2012. VIII. évfolyam 12. szám, december I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49
Havonta megjelenő ingyenes programmagazin
NÉGY VASÁRNAP – NÉGY GYERTYALÁNG adventi rendezvénysorozat 2012. december 2–23.
NK U T A L N Á J A REKLÁM 2013-ban is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 € 20% 480 € Hat lapszám: 1200 € 30% 840 € ½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 € 20% 120 € Hat lapszám: 300 € 30% 210 €
1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 € 20% 192 € Hat lapszám: 480 € 30% 336 €
BEKÖSZÖNTŐ Tartalom
Advent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és „jogosabb” birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”, lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése. (…) Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. (Pilinszky János adventi gondolatai)
szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., Tel.: +40 266 315 120 / 134. @:
[email protected], www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro
PROGRAMON – DECEMBER HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES A hagyaték – a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új műsora / 4 Kiállítjuk és megtáncoltatjuk a népviseletet – kiállítás / 7 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Karácsonyi családi nap / 8 A Mikó-vár története – állandó kiállítás / 9 Para István-kiállítás / 10 CSÍKI JÁTÉKSZÍN Isten pénze – musical / 11 Othello Gyulaházán – vígjáték két részben / 11 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY „Négy vasárnap – négy gyertyaláng” – adventi rendezvénysorozat / 13 Tüdős S. Kinga előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 14 Darvas-Kozma József előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 15 Interjú Darvas-Kozma Józseffel A pálos rend története című könyv bemutatója kapcsán / 16 A Nagy István Művészeti Középiskola adventi hangversenysorozata / 18 Operagála / 18 Karácsony Hargita megyében / 19 Új székhelyen a Kájoni János Megyei Könyvtár / 20 A Role együttes hagyományos karácsonyi koncertje / 21 Adventi vásár / 21 Barcsay Mester és tanítványai – kiállítás / 22 Villanások – Botár László kiállítása / 24 FERENCES SZÓ Karácsony Csíksomlyón / 25 SPORTNAPTÁR / 26 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 28 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 29 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 30 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 31 CSÍK-INFO-SAROK / 32 3
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz.,
[email protected]
A HAGYATÉK – a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új műsora Ha a legújabb műsoruk címadó fogalmát boncolgatjuk, körvonalazódik a kérdés, hogy ez esetben ki az örökbe hagyó és mi a hagyaték? Busai Norbert: Az előadásban az örökbe adó egy ismeretlen, és a darabban mindvégig az is marad. A hagyaték pedig olyan szellemi örökség, amit ő próbált magának megőrizni. Ez bizonyos tárgyakban nyilvánul meg, és ezek a tárgyak kerülnek majd színre a műsorban. Fikciós történetről lévén szó, nem az örökhagyó, sokkal inkább a hagyaték a lényeg. András Mihály: A hagyaték egy másik szinten olyan tárgyi, szellemi örökség, amit örökölünk, és akkor is, ha ezt csak foszlányaiban kapjuk az előző generációktól, kötelességünk újra összerakni és működőképessé tenni. Fontosnak tartom ugyanakkor azt is, hogy megfogalmazódjon mindannyiunkban a kérdés: Vajon mi az, amit nekünk örökségbe hagynak, képesek vagyunk-e azzal méltóképpen bánni, abból a kincsből hogyan tudunk életet teremteni, és azt még továbbadni?
Fotó: Csíki Zsolt
Egy-egy régi tárgy láttán gyakran elábrándozunk, hogy mennyi mindent mesélhetne, ha meg tudna szólalni... és lám, pont ez történik az együttes új műsorában. A csíkszeredai közönség számára két korábbi sikeres műsora révén már ismerős rendező-forgatókönyvíró, Boka Gábor ismét egy pergő táncjátékot, gondűző szórakozást készít a nézőknek, amelyben továbbra is kitűnő partnere a Busai Norbert–Busai Zsuzsanna koreográfus-páros, akik a hitelességet megőrző, mégis dinamikus és látványos táncokat alkalmazták színpadra. A hagyaték című műsor ősbemutatóját 2012. december 12-én tartják, amelyet egy második előadás követ december 13-án. Az előadás kapcsán András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával és Busai Norbert koreográfussal beszélgettünk. 4
Milyen kerettörténetbe ágyazódik az előadás? András Mihály: Azt szeretnénk, ha maga a történet titokban maradna mindaddig, amíg a közönség meg nem nézi a műsort. Ha ezt a táncműsort szavakban elmondanánk, úgy érzem, lebutítanánk a történetet, hiszen több irányból van áthallás az eszmei mondanivalójában. Ezen túlmenően nagyon sok helyen nemcsak az örökségről, hagyatékról van szó, hanem bele van szőve a valós, mindennapi, kulisszák mögötti életünk is. Így a néző, azáltal hogy megnézi a műsorunkat, betekinthet a hétköznapjainkba is. Sőt, akik kissé közelebb állnak az együtteshez, fel fognak ismerni megtörtént eseményeket, humoros, kissé ironikus formába öntve. Miért tartják fontosnak, hogy a közönség ilyen formában belelásson az együttes mindennapi életébe? Busai Norbert: Ez mindenképpen nyitást eredményez. Nem csupán a színpadi produkcióval szembesül a közönség, hanem már a háttérmunkát is láthatja, így az is nyilvánvalóvá válik, hogy a mindennapi rutinból hogyan lesz műsor. András Mihály: Az együttes az elmúlt időszakban több olyan programot is szervezett, amikor beengedtünk a próbatermünkbe óvódásokat, iskolásokat, felnőtteket. Nyílt napjaink által átláthatóvá próbáltuk tenni tevékenységünket, vonzóbbá tenni ezt a szakmát, és ily módon is közelebb kerülni a közönségünkhöz.
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz.,
[email protected]
Itt kell elmondanom azt is, hogy Busai Norbert és Zsuzsa, valamint Boka Gábor személyében találtam meg azokat az alkotókat, akikkel a hétköznapokban dolgozni nemcsak hasznos, hanem öröm is. Nekünk az is nagyon fontos, hogy a társulat is jól érezze magát munka közben, és találjunk rá azokra az oktatókra, alkotókra, akik számunkra jó példaképek. Ugyanis amilyen példákon növünk fel, mint Hargita együttes, olyan kisugárzásunk lesz abban a régióban, ahová tanítani járunk. A műsorainknak is jót tesznek az élményteli hétköznapok. Az előző két darab kapcsán érezhetővé vált a közönséggel való egymásra hangolódás. Milyen táncok képezik az előadás alapját, illetve milyen rendezési elv érvényesül egy több tájegység specifikus táncát bemutató műsorban? Busai Norbert: A műsor közeli és távoli magyar tájegységek táncát vonultatja fel: lesznek táncok Magyarbődről – Felvidék, Kalocsáról – Duna–Tisza köze, Szatmárról, Vajdaszentiványról – Felső-Marosmente, Györgyfalváról – Kolozsvár környéke és Balázstelkéről – Küküllő mente. A rendezési elv a néző számára az előadás végére már nyilvánvalóvá válik, egy táncos pedig már a második tánc után tudni fogja, mi alapján van szerkesztve a műsor. A hargitások számára a magyarországi és a felvidéki táncok nem voltak annyira ismertek, az erdélyi táncok viszont
már a lábukban voltak, azokat csak összerendeztük. Újdonság volt számukra pl. a kalocsaiban használt aprózó figurák, ezt a technikát itt nem alkalmazzák, ettől ügyesedik a lábuk. Tehát az új műsor repertoárbővítésről és egy plusz technika elsajátításáról is szól. András Mihály: Kitekintés, új szellemi fejlődési lépcsőfok az, hogy a magyar nyelvterületnek más táncait is megismerjük és elsajátítjuk. Saját magunkkal szemben elvárás a jövőre nézve is, hogy a székelyföldi és erdélyi táncismereteinken túl, a Kárpát-medencei magyarság folklórkincsét is el tudjuk sajátítani. Már amennyire elegendő egy emberi élet… A János vitéz és az Ördöngösök Füzesen után, amelyben ugyancsak Boka Gábor rendezővel, illetve Busai Norbert és Busai Zsuzsanna koreográfus-párossal dolgozott együtt a tánckar, egy újabb gondűző, szórakoztató táncszínházi produkcióra számíthat a közönség A hagyatékban is? András Mihály: Az Ördöngösök Füzesen kapcsán is jót nevettünk, de ha mélyebben belegondolunk, akkor arról van szó, hogy megérkezik az ördög a közösségeinkbe, elveszi menyasszonyainkat, gyerekeinket. A közösségnek pedig össze kell fogni ahhoz, hogy magára találjon és megtarthassa a saját értékeit. Csak összefogással lehetséges jó irányba tartani. Ellenkező esetben az értékeinket másra cseréli az ördög. Tehát a humor mögött fel kell ismerni a mögöttes tartalmat, és ezt tovább kell gondolni minden olyan közösségnek
Fotó: Csíki Zsolt
5
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz.,
[email protected]
és népnek, amely talpon akar maradni. Sem a Hargita együttesnél, sem társadalmi szinten nem lehet szunyókálni, mert nagyon erősen manipulál a világ. Ez a fajta felépítés természetesen visszaköszön A hagyaték című előadásunkban is. A népmesékhez hasonlóan erőfeszítéssel, összefogással viseljük a próbatételeket, amelyek sikerén a végén nevethetünk. Örökség után hagyaték: van bármiféle összefüggés, esetleg kontinuitás a két előadás között? András Mihály: A címek szerepe elsősorban az, hogy valamilyen szinten ingereljék a fület, az értelmet. Ezek a szavak fel kell, hogy csendüljenek az életünkben. Az Örökségben végigvonult az elmúlt időszak történelme, megteremtve a lehetőséget, hogy mindenki végiggondolja, miként éltek szüleink, nagyszüleink, mit kapott örökül, és azt hogyan tudta hasznosítani. A hagyatékban újra itt az esély, hogy a bibliai történethez hasonlóan számba vegyük tálentumainkat. Ha eddig csak elrejtettük és nem gyarapítottuk, még mindig lehet ezen segíteni. Családon belül is hasznosíthatja bárki ezt az üzenetet. Ha az együttes szerteágazó művészeti tevékenységét nézzük, akkor jobbára minden a hagyatékról szól... András Mihály: ...mert szellemi hűtlenséget érzünk a társadalomban. Különböző csatornákon hűtlenségre ösztönöznek. Azért, hogy az új irányvonalhoz felzárkózzunk, képesek vagyunk hátat fordítani a sokkal tartalmasabb értékeinknek. 6
Ugyanakkor az Önök felelőssége az is, hogy a hagyaték mely darabkájáról porolják le az évek során rárakódott szennyeződéseket. Busai Norbert: Mind-mind példaértékű dolgokat állítunk színpadra, amely megállná helyét bármely angliai, New York-i színpadon, önmagában és kiterjesztve is. Az előadásban bemutatott hagyatékhoz is olyan körítés lesz hozzáadva, amely eredetivé teszi. Nemcsak szavakban lesz hiteles, hanem kellékeiben is. András Mihály: A Hargita együttesnél azért dolgozunk, hogy tehetségünk szerint a magyar népi kultúra minél több darabkájának próbáljuk visszaadni fényét és szerepét. Csak néhányat említve: a Prímástalálkozón a zenészt és népzenét, a Csűrdöngölőn az ifjúságot és a néptáncot, társszervezőként az Ezer Székely Leány Napján a viseletet és a hitet próbáljuk középpontba helyezni. Szerteágazó rendezvényeink éppen azt a célt szolgálják, hogy a hagyaték különböző darabkái méltóképpen életre keljenek. Készítette: Ferenczy Krisztina
Fotók: Iochom Zsolt
ANDRÁS ALAPÍTVÁNY
Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz.,
[email protected]
KIÁLLÍTJUK ÉS MEGTÁNCOLTATJUK A NÉPVISELETET 2012. december 17., hétfő, 19.00 / Városi Művelődési Ház Nem összegzésre gondolok, mégis azt látom, az idei évben külön szerepet kaptak mifelénk a népviseletek. Kezdődött azzal, hogy tavasszal útjára indult a népviseletvarró foglalkozássorozat. Lehet, hogy kezdetben lelki szemeink előtt ing, rokolya, kötény lebegett, de a jelenlegi állás azt mutatja, hogy örömünket leltük „csak” az ingek készítésében is, hiszen a kézimunka és az egyedi megoldások egyre szélesebbre nyitották a titokzatos mintavilágot. Mindenképpen elismerést érdemelnek azok, akik képesek a napi rohamtempó után lelassulni, minden figyelmüket egy csendesen kanyargó mintára irányítani, így gazdagítva azt a hagyatékot, amit – reméljük – sok év múltán valaki ismét tanulmányozni kezd. És lám, a folyatás is megadatott. Hargita Megye Tanácsa támogatásával lehetőségünk nyílt egy igényes népviselet-mintakollekció kezdeti kialakítására. A munkával még messze nem közelítünk a végéhez (tán’ sohasem lehet a gyűjtést befejezni!), de tény az, hogy sikerült néhány régi mintaértékű darabot megtalálni, némelyeket felújítani és igényes újakkal kiegészíteni. Bízunk abban, hogy rövidesen szélesebb körrel is megismertethetjük a valóban sokszínű csíki népviseletet. Előzetesen azonban, a Városi Művelődési Házban december 17-én kiállítjuk a viseletvarró foglalkozás során elkészült és a gyűjtés kapcsán összeállított darabokat.
Fotó: Miklós Katalin
A kiállítást a Zugtáncházban szervezzük, ahová szeretettel várjuk az érdeklődőket és mindazokat, akik a táncba is szívesen bekapcsolódnak. A hétfőnkénti táncoktatással és gyermekfoglalkozással egybekötött táncházat Hargita Megye Tanácsa a Művészeti Népi Iskola által és a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatja. December folyamán is várjuk hétfőnként 18.00 órától a régi és az új jelentkezőket a népviseletvarró foglalkozásra, amelyet Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata karolt fel és támogat, szervezi az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes helyszínt biztosít, további támogatók az RMDSZ és Communitas Alapítvány, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap.
Fotó: András Mihály
György Katalin, András Alapítvány 7
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM
Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: 0266–372 024, e-mail:
[email protected], www.csikimuzeum.ro
KARÁCSONYI CSALÁDI NAP 2012. december 22., szombat / 11.00–16.00 óra / Kossuth utcai galéria (Kossuth Lajos utca 12., I. emelet) / belépő: 5 lej Közeleg karácsony, és még nem tudod mivel ajándékozd meg szeretteidet? A legszebb ajándék az, amit mi magunk gondos munkával és odafigyeléssel készítünk. Kiemelten figyelünk arra, hogy az egyedi készítésű karácsonyi ajándékok szinte kivétel nélkül mind újrahasznosítható anyagokból készüljenek. December 22-én, szombaton 11.00 és 16.00 óra között gyere, és tölts el velünk egy kellemes napot. Gondoskodunk arról, hogy szülő és gyermek egyaránt találjon magának kellemes elfoglaltságot.
Program: 11.00 óra: Karácsonyi kreatív kézműves ajándékok készítése (egész nap) 12.00 óra: Karácsonyi mesés torna gyerekeknek Kelemen Zsófia gyógytornásszal 12.30 óra: Angyalváró tánc Földi Zsuzsával 13.00 óra: A téli ünnepkör népszokásai – Salló Szilárd néprajzkutató előadása felnőtteknek
A tevékenységek lebonyolításában segítségünkre lesznek önkéntes diákok és múzeumbarátok egyaránt. Csoportok érkezését kérjük előre jelezni. Belépő: 5 lej. Kádár Kincső múzeumpedagógus
Fotók: Nagy Gyöngyvér
8
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM
Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: 0266–372 024, e-mail:
[email protected], www.csikimuzeum.ro
A MIKÓ-VÁR TÖRTÉNETE állandó kiállítás
Látogatói információk Nyitva tartás: kedd–vasárnap: 10.00–17.00 óra Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva. Zárva: december 1. (szombat); december 24–26. (hétfő–szerda); január 1–2. (kedd–szerda) Utolsó belépés zárás előtt 15 perccel. Belépő jegyek ára: teljes árú: 5 lej kedvezményes (diák, nyugdíjas) : 2,5 lej Ingyenes: 7 éven aluli gyerekek, diákcsoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy), muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal) Múzeumpedagógiai foglalkozás csoportoknak: Ára: 2,5 lej/személy Jelentkezés és információ: hétköznap 10.00 és 17.00 óra között. Csoportok érkezését, múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi szándékot kérjük előzetesen jelezni!
9
CSÍKI JÁTÉKSZÍN
Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail:
[email protected], www.csikijatekszin.ro
Müller Péter–Tolcsvay László–Müller Péter Sziámi: ISTEN PÉNZE – musical A 200 éve született Charles Dickens Karácsonyi ének című regényéből írt musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge. A történet időpontja karácsony, illetve több karácsony is, hiszen hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg, és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt, és emlékeiben kalandozva eszébe jut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott. A musical szövegkönyvét Müller Péter írta, zenéjét Tolcsvay László szerezte, dalszövegeit Müller Péter Sziámi jegyzi. Fülöp Zoltán főszereplésével a Csíki Játékszín teljes társulata fellép a produkcióban, melynek díszlet-jelmeztervezője Gyarmathy Ágnes, rendezője Somogyi Szilárd. Az előadás bemutatóját december végére tervezi a társulat.
Gádor Béla – Tasnádi István: OTHELLO GYULAHÁZÁN – vígjáték két részben Új főrendező érkezik a gyulaházi színtársulathoz, aki nem hajlandó tudomást venni a jól bejáratott, a közönség szórakoztatására összpontosító repertoárról és merész gesztussal operett helyett Shakespeare-t rendez, az Othellót. Nem köt kompromisszumot a szereposztást illetően sem: fiatal, kezdő
színésznőre bízza a női főszerepet, az érett primadonnának csak öt mondat jut. Egyszóval olyannyira megbolygatja az állóvizet, hogy a társulat belső vívódásairól hamarosan a kisváros közönsége is értesül, ami azt eredményezi, hogy mindenki feszülten várja a mindent eldöntő premiert.
Fotó: Sándor Levente
11
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro
NÉGY VASÁRNAP – NÉGY GYERTYALÁNG – adventi rendezvénysorozat 2012. december 2–23. / vasárnap / Majláth Gusztáv Károly tér
Nemcsak a családi otthonokban, templomokban, hanem a város közterén is elkezdődik a készülődés az Úr eljövetelének ünnepére. Öt éve már, hogy Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezdeményezésére lehetőség nyílik arra, hogy a város lakói együtt, közösségben éljék meg a kegyelmi időt a közös gyertyagyújtások által. December 2-án, advent első vasárnapján 17.00 órától gyújtják meg a felújított Majláth Gusztáv Károly téren elhelyezett koszorú első gyertyáját. Ezzel egy időben ünnepi fényárba öltöznek a város utcái és a város karácsonyfája is. A további három adventi vasárnapon is ünnepi műsor keretében lobbannak szimbolikusan lángra a gyertyák, a történelmi egyházak képviselőinek alkalomhoz illő gondolatai pedig minden bizonnyal hozzájárulnak az ünnepre való lelki felkészülésünkhöz. Ugyancsak az adventi időszakban érkezik – a gyerekek legnagyobb örömére – a város Mikulása is. December 5-én 16.00 órakor minden gyereket szeretettel várunk a Majláth
Gusztáv Károly térre, ahol játékokkal, tánccal, dallal fogadhatják majd az ajándékkal teli zsákkal érkező Mikulást. December 16-án, a harmadik gyertyagyújtást megelőzően pedig újra karácsonyfa-díszítésre hívjuk az általános iskolásokat.
Fotók: Ady András
13
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro
TÜDŐS S. KINGA: Erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott armalis (címeres) levelei – előadás a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. december 7., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat keretében decemberben két előadóval találkozhat a csíki közönség. Tüdős Istvánné Simon Kinga 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Középiskola után tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettör-
14
ténet és klinikai pszichológia szakán folytatta. 1980–2010 között a Román Tudományos Akadémia bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézetének főmunkatársa, ahol 1995-ben megszerezte a történettudomány doktori címet. Alapító tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, a Köpeczi Sebestyén nevét viselő, Kovászna megyei műemlékvédő társaságnak és a Sever Zota nevét viselő Román Genealógiai és Heraldikai Társaságnak. 1991 után több alkalommal meghívott előadótanára a pécsi, szegedi, a budapesti Károli Gáspár református, valamint az egri egyetem történettudományi tanszékeinek. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává fogadta. Kutatási területe, amelyről számos könyve jelent meg, elsősorban a fejedelemkori Erdély, ezen belül Székelyföld művelődéstörténetéhez/történelméhez kapcsolódik. Jelenleg nyugdíjasként tiszteletbeli tagja maradt a RTA Nicolae Iorga Történettudományi Intézetének. Csíkszeredai előadásának témája az Erdélyi fejedelmek székelyeknek adományozott armalis (címeres) levelei. Az erdélyi nemesség soraiba való bejutás a fejedelemség korában bizonyos feltételekhez volt kötve. Ezen feltételek egyike annak az oklevélnek a megszerzése volt, amely elismeri a szóban forgó személy érdemeit, méltatja helyét a kiemelkedő események soraiban, felsorolja hősi cselekedeteit, esetenként a mesterségében tanúsított kiváló jártasságát. A kora újkori címeres oklevelek tulajdonosai azokat elsősorban kiváló harci cselekedeteik, különleges katonai szolgálataik elismeréseként nyerhették el. Ezt szimbolizáló tárgyak, fegyverek – leginkább a kard, a tőr, majd később a puska – jelennek meg az oklevélre festett címerpajzs mezejében, gyakran katonai öltözetet viselő főalak, a címernyerő figurájával társítva. A székelyeknek adományozott fejedelemkori címeres oklevelek számbavételekor kitűnik, hogy a 16., még inkább a 17. századi Erdély katonai jellegű társadalmában a hadi cselekedettel kiérdemelt armálist követően az írnoki és papi pályán tevékenykedők jutottak legtöbben az ún. foglalkozáscímeres oklevél birtokába.
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro
DARVAS-KOZMA JÓZSEF: A pálos rend története – előadás a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. december 13., csütörtök, 17.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme
Remete Szent Antal és Remete Szent Pál. Salvator-kápolna mennyezeti kép, 17. század
Darvas-Kozma József hivatásszerű foglalkozása római katolikus pap. Egyházi tevékenysége egyik fontos része az emberek hit-erkölcsi életének helyes kialakítása és a közösségépítés. 1950-ben született Csíkszentsimonban, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán szerzett licenciátusi diplomát. Lelkészi tevékenységét Gyergyószentmiklóson kezdte, majd Csíkszeredában segédlelkész, hitoktató, a nyárádtői római katolikus szórványplébánián plébános, majd 2001-től a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánián plébános. Egyházi és civil tevékenysége jelentős, számos civil szervezet tagja, óraadó tanár, a Krisztus Világa római katolikus havilap főszerkesztője. Publikációi hazai és külföldi lapokban jelennek meg, több tanulmánykötet és könyv társszerzője: a 2011-ben, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója gondozásában megjelent Csíkvármegye státusszimbóluma című könyv egyik társszerzője, szintén 2011-ben jelent meg A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténte című könyve, és legutóbb, idén A pálosok Erdélyben, Partiumban, Bánátban és Kárpátalján című könyve.
A könyvbemutatóval egybekötött előadásában a pálosok erdélyi történelmére vonatkozó részt ismerhetjük meg. „Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes atya most megjelenő kötetének lapjain Erdély és a Pálos-rend története találkozik. Az ízig-vérig erdélyi plébános mindig is erősen vonzódott a történelemhez, s régóta szívügye a pálos múlt értékeinek felkutatása is. Aki kezébe veszi a most megjelenő munkáját, sok újdonsággal és több elgondolással találkozik a kötet lelkesedéstől átfűtött lapjain. Az esperes atya magával ragadó módon beszél az elmúlt korszakokról, s számos következtetésre jut a pálosok erdélyi történetével kapcsolatban is. Írása úttörő, lendületes vállalkozás, a műkedvelő történész atya nagy ívű koncepciója a pálosok egykori erdélyi jelenlétéről és hagyományairól. Mi, pálos szerzetesek hálásak vagyunk minden jó szándékú kutatónak, egyházi vagy világi személynek, aki a nemzet emlékezetéből szinte teljesen kihullott, egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend gazdag és igaz múltjának megismertetésén munkálkodik.” (P. Bátor Botond pálos tartományfőnök előszava) 15
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro
Darvas-Kozma József: A PÁLOS REND TÖRTÉNETE
Decemberben jelenik meg Darvas-Kozma József esperes legújabb kötete. A szerzőt a pálos rend történetét feldolgozó könyv bemutatója kapcsán kérdeztük. Honnan ered érdeklődése a pálos rend történelme iránt? A székelység múltja, vagyis történelmünk elemista koromtól foglalkoztatott. Természetesen a részt beágyazva Magyarország és az Egyháztörténetébe próbáltam szemlélni. Gyulafehérváron töltött tíz esztendő alatt lehetőségem volt a teológia gazdag könyvtárában, a káptalani levéltárban ismereteimet gyarapítani tanáraim irányítása mellett. Ezzel egy időben Bágyuj Lajos segítségével nyomon követhettem a székesegyházban és mellette végzett régészeti ásatásokat. Egynapos sétáink alkalmával néhányszor felkerestük közösen és kiscsoportban Szentmihálykövét, ahol az erdélyi püspökök és káptalan menedékvára, továbbá a pálos kolostor állott. Marosszentkirály szomszédságában voltam plébános, ahol a pálosok legnagyobb kolostora volt. A környéken nyomot hagytak, és a Marosvásárhelyi vár kövei róluk tanúskodnak. Csíkban pedig Szereda mellett Somlyó múltja, főleg a 11–14. századig terjedő időszak egyházi élete foglalkoztatott. És ebben a fehér foltban megtaláltam a székelyek nagy győzelmének emléket állító pálos rend megtelepedését. Ennek egyik régi tanúja a Salvator-kápolna. 16
Meglehetősen viharos, hányatott időszakok váltották egymást a pálos rend alapítása óta eltelt hét és fél évszázad során. Mi az, amit feltétlenül érdemes kiemelni a történelmükből? A keresztényüldözés korában alulról, a népből jött kezdeményezés volt a remeteség. Magyarországon már Szent István idejétől kimutatható a remeték jelenléte. A 13. század elején, főleg a mongolpusztítás után még jobban feléledt az emberek vágya a belső béke, az Istennel való együttlét iránt. E törzsökös magyar remeterend szerveződésének formáját Boldog Özséb esztergomi kanonokból lett remete adta. Remete Szent Pált tekintette szellemi atyjának és Szent Ágoston püspök regulája szerint, a szívek egysége és az anyagi javak megosztása szerint szervezte meg életüket. 1308-ban elnyerték a pápai jóváhagyást. Királyaink, különösen Nagy Lajos, Zsigmond és Hunyadi Mátyás felkarolták, mert Isten segedelmével és két kezük munkájával tartották fenn magukat. Sosem koldultak, de megőrizték remete-jellegüket. Önvizsgálat, imádság és kétkezi munka jellemezte. Jó lelkiismeretre és a szív tisztaságára törekedtek. Ezért mondta Kapisztrán szent János: „Ha valaki szenteket akar látni, menjen Márianosztrára a pálosokhoz.” A pápai megerősítések után bekapcsolódtak a lelkipásztori munkába, a hívek megtartására és a hit elmélyítésére törekedtek. Ezt tették a Szűzanya tisztelete és a búcsújáróhelyek
CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro
felkarolásával. A 15. század végén az országban 170 kolostoruk volt. Virágzásuknak a török pusztítás és a reformáció vetett véget. A 17. század végén iskolákat nyitottak. Híresek voltak a pálos iskoladrámák. A nemzeti irodalom művelése jellemezte. Erdélyben újra gyökeret vertek, de II. József felszámolta. 1930ban visszatértek Magyarországra, de a kommunista diktatúra 1950-ben megsemmisítette. 1989-ben újraindultak. Van bennük szolgáló szeretet Mária országa iránt. Mennyire várja el a történelemírástól az őszinteséget? Az egyháztörténelem vagy szerzetesrend-történet egyszerre teológiai és történeti tudomány is. Az egyház nem pusztán emberi intézmény, hanem teológiai és üdvtörténeti realitás, melynek történetét a hit alapján állva, tudományos módszerekkel kutatjuk, dolgozzuk fel és rendszerbe foglalva mutatjuk be. Ami a történelemírás őszinteségét illeti, anyagát a kritikailag hitelesített forrásokból kell merítse, és tudományosan elfogadott és okaira visszavezetett, egyházzal összefüggő eseményeket módszeresen feldolgozva és rendszerbe foglalva közölje. Objektivitásra való törekvés kell jellemezze, mely minden más célt kizárva, csak a történeti igazságot akarja feltárni. Milyen eddig ismeretlen, feltáratlan összefüggéseket talált a témában? Mi újjal szolgál a könyv a helyi, székelyföldi és erdélyi pálos rend történetében és viszonyrendszerének tekintetében? Először is a székelység életében fordulatot jelentő, Lackfi Endre vezette 1345. évi nagy győzelem és a pálosok letelepítését említeném. Írásom úttörő. A pálos rend erdélyi működésének feldolgozása során arra törekedtem, hogy az
Pálos szerzetesek a csíksomlyói Salvator-kápolnánál
1920. június 4-én Erdéllyel együtt Romániához csatolt Partium és Bánság részein egykor virágzott pálos kolostorok bemutatása se maradjon ki, valamint vizsgálódásom terébe vontam a Magyarországtól elcsatolt Kárpátalját is, mely a 14. század közepéig az erdélyi püspökség részét képezte. Az alapdokumentumok mellett felhasználtam az írásos és tárgyi emlékeket, az egyháztörténelem segédtudományait, valamint figyelembe vettem a 19. századi írott és napjaink élő hagyományait. Ismerve, hogy a népi emlékezetnek nagy megőrző ereje van, mely elevenen számon tartja az évszázados eseményeket, így a „fehér vagy veres barátok” lakta kolostorokat, kápolnákat, remeteségeket abban a reményben közlöm, hogy a későbbi esetleges kutatások során majd azonosíthatókká válnak, vagy mint pálos vagy más szerzet kolostorai vagy kápolnái. Mindez lehet kiindulópontja a további kutatásnak és a történelmi igazság még teljesebb megismerésének. A téma történészi munkát követel. Ön hivatásának megfelelően lelkipásztor, egyházközösséget vezet és nem utolsósorban verses kötete is jelent már meg. Hogyan fér meg egymás mellett ez a sokoldalú tevékenység? Az élet sokszínű és sokrétű. Hivatásom Isten népének szolgálata. Ezért mindazt, ami népem lelki-szellemi-anyagi felemelkedését szolgálja, szívesen végzem. Historia est magistra vitae, a történelem az élet tanítómestere, éppen ezért 2006–2009 között posztgraduális képzésen vettem részt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Róm. Kat. Teológiai Karán, doktorandusz vagyok. A kutatás sok kincset megláttat és nyugtalanná tesz, hogy közkinccsé tegyem, hogy általa gazdagodjunk.
Az Erdőfüléhez tartozó dobói remeték Keresztelő Szent János-kápolna romja
Készítette: Prigye Kinga 17
NAGY ISTVÁN MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA
Csíkszereda, Szabadság tér 18. sz., tel./fax: +40 266 310 080
A NAGY ISTVÁN MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA ADVENTI HANGVERSENYSOROZATA 2012. december 9., vasárnap, 11.15 óra Református templom
Rézfúvos kvartett
2012. december 9., vasárnap, 11.30 óra Szent Ágoston-templom
A Nagy István Művészeti Középiskola ének szakos diákjainak előadása
2012. december 9., vasárnap, 11.45 óra Evangélikus templom
A Nagy István Művészeti Középiskola kamaraegyütteseinek előadása
2012. december 9., vasárnap, 20.00 óra Szent Kereszt-templom
A Nagy István Művészeti Középiskola 9–12. osztályos kórusának előadása
2012. december 16., vasárnap, 11.45 óra Unitárius templom
A Nagy István Művészeti Középiskola 9–12. osztályos zenekarának előadása
2012. december 26., szerda, 11.30 óra Csíksomlyói kegytemplom
A Nagy István Művészeti Középiskola kórusának és zenekarának karácsonyi hangversenye
OPERAGÁLA 2012. december 22., szombat, 19.00 óra / Csíki Játékszín Közös hangversenyt tart december 22-én a sepsiszentgyörgyi Georgius és a Csíki Kamarazenekar. Az előadás szólistái a csíkszeredai Tímár Kinga (szoprán) és a sepsiszentgyörgyi Gergely Arnold (bariton), karmester a budapesti Werner Gábor. A gálán népszerű operákból és operettekből csendülnek fel nyitányok, intermezzók és áriák. Werner Gábor 1969-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd e mellett tanult zongorázni és ütőhangszereken játszani. Gimnáziumi tanulmányai után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát. 1991-től a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, emellett számos kamarazenekarban is játszott (Camerata Transsylvanica, Sonora Hungarica, Hubay Jenő Kamarazenekar, Magyar Virtuózok). 1997-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol karmesterszakon szerzett 18
diplomát, majd Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. 1999-től a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetője. 2000-től a Budafoki Dohnányi Zenekarnál tölt be karmesteri állást. E mellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként. Vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 2002-ben Donáth-díjjal tüntették ki.
HARGITA MEGYE TANÁCSA
Szabadság tér. 5. sz., tel./fax: +40 266 207 700, www.hargitamegye.ro
KARÁCSONY HARGITA MEGYÉBEN 2012. december 13–22. 2012. december 17., 17.00 óra /Megyeháza, tanácstermek előtere Karácsonyra hangolódás: a Csobod Öröksége Egyesület betlehemes játéka, karácsonyi játszóház és aprók táncháza a Pörgettyű Egyesülettel (Hargita Megyei Kulturális Központ ajánlója)
„Készüljünk együtt az ünnepekre!” mottóval az egész megyére kiterjedő, nagyszabású rendezvénysorozatot szervez Hargita Megye Tanácsa együttműködve alárendelt intézményeivel és civil szervezetekkel. Az adventi időszakban olyan sajátos programokkal várják az érdeklődőket Csíkszeredától, Udvarhelyen, Oklándon át Bélborig, több helyszínen, amelyek a karácsonyi ünnepekre való hangolódást, felkészülést tennék teljessé. Az ünnepre való hangolódás fontos mindannyiunknak, karácsony a születés, a megújulás reménye a keresztények számára. A születés ünnepét öröm, bizakodás övezi, ehhez kívánnak hozzájárulni e rendezvénysorozattal a szervezők.
2012. december 18., 12.00–13.00 óra / Megyeháza, márványterem Gyermekverset hoz az angyal – Fekete Vince, Ferencz Imre, Ferenczes István és Lövétei Lázár László találkozója a gyermekekkel 2012. december 19., 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár A Székely Könyvtár II. minisorozatának csíkszeredai bemutatója (Hargita Kiadó ajánlója) 2012. december 18. A Kájoni János Megyei Könyvtár hivatalos megnyitója 2012. december 19–20. Készüljünk együtt az ünnepekre! Foglalkozások, előadások kicsiknek és nagyoknak
Íme egy kis ízelítő a csíkszeredai programokból: 2012. december 13–14., 9.00–17.00 óra / Megyeháza, tanácstermek előtere Mézes angyalka készítés (a Harmopan Rt. hagyományos karácsonyi akciója kisgyermekeknek)
2012. december 21–22., 9.00–16.00 óra / Vár tér Helyi és hagyományos termékek karácsonyi vására Hargita Megye Tanácsának közleménye alapján
2012. december 14., 17.00 óra / Megyeháza, márványterem Mesehetes-koncert kisgyermekeknek 2012. december 15., 10.00–13.00 óra / Czáka domb Szánkózás 2012. december 17–18., 12.00–12.50 óra / Vákár Lajos Műjégpálya Korcsolyázás 2012. december 21., 13.00–16.00 óra / Vár tér Hóemberépítés (Hargita Megye Tanácsa Sportklub Egyesületének ajánlója gyermekeknek)
Fotók: Hargita Megye Tanácsának archívuma
19
KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR
Csíkszereda, Stadion utca 1. sz., tel./fax: +40 266 371 988, e-mail:
[email protected] , http://bibliohr.topnet.ro
ÚJ SZÉKHELYÉN FOGADJA OLVASÓIT A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR 2012. december 18., kedd / Kájoni János Megyei Könyvtár
Már idén megnyitja kapuit az új székhelyre költözött Kájoni János Megyei Könyvtár. A csíkszeredai Stadion utcai új könyvtárépületben korszerű körülmények között, végre egy térben kapott helyet az összes könyvtári szolgáltatás. Így az intézmény méltó keretek között felelhet meg sokoldalú szolgáltatói feladatkörének, megyénk és városunk kulturális életének igazi központjává válhat. A december 18-i ünnepélyes megnyitót követően a könyvtárban már karácsonyváró programokkal is készülnek a gyerekek és felnőttek fogadására. A könyvtárhasználó közönség tágas és funkcionálisan kialakított, modern igényeknek megfelelően felszerelt közszolgálati tereket vehet birtokba. Igazi közösségi térré válhat a könyvtár, ahol a legkisebbektől az idősekig bármely korosztály otthonosan érezheti magát, és mindenki megtalálhatja majd az őt leginkább érdeklő kiadványokat, a számára szükséges információt vagy szabadidős tevékenységet.
Megújult szolgáltatások várják az olvasókat, az épületbe lépve a földszinten tágas Újságolvasó, a közelében kialakított társalgóval, ahol egy csésze tea mellett akár meg is oszthatják friss olvasmányélményeiket. A Gyerekkönyvtár új játékkuckójában a kicsik is igazán otthon érezhetik magukat, a betűk világával ismerkedve. Ugyancsak a földszinten, elkülönített térben foglal helyet az elmélyült tudományos munkára, kutatásra is alkalmas Helyismereti és különgyűjtemények terme. Az emeleten helyezkedik el a tágas, felnőttek számára kialakított kölcsönző részleg, ahol minden témakör kiadványai közül válogathat az olvasó, a nem kölcsönözhető kézikönyvállományt az emeleti olvasóteremben használhatják, ugyanitt bibliográfiai adatszolgáltatást is igényelhetnek a könyvtárosoktól. Az új könyvtári terekben a használók számára jól felszerelt, modern, internet-kapcsolattal ellátott számítógépek állnak rendelkezésre. A könyvtár alagsorában kialakított raktári terek és könyvkötészet mellett helyet kapott egy több funkciót is betöltő előadóterem, ahol sokféle kulturális és szabadidős rendezvényre, közönségtalálkozóra, kiállításra, szakmai képzésre, rendhagyó könyvtári órára egyaránt sor kerülhet. A közönségszolgálati részlegek programja: A felnőttek számára hétfőtől péntekig naponta 8.00–20.00 óra között tart nyitva a könyvtár, kivétel a Helyismereti és különgyűjtemények terme, amely naponta 9.00–17.00 óra között látogatható. A Gyermekkönyvtár hétfőtől péntekig 8.00–18.00 óra között várja olvasóit.
Fotók: A Kájoni János Megyei Könyvtár archívuma
20
GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS
Csíkszereda, Szék út 155. sz., tel., fax: +40 266 371 813
A ROLE EGYÜTTES HAGYOMÁNYOS KARÁCSONYI KONCERTJE 2012. december 26., szerda / 20.00 óra / Millenniumi templom Egyik legszebb ünnepünk – a karácsony – közeledtével úgy gondoltuk, újra megajándékozzuk a zenerajongókat ünnepi koncerttel. A karácsony a szeretet ünnepe, de sajnos, lassan elveszünk az ajándékosztogatás, a külsőségek, az anyagi értékek forgatagában. Szeretnénk, ha a dalok szárnyán mindenkihez eljutna a szeretet ünnepének igazi üzenete, hogy együtt tudjunk örvendeni, énekelve, tapsolva készülni az új esztendőre. Legyünk együtt, keressük együtt az ünnep üzenetét, engedjük, hogy igaz, őszinte érzések uraljanak a maguk egyszerűségében és nemességében. Ez évi karácsonyi ünnepi műsorunk magán viseli ugyan a modern zene különböző stílusjegyeit és modern hangszereken szólal meg, viszont alapjaiban megtartja a népi és vallásos hagyományokat. Hisszük, hogy a szeretet ünnepén a zene által kicsit közelebb lehet hozni az embereket egymáshoz. Role együttes
ADVENTI VÁSÁR 2012. december 3., hétfő, 11.00–17.00 óra / Hargita Megye Tanácsa épülete, árkádok alatti rész A Gyulafehérvári Caritas Tanácsadó Iroda Fogyatékkal Élőknek a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósággal és a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületével közösen december 3-án, hétfőn adventi vásárt szervez. Hargita Megye Tanácsa épületének árkádok alatti részén a fogyatékkal élők kínálják eladásra saját készítésű portékájukat, a kézzel készített karácsonyi ajándéktárgyakat és dekorációs kiegészítőket. Az időpontválasztás nem véletlen, hiszen 1992 óta ez a nap a fogyatékkal élők világnapja, amikor világszerte felhívják a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. A vásár kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a megye különböző pontjairól érkező, fogyatékkal élő alkotók találkozzanak a vásárlókkal és bemutassák termékeiket, amelyek elkészítése számukra – szakember kíséretében is – több napot vesz igénybe. De a kitartó munka, odafigyelés remekművekké varázsolja a tárgyakat, melyek eszmei értékekké alakulnak át a vásárlók által.
Fotó: A Gyulafehérvári Caritas archívuma
Erre az ünnepi hangulatú vásárra várják nagy szeretettel a szervezők a csíkszeredaiakat! Demeter Zsuzsa programfelelős, Gyulafehérvári Caritas 21
PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.
BARCSAY MESTER ÉS TANÍTVÁNYAI BARCSAY JENŐ, BALOGH LÁSZLÓ, DEIM PÁL és KONOK TAMÁS kiállítása a PAG-ban 2012. december 18., kedd, 18.00 óra / PAG-galéria A kiállítás a Barcsay Jenő Alapítvány, Kónya Márta és Ferenc, Barcsay jogutódok támogatásával jött létre. Megnyitja: Túros Eszter A kiállítást szervezte: Ferencz S. Apor A kiállítás 2013. január 13-ig tekinthető meg.
BARCSAY Jenő (Katona, 1900.–Budapest, 1988.) 1919–1924: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Vaszary János és Rudnay Gyula. 1938: Zichy Mihály grafikai díj; 1954, 85: Kossuth-díj; 1955: Tornyai-érem; 1964: érdemes művész; 1967: Pro Arte-díj; 1969: kiváló művész; 1970: IIe Festival International de Peinture (Nemzetközi festészeti fesztivál), Cagnes-sur-Mer (FR); 1983: SZOT-díj. 1925-ben állít ki először csoportkiállításon (Ernst Múzeum). 1929-ben fordul meg először Szentendrén. 1945-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és a szemléleti látszattan professzora. 1962-ben Párizsba utazik. Haláláig Budapesten és Szentendrén élt és alkotott. Sajátosan központi szerepet játszik a kissé nagyvonalúan „szentendrei festészet”nek nevezett stílus-konglomerátumban: Vajda Lajostól merít az ikonhagyomány továbbéltetésekor (különösen ami a zárt kontúrú figurákat és az arany háttereket illeti), ugyancsak az ő (valamint Korniss Dezső) kezdeményezését folytatja a szentendrei (olykor provinciális-barokk) motívumok művészi feldolgozásában, olykor pedig a kassáki „képarchitektúrák” szigoráig redukálja mondanivalóját. Sajátos stílusát részben átadja a Szentendrén alkotó művészek fiatalabb generációinak (Balogh László, Deim Pál). 1945 utáni munkássága absztrahált női figurák csoportozataival és tájképekkel kezdődik. 1949-ben monumentális kartont rajzol szénnel papírra: a kubisztikusan megtört, egyszerű tömbbé összefoglalt, hatalmas női alakokból jönnek létre később nagy mozaikjai. A nőalak az 1950-es években klasszicizált változatban jelenik meg művészetében. 22
Másik inspiráló forrása a hangulatos szentendrei építészet, melynek kreatív leegyszerűsítésével a konstruktivizmushoz közel álló lírai absztrakt festészetet hoz létre. DEIM Pál (Szentendre, 1932.) 1958–1963: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Pap Gyula (festő szak), Ék Sándor (grafikai szak). 1959–1963-ig szülővárosa ösztöndíjasa. Főiskolai tanulmányaiból csak Pogány Frigyes előadásait emeli ki, valódi mestereinek Vajda Lajost, Gadányi Jenőt, Barcsay Jenőt tekinti. 1963–1968 között részt vett a Zuglói Körben, 1963–1968 között tagja a Fiatal Művészek Stúdiójának. 1960-ban moszkvai és leningrádi útján ismerte meg a modern művészet klasszikusait (Picasso, Matisse stb.), 1967-es brüsszeli és párizsi tartózkodásakor a kortárs művészetet (Appel, Bacon, Giacometti, Vasarely, J.R. Soto stb.). Nagy hatással volt rá Ben Nicholson. 1968-ban két hetet töltött a macedóniai Prilep művésztelepén egy kolostorban. 1971-től rendszeresen készít szobrokat. 1974-es műcsarnoki kiállítása óta vásárolják műveit a neves magángyűjtők. 1975-ben részt vett a nagyatádi művészte-
PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.
lep munkájában. 1990: a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, 1991: a Magyar Műv. Akadémia tagja. 1974: IV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, I. díj; 1978: IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás: a Fővárosi Tanács különdíja; 1985: Munkácsy-díj; 1987: Szentendre város Pro Urbe díja; 1990: kiváló művész; 1991: a Művészeti Alap Képzőművészeti éves nagydíja; 1993: Kossuth-díj; 2003: Herczeg Klára-díj (senior). Művészete a szentendrei festészet klasszikus hagyományainak (Vajda, Barcsay) szerves folytatása. BALOGH László (Szentendre, 1930.) 1951–1957: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Konecsni György. 1981-től a Szentendrei Grafikai Műhely tagja. 1958-ban felveszik a Szentendrei (régi) Művésztelep tagjai közé. 1980: a Dunakanyar Nyári Tárlat díja; 1982: Pro Urbe Szentendre; 1985: a Mozaikpályázat díja; 1986, 1989: a Szentendrei Grafikai Műhely nívódíja; 1994: a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje; 2006: Munkácsy-díj. Tanulmányúton járt Olaszországban (1962), Jugoszláviában (1970), Lengyelországban (1966), Romániában (1969) és Franciaországban. A legközvetlenebb Barcsay-tanítványok egyike. Korai munkái még erősen kötődnek a szentendrei városképhez. A ’70-es, ’80-as években már szín- és színrelációk, a formák egyensúlya, ütköztetése, horizontális, vertikális mozgások, közelítő és távolodó motívumok harmóniája vagy diszharmóniája érdekli, azaz tiszta festői problémák foglalkoztatják. Sűrűn szerepel vásznain a bábuvá redukált emberi alak, amely formailag erősen különbözik a Barcsay- vagy Deim-féle idol- vagy baluszterszerű figuráktól. Piktúrája a kezdetektől napjainkig a konstruktivista tradícióra támaszkodik, amennyiben a kompozíciós fegyelem, a
rend kitüntetetten fontos számára, ám témaválasztása gyakorta tartalmaz poétikus mozzanatokat (Siratók, Golgota, Árnyak). KONOK Tamás (Budapest, 1930.) 1945–1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bernáth Aurél. Párizsban, Zürichben, Budapesten él és dolgozik. 1955: Fiatal alkotók díja; 1958: Derkovits-ösztöndíj; 1963: H. Hertford Alapítvány ösztöndíja (New York); 1997: l’ Ordre du Mérite lovagja; Magyar Festők Társaságának díja; 1998: Kossuth-díj; 2005: A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetés. Piktúrája a modern magyar művészet meghatározó része. Tanulmányai elvégzése után kezdetben figurális stílusban dolgozott. 1958-ban Párizsban töltött féléves ösztöndíjának hatására igyekezett ötvözni a természetelvű és absztrakt kifejezésformát. 1959–1960-ban ismét Párizsban járt, s ez az út festésmódjának újabb változásához vezetett. Főként a vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokhoz hasonló. A művészetét meghatározó lírai nonfiguratív ábrázolásmódja a ’70-es évek elején bontakozott ki. A modern magyar képzőművészetben igen erősek voltak a konstruktivista hagyományok (Kassák Lajos, Moholy-Nagy László), melyek a ’60-as évek végén a hard-edge-dzsel ötvöződve ismét előtérbe kerültek (Bak Imre, Fajó János, Nádler István). Konok Tamás nem ebből a tradícióból merített, hanem épületekhez készített reliefjeinek is köszönhetően a stílus líraibb, oldottabb kifejezésmódját alakította ki. 1983 nyarán szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion című bemutatón, melyen az irányzatnak olyan rangos képviselői mutatkoztak be, mint J. Albers, A. Herbin, F. Morellet, F. Picabia stb. (forrás: Artportal)
23
AVE ART GALÉRIA
Csíkszereda, Szív u. 2/A/1 sz.
VILLANÁSOK – Botár László kiállítása December 21-ig tekinthető meg az AveArt Galériában Botár László Villanások című kiállítása. A tárlat anyagáról Székedi Ferenc újságíró így ír: „A csend és a nyugalom otthona. Így nevezik Magyarországon, az Érsekcsanád melletti, a Duna sodrásában szelíden megbúvó Veránka szigetet, amelyet csak vízi úton, hajóval lehet megközelíteni. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012 nyarán huszadszor szervezte meg a Veránkai Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótelepet, amelybe francia, holland, olasz, német, szerb és romániai testvérmegyékből érkeztek alkotók, köztük Hargita megyéből Botár László. A csíkszeredai képzőművész mifelénk már jól ismert alkotásaival nem csupán a Székelyföld hangulatát vitte el a Duna mentére, hanem a maga sajátos, expresszív stílusában egész sorozat úgymond villanást is készített. „A projektet a fejemben már magammal vittem – mondja Botár László –, de szükségem volt a nyugalomra, az alkotótelepi hangulatra ahhoz, hogy ezek a képek megszülessenek.” Az Ave Art Galéria közleménye alapján
CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ
Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro
FERENCES SZÓ KARÁCSONY CSÍKSOMLYÓN Advent van és várakozunk. Advent nélkül itt sem jön el a karácsony. Rövidülnek a nappalok, egyre nagyobb a sötétség, de nem sokáig, mert hamarosan megjelenik az igazi Világosság. Ó, Bölcsesség, ó, Adonai, ó, Jessze Gyökere, ó, Dávid Kulcsa, ó, Napkelet, ó, Népek Királya, ó, Emmánuel, jöjj el! Így érkezünk el a szent éjszakához, amelyet Isten az igaz Világosság fölragyogtatásával fénylővé tett, amint a karácsonyi vesperás Magnificat-antifónájában fogjuk énekelni: „Ma megszületett Krisztus; ma megjelent az Üdvözítő; ma a Földön angyalok énekelnek, főangyalok örvendeznek; ma ujjonganak az igazak, és mondják: dicsőség a magasságban Istennek, alleluja!” Akik a hajnali szentmisén részt vesznek, szíveikben ott él a vágy a „fényes szép Hajnal” köszöntésére. Lelki napok a közösségeknek, elmélkedés, szentgyónás, elcsendesedés a kegytemplomban mennyei édesanyánk előtt. Megérkeztek a fenyőfák, a férfiak tervezik, hogyan fogják felállítani a kisbazilika szentélyében. Előkerülnek a betlehemi figurák: Mária, József, a kis Jézus, a királyok, pásztorok, bárányok… Éjfélkor elhangzik az örömhír: a nép, amely sötétségben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. Mert Gyermek adatik nekünk, Fiú születik nekünk – éneklik a gyermekek angyali hangon, amelyet a kegytemplom kórusa a hívekkel együtt még
hangosabban hírül ad, hogy visszhangozza a világ: „Fel nagy örömre…” Megtelik a templom a szeretett helybeli testvérekkel, de olyanokkal is, akik messziről jönnek, hogy Csíksomlyón köszöntsék Jézust. Eggyé kovácsolódunk a szent éjszakán, mindannyian egy hangon énekeljük: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a Földön minden jóakaratú embernek!” Fr. Urbán Erik templomigazgató
A csíksomlyói kegytemplom programja az adventi-karácsonyi időszakban: • Advent vasárnapjain a 10.30 órai szentmise kezdetén ünnepélyes gyertyagyújtás lesz. • Adventben a roráté szentmisék 6.30-kor kezdődnek. • Karácsonyi miserend: december 24.: 6.30 órakor és éjfélkor; december 25., 26: 8.00 órakor, 10.30 és 18.00 órakor; december 31.: hálaadó szentmise 18.00 órakor. Összeállította: Borsodi L. László ferences sajtóreferens
Fotó: Ferences archívum
Csíksomlyói betlehem (részlet)
25
SPORTNAPTÁR
HARGITA MEGYEI SPORTGÁLA 2012. december 22., szombat, 10.00 óra / Hargita Vendégváró
Fotó: Csíki Zsolt
A Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság és Hargita Megye Tanácsa december 22-én, szombaton 10.00 órától a Hargita Vendégváróban díjazza a megye legjobb eredményeket elérő sportolóit.
A megyei sportgálán több kategóriában osztanak ki okleveleket, serlegeket. Díjazzák a 2012-es év legjobb felnőtt, illetve ifjúsági csapatát, a legeredményesebb felnőtt és ifjúsági egyéni sportolóját, valamint különdíjakat adnak át.
A-OSZTÁLYOS KOSÁRLABDA-BAJNOKSÁG A Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK decemberi mérkőzései
Fotó: Biró Zoltán
26
2012. december 9., vasárnap Temesvári Timba KK – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (12. forduló) 2012. december 14., péntek Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – Gyurgyevói ISK (13. forduló) 2012. december 18., kedd Konstancai Farul KK – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (14. forduló) 2012. december 22., szombat Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – Marosvásárhelyi Maros KK (15. forduló)
SPORTNAPTÁR
JÉGKORONG MOL LIGA – ALAPSZAKASZ A HSC Csíkszereda decemberi mérkőzései 2012. december 2., vasárnap / HSC Csíkszereda – Ferencváros-ESMTK 2012. december 4., kedd / ASC Corona Brassó – HSC Csíkszereda 2012. december 7., péntek / HC Nové Zámky – HSC Csíkszereda 2012. december 9., vasárnap / Miskolci Jegesmedvék – HSC Csíkszereda
2012. december 21., péntek / HSC Csíkszereda – ASC Corona Brassó 2012. december 28., péntek / HSC Csíkszereda – Újpesti TE 2012. december 30., vasárnap / HSC Csíkszereda – Dab. Docler
HAZAI JÉGKORONGBAJNOKSÁG – ALAPSZAKASZ A HSC Csíkszereda és az ISK HSC Csíkszereda decemberi mérkőzései 2012. december 1., szombat / Steaua Rangers – ISK HSC Csíkszereda 2012. december 1., szombat / HSC Csíkszereda – Progym Gyergyószentmiklós
2012. december 8., szombat / ISK HSC Csíkszereda – Sportul Studenţesc
Fotó: Halmágyi Zsolt
A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 2012. decemberi programajánlója 2012. december 15., szombat Marosfő – Fekete Rez – Maros-forrás – Marosfő Túravezető: Nagy Attila, tel.: 0740 204 441 27
KÖNYVKOSÁR
A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Kozma Mária: Régiségek Gyergyóból. Történelmi regék Forma: 235x255, terjedelem: 44 oldal, melyből 10 oldal illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 34 lej A jelen kötet folytatása az író 2011-ben megjelent, Régiségek Csíkországból. Történelmi regék című nagy sikerű kötetének. A kötet végén felsorolt „felhasznált fontosabb irodalom” jelzi, hogy az író nem légből kapott történeteket ír meg, hanem tudós munkákra hivatkozik. Ebből az alkotói alapállásból következik egyféle kettősség: a történelmi valóságot át- meg átszövi a mese, mindaz, amivel a népi képzelőerő azt kiegészíti, illetve mindaz, amit az ősi mitológiából sikerült megőriznie (pl. a medvealakoskodás és -hejgetés szokásában bizonyíthatóan jellegzetes ősi táltosrituálé fedezhető fel). A népi névmagyarázatok és helyhez köthető érdekességek, hagyományok (Gyergyó nevének eredete, Bucsin-tető, Gyilkos-tó, Tászok-tetői hunnus írás) mellett mitológia hősök és régi korok alakjai (székely nemzetségek vezetői, Attila hun király, a remetei kincskereső Mundra testvérek, a híres gyergyói tutajosok, a szárhegyi ezermester, Buccow generális, a gyergyóalfalvi hős Ambrus Ferenc, a moldvai rabló Fekete Vaszilij stb.) jelennek meg az írásokban, és természetesen a gyergyói falvak szerepe a történelem sodrában. Bogdán László: Münchhausen báró kalandjai a Mélabús Tornyok Városában Forma: 160x230, terjedelem: 248 oldal, melyből 16 oldal illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 32,50 lej A meseregény – amely ötvözi a kalandregény, a pikareszk regény, a szerelmes regény és a misztikus regény elemeit, mindezen műformák paródiáival – egy régi, nagy irodalmi hőst támaszt fel, Münchhausen bárót, a halhatatlan mesekirályt, akinek a regény első felében csak a rezonőr szerepe jut, azok a különféle figurák, nők és férfiak ugyanis, akikkel ezen a különös helyen, a mélabús tornyok városában találkozik, egészen egyszerűen nem engedik szóhoz jutni, fáradhatatlanul mondják a magukét, s így rajzolódik ki az ámuló, sokszor megdöbbent báró előtt a város egészen bizarr története. Mészáros Sándor: A pekingi követség Forma: 140x200, terjedelem: 228 oldal, melyből 16 oldal illusztráció, kivitelezés: fűzött, ára: 28 lej Az olvasó dönthet: tényirodalomba ágyazott krimi-fikciót olvas, vagy ez utóbbinak kerettörténetébe foglalt oral history-t. A diplomata lakótelep csöndjét a pekingi magyar nagykövetségen történt gyilkosság zavarja meg. A klasszikus detektívregényekre emlékeztető oknyomozást fordulatos, igencsak életszagú, igaz történetek színesítik a Hosszú Menetelés, a kulturális forradalom, a négyek pere, illetve a kínai mindennapok hiteles rajzával. A hitelességet a szerző életpályája szavatolja: több mint egy évtizedig a pekingi magyar nagykövetség diplomáciai testületének tagja volt. Tamás Tímea: A karácsonyi hangyalka Forma: 190x270, terjedelem: 10 oldal, melyből 6 oldal illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 22 lej Sajátos képiség, érzékletesség, humorral oldott patetikusság, játékosságba szelídülő komolyság – ezekkel a jelzőkkel lehet illetni Tamás Tímea líráját, s ezek jellemzik legújabb kötetét is. A kötet költői és létbeli monológként, variációs szerkezetként is működik, úgy is olvasható. Egy-egy metafora füzérként futja, fonja át a versek térségeit, mintegy beszőve, beleszőve a veszendő és örök és mégis egyetlen életet – s voltaképpen az égit és a földit is, méghozzá a „hangyalét” perspektíváján át.
A könyvek megvásárolhatók a Gutenberg Könyvesboltokban 15%-os árkedvezménnyel: Csíkszereda, Petőfi utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798 Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz . Tel.: 0265 250 491. 28
Dimény Lóránt TIZENEGY regény 144 oldal, 136x212 mm, 29 lej
bookart
A BOOKART KIADÓ DECEMBERI ÚJDONSÁGAI
Hajdú Farkas-Zoltán A HOMÁLYBAN MARADÁS ÖSZTÖNE képesregény Vidák Zsolt illusztrációival 312 oldal, 120x212 mm, 40 lej Kenéz Ferenc VENDÉGLÉTRA versek Siklódy Ferenc illusztrációival 176 oldal, 150x230 mm, 40 lej
Kézdiszentléleki Kozma Katinka CSALÓDÁSOK KÖNYVE napló 272 oldal, 120x212 mm, 35 lej Markó Béla HASRA ESETT A MAROS Jánosi Andrea illusztrációival gyermekversek 40 oldal, 200x260 mm, 32 lej Márton Evelin PAPÍRSZÍV regény 280 oldal, 136x212 mm, 35 lej
Sanyal, Mithu VULVA kultúrtörténet 244 oldal, 136x212 mm, 32 lej
www.bookart.ro
SVÁJCI ÍRÓK SOROZATBAN: Adelheid Duvanel ANYÁM KALAPJÁRA esszék Nádori Lídia fordításában illusztrálta Részegh Botond 196 oldal, 120 x 202 mm, 40 lej
KÖNYVKOSÁR
A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.
Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.
A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.
Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.
Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.
Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.
Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.
Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.
CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.
Zsögödi Nagy Imre: H „AZ ÚGY VOLT, HOGY... – HALLÁK-E?” Följegyzések Ára: 35 lej. CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL AZ ÚTRAVALÓ-SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI
2008
KOCSIS LAJOS A Csíki Magánjavak története 1869–1923 2009
TIVAI NAGY IMRE Emlékezés régi csíkiakról
agyatékápoló tevékenységünket Nagy Imre, ere detileg Följegyzések címmel egy emberöltővel ez előtt megjelent visszatekintése újrakiadásával folytat juk. Olyan alkotás ez, amely bizonyítja, hogy a zsögödi festőóriás nem csak az ecset, hanem a tollforgatáshoz is kiválóan értett. Az újraközlés a kötet hangulatát ecse telő új címmel, valamint több mint százhúsz tusrajzzal, rézkarccal, fametszettel és színes reprodukcióval egye temben történik. Ezek közül néhány most jelenik meg nyomtatásban először.
2010
SEBŐ ÖDÖN A halálra ítélt zászlóalj 2011
Csíkvármegye státusszimbóluma
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, E-mail:
[email protected] 30
ÚTRAVALÓ
NAGY IMRE (1893–1976)
Z s ög ödi N ag y i m r e • „ a Z úg y volt, hog y… – h a l l á K-e? ”
Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.
2012
ISBN 978-606-92662-7-4
Zsögödi Nagy imre „ aZ
úgy volt, hogy… – halláK-e? ” Följegyzések
• 2012
Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.
C sí k sz er eda K i a d óh i vat a l
1893. július 25-én született az 1939-től Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön. Rajzolni iskoláskorában kezdett. Iskolá it szülőfalujában, Csíksomlyón és Gyergyószent mik lóson járta. A művészetéhez a Szőnyi Istvánnal való találkozás vezette. 1917-ben a mezőtúri katonai művésztelepen Nagy Istvánnal és Márton Fe renccel dolgozott. 1918 őszén beiratkozott a budapesti Szépművészeti Főiskolára, 1920–22 kö zött pedig ösztöndíjasként a Főiskola kecskeméti művésztelepén tanult. 1925-ben és 1926-ban Szolnay Sándorral utazott Nagybányára, ott Ziffer Sándorral is együtt dolgozott, és Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban rendezett egyéni kiállításokat. 1927-ben olaszországi, később auszt riai, németországi, franciaországi és angliai tanulmányutakat tett. 1930-tól a Barabás Miklós Céh alapí tó tag jaként több hazai kiállításon vett részt, s abban az évtizedben mintagazdaságot létesített Zsögödön. 1932-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály grafikai díjjal jutalmazta. 1942-ben, a kolozsvári Művészeti He tek nagydíját kapta, Csíkszereda képvi selőtestülete pedig a tervezett zsögödi művésztelep szervezésének művészi irányításával bízta meg – de a telep nem jöhetett létre. 1949–50-ben a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára volt. 1957-ben a Művészet Érdemes Mes tere cím mel, 1963-ban a Mun kaérdemrend I. fokozatával, 1973-ban az Augusztus 23 Érdemrend I. fokozatával tüntet ték ki. Több külföldi egyéni és csoportos kiállítása volt: Zürich, London, Firenze, Párizs, Moszkva. 1973-ban Zsögödben felavatták a Nagy Imre Képtárat, amely életműve csíki hagyatékrészének bemutatását szolgálja. 2005-ben posztumusz Magyar Örök ség-díjjal jutalmazták.
NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ
HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása Százharmincöt éve hunyt el BIRÓ SÁNDOR 1877. december 8-án hunyt el Monostorszegen Biró Sándor református lelkész, lapszerkesztő. Felsőboldogasszonyfalván (Felsőboldogfalván) született 1816 körül. Rétyen tevékenykedett református lelkészként, és írt Többen, illetve Kánonfi név alatt radikális cikkeket. A háromszéki forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a Kiskomité tagja volt. Az 1848. május 2. és november 14. között megjelenő Ellenőr munkatársaként is tevékenykedett, 1849. május 27. és július 2. között pedig a csíksomlyói nyomda betűivel kiadott Hadi Lap szerkesztője volt. 1849. április 14-e, Magyarország függetlenségének kimondását követőn számos erdélyi városban ünnepséget tartottak. „Csíkszeredában a várban tartott ünnepségen Gál Sándor ezredes és Biró Sándor, a republikánus nézeteiről ismert református pap, a Hadi Lap szerkesztője tartott beszédet. Az ünnep olyan „örömdús” volt, amilyent a vár nem ismert addig.” (Egyed Ákos) Biró Sándor hívta fel Kossuth figyelmét arra, hogy „a jobbágytörvény székely szakasza miatt a székelyföldi parasztság (jobbágy és zsellér) kimaradt a védelmi rendszerből: nemzetőrnek nem veszik fel, nehogy ezáltal földet követeljen, önkéntesnek nem áll, mert azt mondja, jobbágy is katona is nem lehet.” (Egyed Ákos)
Harminc éve hunyt el KELEMEN BÉLA
Kelemen Béla ex librise (Fery Antal alkotása. – A Debreceni Egyetem elektronikus archívuma)
Hadi Lap – a Csíki Lapok mellékleteként 1890-ben megjelent utánnyomás
Harminc éve, 1982. december 8-án hunyt el Kolozsváron Kelemen Béla nyelvész, szótáríró. Kozmáson született 1913-ban. Középiskoláit Kézdivásárhelyen végezte (1931), a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán román nyelv- és irodalomból, mellékszakként romanisztikából és latin nyelvből tanári oklevelet szerzett (1935). Pályáját a Kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban kezdte. 1946-tól a Bolyai Tudományegyetemen adjunktus, majd előadótanár, 1950-től a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben osztályvezető, a román–magyar és magyar–román szótárak főszerkesztője; 1957-től 1968-ig párhuzamosan a kolozsvári egyetem román nyelvtudományi tanszékén egyetemi tanár. Első írását 1931-ben a Csíki Lapok közölte. Szakcikkei, tanulmányai nyelvészeti folyóiratokban s a Korunk, Igaz Szó hasábjain jelentek meg. Fő kutatási területe a lexikográfia és lexikológia volt. Mint szótárszerkesztő munkatársaival megszerkesztette a román–magyar szótár első (1957) és javított második (1964) kiadását, valamint a nagyszótár két kötetét. Számos nyelvművelő cikke jelent meg, ugyanakkor részt vett a Magyar helyesírási szótár (1978) szerkesztésében. (A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon nyomán) 31
csík-info
HASZNOS INFÓK
CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail:
[email protected], www.szereda.ro
KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829
MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @:
[email protected], www.csikimuzeum.ro
METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308
CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–310 670, @:
[email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @:
[email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @:
[email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @:
[email protected], www.ccenter.ro
GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1
ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 150., tel.: 0374–011 334 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160
PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749
PAG – Pál Aukciósház és Galéria, Szász Endre u. 28. sz.
RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700
KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csíki Székely Múzeum) / Kossuth u. 12.
SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500
NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @:
[email protected]
NYPD PIZZA / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0742–247 992
ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4.
TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112
SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @:
[email protected]
BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK
ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682
RISTORANTE ROMA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672
ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. RODEO PUB / Petőfi Sándor u. 6.
ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015
PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.
FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493
BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.
HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095
GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.
PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833
CUBA / Gál Sándor u. 6.
PARIS BISZTRÓ / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740–536 118
OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151
JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583
OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398
32
csík-info
Hasznos Infók DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233 TEAHÁZ / Petőfi Sándor u. 6.
CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768 MARCIPÁN FAGYIZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Petőfi Sándor u. 11. Tel.: 0744 137 295
SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229
TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144
SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi
MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668
S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat
HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165
[email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Taploca u. 20., tel.: 0266 371377, fax: 0266 312852 www.rmpsz.ro MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA – CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45. időpontfoglalás: 0366 087 000 egyéb ügyek: 0266 207 336 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12. tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524
[email protected], www.csiki-trans.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 33
január
gje len
ő ing yen
es pro
gra mm
évfolyam
1. szám,
ta me
aga zin
2012. VIII.
ZÁM folyam, KÜLÖNS 2012. VIII. év
0. szám lyam VIII. évfo 2012.
Havon
Havont a megjel
enő ingyen es
progra mmaga
Hav onta
zin
Très d’Esprit
meg jelen
et Nanosp
hère Product
ő ingy ene
ions présent
ent
M I RC
s prog ram
mag azin
IA D U M IT
GR R E SC AZ ÚJ AF IK US KI ÁL U KR ITERIO LÍT N GALÉ ÁS A RIÁBA N
n et i 1 2 0 tö r t é Hely rdulók 2 évfo YNAPTÁ
R
I SS N 2 066 - 6 3 49
ESEMÉN
programma gazin
Hav ont
M
len ő ing
yen es
pro gra
mmaga
zin
15 á r c iu s
a me gje
EPHEM ERA – GAÁL
Havonta megjelenő
ingyenes programmagazin
JÓZSE F
KRITERIO N GALÉRIÁB
AN
DI CSÍKSOM LYÓI PÜNKÖS OKLAT BÚCSÚS ZARÁND 2012. MÁJUS 26.
2012. VIII. évfolyam
4. szám, április
2012. VIII.
évfolyam
6. szám , június
KIÁLLÍTÁSA AZ ÚJ
6 3 49 066 I SS N 2
2012. VIII. évfolyam 5.
I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49
szám, május
Havonta megjelenő ingyenes
évfol 2012. VIII.
yam 3.
ius szám, márc
2012. VIII. évfolyam 2. szám,
február
I SS N
2066
- 6 3 49
6 3 49 ISSN 2066 -
2012
lenő ingyen es
progra mmag
a meg jele
nő ingy
ene s pro
gram mag
azin
I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49
Hav ont
Havon ta megje
azin
I SS N 2 066 6 3 49
Áldott karácsonyi
nta me
gje len
ő ing
yen es
pro gra
mmag
azi n
Havon
gje len
ő ing
yen es
pro gra
mmag
azi n
évfolyam
9. szám,
2066
2012. VIII. évfo
szeptember
lyam 10.
szám, október
2066 I SS N
ta me
- 6 3 49
programmagazin szerkesztôsége!
49 - 63
VIII. 2012.
Havo
I SS N
évfolyam
, júliu 7. szám
s
2012. VIII.
évfolyam
8. szám , auguszt
us
ISSN 2066 - 6 3 49
ünnepeket kíván a
2012. VIII.
Havo nta
prog ő ingy enes meg jelenions présentent
ram mag
azin
Hav ont
hère Product
et Nanosp
a me gje
len ő ing
yen es
pro gra
mmaga
zin
je le
nő
pr og
mag
2012. VIII.
ra m
az in - 6 3 49
enes
2066
ingy
I SS N
m eg
49 66 - 63 I SS N 2 0
1956.
ta me
gje len
VIC TIS
októb
er 23.
ISS
6 N 20
63 49 6-
2066
- 6 3 49
. VII 2012
Havon
GLOR IA
K TA SO ÍM Á -16. I PR r 15 ÉLY mbe ER D12. nove 20
ÓJA OZ LÁ LK
I SS N
Ha
a vo nt
I. év
folya
. szá m 11
m, no
vemb
er
évfolyam
12. szám , dece
mber
Très d’Esprit
NÉGY VA
SÁRNAP
advent – NÉGY i ren GY 2012. dezvényso ERTYAL decemb ÁNG rozat er 2–23.
ő ing yen
es pro
gra mm
aga zin
CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI
CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES
530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail:
[email protected] www.csikijatekszin.ro
530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail:
[email protected] www.hargitatanc.ro
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR
CSÍKINFO TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA
530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail:
[email protected] www.csikimuzeum.ro
530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail:
[email protected] www.szereda.ro
CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL
CSÍKI SPORTEGYLET
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail:
[email protected]
Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229