Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

2011. VII. évfolyam 4. szám, április

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – ÁPRILIS

Nagypéntek újra. Gyászlepel az égen. Keresztfa, létra minden a helyén. A háttér isteni! A golgotás dombon virágzik épp a som és a kökény.

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Rejtélyek, sorsok, múmiák – a váci Fehérek Templomának titkai – kiállítás / 4 Múzeumpedagógiai foglalkozások a néprajzi kiállításon / 6 Tévémentes családi nap / 7

Lehet, hogy edzett vértanúként régi sebeinkbe csak ma halunk bele? Azt hallom: lesz ecet és szivacs bőven – de harmadnapon vajon föltámadunk-e? Csoóri Sándor: Nagypénteki aggodalom

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Tasnádi István: FINITO (Magyar Zombi) – verses szatíra két részben / 8 Mint a sót – lear-i mese / 9 Csipkerózsika – a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház zenés-táncos mesejátéka / 9 Lear király gyermekeknek – beszélgetés Budaházi Attilával / 10

Tisztelettel ajánlom figyelmükbe áprilisi lapszámunkat, amelyben kiemelt figyelmet fordítunk a Csíki Székely Múzeumban nyíló Rejtélyek, sorsok, múmiák új tárlatának bemutatására, valamint a Csíki Játékszín Mint a sót lear-i mesejátékának ajánlójára. A rendező Budaházi Attila az ifjabb korosztály számára ajánlja az előadást, de a felnőtt érdeklődőknek is tartalmas kikapcsolódást ígér. Ismét megszervezi tavaszi Hagyományos Székely Termékek Vásárát Hargita Megye Önkormányzata, lehetőséget teremtve a húsvéti ünnep hagyományos eledeleinek beszerzésérére. Bemutatkozik városunk új kiadója, a Gutenberg Kiadó a gyermekkönyvek világnapja alkalmából, rendezvényének helyszíne a Csíki Székely Múzeum. Magazinunk e havi számában új rovattal jelenkezünk Ferences szó címen. A rovat a Csíksomlyói Ferences Rendház rendezvényeit kívánja bemutatni, ahol Ft. Péter Arthur OFM házfőnök húsvéti gondolatai mellett a kegytemplom mise- és szertartás-rendjét ajánljuk figyelmükbe. Egy hónapos körútján a Csíksomlyói Kegytemplom is fogadja Erdély védőszentjének, Szent Lászlónak ereklyéjét április első vasárnapján. Szerkesztői munkaközösségünk nevében Csoóri Sándor soraival kívánunk kegyelemteljes böjti időszakot, meghitt húsvéti ünnepet! Mihály Réka

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester

CSÍKI KAMARAZENEKAR Zongora szólóest Csíky Boldizsárral / 14 Terra Siculorum Nemzetközi Klasszikusgitár-fesztivál / 15 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Tehetségnap a Márton Áron Gimnáziumban / 13 Hagyományos Székely Termékek Vására /18 Fotókiállítás a műemlékvédelmi világnapon / 17 Kovács Géza kiállítása a Silóban / 17 Szervátiusz Jenő: Életem, emlékeim – könyvbemutató / 16 Szent László csontereklyéje Erdélyben / 20 A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat áprilisi előadásai / 23 A Gutenberg Kiadó programajánlója / 26 A CSEKE áprilisi programajánlója / 30 FERENCES SZÓ – a Csíksomlyói Ferences Rendház ajánlója / 21 A SZÉKELYFÖLD GALÉRIA AJÁNLÓJA / 25 SPORTNAPTÁR / 31 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 32 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 34 A Csíkszereda Kiadóhivatal ajánlója / 36 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 37 CSÍK-INFO-SAROK / 38 Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Gazdasági ügyintéző: Főcze Mária Franciska Lapterv és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

RELYTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK – a váci Fehérek Templomának titkai – kiállítás 2011. április 14. – július 31. Hogyan mumifikálódtak a kriptába temetett halottak? A kriptába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az átlaghőmérséklet 8–11 Celsius-fok, a légnyomás 99–100 hPa között ingadozott, egy keskeny kürtőn keresztül pedig állandó volt a légmozgás. Az elhunytak a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfakoporsó felfogta testnedveiket. A fenyő terpenoid tartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását. Damján Teréz múmiája

Miről mesél a múmia? A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás vagy különleges környezeti tényezők hatására nem indult oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök, sőt az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradtak. Nemcsak egyiptomi múmiák léteznek. Magyarországon is keletkeztek múmiák, melyek ma az ismeretek valóságos kincsestárai. A múmiáknak saját, személyes történetük van. Időutazók. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik előttünk. Milyenek voltak életükben? Hogyan táplálkoztak? Milyen betegségekben szenvedtek, és hogyan haltak meg? Miért, milyen módszerekkel és kik vizsgálják a múmiákat? Ezekre és még számos hasonló kérdésre ad választ a tudományos megközelítésű, de mégis misztikus kiállítás. A váci kripta rejtélye A mumifikálódott testek a váci Fehérek Templomának korábban elfalazott alagsori kriptáiban végzett feltárás (1994–1995) során kerültek napvilágra. Az egykori Domonkos-rendi templom kriptája a polgárság és a papság temetkezőhelyeként működött 1731–1808 között, majd később elfalazták, és feledésbe merült. A festett, díszített koporsók, a viseletek, az egyházi kegytárgyak és a temetkezési textíliák nagy része kitűnő állapotban maradt meg. A feltárt 265 múmia a világon egyedülálló antropológiai leletegyüttes, amely a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a visszatemetés helyett a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárába került, ezáltal megnyílt a lehetőség a tudományos vizsgálatok számára. 4

A múmiák az ismeretek kincsesházai A váci leletegyüttes tudományos vizsgálata antropológusok, néprajzosok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyi orvosok közreműködésével, a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével történt. A nemzetközi együttműködésben zajló kutatások segítségével makroszkópos, radiológiai, szövettani, szájpatológiai és DNS-vizsgálatokra is sor került. A DNS-vizsgálat segítségével több személy maradványain sikerült a tüdőbaj kórokozóját kimutatni. Az eredmények lehetővé tették a tuberkulózis magyarországi elterjedésének kutatását is. Meddig éltek? Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert a betemetettek neve, neme, életkora, esetleg haláloka is. Adatok vannak a családi kapcsolatokra vonatkozóan is. A betemetettek közül 71 férfi és 77 nő életkora ismert, a legfiatalabbak újszülöttek, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el. Dávid Bíborka, Csíki Székely Múzeum KIÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK: Nyitva tartás: kedd–vasárnap: 10.00–18.00 óra Zárva: Húsvét (április 23–25.) A kiállítás megtekintését 12 éven felülieknek ajánljuk. Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi igényét kérjük előzetesen jelezni! E-mail: [email protected]; Tel.:+40 266 372 024; +40 266 311 727; www.csikimuzeum.ro



Múzeumpedagógiai foglalkozások a néprajzi kiállításon • Mindennapi kenyerünk – hagyományos kenyérkészítés és a

hozzá kapcsolódó eszközök, rítusok (1–4., 5–8. osztályosoknak)

• Szita, szita péntek, szerelem csütörtök… – hagyományos hétköznapi szokásaink (1–4., 5–8., 9–12. osztályosoknak)

• A kalendáriumi év ünnepei (1–4., 5–8., 9–12. osztályosoknak) • Azért gyűltünk mi ma össze – ünnepek rendszerszerűsége (5–8., 9–12. osztályosoknak)

• Növény- és állatmotívumok – a múzeum raktári és kiállított tárgyai alapján (1–4. osztályosoknak)

• Betegségek, népi gyógyászat (5–8., 9–12. osztályosoknak) • Boszorkányság, hiedelmek (5–8., 9–12. osztályosoknak) • Elvennéd-e/ férjhez mennél-e? – a szép nő és a szép férfi

Fotó: Nagy Gyöngyvér

A Hagyományos népi mesterségek Csíkban című állandó kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások közvetlen célja a múzeumi anyag (gyűjtemény, kutatómunka, kiállítás) sokoldalú és élményszerű megismertetése. Hosszabb távú célja a múzeumunk által nyújtott kulturális ismeret és élmény igénylésére és ezáltal múzeumlátogatóvá nevelés. A foglalkozásokra maximum 30 fős általános és középiskolás osztályokat, szervezett csoportokat fogadunk, keddtől péntekig 10.00 és 15.00 óra között, helyszín a néprajzi kiállítótér. Egy tevékenység időtartama igény szerint 60–90 perc. A részvételi díj egy főre 3 lej, a kísérőknek ingyenes. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges! Kérjük, a tervezett múzeumlátogatás előtt legalább egy héttel jelentkezzenek. Választható tematika: • Tűzzel-vassal dolgozunk, hogy ne legyen vashiányod! – kovácsmesterség (5–8., 9–12. osztályosoknak) • Famegmunkálás – kádár- és asztalosmesterség (1–4., 5–8. osztályosoknak) • Pásztorkodás – a hagyományos csíki és Csík-környéki pásztorkodás, eszközkészlete és jelrendszere (1–4., 5–8. osztályosoknak) • Hagyományos férfimesterségek – a férfimesterségek tárgyi világa, eszközkészlete (1–4., 5–8. osztályosoknak) • Hagyományos női foglalkozások – a női mesterségek tárgyi világa, eszközkészlete (1–4., 5–8. osztályosoknak)

fogalma a népi tisztálkodás tükrében (1–4., 5–8., 9–12. osztályosoknak) • „Ha egy tudja, titkos, ha kettő tudja, homályos, ha három tudja, világos. Mi az? Pletyka". Népköltészeti alkotások feldolgozása. (5–8., 9–12. osztályosoknak) • Hogyan gondolkodik a régész? – ismerd meg a régészet kulisszatitkait a cseréptől a kiállított tárgyig (1–4., 5–8., 9–12. osztályosoknak) • Hogyan készül egy kiállítás? (5–8., 9–12. osztályosoknak) • Tér- és időtúra – archetípus- és szimbólumelemzés a kiállított tárgyak köré építve (9–12. osztályosoknak) Bővebb információk, bejelentkezés: Tel.: +40 751 859 653 (Kádár Kincső), +40 266 372 024 (titkárság) E-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

Fotó: Nagy Gyöngyvér



TÉVÉMENTES CSALÁDI NAP 2011. április 15. / szombat

A Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a Zibo Help Egyesület által kezdeményezett országos programhoz, ingyenes múzeumlátogatásra hívja a csíkszeredai óvodásokat és iskolásokat, valamint kísérőiket. A Tévémentes családi nap elnevezésű program a televízió és az internet veszélyeire figyelmezteti a szülőket, és az a célja, hogy egy napra kapcsolják ki a számítógépeket, a televíziót, és szervezzenek közös családi programokat. Dávid Bíborka, Csíki Székely Múzeum

Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Tasnádi István: FINITO (Magyar Zombi) – verses szatíra két részben

Fotók: Sándor Levente

A Csíki Játékszín idei évadának negyedik nagyszínpadi bemutatójára került sor február végén, Tasnádi István Finito című verses szatíráját mutatták be, azaz a Magyar Zombit. Tasnádi drámáit a kilencvenes évek közepe óta játsszák Magyarország-szerte. Művei közül néhányat Szabadkán, Prágában és Csíkszeredában is bemutattak már. Ismertebb színpadi művei a Kokainfutár, Titanic vizirevű, Közellenség, Nézőművészeti Fősikola, Magyar a Holdon, illetve zenés műfajban a Démonológia, Rovarok, Made in Hungária című musicalek. Az önmaga által pseudo-molièreként definiált Finitóhoz Tasnádi Nyikolaj Erdmantól merítette az ötletet. A darabot Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Kecskeméten és Budapesten mutatták már be, valamint nemrég vizsgaelőadás készült belőle Marosvásárhelyen. Blondin Gáspár, negyvenes évei elején járó munkanélküli tizenkilenc éve él házasságban feleségével, Valival, Nagyábránd kisközségben, de csakhamar kiderül, hogy most már inkább halni szeretne ugyanott. Öngyilkos szándékának hamar híre megy, és a következő 24 órában a legváratlanabb vendégek tesznek látogatást portáján, igen sajátos ajánlatokkal. Az előadást csak 15 éven felüli nézőinknek ajánljuk. Az előadás rendezője, Victor Ioan Frunză ebben az évadban kerek húsz éve rendez magyar színpadokon. A budapesti Nemzeti Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, az Új Színházban, Szolnokon, Marosvásárhelyen, Temesváron, Kolozsváron, Csíkszeredában mutatták be magyar nyelvű rendezéseit. Több

mint 180 színrevitel áll mögötte, folyamatosan rendez francia, német, jiddis és román nyelven, alkotásait közel ötven hazai és külföldi szakmai díjjal jutalmazták. A Csíki Játékszínben 2009ben bemutatott Liliom című előadása április 13-án Budapesten vendégszerepel a Thália Színházban. Szereplők: Blondin Gáspár: KOZMA ATTILA, Blondinné, Vali: SZABÓ ENIKŐ, Pacsik Ferenc, polgármester: LŐRINCZ ANDRÁS-ERNŐ, Bicke B. László, költő: GIACOMELLO ROBERTO, Tigris Niki, popdíva: DÁLNOKY CSILLA, Dr. Juhos Buda, rendőrőrnagy: KOSZTÁNDI ZSOLT, Szomszéd Misi: PAP TIBOR, Pál, médiaszemélyiség: VERESS ALBERT, Reszlik Hajnalka Myrtill, riporter: BENEDEK ÁGNES, Bak Tamás HSC, operatőr: BILIBÓK ATTILA, Hivatalos úr: BODEA TIBOR, valamint: FEKETE BERNADETTA és RÁDULY BEÁTA. Közreműködnek: BÁCS ILDIKÓ KATALIN, XANTUS JULIÁNNA, HÁTSZEGI ÁKOS, BECZE GÁBOR, KISS ERNŐ, KOVÁCS LEVENTE és kutyája, XÉNA. Az élő tévéshowban elhangzó dalok zenéjét szerezte: VERESS ALBERT, ügyelő: TATÁR ATTILA, súgó: DÓSA ERZSÉBET; Rendezőasszisztens: BUDAHÁZI ATTILA Díszlet-jelmeztervező: ADRIANA GRAND Rendező: VICTOR IOAN FRUNZĂ. Budaházi Attila, dramaturg

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


MINT A SÓT – lear-i mese Bemutató-előadás: 2011. április 5. / kedd / 18.00 óra / János vitéz-bérlet A királynak négy lánya volt, mégis háromfelé szerette volna felosztani birodalmát. Egyik lánya nem tudott gondoskodni magáról, ezért ő eleve kiesett a számításból, kedvenc gyermeke pedig arra a kérdésre, hogy mennyire szereti édesapját, azt tudta csak válaszolni: „mint a sót az ételben”. Az őszinte lányt elkergette a király, az országot két nagyobbik lánya között osztotta fel, de azokkal sem tudott mindenben megegyezni. Az előadást támogatta a Nemzeti Kulturális Alap. Szereplők: Király: LŐRINCZ ANDRÁS-ERNŐ, Gonorill: FEKETE BERNADETTA, Regina: MÁRTON NOÉMI ESZTER, Jusztina: DÁLNOKY CSILLA, Kordélia: BENEDEK ÁGNES, Frank: PAP TIBOR, Dr. Kent: KOZMA ATTILA. Fotó: SÁNDOR LEVENTE / Videó: CSÍKI ZSOLT

Plasztika: BÍRÓ ZSUZSA, RÁDULY ERNŐ Díszlet-jelmeztervező: KELEMEN KATA Írta és rendezte: BUDAHÁZI ATTILA.

CSIPKERÓZSIKA – zenés-táncos mesejáték 2011. április 11-15. / hétfő-péntek Olyan világ ez, amely ott él benned és bennem, a nap minden pillanatában. A mese, a tánc, az ének, a színek, a hangok azok, amik igazán eljutnak a lelkünkig és gyakran felrázzák azt a szendergő létezésből. Újra meg újra gyerekké változtatnak és fel-feldobnak a csillagokig. Olykor fájdalmas elutazni a benső világunkig, olykor meg egészen mulatságos. Csipkerózsika története énekkel, tánccal, színekkel és hangokkal kopogtat lelkecskénk ajtaján és dúdolja fülünkbe: Csipkerózsika vár téged, Isten vezesse ösvényed. Szereplők: Király: DÉNES GERGELY, Királyné: LÁSZLÓ KATA, Csipkerózsika: JAKAB ORSOLYA, Fiú 1, később a Herceg: BARABÁS ÁRPÁD, Fiú 2, a barátja: SZűCS-OLCSVÁRY GELLÉRT, Spera, Justitia: VIDOVENYECZ EDINA, Fortitudo, Credo: SZÁSZ KRISZTINA, Temperantia, Carita: MÁRTON RÉKA, Sapientia: P. FINCZISKI ANDREA, Az erdő szelleme: DUNKLER RÓBERT, Az erdő állatai: POSTA ERVIN, KULCSÁR-SZÉKELY ATTILA, ANTAL D. CSABA, Kincstárnok: POSTA ERVIN, Udvari bolond: JAKAB ORSOLYA, Kamarás: DUNKLER RÓBERT, Szakács: KULCSÁR-SZÉKELY ATTILA, Kukta: ANTAL D. CSABA, Hercegek: KULCSÁR-SZÉKELY ATTILA, ANTAL D. CSABA. Zene: ZENO APOSTOLACHE m.v. Díszlet, jelmez: BAGOLY ZSUZSANNA m.v. / Dramaturg: BARTHA LORÁND, A rendező munkatársa: FAZAKAS MISI m.v. Rendező-koreográfus: IVÁCSON LÁSZLÓ m.v. 9

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


LEAR KIRÁLY GYERMEKEKNEK – beszélgetés Budaházi Attilával a Mint a sót című mesejáték rendezése kapcsán Már jó néhány mesejátékot láthattunk rendezésedben. Honnan jön a mesejáték műfaja iránti érdeklődésed, rendezési kedved? A kedv közben jött meg, merthogy előbb jött a lehetőség. A színházi piac egyik eléggé lefedetlen területe a mesejáték. Én úgy kezdtem el mesejátékot rendezni, hogy gyakorlatilag nem volt tolongás, utána meg kedvem lett hozzá, és megtettem minden tőlem telhetőt, hogy az első és a második jó legyen, aztán már a harmadikat nagyon akartam. A hazai színházi piacon állunk rosszul a mesejátékokkal vagy külföldön sem más a helyzet? Az erdélyi kőszínházak többségében ennek a műfajnak a kérdése nem lett újragondolva, így kevés az a színház, amely rendszeresen készít előadásokat gyerekeknek vagy gyerekrepertoárt kínál a legkisebbeknek. A szakmai köztudatban érezhető fejlődés, de sajnos, még mindig kevés figyelmet kap a gyerekszínház. Mi tíz éve készítünk gyerekelőadásokat, és amikor elkezdtük, az alkotótársak nagy része is úgy gondolta, hogy csak interaktívan lehet a gyerekekhez szólni, bukfencezni és jópofizni kell ahhoz, hogy a legifjabb nézők számára is élvezhető legyen a játék. Ez nem igaz. Én úgy érzem, hogy az itthoni szakmabeliek szemében a gyerekszínház tulajdonképpen még mindig a színház perifériáját jelenti. Máshol már hangsúlyosabban figyelnek rá. Jó helyzetben van a csíkszeredai közönség, hisz gyerekbérleteitek is vannak... Igen, mert az logikus, hogy a gyermekeknek nem adható az az előadás, amit a felnőtteknek játszunk. Vannak olyan színházak, ahol a felnőtt-repertoárt mutatják be délelőtti órában az iskolásoknak és nem különböztetik meg, nem gondolják át, hogy mit adjanak a gyermeknek. Vagy szeretnének megoldást, de mégsincs rá kapacitásuk. Milyenek a szakmai visszhangok? A mi gyerekelőadásaink nem maradnak annyi ideig műsoron, hogy a szakma is láthassa. Az érdeklődés sem olyan nagy. Vannak tematikus találkozók, például Kaposváron van Gyerekszínházi Biennálé, de még nem sikerült benevezni előadást, mert általában pár hónapnál tovább nem tudjuk életben tartani a produkcióinkat. A Halhatatlan herceg mesejátékunk 2010 márciusában megszületett, 10

és április végén játszottuk utoljára. A csodaforrás viszont két és fél évig volt műsoron, és a legtöbb erdélyi színházban eljátszottuk. Jelölték Színikritikusok Díjára, részt vettünk vele a bukaresti gyerekszínházi fesztiválon, meghívták testvérvárosunkba, Tiszaújvárosba is. Ez eddigi tapasztalatainknak a két véglete talán. Ebben az évadban a só meséjét dolgoztad fel, amelyet Benedek Elek gyűjtésében is megtalálhatunk, de számos más kultúrában is megjelenik. Hogyan esett a választás erre a történetre? Én nem Benedek Elek történetéből indultam, ki hanem a Shakespeare-drámából, így ez a feldolgozás Lear király gyermekeknek, amely a só meséjének egy verziója a Lear király helyzeteiből. Miért épp a Lear királyt választottad? Mert régen foglalkoztatott, és éreztem áthallást a mese és a dráma között. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


Darvas László: Trapiti című előadásából

rendezési meghívására írtam a szövegkönyvet, de időközben visszamondták a felkérést. Én megtartottam az ötletet, és itthon rendezem meg. Hosszú ideje dolgozol a társulattal, majdnem a kezdetek óta, így ismered a társulat kapacitását. Hogyan válogatsz a színpadra szánt művek között? A szerepet választod a színészhez, vagy a színészt a szerephez? Arra kell figyelmet fordítsak, hogy megvannak-e a szereplők hozzá, hisz a szöveget én írom. Fontos szempont az, hogy kik azok, akikkel dolgozhatok, és a szöveget majdnem teljesen rájuk szabom. Hogy vagyunk a dramaturggal... minden író dramaturg, vagy minden dramaturg író? Nem feltétlenül író a dramaturg, de nem árt, ha ért hozzá. A dramaturg a szöveg kritikusa, akinek az dolga, hogy a készülő szövegben vagy egy meglévő szöveg esetén a készülő előadásban megtalálja az építkezés logikáját, és segítsen annak végigvezetésében. Én dramaturgnak érzem magam, amikor a mesejátékaimhoz párbeszédeket írok, mert már írás közben látom az előadás egyes részleteit, és így nem annyira a szöveg irodalmi értékére törekszem, hanem arra, hogy az előadásban a dialógus funkcionális legyen. Egyfajta igényes élőbeszéd megírása a cél ilyenkor.

Hogyan kell belebújni a szerző bőrébe, hogy a darab ne szenvedjen erőszakot? Különösen egy több száz éve született alkotás során, aminek a nyelvezetét lehet, hogy már nem is értjük... Egy új, jó fordítás ismét mondhatóvá teszi a művet. Például Nádasdy Ádám Shakespeare-fordításai úgy újszerűek, hogy egyszerre mondhatóak, irodalmiak, és megmarad bennük a shakespeare-i stílus is. Ugyanakkor a kulturális átalakulás eredményeképpen már a száz évvel ezelőtt született drámákból sem tudunk minden szót elmondani, mert közben a nyelvi helyzet olyan nagymértékű átalakuláson ment át. Már nem beszélünk annyit, így már nincs igény annyi szövegre. A képi világ, a videoklipek kultúrájának gyorsan változó, majdnem másodpercenként új impulzusokkal bombázó világa befolyásolja a befogadóképességünket, teljesen átszerveződött a befogadott szöveg és kép aránya. Nézőként sokkal több képet akarunk látni és sokkal kevesebb szöveget akarunk hallani. A jövő színháza a látványra fog épülni? Ezt nem tudjuk. A színházba ma inkább azért jönnek az emberek, mert szeretik benne az élő jelleget, azt, hogy testközelben születik meg a történet, ott előttük játsszák el, így részeseivé válnak. A rögzített képeket otthon is meg lehet nézni, az élő játék varázsáért azonban el kell jönni a színházba. 11

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro élünk. Ha valamit nem tudunk történet formájában megfogalmazni, az olyan, mintha nem is lenne. Ha végignézzük a facebookot szintén egy csomó kis történetet találunk arról, hogy hogyan élünk, a történetekkel bizonyítjuk, hogy élünk. Talán hamarabb volt a történet és utána az ember. Milyen történetek, témák foglalkoztatnak? Nemcsak a témák foglalkoztatnak, hanem inkább az, hogy hogyan vannak megszerkesztve a történetek. A doktori témám is ez volt: a történetszervezés újszerű stratégiái a filmen és színházban. Nagyon érdekel, hogyan lehet a nézőre nagyobb feladatot bízni, minthogy végighallgasson/nézzen egy előadást. Hogyan lehet szereplője, részese a történetnek, és ezzel meddig lehet elmenni. A filmek teljesen magukkal tudnak minket ragadni.

A halhatatlan herceg című előadásából

Kinek ajánlod a mesejátékot? A gyerekelőadásokat gyerekeknek ajánlom, figyelembe véve életkori sajátosságként a figyelem szervezhetőségének és a türelemnek a határait. Igyekszem úgy elkészíteni az előadást, hogy tartalmasan töltsék azt az időt, olyan témát tárgyalni, ami érdekli őket, és melyek kapcsán sugallhatok megoldásokat. Tapasztalatom, hogy a 6 és 10 év közöttiekkel tudunk a legjobban kommunikálni. A felnőttelőadások és a mesejáték között ugyan fennáll az a különbség, hogy más korosztályú közönségnek játsszuk, viszont amikor az előadás készül, a gyerekeket nem kiskorúnak tekintem, hiszen őket is ugyanolyan komoly kérdések foglalkoztatják, mint a felnőtteket. Az előadások végén rendszerint arra kérjük a pedagógusokat, hogy írassanak beszámolót vagy rajzoltassanak a darabról a gyerekekkel. Az így kapott visszajelzésekből azt látjuk, hogy üzenetünk eljutott hozzájuk, ami nagy örömünkre szolgál. Ha belegondolunk, a mese, a mítosz és a Biblia között nincs olyan nagy különbség, hiszen mindegyik át akar hagyományozni valamit az egységes világképből. Szükség van a mesékre napjainkban? Élnek bennünk még a mesék? Minden napunk egy mesével kezdődik. Az európai kultúrának meghatározó eleme a mesemondás, történetekben 12

És a színpadon meddig lehet elmenni? Színpadon az is nagyon nehéz, hogy egy sima történetet elkészítsünk. Ugyan hasonló eszközökkel rendelkezünk, mint a filmkészítők, tudunk kiemelni, montírozni stb., de mivel ez élő műfaj, úgy kell elkészítenünk az előadást, hogy nincs lehetőség javításra, újrajátszásra. Utómunkálatra igen, de az már a megtörtént előadáson nem javít, legfeljebb a következőn. Sok munkába kerül, hogy egy nem túl komplikált történet követhető legyen. Ennél komolyabb bukfencek még több munkába. Mire hívod fel a figyelmünket a Mint a sót című mesejátékban? A Mint a sót című előadás nem varázsmesén alapul, így nem a jó meg a rossz, hanem a jó meg a jó összecsapásáról szól. Arról, hogy hogyan tudjuk félreérteni egymást, hogyan születik tragédia abból, amikor mindenki jót akar. Majdnem széthullik egy család, de a vége happy end, mint a mesében... Csak azt nem tudjuk, meddig tart ez a boldogság. Ugyanakkor ez a mese az idősek és fogyatékkal élők megbecsülésére irányítja figyelmünket. Mint minden előadás esetében, itt is hétköznapi életünk problémái, kérdései tevődnek fel, az pedig, hogy hogyan oldjuk meg őket, egyénenként eltér. Az előadás egy ötlet, egy sugallat lehet. Nem tudjuk megváltani vele a világot, mindenki számára egyformán használható megoldást nyújtani, de talán el tudjuk ültetni a változtatás lehetőségének gondolatát. Meg tudjuk mutatni, hogy az életre nincsenek receptek, sok nézőpont lehet egyszerre jogos és igaz, ezért érdemes felülvizsgálni előítéleteinket, hiedelmeinket. Kérdezett: Mihály Réka

MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM Csíkszereda, Márton Áron u. 80. sz.

TEHETSÉGNAP A MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUMBAN 2011. április 8. / péntek

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kedvező döntésének köszönhetően a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium 2010 decemberétől regisztrált Tehetségpont (TP 170 000 936) minősítést kapott, és adatlapja felkerült a www.tehetsegpont. hu honlapra is. Csatlakozva az EU soros elnöki tisztét betöltő magyar kormány felhívásához az első Európai Tehetségnap

megszervezésére, a Márton Áron Gimnáziumban Tehetségnapot tartanak 2011. április 8-án, amelyhez pályázati úton elnyerték az Oktatásért Közalapítvány támogatását is. A Tehetségnap tervezett programja két részből áll, délelőtt különböző bemutatókon ismertetik az iskolában működő tehetségműhelyek jó gyakorlatait, sikeres projektjeit. A tehetségfejlesztés során ismert hazai és magyarországi szakértők tartanak előadásokat, de szerveznek játékos, kreatív vetélkedőket, fejlesztő foglalkozásokat, kiállításokat is szinte valamennyi tudásterületen a Gimnázium és a meghívott iskolák diákjainak részvételével. Délután szakmai konferenciára kerül sor felkért előadókkal, erre az eseményre meghívják a Gimnázium vonzáskörzetébe tartozó általános iskolák vezetőit is egy összefüggő kistérségi tehetséggondozó hálózat kialakítása érdekében. A Tehetségnap gálaműsorral zárul a Szakszervezetek Művelődési Házában, amelyen az iskola diákjai és tanárai lépnek fel. Varga László igazgató

1

CSÍKI KAMARAZENEKAR EGYESÜLET

Csíkszereda, Szabadság tér 18. sz., tel./fax: +40 266 310 080, e-mail: [email protected]

CSÍKY BOLDIZSÁR ZONGORA SZÓLÓESTJE 2011. április 4. / hétfő / 19.00 óra / Nagy István Művészeti Líceum aulája / belépőjegy ára: 5 lej

Áprilisban Csíky Boldizsár zongoraművészt látja vendégül a Csíki Kamarazenekar Egyesület. Műsoron Carl Filtsch: Geszdúr impromtu, b-moll impromtu, Frédéric Chopin: á-moll waltzer op. 34. No. 2., Ász-dúr Grande walse op. 42., F-dúr ballada op. 38., Liszt Ferenc: 104. Petrarca szonett, Venezia e Napoli: Gondoliera, Canzone Tarantella művek szerepelnek. Csíky Boldizsár Szászrégenben született 1968-ban, különleges zenei tehetségére már kora gyermekkorától kezdve felfigyeltek. A Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban Szőnyi Mártánál és Ávéd Silló Évánál tanult, majd a Kolozsvári Zeneakadémián folytatta tanulmányait Ileana Prada és Dana Borşan tanárnőknél, zeneszerzést Hans Peter Türk profeszszornál tanult. 1991-ben mesterkurzuson vett részt Jandó Jenőnél a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1992-ben Lübeckbe kapott ösztöndíjat Lev Naumov osztályába. 1993–1997 között Walter Kraft müncheni mesterkurzusain vesz részt. 1998-ban Dan Grigore ajánlására Fontainebleauban Gabi Cassadeus, Philippe Bianconi, Philliphe Entremont 14

előadásait hallgatja. 1987–1992 között egyetemistaként öt hazai előadói versenyt nyer meg. 1994-ben a Dan Grigore által adományozott Cella Delavrancea-díjat nyeri el. 2000-ben, számtalan hangverseny után (átlagosan évi 40 koncert) a Münchener Musikseminar állandó szólistájának fogadja. Nemzetközi és hazai versenyek zsűriinek állandó meghívottja, mesterkurzusokat tart itthon és külföldön egyaránt. Előadóművészi pályája során eddig több mint 700 koncertet tartott itthon és a nagyvilágban. Együttműködött neves karmesterekkel – Erich Bergel, Ion Baciu, Emanuel Elenescu, Emil Simon, Petre Sbârcea, Bács Lajos, Acél Ervin, Remus Georgescu, Horia Andreescu, Florentin Mihăiescu, Gheorghe Costin, Peter Oschanitzky, Ilarion Ionescu-Galaţi, Edvard Tschivzhel –, valamint olyan neves hangszeres művészekkel kamarazenélt, mint Ruha István, Gaetano d’Espinoza hegedűművészek, Ligeti Diana, Rolf Herbrechtsmeyer, Fenyő László, Valentin Arcu gordonkaművészek, Dan Grigore, Jandó Jenő, Nina Panieva, Andreas Henkel zongoraművészek. 2006-ban érdemelte ki zenei doktorátusát, Stílusjegyek Szkrjabin zongoraműveiben – a posztromantikától a modern korig című tézisével. Jelenleg a Kolozsvári Zeneakadémia egyetemi előadótanára, tanítványai számos díjat nyertek már idehaza és külföldön, ugyanakkor sikerrel állják meg helyüket nemcsak az előadói, hanem a tanári pályán is. Csíky Boldizsár koncertrepertoárja széles ívben öleli fel a zongorairodalom reprezentatív alkotásait a barokk stílusidőszaktól kezdődően egészen a kortárs zenéig. A szervezők tájékoztatása alapján

CSÍKI KAMARAZENEKAR EGYESÜLET

Csíkszereda, Szabadság tér 18. sz., tel./fax: +40 266 310 080, e-mail: [email protected]

TERRA SICULORUM NEMZETKÖZI KLASSZIKUSGITÁR-FESZTIVÁL 2011. április 11–13. / Szent Ágoston-templom 30. után születettek. A nemzetközi klasszikusgitár-versenyen pedig korhatár nélkül bárki részt vehet. A fődíj egy 3000 euró értékű Constantin Dumitriu román hangszerkészítő által gyártott klasszikus koncertgitár. Ha nem versenyeznek, akkor képződnek A mesterkurzusokra a műfaj iránt érdeklődő fiatalokat várnak. Az intézményesített kereteken kívüli tanulási lehetőség hiányát próbálják ezzel pótolni. A kurzus célja új tanulási lehetőségek teremtése nemzetközileg is elismert szakemberekkel (egyetemi tanárok, neves előadók, gitárművészek) a klasszikus gitár iránt érdeklődőknek. Intenzív gyakorlati és személyre szabott foglalkozás napi nyolc órában. A versenyek és mesterkurzusok Székelyudvarhelyen zajlanak. Az egyesület weblapján (www.harmoniacordis.org) további fontos, naprakész információkat olvashat minden érdeklődő. A Harmonia Cordis Egyesület tájékoztatása alapján

Mesterkurzus, verseny és koncertek – egy hétig lesz hangos Székelyföld három városa: Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy. Idén negyedik alkalommal rendezi meg a Terra Siculorum Nemzetközi Klasszikusgitár-fesztivált a Harmonia Cordis Egyesület. Kilenc országból több mint száz meghívott, versenyző és diák vesz részt a fesztiválon. Csíkszeredában a Szent Ágoston-templomban április 11–13. között lesznek hallhatóak a gitárkoncertek 19.30 órai kezdettel. Első nap Farkas-Barabás Szabolcs, második nap Podhorszky Gábor, harmadik nap Vladimir Gapontsev előadásait hallgathatják az érdeklődők. Fiatal tehetségek, nemzetközi versenyzők A fesztivál keretében klasszikusgitár-versenyre is sor kerül, amire több országból érkeztek nevezések. A versenyt négy kategóriában hirdette meg a Harmonia Cordis Egyesület. A fiatal gitárosok versenye három korcsoportban történik: A-kategória: 2000. április 30. után születettek; B-kategória: 1997. április 30. után születettek; C-kategória: 1993. április 15

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

SZERVÁTIUSZ JENŐ: Életem, emlékeim – könyvbemutató 2011. április 7. / csütörtök / 18.00 óra / a Csíki Székely Múzeum kápolnaterme / ára: 50 lej

A siratók, 1936

A Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában megjelent gazdagon illusztrált kiadvány az erdélyi és egyben az európai művészet élvonalbeli alkotójának hangszalagra vett visszaemlékezéseit tartalmazza, melyet a szobrász unokája, Szervátiusz Anikó egészít ki a művész élete utolsó korszakának, budapesti éveinek (1977–1983) bemutatásával. A hangszalagra vett visszaemlékezéseket válogatta, gondozta, magyarázó jegyzékkel ellátta és a bevezetőt írta Murádin Jenő. Szervátiusz Jenő (Kolozsvár, 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) 1925–27 – párizsi bútorkészítő műhelyekben dolgozik, egy éven át az École Libre iparművészeti esti tanfolyam növendéke. / 1927–29 – a kolozsvári Szépművészeti Iskola szobrászati tagozatának rendkívüli hallgatója. / 1934–38 – hosszabb-rövidebb időre megfordul Nagybányán, ahol korai expresszív művei készülnek. / 1937 – egyéni kiállításon mutatkozik be Budapesten, és részt vesz a Barabás Miklós Céh védnöksége alatt szervezett erdélyi csoportos tárlaton. / 1939 – Gyergyóban és Csíkban dolgozik. Emlékművet farag az első világháború csíkmenasági áldozatainak emlékére. / 1941–43 között a csíksomlyói KALOT népfőiskola faragó tanfolyamát vezeti. / 1949-től a kolozsvári művészeti iskolában 1

tanított, majd a képzőművészeti főiskola tanára. / 1957–61 között kiteljesedik lírai és monumentális jellegű plasztikai művészete, melyről reprezentatív módon 1961-es kolozsvári kiállítása ad első ízben számot. Számos egyéni és csoportos kiállítása mellett köztéri szobrai láthatók: A sebesült katona, I. világháborús emlékmű (1939, Csíkmenaság), Relief (1943, Kolozsvár, Méhes utcai iskola), Tamási Áron-síremlék (Szervátiusz Tiborral 1971–1972, Farkaslaka), Jókai-emlékkő (Szervátiusz Tiborral, 1978, Pápa), Cantata Profana (1980, Sopron, Erdészeti Egyetem). Síremlékét a Farkasréti temetőben fia, Szervátiusz Tibor faragta.

A két szobrász: apa és fia, 1967

HARGITA MEGYE TANÁCSA

Csíkszereda, Szabadság tér 5. sz., www.hargitamegye.ro

FOTÓKIÁLLÍTÁS A MűEMLÉKVÉDELMI VILÁGNAPON 2011. április 18. / szerda / 18.00 óra / Megyeháza galériája Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata a műemlékvédelmi világnap alkalmából hirdette meg Épített örökségünk fotópályázat-sorozatának harmadik témáját. Tér és hely címmel ismételten az épített környezet szépségeire, értékeire kívánva felhívni a figyelmet, illetve a helyeknek, a megélt tereknek a fontosságára, mondván, ha az ember lakni képes, a világ bentté válik. „Az ember ott lakik, ahol be tudja magát tájolni és azonosulni tud környezetével, vagyis röviden: ahol környezetét jelentésteljesnek érzi. A lakás tehát többet jelent, mint búvóhelyet. Azt jelenti, hogy az élet színterei valóban helyek, a szó valódi értelmében. A hely megkülönböztető jelleggel bíró tér. Az ősidőktől kezdve felismerték a genius loci-t, a hely szellemét, mint azt a konkrét valóságot, mellyel az embernek szembe kell néznie és egyetértésre kell jutnia mindennapi életében. Az építészet a genius loci láthatóvá tételére törekszik, az építész feladata az, hogy jelentésteljes helyeket hozzon létre – ezzel segíti az embert, hogy lakása legyen.” (Christian Norberg-Schulz). A kiírásra három korcsoportban lehetett pályázni (5–8.

osztályosok, 9–12. osztályosok, felnőttek), kizárólag olyan alkotásokkal, melyek mentesek mindenféle utólagos módosítástól. Az Ádám Gyula fotóművész és Tövissi Zsolt építész által elbírált legjobb alkotásokból díjazással egybekötött kiállítás nyílik a Megyeháza galériájában a műemlékvédelmi világnapon, április 18-án, szerdán 18.00 órától. Túros Eszter

KOVÁCS GÉZA KIÁLLÍTÁSA A SILÓBAN 2011. április 28. / csütörtök / 18.00 óra Kovács Géza Sepsiszentgyörgyön élő szobrászművész kisplasztikáiból nyílik kiállítás Csíkszereda egykori gabonaraktárában, a köztudatban Silóként emlegetett épületben április 28-án, csütörtökön 18.00 órától. A kiállítással új évad indul a Silóban. Kovács Géza szobrászművész 1958-ban született Marosvásárhelyen. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Első önálló kiállítása 1988-ban nyílt meg Sepsiszentgyörgyön. Kovács Géza több mint két évtizedes pályafutása során 17 országban, 98 egyéni, 302 csoportos kiállításon vett részt, amelyből negyven nemzetközi tárlat volt. Öt magyarországi ösztöndíjban és huszonhárom képzőművészeti díjban részesítette alkotásait a szakmai zsűri. 2007. március 15-én a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumtól állami kitüntetést – Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet – vehetett át képzőművészeti tevékenységéért. Kilenc monumentális alkotást készített Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Tizennyolc alkotótáborban dolgozott és több mint 98 műve 77 közgyűjteményt gazdagít. 17



HAGYOMÁNYOS SZÉKELY TERMÉKEK VÁSÁRA 2011. április 16–17. / szombat-vasárnap Hagyományosan a nagy egyházi ünnepeket megelőzően és a jelentősebb közösségi események részeként évente több alkalommal szervezik meg a Hagyományos Székely Termékek Vásárát. Április 16–17. között a tavaszi ünnepkör jelentős eseményéhez, a húsvét ünnepéhez kapcsolódóan kerül sor a vásárra. Újdonságnak számít, hogy idéntől a székelyföldi hagyományos termékek forgalmazásának elősegítése érdekében, valamint a lakosság igényeinek eleget téve, Hargita Megye Tanácsa 2011 januárjával kezdődően havi vásárokat indított. A vásár célja elsősorban a kistermelők termékei értékesítési lehetőségének bővítése, valamint a lakosságnak megbízható termékkínálat biztosítása. A hagyományos termékek havi vásárát minden hónap harmadik szombatján 8.00–14.00 óra között szervezik meg Hargita Megye Tanácsa oszlopterében.

18



ESZKÖZÖKKEL ÉS EREDMÉNYEKKEL SZÉKELYFÖLDÉRT – Székelyföld népszerűsítésének egy új motorjáról, a Székely Hagyományos Termékek Vásáráról Borboly Csaba megyeitanács-elnökkel Bodor Zsolt beszélgetett sárokkal. A célt szolgálta a Székely termék márkanév levédése, a fogyasztók figyelmének a helyi termékekre irányítása, valamint a helyi termékek előállítását biztosító infrastruktúra megvásárlásában nyújtott önkormányzati segítség is. Hogyan tovább? Milyen terveik vannak a jövőre nézve? Mint mondtam, a vásár egyben eredménye és eszköze, hogy a helyi és hagyományos termékek találkozzanak a vásárlókkal. A jövőben hagyományostermék-boltok megnyitását tervezzük. Ezekben kimondottan a székelyföldi kistermelők termékeit fogjuk forgalmazni. Továbbá fontosnak tartom a hagyományos székely termékek kínálatának bővítését. Jelen pillanatban az élelmiszerek vannak túlsúlyban, ezeket népművészeti termékekkel, ruhákkal lehetne kiegészíteni. Természetesen a vásárokat folyamatosan meg fogjuk szervezni, hiszen az egyszerű vásárlási folyamat mellett közösségépítő jellegük van, jól illeszkednek az ünnepeink és rendezvényeink programjába, ugyanakkor turistacsalogató és Székelyföld ismertségét növelő szerepük sem mellékes.

A kezdeti évi két vásár helyett most már minden hónap harmadik szombatján rendezik meg a Hagyományos Székely Termékek Vásárát. Kérem, foglalja össze néhány szóban a rendezvény történetét. Valóban, február 19-én a Megyeháza előtt tartottuk az első olyan havi vásárt, amelyet eddig évente csak a Székelyföld Napokon és a fontosabb egyházi ünnepek előtt rendeztünk meg. A vásárok immár három évre visszanyúló története a helyi termelők támogatásáért kezdődött. Időközben a kezdeti elképzelés fokozatosan gyarapodott, és mára már egy széles körű stratégia része. A vásárok lényegében csak az utolsó mozzanatai, úgymond eredményei annak a folyamatnak, amelynek a kidolgozásán már több mint két éve fáradozunk. A vásárokról mint eredményről beszél. Mi volt a cél? A helyi termelők segítése a cél. Megnyilvánulási lehetőséget akartunk biztosítani számukra, egy lehetőséget termékeik értékesítésére. Több vonalon próbáltunk haladni: a turisztikai kiállításokon való részvétellel, a Cora üzletlánc révén való értékesítéssel és a helyben megszervezett hagyományostermék-vá-

Fotó: a HMT arhívuma

19

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ

Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

SZENT LÁSZLÓ HITELES CSONTEREKLYÉJE ERDÉLYBEN 2011. április 3. / vasárnap / 18.00 óra / Csíksomlyói Kegytemplom

Március 26. és április 11. között Erdélybe látogat Szent László. Egy csodaszép tartóban Szent László hiteles csontereklyéjét elhozzuk Győrből közel egy hónapra. A mai modern világban tudjuk, hogy minden egyes darabkánk, sejtünk, hordozza a bennünket meghatározó génállományt, és valamilyen módon megjeleníti az embert, a személyiségét. Természetes, hogy a

20

tudomány előtt még óriási távlatok vannak, de szent hitünk szerint is egy-egy ereklye segíthet abban, hogy mélyebben átéljük az illető szenttel való személyes kapcsolatot, találkozást. Egyházunk tanítása szerint Szent László ma is él a jó Isten jobbján mint Erdély népének, földjének védőszentje, patrónusa! Hisszük, hogy közbenjár értünk, színe előtt kimondott elhatározásainkat segíti jó végre vinni. Ezért meghívjuk szeretettel szülőföldünkre, hogy segítsen az idei nagyböjtben, a keresztségi fogadalomban Istennel kötött szövetségünket megújítani, és a Kárpát-medencei magyarság összetartozását megpecsételő vérszerződését tudatosan megünnepelni, most, hogy a kettős állampolgárság adta törvény lehetőséget ad a határok által szétszabdalt népünk békés egyesítésére. A Szent Ereklyével a zarándok út – terveim szerint – Nagyszalontán kezdődne. Minden állomáson a helybeli templomba mennénk, és a szentmiseáldozatra meghívnánk szeretettel a környékbeli otthonok gyerekeit és a kedves híveket is. Hiszem, hogy minden embert az ő „szövetségei” határoznak meg. Hogy ki vagyok valójában, azt a jó Istennel, az ő szentjeivel való viszonyom, meg a drága népemmel, szeretteimmel, barátaimmal, szülőföldemmel való kapcsolataim határozzák meg. Nagyböjt, ezeknek a kapcsolatoknak az újragondolását, elmélyítését szolgálják. Ezért így imádkozunk! Szent László, Erdély védőszentje segíts, hogy teremtő, megváltó Istenemmel a keresztségi fogadalomban kötött szövetségemet tudatosan vállaljam, és Árpád ősapánk vérszerződéséből született nagy család élő tagja lehessek. Csaba testvér



FERENCES SZÓ – Mire gondol, ha a kísértés szót hallja?

Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust. (Mt 4,1) A Lélek minket is a pusztába visz, hogy a kiindulásunk iránya el ne tévesztessék, hogy a nagyböjt alatt tényleg húsvét irányába induljunk el. A Lélek a valóság lelke, nem a hazugságé. Az első, amit meg kell tanulnunk, hogy Ádám gyermekei vagyunk, azé az Ádámé, akit megkísértett a sátán, és a kísértésben elbukott. Szakított a fáról, és egyben szakított az Istennel is. Ez minden bűnnek a gyökere. Ádám gyermekeiként mi is kísértések között éljük az életünket. Ezért, ha azt hisszük, hogy nincs velünk probléma, és nincs szükségünk a kísértésekből magához ölelő Istenre, akkor veszélyesen éljük az életünket. Mi is megkísértettek vagyunk: tapasztalatból ismerjük a kísértést és a bűnt, mindannyian hordozzuk az ősbűn maradványait. Az eredeti bűn szakítás az Istennel. Nem személyes bűn, de egyfajta állapot, amelyet a keresztség meggyógyít, hiszen Istennel hoz kapcsolatba, ugyanakkor meghagyja mégis azt az egyensúlyvesztést, amiről azt olvassuk a katekizmusban, hogy

értelmünk elhomályosult, akaratunk rosszra hajló lett. Pál apostol erről mondja: tudom, hogy mi a jó, mégis a rosszat teszem (vö. Róm 7,18). Ezt mi is naponta megtapasztaljuk. Ha tudatosítjuk, hogy nem a paradicsomkertben vagyunk, hanem a kísértés pusztájában, az már egy jó kiindulópont, amelyre lehet építeni. Jézust megkísérti a gonoszlélek: az a szándéka, hogy megkérdőjelezze Jézusnak az Istennel való gyermeki kapcsolatát. Mindenféle kísértésnek ez a lényege: megrendíteni az emberben a bizalmat Isten iránt, tönkretenni a gyermeki kapcsolatot, azaz bebizonyítani azt, hogy Isten mégsem olyan jó, mint a tékozló fiú Atyja. Az egyik pap kinézett tíz nevet a telefonkönyvből. Másnap felhívta ezt a tíz embert, ezzel a kérdéssel: – Mivel a kísértésről elmélkedem, meg szeretném kérdezni, mire gondol, ha a kísértés szót hallja? – Négyen az ételt és az italt említették, a válaszolók egyike a televíziót, hárman a szexust nevezték meg mint kísértést, ketten pedig a pénzt, amiből soha sincs elég. Mindenki csak etikai, morális problémát látott a kísértésben. Semmi olyan nem hangzott el, ami a kísértés belső lényegére mutatna rá. Csak a tünetet, a következményt, valaminek a végtermékét jelölték meg. A bűn azonban nem ott kezdődik, hogy becsapom a másikat, megcsalom a házastársamat, hazudok stb. A bűn nemcsak morális kérdés, hogy ezt vagy azt ne tedd meg, hanem alapvető szakítás az Istennel. Ez minden bűnnek a gyökere! Ha mi fölmondunk az Istennek, űr támad bennünk. Ha szakítunk vele, és kiköltöztetjük őt az első helyről a lelkünkből, vagy teljesen kitiltjuk az életünkből, akkor máris a bűn gyökerénél vagyunk. Ez az üresség nem tűri önmagát, ez az üresség mindig beszív valamit, ami nem az Isten, ami kevesebb, mint az Isten. Ettől nekünk bajunk lesz, mert úgy vagyunk megteremtve, hogy lelkünk vágyódik az élő Istenre, s ezt a vágyódást aztán mindenféle olcsó kacattal érzéstelenítjük. A bűneink a kísértésbe való beleegyezés gyümölcsei. A kísértés tárgya látszólag jó, tekintetre szép és kívánatos. Isten azonban nekünk adta Szentlelkét, és mi az ő segítségével le tudjuk leplezni a kísértés hazugságát. Michelangelo szerint a kísértés sötét óráiban születik a szent. Amikor elvágyódik a szívünk Isten mellől, és mi mégis szabadon Isten mellett döntünk, akkor ott valami nagy dolog történt velünk. Fr. Péter Arthur OFM, csíksomlyói ferences házfőnök 21



A CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM ÁPRILISI MISE- ÉS SZERTARTÁSRENDJE

Április 12-én kezdődik és június 7-ig tart a Szent Antal-nagykilenced. Ebben az időszakban minden kedden három prédikációs szentmise lesz: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor. A nagyheti-húsvéti szertartások és szentmisék programja a következő: • április 21., nagycsütörtök: reggel fél 8-kor lamentáció (Jeremiás siralmai); este 7 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékére. • április 22., nagypéntek: reggel 5-kor keresztút a Jézus-hágón, gyülekező a csíksomlyói borvízforrásnál (a résztvevőknek ajánljuk, hogy hozzanak magukkal elemlámpát); a kegytemplomban fél 8-kor lamentáció lesz, 10 órakor egész napos gyóntatás kezdődik, este fél 7-től keresztutat tartunk, 7 órakor kezdődik a nagypénteki szertartás. • április 23., nagyszombat: reggel fél 8-kor lamentáció, 10-től egész napos gyóntatás lesz; a nagyszombati szertartás este 8 órakor kezdődik. • április 24., húsvétvasárnap: reggel 7-kor és a 8 órától kezdődő szentmise után eledelszentelés lesz; szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. 22

• április 25., húsvét másodnapja: szentmisék reggel 8-kor,

délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. Az oldalt összeállította: Borsodi L. László ferences sajtóreferens

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel./fax: +40 266 371 464, www.szereda.ro

A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG – előadás-sorozat múltunkról, jelenünkről, jövőnkről 2006. november 28-án a csíkmadarasi származású dr. Pál Antal Sándor Székely önkormányzat-történet című előadásával indult, és mostanra már a hatodik évfolyamát írja a Honfoglalás előttől az európai unió utánig előadássorozatunk. Az elmúlt évek folyamán több ezren vettek részt az előadásokon, amelyeket székelyföldi, erdélyi, magyarországi és külföldi előadók tartottak. Az előadott témák gazdagsága, színessége és az előadók egyénisége, emberi és szakmai tekintélye, hírneve vonzónak bizonyult, hisz az október és május közötti időszakban városunk polgárai és nemcsak, a péntekenkénti gazdag művelődési, kulturális és sportkínálat közepette következetes látogatói, szakszerű érdeklődői maradtak az előadás-sorozatunknak. Veress Dávid

2011. áprilisi tervezett előadásai: 2011. április 8. / péntek / 18.00 óra Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának díszterme BERNÁD ILONA: Élő népi gyógyászatunk a Kárpát-medencében 2011. április 15. / péntek / 18.00 óra Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola ASZTALOS LAJOS: Az első és a második bécsi döntés 2011. április 29. / péntek / 18.00 óra Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának díszterme SZÉNA BÉLA: A székelység és magyarság őshazája Ázsia

2

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Csíkszereda, Szabadság tér 16. sz., tel.: +40 266 371 790 tel./fax: +40 266 371 988, @: [email protected], http://bibliohr.topnet.ro

MEGBOCSÁTÁS HETE A KÖNYVTÁRBAN 2011. április 18–23. / Kájoni János Megyei Könyvtár Idén április 18–23. között szervezik meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban az immár hagyományossá vált Megbocsátás Hetét. 2006 óta minden évben sor került a könyvtárban a Megbocsátás Hetére, rendszerint a könyv világnapja, április 23. tájékán. Ezen a héten a könyvtár elengedi a késedelmi díjat a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásával megkésett olvasóknak. A rendezvény évről évre népszerűbbé vált a könyvtárhasználók körében, hiszen a könyvtárat ritkán látogató, megkésett olvasók számára jó alkalom, hogy visszahozzák a már nagyon régóta kikölcsönzött könyveket, mentesülve a késedelmi díj fizetése alól. 2010-ben 230 olvasó élt a kedvezmény lehetőségével, 382 dokumentumot szolgáltatva vissza a könyvtár különböző részlegeire. Idén április 18–23. között ismét várják a könyvtárosok a megkésett olvasókat a megyei könyvtár minden kölcsönző részlegén, a Szakszervezetek Művelődési Házában, valamint a Mikó-vár épületében működő részlegeken egyaránt. Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

24

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA

Székelyföld Galéria, Tudor Vladimirescu u. 5. sz., www.hargitakiado.ro

FÉNYES ÉLET – Siklódy Ferenc grafikai kiállítása 2011. április 1. / péntek / 18.00 óra / Székelyföld Galéria

Faiskolában (linómetszet, 19x19 cm)

SIKLÓDY Ferenc – grafikus 1968. január 29-én születt Gyergyószentmiklóson, Hargita megyében. 1986-ban érettségizett a marosvásárhelyi képzőművészeti középiskolában.

1996-ban államvizsgázott a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémia grafika szakán, 1996–1997-ben egyéves mesterképzőn vett részt ugyanott. 1997-ben a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont munkatársa volt. 1998-tól a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum grafikatanáraként dolgozik.

Lírai trend (linómetszet, 19x19 cm)

Hatalom (linómetszet, 19x19 cm)

25

Gutenberg Kiadó www.gutenbergkiado.ro

„Lelkes” könyvek műhelye – Burus János Botond beszélget Tőzser Lászlóval, a Gutenberg Kiadó igazgatójával meséi közül. Hogy miért lett három kötet? Három gyermekem van, nem állíthattam haza egyetlen meséskönyvvel… A könyvek a mesék stílusában is markánsan eltérnek egymástól, de még inkább külön világot teremtenek a három felkért illusztrátor, Csillag István, Keszeg Ágnes és Mezey Ildikó pompás rajzai. Kíváncsiak voltunk, milyen Mátyás királyok születhetnek a 21. század elején, hogy ezek a tehetséges fiatal erdélyi grafikusok milyen párbeszédbe tudnak elegyedni a magyar irodalom klasszikusaival. Innen már ösvény visz odáig, hogy a gyerekek is lerajzolják a saját igazságos Mátyásukat, ami nem másolat lesz, hanem eredeti ötlet. Mindenképp ösztönözni szeretnénk a kreativitást.

A Csíkszeredában tizenhárom évvel ezelőtt grafikai műhelyként rajtoló, 2008-ban korszerű saját nyomdát beindító vállalkozás tavaly bővült könyvkiadóvá. Vezetője, Tőzsér László úgy tartja: a kiemelkedő technikai kivitelezést biztosító gépsorok mellett „kézműves termékként” születik a könyv a Gutenberg Kiadónál, ahol a szerzőtől az illusztrátoron át a vágómesterig mindenkinek közös feladata van: kreatív módszerekkel értékálló könyvet létrehozni. Néhány hónappal ezelőtt a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Gutenberg-debüt jelentette a legnagyobb meglepetést: új kiadó, amely egy mesekönyv-sorozat első három kötetével jelentkezik, és ezek ráadásul nemcsak műfaji kapcsolatban állnak egymással, hanem hősük is azonos: az igazságos Mátyás király. Mi magyarázza ezt a koncepciót? A kiadói státus megteremtését az, hogy sokéves grafikai tervezési, könyvszakmai tapasztalat medrében szerettünk volna egy olyan műhelyt, ahol „zavartalanul” meg tudjuk valósítani a számunkra fontos ötleteket. A meséskönyvek már személyesebb motivációból születtek: Marci fiam kijelentette, hogy kell neki egy Mátyás királyról szóló könyv, de hiába kutattunk a megfelelő után. Ezt a „piaci felmérést” továbbgondolva jutottunk el odáig, hogy Lövétei Lázár László szerkesztőként válogatott egy-egy kötetre valót a klasszikusok – Jókai Mór, Benedek Elek és Móra Ferenc – 26

A kiadó lassan védjegyet kovácsol a nem szokványos, „nem író-olvasó koreográfiájú” könyvbemutatókból. A csíkszeredai közönség mire számíthat? Csíkszeredában április 2-án, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napján mutatja be mesekönyveit a Gutenberg Kiadó. A Mikó-várban papírszínházzal, játékos foglalkozásokkal, régizenével várjuk a gyerekeket, a délelőtt egyik legizgalmasabb felvonása az lesz, hogy a kicsik játékos műhelymunka keretében együtt rajzolhatnak a könyvek illusztrátoraival. Délután a szülők hallgathatnak előadást a meseolvasás fontosságáról és felelősségéről. Az említett programok társszervezője a Csíki Anyák Egyesülete. Ez nem igényel különösebb magyarázatot. A kiadó munkatársai nagyra tartják Tiboldi Bea és önkéntes társai, a csíki anyák közösségépítő munkáját. Úgy tekintünk rájuk, mint értékes partnerekre a gyermekirodalom megszerettetésében és terjesztésében. A gyerekkönyv-sorozat folytatódik, de a Gutenberg Kiadónál szépirodalmi, képzőművészeti, helytörténeti, népi mesterségekkel foglalkozó kéziratokat is őriznek. Ezekből mikor lesznek könyvek? Valóban sok tervünk van, szigorúan értékelvűvé, de nagyon befogadóvá kívánjuk tenni a kiadó palettáját, és most ennek érdekében fokozott tempóban dolgozunk. Azonban ígéretek helyett inkább könyveket szeretnénk olvasóink kezébe adni.

Csíki Anyák egyesülete www.csikianyak.ma

„A könyv az anya ölébe kívánkozás” – Burus János Botond beszélget Makkai Kinga főiskolai tanárral, előadóval később az esti meseolvasások során. Ha az édesanya meséket mond vagy olvas gyereke számára úgy, hogy közben ölbe veszi és érezteti, hogy a könyv által meghitt, különleges varázslat alakul ki kettejük között, akkor ez a pozitív élmény, az anya ölébe kívánkozás a mesehallgatás, később a könyv és az olvasás élményéhez tapad. És mit hoz ez a gyerek számára? Az érzelmi intelligencia fejlesztése, a világ, az élet gondolati síkon való megértése mellett a sok esti meséléssel, olvasással a szülők megelőzhetik a gyerekeik iskolába lépési kudarcát, kiküszöbölhetik az olvasási nehézségeket, biztosíthatják a szövegértő képességük kialakulását, a gazdag szókincsük lehetővé teszi a pedagógusi utasítások megértését, és ha a gyereknek az olvasás elsajátítása sikerélményt jelent, akkor az iskolai feladatok elvégzése is zökkenőmentesen történik. Makkai Kinga klasszikus és kortárs gyermekirodalomról, az olvasóvá nevelésről, az anya-gyerek-mesemondás hármas egység bensőséges kapcsolatáról szóló előadásaiban tapasztalt és türelmes idegenvezetőként szól közönségéhez az olvasás pedagógiai szerepéről és a mesehallgatás lélekre gyakorolt hatásáról, miközben gyakorlati tanácsokkal látja el a szülőket az olvasási technikákról és a helyes könyvválasztás módszeréről. Csíkszeredában április 2-án, a Gutenberg Kiadó mesedélutánján tart előadást Mit, mikor és miért olvassunk a gyermekeknek? címmel. Pedagógus-kollégái kezdetben azért hívták el óvodákba, szülői értekezletekre, hogy meggyőzze a szülőket az esti felolvasás fontosságáról. Ma már olvasásszociológiai, pedagógiai és pszichológiai szempontok alapján építi fel előadásait, nem zökkenti ki, ha egy kismama tanácsot kér a gyerekével meseolvasás közben tapasztalt konkrét helyzetre. Miért vállalt „mesediplomata” szerepet? Mert Kodály Zoltánt parafrazálva „az olvasóvá nevelés már az anyaméhben elkezdődik”, amikor az édesanya gyerekéhez hangosan beszélve az anyanyelv ritmusát, hangzását lelki kötődés formájában otthonossá teszi a baba számára. A kisgyerek megszületésekor ez az ismert hang köszön vissza a babusgatáskor vagy csecsemőhöz intézett mondókák,

Melyek a szülőkhöz intézett legfontosabb gyakorlati tanácsai? Ezek a tanácsok a meseolvasás mikéntjét, időtartamát, minőségét járják körül, azt, hogy milyen korban milyen könyvekkel kell kezdeni, hogyan térjenek át fokozatosan nagyobb terjedelmű szövegekre, beszélek az illusztráció fontosságáról, a minőségről. Egyes szülők igénylik, hogy mindent részletesen, „receptszerűen” elmondjak, mások tanácsokat kérnek konkrét helyzetekre, például hogy testvérek esetén hogyan történjen a felolvasás. Ilyenkor rögtön megállok, és megpróbálok javaslatokat tenni. Két fiam van, így a saját tapasztalataimról beszélek az érdeklődőknek. Könyvvel a kezében szokta szemléltetni előadásait. Nagyon fontos, hogy a szülők tisztán megértsék a színvonalas, értékes gyerekkönyvek és a giccs, az igénytelen kiadványok közötti különbséget. Tudni kell, hogy milyen korban milyen olvasnivalót adjanak a gyerek kezébe, és honnan szerezzék be azt. Ezért beszélek az eligazodást segítő internetes fórumokról, a figyelemre érdemes könyvkiadókról és a legtehetségesebb magyar illusztrátorokról is. A könyvújdonságokról, fontosabb eseményekről a http://tunderorszag-meseorszag.blogspot.com című saját blogomon is igyekszem tájékoztatni az érdeklődőket.

27

C sillag Is t ván rajza

C S Í K I A N YÁ K E G Y E S Ü L E T E

MÁTYÁS KI R ÁLY VENDÉ G S É G E

MESESZOMBAT A MIKÓ-VÁRBAN Április 2., szombat, 11 óra, Mikó-vár kápolnaterme A GYERMEKKÖNYVEK Mesetérkép Lövétei Lázár Lászlóval NEMZETKÖZI Óvodás és kisiskolás műkritikusok előtt a Gutenberg Kiadó könyvei: NAPJÁN Mátyás király juhásza, A kolozsvári bíró, Mezey Ildikó rajza

Mátyás király és a százesztendős ember, A szalontai kovács, Ki álmodta a legszebbet? Az aranycsináló, Egyszer volt Budán kutyavásár, Róka fogta csuka…, A három kérdés.

Papírszínház Makkai Kingával Színre lépnek a mesék szereplői.

Hogyan készül az illusztráció? Játékos műhelymunka, közös rajzolás a mesekönyveket illusztráló Csillag Istvánnal, Keszeg Ágnessel és Mezey Ildikóval.

„Játszóvár” a legkisebbeknek Rövid csoportos foglalkozások, társasjátékok, várépítés, kirakó- és szerepjáték, ügyességi, mozgásos feladatok a Csíki Anyák Egyesületének tagjai, Albert Hommonai Emőke, Kőrössy Erika és Tőzsér Kinga irányításával. Kiscipők alá valót húz a

Codex Régizene Együttes

Mit, mikor és miért olvassunk a gyermekeknek? A meseolvasás pedagógiai, lélektani és esztétikai szempontjairól beszél Makkai Kinga főiskolai tanár. TÁMOGATÓ

Keszeg Ágnes rajza

Április 2., szombat, 17 óra, Mikó-vár előadóterme

GUTENBERG KIADÓ – CSÍKI ANYÁK EGYESÜLETE www.gutenbergkiado.ro – www.csikianyak.ma

A MESESZOMBAT ELŐADÓIT KÉRDEZTÜK Hogyan állja ma az igazságos király furfangja Harry Potter mágiáját? Lövétei Lázár László költő, szerkesztő: – Én abban reménykedem, hogy az igazság győzedelmeskedni fog. Komolyra fordítva a szót: Harry Potter mágiájának sikere kétségbevonhatatlan, de úgy érzem, a világdivatok ellenében ajánlatos néha fölmutatni egy másfajta, „életközelibb” mágiát is – mint amilyen például az igazságos Mátyás királyé. Tudom, hogy nem trendi ilyesmit mondani, de szerintem Mátyás királytól többet tud tanulni egy gyermek, mint Harry Pottertől... Mi a papírszínház varázsa? Makkai Kinga főiskolai tanár, előadó: – Az, hogy képek, kinagyított illusztrációk alapján mesél el egy történetet. Ez egy nagyon régi narratív technika, használták szicíliai mesélők, a 19. századi Magyarország képmutogatói, a 20as évek japán kamishibai mesélői, a „gaito”-k, akik kerékpáron járták a vidéket, a csomagtartóra erősített lakkozott fakeretben pedig három mesét és fánkokat, édességeket vittek a gyerekeknek. A papírszínházban, amikor kinyílnak a fakeret ajtói, a figyelem az illusztrált lapokra irányul, amelyeket a mesélő lassan húz ki, növelve a feszültséget, miközben helyenként megáll, párbeszédbe kezd a nézőkkel, kérdéseivel irányítja a mese üzenetének megértését. Melyik Mátyás király legkarakteresebb vonása egy 21. századi illusztrátor számára? Csillag István képzőművész: – Mátyás a mesék világában örök értékű, jó tulajdonságokkal rendelkezett, habár mint valós történelmi személyiség, korántsem volt közkedvelt. Csak uralkodása és Mohács keserű tapasztalatai után ébredtek rá nagyságára. Akkor ismerték fel igazi arcát, ez maradt fenn, letisztulva, a mesékben. Ezért Mátyás királyban azt az embert akartam megmutatni, aki külsőségek nélkül, hittel cselekedett, nem azért, hogy dicsőítsék, hanem mert tudta, hogy amit tesz, az mindenkinek jó. Keszeg Ágnes képzőművész: – Nagyon szerettem, hogy sok olyan információt lehetett elrejteni ezekben az illusztrációkban, amelyek már sok éve élnek bennem a magyar reneszánszról, Mátyás királyról, a budai palotáról, a híres kutyavásárról. Rengeteg vázlatom maradt még egyetemista koromból, reneszánsz ruhákkal, kiegészítőkkel, a kor épületeivel, ezeket most mind fel lehetett használni – de legnagyobb örömömet Mátyás könyvtárának megrajzolásában leltem. Mezey Ildikó képzőművész: – Egy szeretnivaló, barátságos Mátyás-figurát próbáltam megfogalmazni rajzaim által, egy mosolygós, gyermekarcú királyt, aki a mesék többi szereplőivel együtt egy, még soha nem látott fantáziavilágban él. Célom az volt, hogy még közelebb tudjam hozni gyermekeinkhez a szimbólummá vált magyar történelmi személyiséget, Mátyást, az igazságost. Nem könnyű a legkisebbeket úgy közös játékba, foglalkozásba bevonni, hogy közben irányítani tudjuk figyelmüket, fenntartsuk érdeklődésüket. Adottság vagy módszer kérdése ez? Albert Hommonai Emőke, Kőrössy Erika, Tőzsér Kinga – Csíki Anyák Egyesülete: – Elsősorban a saját gyermekeink hozzák ki belőlünk ezt az „adottságot”. A legkisebbeket is érdekli a körülöttük zajló világ, és le is köti őket, ha az ő nyelvükön szólunk hozzájuk… A gyerekkönyv-napi „játszóvárban” több rövidebb idejű foglalkozás, társasjáték, kirakó- és szerepjáték várja a gyerekeket, lesz várépítés, ügyességi, mozgásos játék – a kicsik mélyebb élménnyel maradnak, ha többszintű megközelítésben, teljes figyelemben van részük. 29

CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET www.cseke.ro

Közösségépítő szándékkal alakult újjá a Csíkszéki EKE

1931 tavaszán Vámszer Géza kezdeményezésére megalakult Csíkszeredában is a „Brassói Turista Egyesület Csíki Csoportja”, amely a később az EKE Csíkszéki osztálya lett. Lendület, céltudatosság és tenni akarás az a három szó, amely legjobban jellemezni tudja a kezdetben a kicsiny csapat tevékenységét. A nagy elődök

munkáját folytatva, 2010-ben újra megalakult a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület, amely szintén a tenni akarással és lendülettel méltó módon képviselni kívánja a EKE szellemiségét a bakancsos turizmus, a természetvédelem és honismeret terén. A fennállásunk röpke egy éve alatt sikerült újra kimozdítanunk az embereket a természetbe, színes túraprogramjainkkal, honismereti kirándulásokkal, előadásainkkal igyekszünk vonzóvá tenni egyesületünk tevékenységét mindenki számára, korosztálytól függetlenül. Nagy hangsúlyt fektetünk az ifjúság környezettudatos nevelésére, a természet szeretetére. Ezt a célt szolgálják víznapi, földnapi, környezetvédelmi világnapi rendezvényeink is, valamint a szakpedagógusok bevonásával folyamatban van szoros kapcsolatok kiépítése különböző tanintézményekkel. Ugyan kicsiny csapat vagyunk, mindössze 68 fő, de szeretnénk továbbvinni az EKE szellemiségét, közösségépítő jellegét. Tudjuk, hogy elődeinknek sem lehetett könnyű, de a kitartó munkájuknak gyümölcseként hátrahagyták az utókornak az egyeskői menedékházat, az Uz Bencét, valamint a sutai menedékházat. Kellő támogatottság és közösségi összefogás mellett sikerülhet mindez nekünk is. Egyesületünk tevékenységéről, programjairól bővebben a www.cseke.ro honlapon olvashatnak. Bölöni Sándor, a Csíkszéki EKE alelnöke

A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület áprilisi programajánlója 2011. április 1. / péntek

2011. április 15. / péntek

Kissgyörgy Zoltán: Torony magasságában Erdélyben – harangoskönyv-bemutató Helyszín: Sapientia – EMTE

Csűrös István emlékére hagyományos Föld-napi vetélkedő Helyszín: Zsögödfürdő, Haromalja

2011. április 2. / szombat


Csukás: Bratocsa-hágó – Csukás-csúcs Túravezető: Tőke Dénes

Pogány-havas-túra: tavaszi virágok Túravezető: Pomjánek Béla

2011. április 8. / péntek

2011. április 25. / hétfő

Tőke Dénes: TIEN-SAN – Hétezresek bűvöletében – hegymászó kalandok – előadás / Helyszín: Sapientia – EMTE

CSEKE-locsolótúra Túravezető: Vass Emőke

2011. április 10. / vasárnap


Maros-forrás – Súgó-barlang-túra: Vasláb – Súgó-barlang – Maros-forrás – Marosfő Túravezető: Nagy Attila

Hajdani szekérutak nyomában: Csíki-havasok: Csíksomlyó – Potyand – Csíksomlyó Túravezető: Kedves Ferenc

30

SPORTNAPTÁR

ORSZÁGOS A-OSZTÁLYOS KOSÁRLABDA-BAJNOKSÁG A Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK áprilisi mérkőzése: A 2010/2011-es idény utolsó mérkőzését játssza a Csíkszeredai Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub. A 30. fordulót április 2-án rendezik, a csíki csapat a Politehnica Iaşi együttesét fogadja a Csíkszeredai Sportcsarnokban. A mérkőzésre a teljes árú belépőjegy ára 7 lej, míg 18 év alatti fiataloknak és 65 év fölötti nyugdíjasoknak 5 lej. Fotó: Csíki Zsolt

HARGITA-KUPA – kézilabda A csíkszeredai Női Kézilabda Szövetség és a Hargita Megyei Szabadidő Szövetség 2011. április 9-én 9.00–16.00 óra között Hargita-kupával díjazott kézilabdatornát szervez a József Attila Általános Iskola sportcsarnokában. A tornára Zetelaka, Székelykeresztúr, Dánfalva, Balán és Salamás csapatai kaptak meghívást. A házigazda NSZK Csíkszereda kerete: A felső sor balról jobbra: Szabó Tünde (14), Erőss Ildikó (22), Csomortáni Zsuzsa (4), Gabrielli Gizella (9), György Enikő (10), Halmágyi Zsolt (edző), Tófalvi Margit (17), Pongrácz Emília (12), Szőke Erzsébet (6); Az alsó sor szinten balról jobbra: Cserei Mária (3), Portik Helga (7), Szász Mária (20), Antal Angéla (1), Bene Enikő (11), Antal Ágnes (2), Bogács Nóra (5).

Fotó: Roth Sarolta

TÁNCZOS GÁL JÓZSEF EMLÉKVERSENY – cselgáncs

Fotó: Csíki Zsolt

Ötödik alkalommal rendezik meg 2011. április 22–23. között a cselgáncs Tánczos Gál József Emlékversenyt a Csíkszeredai Sportcsarnokban. A megmérettetésre az U13-as és U15-ös korosztályok nevezhetnek be. A sportesemény szervezői a Hargita Megyei Cselgáncs Szövetség, Hargita Megye Sportigazgatósága, az Iskolás Sportklub, a Sportclub Csíkszereda, valamint a Terra Csíkszereda. Pénteken, április 22-én a csapatok fogadására, elszállásolására, délután a mérlegelésre, majd a technikai ülésre kerül sor. Szombaton 9.30-tól kezdődik a verseny, három harcfelületen. Egyéniben minden súlycsoport első három helyezettjét, összesítettben pedig a dobogós helyen végző csapatokat díjazzák oklevelekkel, érmekkel, kupákkal. Összeállította: Ferenczy Krisztina 1

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA ESZMÉNY ÉS HASONLATOSSÁG. Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára Forma: 125x190 mm, terjedelem: 184 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 25 lej Barabás Miklós portréi révén vált híressé. E portrékon egyszerre jelenik meg az eszmény és a hasonlatosság, rávilágítva a 200 éve született festő művészetfilozófiájának négy meghatározó elemére: a képmás, a valóság, az eszme és az interpretáció közötti bonyolult összefüggésre. A valóság leképezése és annak értelmezése pedig a korízlés, a divat, a kultúra függvénye. A Jánó Mihály által szerkesztett, gazdagon illusztrált kötetben a történész, művészettörténész, néprajzos és filozófus szerzők írásai Barabás Miklós korai rajzaitól kezdve egyik legutolsó önarcképének keletkezéséig, vagy műszaki érdeklődéséig nyújtanak új adatokat, értelmezési lehetőséget az olvasónak.

Dr. Györfi András: KALANDOS FIZIKA. Egy viking portya története a húrelmélet és kozmológia felségvizein Forma: 165x245 mm, terjedelem: 152 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 54 lej Részecskefizika, relativitáselméletek, kvantummechanika és húrelmélet – megannyi ijesztően hangzó kifejezés a középiskolások – és szüleik – többsége számára. Dr. Györfi András azonban érdekessé, közérthetővé teszi ezeket a fogalmakat azáltal, hogy a modern fizika kihívásaival egy kora középkori viking portya kalandjai révén szembesíti az olvasót. Nagy László atomfizikus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója George Gamow Tompkins úr kalandjai a fizikával című kötetével tartja összemérhetőnek Györfi könyvét.

Karácsonyi Zsolt: ÚSSZ, FAUST, ÚSSZ! Forma: 115x185 mm, terjedelem: 48 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 20 lej Karácsonyi Zsoltot az új erdélyi költészet markáns képviselőjének tartja a kritika. Az Ússz, Faust, ússz! című filozofikus költemény nem az első sikeres alkotása a szerzőnek, Bréda Ferenc költő, esztéta szavaival élve, régóta ,,próbálja a kellő nyálat összeszedni, egy nagyobb terjedelmű, filozofikus mű megírásához, és ez sikerült is az Ússz, Faust, ússz!-szal”. Véleménye szerint ezen irodalmi alkotás, akármennyire magas szintű és első hallásra nehezen érthető, bármilyen fordításban megállná a helyét. „Nem egy kis könnyű likőr, hanem erős, 60–70 fokos alkohol” – véli Bréda.

László Gábor: ÉLETEM ÉS A SZÉKELYFÖLDI FAIPAR. Családi krónika Forma: 140x200 mm, terjedelem: 302 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 20 lej Egy személy, egy család, egy nemzedék története kerekedik ki dr. László Gábor önéletírásában. Ezzel párhuzamosan viszont megtudhatjuk, miként jött létre a székelyföldi faipar. Az önéletírás leírja azt a kort is, amelyben szerző és családja él, dolgozik, megvalósítja önmagát. Írásának nagy érdeme, hogy nemcsak eseményeket, történéseket rögzít, hanem korszakot is jellemez, végigvezet a kommunista rendszer gazdasági elitje életvitelének jó négy évtizedén. Így belülről is megismerhetjük, úgymond kézzel tapinthatjuk a letűnt rendszert.

32

A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita Tel. /fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544, e-mail: [email protected] Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001 Postai rendelésnél kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) és telefonszámát is. www.pallasakademia.ro

GOSCOM TÁVHŐ = KÉNYELEM + BIZTONSÁG + KÖRNYEZETKÍMÉLÉS Maradjon vagy legyen újra a távhőszolgáltatás híve, élvezze annak előnyeit! Városunkban a távfűtési rendszer folyamatos és tervszerű rekonstrukciója garantálja a szolgáltatás minőségét, az árak versenyképességét. A távhőrendszer gazdaságos üzemeltetése mellett célunk a maximális komfort biztosítása. Ha egyéni vagy közösségi fűtési gondjai vannak, forduljon hozzánk bizalommal, együtt keresünk megoldást minden helyzetre! GOSCOM Rt.

KÖNYVKOSÁR

A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA László Noémi: LABDARÓZSA Gyermekversek, illusztrálta Szulyovszky Sarolta, 40 oldal, 200x260 mm, kötött, 38 lej A kötet elnyerte a XVI. Marosvásárhelyi Könyvvásár „SZÉP KÖNYV” díját a gyermekkönyvek kategóriában. László Noémi gyerekversei weöres sándor-i magasságokba emelik az olvasót. És ott a magasban, megszabadulva sok felnőtt súlytól, végre ráeszmélhet, milyen is lehetett az az érintetlen énje, aki világra jött. A József Attila-díjas költőnő legújabb kötete. Kovács András Ferenc: ALEKSZEJ PAVLOVICS ASZTROV HAGYATÉKA Versek, 128 oldal, 150x240 mm, kötött, 40 lej Kovács András Ferenc ezúttal egy orosz költő, Alekszej Pavlovics Asztrov alakmásában lép az olvasók elé. Az élmény megdöbbentő, mert a versek olvasása közben valóban úgy érezzük, távolból jött idegen férfi toppant be hozzánk: ruhájából ismeretlen illatok áradnak szét, talán Moszkváé, talán Leningrádé, keveredve a nagy szállodavonatok füstös restijének illatával, és persze csupa zene minden szava, titkos üzenetű, sötét és fájdalmas orosz zene, amilyet Rahmanyinov vagy Sosztakovics játszott hajónyi orosz zongoráján. Hajdú Farkas-Zoltán: A DOLGOK RENDJE Regény, 3 kötet, 764 oldal, 120x212 mm, kötött, 120 lej A kötet elnyerte a XVI. Marosvásárhelyi Könyvvásár „SZÉP KÖNYV” díját a szépirodalom kategóriában. Özvegye szerint S. számára a magyar nyelv volt a lét háza. Ebből a heideggeri gondolatból kiindulva mondhatjuk mi is, hogy e hármas könyv, melynek hőse és részben alkotója az élete teljében elhunyt író, az ő létezésének háza és titka is. A Csíkszeredában született neves író és fordító legújabb regénye. CÍMKE-FÜGGÖNY – TOMPA GÁBOR SZÍNHÁZI MAGÁNSZÓTÁRA Szerkesztette Zsigmond Andrea, Láng Orsolya rajzaival, 116 oldal, 160x160 mm, kötött, 30 lej Tompa Gábor húsz éve a kolozsvári színház igazgató-főrendezője. Ám nem csupán egy európai színház létrehozója, hanem világszerte ismert rendező is. Beckett, Ionesco vagy Büchner rendezései sajátos és egyedi színpadi nyelvről tanúskodnak. E tompa gábor-i nyelvnek különleges szótárát állította össze Zsigmond Andrea színházkritikus, a Babeş-Bolyai egyetem fiatal tanára a Tompa Gáborral készült interjúk alapján. A szótár elkészültekor az is kiderült, hogy nem csupán Tompa Gábor színpadi nyelvét, hanem művészetének szélesebb világát is megismerhetjük belőle.

A Bookart Kiadó áprilisban a 18. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő kötetei: Mircea Cărtărescu: Sárkányok enciklopédiája – Szőcs Géza fordítása, Tudor Banus rajzaival Ludwig Hohl: A munkáról, a halálról – Hajdú Farkas-Zoltán fordítása Jack Holland: Nőgyűlölet – Valasek Júlia fordítása A kötetek ünnepélyes bemutatója a fesztivál keretében április 14-én 11.00 órától lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban a szerző és a fordító jelenlétében. Moderátor Láng Zsolt. Közreműködik a Mistrál együttes.

BOOK ART KIADÓ

www.bookart.ro • [email protected] • 0040 744 778 407 34

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.

A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍSKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

Szabó András: A Hargitáról Észak-Bácskába – NAGY ISTVÁN Ára: 25 lej.

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, e-mail: [email protected]

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása ÖT ÉVE HUNYT EL MÉREY ANDRÁS Öt éve, 2006. április 19-én hunyt el Csíkszeredában Mérey András grafikus. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon adatai szerint Mérey András Kolozsváron született, a kolozsvári Képzőművészeti Líceumban érettségizett, majd 1969-ben a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán szerzett oklevelet. 1970-ben került Csíkszeredába. Itt előbb rajztanár, majd reklámgrafikus. Rézkarcban és rokontechnikáiban dolgozott. Érdeklődéssel fordult a magyar népballadák felé, grafikai munkáiban ezek feldolgozására, motívumkincsük művészi átlényegítésére törekedett. Készített hanglemezborító-terveket, illusztrált irodalmi alkotásokat. Számos egyéni kiállításon bemutatkozott, sok megyei és országos tárlaton szerepelt. Legtöbb munkája (pl. a tíz darabból álló csángó ballada-illusztráció) nagyméretű (50/65 cm) mezotinta. Legidőtállóbb munkájának a képzőművész a kalotaszentkirályi templom 120 négyzetméteres kazettás mennyezetét tartotta, amelyet Pálffy Árpáddal festett 1994-ben. Ő tervezte a nyolcvanas évek régizene-fesztiváljainak arculatát, az ő nevéhez fűződik a fesztivál emblematikus figurája, a fuvolás fiú alakjának megrajzolása. „Megfogalmaztad a grafika nyelvén a fekete-fehér folt-elosztásokkal a belső és külső feszültségeket – írta róla egy

évvel a halála után a pályatárs, Márton Árpád. – Munkáidban jelen vannak a nagy ellentétek, de a technikai lehetőségek egy átmeneti tónussal feloldódnak a grafikai lenyomatokban, ezáltal a mondanivalót líraibbá, puhábbá varázsolod. (...)”

SZÁZHUSZONÖT ÉVE HUNYT EL MÓRICZ GYULA Móricz Gyula főgimnáziumi tanár, 1847. április 14-én született Zalatnán. Gyermekéveit Kolozsváron töltötte. Tanulmányait Nagyszebenben, majd Kolozsváron végezte, két évet jogot hallgatott, később biztosítótársaságnál és földtehermentesítési alapnál dolgozott. Szinnyei József adatai szerint 1872-ben a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnáziumhoz ideiglenes minőségben tanárnak nevezték ki, ezután Kolozsváron tornatanítónak képesíttette magát. Előbb Székelyudvarhelyen, majd Csíksomlyón tanított, 1880-ban letette a tanári vizsgát Kolozsváron történe-

lemből és földrajzból is, így ugyanettől az évtől rendes tanárnak nevezték ki. A csíksomlyói főgimnáziumban magyar irodalmat adott elő, s tornát is tanított. Tanárkodásának utolsó félévét a gyulafehérvári gimnáziumnál töltötte. Munkái több gimnáziumi értesítőben, valamint folyóiratban, újságban jelentek meg (Kelet, Nemere, Sport, Közművelődés, Magyar Korona, Magyar Polgár, Székelyföld, Székely Nemzet). A Székelyföldnek előbb munkatársa, majd 1884 márciusától decemberéig szerkesztője volt. Móricz Gyula 1886. április 14-én hunyt el Gyulafehérváron.

Móricz Gyula több székelyföldi lapban, többek között a Nemerében is közölt (epa.oszk.hu)

37

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro

KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro

SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected]

JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

PIZZÁZÓK

VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280

BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749

GALÉRIÁK

RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700

AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1

SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500

KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4.

MAMMA MIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672

NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected]

TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682 ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

MEDITERRÁN KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9., tel.: 0745–628 202 SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. DANNY DONUTS fánkozó / Csíkszereda, Petőfi S. u. 33. EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

CARLEONE / Petőfi Sándor u. 31.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

CUBA / Gál Sándor u. 6.

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

38

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA, CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330 fax: 0266–207 338 ügyelet: 0729-068-350 EMNT DEMOKRÁCIA KÖZPONT Petőfi Sándor utca 7. szám ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 http://goscom.info/index.php/autobusz-menetrend/ MEGYEI KÓRHÁZ tel.: 0266–324 193 39

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

Recommend Documents