1113 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. május 27-én ülésének jegyzőkönyve
tartott nyílt
a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 95-122/2010. c./ rendeletei: 14-15/2010.
Napirend előtt: • •
Almássy Lászlóné részére „Bencs László” Arany Emlékérem átadása A Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft., mint az ország legeredményesebb sportiskolájának köszöntése Napirendek:
1./ Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 2./a. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok 2009. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadására („Ép testben ép lélek” Alapítvány, „Rászoruló Hallgatókért” Alapítvány, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítványa, EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány, „NYÍREGYHÁZA TEMETŐIÉRT” Közalapítvány) 2./b. Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának módosítására 2./c. Előterjesztés a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány alapító okiratának módosítására 2./d. Határozat-tervezet a Szabolcs-Szatmár-Beregért Alapítvány megszüntetéséről szóló 53/2010.(III.1.) számú határozat kiegészítésére 3./a Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2009. évi beszámolóinak elfogadására (Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft., Nyírsuli Nonprofit Kft., Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Kft., Nyíregyházi Ipari Park Kft., Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.) 3./b. Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 2010-2012. üzleti évekre vonatkozó marketing stratégiájának elfogadására
1114
3./c. Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. rulírozó forgóeszköz hitelének egy évvel történő megújítására és készfizető kezesség vállalására 3./d. Előterjesztés a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. részére tagi kölcsön nyújtására 3./e. Tájékoztató a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójáról és közhasznúsági jelentéséről 3./f. Tájékoztató a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójáról és közhasznúsági jelentéséről 3./g. Beszámoló a KIOP Monitoring Bizottságban végzett tevékenységről 4./ Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 5./ Előterjesztés a Nyírvidéki Kisvasút közlekedésének újraindítására és a helyi közlekedésbe történő integrálásának előkészítésére 6./ Előterjesztés a Nyíregyházi Városi Kártyaprogram és az ehhez kapcsolódó Nyíregyházi Városi Kártya bevezetési lehetőségére 7./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004.(VI.24.) KGY rendelet módosítására 8./a. Előterjesztés az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2009. évi teljesítéséről, a helyi közlekedésben jelentkező veszteségek rendezésének módjáról 8./b. Előterjesztés a Szabolcs Volán Zrt.-nek a Nyíregyháza város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállításra kötött közszolgáltatási szerződés 2009. évi teljesítésével összefüggő veszteségének kiegyenlítéséhez szükséges intézkedésekre
1115 9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi környezetvédelmikörnyezetgazdálkodási tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2010. évre vonatkozó terv jóváhagyására 10./ Előterjesztés a Szociális Gondozási Központ által, a TÁMOP-1.4.3- 10/2 „Innovatív kísérleti foglalkoztatási programok” komponens keretében benyújtandó pályázat támogatására 11./ Előterjesztés az európai területi együttműködési csoportosulás alapításában való részvételre (2. forduló) 12./ Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzéseinek éves statisztikai összegzéséről 13./ Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelet alapján benyújtott pályázatok elbírálására 14./ Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának megállapítására 15./ Előterjesztés a Nyíregyháza-Oros, Szállási úti hulladéklerakó depónia építéséhez szükséges önkormányzati tulajdonú területek elidegenítésére 16./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Szegfű utcán lévő önkormányzati tulajdonú 3169/1 hrsz-ú ingatlan és a magántulajdonban lévő 3168/4, a 3157, a 3158 hrsz-ú ingatlanok szabályozási szélességbe eső területek cseréjének jóváhagyásáról szóló 332/2008.(XI.24.) számú határozat visszavonására 17./ Előterjesztés a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 8/2001.(III.1.) KGY rendelet módosítására 18./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata könyvvizsgálójának megbízására 19./ Előterjesztés névjegyzéken kívüli bérlőkijelölésre 20./ Előterjesztés a Nyírsuli Nonprofit Kft, valamint a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondás tudomásul vételére és új felügyelő bizottsági tagok megválasztására Nyíregyháza, 2010. május 27. Csabai Lászlóné polgármester
1116
JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. május 27-én tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők
Hiányzott: Szabóné Dr. Csiszár (távolmaradását bejelentette)
Gabriella,
Turcsik
László,
képviselő
Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Grósz Péter, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Markovics Attila, Tasnádi János, Czikóné Ling Mária, Váradi István osztályvezetők, Veres István városi főépítész, Virók Csilla Hajnalka, Patóné Nagy Magdolna osztályvezető-helyettesek, Makrainé Csisztu Csilla környezetvédelmi referens, Ferenczi Angéla gazdasági társaságok ügyintéző, Bartha László Nyírsuli Kft. ügyvezetője, Bodnár János Nyírinfo Kft. ügyvezetője, Diczkó József Város-Kép és Ipari Park Kft. ügyvezetője, Gyöngyösi Szabolcs Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, Soós Csilla, Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. munkatársa, Gajdos László Állatpark Kft. ügyvezetője, Dombrády László Nyíregyházi Tűzoltóság vezetője, Igáncz László Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója, Danku Andor Szabolcs Volán Zrt. helyettes-vezetője, Tolnai Sándor Stellum Marketing Kft. projekt menedzsere, Gyebróczki János „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány elnöke, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Kovács Aladár Közbiztonsági Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Dr. Béres Józsefné jegyzőkönyvvezető, Bednárik Mónika Kelet-Magyarország munkatársa Csabai Lászlóné:(polgármester) Jó napot kívánok! Köszöntöm a képviselő-testület tagjait a kisebbségi és a részönkormányzatok megjelent képviselőit, a Hivatal dolgozóit, a sajtó képviselőit és minden kedves vendéget, aki itt van, és minden kedves városlakót, aki figyelmével megtisztel bennünket. Szokásunknak megfelelően a Közgyűlés napirendjeinek elfogadása előtt kedves kötelességünknek szeretnénk eleget tenni. A Városnap alkalmával Bencs László aranyérem átadására került volna sor, de akkor az érintett nem volt itthon, ezért ezt nem tudtuk átadni, tehát ezt az érmet szeretnénk átadni. Nagy László alpolgármester urat kérem, hogy olvassa el a nevet és a nacionáléját az illetőnek.
1117
Nagy László:(alpolgármester) Almási Lászlónénak javasoljuk átadni a Bencs László emlékérmet. Valika a határon túli magyarokért végzett munkájának az elismeréséül, illetve a csángó magyarokért végzett munkájának elismeréséért szeretnénk átadni a Bencs László emlékérmet. Hosszú éveken, évtizedeken keresztül szívén viseli a határon túl élő csángó magyaroknak a sorsát, ennek a munkának az elismerésért szeretnénk a Bencs emlékéremmel jutalmazni. A Sportiskolák Országos Szövetsége 2009. márciusában zárt pályázatot írt ki Magyarország legjobb sportiskolája illetve legjobb sportági sportiskolása címre. 19 intézmény összesen 27 pályázatot nyújtott be. Az elmúlt év eredménye alapján az 500 fő feletti egyesületi típusú sportiskolák közül a Nyírsuli volt a legjobb. Az erről szóló elismerést Budapesten a Magyar Sport Házában vehették át az egyesület képviselői. Az értékelésnél a diákolimpiai és szakági versenyek dobogós helyezéseit, valamint a korosztályos európai és világbajnokságon való részvételt pontozták. A Nyírsuliban egyébként 54 edző foglalkozik közel 1400 gyerekkel. Az utánpótlás nevelésben élenjáró sportegyesület augusztusban indítja a labdarugó és kosárlabda akadémiát, amivel még jobban megfelelhetnek ezen elvárásoknak. Ehhez a címhez, az év legeredményesebb sportiskolája címhez gratulálunk a Nyírsuli vezetésének, akik elhozták ezt a kupát, ezt vehetik át a Magyar Sportok Házában, és természetesen további jó munkát kívánunk valamennyi edzőnek és valamennyi diáknak, aki a Nyírsuli keretein belül is sportol, nagyon sok sportsikert kívánunk a későbbiekben is. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azzal a kiegészítéssel folytatnám, hogy a két ülés közötti napirendnél fogok tájékoztatást adni egy döntésemről a keleti elkerülő út témájával kapcsolatban. A bizottságok munkája alapján az a javaslatunk, hogy a városkártyára vonatkozó tárgyalás az első fordulós tárgyalás legyen, amikor arról születik döntés, hogy ezzel foglalkozzunk és arról szülessen döntés, hogy a következő közgyűlésre hozzuk ennek az anyagát vissza. Ezért mondom ezt előre, hogy a bizottsági javaslatok, a bizottsági vélemények gyakorlatilag ezt fogalmazták meg, hogy tárgyaljuk ezen az ülésen, de minden kérdésben ne hozzunk döntést. Kérdezem, hogy a napirendi pontokat illetően kíván-e valaki kérdést feltenni vagy javaslatot megfogalmazni? Amennyiben nem, kérem a tisztelt képviselőket, hogy akik elfogadják a közgyűlés napirendjére vonatkozó javaslatot, szíveskedjenek igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal elfogadta a napirendet. 1./napirend: Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Írásban kiadtuk a két közgyűlés közötti beszámolót, tájékoztatást az egyes fontosabb jogszabályokról és a tárgyalásokról a következő tájékoztatást szeretném adni. Április 27-én a KIOP monitoring bizottsági ülésén voltam Budapesten, ez gyakorlatilag lezárta a KIOP Monitoring Bizottságnak a munkáját, azt tudom mondani, hogy ez a pályázati rendszer 100%-ban felhasználásra került. Egyébként a napirendi pontok között egy beszámoló erről szól. Április 28-án Dévényi és Társa Gazdasági Társaság bemutatta az AGÓRA terveit,
1118 amikor továbbra is azt kértük, hogy a bemutatott tervhez képest valamivel költségtakarékosabb tervet tegyenek az asztalra. Ezen a napon volt a NYITÖT tanácsülése, amikor szociális kérdésekkel foglalkoztunk. Április 29-én központi ballagás volt a Városháza Krúdy Termében, a végzős diákok kis ajándékot kaptak és a Művészeti Ösztöndíj átadása a Városi Galériában. Április 30-án pénteken átadásra került a Zöldpiramis létesítmény és az Ócenárium az Állatparkban. Miniszterelnök úr adta át ezt a létesítményt vagy avatta ezt a létesítményt, és hát azt tudom mondani, hogy egyenlőre nagyon jó a látogatottság. Gajdos László lehet, hogy erről majd a múlt évi beszámolónál fog szólni. Május 1-jén szombaton átadásra került a Házasságkötő terem ezen a napon azonnal 12 házasság kötetett, és természetesen ezen a hétvégén lezajlott méltóságteljesen ünnepélyesen a ballagás. Május 2-án rendezték a Nyírségi vágtát. Egy nyíregyházi lovassal Demecser nyerte a Nyírségi vágtát, Gajdos Zsolt gratulálok neki a júniusi Nemzeti vágtán a fővárosban Suták Vanda húga Suták Csenge képviseli majd Nyíregyházát. Május 3-án hétfőn ingyenes melanoma szűrés volt a városházán és ezzel ennek a napnak a tiszteletére szerettük volna felhívni a városlakóknak a figyelmét erre a betegségre, ami egy szűréssel megelőzhető. Május 4-én Szent Flórián napja alkalmából tűzoltó napot rendeztek Nyíregyházán és hát a gyerekeknek volt különböző bemutató. Május 5-én szerdán Budapesten megrendezésre került Nyíregyháza-Beregszász kiállítás. Hiller István miniszter úr nyitotta meg. Remélem, hogy sok budapesti vagy Budapestre látogató látogatja meg a kiállítást. Május 6-án Megyei Védelmi bizottsági ülés volt annak az lett a döntése, hogy Nyíregyháza, Kőlaposon a mai nap és a holnapi nap katasztrófavédelmi gyakorlatot kell végezni mint ha Nyíregyházán földrengés lenne, úgy hogy ha ilyet hallottatok a televízióban, akkor ez egy gyakorlatnak a része. Május 9-én a győzelem napi ünnepség volt ez hangversennyel, koszorúzással méltóképpen ünnepeltünk sajnos elég kevesen voltak. Május 13-án a Cantemus Kórus hangversenyével vette kezdetét a városi rendezvénysorozat. Aminek több rendezvénye sikeres volt, és néhány rendezvényét elvitte az eső. Május 14-én a tirpák udvar nyílt a Kossuth téren. Bencs Kálmán teret avattunk, Tirpák földön című könyv jelent meg Mandabokorban, egy tartalmas anyagot sikerült összehozni. Május 19-én Regionális Távhő konferencia volt Nyíregyházán, illetve emléktáblát avattunk a Kossuth Gimnáziumban. 20-án Turisztikai Konferenciát tartottak és én Toller László temetésén vettem részt. Május 21-én nyugdíjas szervezeteket tartottak sport napot és Pécsi Ildikót köszöntöttem 70 éves születésnapja alkalmából Budapesten. 25-én lakossági fórumot tartottunk a Huszár lakótelepen mert a JABIL tiszaújvárosi vállalata azt ajánlotta, hogy Nyíregyházáról szívesen vinne 500 embert amennyiben megfelelnek a feltételeknek a tiszaújvárosi gyárnak. Ezenkívül szeretném elmondani, hogy sajnos megérkezett az a közbeszerzési döntés, amit nagyon úgy gondoltuk, hogy ez nem fog megjönni és nem így fog megjönni. Elutasították ezen az utolsó fordulón is a győztes pályázatunkat és ez azt jelenti, hogy két lehetőségünk van. Vagy perelünk, vagy új pályázatot írunk ki. Az a tiszteletteljes javaslatunk, hogy új pályázatot írunk ki és pereljünk, mert azok az indokok, amivel elutasították ezt a pályázatot, ezek példa nélküliek. Ilyen indok alapján nem láttunk közbeszerzési pályázatot elutasítva. Ennek a részleteiről később még szeretnék a képviselő-testület tagjainak bővebb tájékoztatást adni. Szeretnék arról is tájékoztatást adni, hogy a kollegák Békéscsabán és Szatmárnémetiben voltak és ezek a programok jól sikerültek. Nekem a kollegák azt írták, hogy a 12-es napirendi ponthoz tartozik a keleti elkerülő útnak a témája, akkor erről a döntésemről majd később fogok tájékoztatást adni. Ha
1119 valakinek kérdése van vagy jelentkezzen. Dr. Szilassy Géza
vélemény
nyilvánítást
szeretne
tenni,
akkor
Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Muszáj vagyok egy olyan dologról említést tenni, ami azt gondolom, hogy halaszthatatlan megoldást igényel. Lehet, hogy banális dolognak tűnik, de mégsem az. Bizonyos útjainkon, elsősorban a város kivezető útjain, ami részben tudva levő, hogy nem a város fenntartásában van és nem a város tulajdona, olyan mértékben megnövekedett a gyom, illetve a fű, hogy bizonyos helyeken a főutakra történő kihajtás már balesetveszélyes. Mind ez idáig éveken keresztül a Városüzemeltetési Kht. nagyon gondosan gondozta ezt a területet, nyírta a füvet ameddig csak bírta és a számlát benyújtotta természetesen az állami vállalatnak. Vagy fizetett vagy nem fizetett. Most úgy néz ki, hogy az a Közútkezelő, mint állami vállalat valószínűleg olyan helyzetben van, hogy nem tud fizetni. Így aztán a Városüzemeltetési Kft. teljesen joggal azt mondja, hogy nem az ő feladata, hogy megoldja ezt a problémát, így aztán a két szék között ülünk a pad alatt, azt szokták mondani és várjuk a megoldást, várjuk azt, hogy valami olyan baleset fog esetleg történni, ami aztán komolyan felhívja rá a figyelmet, hogy ez most már tűrhetetlen. Kérem polgármester asszonyt, hogy próbáljon ebben valamilyen megoldást találni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Palicz György, Vinnai Győző és Lengyel Károly, nálam a sorrend, ebben a sorrendben adok szót. Palicz György: (képviselő) Ezen a héten kedden Marinka Viktor képviselőtársammal szerettünk volna az irodán a panelprogrammal kapcsolatos információkhoz, adatokhoz jutni, be is mentünk a megfelelő helyre, ahol azt a választ kaptuk, hogy nem kaphatunk semmit, csak a főnökség engedélyével. Szeretném kérdezni a jegyző urat, hogy mutasson olyan törvényi helyet, ami erről rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselők valamilyen önkormányzati irathoz nem juthatnak hozzá, csak úgymond a főnökség engedélyével. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Szeretnék feltenni két kérdést a szennyvízzel kapcsolatban. Hiszen itt ennél a napirendnél Polgármester asszony adott egy tájékoztatást, hogy új eljárásra kerül sor a jelen állás szerint és talán pereskedés is előfordulhat. Az egyik kérdésem ebből következik, amit ön elmondott, hogy mikor ad tájékoztatást a képviselő-testület tagjainak? Arra emlékszem, hogy a képviselőtestület ebben a kérdésben nem dönt, de többször elém került ez a közbeszerzési folyamat idején. A másik pedig amit az újságban olvastam és teljesen megértem a városlakók lelkiállapotát, hiszen itt 8000 bekötésről van szól. Ez szerény számítások szerint is 15-20 ezer embert érint, akik nehezményezik azt, hogy hosszú idő óta fizetik a hozzájárulást, mellette el kell szállítani a szennyvizet a szippantós kocsikkal. Ráadásul ugye bűntető elv érvényesül, ennek az összegét, a költségét a testület megemelte, hiszen én magam is emlékszem hogy jelentős áremelés volt. Ebben az újságcikkben, ezért kértem szót, valamilyen kompenzációról is szó volt, Mikó Dániel nyilatkozta, ami üdvözlendő, de ennek a részleteiről jó lenne, ha tudnánk valamit, vagy egyeztetnénk, mert már olvastam az újságban, hogy a következő közgyűlésre ezt be akarja hozni az előterjesztő. És még egy dolog, hogy sok embert érint, türelmetlenek az emberek, csalódottak az emberek. Sokat kell fizetniük, kettőt kell fizetniük és ráadásul azt is szóvá teszik, mondhatni nemcsak nekem, hanem majdnem minden önkormányzati képviselőnek pártállástól függetlenül, hogy az
1120 utakkal mi lesz? Borbányán meg tudom erősíteni, amit Szilassy Géza mondott, több fórumot tartva, akár spontán találkozunk a városlakókkal, akik tényleg nagyon hevesen azt mondják, hogy az ember nehezen tudja azt mondani, hogy a szennyvíz után állítják helyre az utakat. Logikus, hogy természetesen akkor állítjuk helyre az utakat és akkor történik meg az aszfaltozás és egyébként az utjaink állapota mint egyéni országgyűlési képviselő mondom, fogadóórán megkerestek, hogy a Simai útnál lévő nagykörút amit mind a mai napig nem sikerült bezárni, ott az Almatároló előtt a Simai útnál borzalmas, főúthoz méltatlan viszonyok vannak egy nagyon rövid szakaszon. Tudom, hogy ez állami kezelésben lévő út, de itt az önkormányzatnak lépni kell, akár én magam is kezdeményezni fogom, hogy azt a kis szakaszt meg kell csinálni, mert a múltkor egy olyan eseményre lettem figyelmes Nyíregyházán amelyre eddig még nem és ezt tényként el kell, hogy mondjam. Egy autónak kitört a kereke, nem ezen a szakaszon, a körút egy másik pontján. Most szerencsére aszfaltoznak, vagy legalábbis foltozzák a körutat, úgy hogy erre oda kellene figyelni mindenképpen. Köszönöm szépen. Lengyel Károly:(képviselő) Gratulálok, gratulálni szeretnék a szennyvízprogramban érintett minden kivitelezőnek, innen szeretnék gratulálni a közbeszerzési jog alkotóinak, innen szeretnék gratulálni a közbeszerzési döntőbizottság tagjainak, és további minden pénzsóvár, haszonleső résztvevőnek ennek a dicstelen programnak. Azt gondolom, hogy ez minden negatív méltatást megér. Évek óta várják a körzetünkbe lévő emberek azt, hogy a szennyvízprogram végrehajtásra kerüljön, és ugye itt nemcsak arról van szó, hogy több ezer embernek a csatornázása, hanem itt 30-40 éve kátyúzott és toldozott, foldozott utak infrastrukturális helyreállításáról is szó van és azt gondolom hogy ezek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Úgy hogy én ebben a helyzetben tisztelettel kérem a közgyűlést és fogom is javasolni a megfelelő fórumokon az autópálya építésével tönkretett Alsóbaduri út és a Butykasori utaknak a teljes rehabilitációját. Olyan út rehabilitációkat, amelyek azért maradtak el 4 éven keresztül a körzetekben és különösen az én körzetemben, mert vártuk azt, hogy mikor jön a szennyvízprogram és mikor lehet utána az utakat rehabilitálni, ha ennek a megvalósulása ködbe vész, akkor gyakorlatilag ezekkel az utakkal valamit kezdeni kell. Néhány útnak a teljes rehabilitációja pedig nem tűr halasztást. És ha már itt járok szeretném még egy különleges helyzetre felhívni a figyelmet. Az én körzetemben legalább egy olyan terület van, pld. a Butykasor, a Nagykállói út, amit a Magyar Közút Nyírbátori kirendeltsége tart rendben. De nekik Nyíregyháza külterülete a legtávolabb eső a tevékenységtől, a legtávolabb eső hely. Jelen pillanatban az én körzetem ezen részeiben május végén, június elején akkora kátyúk vannak, hogy belefeküdhetne nyugodtan akár én is vagy a kutyám és nem látszana ki belőle. A magam részéről rövid időn belül azt fogom tervezni, hogy kivonulunk és virágokat fogunk ültetni ezekbe a kátyúkba és ezek után pedig lehet kerülgetni ezt az utóknak és teherautóknak. Dévényi József:(képviselő) Arra szeretnék választ kapni, hogy van itt egy kiosztós anyag és ez a 2. oldalas lap logikailag nem kapcsolódik egymáshoz, ez a két oldal. Feltételezem, hogy egyik, ez az ügyvédi irodás ez része a szennyvizes ügyletnek, esetleg ennek a pernek, ha ez így van, akkor az lenne a kérésem, hogy ha kiírjuk újra a közbeszerzést, az nagy valószínűséggel hamarabb le fog zárulni mint a per, és el fog indulni, lesz nyertese és le fogunk szerződni és be fog indulni. Akkor tulajdonképpen mit perelünk illetve logikailag hogy illik ebbe az egész dologba a sikerdíj? Milyen sikerről fogunk tudni beszélni a perben?
1121
Jeszenszki András:(képviselő) Az előző közgyűlésünkön Szabóné dr. Csiszár Gabriella képviselőtársunk fel tett néhány kérdést a Jósa András Oktató Kórházzal kapcsolatosan, ő most nem tud itt lenni a közgyűlésen, éppen ezért szeretném megkérdezni és feleleveníteni ezeket a kérdéseket, szeretnénk ezekre választ kapni és én is ezért kértem szót. Az első kérdés az volt, amit képviselő asszony feltett, hogy egy nagy beruházás indul majd a kórház területén ugyanakkor azokat a híreket halljuk, hogy a tervezés befejezése előtt elvették ennek a tervezési munkának a folyamatát az azt végző cégtől és így, ebben a helyzetben akkor mi lesz a fejlesztésnek a sorsa? A következő kérdés, ami logikusan adódik, hogy hónapok óta húzódik már a beszámolónak a kérdése. Hiszen itt, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésében is szeretnénk megtárgyalni a kórháznak a beszámolóját. Kérdés az lenne, hogy ennek a beszámolónak az elhalasztására miért került ismét sor? Vajon miért nem tárgyalunk a kórház beszámolójáról? És az utolsó kérdés, ami szintén a kórház dolgozóit és a városlakókat is érdekli, hogy vajon igaz-e, hogy a vezetők végkielégítése több mint 10 millió forintot vett igénybe, pedig közben ott maradtak a kórházban és továbbra is ott dolgoznak és emellett a kórház dolgozói nem kaptak végkielégítést. Sőt, a vezetők végkielégítése mellett nem hogy végkielégítést nem kaptak, állítólag még keresetcsökkenésük is volt. Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni, ami az elmúlt közgyűlésen is elhangzott. Köszönöm szépen. Márföldi István:(képviselő) Magam részéről nem feltételezem azt, hogy a város vezetése nincs tisztában Nyíregyháza város csapadékvíz elvezetésével és annak problémáival. Csupán azért kértem szót, mert nyomatékosítani szeretném azt, hogy valóban érzékeljük, hogy milyen áldatlan állapotok vannak ma Nyíregyházán csapadékelvezetés ügyében. Olyan környezetben mint Borbánya, de különösen a Kistelekiszőlő. Tisztában vagyok azzal is, hogy ilyen esős idő, ami most van, gyakorlatilag ritkán van vagy ritkán volt. Ettől függetlenül a gondok, a problémák most ilyenkor jeleznek igazán és jelzik azt, hogy milyen nagy gond van. Nem sajnáltatni akarom magam, de éjjel-nappal csörgött a telefonom, az egyik helyről azért, mert a pincéje ment tele, a másiknak a lakásába folyt be a víz. De gyakorlatilag szinte olyan utcája nincs Kistelekiszőlőnek, ahol ez ne fordult volna elő, ez több helyen ne fordult volna elő több alkalommal, naponta több alkalommal. Én azt hiszem, hogy a Városüzemeltetési Kht. illetékes szakemberei önmagában is unták már a dolgot, az én telefonjaimmal meg különösen nem volt se estéjük se nappaluk se éjszakájuk. Amire én még felhívom erre a figyelmet, azért is indokolt mert, ha vissza tetszenek rá emlékezni az elmúlt évben sikerült úgy a Malomkert mint a Kistelekiszőlő egy részére vonatkozóan legalább a szándékot belevittük a költségvetésbe sajnos ez erre az évre még a szándék is elmaradt. Az idei költségvetésből már úgy a Palánta utca környékének, mint a Malomkert csapadékvíz elvezetési problémáinak a megoldása kimaradt. Én tisztelettel kérném a városvezetést, hogy ne feledkezzen meg sem Nyíregyháza, sem a 18-as számú választókörzet, tehát Malomkert, Kistelekiszőlő csapadékvíz, komoly csapadékvíz elvezetési problémáinak a megoldásáról. És a lakosságnak olyan formában történő megóvásáról, hogy az értékeit a csapadékvíz ne tegye tönkre. Ugyanis, ahogy telik az idő, úgy lesz nagyobb ez a gond. Hiszen egyre több lakás épül, az utcára szorul a víz, minden víz nem tud kitérni oldalra és így a probléma azokon a helyeken ahol völgyes rész van, ott gyakorlatilag befolyik a lakásokba és ez nagy gondot okoz a lakosságnak. Köszönöm szépen.
1122 Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen. Sajnálom, hogy nem az eredeti forgatókönyv szerint ment az ülés, és nem azzal indult, amiről engem Polgármester asszony tájékoztatott, hogy ő szól a közbeszerzésről és azt követően szót ad nekem a tekintetben, hogy vázoljam a jelenlegi helyzetet. Azokról a dolgokról beszéljek, amit már részben a sajtóban, részben tegnap a Nyíregyházi TV-ben tegnap a társulat küldöttgyűlésén és az azt megelőző egyeztetéseken már több fórumon elmondtam. Amikor szembesültem a közbeszerzési eljárás eredményével, akkor azt a kérdést tettem fel magamnak, amit nem volt nehéz megválaszolni, hogy kiket sért és kiket hoz hátrányos helyzetbe ez a döntés. Két csoportot jól el lehet különíteni, az egyik csoport az a nyíregyházi lakos, aki ezen a területen lakik és várja a szennyvízcsatorna építést, valamint az a párszáz ember, aki dolgozhatott volna ezen a programon és nem jutott munkához. Nyilvánvalóan én az utóbbit nem tudom megoldani, az első kérdésre próbáltam választ találni, és a válaszom a következő volt. A különböző egyeztetéseken 5 csokorba lehet szedni amit a lakosság ezzel a programmal kapcsolatban, ennek az elhúzódásával felvetett. Az egyik problémaként azt vetik fel, hogy 2005 ősze óta fizetik a törlesztő részleteket, akik lakástakarék pénztári szerződést kötöttek. És kvázi ezért nem kapnak semmit. A másik kérdéskör az, hogy ha már kész lehetne a csatorna, akkor nekik a csatornaszolgáltatásért 250 forintot kellene fizetni köbméterenként. És mivel ez a program az önhibájukon kívül nem valósult meg, hiszen ők nem vétkeztek semmit, nem mulasztottak semmit, ezért továbbra is 1562 forintot kell köbméterenként fizetni a szennyvíz elszállításáért és nem is tudják, hogy meddig kell ezt az állapot fenntartani. A harmadik témakör az utak állapota. Nyilvánvalóan az utak fenntartója a lehető legminimálisabb ráfordítással tartja fen ezeket az utakat. Hiszen ha most komoly pénzeket költene rá, és 3-4, akármennyi hónap múlva újjáépítjük, akkor ugyanúgy kritikát kapna, hogy nem megfelelő állapotban vannak az utak. Ezt mind a hármat Vinnai Győző képviselőtársam felsorolta, én még kettővel szeretném kiegészíteni. Az egyik az, hogy többen terveznek ezen a területen építkezni. És úgy tervezték az építkezést, hogy 2008. vége és 2009-ben lesz szennyvízcsatorna a telkük előtt, hiszen fizetik a részleteket is, ezért nyilvánvalóan nekik kell azt a szennyvízgyűjtőt megépíteni, ami a csatorna kiépítése után feleslegessé válhat. És egy ötödikkel szeretném kiegészíteni ami nem hangzott el, hogy a program elhúzódása hátráltatja az állami útfelújítási, valamint a buszöböl építési programot is, hiszen célszerűen először a csatornát kell letenni és utána valósítható meg a beruházás. Ebből kettőre találtam én megoldást és ezt vázoltam fel már nagyon sok fórumon. Az a javaslatom, hogy azon a területen, ahol ez a beruházás megvalósul, a szippantó szolgáltatásért, a folyékony hulladék szállításért köbméterenként ugyanannyit keljen fizetni, mint a csatornaszolgáltatásért. Tehát 250 forintért vigyük el köbméterét a szennyvíznek. Nyilvánvalóan a tényleges bekerülési költség és a 250 között van 1300 forint köbméterenként, nyilvánvalóan ha ezt a döntést meg kívánjunk hozni, akkor ennek a költségvetési fedezetét biztosítani kell. Ezért kell közgyűlés elé hozni, június 28-án tervezem ezt az előterjesztést beterjeszteni a közgyűlés elé. Fedezetét is megtaláltuk, hiszen mi terveztünk ennek a beruházáshoz felveendő hitelnek a kamatterheivel és a durva számítások szerint a kamat mértéke vagy a kamat megtakarítás az körül-belül egyensúlyban van azzal, ami támogatást itt ezen a területen ki kell fizetni. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos 1-2 dolgot pontosítani még. Az egyik, a fogyasztónak semmi további teendője nem lesz, mert a szolgáltatást mint a közszolgáltatást egy vállalkozás végzi a városban, mi átadunk egy kedvezményezett listát neki, aki ezen a listán van, ott 250 forintot fog számlázni, aki nincs rajta, az 1562 forintot. Erre a listára azok kerülhetnek rá, akik megkötötték a
1123 lakástakarékossági pénztári szerződést, és hangsúlyozom, hogy rendszeresen fizetnek. Nyilvánvalóan akinek elmaradása van a havi fizetésben, annak pótolni kell a lemaradását, és ahogy a lemaradást pótolta, a hátralékát megfizette, akkor nyilvánvalóan azonnal felkerülhet erre a listára. Fogja segíteni a programot az is, hogy akik eddig nem vettek tudomást erről a beruházásról és nem léptek be a társulatba, nyilvánvalóan akkor őket is ösztönözni fogja ez a kedvezmény. Az időtartamát én nem határozom meg 1 évben, meg 1,5 évben, meg 8 hónapban, mert nem tudom meghatározni. Én azt mondom, hogy ezt a kedvezményes szolgáltatást addig kell biztosítani ezen a területen, ameddig kiépül a csatorna és a csatorna üzembe helyezését követő 30 napig. Ami azt jelenti, hogy mindenkinek 30 nap áll rendelkezésre, hogy a kiépülő csatornára rácsatlakozzon. Utána, amikor ezt nem teszi meg, akkor nyilvánvalóan ettől a támogatástól el fog esni, hiszen azért csináljuk a beruházást és vállaltuk is, hogy a bekötési százalékot biztosítani fogjuk. Tehát tulajdonképpen így néz ki a rendszer, hogy akik saját hibájukból nem vehetik igénybe a csatornaszolgáltatást mert rajtuk kívül álló okból nem sikerült kiépíteni, ugyanakkora áron kapják meg ezt a szolgáltatást mintha kiépült volna a csatorna. Nyilvánvalóan erről értesíteni kell az érintetteket. Ezért kértem Polgármester asszonyt, hogy előzetesen hasznosabb lenne tájékoztatást adni erről az elképzelésről. Márföldi úrnak egyébként ezt, mivel együtt mentünk Szatmárnémetibe, én már korábban elmondtam. Mivel ezt szolgáltatást június 1-től be kívánjuk vezetni, 3 nap áll rendelkezésre, hogy mindent megszervezzünk, nyilván előre kell dolgozni, ha júniusban a közgyűlésnek meg van a támogatása, akkor július 1-jén indulhat a rendszer. Addig én minden fórumon híresztelni fogom úgy, hogy ilyen javaslattal élek a közgyűlés felé. Egyébként a társulat küldöttgyűlése egyhangúlag támogatta ezt az elképzelést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Két dologgal szeretném kiegészíteni. Az egyik az, hogy a döntőbizottság teljes anyagát a közgyűlési anyaghoz mellékeltük. Ha valaki kíváncsi rá, hogy az elutasítás miért történt, akkor belelát ebbe az anyagba, nemcsak a képviselő-testület tagjai, hanem a városlakók is, hiszen a közgyűlés anyaga az teljesen nyilvános. Én csak ennek egy részét szeretném elolvasni. A döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat az első rész tekintetében ellentmondást foglal magában, a műszaki ütemterv 2.9.8, 310 tételében megadott adatok a következőek. Egyértelműen azt tartalmazza az ajánlat, hogy 1 napos csatornaépítés munkaszüneti napra eset. Ehhez képest a 621 oldalon nyilatkozza az ajánlattevő, hogy ő munkaszüneti napon nem dolgozik. A döntőbizottság jogi álláspontja szerint ez ellentmondás, az ajánlat módosítás nélkül nem feloldható. Az ajánlat módosítását pedig tiltja az ajánlati kötöttség. Az ajánlat nem hitelhiányos, így a hiánypótlásnak helye nincs. Ez a róka fogta csuka, tehát én azért mondtam, hogy azt fogom javasolni, hogy az új eljárással egyidejűleg pereljük is be a döntőbizottságot. Abban a reményben, hogy ha a bíróság hajlandó soronkívüliséget alkalmazni, amit az önkormányzat kérhet, akkor előfordulhat az a szituáció, hogy a bíróság hamarabb dönt, mint ahogyan a következő közbeszerzési eljárás lefolytatódik. Ez persze kockázattal jár, hiszen a kockázat azt jelenti, hogy van egy ügyvédi költség és van egy eljárási költség ha elveszítjük a bírósági eljárást. Többekkel tárgyaltam ebben a dologban, számunkra, akik ebben a kérdésben talán egy kicsit több információval rendelkezünk mint a többség, ilyen jellegű 1 nap eltérés egy 300 oldalas ajánlattételbe nem lehet elutasítási indok. Nem beszélve arról, hogy a közösségi érdek semmibe vétele történt a közbeszerzési döntőbizottság részéről ebben a dologban. És ugye az egészben az a pláne, hogy nem életszerű a dolog,
1124 mert ez az időpont ez a múlt év október 23-át jelenti, ami már elmúlt. Tehát erre az időszakra ennek nincsen már létjogosultsága. Tehát egy múlt évi dolog miatt utasítja el. És közben mondja, hogy nem lehet módosítani, mert módosítási lehetőség nincs. Tehát én azt gondolom, hogy vagy a törvény nagyon rossz, vagy a törvény alkalmazása rossz a döntőbizottság részéről. Ennyit szeretnék a szennyvízhez mondani és mi támogatjuk Mikó Dánielnek a javaslatát. Azt fogom kérni mindenkitől, hogy támogassa és csak azért tud a jövő havi közgyűlésre jönni, mert átcsoportosítás a jövő hónapba fog jönni. Erre a hónapra nem terveztünk átcsoportosítást, nyilván a fedezetet meg kell teremteni a kamat terhére, és akkor egyidejűleg a költségvetés módosítása és a szabályzat egyidejűleg kerülhet a képviselő-testület elé. És akkor megpróbálok sorba menni. Panelprogram. Adom a szót Főjegyző úrnak, de én is fogok hozzátenni két mondatot. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Osztályvezető asszonnyal beszéltem, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője nem tud az esetről. Mindenesetre nem kételkedem ennek megtörténtjében és ha megtörtént, akkor az végtelenül sajnálatos. Még egyszer mondom elnézést kérek, ilyen nem történhet meg, hiszen a képviselőnek minden érdemi és ügyviteli segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a munkáját végezhesse. Bízom benne, hogy egyedi esetről van szó. Természetesen konkrétan meg fogom vizsgálni ezt az ügyet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagyon sajnálom, hogy Palicz György úr nem tudja, hogy mondjuk egy alpolgármesternek, egy jegyzőnek, vagy az irodavezetőnek hol van a szobája, mert csak 2 percébe került volna, hogy jelzi ezt a problémát és nem kell a képviselő-testület elé jönni és várni a képviselő-testület üléseit, mint ahogy sok más képviselő megteszi, hogy a vezetéssel felveszi a kapcsolatot. Sajnálom, hogy önnek erre ideje vagy készsége, vagy ingerenciája nincsen. Vinnai Győző képviselő úr kérdésére, azt hiszem, hogy a szennyvíz témában részletesen válaszoltunk, de még egyszer szeretném elmondani, hogy a közbeszerzési döntőbizottság teljes anyaga a képviselő-testület napirendjei között szerepel, a két ülés közötti napirendek között. A Simai úti nagykörútnak a javítása az megtörtént az elmúlt napokban. Tehát valószínű, hogy képviselő úr azóta nem volt ott, de szeretném mondani, hogy az a kis szakasz a városnak a szakasza. Tehát az nem a közútnak a szakasza és ha végre eldől, hogy mi lesz a kisvasútnak a sorsa, akkor újra elő lehet venni a nagykörút lezárásának a kérdését. Lengyel Károly úr kérdésére, vagy felvetésére csak részben tudok válaszolni. Hiszen a szennyvíz témát azt eléggé kielemeztük. Őszintén szólva nekem a legnagyobb problémám az, hogy az utolsó reklamáció és az utolsó fellebbezés az egy olyan vállalkozó részéről született, akinek már semmi érdeke nincs, aki már ki volt zárva. Tehát neki ebből semmi haszna nem történt. Ez körül-belül az a magyar tulajdonság, hogy ha én nem vagyok sikeres, akkor ne legyen más se sikeres. Számomra ez elfogadhatatlan magatartás, én nem tudok mást mondani. Ami pedig az utak rehabilitációját illeti nyilván, hogy kátyúzást fogunk folytatni. Én eléggé jól ismerem mind a két utat. Én egészen biztos, hogy a teljes felújítást a szennyvíz előtt nem fogom megszavazni, bármennyire is szimpátiámat szeretném kifejezni képviselő úrral, de azt gondolom, hogy nem vagyunk annyira gazdagok, hogy ezt megengedhetnénk magunknak. Csapadékvíz elvezetés témájában Márföldi képviselő úr kért szót. Én magam két alkalommal, egyszer a gazdasági társaság vezetőjével, egyszer pedig a férjemmel végig jártam a területet és magam is megtapasztaltam és két dologról szeretnénk szólni. Az egyik az, hogy nagyon hasznos volt az a munka, amit tavaly a csatornák
1125 kitisztítása érdekében a cég folytatott. Mert azt jelenti, hogy nagyon sok helyen, ahol a korábbi években nagyon komoly probléma volt, az idén a nagyon nagy csapadék mennyiség ellenére nem volt gond. És ez nagyon fontos és azt gondolom, hogy ez elismerést érdemel. Hiszen ha valaki most akármelyik főfolyást megnézi, akkor azt lehet mondani, hogy szinte mindegyik tökéletesen ki van tisztítva. Nyilván ezt a karbantartást folyamatosan fent kell tartani. A másik, amit megtapasztaltunk és azt gondolom, hogy ez már a következő közgyűlésre fog esni, hogy a városlakók abszolút semmibe veszik azt a kötelezettségüket, hogy a csapadékvizet a saját területükön kell elszikkasztani. Olyan borzasztó dolgokat tapasztaltunk, hogy a fél udvar van lebetonozva, direkt a ház háta mögé teszik a garázst és a parkolót és ezért díszburkolat van a ház előtt és a ház mögött és betemetik az árkokat és ezzel ők maguk ugyan megszabadulnak a csapadékvíztől, de elöntik a szomszédot a csapadékvízzel. Tehát én azt gondolom, hogy most a nyáron most már nem fogjuk tudni végig csinálni a szabadság miatt, de szeptemberben a hivatalnak lépésrőllépésre, háztól-házig el kell indulni és be kell hajtani az emberektől, hogy a csapadékelvezetés ez az ő dolguk, ezt nekik meg kell oldani a saját és a szomszédjaik érdekében. Vannak olyan helyek, ahol ezt nem lehet megcsinálni. Én azt kértem az iroda dolgozóitól és Freidinger Renátával ebben fogunk még tárgyalni és a gazdasági társaságok vezetőivel beszéltünk róla és próbáltuk megnézni, hogy hol lehet ezt a megoldást megcsinálni, hogy ahol lehet, ott veszünk be nem épített telket, ahova a vízelvezetést meg lehet oldani. Mert egyébként nincs más út. Borbányán és Kistelekiszőlőben a lejtős domborzati viszonyok miatt vagyonba kerül a csapadékvíz elvezetése, de nem csak az, hogy vagyonba kerül, egyszerűen nincs hely és ez már a kerítés áttételével nem oldható meg, mert nem kerítést kellene átenni, hanem házat kellene bontani. Arra meg el nem tudom képzelni, hogy a képviselő-testület pénzt fog fordítani, mert ennyi pénz egészen biztos, hogy a világon nincsen. Tehát el fogunk indulni azokon a kritikus helyeken, ilyet tudunk mondani, körül-belül legalább 10 ilyen hely van, 10 ilyen utca, még lehet, hogy valamivel több is, hogy ahol van ilyen terület és láttunk olyat, ahol van. Olyan is van, ahol önkormányzati a terület. Olyan is van ahol magánterület, és megpróbáljuk megvenni és oda a csapadékvizet mintegy tárolóba elvezetni. Nyilvánvalóan ezt műszakilag meg kell nézni, hogy a dolog megoldható-e. Én azt kérem, hogy ezzel júniusi közgyűlésre ha kész vagyunk, akkorára hozzuk vissza, ha nem, akkor legkésőbb augusztusra mindenképpen egy ilyen anyag kerüljön vissza a testület elé. Sajnos a két csapadékvizes pályázatunk nem lesz eredményes azért, mert mi nem vagyunk a sérülékeny bázison és olyan mértékig azt preferálják a pályázatban, meg a hátrányos helyzetű térségeken, hogy egyszerűen nem tudunk annyi pontot összeszedni. A költségvetés átcsoportosításánál meg kell nézni, hogy a pályázat saját erejére fordítandó összegből tudunk-e valamit csinálni. Nyilván ezt is vizsgálják most. Jeszenszki András a kórház témájára kérdezett rám. A következőt szeretném mondani. Nem vagyok teljesen tájékozott a kórház ügyében, csak néhány információt szeretnék mondani. Az irányító hatóság véleménye az volt, hogy a kórház pályázata egy rosszul előkészített pályázat volt. Azt mondták, ha nincsen olyan erős lobbi a kórház témájában az országgyűlési képviselők részéről, akkor kétséges lett volna ennek a kórháznak a befogadása, mint támogatott program. Ez üt most vissza, amikor új terveket kell csinálni és ezért áll a kórháznak a beruházása. Ez az információm, ami azt jelenti, hogy a korábbi tervezővel felbontották a szerződést, és most új tervező van. Na most, hogy ezt, hogy lehet kezelni mondjuk egy közbeszerzésnél, egy pályázatnál, ezt én nehezen tudom elképzelni. Ez bizonyára egy olyan eset, ami majd a jogi esetek kategóriájában meg fog jeleni
1126 mintegy különlegesség és érdekesség. Arra vonatkozott az önkérdése, hogy miért nem került a kórház témája a közgyűlés elé? Mi ugye márciusra kértük, akkor Kiss Zoltán vezérigazgatónak az volt a kérése, hogy csak akkor kerüljön ide, amikor a megye már tárgyalta. A megye tárgyalta volna májusban a múlt heti közgyűlésén, de mivel írásban nem adták ki az anyagot, ezért a közgyűlés nem tárgyalta ezt a témát. Ezért valószínű, hogy a megyei közgyűlés is később fogja tárgyalni és mi is kértük újra, én szeretném, ha júniusban napirendre kerülne. Ami a vezetőknek a végkielégítését illeti itt egy nagyon érdekes választ kaptunk, én azt az utat jártam, amit úgy gondolom, hogy járni kell ebben ügyben. A felügyelő bizottság egyik tagjához fordultam, és kértem, hogy mint felügyelő bizottsági tag nézzen utána ennek a dolognak. Na most egy furcsa jogértelmezést adott Kiss Zoltán vezérigazgató úr, ez a Sóstó témájában nagyon érdekes helyzetet teremt. Mert ő azt mondja, hogy a felügyelő bizottság tagjai egyénileg nem járhatnak el a gazdasági társaság ügyeiben, csak a felügyelő bizottság mint testületeként. Ezért természetesen nem adja ki ezt az információt. És akkor én megkérdeztem, hogy vajon ha ez a jogi helyzet, akkor Palicz György vagy Marinka Viktor és Vinnai Győző milyen alapon kutakodtak a Sóstó témájában egyénileg és nem felügyelő bizottsági tagonként? Vagy akkor ez úgy van, hogy egy fideszes képviselő akar kutakodni egy gazdasági társaságnál akkor ez jogszerű, amikor egy nem fideszes akar egy másik gazdasági társaságnál felügyelő bizottsági tagként információt kérni, akkor pedig ez nem jogszerű? Ezt én meg fogom írni most már nem a felügyelő bizottsági tagon keresztül a vezérigazgató úrnak, hogy magyarázza meg nekem ezt a jogi helyzetet, mert nem értem. Egyébként csak szeretném mondani, hogy a gazdasági társaságok bérezésére, jövedelmezésére vonatkozó minden anyag, egy kormánydöntés értelmében január 1-től az interneten kell, hogy megjelenjen és én megnéztem a mienket, a mi valamennyi gazdasági társaságnak a jövedelme és a kiegészítő jövedelme rajta van az interneten. A megyei önkormányzat elfelejtette rátenni, vagy lehet, hogy én nem jól használom az internetet, de ez a fajta járandóság nincsen rajta az interneten. Úgy, hogy én ezt tudom ebben mondani, nem tudok választ adni Csiszár Gabriella kérdésére. Újabb kérdések fogalmazódtak meg és akkor adom tovább a szót. Hajzer László, Fesztóry Sándor és Palicz György. Dr. Hajzer László:(képviselő) Én csak egészen röviden, miután kiosztásra került itt egy anyag, amiről már említést tett azt hiszem valamely hozzászóló és a Polgármester asszony is. Egy ilyen kétoldalas anyag, ahol az egyik oldalon nincs köze igazán a másik oldalhoz. A másik oldallal kapcsolatban Dévényi József tett fel kérdést, de igaziból nem kaptunk rá választ. Engem összesen annyi zavar benne és azért kérdezek és mondom el a véleményemet, mert amiről nem tudok, azért nem vagyok felelős, de amiről tudok és amit kiosztanak azért már felelős vagyok, vagy legalábbis kötelességem benne megszólalni. Ugye itt a közbeszerzési döntő bizottságnak az ominózus határozatával szemben a Polgármester asszony mondta, hogy közigazgatási pert kezdeményez az önkormányzat. Rajta van az interneten, meg lehet nézni, mindenki kifejtheti az álláspontját, és mindenkinek meg lehet a véleménye, magam a per kezdeményezésével egyetértek. Amivel nem értek egyet az a Prekub Ügyvédi iroda levele, nekem kiváló barátom, semmi bajom nincs vele, de ugye fogalmilag kizárt az, hogy egy ilyen ajánlatot elfogadjunk. Márpedig ha kiosztották, akkor azért osztották ki, mert azt akarják, hogy döntsünk róla vagy vegyük tudomásul vagy nyilvánítsunk véleményt. Igen, ha tájékoztató. Azt szeretném mondani, most ezt Freidinger Renáta is megerősítheti akár, itt közigazgatási perről van szó. Közigazgatási per az más, mint a polgári per. Államigazgatási jogkörben
1127 eljárva hozta ezt a határozatot a közbeszerzési döntőbizottság. Na most az ellen indított el, helyesen írja Prekub úr az egy közigazgatási perben. A közigazgatási perben pedig a sikerdíj sokaknak kizárt az én olvasatomban. Abban csak vagy elutasítja a keresetet, vagy helyben hagyja vagy hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja. De az fogalmilag kizárt, hogy a 7 és félből 3,5-öt megszavaz és 4-et meg nem. Tehát itt nincsen ilyen megosztási lehetőség igazgatási perben. Egyébként is a Városházán vannak kiváló közbeszerzési referensek, vannak közbeszerzési tanácsadók, vannak jogtanácsosok. E tekintetben én azt mondom, hogy egy pici szerénység és csináljuk a pert és ne szaporítsuk feleslegesen a költséget. Fesztóry Sándor:(képviselő) Palicz György védelmében szeretnék néhány szót elmondani, és utána egy javaslatot tenni, ami az ügyet előre mozdíthatja véleményem szerint. Ugyanis nem egyedi eset, ami Palicz Györggyel történt. Szerintem nagyon jogosan és jól tette, hogy a közgyűlés előtt ezt megemlítette. Én is több alkalommal jártam már úgy, hogy iratot szerettem volna kérni bizonyos ügyekben, de a főnökség úgymond idézőjelbe téve belegyezése nélkül nem kaphattam meg. Azt gondolom, hogy ez nem egy szerencsés dolog ebben a formájában, pláne úgy nem szerencsés, hogy ha polgármester asszony utasításait követve arra köteleznénk egy képviselőt, hogy kilincseljen annak érdekében a főnökségnél, hogy megkapjon bizonyos iratokat. Én úgy gondolom, hogy az irodai alkalmazott is fel tudná venni a telefont és megkérdezni a főnékét vagy a munkáltatóját, hogy egy adott irat esetleg kiadható vagy nem. A jövőben ez ne fordulhasson elő én azt szeretném javasolni a jegyző úr részére, hogy írjon egy körlevelet az irodavezetők részére, illetve az osztályvezetők részére, hogy tájékoztassák a beosztottjaikat abban a vonatkozásban, hogy milyen iratok azok amik kiadhatók a képviselőknek és melyek azok az iratok amik esetleg nem. Akkor miért nem? Mert én jegyző úr válaszából azt vettem ki, hogy ebben az esetben nem esnek korlátozás alá a különböző iratok. A képviselők szabadon betekinthetnek, azt eddig is vélelmeztem és ennek a jogát megkaptam. Palicz György:(képviselő) Köszönöm szépen, hogy Fesztóry Sándor a védelmemre kelt, amúgy én is ebben hozzá szerettem volna szólni, tehát ugyanúgy ahogy a jegyző úr nem kétli, hogy ez az eset megtörtént, hiszen ketten voltunk ott Marinka Viktorral. Ugyanúgy nem kétlem, hogy az ott dolgozó városházi alkalmazott nem saját maga találta ki, hogy csak a főnökség engedélyével adhat ki papírokat. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben nem is őt kéne bántanom, úgy hogy én most akkor ha bemegyek alpolgármesterhez, polgármesterhez, jegyzőhöz akkor árulkodni, akkor gondolom, hogy ott erről szólna a dolog. Inkább az, hogy ki adott ilyen utasítást, hiszen úgy tudom, hogy törvény szerint nem lehet az önkormányzati képviselőt megakadályozni ebben. Nem értek egyet Sanyival, hogy ez az adat odaadható az önkormányzati képviselőnek, ez az adat nem adható oda az önkormányzati képviselőnek. Az adatok nagy része bármely magyar állampolgárnak kiadható ami az önkormányzatnál van, hiszen ezek általában nyilvános adatok. Akkor pedig nem kell engedélyt kérni sem az önkormányzati képviselőnek, se másnak erre. Úgy gondolom, hogy ezzel csak a képviselők munkáját nehezítik, hogy mit tudom én másodszor is menjen oda a képviselő. Nekünk azt mondták, Viktorral voltunk ott, hogy kérjük írásban ezeket az anyagokat. Természetesen meg fogjuk tenni illetve azt szeretném kérni a jegyző úrtól, hogy szünetben leírnánk, hogy mit szeretnénk kikérni anyagot. De úgy gondolom hogy ez az eljárás ez nem megfelelő és úgy gondolom, hogy bizonyos szinten antidemokratikus is, hogy vannak olyan
1128 képviselők akik hozzájuthatnak anyagokhoz, vannak akiknek a főnökség engedélyét kell kérni. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Polgármester asszony, nagyon rövid leszek, két témában szólok, az egyik, a képviselő jogállásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy minden önkormányzatnak akár ha a törvényhozást nézem, akkor az önkormányzatoknál minden irathoz hozzáférhet a képviselő. Hiszen a képviselőtestület tagjaként bármilyen iratot kérhet, ami az önkormányzat panelprogramjával kapcsolatos, tehát ez jogi kérdés. Hagy mondjam azt, ön említette a kórháznál mint a felügyelő bizottság egyik tagja kérte, de lehetősége van a felügyelő bizottság tagjának, mert ha saját esetemből indulok ki, akkor ha nem kap meg egy anyagot, akkor ott helyszínen jegyzőkönyvezi. Itt is a törvények uralma van felettünk, ez a jogállamiság kérdése, jogviszonyság követelménye. És én azt a mondatát nem értettem a Polgármester asszonynak, mert itt ebben egyet is tudok érteni, hogy ha valaki valamilyen anyagot nem kap meg, hiszen egy másik oldalról ezt megvilágítjuk, hogy a pólusprogramban szó szerint leírtam, azt mondta polgármester asszony, hogy rosszul előkészített pályázat volt és nem is fogadták volna be, ha nincs erős országgyűlési képviselők által elindított lobbi. Én értem ezt a mondatot, de hogy ha rossz a pályázat a befogadásnál, akkor a pólusprogramban úgy tudom, hogy így is befogadták ezt a pályázatot. Tehát nem lehet minősíteni azt, vagy befogadják vagy törvényesen nem lehet sejtetni azt, hogy új tervező lesz, és jogi esetek kategóriájába fog tartani. Mert sugallok ezzel valamit, hogy most itt majd valami ki fog derülni, mert a régi tervezőt úgymond felállították vagy leváltották vagy lesz egy új, mert nem felel meg annak a pályázatnak. Mi nem ismerjük a pályázatot, én magam legalábbis nem ismerem a részleteit. De egyenlő mércével kellene mérni. Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy az alapvető törvények változzanak meg az alapvető időszakban. Megnéztem a közbeszerzési törvényt itt az interneten, amit itt többen bíráltak Mikó Dániel és Lengyel Károly is, érdemes ezt a törvényt úgy módosítani és remélem, hogy az új parlament oda fog figyelni, hogy sokkal hatékonyabb eljárások legyenek, hogy jelen esetben a nyíregyházi városlakók ne kárvallottak legyenek egy ilyen hosszú procedúrának és a felelősség kérdéséről akkor nem is beszéltünk. Dévényi József:(képviselő) Annyit szeretnék kérdezni, mert egy kicsit homályos nekem ami történt, hogy Palicz képviselő úrék be akartak tekinteni egy iratba, vagy egy iratot ki akartak vinni az irodáról, nem volt igazán világos számomra, hogy mi történt? Azt sem kizárt, hogy itt félreértés történt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném ezt az ügyet lezárni a következővel. Palicz képviselő úrnak ha ilyen gondja van és valamelyikünknek szól, akkor egészen biztos, hogy azonnal utasítjuk az illető tisztségviselőt, hogy ezt ne tegye, mert én 100%-os vagyok abban, hogy nincs egyetlen vezetője a hivatalnak, aki olyan utasítást adott volna, hogy valamibe a képviselők nem nézhetnek be. Ezt kikérem magamnak, hogy bárki akár gyanúsításként akár sejtetésként itt a képviselő-testület előtt ezt megfogalmazza. Azután, hogy most önök 3 hozzászólásban ilyen szépen sejtették ezt a dolgot, nem lesz más lehetőségem, mint fegyelmi eljárást indítani az ellen a köztisztviselő ellen, akit ön most mintegy ráhárítva a felelősséget a város vezetésére hogy mondjam belehúzott ebbe a dologba. Ahelyett, hogy egy telefont felvett volna és kérte volna, hogy ezt a dolgot oldjuk meg mégpedig azért, mert ezzel a mostani felszólalásaikkal az egész hivatal tisztességét, és törvényes működését kérdőjelezték meg. Ezért nincs más lehetőségem, az önök 3 felszólalása után azt
1129 kérem a jegyzőtől, hogy részletesen vizsgálja ki és ha ennek van felelőse, akkor azt a felelősségre vonást alkalmazza. Nem vagyok benne biztos, hogy képviselő úr ön ezt akarta. Ön ezt nem akarta, ön azt akarta, azt mondja, hogy Nyíregyháza Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala nem törvényesen dolgozik. Ön ezt sugallta a hozzászólásában. Amit Vinnai Győző képviselő úr mond abban tökéletesen egyetértünk, tehát egyetértünk abban, hogy minden felügyelő bizottsági tag, ellentétben a kórház holding igazgatója véleményével, egyénileg is belenézhet az általa felügyelt gazdasági társaságok működésébe. Kiss Zoltán úr nem törvényesen járt el, amikor ezt megtiltotta. Ami pedig a sejtetést illeti, nem sejtettem, én tényeket fogalmaztam meg. Egyébként ha sejtetés kellett volna azt képviselő úrtól tanulhattam volna az elmúlt időszakban és ezt a tanítást meg is köszönöm. Mert ön sokszor csinált ilyen sejtetéseket, de én nem sejtettem, én tényként fogalmaztam meg. Igenis, ennek a pályázatnak vannak nagyon komoly dolgai és nagyon érdekes, hogy ez nem kerül napirendre, pedig ez a megye további sorsát illeti és azt gondolom, hogy jogunk van hozzá, hogy ismerjük ennek a pályázatnak a sorsát. Kérdezem, hogy lezárhatjuk ezt a napirendet? Kérem, aki a két ülés közötti napirendet elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szilassy Gézának nem válaszoltam. Válaszolni fogok, kérem, hogy szavazzátok meg ettől függetlenül, ha nem fogadod el a válaszomat, azt külön megszavaztatom. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 13 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 95/2010. (V.27.) számú határozat a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről A Közgyűlés 1.) a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja. 2.)az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Csabai Lászlóné:(polgármester) Összedugtuk itt a fejünket Alpolgármester úrral és azt mondja, hogy mi többször felajánlottuk a Közútnak a létszámot, hogy ezt alkalmazza és vágják le a füvet vagy az ottani gyomnövényeket. Én azt tudom ígérni Géza, hogy a jövő héten leülök a Közútnak a vezérkarával, köszönöm szépen a jelzést, tudom, hogy a cég nem fog neki örülni, de amennyiben nem foguk tudni dűlőre jutni, akkor saját hatáskörben le fogom vágatni, a saját költségünkön. Tudom, hogy ellent fognak nekem mondani, de utasítást fogok rá adni, hogy ezt tegyék meg, mert azt gondolom, hogy balesetveszélyes helyzet nem alakulhat ki. Elfogadható így? Jövő hét végén térjünk vissza rá. 2/a. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok 2009. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadására („Ép testben ép lélek” Alapítvány, „Rászoruló Hallgatókért” Alapítvány, Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közoktatási Közalapítvány „Rászorulók Életének
1130 Segítése” Közalapítvány, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítványa, EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány, „NYÍREGYHÁZA TEMETŐIÉRT” Közalapítvány) Előadó: az érintett alapítvány kuratóriumának elnöke Csabai Lászlóné:(polgármester) „Ép testben ép lélek” Alapítvány. Nem tudom, hogy az alapítvány vezetője, kuratórium elnöke itt van-e? Nem látjuk. Kérdezem, hogy van-e kérdés az alapítvány működésével kapcsolatban. Bizottsági véleményt kérdezem. A bizottság támogatta. Kérdezem, hogy van-e kérdés vagy vélemény? Kérem, aki elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 96/2010.(V.27.) számú határozat az „Ép testben ép lélek” Alapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés az „Ép testben ép lélek” Alapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a . Csabai Lászlóné:(polgármester) Következő a „Rászoruló Hallgatókért” Alapítvány. A bizottság támogatta. Köszönöm szépen. Kérem, aki elfogadja szíveskedjen szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 96-2/2010.(V.27.) számú határozat a „Rászoruló Hallgatókért” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés a „Rászoruló Hallgatókért” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány. Bizottsági véleményt kérem. Köszönöm szépen. Tisztelt képviselők, kérdezem, hogy van-e kérdés vagy vélemény nyilvánítás? Kérem, aki elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő.
1131 A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 96-3/2010.(V.27.) számú határozat a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja. Csabai Lászlóné:(polgármester) „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány. Bizottsági véleményt kérek. Szociális Bizottság véleményét kérdezem. Véleménynyilvánítási igény? Nincsen. Kérem, aki elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 96-4/2010.(V.27.) számú határozat a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolót a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a . Csabai Lászlóné:(polgármester) Következő napirend, Közbiztonsági Közalapítvány. Jogi Bizottság tárgyalta. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Bizottság tárgyalta az előző évi beszámolót és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szóbeli kiegészítés? Nincs. köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja a beszámolót szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 11 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 96-5/2010.(V.27.) számú határozat
1132 a „Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés a „Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja. Csabai Lászlóné:(polgármester) EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány. Van vezető? Kuratórium? A bizottság támogatta. Köszönöm szépen. Van-e kérdés vagy vélemény nyilvánítás? Kérem, aki elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 96-6/2010.(V.27.) számú határozat az „EuroClip-EuroKapocs” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés az „EuroClip-EuroKapocs” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a. Csabai Lászlóné:(polgármester) „NYÍREGYHÁZA TEMETŐIÉRT” Közalapítvány. Városüzemeltetési Bizottság? Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés vagy véleménynyilvánítási igény? Kérem, aki elfogadja a beszámolót, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 96-7/2010.(V.27.) számú határozat a „NYÍREGYHÁZA TEMETŐIÉRT” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés a „Nyíregyháza Temetőiért” Közalapítvány 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt e lfogadja.
1133
2./b. napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Nincsen szóbeli kiegészítés. Jogi Bizottság véleményét kérem. A Jogi Bizottság támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíváne valaki véleményt nyilvánítani? Nem. Kérem, aki elfogadja az alapítványi alapító okirat módosítását, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 97/2010.(V.27.) számú határozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról
0B
1.
A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint társalapító a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosítását az alábbiak szerint fogadja el: - az Alapító Okirat 4. pontjában megjelölt szövegrészt az alábbi szövegrésszel egészíti ki: A Közalapítvány célja: Az 1993. évi LXXIX. törvény 119. §-ában foglaltakkal összhangban az alap- és középfokú nevelési és oktatási intézményekkel kapcsolatos (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközép- és szakmunkásképző iskolák, szakiskolák, valamint kollégiumok) körzeti, térségi és országos feladatok pénzügyi támogatása, a közoktatással, szakképzéssel összefüggő kutatások, diák és tanári ösztöndíjak nyújtása, továbbképzések támogatása, a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű tanulók anyagi segítése, tehetséggondozás. „A Közalapítvány a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók és tanárok részére díjat alapíthat és adományozhat.”
2.
Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a közalapítvány módosított alapító okiratának aláírására.
1134 2./c. napirend: Előterjesztés a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez ügyészségi észrevétel alapján egy pontosítás az alapító okiratban. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 98/2010.(V.27.) számú határozat a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány Alapító Okirata módosításának elfogadásáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és ennek alapján 2. a kuratóriumból a következő személyeket 2010. május 31. napjával visszahívja: - Kovács Zoltán a Nyíregyházi Főiskola adjunktusa - Kovács Ágnes tanár Vasvári Pál Gimnázium - Galambos Teodóra a DOTE Egészségügyi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviseletében - Kiss Orsolya a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviseletében - Erdős József a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának képviseletében - Kiss Tamás a Nyíregyházi Főiskola docense Angol Tanszék - Márföldiné Kotricz Erzsébet, TISZK A Kuratórium visszahívására azért kerül sor, mert Galambos Teodóra az Egészségügyi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának, valamint Kiss Orsolya és Erdős József a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának tagjai már nem tudják vállalni a kuratóriumi tagságot, míg Kiss Tamás a Nyíregyházi Főiskola docense pedig külföldi kiutazása miatt szintén nem tudja vállalni a kuratóriumi tagságot, emiatt a Kuratórium működése nincs biztosítva. 3. a kuratórium tagjává 2010. június 01. napjával a következő személyeket választja, és így az alapító okirat 8/a. pontja az alábbiak szerint módosul: - Kovács Zoltán 4531 Nyírpazony, Sóstói u. 9. szám alatti lakos, a Nyíregyházi Főiskola adjunktusa, - Kemenes Erika Nyíregyháza, Mák u. 38. szám alatti lakos, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály vezetője,
1135 - Dr. Murányi István Nyíregyháza, Rózsa u. 4. szám alatti lakos, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet vezető-helyettese, - Molnár Tamás Nyíregyháza, Óvoda u. 43. szám alatti lakos, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében - Dr. Marsi Edit Nyíregyháza, Nyírfa tér 2. III/9. szám alatti lakos, DOTE Egészségügyi Főiskola főiskolai docense - Benkő Imre Nyíregyháza, Vattay altábornagy u. 1/A. a Bánki Donát Műszaki Középiskola igazgatója - Lukovicsné Varga Erika, Nyíregyháza, Homok sor 13. IV./3. szám alatti lakos, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Osztály civil referense 4. az alapító okirat többi pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. 2./d. napirend: Határozat-tervezet a Szabolcs-Szatmár-Beregért Alapítvány megszüntetéséről szóló 53/2010.(III.1.) számú határozat kiegészítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez is ügyészségi nem? Ez is ügyészségi pontosítás. Szavaztathatok? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 99/2010. (V.27.) számú határozat a Szabolcs-Szatmár-Beregért Alapítvány megszüntetéséről szóló 53/2010.(III.1.) számú határozat kiegészítésére
A Közgyűlés 1.) egyetért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 35/2010.(II.11.) határozatával, és mint társalapító megerősíti, hogy egyetért a SzabolcsSzatmár-Beregért Alapítvány – a pénzügyi források hiánya miatt bekövetkezett működésképtelenné válása és céljai megvalósításának ellehetetlenülése miatti – megszüntetésével a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/E. § (3) bekezdése alapján.
1136 2.) mint társalapító kinyilatkoztatja, hogy az Alapítvány megszűnésekor az alapítvány vagyonából, a részére visszajáró - az alapításkor befizetett 10.000.- Ft összegre nem tart igényt.
megköszöni az Alapítvány Kuratóriuma elnökének és tagjainak több éven át kifejtett lelkiismeretes és eredményes munkáját Csabai Lászlóné:(polgármester) 3. napirend, ez egy nagy csomag, és ha ennek a csomagnak a végére érünk, akkor fogunk szünetet tartani. 3./a. napirend: Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2009. évi beszámolóinak elfogadására (Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft., Nyírsuli Nonprofit Kft., Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Kft., Nyíregyházi Ipari Park Kft., Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.) Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Az érintett gazdasági társaság vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Az általam megjelölt sorrendben fogom kihívni a kollegákat. Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft. Köszöntöm az ügyvezetőt és köszöntöm a Hivatal részéről a felügyeletet ellátó munkatársat. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottság véleményét kérdezem Tormássi Gézától. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk egy hónappal előtti bizottsági ülésen tárgyalta, hisz ez az anyag már szerepelt korábban közgyűlésen is. A Bizottság támogatta az elfogadását a napirendi pontnak. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki, másik bizottság? Mikó Dániel. Tessék parancsolni. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Költségvetési és Gazdasági Bizottság 2010. április 26-án megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja a beszámolót. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e valaki nyilvánítani vagy kérdést feltenni? Palicz György és Vinnai Győző.
véleményt
Palicz György:(képviselő) Tisztelt ügyvezető igazgató úr, annak idején sok szó esett a sóstói kontrolling programról. Szeretném megkérdezni, hogy mikor történt meg ennek a feltelepítése a Sóstónál? Hány gépre telepítették föl? Hány dolgozót tanítottak be a program használatára és mik a program eddigi használatának a tapasztalatai? Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai Győzőé a szó.
1137 Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egy kérdést szeretnék föltenni. 2009-ben a Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft. kapacitása lehetővé tette, hogy külső munkákra vállalkozzanak, mert itt ezt látom, hogy az önkormányzattal milyen kapcsolatban állnak, milyen szolgáltatást kell teljesíteni, a bérköltség az nemhogy növekedett volna, hanem csökkent. Tehát elég jelentősen sikerült ezt 2008-hoz viszonyítva csökkenteni, vagy legalábbis szinten tartani, de inkább csökkenteni, hogy milyen kapacitás volt külső munkák elvégzésre? Vagy ha nem volt ilyen, akkor miért? Mert korábban ez másképp volt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Bodnár úr, öné a szó. Bodnár János:(Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója) A SóstóGyógyfürdővel kapcsolatos program 2009. szeptemberében lett telepítve a SóstóGyógyfürdő több gépére. Szám szerint kettőre. Ezt követően az új igényeknek az elkészítése volt folyamatban. Mégpedig az, hogy az időközben fölépült és működő élményfürdőhöz készítettünk egy új rendszert. Valamint az igények alapján elkészítettük a főkönyvi programból ebbe a programba való adatátemeléshez szükséges programokat, és megkezdtük ennek az áttöltését. Ez azt jelentette, hogy jelenleg 2005-ig visszamenőleg ezek az adatok be vannak töltve, számszerűleg ellenőrizve vannak, tehát számszakilag ellenőriztük őket. Időközben megtörtént az oktatás. Az oktatás közben módosult, mert a vezérigazgató úr kérése alapján a tematikán módosítani kellett az ő igénye szerint. Ezek alapján a vezetőkre, tehát a menedzsmentre nagyobb hangsúlyt fektetett az oktatás, és mintegy tíz fő lett képezve a tervek szerint. Ez az oktatás lezárult, az oktatási anyagot, illetve az előadói jegyzeteket megkapta a Sóstó Rt. Jelenleg ott tartunk, hogy az elmúlt héten megkaptuk a 2009-es főkönyvi állományokat, ezek át lettek töltve. Számszerű ellenőrzésük jelenleg folyamatban van. Valamint elkezdjük a 2010-es állományoknak a betöltését. Ez azt jelenti, hogy a naprakészséget körülbelül a következő hónap végére fogjuk elérni. Ezen közben folyik a programnak a használata, használatba vétele és azt ígértük, és azt reméljük, hogy egészen év végégig követjük a program használatát és segítjük a használókat, amennyiben problémájuk van, hiszen úgy gondoljuk és korábban is ezt mondtuk, hogy egy egész pénzügyi évet szeretnénk végigkövetni és december 31-éig ezt meg is fogjuk tenni. A másik kérdésre, Vinnai úr kérdésére, pedig azt tudom válaszolni, hogy az elmúlt évben nagyon sok új feladatot kaptunk. Néhányat kiemelnék. Például az orto foto elkészítése, amelyik teljes Nyíregyháza közigazgatási határára elkészült, valamint egy teljesen új térinformatikai rendszer bevezetését is megtettük. Külső megbízásra tulajdonképpen csak a térinformatikai rendszer kialakításával kapcsolatban volt szükség, hiszen olyan szakembereket kellett alkalmazni, akikkel mi nem rendelkezünk. Megbízást kaptunk továbbá az új Ügyfélcentrumban egy IP telefonrendszer kialakítására, ehhez is alvállalkozót vettünk igénybe a KFI által, akik a telefonközpont, illetve a 120 db berendezés szállítását végezték. A beüzemelést azonban már mi tettük meg. Tulajdonképpen ezek voltak az elmúlt évet érintő külső megbízásaink. A mérlegbeszámolóban látszik, hogy az árbevételünk jelentősen nőtt, természetesen ehhez képest a költségeink is nőttek, illetve az anyagi és egyéb ráfordítások is ennek megfelelően ennek arányban nőttek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem, aki véleményt kíván nyilvánítani, szíveskedjen ezt megtenni. Palicz György.
1138 Palicz György:(képviselő) Most ügyvezető igazgató úr azt mondta, hogy 2009. szeptemberében történt meg a program feltelepítése. Itt előttünk más dokumentum van, ami szerint 2010. februárjában történt ez meg és az oktatás is, hogy ha jól emlékszem 11 millió forintot fizetett ki a Nyírinfó az Ister Gate Bt-nek az oktatásra. Azt el is felejtettem megkérdezni, hogy ki végezte el ezt az oktatást? 11 millió forintot fizetett ki, szeretném megkérdezni az ügyvezető igazgató úrtól, hogy jó üzlet volt 10 ember oktatásáért 10 millió forintot, 11 millió forintot kifizetni? Bodnár János:(Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezetője) A szerződés szerint nem csak az oktatást tartalmazta ez a szerződés, az oktatás ennek csak egy kis része volt. Számtalan más dolog van abban a szerződésben, ez önnek rendelkezésre áll, kérem, hogy ennek megfelelően tekintse át. A telepítéssel kapcsolatban viszont azt tudom mondani, és erre jegyzőkönyv van, a 2009. szeptemberi telepítés történt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor:(képviselő) Az Ister Gate Bt-nél maradva, akkor ezek szerint a Nyírinfó Kft végezte el ezt az oktatást? Dolgozók vonatkozásában? Ugyanis azzal ellentétben, amit korábban úgy tudom még Belus úrral önök sajtótájékoztatón kijelentettek, hogy az Ister Gate Bt. fogja elvégezni, közben kiderült, hogy ez a cég felszámolás alatt áll és semmilyen tevékenységet nem végezhet, úgy hogy legyen szíves erre válaszolni nekem, hogy akkor viszont az a pénz, ami ki lett nekik fizetve, annak folyamatban van-e esetleg a visszaszerzése valamilyen formában, vagy az egy ablakon kidobott pénz a városnak? Köszönöm. Bodnár János:(Nyírinfó Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója) A cég valóban felszámolás alatt volt, illetve van, de a feladatát elvégezte. Tehát az oktatást a cég az általa megbízott oktatóval, neves oktatóval elvégezte. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok jelentkezőt, kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 13 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 100/2010.(V.27.) számú határozat Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójának tudomásul elfogadásáról A Közgyűlés 37B
az előterjesztést megtárgyalta, és
1139 1.
a Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft. 2009. évről szóló beszámolóját 269.048 eFt mérlegfőösszeggel, 521 eFt mérleg szerinti eredménnyel, és a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja.
2.
az adózott eredmény felosztásáról akként 521 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen.
dönt,
hogy
a
társaság
Csabai Lászlóné:(polgármester) Következő Nyírsuli Nonprofit Kft, szintén köszöntöm az ügyvezetőt. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Köszönöm szépen. Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Nyírsuli Nonprofit Kft. üzleti beszámolóját is megvitatta a Költségvetési és Gazdasági Bizottság és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm szépem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Sport Bizottság véleményét kérdezem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság is megvitatta a beszámolót és egyhangúlag elfogadásra javasolta. Csabai Lászlóné:(polgármester) kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Azt szeretném mondani, hogy a FIDESZ-KDNP frakció meg fogja szavazni a Nyírsuli beszámolóját. Három okunk van erre. Az egyik a szakmaiság, amelyet hogy mondjam az asztalon jelképez az az oklevél, amely az országos szakmai szervezettől érkezett illetve kapott a Nyírsuli. A másik az gazdálkodás megváltozása. Nem volt ez mindig így, legalábbis én az elmúlt évek viszonylatában azt tudom mondani, hogy sikerült a gazdálkodást stabillá tenni és átláthatóvá. Ez az igazság polgármester asszony. Lehet ingatni a fejünket, ez ténykérdés. Volt, amikor 13 kérdést fogalmaztunk meg ahhoz, ahogy a beszámoló készült, és ezt ügyvezető igazgató úr is tudja. Nem akarom én a fejére olvasni, csak azt akarom mondani, hogy lehet így is változni, mondjuk úgy, hogy előnyére változik egy önkormányzati tulajdonú társaság vagy nonprofit kft. S a harmadik dolog, amit én személyesen is látok, de a szakbizottság is látja, hogy az utánpótlást szívügyének tekinti. Létesítmény fenntartásról külön nem szólnék, ezek úgymond rendben lévő dolgok, de az utánpótlást azt szívügyének tekinti a társaság, vagyis a kft. és a legutóbb volt alkalmam meggyőződni arról, de bárki meggyőződhet, hogy milyen körülmények között végzik és mennyire lelkesek és mennyi embert kell koordinálni, akár itt a szakvezetőkre, edzőkre gondolok, és nagyon fontos, hogy a nyíregyházi gyerekek sportoljanak. Gondolják el és ez az adat ez egy új adat, tegnap a Parlamentben megkaptuk a KSH adatokat, a 2009-es adatokat, illetve kaptunk egy összefoglaló kötetet, amely az elmúlt 20 évet 1989-től 2009-ig áttekinti, és ebben is
1140 benne van, amit nagyjából tudunk, hogy míg Nyugat-Európában majdnem minden harmadik gyerek sportol, vagy rendszeresen mozog, addig ez nálunk 9%. Tehát mondjuk minden tizedik gyerek, ott 30%, nálunk 9%, és én ezért is fogom üdvözölni már most mondom, hogy a mindennapos testnevelést ha bevezetik az iskolákban, tehát hogy minden nap legyen egy óra mozgás, az talán megkedvelik a gyerekek a mozgást, megkedvelik a sportot, és a Nyírsuliba, a Nyírsuli különböző szakosztályaiba fognak jelentkezni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van esetet, amikor egyetértünk. Nem látok más jelentkezőt, kérem, aki mérlegbeszámolót és az üzleti tervről szóló beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 100-2/2010.(V.27.)számú határozat A NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft 2009. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 38B
az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a NYÍRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 2009. évről szóló beszámolóját 488.447 eFt mérlegfőösszeggel, 11.629 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja. 2. az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 11.629 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Kft. Köszöntöm az ügyvezetőt. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Szakmai bizottság véleményét kérdezem. Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottságunk szintén támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Másik szakmai bizottság? Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság is támogatja. Köszönöm.
1141
Csabai Lászlóné:(polgármester) nyilvánítani? Vinnai Győző.
Van-e
kérdés,
kíván-e
valaki
véleményt
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Véleményt szeretnék nyilvánítani, mert azt gondolom, hogy a FIDESZ-KDNP frakció a frakció ülésén megtárgyalta, hogy túl sok kérdést nincs értelme föltenni, mert a gazdálkodásban láttunk pozitív jeleket annak ellenére, hogy a 2009-es év gazdasági szempontból vagy reklámbevétel tevékenység szempontjából nem volt egyszerű. Bár látjuk, hogy ESMA-nál, a közterületi reklámnál a 45 millió helyett, ha jól emlékszem 44 millió forint folyt be. Annak idején vitattuk ezt a szerződést, ma sincs más véleményünk erről a dologról, de úgy látjuk, hogy ezen jelen pillanatban nem tudunk változtatni. Szeretném elmondani a nyilvánosságnak, hogy a gazdálkodását a cégnek stabilnak gondoljuk, ezt el kell mondani. Mi nem fogjuk megszavazni ezt az előterjesztést, vagy ezt a üzleti beszámolót, tartózkodni fogunk, mert a szakmaisággal, de nem is annyira a szerkesztők szakmaiságával van a problémánk, hanem az irányításával, a szakmai irányításával ennek a cégnek. Megmondom őszintén, hogy elfogultnak tartjuk, mind a Nyíregyházi Televízió, mind a Napló tájékoztatását. Egyrészt arányaiban felborul a városvezető koalíció javára, de ha mondhatom, hogy egyszemélyesen a polgármester javára, bár ezt lehet szócsőnek használni, csak mi szeretnénk más véleményeket is megjeleníteni. Erre néha van lehetőségünk, de akkor az az információ jut el hozzánk, hogy a városvezetés ezt rosszalja és szőnyeg szélére állítja azokat, akik közlik ezeket a véleményeket. Pedig a képviselőknek, mivel ez önkormányzati újság,100%-os önkormányzati tulajdon. Ezt nem tudjuk elfogadni és főleg nem tudjuk elfogadni azt a szellemiséget, amely a TV-ben uralkodik, amely teljesen aránytalan. Ha a közéleti politikai műsorokat nézzük, akkor persze ennek meg van a formája, mert a Nyílt Tér című műsorról szó szerint kimondom, beszélhetek erről, hiszen 2006 vagy 2007 óta, elnézést kérek, pontosan nem emlékszem, de három éve legalább a fideszes politikusok nem mennek el, nemcsak a nyíregyházi, hanem a megyei fideszes politikusok sem, mert olyan szerkesztője van ennek a műsornak, úgy tudom, hogy a Nyíregyházi Televízió főszerkesztője is ez a személy, illetve ezt kérdésként is becsomagolhatom, talán a Napló főszerkesztője is ő lett? Nem? Akkor jó, akkor ezt a kérdést visszavontam, de mindenképpen elfogultnak tartjuk. Az előéletét ismerjük ennek a személynek és azt kérjük a képviselőtársaimtól, hogy támogassanak abban, hogy más műsorokban, amelyre azért van lehetőségünk, megjelenhessen az ellenzék, az ellenzéki képviselők is, és én azt mondom, hogy erre a kis időre már ezt ki fogjuk bírni és utána majd reméljük, hogy változik ez a szellemiség. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Aranyos Gábor. Aranyos Gábor:(képviselő) Nekem inkább kérdésem és véleményem egyben lenne. Az egyik véleményem Vinnai úr egyik mondatára lenne az, hogy Város-Kép Kft.-nek a 130 millió forintos bevételének az 1/3-dát, az az ESMA szerződés adja, amit úgy gondol képviselő úr, hogy rossz. Szerintem pedig jó, ha egy cég 1/3-dát egy szerződés adja és a városnak további lehetőségeket nyújt, de ezt a kérdést én tovább nem szeretném vitatni, illetve nem egészen 45 millió forint 17 ezer forint híján. A másik pedig amit én szeretnék kérni és kérdezni. Meg tudjuk-e annak a
1142 kérdéskörnek a lehetőségét vizsgálni, úgy gondolom, a tv-nél nem hiszem, hogy műsorszakmai problémák lennének, én inkább az infrastruktúrában látok problémát, a kameráktól a stúdióig, illetve a többi dolgokig, hogy esetleg milyen hitelfelvétellel lehetne ezt megoldani, hogy jobb kamerák, jobb stúdiónk legyen, hiszen van egy biztos 45 millió forintos bevétele a cégnek, amire hitelt nyugodtan lehet építeni, ha arról van szó. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Diczkó úré a szó. Diczkó József:(Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője) Vinnai Győző egy megjegyzésére szeretnék reagálni. Az ESMA szerződésre 45 és fél milliót terveztünk, valóban igaz, de mivel a szerződésünk szerint inflációkövető a következő évi bevétel, ezért az infláció nem érte el azt a szintet. Amit képviselő úr a Tv-re, illetve a Naplóra megjegyzett én egyenlőre azzal nem szeretnék most foglalkozni. Aranyosi Gábornak az infrastrukturális fejlesztésnek a hitelfelvétele, hát a 2009-es évad, egyébként leírtuk a az éves beszámolóba, túlélés sikerült, viszonylag stabil maradt a gazdálkodás, semmifajta lehetőségünk nincs arra, hogy nagyarányú infrastrukturális fejlesztést a cég elvégezzen, természetesen, ha hitelfelvétel, bár szerintem a cég jelen banki körülmények között kétséges, hogy mely bank adna neki önkormányzati kezességvállalás nélkül hitelt, de van egy nagyon másik nagy probléma, hogy az AGÓRA-programmal kapcsán ez a cég valószínű ebbe az évbe vagy jövőre el kell, hogy költözzön. A költözködések kapcsolatban nyilvánvalóan olyan helyet kellene találni, ami vagy végleges vagy ha a vissza kell költözni a fel megújult Művelődési Központba, akkor együtt valóban érdemes lenne egy olyan fejlesztést végrehajtani, de mondom ez már körülbelül 2011-re fog a következő évre fog csúszni, amikor el kell gondolni a digitális átállás miatt, mert 2011-be a helyi tvnek is át kell, illetve a kis tv-nek is át kell a digitális műsorszórásra állni, hogy ezeket a műszaki fejlesztési költségeket a tulajdonosnak el kell gondolkozni, meg kell finanszíroznia. Kérdés az, hogy hogy ezt meg fogja-e tenni? Azt tudni kell a jelenlegi állás szerint a megyébe kettő digitális csatorna fog indulni. Az egyik a megyei, megyei területi szórással, a másik pedig a városi területi szórással. A Város-Kép Kft. megpályázta a városi szórást. ez egyenlőre csak igénybejelentést jelentett a későbbiek során a médiatörvény esetleges módosítása kapcsán lesz egy konkrét pályázat kiírva. Ez azt jelenti, hogy ezen az egy csatornán nyolc helyi tv tud majd működni, tehát a Nyíregyházi Televízión kívül egyéb adókat is befogadhat a csatorna, sőt kötelezően be kell fogadnia. A másik nagy változás az lesz, hogy a a műsorszórás és a műsorszolgáltatás el fog válni egymástól, tehát az azt jelenti, hogy külön cég fogja pályázni az esetleges csatornaműködtetést, és külön cég fogja, és a műsorszórás az pedig, az pedig szintén más cég. Ez azt jelenti, hogy a Város-Kép Kft-nek, hogyha komolyan fog vállalkozni a műsorszórásra egy leánycéget kell majd létrehoznia, aki meg kell hogy pályázza a csatorna kiosztás feletti feletti rendelkezést. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni? Csak egy megjegyzésem van. Valóban példanélküli és elfogadhatatlan az ami a választás második fordulója előtt a Naplóban történt. Ez példanélküli és elfogadhatatlan. Úgyhogy Vinnai Győzővel egyetértek, hogy a Napló időközönként elfogadhatatlan
1143 egyensúlytalanságot teremt. Tisztelt képviselők, akik elfogadják a Város-Képnek az üzleti tervét, szíveskedjenek igennel szavazni. Üzleti beszámolóját, igen. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 10 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 100-3/2010.(V.27.)számú határozat A Város-Kép Nonprofit Kft. 2009. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 39B
az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a Város-Kép Nonprofit Kft. 2009. évről szóló beszámolóját 103.696 eFt mérleg főösszeggel, 3.124 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja. 2. az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 3.124 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nyíregyháza Ipari Park Kft. üzleti beszámolójának, illetve mérlegbeszámolójának elfogadására teszünk javaslatot. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Gondolom a Költségvetési és Gazdasági Bizottság az érintett. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megvitatta a beszámolót. Módosító indítványt fogalmazott meg a beszámolóval kapcsolatban, ami a következőképpen hangzik. Félévet követően a Költségvetési és Gazdasági Bizottság kapjon tájékoztatást a társaság gazdasági helyzetéről, az adatok ismeretében a társaság vezetése dolgozzon ki alternatívát a jövőbeni működés biztosítására. Ezzel a megjegyzéssel vagy módosító indítvánnyal a Bizottság elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Ipari Park ügyben sajnálatos, hogy mindig én szólok hozzá. Most már évek óta mondom a magamét és nem jutunk ötről a hatra és lassan ez a ciklus is eltelik úgy, hogy görgetjük magunk előtt ezt az Ipar Park problémát. Mikó Dániel még egyet gördített ezen a problémán, mert majd félév után kérne még beszámolót vagy tájékoztatást a teendő intézkedésekről. Én azt gondolom, hogy most annyi változás van, hogy van egy könyvvizsgálói záradék, a hitelesítő záradék, amelyen nem mehet túl a közgyűlés. A hitelesítési záradékot lényegében
1144 korlátozással adta meg a könyvvizsgáló. A hitelesítő záradék korlátozásának az a lényege, pontosan szeretnék belőle idézni: veszélyben van a gazdálkodás stabilitása, és veszélyben a vállalkozás folytatásának az elve, és fölhívja az ügyvezetés és a tulajdonosok figyelmét a könyvvizsgáló, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51.§-a szerint három hónapon belül vagy saját tőke biztosításáról kell gondoskodni, vagy 60 napon belül el kell határozni más gazdasági társasággá való alakulását, vagy a jogutód nélküli megszüntetésről kell dönteni. Azt gondolom, hogy e tekintetben most már törvényi előírás van arról, hogy mi a teendő, ahogyan ezt a klasszikusok mondták régen és így leegyszerűsítve a mi a teendő ezt azt hiszem, hogy érthető a másik oldalon is, hiszen törvényi előírás van a mi a teendőről. A mi a teendő az az, hogy vagy tőkét emelünk, és azzal a tőkeemeléssel biztosítjuk tovább a működést. Én ezt nem javaslom, semmi értelme nincsen, de lehet erről is folytatni akár értelmes, akár szakmailag indokolt vitát, de akkor tényleges vitát kell róla folytatni. Vagy ha erről nem gondoskodunk, akkor el kell határozni a más gazdasági társasággá való átalakulását. Az átalakulás az lehet beolvadás, szétválás, stb., mindaz, ami a Gt.-ben van. És a megszűnésnek is vannak végelszámolási, felszámolási és egyéb esetei, ami pedig a másik törvényben van. Tehát Mikó Dániellel ellentétben én azt mondom, hogy a könyvvizsgálói záradék alapján nem tehetünk úgy, hogy majd félévkor visszatérünk erre a kérdésre. Hanem e tárgykörben én azt javaslom, hogy most a könyvvizsgálói záradékra tekintettel úgy vegyük le ezt a kérdést a napirendről, hogy ez a napirend a következő közgyűlésre a megoldási javaslattal jöjjön elő, és a következő közgyűlésre a megoldási javaslat abban a három megoldásban foglalható össze, amit a könyvvizsgáló leírt. Tőkeemelés, tehát tőkepótlás, beolvadás vagy végelszámolás, megszüntetés. Mert minden más az ellentétes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51. §-ával, márpedig be kell tartanunk az előírásokat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel vagy hozzászólás? Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen. Először szeretnék egy dolgot kiigazítani. Én nem a saját véleményemet mondtam el, hanem a bizottság véleményét. A kettő között van különbség. Szeretném tájékoztatni képviselőtársamat arról, hogy a Bizottság figyelmét sem kerülte el ez a könyvvizsgálói záradék, ennek ellenére megvitattuk ezt a záradékot és megállapítottuk, ahogy leírja a könyvvizsgáló, egymást követő két évben kell fennállnia ennek a helyzetnek, aminek a folytatását leírja a könyvvizsgáló. Ez az első év volt. Tehát a következő évbe kerülünk majd abba a helyzetbe, hogy három hónapon belül dönteni kell, nyilvánvalóan akkor is a beszámolót el lehet fogadni, csak van három hónapunk, hogy a döntést meghozzuk és döntsünk abban, hogy a cég további sorsa hogyan rendeződik. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak emlékeztetni szeretnék, nem a mi saját elhatározásunkból, de az IVS-ben gazdasági társaság bevonása volt szükségszerű. A testület úgy döntött, hogy ez a gazdasági társaság, akinek a tevékenységi körét kibővítettük, ez az Ipari Park Kft. Tehát az az alternatíva, hogy végelszámoljuk ezt a céget nincs, hiszen szerződéses viszonyunk van az IVS, tehát az integrált városfejlesztés menedzselésében, és természetesen a következő hónapban, amikor pénzügyi átcsoportosításra fogunk javaslatot tenni, akkor mindazt a kötelezettséget
1145 meg fogjuk tenni, ami itt nekünk törvényi kötelezettségünk. Hajzer László megint jelentkezett, úgyhogy neki adom meg a szót. Dr. Hajzer László:(képviselő) Én kérdezném az ügyvezető igazgató úrtól, most hirtelen nem néztem utána, de én már az előző évet is veszteséges évként emlékezem vissza rá és akkor sem történt meg a tőke pótlása. Én a veszteségről tudok és véleményem szerint itt a könyvvizsgálói záradék előtti részben is benne van, hogy ez már két egymást követő évnek a vesztesége, tehát én azt gondolom, hogy a cselekvés ideje eljött. Egyébként pedig azt szeretném javasolni, a polgármester asszony mostanában sokadszorra hivatkozik az integrált városfejlesztési stratégiára, amelyben nélkülönözhetetlen ez az Ipari Park Kft. Ez a frakció akkor is elmondta, hogy ez rossz döntés, és azt mondtuk akkor, hogy ezt nem lehet odatelepíteni, és azt mondtuk, hogy sem felkészültsége, sem semmilyen nincs arra, hogy ő ezt csinálja. Azt mondta akkor a polgármester asszony is, azt hiszem Giba Tamás is, hogy ez egy lényegtelen, formális dolog, ez átadható máshová, stb. Tehát én azt gondolom, hogy erre nem szabad hivatkozni, ennek a Kft-nek az alaptevékenysége ez, és egyébként a gazdálkodásában én kibontakozást sem látok, csak görgetjük magunk után a vagy magunk előtt a veszteséget. Köszönjük szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki szólni? Diczkó úr. Diczkó József:(Nyíregyházi Ipari Park Kft. ügyvezetője) Képviselő úr ha a mérleg sorait megnézi, akkor a 15. sorban tőketartalékként az előző 9,4 millióból, 57 millióra nőtt. Ezt azért mondom, mert 40 millió forintos, tavaly 40 millió forintos tőkepótlást kapott a Kft. A jegyzett tőkét 28 millióról 3 millióra vettük le, így ez azt jelentette, hogy a saját tőkéje az meghaladta a jegyzett tőkéjét. Ennek egy részét a tavalyi évben feléltük és így keletkezett az 1,2 millió forintos saját tőke, tehát azt jelenti, hogy valóban, a tavalyi év volt az első év, amikor a két éves, a könyvvizsgáló által megjelent záradéknak az első éve az tavalyi év volt, tehát benne vagyunk még a két évben. Az Ipari Park Kft. tevékenységéről folyamatos vita van lassan 12 éve, amióta én a Kft-nek vagyok az ügyvezetője. Annyiszor végigbeszéltük már ezt gazdasági bizottsági üléseken, egyéb közgyűléseken, és annyiszor kifejtettem már az álláspontomat, annyi anyagot készítettünk, legutóbb ez a 12 évről szóló anyag, hogy én úgy gondolom, hogy megint elkezdeni nem érdemes, de ígérem, hogy ha már nem leszek ügyvezető meg fogom önöknek írni egy könyvben és leírok mindent töviről hegyire és onnantól kezdve lehet, hogy ez bestseller lesz. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt gondolom, hogy jó döntés volt, hogy ez a cég csinálja az IVS-t, mert el nem tudom képzelni, hogy mondjuk a városüzemeltetés a maga 52 vagy 56 féle feladatához még egy ilyen feladatot is kap. Egyéb területhez meg nem illik ez a tevékenység. Kérem, aki a mérlegbeszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
1146
100-4/2010.(V.27.)számú határozat Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2009. évről szóló beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés 40B
az előterjesztést megtárgyalta és 1. a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2009. évről szóló beszámolóját 206.666 eFt mérlegfőösszeggel, mérleg szerinti eredményét 11.293 eFt veszteséggel elfogadja. 2. a mérleg szerinti veszteség elszámolásáról akként dönt, hogy a társaság 11.293 eFt-ot az eredménytartaléka terhére számolja el.
Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 2009. évi beszámolója Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm az ügyvezetőt. kiegészítés. Rövid. Köszöntöm a cég gazdasági vezetőjét is.
Van-e
szóbeli
Gyöngyösi Szabolcs:(Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) Nagyon rövid szóbeli kiegészítésünk van. 2009. olyan lett, amilyen lett. Nagy része ennek a korábbi vezetés alatt történt. Úgy gondolom ugyanakkor hogy a tisztelt Közgyűlés és a városlakók joggal értékelhetik, hogy az év első 4 hónapjában, mondjuk április 30-ig hogyan alakult a gazdálkodásunk. Erről készítettünk egy rövid bemutatófilmet. A bevételeink a tavalyi év időszakához képest 1,4%-kal csökkentek. Költségeinket és a ráfordításainkat viszont 12,5%-kal sikerült lejjebb nyomni. Ennek következtében a korábbi 37-40 millió körüli veszteség 2010. első 4 hónapjában a nehéz gazdasági helyzet ellenére kevesebb, mint 10 millió forint volt. A veszteség időarányos mértéke körülbelül 10% volt. Az üzleti tervünk egy 80 milliós veszteséggel számolt. Ugyanakkor, hogy ha az adott időszakban kifizetett elszámolt kötvény, és a hosszú távú hitelkamatokat hozzáadjuk, visszaadjuk tulajdonképpen itt a veszteséghez, ami látható ebben az első 4 hónapban, az majdnem 13 millió forint volt. Akkor láthatjuk, hogy a kamatfizetéssel korrigált egyenlegünk tulajdonképpen egy plusz 3,8 milliós nyereséget mutat. Ezt csak azért nagyon fontos tisztázni, mert mi, szemben például az Állatparkkal, mi viseljük a kötvényünknek illetve a különböző hosszú távú hiteleknek a kamatköltségeit. Én azt gondolom, hogy ez fontos volt, ezt szerettem volna mindenképen bemutatni, hiszen egy új vezetéssel egy ilyen veszteség esetén több mint 200 millió forint, ez egy fontos dolog volt. Ha ezt az eredményt a következő vagy a hátralévő 8 hónapra is extrapoláljuk, akkor tulajdonképpen legalább 90 milliós javulás várható ebben az évben. Ezután persze csak egy feladat marad a továbbiakban, a bevételt növelni. Ehhez viszont úgy gondolom, hogy az szükséges,
1147 hogy jobb és minőségi szolgáltatást kell nyújtani. Folyamatosan meg kell teremteni az extra prémiumnak az értékét. Tulajdonképpen ki kell alakítani azt a márkaértéket, amit sajnos jelenleg a mi cégünk esetében nem létezik. Tegnap a Gazdasági Bizottság ülésén az egyik képviselő azt mondta, hogy a mi fürdőnk a 228. az országban. Én úgy gondolom, hogy ha extrémen is fogalmazott, de igaza van. És itt szeretnék egy rövid elméleti kitérőt tenni. Mi is a márka és mi is az extraprémium? A márka úgy gondolom, hogy a várakozásoknak, eseményeknek, történéseknek, érzelmeknek a halmaza és ez dönti el, hogy egy potenciális vásárlóból egy tényleges vásárló lesz-e. Ezt az extraértéket kell szerintem az elkövetkező rövid időszakban nekünk megteremteni. Ennyit szerettem volna mondani. Várjuk a kérdéseket. És még volna egy tisztelet teljes kérésem. Holnap lesz a Halász Judit koncert, remélhetőleg ugyanilyen jó időben. Kolleganőink hoztak egy jó pár jegyet és egy olyan felvetésem és kérésem volna, természetesen kötelezettség nélkül, hogy minden közgyűlési tag 4 gyerekjegyet vásároljon esetleg, 1000 forint egy jegy és én úgy gondolom, hogy ha ezt mindenki megvásárolná, ezt a mennyiséget, azzal mind érzelmileg, mind valamennyire gazdaságilag is bizonyítaná a elkötelezettségét. A saját választókörzetében ezt aztán mindenki úgy osztaná ki a gyerekek között ahogy akarja. Várom a kérdéseket. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dánielnek adom meg a szót. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Ezt a beszámolót is megvitatta a Költségvetési és Gazdasági bizottság és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor a felügyelő bizottság elnöke Szokol Tibor. Szokol Tibor:(Felügyelő Bizottság elnöke) A Felügyelő Bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az Idegenforgalmi Bizottság véleményét kérdezem. Támogatja. Van-e kérdés? Kíván-e bárki véleményt nyilvánítani. Marinka Viktor. Marinka Viktor:(képviselő) Érdekes módon két könyvvizsgálóval is átvizsgáltatta a cégnek a 2009. évi teljesítményét. Ezt felügyelő bizottságban meg is beszéltük. Sajnos már az Idegenforgalmi bizottságra ez a 2. könyvvizsgálói jelentés nem került be, azt mondta igazgató úr, hogy kvázi átvilágításnak lehet így venni ezt a jelentést. Nem is tőle, hanem tisztelt Polgármester asszonytól szeretném kérni, hogy kommentálja már nekünk ennek a könyvvizsgálói jelentésnek néhány sorát. A tavalyi évben, ugye a 2009. évről beszélünk, a Sóstó ügyben nem egyformán vélekedtünk, főleg a kontrolling rendszerről, bruttó több mint 52 millió forintos rendszerről finoman szólva nem egyezett a véleményünk a városvezetői koalícióval, ezzel kapcsolatos a megjegyzése a könyvvizsgálónak. Idézném, a kontrolling rendszer telepítése 2010. február 5-én megtörtént, így működik, de funkcióját tekintve nem szükséges az elvégzendő munkához, ezért a társaságnál nem használják. Szeretném, ha erre reagálni valamit tisztelt Polgármester asszony.
1148
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselő úr! A rendszert nem én rendeltem meg. Nem én ellenőriztem, én azt hajtottam be, hogy a rendszer befejeződjön és ezt megtörtént. És egyébként még tízszer lehet erről a dologról különböző bőrt lehúzni. Rendőrségi vizsgálat van, majd a vizsgálat el fogja dönteni, hogy törvényes volt-e ez a dolog vagy nem. És én azt gondolom, hogy semmilyen hozzáfűznivalóm nincsen, nem is lehet a vizsgálatnak ehhez a szakaszához. Vinnai Győző Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Rövid kérdésem lenne, mert ez a felelősségi vizsgálat nem itt az önkormányzatnál történik, hiszen volt egy vizsgálóbizottság, amely készített egy jelentést. Ezt az anyagot lezártuk, volt egy intézkedési terv, amely határidőket tartalmazott. Ez is megtörtént. Szeretném Polgármester asszonytól megkérdezni, hogy milyen felelősségi vizsgálat van önkormányzaton belül? Mert a büntető eljárás az egy másik kategória az én véleményem szerint. Egyébként nem tudjuk, hogy áll most ez az ügy. De akkor erre gondolt, a büntető eljárás folytatására? Csabai Lászlóné:(polgármester) Képviselő úr! Nagyon sajnálom, de nem volt más választása a koalíciónak, mint az előző ügyvezetőt felmenteni, mert abban a hangulatban már nem lehetett dolgozni. Hogy jogos volt ez a felmentés, ezt a vizsgálat a következő hónapokban valószínű, hogy ki fogja deríteni. Mert ez a helyzet. Egy biztos, hogy nem lehetett tovább így dolgozni, mert az már a gazdasági társaság kárára vált. És én, ha ma kellene így dönteni, ma is ugyanezt a döntést hoztam volna meg. Önök ezt pontosan ugyanúgy tudják mint én. Természetesen egyetlen alkalmat nem szalajtanak el, hogy ezt újból és újból ne elevenítsék fel. Nem tudok és nem is akarok erről a dologról önöknek véleményt nyilvánítani. Mert azt gondolom, hogy ez kikerült a hatáskörünkből és amikor ennek a vizsgálatnak a végeredménye lezárul és amikor szükséges, minden intézkedést az önkormányzat vezetése meg fog hozni. Azt pedig, hogy a korábbi ügyvezetőnek a felmentése jogos volt-e vagy nem, részben a vizsgálat, részben pedig a Munkaügyi Bíróság el fogja dönteni. Ha azt fogja dönteni, hogy nem jogos és ki kell fizetni még további összegeket, akkor ezt meg fogja tenni az önkormányzat, ha azt fogja eldönteni, hogy jogos volt és minden szakszerű, akkor pedig az fog történni. Nem a mi kezünkben van a döntés. Palicz György Palicz György:(képviselő) az előző napirendnél, hogy a Nyírinfo Kft-nél feltettük a kérdést ügyvezető igazgató úrnak, hogy mikor építették fel a rendszert, ő azt mondta, hogy 2009. szeptemberében. Ez a könyvvizsgálói jelentés pedig azt írja, hogy 2010. február 5-én, ügyvezető igazgató úr azt mondta, hogy jegyzőkönyvvel bizonyított, hogy szeptemberben történt meg. Szeretném, ha vezérigazgató úr elmondaná, hogy mi lehet ennek a félreértésnek a hátterében? Gyöngyösi Szabolcs:(Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) Nem vagyok számítástechnikai szakember, de úgy gondolom, hogy egy dolog az, hogy rátenni a gépre a programot, ami lehet, hogy megtörtént szeptemberben más dolog ezt a programot adatokkal feltölteni, azt úgy tudom, hogy év végén, januárban, én
1149 pontosan nem is tudtam, hogy ez februárban zárt le. Ennyi. Szerintem a két megállapítás nem zárja ki, hogy most. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok más jelentkezőt. Lezárhatom a napirendet? Vinnai Győző. Akkor vélemény. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Kicsit sajátos helyzetben van ez a cég, mert a múlt évről kell beszámolni és Gyöngyösi Szabolcs, ha jól emlékszem mintegy 2 hónapot dolgozott ebből az évből. Azt mondta kiegészítésében, amivel egyet lehet érteni, hogy jó színvonalú szolgáltatást, megfizethető árú és jó színvonalú szolgáltatást kell adni. Arról most nem beszélt hosszabban, de az üzleti tervnél emlékszem arra amikor azt mondta, hogy a költségeket hogyan lehet csökkenteni és megvizsgálták a szerződéseket. Azért is kellett az új menedzsmentnek megvizsgálni a szerződéseket, mert a vizsgálóbizottság és az intézkedési terv pontokba szedve erre kötelezte őket, hogy nézzék meg, hogy előnytelen szerződések voltak? Kellettek-e ezek a szerződések, jogosak voltak ezek a kifizetések? Amelyek 2008-2009 éviek, 2009. is bőven van benne. A FIDESZ-KDNP frakció azt mondta, hogy ha a fürdőszolgáltatásokat fejlesztjük, és főleg a gyógy szolgáltatást, mert ez egy komplexum, több telephelyet üzemeltet a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt., akkor ennek van jövője. Tehát mindig tudtuk azt, hogy a turisztika fontos Nyíregyházán, a turisztika elképzelhetetlen Sóstó nélkül. Elképzelhetetlen a fürdőszolgáltatás nélkül. Elképzelhetetlen a sóstói önkormányzati cégek, vállalkozók szálloda tulajdonosok összefogása nélkül. Polgármester asszony azt mondta nem olyan régen, hogy épül a szálloda, akkor sokat tárgyaltunk arról, hogy ott a Szeréna Lak területén beszáll-e az önkormányzat valamilyen konstrukcióban vagy sem. Nem olyan rég jártam ott, mert Sóstó az hogy mondjam kedvenc helye lehetne a nyíregyháziaknak, ha többen kimennének és nem látok ott építkezést. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt, mert azt mondta Polgármester asszony a jegyzőkönyv tanúsága szerint, amit meg lehet nézni az interneten, hogy akár vállal benne az önkormányzat szerepet, akár nem, fel fog épülni ez a szálloda. Kell a szálloda, mert a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. veszteségének jelentős része abból keletkezik, hogy hétköznap nincs elég vendég és az áramot, a meleg vizet, a fűtést, az energiát, ha öten vannak az Élményfürdőben, akkor is biztosítani kell, ha 500-an vannak, akkor is biztosítani kell. Tehát én úgy látom, hogy elindultunk egy irányba, a vezérigazgató úr mondta is, hogy lennének kitörési pontok, lesz itt egy marketing stratégia is, amelyet bőven lehet majd még javítani, de elindultunk egy irányba, a bevételek növelése jó minőségű szolgáltatással és elindult a kiadások csökkentése irányában. Hiszen voltak olyan kiadások, amelyeket lehetett csökkenteni. Én ezt így látom, akár a biztonsági szolgálatnál, akár a bérleti díjaknál vagy nem is beszéltünk még egy minőségbiztosítási tanúsítványról. Amely véleményem szerint a mai napig nem rendeződött, hogy az olyan formában szükséges vagy nem, a felügyelő bizottsági ülésen részt vettem, mert biztos, hogy olyan formában ez szükséges. Visszatérve erre a cégre nem hagyható szó nélkül az sem, hogy ennek cégnek ugye egy 1,5 milliárdos kötvénye van. Tehát nem a város vállalta, hanem a cég vette fel annak idején. Hiszen 50%-ot kellett az Élményfürdő projekthez az önkormányzatnak biztosítani. És én úgy látom, ahogy vezérigazgató úr is kivetítette, hogy természetesen ezt önerőből nagyon nehéz visszafizetni, amikor van egy visszaesés a piacon. Hiszen a gazdasági nehézségek itt is megjelentek, éppen 2009-ben megjelentek, ez ténykérdés és a fizetési kötelezettségnek eleget kell tenni. Én úgy látom, hogy mindezek a dolgok, hogy nincs elég vendég, nem volt egy olyan
1150 koncepció az elmúlt években, ami abba az irányba vitte volna a gyógy szolgáltatást, a termálvíz, ami Nyíregyházának ugyanolyan erénye mint a környező fürdőknek okozta a gondokat. Az árképzésben egyéként felhívnám a figyelmet, hogy sok nyíregyházi lakos megkeresett azzal, hogy miért kell az Élményfürdő jegyet is megvásárolni a belépővel együtt? Voltak nyugdíjas akciók, jó kezdeményezések és ezt egyesek sérelmezik, tudom, hogy nem lehet mindenkinek eleget tenni. Talán a látogatószám növelése az egyik legfontosabb és ezen gondolkodni kell, hogy ezt hosszú távon így megéri-e fenntartani. Két mondatot szeretnék mondani, a veszteség miatt nem tudjuk támogatni ezt az üzleti beszámolót, a másik pedig, hogy nagyon kemény munkával kell azt elérni, hogy az elmúlt évek rossz gazdálkodása vagy amilyen a cég vezetése volt, amit a vizsgálóbizottság feltárt, abban erőteljesen lépni kell, hogy azok megszűnjenek és egy átlátható, tiszta gazdálkodás legyen a sóstói partnerekkel való együttműködésben is. Marinka Viktor:(képviselő) Valóban ahogy láttuk a beszámolóban, 228 millió forint a tavalyi, a 2009-es évnek a vesztesége. És az a bizonyos vizsgálóbizottság nagyonnagyon sokban fogalmazta meg észrevételeit, ajánlásait az új vezérigazgatónak, aki gyakorlatilag az eltelt néhány hónapban azoknak a hibáknak a kijavításával foglalkozik. Ha ezt összeszámoljuk, olyan 100-150 millió forintra rúgott azoknak az előnytelen szerződéseknek, azoknak a rossz döntéseknek a összege, amelyek ebből a 228-ból adottak. Csak 2 dolgot szeretnék idézni, a nyáron, kora ősszel, amikor ez a Sóstó ügy napvilágot látott azt nyilatkozták Csabai Lászlóné és illetve a városvezető koalíció is, hogy mi csak témát kerestünk az uborkaszezonra, illetve, hogy itt egy politikai gerilla akcióról van szó. És lám, a vezérigazgató azóta, 8 hónap elteltével gyakorlatilag mást sem tesz, minthogy megpróbálja azokat a rossz döntéseket kijavítani, illetve itt van egy újabb jelentés, kvázi a cégnek az átvilágítása. Nem én rendeltem, nem mi rendeltük meg, a vezérigazgató úr rendelte meg és ő hozta be a fb. ülésére, amelyben szintén leírják, hogy ez a bizonyos legnagyobb tétel, a kontrolling rendszer, ennek a telepítése 2010. február 5-re történt meg. Nincs is a cégnek rá szüksége és így nem is használják. Sajnos ehhez polgármester asszonynak nincsen hozzáfűzni valója, ő nem akar erről nyilatkozni. Bár az elmúlt 8 hónapban soha sem hagyta ki, hogy ne hívja fel a városlakók figyelmét, hogy mi, mármint a Fidesz mennyire ártottunk a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-nek ezzel. Igazgató úr csinált egy, vagy csináltatott egy kimutatást egyébként a fürdő látogatottságáról is. Ebben érdekes módon 2008-ról 2009-re van egy nagy visszaesés, a fürdő látogatottsága tekintetében. A sóstói ügy még egyszer mondom, 2009. nyár közepén, nyár utóján robban ki. 2009-2010 tekintetében gyakorlatilag nincsen változás, ha csak az Élményfürdőt nézem, a látogatottságot nézem. Persze megoszlanak a vélemények, hogy kiknek mit kellett volna tenni. Lehet, hogy úgy gondolja,Csabai Lászlóné, hogy ezt máshogy is el lehetett volna intézni, mi úgy gondoljuk, hogy nem. A független könyvvizsgálói jelentés még jobban megerősít bennünket ebben. És még egyszer mondom, sajnálom, hogy polgármester asszonynak nincs erről véleménye, vagy nem akarja ezt elmondani nekünk. Ezek egyébként, ezek a szerződések, ezek a dolgok nem egy évre vonatkoztak, itt több évre visszamenőleg is kimutatta ez a vizsgálóbizottság, nekem azért furcsa, hogy erről a városvezetésnek nem volt tudomása. Nem működött az az ellenőrzési rendszer, amely pedig úgy gondolom, hogy a cégek tekintetében itt a városban működnie kellene mind a mai napig. Köszönöm szépen.
1151 Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném megkérdezni, hogy ki volt a Felügyelő Bizottság tagja? Szeretném megkérdezni, hogy kik voltak azok, akik a közgyűlés felhatalmazása alapján azzal lettek megbízva, hogy a gazdasági társaság működését, törvényes és gazdaságos működését felügyeljék? Ön ebben a kategóriába tartozott Marinka Viktor úr. Vinnai Győző úr ön ebbe kategóriába tartozott. Ne nyomja rám azt a felelőséget, ami az önök felelőssége is. Én nem vitatom a saját felelősségemet ebben a dologban, de ez az önök felelőssége is. És tisztelettel kérem önöket, hogy ne ártsanak többet Sóstónak. Sóstó részben a fejlesztésben, részben a marketing munka következtében elkezdett nemcsak éldegélni, hanem élni. Öröm a Sóstóra kimenni. Ki fog járni a Sóstóra, ha állandóan a negatív hírt olvassa róla az újságba? Ami megtörtént megtörtént, mindent megtettek annak érdekében, hogy ez rendőrségi és ügyészségi ügy legyen. Ott van. Mi a csudát tudok tenni ebbe a dologban? Megvárom az eredményét. Ez a gazdasági társaság egy önálló gazdasági társaság, amelynek ügyvezetője van és felügyelő bizottsága van. Évente beszámol a közgyűlés előtt. Nagyon kérem önöket, hagyják abba, engedjék a vezetést dolgozni és engedjék az igazságszolgáltató szerveknek a munkájukat végezni. És engedjék a nyíregyháziakat, hogy örüljenek a Sóstónak. Ki fog egy olyan fürdőbe menni, amelyről havonta az jelenik meg, hogy itt gazdasági visszaélés van, ez rossz fürdő. Ami rosszat el lehetett mondani már erről mindent elmondtak. Ma is hallom, hogy csúszik a fürdő. Legalább 15-ször volt az újságban, hogy csúszik a fürdő, és egyébként 4 éve nem csúszik a fürdő. Csak mondom, hogy önök erre csak rápakolnak és nem segítenek ebben a dologban. Tett most egy javaslatot az ügyvezető úr, legalább annyit segítsenek, hogy vegyenek meg 4-4 jegyet, hogy a holnapi rendezvényen sokan legyenek. És én pedig szeretnék hozzájárulni ahhoz az alapítványhoz, amit Vinnai Győző úr alapított, hogy ha megmondja nekem a számlaszámot és megmondja azt is, hogy milyen ügyben fog ez az alapítvány segíteni a Sóstó-Gyógyfürdőknek, akkor azt gondolom, hogy én ide be fogok fizetni. Megtaláltuk a csontot, amit most lehet rágni, úgy hogy akkor folytassuk tovább. Aranyos Gábor, Vinnai Győző, Marinka Viktor. De azt hiszem hogy Vinnai Győzőnek és Marinka Viktornak már nem nagyon van lehetőséget szólni. Kérem, hogy nézzétek meg, hogy van-e még? Aranyos Gábor:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés! Ugyanazt szeretném elmondani, amit Polgármester asszony is elmondott, csak egy kicsit más megközelítésben. Én úgy gondolom, hogy Marinka úrnak volt lehetősége mint a felügyelő bizottsági ülésen, mind pedig a bizottsági ülésen elmondani a Sóstóval kapcsolatos aggályait. Ezt megtehette volna ott is. Azzal, hogy a kamerák nyilvánossága és a sajtó nyilvánossága előtt emlegeti fel a múltat és tesz megint olyan megjegyzéseket, amiket tesz, azzal csak árt Nyíregyházának és árt a Sóstó hírnevének. Amit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban, nem én tartottam olyan sajtótájékoztatót, olyan címmel, hogy tiszta vizet a pohárba Sóstón. Szeretném elmondani, hogy Sóstón tiszta a víz, több szakember ellenőrzi, és is voltam kint, tiszta a víz, tehát a vízzel nincsen semmi probléma, szívesen járunk ki. Amit pedig el szeretnék mondani, hogy én több helyen voltam és volt szerencsém megnézni több fürdőt Nyugat-Dunántúlon, egy fürdőnek sincs olyan termál része Élményfürdővel összekapcsolva mint itt Nyíregyházán. És a fejlesztés után örömmel fogunk a mi családunk is és mindenki más kijárni erre a Sóstóra. Inkább erről kellene beszélni és a jövőről. Nem pedig arról, hogy mi történt a múltban. Továbbá azt is szeretném elmondani, hogy az önök frakciója tett egy ígéretet arra, hogy a következő 1,5 évben
1152 támogatják a Sóstót mind üzletileg mind erkölcsileg. Ezt most szavazatukkal is erősítsék meg. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Két megjegyzésem lenne. Az egyik, Sóstót, ezzel szerintem nem vagyok egyedül, nagyon sokan szeretjük és szeretnénk, ha kedvező irányba mozdulnának el a dolgok, de ahhoz tisztába kell tenni az elmúlt évek gazdálkodását. Én, mint felügyelő bizottsági tag amikor tudomásomra jutott bármilyen olyan esemény, akkor én megjelentem a Sóstónál, kértem az iratokat és a törvény szerint meg is kaptam. És megtettem a következő lépéseket. Tehát erről ennyit. A másik. Kevés az időm, szeretném Polgármester asszonynak elmondani, hogy Megyei Bíróság bejegyezte a Sóstó Jövőéért Alapítványt 2010. április 9-én a 2350. sorszám alatt. Számlaszámot is meg fogom mutatni,, az OTP-nél van ez a számlaszám. És két mondatot ragadnék ki a célok közül, hogy mennyire komolyan vettem és nagyon örülök, ha Polgármester asszony hozzá akar járulni és képviselőtársaim és bárki. Az alapítvány célja többek között, hogy segítséget nyújt a fenntartható turizmushoz szükséges infrastruktúra biztosításához. Javaslatokat dolgoz ki a turizmussal kapcsolatos problémák megoldására, azokban aktív szerepet vállal. Elősegíti Sóstó turisztikai értékeinek megismerését. És így, tovább nem olvasnám fel. Tehát az alapítvány létezik, van egy 3 fős kuratóriuma és majd vezérigazgató úrral is szeretnénk konzultálni, hogy hogyan lehet nekünk abba a munkába bekapcsolódni. Köszönöm szépen Polgármester asszony. Én teljesen tisztán állok itt. mert úgy gondolom hogy Sóstó fejlesztése közös célunk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt, hogy ki milyen tisztán áll azt mások döntik el, majd 10 év múlva. Nem most. Marinka Viktor úré a szó. Marinka Viktor:(képviselő) Köszönöm polgármester asszony. Abban igaza van önnek, hogy valóban lehet, hogy úgy kellett volna már kezdeni a felügyelő bizottsági tagságunkat, hogy minden papírt átnézünk a Sóstóval kapcsolatban. Lehet, hogy ebben tévedtünk mi is, de azért nem, mert ahogy Vinnai Győző is mondta, amikor nekünk tudomásunkra jutott akkor léptünk. Akkor sem volt egyszerű dolog iratokat kérni, hozzájutni dolgokhoz, de megkaptuk. Mindent megkaptunk. Akkor mit mondott volna ön, vagy a városvezető koalíció, hogy ha rögtön ezzel kezdjük 2006 végén 2007 elején? Tehát én megmondom őszintén, hogy nem gondoltam volna akkor sem és nem gondoltuk, hogy nekünk ilyen ügyekkel kell foglalkozni. Még egyszer mondom, amikor nekünk tudomásunkra jutott mi úgy gondoltuk, hogy ebben lépni kell. Lehet, még egyszer mondom, hogy önök ezt másként gondolják, másként intézték volna a dolgokat. Én azt gondolom, hogy ez a jelentés is, a vizsgálóbizottsági jelentés is igazolja, sajnos ez nekünk sem öröm, hiába próbálja meg ezt Polgármester asszony így beállítani a város számára, nekünk sem öröm, hogy ilyenekkel kellett foglalkozni. Sajnos, amit képviselő úr mond, a 2009-es évbe ez is beletartozott, ezért hoztuk elő ismét. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak egy megjegyzésem van tisztelt Képviselő úr! Ez a program, ami itt ugye vitatott program és nagy valószínűséggel jogos a vitatott program ez az önök felügyelő bizottsági anyagában benne volt. A város mérlegbeszámolójába pedig nem volt bent. Önök látták a felügyelő bizottsági anyagot én nem láttam. Az üzleti terv értékelésében pedig nem volt benne. Nagy László.
1153 Nagy László:(alpolgármester) Két mondatott szeretnék mondani. Az egyik az az, hogy valamikor Gyöngyösi Szabolcs azt mondta, hogy nincs jobboldali vagy baloldali fürdőző, számára a fürdőző van. Akit szeretne becsalogatni a fürdőbe. Arra a fajta politikai felelősségre szeretném felhívni a figyelmét minden képviselőtársamnak amivel vagy rendelkezik 1-2-3-4 éven keresztül és ezzel él vagy él vagy vissza él. Vagy nem rendelkezik soha sem, és nem fogja megérezni ennek a súlyát. Úgy gondolom, hogy az élet hozott most egy olyan helyzetet, hogy a Fidesz-nek és a Fidesz képviselőjének van egy fajta felelősség abban, hogy milyen közvélemény formáló nézeteket vagy milyen közvélemény formáló véleményeket nyilvánít ki akár a Sóstón kapcsán és erről beszéltünk, ha nem ilyen cizelláltan az elmúlt évben is akkor amikor a Sóstó téma volt. Ugyanezt szeretném most is megtenni, volt egy országgyűlési választás, ezen az országgyűlési választáson azt látjuk, hogy igen is van ereje annak, hogy ha valaki a közvéleményt úgy akarja befolyásolni, hogy mond bizonyos dolgokat. Ez a mostani beszélgetés arra mindenképpen jó volt vagy abban a tekintetben mindenképpen rossz volt, hogy ismét előre vetített vagy előhozott egy olyan témát, amit nem lett volna célszerű majdnem 1 órán keresztül vitatni. És azt gondolom, hogy az lenne az üdvös, hogy ha a Fidesz véleményformáló képviselői, hiszen nagyon sokan a Fidesz képviselői között ebben a témában nem nyilvánulnak meg és nem nyilvánultak meg korábban sem, hogy ha inkább arra buzdítanák a jobboldali érzelmű embereket, hogy látogassák a nyíregyházi fürdőt. Akkor, amikor a polgármester asszony is vagy korábban is többen arról beszéltünk, hogy vajon hány embert tartott távol a fürdőtől 1-2 vélemény és 1-2 sajtótájékoztató? Ez bemérhetetlen, most is azt gondolom, hogy sajnos lehetnek olyanok, hogy ezek után a vélemények után is távol maradnak a fürdőtől, holott közösen arra kéne inkább törekednünk akár felügyelő bizottsági tagként akár képviselőként, hogy minél többen menjenek el a fürdőbe. Dr. Hajzer László:(képviselő) Eredetileg nem akartam hozzászólni ehhez a témához, mert én Sóstó ügyben csak egyszerű közgyűlési tagként értesülök az eseményekről. Viszont nyilván frakció ülésen felmerült egy olyan kérdés, amelyben én el kezdtem keresni az anyagban, és nem találtam az anyagban, ami a számítógépen van. És akkor emiatt is szólok, hogy vajon mi lehet annak az oka, hogy a Sóstó Rt-nél 2 db. független könyvvizsgálói jelentés is készült? Gyöngyösi Szabolcstól azt szeretném megkérdezni, hogy a kezemben van egy, ami a számítógépen is rajta van, egy Szendrői Jenő féle bejegyzett könyvvizsgáló, aki könyvvizsgálati jelentést készít és záradékkal lát el meg hitelesít és minden ilyet csinál és egyébként itt a kezemben van egy másik, egy veszprémi könyvvizsgáló, ezt úgy hívják, hogy Tölgyes András, Veszprémben 2010. április 30-án ő is záradékol és magyaráz. Na most én a magyarázatokat nagyjából ismerem, de értessék meg velem azt, hogy ugyanannak a cégnek miért kell két könyvvizsgálói záradék? Megjegyzem, hogy nem is hasonlít egymáshoz sok dologban a kettő. És van egy kínos pont, amelyben egészen kínos magyarázkodás van. Nevezetesen ez az egész vita arról szól, hogy történt-e bűncselekmény vagy nem. Ugye e tárgykörben van feljelentés, a Polgármester asszony azt mondja, hogy majd kivizsgálja a rendőrség ezt. Ugye az egyik oldal azt állítja, hogy alaposabban kéne, a másik oldal azt mondja, hogy várjuk meg. Viszont megszólal az ügyben a könyvvizsgáló. Na most én azt szeretném Gyöngyösi úrtól kérdezni, hogy mi volt az indoka ennek? Nevezetesen arról van szó, hogy ez a vállalatirányítási szoftver, 50 milliót kifizetett rá a cég és ez a vállalatirányítási szoftver akkor elkészült-e vagy nem? Használják vagy nem?
1154 Aktivizáltak-e vagy nem? Jogos volt-e az 50 millió vagy nem? Gyakorlatilag ennyire egyszerű az én számomra. Tehát ha két könyvvizsgálónak a szükségességéről meggyőzne engem. Egy cégnek csak egy könyvvizsgálója szokott lenni egyszerre. Várom a válaszát tisztelettel. Dévényi József:(képviselő) Ebben a vitában nálam egy dolog kiverte a biztosítékot. Mégpedig az, hogy visszagondoltam a tavalyi történésekre, arra a hisztériára, amit a fideszes képviselők keltettek a Sóstó ügyben. Ami a mai napig igazából nincs lezárva, nem zárult le, hisz egyrészt sem a rendőrség, sem az ügyészség még nem fejezte be a nyomozást, tehát annak a kimenetele kétesélyes, de van egy bírósági per is, egy munkaügyi per, aminek a kimenetele megint kétesélyes, tehát lehet egy olyan változata is a dolognak, hogy a bűntető eljárás lezárul anélkül, hogy valamilyen bűntényt megállapítana a hatóság és a munkaügyi perben is a volt vezérigazgató javára fog ítélkezni a bíróság. Mindemellett ezzel a hisztériával okoztunk egy 30%-os bevételcsökkenést ennél a cégnél. Majd közösen választottunk egy ügyvezető igazgatót és akkor idejön Vinnai képviselőtársam és azt mondja, hogy márpedig nem szavazom meg a tavalyi évi beszámolóját a cégnek. Én nem tudom megemészteni, ehhez valami gyógyszerre lenne szükségem, hogy ezt így összerakva az ember meg tudja emészteni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hát nagy türelemre van szükség ebben az önkormányzatban ahhoz, hogy az ember végig tudja ezt vezényelni. Zrt. vezérigazgatója) Tisztelt Gyöngyösi Szabolcs:(Sóstó-Gyógyfürdők Polgármester, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Hajzer képviselő úr! Ez nekem volt a felvetésem, pontosan azért, mert volt a céggel egy ilyen vizsgálóbizottság tavaly nyáron, illetve volt egy váltás a cég élén. Emellett bár Soós Csilla is elég régóta a cégnél dolgozik mint könyvelő, utána Hegedűs úr távozott a cégtől, én úgy gondoltam, hogy neki valószínűleg nem volt mindenre rálátása. Ezért hasznos lenne egy olyan fajta átvilágítás, amit ilyen szempontból nem a meglévő könyvvizsgáló végez el, hanem egy külső szakember. Ez ilyen szempontból egy pontatlan fogalmazás, hogy egy második könyvvizsgáló. Mindezek által hozzáteszem, ezt a felvetést a felügyelő bizottság megtárgyalta, 5:0 arányban, tehát teljes mellszélességgel elfogadta, és ezek után Szokol úr írt egy levelet ennek az általam javasolt könyvvizsgálónak, hogy végezze ezt a dolgot. Mondjuk egy formai hiba megtörtént, hogy ez mondjuk a könyvvizsgálatnak van elkönyvelve, de ez egy átvilágítást. Ez ennek ez a magyarázata. Csabai Lászlóné:(polgármester) Képviselő úr, tehát én azt gondolom, hogy azért küldünk felügyelő bizottságokat a cégekhez, hogy ők felelősséget vállaljanak és dolgozzanak. Ne vegyük el a feladatukat. Szavaztatok. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
1155 100-5/2010.(V.27.)számú határozat A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 2009. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 41B
az előterjesztést megtárgyalta, és 1.
a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 2009. évről szóló beszámolóját 2.505.524 eFt mérleg főösszeggel, mérleg szerinti eredményét 228.835 eFt veszteséggel elfogadja.
2.
a mérleg szerinti veszteség elszámolásáról akként dönt, hogy a társaság 228.835 eFt-ot az eredménytartaléka terhére számolja el.
3.
a társaság tőkehelyzetének rendezése céljából hozzájárul az Önkormányzat által nyújtott 126.720 eFt tagi kölcsön elengedéséhez.
Utasítja: a Gazdasági Osztály helyettes vezetőjét, hogy a tagi kölcsön követelés értékét nyilvántartásából vezesse ki Felelős: Patóné Nagy Magdolna osztályvezető-helyettes
3./b. napirend: Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 2010-2012. üzleti évekre vonatkozó marketing stratégiájának elfogadására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Gyöngyösi Szabolcs Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Csabai Lászlóné:(polgármester) A cégnek a marketing stratégiájára vonatkozó javaslata megfogalmazódott. Bizottság tárgyalta, Dévényi József? A Bizottság támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Marinka Viktor. Marinka Viktor:(képviselő) Az a véleményem, vagy véleményünk, hogy ez az a napirendi pont, amelynek nem igazán kellett volna, hogy a Közgyűlés elé kerüljön. Felügyelő Bizottsági ülésen is elnök úr is egy kicsit habozott, hogy erről nekünk kell-e szavazni, nem kell szavazni? Tehát egy marketing stratégiája a cégnek az a
1156 vezérigazgató úr kompetenciája. Még mindig azt mondom, hogy rendben van, a Felügyelő Bizottságnak ezt látni kell, véleményezheti, de talán ide már a Közgyűlés elé egy ilyen marketing stratégia lehet, hogy nem fontos, hogy ide kerüljön. Abban maradtunk és a Felügyelő Bizottság úgy szavazta meg végül is, hogy nagyon elnagyolt, nagyon általánosságokat fogalmaz meg, de azt mondta igazgató úr is, hogy ennek egy bővebb, konkrétumokat, számokat is tartalmazó változata vissza fog kerülni legalább a Felügyelő Bizottság elé. Úgy ment át, hogy nem egy minden kiterjedő, inkább csak általánosságokat tartalmazó marketing stratégiáról van szó, ezt ott is elmondtuk, megemlítettük. Várjuk majd ennek konkrétabb változatát. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel, Vinnai Győző, Márföldi István, Hajzer László. Mikó Dániel:(képviselő) Én emlékszem arra a közgyűlésre, amikor egy olyan intézkedési tervet fogadtunk el itt a közgyűlésen pontokba szedve, ahol sok olyan aggályos dolgot kértünk és fogalmaztunk, ami szerintem, akkor is elmondtam a véleményemet, a cégvezetésre tartozik, nem szabad a cégvezetés jogkörét átvenni a közgyűlésnek, mert nyilvánvalóan ezzel a felelősségét is átvesszük. Amikor egy későbbi időszakban sikerült ebből az intézkedési tervből különböző pontokat kimazsolázni, hiszen ilyeneket írtunk majdnem elő, hogy a két fűtőből egyet el kell küldeni és hasonló konkrétumokat, ami nagyon helytelen dolog, tehát ezért egyszer már átvizsgáltuk ezt az intézkedési tervet és azzal kellett szembesülnöm a Gazdasági Bizottság ülésén, ahol szóba került ez az előterjesztés is, hogy ismételten jó lenne átvizsgálni azt az intézkedési tervet, mert ez a helytelen intézkedési terv eredményeképpen van itt előttünk ez az előterjesztés, amit előterjesztésként én nem kívánok megszavazni. Én azt mondom, hogy ha már mindenképpen be kellett kerülni a közgyűléshez, akkor át kellene keresztelni tájékoztatónak és a lehető legrövidebb időn belül fogadja el, vegye tudomásul a Közgyűlés, hogy ez így elkészült és én kérem annak az intézkedési tervnek a sürgős átvizsgálását és minden olyan pontjának a törlését, ami a cég vezetésére tartozik és nem a Közgyűlésre. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, pontosan ez ezt beszéltük itt az alpolgármester úrral, hogy nem jóváhagyást kérünk, hanem tudomásulvételt. Mert mi nem figyeltünk eléggé erre a dologra. Mind a két hozzászólóval egyetértek ebben a dologban. Vinnai győző, Hajzer László. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Én is egyetértek, hogy tájékoztató legyen. Tehát Sóstó ügyében kezd egy kis egyetértés körvonalazódni. Ezen a Felügyelő Bizottság ülésén lemondtam felügyelő bizottsági tagságomról összeférhetetlenség miatt, az országgyűlési képviselő választás után, pontosabban május 13-án, tehát az alakuló ülés előtt meg kellett tenni, de informálisan elköszöntem a Felügyelő Bizottságtól, ebben egyetértettünk. Én azért kértem szót, mert a marketing stratégiát az elmúlt években igen sokszor hiányoltuk, hogy egy összehangolt marketing stratégia legyen. Vezérigazgató úr ezt próbálta összeállítani, de az úgy nem fog menni, hogy egyedül elindít valamit, hanem a sóstói szereplőknek össze kell fogni. Mindig mondtuk, hogy több státuszú szereplője van Sóstónak, van önkormányzatú tulajdonú cég, vannak magánvállalkozók, vannak alapítványok, mint hogy ez ma kiderült, és természetesen vannak rossz beidegződések. Vannak turisztikai attrakciók, össze kell fogni. Csak
1157 úgy megy, hogy ha összefogunk, és nemcsak az önkormányzati cégeknek, amelyek az Állatparkot, vagy a fürdőket üzemeltetik, vagy a Megyei Önkormányzat Park Hotelje, amiben ott egy változást látok kialakulni, vagy éppen a Krúdy Vígadónak megváltozott az elmúlt egy-két évben a piacon való megjelenése. Én azért kértem tehát szót, hogy igenis, kell marketing stratégia, mi is úgy látjuk, hogy ez részleteiben még nem kidolgozott, de az első lépést megtette, és egyetértek Mikó Dániellel, hogy tájékoztatóként fogadjuk el, mert ne vegye át a képviselő testület azt, ami a cég feladata. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László, Jászai Menyhért. Dr. Hajzer László:(képviselő) Rendkívül röviden szólok, mert magam is egyetértek azzal, amit Mikó Dániel, Vinnai Győző és polgármester asszony mondott, mindenkivel egyetértek a tekintetben, hogy nem ránk tartozik ez a dolog. Szabadjon annyi rendszerhibát látni ebben, amit én négy éve mondok rendszerhibaként, hogy nem jönne létre ez a helyzet akkor, ha komolyan vennénk, hogy minden közgyűlés elé terjesztett anyagnak kell lennie kell egy előterjesztőjének. Ugye? Fogalmilag kizárt, hogy Gyöngyösi Szabolcs előterjesztő legyen, mert Gyöngyösi Szabolcs egy cég vezérigazgatója, a vezérigazgató itt nem tud előterjesztő lenni. Egyszerűen csak figyelni kellene. Rajta van a borítón, Freidinger Renátának, az érintett belső szervezeti egység vezetőjének aláírása. Csabai Lászlóné az adott területért felelős tisztségviselő aláírása. Kádár Csaba az előterjesztés törvényességi ellenőrzését végző személy aláírása, és hárman is az első lapot aláírják és nem szólnak, hogy Gyöngyösi Szabolcs nem tud előterjesztő lenni. Mondjuk, addig még el lehet jutni, hogy az önkormányzat irodavezetője előterjesztő lehet, de a gazdasági társaságoknak a vezetői, ha ezzel egyetértene a jegyző úr, ez megnyugtatna engem, hogy a jövőben ne legyenek előterjesztők a közgyűlésnél. Na most a következő dolog pedig, hogy én azzal is egyetértek, hogy pontosan a gazdasági társaságoknál nem lehet a Gt. alapján bekorlátozni a vezérigazgató mozgásterét bizonyos kérdésekben, mert ezzel nem csak a felelősséget vesszük át a döntéseinkért, hanem mind azt a hatást, ami ezzel együtt jár, viszont a javakból nem részesülünk olyan mértékben, ami egy ilyen vezérigazgatói státusszal gondolom én, hogy együtt jár, ezt nem tudom. Tehát én azt javaslom, hogy igaziból erről nem kellene szavazni sem, hanem elkönyvelni ezt olyannak, hogy ez így sikerült. Bocsánatot kérek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jászai Menyhért. Jászai Menyhért:(képviselő) Ha már mégis elénk került ez az anyag, akkor én visszakanyarodnék a tartalmi részéhez. Gondolom, hogy vezérigazgató úr kapott már több elismerést, vagy pedig kritikát, ami a stratégiát illeti. Most én egyiket se mondanék, néhány javaslatot fogalmaznék meg, amely talán a jövőben jobbá teheti a stratégia megalkotását. Mindenképpen szükség lenne egy alapos, mély, szórt analízisre, anélkül egy stratégia nem képzelhető el, és nem is tud ráépülni a cselekvési terv és egyáltalán az elemzés. A másik, amit javasolnék, a versenytársak picit mélyebb elemzése, ez szinte csak most itt meg van említve, anélkül, hogy ne tudnánk, hogy ők mibe jobbak, mibe rosszabbak, miben tudunk mi előre lépni, megint egy sarkalatos pont a stratégia alkotásánál, és amire még föl szeretném hívni a figyelmet és ajánlásként fogalmaznám meg, az a kutatási módszernek a kiválasztása. Az anyag egy picit a szekunder adatokra próbál támaszkodni, én jobban ráirányítanám a primer kutatásra a figyelmet. Jó az, hogy ha megkérdezzük a
1158 vendégeinket, hogy hogyan voltak megelégedve, de legalább ilyen fontos lenne megkérdezni azokat a vendégeket, akik el se mennek a fürdőbe, hogy vajon miért nem és milyen feltételekkel mennének le. Tehát egy pici súlypont eltolódást javasolnék ebbe a kérdéskörbe. Azért, hogy a hozzászólásomban még is legyen egy kis kritika, azért azt is megfogalmazom, hogy amikor tanulmányoztam az anyagot és ezt inkább a Közgyűlésnek szánom, tehát saját magamnak a kritikát, hogy vajon a városnak van-e marketing stratégiája? Nincsen. Tehát lehet, hogy ezzel kellene kezdeni, hogy alkotunk egy város marketing stratégiát, mert most azt mondjuk a fürdő osztagnak, hogy támadjon, de nem tudjuk azt, hogy merre kellene menni. Legalább ugyanilyen fontos amit az előttem szóló már érintett, a saját cégeink programjai közötti összhang és koordináció megteremtése. Azért azt gondolom, hogy ez a terület egy kicsit kihívásokkal küszködik és vannak benne tartalékok, ami segítené a Sóstó marketingjét, hogy ha a saját cégeink jobban együttműködnének és együtt próbálnák a piacot megszerezni. Tehát én azt gondolom, hogy erre fókuszáljunk és a jövőben ezt próbáljuk meg jobbá tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. Csabai Lászlóné:(polgármester) Főjegyző Úré a szó. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés. Kettő plusz kettő gondolatom van. Két gondolatom a megszólíttatás okán, kettő pedig azzal a jogommal, hogy tanácskozási joggal én is hozzászólhatok a munkához. Az első mondatom az az, hogy magam is egyetértek és javasoltam volna azt, hogy tájékoztatóként tárgyalja az anyagot a Közgyűlés és ne elfogadás, hanem tudomásul vétel történjen. A második: úgy gondolom, hogy többször megtárgyalt témáról van szó, de akkor ismét beszéljünk róla. A jelenleg érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat 8. §-a mintegy négy sorban taglalja, hogy kik jogosultak előterjesztés benyújtására, azaz kik lehetnek előterjesztők. Van egy utolsó mondat: az előterjesztés előadója, az előterjesztés megbízása alapján más is lehet. Ha figyelmesen elolvassuk a meghívó tervezetet, mi soha nem az előterjesztőket írjuk be, ez tizenegynehányéves gyakorlat ennél az önkormányzatnál, hanem az előadók személyét. Az egy vitatott kérdés, és úgy gondolom, hogy azt a politikának kell eldöntenie, hogy ez a gyakorlat jó-e, vagy nem jó. Egyet tudok mondani, hogy jogszerű, mert az SZMSZ szerint járunk el. Tehát abban igaza van Hajzer képviselő úrnak, hogy előterjesztő nem lehet Gyöngyösi Szabolcs, előadó viszont lehet az SZMSZ rendelkezései szerint. Ez szerencsés-e vagy nem szerencsés, nem a főjegyző dolga, hogy ezt elbírálja. Minden egyes bizottsági ülésen az elmúlt években, ha a Sóstó téma volt hozzászóltam, ha ott voltam. Nem előadói, hanem tanácskozási jogommal élve. Én úgy gondolom, hogy minden nyíregyházi jogosan büszke a városára, ha valamire büszke, akkor a Sóstóra. Sóstó egy olyan egyedülálló lehetőség, amivel egyszerűen élni kell mindenkinek. Az ország legnagyobb szabad állatparkja van itt kiterjedésében az állatállományával. Az országban a második legnagyobb szabadtéri skanzennel rendelkezünk. Egy olyan egyedülálló termálvízzel, hozzá tórendszerrel és most már élményfürdővel, ami megint azt mondatja, hogy ez a három együtt és a többit, a kisebb dolgokat már nem is mondom, a csodálatos környezetet, predesztinálják a sikeres Sóstót, és ez az amiben a városnak óriási lehetőségei vannak. Azt tudom mondani, hogy ezt valamikor át kell majd érezni a döntéshozó személyeknek is, és ebbe a stratégiába elindulni. Most már arra sem lehet hivatkozni, hogy
1159 Hajdúszoboszlóig mennek, mert az autópálya odáig ér. Én úgy gondolom, hogy a Nyíregyháza sikerességének, a turizmus sikerességének ez az egyik záloga. Még egyetlen mondat, ha már a marketingnél tartunk. Nyíregyházi városlakóként, ezt tavaly elmondtam, én olyan szívesen olvasnám a Nyíregyházi Naplóban vagy bármelyik újságban azt a havi vagy kétheti rendszerességgel megjelenő rovatot, hogy Nyíregyháza város honatyái éppen a Sóstón voltak és mit csináltak. Ez lenne a legjobb marketing, hogy a képviselő hölgyek és urak ott voltak a Sóstón. Mi tetszett nekik az Élményfürdőben? Mi tetszett nekik az Állatparkban? Én úgy gondolom, hogy ez az egyik legjobb marketing lenne, nem is kerülne sokba és nagyon-nagyon sok embert csábítana oda. Mert, ahogy elhangzott, akinek a balos tetszik az a balos nyilatkozata alapján menne ki, akinek a jobbos, a jobb nyilatkozata alapján menne ki, és mindenki boldog lenne. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem, aki tudomásul veszi a tájékoztatót, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 101/2010.(V.27.) számú határozat a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. 2010-2012. üzleti évekre vonatkozó marketing-stratégiájának tudomásul vételéről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. 2010-2012. üzleti évekre vonatkozó marketingstratégiáját tudomásul veszi.
Felkéri:
a társaság vezérigazgatóját a stratégiában megfogalmazott célok megvalósulásának és a használt marketing eszközök hatékonyságának rendszeres ellenőrzésére.
Felelős: Gyöngyösi Szabolcs, Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Határidő: folyamatos
1160
Melléklet a 101/2010. (V.27.) számú határozathoz
A SÓSTÓ-GYÓGYFÜRDŐK SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
MARKETING STRATÉGIA 49B
2010-2012.
Nyíregyháza, 2010. április 30.
1161
Vezetői összefoglaló A 2010-2012. időszakra készített marketingstratégia a társaság célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Társaságunk alapvető céljai között szerepel egy vonzóbb, a vendég igényeit, elvárásait szem előtt tartó szolgáltatáskínálat kialakítása, a kedvező szolgáltatás ár-érték arány meghatározásával a nyíregyházi lakosok visszacsalogatása a helyi fürdőkbe, vendégbarátabb, a vendégek igényeire jobban odafigyelő munkavállalói hozzáállás kialakítása, a vezetés és a munkavállalók egy cél irányába mutató, harmonikus együttműködése. A marketingstratégiát a változó trendeknek, a kutatási eredményeknek megfelelően folyamatosan felülvizsgáljuk, és aktualizáljuk. Küldetés: Társaságunk küldetése, hogy a vendégek igényeit, elvárásait a szolgáltatási tevékenységünk középpontjába állítva olyan színvonalon biztosítson fürdő, kereskedelmi szálláshelyi és vendéglátási tevékenységet, hogy ezáltal elősegítse a Nyíregyházán realizálódó belföldi és a beutazó turizmusból származó bevételek növelését, a társaság gazdálkodásának erősödését. Ezzel támogatja Nyíregyháza turisztikai vonzerejének növekedését, és a várost jelentős piacformáló tényezővé segíti az Észak-alföldi régióban. A küldetés megvalósulásához szükséges az alábbi feladatok végrehajtása: • a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. arculatának építése, a szolgáltatásai ismertségének növelése belföldön és külföldön egyaránt • vonzóbb, a vendég igényeit, elvárásait szem előtt tartó szolgáltatáskínálat kialakítása • a kedvező szolgáltatás ár-érték arány meghatározása, ezáltal a nyíregyházi lakosok visszacsalogatása a helyi fürdőkbe • vendégbarátabb, a vendégek igényeire jobban odafigyelő hozzáállás kialakítása, emberi erőforrás fejlesztés • a vezetés és a munkavállalók egy cél irányába mutató, harmonikus együttműködése • jövedelmező szolgáltatásfejlesztés • együttműködés a városi Önkormányzattal, Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő turisztikai attrakcióival a marketing és az idegenforgalom területén Stratégiánknak két fő célcsoportja a gyermekes családok és az egészségtudatos városlakók. Fokozott hangsúlyt kívánunk fektetni az aktív és egészséges életmódot élőkre. Emellett úgy tervezzük, hogy a nevünkben is szereplő „gyógyfürdők” szóból a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyezünk a „gyógy” részre. A társaság marketing tervezési módszerének lényege, hogy egyedi arculatú, tudatos és hatékony értékesítési politika valósuljon meg. Célkitűzéseink megfogalmazásakor figyelembe vettük a turizmus keresleti és kínálati tendenciákat, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pénzügyi válság hatásait sem. A 2009-es válság egyik legnagyobb áldozata talán a turizmus, hiszen az emberek többsége a kiadások növekedése miatt először azokról a luxusszolgáltatásokról mond le, melyek között az utazás, kikapcsolódás, egészségmegőrzés is szerepel.
1162 A gazdasági válság hatásai kedvezőtlenek a szabadidős turizmusra, de előtérbe kerülhetnek a közelebbi, illetve a belföldi desztinációk, a jó ár-érték arányt kínáló desztinációk pedig versenyelőnybe kerülnek. Társaságunk marketingstratégiáját az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a keresletből kiindulva készítette el. A vendégek igényeinek, elvárásainak megismerése érdekében az egészségturizmus piackutatási eredményeinek folyamatos figyelemmel kísérése mellett, saját felméréseket, közvélemény kutatásokat készítünk vendégkörünk összetételével, igényeivel, javaslataival kapcsolatban. Ennek eredménye alapján határozhatjuk meg célcsoportjainkat, az értékesíthető szolgáltatásokat, és a marketingkommunikációs eszközöket. A marketing kutatás során folyamatosan figyelemmel kísérjük és elemezzük a kül- és belföldi kereslet alakulására vonatkozó KSH adatokat. Saját felmérések, közvélemény kutatások eredményei, a vendégektől érkezett észrevételek alapján pontosabban határozhatók meg vendégkörünk igényei és elvárásai. A társaság sikeres működésének alapját a környezet elemeinek feltérképezése, az információk feldolgozása és az ezt követő alkalmazkodás és befolyásolás körfolyamata jelenti. A marketingkommunikációnk célja, hogy a társasággal kapcsolatban állókat – elsősorban a potenciális vendégeket – tájékoztassa, befolyásolja és meggyőzze. A marketingkommunikációban a komplexitásra, helyi specifikumokra, és a családi jellegre helyeződik a hangsúly. A küldőpiacok struktúrája, a célcsoportok összetétele alapján a kommunikációt elsősorban az egyéni vendégek irányába folytatjuk. Olyan elemek kerülnek megjelenítésre a kommunikációban, amelyek az adott célcsoport számára fontos szempontok egy úti cél, egy pihenési lehetőség kiválasztása során, illetve amelyek megkülönböztetnek a konkurenciától. Ezek az elemek: • változatos, élményekben gazdag, aktív szabadidő-eltöltési lehetőség az egész család számára, • kellemes klímájú, szép természeti környezet • gyermekközpontúság, családi fürdőzési hagyományokhoz illeszkedő kínálat • könnyű megközelíthetőség • jó minőség, mérsékelt áron • fiatalos hangulat A technológia fejlődése megköveteli, hogy naprakész, az igény felmerülésekor azonnali információk közvetítésével álljunk a vendégek rendelkezésére. A vendégek igényeinek megfelelően alakítjuk kommunikációnk eszközrendszerét, minden célcsoportnak az elvárások szerinti üzenetet, a leghatékonyabb csatornákon keresztül juttatjuk el. A technológiai innováció, a trendek változása következtében marketingkommunikációnkba a vendégeket is bevonjuk, folyamatos visszacsatolást várva tőlük. Kínálatunkkal a teljes piac lefedésére törekszünk, a különböző kínálatú, hangulatú és árszínvonalú szolgáltatási egységek lehetővé teszik az eltérő vevőigények kielégítését. Piacfejlesztő stratégia alkalmazásával meglévő szolgáltatásaink számára új piacokat, vendégkört is keresünk. A Sóstói attrakciókkal
1163 való együttműködés, stratégiai szövetség kialakításával az ebből származó előnyök kihasználására is támaszkodunk. Az egészségturisztikai kínálatunk megjelenítésekor a kommunikációban a kínálat valódi minőségét kívánjuk tükrözni, hangsúlyozzuk az igényes relaxációs, regenerációs, kényeztető imázst, melyet a gyógyvíz misztikuma erősítésével is alakítunk. A nyíregyházi fürdőkultúra tradíciójának megismertetése mellett hangsúlyt fektetünk a magas hatásfokú természetes gyógytényezők bemutatására, a termálvíz jótékony hatásaira. A szolgáltatásaink sokszínűsége és a célcsoportok különbözősége következtében más-más marketingkommunikációs eszközök alkalmazása hatékony a piac általunk elérni kívánt szegmenseinek informálására, meggyőzésére. Ezért a kommunikációs eszközök széles skáláját alkalmazzuk promóciónk során: - E-marketing - hirdetések, reklámok - kiállítás, study tour, road show - PR, sajtókapcsolat - Vásárlás- és értékesítésösztönzés A marketingtevékenység során nagy figyelmet fordítunk a turisztikai és marketing szolgáltatókkal történő együttműködésre, partnerségre. I. Bevezető Jelen dokumentum a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. középtávú marketing stratégiáját mutatja be, a részletes helyzetelemzést és a 2010. évre szóló részletesebb akciótervet a Társaság 2010. évi üzleti terve tartalmazza. A marketingstratégia a társaság stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Társaságunk folyamatosan figyelemmel kíséri a marketingstratégiában leírtak megvalósulását, a változó trendeknek megfelelően évente a stratégia aktualizálására kerül sor. A marketingstratégia elkészítéséhez figyelembe vettük az elmúlt évek tapasztalatait. A turisztikai termékfejlesztés, illetve a szolgáltatások területén az adottságok hatékony kihasználásával olyan, a környezetbe harmonikusan illeszkedő sajátos kínálat létrehozása valósult, illetve valósul meg folyamatosan, amely a város és Sóstógyógyfürdő vonzerejét növeli, a gazdasági tevékenység eredményességét javítja. A 2009-es válság egyik legnagyobb áldozata talán a turizmus, hiszen az emberek többsége a költségek csökkentése miatt először azokról a szolgáltatásokról mond le, melyek között kiemelt helyen szerepel az utazás, kikapcsolódás, illetve az egészségmegőrzés. Reményeink szerint a szolgáltatások színvonalasabbá tételével és az általános gazdasági helyzet javulásával ez a tendencia visszafordíthatóvá válik 2010-től. Küldetés:
1164 Társaságunk küldetése, hogy a vendégek igényeit, elvárásait a szolgáltatási tevékenységünk középpontjába állítva olyan színvonalon biztosítson fürdő, kereskedelmi szálláshelyi és vendéglátási tevékenységet, hogy ezáltal elősegítse a Nyíregyházán realizálódó belföldi és a beutazó turizmusból származó bevételek növelését, a társaság gazdálkodásának erősödését. Ezzel támogatja Nyíregyháza turisztikai vonzerejének növekedését, és a várost jelentős piacformáló tényezővé segíti az Észak-alföldi régióban. A küldetés megvalósulásához szükséges az alábbi feladatok végrehajtása: • a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. arculatának építése, a szolgáltatásai ismertségének növelése belföldön és külföldön egyaránt • vonzóbb, a vendég igényeit, elvárásait szem előtt tartó szolgáltatáskínálat kialakítása • a kedvező szolgáltatás ár-érték arány meghatározása, ezáltal a nyíregyházi lakosok visszacsalogatása a helyi fürdőkbe • vendégbarátabb, a vendégek igényeire jobban odafigyelő hozzáállás kialakítása, emberi erőforrás fejlesztés • a vezetés és a munkavállalók egy cél irányába mutató, harmonikus együttműködése • jövedelmező szolgáltatásfejlesztés • együttműködés a városi Önkormányzattal, Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő turisztikai attrakcióival a marketing és az idegenforgalom területén I. Célkitűzések 2010-2012. évekre Az üzleti tervben megfogalmazott helyzetelemzés alapján a következő célokat fogalmazhatjuk meg: - Társaságunk alapvető stratégiai célja, hogy a térségben megfelelő mennyiségben és kiváló minőségben rendelkezésre álló termálvíz kincsre, illetve annak bázisán kialakult országos és nemzetközi hírű fürdőkultúrára alapozva középtávon megfelelő versenypozíciót foglaljon el az idegenforgalom piacán. - A régióban olyan meghatározó piaci szereplővé váljunk, aki küldetésének érzi a folyamatos értékteremtést és értéknövelést. - középtávon a megye legnagyobb fürdőszolgáltatójából a környező országok és a régió egyik vonzó kínálatot nyújtó fürdőszolgáltatójává váljon, mely képes egész éven át teljes körűen kielégíteni a különböző célcsoportok keresletét - Társaságunk tudatosan törekszik a komplex és egyedi igények kielégítésére. Széles körű tevékenységeink lehetőséget teremtenek a differenciált turisztikai kereslet kielégítésére. A változó trendeknek, vevő igényeknek megfelelően célunk a szolgáltatási kör folyamatos bővítése, a meglévő szolgáltatások fejlesztése. - piaci pozíciónk erősítése a versenytársainkhoz képest. - egészségtudatosság, a fürdőzés presztizsének növelése - a helyi látogatók számának növelése a fürdőkben, a hétközbeni forgalom erősítése - a belföldi és külföldi látogatók, törzsvendégek megtartása - a küldőországokban új piaci szegmensek felkutatása, megnyerése
1165 -
Az Aquarius Élményfürdő nyitva tartása óta sikerült enyhíteni a szezonalitásból eredő kapacitáskorlátokat, azonban a nyári szezonon kívül a vendégforgalom erősítését, a szezonalitás további csökkentését célozzuk. a tevékenységből származó bevételek szinten tartása szálláshelyeinken a nyári szezon vendégforgalmának szinten tartása, az azon kívüli időszak vendégforgalmának növelése szolgáltatásaink minőségének, színvonalának megtartása illetve növelése
II. 2010-2012. évi Marketingstratégia Társaságunk marketingstratégiáját az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a keresletből kiindulva készítette el. A vásárlók igényeinek, elvárásainak megismerése érdekében az egészségturizmus piackutatási eredményeinek folyamatos figyelemmel kísérése mellett, saját felméréseket, közvélemény kutatásokat készítünk vendégkörünk összetételével, igényeivel, javaslataival kapcsolatban. Ennek eredménye alapján határozhatjuk meg célcsoportjainkat, az értékesíthető szolgáltatásokat, és a marketingkommunikációs eszközöket. A marketing kutatás során folyamatosan figyelemmel kísérjük és elemezzük a kül- és belföldi kereslet alakulására vonatkozó KSH adatokat. Saját felmérések, közvélemény kutatások eredményei, a vendégektől érkezett észrevételek alapján pontosabban határozhatók meg vendégkörünk igényei és elvárásai. Marketing stratégiánk meghatározó eleme, hogy a „városimázs” szerves részeként jelenjen meg az egészségturisztikai potenciál, mint jelentős vonzerő. Marketing hatékonyságunk érdekében részt veszünk a Magyar Fürdőszövetség Marketing Szakbizottsága, és az Észak-alföldi Termál Klaszter munkájában, hasznosítjuk az ott felhalmozódó tapasztalatot, ajánlásokat, kidolgozott módszertant. A Társaság marketing tervezési módszerének lényege, hogy egyedi arculatú, tudatos és hatékony értékesítési politika valósuljon meg. Jól tervezett és szervezett marketing lépések állnak a kitűzött piaci célok elérésének szolgálatában. 1. A társaság szolgáltatásainak, azok célcsoportjainak meghatározása A Társaság szolgáltatásai piacát egyrészt működése szűkebb vonzásterületén jelentkező egészséges életmód iránti igény mind szélesebb körben való fejlesztése révén, másrészt a tágabb - regionális, országos és nemzetközi kiterjedésű egészségturizmus területén kívánja megalapozni, illetve hosszú távon biztosítani. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. alapításával olyan speciális gazdasági szervezet jött létre a városban, amely tiszta profilban, átlátható módon állítja tevékenysége középpontjába az idegenforgalmi, rekreációs, jóléti célú fejlesztéseket, illetve a fürdő és egészségturizmus céljait szolgáló létesítmények hatékony működtetését. Széles körű tevékenységeink lehetőséget teremtenek a differenciált turisztikai igények kielégítésére, de a jövedelmező működés feltétele, hogy a számunkra leginkább megfelelő összetételű vendégkört alakítsuk ki.
1166 Társaságunk fő tevékenységei: • fürdőszolgáltatás • kereskedelmi szálláshely szolgáltatás 1.1.
Fürdőszolgáltatás
Ma már öt telephelyen, öt fürdőmű kínálja Nyíregyháza lakossága, illetve a térségbe irányuló turizmus számára rekreációs-, élmény és gyógyfürdő szolgáltatásait. Az Aquarius Élményfürdő nyitva tartása óta sikerült enyhíteni a szezonalitásból eredő kapacitáskorlátokat. Fürdőink jelentős mértékben hozzájárulnak a város vonzerejéhez, a lakosság szabadidős programkínálatának gazdagításához, valamint a fürdőgyógyászat révén az egészségügyi ellátáshoz. Az öt fürdő eltérő kínálata lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző fürdőzési igényeknek is meg tudjunk felelni. A Júlia Fürdő a gyógyászat központja, a rekreációt, úszássportot biztosító fürdő. A több évtizedes múltja során kialakult törzsközönség rendszeresen keresi itt az úszássport, a pihenés és a regenerálódás lehetőségeit. Célcsoportok: gyógyászati kezeléseket igénybe vevő, középkorú és idősebb korosztály, a rekreációt, egészségmegőrzési lehetőségeket kereső fiatal felnőttek, középkorúak, akik életmódjukba beépítik a rendszeres fürdőzést, úszássportban résztvevő óvodás és iskolás korú gyermekek. A fürdő helyi illetve megyei jelentőségű, küldőterület szempontjából meghatározható célcsoportok: a nyíregyháziak és a megyei lakosok. Az Aquarius Élményfürdő a családok fürdője, több generáció együttes pihenését, szórakozását biztosítja. Az Aquarius Wellness és Élményfürdő megépítésével enyhült a kínálat szezonális jellege, az egész évben nyitva tartó fürdő kiszolgálja a szabadidős fürdőzést keresők igényeit. A három különböző korosztály számára szolgáltatást nyújtó egység lehetővé teszi több generáció egyidejű szórakozását, pihenését. Célcsoportok: a családok, elsősorban a kisgyermekekkel érkezők. A csúszdázási lehetőségeket, élményt kereső fiatalok. A fürdő országos jelentőségű, de számon tartott az országhatáron kívül, a környező országokban is. Küldőterülete: Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az ország többi területe, és a környező országok (Szlovákia, Románia, kevésbé Ukrajna, Lengyelország). A Fürdőház fürdőrészlege egyrészt gyógyászati célokat elégít ki, másrészt a panziók szállóvendégeinek exkluzív kiszolgálására, ellátására szolgál, és kisebb számban igénybe veszik a városlakók is. Célcsoportok: Magyarország különböző területéről és elsősorban a környező országokból érkező szállóvendégek (gyermekes családok, középkorú házaspárok, kisebb számban üzleti utazók), a rekreációt kereső középkorú városlakók, akik itt váltak törzsvendégé, és a rehabilitációs gyógyászati kezeléseket igénybe vevő középkorú és idősebb nyíregyházi lakosok. A fürdő helyi jelentőségű, de a szálláskapacitás miatt Magyarországról és a környező országokból is keresett.
1167 Nyári szezonban további két fürdővel egészül ki a paletta: a fiatalok által kedvelt, természetes vízre épült Tófürdővel és az úszást, napozást, rekreációt és pihenést kínáló Parkfürdővel. Célcsoportok: a Tófürdőben elsősorban fiatalok, kisgyermekes fiatal családok, a Parkfürdőben a kisgyermekes családok, nyugdíjasok, táborozó gyermekcsoportok. Mindkét fürdő elsősorban helyi jelentőségű. Küldőterületek szempontjából a Tófürdő a helyi lakosok által, míg a Parkfürdő a nyíregyháziak, a Sóstófürdőn nyaraló magyar és környező országokból érkező turisták által keresett. 1.2.
Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
Társaságunk ezt a tevékenységet a Fürdőház Panzió és a Svájci lak Panzió szálláslehetőségeinek értékesítésével látja el. Kereskedelmi szálláshelyeink egész évben egyenletes minőségű kínálatot biztosítanak mind a pihenést kereső családok, mind az átutazók számára. Célcsoportok: a kisgyermekes családok, pihenést kereső középkorú és idősebb korosztály, üzleti célból szállásszolgáltatást igénylő utazók. A vendégek elsősorban Budapestről, Észak-Magyarországról, az Észak-alföldről érkeznek szálláshelyeinkre, egyre inkább növekszik a környező országokból (Szlovákia, Románia, Ukrajna, Lengyelország) idelátogatók száma, és Magyarország más régióinak lakosai is növekvő számban keresik fel a panzióinkat. 2. A szolgáltatás pozícionálása Nyíregyháza jelenleg nem rendelkezik kompetitív versenyelőnnyel. A város meghatározó arculati elemei az Állatpark, a Fürdők, a Múzeumfalu, a nagyvárosi jelleg és a rendezett, szép belváros. A várost jellemző negatív imázs mondhatjuk, hogy mára már nem létezik. Azonban a város egy távoli településként él sokakban, így a földrajzi fekvés, a jó megközelíthetőség hangsúlyozása mindenképpen indokolt. Fontos az is, hogy a szabadidő változatos eltöltési lehetőségeinek megítélése is felzárkózzon az erős imázselemek közé. Ezeket az elemeket a versenytársakkal összehasonlítva kell vizsgálni, és a megkülönböztető jegyeket így kialakítani és kommunikálni, hiszen a konkurens fürdővárosok törekvései nagyon hasonlóak: többgenerációs célközönség, wellness- és élményelemek fejlesztése, hasonló árszínvonal. A pozícionálás lényege, annak tudatosítása a célcsoportokban, hogy a nyíregyházi fürdők élményekben gazdag, változatos, aktív pihenési lehetőséget, egészségmegőrző és gyógyító szolgáltatásokat kínálnak, egyedi környezetben, minőségi és mérsékelt áru szolgáltatásokkal. Ezt egészíti ki, hogy a fürdők melletti két panzióban családias légkör, komplex szolgáltatáscsomagok várják a vendégeket. Nyíregyházát és a nyíregyházi fürdők választását nagymértékben elősegíti, hogy Sóstófürdőn, a fürdők közelében található Magyarország egyedülálló Állatparkja, a színes programokat kínáló Múzeumfalu és a ritkaságokat felvonultató Botanikus Kert is. Mivel legtöbb fürdőnk helyi jelentőségű, az Élményfürdő ismertsége országos, illetve egyre népszerűbb a környező országok határmenti településein, a fő hangsúlyt a fürdők piaci helyzetének erősítésére kell helyezni. A régió nagyobb fürdői méretűk és
1168 szolgáltatási palettájuk miatt nem tekinthetők versenytársaknak, Hajdúszoboszló mint márka, ismertsége következtében is versenyelőnyben van. Szolgáltatásainkat költség alapon szükséges differenciálni, a látogatókban a mérsékelt árakkal kell meggyőzni. Emellett a magas minőséget, változatos, élményekben gazdag, színes, családbarát kínálatot, könnyű megközelíthetőséget, kellemes, szép természeti környezetet és az egyéb attrakciók közelségét kell tudatosítani versenyelőnyként. 3. Versenytársak Megyénk az ország északkeleti részén fekszik, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. A megye Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyével közösen alkotja az Észak-alföldi régiót. Ez nagymértékben előrevetíti a főbb együttműködési és fejlesztési irányokat. A 2005-ben elfogadott Bencs Tervben megerősítést nyert a turizmus fejlesztésének szükségessége, kiemelve Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő adottságainak egyedülálló idegenforgalmi jelentőségét. Sóstógyógyfürdő a város turisztikai arculatának elsődleges meghatározója természeti értékeivel, a szabadidő színvonalas eltöltésére alkalmas szolgáltatások egyre szélesedő skálájával. Jelentőségénél fogva fejlesztése meghatározhatja az egész városról a köztudatban élő képet, és ezzel együtt a város vonzerejét. Sóstó jelenleg sokféle színvonalas - a szabadidő változatos eltöltését biztosító szolgáltatást nyújt. Az Aquarius Wellness és Élményfürdő megépítésével enyhült a kínálat szezonális jellege, de továbbra is indokolt a közel 250 éves hagyományokkal rendelkező fürdőkultúrára támaszkodó, a turizmus aktuális trendjeihez illeszkedő, a kereslet igényeinek megfelelő komplex fejlesztés megvalósítása. A termálvizekben gazdag Észak-Alföldi Régióba tartozó Nyíregyháza maga is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik. A régióban és a szomszédos ÉszakMagyarországi Régióban található 69 fürdő közül több bír jelentős versenypozícióval, mint például Hajdúszoboszló, Debrecen, Mezőkövesd, Eger és a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő. Emellett számos kisebb fürdő is működik vonzáskörzetünkben (pl. Vásárosnamény, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, Hajdúnánás, Püspökladány, Túrkeve, Cserkeszőlő, stb.), melyek - a tervezett fejlesztéseik megvalósulása esetén - szintén versenytársakká válhatnak. Nyíregyházán a szállodától, a panzión, ifjúsági szálláson át a kempingig minden kategóriájú szálláshely képviselteti magát. Sóstófürdőről azonban hiányzik a magas minőséget képviselő, nagyobb kapacitású 4-5 csillagos szálloda. Szálláshelyeink versenytársai a Sóstófürdőn üzemelő szállodák és panziók, tágabb értelemben a magyarországi turisztikai desztinációk szálláshelyei. Társaságunk panziói barátságos hangulattal, vendégszerető kiszolgálással kínálnak szállásszolgáltatást. A társaság sokféle szolgáltatásának, a környék attrakcióinak bevonásával komplex és vonzó programcsomagokat kínál az idelátogató turistáknak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a piaci szereplők erősödése folytán további fejlesztések nélkül Sóstógyógyfürdő jelenleg elért piaci pozíciója veszélybe kerülhet, és nagymértékben visszaeshet. Ez bekövetkezhet akkor is, ha a fejlesztésekkel nem
1169 sikerül egy olyan összpontosító verseny stratégiát megvalósítani, ahol egyszerre valósul meg az alacsony költségpozíció és a vendégek számára érzékelhető speciális igények kielégítése. 4. Árak pozícionálása Az árképzési stratégia lényege, hogy a fürdő optimális ár-érték arányt képviseljen, ezáltal segítve a szegmentációs politikát, ugyanakkor a környék lakosságának fizetőképességéhez igazítsuk az árakat. Ez egy mérsékelt ár kialakítását indokolja, mely a nyújtott kedvezmények, akciók révén alakítható célcsoport-specifikusan és az igénybe vételi időtartam szerint. Költségeken alapuló árképzés indokolt, mely figyelembe veszi a versenytársak árait és a vendégek árelfogadását. Árpolitikai célok: - jövedelmező működés biztosítása, gazdasági célok elérése - megfelelő ár-érték arány kialakítása - a kiválasztott célcsoportoknak megfelelő ár kialakítása - differenciálással a szezonalitás csökkentése - optimális árszerkezet, így a fajlagos költés növelése A szolgáltatások árképzését úgy hajtjuk végre, hogy a fenti célok együttesen valósuljanak meg. 5. Disztribúciós stratégia Szolgáltatásainkat közvetlenül, és közvetve, más csatornák bevonásával értékesítjük. Fő tevékenységünk jellegéből adódóan a helyszíni értékesítés képviseli a legnagyobb hányadot az értékesítés alternatív formái közül. Célszerűnek tartjuk az online értékesítési lehetőségek kihasználását is saját honlapunkon keresztül vagy más együttműködő partnerek bevonásával. Az értékesítés során a következő közvetett értékesítési csatornákat alkalmazzuk: - utazásszervezők, utazási irodák - egyesületek, klubok - Tourinform irodák - külképviseletek - üdülési csekk - szakorvosok - együttműködés a turizmus más képviselőivel - informális közvetítők, az ismerősök ajánlásai 6. A marketingkommunikáció eszközrendszere A társaság sikeres működésének alapját a környezet elemeinek feltérképezése, az információk feldolgozása és az ezt követő alkalmazkodás és befolyásolás körfolyamata jelenti. A marketingkommunikációnk célja, hogy a társasággal kapcsolatban állókat – elsősorban a potenciális vendégeket – tájékoztassa, befolyásolja és meggyőzze.
1170 A marketingkommunikációban a komplexitásra, helyi specifikumokra, és a családi jellegre helyeződik a hangsúly. A küldőpiacok struktúrája, a célcsoportok összetétele alapján a kommunikációt elsősorban az egyéni vendégek irányába folytatjuk. Olyan elemek kerülnek megjelenítésre a kommunikációban, amelyek az adott célcsoport számára fontos szempontok egy úti cél, egy pihenési lehetőség kiválasztása során, illetve amelyek megkülönböztetnek a konkurenciától. Ezek az elemek: • változatos, élményekben gazdag, aktív szabadidő-eltöltési lehetőség az egész család számára, • kellemes klímájú, szép természeti környezet • gyermekközpontúság, családi fürdőzési hagyományokhoz illeszkedő kínálat • könnyű megközelíthetőség • jó minőség, mérsékelt áron • fiatalos hangulat A technológia fejlődése megköveteli, hogy naprakész, az igény felmerülésekor azonnali információk közvetítésével álljunk a vendégek rendelkezésére. A vendégek igényeinek megfelelően alakítjuk kommunikációnk eszközrendszerét, minden célcsoportnak az elvárások szerinti üzenetet, a leghatékonyabb csatornákon keresztül juttatjuk el. A technológiai innováció, a trendek változása következtében marketingkommunikációnkba a vendégeket is bevonjuk, folyamatos visszacsatolást várva tőlük. Kínálatunkkal a teljes piac lefedésére törekszünk, a különböző kínálatú, hangulatú és árszínvonalú szolgáltatási egységek lehetővé teszik az eltérő vevőigények kielégítését. Piacfejlesztő stratégia alkalmazásával meglévő szolgáltatásaink számára új piacokat, vendégkört is keresünk. A Sóstói attrakciókkal való együttműködés, stratégiai szövetség kialakításával az ebből származó előnyök kihasználására is támaszkodunk. Az egészségturisztikai kínálatunk megjelenítésekor a kommunikációban a kínálat valódi minőségét kívánjuk tükrözni, hangsúlyozzuk az igényes relaxációs, regenerációs, kényeztető imázst, melyet a gyógyvíz misztikuma erősítésével is alakítunk. A nyíregyházi fürdőkultúra tradíciójának megismertetése mellett hangsúlyt fektetünk a magas hatásfokú természetes gyógytényezők bemutatására, a termálvíz jótékony hatásaira. A szolgáltatásaink sokszínűsége és a célcsoportok különbözősége következtében más-más marketingkommunikációs eszközök alkalmazása hatékony a piac általunk elérni kívánt szegmenseinek informálására, meggyőzésére. Ezért a kommunikációs eszközök széles skáláját alkalmazzuk promóciónk során. 6.1.
E-marketing
Az internet gyorsabban növekszik, mint bármely más kommunikációs technológia, de nem szünteti meg az általunk ismert és gyakorolt marketing eszköztárat és gyakorlatot. A leghatékonyabb kommunikációs eszköz. Az interneten megszűnik az értékesítés lokális jellege, gyakorlatilag az egész világból jöhet a potenciális vendég. Ezzel nem ellentétes, hogy rendkívül szűk és jól meghatározható rétegeket is megcélozhatunk az internetes marketing munkánkkal.
1171 Társaságunk számára is a legfontosabb eszköz az vendégek informálásában, az image építésében és a potenciális látogatók meggyőzésében. Az internet használat a fiatal korosztálynál 80 % feletti, a középkorosztálynál több mint 60 %. A lakosság 55 %-a rendelkezik otthoni internet eléréssel. Egyre több célcsoportnál és egyre szélesebb formában használható eszköz az internet a fogyasztók megszólítására. Elsősorban a hagyományos honlapokon való megjelenésre helyezzük a hangsúlyt. A célunk, hogy potenciális látogatóinkat portálunkkal teljes körűen kiszolgáljuk. Jelenleg portálunk információkat nyújt szolgáltatásainkról, és a szálláshelyek esetében lehetőség van a honlap foglalási maszkján keresztül üzenetküldésre és szobafoglalásra. Az igények és a trend változásai megkövetelik, hogy honlapjaink interaktívak legyenek. Fejlesztési célok az E-marketing területén: - a kínálat vonzóbb bemutatása érdekében multimédiás eszközök (zene, letölthető video, képek, játékok, flash bannerek) alkalmazása - online jegy foglalási- és jegyvásárlási lehetőség kialakítása a saját honlapon, vagy más turisztikai szolgáltatóval együttműködve - utazás közben elérhető információk, térképek, last minute ajánlatok letöltésének biztosítása, - innovatív megoldások: GPS koordináták elhelyezése a honlapon, honlap látogatottság erősítése pl. a honlapra látogatóról az IP cím alapján a rendszer eldönti, hogy milyen országból csatlakozott az olvasó, és automatikusan az adott országnak megfelelő nyelven jeleníti meg a honlap tartalmát. - a honlapra látogatók bevonása, pl. a vendégek egységeinkben szerzett tapasztalatairól élménybeszámolók, kép, video anyagok szerepeltetése - visszacsatolás megvalósítása a látogatók véleménye alapján, látogatottsági statisztikákból szerzett információk alapján - honlap látogatottságának növelése akciók segítségével: internetes játékok, online filmpályázat, mely során a vendégek által egységeinkben készített videofilmet megjelentetjük honlapunkon, melyre a honlapra látogatók szavaznak - honlap látogatottságának növelése keresőoptimalizálás eszközével - együttműködő partnereinkkel átlinkelési lehetőség kialakítása egymás honlapjára - Web 2.0-ás felületek alkalmazása, mely során az üzeneteket közösségek által, ill. a véleményformálókhoz juttathatjuk el (generált PR cikk, szóbeszéd marketing, felhasználók által generált tartalom, közösségi oldalak, blogok, szóbeszéd generálás, közösségépítés). 6.2.
Reklám
6.2.1. TV reklámozás A TV reklámok előnye a széleskörű nézettség, viszont az üzenet nehezen irányítható adott célcsoporthoz. Kutatások eredményei alapján nő az átlagos TV nézési idő, de a nagyobb kereskedelmi csatornák részesedése csökken. A kommunikációs mixben érdemes a kisebb TV csatornákat bevonni. A nagy költségigény miatt a TV reklámozás lehetősége kisebb, egy-egy régiós vagy városi promócióba célszerű bekapcsolódni, esetleg a helyi televízió műsoraiban szerepelni. TV reklámokkal a helyi és megyei lakosságot érhetjük el.
1172
6.2.2. Rádió reklámok A rádióreklámok napi szinten a lakosság majdnem 80 %-át, heti szinten több mint 90 %-át érik el, az elérés az utóbbi időben nem romlott. Érdemes egy időben több csatornát alkalmazni. Célszerű reklámozni a helyi, a főiskolai, és a környező országok határmenti településein sugárzó rádiókban. A TV és rádió reklámokkal a nagy közönség érhető el, ezért törekedni kell arra, hogy olyan médiumokat válasszunk, melyek a célcsoportjainkat leginkább elérik. A reklámok a sugárzási terület szerinti célcsoportoknak megfelelő tartalommal készülnek. A szolgáltatásainkhoz való kötődést reklám- és nyereményjátékokkal, PR interjúk sugárzásával erősítjük. 6.2.3. Sajtóhirdetés A lakosság 83 %-át, az aktív keresők 40 %-át érik el a sajtóhirdetések, az olvasottságvesztés 30 %-os. Ennek az eszköznek a népszerűsége és hatékonysága egyre inkább csökken, azonban van még olyan lakossági réteg, aki a sajtótermékekből szerez információkat, gyakran olvas napi lapokat, helyi újságokat. A helyi sajtókban az imázshirdetések helyett inkább az újdonságokról, akciókról informálunk. Célszerű kihasználni a sajtótermékek különböző promóciós lehetőségeit nyereményjátékok, kedvezményes kupongyűjtési akciók keretében. Belföldi és külföldi tematikus lapokban imázshirdetéseket jelentetünk meg, illetve konkrét kampányainkra hívjuk fel a figyelmet. 6.2.4. Közterületi reklám A közterületi reklámok hatósugara nagy, azonban kevés üzenet továbbítására alkalmasak. Inkább imázshirdetések elhelyezésére alkalmasak. A határmenti küldő országokban illetve a városba bevezető utak mentén jól elhelyezett óriásplakát kampányokkal, buszreklámokkal a potenciális vendégek figyelmét szolgáltatásainkra irányíthatjuk. Egy-egy program, akció hirdetésére alkalmazzuk a plakátokon, infoscreen-en és megállító táblákon való hirdetést, melyeket olyan területeken helyezünk el, ahol az adott program, akció célcsoportját eléri. 6.2.5. Reklámkiadványok Kiadványstruktúránkat az igényekhez igazodva alakítjuk át. Nagy példányszámban és tartalmában hatékony összefoglaló kiadványunkban valamennyi szolgáltatásunk helyet kap, emellett az olvasóknak további programlehetőséget kínálva egyéb szolgáltatások, attrakciók is megjelennek benne. Így kiadványunk informatívabb és invitatívabb bemutatást tesz lehetővé. A nagyobb turistaforgalmú egységekben speciális tartalommal kiegészített prospektusok készülnek. Kampányainkhoz, akcióinkhoz kapcsolódóan kisebb terjedelmű, figyelemfelkeltő szórólapokat készítünk, melyekben az újszerűségre és célszerűségre koncentrálunk. Az invitatív kiadványok, és specifikus prospektusok különböző, számunkra fontos célpiacnak megfelelő nyelvi mutációban is készülnek. Kiadványainkat egységes arculatban tervezzük. Szolgáltatásaink bemutatásával rendszeresen csatlakozunk az Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság és az Észak-alföldi Thermál Klaszter
1173 tematikus kiadványaihoz, utazási irodák katalógusaihoz és a város invitatív és specifikus kiadványaihoz. Saját kiadványaink – elsősorban plakátok, szórólapok anyagai – megtalálhatók honlapjainkon is, célszerű valamennyi kiadványt elektronikus formában hozzáférhetővé, letölthetővé tenni. Reklámfilmek és bemutatkozó videók készítésével és terjesztésével, a honlapon történő bemutatásával a cégimázs erősítését kívánjuk elérni. 6.2.6. Direkt Marketing Folyamatosan alakítjuk és frissítjük e-mail címlistánkat. Nagy hangsúlyt fektetünk a vendégeink ilyen formában történő megszólítására. Rendszeresen tájékoztatást küldünk újdonságainkról, híreinkről, és vásárlásösztönző akcióinkról a nagyközönség részére. Az interaktivitás és kapcsolattartás erősítésére célszerű honlapunkon lehetőséget adni az érdeklődőknek, hogy bekapcsolódjanak hírlevél küldési rendszerünkbe. 6.3.
Kiállítás, study tour, roadshow
A nagy presztízsű kiállításokon, a küldő országokban szervezett turisztikai kiállításokon a következő években is részt veszünk vagy egyénileg, vagy a városi önkormányzattal közös szervezésben. Study tourok és külföldi roadshowk alkalmával mutatjuk be szolgáltatásainkat a véleményformálók részére. A szolgáltatási egységekbe szervezett tanulmányutak, bemutatkozások során az utazásszervezők, médiák képviselői, turisztikai szakemberek pozitív tapasztalatai növelik az értékesítés hatékonyságát. Nemcsak saját study tourokat szervezünk, hanem célterületként csatlakozunk más szakmai szervezetek által bonyolított tanulmányutakhoz is. 6.4.
PR tevékenység
Dolgozóink munkavégzését jelentősen befolyásolja, hogy mennyire képesek azonosulni a közös célokkal, valamint ők a legmegbízhatóbb információforrás a szélesebb közvélemény számára. PR tevékenységünk során meghallgatjuk a dolgozók véleményét, kérdőíves felméréssel gyűjtjük ötleteiket, melyeket mérlegelve felhasználjuk a különböző akciók, programok, szolgáltatások kialakítása során. A célcsoportot tömörítő különböző képviseleti szervezetekkel (diák önkormányzatok, nyugdíjas egyesületek, szakszervezetek), a törzsvendégekkel, egyéb üzleti partnerekkel, tömegkommunikációs médiumok képviselőivel, társadalmi szervezetekkel történő személyes beszélgetések, véleménykérések, írott anyagok és fórumok segítségével, valamint bevonásukkal – igényfelmérés által – a szolgáltatásaink, programjaink alakításába folyamatosan ápoljuk kapcsolatainkat és építjük a céghez kötődő bizalmukat. 6.5.
Vásárlás- és értékesítésösztönzés
Nagy hangsúlyt fektetünk olyan akciók szervezésére, melyek a forgalom élénkítését szolgálják. A Hűségkártya akció keretében vendégeink ajándék fürdőszolgáltatást kapnak és nyereménysorsoláson vehetnek részt. Rendszeresen bocsátunk ki a
1174 fogyasztók ösztönzését szolgáló kuponokat, hirdetünk nyereményakciókat. Árengedmények, törzsvásárlói kedvezmények bevezetésével is a forgalom növelését kívánjuk elérni. Utazási irodai partnerek és szállásszolgáltatók részére nyújtott jutalékok, kedvezmények szintén az értékesítés ösztönzését szolgálja. 6.6.
Partnerségi kapcsolat, sajtókapcsolat
A marketingtevékenység során nagy figyelmet fordítunk a turisztikai és marketing szolgáltatókkal történő együttműködésre, partnerségre. Közös akciók szervezésével, együttműködési lehetőségek kidolgozásával, közös marketing kezdeményezésekkel növeljük marketing tevékenységünk hatékonyságát. Kampányok, események szervezésekor, év- és szezonértékeléskor rendszeresen sajtótájékoztatókat szervezünk. Híreinkről, az aktualitásokról sajtóközleményben rendszeresen tájékoztatjuk a sajtó képviselőit. 7. Marketing költségvetés A társaság marketingre fordítható forrásának nagysága évente változik. A 2010. évi üzleti terv készítésekor évi 20 mFt-ban került meghatározásra az évben marketing céljára felhasználható összeg nagysága. A keret kb. felét a külföldi promóciók megvalósítására fordítjuk, egyharmadát pedig rádióreklámok és E-marketing eszközök alkalmazására. Társaságunk igyekszik kihasználni az együttműködő partnerekkel közös marketing kampányok lehetőségét, mellyel a költségek koncentrálása, megosztása oldható meg. Előnyben részesítjük olyan marketing akciókban való részvételt, ahol a barter pénzügyi kompenzálási lehetőség megoldható. 8. Hatékonyságmérés, ellenőrzés A marketing stratégiában megfogalmazott célok megvalósulását és a használt marketing eszközök hatékonyságát célszerű rendszeres mérésekkel ellenőrizni. A kapott eredmények figyelembe vételével tudunk dönteni a marketing mix elemeinek, a marketing eszközöknek az alkalmazásáról. A honlap statisztikák alapján figyelemmel kísérhetjük a portálok látogatottságát, oldalletöltések számát, a látogatók internet használati szokásait, a legtöbbet keresett tartalmakat, az interneten keresztüli foglalások számát. Fontos egy-egy akció, program sikerességének vizsgálata is, mely során mérjük a látogatószámot, költséghatékonyságot. Kérdőíves megkérdezéssel fel tudjuk mérni, a látogatók elégedettségét, a különböző reklámeszközök hatékonyságát, választ kaphatunk a célcsoportok esetleges változásáról, a szolgáltatások ismertségéről, imázsáról. A turizmus piackutatási eredményeinek folyamatos figyelemmel kísérése mellett, felméréseket, közvélemény kutatásokat készítünk vendégkörünk összetételével, igényeivel, javaslataival kapcsolatban. A tervezés során felhasználjuk a különböző szakmai szervezetek kutatásaiból, a Központi Statisztikai Hivatal felméréseiből származó adatokat, trendeket, előrejelzéseket.
1175
3./c. napirend: Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. rulírozó forgóeszköz hitelének egy évvel történő megújítására és készfizető kezesség vállalására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Meghívott: Gyöngyösi Szabolcs Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója Csabai Lászlóné:(polgármester) Az előterjesztő én vagyok, a bizottság tárgyalta, gondolom. A Pénzügyi Bizottság. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Elfogadásra javasolja a Pénzügyi Bizottság. Csabai Lászlóné:(polgármester) Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság hasonlóképpen támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 102/2010.(V.27.) számú határozat a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. rulírozó forgóeszközhitelének egy évvel történő megújításáról és készfizető kezesség vállalásáról 1B
2B
A Közgyűlés 42B
az előterjesztést megtárgyalta és hozzájárul a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 80.000 eFt rulírozó forgóeszközhitelének egy évvel történő megújításához, és annak járulékos költségeinek erejéig készfizető kezességet vállal. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert a készfizető kezességi szerződés, illetve mellékleteinek aláírására. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen az előterjesztők munkáját. Gajdos László következik, még nincs szünet. Tessék, ügyrendi kérdésben kért szót Dr. Vinnai Győző.
1176
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony, mint képviselőnek úgy érzem kötelességem jelezni azt, hogy kaptam néhány információt arról, hogy a Ferenc körúton ugyan közterülten, de vágják a fákat, és ott a lakók nagyon sokan összegyűltek, nem akarják ezt engedni. Tehát legalábbis az sms tanusága szerint, a rendőrt is hívtak és a papírokat kérték, de a főkertész engedélyezte. Saját kezükkel ültették az sms tanúsága szerint ezt a 30 évvel ezelőtti fákat. Szerintem utána kellene néznünk. Én nem tudom mi a helyzet, de ott van egy kisebb csoportosulás. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nézzél utána. Nem tudok róla. 3./d. napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. részére tagi kölcsön nyújtására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a bizottságokat. Pénzügyi Bizottság. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a tagi kölcsön adását támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság hasonlóképpen foglalt állást, támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni, vagy szavaztathatok? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 103/2010.(V.27.) számú határozat
a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. részére tagi kölcsön nyújtásáról 3B
A Közgyűlés 43B
az előterjesztést megtárgyalta és
1177 a Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft részére az Európai Uniós pályázat (Zöld Piramis és Tarzan ösvénye) lezárásához 180.000 eFt tagi kölcsönt nyújt, mely összeget a társaság 2010. december 31. napjáig köteles az Önkormányzat részére visszafizetni. Utasítja:
a Gazdásági Osztály helyettes vezetőjét, hogy a soron következő tervmódosítás alkalmával a tagi kölcsön összegét az Önkormányzat 2010. évi pénzügyi tervén vezesse át.
Felelős:
Patóné Nagy Magdolna osztályvezető-helyettes
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a tagi kölcsön szerződés aláírására.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Három napirend van még és utána tartunk szünetet. 3./e. napirend: Tájékoztató a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójáról és közhasznúsági jelentéséről Csabai Lászlóné:(polgármester) Van- szóbeli kiegészítés? Bizottsági véleményt kérek. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester asszony, a bizottság támogatta egyhangúlag. Csabai Lászlóné:(polgármester) Gazdasági Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság mindkét előterjesztést a támogatásáról biztosította és gratulált, hogy a szakképzési hozzájárulás ilyen szinten került teljesítésre a váltás ellenére, amitől mindenki félt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki tudomásul veszi a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolóját, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 104/2010.(V.27.) számú határozat A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének tudomásul vételéről
1178 A Közgyűlés 4B
a tájékoztatót megtárgyalta, és 1. a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. 2009. évről szóló beszámolóját 621.127 eFt mérlegfőösszeggel, 28 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági jelentéssel együtt tudomásul veszi. 2. javasolja, hogy a társaság közgyűlése akként döntsön, hogy a 28 eFt-os eredményt az eredménytartalékba helyezze. 3./f. napirend: Tájékoztató a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójáról és közhasznúsági jelentéséről Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Hajdú Sándor Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Oktatási Bizottságot kérdezem. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm. Gazdasági Bizottság már elmondta. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki tudomásul veszi szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 105/2010.(V.27.) számú határozat A Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének tudomásul vételéről A Közgyűlés 45B
a tájékoztatót megtárgyalta, és a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. évről szóló beszámolóját 256.705 eFt mérlegfőösszeggel, 0 eFt mérleg szerinti eredménnyel, és a közhasznúsági jelentéssel együtt tudomásul veszi.
1179
3./g. napirend: Beszámoló a KIOP Monitoring Bizottságban végzett tevékenységről Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen és Kutykó Róbertnek köszönjük a jelenlétét. Kérdezem, hogy ebben a témában kíván-e valaki kérdést feltenni? Véleményt mondani? Kérem, aki elfogadja ezt a beszámolót, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 106/2010.(V.27.) számú határozat a KIOP Monitoring Bizottságban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés a KIOP Monitoring Bizottságban végzett tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, szünetet rendelek el, 20-25 perc múlva találkozunk. Szünet után. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt képviselők, szeretném tájékoztatni a testületet, már nincs itt a televízió, a Ferenc körúton engedély alapján történik az építkezés, az engedélyt nem a város adta ki, hanem a Nemzeti Közlekedési Hatóság. A lakók értesítve lettek. A környezetben lakók valamennyien kaptak tértivevényes értesítést, erre jött visszajelzés és így engedély alapján kezdték el a munkát. Egyébként a főépítész valóban adott engedélyt, az a gond, hogy megépült az ABC és nincsen parkolója és gyakorlatilag a hatóság elrendelte, hogy parkolót kell nekik építeni hozzá. Egyébként az engedélyben a kivágott fa azt hiszem, hogy 10szeresének megfelelő fát kell nekik ültetni. Ezzel együtt azért sajnálom, hogy ez történt, mert tavasszal nem szoktunk fát kivágni. Azt gondolom hogy ez egy rossz lépés volt.
1180 4./ napirend: Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásról Előadó:Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm Kemenes Erika Osztályvezetőt, és Czikóné Ling Máriát a Gyámhivatal vezetőjét. Köszönjük az előterjesztést, van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Kérdezem, a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnökét. Elfogadta. Köszönöm. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság vezetőjét. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság elfogadta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? dr. Szilassy Géza Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Köszönöm a szót. Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! A bizottság igazából véve finoman fogalmazva átsiklott ezen az anyagon és nagyon gyorsan túlhaladtunk rajta, miközben ez egy nagyon nagy jelentőségű beszámoló lenne valójában. Azt gondoltam amikor bejöttem, hogy nincsenek véletlenek, mert milyen furcsa, mi elmentünk uzsonnázni és egy jót lakmároztunk, ettünk, ittunk, és utána bejövünk és tárgyaljuk a gyermekszegénység és a gyermekéhezésről szóló beszámolót. Azért néhány kérdést engedtessék meg, hogy feltegyek. Az első oldalon, a beszámoló első oldalán láthatunk egy táblázatot, mely táblázat mutatja azt, hogy a különböző országokban milyen arányú a gyermekszegénység és ez egy valóban reprezentatív táblázat. Ami azt mutatja, hogy Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Azt szeretném kérdezni, bár ez Ferge Zsuzsának egy táblázata, ha jól látom, hogy jó lett volna kiegészíteni a többi környező országokkal, Románia, Ukrajna, Szerbiával. Miért nem történt ez meg, vagy nincsenek hozzá adataink feltehetőleg? Aztán a 3. oldalon beszélünk a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekről. Bizonyára nem mindenki tájékozott ebben és mivel a közgyűlés tárgyalja- ezért érdemes megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tulajdonképpen a nyugdíj minimumhoz kötődik- a család 1 főre eső jövedelmének a nyugdíjminimumnak kell, hogy megfeleljen. Azt szeretném megkérdezni, nem árt ha elmondják az előterjesztők, hogy mennyi is a nyugdíjminimum ma Magyarországon, hogy tudjuk viszonyítani? A következő oldalon szerepel, az, hogy a támogatások 95%-a pénzben került megállapításra és csak 5%-a természetbeni támogatás. Meg szeretném kérdezni, hogy ez az arány miért így alakul, hogy ilyen borzasztó kevés a természetbeni támogatása a gyermekeknek, illetve a családoknak pontosabban? A személyes gondoskodásról szóló fejezetben van egy olyan mondat, hogy igen alacsony jelzésű aktivitással jellemezhetőek a civil szervezetek. Miközben több helyen, számtalan helyen kapcsolódnak a szociális ellátásban. Mi lehet ennek az oka? A gyermekek veszélyeztetettségének okairól szintén egy táblázatban olvashatunk, szintén jól reprezentált adatok. Többek között az egyik fontos adat a szenvedélybetegségek, a családban előforduló szenvedélybetegségek aránya. Itt viszont az látható, hogy 2008-ban 139 probléma adott, 2009-ben csak 51, tehát itt egy radikális csökkenés olvasható, vagy látható. Szeretném megkérdezni, hogy vajon mi lehet ennek az oka? Körülbelül ennyi lenne a kérdés.
1181
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e még valakinek kérdése? Jászai Menyhért, és akkor érdeklődni szeretnék, hogy lesz-e még aki kérdést akar feltenni? Egyenlőre úgy tűnik, hogy nem. Jászai Menyhért:(képviselő) A gyermekvédelmi szakellátásra a megyével kötünk szerződést, várható-e ebben a rendszerben valamilyen változás a jövőben, vagy pedig ez most már így lesz rendezve? Csabai Lászlóné:(polgármester) Az előterjesztőknek adom meg a szót. Kemenes Erika:(Szociális Osztály vezetője) A feltett kérdésekben megpróbálok sorrendben haladni és úgy válaszolni. Elnök úr első kérdése a táblázatra vonatkozott, hogy a környező országokat miért nem tartalmazza? Ennek az az oka, hogy ezt a táblázatot valóban nem mi készítettük el, hanem Ferge Zsuzsa, a Gyerekesélyek Magyarországon tanulmánykötetben található, és abból vettük alapul. Végül is a legfontosabb, amit tükröznie kellett az valóban az, hogy Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el és a teljes népességhez viszonyítottan magasabb a gyermekszegénység aránya, ugyanúgy mint az Unió országaiban is, mint Magyarországon is. Emiatt nehéz beszerezni egyéként a környező országokra vonatkozóan adatokat, meg kérdés, hogy milyen kutatásokat készítenek ebben a témában. A másik, a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság összegével az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege 28.500 forint, ez van még érvényben mindig. Ezt vesszük alapul, a jogosultsági feltételnél egyedülálló esetében ennek a 140%-át, a családban élők esetében pedig a 130%-át alkalmazzuk. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnál a 95 és 5%-os arány ez valóban egy valós adat. Ez a saját nyilvántartási rendszerünkből vettük ki, tehát pontos adat is. Ennek pedig az az oka, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az egy természetbeni ellátás, ami kedvezményre jogosít. Így muszáj a családoknak segíteni adott helyzetekben pénzben is valamilyen támogatással. Ennek a támogatási formáját az adhatóságát a helyi rendeletben szabályozzuk. Miért jelennek meg nagyon alacsony számban a civilek mint jelzők? Ennek alapvetően nem az együttműködési hiány az oka, ami feltételezhető lenne, hanem például egy családsegítő tevékenységet ellátó szervezett esetében a szociális törvény rendelkezik úgy, hogy a családsegítői szolgáltatáshoz is kötődik a jelzőrendszer működtetése. Ott is ugye alapfeladat a családok segítése, támogatása, a krízishelyzetnek a megoldása és azt írja elő a szociális törvény, hogy abban az esetben, ha a családgondozó úgy gondolja, hogy a kompetencia határát meghaladta az adott probléma kezelése, ebben az esetben kell a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Gyermekjóléti Központ felé jeleznie, akik átveszik az esetet és megteszik a szükséges lépéseket mint ahogy írtuk is. A szakemberek saját kompetencia határaikon belül is szaktudással igyekeznek kezelni ezeket az eseteket. Ezzel tulajdonképpen azért tehermentesítik a Gyermekjóléti Központot is. Hiszen az is látszik a gondozási esetek számából, hogy rendkívüli mértékben leterheltek, nagyon sok üggyel kell foglalkozniuk. És végül a veszélyeztetettség okát említette elnök úr, hogy a szenvedélybetegség tekintetében miért lett ilyen kicsi ez a szám, mi a csökkenésnek az oka? Azokat az okokat sorolták fel az intézményben, amelyeket elsősorban előfordultak mint a veszélyeztetettség oka. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy nagyon nehéz egyetlen egy okot meghatározni. Hanem
1182 általában már a védelembevétel eseténél már halmozódásról kell beszélnünk és többféle probléma együttesen fordul elő. Azt regisztráljuk általában, amelyik elsőként jelenik meg, így én azt gondolom, hogy a szenvedélybetegségnél nem amiatt csökken, mert hogy kevesebb szenvedélybeteg él Nyíregyházán, hanem elsősorban azok másik ok miatt kerültek a Gyermekjóléti Központ látókörébe. A szakellátásra vonatkozóan válaszolnék még. 2010. december 31-ig kötöttük meg az ellátási szerződésünket. Egyenlőre érvényben van, az év II. felében lesz arra lehetőségünk, hogy átgondoljuk, hogy szükséges-e ezen változtatni. Van-e arra lehetőségünk és célszerű-e intézményt alapítani. Azt tudjuk, hogy egy gyermekotthonnak a létrehozásának nagyon komoly tárgyi feltételei vannak. Így addig, amíg nincsen rá alkalmas épület, ami ennek a célnak megfelelne, így nehéz ebben a kérdésben így dönteni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném megkérdezni, hogy kíván-e még valaki kérdést feltenni? Nem. Akkor kérdezem, hogy ki fog véleményt nyilvánítani? Dr. Szilassy Géza, tessék. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) A FIDESZ-KDNP frakciónak a véleményét szeretném elmondani. Lehet, hogy egy kicsit bővebben, mert én azt gondolom, hogy ez a téma sokkal nagyobb figyelmet igényelne, mint ahogy azt bármelyikünk is gondolná. Még mielőtt belekezdenék előre bocsátom, hogy az előterjesztést el fogjuk fogadni, de számos kritikai megjegyzésünk lesz az előterjesztéssel kapcsolatban. Annyit szeretnék előjáróban elmondani, hogy utána néztem néhány dolognak és elmondanám azt, hogy egy 2008-as adat szerint Magyarországon 3 millió ember él a létminimum alatt, a 2008-as adat az azt jelenti, hogy a létminimum akkor a KSH adatai szerint 66.000 forint volt. Ez az érték az egy gyerekes családokban már 40%, a 3 gyermekeseknél 60%, a 4 és több gyermekesek között pedig 80%. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon a gyermekvállalás az gyakorlatilag egyenértékű a szegénységnek a felvállalásával. Az ENSZ-nek van egy speciális intézete, mely szerint Magyarországon mint mennyiségi, mint minőségi értelemben hazánkban 200.000-ren éheznek. Ezek közül 15-20 ezer gyermek van, aki éhezik Magyarországon. Ezeknek a szülei általában munkanélküliek és segélyből próbálnak csak talpon maradni. További csaknem 100 ezer gyermek nem megfelelő ételt kap, keveset eszik és minőségében is jóval alacsonyabb szinten. És ami még megdöbbentőbb adat, a következő, hogy a szegénységben élő gyermekek 25-30%ának nincs is esélye arra, hogy kitörjön ebből a szegénységből. Hiszen felnőtt korára nincsenek olyan esélyei mint bárki másnak. Tehát a szegény gyerekkor nem csak anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a szegény gyerek előtt lezárulnak azok a lehetőségek, amelyek felnőttként alkalmassá teszik a társadalomba történő sikeres bekapcsolódásba. Ez ez újra termelődő, lefelé forduló spirál tulajdonképpen. Ezek a problémák egyébként több ezer évesek. Ezeket a problémákat nem mi fogjuk megoldani. De kétségtelen, hogy a társadalomnak egy nagyon nagy szégyenéről van szó. És ez nem köthető semmilyen politikához és azt gondolom, hogy se nem szociálpolitikai kérdés, se nem foglalkoztatáspolitikai kérdés, se nem gazdasági kérdés. Ez egy országnak egy nemzeti kérdése kell, hogy legyen. A gyermekeknek az ellátása és a gyermekekről való gondoskodás megfelelő legyen. Ne legyen a társadalomban éhező gyermek. Körül-belül 700 ezer gyermek, ez 2004-es adat részesül Magyarországon gyermekvédelmi támogatásban, ezek elsősorban családok nyilvánvalóan. És ami még igazán megdöbbentő, ha belegondolunk abba, hogy
1183 valóban, a minimál nyugdíj az a paraméter, ami alapján számolják. És ahogy elhangzott az előterjesztőtől, a minimál nyugdíj ma Magyarországon 2010-ben 28.500. forint. Hát tessenek belegondolni, hogy 28.500. forinthoz mérik a gyermekvédelmi kedvezményeket és a gyermekjóléti támogatásokat és az előterjesztésben olvasható az, hogy ezen családoknak a 60%-ában, most már Nyíregyházáról beszélek, 60%-ban a nyugdíj minimum fel sem kerül a családok asztalára havonta. Én azt gondolom, hogy amikor ezt a beszámolót értékeljük és kritizáljuk, akkor talán jó lett volna, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy ebben az évben bezárul tulajdonképpen egy ciklus, egy 4 éves ciklus, talán jó lett volna arra gondolni 4 éves gyermekvédelmi, gyermekjóléti beszámolót készíteni, ami bemutatta volna nekünk, hogy a 4 év alatt milyen tendenciák érvényesültek Nyíregyházán a gyermekjóléti ellátással és a gyermekvédelemmel kapcsolatosan. Ez mindenképen azt gondolom, hogy hiányos és hiányzik a beszámolóból. Szeretném elmondani azt, hogy mindenképpen említendő, hogy Nyíregyházán több mint 5800 hátrányos helyzetű családban van gyermek, aki gyermekvédelmi támogatásban és kedvezményben részesül. Ez bizony 24%-a a nyíregyházi gyermekeknek és fiataloknak. Ebben az arányban azt gondolom, hogy egy kicsit magasabban állunk, magyarul rosszabbul állunk mint a magyarországi átlag statisztikák. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jászai Menyhért és Lengyel Károly. Jászai Menyhért:(képviselő) Délelőtt, ahogy jöttem ide a Városházára a Kossuth rádiót hallgattam, a fő hírek között szerepelt egy olyan hír, hogy Nyírszőlőből, a lakóotthonból elszökött egy gyerek és Nyíregyházán találták meg. Én örömmel vettem a választ a kérdésemre, tehát reményt látok arra, hogy a 2. félévben újra tárgyaljuk a szakellátásnak a helyzetét és akár az intézményi háttér átalakítása is elvileg szóba jöhet. Hiszen köztudomású ez, és ezt az évi 2-3 alkalmat meg kell, hogy ragadjam és a mostani és leendő döntéshozóknak a figyelmébe ajánlom azt a helyzetet, hogy bizony-bizony ezek a hátrányos helyzetű gyermekek erősen Nyírszőlőben koncentrálódnak. Gyermekek Átmeneti Otthona a befogadó központ. Ez nyilvánvalóan problémákat okozott helyben. Azt persze hozzá kell tennem, hogy úgy gondolom, hogy a közgyűlés, illetve az Oktatási iroda is mindig maximálisan áll hozzá a nyírszőlősi probléma kezeléséhez. A képviselői praxisomban csak pozitív ügyekkel találkoztam mind a Gyámhivatal, mind a Szociális Iroda részéről. A válasznak a másik felét is most el tudom fogadni, hogy forrás, pénz egy intézménynek a megteremtése, most nem fogok felhozni példákat, de annyi sok mindenre herdálunk el pénzt, hogy a gyermekek érdeke nem lehet pénz kérdése. De én azt kérem a szakmai stábtól is illetve a döntéshozóktól is és a leendő döntéshozóktól is, hogy ez a probléma azért legyen mindig a homlokterükben, amikor ezekről gondolkodnak, lehetőség szerint próbálják megoldani. Köszönöm szépen, sok sikert hozzá és sok pénzt hozzá majd a közgyűléstől. Lengyel Károly:(képviselő) Igazából véleményt mondanék mint kérdést. Olvasom a 7. oldalon, de a 6. oldalt is hozhatnám példaként, de itt a 7. oldalon 1704 esetben nyújtott támogatást az önkormányzat összesen 17 millió 712 ezer forint összegben. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény 95%-a pénzben került megállapításra. Támogatási esetek 5%-a természetbeni megállapítás, támogatás. Én azt gondolom, ami rajtunk múlik megtesszük. Tudom, hogy vannak normatív támogatások, amit a
1184 törvény és a szabály nem engedte csak pénzben kifizetni. De amit én is, amit Éljen Nyíregyháza Mozgalom is hangsúlyoz és hangsúlyoztunk már, ezeket a támogatásokat egyrészt olyan formában kellene átadni a szülőnek, hogy jó irányba fordítódjanak ezek a támogatások és nem a kocsmában kössenek ki, ez az egyik. A másik pedig, hogy egy olyan kontrollrendszert kellene kialakítani, ami után ezt nyomon is követjük. Én tudom, hogy a 40 milliárd forinthoz képest 17 millió forint nem sok. De én azt mondom, hogy Nyíregyházán sok gyereknek esélye van arra, hogy kapjon 18 millió forintot, de nem tudjuk, hogy ebből a pénzből mennyi az, ami konkrétan rájuk fordítódott, akkor azt gondolom, hogy az már hiba. Nekünk ki kell alakítani egy rendszert, mert akár ennek, akár a következő önkormányzatnak ami kontrollálja azokat a kifizetéseket, amelyeket ő tesz. Ami az ő hatáskörébe van. Azt is indítványoznám, hogy ezekben a támogatási kifizetésekben ez a 95% és 5% arány változzon meg a természetbeni támogatások javára, itt rengeteg pénzfizetés van. Én azt inkább természetben adnám ki a rászorultak számára. Köszönöm szépen. Jeszenszki András:(képviselő) A napirend 5. oldalával kezdeném talán a hozzászólásomat. Ahol a táblázatot megvizsgáljuk, akkor látható az, hogy ha Nyíregyházán megnézzük a számadatokat, akkor látható a lakónépességnek az az életkori csoportja, amit érint ez a tevékenység, ha összeadjuk, az mintegy 22%. Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert gyakorlatilag ha egymáshoz hasonlítjuk az életkori százalékokat akkor látható, hogy a 25 és 59 év közöttiek az a csoport egyedül, aki ettől az életkori csoporttól nagyobb arányban jelenik meg Nyíregyháza lakosságában. Azt gondolom azért is, amit Szilassy képviselőtársam mondott, nyilván Nyíregyháza jövője szempontjából sem mindegy az, hogy hogyan és milyen minőségben tudunk foglalkozni a fiatal, felnövekvő generációval. Sajnos az országos adatokkal párhuzamosan a válság hatására is, és nyilván sok egyéb külső tényező hatására Nyíregyházán is egyre több a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Azt gondolom, hogy kiemelt felelőssége van azoknak az intézményeknek, azoknak a civileknek, akik ebben a kérdésben valóban lelkiismeretesen próbálnak eredményt elérni. Ahogyan elhangzott itt már valamely képviselőtársamtól. valóban jelentős probléma Magyarországon az. hogy a társadalmi mobilitásnak nagyon kicsi az aránya. És a különböző társadalmi csoportok és rétegek között bizony-bizony az átjárás nagyon nehézkes. Éppen ezért azt gondolom, hogy különösen nagy a szerepe és a felelőssége van azoknak, akik ebben a tevékenységben részt tudnak venni és felelősséget tudnak vállalni. Ha megnézzük ezeket a feladatokat vagy ezeket a célokat, amelyeket megfogalmaz a beszámoló, tudjuk, hogy az a szolgáltatástervezési koncepció, amelyet mintegy 8 évvel ezelőtt fogadott el a város azt gondolom, hogy tervszerűen, ennek a megvalósítása mellett halad. És ezért is örülök annak, hogy egyébként 8 éve van szerencsém segíteni ezt a munkát a Szociális Bizottság munkatársaként, mert látható az a fajta tervezett tevékenység, amely egyébként ebben a beszámolóban is tükröződik. Hiszen a szféra munkatársai mind inkább a civilesítés irányában haladva és szervezettebb tevékenységet folytatva próbálnak segíteni ezeken a gyermekeken. Éppen azért azt gondolom, hogy nemcsak a tevékenységről, hanem nyilvánvalóan az azt tükröző beszámolóból az összefogásnak a megfogalmazása és a szándéka tükröződik. Hiszen mind a civilszféra, mind pedig az intézmények között egy hatékony együttműködésre törekszik. Nyilván ebben mindig lehet javítani. Hiszen az iskoláknak, a különböző szolgáltatóknak a bevonása ha minél nagyobb mértékű azt gondolom, hogy ennek a feladatnak az eredményességét is növelni tudjuk, ahogyan
1185 látható ez akár a családok átmeneti otthonánál vagy a gyermekek átmeneti otthonánál. Vagy éppen a nagy munkát végző Gyermekjóléti Központnál, hiszen tudjuk, hogy ezeknek a feladat ellátási területe is módszertani központként most már a kistérséget érinti. Éppen ezért azt gondolom, hogy gratulálnunk kell egyrészt azoknak, akik ezt a munkát végzik, hiszen ez egy nagyon lelkiismeretes, nehéz munka, a későbbiekben pedig jó erőt és egészséget kell, hogy kívánjunk nekik. Én a szocialista frakció nevében elfogadását javaslom az előterjesztésnek, illetve a beszámolónak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László és Földesi István jelentkezett. Nagy László:(alpolgármester) Azzal kezdeném, volt egy félig-meddig parlamenti hozzászólás, amelyből az 5 percből 4 perc országos adatokról szólt, amelynek én nagyon örülök, hiszen az országos adatok azok mindig kivetíthetőek egy településre. Ugyanakkor azt megjegyezni kívánom, hogy ezek az országos adatok sok szempontból Nyíregyházára nem igazak. A 2009-es beszámoló, amelyet most tárgyalunk, szeretném hangsúlyozni, hogy ez minden évben kötelezettsége az önkormányzatnak. Akkor, amikor gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló beszámolót tárgyaljuk, akkor ezt minden évben megteszi a nyíregyházi közgyűlés. Ha ilyen igény mutatkozik bárki részéről, akkor természetesen 4 éves összefoglalást is lehet adni erre, de ez a munkarend vagy munkaterv összeállítása során nem fogalmazódott meg. Ettől függetlenül szeretnék egy-két pontot kiemelni az elmúlt évben történtekből. Volt képviselőtársam, aki megemlítette azt, hogy az elmúlt évben milyen gazdasági nehézségek szakadtak az önkormányzatra és ebből fakadóan azt gondolom, hogy az egyik legérzékenyebb területe a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásából adódik, egy ilyen helyzetben a gyermek az mindig nagyon érzékeny területe egy társadalmi változásnak vagy egy társadalmi-gazdasági változásnak. Az elmúlt évben milyen területeken léptünk előre? Feltétlenül meg kell említeni, hogy előre léptünk a roma integrációs program keretében a Huszár telepen. A Gyermekjóléti Központtal együttesen olyan szakmai együttműködési formákban, amelyek végül akár a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ felépülésében és annak működtetésében jelenik meg, akár azokban a nyári programokban, amelyekben az elmúlt évben a Gyermekjóléti Központ már 20 millió forintot elnyert és ezeken a programokon keresztül igyekezett a gyermekeket bevonni nemcsak év közbeni, hanem a szünidőben eltöltendő, hasznosan eltöltendő szabadidő kitöltésére is. Szeretném kiemelni azt, hogy az elmúlt évben olyan programokban vettünk részt, amelyek európai uniós projekteket is Nyíregyházára tudtak hozni és a helyi támogatói csoport aktív tagjaként egy olyan projektben veszünk részt, amely azt gondolom hogy a későbbiekben is hasznára válhat a város önkormányzatának. El kell, hogy mondjuk természetesen azt is, hogy az elmúlt évben a bölcsődei ellátás területén milyeneket léptünk előre, hiszen a gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti feladatok ellátásában alapvetően fontos szerepet játszik a bölcsődei ellátásnak a színvonalának az emelése. Csak emlékeztetni szeretném a képviselőtársaimat, hogy az elmúlt évben több mint 60-nal emeltük a bölcsődei férőhelyeknek a számát. Egy adatot szeretnék még kiemelni, ami azért alapvetően veszélyes lehet, különösen ezen a területen. Hiszen az, hogy 2009-ben 443 gyermek védelembe vétele történt a gyermek veszélyeztetettsége miatt, ez egy veszélyes szám és különösen az az elkeserítő, hogy mik a veszélyeztetettség leggyakoribb okai. Rossz
1186 lakáskörülmények, elhanyagolt higiénia és környezet, szülők italozó életmódja, deviáns, agresszív viselkedés, káros nevelési hatások a családokban, érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya és így tovább. Több ponton keresztül sorolja a beszámoló azt, hogy mik ezek a problémák. Azt gondolom, hogy mindazok a tevékenységi körök, amelyek a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgálatok vagy azok a munkatársak, akik ezen a területen dolgoznak, legyen ez családvédő, védőnő, gyermekjóléti szakember, szociális gondozó, bármelyik más, azt gondolom, hogy nagyon komoly szerepet vállalnak abban, hogy a 443 védelembevételnek a száma az évről évre ha lehet akkor csökkenjen, és ne kelljen ennyi gyereknek ilyen traumákkal szembesülnie évről évre. Én ezt nagyon komoly feladatnak tartom és természetesen ehhez kívánok erőt, kitartást és szakmai elhívatottságot mindazoknak, akik ebben a munkában részt vesznek. Földesi István:(képviselő) Szeretném az előterjesztést méltatni és támogatni. Az első gondolatom az, hogy nagyon átgondolt, jól szerkesztett előterjesztés. Belőle láthatjuk azt a feladathalmazt, amivel nap mint nap foglalkoznak a Szociális Iroda, a Gyámügy, az intézmények, a védőnői hálózat és sorolhatnám tovább. Ami egy kicsit hiány az én számomra, én átformáltam volna a beszámolót. 20 éve volt a rendszerváltás és a médiában, különböző hivatalos és civilszervezetekben egy-egy témát felölve áttekintették az elmúlt 20 évet. Szerintem nagyon érdekes és tanulságos lett volna, ha Nyíregyházának legalább 1-2 oldalt szántunk volna, hogy honnan indultunk és most hol tartunk. Szerencsém volt ebből a 20 évből 16 évben segíteni ezt a munkaterületet is. És méltán mondhatom azt, hogy minden képviselő aki részt vett ebben a munkában és minden hivatalnok, minden dolgozó, aki e feladatellátásban részt vett, büszke lehet a teljesítményünkre. Nyíregyháza városnak nincs szégyenkezni valója. Miért nincs? Először is jól kiépült a jogi háttere a gyermekvédelemnek, a gyermekek szociális támogatási rendszerének, ez a jogi háttér az országos rendeletekre, törvényekre támaszkodva helyileg biztosított. Erre ráépül az évente megszavazott költségvetésünk. A költségvetésben ennek megfelelően biztosítva van a megfelelő forrás. A támogatásokra és így tovább. A harmadik része, hogy ez megvalósulhatott, az intézményrendszer hálózatunk kiépült, kezdve a bölcsődéktől iskolákon keresztül szociális intézményeken keresztül védőnői hálózat, gyermekorvosi hálózaton keresztül. Ezeknek az összhatását javítani kell. A beszámoló egyik oldalán találtam egy érdes számot. A magam részéről nem tudtam nagyon értelmezni, bár gondolatom van róla, a hátrányos helyzetű általános iskolai és középiskolai tanulók bölcsődei hátrányos helyzetűekből ha jól számoltam, 5600 fő van, ebből 1500-1600 között van a halmozottan hátrányosoknak a száma. A másik fejezetben nem messze tőle ott van, hogy gyermekvédelmi támogatásba részesült 5229 fő, ha jól emlékszem pontosan a számra. Azon gondolkodtam el, hogy hogyan fedezi ez a támogatási formánk a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek támogatását, mert ha máshol nem, az oktatási bizottságban is nagyon sokat foglalkoztunk ezeknek a gyerekeknek a helyzetével, támogatásával, javításával és ezért ötlött az agyamba. A magam részéről támogatom, elfogadom és az abban dolgozók jobb munkáját elismerem. Köszönöm szépen.
1187 Szilassy Géza:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés, ez az a terület, ahol nem lehet politikai vita köztünk. Én azt gondolom, hogy itt alapvető konszenzusokra van szükség a jelenben is és a jövőben is. Gyakorlatilag egyetértek teljesen az előttem szólókkal, egy dologban vitatkoznék az alpolgármester úrral, de az nem komoly vitapont, úgy, hogy nem is tartozik ide. Arról én nem tehetek és senki nem tehet, hogy 5 percben van megszabva valakinek a hozzászólása, a hozzászólásomhoz hozzá kellett, hogy tartozzon, hogy felvázoljam az országos viszonyokat is és akkor szerettem volna rátérni a nyíregyházi viszonyokra. Van aki beszélhet 20 percig, mert más pozícióban van, ugyanolyan legitimitással mint én, van aki csak 5 percig beszélhet. De ennek ellenére azt mondom, hogy teljesen egyetértünk, visszatérve a gyermekvédelemre. Teljesen egyetértek ebben a dologban, néhány dolgot azért elmondanék egyetértve Lengyel képviselő úrral. Bizony az lenne a jövő, hogy természetbeni támogatásnak az arányát jócskán növelni kellene, és ez nem csak a gyermekvédelemre vonatkozik és a gyermekjólétre, általában a szociális ellátásra is vonatkozik és vonatkozna. A FIDESZ-KDNP frakciónak nagyon konkrét és határozott elképzelései vannak ezzel kapcsolatban. És körvonalazódik egy olyan technika, amit szeretne megvalósítani, majd kellő időben beszélünk róla. A személyes gondoskodást nyújtó szakellátások Nyíregyházán, mind az alapellátás, mind a szakellátást illetően nagyon jó kiépült rendszeren működik, itt egyedül az ágy és személyi feltételeknek a mindenkori szükséglethez való igazítását kellene megvalósítani. Ehhez viszont plusz forrásra van szükség, ez kétségtelen, ez kell a mindenkori közgyűlésnek megtalálni, hogy ez a pluszforrás honnan és miből származzék. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselők! Hozzászólóként szeretnék jelentkezni, az első az, hogy a múlt évben megnéztük, hogy ki, mennyit szólt hozzá, csak szeretném mondani, hogy nem én voltam a leghosszabb ideig hozzászóló, az egy ellenzéki képviselő volt. Aki időben a legtöbbet vette igénybe az önkormányzat képviselőinek a türelmét, vagy tette az önkormányzat képviselőinek a türelmét próbára. Komolyra fordítva a szót. Átnézve, hogy a gyermekszegénység milyen a különböző országokban, akkor ez a romokban lévő Magyarország ugyanazt az adatot szolgáltatja, mint a minta országnak nevezett Csehország és Szlovákia és 50%-al jobb adatot, mint a nagyobb, minta országnak nevezett Lengyelország. Ezt csak azért jegyzem meg, mert időközönként jelzőket használunk saját országunk imázsának rombolására, amit nem érdemel meg ez a lakosság és nem érdemel meg ennek az országnak a népessége, akik törik magukat és dolgoznak azért, hogy jobb sorsuk legyen. Ez nem jelenti azt, hogy én elégedett vagyok azzal, hogy a lakosság, a gyermekek 20%-a az a szegények kategóriájába tartozik. Hasonlóan mondjuk az Egyesült Királysággal vagy Írországgal, akit azért más kategóriába szoktunk sorolni. Én egy picit vitatkozom azokkal a nagyon túlzó megjegyzésekkel, amiket itt szoktam hallani, nem elsősorban a képviselő-testület tagjai részéről, de azok részéről, akik ezzel a témával foglalkoznak, mert bár nagyon komoly Magyarországon a szegénység, de ennyiféle és ilyen támogatási rendszer, ami Magyarországon van, alig van Európában. Néhány északi országot kivéve. Csak azért tudom, mert van néhány rokonom, aki külföldön él és tudom, hogy mit jelent egy bölcsődei ellátás, hogy az mennyibe kerül a külföldön. Mit jelent az óvodai ellátás és az mennyibe kerül külföldön. És a gyermekek étkeztetése az általános iskolában az 20% a mienk 90% hoz képest. Azért azt gondolom, hogy ez az ország az összes gondjával és problémájával együtt is nagyon sokat tesz azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek legalapvetőbb életfeltételei biztosítva legyenek. Ehhez van még néhány olyan téma, ami meg Nyíregyházán érdekes. Azt mondja az ÁNTSZ főorvosa, hogy miért nem
1188 beszélünk arról, hogy a csecsemő halandóságban messze az országos átlagnál jobb eredményt produkálunk és ez a védőnői hálózati tanácsadó rendszernek a következménye. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nálunk magasabb a veszélyeztetett roma népesség aránya, mint az országos átlag. Kellene, hogy azért ezeket is elismerjük, mert ez nem a polgármesternek meg a képviselő-testületnek a munkájának az elismerése, azoké akik ezen a területen dolgoznak és fontos lenne, hogy ezeknek az embereknek a munkájukat elismerjük, mintegy ösztönzést adjunk a következő időszak munkájához. Én csak a maximális elismeréssel tudok mindazokról beszélni, akik a gyermekvédelemben és a családvédelemben dolgoznak. és nap mint nap élik meg azokat az időközönként nagyon komoly helyzeteket, amit nekik kezelni kell. És az utolsó gondolat amiről szeretnék szólni. Ami nem tudja megkerülni a politikát, ennek a bizonyos rétegnek a túlnépesedése, és ezért a szegénységnek a megjelenése. Ebben néhány szakember, nem szakember és politikus részéről egészen extrém megfogalmazások vannak. Amit természetesen el kell utasítani. De igen, ez a jelenség van, és erre a jelenségre nekünk oda kell figyelni, azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog. Először valamikor 8 évvel ezelőtt feszegettem ezt a kérdést, akkor úgy lehurrogtak, hogy alig álltam a lábamon azon a kongresszuson, amikor a támogatási rendszerben is követelményrendszerben erről a dologról szóltam és most egy szélsőjobboldali párt erősödött meg ezen a bázison. Tehát ha valamiben szükséges lenne, az úgynevezett nemzeti megegyezés, nem is tudom, hogy mi ez a szöveg amit annyiszor hallok, csak épen nem érzek belőle semmit egyenlőre. Akkor igen, azt gondolom, hogy ez egy olyan téma lenne, amiben el lehetne különíteni egymástól a megoldást kereső és a megoldásért áldozatvállalókat azoktól akik ebben időközönként egészen elképesztő megfogalmazásokat alkalmaznak és én azt gondolom, hogy ezt nyilvánosan is szóvá kell tenni és fel kell vállalni és természetesen a napi munkában is alkalmazni kell. És az utolsó gondolatom az, hogy köszönöm az iroda dolgozóinak a munkáját, nyilvánvalóan Erikáék munkáját is, de inkább a Gyámügynek szeretném megköszönni, mert én látom és a fogadó órámon látom, hogy milyen nagyon nehéz helyzeteket kell nekik megoldani és szinte hibátlanul és nagy szakmai hozzáértéssel, és nagyon mély emberi együttérzéssel csinálják ezt a munkát és én azt kérem a testülettől, hogy ezt a munkát ismerjük el. Földesi István jelentkezett. Földesi István:(képviselő) 2 perces gondolatban szeretném elmondani azt, amit kihagytam az előbb. Van az előterjesztésben néhány olyan gondolat, hogy éhező gyerek. Inkább média különböző formáiban lehet hallani és a politika is eléggé felhasználja, hogy sok az éhező gyermek. Valóban, én úgy fordítanám le, hogy sok szegény család van ahol nehéz körülmények között nevelkednek gyermekek, de én elég sok óvodát, bölcsődét ismerek Nyíregyházán, belülről iskolákat és nem hallottam olyat, hogy iskolában, óvodában van olyan gyerek, aki nem kapott aznap ételt, meleg ételt és éhezik. Én ezt nem tudom elhinni, azért nem tudom elhinni, mert 40 évig gyakoroltam ezt a szakmát, és hogy ha van egy osztályfőnök, van egy gyermekvédelmi felelős, van egy ifjúságvédelmi felelős, valaki csak észreveszi, meg van a kialakult formája, már az előbb szóltam róla, hogy milyen jelzőrendszer működik. Lehetetlen, ma Nyíregyházán az óvodában, iskolába nincs éhező gyerek. Ami lehetséges, és erre oda kell figyelnünk, a hétvégeken vannak olyan családok, hogy nem tudják biztosítani teljesen vagy jó minőségben az ételt a gyermeknek és a beszámoló szól is róla, hogy nyáron, a nyári étkeztetés van, erre van úgy tudom a költségvetésbe biztosított keretünk.
1189 Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt, ezért szeretném lezárni a témát. Kérem, aki a beszámolót elfogadja, szíveskedjen ezt gombnyomással jelezni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 107/2010. (V.27.) számú határozat az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés 1. az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja. 2. a bölcsődei férőhelyszámok növelésével egyetért. Felelős: Szociális Osztály vezetője Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója Határidő: folyamatos 3. a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában levő Gyermekjóléti Központban történő 3 fő szakmai létszám növelésével egyetért. Felelős: Gazdasági Osztály vezetője Szociális Osztály vezetője Határidő: 2010. július 01. 6.) Gyermekjóléti Központ, Nyíregyháza, Báthory út 10. Melléklet a 107/2010.(V.27.) számú határozathoz: Bevezető A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.), valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján az Önkormányzat kötelezettsége évente értékelni a gyermekjólét, a gyermekvédelem területén végzett tevékenységét. A beszámoló kötelező tartalmi elemeit a végrehajtási rendelet írja elő. Ennek megfelelően a pénzbeli és természetbeni ellátásokon túl a személyes gondoskodás rendszerébe tartozó gyermekjóléti
1190 alapszolgáltatásokat, a szakellátási intézkedéseket foglaljuk össze.
feladatokat,
valamint
a
gyámhatósági
2010. év a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem éve, számos elemzés, tanulmány foglalja össze az elmúlt évek jellemző tendenciáit, statisztikai adatait. A Gyerekesélyek Magyarországon a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentése alapján a szegények aránya Magyarországon valamivel kisebb, mint az Eu 25-ben (Magyarországon 13 %, Eu 25 16 %). Az Európai Unió legtöbb országában, így Magyarországon is, a gyerekek szegénységi kockázata és szegénységi aránya jóval magasabb, mint a teljes népességé. 1. számú ábra: Szegénység aránya a gyerekek és a teljes népesség körében 1 F
Szegénység aránya, % , gyerekek és teljes népesség körében 35 30 25 20 15 10 5 0
29 18 10
19 13
20
21 18
21
Összes gyerek Teljes népesség
13
Le Íro ng ye lo
14 15 12 13 12 10 99
Sv éd o Fi nn o N ém e Au to sz t ri a C se Sz ho lo vá ki a M ag ya r Eg o y Ki r
EU
25
19 16
23 20
A gyerekszegénység elleni küzdelem a szociális védelem és társadalmi befogadás részeként évek óta az Európai Unió napirendjén van. Az Unió többször elkötelezte magát a gyerekek helyzetének javítása mellett, s az Európai Tanács 2006-ban felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a gyerekszegénység csökkentésére, a gyerekek egyenlő esélyeinek biztosítására. A tagállamok többségének Nemzeti Stratégia Jelentése a Szociális Védelemről és Társadalmi Befogadásról 2006-2008. tartalmazza, hogy a gyerekek szegénységének és kirekesztésének csökkentése érdekében hosszú távú stratégia kialakítására van szükség, hiszen az Európai Unió legtöbb országában a gyerekek szegénységi kockázata és szegénységi aránya jóval magasabb, mint a teljes népességé. A gyerekkori szegénység és kirekesztődés alapvetően meghatározza a gyerekek jövőbeni életesélyeit és társadalmi részvételének minőségét. Ahogy Gordon Brown brit miniszterelnök fogalmazott: „A gyerekek a népesség 20 százaléka, de a jövő 100 százaléka”.
1
Az ábra Új szegénység és az egyenlőtlenségek új természete című előadás anyagából származik – Ferge Zsuzsa előadása a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve megnyitó konferencián hangzott el 2010. január 21-én
1191 A gyermekszegénység összetett jelenség. A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatásosabb módja a családok jövedelmi helyzetének javítása, és ennek érdekében a szülők foglalkoztatásának elősegítése. I. Helyzetkép Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség központja. Lakónépessége 2009. január 1.-én 117.597 fő, gyermekkorúak száma 24.439 fő (20,7 %). 2. számú ábra: Nyíregyháza lakónépessége nem és életkor szerint 2009. január 1. Kor
Férfi (fő)
Nő (fő)
Összesen (fő)
Összesen (%)
0-14
8960
8651
17.611
14,9
15-19
4212
4232
8.444
7,1
20-24
4014
4183
8.197
7,0
25-59
28.839
32.743
61.582
52,3
60-79
7.292
10.982
18.274
15,6
80-
964
2.525
3.489
3,1
Forrás: KSH 2008.
A születések száma évek óta szinte változatlan, 2009-ben 1197 gyermek született Nyíregyházán. Jellemzően az első gyermek születésének ideje az anyák 25-29 éves kora, a második gyermek az anyák 30-34 éves kora közé tehető. A foglalkoztatás szintje, a család jövedelmi viszonyai szorosan összekapcsolódnak a gyermekek biztonságával, fejlődésével. Azokban a családokban, ahol egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, értelemszerűen a gyermekekre is kevesebb anyagi forrás jut. A statisztikai adatok Nyíregyházán is - az országos tendenciákhoz hasonlóan - a munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek számának növekedését mutatják. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Nyíregyházán 2009. januárban a relatív mutató 6,36%, 2009. decemberben 8,12%. 2 F
F
A munkanélküliség, jövedelem hiány, alacsony iskolai végzettség összefüggésben áll a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet fogalmával. Hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló az akit, családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, tanuló, akinek szülője óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 2
Relatív mutató:
1192 Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. Adataink szerint a nyíregyházi önkormányzati fenntartású intézményekben 3 az • óvodáskorúak közül 1021 fő HH, ebből 217 fő HHH, • általános iskolások közül 2195 fő HH, 711 HHH, • középfokú tanintézményben tanulók közül 2619 fő HH, ebből 595 fő HHH gyermek. F
F
A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bizonyos esetekben- például ösztöndíj programokban, felvételi pontszámok meghatározásánál – előnyben részesülnek, ezzel elősegítve hátránykompenzálásukat, esélyegyenlőségüket. II. Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekszegénység, a hátrányok egyik oka az anyagi jól-lét hiánya. Ennek indikátorai a jövedelem, anyagi depriváció, a gyerekes háztartások tagjainak munkaerő-piaci helyzete (szülők munkaerő-piaci helyzete) 4 . F
F
Az Önkormányzat egyrészt a Gyvt.-ben meghatározott, másrészt helyi rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal segíti a rászoruló családokat, gyermekeket. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 5229 gyermek részesült 2009-ben. A gyermekek családjában az egy főre jutott jövedelem az esetek 60 %-ában a nyugdíjminimum fele, illetve annál több, de a nyugdíjminimumot nem éri el. A támogatásra jogosult gyermekek 32 %-a olyan családban él, ahol az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimumot eléri illetve meghaladja. A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az „egyszeri támogatásnak” valamint az ingyenes tankönyvellátásnak az igénybevételére. Számszerűen 2009-ben gyermekétkeztetés normatív kedvezményében 5 5040 fő gyermek részesült. A kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli „egyszeri támogatásban” 2009. júliusban 4980 gyermek részesült, amely 28.884.000 Ft kifizetést jelentett, 2009. novemberben pedig 5315 gyermek részére utaltunk összesen 30.827.000 Ft-ot. Ingyenes tankönyvellátásban 6 összesen 7581 gyermek részesült a városban. E támogatásban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkön kívül a tartósan beteg, a 3 vagy több gyermekes családban nevelkedő gyermek valamint a saját jogán családi pótlékra jogosult gyermek is részesülhet. F
F
3
F
F
A nyíregyházi oktatási intézményekben tanulók adatai a nyíregyházi és más településekről bejárók adatait összefoglalóan tartalmazzák 4 TARKI tanulmány 2009. Megjelent a Gyerekesélyek Magyarországon a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentésében 5 Szabályozza a Gyvt. 148. § (5) bekezdése 6 Szabályozza a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
1193 Helyi rendelet alapján a gyermekétkeztetés normatív támogatásán túl térítési díj kedvezményben (rászorultsági támogatás) az elmúlt évben 192 fő gyermek részesült összesen 2.948.000 Ft összegben. Önkormányzatunk további kedvezményeket biztosít a rászoruló gyermekek és családjaik részére. A helyi autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy támogatás keretében összesen 912 fő részére nyújtottuk a tanuló bérlet összegének 50 %-os támogatását, 7.358.000 Ft összegben. Helyi rendelet alapján a tanuláshoz szükséges eszközök beszerzése, ruhanemű vásárlása, a gyermek betegsége miatti többletkiadás stb. esetén rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény állapítható meg a gyermeket nevelő szülő kérelmére. Az elmúlt évben 1704 esetben nyújtott támogatást az önkormányzat, összesen 17.712.000 Ft összegben. A támogatás 95 %-a pénzben került megállapításra, s csak a támogatási esetek 5 %-a természetbeni támogatás. Az óvodáztatási támogatás 2009-től történő bevezetése ösztönző hatású annak érdekében, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket minél korábban beírassák szülei az óvodába. A támogatás két elemből áll: annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a szülője, aki a gyermeket az óvodaköteles kor előtt beíratta az óvodába, és a gyermek legalább három hónapig rendszeresen jár, első alkalommal egy magasabb összegű óvodáztatási támogatásban részesül. Ez az összeg 2009-ben 20 ezer forint, összesen 108 gyermek jogán került megállapításra. Rendszeres óvodába járás esetén a szülőt június és december hónapban alacsonyabb összegű támogatás (10 ezer forint) illeti meg. Ez alapján 161 fő részesült további támogatásban az elmúlt évben. A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató szociálisan rászoruló hallgatók támogatása érdekében 2009-ben 300 fő részesült átlagosan 2000-2500 Ft összegű Bursa Hungarica ösztöndíjban havonta önkormányzatunktól. Tekintettel arra, hogy az ösztöndíj több forrásból épül fel (megyei önkormányzat, Oktatási Minisztérium) a pályázók átlagosan 5000 Ft havi támogatásban részesülnek. A gyermekek étkeztetésének támogatása értelemszerűen az iskolai tanév ideje alatt történik. Fontos kérdés azonban a gyermekek nyári szünidő alatti megfelelő étkezése is. Ennek érdekében évek óta megszervezzük a gyerekek nyári étkeztetését. 2009ben a Gyermekjóléti Központ családgondozói által javasolt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1302 gyermek részére biztosítottuk 44 munkanapon (június 29. –augusztus 29.) keresztül a napi egyszeri meleg ételt. Ez összesen 21.196.560 Ft kiadást jelentett. III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszere 4B
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében a gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti elhelyezése) valamint a gyermekvédelmi szakellátások tartoznak. A megyei jogú város 2009. január 1-től köteles az alapellátáson túl a szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást is biztosítani. III.1. Gyermekjóléti alapellátások
1194
III.1.1. Nyíregyházán a gyermekjóléti alapellátás rendszere jól kiépült. A gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermekjóléti Központ, mint intézmény biztosítja. Az intézmény szervezeti keretében három gyermekjóléti központ – Északi Gyermekjóléti Központ, Déli Gyermekjóléti Központ és Huszár telepi Gyermekjóléti Központ – és 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona működik önálló szakmai egységként. Az elmúlt évben az intézmény fenntartója a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás, fenntartó váltást követőn 2010. január 1-től a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás. A Gyermekjóléti Központhoz az elmúlt évben összesen 1682 jelzés érkezett. 3. számú ábra: A jelzések megoszlása az észlelő-jelzőrendszer tagjai szerint Egészségügyi szolgáltató ebből védőnő Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Közoktatási intézmény rendőrség Ügyészség, bíróság Társadalmi szervek, egyházak Áldozatsegítők, pártfogó felügyelők állampolgár Önkormányzat (jegyző)
2008 202 175 71 853 124 12 12 128 101 164
2009 241 117 72 773 103 7 48 145 166 223
Forrás: Gyermekjóléti Központ
A jelzésekről általában elmondható, hogy az egészségügyi és az oktatási intézmények mellet a rendőrség tesz eleget a leginkább jelzési kötelezettségének. Velük a jelzést követő együttműködés (esetkonferenciák, esetmunka) is intenzív, és egyre hatékonyabb. Ezzel szemben alacsony jelzési aktivitással jellemezhetőek a civil szervezetek (beleértve a családsegítő szolgálatot is, vagy Human Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Szocio East Egyesület, stb), holott velük számtalan ponton kapcsolódunk, közös projektek, rendezvények kerülnek megvalósításra. Évente 1-2 ügyben jeleznek az egyházak intézményei (pl. egyházi iskolák). Az aluljelzők esetében feltételezhető, hogy saját szociális szakembereik képesek csökkenteni a gyermekek észlelt veszélyeztetését. Gondozási esetek Az intézmény 33 családgondozója közül 29-en végeznek szociális munkát közvetlenül a családokkal. Ebből két fő családgondozó asszisztens, akiknek működését szakmai szabályok korlátozzák (pl. nem gondozhatnak családot). A családok gondozása során az intézmény kollektívája több tízezer alkalommal jár el a családok ügyeiben, miközben a „gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszeren is gondos adminisztrációs munkát végeznek. 2009. évben alapellátásban 1036, védelembe vétellel 280, utógondozással 19 gyermek családjának gondozása történt. Az egyéb gondozási formák –
1195 szakellátásban lévő gyermekek családjainak gondozása, mediáció, konzultáció, más szolgáltatások által elért családok és gyermekek száma is jelentős. Az előző év adataihoz képest 2009-ben jelentős javulás mutatható ki (2008-ban 1500 alapellátási, és 380 védelembe vételi eset volt). A javulás részben a csökkenő bekerülési rátának tudható be (erre utal a jelzések számának csökkenése is), részben pedig a megnövekedett gondozási hatékonyságnak, hiszen 2006-2009 között a korábbinál lényegesen magasabb arányban zártak le folyamatban lévő ügyeket, illetve megnőtt a sikeres családgondozási ráta is. 4. számú ábra: Gyermekek veszélyeztetettségének okai Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5.
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézményekbe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közötti, szülőgyermek közötti) 6. Szülők vagy a család életvitele 7. Szülői elhanyagolás 8. Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 9. Fogyatékosság, retardáció 10. Szenvedélybetegségek 11. Összesen
Kezelt problémák száma 2008 2009 474 458 346 392 228 218 241 262 271 264 400 173 79 70 139 2421
325 126 59 43 51 2198
Forrás: Gyermekjóléti Központ
Szociális válsághelyzetben lévő anyák gondozása lényegében változatlan képet mutat. 2009-ben 36 főt gondozott az intézmény, 2008-ban 38-at. A Gyermekjóléti Központ aktívan részt vesz a roma integrációs programban. A Huszár telepi gyermekjóléti Központ új székhelye a 2009. decemberben hivatalosan megnyitott „Huszárvár –Szociokulturális Szolgáltató Központ. A telepen élő gyermekek számára különböző foglalkozásokat, nyáron a szabadidő hasznos eltöltése érdekében 10 hétig tartó Huszár-tábort, programokat szerveznek, valamint részt vesznek a befogadó iskolákkal történő együttműködésben, különböző pályázati programok lebonyolításában, így az Urbact projekt (Európai projekt, témája a leszakadó városrészek integrált fejlesztése) Helyi Támogató Csoportjának aktív tagjai. III.1.2. A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozik a gyermekek napközbeni ellátása. A város területén 9 önkormányzati és egy nem állami fenntartású bölcsőde működik összesen 547 férőhellyel. Az önkormányzati fenntartású bölcsődék az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében, a nem állami fenntartású bölcsőde a Hétszínvirág 98’ Gyermekjóléti Nonprofit Kft.-vel kötött ellátási szerződés alapján működnek. A bölcsődések aránya a korcsoporti népességhez viszonyítottan 20,31 %. A bölcsődék kihasználtsága rendkívül magas. A 2009. évi statisztikai adatok alapján
1196 átlagosan a gondozott gyermekekhez viszonyítottan 103,79 %, a beíratott gyermekekhez viszonyítva 146,87 %. A legmagasabb ez a számarány 203,69 % és 281,53 % a 7. számú Hóvirág Bölcsődében (Malom u.). Az elmúlt évben a bölcsődék tárgyi, elhelyezési feltételeinek javítása és férőhelybővítés céljából nyújtottuk be két projektünket , melyek közül a 10. számú Katica Bölcsőde pályázata nyert (a lebonyolítás várhatóan ez év nyarán történik), a 16. számú Aprajafalva Bölcsőde fejlesztésére irányuló pályázatának elbírálása folyamatban van. A nappali ellátást leggyakrabban a szülő munkavégzése (96,74 %) indokolja. Elenyésző, hogy a jelzőrendszer tagjai kérelmezik a gyermek elhelyezését. A gyermekek jellemzően nukleáris családokban élnek (79,2%), a szülők iskolai végzettségük alapján 50 %-ban középfokú, 36 %-ban felsőfokú végzettségűek. Szociális mutatókat vizsgálva a családok 8 %-ában van munkanélküli szülő, az alacsony jövedelmi viszonyok miatt a gyermekek 17 %-a részesül térítési díjkedvezményben. A nappali ellátás másik formája a családi napközi, amely a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanuló szobai ellátást igénybe nem vevő gyermeknek nyújt nappali ellátást. Ez a típusú ellátás önkormányzati fenntartásban nem működik a város területén, azonban, mint illetékes működést engedélyező szerv figyelemmel kísérjük ezen intézmények létrejöttét. 2009-ben két nem állami fenntartó által működtetett 7-7 fős napközi működött. 2010ben további kettő kezdte meg tevékenységét, és két szolgáltatás működési engedélyezése van jelenleg folyamatban. Az alternatív napközbeni ellátást a Periféria Egyesülettel kötött ellátási szerződés alapján biztosítja Önkormányzatunk. Az Egyesület gyermekprogramjának elsődleges célja a hátrányos helyzetben lévő, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segítségnyújtás. A szolgáltatás célcsoportjai elsősorban az óvodás korú gyermekek és az általános iskolai korosztály. A gyermekprogram működési területei: • A befogadó iskola program a Huszár telepen élő hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését segíti elő új iskolai környezetükbe. A 2007/2008. tanévben szerzett tapasztalataikat felhasználva új programelemekkel bővítették szakmai munkájukat, a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt helyeztek az iskola szakembereivel történő rendszeres konzultációra. A programot tanulást segítő, fejlesztő foglalkozásokkal egészítik ki. • Közösségi programok keretében hasznos szabadidő eltöltési alternatívákat kínáló programokat működtetnek, így például játszóházat, kézműves foglalkozásokat, sportfoglalkozásokat szerveznek a város különböző területeire koncentrálva.
1197 A gyermekjóléti rendszer észlelő-jelzőrendszerében a védőnőknek meghatározó szerepük van, hiszen a gyermek megszületésének pillanatától kezdve figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését. A védőnői ellátás szolgáltatás, a gyermeket váró és a gyermekes családok részére. A klasszikus védőnői ellátás színtere a családok otthona, és a védőnői tanácsadó. Családlátogatás során a védőnők a család otthonában megfigyelhetik a családtagok egymáshoz való kötődését, a gyermekek fejlődését, viselkedését, láthatják milyen a gyermek a családi környezetében. Nyíregyházán 38 fő területen dolgozó és 25 fő iskolai védőnő dolgozik. Az általuk gondozott családok száma 2009-ben 6888, várandós anyák száma 1834 fő, ebből fokozott gondozást igénylők száma 612 fő volt. 0-6 éves gondozottak száma: 7454 fő. Fokozott gondozást igényel kb. 23%-uk, ebből környezeti ok miatt kb. 17%-uk. A környezeti ok miatti veszélyeztetés elsősorban lakás problémák, gyermek elhanyagolás miatt alakul ki. Az iskolai védőnők a nevelési-oktatási intézményekben közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Magatartászavarok, helytelen szokások, káros szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak megoldásában és megszüntetésében illetve szakemberhez történő irányításában is folyamatosan részt vesznek. Az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, az egészséges környezet, a rendszeres testedzés fontossága, az egészséges táplálkozás, a dohányzás káros hatásai, a higiénés kérdések a felnőtté válás, a drog és az AIDS, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseivel kapcsolatosan tartottak felvilágosító előadásokat a védőnők az iskolákban, általában osztályfőnöki órák keretein belül, illetve a tanórákon kívül is. A védőnők a városban a tanév folyamán egyre több intézményben szerveznek egészségnapokat. Ezeken a rendezvényeken sok esetben a felvilágosító előadások mellett szűréseket is végeznek. III.1.3. A gyermekek átmeneti gondozása Nyíregyházán családok átmeneti otthonaiban és gyermekek átmeneti otthonában biztosított. A Gyermekek Átmeneti Otthona a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona szervezeti keretében működik. Az intézményben 2009ben 39 gyermek fordult meg, átlagosan 12 gyermek, ez alapján a kihasználtság 80 % - os volt 2009-ben. Az ellátás igénybevételének legfőbb okai között a szociális problémák, a gyermek magatartási problémái, elégtelen lakáskörülmények, családi konfliktus szerepel. Az indokokról gyakran kiderül, hogy a valóság egy szeletét tartalmazzák, és több ok is felmerül a gondozás során, nehezítve a megoldást. Kevés esetben áll egyetlen, egyértelmű indok az átmeneti gondozás hátterében. A bent tartózkodás ideje változó. Viszonylag rövid ideig (3 – 4 hónap) a szülők egészségi állapota, kórházi kezelése miatt tartózkodtak bent. A szociális helyzet miatt hosszabb ideig tart a gondozás (6 - 8 hónap). Ez azért ilyen hosszú, mert az összetett probléma miatt időre van szükség, míg megnyugtatóan rendeződik a gyermek és a szülők helyzete. A személyiségi, magatartási problémák miatt szintén hosszabb ideig tart a bent tartózkodás (6-10 hónap), mert ilyenkor szükséges az
1198 intézmény pszichológusának segítségével folytatott terápia, mely csak hosszabb távon érvényes. A gondozott gyermekből: • 32-en visszakerültek a családjukba, • 5 fő került ideiglenes hatályú elhelyezésbe, • 2 fő nevelőszülőhöz. 8 fő védelembe vétele mellett folyt a gondozás, mivel ezekben, az esetekben a szülők vagy a gyermekek nem működtek együtt a Gyermekjóléti Központ családgondozójával. Az együttműködés hiánya leginkább a szülők negatív életviteléből, valamint a gyermek magatartásából fakad. Az ideiglenes hatályú elhelyezés okai: lakhatási problémák, a gyermek magatartása (szülő –gyerek konfliktus) illetve a szülői felügyelet hiánya voltak. Bekerülés után személyre szabottan, egyénenként foglalkoznak a gyermekkel, családjukkal, hisz a kiváltó okok is egyéniek, sajátosak. A gondozás során az elsődleges cél a gyermek biztonságba helyezése, teljes körű ellátásának biztosítása. A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésében az intézmény munkatársai nyújtanak segítséget. Számos alkalommal moziba, színházba, állatkertbe mennek, városi rendezvényeken (Nyírségi ősz, Vidor fesztivál) vesznek részt a gyerekekkel. Az iskolás gyermekek zöme nem változtatott iskolát. Szállításukat az intézmény kisbuszával végzik. A gyerekek iskoláival jó kapcsolatot alakítottak ki. A tanuláshoz megfelelő körülményeket sikerült teremteni, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra a lehetőségek adottak. Az intézményben folyó munka bíztató, hiszen a gyermekek tanulmányi eredménye nem romlott, sőt sok esetben javult is. A családok átmeneti otthonában a gyermek és szülője együttesen helyezhető el. Nyíregyházán három intézmény működik - egy önkormányzati (Gyermekjóléti Központ), egy nem állami fenntartású (Magyar Vöröskereszt) és egy egyházi fenntartásban (Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat) – összesen 106 férőhelyen. Ezen ellátási formát leggyakrabban bántalmazás, lakáskörülmények megoldatlansága, családi kapcsolatok felbomlása miatt igénylik. Az intézmények szinte egész évben 100 %-os kihasználtsággal működnek, a családok átlagosan 6-8 hónapot töltenek ebben az ellátási formában. Minden intézményben krízisszobát is tartanak fenn, melyek a krízishelyzetek, az azonnali elhelyezés céljait szolgálják. A város területén működő mindhárom intézmény anyaotthonként funkcionál, s az ellátást tekintve nem teljeskörű, hanem szükség szerinti ellátást biztosít a gyermekeknek a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítése, a szülő gyermeke felőli gondoskodásának megőrzése, kialakítása érdekében. III.2. Gyermekvédelmi szakellátás 2009. január 1-től a megyei jogú város kötelező feladata a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás megszervezése, biztosítása a szakellátás rendszerébe kerülő nyíregyházi gyermekek esetében. E kötelezettségét Önkormányzatunk a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzattal kötött ellátási szerződés megkötése útján biztosítja. A statisztikai adatok alapján a szakellátás rendszerében 270 nyíregyházi gyermekről gondoskodnak, akik teljes körű ellátásban részesültek 2009-ben.
1199 IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések közé a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés, valamint a családi jogállás rendezése tartozik. IV.1. 2009-ben 443 gyermek védelembe vétele történt a gyermek veszélyeztetettsége miatt. A veszélyeztetettség leggyakoribb okai • rossz lakáskörülmények, az elhanyagolt higiénés környezet • szülők italozó életmódja, deviáns, agresszív viselkedés • káros nevelési hatások a családokban: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya • a gyermekek egészségügyi ellátása a családban nem megfelelő: a szülők nem biztosítják a gyermek számára az egészségügyi ellátás igénybevételét, várandós anyák nem járnak orvoshoz és tanácsadásra, gyermeküket betegség esetén nem viszik orvoshoz, a felírt gyógyszereket nem váltják ki, csecsemőknél gyakran előfordul a védőoltás hiánya, elmaradása. • a gyermek bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetőjévé válik • a tanköteles gyermek nagymértékű igazolatlan hiányzása • Súlyos veszélyeztetés: a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk, vagy erkölcsi fejlődésük veszélyeztetése. IV.2. A 45 ideiglenesen elhelyezett gyermeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: • nagyon elhanyagolt lakáskörülmények • a gyermeket a szülő (-k) testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg súlyosan veszélyeztették • a gyermek egészségügyi veszélyeztetése • a gyermek bántalmazása • a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok) • a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége. Általában a fent felsorolt problémák nem külön - külön, hanem egyszerre voltak jelen az adott családban. A gyermekek elhelyezése 22 esetben nevelőszülőnél, 21 esetben gyermekotthonban és 2 esetben harmadik személynél ( családba fogadás ) történt. Az utóbbi két eset kivételével valamennyi ideiglenesen elhelyezett gyermek átmeneti nevelt lett, családjába egy sem került vissza. IV.3. Családi jogállás rendezése érdekében 296 született gyermek és 191 méhmagzat esetében indult eljárás. A gyámhatóság 155 és 191 esetben apai elismerő nyilatkozatot vett fel, 138 gyermek esetében pedig még folyamatban van az eljárás. V. Városi Gyámhivatal hatósági intézkedései 5B
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gyámhivatalának illetékességi területe Nyíregyháza város mellett még 8 településre terjed ki.
1200 A gyámhivatal a gyermekek védelmében különböző hatósági intézkedéseket tehet (ideiglenes hatályú elhelyezés, családba fogadás, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, utógondozás, utógondozói ellátás elrendelése, nevelési felügyelet elrendelése), kétféle pénzbeli támogatást állapíthat meg (gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása), eljár a gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében, a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban, szülői felügyeleti jogok gyakorlásával, vagyonkezeléssel kapcsolatban, illetve örökbefogadási ügyekben. V.1.Pénzbeli támogatások megállapítása Gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha az annak fizetésére kötelezett szülő átmenetileg nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. Ily módon a gyermeket gondozó szülő segítséget kap gyermeke tartásához az államtól, amely legfeljebb három év időtartamra állapítható meg és egyszer megismételhető. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett szülőnek az állam felé vissza kell fizetnie. 2009. évben 57 ügyben 84 gyermeket érintően került sor a megelőlegezés elrendelésére és 2009. évben összesen 120 gyermeket érintően 28.534.000,-Ft folyósítása történt meg. Otthonteremtési támogatásban 2009. évben is olyan gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek részesülhettek, akik nagykorúságuk eléréséig nem kerültek vissza a családjukba, legalább három évig átmeneti vagy tartós neveltek voltak és készpénzvagyonuk összege – árvaellátás nélkül - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát nem haladta meg. Az adható legmagasabb összeg 2009. évben 1.710.000,-Ft volt. Az otthonteremtési támogatást igénybevevő fiatalok száma 2009. évben nőtt az előző évekhez képest, 24 fiatal felnőttnek összesen 35.710.000,-Ft támogatás került megállapításra lakásvásárlás, illetve felújítás céljára. V.2. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések keretében 2009. évben 30 gyermek került átmeneti és 4 gyermek tartós nevelésbe, a 2009. december 31-én nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 261 fő, míg a tartós nevelt gyermekek száma 19 fő. Nagyságrendileg a nevelésbe vételek és az összesen nevelésben lévő gyermekek száma évente nem változik jelentősen. A családból történő kiemeléshez vezető jellemző veszélyeztetettségi okok továbbra is az alkoholizmus, helytelen életvezetés, a gyermekek értelmi, érzelmi elhanyagolása és a gyermekek súlyos magatartási problémái. Egyre nagyobb problémát jelent, hogy igen kevés gyermek helyezhető vissza a családjába. A gyámhivatal 2009. évben 34 volt átmeneti vagy tartós nevelt fiatal utógondozását és 17 fiatal felnőtt utógondozói ellátását rendelte el. Az utógondozói ellátás keretében a nevelésbe vett gyermekek nagykorúvá válásuk elérése után is addigi gondozási helyükön maradhatnak legfeljebb 24. életévük betöltéséig, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytatnak vagy egyedül a létfenntartásukat nem tudják biztosítani. Az utógondozás célja a gyermek családi környezetébe való visszailleszkedésének segítése, míg fiatal felnőttek esetében az utógondozói
1201 ellátáshoz vagy az otthonteremtési támogatás felhasználásának segítéséhez kapcsolódó feladat. 2009. évben 16 kiskorú valamely hozzátartozója által történő családba fogadásához járult hozzá a gyámhivatal a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a szülő kérelmére. A családba fogadás évente felülvizsgálatra kerül, megszüntetésére sok esetben a gyermek véglegesen a hozzátartozónál történő elhelyezésével kerül sor. 2009. december 31-én 29 gyermek állt családba fogadó személy gyámsága alatt. Gyermekek harmadik személynél történő elhelyezésére és gyámrendelésre 2009. évben 17 esetben került sor, az év végén 97 kiskorú állt valamely hozzátartozójának gyámsága alatt a gyámhivatal határozata alapján vagy a gyámhivatal által kezdeményezett gyermek elhelyezési per eredményeként. A családi jogállás rendezése akkor a gyámhivatal feladata, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik vagy házasságon kívül született és ez utóbbi esetben a jegyzői gyámhatóság 30 napon belül nem tudja apai elismerő nyilatkozattal rendezni azt. A gyámhivatal 2009. évben 91 apai elismerő nyilatkozatot vett fel, 8 gyermek esetében került sor apaság bírósági megállapítására és 17 gyermek részére képzelt apa adatainak megállapítására. Kiskorú házasságkötésének engedélyezésére 6 esetben került sor annak alapos vizsgálatát követően, hogy a 16. életévét betöltött kiskorú megélhetése és lakhatása a házasságkötést követően biztosított lesz. Örökbefogadáshoz kapcsolódóan a gyámhivatal 2009. évben 11 házaspár és 3 egyedülálló személy örökbefogadásra alkalmasságát állapította meg. 2009 évben 11 örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt, illetve tartós nevelt gyermek örökbefogadását engedélyezte a gyámhivatal és jelenleg 19 örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt kiskorút tart nyilván. A vérszerinti szülők adatairól történő tájékoztatást 3 esetben kértek a gyámhivataltól. V.3. Gondnokság alá helyezési perindítás, gondnok rendelés 2009. december 31-én a gyámhivatal 710 fő gondnokság alá helyezett személyt tartott nyilván. Az év folyamán 143 esetben került sor gondnokság alá helyezés vagy gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, esetleg megszüntetése iránti per indítására, mivel azt a hozzátartozók nem vállalták. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően a gyámhivatal 2009. évben 67 személy részére rendelt gondnokot elsősorban az arra alkalmas és azt vállaló hozzátartozók közül. Ilyen személy hiányában hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor, a 710 főből 183 személy gondnoki teendőit látja el 4 fő hivatásos gondnok. V.4. A kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása igen nehéz és bonyolult feladatot jelent a gyámhivatal részére elsősorban a nem gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek kapcsolattartását illetően és különösen a végrehajtási eljárások megterhelők.
1202 2009. évben 181 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 97 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett (ebből 92 átmeneti nevelt kiskorú ügyében), a többi esetben a bíróság vagy a gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást. A végrehajtási eljárások során 40 esetben alkalmaztunk végrehajtási cselekményt, amely első alkalommal figyelmeztetés jellegű, azt követően pedig bírságolást jelent. A költségek viselésére a mulasztó felet 2 esetben köteleztük.
V.5. Vagyoni ügyek 17B
A gyámhivatal 2009. december 31-én 742 kiskorú és 414 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 318 kiskorú és 261 gondnokolt gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyonát tartotta nyilván. A törvényes képviselők a kiskorúak, illetve gondnokoltak vagyonát a gyámhivatal felügyeletével végzik, jognyilatkozataik meghatározott esetekben csak a gyámhivatal jóváhagyásával érvényesek, illetve a betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyon felhasználása is gyámhivatali engedélyhez kötött. 2009. évben a gyámhivatal 70 esetben járt el ingatlanvagyon értékesítésével vagy megterhelésével kapcsolatos ügyben, és közel 500 esetben döntött készpénzfelhasználás engedélyezéséről. 18B
A gyámhivatal 2009. október 1. napjától, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként történő kijelölésével új feladatot kapott. 2009. évben azonban a gyámhivatal nem kapott jelzést azoktól a hatóságoktól, szervektől, intézményektől, akiknek a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot a törvény meghatározta. VI. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai 6B
A gyermekvédelmi törvény alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. Az Észak-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Nyíregyházi Osztálya, mint működést engedélyező szerv ellenőrizte a Gyermekjóléti Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona tevékenységét. A Gyermekjóléti Központ éves statisztikai adatait alapul véve az ellenőrző szerv kimutatta, hogy az egy családgondozóra jutó esetek száma magas, meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket. Az intézmény adatai szerint az egyidejűleg, aktuálisan a gondozottak létszáma határértékű, egy családgondozóra 43 kiskorú gondozása jut.
1203
A Gyermekek Átmeneti Otthonában esetében tárgyi, elhelyezési feltételek javítását javasolta az ellenőrző szerv. Az intézmény átalakítása érdekében 2008-ban pályázatot nyújtottunk be a TIOP- 3.4.2. felhívásra, amely tartalmilag támogatásra jogosult, viszont forráshiány miatt elutasításra került 2009-ben. VII. A bűnmegelőzési tevékenység bemutatása A gyámhatósági intézkedések esetében a gyermek veszélyeztetettségének gyakori oka, hogy a gyermek szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetőjévé válik. Az Önkormányzat rendelkezésére álló statisztikai adatai alapján a szabálysértési eljárás alá vont személyek közül 73 fő fiatalkorú volt 2009-ben. A szabálysértések közül a leginkább a köztisztasági, a szeszesital-árusítás,- kiszolgálás,-és fogyasztás tilalmának megszegése, valamint a tulajdon elleni szabálysértések a jellemzőek a fiatalkorúak körében, melyek százalékos arányban a következőképpen oszlanak meg: köztisztasági szabálysértés: 40%, a szeszesital-árusítás,- kiszolgálás,- és fogyasztás tilalmának megszegése 30%, és tulajdon elleni szabálysértés 30%. A fiatalkorú elkövetők a köztisztasági szabálysértési cselekményből általában a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetelést, ezek beszennyezését valósítják meg, pl.: cigaretta csikk utcán történő eldobása, utcán történő vizelés. A szeszesital-árusítás,- kiszolgálás,- és fogyasztás tilalmának megszegéséből a szeszesital közterületen lévő fogyasztása a leggyakrabban előforduló cselekmény a fiatalkorúaknál. A tulajdon elleni szabálysértések közül pedig a húszezer forintot meg nem haladó értékre lopás és a rongálás a jellemző a fiatal elkövetők körében. Mindhárom szabálysértési cselekmény elkövetését a jogszabály pénzbírsággal sújtja, de az eljáró hatóság tekintettel a fiatalkorú helyzetére, anyagi körülményeire, minden esetben figyelmeztetésintézkedést alkalmaz, amely nagymértékben kellő visszatartó hatást fejti ki az újabb szabálysértési cselekmény elkövetésétől. A gyermek veszélyeztetettségének oka lehet, ha a gyermek áldozattá válik. A családon belüli erőszakkal érintett kiskorúakra vonatkozó adatok szerint 2009-ben 79 esetben érkezett jelzés a Gyermekjóléti Központ felé, amelyben 147 kiskorú gyermeket érintett a veszélyeztetettség (elsősorban fizikai, érzelmi, oktatási-nevelési elhanyagolás). A bűnmegelőzés az Önkormányzat különböző pályázataiban hangsúlyos szerepet kap. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként az Érkerti városrész és a Huszár telepi városrész fejlesztésére irányuló pályázat előkészítésében 2009-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság is részt vett. Programjaik célcsoportja az óvodáskorú, általános iskoláskorú, fiatalkorú gyermekek és nők. A program megvalósulása esetén az óvodáskorúaknál elsősorban a megfelelő viselkedési minták elsajátíttatása, belsővé tétele a cél. A fiatalkorúak tekintetében mind a sértetté, mind az elkövetővé válás lehetőségeinek ismertetése az elsődleges
1204 cél. Korosztályuknál fokozottabban megjelenik a kábítószer fogyasztás, melynek hatásaira és a jogi következményeire kívánják felhívni a figyelmet. A kiadványok elkészítésén túl, a feldolgozott témához kapcsolódó előadások tartásával kívánják ezen ismeretek készségszintű elsajátítását elősegíteni. A nők védelme tekintetében elsősorban a családon belüli erőszak megjelenési formái, felismerési technikái és a segítségnyújtás lehetőségei kerülnek előtérbe, valamint jelentős figyelmet szentelnek az emberkereskedelem és prostitúció megelőzésére. VIII. Önkormányzat és a civil szervezetekkel történő együttműködés Az Önkormányzat a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátás biztosítása során számos civil szervezettel működik együtt. Az együttműködések egyrészt ellátási szerződések megkötésével (Hétszínvirág 98’Kht., SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat,Periféria Egyesület) jönnek létre, másrészt számos közös program, pályázatokban történő részvétel működött az elmúlt évben az önkormányzat és egyesületek, alapítványok között. Az elmúlt év együttműködései közül kiemelendő a Huszár-lakótelepen végzett közös tevékenység. Több civil szervezet – Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Szocio East Egyesület, Romano Trajo Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület - az önkormányzati intézményekkel együtt a telepen élők életkörülményeinek javítását célzó programokat indítottak, biztosítottak. A telepen levő, volt iskolaépület pályázati forrás felhasználásával felújításra került, amelyben a civil szervezetek kulturált környezetben végezhetik tevékenységüket, szervezhetik programjaikat. IX. Fejlesztés irányvonalai A gyermekjóléti alapellátás és szakellátás működését, szolgáltatásait, rendelkezésre álló erőforrásait elemezve meghatározhatóak az elkövetkező egy éven belül megvalósítandó fejlesztési irányok, melyek célja a nappali ellátás kapacitásbővítése, a gyermekjóléti alapellátások személyi, tárgyi feltételeinek javítása. IX.1. Évről évre felmerül a gyermekek napközbeni ellátásának kérdése, amelyet az önkormányzat a város területén 9 önkormányzati fenntartású, valamint 1 ellátási szerződés keretében fenntartott bölcsőde útján biztosít. A III.1.2. pontban foglalt adatok alapján a férőhelyszámok bővítése rendkívül fontos. Az elmúlt években két bölcsődében (7 számú Hóvirág Bölcsőde, 8. számú Nefelejcs Bölcsőde) történt felújítás, kettő esetében (10. számú Katica Bölcsőde, 16. számú Aprajafalva Bölcsőde) pedig folyamatban van a pályázat lebonyolítása. A felújítások egyben férőhelybővítéssel is járnak. A 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet, valamint a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításával 2010. január 1-től egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható (10 gyermek helyett). Abban az esetben, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igényfelmérése alapján - a fenti jogszabály módosításokat figyelembe véve – a bölcsődei férőhelyszámok 132
1205 fővel növelhetők. Ennek eredményeképpen az állami normatíva ezen férőhelyekre megigényelhető, valamint a bölcsődék kihasználtsági mutatója is javul. IX.2. A gazdasági-társadalmi változások a családok szintjén érezhetőek. A személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézményekben a segítséget, támogatást igénylő ügyfelek száma növekszik. A gazdasági-társadalmi helyzetet valamint az elmúlt évek statisztikai adatait figyelembe véve a segítségre szoruló, gondozást igénylő családok, gyermekek száma csökkenni nem fog, számolni lehet a növekedéssel. A Gyermekjóléti Központban a családgondozók által egyidejűleg gondozott családok létszáma évről-évre magas, a jogszabályban megengedett határon mozog. A fentiek alapján indokolt minimum 3 fő szakmai létszám növelése az intézményben. IX.3. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító intézmények tárgyi és elhelyezési feltételeinek javítása céljából a pályázati lehetőségek kihasználása, a források igénybevétele nélkülözhetetlen. A Gyermekek Átmeneti Otthona felújítása pályázati forrás felhasználásával elengedhetetlenül szükséges. A gyermekjóléti Központ által működtetett Családok Átmeneti Otthona ugyan nem ideális körülmények között működik, hiszen a vasúti átjáró közelsége, valamint a raktárépületek miatti gépjárműforgalom fokozott figyelmet követel mind a szülőktől és a gyermekektől, de a kialakított önálló lakóegységek megfelelőek. Az Észak-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Nyíregyházi Osztálya szakmai ellenörzése kifogásolta, hogy az intézmény területén nem biztosított a gyermekek számára az elkerített játszótér. A hiányosság megszüntetése érdekében meg kell vizsgálni a játszótér, minimális anyagi ráfordítással történő kialakításának lehetőségét. Nyíregyháza, 2010. május 14. 5./ napirend: Előterjesztés a Nyírvidéki Kisvasút közlekedésének újraindítására és a helyi közlekedésbe történő integrálásának előkészítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném a testületet arról tájékoztatni, hogy a tárgyalások egy részét én folytattam, egy részét Giba Tamás és Zolnai Gábor. Mi elképzelhetetlennek tartjuk, hogy most, ebben a pénzügyi helyzetben ennyi pénzt adjunk erre a dologra, de nagyon szeretnénk, hogy ha a testület ahhoz adna lehetőséget, hogy ne engedjük, hogy lezáruljon ez az ügy. Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság egyetértett azzal, amit polgármester asszony is megfogalmazott, hogy jelen körülmények között nem engedheti meg magának az Önkormányzat, hogy ilyen összeget szánjon ennek a vonatnak a működtetésére, de egyetértett azzal is, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megőrizzük,
1206 és előbb-utóbb megteremtsük az újraindítás feltételeit. Nyilvánvalóan erre az idén sok esély nem mutatkozik. Figyelembe véve a határozat-tervezet megfogalmazását a Bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek.
Csabai Lászlóné:(polgármester) véleményét kérdezem.
Európai
Ügyek,
Idegenforgalmi
Bizottság
Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A Bizottság megtárgyalta és ebben a formájában az előterjesztést nem támogatta. Elsősorban a pénzügyi vonzata miatt, és a Bizottság amúgy fontosnak tartja, hogy ezt a témát Nyíregyháza turizmusa szempontjából tovább tárgyaljuk. Tehát fontosnak tartja a kisvasútnak a létét, csak nem ebben a konstrukcióban. Csabai Lászlóné:(polgármester) köszönöm szépen. Főjegyző Úré a szó. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Számomra világos az előterjesztés. Azt is megértem, hogy miért ilyen elnagyolt a határozati javaslat, de akkor is el kell mondanom, hogy minimum egy határidőnek benne kellene lennie. Szeptember 30, vagy december 31, vagy a jövő év ez mindegy, de anélkül egyrészt végrehajthatatlan jogilag, másrészt meg komolytalan a határozat. Csabai Lászlóné:(polgármester) Igen, december 31-et javaslok, mert ekkor van realitása, főleg az új képviselő-testületnek a döntéseket meghozni, a tárgyalásokat lefolytatni és következő évet előkészíteni, mert ez fontos. Teljesen jogos főjegyző úrnak az észrevétele és a javaslata. Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni, vagy véleményt nyilvánítani? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm szépen. A FIDESZ-KDNP frakció támogatja azt, hogy tárgyaljunk, hiszen a sóstói kisvonatot meg kell őrizni, de mi is úgy látjuk, hogy ebben a szezonba ilyen áron nem. És ebben a szezonban ez már nehezen kivitelezhető. Én egy kicsit távolinak érzem a határidőt az előkészítésre, bár megértem, a határidővel egyetértek, hogy valamilyen határidő legyen. Szerintem, mivel az szerepel a határozat-tervezetben, hogy integrálásának előkészítésére, a helyi közlekedésben történő integrálásának szerintem szeptember 30-a lenne egy célszerű, de ha polgármester asszony ragaszkodik, akkor el tudjuk fogadni a december 31-ét is. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László kért szót. Nagy László:(alpolgármester) Félig-meddig egy kérdést szeretnék feltenni. Mennyiben érinti az új kormány egyik tagjának a kijelentése, mennyiben érintheti a kisvasutat, hogy minden vasúti szárnyvonalat vissza fognak állítani, mert lehet, hogy
1207 teljesen felesleges dologról tárgyalgatunk itt a MÁV-val. Hiszen ha ez valóban így van, akkor egy teljesen más helyzettel szembesülhet majd a városi önkormányzat is.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez nagyon valós dolog, amit Nagy László alpolgármester úr felvetett. Egy nagyon jeles képviselője a FIDESZ frakciónak, aki egyébként állami pozícióba is került, politikai pozícióba, a választási kampányban minimum tízszer elmondta, amit én láttam, bizonyára többször, hogy a szárnyvonalakat vissza fogják állítani. Tehát én őszinte érdeklődéssel várom ezt, ha ez megtörténik, nyilván december 30-ig ebben döntés születik. Ezért tartom jónak a december 30-at. Tisztelt képviselők, szavazhatunk? Kérem, aki ezzel határidő pontosítással együtt elfogadja a határozati javaslatot, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 108/2010. (V. 27.) számú határozat A Nyírvidéki Kisvasút közlekedésének újraindításáról és a helyi közlekedésébe történő integrálásának előkészítéséről
60B
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és felkéri Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét a Nyírvidéki Kisvasút helyi közlekedésébe történő integrálásának előkészítésére. Határidő: 2010. december 31.
6./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Városi Kártyaprogram és az ehhez kapcsolódó Nyíregyházi Városi Kártya bevezetési lehetőségére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Meghívott: Tolnai Sándor Stellum Marketing Kft. projekt menedzsere Csabai Lászlóné:(polgármester) Én vagyok az előterjesztő jobb híján, és Tolnai Sándor a Stellum Marketing Kft. projekt menedzsere az előterjesztő. Én most nem kérek szóbeli kiegészítést, mert inkább ha kérdések lesznek, akkor adok önnek szót, mert nem arról fogunk dönteni, hogy önökkel csináljuk-e meg, hanem csak arról fogunk dönteni, hogy foglalkozunk-e ezzel kérdéssel. Kérem a bizottságoknak a véleményét, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét. Mikó Dániel.
1208 Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. A Költségvetési és Gazdasági Bizottság azt követően tárgyalta ezt az előterjesztést, amikor már ismerte a másik véleményező bizottság indítványát, aki azt indítványozta, hogy vegye le a Közgyűlés a napirendjéről. A Költségvetési és Gazdasági Bizottság ennek ismeretében azt javasolja, hogy ezt az anyagot első fordulós tárgyalásként vitassa meg a Közgyűlés és a következő, június 28-ai Közgyűlésre egy jobban kidolgozott, egy esetleges résztvevőkkel történő egyeztetést követően és annak az eredményét felvázolva kerüljön vissza a Közgyűlésre, és akkor legyen döntés a bevezetés mikéntjéről. Ellenben magával a programmal, hogy Nyíregyháza ezzel a programmal foglalkozzon, a Bizottság egyetértett. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Idegenforgalmi Bizottság véleményét kérdezem. Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) Mi voltunk az a bizottság, akire Mikó képviselő társam hivatkozott. A Bizottság előkészítetlennek érezte az előterjesztést és a nevezett cég részéről sem jelent meg senki a bizottsági ülésen, hogy szakmai kérdéseket tudtunk volna feltenni, ezért a Bizottság ebben a formában nem támogatta ezt az előterjesztést. Meg kívánom persze jegyezni, hogy a város kártya fontosságát, szükségességét a Bizottság minden jelenlévő tagja elmondta, kihangsúlyozta és az volt a javaslat, hogy egy kidolgozott formában később ez jöjjön vissza. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jelen van a javaslattevő gazdasági társaságnak a képviselője, tehát van lehetőség kérdéseket feltenni. Először kérdésekre adok lehetőséget. Hajzer Lászlóé a szó, őt követi Marinka Viktor és Palicz György. Dr. Hajzer László:(képviselő) Én azt szeretném kérdezni a gazdasági társaság jelenlévő képviselőjétől, hogy az előterjesztés úgy kezdődik, hogy ez a gazdasági társaság megkereste városunkat ezzel a gondolattal. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés az önök részéről volt, én ahogy láttam, akkor önök egy budapesti gazdasági társaság vagy a honlapon én valahol Angliában is láttam bejegyezve ezt a céget, tehát az biztos, hogy nem nyíregyházi gazdasági társaság, ha, én ezt nem tudtam kiolvasni az anyagból, bocsánatot kérek. Lényege a kérdésemnek, hogy minden üzleti ajánlat úgy szokott kezdődni amikor az ember ajánlatot tesz a másiknak, hogy ő mit tesz bele? Mert az, hogy mit kér a várostól az itt pontosan benne van, de a cég mit tesz bele? Na most nekem az a véleményem, hogy ilyen rendszert bevezetni üzleti alapon úgy lehet csak, hogy ha ez valamikor egy nyereséges vállalkozás lesz, mert, egyébként nincsen értelme ha nem nyereséges ez a vállalkozás. Egy nyereséges vállalkozáshoz pedig, egy vállalkozásnak a beindításához az ajánlattevőnek kell pénzt beletenni, tehát rossz a logika, hogy először mi tegyünk ebbe pénzt. Kérdezem azt, hogy önök mennyi pénzt akarnak az indulásba beletenni ebbe? Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy Marinka Viktor kérdést akar-e feltenni? Tessék.
1209 Marinka Viktor:(képviselő) Polgármester asszonytól, illetve főjegyző úrtól szerettem volna megkérdezni, ahogy Dévényi úr elmondta, tehát a bizottság azt döntötte, hogy akkor ezt vegyük le napirendről, de ha jól emlékszem a bizottsági ülésen a főjegyző úr kezdeményezte ennek a levételét. Jól emlékszem ugye? Tehát több indokra is hivatkozott, amivel mi egyetértettünk. Azért akarom megkérdezni, hogy akkor most ez miért nem így történt, vagy akkor miért tárgyaljuk az ügyet? Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Palicz György. Marinka Viktor:(képviselő) Én is örültem volna, ha itt van a főjegyző úr, mert hogy láttam itt ennek a költsége 7 millió forint, én úgy tudom és a határozat-tervezetben az szerepel, hogy megbízzuk a céget. Nem jut eszembe hírtelen, tehát 7 milliónál kell további ajánlatokat bekérni, tehát valamilyen módon pályáztatni kell ezt az ajánlatot? Azt szeretném megkérdezni, hogy mitől függ, hogy mennyibe kerül egy ilyen kártya, mert itt látom Győr városában 2008-ban ugyanez a cég 2,5 millióért teljesen ugyanezt a csomagot ajánlotta mint nekünk itt Nyíregyházán 7 millió forintért, ott ráadásul 55 ezer kártyát, nekünk 25 ezret és ugyanezeket a programokat 7 millió forintért, nálunk meg fele annyi kártyát összesen 7-ért. Ott meg 2,5 millióért kétszer annyi kártya, meg minden egyéb járulékos dolog. Tehát mitől függ ez? Ennyi volt az infláció két év alatt, hogy ennyivel többe kerül most már nekünk ez a dolog, mint Győrnek került két éve? Erre szeretnék választ kapni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Felbermann Endre. Kérdés?
Felbermann Endre:(képviselő) Hasonló a kérdésem, mint Hajzer képviselő úrné. Úgy fogalmaznám meg, olvasom az előterjesztésből, hogy az önkormányzatot a VKP bevezetés üzemeltetése kapcsán az alábbi tevékenységgel kapcsolatos költségek terhelik 2010. július 1. indulással. S akkor itt fel van sorolva az a költség, ami az önkormányzatot terheli. Tehát ez nem egy egyszeri költség, hanem egy folyamatos fenntartás, üzemeltetés költségét is jelentheti majd, ha bevezetjük. Ez csak egy féléves költség. Nyilván a folyamatos költség az az utolsó sorban olvasható, bevezető és fenntartó kampánykommunikációs költség, amely nyilván a reklámokra vonatkozik, annak helyt adva a televízióban és a Nyíregyházi Naplóban. Kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy a Kft-nek, a Stellum Marketing Kft-nek az üzemeltetés kapcsán milyen költségei jelentkeznek? Csak nekünk jelentkeznek költségek egyébként? Az egész fenntartási és üzemeltetés kapcsán vagy a magának a Kft-nek is lesznek költségei? Mert hogy bevételei lesznek a kft-nek nyilván, mert miért dolgozna különben, de jelentkeznek-e önöknek is költségei, ha igen, akkor ezt be lehetne mutatni párhuzamosan az önkormányzati költségek mellett?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Lengyel Károly. Kérdés?
1210 Lengyel Károly:(képviselő) Az anyag 7. oldalán alul látok egyetlen egy helyen egy kifejezést feltűnni, az úgynevezett megosztott bevétel. Most gyakorlatilag azt mondja, hogy a Stellum által fizetett úgynevezett megosztott bevétel terhére bevezetheti, stb. Szeretném tudni, hogy mennyi ez az úgynevezett megosztott bevétel az önkormányzat számára mondjuk százalékos arányban a Stlellum bevételeinél, mert ha ez egy megfelelő összeg, akkor ugye ennek a történetnek valahol kezd értelme lenni, mert elnézést, tehát egyébként valóban eddig mi csak nettó kifizetőnek tűnünk. Ez lenne a kérdésem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László. Kérdés? Dr. Hajzer László:(képviselő) Csak megtaláltam az interneten a honlapjukat és ebből látom, hogy ez egy Salgótarjánban bejegyzett cég. Három tulajdonosa van, és gyakorlatilag leírja, hogy a PLUSZ, a KAISER’S, az OMW és az OBI részvételével működő törzsvásárlói rendszert üzemeltető Kft-nek egy volt tulajdonosa a cég egyik tagja. Tehát azt szeretném kérdezni, hogy van valami közük önöknek Nyíregyházához? Mert az előbb amikor föltettem a kérdést, akkor olyan erőteljesen bólogatott, mintha nyíregyházi érdekeltségük lenne. Tehát ennyivel egészítem ki ami kérdeztem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jó. Én azt gondolom, hogy a napirendet illetően először főjegyző úr és utána én fogok válaszolni és utána adom meg a szót Tolnai úrnak. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Nagyon röviden szeretnék felelni a jogi kérdésfelvetésekre. Igen, valóban én voltam az, – mivel jelen voltam a szakbizottság ülésén ezen napirendi pont tárgyalásánál is – aki kezdeményeztem ennek a napirendnek a levételét. Erre két dolog indított. Egyrészt a bizottsági ülés tárgyalásán felvetett kérdések és a meg nem adott válaszok, nyilván többek között a cég jelenlétének hiányában egyértelműen azt erősítették meg bennem, hogy ez az anyag nincs olyan módon előkészítve, hogy erről a képviselő-testület döntést tudjon hozni. A másik, és akkor itt válaszolok rögtön egy másik kérdésre is, amit Palicz képviselő úr mondott, hogy nekem meggyőződésem, hogy a közbeszerzési szabályzatunk szerint van megoldás arra, hogy ez a cég részt vegyen ebben a dologban, de a közbeszerzési szabályzat szerint más a jogi eljárás rendje ilyen esetben és ezt nem akarom hosszan tárgyalni. Tehát ez a két dolog mondatta velem azt, hogy javasoltam magam is a napirend levételét, de azt azért szeretném megjegyezni, hogy nem egyedül voltam aki ezzel a javaslattal élt, tehát nem szeretnék ebben a szerepben tetszelegni, de egyetértettem vele és egyértelműen kimondtam. Viszont amit most a képviselő-testület csinál, annak semmilyen jogi akadálya nincs, polgármester asszony a napirendi szavaztatásnál elmondta, most egy elsőfordulós tárgyalást csinál, ez az én olvasatomban azt jeleneti, hogy ennek a napirendnek nem része már a határozati javaslat, hanem majd gondolom itt a Közgyűlés arról fog dönteni, hogy tovább tárgyal-e erről a városkártyáról, ennek a cégnek szán-e benne valamilyen szerepet, körülbelül erről fog szólni ez a képviselő testületi döntés. Picit talán, ha szabad még egy személyes véleményt mondanom, most a képviselőtestület kvázi átveszi a bizottság szerepét. Ehhez joga van a képviselő-testületnek. Úgy gondolom, hogy nem olyan nagy baj az, ha most ilyen széles nyilvánosságban első körben megtárgyalja ezt a testület. De semmiképpen sem lehet azt a döntést
1211 meghozni, ami le van írva, tehát még egyszer mondom, csak abban a két kérdésben, amit az előbb én felvázoltam. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Erősíteném azt, amit főjegyző úr mondott. Nyílván az, hogy mi kerül a napirendre az az én döntésem és az én lehetőségem ezt a döntést meghozni, és én az alapján hoztam meg ezt a döntést, hogy a Gazdasági Bizottságban gyakorlatilag ez alakult ki, hogy egy ilyen elsőfordulós tárgyalás legyen. Különösen azért, mert megfogalmazódott az igény, hogy az ajánlatot tevőnek az ajánlatát jobban ismerjük meg, és miután őket nem hívtuk meg, azért nem jöttek el, mert nem hívtuk meg a bizottsági ülésekre, ezért itt van most a lehetőség, hogy ezt az információt ők megosszák velünk. És egyetértek azzal is főjegyző úrral, hogy azt a határozati javaslatot, amit itt előterjesztettünk nem lehet elfogadni. Azt lehet elfogadni, hogy igen, és azt lehet elfogadni, hogy milyen pályázati formát alkalmazzunk. Körülbelül ennyit lehetne tenni és természetesen egy határidő, hogy ez most június 28. vagy augusztus nem tudom huszonvalahanyadika, amikorra visszahozzuk ezt az ügyet. Tolnai Sándor:(Stellum Marketing Kft. projekt menedzsere) Köszönöm, hogy van lehetőségem válaszolni ezekre a kérdésekre. Azzal szeretném kezdeni, hogy egy rövid bemutatkozásttartok. A Stellum Marketing Kft. salgótarjáni cég, salgótarjáni székhellyel rendelkező cég. Ugye az első pontgyűjtő városkártya program az Salgótarjánban indult el. Tehát mindaz a produktum, amit mi itt kínálunk önöknek együttműködésként, az ott valósult meg elsőként Salgótarjánban, ahol mi élünk és dolgozunk elsősorban. A cégnek három magánszemély tulajdonosa van. Fontos kiemelnem azt, amire hivatkozott, Stark Istvánnak hívják az egyik magánszemélyt, jelenleg a T-Com egyik gazdasági igazgatója, de amit tudni kell róla, ő hozta be Magyarországra a Super-shopnak azt a pontgyűjtő rendszerét és ő valósította meg, tehát ennek a Super-shop Kft-nek ő volt az ügyvezetője és tulajdonosa, aki Magyarországra hozta az első pontgyűjtő programot. A másik két tulajdonos én lennék jómagam az egyik, a másik Jakab Zsolt, mi pedig az Euro 26 nevű nemzetközi ifjúsági kártya programot csináltuk ezelőtt a program előtt és a mai napig is működtetjük. Ez egy európai szintű kártya program, aminek a magyarországi megvalósítói mi voltunk. Amikor a harmadik tulajdonosunkat kivásárolták a supershop rendszeréből, ő úgy döntött, hogy szeretné hasznosítani azokat a tapasztalatokat, amit egy ilyen program kapcsán összegyűjtött, és körbenézve az országban arra jutottunk, hogy az önkormányzatok szintjén, a városok szintjén egy ilyen program rendkívül hatékony tudna lenni, amit azt kell, hogy mondjam, hogy a megvalósított programok végül is megerősítettek. Tehát én szeretnék mindenféle rémhírt eloszlatni, semmiféle külföldi tulajdonos nincs. Három magyar állampolgárról van szó. Sajnálatos, hogy mindig belefutunk ebbe, minden városban vannak ilyen rossz tapasztalataink, hogy akik ellenzik ezt a programot, azok megpróbálnak ilyen formációkkal, egyebekkel is megjelenni. Én azt gondolom, hogy a program lényegét kellene megismernünk együtt, megnézni, hogy ez tényleg hasznos-e? És itt két alapvető dolgot szeretnék majd kiemelni, de először a válaszolnék a további kérdésekre. Mit tesz bele a cég? Ugye volt egy ilyen kérdés. Itt az előterjesztés is
1212 próbálja ezt azért jelentősen bemutatni, vagy kettéválasztva bemutatni, hogy mi az, amit vállal ebben a programban az önkormányzat, és mi az, amit vállal a cégünk, ha minket bíznának meg ezzel a feladattal, hozzá kell tennem természetesen. Itt látható az, hogy fel van sorolva, hogy a Stellum által vállalt feladatokban bizony a gyártás, a kártya gyártásával megegyező összegként szerepel egy megszemélyesítési összeg. Konkrét összegről van szó, ugye ez a 25 ezer kártya esetén 1 millió 250 ezer forint. Szeretném, hogyha nem tekintenék értéktelennek azt a szervező munkát, amit itt ilyenkor a vállalkozók megkeresésével, az ebbe való nyomtatványok, szerződés rendszerek és egyebek kialakításával költenünk kell. És ami nagyon-nagyon fontos. A mi programunk, amikor elindítottuk Salgótarjánban, ugye nem csak egy városra lett kitalálva. Ennek az oka pedig a következő. Az az informatikai háttérrendszer, ami e mögött a programok mögött működik, ez rendkívül költséges és időigényes is egy ilyet kifejleszteni. Tehát azt tudom mondani, hogy a super-shopnál egy ilyen informatika beruházás két-háromszáz milliós költséggel valósult meg Magyarországon. Ez a mi megvalósításunkban salgótarjáni viszonyokat tekintve ez 40-50 millió közötti beruházást jelentett és két éves fejlesztő munka áll mögötte. Tehát amikor az a kérdés, hogy mit tesz bele a cég, mindenképpen ezt szeretném első helyen megemlíteni. hogy mi igenis beletettünk már most a program sikere érdekében nagyon jelentős összeget, és nyilván akkor tud ez az összeg valamilyen módon visszatérülni számunkra, ha ezt a programot megismertetjük több városban és megpróbáljuk az együttműködést kezdeményezni ez ügyben itt ma. Többször elhangzott ez a szó, itt tennék egy pici kitérőt arra, csak két mondat erejéig. Mindenki beszél manapság az együttműködésről, hogy fogjunk össze, csináljunk valamit. Amikor itt megjelenik egy konkrét ajánlat, akkor miért nem tapasztalja ezt az ember? Tehát miért nem tapasztaljuk azt, hogy nyíltan úgy állnak hozzá, hogy nézzük meg, üljünk le, beszéljük végig, csináljuk meg. Tehát én azt mindenképpen fontosnak tartom, hogy ennek a programnak két célcsoportja van és két kedvezményezettje, az egyik a lakosság, a másik pedig a helyi kis és közepes vállalkozások, akire kitaláltuk az egészet. Ez a két célcsoport itt is ugyanúgy megérdemli, hogy valami történjen az érdekükben. A lakosság azt mondom, hogy evidens. A helyi kis és közepes vállalkozás pedig azok a vállalkozók, akik itt élnek és itt dolgoznak a városban és azt kellett, hogy lássák az elmúlt években, és panaszkodnak is önöknek is minden bizonnyal, hogy mért nincs olyan programja a városnak, ami végre őket is támogatná valamilyen módon. Miért csak a multik kapnak adókedvezményt? Miért csak ők részesülnek bizonyos előnyökben? Most ezt én gondolatébresztőként mindenképpen szerettem volna itt elmondani, hiszen a döntés később születik majd meg, hogy a városkártya programnak igenis a mi általunk kínált konstrukciónak a nyertesei a helyi kis és közepes vállalkozások lesznek majd. Tehát én azt gondolom, hogy arra sikerült választ adnom, hogy mi az, amit mi üzleti vállalkozásként eddig beletettünk, és az is igaz, hogy természetesen álszentség lenne azt mondani, hogy mi ebből nem fogunk tudni nyereséget realizálni. Ez a célunk, de az is célunk, hogy ezek az általános célok, ami a helyi kis és közepes vállalkozások támogatását jelentik, ezek is meg tudnak valósulni. A lakosság is nyer ezen a programon. Egy olyan programról beszélünk tehát, aminek főként nyertesei vannak és gyakorlatilag minden Magyarországon működő városkártyával szemben a mi rendszereink egyszeri beruházást igényelnek az önkormányzattól. Azt igénylik, hogy ez a program el tudjon indulni. Meg lehet nézni a legutóbbi városkártya program Miskolcon indult el. Évente 50-60 millió közötti összeget jelent a városnak. Tehát lehet olyan programot is csinálni, amiben benne van az, hogy igen, minden évben költeni, és lehet olyan programot is alkotni, amit mi megpróbáltunk lefektetni és letenni az asztalra és
1213 működtetünk is, ahol egyszeri beruházási igény merül föl, és azt kell hogy mondjam, itt megint válaszolva a feltett kérdésre, hogy ez az itt felsorolt 7 millió forint nem nálunk költődik el. Tehát mi ennek egy részére vállalunk, ha a feladatokat, a feladatvállalásokat megnézik, mi ennek egy részét teljesítjük. Az, hogy az önkormányzat például a bevezető és fenntartó kampány lebonyolítására kit bíz meg, az nem biztos, hogy a mi cégünk kell, hogy legyen. Nagyon fontos eleme a programunknak, hogy nem Salgótarjánból akarjuk mi ezt a dolgot vezényelni. Itt megkerestük azt a partnert, akiben látjuk helyi vállalkozóként azt az együttműködést, aki a kapcsolatrendszerében, az eddigi tapasztalatában igen is hozzá tud tenni ehhez a programhoz. Balogh Béla neve bizonyára mindenki által ismert. Ő lenne az, aki szeretné ezt a programot oly módon fölkarolni, hogy mögé teszi azt a kommunikációs támogatást, azt a kapcsolatrendszert, ami a helyi vállalkozók eléréséhez elengedhetetlen. Tehát a cégünk, úgy is szoktam fogalmazni, hogy úgy működik a cégünk, mintha egy know-how-t adna ott oda egy helyi vállalkozásnak. Ezzel szeretnék arra válaszolni, hogy mi közünk van Nyíregyházához. Ez a közünk. Mindenhol megkeressük, nem csak Nyíregyházán félreértés ne essék, mindenhol megkeressük azt a partnert, aki a segítségünkre van e helyi programnak a bevezetésében, hiszen ott van meg a helyismeret. Ott van meg az a kapcsolatrendszer, ami egy ilyen programnak a sikeres és eredményes működéséhez elengedhetetlen. Mi adjuk hozzá azt az informatikai hátteret, azt a beruházást, ami egyébként ezeknek az eszközöknek az üzletekbe való letelepítését jelenti. Kérem számoljanak. 120 ezer forintba kerül egy ilyen eszköz. Ezt, ha mi letelepítjük 100 helyre vagy 50 helyre, ezek nem azok a nagyságrendek, amire azt lehetne mondani, hogy a cég az nem tesz bele semmit. Igenis, a közös siker érdekében mi is készek vagyunk ebbe a programba befektetni és nem titkolt az, a helyi képviselőnkkel egyeztetve, hogy valamilyen karitatív szociális vagy sportcélú támogatást próbáljunk majd a programnak a bevételeiből visszaforgatni, amivel erősítjük a társadalmi szerepvállalásunkat ebben a városban. A közbeszerzés pályázati kiírási határ, ami 7 millió forint, elhangzott, az előbb utaltam már rá, hogy mi alapvetően ajánlatot fogalmaztunk meg, hogy mibe kerülne ez program, ha nekünk kellene megcsinálni ezeket a feladatokat. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ennek minden elemét nekünk kell megcsinálni. Sőt, hogy ha van erre egy specializált helyi cég, aki ezzel foglalkozik és az önkormányzattal meg van ez a kapcsolata, akkor ez felhasználható. Viszont azért jelenítjük itt meg ezeket a költségeket, mert a program csak akkor tud sikeresen működni, hogyha ennek a feltételeit egyszer egy alkalommal a bevezetésekor megpróbáljuk biztosítani. S akkor onnantól kezdve pedig ami nagyon-nagyon fontos, hogy nem olyan programot indítunk el, ami évrőlévre komoly költséget jelent a városnak, a város önkormányzatának, én azt gondolom, hogy ez a mai világban, a mai gazdasági körülmények között ez nem egy utolsó szempont, hanem igen is egy nagyon fontos szempont. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Új kérdés merült-e fel? Ha nem, akkor van-e véleménynyilvánítási igény? Nálam Hajzer László jelentkezett. Dr. Hajzer László:(képviselő) Egészen röviden. Az üzleti életben rendkívül fontos a bizalom. Utalt arra, hogy nem kedvel ilyen bizalmatlan képviselőket, vagy ezeket az ilyen bizalmatlan hozzászólókat, akik egyből a rosszat látják és nem a jót látják a dolgokban. Most megpróbálom a jót látni. A honlapot nézem és felhőkarcolókat látok
1214 a maguk honlapján. Mondják, New Yorkban van a legközelebb ilyen felhőkarcoló. Az egyik bizalmatlanság, ami kiváltja belőlem, hogy Salgótarjánban is vannak ezek a modern házak ott, de itt new yorki felhőkarcolók kerülnek be a honlapra. A második dolog, ami egyből bizalmatlanságot szül bennem az az, hogy a ma reggel olvasom a helyi újságot és a Városvita című rovatban egyszer csak olvasom, hogy egy általam közelebbről nem ismert Balogh Béla úr lelkesedik ezért a kártyáért és most szembesülök az ön hozzászólásában arról, hogy Balogh Béla annyira nem a városvita keretében szólalt fel, hanem a saját keretében a saját érveit mondhatta el, mert ő lenne a helyi képviselő. Na most ez két olyan bizalmatlanság bennem, amit bocsásson meg nekem, de a benyomások mindig fontosak az üzleti életben, és erre mondom én azt, hogy ma nincs olyan vállalkozás, ahová meg kellene az induláskor 7-10 millió forintot befektetni, akár egy egyszerű lángossütőnek a nyitásához is, már bocsánat, hogy ezt mondom. Szokol képviselő úr a kamarában megerősítheti, hogy 10 millió alatt nincs vállalkozás. Tehát annyit be kell rakni ebbe a rendszerbe. Természetesen én lelkes híve vagyok annak, hogy a város kapjon havonta vagy évente 50-60 millió forintot ebből haszonként, de be kell önöknek tenni ezt a pénz, be kell vállalni a kockázatot, adott esetben Balogh Bélának, hogy ha ezt Balogh Bélának hívják, én ezt nem tudom, de városi közpénzből én nem javaslom, mert nincs olyan mértékben ez előkészítve és igazából nem tudjuk azt olyan mértékben, sem közgazdaságilag semmilyen szinten megindokolni, hogy miért közpénzből akarjuk egy magán vállalkozásnak a megindítását támogatni. Túl sok mostanában ez a város elnevezésű program, valójában ezek magánvállalkozások. A magánvállalkozáshoz az önkormányzat csatlakozzon haszonalapon. Ez a véleményem, e tekintetben én a közpénz felhasználását vagy közpénz az indításhoz nem javaslok. Ebben egy olyan javaslatot esetleg ha visszahoznak, hogy mennyit tesznek bele a meginduláshoz és mennyit veszünk mi ki akkor, amikor működőképessé vált a rendszer és ez rentábilisnak tűnik, akkor azt tudnám támogatni, egyébként nem tudom támogatni ezt Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor már vélemény is megfogalmazódott, de a végén majd adok önnek szót. Marinka Viktor, Dévényi József és Felbermann Endre jelentkezett nálam. Ebben a sorrendbe adok szót. Marinka Viktor:(képviselő) Igazgató úrnak nem volt elég ideje, hogy mindenre válaszoljon, hagy figyelmeztessem, kérdésünk volt, hogy mennyi volt a cég árbevétele az utóbbi években? Nyereséges volt-e a cég, illetve polgármester asszonyhoz fordulok, mert nem teljesen értettem, ha jól értettem, hogy mi nem is hívtuk meg igazgató ura a bizottsági ülésekre? Mert én úgy láttam pénteken az Idegenforgalmi Bizottság meghívóján, hogy ő szerepelt mint meghívott vendég. Azért vártuk, hogy a kérdéseinket már akkor feltegyük neki és nem itt, mert a bizottsági ülésen ő jönni fog. Köszönöm szépen. Dévényi Tibor:(képviselő) Egy kicsit Hajzer képviselő társam bizalmatlanságához hagy csatlakozzak magam is miután nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy néz ki a stafírungja ennek a cégnek az elmúlt években. A kérdés feltevés az nem véletlen, hisz a bizottsági ülésen Szuhóczki Gábor bizottsági tag, akinek volt belépési kódja ahhoz, betekintsen a cég elmúlt évi mérleg adataiban olyan adatokat talált, amire azt mondtuk, hogy nem biztos, hogy nekünk ezzel a céggel kell ezt
1215 megvalósítani. Akár az árbevételt, akár a veszteség mértékét ha nézzük. Ez az egyik. A másik, én a következőt javaslom ebbe a kérdésben, miután úgy látom abban mindnyájan egyetértünk, hogy ilyen városkártyára szükség van és ez nem az a városkártya, ami az idelátogató turistáknak szóló lehetőségekről, kedvezményekről szól, hanem a városlakóknak adhat egyfajta kedvezményt. Először abban kellene dönteni, hogy ezt milyen formában valósítsa meg a város. Többféle lehetőség van pontgyűjtő kártyára és bizonyos helyeken kedvezményt adó kártyára is. Tehát ebben kéne először egy szakmai vitát lefolytatni és utána a következő lépés lehetne abban dönteni, hogy ezt kivel akarjuk megvalósítani? Valamelyik saját cégünkkel, adj Isten a TDM szervezettel, amelyik most fog felállni, vagy egy külsős céggel. Úgy tudom Nyírbátor is most vezet be egy városkártyát. Ott maga az önkormányzat fogja menedzselni ezt a dolgot. Körülbelül 1 millió forint körüli beruházás igénye van egy ilyen kártyát nyomtató lézeres eszköznek. Tehát ezek olyan kérdések, amiket körbe kell járni és meg kell vitatni. Én ezért csatlakozok ahhoz, hogy ez a szakmai vita tovább folyjon és amikor ezekben a kérdésekben döntésre jutottunk, akkor nézzünk partner után. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre:(képviselő) Ezek után azt hiszem én leszek a pozitív hozzászóló. Nekem kicsit más a véleményem. Úgy érzem, hogy az úr által elmondottak is egy kicsit megvilágosították a dolgot számomra. Kezdem érteni az ügyet. Hozzáteszem, hogy nekem is van supershop kártyám és roppant egyszerű a dolog, mert ahol ezt a kártyát tudom használni, ott gyűjtöm a pontokat, aztán szépen levásárolom. Van, amikor 8-10 ezer forintért is vásárolunk érte. Tehát itt azt gondolom, hogy nem ennek a vállalkozónak a zsebébe tesszük a pénzt, és nem a közpénzt tesszük a zsebébe, hanem pontosan a nyíregyházi lakóknak teszünk pénzt a zsebükbe azzal, hogy egy pontgyűjtő rendszert, kártyarendszert adunk a kezükbe. Akár a képviselők ki is vihetik személyesen a saját képviselői körzetekbe lakóknak, ezt a lakók nyilván, ami költségvetési pénzünkből, vagyis az ő adójukból kapják vissza gyakorlatilag és a kártyáért nem kell nekik fizetni. Gyakorlatilag a cég informatikai rendszerrel készül fel, ott van a pénzbefektetés, több száz millió forint érték ez, ami ahhoz kell, hogy a rendszer működőképes legyen, ahhoz szoftvert kellett csinálni, ahhoz számítástechnikai eszközöket, kártya leolvasót kell kihelyezni, tehát itt van az infrastruktúra gyakorlatilag, ami nélkül nem működőképes a dolog. Ő szervezi meg, ha most ez Balogh Béla, akkor Balogh Bélának hívják, helyi vállalkozón keresztül azokat a vállalakozókat, akik fizetnek ezért, hogy a rendszerbe bekerülhessenek. Ezért ők kapnak valamilyen hirdetési felületet, és hogy ha én elolvasom az ő hirdetését, hogy ő pontot fog nekem adni ha ott vásárolok nála, akkor ő odacsalogat engem ezért a pontért, és a pontokat szépen gyűjti az ő rendszerük és a pontok alapján, ha összegyűlt nekem 5 ezer, 10 ezer forint értékű pont, akkor azt megint levásárolhatom, tehát ennyi kedvezményt kapok. Tehát én azt gondolom, hogy a nyíregyházi lakóknak és a nyíregyházi vállalkozóknak a zsebébe teszünk pénzt akkor, mikor ezt a rendszert kiépítjük. Én legalábbis így értelmezem ezt a dolgot és nem a vállalkozónak a zsebébe, neki nyilván meg lesz azon a haszna, amikor ezeket a cégeket Balogh Bélán keresztül beszervezi és befizetnek azért, hogy ő a rendszerbe bekerülhessen és reklámfelületeken megjelenhessen, hogy odacsalogassák a vevőt, magyarul minket. A nyíregyházi lakónak ez egy kedvezmény, mert odamegy azokhoz a cégekhez, akik belépnek ebbe a rendszerbe
1216 és ezen túl megpróbálja a kedvezményt így érvényesíteni. Nem tudom, hogy jól értem-e a dolgokat, de én ezt veszem ki az egész rendszerből, és nekem nem a bizalom kérdése itt a dolog, mert itt probléma csak akkor lehet, hogy ha az ő embere, ha ez Balogh Béla, mondom még egyszer akkor Balogh Béla nem lesz olyan ügyes, hogy annyi vállalkozót, nyíregyházi vállalkozót szervezzen rá a dologra, hogy ez a kártya bárhol és sok helyen beváltható legyen és pontokat lehessen gyűjteni. Ha rosszul végzik a dolgukat, akkor megbukik a dolog, mert nincs elég hely, ahol pontot lehet gyűjteni a dologért. Tehát a kockázat kisebb része nálunk van, nagyobb része ott van, ha nem sikeres, mert akkor nem lesz haszna a dolgon. Tehát én azt gondolom érdemes ezt végiggondolni, hisz nem a vállalkozónak teszünk jót még egyszer mondom, hanem a nyíregyházi lakosságnak és azoknak a helyi vállalkozóknak, akik hajlandók lesznek ebbe a rendszerbe belépni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Lengyel Károly és Palicz György. Lengyel Károly:(képviselő) Én nem vagyok negatív azt gondolom, de mindemellett érdekelne engem amit az előbb is feltettem, mint jó riporter megint megpróbálom. Ha 7 millió forintot belefizet az önkormányzat és utána viszont még egy ügyfélszolgálatot is föl kell állítani, amiben az megint költség vagy én nem is tudom, tehát azért én azt gondolom, hogy itt joggal érdekelhet engem mint képviselőt, hogy mennyi bevétele van ebből a cégnek? Akar-e visszaadni ebből az önkormányzatnak, amivel nyilván az üzemeltetési költséget kell segíteni. Ha akar, akkor milyen százalékban akar? Mert ennek, még egyszer mondom, hogy a én így látom én ezt abban az esetben tudom támogatni, hogy ha ennek ilyen rendezett, általam is átlátható rendszere van. Csabai Lászlóné:(polgármester) Palicz György. Palicz György:(képviselő) Itt nézem a cégnek a cégkivonatát és itt van egy ilyen sor, amit nem tudok értelmezni, ez a 17-es sor. Magyar illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett államok betűjele, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állami betűjele és itt kettő szerepel, a Magyar Köztársaságé, illetve Ciprusi Köztársaságé. Ezt szeretném megkérdezni Tolnai úrtól, hogy-hogy fióktelepe van a cégnek Cipruson? Tehát milyen kötődése van Ciprushoz a cégnek? Csabai Lászlóné:(polgármester) Jászai Menyhért. Jászai Menyhért:(képviselő) Szerintem már az is a bizalom jele, hogy ilyen sokat beszélünk erről a témáról, és érdekel bennünket ez a program, tehát én azt gondolom, hogy ez jó dolog. Szerintem azért többet kockáztatunk mint 7 millió forint, mert ha megbukik, akkor a jó hírünket is kockáztatjuk a saját polgártársaink előtt. Tehát a nevünket adjuk valamihez. Ez többet ér, mint 7 millió forint, tehát ez nem semmi. Na most nem lenne rossz látni azt a teljes rendszert olyan szempontból, ami látható és nem üzleti titok, hogy milyen szerződéseket kötnek a vállalkozásokkal,
1217 illetve milyen szerződést kötnek a franchise partnerrel, a nyíregyházi franchise partnerrel, mert ha ez működik egy külsős franchise partnerrel, akkor mért ne működhetne mondjuk a Város-Kép Kht-én keresztül? Ez csak egy felvetés, hogy ki a nyíregyházi partner. A kérdéseknél kellett volna föltenni, nekem lenne azért még egy olyan kérdésem főjegyző úrhoz, hogy a közműcégek esetében kvázi árhatóság szerepét játssza a Közgyűlés, amikor megállapítjuk a különböző árakat. Tudjuk-e az árban érvényesíteni azt, hogy valaki ebből kedvezményt fog kapni, és aki kiváltja a kártyát annak mínusz 1 forint, aki nem váltja ki annak nem? Tehát lehet-e ezt a rendeletekben szabályozni vagy nem?
Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor kért még szót. Szokol Tibor:(képviselő) Úgy látom, hogy a téma érdekes, tovább kell vele foglalkozni, azt látom, hogy elég eklektikusosra sikerült ez az anyag és az a baj, hogy nem ír ki mindent, nem ad fontos kérdésekre választ. Tehát ez egy alapvető hiba és nagyon nagy hiba, amikor induláskor követjük ezt el. Látható, hogy ide hiteles személyek kellenek és nem titkolom, a frakciónkat is a név elhangzása egy kicsit váratlanul érte, mert nem tudjuk, hogy kinek az ajánlata, és hogy került a csizma az asztalra. Ezért azt gondolom, hogy kellene most közülünk, a képviselőtársak közül megbízni egy személyt, aki ezt összefogja és koordinálja. Másrészt pedig az ilyen irányú gondolkodást csatornázza. Tolnai úrral voltunk a kamaránál és a vállalkozói érdekképviseleti szervekkel egyeztettünk. Részben megoszlik ott is a vélemény. Van aki ezt tehernek tekintette, de szerintem ő nem látja teljesen át. Én azt mondom abból a beszélgetésből kiindulva, hogy hallatlan nagy munkára, szervező munkára van szükség meggyőzni a kereskedőket, meggyőzni a szolgáltatókat ha kell külön-külön, persze ha 5-10 et pozitívan fogadja akkor már ez jó dolog. Tehát azt akarom mondani, hogy nagyon sok fórumra van szükség, és hogy ha ez elindul, akkor fog ez menni. Láthattuk annak idején a Kelet-Magyarországnál a Kelet-Magyarország kártyának a nehézségeit. Tehát én azt gondolom, Menyhérttel egyetértek abban, hogy a hitelesség nagyon fontos, mert egy összefogást célzunk meg, ebben az összefogásban bukni nem szabad semmilyen formában, még a gyanúját is el kell kerülni. Én azt mondom, csak így és ilyen formában indítsuk útjára. De támogatom, mert érdekes a téma, igaz, hogy sokan kifejtik, hogy tele van a zsebem már kártyával, de mégis az emberek ilyen hangyaszorgalmúak, és azt mondják, ahogy Felbermann Endre képviselőtársam is mondta, hogy igen, ennek van haszna, mert 10-20-ra többi forgalomtól függően tudok évente ebből hasznot realizálni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen. Több vélemény alkotót, vagy vélemény alkotási igényt nem látok. Egy kérdés elhangzott főjegyző úrhoz, arra kérem főjegyző urat, hogy válaszoljon, és utána még Tolnai úrnak reagálásra adunk lehetőséget.
1218 Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A képviselő-testület - pontosan nem fogom szó szerint idézni a jogszabályt, de a lényegét mondom - kettős lehetőséggel bír rendelet alkotás vonatkozásban. A jogalkotási törvény alapján az egyik az, hogy törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján magasabb szintű jogszabály végrehajtására, másrészt pedig, ahogy a jogszabály mondja, magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. A konkrét kérdés arra vonatkozott, hogy az ártörvény alapján lehet-e ilyen lehetősége az önkormányzatnak? Erre egyértelműen tudok válaszolni, hogy az ártörvény alapján nem alkothatunk rendeletet, tehát ott egyértelműen meghatározza a jogszabály, hogy mikor minősül az önkormányzat árhatóságnak. Az, hogy egyébként lehet-e ezt rendeletben szabályozni: szerintem ez nem rendeleti tárgykör. Nyilvánvalóan erre vonatkozóan jogszabályi felhatalmazás nincs, de életidegen lenne szerintem, ha önkormányzati rendelet születne mondjuk egy városkártya bevezetéséről, illetve annak a részletszabályairól. Úgy gondolom, hogy ennek a részleteit önkormányzati határozatban lehet meghatározni, azt a világon semmi nem tiltja, hogy az önkormányzat egy határozatban bizonyos részletkérdéseket meghatározzon. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tolnai úrnak adom meg a szót és utána én még egy néhány mondatot mondok. Tolnai Sándor:(Stellum Marketing Kft. projekt menedzsere) Köszönöm. Én a bizalomra szeretnék egy pillanatra visszakanyarodni. Először is azzal kezdeném, hogy elnézést kérek, hogy ezzel megsértettem a képviselő urat. Nem önnek szántam ezt a megjegyzést, hanem sajnálatos módon már az idejövetelem előtt tényként elkezdett ez az információ bizonyos körökben forogni, hogy ez egy ostorcég lenne. Amit szerettem volna itt cáfolni és megértem, amennyiben ön is találkozott ilyen információkkal, hogy egy ilyen bizalmatlanság adott esetben kialakulhatott, de semmiképpen nem önt akartam ezzel megbántani. Ciprusra azt gondolom itt kell válaszolni, a Stellum Marketing Kft. jogelődje egy Kolatrix Kft. volt, és ettől a cégtől lett megvásárolva Stark István részéről az tulajdonrész, ami tulajdonképpen a három magánszemélynek a tulajdonát jelentette végül is. Tehát így tisztult ki. Ez 2008. előtt, 2008. év elején következett be, semmiféle külföldi tulajdonos nincs érdekelt a társaságban. Három magánszemély a tulajdonosa. Tehát az, hogy a cégjegyzékben a ciprusi kódszám miért maradt ott, vagy ez egy aktuális jegyzéke, azt én most itt nem tudom megmondani, de ez tény, hogy az előéletét tekintve ilyen kapcsolat volt Ciprussal. A cég árbevételéről hangzott el kérdés. Cégünk nyeresége 2,4 millió forint volt mindösszesen 2009-ben. Ez is mutatja, hogy a program alapvetően az invesztíció stádiumában van. Tehát mi beruházunk, befektetünk, megpróbáljuk ezt a programot szélesebb körben elfogadtatni és nem vagyunk multimilliomosok a programból. Aki látja a mérlegadatinkat az látja, hogy ez nem erről szól. Gondoljanak csak bele, akkor miért ragaszkodnánk a helyi kis és közepes vállalkozásokhoz? Miért nem állapodunk meg olyan cégekkel, akinek az árbevétele, a forgalma az önmagában, ha egy ilyen cégbe lép, akkor sokkal nagyobb árbevételt jelentene nekünk? Ezzel mi egy küldetést is vállaltunk, ami Salgótarjánból indult. Látva az ottani helyi kis és közepes vállalkozásoknak a helyzetét. Azt gondoltuk, hogy ez a küldetés elindul, megpróbál arra alapozni, hogy támogassuk ezeket a vállalkozásokat és nem azonnal több 10 milliós haszon reményében, hanem majd egyszer, igen, vissza fog térülni ez a befektetés. Mi abban bízunk, hogy igenis a program egy ilyen
1219 küldetésként működtetve is tud eredményeket elérni, amennyiben ez szimpatikus sokak számára. Itt szeretném azt elmondani, hogy szeretnénk igénybe venni tájékoztató fórumokat, ahova meghívnak, bárhova elmegyünk. Legyen az egy frakció, vagy egy szakmai kör, vagy érdekképviseleti egyeztetés. Készek vagyunk bárkihez elmenni, tájékoztatást adni a programunkról, amit mi terveztünk. Ez az előterjesztés rövidre volt szánva, hogy itt fogyaszthatóvá tegyék az önök számára. És én is érzem, hogy ilyen értelemben nem képes átadni ezt, ezeket az információkat, nem alkalmas teljesen erre a dolog. A bizalomra még vissza szeretnék térni. Tessék megnézni Salgótarján Önkormányzata támogatja a programot. Győr Önkormányzata támogatja a programot. Polgármester úr ott van, a győri polgármester úr az összes kommunikációs anyagunkon a győri kártya programban, ha megnézik a weboldalt a vállalkozóknak szóló anyagainkat. Pécsen az Önkormányzat támogatja a programot, tehát ezek olyan referenciák értelmezésünk szerint, amik már jelezik azt, hogy nem egy komolytalan, most induló, egy üzleten nyerészkedni akaró konstrukcióról van szó, hanem nekünk igen is ez egy több éves program, amit több év alatt szeretnénk megvalósítani mindenkinek a megelégedettségére. Milyen szerződést kötünk, szervezünk vagy tervezünk kötni a vállalkozásokkal? Ez a szerződés, ez a konstrukció, amit mi terveznénk feléjük bevezetni ez kiment most hírlevél formátumában a kamarától, a VOSZ-tól és az IPOSZ-tól kimentek ezek a hírlevelek a vállalkozók részére. Körülbelül másfél-egy hete kaphatták ezt meg a vállalkozók. Ebben körvonalazzuk azt, hogy milyen feltételekkel lehet ezt a programot megcsinálni és természetesen mérni is kívánjuk, hogy ez mennyire elfogadható a számunkra. Tehát egy kérdőívet is csatoltunk a tájékoztató mellé, ezt a tájékoztató nagyon szívesen az önök rendelkezésére is bocsájtom. Ebbe láthatók a pontos feltételek, amivel a vállalkozók irányába számolunk. A mai ülésnek volt két aktualitása, ami megütötte a fülemet. Engedjék meg, hogy egy-egy mondatban erre reagálja gyorsan. Az egyik az a gyermekvédelmi támogatások, egy pontgyűjtő kártya esetében, nemcsak arról van szó, hogy csináltunk egy programot és akkor ezzel csináltunk egy kedvezmény programot. Itt további lehetőségek, addicionális lehetőségek merülnek föl. Hallottak a szociális kártyáról, arról, hogy természetbeni juttatásként kéne oda adni ezeket a dolgokat. Erre mind-mind alkalmassá tehető ugyanez az informatikai rendszer. A másik példa gyorsan. Egy helyi utalványban lehetne gondolkodni. Azok az étkezési utalványok, amit ma a nyíregyháziak a multiknál költenek el itt maradhatnának a helyi gazdaságban, amennyiben egy ilyen rendszer működik. Gondolatébresztésként ennyit akartam. Nem tudom, válaszoltam-e mindenre? Remélem igen. Köszönöm szépen a lehetőséget. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Tisztelt képviselők, ha megtisztelnének a figyelmükkel, akkor megköszönném. Én tudatosan vállaltam fel, hogy behozom a közgyűlésre ezt, a következő okok miatt. Bizonyára önök nem emlékeznek rá, de két évvel ezelőtt, amikor Belus Tamás elindította, hogy fog kártyát csinálni és nem csinálta meg, akkor mi vontuk érte felelősségre. Kedves fideszes képviselőtársaim, elég agresszíven vonták őt felelősségre, hogy nem csinálta meg ezt a kártyát, tehát volt előzménye ennek a dolognak. A másik, hogy egy fél évvel ezelőtt elindult a gyulai városkártya alapján, hogy Nyíregyháza miért nem csinál ilyen kártyát? Tehát én azt gondolom, hogy erre volt egy társadalmi igény, és volt egy képviselő-testületi igény is, csak önök közül néhányan elfelejtik ezt. Ez az egyik. A másik. Én komolyan gondolom azt, hogy miközben minden kártyarendszer a multi
1220 bevásárló központokat és benzinkutakat támogatja, ez a rendszer a helyi vállalkozókat támogatja. Ezért én azt gondolom, hogy igen is ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, ha akarjuk a helyi vállalkozókat és kereskedőket támogatni, ha ők ebben partnerek lesznek. Akkor ebben van fantázia. A harmadik, hogy ha valakinek van egy jó ötlete és egy jól kialakult informatikai rendszere, engem őszintén szólva nem érdekel, hogy az nyíregyházi vagy salgótarjáni. Abszolút nem érdekel. Mert itt csak az érdekel, hogy az a dolog jó-e vagy nem. És nagyon érdekes, amit az úr elmondott azok fideszes önkormányzatok. Salgótarján, Pécs, Győr, Tiszavasvári. Ennek a négy cégnek az összes sajtóanyagát egy egyeztetésen bemutattam, odaadtam önöknek, a kártyáját bemutattam, mindent bemutattam. Azt gondolom, lehet, hogy nem jó, csak tudjuk meg, hogy jó-e vagy nem. És én azt gondolom, hogy ha a XIII. kerületben lett volna, én már a XIII. kerületet fölhívtam volna. Ezek most fideszes önkormányzatok, önöknek van lehetőségük, hogy rákérdezzenek, hogy, hogy működik ez a rendszer vagy nem. Én nem akarok ennek a cégnek elígérkezni, de egyszerűen a városi közvéleményben elindult ez a gondolkodás és ezért ezt végig kell vinni azt gondolom. Vagy velük, vagy mással, mert megjelent egy igény. Meg lehet úgy csinálni, ahogy ők javasolják. Pontgyűjtéssel és úgy, hogy a kártyákat a város csinálja meg és meg lehet úgy csinálni, hogy vegye meg a család ezt a kártyát. Tehát ezek az alternatívák vannak. Nem én kezdtem el sajtótájékoztatót ebben csinálni. Nem én jöttem ki a sajtóban ezzel, de ha már ez elindult, akkor csináljuk végig és elemezzük végig, adjon erre lehetőséget a testület, hogy reményeink szerint a következő közgyűlésre egy ennél egyértelműbbn javaslatot le tudjuk tenni úgy, hogy most egy csomó információt kaptunk. Szavaztathatok-e? Marinka Viktor, Vinnai Győző. Marinka Viktor:(képviselő) Polgármester asszony nagyon röviden elnézést. Nem vitatkozunk abban, hogy ez egy jó dolog. Egyetlen egy, amit egyébként a végén polgármester asszony is megfogalmazott, az az egy kifogása volt szerintem mind a két oldalnak, hogy picit kidolgozatlannak éreztük az egészet, ahogy idejött, ahogy most a közgyűlésen ezt tárgyaltuk. Bizottsági üléseken is ezért szerettük volna, ha igazgató úr itt van, vagy valaki a cégtől itt van, hogy már erre az ülésre úgy tudjunk jönni, hogy minden, vagy minél több információ birtokában vagyunk. Ennyi volt. Persze a kártyarendszertől nem zárkózunk el. Legalábbis szerintem nem is mondta a mi frakciónkból se senki. Tehát nincs ezzel gond. Kiforratlannak éreztük mi, vagy érzem még, kicsit megkésettnek is. Igen, Belus Tamás kártyája az egy másfajta lett volna, az már a turizmusra épült volna. Az a nyíregyháziaknak lett volna, hogy a sóstói dolgokat igénybe tudják venni kedvezménnyel. Még egyszer mondom, nem zárkózunk el, én úgy gondolom, hogy kidolgozatlan volt egy picikét, ezért van bennünk ez a kis félelem ettől. Köszönöm. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Azt hallottuk, hogy már mindenki akarja ezt a kártyát. Egy kártyarendszer mindig jó, hogy ha a lakosságnak pénzt takarít meg és a helyi vállalkozó bekapcsolódna. Szeretném polgármester asszonyt emlékeztetni arra, most konzultáltam Tormássi Gézával, hogy kapott valamiféle anyagot erről a városkártya rendszerről, hatástanulmányt, vagy bármit, amiben egyeztetnünk kell, de semmi olyan dolgot nem kaptunk. Még valamit. Bizalmatlanságunk van egy céggel szemben. Azt sem tudjuk, hogy a helyi vállalkozók bekapcsolódnak-e? Én most tudtam meg, illetve nem olyan régen, mert akkor jobban előkészítettük volna, hogy helyi vállalkozók is bekapcsolódnak, mert az anyag egy félmondat erejéig
1221 kapcsolódik és lehet, hogy olyan vállalkozók kapcsolódnak be, akik a marketingben otthon vannak. De a bizalmat az nem növeli, hogy a cégtárból kivettem ennek a cégnek az üzemi eredményeit és folyamatosan nő a veszteség, 16 millió forint 2008ban és 2 millió forint volt még adózás előtti eredmény, mérlegszerinti eredmény. Itt látom a saját tőkét, meg a jegyzet tőkét is, ami azt jelenti, hogy hasonló a helyzet, mint a Sóstónál. Egyetértek, beszélni kellene a vállalkozókkal, hogy ők be akarnak-e szállni. Még valamit, a marketinget ki fogja csinálni? Most nem akarom megítélni, most Balogh Béla neve elhangzott, hogy most jó vagy nem jó? Meg tudja-e oldani? Lehet, hogy van egy bázisa, ami alapján meg tudja oldani. De információhiányunk van. És még valamiz, a turista szezon közepén vagyunk, benne van az anyagban, hogy a TDM a további költségeket, személyi költséget majd a TDM bázisán megvalósítjuk. Ugye jól olvastam? Bocsánat, azt se tudjuk, hogy milyen költések lennének, ha mondjuk lehet, hogy fizetni kell két embert, csak most mondtam egy példát, lehet, hogy nincs igazam és az mondjuk havi, vagy éves szinten bruttó 5 millió forint. Tehát itt azért működtetni is kell egy rendszert, és én megértem, hogy az informatikai háttért adja egy cég, meg azt mondja, hogy adja a know-how-t, hogy hogyan működik. Hozzátesz egy helyi marketing céget és most akarunk majd júniusban, meg júliusban egy erős marketing bevezetéssel városkártyát bevezetni? Én tisztelettel azt javaslom, hogy tárgyaljunk még erre egy kört, és akkor ajánlok egy határidőt, mondjuk szeptember 30-át lehetne mondani, bár nem biztos, hogy akkor már lesz a kampány miatt közgyűlés. Akkor egy november 30-át javaslok, mint ahogy december 31-ét a kisvasútnak, november 30-át, mindent előkészítünk és az új testület azt fogja mondani, hogy nekünk ez a városkártya kell. Egyébként a győri polgármester ott ül mögöttem a Parlamentbe, meg fogom tőle kérdezni, hogy ez a városkártya program milyen előnyöket hozott a városnak, mert lehet, hogy van benne ráció. Tehát ab ovo nem mondanám azt, hogy nem kell megcsinálni, de most idejövünk, a Stellum megkereste a városvezetést, itt van egy anyag, és mi pedig állunk itt Bálám szamara, hogy hogyan lehet megcsinálni. Jelen formájában a bizottságokkal értek egyet, le kell venni napirendről, tárgyalni kell és utána vissza kell hozni, nem júniusban, hanem információk kellenek, mert egy képviselő az képvisel sok mindenkit, és azt kell mondani, ha valamit csinálunk, akkor legyen jó, legyen jobb mint Miskolcon, legyen jobb mint Salgótarjánban, de azokból a tapasztalatokból kell okolnunk. Azt javaslom, hogy vegyük le napirendről és hozzuk vissza az egyeztetések után akár néhány hónap múlva. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt képviselő úr, önnek az utóbbi időben nagyon sok dolga volt és ezért valószínű, hogy elfelejtette azt az egyeztetést, ahol kapott erről egy konkrét anyagot, ön is és a társai is kaptak egy konkrét anyagot. Nem vitték el, de bemutattuk a más városok kártyáját, és bemutattuk azokat az újságokat is, amik tartalmazták. Tehát nem előzmények nélküli a dolog. Önök akkor azt mondták, hogy végig gondolják és vissza fognak rá térni. Nem tértek rá vissza. A következőt mondom. Két javaslatot fogok feltenni, Vinnai Győzőnek az október 30-as javaslatát és az enyémet, a június 30-at. Mert ha október 30, akkor vegyük le a napirendről ezt a dolgot és majd indítsa el a következő önkormányzat, akkor nem kell ezzel dolgozni, nem kell benne dolgozni, majd az önkormányzat szeptemberben, vagy októberben elkezdi, és végig fogja csinálni. Vagy ha már hozzákezdtük, akkor zárjuk le, és akkor annak június a határideje. Vinnai Győző javaslatát teszem fel először szavazásra. Aki Vinnai Győző javaslatát fogadja el, az szavazzon igennel, aki az ő javaslatát nem fogadja el az nemmel.
1222 Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 8 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki a június 28-ával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 3 tartózkodással, nem fogadta el a javaslatot. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez sem kapott többséget, akkor ezt egy darabig levettük a napirendről. Nekem nagyon jó, mert nem kell vele dolgozni, úgy hogy köszönöm szépen a képviselő-testületnek ezt a nagyon hatékony és nagyon jó döntését. A Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot: 109/2010. (V.27.) számú határozat a Nyíregyháza Városkártya Program és az ahhoz kapcsolódó Nyíregyháza Városkártya megvalósításáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Városkártya Program és az ahhoz kapcsolódó Nyíregyháza Városkártya megvalósításáról szóló előterjesztést első fordulóban megtárgyalta és a Program megvalósítása tárgyában nem hozott döntést. 7./napirend:Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004.(VI.24.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérdezem. Költségvetési Bizottság, Jogi Bizottság? Támogatja. Köszönöm. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
1223 Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 12 tartózkodással nem fogadta el. Minősített többség kell. Akkor még egyszer szavaztatok. Tehát arról van szó az előterjesztésben, hogy meg tudjuk-e építeni a hulladéktelepet, egyébként lehet ezzel játszani és nem megszavazni. Arról van szó, hogy képesek vagyunk-e a hulladéktelepet megépíteni, amit egyébként nem mi építünk, hanem a társulás. Persze lehet itt nagy felelősséggel dönteni és a nemzeti megegyezésről beszélni. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Az előterjesztés egyrészt a 15. napirendben foglalt orosi depónia megépítéséhez szükséges területeket is tartalmazza, és ezen felül egy sokak számára oly kedves ügyet, a Mandabokori Közösségi Ház mellett építendő Imaház területének a rendezését is.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az, hogy egy ilyen nemes ügyre tartózkodok és nemmel szavazok ez egyszerűen elfogadhatatlan tisztelt képviselők. És mindjárt bezárom az ülést, és azt mondom, hogy 1 hónap múlva folytatjuk és akkor veszítünk 2 hónapot ezekkel a munkánkkal. Nyugodtan meg lehet csinálni. Nem adok senkinek szót, szavaztatok még egyszer. Kérem aki az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal, 6 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet. 14/2010.(V.28.) KGY rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:
1. § Az Ör. 7. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul A forgalomképtelen (törvény alapján) vagyoni kör az alábbiak szerint módosul:
1224 Terület
Ssz.
HRSZ
Ingatlannév/ jelleg
Helyszín
változás előtt
változás után
908
02356/6
közút
Szállási út
2518
728
909
02357
árok, erdő
Szállási út
1.1771
4438
2726
30751
s. használatú út
Sóstói út
941
0
2727
30752
közterület
Sóstói út
1684
0
2351
22200/165
közterület
Örökösföld
33.8066
0
A korlátozottan forgalomképes (törvény alapján) vagyoni kör az alábbiak szerint módosul: Terület
Ssz.
HRSZ
Ingatlannév/ jelleg
Helyszín
változás előtt
változás után
3073
13724
művelődési ház, udvar
Mandabokor
3173
0
A forgalomképtelen (törvény alapján) vagyoni kör az alábbi tétellel egészül ki:
Ssz.
HRSZ 30751/1
Ingatlannév/ jelleg s. használatú út
Helyszín
Terület változás előtt
változás után
Sóstói út
200
30752/1
közterület
Sóstói út
92
30752/3
közterület
Sóstói út
704
30752/4
közterület
Sóstói út
286
22200/170
közterület
Örökösföld
32.8813
13724/1
út
Mandabokor
4
A korlátozottan forgalomképes (törvény alapján) vagyoni kör az alábbi tételekkel egészül ki:
Ssz.
HRSZ
Ingatlannév/ jelleg
Helyszín
13724/2
művelődési ház, udvar
Mandabokor
Terület változás előtt
változás után 1900
1225
Záró rendelkezések 2. § E rendelet 2010. május 28. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2010. május 27.
8./a. napirend: Előterjesztés az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2009. évi teljesítéséről, a helyi közlekedésben jelentkező veszteségek rendezésének módjáról Előadó: Giba Tamás alpolgármester Meghívott: Ignácz László Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm az előterjesztőket. Van-e szóbeli kiegészítés? Bizottságok véleményét kérem. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Támogatjuk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jászai úr tessék. Jászai Menyhért:(Városfejlesztési Bizottság tagja) A bizottság nem támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Költségvetési Bizottság véleményét kérdezem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) megtárgyalta, megvitatta, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek.
A
bizottság
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Hajzer László Dr. Hajzer László:(képviselő) Nekem az előző 2 napirendnél olyan megjegyzéseim voltak, ami óvatosságra int, de maga az előterjesztés is a tekintetben óvatosságra int, hogy e körül az előterjesztés körül látszólag minden rendben van. Ugye látszólag minden rendben van, mert igényesen van elkészítve. Ettől már részletesebb
1226 tájékoztatást nem lehet adni, a számításokban mindent alátámasztanak és közgazdaságilag, jogilag minden indokolt, április 16-án a kormány még hozott egy olyan rendeletet, ami alapján még elrendelte azt, hogy ilyen fajta elszámolásra is sor kerüljön. Az önkormányzatnak nyilatkozatot kell tenni. És úgy tűnik minden, hogy néhány akadékoskodó ellenzéki képviselő kivételével egyébként ezen akár túl is lehetne lépni pillanatok alatt. Nekem a problémám a konstrukcióval van, a problémám azzal a mentalítással van, ami az előterjesztésből kiolvasható. A konstrukciónak mi a lényege? Azt mondja, hogy az állami tulajdonú Volán Vállalat, közszolgáltatást az önkormányzattól rendel meg. És azt mondja a jogszabály vagy azt mondja az elszámolás, hogy ha megrendelsz közszolgáltatást, akkor úgy számolsz el vele, hogy pótlólag megrendelt szolgáltatáson keletkezett veszteségeket kompenzálod. Na most azt hiszem, hogy a problémája itt van az embernek azzal, hogy akár elő lehetne venni az elmúlt évi közgyűlési jegyzőkönyvet és ugyanazt el lehet mondani amit akkor elmondtam. Lényegét most is elmondtam, az a lényege ennek, hogy természetesen az önkormányzatnak van vagyona és a vagyonából oda tudja adni azokat a vagyonelemeket, amelyeket a veszteség rendezésére oda kell adni. De a kérdés az az, hogy meddig lehet fenntartani azt a helyzetet, hogy az önkormányzat köteles a saját vagyonából veszteséget rendezni egy állami tulajdonban lévő társaságnak. Nekem a problémám, az, és e tekintetben bocsánatot kérek a jelenlévő igazgatótól, és igazgató-helyettestől, hogy igaziból, hogy ha az ember egy gazdasági társaságot vezet, akkor azért vállalja el a vezetését, mert az a minimum, hogy nullszaldósan üzemelteti ezt a gazdasági társaságot. Na most ennél én hogy mondjam rosszabb konstrukciót el nem tudok képzelni, mint egyébként mindig van, bocsánat, a jegyzőkönyv számára mondom egy Dagober bácsi, aki a gazdasági év végén rendezi azokat a veszteségeket, amely veszteségek meg keletkeznek. Én azért mondom, egyeztetett hozzászólás ez, mert én természetesen elhiszem azt, hogy Ignácz úr és mindenki, aki ebben hozzá fog szólni el fogja mondani, hogy ez a népért van, ez a város buszközlekedésének a színvonalának a javításáért és sorolhatnám még tovább. Én azt szeretném mondani, hogy valamikor meg kell ebben állni. Tavaly azt mondtuk, amikor a buszpályaudvart odaadtuk, hogy 200 valahány millió forintnál, 180 millió forintnál megállunk és az idén már ez nem következik be. Az idén 225 millió forint értékben adunk oda ingatlant és akkor hallom, amikor Giba Tamás azt mondja, hogy azért értelmetlen amit én mondok, mert azt a buszpályaudvart adjuk oda az Örökösföldön meg a Tölgyes Csárdánál, amire egyébként is csak ilyen célra van szükség, akkor miért nem adnánk oda? Van ebben is logika, én elfogadom, csak még egyszer mondom, a veszteségrendezésnek ez a módja ez olyan, hogy valamikor meg kell állítani és valamikor tisztába kell tenni azt a kérdést, hogy meddig kell visszapótolni a Volán veszteségét és hol van az önkormányzat felelőssége ebben és hol van a Volán Vállalatnak ebben. És hangsúlyoznám, hogy nem a helyi vezetők felelőssége, hanem ebben az állami szabályozás is benne van. És természetesen a teljes közgazdasági szabályrendszer, amelyik ezt a képtelen helyzetet megteremti. Én azért javaslom azt, hogy ne támogassa a közgyűlés ezt a megoldást, mert egyébként jogilag nem kikényszeríthető az, amire most önként akarunk igent mondani. El kellene kezdeni azt a megoldást kipróbálni, hogy nem szavazzuk meg ezt és akkor nézzük meg, hogy mit csinál a Volán e tárgykörben. De próbáljuk ki, legalább önként dalolva ne menjünk ennek a megoldásnak. Azt, hogy ha mi nem szavazzuk meg ezt, akkor a Volán mit fog tudni csinálni velünk szemben. Köszönöm szépen és a frakciónk nevében nem javaslom ennek az előterjesztésnek az elfogadását.
1227
Palicz György:(képviselő) Az látszik, hogy többféle külső tényező hatására a Volán Vállalat elindult egy olyan lefelé menő spirálba, ami most gyakorlatilag úgy néz ki, hogy külső tőke bevonása nélkül nem megfordítható. A Nyíregyházi Önkormányzatnak erre nincs pénze, hogy ezt a külső tőkét biztosítsa. Most itt a 3 szereplő közül egyedül az állam az, aki ebben segítséget tudna nyújtani, hogy ha ez nem fog megtörténni, akkor egy dolgot tehet a Nyíregyházi Önkormányzat. Látjuk nap mint nap a bizottságokban, a Kulturális bizottságokban, a Sport Bizottságon keresztül, hogy rengeteg önként vállalt feladatot finanszíroz az önkormányzat. Ha nem lesz máshol pénz, akkor meg kell nézni, hogy ezeknél az önként vállalt feladatoknál bizonyos %-os csökkentést kell meglépni. Ehhez természetesen nagy bátorság kell, Polgármester asszony is mindig elmondja, hogy mennyit adunk pl. egy-egy színházjegybe. Azt lehet mondani akkor, hogy nem ennyit adunk, eddig volt 100%, ennek a 75%-át tudjuk most adni. Elnézést, nem a színházjegyre akarom kihegyezni, de rengeteg olyan dolog van, amire Nyíregyháza város önként támogatást nyújt. Föl kell állítani egy fontossági sorrendet. Jelenleg a tömegközlekedés, bár ez lenne a kívánatos, hogy a környezettudatos emberek használják a tömegközlekedést, jelenleg nem ez van Magyarországon, hanem a kevésbé tehetős emberek akik a tömegközlekedést választják. Úgy gondolom, hogy pont ez a réteg akit ebben támogatni kell, és ha nekem felteszik a kérdést, bár a Kulturális Bizottság tagja vagyok, hogy mi a fontosabb, hogy a tömegközlekedést támogassuk vagy esetleg a színházjegyet, akkor azt fogom mondani, hogy a tömegközlekedés fontosabb. Úgy gondolom, hogy ez olyan teljes átgondolást igényel, ahol ki kell gyűjtenünk, hogy az önkormányzat mit támogat, hogyan támogat, és meg kell nézni, hogy ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, illetve az önkormányzat jelenlegi helyzetében ez az összes támogatás fenntartható-e ilyen nagyságban, vagy pedig át kell csoportosítani. Mert ha az állam nem fog több pénzt adni a Volánnak, az utas szám előreláthatólag nem fog növekedni, az önkormányzat nem tud több pénzt adni, a jelenlegi források alapján akkor csak ez az egy út választható, hogy valahonnan máshonnan vesszük el ezt a pénzt, mert az ilyen ingatlanok, amit a Volán használ egyszerűen el fognak fogyni. Azt javaslom, hogy ezt stratégiailag kell átgondolni, mert ez látszik, hogy ez tovább így nem finanszírozható, mert a jövő évben ugyan így fogunk állni, ugyanezzel a problémával, hanem nagyobb problémával, mert szerintem még tovább fog csökkeni az utas szám, jegyárat kell majd emelni. Átfogó stratégiai döntést kell hozni ebben az ügyben. Így ebben a formájában nem támogatható ez az előterjesztés, mert azt gondolom, hogy ezzel megint nem oldunk meg semmit, és tavaly ugyanitt ültünk és akkor arról volt szó, hogy most utoljára van és majd jövőre lesz valami. Most megint ezt látjuk, hogy megint itt vagyunk, jövőre megint itt fogunk állni és akkor azt gondolom, hogy nem csináltunk semmi. Dévényi József:(képviselő) Nekem 1994. óta ugyanez a gondom ezzel a kérdéssel. Gyakorlatilag azóta folyamatosan adja az önkormányzat a támogatást vagy autóbusz vásárláshoz, vagy a veszteségek pótlására. Én többször említettem már és továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy szerencsésebb lett volna, ha az autóbuszt az önkormányzat vásárolja meg és átadja használatra, működtetésre, valamilyen formában a Volánnak. Ugyanis most az történik, hogy egyszer adunk pénzt autóbusz vásárlásra és aztán még az amortizáció megjelenik a veszteségek között, gyakorlatilag kétszer veszi meg az önkormányzat az autóbuszt. A mási bajom pedig,
1228 nyilván az a monopolhelyzet, ami a tömegközlekedésben jelentkezik és általában jellemző minden ilyen konstrukcióra, hogy a versenyhelyzet hiánya elkényelmesíti a versenyhelyzetre nem kényszerülő vállalkozást. és úgy látom a számokból is úgy látom, hogy ez felelhető, miközben jelentősen csökkent az utasforgalom, a futott kilométer, aközben jelentősen növekedett a személyi kiadás. Most már bőven meghaladja az 50%-át az összes költségnek. Tehát nagyon nehéz képviselőként is azt mondani, hogy éves átlagban már majdnem félmilliárd forintot kell betenni ebbe a rendszerbe. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt látom, hogy akik hozzászóltak, azok nem gondolták kellően át a helyzetet. Akkor néhány dolgot szeretnék mondani, hogy ez jó vagy nem jó, de a tömegközlekedés az kötelező közszolgáltatás. Itt nincsen lehetőségünk eldönteni, hogy csinálunk e tömegközlekedést vagy nem, mert ezt az önkormányzati törvény tartalmazza, ez az egyik. Kettő. Két lehetőségünk van, az egyik, hogy azt mondjuk, hogy nem meggy busz a Kistelekiszőlőbe, vagy Vajdaborkorba vagy Rozsrétre, csak naponta kettő. Vagy azt mondom, hogy félóránként jár mondjuk a 7-es. Ez az egyik döntési szituációnk. A másik pedig az ár. Mivel hosszú távú szerződésünk van, a szerződés egyértelműen azt rendezi, hogy vonalat, sűrűséget és árat határozunk meg. Ezt a hármat meghatározzuk és ha nem találunk a cég működésében felesleges és értelmetlen gazdálkodási részeket, akkor a szerződés értelmében a veszteséget nekünk kell finanszírozni. Aláírtuk ezt a szerződést. Ezt a szerződést a képviselő-testület írta alá. A képviselő-testület hozta meg és én írtam alá. Tehát ez most számunkra egy törvény vagy egy kötelezettség. Ez az egyik, a másik. Persze lehet azt mondani, hogy mennyivel jobb lenne, hogy ha nyitottabb lenne ez a rendszer és megpályáztatnánk. Tett kísérleteket a cég rá, de csak a nyereséges vonalat vitték volna el, a veszteségest ki viszi el? Ki fogja elvinni, egy magánvállalkozó a vajdabokori járatot? Vagy a felsősimai járatot? Senki, és az embereknek onnan is be kell járni dolgozni. Mert az a feladatunk, hogy megteremtsük azt a feltételt, hogy onnan is az emberek be tudjanak járni dolgozni. Én tudom, hogy nem jó ez a rendszer, azt is látnotok kell, hogy a kormány is kettős szorításban van. Mert a kormány is bizonyos szintig finanszírozhatja az Európai Unió szabályai szerint a tömegközlekedést. Egy szint fölött nem finanszírozhatja. Tehát azt kell most eldönteni, hogy ebben az évben ezt a veszteséget kifizetjük-e? De ha nem fizetjük ki, nincs semmi probléma vele. Akkor ez veszteségként megjelenik. Akkor egyetlen egy probléma van, hogy abban a hitel konstrukcióban, amivel a 20 év élettartalom feletti buszokat le lehet cserélni, a gazdasági társaság nem tud részt venni. Ez a dolognak a lényege. Aki azt fogja megszavazni, hogy a veszteséget nem finanszírozzuk, az azt fogja megszavazni, hogy az idén ez a buszbeszerzési program nem indul el. Lehet egyébként, hogy olyan kormányzati döntések lesznek, hogy jövőre ez elindulhat. Könnyen lehet, hogy nem visszafordíthatatlan ez a folyamat. De a kettő így függ össze. Én azt gondolom, hogy ezek alapján mindenki szíve lelke szerint dönt, van rá példa. Tatabánya, aki például nem szavazta meg a veszteség kiegyenlítést és ott van veszteségként a cégnek a portfoliójában, tehát előfordulhat ez. Egy biztos, ha vesztesége van, akkor nehezen tud vagy nem tud ilyen nagyon komolyan részt venni. Ennyi a közgazdasági elemzése vagy értelme ennek az egész dolognak. Ignácz László egészítsd ki légy szíves.
1229 Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Tisztelt Közgyűlés! Én a felvetésekkel teljes mértékben egyetértek. A módszer tekintetében azonban helyenként más a véleményem. Nem is személyenként válaszolnék, inkább összefoglalnám, hogy én hogy látom. Azt gondolom, hogy ebben a véleményem a hozzászólásokkal kapcsolatban is meg fog fogalmazódni. Ugye a mi dolgunk az, hogy a mindenkor hatályos menetrendet teljesítsük. Beszámoltunk arról, hogy ezt 2009-ben hogyan tettük. Dolgunk az, hogy a forgalom nagyságát, irányát kísérjük figyelemmel. Végezzünk utasszámlálásokat és tegyünk javaslatokat különböző menetrend módosításokra. Kihasználatlan járatoknál megszüntetésre, csökkentésre, újabb igény felmerülésénél pedig akár menetrend módosítására. Oly tekintetben, hogy kínálat bővítésre kerüljön sor. 2009-ben ezt megtettük, mint ahogy azt az megelőző években is. Az is feladatunk, hogy megoldásokat keressünk azokra a kérdésekre, amelyek szakmai kérdések. És nyilván egy tevékenységet végző cég, a maga szakmaiságában ezt átfogóbban látja. 2007-ben tettünk egy javaslatot hálózatracionalizálására és tarifarendszer korszerűsítésre. Emlékeznek rá a jelenlévők minden bizonnyal, zónarendszer kialakítására is. Ehhez több feltételt említettünk, forgalomfejlesztési, forgalomszabályozási, egyéb fejlesztési de egy olyan döntés is szükséges volt lett volna, hogy egy utazási viszonylatban a távolsággal lényegében arányos viteldíj mellett kellett volna dönteni vagy kellene dönteni egy ilyen megoldás esetében. Teljes mértékben igaz, hogy a jelenlegi helyzet távlatosan nem tartható fent és ily módon a jelenlegi közlekedési közszolgáltatás távlatosan nem biztosítható. Ez egy kényszer ötlet volt, az ingatlannal való kompenzáció, én személy szerint arra is gondoltam, hogy nem zárult le igazából, hogy a jövőben az önkormányzat megkapja-e ezt az állami vagyontestet a feladatai mellé és akár egy saját céget építhet ezzel a vagyonnal, amivel most itt a helyi tömegközlekedést végzi. Azt gondolom, hogy ez még most sincs igazából lezárva és bármikor lehet ilyen fordulat. Megkíséreltük azt is, hogy aktív szakaszt próbálunk kihozni ebből a helyzetből és az elmúlt 4 évben a járműparknak a 40%-át gyakorlatilag új eszközökkel lecseréltük. Részben igaz, hogy ennek a költségei megjelenek, de az már nem igaz, hogy fellelhető a gazdálkodásban, mintha olyat sejtettem volna ki egy fél mondatból, hogy a költségek nem igazából vannak kordában tartva. Engedjék meg, hogy ami a beszámolóban benne van, 2 számot ebből kiemeljek. 4 év alatt 24%-os halmozott infláció mellett az anyagjellegű ráfordítások 2%-kal nőttek. A személyi jellegű ráfordítások 24%-os keresett fejlesztés mellett, ami ágazati kollektív szerződés szerinti keresetfejlesztés volt és nem a cég saját döntése, 24%-os keresetfejlesztés mellett 8,7%-kal nőttek a személyi jellegű ráfordítások és nem 24%-kal. Tehát én azt gondolom, hogy amit a cég meg tudott tenni a gazdálkodásában, azokat évről évre megtette. A számok ezt alátámasztják. Tény azonban, hogy teljes egészében az állami szabályozás, illetve a helyi viteldíj megállapítás valamint a volumen együttesen beszabályozza, meghatározza az elérhető bevételeket. A költségek ilyen tendenciája mellett és ennek a szerkezete alapvetően a fejlesztéseket támogatja és mutatja. Ilyen költséggazdálkodás mellett a nettó bevételek egyre kevésbé fedezik a költségeket, az ilyen költségeket. Mi történt? 100 millió forinttal több áfát fizetünk mint ezelőtt 4 évvel. 151 millió forinttal kevesebb árkiegészítést kapunk mint ezelőtt 4 évvel. 24%-kal kevesebb utas utazik mint ezelőtt 4 évvel és összesen 7,4% volt csökkenthető kilométer. Tavaly elvégeztünk egy számítást, hogy milyen kilométer megtakarítást kellene a gazdálkodási egyensúly helyreállításához. Nagyjából 10% kilométer csökkentést jelentene. Ezt nem hoztam ide a közgyűléshez, nem kezdeményeztem, mert elolvastam az elfogadott közlekedésfejlesztési stratégiát és távlatos tervet és ebben 70% kilométer
1230 növekedést láttam. Azt gondoltam, hogy ennek nincs alapja, hiszen ilyen közszolgáltatási távlatos cél mellett 1 év alatt 10% kilométer csökkentésnek nincs létjogosultsága. Amit még megtettünk, tehát érv anyagokat adtunk, szolgáltattunk mind a nemzeti vagyonkezelőnek, mind a többségi részvényesnek. mind a Pénzügyminisztériumnak, mind az önkormányzatnak, ami ezt a helyzetet bemutatja, de azt kell mondanom, hogy nincs a kezünkbe megoldás, ami eredményt javíthatna. Javaslataink vannak, amiben a testület tud dönteni. Ezek jellemzően a lakosságra negatív következményt mutat. A tanuló, nyugdíjas bérleteket a jelenlegi árkiegészítést figyelembe véve nettó 900, illetve több mint 2000 forinttal kellene emelni darabonként, bel illetve külterületit, ez képtelenség. És ez nyilván nem vigasz, hogy valamennyi települési tulajdonban levő közlekedési cég ugyanebben a helyzetben van, vagy látszik ez a gazdálkodásban vagy nem. Én ismerem a számokat, azt kell mondani, hogy a szolgáltatás terjedelme, nagysága, jármű darab számmal legalább arányos vagy már nagyobb a veszteség, tudnék példákat mondani, de ez sehova nem visz. Én abban kérem a képviselőket, mint politikai kapcsolatokkal rendelkezők figyelmét és segítségét, javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatatlan szabályozással szembe találja magát a most színre lépő kormány mintahogyan ezzel kellett, hogy lássa a jelenlegi ügyvezető kormány is. Én azt gondolom, hogy miután valamennyi települési helyi közlekedés gyökerét tekintve ugyanazokkal a problémákkal küzd, ennek a megoldása itt helyben nem lesz elrendezhető. Minden más szóba jöhet, részvényesi pozíció, saját cég. Bármi, ami ötlet szintjén felmerülhet azt kell mondanom, hogy a mindenkori vagyongazdálkodásért felelős szakminisztérium véleménye e tekintetben döntő lehet. Csak egyetlen ellenvéleményem van a Hajzer képviselő úrral, uniós rendelet és magyar jogszabály akár bírósági úton lehetővé teszi, utat biztosít, hogy egy megrendeléssel hozzá jussanak ahhoz a bevételhez ami a veszteségét eltűnteti. Azt gondolom, hogy nem ez a megoldás. Igen furán nézne ki azt gondolom, hogy ha az állam és az állami alrendszer azon pereskedne, amit nem ők idéztek elő. Nem a megrendelő, nem a szolgáltató idézett elő. Én azt gondolom, hogy a megoldást is másként kell keresni. Ezért fakadt kényszerből ez a javaslat, és nyilván a készpénz, hiszen a likviditáshoz készpénz kell. Ez lenne a megoldás, és az, hogy folyamatosan bejönne a végzett szolgáltatásnál a felmerülő költségek kiegyenlítése. Ez látszik, hogy ez nem így van. Ez látszik, hogy ez sehol nem így van. Tehát ezért ez a vélemény, hogy olyan szükségmegoldás kell, ami legalább azt lehetővé teszi, hogy az egyébként ehhez használt vagyontest ott marad, kvázi tulajdont cserél, bármikor, bármilyen stratégiai fordulattal, döntéssel akár visszakerülhet. Másra meg nem használható ez az ingatlan. Ehhez viszont szükséges. Ez az a negatív, de mégis pozitív egyenleggel zárulható megoldás a cég számára, amit ilyen szempontból elfogadható, az önkormányzatra terhet nem ró. Az a kérdés, hogy milyen távlatos és központi szabályozásokkal lehet kibillenteni a teljes helyi közlekedést. Köszönöm. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Közgyűlés! A beszámolóban olvasok egy-két dolgot, szeretném megosztani a testülettel, bár biztos, hogy mindenki olvasta. 2009. augusztus 1. H40-es vonalon Benkőbokor is be lett kapcsolva a helyi közlekedési hálózatba, illetve a H31-es az Oláhrétről a reggeli órákban új járat beindítására került sor. Vannak még ilyenek benne. Több ilyen is, ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy mi, képviselők, egyéni képviselők meghallgatjuk a választókerületünkben élő emberek igényeit és akkor egyetértünk vele, hogy milyen szükség van a tömegközlekedés biztosítására. Különösen a külterületeken.
1231 Nyíregyházának van egy sajátos, és sokszor el szoktuk mondani, településszerkezete. Ez jelentkezik ebben a tömegközlekedési szolgáltatásban is. Most ebben az anyagban nem látom, de akkor, amikor a képviselői egyeztetésekre kerül sor, akkor Volánnak az szakemberei mindig el szokták mondani, sőt vannak olyan kimutatások, hogy mely járatok a legkihasználhatatlanabb járatok, melyek kevésbé kihasználtabbak. Ezek között higgyétek el képviselőtársaim, hogy nem a 7es, 8-as, 5-ös vagy a 12-es járatok vannak a sor végén. Ha a kihasználtságról beszélünk, akkor a járatok, amelyeket mi sokszor egyéni képviselői igényként fogalmazunk meg annak a pár embernek az érdekében, akik a teljesen jogosan elvárják a várostól, hogy ugyanolyan szolgáltatást kapjanak mint a lakótelepről, a Jósavárosból egyébként 2 km-re lévő városközpontba beutazó polgártársai. És ez teljesen igaz. Én ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy akkor, amikor egy ilyen szolgáltatás biztosításáról beszélünk és ennek a cégnek a gazdálkodásáról vagy a gazdálkodási mérlegének a kiegyenlítéséről beszélünk, akkor ezt is figyelembe kéne vegyük mindannyian. A külterületi képviselőknek hívnám fel a figyelmét arra, hogy talán még nekik is van szerepük abban, hogy ezt a mostani előterjesztést támogassák, pontosan azon dolgok miatt, amit én elmondtam. Én azt gondolom, egyetértve azokkal, akik azt mondják, hogy ez a finanszírozás is és ezt vezérigazgató úr is megfogalmazta ez nem tartható tovább. Ezen valamit változtatni kell, én sem értek egyet magával ezzel a módszerrel, mert egyébként sehova nem vezet. De akkor, amikor ezeket a képviselői igényeket megfogalmazzuk, akkor mindig tudtuk, hogy ez pénzébe fog kerülni a városnak. Mert ezek nem lesznek gazdaságos vonalak, de ettől függetlenül mindig elvárjuk ezt a szolgáltatást a Volántól és azt is elvárjuk egyébként, hogy folyamatosan, a szolgáltatás minőségét emelve újabb és újabb buszokat vásároljon, szóval nagyon kettős a helyzet és én azt szeretném csak jelezni mindenki számára, hogy a képviselői felelősség akkor is megjelenik, amikor egy ilyen szolgáltatást megrendelünk és akkor is, amikor ennek a forrását biztosítani kell. Földesi István:(képviselő) Annyi érv hangzott el mellette, ellene, hogy ezzel nem nagyon szeretnék foglalkozni, magam és frakciónk nevében támogatjuk. A 2010-es évre is gondolva vannak olyan lakossági vélemények is, hogy néhány buszjárat üresen vagy kevés utassal fordul, ezeket jó lenne a következő évre megnézni és komolyan gondolva azt, hogy ha nagyon ráfizetéses egy-egy járat, vagy a vonalnak egy része, akkor azon takarékoskodni lehetne. Azt mi nem javasoljuk, a magam részéről sem, hogy most a jegyárakat emeljük, azt se, hogy most vonalszűkítést végezzünk. Azért engedjék meg, hogy megkérdezzem, a régi Hadobás sori és ott Keselyűs dűlőben, a Kemecsei út két oldalán élők nevében, hogy midibusz beállítását mégis mikor tervezi a Volán? Ez nincs ellentétben azzal, amit elmondtam, körül-belül 16 éve kérjük, mondjuk, és nem azért, mert nekünk így tetszik. Munkába, iskolába, netalán templomba járást biztosítani illene. Köszönöm szépen. Szilassi Géza:(képviselő) A Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottságra ez az anyag nem egyszer hivatkozik, kihelyezett bizottsági ülésünk is volt ebben a témakörben. Megmondom őszintén, hogy a bizottság oda eljutott, hogy a problémákat, amivel most szembesülünk, több mint 1 évvel ezelőtt tisztán és valósan láthatta. Probléma az egészben az, ami valamilyen szinten megfogalmazódott és most próbáljuk gyógyítani, de igazán ez nem orvosság. Azzal, hogy most 2. évben
1232 vagyontestet ajánljuk fel és kerül át a Volán tulajdonába, ami közben e mögött tényleges cash pénz nincs, összességében talán arra ad ténylegesen lehetőséget, hogy a későbbiekben esetlegesen egy hitelhez jusson a cég és új buszokat vásárolhasson. Kérdezem, hogy mi van jövőre? És mi van a jövő év után? Mert erre nincs válasz és ugyanakkor ha megnézzük, akkor az anyag egyértelműen mutatja a 15. oldalon van nettó árbevétel tényként 1 milliárd 340 millió forint. Költség 1 milliárd 823 millió, ami az önkormányzattól időként felmerül az 348 millió és van egy csökkenő trenddel bíró normatív támogatás, tehát azt kell mondjam, hogy egy 440 millió forint, majdnem félmilliárd forint ami a közösségi közlekedés fenntartásához szükségeltetik. Viszont ott van az a tény, hogy a közösségi közlekedés támogatására, vezérigazgató úrtól hallottuk, talán 35-36 milliárd forint volt a költségvetésben és ebből nagyon érdekes módon a főváros vitt el 32 milliárdot, és az összes vidéki település kapott 3 milliárdot. Tehát itt az az érzésem, hogy megoldást nem fogunk tudni találni, bárki bármit is szavaz, ezzel a probléma megoldása nem valósul meg. Úgy, hogy megmondom őszintén, ebben a kérdéskörben teljesen tanácstalan vagyok, egy biztos, ennek a problémának a megoldásában nem mi vagyunk a kompetensek. Márföldi István:(képviselő) Megmondom őszintén, nem akartam hozzászólni, amit el akartam mondani ezzel a témával kapcsolatban a Gazdasági Bizottság ülésén elmondtam. Csak úgy látom, hogy már az igazság is az, hogy nem egyszerű a döntés, tehát nehéz, én megértek mindenkit, aki arról az oldalról aggódva szólt hozzá és azt is megértem, hogy aki a másik oldalról aggódva szólt hozzá és fogalmazott meg ezzel kapcsolatban negatív gondolatokat. Na most az alapprobléma az azt hiszem, amt az igazgató úr elmondott. Az, hogy az állam, a kormányzat, folyamatosan vonul ki a városi tömegközlekedés támogatásából nominálisan, de fajlagosan mindenképpen. Na most a Volán és az önkormányzat között van egy szerződés, amiben az önkormányzat azt írta alá, hogy megrendel valamit és azt ki fogja fizetni, hogy ha azt veszteségesen tudja megoldani a Volán. Na most természetesen feltételezzük, vagy magam is feltételezem, hogy azok a számok, amik a Volánnak a gazdálkodását jellemzik, azok valóban feszesek, valóban nincs benne pazarlás, szigorú anyag-és bérgazdálkodás folyik jelen pillanatban a Volánnál, hangsúlyozom ezt feltételezem. Nem feltételezem azt, hogy ez nem így van. Gyakorlatilag több szereplős ez a játék, van egyszer utas, van egyszer Volán, van egyszer önkormányzat, van egyszer az állam. Azt bátorkodtam mondani tegnap, hogy ebből egy nyertes van, az állam. A többi mindegyik vesztes, egyébként az önkormányzat is vesztes, az utas is vesztes, mert kérdezzétek meg az utasokat, azt fogják mondani, hogy ritka a járat, drága az útiköltség, azt mondják, hogy Nyíregyházán rossz a tömegközlekedés. Ki kell menni a Kistelekiszőlőbe, vagy ki kell menni Borbányára, meg kell kérdezni. Gyakorlatilag ez a jelenlegi helyzet és akkor most adódik ez a helyzet. Mit lehet csinálni? Véleményem szerint az önkormányzatnak egy dolga van. Kifizeti azt, amit megrendel, vagy készpénzben kifizeti azt, amit megrendel vagy ingatlannal kiegyenlíti azt, amit megrendelt, ha a nadrágszíj nem ér össze. Na most ugye felemlítette Tormássi Géza, a jövő hogyan van? Tessék, üljünk le, és ha ez a költség nem megfelelő nekünk, akkor tisztítsuk a járatokat, emeljük a díjat és sorolhatnám tovább, mert az állam mostanáig nem hajlandó többet adni. Na most természetesen mindjárt változik a helyzet, ha egy kormányzat nem így áll a kérdéshez ahogy eddig hozzá állt a kormányzat a tömegközlekedésnek a finanszírozásához. Ha netalán ez az új kormány ugyanígy
1233 hagyja a dolgot, akkor ugyanilyen problémánk lesz. Ha valamit tesz a kalapba, akkor esetleg könnyebben fogjuk kezelni ezt az áldatlan állapot. Azt hiszem, nem akarjuk azt sem az ezen az oldalon ülők, sem a másik oldalon ülők, hogy Nyíregyházán a tömegközlekedés színvonala ennél is rosszabb legyen. És én ezzel nem azt mondtam, hogy az országban minden városnál mi vagyunk a legrosszabbak, csak azért ennél nem lenne jó, ha rosszabb lenne. Viszont ha ezt tartani akarjuk, itt ülnek a cég képviselői, ezért a pénzért nem tudják megcsinálni. Tehát én a magam részéről így látom a helyzetet, a jövőt nem fejeztem be, tehát gyakorlatilag lehet azt csinálni, hogy mi ezt a költséget nem tudjuk a jövőben vállalni, akkor máshogy fogalmazzuk meg az igényünket. Ami lényegesen kevesebbe kerül természetesen, akkor majd a lakossággal kell majd valamilyen formában szót érteni, ha így szót lehet érteni. Tehát én nem látok mást, szeretném, ha másként kellene ezt megfogalmazni, én egyet látok, hogy az önkormányzatnak fizetni kell, így vagy úgy. Itt a testületben mindenki felelősen gondolkodik, kell, hogy gondolkodjon a kérdésben. Döntse el a jövőt akár a következő közgyűlés alkalmából is, hogy mit akar? Jövőre hozzá tudja tenni a 300 millió forintot vagy nem. Vagy akkor szűkítsük az igényünket, csökkentjük a tömegközlekedés színvonalát, csökkentjük a járatoknak a számát és ott szólhatnánk tovább. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak néhány dolgot szeretnék mondani. Szóval ebben a nagyon elnyomorított országban legalább 30%-al van több autó mint 2002ben, ezt mindig el fogom mondani. A másik, hogy ahányszor kerékpárutat építünk, annyiszor kevesebb ember lesz a tömegközlekedésben. Sajnos. Mert ennek ilyen összefüggése van. Nincs olyan alternatíva a mostani trendben, hogy a tömegközlekedést többen fogják igénybe venni, mint amennyi most van. Ezért ezzel kell számolni. De azért az elmúlt 8-9 évben bevittük Kistelekiszőlőt a tömegközlekedésbe, Mandára bevittük, Felsősimára bevittük és még sok-sok helyre. Olyan helyre, ahol azelőtt nem volt tömegközlekedés. És természetesen azon lehet majd csökkenteni. István azt ne mond, hogy az állam a nyertes. Az állam az mi vagyunk, a mi adónk. És ha összerakjuk mit fizet az állam, a normatív támogatásban kevesebbet fizet, de a kiegészítő támogatásban fizet, nagy valószínűséggel ugyanannyit fizet mint 5 évvel ezelőtt, ő nem takarított meg, csak más formában adja ide a pénzt, és ez igazságtalanabb lett mint amilyen az eredetileg volt. Mi azt hittük, hogy ez igazságosabb lett és igazságtalanabb lett. Tehát azt gondolom, hogy ez a dolognak a lényege. Szóval összesenben azt gondolom, hogy semmilyen teendőnk nincs. Meg kell várni, hogy viszonyul a következő kormány ehhez az ügyhöz. Mert lehet, hogy azt fogja dönteni, hogy oda adja a tulajdont az önkormányzatnak. Előfordulhat ilyen. Akkor jól jártunk, mert azt, amit veszteségre odaadtunk, akkor tulajdonban vissza fogjuk kapni. Nem véletlenül nem pénzt akarunk kapni, hanem tulajdont, mert ha egyszer el lehetne érni, hogy az önkormányzatok tulajdonba kapják. Csak egyetlen egy dolgot kell tudni, hogy azok az önkormányzatok, ahol tulajdonban van a tömegközlekedés, ugyanezzel a helyzettel küszködnek mint mi. Tehát Debrecenben, Kaposváron, Szegeden és Miskolcon ugyanúgy ki kell egészíteni. Én ezek után azt tudom mondani, hogy jó megoldás nincs, csak a sok rossz megoldás közül próbálunk valamilyen megoldást alkalmazni és mindenki a szíve szerint fog szavazni, mindegyik működik, az egyik talán jobb, a másik kevésbé jobb. Ezért az eredeti javaslatot teszem fel szavazásra, ha én jól látom, akkor van 2 vagy 3 határozati javaslat. Az egyik a veszteség rendezésének a módjára vonatkozik. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő
1234 A Közgyűlés 18 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
110/2010. (V.27.) számú határozat az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2009. évi teljesítéséről a helyi közlekedésben jelentkező veszteség rendezésének módjáról 7B
8B
61B
A Közgyűlés
az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2009. évi teljesítéséről és a helyi közlekedésben jelentkező veszteség rendezésének módjáról szóló előterjesztést megtárgyalta. 1./ Elfogadja az elmúlt év közszolgáltatási tevékenységének mennyiségi, minőségi és gazdasági szempontú értékelését. 2./ Megerősíti az előterjesztésben ismertetett és a 2009. év során ideiglenesen bevezetett menetrendi változtatásokat. Elfogadja, hogy a közszolgáltatási szerződés érvényes mellékletét az ennek megfelelően aktualizált menetrend képezi. 3./ Utasítja a Városfejlesztési Osztály vezetőjét, hogy az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról 2004. évi XXXIII. törvény 3/A. § (1) bekezdése, valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló „Beszámoló a Nyíregyháza város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállításra kötött közszolgáltatási szerződés 2009. évi teljesítéséről” dokumentumot az önkormányzat honlapján tegye közzé. Felelős: Hajzer Gábor, Városfejlesztési Osztály vezetője Határidő: 2010. május 31. 4./ Utasítja a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, hogy a Szabolcs Volán Zrt. 2009. évi eredmény-elszámolása alapján a nullaszintű üzemi eredmény eléréséhez veszteség kiegyenlítésként, a helyi közlekedés céljára használt –
1235 örökösföldi és a Sóstói úti Kórház melletti – önkormányzati tulajdonú autóbusz végállomás ingatlanok 225.906,- eFt értékű tulajdonrészének átadását folytassa le. Felelős: dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Határidő: 2010. május 31.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A következő a normatíva igénylésére vonatkozik. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 110-2/2010. (V. 27.) számú határozat a helyi közösségi közlekedés normatív támogatása igényléséhez szükséges nyilatkozatról
62B
A Közgyűlés
a helyi közforgalmú közlekedés 2010. évi normatív támogatása igényléséhez az alábbi nyilatkozatot teszi: Nyilatkozat 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól alkotott 4/2009. (II. 17.) KGY rendeletének 7. sz. melléklete a Szabolcs Volán Rt. részére 210.000,- ezer Ft kiadási és 87.145,- ezer Ft normatív támogatási bevételi előirányzatot, a rugalmas közlekedési szolgáltatás végzéséhez 5.000,- ezer Ft kiadási előirányzatot tartalmazott. Mindezek együttesen 2009. évben saját forrásból a közösségi közlekedés működtetéséhez 127.855,- ezer Ft hozzájárulást jelentett. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a helyi közlekedést legalább 2010. december 31-ig folyamatosan fenntartja. 3. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 311/2004. (XI. 24.) számú határozata értelmében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállításának biztosítására a Szabolcs Volán Közlekedési Részvénytársasággal a menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi
1236 XXXIII. törvény értelmében pályázat, illetőleg ajánlatkérésen alapuló eljárás lefolytatása nélkül 2004. december 29-én 8 évre kötött közszolgáltatási szerződést.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném, ha megértenétek, hogy azért nagyon nehéz ebből a székből ezt az ülést vezetni, mert amikor nem szavazzuk meg a hulladéktelepnek a terület összevonását, nem szavazzuk meg, hogy normatív állami támogatást kérünk, akkor én nem tudok ehhez mit mondani. Ez erről szól. Elmondtam, hogy az első szavazás veszteség rendezéséről szól, a második a normatíva leigénylése. És ezt egyes képviselők nem szavazták meg, de mi megszavaztuk.
8./b. napirend: Előterjesztés a Szabolcs Volán Zrt.-nek a Nyíregyháza város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállításra kötött közszolgáltatási szerződés 2009. évi teljesítésével összefüggő veszteségének kiegyenlítéséhez szükséges intézkedésekre Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Meghívott: Ignácz László Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezek a tulajdonjoggal kapcsolatos intézkedések. Mond el légy szíves, hogy nehogy véletlenül ne tudja valaki, hogy miről van szó. Dr. Freidinger Renáta: (Vagyongazdálkodási Osztály vezetője) Tulajdonképpen ez az előterjesztés a korábbi előterjesztés első határozatának 4. pontjának a kifejtése, amiben a közszolgáltatási szerződés alapján, az általunk kötelező közszolgáltatás veszteségének a finanszírozása ellenértékeként pénzt helyett ingatlannal fizetünk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni vagy véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 8 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 111/2010.( V.27.) számú határozat a Szabolcs Volán Zrt.-nek a Nyíregyháza város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállításra kötött
1237 közszolgáltatási szerződés 2009. évi teljesítésével összefüggő veszteségének kiegyenlítéséhez szükséges intézkedéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi intézkedést hozta: Szabolcs Volán Zrt.-nek a Nyíregyháza város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállításra kötött közszolgáltatási szerződés 2009. évi teljesítésével összefüggő veszteségének kiegyenlítéséhez 225.906.000,-Ft összegnek megfelelő vagyonátadással a kialakítás alatti nyíregyházi 22200/171 hrsz-ú 8143 m2 alapterületű önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, valamint a kialakítás alatti 30751/2 hrsz-ú 741 m2 alapterületű önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, illetve a 30752/2 hrsz-ú 602 m2 alapterületű önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan a Szabolcs Volán Zrt. tulajdonába adásával – a forgalomképtelen vagyoni körből történő kivonást követően - egyetért. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője
Határidő:
2010. december 31.
9./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi környezetvédelmi-környezetgazdálkodási tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2010. évre vonatkozó terv jóváhagyására Előadó: Felbermann Endre környezetvédelmi tanácsnok Csabai Lászlóné:(polgármester) Felbermann Endre tanácsnok urat kérdezem, vane szóbeli kiegészítés? Felbermann Endre:( környezetvédelmi tanácsnok) Igyekszem rövid lenni, a szóbeli kiegészítésben egyetlen témára fogok szorítkozni, mégpedig a általam nagyra becsült szakközépiskolánk diákjainak az adatbázisát szeretném csak néhány perc alatt bemutatni. A grafiti akciót tavaly találtuk ki és 2009-ben végül is felvettük a kapcsolatot az ÉVISZ-szel, mégis csak ők a szakemberek ebben. Nem akartunk máshoz fordulni, hogy segítsenek nekünk egy grafiti adatbázist összehozni. Az instrukciónk az volt, hogy a Nagykörút által határolt területen utcánként menjenek végig, térképezzék fel a falfirkákat, fényképezzék le, digitális adatbázist kérünk m2 meghatározással, utca, házszámmal, és milyen felületen van, fa, fém, műanyag, közlekedési tábla. Ez alapján az iskola tavaly évvégén megszervezte magát és szeptemberben az első nap 601 ember kivonult a városba pedagógusokkal, gyerekekkel, alkalmazotti létszámmal kompletten. 18 körzetre osztották a várost,
1238 végigjárták a csapatok a megfelelő körzeteket. Lefényképezték és egy általuk szerkesztett adatlapra felvázolták, hogy melyik utca, hány szám és hány m2 . Azután ezt informatikusok egy adatbázisban elhelyezték képekkel, mindennel. Úgy hogy van a városnak egy olyan adatbázisa pillanatnyilag, amiből utcanévsor szerint ki lehet keresni bármit. Az utca mellett ott a házszám, melyik garázs falán például hány m2 felület és ott vannak a fotók mellette, ha rákattintunk akkor láthatjuk is, hogy mi van azon a ház falán, milyen falfirka látható, tehát gyakorlatilag ez a lényege. Bármilyen városrészt össze tudunk belőle rakni. Csináltunk egy mintaterületet is, a belvárosi részt. Összesen egyébként Nyíregyházán ahogy az előterjesztésben is leírtuk, 7500 m2 falfirka található. Nem kis mennyiség, ennek az eltakarítására is kértünk ajánlatokat és ebből azt tudjuk mondani, ha mindet el akarná a város tüntetni, ez 2223 millió forintba kerülne. Így töményen láthatjuk ezeket a falfirkákat, elektromos szekrényeken, közlekedési táblákon, szinte mindenhol. Így, töményen látva megdöbbentő, hogy mennyi falfirka van Nyíregyházán, nyilván az utcákat járva-kelve nem nagyon vesszük észre, mert a szemünk korlátosan lát egy-egy területet. Most erre az évre nem terveztünk be a költségvetésbe semmilyen területnek a mentesítését, de ha a képviselő-testület úgy gondolja, hogy a költségvetés módosítással él, akkor mi szívesen elindítjuk a programot. Pillanatnyilag ez az adatbázis arra jó, hogy a közgyűlés döntése alapján bármikor elindíthatunk egy mentesítési programot. A közvetlen szűk belvárost ha nézzük, a Hősök tere, Kálvin tér, Országzászló tér, Kossuth tér, és a környező utcák, itt viszonylag kevesebb falfirkát 700-800 ezer forintnyi összegből lehetne mentesíteni. Viszont ezt meg kell jegyeznem, hogy nem minden önkormányzati tulajdonú épület, vannak magántulajdonban lévő épületek, vannak állami tulajdonban, vannak gazdálkodó társaságnál lévők, tehát azt is el lehet mondani, hogy ebből egy megfelelő kampánnyal, PR munkával egy városi összefogást lehetne kovácsolni belőle. Aki akar az csatlakozhat a rendszerhez, magányszemély, gazdálkodó társaság, egy kármentesítés elindulhat ezen a területen is. Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményt kérek. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság ezt a napirendet a mai nap tárgyalta meg. Több kérdése volt tanácsnok úrhoz, de erre megnyugtató választ kaptunk. Az anyag részletesen, bőségesen beszámolt az elmúlt év történéseiről és a beszámolót egyhangú szavazással jóváhagyta. Ugyancsak egyhangú szavazással jóváhagyta a cselekvési tervet azzal a kiegészítéssel, hogy ez a bizonyos munka, hogy ne vesszen kárba és addig amíg friss az élmény, addig tudjunk ezzel a grafitis kérdéssel foglalkozni. A bizottság azt javasolja, hogy az év II. felében a pénzügyi helyzetnek az alakulása kapcsán legalább 5 millió forintot szeretnénk, ha oda lehetne erre a feladatra tenni. Tehát azt gondolom, hogy szeptember hónapban, amikor látjuk már esetleg a súlyadó bevételek és más bevételeknek az alakulását, akkor akár egy 5 millió forintos keretösszeggel is el kellene indulni ezen a területen. Vannak ajánlatok, amelyek arról szólnak, akár referencia munkaként is felajánlják a segítséget azok a szakcégek, amelyek ilyenekkel foglalkoznak. Induljon el ez a fajta takarítás, hogy így fogalmazzam meg. Én azt gondolom, hogy szeptember hónapban a III. negyedévi gazdálkodás tükrében ebben még az idén el kellene, hogy induljunk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Bizottság még.
1239 Jászai Menyhért:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság tagja) A bizottság elfogadta a beszámolót, illetve támogatta a tervet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tessék parancsolni. Felbermann Endre:( környezetvédelmi tanácsnok) Néhány céget kerestünk meg, interneten e-mailben, hogy mennyiért csinálja meg ezt a feladatot, milyen költsége van ennek. Az egyik cég nagyon érdekes ajánlatot tett. Azt mondta, hogy a hozzá szükséges anyagokat rendelkezésre bocsátja, hajlandó lejönni Nyíregyházára és valamelyik önkormányzati cégünket betanítani erre a munkára. Magyarul felkészülhet mondjuk a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. erre a feladatra, nyilván találunk rá munkaerőt is. Megfontolandó ez az ajánlat a jövőt illetően. Ebből fakadóan támadt egy olyan gondolatom és ezt megint beültetem az agyakba. Ez a rendszer, egy ilyen típusú rendszer alkalmas lehet arra is, hogy a reklámtáblákról egy digitális adatbázist csináljunk. Amit szintén valamelyik iskolánk szívesen felvállalna, és akkor képet kapunk a város reklámtábláiról, naprakészen lehet tudni, hogy melyik utcában, melyik házszám előtt, milyen reklámtábla van. Fényképekkel illusztrálva és kész adatbázissal utána azt lehet kezdeni amit akarunk. Csak ötletként mondom. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván valaki véleményt nyilvánítani? Endre köszönjük, hogy mindig tudsz valami újdonságot hozni, úgy hogy ez egy nagyon jó dolog. Marinak Viktor kért szót. Marinka Viktor:(képviselő) Olyat is hallottam, hogy egy olyan módszer is van, hogy utána már nem lehet rá festeni, gondolom már ez nem az. Tehát megint lehet majd ráfesteni, de akkor ezek alig fogják várni, hogy lesz üres felület. A rendőrségnek, vagy nem tudom, hogy kinek a dolga lenne fellépni ellenük. Most ezt megcsináljuk nagy pénzért, akkor utána nem lesz az, hogy most hiába költünk rá nem tudom, hogy mennyi pénz és utána majd elkezdik ezeket befesteni? Köszönöm. Felbermann Endre:(környezetvédelmi tanácsnok) Ez a veszély természetesen benne van, hisz ez egy bizonyos adott időpontnak az állománya, nyilván ezt 1-2 évenként célszerű frissíteni és akkor szembesülünk azzal, hogy növekedett-e vagy csökkent. Az első ciklusban emlékszem, mikor a katolikus plébánia épületét felújítottuk, ott is megjelent 1 hét múlva a falfirka. És akkor én azt mondtam, ha van tartalék festékünk, márpedig van, akkor tessenek menni és fessük le és ki bírja tovább? Mi bírtuk tovább, azóta már megint összefirkálták. Hát ez ilyen dolog, hogy a szemét szüli a szemetet. Tehát mi letakarítjuk, megint befirkálják, megint letakarítjuk, ez egy költséges dolog. Én arra gondoltam egyébként, ha ezzel párhuzamosan a programot elindítanánk, akkor valahol ki kellene jelölni olyan területet, ahol lehet firkálni, mert e nélkül nem működőképes szerintem a dolog. Nagy reklámot kell neki kapni, esetleg egy televíziós bemutatással, vezetők megjelenésével, itt van, város ezt szánja firkálásra. Tessék idejönni, itt lehet grafitit csinálni és lehet firkálni, mert a kettőt én elválasztanám egymástól, nem ugyanaz. A rendőrség bizony ebben nem tud hatékony lenni, mert ezek villámgyorsan eltűnnek, kaptak már el grafitist Nyíregyházán úgy tudom. De nagyon kicsi a hatékonysága, tehát amint látjuk az adatbázisból, látjuk, hogy mekkora a hatékonysága ennek. Nyílván ezeket nagyon
1240 nehéz elkapni. Ez a közterület-felügyelet és a rendőrség dolga. De garancia nincs arra, hogy nem fogják újra befirkálni, ha meg nem teszünk semmit, akkor újabb firkálások jelennek meg. A tisztaság és a rend az mégis valamilyen fegyelemre is taníthat. Bizakodjunk hogy talán nevelhetőek az emberek, ha nehezen is.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Lehet, hogy a börtön előtti részre falat kellene csinálni, mert legalább nem látszana a szögesdrót. Úgy, hogy gondoljátok végig. Nem látok más jelentkezőt. A téma érdekes, az egész beszámoló, de ez a téma különösen. Köszönjük szépen, szavaztatok. Kérem, aki elfogadja az előterjesztést és ezt a munkát, illetve a 2010. évi tervet az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, meghozta az alábbi határozatot:
112/2010. (V. 27.) számú határozat
Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi környezetvédelmi-környezetgazdálkodási tervében 9B
10B
szereplő feladatok teljesítéséről és a 2010. évre vonatkozó terv jóváhagyásáról
A Közgyűlés
1. Nyíregyháza Környezetvédelmi Programjához készített 2009. évi környezetvédelmi-környezetgazdálkodási tervének beszámolóját elfogadja és a 2010. évre vonatkozó tervet jóváhagyja. 2. Utasítja a Környezetvédelemért felelős Tanácsnokot, lássa el a feladatok végrehajtásának felügyeletét. Felelős: Felbermann Endre Környezetvédelmi Tanácsnok
1241
1252 10./ napirend: Előterjesztés a Szociális Gondozási Központ által, a TÁMOP-1.4.310/2 „Innovatív kísérleti foglalkoztatási programok” komponens keretében benyújtandó pályázat támogatására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottsági vélemény. Igen, támogatta. Kérdezem hogy van-e kérdés? Ügyrendi, Jászai Menyhért. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony, kérem, hogy az állami normatíva kérdését szavazzuk újra, én nem tudom, hogy ki hogy szavaz, mert én nem látom, nem tudom, hogy polgármester asszony látja-e, hogy ki hogy szavaz. Nem tudom, hogy ki hogy szavazott, én megszavaztam. Azért kérném, hogy szavazzunk újra, mert szerintem nem volt egyértelmű, ahogy Polgármester asszony ezt felvetette, mert a bizottságban is két szavazás történt és a normatíva lehívását a bizottság megszavazta, tehát ezt egy rendelet vagy törvény írja elő, hogy be kell mutatni, hogy mit tettünk bele és azután igényelhetjük a normatívát. A 8/b napirendnél sem hangzott el a bizottsági vélemény. Előtte azt nem kérte polgármester asszony. Tehát én úgy gondolom, hogy szavazzuk újra a kérdést. Csabai Lászlóné:(polgármester) A 10. napirendet letudom és utána újra szavaztatok. A tehát bizottság támogatta. Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni vagy véleményt megfogalmazni? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 28 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 113/2010. ( V.27.) számú határozat a Szociális Gondozási Központ által, a TÁMOP 1.4.3-10/2 – „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok” komponens keretében benyújtandó pályázat támogatásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Szociális Gondozási Központ által, a TÁMOP 1.4.3-10/2 – „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok” komponens keretében a pályázat benyújtásával egyetért. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jászai Menyhért javaslata alapján újra fogunk szavaztatni. A 8/a napirend határozati javaslatát. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő.
1253 A Közgyűlés 29 szavazattal megerősítette a döntését. 11./ napirend: Előterjesztés az európai területi együttműködési csoportosulás alapításában való részvételre (2. forduló) Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Én vagyok az előterjesztő, szóbeli kiegészítésem nincsen. A két bizottságnak a véleményét kérem. Dévényi József és Moskovits Károly. Támogatták. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki támogatja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 114/2010. (V. 27.) számú határozat az európai területi együttműködési csoportosulás alapításában való részvételről (2. forduló) A Közgyűlés Egyetért – a térség lehetséges közös célkitűzései megvalósításának eszközeként – Szatmárnémeti (Románia) és Beregszász (Ukrajna) településeivel az európai területi együttműködési csoportosulás, magyar – román – ukrán EGTC létrehozásával – az „Egyezmény a ..... Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásáról” (2.sz. melléklet) és „A ...... Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás Alapszabálya” (3.sz. melléklet) dokumentumokban foglaltakkal. Felhatalmazza a Polgármestert folytasson további egyeztetéseket az Európai Csoportosulást létrehozni szándékozó tagokkal
Területi
Együttműködési
Utasítja a Városfejlesztési Osztály, a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, az EGTC megalakításának szakmai előkészítésére, valamint a végleges Egyezmény és Alapszabály Közgyűlés elé terjesztésére. Felelős:
Hajzer Gábor, Városfejlesztési Osztály vezetője Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője
Határidő: Folyamatos
1254 1.sz. melléklet a 114/2010.(V.27.) számú határozathoz: TÁJÉKOZTATÓ AZ EGTC-RŐL, AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSRÓL Magyarországon a határ menti együttműködések kialakításában kiemelkedő szerepet játszanak a helyi (települési és területi) önkormányzatok, amelyeket, mint az Európai Unió más tagországaiban valamint az Unióval határos országokban működő települési és területi önkormányzatokat is, a határokon átnyúló (crossborder), a transznacionális (transnational) és az interregionális (interregional) célkitűzések elérésére, közös feladatok elvégzésére létrehozott együttműködések lehetőségei közvetlenül is érintenek. A tagállamok, a regionális és helyi hatóságok – belső és külső - határmenti, transznacionális és interregionális együttműködései nehézségekbe ütköztek az elmúlt években az egymástól eltérő nemzeti jogszabályok és eljárásrendek alkalmazási kötelezettsége miatt, az együttműködések korlátait jelentette a jogbizonytalanság (a megfelelő jogi keretek hiánya), az uniós forráshoz jutás nehézsége, valamint a programok egységes menedzselésének hiánya. Az Európai Unió a kifejezett közösségi szabályozási igényre válaszul, az INTERREG- Program szükségessé vált reformja okán és az ún. Európai Területi Együttműködés (ETE) források hatékonyabb fogadására az Európai Parlament és az Unió Tanácsa 2006 nyarán elfogadott rendeletével egy új jogintézmény formájában teremtette meg az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation, továbbiakban: EGTC) létrehozásának alapjait és ez jelentős változásokat hozott az önkormányzatok együttműködéseinek lehetőségeiben. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete (a továbbiakban: Rendelet) teszi lehetővé valamennyi tagállamban 2007. augusztus 1-jétől az EGTC-k létrehozását. A Rendelet a határokon átnyúló együttműködést érintő európai gondolkodást az utóbbi években dominánsan meghatározta. Kelet-Közép-Európában egyértelműen nagyobb hangsúly került a kohéziós politikából az Európai Területi Együttműködés (ETE) célkitűzés alatt lehívható források megszerzésére. Az EGTC jogi keretében egy politikai és stratégiai (határokon átnyúló, transznacionális és interregionális) együttműködés egységes európai struktúrájának véghezvitelére kerülhet sor. Az új modell létrehozását lehetővé tevő jogszabályt Magyarország – jogharmonizációs kötelezettségének az elsők közt eleget téve - a saját jogrendjébe az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvénnyel (továbbiakban: Törvény) illesztette be. Ennek következtében Magyarország részvételével alakulhatott meg az EU-ban az elsők között a határon átívelő együttműködés a magyar-szlovák Ister-Granum EGTC-ben, melyet 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat hozott létre. A Törvény indokolása szerint az új jogintézménytől az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott területi együttműködési programok menedzselése során is várhatók szakmai előnyök, tekintettel arra, hogy az INTERREG Közösségi Kezdeményezés végrehajtása során is bebizonyosodott, az eltérő jogi szabályozások miatt a döntéshozatali és végrehajtási folyamatok gyakran komplikáltak, lassúak és nehézkesek, az operatív tevékenységek intézése túl bürokratikus, a rendszer rugalmatlansága miatt többszörösére nő az egyes feladatok elvégzésének ideje.
1255 Az EU Régiók Bizottsága kifejezetten kezdeményezte az EGTC-k országok közötti alakítását. Felhívásuk szerint: „A Régiók Bizottsága felkéri valamennyi tagállamot, hogy hajtsa végre az EGTC-vel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket, hogy minden európai régió és város részt vehessen a rendszerben. Az EGTC segítséget jelent majd a bürokrácia leépítésében, lehetővé téve a partnerek számára olyan közös projekteket, amelyek a köz érdekeit szolgálják.” Az EU ezzel a szervezeti kerettel kívánja szolgálni – elsősorban - a határok menti önkormányzatok és régiók érdemi együttműködését, illetve új térségfejlesztési eszközként a területi tervezés és a forrásfelhasználás optimalizálását. Az EGTC – szemben az eddigi eurorégiós együttműködésekkel –, minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen: ingó és ingatlan vagyont szerezhet, vagy azzal rendelkezhet, és személyzetet foglalkoztathat, valamint bíróság előtt eljárhat. Az EGTC a Rendelet szerint legalább a következő szervekből áll: a csoportosulás tagjainak képviselőiből álló Közgyűlés; a csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében az EGTC célkitűzései szerinti feladatok végrehajtásában eljáró Igazgató. Az EGTC legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a csoportosulás összes nyilvántartott tagjának képviselőiből, küldötteiből áll. A tagoknak egyenlően egy szavazati joga van. Az EGTC Alapszabálya rendelkezhet egyértelműen meghatározott hatáskörrel bíró további szervekről is. A csoportosulás tagjai lehetnek az Európai Unió tagállamai, regionális hatóságok, helyi hatóságok, közjogi intézmények, illetve a felsorolt szervezetek által alkotott társulások. A Rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének a)-j) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). A csoportosulásban a Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti helyi önkormányzatok társulása akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik. A tagoknak legalább két EU-tagállam területén kell elhelyezkedniük. Nem uniós, ún. “harmadik állam” nem lehet az EGTC tagja, azonban regionális vagy helyi hatósága, közjogi intézménye igen. Az EGTC-nek képesnek kell lennie mind a Közösség által társfinanszírozott együttműködési programok, mind a kizárólag tagállami, szubállami vagy önkormányzati szinten kezdeményezett programok keretében az együttműködés menedzselésére, végrehajtására. Ezáltal lehetőség nyílik a résztvevők igényeinek megfelelő, és nem a közösségi források lehívhatósága által gerjesztett területi együttműködés kialakítására, másrészt a Közösség is lehetőséget nyer a közösségi pénzalapoktól független együttműködési programok monitoringjára. Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy az EGTC mint közösségi eszköz a területi együttműködés mindhárom – határokon átnyúló, transznacionális és interregionális – formája esetében alkalmazható, vagyis ilyen együttműködést megvalósító partnerek életre hívhatják. A megindult folyamatokból arra lehet következtetni, hogy az eurorégiók fokozatosan át fogják adni a helyüket olyan EGTC-knek, amelyek nem csak kulturális, sport és egyéb intézményi együttműködésekre törekszenek, hanem saját alkalmazottaik vannak (pl. egy fejlesztési szervezet formájában), saját intézményeket, vállalkozásokat alapítanak és működtetnek, az érintett államok határain keresztül. Várható, hogy már a 2014–2020 közötti időszakban kiemelt prioritássá válik ezen EGTC-k támogatása az európai területi együttműködés célkitűzésen belül. A határon
1256 átnyúló együttműködéseknek a határok felszámolásában játszott szerepe egyre nagyobb súlyt ad az ilyen kezdeményezéseknek. Az EGTC tehát alapvetően az alábbi funkciókat képes betölteni: • Közös fejlesztési programok és projektek: Az EGTC önálló jogi személyiséggel (teljes körű jogképességgel), átlátható struktúrával rendelkezik. Így egyértelmű jogi kereteket és felelősségi viszonyokat biztosít a határ menti, transznacionális és az interregionális együttműködésekben érdekelt önkormányzatok számára. Az EGTC önállóan pályázhat uniós forrásokra is, továbbá az EGTC-nek rendelkeznie kell egy olyan egységes menedzsmenttel, amelyik javaslatot tesz a közös stratégiákra, elkészíti és benyújtja a közös pályázatokat, valamint elvégzi az egyéb adminisztrációs feladatokat is. • Kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, koordináció: Az EGTC létrehozása lehetőséget biztosít arra is, hogy a helyi polgármesterek, település- és térségfejlesztéssel foglalkozó szakértők rendszeres időközönként tapasztalatokat cseréljenek az egyes települések saját (nem az EGTC keretében megvalósított) fejlesztéseikkel kapcsolatban is. Ezáltal elkerülhetők a felesleges párhuzamosságok, valamint a saját beruházások is koordinálhatók (összekapcsolhatók, egymásra építhetők) lehetnek. • Térségi lobbi és marketing: Az EGTC, - területén - hozzájárulhat egy közös (pl. befektetés-ösztönző, turisztikai) régió-marketing kialakításához, továbbá megfelelő intézményi formát biztosíthat a (külön-külön „súlytalanabb”) határ menti települések, térségek problémáinak, érdekeinek közös képviseletére, a különböző szintű (országos, brüsszeli) politikai döntéshozóknál történő közös lobbi-tevékenységre. Az elmúlt években - miközben az európai önkormányzatok és régiók részéről kifejezett igényként merült fel, hogy együttműködéseikre konkrét jogi kereteket találjanak - alapjaiban változtak meg a határon átnyúló együttműködések munkáját biztosító feltételek az Európai Unió belső és külső határain egyaránt. Az Unióban a határon átnyúló együttműködés szerepe fokozatosan erősödött meg, amit jól le lehet mérni egyrészt azon, hogy a 2007–2013 közötti költségvetési ciklus idejére az európai területi együttműködés (ETE) a másik két fő uniós fejlesztési prioritás (a versenyképesség fokozása és a területi különbségek csökkentése) mellé emelkedett harmadik fejlesztési prioritásként (korábban külön prioritásként nem szerepelt), másrészt a program súlyát jelzi az is, hogy jelentősen megemelkedett az erre a célra fordítható összeg, a korábbi 1 milliárdról – a mostani költségvetési ciklusban – megközelítőleg 8 milliárd Euróra növekedett. Az európai területi együttműködési csoportosulás lehetőségének létrehozása mellett az eddigi közösségi eszközök továbbra is működnek. Az EGTC nem csupán az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális illetve interregionális együttműködések végrehajtása esetében alkalmazható, hanem a kizárólag a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával, azok regionális vagy helyi hatóságai által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló projektek lebonyolítása során is. Az EGTC a Törvény szerint nonprofit gazdálkodó szervezet. A Törvényben meghatározásra kerültek az európai csoportosulásban való részvétel
1257 jóváhagyásával, a csoportosulás nyilvántartásba vételével, gazdálkodásával, ellenőrzésével, megszűnésével kapcsolatos rendelkezések, melyek szabályozása a Rendeletből kötelező jelleggel következik. A hazai székhelyű csoportosulás nyilvántartásba vételével, működésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a Törvény a Fővárosi Bíróságra telepíti, és ugyanígy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a csoportosulásban való részvételre vonatkozó jóváhagyás megadására is. A csoportosulás működésének felügyeletére az Ügyészség, míg gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. A Rendelet szerint a joghatóságról szóló közösségi jogszabályokat kell alkalmazni a csoportosulást érintő jogvitákban, ha ezek nem tartalmaznak előírásokat, akkor a székhely szerinti tagállam bíróságai az illetékesek. A feladatok szempontjából az EGTC a magyar törvény indokolása szerint többfajta tevékenységre is létrejöhet, mely tevékenységeket különböző programok illetve projektek esetében párhuzamosan végezheti, pl.: A. Programot hajt végre, és • mint Irányító Hatóság jár el - az EGTC a menedzsment szervezet, azonban csak az Irányító Hatóságot terhelő feladatokat látja el, így létrejön egy „valódi” közös Irányító Hatóság, ami jelenleg szinte minden határ menti, illetve transznacionális programból hiányzik; • mint lebonyolító szervezet jár el - az EGTC a program menedzsment szervezete, így minden szerv egy szervezetben tömörül, a korábbi széttagoltság és az abból adódó lassúság megszűnik, egyúttal megvalósul a teljes közös megvalósítás, nő a hatékonyság, olcsóbb lesz a rendszer és megszűnnek a ma még létező rendszeren belüli konfliktusok. B. Projektet hajt végre, és mint vezető partner jelenik meg egy strukturális alapból finanszírozott projekt esetében vagy területi együttműködési program keretében. Az európai csoportosulás itt egy közös projekt menedzsment szervezete, ún. vezető partner, szerepet kap egy projekt lebonyolításában (és megpályázásában). Ennek megfelelően minden szerv egy szervezetben tömörül, a korábbi széttagoltsága megszűnik és a határ két oldalán végrehajtott eddig különálló projektek egy szerkezetben lesznek végrehajtva, összehangolásuk teljesül. Megvalósul az új területi együttműködési programokra vonatkozó uniós szabályok szerint a teljes közös projektvégrehajtás, nő a hatékonyság, olcsóbb lesz a projekt. C. Az EU pénzügyi támogatása nélkül, kizárólag hazai forrásból menedzsel egyegy projektet, várhatóan határmenti önkormányzatok, régiók együttműködése keretein belül (mint önkormányzati projekttársaság). A „régebbi” tagországokban a fejlődés iránya az, hogy elsősorban határmenti, illetve a határmenti fejlesztésekben érdekelt önkormányzatok „projekttársaságot” hoznak létre saját forrásaik segítségével. Ebben az esetben az EGTC közös fejlesztést valósíthat meg, közintézményt üzemeltethet vagy közszolgáltatást nyújthat. Az EGTC-k működésével kapcsolatban még kevés tapasztalat áll rendelkezésre, az EU Régiók Bizottságának nyilvántartása szerint eddig kilenc EGTC bejegyzése történt meg:
1258 • • • • • • • • •
Alpok–Mediterrán Eurorégió EGTC – spanyol és francia partnerekkel Amphiktüonia – görög, ciprusi, olasz és francia résztvevőkkel Bódva-Karszt EGTC – magyarországi és szlovák résztvevőkkel Duero-Douro EGTC – portugál és spanyol résztvevőkkel Galicia–Norte de Portugal – portugál és spanyol résztvevőkkel Ister–Granum EGTC – magyarországi és szlovák résztvevőkkel Lille–Kortrijk–Tournai EGTC – francia és belga partnerekkel Pyrénées-Méditéranée Eurorégió EGTC – spanyol és francia partnerekkel West-Vlaanderen/Flandre-Dunkerque-Côte d’Opale EGTC – belga és francia partnerekkel H
H
H
H
H
H
H
H
H
Magyarországi önkormányzatok kezdeményezésére jelenleg a Karszt-Bódva Csoportosulás, az Ister–Granum EGTC, az Ung-Tisza- Túr-Sajó EGTC, valamint a BANAT–TRIPLEX CONFINIUM EGTC került bejegyzésre illetve az alapítók által aláírt Alapszabály és Egyezmény birtokában szervezés alatt áll. Az eddig a Közösség területén létrejött csoportosulások feladat-vállalását vizsgálva az EGTC alkalmazása az alábbi szakpolitikai területeken, illetve az alábbi közös közszolgáltatások esetén a leggyakoribb: • közös infrastruktúra-fejlesztés, • határon átnyúló integrált fejlesztési programok készítése, területi tervezés, • egészségügyi együttműködés, • helyi közlekedés-fejlesztés, közös tömegközlekedés, • hulladékkezelés és ivóvízminőség-javítás, közös szennyvíztisztító, • nemzeti parkok közötti természetvédelmi kooperáció, • közös képzések és nyelvoktatás fejlesztése, közös kétnyelvű iskola működtetése, • határmenti oktatási programok, • városfejlesztési kooperáció, • inkubátorház létrehozása és innovációs tapasztalatcsere, • a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködése, • mezőgazdasági felvásárlói hálózatok kialakítása, piacra-jutás elősegítése, élelmiszeripari, szállítási és raktározási infrastruktúra, • a határokon átnyúló kereskedelem és vállalkozói hálózatok fejlesztése, • közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetés, • munkaerő-piaci együttműködés a foglalkoztatás ösztönzésére, • közös turisztikai programok, • kutatás-fejlesztés stb. Természetesen az EGTC a fentiekben felsorolt feladatok közül többet is párhuzamosan elláthat különböző programok és projektek keretében, továbbá a Rendelettel és a Törvénnyel összhangban más célra is szerveződhet, azonban közhatalmi tevékenységet nem végezhet, valamint EGTC nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából, de az alaprendeltetésével összhangban vállalkozói tevékenységet is folytathat, amennyiben az a csoportosulás célját nem veszélyezteti. Az EGTC tagjai a vagyoni és tulajdoni viszonyokról egymás között állapodnak meg. A csoportosulás az Egyezményben meghatározott célok érdekében önállóan gazdálkodik.
1259 Bármely tevékenységi formát is választják – figyelembe véve a magyar önkormányzatokat érintő felelősségi rendszert – az EGTC magyar önkormányzati tagja csak korlátozott felelősséggel vehet részt az együttműködésben, felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A létrejövő szervezet a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szerinti gazdálkodó szervezet, a csoportosulás közhasznú szervezetté is minősíthető. EGTC-t elsősorban azoknak az önkormányzatoknak érdemes létrehozniuk, amelyek érdekeltek: • egy adott térséghez tartozó önkormányzatok közötti többoldalú, határokon átnyúló (a „testvér-települési” kapcsolatoknál sokkal magasabb szintet jelentő) együttműködéseik intézményesítésében; • az azonos problémákkal és fejlődési („kitörési”) lehetőségekkel rendelkező határmenti települések, térségek közös érdekeit képviselő szervezet létrehozásában; • a hosszú távú, a térség egészének fejlődését célzó együttműködési programok, közös fejlesztési projektek kidolgozásában és megvalósításában. Az EGTC a Rendelet értelmében a tagok által egyhangúlag elfogadott és aláírt Egyezménnyel és Alapszabállyal hozható létre. A csoportosulás célkitűzéseit, feladatait a tagoknak az együttműködési Egyezményben kell megállapítaniuk, míg az Alapszabályban a csoportosulás és szervei működésének módját, vezetőinek és tisztségviselőinek jogait és kötelezettségeit kell meghatározni. 2.sz. melléklet a 114/2010.(V.27.) számú határozathoz:
TERVEZET 19B
Egyezmény A ............ Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásáról Jelen Egyezményhez csatlakozó Tagok a ............ Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozása céljából − hivatkozva az Európai Parlament és a Tanács által 2006. július 5-én elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK számú rendeletre; − hivatkozva a Magyar Országgyűlés által elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvényre, mint a 1082/2006/EK számú rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazó jogszabályra, valamint az e jogszabályhoz kapcsolódó további rendelkezésekre; − rámutatva az európai területi együttműködési csoportosulások által elősegített gazdasági és társadalmi fenntartható fejlődés fontosságára; − meggyőződve arról, hogy az Egyezmény megvalósítása hozzájárul a magyarromán-ukrán együttműködés fejlesztéséhez, ezen keresztül a három nép összetartozás-tudatának és együttműködésének erősítéséhez;
1260 − meggyőződve arról, hogy az Egyezmény alapján történő együttműködés megvalósítása hozzájárul az Európai Unió által megfogalmazott célkitűzések megvalósításához; − célul tűzve, hogy a Tagok együttes fejlődése a történeti kapcsolatok és együttműködések felélesztése, újraszervezése, hosszútávú közös stratégiák kidolgozása során valósuljon meg, az EU belső és külső határainak átjárhatósága mellett; − a Csoportosulás Tagjai közötti együttműködés elősegítése és megerősítése, az együttműködés által az érintett területeken megvalósuló gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése és megerősítése érdekében; − összhangban az egyes Tagok nemzeti jogrendjével; megállapodnak a következőkben: I. A CSOPORTOSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, TAGJAI ÉS TERÜLETE 1B
1. § A Csoportosulás teljes hivatalos neve magyar nyelven: ............ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS A Csoportosulás teljes hivatalos neve román nyelven: A Csoportosulás teljes hivatalos neve ukrán nyelven: A Csoportosulás teljes hivatalos neve angol nyelven: ............ EUROPEAN GROUPING OF TERRITORIAL COOPERATION Ltd. A Csoportosulás rövidített hivatalos neve: ............ Korlátolt Felelősségű Csoportosulás, angol nyelven ............ EGTC. 2. § A Csoportosulást létesítő okirat szerinti székhely országa: Köztársaság. A Csoportosulás székhelye: Nyíregyháza, Magyar Köztársaság.
Magyar
3. § A Csoportosulást a Magyar Köztársaság, a Román Köztársaság és az Ukrán Köztársaság területén elhelyezkedő, s jelen Alapszabályhoz csatolt Melléklet szerinti magyar, román és ukrán települési önkormányzatok, azok társulásai, területi önkormányzatok hozzák létre. 4. § A Csoportosulás területe a jelen Alapszabályhoz csatolt Melléklet szerinti magyar, román és ukrán Tagok közigazgatási területe összesen. A tagtelepülésekhez és egyéb tagszervezetekhez tartozó – a Csoportosulás működési területét növelő - területek hektár mértékegységben kifejezett kiterjedését ugyancsak fenti Melléklet tartalmazza. Az alapítást követően a Tagok számának, illetve a Csoportosulás összterületének változtatása a Csoportosulás legfőbb szervének döntése
1261 alapján, az Alapszabály módosításával történik. A változás módjai különösen: belépés, kilépés, területrész átadása, átvétele, cseréje, egyesítés. II. A CSOPORTOSULÁS LÉTESÍTÉSE MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 5. § A Csoportosulás Tagjai a szükséges dokumentumok eljuttatása mellett a Csoportosulásban való részvételi szándékukról értesítik saját államukat. Az értesítés alapján, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az államok illetékes hatósága, a részvételt jóváhagyja, vagy indokolás mellett elutasítja. A Csoportosulás csak akkor jegyezhető be, ha minden, részvételét jelző tag, rendelkezik a szükséges állami jóváhagyással. 6. § A Csoportosulás bírósági nyilvántartásba vételét (jogi képviselő útján) a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerint, a Fővárosi Bíróság előtt kell kezdeményezni. A Csoportosulás a tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg, illetve a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a Csoportosulás nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra. A Csoportosulás a nyilvántartásba vételének napjától jogi személyiséggel rendelkezik. 7. § A Csoportosulás a bírósági nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig működik. Az Alapszabály módosításával a működési időtartam határozott idejűre változtatható. 8. § A Csoportosulás az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. Törvény 14§-a szerint csak jogutód nélkül szűnhet meg, mely esetben – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény (Cstv.) rendelkezéseinek alkalmazási eseteit kivéve – végelszámolásnak van helye. A végelszámolási eljárás kezdeményezésének eseteire az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK számú rendelete és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. Törvény szabályai az irányadóak. 9. § A Csoportosulás a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. VII. AZ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSA 10. § A Csoportosulás bármely Tagja javasolhatja az Egyezmény módosítását. 11. § Az Egyezmény javasolt módosítási szövegét írásban kell benyújtani a Csoportosulás elnökének, aki azt a Csoportosulás legfőbb szervének ülése
1262 előtt, a módosítás értelmezésére és állásfoglalás kialakítására elegendő időt hagyva, valamennyi taggal írásban közli. 12. § A Tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény bármely javasolt módosításáról konszenzuson alapuló megállapodás szülessen. Amennyiben a Tagok nem jutnak konszenzusra, a módosítás elfogadásához a legfőbb szerv ülésén jelen lévő és szavazóképes tagok Alapszabály szerinti 2/3-os többségi szavazata szükséges. 13. § Az Egyezmény bármely módosítását - annak elfogadásától számított 30 napon belül - a 2007. évi XCIX. törvénynek megfelelően be kell jelenteni a Fővárosi Bíróságnak. A módosítás átvezetésével kapcsolatos szabályokra az újonnan létrejövő Csoportosulásra vonatkozó szabályok az irányadóak. III. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14. § A Tagok az Egyezmény rendelkezéseinek egyértelmű, átlátható és következetes megvalósítása érdekében létrehozzák és fenntartják a Csoportosulás fenntartható működéséhez szükséges jogi kereteket, valamint egyéb szabályozást, ezek alatt különösen értve a Csoportosulás működésére, hatáskörére és döntéshozatali eljárásaira vonatkozó Alapszabály létrehozását. 15. § Valamennyi Tag arra törekszik, hogy a Csoportosulás tagjai, valamint a Csoportosulás működési területén a Tagokkal kapcsolatban lévő szervezetek és hatóságok segítséget nyújtsanak a Csoportosulás tevékenységéhez, céljai eléréséhez, így különös tekintettel az ezzel kapcsolatos információkhoz és adatokhoz történő hozzáféréshez, a vonatkozó projektek előkészítéséhez és azok végrehajtásához. 16. § Valamennyi Tag gondoskodik a Csoportosulás célját elősegítő szövetségek, csoportok és egyéb szervezetek – a Csoportosulás tevékenységét érintő, adat- és titokvédelmi szabályokat nem sértő módon – adattal és információval történő ellátásáról és biztosítja, hogy ezen szervezetektől a kért és szükséges adat, illetve információ a Csoportosulás adatok és információk kezelésére feljogosított szervéhez eljusson. 17. § Lehetőségeihez képest valamennyi Tag elősegíti az Egyezmény céljainak megvalósulását a nemzeti és nemzetközi döntéshozatali folyamatokban, valamint a nemzeti és nemzetközi szervezetekben. 18. § Valamennyi tag a maga illetékességi területén biztosítja, hogy az Egyezmény céljaival összhangban, a Csoportosulás tevékenységében résztvevő
1263 természetes és jogi személyek az Egyezmény megvalósításában zavartalanul részt vehessen. IV. A CSOPORTOSULÁS CÉLKITŰZÉSE ÉS FELADATAI 19. § A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása révén, a Csoportosulás jogi személyiségének előnyeit kiaknázva, az Egyezmény I. 4.§ szerint lehatárolt települések közigazgatási határain belül, illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással, közös és együttes fejlesztési program kidolgozása mellett, lehetővé tegye és előmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését és elősegítését. 20. § A Csoportosulás elsődleges feladata, hogy az Európai Unió által – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap útján – nyújtott társfinanszírozás mellett, területi együttműködésben létrejövő programokat, projekteket megvalósítson. 21. § A Csoportosulás további feladatai: a) célkitűzéseinek határain belül, egyéb egyedi fellépések, program- és projektszintű hatékony együttműködés feltételeinek közös kidolgozása és végrehajtása az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásával vagy a nélkül; b) a három ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő átfogó társadalmi felzárkóztatása, a területi és helyi erőforrások koncentrációjával, valamint az EU-s, a magyarországi, és romániai állami és területi költségvetési pályázati források hatékony felhasználásával; c) önálló gazdálkodásának keretein belül, céljai elérése érdekében, korlátolt felelősségű szerepvállalására figyelemmel, vállalkozási tevékenység folytatása; d) tudatosítani működési területén a gazdasági, társadalmi kohézió megerősítését célzó területi együttműködés helyi, nemzeti szinten megjelenő, valamint határokon átnyúló versenyelőnyeit, ezen versenyelőnyök elérésének alapvető feltételeit, megszerzésük folyamatát, valamint a Tagok ebben vállalható feladatát ; e) ösztönözni a vállalkozói szellemet, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködését, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztését; f) közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetések elősegítése; g) biztosítani a célok és feladatok eléréséhez, illetve megvalósításához szükséges személyi és anyagi feltételek, know-how, valamint adatok, információk szabad áramlását, a Csoportosulás eredményeinek széleskörű megismerhetőségét; h) a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, a megújuló energiaforrások kiaknázásának, valamint
1264 a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; i) egyeztetett, a párhuzamosságokat minél inkább kiküszübölő térségfejlesztési koncepciókkal és tervezéssel elősegíteni a növekedést és a fejlődést; j) egy transznacionális szervezeti struktúra, szervezeti háttér létrehozásával elősegíteni az integrált és koordinált fejlődést a Csoportosulás területén illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással; k) közös projektekkel, közösen kidolgozott stratégiák mentén célirányosan és hatékonyan pályázni az Európai Unió által juttatandó forrásokra, beleértve a projektek intenzívebb kidolgozását és lebonyolítását; l) közösen törekedni a közös szándékok érvényesítésére mind a nemzetállamokon, mind az EU-n belül; m) megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása esetén brüsszeli képviselet létrehozása és működtetése. V. AZ EGYEZMÉNY ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK JOGA 22. § A Csoportosulásra az Európai Parlament és a Tanács európai együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelete, valamint a Magyar Köztársaság 2007. évi XCIX. törvénye vonatkozik. 23. § Az Egyezmény értelmezése és végrehajtása a Magyar Köztársaság, mint a Csoportosulás létesítő okirata szerinti székhely államának joga szerint történik. 24. § Az Egyezmény és a vonatkozó szabályozások értelmezése és végrehajtása nem sértheti bármelyik állam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre, közerkölcsre vagy közérdekére vonatkozó rendelkezéseit. Ennek bekövetkezése esetén az adott állam megtilthatja a Csoportosulás területén folyó ilyen tevékenységét, illetve előírhatja a joga alapján létrehozott Tagok kilépését a Csoportosulásból.
25. § Fenti tilalmak nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Csoportosulás tagjai közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. VI. KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSEKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK 26. § A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti jogának a Csoportosulásra vonatkozó – e tárgyban hatályos közösségi joggal, valamint a Csoportosulás Egyezményével és Alapszabályával összhangban lévő – alkalmazását.
1265
27. § A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerinti ellenőrző hatóságok Csoportosulásra vonatkozó hatáskörét, valamint feladataik végzéséhez nyújtandó támogatás szükségességét. 28. § A Csoportosulás Tagjai figyelemmel vannak azon tényre, hogy amennyiben a Csoportosulás tevékenysége által érintett területen még nem fogadtak el nemzeti szabályozást felülíró közösségi szabályozást, ez esetben az adott tagállamok közötti, hatályos, kölcsönös elismerési megállapodások válnak irányadóvá. 29. § A Csoportosulás Tagjai arra törekednek, hogy a kölcsönös elismerés a tagállamok egymás szabályaiba és felügyeletébe vetett bizalom megerősítése érdekében hatékonyan működjön, különösen a határokon átívelő adminisztratív együttműködés elősegítése terén. VII. ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ÉS CSATLAKOZÁS 30. § Jelen Egyezményt az alapító Tagok arra feljogosított képviselőik aláírása révén fogadják el. 31. § A Csoportosuláshoz további tagok a Rendelet, a Törvény és az Alapszabály előírásai szerint, a Csoportosulás nyilvántartásba vételi napjától csatlakozhatnak. VIII. VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE 32. § Amennyiben az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több tag között vita merül fel, a tagok tárgyalás révén vagy egyéb békés úton keresik a vitás kérdés megoldásának lehetőségét. 33. § A vitás kérdések rendezési eljárását az Alapszabály határozza meg. IX. HATÁLYBALÉPÉS 34. § Jelen Egyezmény az aláírása napján – nem együttes aláírás esetén - az alapító Tagok közül az utolsó aláírásának a napján lép hatályba. X. HITELES SZÖVEGEK
1266 35. § Jelen Egyezmény magyar nyelven íródott, melyről hiteles román, ukrán és angol nyelvű fordítás készült. Mind a négy szöveg egy-egy eredeti, hiteles példánya, a Csoportosulás elnökénél kerül letétbe helyezésre. A Tagok az Egyezményt, közösen elolvasva és értelmezve, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, erre szabályszerűen felhatalmazott képviselőjük által írták alá. 3.sz. melléklet a 114/2010. (V.27.) számú határozathoz TERVEZET 46B
A ………. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS ALAP S ZABÁLYA Alulírott alapító Tagok, hivatkozva az Európai Parlament és a Tanács által 2006. július 5-én elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK számú rendelet, (továbbiakban: Rendelet) valamint a Magyar Országgyűlés által 2007. július 07-én elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Törvény) rendelkezéseire, valamint figyelemmel a ............ Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás megalapítását elhatározó Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) szövegébe foglalt célkitűzések elveire és szellemiségére, ezennel közhasznú jellegű, jogi személyiséggel rendelkező, nonprofit gazdálkodó szervezetet hoznak létre az alábbiak szerint:
A CSOPORTOSULÁS TERÜLETE 12B
NEVE,
SZÉKHELYE,
TAGJAI
ÉS
1. § A Csoportosulás teljes hivatalos neve magyar nyelven: ............ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS A Csoportosulás teljes hivatalos neve román nyelven: A Csoportosulás teljes hivatalos neve ukrán nyelven:
1267 A Csoportosulás teljes hivatalos neve angol nyelven: ............ EUROPEAN GROUPING OF TERRITORIAL COOPERATION Ltd. A Csoportosulás rövidített hivatalos neve: ............ Korlátolt Felelősségű Csoportosulás, angol nyelven ............ EGTC. 2. § A Csoportosulást létesítő okirat szerinti székhely országa: Köztársaság. A Csoportosulás székhelye: Nyíregyháza, Magyar Köztársaság.
Magyar
3. § A Csoportosulás Tagjai a Magyar Köztársaság, a Román Köztársaság, és az Ukrán Köztársaság területén elhelyezkedő, s a jelen Alapszabályhoz csatolt Melléklet szerinti magyar, román és ukrán települési önkormányzatok, azok társulásai, területi önkormányzatai. 4. § A csatlakozó Tagok felvételéről a Közgyűlés dönt, a leendő csatlakozó Tag kérelme alapján. A Csoportosulás Tagja lehet a Csoportosulás térségében működő, a Csoportosulás célkitűzéseivel egyetértő jogi személy – települési, területi önkormányzat, társulás –, amely elfogadja a Csoportosulás Egyezményét és Alapszabályát, és kötelezettséget vállal az Egyezményben és az Alapszabályban foglalt célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. 5. § A Csoportosulás területe a jelen Alapszabályhoz csatolt Melléklet szerinti magyar, román és ukrán Tagok közigazgatási területe összesen. A tagtelepülésekhez és egyéb tagszervezetekhez tartozó – a Csoportosulás működési területét növelő - területek hektár mértékegységben kifejezett kiterjedését ugyancsak fenti Melléklet tartalmazza. 6. § Az alapítást követően a Tagok számának, illetve a Csoportosulás összterületének változtatása a Csoportosulás legfőbb szervének döntése alapján, az Alapszabály módosításával történik. A változás módjai különösen: belépés, kilépés, területrész átadása, átvétele, cseréje, egyesítés. II. A CSOPORTOSULÁS LÉTESÍTÉSE MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 7. § A Csoportosulás Tagjai a szükséges dokumentumok eljuttatása mellett a Csoportosulásban való részvételi szándékukról értesítik saját államukat. Az értesítés alapján, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az államok illetékes hatósága, a részvételt jóváhagyja vagy indokolás mellett elutasítja. A Csoportosulás csak akkor jegyezhető be, ha minden, részvételét jelző Tag rendelkezik a szükséges állami jóváhagyással.
1268 8. § A Csoportosulás bírósági nyilvántartásba vételét (jogi képviselő útján) a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerint, a Fővárosi Bíróság előtt kell kezdeményezni. A Csoportosulás a tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg, illetve a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a Csoportosulás nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra. A Csoportosulás a nyilvántartásba vételének napjától jogi személyiséggel rendelkezik. 9. § A Csoportosulás a bírósági nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig működik. Az Alapszabály módosításával a működési időtartam határozott idejűre változtatható. 10. § A Csoportosulás a Törvény 14§.-a szerint csak jogutód nélkül szűnhet meg, mely esetben – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény (Cstv.) rendelkezéseinek alkalmazási eseteit kivéve – végelszámolásnak van helye. A végelszámolási eljárás kezdeményezésének eseteire a Rendelet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló Törvény szabályai az irányadóak. 11. § A Csoportosulás a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. III. AZ EGYEZMÉNY, AZ ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA 12. § A Csoportosulás bármely Tagja javasolhatja az Egyezmény, illetve az Alapszabály módosítását. 13. § Az Egyezmény, illetve az Alapszabály javasolt módosítási szövegét írásban kell benyújtani a Csoportosulás elnökének, aki azt a Csoportosulás legfőbb szervének ülése előtt, a módosítás értelmezésére és állásfoglalás kialakítására elegendő időt hagyva, valamennyi Taggal írásban közli. 14. § A Tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény, illetve az Alapszabály bármely javasolt módosításáról konszenzuson alapuló megállapodás szülessen. Amennyiben a Tagok nem jutnak konszenzusra, a módosítás elfogadásához a legfőbb szerv ülésén jelen lévő és szavazóképes Tagok Alapszabály szerinti 2/3-os többségi szavazata szükséges. 15. §
1269 Az Egyezmény, illetve az Alapszabály bármely módosítását - annak elfogadásától számított 30 napon belül - a Törvénynek megfelelően be kell jelenteni a Fővárosi Bíróságnak. A módosítás átvezetésével kapcsolatos szabályokra az újonnan létrejövő Csoportosulásra vonatkozó szabályok az irányadóak. IV. A CSOPORTOSULÁS CÉLKITŰZÉSE ÉS FELADATAI 16. § A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása révén, a Csoportosulás jogi személyiségének előnyeit kiaknázva, az Egyezmény I. 4.§ illetve az Alapszabály I. 5.§ szerint lehatárolt települések közigazgatási határain belül, illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással, közös és együttes fejlesztési program kidolgozása mellett, lehetővé tegye és előmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését és elősegítését. 17. § A Csoportosulás elsődleges feladata, hogy az Európai Unió által – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap útján – nyújtott társfinanszírozás mellett, területi együttműködésben létrejövő programokat, projekteket megvalósítson. 18. § A Csoportosulás további feladatai: n) célkitűzéseinek határain belül, egyéb egyedi fellépések, program- és projektszintű hatékony együttműködés feltételeinek közös kidolgozása és végrehajtása az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásával vagy a nélkül; o) a három ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő átfogó társadalmi felzárkóztatása, a területi és helyi erőforrások koncentrációjával, valamint az EU-s, a magyarországi, és a romániai állami és területi költségvetési pályázati források hatékony felhasználásával; p) önálló gazdálkodásának keretein belül, céljai elérése érdekében, korlátolt felelősségű szerepvállalására figyelemmel, vállalkozási tevékenység folytatása; q) tudatosítani működési területén a gazdasági, társadalmi kohézió megerősítését célzó területi együttműködés helyi, nemzeti szinten megjelenő, valamint határokon átnyúló versenyelőnyeit, ezen versenyelőnyök elérésének alapvető feltételeit, megszerzésük folyamatát, valamint a Tagok ebben vállalható feladatát ; r) ösztönözni a vállalkozói szellemet, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködését, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztését; s) közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetések elősegítése; t) biztosítani a célok és feladatok eléréséhez, illetve megvalósításához szükséges személyi és anyagi feltételek, know-how, valamint adatok,
1270
u)
v) w)
x) y) z)
információk szabad áramlását, a Csoportosulás eredményeinek széleskörű megismerhetőségét; a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, a megújuló energiaforrások kiaknázásának, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; egyeztetett, a párhuzamosságokat minél inkább kiküszübölő térségfejlesztési koncepciókkal és tervezéssel elősegíteni a növekedést és a fejlődést; egy transznacionális szervezeti struktúra, szervezeti háttér létrehozásával elősegíteni az integrált és koordinált fejlődést a Csoportosulás területén illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással; közös projektekkel, közösen kidolgozott stratégiák mentén célirányosan és hatékonyan pályázni az Európai Unió által juttatandó forrásokra, beleértve a projektek intenzívebb kidolgozását és lebonyolítását; közösen törekedni a közös szándékok érvényesítésére mind a nemzetállamokon, mind az EU-n belül; megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása esetén brüsszeli képviselet létrehozása és működtetése. 19. § A Csoportosulás feladatainak ellátása - belső és külső tevékenysége - során a négy teljesen egyenrangú munkanyelv: magyar, a román és az angol. Amennyiben a munka során a különböző nyelvű szövegváltozatokból vita fakad, úgy az angol nyelvű szövegváltozat a hiteles.
V. AZ ALAPSZABÁLY ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK JOGA 20. § A Csoportosulásra az Európai Parlament és a Tanács európai együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelete, valamint a Magyar Köztársaság 2007. évi XCIX. törvénye vonatkozik. 21. § Az Alapszabály értelmezése és végrehajtása a Magyar Köztársaság, mint a Csoportosulás létesítő okirata szerinti székhely államának joga szerint történik. 22. § Az Alapszabály és a vonatkozó szabályozások értelmezése és végrehajtása nem sértheti bármelyik állam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre, közerkölcsre vagy közérdekére vonatkozó rendelkezéseit. Ennek bekövetkezése esetén az adott állam megtilthatja a Csoportosulás területén folyó ilyen tevékenységét, illetve előírhatja a joga alapján létrehozott Tagok kilépését a Csoportosulásból. 23. §
1271 Fenti tilalmak nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Csoportosulás Tagjai közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. VI. KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSEKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK 24. § A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti jogának a Csoportosulásra vonatkozó – e tárgyban hatályos közösségi joggal, valamint a Csoportosulás Egyezményével és Alapszabályával összhangban lévő – alkalmazását. 25. § A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerinti ellenőrző hatóságok Csoportosulásra vonatkozó hatáskörét, valamint feladataik végzéséhez nyújtandó támogatás szükségességét. 26. § A Csoportosulás Tagjai figyelemmel vannak azon tényre, hogy amennyiben a Csoportosulás tevékenysége által érintett területen még nem fogadtak el nemzeti szabályozást felülíró közösségi szabályozást, ez esetben az adott tagállamok közötti, hatályos, kölcsönös elismerési megállapodások válnak irányadóvá. 27. § A Csoportosulás Tagjai arra törekednek, hogy a kölcsönös elismerés a tagállamok egymás szabályaiba és felügyeletébe vetett bizalom megerősítése érdekében hatékonyan működjön, különösen a határokon átívelő adminisztratív együttműködés elősegítése terén. VII. A CSOPORTOSULÁS JOGÁLLÁSA, KÖZHASZNÚ JELLEGE 28. § A Csoportosulás önállóan gazdálkodó non-profit szervezet, amely nyilvántartásba vételével jogi személyiséget szerez, s mint ilyen teljes jogképességgel rendelkezik. Így különösen jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, ingó és ingatlan vagyont szerezhet, illetve azzal rendelkezhet, valamint bíróság előtt eljárhat. 29. § A Csoportosulás mind közhasznú, mind kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytat. Ezek közül a közhasznú tevékenység a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 57. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 26. § c) pontjában foglaltak figyelembe vételével a következő: Az 1997. évi CLVI tv. 26. § c) pontjának
1272 4. bekezdése alapján nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. bekezdése alapján kulturális tevékenység; 6. bekezdése alapján kulturális örökség megóvása; 9. bekezdése alapján környezetvédelem; 11.bekezdése alapján a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 13. bekezdése alapján a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; 18. bekezdése alapján a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerőkölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások; 19. bekezdése alapján euroatlanti integráció elősegítése. 30. § A Csoportosulás kiemelkedően közhasznú tevékenységét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 4. §-a szerint látja el. A vonatkozó rendelkezés szerint „A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.” Ugyanezen jogszabályhelyre utal az Önkormányzati Minisztérium által kiadott Önkormányzati Hatásköri Jegyzék vonatkozó része, mely fenti feladat címzettjeként a képviselőtestületet, illetve a közgyűlést nevesíti. 31. § A nyilvántartásba vételt követően a Csoportosulás kiemelkedően közhasznú szervezetként kéri közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 32. § A Csoportosulás a Khtv. 4. § (1) bekezdésének b) pontja figyelembevételével a) nem zárja ki, hogy Tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) a tevékenysége során és keretében közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő-választáson, nem állít és nem támogat képviselőjelölteket a helyi önkormányzati választásokon, nem lehet tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi támogatást. 33. § A Csoportosulás, mint kiemelkedően közhasznú szervezet: a) olyan közfeladatot lát el, melyről törvény rendelkezése szerint helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, s amely feladatot a tagönkormányzatok a Csoportosulásban való részvételükkel átadtak;
1273 b) létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza. VIII. A CSOPORTOSULÁS TAGJAINAK PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSA 34. § A Csoportosulás nyilvántartott tagsággal rendelkezik; működési költségeihez a Csoportosulás Tagjai, a Csoportosulás működésének megkezdésétől minden év március 31-ig (illetve amennyiben az első évben a bejegyzés március 31-e után történik meg, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül), bankszámlára utalás útján, tagdíj formájában járulnak hozzá. Az első üzleti év vége utáni első Közgyűlésen a Tagok a tagdíj mértékét az addigi tapasztalatok birtokában felülvizsgálják. 35. § A Csoportosulás induló vagyona a működés megkezdését követően pénzben megfizetett tagdíjak együttes összege. 36. § A Csoportosulás Tagjainak tagdíja évente helyi önkormányzatok esetében ………………eurocent állandó lakosonként. 37. § A Csoportosulás Tagjai tekintetében alkalmazásra kerülő számviteli és költségvetési szabályok, valamint egyéb pénzügyi szabályok vonatkozásában elsősorban a magyar nemzeti jog szerint létrehozott, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény (Taotv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet rendelkezései az irányadóak. 38. § A Csoportosulás első üzleti éve a nyilvántartásba vétel napjával kezdődik, és ugyanezen év december 31. napjával zárul. A továbbiakban az üzleti év azonos a naptári évvel. 39. § Az adott üzleti év mérlegfordulójától számított 150 napon belül a Csoportosulás beszámolóját közzé kell tenni a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben. IX. A CSOPORTOSULÁS TAGJAINAK PÉNZÜGYI FELELŐSSÉGE 40. § Figyelemmel arra, hogy a Csoportosulás legalább egy, magyar nemzeti jog szerint létrejött Tagjának felelőssége a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (3) bekezdésének rendelkezései értelmében korlátolt, a Csoportosulás ezen Tagjának és ugyanezen jogszabályi rendelkezés hatálya
1274 alá tartozó más Tagjának felelőssége nem haladhatja meg a vállalt vagyoni hozzájárulás mértékét. 41. § A Csoportosulás román és ukrán nemzeti jog szerint létrejött alapító Tagjai a IX. 40. pontja figyelembe vételével korlátozzák saját felelősségüket; 42. § A korlátolt felelősségre tekintettel a Csoportosulás elnevezésében feltüntetésre került a „korlátolt felelősségű” kifejezés. 43. § A Csoportosulás felel szervei cselekményeiért harmadik felek irányában akkor is, ha e cselekmények nem tartoznak a Csoportosulás feladatai közé. 44. § A Tag – a korlátolt felelősségből eredő vagyoni mértékig - tagsága megszűnése után is felelősséget vállal azon kötelezettségekre, melyek tagsága idején keletkeztek. 45. § A Csoportosulás a korlátolt felelősségre tekintettel Egyezményét, Alapszabályát és alapvető pénzügyi kimutatásait legalább olyan mértékben köteles közzé tenni, mint ahogy a magyar nemzeti jog szerint az egyéb, korlátolt felelősségű jogalanyok kötelesek közzétenni hasonló dokumentumaikat. X. A CSOPORTOSULÁS SZERVEI, MŰKÖDÉSI REND ÉS HATÁSKÖR 46. § A Csoportosulás működése során, szervei útján jellemzően menedzsment szemléletű stratégiai, operatív tevékenységet folytat, illetve intézkedései keretében különösen: véleményez, állást foglal, javasol, előkészít, döntést hoz, végrehajt. A Csoportosulás szervei: Közgyűlés, Elnök, Elnökség, Bizottságok, Igazgató és helyettesei, Munkaszervezet, Felügyelő Bizottság. A Közgyűlés
47. §
(1) A Csoportosulás legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a Csoportosulás összes nyilvántartott Tagjának képviselőiből áll. (2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyezmény és az Alapszabály elfogadása, módosítása, kiegészítése; b) az éves költségvetés elfogadása; c) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; d) döntés a Tag felvételéről, a Tag kizárásáról; e) az Elnök és az Elnökség megválasztása, visszahívása; f) az Igazgató megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
1275 g) a szakmai bizottságok megválasztása, visszahívása; h) Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Csoportosulás saját Tagjával, igazgatójával vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont] köt; k) az Elnök, az Elnökség, az Igazgató és a Felügyelő Bizottság tagjai elleni kártérítési igények érvényesítése; l) a Csoportosulás jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; m) a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről rendelkező megállapodás megkötése, módosítása, megszüntetése; n) a közhasznúsági jelentés elfogadása; o) a Szervezeti és Működési Szabályzatok jóváhagyása és módosítása; p) minden egyéb olyan kérdés, melyet a vonatkozó jogszabályok és az Alapszabály ide sorol. (3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a megjelent és szavazóképes Tagok nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hoznak döntést, kivéve az alábbi eseteket: a) az Egyezmény és az Alapszabály elfogadásához a Rendelet 8. cikk (1) pontja, valamint 9. cikk (1) pontja értelmében a Tagok összességének egyhangú szavazata szükséges. b) a megjelent és szavazóképes Tagok 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges az alábbi döntésekhez: az Egyezmény és az Alapszabály módosítása; a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása; az éves költségvetés elfogadása; a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; döntés a Tag kizárásáról; a Csoportosulás jogutód nélküli megszűnésének elhatározása. c) Személyi kérdésekben titkos szavazást kell elrendelni. (4) A Tagoknak egyenlően egy szavazati joga van. A Tagok küldöttek által képviseltetik magukat. Amennyiben a Tag nem a képviseletére jogszabály alapján jogosultat bízza meg, úgy a küldött a Tagot írásbeli meghatalmazás alapján képviseli. A Tag szavazati joga más küldöttre írásban átruházható. A meghatalmazást illetve az átruházást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és legkésőbb a Közgyűlés ülésének megkezdésekor az Elnöknek át kell adni. Nem lehet meghatalmazott az Igazgató, az Igazgatóhelyettes, a Felügyelő Bizottság Tagja és a könyvvizsgáló. (5) Az egyes napirendekhez a nem Tag meghívottaknak szavazati jog nélkül, tárgyalási joguk van. (6) A Csoportosulás működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos Közgyűlés nyilvános, ezért minden olyan kérdéskörben, amely a Csoportosulás működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos, a nyilvánosság biztosítása kötelező.
1276 (7) A Csoportosulás éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésének elfogadásáról a Közgyűlés a számviteli törvényben foglaltak betartásával köteles gondoskodni. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A könyvvizsgáló a közhasznú Csoportosulás számviteli törvény szerinti beszámolója valódiságát és jogszabályszerűségét ellenőrizni köteles. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a Közgyűlés nem hozhat döntést. (8) A közhasznú szervezet köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a Csoportosulás honlapján, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. (9) A könyvvizsgáló a Gt. 44. § (1) bekezdése alapján köteles a Közgyűlésen részt venni. (10) A Csoportosulás rendes Közgyűlését évente legalább kétszer össze kell hívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az Elnökség határozata, illetve a Felügyelő Bizottság indítványa alapján, valamint a Tagok legalább negyedének kezdeményezésére. A rendkívűli Közgyűlést a kezdeményezéstől számított 30 napon belül össze kell hívni, a kezdeményezéstől számított 45 napon belülre. (11) A Közgyűlésre a Tagokat a napirend és határozati javaslatok közlésével, a Csoportosulás székhelyére, vagy az Elnökség határozata alapján más helyszínre az Elnök hívja össze. A meghívó elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A Közgyűlés (valamint a megismételt Közgyűlés) összehívásakor a Közgyűlés helyének, időpontjának és napirendjének megjelölése mellett a Közgyűlést megelőző 15 nappal a meghívót ki kell függeszteni a nyilvánosság számára a Csoportosulás székhelye szerinti hirdetőtáblán, valamint közzé kell tenni a ............ EGTC honlapján is. (12) A Közgyűlés határozatképes, ha a Tagok több, mint fele a megjelentek által képviselve van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben, a jelenlevők által képviselt létszámtól függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés összehívása az eredeti Közgyűlés meghívójában is megtörténhet, és a megismételt Közgyűlés feltételeit tartalmazó részében fel kell tüntetni, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti Közgyűlés napirendi pontjai tekintetében a megjelentek által képviselt létszámtól függetlenül határozatképes. Ez esetben a fentiekben írt 15 napos időköz megtartása nem kötelező. (13) A Közgyűlési határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek meghatározó befolyással rendelkező tagja, vagy ilyen tagjának közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Csoportosulás cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. (14) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: a) a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív);
1277 b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell); c) az elfogadott határozatok pontos szövegét, az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint); d) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A Közgyűlésről minden esetben hangfelvétel is készülhet. (15) A jegyzőkönyvet az Elnök és egy – a Közgyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – Tag írja alá. A határozatokat haladéktalanul be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. (16) A határozatokat a meghozataluktól, illetve Határozatok Könyvébe történő bevezetésüktől számított 15 napon belül postai úton kell közölni az érintettekkel. Ennél rövidebb határidőt akkor köteles a Csoportosulás teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. Ezzel egyidejűleg, legalább harminc napra, a Csoportosulás székhelyén található nyilvános hirdető táblára is ki kell függeszteni a meghozott határozatok szövegét. A Tagok kötelesek a hirdetményeikre vonatkozó hirdető táblát biztosítani a Tagok székhelyén, legkésőbb a közhasznú Csoportosulás bejegyző végzésének kézhezvételekor. (17) A Csoportosulás működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Csoportosulás igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján a Csoportosulás hivatalos munkaidejében bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem történhet telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e-mail-en. Az igazgató a betekintést kérő kérelmét a kérelem tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. Az igazgató akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni. (18) A Csoportosulás éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás nyilvános és megtekinthető. A Csoportosulás éves beszámolója megtekinthető a Csoportosulás székhelye szerint illetékes cégbíróságon is. A beszámoló közlése történhet a hirdető táblán történő kifüggesztéssel is. 48. §
Az Elnök (1) A Közgyűlés három éves időszakra választja meg Elnökét. (2) Az Elnök feladatai: a) előkészíti és vezeti a Közgyűlés üléseit, javaslatot tesz a napirendre; b) javaslatot tesz az Elnökség tagjainak személyére; c) előkészíti és vezeti az Elnökség üléseit, javaslatot tesz a napirendre; d) a Közgyűlés ülései között irányítja az Elnökség tevékenységét; e) képviseli a Csoportosulást, a Közgyűlést és az Elnökséget külső szervek, szervezetek előtt; f) együttműködik a közgyűlési döntések végrehajtásában; g) irányítja a szakmai bizottságok munkáját; h) együttműködik az Igazgatóval, a Közgyűlés nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat az Igazgató tekintetében; i) a partnerkapcsolatok kiépítése, lobbitevékenység;
1278 j) a Csoportosulás szükség szerinti bővítésének koordinálása; k) ellátja azokat a feladatokat, melyeket a Közgyűlés valamint az Elnökség a hatáskörébe utal. 49. § Az Elnökség (1) A Közgyűlés három éves időszakra Elnökséget választ. Az Elnökség a Csoportosulás ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség elnöke a Közgyűlés mindenkori elnöke. Az Elnök az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlést rendszeresen, minden ülésén tájékoztatja. (2) Az Elnökség feladatai gyakorlása során: a) előkészíti a Közgyűlés összehívásával, működésével, a Csoportosulás gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntéseket; b) szervezi a meghozott testületi és egyéb vezetői döntések végrehajtását; c) javaslatot tesz a szakmai bizottságok elnökeinek és tagjainak személyére; q) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az Igazgató személyére; d) megválasztja az Igazgatóhelyetteseket; e) javaslatot tesz a szakmai bizottságok álláspontjainak alapján a Csoportosulás tevékenységére, a projektek tervezésére, hatékonyabbá tételére, a Csoportosulás erőforrásainak fejlesztésére, a közhasznú szolgáltatások minőségi javítására; f) véleményezi a szakmai bizottságok munkáját, a közgyűlési előterjesztések tervezeteit, az Igazgató beszámolóit, a közhasznúsági jelentést; g) pályázati projektterveket kezdeményez az Igazgató felé; h) két közgyűlés között dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; i) az Igazgató előterjesztése alapján: − részt vesz a Csoportosulás stratégiai tervezési folyamatában, fejlesztéspolitikai tervezésében, ehhez kapcsolódóan általános irányelveket fogad el; − elemzi a Csoportosulás működését, és szükség esetén módosító javaslatokat tesz; − elemzi a folyamatban lévő projektek, fejlesztéseket cél szerinti megvalósításának eredményességét; − elemzi a szakértőktől kapott információkat, illetve a szakmai bizottságok véleményének összegyűjtése után tervezeteket készít, illetve javasol; − javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására, módosítására. (3) Az Elnökség 7 tagból áll. Tagjai a Közgyűlés Elnöke, valamint a Közgyűlés által megválasztott három magyar, és három román közgyűlési Tag képviselője. A területi elv a Csoportosulás teljes területének olyan egységekre történő felosztását jelenti, mely a Csoportosulás céljainak sérelme nélkül, demokratikus úton biztosítja az elkülöníthető, nagyobb földrajzi egységek gazdasági, kulturális identitásának a Csoportosulás munkájában való megmutatkozását, érvényre jutását. (4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Elnökséget az Elnök az ülés előtt legalább 15 nappal, írásban hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével. Ülés összehívását - az
1279 ok egyidejű megjelölésével - a testület bármelyik Tagja kezdeményezheti, ez esetben az ülés összehívásáról az Elnök dönt. Az Elnökség legalább 3 tagjának kezdeményezésére az ülést 8 napon belül össze kell hívni, legkésőbb 15 napon belüli időpontra. (5) Az Elnökség határozatképes, ha Tagjai közül legalább hatan jelen vannak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az Elnökség határozatával szemben 30 napon belül bármely Tag fellebbezést nyújthat be a Közgyűléshez. (6) Az Elnökség a döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Valamennyi elnökségi tag egy szavazattal rendelkezik. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (7) Az Elnökség üléseit az Elnök vezeti. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: a) a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív); b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell); c) az elfogadott határozatok pontos szövegét, az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint); d) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet az Elnök és egy elnökségi tag írja alá. A jegyzőkönyvek megőrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról az Elnök gondoskodik. (8) A határozatot az érintettel igazolható módon, ajánlott postai küldemény formájában vagy elektronikus úton közölni kell úgy, hogy az ülésen felvett jegyzőkönyv és az abban foglalt határozatok kivonatát megküldik részükre. (9) Az Elnökség ülése nem nyilvános. Az üléseken az Igazgató és helyettesei állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt. Az ülésekre az elnök meghívja azokat a szakértőket, illetve más személyeket, akiknek a jelenléte a tárgyalt napirendi pontok szempontjából fontos. Az eseti meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek. (10) A Elnökség működésére, feladatainak ellátási rendjére, továbbá az egyes tagjai közötti munkamegosztásra ügyrendjét maga állapítja meg.
20B
50. §
A Bizottságok (1) A Közgyűlés az Elnökség javaslatára állandó és eseti szakmai bizottságokat választ. (2) A szakmai bizottságok munkáját a bizottságok elnökei irányítják. (3) A szakmai bizottságok munkaterv szerint dolgoznak, mely munkatervek összeállítása a szakmai bizottságok elnökeinek feladata. A munkaterv tartalmazza a szakmai bizottság ülésrendjét, fő feladatait és azok
1280 végrehajtásának ütemezését. A szakmai bizottság üléseit a munkaterv alapján valamint szükség szerint az elnök hívja össze. (4) A bizottságok ügyrendjét a bizottsági elnök előterjesztése alapján az Elnökség hagyja jóvá. (5) A szakmai bizottság ülései között az időszakos ügyek intézését a bizottságok elnökei végzik, akik tevékenységükről tájékoztatják bizottságaikat és az Elnökséget. (6) A szakmai bizottságok működésük során: a) szakmailag előkészítik az általuk gondozott témához kapcsolódó közgyűlési határozatokat; b) együttműködnek az Igazgatóval és a Munkaszervezettel; c) a bizottsági elnök útján kapcsolatot tartanak a szakmai területük szerinti szakmai-tudományos szervezetekkel, intézményekkel; d) kapcsolatot tartanak a Közgyűlés más szakmai bizottságaival; e) konferenciákat, műhelymunkákat kezdeményeznek és készítenek elő. (7) A bizottsági elnök feladata különösen: a) összehívja a bizottságot; b) vezeti a bizottsági üléseket; c) aláírja a bizottság határozatait; d) előterjeszti a bizottsági határozatokat a Közgyűlés felé; e) a bizottság munkájáról a Közgyűlés minden ülésén beszámol; f) a bizottság témájához kapcsolódó folyamatban lévő projekteket szakmailag figyelemmel kíséri. (8) Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: a) a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív); b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell); c) az elfogadott határozatok pontos szövegét, az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint); d) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a bizottsági elnök és egy bizottsági tag írja alá A jegyzőkönyvek megőrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról a Közgyűlés Elnöke gondoskodik. 51. § Az Igazgató (1) A Csoportosulás Közgyűlése az Elnökség javaslatára választja meg az Igazgatót. (2) Az Igazgató a Csoportosulás ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a Csoportosulás érdekeinek elsődleges figyelembe vételével köteles ellátni. A vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály, illetve az ügyvezetés kötelezettségeinek vétkes megszegésével a Csoportosulásnak okozott károkért a Csoportosulással szemben a vonatkozó szabályok szerint felel.
1281 (3) Az Igazgatói feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. Az Igazgató feladatát kizárólag főfoglalkozásban végezheti. (4) Az Igazgató általános feladata a vonatkozó jogszabályokban, az Alapszabályban, a szakmai követelményekben meghatározottak szerint a hosszú távú stabil gazdálkodás feltételeinek megteremtése, valamint a Csoportosulás szervezeti működése tekintetében a hatékonyság folyamatos biztosítása. (5) Az Igazgató további feladatai, különösen: a) a Csoportosulás cél szerinti feladatai végrehajtásának koordinálása; b) a Csoportosulás teljes jogi, szerződési, pénzügyi és adminisztratív menedzselése; c) a Közgyűlés, az Elnökség, a szakmai bizottságok és a Munkaszervezet információval való ellátása; d) az elszámolások végrehajtása és felügyelete; e) a Közgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések előkészítése; f) a szakmai bizottságok és a Munkaszervezet által a közgyűlési és elnökségi döntés-előkészítéshez megfogalmazott beszámolók, jelentések összegyűjtése; az összesített időközi és végleges beszámolók elkészítése; g) a Csoportosulás céljait és feladatait illető monitoring és kontrolling folyamatok létrehozása, működtetése; h) projekttervek és pályázatok kidolgozása; i) a Csoportosulás céljai szerinti projektekben vállalt hatásindikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése; j) a Csoportosulás képviselete, ennek keretében – a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti mértékben és módon hatáskörébe utalt - szerződéses jogok és kötelezettségek vállalása; k) a Csoportosulás egészét érintő nagybeszerzések és beruházások operatív irányítása és felügyelete; l) személyzeti ügyek irányítása, munkáltatói jogok gyakorlása; m) a Csoportosulás könyveinek szabályszerű vezetése; n) a hatályos jogszabályok szerint a Csoportosulásra vonatkozó bejelentési és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítése; o) a Csoportosulás képviselete a három érintett ország, az Európai Unió, valamint harmadik ország intézményei felé; p) mindazok a feladatok, amelyeket a Közgyűlés, vagy az Elnökség a hatáskörébe utal. (6) Az Igazgató részéről a cégjegyzés oly módon történik, hogy a Csoportosulás előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá az Igazgató egyedül, önállóan írja nevét az Alapszabály mellékleteként csatolt aláírási címpéldány szerint. (7) Az Igazgató nem lehet vezető tisztségviselő a Csoportosulással azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ehhez a Közgyűlés hozzájárul. A Közgyűlés ebben a kérdéskörben általános és egyedi hozzájárulást is adhat, azonban általános körű hozzájárulás megadása esetén a határozatban rögzíteni kell azokat a tevékenységi köröket, melyekre a hozzájárulás hatálya kiterjed. (8) Az Igazgató nem szerezhet részesedést a Csoportosulás tevékenységével azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ehhez a Közgyűlés hozzájárul. A Közgyűlés ebben a kérdéskörben általános és egyedi hozzájárulást adhat, azonban általános körű hozzájárulás megadása esetén a döntésben rögzíteni kell azokat a tevékenységköri azonosságokat, melyekre a hozzájárulás hatálya kiterjed.
1282 (9) A Csoportosulás Igazgatójával kapcsolatos kizáró okokat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, illetve az Igazgató ezen okok fent nem állásáról a vele kötött szerződésben nyilatkozik. (10) A Csoportosulás Igazgatója és közeli hozzátartozója a Csoportosulásnál az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a szakmai bizottságok tagjává, illetve könyvvizsgálóvá nem választható. 52. §
Az Igazgató helyettesei (1) Az Elnökség az Igazgató helyettesítésére három Igazgatóhelyettest választ, az Igazgató megbízatásával megegyező időtartamra. (2) A három Igazgatóhelyettes az Igazgató megbízásából teljes jogkörrel és felelősséggel elláthatja az Igazgató hatáskörébe tartozó egyes feladatokat. Az Igazgató távollétében, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti megbízása alapján, az Igazgatóhelyettesek közül valamelyik látja el az igazgatói hatáskörbe tartozó feladatokat. (3) Az Igazgatóhelyettesek, az Elnökség által meghatározott munkamegosztás alapján vagy az Igazgató felkérésével, elsősorban területi megosztásban képviselik a Csoportosulást, illetve látják el feladataikat: a) a Csoportosulás magyarországi illetékességi körű Igazgatóhelyettese Magyarországon; b) Csoportosulás romániai illetékességi körű Igazgatóhelyettese Romániában;
53. §
A Felügyelő Bizottság (1) A Csoportosulás tevékenységének és gazdálkodásának átfogó ellenőrzését a Felügyelő Bizottság ellenőrzi, különös tekintettel a Csoportosulás rendelkezésére álló anyagi források célokhoz igazodó felhasználására. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Csoportosulástól és szerveitől pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Csoportosulás könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (2) A Csoportosulásnál három Tagból álló Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság Tagjai: 1. név: …………… anyja neve: …………………. lakcím: ………………….. 2. név: ……………. anyja neve: ……………… lakcím: ………………….. 3. név: ………………….. anyja neve: …………………. lakcím: ……………………… (3) A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk 3 évre szól. A Felügyelő Bizottság Tagjai a tisztség lejártát követően újraválaszthatóak és a Közgyűlés által bármikor visszahívhatóak. (4) A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles azokat a gazdasági társaságokat, illetve
1283 gazdálkodó szervezeteket, amelyeknél már betölt Felügyelő Bizottsági Tagságot, írásban tájékoztatni, továbbá a Khtv. szerint az érintett közhasznú szervezeteket, valamint a Csoportosulást is köteles értesíteni e tisztség(ek) betöltéséről. (5) A Felügyelő Bizottsági tagság a taggá választással és elfogadó nyilatkozat aláírásával jön létre. (6) A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság Tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden Tagja jelen van. Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. (7) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: a) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell); b) az elfogadott határozatok pontos szövegét, az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint); c) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvek megőrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról az Igazgató gondoskodik. (8) A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. (9) A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottságot szükség szerint, de legalább évente két alkalommal össze kell hívni. Rendkívüli ülés összehívását - az ok, a cél és napirendi pontok megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely Tagja írásban kezdeményezheti az elnöknél, aki a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 15 napon belül történő összehívásáról. (10) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. (11) Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a Csoportosulás igazgatója a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles erről az Elnököt haladéktalanul tájékoztatni és a Közgyűlés összehívására felkérni. (12) A Felügyelő Bizottsági tagok megbízatásának időtartama eltérhet attól az időtartamtól, amelyre vonatkozóan a Közgyűlés az Igazgatót megválasztotta, de a megbízatás csak a tevékenységük időtartamába eső utolsó üzleti évre vonatkozó közhasznúsági jelentés elfogadását követően szűnhet meg. (13) A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Csoportosulásnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. (14) A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. (15) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a Csoportosulás működése során olyan jogszabálysértés vagy a Csoportosulás érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt (valósult meg), amelynek megszüntetése és/vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;
1284 b) az 1997. évi CLVI. tv. 26. § m) pontjában meghatározott személyek felelősségét megalapozó tény merült fel; c) ha a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli. (16) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 8 napon belül, legkésőbb 15 napon belüli időpontra – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. (17) Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó, a Csoportosulás székhelye szerint illetékes cégbíróságot. (18) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a Csoportosulás működése során olyan jogszabálysértés vagy a Csoportosulás érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők jogszabálysértő felelősségét megalapozó tény merült fel. (19) Az intézkedésre jogosult Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 8 napon belül, legkésőbb 15 napon belüli időpontra – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a Közgyűlést. (20) A felügyelő bizottsági tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok fent nem állását a Tagnak javasolt személyek az elfogadó nyilatkozat aláírásával tanúsítják. 54. § A Munkaszervezet (1) A Csoportosulás céljainak megvalósítására és feladatainak ellátására munkaszerződéssel és egyéb munkavégzésre irányuló szerződéssel munkatársakat alkalmazhat. A Csoportosulás adminisztratív feladatainak ellátását, a döntések előkészítését és végrehajtását saját, vagy szerződéses úton megbízott Munkaszervezet látja el. (2) Saját munkaszervezet esetében az Igazgató látja el feladattal a Munkaszervezetet, annak operatív működését irányítja, dolgozói felett munkáltatói jogokat gyakorol. A munkaszervezet meghatározott szervezeti egységeinek alkalmazottai feletti munkáltatói jogok gyakorlásának egy részét az Igazgató átruházhatja az Igazgatóhelyettesre. A munkaviszony létesítésével és megszüntetéssel kapcsolatos munkáltatói jogok kizárólag az Igazgató által gyakorolhatók és át nem ruházhatók.
1285 (3) A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a nem munkaszerződés alapján megvalósuló személyes közreműködésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Szerződéses (a Csoportosulás szervei közé nem tartozó) munkaszervezet esetében az Igazgató látja el feladattal a Munkaszervezetet, annak operatív működését azonban közvetlenül nem befolyásolja és a Munkaszervezet dolgozói felett munkáltatói jogokat nem gyakorol. A Csoportosulás és a Munkaszervezet együttműködésének részleteit szerződés szabályozza, melyet az Igazgató javaslatára az Elnökség hagy jóvá. 55. § A könyvvizsgáló (1) A Közgyűlés által az Alapszabály hatályba lépésétől a …………. napjáig terjedő határozott időtartamra kijelölt könyvvizsgáló: könyvvizsgáló neve: ………………….. székhelye: …………………………… cégjegyzékszáma: ……………………… a könyvvizsgálatért felelős személy: ………………. (19………….., anyja neve: ., Bej.sz……….., lakcíme:……………………………. (2) A könyvvizsgáló a megbízatás időtartamának lejártát követően újraválasztható. (3) A Csoportosulás a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét a könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló a Közgyűlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaze, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. (4) A könyvvizsgáló betekinthet a Csoportosulás könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a Felügyelő Bizottság Tagjaitól, illetve a Csoportosulás munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Csoportosulás bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja. (5) A könyvvizsgáló a Csoportosulás ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. (6) A könyvvizsgáló a Közgyűlésen köteles részt venni. Ha szükséges, a könyvvizsgálót a Felügyelő Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti a Felügyelő Bizottság ülésein való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. (7) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Csoportosulás vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgató vagy a Felügyelő Bizottság Tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles az Elnök értesítésével a Közgyűlés összehívását kérni. Ha a Közgyűlést az Elnök nem hívja össze, vagy a Közgyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget értesíteni.
1286 (8) A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályok, illetve a Ptk.-ban és a Gt.-ben meghatározott felelősségi szabályok az irányadóak. (9) A könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok fent nem állásáról a könyvvizsgáló a vele kötött szerződésben nyilatkozik. (10) Ha a könyvvizsgáló gazdasági szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdasági szervezet valamennyi tagjára, vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. (11) A könyvvizsgálatért felelős személy a Csoportosulás részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdasági szervezet is csak akkor láthat el más feladatot, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a Gt. 41. § (4) bekezdésben megjelölt szerződésben foglalt feladatait. XI. ELLENŐRZÉS, FELÜGYELET 56. § (1) A felhasznált pénzeszközök Csoportosulás általi kezelésének ellenőrzését a magyar nemzeti jog szerint meghatározott hatóságok végzik. (2) A Csoportosulás gazdálkodásának általános ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (3) A Közösség által biztosított pénzügyi alapok felhasználásának ellenőrzését a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi, míg a központi költségvetési forrásból biztosított pénzeszközök tekintetében az ellenőrzésre a külön jogszabályokban erre felhatalmazott szervek jogosultak. (4) A Csoportosulás törvényességi felügyeletét az illetékes ügyész látja el. XII.VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE, JOGORVOSLAT, JOGHATÓSÁG 57. § (1) Amennyiben az Alapszabály értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Tag között vita merül fel, a Tagok tárgyalás révén vagy egyéb békés úton keresik a vitás kérdés megoldásának lehetőségét. (2) Amennyiben a Csoportosulás vagy annak szerve által hozott határozat valamely Tag jogát vagy jogos érdekét sérti, az érintett Tag a döntést annak meghozatalától számított 30 napos objektív (jogvesztő) határidőn belül a Fővárosi Bíróságon megtámadhatja. (3) A több mint egy tagállamot érintő jogviták esetén a joghatóságról szóló közösségi jogszabályok az irányadóak. (4) A Csoportosulás intézkedései vagy mulasztása miatt sérelmet szenvedett harmadik fél a Csoportosulást a székhely szerinti bíróságon perelheti. XIII. ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ÉS CSATLAKOZÁS 58. § (1) Jelen Alapszabályt az alapító Tagok arra feljogosított képviselőik aláírása révén fogadják el.
1287 (2) A Csoportosuláshoz további Tagok a Rendelet, a Törvény és az Alapszabály előírásai szerint, a Csoportosulás nyilvántartásba vételi napjától csatlakozhatnak. XIV. HITELES SZÖVEGEK 59. § Jelen Alapszabály magyar nyelven íródott, melyről hiteles, román és angol nyelvű fordítás készült. Mind a négy szöveg egy-egy eredeti, hiteles példánya, a Csoportosulás Elnökénél kerül letétbe helyezésre. XV. HATÁLYBALÉPÉS 60. § Jelen Alapszabály az aláírása napján – nem együttes aláírás esetén - az alapító Tagok közül az utolsó aláírásának a napján lép hatályba. XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 61. § A Csoportosulás Elnöksége jelen Alapszabály aláírásától számított 90 napon belül köteles az Igazgatóval elkészíttetni az Alapszabály szerinti működést elősegítő Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint mindazokat a belső szabályzatokat, amelyek a Csoportosulásként a működés feltételei és mindezeket elfogadásra a következő Közgyűlés elé terjeszteni. A Tagok az Alapszabályt, közösen elolvasva és értelmezve, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, erre szabályszerűen felhatalmazott képviselőjük révén írták alá.
12./ napirend: Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzéseinek éves statisztikai összegzéséről Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy kiadtam egy anyagot. Ez az anyag a keleti elkerülő út kiegészítő közbeszerzéséről szól, mert a bizottság számomra felfoghatatlan indok alapján, vagy lehet, hogy a hiányzások miatt nem szavazta meg. Ezért én ezzel ellentétesen döntöttem és a szerződést megkötöttem. Ebben az esetben kötelességem erről a testületet tájékoztatni. Városfejlesztési Bizottság véleményét kérdezem. Jánócsik Csaba:(városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangú szavazással támogatta az előterjesztés elfogadását. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Hasonlóképpen egyhangúlag támogatta.
1288 Csabai Lászlóné:(polgármester) Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki tudomásul veszi a tájékoztatót, szíveskedjen igenel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 115/2010. (V. 27.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzéseinek éves statisztikai összegezése elfogadásáról
A Közgyűlés 47B
az előterjesztést megtárgyalta, és elfogadja jelen határozat 1. -2. számú mellékletét képező Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi közbeszerzéseinek éves statisztikai összegezését. 1. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 115/2010. (V.27.) számú határozatához
Az éves statisztikai összegezés 13B
Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV., VI. fejezete, valamint negyedik része szerinti ajánlatkérők vonatkozásában 21B
1. Az ajánlatkérő neve, címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 2. A szervezet típusa: a) állam és egyes szervezetek – Kbt. 22. § (1) bekezdés a)—c), g)─h) pontok; b) helyi önkormányzat és költségvetési szervei (beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatot, a települési önkormányzatok társulását, a területfejlesztési önkormányzati társulást, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervet), valamint a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács [Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pont]; c) közjogi szervezet – Kbt. 22. § (1) bekezdés f), i)—k) pontok; d) egyéb szervezet. 3. A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések száma és értéke (a Kbt. IV. fejezete): 5 db; nettó 3 953 692 586 HUF 4. A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések száma és értéke (a Kbt. VI. fejezete): 9 db; nettó 1 645 643 141 HUF 5. Egyszerű közbeszerzési eljárások, illetve az egyszerű tervpályázati eljárások száma és értéke külön-külön (a Kbt. negyedik része): 4 db; 109 267 549 HUF
1289 6. A közbeszerzések összesítése az alábbi táblázatokba foglalva, külön-külön a Kbt. IV. és VI. fejezete szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan (az értékeket Ft-ban kifejezve), kivéve a 8—9. és 11. pontokban írt közbeszerzéseket: Árubeszerzés Eljárás típusa Száma Értéke nyílt meghívásos gyorsított meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos gyorsított tárgyalásos keretmegállapodásos versenypárbeszéd Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint)
Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás Száma
Értéke
Összes Száma
Összes közbeszerzés Építési beruházás Eljárás típusa
Száma
Értéke 4 393 508 356
nyílt meghívásos gyorsított meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos gyorsított tárgyalásos keretmegállapodásos
455 106 380
Értéke
1290 versenypárbeszéd 4 848 614 736
Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint) 45210000-2
Nyertes székhelye (ország) Magyarország
1
190 000 000
1
190 000 000
45000000
Magyarország
1
69 516 534
1
69 516 534
45000000
Magyarország
1
313 991
1
313 991
45232400-6
Magyarország
1
294 143 500
1
294 143 500
45232420-2
Magyarország
1
1 978 352 500
1
1978 352 500
45253800-3
Magyarország
1
960 978 146
1
960 978 146
45000000-7
Magyarország
1
429 613 522
1
429 613 522
45000000-7
Magyarország
1
40 408 670
1
40 408 670
45233120-8 45210000-2
Magyarország Magyarország
1 1
355 181 493 455 106 380
1 1
355 181 493 455 106 380
Közbeszerzési eljárás Száma
Értéke
Összes közbeszerzés 10 4 848 614 736 Építési koncesszió Eljárás típusa Száma
Összes Száma
Értéke
10
4 848 614 736
Értéke
nyílt meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos keretmegállapodásos versenypárbeszéd Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint)
Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás Száma
Értéke
Összes Száma
Értéke
1291
Összes közbeszerzés Szolgáltatás-megrendelés Eljárás típusa Száma
Értéke
nyílt meghívásos gyorsított meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos
634 518 997 141 699 443
gyorsított tárgyalásos keretmegállapodásos versenypárbeszéd tervpályázat egyszerűsített melléklete szolgáltatás)
(Kbt.
4. szerinti 776 218 440
Összes Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás
Összes
A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint) 72224000-1
Magyarország
1
66113000-5 66113000-5
Magyarország Magyarország
1 1
578 518 997 141 699 443
1 1
578 518 997 141 699 443
Összes közbeszerzés 3
776 218 440
3
776 218 440
Szolgáltatási koncesszió Eljárás típusa nyílt meghívásos gyorsított meghívásos
Száma
Száma
Értéke
56 000 000
Száma 1
Értéke
Értéke
56 000 000
1292 hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos gyorsított tárgyalásos keretmegállapodásos versenypárbeszéd Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint)
Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás Értéke
Száma
Összes Száma
Értéke
Összes közbeszerzés 7. A tárgyalásos eljárások alapján megvalósított közbeszerzések összesítése az alábbi táblázatba foglalva, külön-külön a Kbt. IV. és VI. fejezete szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan (az értékeket Ft-ban kifejezve):
Árubeszerzés Nyertes székhelye (ország)
124. § (2) a) Száma
124. § (2) b)
Értéke
Száma
Értéke
125. § (1) Száma
Értéke
125. § (2) a) Száma
Értéke
Összes közbeszerzés Nyertes székhelye (ország)
Összes közbeszerzés
125. § (2) b)
125. § (2) c)
125. § (4) a)
125. § (4) b)
125. § (4) c)
Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke
1293
Nyertes székhelye (ország)
125. § (4) d)
257. § (2) a)*
257. § (2) b)*
257. § (2) c)*
Összes
Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke
Összes közbeszerzés * A Kbt. IV. fejezete szerinti eljárásról készített táblázatban e részek értelemszerűen nem tölthetők ki. Építési beruházás/Építési koncesszió 124. § (2) a) 124. § (2) b) Nyertes székhelye Szám Érték Szám Érték (ország) a e a e Magyarország
124. § (2) c) Szám Érték a e
125. § (1) Száma
455 106 380
Összes közbeszerzés Nyertes székhelye (ország)
Értéke
455 106 380
125. § (2) a) Szám Érték a e
125. § (2) b) Szám Érték a e
125. § (2) c) Szám Érték a e
125. § (3) a) Szám Érték a e
125. § (3) b)
139. § (2)*
257. § (2) b)** Szám Érték a e
257. § (2) c)**
Összes közbeszerzés Nyertes székhelye (ország)
Szám a
Érték e
Szám a
Érték e
Szám a
Érték e
Összes Száma
Értéke
1294 Összes közbeszerzés *Csak építési koncesszió esetében. ** A Kbt. IV. fejezete szerinti eljárásról készített táblázatban e részek értelemszerűen nem tölthetők ki. Szolgáltatás/Szolgáltatási koncesszió Nyertes 124. § (2) 124. § (2) b) székhelye a) (ország) Szá Érté Szám Érték ma ke a e Magyarország Magyarország
Összes közbeszerzés Nyertes székhelye (ország)
124. § (2) d) Száma
Értéke
125. § (1) Szám a
Értéke
141 699 443 578 518 997
720218 440
125. § (2) a)
125. § (2) b)
125. § (2) c)
125. § (3) a)
125. § (3) b)
Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke
Összes közbeszerzés Nyertes székhelye (ország)
125. § (5)
257. § (2) b)*
257. § (2) c)*
267. § (2)**
Összes
Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke Száma Értéke
Összes közbeszerzés * A Kbt. IV. fejezete szerinti eljárásról készített táblázatban e részek értelemszerűen nem tölthetők ki. ** Csak szolgáltatási koncesszió esetében. 8. A WTO Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya alá nem tartozó, a közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések száma, értéke: 9. A központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk/szolgáltatások értéke: 10. Elektronikus árlejtés alkalmazásának száma, az így megvalósított közbeszerzések értéke: 11. Dinamikus beszerzési rendszerben megvalósított közbeszerzések száma és értéke:
1295 12. Azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a száma, amelyben a Kbt. 53.§-ának (6) bekezdése, 57. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 58. §-ának (5) bekezdése, 67. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetőleg 68. §-ának (5) bekezdése alapján környezetvédelmi szempontok kerültek figyelembevételre (zöld közbeszerzés): Statisztikai összegezés az éves árubeszerzésekről/építési beruházásokról/szolgáltatásokról a Kbt. V., VII. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában 2B
23B
1. Ajánlatkérő neve, címe: 2. Az ajánlatkérő tevékenységi köre: a) a Kbt. 163. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység az ivóvíz tekintetében; b) a Kbt. 163. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység a villamos energia tekintetében; c) a Kbt. 163. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység a gáz és hőenergia tekintetében; d) a Kbt. 163. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti tevékenység a kőolaj és a gáz tekintetében; e) a Kbt. 163. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti tevékenység a szén vagy más szilárd tüzelőanyag tekintetében; f) a Kbt. 163. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység a vasúti közlekedés tekintetében; g) a Kbt. 163. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység, kivéve a nem városi vasúti közlekedést; h) a Kbt. 163. § (1) bekezdés bb) pontja szerinti tevékenység repülőtér tekintetében; i) a Kbt. 163. § (1) bekezdés bb) pontja szerinti tevékenység, kivéve a repülőtér tekintetében; j) a Kbt. 163. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység. 3. A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések száma és értéke (a Kbt. V. fejezete): 4. A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések száma és értéke (a Kbt. VII. fejezete): 5. A közbeszerzések összesítése az alábbi táblázatokba foglalva, külön-külön a Kbt. V. és VII. fejezete szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan (értékeket Ft-ban kifejezve), kivéve a 6-8. pontokban foglalt közbeszerzéseket: Árubeszerzés Eljárás típusa nyílt meghívásos időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos
Száma
Értéke
1296 előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos keretmegállapodásos Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint)
Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás Száma
Értéke
Összes Száma
Összes közbeszerzés
Építési beruházás Eljárás típusa nyílt meghívásos időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos
Száma
Értéke
Értéke
1297 keretmegállapodásos Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint)
Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás Száma
Értéke
Összes Száma
Értéke
Összes közbeszerzés Szolgáltatás Eljárás típusa
Száma
Értéke
nyílt meghívásos időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos keretmegállapodásos tervpályázat egyszerűsített melléklete szolgáltatás)
(Kbt.
4. szerinti
Összes A beszerzés CPV kódja (főtárgy szerint)
Nyertes székhelye (ország)
Közbeszerzési eljárás Száma
Értéke
Összes Száma
Értéke
1298
Összes közbeszerzés 6. A központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk/szolgáltatások értéke: 7. Elektronikus árlejtés alkalmazásának száma, az így megvalósított közbeszerzések értéke: 8. Dinamikus beszerzési rendszerben megvalósított közbeszerzések száma és értéke: 9. Azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a száma, amelyben a Kbt. 53.§-ának (6) bekezdése, 57. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 58. §-ának (5) bekezdése, 67. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetőleg 68. §-ának (5) bekezdése alapján környezetvédelmi szempontok kerültek figyelembevételre (zöld közbeszerzés):
2. sz. melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 115/2010. (V.27.) számú határozatához
Az éves statisztikai összegezés 14B
24B
Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában
I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Postai cím: Kossuth tér 1.
Város/Község: Nyíregyháza
Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: Dr. Lovász Beáta E-mail:
[email protected] Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL):
Postai Ország: Magyarország irányítószám: 4400 Telefon: + 36 (42) 524-545 Fax: +36 (42) 310-647
1299
I.2) AZ AJÁNLATKÉRŐ TÍPUSA Közjogi szervezet
Központi szintű Regionális/helyi szintű
X
Támogatott szervezet [Kbt. 22. § (2) bek., 241. § b)–c) pont]
Egyéb
II. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK II.1) A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések (a Kbt. IV. fejezete) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) Száma: Érték: II.2) A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések (a Kbt. VI. fejezete) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) Száma:11 Értéke:1 330 823 533 HUF
III. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ADATOK III.1) A közbeszerzések összesítése, kivéve a IV.1)-IV.2). és IV.4). pontokban írt közbeszerzéseket (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) III.1.1) Árubeszerzés III.1.1.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) nyílt
hirdetmény nélküli tárgyalásos
meghívásos
gyorsított tárgyalásos
gyorsított meghívásos
keretmegállapodásos
(száma) (értéke)
hirdetmény közzétételével versenypárbeszéd induló tárgyalásos ---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több
1300 használandó)-------------Összes árubeszerzés a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli hirdetménnyel tárgyalásos
induló
hirdetmény tárgyalásos
induló
nélkül
(száma) (értéke)
---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes árubeszerzés az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
III.1.1.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint) (száma) (értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes árubeszerzés a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
gyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint) (száma) (értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes árubeszerzés az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
III.1.2) Építési beruházás III.1.2.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) nyílt
hirdetmény nélküli tárgyalásos
meghívásos
gyorsított tárgyalásos
gyorsított meghívásos
keretmegállapodásos
(száma) (értéke)
1301
hirdetmény közzétételével versenypárbeszéd induló tárgyalásos ---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: (száma) (értéke)
Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) X
hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli hirdetménnyel tárgyalásos
induló
hirdetmény tárgyalásos
induló
nélkül
08 (száma) 1 295 853 533 (értéke)
---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes építési beruházás az egyszerű eljárásban:
08 (száma) 1 295 853 533 (értéke)
III.1.2.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint)
(száma)
(értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Összes építési beruházás a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: (száma) (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 45233223-8 (CPV kód, főtárgy szerint)
01(száma)
137 009 373 (értéke)
45233253-7(CPV kód, főtárgy szerint)
01(száma)
7 579 083 (értéke)
1302 45230000-8 (CPV kód, főtárgy szerint)
01 (száma)
239 029 484 (értéke)
45230000-8 (CPV kód, főtárgy szerint)
01(száma)
180 042 229(értéke)
45230000-8 (CPV kód, főtárgy szerint)
01 (száma)
201 729 999 (értéke)
45230000-8 (CPV kód, főtárgy szerint)
01(száma)
87 547 321(értéke)
45262700-8 (CPV kód, főtárgy szerint)
01(száma)
409 762 120(értéke)
45000000-7 (CPV kód, főtárgy szerint) 01(száma) 33 153 924(értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési beruházás az egyszerű eljárásban:
08 (száma) 1 295 853 533 (értéke)
III.1.3) Építési koncesszió III.1.3.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) nyílt
hirdetmény nélküli tárgyalásos
meghívásos
keretmegállapodásos
hirdetmény közzétételével versenypárbeszéd induló tárgyalásos
(száma) (értéke)
---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes
építési
koncesszió
a
közösségi (értéke)
eljárásrendben:
(száma)
Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: (száma) (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli hirdetménnyel tárgyalásos
induló
hirdetmény tárgyalásos
induló
nélkül
(száma) (értéke)
---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)--------------
1303
Összes építési koncesszió az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
III.1.3.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint)
(száma)
(értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Összes építési koncesszió a közösségi eljárásrendben, amely elérte vagy meghaladta a közösségi értékhatár felét, de nem érte el a közösségi értékhatárt: (száma) (értéke) Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint)
(száma)
(értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes építési koncesszió az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
III.1.4) Szolgáltatás-megrendelés III.1.4.1) Eljárás típusa Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) nyílt
gyorsított tárgyalásos
meghívásos
keretmegállapodásos
gyorsított meghívásos
versenypárbeszéd
(száma) (értéke)
hirdetmény közzétételével tervpályázat induló tárgyalásos hirdetmény nélküli tárgyalásos ---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes szolgáltatás-megrendelés a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli
03 (száma) 34 970 000(értéke)
1304
hirdetménnyel tárgyalásos
induló
hirdetmény tárgyalásos
induló
nélkül
---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes szolgáltatás-megrendelés az egyszerű eljárásban:
03(száma) 34 970 000 (értéke)
III.1.4.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint) (száma) (értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes szolgáltatás-megrendelés a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 71320000-7 (CPV kód, főtárgy szerint)
01 (száma) 5 800 000 (értéke)
71356100-9 (CPV kód, főtárgy szerint)
01 (száma) 6 780 000 (értéke)
71356100-9 (CPV kód, főtárgy szerint) 01 (száma) 22 390 000 (értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes szolgáltatás-megrendelés az egyszerű eljárásban:
03 (száma) 34 970 000 (értéke)
III.1.5) Szolgáltatási koncesszió III.1.5.1) Eljárás típusa Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) (az alábbi blokkban csak egy eljárás-típust jelöljön meg) hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli hirdetménnyel tárgyalásos
induló
hirdetmény tárgyalásos
induló
nélkül
(száma) (értéke)
---------------(E részből az egyes eljárás-típusok szerint lefolytatott közbeszerzésektől függően több használandó)-------------Összes szolgáltatási koncesszió az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
1305
III.1.5.2) A közbeszerzés CPV kódja szerinti bontás Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) - (CPV kód, főtárgy szerint)
(száma)
(értéke) ----------------------------(E részből a CPV főtárgyak számának megfelelően több sor használandó)-----------------------------Összes szolgáltatási koncesszió az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
III.2 A tárgyalásos eljárások alapján megvalósított közbeszerzések összesítése (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számmal kell kifejezni) III.2.1) Árubeszerzés Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) 124. § (2) a)
125. § (2) a)
125. § (4) a)
124. § (2) b)
125. § (2) b)
125. § (4) b)
125. § (1)
125. § (2) c)
125. § (4) c)
125. § (4) d)
(száma) (értéke)
----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos árubeszerzés a közösségi eljárásrendben: (értéke)
(száma)
Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 252. § (1) a)
125. § (2) b)
125. § (4) c)
252. § (1) b)
125. § (4) a)
125. § (4) d)
252. § (1) c)
125. § (4) b)
(száma) (értéke)
----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos árubeszerzés az egyszerű eljárásban: (értéke)
(száma)
III.2.2) Építési beruházás/építési koncesszió Közösségi eljárásrend (Kbt. IV. fejezete) 124. § (2) a)
125. § (1)
125. § (2) c)
124. § (2) b)
125. § (2) a)
125. § (3) a)
139. § (2)
(száma)
1306
124. § (2) c)
125. § (2) b)
(értéke)
125. § (3) b)
----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos építési beruházás/építési koncesszió a közösségi eljárásrendben: (száma)
(értéke)
Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 252. § (1) a)
125. § (2) b)
252. § (1) b)
125. § (3) a)
252. § (1) c)
125. § (3) b)
(száma) (értéke)
----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos építési beruházás/építési koncesszió az egyszerű eljárásban: (száma)
(értéke)
III.2.3) Szolgáltatás/szolgáltatási koncesszió Egyszerű eljárás (Kbt. VI. fejezete) 252. § (1) a)
252. § (1) c)
252. § (1) b)
125. § (2) b)
(száma) (értéke)
----------------------------- (E részből a tárgyalásos eljárások típusainak megfelelően több használandó, ------------------------minden egyes típusnál csak egy hivatkozást jelöljön meg) Összes tárgyalásos szolgáltatás/szolgáltatási koncesszió a nemzeti eljárásrendben: (száma)
(értéke)
IV. SZAKASZ: TOVÁBBI INFORMÁCIÓK IV.1) A WTO Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya alá nem tartozó, a közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban,, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke:
1307
IV.2) A központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk/szolgáltatások szerződések értéke (arab számokkal, Ft-ban kifejezve):
IV.3) Elektronikus árlejtés alkalmazása (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.4) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.5) Környezetvédelmi szempontok (zöld közbeszerzés) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) IV.5.1) A Kbt. 53. §-a (7) bekezdésének alkalmazása közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.5.2) A Kbt. 57. §-a (4) bekezdés c) pontjának alkalmazása közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.5.3) A Kbt. 58. §-a (5) bekezdésének alkalmazása közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.5.4) A Kbt. 67. §-a (2) bekezdés f) pontjának alkalmazása közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.5.5) A Kbt. 68. §-a (5) bekezdésének alkalmazása közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke:
IV.5.6) Zöld közbeszerzések összesen közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke:
1308
IV.6) Szociális szempontok figyelembe vétele (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni)
IV.6.1) A szociális szempont a műszaki leírás (Kbt. 58. §-a) meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.6.2) A szociális szempont az alkalmassági feltételek (Kbt. 66. és 67. §) meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.6.3) A szociális szempont a bírálati szempontok (Kbt. 57. §-a) meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.6.4) A szociális szempont a szerződéses feltételek [Kbt. 53. §-ának (7) bekezdése] meghatározása során került figyelembe vételre közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.6.5) Védett foglalkoztatók számára fenntartott közbeszerzések (Kbt. 17/A. §) közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.6.6) Szociális szempontok figyelembevételével megvalósított eljárások [IV.6.1)–IV.6.5) pontok] összesen közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.7) EU alapokból finanszírozott/EU-s projektekkel kapcsolatos közbeszerzések (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: 05 közbeszerzések értéke: 1 153 081 153
1309
IV.8) A mikro-, kis- és középvállalkozások által megnyert közbeszerzések a Kbt. 70. §-ának (2) bekezdésével összefüggésben (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ftban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: 07 közbeszerzések értéke: 1 323 244 450 IV.9) A mikro-, kis- és középvállalkozások számára fenntartott közbeszerzések (Kbt. 253. §) (valamennyi mezőbe csak szám érték írható, a szerződések értékét Ft-ban, arab számokkal kell kifejezni) közbeszerzések száma: közbeszerzések értéke: IV.10) AZ ÖSSZEGEZÉS FELADÁSÁNAK DÁTUMA:
13./
/
/
(év/hó/nap)
napirend: Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelet alapján benyújtott pályázatok elbírálására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné:(polgármester) Itt a bizottságoknak az előzetes döntéseinek a követéséről van szól. Jogi bizottság. Támogatja. Kulturális Bizottság? Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság támogatta. Jánócsik Csaba:(városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
1310
116 /2010. (V.27.) számú határozat a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008. (IV.29.) KGY. rendelet alapján benyújtott pályázatok elbírálásáról
A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta 2. a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alaphoz beérkezett pályázatok támogatását az 1. sz mellélet szerint jóváhagyta 3. a Kulturális Alaphoz beérkezett pályázatok támogatását az 2. sz mellélet szerint jóváhagyta 4. a Pályázati Önerő és Tartalék Alaphoz beérkezett pályázatok támogatását az 3. sz mellélet szerint jóváhagyta 5. a a Közbiztonsági Alaphoz beérkezett pályázatok támogatását az 4. sz mellélet szerint jóváhagyta
1311
1. sz. melléklet
Ssz. Pályázó neve 50B
Pályázati projekt megnevezése
2010. év
Pályázati projekt összege Pályázati Teljes Önerő Kért kategória költség (eFt) támogatás (eFt) (eFt) 360 30 300 A
Melléklet
Javasolt támogatás (eFt)
1.
Art Misszió Alapítvány Hősök tere 6.
A Nyírfa tér szépítése – virágok ültetése, dézsás örökzöldek, stb.
+
2.
Orosért Közéleti Egyesület Vezér utca 19.
A körforgalom rendbetétele, beültetése
317
20
297
A
+
200
3.
Göllesz Viktor Általános Iskola Báthory u. 30.
Szép környezet sajátos nevelési igényű gyerekeknek és gyerekekkel.Az iskola előtti tér parkosítása, gondozása.
325
30
294.1
A
+
200
4.
Gyermekmosoly Alapítvány Stadion út 32./a
250
A
100
Érvénytelen, hibás költségvetés
5.
Esélykapu Közhasznú Egyesület Westsik V. út 4-6.
Virágosítás- Alma utcai játszótér mellett és Nagyszállás, Sétány utcában
198.55
10
188.55
A
+
6.
Ésszerű Mezőgazdaságért
Virágos SulyánbokorértRózsák és muskátlik ültetése, kihelyezése
100
5
95
A
+ 50
1312
7.
8.
Egyesület Sulyánbokor 25. Orosért Közéleti Egyesület Vezér út 19.
Ésszerű Mezőgazdaságért Egyesület Sulyánbokor 25.
Hősi emlékműnél, Lányi emlékműnél parkosítás, virágosítás
281
21
260
B
+
80
8
72
B
+
Élet és Meggyes utca közti terület rendbetétele.
Fásabb Sulyánbokor Parkosítás, virágosítás
9.
Csillagszem Alapítvány Kollégium utca 50.
Közösségformáló szép környezetParkosítás, padok, asztalok, szelencék kihelyezése a nyírszőlősi sportpályánál.
350
50
300
B
+
200
10.
Micimackó Bölcsőde Stadion út. 8/a
Ember és környezeteÖntözőrendszer telepítése
334
34
300
C
+
200
11.
Játékkal a Kertközi Óvodásokért Alapítvány Kert köz. 8.
Környezetbarát gyermekek a természetben és a társadalomban – eszközök, játékok, kirándulás
315
15
300
C
+
200
12. Búzaszem Óvodásokért Védjük a környezetünket környezetbarát Alapítvány közlekedéssel – Búza utca 7-17. Közlekedési nap
300
20
250
C
+
150
13.
535
165
370
C
+
Őrangyal Egyesület Kossuth utca 55. 8/26.
Takarítás, rendrakás, kutatás
1313
14.
Zöld Kerék Alapítvány Arany J. utca 7.
Kerékpárra Nyíregyháza – kerékpározás népszerűsítése: úthálózat felmérés, honlap, info-vonal, fotópályázat
370
100
250
C
+
15.
Ésszerű mezőgazdaságért Egyesület Sulyánbokr 25. E-Misszió Egyesület Szabolcs utca 6.
Tisztább Sulyánbokorért – szemétszedés, szemétszelencék elhelyezése
170
8.5
161.5
C
+
Mosolygós Nyíregyháza – együtt takarítás: „Tiszta park, gondos lakók”
320
20
300
C
+
16.
15B
150
16B
17.
Tégy a gyermekekért Alapítvány Ferenc körút 1.
Gesztenye Guszti – környezet szépítése, takarítása gyerekek, szülők közösen
100
5
95
C
+
18.
Százszorszép Alapítvány Kállói út 109/a
Az óvoda udvar környezeti állapotának javítása
124.6
6
118.6
C
+
100
19.
Kertvárosi Nyugdíjasokért Egyesület Kinizsi utca 30.
Eszedbe jutott már, mennyire könnyen lehetne változtatni a környezetünkön, a városunk tisztaságán? Szemétszedés a Hősök temetőjénél
147
7
140
C
+
100
20.
Ligeti Óvoda Gyermekeiért
Zöld Hét – szülők gyerekek, virágosítjuk, fásítjuk
100
5
95
C
+
1314 Alapítvány Liszt F. utca 32-34.
udvarunkat.
21.
Orosért Közéleti Egyesület Vezér utca 19.
14-es főút mentén, hulladékgyűjtés, tiltó táblák felszerelése
330
30
300
D
+
22.
Búzaszem Óvodáért Alapítvány Búza utca 7-17.
Környezettudatos Hét – környezettudatos életmód, szelektív hulladékgyűjtés
300
20
250
D
+
23.
Gyermekekért 16 Alapítvány Kollégium út. 54.
468
89
299
D
+
24.
Nyírfa Közhasznú Egyesület Északi körút 17. Együtt Egymásért Kelet Magyarországon Egyesület Belső körút 31. Őrangyal Egyesület Kossuth utca 55.
Együtt az élhető környezetértNyírszőlősön pihenő és sportpark fejlesztése a Diákotthon lakóinak, tanulóinak bevonásával. Szemétsziget – Szégyensziget tudatformálás
315
15
300
D
+
Ember és természet közötti összhang – Előadás, oktatás, gyakorlati foglalkozás
300
15
270
D
+
Kirándulás, rajzpályázat
535
165
370
D
+
25.
26.
100
27.
Állatbarát Alapítvány Csatorna út 2.
Fesztivál az állatokért – állatvédelmi szemléletformáló program
300
100
200
D
+
100
28.
Kertvárosi Gyermekekért
A Föld Jövője – környezettudatos gondolkodás,
250
50
200
D
+
100
1315 Alapítvány Könyök utca 1/a 29.
30.
31.
környezetbarát életmód fejlesztése – faültetés, hulladékgyűjtés, jeles napok
Kertvárosi Evangélikus Tanyán élők környezettudatos nevelése – Templom Építéséért kirándulás, környezeti előadások, takarítás Alapítvány (Érvénytelen költségvetés) Salamonbokor 36. Tappancs Állatvédő Egyesület Kossuth utca 59. Human-Net Alapítvány Váci M. út 41.
D
+
315
15
300
D
+
181
9
172
D
+
470
170
300
D
+
180
9
171
D
+
315
15
300
D
+
Végítélet-fotókiállítás
33.
Ésszerű mezőgazdaságért Egyesület Sulyánbokor 25.
Kezdjünk a környezetért kicsivel, kicsiben.tudatformálás, ismeretbővítés a Huszár telepen Óvjuk együtt a természetet, hogy unokáink is élvezhessék –jeles napok rendezvények, programok-környezeti nevelés óvodásoknak Kicsik a környezetértmezőgazdasági munkák, ökogazdálkodás, egészséges életmód bemutatása bokortanyán
34.
Kertvárosi Nyugdíjasokért Egyesület Kinizsi utca 30.
Legyél tájékozott, tornázz, sportolj a természetben, természeti értékek megismerése.- kirándulások, foglalkozások
32. Együtt a Gyermekekért Alapítvány Koszorú utca 10.
259.4
100
1316 35.
Ligeti Óvoda Gyermekeiért A. Liszt F. utca 32-34.
Mesél az őszi erdő – Kirándulás a napkori erdei iskolában
260
13
247
D
+
100
36.
Tégy a gyermekekért Alapítvány Ferenc körút 1.
Környezetbarát Óvoda
100
5
95
D
+
100
37.
Tettrekész Alapítvány Alma utca 70.
Zöld nap a Petőfiben – környezetvédelem, környezettudatosság
210
10.5
199.5
D
+
100
38.
Nyírség Könyvtár Alapítvány Ungvár sétány 5.
Természetvédelmi és környezetvédelmi foglalkozások gyermekeknek –előadások, kirándulások
578.6
285
293.6
D
+
150
39.
Tesz-Vesz Alapítvány Benczúr tér 20.
Mutassuk meg a világot – kirándulások, foglalkozások óvodásoknak
405.854
40.5
365.354
D
+
9298. 595
A: Parkosítás, virágosítás támogatása. B: A város szépítésének, egyes városrészek rendezésének támogatása C: A környezet állapotának javítását elősegítő tevékenység, esemény támogatása. D: A környezettudatos életmód népszerűsítésének támogatása
2 500 000
1317
2. számú melléklet
Javaslat -a Közgyűlés részére-
az önszerveződő közösségek támogatására meghirdetett pályázatok elbírálására 2010. Kulturális Alap (pályázati keretösszeg: 5.834.000 Ft) Sorsz.
Pályázó szervezet
1.
Nyírség Táncegyesület Pro Archi Egyesület (Piccoli Archi Zenekar) Szabolcs Táncegyesület Igrice Néptáncegyesület Primavera Balettegyüttes 4 FOR DANCE Tánc,Sport és Kulturális Egyesület
2. 3. 4. 6. 7.
2009. évben támogatásként kapott összeg eFt 2.000
2010. évben pályázott összeg eFt
Javasolt támogatás e Ft.
4.000
2.000
1.000
1.700
700
1.000
2.000
1.000
500
1.400
884
350
500
350
830
1.500
400+500 (filmkészítésre)
1318
3. sz. melléklet A pályázati önerő és tartalék alaphoz beérkezett pályázatok JAVASOLT MEGSZAVAZOTT TÁMOGATÁS KÉRELEM KÉRT TÁMOGATÁS KÉRELMEZŐ (e Ft) (e Ft) TÁRGYA TÁMOGATÁS (e Ft) 10. éves 470.000 160.000 160.000 1.Jonathán gyermek, jubileumi táncest (Tartalék Ifjúsági és Tánc Nemzetközi Alap terhére) Közhasznú Sirály EgyesületBabka Beáta Táncfesztivál elnök 53. Gálaműsor 200.000 100.000 100.000 2..Szabolcs Néptánc (Tartalék EgyesületDalanics Alap terhére) Györgyné 25B
26B
27B
elnök 28B
3. Kertvárosi Nyugdíjasokért Egyesület Morauszki Mihályné 29B
Életmódnap a Kertvárosban
67.700
20.000 (Civil Alap terhére)
20.000
Mindenkinek becsengettek! (fogyatékos gyerekek beintegrálása) zárórendezvé Gyermeknap rászoruló nagycsaládosok s csonka családban élők részére Kis hazánk nagy kincsei élménykirándulás daganatos betegek részére
300.000
160.000 (Tartalék Alap terhére)
160.000
50.000
50.000 (Tartalék Alap terhére)
50.000
96.000
50.000 (Tartalék Alap terhére)
50.000
elnök 30B
4. DOWN Egyesület 31B
Kisari Károly elnök 32B
5. Nők a Nyíregyháziakért Egyesület 3B
Bicsérdi Rita elnök 34B
6.. Napforduló Szolgálat 35B
Betléri Erika elnök 36B
1319
4. számú melléklet A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javaslata a 2010. évi Közbiztonsági Alapra benyújtott támogatási kérelmekről A pályázó neve Sóstói Polgárőr Egyesület
Mandai Polgárőrség
Rozsréti Polgárőr Egyesület
„TESZ-VESZ” Alapítvány Nyíregyháza Polgárőr Szövetség Nyíregyháza Városközpont Polgárőr Egyesület
Közlekedési Polgárőrség Nyíregyháza NyíregyházaKertvárosi Polgárőrség Egyesület Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Polgári Védelmi Szövetség ÖSSZESEN:
A kért támogatás összege Bizottsági javaslat 1.000.000.- Ft (250e/Ft egyenruha beszerzés, 500.000.- Ft 100e/Ft gépjármű karbantartás, 200e/Ft üzemanyagköltség, 200e/Ft laptop csere, 50e/Ft nyári bűnmegelőzési tábor, 130e/Ft iroda rezsiköltségek, 70e/Ft este is használható távcső beszerzése) 400.000.- Ft (180e/Ft polgárőr egyenruha 400.000.- Ft beszerzés, 100e/Ft technikai felszerelések beszerzése, 20e/Ft mezőőrökkel közös ellenőrzések, 100e/Ft polgárőrök sport és szabadidős programjának támogatása) 400.000.-Ft (200e/Ft üzemanyag és mobiltelefon 400.000.- Ft költség, 80 e/Ft polgárőr egyenruha beszerzés, 10e/Ft mezőőrökkel közös ellenőrzések, 10e/Ft gyermekeknek rajzos felmérőlapok készítése, 100e/Ft polgárőrök sport és szabadidős programjának támogatása) 260.650.- Ft (27.930 Ft bejárati kapu és csengő, ___ 232.720,- Ft a Nyh. Benczúr tér 20. szám alatti épület riasztóberendezésének kiépítése, anyag és munkadíj költsége, ) 500.000. – Ft (200e/Ft helyiség bérleti díja, 50e/Ft 250.000.- Ft telefon, internet költség, 50e/Ft szállítás, 100e/Ft nyomdaköltség, sokszorosítás, 100e/Ft oktatás, tanácsadás) 700.000. – Ft (250e/Ft helyiség bérleti díja, 60e/Ft 350.000.- Ft telefon, internet költség, 20e/Ft szállásköltség, 60e/Ft szolgáltatási kiadások, 50e/Ft reklámköltség, 82.265,Ft nyomdaköltség, sokszorosítás, 50e/Ft oktatás, tanácsadás, 17.735.- Ft egyéb dologi kiadás, 110e/Ft anyag és egyéb beszerzések) 500.000. – Ft (60e/Ft gépkocsi üzemeltetetési 300.000.- Ft költség, 120e/Ft Notebook vásárlás, 200e/Ft program vásárlása, 120e/Ft BM kapcsolat kiépítése) 500.000.- Ft (50e/Ft üzemanyagköltség, 350e/Ft 300.000.- Ft polgárőr formaruhák, pólók, sapkák, feliratozás, 100e/Ft gépjármű üzembenntartás, javítási költségek) 260.000.Ft (felmenő rendszerű ____ katasztrófavédelmi ifjúsági verseny megyei döntőjének megrendezése) 4.520.650.– Ft 2.500.000.- Ft
1320 14./ napirend: Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának megállapítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottság?
Szóbeli
kiegészítés
nincsen.
Költségvetési
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatására biztosította. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
véleményt
117/2010.( V.27.) számú határozat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának megállapításáról
A Közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának meghatározásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 2010. július 1. napjától a nem lakás céljára szolgáló helyiségek minimális bérleti díját az alábbiak szerint állapítja meg: I. Üzletek bérleti díja 1a. övezet a Belváros központja: Zrínyi I. u. sétáló utcai szakaszán, Kossuth tér, Rákóczi u. 1-2. (kivéve a belsőudvar és átjáró, amely az 1b. övezetbe tartozik), Bethlen G. u. sétáló utcai szakaszán a bérleti díj 31.400,- Ft/m2/év + ÁFA 1b. övezet a Belvárosban: Vay Ádám körút, Hunyadi u. – Bocskai u. (Hunyadi utcától a Kossuth térig), Luther u. - Kiskörút, - Kálvin tér, Bethlen Gábor u., Síp u. Október 23. tér - Vay Á. krt. által határolt területen (kivéve az 1a. övezetben felsoroltakat) a nevezett utcák mindkét oldalán a bérleti díj 30.250,- Ft/m2/év + ÁFA
1321 1c. övezet a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó területeken a bérleti díj 29.600,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Bethlen G. u. sétáló utcán túli szakasza a Síp utcától - Búza utcáig Rákóczi u.: Október 23. tértől - Búza utcáig Bocskai u.: Hunyadi utcától – Béla utcáig Szt. István u.: Béla utcáig Széchenyi u.: Országzászló tértől - Szabolcs utcáig Iskola u. és Bessenyei tér mindkét oldala 2. övezet a bérleti díj 26.300,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Kossuth u.: Vay Á. krt. - Sarkantyú utcáig Szarvas u.: Országzászló tér - Kereszt útig 3. övezet a bérleti díj 18.350,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Kossuth u.: Sarkantyú utcától a Nagykörútig Szarvas u.: Kereszt utcától a Nagykörútig Vasvári P. u.: Rákóczi utcától a Nagykörútig 4. övezet a bérleti díj 13.150,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: 1-3. övezetben rögzített utcák Nagykörúton túli szakasza Dózsa Gy. u.: Vay Á. körúttól - Belső krt. – Ferenc körútig, Debreceni út.: Kiskörút - Luther u. csomóponttól – Hatzel tér, Nagykörút teljes hosszában Malomkert: Szt. István u. – Ady E. u. – Váci M. u. – Kert u. által határolt terület Ferenc krt. – Sóstói u. – Csalóköz – Korányi F. u. által határolt terület 5. övezet 1-4. övezetekben szereplő utcák által bezárt területen lévő bérlemények (a garázs, iroda, és pince kivételével): az övezeti besorolás 75 %-a 6. övezet a bérleti díj 10.650,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak:
1322 Örökösföld: Család u. - Szalag u. - Törzs u. - Semmelweis u. által határolt terület Kertváros: Tiszavasvári u. - Fészek u. - Ív u. - Szélsőbokori u. - Legyező u.; Dugonics u. – Derkovits u. által határolt terület 7. övezet a bérleti díj 8.550,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Az 1-6. övezetekben fel nem sorolt területek. II. Irodák bérleti díja 53B
1.
A I/1. és I/2. övezetekben 20.550,- Ft/m2/év + ÁFA
2.
a II/1. pontban fel nem sorolt területeken: 10.150,- Ft/m2/év + ÁFA
III. Pincék bérleti díja 54B
1.
a bérbeadáskor tárolónak minősülő pinceszinten lévő helyiségek bérleti díja: Belvárosban (I/1a. övezet) 1.900,- Ft/m2/év + ÁFA
2.
a III/1. pontban fel nem sorolt területeken: 1.050,- Ft/m2/év + ÁFA A bérbeadáskor üzletnek minősülő pinceszinten lévő helyiségek bérleti díja: az övezeti besorolás 50 %-a
Üzlethez kapcsolódó ugyanazon ingatlanon lévő pince bérleti díja: a jelenlegi övezeti besorolás szerinti 30 %-a IV. Garázsok bérleti díja 5B
4.800,- Ft/m2/év + ÁFA V. Földterületek bérleti díja 56B
Belterületi, kizárólag beépítetlen, közterületnek nem minősülő ingatlanok (földterületek) bérbeadása esetén: az övezeti bérleti díj 10 %-a.
1323 VI. Egyéb helyiségek bérleti díja 57B
Üzlethez közvetlenül kapcsolódó egyéb helyiségek (raktár, közlekedő, szociális helyiségek, stb.) bérleti díja a jelenlegi övezeti bérleti díj 60 %-a VII. Övezeti besorolástól eltérő összegű bérleti díjak 58B
Az előzőekben, illetve a korábbi határozatokban megjelölt övezeti besorolástól eltérő - így különösen a versenytárgyaláson, licitálás során kialakult - összegű bérleti díjak egységesen 4,2 %-kal növekednek. VIII. A gyermekétkeztetés céljára szolgáló helyiségek bérleti díja 59B
2.100,- Ft/m2/év + ÁFA Utasítja:
a Vagyongazdálkodási Osztályát, hogy gondoskodjon a fentiek szerint a bérleti díj emelés végrehajtásáról
Felelős:
dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője
Határidő: folyamatos 15./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza-Oros, Szállási úti hulladéklerakó depónia építéséhez szükséges önkormányzati tulajdonú területek elidegenítésére Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményt kérek. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 118/2010. (V.27.)számú határozat a Nyíregyháza-Oros, Szállási úti hulladéklerakó depónia építéséhez szükséges önkormányzati tulajdonú területek elidegenítéséről
1324
A Közgyűlés 51B
az előterjesztést megtárgyalta, és a nyíregyházi külterületi 02356/6 hrsz-ú „közút” megnevezésű ingatlan 1790 m2 területű részét 336,-Ft/m2 + 25% ÁFA vételáron, a 02357 hrsz-ú „árok, erdő” megnevezésű ingatlan 7333 m2 területű részét 384,-Ft/m2 + 25% ÁFA vételáron a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) részére elidegenítésre kijelöli. 48B
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi szerződés aláírására Utasítja:
a Vagyongazdálkodási intézkedések megtételére
Osztály
vezetőjét
a
szükséges
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási Osztály vezetője
Határidő:
2010. december 31.
16./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Szegfű utcán lévő önkormányzati tulajdonú 3169/1 hrsz-ú ingatlan és a magántulajdonban lévő 3168/4, a 3157, a 3158 hrsz-ú ingatlanok szabályozási szélességbe eső területek cseréjének jóváhagyásáról szóló 332/2008.(XI.24.) számú határozat visszavonására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
1325
119/2010.(V.27.) számú határozat a Nyíregyháza, Szegfű utcán lévő önkormányzati tulajdonú 3169/1 hrsz-ú ingatlan és a magántulajdonban lévő 3168/4, a 3157, a 3158 hrsz-ú ingatlanok szabályozási szélességbe eső területek cseréjének jóváhagyásáról szóló 332/2008.(XI.24.) számú határozat visszavonásáról
A Közgyűlés 52B
az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Szegfű utcán lévő önkormányzati tulajdonú 3169/1 hrsz-ú ingatlan és a magántulajdonban lévő 3168/4, a 3157, a 3158 hrsz-ú ingatlanok szabályozási szélességbe eső területek cseréjének jóváhagyásáról szóló 332/2008.(XI.24.) számú határozatát visszavonja. 17./ napirend: Előterjesztés a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 8/2001.(III.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Virók Csilla Hajnalka Igazgatási Osztály vezető-helyettese Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Szociális bizottságot kérdezem. Köszönöm szépen, támogatja. Jogi Bizottságot kérdezem. Támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 15/2010. (V.28.) KGY rendelet a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 8/2001. (III.01.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a lakáscélú támogatásokról szóló 8/2001.(III.01.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja.
1326
1. § Az Ör. 3. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) Helyi támogatást nyújthat Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő, magántulajdonban álló lakóházon/épületen olyan munkálatok elvégzésére, amelyek a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítására, lakóház/épület lakhatóvá tételére szolgálnak. 2.§ Az Ör. 6. §-a az alábbiak szerint módosul: A kamatmentes kölcsön és járulékai erejéig az érintett ingatlanra az ingatlannyilvántartásba jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, melynek költségét az önkormányzat viseli. 3.§ Az Ör. 9. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) Az átviteli kérelmet a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság bírálja el, a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya pedig ellátja a kölcsönszerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat. 4.§ Az Ör. 12. §-a az alábbiak szerint módosul: A polgármester a helyi támogatás odaítélésével kapcsolatos döntését jóváhagyásra a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elé terjeszti. 5. § Az Ör. 14. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni. 6.§ Az Ör. 15. §-a az alábbiak szerint módosul:
1327 A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság által meghozott döntés végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya gondoskodik, ennek során elkészíti a kölcsönszerződést, a szerződés módosítását, gondoskodik annak érvényes megkötéséről, valamint a 6. §-ban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről, és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról. Záró rendelkezés 7. § E rendelet 2010. június 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Nyíregyháza, 2010. május 27.
18./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata könyvvizsgálójának megbízására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi István. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdést kíván-e valaki feltenni? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Nincs vele gondom, április 30-án lejárt a könyvvizsgálónak a megbízása és az indokolásban az szerepel, Szendrői Jenő könyvvizsgáló decemberig szeretné ezt ellátni. Na most azt szeretném mondani, hogy a könyvvizsgálóknál decemberig semmi értelme nincs, hogy ellássa, mert e könyvvizsgálói munkának a lényege az, hogy hitelesítési záradékkal kell ellátni a beszámolót és a költségvetést, decemberig nem történik semmi. Ezért szoktunk 1 évre a könyvvizsgálónak megbízást adni. Tehát ne adjunk neki megbízást. Győzzenek meg engem. Szendrői Jenő lehet, hogy ezzel jól jár. Január 1-től egy új könyvvizsgálóra lesz szükség és a januári könyvvizsgáló fogja hitelesíteni a költségvetést is meg az új költségvetést is. Tehát én ebben nem látok logikát és én erre szeretnék választ kapni. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A kérdés, a felvetés jogos, a válasz pedig nagyon egyszerű. Nem Szendrői Jenő az, aki így kérte, hanem lényegében mi kértük meg őt, mivel a pályáztatási eljárások az elmúlt időszakban eredménytelennek bizonyultak Nyíregyháza Megyei Jogú Város könyvvizsgálója személyének kiválasztására. Ha visszaemlékszik a képviselő-testület, már most is egy felkérés alapján dolgozott Szendrői könyvvizsgáló úr, ő jelezte, hogy hosszú távon nem kívánja ellátni ezt a feladatot, betölteni ezt a pozíciót. Mivel most kényszerhelyzetbe kerültünk, nem maradhatunk könyvvizsgáló nélkül. Ő jelezte, hogy nem tudja már a
1328 következő teljes évre ellátni tevékenységét, ha ez egy megoldás, ő annyiban tud segíteni, hogy december 31-ig betölti ezt a pozíciót és akkor mi abba a helyzetbe kerülünk, hogy van még néhány hónapunk, hogy akkor egy eredményes pályáztatási eljárást folytassunk ebben a tekintetben. Teljesen igaza van Hajzer képviselő úrnak, de ez nem egy szokványos és nem egy szerencsés megoldás, de mi jelen helyzetben nem tudunk egyebet javasolni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt mondjuk, hogy május 30. mert az lenne a célszerű, de ő nem nagyon akarja vállalni, ő most is szívesen lemond, de nincs most más ember, az ő megbízását meg tudjuk hosszabbítani, mást meg nem tudunk beállítani verseny nélkül. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tehát április 30-ig volt szerződése. Április 30. az pontosan 27 nappal ezelőtt volt. A lejárat előtt 1 hónappal, 2 hónappal mindig nyilatkozni kell a hosszabbításra. Az önkormányzatnak meg pályázatot kell kiírni arra, hogy lehessen pályázni erre a dologra. Na most én nem tudom, hogy írt-e ki pályázatot az önkormányzat, de az én véleményem szerint nem az megoldás, hogy most decemberig meghosszabbítjuk és novemberben írunk ki pályázatot. Most gyakorlatilag én azt gondolom, hogy az a racionális, hogy ha e tekintetben döntés születik. A könyvvizsgálót 1 évre szoktuk megbízni egyébként is. Én nem akadékoskodok, de decemberig nincs mit csinálni itt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az adót kell, a költségvetési koncepciót kell, a költségvetés módosítást kell. Jó, de a legkomolyabb április 30. Én azt gondolom, hogy a következő önkormányzat ha úgy gondolja, megbeszélheti vele az április 30at, ha nem, akkor kiírja az új pályázatot. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) A vitában elhangzottak alapján szeretnék javaslatot tenni arra, hogy döntsön úgy a közgyűlés, hogy a jelen helyzettel december 31-ig megbízza Szendrői könyvvizsgáló urat, de augusztus 31-ei határidővel kötelez engem vagy a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, teljesen mindegy, hogy folytassuk le a pályáztatási eljárást, hogy még ez a közgyűlés láthassa. Én eddig úgy értettem, hogy a képviselő úr szeretne minél hamarabb információhoz jutni, nekem teljesen mindegy, de legyen egy határidő, hogy mikorra folytassuk le a pályáztatási eljárást. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szendrői úrral való beszélgetés azt is tartalmazza, hogy ha mondjuk novemberben be tudunk állítani egy könnyvizsgálót, akkor ő azzal is egyetért, hogy decemberre, novemberre változtatjuk. Egyetértenék azzal, amit főjegyző mondott, hogy szeptember 30-ig a pályáztatást bonyolítsuk le. Aki ezzel a kiegészítéssel együtt a megbízás meghosszabbítását és a pályázat kiírását elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
1329 120/2010.(V.27.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata könyvvizsgálójának megbízásáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1./ az Önkormányzat könyvvizsgálatára 2010. május 1-től 2010. december 31-ig az INTER REÁL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot – Cg.: 15-09-040159, könyvvizsgálói kamarai száma: 000656, 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 3. sz. – bízza meg. Az Önkormányzat könyvvizsgálatát Szendrői Jenő bejegyzett könyvvizsgáló végzi. Igazolványszáma: 002044 Anyja neve: Szabó Katalin, lakcíme: Levelek, Táncsics u. 5. sz. 2./ a 2011. január 1. napjától az Önkormányzat könyvvizsgálatát ellátó személy, illetve szervezet kiválasztására irányuló eljárást 2010. szeptember 30-ig le kell bonyolítani. 19./ napirend: Előterjesztés névjegyzéken kívüli bérlőkijelölésre Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szociális Bizottság? Igen, támogatja. Köszönöm szépen. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 121/2010.(V.27.) számú határozat névjegyzéken kívüli bérlőkijelölésről A Közgyűlés az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006.(IV.27.) KGY rendelet 4.§ (5) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva
1330
-
Herczegfalvi Csilla és a családját – Nyíregyháza, Mikszáth K. u. 38/b. II/25. szám alatti lakosokat – a Nyíregyháza, Fazekas J. tér 20. III/31. szám alatti önkormányzati bérlakásba névjegyzéken kívüli bérlőnek kijelöli.
Felelős: Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Határidő: 2010. június 30. 20./ napirend: Előterjesztés a Nyírsuli Nonprofit Kft, valamint a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondás tudomásul vételére és új felügyelő bizottsági tagok megválasztására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavaztathatok együtt? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 122/2010. (V.27) számú határozat a Nyírsuli Nonprofit Kft, valamint a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondás tudomásul vételéről és új felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról A Közgyűlés 1./ Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza, Bujtos utca 40. szám alatti lakos a Nyírsuli Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondását 2010. május 12-ei hatállyal tudomásul veszi. Makai Tamás (szül: Nyíregyháza, 1955. október 14., an: Helmeczy Erzsébet) Nyíregyháza, Bartók Béla utca 55. szám alatti lakost 2010. május 28-a napjával a Nyírsuli Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjának megválasztja.
2./ Dr. Vinnai Győző Nyíregyháza, Kandó Kálmán utca 6. szám alatti lakos a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondását 2010. május 12-ei hatállyal tudomásul veszi.
1331 Palicz György ( szül: Nyíregyháza, 1973. szeptember 20., an: Sípos Erzsébet) Nyíregyháza, Ér u. 27. III/5. szám alatti lakost 2010. május 28-a napjával a SóstóGyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottsági tagjának megválasztja.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Zárt üléssel folytatjuk munkánkat. A zárt ülés első napirendje az igazgatói megbízások lesznek. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző
