MÁRTON ÁRPÁD 75 jubileumi kiállítás. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin október 3., szombat, óra Csíki Székely Múzeum

2015. XI. évfolyam 10. szám, október

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

MÁRTON ÁRPÁD

75

jubileumi kiállítás

2015. október 3., szombat, 17.00 óra Csíki Székely Múzeum

G LO R I A VICTIS 1

9

5

6

2 0 1 5 . O K T Ó B E R 2 3 . , PÉN T EK

Ünnepi megemlékezés az

1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján

Szervező: CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

M

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Dsida Jenő: Öreg Október

Be jó lenne még azt mondani mindig: Szívem fürösztik tavaszi kegyek, a napsugár is éget, virágosak a rétek, és holnap kirándulásra megyek. Be jó lenne egy szép kézlegyintéssel elintézni az egész őszi dolgot: – Eh, nem fél, aki bátor, csak rövid nyári zápor, és boldog marad mindig, aki boldog. De hiába, már nincs levél a fákon, halk tűz robogja be a tűzhelyet, felhők – mint soha régen – bóbiskolnak az égen, s már nem lehet, már nem lehet...

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 315 120 / 134. @: [email protected], www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Imre Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Nyomda, Csíkszereda www.gutenberg-art.ro

PROGRAMON – OKTÓBER CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Márton Árpád 75 – jubileumi kiállítás / 4 FILMTETTFESZT – Erdélyi Magyar Filmszemle / 9 KineDok filmklub / 12 CSÍKI JÁTÉKSZÍN Interjú Parászka Miklós színházigazgatóval / 13 Szemenszedett igazság – bemutató előadás / 15 A Csíki Játékszín 2015. októberi játékrendje / 16 HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Magyaroké – táncjáték / 17 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY A budapesti Caffart Képzőművészeti Egyesület kiállítása / 18 Laurian Popa kiállítása / 20 Tőzsér József-emlékplakett avatás / 21 Filmzene élőben – a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar közös hangversenye / 22 A Napocelli gordonkaegyüttes koncertje / 23 Zongoraest / 24 A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat októberi előadásai: Tircsné Dr. Propper Valéria: Magyar királynék / 25 Babucs Zoltán: A Kárpátok őrei. A székely vitézség ezer éve – könyvbemutató / 27 Egymillió csillag a szegényekért / 28 A Magyar Festészet Napja – Incze Mózes festőművész kiállítása a Pál Galériában / 28 FERENCES SZÓ / 29 A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR PROGRAMAJÁNLÓJA / 30 KÖNYVKOSÁR Gyermekfoglalkozások a Gutenberg Könyvesboltban / 34 A Gutenberg Könyvesbolt ajánlója / 35 A Csíkszereda Kiadóhivatal ajánlója / 36 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 37 CSÍK-INFO-SAROK / 38 3

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

MÁRTON ÁRPÁD 75 – jubileumi kiállítás 2015. október 3., szombat, 17.00 óra / Csíki Székely Múzeum Márton Árpád festőművész október 6-án ünnepli 75. születésnapját. A kerek évforduló számvetésre készteti az ünnepeltet, ünneplésre a tisztelőit. Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának és a Csíki Székely Múzeumnak jó alkalom, hogy egyféle összegzést készítsen kiváló csíkszeredai képzőművészünk munkásságáról, aki színesebbé, ismertebbé tette városunkat mind a szűkebb, mind pedig a tágabb világunkban. A jeles alkalomból a művész eddigi legnagyobb kiállításával ajándékozza meg a közönséget: a Csíki Székely Múzeumban mintegy 120 – hosszú és eredményes pályafutását bemutató – művet állít ki. A Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában és Kozma Mária szerkesztésében jelenik meg a kiállítás katalógusa, valamint egy, az ünnepelt könyvillusztrációit tartalmazó album.

4

Az alábbiakban a katalógusban olvasható életút-interjúból közlünk részleteket. Szakmai szempontból mi volt eddig a legnagyobb elégtétele? Az, hogy az élet megadta számomra, továbbra is dolgozhatok. Sosem próbáltam mérleget vonni, hogy valamihez viszonyítsak. Inkább az érdekel, hogyan sikerül mindig továbblépni, valami mást mondani. A másik dolog pedig: képzőművészként, a mindennapokat élve azt a világot dolgozd fel, amelyben élsz, ne kitalálj, ne erőszakolj semmit a nézőre, hanem próbálj valami olyasmit felszínre hozni, üzenni, ami a hétköznapok része. Mindig keresem a témáimban is ezeket a dolgokat… Elég sokat foglalkoztat az utóbbi időben a dolgok

A föld fiai, 1982, olaj, tempera, vászon, 100x120 cm


Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro lelkisége, a hogyanja. Nehogy félreértsen, de tudja, ahogy az évek telnek, az ember egy adott pillanatban az elszámolásra is gondol. Érti? Előszedem régebbi rajzaimat… Adott pillanatban fel kell mérni, hogy azt az időt, amit a Jó Isten megadott alkotásra, hogyan használta ki az ember, mi marad utána. Hogy érdemes volt-e vagy sem? Szerintem a válasz egyértelmű igen… Ez mindig óriási kétely és kérdőjel marad számomra, tudja meg, István. Óriási kétely és kérdőjel. De ha ez a kétely megvan az emberben, akkor ott van benne a késztetés is, hogy a legjobbat hozza ki magából. Akiben nincs kétely, abban nincs meg az egészséges önértékelés sem… Nagyon sokat elmélkedek önmagamban, visszavonulva. Nem is csinálok semmit, csak próbálom a dolgaimat tisztázni.

Akt – tanulmány, 1958, olaj, karton, 70x47,5 cm

Még megvan, ugye, a festőládája, fedele belsején a híressé vált intelemmel: „Ha elfáradsz a küzdelemben, próbálj hinni a győzelemben, s az diadalra visz”? Sikerült-e megtartani azt az intelmet? Igen. Az a mondat a Sövér Elektől kapott kicsengetési kártyán szerepelt, én akkor voltam első éves, amikor ők végeztek. Azt az idézetet én felírtam a festőládámra, mintegy felkiáltójelként. Nagyon érdekes dolog volt: az történt, hogy a művészeti iskolának volt egy titkára, aki akkor ment nyugdíjba, amikor én bekerültem, s amikor legelőször iratkoztam be Marosvásárhelyen akkor azt mondta: „Arra ügyelj, fiam, hogy vannak a faludból ketten előtted! Olyanok, akikre felnéznek. S harmadjára se csalódjanak!” S most egy nagyon izgalmas dologra készülök: életmű-kiállításra a Csíki Székely Múzeumban, lesz ott vagy harminc olyan középiskolás munkám, tizennégy éves koromtól, ami még soha nem volt kiállítva. Éva, 2014, pasztell, 70x50 cm

Kérdezett: Sarány István 5



ILLUSZTRÁLTA MÁRTON ÁRPÁD „Márton Árpád versillusztrációi – nem is kell ezt hangsúlyozni, mert művészi egyéniségét ismerve természetes – bár szorosan kapcsolódnak a szöveg gondolatiságához, mégis ízig-vérig saját, teljes létük is van: nem csupán kiegészítői, szemléltetői a mondanivalónak, verstémának, hangulatnak, hanem párhuzamai annak. Önálló életet (is) élő alkotások, mint minden remekmívű illusztráció, s ha mégis beszélünk e tagadhatatlan kapcsolatról, akkor a „szavakat” ihlető forrásként emlegethetjük. Ám van még egy sokkal mélyebb, mondhatni emberibb, pontosabban lelkibb kapcsolat illusztrátor és költő között. Nem véletlen, hogy jelen könyv válogatása olyan rajzokat tartalmaz, amelyeket jeles költők Erdély-versei ihlettek. A párhuzamot az azonos érzés-hullámhossz jelenti.” – írja a szerkesztő a könyv előszavában.

6

miért az emlékek, miért a múltak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő? (Babits Mihály: Esti kérdés. Részlet)

Márton Árpád 1940. október 6-án született Gyergyóalfaluban. 1954–58 között a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Középiskola tanulója, 1958–64 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán festőművészeti és rajztanári diplomát szerez. 1964-től a csíkszeredai reál–humán, majd a későbbi matematika–fizika líceum rajztanára, 1990-től a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára nyugdíjba vonulásáig, 2001-ig. 1968-tól a Képzőművészek Romániai Szövetségének tagja, 1969–71 között a Hargita napilap grafikusa. 1974-ben a gyergyószárhegyi Barátság alkotótábor egyik alapító tagja (Gaál Andrással és Zöld Lajossal). 1992-től a Barabás Miklós-céh tagja, 1997-ben Gyergyóalfalu díszpolgárává avatják, 2000-ben Csíkszereda Önkormányzata tünteti ki Pro Urbe-díjjal. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt a városban, Székelyföldön, Magyarországon, és azon túl is. 2004-ben Szervátiusz Jenő-díjjal tüntetik ki Budapesten, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. Monumentális csíkszeredai munkája a Városi Művelődési Ház színháztermében az 1967-ben készült Cantata profana kerámiamozaik és a Millenniumi-templom altemplomának 2004-ben készült falfestménye.

MÁRTON ÁRPÁD 75 JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS ÉS K ATALÓGUS-BEMUTATÓ 201 5 . ok tóber 3 ., szombat 17.00 óra , Csíki Székely Múzeum A vendégeket köszönti: Antal Attila alpolgármester A kiállítást megnyitja: Banner Zoltán művészettörténész Házigazda: Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója Közreműködik: Györfi Erzsébet népdalénekes

MIKO -VA

TORTENETE

A C S Í K I S Z É K E LY M Ú Z E U M Á L L A N D Ó K I Á L L Í TÁ SA A KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÓI:

KIEMELT TÁMOGATÓK: Hargita Megye Tanácsa

FŐTÁMOGATÓK: CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA



FILMTETTFESZT – Erdélyi Magyar Filmszemle 2015. október 2–4. / Csíki Székely Múzeum Ha október, akkor Filmtettfeszt. 15. kiadásához érkezett a kolozsvári kezdeményezésű erdélyi magyar filmszemle. A Filmtett Egyesülethez még 2013-ban csatlakozott szervezőpartnerként a Csíki Székely Múzeum, amely idén október 2. és 4. között ad otthont a fesztivál változatos filmkínálatának. A legfontosabb idei újdonság – a friss magyar filmek mellett – a Filmgalopp nevű versenyszekció, amely fiatal erdélyi alkotók számára nyújt bemutatkozási lehetőséget; közönségdíjának odaítélésében a csíkszeredai nézők szavazata is számít. A nagyjátékfilmes válogatásba olyan alkotások kerültek mint a Cannes-ban is díjazott Fehér isten, a Liza, a rókatündér című bájos-komikus felnőttmese, vagy az Argo 2 című fergeteges vígjáték. Két felejthetetlen erejű dokumentumfilmre is várják az érdeklődőket: a Káin gyermekei és a Seb drámái számos nemzetközi

Részlet a Coming Out c. filmből

Részlet a Liza, a rókatündér c. filmből

9


Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro fesztivál közönségét megrázták és elgondolkodtatták már, emellett a Mikó Imre-portréfilm a Securitatéval való együttélés, avagy túlélés lehetséges módozatait kutatja. Az egészestés filmek mellett lesznek magyar rövidfilmes válogatások, a legkisebbek pedig megnézhetik Dargay Attila kedves klasszikusát, a Szaffit, vagy a Mancs nevű, legendás mentőkutya mozgóképre adaptált kalandjait.

10

Részlet a Fehér isten c. filmből

A filmfesztivál programja 2015. október 2., péntek 16.00 / A 14. Filmtett Workshop filmjei 17.00 / Domokos János: Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate 19.00 / Árpa Attila: Argo 2, majd közönségtalálkozó a film producerével, Árpa Józseffel 21.30 / Orosz Dénes: Coming Out 2015. október 3., szombat 10.00 / Pejó Róbert: Mancs 15.00 / Nagy Dénes: Seb 16.00 / Filmgalopp – erdélyi magyar rövidfilmek versenye 1.

17.30 / Filmgalopp – erdélyi magyar rövidfilmek versenye 2. 19.00 / Török Ferenc: Senki szigete 21.00 / Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér 2015. október 4., vasárnap 10.00 / Dargay Attila: Szaffi 11.30 / Animációs műhely gyerekeknek 15.30 / Magyar rövidek 16.30 / Gerő Marcell: Káin gyermekei 18.30 / Mundruczó Kornél: Fehér isten 21.00 / Miklauzic Bence: Parkoló



KineDok filmklub 2015. október – november / Csíki Székely Múzeum

Öt közép-kelet-európai országot összefogó kezdeményezéshez csatlakozott a One World Romania Egyesület, amely által egyedi filmklub és alternatív forgalmazási hálózat jön létre. A KineDok program keretében Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában szerveznek vetítéseket friss, a régióban készült dokumentumfilmekből klubokban, kávézókban, galériákban, vagy épp egy pincében, főleg olyan településeken, ahol egyébként nincs mozi. Mindegyik ország vállalta, hogy legalább 20 helyen vetítést szervez a közösen kiválasztott filmekből a saját nyelvére feliratozva, lehetőleg HD minőségben. Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum és az Orpheus Kávézó közös szervezésében október és november folyamán, minden csütörtökön 20.00 órától a múzeum pincetermében tartanak vetítéseket.

12

A KineDok program keretében vetített filmek: • 2015. október 1., 20.00 óra Elfogyasztva (Consumed, HR, 2014, 93’) • 2015. október 8., 20.00 óra Visszatérés (Comeback, SK, 2014, 85’) • 2015. október 15., 20.00 óra Besence Open (HU, 2013, 68’) • 2015. október 22., 20.00 óra / Boldogan éltek, míg meg nem (Happily Ever After, NL, 2014, 83’) • 2015. október 29., 20.00 óra Normalizáció (Normalization, SK, CZ, 2013, 100’) • 2015. november 5., 20.00 óra Bukarest, hol vagy? (Bucuresti, unde iesti?, RO, 2014, 76’) • 2015. november 12., 20.00 óra Joanna (Joanna, PL, 2013, 40’) • 2015. november 19., 20.00 óra Vér (Blood, RU, 2013, 59’) • 2015. november 26., 20.00 óra 1989 (HU, DK, 2014, 97’) A KineDok nemzetközi honlapja: www.kinedok.net

Részlet a Normalizáció c. filmből

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sugárút 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Parászka Miklós színházigazgató a 2015/2016-os évadról – A felnőtteknek szánt előadások csapdahelyzetekkel foglalkoznak, különböző műfaji megközelítésben – által felvetett kérdésekre a nézők a saját életük tapasztalatait mérlegelve válaszolhassanak. Helyet kell adni a szórakozásnak, az újratöltekezésnek a hétköznapok fáradalmai után. És tudni kell, hogy a színház a társasági élet értékes fóruma, ahol az emberek közelebb kerülnek egymáshoz. Ennek jelentőségét ma nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az idei évad tervezésénél mindegyre előjött egy fogalom, amit Hankiss Elemértől tanultunk: társadalmi csapdák. Megrázó, hogy ma a humanizmus válságát éljük át, mentalitásbeli sémák képződnek, melyek beszippantanak, konfliktusok felé terelnek. Felnőtteknek szánt előadásaink tehát ezúttal csapdahelyzetekkel foglalkoznak, különböző műfaji megközelítésben. Létezik a Csíki Játékszínnek egy háttérterve, -elmélete, -elképzelése, amely szerint évad-repertoárokat állít össze. Ez nem kérdés, ez megállapítás. A kérdés az, hogy mit jelent ez a 2015/2016-os évadra nézve? Irányelvek, esetleg olyasmi, amit szeretnének kikerülni és olyasmik, amibe viszont ha kell, provokatívan bele is vágnak. A színház élő szervezet, a társadalom szimulációs laboratóriuma. Folyamatosan döntéseket kell hozni s ezek eredményei egymáshoz kapcsolódnak. Így épül a világ. Nincs elhanyagolható részlet, minden hatással van mindenre. Hogyan tervezzük meg és bonyolítjuk le pénzügyi keretünk felhasználását? Hogyan osztjuk be az időt, miként használjuk tereinket? Hogyan fejlesszük a munkaközösség teljesítőképességét? Hogyan fejlesszük az épület funkcionalitását? Például: ha megfelelő a nézőtér hőmérséklete, nézőink bátrabban használják a ruhatárat, így zavarmentesen ráhangolódhatnak a színházi élményre. Ezért vált halaszthatatlanná nézőterünk felújítása és hőszigetelése. Jelentem, önkormányzatunk támogatásával ez megvalósult, várunk mindenkit, hogy együtt örülhessünk neki. A színház szintetikus művészet, számos művészeti ág, anyagi és szellemi tényezők együttese. Hogy a kérdésre térjek, e bonyolultságból a műsorpolitikát emelném ki mindenekelőtt. Mindig arra kell törekedni, hogy a társulat alkotó energiáit a leghatékonyabban mozgósítsuk, figyelve az egyes művészpályák alakulását. Egyensúlyt kell teremteni a színház feladatai között. Reflektálni kell a jelenre, hogy az előadások

A lehetőségek – akár alacsony büdzsés időkben is – végtelenek. Mi alapján válogat egy színházigazgató, kik segítenek ebben a szelekcióban és milyes kritériumok alapján? A műsorterv kialakításában az igazgató segítségére van a társulattal közösen felhalmozott tapasztalat. A dramaturg, aki a művészeti vezető örökös beszélgetőtársa. Továbbá a véletlen, például úgy, hogy kiderül, színésztársadalmunk egyik legnagyobb egyénisége, Czintos József hatvankilenc éves korára úgy dönt, szabadúszó lesz, és megnyerhető egy szerepre. Vagy az a jó családias szokás, hogy előadás után a színházi büfében összeülünk egy pohár valamire, s valaki feldob egy életképes ötletet. Kemény munkáról is beszélhetnék, mert amikor csak tehetjük, darabokat olvasunk. Ványa bácsit és Budaházi Attila Hamupipőkéjét leszámítva a csíkszeredai Dionüszosz-menüben egy bűnügyi komédia (Müller Péter: Szemenszedett igazság), egy zenés vígjáték (Eisemann Mihály–Nóti Károly–Zágon István: Hippolyt, a lakáj) és egy komédia (Spiró imposztorja) szerepelnek. Könnyű „fogások” lennének ezek, és miért vannak többségben? A könnyű műfaj a legnehezebb, mondhatnám frappánsan, de ez nem elég a jó válaszhoz. A szemenszedett igazság világkarriert futott be. Számos olasz színpadon játszották, nagy karriert futott be Latin-Amerikában. Lengyelországban a rendszerváltás egyik emblematikus bemutatója volt. Én először Kolozsváron rendeztem meg 1990 márciusában, amikor igen élesen merült fel a kérdés, lehet-e erkölcsi alapon 13

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


Fotó: Kálmán Tamás

rendet teremteni a világban? Ezzel a groteszk, szatirikus darabbal próbáltuk megválaszolni a dilemmát, ami semmit sem vesztett aktualitásából. Spiró György Az imposztor c. darabja a szerző Az ikszek című regényéből származik. A híres varsói színész Bogusławski Litvániába utazik, hogy ott a helyi kisebbségi lengyel színészekkel próbára tegyék a színház erejét, a politikával, a történelmi végzettel szemben. A Hippolyt, a lakáj-t mindenki ismeri: a sznobizmus csapdájába esett polgári család sorsán nevethetünk harsányan. Vagy ha úgy veszem, a Ványa bácsi, ez a világhírű színjáték, ez a remekműnek számító drámaiatlan dráma is egy vígjátékból származik, a Manó című komédiájából írta Csehov. Az élet tragikus és komikus egyszerre... Azt kockáztatom, hogy irányítom az olvasó figyelmét, nem ez a szándékom (mindenik darabot tessék kérem megnézni!), de ha már az oroszok minden évben és hál’istennek „ott vannak a színházban”, akkor miért éppen Anton Pavlovics ezen darabja? 14

A Ványa bácsi mellett Sorin Militaruval döntöttünk. Társulatunk életében fontos a román színház iránti nyitottság. És általában a nyitottság. Ami bezárkózik, becsukódik – elhal. Nincs két egymásra utaltabb nép, mint a magyar és a román. Szállásterületünk közös, kapcsolatépítésben mégis tragikus hátralékban vagyunk. Olyan rendezőkkel dolgozunk, akik ezt látják és értik. Gavriil Pinte tíz évadon át járt hozzánk. Victor Ioan Frunză, aki már közel félszáz előadást rendezett magyar színházaknál, állandó munkatársnak számít. Most Sorin Militaru a vendégünk, aki a mi közös munkánkon kívül ebben az évadban az újvidéki, a szatmárnémeti és a marosvásárhelyi magyar társulatokkal dolgozik. A végére pedig egy szubjektív gondolat: a legjobban a Gimesi Dóra Hamupipőkéjének drukkolok, no meg annak, hogy újra megrendezhessük a Lurkó gyermek- és ifjúsági színházi fesztivált. Az én koromban már leginkább a jövőnek drukkol az ember. Kérdezett: Ady András

MÜLLER PÉTER

SZEMENSZEDETT bűnügyi IGAZSÁG komédia

rendező: PARÁSZKA MIKLÓS CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA www.csikijatekszin.ro

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


MÜLLER PÉTER: SZEMENSZEDETT IGAZSÁG – bűnügyi komédia 2015. október 9., péntek, 19.00 óra / bemutató előadás – Bánk bán-bérlet Bresse városába új bíró érkezik. Hector Revalier feladata pontot tenni egy gyilkossági ügy végére. Az igazság oltárán elkötelezett új bíró számára a feladat első látásra egyszerűnek tűnik, noha elődei éppen eme bűntény felgöngyölítése közben őrültek meg vagy menekültek el a városból. Szereposztás: HECTOR REVALIER, a bíró: PUSKÁS LÁSZLÓ SOPHIE, a felesége: DÁLNOKY CSILLA VÁROSKAPITÁNY: KERESZTES SZABOLCS AUGUSTE DE FRILLET, megyei főügyész: FÜLÖP ZOLTÁN KOCH, törvényszéki írnok: KOZMA ATTILA OSSIE VAUDEN, gazda: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ VAUDENNÉ: ZSIGMOND ÉVA BEÁTA

16

CLAUDE MORICE, tűzoltóparancsnok: BENDE SÁNDOR ANTON PIN, besurranó tolvaj: PAP TIBOR MOULIN, a Kacér Patkány tulajdonosa: FEKETE BERNADETTA JOSEPH VALLET, téglaégető: KOSZTÁNDI ZSOLT VALLET-NÉ, a felesége: SZABÓ ENIKŐ PATU, őrmester: VASS CSABA PATKÁNYFOGÓÁRUS: BILIBÓK ATTILA IDEGEN: GIACOMELLO ROBERTO WEBER, tűzoltó: KISS ERNŐ valamint ZAIBA ANIKÓ, ORBÁN LEVENTE. Zenei munkatárs: VERESS ALBERT Dramaturg: BUDAHÁZI ATTILA Díszlet-jelmeztervező: PARÁSZKA MÁTÉ Rendező: PARÁSZKA MIKLÓS

A Csíki Játékszín 2015. októberi játékrendje ISTENI SZÍNJÁTÉK AVAGY. október 1., csütörtök, 19.00 óra / Hunyadi László Kamaraterem október 2., péntek, 19.00 óra / Hunyadi László Kamaraterem

október 29., csütörtök, 17.00 óra / Romeo és Júlia bérlet október 30., péntek, 19.00 óra / Hamlet-bérlet

Müller Péter: SZEMENSZEDETT IGAZSÁG bűnügyi komédia október 9., péntek, 19.00 óra / bemutató előadás, Bánk bán-bérlet október 15., csütörtök, 19.00 óra / Tiborc-bérlet október 27.,kedd, 17.00 óra / Csongor és Tünde bérlet október 28., szerda, 17.00 óra / Arlechino-bérlet

Vendégelőadások október 24., szombat, 19.00 óra / Csíki Mozi A Napocelli gordonkaegyüttes koncertje október 29., csütörtök, 19.00 óra / Csíki Mozi

JAZZKÍVÁNSÁGMŰSOR Sárik Péter Trió feat. Micheller Myrtill

Színházunk jegypénztára munkanapokon 10.00–13, valamint 17.00–19.00 óra között tart nyitva és előadások előtt egy órával. Foglalásra lehetőség van a +40 266 314 472-es telefonszámon. A foglalás előadás előtt félórával érvényét veszíti, ezért kérjük nézőinket, hogy a lefoglalt jegyeket legkésőbb kezdés előtt 30 perccel szíveskedjenek megvásárolni. Felnőtteknek szánt előadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják! Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát!

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

Csíkszereda, Temesvári sugárút 6. sz., tel./fax: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro

MAGYAROKÉ – táncjáték 2015. október 12., hétfő, 19.00 óra / Városi Művelődési Ház

Az új évadban először, október 12-én ismét Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban lép színpadra a 25 éves Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Mitől magyar a magyar? Ha őszinték vagyunk legalább önmagunkhoz, be kell látnunk, hogy a válasz teljesen szubjektív, szinte egyedien személyes: neveltetésünktől, műveltségünktől és érzelmeinktől függően az, amit annak vallunk. Gyarló az ember: ha valami megtetszik, igyekszik azt megszerezni. És nagyúr a divat: ha van egy példakép, függetlenül, hogy tetszik vagy sem, amit mutat, azt átvesszük, mert ha neki jó, akkor bizonyára jó. Majd azt, ami már a mienk, alakítgatjuk, igazítjuk ízlésünk szerint testreszabottra.

Az erős ősi kulturális gyökerekből táplálkozó magyar paraszti társadalom a történelem során folyamatosan kettős hatás alatt alakult. Egyrészt a felsőbb (társadalmi) rendek divatját próbálta követni, másrészt a szomszédos népektől is merített, állandó kölcsönhatásban. Amit átvett, idővel formálgatta, beolvasztotta sajátjába, beépítve mindennapjaiba: magyarította és folklorizálta. Fontos hangsúlyozni a kölcsönösséget, mert rendhagyó sugárzásával a magyar népi kultúra jelentősen alakította a Kárpát-medence népeinek kultúráját. Amint minden másra, úgy érvényes ez a táncra és a tánczenére is. „A tánczenét (és így a hangszeres népzenét is, hiszen az alapvetően tánczene) mindig befolyásolta a kordivat.” – mondja Kelemen László egyik tanulmányában. Műsorunkban a magyar népi (tánc)zene és tánc mélyebb rétegeiből merítünk a közönség számára. Jórészt olyan táncokat mutatunk be, amelyeket az őket éltető, akár más nemzetiségű közösség is fontosnak tartott és tart megnevezni magyarnak. Az előadáson Pál István „Szalonna” és bandája muzsikál. Zenei szerkesztő: Kelemen László; rendező-koreográfusok: Szűcs Gábor és Fundák Kristóf; alkotótársak: Szűcsné Urbán Mária és Fundák Kaszai Lili; művészeti vezető, igazgató: András Mihály.

Fotók: Iochom Zsolt

Rangyák József, HNSZNE 17

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM – KOSSUTH UTCAI GALÉRIA

Csíkszereda, Kossuth L. u. 12. szám, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

A BUDAPESTI CAFFART KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYESÜLET kiállítása 2015. október 1., csütörtök, 17.30 óra / Kossuth utcai galéria

Nem a szépség a cél

Jelenkori önmagunk mintha kissé korszerűtlen lenne. Mintha a kortárs valóság milyenségét, perspektívátlanságát, rezignáltságát akarnánk a legkevésbé tudomásul venni, mintha éppen napjainkról lenne a legkevesebb mondanivalónk. Ülünk, üldögélünk zsírpárnácskáinkon, magunkba gubózva, hitetlenül és kétségekkel telve. Nem akarjuk tudomásul venni, mi zajlik körülöttünk, de ha érzékeljük is, már leszoktattak bennünket a beleszólásról, mint társadalmi cselekvésről. Marad nekünk tehát az arisztokratikus távolságtartás és a jel típusú avantgárd megnyilvánulás, menekülés az időn kívüliség, de egyben az időtlenség egyetlen elfogadható aspektusa, alternatívája felé. A műben-létezésbe menekülés, a jelben létezés méltóságának racionális és emocionális erejét megérezve az elmúlt öt évben a Caffart Képzőművészeti Egyesület mértékadó, iránymutató jelenséggé vált a kortárs magyar művészet palettáján. Aknay János, Ferencz S. Apor, Filp Csaba, Horváth Roland, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József, Puha Ferenc, Rékasi Attila, Sütő Róbert és Török Ferenc jelhagyó gesztusának egyszerű, evidens és elementáris ereje ölt testet a Caffart filozófiájában. A művek üzenetét „olvasva”, az alkotók kéznyomát, jelhagyását követve utazást tehetünk a művészek „koponyája körül”, a magyarországi kortárs művészet legújabb tendenciái között. A 2009-ben alapított művészeti egyesület nevében Rejtő Jenő A Sárga Garnizon c. művéből kölcsönzött cafard (őrület, ámokfutás, ingerlékenység, tettvágy, melankólia) kifejezés zöngétlenítve, asszociatíve formálódott Caffart-tá. A beszélő név mögött megbúvó rendkívül heterogén, időnként ellenpontozónak tűnő csoport bemutatkozásai alkalmat terem18

tenek arra, hogy a kortárs művészet izgalmas tendenciáira, kereszteződési pontjaira pillanthassunk. Mesterek és tanítványok a maguk külön idejében, külön terében, a maguk csendjében keresik saját útjukat, sorsukat. Nem követnek vakon, nem studíroznak. Csak teszik, amit minden művésznek tennie kell ebben a tolakodó, dilettantizmusra hajlamos világban: fákkal, állatokkal, kavicsokkal, szelekkel, tengerekkel és álmokkal társalognak. Nehéz, magányos út ez, de az egyetlen üdvözítő – ahogy Fülep Lajos írja: „Az iskolák, tehát több ember összeadott ereje előbb merül ki, mint a magára hagyotté. A nyájtalan ember, aki nem fér össze a többivel, akit nem lehet nivellálni, kénytelen-kelletlen megy tovább a maga kalandos, keskeny útján, s minél nagyobb ellenállással kell megküzdenie, annál jobban megedződik ereje…” Az önálló útjukat járó alkotóművészek magukban, magukkal vívják napi küzdelmeiket a szellem szolgálatában, s amikor a Caffart útkereszteződéséhez érnek, ki-ki magára és társaira tekinthet. A teremtett világon megtett lépéseikről számolnak

Őry Annamária: Cseresznyefa

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM – Kossuth utcai galéria

Csíkszereda, Kossuth L. u. 12. szám, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

László János alkotása

be: ahogyan „keresztről keresztre szállnak”. Néhányuknak láthattuk már a gyermekkor félelemből és bizalomból ácsolt keresztjét, másoknak a kamaszkori felismeréseket tévelygésekkel metsző ágát, s ha elég figyelmesek vagyunk, a legmeredekebb, a felnőttkorban készülő is megmutatkozik: a beilleszkedés és a lemondás keresztje. Találkozás, elágazás és távolodás érzései és geometriai formái kínálják tehát a Caffart alkotóművészeinek munkásságában a genezis és az apokalipszis reményének és tragikumának ábrázolási lehetőségeit. Ha a műveket nézve választ keresünk arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy mi a művészet mostanában, a ma Magyarországán, rövid válasz aligha születne. Negyed századdal ezelőtt eltűnt a tendenciák kényszere. A festőnek, grafikusnak és szobrásznak ma már nem politikusan és nem szociografikusan kell gondolkodnia, hanem „csak” művészként. Nem szabják meg a „haladás útját” és a „polgári dekadencia” formáját, de ezzel együtt sajnos eltűnt az értő kritikusok, műélvezők népes tábora is, akik bizonyosan képesek különválasztani az ocsút a tiszta búzától. Ebben a világban minden alkotóművésznek magának kell megtalálnia saját, hiteles hangját. Azt a „láthatatlant, ami a láthatóban látszik” (Hamvas Béla). Azt a monodrámát, amely dialógusnak hangzik. A Caffart alkotóközösségének műalkotásai sem nevezhetők monodrámáknak, „egyenes közlés”-nek, ahogyan egy matematikai vagy fizikai tétel, egy filozófiai igazság, egy konkrét tett, vagy egy üzleti levél. A postás, aki egy határozott céllal kézbesít egy határozott üzenetet, mint szimbólum, semmiképpen sem a Caffart szimbóluma – sokkal inkább

nevezném (Marczin István találó Rejtő-logója nyomán) az alkotófolyamatot valamiféle kifordított világmodell-keresésnek, őrült híradásnak vagy melankolikus sétának. Szemben a tudományok bizonyított részigazságaival, ezek az alkotások egy bizonyíthatatlan világrész kifejezői. Persze attól, hogy bizonyíthatatlanok, nem kevésbé reálisak, hiszen míg a tudományos igazságok pillanatról pillanatra, lépésről lépésre a logika szabályai szerint születnek, a caffart-objektek vonalról vonalra, fényképről fényképre, ecsetvonásról ecsetvonásra történő választás gyümölcsei. Csodájuk mégis éppen az, hogy mindennek ellenére olyan őszinte, leplezetlen, egyetemes igazságot közvetítenek, amely attól, hogy bizonyíthatatlan, semmivel sem kevésbé valóságos. Ellenkezőleg, meggyőzőbb minden bizonyított realitásnál, mert evidencia – akár egy-egy lélegzetvételünk. Ahogyan a műalkotásokat nézzük – lélegzetvételről lélegzetvételre – követhetjük az alkotók bújócskajátékát. Ahol kezdetben értéktelen anyagot sejtünk, ott egyszer csak valami ősire utaló, de a mához forduló mitológiára lelünk. Ahol egy-egy magántörténet, személyes mítosz jeleneteit véljük felfedezni, ott hirtelen a művész jelzésszerű, már-már filozofikus üzeneteivel találkozhatunk. A kíváncsi szemlélő bármelyik lapon időzik el, mindig őszinte, igaz élményre talál. Olyan időtlen igazságra, melyet az egymáshoz kapcsolódó, oda- és visszautaló formai és gondolati vonatkozások együttese tesz térben és időben messze hangzóvá, felejthetetlenné. Kovács Zita 19

ÚJ KRITERION GALÉRIA www.ujkriteriongaleria.ro

TÁRGYAK AZ ÁRNY MÖGÖTT – Laurian Popa kiállítása 2015. október 1., csütörtök, 19.00 óra / Új Kriterion Galéria Az utóbbi ötven év művészeti gyakorlatában a tárgy, bármilyen banális tárgy, megerősítette a pozícióját a kortárs művészet területén. A múlt század kezdetétől errefelé, a híres duchampi ready made-ekkel egy időben, a tárgy nem-rendeltetésszerű használata az ábrázolások és gyakorlatba ültetett ötletek centrifugális mozgását generálta, és számtalan átváltozás-folyamatot. A nézőben gyakran merültek fel kérdések az eredeti tárgy valós hovatartozását és anyagiságát illetően, s annyival inkább a tárgyak asszociációira vonatkozóan, mely a jelentés gyors eltűnését eredményezi. A tárgy identitása a kommunikáció egyfajta kitágulásává változott, reflexszé vagy kereskedelmi torzulássá, ahogy a pop-artnak, ennek a kombinatorikus művészetnek az esetében is történt, mint Rauschenberg műveiben, a New Dada megnyilvánulásaiban, vagy humoros sagává, ahogy a Fischli & Weiss színházi installációiban megjelenik, hogy csak néhány példát idézzünk. Az élettelen tárgyak világa, melyeket kiutasítottak eredeti funkcionális és kereskedelmi környezetükből, és ezzel megfosztották tőle, tökéletesen leírja Laurian Popa kifejezési eszközeit, melyek viszonyulásmódja személyes, absztrakt és figuratív egy időben. A Laurian jegyezte művekben a kölcsönös hatások és interferenciák komplex kapcsolatokat hoznak létre a művészi technika és nyelvezet között, hiányzó marginális szereplőkre utalnak, akiket azonban vizuálisan körvonalaznak a távolítási és építkezési technikák, melyek a jelenlét–hiány váltakozást biztosítják, ez pedig, mondhatnánk, a tárgyak bemutatásának technikájával képez ellentétet.

20

Zöld polc (Raft verde), 130x160 cm, olaj-vászon

Az előző, 2014-es, az Aradi Szépművészeti Múzeumban megrendezett kiállításon Laurian a színházi kellékekből indult ki, egy egész színpadi arzenálból, melynek elemei megrongálódtak, elhasználódtak – ezeket a művész újrahasznosította, és új szerepet bízott rájuk egy új, saját eredeti darabban, egy figuratív és absztrakt narrációt épített fel általuk, mely akkor a kompozíciós módszert és a tematikus értelmezést szolgálta. Ugyanezek a korlátozott és absztrakt térbe vetett tárgyak jelennek meg most a csíkszeredai kiállításon. Az önazonosság elvesztése az emlékezet elvesztésébe csap át, és fordítva, a saját maga ellen fordult tárgy az utca embereinek lassú, a versenyfutás végén levő versenyző mozgását kapja el, méghozzá egy ideiglenes és szándékolatlan ready made képben. Egy tárgy többféle projekciója (a paplan például hol sárga, hol piros) több különváló szakaszban jelenik meg, mikro-narrációk alanyaként, és párhuzamos, befejezetlen cikkcakkban olvad fel, a színek olyan robbanásában, mely az elsődleges rendeltetésüktől megfosztott tárgyak mozaikjai között történik. Miközben az utca emberei, akik egyáltalán nem jelennek meg ezekben a munkákban, láthatatlan, hívatlan árnyak csupán, az üldözött élet nyomai ezekben a jelenlétüktől megfosztott terekben. A neuroesztétika bizonyos módszerei hasznosak lehetnek ahhoz, hogy megértsük, miért asszociálja Laurian „a kényelmet és a lustaságot” az eldobott paplanokkal, ahogy a kiállítás bemutatkozó szövegéből megtudjuk. Ugyanígy megtudhatnánk, hogy az a pokróc, mely gyerekkorában a nővéréé volt, most miért egy négyszögű totem mágikus ruhája. Ugyancsak a neuroesztétika nyújthatna egyféle Ariadné fonalát ahhoz, hogy behatolhassunk azokba a mértani struktúrákba, az onirikus gyűrűk egymásmellettiségébe és a színek kavalkádjába, a tárgyak szövetségébe és a finom reflexív, majdnem metafizikus referenciákba – melyek egytől egyig olyan elemek, melyek a művész kétségbevonhatatlan alkotói érettségéről beszélnek, és egy immár teljességgel kialakult művészet pontos ikonográfiájáról adnak hírt. Claudio Scorretti művészi tanácsadó, kurátor fordította: Demény Péter

KRITERION HÁZ

Csíkszereda, Petőfi u. 4. sz.

TŐZSÉR JÓZSEF-EMLÉKPLAKETT AVATÁS 2015. október 3., szombat, 15.00 óra / Kriterion Ház – Az emlékplakettet Tőzsér József barátai jelenlétében leplezzük le, jelenlétükről biztosítottak és az emlékezőkhöz is szólnak Szarka Gábor konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa, Hodicska Tibor ny. nagykövet, Antal Attila, Csíkszereda mb. polgármestere, Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadót méltatja, a Kriterion Alapítvány nevében pedig Hajdú Áront kértük szólásra – vázolta az emlékezés menetrendjét dr. Veress Albert, megjegyezve, hogy számítanak a néhai könyves barátaira, tisztelőire. ***

Két éve távozott közülünk az erdélyi könyves szakma egyik kiemelkedő személyisége, Tőzsér József könyvkiadó és könyvkereskedő. A könyvet szívügyének tekintette, a könyvnek élt nyugdíjas éveiben is. Emlékezetét a közreműködésével létrehozott Kriterion Ház falán elhelyezett jellel kívánják ébren tartani barátai, tisztelői: október 3-án délután 3 órakor avatják fel a Sárpátki Zoltán szobrászművész által készített emlékplakettet. – Nem sokkal Tőzsér József távozása után határoztam el, hogy emléket állítok neki, de rögtön rájöttem, hogy nem sajátíthatom ki magamnak az emlékállítást, megbántanám ezáltal számos közös barátunkat – vázolta a szereda.Origo számára az emlékállítás előzményeit dr. Veress Albert főorvos. – Így hát többüket felkerestem, s közös erőfeszítések révén előteremtettük a plakett elkészítésének költségeit. Tőzsér József arcképét Sárpátki Zoltán szobrászművész mintázta meg, Lázár István vállalkozó gondoskodott a bronzban való kiöntésről, a plakett alapjául szolgáló márványlapot pedig Dóczy András szobrászművész biztosította.

1945. január 19-én született Gyergyóalfaluban Tőzsér József Gyula könyvkereskedő, a Pallas-Akadémia könyvkiadó alapítója. Középiskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson, főiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte. 1962–68-ig Borzonton, majd Gyergyóalfaluban helyettes tanári beosztásban tanított. 1969–76-ig a Hargita Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségénél könyvterjesztési szakértőként működött, falusi könyvesbolt- és könyvpostaszolgálat-hálózatot szervezett (a hajdani Tőzsér-postát). 1976–93-ig a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegét vezette, majd a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. 1991-ben Domokos Gézával együtt létrehozta a Kriterion Alapítványt és az Alutus Rt. nyomdavállalatot Csíkszeredában. 1993-ban a budapesti Akadémiai Kiadóval együtt megalapította a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót, amely később önállósodott. Tőzsér József 2009-ben vonult nyugdíjba és 2013-ban hunyt el. Munkásságát Csíkszereda Önkormányzata 1998-ban Pro Urbe-díjjal jutalmazta, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. „Egy ember, aki a hazai magyar könyv sorsát halálosan komolyan vette. Egy ember, akinek képessége volt arra, hogy előcsalogassa a Tisztelt Olvasó könyvigényét. Egy ember, aki szervezőképességével biztosítani tudta azt, hogy az előcsalogatott igény ki is elégítődjék.” – jellemezte Tőzsér Józsefet Dávid Gyula. (Daczó Katalin – szereda.Origo, Helytörténeti évfordulók, 2015. január) 21

CSÍKI KAMARAZENEKAR EGYESÜLET

Csíkszereda, Kossuth L. u. 18. sz., e-mail: [email protected]

FILMZENE ÉLŐBEN – A CSÍKI KAMARAZENEKAR és a sepsiszentgyörgyi GEORGIUS KAMARAZENEKAR közös hangversenye 2015. október 11., vasárnap, 18.00 óra / Szakszervezetek Művelődési Háza

Rendkívüli hangversenyre kerül sor a VI. Székelyföldi Napokon a Csíki Kamarazenekar és a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar előadásában. A 42 tagú szimfonikus zenekar tolmácsolásában az érdeklődő élőben hallhatja több nagy sikerű film zenéjét. Olyan ismert filmek aláfestő zenéi szólalnak meg a zenekar tolmácsolásában mint a: Die Hard, Amadeus, Australia, Once upon a time in America, Cinema Paradiso, Schindler List, Tenkes kapitánya,

22

Indiana Jones, Batman, Szabadság szerelem, Fiddler on the Roof, Pirates of the Caribbean, Spiderman 3, Robin Hood, Back to the Future, Star Wars. Az előadás alatt a tökéletes hatás érdekében kivetítőn részleteket láthat a filmekből a közönség. Az est karmestere Werner Gábor, aki 1969-ben született Budapesten, zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd emellett tanult zongorázni és ütőhangszereken játszani. Gimnáziumi tanulmányai után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát. 1991-től a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, és mellette számos kamarazenekarban is játszott. 1990–1993 között a Camerata Transsylvanica, 1993-tól 1995-ig a Sonora Hungarica, 1996–1999 között a Hubay Jenő Kamarazenekar tagja. Ezt követően a Magyar Virtuózoknál is muzsikált. 1997-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol karmester szakon szerzett diplomát, majd Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. 1999-től a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetője.


Csíkszereda, Kossuth L. u. 18. sz., e-mail: [email protected] 2000-től a Budafoki Dohnányi Zenekarnál tölt be karmesteri állást. E mellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként. Vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 2002-ben Donáth-díjjal tüntették ki. 2010 óta gyakori vendégkarmestere a Csíki Kamarazenekarnak. Jegyek a helyszínen kaphatók: felnőtteknek 15 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 10 lejért. Támogatók: Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, Tosca Étterem, Művészetek Háza.

A NAPOCELLI gordonkaegyüttes koncertje 2015. október 24., szombat, 19.00 óra / Csíki Mozi A NAPOCELLI csellóegyüttest 2007-ben alapította két kolozsvári gordonkaművész: Kostyák Imre és Ciprian Câmpean. A gordonkazenekar évente októberi turnén vesz részt Erdély-szerte. Sikerét jelzi, hogy idén fennállásának kilencedik esztendejét ünnepli az együttes. Koncertkörútjaik során – immár hagyományosan – Kolozsvár, Marosvásárhely, Beszterce, Sepsiszentgyörgy és Brassó színpadain lépnek fel, idei hangversenyükkel harmadízben tesznek eleget Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, illetve a Csíki Kamarazenekar Egyesület meghívásának. Évente változó műsoruk felöleli a klasszikus zene összes stílusát és korszakát, ugyanakkor ismert tangók és jazzdarabok is megszólalnak együttesük húrjain. A Napocelli olyan gordonkaművészekből áll, akik kolozsvári születésűek, vagy tanulmányaikat Kolozsváron végezték. Vezetője Kostyák Imre, aki 1981 óta Svájcban

él, kamarazenészi és szólista tevékenysége mellett a Bázeli Zeneakadémia tanára. Első szólistája Székely Attila, a Bécsi Szimfonikusok első csellistája. A Napocelli 2015 tagjai: • Kostyák Imre (Kolozsvár – Bázel) • Székely Attila (Kolozsvár – Bécs) • Filip Papa (Temesvár – Kolozsvár – Jászvásár) • Nagy Levente (Csíkszenttamás – Kolozsvár) • Szabó Attila (Kolozsvár) • Vilhelem András (Marosvásárhely – Kolozsvár) • Kováts István (Székelyudvarhely – Kolozsvár – Marosvásárhely) • Kostyák Előd (Kolozsvár) Idei koncertsorozatuk műsorán 4-8 csellóra írt vagy átírt darabok hangzanak el.

23


Csíkszereda, Kossuth L. u. 18. sz., e-mail: [email protected] Műsoron: • Bartók Béla: Román táncok • George Enescu: Andante religioso • Antonin Dvorák: Larghetto és Scherzo • Sigismund Toduţă: Arioso • Daniel van Goens: Tarantella • Frédéric Chopin: Grande valse brilliante • Julius Klengel: Két darab négy csellóra: 1. Szerenád, 2. Humoreszk • Jan Sibelius: Valse triste

• • • • • • • •

Camille Saint-Saëns: Allegro appassionato Claude Debussy: Lenhajú lány Claude Debussy: La plus que lente Popper Dávid: d-moll gavott, op. 67 Walter Lloyd Gross: Tenderly Alexandr Arjutyunján: Improvizáció Paul McCartney: Michelle Constantin Dimitrescu: Dans ţărănesc Jegyek a helyszínen kaphatók 5 lejért.

ZONGORAEST 2015. október 29., szerda, 19.00 óra / Nagy István Művészeti Középiskola aulája Előadók: • Ábrám Endre – zongora • Veress Gáspár – zongora Ábrám Endre 1993-ban született Marosvásárhelyen. A I-XI. osztályt Marosvásárhelyen végezte a Művészeti Líceumban zongora főszakon, ahol zongoratanárai Kim Imola és Kovács Zsuzsa voltak. A XII. osztályt Budapesten folytatta a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában zongora főszakon, ahol tanára Kiss Gyula volt. Egyetemi tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, klasszikus zongora szakon, tanárai Falvai Sándor és Jandó Jenő voltak. 2015-ben sikeresen felvételizett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésére klasszikus zongora szakra, ahol tanárai: Réti Balázs, Szokolay Balázs. Számos mesterkurzuson vett részt az évek folyamán, ahol olyan nagynevű zongoristáktól tanulhatott mint: Bogányi Gergely (Budapest), Botvay Károly (Budapest), Csíky Boldizsár (Kolozsvár), Walter Kraft (München), Rohmann Imre (Salzburg), Georg Sava (Berlin), Szokolay Balázs (Budapest�Weimar). Zongoristaként és kamarazenészként számos helyen koncertezett: Árkos (kastély), Beszterce (Zsinagóga), Budapest (MÜPA-üvegterem; LFZE), Marosvásárhely (Kultúrpalota), Nagyvárad (PKE), Pécs, Segesvár (polgármesteri hivatal), Székelyudvarhely (polgármesteri hivatal). Veress Gáspár 1991-ben született Sepsiszentgyörgyön. Az általános és középiskolát Kolozsváron végezte a Sigismund Toduţa Zeneművészeti Líceumban zongora főszakon, ahol 24

tanára Papp Tibor volt. 2010–2012-ben OKJ-s képzésben részesült a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában zongora szakon. Egyetemi tanulmányait 2012–2015 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte klasszikus zongora szakon. Az egyetemi évek alatt egy félévet salzburgi Mozarteumban tanult Erasmus-ösztöndíjasként zongora szakon, ahol tanára Rohmann Imre volt. 2015-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia mesterképzőjének zongora szakára. Számos mesterkurzuson tanult olyan zongoristáktól mint: Csíky Boldizsár (Kolozsvár), Andrei Deleanu (Bukarest), Walter Kraft (München), Rohmann Imre (Salzburg), Szokolay Balázs (Budapest–Weimar), Wagner Rita (Budapest). Számos verseny díjazottja: Nemzetközi Mozart-verseny, Kolozsvár, II. díj (2014); „Aranylíra”, Suceava, I. díj (2009), különdíj (2004); „Marţian Negrea”, Ploiesti, I. díj (2005); „Ifjú Tehetségek”, Nagyvárad, I. díj és nagydíj (2005); „Carl Filtsch”, Nagyszeben, I. díj (2003). Előadóként számos helyszínen megfordult: Árkos (kastély), Beszterce (Zsinagóga), Budapest (MÜPA-üvegterem; LFZE), Kolozsvár (Kolozsvári Rádió, Gh. Dima Zeneakadémia, Egyetemiek Háza, Györkös Mányi Emlékház), Marosvásárhely (Kultúrpalota), Nagyvárad (PKE), Segesvár (polgármesteri hivatal), Székelyudvarhely (polgármesteri hivatal). Műsoron: Bartók, Ligeti és Debussy művek A koncert létrejöttét a Communitas Alapítvány támogatja. Jegyek a helyszínen kaphatók 5 lejért.

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG sorozat októberi előadásai Tircsné Dr. Propper Valéria: MAGYAR KIRÁLYNÉK LEGENDÁS ÉLETE – MAGYAR KIRÁLYNÉK ÉLETÉNEK LEGENDÁI 2015. október 16., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Valójában az volt a feladatuk, hogy trónörököst adjanak az országnak, lehetőleg minél többet és fiúkat. Ezen kívül fontos feladatuk az volt – és ez azért nagyon is jelentős diplomáciai tevékenységet jelentett –, hogy a királyi gyermekek házasságát minél körültekintőbben „összehozzák”. Nincs adatunk pl. László királyunk első feleségéről vagy I. Géza feleségéről sem. Az országba érkező „külföldi” menyasszonyt fontos és minden részletében pontosan szabályozott egyházi szertartás keretében koronázták magyar királynévá. Ezek közül a koronás hölgyek közül Gizella, Meráni Gertrúd, Lokietek Erzsébet, Anjou Mária, Cillei Borbála, Aragóniai Beatrix, Habsburg Mária és Jagelló Izabella életével foglalkoztam részletesen, és ezen királynék legendáival szeretném októberi előadásomban Önöket megismertetni!

Kutatási területemnek, amely magyar és székely nagyaszszonyok legendás életével és életük legendáival foglalkozik, a magyar királynékról szóló, egy önálló, külön fejezete. A 11. századtól a magyar királynék már az új keresztény életeszmény hordozói lettek. Az uralkodók házassága mindig az aktuális politika része volt. Az uralkodók nem „keveredhettek” a náluk alantasabb családokkal. Ezért külországból hoztak feleséget. Valójában már Sarolt is külföldi volt, hiszen a Kárpát-medence keleti felében uralkodó erdélyi gyula leánya már külföldinek számított, még akkor is, ha ősmagyar hölgy volt. De Taksony fejedelem felesége is keleti: bolgár, kazár, vagy besenyő származású nő volt. Európa királyi udvaraiban a királynék – ritka kivételtől eltekintve, azt mondhatjuk –, hogy nem játszottak jelentős politikai szerepet a királyi udvar életében. Hasonló volt a helyzet a Magyar Királyságban is. A királynék, Gizella (és még néhány királyné) kivételével, szintén nem játszottak számottevő politikai szerepet. Sok magyar királynéról még adat sem maradt fenn. Királynéink az udvari élet intim szférájába vonultak vissza.

Anjou Mária

25

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

HABSBURG-ÁTOK Az 1848–49-es szabadságharc bukása és a világosi fegyverletétel után, Aradon kivégeztek 12 magyar tábornokot és egy ezredest, a 13 aradi vértanút idézi meg az ún. „Habsburg-átok” legenda. A kivégzések már jóval Világos előtt megkezdődtek. És nem csak az aradi vértanúk voltak 13-an. A 13-as szám misztikája jelenik meg a megtizedelt, hazaszökni készülő Nádor-huszárok: 1849. június 23-án és július 6-án, és a pozsonyi vértanúk 13-as létszámában is, akiket 1849. június 5. és 1853. szeptember 2-a között végeztek ki. Október 6-án végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány legitim miniszterelnökét is. (Ő a 14. mártír és a 15. Kazinczy Lajos ezredes, Kazinczy Ferenc költő legkisebb fia, akit október 25-én végeztek ki Aradon.) A legenda szerint Batthyány Lajos halála előtt mondott egy átkot – amely egyébként úgy hangzik, mint egy bibliai idézet –, és amely legendás átok értelmezése közismert volt a 19. században: „ a 13 aradi vértanúért Ferenc József császári családjában is be kell következnie 13 tragikus halálnak”. A magyar történelem későbbi eseményei azt bizonyítják, hogy van isteni igazságszolgáltatás – ha átok nincs is –, még ha átoknak nevezzük is!

Október hónap van most is. Minden esztendőben október 6-án – amíg magyar ember él a földön – a 13 aradi vértanúra és a többi magyar vértanúra – emlékezünk. Emlékezem én is előadásommal, amelyre várok minden igaz magyar szívű embert! Tircsné Dr. Propper Valéria, az irodalomtudományok doktora, nyugalmazott könyvtárigazgató A Csíkszeredai Polgármesteri Hivatala meghívására immár harmadik alkalommal előadást tartó Tircsné Dr. Propper Valéria Miskolcon él. A miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgató-helyettese. Könyvtár-népművelés végzettsége van. Bölcsész doktor, az irodalomtudományok doktora. Doktori disszertációját a tömmegkommunikáció elméletből írta, melyben a Miskolci Rádió 50 éves történetét dolgozta fel. Több publikációja jelent meg. Lassan másfél évtizedes szakmai kapcsolat fűzi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karai könyvtárhoz és könyvtáros kollégáihoz.

A 13 aradi vértanú

26

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

Babucs Zoltán: A KÁRPÁTOK ŐREI. A SZÉKELY VITÉZSÉG EZER ÉVE című kötet székelyföldi könyvbemutatója 2015. október 26., hétfő, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme

Csaba királyfi népének, a székelyeknek történelmi hivatása volt a Magyar Királyság keleti határainak védelme. A kötet a magyar hadtörténetírás eredményeinek felhasználásával, tudományos-ismeretterjesztő stílusban igyekszik bemutatni a magyar történelem eme kevéssé ismert fejezetét. Megtudhatjuk, hogy a mai Székelyföldön élő székely-magyarok őseinek katonatársadalma hogyan szolgált az Árpádok és a vegyesházi királyok uralkodása alatt, majd azt, hogy milyen szerepet játszottak az önálló erdélyi fejedelemség hadseregében. A 18–19. század a székelyek számára is vészterhes, vérzivataros időszak volt, küzdöttek a Rákóczi-szabadságharcban, Mária Terézia uralkodása alatt, az 1764-es Siculicidium idején reájuk erőszakolták a határőri intézményt, ott voltak a napóleoni háborúkban, és hősiesen helytálltak a „szűzmáriás” magyar zászló alatt 1848–1849-ben. A Nagy Háború idején „királyért és hazáért” patakokban ontották vérüket a székely katonák, az egységeikből szerveződött Székely Hadosztály pedig az egyetlen seregtest volt, mely – hátában a vörösökkel – lelassította az Erdélybe betörő román hadsereget. A kötetet a székelység utolsó nagy erőpróbája, az 1944. évi székelyföldi honvédő harcok tárgyalása zárja, amikor az őrt álló harcedzett székely apák és siheder fiak együtt próbálták feltartóztatni a vörös áradatot és a románokat a Keleti-Kárpátokban. Jelen kötet A Kárpátok őrei. A székely vitézség ezer éve című, Magyarországon 2013-ban megjelent nagy sikerű kötet második, javított és bővített székelyföldi kiadása, amely most a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó jóvoltából jelenhetett meg.

Babucs Zoltán tősgyökeres jászkun család sarja, 1974-ben született Jászberényben, felesége, a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. Hadtörténész-muzeológus, felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség története, valamint a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Százötvennél is több tanulmány, tudományos cikk mellett tizenhat kötet szerzője vagy társszerzője. Kutatási területének országosan elismert szakértőjeként számos televízió-műsor és rádióadás szereplője. Korábban hadtörténeti írásai, tanulmányai a Nagy Magyarország konzervatív történelmi periodikában és a Történelemportál magazinban láttak napvilágot, de cikkei a Magyar Hírlap hasábjain is olvashatóak. Publikációi az interneten is megtalálhatók, rendszeres szerzője a marosvásárhelyi transindex.ro, illetve a felvidéki felvidek.ma oldalaknak. A tudományos-ismeretterjesztő stílusban megírt, idézetekkel gazdagon ellátott, olvasmányos, A Kárpátok őrei című kötete mellett szintén háromszéki kötődésű a Büszke magyarságotokból hitet merítünk. Magyar világ Kézdivásárhelyen és Kézdiszéken (1940–1944) címet viselő, fényképekkel gazdagon illusztrált munkája, amely 2014-ben Hegedüs Ferenc magánkiadásában jelent meg Kézdivásárhelyen.

27

GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS www.caritas-ab.ro

EGYMILLIÓ CSILLAG ERDÉLY TEREIN 2015. október 16., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda, Szabadság tér A Gyulafehérvári Caritas Egymillió csillag a szegényekért névvel nagyszabású szolidaritási akciót szervez október 16-án Erdély több településén. A rendezvény keretében gyertyával világítanak meg egy-egy közteret, a helyszínen begyűlt adományokból pedig élelmiszercsomagokat vásárolnak a hátrányos helyzetű családok javára. Tavaly az eső ellenére 27 412 lejt adományoztak az erdélyi közösségek, ezáltal több száz családnak és idős személynek tették szebbé a karácsonyát. A szervezet munkatársai ezúton is köszönik az adományokat, és felkérnek mindenkit, hogy csatlakozzon idén is az akcióhoz október 16-án, pénteken 18.00 órától a csíkszeredai Szabadság téren. Mutassuk meg, hogy nem vagyunk közömbösek a nehezebb sorsú embertársaink iránt! A Caritas sajtóközleménye alapján

A Magyar Festészet Napja Csíkszeredában 2015 – Incze Mózes festőművész kiállítása 2015. október 19., hétfő, 18.00 óra / Pál Art Gallery Ahogy korábbi években már hagyománnyá vált, a Pál Galéria az alkalomhoz méltó módon ünnepli meg a Magyar Festészet Napját, október 18-án, hétfőn 18.00 órától nyitja meg Incze Mózes festőművész kiállítását. A kiemelt esztétikai élmény kedden folytatódik, október 19-én szintén 18.00 órától beszélgetésre kerül sor a két képzőművész életéről, munkásságáról. Incze Mózes festőművész 1975-ben született Baróton, jelenleg Isaszegen él. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett 2000-ben. Eddigi munkásságát számos elismeréssel, többek közt Székely Bertalan-díjjal és Koller-díjjal jutalmazták. Az Élesdi Művésztelep egyik alapító tagja. A kiállítás ingyenesen megtekinthető november 30-áig, hétfőtől péntekig, naponta 10.00 és 18.00 óra között. Szeretettel várnak minden kedves művészetkedvelő érdeklődőt. Támogatók: Csíkszereda Város Önkormányzata, ParaFarm Gyógyszertár, Levendula Galéria, Gödöllő. 28

Incze Mózes: Prototípus, 2014

„Ó, csodálatos alkonyat! Áldott jó Szent Ferenc! „Ó, csodálatos alkonyat! Áldott jó Szent Ferenc! Angyali énekszó száll feléd! Szép mennyország indul már elibéd Angyali énekszó száll feléd! Szép mennyország indul már elibéd nagy vígan. Karjába vár már a Szentháromság. A földi bánat már messze. nagy vígan. Karjába vár már a Szentháromság. A földi bánat már messze. Maradj köztünk örökre!” Maradj köztünk örökre!”

A csíksomlyói kegytemplom–pápai kisbazilikában A csíksomlyói kegytemplom–pápai kisbazilikában 2015. október 3-án, a hónap első szombatján 2015. október 3-án, a hónap első szombatján

Assisi szent Ferenc Atyánk égbe költözésére emlékezünk. Assisi szent Ferenc Atyánk égbe költözésére emlékezünk. 1700 órától imaóra lesz a kegytemplomban, 1700 órától imaóra lesz a kegytemplomban, 00 1800 órától rózsafüzér, 0018 órától rózsafüzér, 1900 órától ünnepi szentmise, 19 órától ünnepi szentmise, amelyet Assisi Szent Ferenc atyánk égbe költözésének szertartása, amelyet Assisi Szent Ferenc atyánk égbe költözésének szertartása, majd gyertyás körmenet követ majd gyertyás körmenet követ a kegytemplom előtti téren a kegytemplom előtti téren a Csíksomlyói Segítő Szűz Mária kegyszobrának másolatával. a Csíksomlyói Segítő Szűz Mária kegyszobrának másolatával. Mindazok, akik nem tudnak elzarándokolni a kegyhelyre, az este 7 órakor kezdődő szentMindazok, akik nem tudnak elzarándokolni a kegyhelyre, az este 7 órakor kezdődő szentmisébe bekapcsolódhatnak a www.csiksomlyo.ro honlapon követhető élő közvetítés révén misébe bekapcsolódhatnak a www.csiksomlyo.ro honlapon követhető élő közvetítés révén vagy az Erdélyi Mária Rádió hullámhosszán. vagy az Erdélyi Mária Rádió hullámhosszán. 2015. október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén a szentmisék 2015. október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén a szentmisék a kegytemplomban reggel 8 órától, délelőtt fél 11-től és este 7 órától lesznek. a kegytemplomban reggel 8 órától, délelőtt fél 11-től és este 7 órától lesznek.

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], honlap: konyvtar.hargitamegye.ro

Ambrus Lajos: VEZÉREK ÉS ATYAFIK – Székelyföldi mondák, regék, történetek – könyvbemutató 2015. október 12., hétfő, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is bemutatják Ambrus Lajos Vezérek és atyafik – Székelyföldi mondák, regék, történetek című kötetét. A Korondon élő szerző a Hazanéző című korondi művelődési folyóirat főszerkesztője, a Hazanéző-könyvek sorozatának gondozója, 1982 óta jelennek meg verseit, novelláit, karcolatait tartalmazó kötetei, ezek mellett számos székelyföldi mese- és mondafeldolgozást tett közzé. Legújabb könyve a Kriterion Kiadó gondozásában, Jakabffy Tamás szerkesztésében, válogatásában és utószavával 2014-ben jelent meg.

Értékőrző és értékteremtő könyvében Székelyföld különböző vidékeinek – Aranyosszéket is beleértve – monda-, legenda- és 19. századi történeti, illetve mondarekonstrukciós termésének bőséges gyűjteményét nyújtja át az olvasónak a szerző. „Ez a könyv olyan rövid-prózai alkotásokat tartalmaz, amelyek a különféle székelyföldi tájegységek mi-tudatának szépirodalmi elemeit idézik az olvasó elé.”– írja az utószóban Jakabffy Tamás, aki Ambrus Lajos három, korábban publikált kötetének anyagából készítette a válogatást.

Székely Szabó Zoltán: SZÍNHÁZASSÁG – kabaré és könyvbemutató 2015. október 13., kedd, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme 2015. október 13-án, kedden 17.00 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtárban Székely Szabó Zoltán színész, író, humorista várja a színház és irodalom kedvelőit, a humorra is fogékony közönséget könyvbemutatóra és vidám szerzői estjére, a VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozatának keretében. “Az utóbbi időben mindinkább csalom a színházat az irodalommal” – írja magáról Színházasság címmel megjelent könyvének hátoldalán a Bécsben élő Székely Szabó Zoltán. A humoros-pajzán hangvételű kötetbe vegyes műfajú írásokat gyűjtött egybe, amelyek a színházi kulisszák mögé is bepillantást engednek. Van köztük vis�szaemlékezés arról, hogyan került Bécsbe Sepsiszentgyörgyről, ahol 1976–1986 között az Állami Magyar Színház társulatának tagja volt, hogyan alakult az élete és színészi pályája Bécsben, néhány színészportré erdélyi nagyokról, laudációk szövege a

30

szerző díjaihoz, róla szóló újságcikkek, de a kötetbe kerültek színházi viccek, anekdoták, „hanták, aranypökések” is. A kötet a Juventus Kiadónál jelent meg. Székely Szabó Zoltán színész, író, humorista. Írói neve: Székely Tamás. 1976–86 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház színésze volt. 1987-ben Nyugat-Európába emigrált, Bécsben él, színházszervező, rendező, szerkesztő. Az 1990-es évektől a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja, 1993–2002 között a bécsi Europa Club évkönyveinek szerkesztője. Színházszervezői munkásságáért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Bánffy Miklós-díjával tüntették ki (2008). Korábbi kötetei: Dákok a nyitott égbolton – Olaj a Tűzhelyre (politikai szatírák, Budapest, 1991); Öntudat és faeke (politikai szatírák, uo., 1992); Volt egyszer egy társulat (beszélgetések, szatírák, paródiák, uo., 1993); Egy nemzedék – két felvonásban – erdélyi színészek tegnap és ma (interjúk, uo., 1994); Az elvtárs nem vész el (politikai szatírák, Sepsiszentgyörgy, 1996); Könnyű nekem (humoros zagyvaság, Baja, 2003); Bécsi magyar színházasdim (Bécs, 2003). (Életrajzi adatok: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Dávid Gyula. V/1.kötet. Bukarest–Kolozsvár, EME – Kriterion, 2010. (http://lexikon.kriterion.ro/szavak/4359/)



Hermann Gusztáv: SZÉKELYUDVARHELY MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE – könyvbemutató 2015. október 14., szerda, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című könyvét ismerheti meg a közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban, szintén VI. Székelyföld Napok keretében. A székelyudvarhelyi helytörténész és közíró Hermann Gusztáv könyve 1993-ban jelent meg először. Idén a csíkszeredai Pro-Print kiadó gondozásában jelent meg a könyv új, bővített kiadása, amelyet Hermann Gusztáv Mihály történész – a szerző fia – jegyzetekkel bővítve rendezett sajtó alá. A város művelődésének múltjában barangolhat az olvasó a kötetet lapozgatva, a művelődési intézmények, nagy hírű iskolák történetébe, a helyi színjátszás múltjába, a városhoz kötődő neves személyiségek életébe is bepillantást nyerhetünk a gazdag képanyaggal illusztrált kötetből. A találkozó meghívott beszélgetőpartnerei: Hermann Gusztáv Mihály történész, egyetemi tanár, Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, valamint Burus Endre, a Pro-Print Könyvkiadó vezetője. A rendezvény szerve-

zői: a Kájoni János Megyei Könyvtár, a Pro-Print Könyvkiadó és a Székelyföld folyóirat. Hermann Gusztáv (Székelyudvarhely, 1928. december 3. − 1988. május 9., Székelyudvarhely) helytörténész, közíró, tanár. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen 1952-ban szerzett magyar szakos tanári diplomát. 1974-től Székelyudvarhelyen a dr. Petru Groza Matematika−Fizika Líceum tanára volt. Művelődési, helytörténeti, oktatás-módszertani írásait a Korunk, Művelődés, A Hét, Tanügyi Újság, Előre, Hargita közölte. Kötetei: Székelyudvarhely művelődéstörténete (Bukarest, 1993); Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen (Székelyudvarhely, 1990.); Székelyudvarhely: műemlékek (Székelyudvarhely, 1996); Székelyudvarhely: kis kalauz idegeneknek és helybenlakóknak (Hermann Gusztáv Mihállyal − Csíkszereda, 2002.). (Életrajzi adatok: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, online elérés: http://lexikon.kriterion.ro/szavak/1440/)

31



LÁTHATATLAN SZÉKELYFÖLD – a székelyföldi épített örökséget bemutató interaktív kiállítás Megnyitó: 2015. október 16., péntek, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár A VI. Székelyföld Napok eseménysorozatának keretében Láthatatlan Székelyföld címmel nyílik kiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A megnyitóra a Fehér bot világnapja (a látássérültek nemzetközi napja, október 15.) alkalmából kerül sor. Az interaktív kiállítás a székelyföldi épített örökséget olyan speciálisan elkészített makettek segítségével mutatja be, amelyeket letapogatva egy látássérült is el tudja képzelni, meg tudja ismerni az adott épület formáját, alakját, illetve a kivitelezéstől függően az épület stílusjegyeit. Az eredetileg látássérültek számára készült projekt a szervezők véleménye szerint az egészséges emberek számára is érdekes lesz. A makettek mellett székelyföldi természeti, kulturális és épített értékeket ábrázoló fotók is láthatók lesznek, illetve régi fényképeken fedezhetjük fel a székelyföldi viseleteket, szokásokat és mesterségeket. A gyerekeknek interaktív játékok segítségével ismertetik Székelyföld értékeit. A kiállítás nem csak épületmaketteket mutat be, hanem ezúttal kiegészül egy eredeti méretű faragott székely kiskapuval, illetve egy régi zsindelytetővel fedett tornácos ház részletével is. Annak érdekében, hogy a látó érdeklődőknek is lehetőségük legyen tapogatva megismerni a kiállított maketteket, szemelkötésre alkalmas kendők is lesznek elhelyezve, illetve erre az alkalomra lesötétített „szobát” is biztosítanak.

A Láthatatlan Székelyföld kiállítás egy két éve folyamatosan készülő kiállítás-sorozat utolsó állomása, amely összevonja és kiegészíti a korábban bemutatott anyagot. Ötletgazdája és szervezője Orbán László, a csíkszeredai székhelyű Erdélyi Utakon Egyesület (http://erdelyiutakon. com) elnöke.

AZ OLVASÓKÖR OKTÓBERI TALÁLKOZÓJA 2015. október 19., hétfő, 16.30 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme

32

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör tagjai havonta egy alkalommal szervezik meg találkozóikat a könyvtár előadótermében. Az Olvasókör honlapján az eddig bemutatott témák, könyvismertetők és más érdekességek mellett az októberben bemutatásra kerülő művekről is tájékozódhatnak az érdeklődők: https://sites.google.com/site/olvasokoer/. A kör találkozói továbbra is nyitottak, várnak mindenkit, aki szeretné megosztani olvasmányélményeit, vagy csak meghallgatni másokat.

mbeusat yteesen kza-

önn-

tető élni alós velni

2015. október 29., csütörtök, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Sepsiszentgyörgyön élő Czegő Zoltán költő, író két évtizedes magyarországi tartózkodás után 2010-ben tért haza szülőföldjére. Jelenleg aktív résztvevője a sepsiszentgyörgyi közéletnek, költőként, íróként is igen termékeny, a versek és a publicisztikai írások mellett a regényírásnak is mestere. A Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett irodalmi esten Cseke Gábor író, közíró beszélget Czegő Zoltánnal életútjáról, hazatelepülése után megjelent újabb regényeiről, próza- és versesköteteiről. Az író Katonabogár című „balladaregényében” az eltűnt gondolkodásmódú, hagyománytisztelő székely falu pusztulását mutatja be, 2011-ben a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadásában jelent meg a regény. A Néma lovak című regény cselekménye Erdély sorsfordító, 1660–61-es éveibe vezet vissza, amikor II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratának kudarca következtében az egész erdélyi had tatár fogságba esett. Két tenyérben című újabb regényét, A templomok lázadása címmel 2013-ban megjelent verseskötetét és Az utolsó kikötőben című, 2014-ben megjelent, válogatott prózai írásokat tartalmazó kötetét is megismerhetik az irodalmi találkozó résztvevői.

Katonabogár

által

pítés őjéülé-

VÁNDOR SZÉKELY HAZATALÁL – CZEGŐ ZOLTÁN költő, író estje

CZEGŐ ZOLTÁN

CZEGŐ ZOLTÁN •

mű, en a



aboittel gen,

ért.

Katonabogár PALL A S -AK AD ÉMIA KÖ NY V K IAD Ó

Czegő Zoltán költő, író, publicista (Bukarest, 1938). A Babes-Bolyai Egyetemen pedagógia-lélektan-magyar szakos tanári képesítést nyert. A sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör egyik alapító szerkesztője lett 1968-ban. 1966-tól közölt verseket; Forrás-kötete, a Pogány liturgia (1970). 1988ban települt át Magyarországra, huszonkét évet dolgozott különböző lapoknál Budapesten, majd 2010-ben jött haza Sepsiszentgyörgyre. Kötetei: Pogány liturgia (versek). Bukarest, 1970; Titkos délután (versek). Bukarest, 1973; Ezen a parton (versek). Bukarest, 1978; Ember a Kénostetőn (vallomások, publicisztikák). Kolozsvár, 1981; Lelkek világhuzatban (versek). Budapest, 1995; Hetednap után (versek). Budapest 2001; Medrében él (regény). Budapest, 2004; Időrianás (regény). Arad, 2007. (Irodalmi Jelen könyvek); Katonabogár (regény). Csíkszereda, 2011; Két tenyérben (regény); Néma lovak (regény), Sepsiszentgyörgy, 2013; A templomok lázadása: új versek. Sepsiszentgyörgy, 2013; Az utolsó kikötőben (válogatott prózai írások) Sepsiszentgyörgy, 2014. Összeállította: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár 33

GUTENBERG KÖNYVESBOLT

Csíkszereda, Petőfi u. 4 sz., tel.: +40 266 316 798, gutenbergkiado.ro

GYERMEKFOGLALKOZÁSOK A GUTENBERG KÖNYVESBOLTBAN

A népmese napja a Gutenberg Könyvesboltban / 2015. október 1., csütörtök A népmese napját ünnepelve indítjuk az új tanévben a heti rendszerességgel tartandó mesedélutánjainkat. Benedek Elekre

emlékezve népmeséket olvas és népdalt tanít Márdírosz Ágnes színésznő.

Tükörcicák és tükörrobotok a Gutenberg Könyvesboltban / 2015. október 8., csütörtök Szabó T. Anna versesköteteiből olvasunk a gyerekeknek, énekelünk, játszunk, festünk, tükörszavakat keresünk és

tükörírást fejtünk. Meghívottunk Szabó Enikő színésznő.

Állatos mesedélután a Gutenberg Könyvesboltban / 2015. október 15., csütörtök Az állatok világnapja alkalmából a melegszívű medvéről, a jámbor jávorszarvasról és a hebrencs hódról olvasunk meséket,

majd levetítjük az állatok nyelvén tudó juhász meséjét, valamint énekelünk és állatos rejtvényeket oldunk.

Mi újság a Futrinka utcában? / 2015. október 22., csütörtök Születésének évfordulóján Bálint Ágnes íróra emlékezünk. Meséiből olvasunk és diafilmet vetítünk. Találkozunk Mazsolával,

a zöld kismalaccal, Frakkal, a macskák rémével, Kukorival, a lusta kakassal, Flórikával, a kis virágtündérrel.

Kísérletek mesedélutánja a Gutenberg Könyvesboltban / 2015. október 29., csütörtök A foglalkozás ötletét a 25 éves Babilon Kiadó gondozásában megjelenő Mi Micsoda ismeretterjesztő könyvsorozat Kísérletek 34

könyve adta. Kísérleteket végzünk vízzel, fénnyel, levegővel. Meghívottunk Albert Csilla kémikus. Gyertek el, szeretettel várunk!

KÖNYVKOSÁR

A GUTENBERG Könyvesbolt AJÁNLÓJA Szabó T. Anna, Maul Ági: Tükörrobot Kiadja: Babilon Kiadó Terjedelem: 32 oldal, kivitelezés: cérnafűzött, keménytáblás Alfa, a kis robotfiú száguldozik a könyv lapjain: arra programozták, hogy megtalálja tükör-párját. Ismeretlen lényekkel találkozik a dzsungelben, a kalózszigeten, a lufi pályán... A rímes mese és az illusztrációk szerves egységet képeznek.

Frieda Wishinsky, Elizabeth Macleod: Világtörténelmi felfedező Kiadja: Babilon Kiadó Terjedelem: 124 oldal, kivitelezés: ragasztókötött puhatáblás Események, személyiségek és találmányok időrendben. Kedvedre tallózhatsz az emberiség 6 millió éves történetének fontos eseményei között. Megtudhatod, milyen hatása volt a 2011-es japán földrengésnek a világ folyására, miért festett Michelangelo a mennyezetre...

A bolygók és az űrutazás Kiadja: Babilon Kiadó Terjedelem: 48 oldal, kivitelezés: cérnafűzött, keménytáblás

Ha kedved támadt egy kis űrsétára, lapozz bele ebbe a vadonatúj Mi MICSODA könyvbe! Mit tudnak ma a tudósok a Naprendszerről? Hogyan lehetsz űrhajós? Milyen az élet a súlytalanság állapotában? Ezenkívül megtudhatod, hogyan lövik az űrbe az Ariane-rakétát az európai űrkikötőből, vagy miből készül a világ legdrágább öltözéke, az űrruha.

Anita Ganeri: A Föld 30 másodpercben Kiadja: Babilon Kiadó Terjedelem: 96 oldal, kivitelezés: ragasztókötött puhatáblás 30 olyan kérdés a Földről, amely gyerekeket és felnőtteket egyaránt foglalkoztat, most könnyedén megérthetjük, ráadásul fél perc alatt! Tények, adatok és magyarázatok, lendületes, egy szuszra elolvasható fejezetekben! Izgalmas, 3 perces küldetések azoknak, akik tesztelni akarják a tudásukat, vagy jobban el akarnak mélyedni egy-egy témában. Októberi könyvbarát-kedvezmény a Gutenberg könyvesboltokban: 10–25%-os kedvezménnyel kínáljuk a Babilon Kiadó, a Gutenberg Kiadó és a Pallas-Akadémia Könyvkiadó könyveit! Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798; facebook: gutenbergkonyvesboltcsikszereda Gutenberg Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz. Tel.: 0265 250 491; facebook: gutenbergkonyvesboltmarosvasarhely KÖNYVESBOLT Székelyudvarhely, Márton Áron tér 8. sz. Tel.: 0266 214 523; facebook: gutenbergkonyvesboltszekelyudvarhely

35

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig Ára: 50 lej.

Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

Dr. Szádeczky Lajos: A MI NAGY IMRÉNK A SZÉKELY HATÁRŐRSÉG Válogatás Zsögödi Nagy Imre SZERVEZÉSE 1762-64-BEN festőművész műveiből Ára: 30 lej. Ára: 25 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

BOLDOGASSZONY ARANYLAPI Tavaszköszöntők, húsvéti, pünkösdi énekek, népszokások Ára: 30 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál Előd: Kis János, Csiki András: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE KÁRPÁT-MEDENCEI A csíkszeredai alpesi-sí MAGYAR OLIMPIAI ÉRMESEK története 1934–2010 Ára: 25 lej. Ára: 35 lej.

Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.

CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.

ZsögödiH Nagy Imre: „Az úgy volt, hogy... – hallák-e?” Följegyzések Ára: 35 lej.

NAGY IMRE (1893–1976)

Z s ög ödi N ag y i m r e • „ a Z úg y volt, hog y… – h a l l á K-e? ”

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

agyatékápoló tevékenységünket Nagy Imre, ere detileg Följegyzések címmel egy emberöltővel ez előtt megjelent visszatekintése újrakiadásával folytat juk. Olyan alkotás ez, amely bizonyítja, hogy a zsögödi festőóriás nem csak az ecset, hanem a tollforgatáshoz is kiválóan értett. Az újraközlés a kötet hangulatát ecse telő új címmel, valamint több mint százhúsz tusrajzzal, rézkarccal, fametszettel és színes reprodukcióval egye temben történik. Ezek közül néhány most jelenik meg nyomtatásban először.

AZ ÚTRAVALÓ-SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

2008

KOCSIS LAJOS A Csíki Magánjavak története 1869–1923 2009

TIVAI NAGY IMRE Emlékezés régi csíkiakról

2010

SEBŐ ÖDÖN A halálra ítélt zászlóalj 2011

erdamig gyűjtöttem az adatokat, régi szerű csíki olimpikon pályafutásáról, közlöm a 20. század legnagyobb spor-

t Samaranch NOB-elnöktől Puskásig.

kumentumﬁlmet láthatnak három szé-

gy-egy kisﬁlmet hét csíki olimpikonról,

zázad sportolója nemzetközi gáláról.

Csíkszereda Kiadóhivatal

36

Becze Zoltán: SZÉKELYFÖLDI OLIMPIAI BAJNOKOK, CSÍKI OLIMPIKONOK Ára: 45 lej.

úgy volt, hogy… – halláK-e? ” Följegyzések

• 2012

ISBN 978-606-92662-7-4

C sí k sz er eda K i a d óh i vat a l

Murádin Jenő: SZÉKELYFÖLDI ÖSZTÖNDÍJASOK 1941–1943 Ára: 35 lej.

Székelyföldi ösz töndíjasok 1941–1943

etek táblázatán. Az egy főre eső olim-

DP/fő/aranyérem táblázatban az elsők

énye, a görögországi Olympiától a bu-

musban köréjük húzott hallgatás fala.

SPORTTÖRTÉNET

SZÉKELYFÖLDI OLIMPIAI BAJNOKOK, CSÍKI OLIMPIKONOK

2012

Zsögödi Nagy imre „ aZ

MURÁDIN JENŐ

Székelyföldi ösztöndíjasok

•

arany-, 3 ezüst- és két bronzéremmel, ezüstéremmel Székelyföld a világ 52.

CSÍKI

Bogdán Emese: Intő szülőknek és nevelőknek Ára: 25 lej.

ÚTRAVALÓ

MUR ÁDIN J ENŐ

ig paralimpiai bajnok lett. Ha Székely-

BECZE ZOLTÁN

2013

portoló állhatott fel az ötkarikás játé-

BECZE ZOLTÁN · SZÉKELYFÖLDI OLIMPIAI BAJNOKOK, CSÍKI OLIMPIKONOK

Csíkvármegye státusszimbóluma

ISBN 978-606-93243-1-8

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, Vár tér 1. sz. / 139-es iroda, tel.: 0266 315 120 / 134, e-mail: [email protected]

9 786069 32431 8

C S Í K S Z E R E DA K I A D Ó H I VA T A L

1893. július 25-én született az 1939-től Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön. Rajzolni iskoláskorában kezdett. Iskolá it szülőfalujában, Csíksomlyón és Gyergyószent mik lóson járta. A művészetéhez a Szőnyi Istvánnal való találkozás vezette. 1917-ben a mezőtúri katonai művésztelepen Nagy Istvánnal és Márton Fe renccel dolgozott. 1918 őszén beiratkozott a budapesti Szépművészeti Főiskolára, 1920–22 kö zött pedig ösztöndíjasként a Főiskola kecskeméti művésztelepén tanult. 1925-ben és 1926-ban Szolnay Sándorral utazott Nagybányára, ott Ziffer Sándorral is együtt dolgozott, és Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban rendezett egyéni kiállításokat. 1927-ben olaszországi, később auszt riai, németországi, franciaországi és angliai tanulmányutakat tett. 1930-tól a Barabás Miklós Céh alapí tó tag jaként több hazai kiállításon vett részt, s abban az évtizedben mintagazdaságot létesített Zsögödön. 1932-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály grafikai díjjal jutalmazta. 1942-ben, a kolozsvári Művészeti He tek nagydíját kapta, Csíkszereda képvi selőtestülete pedig a tervezett zsögödi művésztelep szervezésének művészi irányításával bízta meg – de a telep nem jöhetett létre. 1949–50-ben a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára volt. 1957-ben a Művészet Érdemes Mes tere cím mel, 1963-ban a Mun kaérdemrend I. fokozatával, 1973-ban az Augusztus 23 Érdemrend I. fokozatával tüntet ték ki. Több külföldi egyéni és csoportos kiállítása volt: Zürich, London, Firenze, Párizs, Moszkva. 1973-ban Zsögödben felavatták a Nagy Imre Képtárat, amely életműve csíki hagyatékrészének bemutatását szolgálja. 2005-ben posztumusz Magyar Örök ség-díjjal jutalmazták.

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása HETVENÖT ÉVE LÁTOGATOTT CSÍKSZEREDÁBA HORTHY MIKLÓS Hetvenöt éve, 1940. október 7–8-án Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába, Csíksomlyóra és Tusnádfürdőre látogatott Horthy Miklós kormányzó. Október 8-án a látogatás tiszteletére szervezték meg néhány éves kihagyás után az Ezer Székely Leány Napot. A visszatért Székelyföldön mindenfelé zászlódíszbe öltözött falvak, ünneplő tömegek várták a településeken áthaladó különvonatot, amely 1940. október 7-én délután 3 óra tájban futott be a csíkszeredai állomásra. A Csíki Lapok beszámolója szerint csak öt percet állt a vonat: Fodor Nina ekkor egy csokor havasi gyopárt, Bethlen Kata grófnő székely szőttest nyújtott át Horthynénak, majd a szerelvény továbbment egészen a román–magyar határig. Az éjszakát a Horthy házaspár Tusnádfürdőn, a különvonatban töltötte. Másnap, október 8-án délelőtt ismét Csíkszeredába érkezett a kormányzói pár – ezúttal Horthyné a székely szőttest viselte. Az állomáson Bíró Ferenc főesperes, dr. Ábrahám József ügyvéd és Adorján Ferenc menasági birtokos mondott köszöntőbeszédet. „Gondoskodni fognak és gondoskodni akarnak a székelységről” – ígérte a fogadóbizottsággal folytatott beszélgetés során Horthy Miklós. Ezután a kormányzói pár gépkocsival Csíksomlyóra indult. „Az utvonal két oldalán éljenző emberek állottak sorfalat és virággal

Horthy Miklós és felesége Csíksomlyón október 8-án (In Erdődy Mihály: A felszabadult Erdély. Budapest, 1941, Athenaeum)

vonták be az utat. A kegytemplom ajtajában P. Szőcs Dénes, a törhetetlen magyarságáért meghurcolt és megkinzott ferences házfőnök üdvözölte a legmagasabb vendégeket. A templom megtekintése után az Ezer Székely Leánynapok műsorának egy részét nézte meg a kormányzópár. A diszemelvény előtt az Erdélyi Katholikus Nőszövetség nevében gróf Bethlen Györgyné mondott üdvözlő beszédet, miközben a sok-sok ezer székely leány és legény leirhatatlan szinpompás serege szakadatlanul éljenzett és szavaló kórusokba alakulva, ütemesen kiáltotta: Horthy, Horthy!” (Csíki Lapok, 1940. okt. 13.)

NEGYVENÖT ÉVE HUNYT EL DR. GÖZSY SÁNDOR Negyvenöt éve, 1970. október 30-án temették dr. Gözsy Sándor orvost, az Országos Sportorvosi Intézet igazgatóhelyettesét, tőrvívót. Dr. Gözsy Sándor 1906. február 11-én született Csíkszeredában és a család itt élt az 1920-as évekig (1922-ben Gözsy Sándor a római katolikus főgimnáziumban végezte az V. osztályt). Egy 1940-ben megjelent, valószínűleg Élthes Gyula tollából származó cikk szerint „a csíkszeredai főgimnáziumban tanult és tett érettségi vizsgát. Budapesten az 1928. évben az Egyetemi Athlétikai Klub (Beac) kötelékében tűnt fel Istenadta vivótehetségével”. Fülöp Zoltán sportújságíró adatai szerint viszont a Gözsy család 1924-ben telepedett ki Magyarországra és Gözsy Sándor ott érettségizett. A Budapesti Honvéd Tiszti Vívó Klub tagja lett. 1930-ban a főiskolai kardcsapat világbajnokságon I., egyéniben III. helyet szerzett, párbajtőrben

Dr. Gözsy Sándor (sportmuzem.ro)

többszörös országos bajnok és olimpiai válogatott keret tagja volt. Orvosi oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett. 1933-tól katonaorvos a honvédség kötelékében. A második világháborúban nyugati fogságba esett, 1946-ban tért vissza. Ezután rendelő főorvosként dolgozott. 1970-ben hunyt el, az Óbudai temetőben nyugszik. 37

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. szám, 120-as iroda, tel.: 0266 317 007, fax: 0266 371 464, @: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266 371 583

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266 372 024, tel./fax: 0266 311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266 316 829

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266 310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266 371 362 @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266 372 182, 0266 311 295, @: [email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4., tel.: 0266 372 044, fax: 0266 315 891 @: [email protected], www.ccenter.ro KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR / Stadion u. 1., tel: 0266 371 988 @: info@könyvtar.hargitamegye.ro

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 PÁL ART GALLERY / Szász Endre u. 28. sz. KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csíki Székely Múzeum) / Kossuth u. 12. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266 313 963, @: [email protected] ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4., www.ujkriteriongaleria.ro SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266 311 775, fax: 0266 311 026, @: [email protected] MEGYEHÁZA GALÉRIA / Szabadság tér 5.

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266 371 682 FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266 311 493 PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266 313 833 38

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0751 353 114 ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744 575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266 310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266 310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266 371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751 862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147., tel.: 0266 313 452, 372 126 VÁRDOMB / Nagymező u. 150., tel.: 0374 011 334 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266 311 160 MORETTI / Testvériség sgt. 9., tel.: 0266 317 524, 0755 367 731 SIR LEO / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740 135 533

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266 314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266 372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266 206 500 GÖSSER / Testvériség sgt. 14., tel.: 0744 393 435 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266 311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK, kávézók ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20., tel.: 0266 372 781 GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26. ÓLOMMADÁR / Petőfi Sándor u. 1., tel.: 0740 686 938 TILOS / Gál Sándor u. 6. FREI CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0366 103 189 Petőfi Kávéház / Majláth G. Károly tér 2., tel.: 0748 101 401 MORRISON MUSIC PUB&PIZZA / Hargita u. 6., tel.: 0746 399 751

csík-info

Hasznos Infók Mc RACING Caffe-Club / Márton Áron u. 16., tel.: 0748 012 444 JELEN JUICE BAR / Petőfi Sándor u. 38., tel.: 0733 713 712 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740 173 233 TEAHÁZ / Petőfi Sándor u. 6. GRUND / Petőfi Sándor u. 38., tel.: 0747 947 299

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266 315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751 285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266 371 866, 0722 457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745 843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266 315 768 Novák Cukrászda / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0735 537 101, 0371 119 356

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9. tel.: 0266 371 457 ERŐSS ZSOLT ARÉNA / Stadion u. sz.n. tel.: 0751 101 229 CSÍKI CSOBBANÓ / Jégpálya u. 15. sz. tel.: 0756 101 878 Fun Bike Kerékpárszaküzlet / Mihail Sadoveanu u. 8. tel.: 0745 512 679, www.funbike.ro Nóra Sportcentrum / Mihail Sadoveanu u. 36. tel.: 0751 285 656, www.funbike.ro 300 Bowling Club / Szentlélek utca 41. sz. tel.: 0266 316 380, www.300bowlingclub.ro

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754 372 111, 0745 585 656, 0721 741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266 314 444, 0266 315 555, 0266 023 333, 0745 765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266 324 300, 0266 372 777, 0721 510 048, 0740 652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266 310 888, 0742 224 224, 0722 424 427, 0788 262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112

RENDŐRSÉG: 0266 205 000 – megyei, 0266 311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266 310 229, 0266 310 562, 0266 371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266 324 835 0747 270 080 HARVÍZ Rt.: 0758 770 040; 0266 313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266 314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725 826 668 S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – hétköznap 19.00–24.00 óra között 0754 800 808 Orange-hálózat 0723 800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266 315 120, fax: 0266 371 165 [email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266 207 700, fax: 0266 207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266 371 114, 0266 372 061, 0266 372 080 www.prefecturahr.ro ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Taploca u. 20., tel.: 0266 371 377, fax: 0266 312 852 www.rmpsz.ro MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA – CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45. időpontfoglalás, honosítási kérelmek: 0366 087 000 időpontfoglalás, útlevélkérelmek: 0366 087 001 egyéb ügyek: 0266 207 336 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 [email protected], www.csiki-trans.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266 315 102 39

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZErEDA ÖNKOrMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HArGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEuM MIKÓ-VÁr

CSÍK-INFO  TurISZTIKAI INFOrMÁCIÓS IrODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530110 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZErEDA KIADÓHIVATAL

VÁrOSI SPOrTKLuB CSÍKSZErEDA

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Erőss Zsolt Aréna Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229

MÁRTON ÁRPÁD 75 jubileumi kiállítás. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin október 3., szombat, óra Csíki Székely Múzeum

Recommend Documents