Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

2011. VII. évfolyam 7. szám, július

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin Très d’Esprit et Nanosphère Productions présentent

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

éves az 2011. JÚLIUS 2., SZOMBAT, CSÍKSOMLYÓ, HÁRMASHALOM-OLTÁR

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – JÚLIUS

Itt a július, a vakáció és pihenőszabadságok időszaka. Csíkszereda is gazdag kulturális és szabadidős programokkal, rendezvényekkel készül az itthon tartózkodó, valamint ide látogató turisták, érdeklődők számára. A hónap első napján a dzsesszzene-kedvelőket várja a Mikó-vár udvartere, ahol június 30-án és július 1-jén szervezik a Harmadik Mini Jazzfesztivált. A kétnapos fesztiválon a fiatal együttesek mellett számos élvonalbeli dzsessz-zenekart is láthat a nagyérdemű. Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén az Ezer Székely Leány Napjának ünnepségét tartják a csíksomlyói Nyeregben. A 80 éve elindított ünnepség meghívottja között láthatjuk Berecz András mesemondót és Kallós Zoltán néprajzkutatót is. A rendezvény programja magában foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézművesvásár és népi mesterség-bemutató is színesit. Az egynapos rendezvény kiemelt pillanata a népviseletben megjelentek megörökítése, amely kordokumentumként is továbbjegyzi a székely viseletünk megőrzésére tett törekvéseket. A hónap közepén zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, ahol a régi korok muzsikája elevenedik meg egy egész héten át. A szervezők közel húsz koncerttel, nyári egyetemmel és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket. Tartalmas kikapcsolódást, élményekben gazdag vakációt kívánok! Mihály Réka

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Rejtélyek, sorsok, MÚMIÁK – a váci Fehérek templomának titkai / 4

szereda.Origo

A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro

ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Harmadik Mini Jazzfesztivál / 7 80 éves az Ezer Székely Leány Napja / 8 Csíkszeredai Régizene Fesztivál / 17 Bolyai Nyári Akadémia / 22 IX. Ferences Ifjúsági Zarándoklat / 23 PR Nyári Egyetem / 24 XVII. Multimédia az oktatásban – konferencia / 25 Pityókafesztivál 2011 – felhívás / 26 A CSEKE júliusi programajánlója / 27 SPORTNAPTÁR Ferbit – IV. Ferences biciklitúra / 28 V. Csíki Lovas Nap / 29 Turbulencia-kupa / 29 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 31 A Corvina könyvesház ajánlója / 33 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 35 A Csíkszereda Kiadóhivatal ajánlója / 36 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 37 CSÍK-INFO-SAROK / 38

3

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

REJTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK – a váci Fehérek templomának titkai A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye 2011. április 14. – július 31.

Fotók: Nagy Gyöngyvér

A Csíki Székely Múzeum nagyszabású időszakos kiállítása a váci leletegyüttes feltárásának a történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el. Megtudhatjuk, kik voltak ők, hogyan éltek, milyen ruhát viseltek, milyen betegségekben szenvedtek 200-300 évvel ezelőtt. A természetes módon mumifikálódott testekre a váci Fehérek templomának 1994-ben végzett felújítása során egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantak. Az egykori Domonkos-rendi templom kriptája a polgárság és a papság temetkezőhelyeként szolgált a 18. században, majd később befalazták és feledésbe merült. A kiállításon a 14 múmia, köztük Sándor Terézia klarissza apáca történetét ismerhetjük meg. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik előttünk. Sándor Terézia pozsonyi klarissza apáca volt. A nővér Pozsonyból Vácra kerülése összefügghetett II. József császár 1782-es, a klarisszák rendjét is feloszlató intézkedésével. A pozsonyi rendház megszűnésével a nővér talán épp hazafelé tartott szülővárosába, amikor Vácott meghalt 1783. szeptember 4-én. Az enyhe időjárás miatt a holttestet nem lehetett a bomlás megindulása nélkül hazaszállítani. Szerzetesnő lévén, testét a Domonkos-templom kriptájába temették. Szívét eltávolították. Vajon miért? A rejtély megfejtése nem egyszerű. Talán tudományos vizsgálatok céljából vették ki a szívét? Esetleg gyilkosság áldozata lett a nővér? Talán a tetszhaláltól való félelem miatt történt? 4

Akkoriban még nem tudták a halál tényét biztosan megállapítani, ezért különböző módszerekkel próbálták azt igazolni. Ilyen volt a halottak szívének átszúrása, esetleg eltávolítása. A szív eltávolításának egyik – legvalószínűbb – magyarázata az elhunyt jelképes hazatemetése lehetett. Testét a Fehérek templomának kriptájába temették, szívét azonban kivették, és hazaszállították szülővárosába, hogy ott jelképesen örök nyugalomra helyezzék. A több évszázada elhunyt személyek természetesen nem önmagukban érdekesek. A kiállítás utolsó egységében, a Tudástárban a látogató önálló felfedezőúton vehet részt, a muzeológus bőrébe bújva maga végezhet el néhány vizsgálatot a múmián. Ebben az egységben mutatjuk be mindazon tudományos eredményeket, melyek a ma emberének életére is hatással vannak. A leletegyüttes tudományos vizsgálata antropológusok, néprajzosok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyi orvosok közreműködésével, a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével történt. A nemzetközi együttműködésben zajló kutatások segítségével makroszkópos, radiológiai, szövettani, szájpatológiai és DNS-vizsgálatokra is sor került. A DNS-vizsgálat segítségével több személy maradványain sikerült a tüdőbaj kórokozóját kimutatni. Az út végére az ismeretek mozaikjából körvonalazódik az egykori Vác népességének számos biológiai jellemzője is: életmód, táplálkozás, higiénés körülmények, egészségi állapot, sérülések, élettartam és életesélyek.

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

Kiállítási információk Nyitva tartás

kedd–vasárnap: 10.00–18.00 óra

Rendkívüli nyitva tartás Ezer Székely Leány Napja július 2.: 10.00–20.00 óra

Utolsó belépés zárás előtt 30 perccel. Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi igényt kérjük előzetesen jelezni!

Díjszabások Teljes árú belépő: 10 lej Kedvezményes árú belépő: 5 lej diákok (diákigazolvánnyal), nyugdíjasok (igazolvánnyal), csoportok (15–25 személy) / fő Családi belépő: 22 lej 2 felnőtt + legalább 1 személy 18 év alatt Ingyenes 7 éven aluli gyermekek, csoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 fő) muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal) Tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján): magyar, román nyelven: 30 lej/csoport. Múzeumpedagógiai foglalkozás (előzetes bejelentkezés alapján): 30 lej/csoport. A kiállítás megtekintését 12 éven felülieknek ajánljuk! Bővebb információk: tel.: +40 266 372 024; +40 266 311 727, e-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro 5

A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GY JTEMÉNYE

MINI JAZZFESTIVAL EGYESÜLET

Tel.:+40 740 321 026 @: [email protected], www.jazzfestival.ro

HARMADIK MINI JAZZFESZTIVÁL 2011. június 30. – július 1. / Mikó-vár Harmadik kiadásához érkezett az idei Mini Jazzfesztivál. Az eddigi két fesztivál sikerét meghatározóan a fellépő hazai és a szomszédos országok dzsesszegyüttesei képezték, akik zömmel a vezető dzsessz-zenekarok közül kerülnek ki. A fesztivál rangját emeli a június 30-án fellépő Benkó Dixieland Band. A szervező

Szilágyi Nóra szándéka, hogy minél több érdeklődő megismerje és megkedvelje a dzsesszzenét és a zenei műfaj sajátságos hangulatával megismerkedve hallgathassa a koncerteket. Jelen kiadványunkban a fesztivál második napjáról – július 1. – nyújtunk ízelítőt.

LUIZA ZAN & JIMMY CSERKÉSZ 2011. július 1. / péntek / 19.00–20.00 óra

Luiza Zan számára az ismertség hamar jelentkezett, érdekes módon a négyéves korában sikerrel énekelt Frunzuliţa (Levelecske) dal 20 évvel később – a Golden Stag nemzetközi megmérettetésen – ismét elismerést aratott. A kilenc éven át operaénekesi karierre készülő Luiza egyetemi tanulmányai alatt jött rá, hogy szinte sorsszerű vonzódást érez a „könnyebb” műfajú dzsessz iránt. Engedve a belső kényszernek, majdminden ehhez kapcsolható zenei megmérettetésen részt vett. Szólóénekesként szép sikereket aratott például a 2000. májusi jászváriosi, majd 2001–2002-ben a kolozsvári, és a 2002-es novemberi brassói fesztiválokon. Természetesen a külföldi elismerések sem várattak magukra, így 2003-ban a szakmai méltatáson kívül abban a kitüntetésben is részesült, hogy a montreuxi fesztiválon

a műfaj nagyjaival, Geri Allennel, Robert Hursttel és Eric Harlanddal énekelhetett. Egy évvel később Omar Hakimmal lép fel és díjazza Angelique Kidjo szólóénekesnő. 2004 tavaszán a hazai Jazz Awards Fesztivál „Confirmation”-díjazottja. A Slangcsapattal való együttműködése, majd a Luiza Zan trió megalakulása Zone Records-szerződést, külföldi utakat eredményeznek, ugyanakkor a funk-jazz, soul, reggae, progresszív-electro és world music stílusok kipróbálását is. A Jimmy & Luiza duó nem csak a Slang-kompozíciókban, hanem a dzsessz-sztenderdek és a hetvenes évek zenéjében is otthonos, nem csoda, hisz Jimmy, a Slang frontembere Budapesten végezte tanulmányait. A Jimmy és Luiza zenei kettőse messzi tájakra vezérel, oda, ahol minden álom realitássá alakulhat. 7

MINI JAZZFESTIVAL EGYESÜLET

Tel.:+40 740 321 026 @: [email protected], www.jazzfestival.ro

SÁRIK PÉTER TRIÓ 2011. július 1. / péntek / 20.15–21.30 óra Sárik Péter dzsesszzongorista 1972-ben született Cegléden. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 1997-ben. Később klasszikus zenei tanulmányokat folytatott Prunyi Ilona irányításával. Az évek során a dzsessz mellett majdminden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott klasszikus, könnyű, pop, latin és világzenét. Jelenleg saját trióját vezeti, amellyel rendszeresen turnéznak szerte Európában. Emellett számos zenekarban és előadóval dolgozik. Mint zeneszerző jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket érnek el az Egyesült Államok és Nagy Britannia legjelentősebb dalszerző versenyein. Számos hazai és nemzetközi díj tulajdonosa. A trió másik két neves tagja: Frey György – basszusgitár és Berdisz Tamás – dobok.

NAGY JÁNOS TRIÓ & SZIRTES EDINA MÓKUS 2011. július 1. / péntek / 21.45–23.00 óra Nagy János Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész 1995-ben alapította trióját. Számos hazai és külföldi fesztiválon felléptek, nemzetközi versenyeken vettek részt és jelentős sikereket értek el. A trió – Szappanos György basszusgitár, Mogyoró Kornél ütőhangszerek – Nagy János szerzeményeit szólaltatja meg. Kompozícióit líraiság, filmszerű struktúra, szép és váratlan harmóniák jellemzik. Zenéjükben a magyar és a környező országok népzenei elemeit is felhasználják, beolvasztják saját világukba, és úgy hagyományőrzők, hogy mellette naprakészen frissek és 21. századian lüktetők.

8

Az est vendége lesz Szirtes Edina Mókus. Az egyik legtehetségesebb hegedűművész Magyarországon, akire még a gimnáziumban ragadt rá a „Mókus” név. Sokoldalú muzsikus: amellett, hogy sokféle stílusban mozog otthonosan, sikerült megőriznie saját egyéni hangzásvilágát mind énekhangjában, mind hegedűjátékában. Több kiállításhoz, színházi darabhoz készített egyéni hangvételű kompozíciókat. A 2010. augusztus 20-i tűzijátékhoz ő írta a zenét. Neves magyar könnyűzenei előadók lemezein, műsorain közreműködik szerzőként és előadóként egyaránt, de emellett folyamatosan koncertezik saját zenekaraival is Európaszerte. A Fabula Raza zenekar meghatározó egyénisége.

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

2011. július 2. / szombat / Csíksomlyó, Hármashalom-oltár

A 80 éve elindított Ezer Székely Leány Napja ünnepséget immár hagyományosan július első szombatján, idén július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján szervezik a csíksomlyói Nyeregben.

A rendszerváltást követően, 1991-ben egyike volt az Ezer Székely Leány Napja ünnepség szervezőinek. Milyen volt az 1991-ben újra életre hívott rendezvény és annak hangulata?

SZÉKEDI FERENC újságíró, egykori szervező: Még nem lévén internet és más kommunikációs eszköz, az 1989-es romániai rendszerváltást követő hónapok lelkesedésében mindenki újságot akart írni és mindenki újságíró akart lenni. Amint azonban kiderült, hogy a heti- vagy napilap-megjelentetésekhez nem elég a lázas fellobbanás, hanem kemény és kitartó munka is szükségeltetik, a frissen megalakult szervezetek a profik felé 10

A rendezvény 1931-ben a Szociális Testvérek közössége – szürke nővérek – és a Katolikus Nőszövetség kezdeményezésére, valamint Domokos Pál Péter támogatásával jött létre. Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk – tükrözte az elindítóknak azt a törekvését, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék. Az elindítok szándékát megtartva az ünnepség évről évre gazdagodott kísérőrendezvényekkel, és ma már a színpompás felvonulás, szentmisehallgatás, népzene- és néptáncbemutatók mellett közös tánc, kézművesvásár és mesterségbemutatók, népviseleteredetiség-vizsgálat is szerepelnek. A szervezők felhívással fordultak minden székelyföldi hagyományőrző csoport, népviselettel rendelkező érdeklődő felé, meghívva őket a neves eseményre. A rendezvény 1990 utáni újraindítóit, a mai szervezőket, támogatókat és résztvevőket kérdeztük az Ezer Székely Leány Napján szerzett élményeikről, tapasztalataikról.

fordultak. Így csábított el engem is 1990 nyarán az RMDSZ, hogy indítsuk újra a Csíki Lapokat. 1991 februárjában elkövettem azt a könnyelműséget, hogy a szervezet egyik tanácskozásán rendszerbe foglaltam a rövid és hosszabb távú tennivalókat, mire a jelen levő választmányi tagok megkönnyebbülten felsóhajtottak: meg van az új elnök. A rövid távú célok között ott szerepelt az egykori hagyományos rendezvények felújítása vagy újak megszervezése. A sokat vitatkozó, de egymást mindig megbecsülő és küzdőtársnak tekintő választmányi tagok javaslatai alapján több, hasonló jellegű rendezvényt is tartottunk az akkor még meglehetősen sűrű, nemzetiségi jellegű és igen nagy részvételű tüntetések mellett. Így került szóba László Pál, Csíkszereda rendszerváltás utáni első polgármesterének javaslatára az Ezer Székely Leány Napjának a felújítása. A levélírásos szervezést több választmányi tag és a somlyói ferencesek, a programszervezést Józsa László, az akkori Hargita együttes vezetője vállalták magukra. 1991. július 14-én az újrainduló csíksomlyói búcsúhoz hasonló nagyságrendű tömeg vett részt a rendezvényen: a templomkerti szentmisén majd a csíksomlyói Nyeregben megtartott műsoron, köztük több ezer székely lány és fiú Csíkból, Gyergyóból, Udvarhelyről, Háromszékről, a Nyárád mentéről. Jómagam a megnyitón arról


beszéltem: ha népviseletünket, hagyományainkat képesek voltunk megőrizni a diktatúra fojtogató fenyegetőzésében, akkor képesek kell lennünk erre a most induló, nyugatiasodó civilizáció hullámverésében is. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szervezője, a színpadi program szakmai gondozója az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Milyennek látja a rendezvény néphagyományőrző törekvéseit?

a népviselet, hozzátartozott. Abban a közösségben, amelyben felnőttem az emberek ruházatukkal is megtisztelték az ünnepet. Tőlük maradt rám a viselet szeretete. De mást is kaptam ajándékba: a hagyományápolást, a népdal és a néptánc iránti elkötelezettségemet. Öröm volt látni lakodalmak, mulatságok alkalmával az ünneplő közösséget és hallgatni a nótázgatásaikat. Számomra, és úgy gondolom még nagyon sok embernek csodaszép, szívet-lelket betöltő élmény a székely ruhába öltözött emberek sokasága. Ezért tartom fontosnak támogatni és ötleteimmel segíteni a rendezvényt. Családjával népviseletbe öltözve rendszeres résztvevői az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Miben kedves Önnek, családjának ez a rendezvény?

ANDRÁS MIHÁLY szervező, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője: Csíksomlyón, a magyarok legnagyobb kegyhelyén az Ezer Székely Leány Napján főszerepet kap a néphagyomány. Ez az az alkalom, amikor önazonosságunk két erős pillére érvényesül egy időben: a hit és a hagyomány. A rendezvény törekvései jók, ezért fontos segíteni az értéktartásban, a minőség javításában. Óvni kell a népszerű, de a magyar kulturális értékeket háttérbe szorító populáris giccstől. Olyan rendezvénynek kell lennie tehát, amelynek színvonala és nevelő jellege követendő példa. Önkéntesként tesz az Ezer Székely Leány Napja ünnepségért. Miért fontos Önnek ez a rendezvény?

BÍRÓ JUTKA önkéntes: A gyerekkorom úgy elevenedik meg előttem, hogy az ünnepi alkalmaknak része volt

TŐZSÉR LÁSZLÓ résztvevő, a Gutenberg Kiadó és Nyomda igazgatója: A székely tánchoz, népdalhoz, viselethez, valójában a székely gondolkodásmódhoz és világnézethez közel álló emberként július első vasárnapja valóban hosszú ideje „piros betűs” ünnep számomra. Az Ezer Székely Leány Napja nem csak szemle, értéket felmutató és hagyományokat átörökítő rendezvény, de számomra a találkozás, a beszélgetés, az együttgondolkodás tere és lehetősége is. Egy alkalom, amikor apa vagy anya elbeszélgethet a gyerekekkel arról, hogy mit jelent a viselet, mi a népdalok mondanivalója, megválaszolhatja azokat a kérdéseket, amelyek máskor esetleg nem is merülnének fel – és ott, az Ezer Székely Leány forgatagában ez a beszélgetés nem didaktikus, hanem színes, játékos és örömteli. Természetes tehát, hogy ennek az alkalomnak a család is részese legyen. A gyerekeink születése előtt is kijártunk a somlyói Nyeregbe, de népviseletben azóta érkezünk, mióta egy családként lehetünk részese a sokadalomnak. Mi így, ünneplőbe öltözve szeretnénk tiszteletünket és köszönetünket kinyilvánítani az Ezer Székely Leány Napja által képviselt üzenet iránt. 11


80 éve, hogy elindították az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget, amelyet a néphagyomány és a katolikus hit megőrzésének szándékával hoztak létre. Második éve, hogy a román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium is támogatja az Ezer Székely Leány Napja ünnepségünket. Miért tartja fontosnak támogatni a rendezvényt?

KELEMEN HUNOR, az RMDSZ elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter: A rendezvénynek a fő célja magyar közösségünk kultúrájának és hagyományainak ápolása, nemzeti önazonosságunk erősítése és sajátos értékeink védelme. Köszönettel és elismeréssel tartozunk érte Domokos Pál Péternek, aki 1931-ben kezdeményezte ezt a rendezvényt, személyes közreműködése révén pedig sikerült meghonosítania, hagyományt teremtenie. Az Ezer Székely Leány Napja a legismertebb és a legjelentősebb ilyen jellegű kulturális rendezvénye Székelyföldnek, amelyet a kulturális tárca kiemelt fontosságúnak tart és támogatja is, amióta erre lehetőség van. Az, hogy jelen pillanatban magyar nemzetiségű ember vezeti ezt a minisztériumot, azt jelenti, hogy számos olyan, a magyar közösség számára fontos kulturális rendezvényt támogatunk, amelyek eddig elkerülték a kulturális tárca figyelmét. Ez a találkozó egy nagyszerű alkalom és lehetőség a népművészet és ezen belül is a népzene és néptánc értékeinek és hagyományainak népszerűsítésére, hiszen nemzeti értékeink kincseiről van szó. Ugyanilyen fontos a rendezvény közösségformáló szerepe is.

Milyennek látja az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget, valamint a székely néphagyomány megőrzésének lehetőségeit ma Székelyföldön?

GYERKÓ LÁSZLÓ szenátor: A székelyföldi térség egyik kitörési lehetősége a kultúra. Nagy gondot kell fordítanunk múltunk megismerésére, hagyományaink ápolására, kulturális, művészeti értékek teremtésére és azoknak a kulturális javak nemzetközi körforgásába való bekapcsolására. Szerencsére, ezen a téren nem állunk rosszul: iskoláink, felsőoktatási intézményeink, alkotóközösségeink szépen gyarapodtak az elmúlt időszakban, ugyanakkor újabb intézményeket alapítottunk, hagyományápoló rendezvények egész sora honosodott meg majdminden településen. Az Ezer Székely Leány Napja – akárcsak a fent említettek – a néphagyományok, általában a hagyományok megőrzésének, továbbadásának fóruma, a térség felemelkedésének egyik fontos eszköze. Az erdely.ma hírportál egyik médiatámogatója az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Miért tartja fontosnak támogatni rendezvényünket?

Részt fog venni az ünnepségen? Amennyiben a programom lehetővé teszi, ott leszek. Mit üzen a mai Ezer Székely Lányoknak? Annak örvendek leginkább, hogy a 21. század eleji, felgyorsult, rohanó világunkban még mindig ilyen sokan vannak, akik ápolják és éltetik ezt a csodálatos hagyományt. Azt kívánom nekik, hogy adják ezt tovább, hogy unokáink is részt vehessenek az Ezer Székely Leány Napján. 12

KOVÁCS CSABA erdely.ma főszerkesztő: A székely öntudat ébredése, erősödése azok az érzések, amelyek ilyenkor az én gondolataimban megjelennek. A rengeteg székely népviselet az erőt képviseli, a székely nép összefogásának erejét. A sok népi


motívum, hagyomány mind az autonómia irányát mutatja és azt, hogy van remény. A néptánc és a népdal a hagyományt nemcsak erősíti, hanem megújítja. Köztudott, hogy a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tevékenysége révén ott is feléled a néptánc, ahol elfeledőben volt. Második éve, hogy Hargita Megye Tanácsa is támogatja rendezvényünket. Miért tartja fontosnak támogatni?

BORBOLY CSABA támogató, Hargita Megye Tanácsának elnöke: Két évvel ezelőtt kereszteltük át a Megyenapok rendezvényt Székelyföld Napokra. Akkor ezt azzal indokoltuk, hogy magunkról akarunk hírt adni, a saját értékeinket, népművészeinket, tehetséges előadóinkat akarjuk felkarolni. Nem szabad ennyinél megállnunk, Székelyföldön nem csak előadók, népművészek és hivatásos hagyományőrzők élnek. Székelyföld minden lakójában mocorog a késztetés, hogy megmutassa, ő is székely. Szívesen vesznek magukra székely ruhát, és szívesen teszik próbára azt a tánctudást, ami a táncházakban rájuk ragadt. Két évvel ezelőtt mi Székelyföld Napokat álmodtunk meg. Az Ezer Székely Leány Napjának ennél nagyobb hagyománya van, és részt vesz rajta az is, akit a Székelyföld Napok nem mozgatnak meg. Ezeknek az eseményeknek amellett, hogy kifelé is hirdetik, hogy itt vagyunk, ilyenek vagyunk, közösségépítő szerepük van. Hasonlóképpen támogatjuk a szüreti bálokat, a hagyományostermék-vásárokat, a parajdi Töltött Káposzta Fesztivált. Kötelességünk támogatni ezeket az eseményeket, még mielőtt bármely más rendezvényt is felkarolunk. Családjával népviseletben voltak jelen a tavalyi Ezer Székely Leány Napja ünnepségen. Milyen maradandó élményekkel tértek haza? Minden szülő saját belátása szerint jár gyereke előtt a jó példával. Tavaly feleségemmel és Eszter lányommal vettünk részt az eseményen. Idén szeretném Anna lányomat is magammal vinni, és idővel szeretném, ha az Ezer Székely Leány Napján való

részvétel családi esemény lenne. Nem véletlenül, hiszen Isten két gyönyörű kislánnyal áldotta meg családomat. Mint szülőknek, öröm volt számunkra gyerekünkkel először részt venni az Ezer Székely Leány Napján. Kislányom még túl kicsi, hogy felfogja jelentőségét, de szeretném, ha megszokná a székely viseletes sürgést-forgást, és felcseperedve magához közel állónak érezné azt. Mindenesetre örömmel láttam, amint csodálkozva sétált a történelmi székely zászlók között, és hogy ízlik neki a kürtőskalács. Magyarországról származol, de néhány éve már Székelyföldön, Csíkszeredában élsz, így volt alkalmad többször is részt venni az Ezer Székely Leány Napja ünnepségen. Milyen élményekkel gazdagodtál? Mit jelent számodra a székely néphagyomány megőrzését célzó rendezvény, és mi késztet arra, hogy részt vegyél ezen az ünnepségen?

SIPOS BETTI szerkesztő-riporter: Az Ezer Székely Leány Napját rendkívül fontosnak tartom a székely identitás megőrzésének szempontjából. Szerintem fontos, hogy a fiatalok megéljék az idősebbekkel együtt töltött nap folyamán, hogy a székely ruha nem ciki, sőt, hozzájárul a székely öntudat és kultúra megőrzéséhez, mi több, megerősítéséhez. Számomra megtiszteltetés, 13


ezer, de szebbnél szebb székely leány látványa eltereli a szakács figyelmét az üstről. De a szerencsének, no meg a tapasztalatnak is köszönhetően még eddig soha nem égett oda az étel, sőt, ezernél is több ujjat nyalogattak meg az elfogyasztása után. Így hát elmondhatom, hogy nemcsak a népviseletbe öltözött lányokban lehetett szemmel gyönyörködni, hanem a szájnak is akadt gyönyörködnivaló.

hogy viselhetem a székely öltözetet. 50% magyarországiként és 50% szeredaiként nagy dolognak tartom, hogy a környezetem, barátaim, munkatársaim elfogadják rajtam az őseik viseletét. Mivel nem vagyok tősgyökeres székely, kicsit aggódtam, amikor először mutatkoztam benne, hogy hogyan fogadják majd, de azt tapasztaltam, értékelik, hogy fontosnak tartom őseik hagyományait. Azt gondolom, hogy ha idegenként érkezel egy városba, egy tájegységre, az, hogy hogyan fogadnak be, rajtad áll nagymértékben. Én próbálom felvenni az itteni szokásokat, próbálom tartani az itteni hagyományokat. A ruha is a székely identitás része, így nagyon büszkén hordom a székely viseletet. Ráadásul az egyik legszebb viseletnek tartom a Kárpát-medence magyarlakta területeinek öltözékei közül. Saját székely ruhám van, amelyet amikor először vettem fel, olyan hihetetlenül katartikus élmény volt, amit soha nem felejtek el! Az utóbbi években a szervező önkormányzat sátránál Ön látta el a szakácsi teendőket. Milyen benyomásokat lehet összegyűjteni a rendezvényről a tűzhely lángja mögül és az üst körül megfordulók társalgásából?

SZŐKE DOMOKOS, Csíkszereda alpolgármestere: Nem könnyű úgy kevergetni a krumplipaprikást, hogy eközben, ha nem is 14

Az utóbbi években családjával együtt rendszeresen részt vesznek az Ezer Székely Leány Napja ünnepségen. Miért tartja fontosnak a részvételt? Milyen élményeket nyújt az Ön számára, illetve családja számára a székely néphagyomány megőrzését célzó ünnep?

BALÁZS BÉCSI ZSOLT támogató, a Tusnád Ásványvíz Rt. igazgatója: Az Ezer Székely Leány Napja egyike azoknak az ünnepeknek, amely alkalmat ad arra gyerekeinknek, hogy jobban megismerhessék örökségünket, népi kultúránk kincseit, amelyeknek átmentése és átadása a jövő nemzedékeknek majd az ő feladatuk lesz, hiszen általuk fognak tovább élni népdalaink, táncaink és gyönyörű viseletünk. Másrészt úgy érzem, ilyenkor én is kicsit közelebb kerülök a múlthoz, ahhoz az időszakhoz, amikor a szúrós posztóharisnya viselete mindennapos volt, amikor a népzene és néptánc kitöltötte őseink minden szórakozási lehetőségét, és mindig azon morfondírozom, vajon milyen lehetett az akkori életük, amikoris időt és munkát nem sajnálva, elkészítettek egy-egy gyönyörű ruhadarabot, viseletet. Remélem, hogy a jövőben egyre több székely lány fogja úgy érezni, hogy ezen a napon ott a helye az „ezer közt” Csíksomlyón. Dokumentumfilmet készített az Ezer Székely Leány Napja ünnepség 1931–1940-es időszakáról. A témát kutatva, hogyan látja, milyen aktualitása van ma egy 80 évvel ezelőtt, a néphagyomány és katolikus hit megőrzésének szándékával indított ünnepségnek?


DACZÓ KATALIN újságíró, helytörténész: A korabeli sajtót tanulmányozva, és a 80–90 éves interjúalanyaimat hallgatva úgy gondolom, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvény és a hasonló ünnepségek megszervezése száz éve folyamatosan aktuális, szükségszerű, különösen a népviselet és néphagyomány megőrzése szempontjából. Az Ezer Székely Leány Nap évről évre elismételt indoklásából tudjuk, hogy a kiveszőfélben lévő népviselet feltámasztása volt a szervezők célja – így jött létre voltaképpen a térség első, vagy egyik legelső néptáncfesztiválja –, de most, az idősekkel beszélgetve vált valóban hitelessé számomra ez a kijelentés. „Amikor toboroztak, a ládafiából szedtük elő a megsárgult ruhákat” – mesélte a 95 éves csíkszentgyörgyi származású Vassné Kánya Lujza. S ha semmi egyéb nem történne, minthogy több ezer székely fiatal előveszi életében egyszer-kétszer-ötször a ládafiából a viseletet, s ebben részt vesz egy szentmisén, akkor is értelme lenne a rendezvénynek. Minden, ami ezen felül történik – és az nem kevés – külön nyereség. És nem tudhatjuk, mikor csírázik ki a lelkekben a mag. Immár harmadik éve, hogy Csíkszereda Polgármesteri Hivatala főszervezője az Ezer Székely Leány Napja ünnepségnek. Miért tartják fontosnak ilyen mértékben szerepet vállalni a rendezvény létrehozásában?

ANTAL ATTILA szervező, Csíkszereda alpolgármestere: Lehet-e fontosabb kihívás mai világunkban, mint saját közösségünknek

élményt adni, megteremteni annak keretét és hozzájárulni ahhoz, hogy saját értékeiben gyönyörködjön, töltődjön, erőt merítsen? Ma erre van leginkább szükségünk! Sokan csodálják, értékelik Székelyföld szépségeit, fontosak számunkra a távolról jött emberek, a turisták, a vásárlók is, de az Ezer Székely Leány Napja mindenekelőtt a Székelyföld ünnepe, mi vagyunk ott, nekünk szól. Ma egy ilyen rendezvény előkészítése valóban fontos és következetes háttérmunkát igényel, ezt vállaltuk, de az ünnepnap tényleges szereplői, a tartalom és az üzenetek megfogalmazása az kalákában történik, amelyben részt vesznek egyaránt a hagyományőrző csoportok, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti kara, városunk elismert népzene és néptánc szakemberei, római katolikus egyházunk képviselői, a ferences atyák és sok névtelen önkéntes. A hagyománytisztelet és továbbvitel napja milyen további programpontokkal bővül? Évek óta beszélünk róla, hogy nagyon fontos lenne némileg több szakszerűség, igényesség a népviselet megközelítésében. Örvendetes, hogy gyerekek, fiatalok százai öltenek ma már ünnepekkor székely ruhát, de úgy tűnik, keveset ismer még a köztudat az egyes vidékek jellegzetes viseletéről. Ezért is indult a tavaly a viselet-mustra, szakemberek bevonásával, amelyet az idén szeretnénk folytatni. Nagy öröm számunkra, hogy elfogadta meghívásunkat Kallós Zoltán neves néprajzkutató, és velünk lesz Berecz András népszerű mesemondó is, akit azt gondolom, nem kell bemutatni a székelyföldi közönségnek, számos önálló estet tartott már vidékünkön, de talán ez az első igazi népünnepély, amelyen részt vesz térségünkben. Hogyan látja Antal Attila a néphagyomány megélésnek társadalom-formáló szerepét? Sokan már rádöbbentek, sokan csak lappangva érzékelik: nagy-nagy keresésben vagyunk! Mint Tamási Ábelje, valahogy válaszokat kellene kapnunk, hogy mi célra vagyunk a világon, mit és hogyan kellene tennünk, hogyan kellene élnünk, viszonyulnunk egymáshoz, hogy ne darálódjunk be teljesen ebbe a konzumvilágba, hogy gyerekeinknek is jövőt reméljünk. És ehhez elkerülhetetlen, hogy nagyszüleink életszemléletét, világ- és emberképét megsejthessük, beleszagoljunk abba, ahogy a természethez, az élet nagy kérdéseihez, Istenhez, emberhez, ünnephez viszonyultak. Hagyományainkon keresztül vezet ez az út! Szép lehet a 21. századunk, de szükség lesz mindarra, amit a 19., 20. század közösségei kiérleltek – ezért kell vigyáznunk és továbbadnunk. Készítette: Ferenczy Krisztina és Mihály Réka 15

éves az zer Székely Leány Napja

„Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk!”

2011. JÚLIUS 2., SZOMBAT, CSÍKSOMLYÓ, HÁRMASHALOM-OLTÁR 8.30–9.00 óra

11.00 óra

16.15 óra

Gyülekező a város bejáratainál (Szentlélek utca, Brassói út, Taploca utca)

Szentmise a csíksomlyói kegytemplomban

9.00 óra

13.00 óra

Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – II. rész

Ünnepi beszédek, résztvevők üdvözlése – Hármashalom-oltár

18.30 óra

13.30 óra

20.00 óra

Ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre

9.30–10.00 óra

Közös tánc a Szabadság téren, majd ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra

Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – I. rész

15.15 óra

Közös játék, tánc és táncház

10.00–18.00 óra

Kézműves kiállítás és vásár, mesterség-bemutató a csíksomlyói Nyeregben

16.00 óra

A székely viselet megörökítése – közös fotó készítése

Gálaműsor Táncház

Meghívottjaink: KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutató és BERECZ ANDRÁS ének- és mesemondó.

A rendezvény idei házigazdája: CSÍKMINDSZENT HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORTJA | CSÍKSZENTLÉLEK POLGÁRMESTERI HIVATALA SZERVEZŐK

TÁRSSZERVEZŐK

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

TÁMOGATÓK KULTURÁLIS ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI MINISZTÉRIUM

Hargita Megye Tanácsa

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA

SZÉKELYFÖLDI KÉZMŰVESEK EGYESÜLETE

KOVÁSZNA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

TUSNÁD ÁSVÁNYVÍZ RT.

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA ALAPÍTVÁNY

CSÍKSOMLYÓI KÖZBIRTOKOSSÁG

MÉDIAPARTNEREK

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT

Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: 0040 266 315 891, www.ccenter.ro

CSÍKSZEREDAI RÉGIZENE FESZTIVÁL 2011. július 11–17. Ha jó muzsikát akarnak hallani a csíkszeredaiak, ne tervezzék nyaralásukat július közepére, sőt ekkor hívjanak idegenföldi vendégeket városunkba, ugyanis színvonalas koncertekben lehet részük a Régizene Fesztiválon. A jó muzsikus pedig a kiváló mestertől lesi el a hangszerfogást, a szeredaiak és az idelátogatók a Régizenei Nyári Egyetemen ezt is megtehetik. A hét elején két különleges koncertet hallhatnak: a kolozsvári La Stravaganza barokk zenei verseny díjazott együttese mutatkozik be, szerdán pedig a Régizenei Nyári Egyetem tanárai lépnek fel. Csütörtökön a Codex együttes, Györfi Erzsébet énekes, Ádám Rebeka, Szabó Anikó, Szutor Péter és zenészgyermekek közreműködésével szólaltatják meg a Kájoni-kódex darabjait. Először hallhatják Szeredában az olaszországi Dramsam együttest, akik trecento-beli muzsikát hoznak nekünk. Péntek a fesztivál barokk napja lesz, ugyanakkor a zenei együttműködések jó példája, hiszen mindkét koncert több országból érkező muzsikusok közös munkájával jön létre: a Barokk Fesztiválzenekar lép színre Ulrike Titze (Németország) vezetésével, majd a Kremsier című koncertet hallhatják, mely a Kromer íz nevű

Régizenéről és nem csak a Musica Historica együttes frontemberét, Csörsz Rumen Istvánt kérdeztük. Annak ellenére, hogy a reneszánsz a létező művészeti ágakban (és nem csak) tapasztalható jótékony felszabadulást, a felszusszanást jelenti az előző kor, időszak után, mai füllelfelfogással furcsán merevnek, szabályokhoz kötöttnek tűnik. Tényleg az? Ha igen, miért, ha nem, hol tévedtem?

A zene nemcsak transzcendens világ – bár kétségkívül elsősorban az –, hanem a társadalmi kommunikáció sajátos esz-

cseh városka zenei örökségéből ismertet meg darabokat, a projekt művészeti vezetője Chereji Szilárd (Ausztria). A hétvégén a gyermekprogramok mellett, a mesterkurzusok zárókoncertje is zajlik. Koncertet tart a lengyelországi Antoni Pilch, aki Bakfark Bálint műveiből játszik nekünk, illetve a nagykárolyi Collegium és a kolozsvári Flauto Dolce. Vasárnap este a Musica Historicát, Kobzos Kiss Tamást és Erdal Şalikoglut hallhatjuk. köze is. Hatványozottan igaz ez a régi korok muzsikájára, ahol a jelenkori kutató-előadó állandóan szigetszerű emlékekkel találkozik a hajdani összefüggésrendszer helyett, hiszen abba nem tud már visszacsöppenni: adatai vannak élmények helyett. A reneszánsz nem rendeleti úton „következett be”, hanem divatok és tendenciák, lelki és fizikai attitűdváltozások összjátékaként, ráadásul Európa egyes vidékeit különböző mértékben hatotta át, néha fáziskéséssel. Az említett „felszabadulás” ugyancsak relatív. A középkor korábbi századainak világi zenéjét foghíjasabban ismerjük, mint a 16–17. századét, de ez nem jelenti, hogy bizonyos műfajok és megszólalásformák hiányoztak volna. A ránk örökítő scriptoroknak, a kottázás kisszámú tudósainak a felelőssége, hogy miért nem foglalkoztak falusi majálisok, farsangok, lakodalmak dallamkincsének megörökítésével, táncok vagy a népi epika lejegyzéseivel. Persze miért érdekelte volna őket? Ez a hagyomány az írásos rögzítés nélkül is működőképes volt, s még évszázadokig tovább is alakult. A reneszánsz kornak nevezett történelmi periódus – túl az egyházzene, majd a világi polifónia markáns stílusreformjain – a köztudat számára nemigen jelent mást, mint a profán szórakozás nyíltabb felvállalásának 17



közhelyes képsorait. A „sötét középkor” aszketikus díszletei közül épphogy kilépő kora újkori embert a legfrissebb divatba öltöztetjük gondolatban, lelkét nyitottnak, eszmerendszerét neoplatonistának látjuk, tudását viszont természetismerőnek, életformáját pedig vagy pompakedvelő arisztokrataként, vagy dörzsölt, világjáró kereskedőként képzeljük magunk elé. Mindez természetesen előfordult, ha nem is mindig egyazon emberekkel, ám ha jobban megnézzük, minderre csupán a saját harmónia-diszharmónia-élményünket vetítjük vissza. A historikus művészetek segítenek formalizálni mindezt, jó álarcot adnak, sőt elfoglaltságot, tudati csatornákat. Ha tehát egy reneszánsz zenedarab merevnek tűnik, akkor az amiatt van, hogy mi, mai zenészek mereven játsszuk – nem beépített sajátossága a régi műveknek. Az akkori előadóknak természetes, kreativitást serkentő közege volt az a pár szabály, ami ma rossz esetben megköti az előadók kezét. Újra és újra megvalósítható, illetve tartható az, hogy a megénekelt régi magyar versek (pl. a sokszor hallott Balassi vagy Csokonai, ide érthető a magyar Minnesänger, Tinódi Lantos Sebestyén, és még sokan mások) zeneműként közlése ne szenvedjen a mához való, vagy az épp mindenképpen ér18

telmező – és miért ne – mítoszromboló modernizmus miatt? Hiszen ezek a művek írott formában, irodalmilag nagyobb védettséget élveznek. Pontosítsunk: Tinódi Sebestyén semmiképp sem Minnesänger, mivel ez a szó etimológiailag szerelmi dalnokot jelent a német irodalom- és zenetörténetben (kisebb részben politikai-moralizáló életművet), de Sebők deákunk idejében már legalább 120 éve nem használták senkire. A védettség relatív, és ennek képviseletét a költők életművéből kultuszt, majd tananyagot és tudományos kutatnivalót szublimáló 19. század erősítette fel az anyanyelvű irodalomban. Korábban paradox módon épp a védtelenség, a közszájon forgás védte meg a műveket – no nem a beavatkozásoktól, hiszen az anonim közköltészethez hasonlóan gyakran beleírtak a Csokonai-dalokba is (Balassi szerelmi lírájába csak azért nem, mert nagyon szűk körben volt ismert). A feledés, a közös használatból való eltűnés sokkal drámaibb változás lett volna egy-egy vers életében, mint az apróbb (és nem ritkán igen kreatív) átköltések. A mű ma is – ahogyan mindig – magáért beszél. Csak az zavarja a hallgatót, ha ebben az előadó megzavarta a művet. Nem romlik el tőle, csak visszasüllyed a „nagy ígéret” ingoványába.


Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., tel.: 0040 266 315 891, www.ccenter.ro A zenélés annak idején is átírta a szigorúan vett szöveg kereteit, sőt a dallamot vagy a szólamokat is. A professzionális zenészek tömege helyett invenciózus műkedvelők (maguk kedvére lantozgató, virginálon pötyögő nemesek és polgárok), illetve saját kompromisszumrendszert építő, a hagyomány elemeivel gazdálkodó hivatásos muzsikusok (akár kocsmazenészek, akár templomi kántorok) kezén futott át mindaz, amit ma oly nagy becsben tartunk. Akkor is voltak jó és rossz előadók, egyedi megoldások tempóban, hangfekvésben. Nem egy elképzelt hajdani tökéletes, érintetlen zeneélet felidézését kell kikényszerítenünk magunkból (lehet, hogy valóságos sokkterápia volna egy kis időutazás…), hanem ráérezni annak szerves működésére, amely állandóan ott munkált az alkotók és az előadók gondolataiban. A régiek eszközeit kell valahogy a birtokunkba venni, s az azonosulás, de mindenekelőtt az alázat elvezethet oda, hogy mi is tevékeny részesei lehetünk a régiektől kézen-közön megörökölt hagyományfoszlányok újbóli összekötésének. A Régizene Fesztivál ez évi nyári egyetemén Ön reneszánsz együttes mesterkurzussal jelentkezik. Adna máris a kurzusból egy kis kedvcsináló ízelítőt?

A kurzus tényleges programja helyben alakul majd ki, hiszen ide nem egyéni hallgatók jelentkezését várjuk, hanem olyanokét, akik csapatban akarnak dolgozni. Ez nem jelenti az egyéni feladatok vagy egyedi megoldások hiányát, sőt! Együtt fogjuk formálni anyagunkat. Nem érdemes erőnket meghaladó, indokolatlanul nehéz darabokkal küzdeni. Ez nem erről szól, a mesterkurzus szó talán túl nagy hangsúlyt tesz a dolog profizmusára, pedig a lényeg épp a távolság legyőzése, az oldott, barátságos muzsikálás volna. A kamarazenélés számomra az önismeret eszköze is, ahol a csapat részeként kell megértenünk magunkat hibáinkkal és erényeinkkel együtt. Annyi bizonyos, hogy reneszánsz táncszviteket fogunk együtt színpadra állítani; lesz köztük nyugat-európai és magyar vonatkozású muzsika is. Az ütőhangszeresek kurzusa adja majd a ritmikai kíséretet, mi pedig – reméljük, hogy jó sokan – a szólamokat. Néhány szám erejéig tehát egy ifjúsági fesztivál-zenekarocskát képzelek el, amely azonban korhatár nélkül kipróbálható! Kérdezett: Ady András

Fotók: Ádám Gyula

19



A Csíkszeredai Régizene Fesztivál programja: 2011. július 12. / kedd / 18.00 óra Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola Bemutatkozik a kolozsvári La Stravaganza zenei verseny díjazott együttese: Smeu Iulia, Iancu Olivia (Bukarest), Filimon Emma (Kolozsvár), Közreműködik: Ghiga Mihail (Bukarest)

2011. július 13. / szerda / 18.00 óra Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola A Régizenei Nyári Egyetem tanárainak hangversenye

2011. július 14. / csütörtök / 18.00 óra Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín A fesztivál ünnepélyes megnyitója Codex együttes (Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy). Közreműködik: Györfi Erzsébet, Ádám Rebeka (Csíkszereda), Szabó Anikó és Szutor Péter (Kolozsvár), Dramsam együttes (Olaszország)

2011. július 15. / péntek / 18.00 óra Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Barokk Fesztiválzenekar, művészeti vezető: Ulrike Titze (Németország) 20.00 óra – Szent Ágoston-templom Kremsier című koncert, művészeti vezető: Chereji Szilárd (Ausztria) 20

2011. július 16. / szombat / 10.00 óra – Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Reneszánsz gyermeknap Hangszerek a tarisznyából – hangszerbemutató: Lukácsházi Győző és Kobzos Kiss Tamás (Magyarország) 11.00 óra – Régizenei Nyári Egyetem zárókoncertje: I. rész, gyermekek 15.00 óra – Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola A Régizenei Nyári Egyetem zárókoncertje: II. rész 19.00 óra – Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Antoni Pilch (Lengyelország) lantkoncertje, Collegium (Nagykároly), Flauto Dolce (Kolozsvár)

2011. július 17. / vasárnap 10.00 óra – Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Reneszánsz gyermeknap 12.00 óra – csíksomlyói kegytemplom Steffen Schlandt (Brassó) és Hegyi Gábor (Németország) 18.00 óra – Mikó-vár udvartere / rossz idő esetén a Csíki Játékszín Kobzos Kiss Tamás (Magyarország) Erdal Şalikoglu (Törökország) Musica Historica (Magyarország)

ROMÁNIA MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Csíkszereda, Taploca u. 20. sz., www.rmpsz.ro

BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 „KOOPERATÍV MÓDSZEREK AZ OKTATÁSBAN” – képzéssorozat 2011. július 10–30. – Csíkszereda 2011. július 10–16. Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Kooperatív módszerek az elemi tagozaton (tanítók) Művészetterápia (óvónők) 2011. július 17–23. Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Interaktív tábla és multimédia az oktatásban (különböző szakos tanárok) Élménypedagógia (különböző szakos tanárok) Osztályfőnöki munka (különböző szakos tanárok – osztályfőnökök) Mediáció – a pártatlan közvetítő készségei az óvodai és iskolai munkában (tanárok, tanítók, óvodapedagógusok) 2011. július 17–23. Sapientia – EMTE A kémia tanítása (kémia, illetve kémia–fizika szakos tanárok) Testnevelés (testnevelést oktató tanárok) Román nyelv és irodalom tanítása (román szakos tanárok) Multimédia az oktatásban (különböző szakos tanárok) 2011. július 24–29. Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium Római katolikus vallástanárok továbbképzője (római katolikus vallástanárok)

22

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ

Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

EGY-EGY LÉPÉST TENNI BEFELÉ – IX. Ferences Ifjúsági Zarándoklat

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a zarándoklat. A zarándoklat… túra, kirándulás, lelkigyakorlat? – tehetjük fel a kérdést. Erre elég nehéz egyértelmű választ adni. Azt viszont kijelenthetjük, hogy az igazi zarándoklat kimozdulás. Kimozdulás a megszokott keretek közül, kimozdulás a bevált sémákból…, végső soron kimozdulás magamból. Persze, ettől még nem lesz teljesen zarándoklat. Akkor válik igazán zarándoklattá, ha ezt az Úr jelenlétében teszem: ha azért kelek útra, hogy Vele legyek (pontosabban: engedem, hogy Ő velem legyen), ha arrafelé megyek – fizikai és lelki értelemben is –, hogy közelebb kerüljek Hozzá. Ebből a szempontból a zarándoklatnak olyan útnak kellene lennie, amely lemodellezi a Nagy Utat, az életet, ami végső soron szintén egy nagy zarándoklat lehet, kellene lennie. Ami még fontos tényező a zarándoklatban, az a közösség: nemcsak az Úrral, hanem azokkal is, akik hozzám hasonlóan zarándokolnak. Természetesen ez kettős kérdés: egyrészt mindenkinek más és más a zarándokló ritmusa, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is másként zarándokol (s ennek elfogadása nem mindig egyszerű), de mégis erősítő, bátorító az a tudat, hogy más is útra vállalkozik, más is hozzám hasonló úton jár. S hogy mitől ferences és mitől ifjúsági a Ferences Ifjúsági Zarándoklat? – jöhet a következő kérdés. Mondhatnánk, hogy ferences, mert csuhások szervezik, de ettől talán csak egy kicsit lesz ferences. Igazán ferencessé attól válik, hogy olyan irányba segít kimozdulni, amelyet Assisi Szent Ferenc is bejárt

a maga útján. Attól válik ferencessé, hogy segít észrevenni a természetet, megpróbálja megízleltetni a kiengesztelődést, ránevel a közösségre, egyszóval olyan értékeket próbál vonzóvá tenni, amelyek fontosak a ferences lelkiség számára, és ha őszinték vagyunk, akkor belátjuk, hogy korunk társadalma számára is. Ifjúsági pedig azért, mert aki – legalább lélekben – fiatal, csak az képes erre a kimozdulásra, csak abban van erő ebbe az irányba elindulni. Ez volt a Ferences Ifjúsági Zarándoklat az elmúlt nyolc esztendőben, és ilyen irányba akar elindulni ezen a nyáron is, most már kilencedik alkalommal: három napig a természetben gyalogolva (talán napsütésben, talán ázva) együtt mozgunk – fizikailag Csíksomlyó felé, lelkiekben pedig próbálunk egy-egy lépést tenni befelé. Megérkezve a kegyhelyre, ezt a lelki mozgást igyekszünk tudatosítani a magunk számára, és talán egy kicsit tartalékolni valamit belőle az azt követő napokra, életünk következő szakaszára is. Ebben az évben július 29-én indulunk útnak, augusztus 1-jén érkezünk Csíksomlyóra, és augusztus 3-án veszünk búcsút zarándoktársainktól. Ha többet szeretnél tudni a FerIZáról, akkor érdemes meglátogatnod a www.ofm.ro/eferi oldalt, ahol bővebb információkhoz lehet jutni. Fr. dr. Orbán Szabolcs OFM, ferences tartományfőnök

23

SAPIENTIA – EMTE

Csíkszereda, Szabadság tér 1. sz. , www.sapientia.ro

HÁROMÉVES A PR NYÁRI EGYETEM – interjú Székely Kinga-Katalinnal, a PR Nyári Egyetem szervezőjével felelősségvállalás) témában. Többen is közülük visszajáró vendégek, akik már kezdetektől hozzájárultak a nyári egyetem megalapozásához és időközben szerepet vállaltak az egyetemen folyó oktatási munkában is.

A Sapientia Társadalomtudományi Intézete ebben az évben július 11–17. között szervezi meg a harmadik PR Nyári Egyetemet. Minden évben egy központi téma köré szerveződnek az előadások, idén melyik lesz ez? A PR Nyári Egyetem, a Sapientia Társadalomtudományi Intézetének egyik legismertebb szakmai rendezvényévé vált az elmúlt években. A Magyar Public Relations Szövetséggel (MPRSZ) közösen szervezett rendezvény számos érdekes és aktuális témát mutatott be az elmúlt két évben. Az idei nyári egyetem a Település – Önkormányzat – Arculat címmel kerül megrendezésre. Ez egy olyan témakör, ami a székelyföldi térség számára rendkívül fontos lehet és közvetlenül hasznosítható. A településarculat és kommunikáció, az önkormányzati PR olyan kérdéskörök, amelyek egyre több fejlesztéspolitikai, önkormányzati szakembert foglalkoztatnak. A stratégiai kommunikáció meghatározó szerepet kezd játszani a településfejlesztésben, a turizmusban, a helyi vállalkozások fellendítésében, ugyanakkor a kisebb egyesületek, civil szerveződések életében is, ezért tartottuk fontosnak, hogy ebben az évben a nyári egyetemen sorra kerülő műhelymunkák és előadások ezekkel a területekkel foglalkozzanak hangsúlyosabban. Tavaly több mint 15 neves előadó tartott előadást, ebben az évben kinek a jelenlétére lehet számítani? Idén is a PR szakma legkiemelkedőbb magyar előadói fognak előadásokat tartani többek között a településarculat, önkormányzati érdekérvényesítés, pénzügyi kommunikáció, e-önkormányzat, civil kommunikáció és CSR (társadalmi 24

Milyen programot terveznek a szervezők? Mennyire követi az előző évek gyakorlatát az idei? Ebben az évben kis módosítás történt a programban, ugyanis már nem csak plenáris előadásokon vehetnek részt a jelentkezők, hanem a délutánok kiscsoportos műhelymunkákkal fognak bővülni, így tudjuk elérni azt, hogy az elméleti megalapozás mellett egy sokkal gyakorlatiasabb tudásra is szert tegyenek a résztvevők. A hivatalos program mellett további szakmai kerekasztal-beszélgetéseket is tervezünk a térségi szereplőkkel, illetve számos szabadidős programot (sörszeminárium, kirándulás). Újszerűnek számít az idén első alkalommal megszervezésre kerülő tréner továbbképzés. Az első szakmai nap a települések és önkormányzatok arculatépítő és stratégiai munkájának megalapozásával foglalkozik. Ennek keretében a frontemberek fontosságáról, a szervezeti hierarchia jelentőségéről, valamint a szervezeti kultúra erejéről lesz szó. A második napon a települések és az önkormányzatok életében jelen lévő marketingfeladatok ismertetésére kerül sor mint pl. a termékek népszerűsítése, az önkormányzat által nyújtott lakossági szolgáltatások terjesztése, elfogadtatása a választópolgárokkal, illetve a települések imázsának és az önkormányzatok teljesítményének ismertetési technikái és népszerűsítési megoldásai. A társadalmi ügyek kezelése is helyet kapott a programban, ugyanis ez az a szakterület, amely segít felderíteni a gyorsan változó környezetben a várható vagy már születő válságszituációkat. A hét második felében a civil szféra bizalomépítési lehetőségeiről és a kultúrafejlesztés, -őrzés, -ápolás kérdéseiről hallhatunk előadásokat. Ki jelentkezhet a Nyári Egyetemre? A PR Nyári Egyetem nyitott mindenki számára, akit érdekel a PR, a kommunikáció és annak a gyakorlati hasznosítása. Jelentkezni egészen július 5-ig lehet a pr_nyariegyetem@ sapientia.siculorum.ro e-mail címen. További információk pedig a Társadalomtudományi Intézet blogoldalán olvashatók: www. emte.wordpress.com/pr-nyari-egyetem/. Készítette: Ferenczy Krisztina

SAPIENTIA – EMTE

Csíkszereda, Szabadság tér 1. sz. , www.sapientia.ro

XVII. MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN – konferencia 2011. július 8–9. / Sapientia EMTE Idén tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre 2011. július 8–9. között a Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia. A rendezvénynek most lesz először romániai házigazdája, mégpedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai helyszíne. A konferencia célja, hogy elősegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különböző területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását, bemutatkozási és publikálási lehetőséget adjon oktatóknak, kutatóknak, PhD hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörű szakmai megismertetésére és megvitatására előadások, poszterek, kiállítások révén. A benyújtott és megtartott előadások írásos anyagai a konferencia kiadványát képező (ISBN számmal ellátott) DVD-n fognak megjelenni. A konferencia szakértői bizottsága által javasolt szakmai anyagok lehetőséget kapnak a „Journal of Applied Multimedia” (http://jampaper.eu) vagy a „Teaching Mathematics and Computer Science” (http:// tmcs.math.klte.hu) nemzetközi, referált folyóiratokban történő megjelenésre is. A konferencia témakörei között szerepel a tanulási környezet technikai, technológiai változása, a tanulási környezet módszertani, didaktikai, andragógiai és felnőttoktatási kérdései, az interaktív tábla és alkalmazása az oktatásban, a multimédia alkalmazása a PR-képzésben, M-learning, E-learning és környezete, a tanulás személyessé és korlátlanná válásának lehetőségei. Az előadások tárgyát fogják képezni a WWW-alapú kurzusok, tananyagok és interaktív tanulói környezetek, a virtuális valóság az oktatásban, a multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása, valamint az EU multimédiát, hipermédiát érintő elvárásai, eredményei. A Multimédia az oktatásban konferencia jellegzetessége, hogy a rendezvény teljes ideje alatt az előadások a konferencia weboldalán, a http://www.csik.sapientia. ro/mmo2011/ cím alatt élő közvetítésben is követhetők lesznek.

25

f e a s k z t ó i y vá l t i P Szeretettel meghívjuk a Csíkszeredai Városnapok keretében megrendezendő Pityókafesztiválra! 2011. augusztus 6. / szombat / 9.00 óra Helyszín: Csíkszereda központi parkja Benevezhetnek: Önkormányzatok Intézmények Fizikai személyek

Díjak: I. díj: pénzjutalom, serleg, oklevél II. díj: pénzjutalom, serleg, oklevél III. díj: pénzjutalom, serleg, oklevél Zsűri különdíja: serleg, oklevél Közönségdíj Vándorkupa

Nevezni lehet az alábbi kategóriákban: Főtt ételek Sült ételek

Benevezési díj: 2 üveg bor (1 üveg vörös, 1 üveg fehér) Szervező:

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA PRIMĂRIA MUNICIPIULUI MIERCUREA CIUC

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA BIROU DE INFORMARE TURISTICĂ

Benevezési határidő: 2011. július 25. Médiapartner: Benevezési cím és további információk: CSÍK-INFO – TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., 120-as iroda. Tel./fax: +40 266 317 007 @: [email protected]

CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET

Csíkszereda, Zsögödi Nagy Imre u. 140. sz., www.cseke.ro

A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET JÚLIUSI PROGRAMAJÁNLÓJA: 2011. július 2–3. Gyimesi virágnéző: Gyimesi-hágó – Apahavas – Gyimesbükk Túravezető: id. Kánya József (tel.: 0745 072 237) 2011. július 2–4. Kerékpártúra II.: Transzkelemen – Besztercei-havasok Túravezető: Bölöni Sándor (tel.: 0744 160 231) 2011. július 9–10. Királykő: Călineţi-szakadék – Hegyes-csúcs (Vf. Ascuţit) – Ciorânga Mare-öv – Diana – Zernyest Királykő: Rejtett-tisztás (Poiana Ascunsă) – Lándzsa-völgy (Padina Lăncii) Túravezető: Tőke Dénes (tel.: 0752 568 855) 2011. július 9. Gyimesi-hágó – Csíki-havasok gerince – Lóvészi v. á. Túravezető: Olti Kálmán (tel.: 0748 293 085) 2011. július 17. Bucsecs: Légpárkány (Brina Aeriană) – Coştila – Buşteni Túravezető: Tőke Dénes (tel.: 0752 568 855) 2011. július 23–26. Erdélyi-Szigethegység: 4 nap sátorral Túravezető: Bölöni Sándor (tel.: 0744 160 231) 2011. július 30. Bucsecs-túra: Buşteni – Jepii Mici-völgy – Szfinx – Omul-csúcs – Szarvasok völgye – Buşteni Túravezető: Nagy Attila (tel.: 0740 204 441)

27

SPORTNAPÁR

V. CSÍKI LOVAS NAP 2011. július 9. A Forrás Sportegyesület, a Katovice Lovarda, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében és Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának támogatásával ötödik alkalommal szervezik meg 2011. július 9-én a csíksomlyói Katovice Lovardában a Csíki Lovas Napot. A RENDEZVÉNY PROGRAMJA: 9.00 – Gyerekek ügyességi vetélkedője Bejelentkezés reggel 8.00 órától a helyszínen. Csak olyan gyerekeket írathatnak be edzőik, akik valamely lovarda vagy lovas sportegyesület tagjai / lovasai. 10.00 – Kutyás bemutató (engedelmességi, ügyességi és őrző-védő gyakorlatok) a K9 – Vörös Szamuráj Kutyaiskola előadásában 11.00 – Székely Vágta-előfutam A versenyszabályzat a Székely Vágta szabályzatára épül, mely megtalálható a www.szereda.ro és a www.sepsi.ro honlapokon. Az állatorvosi igazolásban szereplő lótulajdonos csíkszeredai lakhellyel kell rendelkezzen. A benevezés ingyenes. Bővebb információk és iratkozás a Forrás S.E. elnökénél, Sándor Barnabásnál, a 0744 867 792-es telefonszámon, valamint a [email protected] e-mail címen vagy a Csíkszéki Mátyás

Huszáregyesület parancsnokánál, Szőcs Eleknél a 0744 557 831-es telefonszámon. A csíkszeredai előfutam első helyezettje benevezési jogot és anyagi támogatást nyer az anyaországi Nemzeti Vágta előfutamának számító 2011. július 30-án a maksai Óriás Pincetetőn megrendezendő Székely Vágta rendezvényre. 12.00 – Díjugrató verseny (80–90 cm-es akadályok) 13.00 – Díjugrató verseny (100–110 cm-es akadályok) 14.00 – Fogathajtó verseny 16.00 – Fogathajtó - díjugrató váltóverseny (staféta) 17.30 – Díjkiosztás

TURBULENCIA KUPA 2011. július 9–10. A Hargita megyei siklóernyős bajnokság második fordulójaként szervezi meg a Turbulencia Aeroclub 2011. július 9–10. között a Turbulencia-kupát, melynek versenyfeladata szabad távrepülés siklóernyővel. A versenyzők Csíksomlyóról szállnak fel, a cél, minél távolabb repülni, hisz a távolság függvényében szerezhetnek pontokat. A versenynapok végén egy speciális számítógépes program dolgozza fel és értékeli a GPS készülékekkel rögzített repülések adatait. A szervezők az ország minden részéről számítanak versenyzőkre, megítélésük szerint ez az az időszak, amikor az időjárási körülmények a legkedvezőbbek a siklóernyőzéshez. A verseny interneten is követhető lesz a http://www. xcontest.org/harghita/ honlapon. A Turbulencia Aeroclub szívesen lát versenyeiken minden

repülés után érdeklődőt. A csíkszeredai siklóernyőzésről bővebb információ a www.turbulencia.ro honlapon található. Összeállította: Ferenczy Krisztina 29

Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Kozma Mária: RÉGISÉGEK CSÍKORSZÁGBÓL. TÖRTÉNELMI REGÉK Forma: 235x255 mm, terjedelem: 56 oldal, melyből 16 oldal illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 34 lej Székelyföld múltjával, népi hagyományaival, néprajzával foglalkozó történetírók és néprajzosok munkáiban található tényszerű adatok, illetve történelmi regékre, szájhagyományokra való hivatkozások fölkeltették Kozma Mária érdeklődését és – mint azt már történelmi regényeiből, elbeszéléseiből ismerjük – ezúttal arra vállalkozott, hogy ezeket a történeteket gyerekeknek mesélje el. A mesék forrása, kiinduló pontja mindvégig valós, illetve bizonyíthatóan a nép körében élő/élt emlék. Történeteivel nemcsak oktat, hanem arra ösztönöz, hogy ráfigyeljünk környezetünkre, vegyük észre, ismerjük meg a sokszor már csak a nevek mögött megbújó történelmi múltat. Sarány István: ÖNKÉNTES SZÁMŰZETÉS Forma: 115x200 mm, terjedelem: 256 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 32 lej

Sarány István interjúkötete a székelyföldi tudományos, művelődési élet személyiségeivel készült beszélgetéseket tartalmaz. Olyan személyiségek szólalnak meg, akik mindennapi munkájuk révén azért fáradoznak, hogy a térség peremvidékből központtá váljon. A kérdezőnek és interjúalanyainak meggyőződése: a mostoha természeti adottságokat, a gazdasági fejlődésben tapasztalt lemaradást csak versenyképes tudással lehet ellensúlyozni, csak következetes, kitartó, hittel és alázattal végzett munkával lehet behozni. A válaszadók valamennyien önként választották a székelyföldi létet, a peremlétből következő nehézségeket. Pomogáts Béla: MAGYAR IRODALOM ERDÉLYBEN 1968–1989 Forma: 165x235 mm, terjedelem: 584 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 40 lej Pomogáts Béla monumentális munkásságával bizonyítja, hogy az erdélyi magyar irodalom az egységes magyar irodalom része. Több évtizednyi kutatómunka szintézise ez a könyv, amelynek első két – egybekötött – kötete az 1918–1944 közötti időszak eseményeit mutatja be, a III–IV. kötet az 1945–1968 közötti időszakot fogja át, a sorozat jelen darabja pedig az 1968–1989 közötti időszakot öleli fel. Ismerteti az irodalmi kultúra átalakulását, az irodalmi tudat változásait, külön fejezetet szentel a valóságirodalomnak és az emlékiratoknak, bemutatja a Forrás első és második nemzedékét, a modern törekvéseket. Kitér a népi kultúra gondozását célzó törekvésekre, no meg a hatalommal való ellenszegülésre. Kőszegi Szabina: HOMÁLYÁLLAPOT. Regény Forma: 140 x 200 mm, terjedelem: 144 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 20 lej Mert Tiye, a Királyné mégis utánam jött, és amit akart, elmondta. Ez egy fehér város, délibáb, mint valami rosszkor jött hőhullám, úgy rezeg a levegőben. Az órán dél vagy éjfél (mennyi?), nem tudom, egyszerűen csak két nap van az égen, és az egyik vonz, a másik taszít éppen, vörös és fehér, a helyzet kétségbeejtő. Hurkot vetettek nekem a magasból, mert a Fehér Városba csak belegubancolódni lehet, belekeveredni, felgyűrődni, értetlenül bámulni, a rácsodálkozások hol felrebbennek, hol belém marnak, szeretnék elrepülni, mint a pelyva. A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita Tel. /fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544 E-mail: [email protected], honlap: www.pallasakademia.ro Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001 Postai rendelésnél, kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) és telefonszámát is. 31

KÖNYVKOSÁR

A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA Nyirő József: MADÉFALVI VESZEDELEM Terjedelem: 416 oldal, méret: 142x197 mm, kötött, ára: 50 lej …Isten azon az 1764. január 7-ei hajnalon elfordította tekintetét a Madéfalván gyanútlanul alvó székelyekről, és engedte, hogy az ördögi terv kiagyalói a pokol kénköves iszonyatát zúdítsák a falu lakóira. De hát kik ezek a katonák és miféle csata az, amelyben az egyik fél állig fegyverben, a másik meg a vánkosán alszik?... Kiderül Nyirő József e kitűnő történelmi regényéből, amelyben a sokat próbált székelység talán legnagyobb tragédiájának állít emléket. Annak a tragédiának és annak a kornak, amely végzetesen befolyásolta a százötven évvel későbbi, nagy trianoni számvetést is… Nyirő József: NÉMA KÜZDELEM Terjedelem: 432 oldal, méret: 142x197 mm, kötött, ára: 50 lej

Bizonyára nincs olyan magyar ember a világon, még a legmegveszekedettebb kozmopolita nézeteket vallók között sem, akiben legalább egyszer életében ne merült volna fel a kérdés: hogyan veszíthettük el Erdélyt? A hogyanra Nyirő József izgalmas regénye, a Néma küzdelem adja meg a választ, mely megrázó egyéni és közösségi sorsokon keresztül ábrázolja azt a korszakot, amely a Trianonhoz vezető út utolsó szegmensét kikövezte. Nyirő József e műve 1944-ben jelent meg először, mintha a szerző előre megérezte volna, hogy Erdély hovatartozása hamarosan ismét „forró téma” lesz. Az lett. Olyannyira, hogy hideg fővel még ma sem könnyű olvasni róla… Nyirő József: A SIBÓI BÖLÉNY Terjedelem: 280 oldal, méret: 142x197 mm, kötött, ára: 42 lej Két ember áll a küzdőtéren, két sokra hivatott férfiú. A sors szeszélye folytán egymás ellenfeleivé válnak, ám személyes összecsapásra mégsem kerül sor közöttük, hiszen a társadalmi ranglétra más-más grádicsán állnak. Egyikük egy hatalmas birodalom teljhatalmú ura, másikuk mindössze egy tartomány kis birtoka fölött rendelkezhet. Kegyelmi pillanataikban mindketten érzik, hogy a másik jót akar, de a ráció nem hajlik meg az érzelmek súlya alatt. Egyikük egy letűnt kor szellemével, megcsontosodott szokásrendjével vívja küzdelmét, a modernizáció, a túlélés érdekében, a másik önmagával és ellenfele rendelkezéseivel, ugyancsak a túlélés érdekében. Az egyikük II. József, a másik Wesselényi Miklós, „a sibói bölény”. A tét nagy: a birodalom átmentése az új korba, melynek vészes széllökései folyamatosan érkeznek Párizs irányából, az elnyomottak terheinek enyhítésével, rendteremtéssel egyfelől, Erdély önállóságának megtartása, illetve az újra felfedezett magyar nyelv megóvása a megsemmisüléstől másfelől. Nyirő József: SZÉKELYEK Terjedelem: 184 oldal, méret: 142x197 mm, kötés: kötött, ára: 42 lej A vadon törvényei könyörtelenek. Embernek, állatnak meg kell hajolnia előttük. Amit nem írhatnak elő, az az emberség. Megnyilvánulása az emberi minőség próbája. Rab Péter és a többi novella hősei állják a próbát. De hiszen hogy ne állnák, amikor ők a Nyirő-féle székely mitológia emblematikus alakjai. Nyirő József a Székelyekkel egy olyan művet adott a mindenkori olvasó kezébe, amely ha önmagában nem is elegendő a székelység napjainkig ívelő sorstörténetének megértéséhez, a székely lélek megértésének mindenképp az alfája.

www.corvina.ro / [email protected]

Csíkszereda: Corvina Könyvesház, Kossuth Lajos u. 32. sz., tel.: 0266 372 018; Corvina Kuckó, Petőfi Sándor. u. 20. sz., tel.: 0266 312 535 Székelyudvarhely: Corvina Kuckó, Vár u. 2. sz. , tel.: 0266 219 139 Sepsiszentgyörgy: Corvina Könyvesház, Csíki utca 1. sz., tel.: 0267 313 067 33

GOSCOM TÁVHŐ = KÉNYELEM + BIZTONSÁG + KÖRNYEZETKÍMÉLÉS Maradjon vagy legyen újra a távhőszolgáltatás híve, élvezze annak előnyeit! Városunkban a távfűtési rendszer folyamatos és tervszerű rekonstrukciója garantálja a szolgáltatás minőségét, az árak versenyképességét. A távhőrendszer gazdaságos üzemeltetése mellett célunk a maximális komfort biztosítása. Ha egyéni vagy közösségi fűtési gondjai vannak, forduljon hozzánk bizalommal, együtt keresünk megoldást minden helyzetre! GOSCOM Rt.

KÖNYVKOSÁR

A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Ludwig Hohl: A MUNKÁRÓL, A HALÁLRÓL Fordította Hajdú Farkas-Zoltán, 176 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Hohl gondolkodó, mi, ha a gondolkodást pontosan meghatározzuk, nem vagyunk azok. Hohl szükségszerű, mi véletlenszerűek vagyunk. Mi dokumentáljuk az emberit, Hohl szaván fogja azt. Nehéz őt kibírni. El kell őt fogadnunk, hogy megérthessük, amit tesz. Aki magának követeli az igazságot, az másoktól is elvárja. Ha hátat fordítanánk neki, saját magunknak fordítanánk hátat. Sok írót ismerek, de Ludwig Hohl az egyetlen, akivel szemben lelkiismeret-furdalásom van. Képtelen vagyok felnőni hozzá. (Friedrich Dürrenmatt) Mircea Cărtărescu: SÁRKÁNYOK ENCIKLOPÉDIÁJA Tudor Banuş illusztrációival, fordította Gergely Zsuzsa és Szőcs Géza, 212 oldal, 190x250 mm, kötött, ára: 59 lej

Sárkány nélkül az ember nem teljes ember. Mert a sárkány életben tartásához a képzelet szüntelen csiholására van szükség. Képzelet nélkül pedig nem ember az ember. Aki a sárkányról ír, a legtágabb értelemben igyekszik az embert ábrázolni. Mircea Cărtărescu a mai román irodalom világszerte ismert alkotója. Műveit a műfaji sokoldalúság és a káprázatos nyelvművészet jellemzi; mérhetetlen humor és részvétteljes szeretet. Igazi, huszonegyedik századi humanista. (Láng Zsolt) Jack Holland: NŐGYŰLÖLET 328 oldal, 132x212 mm, kötött, ára: 45 lej A „nőgyűlölet” szó megjelenését a magyar szótörténet 1799-re keltezi, angol változata, a „misogyny” 1656ben jelent meg először, jóllehet az, amit a szó jelöl, már évezredek óta létezett. Aki ezt a könyvet elolvassa, szemlesütve fog a nőktől bocsánatot kérni. Szabó Róbert Csaba: TEMETÉS ESTE TÍZKOR Novellák, 167 oldal, 132x212 mm, kötött, ára: 30 lej A történetek szereplői alighanem a testi szerelem bűvöletében, vagy abból felocsúdva cselekednek, esetleg messziről visszatekintve értekeznek róla. Hol élesebben, hol egészen elrejtve, de ott kúszik, indázik a mindenre kiható, pusztító, máskor meg építő, az örvények és sodrások által mozgásban tartott szenvedély. Márton Evelin: MACSKAMÉZ Novellák, 244 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Tiszta, önzetlen feltárulkozás jellemzi a kötet valamennyi női szereplőjét. És a maga során nemcsak ő, hanem a férfi is megnyílik: megnyílnak egymás előtt, derűsen, mint akik megtalálták az élet legfontosabb bölcsességét: közel kerülni egymáshoz, azért, hogy adhassunk, és az ajándék igazi, mert aki adja, önmagát adja.

BOOK ART KIADÓ

www.bookart.ro • [email protected] • 0040 744 778 407 35

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.

Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍSKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.

Szabó András: A Hargitáról Észak-Bácskába – NAGY ISTVÁN Ára: 25 lej.

Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, E-mail: [email protected] 36

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása KILENCVEN ÉVE ALAKULT MEG A CSÍK MEGYEI MAGYAR SZÖVETSÉG Kilencven éve, 1921. július 3-án alakult meg a Csík megyei Magyar Szövetség. Az alakuló ülést, amelyet a Vigadó termében tartottak, Görög Joachim kanonok nyitotta meg. „Új alapokra kell fektetni az államhoz való viszonyát különösen azon népkisebbségnek, melyet saját fajának uralma alul szakítottak el” – idézte a szónokot Pál Gábor, aki a Csík megyei tagozat elnöke lett és az országos választmányban Görög Joachimmal és dr. Nagy Jenővel együtt képviselte Csík megyét. Oláh Gál Elvira adatai szerint 177 tagú intézőbizottság alakult és „a gyűlésen elénekelték a magyar himnuszt, ami abban az időben igen veszélyes volt, és a román hatalom ezt meg is jegyezte”. (Pál Gábor élete és munkássága: In. Székelyföld, 2011. 2. sz.) A Magyar Szövetség programjában szerepelt a magyar kisebbség autonómiájának kivívása, teljes vallásszabadság, magyar nyelvű oktatás biztosítása minden fokon, a helyi önkormányzati autonómia helyreállítása, az állampolgári jogok gyakorlásának a feltételei, általános választójog, a politikai perek megszüntetése, és egy átgondolt földreform óhaja.

Görög Joachim (Magyarország és a Külföld – Budapest, 1900. április)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT CSELÉNYI BÉLA Száz éve, 1911. július 16-án született Marosvásárhelyen Cselényi Béla történész. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint a marosvásárhelyi református kollégium elvégzése (1928) után a kolozsvári egyetem történelem karán nyert tanári képesítést (1933), majd Erdély különböző katolikus gimnáziumaiban tanított. A tablók szerint 1938-ban a csíkszeredai gimnázium tanára volt. Négyévi hadifogság után rövid ideig Marosvásárhelyen középiskolai tanár, majd 1948 decemberétől a Bolyai, illetve Babeş-Bolyai Egyetem történelem tanszékének tanára. 1976-ban nyugalomba vonult. Írói tevékenységét 1934ben a Jóbarát című ifjúsági folyóiratban kezdte. 1935-ben a Hitel főmunkatársa lett, 1949 után történettudományi, jelentős fordítói és közírói munkásságot fejtett ki. Tanulmányai főleg a Korunk, Studia, Lupta de Clasă hasábjain jelentek meg a hazai középkor története köréből. Több középiskolás történelemkönyvet és orosz szépirodalmi művet fordított magyarra.

Cselényi Béla a Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium 1938-ban végzett növendékeinek tablóján.

37

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro

KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro

SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected]

JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4.

VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280 PARIS BISTRO / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740 536118

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700

NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected]

SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

ÉTTERMEK

MAMMA MIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887

ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682

CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56.

ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

DANNY DONUTS fánkozó / Csíkszereda, Petőfi S. u. 33.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

CUBA / Gál Sándor u. 6.

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

38

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA, CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330 fax: 0266–207 338 ügyelet: 0729-068-350 EMNT DEMOKRÁCIA KÖZPONT Petőfi Sándor utca 7. szám ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 http://goscom.info/index.php/autobusz-menetrend/ MEGYEI KÓRHÁZ tel.: 0266–324 193 39

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

Recommend Documents