tika

értés

tika

-

-

1789

1843

-

-

-

-

-

-

1421

1477

1557

1613

-

-

-

-

-

-

-

-

1655

1726

-

-

-

-

-

-

1417

1456

1604

1624

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1810

1740

-

-

-

-

és

Informatikai Szakközépiskola

és

Kollégium Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium

2513 Arany János Gimnázium és

-

-

-

-

1617

1624

1743

1794

1719

1752

-

-

1718

1782

-

-

-

-

-

-

-

-

-

--

1855

1759

-

-

-

-

1417

1441

1611

1653

-

-

-

-

-

-

1307

1401

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1650

1622

-

-

-

-

-

-

-

-

1615

1606

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1833

1901

1803

1909

1822

1879

1426

1430

1568

1564

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1707

1727

-

-

-

-

1354

1467

1554

1604

-

-

-

-

-

-

-

-

1674

1609

-

-

-

-

-

-

Általános Iskola DGYÁO Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Művészeti Középiskola és Kollégium (Székhely) Művészeti Középiskola (Telephely) Krúdy Gyula Gimnázium Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Vasvári Pál Gimnázium Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium

7

Azokban az iskolákban, ahol az országos átlagtól elmaradnak az eredmények a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Periféria Egyesülettel, a Humán Net Alapítvánnyal, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel való együttműködés további erősítése. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása az alábbi önkormányzati és nem önkormányzati intézményekben történik:  Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI  Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény

2514  

RIDENS Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium Start Szakiskola Speciális Szakiskola és kollégium

A középfokú intézmények közül a következő intézmények fogadják nagyobb számban az SNI tanulókat:  Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 4 fő  Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 9 fő  Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 165 fő  Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium 17 fő  Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 24 fő  Művészeti Középiskola 6 fő  Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 7 fő  Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi – Vízügyi Szakközépiskola 9 fő  Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 41 fő  Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 20 fő  Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában 8 fő  Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 7 fő Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középfokú intézményei a 2010/2011es tanévben nem, míg a 2011/2012-es tanév I. félévében 245 gyermekre, a II. félévben 232 gyermek kaptak integrációs támogatást. A 2011/2012-es tanévben integrációs támogatásban részesültek az alábbi intézmények (I. félév/II. félév):  Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 38/48 fő  Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 52/79 fő  Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 89/61 fő  Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 66/47 fő II. A helyzetelemzésből következő lépések Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 1. A településen nem azonosítottak még teljes körűen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, a szülők csak akkor mennek nyilatkozatot tenni, ha már intézménybe (óvodába, iskolába) jár a gyermekük.

Szükséges lépések, beavatkozások 1. A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése az illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. 2. Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a meggyőző

2515 munkába az érintett szakembereket, a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat. Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. 3. Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető óvodáztatási támogatásról. 2. A település óvodás és tanköteles - Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű korosztályán belül a halmozottan gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban hátrányos helyzetű gyerekek részesülhet. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás intézményes nevelésének feltételei korú gyermekek óvodai nevelésbe való bevonása adottak, a férőhely kihasználtság érdekében az egészségügyi, szociális és közoktatási lehetővé teszi valamennyi beíratott területen dolgozó szakemberek együttműködése tervezést gyermek, tanuló óvodai nevelését igényel, a gyermekek felkutatása, mihamarabbi ill. általános iskolai nevelésétszocializációjuk megkezdése céljából. oktatását. 3. Egyes óvodák és iskolák között jelentős eltérés mutatható ki a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányában.

4. A középfokú intézményekben magasabb arányban találkozunk évfolyamismétlőkkel, a problémát orvosolni szükséges. 5. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei magas számban folytatják tanulmányaikat szakiskolában. 6. A kompetenciamérés eredményei több intézményünkben is az országosnál gyengébbek.



A közoktatási/köznevelési törvény az óvodai és iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a településen belül minden évben az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. Szükséges az iskolai körzethatárok rendszeres, esélyegyenlőségi szempontú felülvizsgálata.

Beavatkozást igényel: 6. Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. Beavatkozást igényel: 7. Az érettségit adó oktatási intézményekben való továbbtanulás érdekében felülvizsgálatot és intézkedést igényel. Beavatkozást igényel: 8. Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. 9. Figyelembe kell venni a tanulók családi háttérváltozóit.

7. Az iskolán kívüli Útravaló és Beavatkozást igényel: Tanoda programban való részvétel. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az Útravaló és Tanoda programokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb arányban vegyenek részt. Szélesebb körű tájékoztatást igényel. 8. A nem önkormányzati Beavatkozást igényel: fenntartású intézmények részvétele 10. Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. a HH és HHH-s gyermekek nevelésében/oktatásában ugyanis aránytalanul alacsony az

2516 önkormányzati képest.

intézményekhez

III. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: - esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; - a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai:  a program megvalósításának koordinálása,  a program végrehajtásának nyomon követése,  az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; - az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; - az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; - az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; - befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; - intézkedési terv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; - esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; - fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; - az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; - a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; - folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban; - az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; - a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézkedési tervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv végrehajtásáért felelős vezető személyek: az önkormányzat részéről a város Polgármestere illetve Jegyzője, akiknek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalniuk: Biztosítaniuk kell, hogy Nyíregyháza minden lakója, de főként az oktatási intézmények, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tenni a szükséges lépéseket. A szakmai megvalósításért felelős szakember: a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője

2517 Az ő feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A város vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.

2518

IV. Akcióterv

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

A településen tovább kell fejleszteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását.

CÉL

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása. A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompenzáció érdekében.

INTÉZKEDÉS

FELELŐS

Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel (érintett szakemberek összefogása) A tények ismeretében az esetleges szegregációs gyakorlat megszüntetése.

Jegyző, intézményvezetők, esélyegyenlősé gi megbízot t.

AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE folyamatos

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése; a szülők 80%-a nyilatkozik

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősége; a szülők 90%-a nyilatkozik

AZ AZ INTÉZ- INTÉZAZ KEDÉS KEDÉS INHATÁSÁT MEGVA- TÉZMÉRŐ LÓSÍTÁ- KEINDIKÁSÁHOZ DÉS TOR SZÜKSÉ- STÁHOSSZÚGES TUTÁVON ERŐSZA FORRÁS A A tör4 nyilvántarvényi tás előíráfolyamatos sokat karbantartá- ponto-san sa, ismerő folyamatos szaknaprakész embe-rek. információk alapján a támogatások igényelhetősége.

2519 2014. szeptemberig valamennyi 3 éves korú gyermeket el kell helyezni óvodában.

Az óvodák kihasználtsági mutatóinak egyensúlyba kerülése.

A HH-s és HHH-s gyermekek koncentrációja magas az intézményekben.

A HH-s gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között.

Az óvodai körzethatárok felülvizsgálat a. Azoknak a családoknak az azonosítása, amelyeknél az óvodáztatás csak a tankötelezettségi korban kezdődik. Körzethatárok figyelemmel kísérése, az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) tovább folytatása az érintett intézményekben. Egyéni fejlesztések, fejlesztőpeda gógusok, gyermekvédel mi felelősök bevonásával.

Esélye2014. gyenlősé- szeptember gi megbízott

A beíratott gyermekek száma. Az intézményi létszámok alakulása.

Az óvodák kihasználtsági mutatóinak javulása. Az óvodák eszközellátottságának növekedése.

Kihasználtsági mutatók stabilizálódá sa.

A törvényi 4 előírásokat pontosan ismerő szakemberek.

Polgármester, intézményvezetők.




Körzetekben élő családok helyzetét jól ismerő szakemberek.

2013. szeptember

4

2520 Az iskolán kívüli segítő Útravaló programban valamint Tanoda programban való részvételi arány növelése.

Minél több HHH-s tanuló bejuttatása ezen programokba.

Mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása.

Intézményvezetők

folyamatosan

A Tehetségpontokba való regisztrációs arány növelése.

Minél több intézmény váljék tehetségponttá.

TehetségIntézsegítő munka- ményközösség vezetők kialakítása, regisztráció.

folyamatosan

Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a HHH-s tanulók számának aránya közötti különbséget csökkenteni kell.

A szegregáció kialakulásának lehetőségét az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell megelőzni.

Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott.

Az évfolyamismétlők száma magasabb az országos átlagnál a Wesselényi, Bencs, Westsik középiskolákban.

Az évfolyamismétlők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett.

A nem önkormányzati intézménynyel való együttműködések szélesebb körben történő kialakítása. Az iskolai gyakorlat felülvizsgálata, kompetencia alapú

Iskolaigazgatók

Az Útravaló, Tanoda programokban HHH-s gyermekek részt vétele (7. 8. évf.). A tehetségpontok száma nő.

Az Útravaló, Tanoda programokban részt vevő HHH-s gyermekek száma nő.

2012. novemberétől folyamatosan.

A beíratott tanulók száma, szociális összetétel; az eltérés 30% alatt

Lemorzsolódási adatok, tankötelezettségi mutatók, intézményi önértékelések; az eltérés 25% alatt

Pedagógiai, módszertani fejlesztések listája. „Jó gyakorlat” elemek számbavétele.

Folyamatos.

A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának



A tehetségpontok száma nő.

Az Útravaló, Tanoda programokb an részt vevő HHH-s gyermekek száma nő. Minden intézmény belép a tehetségpontok hálózatába.

Pályázati források

4

A tehetséggondozás iránt elhivatott pedagógus ok A törvényi előírásokat pontosan ismerő szakemberek.

2

Kompetencia alapú pedagógiai módszere-

4

2

2521 módszertanok alkalmazása

csökkenése.

országos átlag alá csökkenése.

A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése.

A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon.

Külön intézkedési tervek készítése, kompetencia alapú módszertano k alkalmazása az intézmények ben.

Iskolaigazgatók

Folyamatos.

Az intézkedési tervek megléte.

Az eredmények 5%-kal javulnak, a különbségek csökkennek a mérések eredményeiben; az eredmény az országos átlag 90 %-a.

A továbbtanulás során a szakiskolát választók aránya igen magas.

Az érettségit adó iskolatípusokba jelentkezők arányának növelése ezen iskolákban.

Egyéni fejlesztési tervek készítése.

Iskolaigazgatók

Folyamatos.

Az érettségit adó iskolatípusokat választók aránya 10%kal nő.

Az érettségit adó iskolatípusokat választók aránya 30%kal nő a mostani arányhoz

további csökkenése.

ket ismerő és alkalmazó pedagógusok, pályázatok 4 Az eredmé- Kompenyek tencia további 5%- alapú kal pedagógijavulnak; az ai eredmény módszereaz országos ket átlag 95 %- ismerő, a alkalmazó pedagógusok, kompetencia programcsomagok, taneszközök Pályázatok Az Tovább4 érettségit tanulási, adó pályaiskolatípuso választási kat mentor, választók életpálya építés

2522 képest.

arányának emelkedése.

Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban 6. felfüggesztve

kompetencia terület programcsomag és taneszközök.

2523

V. Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges Intézkedés leírása

Az

megfogalmazása

eredményes

következmé bekövetkezés

megvalósulásának

nyének

ének

kockázata

súlyossága

valószínűsége

(1-3)

(1-3)

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátrány-kompenzáció érdekében.

Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel. (érintett szakemberek összefogása).

intézkedés A kockázat A

A szülők a megtett 2

2

intézkedések ellenére

kockázat A kockázat elhárításának, kezelésének módja

Munkacsoport az

sem

tervezett

érintett

létrehozása szakemberek

(védőnő-pedagógusok,

nyilatkoznak.

fenntartó képviselője) és a kisebbségi

képviselők

közreműködésével, együttműködés a személyes ráhatás hatásosabbá tétele céljából.


Körzethatárok figyelemmel kísérése, az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) folytatása az érintett

A

pedagógusok 2

nem

100%-san

elkötelezettek IPR iránt.

az

2

Pedagógusok érzékenyítése, IPR

mentor/szakértő

bevonása a nevelőtestület elkötelezetté

tétele

2524 intézményekbe. Minél több HHH-s tanuló bejuttatása Útravaló és a Tanoda programokba.

Mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása.

érdekében. Sikertelen

3

1

Pályázati

lehetőségek

Útravaló/Tanoda

folyamatos

figyelemmel

pályázat.

kísérése, pályázati feltételek pontos betartása.

Az évfolyamismétlők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett.

A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a kompetenciaméréseke n, az átlag javuljon.

Az érettségit adó iskolatípusokba jelentkezők HH/HHH

Az iskolai gyakorlat felülvizsgálata e tekintetben, majd terv készítése, kompetencia alapú módszertanok alkalmazása, kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű bevezetése. Külön intézkedési tervek készítése, kompetencia alapú módszertanok alkalmazása, kompetencia alapú oktatás bevezetése. Pályázatok írása, szaktanácsadók bevonása. Egyéni fejlesztési tervek készítése, továbbtanulást

Nem alkalmazzák a 3

1

Pedagógusok érzékenyítése,

pedagógusok

a

„jó gyakorlat”-ot folytató

gyakorlatban

a

iskolai

kompetencia alapú

program

megismerése, adaptálása.

oktatási módszereket.

Nem alkalmazzák a 3

1

Pedagógusok érzékenyítése,

pedagógusok

a

„jó gyakorlat”-ot folytató

gyakorlatban

a

iskolai

kompetencia alapú

program

megismerése, adaptálása.

oktatási módszereket. A

programok 3

bevezetése ellenére

1

Életpálya

építés,

kompetencia

terület

2525 arányának növelése.

támogató programok szervezése a tanulók számára (pályaorientációs tevékenység, felvételire való előkészítés).

sem

mutatkozik

bevezetése.

számottevő változás.

VI. Megvalósítás Cél Minden érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.

Feladat A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. Az értékelés, a visszacsatolás megtervezése.

A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése. Felkészült szakemberek, Továbbképzések, döntéshozók, tisztségviselők, konzultációk, fórumok intézményvezetők szervezése. működjenek együtt az érintett területen.

Módszer/eszköz Dokumentumelemzés.

Felelős Intézményvezetők, esélyegyenlőségi felelős (külső szakértő bevonásával).

Gyakoriság A program elfogadása után és a dokumentumok módosításakor.

Munkaterv készítése és Esélyegyenlőségi az ütemezett feladatok felelős. végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése.

Évente

Szakemberek meghívása.

Évente

Esélyegyenlőségi felelős.

2526 VII. Monitoring és nyilvánosság A Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:  az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik,  éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani,  az évente történő ellenőrzés időpontját a Közgyűlés az éves munkatervben határozza meg,  szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében,  az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. Cél Az eredményesség megállapítása. Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését.

Feladat Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása. Az éves eredmények közzététele.

Módszer/eszköz Az adatok feldolgozása.

Felelős Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős.

Gyakoriság Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján.

Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek.

Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember.

Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet.

2527 VIII. Konzultáció és visszacsatolás A Települési közoktatási esélyegyenlőségi program a település jelentős részének életét érinti. Ezért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a program elfogadását megelőzően az érintett bizottságoknak véleményformálási lehetőségét biztosít.  Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat:  elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,  megállapítja a felelősségeket,  intézkedési tervet készít. A Közoktatási Esélyegyenlőségi program Intézkedési Tervében foglaltak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk az abban foglaltak szerint kerülnek elbírálásra.

12./napirend Előterjesztés a nevelési-oktatási és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjról, továbbá a felnőttoktatás körében fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az előterjesztést a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tárgyalta meg. Kérem a bizottságok elnökeit, ismertessék a bizottságok véleményét a közgyűléssel. Először dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a rendelettervezetet és egyhangúlag elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök urat kérem. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem kíván senki. Úgy, hogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról, a rendelet megalkotásáról.

2528 Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 42/2012. (X.24.) önkormányzati rendelete a nevelési-oktatási és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjról, továbbá a felnőttoktatás körében fizetendő díjakról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott: a) b) c) d) e) f) g) h)

óvodákra általános iskolákra, szakiskolákra gimnáziumokra, szakközépiskolákra alapfokú művészeti iskolákra (a továbbiakban b)-f) pont együttesen: iskola) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, kollégiumokra terjed ki.

2.§ A rendelet személyi hatálya azokra az 1. §-ban foglalt köznevelési intézményekben ellátott gyermekekre, tanulókra, azok szüleire, illetve gyámjaira terjed ki, kivéve az állami gondoskodás alatt álló tanulókat, akiknek nem kell tandíjat és térítési díjat fizetni. 2. Térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre 3.§ (1) A térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások körét a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Rendeletben meghatározott térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körén kívül a köznevelési intézmény a megállapított időkereten belül ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásként szervezheti meg azokat a Nkt. 46. § (6) bekezdés f) pontjában meghatározottakat, amelyekben a

2529 tanulók a kötelező tanórai foglalkozásokat kiegészítő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ismereteket sajátítanak el. (2) A térítési díj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. (3) A gyermek, tanuló költségmentesen vehet részt a köznevelési intézmény által szervezett kulturális vetélkedőkön, versenyeken és egyéb foglalkozásokon. (4) A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanulókra az Nkt. rendelkezései az irányadók. 2. A térítési díj mértéke 4.§ (1) Az Önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanuló jutó hányadának a) 15-20 % a Rendelet 34. § (1) bekezdése a) pontja esetén, b) 10-20 % a Rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja esetén, a nem tanköteles, 18 éven aluli tanulóknál, c) 10-20 % a Rendelet 34. § (1) bekezdés b) pontja esetén, a 18 éven aluli tanulóknál, d) 20-40 % a Rendelet 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál, e) 25-40 % a Rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja esetén. (2) Tanulmányi eredménytől függően a térítési díjnak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéke legfeljebb 25 %-kal csökkenthető. (3) Tanulmányi eredménytől függően a térítési díjnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéke: a) b) c)

4,51 3,51 – 4,5 2,51 – 3,5

tanulmányi átlagnál és felette tanulmányi átlag esetén tanulmányi átlag esetén

40 %-kal, 25 %-kal, 15 %-kal csökken.

(4) Tanulmányi eredménytől függően a térítési díjnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéke zeneművészeti ág esetén: a) 4,51 tanulmányi átlagnál és felette 40 %-kal b) 3,51 – 4,5 tanulmányi átlag esetén 25 %-kal csökken. (5) Tanulmányi eredménytől függően a térítési díjnak az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértéke más művészeti ág esetén:

2530 a) 4,51 b) 3,51 – 4,5

tanulmányi átlagnál és felette 40 %-kal tanulmányi átlag esetén 25 %-kal csökken

(6) Tanulmányi eredménytől függően a térítési díjnak az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott mértéke zeneművészeti ág esetén: a) 4,51 tanulmányi átlagnál és felette 40 %-kal, b) 3,51 – 4,5 tanulmányi átlag esetén 25 %-kal csökken (7) Tanulmányi eredménytől függően a térítési díjnak az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott mértéke más művészeti ág esetén: a) 4,51 b) 3,51 – 4,5

tanulmányi átlagnál és felette 40 %-kal, tanulmányi átlag esetén 25 %-kal csökken.

(8) Tanulmányi eredménytől függően a térítési pontjában meghatározott mértéke: a) 4,51 tanulmányi átlagnál és felette b) 3,51 – 4,5 tanulmányi átlag esetén c) 2,51 – 3,5 tanulmányi átlag esetén

díjnak az (1) bekezdés e) 40 %-kal, 25 %-kal, 15 %-kal csökken.

(9) A tanulmányi eredménytől függően csökkentett térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. (10) Vendégtanulói jogviszonyt – kivéve a közismereti képzés elsajátítására irányuló, vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt – térítési díj ellenében lehet létesíteni. Ilyen esetben a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-30 %-a lehet. (11) Érettségi vizsgára és a független, valamint szakmai vizsga díjára a Rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni. 4. A tandíj mértéke 5. § (1) A tandíj mértékét és mérséklésének előírásait a Rendelet szabályozza. (2) Az a tanulót, aki országos tanulmányi és/vagy szakmai versenyen 1.-10. helyezést ér el, mentesül a díjfizetési kötelezettség alól. (3) A megállapított díjfizetési kedvezmény, illetve mentesség egy tanévre szól. 5. Közös rendelkezések 6. § (1) A köznevelési intézmény vezetője jelen rendeletben meghatározott szabályok, valamint a jogszabályokban leírtak figyelembevételével és betartásával, intézményi szabályzatában határozza meg a további térítésmentes ellátások körét, a térítési díj és a tandíj összegét, a tanulmányi eredmények, tanulmányi versenyek alapján járó és adható kedvezmények mértékét, a díjfizetési kötelezettség hatályát, a befizetés módját és időpontját.

2531 (2) A köznevelési intézmény vezetője a jelen rendeletben felsorolt köznevelési szolgáltatásokra vonatkozó és a megállapítást követő tanévben fizetendő térítési díj és tandíj alapösszegét minden év március 31-ig határozza meg, melyről a címzetes főjegyzőt április 30-ig tájékoztatja. (3) A köznevelési intézmény vezetője a megállapított térítési díjak és tandíjak alapösszegéről, a jelen rendelet szerint a tanulmányi eredmények alapján járó, illetve a szociális rászorultság alapján adható kedvezményekről, valamint a térítési díj és a tandíj fizetésének szabályairól tájékoztatást nyújt: a) az intézményi képzésben résztvevő tanulóknak minden év május 15-ig b)az intézménybe felvételre jelentkező tanulóknak szóló intézményi tájékoztatóban. (4) A köznevelési intézmény vezetője a gyermek, tanuló által fizetendő térítési díj és tandíj összegéről határozatban értesíti a szülőt, vagy a nagykorú tanulót. A határozatban megjelölésre kerül a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatás térítési díjának, illetve tandíjának alapösszege, a szociális rászorultság és a tanulmányi eredmény alapján figyelembe vett kedvezmény mértéke, valamint a jogorvoslati lehetőség és annak módja. A képzésben résztvevő gyermeket, tanulót minden év június 15-ig, az újonnan beiratkozott tanulót pedig szeptember 15-ig értesíti a köznevelési intézmény vezetője. 7.§ (1) A köznevelési intézmény vezetője a térítési díj és tandíj összegét úgy határozza meg jelen rendelet 6. § (1) bekezdése alapján, hogy azokat a tanulóknak két részletben, félévenként legkésőbb szeptember 30-ig, valamint február 28-ig kell megfizetnie. A félévenként történő fizetési kötelezettség alól kivételt képez a gyermek, tanuló által a köznevelési intézményben igénybe vett étkezési térítési díj. (2) Kérelemre, különösen indokolt esetben a köznevelési intézmény vezetője ideiglenesen engedélyezheti a tanulónak a havi részletekben történő fizetést. (3) A vizsgákkal kapcsolatban előírt térítési és tandíj fizetési kötelezettségének a tanuló a köznevelési intézmény vezetője által megszabott időpontban egy összegben tesz eleget. 8.§ (1) A tanulói jogviszony létesítésekor, beiratkozáskor, illetve térítési díj, tandíj fizetési kötelezettséggel járó szolgáltatás igénylésekor a tanuló, illetve a szülő köteles írásos nyilatkozatot adni arról, hogy a jogerősen megállapított szolgáltatás térítési díját, tandíját az megszabott időben és módon megfizeti, valamint arról, hogy tudomásul vételét arról, hogy a térítési díj és tandíj fizetésének elmaradása a szolgáltatásból való kizárással jár együtt. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a kiskorú és a nagykorú eltartott esetében kell a szülőnek megtennie, míg a tanulónak akkor, ha nagykorú és ellátásáról önmaga gondoskodik. (3) A köznevelési intézmény vezetője a térítési díj és a tandíj megállapításával és megfizetésével kapcsolatos adatokról gyermekenként, tanulónként nyilvántartást vezet.

2532 6. Hatályba léptető rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a nevelési-oktatási és alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjról, továbbá a felnőttoktatás körében fizetendő díjakról szóló 7/2006. (II.23.) számú önkormányzati rendelet. 7. Átmeneti rendelkezések 10. § A 2012. szeptember 1. napját megelőzően létesített tanulói jogviszonyra jelen rendelet szabályai helyett a 2012. augusztus 31-én hatályos önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. Nyíregyháza, 2012. október 18. Általános indokolás NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 42/2012.(X.24.) önkormányzati rendeletéhez A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (továbbiakban (Rendelet) határozta meg a nevelési-oktatásiintézmények fenntartói számára a díjfizetéssel kapcsolatos fenntartói és intézményi dokumentációk felülvizsgálatát, illetve módosítását az új rendelet előírásai szerint. Részletes indokolás az 1. §-hoz Részletesen megnevezi a rendelet-tervezet a Nyíregyháza MJV Önkormányzata által fenntartott intézménytípusokat. a 2. §-hoz Személyi hatály vonatkozásában pontos definíciókat tartalmaz. a 3. §-hoz Külön utalás történt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanulókra. a 4. §-hoz Részletesen szabályozza a tanulmányi eredménytől függő térítési díj összegét, pontos körülhatárolt tanulmányi eredmény alapján.

2533

az 5. §-hoz A kedvezmény és mentesség időtartamának meghatározása. a 6. §-hoz A köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatási kötelezettségei a tanulók illetve szüleik, valamint a fenntartó felé. a 7. §-hoz A térítési díj és tandíj fizetési kedvezményeinek és határidejének meghatározása. a 8. §-hoz A tanuló és a szülő nyilatkozattételi kötelezettségei, a köznevelési intézmény nyilvántartással kapcsolatos feladatai. a 9-10.§-hoz A rendelet-tervezet hatályba lépését és átmeneti rendelkezését tartalmazza. A módosítások már az idei, 2012/2013-as tanévre is alkalmazandók. A térítési és tandíjakban jelentős változás nem fog bekövetkezni, hiszen az intézmények saját szabályzatukban a fenntartó által megszabott kereteken belül, valamint a szociális alapon adható és tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmények által biztosítani tudják a díjak jelentős emelést nélkülöző változását. Ezáltal nem hárul aránytalan teher a gyermekét nevelő szülőkre és a tanulmányi idő alatt a nevelés-oktatás család általi finanszírozhatósága is fennmarad.

13./napirend: Előterjesztés a Damjanich u. 4-6. szám alatti ingatlan használati jogának harmadik személy részére történő átengedésére vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásra, valamint az Első Nyírségi Fejlesztési Tanács részére támogatás odaítélésére Előadó: Vagyongazdálkodási Osztály Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg. Kérem dr. Adorján Gusztáv elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja az előterjesztés és a határozat-tervezet elfogadását. Köszönöm.

2534 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség fordult azzal a kéréssel hozzám, hogy a Civil Házban szeretnének átmenni a Bocskai útról és erre vonatkozik az előterjesztés. Van-e valakinek kérdése a napirendi ponthoz? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Senki nem jelezte a hozzászólási szándékát. Kérem tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, illetve a támogatás odaítéléséről. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 268/2012. (X.18.) számú határozata a Damjanich u. 4-6. szám alatti ingatlan használati jogának harmadik személy részére történő átengedésére vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásról, valamint az Első Nyírségi Fejlesztési Tanács részére támogatás odaítéléséről

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és hozzájárul ahhoz, hogy a Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. szám alatti ingatlan 54/100-ad tulajdoni hányadára vonatkozó, 2013. március 31. napjáig szóló haszonkölcsön szerződés alapján az Első Nyírségi Fejlesztési Tanács a részére átadott épületrészben külön megállapodás alapján a Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség (Nyíregyháza, Városmajor u. 3-5.) elhelyezését biztosítsa. az Első Nyírségi Fejlesztési Tanács részére a Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. szám alatti épületben történő működés feltételeinek biztosítására – 2012. november 1. napjától évi bruttó 300.000,-Ft időarányos összegű támogatást biztosít. Utasítja:

a Gazdasági Osztály vezetőjét az időarányos fedezet biztosítására

Felelős:

a Gazdasági Osztály vezetője

Határidő:

soron kívüli terv módosítása

2535

14./napirend: Előterjesztés a Dugonics utca 10-12. szám alatti ingatlanon lévő tanműhelyre vonatkozó tartós használatba adási szerződés módosítására, valamint az ingatlan használati jogának harmadik személy részére történő átengedésére vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásra Előadó: Vagyongazdálkodási Osztály Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Itt a LEGO tanműhelyről van szó. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság is megtárgyalta. Kérem a bizottságok elnökeit az álláspontok ismertetésére. Először dr. Adorján Gusztáv elnök urat kérem. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja az előterjesztés és a határozat-tervezet elfogadását. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, a bizottság 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm dr. Tirpák György elnök úr következik. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és határozat-tervezetet és egyhangúlag elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelezte senki. Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazzunk a LEGO nagyberuházáshoz kapcsolódó LEGO tanműhelyre vonatkozó előterjesztést elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

2536 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 269/2012. (X.18.) számú határozata a Dugonics utca 10-12. szám alatti ingatlanon található tanműhelyre vonatkozó tartós használatba adási szerződés módosításáról, valamint az ingatlan használati jogának harmadik személy részére történő átengedésére vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a tartós használatba adási szerződésmódosítást a melléklet szerint elfogadja, valamint hozzájárul a Dugonics u. 10-12. sz. alatti 6843/24 hrsz-ú ingatlanon lévő tanműhely használati jogának a LEGO Manufacturing Kft. (4400, Nyíregyháza, Debreceni út 342. sz.) részére történő átengedéséhez 2016. december 31. napjáig, 60 napos felmondási idő kikötésével, a másik félhez intézett írásbeli igazolható módon átvett nyilatkozattal. A felmondás csak a tanév végére szólhat. A tanműhely fenntartásával, rendeltetésszerű használatával járó valamennyi terhet és kiadást (kivéve: épületbiztosítás), illetve közüzemi költséget a LEGO Manufacturing Kft. viseli. A Nyírszakképzés Nonprofit Kft. köteles az eszközökre vagyonbiztosítást kötni, valamint felelősségbiztosítást a nem a tanulók vagy az oktatók által harmadik személynek történő károkozásra, illetve köteles távfelügyeleti rendszerrel biztosítani az épület- és az eszközök őrzését, védelmét. Felhatalmazza: Dr. Kovács Ferenc polgármestert a tartós használatba adási szerződésmódosítás aláírására

Melléklet a 269/2012. (X.18.) számú határozathoz: TARTÓS HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS amely létrejött egyfelől Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., KSH számjele: 1-5402006-8411-321-15.; képviseli: Dr. Kovács Ferenc polgármester) mint használatba adó (a továbbiakban: Önkormányzat); másfelől a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Árok utca 53., adószáma: 14380549-1-15; képviseli: Gaszperné Román Margit ügyvezető) mint Használó (a

2537 továbbiakban: Használó) – a továbbiakban együtt: Felek – között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: l.

Előzmények

Felek megállapítják, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság között 2012. január 19. napján tartós használatba adási szerződés jött létre amely alapján a Használó Nyíregyháza, Dugonics u. 10-12. sz. alatti ingatlant 2016. december 31. napjáig használja. II. 1.) Felek kijelentik, hogy a közöttük létrejött tartós használatba adási szerződés II.1.) pontja a következőképpen módosul: az Önkormányzat 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képezi a nyíregyházi belterületi 6843/24 hrsz-on található 307,94 m2 hasznos alapterületű műanyag feldolgozó tanműhely. Az ingatlan természetben a Nyíregyháza, Dugonics u. 10-12. szám alatt található, tulajdoni lapján kivett középiskola, szakiskola, udvar. 2.) Felek rögzítik, hogy a szerződés egyéb rendelkezései változatlan formában fennmaradnak. Jelen szerződésmódosítást a Felek képviselői elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag saját kezűleg aláírták. Nyíregyháza, 2012. október 18.

15./napirend: Előterjesztés a LOFTON Kft. XXI. századi úszó fényszínház és művészeti központ ügyében benyújtott kérelmére Előadó: Vagyongazdálkodási Osztály Meghívott: Perjéssy László LOFTON Kft. projektgazda Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszöntöm a Közgyűlésen megjelent Perjéssy László urat, a LOFTON Kft. képviseletében. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, valamint a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta. Kérem a bizottságok elnökeit, hogy ismertessék a bizottságok véleményét. Először dr. Adorján Gusztáv elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk interaktív módon megtárgyalta és az információk begyűjtése után egyhangúlag támogatjuk természetesen.

2538

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. dr. Tirpák György elnök úr. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja határozat-tervezetet a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök úr következik. Tormássi Géza: (Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok, hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelezte senki, úgy hogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés, azaz az előzetes tulajdonosi szándéknyilatkozat jóváhagyásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 270/2012. (X.18.) számú határozata a LOFTON Kft. XXI. századi úszó fényszínház és művészeti központ ügyében benyújtott kérelmében A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Lofton Kft. részére a pályázat benyújtásához szükséges előzetes tulajdonosi szándéknyilatkozat kiadásához hozzájárul, azokkal a feltételekkel, hogy a pályázat végrehajtásához, a támogatási időszak során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések pályázó általi aktiválásához, az ingatlannak a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztés céljára a pályázó rendelkezésére bocsájtásához szükséges végleges tulajdonosi szándéknyilatkozat

2539 kiadására csak akkor kerül sor, ha a pályázat nyer, és amennyiben az megfelel a műszaki, környezetvédelmi és hatósági előírásoknak. Melléklet a 270/2012.(X.18.) számú határozathoz: ELŐZETES TULAJDONOSI SZÁNDÉKNYILATKOZAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (törzsszáma: 176154, adószáma: 15402006-2-15, képviseli: Dr, Kovács Ferenc polgármester) Nyíregyháza, Kossuth tér 1. szám alatti székhelyű önkormányzat, mint tulajdonos:

1./ Jelen okirat aláírásával tudomásul veszi, hogy a 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Fürdő u. 8. szám alatti székhelyű Lofton Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mint pályázó „XXI századi úszó fényszínház és művészeti központ Sóstón” címmel pályázatot nyújtott be a Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése című ÉAOP-2.1.1/A.I-12 kódszámú pályázati felhívásra, az önkormányzat tulajdonát képező, Nyíregyháza, külterület 15081 hrsz-ú, kivett Sós-tó megnevezésű ingatlant érintően. 2./ A tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az 1./ pontban megnevezett, tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában előzetesen hozzájárul a pályázat benyújtásához azokkal a feltételekkel, hogy a pályázat végrehajtásához, a támogatási időszak során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések pályázó általi aktiválásához, az ingatlannak a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztés céljára a pályázó rendelkezésére bocsájtásához szükséges végleges hozzájárulás kiadására, csak a pályázat nyertessége esetén, amennyiben az megfelel a műszaki, környezetvédelmi, hatósági előírásoknak, fog sor kerülni. 3./ A tulajdonos fenntartja azt a jogot, hogy a 2./ pontban említett feltételek bármelyikének hiányában a végleges tulajdonosi szándéknyilatkozat kiadását megtagadhatja, ebből eredő károkért felelősséget nem vállal, illetve a pályázó vele szemben követelést nem támaszthat. Nyíregyháza, 2012. október 18. 16./napirend: Tájékoztató a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról,a normaváltozásokból fakadó szervezeti és feladatrendszer módosulásáról, valamint a katasztrófavédelem által ez évben végzett munkáról Előadó: Toldi András tűzoltó százados Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Tűzoltósági Felügyelője

2540 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm a közgyűlésen megjelent Kozák Attila tű. parancsnokot és Toldi Andrást tű. százados urakat, akiknek meg is adom a szót a prezentációra Toldi András (tűzoltó százados, Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Tűzoltósági Felügyelője) Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Toldi András tű. százados vagyok, a Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Tűzoltósági Felügyelője. Kirendeltség vezető urat helyettesítem, akit az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságra vezényeltek szolgálatra. Az írásban kiküldött tájékoztató tartalmazza a katasztrófavédelem rendszerét és az eddig elvégzett munkákat. Rövid időt kihasználva szeretnék egy rövid tájékoztatót adni a katasztrófavédelem rendszerében a hivatásos tűzoltóság helyzetéről és a kirendeltségről, mint új szervezet rendeltetéséről. Jogszabályi változás a legfontosabb, ami érintette a szakterületünket. Az új katasztrófavédelmi törvény megjelenése. Ezzel kapcsolatosan nagyon sok dolog változott a tűzvédelem, katasztrófavédelem, hiperbiztonságú, a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatosan. Nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt katasztrófák, egy-kettőt említek, egy-két dolgot, borsodi árvíz, kolontári vörös iszap, West-Balkán tragédia, megmutatták, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a katasztrófák elleni védekezés területén. Ezzel kapcsolatosan változott az ország tűzvédelme, január 1-től a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hivatásos tűzoltóságokká alakultak. Ezzel kapcsolatosan országos illetékességgel működő szerv az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Megyei területi szerv pedig a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és helyi szervként megjelentek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és ezek alárendeltségében a hivatásos tűzoltó parancsnokságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a megyei, önállóan működő és gazdálkodási szervezete. Tehát a munkáltató is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden tűzoltónak a megyei igazgató lett. Január 1-vel a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok átalakultak állami tűzoltóságokká. Tehát ezek jogutódja lettek. A jogelőd, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokai új parancsnoki kinevezéssel ellátták a hivatásos tűzoltóságok, tűzőrségek feladatát. Januártól volt egy átmeneti időszak április 1-ig, ezen időszakban működött a hatósági, szakhatósági tevékenység illetve a tűzoltó szakterület. Igazából a jelenlegi felállás április 1-vel működik teljes apparátussal, tehát a katasztrófavédelmi kirendeltség. A megye felépítéséről néhány szót. Igazgató úr, mint munkáltató, hozzá tartozik, a humánszolgálat, hivatal, gazdasági, igazgatósági igazgató helyettes, ellenőrzési szolgálat és igazgatóhelyettes úr alá tartózik az iparbiztonsági főfelügyelőség, ami megjelent új osztályként. Tűzoltó főfelügyelőség és polgárvédelmi főfelügyelőség, illetve a műveletirányítási központ. A kirendeltségek felépítése hasonlatos, mint a katasztrófavédelem megyei szervezetének felépítése. Kirendeltség vezető, akit most helyettesítek. Tűzoltósági felügyelő, iparbiztonsági felügyelő és polgári védelmi felügyelő jött létre új beosztásként, illetve a hivatásos parancsnokságok átalakultak az eredeti, hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokságából. Új feladatok jelentek meg az iparbiztonság területén, polgári védelmi területeken. Ezeket a felügyelők intézik, szervezik, ellenőrzik, illetve a hatósági osztály a korábbi tűzmegelőzési osztályból alakult át és ki lett bővítve a jogköre, illetve január 1-től ki lesz bővítve az iparbiztonsággal, illetve a polgári védelmi feladatok ellátásával. Tehát a megye 4 kirendeltségre lett felosztva. A nyíregyházi kirendeltség, a kisvárdai kirendeltség, a mátészalkai kirendeltség, illetve a fehérgyarmati. Az eredeti területi

2541 elosztásban a hivatásos tűzoltóságok működési területe, illetve illetékességi területe hellyel közel megegyezett. Jelen felállás szerint az új rendszerben változások történtek a nyíregyházi kirendeltség tekintetében. Ibrányt és térségét tűzoltás szempontjából a hivatásos tűzoltóság látja el ugyanúgy, de illetékesség szerint átkerült a kisvárdai katasztrófavédelmi kirendeltség illetékességéhez. Tervezve van továbbá a fehérgyarmati katasztrófavédelmi kirendeltségnél a hivatásos tűzoltóság vagy tűzőrség létrehozása. Ezen a kirendeltségen nincs jelenleg hivatásos tűzoltóság, de január 1-től katasztrófavédelmi őrsként valószínű, hogy fel lesz állítva. A nyíregyházi tűzoltóság területéről néhány szót. Nyíregyháza és térsége mentő és tűzvédelemmel az új rendszerben jelentősen nem változott, illetve szakmai szempontból jobb lett. Ugyanis a tűzoltás szervezetében ugyanazok a technikai eszközök, gépjármű fecskendők, felszerelések és ugyanazok az emberek, kiképzett szakemberek hajtják végre Nyíregyháza tűzvédelmét, akik az előző rendszerben is ugyanazokat a feladatokat látták el. Annyi a különbség, hogy a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségébe tartoznak. Változott a működési terület a nyíregyházi tűzoltóság tekintetében. Át lett gondolva az elmúlt időszakban a mentő, tűzvédelem, de kiérkezés szempontjából változások történtek. Nyíregyházát ez közvetlenül nem érinti. De különösen Tiszavasvári és területét érinti nagy jelentőséggel. Ugyanis a Hajdúnánási Tűzoltóság valamelyest 1-2-3 perccel felmérésre került hamarabb ér ki ezért ők avatkoznak be első fokon, 5 fokozat van egy hivatásos fokozatban. Tiszavasváriban Hajdúnánási Tűzoltóság vonul, mivel ők hamarabb kiérnek és hamarabb meg tudják kezdeni a beavatkozást. Ugyanez történt Bököny esetében is, hogy oda sem vonul Nyíregyháza, mint a régi 5 rendszerben. Debrecen kerül riasztásra 1-es fokozatban, mivel ők időben hamarabb kiérnek és megtudják kezdeni a beavatkozást. Néhány szó az önkormányzati tűzoltóságokról. A hivatásos tűzoltóságok, régi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok munkáját is nagyban segítették az akkor még önkéntes köztestületi tűzoltóságok. Nyíregyháza térségében, Újfehértó, Tiszavasvári, Ibrány, valamint Szakoly. Ezek a tűzoltóságok is átalakultak. Most, az új rendszerben, az köztestületi tűzoltóságokból önkormányzati tűzoltóságok lettek, melyek ugyanazokat a fehér területeket lefedik, időben ott vannak, helyben, kiképezve szakfelszereléssel rendelkeznek. A hivatásos tűzoltóságok kiérkezése előtt meg tudják kezdeni a beavatkozást. A régi rendszer hibája volt, hogy akkor még köztestületi önkéntes tűzoltóságoktól a hivatásosak kiérkezett nem vette át a tűz oltását. Ez megváltozott. Jelen rendszerben a hivatásos tűzoltó, ha kiérkezik az önkormányzati tűzoltóság vonulási területére, át kell venni a tűz oltását, a műszaki mentés vezetést és ő a felelős ennek lebonyolításáért. Néhány statisztikai adat, az új rendszerben a kirendeltség illetékességi területén történt eseményekről. 10-ei határidővel, október 10-ig 925 db tűzeset történt a kirendeltség illetékességi területén. Ez jelentős számban növekedett az elmúlt időszakokhoz képest. Nyilván ez köszönhető a meleg, száraz, csapadékmentes időjárásnak. A tűzoltók nagyon nagy számban avatkoztak be avartüzeknél, erdő, aljnövényzet, nádas tüzeknél, melyek korábbi időszakban kevesebb számmal jelentkeztek. Műszaki mentés száma igazából nem változott. A műszaki mentések száma a tavalyi évben nem növekedett meg, de ez a csapadékos időjárásnak volt köszönhető, amikor a tűzoltók nagy része vízeltávolításoknál avatkoztak be. Téves jelzés 159 volt. Ezek a téves jelzések nemcsak a nyíregyházi tűzoltóság működési területén, az illetékességi területeken voltak, kiterjedt az önkormányzati tűzoltóságok vonulási területére is. Nagy része a tűzjelző téves jelzése, nyilván ha bejelez, a tűzoltóság kimegy, leellenőrzi, az épületet átvizsgálja, valamint, hogy ha a felügyelet mellett égetnek és arról kerül bejelentés, ahol nem avatkozik be a tűzoltóság. Szándékosan

2542 megtévesztő jelzés 44 db. volt eddig ebben az évben. Szándékosan megtévesztő jelzés, benne van a nevében is, hogy ez szándékosan megtévesztő jelzésre irányul. Tehát rosszindulatú bejelentés, jöjjenek ki, ég a ház, stb. és akkor nincs esemény. Nyilván, ha a híradó ügyeletes és a műveletirányítási központ nem tudja ezt beazonosítani és ezt kizárni, akkor ki kell mennünk. 44 esetben történt ilyen vonulás. Vonulást nem igénylő esemény 39 db. volt. Ezek nagy száma az utólagosan bejelentett tűzeset, ahová a tűzoltó beavatkozás nem történik. Utólagosan jelenti be az állampolgár, hogy nála tűz volt és eloltotta és kér róla egy hatósági bizonyítványt, melyet nyilvánvalóan a biztosítónak kíván majd benyújtani. Kiemelnék nagyobb eseményeket befejezésképpen. A kirendeltség illetékességi területén 5-ös fokozattal, tehát a legmagasabb fokozattal került végrehajtással a Víg Vándor Panzióban keletkezett tűz. Itt közreműködött a debreceni, a hajdúnánási, a nyírbátori tűzoltóság, több vízszállító is bevetésre került. Nyilvánvalóan a nagy tűz a panzió adottságaiból adódott, felépítéséből is, szendvics panel faszerkezetes épület volt. A tűzoltást szakszerűen végrehajtották tűzoltóink. Ebben az esetben indult tűzvizsgálat, melyet a katasztrófavédelem hajtott végre. 3-as kiemelt fokozat volt a Petőfi Sándor Általános Iskola, amely az önkormányzatot erősen érintette természetesen. Itt az iskola aulája fölötti tetőszerkezetet szigetelte egy kft. melynek következtében a tetőszerkezet begyulladt, itt 3-as fokozat került végrehajtásra, a tűzoltók szakszerűen, nagyon hamar, időben beavatkoztak, illetve a létra-vízágyú segítségével szakszerűen elvégezték a beavatkozást. Ebben az esetben is indult vizsgálat. A tűzvizsgálat lezárult és itt a felelősök megnevezésre kerültek. Tűzvédelmi szabálysértési bírság került kiszabásra és a rendőrség is vizsgálja ezt párhuzamosan. 4-es fokozat volt egy nagyobb erdőtűz, Napkor, Sóstó fenyőerdő területén. Itt szőlőskertek égtek, fenyőfák, aljnövényzet, sőt a fenyőfák 3-4 méteres magasságban és a törzse is. 4-es fokozattal került végrehajtásra az esemény, ahol a tűzoltók nagyrészt kéziszerszámokkal tudnak beavatkozni. Illetve ide is több vízszállító lett kihozva. Ez az esemény is vizsgálat alatt van. Jelenleg is a kirendeltség vizsgálja. Április hónapban volt talán Nyíregyházán itt a legsúlyosabb tűzeset, 2 személy elhalálozott. A Vécsey közben történt a II. emeleti lakószobában egy tűzeset az éjszaka folyamán. A Nyíregyházi Katasztrófa Kirendeltség vizsgálta ezt az eseményt is. Itt szakszerűen végre lett hajtva a beavatkozás, sajnos a két idős házaspáron már nem tudtunk segíteni, füstmérgezésben elhaláloztak. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, a kérdésekre szívesen válaszolok. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy az elhangzott tájékoztatóhoz, illetve az írásban is megküldött anyaghoz van-e valakinek kérdése? Hozzászólni kíván-e valaki? Dr. Adorján Gusztáv frakcióvezető. Dr. Adorján Gusztáv:(frakcióvezető) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Parancsnok úr és Százados úr. Mi köszönjük szépen a Fidesz frakció nevében ezt a tájékoztatást és nagyon röviden szeretnék reflektálni és kérjük, hogy a továbbiakban is hasonló lelkesedéssel végezzék a munkájukat. További jó munkát és kevés munkát kívánunk és köszönjük. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nagy László frakcióvezetőnek adom meg a szót.

2543 Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. nem frakcióvezető társam indukálta azt, hogy most felálljak és megköszönjem én is, hanem sokkal inkább az, hogy akkor, amikor az új rendszer felállt és a rendvédelmi szerveket egy nagyon komoly integráció mentén egybeszervezték, nagyon sokan féltek. Azt gondolom, hogy minden ilyen átszervezésnek az értékmérője az, hogy a lakosság mit tapasztal abból, amit éppen akár közvetlen, akár közvetett segítségnyújtásként biztosítanak számukra. Ebből a szempontból is azt kell, hogy mondjam, hogy a jelen esetben a tűzoltóság életében szerintem Nyíregyháza lakossága semmilyen változást nem tapasztalt, sem pozitív, sem negatív irányban. Tehát ebből a szempontból is azt kell, hogy mondjam, hogy az átszervezés nem értékelhető jobbnak sem, meg rosszabbnak sem, mint amilyen azelőtt volt. A munkavégzés minősége jó volt, és szerintem ez a legfontosabb kérdés, hogy a lakosság továbbra is elégedett és megelégedett azzal a biztonságérzettel, amit számára a tűzoltóság nyújtani tud és ehhez a munkához valóban Adorján Gusztáv szavaival csatlakozva csak a köszönetünket tudjuk hozzátenni. Minden nyíregyházi lakos érdekében továbbra is azt kívánjuk, hogy ugyanezzel a színvonallal, ugyanezzel az elszántsággal és lendülettel folytassák a munkájukat, mert valóban, hogy ha kevesebb lenne, akkor az lenne a jobb. Sajnos azért az élet kiszámíthatatlan és önökre mindig szűkség lesz. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Parancsnok úrnak adom meg a szót. Kozák Attila:(Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltóság parancsnoka) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Köszönjük szépen a biztató szavakat. Nagy László képviselő úrnak válaszolnék, hogy az integrációval kapcsolatosan azért változott, én azt gondolom, hogy pozitív irányban valamilyen szinten a mentők, tűzvédelem munkája. Egyrészt azért, mert március 3-án megalakult az önkéntes és köteles polgári védelem szervezete. Ami nagyban hozzá fog járulni egy esetleges árvízvédelmi felkészülésnél. Ugyanis különleges jogrendben, az Alaptörvényben benne van az, az 53. cikk szerint, hogy ha veszélyhelyzetet hirdet ki a Kormány, akkor már nem csak a hivatásos tűzoltóságra lehet számítani, hanem az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetekre. Azért valamikor ez nem volt szabályozva. Valamint azért a Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltó Parancsnokságnak a technikai eszközfejlesztése is bővült. Itt az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott hő kamerát azért beszereztük és azzal most már valószínűnek tartom, hogy az életvédelem az megnövekszik. Tehát az elsődleges beavatkozásnál remélem, hogy jobban és gyorsabban fogunk tudni beavatkozni, és nem titok ma már az sem, hogy kaptunk levelet arra, hogy heteken belül érkezik egy komoly eszköz, amely a mentő, tűzvédelemnél fog besegíteni a nyíregyházi polgároknak, illetve a tanyavilágba különleges gépjárművet fogunk kapni, vízszállítót, mert az oltóanyag biztosítása az mindennél fontosabb, amikor kiérkezzünk. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mindannyiunk biztonsága érdekében fontos, hogy a tűzoltóság jól dolgozzon, technikailag jó felszerelt legyen, ebben az évben a Borbányai Petőfi Iskola tűzeseténél szükségünk is volt erre. Köszönöm az ottani gyors szakmai munkát. Az év eleji átszervezéssel azt az

2544

együttműködést,

amit tapasztaltunk és nemcsak tűzesetekben, hanem egyéb esetben is, például nemsokára jön a mindenki karácsonyfája felállítása, ilyen esetekben is, vagy a mürepülő világbajnokságon, amely az év kiemeit rendezvénye volt. Tehát mindig számíthattunk a tűzoltóság szakmai, együttműködő, közreműködésére, amire a jövőben is szeretnénk számítani. Azzal, hogy természetesen a város is minden segítséget megad ahhoz, hogy a tűzoltóság a legjobb formában legyen. Köszőnőm szépen parancsnok úr, százados úr megjelenését, a beszámolót és további jó munkát kívánok önöknek, de még előtte szavazzunk a tájékoztató elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyülés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

KÖZGYÚLÉSÉNEK

271/2012. (X.18.) számú

határozata

a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltozásokból fakadó szervezeti és feladatrendszer módosulásáról, valamint a katasztrófavédelem által ez évben végzett munkáról szóló tájékoztatóról A

Közgyűlés

a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltozásokból falkadó szervezetil és feladatrendszer módosulásáról, valamint a katasztrófavédelem által ez évben végzett munká/iól szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Dr. Kovács Ferenc:(potgármester) Ezzel nyilvános ülésűnk utolsó napirendi pontjához érkeztünk. A zárt üllés előtt 20 perc szünetet rendelek el. (A zárt

ülésről

külön

jegyzőkönyv

készült.)

k.m.f.

j)v~ Dr. Kovács Ferenc polgármester

( Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése október 18-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve. Napirendek:

Recommend Documents